A BIBLIA ISMERETE KOMMENTÁRSOROZAT VIII. 1Thesszalonika Jelenések John F. Walvoord Roy B. Zuck
A könyv eredeti címe: Bible Knowledge Commentary Copyright 1983 SP Publications, Inc. Originally published in English under the title: Bible Knowledge Commentary Translated and published by permission. All rights reserved. Magyarországon kiadja a: Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány 1135 Budapest, Béke u. 35/a A member of Entrust Felelõs kiadó: Monty Taylor Fordította: Köves Gábor Lektorálta: Illés Dávid Szaklektor: Czövek Tamás Nyomdai elõkészítés, tördelés: Ács Mihály A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó elõzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemzõ cikkekben. ISBN 978-963-04-8931-7-Ö ISBN 978-963-04-8938-3-8K Budapest, 1998 Budapest, 2008
Szerkesztõk: John F. Walwoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D., Litt.D. Chancellor and Minister at Large Professor of Systematic Theology, Emeritus Dallas Theological Seminary Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Vice-President for Academic Affairs Academic Dean Professor of Bible Exposition Editor, Biblioteca Sacra Dallas Theological Seminary Szakértõk: Ószövetség: Kenneth L. Barker, A.B., Th.M.,Ph.D. Executiv Director, NIV Translation Center (A Ministry of International Bible Society) (Formerly Chairman and Professor of Old Testament Studies, 1968-1981, Dallas Theological Seminary) Eugene H. Merrill, A.B., Th.M., Ph.D. Professor of Old Testament Studies Dallas Theological Seminary Újszövetség: Stanley D. Toussaint, A.B., Th.M., Th.D. Chairman and Senior Professor of Bible Exposition Dallas Theological Seminary Szerzõk: Thesszalonikai levelek Thomas L. Constable, A.B., Th.M., Th.D. Director of D. Min. Studies Professor of Field Education Director of Lay Institute Timóteusnak és Titusznak írt levelek A. Duane Liftin, B.S., Th.M., Ph.D Associate Professor of Pastoral Ministries,
Filemonhoz írt levél Edwin C. Deibler, A.B., Th.M., Ph.D. Professor Emeritus of Historical Theology (retired 1982) A Zsidókhoz írt levél, János 1., 2., és 3. levele Zane C. Hodges, A.B., Th.M. Professor of New Testament Literature and Exegesis Jakab levele J. Ronald Blue, A.B., Th.M., Ph.D. Chairman and Associate Professor of World Missions Péter elsõ levele Roger M. Raymer, A.B, Th.M. Pastor, New Rutland Chapel, Christchurch, New Zealand (Formerly Director of Admissions and Instructor in Pastoral Ministries 1979-82, Dallas Theological Seminary) Péter második levele Kenneth O. Gangel, A.B., M.A., M.Div., S.T.M., Ph.D., Litt.D. Chairman and Professor of Christian Education Júdás levele Edward C. Pentecost, A.B., M.A., Th.M., D.Miss. Assistant Professor of World Missions Jelenések könyve John F. Walvoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D. President Professor of Systematic Theology Co-editor, The Bible Knowledge Commentary
Tartalom Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke ................................................. 6 Elõszó..................................................................................................... 7 Elõszó a magyar kiadáshoz .................................................................... 9
Pál elsõ levele a thesszalonikaiakhoz
Bevezetés ............................................................................................. 15 Vázlat .................................................................................................... 19 Magyarázat ............................................................................................ 20 Bibliográfia ............................................................................................. 50
Pál második levele a thesszalonikaiakhoz
Bevezetés ................................................................................................ 53 Vázlat ...................................................................................................... 54 Magyarázat .............................................................................................. 54 Bibliográfia ............................................................................................. 71
Pál elsõ levele Timóteushoz
Bevezetés ................................................................................................ 73 Vázlat ...................................................................................................... 78 Magyarázat .............................................................................................. 79 Bibliográfia ........................................................................................... 104
Pál második levele Timóteushoz
Bevezetés .............................................................................................. 107 Vázlat .................................................................................................... 107 Magyarázat ............................................................................................ 108 Bibliográfia ........................................................................................... 123
Pál levele Titushoz
Bevezetés .............................................................................................. 125 Vázlat .................................................................................................... 125 Magyarázat ............................................................................................ 126 Bibliográfia ........................................................................................... 135
Pál levele Filemonhoz
Bevezetés .............................................................................................. 137 Vázlat .................................................................................................... 138 Magyarázat ............................................................................................ 139 Bibliográfia ........................................................................................... 146
Zsidókhoz írt levél
Bevezetés .............................................................................................. 149 Vázlat .................................................................................................... 153 Magyarázat ............................................................................................ 154 Bibliográfia ........................................................................................... 199
Jakab levele
Bevezetés .............................................................................................. 201 Vázlat .................................................................................................... 206 Magyarázat ............................................................................................ 207 Bibliográfia ........................................................................................... 233
Péter elsõ levele
Bevezetés .............................................................................................. 235 Vázlat .................................................................................................... 238 Magyarázat ............................................................................................ 239 Bibliográfia ........................................................................................... 266
Péter második levele
Bevezetés .............................................................................................. 269 Vázlat .................................................................................................... 274 Magyarázat ............................................................................................ 275 Bibliográfia ........................................................................................... 299
János elsõ levele
Bevezetés .............................................................................................. 301 Vázlat .................................................................................................... 303 Magyarázat ............................................................................................ 304 Bibliográfia ........................................................................................... 334
János második levele
Bevezetés .............................................................................................. 335 Vázlat .................................................................................................... 336 Magyarázat ............................................................................................ 336 Bibliográfia ........................................................................................... 341
János harmadik levele
Bevezetés .............................................................................................. 343 Vázlat .................................................................................................... 344 Magyarázat ............................................................................................ 344 Bibliográfia ........................................................................................... 349
Júdás levele
Bevezetés .............................................................................................. 351 Vázlat .................................................................................................... 353 Magyarázat ............................................................................................ 354 Bibliográfia ........................................................................................... 362
A Jelenések könyve
Bevezetés .............................................................................................. 363 Vázlat .................................................................................................... 366 Magyarázat ............................................................................................ 367 Bibliográfia ........................................................................................... 456
Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Az újszövetségi könyvek csoportosítása .................................................................. 8 Természeti utalások Jakab leveleiben ................................................................. 204 Jakab utalásai Jézus hegyi beszédére ................................................................. 205 A Jelenések könyvének hét boldogmondása .................................................... 369 A hét gyülekezet elhelyezkedése ........................................................................ 373 Levelek a hét gyülekezetnek ................................................................................. 388 A Jelenések könyvében található 14 doxológia .................................................... 390 A pecsétek, trombiták és a poharak közötti kapcsolat .......................................... 400
Az újszövetségi könyvek csoportosítása: I. Történelem A. A négy evangélium B. Az apostolok cselekedetei
II. Levelek A. Pál levelei Úti levelek: Galata Thesszalonikai levelek Korinthusi levelek Római levél Börtön levelek: Efézusi levelek Filippi levelek Kolosséi levelek Filemon Pásztori levelek: 1 Timóteus Titusz 2. Timóteus
B. Általános Zsidó keresztyének: Zsidó Jakab Egyebek: 1. és 2. Péter 1., 2., és 3. János Judás
III. Látomások Jelenések
Elõszó A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) olyan Szentírás-magyarázat, amelyet kizárólag a Dallasi Teológia tanárai írtak és lektoráltak. Elsõsorban lelkipásztoroknak, lelki munkásoknak, bibliatanítóknak és olyan a Bibliát olvasó laikusoknak készült, akik nem elégednek meg a Szentírás felületes olvasásával, hanem szeretnének kézhez kapni egy rövid és megbízható, az egész Bibliát átfogó kommentárt. Miért van szükség egy újabb bibliai kommentárra, amikor már eddig is olyan sok van forgalomban? (Magyar nyelven nem túl nagy a választék. A ford.) Ez a kiadás néhány jellegzetessége folytán az eddigiektõl eltérõ bibliatanulmányozási segédeszközzé válhat. Elõször: A Biblia ismerete kommentársorozatot egyetlen iskola, a Dallasi Teológia tanárai írták. Ez a két kötet következetesen értelmezi a Szentírást nyelvtani-történeti megközelítésben, a premillenista szemlélet alapján, amely a Dallasi Teológia jól ismert felfogása. Ugyanakkor a szerzõk gyakran ismertetnek különbözõ álláspontú igemagyarázatokat és szemléleteket, ha ezek a véleménykülönbségek a bibliahû teológia keretein belül maradnak. Másodszor: Ez az elsõ kétkötetes kommentár, (magyarul nyolc kötetben jelenik meg) mely angol nyelven az új nemzetközi bibliafordításra (NIV New International Version) épül, amit 1978-ban adtak ki. Az NIV széles körben elfogadott bibliafordítás, mely hûségesen és világos stílusban ülteti át a bibliai szöveget a ma beszélt angol nyelvre. A Biblia ismerete kommentársorozat tehát közvetlenül használható segédeszköz a személyes bibliatanulmányozásnál. Harmadszor: E kommentár bizonyos jellegzetességei nem találhatók meg más hasonló mûveknél. (a) A bibliai szöveg magyarázatában a szerzõk kitérnek arra, hogy az adott könyv célja miként valósul meg, hogyan kapcsolódnak az egyes részek az egészhez, és melyek az elõzmények, ill. a következmények. Ez a megközelítés segíti az olvasókat annak belátásában, hogy a bibliai szerzõk miért éppen azt írták amit írtak, miközben a Szentlélek ihletése alapján szavakba öntötték mondanivalójukat. (b) A nehezen értelmezhetõ igeszakaszok, a bibliai kor különös szokásai, valamint az állítólagos ellentmondások alaposan átgondolva kerülnek megvitatásra. (c) A legújabb bibliakutatás eredményei is beépülnek ebbe a kötetbe. (d) Sok olyan héber, arám és görög kifejezést megemlít, mely fontos az adott igeszakasz megértéséhez. Ezek a szavak átírásra kerültek a latin ábécé szerint, azon olvasóink számára, akik nem jártasak a bibliai nyelvekben. Azok is értékelik majd ezt a kiegészítést, akik ismerik az eredeti nyelvet. (e) Térképek, táblázatok és ábrák tucatjai gazdagítják a magyarázatokat. Ezeket közvetlenül a kapcsolódó igeszakaszoknál tüntettük fel, nem pedig a kötet végén. (f) Az egyes igeszakaszok magyarázatánál számos utalás található a párhuzamos igehelyekre. Minden egyes bibliai könyv tárgyalásánál találunk bevezetést (ki a szerzõ, az írás helye, célja, egysége, stílusa, egyedi jellemzõk), vázlatot, magyarázatot és bibliog-
ráfiát. A magyarázat összefoglalja az adott könyv nagyobb egységeit, és ezt követõen részletesen magyarázza a bibliai szöveget versrõl-versre, sõt, gyakran kifejezésrõl-kifejezésre. Az igehely, mely a bekezdés elején található, ill. minden bibliai idézet félkövér betûvel van szedve. A bibliográfiai utalások további tanulmányokhoz adnak javaslatot. Ezek közül nem mindegyik tanulmány egyezik teljes egészében a szerzõk és lektorok véleményével. Az írók és a szerkesztõk nem csak azokat a mûveket tüntették fel, amelyeket forrásul használtak, hanem azokat is, melyek hasznosak lehetnek az olvasó számára. Az ÚR szó a héber YHWH kifejezés fordítása, melyre az angolban gyakran a Yahweh (magyarul Jahve) megjelöléssel is hivatkozunk. Az Ãdónáy (magyarul Adónáj) kifejezés megfelelõje az Úr. Ha ez a két név együtt fordul elõ, mint Isten összetett neve, akkor Mindenható ÚR -ként szerepel. Az Ószövetségi kötet lektorai Kenneth L. Barker és dr. Eugene H. Merrill. Az NIV bibliafordítás egyik újszövetségi lektora, dr. Stanley D. Toussaint, az Újszövetségrõl szóló kötet javításánál segített. Elolvasta a kéziratokat, és hasznos javaslatokat fûzött hozzájuk. Munkájukat nagyra értékeljük. Köszönetet nyilvánítunk továbbá Lloyd Cory-nak a Victor Books kiadó lektorának, valamint Barbara Williams-nek, aki gondos szerkesztõi munkájával segített az anyag tökéletesítésében. Köszönet illeti Myrna Jean Hasse-t, aki a munka összehangolásában vállalt oroszlánrészt, valamint azokat a gépírókat, akik a kéziratot szorgos munkával leírták a Scripture Pressnél, és a Dallasi Teológián. Ez a kommentár a Biblia kifejtése, a Szentírás szövegének magyarázata, mely gondos exegézisen alapszik. Nem rendelkezik egy áhítatos könyv jellemzõivel, de nem törekszik arra sem, hogy a fõbb témakörökrõl teljesen kimerítõ szótani, nyelvtani és mondattani elemzést nyújtson a szövegben található, ill. egyéb háttér adatok alapján. Kívánjuk, hogy e kommentár mélyítse el az olvasó igei látását, és világosítsa meg lelki szemeit (Ef 1:18) a Szentlélek tanító munkája révén. Azért készült ez a könyv, hogy segítsen megérteni és értékelni a Szentírást, Isten ihletett Szavát, arra késztetve, hogy az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk (Jak 1:22), és amit megértettünk, azt adjuk át másoknak is (2Tim 2:2). John F. Walwoord Roy B. Zuck
Elõszó a magyar kiadáshoz Nagy öröm számunkra, hogy a magyar evangéliumi irodalom a teljes Bibliát átfogó kommentársorozattal bõvülhet. Ezt, az eredetiben két kötetes kommentárt (Ó- és Újszövetség) Magyarországon nyolc kötetben tervezzük kiadni (ebbõl öt az Ószövetséget és három az Újszövetséget magyarázza). A sort a négy evangélium magyarázatával kezdjük. A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) legfõbb erényei a következõk: (1) A Szentírást tévedhetetlen egységként fogadja el. (2) Nem kerüli meg a nehezen érthetõ részeket és az állítólagos ellentmondásokat, hanem azokat tudományos igényességgel tárgyalja. (3) Teológiai szempontból egységes nézetet képvisel, mivel szerkesztõi és írói mind a Dallasi Teológia tanárai. Az angol eredetiben a szerzõk a népszerû NIV bibliafordítást használják, melyhez a magyar új protestáns bibliafordítás áll legközelebb. Ezért az idézeteket rendre az 1975-ös, ill. az 1990-es fordításokból vettük. Ahol ettõl a szerzõk gondolatainak hívebb visszaadása érdekében eltértünk, ott azt külön jelöltük. Reméljük, hogy ez a sorozat hasznos segédeszköz lesz mindazok számára, akik a Szentírás igazságait mélyebben szeretnék megismerni. Budapest, 1997.
A héber és görög betûk átírása Héber betûk Mássalhangzók
a B b G g D
, b b g g d
d d h h w w z z h x f X
y K k l m n
y/j k k l m n
s s [ P p p p x c q q
r c v T t
r W H t t
A Dáges forte-t betûkettõzéssel jelöltük. Vokalizáció
hB wB WB yB yB yB
a,a b g d e z h,h q i k l m n
báh bó bú bé be bííí a b g d e z E th i k l m n
B B B B B B
bá bó bu bé bi ba
B B B B B B Görög
bo bu be bi ba bo
x x o o p p r r s s t t u y f ph (f) c ch (kh) y ps w, w O r rh @ h
B B HB aB hB hB gg gk gx gc ai an ei en hn oi on ui
be bö/be báh bá béh beh
ng nk nx nch (nkh) ai au ei eu éu oi ou hui
Bibliai mértékegységek Súlymértékek Talentum (60 mina) mina (50sekel) sekel (2beka) pim (2/3 sekel) beka (10 géra) géra
34kg 0,6kg 11,5g 7,6g 6,0g 0,6g
Hosszmértékek könyök (cubit) arasz (span) tenyér (handbreadth)
0,45m 23cm kb.7cm
Ûrmértékek folyadékok mérésére hómer bat (1 véka) hín (1/6 bat) lóg (1/72 bat)
kb. 220 liter (régi számítás szerint 369 liter) kb. 22 liter (régi számítás szerint 36,9 liter) kb. 3,6 liter kb. 0,3 liter
Ûrmértékek száraz anyagok mérésére kór (hómer, 10 véka) letek (5 véka) véka (héberül éfa) (10 ómer) mérték (héberül szeá) (1/3 véka) ómer (1/10 véka) marék (negyed kab) (1/18 véka)
kb. 220 liter (régi számítás szerint 369 liter) kb. 110 liter kb. 22 liter kb. 7,3 liter kb. 2,2 liter 0,3 liter
Pál elsõ levele a thesszalonikaiakhoz Thomas L. Constable BEVEZETÉS Thesszalonika városa. A város évszázadokon át virágzott, részben kitûnõ földrajzi helyzete miatt. A Thesszalonikai-öböl egy kellemes partjára épült, az Égei-tenger észak-nyugati csücske közelében. Pál apostol idejében ez volt a fõ kikötõje Macedóniának, mely római provincia volt. Thesszalonika ugyanolyan helyzetben voolt, mint Korinthus és Efezus, melyek Akhája és Ázsia provincia fõ kikötõvárosai voltak. Thesszalonikának volt egy másik elõnye is. Itt ment keresztül a Via Egnatia az egyik híres római kereskedelmi út , mely Rómából Bizáncon (a mai Isztambulon) át keletre vezetett. Ily módon Thesszalonika közvetlen kapcsolatba került sok más fontos szárazföldi és tengerparti várossal. Ez volt az egyik legnépesebb központ Pál napjaiban, mely mind kormányzati, mind katonai szempontból stratégiai helyen feküdt. Az újszövetségi idõkben közel kétszázezren lakhattak a városban (Everett F. Harrison, Introduction to the New Testament, Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing Co., 1964, 245. old.). A lakosok legnagyobb része görög nemzetiségû volt, de nagy számban éltek itt rómaiak továbbá keletiek és zsidók is. Az ókorban mindenütt lehetett találni zsidó üzletembereket, ahol virágzott a kereskedelem. A Thesszalonikában lévõ zsidó zsinagóga hatással volt a városra: sok görög prozelita volt jelen, amikor Pál prédikált a zsinagógában (ApCsel 17:4). A Thesszalonikaiakhoz írt elsõ levél tükrözi a város erkölcsi légkörét. A népesség legnagyobb részének pogány görög vallása sokféle erkölcstelenséget idézett elõ, ugyanakkor felkeltette egyesekben az étvágyat az igazi lelki valóság iránt. A júdaizmus magasabb mércéi nyilvánvalóan vonzották a zsinagógába a kiábrándult görögöket, rómaiakat és keletieket. Thesszalonikát Caszander építette, Kr. e. 315-ben egy õsi város romjai közelébe, ami a közeli hõvíz-forrásokról a Therma nevet kapta. Nagyszerû elhelyezkedése miatt választotta ezt a helyet, és felesége után nevezte el, akit Thesszalonikának hívtak, és aki féltestvére volt Nagy Sándornak. Caszander Nagy Sándor egyik görög tábornoka volt. Sok évvel késõbb, amikor a rómaiak elfoglalták ezt a területet (Kr. e. 168-ban), négy kerületre osztották fel Macedóniát, és ezek közül Thesszalónikát nevezték ki az egyik fõvárosának. Kr. e. 146-ban a rómaiak újjászervezték Macedóniát, és Thesszalonikát tették az új provincia fõvárosává, ami magában foglalta mind a négy 15
1Thessz korábbi kerületet. Kr. e. 42-ben Thesszalonika elnyerte a szabad város jogot Antóniusztól és Oktáviánusztól (akit késõbb Augusztus cézárnak neveztek), mert a thesszalonikaiak segítettek ellenfeleik, Brutus és Cassius legyõzésében. A rómaiak viszonylag szabad kezet adtak a thesszalonikaiaknak, és irányításukat a római prokonzulon (vagy helytartón) keresztül gyakorolták, aki ott élt, de római katonaság nem állomásozott a városban. A thesszalonikaiak megalapíthatták önkormányzatukat a görög városállamokhoz hasonlóan. Létre is hoztak egy öt vagy hat fõbõl álló magisztrátust (politarhoszok), egy szenátust és a nyilvános népgyûlést. Az I. világháború alatt a szövetséges hatalmak csapatokat küldtek Thesszalonikába. A II. világháborúban a nácik 60.000 zsidót gyûjtöttek össze a városból, és kivégezték õket. Thesszalonika ma is létezõ város közel 300.000 lakóval. Mai neve Szaloniki (vagy Thesszaloniki). A város evangélizálása. Pál apostol elõször második missziós útja során hirdette az evangéliumot Thesszalonikában. Miután újra meglátogatta az Ázsia provinciában levõ gyülekezeteket, ahol Pál és Barnabás az elsõ missziós útjukon prédikáltak, Pál, Szilász, Timóteus, Lukács és talán mások Tróász felé vették útjukat, miután nem sikerült másfelé továbbjutniuk. Tróászban látta Pál a macedóniai férfit látomásban, aki hívta õt, hogy segítsen. Erre a hívásra válaszként a csoport átkelt Európába, és prédikált Filippiben, ami Macedónia egyik nagy városa volt. Nézeteltérés után a misszionáriusoknak el kellett hagyniuk Filippit; továbbhaladtak kb. 150 km-t a Via Egnatián a következõ népesebb központba, Thesszalonikába (ApCsel 17:1-9). Pál szokása szerint meglátogatta a Thesszalonikában levõ zsidó zsinagógát, ahol tudta, hogy talál olyan embereket, akikkel sok mindenben közös alapokon állnak: az Ószövetség tisztelete, teológiai fogalmak és kulturális gyakorlatok. Pál jól képzett tanító volt, ezért megengedték neki, hogy beszéljen a zsinagógában. Lukács beszámolója szerint tanítása két fõ pontból állt: az Ószövetség tanít arról, hogy a Messiásnak szenvednie kell, meg kell halnia és kell feltámadnia; ezek a jövendölések a Názáreti Jézus személyében már beteljesedtek. Bár Lukács nem említi, de Pál azt is taníthatta, hogy Jézus Krisztus vissza fog térni, hogy betöltse a messiási próféciák hátralévõ részét (ApCsel 17:7). A Thesszalonikai levelekben Pál igyekezett válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek tanítása nyomán felmerültek. Pál igehirdetésének eredményeként többen megtértek, beleértve (a) egyes zsidókat, (b) néhány pogány görögöt, akik vagy azért jöttek a zsinagógába, mert már hittek a zsidók Istenében, vagy további ismeretre vágytak ezzel az Istennel kapcsolatban, és (c) néhány elõkelõ thesszalonikai polgár feleségét (17:4). A Thesszalonikai levelek magyarázói között kisebb nézeteltérés mutatkozik abban a kérdésben, hogy mennyi idõt töltött ez alkalommal Pál ebben a városban. Egyesek úgy vélik, hogy három szombatnapi zsinagógai látogatásának megemlítése miatt (17:2) csupán 21 napot. (Pl. James E. Frame, A Critical and Exegetical Commentary on the Epistles of St. Paul to the Thessalonians, 7. old.) Mások szerint valószínûleg hosszabb idõszakot töltött ott, akár hat hónapot is. (Pl. Richard B. Rackham, The Acts
16
1Thessz of the Apostles, London: Metheun & Co., 1901, 296. old.) Akik a hosszabb tartózkodás mellett érvelnek, más igeszakaszokból következtetnek erre, melyek Pálnak e látogatása során szerzett tapasztalataira utalnak. Pl. az apostol nyilvánvalóan dolgozott saját sátorkészítõ szakmájában, míg Thesszalonikában tartózkodott (1Thessz 2:9; 2Thessz 3:8). Ezek az utalások jelezhetnek hosszabb ottlétet, de nem feltétlenül utalnak erre. Egyes igetanulmányozók szerint a Fil 4:16 arra utal, hogy a Filipppiben élõ testvérek kétszer is küldtek adományt Pálnak, míg õ Thesszalonikában volt, és emiatt nem valószínû, hogy csupán három hetet töltött ott. Más magyarázók ragaszkodnak ahhoz, hogy ez az igevers csupán arról beszél, hogy a filippiek két ajándékot küldtek. Azt állítják, hogy ez az igevers nem mondja ki, hogy Pál Thesszalonikában tartózkodott, amikor mind a két ajándékot megkapta. Pál thesszalonikai tartózkodásának hosszúsága, az olvasók hitelvi beállítottsága miatt lényeges mindaz, amit a Thesszalonikai levelek felfednek. Nyilvánvalóan a legjobb esetben is csak vázlatos ismereteink vannak arról, hogy mi történt a thesszalonikai gyülekezetben, miután Pál eltávozott onnan, vagy az alatt, míg ott volt. Mindenesetre úgy tûnik, hogy rendkívül széleskörû hitelvi tanításokat adott ezeknek az új hívõknek viszonylag rövid idõ alatt. Pál írásából az is kitûnik, hogy hamarabb elment Thesszalonikából, mint ahogy igazából szeretett volna. Talán egy néhány hónapos thesszalonikai tartózkodás elég pontos következtetés. Pál tanításait és evangélizálásait valószínûleg Jázon házából végezte, miután a zsidók ellene álltak (ApCsel 17:5-10). Tanításait veszélyesnek tartották a júdaizmusra, amint a zsidók az evangéliumra tekintettek azóta, hogy az elõször Jeruzsálemben elhangzott. A thesszalonikai nem hívõ zsidók kidolgoztak egy stratégiát, hogy megszabaduljanak Páltól, ami hasonló volt Jézus ellenségeinek és István vádlóinak módszeréhez. Felbéreltek bajkeverõket, és hamis vádakat adtak a szájukba. Feldúlták Jázon házát, de nem találták ott a misszionáriusokat, ezért a csõcselék Jázont a város vezetõi elé hurcolta. A zsidók azzal vádolták, hogy a házába fogadott olyan forradalmárokat, akik hazaárulást hirdetnek, amikor arra tanítják az embereket, hogy ne engedelmeskedjenek a római törvénynek, és egy másik királyt kövessenek, ne a császárt. Ez komoly vád volt, különösen egy olyan városban, melynek szabad státuszát Róma visszavonhatta, ha a vád igaz. De a város elöljárói átláttak a féltékeny zsidó vakbuzgók indítékain. A városvezetõk csupán azt kívánták Jázontól, hogy ígérje meg, hogy Pál és barátai nem zavarják tovább a város békéjét. Emiatt a misszionáriusoknak el kellett hagyniuk Thesszalonikát. A hátramaradt keresztyének továbbra is szenvedtek a zsidó üldözéstõl, de késõbb már nem csak a zsidók üldözték õket, hanem a pogányok is, akiket a hitetlen zsidók felizgattak (1Thessz 2:14; 2Thessz 1:4). A levél megírásának oka. Amikor Pál és Szilász elhagyta Thesszalonikát, továbbmentek kb. 60 km-re nyugati irányba a Via Egnatián Béreába. Ott rövid ideig szolgáltak, amíg a felbõszült thesszalonikai zsidók, hallva, hogy Pál Béreában prédikál, utánamentek és rávették a béreai zsidókat, hogy üldözzék el városukból. Az apostol délre vette útját Athén felé, míg Szilász és Timóteus Béreában maradt. Amint Pál
17
1Thessz megérkezett Athénba, rögtön üzenetet küldött ennek a két munkatársának, hogy csatlakozzanak hozzá, amit õk meg is tettek (ApCsel 17:10-15; 1Thessz 2:1-5). Az újonnan megtért thesszalonikaiak helyzete annyira aggasztotta Pált, hogy visszaküldte Timóteust Thesszalonikába, hogy ellenõrizze a gyülekezet lelki jólétét. Timóteus újra csatlakozott Pálhoz következõ állomáshelyén, Korinthusban, és biztató híreket hozott. (ApCsel 18:1, 5; 1Thessz 3:6-7). Ez indította Pált arra, hogy megírja az 1. Thesszalonikai levelet. Egyes magyarázók szerint Pál nemsak azért írta ezt a levelet, hogy megdicsérje a thesszalonikai hívõket, amiért kitartottak az üldözésben, hanem azért is, hogy megválaszolja azokat a kérdéseket, amelyeket Timóteuson keresztül küldtek el neki. Bár nincs külsõ bizonyíték egy ilyen kérdéseket tartalmazó dokumentumra, a szövegbõl nyilvánvaló, hogy Pál válaszolt egyes kérdéseikre (vö. 1Thessz 4:9; 5:1). Lehetséges, hogy ezeket a kérdéseket szóban tették fel Timóteusnak. Pál írásának egy másik oka az volt, hogy helyesbítse azokat a téves értesüléseket és hamis vádakat, melyek Thesszalonikából való távozása után terjedtek el róla. Pál azért is írt, hogy biztassa õket arra, hogy lépjenek tovább a hitben. A levél célja. A Szentlélek különbözõ nehézségek miatt késztette arra Pált, hogy megírja ezt az ihletett levelet. Arra bátorította gyermekeit a hitben, hogy tartsanak ki az üldözés ellenére is. Megcáfolta a hamis vádakat, melyeket az evangélium helyi ellenségei hangoztattak: szerintük a misszionáriusok azért prédikáltak, hogy megtöltsék pénztárcájukat és hasznot húzzanak az evangéliumból; szerintük Pál azért távozott sietve Thesszalonikából, és azért nem tért vissza, mert gyáva és képmutató ember. Az apostol azért is írta ezt a levelet, hogy helyretegyen bizonyos hibákat, melyek lábra kaptak a gyülekezetben: hajlam az erkölcsi szabadosságra és a lustaságra valamint arra, hogy ne tiszteljék a gyülekezet lelki vezetõit. Pál eligazítást adott azzal a témával kapcsolatban is, hogy mi történik azokkal a hívõkkel, akik meghalnak az Úr visszatérése elõtt. A megírás helye és idõpontja. Az Apostolok cselekedetei 17. és 18. része, valamint az 1. Thesszalonikai levél egyértelmûvé teszi, hogy Pál ezt a levelet Korinthusból írta. Úgy tûnik, hogy a levél röviddel azután keletkezett, hogy Pál Korinthusba ért (ApCsel 17:1-10; 18:1). A Gallió korinthusi helytartóságára (vö. 18:12) vonatkozó ókori feliratok lehetõvé teszik, hogy elég pontosan meghatározzuk Pál korinthusi tartózkodásának idejét: ez az ötvenes évek elejére tehetõ (Jack Finegan, Light from the Ancient Past, Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1969, 282. old.). A konzervatív tudósok az 1. Thesszalonikai levelet Kr. u. 50 és 54 közé keltezik. Ily módon ez a levél egyike Pál legkorábbi ihletett írásainak, valószínûleg a második (a Galata levél után). A levél eredetisége. Azok a tudósok, akik szó szerint elfogadják a levél kijelentéseit, nem kérdõjelezik meg a páli szerzõséget. A múlt században a kritikusok ellen-
18
1Thessz vetéseket hangoztattak a páli szerzõséggel kapcsolatban, de mára ezek kielégítõ választ kaptak (lásd pld. A. Robert és A. Feuillet, eds., Introduction to the New Testament, New York: Desclée Co., 1965, 390. old.).
VÁZLAT I. Üdvözlet (1:1) II. Személyes ajánlások és magyarázatok (1:2-3:13) A. Hálaadás a thesszalonikaiakért (1:2-10) 1. Összefoglaló megállapítás (1:2-3) 2. Konkrét indokok (1:4-10) B. Emlékeztetõk a thesszalonikaiaknak (2:1-16) 1. Ahogy az evangéliumot hirdették (2:1-12) 2. Ahogy az evangéliumot fogadták (2:13-16) C. Pál törõdése a thesszalonikaiak iránt (2:17-3:13) 1. Pál tervei (2:17-20) 2. Timóteus látogatása (3:1-5) 3. Timóteus beszámolója (3:6-10) 4. Pál imája (3:11-13) III. Gyakorlati eligazítások és buzdítások (4:1-5:24) A. Keresztyén élet (4:1-12) 1. Általános viselkedés (4:1-2) 2. Szexuális tisztaság (4:3-8) 3. A testvérszeretet (4:9-12) B. Az elragadtatás (4:13-18) C. Személyes éberség (5:1-11) 1. Az Úr napja (5:1-3) 2. Következetes felkészültség (5:4-11) D. Gyülekezeti élet (5:12-15) 1. A vezetõkkel való kapcsolat (5:12-13) 2. Egymás közti kapcsolatok (5:14-15) E. Szent élet (5:16-24) 1. Személyes élet (5:16-18) 2. Közösségi élet (5:19-22) 3. Isteni felhatalmazás (5:23-24) IV. Befejezés (5:25-28) A. Személyes felhívások (5:25-27) B. Áldás (5:28)
19
1Thessz 1:1
MAGYARÁZAT I. Üdvözlet (1:1) 1:1. Az elsõ században, és a görög-római kultúrában írt levelek három adattal kezdõdtek, melyek megtalálhatók az 1.Thesszalonikai levél nyitó igeversében is: Az író(k) neve(i), a címzett(ek) neve(i) és a hivatalos üdvözlet. Ennek a levélnek Pál apostol volt az írója. Az õ neve szerepel elõször, a levélben máshol is beszél önmagáról egyes számban (pl. 3:5). Õ volt a Tárzuszi Saul, akinek héber neve azt jelenti, hogy elkért . Ismertebb római neve Pál, ami azt jelenti, hogy kicsi . Szilász és Timóteus csatlakozott Pálhoz az 1. Thesszalonikai levél elküldésében. Vagyis Pál az õ nevükben és a saját nevében írt. Lehet, hogy Szilász Pál írnokaként vagy titkáraként szolgált. Az 1. Thesszalonikai levélben az apostol gyakran írt többes szám 1. személyben, ami által vagy ezeket a testvéreket foglalta gondolataiba (pl. 1:2; 2:1; stb.), vagy a szerkesztõi többes számot használta. A Szilvánusz, a Szilász római név megfelelõje, amit Pál Péterhez hasonlóan(1Pt 5:12) következetesen használt írásaiban. Lukács ugyanezt a személyt Szilásznak nevezi (ApCsel 15:22; stb.). Szilász volt Pál elsõ számú segítõje második missziós útján (ApCsel 15:40). Timóteus természetesen fiatal ember volt, akit Pál vezetett el a Jézus Krisztusba vetett hitre (1Tim 1:2), feltehetõleg Pál kis-ázsiai látogatása alatt az elsõ missziós útja során (ApCsel 13-14.). Timóteus nevét (aminek jelentése: akit Isten tisztelt vagy Istent tisztelõ ) kétségtelenül istenfélõ édesanyja, Euniké adta neki hit által (2Tim 1:5). Apja pogány görög lehetett, amikor Timóteus született (ApCsel 16:1). Ez a fiatalember nemrég tért vissza Pálhoz egyik thesszalonikai útjáról a gyülekezeti állapotokról szóló hírekkel (1Thessz 3:1-2, 6). Kétségtelen, hogy õk hárman voltak a legjobban ismert és a leginkább tisztelt keresztyén misszionáriusok a thesszalonikai hívõk elõtt. A címzettek egy csoportként vannak említve az üdvözletben: a thesszalonikai gyülekezetnek. A helyi gyülekezet olyan embercsoport, akiket Isten kihívott a többiek közül, hogy kizárólag neki éljenek. A határozott névelõ a thesszalonikai szó elõtt nem található meg egyes régi kéziratokban. Ha ez a helyes szöveg, akkor az még inkább hangsúlyozza a gyülekezethez tartozók és a többi városban élõ ember közti különbséget. A gyülekezetrõl Pál azt írja, hogy az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban van. Számára az Úr Jézus Krisztus éppen úgy Isten volt, mint az Atya. Õ ezt prédikálta Thesszalonikában (ApCsel 17:3), és itt újra megerõsítette a levélben. Istennek mint Atyának az említése a biztonságot, a szeretetet és az erõt jelzi. Pál kiegyensúlyozza ezt a képet azzal az emlékeztetõvel, hogy a Fiú-Isten is Úr. Õ szuverén, akinek engedelmeskedni kell. Jézus az Úr emberi neve, ami a Józsué megmentõ görög formája. A Krisztus név az Ószövetség Messiás nevének görög fordítása, aminek jelentése felkent . Itt a páli levelekben megszokott rövidített üdvözlet szerepel. A kegyelem elter-
20