Lásd és csodáld by KIA

Lásd és csodáld 500 ÉVES

SOLUS

CHRISTUS

A REFORMÁCIÓ

JÉZUS KRISZTUST! JOHN PIPER

Originally published in English under the title Seeing and Savoring Jesus Christ, Revised Edition Copyright © 2004 by Desiring God Foundation Original edition copyright © 2001 by Desiring God Foundation Published by Crossway Books A division of Good News Publishers Wheaton, Illinois 60187, U.S.A. This edition published by arrangement with Good News Publishers. All rights reserved. Magyarországon kiadja: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A. Tel.: 350-7201 info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Czövek Tamás Borítóterv, könyvterv: Zboray Szilárd A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. ISBN: 978-963-9390-42-3 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2006 Újranyomtatás: 2017

C. S. Lewis és Clyde Kilby emlékének, akik megtanítottak arra, hogy mindig többet lássak annál, mint ami látható.

tartalomjegyzék 01  az olvasóhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 02  lásd és csodáld isten dicsőségét! . . . . . . . . .1 3 Jézus Krisztus végső célja

03  jézus, Isten dicsősége . . . . . . . . . . . . . . . . .1 9 Jézus Krisztus isteni volta

04  az oroszlán és a bárány . . . . . . . . . . . . . . .2 5 Jézus Krisztus kiválósága

05  a múlhatatlan öröm . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1 Jézus Krisztus öröme

06  a hullámok és a szél még mindig megismeri a h angját . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 Jézus Krisztus hatalma

07  salamonnál nagyobb van itt . . . . . . . . . . . 4 5 Jézus Krisztus bölcsessége

08  a hírhedtség dicsőséges szegénysége . . . . . .5 1 Jézus Krisztus megszentségtelenítése

09  a példátlan szenvedés . . . . . . . . . . . . . . . .5 9 Jézus Krisztus gyötrelme

10  nagyobb dicsőség megmenteni a bűnöst, min t eltávolítani a sátánt . . . . . . . . . . . . . . .6 5 Jézus Krisztus szabadító áldozata

11  isten testet öltött szeretetének gaz dagsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 1 Jézus Krisztus irgalma

12  az érem másik oldala: . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1 Jézus Krisztus keménysége

13  a legyőzhetetlen élet . . . . . . . . . . . . . . . .9 1 Jézus Krisztus feltámadása

14  nagy Istenünk és megváltónk dicsőségének meg jelenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 9 Jézus Krisztus második eljövetele

utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 Hogyan lehetünk biztosak Jézus Krisztus felől?

az olvasóhoz

i volt Jézus Krisztus? Erre a kérdésre igyekszem az alábbiakban választ keresni. Célom azonban nem az, hogy Jézussal szemben megőrizd a semlegességedet. Ez kegyetlenség lenne. Jézus Krisztust látni és csodálni a legcsodálatosabb látni- és csodálnivaló, ami rád várhat. Ezen múlik az örökkévalóság. Célom tehát, hogy megbízható igazságnak lásd, és örömmel csodáld őt. Amikor Jézus Krisztus látásáról beszélek, nem a testi szemek látását értem, hanem a lelki szemekét. Amikor készült elhagyni ezt a világot és visszatérni Istenhez, az Atyához, Jézus így szólt: „Nem fogtok engem látni”,1 amíg meg nem látjátok „az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.” (János 16,16; Márk 14,62) Akkor az emberek testi szemükkel láthatták Jézust. Most azonban, ahogy a Biblia mondja, „hitben járunk, nem látásban” (2 Korinthus 5,7). Ő most nincs köztünk, így nem láthatjuk. A mennyben van, amíg vissza nem jön mindenki szeme láttára. A Biblia azonban kijelenti, hogy más módon mégis láthatjuk Jézust. A Biblia beszél a lelki szemeinkről (Efezus 1,18). Említi „a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása” (2 Korinthus 4,4). Maga Jézus is kétféle látásról beszélt. Az értetlen tömegről ezt mondta: „látván nem látnak” (Máté 13,13). Látunk a testi szemünkkel, de láthatunk a lelki Saját fordítás. Ha másként nem jelöljük, a bibliai fordításokat a Magyar Bibliatanács 1990-es fordításából vesszük – a fordító. 1

Lásd és csodáld Jézus Krisztust!

szemünkkel is. Ha a lelki szemünkkel látunk, akkor Jézus Krisztus igazságát, szépségét és becsességét olyannak látjuk, amilyen a valóságban. Egy vak ember ily módon tisztábban láthatja Jézus Krisztust, mint sokan, akiknek nincs semmi bajuk a látásukkal. A Jézusról szóló történeteket bárki elolvashatja, s „láthatja” azt a képet, amit az őt ismerő emberek festettek róla. De nem mindenki látja az ebben rejlő igazságot, szépséget és határtalan értéket. Sokan csak mítoszt látnak. Mások bolondságot. Megint mások botrányt. „Látván nem látnak.” Mintha egy gyermek Michelangelo egyik alkotását látva inkább egy képregényt nézegetne tovább… Csodálni Jézus Krisztust ennek a második fajta látásnak a megnyilvánulása. Ha látsz valamit, ami igaz, szép és értékes, csodálod. Azaz értékeled. Féltve őrzöd, bámulod és nagy becsben tartod. A lelki látás és csodálat olyan szorosan összetartozik, hogy akár ezt is mondhatnánk: Ha nem csodálod Krisztust, még nem láttad meg őt olyannak, amilyen. Ha nem tartod mindennél nagyobb becsben, nem fogtad fel a valódi értékét. E könyv célja, hogy meglásd és csodáld Krisztust. Ez csak egy módon történhet meg: Használd a testi szemedet és füledet, hogy meglásd és meghalld azok Jézus Krisztusról szóló tanúságát, akik személyesen ismerték őt, amikor e földön járt. Ez az oka annak, hogy a következő fejezetekben annyi bibliai idézetet fogsz találni. Nem az én szavam számít, hanem Istené. És ő tanúskodik Fiáról. Tanúsága meggyőző. Bárcsak adna neked szemet, hogy lásd, és szívet, hogy csodáld őt!

1y2 Az egek hirdetik Isten dicsőségét. Zsoltárok 19,2

Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. 2 Korinthus 4,6

1y2

1. lásd és csodáld isten dicsőségét! Jézus Krisztus végső célja

teremtett világmindenség Isten dicsőségéről tanúskodik. Az emberi szív legmélyének sóvárgása és az ég és föld végső értelme röviden így foglalható össze: Isten dicsősége. A világmindenség ezért jött létre, és mi magunk ennek látására és csodálására teremtettünk. Nem érhetjük be kevesebbel. Az az oka annak, hogy a világban ekkora rendetlenség és hiábavalóság uralkodik, hogy Isten dicsőségét más dolgokra cseréltük fel (Róma 1,23). „Az egek hirdetik Isten dicsőségét.” (Zsoltárok 19,2) Az egész világmindenség ezért létezik. Minden Isten dicsőségéről szól. A Hubble-űrteleszkóp tizenkétmilliárd fényévnyire levő naprendszerek elmosódott infravörös képeit elemzi. Még a mi Tejútrendszerünkben is vannak olyan óriási csillagok, melyek mindenféle tudományos meghatározással dacolnak. Ilyen az Eta Carinae, amelynek fényereje ötmilliószorosa a mi napunkénak. A mi kicsinységünkkel összehasonlítva ezek a méretek időnként elképesztik az embert. Ám ezeknek az óriási méreteknek a jelentése jórészt nem velünk áll kapcsolatban, hanem Istennel. 13

Lásd és csodáld Jézus Krisztust!

„Az egek hirdetik Isten dicsőségét” – mondja a Biblia. Az, hogy a világegyetemben ennyi hely „megy pocsékba” a parányi emberiség élettere mellett, Istenre mutat, nem pedig ránk. „Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni.” (Ézsaiás 40,26) Az emberi szív legmélyebb sóvárgása Isten dicsőségének megismerése és csodálása. Ezért teremtettünk. „Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről, mindenkit… akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam” – szól az Úr (Ézsaiás 43,6–7). Hogy lássuk, hogy csodáljuk és hogy megmutassuk, evégből létezünk. A teremtett világmindenség érintetlen, nem látott részei dicsőségének kimeríthetetlen gazdagságát példázzák (Róma 9,23). A testi szem feladata közölni a lelki szemmel: Nem ez, hanem ennek Alkotója az, amire lelked vágyik! Pál apostol azt mondta (Róma 5,2), hogy „dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében”. Valójában Pál azt állítja, hogy azért teremtettünk, „hogy megláttassa dicsőségének gazdagságát az irgalom eszközein, amelyeket dicsőségre készített” (Róma 9,23). Az emberi szív sóvárgása ez utáni sóvárgás. Mi azonban elnyomjuk ezt, és nem akarjuk Istent elismerni (Róma 1,28). Ezért az egész teremtett világ zűrzavarba süllyedt. Ennek legékesebb példája a Bibliában a szexuális élet területén tapasztalható zűrzavar. Pál szerint a kapcsolatainkban jelentkező homoszexuális (és heteroszexuális) zűrzavar gyökere az, hogy Isten dicsőségét más dolgokra cseréltük fel. „Mint ahogy asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel, ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek fel kívánságukban.” (Róma 1,26–27) Ha Isten dicsőségét csekélyebb dolgokra cseréljük fel, ő az erkölcs14

1. Lásd és csodáld Isten dicsőségét!

telenség ékes példáivá tesz minket: olyan csere ez, mely nyomorúságunkban a végső kiszolgáltatottságot tükrözi. A lényeg ez: Azért teremtettünk, hogy Isten dicsőségét minden másnál jobban ismerjük és mindennél többre értékeljük. Amennyiben ezt a kincset képmásokra cseréljük, minden zűrzavarossá válik. Isten dicsőségének napja azért teremtetett, hogy lelkünk naprendszerének középpontjában ragyogjon. És ha ott ragyog, életünk bolygói a meghatározott pályájukon keringenek. Ám ha a nap nincs a helyén, minden széthull. Lelki gyógyulásunk Isten dicsőségének helyreállításával kezdődik: vissza kell kerülnie lángoló, mindent magához vonzó központi helyére. Mindannyian Isten dicsőségét éhezzük, nem pedig a magunkét. Senki sem azért megy a Grand Canyonba, hogy önbecsülését javítsa. Hanem miért? Mert a lélek könnyebben gyógyul, ha nagyszerű dolgokat vesz szemügyre, mint ha saját magát. Semmi sem nevetségesebb egy ilyen hatalmas és dicsőséges világegyetemben, mint a Föld nevű parányi bolygón élő ember, aki a tükör előtt állva a saját tükörképének próbál jelentőséget tulajdonítani. Szomorú, hogy világunknak ez az evangélium. De a keresztyén evangélium nem ez. A magunk körül forgás kicsinyes sötétségébe beleragyogott a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világossága, aki az Isten képmása (2 Korinthus 4,4). A keresztyén evangélium „Krisztus dicsőségéről” szól, nem rólam. És ha (bizonyos mértékben) rólam szól, nem az Isten által alkotott fontosságunk aláhúzásáról van szó, hanem arról, hogy Isten kegyelmesen képessé tesz arra, hogy csodáljam őt, és örökre vele éljek. Mi volt az, amivel Jézus az irántunk való szeretetét legvilágosabban meg tudta mutatni? Mi volt az evangélium csúcsa, célja? A megváltás? A bűnbocsánat? A megigazítás? A kiengesztelés? A megszentelés? A gyermekké fogadás? Ezek a hihetetlen cso15

Lásd és csodáld Jézus Krisztust!

dák nem egyszerűen csak valami nagyszerűbb dolog eszközei? Valami véglegesé? Valamié, amit Jézus kért Atyjától nekünk? „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál.” (János 17,24) A keresztyén evangélium a „Krisztus dicsőségéről szóló evangélium”, mert végső célja az, hogy lássuk, csodáljuk és felmutassuk Krisztus dicsőségét. Mert ez nem más, mint Isten dicsősége. „Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása.” (Zsidókhoz írt levél 1,3) „Ő a láthatatlan Isten képe.” (Kolossé 1,15) Ha az evangélium fénye beragyogja szívünket, az „Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán” (2 Korinthus 4,6). És ha „dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében” (Róma 5,2), ez a reménység „a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Titusz 2,13) tartalmazó reménységünk. Krisztus dicsősége Isten dicsősége. (Lásd a 2. fejezetet.) Bizonyos értelemben Krisztus lemondott Isten dicsőségéről, amikor e földre jött (János 17,5): „és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett”. Ám más értelemben Krisztus jöttével nyilvánvalóvá tette Isten dicsőségét (János 1,14): „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” Így tehát az evangéliumban látjuk és csodáljuk Isten dicsőségének ismeretét Krisztus arcán (2 Korinthus 4,6). És ez a „látás” zűrzavaros életünk gyógyulása. „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2 Korinthus 3,18)

1. Lásd és csodáld Isten dicsőségét!

imádság Dicsőséges Atyánk, szívünk hozzád kiált, hogy formálj át bennünket egyik dicsőségről a másikra, míg a feltámadáskor, amikor a harsona megszólal, teljesen átváltozunk Fiad és Urunk, Jézus Krisztus képére. Addig is szeretnénk növekedni a kegyelemben és Urunk ismeretében, különösen dicsősége ismeretében. Oly világosan akarjuk látni, ahogy a Napot látjuk, és olyannyira akarjuk csodálni, mint legféltettebb kincsünket. Irgalmas Istenünk, tégy bennünket fogékonyakká Igéd és dicsőséged csodái iránt. Szakíts el minket a kicsinyes dolgokkal való kizárólagos foglalatosságtól. Nyisd meg lelki szemünket, hogy mindennap lássuk, a teremtett világmindenség mit mond dicsőségedről. Tedd elménket fogékonnyá Fiadnak az evangéliumban látható dicsőségére. Hisszük, hogy tied minden dicsőség, s hogy senki sem fogható hozzád. Segíts hitetlenségünkben. Bocsásd meg szétszórt szeretetünket, és hogy értéktelenebb dolgokat részesítünk igazán figyelmünkben. Krisztus érdeméért légy irgalmas hozzánk, és vidd véghez bennünk nagy tervedet, hogy kegyelmed dicsőségét tükrözhessük. Jézus nevében könyörgünk, hallgass meg minket! Ámen.

1y2 Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok. János 8,58

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. János 1,1

Mert benne [Krisztusban] lakik az istenség egész teljessége testileg. Kolossé 2,9

1y2

2. jézus, isten dicsősége Jézus Krisztus isteni volta

risztus célja nem az, hogy fontosságunk tudatát megerősítse. A mi létünk célja, hogy örömmel tudatosítsuk az ő fontosságát. E könyv előfeltevése az, hogy Krisztus dicsőségének ismerete cél, nem pedig eszköz. Krisztus nem azért dicsőséges, hogy gazdagok vagy egészségesek legyünk. Krisztus azért dicsőséges, hogy akár szegények, akár gazdagok, akár betegek, akár egészségesek vagyunk, benne elégedettek legyünk. Krisztus első sajátos dicsősége, melytől az összes többi függ, az ő örök léte. Ha csak egyszerűen elgondolkozunk erről úgy, ahogyan kellene, lelkünk hajójának fenéksúlya a helyére kerül. A puszta lét talán a legnagyobb titok. Gondolkozz el a valóság mindent meghatározó voltán. Kellett lennie valaminek, ami nem keletkezett. Igyekszünk visszatekinteni a végtelen időbe, ám mindig volt valami. Valaki rendelkezik azzal a dicsőséggel, hogy elsőként és mindig jelen volt. Ő nem keletkezett, vagy kifejlődött. Ő egyszerűen volt. Kié ez az egyedi és tökéletes dicsőség? 19

Lásd és csodáld Jézus Krisztust!

A válasz: Krisztusé, azé, akit a világ Názáreti Jézusként ismer. János apostol, aki a Biblia utolsó könyvét írta, fontos kijelentés részese volt. Istent idézve ezt írja (Jelenések 1,8): „Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” Ezt nem Krisztus mondja, hanem a Mindenható Isten. Ő hívja magát alfának és ómegának, a görög ábécé első és utolsó betűjének. Az ábécében nem beszélhetünk semmiről az alfa előtt. Nincs semmi az ábécében az alfa „előtt”. Ugyanígy nem beszélhetünk semmiről az ómega után. Nincs semmi az ábécében az ómega „után”. Ugyanez a helyzet Istennel és a valósággal. Nincs Isten „előtt” és nincs Isten „után”. Ő teljes mértékben létezik, függetlenül attól, hogy időben mennyit megyünk előre vagy hátra. Ő a tökéletes Valóság. Övé a megtiszteltetés, hogy elsőként és mindig létezett. Egyedül övé ez a dicsőség. Ószövetségi nevének – Jahve vagy Jehova – lényegében ez a jelentése. Ez a név a létigéből származik. Amikor Mózes megkérdezte Istent, mi a neve, „Isten ezt felelte Mózesnek: »Vagyok, aki vagyok.« Majd azt mondta: »Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok.«” (2 Mózes 3,14) Ézsaiás könyvében aztán Isten kifejti, hogy ez a „Vagyok” a teljes, örök Valóság, jelen és múlt. „Ti vagytok a tanúim – így szól az Úr –, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem lett isten, és utánam sem lesz.” (Ézsaiás 43,10) A „Vagyok”-nak teljes mértékben az elsőnek és utolsónak kell lennie. Nincs „előtte”, sem „utána”. Egyszerűen „Vagyok”. Isten ezt az Ézsaiás 44,6-ban egyértelművé teszi: „Ezt mondja az Úr, Izráel királya és megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten.” Majd az Ézsaiás 48,12ben: „Hallgass rám, Jákób! Izráel, akit elhívtam! Én vagyok az első, az utolsó is én vagyok!” Ez Isten neve: Jahve, aki tökéletes mérték20