Pharmorient 231

Nemzetközi visszhang magyar kutatási eredményekről Államokban kidolgozott kétdimenziós technikát, a két-foton pásztázó mikroszkópot, háromdimenzióssá fejlesztve az eljárást. A fejlesztéseket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé, a munka oroszlánrészét az igen tehetséges Rózsa Balázs orvos és fizikus végezte, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter kitűnő informatikusként és szoftverkészítőként jellemzett. A technika lényege, hogy az idegsejteket feltöltik festékanyaggal, amelyből az átmenő lézersugár fényreakciót vált ki, ami mérhető. A rendszer a másodperc ezredrésze alatt képes akár egyetlen idegsejtben felfedni az ingerlésre adott válaszokat.

Az agyi funkciók megértése olyan módszereket igényel, amelyek lehetővé teszik a neuronok aktivitásának mérését az idegrendszer különböző részein. Ám egyetlen neuronon belül is, az idegsejt különböző szegmenseiben az aktivitás különbözőképpen változik térben és időben. Tehát ahhoz, hogy megértsük a neuronok működését, ezt egyszerre kell az idegsejt több helyén mérni. Eddig sok millió, sok milliárd idegsejt működéséből vontak le következtetéseket, de ezek nem egyfajta neuronok voltak. Ezzel az eljárással viszont egyetlen idegsejttel lehet dolgozni, pontosan megmérve, hogy például a kalciumszint hogyan változik, és mennyi idő alatt. Ez a rendkívül érzékeny módszer néhány milliszekundum alatt, tehát az elektromos jelenségekkel azonos időben tudja a változásokat regisztrálni. Az eljárás elsősorban gyógyszerkutatásokban nyerhet alkalmazást. A módszer segítségével pontosan feltérképezhetők, hogy a gyógyszermolekula miként hat a vizsgált idegsejtre, milyenek az esetleges mellékhatások.

Tavaly az amerikai akadémia lapjában, a PNAS-ban jelent meg egy cikkük, a mostani tanulmány pedig már arról számol be, hogy in vivo körülmények között is tudják vizsgálni az idegsejtek működését. Ennek beláthatatlan lehetőségei lesznek a jövőben, hiszen most már nemcsak egy-egy izolált agyszelet-preparátumban, hanem in situ, természetes környezetében lehet vizsgálni a gyógyszerek hatását. forrás: MTI

A gyógyszerkutatások és terápia új lehetőségeit tárják fel a Vizi E. Szilveszter akadémikus által vezetett kutatócsoport új eredményei, amelyek a Neurochemistry International és a Nature Methods című tekintélyes folyóiratokban láttak napvilágot januárban.

A Neurochemistry International című folyóiratban ismertették azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyekben PhD-hallgatókkal egy antidepresszáns készítmény szelektív, az idegsejtek pusztulását gátló hatását vizsgálták. Azt fedezték fel, hogy a forgalomban lévő fluoxetin a stroke után is alkalmazható, ugyanis gátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásért felelős NMDA-receptor hatását. Ezáltal mérséklődik egy serkentő vegyület, a glutaminsav hatása, ami a kalciumkoncentráció csökkenését vonja maga után a neuronokban, és ily módon korlátozza az idegsejt-elhalást.

A készítmény elősegíti az agyvérzés utáni motoros funkció helyreállítását is – húzta alá az akadémikus, hozzáfűzve, hogy az elgondolás annyira új volt, hogy csupán a negyedik folyóirat fogadta el közlésre. Ennek viszont az lett a következménye, hogy velük egy időben amerikai klinikán már ilyen célból próbálják ki ezt a gyógyszert. Bár kezdeményezték a szabadalmi védettség megszerzését a készítménynek erre a hatására, ezt azonban valószínűleg nem tudnak majd érvényesíteni, mert már a gyakorlatban mások ezt megpróbálták.

Ezzel azonban immár tudományosan is alá van támasztva, hogy miért lehet és miért kell ezt az antidepresszáns vegyületet agyvérzés után alkalmazni. Felhasználási területe egyelőre még nyitott, de meggyőződésük, hogy nagyon sokrétű lesz. Ez az egészségügyi ellátás szempontjából igen fontos, mert az ilyen megbetegedésekre nincs gyógyszer. Mint rámutatott, a kutatásokat elősegítette az az eljárás, amelynek alkalmazási eredményeit a Nature Methodsban mutatta most be kutatócsoportjával. Arról számoltak be, hogy in vivo, vagyis az élő szervezetben, állatkísérletekben miként lehet vizsgálni az idegsejtek, a neuronok működését. Ismertetésük szerint az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) 2000ben kezdődtek a kutatások néhány tehetséges fiatal bevonásával, akik tökéletesítették az Egyesült XXI. évfolyam, 2012. január

1

PHARMORIENT 231

2012 – Szentágothai-év nevezték ki. A tanszék háború utáni újraindítása után a vesztibuláris rendszer és a neuroendokrinológia témakörével foglalkozott. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1948ban az MTA levelező tagjává választották.

1963-ban vette át Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működésével foglalkozott. Emellett többek között kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal és a reflexmechanizmusokkal is foglalkozott, kutatott. Szentágothai nagyon jelentős eredménye, hogy az anatómia oktatását teljesen új pályára állította. Az addig morfológiai tárgyat funkcionális anatómiaként oktatta. 1967-ben választották az MTA rendes tagjává. 1973-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia alelnökévé. Négy évvel később a tudományos köztestület elnöke lett.

A tanszéket 1977-ig vezette, majd 1986-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de a tanítást nem hagyta abba. Leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv volt, melyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. 1985-ben országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett. Ezt a tisztséget az Elnöki Tanács megszűnéséig viselte.

A rendszerváltás során bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az 1990-es országgyűlési választásokon a rendszerváltó párt színeiben, annak országos listájáról szerzett mandátumot. A külügyi bizottság tagjaként dolgozott.

A Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos akadémia elnöke 1994. szeptember 8-án Budapesten hunyt el. Több idegtudományi iskola is született, amelyek eredményeiben ma is érződik hatása. Az 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (Brain Prize) említhető példaként, amelyet 2011ben elsőként három magyar kutatónak, Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda. A centenáriumról számos rendezvénnyel emlékeznek meg országszerte, így például a Pécsi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen, amelyeknek Szentágothai János a professzora volt.

A hazai ünnepségek főrendezvénye október 31-én,

Ritkán esik meg, hogy egy magyar tudósnak nemzetközi évet szentelnek. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Szentágothai János születése századik évfordulója tiszteletére a 2012. évet a neves agykutató emlékének szenteli. Kiemelkedő kutatóként azok között volt, akik a Nobel-díjasokkal egy sorban álltak. Szentágothai János (eredeti neve Schimert), Budapesten született 1912. október 31-én. Apai ágon erdélyi szász (német anyanyelvű kisebbség), anyai ágon székely (magyar tudatú, magyar nyelvű népcsoport) származású orvoscsalád második gyermekeként született. A budapesti Német Gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára.

Ugyanitt tanult három testvére is. 1936-ban avatták orvosdoktorrá. Már egyetemista korában a Lenhossék Mihály vezette anatómia tanszék munkatársa lett. Mindhárom lánya az orvosi pályát választotta.

Szentágothai János apja: Schimert János Gusztáv (Erdélyszerdahely, 1877. május 29. – Stuttgart, 1955. augusztus 15.) orvos. Életműve kiemelkedő és máig feldolgozatlan. A személyes elkötelezettsége és küldetéstudata teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Magyarországon fennmaradjon és fejlődjön a homeopátia. Apja patikus volt. 1898 és 1907 között német nyelvterületen készült az orvosi hivatásra. Diplomáját 1908-ban honosíttatta és a Bethesdában vállalt állást.

Szentágothai János anyai nagyapja: Antal Géza orvosprofesszor, a Magyar Tudományos akadémia tagja. Nagyenyeden született 1846. szeptember 11-én és Budapesten halt meg 1889. december 20-án.

Szentágothai János anyai dédapja: dolbergi és randeneggi Lumniczer Sándor (Kapuvár, 1821. március 29. – Budapest, 1892. január 30.) orvos, sebész, egyetemi tanár, főrendiházi tag. Nevét egy vérzéscsillapító sebészi segédeszköz, a Lumniczerfogó őrzi.

Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. Egy évet Bázelben tanult posztgraduális képzés keretében. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé PHARMORIENT 231

2

XXI. évfolyam, 2012. január

Nobel-díjas, de világszerte ismerték. Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciences-nek, külső tagja volt a Royal Society-nak és a vatikáni Pápai Akadémiának is.

Több egyetem, így az Oxfordi Egyetem választotta díszdoktorának.

Nagyon jó előadó volt, aki igen nagy népszerűségnek örvendett mind a nemzetközi konferenciákon, mind a medikusok körében. Nagyon jól rajzolt, festett, kiváló színészi képességekkel volt megáldva, nagy értője volt a költészetnek, a zenének, de széleskörű botanikai ismeretekkel is rendelkezett. A 20. század nagy polihisztora volt.

Szentágothai János születésnapján lesz a Magyar Tudományos Akadémián, az emlékkonferencia védnöke Pálinkás József. Hámori József akadémikus, az egykori tanítvány, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke kiemelte, hogy a Szentágothai-év a magyar agykutatás elismerése is. Elmondta: Szentágothai Jánosnak már kutatói karrierje elején volt egy olyan módszertani felfedezése, amely az idegpályák kutatását teljesen új utakra terelte.

Hámori József szerint a „mindenevőség” akadályozta meg, hogy Szentágothai János, akit többször is felterjesztettek a legrangosabb tudományos elismerésre, megkapja a Nobel-díjat. Nem lett ugyan

Gyógyszerszoftver a kórházakban program hibakereső funkciót bocsát rendelkezésre valamint a diagnózisok és a laboradatok maximális integrációját. Mindezek a rendelési programok útmutatásokat és figyelmeztetéseket adnak, de a gyógyszerelésről a döntés mindig az orvosé.

A gyógyszerelési folyamatokat más országokban sokkal jobban ellenőrzik. Németország ezen a területen utolsó Európában. Németországban több mint 60 ezer gyógyszer van a piacon, de csak 2 ezer van a kórházak gyógyszerlistáin. A kórházi mindennapokban a betegfelvételnél a gyógyszerelés gyakran egy rémálom: a beteg hoz egy listát az ambuláns generikumjaival, amire azonban OTC szemcseppjei nincsenek feljegyezve. A nővérek kézírással felveszik a gyógyszerelési helyzetet és továbbadják az orvosnak, aki felírja a készítményt.

Ez a folyamat idő- és személyzetigényes, valamint gyakran bizonytalan. Ezért a szoftverelőállítók programokat kínálnak egy strukturált kórházi gyógyszerelés támogatására. Ezek megkönnyítik a dokumentálást és a készítmények rendelését. Az egyik gyakran alkalmazott ilyen termék támogatja a betegfelvételt, a különböző rendelési feladatokat az osztályon és a gyógyszertárban. A szoftver befogadja a háziorvosi gyógyszerelést, amely alapján az orvos rendelhet. Egy interakcióvizsgálat keretében az orvos ellenőrizheti rendelését a mellék- és kölcsönhatásokra nézve. A program összehasonlítja a különböző hatóanyagokat és figyelmeztetést ad, ha például két generikum nem adható együtt.

Ezenkívül biztonsági intézkedések tehetők, ha például a gyógyszerrendelésnél bizonyos értékeket túllépnek, automatikusan értesítik a klinikai gyógyszerészt. A klinikai gyógyszerelés hatóanyagai alapján a program támogatja az elbocsátási gyógyszerelés összeállítását is. Egy másik program a dokumentáció keretében útmutatást ad a gyógyszerek kiválasztásához és adagolásához a beteg kora, neme és vesefunkcióinak figyelembevételével. Az orvos klinikailag releváns figyelmeztetéseket kap a rendelés időpontjában, ezzel a hibák és kockázatok elkerülhetők. Ennek az elérésére a XXI. évfolyam, 2012. január

Németország az utolsó Más országokban a gyógyszerelési folyamatot sokkal jobban ellenőrzik. Németország itt az utolsó Európában. Mégis a gyógyszerelési program piaca kicsi. Az egyik említett programot eddig csak 8 kórházban alkalmazzák, a másikat 19-ben. Az országos elterjedtségét 5% alatt becsülik. Más országokban az ilyen programok sokkal elterjedtebbek, mindenekelőtt az USA-ban és néhány ázsiai országban. A probléma nemcsak a szoftver hiányán múlik, hanem a személyi hiányon. Európában átlagosan 100 kórházi ágyra jut egy gyógyszerész, Németországban 300 ágyra. Ezt a betegbiztonság szenvedi meg.

A megtakarítások fedezik a költségeket Egy hivatkozott szakértő szerint a program beszerzése egy jó beruházás. Ahol kevesebb hiba keletkezik, ott kevesebb felelősségi kockázat is van és ez a rendeléseknél több biztonságot nyújt. Egy program 30–40 ezer euróba kerül. Az egyik előállító az évi licencköltségeket a kórház nagysága és esetszáma szerint számolja. A másik is esetszámok szerint számol. Egyedül azokkal a megtakarításokkal, amelyeket jobb gyógyszerbeszerzéssel, kevesebb lejárt gyógyszerrel és kevesebb fogyasztással érnek el, a program nagy része finanszírozható.

A következő lépés lehet az unit-dose automaták alkalmazása. Az előállítók már dolgoznak a kórházi gyógyszerelés teljes automatizálásán.

Kma 3

PHARMORIENT 231

Generikus program a patikában jétől dokumentált módon szükséges felhívniuk a betegek figyelmét arra, hogy a kiváltott gyógyszerrel helyettesíthető, de kedvezőbb térítési díjú készítmény is vásárolható. A gyógyszertárak a tájékoztatást a blokkhoz kapcsolódóan is megadhatják, így a beteg pontosan láthatja, hogy milyen megtakarítást jelentett volna az olcsóbb gyógyszer kiváltása.

A kormányok a világ számos pontján előnyben részesítik a generikus programokat. Ennek eredményeként terjed a generikus készítmények, használata, forgalma, miközben a terápiákban megmaradnak az innovatív, magasabb árú gyógyszerek is.

A betegek jelentős része ragaszkodik a megszokott, számára tünetmentességet okozó patikaszeréhez és a terápiája folyamatosságágához. A generikus programok nem titkolt célja, hogy a gyógyszertámogatásra fordított kiadások csökkenjenek. Ehhez persze a finanszírozó rendre hozzáteszi, hogy a programot úgy hajtja végre, hogy közben a gyógykezelés biztonsága, minősége nem változik, csak a hatékonysága javul. A program támogatói rendre arról nyilatkoznak, hogy a generikus program révén a gyógyszerelés gazdaságossága javul.

A program mindenhatóságában kétkedők pedig azt hangsúlyozzák, hogy ezek az alapelvek nem, vagy legalábbis nehezen érvényesülnek.

A „magyar generikus program” speciális, mivel a bevezetését nem előzték meg széles szakmai körben lefolytatott konzultációk. Nem született konszenzus a szakmai szervezetekkel és nem vették figyelembe a magyar betegek árérzékenységét és márkához való ragaszkodását. Nyugat-Európában vagy az Egyesült államokban a generikus készítmények ára legalább 30–40%-kal alacsonyabb, mint az adott innovatívé. Ez ténylegesen hatással van a piaci folyamatokra. Magyarországon akár 1 Ft-os árcsökkentéssel is komoly piaci átrendeződést lehet elérni egy adott terápiás csoportban. Az átrendeződés után pedig kialakulnak a hiánycikkek. A piaci folyamatokat ez határozza meg. Ehhez hozzá kell tenni, hogy alapvetően a betegek gyógyszerelését az orvos határozza meg, a gyógyszerész – mint a gyógyszer szakértője – szerepe sokkal kisebb. A háziorvos számára ugyanakkor többletmunkát jelent a generikumra áttérés, mivel a beteget meg kell győznie az olcsóbb gyógyszer hatékonyságáról. Az orvos konfliktusa abban is megjelenik, hogy az általa alkalmazott terápia során igyekszik a leghatékonyabbat kiválasztani, azonban a generikumok esetében ez nem mindig biztosítható. Alkalmaznia kell az olcsóbb terápiát, mert hónapról hónapra mérik gyógyszerfelírását és

Ha a gyógyszertárban a beteg számára magasabb térítési díjú, az ösztönző rendszer által nem kedvezményezett gyógyszert adnak ki, február elsejétől dokumentáltan fel kell hívniuk a betegek figyelmét arra, hogy kedvezőbb térítési díjú készítmény is vásárolható – hívta fel a figyelmet az egészségügyért felelős államtitkárság. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága kiemelt egészségpolitikai célkitűzésének tekinti, hogy az azonos hatóanyagú, egyenértékűnek minősített, egymással helyettesíthető gyógyszerek esetében olyan szabályozókat alakítson ki, amelyek elősegítik a gyógyszerek fogyasztói árának jelentős csökkenését. Ezáltal érhető el, hogy ezekért a gyógyszerekért a társadalombiztosításnak és a lakosságnak is kevesebbet kelljen fizetni. Az így megtakarított pénzen a társadalombiztosítás más gyógyszerek és egészségügyi ellátások finanszírozását lesz képes biztosítani, tehát csökkennek a betegek gyógyszerköltségei.

Az egymással helyettesíthető gyógyszerek árának jelentős csökkenése egy többlépcsős program keretei között valósítható meg – írja közleményében az államtitkárság. Mint ismert, tavaly ősszel az ágazat újraszabályozta a gyártók közötti árversenyt és bevezette a preferált referencia ársávba tartozó, legolcsóbb gyógyszerek körének kialakítási szabályait. Ezekkel a lépésekkel az érintett gyógyszerek körében kb. 20 százalékos árcsökkentést sikerült elérni.

A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása idén tovább folytatódik. Január elején lépett hatályba az a rendelkezés, amely a gyógyszerészeket is arra ösztönzi, hogy a társadalombiztosítás által preferált referencia ársávba tartozó, vagy ennek hiányában referencia gyógyszerként elismert, legkedvezőbb térítési díjú gyógyszereket ajánlják fel a betegeknek. Kompenzációként, a gyógyszerészek kérésére, az idei költségvetés 2,7 Mrd Ft-ot biztosít a gyógyszerészi generikus programra. Ebből azok a gyógyszertárak részesedhetnek, amelyek azoknak a recepteknek több mint 35 százalékában, amelyekre az orvos helyettesíthető gyógyszereket írt fel, a társadalombiztosítás által referencia-gyógyszernek elismert, legkedvezőbb térítési díjú gyógyszereket adják ki a betegnek. A gyógyszertárak rendeletben meghatározott szabályok szerint, utólag juthatnak hozzá az ösztönzőhöz, amelynek összege a preferált gyógyszerek kiadási arányával növekszik.

Ha a gyógyszertárban a beteg számára magasabb térítési díjú, az ösztönző rendszer által nem kedvezményezett gyógyszert adnak ki, február elsePHARMORIENT 231

4

XXI. évfolyam, 2012. január

kumok minőségét szigorú szabályok szavatolják, forgalomba hozatali engedélyüket az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), illetve a hazai gyógyszerhatóság (korábban az OGYI, napjainkban a GYEMSZI) adja ki, terápiás hatásuk nem kérdőjelezhető meg.

Számos rangos külföldi vizsgálatot és elemzést tudnak a generikus program ösztönzői felvonultatni annak bizonyítására, hogy az originális készítmények klinikailag semmiféle bizonyított előnyt nem biztosítottak a pácienseknek a generikus helyettesítőkhöz képest. Ha ezt a véleményt kifejtő kutatók következtetéseit elfogadjuk, aligha marad érv amellett, hogy a szabadalmi védettségüket elvesztő hatóanyagok esetében a drágább originális gyógyszereket alkalmazzuk a betegek és az egészségbiztosító számára egyaránt kisebb terhet jelentő generikus készítmények helyett.

A korábbi időszak tanulsága, hogy a generikus program sikere nem biztosítható büntetéssel, büntetés kilátásba helyezésével. Egy eredményesebbnek tűnő út az ösztönzés. Ösztönözni kell a vényt felíró orvost és a helyettesítésben, valamint a hatóanyag rendelés esetén a konkrét készítmény kiválasztásában kulcsszerepet játszó gyógyszerészt, gyógyszertári vállalkozást.

A patikai vállalkozások ösztönzésének lehetőségét teremti meg a 2011. év végén módosított 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. A 2012. január 1-től hatályos rendelkezés szerint a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata (2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím) terhére juttatásra jogosult, amennyiben a) hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában a referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert, vagy b) fix csoport még nem került megképezésre, a felírt gyógyszernél alacsonyabb napi terápiás költségű, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által egyenértékűnek és helyettesíthetőnek nyilvánított gyógyszert szolgáltat ki.

A feltételeket és a mértéket a kormányrendelet tovább konkretizálja. Sajnos a juttatásra jogosult és az adható juttatásra jogosult fogalmak váltakozva jelennek meg a rendeletben és a rendelet által meghivatkozott törvényben. Az adható juttatás összege a tárgyév negyedik negyedévére és a tárgyévet követő év első három negyedévére vonatkozóan a tárgyévet követő évben rendelkezésre álló elő-

többször veszélyeztették már azzal, hogy hamarosan eljön az idő, amikor majd büntetik is a támogatási keretének túllépését. A finanszírozó többoldalról történő beavatkozása a piaci viszonyok alakulásába valami ki nem mondott, hátsó szándékot feltételez és növeli az ellenállást. Ugyanis a támogatások fixesítése miatt a biztosító számára teljesen mindegy, hogy az adott csoportból mit írt fel az orvos, hiszen a különbség csak a beteg által fizetendő térítési díjban mutatkozik meg.

A finanszírozó ugyanakkor kiemeli, hogy a gyógyszer-támogatási rendszer egyensúlya középés hosszútávon össztársadalmi érdek. Társadalmi cél és elvárás ugyanis, hogy a járulékfizetők pénzéből gazdálkodó egészségbiztosító a lehető leghatékonyabban költse el a gyógyszerek támogatására fordítható összeget. Ehhez viszont az szükséges, hogy az orvosokkal és gyógyszertári szakemberekkel közösen – minden vény kitöltésénél, minden új gyógyszer befogadásánál, minden doboz gyógyszertári expediálásánál – mindaddig figyelemmel legyenek a hatékonyság elemi igényére, amíg szűkösek a társadalombiztosítás forrásai. Ezzel összhangban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatási területének törekvése, hogy a szűkös társadalombiztosítási forrásokat a szabadalmi védettségüket elvesztett termékektől folyamatosan és tudatosan a bizonyított terápiás eredményességgel rendelkező, innovatív készítményekre forgassa vissza, így biztosítva a betegek hozzáférését az új, valódi hozzáadott értéket képviselő terápiákhoz. Ezt úgy kívánják megvalósítani, hogy aktívan ösztönözik a generikus helyettesítő készítmények versenyét. Az első generikus készítmények megjelenése és elterjedése igen jelentős megtakarítást eredményez mind a betegek, mind a gyógyszerkassza számára, ezért az egészségbiztosító minden ilyen lehetőségre fel kívánja hívni a betegek, a felíró orvosok, valamint a készítményeket kiszolgáltató gyógyszertári szakemberek figyelmét.

A források új készítményekre történő visszaforgatását az teszi lehetővé, hogy amikor lejár egy gyógyszer szabadalmi védettsége vagy piaci kizárólagossága, megjelennek azok a generikus gyógyszerek, melyek az innovatív referenciatermékek gyakorlatilag „tökéletes másolatai”, és alacsony árukkal lehetőséget biztosítanak a betegek költségeinek csökkentésére. A generikumokkal kapcsolatban igen sok legenda, téves ismeret él, emiatt lényeges leszögezni, hogy hazánkban kizárólag bioegyenértékű és helyettesíthető generikus gyógyszerek kerülhetnek forgalomba, amelyek nem keverendőek össze a nem-bioegyenértékű másolatokkal, vagy az interneten rendelhető hamisítványokkal. A Magyarországon kapható generiXXI. évfolyam, 2012. január

5

PHARMORIENT 231

c) A kormány szándékai szerint a generikus gyógyszerek kiadását ösztönző rendszer egyrészt preferálja a kisebb forgalmú gyógyszertárakat, másrészt a fix támogatású csoporton belül a preferált referencia ársávba tartozó, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referencia-gyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer kiszolgálásának magasabb arányát. (Amennyiben tehát az adott fix csoportban van preferált referencia ársávba tartozó vagy referencia-gyógyszer, csupán ezek expediálása számít az ösztönző rendszer által elismert expediálásnak.) d) A közigazgatási egyeztetésre megküldött kormány-előterjesztés szerint az OEP adatai alapján az új szabályozás alapján juttatással elismerhető gyógyszerek expediálási aránya 2011. I. félévében a korábbi időszakokban kb. 32%-ot tett ki, az ez alapján juttatásban részesíthető gyógyszertárak száma kb. 800 volt. e) A kormányrendelet a juttatást nem a helyettesítéshez, hanem az adott sávba tartozó gyógyszer expediálásához köti. f) A jogszabály-tervezet véleményezésekor a Kamara kérte, hogy a jogszabály biztosítsa egy olyan visszajelző rendszer működését, amely a gyógyszertáraknak lehetővé teszi, hogy az ösztönző rendszer által támogatott gyógyszer-expediálási arányt naprakészen követhessék. A minisztérium jelzése szerint erre jogszabály nem ad lehetőséget, azonban az OEP kész arra, hogy a tárgyhónapot követően egy-két héttel ezeket az adatokat elérhetővé tegye. A Kamara célja, hogy ennél naprakészebb adatokkal rendelkezhessenek a gyógyszertárak, ezért a közeli napokban a gyógyszertári rendszergazdákkal a szükséges korrekciókról egyeztetést kezdeményezünk. g) A költségvetési törvény 2012-re 2,7 milliárd forintban határozza meg a gyógyszertáraknak az ösztönző rendszer működésén keresztül juttatásként kifizethető összeget, azonban a negyedévenkénti elszámolási technika következtében, a 2012. IV. negyedévben ösztönzésre fordítható összeget a 2013-as költségvetés keretei között kell biztosítani. Így a jelenlegi várakozás szerint a preferált készítmények kiadásának ösztönzésére éves szinten ténylegesen 3,4-3,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Fekete Tibor

irányzat 25-25%-a. A juttatásban azok a gyógyszertárak részesülhetnek, amelyek esetében a hatóanyag-alapú fix csoport esetén a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer kiszolgálásának aránya az elszámolt vények alapján meghaladja a 35%-ot. A juttatás számítása során azok a vények kerülnek figyelembevételre, amelyekre a hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert szolgáltak ki.

A gyógyszertárakat az OEP a hatóanyag-alapú fix csoportba tartozó gyógyszerekre elszámolt vények száma alapján négy kvartilisbe (négy egyenlő gyógyszertárszámú csoportba) sorolja.

A rendelkezésre álló összeg 15-20-30-35% arányban kerül felosztásra a négy kvartilis között. Az egyes kvartilisekben az egy vényre jutó támogatás összege a vények számának a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer kiadási arányával súlyozott átlagában kerül megállapításra. Az adott kvartilisre jutó összeg a preferált készítmények kiadási arányával súlyozott vényszámok alapján az alábbiak szerint kerül felosztásra: a) 35,1-50% esetében 1; b) 50,1-70% esetében 1,15; c) 70%-nál magasabb esetében 1,3.

A gyógyszertárnak járó juttatást az OEP a tárgynegyedévet követő második hónap 20. napjáig utalja át.

A költségvetési törvény szerint 2012-ben a „Gyógyszertárak juttatása” jogcím 2,7 milliárd forintot tartalmaz, mely összeget a tárgyév első három negyedévére vonatkozóan kell 33-33%-os arányban ösztönzésre felhasználni. A IV. negyedéves juttatás fedezetét a 2013-as költségvetési törvényben kell biztosítani.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a honlapján néhány kiegészítő megjegyzést fűzött a rendszer ismertetése után. A megjegyzéseket szó szerint idézzük: a) A generikus gyógyszerek kiadásösztönző rendszer 2012. január 1-jén indul. b) A generikus gyógyszerek kiadását égeinek (részleges) kompenzálását és a generikus program hatékonyságának növelését.

PHARMORIENT 231

6

XXI. évfolyam, 2012. január

A gyógyszerkutatás jövője gyógyszeres kezelések kidolgozására. Ez volt előadása fő üzenete.

A gyógyszerkutatások célja, hogy a korábbiaknál hatékonyabb gyógyszereket legyünk képesek előállítani, ezért a betegségek gyógyításával kapcsolatos kutatásokban az alacsony kockázatú, gyors eredményeket hozó megközelítéseket kell alkalmazni.

A gyógyszerkutatás előtt álló kihívásokkal kapcsolatban a professzor rámutatott arra, hogy a tőkeerős nagy cégek egyre inkább elfordulnak a magas kockázatú felfedező kutatásoktól, és átengedik őket a jóval szerényebb anyagi forrásokból gazdálkodó akadémiai szférának. Pedig megítélése szerint a gyógyszerkutatás jövője azon múlik, milyen mértékben leszünk képesek megérteni a betegségek molekuláris szintű alapjait, vagyis a sejtekben zajló biokémiai mechanizmusok részleteit – hangsúlyozta.

Akadémiai székfoglaló előadásában hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy a magyar biológiai, biokémiai és bioorvosi kutatások a világ élvonalába kerüljenek. Christian R. Noe számos magyar kutatóval tart fenn hosszú időre visszatekintő személyes kapcsolatot, és a hazai tudományos élet alakulását is régóta figyelemmel kíséri. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagsága nagyon sokat jelent számára. Megítélése szerint az MTA kutatóintézeteiben végzett tudományos munka minősége nemzetközi szinten is kiemelkedő. A Bécsi Egyetem professzora a magyar élettudományok terén végzett kutatások eredményeinek ismeretében elmondta: az olyan magas színvonalú tudományos tevékenység, mint például az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársaié, megérdemelten hívják fel magukra a világ tudományos közösségének figyelmét.

Tudósítónktól

A Magyar Tudományos Akadémia 2010-en választotta tiszteleti tagjává Christian R. Noe osztrák biokémikus professzort, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagját, a Bécsi Egyetem Természettudományok és Matematika Kara dékánját. Az 1947. március 2-án született professzor szakterülete a gyógyszerkutatás.

A kutatói pályáját szerves kémikusként kezdő tudós mintegy 20 évvel ezelőtt váratlanul ajánlatot kapott a frankfurti egyetem orvosi kémia tanszékének vezetésére. „Számomra teljesen új ismereteket kellett elsajátítanom – mondta –, de erőt adott a tudat, hogy a gyógyszerkutatás területén végzett új munkám közvetlenül az emberiség jóllétét szolgálja.” Christian R. Noe elsősorban a nukleinsavaknak, illetve a receptoroknak a gyógyszerek hatásmechanizmusában betöltött szerepét vizsgálta: Fő célja a receptorok kinetikai aktivitása és az egyes gyógyszerek közötti kölcsönhatás feltárása volt. Az European Innovative Medicines Initiative tudományos bizottságának elnökeként feladata, hogy megtalálja az európai gyógyszerkutatás számára ígéretes fejlesztési területeket: „Próbálom ráébreszteni a döntéshozókat annak fontosságára, hogy az akadémiai felfedező kutatásokból minél hamarabb ipari termék válhasson.”

Christian R. Noe professzor székfoglaló előadásában elmondta, a korai civilizációk vallásos elképzeléseitől a mai korok tudományos alapú megközelítéséig a gyógyszeres terápiákban mindig jól meghatározható paradigmák uralkodtak. A gyógyszerkutatás az elmúlt 50 évben hatalmasat lépett előre. Ma már a gyógyító hatást kifejteni képes aktív molekulák mesterséges előállítása majdhogynem tökéletes. A tudós szerint a biológiai rendszerek egyre pontosabb megértésével célzott gyógyító hatást lehet kifejteni, akár a gének szintjén is. Az emberi sejt működéséről felhalmozódott hatalmas tudásanyagot fel kell használni hatékony

Közkórházak milliárdos gyógyszertartozása A portugál közkórházak október végén 1,2 milliárd euróval tartoztak a gyógyszercégeknek. Egy észak-lisszaboni kórház a listavezető 159 millió XXI. évfolyam, 2012. január

eurós tartozással, míg a legnagyobb fizetési késedelemben egy guardai gyógyintézet áll, 829 napos hátralékkal.

7

PHARMORIENT 231

A betegek érdekében? egyértelművé tenni a teendőket. Mindenek előtt azt emelték ki, hogy a gyógyszerrendelésre és kiváltásra vonatkozó szabályozás megváltoztatása a betegek biztonságát javító, a kedvezőbb árú gyógyszerek használatát biztosító, valamint a takarékosságot elősegítő rendszer kiépítését célozzák. Megítélésük szerint ezzel csökkenthetők a betegek gyógyszerköltségei.

A gyógyszerek rendelését és kiadását, valamint a kiadott gyógyszerek után elszámolható társadalombiztosítási összeget továbbra is két miniszteri rendelet szabályozza. A vények elszámolásának szabályai (1/2003 ESZCSM rendelet) nem változtak. A gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó szakmai szabályok (a módosított 44/2004 ESZCSM rendelet) pedig három ponton eredményeznek változást 2012-ben.

1. Az orvos alapesetben egy vényen, egyszeri kiváltásra, ugyanúgy mint eddig is legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget írhat fel.

Természetesen a rendelet az alapesettől eltérő gyógyszerfelírás szabályairól is rendelkezik.

Ebben lényegi változás azonban nem történt, hiszen a megfelelő indokoltság esetén az orvos eddig is és a jövőben is rendelhet 1 hónapnál nagyobb mennyiséget is.

2. Ha az orvos az egy havi adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszert rendel a krónikus állapotú betegének, akkor az új szabály szerint ezt például 3 hónapra 3 db vényen írja fel, és a gyógyszerek csak az orvos által jelölt időpontban, havonta válthatók ki. Így a betegnek az eddigiekhez hasonlóan csak 3 havonta kell gyógyszerfelírás miatt felkeresnie az orvosát, de a gyógyszertárban nem válthat ki egyszerre nagyobb mennyiséget, csak egy hónapra elegendő adagot, az orvos által előírt ütemezés szerint. Ettől 7 nappal hamarabbi gyógyszerkiváltás megengedhető. Ezen rendelkezések március 1-jétől lépnek életbe, addigra az orvosok vényíró szoftvereit is felkészítik a kiválthatósági időpontok kötelező megjelenítésére. A változás azért szükséges, hogy ha a három hónapos időközben a beteg terápiás átállítására van szükség (pl. mellékhatás miatt), akkor sem neki, sem a társadalombiztosításnak nem jelent pazarlást a feleslegessé vált, már kiváltott gyógyszer.

3. Ha az orvos orálisan alkalmazott gyógyszerből 30 napot meghaladó mennyiséget rendelt, de a vényen nem tüntette fel, hogy az mely időpontig (időtartamig) elegendő, a gyógyszerész az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított 30 napra elegendő mennyiséghez legkö-

Márciustól az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet, áprilistól pedig a koleszterincsökkentőkre bevezetik a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést – olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendeletében. A jelenlegi szabályozás még úgy szól: az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy az elegendő legyen a szakszerű gyógykezeléshez a legközelebbi orvosi vizsgálatig. Az orvos – egyszeri kiadásra – legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet. Ettől rendkívüli méltánylást érdemlő betegellátási érdekből térhet el – maximálisan egy évi időtartamra elegendő gyógyszermennyiség rendelésével –, melynek indokát az orvos a beteg nyilvántartásában ellenőrizhető módon feltünteti, a vényre rávezeti, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő.

Az orvosnak eddig a 30 napot meghaladó mennyiség felírását egyes esetekben még indokolnia sem kellett. Márciustól az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet, s a vényen fel kell tüntetnie, hogy a rendelt gyógyszermennyiség mely időponttól váltható ki, és erről a beteget is tájékoztatnia kell. Ha az orvos szájon át szedhető gyógyszerből 30 napot meghaladó mennyiséget rendelt, de a vényen nem tüntette fel, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő, az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet kell kiadni. Emellett az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet április elsejétől életbe lépő módosítása értelmében a rendeletben meghatározott ATC csoportokba tartozó gyógyszereket – koleszterincsökkentőket – az orvos kizárólag a hatóanyag megnevezésével rendelheti. A miniszteri rendelet egy másik pontja pedig azt rögzíti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a biológiai gyógyszerek árának támogatásában is bevezeti az azonos hatóanyag alapú készítményeknél alkalmazott preferált referencia árképzési rendszert. Az OEP minden naptári év március elsejével hivatalból eljárást indít, amelynek keretében meghatározza a július elsejétől egy éven keresztül érvényes preferált biológiai gyógyszerek körét és a csoportba tartozó készítmények támogatását.

A sajtóban megjelent téves értelmezések miatt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága szükségesnek tartotta PHARMORIENT 231

8

XXI. évfolyam, 2012. január

rendelő orvos betegnaplójában köteles rögzíteni a méltánylás okát. Az orvos a vényen köteles feltüntetni a betegnapló számát és dátumát, valamint azt az időpontot, ameddig a beteget gyógyszerrel ellátta. A gyógyszertár csak az e rendeletben meghatározott adattartalomnak megfelelően kiállított vénynyel számolhat el.”

A Magyar Gyógyszerészi Kamara honlapján néhány praktikus példa szerepel, amely jól megvilágítja és magyarázza a teendőket néhány gyakrabban előforduló speciális esetben. Ezek közül néhány példa: 1. példa szerint a felírt gyógyszer: Xanax 0,25 mg tabl. 100x Felírt mennyiség: 1 doboz – Scat. orig. No unam (I), adagolás: 3x1.

Mely időpontig (időtartamig) elegendő: nincs feltüntetve a vényen.

Kérdés: Kiadható-e a 100x-os kiszerelés, vagy 3 doboz 30x-ossal kell helyettesíteni?

Válasz: Ebben az esetben kiadható a 100x-os, mert közelebb esik a 30 napi adaghoz, mint a 30xos. („14.§ (1) Ha az orvos orális alkalmazásra kerülő gyógyszerből 30 napot meghaladó mennyiséget rendelt, de a vényen nem tüntette fel, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő, az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet kell kiadni.)

2. példa szerint fel van írva a betegnek Livial 3x28 egy vényre. Ez támogatott. Elvileg csak 1 havit lehet kiadni.

Kérdés: Csak az 1x28-at lehet kiadni? Vagy ha az orvos ráírja, hogy 3 havival ellátva, azt ki lehet adni?

Válasz:Kiadható a 3 havi adag. Egy vényre 30 napi adag adható ki (és számolható el). Ha nagyobb adagot (3x28) ír fel az orvos, akkor ráírja, hogy az meddig lesz elég. Persze az jogos felvetés, hogy ez a következő kiváltáskor nem látszik, de az orvosi dokumentációban ezt jelezni kell és a MEP célellenőrzéssel vizsgálhatja az orvosi dokumentációt, illetve a BÉVER-rel ellenőrzi, hogy a beteg egy időszak alatt mennyi gyógyszert váltott ki.

3. példa szerint fel van írva a betegnek Xanax 0,5 mg 100x emelt támogatással. A betegnek 3x1 tablettát kell szedni (= 90 szem.) Mivel van 30x kiszerelés, elvileg a 3x30 tablettát kellene kiadni.

De az emelt támogatással nem rendelhető.

Kérdés: Ki lehet adni a 100x-os dobozt?

Válasz: Igen, mert ebben az esetben az emelt támogatás miatt a 100x-os a legkisebb csomagolási egység.

zelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet adja ki. Azonban ha az orvos a vényen és a beteg dokumentációjában jelöli, hogy mely időtartamig látta el a beteget, akkor a 30 napot meghaladó mennyiség is kiadható. E szerint, ha 50 darabos kiszerelésű tabletta szerepel a vényen és az orvos nem jelölte az alapesettől való eltérést, azaz a napi 1x1 adagolású gyógyszer 50 napra elegendő, akkor a gyógyszertárban, ha ebből a gyógyszerből 20 darabos a legkisebb kiszerelés, akkor azt adják ki. Ha az orvos – mint ahogy eddig is szükséges volt – jelöli, hogy a beteget 50 napra látta el, akkor kiadható az 50 darabos készítmény.

Nincs változás abban a „kivételes betegellátási érdek” esetén fennálló lehetőségben sem, hogy az orvos egy vényen akár 1 évre (12 hónapra) elegendő gyógyszermennyiséget rendeljen.

A rendelet a gyógyszerrendelés és gyógyszerkiadás általános szabályait tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezések a gyógyszerek támogatásától függetlenül érvényesek és alkalmazandók.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változás csak az orális alkalmazású gyógyszerekre vonatkozik. Például injekció esetén akkor is kiadható a 30 napot meghaladó mennyiség, ha az van felírva a vényre, de nincs feltüntetve a vényen, hogy mely időpontig van ezzel a beteg ellátva.

Ugyan ez a helyzet a szemcseppek és a többi nem orálisan alkalmazandó készítmények esetében is.

Az orvos a gyógyszerfelíráskor jelölheti a recepten, hogy az adagolást figyelembe véve meddig látja el a betegét gyógyszerrel. A későbbi viták elkerülése érdekében – különösen, ha nem egyértelműek az orvos jelzései – a problémák tisztázásáért érdemes az orvossal konzultációt kezdeményezni. Nem szabad elfelejtkezni „A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.)

ESZCSM rendelet” megfogalmazásairól, amely most sem módosult, és amelynek szabályait változatlanul be kell tartani a támogatott gyógyszerek esetében. „3. § (1) Egy vény alapján a biztosított részére rendelt, legfeljebb harminc napra elegendő gyógyszermennyiség árához, ha pedig az eredeti gyári csomagolás ezt a mennyiséget meghaladja, akkor ennek az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás számolható el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően harminc napot meghaladó időre elegendő gyógyszermennyiség árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás nem számolható el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottaktól rendkívüli méltánylást érdemlő betegellátási érdekből lehet eltérni. Ennek fennállása esetén a gyógyszert XXI. évfolyam, 2012. január

9

PHARMORIENT 231

lomban van – a hatáserősségét és a gyógyszer összmennyiségét (latin nyelven és római számmal); e) egyértelmű utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára; f) az orvos saját kezű aláírását és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát; g) a forgalomba hozatali engedélyben jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban gyógyszerrendelés esetén az indikáción túli gyógyszerrendelés tényét „off label” megjelöléssel; h) külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát, valamint a szakorvosi javaslat keltét.

Ha az orvos az orvosi táska részére rendel gyógyszert, az e) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, a vényen azonban fel kell tüntetni „az orvosi táska részére” vagy „pro me”, illetve „suo nomine” szavakat. Ebben az esetben sem kell használati utasítást adni.

A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos a vényen az a) pontban rögzítettek helyett a nevét, lakcímét, telefonszámát és a „pro familia” megjelölést köteles feltüntetni.

A magángyakorlat keretében történő gyógyszerrendelésre szolgáló vényen az a) pontban meghatározottakon túl az orvosi magángyakorlatra jogosító engedély számát is fel kell tüntetni.

Ha az orvos a már kiállított vényen változtatást (javítást) eszközöl, azt a javított résznél kézjegyével és bélyegzőjének azonosítható lenyomatával kell megerősíteni.

4. példa szerint nem támogatott altatóknál is kell figyelni a 30 napot?

Válasz: A 44/2004 (IV. 28.) ESZCSM rendelet minden gyógyszerre vonatkozik.

5. példa szerint a gyógyszerből a vényen a forgalomban lévő 50x kiszerelést írta az orvos.

A betegnek napi 1 tablettát kell szedni, de az orvos nem jelezte, hogy meddig látta el a beteget.

A gyógyszerész jogszabály szerint jár el, amikor a gyógyszerből a 20-as kiszerelést adja ki, hiszen az is forgalomban van. Az orvos azonban egyszerre 3 vényt írt fel, így a másodikra ráírta az ötven nappal későbbi dátumot. A 2. vénnyel a beteg akkor megy el a gyógyszertárba, amikor a gyógyszere elfogyott, de még nem válthatja ki a következő adagot a későbbi kiválthatósági dátum miatt. Mi lesz a beteggel?

Válasz: Az orvosnak már az első vényen is jelezni kellett volna, hogy azzal meddig látta el a beteget, és ezt a záró dátumot kellett volna feltüntetni a második vényen (kiválthatósági dátumként).

A példa szerinti esetben a patikában csak 1 db 20xost lehet kiadni, és elszámolni, a betegnek pedig vissza kell menni az orvoshoz, hogy újabb vényt írasson fel.

A 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet néhány ponton módosította a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet gyógyszerrendelésre és –kiadásra vonatkozó szabályait. A módosított rendelet 7. számú mellékletében meghatározott C10AA ATC csoportba tartozó gyógyszereket (Hmg CoA reductase gátlók) az orvos kizárólag nemzetközi szabadnéven rendelheti. A hatóanyag alapú rendelés alapján az expediáló gyógyszerész ajánlja fel a lehetőségeket a pácienseknek.

Az új szabályozás szerint az orvos a felírt vényen feltünteti, hogy a rendelt gyógyszermenynyiség mely időponttól váltható ki, és erről a beteget tájékoztatja. A vényen az orvosnak fel kell tüntetni: a) az orvos nevét, munkahelyének (rendelőjének) címét, telefonszámát és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát; b) a rendelés keltét; c) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott, a betegre vonatkozó személyes és egészségügyi adatokat; d) forgalomba hozatalra engedélyezett vagy a FoNo-ban szereplő gyógyszer esetében a rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint – amennyiben a készítmény több hatáserősségben forgaPHARMORIENT 231

Gyógyszer rendelése egyedi esetekben Orvos olyan gyógyszert, amelyet Magyarországon nem, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (EGT-megállapodásban részes állam) forgalomba hozatalra engedélyeztek – a Gyógyszer törvényben foglaltaknak megfelelően –, csak akkor rendelhet, ha a rendelést megelőzően a GYEMSZInek bejelenti és beszerzi a GYEMSZI nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint: a) a rendelni kívánt gyógyszer az orvos által megjelölt EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyezett az orvos által megjelölt indikációban, és b) a rendelni kívánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az illetékes hatóság nem 10

XXI. évfolyam, 2012. január

latos feladatok megoldásáért. A gyógyszerhiány megelőzése és kezelése érdekében, a GYEMSZI jelentést kérhet a fekvőbeteg gyógyintézetektől az általuk készletezett, a hiány kockázatának kitett vagy a gyógyszertörvényben nevesített, illetve azok helyett alkalmazható gyógyszerek vagy hatóanyagok mennyiségéről és arról, hogy a készletek várhatóan hány napig elegendőek a szükségletek kielégítésére. A GYEMSZI koordinálja az intézeti gyógyszertárak közötti beszerzést, és együttműködik a nagykereskedőkkel az egyes intézeti gyógyszertárak részére kiszállítandó gyógyszer mennyiségének meghatározásában.

Indokolt megjegyezni, hogy az intézeti gyógyszertár a gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszert másik intézeti gyógyszertártól is beszerezheti.

A beszerzett, de a gyógyszerhiány időtartama alatt nem értékesített készlet a hiány időszaka után is értékesíthető.

F. T.

vonta vissza vagy forgalmazását nem függesztette fel, továbbá c) az orvos által rendelkezésre bocsátott adatok alapján – véleménye szerint – a GyT. 1. §ának 23. pontja törvényben meghatározott különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll.

Az egyedi engedéllyel beszerzett gyógyszereket gyógyszerész csak akkor adhat ki, ha a) közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében a GYEMSZI által kiadott nyilatkozatot vagy engedélyt bemutatták, b) fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás során a GYEMSZI által kiadott nyilatkozatot vagy engedélyt már birtokolják.

A gyógyszerhiány megelőzése és kezelése elősegítésére új szabályozás van érvényben. Ez az intézeti gyógyszertárakat érinti, mert általában az intézeti gyógyszertárak a felelősek az adott egészségügyi intézmény gyógyszerellátásával kapcso-

Javaslat a téli sportbalesetek megelőzéséhez abban az esetben fokozatosan kezdjük meg az edzést. Hetente csupán néhány nap is elegendő ahhoz, hogy a kívánt célt elérjük. Állóképességünket futással, gyors sétával, szobakerékpárral, úszással vagy ellipszis trénerrel edzhetjük. Az erősítő gyakorlatokat célszerű azon testrészeinkre irányítani – mint például a végtagok, a has és a törzs izmai –, amelyeket síelés vagy snowboardozás során fokozottabban igénybe veszünk.

2. Bemelegítés és megfelelő védőöltözet.

A pályára érve a bemelegítés legyen az első dolgunk, amely során egész testünket átmozgatjuk.

Testünkön felülről lefelé haladva melegítsük be a nyakunkat, vállunkat, karunkat, mellkasunkat majd a törzsünket, végül pedig a csípőnket és az alsó végtagunkat. A balesetek elkerüléséhez ezen kívül nélkülözhetetlen a koncentráció és a megfelelő védőfelszerelés. A bukósisak viselése mindenki számára kötelező, de – főleg snowboardosoknak és extrém síelőknek – ajánlott a térd- és könyökvédő használata is.

3. Nyújtás és lazítás a húzódások és az izomláz ellen. Bemelegítés után lazítsunk és nyújtsunk, ez segít a kínzó izomláz elkerülésében. Nem árt, ha viszünk magunkkal izomlazító és gyulladáscsökkentő krémet, valamint rugalmas pólyát az esetleges kisebb rándulások és húzódások kezelésére.

Ahogy múlik az ősz az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, ezért a kirándulások, a szabadban végezhető sporttevékenységek lehetősége egyre korlátozottabb. Sokan azonban kifejezetten örülnek a téli évszaknak, hiszen ez azt jelenti, hogy elővehetjük a sí- és snowboard felszereléseket, és újra meghódíthatjuk a havas lejtőket. Egy kellemes délután azonban rosszul is végződhet, amennyiben nem készítjük fel kellően testünket a fokozott igénybevételre. Hogy hogyan kerülhetjük el a sérüléseket, abban Dr. Hidas Péter, a Budai Egészségközpont ortopédsebész- és sport szakorvosának hasznos tanácsai nyújthatnak segítséget.

A sportolás közben bekövetkezett sérülések nagyrészt abból erednek, hogy állóképességünk és kondíciónk nem megfelelő, vagy a szükséges bemelegítést nem vesszük kellően komolyan.

Ennek következtében azonban ficam, rándulás sőt törés, illetve szalagszakadás is bekövetkezhet, amely sajnos fájdalmas véget vethet a kikapcsolódásnak. Ezért ha már tudjuk az indulás időpontját, 4-6 héttel előtte kezdjük el felkészíteni testünket a fokozott terhelésre.

1. Rendszeres testmozgással az állóképességért. A rendszeres sport mindenkinek ajánlott, így célszerű, ha nem csak a sítúra előtt fordítunk rá időt. Ha munkánk vagy egyéb elfoglaltságaink nem teszik lehetővé a rendszeres testmozgást, XXI. évfolyam, 2012. január

11

PHARMORIENT 231

2012-ben a gyógyszerkassza 25 zázalékát a gyártók finanszírozzák ban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen.

A Deák-párt és a Balközép egyesülése után a Szabadelvű párt képviseletében lett miniszter. Mint pénzügyminiszter rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta. Irányítása alatt az átvett deficitet felénél kisebb összegre csökkentette le és az államháztartás az egyensúlyhoz közeli állapotba került.

A költségvetést stabilizáló jövedelemadó-emeléseiért Deák-pártiként keményen meg kellett küzdenie saját miniszterelnökével, Tisza Kálmánnal is, aki valójában csak a látszatintézkedéseket támogatta (fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó, vadászati adó). Széll Kálmán nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése.

A GSK évzáró sajtóbeszélgetésén Leitner György ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy az innovatív gyógyszergyártók tevékenységükkel 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel járultak hozzá 2010-ben a magyar gazdaság eredményeihez. A Széll Kálmán Tervben 2012-re 83, a következő két évben 120-120 milliárdos gyógyszerkassza csökkentést írtak elő.

Jövőre a teljes gyógyszerkassza 25 százalékát, vagyis minden 100 Ft betegnek juttatott, gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 Ft-ot az iparnak kell állnia. Az innovatív gyártók a kassza ilyen mértékű finanszírozása felett egyéb programokkal – például az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer és pénzadományok, valamint K+F kiadások – mindösszesen 36 milliárd forint értékben vállaltak át részben állami feladatokat. Az orvosok továbbképzésére 4,6 milliárd forintot fordítottak.

A Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkaszsza. Ennek ugyan lehet eszköze a generikus gyógyszerek árának csökkentése, vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése, ezen kívül felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Mindezen intézkedésekkel is azonban az innovatív gyártók szakértői szerint legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el. Immár évek óta fennálló probléma, hogy nem marad forrás az új, innnovatív

A gyógyszerágazat nincs könnyű helyzetben Magyarországon sem. Körülötte felgyorsultak az események, amit a gyógyszeripar nem tud követni.

Jó példa erre, hogy míg egy terápiás területen – vegyük a koleszterinszint csökkentőket – 40 év alatt lett az originális gyógyszerből generikus tömegtermék, addig ebben az időszakban a telefon több generációt fejlődött. Ma már ismeretlen a vonalas telefonért sorbaállás, az évtizedekig tartó várakozás a kiutalásra.

A pharma ágazat fejlődése A Pharma 1.0 20 éve azzal jellemezhető, hogy a gyártók célja törzskönyvezhető gyógyszer létrehozása volt. Egycsatornás promóció, csináld magad, rövid távú fókuszálás és alapellátási termék forgalmazása volt a jellemző.

A Pharma 2.0 10 éve alatt olyan gyógyszerek létrehozása volt a cél, amely támogatást kaphat.

Előtérbe került a többcsatornás promóció, az üzletfejlesztésben meghatározóvá váltak a licencek, Különös fontosságúvá váltak az etikai rendszerek.

A Pharma 3.0 3–5 éve alatt olyan gyógyszerek kifejlesztése lett a cél, amely igazi klinikai hozzáadott értéket képvisel. Jellemzővé vált a web-alapú promóció, az együttműködés határozza meg a fejlesztéseket. A célzott terápiák lehetnek sikeresek és teljes transzparencia jellemzi az ágazatot. Ez utóbbiban persze jelentős különbségek is vannak. Általánosságban igaz, hogy a valódi teljes transzparencia az USA-ra jellemző. Az átláthatóság kisebb Nyugat-európában és kimondottan lemaradás van a közép Kelet-európai térségben.

Az általánosan megfogalmazható tendenciák konkrétan kimutathatók a jelentős vállalkozásoknál is. A GSK forgalma 2007 és 2010 között 22,3 milliárd fontról 27,1 milliárd fontra nőtt. Ugyanebben az időszakban a Fázis III vizsgálatba jutott készítményeik között jelentősen javult a törzskönyvezettek aránya. 2007-ben 59% és 2010-ben már 72%. A létszám közben csökkent 103 500 dolgozóról 96 500 főre. A hatalmas változásokat az is szemlélteti, hogy a cég klasszikus készítményeinek részaránya ugyanebben az időszakban 36 százalékról 51 százalékra nőtt.

A Széll Kálmán Terv hatása a gyógyszeriparra Széll Kálmán 1875 és 1878 között a Magyar Királyság pénzügyminisztere, majd 1899 és 1903 között a Magyar Királyság miniszterelnöke ellentmondásos személyiség volt. Tanulmányait SopronPHARMORIENT 231

12

XXI. évfolyam, 2012. január

soktól, noha számos új készítmény került ki a kutatás-fejlesztési portfolióból. A termékek befogadása továbbra sem a kívánt ütemben zajlik. Sajnos a különadó 2,2 millárd forintos extraterhe miatt a GlaxoSmithKline 2011-ben – hasonlóan más gyógyszeripari cégekhez – leépíteni kényszerült.

A leépítést a GSK szervezeti átalakítással kötötte egybe, melynek fókuszába olyan újfajta működést állított, amely vevőközpontú, hosszú távon fenntartható és hatékony. A GlaxoSmithKline fontosnak tartja a jövőben is, hogy a termékei eljussanak a betegekhez, és az ezen termékekhez kapcsolódó információkról a továbbiakban is tájékoztassa partnereit.

szerek finanszírozására. Azonban ha az egészségügyi kormányzat a fenti szempontokat is figyelembe venné, juthatna pénz a súlyosabb betegek számára valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására. Sajnos ezek a készítmények ma egyre kevesebb beteghez jutnak el.

A gyógyszerkassza tervezésénél kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót róva az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatásfejlesztést. Várható, hogy 1500-2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás előírás kára a hasznánál. A világban vannak jó példák is, amelyet érdemes lenne elemezni. Példaként említhető Belgium, amely adópolitikájával, a kormányzati prioritások meghatározásával és azok érvényesítésével, a potenciális lehetőséget jelentő szakágazatokkal (pl. a gyógyszeriparral) folyamatos párbeszéddel a világ második legnagyobb gyógyszer exportőre lett.

A GSK gödöllői befektetése A GSK vakcina divíziója 2002 óta, 130 millió Eurót meghaladó befeketéssel van jelen Gödöllőn, ami az egyik legmodernebb telephely egész Európában. Jelenleg két antigén gyártása folyik a telephelyen, ezek Belgiumba és Szingapúrba kerülnek exportálásra, ahol aztán többféle vakcina összetételében használják fel őket. Ez az első lépés, a hatóanyag előkészítése egyben a vakcinagyártási folyamat és a szaktudás lelke. Ahhoz, hogy középtávon bővülni tudjon a befektetés mértéke a gödöllői telephelyen, több tényező megvalósulására van szükség. Az egyik a kereslet, amely természetszerűleg meghatározó tényező. A pneumococcus fertőzés elleni vakcina iránt nagy a kereslet, amihez a Gödöllőn gyártott antigént használják fel. A környező országokhoz hasonlóan, remélhetőleg Magyarországon is versenyhelyzet tud kialakulni a pneumococcus vakcina beszerzése kapcsán. Másrészt minden nemzetközi cég befektetései eldöntésekor a kiszámítható környezet kiemelt fontossággal bír. Magyarországon a kormány megközelítése az egészségügyi rendszer finanszírozással kapcsolatos intézkedéseiben megnyilvánul, és sajnos hiányzik az igazi, kormányszintű párbeszéd a Magyarországon valós hozzáadott értéket teremtő gyógyszeripari szereplőkkel.

A betegek helyzete A költségvetés, a tervek kidolgozásánál sajnos a legkevésbé számító tétel és körülmény a beteg. Ez perszenem új jelenség, ennek évtizedes tradíciói vannak. Időszerű lenne ezen változtatni. Egy a 70 éves kor alattiak körében végzett felmérés szerint a lakosság 81%-a kapott egy éven belül receptet.

Közülük 23% nem váltotta azt ki. Az emberek 12%-a (hozzávetőlegesen 750 ezer ember) anyagi okok miatt nem váltja ki gyógyszerét, hatodrészük rendszeresen. A lakossági teherviselő képesség csökkenését jelzi, hogy a megkérdezettek 74%-a később váltja ki gyógyszerét. Orvosától 45% kér olcsóbb készítményt. Csökkenti az adagját 39%.

Más módszert választ 35% és olcsóbb készítményt kér patikusától 34%.

A GSK teljesítménye 2011-ben A 2011-es év semmivel sem bizonyult könynyebnek, mint az előző, ami nagy nehézségek elé állította a gyógyszeripart, és ezen belül a GSK-át is. Sőt, az életbe lépett Széll Kálmán Terv vonatkozó intézkedései – a megduplázott orvoslátogatói regisztrációs díj, vagy a 20 százalékos különadó, még nagyobb terhet róttak a vállalatra. 2011-ben több, mint 2,2 milliárd forintot fizetett be többletadóként a GlaxoSmithKline, és előreláthatóan 6 százalékos csökkenéssel zárja a vállalat vényköteles portfoliója az évet.

2012. évben a különadó előreláthatólag 3,2 milliárd forintterhet jelent a vállalt számára. Az előző évhez hasonlóan a növekedés elmaradt a várakozáXXI. évfolyam, 2012. január

A GlaxoSmithKline A GlaxoSmithKline Európa egyik legnagyobb gyógyszergyártója. Innovatív, új gyógyszereket fejleszt ki többek között a légzőszervi és daganatos betegségek, a csontritkulás és urológia, valamint a védőoltások területén, Európában az 5. legnagyobb kutatásba befektető cég. Magyarországi beruházóként gödöllői vakcinagyára révén a világ számos pontjára szállítja védőoltásait. Ez utóbbinak köszönhetően hozzájárul Magyarország versenyképességének javulásához.

13

PHARMORIENT 231

A méhnyakrák megelőzéséért került megrendezésre azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, hiszen ez a rosszindulatú daganatos betegség védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető. Az európai országokban megrendezésre került programsorozat valódi párbeszéd a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, a politikusok, a média és a közvélemény körében. Európaszerte 21 országban már van rész- vagy teljes finanszírozás a méhnyakrák elleni védőoltásra. Sokat jelentene a hazai átoltottság növelésében is, ha egy korosztály számára ingyenesen elérhetővé válna az oltás.

2012. január 22. és 28. között immár 6. alkalommal került megrendezésre az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét. A tavalyi évhez hasonlóan az összefogásnak nagyszerű példáját mutatja a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a GlaxoSmithKline Kft. A két szervezet idén 100 rászoruló kislány és 100 rászoruló édesanya számára ajánlott fel méhnyakrák elleni védőoltást.

A méhnyakrák ma még mindig a 2. leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 év alatti nők között Európában, noha a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazásával ma már van lehetőség azt megelőzni. A méhnyakrák elleni védőoltás a kislányok mellett a szexuális életet élő felnőtt nőknek is javasolt. Hazánkban már több mint százezer lány és felnőtt nő élt a méhnyakrák elleni védőoltás lehetőségével.

Az egészség megőrzéséért mi magunk is tehetünk, ezért fontos a tudatos egészségvédelem és az öngondoskodás. Nagy mértékben személyes felelősség, hogy a család nő tagjai megkapják a méhnyakrák elleni védőoltást és rendszeresen járjanak szűrésre. Sajnos nem mindenki tudja megfizetni a védőoltás árát, ezért a korábbi évekhez hasonlóan idén is segíti a GloSmithKline Kft a rászorulókat.

Az idei évben a Méhnyakrák Megelőzési Hét keretén belül úgy döntöttek, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével hátrányos helyzetű édesanyák és lányok számára ajánlják fel a méhnyakrák elleni vakcinát. Fontosnak tartják, hogy minél több lány és anya legyen védett a méhnyakrák ellen. Örömteli a stratégiai együttműködés a GlaxoSmithKline Kft és Magyar Ökumenikus Segélyszervezet között, amely most egy új területre is kiterjed. Ennek köszönhetően olyan családok számára válik így elérhetővé a védőoltás, akik nagyon nehéz körülmények között élnek a mindennapokban.

Méhnyakrák A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori: a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka megfertőződik a HPV-vel az élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt megszűnik a szervezet természetes immunvédekezése következtében. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.

Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV okozta fertőzések. Magyarországon évente közel 10 ezer nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban.

Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.

Európában a méhnyakrák sajnos igen gyakori a 45 éven aluli nők körében, és mintegy 30 ezer nő veszti életét a súlyos betegségben évente. Magyar-

A VI. Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét egy nemzetközi kezdeményezés, amely hatodik éve PHARMORIENT 231

14

XXI. évfolyam, 2012. január

jes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, bármelyik orvos felírhatja.

A vakcina a méhnyakrákok nagy többségét képes kivédeni, a ritka rákkeltő HPV típusok ellen nem véd, ezért a rendszeres szűrést az oltás után is folytatni kell. A szűrővizsgálat a kóros elváltozások, rákmegelőző állapotok időben történő felfedezését teszi lehetővé. Sajnos az elváltozások 20 százaléka a szűrés során nem kerül felfedezésre. Ezért a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.

országon az Európai Unió viszonylatában is súlyos a helyzet: hazánkban tavaly több, mint 400 nő halt meg a betegségben. A felvilágosító kampány célja, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen.

A védőoltás és a szűrés A méhnyakrák-megelőzés első lépése a védőoltás beadása. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A tel-

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Az 1991-ben alapított Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazánk egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert, kiemelkedően közhasznú karitatív szervezete.

Határokon átívelő humanitárius tevékenységén felül, kiterjedt magyarországi intézményhálózatának félszáz különálló szolgáltatásával segíti elhivatottan a szociális problémákkal küzdő hazai rászorulókat.

Tudatlanság, a szexre vonatkozó tabuk Ázsiában maláj, szingapúri és thaiföldi fiatalok részvételével készült kutatás szerint a megkérdezettek mintegy harmada hisz az olyan orvosilag megbízhatatlan védekezési formákban, mint a megszakított közösülés. A felmérés szerint egyébként a helyi fiatalok átlagosan 17 éves koruk körül szerzik első szexuális tapasztalataikat, és a megkérdezettek közel felének volt már része védekezés nélküli szexuális élményben. Bár a kutatás során a válaszadók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy partnerét alkalmasnak tartja arra, hogy a védekezésről beszéljenek, ugyanakkor mintegy 40 százalékuk mégsem hozta szóba a kérdést az első együttlét előtt, mert kényelmetlennek ítélte a helyzetet.

Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint célszerű lenne, hogy az ázsiai fiatalok leszámolnának a szexualitásra vonatkozó kulturális tabukkal. A kutatók szerint ugyanis a „nem beszélünk róla” felfogásnak köszönhetően a helyi tinik fogamzásgátlásra vonatkozó ismeretei súlyos hiányosságokat mutatnak.

Kockázatos tabuk A Bayer Schering Pharma által szponzorált felmérés adatai szerint a csendes-óceáni térségben élő fiatalok nagy valószínűséggel létesítenek védekezés nélkül szexuális kapcsolatot, amellyel viszont a nem kívánt terhességet és a fertőzésveszélyt kockáztatják. Az 1200, 15 és 21 év közötti fiatal megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a helyi tinédzserek közel kétharmada (64%) nem rendelkezik a biztonságos nemi élethez szükséges fogamzásgátlási ismeretekkel, de legalábbis zavarban van a lehetőségek közötti megfelelő választással. Ez az arány 14 százalékkal magasabb, mint a nemzetközi átlag: nemzetközi szinten ugyanis a korosztályba tartozó válaszadók mintegy 50 százaléka rendelkezik bizonytalan, hiányos fogamzásgátlási ismeretekkel. Az ausztrál, kínai, dél-koreai, XXI. évfolyam, 2012. január

Riasztó adatok A felmérést értékelő kutatók szerint a súlyos és veszélyes ismerethiányt az ázsiai kultúra részét képező, a szexualitásra vonatkozó tabuk eredményezik. Úgy vélik, hogy ezt az attitűdöt, tanult magatartásformát amilyen gyorsan csak lehet, meg kell változtatni, mivel a fogamzásgátlásra vonatkozó, illetve a döntéshez szükséges ismeretek hiánya növekvő számú fiatalkori terhességhez, és a nemi úton terjedő betegségek arányának emelkedéséhez vezethet.

15

PHARMORIENT 231

Törvényellenes az extra vonalkód adattartalma nem terjesztheti ki a Parlament által megszabott kereteket, nem alapíthat törvényben meg nem engedett adatkezelést. A második döntés pedig már a vényírási rendeletek alkotmányellenességét mondta ki, mivel azok különleges személyes adatok kezelését rendelték el, törvényi felhatalmazás nélkül.

A vények adattartalmáról szóló új törvényi paragrafus, 2009. október 1-től változtatta meg a vények adattartalmát. Megtiltotta, hogy a nem támogatott vényekre TAJ és BNO kerüljön. Azt hinné az ember, hogy ezzel a probléma véget ért.

Nem így történt. Az új törvénymódosítás után hat nappal a miniszter Dr. Székely Tamás, olyan rendeletet bocsátott ki, amely elrendelte, hogy minden vényre extra vonalkódot kell nyomtatni, amely tartalmazza a TAJ és BNO kódokat. Ebből talán érzékelhető, hogy milyen fontos magánérdekek működnek az egészségügyben, hogy egy ilyen, nyilvánvalóan törvénysértő rendelet megalkotását is vállalta a miniszter, csakhogy a különleges személyes adatokat megszerezzék. Amikor ez kiderült, többen jogvédő szervezetekhez fordultunk, elsőként az Adatvédelmi Biztos Hivatalához, de a Legfőbb Ügyészséghez és az Egészségbiztosítási Felügyelethez is.

Eredménytelenül. Az extra vonalkód ügyében azután újra alkotmánybírósági beadványt adtam be: 1211/B/211. számon. Ebben részletesen feltártam az évek óta folyamatosan tartó jogsértés különböző dokumentumait. Ezeket közzé is tettem. Példaként említhető két szegedi patika finanszírozási szerződése, amelyek láthatóan a 29/2009. számú AB döntés után születtek, ugyanakkor fittyet hánynak az AB határozatának és továbbra is jogellenes adatküldésre kényszerítik a patikákat.

Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy Az Alkotmánybíróság a 29/2009. (III. 20.) számú határozatában (ABH 3/2009) részletesebben foglalkozott a társadalombiztosítás személyesadatkezelésével. E határozatban több fontos megállapítást tett arra vonatkozóan, hogy az Egészségbiztosítási Alapból (részben vagy egészben) finanszírozott ellátások elszámolása, folyósítása és ellenőrzése érdekében milyen adatkezeléseket tart elfogadhatónak, arányosnak és alkotmányosnak.

Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a mármár elveszettnek hitt ügyet az AB mégis napirendjére vette és utolsó ülésnapján döntött is. 174/2011. számú határozatában újból megerősítette: az OEPnek semmi keresnivalója sincs a nem támogatott ellátások terén. Ilyen ellátások személyes adatait nem kezelheti. Ez a döntés nem kapott nagy visszhangot a sajtóban, síri csend honol. Ezért beadvány-

Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy az AB újból megerősítette: az OEP-nek semmi keresnivalója sincs a nem támogatott ellátások terén. Ilyen ellátások személyes adatait nem kezelheti. Az elmúlt év utolsó ülésnapján hozta meg 174/2011.

(XII. 29.) számú döntését az Alkotmánybíróság (AB) a háziorvosok jelentésével, és az extra vonalkóddal kapcsolatos indítvány ügyében.

Az orvosi vények különleges személyes adatokat hordoznak, számos olyan azonosító van rajtuk, amellyel az adatok konkrét elő személyhez kapcsolhatók. A gyógyszerfogyasztás a magánélet része, orvosi titok. A társadalombiztosítási támogatások pénzügyi elszámolását azonban a kormányzat olyan módon valósította meg, hogy minden egyes vényre felírt 1 doboz tabletta, kenőcs, kúp személyes adatait a társadalombiztosítási rendszer begyűjti, és 15 évig folyamatosan nyilvántartja 10 millió állampolgárról.

Számos országban a támogatott gyógyszerek minden egyes doboza egységes támogatást kap: 1, 2, 5, 10 eurót, ezért a pénzügyi elszámoláshoz nincs szükség a tételes gyógyszerlistára személyenként, hanem csak arra, hogy 1 doboz 5 euró kategóriába tartozó gyógyszer. Ez nagyságrendekkel humánusabb megoldás a magyar adatgyűjtésnél, ahol ezen kívül még BNO kód is tartozik a vényekhez. A magánélet jelentős sérelmét jelenti, hogy nemcsak a támogatott, hanem a támogatás nélkül vényre felírt gyógyszerek adata is folyamatosan vándorol az OEP adatbázisába. Eleinte még szinte minden vényre adott támogatást a tb (90%-ot), majd ez folyamatosan leapadt, ma már 25%-ot ad csupán, és a vényre kapható 16000 féle gyógyszerből csak 4000 a támogatott. A nem támogatott vényköteles körbe már számos fontos gyógyszer tartozik: fájdalomcsillapítók egy része, néhány antibiotikum, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, szinte minden pszichiátriai, addiktológiai, nőgyógyászati, urológiai, andrológiai, hormontartalmú szer.

A nem támogatott gyógyszerek személyes adatainak kezelése 1998. január 1-től kezdve jogellenes az OEP-nél, két törvény is tiltja: az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-a, és az Egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79. § (2) bekezdése is. Mégis a mai napig folyik a törvénytelen adatgyűjtés. Az Alkotmánybíróság az első döntését vény ügyben 2008. szeptember 15-én hozta meg: 1034/E/2005, majd nem sokkal később 2009. március 21-én a 29/2009. számú döntését. Az első döntés megállapította, hogy egy miniszteri rendelet PHARMORIENT 231

16

XXI. évfolyam, 2012. január

bár támadás lenne, és távolról sem emlékeztet az információs önrendelkezésre.

A külföldi vényeken újabban további védelmi intézkedéseket alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy a vényeket pénzügyi bizonylatként is használják, mindenféle hatóság szortírozza, válogatja őket Magyarországon is, ezért civilizáltabb országokban a név/cím mezőt leragasztják és csak egy egészségügyi azonosító szám látszik (támogatott esetben). Nem támogatott vényre a név eleve rá sem kerül. Az öntapadós címkét csak a patikus aláírásával lehet eltávolítani a vényről, életfontosságú érdek fennállása esetén. dr. Alexin Zoltán

nyal kerestem meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szerezzen érvényt az AB határozatának. Tekintettel arra, rendkívül jelentős magánérdekek fűződnek ezeknek az adatoknak a megszerzéséhez és az adatokkal való viszszaéléshez – ezért e legcsekélyebb gyanú esetén is feljelentés megtételére kértem a hatóság elnökét.

A vények adatkezelésének problémái még ezzel sem értek véget. Közeleg az elektronikus vények bevezetése, amely ismét óriási veszélyeket és a visszaélések újbóli felbukkanását hozhatja magával. A tervek szerint minden elektronikus vényt egy országos adatbázisba gyűjtenének össze és évekig tárolnák. Ez újfent az emberi méltóság elleni bar-

Gondatlan bánás az OTC gyógyszerekkel kológus szerint „minden évben néhány ezer gyermek mérgezés miatt kerül kórházba”. „Ezeknek mintegy felét gyógyszerekkel mérgezték meg.

Fontos szerepet játszanak a szülők, akik gyermekeiknek rossz dózist adnak a receptmentes gyógyszerből.”

A lengyelek átlagon felül sok OTC gyógyszert fogyasztanak. Ez nem ritkán problémákhoz vezet. Gyermekeknél gyakran mérgezések lépnek fel, mert a szülők rossz dózist adnak be. A gyermekek gyógyszerekkel történő túladagolása Lengyelországban súlyos probléma. Egy varsói toxi-

Gyorsan nyúlnak fájdalomcsillapítókhoz szerekhez nyúl, míg más EU országokban az emberek még saját öngyógyító erőikre építenek.

Sok lengyelnek az a véleménye, hogy különösen a receptmentes gyógyszerek nem okozhatnak károsodást. Ezen kívül Lengyelországban az egészséges életmód és az elegendő mozgás, mint a betegségek elleni megelőzés, kevésbé ismert. Ez az orvosok magatartásában is visszatükröződik. Gyorsan készek arra, hogy felírjanak egy gyógyszert. Ez a gondatlanság ahhoz is vezet, hogy a gyermekek gyakran hibásan vesznek be gyógyszereket. A szülők nem olvassák el a betegtájékoztatót és gyermekeiknek rossz dózist adnak be. A felnőttek egyharmada nem ismeri eléggé a gyógyszert, amikor gyermekének gyógyszert ad, becsülik lengyel szakértők.

Lengyelországban a betegek, a gyermekek, ugyanúgy mint a felnőttek európai összehasonlításban túl sok receptmentes gyógyszert fogyasztanak.

Az ország ezzel az EU-n belül az ötödik helyen van.

De az még nem minden: fájdalomcsillapítók fogyasztásában Lengyelország világszerte a harmadik. Ez tűnik ki egy tanulmányból, amit az IMS nemzetközi piackutató intézet hozott nyilvánosságra. Gyakran ez a túlzott gyógyszerfogyasztás azzal függ össze, hogy sok lengyel gazdasági helyzete, mint azelőtt is, viszonylag bizonytalan. Bár az ország az elmúlt években, az EU-ba való belépés után észrevehetően stabilizálódott, sok lengyel munkahelye elvesztésétől fél. Ezen oknál fogva sok lengyel már könnyű megbetegedéseknél is gyógy-

Problémák Németországban is száma hasonló szinten van, mint Lengyelországban.

Mindenesetre ott az országnak csak 38 millió lakosa van és ez kevesebb, mint Németországénak a fele. Statisztikailag nézve ezért a probléma nagyobb, mint Németországban. Ehhez jön, hogy az egészségügyi ellátás Lengyelországban lényegesen rosszabb. A lengyel kórházak és orvosi praxisok a kis betegeken lényegesen rosszabban tudnak segíteni, ha ténylegesen egy mérgezés következett be.

Kisebb mértékben a probléma Németországban is érezhető. Az elmúlt évben a bonni információs központ évi jelentése szerint közel 10 ezer ember kapott gyógyszermérgezést. Ez az összes regisztrált mérgezési eset 39 százaléka. Ezzel a mérgezések leggyakoribb oka a gyógyszerek nem szakszerű bevétele. Itt is nagy a gyermekek csoportja. Amint az évi jelentésből kitűnik, 3600 mérgezési áldozat 18 évesnél fiatalabb volt. Ezzel az esetek abszolút XXI. évfolyam, 2012. január

17

PHARMORIENT 231

Magas vérnyomás betegség – a láthatatlan ellenség csökkentés, a sófogyasztás mérséklése, a dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztás csökkentése és a rendszeres, fokozatosan bevezetett fizikai aktivitás az életmódváltás öt alapvető pillére. Ha az életmódváltozás nem kivitelezhető, vagy nem vezet eredményre, illetve kiemelkedően magas értékek esetén, gyógyszeres kezelésre van szükség.

Abban az esetben, ha a hypertonia más betegségekhez, mint például a szív-, és vesebetegségekhez, vagy cukorbetegséghez társul, az együttesen fennálló kockázati tényezők miatt szigorúbb vérnyomás kontroll, és alacsonyabb célértékek elérése szükséges. Ilyenkor is nagyon fontos tényező az életmódváltás.

A gyakori hőmérsékletingadozás, és az egymást váltó légköri frontok is befolyásolhatják a vérnyomás ingadozását. A magas vérnyomás betegségben szenvedőkre nézve főként a hirtelen bekövetkező hideg idő a veszélyes, hiszen a hidegben az erek összehúzódnak, amely megemelheti a vérnyomást.

A melegben általában visszatér a normális értékbe, így az is előfordulhat, hogy nyáron a szakorvossal folytatott előzetes konzultáció után csökkenteni lehet a napi gyógyszeradagot.

Kiemelkedően fontos a rendszeres önellenőrzés is, amely során nem elég egy mérést végezni.

A szakmai ajánlás is három, egymást követő mérés átlagát veszi figyelembe, tehát otthoni ellenőrzésnél is mindkét karon legalább egy mérés szükséges. Idősek számára fontos szempont, hogy a vérnyomás napi ritmusa szerint a hajnali órák mutatnak kiugró értékeket: azaz a vérnyomás csökkentő gyógyszerek bevételével érdemes kezdeni a napot, és csak azt kövesse a reggeli hygiénés tevékenység és étkezés.

A magas vérnyomás betegség a lakosság közel 20 százalékát fenyegeti a hivatalos adatok szerint, de a háziorvosok napi munkájának 90 százalékában magas vérnyomást kezelnek. A kialakulás kockázata többek között a helyes táplálkozással és rendszeres testmozgással is csökkenthető, így könnyen elkerülhetjük, hogy a betegség megkeserítse mindennapjainkat. Akinél a családban már előfordult hypertonia, azoknál kiemelten ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat.

Napjaink egyik leggyakoribb betegsége a hypertonia, azaz a magas vérnyomás betegség. A hypertonia legnagyobb veszélye, hogy gyakran tünetmentes, így előfordulhat, hogy csak akkor diagnosztizálják, amikor már komoly szövődmények vagy agyvérzés alakult ki. A betegség okai gyakran nem ismertek, azonban számos olyan tényező van – mint például a rendszertelen testmozgás, a helytelen táplálkozás és a dohányzás – melyek növelhetik a kialakulás esélyét. Az alábbiakban dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont belgyógyász, háziorvos szakorvosa mondja el, hogy melyek a hypertonia kialakulásának leggyakoribb okai, és hogyan lehet a betegséget megelőzni.

Magas vérnyomás betegségről akkor beszélhetünk, ha a magasnak mért értékek állandósulnak, és a vérnyomás nem tér vissza a normál tartományba.

Ezért ahhoz, hogy a betegség megállapítható legyen, bizonyos időközönként egymás után több mérésre van szükség, melynek segítségével kiszűrhető, hogy magasnak mért vérnyomásról, vagy hypertoniáról van-e szó. A betegség gyógyszerrel kezelhető, de a megelőzésnek, mint minden betegségnél, itt is jelentős szerepe van.

A hypertonia leggyakoribb tünetei többek között a szédülés, a fejfájás, a látászavar, az orrvérzés, vagy a mellkasi fájdalom. A magas vérnyomás súlyosan károsíthatja a szívet, a veséket, az agyat és minden előzmény nélkül okozhat vakságot vagy akár szívinfarktust. Mivel gyakran semmi jele nincs a betegségnek, ezért kiemelkedő szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak. A magas vérnyomás betegség kialakulásnak hátterében örökletes tényező áll, és a stressz, a helytelen életmód, a dohányzás, a túlsúly, a nagy mennyiségű kávé-, és alkoholfogyasztás mind-mind további kockázati faktorok. A magas vérnyomás kórisméjének felállításakor nagyon fontos azoknak a betegségeknek – például a vesebetegségeknek vagy pajzsmirigy betegségnek – a feltárása, melyek előidézhetik a magas vérnyomás betegséget. Ha ezeket a betegségeket hamarabb diagnosztizálják és megkezdődik a kezelés, a vérnyomás is visszaállítható a normál értékre.

Azoknak, akik magas vérnyomás betegségben szenvednek ajánlott a teljes életmódváltás és a rendszeres testmozgás, így hosszú távon akár a normálisra is csökkenthetők az értékek. A testsúlyPHARMORIENT 231

18

XXI. évfolyam, 2012. január

Állami támogatást kaptak Változott a fiókgyógyszertárral rendelkező vállalkozások működési támogatása is. A jelenlegi szabályozás szerint a fiókgyógyszertárral is rendelkező olyan vállalkozás, amely megfelel a korábban említett sikeres igénylés alapfeltételének, amennyiben a tárgyévet megelőző év január 1-je és június 30-a közötti időszakban elszámolt gyógyszerforgalmi adataiból számított, közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömege nem haladja meg a 7,2 millió forintot, negyedévente fiókgyógyszertáranként havi 20 ezer forint támogatásban részesül, amennyiben azt az elsőfokú állami adóhatóságnál kérelmezi. A támogatás minden gyógyszertár esetén legfeljebb két fiókgyógyszertárra vehető igénybe és csak abban az esetben, ha a fiókgyógyszertár egész évben biztosítja a lakosság gyógyszerellátását.

A működési támogatásra jogosultság megítélése során figyelembe veendő feltételek meglétéről a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (ÁNTSZ OTH) hatósági bizonyítványt állít ki a támogatást igénylő kérelmére. Az ÁNTSZ OTH az általa kiállított hatósági bizonyítványon feltünteti a kiszámított, egy gyógyszertár által igényelhető működési célú támogatás összegét. A támogatás igényléséhez szükséges, meghatározott adatokat az OEP az ÁNTSZ OTH számára minden év január 31. napjáig megküldi.

Ebben a listában az összes forgalmazó adatai szerepelnek. Indokolt megjegyezni, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) előírásának megfelelően a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár helye szerint illetékes adóhatóság részére adatot szolgáltat. (Art. 3. számú melléklet L) pontja szerint) A gyógyszertáraknak kiutalt támogatás gyógyszertárankénti és összesített tényadatait az állami adóhatóság negyedévente elektronikus úton az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megküldi.

Az egészségügyi államtitkárság közzétette azon patikák listáját, amelyek működést támogató állami juttatásban részesültek. Ilyen támogatást azok a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozások kaphatnak, amelyek az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosítják és a gyógyszerforgalmazásból származó árrés bevételük hatékony gazdálkodás mellett is rendkívül alacsony. A patikák a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 41. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően részesülnek támogatásban.

A működési támogatás igénylésének és odaítélésének feltételei 2012-ben változtak. Működési célú támogatást a szigorú feltételeknek megfelelő vállalkozás az elsőfokú állami adóhatóságnál igényelheti meg. A működési célú támogatást negyedévenként lehet megkapni. A sikeres igénylés alapfeltétele, hogy az igénylő vállalkozás egy adott település vagy egy település közigazgatási egységéhez csatolt, de földrajzilag elkülönülő településrész gyógyszerellátását egyedül biztosítja. A vállalkozás a tárgyévet megelőző év január 1-je és június 30-a közötti időszakban elszámolt gyógyszerforgalmi adataiból számított, közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömege nem haladja meg a 7,2 millió forintot, és legalább heti – fiókgyógyszertár üzemeltetése esetén a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejét is figyelembe véve – 40 órában nyitva tart. Új feltétel a meghatározott minimális nyitvatartási idő és a korábbinál nagyobb közfinanszírozott árrésbevétel mellett is kaphat a vállalkozás támogatást.

A működési támogatás összege előre továbbra sem határozható meg. A támogatás forrása a befolyt szolidaritási befizetések összege. A működési célú támogatás negyedéves összegét a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben szereplő, a minisztérium fejezetében meghatározott előirányzat erejéig a jogosult gyógyszertárak között osztják fel. A felosztásnál azon gyógyszertárak, amelyek a közfinanszírozott gyógyszerforgalomból 6 millió forintot nem meghaladó árréstömeget realizálnak a felosztáskor 1,25-szörös szorzóval súlyozottan kerülnek figyelembevételre. A korábbi időszakban a működési támogatás egyenlően oszlott meg a figyelembe vett patikák között.

XXI. évfolyam, 2012. január

19

PHARMORIENT 231

Ki válthatja ki az e-recepteket lan írással ír fel az orvos. Nagyon sok helyen már ma is erre szoftvert használnak, a kihívás az, hogy hogyan lehet összekötni az egyes szereplőket.

Az elektronikus vény bevezetésének egyik legkritikusabb pontja, hogy ha valaki nem a saját gyógyszerét akarja kiváltani, akkor a hozzátartozója TAJ-kártyájával elmehet-e a patikába. A szakember szerint a tervezet részleteit ugyan nem lehet ismerni, de az biztos, hogy a gyógyszert – akár papír alapú, akár elektronikus vényről van szó – a beteg TAJ-számára kell felírni. Az adminisztratív technikai kérdés, hogy miként rendezhető a kiváltás kérdése. A mai papíralapú vényen két aláírásnak van helye: a betegének és a gyógyszert kiváltó személyének, de a rubrikákban nem mindig a megfelelő személy szignója szerepel. Ezzel kapcsolatban Boncz Imre hozzátette, az elektronikus vény egyik funkciója az lehet, hogy azokat a szükségszerű paramétereket, amelyek fontosak a kiváltásnál, kicsit jobban, megbízhatóbban rögzítse.

A szakember a bevezetés várható időpontjáról azt mondta, nagyon régóta vannak rá tervek, már 2002 őszén is szóba került, majd 2004-ben az OEP sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2006-tól működni fog az elektronikus vény. Boncz Imre szerint most kicsit visszafogottabb az e-vény ügyének kommunikációja, ami talán azt jelzi, hogy a bejelentések helyett érdemi szakmai előkészítés folyik.

Mindenesetre a jogszabálytervezetben, ami erről szól, az szerepel, hogy a vény elektronikus kezelésű is lehet. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy elsőre valamennyi vény átkerül az elektronikus körbe, elképzelhető, hogy egy darabig párhuzamosan futnak majd az elektronikus és a hagyományos papír alapú receptek. forrás: Kossuth Rádió

Az e-vény a beteg együttműködési hajlandóságáról is informál, de előnye lehet a visszaélések kiszűrése is – mondta a Magyar Rádió 180 perc című műsorában Boncz Imre egészségügyi közgazdász. Szerinte több indoka is lenne az elektronikus receptek bevezetésének. A szakember szerint, az immár törvénytervezetben is szereplő elektronikus vény egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy információt szolgáltat arról, a beteg mennyire működik együtt orvosával. Ellenőrizhető, hogy a páciens kiváltja-e a számára felírt vényeket. Ma évente körülbelül 150 millió recept kiváltása történik, de valójában arról nincs információ, hogy mennyit írnak fel az orvosok. A szakember szerint nagyon fontos lenne, hogy akár az orvos, akár a különböző, adatkezelésre jogosult államigazgatási szervek nyomon tudják követni, mekkora a felírt és kiváltott gyógyszerek mennyisége közötti különbség. Bizonyos visszaéléseket is csökkenteni lehet az e-vények használatával, így például azonnal letiltható egy halott receptje. Elkerülhetők azok az esetek is, amikor a beteg két orvossal is felíratja ugyanazt az orvosságot. Ha bevezetik az elektronikus recepteket, csak a TAJ-kártyára lesz szükség a gyógyszertárakban, a patika számítógépes rendszere látja majd a felírt orvosságokat, így nem kell majd papírvény. Az elektronikus receptek bevezetéséhez azonban nagyon komoly informatikai háttér kell, és nem csak az orvosoknál és a gyógyszertárakban. A rendszer biztonságos működtetéséhez olyan elektronikus, informatikai kapcsolat kell, amely összeköti egymással az érintetteket, köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. Ma az orvosok jó része már vényfelíró szoftvert használ.

Tehát egyre kevesebb azon receptek az aránya, amit adott esetben a laikusok számára olvashatat-

Betegbiztosítási kártya ványba integrált és nem úgy, mint például Németországban, ahol külön kell kiállítani. Időközben Németországban az újonnan kiállított kártyát a nemzeti betegbiztosítási kártya tartalmazza. 2011. októberétől a német kötelező betegpénztárak az új elektronikus egészségügyi kártyát fényképpel adják ki. Az elektronikus egészségügyi kártyát azonban az eddigi szolgáltatásokon túl nem bővítik, sem Németországban, sem európai külföldön. Közelebbi információk az EKVK-ról a helyi betegpénztáraknál kapható és lehívható az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/social/ main.jsp).

A közelmúltban végzett felmérés szerint az európai betegbiztosítási kártya (EKVK) egyre kedveltebbé válik. Jelenleg kb. 185 millió európai használja az EKVK-t. Ez megfelel az EU polgárok 37 százalékának. Németországban a kártyát a polgárok 54,7 százaléka használja. Az EKVK minden EU tagállamban érvényes, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban (EWR). A legjobban elterjedt a kártya Liechtensteinben (99%), Svájcban és Ausztriában (96-96%). Ez a magas százalékos arány azzal magyarázható, hogy ott az EKVK-alkalmazás az állami személyi igazolPHARMORIENT 231

20

XXI. évfolyam, 2012. január

Akcióterv az antibiotikum rezisztencia ellen gozók, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság részéről. „Nekünk az orvosokat arra kell nevelnünk, hogy ne írjanak fel túl sok antibiotikumot és az állatorvosok az antibiotikumokat az állattenyésztésben mértékletesen és értelemmel alkalmazzák” – követeli Dalli. Az egyik fő probléma a baktériumtörzsek átvihetősége állatról emberre. Az EU emeli a kutatási beruházásokat. 2000-től 2010-ig 600 millió eurót bocsátott erre a célra rendelkezésre. Biztosítani kell, hogy az antibiotikumokat ritkábban, és célzottabban alkalmazzák, mondta az egészségügyi bizottság elnöke az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottságnak vizsgálatot kell indítania az antibiotikumok alkalmazásáról az állatorvoslásban és az emberi egészségre gyakorolt kihatásairól, követelte az elnök.

Néhány országban a klebsiella pneumonine a kórokozók 50 százalékáig érzéketlen a carbapeneme ellen. Ezek végső eszköznek számítanak a multirezisztens kórokozókkal szemben. Az MRSA teher az EU-ban különbözőképpen oszlik el: Németország például a középmezőnyben van, a legjobban áll Skandinávia és Hollandia. Ezek az országok példaképeknek is számítanak, ha az antibiotikum rezisztenciák elleni intézkedésekről van szó. A német Robert Koch közegészségügyi intézet kiemeli a lakosságban az egy főre jutó képzett szakemberek magas számát a higiéniában és az antibiotikum terápiában, akik a megállapított adatokat szakszerűen tudják értékelni. Az ECDC hangsúlyozza, hogy a magas compliance a helyes kézhigiéniánál a leghatékonyabb út a kórokozók terjedésének megakadályozására a kórházban.

Antibiotikum rezisztenciák és kórházi kórokozók okozta évi halálozás foglalkoztatja az EU illetékeseit. Többek megítélése szerint egy új akcióterv javítania a helyzeten. Az Európai Bizottság egy 12 pontos akciótervvel kívánja az antibiotikum rezisztenciák terjedését 5 éven belül megállítani Európában.

Tekintettel a gyógyszerrezisztens baktériumok által kiváltott infekciók miatt az EU-ban bekövetkező évi 25 ezer halálozásra az Európai Bizottság ki akarja bővíteni a kutatást. A Betegségek Prevenciója és Ellenőrzése Európai Központja (ECDC) a népgazdasági károkat évi 1,5 milliárd euróban számszerűsíti. Ebből 927,8 millió euró jut kórházi költségekre. Az ECDC megállapítása riasztó. Az utolsó eszközként alkalmazott antibiotikumokkal szembeni rezisztencia Európában fokozódik. Így például EU-szerte növekszik a rezisztencia azon kórházi kórokozókkal szemben, amelyek a kórházi betegeknél gyakran tüdőgyulladást és húgyúti infekciókat okoznak. Az ECDC igazgatója szerint mindenekelőtt Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és Törökországban foglalnak el a megállapított értékek rendkívül nyugtalanító mértéket.

Gyorsan és határozottan kell cselekedni, ha nem akarjuk annak lehetőségét elveszíteni, hogy a bakteriális fertőzéseket embereknél és állatoknál antibiotikumokkal kezeljük – jelentette ki Brüszszelben John Dalli az EU egészségügyért felelős biztosa. Ahhoz hogy ez eredményhez vezessen, közös törekvések szükségesek minden EU tagállamban és mindenekelőtt az egészségügyben dol-

Belgiumban 2030-ban minden tizedik felnőtt cukorbeteg lesz? ezer szenved 1. típusú diabéteszben, 2011-ben 18 ezer gyermek újonnan betegedett meg ebben, több mint minden más régióban. Az IDF európai elnöke a politikát hívta fel cselekvésre és a pénzügyi válság miatt óvott az egészségügyi ellátásban a csökkentésektől. Az IDF több mint 200 nemzeti diabétesz szervezet csúcsszerve 160 országból. A szövetséget 1959-ben alapították brüsszeli székhellyel és támogatja a cukorbetegség prevencióját, kezelését és gyógyítását. Ärzte Zeitung, 2011.

Ha semmit sem teszünk, a diabéteszes betegek száma világszerte az idei 366 millióról 2030-ig 552 millióra növekedhet a Nemzetközi Diabétesz Társaság becslése szerint (IDF).

Felhívják a világ vezető személyiségeit és politikusait, hogy vegyék fel a harcot a betegség ellen. Az IDF adatai szerint világszerte 183 millió ember egyáltalán nem tudja, hogy beteg. Az IDF egy különösen erős emelkedésből indul ki a szegény régiókban, mint Afrika. Ezenkívül különösen erősen érinti a cukorbetegség a gyermekeket Európában: 116 XXI. évfolyam, 2012. január

21

PHARMORIENT 231

AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Gyermekgondozási támogatások II. tető határozatot. A megkeresett igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedéséről és az időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró igazgatóságot.

A kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. Az ellátás az igény benyújtásának az időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennállnak.

Gyermeknevelési támogatás A gyermekgondozási segély folyósításának ismételt visszaállításával a gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három, vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.

PÉLDA Az édesanya három kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában, akik után gyermeknevelési támogatásban részesül. A legidősebb gyermeke – aki 2011. szeptember 15-én töltötte volna be a 8. életévét – 2011. július 3-án meghalt. A másik két gyermek közül az egyik gyermek 3 éves elmúlt, míg az idősebb 6 éves, de ez utóbbi tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. A Cst. tv. 28. § (1) bekezdése szerint amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti a támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni, vagyis 2011. október hónappal bezárólag.

Gyermeknevelési támogatás mellett végezhető keresőtevékenység A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatás összege A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, 2011-ben 28 500 forint. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátásból nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat kell levonni.

Gyermeknevelési támogatás iránti kérelem A „Kérelem a gyermeknevelési támogatás megállapításra” formanyomtatványt a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal kell bejelenteni az igénylő lakó vagy tartózkodási helye szerinti igazgatósághoz.

Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. Amennyiben az igazgatóságnál benyújtott kérelmet olyan gyermekre nyújtották be, aki után más személynek más igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási segélyt, a kérelme alapján eljáró igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat és az ellátásra való jogosultságot megszünPHARMORIENT 231

Bejelentési kötelezettség A gyermeknevelési támogatás folyósítása szünetelésének időtartama alatt 15 napon belül írásban a folyósító szervnek jelenteni kell: a) ha az ellátásra jogosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § i) bekezdése szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az alábbiakban felsoroltak valamelyikében részesül: – táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, – öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, hozzátartozói baleseti nyugellátás, özvegyi nyugdíj, kivéve az ideiglenes 22

XXI. évfolyam, 2012. január

özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját, – öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, – az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, – a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a bérpótló juttatás, – az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helyállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, vagy – ha házastársa, élettársa terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, b) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba történő vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, c) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, d) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, e) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából való kikerülését, továbbá ha a háztartásba a 3. életévet még be nem töltött kiskorú kerül, f) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, illetve, ha a keresőtevékenységet az otthonában folytatja, g) az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után.

Szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben az ebben érintett személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat. Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, színvonaláról, finanszírozási forrásairól, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül.

Családi ellátás az EGT tagállamokban Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását – az Alapító

Főbb alapelvek Az EGT tagállamaiban a családi ellátások és ezen belül a gyermekgondozási támogatások fajtái eltérőek. Az egyes tagállamok családi ellátásait az

XXI. évfolyam, 2012. január

Érintett személyi kör Az uniós rendeletek alkalmazásában a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-a alapján két csoport érintett: – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában, az előbbi törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGTállampolgár, valamint az EGT-állampolgárnak a harmadik országbeli családtagja – biztosítási viszony létesítésétől függetlenül – jogosult lehet családtámogatási (gyermekgondozási) ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a családtámogatási törvény egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak, – az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek, amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételeket kell vizsgálni.

Azt, hogy melyik tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi. Nem az ügyfél döntése határozza meg, hogy melyik tagállam folyósít ellátást részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt a tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles saját, nemzeti jogszabályai alapján. Ezen ügyek esetében az állampolgárság nem meghatározó.

23

PHARMORIENT 231

– a személy helyzete, ideértve az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét, – a személy családi állapotát és családi kötelékeit, – nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét, – tanulók esetében – ha van – a jövedelem forrását, – az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát és azt, hogy – adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

uniós rendeletek alkalmazása során, együttesen kell figyelembe venni. A családot mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás során (egységesség elve) akkor is, ha az ellátást főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általános gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell megítélni az ügyet, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű ellátást nem fizethet. Nem tekintendő jogalap nélkülinek az az ellátás kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt másik tagállam helyett fizetni.

Speciális illetékesség Családi ellátások esetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása és az alkalmazandó jog meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jogot kell alkalmazni, a családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében az illetékességi szabályok a következők: – ha a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha a családtagok valamelyike az Osztrák Köztársaságban tartózkodik életvitelszerűen, illetve, ha egyéb okból az ügy elbírálásához az osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Osztrák-magyar Regionális Osztály, cím: 9023 Győr, Szabolcska út 1/a., e-mail: omrcs@allamkincstar.gov.hu, – egyéb esetben a Magyar Államkincstár Középmagyarországi Regionális Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, cím: 1115 Budapest, Bartók B. út 120-122., e-mail: nko.kmrig@allamkincstar.gov.hu) illetékes.

Közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai – Magyarországon minden hónap 3. hétfőjén a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságánál (Győr, Szabolcska út 1/a.) 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között – Ausztriában minden hónap 4. hétfőjén Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart (A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46.) 11:0012:00 és 13:00-14:00 óra között.

Jogalapok A családi ellátásoknál az adott ügyben érintett tagállamok közül a sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó az alábbiak szerint: – keresőtevékenység helye szerinti, – nyugdíj folyósítása szerinti, – lakóhely szerinti tagállam.

Amennyiben mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivételt képez a kiküldetésben végzett munka. Ebben az esetben, amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósításakor, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé. Ha azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege alacsonyabb, minta másik érintett tagállam nemzeti joga szerinti családi ellátások összege – az ügyfél kérelmére – az utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet a két tagállam ellátásainak a különbsége erejéig.

A lakóhely meghatározása Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye. Amennyiben a lakóhely meghatározása szerint nincs egyértelmű álláspont, meg kell határozni az alábbiak szerint az érintett személy érdekeltségének központját – az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama, PHARMORIENT 231

Egészségbiztosítási ellátás vagy gyermekgondozási támogatás Aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, bal24

XXI. évfolyam, 2012. január

gatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az általa folyósított táppénz megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania. A határozatnak tartalmaznia kell a kifizetőhely által megállapított viszszamenőleges időtartamot, valamint a visszamenőleges időtartamra folyósított táppénz nettó összegét. A határozatban közölt időszakra folyósított táppénzből levont személyi jövedelemadó-előleg összegét a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11-E1 33. sorában kell feltüntetni.

Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 33. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett táppénzt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 33. sorában közölt összeggel. A kifizetőhely a személyi jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A személyi jövedelemadó-előleg összegét, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól történő visszaigénylésétől függetlenül a táppénz megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó havi ellátások elszámolásában számolja el. A határozat egy példányát meg kell küldenie a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére.

Ha a biztosított a baleseti táppénz folyósítása helyett gyermekgondozási támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az általa folyósított táppénz megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania. A határozatnak tartalmaznia kell a kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időtartamot, valamint a visszamenőleges időtartamra folyósított baleseti táppénz nettó összegét.

A határozatban közölt időszakra folyósított baleseti táppénzből levont személyi jövedelemadó-előleg összegét az ellátások elszámolása nyomtatvány EB 11-E1 sorába kell beírni. A határozat egy példányát meg kell küldenie a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére.

Abban az esetben, ha a kifizetőhely az ellátások elszámolása EB11-E1 nyomtatvány 34. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett baleseti táppénzt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 34. sorában közölt összeggel.

A kifizetőhely a személyi jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A személyi jövedelemadó-előleg

eseti táppénzre vagy terhességi gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőtevékenységére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Megváltoztak az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, illetve a gyermekgondozási támogatások folyósítása alatt bekövetkező választással kapcsolatos eddigi szabályok. Az új rendelkezések szerint a biztosított, illetve a szülő választhat az ellátások közül, ha egyidejűleg több ellátásra szerez jogosultságot (gyermekgondozási segély, illetve gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt történő szülés). Az ellátások közti választás esetén a választott új ellátás iránti kérelmet az újonnan választott ellátásra illetékes társadalombiztosítási kifizetőhelyhez vagy a megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szervéhez kell benyújtani (táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a folyósítás alatt álló régi ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. Gyermekgondozási támogatás választása esetén a Magyar Államkincstárhoz vagy a családtámogatási kifizetőhelyhez kell benyújtani a kérelmet.

A választott nap a biztosított, illetve szülő által meghatározott időpont, feltéve, ha ezen a napon a választott ellátásra való jogosultság feltételeivel rendelkezik. A választott újabb ellátást az értesítésben szereplő napot követő naptól lehet folyósítani.

A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. Ebben a határozatban fel kell tüntetni azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

Az újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától, a korábban megállapított ellátás folyósítása megszűnésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével.

Amennyiben a biztosított a Magyar Államkincstár Igazgatóságához nyújtja be táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelmét, azt soron kívül továbbítani kell az illetékes megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez másolat hátrahagyása mellett, és áttételben kérni kell az újonnan választott ellátásra való jogosultság kezdő napjának meghatározását, és annak soron kívüli közlését.

Amennyiben a biztosított a táppénz folyósítása alatt, ezen ellátás helyett gyermekgondozási támoXXI. évfolyam, 2012. január

25

PHARMORIENT 231

mekgondozási díjból levont személyi jövedelemadó-előleg összegét az ellátások elszámolása nyomtatvány EB11-E1 35. sorába kell beírni.

A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a gyermekgondozási díjból levont személyi jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11-E1 35. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 35. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett terhességi-gyermekágyi segélyt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 35. sorában közölt összeggel.

Ha a biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett visszamenőleg gyermekgondozási támogatást igényel, a választást érintő időszakra vonatkozó, a kifizetőhely által folyósított gyermekgondozási díjat terhelő nyugdíjjárulék összegét az EB11-E1 31. sorában kell feltüntetni.

A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a gyermekgondozási díjból levont nyugdíjjárulékot az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvényben foglaltak szerint igényli viszsza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11F1 12. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-F1 nyomtatvány 12. sorában nyugdíjjárulékot tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A közölt nyugdíjjárulék összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 31. sorában és az EB11-F1 nyomtatvány 12. sorában közölt összeggel.

Ha a biztosított a gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, vagy gyermekgondozási díjat választ, a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhely által kibocsátott és a kifizetőhelynek megküldött határozatban közölt nettó gyermekgondozási segély vagy nettó gyermeknevelési támogatás összegével a választott ellátás összegét csökkenteni kell.

A kifizetőhely a Magyar Államkincstár által a közölt gyermekgondozási támogatás nettó össze-

összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól történő visszaigénylésétől függetlenül a baleseti táppénz megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó havi ellátások elszámolásában számolja el.

Ha a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt ezen ellátás helyett gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a terhességi-gyermekágyi segély megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania. A viszszamenőleges időszakra igényelt gyermekgondozási segélyre vagy a gyermeknevelési támogatásra tekintettel a határozatban fel kell tüntetni a társadalombiztosítási kifizetőhely által megállapított viszszamenőleges időszakot, valamint a folyósított ellátás megszüntetésének idejét, és rögzíteni kell a visszamenőleges időtartamra folyósított terhességi-gyermekágyi segély nettó összegét is. A határozat egy példányát a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére kell megküldeni.

A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a terhességi-gyermekágyi segélyből levont személyi jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el, a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11-E1 32. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 32. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett terhességi-gyermekágyi segélyt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 32. sorában közölt összeggel.

Ha a biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett, visszamenőlegesen gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a gyermekgondozási díj megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania.

A visszamenőleges időszakra igényelt gyermekgondozási segélyre vagy a gyermeknevelési támogatásra tekintettel a határozatban fel kell tüntetni a társadalombiztosítási kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időszakot, valamint a folyósított ellátás megszüntetésének idejét, és rögzíteni kell a visszamenőleges időtartamra folyósított gyermekgondozási díj nettó összegét is. A határozat egy példányát a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére kell megküldeni.

A határozatban közölt időszakra folyósított gyerPHARMORIENT 231

26

XXI. évfolyam, 2012. január

– az ellátásban részesülő saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

A jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással intézkedik. A jogerős határozat, illetve a fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Három éven túl is érvényesíthető a követelés, ha a követelésre jogot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetve a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt – 12 naptári hónap – megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Amennyiben a fizetésre kötelezett szerv vagy személy a fizetésre kötelező határozat vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt gyermekgondozási támogatás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtás eredménytelen volt. Akkor is elengedheti méltányosságból, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, feltéve, hogy a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

gét az ellátások elszámolása EB-11 E1 40-43. számú sorában tünteti fel a következők szerint: – az EB11-E1 nyomtatvány 40. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett terhességi-gyermekágyi segélyt, – az EB11-E1 nyomtatvány 41. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett táppénzt, – az EB11-E1 nyomtatvány 42. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett baleseti táppénzt, – az EB11-E1 nyomtatvány 43. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett gyermekgondozási díjat választott.

Az ellátások elszámolása nyomtatványon a kifizetőhely az EB11-M1 számú mellékletben részletezi, hogy kinek a részére folyósított pénzbeli ellátásból vonta le a nettó gyermekgondozási támogatás összegét. Az ellátások elszámolása EB11-E1 nyomtatvány 45-49, számú sorait akkor kell kitölteni, amikor az EB11-E1 nyomtatvány 1-27. számú sorában azonos jogcímen feltüntetett ellátás összege nem, vagy csak részben fedezi az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. sorában feltüntetett személyi jövedelemadó-előleg, valamint nyugdíjjárulék összegét. Amennyiben az EB11-E1 nyomtatvány 1-27. számú sorában azonos jogcímen feltüntetett ellátás összege részben fedezi az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. sorában feltüntetett ellátás összegét, akkor az ellátással nem fedezett személyi jövedelemadó-előleg, illetve nyugdíjjárulék összegét az EB11-E1 nyomtatvány 45-49. számú megfelelő sorában kell feltüntetni. Ebben az esetben azt a személyi jövedelemadó-előleg, illetve nyugdíjjárulék összeget, amely az azonos jogcímen elszámolt ellátásból levonható, az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. megfelelő soraiban kell szerepeltetni.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás Jogalap nélkül veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki – arra nem jogosult, vagy – kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet viszszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a gyermekgondozási támogatás a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha – az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti, de ennek ellenére ő azt felvette, XXI. évfolyam, 2012. január

Jogorvoslat Amennyiben az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon fellebbezéssel élhet.

Kosztkó András – Adó 2011.

27

PHARMORIENT 231

Tartalom Nemzetközi visszhang magyar kutatási eredményekről.............................................1 2012 – Szentágothai-év...............................................................................................2 Gyógyszerszoftver a kórházakban ..............................................................................3 Generikus program a patikában ..................................................................................4 A gyógyszerkutatás jövője ..........................................................................................7 A betegek érdekében? .................................................................................................8 2012-ben a gyógyszerkassza 25 zázalékát a gyártók finanszírozzák .......................12 A méhnyakrák megelőzéséért ...................................................................................14 Törvényellenes az extra vonalkód adattartalma .......................................................16 Magas vérnyomás betegség – a láthatatlan ellenség ................................................18 Állami támogatást kaptak .........................................................................................19 Hírek..........................................................................................................................20 AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Gyermekgondozási támogatások II...........................................................................22 **************************************************

Előzetes a PHARMORIENT 2012. 232. szám tartalmából: – Munkarend 2012-ben – Újfajta gyógyszerek – Oltsunk vagy ne oltsunk?

– Antibiotikum rezisztencia – Nemzetközi tapasztalatok – Amit a vállalkozónak tudni kell ************************************************** Gyógyszerészeti tájékoztató folyóirat Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Fekete Tibor A kéziratok és mellékletek őrzését vagy visszaküldését nem vállaljuk.

Kiadja: KF & T Vállalkozási Iroda és Kereskedőház Kft., 1144 Budapest, Gvadányi u. 87.

Telefon: 383-8039, 383-8011, Fax: 383-8177 • E-mail: fekecs@mail.datanet.hu Felelős kiadó: a KF & T KFT. ügyvezetője Lapalapító kiadó: dr. Kecskés Imre HU ISSN 1216-6456 Előfizethető a kiadó címén.

Előfizetési díj: egész évre 6952 + áfa (5%), összesen 7300 Ft. Nyomdai munkák: F-G-M Béda Books Kft. PHARMORIENT 231

28

XXI. évfolyam, 2012. január