Korea közelről by Koreai Kulturális Központ

A történelem árnyalatai A szép ruha bűvöletében Régi mesterségek őrzői Panmunjeom csodája Békés szelek szárnyán a Koreai-félszigeten: irány a DMZ! Szöul, a menő evőváros GKS-kaland, avagy hogyan maxoljuk ki Koreát

Milmyeon, a busani konyha névjegye Galbi, egy szuperfinom specialitás Suwonból Chodang dubu, amikor a babszem találkozik az óceánnal Naengmyeon, a phenjani hideg hajdinatészta-leves

Hangul, a világ leglogikusabb ábécéje A koreai írásmód alapjai _ szótagképzés Keresztrejtvény Hogyan írják a nevem koreaiul? Magyar nevek listája koreai (hangul) átírással A Koreai Kulturális Központ 2019-es galériája Impresszum

ÂŠshutterstock

Írta: Kim Hyesoon Megjelent a KOREA magazinban º 2020 márciusában

A Koreai-félsziget több ezer éves történetében rendkívül fontos szerep jutott a színeknek, hiszen elárulták, mely kaszthoz tartozott visel jük. Minden színnek és ruházatnak megvolt a jelentése, kijelölte a köznép, a nemesség és a királyi körökhöz tartozók pontos helyét, és mesélt az sök szellemi, kulturális életér l is.

Sok történelemkönyv - mint például a kínai „A Tang régi könyve” ¯ egész

fejezeteket szentel a koreai öltözködés kultúrájának. Leírják például, hogy a Peckcse királyságban (i.e.18.¯ i.sz. 660.), melynek konvenciói hasonlítottak

a Kogurjó-birodalom (i.e.37.¯ i.sz. 668.) szokásaihoz, a királyok bő ujjú, bíborvörös köntöst, kék selyemnadrágot, fehér bőrövet, aranyveretes vagy feketeselyem fejfedőt és fekete bőrlábbelit viseltek. Más dokumentumok megemlítik, hogy az udvari méltóságok színes övekkel jelölték rangjukat, így a bíbor, az élénkpiros vagy a kék más-más tisztséget jelentett. A Silla királyság udvartartásában, a VI. században igencsak szigorúak voltak a színek viselésének szabályai, melyek pontosan meghatározták, hogy rangjuk szerint kik viselhetnek lila, vörös, kék és sárga színű ruházatot. A Korjó-dinasztia idejében (918-1392) is kikötötték, hogy mely közhivatalnokok ölthetnek magukra lilát, skarlátvöröset, élénkpirosat vagy zöldet. Viselőjének politikai ranglétrán való felemelkedésével párhuzamosan, a vörös különféle színárnyalata sokáig őrizte előkelő pozícióját. A ritka festékanyag, valamint e szín sokféle árnyalata különleges státuszt biztosított a bíbornak. A régi koreai királyságokban jóval nagyobb becsben tartották a meleg, törtfényű vörösbe hajló tónusokat, mint a hidegebb színnek számító mélylilát. Jóllehet, e népszerűségnek számtalan elméleti magyarázata létezik, a leghihetőbb mégis a vér színével, s épp ezért az életenergiával és a szellemek hatásával hozza összefüggésbe.

Hanbok

Ősök tiszteletére tartott királyi szertartás felelevenítése az UNESCO Világörökség részét képező Jongmyo szentély területén. A Csoszon-hercegnőn látható ünnepi köntöst eredeti műtárgylelet alapján rekonstruálták ©Getty Images Korea

A színes, modern kori hanbokokat bárki kikölcsönözheti a turistalátványosságok vagy a királyi paloták színhelyén ©imagetoday

A bíborvörös szín a Csoszon-dinasztia idején is (1392-1910) megőrizte királyi státuszát. A nemes hölgyek kabátkájának, a jeogorinak (ejtsd: csagori) a színösszeállítása elárulta, hogy viselője fiúgyermeket szült (királykék) és hogy él a férje (bíbor). Azokban az időkben a nők társadalmi megbecsültségét és tiszteletre méltóságát férjük kasztbéli besorolása, vagyona, illetve a megszületett fiúgyermek jelentette. A vörös szín nemcsak a nemesi, hanem a királyi családok emblematikus viselete is volt. Hogy előkelő rangját ezzel is kifejezze, a XIX. század végéig például az uralkodónő bíborvörös felsőszoknyát viselt. Ez persze csak az egyik példája a bíborszín királyi megbecsültségének. A Csoszon uralkodók gyakran öltöttek magukra ilyen ruházatot, legyen az alkalom szertartáson való részvétel, vagy csak egy dolgos hétköznap.

A nép színe A fehér a koreai történelem másik jellegzetes színe. A hagyományos ruházat, azaz a hanbok és a színek közti összefüggéseket szemlélve kitűnik, hogy a másik nagy kedvenc a fehér. Egy Choi Nam-seon nevű nyelvtudós figyelemreméltó értekezést írt a koreai köznép által viselt fehér ruházat filozófiai és gyakorlati okairól. A gazdag nemesek világával ellentétben, ahol szerették színpompás ruhákkal kifejezni társadalmi felsőbbrendűségüket, a hétköznapi ember többnyire fehér öltözéket hordott. Bár a koreai szegény embernek mindig sok dolga akadt, hiba volna azt feltételezni, hogy kizárólag csak azért viselt volna fehéret, mert ne értett volna a ruhafestéshez, vagy erre nem talált volna időt. Régi népmesék egyik kedvenc témája a sok mosás hatására kifakuló, majd eltűnő színvilág története. Korjó és Csoszon urai hiába tiltották törvénnyel a fehér ruhát, a pórnép ezt leginkább meg sem hallotta. A régi korokból átörökített, majd később tökéletesített lúgos-alapú fehérítő technikák megalapozták az egyszerű nép fehér ruha viselése iránti kedvét. A japán gyarmatosítás korában higiéniás okokra hivatkozva megint tiltólistára került a fehér ruházat, ám süket fülekre találtak a japán szabályok is. Így lett a fehér ruha a megszálló hatalom elleni néma tiltakozás szimbóluma.

Hanbok

S hogy honnan eredhet a fehér szín iránti vonzalom? Choi Jee-hee napjainkban írt tanulmányában úgy véli, hogy a koreaiak nemzetiségük megkülönböztetésére hagyományosan fehér színű ruházatot használtak. Ha ezt igaznak fogadjuk el, ez azt jelenti, hogy Korea népe az ősi gyökerekig visszamenően a fehér színnel fejezi ki nemzeti identitását.

Egy paraszti hagyomány felelevenítése során az előadók a Csoszon-kor köznépének fehér ruházatát viselik ©pixta

A szép ruha buvöletében

Írta: Kim Samuel Megjelent a KOREA magazinban º 2020 márciusában

Film- és sorozatélményekkel eltelve sok Koreába látogató turista már a hagyományos viselet, a hanbok nagy rajongójaként érkezik. Természetesen bele is szeretnének bújni ebbe a ruhába, meg is teszik, ám az igazi királyi és királyn i életérzés mégiscsak akkor tapasztalható meg, ha végigsétálunk benne az egykori koreai uralkodók ösvényein. Íme, négy olyan népszer hely, ahol ez az álom valóra váltható.

Szöuli Globális Kulturális Központ Ez az intézmény a nyüzsgő Myeong-dong negyedben várja az érdeklődőket, ahol angol, japán vagy kínai nyelven bárki átfogó és gyakorlati ismereteket szerezhet a koreai kultúra szinte minden területéről. A legnagyobb élményt mégiscsak a hanbok-próba és a hozzá illő kiegészítők viselete jelenti, amit természetesen fotóval is megörökítenek. A program a délelőtt 10 és délután 5 óra között regisztrálók számára ingyenes.

5F, M-Plaza, Myeong-dong 8-gil 27, Jung-gu negyed, Szöul seoulculturalcenter.com

Koreai Folklór Falu Kristálytiszta patakokkal átszelt, szélesen terpeszkedő, zöldellő medencében húzódik meg a Koreai Folklór Falu, ahol az 500 éves Csoszon-kor valós, szinte érintetlen hangulata vár. Korabeli katonai elöljárók, koldusok üdvözlik a látogatót már a bejáratnál, akiknek szerepét persze alkalmi színészek játsszák, s aki illő módon, hanbokban jelenik meg itt, kedvezményes áron léphet be a faluba. A néhány négyzetkilométernyi területen az akkori élet majd’ minden létesítményével találkozhatunk, a faluhivataltól kezdve a kiskerteken át a nádfedeles, vagy zsindelytetős lakóházakig. Mintegy 270 létesítmény mutatja be 8 koreai tartomány jellegzetességét, még Jeju és Ulleung szigetek is felbukkannak. 99 rekonstruált helyiségben tekinthetjük meg, s próbálhatjuk ki, hogy mutatott egy akkori kovácsműhely, egy otthoni tanulószoba, egy gyógynövénybolt vagy éppen egy gazdag ember háza. A falu piacán helyi ételek és ínyencségek várnak, s számtalan, az UNESCO szellemi örökségi listáján szereplő esemény, mint például egy hagyományos parasztmulatság vagy éppen egy tradicionális esküvő.

90 Minsokchon-ro, Giheung-gu, Yongin-si, Gyeonggi-do koreanfolk.co.kr

Hanbok

©Jeonju City

Jeonju Hanok Falu A Jeonjuban található, évente több mint 10 millió látogatóval büszkélkedő hanok falu kihagyhatatlan célpont minden, a régi koreai élet iránt érdeklődő számára. Japán növekvő imperialista befolyásával dacolva Korea nemesi és közrendi népe egy emberként fogott bele a hagyományos koreai hanok-házak százainak felújításába. A jómódú, gazdag kultúrával rendelkező és a régi nagyhírű iskoláknak is helyt adó régió lakói a japán megszállás alóli 1945-ös felszabadulás után ismét összefogtak, melynek eredményeképpen 1977-ben megszületett a védetté nyilvánított hanok falu. A falu egyik évente megrendezésre kerülő híres eseménye a Hanbok Fesztivál, és a tavalyi hálaadási ünnepeket is a hanbok jegyében tartották meg. A Gyeonggijeon szentély és a Jeondong katolikus templom, háttérben a hanok falu látványával, feledhetetlen élményt nyújt a hanbokba öltözött látogatók számára. Itt minden negyedik szombat „hanbok nap”, amikor a hanbokot viselők féláron látogathatják a Gyeonggijeon szentélyt. A turisták számára hanbok kölcsönzők állnak rendelkezésre, a kölcsönzési idő három óra, ami bőven elég ahhoz, hogy a pompásabbnál pompásabb látnivalókat becserkésszük.

Eojin-gil 29, Wansan kerület, Jeonju-si, Jeollabuk tartomány jeonjucity.kr

Gyeongbokgung palota A Csoszon-korban (1392-1910) épült öt királyi palota közül a Gyeongbokgung az első, és méreteit tekintve a legnagyobb építmény. Az új dinasztia korai éveiben ez volt az udvari élet központja. Az ide látogató turisták, akik hanbokot viselnek, mind az öt királyi palota területére ingyen léphetnek be, s az így teremtett látvány régi korokat idézően fenséges és feledhetetlen. Térbeli dinamizmusának köszönhetően a Geunjeongjeon hall a legkedveltebb fotós helyszín, a külföldi követek fogadásának és banketteknek helyt adó Gyeonghoeru pavilon pedig a maga lenyűgöző környezetével egész évben festői háttérként szolgál, ha élményünket meg szeretnénk örökíteni. A kecses Hyangwonjeong pavilon az uralkodó kedvenc pihenő- és szórakozóhelye volt, itt tekintette meg a színpompás előadásokat és koncerteket is. Mint a mesében: négyszögletű tó közepén kerek kis sziget bújik meg. Pazar hanbokba öltözve az itt készült fényképek legszebb emlékeinket idézik majd.

Sajik-ro 161, Jongno kerület, Szöul royalpalace.go.kr

Hanbok

Írta: Kim Samuel º Fotók: Studio Kenn Megjelent a KOREA magazinban º 2020 márciusában

Az indigókék a természet végtelenségét fejezi ki, és páratlan méltóságot sugároz. Ez a szín mint a természetes kelmefestés kvintesszenciája, kétezer év után ugyan elveszette korábbi megbecsültségét a modern koreai m vészetben, Jung Kwan Chae kelmefest mesternek köszönhet en most mégis újraéledni látszik.

Miközben mestersége csínját-bínját mutatja, a kelmefestő mester kezei lassacskán kék pacáktól válnak egyre színesebbé

Számtalan régi monda idézi fel, hogy a „kogurjói uralkodók legfőbb ékessége indigókék ruházatuk volt”. A leggyakrabban a királyok színeként emlegetett híres árnyalat megfestésének alapanyaga Indiából származik. A Koreai-félszigetre az ókori Egyiptomon, Görögországon, a Közel-Kelet országain, majd Kínán át vezető kereskedelmi útvonalon érkezett meg. A Koreáról szóló régi irodalomban mindenütt megemlítik, hogy a kék színű ruházat az indigót felhasználó színezési technikák csodás terméke. Korjó és Csoszon királyi udvartartásai mind rendelkeztek a palotán belül található saját ruhafestőműhelyekkel, amelyekben a színezett kelméket állították elő, sőt, már a régi Silla területén is találtak leleteket, melyek a festett kelmék tárolására szolgáló raktárakról tanúskodnak.

Jung Kwan Chae, a Nemzeti Kulturális Örökség 115. számon bejegyzett kelmefestő népművésze a Naju gyapotföldjein gazdálkodó Saetgol nevű faluban nőtt fel, Jeollanam tartományban. Ez a térség régi hagyományaihoz híven a minőségi pamutszövet gyártására és festésére szakosodott. Szívós gyökérzetének köszönhetően az indigócserje a Yeongsan folyó gyakran elöntött árterületén is jól megél. A najui indigótermesztés jól ment, és fellendítette a régió gazdaságát, azonban az 1950-ben kitört koreai háború megakasztotta a további fejlődésben. „Gyerekkorom óta az ujjaimban éreztem az indigócserje tapintását, finom textúráját. Aztán egy nap eltűnt az életemből. Pusztán már az egyéves kihagyás is ellehetetlenítette, hogy újból vetőmaghoz jussunk” – meséli egy interjúban Jung.

Indigó árnyalatok

Fess, ha eljön az id ! A ’70-es évek második felében Jung és az indigó útjai szinte sorsszerűen keresztezték egymást. Jung huszonegynéhány éves művészet-szakos hallgató volt, amikor egy Ye Yong-hee nevű újságíró, aki a Hankook Ilbo nevű napilapnál dolgozott, éppen egy új fogalmat vezetett be a köztudatba, amit ő maga így nevezett el: „élő nemzeti hagyomány”. Jung még gólyaévét töltötte a főiskolán, amikor Ye abban a reményben ajándékozott neki egy indigócserje magot, hogy újra életre leheli a kelmefestés kihalóban lévő hagyományát. Jung még élénken emlékezett édesanyja és nagymamája indigó iránti szeretetére és kelmefestői ténykedésére, s lelkesen vállalta, hogy úttörője legyen a nemes tradíció felelevenítésének.

1984-ben Jung bemutatta Ye-nek egyik indigókékre színezett kelméjét, akinél a hatás nem is maradt el. Jung ekkor már egy művészeti középiskolában tanított, de az őszinte elismerésétől felbátorodva az éves indigótermés betakarítását is folytatta. Akkoriban a „szerves”, illetve „öko festék” fogalma még nem volt olyan felkapott, de neki ez a biztatás épp elég volt, hogy továbbra is szorgalmasan végezze az indigóval való napi és szezonális teendőit.

A szép színárnyalatok bizony vesződséges és hosszadalmas munkálkodás gyümölcsei. Az indigó magot kora tavasszal kell elvetni, aztán a palántákat áprilisban-májusban ki kell ültetni a földekre, ezt pedig a folytonos gyomlálás követi. A júliusi hőség kellős közepén le kell szüretelni a leveleket, a folyamatnál az időzítés játszik fontos szerepet, mert a tápanyagot csak nyáron tudja hasznosítani a növény. „ Maga a festés csak egytizede az egész folyamatnak. Az igazi nagy munkát a termesztés, a betakarítás, a festékanyag kinyerése jelenti, a földeken való tevékenység pedig végig a természet szeszélyeinek van kitéve ” – meséli Jung mester.

Hanbok

A természet színeit ragadd meg! Manapság az indigó szinte az egyetlen olyan színezőanyag, ami kiérdemli az élő nemzeti kincs elnevezést. Nem csupán a kelmefestés hagyományainak felelevenítéséről szól, hanem arról a nem mindennapi fáradozásról is, amellyel e gyönyörű árnyalatot elő lehet csalogatni. Az indigókék a kék különféle árnyalatainak elegye. „Az indigókék a legnehezebben kinyerhető természetes szín. A színek kémiai úton történő előállítási folyamata egyszerű, míg a természetes eredetű színárnyalatok nehezen megfogható és semmihez sem hasonlatos mélységet kölcsönöznek a textíliáknak. A mesterségesen létrehozott, harsány színek elfárasztják a szemet, a természetes úton kinyert árnyalatok kiegyensúlyozott, mély tónusai viszont megnyugtatják az elmét” – magyarázza Jung.

A fermentált indigó festék készítésének első folyamata a cserjelevelek felaprításával kezdődik, melyet egy edénybe tesznek, majd ehhez jön az osztriga kagylóhéjjal kevert mész. Amikor a mész bekerül, a festékréteg kezd leülepedni. A fedőfolyadékot ezután eltávolítják, így az üledék meg tud szilárdulni. Amikor az indigóüledékhez lúgot adnak, és 7-10 napig erjedni hagyják, a festék és a mész különválik és buborékokat képez. A „virág cseppfolyósításának” is nevezett folyamat során vízszintesen különböző árnyalatú színrétegek képződnek. Először a világoszöldes árnyalat jelenik meg, ami némi száradás után türkizkékbe vált. Az egész folyamat kb. nyolcszori megismétlésével végre aztán előbukkan a tengerészkék legmélyebb árnyalata.

E nem mindennapi tudás nem szerezhető meg csupán a technikai eljárások pontos elsajátításával és betartásával, sőt a tökéletes eredmény kinyerésében még a modern gépeknek is megvannak a maguk korlátai. Jung ezért úgy döntött, ingyenes oktatásban részesíti azokat, akiket valóban érdekel ez a mesterség. Bár termékei üzletekben nem vásárolhatók meg, közvetlen megrendelésre szívesen dolgozik. Fáradságos, tisztességes munkájának szelleme minden egyes festésén átragyog. „Az, hogy az indigó természet adta, tiszta fényű árnyalatának tisztelete az utánam jövő nemzedékekben is tovább éljen, számomra sokkal fontosabb, mint bármilyen elismerés. Csak egy vágyam van: az, hogy az indigó valódi szépségét megmutassam, érzékeltessem és megőrizzem” – vallja a mester.

A najui Saetgol faluban (Jeollanam tartomรกny) Jung Kwan Chae mester avatott kezeire mรกr vรกrnak a gyapotpamacsok

Hanbok

A demilitarizált zóna a déli határvonal szögesdrót kerítése mögött

Katonai elöljárók kijelölik a térképen a demilitarizált övezetet (1953. július 27.) ©Koreai Nemzeti Levéltár

Megjelent a KOREA magazinban º 2018 júniusában

Írta: Park Ji-yeon

Van egy hely, ahol az 1950-53-as koreai háború után kettészakított Észak és Dél barikádok, szögesdrót kerítés nélkül, szemt l szemben találkozik egymással. Ez a hely pedig a 2018. április 27-i, két Korea közötti találkozó helyszíne, Panmunjeom. Immár 65 éve, hogy a megkötött fegyverszüneti egyezmény értelmében létrehoztak egy katonai demilitarizált zónát, így a két országot egy Közös Biztonsági Határsávnak nevezett terület szakítja el egymástól. Úgy t nik azonban, Panmunjeom az utóbbi években Észak és Dél szétválasztójából a megbékélés szimbólumává kezd válni.

A senki földjén Panmunjeom az 1951. októberi tűzszüneti tárgyalások idején került reflektorfénybe. A néhány, zsúpfedeles házikóból álló kis falu egy csapásra a nemzetközi figyelem központjává vált. Az 1953-ban aláírt fegyvernyugvási megállapodással a területet az ENSZ felügyelete alá helyezett Közös Biztonsági Katonai Műveleti Területté, rövidebb nevén Közös Biztonsági Határsávvá (JSA) nyilvánították. Park Chan-wok rendezésében 2000-ben mozifilm is készült róla „Joint Security Area” ( 공동경비구역 JSA) címen. Panmunjeom megosztottságáról közigazgatási címe is árulkodik: Dél-Koreában Eoryong-ri, Jinseo-myon, Paju-si, míg Észak-Koreában Panmun-jeom, Panmun-gun, Gaeseong-si nevű települést értenek alatta.

A Kjongi (Gyeongeui) vonal Dorasan állomásán felirat hirdeti, hogy várják a jövőbeli indulást Phenjan felé

DMZ

A kapuk lassan kinyílnak Panmunjeomban az egykori, fegyvernyugvással kapcsolatos egyeztető megbeszélések óta mintegy 360, a két Korea ügyét érintő tárgyalást folytattak le. A világ leghosszabb demarkációs vonalának két térfelén rekedt Észak és Dél feszült viszonyának minden mozzanata ebben a faluban tükröződött. A politikai széljárástól függően hol idelátogatók találkozójának adott helyet, hol pedig elhagyatottan, fagyosan hallgatott. Az itteniek félelemtől reszkettek, amikor a két ország közt pattanásig feszült a húr, és mosolyogtak, amikor felcsillant a remény. Itt cserélték ki a foglyokat, és itt találkoztak számos alkalommal a két Korea delegációi is. Panmunjeom kapuja akkor nyílt meg először, amikor a Hyundai csoport egykori alapítója, Chung Ju-yung áthajtott Északra egy egész szarvasmarhacsordát. Guy Sorman publicista „a XX. század utolsó avantgárd műalkotásaként” írta le a jelenetet. A megbékülési törekvések csak a két Korea között 2000-ben megtartott első felsőszintű találkozó óta váltak ténylegesen érzékelhetővé. A 2018. április 27-i kétoldalú tárgyalás már önmagában is figyelemreméltó volt, az igazi szenzációt azonban a megbékélésről, a haladásról és a Koreaifélsziget egyesítéséről szóló Panmunjeom Nyilatkozat jelentette. Ez valóban csodának számított, hisz a nyilatkozat aláírása a kapcsolatok helyreállításának és a béke régóta várt korszakának kezdetét jelentette.

Katonák őrködnek Panmindzsonban (Panmunjeom), a félsziget felosztásának jelképes helyén, a demarkációs vonalon ©shutterstock

Szerencsés sorsforduló 2018. április 27-én a határon kezet fogtak egymással a két Korea vezetői, majd Panmunjeom dél-koreai oldalán sétát tettek a Béke Háza felé, ahol együtt is vacsoráztak. Dél-Korea ismert énekese, Cho Yong-pil este közös koncertet adott Hyon Song-wol-lal, az észak-koreai Samjiyon együttes vezetőjével. Panmunjeom történetében új fejezet nyílt. A határ két oldalán még ma is katonák posztolnak, ám ezek a magas szintű találkozók valahogy mégis megváltoztatták a légkört körülöttük. A Nincs visszaút nevű híd, amely a fogolycserék színtere volt a koreai háború végén, most szintén sorsának jobbra fordulására vár. Talán eljön az idő, amikor a béke és a kötelékek hídja lehet, amelyen a két különböző irányból érkezők együtt sétálnak majd át.

DMZ

Írta: Park Ji-yeon º Fotók: Studio Kenn º Illusztráció: Hagogo Megjelent a KOREA magazin º 2018 júniusi számában

A két Korea között megtartott 2018-as történelmi találkozó sikerének másnapján Szöul Város Önkormányzata egy különleges jelent ség látogatást szervezett a fegyvermentes övezethez (DMZ), amely túrának az ” Utazás a tavaszi széllel” nevet adta. A program célja nem volt más, mint a 2018-as kétoldalú találkozó sikerének megünneplése és a Koreai-félszigeten beköszönt béke örömének megosztása. A programot kirobbanó érdekl dés fogadta, de a különböz korlátozások miatt az ötezer jelentkez b l csak százan részesülhetettek az élményben. Minden jel arra mutatott, hogy a találkozó eloszlatta azokat a korábbi aggályokat, miszerint a DMZ veszélyes hely, és azt is megmutatta, hogy nagyon sokan szintén bíznak a két Korea valamikori újraegyesítésében. Most, hogy a feszültség és nyugtalanság elt nni látszott, és felcsillant a megbékélés reménye, az utazási program valóban kiérdemelte a ” kirándulás” nevet.

Isten hozta! El ször jár a DMZ-nél? Napjainkban mind a hazaiak, mind a külföldiek körében óriási érdeklődés övezi a DMZ-túrákat, sőt, a külhoniak első számú turista célpontjukként jelölik meg. A közkedvelt, „Isten hozta! Először jár a DMZ-nél?” ( 어서와 ~ 한국은 처음이지?) c. TV-show egyik epizódja is bemutatta a DMZ-túrát, melyhez a 2018-as kétoldalú megbeszélés sikere is társult, és ez jelentősen fellendítette a kirándulás népszerűségét. A két ország földjein húzódó, elnéptelenített sáv összterülete másfélszerese Szöul tényleges kiterjedésének, és mintegy 1/250 része Dél-Korea összterületének. Csend és fegyverszünet uralja, és az egyetlen módja, hogy fogalmunk legyen arról, milyen is ez a senkiföldje táj, ha részt veszünk egy DMZ-túrán. A Paju Dora, a Yeoncheon Tájfun, a Goseong Újraegyesítés vagy az Odusan Újraegyesítés nevű megfigyelőállomásokon látottak megindítják a szíveket és újraélesztik a reményt, hogy a két Korea egyszer még összeér. A távcsövek, de saját szemünk is oly elevenen, szinte kézzel foghatóan közel

DMZ

hozzák az észak-koreai hegyeket és falvakat. És ekkor olyan természetesen tör elő a kérdés: „Miért annyira nehéz átmenni oda?”Láthatod, de el nem érheted. Bárki, aki először tapasztalja meg ezt az élményt, sokáig nehezen birkózik meg a két Korea valóságával.

Vonattal a legészakibb tájakra Szöultól északnyugatra, az északi Gyeongeui vasútvonal mentén található a Dorasan nevű állomás. A DMZ déli határvonala innen mindössze 700 méterre húzódik. Mivel ez a terület már a civil ellenőrzési zónán belül fekszik, az Imjingang megállónál minden utasnak be kell mutatnia érvényes személyazonosító igazolványát. A Gangwon tartomány legészakibb állomása, Baengma-Magasföld is fogadja a látogatókat. Ettől a megállótól nem messze található a Dorasan obszervatórium, a Dorasan békepark, valamint a Harmadik alagút. A gyeongwoni vasútvonal, amely egykor Gyeonggi tartományt, illetve a Gangwon tartomány észak-koreai részéhez tartozó Wonsant kötötte össze, most a Cheorwon nevű állomáson áll meg. Szintén ezen a vonalon találhatóak a Yeoncheon-gun-beli Sintanlee, illetve a Cheorwon-gun-beli Baengma-Magasföld nevű állomások. A gyeongwoni vasútvonal volt az a fővonal, amely Wonsant összekötötte az Észak-Korea északkeleti részén, a Keleti-tengerpart mentén fekvő Hamheung és Najin városokkal. Nagy élményt jelenthet tehát elutazni a Baengma-Magasföld állomásig, miközben arról ábrándozhatunk, hogy egy nap talán egészen Wonsanig is eljuthatunk. A Baengma-Magasföld állomásnál találunk egy régi, vésett táblát, mely arról tanúskodik, hogy a gyeongwon vasútvonalat egy nem akármilyen „paripához” hasonlították: „A vasparipa azt szereti, ha szabadon száguld.” Az Észak és Dél által közösen aláírt Panmunjeom Nyilatkozat egyebek mellett gyakorlati projektek megvalósításáról, például úthálózatok, vasútvonalak újraindításáról is szól, melyek közül az egyik éppen a Gyeongeui vasútvonal.

A természet magához öleli a DMZ fájdalmát Az 1950-53-as koreai háború írmagjában pusztította el a zölden burjánzó mezőket, erdőket, és aztán nem hagyott maga után mást, csak kiégett, élettelen, puskaportól bűzlő hamuföldet. Ám most mégis, ha a legészakabbra fekvő megfigyelőpontokról nézelődünk, szinte felfoghatatlan, amit látunk, mert az a hajdani nyomorúságos táj újra élettel kezd megtelni. S mivel az embert kitiltották innen, a vadvilág lassanként magára lelt, visszalopakodott és szaporodni kezdett. A láva-alakította Cheorwon magasföld, a DMZ öko békepark, az Imjin és a Hantan folyó, a Goseokjung és a Yangugun Dutayeon völgy, mind-mind elkápráztató, vad szépségében tárul most föl. A DMZ ma már nem a világ legveszedelmesebb, tiltott helye, ahol a látogatóra úgy tekintenek, mint egy cseppet sem kívánatos betolakodóra. Elérhető és megközelíthető. Reményektől fűtve, szervezett utazások és túrák során fedezhetjük fel földrajzi szépségeit és nem mindennapi történelmi jelentőségét. Készen áll, hogy feltárja magát szemünk és szívünk előtt, és magunkba szívhassuk a bizakodás és a visszatérő élet illatát.

DMZ

Odusan Újraegyesítés Obszervatórium A mai Pajuban található Odusan (Gyeonggi tartomány) a Kogurjó- és a Pekcsekirályságok idején ádáz csaták színtere volt, és hadászati szempontból sokáig rendkívül fontos szerepet játszott mind Szöul, mind Keszong védelmében is. A régi Odusanseong erődöt napjainkban a 351.sz. történelmi emlékhelyként jegyzik. Az obszervatórium a fegyvernyugvási övezet legészakibb részén, a Han és az Imjin folyók nyugati találkozási pontjánál, az Odusan csúcsán épült. Remek kilátás nyílik innen a Nyugati-tenger felé igyekvő két nagy folyóra, sőt láthatjuk Észak-Korea legdélebbre fekvő tartománya, Hwanghae-do tájait is. Még az észak-koreai katonai őrtornyokat, a tágas szérűket, a Kim Jong-il Kiállítás épületét, a Népművelődés Házát, az Imhan Általános Iskolát, a Deokso rezervátumot, de még a Gunjangsan és a kaesongi Songaksan vonulatait is megpillanthatjuk innen. Ha távcsövünket déli irányba fordítjuk, akkor pedig a szöuli Yeouidon magasodó 63-as torony karcsú alakja szökik a szemünkbe. Az Odusan Újraegyesítési Obszervatórium egyben az a hely is, ahol a szétszakított családok tagjai találkozhatnak, és a régi hagyományok felelevenítésével együtt tölthetik a legnagyobb koreai ünnepeket, a chuseokot és a seollalt.

A környék nevezetességei DMZ Újraegyesítés Vasútvonal A félszigetet kettészakító senkiföldjére, a DMZ területére lépni szigorúan tilos. Azonban a DMZ egy kis darabkájára 2014 óta mégiscsak be lehet jutni, mivel része a DMZ turista vonatútnak. A DMZ-járattal Gyeonggi tartomány irányába vonatozva elérjük a Civil Ellenőrzési Zónát (CCZ). Bizony, csak ezzel a vonattal utazhatunk át az Imjin folyó felett átívelő vasúti hídon, ahonnan megpillanthatjuk a koreai háború idején lebombázott régi híd vaspillérjeinek maradványait is. A Gangwon-do irányába haladó DMZ-vonat megáll a Durumi Békefalu nevű kis állomáson is, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat a nyári mezőgazdasági munkálatokban. A falucska a Civil Ellenőrzési Zóna tőszomszédságában terül el, és található itt egy orosz stílusban készült épület is, melyet egykor a Koreai

Munkapárt használt. A bejárai lépcsőn és falakon még látszanak a koreai háború pusztításának nyomai: ez az a hely, ahol eltöprenghetünk azon, hogy mit is jelent a háború és a béke.

DMZ Múzeum (Goseong-gun, Gangwon tartomány) A múzeumot Észak és Dél megbékélésének reményében építették. Dél-Koreának a Keleti-tengerrel határos, északkeleti csücskében létesített Civil Ellenőrzési Pontnál található, pontosan a Gyémánt-heggyel (Geumgangsan) átellenben. A múzeumban kiállítás és számos videó várja a látogatót, melyek bemutatják a háború előtti és utáni Koreát, a jelenlegi katonai konfliktusok eseményeit, a DMZ ökoszisztémájának érintetlen szépségét, valamint segítenek értelmezni a Katonai Demarkációs Vonal, illetve a Demilitarizált Övezet történelmi jelentőségét is. Szíveket megindító hely ez, a DMZ nemcsak a koreaiaknak, de az ide látogató külföldinek is alapvető tanulságokról mesél. „Hadd szerethessünk”, áll a múzeum udvarán található szobron ez a tömör, de annál mélyebb, szívbemarkoló felirat, mely nemzetiségtől függetlenül mindenkit megérint. A két Korea közti, 2018-ban megtartott találkozó emlékére a múzeum április 28-a és december 31-e között ingyenesen látogatható.

Greaves tábor A Civil Ellenőrzési Zóna területén található Greaves tábor a koreai fegyverszüneti megállapodást követő ötven év során az amerikai 506-os hadtest 2. számú gyalogos divíziójának katonai bázisaként szolgált. A tábort az akkori Amerika modern építészeti stílusában húzták fel, így komoly kulturális értékeket hordoz. Később ifjúsági szállóvá alakították át, ez lett az első ilyen típusú létesítmény a Civil Ellenőrzési Zónán belül. Mivel itt forgott a népszerű televíziós sorozat, a „Descendants of the Sun ( 태양의 후예 )” néhány jelenete, a Greaves táborból ezután igencsak kapós turistacélpont lett, a sorozat sikere ide vonzotta a műfaj rajongóit, nemcsak Koreából, hanem az egész világról. Májustól az év végéig a Greaves tábor területén látható a „DMZ Béke Platform” elnevezésű program, melyen művészeti találkozókat tartanak. A színes programsorozatnak mintegy tíz helyszín ad otthont, többek között a fegyverraktár és persze a szabadtéri színpadok.

DMZ

Goseong Újraegyesítés Obszervatórium Ez a megfigyelőállomás a legészakabbra található obszervatórium Dél-Koreában. A Geumgangsan-ra (Gyémánt-hegység) nyíló pazar kilátás vigaszt nyújt a kitelepített észak-koreaiak számára, és megszívlelendő leckét mesél a tragikusan kettészakított Koreáról a következő generációknak. Abban a reményben, hogy mindenki tanul ennek a testvérgyilkos, fájdalmas háborúnak a történetéből, és hogy békés újraegyesülést kíván a két Koreának, az obszervatórium kiállításai és programjai méltó módon őrzik az emlékeket, és hűségesen, a modern média minden segítségét kihasználva mesélik történeteiket a látogatónak. Aki ide eljön, a tengerszint felett 70 méteren felállított obszervatóriumból gyönyörködhet a Haegum folyó látványában, a Gyémánt-hegység fenséges csúcsaiban, a Guseonbongban, az Oknyeobongban, a Chaehabongban, valamint az Ilchulbongban. Aztán láthatja a két oldalon felállított, egymással farkasszemet néző katonai őrtornyokat és a köztük húzódó, a tűzszüneti vonal mentén végig kifeszített, félelmetes szögesdrót kerítést is. Ez itt az a föld, ahol a nyugtalanság és béke egymás mellett lakik.

DMZ túra: Panmunjeom, csak külföldi turisták részére • Cím: 184-11 Daeseongdong-gil, Gunnae-myeon, Paju-si, Gyeonggi-do • Indulási időpontok: 09:45, 13:15, 15:15 • Zárva: hétfő és szombat (vasárnaponként és a koreai nemzeti ünnepeken nincs szervezett utazás) • Regisztráció: Az alábbi utazási irodáknál - Nemzetközi Kulturális Szolgáltatási Klub: + 82-2-755-0073, www.tourdmz.com - KTB Korea Travel: + 82-2-777-6647, http://go2korea.co.kr/ - Panmunjeom Travel Center: + 82-2-771-5593, www.koreaDMZtour.com - Joongang Express Tour: + 82-2-2266-335, www.jsatour.com • Egyéb információ: érvényes útlevél szükséges

A Gyeongeui vasútvonal egyik DMZ-járata, amint áthalad a Pajuban található Imjingang hídon (Gyeonggi tartomány)

Információ, utazási tippek

DMZ Vasútvonal GYEONGEUI VONAL

• Útvonal: Yongsan pályaudvar – Szöul pályaudvar - Imjingang pályaudvar (személyazonosító igazolvány szükséges) - Dorasan megálló • Zárva: hétfőn és kedden, valamint koreai nemzeti ünnepeken, ha hétköznapra esnek • Információ: + 82-1544-7788, 1544-7755, http://www.letskorail.com/ * Személyazonosító igazolvány, illetve külföldieknek érvényes útlevél szükséges

GYEONGWON VASÚTVONAL

• Útvonal: Szöul pályaudvar - Cheongnyanni pályaudvar - Ui jeongbu pályaudvar - Dongducheon megálló - Hantangang megálló - Yeoncheon – Sintanli – Baengma-Magasföld megálló • Zárva: hétfőn, kedden és a koreai nemzeti ünnepekkor, amelyek hétköznapra esnek * május 30 – június 3. (öt napig) / * június 13 – június 17. (öt napig) • Információ: + 82-1544-7788, + 82-1544-7755, http://www.letskorail.com/ * Személyazonosító igazolvány, külföldiek számára érvényes útlevél szükséges

DMZ

ÂŠpeteranta

Szöul, a meno evováros

Írta: Mautner Zsófia Mautner Zsófia ismert szakács, m sörvezet , a Chili&Vanília gasztroblog szerz je. 2018-ban a TV2 Masterchef Junior f z showjának házigazdája és zs ritagja volt, korábban három éven át vezetett f z showt az egyik legnézettebb kereskedelmi tévécsatornán. Eddig 15 szakácsönyve jelent meg.

Csípos, édes, komplex, és beszippant mindenkit, aki tüzetesebben megismerkedik vele. Magyarországon legalábbis a magyar közönség számára a koreai konyha még csak most kezd népszer vé válni, azonban egyértelm , hogy a következ években a felemelkedésének lehetünk majd tanúi. Nem véletlen, hogy manapság üstökösként tündököl a nemzetközi gasztronómia egén. A koreai konyha töretlen sikere egyáltalán nem véletlen, változatos, szuperegészséges, szezonális, közösségi, az ízeinek köszönhet en pedig hihetetlenül finom. Még tavaly tavasszal a Koreai Kulturális Központ jóvoltából felkerekedtem, hogy a koreai gasztronómia szerelmeseként megismerkedjek Szöul kulináris arcával. Az utazást hosszas felkészülés el zte meg, szinte minden szakirodalmat, szakácskönyvet elolvastam, hogy háttérismeretekkel felvértezve tudjam befogadni a rám váró gasztrokulturális kalandokat. Az élmények olyan mélyen hatottak, hogy a gasztrotúrát követ en számos magyar magazinban publikáltam a koreai konyháról, részt vettem a Központ által szervezett kimchi workshopon, elkezdtem következetesen végiglátogatni Budapest koreai éttermeit, és 150 f s koreai pop up vacsoraestet szerveztem az egyik ötcsilagos szállodában.

Szöuli gasztrotúra

Nem csak New Yorkban, Londonban vagy Párizsban nyílnak sorra a trendi koreai éttermek, az utóbbi években maga Szöul is menő evővárossá fejlődőtt: pazar piacok, autentikus, hangulatos helyi kifőzdék, grillházak,

egy-egy különleges fogásra – például levesre, szójaszószban pácolt tarisznyarákra vagy éppen grillezett angolnára specializálódott éttermek, újhullámos kávézók és elegáns teázók vonzzák a gasztroturistákat. Akit pedig a fine dining érdekel, szintén talál extra élményt: a két Michelin-csillagos Mingles például világszínvonalú, és az egyik legharmonikusabb, legérdekesebb ételsort adja, nem véletlenül Ázsia 11. legjobb étterme az egyik mérvadó toplistán. Séfje, a fiatal Kang Mingoo kalauzolt bennünket Szöulban, hogy a legautentikusabb élményekben legyen részünk. Első utunk természetesen a piacra vezetett.

Úti beszámoló

A Gyeongdong piac

Az egyik legrégebbi és egyben egyik legnagyobb gyógynövény- és ginzengpiac lenyűgöző látvány a látogatónak. Hosszas métereken át, standról standra sorakoznak a felhalmozott ginzeng kosarak – az első ránézésre

teljesen egyforma gyökerek ára kortól és egyéb tulajdonságoktól függően változik, gyógyhatása miatt óriási kultusza van. Gyönyörű zöldségek és gyümölcsök, az elmaradhatatlan Nasi-körte, amely még a kimchibe is kerül, és mézédes koreai sárgadinnye. Csodás bőrű, szépen kirúzsozott asszonyok snidlingszárat, kelkáposztát, perilla levelet árulnak, de szinte kivétel nélkül mindegyik előtt ott a millióféle banchan, ami főételek apró kiegészítőjeként kerül majd a családok asztalára. A savanyúságok, pácolt zöldségek, falatnyi palacsinták mellett pedig mindenütt a koreai konyha szentháromsága: gochujang, doengjang és ssamjang, az erjesztett szójababból készülő szószok, amelyek szinte egy receptből sem hiányoznak. A halas részleg szent a vásárlók részére, látszik és érződik, hogy a halat és a tenger gyümölcseit itt nagyon komolyan veszik. Éppen szemtanúi leszünk egy kedves jelenetnek, amikor három szuperelegáns hölgy a legnagyobb izgalommal alkudozik egy óriási doboz szárított, apró halra. Tavasszal van szezonja a különböző, különleges rügyeknek és vadnövényeknek is, ezeket a koreai konyha igen változatosan használja fel, gyűjtőnevük pedig: namul.

Namul & Cho Hee-sook A koreai gasztronómiában nagy becsben tartják minden évszak zöldségeit és zöld növényeit, különös tekintettel a különböző vadnövényekre, gyökerekre, zöldfűszerekre és mindenre, amit a természet ad. Tavasszal jelennek meg az első zsenge levelek és rügyek, nagy részüknek március elejétől április végéig tart a szezonja. Blansírozva, párolva, enyhén fűszerezve készítik el őket. Az így elkészített, ízesített zöldeknek a gyűjtőneve „namul”. Szöuli gasztrotúránk alatt éppen a koreai konyha élő legendája, Cho Hee-sook séfnő tartott ezekről mesterkurzust a legsikeresebb koreai fiatal séfeknek (szinte mind Michelincsillagos), amin volt lehetőségünk részt venni. Szorgalmasan jegyezteltünk és fotóztunk. Bár a növények többsége számunkra ismeretlen volt, rengeteg olyan technikát és ötletet tanultam, amit akár a saját, magyar hétköznapi konyhánkban is lehet majd valamilyen formában hasznosítani. Óriási élmény volt nekünk belecsöppenni egy ilyen igazi, különleges, helyi kulináris eseménybe, megismerni a séfeket és Cho Hee-sook asszonyt, akit úgy mutattak be nekünk, mint a koreai gasztronómia „Bocuse-ét”. Ajándékba egyébként tokaji furmintot (Szent Tamás pincészet Mád Furmint) és Fekete Zsóka mangalicaszalonnát vittünk neki.

Úti beszámoló

2020: A kimchi éve A koreai konyha lelke és nélkülözhetetlen eleme az ország nemzeti étele: a kimchi, a fermentált, csípős savanyúkáposzta, ez gyakorlatilag minden mellé jár. Az egész kínai kelből készülő kimchi (ún. tongbaechu kimchi) az egyik legnépszerűbb fajta, ezt nevezhetjük klasszikus kimchinek, de számos egyéb változata készül: jégcsapretekből, uborkából, fokhagymaszárból, medvehagymából. Létezik fehér, chilimentes verzió is, és lenyűgözőek az ún. vizes kimchik is, ezeknek a frissítő, jégbehűtött levét adják fogások mellé. Azigazság pedig az, hogy a kimchi egy olyan étel, amelyre ha egyszer valaki ráérez, akkor úgy szokik rá, hogy soha többé nem akar semmit kimchi nélkül fogyasztani, nemzetközi sikere tehát egyáltalán nem véletlen. Na meg azok a gyönyörű agyagedények, amiben érlelik! Jártunk-keltünkben a kertvárosi lakóházak és az éttermek bejáratai mellett is felfedeztük a hatalmas cserépedényeket, amiben a különböző fermentált szószok és zöldségek készülnek. Lenyűgöző volt a prémium szupermarketben végignézni a kimchi pultot (órákat el tudtam volna itt tölteni!), amelyben különböző érettségi fokozatok és színek szerint csoportosították a káposztákat és egyéb savanyúságokat. A számos kiváló kimchi közül is kiemelkedő emlékként maradt meg bennem az ún. vizes kimchi, amit például retekből készítenek, és amelynek a hűsítő levét adták jégkockával egy-egy csípős étel mellé. Na meg a kimchi jjigae!

K-BBQ Már nem is tudom, hogy jutunk el a Bangsan-dong nevű helyre, amit Kang Mingoo séf ajánlott nekünk. Kanyargunk a sikátorok között, egyszer csak váratlanul felbukkan egy műanyag függönyökkel elválasztott, kívülről igen szerénynek tűnő neonfényes terem. Ahogy belépünk, nem várt világ tárul elénk: szinte csak férfiakból álló csoportok, mindenki asztalán a kis asztali grill, rotyogó kondérok, sörök és hatalmas nyüzsgés. Kiderül, hogy az étterem erre az egy fogásra specializálódott: samgyeopsal-gui, vagyis grillezett malaccsászár, amit vékony szeletekben hoznak ki, és mindenki magának sütögeti. A forró serpenyőn serceg a hús, kerül mellé kimchi is, közben ollóval apróbb darabokra vágnak mindent. A hús és a káposzta is enyhén karamellizálódnak, pazar ízek alakulnak. És a legjobb: a megsült falatot minden egyéb kiegészítővel friss, harsogó salátalevelekbe kell csomagolni. Ezt követően érkezik a kimchi jjigae, ami magasan az egyik kedvenc fogásommá vált. Csípős, forró, tartalmas kimchi leves – nátha ellen nemigen tudok jobbat, ezt azóta is főzöm itthon is rendületlenül.

Úti beszámoló

Talán meglepő, de a koreai konyha kimondottan közel áll a magyar ízléshez, számos olyan fogás létezik, amely néhány fűszertől eltekintve akár magyar ételként is megállná a helyét, például az összes kimchis, sertéshúsos fogás. A koreai konyhát leginkább az időjárás és az évszakok vezérlik, az egészséges táplálkozásuk alapja a természettel összhangban történő szezonális főzés. A hagyományos koreai orvoslás nem választja el az ételt a gyógyítástól, az étkezést tekinti az általános jóllét és jó közérzet kulcsának – a markáns, emlékezetes ízeken túl talán ennek is köszönhető a nemzetközi sikere. Szöul pedig a világ egyik legizgalmasabb evővárosa, aki teheti, egyszer bizonyosodjon meg róla. Addig pedig élvezzük ki, hogy Budapesten egész sok koreai étteremben kalandozhatunk, ha felfedeznénk ezt a lenyűgöző konyhát, vagy hiányoznának a csípős, édes, markáns ízei.

Öt kedvenc koreai ételem, amit mindenkinek meg kell egyszer kóstolnia: Kimchi jjigae – kimchiből és sertéshúsból készült, csípős, sűrű leves Samgyeopsal-gui – asztali sütőn grillezett sertés császárhús, salátalevélbe csomagolva Japchae – gluténmentes édesurgonyalisztes tésztából készült, zöldséges, szójaszószos, színes tésztasaláta Dakdoritang – szójaszószos, koreai csirkepörkölt Mandu – csilipaprikás, szójaszószos töltött tésztabatyu

Kedvenc koreai szakácskönyveim: Koreatown – A cookbook (Deuki Hong & Matt Rodbard) Korean Home Cooking (Sohui Kim) Maangchi’s Real Korean Cooking (Maangchi) Korean Soul Food (Judy Joo) My Korea: Traditional flavors, modern recipes (Hooni Kim)

Írta: Ispán Melinda Ispán Melinda 2016-ban elnyerte a GKS ösztöndíjat. A Sungkyunkwan Egyetemen mesterképzésében vett részt kommunikáció szakon.

Van egy lehet ség, ami teljesíti azok álmát, akik Koreába szeretnének menni, világot látni, és elég ambíciózusak a tanulásban is. Ez a cikk azoknak szól, akik azonnal csomagolnának, és azoknak is, akiknek eddig meg sem fordult a fejében, hogy több évre Koreába költözzenek.

Így voltam én is. Ambivalens érzésekkel: egyszerre majd meghaltam a vágytól, hogy Koreába utazhassak, ugyanakkor elképzelhetetlennek tartottam, hogy ott éljek – hiszen három év nagyon hosszú idő. De valami mégis azt súgta, hogy próbáljam meg, nem veszítek semmit, így végül jelentkeztem, és egyszercsak azon kaptam magam, hogy kezemben tartom a repülőjegyem Koreába. De vajon pontosan mit is jelent ez az ösztöndíj? A GKS (Global Korean Scholarship) egy teljes tanulmányi ösztöndíj, a világ számos országaiban pályázható. Magyarországról mester- illetve doktori képzésre lehet jelentkezni, és évente mindössze néhány jelentkező (4-6 fő) kapja meg. Magába foglal egy év nyelvoktatást valamelyik koreai egyetem nyelviskolájában, illetve a teljes mester- vagy doktori képzést. A jelentkezést a koreai nagykövetségen, vagy közvetlenül a kiszemelt egyetemen keresztül lehet elindítani. Mindkét esetben egy hosszú listából lehet választani, hogy melyik egyetem és melyik szak a legszimpatikusabb. Azonban senkit ne érjen meglepetés: a nyelviskola helyszíne nem választható, csak az egyetem. Mindenkit véletlenszerűen helyeznek el, méghozzá nem fővárosi, hanem vidéki egyetemeken. A program ingyenes oktatást, ösztöndíjat és egy oda-vissza utat is biztosít a hallgatóknak. Vízumot, bizonyos fokú egészségügyi biztosítást is adnak, és segítenek a kollégiumi elhelyezkedésben is. Egyszóval, teljeskörűen lefedett ösztöndíj – persze, az anyagi része azért nem minden. Itt biztosan kilépsz a komfortzónádból, és rengeteg új élményt szerzel! 2016. augusztus 23. és 2019. augusztus 28. Két dátum, ami számomra egy-egy új időszámítás kezdetét jelentette. Az első az a nap, amikor kezdetét vette a nagy utazás: két átszállással érkeztem meg Busanba, ahol a nyelviskolás képzésemet kezdtem meg.

Úti beszámoló

Rengeteg új élmény, kultúrsokk és meglepetés ért az első hetekben. Aki járt már Busanban, vagy egy ázsiai tengerparti nagyvárosban, talán ismeri az érzést: hatalmas, tornyos épületek és görbe falú házak izgalmas együttese, zsúfolt utcák, villódzó reklámpanelek, tengerszagú, persze őrülten párás, forró levegő. Mindehhez társul a koreaiak néhány furcsa szokása, a csoszogás, krákogás, szipogás, metróban lökdösődés és még sok-sok olyan dolog, ami nekünk, magyaroknak szokatlan. És ha mindez nem lett volna elég új élmény, jöttek még a világ különböző pontjaiból érkező osztálytársak (amerikai, bolíviai, guatemalai, kazah, ugandai, butháni, csak hogy néhány példát említsek), az új tanév nehézségei és persze az a mindennapi élet, amit egy teljesen ismeretlen környezetben kellett megszokni. Talán nagyon soknak hangzik így leírva, de valójában nagyon élveztem ezt a sok új élményt. A többiekkel hamar barátságba kerültünk, segítettük egymást, és közben nemcsak új embereket, de új kultúrákat is megismertünk. A nyelviskolában a tanítás minden reggel 9-től 1-ig tartott, heti egyszer-kétszer pedig délután 2-4-ig is voltak óráink. Egy szintfelmérő után mindenkit beosztottak a megfelelő osztályba, általában 15-18-an voltunk egy csoportban.

Az órák mind koreaiul zajlottak, csak a teljesen kezdő csoportok tanárai szólaltak meg angolul, de fokozatosan ők is elhagyták. Az osztályban kérték, hogy ha lehet, egymás között is koreaiul, ne angolul beszélgessünk – minden szempontból rá kellett szoknunk a koreaira. Ez később nagy előnyünkké vált, mikor elkezdtük az egyetemet. A nyelviskolai év alatt meg kellett szerezni a Topik nyelvvizsga minimum hármas szintjét – ez sokaknak fél év alatt sikerült, egy-egy diáknak viszont egy év kemény munkájába került – és ezután mehettünk az egyetemre. Egy év alatt nagyon sok mindent el lehet érni, ha az ember tényleg belefekteti az energiát: koreaiakkal barátkozik, videókat néz, olvas, zenét hallgat. Az osztályunkból nagyon sokan megszerezték év végére az ötös, sőt, a hatos szintet is – még olyanok is, akik szeptemberben a nulláról kezdték. Mikor eltelt az egy év, fájó búcsút vettünk a sok kedves ismerőstől és Busantól, ami azt hiszem, mindannyiunk szívébe belopta magát. A nyelviskolai év után mindenki más városba költözött. Sokan szöuli egyetemekre mentek tovább, sokan viszont Tedzsonba, Teguba vagy éppen Busanba. Én személy szerint nagyon vágytam Szöulba, és vártam az egyetemet is. Mégis, később kiderült, hogy a nyelviskolában szerzett barátok, élmények, tapasztalatok mennyire meghatározták a következő két évemet. Ismét új környezet, új kollégium és persze új egyetemi rendszer várt, ami azért sokban különbözik a magyartól. Az egyik például, hogy Koreában is A-tól F-ig osztályoznak, mint Amerikában. A másik, hogy mind a mester, mind a doktori képzésen csatlakozhattunk egy professzor laborjához, és együtt kutathattunk. Ez a része szaktól és professzortól függően nem mindenkinek működött ugyanúgy. A természettudományi és a mérnöki szakokon nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, mint a humán szakokon. Viszont bölcsész szakokon is általában csak úgy írhattunk diplomamunkát, hogy egy műhelyhez csatlakoztunk. Az én esetemben heti kétszer ültünk be a professzorunk irodájába (vagy egy számítógépekkel felszerelt laborba) tanulni, kutatni. Ki-ki a maga dolgát végezte, és a végén meg lehetett beszélni, ha elakadtunk valamiben. Volt, aki nem vette ennyire komolyan, és nem ült össze ilyen gyakran a diákjaival, és az is a professzoron múlott, hogy a diákjaival egyenként, vagy közösen konzultált. Mindenkinek megvolt a maga stílusa, de szerintem ez egy jó rendszer volt, mert mindig motivált a tanulásban. Ez a gyakorlat abban is segített, hogy könnyebben beilleszkedjünk,

Úti beszámoló

egy közösséggé váljunk olyanokkal, akikkel eljárhattunk ebédelni, szórakozni, de megbeszélhettük azt is, hogy milyen órát érdemes felvenni. Nekem talán az első félév volt a legnehezebb: ekkorra még nem ismertem meg a rendszert, nem tudtam, mik a követelmények, és hogyan kell megfelelni egy-egy tanárnak. Nem ismertem a tanárokat sem, ezért belenyúltam olyan órákba is, amik elég nehezek voltak. A második, harmadik félévben már sokkal ügyesebben össze tudtam válogatni az óráimat. Arra is rá kellett jönnöm, hogy Koreában az egyetemi félév teljesen máshogy köt le, mint otthon: amíg otthon a három és fél hónap alatt folyamatosan voltak számonkérések, majd utána újabb másfél-két hónapunk volt vizsgázni, addig itt a negyedéves és féléves dolgozatokon volt a hangsúly, és mindenből levizsgáztunk a félév végéig, és a beadandókat is le kellett adni maximum egy-két héttel később. Ezek a három-három és fél hónapok stresszesebbek voltak, viszont utána a következő két hónap teljesen szabad volt – ilyenkor haza lehetett menni, vagy utazni, de persze, ahogy közeledett az utolsó félév, leginkább a könyvtárban ücsörögtünk, és dolgoztunk a diplomamunkánkon.

Annak ellenére, hogy rengeteget kellett tanulni, azért mégis nagyon élveztem az egyetemi féléveket. Ahogy telt az idő, egyre több barátom lett, és hamarosan már úton-útfélen találkoztam ismerősökkel a kampuszon. Jól kijöttem a koreaiakkal is, velük is gyakran jártam el vacsizni, kávézni. A közelebbi barátaim viszont inkább külföldiek, vagy magyarok voltak. Ennek talán az lehetett az oka, hogy hasonló cipőben jártunk mind, hasonló kultúrákat ismertünk, és könnyebben megértettük egymást. A koreaiak, habár nagyon kedvesek voltak, néha úgy éreztem, az ő kultúrájuk nagyon más, és soha nem fogok tudni velük teljes mértékben azonosulni. De persze nem is kell, és valójában rengeteg előnyöm is származott abból, hogy külföldi vagyok. Természetesen nem mindig egyszerű Koreában külföldiként boldogulni, még akkor sem, ha beszéled a nyelvüket, de azt hiszem, ez egy idegen országban sem egyszerű. Ahogy mondani szokás, Koreában sincs „kolbászból a kerítés”, ott is ugyanúgy élnek az emberek, mint itthon, vagy akármelyik más országban. Ott is vannak problémák, ott is vannak szép dolgok, tehát nem szabad azért kimenni, mert az egy jobb helynek tűnik, mint itthon. Viszont azért megéri, hogy egy másik világot megismerjünk, más értékrendeket megtanuljunk, és ezáltal olyan élményekkel gazdagodjunk, ami megváltoztatja a saját kis világunkat. Nekem nagyon sok mindent adott Korea, lettek barátaim a világ minden tájáról, rengeteget utazgattam, és önmagamat is jobban megismertem. Amikor eljött az a bizonyos 2019. augusztus 28-a, és úgy hagytam el Koreát, hogy az egyik szemem sírt, a másik nevetett. De valahogy mégsem voltam szomorú, mert hiába telt le az idő, az élmény örök, és kíváncsi voltam, hogy ezekkel a tapasztalatokkal merre fogok tovább indulni. Azt hiszem, számomra ez az ösztöndíj nemcsak arról szólt, hogy megtanuljak koreaiul, hanem komplex kihívást jelentett. Egy lehetőséget, amit meg akartam élni, aminél nem tudtam, mire számíthatok, de a legtöbbet szerettem volna belőle kihozni. És azt hiszem, ez sikerült. Éppen ezért, csak bíztatni tudom e sorok olvasóját: ha terveid vannak Koreában, vagy egy olyan szakterületen vannak céljaid, ami Koreához kapcsolódik, esetleg csak egy különleges kihívás elé akarod állítani magad, akkor próbáld meg! Hiszen azzal, hogy jelentkezel, nem veszítesz semmit.

Úti beszámoló

A milmyeon, azaz a búzatésztával készült leves ránézésre igencsak hasonlít a hajdinatésztás, hideg levesre, a naengmyeonra, ám ízben óriási különbség van köztük. Előbbinél a fogyasztás előtt, a se nem túl vékonyra, se nem túl szélesre metélt tésztát úszkáló jéghártya darabkákkal dúsított húslével kell leönteni. Az alaplé és annak zamata éttermenként változhat, de ha a valódival szeretnénk megismerkedni, akkor a sertéshúslevessel nyakon öntött, busani milmyeont kell megkóstolnunk. A ma már Észak-Koreában található Hamheung régióból menekültek Busanba azok a koreaiak, akiknek az ország legnagyobb tengerparti városa e nevezetes ínyencségét köszönheti

Leszögezhetjük, hogy mindkét híres leves alapja a tészta, a fő különbség köztük az, hogy a naengmyeonhoz hajdinalisztből, a milmyeonhoz pedig búzalisztből készült tésztát kell használni. A naengmyeonnak létezik egy általánosan ismert receptje, de például a Gyeonggi-tartománybeli jinjui, illetve sacheoni naengmyeon különleges változatnak számít. E két helyi sajátosság receptje még a Csoszon-korra nyúlik vissza (13921910), és alaposan elhajlik az általánosan ismerttől, mivel húspogácsa és halleves felhasználásával készül. A húsleves és tészta hozzáadásával seperc alatt elkészíthető milmyeon azoknak a szomorú emlékeit őrzi, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, a mai Észak-Korea területén található Hamheung-vidékét. Dél-Koreában akkor kezdett meghonosodni, amikor a koreai háború alatt a Busanba menekült hamheungiak hajdinatésztás naengmyeont próbáltak főzni, érthető, hisz a régi, hazai ízek után vágyakoztak. Ám Busanban akkoriban kaotikus állapotok uralkodtak, hajdinához is nagyon nehéz volt hozzájutni, a tészta elkészítése amúgy is kényes feladat. A hajdinatészta egyébként addig sem volt túl népszerű az őslakos busaniak körében, sokan nem is hallottak róla. Felvirradt viszont a napja a korábban alig-alig előforduló búzalisztnek, az amerikai hadsereg segélyeinek köszönhetően egyre

terebélyesedtek a búzamezők a vidéken. Így esett, hogy a hajdinát felváltotta a búza, s így lett a búzalisztből készült tészta népszerűbb, mint elődje. A milmyeon ma is roppant népszerű a városban és az egész környéken: se szeri, se száma az erre specializálódott kisebb-nagyobb éttermeknek, falatozóknak. A hideg hajdinatészta-leves tehát így változott át fokozatosan búzatésztás levessé errefelé, s bár relatíve rövid a története, annál nagyobb a népszerűsége, és ha ilyet eszünk, olyan, mintha aláírnánk, hogy jól ismerjük Busant.

Ha a tészta kész, feltekerve kell belehelyezni a leveses tálkákba

Na, de hol találjuk meg? Busan a turista nevezetességek Mekkája, tömegközlekedése kitűnő, így a város számos pontján fellelhető specializált étkezdék megközelítése nem akadály, ezért mind a helyiek, mind pedig a turisták körében nagyon keresettek. A búzaliszt olcsóbb, mint a hajdinaliszt, és az olyan ízesítés, mint ami például Gyeongsangnam tartomány fűszervilágát jellemzi, csak tovább növeli már amúgy is rendkívüli népszerűségét. Online kereséskor rögtön megjelenik 3-5 top kategóriás étterem, ahol Busanban finom milmyeont lehet találni, persze mindegyik a saját speciális levesét ajánlja. Jó mulatság összehasonlítani a különböző helyeken kapható tésztaleveseket, ráadásul megtudhatunk egy s mást a naengmyeon kulisszatitkairól is. Egy piciny, eldugott mellékutcában található az a Naeho naeng-myeonja nevű étterem, amely az első volt, ahol vendégeknek kezdték ezt a levest felszolgálni, de ide bizony még a helyiek is nehezen találnak. Nos, ez azért van, mert az első, alapító tulajdonos e mondatot írta a végrendeletébe: „Ne vigyétek más helyre az éttermet”. Mivel Naeho nevében szerepel a “naengmyeon” szó (hajdinatészta-leves), az ő milmyonja (búzatésztás levese) ízben közelebb áll a phenjani (észak-koreai) naengmyeonhoz, lágyabb, kevésbé fűszeres, mint a milmyeon-variációk többsége. Utóbbiak szívesebben használnak sokféle, főleg gyógynövényekből készült fűszereket, vagy megidézve a ’80-as évek ízlésvilágát, akár jókora adag cukrot is kevernek bele. A Kukje Milmyeon nevű étterem például markánsan megkülönböztethető fűszerekkel dolgozik, a többi hasonló profilú társához képest.

Ízvariációk Alapvetően kétféle milmyeon létezik, a tiszta lével készült, ezt „vizes milmyeonnak” hívják, illetve a bibimmyeon, azaz a csípős variáció, amikor a tésztához még gochujangot (csilipaprika krém) is kevernek. A többi hozzávalóban nincs nagy eltérés, a különbséget az adja, hogy a víztiszta lé helyett, a gochujanggal bekevert vöröslő alaplével öntjük nyakon a tésztát. A naengmyeonhoz viszonyítva a vizes milmyeonhoz kevesebb fűszert kell használni. Ha azonban az eredeti phenjani naengmyeon húsleveséhez hasonló letisztult ízre vágyunk, akkor jóval kevesebb ízesítőt, fűszert használjunk! Mellékfogásként majdnem minden étteremben retek kimcsit tesznek az asztalra, és ha úgy kéri a vendég, akkor a húslevest egy külön levesestálkában, csőrös kannából kiöntve szolgálják fel. Amikor elénk teszik a fogást, a kissé keményre főtt tésztát szezámolajjal spriccelik meg, majd szeletelt uborka, fűszerek és egy félkeményre főtt tojás kerül a tetejére. Több helyen még szójaszósz mártásban párolt marhahússzelettel is megkoronázzák a levest, amit vagy vékony kis csíkokra tépkednek, vagy vékony szeletre vágnak fel. Ha evőpálcikával összefogva emelünk szánkhoz egy nagyobb mennyiségű tésztát, és jó hangosan szürcsölgetjük, akkor a tészta az ízletes, csípős lével együtt ér a szánkba. A búzalisztből készült tészta jobb ízű, ha teljes hosszúságában, rövidre vágás nélkül fogyasztjuk, ami azért van, mert a tésztába több ponton beivódó folyadék kioldja a gluténtartalom nagy részét, így elveszti jellegzetesen finom, selymes ízét. Valamennyi séf arra esküszik, hogy az az igazi élvezet, ha beszippantva nyeljük és szürcsöljük a hosszú tésztacsomót, mert ha felvágjuk, már mit sem ér, lényegét veszíti. Ezért van, hogy a milmyeon hatalmas élmény még azok számára is, akik addig mit sem tudtak a hideg tésztalevesről, Busan ikonikus étkei közül a legnagyobbról.

Írta: Kim Samuel º Fotók: Studio Kenn Megjelent a KOREA magazinban º 2019 novemberében

Koreai konyha: helyi specialitások

A Gyeonggi-tartományban található Suwon két leghíresebb nevezetessége az UNESCO világörökség részét képező Hwaseong erőd és a grillezett marhaborda, azaz a galbi. Szaftos, az íze mennyei, nem csoda hát, ha ez az egész éven át fogyasztható, tradicionális étel a koreaiak egyik legnagyobb kedvence. Omlós húsával, selymes zamatával még a koreai konyha ízeivel éppen csak ismerkedőket is leveszi a lábáról ez a pácolt, faszén fölött pirított húsétel

Suwon önálló várossá fejlesztése érdekében a Csoszon-dinasztia (1392-1910) 22. uralkodója, Jeongjo király (1752-1800) megépíttette a Hwaseong erődöt, és körülötte létrehozott egy jókora helyőrségi birtokot is. Hogy földművelésre fogja az ittenieket, vetőmagokat és szarvasmarhákat adományozott nekik. Csak a termés felére tartott igényt, és megengedte, hogy szaporítsák a marhaállományt, ezekből háromévente, gazdánként csak egyet kért az udvar számára. A szarvasmarha-állomány így jelentősen megnövekedett a városban, ami így hamarosan a nagy marhavásárok színhelye lett. Marhakereskedők, őstermelők lepték el, ahol egy év alatt mintegy 20 ezer jószág cserélt gazdát. Suwon, amely apró mezőgazdasági városból csakhamar kereskedelmi csomóponttá avanzsált, a főváros, Hanyang (Szöul akkori neve) legfontosabb élelmiszerellátó központja és beszállítója lett. Mivel a marhahús itt egész évben elérhető volt, Suwon nem is válhatott mássá, mint a galbi őshazájává. Az igazi galbi Suwon-módra a '40-es évekre nyúlik vissza, amikor Lee Gui-seong megnyitotta Hwachunok nevű, nagyhírű étkezdéjét a Yeong-dong piacon. A Hwachunok kifőzde másnaposság elleni csodalevesével szerezte dicsőségét. Hogy nagyszámban felbukkanó vetélytársait legyőzze, Lee egyre több marhaoldalassal dobta fel levesét, ám a nem túl költséghatékony fogás nem hozott nagy nyereséget. Lee küzdött egy darabig, aztán

수

원

갈

비

rájött, hogy jobban jár, ha szénparázson pirított, pácolt marhaborda lesz nála a fő menü. A selymes ízű, szaftos éteknek óriási keletje lett városszerte. Étkezdéjének híre hamar szárnyra kelt, számtalan akkori újság is felkapta, és a kor számos híres alakja, köztük maga Park Chung-hee akkori elnök is gyakori vendég volt a Hwachunok-ban. 1979-ben azonban helyet kellett csinálni egy nagyáruháznak, a Hwachunok végérvényesen bezárt, ám a galbit örökül hagyta a többi, erre szakosodott étteremnek. 1985 áprilisában a suwoni galbit hivatalosan is helyi specialitássá nyilvánították, és a város azóta is mindent megtesz, hogy ez így is maradjon.

Galbi-variációk Rendkívül selymes, lágy zamata miatt a galbi - legyen az a szokásos pácolt, grillezett oldalas, vagy a marhaborda leves - mind a koreaiak, mind a külföldiek körében nagyon népszerű. Íme, a két leghíresebb galbi à la Suwon: a saeng galbi szósz locsolgatása nélkül, csak grillezés közbeni sózással készül, így megőrizve a hús természetes ízét. A yangnyeom galbi alapja a pácolt borda, melyet többféle fűszer felhasználásával készítenek, és természetesen ezt is tűz fölött kell sütni. A yangnyeom galbi elkészítéséhez a nagyobb darabban lévő húst vágjuk szeletekre, - megjegyzendő, hogy a suwoni galbi szeletek terebélyesebbek, mint máshol az országban. Távolítsuk el a fölösleges faggyút és inas részeket. A csont felől kiindulva éles késsel 0.5 cm-es karcolásokkal barázdáljunk kockákat a húsba, kicsit be is vagdoshatjuk a széleit. A műveletet ismételjük meg néhányszor, amíg vékony szeleteket nem kapunk. A pác elkészítéséhez használjunk sót, cukrot, szezámolajat, tört feketeborsot, zöldhagymát, fokhagymát, kukoricaszirupot és finomított rizsecetet, majd pácoljuk be a húst. A galbi Suwon-módra elkészítéséhez szójaszósz helyett sót használunk. Noha minden étteremnek megvan a maga titka, azért van egy ökölszabály, ez pedig a cukor és a só aránya, ami 5:1. Még egyszer végezzük el a metszéseket a hússzeletek mindkét oldalán, igyekezzünk vékonyra lapítgatni. Ha ezzel megvagyunk, két napig hagyjuk pácolódni, így lesz szaftos és zamatos. Jöhet az utolsó lépés, a faszén fölötti grillezés, majd a nagy élvezettel elfogyasztás.

Koreai konyha: helyi specialitások

A frissen grillezett galbit salátalevélbe csomagoljuk

Suwonon kívül nem sok helyen találunk olyan oldalas levest, ami marhabordából készül ©shutterstock

Írta: Yoon Sui º Fotók: Studio Kenn Megjelent a KOREA magazinban º 2019 szeptemberében

Az egyik legtáplálóbb és legegészségesebb, ám elég drága ételek egyike a galbitang (oldalas leves), amelyet hagyományosan főleg az idősebbeknek, vagy a seregből kis időre hazalátogató, fiatal katonafiúnak készítette a család. Hogy mielőbb erőre kapjon, a kiadós levest ajánlatos a betegségből lábadozónak is fogyasztani. Míg a grillezett galbit rendkívüli zamatosságáért kedveljük, a galbitang jóval egyszerűbb és laktatóbb voltával jeleskedik. Grillen sütött galbit jól elkészíteni komoly feladat, és nem kis gyakorlatot igényel. A galbitangnak régebben jószerivel csak az oldalas és a víz voltak a fő hozzávalói, de hogy táplálóbbá tegyék, manapság már sokféle gyógynövény, mint például ginzeng, fenyőmag és jujube is kerül bele bőven. Van olyan recept is, amely a nagyobb étkűeknek megemelt oldalas adagot tartalmaz, sőt ennél a variációnál a kézzel falatozás is megengedett. Elkészítése hasonlít a csontleves (alaplé) elkészítéséhez, azzal a különbséggel, hogy a galbitangot csak egyszer kell felforralni ahhoz, hogy az ízek tökéletesen kijöjjenek. A suwoni történészek úgy tartják, hogy városuk híres galbija azért tudott ilyen nagy hatással lenni a koreai konyhára, mert inkább előételként szerepelt, mintsem fő- vagy mellékfogásként. A galbi volt az, amelyik megteremtette a ma virágzó barbecue kultúrát Koreában, minek során először a húst kell fogyasztani, a tészta, vagy a rizs csak aztán következik. Akik még nem annyira ismerik a koreai konyhát, de a legjavát szeretnék kipróbálni, a selymes, szaftos, finoman csusszanó galbival bizton megütik a főnyereményt.

A bevagdalt oldalas ízesítése

Koreai konyha: helyi specialitások

Ázsia speciális, szójababból készült „túrója” a tofu, ennek neve Koreában pedig dubu. A szójababból, melynek szülőhazája Délkelet-Ázsia, számtalan dolog készül. Koreában régiónként változik a dubu készítésének receptje, egy valami azonban biztos: a szójababszemeket ázatás után megőrlik, megfőzik, lefölözik a pépet, a maradékot pedig megalvasztják. Gangneung-Chodang dubu falu (Gangwon-tartomány) híres specialitása pedig, hogy az alvasztáshoz tengervizet használnak

Chodang dubu falu a Gyeongpoho tó közvetlen szomszédságában terül el. Ki ne hallott volna „Hong Gil-dong híres történetéről”, melynek szerzője Heo Gyun. Nos, a legenda úgy tartja, hogy Heo Gyun atyja éppen e faluból való, kinek művészneve Chodang volt. Régi háza, melyet még a Csoszondinsztia idején (1392-1910) húztak fel, még mindig ott áll, és ezért úgy mesélik, hogy a Chodang dubu története hozzá vezet bennünket. Ő volt az, aki először használt tengervizet a tofu elkészítéséhez, és ez bizony a maga idejében valódi forradalmi eljárásnak számított. A monda szerint neki köszönhető, hogy errefelé a mai napig e recept alapján készítik a dubut. Persze az, hogy egy nemesember efféle apró-cseprő házimunkával bajlódott volna, elég valószínűtlennek látszik. A Chodang dubu valódi története azokhoz az özvegyasszonyokhoz kapcsolódik, akik az 1950-53-as koreai háborúban elveszítették férjüket. Ők voltak azok, akik éjt nappallá téve készítették a dubut, melyet aztán a mára már híressé vált Gangneung piacon árultak. A függetlenségi mozgalom egyik kiemelkedő politikusa, Lyuh Woon-hyung (álnéven Mongyang) a japán gyarmati megszállás ideje alatt (1910-45) a falu Chodang elnevezésű oktatási központjában tartotta esti szemináriumait.

A falusiak úgy mondják, hogy 1951 körül még csupán néhány háztartásban készítették a dubut. Amikor azonban 1953-ban véget ért a háború, már 90 házi műhely foglalkozott ezzel, melyek közül 57 megalapította a Chodang Dubu Termelőszövetkezet. A vezetőségben jelentkező problémák miatt ez később összeolvadt a helyi gyárral, s attól fogva Gangneung Chodang Vállalat néven látja el az egész országot a Chodang Dubu márkanéven ismert híres termékkel.

A szójatej alvasztásának hagyománya A recept a Korjó-dinasztia idején (918-1392) érkezett Kínából. A szójatej megszilárdításhoz tipikusan ma is kalciumot és magnéziumot használnak, a régi időkben azonban ezt a feladatot a kalcium-szulfát és a tengervíz látta el. A gansunak nevezett, zavaros anyag az edény aljára ülepedik, amikor a párolt tengeri sóval találkozik. Ez a magnéziumban és kalciumban gazdag gansu adja a dubu legfontosabb alkotóelemét. Bár sokan ezt tartják a dubukészítés legősibb módjának, a dolog mégsem tűnik hihetőnek, mivel a párolt tengeri só csak a japán uralom idején érkezett Koreába. A Korjó- és a Csoszon-dinasztiák korában a kibányászott kalcium-szulfát kőzet igen értékesnek számított, és ez lehetett az oka annak a feltételezésnek is, miszerint a tengervizes eljárás a Csoszon-korig volt igazán általánosan elterjedt metódus. Koreában sózáshoz a víz párologtatásával kinyert, koncentrált tengervizet használtak, hisz az önmagában nem volt elegendő az alvasztáshoz, s a szállítás, tárolás kérdése még inkább bonyolította volna ezt az eljárást. Lényegében ma is sós tengervizet használnak alvasztószerként, mielőtt sót párolnak belőle, mely utóbbit szintén gansunak hívnak. A Chodang dubut leginkább az különbözteti meg a többi dubutól, hogy az alvasztásnál kezeletlen tengervizet alkalmaznak. A Gangneung közelében található Keleti-tenger vize olyan gazdag magnéziumban és kalciumban, hogy a koncentrációs eljárás teljes mértékben elhagyható. Minden tengervíz sós, ám összetételük óriási mértékben különböző.

A felforralt szójatejhez alvasztószerként tengervizet öntenek

A dubu akkor van kész, amikor a sundubut formába helyezik, és kinyomkodják a levet

Például azoknak az óceánoknak, melyekbe nagy folyók vagy gleccserek torkollanak, általában alacsonyabb a sótartalma, míg az Egyenlítő közelében az erőteljes párolgás nagyobb sókoncentrációt eredményez. Ugyanez igaz a Koreai-félszigetre, a nyugati és a déli partok melletti vizeknek lényegesen nagyobb a sótartalmuk, így gazdagabbak magnéziumban és kalciumban is, ami nem teszi szükségessé a mesterséges párologtatás munkafázisát.

A legjobb reggeli Chodangban ma közel 20 olyan hely van, ami a dubuhoz köthető. A ’70-es évekre jellemző legfontosabb változás az volt, hogy a magánháztartások, melyek dubut árultak, éttermeket kezdtek működtetni. Persze mindegyik a legautentikusabbként hirdeti magát, de mivel mindegyikük valahogy Chodang történelméhez kapcsolódik, nagy különbség nincsen köztük. Sőt, azokhoz az éttermekhez képest sem mutatnak jelentős eltérést, melyeknek tulajdonosai nem is helyi származásúak, s akik főleg azért itt nyitottak meg, mert Chodangnak már addig is igencsak jó híre volt. Bár a szójatej elkészítésének módja ezeknél az éttermeknél néhány tekintetben különbözik, és a menüt is igyekeznek specializálni, egy valami azért közös bennük, mégpedig az, hogy valamennyien tengervizet használnak a dubu alvasztásához. Van, aki makacsul kitart a fehér, lágy állagú sundubu készítése mellett, megint mások a töményebb, zamatosabb dubu mellett teszik le voksukat. Az igazi Chondang dubut reggelire javasolják fogyasztani. A szójababszemeket hajnali 4 óra tájban megőrlik, a főzés 7 körül fejeződik be, és bizony ekkor a legfinomabb. A friss szójabab aromáját a tenger sós illata lengi be, s ez adja a Chodang dubu igazi lényegét. Lassan, lágyan olvad el a szánkban, s olyan semmihez sem fogható íz- és zamatvihar részesei lehetünk, amelyet csak a Chodang dubu képes megadni. Csoda-e, hogy egész évben özönlenek ide a vendégek?

Koreai konyha: helyi specialitások

A babszemek varázslatos átváltozása A dubukészítés valójában már hajnali 3-kor kezdődik az éjszaka beáztatott babszemek átpasszírozásával. Itt vagy az történik, hogy a szójatejet már a passzírozási folyamat során szétválasztják a szójapéptől, vagy együtt főzik meg, és később szűrik le. A dubu legjellemzőbb ízének maximalizálása érdekében ez utóbbit tartják a jobb, s egyben hagyományosabb módszernek. A faluban szokás szerint vaslábasban főzik fel a szójatejet, a dubu üzemben pedig forralót használnak. A szójatej forralása nagy figyelmet és folyamatos kavargatást igényel, mivel könnyen odakozmálhat a lábas aljához. Amikor a forrásban lévő tej felszínén buborékok jelennek meg, perillaolajat permeteznek rá, hogy ne fusson ki. Amint körülbelül 30 perc elteltével a nyers szójabab illatát átveszi a finom aroma, alacsonyabb fokozatra állítják a tűzhelyet. Amikor a szójatej felforr, elzárják a tűzet alatta, a szójatej lecsillapodik. Amint a tengervizet hozzáadják, a dubu szilárdulni kezd, ezért a tengervizet lassan, folyamatos kevergetés mellett kell adagolni. Kis idő múlva a fokozatosan szilárduló anyag remegő sundubuvá alvad, és élesen elválik a folyadéktól. A sundubu fogyasztásának legoptimálisabb időpontja reggel 6 óra, ezért a chodangi éttermek jó korán nyitnak, hogy maximálisan ki tudják elégíteni a reggeliző vendégek étvágyát. Kevés szójaszósszal leöntve a dubu szinte levesként csusszan le a torkunkon. A dubu akkor van teljesen készen, amikor tárolóba helyezik, és tökéletesen elválik a folyadéktól, de a sundubu is legalább ilyen népszerű a vendégek körében. A fenyőfákkal körülölelt festői Chodang dubu falut különösen finom illatok lengik be reggelente. A szél tengerillatot sodor ide a közelből, mely rendkívül csábítóan keveredik a fenyők illatával. Nincs is nagyobb élmény, mint reggelire jóllakni egy jó nagy csésze sundubuval, aztán sétálni egy hatalmasat az illatos, tiszta levegőjű faluban.

©topicimages

Írta: Hwang Gyo-Ik º Fotók: Lee Jae-wook Megjelent a KOREA magazinban º 2019 februárjában

Koreai konyha: helyi specialitások

Forró nyári napokon nagyon sokan vágynak egy jó kis jéghideg naengmyeonra. A hőség elűzésének egyik kiváló módja: szürcsöljünk be egy nagy adag tésztát, majd öntsük nyakon hűsítő húslevessel. A két Korea közötti vezetői találkozó még inkább fellendítette a phenjani naengmyeon addig sem megvetendő hírnevét, amely azóta is oly töretlen, hogy még a belevaló retek is mind egy szálig elkelt akkoriban. A phenjani naengmyeont, ami lényegében egy hajdinatésztás, hideg leves, a nyári kánikulában frissítőként fogyasztják. Alapízére, mely egyesek számára akár jellegtelennek is tűnhet, a könnyedség jellemző. Amint azonban ráérzünk zamatának mélységére, könnyen beleszerelmesedhetünk. Az alábbiakban részletesebben is megismerkedünk 2018 nagy slágerével, a jéghideg phenjani naengmyeonnal

Mit l izgalmas a phenjani naengmyeon? Származási helye Phenjan, Észak-Korea fővárosa, ahol helyi specialitásnak számít. Alkotóelemei a hideg húsleves és a hajdinatészta. A lé régen fácánhúsból készült, ma azonban már leginkább marhahúsból és marhacsontból főzik. A félsziget északi részén található nagyváros már régen is e vidék kulturális és gazdasági életének központja volt. Közel a Nyugati-tengerhez, széles síkvidéken terül el, így mind mezőgazdasági terményekkel, mind pedig tenger gyümölcsivel bőségesen ellátott, ez pedig gazdag konyhai kultúrát teremtett. Az itteni ételekre jellemző, hogy nincsenek túlsózva, túlfűszerezve, ezért az eredeti alapanyagok íze kristálytisztán átérződik. Nos, ez az a kulináris környezet, amelyben a phenjani naengmyeon megszületett. Első nekifutásra talán nem mindenkit győz meg, ám némi behatóbb ismerkedés után különleges ízvilága teljesen levesz a lábunkról, s ezt így vallja a hideg tészta nem csekély rajongótábora is.

Az üdít nyári finomságot együtt készítik el a kollégák David és Eric már régi munkatársak, egy nagyvállalatnál dolgoznak. David már hét, Eric pedig hat éve él Koreában. Remekül érzik itt magukat, sőt, szerintük már „félig koreainak” számítanak. Egy olyan ázsiai országban, ami mindkettőjük számára új volt, jó barátok lettek. David felesége koreai, ezért otthonosabban mozog a koreai hagyományok és a konyha világában. Nemrégiben jjimdakot (zöldséges, tésztás csirkeragu) és bulgogit (pácolt pirított marhahús) készített, ezért úgy véli, hogy a naengmyeon nem állítja majd kihívás elé. Eric eddig csak kóstolta ezt a finomságot, ő maga még sohasem próbálkozott vele. Izgul is rendesen, vajon el tudja-e készíteni és méltó módon tálalni.

Gazdag húslé, tetején úszkáló jégszilánkokkal Első lépés a teli fazék húsleves elkészítése. „Milyen fajta marhahúst kell ehhez használni, melyik részét? Koreai marha kell hozzá, vagy jó lesz az ausztrál?” David kérdései egy tapasztalt házi szakácsról tanúskodnak. Ericre azonban visszaszállt korábbi idegessége, be is vallja: „Még ahhoz is ügyetlen vagyok, hogy késsel zöldséget aprítsak. Ez az uborka nem túl vastag így? Vágjam vékonyabbra?” Amennyire egyszerűnek látszik az elkészítés és az elfogyasztás, annyival több munka van az előkészítéssel. Persze, ez minden ételre igaz. Valójában mindig az előkészítő munkálatok teszik ki erőfeszítéseink javarészét. Vegyük példának a kimbapot, amit egy perc alatt bekapunk, de győzzük elkészíteni a rengeteg hozzávalót! A phenjani naengmyeon viszont nem a legbonyolultabb étel a világon, nincs benne túl sok komplikáció. Ha nem magunknak kell meggyúrni a hajdinatésztát, akkor lényegében elég egyszerű otthoni elkészítése is.

Koreai konyha: helyi specialitások

Amikor a víz a kétféle marhahússal együtt forrni kezd, bele kell tenni a hagymát, a zöldhagymát és a fokhagymát, majd ismét felforralni. A húsléhez aztán 1:1 arányban hozzá kell adni a dongchimi-levet (fehér retekkimcsi). Úgy tűnik, a két barát most látott dongchimit életében először. A vízzel, retekkel és sóval készült fehér retekkimcsi édeskés, lágy íze kellemesen lepi meg a cimborákat.

Megízlelni és megérezni a félsziget békéjét Eljött az ideje, hogy a hajdinatésztát kifőzzük. Mindössze két-három percig hagyjuk a lobogó vízben, aztán csap alatt, hideg vízzel többször és alaposan le kell öblíteni, hogy a keményítőt eltávolítsuk, így a tészta nem lesz szivacsos állagú, s az íze is üdítőbb marad. Ha a tészta megfelelően le van hűtve, egy nagy tálba kell kiszedni. Naengmyeon formáját akkor veszi fel az étel, amikor a feltétek is rákerülnek. A tésztát gömbölyű kupacba kell összetekerni, erre tesszük rá a többi, szilárd hozzávalót. A dekorálásnak is beillő művelet most felfedi kettejük meglehetősen különböző természetét. Eric eltöpreng, a retket vajon lazán, össze-vissza alakban szórja rá, vagy egy kupacba rendezve púpozza fel? Bezzeg David olyan kreatívnak mutatkozik a naengmyeon díszítésénél, akár egy Michelin-csillagos séf. Amikor már majdnem mindennel kidekorálta művét, ráadásnak még egy kis feje tetejére állított körteszelettel is megkoronázza, sőt csilipaprika szilánkokat szór szét körülötte találomszerűen, majd kijelenti, hogy az ott tulajdonképpen egy ágyú, ami épp most adott le díszlövést a Koreai-félszigeten beköszöntő béke tiszteletére. Így vált hát a phenjani naengmyeon a béke szimbólumává, és a valóságban is így marad ez már örökre. David és Eric valahányszor nekilátnak majd egy tál phenjani naengmyeon elfogyasztásához, bizonyára eszükbe jutnak azok a vidám percek, amikor Koreában együtt főztek.

Miután a tésztára rákerül a keskeny csíkokra tépkedett marhahús, a főtt tojás és a retek, ráöntünk egy adag húslevest, és már fogyaszthatjuk is

Tippek az elkészítéshez Alapvető hozzávalók: hajdinatészta és a marhahússal készített húslé.

Hozzávalók • a húsleveshez: 2l víz, 300g marhaszegy, 100g marhalapocka, 1 vöröshagyma, 1 csokor zöldhagyma, 8 fokhagymagerezd, 10 szem egész feketebors, 3 db babérlevél, 1 kis darab gyömbér, 1 csésze fehérretek kimcsilé, koreai szójaszósz ízlés szerint • a savanyított retekhez: 1/3 jégcsapretek, 1 evőkanál ecet, 1 evőkanál cukor, csipet só • a savanyított uborkához: ½ uborka, 1 evőkanál durva szemcséjű só, 1 evőkanál koreai szilvaszirup, ½ evőkanál ecet • alap hozzávalók: 170g hajdinatészta, ¼ körte, 1 tojás, csipet csiliszilánk

Írta: Lee Ju-eun º Fotók: Studio Kenn Megjelent a KOREA magazinban º 2018 júliusában

Koreai konyha: helyi specialitások

hANGUL

Hangul, a világ leglogikusabb ábécéje

A hangeul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440 - es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott ábécé a világon. A hangul rendszert bevezet , 1446 - ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997 - ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.

Han

Gul

Szótagképzés

2 msh 1.

msh 1. mgh msh 2.

msh 1.

mgh

msh 1.

mgh mgh

msh 2.

Négyféle módon képezhetünk szótagokat mássalhangzókból és magánhangzókból a hangul törvényei szerint.

Szótagkezdő

A hangul törvényei szerint minden szótag mássalhangzóval vagy hosszú mássalhangzóval kezdődik.

19 mássalhangzó

[g/k]

[n]

[d/t]

[r/l]

[m]

[b/p]

[sz/s]

[ng]

[th]

[ph]

[h]

[kk]

[tt]

[pp]

[ssz]

[ccs]

Középső

[dzs]

[csh]

Minden szótagban van egy magánhangzó, ami a szótag középső eleme.

21 magánhangzó

ㅏ

ㅑ

ㅓ

ㅕ

ㅗ

ㅛ

ㅜ

ㅠ

ㅡ

ㅣ

já

ㅐ

Lezáró

[g/k]

[kk]

ㅒ

ㅖ

ㅘ

ㅙ

ㅝ

ㅞ

áe

ㅔ e

jáé

vá

váe

ㅟ

ㅚ

ㅢ

üi

A szótagot lezáró elem kizárólag mássalhangzó, hosszú vagy kéttagú mássalhangzó vagy helytartó, önálló jelentéssel nem bíró elem lehet. A szótagot lezáró kéttagú mássalhangzók esetén általában az első mássalhangzót ejtjük csak. Kivéve: ‘ ’, ‘ ’, ahol a második mássalhangzót ejtjük.

[n]

[d/t]

[r/l]

[m]

[b/p]

[ssz]

[k]

[n]

[k]

[sz/s]

[ng]

[dzs]

[m]

[lp]

[l]

[csh]

[l]

[th]

[ph]

[h]

[l]

[b/p]

"A hangul a betű- és a szótagírás keveréke. Betűjeleit jamonak (ejtsd: 자모 , dzsámo) hívják. A mássalhangzókból és magánhangzókból álló betűkből négyzetbe illesztve szótagokat alkot. Minden szótagnak tartalmaznia kell egy kezdeti mássalhangzót, egy mediális magánhangzót és adott esetben egy utolsó mássalhangzó csoportot. Mindig balról jobbra, majd felülről lefelé olvassák őket."

Magánhangzók Mássalhangzók

ㅏ ㅑ ㅓ ㅕ ㅗ ㅛ ㅜ ㅠ ㅡ ㅣ ㅐ ㅔ ㅒ ㅖ ㅘ ㅙ ㅝ ㅞ ㅟ ㅚ ㅢ á

já

áe

jáé

vá

váe

üi

ㄱ

g/k

가

갸

거

겨

고

교

구

규

그

기

개

게

걔

계

과

괘

궈

궤

귀

괴

긔

ㄴ

나

냐

너

녀

노

뇨

누

뉴

느

니

내

네

냬

녜

놔

놰

눠

눼

뉘

뇌

늬

ㄷ

d/t

다

댜

더

뎌

도

됴

두

듀

드

디

대

데

댸

뎨

돠

돼

둬

뒈

뒤

되

듸

ㄹ

r/l

라

랴

러

려

로

료

루

류

르

리

래

레

럐

례 롸

뢔

뤄

뤠

뤼

뢰

릐

ㅁ

마

먀

머

며

모

묘

무

뮤

므

미

매

메

먜

몌

뫄

뫠

뭐

뭬

뮈

뫼

믜

ㅂ

b/p

바

뱌

버

벼

보

뵤

부

뷰

브

비

배

베

뱨

볘

봐

봬

붜

붸

뷔

뵈

븨

ㅅ

sz/s

사

샤

서

셔

소

쇼

수

슈

스

시

새

세

섀

셰

솨

쇄

숴

쉐

쉬

쇠

싀

ㅇ

아

야

어

여

오

요

우

유

으

이

애

에

얘

예

와

왜

워

웨

위

외

의

ㅈ

dzs

자

쟈

저

져

조

죠

주

쥬

즈

지

재

제

쟤

졔

좌

좨

줘

줴

쥐

죄

즤

ㅊ

csh

차

챠

처

쳐

초

쵸

추

츄

츠

치

채

체

챼

쳬

촤

쵀

춰

췌

취

최

츼

ㅋ

카

캬

커

켜

코

쿄

쿠

큐

크

키

캐

케

컈

켸

콰

쾌

쿼

퀘

퀴

쾨

킈

ㅌ

타

탸

터

텨

토

툐

투

튜

트

티

태

테

턔

톄

톼

퇘

퉈

퉤

튀

퇴

틔

ㅍ

파

퍄

퍼

펴

포

표

푸

퓨

프

피

패

페

퍠

폐

퐈

퐤

풔

풰

퓌

푀

픠

ㅎ

하

햐

허

혀

호

효

후

휴

흐

히

해

헤

햬

혜

화

홰

훠

훼

휘

회

희

ㄲ

까

꺄

꺼

껴

꼬

꾜

꾸

뀨

끄

끼

깨

께

꺠

꼐

꽈

꽤

꿔

꿰

뀌

꾀

끠

ㄸ

따

땨

떠

뗘

또

뚀

뚜

뜌

뜨

띠

때

떼

떄

뗴

똬

뙈

뚸

뛔

뛰

뙤

띄

ㅃ

빠

뺘

뻐

뼈

뽀

뾰

뿌

쀼

쁘

삐

빼

뻬

뺴

뼤

뽜

뽸

뿨

쀄

쀠

뾔

쁴

ㅆ

ssz

싸

쌰

써

쎠

쏘

쑈

쑤

쓔

쓰

씨

쌔

쎄

썌

쎼

쏴

쐐

쒀

쒜

쒸

쐬

씌

ㅉ

ccs

짜

쨔

쩌

쪄

쪼

쬬

쭈

쮸

쯔

찌

째

쩨

쨰

쪠

쫘

쫴

쭤

쮀

쮜

쬐

쯰

가로 열쇠

빨간색과 파랑색을 똑같이 섞으면 이 색이 됩니다.

비가 너무 많이 와서 강물이 넘치고 집이나 도로가 물에 잠기는 것.

날짜나 요일을 알고 싶을 때 보는 것.

겨울이 되면 얼음 위에서 이 신발을 신고 얼음판 위를 신나게

Vízszintes

미끄러질 수 있어요.

세로 열쇠

Függőleges

1보

원처럼 정확하게 동그란 모양의 달.

노란색 알갱이가 촘촘히 박혀 있는 곡식.

글씨를 쓰거나 그림을 그릴 때 사용하는 것.

라

색 3

이것으로 책도 만들어요.

Megfejtés

낱말 퍼즐 정답

수

트

케

이

5 스

력

4 달

름

보

라

A Hold egyik fázisa. Gabona, sűrűn álló sárga szemekkel. Íráshoz vagy rajzoláshoz használjuk, könyvek készülnek belőle.

종

색

홍

옥

Ha egyenlő arányban összekeverjük a piros és a kék színt, ezt a színt kapjuk. Ez történik, ha túl sok eső esik. Kiönt a folyó és elárasztja az utakat. Ebben keressük, hogy milyen nap van. Ha télen felvesszük, könnyedén siklunk a jégen.

Magyar nevek listája koreai (hangul) átírással

Hangul

koreai átírás

Vezetéknév

Hangul

Vezetéknév

Hangul

Vezetéknév

Hangul

Ábrahám Abonyi Acél Ács Ádám Adorján Agárdi Agócs Ajtai Alapi Alföldi Anderkó Andó András Angyal Antal Aranyosi Bába Bacsa Bácsi Bagó Bajcsy Bak Bakó Balázs Bálint Balla Balogh Bándi Bándy Bánk Bányai Barabás Barta Bartók Beke Bence Benkó Béres

아브러함

Berkessy Bicskei Biró Boda Bodó Bogáts Bogdán Bokor Bolgár Bolkács Borbély Borgulya Borhegyi Boross Bors Botos Budai Csák Csánki Csányi Csapó Császár Cseh Csíki Csillag Csiszár Csoma Csonka Dán Dancs Dániel Deák Debreceni Deli Dienes Dikó Dobos Döbrösi Dózsa

베르께쉬

Dudás Dunai Egri Éles Éllő Engel Eötvös Erdei Erdélyi Erdős Erős Fábián Faragó Farkas Fazekas Fehér Fehérvári Feiszt Fejes Fekete Fél Fényes Finta Fodor Fórizs Földes Földvári Fülöp Futó Gál Galla Galló Garai Garami Gáspár Gazdag Gellért Gereben Gergely

두다쉬

어보니 어칠 아츠 아담 어도르얀 어가르디 어고츠 어이떠이 얼러삐 얼푈디 언데르꼬 언도 언드라쉬 언졀 언떨 어러뇨쉬 바버 버춰 바취 버고 버이취 버크 버꼬 벌라주 발린트 벌러 벌로그 반디 반디 반크 바녀이 버러바쉬 버르떠 버르또크 베께 벤체 벤꼬 비레쉬

비츠께이 비로 보더 보도 보가츠 보그단 보꼬르 볼가르 볼까츠 보르비이 보르구여 보르헤지 보로쉬 보르쉬 보또쉬 부더이 촤크 촨끼 촤니 춰뽀 촤싸르 췌 취끼 췰러그 취싸르 초머 촌꺼 단 던츠 다니엘 데아크 데브레체니 델리 디에네쉬 디꼬 도보쉬 되브뢰쉬 도줘

두너이 에그리 일레쉬 일뢰 엔겔 외뜨뵈시 에르데이 에르디이 에르되쉬 에뢰쉬 파비안 퍼러고 퍼르꺼쉬 퍼제꺼쉬 페히르 페히르바리 페이스트 페예쉬 페께떼 필 피녜쉬 핀떠 포도르 포리주 푈데쉬 푈드바리 퓔룁 푸또 갈 걸러 걸로 거러이 거러미 가슈빠르 거즈더그 겔리르트 게레벤 게르게이

Vezetéknév

Hangul

Vezetéknév

Hangul

Vezetéknév

Hangul

Gerő Gombos Görgényi Gubányi Gundel Gyárfás Győri Hajdú Halász Halmai Harang Hargitai Harkányi Hege Hegedűs Hegyes Herényi Hetényi Honti Horváth Hubert Ignác Illés István Iványi Jakab Jámbor János Jánosi Jeszenszky Jónás József Juhász Kádár Káli Kálmán Kántor Karácsonyi Kardos Kassai Kasza Katona Kelemen Kempelen Kerekes Király Kiss

게뢰

Koch Kolcsár Kölcsei Kölcze Kolczonay Kolompár Komáromi Koncz Kossuth Kovács Kozma Kulcsár Kuti Ladó Lakatos Lázár Lehár Lendvai Lengyel Lévay Ligeti Lisztes Lőrincz Lovasi Lovászy Lukács Madaras Magasi Magó Magyar Magyary Major Makó Márton Máté Mécs Meggyesi Mester Mészáros Mezei Micskei Micsonai Mikes Mocz Molnár Müller Munkácsi

꼬흐

Nagy Nemes Németh Novák Nyírő Nyulasi Oláh Orbán Ördög Orosz Orsós Osvát Osváth Pádár Pakai Pakányi Pálffy Pápai Papp Pásztor Pataki Páva Pécsi Pesti Petőfi Pikó Pintér Póka Porkoláb Puskás Rácz Rigó Rubik Sábián Sári Sárkány Sárközi Sárközy Simon Sipos Sólyom Somody Somogyi Soós Surányi Szabó Szalai

너지

곰보쉬 괴르기니 구바니 군델 쟈르파쉬 죄리 허이두 헐라스 헐머이 허런그 허르기떠이 허르까니 헤게 헤게뒤쉬 헤졔쉬 헤리니 헤띠니 혼띠 호르바트 후베르트 이그나츠 일리쉬 이슈트반 이바니 여꺼브 얌보르 야노쉬 야노쉬 예쎈스키 요나쉬 요제프 유하스 까다르 깔리 깔만 깐또르 꺼라초니 꺼르도쉬 꺼쎠이 꺼써 꺼또너 껠레멘 껨뻴렌 께레께쉬 끼라이 끼쉬

꼴촤르 꼴췌이 꾈체 꼴초너이 꼴롬빠르 꼬마로미 꼰츠 꼬쑤트 꼬바츠 꼬즈머 꿀촤르 꾸티 러도 러꺼또쉬 라자르 레하르 렌드버이 렌졜 리버이 리게띠 리스떼쉬 뢰린체 로버쉬 로바시 루까츠 머더러쉬 머거쉬 머고 머져르 머져리 머요르 머꼬 마르똔 마띠 미츠 메졔쉬 메슈떼르 미싸로쉬 메제이 미츠께이 미초너이 미께쉬 모츠 몰나르 뮐레르 문까취

네메쉬 니메트 노바크 니뢰 뉼러쉬 올라 오르반 외르되그 오로스 오르쇼쉬 오슈바트 오슈바트 빠다르 뻐꺼이 뻐까니 빨피 빠뻐이 뻡프 빠스또르 뻐떠끼 빠버 삐취 뻬슈띠 뻬뙤피 삐꼬 삔띠르 뽀꺼 뽀르꼴라브 뿌슈까쉬 라츠 리고 루비크 샤비안 샤리 샤르까니 샤르꾀지 샤르꾀지 쉬몬 쉬뽀쉬 쇼욤 쇼모디 쇼모지 쇼쉬 슈라니 써보 썰러이

Vezetéknév

Hangul

Vezetéknév

Hangul

Szász Szekeres Székely Szekeres Szép Szigeti Szilágyi Szivcsák Szőke Szöllős Szörényi Szűcs Takács Tanos Tardy Tarsoly Tisza Torányi Torkos Török Tóth Trucz Tuksa Túri Ugró Ujlaki Ujváry Vadász Vági Vágó Váradi Varga Várkonyi Varsányi Vas Vass Végh Vendel Verebes Veres Vígh Vincze Virág Vörös Vukics Weber Weiss

싸스

Winkler Wolf Záboly Zaborski Zádor Zámbó Zétényi Zsigmond Zsinka Zsoldos Zsolnay

빈클레르

쎄게디 씨께이 쎄께레쉬 씹 씨게띠 씰라지 씨브촤크 쐬께 쐴뢰쉬 쐬리니 쒸츠 떠까츠 떠노쉬 떠르디 떠르쇼이 띠써 또라니 또르꼬쉬 뙤뢰크 또트 트루츠 뚜크셔 뚜리 우그로 우일러끼 우이바리 버다스 바기 바고 바러디 버르거 바르꼬니 버르샤니 버쉬 버쉬 비그 벤델 베레베쉬 베레쉬 비그 빈체 비라그 뵈뢰시 부끼츠 베베르 베이스

볼프 자보이 자보르스키 자도리 잠보 지띠니 쥐그몬드 쥔꺼 졸도쉬 졸너이

Hangul

koreai átírás

Keresztnév

Hangul

Ábel Abigél Ábrahám Ábris Ádám Adél Adrián Adrienn Ágnes Ágoston Ágota Aida Ákos Albert Alexander Alíz Álmos András Andrea Angéla Anikó

아벨

Anita Anna Annamária Antal Antónia Aranka Ármin Arnold Árpád Attila Balázs Bálint Barabás Barbara Bátor Beáta Beatrix Béla Bence Bende Bendegúz Benjámin Bernadett

어니떠

Bertalan Bianka Bíborka Blanka Boglárka Boldizsár Borbála Botond Brigitta

베르떨런

Becenév

Hangul

어비길 아브러함 아브리시 아담

Ádi

아디

어딜 어드리안 어드리엔 아그네쉬

Adri Ági

어드리 아기

아고슈똔 아고떠

Ágó

아고

Áki Albi Alex

아끼

어이더 아꼬쉬 얼베르트 얼렉썬데르

얼비 얼렉스

얼리즈 알모쉬 언드라쉬 언드레어 언길러 어니꼬

언너 언너마리어 언떨 언또니어 어런꺼

언드리쉬 Andris 언디 Andi 언기 Angi 어니,언치, Ani, Anci, 언춰 Ancsa Ancsa, Nita 언춰,니떠 Annus, Panka 언누쉬,뻔꺼 언너머리 Annamari 언띠,또니 Anti, Tóni 똔취 Toncsi 어리 Ari

아르민 어르놀드 아르빠드 어띨러 벌라주

Arni Árpi Ati Bali, Bazsi

어르니 아르삐 어띠 벌리,버쥐

발린트 버러바쉬 버르버러

Barbi

버르비

Bea, Beus Bea, Beus Béci, Bélus

베어,베우쉬

바또르 베아떠 베아트릭스 빌러

벤데구즈

비언꺼 비보르꺼

Beni, Bendzsi 베니,벤지 Berni, Betti, 베르니,베띠, 데띠 Detti 베르치 Berci 비어,비우쉬 Bia, Bius 비비 Bibi

블런꺼 보글라르꺼 볼디좌르 보르발러 보똔드 브리기떠

Bogi Boldi Bori, Borcsa Boti Brigi, Gitta

체칠리어 친띠어 춰버 춰나드

보기 볼디 보리,보르춰 보띠 브리기,기떠

Eszter Éva Evelin Fanni Félix Ferenc Flóra Flórián Franciska Fruzsina Fülöp Gábor Gábriel Gabriella Gellért

Becenév

Hangul

Cili Cinti Csabi Csani

칠리

Csillus Csongi

췰루쉬

Dani

더니

Dini

디니

Dia, Dius Domi Domi Dóri Dóri Dóri, Dorka Dzseni

디어,디우쉬

Dina Ditta

디너

Mese, Mesi

메쉐,메쉬

Emi Emi

에미

Endi Enci

엔디

Böbe, Zsóka, Erzsi, Zsike, Erzsó Eszti Évi, Vica

뵈버,조꺼,

Fancsi

펀취

Feri, Ferkó Flóri Flóri Franci Fruzsi

페리,페르꼬

Gabi Gabi Gabi

거비

친띠 춰비 춰니

췐게 췰러 촌고르

촌기

덜머 다니엘 더니엘러 다비드 디네쉬 데죄 디아너 도미니크 도몬꼬쉬 도러 도리너 도로쪄 제니페르

도미 도미 도리 도리 도리,도르꺼 제니

에데 에디너 에디트

디떠

엘레미르 엘비러 엘저 에메쉐 에밀 에밀리어 엠머

에미

에뭬께 엔드레 에니꿰

엔치

에리크 에리꺼 에르뇌 에르빈 에르쥐베트

비치,빌루쉬

벤데

베르너데트

Cecília Cintia Csaba Csanád Csenge Csilla Csongor Dalma Dániel Daniella Dávid Dénes Dezső Diána Dominik Domonkos Dóra Dorina Dorottya Dzsenifer Ede Edina Edit Elemér Elvira Elza Emese Emil Emília Emma Emőke Endre Enikő Erik Erika Ernő Ervin Erzsébet

Hangul

베어,베우시

벤체

벤야민

Keresztnév

에스떼르 이버

에르쥐,쥐께, 에르조 에스띠 이비,비처

에벨린 펀니 펠릭스 페렌츠 플로러 플로리안 프런치슈꺼 프루쥐너

플로리 플로리 프런치 프루쥐

퓔룁 가보르 가브리엘 거브리엘러 겔리르트

거비 거비

Keresztnév

Hangul

Becenév

Gergely Georgina Gertrúd Géza Gizella Gréta Gusztáv Gyöngyvér György Györgyi Győző Gyula Hajnalka Hanga Hanna Hédi Heléna Helga Henrietta Henrik Hugó Hunor Ibolya Ignác Ildikó Ilona

게르게이

Gergő, Geri Dzsina, Gina Trudi, Gerti

Imre Ingrid Irén István Iván Ivett Izabella Jácint Jakab Janka János Jázmin Jenő Johanna Jolán József

임레

Judit Júlia Julianna Kálmán Kamilla Karolina Károly Katalin

게오르기너 게르트루드

Hangul 게르괴,게리 지너,기너 트루디,게르띠

기저 기젤러 그리떠 구스따브 죈지비르 죄르지

기지 Gizi 그리띠 Gréti 구스띠 Guszti 죈지 Gyöngyi Gyuri, Gyurka 쥬리,쥬르꺼

죄르지 죄죄 쥴러 허이널꺼

Győzi Gyuszi Hajni

죄지 쥬씨 허이니

헌거

Keresztnév

Hangul

Kázmér Kevin Kiara Kinga Kitti Klára Klaudia Kolos Konrád Koppány Kornél Kristóf Krisztián Krisztina

까즈미르

Lajos Lara László Laura Lehel Léna Lénárt Leopold Letícia Levente Lia Lídia Liliána Lilla Lívia Liza Lóránt Lőrinc Lotti Luca Lukács Magdolna

러요쉬

헬리너 헬거 헨리에떠 헨리크

Helgus Heni Hencsi

헬구쉬

Huni Ibi Náci Ildi Lonci, Ilkó, Ilus Imi

후니

헤니 헨취

후고 후노르 이보여 이그나츠 일디꼬 일로너

이비 나치 일디 론치,일꼬, 일루쉬 이미

인그리드 이린 이슈트반

Isti, Pista

이슈띠,삐슈떠

이반 이베트 이저벨러

Iza, Bella

이저,벨러

야친트 여껍 연꺼 야노쉬

Jani, Jankó

Magor Maja Marcell Margit

머고르

예뇌 요헌너 욜란 요줴프 유디트 율리어 율리언너 깔만 꺼밀러 꺼롤리너 까로이 꺼떨린

Johi Joli Józsi, Jocó, Joci Jutka, Jucus, Juci Juli Juli, Julcsi Kálmi Kami Lina Karcsi, Karesz, Kari Kati, Kata, Kató, Katus

요히 욜리

Mária

마리어

Mariann Márk Márta Martin Márton Máté Mátyás Maxim Melinda Melissza

머리언

낀거 클라러 클러우디어

율리 율리,율취 깔미 꺼미 리너 꺼르취,꺼레스, 꺼리 꺼띠,꺼떠, 커또,꺼뚜쉬

Kingus

낀구쉬

Klári Klau

클라리

Kopi, Kopika

꼬삐,꼬삐꺼

Kriszti, Kriszta Lali, Lajcsi

크리스띠,

Laci, Lackó

러치,러츠꼬

Levi

레비

Lídi Lili Lili Lívi

리디

Lóri Lőri

로리

Luci, Lucus

루치,루추쉬

Magdi, Magda, Magdus

머그디,머그더,

Marci Margitka, Margó Mari, Márka, Márcsi

머르치

Márkó Marti

마르꼬

Merci

머르치

클러우

꼴로쉬 꼰라드 꼬빠니 꼬르닐 크리슈토프 크리스티안 크리스티너

크리스떠 럴리,러이취

러러 라슬로 러우러 레헬 리너 리나르트 레오뽈드 레띠치어 레벤떼 리어 리디어 릴리아너 릴러 리비어

릴리 릴리 리비

리저 로란트 뢰린츠

뢰리

로띠 루처 루까츠 머그돌너

머그두쉬

머여 머르첼 머르기트

유트꺼,유추쉬, 유치

꺼지

끼띠

요쥐,요초, 요치

Kazi

끼어러

여니,연꼬

야즈민

Hangul

께빈

헌너 히디

Becenév

마르크 마르떠

머르기트꺼, 머르고 머리,머리꺼, 머르취

마르띠

머르띤 마르똔 마띠 마챠쉬

Matyi, Matykó 머찌,머찌꼬

먹씸 멜린더 멜리써

Melcsi, Linda

멜취,린더

Keresztnév

Hangul

Menyhért Mercédesz Mia Mihály

메니히르트

Miklós Milán Mira Mirtill Mónika Mózes Nándor Natália Nikolasz Nikoletta Nimród Noémi

미클로쉬

Nóra Norbert Ödön Olga Olivér Olívia Örs Orsolya Oszvald Pál Patrícia Patrik Péter Petra Piroska Pongrác Ramóna Rebeka Regina Réka Renáta Renátó Richárd Rikárdó Rita Róbert Roland Rómeó Roxána Rozália Rozina Rudolf Sámuel Sándor Sára Sarolta Sebestyén

메르치데스

Becenév

Hangul

Menyus Merci

메뉴쉬

Misi, Misu, Misó Miki

미쉬,미슈,

메르치

미어 미하이

미쇼 미끼

밀란 미러 미르띨 모니꺼

Móni, Moncsi

모니,몬취

Nándi Nati

난디

모제쉬 난도르 너딸리어

너띠

니꼴라스 니꼴레떠 님로드 노이미 노러 노르베르트

Niki, Nikó Nimi Nojcsi, Noncsi Nóri Norbi

올리비르

Olgi Oli

니미 노이취, 논취 노리 노르비 올기 올리

올리비어 외르쉬 오르쇼여 오스벌드 빨

Orsi Oszi Pali, Palkó

Hangul

Simon Soma Stefánia Stella Szabina Szabolcs Szandra Szaniszló Szilárd Szilveszter Szilvia Tamara Tamás Teréz

쉬몬

Tibor Tímea Titusz Tivadar Tóbiás Tünde Valentin Valéria Vanda Vanessza Vencel Vendel Veronika

띠보르

오르쉬 오씨 뻘리,뻘꼬

Viktor Viktória Vilma Vilmos Vince Viola Virág Vivien Zalán Zara Zénó Zita Zoé Zoltán Zorka Zsanett Zselyke Zsigmond Zsófia Zsolt Zsombor Zsuzsanna

빅또르

슈떼파니어

삐떼르

Peti, Petya

뻬띠,뻬쪄

뻬트러 삐로슈꺼

Piri

삐리

뽄그라츠 러모너 레베꺼 레기너 리꺼 레나떠

Rami Rebi, Rebus Regi Rékus Reni

러미

Ricsi

리취

레비,레부쉬 레기 리꾸쉬 레니

레나또 리하르드 리까르도 리떠 로베르트 롤런드

Ritus Robi Roli

리뚜쉬 로비 롤리

로메오 록싸너 로잘리어 로지너 루돌프 샤무엘 샨도르 샤러 셔롤떠 셰베슈친

Roxi Rozi, Rozál Rozi Rudi Samu Sanyi Sári Saci Sebi

록씨 로지, 로잘 로지 루디 셔무 셔니 샤리 셔치 셰비

Hangul

Simi

쉬미

Stefi

슈떼피

Szabi Szandi

써비

Sziszi

씨씨

Szilvi Tami Tomi Teri, Terka, Tercsi Tibi Timi

씰비

Tóbi Tündi

또비

Vali, Valcsi

벌리,벌취

Vendi Vera, Verus, Veros

벤디

Viki

비끼

Vili

빌리

Vivi

비비

Zitus

지뚜쉬

Zoli

졸리

Zsani

줘니

Zsiga Zsófi Zsolti Zsombi Zsuzsa, Zsuzsi, Zsuzsó, Zsuzska

쥐거

슈뗄러 써비너 써볼츠 썬드러

썬디

써니슬로 씰라르드 씰베스떼르 씰비어 떠머러 떠마쉬 떼리즈

띠메어

떠미 또미 떼리,떼르꺼, 떠르취 띠비 띠미

띠뚜스 띠버더르 또비아쉬 뛴데

뛴디

벌렌띤 벌리리어 번더 버네써 벤첼 벤델 베로니꺼

뻐트리치어 뻐트리크

Becenév

쇼머

니끼,니꼬

외된 올거

Keresztnév

빅또리어

베러,베루쉬, 베로쉬

빌머 빌모쉬 빈체 비올러 비라그 비비엔 절란 저러 지노 지떠 조이 졸딴 조르꺼 줘네트 줴이께 쥐그몬드 조피어 졸트 좀보르 주전너

조피 졸티 좀비 주저,주지, 주조, 주슈꺼

Fókuszban a koreai zenészek #1 Novus String Quartet 2019. május 24. Budapest Music Center

2019 90

Fókuszban a koreai zenészek #2 HEO Trio 2019. május 25. Budapest Music Center [Opus Jazz Club]

A Koreai Kulturális Központ 2019 -es galériája 91

Koreai Nemzeti Táncszínház: A tinta illata 2019. április 18. Müpa Budapest (Budapesti Tavaszi Fesztivál)

Hagyomány és divat: gyógyító utazás önmagunkhoz 2019. április 1. - június 28. Koreai Kulturális Központ

Sziget Fesztivál: IDIOTAPE 2019. augusztus 9. Sziget Fesztivál · Ibis presents Europe Stage

Jaha Koo: Cuckoo 2019. szeptember 26. Trafó Kortárs Művészetek Háza

Yangson Project: Valami emberi 2019. október 1. és 2. Nemzeti Színház

12. Koreai Filmfesztivál 2019. október 25-31. Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs

Koreai Kulturális Központ

Goblin Party: Egyszer volt, hol nem volt 2019. 11. 10. Koreai Kulturรกlis Kรถzpont

2019 97

A kortárs koreai építészet kozmopolita arca 1989-2019 2019. november 11. – 2020. március 27. Koreai Kulturális Központ

Koreai konyha: második forduló, együtt a természettel 2019. november 11. – 2020. március 27. Koreai Kulturális Központ

Az új Koreai Kulturális Központ avató ünnepsége 2019. november 18. Koreai Kulturális Központ

FROMS: Új kezdet 2019. november 19. Koreai Kulturális Központ

100

Art Project BORA: Faroknyelv 2019. november 21. Koreai Kulturรกlis Kรถzpont

101

Koreai Kulturális Központ Lee Dangkweon Hong Nayoung Németh Borbála, Magyar Anna Csajka Edit, Mucsi Melinda Lee Joowon PAUKER Nyomdaipari Kft. 06-1-550-0240 koreaikultura@koreaikultura.hu hungary.korean-culture.org www.facebook.com/koreaikultura www.youtube.com/koreaikultura www.instagram.com/koreaikultura