Pál levele a rómaiakhoz

John R.'W'. Stott

Pál levelea rőmaiakhoz Isten r mhíreavilágnak

HARMAT - KIA Budapest, 2018

This translationofThe Message of Romans firstpublishedin1994 is published by arrangementwith Inter-Varsity Press, Nottingham, United Kingdom O John R. W. Stott.1994 All rights reserved.

Hungarian edition O Harmat Kiadő, 2006,2018 Hungarian translation @ Pásztor Péter All rights reserved.Minden jog fenntartva.

Elsó kiadás 2006, javítottutánnyomás2018 Fordította:Pásztor Péter

-l ISBN 968-963-9564-6'7 HU ISSN 1217-1522

Tartalomj egyzék A sorozat eloszava A' szerző e|oszava Bevezetótanulmány 1 .A l e v é hl a t á s a. . . . . ' . . . . z' Úi titrivasok,régihagyományok..'.......

3 . P á l l e v e l é n ecké l j a 4. A Rőmai levélrÖvidáttekintése

..........

1l ...,...,..,...|2 .......16 ,.''.,,....''.'..25 ..................30

Bevezetés:Isten evangéliuma ésPál buzgalma' hogy megosszaazt másokkal (|,|_|7) .....'....'.......39 1 . P á l é sa z e v a n g é l i u (m1 ' l - 6 ) 2 . P á l é sa r Ó m a i a k( | , 7 - | 3 ) (|,14-|7) 3. Pál ésaz evangélium hirdetése

.......''..............40 .................'..........49 ,.....,'..........,...,...52

A. Isten haragia azegészemberiségellen (1'18_3,20)....................6l

(l,l8-32) ..................''.............'.'....'........

4 . A r o m l o f fp o g á n yt i i r s a d a l o m 5 . A z e r k Ö l c siít é I k e z o(k2 , | - | 6 ) . . . . ' . . . . . . . . . ' . . . . . ' ' ' ......''.............75 6 . Ö n h i t tz s i d ő k( 2 , I 7- 3 , 8 ). . . . . . . . . ' . . . ' ..'...........85 7. Az egészemberinem(3,910) .,,....,''...'..,...94 B. Isten kegyelmeaz evangéliumban(3'21- 8'39) ..'.......................

101 (3,21- 4,25) .......|02 8. Isten igazságánakkinyilatkoztatásaésszemléltetése (5,| Isten népe 9' Krisztusbanegyestil 6,23) ...''............... l33 (7,|-25) ..........'............... l0. IstentÖrvénye ésa keresztény tanítványság 187 (8,1-39) 11.IstenLelke Istengyermekeiben ......................215

C. A zsid k ésa pogányok Isten tervében(9_11)

.,.,.263

|2.Izrae| bukása:IstenkiválasztásonalapulÓ elhatározása(9'1-33) .....,.265 |3.Izrae|vétke:Istenbánatanépeengedetlensége miatt (l0'1-21) ,.....,,,28| .............293 14.IzraeljÖvóje:Istenhossztitáv terve(1|,1-32) 1 5 .D o x o l Ó g i a( 1 1 ' 3 3 - 3 6 ) . . . . ' .3. l 1 16.Az evangéliumhirdetés kiáltványa ...........

3 15 D. Isten akarata: a kapcsolatokmegváltozása(12'1- 15'13) ........

3l9 17. Kapcsolatunk Istennel: megszentelt testésmegrijultértelem(|2,|-2) ..,...'.,...,..322 I 8. Kapcsolatunk cinmagunkkal: jÓzan mérlegelése (l2'3*8) ajándékaink ..,.....,..............'327 19. Kapcsolatunk egymással: szeretetIstencsaládjában(12,9-16) .......332 20. Kapcsolatunk ellenségeinkkel: nem viszonzás,hanemszolgálat(I2,I7*2|) .................

336 2|. AzáIlamhoz valÓ viszonyunk: polgárok(l3,l*7) lelkiismeretes ..............

340 22. A tÖrvényhezv aIő viszonyunk: (l3'8-l0) .....'...'.....'...... a felebarátiszeretetmint a tÖrvény betÖltése 350 jelenhez 23. A valÓ viszonyunk: a , , m á r , ' éas, , m é n . . . . . ' ' . . . . . ' .3.5. .4. g e m ' 'k < i z Ö(t1t 3 ' l 1 - 1 4 ) 24. Kapcsolatunk az erritlenekkel: befogadás,nem pedig megvetés,íté|kezés vagy bríntás(|4,1 _ 15'13) ....358 Befejezés:Isten gondviselése Pál szolgálatában (15'14-"l'6,27) .......379 25,Pá| apostoliszo|gáIata(15,|4-22) ...........380 2 6 , P á 1 t i t e r v e(i | 5 ' 2 3 - 3 3 ) .....386 (16'1-16) 27, Ajánlásésk<iszÖntés ................

393 2tl.Figyelmeztetések' tizenetekésdoxolÓgia(|6,|7_27) .........................

400 At' idézett bibliafordítások ................ |igyéb r t i v i d í t é s.e. k. . . . . . . . . . . |libliográfia

.....'.......407 .'.....408 .......409

A sorozat elószava A Biblia ma soÍozalolyan Ó- és rijszÖvetségiigemagyarázatokbóI áLI, amelyek megírásáthrírmaselgondolás vezérelte:B bibliai szcivegpontos értelmezése,a mai élettelvalÓ <isszeÍliggéseinek felmutatása,ésaz olvasmányosság.

Ezek a kÖnyvek tehát nem ,,kommentárok,,a szo szigoru értelmében, hiszen a kommentár inkább a sztiveg megvilágítására,semmint a|kalmazására tÖrekszik, ezértinkább l'artozik a kézikcinyvekcsoportjába,nem pedig a feldolgozások kcizé.Ugyanakkor nem tartalmaznak olyanfajta,,igehirdetéseket'' sem, amelyek a Szentíráskomolyan vételénekrovására prÓbálnak modernek ésolvasmányosak lenni.

A sorozat szerzóinek kdzÖs meggytizódése,hogy Isten ma is szől korábban kijelentett szava által, és semmi sem fontosabb a keresztényemberek élete,egészségeés ncivekedéseszempontjábÓl, mint az, hogy hallják, mit mond nekik a Lélek Isten cisi, mégismindig modern igéjeáltal.

J. A. Motyer J. R. W. Stott a sorozatszerkesztók

ASZEKZO ELOSZAVA

A szerzÍie|Íjszava ,,Már megint egy kommentár a RÓmai |evé|hez?,,,dtinnyőgte hallhatÓan a barátom. Hangja is, szeme is igazi flíjdalomrÓl árulkodott. Atéreztemsajnálkozását. olyan hatalmas ugyanis a RÓmai levélról szÓlÓ irodalom, hogy azt már áttekinteni sem lehet. JÓmagam legalább harminc kommentiírtolvastam rőIa, azt pedig már meg sem említem,hogy hány olyat, amely kÖzvetve szÓl PálrÓl ésa RÓmai levélról, de számos munka tanulmányozásáramégígy sem futotta idömból. Akkor vajon nem balgaság, netán pimaszság ríjabbkinyvvel bóvíteni az amtgy is kinyvtárnyi irodalmat? Igen, az lenne, ha A Biblia ma soÍozatnaknem volna harom megktilÖnbÖztetójegye, amely egyiittvéve ta|án igazolja egy ríjabbkommentár lédogosultságát.

ElószÖr ís,A Biblia ma szerzoi (miként minden kommentátor) elkÖtelezett hívei annak, hogy a szÖvegeta maga teljességében, alaposan tanulmányozzák. JÓllehet nincsen elófeltevésnélkiili megkcizelítés (minden igemagyarÍuó felismerhetóen lutheránus vagy református, protestáns vagy katolikus' liberális vagy konzervatív),tisztában vagyok vele, hogy elsó számri kÖtelességem, hogy a valődi Pállal igyekezzek frissen szembesiilni. Ezt nevezte Karl Barth híresRÖmerbriefiének(l9l8) elöszayában Pál iránti ,,tÖkéletes hiíségnek'', amely lehetóvéteszi, hogy az apostol valÓban azt mondja, amit mond, ésnem kényszerítrá olyasmit, amit mi akarunk hallani ttíle.

EbböI az elvból kiindulva tisztelettel kellett figyelnem azokla a tudősokra, akik Pál apostolt ,,uj szemszÖgból'' mutatják be. KÖzéjiik tartoznak ktilónÓsen Krister Stendahl, E. P. Sanders ésJ. D. G. Dunn professzorok. Allításukat, hogy ugyanis mind Pált, mind pedig a palesztinai judaizmust alapvetcienfélreértették azid k során, komolyan kell venni, habár megjegyzem' hogy az amerikai jezsuita tudÓs, Joseph Fitzmyer, akinek 1993-ban megjelent munkáját mint ,,monumentális'' és,,mesteri'' alkotást iinnepelte a kritika, szinte teljes mértékben eltekint ettól a vitátÓl. En csupán ana éreztem magamathivatva, hogy a kérdéstrÖviden bemutassamésértékeljema Beve. zt,tt,itunulmányban.

A,t' igemagyarázÓknaknem szabad a régiségekben elmerÍilvea távoli mriltbrrrtc(lniilk. VisszatérveBarthhoz, ö meggyozödésselvallotta, hogy bár Pál

9

,,korának gyermeke'' volt, aki kortiírsait sző|ítottameg, egyrittal ,,minden kor tiszteletteladÓ. minden emberéhezis szől''. Ezérta bríaeliteolÓgus mélységes zoÍtama,Jeremtó erófeszítés''elótt, amellyel Luther ésKálvin addig birkÓzoft Pál iizenetével, amíg ,,a XVI. szánadot az l,-to| elváIasztó fa| át|átszóvá nem ktjzÖttidialektikus folyamatot váIt,. Az ósi szÖveg ésa modem Összefuggés ma is fenn kell taÍtani, még ha számos kommentátor az a|kaImazás nélkÍili exegézisrekor|éozza is tevékenységét.

Megvallom, hogy amiÓta csak citvenhatéwel ezelcitt kereszténylettem, amolyan ,,Szeretemis, meg nem is'' kapcsolatban vagyok a RÓmai levéllel annak tirÖmteli.fájdalmas,személyeskihívásai miatt. Nem sokkal megtérésem után kezdödÖtt ez a 6. fejezettel,ésazzal',asővárgásommal, hogy végre megtapasztalhassamazt, hogy ,,meghaloka brinnek',, amit ez a szakasz ígérni látszott. Évekenkereszttil játszadoztamazzal a képzelgéssel,hogy a kekell lennie a brinnel szemben, ahoresztényembemek o|yat érzéketlennek gyan egy halott sem érez kiilsó ingert. Ettól az agyémtol' végiil akkor szabadultam meg, amikor 1965-ben meghívástkaptam, hogy tartsak bibliamagyatázatokat a keswicki kongresszuson a RÓma 5-8-rÓl - ezeket adtam kÖzrekésóbbMen Made New (Ujjá tett emberek)címtíkÖtetemben.

(Rőm 1'18 - 3,20) menEzután az egyetemesemberi btínpáli értelmezése tett meg attÓl a felszínesevangéliumhirdetéstól,amely az embereknek csupártaz,,érzelisztikségleteivel'' utáni foglalkozik. l945-ben a felszentelésem elsó prédikáciőm, melyet a Vere Street-i Szent Péter-templombanmQndtam el, a RÓmai levél azon ismételt áItitásán alapult' hogy ,,nincs kiilÖnbség'' (8,22 és 10,l2) kÖz ttiink sem btíntinkben,sem az iidvÖsségiinkben.Azután ott volt a RÓma 72, mely Isten irgalmára válaszul teljes ésószinte odaszánást kÖvetel, és a RÓma 13, amely az erónek az igazságszolgáltatásbanvalő alkalmazásátóI szÓlÓ tanításávallehetetlennétette számomra, hogy a Tolsztojés Gandhi-félehagyomány pacifizmusát a magamévátegyem. Ami pedig a RÓma S-at illeti, nos, habár megannyi temetésenídéztemvégsó, gyózedelmes verseit, tartalmuk azóta ís mindig felvillanyoz.

Ezért sem lepett meg kiilÖnclsebbenmagyarázatomírásakÖzben,hogy levelébenPál milyen sok mai kérdéstérint,rigymint: az evartgé|iumhirdetés iránti rajongás általában, éskiilÖnÖsena zsidÓk kÖrébenvégzettevangéliumhirdetéshelyessége;hogy vajon ,,természetesvagy természetellenes''-ea homoszexuális viszony; hogy vajon hihetiink-e mégaz olyan divatjamrilt fogalmakban, mint Isten ,)taragja,,és ,,kiengesztelése'';Adám brínbeesésének tÖrténetisége ésaz emberi halandÓság eredete;melyek a szeÍLtélethezsziik. ségesalapvetó feltételek;a tÖrvényésa Lélek helye a kereszténytanítványságban; a bizonyosság ésa feltételezésktilÖnbsége;az isteni szuverenitás és

|0

AIZEP.ZÓ

ELÓSZAVA

az tidv sségbenvalő emberi felel<isség risszefiiggése1' az etn1kaiazonosságtudatésa Krisztus.testének tagjaiktizcittiszolidaritásfesziiltsége; az áIIamés az egyIláz viszonya; az áI|ampolgárésa politikai testii|etkcitelességei;valamint a véleményktilcinbségek kezelésének kérdése a kereszténykÖzÖsségen beliil. Ráadásul ez a lista csak példákatemel ki mindazon modern kérdések kciztil, amelyeket a RÓmai levél k<izvetvevagy k zvetlentil felvet éstaglal' A Biblia ma sorozat harmadik sajátságának pedtg azt szántuk, hogy k<itetei stílusukbanolvasmányosak,mérettikben pedig kezelhetóek legyenek.Az ilyen szcivegmagyarázattalellentétbena klasszikus kommentár egy kézikiinyv, mégpedigaz olvashatatlanságigaz. A RÓmai levélról írt legelterjedtebb kommentárok á|talában két kÖtetbenjelentek meg, mint például C. H. Hodge, Robert Haldane ésJohn Murray, illetve jabban Cranfield ésDunn professzorokmunkái. Ami pedig a néhaiMartyn Lloyd-Jonesnaka RÓma l9-ról szÓlÓ, mé|yenszántÓmagyarázatát illeti, nos, az k1lenc kcitetet,illetve 3000 oldalt tesz ki. E tÖbbkotetesmunkákkal ellentétben, melyeketelfoglalt keresztényvezetókneknemigenjut idejtik forgatni,kezdettöl fogva igyekeztem egy k tetre (ha még oly vaskosra is) korlátozni magyarázatomat,mik<izbene nagyobb léIegzetíimunkák tanu|mányozásasorán szerzettfelismeréseimetszerettemvolna olvasÓimmal megosztani' Há|ávaI ÍaftozomBrian Rosnernek ésDavid Coffey-nak a kéziratelolvasásáértés számosjavaslatukért,melyek k ztil sokat megfogadtam,továbbá Colin Duriez-nek ésJo Bramwellnek, azInter.Yatsity Press munkatársainak trire|messzerkeszttii munkájukért,Nelson GonzáIeznek. tanulmányi asszisztensemnek' aki négyszerátolvasta a kéziratot,és éles szemévelrámutatott minden olyan részletre,amely tisztázásra vagy további kidolgozásra szoru|t' Utoljára,de nem utolsÓsorbanFrancesWhiteheadnek,aki határtalanlelkesedéssel'energiával éstigyességgelállítottae|o az jabb ésrijabb kéziratokat.

A IV. században Aranyszáju Szent János a RÓmai levélró| írt magyarázatának elejénarró| számol be, hogy mi|y nagyonmegÖrvendeztette Pál ,,lelki harsonájának''hallgatása..Azér1imádkozom, hogy mi is meghalljuk hozzírnkszÓlÓ tizenetét, ésválaszoliunkhívására.

John Stott 1994 hrisvétia

\ r r r r ',,z r r ; rSrz r . r r.ll i n o s . 3 5 5 .o .

Bevezet tanulmány Pál rÓmaiakhoz írt levele afféle kereszténykiáltvány. Ahhoz természetesen nem férhetkétség,hogy egyittal levél is' amelynek tartalmát az apostol ésa rÓmaiak sajátos,korabeli he|yzetehatároztameg. Ennek ellenérea levélmegmarad idcítlenkiáltványnak' a JézusKrisztusban nyert szabadságkiáItványákinak, mely az evangéliumlegteljesebb,legvilágosabbés legnagyszeriíbb Üzenetenem aZ' hogy ,,azember szabadnak fejtését adjaaz Újsz vetségben. sztiletett,mégismindeniittláncra verve sínylodik'',mikéntRousseaufogalmazoÍÍ.

A társadalmi szerzódésról (1762) címriktinyve elején,hanem abban, hogy az emberek btinben és rabságban sztiletnek' de Jézus Krisztus azért jÖtt, hogy megszabadítsa oket. Mert abban áll a szabadságorÖmhíre,hogy szembeniharagjátől;hogy Istenminden istentelenséggel megszabadulhatunk hogy megszamegszabadulhatunkaz elidegenedéstol,és megbékélhettink; badulhatunk Isten ttirvényénekítéletealÓl; hogy megszabadulhatunk élve- ,,éntinkkicsi, sotéttÖmlcicéból''' Malcolm Muggeridge kifejezésével megszabadulhatunka halálfélelemtól;ésegy napon a nycigo teremtésrom|ásábÓl kiszabadulvaelnyerjiikIstengyermekeinekdicsóségesszabadságát,de addig is megszabadulhatunkIsten családjában az etnikai konfliktusoktÓl, és átadhaduk magunkat Isten ésembertársainkszeretetteljesszolgálatának.

Nem csoda,hogy a RÓmai levélfontosságátai egyház minden nemzedé. ke elismerte' akárcsak a reformáciÓ idején.Luther ,,az Ujtestamentum legés a legvilágosabb evangéliumnak''nevezte, amely fontosabbrészletének ,,méltÓarra, hogy a keresztényember nemcsak hogy szÓrÓl szőra kíviilrol tudja, de napra nap rigy t ródjék vele, mint a lélek mindennaposkenyeré. elvel''., Kálvin hasonlÓképpenírt:,'aki ennek a levélnekigazi megértésére az ajto.,', jutott, az elótt már azlrás legrejtettebbkincsei feléis nyitva van a RÓmai levelet. Wi|lrarn A brit reformátorok ugyanígy értékelték jellemezte a levelet ahozzá irtbeígy atyja Tyrrdale,az angolbibliafordítÓk a legaz Újtestamentumnak. része és legkiválÓbb a|egfobb vezetÓjében: ,,ez ' Luth".(1995),129.o. ' Calvin.1. o.

|2

BEVEZETŐTANULMÁNY

tisztább evangélium,azaz őromhír.. . az egészSzentíráshozvezetö űt ésszÖvétnek.''Ezutátt arra buzdítolta olvasőit, hogy tanulják meg kíviilról, mert, mint írta, ',minél inkább tanl,llminyozzák, atnál k<innyebblesz megérteniiik; minélinkább megrágják, annál gytinyÖnÍségesebb az íze',.3 1. A levéIhatása Az évszáaadoksorán megannyi egyházi vezetó tanriskodott rőla, hogy milyen hatást gyakorolt életiikrea RÓmai levél, esetenkéntaz vo|t megtéréstik eszkÖze. ot petoat említek, hogy tanulmányozásának komolyan .\,et.té." buzdítsak' Aurelius Augustinus' azaz ísmertebbnevéna hippÓi Agoston, a majdani legnagyobb latin nyelvri egyhánatyaegy kis tanyán sztiletett a mai Algéria terÍiletén.

Viharos i{riságában egyfelól rabja volt nemi szenvedélyének, mikÖzbenanyja, Monica sziintelen imádkozott érte.Mint irodalom- ésretorikatanár eljutott KarthágÓba' Rőmába, majd pedig MilánÓba, ahol Ambrus ptisp k igehirdetésevalÓsággal megigézte.Itt 386 nyarán, harminckétévesen egyszer kiment szá||ása kertjébe,hogy egyediil lehessen. ,,Ide hajszolt tehát szívem ztxzavara - írta késóbb a Tallomásolban -, ahol senki sem gátolt magammal vívott szenvedélyespÖrÖmben...ForgolÓdtam és hánykolÓdtam bilincseimben... valami fiigefa alá heveredtemhétrétgÖrnyedten,és szabad, folyást engedtemkÖnnyeimnek.'' Ésíme,a szomszédosházbÓl hangot hallok. Énekcsendiil, nem tudom, hogyan, mintha fiu vagy leányka mondaná, éstÖbbszÖrisméte|né: Vedd rtfl obasd ! Veddrti| olvasd. . . Csupán arta magyaráatam ezt a szózalot' hogy mennyei parancszendtil most felém:tissemftil a kÖnyvet,ésolvas. sam el a legelószÖrszemembe őt|í5fejezetét...FÖlajzottansiettemviszsza... mert ott tettem le az apostol kÖnyvét,midón ftjlkeltem. Kezembe kaptam, ftiliitÖttem éscsÖndbenolvastam azt a fejezetet,amelyre elószÖr esetta szemem:,,Nem dorbézolásbanésrészegeskedésben, nem szeretkezésbenés kicsapongásban'nem viszálykodásban és irigységben,hanem ciltsétekmagatoka azÚr JézusKrisztust;a testetpedig .'" i'gy gondozzátok, hogy brínÖskívánságok ébredjenek benne''' (RÓm l 3, 13_ l 4) Nem akartam mrártovábbolvasni. Nem is volt erre sziikség.E mondat végeztéve| tiisténta bizonyosság deníjeÖmltittel szívemben,ésa kétel. kedésmindenhomálvaszertefoszlott.a .

l .

Wi|liam Tyndale Ujsz<ivetség-fordításábÓl (1534). " Augustinus,VI|I. kÖnyv,|9-29.,232_242,o.

I]EVEZETO TANULMANY

13

l5l5.ben egy másik professzorkeriilt hasonlÓ lelki válságba.Mint mindenki más a kÖzépkorikeresztényvilágban, Luther Márton is az Istentól, a ha|áItő|,az itéIelti[ésa pokoltÓl valÓ felelemben nevelkedett.Mivel akkoriban a mennyország elérésének legbiztosabb mÓdját a szerzetesi életbenlátták, l505-ben, huszonegy évesenLuther belépettaz erfilrti Agoston-rendi kolostorba, ahol gyakran napokig imádkozott és bÖjtÖlt az Önsanyargatás egyébszélsóségesformáit is gyakorolva' ,,Iő szerzetesvoltam - írtautőbb. _ Ha csuhás valaha eljuthatottvolna a mennybe csuháskodásával, akkor én bizonyosan'''5 ,,Luther kiprőbálta a kortárs katolicízmus minden lehetséges eszkőzét,hogy csillapítsa az Istentól elidegenedett lélek gycihelmét..'6De semmi sem békíthettemeg zaklatott lelkiisrrÍeretét, míg a wittenbergi egyetemre valÓ bibliaprofesszori kinevezésekapcsán nem tanulmányozta ésnem magyaráztaelóbb a Zsoltárokat(l5l3*l5l5), majd pedig a RÓmai levelet (l515-1516). Eleinte haragudottIstenre,mint késóbbmegvallotta,mert inkább látszott felelmes bírőnak, semmint irgalmas megváltÓnak. Hol találhatná meg a kegyelmes Istent? Mit érthetettPál a RÓma 1,17-beli á|IításáÍL, hogy ,,Isten a maga igazságát ly1|atkoztatja |<taz evangéliumban''? Luther beszámol rÓla, hogy miképpenoldÓdott meg a dilemma: Rendkíviili vágyat éreztem,hogy megértsemPálnak a Rőmai levelét, éssemmi más nem áIItaz utamba,csak az az egyet|enkifejezés,hogy ,,az Isten iganága,,. Énugyanis gy értelmeztemazt,hogy Isten igazságos, és igazságosan cselekszik, amikor megbiinteti az igaztalanokat.'. Éjjel-nappalezen tÖprengtem,amigrá nem ébredtem,hogyaz ,,Istenigazsága,, azt jelenti, hogy kegyelemból, éspusztán irgalmábÓl o igaznak nyilvrírrítbenniinket hit által. Ekkor rigy éreztem magam, mint aki jjásziiletett, ésmintha valami nyitott ajtÓn át beléptemvolna a paradicsomba.Az egészSzentírástrij fényben|áttam,ésamígkorábban az,,Isten igazsága'' kifejezés gytílÖletteltÖltÖttel, most kimond. hatatlanul édesnekés gyÖnyÖniségesnekéreztem.Pálnak ez az irása olyan lett számomra, mint a mennybe nyílÓ kapu.7 Luthernek ez az Istentol kapott felismerése,miszerint kegyelemb<ílvan megigazulás hít á|ta|,kétszázéwel késóbb John Wesley-t hasonlÓ megviláI Roland H. Bainton,Here I Stand (Hodderand Stoughton,1951),45.o. o uo. 54. o.

7 Ezt ava||omást(melyetF' F. Bruce megfogalmazásábanadunk kÖzre)Luther ,'tolonyélménye''-ként tartják számon,azértigy, mivel a wittenbergiFeketeKolostor tomyában élteát. Beszámolőja elószÖr1545-benjelent meg latin nyelvlímtíveiwittenbergikiadrísa e1öszavában.

_Tqr 14

BEVEZETOTANULMANY

gosodáshoz vezette. Öccse' Charles néhány oxfordi diáktársával megalapította a ',Szent Klubot'' - ahogy késrjbbgrinybÓl nevezték-, amibe 1729 novemberében John is belépett'éshamarosanelismertvezetójévé vált. Tagjai a szent tanulmányok, az cinvizsgálat, a nyilvános ésa magányos vallásos gyakorlatok ésa jőtékonyság iltját járták' abban a nyilvánvalÓ reményben,hogy jÓ cselekedeteikkelelnyerik az iidvcisséget, Ezután l735-ben a Wesley fivérek hajÓra szálltak,hogy a georgiaitelepesekésmisszionáriusoklelkipásztorai legyenek. Két év mrilva azonbanhazatértek,ésteljes kiábrándultságukat csak a morva testvérekkegyességeéshite enyhítette.

Majd I738. májtls24éna londoni AldersgateStreetenegy morva gyrilésen,amelyreJohn Wesley ''nagyonnem akart'' elmenni, az elbizakodottságtÓleljutotta Krisztusba vetett hitre. Valaki Luthernek a RÓmai levélhez írt e|őszavát olvasta fel.

Wesley így írtnaplÓjában: Háromnegyedkilenc kcirtll,amint éppenaztirta le, Isten munkája milyen változást idéz e|o a szíven a Krisztusban valÓ hit által, szívemet szokatlan mÓdon átmelegedni éreztem.Úgy éreztem,hogy rábíztam magam Krisztusra, és egyedÍilcsak Krisztusra tidv sségemtekintetében: és bizonyosságot nyertem arra nézve,hogy minden bunÖmet,az énbtíneimetelvette, ésmegszabadította biín éshalál tcirvényéttíl."

Saját korunkhoz éwepedig kétvezetó keresztényszemélyiséget említhetiink. Mindketten eurÓpaiak voltak, az egyíkromán, a másik svájci' Mindketten az 1880-asévekbensziilettek'habár soha nem találkoztak egymással,és soha nem is hallottak egymásrÓl. Eltéro hazájuk' kultrirájuk ésegyházuk ellenére mindkettejtiket a RÓmai levél tanulmányozása változtatta meg.

Dumitru CornilescurÓ|ésKarl BarthrÓl van szó' A bukaresti ortodox teolÓgián folytatott tanulmányai kÖzben Dumitru Cornilescu azért sóvárgott, hogy nagyobb lelki valÓságot és mélységettapasztalhassonmeg.' Keresések<izbennémelyevangéliumiszerzo míiyéteterelod tt a figyelme' ezek pedig a Biblia felé irányították'Igy e|határozta, hogy lefordítjaa Bibliát modern román nyelvre. 19l6-ban fogott hozzá, éshaÍ. év mrílvavégzetta munkával. A RÓmai levél tanu|mányozása során kezdett o|yan igazságokban hinni, amelyeket aze|ottvagy nem ismert, vagy elutasított, rigymint:',Nincsen igaz ember egy Sem'' (3'10)' ,,mindenkivétkezett'' ,'

l,urrjkiám az egészvilág, I4resleyJános naplőja (Pécs, Magyarországi MetodistaEgyház, l 99 l )' | 738. május 24'i bejegyzés. , K('sz()nettel tartozom a nagyváradi dr. Paul Negrutnatnak, amiérthozzá1árult, hogy elolr'ltssltlttés ic!ézzemkiadatlan, ',A Biblia ésa tekinté|ykérdéseia Romániai Ortodox Esvl r l i z r l rltl c I i i | ' c' í t n t id o ] s o z a t á t .

I]EVEZETo TANULMÁNY

15

(3'23), ,'a btin zsoldja a balá|,,(6'23), és a biín scik ,,ingyenigazulhatnak rneg... Krisztus által'' (3,24), mert ,,az Isten ót rendelte engeszteló áldozatul azoknak, akik az ó vérében hisznek'' (3'25). A RÓmai levélezen és egyéb versei nyomán ráébredt'hogy Kriszfus által Isten mindazt e|végezte,ami megváltásunkhoz sztikséges.,,Ezt a biínbocsánatota magaménaktekintettem mínt mondotta._ Krisztust mint é1ómegváltőmatismerteme1.'',,Ettol a pillanattől kezdve írja Paul Negrut - Comilescu bizonyságot nyert rÓla, hogy Istenhez tartoztk, ésmeg jult ember lett.'' |921-ben megjelent fordítását a bibliatársulatjÓváhagy,ta' Az ot1odox pátrlárka azonban |923-ban számrízte,ésCornilescu néhányévmrílvaSvájcban hunyt el.

Karl Bar1hnak is Svájc volt a sztilóhazája. Az I. világháborri el<itta kor legkiválÓbb liberális teolÓgusainak hatása a|á kertilt, akiknek az emberi haladásről éstársadalmi vá|tozásró| kialakítottutÓpista álmait ó maga is osztotta. De a szcirnyríháborris pusztításés embertelenség,illetve a RÓmai levél tizenetérólvalÓ toprengéshamar romba dtintcittebenne a liberális optimizmus légvárait.Igemagyarázatánakírása kÖzben azt mondta,,'nem nehézelképzelni'..az északonlÖvőldcjzóágyrik diibÖrgését''.10 Az 19|8-banmegjelent kommentárban végleg szakította teolÓgiai liberalizmussal. Belátta ugyanis' hogy az Isten országa nem holmi vallásos váItozata az emberi képességekrévénmegvalÓsítottszocializmusnak' hanem Isten kezdeményezte gycikeres váItozás.l| ,,Istenistenségének'', azaz ,,Istenvégsó, egyediilállő létezésének, hatalmának éskezdeményezésének'' sarkalatos kérdésébe titkÓzÖtt'I2Ezze| egyidejiílegkezdte felismetnl' az emberi brin ésbrintudatmélységeit.A RÓma l,18. skk' (a pogányok eredendóbtínének kifejtése)magya. rázatánakaz ,,Éjszaka,,címetadta, melyben igy ír a l8. versrol: ,,Az Istennel valÓ kapcsolatunk istentelen' . . Azt fe|téte|ezzik,hogy. . . rígy tudjuk a vele valÓ kapcsolatunkatrendezni,mint bármely más kapcsolatunkat...Merészkedtink rigy tetszelegni,mintha a társai, támogatÓi, tanácsadÓi ésmegbízÓi volnánk..' Ebben ál1az IstennelvalÓ kapcsolatunkisÍentelensége.,'|3 Barth megvallotta, hogy ',a felfedezéscirÖmével''írt. Mert' tette hozzá, ,'Pál hatalmas hangja az rijdonság erejévelhatott rám: ésha rám, akkor kétségkívtilmásokra is''.la Csakhogy annak kérlelhetetlen hangsrilyozása,hogy a bÍínÖs teljes egészében Isten szuverén,iidv<jzíttí kegyelmétŐlfligg, amely a Krisztusban nyilvánult meg, ,,hatalmaszurzavart ésfelbolydulást'' váltott ki, 1o Barth, v. 5. '' Lásd John Bowen, Karl Barth, Theologian (SCM' l983). '.

Eberhard Busch, Karl Barth (|91 5; angol fordítás,SCM' 1976)' 1 19. o.

'Uo.44. o.

14 uo. z. o.

16

BEVEZEToTANULMÁNY

mikéntangol fordítÓja,Sir Edwyn Hoskins ífta.l5Vagy mikénta rÓmai katolikus teolÓgus,Karl Adam fogalmazotta korhoz illo háborírsszőhasználattal, Barth kommentárjairyyrobbant,,,mintakna a teologusokjátszÓterén.'.'o F. F. Bruce nálam valamelyestrtividebben,de felhívtaa figyelmet arra, hogy a feni említettÖt szemé|ykciztilnégyremi|yen nagy hatástgyakoro|ta RÓmai levél,majd b lcsen megjegyezte,hogy ezt a hatástnemcsakezek az hanem,,igenegyszertiemberekis a hatásaalá kerti|tek''.VaÓriások érezték, lÓban ',aligha lehet megmondani'hogy mi t rténhetaz emberekkel,mikor tanulmányoznikezdik a RÓmai levelet. Ezért aki eddig eljutott az o|vasásmega figye|meztetéSt ban,késztiljtinfel a továbbolvasáskcivetkezményeire: kapta!"" z. Ú1 titriveso\ régi hagyományok volt, hogy az apostol a RégÓta'de legalábbis a reformáciÓ Óta természetes RÓmai levélbenlegfoképpenazt hangs lyozza, hogy Isten a btincisÖketingyen kegyelembcil,a Krisztusba vetetthit á|ta|igazit1ameg. PéldáulKálvin azt irja bevezetó tanulmányában ,,Pál rÓmaiakhoz írt |eveléneka témájárÓ|,, , hogy hit á|ta| iganl|unk meg''.|8Perszenem hogy ,,az egészlevélfokérdése, is taglal, rigymint: a bizonyosságot(5. vitada, hogy Pá| egyébkérdéseket (6. rész)'a tcirvényhelyét(7. rész),a Lé|ekszolgárész),a megszentelodést latát (8. rész),Istenneka zsidÓkkal és pogányokkal kapcsolatosszándékát (12-15. rész).Min(9 11. rész)ésa keresztényéletkiilcinfelefelelrisségeit maradt, hogy ugyanis Pál f<iképpen a megigazulásdenesetreaz a|apfe|tevés ra Összpontosít,és a fenti témákata megigazu|ássalvalÓ sszefiiggésiikben dolgozzaki.

Ebben a században,de kiilcincisenaz utolsÓ harminc évben sokan vitába szá|ltakezze| az állítassal.l963-ban Krister Stendahlprofesszor,Stockholm késcjbbilutheránus piispcike ,,The Apostle Pau| and the IntrospectiveConscienceof the West'' (Pál apostolésa nyugaticinemésztólelkiismeret)címen tanulmányttettkozzéa Harvard Theological Review-ban,illetve késobbeá az Paul among the Jews and Gentiles (Pál a zsidÓk ésa pogá. anyagotbeépítette Ezekben az írásokbanamellett érvel,hogy tényok kciz<itt) címti kÖnyvébe.|9 ves az a hagyományosfelfogás, mely szerint Pá| ésktiltincisena RÓmai levéla (]o. xt. o.

I" t '. , , ^ ltlczi Bruce.58. o.. illetve Robinson. viii. o '' l l r L r c c .5 8 . o . lt(rrlr,in.Lu. r''

I ls(ikiadiisa lt)76.

l]l]VEZEToTANULMÁNY

11

rnegigazulásracisszpontosít.Ebbe a tévedésbe pedig, folytatja Stendah|prolésszor,a nyugati egyház trilérzékeny'cinemésztólelkiismerete miatt ese1t'20 kLiltinosenÁgoston ésLuther erk<ilcsigycitrelmeimiatt' amelyeketaz egyház haj|amosvolt utÓlag beleolvasniPál iratába.Stendahlptisptikszerint nem a megigazulás képeztePál ,,mindentáthatÓ, rendszerezó dogmatikai elvétvagy l'elismerését'';2l ,'az apostolcsupánama sajátoséskorlátozottcé|radolgoztaki azt' hogy a pogány megtértekjogait megvédje, hogy azok is teljességgel ésva|Ósággal orcikcilhessék IstenIzraelnektett ígéreteit,',22 Pál nem tulajdoniidviisségéért nyugtalankodott,hiszen a saját ,,lelkiismereteszilárd volt'',23 magát mondta (Fil 3,6), ,,lelkiismeretesoha nem furdalta,nem ,,feddhetetlennek" gyiitród tt esetlegeshiányosságai miatt,',2a hanem sokkal inkább aggasztottaa pogányok tidvtissége'az, hogy kcizvetlentil,a ttirvénykcizbeiktatásanélkiiljuthatnakel Krisztushoz.Kovetkezésképpen,,tetcipontját a RÓmai levéla 9-1 1. részekbenérie|, azaz Pálnak a templom ésa zsinagÓga, az egyház ésa zsidÓ népkapcsolatárÓlvalÓ elmélkedéseiben,''25 amit csupánbevezetaz \_'8.rész.26 A RÓmai |evél,,Istenneka világra vonatkozÓ tervér<il szől, i|letve arről, hogy Pál mikéntilleszkedikebbea tervbe..'27 Bizonyos mértékigsziikségesnekis bizonyult ez a helyreigazítás,hiszen Pá|t' miként rámutattunk,korántsem kizáró|ag a megigazulás fogla|koztatta.

MindazáIta| a RÓma 1 S-at aligha lehet mertí ,,bevezetéssé''lefokozni.

Stendahl ptisp k, rigy ttinik, sztikségte|entil élesellentétetállított trl. Pál rnint a pogányok apostolavalÓban alaposanmeghányta-vetette magában a tcirvénynek az ridvcisségben betÖltÖttszerepét,zsidÓknak éspogányoknaka Krisztus testében valÓ egységét.

Ugyanakkornyi|vánvalÓanabbanis nagyon érdekeltvolt, hogy kifejtseésmegvédjeaz egyediilkegyelemból'egyedii|hit által valő megigazuláscirtimhírét' Valőjában a kétkérdés nemhogynem tiszszeegyeztethetetlen,hanem szétvá|aszthatatlanul cisszefonődik. Csak az evangéliumiránti hriségbiztosíthatja az egyház egységét.

Hogy vajon megtérése elott Pálnak olyan felhcítlenlett vo|na a lelkiismerete, ahogy Stendahl doktor állítja,éshogy nektink nyugatiaknakindokolatlanul cinemésztci volna a |elkiismerettink,melyet Pálra vetítiink vissza, ezt csak az idevágÓ igehelyekalaposelemzésével d<inthetjtik el' Amde az |,18 3,20-ban ]o uo. t t. skk.,78.skk.o u o .z t . o . tt uo. 14..40..80.o. uo.

2 4^ .

Jlenoant. lJ. o. ,< .^'.

Uo. 4.;vÖ.28. o. " LJo-29.,. " lJo.2i. o.

l8

BEVEZETo TANULMÁNY

Pál (nem pedig Agoston vagy Luther) határozza meg az egyetemesésmeg. volt a bocsáthatatlanemberi biínt. Es amaz áIlításával,hogy ,,feddhetet1en'' torvénybenkovetelt igazságszempontjábÓl(Fil 3'6)' nyi|ván a ttirvénykcive. utalt. Merl a 7 , részfelénéllételményeinekvaló kiilsódleges megfelelésére vci, sokatmondÓonéletrajziversekben(már ha azok) arrÓl számo| be' hogy az irigységet,eme belscí,szívbeli,nem cselekvésbelibtínttiltÓ parancsolat szítottfel benne ,,mindenfélegonosz kívánságot'',és hozta e| lelki halá|át.

Stendahlprofesszornem hivatkozik erre a passzusra.Mellesleg semmi sztikésa ,,szilárd''le|kiismeretet.A lelkiismeaz ',Önemésztó'' ségszembeállitant, ret, ha jÓl mrÍk<jdik,megzavarja btzÍonságérzetiinket'és megszégyeníti ébresszea ha a Szentlélekj n, hogy ,,btíntudatra biiszkeségiinket,ki'ilcin<isen világot, hogy mi a biín,mi az tgazságésmi az ítélet''(Jn 16,8.skk.)' Ezért ne számítsunkrá, hogy a btineitcílmeg nem tisztult embernek valaha is lehet nyugodtlelkiismerete.

19]1-ben adtakőzre a Paul and Palestinian Judaism (Pál ésa palesztinai judaizmus)címtínagyjelentóségiímunkájátE. P. Sandersprofesszor.Leírja benne, hogy az uralkodÓ felfogás a judaizmust ,jÓ cselekedetekenalapulő igazságtiirvényeskedtivallásának', tartja,28éshogy a páli evangéliumtudatosanszembehelyezkedika judaizmussal.Sandersa levélcéljátabbanjeltilte téves'',és meg, hogy ,,ezt a felfogást lerombo1ja'',mint ami ,,teljességgel alapés félreértésén hogy bebizonyitsa, ,,az az anyag hatalmas elferdítésén Azt elismerte,hogy állításanem teljesen j' hiszen mikéntdr. N. T. szik,,.29 ezt az á||áspontotfejti ki,, Judaism in Wright írja, G. F. Moore ,,lényegében the First Centuries of the Christian Era (A judaizmus a kereszténykorszak e\so századalban)címiímunkája három kőtetében(1927-1933).30Ennek eláttanullenéreSandersprofesszor továbblépett.Páratlan fe|késziiltségével mányozta a Kr. e. 200 ésKr' u. 200 k zotti rabbinikus, kumráni ésapokrif irodalmat.VizsgálÓdásai nyomán o|yanvallás képetrint eló, amelyetó ,,szÖvetségi nomizmusnak,' Íeyezett. Azaz kegyelme által Isten szÖvetségesi kapcsolatot létesítettIzraelle|, és viszonzásul tiirvénye iránti engede|mességet (nomizmus)kért.Ennek kÖvetkeztében Sandersprofesszora judaizmus (Isten kiválasztÓ kegyelme által) és a ',bennmintáját'' a .'vallási ,,bejutás'' nraradás''(engedelmességáltal) fogalmaival írta le. ,,Az engedelmesség

, "' S i r r r d c r (s 1 9 7 7 ) ,5 6 . o .

I l o . 5 9 .o . ..'

S|.'1lllcll NeiIl és Torn Wright, The Interpretation of the New Testament 1861_1986 1 () r l i r r t |t J n i v c r s i t yP r e s s , 2 ' k i a d á s , l 9 8 8 ) ' 3 7 4 . o .

I]I]VEZETO TANULMANY

I9

rrlcgtartjaaz ember sz vetségenbeltili helyzetét,de Önmagábannem bizto. sítjaIstenkegyelmét.''3l Az engedetlenséget a biínbánattehetijÓvá' Sandersprofesszorkcinyve második részénekegyszertíena ,,Pá|'' címet adta.Bár a kcinyv elsó részének csak egynegyedét teszi ki, aligha lehet tisztességesen ÖsszefoglalnimondandÓjátnéhánymondatban.Mindenesetreokl-ejtésének legfontosabbelemei a k<ivetkezók:1. Pál nem abbÓ| a hitból indult ki' hogy IstenelŐtt minden ember biintetendóbtinÖs,hanemhogy Jézus Krisztus Ura és megváltÓja zsidÓknak és pogányoknak egyaránt. K<ivetkezésképpen az egyetemesmegoldásrÓlvalÓ meggyózodésmeg',Pál szemében e|ozÍeaz egyetemesnyomorriságrőlvalÓ meggyozódést,,.32 2. Az Íidvosség voltaképpennem más, mint ,,átvitel'' a biín rabságáből Krisztus uralma alá.

3' Ennek eszkcizea Krisztus halálában ésfe|támadásábanvalÓ ..részesedés''.33 Az tidvÖsségneknem azértkell ,,hit á|ta|,' lennie, hogy elhárítsaaz emberi btiszkeséget,hanem azért,mert ha ',a t<irvényáltal'' lenne, a pogányok kirekesztódnének,ésKrisztus halála sziikségtelenlett volna (,,a hit melletti érv nem más, mint a tÖrvényelleni é*'',o).Végiil mindennekeredményeképpen létrejonegy k zcisségi,,az egy test Krisztusban,,.''.Ezta gondolkodásmÓdot Sanders professzor ,,részvételi eszkatolÓgiának'',onevezi. Mindjárt látszik azonban, hogy a páli evangéliumeme rekonstruálási kísérletében az olyan hagyományos fogalmak, mint az emberi brin ésbiintethetiíség, Isten haragja, a jÓ cselekedeteknélktilikegyelemb<il valÓ megigazulás,illetve ezek kÖvetkeztébenaz IstennelvalÓ megbékélés éppena hiányukkal trínnekki.

Második kcinyvében,a Paul, the Letw and the Jewish People-ben (Pá|, a ttirvényésa zsido nép)J7 Sanderspro|esszorválaszolnélnelybírálojának. és igyekszik tisztázni, illetve továbbfejle szteni á|Iitását.Abban kétségkíviili ga. za vaÍ, hogy Pál ,,amellettérvel,hogy zsidÓk éspogányok egyenlŐk,mindannyian a btín hatalma a|att áI|nak, és hogy egyazon alapja van állapotuk megvá|toztatásának:a JézusKrisztusba vetett hit'''38Csakhogy ezután Sanders azt állítja, hogy ,,az ÖntgazuItságzsidÓ felfogásának véltelutasításaépptigy hiányzik a páli levelekbcil,mint ahogy az <inigazultságfogalma hiányzik

3l Sanders(1977),420.o. " Uo.474.o.

Uo. pt.453.skk.,506.skk.o. ]3 '" u o . 4 9 1 .o . "tu uo. 547.,kk. o. uo. 549.o. ]7 ( l99| ).

Sund.,.( l983).LásdmégSanders -" Uo. 30.o.

20

BEVEZETÓTANULMÁNY

a Zsidő irodalombÓl''.39Ez azonbanmár sokkal vitathatÓbbállítás.Legalább kel1 megválaszolni. c't kérdést vagyis ,,az EloszÖr is, a bizonyítékoknyilvánvalÓk, hogy a ,'mérlege1és'', a gondolatanem fordul eló a paleszérdemekésvétkekellensrilyozásának''ao tinai judaizmus irodalmában.De a mérlegeme szőképeineka hiánya vajon bizonyítja-eazt is' hogy hiányzlk az érdemfogalma? Vajon létezhet-ejÓ csenélkiil is? Pál nem tévedett,amikor lekedetekenalapulő igazság,,mérlegelés'' azt áI|itotta,hogy némelyzsidÓ ',kereste,'az igazságot,de nem jutott e|hozzá (9,30.sk1r.)'mígmások ,,attirvényáltal akartakmegigazulni''(Gal 5'4). lépésIsten kegyelménmriMásodszor, a judaizmus szerint a szcivetségre lott. Ezen a|igha kell meglepódníink'hiszen az oszcivetségbenazt láduk, fogadhogy sz vetségébe hogy kegyelmébenIstenlépfel kezdeményezoleg, jalzraeIt. FÓl sem mertilhetetta kérdés'hogy valaki ',kiérdemelje'' vagy ,,e1nyerje'' a befogadást. Sanders professzor mégistovábbmegy annak blzonyításában,hogy ,,a tanalÍairodalomban folyamatosan megjelenik a jutalom és kiiloncis tekintettel az eljovendó világban elnyerheto a biintetésÍémája,,,al valÓ belépés életre.Vajon ezÍ7emazt jelenti-e,hogy jÓllehet a szÖvetségbe (a judaizmusban)nem az emberi érdemenalapul, de a bennmaradásigen?

Ezt rnindenesetrePál harcosan elutasítottavolna. Nála a ,,bejutás''és a ',bennmaradás''egyaránta kegyelmen mrilik' Nemcsak hogy kegyelemból, hit által igazultunk meg (5,1), hanem megmaradunkebben a kegyelemben, ame|yhezhit által kaptunk szabad utat (5,2).

Harmadszor, Sanders professzor elismeri, hogy e tételhezképestEzsdrás 4. konyve kivételtképez.Mert ebben az apokrif k nyvben' mint írja',,meglátszik, hogy mikéntmtíkÓdik a judaizmus' ha valÓban az egyént,a sajátigaznomizmus cisszeomlik. Csupán a ság va|lásává válik''. ltt a ,,szÖvetségi tcirvényeskedómaximalizmus marad.''a2Ha egy irodalmi példa fennmaradt, vajon nem lehettek-emások is, amelyek elvesztek?Vajon a torvényeskedés vétkenem volt-e általánosabbannál, ahogyan Sandersprofesszorbeállítja? jelenségét Ráadásul azza|isbirálták,hogy azI' századijudaizmus cisszetett lineáris fejleménnyé'' egyszertisíti.a] ,'egyetlen'egységes,egybehangzÓ és Martin Hengel professzor ugyancsak ezt kifogásolta. o ezt irja.,*Azza| a rrlindn<ivekvo>egységesítéssel< szemben,amely a palesztinaijudaizmusban " t l o . I 5 ( r .o . " ' S , , r l , 1 " r( :1l 9 7 7 ) ,1 4 6 .o .

I Ilr,|17.o.

I I , , l 0 ( ) .o . ' I,r(,rl) Ne usner'('s Bruce Chilton, ,,Uncleanness",Bulletinfor Biblical Research 1 I l ' | ) (Il l( ) l s L k o

BEVEZETÓTANULMÁNY

2|

a rabbinikus írástudÓk alatt a Kr. u. 70-es éveketkcivetcíenvégbement,felttino a templom lerombolásaelótti Jeruzsálemlelki arculatának>pluralizmusa<.''Kilenc eltérócsoportosulásfelsorolásaután megá||apítja: ',Jeruzsálem éskcirnyékea korabeli látogatÓ szemébenzavarba ejtcíensokszíntíképetfestett.''44Sót, ,,talánnem is létezettegy-eglségespalesztinaijudaizmus, mely egy kőtelezó tcirvényfelfogástírteló.45 Negyedszer,az E, P . Sandersésmások által kidolgozotttétela vonatkoző irodalom alaposvizsgálatána|apul.De vajon nem kÖzismertjelenség, hogy a népivallásosság erósen eltérheta vezetok által megfogalmazotthivatalos iratoktÓl? Éppenez a ktiltinbségmondatjaSandersprofesszorral:,,Nem lehet teljességgelkizárnt annak lehet<iségét, hogy all{áté23 vádjai elevenébevágtak néme|yzsidÓnak... Az emberi természetet ismerveerre kell gondolnunk.

Ugyanakkor hozzákel| tenniink, hogy a fennmaradtzsidő irodalom nem erre val1.''a6Párhuzamképpenemlíthetiink egy pé|dátaz anglikanizmusbÓ|. A Book of Common Prayer (A kÖz s imádság k nyve) ésa Thirty-NineArticles (Harminckilenc tétel)' azaz ez egyház hivatalos dokumentuma leszÖgezi, hogy ,,IstenUrunk ésMegváltÓnk' JézusKrisztus érdeméért hit által, nem pedig jÓ cselekedeteinkértvagy erényeinkérl,,számit minket igaznak,a1éshogy nem járulhatunk Istenhez ,,a magunk t'gazságábanbizva,,.a8Ennél aligha fogalmazhaÍnavilágosabban. Ennek ellenéreszámos anglikán hite a jÓ cselekedetekenalapulÓ megigazulásraépít' Ötcidszcir,Pál nyilvánvalÓan ki nem állhatta a biiszkeséget.Ez abből is nyilvánvalÓ, hogy elutasítjaaz Önigazultsággondolatát. Dicsekedni Krisztussa| és az o keresztjéveldicsekedjiink (p1. lKor l,3l 2Kor 10,17; Gal 6,|4),ne pedig magunkkalvagy egymással(p1.lKor |,29 3,21 4,6. skk.)!

Sanders professzor rigy véli, hogy a kivételezetthelyzettik ftilcitti biiszkeség nem fer tissze a zsidÓk éspogányok Krisztusbán megtalált egyenlóségével (2,|7.23),ésPál tiltakozásaez ellen irányul, nem pedig az érdemeikmiatti (Ef 2,9) btiszkeségellen, amely cisszeegyeztethetetlen az Isten e|őtti a|ázatta|.Az emberben azonbanfelmeriil a kétely,hogy ez a kiilcinbségtétel vajon mindig helfiállÓ-e. Pál mintha egy kalap alá vennéóket a Filippi 3,3_9.ben, ahol a ,'KrisztussalvalÓ dicsekvést''szembeállítjaa ,,testbenva|Ó bizakodással''' Az tisszefliggésbol kitiínik, hogy a ,,testbe''(megváltatlanénkozpon. ttiságunkba) Pál beleértette,,héberekkcizÍilvalÓ héber''vo|tát és a ttirvény aa Hensel. 44. o. ' 1 5. . : uo. lx. o.

46 Sanders (1977),426. o. '' A IX. tétel. .8 Th. P.uy". ofHumble Aécess,Book ofCommon Prayer