Pharmorient 242 - XXI. évf., 2012 december

Duplázna az Esmyával a Richter Amennyiben ez bebizonyosodik, minden valószínűség szerint kiterjesztik az indikációt, aminek eredményeként az Esmya használata a korábban véltnél jóval szélesebb körben is elterjedhet, s ennek megfelelően a Richter készítményből származó árbevétele is magasabb lehet, mint amivel a cégnél eredetileg kalkuláltak. A terméknek egyébként igen komoly piaca van, a legtöbb felmérés szerint ugyanis a méhmióma jelenleg a nőgyógyászatban előforduló leggyakoribb jóindulatú daganat, a fogamzó képes körű nők 20-25 százalékánál diagnosztizálják, s az esetek jelentős részében csak a műtéti beavatkozás jelent megoldást. Ennek fényében nem meglepő, hogy a terméket már számos országban – többek közt az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Szlovákiában is – támogatják, sőt akad olyan állam, ahol a készítmény 100 százalékos dotációt kap. Németországban például a betegeknek csak a recept kiváltásáért kell fizetniük, így az unió legnépesebb országában egy havi kezeléshez szükséges gyógyszerért az eredeti 150 eurós ár helyett mindössze 18 eurót fizetnek.

A Richter egyébként már hazánkban is megkezdte a termék forgalmazását, az Esmya itthon azonban egyelőre nem kap támogatást. Bogsch Erik elmondta: bíznak benne, hogy hamarosan Magyarországon is befogadják a terméket, majd hozzátette, hogy Richter originális készítménye itthon 16 éve kapott utoljára dotációt, s elég hosszú ideje nőgyógyászati készítményt sem fogadtak be a támogatotti körbe hazánkban.

Itthon ugyan még nem, de több nyugat-európai országban már kap támogatást a Richter új, originális készítménye. Kedvező esetben az eredetileg tervezett dupláját is hozhatja évente a Richter új originális készítménye, az Esmya – jelezte Bogsch Erik a gyógyszergyártó vezérigazgatója.

A társaságnál korábban úgy számoltak, hogy a nőgyógyászati készítmény értékesítéséből származó árbevétel a három éves felfutási időszakot követően az Európai Unióban évi 100 millió euró körül alakulhat, amennyiben azonban a kezelést kibővítik, akár kétszer ennyi is befolyhat a gyógyszer értékesítéséből. Mindez azt is jelenti, hogy az Esmya a következő években a Richter növekedésének egyik motorja lehet.

A Richter 2010 őszén szerezte meg az akkor piaci bevezetés előtt álló Esmyát azzal, hogy 100 százalékos részesedést vásárolt a készítményt fejlesztő PregLem svájci gyógyszercégben. A termék idén februárban kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt az Európai Bizottságtól a méhmióma enyhébb és súlyosabb tüneteinek műtét előtti kezelésére, az Európai Unió teljes területére. Emellett a Richter tavaly decemberben a cég számára kiemelkedően fontos FÁK-régióra, illetve a jelentős növekedési potenciállal rendelkező kínai piacra is megszerezte a készítmény kizárólagos forgalmazási jogát, míg a tengerentúlon a Watson Pharmaceuticals-szal kötöttek megállapodást az Esmya jövőbeli értékesítéséről. Utóbbi szerződés értelmében az Egyesült Államokban és Kanadában az amerikai társaság forgalmazza majd a készítményt, a cég azonban ezért 17 millió dolláros egyszeri licencdíjat fizetett a Richternek, amely az eladásokból is részesül majd.

A méhmióma kezelésére alkalmas gyógyszert jelenleg a preoperatív időszakban, tehát a műtét előtt álló betegeknél használják, akik három hónapig szedik azt.

A Richternél azonban – az erre utaló klinikai vizsgálatok alapján – úgy vélik, hogy a kúra meghosszabbításával, azaz többszöri kezeléssel akár a műtét is elkerülhető.

XXI. évfolyam, 2012. december

Bővülő nőgyógyászat Az elmúlt években a nőgyógyászat egyértelműen a legfontosabb terápiás területté vált a Richter portfóliójában. Az ilyen jellegű termékek a folyó üzleti év első kilenc hónapjában a gyógyszergyártó teljes forgalmának már mintegy harmadát adták, miközben ez az arány az évezred elején a 25 százalékot sem érte el, a 90-es évek közepén pedig mindöszsze 12 százalékra rúgott.

Jelenleg a társaság bevételének bő negyede a szív és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló készítmények, nagyjából nyolcada pedig a központi idegrendszert célzó gyógyszerek értékesítéséből származik.

Jandó Zoltán, Világgazdaság 1

PHARMORIENT 242

Húsz százalék megtakarítást remélnek látása szerint ebben az esetben hatékonyabb lehet az országos beszerzés. A másik csoportba a hiányt mutató gyógyszerek kerültek, amelyeket a folyamatos ellátás érdekében – bár ezek árai is azonosak kórházanként – érdemes központilag beszerezni. A fentiek alapján kialakult lista került az OGYTT elé, amely elvégezte az úgynevezett szakmai súlyozást.

A tenderkiírás hatóanyag alapú és ATC kód rendszerű lesz, az azonos hatóanyag eltérő kiszereléseinél ragaszkodnak az azonos gyártóhoz. Ez az injekciók és az infúziók esetében kiemelten fontos, hiszen ha egy adott mennyiséget két kisebb kiszerelésű egységből kell például biztosítani, akkor elengedhetetlen az azonos gyártó. Az ártartás kötelező lesz, egyedül gyógyszerhiány esetén tudnak olyan „szabadságfokot megengedni, ami le tudja modellezni a piac bizonytalanságát”. Az eladósodott kórházak esetében csak abban az esetben tagadható meg a kiszállítás, ha a központi tenderben halmozták fel adósságukat. A hatóanyag lista mellett elkészült a közbeszerzési specifikáció, az elkövetkező időszakban sor kerül – a gyártói érdekképviseletek kérésére – még egy megbeszélésre, a tenderek kiírása pedig még ebben az évben megtörténik.

A gyógyszer-közbeszerzési eljárás az államosított intézményeken kívül kiterjed az országos intézetekre, az egyetemi klinikákra valamint a Honvéd Kórházra is, közölte a GYEMSZI közbeszerzésekkel foglalkozó munkatársa. A decemberben kiírt tenderek egyszintű eljárások lesznek, vagyis a gyártók és a forgalmazók számára egyaránt szólnak, később azonban sor kerülhet akár kétszintű eljárás lefolytatására is. A résztvevők Sipos Mónikától megtudták, hogy 60 hatóanyag tendereztetésére a keret-megállapodásos eljárást választották.

Mindegyik hirdetmény közzétételével indul, s országos mennyiség kerül kiírásra. Úgynevezett nyílt eljárással azokat a hatóanyagokat szerzik be, amelyek szerződéskötését egy évre tervezik, egy, esetleg három ajánlattevővel, az eljárás fél éves újranyitásával. Ezt azoknál a hatóanyagoknál alkalmazzák, ahol többszereplős generikus verseny van, kiszámítható az adott hatóanyag piaci forgalma, s a keret-megállapodás valamint a fél éves újranyitás lehetősége miatt a gyártók piacon maradnak 2013-ban.

A tárgyalásos eljárásba a hatóanyagok négy csoportja kerül. A monopol vagy kvázi monopolhelyzetben lévő készítmények esetében elképzelhetőnek tartják, hogy a gyártók sávos árajánlatot tegyenek.

Azoknak a többszereplős hatóanyag-részpiacoknak az esetében, ahol a gyártók között nincs domináns

Egy évi adatbegyűjtés, tisztítás, egyeztetés és elemzés után a rajtpisztoly dördülésére vár a központi kórházi gyógyszerbeszerzés. A hatóanyaglista összeállt, mint ahogy azt is kimunkálták, milyen készítményeket milyen eljárás keretében szeretnének az érintett egészségügyi intézmények számára biztosítani. Az ígéret szerint a tenderkiírásra már december sor kerül. A kórházak nagykereskedelmi áron számolva 57 milliárd forintot költenek évente gyógyszerre, a tényleges kifizetés azonban – a jelentős kedvezmények miatt – körülbelül 35 milliárd forint, hangzott el a Medical Tribune immár második alkalommal megrendezett központi közbeszerzési konferenciáján. Az rendszer elsőrendű célja nem is a már jelenleg is tekintélyes kedvezmények további növelése – egyébként a kiírási érték 20 százalékát vélik megtakaríthatónak –, hanem ezen intézmények közötti megoszlásának optimalizálása, fejtette ki Hankó Balázs, aki úgy véli az eljárás igazi nyertesei inkább a kis- és közepes egészségügyi intézmények lesznek. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkárától azt is megtudták a résztvevők, hogy elkészült azoknak a hatóanyagoknak – összesen hatvannak – a listája, amelyekből központi közbeszerzést írnak ki, s amelyek a kórházi gyógyszerfelhasználás közel 35 százalékát fedik le. A lista Szócska Miklós államtitkár jóváhagyására vár. Amennyiben ez megtörténik, elsőként a kórházak tudják meg, miből várható majd centralizált beszerzés. Az érintett hatóanyagok kiválasztását több lépcsőben végezték el az OGYTT tagjai. Meghatároztak például egy mennyiségi limitet is, tehát olyan hatóanyagok árával vélték hasznosnak foglalkozni, amelyekből legalább egy megyei kórháznyi mennyiség érkezett az egészségügyi rendszerbe.

Kiemelték azokat a termékeket is, amelyekre nem írnak ki tendert – tételesen elszámolt gyógyszerek, EPO, vérfaktorok, központi beszerzésű gyógyszerek, alapanyagok, magisztrális készítmények –, s egyelőre ebbe a csoportba sorolták az infúziókat is.

Válogattak továbbá a korábbi minimum-, illetve átlag beszerzési árak alapján. Ez a gyakorlatban többek között azt jelentette, hogy abban az esetben, ahol legfeljebb egy-két forintnyi különbség volt adott medicina kórházi árai között, ott úgy döntöttek, nem érdemes „tovább menni”, esetükben az országos beszerzés vélhetően nem jelent hatékonysági előrelépést. Két kivétel azonban adódott. Az egyik csoportba azok a monopolhelyzetben lévő készítmények tartoznak, amelyeknek sem generikus, sem biohasonló versenytársuk nincs, s ezért nincs különbség kórházi áraikban. A OGYTT megPHARMORIENT 242

2

XXI. évfolyam, 2012. december

lémák feltérképezésénél tartanak, mondta el a GYEMSZI-ESZ Zrt. vezérigazgatója. Foglalkoznak az ortopédiai, traumatológiai protézisekkel, a haemodinamikai szívkatéterekkel. Ez utóbbiaknál például az okoz gondot, hogy a legnagyobb kiadást generáló gyógyszerkibocsátó stentek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz tartoznak mivel tételes elszámolásúak, s eseti finanszírozásúak, holott a katétereket jó lenne egy csokorban kezelni.

Tervezik a szemészeti műlencsék központi beszerzését, akárcsak a sebészeti varrófonalakét, az infúziós pumpákét, a kemoterápiás védelmi eszközökét illetve az orvosi gázokét, sorolta Drexler Donát.

Horváth Judit

szállító – a betegellátás biztonsága érdekében – a beszerzendő hatóanyag mennyiségét két szállító között kívánják az ár függvényében megosztani. Az azonos terápiás területű, eltérő hatóanyag tartalmú készítményekre tárgyalásos és nyílt eljárást egyaránt kiírnak, míg azoknak a hatóanyagoknak az esetében, ahol hiánnyal lehet számolni több, rövidebb időszakra bontották az évet, minden egyes időintervallumra külön-külön lehet érvényes ajánlatot tenni.

Több gyártó jelezte, hogy egy teljes esztendőre elegendő mennyiség szállítását nem tudja vállalni.

Alakulóban az orvostechnikai közbeszerzési lista is, bár itt még jobbára a szakmai egyeztetéseknél, a piac felmérésénél illetve a különféle prob-

Törzskönyvezési kérelmet nyújtottak be a Richter szerére az USA-ban A társaság a kérelem beterjesztése után számíthat partnerétől az úgynevezett „mérföldkőpénz” kifizetésére, ez Beke Zsuzsa szerint a 2012 negyedik negyedévében vagy a jövő év elején történhet meg.

A fizetés várható összegét azonban az nyrt. nem kívánta közölni. A kérelem benyújtásáról szóló bejelentésre a társaság részvényeinek ára nem reagált a BÉT-en. A Richter és partnere idén februárban jelentette be, hogy tesztelte a cariprazine gyógyszert, és indulhat a törzskönyvezés. Akkor a hírre jelentősen megugrott a gyógyszergyártó árfolyama. Elemzők akkor úgy vélték, a gyógyszer piacra kerülése többmilliárd dolláros bevételt is hozhat a magyar gyógyszergyárnak. A bejelentést a szakemberek rendkívül pozitívnak értékelték a társaság jövőbeli növekedési kilátásaira nézve.

A Richter Gedeon Nyrt. 8,93 milliárd forint konszolidált, adózott nyereséget ért el 2012 harmadik negyedévében, 56,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, közölte a gyógyszergyár november elején. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerint a társaság árbevétele a bázishoz képest 6,6 százalékkal, 77,14 milliárd forintra emelkedett. A bázisidőszakinál gyengébb forintárfolyam pozitívan hatott az árbevételre, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a marketing- és kutatás-fejlesztési költségek növekedését. Az eredmény csökkenésében szerepet játszott, hogy a bázisidőszakban kiugróan magas egyszeri bevételekhez jutott a társaság. A gyógyszeripari vállalat az év első kilenc hónapjában 243,15 milliárd forint árbevételt és 36,69 milliárd forint adózott nyereséget ért el. A bevétel 11,4 százalékkal magasabb, a nyereség viszont 9,2 százalékkal alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál. forrás: MTI

A Forest Laboratories az Egyesült Államokban benyújtotta a Richter Gedeon kutatói által felfedezett cariprazine antidepresszáns törzskönyvezési kérelmét mind a skizofrénia, mind pedig az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás és kevert epizódok kezelésére, közölte a két cég a BÉT honlapján novemberben. A cariprazine értékesítési jogait az Egyesült Államokban és Kanadában a Forest Laboratories Inc. birtokolja. A közlemény szerint a cariprazine hatékony D3/D2 dopamin receptor parciális agonista gyógyszer, amely elsődlegesen a D3 receptorokhoz kötődik. A skizofrénia kezeléséhez a törzskönyvezési kérelem három pozitív klinikai vizsgálat eredményeit tartalmazza, melyeket több mint 1700 beteg bevonásával nyertek.

Az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás és kevert epizódok kezeléséhez a törzskönyvezési kérelem három pozitív, placebo-kontrollált, több mint 1000 beteg bevonásával zajlott vizsgálat eredményeit tartalmazza. Az eredményekről annyit közöltek: a skizofrénia és a bipoláris mánia vizsgálataiban a betegek a cariprazine-t általánosságban jól tolerálták. A leggyakoribb, 5 százaléknál gyakrabban, és a placebót szedőkhöz képest legalább kétszeres gyakorisággal előforduló nemkívánatos mellékhatások, amelyek leggyakrabban enyhe vagy közepes súlyosságúak voltak, a következők: akatízia (kóros mozgáskényszer), extrapiramidális tünetek, diszpepszia (emésztési zavar), nyugtalanság, remegés, fáradtság és hányás.

Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kormányzatikapcsolatok- és PR-vezetője az MTI kérdésére elmondta: a kérelem kedvező elbírálása esetén a cég arra számít, hogy az Egyesült Államokban legkorábban 2014 első negyedévében, míg Európában 2015-2016 elején kerülhet piacra a gyógyszer.

XXI. évfolyam, 2012. december

3

PHARMORIENT 242

Az OEP nem tud a gyógyszerkassza növeléséről csökkentők támogatása nem igazán jó üzlet az OEP-nek, annak ellenére, hogy a főosztályvezető elismerte: a halálozási mutatók alakulásában a gyógyszerelésnek csak rész-szerepe van. A koleszterincsökkentők – amelynek támogatását egyébként folyamatosan igyekeznek faragni – láthatóan még mindig „fájó pontjai” az egészségbiztosítónak. Nem véletlenül. A háziorvosi gyógyszerfelírások első harmincas listájában közel tíz helyet a koleszterincsökkentők foglalnak el, jelentős támogatáskiáramlást okozva.

Alapos vizsgálatnak vetették alá az inzulinkészítményeket is. Kiderült, hogy miközben 300-400, diabetológiai szakrendelést vezető, illetve a készítmény rendelésére szakorvosi javaslatot adó doktorral számoltak, a vizsgált időszakban 5380 orvos adott ki tíznél kevesebb szakorvosi javaslatot, 106 doktor több mint száz, a listavezető viszont 484 beteg esetében tette meg ugyan ezt. Az elemzés – mint kiderült – két inzulinkészítményre terjedt ki.

A főosztályvezető úgy véli, meg kell nézni, milyen tényleges vizsgálat, illetve konzultációi előzte meg azoknak a szakorvosi javaslatát, akik 300-400 betegnek adtak ki ilyen dokumentumot. Az orvosok egyébként általában egy-egy készítmény mellett teszik le a voksukat, ami a piaci verseny generálásával történő árcsökkentésben érdekelt OEP számára hátrányt jelent.

A költségvetési szerkezetben változik az E-Alap helyzete, egyfajta ernyővé kezd válni.

E hatalmas – az oktatási és a szociális büdzsétől eltérően nem normatív – kassza az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár igen visszafogott megfogalmazása szerint időnként némi ingerenciát vált ki, amikor „a különböző ágazatok a jövőképüket tekintik”. A nagypolitikának – fejtette ki Cserháti Péter – kevés ideje van, általában egyszerűen tájékozódik, s amikor azt látja a tévében, hogy a hirdetések 60 százaléka gyógyszerreklám, akkor nehéz azzal érvelni, hogy ez egy vergődő ágazat. „Ha látszik, hogy a fű zöld, könnyen rágurul a fűnyíró.”

Az ágazat „arcát” a finanszírozó, a gyártó, a kereskedő és a szolgáltatók együtt alakítják, és a torz arc megalapozatlan döntéseket eredményezhet. Az ágazatnak persze van egy nemzetközi arca is – tette hozzá Cserháti. Ha állami oldalról nem jól menedzselt, hibás anyag kerül ki (például a statisztikákból nem derülnek ki a gyártói befizetések vagy az, hogy nálunk a járóbeteg kasszából finanszíroztak olyan daganatellenes szereket, amelyeket máshol a kórházi kassza tartalmaz), akkor nem

Az egészségbiztosítási pénztárnál egyelőre semmit sem tudnak a 2013-as gyógyszerkassza keretének növeléséről. Az OEP november végi nyílt napján viszont kiderült, a politikusok egyszerű jelenségekből egyszerű következtetéseket vonnak le. Ha például túl sok gyógyszerreklámot látnak a tévében, úgy gondolják, ha ennyire zöld a fű, ráküldhetik a fűnyírót. S mint az bebizonyosodott, nem is tétováznak. Bár a gyógyszergyártókat állítólag informálták a jövő évi ártámogatási keret tervezett nettó 168 milliárd forintos keretének növeléséről, erről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott, közölte az ártámogatási főosztály vezetője.

Tudják, ismerte el Bidló Judit, hogy a téma szerepelt a kormány napirendjén, de nem ismert a konzultáció végeredménye. (A MedicalOnline információja szerint az egyeztetések még tartanak, végleges döntés e kérdésben nincs – a szerk.) Jelenleg a gyártói befizetések teszik finanszírozhatóvá és fenntarthatóvá a járóbeteg gyógyszerkasszát, ismerte el a főosztályvezető, aki arra is felhívta a figyelmet, milyen jelentős változás következett be 2006 és 2011 között a gyógyszertámogatás kiadási struktúrájában. A generikus programnak, illetve a támogatási kulcsok csökkentésének köszönhetően mérséklődött a normatív támogatású (80, 55, 25 százalék) gyógyszerek aránya, míg az emelt (90, 70, 50 százalék), illetve a kiemelt, 100 százalékban támogatott medicinák árkiegészítésére a korábbinál többet fordít az OEP, többek között az új termékek befogadása miatt. Jelentősen nőtt viszont az egyedi, külön engedélyes támogatásokra fordított összeg az említett hat év alatt.

Az egészségügyi szakemberek között komoly viták zajlanak arról, hogy vajon a gyógyszerek segítségével mennyire lehet növelhető – növelhetőe egyáltalán – a születéskor, illetve a 65 éves korban várható élettartam. Magyarországon az elmúlt években mindkét adat emelkedést mutat, s Bidló Judit reményei szerint ebben azért valamiféle szerepet játszanak a különféle készítmények. Ezt azonban mintha megcáfolnák a KSH vezető halálokokról szóló adatai. Miközben ugyanis az elmúlt években megsokszorozódtak az onkológiai kiadások, ez egyáltalán nem tükröződik a halálozási statisztikákban. Dinamikusan csökkent viszont az agyérbetegségek illetve az infarktus okozta halálozás, ami egyebek között a hemodinamikai fejlesztéseknek, a hozzáférés javulásának tudható be.

Nem úgy, mint az ischaemias szívbetegségben elhaltak száma, ami arra utal, hogy a koleszterinPHARMORIENT 242

4

XXI. évfolyam, 2012. december

dobozonkénti térítési díj. Ami a 2013-as kasszát illeti, a helyettes államtitkár erről csupán annyit mondott, hogy kimerülőben vannak a generikus program versenypolitikai eszközei. Szakmapolitikai irányba kell tovább menni, vagyis a hatékonyság és az eredményesség a kulcskérdés.

Horváth Judit forrás: MedicalOnline

véletlen, hogy a hazai gyógyszerbüdzsé extrém magasnak tűnik. Annyit azonban sikerült elérni, hogy idén elmarad a korábban beharangozott újabb, úgynevezett sávos gyártói befizetés.

Amennyiben a betegek még tudatosabban vesznek részt a gyógyszerelésükben, további 12-15 milliárdos lakossági megtakarítás lett volna elérhető. Így is 110 forinttal, 612 forintra csökkent az átlagos,

A betegadatok cseréje Európában központokat távlatilag kórházakhoz és orvosi praxisokhoz kapcsolják. A kísérleti projekt 2008 júliusa óta működik. Németországon kívül további 11 ország és 27 szervezet vesz részt ebben. Minden országnak van egy nemzeti projektcsoportja további intézményekkel, amelyek segítik a célok elérését. Az elmúlt hónapokban a résztvevők kifejlesztették az interoperabilitást. Mivel az egészségügyi adatok a különböző országokban különbözőképpen vannak kódolva, ezeket egy Epsos kódba kell átalakítani és a célország kódolásába átvinni.

A projekt technikailag már ott tart, hogy a legtöbb résztvevő ország információkat tud cserélni és egy más nyelven közölni. Az Epsos az elmúlt év novemberében Pozsonyban indított egy próbafutást, ami nagyjából jól sikerült, véli a svédországi projektkoordinátor.

A teszteredményekből a projektvezetők ismereteket akarnak nyerni a következő lépésekhez.

Ebben az évben a 12 résztvevő országból 8 vesz részt a kísérleti fázisban. Németország és Magyarország nem tartozik ezek közé. Németországnak és Magyarországnak még mindig nem sikerült az évekkel ezelőtt bejelentett elektronikus egészségügyi kártyát megvalósítana. Most azokat az adatokat kellene nemzetközileg cserélnie, amelyek nemzetileg egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Ebben a tekintetben más résztvevő országokhoz képest Magyarország is elmaradt. Mindenesetre ezekben az országokban a biztonsági standardok alacsonyabbak. A német követelmények az adatbiztonság és adatvédelem iránt, különösen az orvosi adatok esetében, a legmagasabbak közé tartoznak Európában, de ezt nem szabad a mulasztások védelmére felhozni. Az Epsos projektet meghosszabbították 2013 végéig. Így a német projektcsoportnak több ideje marad, hogy a hézagokat más EU országokhoz képest bezárja. A kísérleti fázisban: Dánia, Finnország, Franciaország, Ausztria, Csehország, Svédország, Szlovákia, Spanyolországvesz részt.

Nincsenek a kísérleti fázisban többekközött Németország, Görögország, Nagy-Britannia, Olaszország.

Kma

Az európai országoknak hozzá kell férniük a német betegek adataihoz, lehetőleg saját nyelvükön. Ez a célja az Epsos EU projektnek. Míg más országok ebben az évben már a kísérleti fázist indítják, Németország csak a támogató szerepében marad, Magyarország még előkészületeket se tesz.

Ha valaki gyomorproblémákkal Mallorcán kórházba kerül, viszonylag biztos lehet abban, hogy egy orvos vagy egy dolgozó beszél németül. De mi a helyzet egy influenzánál Franciaországban vagy egy autóbalesetnél Szlovákiában? A fájdalom lokalizálása többnyire kevéssé probléma. De egy beteg hogyan magyarázza meg egy idegennyelvű orvosnak, ha valamire allergiás vagy szívelégtelenségben szenved? Ha az érintett hoz magával átfogó információkat saját egészségére, akkor sem garantált, hogy a külföldi orvosok megértik a német, vagy magyar dokumentumokat.

A Cross-border health services in the EU tanulmány szerint 2007-ben a németek 5 százalékát, tehát évente kb. négymillió embert külföldön kezelnek. Ha az orvosok számára hiányoznak a döntő információk az allergiákról, előzetes betegségekről, a beteg egyéb jellemzőiről, az csökkenti az esélyét az eredményes kezelésnek. Az EU ezt a helyzetet mérlegelte és elhatározta, hogy polgárai egészségügyi ellátását javítja. Az Epsos projekttel (European Patients Smart Open Service) az EU gondoskodni akar arról, hogy a tagállamok az egészségügyi információkat egymás között kicseréljék. Ha például egy franciát beszállítanak egy olasz kórházba, az olasz orvosnak hozzáférést kell kapnia a francia beteg adataihoz egy rövid dokumentáció formájában és ezt a saját nyelvén. A második lépésben az orvos számára az is lehetséges lesz, hogy egy elektronikus receptet állítson ki.

Technikailag az egész úgy működik, hogy minden országnak kialakít egy nemzeti központot, amely adatokat tud küldeni és fogadni. E kapcsolódási pontokon keresztül a külföldi orvosok kérdéseket küldhetnek a betegről, akit kezelnek. Ha megvannak az adatok és az orvos azonosítja magát, megküldik a megfelelő információkat. Ezeket a XXI. évfolyam, 2012. december

5

PHARMORIENT 242

A béta-blokkolók végnapjai – új szerepkörben a dopamin Scientist cikkírója leszögezi: nem arról van szó, hogy már megint egy olyan szer kapott idejekorán forgalomba hozatali engedélyt, amiről a hosszabb, nagyobb vagy alaposabb klinikai vizsgálatok kideríthették volna, hogy nem hatásos, vagy egyenes káros mellékhatásai vannak. Jelen esetben egy új orvosi felismerésről van szó. A JAMA-tanulmány szerzői ésszerű magyarázattal szolgálnak a korábbi és a mostani eredmények közötti jelentős eltérésre.

A béta-blokkolókkal kapcsolatos legtöbb klinikai vizsgálat azelőtt történt, hogy standard terápiává vált a szívinfarktus utáni reperfúziós terápia, az eldugult artéria sebészi vagy gyógyszeres megnyitása, aminek következtében a szívizom jelentősen kisebb mértékben károsodik. A károsodott szívizomban könnyebben kialakul végzetes szívritmuszavar, aminek a kontrollálásában igen hasznosak a béta-blokkolók. Azonban a reperfúziós terápia elterjedésével a szívinfarktust túlélt emberek szívizmai kevesebb károsodást szenvednek, így kevesebb a végzetes aritmia is. Vagyis a béta-blokkolók hasznosak voltak a reperfúziós terápia elterjedése előtt, mára azonban hatásuk elenyészett, nem szignifikáns.

Negyven éve kezelik béta-blokkolókkal a szívelégtelenséget, most mégis úgy tűnik, hogy nem működnek. Mi romlott el? Van azonban egy másik szercsoport, amelyik a közeljövőben elterjedhet a magas vérnyomás kezelésében, az élet meghosszabbításában: a dopamin. Nagyon ritka, hogy egy régóta használt, bevett gyógyszercsoportról derülnek ki olyan tények, amelyek szerint hatásuk megkérdőjelezhető, sőt egyenesen úgy tűnik, hogy egyáltalán nem működnek. Két olyan tanulmány is megjelent, amelyek szerint a béta-blokkolókkal ez a helyzet a New York-i székhelyű, a fogyasztók oktatásával foglalkozó szervezet, az Amerikai Tudományos és Egészségbizottság kémiai és gyógyszertani igazgatója, Josh Bloom szerint.

Az első béta-blokkolót, a propranololt Inderal néven 1964-ben kezdték forgalmazni angina kezelésére, majd olyan sikere lett, hogy kifejlesztője, a tavalyelőtt elhunyt James Black a XX. század jelentős orvosi eredményének felfedezéséért 1988-ban megkapta a Nobel-díjat (a gyomorfekély kezelésére használt cimetidine-t is Black fejlesztette ki).

Josh Bloom megjegyezte, hogy jelenleg legalább 20 féle béta-blokkoló van a piacon, és csak az USA-ban évi 200 millió receptre írják fel. Ezekkel kezelik a legtöbb szívelégtelenségben vagy magas vérnyomásban szenvedő beteget. Megítélése szerint ez a közeljövőben meg fog változni.

Októberben jelent meg a The Journal of the American Medical Associationben Deepak L. Bhatt és munkatársainak cikke, amelynek eredményei szerint a béta-blokkolók nem hosszabbítják meg a betegek életét. A kutatók 45 ezer pácienst követtek három és fél éven keresztül, míg kiderült: a bétablokkolók nem csökkentették sem a stroke, sem a kardiovaszkuláris események valószínűségét, sem a halálos szívinfarktus előfordulását. A második tanulmány a Journal of the American Geriatrics Society-ben jelent meg (Ilene H. Zuckerman és munkatársai tollából) és eredményei szerint ha a betegnek jó az együttműködése (a páciensek fele volt ilyen), a sztatinok, az antikoagulánsok és az antihipertenzív szerek (30 százalékkal) csökkentik a szívinfarktus utáni halálozást, a béta-blokkolóknak azonban nincs ilyen hatásuk – teljesen mindegy, hogy a betegek szedik-e vagy sem.

A béta-blokkolók megakadályozzák, hogy a szívizom reagáljon az adrenalin és a noradrenalin hatására, csökkentik a szívfrekvenciát és a szívizom-összehúzódások erejét, így hatásukra alacsonyabb lesz a vérnyomás. Miért nem mutatnak tehát hatékonyságot a legújabb kutatásokban? A New PHARMORIENT 242

Vese-specifikus dopaminrendszer A Journal of Clinical Investigation egy tavalyi számában jelent meg Ming-Zhi Zhang és munkatársainak cikke, amely szerint a vesében termelődő dopamin (a dopaminnak jelenleg leginkább csak az agyban kifejtett hatásai közismertek) alapvető a vese és a vérnyomás-szabályozás megfelelő működéséhez. A Vanderbilt University Medical Center kutatói szerint a vese-specifikus dopaminrendszer új terápiás célpont lehet a hipertónia és a vesebetegségek, így a diabéteszes nefropátia kezelésében.

A vizsgálatban olyan kísérleti állatokat használtak, amelyekben kiiktatták a vese-specifikus dopamin termelődéséért felelős gént (knock-out egerek), így az állatok hipertóniássá váltak, és nagyobb vérnyomás-növekedést produkáltak nagy sótartalmú diéta hatására, mint a normális egerek. Megnövekedett a renin-termelésük is, az ezáltal aktivált angiotenzinrendszer pedig megnövelte a só- és vízvisszatartásukat, ami szintén közreműködött a magas vérnyomás kialakításában. Ráadásul a módosított egerek csak feleannyi ideig éltek, mint a normálisak, a veséjükön kívül károsodott a szív-érrendszerük is, ami arra utal, hogy a vese dopaminrendszerének az egész szervezetre kiterjedő hatása van.

Dr. Kazai Anita, forrás: MedicalOnline 6

XXI. évfolyam, 2012. december

A magyar egészségügy is a norvég útra lépett hessenek, tisztázniuk kellene a GYEMSZI és a TESZK-kek közötti feladat- és hatáskörmegosztást. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Norvégiában a Regionális Egészségügyi Szervezetek mindamellett, hogy nagyon erősek, szorosan együttműködnek egymással. Rendszerünk nagy előnye, hogy a regionális igazgatóságok az intézményi hierarchiában közvetlenül az egészségügyi miniszter irányítása alá tartoznak, azaz neki tartoznak elszámolással. A miniszter minden évben konkrét feladatokat ír elő az adott régió számára. Így például a gyógyító eljárások tekintetében meghatározza a prioritási területeket, ha kell, aktualizálja, módosítja az orvosi ellátás minőségét monitorozó indikátorrendszert. De a miniszternek joga van arra is, hogy megszabja, egy-egy ellátás esetében mennyi időn belül kötelező ellátni a beteget, vagyis maximalizálja a várólistán eltöltött idő hosszát. Mindez azonban csak „minimum” program, amit a régiók bármikor „túlteljesíthetnek” saját belátásuk, szakmai programjaik szerint.

– Talán a jó irányt jelezheti, hogy nálunk is megkezdődött regionális szinten a szakmai egyeztetés, az államtitkárság egyes térségekben már régiós szintre igyekszik „levinni” a szakmai döntések előkészítését. Önöknél az egészségügyi régiók kvázi szakmai függetlensége mellé gazdasági függetlenség is párosul?

– Igen, de nagyon szigorúak a játékszabályok.

Ami a legfontosabb: az Egészségügyi Regionális Szervezetek nem csak irányító funkciót látnak el: komoly vagyonnal is rendelkeznek. A régióknak van likvid tőkéjük, melynek befektetéséről saját maguk döntenek. Ők határoznak arról, hogy a szabad forrásaikat milyen jövedelmező üzletbe forgatják, ám egy bizonyos szint alá nem eshet a tőkéjük nagysága.

A jelenlegi szisztémában, miután a kormány meghatározta a központi kormányzat teljes egészségügyi költségvetését, a miniszter a régiókhoz allokálja az éves keretet, a régiók pedig maguk döntenek a rendelkezésükre álló forrás felhasználásáról.

– Vagyis az igazgatóságok már maguk döntenek a régión belüli kapacitáselosztásról, a rendelkezésükre álló büdzsé felhasználásáról, az intézmények közötti feladatmegosztásról?

– Igen. A Regionális Egészségügyi Szervezetek elnök-vezérigazgatói dönthetnek egy személyben is, de kérhetik az igazgatótanács véleményét is egy-egy ügyben, vagy, ha úgy gondolják, akár rájuk is bízhatják a döntéshozatalt.

– Az államosítás mellett és az ellen is lehet érvelni, itthon is zajlott szakmai vita e kérdés kapcsán.

Árgus szemekkel figyelik az Európai Unió tagállamai a Norvégiában végbement egészségügyi reformfolyamatokat. A világ egyik leggazdagabb országában a kormány 2002-ben vette át a kórházak tulajdonjogát. A döntést a többi közt a hosszú várólistákkal, a kórházi szolgáltatások egyenlőtlenségeivel, a pénzügyi felelősség és a transzparencia hiányával magyarázták. A centralizáció után decentralizáció következett – ugye, ismerős? Lars H. Vorland, az Észak-Norvégia Regionális Egészségügyi Szolgáltatási Szervezet elnök-vezérigazgatója a GYEMSZI vendége volt. Tapasztalatairól faggattuk és arra kértük, mondja el, szerinte jó úton járunk-e.

– Önök nagyjából 10 évvel korábban lépték meg azt, amire mi idén „kényszerültünk”. Három hetet töltött Magyarországon. Mit tapasztalt? Mekkora az eltérés hazánk és Norvégia kezdeti lépései között?

– Az első szembetűnő különbség, hogy Norvégiában a települési önkormányzatok soha nem voltak tulajdonosai kórházaknak; a fekvőbeteg-ellátó intézményeket nálunk kizárólag a megyék működtették. Ám amikor az államosítás mellett döntöttünk, a centralizálás során nem a központi kormányzatra bíztuk, hanem eleve a regionális igazgatóságok hatáskörébe utaltuk az intézményeket. Tíz évvel ezelőtt 100 ezer dolgozó és a megyei közgyűlések költségvetésének 60 százaléka került az államhoz. Pillanatnyilag a regionális egészségügyi igazgatóságok felelősséggel tartoznak a területükön élő lakosok egészségügyi ellátásáért, s egyben tulajdonosai is a régió legtöbb egészségügyi szolgáltatójának. A reform során a kórházakat és klinikákat gazdasági társasággá szerveztük. Jelenleg 21 cégben tömörülnek a kórházak és a más egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, és négy Regionális Egészségügyi Szervezet működik Norvégiában (az átalakulás kezdetekor öt volt – a szerk.). Ezeknek a szervezeteknek gyakorlatilag erősebb jogosítványaik vannak, mint a központi egészségügyi kormányzatnak.

– Mondhatjuk azt, hogy a mi Térségi Egészségszervezési Központjaink (TESZK) felelnek meg a norvég Regionális Egészségügyi Szervezeteknek?

– Lehet, hogy egyszer így lesz, de a norvég példa adaptálásához még sok kérdést tisztázni kell.

Az itt eltöltött idő alatt nem kristályosodott ki számomra, hogy az egészségügyi szakpolitika, illetve az egészségügyi igazgatás terén melyik a kompetens döntéshozatali szerv. A legszembetűnőbb számomra épp a döntéshozatali hatáskör pontos kitapinthatóságának hiánya. Ahhoz, hogy tovább lépXXI. évfolyam, 2012. december

7

PHARMORIENT 242

kiindulni, hisz én is orvos vagyok. Úgy gondolom, a norvég orvosok általában kielégítő jövedelemmel rendelkeznek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki elégedett, de van lehetőség: ha akarnak, akkor tudnak plusz pénzt keresni.

– Ön hány éve vezeti Észak-Norvégia Regionális Egészségügyi Szolgáltatási Szervezetét?

– Kilenc éve.

– Elégedett az elmúlt évek eredményeivel? Mit látna szívesen 10 év múlva?

– Nem voltam nagy híve a kormányunk által akkoriban vázolt reform-tervnek. Külföldön dolgoztam, jó állásom volt, amikor hazahívtak. Elődöm hamar szakmai konfliktusba keveredett, kéthárom hónapnál nem bírta tovább. Saját jövőmet sem láttam hosszúnak, három-négy évre terveztem, ám azóta is itt vagyok. A gazdasági helyzet stabilizálásával kezdtem a munkát; belépésem után azonnal saját hatáskörömbe vontam a gazdasági döntések jogát. Sok problémát megoldottunk, sokat dolgoztunk. 2008-ig deficites volt az egészségügy Norvégiában is, csak 2009 óta szufficites. Kétségtelen, hogy ma már láthatók, érzékelhetőek a rendszer átalakításából származó előnyök, de sok tennivalónk van még. Ezek közé tartozik például a várólisták felszámolása, illetve a szolgáltatások gyorsabb elérése. Erre kell most koncentrálunk és arra is törekednünk kell, hogy az ellátórendszerben dolgozók modora változzék, udvariasabban és szolgálatkészebben viszonyuljanak a betegekhez. A morális válság felszámolása nálunk sem könnyű.

A régiók közti együttműködést szorosabbra kell fogni, és hasznos lenne bizonyos területek további centralizálása is. Így például az IT beszerzések és egyéb, nagy értékű eszközök központosított közbeszerzése tovább növelhetné a rendszer költséghatékonyságát. Ám ahhoz még idő kell, hogy pontosan „eltaláljuk”, mely területeket érdemes állami szintre emelni és melyeket kell régiós szinten tartani.

Egyelőre próbálkozunk...

– Ahogy mi is. Viccesen jegyzem meg, már majdnem ott tartunk ahol önök. Csak öt dolog hiányzik, hogy utolérjük Norvégiát: a földgáz, a kőolaj, a tenger és a halak, no meg a rákok! Az itt töltött idő alatt talán egy kis betekintést kapott átalakulás alatt álló egészségügyi rendszerünkbe. Mit gondol, a lehetőségeinkhez képest jó úton járunk?

– Úgy tűnik, alapvetően ugyanazt az utat járják be, mint Norvégia. Ugyanakkor vannak szembetűnő különbségek, amelyek egy csoportja kulturális gyökerű, így például a fejlett rehabilitációs rendszerük, amely nálunk csak gyerekcipőben jár. Hiszem, hogy Magyarország számára is jó irány a regionalizáció, ugyanakkor vannak fogyatékosságaik, amelyeket gyorsan orvosolni kellene. Említettem már a

Sokan attól tartanak, azzal, hogy a helyhatóságok elvesztették irányításukat saját egészségügyi intézményeik felett, eszköztelenné váltak a területükön élők egészségi problémáinak megoldásában. Önök hogy tudják érdekeltté tenni az önkormányzatokat abban, hogy vállaljanak részt ebből a munkából?

– Norvégiában az önkormányzatok ma is aktív szereplői a rendszernek, a helyhatóságok nyújtják és finanszírozzák az alapellátás szolgáltatásait.

Ebbe a körbe tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a belgyógyászati diagnosztika és rehabilitáció, a sürgősségi ellátás. A régiók nagyon szoros szabályok alapján tevékenykednek, egész éves tevékenységüket egy előre kalkulált gazdasági modell határozza meg. Érdekeltségi rendszer húzódik meg a betegút menedzsment mögött. Ha egy páciens már nem igényel aktív ellátást, de például ápolásra szorul, akkor a kórház visszautalja a beteget az önkormányzat által fenntartott intézménybe. Ha bármilyen okból az önkormányzat nem tud gondoskodni a területén élő lakosáról, akkor az állam ellátja a beteget, de a szolgáltatásért cserébe büntetést fizettet az önkormányzattal, amelynek mértéke jelenleg naponta 4000 norvég korona (nagyjából 120 ezer forint).

– Magyarországon a háziorvosi továbbutalások aránya az 1990-es 10 százalékról 2010-re 20 százalékra nőtt. A norvég háziorvosi rendszer is küzd ezzel a problémával?

– A norvég háziorvosi térkép is az önökéhez hasonló extrémitásokat mutat, a statisztikáink szerint a továbbutalások arányában akár háromszoros eltérést is rögzítettünk. Ez tehát nálunk is jelentős probléma, amire még nincs kész receptünk. Mi is folyamatosan gondolkodunk. Most épp az orvosi kamarával együtt egy speciális továbbképző programon dolgozunk, de gondolkodunk más, az érdekeltségi rendszert befolyásoló technikák bevezetésén is.

– Az elmúlt évek folyamatai nyilvánvalóan kihatottak az egészségügyben dolgozók élethelyzetére, lehetőségeire is. Milyen érzés ma Norvégiában orvosként élni? Mennyire megbecsült tagjai a társadalomnak?

– Norvégia alapterülete körülbelül négyszerese Magyarországénak, az itt élő mintegy 20 ezer, az aktív betegellátásban résztvevő orvosnak nem egészen 5 millió embert kell ellátnia. (A háziorvosok száma valamivel több mint 4 ezer.) Ahogy Európa valamennyi országa, mi is szakemberhiánnyal küszködünk, de az ország gazdasági teljesítőképessége miatt vonzó a külföldi munkavállaláson gondolkodó egészségügyi szakemberek számára. Hozzánk a legtöbb orvos és nővér Hollandiából, Németországból, Svédországból, illetve Lengyelországból érkezik. Csak saját példámból tudok PHARMORIENT 242

8

XXI. évfolyam, 2012. december

szírozáshoz szükségszerűen ellátási plafont muszáj megállapítaniuk. Korlátozniuk kell a hozzáférést.

– Ezek szerint van remény?! Üzenne valamit a magyarországi orvosoknak?

– Inkább a döntéshozóknak üzennék: minden lehetőséget és eszközt meg kell ragadniuk a lehető leghatékonyabb működés elérése érdekében. Azt tanácsolom az ágazat vezetőinek, ne késlekedjenek, minél gyorsabban, a lehető legrövidebb időn belül döntsenek. Az idő ez esetben is fontos tényező.

Tinnyei Mária

GYEMSZI és a TESZK-kek közötti hatáskörök tisztázásának kérdését, de legalább ilyen fontos az egyetemi kórházak ügye. Azt gondolom, nem maradhatnak kívülállók, őket is regionális irányítás alá kéne vonni. A TESZK-ek döntési és pénzügyi hatáskörét növelni kellene, és ehhez a modellhez a finanszírozási rendszeren is módosítani szükséges. Norvégiában kisebb részben tevékenység alapú (40%) a finanszírozás, az intézmények bevételeik nagy részét (60%) fix költségvetés alapján kapják. Önöknél ez épp fordítva van, ezért van az, hogy a finan-

Mit érdemes tudni Norvégiáról menti választásokra 2009 októberében került sor, amikor Jens Stoltenberg kormányát választották újra. A 2005. október óta hatalmon lévő többségi kormányt a Munkáspárt, a Szocialista Baloldal és a Centrum Párt alkotja. Az Economist Intelligence Unit 2011-es Demokrácia Indexe szerint a norvég demokrácia bizonyult a legjobban működőnek a világon a választási folyamat és pluralizmus, a kormány működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a civil társadalom gyakorlata alapján.

Norvégia lakossága növekvő tendenciájú. A születési ráta 2001 óta 12 ezrelék fölötti, 2010-ben 12,6 ezreléket ért el, a halálozási ráta 2004 óta 9 ezrelék alá csökkent, 2010-es értéke 8,5 ezrelék. A termékenységi arány 1,95 volt, a csecsemőhalálozás 2,6 ezrelék. A születéskor várható átlagos élettartam növekvő tendenciájú, 2010-ben elérte az eddigi legmagasabb értékét: férfiaknál 78,9, nőknél 83,2 évet.

A várható élettartam növekedésében komoly szerepe van a vezető halálokok – keringési és a daganatos betegségek – okozta mortalitás számottevő csökkenésének. Jellemző demográfiai tendencia a lakosság elöregedése. A 65 éven felüliek a lakosság 15 százalékát teszik ki, az arány további növekedése várható.

Norvégia területe 385 199 km², lakosságszáma 2012-ben 4 985 900 fő. 2011-ben az ország egy főre jutó GDP-je 510 544 norvég korona (66 047 euró), az OECD országok között Luxemburg után a legmagasabb.

Gazdasága természeti erőforrásainak, elsősorban a kőolajnak és földgáznak, valamint az előrelátó gazdaságpolitikának köszönhetően a 2009-es viszszaesés (a GDP 1,7 százalékkal csökkent) óta növekvő. A GDP 2011-ben 1,6 százalékkal növekedett, a 2012-es növekedési előrejelzés 2,7 százalék.

Vegyes gazdasággal rendelkezik, ahol a kulcsfontosságú vállalatok (pl. a Statoil norvég olajtársaság) és a legnagyobb bankok (DNB ASA) jelentős részben állami tulajdonban vannak. Az olajjövedelmeket a hosszú távú befektetéseket bonyolító Állami Nyugdíjalapba fektetik, az állam az alap reáljövedelmét használja. A norvég politika egyik prioritása a magas foglalkoztatottság biztosítása. A munkanélküliség rátája 2011-ben 3,3 százalék. A fogyasztói árindex 2011-ben 1,2. 2010-ben a költségvetési egyenleg a GDP-hez viszonyítva 10,6 százalékos többletet mutatott, az államadósság a GDP 44 százaléka.

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az EU munkájában az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás alapján vesz részt. Norvégia államformája alkotmányos monarchia, melyet parlamenti demokrácia irányít. Bár a király tényleges politikai hatalma napjainkban csekély, államfőként és a norvég társadalom és gazdaság hivatalos képviselőjeként jelentős funkciót tölt be. Az államhatalom formálisan a Storting (országgyűlés, törvényalkotó hatalom), a kormány (végrehajtó hatalom) és a bíróságok (igazságszolgáltatás) között oszlik meg. A politikai hatalom földrajzilag az állami, megyei és helyi szintekre tagolódik.

Norvégiában négyévente tartanak országgyűlési választásokat, és a mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A legutóbbi parlaXXI. évfolyam, 2012. december

Egészségügyi rendszer Norvégia adóalapú egészségügyi rendszere állami szintre (központi, valamint regionális szint) és helyhatósági szintre oszlik. Míg a központi kormányzat elsősorban jogalkotói és finanszírozói hatáskört tölt be, az egészségügyi szolgáltatások nyújtása a regionális hatóságok és a helyi önkormányzatok (430) feladata. Norvégiában a kormány és az Egészségügyi Minisztérium (Helse- og omsorgsdepartementet) valósítja meg a Parlament által hozott egészségpolitikai döntéseket. Az országos testületek feladata az irányelvek meghatározása, a jogalkotás előkészítése, az országos költségvetés és tervezés irányítása, az intézmények akkreditációja és kapacitás-bővítésük engedélyezése.

9

PHARMORIENT 242

regionális egészségügyi hatóságok maguktól nem vethetnek ki adót. A finanszírozás szereplői az önkormányzatok, a megyék, a regionális egészségügyi hatóságok és az Országos Biztosítási Rendszer, a 2009-től az NIS-től az Norvég Egészségügyi Igazgatósághoz tartozó HELFO – Norvég Egészségügyi Gazdasági Adminisztráció közreműködésével, valamint a betegek. A fogászati ellátást általában magánkiadásokból finanszírozzák. Norvégia minden lakosa, valamint az országban legálisan tartózkodók jogosultak a közfinanszírozott egészségügyi ellátásra. A NIS forrásai a munkaadók, munkavállalók és az önfoglalkoztatottak hozzájárulásaiból, valamint állami támogatásból tevődnek össze. A NIS által lefedett személyek jogosultak nyugdíjra, túlélési vagy rokkantsági nyugdíjra, alapvető juttatásokra rokkantság, rehabilitáció vagy foglalkoztatási sérülés esetén. Emellett vannak juttatások egyedülálló szülők számára, pénzbeli ellátás betegség, anyaság, adoptáció és munkanélküliség esetén, és egészségügyi juttatások betegség és anyaság esetén, valamint temetési támogatás.

A magán egészségbiztosítás Norvégiában marginális szerepet játszik, mindössze a kiadások néhány százalékára becsülhető. Az általános kórházakban a fekvőbeteg-ellátásért nem kell co-paymentet fizetni, ugyanakkor a háziorvosi ellátás esetében 180 norvég koronát (24 EUR), a szakorvosi ambuláns ellátás esetében 307 norvég koronát (41 EUR) kell fizetni vizitenként. (A háziorvosi ellátás esetében az out-of-pocket kifizetések az összes kiadás 37 százalékát alkotják.) A pszichiátriai vizitek költsége változó. A kórházi ambuláns nappali ellátásért és a kórházban végzett egynapos sebészetért, a röntgenért és laboratóriumi vizsgálatokért is co-paymentet kell fizetni. A speciális kék listán szereplő (támogatott, vényköteles) gyógyszerek out-of-pocket költsége receptenként maximum 520 norvég korona (70 EUR). Az idősek és rokkantsággal élők számára biztosított otthoni ápolás és az intézményi krónikus ellátás co-paymentje magas, és szintje a keresetekhez igazodik. Az 1980as években bevezettek egy költségplafont az out-ofpocket kiadásokra, 2011-ben ez 1880 norvég korona volt (240 euró). (Ebbe a költségplafonba a krónikus ellátás és a nem kék listán szereplő vényköteles gyógyszerek out-of-pocket kiadásai nem tartoznak bele.) Amikor a beteg out-of-pocket kiadásai bármely naptári évben elérik a költségplafont, a további outofpocket kiadásokat a HELFO megtéríti, így a fennmaradó kezelések a beteg számára az adott naptári évben ingyenesek. 2010-ben hozzávetőlegesen a lakosság 25 százaléka érte el a költségplafont.

Egyes csoportok mentesülnek a co-payment fizetés alól: – a 18 év alattiak számára ingyenes a pszichológiai és fogászati ellátás;

A Norvég Egészségügyi Igazgatóság a Norvég Egészségügyi Minisztérium végrehajtó testülete. Az Igazgatóság hatósági szabályozó és végrehajtó hatáskört tölt be az egészségpolitika területén. Irányítása alá tartozik a népegészségügy, az egészségügy finanszírozása, a speciális egészségügyi szolgáltatások, az alapellátás, az e-egészségügy és az informatikai fejlesztések, valamint az adminisztráció. Külső részlege a Norvég Egészséggazdasági Adminisztráció (HELFO). Az Egészségügyi Igazgatóság irányítása alatt állnak az önkormányzatok, melyek hatáskörébe tartozik az alapellátás, beleértve a fogyatékossággal élők és az idősek gondozását, valamint a szakellátás felelős szervei, a kormányzati tulajdonban lévő regionális egészségügyi hatóságok (RHA). Az önkormányzatoknak az alapellátás irányításában betöltött szerepét az Egészségügyi Minisztérium a Helyhatósági Igazgatási és Regionális Fejlesztésügyi Minisztériummal közösen felügyeli. A fogászati ellátás megszervezése a megyék önkormányzatainak feladata. Az önkormányzati szinten működő helyhatóságok nyújtják és finanszírozzák (többségében) az alapellátás szolgáltatásait. Az alapellátás tevékenységi körébe tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a belgyógyászati diagnosztika, kezelés és rehabilitáció, a sürgősségi ellátás és a krónikus betegek gondozói ellátása. Norvégia négy regionális egészségügyi hatóságának (RHA) hatáskörébe tartozik a szakellátás finanszírozása, tervezése és nyújtása a lakosság számára. Az RHA-k gondoskodnak az alábbiakról: szomatikus ellátás, a mentális problémák kezelése, a kábítószer-fogyasztók elterelése, laboratóriumi vizsgálatok, radiológiai és paramedikális szolgáltatások. 2011-ben 21 több kórházat átfogó, nonprofit állami egészségügyi vállalat dolgozott a négy RHA irányítása alatt. A többségében állami egészségügyi rendszerben a háziorvosok és az RHAkal szerződéses viszonyban álló szakorvosok dolgoznak magán vállalkozókként.

2009-ben az összes egészségügyi kiadás a GDP 9,5 százaléka volt, ami az OECD-országok között a második legmagasabb, ebből az állami kiadások részaránya 84,1 százalék, a magán egészségügyi kiadásoké 15,9 százalék. Az állami egészségügyi kiadások 83 százalékát a központi kormányzat, 14 százalékát a helyi önkormányzatok, 3 százalékát pedig a megyék kiadásai tették ki. Az egészségügyi bevételek Norvégiában adózásból, az Országos Biztosítási Rendszerből (NIS) és magánkiadásokból származnak. A norvég egészségügyi rendszert elsősorban adókból finanszírozzák, amelyet önkormányzati, megyei és központi szinten vetnek ki. A parlament jóváhagyását követően, a központi kormányzat meghatározza az önkormányzatok és a megyék maximális adórátáit.

Norvégiában nincs speciális egészségügyi adó, és a PHARMORIENT 242

10

XXI. évfolyam, 2012. december

gyógyszerárak meghatározását, és folytat gyógyszer-tájékoztatást az orvosok és a nagyközönség számára. A NoMA hatáskörébe tartozik a maximált gyógyszertári beszerzési árak meghatározása.

Erre az árra a patika meghatározott mértékű árrést számíthat fel. Az árrés a vényköteles gyógyszerek esetében 200 NOK (27 EUR) beszerzési árig 7 százalék, e fölött 4 százalék lehet. Mindehhez hozzájárul még csomagonként egy 22 NOK (3 EUR) átalánydíj és a 25 százalékos általános forgalmi adó. A narkotikumokra és a pszichotrop szerekre 10 NOK-ot (1,4 EUR) kitevő további átalánydíj számítható fel. A nem vényköteles gyógyszerek árára nincs érvényben szabályozás. 2002 óta nemzetközi referenciaár-rendszer alapján történik a gyógyszerek árának maximálása. Az ár a három legalacsonyabb gyógyszertári beszerzési ár átlagán alapul a következő országokkal történő összehasonlításban: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság. 2005-ben vezették be a lépcsőzetes árképzési modellt (Trinnprismodellen), melynek keretében bizonyos gyógyszerekre – originális szerekre és generikumokra egyaránt – maximális támogatási árszintet határoznak meg, mely a szabadalom lejárta után automatikusan lépcsőzetesen csökken. Az árcsökkenések mértéke a generikummal való helyettesíthetőség előtti és utáni éves forgalmazástól függ. 2011-ben a betegek számára előírt hozzájárulás a támogatott gyógyszer összköltségének 38 százalékát tette ki.

A súlyos fertőző betegségek például tuberkulózis, HIV/AIDS kezelésére használt gyógyszerek támogatása 100 százalékos. A fekvőbeteg-ellátásban a betegek gyógyszerelése térítésmentes, a kórházak viselik a gyógyszerköltségeket. A támogatott gyógyszerek listáját, a kék listát a Norvég Gyógyszerügyi Hatóság havonta aktualizálja.

A Norvég Egészséggazdasági Adminisztráció (HELFO) dönt az általános fedezet alá nem tartozó gyógyszerekre egyéni kérelmek alapján nyújtandó támogatásról.

A HELFO monitorozza a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok gyógyszerrendelését is. Többnyire a településeken és a kórházakban működő 674 gyógyszertár szolgáltat ki gyógyszereket a lakosság számára. A 674 gyógyszertárból 33 működik közkórházban. Az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma megközelítően 7300 fő. A patikákon kívül, a hozzájuk tartozó kis out-let árusítóhelyeken (1100) is beszerezhető gyógyszer, valamint a vegyes boltokban és a benzinkutaknál korlátozott számban elérhetők a nem vényköteles szerek. Norvégiában az elektronikus gyógyszerrendelés (e-prescription) fejlesztése folyamatban van.

– a 16 év alattiak orvosi ellátása ingyenes, és ingyenesen férhetnek hozzá a kék listán szereplő létfontosságú gyógyszerekhez is; – a terhes nők orvosi vizsgálatai ingyenesek a terhesség alatt és a terhességet követően; – a minimális nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultak ingyenesen férhetnek hozzá a létfontosságú gyógyszerekhez és a nővéri ellátáshoz; – a speciális fertőző betegségekben szenvedők (pl. HIV/AIDS) ingyenesen juthatnak hozzá az orvosi ellátáshoz és a gyógyszerekhez.

A központi kormányzat által finanszírozott regionális egészségügyi hatóságok finanszírozzák az egészségügyi vállalatokat, amelyek pedig a helyi kórházakat finanszírozzák. A kórházakat ex ante fix költségvetésből (60 százalékban) és DRG-rendszer alapján (40 százalékban) finanszírozzák a szomatikus ellátások esetében. A többi szolgáltatást főként ex ante fix költségvetésből finanszírozzák. A fekvőbeteg-ellátás DRG-n alapuló finanszírozását szomatikus problémák esetén 1997-ben vezették be.

Ezt 1999-ben terjesztették ki a kórházak ambuláns ellátásában végzett sebészeti beavatkozásokra.

2003-ban a nem-sebészeti eljárásokra vonatkozó osztályozás is elkezdődött. 2006-ban a járóbetegeknél végzett kezelések regisztrálása is beindult.

2007-ben kismértékű visszatérítést vezettek be a teljes körű kódolásra a kódolás minőségének javítása érdekében. 2008-ban a kórházak finanszírozásának részeként bevezették az országos szintű ambuláns DRG-rendszert. Ekkor a norvég DRG-rendszer két különálló rendszerre oszlott: 1. DRG-k a fekvőbetegek és a nappali kórházi ellátásban részesülők számára 2. DRG-k a járóbetegek számára Az állami rendszerben résztvevő háziorvosokat az önkormányzatok fejkvóta alapján finanszírozzák. Amikor a beteg felkeresi háziorvosát, a HELFO szolgáltatásonkénti díjazást fizet, miközben a beteg is fizet co-paymentet a háziorvosnak.

A szerződéses magán szakorvosok az RHA-któl kapják díjazásukat, melynek összege a praxisban töltött munkaidőtől (teljes munkaidő, részmunkaidő), a praxis felszereltségétől és asszisztenciájától függ. E mellett a HELFO a konzultációkra szolgáltatás szerinti díjat fizet, és a betegek is teljesítenek out-of-pocket kifizetést ellátásukért. Az informális kifizetések Norvégiában nem játszanak szerepet a finanszírozásban.

Gyógyszerügy Norvégiában az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Norvég Gyógyszerügyi Hivatal (NoMA) végzi a gyógyszerpiaci engedélyezést, a XXI. évfolyam, 2012. december

11

PHARMORIENT 242

A gazdasági válság hatása az egészségügyre bezárására került sor. A merev takarékossági intézkedések következményei: hosszú műtéti várólisták, elsősorban a szív- és rákbetegek esetén, a fogorvosi ellátást teljesen törölték az állami egészségügyi szolgálat szolgáltatási katalógusából, emelték az önrészeket, számos állami kórházat privatizáltak, csökkentették a béreket, elbocsátásokra került sor.

Görögországhoz hasonlóan Portugáliában is rosszabbodott a lakosság gyógyszerellátása. A fő ok itt is az állami egészségügyi szolgálat rossz fizetési morálja. Portugáliában jelenleg 16 életmentő gyógyszer nem kapható. Másrészt a betegek nem tudják megengedni maguknak, hogy megvásárolják az egyébként rendelkezésre álló gyógyszereket.

Eldöntendő, hogy havi 300 EUR nyugdíjból érdemes-e 150 EUR-t gyógyszerre költeni.

A portugál képviselő asszony is a trojka politikáját ostorozza, amely megköveteli a megtakarításokat, de nem segíti a növekedést. A munkanélküliség rátája 7-ről 20 százalékra emelkedett. A tiltakozások hatására a portugál kormány visszakozott attól, hogy 18 százalékra emelje a munkavállalók szociális befizetéseit, miközben ezzel egyidejűleg, a foglalkoztatás ösztönzése érdekében csökkentette volna a munkaadók befizetéseit.

Theodoros Skykalakis európai parlamenti képviselő a görög egészségügyről: A görög egészségügyben már a válságot megelőzően jelen voltak bizonyos strukturális problémák, mint például a fölös kapacitások és a hatékonyság hiánya. Az országban kétszer annyi orvos van, mint az OECD-átlag. Problematikus a gyógyszerellátás. Egyrészt a kormány drasztikusan csökkentette a gyógyszerkiadásokat, másrészt az állam hagyja, hogy a gyógyszerészek, valamint a gyógyszergyártók ne változtassanak a költségeken. Újsághírek 2 milliárd EUR kintlévőségről számolnak be, amelyek még növekedhetnek is. A következmény: ha a cégek nem egyformán határozzák meg a szállítási feltételeket a gyógyszertárak és a kórházak részére, a betegek csak előleg befizetésével juthatnak gyógyszerhez. Szeptember végén a görög parlament elfogadta a trojka által megkövetelt 11,5 milliárd EUR összegű megtakarítási csomagot, amely a bruttó GDP 5,5 százalékának felel meg. A lakosság tiltakozásokkal és általános sztrájkkal válaszolt.

Elisabetta Gardini európai parlamenti képviselő az olasz egészségügyről: Görögországtól és Portugáliától eltérően, Olaszország még nem került az európai védőernyő alá. Az olasz gazdaság azonban zsugorodik, szakértők hónapok óta amiatt aggódnak, hogy Olaszország előbb-utóbb nem fogja tudni saját erőből fizetni adósságait. A pénzügyi piacok azonban honorálták a Monti-kormány szigorú takarékossági intézkedéseit és nem kell tartanunk az egészségügyi ellátás rosszabbodásától.

Az olasz parlament 2014-ig terjedő, 26 milliárd EUR összegű megtakarítási programról döntött. Az egészségügyben a megszorítások a kórházi ágyak csökkentését és az egészségügyi szolgáltatásoknak a privát szektorba való részleges áthelyezését fogják jelenteni. Olasz egészségügyről azonban tulajdonképpen nem is beszélhetünk, az egészségügyért ugyanis a régiók felelősek.

Marisa Matias európai parlamenti képviselő a portugál egészségügyről: Portugália 2011 áprilisában az európai védőernyő alá menekült és szigorú megtakarítási intézkedések ellenében 78 milliárd EUR hitelben részesült. Azóta az ország a trojka felügyelete alatt áll.

2011. óta csak az egészségügyben 800 millió EUR-t kellett megtakarítani.

Portugáliában csak 1974-ben, a diktatúra bukását követően került sor működő szociális rendszer bevezetésére. Azóta kialakult egy adókból finanszírozott, jól működő egészségügyi rendszer. A kormány – az érintettek tiltakozásainak közepette – már a milliárdos hitel felvételét megelőzően hozzálátott az egészségügyi rendszer karcsúsításához, amelynek során egyebek között számos szülészet PHARMORIENT 242

12

XXI. évfolyam, 2012. december

2,3% volt, amely 2010-ben 0,6 százalékra csökkent.

A pénzügyi válsággal összefüggő megtakarítási csomag egyebek között a gyógyszerkiadások csökkentését, a betegek önrészeinek növekedését, a személyzet bőrére való megtakarításokat tartalmazta.

Olaszországban az egy főre eső egészségügyi kiadások összege 2964 USD. 2010-ben a mérsékelten, 1,3%kal emelkedő egészségügyi kiadások 80 százaléka állami forrásokból származott. Ezek közé tartozik a jövedelemadó, a forgalmi adó és egy regionálisan kivetett adó. A betegbiztosításba csak a munkaadók fizetnek járulékokat. Az állami egészségügyi szolgálat (Servizio Sanitario Nazionale – SSN) szervezete decentralizált. A forrásokat a regionális kormányok osztják le a helyi egészségügyi szolgálatok és a kórházak részére. Ezek a hatóságok határozzák meg a gyógyszerekhez fizetendő önrészt, amely a csekély mértékű receptdíjtól a teljes mértékű költségviselésig terjedhet. Az állami egészségügyi központoknál az alapellátásért nem kell fizetni, a szakorvosi ellátásért már igen.

Heike Korzilius – Heinz Stüwe Deutsches Ärzteblatt print

Pillanatfelvételek a három válság sújtotta ország egészségügyéről Görögországban 1983. óta állami irányítású egészségügyi rendszert működtetnek. A finanszírozás a munkaadók és a munkavállalók szociális járulékaiból történik. A növekvő deficitet az állam adóforrásokból pótolja. 2010-ben az egy főre eső egészségügyi kiadások összege 2914 USD volt (nyugati ipari államokban 3268 USD; Németországban 4338 USD). Az előző évek növekedéséhez képest 2010-ben a válsággal összefüggő megtakarítási kurzus eredményeként az egészségügyi kiadások 6,5 százalékkal csökkentek. Ez elsősorban fizetéscsökkentésekre, elbocsátásokra, gyógyszerár csökkentésekre terjedt ki.

Portugália decentralizált állami egészségügyet működtet. Az országos egészségügyi szolgálatot 90 százalékban adókból finanszírozzák. A helyi egészségügyi központok területi megoszlása azonban aránytalan, a szegényebb és félreesőbb régiókban az ellátás gyakran elégtelen. Az egy főre eső egészségügyi kiadások összege 2728 USD. Az egészségügyi kiadások növekedési rátája 2000–2009. között évi

Az egészségpiac növekedése kednek. A többi államban, ugyanebben az időszakban a kiadások 200-ról 500 dollárra fognak emelkedni, a fejlődő országokban pedig 100-ról 400 dollárra.

Az egészségtudat alakulása növeli a magánerős ráfordításokat. Magyarázatként a Bain & Company a következőket jegyezte meg: az ipari államokban az üres államkasszák ellenére nem fékezik meg az egészségügyi kiadásokat, a nyugati társadalom tartós öregedése és a civilizációs betegségek terjedése, például a diabétesz, emelkedő kezelési- és gyógyszerköltségekkel jár. A technikai haladás javítja a lehetőségeket, hogy egykor gyógyíthatatlan betegséget kezeljenek, például a rák.

Az emberek magasabb egészségtudata pedig fokozza készségüket, hogy egyes beavatkozásokat maguk is megfizessenek, például a masszázs vagy a vitaminkészítmények. De lesz egy változás: „A jövőben már nem a lehető legjobb kezelésről lesz szó, hanem a lehető legjobb kezelésről, a lehető legjobb költségen.” – állította a Bain & Company praxiscsoport vezetője. Erre ügyelni fognak a betegek, akiknek a költségek egyre nagyobb részét maguknak kell viselniük. A betegek piaci hatalma növekszik és az egészségügyi szektorban megváltoznak a tükörszabályok. Ärzte Zeitung

A Bain & Company menedzsment tanácsadó távlati tanulmánya szerint az egészségpiac forgalma 2020-ig 10 milliárd dollárra fog emelkedni és ebből mindenekelőtt az ipari országok profitálni. Az egészségpiac a világon a következő nyolc évben 4 milliárd többletforgalmat (3 milliárd euró) ér el. A Bain & Company szerint ennek a növekedésnek a fele az ipari országokra jut. A menedzsment tanácsadó szerint világos, hogy „az állami kasszák üresek, a betegbiztosítási járulékok magasak és kevés a kilátás új gyógyszerekre”.

A terápiák iránti kereslet az előrejelzés szerint felpörög, ami nem fékezi az egészségügyben a világszerte tapasztalható növekedést. Ellenkezőleg, a tanácsadók a globális növekedéshajtók elemzésénél és a megfelelő modellszámítással az egészségügyet a nyolc növekedés-felhajtó egyikének tartják. Ennek oka a kereslet a terápiák, gyógyszerek és egyéb egészségügyi szolgáltatások iránt.

Emellett a tanulmány eredménye szerint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai piacok évi 15 százalékig is terjedő növekedési arányokkal dinamikusabbak, mint az ipari államokban. Ez azonban nem változtat a Nyugat dominanciáján. Így a közvetlen egészségügyi kiadások az USA-ban a 2010. évi egy főre jutó 8400 dollárról 2020-ban 12 300 dollárra emelXXI. évfolyam, 2012. december

13

PHARMORIENT 242

Feltárták a csokoládé utáni sóvárgás hátterét ságát gyermekeken is. Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakaszában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki. A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönböztethetetlen külsejű, ugyanolyan édes „álcsoki” szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból. Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos klinikai kísérlet, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette. A vizsgálók mérték az ütőerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejű csokievés után két órával, mind az egyhavi csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben igen kifejezetten jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol hatóanyagainak hiányában semmi ilyent nem észleltek. A vérlemezkék összetapadó képessége jelentősen csökkent, ami szintén igen kedvező gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt.

A csokoládé keringési elégtelenségben kiváló gyógyszernek bizonyult.

A csokoládé iránti vágy ellenállhatatlanságára találtak magyarázatot patkánykísérletekben amerikai kutatók, akik eredményükről a Current Biology című szakfolyóiratban számoltak be.

Olyan agyterület késztetheti az egyszerre édes és zsíros falatok túlevésére az embereket, amelyről azt korábban nem feltételezték. „Ez azt jelenti, hogy az agynak a korábban véltnél jóval kiterjedtebb rendszere szolgál arra, hogy az egyént a jutalomfalatok túlfogyasztására késztesse. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a túlfogyasztás ilyen probléma napjainkban” – mutatott rá Alexandra DiFeliceantonio, a Michigani Egyetem munkatársa. A kutatók a kísérleti patkányok agyának egy adott területére, az úgynevezett neostriátumba közvetlenül juttattak be olyan szert, amely megemeli az enkefalin hormon, egy természetes opioid vegyület termelését. Ennek hatására az állatok kétszer több csokoládét ettek meg a korábbi, normál fogyasztásukhoz képest. Ráadásul az enkefalin agyi termelődése akkor is megemelkedett, amikor az állatok szokásos falatkáit csokoládéval vonták be. Ez nem azt jelenti, hogy az enkefalin hormon hatására a patkányok jobban megkedvelik a csokoládét, hanem azt, hogy ez az agyi ingerületátvivő peptid növelte sóvárgásukat a csokoládé után.

DiFeliceantonio hozzátette, hogy eredményeik a neostriátum meglepően új szerepét igazolták, mert korábban ezt az agyterületet elsősorban a mozgáshoz kötötték. Valószínűnek látszik, hogy az enkefalinnal kapcsolatos, patkányoknál tett megállapításaink azt jelentik, ez a neurotranszmitter irányíthatja a túlfogyasztás és a függőség egyes formáit az embernél is.

Az étcsoki a legősibb gyógyszerek egyike A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány, amiben rögzítették, hogy a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség. Az étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonPHARMORIENT 242

14

XXI. évfolyam, 2012. december

betegségek kialakulásában.

Ezek oxidációs folyamatok és az antioxidánsok, melyek az egészséges táplálkozással jutnak szervezetünkbe, megakadályozzák a szabadgyökök garázdálkodását testünkben. „A tudományos kutatás meglepő eredménynyel járt. A fekete csokoládé alapanyaga, a kakaóbab több antioxidánst tartalmaz, mint a legtöbb zöldség és gyümölcs” – nyilatkozta Kaplan professzor.

A kakaóbab az ember (egyik) legjobb barátja Minél több fekete csokoládét eszik valaki, annál védettebb a szív-és érbetegségek ellen – írta az MTI egy a Clinical Nutrition szakfolyóiratban közzétett vizsgálat eredményre hivatkozva. Már több korábbi vizsgálat kimutatta, hogy az étcsokoládé rendszeres fogyasztása csökkenti a vérnyomást. Luc Djussé és munkacsoportja azt is igazolta, hogy a csokoládéfogyasztás csökkenti az infarktus előfordulását. Vizsgálatukban csaknem ötezer 25–93 éves ember egészségét követték nyomon. Egyértelműen kiderült, hogy minél több fekete csokoládét eszik valaki, annál védettebb a szívés érbetegségek ellen. Azok viszont, akik nem a tömény csokoládét, hanem a csokimentes édességeket kedvelik, 37 százalékkal gyakrabban lesznek szívbetegek. A 70 százalékos, vagy még töményebb csokoládé növeli az erek rugalmasságát, mérsékeli az érelmeszesedést, de sok kalóriát is tartalmaz, ezért más ételekhez viszonyítva arányosan kevesebbet kell enni belőle. Gary Kaplan, az Integrative Medicine intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy szervezetünkben az anyagcsere során igen sok szabad gyök keletkezik. A szabadgyökök olyan atomok, amelyeknek elektron hiányuk van és rongálják a sejtfal épségét. Ezek a szabadgyökök így játszanak szerepet az öregedésben, a rosszindulatú daganatos betegségek és a szív-és érrendszeri

Morális romlásba dönti a nőket a csokoládé Legalább naponta egyszer hazudik egy átlagos brit nő, ha arról kell beszélnie, hogy mit evett, mit ivott. Az MTI tudósítása szerint háromezer ember megkérdezésével készült az a felmérés, amely szerint a kereken évi félezer evés-ivást érintő hazugságuk között az alábbiak a leggyakoribb valótlanságok: – csak egy kicsit ettem belőle, – naponta ötször eszem gyümölcsöt és zöldséget, – csak a gyerekek maradékát ettem meg, – csak megkóstoltam főzéskor, hogy jó-e már, – sohasem eszem gyorséttermi ételt, – csakis különleges alkalmakkor iszom, – soha nem eszem süteményt.

A füllentések leggyakrabban csokoládéhoz, tortához, borhoz, sajthoz, kenyérhez kapcsolódnak, adja hírül a brit lap. forrás: Dr. Matos Lajos és MTI

Rákot gyógyíthat a kerti mák ti, hogy a termesztők az új információ ismeretében a mák olyan változatát fejleszthetik ki, amely nagyobb mennyiségben termeli a hatóanyagot, sőt a későbbiekben laboratóriumi körülmények között is előállíthatják a vegyületet. Felfedezésüket a Yorki Egyetem és a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég munkatársai közös kutatásban érték el. A tíz tagból álló, együtt öröklődő génklaszter a legösszetettebb valamennyi, a növényekben eddig fellelt géncsoportosulás közül.

A noszkapint a XIX. század elején fedezték fel, az 1950-es évek óta alkalmazzák köhögéscsillapítóként. Igazán akkor nőtt meg iránta az érdeklődés, amikor 1998-ban kimutatták rákellenes hatását. forrás: MTI, HVG

A kerti mák (Papaver somniferum), amelyből a tiltott heroin is kinyerhető, egyúttal fontos forrása olyan fájdalomcsillapítóknak, mint a morfin és a kodein, valamint a noszkapinnak, amelyet évtizedek óta köhögéscsillapítóként használnak. Brit genetikusok megfejtették, miként állítja elő a kerti mák a függőséget nem okozó noszkapint. Nemrégiben jöttek rá kutatók, hogy a noszkapin egyúttal hatékony rákellenes szer. A vérrák terápiájában való felhasználására klinikai tesztek is indultak már. A Science tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői arról a felfedezésükről számoltak be, hogy egy 10 génből álló klaszter felelős a noszkapin szintéziséért a növényben. Ez azt jelenXXI. évfolyam, 2012. december

15

PHARMORIENT 242

Az egészséges táplálkozás kiválasztása, amelyek kisebb százalékban veszik fel a káros anyagokat a talajból, hisz a tendencia azt mutatja, hogy ezekre a szempontokra eddig kevésbé figyeltünk. A növényfogyasztás során alapvető kockázatként kell kezelnünk például a túlzott nitrit- és nitrát, illetve az egyéb veszélyes, vagy toxikus anyagokkal (mint például a nehézfémekkel) való szennyezettséget is. Az olyan növényekben, mint a cékla, a retek, a paraj vagy a saláta eredendően magasabb lehet a nitrát, de megfelelő termesztési technológiával, vagy a talaj helyes kezelésével mindez csökkenthető.

Egyértelmű, hogy a talajok minősége mennyire kulcsfontosságú az emberi egészség szempontjából. A talajban lévő mikroorganizmusok jótékony hatását is kedvezően ki- illetve felhasználhatjuk.

A mikrobák élettevékenysége következtében a növényi gyökérkörnyezet pH-ja lecsökken, ami közvetve a hiányban lévő ásványi anyagok (például cink, vas) felvételét növeli. Más esetekben bizonyos gombákkal a szennyezett talajból a toxikus anyagok felvétele megakadályozható, kivédve ezzel a káros anyagoknak a táplálékláncba való kerülését. Egyértelművé válik tehát, hogy a kiváló minőségű és egészséges növények termesztéséhez, de a környezeti, talajkárok csökkentéséhez is a kulcs a talajban, illetve pontosabban a mikroorganizmusok mennyiségében és működőképességében keresendő. A „láthatatlan” parányi munkások tevékenységére érdemes jobban odafigyelni.

A problémák tisztázására az Európai Unió kutatási és technológiai COST FA0905 akciója ad lehetőséget, ami az élelmiszerekkel megvalósított alultápláltságra és/vagy toxicitásokra is figyelemmel van.

Élelmiszereink minőségét a talaj, a környezet felvehető anyagai is meghatározzák, így szervezetünkbe bekerülhetnek akár toxikus anyagok is, a létfontosságú mikroelemek pedig hiányozhatnak. Vajon mikor hozunk jó döntést? Ha egyszerűen leemeljük a polcról a számunkra szimpatikus gyümölcslevet, kekszet, gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy akkor járunk jobban, ha akkurátusan megvizsgáljuk élelmiszereink tartalmát és származási helyét? Ismert tény, hogy az élelmiszerként termelt növények sem feltétlenül lesznek teljes értékűek, hiszen a zöldségek, gyümölcsök, húsok és a gabonafélék minőségét is erősen befolyásolja az a közeg, az környezet, ahonnan származnak. Az új „funkcionális élelmiszer” szemlélet alapján a környezeti hatások, a talaj, illetve a víz minősége szerint kell figyelemmel lennünk az élelmiszerek értékére. A szennyező anyagok lehetőség szerinti kizárásával lenne jó és szükséges hozzájutnunk az életfontosságú elemekhez, ásványi anyagokhoz. Az ilyen emberi, de a környezeti egészségnek is jó szolgálói lehetnek a talaj „láthatatlan”, parányi munkásai, a mikroorganizmusok.

Az ember által a talajba juttatott növényvédő szerek és az egyéb kémiai anyagok bekerülhetnek a növényekbe és az állatokba, majd ezeken keresztül az emberbe is. Nem kérdés, hogy környezetünk elemei kölcsönhatásban állnak egymással, az viszont sajnos még mindig nem magától értetődő, hogy az általunk felhasznált káros anyagokkal nemcsak környezetünket, de önmagunkat is mérgezzük. Tény, hogy a rákbetegségek kialakulásánál is a veszélyes anyagok túlzott mértékű feldúsulását, bioakkumulációját feltételezik. Ebből kiindulva egy alkalmas technológia lehet olyan növények

Derékbőség BMI helyett tötték, amelyeket a résztvevők töltöttek ki. A 9 éves vizsgálati időszakban a kutatók 20977 halálozást állapítottak meg. Ennél a kutatók gyakran tudtak közvetlen összefüggést kimutatni a derékbőséggel.

Például vizsgálták, hogy tüdőrákbetegek halálozásai vagy olyan személyeké, akik krónikus légúti betegségekben szenvedtek rendelkeztek e nagyobb derékbőséggel. Összefüggést a halálokok és a testméret között a BMI nem tudott kimutatni. Végül megállapítják, hogy a derékbőség néhány betegségnél lényegesen jobb indikátor lehet az egyéni betegségi kockázatra, mint a BMI. Az eredményeknek messzemenő következményei vannak a kutatásra és a kezelésre.

Medical Tribune

A túlsúly meghatározásához általában a Body Mass Index (BMI) számít legfontosabb indikátorként. Gyermekek, fiatalok és középkorú felnőttek számára ez nagyobb korlátozások nélkül alkalmas.

Idősebb embereknél azonban a BMI-nek mindenesetre vannak hátrányai, mert az öregedéssel az izom tömege a testben állandóan csökken, anélkül, hogy következményei lennének a személy súlyára.

Most német, amerikai és holland kutatók azt vizsgálták, hogy a has-, illetve a derékbőség – a BMItől függetlenül – adhat-e felvilágosítást az egyéni betegségi kockázatokról. Ehhez 1996 és 2005 évek közötti egészségügyi adatokat elemeztek több, mint 225 ezer amerikai 50 és 71 év közötti nőről és férfiről. Az adatokat kérdőívek segítségével gyűjPHARMORIENT 242

16

XXI. évfolyam, 2012. december

Adókkal az elhízás ellen és a cukorra. De nemcsak az élelmiszerek iránti keresletnek kell változnia, hanem az élelmiszeripart is az új adóval motiválni kell, hogy gyártmányaikban csökkentsék a telített zsírsavak arányát. Sok vállalat attól fél, hogy a vevők az áremelés miatt csökkentik minőségi igényeiket és ehelyett kedvezőbb áru élelmiszerekhez nyúlnak, mindenekelőtt külföldről. Ezt az állam ellenszabályozni akarja, amennyiben a zsíradót nemcsak a dán, hanem az importált árúkra is kiveti. Csak a kistermelőket veszik ki az új adókötelezettségből, hogy a magas bürokratikus ráfordítást csökkentsék. A törvényt a dán parlament már tavasszal egyhangúlag eldöntötte. Most meg kell mutatkoznia, hogy hogyan reagálnak a dán fogyasztók és keresletüket megváltoztatják-e az egészségesebb élelmiszerek javára, amelyek kevesebb telített zsírsavat tartalmaznak. Esetleg az áremelésen kívül a politikai vita is kedvezően befolyásolhatja az egészségfejlesztőbb választást. Ez a változás azonban még nem vehető észre. Most figyelni fogják a készletvásárlásokat vajból és tejszínből.

DAZ

Hosszú ideje nemcsak Németországban vitatják, hogy mi legyen a túlsúlyos és elhízott urak növekvő számának, mint problémának a megoldásával. A dán állam október eleje óta a zsíradó eszközéhez nyúl és ezáltal a zsírgazdag élelmiszerek keresletcsökkenését reméli. Az új dán adótétel minden élelmiszert, amely telített zsírsavak elsődleges forrásának számít, kiegészítőleg 16 dán koronával (kb. 2,15 euró) adóztatnak kilónként, telített zsírsavak szerint. A zsíradót minden nyers árúra alkalmazzák, amelyeknek telített zsírsavtartalma meghaladja a 2,3 százalékot. Kivételt képeznek a tojás, hal és tej árucsoportok. A komplettebb élelmiszereknél a telített zsírsavak arányát adóztatják az alkalmazott adalékokra vetítve. Például egy lasagnere kivetett zsíradót a vagdalthúsra, olajra és sajtra is számítják. Ennek az adóztatásnak az a célja, hogy a polgárok táplálkozási szokásait javítsák és védjék őket a telített zsírsavak túl magas fogyasztásától, nem utolsó sorban azért, mert ezek lényegesen emelik a túlsúly valamint a szív- és keringési betegségek kockázatát. Hasonló szabályozás van már Dániában a dohányra, az alkoholra

Földközi tengeri diéta zás és a dél-olaszok egészségi állapota között. A 15 évig tartó „hétország tanulmányban” vizsgálta az olaszok, görögök, jugoszlávok, németek, finnek, japánok és az amerikaiak étrendjét. Arra az eredményre jutott, hogy a szívinfarktus, az arterioszklerózis és a diabétesz közvetlen összefüggésben áll a táplálkozással. Könyvében „Eat well, stay well” ismertette elméletét, mely szerint a keringési betegségek annál jobban növekednek, minél messzebb vannak a mediterrán diétától. Felfedezésével kapta a melléknevet: „Mr. Cholesterin.” Ő maga 101 éves bibliai kort ért el. Pioppiban lakott, ahol a lakosok egy emlékművet állítottak neki egy kis múzeum formájában. Az UNESCO kulturális örökségéhez öt terület tartozik, melyek határai változnak: – szóbeli tradíciók és kifejezési formák – ábrázoló művészetek – társadalmi szokások, rituálék és ünnepek – hagyományos kézművestechnikák – ismeretek és praktikák a természettel és az univerzummal való bánásban Az immaterális kulturális örökséghez tartozik például a norvég kötésminta vagy az indiai szanszkrit színház.

Medical Tribune

Ki ne csodálkozna, ha azt halja: létezik egy diéta, amely védendő kulturális vagyon! Az UNESCO nemrég a Dieta Mediterreanát immateriális kulturkincsnek nyilvánította. Ennél a földközi tengeri koszt nemcsak egy diéta, hanem egy ballasztanyagokban gazdag, hússzegény, vegyes élelmezés, ami teljes eredményességét csak egy lassított életmóddal kombinációban bontakoztatja ki. Mindezeket alátámasztja felfedezője, az amerikai biológus és táplálkozáskutató Ancel Keys is, aki már 101 éves. Bőséges hal és tészták, hidegen préselt olívaolaj, saláták és zöldségek. Ehhez sok friss gyümölcs, kevés hús és tejtermék. Így mutatkozik be a földközi tengeri koszt, mint „mediterrán diéta,” amit az UNESCO felvett az immaterális kultúrális világörökség jegyzékébe. Mindenesetre kevéssé ismert, hogy ki fedezte fel ennek a táplálkozási módnak a jótékony hatását. Még 1944-ben, amikor Ancel Keys biológus és táplálkozáskutató a Pentagon megbízottjaként Olaszországba ment, hogy az amerikai hadsereg élelmezését felülvizsgálja. Egy római kongresszuson azt tapasztalta, hogy Campagnia déli részén a szív- és keringési betegségek ismeretlenek voltak.

Keys kutató szelleme felébredt. A nápolyi egyetemen kutatni kezdte az összefüggést a helyi táplálkoXXI. évfolyam, 2012. december

17

PHARMORIENT 242

A sok fruktóz károsítja a memóriát mennyiségben DHA-t előállítani, ezért azt az étrenddel kívülről kell bevinni. A kísérleti állatokat szokványos takarmányon tartották, és a kísérlet megkezdése előtt öt napon át naponta kétszer trenírozták őket egy erre alkalmas akadálypályán.

A UCLA kutatói eztán azt vizsgálták, hogy a patkányok miként teljesítenek a pályán, melyen több nyílás is volt, de ezek közül csak az egyik vezetett ki a pályáról. A kutatók vizuális jeleket helyeztek el a pályán, hogy az állatok könnyebben megtanulják és megjegyezzék a helyes utat.

Hat héttel később letesztelték, hogy a kísérleti patkányok mennyire pontosan emlékeznek az útvonalra és milyen gyorsan képesek kijutni a pályáról.

A látottak a kutatókat is meglepték. A második csoport tagjai sokkal gyorsabban végighaladtak a pályán, mint azok a társaik, akik nem kaptak omega-3-zsírsavakat. A DHA-hiányos állatok lassabban teljesítettek, és agyi szinaptikus aktivitásuk is csökkent. Zavar támadt az agysejtek közötti jelátvitelben, így az állatok kevésbé voltak képesek világosan gondolkodni és felidézni a hat héttel korábban elsajátított utat. Emellett a DHA-hiányos állatoknál inzulinrezisztenciára utaló jelek is mutatkoztak. Az állatok agyának alaposabb tanulmányozása arra derített fényt, hogy nagyban csökkent az inzulin ama képessége, mellyel az agysejtek működését befolyásolja.

A kutatók feltételezése szerint a fruktóz a kulcstényező, mely a DHA-hiányos patkányok agyi funkciózavara mögött meghúzódik. A túl nagy mennyiségű fruktóz meggátolja az inzulin hatását, melynek révén szabályozza, hogy a sejtek miként használják fel és raktározzák a gondolkodási és érzelmi folyamatok normális lefolyásához szükséges cukrokat. Az inzulin a vércukorszint szabályozásának lényeges tényezője, de más szerepe is lehet az agyban, ahol az inzulin megzavarhatja a normális emlékezőképességet és tanulást. A vizsgálat azt jelezte, hogy a fruktózban gazdag étrend nemcsak az agyat, hanem az egész szervezetet károsítja.

Mindezek alapján a kutatók azt javasolják, hogy a fruktózbevitelt tartsuk minimális szinten, és az édesített desszertek helyett fogyasszunk inkább bogyós gyümölcsöket és görög joghurtot. Emellett étrendünk tartalmazzon nagy mennyiségben omega-3-zsírsavalat (például lazac, diófélék) vagy fogyasszunk napi 1 gramm DHA-t étrendkiegészítő formájában. Az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres DHA-bevitel megvédi az agyat a fruktóz ártalmas hatásaival szemben.

Dr. S. I.

Egy a közelmúltban közzétett vizsgálat volt az első, mely azt bizonyította, hogy a fruktózban gazdag étrend lassítja az agy működését és kedvezőtlenül befolyásolja az emlékezőképességet és a tanulást. Az is bebizonyosodott, hogy az omega-3szírsavak éppen ellenkezőleg, védő hatást fejtenek ki. A Journal of Psychology című lapban megjelent tanulmány kapcsán a David Geffen School of Medicine at UCLA idegsebész professzora, Fernando Gomez-Pinilla azt nyilatkozta, hogy megfigyeléseik azt jelzik: gondolkodásunk attól függ, mit eszünk. Ha valaki hosszú időn át sok fruktózt tartalmazó ételeket fogyaszt, akkor agya kevésbé lesz képes befogadni és később felidézni az új információkat. Az ételek omega-3-zsírsavakkal történő kiegészítése azonban minimálisra csökkentheti a fruktóz okozta káros hatásokat. Korábbi kutatások már megmutatták, hogy a fruktóz miként károsíthatja az egészséget azáltal, hogy szerepet játszik a cukorbetegség, elhízás és zsírmáj kialakulásában, ám a mostani vizsgálat az első, mely feltárta az édesítőszer agyra kifejtett káros hatását.

A UCLA kutatói egy igen nagy fruktóztartalmú kukoricasziruppal végezték kísérleteiket, mely egy igen olcsó, a cukornál mégis hatszor édesebb édesítőszer. Az Egyesült Államokban a kukoricaszirupot széles körben használják többek között az üdítőitalok, gyümölcslevek és bébiételek ízesítésére. Egy átlagos amerikai évente 21 kilogramm cukrot és 16 kilogramm nagy fruktóztartalmú kukoricaszirupot fogyaszt.

A kutatók nem beszélnek a gyümölcsökben természetes formában előforduló fruktózról, mert azok fontos antioxidánsokat is tartalmaznak.

Ugyanakkor komoly aggodalmat kelt bennük a nagy fruktóztartalmú kukoricaszirup, melyet édesítésre és tartósításra használnak a fogyasztásra kész élelmiszerek előállítása során. A kutatók a patkányok két csoportját vizsgálaták. Mindkét csoport tagjai fruktózoldattal ízesített ivóvizet fogyasztottak hat héten keresztül. Az első csoport állatai más szert nem kaptak, míg a második csoportban a kutatók a fruktózon kívül omega-3-zsírsavakat is adagoltak. A DHA formájában bevitt omega-3-szírsavakról köztudott, hogy képesek kivédeni a szinapszisokat fenyegető károsodásokat. A DHA alapvetően fontos a szinapszisok normális működése szempontjából, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy az ingerület áttevődjön az egyik agysejtről a másikra.

E folyamat teremti meg a tanulás és az emlékezet alapját. Az emberi szervezet nem képes elegendő PHARMORIENT 242

18

XXI. évfolyam, 2012. november

Az orvosok gyakran rendelnek nagycsomagolásokat sok aránya hónapok óta növekszik, ezzel párhuzamosan a kisebb, N1 és N2 csomagolásoké csökken. Havi összehasonlításban jelentős változásokat mutat a piacfejlődés az egyes gyógyszerszegmensekben. Jelentős növekedés van a szabadalomvédett készítményeknél (13,3%). Ebben a szegmensben a kiadott csomagolások száma is a legjobban, 7,5 százalékkal növekszik. Generikumoknál a forgalomnövekedés 9%, (mennyiségnél 3,3%).

A piaceltolódás vesztesei a régi eredetiek, amelyek forgalma az előző év hasonló hónapjához képest 18,1 százalékkal csökkent. Alig változtak azok az engedmények, amelyeket a gyógyszertáraknak kell fizetniük a kasszáknak. 2,05 euró konstans rabattnál receptköteles gyógyszereknél a volumen 106 milliót tesz ki (az előző év hasonló hónapjában 104 millió eurót). Az előző évben az előállítók, kasszák és a nagykereskedelem kényszerrabattja összesen 3,7 milliárd euró volt. Ebben az év januárjában a kiadott csomagolások 72,2 százaléka esett rabattszerződések alá, az előző év hasonló hónapjában ez még 69,7% volt. Ärzte Zeitung

Januárban a kötelező betegpénztárak gyógyszerkiadásai emelkedtek Németországban. Ezzel szemben a kiadott csomagolások mennyisége alig változott. A rendelési spektrum egyre jobban eltolódik a nagycsomagolások felé. A kötelező betegpénztárak gyógyszerkiadásai év elején a 2011 januárihoz képest emelkedtek. Az IMS tanácsadó vállalat adatai szerint az orvosok 2,52 milliárd euró értékben rendeltek gyógyszereket és oltóanyagokat. Ez 4,7 százalékkal több a 2011 januárjához képest.

Ennek az adatnak az alapja a forgalom gyógyszertári eladási áron, levonva az előállítók és a gyógyszertárak kényszerrabattját. A kiadásokkal ellentétében a kiadott csomagolások mennyisége gyakorlatilag változatlan maradt. 57,9 millió csomagolás megfelel egy 0,2 százalékos növekedésnek 2011 januárjához képest. Az oltási kiadások 61 millió eurónál stagnálnak, a plusz 0,9% az előző évhez képest. Csupán a HPV- és FSME vakcinánál jelez ez IMS lényeges növekedést. A magyarázat az ellentétes fejlődésre – növekvő forgalom stagnáló mennyiség mellett – az eltolódás az N1, N2 és N3 csomagolási nagyságok között. A nagycsomagolá-

A nagycsomagolások növelik a kiadásokat ra vonatkozó rendelet, mivel ez a szabályozás egy meghatározott sávszélességben lehetővé teszi a csomagolások kicserélhetőségét. Ezek korábban nem voltak kicserélhetők. A nagyobb kiadáshoz másrészt hozzájárult, hogy bizonyos betegségekre vannak újabb szabadalomvédett gyógyszerek.

Ezek közé tartoznak például az onkológiai gyógyszerek, amelyeket egyre inkább alkalmaznak az ambuláns területen is. Így megjelennek a patikai forgalomban.

Az IMS számításai szerint 2012 első félévére az új nagykereskedelmi árrés révén generált megtakarítások 50 millió eurót tesznek ki, ez éves szinten 100 millió euró. Ezekben az adatokban nincsenek benne azok a rabattok, amelyeket a gyógyszeriparnak kell nyújtani a magán betegbiztosítóknak.

Ezek az IMS számításai szerint 2012 első félévére kb. több mint 200 millió eurót tesznek ki. A kötelező betegbiztosítás gyógyszerkiadásai az első félévben a rabattok figyelembevétele nélkül 16,5 milliárd euróra rúgnak, ezzel a szolgáltatók által nyújtott megtakarítás 11%. Ärzte Zeitung online

A kötelező betegpénztárak gyógyszerkiadásai Németországban 2012 első félévében 2,7 százalékkal emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest. Ennek egyik okaként, több nagy csomagolás rendelését tételezik fel. Az egész betegbiztosítási piacon a gyógyszerek és a teszt-diagnosztikumok kiadásai oltóanyagok nélkül 2012 első félévében gyógyszertári eladási áron, 14,6 milliárd euróra emelkedtek. Ez olvasható ki az IMS Health aktuális adataiból. E számításnál már levonták a gyógyszer-előállítóktól a kényszer-rabattokat valamint a gyógyszertárak engedményeit, amit kötelezően a betegbiztosításnak kell adniuk. Nem vették figyelembe ugyanakkor a rabatt-szerződésekből adódó megtakarításokat és a betegek által fizetett térítési díjat. Az előző félévhez képest tapasztalt 2,7 százalékos kiadásemelkedés 388 millió euró többletkiadást jelent. A csaknem stagnálásnak tűnő mennyiségi fejlődésnél figyelembe kell venni, hogy nagyobb csomagolásokat rendeltek. A nagyobb csomagolás összességében gazdaságosabb, az előállítók szerint ez 1,2 milliárd euró megtakarítást jelent. Ezt a trendet erősíti a csomagolás nagyságáXXI. évfolyam, 2012. december

19

PHARMORIENT 242

Visszér – a lábunk ellensége kat, és a fürdés helyett pedig válasszuk a hideg-meleg vízzel váltogatott zuhanyzást. Amikor leülünk, lehetőleg ne tegyük keresztbe a lábunkat, mert ilyenkor a térdhajlatban a vénák áramlását gátoljuk és növeljük a nyomást a lábszárban. Figyeljünk az egészséges életmódra és sportoljunk hetente többször, mert az nem csak a lábakat, hanem az egész testet és lelket is karban tartja. A megelőzéshez használhatunk krémet és vény nélkül kapható gyógyszernek nem minősülő, természetes alapanyagú készítményeket is. Ha problémánk van, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert az elhanyagolt vénatágulatok komoly gondokat okozhatnak.

Ha az orvos szorító harisnyát tanácsol, nem elég hangsúlyozzuk, hogy felvételét reggel még a komolyabb mozgás megkezdése előtt tegyük meg.

Ugyanis a visszerekben nincsen izom, hanem a működésükben a fizika törvényei érvényesülnek, ezért állva a „belezuhant” vér kitágítja a vénákat és ezeket a tágult ereket nem szabad elszorítani. Ezzel szemben, ha „nem a kitágult” ereket szorítjuk el, a visszereket óvjuk. Ezzel a gondolatmenettel minden hölgynek javasolt téli szezonban a magasabb denes harisnya viselése is megelőző jelleggel.

Ha már kialakult visszeres tágulatról van szó, akkor a meggyengült erek műtéti úton eltávolíthatók, azonban ez hegeket hagyhat maga után. Alternatív megoldást jelenthet az injekciós kezelés, amely során olyan anyagot fecskendeznek a vénákba, amellyel elzárják azokat. A lézeres megoldást az érsebész mérlegeli, főtörzsi és oldalág visszeresség esetén is megfelelő eredményeket ad.

Magyarországon valószínűsíthetően minden ötödik embert érint ez a probléma, és a helytelen táplálkozás, sportszegény életmód miatt egyre többeket, egyre korábban. Fontos minél hamarabb elkezdeni a megelőzést, amelyhez szakorvosi segítséget is kérhetünk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy általában már csak a komoly tünetek kialakulásakor keresnek fel minket és akkor is főként esztétikai okokból.

Azt hihetnénk, hogy a visszér csak az idősek és főként a nők betegsége, holott sajnos már igen fiatal korban jelentkezhetnek a tünetei. Mindamellett, hogy esztétikai problémát okoz, még az egészségünket is veszélyeztetheti, ezért nagyon fontos a betegség kialakulásának megelőzése, illetve a már meglévő probléma esetén a kezelés. Dr. Laczkó Ágnes a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa ad tájékoztatást a visszér kialakulásának okairól, megelőzésének módjáról és a kezelési típusokról.

A visszér már igen fiatalkorban kialakulhat, és főként a nőket veszélyezteti. Mindamellett, hogy ez egy örökletes betegség, vannak olyan tényezők, melyek növelik a kialakulásának esélyét, mint például a túlsúly, a dohányzás a túl sok állás vagy ülés vagy a mozgásszegény életmód. A helytelen táplálkozás vagy a túl szoros ruházat szintén kiváltható ok lehet, a nőknél pedig magas cipősarok vagy a fogamzásgátló szedése fokozhatja a visszér kialakulásának kockázatát.

Mi is a visszér és mi segítheti elő a kialakulását?

A visszér során a vénák fala elgyengül, rugalmatlanná válik, ezért a vénák megnyúlnak, hosszabbak vagy szélesebbek lesznek. A vénákban található billentyűk rossz zárása miatt megnő bennük a nyomás és emiatt az erek kitágulnak. Ahhoz, hogy a megváltozott méretű vénák elférjenek, kacskaringóssá válnak és kidudorodnak. A visszeres tágulatok mindamellett, hogy nem szépek és fájdalmasak, még további komoly szövődményeket is okozhatnak, például idült vénás elégtelenséget, vénagyulladást, következményes bőrtüneteket vagy vénás fekélyt.

Mit tehetünk?

A megelőzést nem lehet elég korán elkezdeni ezért nagyon fontos, hogy beépüljön a mindennapjainkba. Fontos, hogy a lábainkat ne erőltessük túl, amikor lehet, polcoljuk fel, ülőmunka esetén óránként egyszer tornáztassuk, mozgassuk meg a lába-

Szűk keresztmetszet a rákgyógyszereknél generikumok árának az emelésére. Ezzel kapcsolatos lenne a gyógyszerészeti előállítók meghagyása, hogy biztosítsák a gyógyszerellátást.

Lehetne egy hatóság, amely szankciókat is szabhat ki, vagy az USA példája szerint arról is gondoskodhatna, hogy ne keletkezzenek szűk szállítási keresztmetszetek.

Medical Tribune

A szakemberek óvnak a rákbetegek gyógyszereinél a gazdasági okokból történő keresztmetszet szűkítéstől. A rákgyógyszereket nem szabad kereskedelmi indítékból kivonni a piacról, követelték német, osztrák és svájci hematológiai és onkológiai társaságok nemrég egy állásfoglalásban a közös éves konferencián Stuttgartban. Egy megoldási javaslat lehetne a kezdeményezés a PHARMORIENT 242

20

XXI. évfolyam, 2012. december

Nemcsak az evés mennyisége, az időzítése is számít tók azt mutatták ki, hogy amikor a zsírsejtekben tönkrement az óra, akkor a hipotalamikus ritmus is megváltozott úgy, hogy akkor váltotta ki az étkezést, amikor normálisan pihenni szoktak a faj egyedei – az egerekben nappal, az emberekben éjszaka.

Ha egy faj tipikus napi ritmusa megváltozik, ezt anyagcsere-változások is kísérik. Az éjszakai műszakos munkásokban például gyakoribb a kövérség és a metabolikus szindróma, s az alvászavarokban szenvedőkben is nagyobb az elhízás kockázata. Emellett a kevés alvás az egyébként egészséges emberekben is testsúlynövekedéshez vezet.

A szervezet normális energiaegyensúlyának fenntartásához az szükséges, hogy számos szövetből – a központi idegrendszerből és a perifériás szövetekből, például a szívből vagy a májból – származó jeleket integráljon a test. A zsírsejtek nemcsak tárolják és felszabadítják az energiát, hanem kommunikálnak is az aggyal, a leptin nevű hormon révén közlik, hogy milyen mennyiségű energia áll rendelkezésre bennük. Ha sok leptin szabadul fel belőlük, akkor nő az energiafelhasználás és kevesebbet eszik az állat vagy az ember, a leptin hipotalamuszra gyakorolt hatása révén. A kutatók azt találták, hogy a zsírsejtek óragénjének deléciója hatására csak kevés gén aktivitása változott meg; ezek azok voltak, amelyek azt szabályozzák, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavakból, mint amilyen az eikozapentaénsav (EPA) vagy a dokozahexaénsav (DHA), mennyi kerüljön a véráramba. Érdekes módon ezek éppen azok a zsírsavak, amelyek nagy mennyiségben találhatók a halolajban. Mind az EPA, mind a DHA koncentrációja alacsony volt a plazmában és a hipotalamuszban akkor, amikor az állatok nem a megfelelő időben ettek. A kutatók meglepetésére az óragén-deléciós egerekben minden változást – a rendellenes evési ritmust, a kövérséget, a hipotalamuszban a génexpressziót és a kóros zsírsav oszcillációt – meg lehetett szüntetni azzal, ha EPA-t és DHA-t adtak az egereknek. Mindent összevéve az eredmények azt mutatják, hogy a zsírsejteknek központi szerepük van az evés és az energiafogyasztás integrációjában, s hogy hatást gyakorolnak a hipotalamikus központokra is. forrás: Newswise

A zsírsejtek energiát tárolnak, és ennek szintjét jelzik az agynak. A Nature Medicine november 11-i online számában beszámolt arról, hogy a Pennsylvaniai Egyetem orvoskarán, a dr.

Garret FitzGerald laboratóriumában dolgozó szakemberek (Georgios Paschos PhD és munkatársai) kimutatták: az egerek zsírsejtjeiben található óragén, az Arntl, vagy más néven a Bmal1 deléciója hatására meghíznak az egerek, és máskor esznek, mint amikor normálisan ezek az éjszakai állatok szoktak. Ez az eredmény új fényt vet az emberi kövérség komplex okaira is. A vizsgálat két szempontból is meglepő eredményeket hozott. „Az egyik az, hogy az energiatárolást már az is növeli, ha az evés ideje viszonylag kevéssé megváltozik úgy, hogy az állatok normális pihenőidejére tolódik el. Az egereink anélkül híztak meg, hogy több kalóriát fogyasztottak volna” – mondta Paschos. És valóban: a kutatók pusztán azzal kövérséget tudtak létrehozni a normál egerekben, ha olyankor adtak nekik enni, amikor az óragén-deléciós egerek ettek.

Ez a viselkedésváltozás az egerekben hasonlít ahhoz, amit az emberben „éjszakai evésnek” neveznek, s ami szintén testsúlynövekedéssel jár.

Ezt a jelenséget először Albert Stunkard írta le 1955-ben, aki szintén a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa volt.

A másik meglepő megfigyelés magára a molekuláris órára vonatkozik. Hagyományosan úgy vélik, hogy a perifériás szövetekben levő órák az agyi nucleus suprachiasmaticusban levő „fő óra” ritmusát követik, valahogy úgy, ahogy a zenekar a karmestert. „Bár azt már rég tudtuk, hogy a perifériás órák rendelkeznek bizonyos mértékű autonómiával – ahogyan a dobos is megütheti a dobot a karmester instrukciója nélkül is –, itt most azt láttuk, hogy maga a dobos befolyásolhatja a karmester viselkedését” – magyarázta dr. FitzGerald. Az evés napi ritmusát olyan hipotalamikus gének oszcilláló expressziója szabályozza, amelyek felkeltik és elnyomják az étvágyat. A kutaXXI. évfolyam, 2012. december

21

PHARMORIENT 242

Máriatövisből épült a Debrecen-Arad híd lázás és a felszívódásvizsgálat, majd a kutatás utolsó fázisában állatkísérletekkel vizsgálták a hatóanyagok májvédő hatását. Új gyógyszerformát hoztak létre, amelyet idén regisztrált 50-50 százalék tulajdonjoggal a Debreceni Egyetem és az Aradi Vasile Goldis Egyetem javára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban Szabadalmi Hivatal). Vecsernyés Miklós, a gyógyszerésztudományi kar dékánja, a projekt vezetője elmondta: az új gyógyszerforma a szabadalmaztatási eljárás lezárulta után várhatóan 3-5 éven belül a gyógyszertárakba kerülhet.

Hermenean Anca rektor-helyettes, a kutatás aradi vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a németországi cég, amely a világ egyik legjelentősebb máriatövis-készítményeket gyártó cége, máris érdeklődik az új termék iránt, a szabadalmaztatás után, azonnal megkezdik velük a tárgyalásokat. forrás: MTI

Együttműködési megállapodást kötött a közös gyógyszerészeti kutatómunka folytatására, a kifejlesztett új májvédő szabadalmaztatására és forgalmazására, valamint a tudományos kapcsolatok további bővítésére a Debreceni Egyetem (DE) és az Aradi Vasile Goldis Egyetem. Az erről szóló megállapodást Fábián István, a DE rektora és Ardelean Aurel, az aradi egyetem elnöke írta alá Debrecenben. Fábián István rektor elmondta: az együttműködő szakemberek a Sylibum marianum (máriatövis) gyógynövény aktív májvédő hatását vizsgálták, és egy új gyógyszerforma kidolgozását valósították meg az elmúlt években. Pályázati forrásból a közös munka még 2010-ben kezdődött a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében – emlékeztetett Ardelean Aurel. Az első szakaszban Arad környékén gyűjtötték be a gyógynövényt, majd meghatározták az abban található aktív hatóanyagokat. Ezt követte a molekuláris kapszu-

Raed Arafat az új román egészségügyi miniszter mivel Arafat szerint az IMF által szorgalmazott új egészségügyi törvény a sürgősségi egészségügyi ellátórendszer privatizációját készítette elő. Január 10-én lemondott tisztségéről. Elmozdítása után több ezres szimpátiatüntetést tartottak mellette Marosvásárhelyen és más városokban. Arafat mellett és az egészségügyi törvény ellen tüntetések voltak Bukarestben is. A tüntetések hatására visszahelyezték hivatalába.

Vasile Cepoi korábbi egészségügyi miniszter október elsején mondott le tisztségéről, miután az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálatot kért ellene uniós források eltérítése és összeférhetetlenség gyanúja miatt. Az egészségügyi tárcát ideiglenesen Raed Arafat helyettes államtitkárra bízták volna, de mivel ő nem óhajtotta átvenni a minisztérium vezetését, a minisztérium irányítása Victor Ponta miniszterelnök kezébe került. Traian Bãsescu elnök 2012. november 7-én egészségügyi miniszterré nevezte ki.

Raed Arafat (sz. Damaszkusz, 1964. május 24.) palesztin származású marosvásárhelyi orvos, a SMURD (Sürgősségi Életmentő Szolgálat) és a romániai légimentőszolgálat alapítója. 1981-ben érkezett Palesztinából Romániába. Egy évet töltött nyelvtanulással Ploiestiben, majd a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre ment tanulni. Az 1989-es forradalom után döntötte el, hogy végleg Romániában marad.

Előbb Kolozsvárott próbálta a sürgősségi mentőszolgálatot megszervezni, de terve a mentőszakszervezet ellenállása miatt nem sikerült. 1990 szeptemberében költözött Marosvásárhelyre, ahol sikerült megvalósítania tervét, és a marosvásárhelyi SMURD központ vezérlő orvosa lett.

2007. augusztus 23-tól Cãlin Popescu-Tãriceanu felkérésére a román egészségügyi minisztérium államtitkára lett. Az első és a második Bockormányban az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára volt. 2012 januárjában éles konfliktusba keveredett Traian Bãsescu államfővel, PHARMORIENT 242

22

XXI. évfolyam, 2012. december

AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL A számla- és nyugtakibocsátás szabályai esetén, akár a lakók közül kerülnek ki a bérlők, akár más körből, Áfa-törvény szerinti bizonylatot (számlát, illetve, ha a bérlő nem adóalany magánszemély, akkor nyugtát) kell kibocsátani.

Nem keletkezik számla-kibocsátási kötelezettség akkor sem, amikor az adóalany saját beruházást hajt végre, és bár az Áfa-törvény az ilyen beruházás rendeltetésszerű használatbavételét adózási pontként kezeli [11.§ (2) bekezdés a) pont], és adófizetési kötelezettséget rendel hozzá, Áfa-törvény szerinti számlát az ügyletről kibocsátani mégsem kell. A fizetendő adó meghatározásához belső dokumentumok felhasználásával és a számítás menetének levezetésével belső bizonylatot kell készíteni, és magának az üzembe helyezés tényének a megvalósulását úgynevezett üzembe helyezési jegyzőkönyvvel kell igazolni, amely utóbbi bizonylat a számviteli bizonylatok körébe tartozik.

A gazdasági tevékenységet végző adóalanyok tevékenységük során teljesítéseikről számlát kötelesek kibocsátani. Ehelyett azonban jogszabály megengedi nyugta vagy az úgynevezett számviteli bizonylat kiállítását is. A bizonylatok kibocsátására, a számlázásra és nyugtakibocsátásra vonatkozó rendelkezéseket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott 24/1995. (XI. 22.)

PM-rendelet tartalmazza, másrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is tartalmaz a számlára, nyugtára, mint számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseket. Az elektronikus úton történő számlázás esetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PMrendelet előírásait is alkalmazni kell.

Mikor kell számlát kibocsátani?

Az Áfa-törvény 159.§ (1) bekezdése alapján az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles számla kibocsátásáról gondoskodni a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet. Nem kell tehát számlát kibocsátani abban az esetben, ha az adóalany nem más adóalany részére teljesít termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást. Ilyen esetekben az Áfa-törvény rendelkezéseiből eredő számla-kibocsátási kötelezettsége az adóalanynak nincs, de az ilyen ügyletekről is ki kell bocsátania legalább úgynevezett számviteli bizonylatot, amelyre vonatkozóan a Számviteli törvény tartalmaz rendelkezéseket. Egy társasház esetében például a közös költségeket nem kell számlázni, mivel azt a társasház az ingatlan-tulajdonosoktól (azaz tőle nem elkülönült jogalanyoktól) a működés finanszírozása érdekében szedi be, ennek fejében kifelé hasznosuló gazdasági tevékenységet nem végez, vagyis az Áfa-törvény alkalmazásában történő szolgáltatást részükre nem nyújt.

Példa: A társasház az alagsorban lévő, és a társasház közösség közös tulajdonában álló helyiségeket, garázsokat stb. nem a tulajdonosok közös hasznosításában működteti, hanem bérbe adja önálló bérleti szerződések keretében, akkor ez már megteremti a társasház áfa-alanyiságát. Így van ez akkor is, ha a bérlő a társasház egyik tulajdonosa, mivel az ellenérték fejében történő bérbeadás már gazdasági tevékenységnek minősül, függetlenül attól kinek történik a bérbeadás. Az ilyen bérlet XXI. évfolyam, 2012. december

Előleg Előleg fizetése esetén az Áfa-törvény 159.§ (2) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben előleg fizetése történik nem adóalany személy, szervezet részéről (ide nem értve a nem adóalany jogi személyt), az adóalany köteles számla kiállításáról gondoskodni, ha az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, vagy ha egyébként az előző feltétel ugyan nem teljesül, de a vevő kifejezetten kéri a számla kibocsátását. Amikor a nem adóalany magánszemély által, akár készpénzzel, akár átutalással fizetett előleg összege nem éri el a 900 ezer forintot, valamint számla kiállítását sem kéri a vásárló, az adóalanynak nem kell az Áfa-törvény szerinti számlával bizonylatolnia az előleg átvételét.

Számla kibocsátásáról kell gondoskodni továbbá a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegének átvételekor is, amennyiben az előleget átadó partner adóalany, vagy nem adóalany jogi személy.

Ha rajtuk kívül más személy fizet előleget, számára számla kiállítása akkor kötelező, ha az előleg összege áfával számítottan a 900 ezer forintot eléri, vagy meghaladja. Ezen összeghatár alatt akkor kötelező, ha az ilyen vevő kéri a számla kiállítását. Így, ha egy nem adóalany magánszemély az Andrássy út egyik divatüzletében egy 8 millió forintos estélyi ruhára 3 millió forint előleget fizet, akkor részére az előleg átvételkor mindenképpen számlát kell kibocsátani. Sajnálatos módon azonban, az eladó a vevő közreműködése nélkül nem tudja ellenőrizni a magánszemély által megadott adatok 23

PHARMORIENT 242

módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

valódiságát, el kell hinnie azt, amit a vevő mond.

De az is előfordulhat, hogy a vevő különböző okokból nem kívánja megadni a számla kiállításához szükséges személyes adatait, és inkább nem is vásárol semmit. Bár, amennyiben mindenképpen ott akarja megvenni a ruhát, akkor az adatainak megadása miatt később is gondja lehet, hiszen mivel a ruha ellenértéke meghaladja a 900 ezer forintot, így arról is számla-kibocsátási kötelezettsége keletkezik az eladónak a teljesítéskor [165.§ (3) bekezdés b) pont].

Nem mindegy, kinek a nevére szól Nem mindegy ugyanakkor az sem, hogy kinek a nevére szól a számla. Az Áfa-törvény 159.§ (1) bekezdése szerint az ügyletet teljesítő adóalany köteles termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Amennyiben a felek a szerződésben valótlanul nyilatkoztak, és e miatt a termék beszerzőjeként az eladó tévesen vagy szándékosan nem a valós vevő nevére bocsátja ki a számlát, akkor az ilyen számla nem minősül hiteles bizonylatnak, amelyre – adóalanyisága ellenére – az azon beszerzőként feltüntetett személy adólevonási jogot nem alapíthat.

Az Áfa-törvény 127.§ (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanis az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. A „nevére szóló” kitétel a jogszabályban nem azt jelenti, hogy a számlaadáskor bármilyen nevet lehetne a számlán vevőként feltüntetni, hanem azt jelenti, hogy az ügyletben a valóságban is vevőként szereplő személyt kell a számlán feltüntetni.

Az Áfa-törvény 120.§ a) pontja alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ez azt jelenti, hogy adót csak adóalany vonhat le, és ő is csak olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele során a rá áthárított előzetesen felszámított adóval kapcsolatban, amelyet a saját gazdasági tevékenységéhez hasznosít.

Nyugta Az Áfa-törvény 166.§-a nyugta kibocsátását abban az esetben teszi kötelezővé, ha az adóalany azért mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, mert a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163.§ (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164.§ (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtérítette, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kérte. Mivel az előleg átadására, átvételére nem alkalmazható az Áfa-törvény fenti, nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó előírása, ezért abban az esetben, ha az adóalanynak nem adóalany magánszemély fizet 900 ezer forintot el nem érő összegű előleget, és számla kibocsátását nem kéri az adóalanytól, akkor az átvett előlegről sem az Áfa-törvény szerinti számlát, sem nyugtát nem köteles kiállítani. Azonban a Számviteli törvény 165.§ (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).

A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Így attól függetlenül, hogy a fent tárgyalt egyes esetekben az adóalany az előleg átvételekor az Áfa-törvény szerint sem számla, sem nyugta kiállítására nem köteles, az előleg átvételét mint gazdasági eseményt mindenképpen bizonylatolnia kell a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal, feltéve hogy az adóalany a Számviteli törvény hatálya alá tartozik. A Számviteli törvény 166.§ (1) bekezdése szerint számviteli bizonylatnak tekinthető minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, így a számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat stb. – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási PHARMORIENT 242

Fontos a teljesítési hely Számlát kell kibocsátani ugyanakkor az Áfa-törvény 159.§ (2) bekezdés c)–d) pontjai alapján abban az esetben is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye – az Áfa-törvény előírásai szerint – nem belföldön van, feltéve, hogy az adóalanynak kizárólag belföldön van gazdasági célú letelepedési helye, ilyen hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. 2012. január 1-jétől elkülönül a nem belföldön letelepedettek külföldön történő teljesítés esetén a Közösségen belül és a harmadik ország területén történő teljesítések számlázásának szabályozása. Belföldön kívül, a Közös24

XXI. évfolyam, 2012. december

ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Ide tartoznak azok az ügyletek, amelyeknek során a közösségi irányelv szabályai szerint a teljesítés helye a Közösség egy másik tagállamába, vagy harmadik országba tevődik, de sem ott, sem másutt az adóalanynak sem székhelye, sem telephelye nincs, függetlenül attól, hogy a teljesítés helyén az ottani jogszabályok okán esetleg adóalanyként regisztráltatnia kell magát.

Forrás: Adó Online

ség területén történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése esetében akkor kell magyar szabályok szerinti számlát kibocsátani, ha az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője.

Belföldön kívül, harmadik országban történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése esetében akkor kell a magyar Áfa-törvény szerinti számlát kibocsátani, ha az adóalanynak az adott

Üzletrész adásvétele kínált cég kapcsán a vételi szándékkal fellépőnek először mégis azt kell megvizsgálnia, hogy az miért eladó. Ennek számtalan oka lehet. Gyakori, hogy személyi (tulajdonos halála), jogszabályi változások történnek, de maga a piac is megváltozhat (társaságok bedőlése, vevői kör leszűkülése) stb. Kifuthat a lehetőség, amely miatt a tulajdonos a vállalkozást létrehozta, vagy csak egyszerűen nem jön be az üzlet.

Ha nem működik a cég, akkor meg kell tudni, hogy miért van ez. Adóhatósági igazolásokat kell begyűjteni, a vevői és beszállítói kört kell átvilágítani, illetve a céget is érdemes teljes egészében átvilágítani, átvilágíttatni, ugyanis az adókockázatokat ki kell szűrni a társaság megvásárlása során és érvényesíteni kell az árban. Továbbá érdemes a társaság teljes struktúráját átnézni például gyakori tulajdonosváltás, székhelyváltozás, adóoptimalizálás tekintetében.

Ebben a cikkben rendhagyó módon az üzletrész adásvételének előnyeit és adózását részletezzük, ugyanis az ezzel kapcsolatos adózási tudnivalók csak ritkán kerülnek összefoglalásra. Az üzletrész adásvételének számos adóoptimalizálási vetülete is van, melyeket igyekszünk ebbe a cikkbe „belesűríteni”.

Az üzletrész megvásárlása, mint a cégalapítás alternatívája A cégvásárlásról a befektetés céljából történő tulajdonjogszerzés, illetve a konkurencia bekebelezése, felvásárlása juthat eszünkbe, pedig az üzletrész megvásárlása alternatívája is lehet a cégalapításnak, ugyanis a cégalapítás költségei idei évtől megnőttek, így kiemelt jelentősége lesz ezen az úton cégtulajdon szerzésének. Előnye, hogy a módszerrel egyből piaci részesedést lehet szerezni a megvásárolt cég működési területén, szükséges eszközöket kész folyamatokat, pályázatot, pályázati pénzt, munkaerőt. A kezdő üzletemberek ötleteiket, elképzeléseiket így hamarabb bevétellé tudják alakítani. Ma Magyarországon a 2-3 éves, stabil árbevételű cégeknek van komolyabb piaca, de kezdő „üres” vállalkozásokat is szívesen vásárolnak. Vásárolnak ugyanakkor veszteséges társaságokat is, hogy később egy másik társasággal, amely nyereséges „összeolvasszák”. A válság hatására sok esetben a társaságok, magánszemélyek nem a társaságok üzletrészeit vásárolják meg, hanem a vevői, beszállítói kört, melyért járadék formájában folyamatosan fizetnek az eladó számára a befolyt nyereség terhére, így a kevésbé jó potenciállal rendelkező, „eladhatatlan” társaságok is bevételhez juthatnak.

Az üzletrész fogalma A Gt. értelmében az üzletrész testesíti meg a korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot. Ez a definíció kiegészítendő azzal, hogy természetesen jogai mellett a tag kötelezettségeit éppúgy kifejezi az üzletrész, ami jellegét tekintve absztrakt fogalom, elvont dolog, nem összekeverendő a törzsbetéttel. Utóbbi a törzstőke meghatározott hányadaként jelenti a tagok alapításkori vagyoni hozzájárulásának mértékét, illetve annak szolgáltatásáért való felelősséget, ennélfogva összege pontosan meghatározott. Az üzletrész névértéke a társasági szerződésben szintén rögzített, a törzsbetét mértékéhez igazodik, bár maga az üzletrész csak a bejegyzést követően jön létre, és éppen ezért a bejegyzés előtt nem is ruházható át.

Tényleges értéke azonban változó, a társaság vagyoni helyzetének, eredményességének vagy éppen eredménytelenségének következtében több vagy kevesebb is lehet. Összességében a törzsbetét

Tennivaló cégvásárlás előtt Természetesen előzetes felmérést kell készíteni, amely kitér a konkurencia elemzésére, az üzemi-, a kereskedelmi egység, stb. megvizsgálására, azaz a profitképző struktúra átvilágítására. Egy eladásra XXI. évfolyam, 2012. december

25

PHARMORIENT 242

a teljesítésének ellenértékeként megszerzett tagsági jogok és kötelezettségek foglalata. Üzletrész átruházásakor tehát kiindulópont az üzletrész névértéke – meghatározott névértékű üzletrészt kap a vevő –, de valószínűbb annak tényleges piaci forgalmi értéken, „árfolyamértéken” való megszerzése, lévén, hogy nincs összefüggés az alapításkori vagyoni hozzájárulás és egy későbbi adásvételi szerződésben megjelölt vételér között.

saság egy másik tagjára. Még arra is lehetőség van, hogy több tag esetén, valamelyik tagot előnyben részesítsék a többiek azzal, hogy a társasági szerződésben részére elővásárlási jogot biztosítanak. Ha egy meglévő tag veszi meg egy tulajdonostársa üzletrészét, akkor nem két üzletrésszel fog majd rendelkezni, hanem korábbi üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. Vagyis minden tag csak egy üzletrésszel rendelkezhet egy Kft-ben.

Az üzletrész forgalomképessége Az üzletrész tehát tagsági jogokat és kötelezettségeket magában foglaló vagyoni értékű jog, és mint ilyen, forgalomképes, azaz átruházható. Üzletrész több jogcímen is gazdát cserélhet: alapvetően adásvétel útján idegenítik el, de lehetséges üzletrész tekintetében ajándékozás, csere, engedményezés, illetve apportálás is. A Gt. átruházás alatt érti egyrészt mindezen jogcímeken történő elidegenítést együttesen – az adásvételen kívüli más jogcímen történő átruházást a társasági szerződés korlátozhatja, vagy kizárhatja –, másrészt azonban fontos megjegyezni, hogy „üzletrész-átruházáson” – ahogy az a törvény egyéb, az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseiből kiderül – az adásvételi szerződéssel történő eladást kell érteni.

Mi a helyzet akkor, ha egy kívülálló személy venné meg az eladó üzletrészt?

Ezt a törvény eltérő, szigorúbb szabályokhoz köti, ezzel is elősegítve, hogy a tagok megakadályozhassák olyan személyek belépését a cégbe, akivel nem szeretnének közös üzleti tevékenységet folytatni. Fontos, hogy üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. A törvény ilyen esetben elővásárlási jogot biztosít, mégpedig a következő sorrendben: a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt illeti meg elővásárlási jog, de csak akkor, ha adásvétellel történik az üzletrész átruházása. Fontos, hogy az elővásárlásra jogosult ezt a jogát nem adhatja át másnak, illetve ezzel nem akadályozhatja meg az adásvételt korlátlan ideig. Ha ugyanis az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem akar élni. A társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy esetén ez a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Az üzletrészt átruházni azonban nem csak adásvétellel lehet, hanem például ajándékozással is. Ilyenkor elővásárlási jog sem létezik, tehát elméletileg így kikerülhető ez a korlát. A tagok azonban már a cég alapításkor vagy később is gondolhatnak erre, és biztosíthatják, hogy nem kívánt személy ne lehessen tag a társaságban. Ezt úgy tehetik meg, ha a társasági szerződésben az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozzák, feltételhez kötik, vagy teljesen kizárják, megtiltják.

Az üzletrész vásárlás előnyei Mivel az eladó és a vevő céljainak találkozásáról van szó, lehetőség nyílik az eladó vállalkozás ingatlanjainak és ingóságainak kedvező feltételekkel történő megvételére. Ilyenkor az áru ellenértékét a már megtermelt profitból, és nem hitelből lehet kiegyenlíteni. A hitel kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a bankok könnyebben folyósítanak hitelt régebb óta sikeresen működő vállalkozásnak. Egy, netán több pályázat elnyerése, vagy egy tenderen történő sikeres szereplés hosszú távra biztosíthatja egy cég nyereséges működését. Főleg az utóbbiak során fordul elő, hogy a kiírásban előírják, hogy egy bizonyos működési idő szükséges a részvételhez. Ilyenkor a cégvásárlás jelentheti egy megbízás megszerzését.

Korlátok Cégértékesítés esetén sokan abban a hitben vannak, hogy ha értékesítik a cégüket, akkor megszabadulnak végleg minden társasági kötelezettségtől. Betéti társaság (Bt), közkereseti társaság (KKT) esetén a tagok a kilépéstől számított 5 évig ugyan úgy felelnek a társasági tartozásokért, mintha bent maradtak volna a cégben. Arra is érdemes figyelni, hogy kinek adják el a cégüket, üzletrészüket. Amennyiben a cég megszüntetési eljárással szűnik meg (például a NAV törli a cég adószámát, vagy nem adja le a bevallását), a megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet

Kinek adható el az üzletrész?

Fő szabály szerint a vevő lehet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy egy kívülálló személy is. Mielőtt azonban sort kerítenénk az eladásra, ismernünk kell a cég társasági szerződését, hiszen arra is van lehetőség, hogy abban a tagok korlátozzák az üzletrészek átszállását, megszabják annak feltételeit. A törvény is tartalmaz rendelkezéseket az üzletrész átruházásával kapcsolatban. Különbséget tesz aszerint, hogy a vevő már a társaság tagja, vagy egy kívülálló személy. A fő szabály, hogy az üzletrész szabadon, megkötések nélkül átruházható a tárPHARMORIENT 242

26

XXI. évfolyam, 2012. december

rokon, tag, esetleg harmadik személy tulajdonába kerül a teljes cégvagyon. Ha bíróság előtt bebizonyosodik, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekei szerint gyakorolta ügyvezetői hatáskörét a társaság képviselője, és a vagyonkimentéssel a követelések teljesítését meghiúsította, magánvagyonából kell rendeznie az okozott kárt, amelynek összegét ugyancsak a bíróság mondja ki. Akinek a csődtörvény rendelkezései alapján a felelősségét megállapítják, az új cég alapításakor nem vállalhat ügyvezetői felelősséget.

Mindennek a jogi háttere, hogy 2012. március 1jétől lépett hatályba a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 61/B. §-a, mely bevezeti a tagváltozás bejegyzése iránti eljárást. E passzus értelmében a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.

más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást (50,1 %) biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. Amikor egy üzletrész más tulajdonába kerül, akkor ezzel természetesen minden ehhez kapcsolódó tagsági jog és kötelezettség az új tulajdonosé lesz és az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégbíróságnál megtörtént-e már a változás bejegyzése, vagy sem. Új szabályok Pert indíthat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azok ellen, akik tönkrement cégük teljes vagyonát még a felszámolás előtt törvénytelenül eltüntetik, tartozásaikat pedig nem rendezik és csak a vevő- és szállítói állományát adják el a társaságuknak.

A felelőtlen cégvezetők személyes vagyonukkal felelhetnek az államnak és a hitelezőknek okozott kárért. A csőd szélére jutott vállalkozások egy része törvénytelenül próbálja eltüntetni vagyonát, és csak kevés hitelező jut a pénzéhez, ha adósát felszámolják. Ezek a cégek tartozásaik révén kárt okoznak az államnak és a pénzügyi, illetve vállalkozói szektornak is. A 2012-ben bevezetett adóregisztrációs eljárással azonban a fentiek szerint eljáró cégvezetők kiszűrhetők, hiszen a NAV új cég alapítása, illetve üzletrész átruházása, vezető tisztségviselő változása esetén vizsgálhatja az érintettek adózói múltját.

Azok tehát felelős vezetőként már nem vehetnek részt az üzleti életben, akik korábban magánszemélyként vagy az általuk képviselt cégeken keresztül egyéb tartozásaik mellett jelentős adótartozást halmoztak fel. Ráadásul, aki korábban nyilvánvalóan vagyonkimentéssel próbálkozott, nem ússza meg felelősségre vonás nélkül, hiszen akár személyes vagyona is bevonható volt cége köztartozásainak rendezésébe. A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanis rögzíti az ügyvezetői feladatokat és kötelezettségeket, és ha ezeket valaki megszegi, kötelezhető a hitelezőkkel szembeni helytállásra.

A cégvezetők perelhetősége a csődtörvény fontos hitelezővédelmet biztosító eszköze. Lényege, hogy az adóhatóság a felszámolási eljárás ideje alatt a volt képviselő felelősségének megállapítását kérheti a bíróságtól, ha úgy véli, csak látszólag törvényesek azok az eszközök, amelyekkel csökkentette a vagyont. Hiszen gyakori, hogy valamilyen polgárjogi ügylettel, vagy fiktív gazdasági esemény révén XXI. évfolyam, 2012. december

Adózási konzekvenciák Az üzletrész tulajdonjogának átruházása következtében annak függvényében alakulnak a közteher fizetési és bevallási kötelezettségek, hogy az átruházásra ellenérték fejében (visszterhesen, adásvétel útján), vagy ingyenesen kerül sor, illetve magánszemélyek vagy társaság között. Az üzletrész átruházása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény („Áfa tv.”) 86. § (1) bekezdés f) pontja értelmében mentes az áfa alól. Ez azt is jelenti, hogy az üzletrész átruházását nem kell számlának kísérnie, elégséges arról olyan okiratot kibocsátani, ami megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti számviteli bizonylatnak (Áfa tv. 165. § (1) bek. a) pont). A Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy számviteli bizonylat lehet maga az üzletrész átruházásáról szóló szerződés is.

Az ellenérték fejében magánszemély által történő üzletrész átruházás esetében, az eladásból származó jövedelem főszabályként árfolyamnyereségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. §-a alapján. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek (például értékpapír megszerzésekor fizetett illeték) együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

Kneitner Lea, Adó-Tipp 27

PHARMORIENT 242

Tartalom Duplázna az Esmyával a Richter ................................................................................1 Húsz százalék megtakarítást remélnek .......................................................................2 Törzskönyvezési kérelmet nyújtottak be a Richter szerére az USA-ban ...................3 Az OEP nem tud a gyógyszerkassza növeléséről .......................................................4 A betegadatok cseréje Európában ...............................................................................5 A béta-blokkolók végnapjai – új szerepkörben a dopamin ........................................6 A magyar egészségügy is a norvég útra lépett ...........................................................7 Mit érdemes tudni Norvégiáról...................................................................................9 A gazdasági válság hatása az egészségügyre ...........................................................12 Feltárták a csokoládé utáni sóvárgás hátterét ...........................................................14 Az egészséges táplálkozás .......................................................................................16 A sok fruktóz károsítja a memóriát...........................................................................18 Az orvosok gyakran rendelnek nagycsomagolásokat...............................................19 Visszér – a lábunk ellensége .....................................................................................20 Nemcsak az evés mennyisége, az időzítése is számít ..............................................21 AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL A számla- és nyugtakibocsátás szabályai .................................................................23 Üzletrész adásvétele..................................................................................................25 **************************************************

Előzetes a PHARMORIENT 2013. 243. szám tartalmából: – Egészségpénztár versus egészségbiztosítás – A gazdasági válság hatása – Gondoskodó szociális állam – Gyilkos növény segíthet a sebgyógyulásban – Nemzetközi tapasztalatok – Amit a vállalkozónak tudni kell ************************************************** Gyógyszerészeti tájékoztató folyóirat Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Fekete Tibor A kéziratok és mellékletek őrzését vagy visszaküldését nem vállaljuk.

Kiadja: KF & T Vállalkozási Iroda és Kereskedőház Kft., 1144 Budapest, Gvadányi u. 87.

Telefon: 383-8039, 383-8011, Fax: 383-8177 • E-mail: fekecs@mail.datanet.hu Felelős kiadó: a KF & T KFT. ügyvezetője Lapalapító kiadó: dr. Kecskés Imre HU ISSN 1216-6456 Előfizethető a kiadó címén.

Előfizetési díj: egész évre 6952 + áfa (5%), összesen 7300 Ft. Nyomdai munkák: F-G-M Béda Books Kft. PHARMORIENT 242

28

XXI. évfolyam, 2012. december