FŰSZERTÁR, Orfalui Füveskert és Teaház arculata by Ramóna Krisztina Konfár

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet tervezőgrafika MA Sopron, 2013

ORFALUI FÜVESKERT ÉS TEAHÁZ ARCULATA

T É M A V E Z E T Ő Juhász Márton K O N Z U L E N S Kassai Ferenc K Ü L S Ő K O N Z U L E N S U. Nagy Gábor K É S Z Í T E T T E Konfár Ramóna Krisztina

TARTALOM BEVEZETŐ 5 TÉMAVÁLASZTÁS 7 H E LY S Z Í N I I S M E R E T E K

Őrségről és Vendvidékről Őrség és Vendvidék mezőgazdasága Orfalu, a Füveskert és Teaház helyszíne A befogadó épület G Y Ó G Y N Ö V É N Y- I S M E R E T E K 1 5 A gyógynövény termesztés története Gyógynövények gyűjtése Gyógynövények feldolgozása Gyógynövények tárolása Gyógynövények minősítése Gyógynövények elnevezése TERVEZÉS 29 Koncepció és célkitűzés Inspirálódás és gyűjtés M O H A K É Z M Ű V E S B O LT

Bemutatás Logotípia Kisarculat Csomagolási rendszer FÜVESKERT ÉS TE AHÁ Z

Névválasztás Logotípia Kisarculat Csomagolás Gyógynövénykönyv Egyéb arculathordozók ÖSSZEGZÉS 87 Jövőkép UTÓSZÓ 93 FORRÁS 94 MELLÉKLETEK 96 KÖ S Z Ö N E T N Y I LVÁ N Í TÁ S 9

BEVEZETŐ „Fűben, fában orvosság” – tartja egy régi és bölcs mondás. Az ember gyógynövényekben találta meg az orvosságot már az ős időktől kezdve. Manapság is szinte természetesnek vesszük azt, hogy a különböző vadon és kertben termett füveket, gyógy- és fűszernövényként hasznosítsuk. A gyógynövénytermesztésnek hazánkban évszázados hagyományai vannak, mellyel párhuzamosan a gyógynövények iránti tapasztalataink is folyamatosan bővülnek nemzedékről nemzedékre szállva. Egyre elterjedtebbé válnak a Füveskertek, melyeknek köszönhetően még többen megismerik és kezdik el használni a gyógynövényeket, ezáltal egyre szélesebb körben terjed el gyógyító hatásuk.

TÉMAVÁLASZTÁS Diplomatémámul választott Orfalui Füveskert és Teaház a múlt értékeinek jelenkori hasznosítására való törekvés, amely lehetőséget ad az érdeklődők számára, hogy megalapozzák, vagy bővítsék gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteiket. Bepillantást nyerhetnek a gyógynövénytermesztésbe, illetve megtanulhatják a vadon is szedhető gyógynövények felismerését, azok előkészítését, szárítását, felhasználását. A gyógynövénytermesztés és felhasználás reneszánszát éli napjainkban. A természetes növényi eredetű anyagok felhasználása a gyógyszeriparban és egyéb iparágakban (kozmetikai, háztartás, vegyi, élelmiszer) az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került. A természetes eredetű anyagok felhasználása a fitoterápiában, az aromaterápiában, a gyógyszeriparban és az idegenforgalomban (wellness) várhatóan tovább bővül. Elsősorban a gyógynövény az ok, amiért ezt a témát választottam. Ismerem, és használom is ezen fajta növények némelyikét, de nem a feladathoz szükséges mélységben, ezért volt egyszerre nehéz és izgalmas feladat számomra, hogy még jobban meg kellett ismernem, összegyűjtenem az adott növényeket, mindemellett egy olyan arculatrendszert kiépítenem, amely az egységesség mellett visszaadja egy külső szemlélő számára is az épület és a benne kialakított a gyógynövényes világ friss hangulatát.

H E LY S Z Í N I I S M E R E T E K Ő R S É G R Ő L É S V E N D V I D É K R Ő L Az Őrség Magyarország nyugati peremvidékén, és részben a szlovéniai Muravidéken elhelyezkedő történeti és néprajzi tájegység. Neve még a honfoglaló magyarok idejéből ered, akik őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére, akik közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Az itteni magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, munkájukért különböző kiváltságokat kaptak. A történelmi-néprajzi Őrség határai nem azonosak a földrajzi, illetve növényföldrajzi határokkal. Nyugati oldalán, Vas megye délnyugati sarkában található a Vendvidék, másnéven Rábavidék, a mindösszesen 94 négyzetkilométert felölelő tájegység. Lakossága kevesebb, mint 3000. Nevét a magyarországi szlovénekről kapta, akiknek hagyományos magyar neve vendek. A terület a szocializmus ideje alatt határsávként elzárt volt, melyet elkerült az államosítás és a téeszesítés. Ma már az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll és a határainak megnyitásával fejlődésnek indult. Bár az Őrség és a Vendvidék sok dologban eltér egymástól, nagyon sokban hasonlítanak is egymásra. Mindkét tájegység egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, területük jellemzően kavicsos, földjük sárga és vörösagyagból áll össze. Emiatt korlátozottan művelhetőek a földterületek, viszont agyagból jelentős nyersanyagforrást biztosít a helyi, nagy múlttal bíró fazekasságnak. A területre hosszan, laposan elterülő észak-déli tengelyű dombhátak jellemzőek, közöttük az Alpokból eredő, kisebb-nagyobb patakokkal, amelyek az északi részen a Rábába, délen a Zalába ömlenek. Ezek a vízfolyások alakították ki a dombokat a neogén földtörténeti időszakban. A dombhátakat , úgynevezett Rábán túli kavicstakaró védte a pusztulástól, azonban ahol a kavicsleplen az erózió áthatolt, völgyek keletkeztek. A völgyekben holocén öntéstalajok alakultak ki, a dombokon pedig kevésbé művelhető pszeu doglejes barna erdőtalaj az uralkodó. Éghajlatot tekintve, viszonylag hűvös, csapadékos, amelyet az Alpok felé haladva növekvő páratartalom, csökkenő középhőmérséklet, egyre egyenletesebb csapadék eloszlás, kevésbé szélsőséges napi csúcs hőmérsékletek, kicsi a hőingás jellemez. Az évi csapadék nagyobbik része a vegetációs időszakban hullik, emiatt a dombok lábánál a vízzáró agyagrétegeken sok forrást fedezhetünk fel, a völgytalpakon pangó vizekkel találkozhatunk.

Az Őrség és a Rába völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik, nyugaton a kelet-alpi flóravidékkel, keleten a Praenoricum flóravidékkel határos. A kelet-alpi flóravidék egyik Szlovéniából hazánkba is átnyúló flórajárása a stájer flórajárás, melybe a Vendvidék növényzetét sorolhatjuk. Sokrétű, a patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elő. Jellemzőek a bükkös erdőtársulások, melyek számos védett és gyógynövénynek is helyet adnak. A lomberdők, fenyvesek, kaszálók, láprétek, patakvölgyek, és vizes élőhelyek nemcsak gazdag növény-, de gazdag állatvilágnak is otthont adnak. [1] Ő R S É G É S V E N D V I D É K M E Z Ő G A Z D A S Á G A Erősen meghatározzák a földtani jellemzők. A pangóvizes, pszeudoglejes barna erdőtalajok közé azokat a talajszelvényeket soroljuk, amelyekben a humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás, az agyagvándorlás és szétesés folyamatához a redukció jelensége is társul. Erősen savas, kevésbé vízáteresztő talaj, ezért kapta nevét, ugyanis a felülről érkező talajnedvesség „pang”, amely a redukciót és szürke márványozottságot okoz. Az ilyen talajok fizikai tulajdonságai mellett, vízgazdálkodásuk és a tápanyag-gazdálkodásuk is igen kedvezőtlen. Egyes területeken nagyon jellemző az erodáltság, amelyet az egykori mező gazdasági módszerek alkalmazása is kiváltott. Az egykor használt bakhátas szántási megoldás is jelentősen hozzájárulhatott ehhez, mivel a túl mély barázdákban az esővíz hamar mosta ki a földet. A bakhátak nyomai az erdőkben, a valamikori szántóföldeken több helyen megtalálhatók, főleg telepített fenyveseknél. A vidéken bármerre megyünk, a földek gyengesége miatt jobbára művelésre kevéssé alkalmas területeket találunk, így a szántóföldi növénytermesztés jelentősége elhanyagolható ezeken a területeken. A legeltetésre alapozott szarvasmarha-tenyésztés volt a meghatározó, de almozásra is inkább az erdei avart használták. Az állattenyésztés mellett jelentős szerepe volt a szálaló művelésre alapozott erdőgazdálkodásnak. A szántók termőképességének megőrzése érdekében a belsőbb telkeket rendszeres trágyázással, a szerek körüli telkeken pedig égetéses irtásos módszerrel védekeztek, amelynek első szakaszában a csökkenő hozamú földek parlagoltatásával, illetve legelőnek, kaszálónak való felhasználásával a terület lassú ütemű visszaerdősülése volt a cél. A friss erdőt 10-15 év elteltével kivágták, helyszínen felégették a kivágott törzseket, hogy hamujukkal visszatrágyázzák a kopár földet.

Az 1800-as évektől az intenzíven művelt belső területek aránya megnőtt, így elvesztette jelentőségét a égéses-irtásos művelés, de a külső földeken, melyeket hagytak beerdősülni, helyenként még máig felfedezhetőek ennek a módszernek nyomai. A földtani és éghajlati körülményeknek köszönhetően, amelyek bár föld művelésre nem kedvezőek, a tájegységnek természeti értékekben gazdag növényvilága van, amit hazánk egyik legsokrétűbb gyógynövény lelőhelyeként tartanak számon. [2] O R F A L U , A F Ü V E S K E R T É S T E A H Á Z H E LY S Z Í N E Orfalu, a legkisebb vend település, amely az Őrség és a Vendvidék határát őrzi. A falu határában helyezkedik el a Fekete-tó, ami az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb, fokozottan védett területe. Magyarországi viszonylatban a tó és a hozzá hasonló szigetszerűen előforduló tőzegmohás lápok flóra- fejlődéstörténeti kuriózumnak számítanak. A legenda szerint a láppá vál tozott tóban egy templom süllyedt el. A falu lakossága 100 főben maximalizálható, az idejáró nyaralókat is bele értve. Az itt élők évszázadokon át állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, melyek közül utóbbi folyamatosan veszített megélhetési jellegéből, ugyanis ezeken az értékes természeti területeken nem meg engedett az intenzív szántóföldi művelés, így folyamatosan egyre nagyobb földterületeket vonnak ki a gazdálkodás alól. Ezek az elvonások pedig az itt élők megélhetésének ellehetetlenítését okozzák. Orfalunak is, mint a környéken található elnéptelenedett falvaknak is korlátozottak a fennmaradási lehetőségei. A környék egyedi értékeinek kihangsúlyozásával, azok turisztikai vonzerőként való megjelenítéseként a turizmusban látják a falu egyik megélhetési forrását, amely fejlődését, fennmaradását szolgálná. A település, akárcsak az egész Vendvidék, vagy az őrségi tájegység gazdag természeti és kulturális értékekben, így Orfaluban, a helyi adottságokon alapuló turizmusfejlesztésnek egyik lehetősége egy gyógy- és fűszernövény központ kialakítása. [3]

A B E F O G A D Ó É P Ü L E T Orfalu központjában álló hosszúkás, fehérre mázolt, osztott homlokzatú ház, amely az ottlakók által az utóbbi időben márcsak Nyúlház névre hallgatott, számos funkciót betöltött már faluja életében. Volt kocsma, iskolai épület, faluház, vagy nyúlház, és most rekonstrukciójával megvalósult egy gyógy- és fűszernövény központ. Ez az épület, melyet U. Nagy Gábor Ybl-díjas építész tervezett, reprezentálója a vidék épített örökségének, ugyanakkor — korszerű műszaki megoldásai val, felújításának haladó szemléletével — a funkciójából következő kitüntetett helyzetével és szerepével mind a falu közösségének, mind az ide látogatóknak praktikus, vonzó környezetül és egyben hasznos, tanulságos mintául szolgálhat. Az épület külsejét tekintve, megőrizte régi énjének meghatározó jegyeit, tagolt homlokzatát, építészeti értékeit és adottságait, azonban belsőterében korszerű környezettudatos rekonstrukciós átépítés és értékmegőrző-megújító szemlélet lehetőségeit mutatja be látogatói számára immáron Füveskert és Teaházként tovább élve. [4]

GYÓ GY N ÖV É N Y-I S M E R E T E K A G Y Ó G Y N Ö V É N Y T E R M E S Z T É S T Ö R T É N E T E „Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, fű, gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne levő hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredetű drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva.” [5] A gyógynövénytermesztésnek hazánkban évszázados hagyományai vannak. Első írásos emlékeink a középkorból származnak, amikor házi kertekben, saját felhasználásra termesztettek. Növényfajaink egy része is ebben az időszakban került be a Kárpát-medence területére kolostorok és nemesi udvarok gyógynövénykertjét gyarapítva. Az 1900-as évek közepére Magyarország Európa egyik vezető gyógynövény termesztő országává vált, majd a világháborúk közötti időszakban hungaricummá vált a magyar kamilla, levendula és szabolcsi menta. Az 1990-es évekig a gyógynövénytermelés részben nagyüzemi (termelő szövetkezeti, állami gazdasági), részben kisüzemi (háztáji) termelési formában folyt, hasonlóan a többi mezőgazdasági kultúrához. A termelési tulajdoni forma a technológiai rendszert is meghatározta, elvégre a nagyüzemi termelésekben a szántóföldi művelést igénylő, a kisüzemi, vagy háztáji termelésben pedig a jelentős kézimunkát igénylő fajok termelhetősége volt jelentős. Ma is változatos struktúráról beszélhetünk a gyógynövénytermesz tés terén, melyek közül az alábbi termelési formák legjellemzőbbek: CSALÁDI GAZDASÁG Az efféle gazdaságokban elsősorban a jövedelem kiegészítése a cél, elsősorban fokozottan kézimunka-igényes, kis alap területen folyó, intenzív termelésről beszélhetünk, amelyek nem igényelnek nagyobb anyagi beruházást, eszközbeszerzést, anélkül is eredményesen termeszthető fajokkal foglalkoznak. A családi gazdaságra jellemző növényfajok spektruma a kereslettől függően évente változhat. Legjellemzőbb növényfajai a körömvirág, majoránnak, kakukkfű, macskagyökér, mórmályva. AGRÁRTERMELŐK, KERTÉSZETI JELLEGŰ KULTÚRÁKKAL Ha a tulajdonviszonyokat nézzük, ide is a családi gazdaságok, vagy farmgazdaságokat sorolhatjuk, azonban a családi gazdaságok végtermék-orientált működését nagymértékben hátráltató tőkehiány, és a primer feldolgozáshoz szükséges

eszközök, berendezések hiánya. Az efféle termelők irányítása a nagy fel dolgozási kapacitással rendelkező „felvásárló-termeltető-kereskedő” cégek, későbbiekben gyógy- és illóolajos növények termélésre specializálódott szövetkezetek és állami gazdaságok kezében volt. Jellemzően elterjedt az efféle termelési formában a biotermesztés, amely e struktúrában realizálható a leghatékonyabban, hiszen az apróbb családi vállalkozások jelentős drog-árualapot szolgáltatnak, sok az átfedés a terményskálán, így a módosabbak specializálódhatnak bioágazatra is. [6] A gyógynövénytermesztés és felhasználás virágkorát éli napjainkban is. Természetes, növényi eredetű alapanyagokat számos területen használunk, a gyógyszeripartól kezdve, a kozmetikai, háztartási vegyiparon át, egészen az élelmiszeriparig. Az idegenforgalomban is jelentős szerepet játszanak a gyógynövények, wellness szolgáltatásokban például aromaterápiás kezelések formájában, mely folyamatosan terjed. [7]

G Y Ó G Y N Ö V É N Y E K G Y Ű J T É S E Európában a gyógynövény piacon közel 1200-1300 féle, gyógy-, fűszer- és illóolajos növényekből előállított és forgalmazott drog és fűszer kapható, melynek közel 90%-a gyűjtésből legjellemzőbben a fejlődő országokból származik. A drog a germán „droge” (szárítani), a kelta „droch” (rossz), az illír „drug” (drága), a perzsa „drogue” (csalás) szóból ered. Az erdei haszonvételnek számító gyógynövénygyűjtést, manapság számos jogszabály köti, melyből a mellékletben egy, az egyéni szükségletekre vonatkozóan olvasható. A frissen gyűjtött, nyers gyógynövényekből, vagy növényi részekből csak akkor nyerhető a lehető legjobb minőségű, legmagasabb hatóanyag-tartalmú drog, ha azt szakszerűen gyűjtik, kezelik, szárítják, csomagolják, és tárolják. Bármely munkafolyamat közben elkövetett hiba, vagy figyelmetlenség kihat a drog minőségére. A szakszerű gyűjtésnek feltételei vannak, melyek ismerete nélkül veszélyeztethetjük a drog minőségét, rosszabb esetben felhasználója egészségét. BIZTOS MORFOLÓGIAI ISMERETEK Fontos, hogy a gyűjtő ismeretében legyen a botanikai jellemzőknek, mellyel képes az értékes, gyűjthető és gyűjtendő fajokat azonosítani, biztonsággal elkülöníteni az egyazon családba vagy nemzetségbe tartozó, hozzá hasonló, de esetlegesen más felhasz nálású, alacsonyabb hatóanyagszintű, illetve az emberi szervezetre mérgező, káros anyagokat tartalmazó rokonfajoktól. Ismerje azon rokonságban tartozó fajokat, melyek növényi részei azonos drognéven egybegyűjthetők, mert azonos értéket képviselnek a gyógynövénypiacon. ERŐS HATÁSÚ ÉS MÉRGEZŐ FAJOK ISMERETE Ebbe a csoportba tartozó gyógynövények jól elkülönítve gyűjtendők, és a többi fajtól eltérően kezelendők. Kerülni kell az egyéb növények gyűjtésével egyidejűleg való gyűjtéskor a velük való keveredésüket, illetve ajánlatos az efféle gyógynövényeket védőkesztyűben szedni, munka során száját és szemét nem megérinteni, hazaérés után kezét alaposan megtisztítani. VESZÉLYEZTETETT, VÉDETT, FOKOZOTTAN VÉDETT FAJOK ISMERETE Különös figyelmet kell fordítani a védett, vagy védelemre szoruló, veszélyeztetett fajok megóvására, ezek vadon termett példányainak begyűjtése szigorúan tilos. Szaporítóanyag-bankoktól kérhető magok vagy hajtások által termesztett változatát használjuk.

GYŰJTENDŐ NÖVÉNYI RÉSZ ISMERETE A növényfajok ismerete mellett nem nélkülözhető, hogy az adott faj mely része és milyen állapotba szolgálja a hatóanyagot. Termésdrogoknál a megfelelő érettségere utaló termésszín szerepel a előíratokban (csipkebogyó esetén a fekete és túl világos színű áltermések nem számítanak a drogokhoz), herbadrogoknál, ahol a szár általában szinte teljesen hatóanyagmentes, lényeges a szár hossza, és részarányát tekintve maximalizálják a beszárításnál való részvételét. MEGFELELŐ GYŰJTÉSI IDŐPONT ISMERETE A gyógynövényeket általában nem a teljes, vagy biológiai érettség állapotában, hanem az úgynevezett, technológiai érettség fázisában gyűjtik, amely a hatóanyag-tartalom maximumával esik egybe. Sok vadon termő gyógy- és fűszernövényfaj esetében még ismeretlenek ezek az időpontok, a tudományos ismeretanyag hiányos sága és a vizsgálatok pontatlansága miatt, ezért a gyakorlat számára a drog-előíratok és a hagyományok adnak útmutatást. A napos, száraz időjárás, a harmatmentes napszakok általánosan ideálisnak mondhatók gyűjtés szempontjából. A megfelelő gyűjtési időpont függ a drog típusától is, a földbeni szerveket, gyökereket, gyökérzeteket nyugalmi időszakban, a kérgeket a nedvkeringés megindulás után, a rügyeket értelemszerűen lombfakadás előtt, a leveleket teljesen kifejlett állapotukban gyűjtjük, amikor a levélnyél úgymond „pattanva törik”, a virágokat pedig általában kinyílva, szárazon, csészével vagy anélkül. A leveles-virágos hajtásokat a rajtuk található virágok nyílásának kezdetén érdemes gyűjteni. ÉLŐHELY-ISMERET A drogminőség alakulásában nemcsak a gyűjtési idő játszik közre, hanem a fajok termőhelyi sajátosságai is, ezért ennek ismeretei is rendkívül fontosak, hiszen segítséget nyújthatnak az elkülönítendő rokonfajok felismerésében is. Az élőhely ismerete alá értjük még szennyezettségének ismeretét, figyelembe véltelét is, amely manapság a növekvő forgalom, és az ebből adódó szmog (por- és nehézfém szennyezettség) miatt egyre fontosabb tényezővé válik. Továbbá a gyűjtési hely semmiféle természetvédelmi oltalom alatt álló terület része nem lehet (nem lehet természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park), mert ezeken a területeken a gyűjtés nem, vagy csak külön engedéllyel végezhető. MEGFELELŐ GYŰJTÉSI MÓD ISMERETE Nemcsak megfelelő drogminőséget eredményez, hanem a termőhely életközösségének ökológiai egyensúlyára is figyel, hogy a következő időszakban is bő drognyerési forrás marad-

hasson. A megfelelő munka- és tárolóeszközök (metszőolló, kés, kesztyű, kamilla-, áfonyafésű, textilzsák, vödör, kosár) segítségével javíthatjuk, megőrizhetjük a drog minőségét. A törésre, nyomódásra, sérülésre érzékenyebb részek, leginkább a virágok, amelyeket a barnulás, elszíneződés, és az összetapadás elkerülése végett általában kosarakba, a lédús terméseket vödrökbe szedik, a kevésbé kényes herba és magdrogokat, gyökereket zsákokba gyűjtik. Ezt követi a feldolgozási időszak. [8] G Y Ó G Y N Ö V É N Y E K F E L D O L G O Z Á S A Minőségi követelményeknek megfelelő, értékes termék a hatóanyagban leggazdagabb növényi részekből nyerhető. A felhasználási módtól függően különféle minőségi és minősítési követelményeknek kell megfelelnie a gyógynövényekből kinyert drogoknak. Vannak gyógyszerkönyvi és szabvány előírásoknak megfelelő és ipari céloknak megfelelő drogok. A kategorizálás nem merev, elvégre ugyanazon alapanyag több célból feldolgozható, melynek feldolgozási technológiáját a felhasználás módja határozza meg. NÖVÉNYI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉNEK, NÖVELÉSÉNEK FELTÉTELEI A betakarítás időpontjának optimális megválasztása, nem általánosítható egy adott fejlődési állapothoz, hanem növény függő. Megfelelő módjának megválasztása ajánlott, ami szerint törekedni kell, hogy csak az értékes növényrészeket gyűjtsük be, mert a kevésbé értékes részekkel való keveredés (túl hosszú szárak, ágak, idegen növények, gyomok) a nyers alapanyag minőségének romlását okozhatják, nem utolsó sorban pedig többlet költ séget okozhatnak a feldolgozás során ALAPANYAG MINŐSÍTÉSE Minden alapanyagot, legyen az száraz, vagy nyers átvétel, és a szárítás megkezdése előtt minősíteni kell, fajazonosság, egészségesség, idegen anyag tartalom, szín, szag, alapján. A mérgező növényi szennyezőkre fokozottan figyelni kell! ALAPANYAG KÍMÉLETES ÉS GYORS BESZÁLLÍTÁSA A gyógynövény nedvességtartalma alapján beszélhetünk nyers- és száraz alapanyagról. Nyers gyógynövényeknél általános szabály, hogy a lehető legrövidebb időn belül fedett, betonpadozatú helyiségben, szétterítve, vékony rétegben készítsük elő a szárításhoz. Nyersárunál a szállíthatósági időt is figyelembe kell venni, ez virágok, levelek, herbák esetében 3-5 óra befülledés veszélye nélkül. FELDOLGOZÁS ELŐTTI TÁROLÁS Jól elkülönítve kell tárolni a mérgező, erős hatóanyagú, nem mérgező, valamint az erős illatú alapanyagokat,

illetve a virágokat, leveleket, fűféléket, gyökereket. A különféle minőségű, de azonos fajú gyógynövényeket is külön kell csoportosítani. ELŐKÉSZÍTŐ ÉS FELDOLGOZÓ MŰVELETEK A szárítás hatékonyságának növelése érdekében a betakarított, frissen gyűjtött növényi részeket elő kell készíteni a szárításhoz, megtisztítatni a felesleges vagy káros anyagoktól, idegen növényektől, vagy növényi részektől, gyökerektől, rizómák esetén a felesleges mellékgyökerektől és a földmaradványoktól. A tisztítást végez hetjük kézzel, rostákkal, mosással vagy gyökérzet esetében hámozással. A szárítást meggyorsítja a nagyobb méretű, vastagabb növényi részek, főként gyökerek felaprítása, amely a feldolgozási szokások és a kereskedelmi igények szerint változhat (szeletelés, hosszában ketté, vagy négyfelé hasítás, aprítás). Levéldrog esetében pedig fosztással választják le a levelet a szárról, amely történhet szárítás előtt, és után is, a fajtól függően, majd a beszárítást követően beszélhetünk, egész, durvára tört, morzsolt drogról. SZÁRÍTÁS A minőségi drog előállításának egyik legfontosabb feltétele a nyers növényi részekből történő eredményes és kíméletes vízelvonás. Mind a termesztett, mind a gyűjtött gyógynövények esetében elmondható, hogy a betakarítás utáni nedvességtartalma általában levél, hajtás, és virág drogoknál elérheti a 90%-ot is, míg termések, magvak esetében 14% felett van. Ilyen állapotában hosszabb ideig nem, vagy csak magas költséget igénylő módon tárolhatók mindenféle előkészítés, tartósító művelet nélkül, hogy a hatóanyag veszteséget elkerüljük. A szárítás a lehető legjobb módja a gyógy- és fűszernövények tartósítására, elvégre a hatóanyag ugyanúgy megmarad bennük, csak a vizet vonják ki növényeikből. Szárításkor a legmegfelelőbb hőmérséklet általában 40–65°C, és a visszamaradt víztartalom 10–12%-ra csökken. A szárításnak természetes és mesterséges módjait ismerjük. TERMÉSZETES SZÁRÍTÁS Művelete során a nap hőenergiájának és a természetes légmozgások felhasználásával csökkentjük le a növény víztartalmát. Ez egy költségkímélő, de időjárásfüggő megoldás, melyet padlásokon, fészerekben, nagyobb hely esetén szárítókeretekkel, kisebb terület esetén felfűzéssel végezhetünk. MESTERSÉGES SZÁRÍTÁS A művelet során mesterséges légáramlást, hőenergiát, illetve az anyag mozgatásához gépi berendezést használnak. Ennek különböző alfajtái vannak. I. HIDEG LEVEGŐS SZÁRÍTÁS Csak érzékeny drogoknál alkalmazzuk. Ilyenkor a levegő áramlását ventilátor biztosítja, 15–25°C-on, általában 8–12 napig tart.

II. MELEG LEVEGŐS SZÁRÍTÁS A leggyakrabban alkalmazott és legáltalánosabb módszer. 30-80°C-on 6-8 óráig tart. Ilyenkor az anyag és a levegő is mozog. III. FORRÓ LEVEGŐS SZÁRÍTÁS Főleg gyógyszeripari drogok esetén alkalmazzuk. Esetében a folyamat 200-1000°C-on 2-5 percig tart. Ilyenkor az anyag lebeg, és csak 60-80°C-ra melegszik fel. ILLÓOLAJOK KINYERÉSE

EXTRAHÁLÁS Oldószeres kivonás, melyet rend-

szerint melegen végeznek. SAJTOLÁS Hidegen, a termésfal sajtolásával vagy pépesítése után centrifugálással végezik. (citrusfélék esetében) ENFLEURAGE A növényi részt sertészsírréteggel letakarják, a zsír által felvett illóolajat alkohollal kivonják. (jázmin, liliom esetén) DESZTILLÁ CIÓ Legismertebb módszer, legtöbb növényi olaj kivonásánál ezt alkalmazzák. Egy edényben gőzt áramoltatnak át a növényi részeken. Az illóolaj a hő hatására elpárolog és a gőzzel együtt távozik. Ezt átvezetik egy cső rendszeren keresztül egy hűtőtartályon, ahol lecsapódik, újra cseppfolyóssá válik. Az olaj általában a víz színén lebeg (bár adódnak olyan esetek is, amikor az aljára süllyed), így már külön tudják választani a víztől. [9] [10]

G Y Ó G Y N Ö V É N Y E K TÁ R O L Á S A A kiszáradt gyógynövényeket, száraz, hűvös helyen kell tárolni, hiszen ha a nedvességet magukba szívják, akár be is penészedhetnek, illetve a meleg sem tesz jót nekik, mert hatóanyagtartalmuk csökkenthet, és a rajtuk lévő kártevők petéi kikelhetnek. Sajnos ezeket a petéket, melyeket a nyári lepkék kint a természetben raknak a növényekre, nem lehet kiirtani, mert permetezéssel, vagy mérges gázokkal történő kezelés során a növény felhasználhatóságát befolyásolhatják. Előfordulhat, hogy nem szedés előttről kerülnek az élősködők a növénybe, hanem a lakásban lisztmolyok vannak, amik igen kedvelik a gyógynövényeket is. A tárolást illetően az aroma megtartása, illetve az élősködők elkerülése érdekében a gyógyfüveket ajánlott porcelánból, fából, vagy fémből készült dobozokba, üvegekbe, fém edényekbe, kirakni a boltban való megvásárlás után, ott biztonságban lesznek. Nem ajánlott a műanyagból készült edények tárolási célból való használata, ugyanis az illóolajok reakcióba lépnek velük. Nagyon lezárni nem kell, jó, ha a növény szellőzik egy kicsit, így elkerülhető a fentebb említett penészedési folyamat. A boltokban is kapható, aromatartó, többrétegű papírzacskók is ugyanolyan alkalmasak a rövid idejű tárolásra, mint a fentebb említett opciók, ezeket azonban minden alkalommal gondosan le kell zárni (ami nem mindig megoldott egy-egy ilyen zacskó esetében), mert az illékony anyagok könnyebben távoznak a szabad levegőn és az oxidáció is átalakíthatja az olajokat és a növények egyéb összetevőit. Bizonyos idő után a növényeink még a megfelelő tárolás mellett is elveszítik értéküket. Elsőnek az illóolaj tartalmú levelek, hajtások vesztik el hatásukat, míg a gyökerek és kérgek tovább megtartják. Amikor a növények kezdik elveszíteni az aromájukat, ízüket, színüket, még félretehetőek, mert gyógynövényes fürdő, illetőleg kéz- vagy lábfürdő készítéséhez a nagyobb men�nyiség felhasználása miatt még megfelelők. Ehhez szinte válogatás nélkül, szabadon keverhetőek a füvek. [11] G Y Ó G Y N Ö V É N Y E K M I N Ő S Í T É S E A drogokat és illóolajokat, kereskedelmi forgalmazás, ipari tovább feldolgozás, vagy akár közvetlen felhasználás előtt is minősíteni kell, melynek célja többrétű. Fontos az egészség védelme, a visszaélési lehetőségek megakadályozása, a fogyasztók érdekének védelme, és nem utolsó sorban a termelői és kereskedelmi érdekek védelme. A drog minőségi vizsgálatának számos szempontja van, melyek a követ kezőkben felsorolt módon csoportosíthatók.

AZONOSSÁG VIZSGÁLAT MAKROSZKÓPOS, MIKROSZKÓPOS VIZS GÁLAT A drogokra, illetve a por alakú drogokra jellemző morfológiai sajátosságokra irányul.

KÉMIAI REAKCIÓVAL TÖRTÉNŐ AZONOSÍ

TÁS A hatóanyag kimutatására irányulnak. AZONOSÍTÁS VRK-VAL Vékonyréteg-kromatográfiával történő azonosítás, amellyel a hatóanyag-tartalom kvalitatív kimutatása a cél. GC-VAL TÖRTÉNŐ AZONOSÍTÁS A gázkromatográfia a kvalitatív analízis korszerű módszere. Legfőképp az illóolaj tartalmú drogok jellemző komponenseinek kimutatására használják. SPEKTROSZKÓPIÁS AZONOSÍTÁSI MÓDSZER Egyes drogok jellemző színképi tulajdonságait használja fel azok megfelelő be azonosításának céljából.

TISZTASÁG VIZSGÁLAT ORGONOLEPTIKUS VIZSGÁLAT Küllemi vizsgálat, amely a nem szakszerű gyűjtés, feldolgozás során bekövetkező idegen növények szerveire, vagy a gyógynövény más nem odaillő részeire, illetve egyéb mechanikai szennyezőkre irányul. SZÁRÍTÁSI VESZTESÉG VIZSGÁ LAT A vizsgált drog bekövetkező tömegvesztése %-ban a 105°C hőmérsékleten történő szárítás hatására HAMU- ÉS HOMOKTARTALOM VIZS GÁLAT Kiszűrhetőek vele a nem megfelelő alapanyagból készült drogok. (a drog hevítés, majd 600°C-os izzítás után mért maradéka a hamu, míg a homok ennek sósavval ki nem oldható része %-ban) ESZTICIDREZI DUUM-VIZSGÁLAT Közvetlen gyógyászati célú felhasználás esetén előzetesen szermaradék vizsgálatokat végeznek MIKROBIOLÓGIAI TISZTASÁG Alkalmazási módtól függően (külsőleges, belsőleges) előírt mikrobiológiai követelményeknek való megfelelés (összcsíraszám, penészszám) NEHÉZ FÉM-SZENNYEZŐDÉS VIZSGÁLATA A Gyógyszerkönyv néhány drognál a vas- és arzén-szennyeződöttség mértékét, illetve a környezetszennyezésből származó nehézfémek mértékét méri fel (ólom, kadmium, higany). TARTALMI MEGHATÁROZÁS KIVONATANYAGTARTALOM MEGHATÁRO ZÁS A közelebbről nem ismert, vagy könnyedén nem meghatározható hatóanyagú drog esetén alkalmazandó. DUZZADÁSI ÉRTÉKMEGHA TÁROZÁS A nyálkatartalmú drogok értékének meghatározási módszere. KESERŰANYAG MEGHATÁROZÁS Érzékszervi módszer, amellyel a keserű anyagokat tartalmazó drogok keresűértéke az a legnagyobb hígítás, amelynek 5 ml-es részlete még a keserű íz érzetét kelti. CSERZŐANYAG- TARTALOM MEGHATÁROZÁS A több fenolos hidroxil csoportot tartalmazó, kémiailag nem egységes vegyületcsoport, a cseranyagok meghatározására szolgáló módszer. HEMOLITIKUS INDEA MEGHATÁROZÁS Szaponin tartalmú drogok vizsgálati módszere. ALKALOIDTARTALOM MEGHATÁ ROZÁS Leginkább gyógyszeripari drogokat vizsgálják ezzel a módszerrel. ILLÓOLAJTARTALOM MEGHATÁROZÁS A leggyakrabban használt gyógyszerkönyvi mennyiségi meghatározási módszer. A mennyiségi meghatározás során kapott illóolajat használják fel a VRK és GC azonosítási módszerekben. ÖSSZFLAVONOIDTARTALOM MEGHATÁROZÁS Ugyancsak nagyon gyakori gyógyszerkönyvi mennyiségi meghatározási módszer. [12]

G Y Ó G Y N Ö V É N Y E K E L N E V E Z É S E A tudományos növényismeret mai elnevezései történetileg a népi növényismeretből és annak elnevezéseiből alakultak ki. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A magyarság első évszázadaiból származó növénynevekről elég hiányosak ismereteink. A könyvnyomtatás előtti időkből különböző források (oklevelek, kódexek, szójegyzékek) maradtak ránk, melyekből az akkori növénytani ismeretekről információt szerezhetünk, azonban ebből az időszakból összefüggő botanikai, vagy orvosi, gyógyszerészeti szövegeket még nem találni. A 16. századtól elkezdődött a magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése, és írásos terjesztése is. Ekkor már nem elszigetelten, például egy-egy szójegyzékben, hanem szövegkörnyezetben találkozhatunk velük. A 16. század végén már készültek botanikai könyvek is, az erdélyi Lencsés György Ars medica című írása 1577 körül, illetve 1578ban Kolozsváron Melius Juhász Péter Herbariuma. A 17–18. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak, a 18. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzítő több fontos könyv, illetve összeállítás jelenik meg. A 19. század kezdetétől sorra jelennek az új magyar növénynevek jelentős mennyiségét tartalmazó szótárak. Második felének elején nem sok újítással találkozunk. A 20. század második felében, 1951-ben látott napvilágot a magyar növényvilág kézi könyve Soó Rezső és Jávorka Sándor által, ebből kerültek ki azok a nevek, amelyek a későbbi növényhatározókban is olvashatók napjainkig. NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Elmondható, hogy a növénynevekből lebontott egy-egy névrész megjelölheti a növény fajtáját (fa, fű, fenyő), nemzetségneveket tartalmazhat (alma, szulák), kifejezi a növény egészére vagy annak egy részére vonatkozó valamely sajátosságát, méretét (apróbojtorján, kislevelű hárs), színét (fehér nyár), illatát, ízét, a növény által kiváltott hang (rezgő nyár), előfordulási helyét, speciális megjelenési idejét (kis télizöld), életmódját, hatását (szemvidítófű, ezerjófű), felhasználását (madáreleség), felhasználóját (pogányékesség), a növénnyel kapcsolatos hiedelmeket (királyné asszony káposztája), gyógyhatását is. [13]

TERVEZÉS K O N C E P C I Ó É S C É L K I T Ű Z É S Kiindulópontként felvázolnám a matematika jegyében, „mivel is állok szemben”. Adott egy vendvidéki település, Orfalu, melyben adott egy épület. Régen iskolaként, faluházként, kocsmaként, nyúlházként is funkcionált már, az ennek rekonstrukciójával meg valósult Füveskert és Teaház U. Nagy Gábor tervezésében. Ezen épületnyi intervallumon belül adott maga a Füveskert és Teaház, mint vendéglátóipari egység, és kiállítótér, melyhez rendelnem kell egy jól megjegyezhető nevet, logót és arculatot, valamint további arculathordozókon keresztül bizonyítani állításomat (jelen esetben tervezésemet), hogy igaz, azaz egy működő rendszerről beszélünk. Nevezzük el, az egyszerűség kedvéért „A halmaznak.” Emellett adott egy MoHa névre hallgató kézműves bolt, amely részben függetlenül az A halmazban említett Füveskert és Teaháztól már eddig is webshopként üzemelt, és részben pedig azzal párhuzamosan működik, ugyanis a helyszínen személyesen is megvásárolhatók termékeik. Ehhez rendelnem kell egy logót és hozzátartozó arculatot. Ez legyen a „B halmazom.” Végül végezzünk egy egészen egyszerű halmazműveletet, vegyük „A–unió– B-t”, amely a két „részben külön, részben együtt” működő szolgáltatásomat összekapcsolja, és a helyszínhez kötve egyszerre való megjelenés miatt A és B halmaz elemeit hasonlóvá kívánja tetetni. Összegezve a fenti matematikai eszmefuttatást, két külön, ugyanakkor rendszerében összefüggő arculati rendszer megalkotásáról van szó. Tervezési folyamataim párhuzamosan folytak, kihatottak egymásra, folyamatosan alakították egymást. Minden összekapcsolódott mindennel, minden függött mindentől, minden igazodott mindenhez. A párhuzamos szálaknak ésszerű bemutatása közel olyan bonyolult, mint egy ilyen rendszer kiépítése.

I N S P I R Á L Ó D Á S É S G Y Ű J T É S Mivel tervezési feladataim sokrétűek, számos arculatot, többek között kézműves boltokét, teaházakét, és inspirálódás céljából egyebeket is; gyógynövény-, tea-, fűszercsomagolást, illetve egyéb dolgokat is megnéztem, melyekből ihletet merítettem tervezésem elkezdéséhez, mind színhasználat, mind grafikai és formai dolgokban. Bár vizsgáltam tradicionális vonalakat is a helyszíni vonatkozás miatt, hiába Őrség és Vendvidék, mindenképpen valami friss, fiatalos dologban gondolkoztam, ami minden korosztály számára megnyerő tud lenni, ugyanakkor tükrözi a befogadó épület belsőterének hangulatát, tervezői frissességét is, vizualizátásában illik hozzá. FORMAI MEGJELENÉS Egy-egy termékcsaládon, csomagolásokon belül jobbnak tartom azokat a változatokat, amik univerzálisnak is nevezhetők. Azonos csomagolási rendszerre épülnek a termékek, amelyeken van egy, a termék adatainak megfelelő, de formailag állandó címke, illetve ha szükséges, egy „csomagolóanyag”. SZÍN- ÉS ANYAGHASZNÁLAT Megfigyelhető, hogy nagy szerepet játszik a felhasznált alapanyag, mert már ezzel megjelöljük azt a réteget, akinek termékünket szánjuk. Egyik fő jellemző a minimalista vonal, amely visszafogott, egyszín nyomott változatával az egyszerűsége ellenére, eleganciát, felső kategóriás árat és minőséget sugároz a vásárló számára. A másik fő vonal, a többféle élénk, ugyanakkor harmonizáló színt használó, hangulatra ható csomagolások, amelyek jól eltalált, szemnek kedves színeik által, már első ránézésre is megnyerőek mindenki számára. Végül, de nem utolsó szempontként, leginkább gyógynövényes termékek esetében a természetközeliség érzékeltetését emelném ki, amely természetes, földszínekhez való vsszanyúlással, természetes alapanyagok használatával hangsúlyozhatók kellőképpen.

M O H A K É Z M Ű V E S B O LT B E M U TATÁ S MoHa, azaz Modern Otthon Hagyomány. Egy kézműves bolt Orfalun, a Vendvidék szívében, ahol természetes alapanyagokból készült, magyar kézműves mesterek, iparművészek, képzőművészek készítette termékeket találhatunk. Megjelenésükben, előállításukban magas minőségű lakberendezési tárgyaknak tekinthetők ezek a tárgyak, melyek a magyar hagyományon alapulnak, de korszerűsítettek már, a mai, mindennapi életben való használatra. Egyedi kézi munkákról beszélünk, amelyek szeretettel, gondossággal készülnek, melynek köszönhetően nemcsak egy darabka természetet kapsz a természetes anyagokból adódóan az itt megvásárolt terméken kívül, de átérződik rajtuk a szeretet is, amivel azt készítették. [14] A MoHa már régebb óta egy függetlenül, online vásárlói felületként is üzemelő rendszer, amely mostanra megvalósult, és a webshopból, egy, a Füveskert és Teaházzal párhuzamosan is működő, helyszínileg is megegyező „húsvér” kézműves bolttá is alakult, eredeti tevékenysége mellett. L O G O T Í P I A A logó egy cég, szervezet, vagy szolgáltatás egyedi, jól fel ismerhető, azonosításra szolgáló jele. Elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés megkönnyítve a tájékozódást a piac szereplői között. Fontos szerepet játszik egy áru, szolgáltatás versenytársaktól való meg különböztetésében. A logó szó eredete az ősi görög időkig nyúlik vissza, amikor is a „logos” „szó” vagy „beszéd” jelentéssel bírt. [15] A logotípiát más néven nevezhetnénk egyfajta formába öntött márkanévnek, vagy annak vizuális megjelenésének. Egy jellegzetes, jól felismerhető logó segít a fogyasztónak feleleveníteni az esetleges korábbi élményeit a márkával kapcsolatban, ezáltal biztosítva a következő találkozást a termékkel, vagy akár meg is nyerheti az új ügyfeleket kinézetével és hatásával, illetve a termék kipróbálására bíztatja őket, ha azelőtt még nem tették. TERVEZÉSI FOLYAMAT A logó kialakításakor egyszerűségre és jól meg jegyezhetőségre törekedtem. Kiindulási pontnak a kézműves boltot vettem, melyből adódóan, valami egyedi, erre utaló dolgot szerettem volna létrehozni. Nem feltétlenül csak betűkből, de nem is feltétlenül figurális dologban gondolkoztam, illetve nem tartottam szükségesnek azt sem, hogy magában hordozza az őrség-vendvidéki tájegység megszokott ismertető jegyeit, viselje annak színhasználatát, melyet mind építészetben, mind az itteni kézműves termékeken viszont láthatunk.

40 cm

Egy geometrikus, vízszintes és függőleges egyesekből, illetve körökből alkotott raportálható MoHa feliratot készítettem, amely a bolt ismertető jegyeként szolgál, és kisebb megjelenési felületeken ez személyesítené meg. Ez nagyobb felületű alkalmazásban kibővülne, egy 40×40 mm-es négyzettel, melynek sarkai 1 mm-es sugárban le vannak kerekítve, illetve ezt követi egy belső, 35×35 mm-es szaggatott vonalas négyzet, amely a varrásminták hangulatát idézve a kézműves jelleget ad a MoHa megjelenésének. Ezen belül épülne fel a logó, további feliratokkal, amelyek megmagyaráznák a név jelentését (Modern Otthon Hagyomány), illetve megjelölné működését (kézműves bolt). Ezen a változaton a geometrikus logónak, egy, a vízszintes szárainál meghosszabbított változatát használtam, amelyet a jobb kiolvashatóság érdekében az „a” szárának folytatásánál megszaggattam. Ezután a „M” oldali megszaggatás már adta magát, így alakult ki ez a szalagszerűen kifutó változat, amelyet a szaggatott vonal elfedése még jobban kihangsúlyoz. A logó ily módon való megjelenése több réteg használatát kelti, melyek közül ez az átkötés a legfelső.

a á b c d e é f g h i í j k l m n o ó ö ő p q r s t u ú ü ű v w x y z A Á B C D E É F G H I Í J K L M N O Ó Ö Ő P Q R S T U Ú Ü Ű V W X Y Z

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

a a a a a a a a A A A A A A A A a a a a a a a a A A A A A A A A

BETŰHASZNÁLAT A geometrikus logó mellett megjelenő szövegeket a font egyszerű szépsége és sokfélesége miatt, Plutoval szedtem, ami egy igazán megnyerő betűcsalád, amely mindenki szívébe könnyedén belopja magát. PLUTO A HVD Fonts oltalma alatt áll, amely egy németországi, berlini betűgyártó cég, amit Hannes von Döhren alapított 2005-ben. [16] Kiváló minőségű betűtípusokat gyártanak, mind kijelzőn való, mind pedig nyomtatásban történő használatra. A Pluto fontot is, akárcsak talpnélküli társát, a Pluto Sans-t is Hannes von Döhrer tervezte 2012-ben. A két összetartozó betűcsalád összesen 64 altípusból áll, ebből 16 egyenes, 16 dőlt betűfajtát találunk mindkét családból. Az általam használt, Plutot tekintve, ezzel a 32 tagú családdal egy igazán kedves fontot alkotott a HVD Fonts. Betűtípusai informálisak, barátságosak első látásra, könnyedén olvasható kijelzőn is, és hosszabb terjedelmű nyomtatott szövegek esetén is, az egyenes szárak függőleges szerkezeti felépítéséből adódóan. A nagy x-magasságnak köszönhetően a nagyon kis méretű szövegek esetén is könnyedén olvashatóak, és kényelmesek maradnak a szemnek, nem erőlteti meg azokat. [17]

árvíztűrő tükörfúrógép

17 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

15 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

13 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

11 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

9 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

7 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

5 pt

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP 17 PT ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

15 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

13 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

11 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

9 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

7 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

5 PT

SZÍNHASZNÁLAT Visszafogott, de elegáns megjelenésre törekedtem, logotípiám, és az arculat kialakításakor. Tervezésem folyamán előnyben részesítettem az egyszínnyomott változatokat a kétszínnyomottal szemben. Végső megjelenési színeket illetően, két irányt tartottam meg, a kivitelezés szempontjából nézve, egy digitális nyomtatóval készített és egy magas nyomással készített megoldást. Egy semleges melegárnyalatú szürkét alkalmazva, negatívban nyomnám meg a logotípiát, és az arculat elemeit, és az alkalmazott alapanyag színe határozná meg a tipográfia megjelenésének árnyalatát. Az általam választott szürke CMYK kódolásban 25% sárgát és 65% feketét tartalmaz, amely a Pantone skálából a 417-es számú színnek feleltethető meg.

C=0 M=0 Y=25 K=65

PA N TO N E 417

K I S A R C U L AT Kisarculati elemeim kialakításakor minél inkább az univer zálisságra, az anyagtakarékosságra, és költséghatékony megoldásra törekedtem. A mezős megoldású logotípiából kiindulva először megalkottam egy méretében azonos, kétoldalas névjegykártyát, amely előlapját logo típiám alkotta, hátlapján pedig a kézműves bolt adatai olvashatóak. Ebből alakult ki a végleges arculati elemem, amely nem nyomtatható névjegyből, levélpapírból, és borítékból áll, hanem egy, mindhárom és egyéb felületeken is használható, 2:1 oldalarányú, 80×40 mm-es alapterületű matricából, amelyen félbehajtott alkalmazása során elő– és hátoldalán a fent említett módon olvashatóak a kézműves boltra jellemző információk.

80 cm

40 cm

Felragasztható névjegy méretű kártyára, melyre tulajdonosa kézzel nevét is ráírhatja, ezáltal is személyesebbé téve azt. Matricázható levélpapírra, illetve borítékra is, mely utóbbi esetében biztosítékként is szolgál a levél bontatlanságát illetően. Egyszerű, olcsó, univerzális és egységes. Alkalmazható bármilyen „megtört” felületen, ahol meghajtható. A megvásárolt termék dobozának élén, a két oldal találkozásánál meghajtva szintén visszaadja azt a hatást, amelyet kisarculati használatkor is.

C S O M A G O L Á S I R E N D S Z E R Az arculati matrica alkalmas a csomago-

lások, postai csomagok egyedivé tételére is. A MoHa által feladott, illetve az itt vásárolt kézműves termékek csomagolására is környezetbarát irányt választottam, amit szintén egy „rugalmas” módszernek tekintenék. Nem ké-

DERN

OTTHON

HAGYOMÁNY

szülnének egyenként, tárgyra szabott csomagolások, hanem felmérve a bolt termékskáláját, néhány különféle méretű doboz – akár reciklált – meghatá-

rdozók rdozók

rozásával történne azok szállításra, elvitelre kész állapotának megalkotása. A dobozokat a sérülések elkerülése végett természetes anyagokkal (széna, szalma) tölteném meg, ezáltal biztosítva tartalmának sértetlenségét. A doboz lezárására a hagyományos barna, vagy áttetsző ragasztószalagok helyett, terveztem megnyomtatott ragasztószalagot, amely még inkább a csomagolások azonosítását segíti elő. Ebből két változat készült.

W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W W W W W .. M MO OH HA A .. W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W

H H AA GG YY OO M M ÁÁ N N YY

M MOODDEERRN N OOTTTTH HOON N

K KÉÉZZM MŰ ŰV VEESS BBO OLT LT

WW WW W. . M M OO HH AA . .CC OO. . HH UU W

H H AA GG YY OO M M ÁÁ N N YY

M MOODDEERRN N OOTTTTH HOON N

K KÉÉZZM MŰ ŰV VEESS BBO OLT LT

WW WW W. . M M OO HH AA . .CC OO. . HH UU W

H H AA GG YY OO M M ÁÁ N N YY

M MOODDEERRN N OOTTTTH HOON N

K KÉÉZZM MŰ ŰV VEESS BBO OLT LT

WW WW W. . M M OO HH AA . .CC OO. . HH UU W

H H AA GG YY OO M M ÁÁ N N YY

M MOODDEERRN N OOTTTTH HOON N

K KÉÉZZM MŰ ŰV VEESS BBO OLT LT

W WW WW W. . M M OO HH AA . .CC OO. . HH UU

H H AA GG YY OO M M ÁÁ N N YY

M MOODDEERRN N OOTTTTH HOON N

K KÉÉZZM MŰ ŰV VEESS BBO OLT LT

HA AC CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W H W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W W W W W .. M MO OH HA A .. C CO O .. H HU U W W

Az első esetében a raportálható logóból adódóan sormintát készítettem, a második esetében pedig a 40×40 mm-es blokkból kiindulva 90°-kal el forgatva a logóval együtt az információkat, elérhetőségeket sorolom. Azonban utóbbi szoros ismétlődése és a sok szöveges elem miatt, az első megoldást tartom dekoratívabbnak, és egységesebbnek a megjelenő pont– és betűsorok (honlapcím) azonos ritmusa miatt.

FÜVESKERT ÉS TEAHÁZ N É V V Á L A S Z TÁ S Mivel egy újonnan alapuló szolgáltatói és vendéglátó-

„A márkanév a legrövidebb

ipari egységről van szó, kellett egy új elnevezés is, amely mindenki számára

irodalmi alkotás.”

könnyedén megjegyezhetővé tenné a volt nyúlházat.

Volker Bughdal,

Alapvető problémám a Füveskert és Teaház névvel kapcsolatban, hogy

marketingszakértő

hosszúnak találom, mint „fő” elnevezés, nem is egészen egyedi, így azt inkább, mint „magyarázó” megjelölésként alkalmazom, így kellett egy név. A logó és a márkanév az a látható kód, egy teljesen egyedi jel, melyet egy cég, szervezet, szolgáltatás vagy létesítmény választ saját megjelenésének, arculatának, illetve az imázsának kialakításához, hogy mindig, minden helyzetben, felismerjék és emlékezzenek rá. A márka verbális része. ELNEVEZÉSEK ÉS TÍPUSAIK Megvizsgáltam az előforduló cégneveket, és azoknak típusait. Kialakítható 5 fő csoport. SZEMÉLYNÉV A felfedező, márkaalapító, vagy rokonának nevét tartalmazza az elnevezés. LEÍRÓ NÉV Egy helyre, vagy valamilyen tulajdonságra, összetevőre, célra, funkcióra, külső megjelenésre utaló szó található a márkanévben RÁUTALÓ NÉV A termékre, szolgáltatásra, cégre, illetve annak legfontosabb előnyére utal, metaforát, kulturális referenciákat használ. ÚJ KELETŰ, MESTER SÉGES NÉV Nincs semmiféle kapcsolat a termék, vagy szolgáltatás és a márka közt BETŰSZÓ Rövidítés, melyet végig nagybetűvel írunk. [18] Mivel nem maradhatott Nyúlház az épület után, mert nem sok kapcsolat lett volna az elnevezés és a beltartalom között, de mindenképpen valami helyi vonatkozású, odaillő nevet szerettem volna, így inspirálódásként megnéztem a környéki, őrségi és vendvidéki településneveket (Pankasz, Viszák, Kondorfa, Császártanya, Zsida, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Szőce, Magyarlak, Csörötnek, Szatta, Vaspör, Kétútköz, Farkasfa, Kétvölgy, Ivánc), majd megnéztem a nyúl népies elnevezéseit (nyúka, nyúlka – palócz szó, nyuszka, nyuzga – baranyai szó, nyulacs, nyulacska, nyuszka, nyuszkáva – somogyi elnevezések, nyufi – sümegi elnevezés a fiatal nyúlra, bencze, bence – kemenesaljai szó (Vas vármegye), nyusz – ősmagyar szóhasználat), hogy az előzőekhez hasonló, de az utóbbin alapuló frappáns elnevezéssel tartom az épület hagyományát, azonban eredményre nem jutottam, így új megközelítésben megnéztem a környező települések „felosztását”, a szereket és szórványokat. (Baksaszer, Városszer, Templomszer, Siskaszer, Kovácsszer, Galambosszer, Égésszer, Keserűszer, Iskolaszer, Alszer, Alsószer, Felsőszer, Pityerszer, Papszer, Templomszer, Gyöngyösszer, Csörgőszer)

SZER 5-10 házból álló, kis domboldali, vagy dombháti település, átmenet a szórványtelepülés és a halmazfalu között. 5-10 szer képez egy közigazgatási egységet. Eredetileg valószínűleg minden szer helyén egy család lakóháza és gazdasági udvara állt a körülötte irtott föld egyik pontján, később a család szaporodásával újabb házak épültek az első mellé és a telep nagyobbodott. A szántók és házak telkei elválhattak egymástól, a szomszédos udvarokból kis belterület képződhetett. Maradtak olyan szerek is, ahol a birtokok az egyes telkekhez csatlakoztak. A telkek általában nem sorban helyezkedtek el, hanem rendszertelenül szétszórva, az udvarok között kisebb művelt területek is előfordultak. Egy-egy szeren még a 20. században is nagyrészt rokonok laktak, családi nevük általában a település nevének előtagja is. Magyarországon különösen az Őrség és környéki, és a Göcsej településeire jellemzőek, itteni előfordulásuk az Árpád-korig visszavezethető, a szomszédos szlovén és stájer területeken is igen gyakori ez a település forma, így a Vendvidékre is igen jellemző. [19]

„A frappáns márkanév legyen

Számos opció közül, választásom emiatt a FŰ, a SZER, és a TÁR szavakból

rövid, egyedi, találó, kön�-

alkotott, különbözőféleképpen összeolvasható, FŰSZERTÁR elnevezésre

nyen kiejthető, rokonszenves,

esett. Vonatkozásait tekintve, kialakítható belőle az eredeti névből lebon-

egyszerűen kiegészíthető és

tott plusz háromféle értelmezés, amely mind magára az Őrség és Vend

levédhető.”

vidéki környékre, mind a Füveskert és Teaházra egyaránt értelmezhető.

Marty Neumeier

Beszélhetünk FŰ-SZERTÁRról, illetve FŰSZER-TÁRról, amelyek mindkettőre, illetve FŰ (és) SZER TÁRról, amely helyszíni vonatkozásban igaz. Összegezve és indokolva névválasztásomat, a Füveskert és Teaház, egy gyógy- és fűszernövény központ az Őrségi és Vendvidéki tájegységben, tehát a szavakból alkotható opciók, illetve a teljes elnevezés is találó. Végül pedig még egy idézettel összegezném végleges névválasztásom okát.

L O G O T Í P I A KIINDULÁSI PONT A logó tervezésnek kétféle irányból álltam neki. Egy hagyományosabb vonalon kezdtem, amely a helyszínhez kötődő, tradícionálsi őrségi és vendvidéki vonalat követette volna, illetve egy másik, frissebb szemléletű modernebb megközelítésben. Az utóbbi hiába nem egészen hűen adja vissza a környék hangulatát, mégis jobban igazodik a Füveskert és Teaháznak otthont adó épület belsejéhez, visszaadja annak hangulatát, és megjelenési frissességét, így ezt a vonalat vittem végig, elvégre a belsőtérrel párhuzamosan tárul elénk a látvány, ha belépünk a FŰSZERTÁRba. BETŰHASZNÁLAT Logotípiám egy betűkből és a későbbiekben kialakuló jellegzetes „fűszerező” elemekkel létrehozott komplex. Kialakításához itt is a Pluto betűcsaládot alkalmaztam, akárcsak a MoHa logotípia és arculat kialakításakor. Ennek a modern fajta családnak használata ideális a kiskereskedelemi, kozmetikai, élelmiszer- és vendéglátó-ipari és reklámipari területeken. Sokszínű betűfajtáinak köszönhetően igazán jól rangsorol hatóak a megjelenítendő információk. Igazán jól alkalmazható az Füveskert és Teaház logójának, illetve arculati elemeinek esetében is.

árvíztűrő tükörfúrógép

17 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

15 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

13 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

11 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

9 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

7 pt

árvíztűrő tükörfúrógép

5 pt

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP 17 PT ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

15 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

13 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

11 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

9 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

7 PT

ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

5 PT

a á b c d e é f g h i í j k l m n o ó ö ő p q r s t u ú ü ű v w x y z A Á B C D E É F G H I Í J K L M N O Ó Ö Ő P Q R S T U Ú Ü Ű V W X Y Z

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

aaaa a a a a AAAAAAAA a a a a a a a a A A A A A A A A

TERVEZÉSI FOLYAMAT Mindenképpen egy jól megjegyezhető, egyszerű logóra törekedtem ebben az esetben is. Az elnevezést (FŰSZERTÁR), az őt létrehozó szavakból, háromsorrá tagolva, értelmező jelzőjével (Füveskert és Teaház) és helyszínével (Vendvidék, Orfalu) körbefoglalva készült el a logo típia alapja. Egyedi ismertető jeleit ezután alakítottam ki, különböző betűkapcsolatok (f-ű, t-á, és a z és az á éketeze) képében. Első körben így nézett ki az általam véglegesnek gondolt változat, azonban idővel, ahogyan párhuzamosan fejlődtek a csomagolások, és az arculat további részei, mind színhasználatban, mind pedig formai megjelenésben visszahatottak a logóra is, tovább egységesítettem az arculatomat. Egy kis ínyencséget belevive, megfűszereztem azokat, így alakultak ki a végleges változatok. A logotípiába belekerültek a későbbiekben látható, csomagolásoknál bemutatott alapmintából eredő motívumok, amelyek a kiszórt fűszerek, szárított gyógynövényekkel kapott esetlegességből kapok, illetve kialakult a végleges színhasználat, amellyel három részre tagoltam a Füveskert és Teaházat.

SZÍNHASZNÁLAT Az egységesség miatt a korábban a MoHánál is említett szürketónust alkalmaztam itt is alapszínként, melynek CMYK kódja C=0 M=0 Y=25 K=65, és ennek Pantone megfelelője a 417-es szín. Magát a Fűszertárat a termékskála és megjelenési típusok alapján, három részre tagoltam, ezeknek külön színkódokat létrehozva. Egyszínnyomásban, az alapszínt alkalmazva az általános (például kisarculati elemek), illetve a MoHával való megjelenés során, illetve kétszínnyomásban, egy-egy plusz jelzőszínt alkalmazva, fűszer- és gyógynövénycsomagolásokon, hozzátartozó elemek megjelenésekor. Így bár elkülönülnek egymástól, mégis egységes marad az arculatom, mert két egymáshoz közeli színről van szó. A fűszerekhez egy okkeres-narancsos, a gyógynövényekhez pedig egy zöldes színt rendeltem, amelyek CMYK kódra lebontva láthatóan is egymáshoz közel eső, harmonizáló színek. A fűszerek színe 30% magentát, 100% sárgát, és az élénkség megtörése miatt 10% feketét tartalmaz, míg a gyógynövények zöldje 25% ciánból, 25% magentából, 100% sárgából, illetve 15% feketéből áll össze. Ezek a színjelölések a csomagolásokban köszönnek vissza, illetve megjelenhetnek némely arculati elemeken is (például meghívó)

C=0 M=0 Y=25 K=65

PA N TO N E 417

C=25 M=25 Y=100 K=10

C=0 M=30 Y=100 K=15

Az arculatban használt színek CMYK kódra bontva.

K I S A R C U L AT A kisarculati elemek kialakításakor itt is elmondható, mint a MoHa kisarculat készítésekor, hogy egy minél inkább univerzális, és jól alkalmazható rendszer megalkotására törekedtem. Fontos szempont volt a költségkímélőség, hogy ne kelljen külön egyedi levélpapírt, borítékot, vagy névjegyet legyártatni, ugyanakkor mégis legyen valami elem, amivel egyedivé, és könnyedén felismerhetővé teszem a Füveskert és Teaház kisarculati elemeit. Mindenképpen valami egyszerű, könnyedén kezelhető, mindenütt alkalmazható dologban gondolkoztam, egy pecsétben, vagy matricákban itt is, akár csak a kézműves bolt esetében. Végülis az utóbbi lett, a legyárthatóság könnyebbsége, illetve az alkalmazható felületek sokfélesége miatt. Igazából elmondható az is, hogy a MoHa arculati elemei, illetve a következő fejezetben csomagolásoknál bemutatandó zárócímke a megihletője a kis arculati elemeknek. Elvében az előbb említettekhez hasonlóan működő, félbehajtott matricáról van szó, amely felülről hajlik az alkalmazott felületre, és kétoldalas megjelenésének köszönhetően jól elkülöníti a logót és a Füveskert és Teaházhoz tartozó adatokat.

Felépítési rendszerében megegyezik a MoHa arculati matricával. Méretét

tekintve is hasonlónak mondható, 83×39 mm-es, egyik végén körben, másik végén 1 mm-es sugárban lekerekített sarkú téglalapban végződik. A kör felőli oldalról a logó, a másik, hátsófeléről pedig az elérhetőségek tárulnak szemünk elé.

83 cm

39 cm

C S O M A G O L Á S FORMAI JELLEMZŐK Fűszer- és gyógynövénycsomagolásaimnál az elsődleges szempont nem a formai megközelítésre, hanem a grafikai frissességre, újdonságokra irányult, így ami a tárolási funkciót illeti, elmondható, hogy a hagyományos talpas papírzacskók vagy papírtasakok töltik be. Ezek kétféle méretben készültek, összehajtott formájukat tekintve azonos, 6 cm-es szélességgel, különféle magassággal, egy 18 cm-es, az 50 grammos kiszerelésű gyógynövényekhez, illetve egy alacsonyabb, 15 cm-es, a 25 grammos fűszernövénycsomagolásokhoz. A csomagolás záródásáért, a tetejéből 1 cm-es sáv visszahajtásával, egy felülről ráhajló zárócímke (37,5×60 mm) a felelős, amely a gyógynövényi illetve fűszernövényi felhasználási lehetőségek átfedése miatt egységesített, sem színben, sem méretbeli eltéréseket nem tartalmaz. Anyagát tekintve nátronpapírból készült, amelyen belül helyezkedik el az aromazáróréteg (általában egy másik papír, vagy fólia). Ennek külső felülete, még teríték formájában, digitális nyomtatóval is, illetve tömeggyártás esetén magasnyomással is felgrafikázható, ragasztási pontjai pedig egy szitázott ragasztóréteggel ellátha tóak, akárcsak belseje, melyhez ily módon rögzíthető az aromazáróréteg.

GRAFIKA A csomagolások egyedivé tételének céljából szerettem volna készíteni valami alnyomtatot, amellyel a zacskót díszítem. Az logotípiám egyszerű világához nem nagyon illettek illusztrációk, illetve nem is szerettem volna a tradícionális, gyógynövényrajzos vonalat folytatni, ami a legtöbb csomagoláson látható. Az alapminta ötletét maguk a fűszerek adták, ahogy esetleges foltokat, kupacokat képezve jelennek meg kiszórásuk esetén. Ezt alapul véve készítettem egy geometrikus fűszerszórást, amellyel az előbb említett hangulatot idézem, és frissességet hoz csomagolásom megjelenésébe. Igazából ez hatott az kisarculati elemekre, és további arculathordozókra is, azok utólagos kiegészítésével kaptam meg a végleges állapotukat.

INFORMÁCIÓK Gyógynövényes csomagolásokon megjelenítendő infor mációkat, a 4/1997. (I. 22.) Korm. Rendelet szabályozza. (lásd a Mellékletben) Eszerint jól olvashatóan fel kell tüntetni az adott növény magyar és latin nevét, a kiszerelés tömegés, az előállító, importáló, kiszerelő cég nevét, és telephelyét, a gyártási számot, a kiszerelés dátumát, és a felhasználhatóság határidejét, illetve a termék alkalmazási, elkészítési javaslatát. Ezeket figyelembe véve kettéosztottam az információkat, változó és állandó tényezőkre. Változóak az elnevezések, a dátumok, a tömegek, a gyártási számok, illetve idetartozott volna az elkészítési javaslat is, de azt általánosítva állandó információnak tekinthetjük. Állandóak az alapmintám (mindkét csomagolásnál más színben), logó, előállító, forgalmazó adja. Utóbbiak a papírtasakokra, a változó adatok pedig a zárócímkére nyomtatva jelennek meg. Mivel a növények fűszerként, illetve gyógyfűként való felhasználhatóságában sok átfedés van, így nem készítettem a zárócímkékből külön mindkétféle termékhez, azok csak alapszínnel nyomva jelennek meg. A kétféle csomagolásból adódóan a zárócímkén mindkét tömeget feltüntettem, a csomagolás dátumát illetően, kitölthető sávot hagytam, mivel a gyógy- és fűszernövények 1 éven belül minőségromlás nélkül felhasználhatóak (illetve külsőleg azután is, de hatóerejük gyengül), és ezt feltüntettem a zárócímkén is, így használata nincs konkrét dátumhoz kötve.

60 cm

2 5 g | 5 0 g

40 cm

GYÓGYTEÁK ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB MÓDJAI Egyszeri adag elkészítésekor általában egy evőkanál (kb. 2–3 g) gyógynövényt egy csésze (kb. 2–3 dl) vízzel vonunk ki. Kerüljük a fém eszközök használatát! F O R R Á Z AT Lágy, puha állományú virágokból, levelekből, föld feletti hajtásokból, illóolaj tartalmú gyógynövényekből leggyakrabban forrázatot készítünk. Az előírt mennyiségű gyógynövényt, megadott mennyiségű, forrásban lévő vízzel öntsük le, 10–20 percig lefedett edényben hagyjuk állni, majd szűrjük le! FŐZET Kemény, fás állományú gyökerekből, gyöktörzsekből, kérgekből, nehezen kivonható, nem hőérzékeny hatóanyagú gyógynövényekből általában főzetet készítünk. Az előírt mennyiségű gyógynövényt, megadott mennyiségű vízzel forrástól számított 4-5 percig főzzük, pótolva közben az elpárolgott vizet. Elkészítés után azonnal szűrjük le! H I D E G V I Z E S K I V O N AT Azokból a gyógynövényekből készítjük, amelyek hatóanyagai hőre érzékenyek (pl. C-vitamin, nyálka anyagok). Az előírt mennyiségű gyógynövényt, megadott mennyiségű, szobahőmérsékletű vízzel öntsük le, lefedett edényben hagyjuk állni kb. 5-10 órán át, majd szűrjük le!

CSOMAGOLÓ ÉS FORGALMAZÓ

FŰSZERTÁR Füveskert és Teaház 9982 Orfalu, Fő út 89. Minőségét megőrzi a zárócímkén jelzett időpontig.

CSOMAGOLÓ ÉS FORGALMAZÓ

FŰSZERTÁR Füveskert és Teaház 9982 Orfalu, Fő út 89. Minőségét megőrzi a zárócímkén jelzett időpontig.

Gyógy- és fűszernövény csomagolás terítéke 90%-os méretben

G Y Ó G Y N Ö V É N Y K Ö N Y V Mivel a csomagolásokon csak általános elkészítési javaslatok olvashatók, ezért készítettem egy könyvet, amelyben megtalálható mind az összes csomagolt növény, és fajokra lebontva elolvasható, hogy egy-egy gyógyfüvet hogyan kell gyűjteni, mire jó, illetve felhasználási módjai, hogy teához, fürdőhöz, borogatáshoz, vagy egyéb elkészítési módok esetén, milyen arányban kell jelen lennie, hogy maximális gyógyhatását ki tudja fejteni. MÉRET ÉS TERJEDELEM Fontos szempont volt a könyv méretének meg határozásakor, hogy egy kisebb méretű, kézreálló nagyságot kapjak, amelyet könnyedén forgathatunk akár otthon, akár magunkkal hordozva, valahol a táskánkból előkapva. Belső vágott méretét tekintve 10×10 cm-es (borítóval együtt 10,5×10,5 cm-es, terjedelmét illetően az 53 növény sorbavétele után egy 1,5 cm-es gerincű, mini gyógynövény „lexikont” kaptam.

TARTALOM ÉS TÖRDELÉS Tartalmát illetően a már említett módon van tagolva a „segédlet” szövege. Egy-egy növény esetén minimum 3 pontot tartalmaz, a gyűjtési módot, azt, hogy mire jó, és a felhasználási módot tartalmazva. Néhány növény esetében, amennyiben a növényről ismert, olvashatunk ellenjavallatot is. A leíró szövegrész mellett fontos szerepet szántam a növények elnevezésének, ezeket a szövegtörzstől külön, egy fejlécben olvashatjuk. Már a zárócímkéknél is említett elnevezési rendszert emeltem át könyvembe is, és népies elnevezéseik szerint soroltam betűrendbe azokat, de ugyanúgy olvashatóak az általános, közismert elnevezések és a latin neveik is. Mivel ezek a népies elnevezések nem köztudottak, minden növény esetében, a könnyebb megtalálás érdekében a könyv hátuljában egy népies nevek szerinti betűrendes elnevezés táblázatot találunk, illetve tárgymutatókat találunk mindhárom névre rendezve. A tartalomjegyzékben is feltüntettem mindhárom megnevezési opciót, a keresés megkönnyítése érdekében. A könyv elkészítése során szintén az arculatban használt színeket, illetve betűtípust alkalmaztam.

GRAFIKA Számos illusztrációs lehetőség megnézésével próbáltam meg találni a legmegfelelőbbet a könyv és az arculat világához. A vektoros véletlenszerű szóródáshoz illő, hasonló karakterű rajzoktól, a ténylegesen kiszórt fűszereken át, egy-egy kép beillesztésével, azok „megfűszerezésével” is próbálkoztam, de egyik sem illett igazán az összképbe. Végül eszembe jutott, hogy a QR kódok grafikai megjelenése, hasonlóan esetleges a borítón megjelenő, általam készített fűszerszóráshoz képest, így ezek mellett döntöttem. Egyetlen hátránya, hogy szükséges hozzá egy QR-kód olvasó. QR-KÓD Egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Rendkívül népszerű Japánban, ahol számos plakáton, hirdetésen szerepel és a legtöbb mobiltelefon is képes értelmezni. Jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból készülhet róla fénykép vagy szkennelt kép, nem kell törődni a kód helyes tájolásával. Ez azért lehetséges, mert a kód megfejtésére, dekódolására szolgáló programok a három sarokban elhelyezett jellegzetes, minden QR-kódban azonos minta alapján el tudják dönteni, milyen irányban kell a kód pontjait értelmezni, feldolgozni, még akkor is, ha a kódbélyegről készült kép teljesen ferde.

Másik jelentős pozitív tulajdonsága a kód skálázhatósága. A különböző verziók különböző adattárolási és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkeznek. A legnépszerűbb 2008-ban a „Level L” (L szint), mivel ez elég sok információt képes tárolni jóval kisebb helyen, mint egy egydimenziós kód. ADATTÁROLÁSI KÉPESSÉG Egy csak számokból álló kód maximálisan 7089 karaktert, egy alfanumerikus értékekből álló maximum 4296 karaktert tartalmazhat. Ez utóbbiak olyan kódok, amelyek a számokon kívül betűk, írásjelek kódolására is alkalmasak. A bináris adatok (8 bites szervezésben) tárolására maximum 2953 bájt, egy kandzsikból, vagy kanákből QR-kód készítése esetén maximum 1817 karakter áll rendelkezésünkre. HIBAJAVÍTÁSI, TORZULÁSI KÉPESSÉG A hiba vagy torzulás itt azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A fényképezőgép (mobiltelefon) képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valami szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hiba javítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni. Hogy ennek a jeltorzulásnak mikor mekkora a megengedett legnagyobb mértéke, a kód előállításához használt, szabványosított módszerek megválasztásán múlik, és ezt a kód elkészítése kor döntheti el a felhasználó, a használt program lehetőségein belül. A QR-kódok magas hibatűrő képessége miatt lehetőség van a kód esztétikai célú módosítására is. Ez például akkor lehet hasznos, ha a kód egy grafikus hirdetés részét képezi, és az a cél, hogy a reklám képi megjelenésétől ne üssön el a QR-kód fekete-fehér, szögletes ábrája. Lehetőség van például arra, hogy a QR-kód belsejébe logót vagy fényképet helyezzenek el, és — bizonyos határok között — az ábra színét és formáját is el lehet változtatni anélkül, hogy a kód olvashatatlanná válna. [20]

QR-KÓDOK EGYEDIVÉ TÉTELE Mivel nem szerettem volna egy szimpla QR-kód gyűjteményt alkotni az illusztrációim által, illetve szerettem volna azokat valamivel egyedivé tenni, ezért ezt, az utóbb említett tulajdonságát használtam ki a kódoknak. Minél nagyobb egy QR-kód adattárolási szintje, annál nagyobb százalékos veszteség, vagy torzulás visszaállítására képes. A L-szintű még csak 7%-os, az M 15%-os, a Q már 25%-os, a H-szintű QR- kódok pedig már 30% veszteség visszaállítására képesek. A kellő egyediség elérése, és a módosítás mértéke miatt, H-s kódokat használtam könyvemben, így rendelkezhettem a kód 30%-ával. Ezt többféle módon felmérve, szabvány befoglaló formákat hoztam létre, melyekbe elkészítettem egy-egy növény pixelesített rajzát. Először azonos pixelmérettel dolgoztam, mint a kódok, majd az első pár összetett növény után, negyedakkora méretre váltottam, a jobb felismerhetőség miatt. Át is színeztem azokat, hogy még jobban illjen a könyvem világához, az arculatban használt zöld árnyalatra, amellyel még megmarad a megfelelő kontraszt, így mivel a 30%-on belül maradtam, illetve a szín is megfelelő, leolvasható és működőképes, de egyedi kódot kaptam.

QR-KÓDJAIM TARTALMA A benne levő „információkról” is grafikai meg jelenésének függvényében döntöttem. Ha csak egy képet, vagy egy konkrét oldalt (weboldal hiányában a gyógynövények Wikipédiás oldalával próbáltam ki), nagyon kevés részletet kaptam vissza a QR kódban, így nem hatott arányosnak a könyvben alkalmazott méretben. Az ékezetes nevek esetében sérültek a hivatkozások, így volt, hogy téves oldalra vitt a kód, illetve egyegy képre történő hivatkozás esetén felmerül az összetéveszthetőség esélye (például fehér fagyöngy és sárgafagyöngy, vagy cseresznyékből sem mind ehető), ami néhány növény mérgező, vagy erős hatóanyaga miatt szintén nem szerencsés. Ezeket figyelembe véve született meg végleges tartalma a kódnak, amely egy-egy gyógynövény latin nevével történő kép keresés

Ékezetes magyar név ese-

a Google keresőrendszerben. Nem lustaság, vagy utalás céljából, hogy

tén téves címre visz.

a „Google, a barátunk”, hanem grafikai megjelenés, és egyértelmű felismerhetőség, biztonságos gyűjtési módok miatt.

Csak 1-1 kép megadása esetén a kódban található növény felismerhetősége nem egyértelmű a fehér, illetve a sárga fagyöngy esetében sem. A könyvben szereplő méretű qr-kódok különbsége a tárolt adatok alapján. (elsőben Wikipédiás oldalt, másodikban Google képkeresést tartalmaz a kód)

E G Y É B A R C U L AT H O R D O Z Ó K SZATYOR A boltban vásárolt gyógyfüvek, fűszerek elvitelének céljából két, különboző méretű szatyrot terveztem. Grafikai megjelenésüket illetően két-két működő opciót tartottam meg. Az egyik esetben csak az egyszínnyomott logotípia jelenne meg, a szatyor méretéhez arányosan igazodóan, másik lehetőség szerint pedig a csomagoláson megjelenő módon, a logó, fűszeres alappal jelenne meg. Itt a kétféle szatyorméretéből adódóan a kisebb a fűszerek színével, a nagyobb pedig a gyógynövények színével készül.

MEGHÍVÓ Az épület megnyitásának alkalmából meghívót terveztem, melyen a csomagolásokon is említett grafikai hatást, az eredeti elvből kiindulva, ténylegesen több rétegen értem el. Egy külső félbehajtott pauszrétegre rányomtattam a véletlenszerű „fűszeralapot”, majd ezt borítóként használva, egy „alatta levő rétegre”, azaz egy belívre nyomtattam ki szövegtartalmát, és a meghívó összeállításakor az általam elsőre elképzelt, és a zacskó kon csak nyomatban visszaadott rétegeltséget kaptam eredményül. Méretét tekintve a hagyományos meghívó méretet tartottam, tehát A6-os (148×105 mm) formátumú, melyet egy A5-ös (210×148 mm) pausz ölel körbe. Szín- és anyaghasználatot illetően a külső nyomatot a fűszerek színével készítettem el, a belsőt Keycolour papírra nyomtattam, az olvashatóság miatt 85% feketével és a kiemeléseket pedig a gyógynövényeknél használt zölddel.

ÉPÜLETJELÖLÉS Természetesen a Füveskert és Teaházat befogadó házra is gondoltam tervezéseim során. Az épületjelölés során szerettem volna visszaadni mindazt a hangulatot, amelyet logómon, csomagolásaimon, azonban a tagolt, és nyílászárókkal teli épülethomlokzatot nem tartom a jelölés legalkalmasabb hordozófelületének, így külön oldottam meg azt. Mivel a volt Nyúlház mellett található villanyoszlop szorosan tapad az épülethez, az összképet lényegesen rontva, így azt kevésbé zavaróvá tenni vagy átköltöztetéssel (ami magas költségeket igényelne), vagy a jelölésbe való bevonással lehetne. Utóbbi megoldásban gondolkozva, elmondható, hogy a csomagolásokon is alkalmazott alapminta, illetve a villanyoszlop ihlette épületjelölés egy térbeli kivitelezése a véletlenszerűen kiszórt fűszerek által keltett hatásnak. Az épületet körülvéve, illetve akár a falu kétoldali „bejáratától” az épület felé besűrűsödve különféle méretű és vastagságú „gyógynövény-zöldre”, illetve „fűszer-narancsra” festett oszlopok elhelyezését terveztem, amelyek a FŰSZERTÁR területére érve a kertben az ott elültetett gyógy- és fűszernövények jelölésére is funkcionálhatnak.

ÖSSZEGZÉS Összegezve tervezési folyamataimat, és az elkészült eredményeket, elmondhatom, hogy két megjelenésében is összefüggő arculatot készítettem. Nemcsak a betű- és színhasználatot tekintve egységes, hanem a kisarculatok kialakításában, címkéinek optikai megjelenési méretében, grid rend szerében, a tervezési elvek azonosságában, a kivitelezés technikájában is. Az egységesség elérése érdekében, szemelőtt tartottam mindkét arculat elkészítésekor a költségkímélést, az anyaghasználatnál a környezettudatosságot, és újrahasznosított papírokkal dolgoztam. A kivitelezés technikai oldalát nézve, a prototípusok elkészítésére a digitális nyomtatást alkalmaztam, de tömeggyártás esetén egy másik, magasnyomással készített vál tozatban is elkészíthetőek az arculatok és hordozóik. „A magasnyomtatás és a tipográfia mesterség és hagyomány egyszerre. Ezzel az ősi nyomtatási eljárással készült nyomatok sajátos jellemzőik miatt a laikusok számára is kitűnnek a sorozatgyártott nyomdatermékek áradatából. A kizárólag minőségi és környezetbarát papírok és festékek használata utánozhatatlan egyediséget, eleganciát és időtállóságot kölcsönöznek a nyomatoknak.” [21] Magas minőség mellett maximálisan környezetkímélő módszerről van szó. A nyomdagépeknek az energia szükséglete minimális, a festékek természetes alapanyagúak, a papírok újrahasznosítottak, így a természetet sokkal kevésbé megterhelve készíthetjük el a digitális nyomtatásnál sokkal dekoratívabb és különlegesebb nyomatainkat.

J Ö V Ő K É P A kézműves bolt és a Füveskert és Teaház jövőjét, és a további terveket nézve egy bővíthető rendszerről van szó. A kézműves bolt esetében a honlap, és a webshop redesign-ja elengedhetetlen az új arculathoz, illetve termékskáláját felméreve hasonló kategorizálás végbevihető, mint a FŰSZERTÁR esetében, azokat külön színnel jelölve, mely adott esetben és magasnyomású legyártás esetében lehet akár csak az alapanyag színének változtatása is. Ami a Füveskert és Teaházat illeti, lehetőség nyílik belső terében kiállítások szervezésére, ezekhez szükséges arculati elemek, meg hívók, szóróanyagok tervezésére, a kert elkészültével az azt bemutató információs táblák tervezésére. A kertből élőnövény elhozatalára papír pépből, újrahasznosítótt, és elbomló biocserép is készíthető, amely az előbb leírt környezetbarát módon szintén megnyomtatható. Kaspó is korongoztatható, melybe a logót belesütve ízléses és egyedi arculathordozót kapunk. A beltéri vendéglátóipari egységből kifolyólag árlapok, egyedi bögrék, szalvéták, kötények is készíthetők. Számos opciót rejt még mindkét témakör magában, melyeknek csak töredékét említettem most meg, illetve mutattam be tervezéseim során a diplomafélév rövidségéből adódóan.

UTÓSZÓ Nem is tudom, hogy hol kezdhetném a rengeteg tanulságot, amelyet az elmúlt félév, félévek, évek alatt levontam. Kezdhetném az elmúlt öt év kezdetétől, vagy csak a mesterképzéstől, vagy csak ettől a félévtől, mindenesetre nehezen tudnám érthetően, összeszedetten, néhány sorban összegezni mindazt, amit itt kaptam. Rengeteg jó ember vett és vesz itt körül az AMIban, akik nélkül nem írnám most ezeket a sorokat, nem jutottam volna el idáig, nem jött volna létre a diplomamunkám, mert nagyon sokat segítettek, inspiráltak, és ha egyszer vége lesz ennek a „mesének”, furcsa lesz őket itt hagyni. Olyan ez, mint egy család, nehéz lesz elszakadni, elengedni a kezeket, kilépni a nagybetűs életbe, és önállóvá válni. A legfontosabb egy, amit kiemelnék, hogy az ötév alatt megtanultam, a munkához való viszony, a hozzállás fontossága. Úgy gondolom mesterképzés két éve pedig igazán jó példa volt erre, talán mert most kezd benőni a fejem lágya, kezdem megérteni, hogy miről is szól ez az egész. Megtanultam, hogy a szorgalom nem elég egy jó munkához, ha nem végzi azt az ember teljes odaadással olyan, mintha nem is csinálna semmit. Nem elég csak úgy csinálni valamit, hanem szívből szeretni is kell azt.

FORRÁS 94

F E L H A S Z N Á LT I R O D A L O M Dr. Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények Dr. Csapody István–Dr. Csapody Vera–Dr. Jávorka Sándor: Erdő-mező növényei Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása Magyar Néprajzi Lexikon Maria Treben: Egészség Isten patikájából Rápóti Jenő–Romváry Vilmos: Gyógyító növények Reader’s Digest: A természet füvészkertje Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára H I V AT K O Z Á S [1] www.hu.wikipedia.org [2] www.hu.wikipedia.org [3]

U. Nagy Gábor írása nyomán

[6]