JAMES MACDONALD- Vertikális gyülekezet by KIA

AMIRE MINDEN SZÍV VÁGYIK. AMILYEN MINDEN GYÜLEKEZET LEHET.

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

JAMES MACDONALD

Originally published in English under the title: Vertical Church © 2015 by James MacDonald David C Cook 4050 Lee Vance View, Colorado Springs, Colorado 80918 U.S.A. Translated by permission. All rights reserved.

Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Kovács Zsuzsanna Szaklektor: Czövek Tamás Borító: Zboray Szilárd A bibliaidézetek közléséhez Károli Gáspár fordításának revideált változatát használtuk, az ettől eltérő fordítást külön jeleztük. Ahol a szövegértelmezés megkívánta, az angol verzió saját fordítását adtuk közre. A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes, írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-615-5446-39-9

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2018

A Harvest Bible Chapel korábbi, jelenlegi és jövőbeli tagjainak – akik életük egy részét köztünk töltötték Krisztust szolgálva, valamint a Harvest Bible Chapel pásztorainak és gyülekezeteiknek szerte a világon.

„Ó, bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál, hogy megrendüljenek előtted a hegyek!” Ézsaiás 64,1

Tartalom EZZEL KEZDD AZ OLVASÁST

AKNÁZD KI A VERTIKÁLIS GYÜLEKEZETET

1. UNIVERZÁLIS VÁGYAKOZÁS A TRANSZCENDENCIA UTÁN

2. PÁRATLAN GONDOSKODÁS: A DICSŐSÉG

3. KÖZÖS NEVEZŐ: A GYÜLEKEZET

4. HATALMAS KUDARC: ÍKÁBÓD

123

5. SZÉGYEN NÉLKÜLI IMÁDAT

167

6. MEGALKUVÁS NÉLKÜLI IGEHIRDETÉS

203

8. FÉLELEM NÉLKÜLI TANÚSÁGTÉTEL

241

SZÜNET NÉLKÜLI IMÁDSÁG

279

BEFEJEZÉS

311

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

317

EZZEL KEZDD AZ OLVASÁST Évekkel ezelőtt egy jó barátom, aki egyben a gyülekezetünk tagja is, nagy hírnévnek örvendett a Morgan Stanley vállalatnál. Elképesztő nagylelkűségről téve tanúbizonyságot meghívott engem, a feleségemet, Kathy-t és két másik párt, hogy megünnepeljük vele Hawaiin a negyvenedik születésnapját. Ha a keresztyéneknek valaha lesz saját Mekkájuk, akkor én ezt a szigetet javasolnám, hiszen bármerre is nézel itt, mindenhol a Teremtő Isten szépségével és fenségével találod magad szemben. Vannak Hawaiin szolgáló lelkész barátaim, akik a mennyben aligha számíthatnak egy viskónál többre, tekintve, hogy már itt a földön mekkora jutalmat zsebelhettek be. Ottlétünk során egy reggel születésnaposunk, Al, hajnali 4:15-kor kirángatott minket az ágyból, hogy aztán egy hideg furgonba zsúfolódva nekivágjunk Maui egyik vulkánja meghódításának. Szerettük volna látni a napfelkeltét, majd esőkabátba burkolózva keresztülbiciklizni a felhőkön, aztán megenni a reggelit, amit azok készítettek, akik végigaludták az éjszakát. A teremtés dicsősége még az éjszaka leplébe burkolózott. – Mintha a fogamat húznák – panaszkodtam a furgon hátuljában zötykölődve. Kora reggel – még mindig a napfényre várva – óvatosan kikászálódtunk az autóinkból, és araszolva elindultunk a kráter pereme felé, egy katlan forró, izzó, narancsszínű láva irányába. Fogalmam sem volt róla, mi vár rám, és egyáltalán nem voltam felkészülve arra, ami 7

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

ezután következett. Először csak egy csík látszott, majd a káprázatos mélyvörös színben játszó égbolton, kilencvenhárommillió mérföldnyire tőlünk előbukkant a tündöklő nap, megvilágítva messze odalent a dombokat, a tengerpartot, a távoli szigeteket és az óceánt minden oldalról, véget nem érően, ameddig csak a szem ellátott. Körülbelül harminc másodpercig álltunk ott negyvenen, és szájtátva bámultuk a szépséget, amitől mindenkinek elállt a szava, kivéve engem. Tudjátok, milyenek a lelkészek. Meg kellett vallanom az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, ezért belekiáltottam a csendbe: – Nagy az Úr, dicsősége betölti az egész földet! – Ahogy hangom végigvisszhangzott a vulkán száján és az alattunk lévő kanyonon, még mindig csendben volt mindenki, kivéve egy balra álló nőt, aki folytatta a refrént, és egyetértően cincogta egérhangon: – Áááááámeeeen! Abban a valóságot újraértelmező pillanatban semmi más nem számított, egyedül Isten dicsősége. Beborított, eltörpültem a fényében, csodálatosan felemésztett – megrázó, földrengésszerű, életet megváltoztató találkozás volt a világegyetem Istenének kinyilatkoztatott dicsőségével. Elkísért a nap, aztán a hét hátralévő részében is. Mind a mai napig olyan elevenen él bennem ez az élmény, mint ott, abban a pillanatban, csaknem tizenöt évvel ezelőtt. Isten hatalmas, végtelen, kimondhatatlan dicsőség, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, és én boldogan vagyok ennek az ellentéte. Az élő Istennel való igazi találkozás mindent megváltoztat. Először is dicsőíti az Urat; azután engem, az egómat, a bűnömet és a terheimet mind odateszi, ahová valók. A gyülekezetnek ezt kellene megvalósítania, ilyennek kellene lennie. A gyülekezet nem a teremtett világban kínál találkozást Isten dicsőségével, hanem más, csodálatosabb módon, amit egyedül a gyülekezet adhat. De sajnos pont Isten nyilvánvaló dicsőségének hetenkénti megtapasztalásában szenvedi a legnagyobb hiányt. Az elveszett nem találtatik meg, mert Isten dicsősége nem mutatkozik meg a gyülekezetben. A gyerekek eltévelyednek, mert a gyülekezet szánalmasan kiszámítható vagy szégyenletesen szórakoztató, de szinte sohasem képviseli hitelesen Istent. A házasságok ingatag lábakon állnak, mert a gőg elburjánzott a szívünkben, anélkül hogy a mindenható Isten büszkeséget hervasztó jelenléte hetente lemetszette volna.

Ezzel kezdd az olvasást

A gyülekezetnek sosem az volt a célja, hogy olyan hely legyen, ahol Istennek szolgálunk, kizárva a vele való találkozást. Amit aznap reggel Hawaiin éreztem a vulkán szélén állva, azt minden egyes héten át kellene élnünk a gyülekezetben. Nem tudunk lelkileg életben maradni, ha nem kapcsolódunk szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel ahhoz, aki megalkotott minket. Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy „vertikális”.

AZ EMBEREK KÉTSÉGBEESETTEK Segélyhívás érkezik, és meghitt környezetemből máris mennem kell a rendőrség kérésére egy sötét közösségbe, ahol lelkészre van szükség. Mikor percekkel később megérkezem, a családot a gyász súlya alatt összeroskadva találom; nemrég bukkantak rá fiuk felakasztott holttestére a garázsban. Rendíthetetlen fájdalmában a létráról az örökkévalóságba vetette magát. Sosem fogom elfelejteni a szülők tekintetét, mikor megkérdeztem tőlük, miért nem keresett fel a fiuk egy gyülekezetet. „Miért tette volna?” A város túlsó végében könnyben úszik a konyhaasztalom. Egy másik városból érkező vendégemre ránehezedik hűtlensége súlya, kétségbe van esve, mert kiéhezett lelke nem talál menedéket, és repülőre kellett ülnie ahhoz, hogy közösségre találjon. „A gyülekezeted megpróbált segíteni?” A keresztyén vezető töredelmesen beismeri, hogy évek óta nem is járt gyülekezetben. A keresztyéneknek megvannak a maguk eszközei, hogy meglapuljanak a saját kultúrájukban ahelyett, hogy betöltenék az evangéliummal azt a kultúrát, amiben élnek. Túl sokan térnek át egy olyan hitre, amely vitatémákat teremt, és szubjektív nyalánkságokkal helyettesíti a dicsőséges evangéliumot. Még az evangelizációnk is lehet csupán az emberek megnyerése hitelvi meggyőződéseink és felekezeti hűségünk iránt, ahelyett hogy elérnénk a szomszédainkat vagy az utcánkban élőket, akiknek nincs meg az, amiről pedig tudjuk, hogy szükségük lenne rá. Úgy döntöttem, hogy lelkészi kötelezettségemmé teszem, hogy rendszeresen olyan emberek között legyek, akik Isten és remény nélkül élnek ebben a világban. A szemükbe nézve és látva üres, kétségbeeséstől bénult arcukat megismerhetjük a valósá-

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

got, s ez minden gyülekezetvezető javára válna. A mi munkánk az, hogy az embereket Jézus Krisztushoz vezessük, és tartalmas, életet megváltoztató módon minden egyes héten visszavezessük őket hozzá. Az embereknek hihetetlenül nagy szükségük van Istenre, de nem McDonalds-adagokban vagy eldobható pelenka-szerű kényelemmel. Arra van szükségünk, hogy a bennünket teremtő Isten megragadjon és felrázzon minket, hogy észrevegyük végre az örökkévalóságot, amely megállíthatatlanul közelít felénk ebben a pillanatban is. Mélyen legbelül mind arra vágyunk, hogy a galaxisok Atyja nekünk essen, és teljes súlyával a szőnyegre gyűrjön minket. Megtörténik ez a gyülekezetedben? Mikor történt meg veled utoljára, hogy megragadott Isten nagysága? Ha visszatekintek fiatalabb éveimre, emlékszem, hogy rendszeresen elnyomtam beteljesedés iránti vágyamat, mert az eszményinek hitt dolgokra vártam. „Minden jó lesz, ha a nyári szünet beköszönt, vagy ha a karácsony eljön, amikor a család újra együtt lesz, vagy amikor elkezdődik a kosárlabda-idény, amikor végre lesz működő autóm, amikor szexuálisan kielégítő lesz a házasságom, amikor befejezem a főiskolát, és elkezdem a hivatásom, amikor megtehetem… amikor megkapom… amikor elérem… amikor…” Az élet soha véget nem érő hajszolásává válik annak a hiányzó dolognak, amely a képet tökéletessé teheti – és aztán? Nem is igazán tudjuk, hogy mi az, aminek jönnie kellene. Néhányan gyorsabban eljutnak arra a pontra, hogy levonják a végső következtetést: nem létezik a kapcsolatoknak, anyagi javaknak vagy tapasztalatoknak olyan együttállása, amely ugyanazt nyújthatná, amit csak az Istennel való vertikális élmény nyújthat. A gyülekezetnek segítenie kell, hogy az emberek felfedezzék és átéljék mindezt, az év ötvenkét hetében, hátralévő életük minden egyes évében. Nincs olyan személyes csendesség, keresztyén könyv, közösség, csoport vagy szolgálat, ami helyettesíthetné Isten jelenlétét, amely a gyülekezetével való találkozásakor érkezik közénk. Itt az ideje, hogy abbahagyjuk végre a pótszerek használatát. Amikor Isten kijelentette Mózesnek, hogy nem kíséri tovább őket az Ígéret földjére a nép keménynyakúsága miatt, Mózes rámutatott valamire, amihez a gyülekezetnek is vissza kellene térnie: „Nem abban különbözünk-e a világ valamennyi népétől, hogy te velünk tartasz?” Isten kinyilatkoztatott

Ezzel kezdd az olvasást

jelenléte nélkül a gyülekezet olyan, mint a Rotary klub1 zenével, vagy a cserkészek tűz nélkül. ◆◆ Akkor is járnál a Burger Kingbe, ha nem kapnál marhahúst a burgeredbe? ◆◆ Meddig ülnél a moziban, ha nem kezdődne el a vetítés? ◆◆ Sorban állnál tankolni egy olyan benzinkútnál, ahol az üzemanyagtárolók üresek? Végső soron mindenki elhagyja azt a gyülekezetet, ahol nem nyilvánul meg Isten jelenléte és munkája. Értelmetlen visszahívni az embereket egy olyan helyre, ahová Isten még nem érkezett vissza – erről szól a vertikális gyülekezet! Szertartásos gyülekezet, hagyományos gyülekezet, szükségletorientált gyülekezet, érzelmeket kergető gyülekezet, szabályokhoz ragaszkodó gyülekezet, Bibliára ráunó gyülekezet, modern gyülekezet és a sok más változat mind csak horizontálisan helyettesíti a vertikális gyülekezetet, ahol Isten jelen van, felráz minket, és ahol radikálisan átformálódunk. Az a helyzet, hogy a dicsőséget nem lehet hamisítani. Nem lehet tetszés szerint előállítani, manipulálni vagy kinyilvánítani. Csak Isten képes elhozni a dicsőséget a gyülekezetbe, és amikor ezt megteszi, a közösségek felébrednek, az életek megváltoznak, és Jézus Krisztus dicsősége végighullámzik az emberi szívek partjain, akár egy hawaii óriáshullám. A gyülekezetnek dicsőség-szökőárnak kellene lennie minden vasárnap, hiszen ezért gyűlünk ott össze. Verd ki a fejedből azon elképzeléseidet, amelyben a gyülekezet közösség, misszió, evangelizációs eszköz vagy útmutató a Szentíráshoz. Mindez teljes mértékben igaz lehet, ha Isten házon belül van. A vertikális gyülekezet célja, hogy eljöjjön az a nap, amikor Isten lesz a kereső, mi pedig a megtaláltak. A vertikális gyülekezetben Isten felbukkan, és ez mindent megváltoztat. Ha szeretnéd megtapasztalni Istent úgy, mint még soha korábban, és tanúja lenni keze munkájának; ha úgy akarsz felébredni, hogy az első gondolatod az, hogy Hála Istennek, 1

Amerikából induló világszervezet, amelyben különböző foglalkozású emberek humanitárius szolgálatot végeznek.

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

vasárnap van; ha kész vagy arra, hogy úton a dicsőítés helye felé a szíved hevesen dobogjon, akkor tedd magadévá és emésztgesd a vertikális gyülekezet gondolatát. Ez a könyv annak a 25 éven át tartó próbálkozásnak, kudarcnak, majd újrapróbálkozásnak a története, amelynek egyedüli célja az volt, hogy megtapasztaljam Isten dicsőségét. Bátorítalak, hogy mondd el velem együtt most azt a makacs imát, amely Mózes szájából hangzott el: „Mutasd meg nekem dicsőségedet!”2

TEDD MEG ELSŐKÉNT A VERTIKÁLIS LÉPÉST Ami időnként jelentéktelen körülménynek tűnik, végül a legnagyobb változást eredményezi. A Super Bowlban versenyző egyik csapat hátvédjének ki kell hagynia az idényt, így csapata nem nyer több mérkőzést. Találnak egy veszélyes mikroorganizmust, még mielőtt az megfertőzhetné a vízhálózatot, megmentve ezzel több millió ember életét. Egyetlen váltóállítással néhány méternyi sín elmozdul, melyen egy hatalmas vonat a földrész egészen más csücske felé roboghat. Kis dolgok a legnagyobb dolgokat eredményezhetik. Az a jelentéktelen körülmény, amely hatalmas változásokhoz és váratlan helyekre való utazásokhoz vezet, egy döntés, hogy a gyülekezeti szolgálatot érintő valamennyi kérdésben felfelé tekintesz. Legyen a gyülekezet olyan hely, ahol az emberek Istennel, nem pedig a többi emberrel próbálnak kapcsolatot teremteni, és segítsünk másoknak is abban, hogy ugyanezt tehessék. Az emberek elégedetlenek a belső harcoktól hangos, egymást rágalmazó, fájdalmat okozó, kiábrándító egyházzal, ahogy saját közösségükben tapasztalják, és arra vágynak, hogy ne kelljen részt venniük a csupán kötelességtudatból látogatott alkalmakon. Sokan vannak, akik minden héten úgy sétálnak vissza az autójukhoz, hogy a gyülekezeti alkalom nem adott nekik semmit, sőt inkább csalódottak vagy elkeseredettek, és csak a következő hétvégi távolmaradásukkal fejezik ki elégedetlenségüket. A gyülekezetről gyülekezetre járást egy idő után felváltja az üzletből üzletbe járás, majd egyszerűen fel sem kelünk az ágyból vasárnap 2

2Mózes 33,18

Ezzel kezdd az olvasást

reggel. Még a legderűlátóbb, legállhatatosabb gyülekezeti tagok is egyet kell, hogy értsenek azzal, hogy messze vagyunk attól, amire Jézus gondolt, mikor ezt mondta: „Ezen a kősziklán építem fel az egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.”3 Hol van ez az egyház? Ki tudod őszintén mondani, hogy jártál már olyan pokolrengető, kultúrát meghódító, Krisztust magasztaló gyülekezetben, ahol a kicsinyes nézeteltéréseket és a szánalmas önérvényesítést teljesen kiszorította Isten nyilvánvaló dicsősége? Néhányan igennel felelhetnek; a többség viszont sajnos nemmel. „Isten nem áll a rendelkezésünkre, őt nem lehet belegyömöszölni egy szép, tisztes vasárnapi társalgásba. Isten dobozban, egy tasak csípősszósszal és egy meglepetésjátékkal. Nem. Istent ismerni annyit tesz, mint látni őt, amint félelmetes, fenséges és kimondhatatlan csodával kitör bármilyen dobozból, amibe beletettük.”4 A gyülekezet vertikálissá válásával jön létre az a jelentéktelen körülmény, amely majd átfogó felújításhoz vezet. Egy munkától hangos, csak védősisakban megközelíthető építési terület, ahol minden döntésnek ugyanaz a célja: tisztelni Istent. Amikor ezt megértjük, akkor jön Isten maga, és elkezd építeni. Ami tönkremegy, megjavul, a beteg meggyógyul, az elveszett megtaláltatik, és a széthullóban lévő családok megelégedést találnak az Istennel való hetenkénti találkozásban, aki összetéveszthetetlen állandója a vertikális gyülekezetnek. A Szentírás első fejezeteiben olvashatunk az emberiség bukásáról, amelynek az egyik következménye az, hogy próbáljuk a dolgokat a saját szintünkre lehozni. A legkevésbé sem természetes számunkra, hogy felfelé tekintsünk. Próbáld csak ki, és meglátod, hogy sokkal könnyebb lefelé nézni, mint felfelé; egyszerűbb körülpillantani, mint hátravetett fejjel az ég felé nézni. A földön élünk – síksághoz vagyunk szokva. Ahhoz vagyunk szokva, hogy a vertikálist a horizontálissal helyettesítsük. E könyv célja az, hogy mindezt megváltoztassuk. 3

Máté 16,18

Korábbi könyvemből: Gripped by the Greatness of God (Chicago: Moody, 2005), 13. o.

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

EGY KÖNYV A GYÜLEKEZETBE JÁRÓKNAK Akár ketten vagy hárman „összegyűlnek az én nevemben”5, akár többezres tömegként fülsiketítően hangosan dicsőítenek, vagy üldözött maradékként gyűlnek össze a világ valamely látszólag elfeledett pontján; ha az vertikális, akkor valódi gyülekezet. Ha nem vertikális, ha nem egyértelműen Isten, akkor még a gyülekezet megnevezést sem lenne szabad használnunk rá. A te gyülekezeted vertikális? Őszintén mondhatom, hogy hétről hétre olyan emberek ezreivel dicsőítem Istent, akik már alig várják ezt, rohannak az alkalomra, felsorakoznak az ajtóknál, versenyt futnak, hogy előre ülhessenek, hiszen pontosan tudják, hogy Isten fog találkozni velük, és jelenléte csodálatos hatással lesz rájuk. Azt akarom, hogy a gyülekezet egyre inkább ilyen legyen a számodra. Az a vágyam, hogy a napokat számolva várd, mikor mehetsz újra gyülekezetbe, olyan emberek közé, akik ugyanezt érzik. Azt szeretném, ha a tenyered izzadna és a szíved hevesebben verne, mert tudod, hogy Isten várja, hogy találkozhasson veled és azokkal, akiket a világon a legjobban szeretsz. Azt akarom, hogy a gyülekezetben nevess, sírj, kiabálj és borulj térdre. Arra vágyom, hogy a lelked táplálékot kapjon, az elméd új gondolatokkal teljen meg, a szándékaid megítéltessenek, és hogy a szíved összekapcsolódjon másokkal, és hihetetlenül felbátorodj. Ez történik minden héten egy vertikális gyülekezetben, vagy ha nem, akkor mindenáron erre törekszünk – különleges imaalkalmakat szervezünk, és megoldjuk a problémákat, hogy újra ez legyen igaz ránk. Ezt akarom számodra, és ami még fontosabb, Isten akarja ezt, tehát bizonyosodj meg arról, hogy te is erre vágysz, mert ez a könyv megfoszt annak a lehetőségétől, hogy kevesebbel beérd. Nem kell elfogadnod, hogy csak egy részét éled meg annak, amilyennek egy gyülekezetnek lennie kell; megkaphatod az egészet magának Istennek a kezéből. Ha ezt akarod, akkor olvasd el ezt a könyvet az első laptól az utolsóig. EGY KÖNYV GYÜLEKEZETVEZETŐKNEK Ha szereted a Jézus által alapított gyülekezetet, és várod, hogy dicsősége visszatérjen, akkor kifejezetten rád gondolva írom ezeket a so5

Máté 18,20

Ezzel kezdd az olvasást

rokat. A legtöbb gyülekezet, amiben jártam, túlságosan el volt foglalva azzal, hogy megfeleljen a nagy tekintélynek örvendő személyeknek, vagy éppen azoknak, akik a gyülekezethez nem méltó hozzáállást testesítik meg. Az a gond, hogy ezek az emberek születésük óta csak önmaguk körül forognak, és ha úgy döntünk, hogy a gyülekezetben megkapják, amit egyébként bármelyik „segíts magadon” könyvben megtalálhatnának, akkor elhagyjuk azt, akinek a tiszteletére ös�szegyűlünk. Arra van szükségük, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak önmaguktól, és hogy elmerüljenek Isten nyilvánvaló jelenlétének lenyűgöző csodájában. Isten vágya nem az, hogy az oldalvonalon ülve figyeljen minket, ahogy kétségbeesetten próbálunk újabbnál újabb lenyűgöző módszereket kitalálni, amikkel elérhetjük az embereket, vagy ahogy az igazhitűség mezsgyéjén egyensúlyozunk, mintha a hűség csak úgy önmagában, gyümölcsöző élet nélkül létezhetne. Isten a legfontosabb! Igaz ez a jelenlegi gyülekezeted hetenkénti alkalmaira? Nem ítélkezni szeretnék a jelenlegi gyülekezeted felett, és nem szeretnék reklámozni sem egy általam jobbnak tartott gyülekezeti modellt. Erre a könyvre egyáltalán nem „modellként” tekintek. Sokkal inkább felhívás ez minden horizontális gyülekezeti modell számára, melyek más-más dolgokra fektetik a hangsúlyt, hogy egyik „Istenért munkálkodó” gyülekezeti modell sem helyettesíti, sőt meg sem közelíti az „Istennel találkozás” fontosságát hangsúlyozó gyülekezetet. Azért imádkozom, hogy legyen bátorságod feladni a gyülekezetekről alkotott feltételezéseidet, hogy a gyülekezetek dolga „etetni az embereket” vagy „evangelizálni az embereket”, és elhidd, hogy Isten igazi felbukkanása mindkettőt megadja, sőt még sokkal többet is. Ha a könyv bármely lapján olyan ember hangvételét ütném meg, aki kőtáblákkal a kezében érkezett le a hegyről, akkor valamit rosszul csináltam. Örömmel állíthatom, hogy ez a könyv a gyülekezet jelenlegi állapotáról alkotott őszinte észrevételeimről és az előrelépés legjobb módjáról szól, és tudom, hogy a Szentlélek segíteni fog abban, hogy megvizsgáld és alkalmazd mindezt, ahogy mindannyiunk életében hűségesen teszi is. Imádkozom, hogy ráébredj, nem kell választanod az életet megváltoztató közösség és a lakóhelyeden élő szegények iránt érzett missziói

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

könyörület között. Horizontálisan gondolkodva hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt vagy azt hangsúlyozzuk a végletekig, de ha a vertikális gyülekezetben Isten megjelenik, minden világos lesz. Ha a gyülekezet neked nem jelent mást egy halom munkánál, amit az emberek csak tovább tetéznek, és csalódtál önmagadban, akkor szeretném, ha megtapasztalnád, ahogy Isten mindezt átformálja. Ha őszintén be tudod ismerni, hogy a gyülekezet olyan hellyé vált, amely főként az igazság iránti engedelmességről szól és kevésbé az Isten jelenlétében való örömről, akkor csak annyit mondhatok, hogy én is átéltem ugyanezt, és a vertikális gyülekezetben találtam meg a mindent megváltoztató választ. Úgy gondolom, hogy nagyon sokan, akik nem tartanak ki gyülekezeti vezetőként, azért hibáznak, mert hibás az egyháztanuk. Nem a gyülekezetről alkotott meghatározásukkal van probléma, hanem tanaikkal a gyülekezet értelméről és arról, hogy minek kellene ott történnie. Ha a Tescóban megállítanád a laikus Gipsz Jakabot, és azt mondanád neki, hogy a gyülekezetről szóló legtöbb könyvnek semmi köze sincs ahhoz, ami valójában történik a gyülekezetben, méltatlankodva csóválná a fejét, miközben meg lenne győződve arról, hogy a keresztyének reménytelenül tudatlanok. Amikor a gyülekezetben az történik, aminek történnie kell a gyülekezetben, akkor Az, ami csak a gyülekezetben „történhet meg” – Isten –, mindent meg fog változtatni. Ez a könyv arról szól, hogy miért kell a gyülekezetnek vertikálisnak lennie, és hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy azzá váljon.

EZ NEM „HOGYAN CSINÁLJUK” KÖNYV Ez nem „ha nekem ment, neked is menni fog” típusú könyv. Egészen más célt tűztem ki. Szeretném, ha meglátnád, hogyan akarta Isten mindig is megmutatni dicsőségét, hogyan teszi ezt most is egyre több gyülekezetben, és hogyan lehetsz tanúja az élő vizek állandó áradásának gyülekezetedben. A teológia nélkülözhetetlen, hiszen nem szeszélyekre, hanem iránymódosításra van égető szükségünk. Ha nem ragad meg a vertikális gyülekezet alapjául szolgáló teológia, akkor nem fogsz kitartani mellette, ha majd ellenállásba ütközöl. A verti-

Ezzel kezdd az olvasást

kális gyülekezet biblikus teológiáját az első négy fejezet taglalja, és fontos, hogy szívedbe és elmédbe vésd, hogy ellent tudj majd állni, amikor szembetalálkozol olyanokkal, akik belekényelmesedtek abba, hogy semmi sem történik. Az a célunk, hogy gyülekezetedben hétről hétre átélhesd az egybegyűltekre kitöltetett dicsőséget, amíg egyszer csak a szentek szentjében nem találjátok magatokat, megállva „annak szeme előtt, akinek számot kell adnunk”6. Egyik gyülekezet sem teljes egészében horizontális vagy vertikális, de hasznosabban is tölthetnénk az időnket, és láthatnánk Istent nagyobb dolgokat cselekedni, ha igaz lenne ránk, hogy „szememet a hegyekre emelem… segítségem az Úrtól van”7.

NE FOJTSUK MEG A DÍSZVENDÉGET Emlékszem a legszörnyűbb újságcikkre, amit valaha olvastam. Igazából egy prédikációkhoz készült szemléltető könyvben bukkantam rá, amely azt állította, hogy egy újságból van – tehát valószínűleg meg sem történt, hanem egy olyan lelkipásztor találhatta ki, aki szombat éjjel lázasan dolgozott másnap délelőtti igehirdetése befejezésén. A történet egy újszülött kisfiú megünnepléséről szól. Néhány bulizó összegyűlt Bostonban, hogy megünnepeljék egy fiatal pár első gyermekét. A srácok csajokat és piát hoztak. A kabátokat sietve bedobták a hátsó hálószobába, majd felhangosították a zenét, és indulhatott is az ünneplés. Egyszer csak felmerült a nyilvánvaló kérdés: hol van az ünnepelt kisbaba? Őrült keresés következett, míg végül rátaláltak a babára, megfulladva, elkékülve és reményt vesztve a hátsó hálószobában lévő kabáthalom alatt. Az ünneplés közepette tragikusan elfelejtkeztek arról a csecsemőről, akinek a tiszteletére az egészet rendezték.8 Isten gyülekezetében ne feledkezzünk meg Istenről, Jézus Krisztust hirdessük, hozzá fohászkodjunk és őt imádjuk, hiszen ő gyüleke6

Zsidók 4,13

Zsoltárok 121,1–2

Ez a tanmese megtalálható az interneten, a Snopes.com által legendának van nyilvánítva, ugyanakkor elismerve mondanivalójának üzenetét.

VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET

zetének a középpontja. Engedjük munkálkodni a Szentlelket, hogy az emberek még mélyebben megélhessék Jézus életadó jelenlétét gyülekezetében. Engedjük, hogy újra Isten legyen a gyülekezet legfőbb vonzereje, és lankadatlanul ragaszkodjunk ahhoz, hogy a gyülekezet Istenért van, Istenről szól, Isten által és hatalmas Fiának dicsőségére létezik. Ha a szíved sóvárog a vertikális gyülekezet után, akkor majd meglátod, hogy ez a könyv a vertikális törekvés kemencéjében készült.

A VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET CÍMŰ KÖNYV FELÉPÍTÉSE A könyv első fele azzal az elvvel foglalkozik, hogy miként tudunk a horizontális modellről vertikális gyülekezetre váltani. Az első fejezet bibliai magyarázatokkal szolgál arra nézve, hogy elhiggyük, nem kell megnyernünk az embereket, egyszerűen azt kell adnunk nekik, ami után teremtésüktől fogva sóvárognak: Istent. Isten úgy alkotott meg minket, hogy vágyjunk a bennünk lévő űr betöltésére. Az ezt követő két fejezet feltárja Isten szándékát, hogy betöltse azon vágyainkat, amelyek után teremtettségünk folytán vágyódunk, és megmutassa, hogy valójában ez a gyülekezet bibliai célja. A negyedik fejezet összefoglalja a könyv első felét, és szemügyre veszi, hogy mi a következménye annak, ha Isten hiányzik az alkalmainkról, vagy ha azt szeretnénk, hogy a sarokban meghúzódva legyen része horizontális gyülekezetünknek. Miután láttuk a vertikális gyülekezet kiemelt fontosságát, és annak a következményét, ha ezt elhanyagoljuk, a könyv második fele a vertikális gyülekezet „hogyanját” tárgyalja. Tisztában vagy vele, mennyire vertikális most a gyülekezeted? Arra bátorítalak, hogy tárd ki a szíved, hogy a gondolkodásmódod kicsit más irányt vehessen; s ez végül nagyobb változást fog eredményezni, mint amit el tudsz képzelni. Emeld fel a tekinteted, hogy az aratásra érett mezők felett meglásd az aratás Urát. A gyülekezet célja a vertikalitás, és mihelyt átadod magad ennek a törekvésnek, látni fogod, ahogy Isten megteszi mindazt, amire vágytál. Sőt még annál is többet.

Ezzel kezdd az olvasást

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen. Efezus 3,20–21