A mi házunk, a mi utcánk

A MI HÁZUNK, A MI UTCÁNK

OUR HOUSE, OUR STREET

IMPRESSZUM / IMPRINT

Kutató / Researcher:

Fonyódi Anita | Kép-Tér Blog

Kurátor / Curator: Kim Jiyeong

Koncepció / Concept:

Magyar Anna, Máriás Borbála

Felelős kiadó / Publisher:

Koreai Kulturális Központ Korean Cultural Center

Angol fordítás / English translator: Preiszner Zsófia

Kiadványszerkesztés / Editors: Magyar Anna, Máriás Borbála

Arculat / Design: hunap studio

Nyomda / Printed by: Conint Print

Archív fotók / Archived photos:

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény (BTM KM Fgy.)

Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztály (BFL/VÉO)

Meződi Alice

Réthey-Prikkel Tamás

Fortepan

A kiadvány 2023-ben készült 1000 példányban. / The brochure was made in 2023 in 1000 copies.

Koreai Kulturális Központ / Korean Cultural Center 1023 Budapest, Frankel Leó út 30-34. hungary.korean-culture.org

주헝가리 한국문화원에서는 지난 해 11월 24일부터 아카이브 전시 ‘프랭켈 레오(Frankel Leó) 거리의 아이들’이라는 상설 전시가 열리고 있다. 프랭켈 레오 거리는 지난 2019년 문화원이 새롭게 터전을 잡은 부다페스트의 부다 지역 중 2구역에 위치한 곳이다. 이 거리에 위치한 문화원 건물은 1992년부터 유럽의 최대 대학 중 하나인 중부유럽대학의 경영학부 건물로 사용된 곳으로, 문화원이 이곳으로 오게 되면서 헝가리 전 지역은 물론 이 지역의 주요한 문화공간으로 자리매김 중이다.

수년 간의 노력 끝에 다뉴브(Danube)강과 로자돔(Rózsadomb)의 풍경과 루카치(Lukács) 온천이 있는 이곳에 둥지를 튼 우리는 과거 이곳의 모습과 그 속에서 살았던 사람들의 삶의 풍경이 어떠했는지 알아보고자 했다. 어느 누군가의 기억 속에는 아주 또렷한 기억들로 살아있을 그러나 이 공간과 거리 구석구석에 남아 있었지만 미처 끄집어 내지 못했던 그들의 아니, 우리들의 이야기들이 분명 존재했을 것이기 때문이다.

전쟁의 피해를 복구하기 위한 몇 차례의 도심 재건 이후에 오래 전 영광을 되찾은 듯했지만

또 다시 도심 공동화(空洞化)를 겪게 된 프랭켈 레오 거리. 과거의 영광을 되찾기 위해 부다페스트시는 현재 마거릿 쿼터(Margaret Quarter)라는 도심재생프로젝트를 한창 진행 중이다.

이러한 움직임 속에서 우리 한국문화원이 이 지역의 일원으로 어떤 역할을 할 수 있을지, 이웃으로서, 더 밀착된 한국 문화의 소통 창구로 현지 커뮤니티와의 연결고리로 어떻게 거듭날 수 있을지 앞으로의 행보에 스스로가 자문을 던지는 지점이기도 하다.

이번 전시는 키셀리 박물관(Kiscelli Museum), 부다페스트 시립 기록 보관소(Budapest City Archive), 메트로폴리탄 에르빈 서보 도서관(Metropolitan Ervin Szabó Library), 포르테판(Fortepan) 등과 같은 현지 기관들의 도움은 물론이거니와 1976년부터 1992년

역사 속으로 사라지기 전까지 오부다 지역의 전설적인 레스토랑이었던 키쉬부다(Kisbuda)의

주인장이었던 메죄디 엘리스 (Meződi Alice) 가 개인적으로 오랫동안 소장했던 자료와 사진

덕에 당시의 모습들을 온전히 소환할 수 있었다.

또한 본 전시를 위해 수 개월동안 헌신적으로 자료 리서치를 해 주신 포뇨디 어니터 (Fonyódi Anita)에게 감사의 뜻을 표하며 본 전시가 많은 사람들에게 즐거운 시간 여행이 되길 기대한다.

지금도 여전히 건재한 예술가들의 단골 카페 범비 카페(Bambi Café)에서 더블 샷 에스프레소 한 잔을 한 뒤, 지하철로 마리티록 우짜(Mártírok útja)로 이동해 보자. 비드라(Vidra) 거리에서 모퉁이를 돌면 호스피탈레 오더 (Hospitaller Order) 양로원이 있는 오래된 구역을 지나 와그너 빌라(Wagner-Villa)가 있는 귤 바바(Gül Baba)

의 탁 트인 전망을 감상해 보자. 전설적인 키쉬부다(Kisbuda Restaurant) 정원의 마로니에 나무 아래에 앉아 맛있는 생선 수프 한 그릇을 먹을 수 있고 운이 좋은 날이면 마르첼로 마스트로이안니(Marcello Mastroianni) 를 우연히 만날 수도 있다. 그리고 몇 걸음만 더 걸어가서 루카치(Lukács) 온천의 뜨거운 물에 몸을 담그거나

A MI HÁZUNK, A MI UTCÁNK

MÚLTIDÉZŐ SÉTA

A FRANKEL LEÓ ÚT MENTÉN

Pontosan három éve, Magyarország é s Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének 30. é vfordul ó ján, 2019 novemberében költöztünk a Frankel Leó útra.

Az épület akkor már állt, 1992-ben irodaháznak épült, később a Középeurópai Egyetem vette birtokba és használta hosszú évekig. Otthonra leltünk itt, szeretjük a környéket, a Duna közelségét, a karnyújtásnyira emelkedő Rózsadombot, a fürdőket, így nemcsak a saját házunk, hanem az utcánk története is fontos számunkra. Kíváncsiak voltunk, hogy kik laktak errefelé korábban, milyen volt az utca, a környék hangulata, milyen épületek szegélyezték az Óbuda felé vezető, stratégiai fontosságú útvonalat, amelyet a fürdők miatt évszázadok óta sokan látogattak.

Levéltári dokumentumok és régi fényképek segítségével felidézzük a Frankel Leó út és szűkebb környezetének múltját. Kezdjük a sétát a ma is működő Bambi Eszpresszóban egy duplakávéval, majd az aluljárón keljünk át a Mártírok útján. Elhagyva a Vidra utcát, menjünk végig az Irgalmasrend beteg -

ápoldájának régi tömbje mellett, és nézzük meg a Gül Baba türbét a köré épített Wagner-villával. A legendás Kisbuda étterem kerthelyiségében, a vadgesztenyefa lombjai alatt üldögélve ehetünk egy finom halászlét, és ha szerencsénk van, Marcello Mastroiannival is összefuthatunk. A Lukács fürdő parkja innen csak pár lépésnyire van, képzeletben meg is mártózhatunk a meleg vízben, vagy andaloghatunk a parkjában, de választhatjuk az Irgalmasrend által vezetett Császár fürdő valamelyik medencéjét is. A Malom-tó hatvanas években épült bisztrójának teraszán felfrissülhetünk egy bambival, majd egy évtizedet előre szaladva megnézhetjük az épülő Komjádi uszodát. A sétát a Zsigmond tér környékén száz évvel ezelőtt álló földszintes lakóházaknál fejezzük be.

Sok részlet ismerős lesz, de minden kapualj és szeglet rejthet feledésbe merült történeteket, amelyek csak akkor maradnak fenn, ha lakóik felidézik és továbbadják őket.

Kellemes időutazást kíván a Koreai Kulturális Központ!

OUR HOUSE, OUR STREET

A NOSTALGIC WALK DOWN FRANKEL LEÓ

We moved to Frankel Leó street exactly three years ago, in 2019, in the year of the 30th anniversary of diplomatic relations between Republic of Korea and Hungary. The building already stood by then. Constructed as an office building in 1992, acquired and occupied by the Central European University for many years after that. We found a home here. We enjoy the neighborhood, the close proximity of the Danube, the nearby Rózsadomb and the spas. On that account, not only the history of our building, but also the history of the district is of importance to us. We’d like to learn about the people who used to live here, what the street used to be like, the atmosphere of the neighborhood, and the buildings lining the strategic route to Óbuda, made popular by its spas.

We will evoke the past of Frankel Leó street and its close proximity with the help of archive documents and old photographs. Let’s begin our tour in the still operational Bambi Café, with a double shot espresso, then go on to Mártírok útja through the subway. Just around the corner from Vidra st., let’s walk past the old block of the Hospitaller Order’s rest home,

and marvel at the turbe of Gül Baba, with the Wagner-Villa built around it. We can have a nice bowl of fish soup at the tea-garden of the legendary Kisbuda Restaurant, in the shade of the branches of the horse-chestnut tree, and if we’re lucky, we might even run into Marcello Mastroianni. The park of the Lukács spa is only a few steps from here, we might even take a dip in the hot water, or go for a stroll in the spa gardens. Some of us might prefer one of the pools of the Császár spa, administered by the Hospitaller Order. We might want to have some refreshments on the terrace of the Malom lake, and if we fast-forward a decade or so, we may even see the Komjádi public pools building being raised. Our walk concludes at the groundstory apartment buildings around Zsigmond Square that used to stand here over a hundred years ago.

Many details might be familiar to some, but every doorway-nook and corner has untold stories that can only be kept alive if the residents remember them, and pass them on.

The Korean Cultural Center wishes you a pleasant journey through time.

A MI HÁZUNK

A Koreai Kulturális Központ épületét 1992-ben kezdték el építeni, miután a Frankel Leó út 30-34. és a Gül Baba utca 3. szám alatt fekvő négy telket egyesítették, a korábban itt álló épületeket lebontották.

A 30-32. szám alatti, akkor foghíjasan beépített telekre 1986 novemberében egy háromemeletes panziót, gyógyszállót képzeltek el. Ez a beépítés megfelelt a területre kidolgozott, Budai Gyógyidegenforgalmi Negyed néven futó városrendezési koncepcióban foglaltaknak. Az akkori tervek sze -

rint a 34. szám alatti emeletes épületet, földszintjén a népszerű Kisbuda vendéglővel, megtartották volna. A telkek tulajdonosa az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) volt. Végül ezt a projektet elvetették, és pár évvel később az új tulajdonos, az osztrák Mithra Consulting rendelt meg újabb terveket irodaház építésére, amelyet közösen használtak volna az ORFI-val.

Az ORFI-MITHRA Kft. 1990-ben a Mérnöki Műhely Tervező Kisszövetkezetet bízta meg az irodaház terve -

OUR HOUSE

Construction for the building of the Korean Cultural Center began in 1992, after the joining of the four properties under 30-34 Frankel Leó and 3 Gül Baba, and the demolition of the structures within the bounds of this territory.

The original plan for the new structure to be built on the bomb-site under 30-32 as of November 1986 was a three-story guesthouse / health spa. This was in accordance with the urbanism concept developed specifically for this area: “The

Buda Health-Tourism District Plan”. According to these plans, the multistory building under 34, with the popular Kisbuda restaurant on its ground floor, was to be kept. These properties were under the ownership of the National Rheumatological and Physiotherapeutic Institute (ORFI). Ultimately these plans were dismissed, and a few years later the new owner, an Austrian company by the name of Mithra Consulting commissioned new plans for the construction of an office building the company was to share with ORFI.

inek elkészítésével. Az elvi építési engedélyezési tervdokumentáció több, különböző magasságú verziót foglalt magában. A Mithra Consulting később a Globex Rt.-t kérte fel, és a Maghegyi György által kidolgozott terveket az UV Design Bt. módosította 1992-ben.

A harminc évvel ezelőtt zajló építkezést szinte folyamatos sajtóérdeklődés kísérte, miután az építési engedélyezési folyamat során több szabálytalanságra derült fény, úgy a beruházó, mint a kivitelező, illetve az érintett hivatalok részéről, de végül a Kisbuda épületét az eredeti tervekkel ellentét-

ben teljesen lebontották, az udvarán álló hatalmas vadgesztenyefát kivágták.

Az általunk ismert épület fennállása

óta több átalakításon ment keresztül, az eredetileg ORFI-MITHRA iroda- és üzletházként, illetve Kis

Buda Centerként 1993 augusztusában átadott, földszint felett két emelettel és három tetőtér szinttel rendelkező házat később a Közép-európai Egyetem (CEU) vette birtokba. A Koreai Kulturális Központ tőlük vásárolta meg az épületet és a szükséges átalakítások után 2019-ben vette használatba.

A korábbi épületek:

Frankel Leó út 30. - Gül Baba utca 3.

A mai Frankel Leó út és a Gül Baba utca sarkán álló, valószínűleg a 19. század első felében épült lakóház képét archív fényképek őrizték meg. A fotó remekül visszaadja a városrész egykori, a régi Óbudát idéző hangulatát, egyszerű, alacsony lakóházakkal, szűk macskaköves utcákkal, lovaskocsikkal.

A századforduló környékén Haumann Ferenc üvegkereskedése és Ziegler Ferenc vendéglője működött a földszinti üzlethelyiségekben. Az emeletes épület a feljegyzések szerint a II. világháborúban pusztult el. A háború utáni évtizedekben a telken újabb lakóépületet nem emeltek, 1949-ben

Tóth Ferenc és neje létesített a telek hátsó részén egy földszintes gépkocsijavító műhelyet, ahova az autók a Frankel Leó út felől hajtottak be. 1957-ben a telek sarkán épített bódéban megnyílt Kanizsai Gyuláné virágboltja.

Frankel Leó út 32.

A szomszédjához hasonló emeletes épületet Dankó András tervezte Jaeger András megbízásából 1813ban, és a szomszédjához hasonlóan ezt is a II. világháború bombázásai pusztították el. A megüresedett telek sokáig állt üresen, majd a 30-as számú telekkel együtt az ORFI tulajdonába került, és az 1970-es évek végén gépkocsimosót építettek ide.

ORFI-MITHRA Ltd. commissioned the architectural plans for the officebuilding to be drawn up by the Engineering Workshop Planning Co-op. The deed of assignment containing the design documentation included several versions of various heights. Mithra Consulting ended up going with Globex Inc. instead, but even these plans by György Maghegyi were modified by UV Design Ltd in 1992.

The construction process thirty years ago received considerable media attention throughout, since several violations came to light regarding the building permits and licensing of the new structure, on the side of the investors as well as the contractors,

The previous buildings:

30 Frankel Leó - 3 Gül Baba

The house on the corner of Frankel Leó and Gül Baba streets, probably built in the first half of the 19th century, was only preserved through archive photography. These pictures are an exceptional imprint of the atmosphere of the olden days of the district of Óbuda, with simple, low-rise apartment buildings, narrow, cobblestone streets and horse carriages.

Around the turn of the century, the ground floor storefronts housed Ferenc Haumann’s glassware shop, and Ferenc Ziegler’s restaurant. According to the records, the two-storied structure was destroyed during World War II. In the decades following

and even the concerned bureaus. Nevertheless, despite the original plans, the ‘Kisbuda’ building was ultimately demolished completely, the vast horse-chestnut tree on it’s yard, cut down.

The building we know today has been remodeled several times. Originally submitted as ORFI-MITHRA Offices and Business House, then KIS BUDA CENTER in August of 1993, the building had two stories above the ground floor, and three penthouse levels. It was later acquired by the Central European University (CEU). The Korean Cultural Center had bought the building from them, and began using it in 2019, after the necessary remodeling had been done.

the war, no new apartment-building was raised. A single storied car-repair shop was established by Ferenc Tóth and his wife at the back end of the property, the driveway to which was accessible from the Frankel Leó side. On the corner of the property, Kanizsai Gyuláné opened a flower vending booth.

32 Frankel Leó

Similar to the neighbouring house, a two-storied apartment building designed by András Dankó, commissioned by András Jaeger in 1813. Similarly to the neighboring one, this too was probably destroyed in the bombings of World War II. The empty lot was deserted for quite

Frankel Leó út 34. A földszint fölött egy lakószintes, klaszszicizáló romantikus stílusú lakóház terveit 1887-88-ban készítette Schlesier E. építész Rang Ágostonné számára. A földszintjén boltokat alakítottak ki, a századforduló elején itt működött Lőwinger József, majd Zwack Károly kocsmája, ill. vendéglője, míg a bejárattól balra lévő másik üzlethelyiséget Kánásy Lajos hentesüzlete foglalta el. A II. világháborúban az

épület hátsó szárnyának egy része találatot kapott és elpusztult, ezt a részt eredeti formájában nem építették újjá, de 1948-ban az akkori tulajdonosok részlegesen helyreállították.

Az egykori kocsma helyén a Kisbuda Halászkert nyitott meg 1954-ben. Az irodaház építésekor, 1992-ben a műemléki felügyelőség az épület homlokzatának megtartását javasolta, de végül a beruházó akarata erősebb volt.

a while before it was acquired by ORFI along with lot 30. A car wash was built here in the late 1970’s.

34 Frankel Leó

Above the ground floor, designs for condos of 19th century tendential neo-classic/romantic style were submitted in 1887-88 by Schleiser E., architect, commissioned by Rang Ágostonné. Store fronts were set up on the ground floor, one of which was the bar/restaurant of József Lőwinger, then Károly Zwack. The store to the right was occupied by a butcher-shop,

property of Lajos Kánásy. The rear wing of the structure was destroyed by a bomb during World War II. This part of the building was never fully rebuilt, but it was partially restored by the owners in 1948.

In 1954, Kisbuda Restaurant opened where the bar used to be. When the office building was under construction in 1992, the Landmark Conservation Intendance advised for the façade to be kept, but the investor ultimately found a way around this, and destroyed it anyway.

A MI UTCÁNK

Ma Frankel Leó út. A 19. század közepéig Felhévíz utcának, utána néhány évtizedig Fő utcának (Hauptstrasse) hívták. Az 1880-as évektől a Zsigmond utca, majd a Zsigmond király útja nevet kapta, a II. világháború után egy darabig Kunfi Zsigmondról nevezték el. 1953-tól viseli a mai nevét.

A területet az időszámítás előtti korban is lakták, a rómaiak idejében a Frankel Leó út nyomvonalán vezetett az észak-déli főközlekedési út, az őrtornyokkal és katonai építményekkel szegélyezett limesút. Már ekkor létesültek fürdők a melegvízű források környékén. 1212-ben Buda külső határát II. András király “inter Budam et calidas aquas” (Buda és a meleg vizek között) állapította meg. Amikor Óbuda fejlődésnek indult, a két település közötti összeköttetést a régi római út biztosította.

A középkorban a terület fokozatosan benépesült, és az itt fakadó hőforrásokról Felhévíznek nevezték el. A környező dombok lankáin szőlőművelés folyt,

OUR STREET

Today it’s called Frankel Leó Street. Up until the mid-19th century, its name was Felhévíz street. Main Street (Hauptstrasse) for a few decades afterwards. In the 1880’s it was re-named to Zsigmond Street, then to Zsigmond Király útja, and was briefly named after Kunfi Zsigmond after World War II. Frankel Leó has been it’s name since 1953.

The area has been populated even BCE. The main route of transportation during Roman times, the so-called “Limes” ran roughly along the trace of the Frankel Leó street we know today, lined with watchtowers and military buildings. Spas had already been established around the hot-water-springs. In 1212, Buda’s outer border was declared by King Andrew II between Buda and the hot springs: “inter Budam et calidas aquas”. When the development of the Óbuda area began, the two settlements were connected by the old roman road.

The area was gradually becoming more and more populated during the middle ages, and was named Felhévíz (“Cloud Water”) after the hot-springs.

a Duna vízére malmokat építettek. Fejlődött az ipar, az itt termelt borok miatt aktív kereskedelmi élet zajlott, a budai pünkösdi vásárokat itt rendezték meg. A virágzás a török hódítással ért véget, ekkor a magyar lakosság nagy része elmenekült. Helyükre többnyire németeket telepítettek, és Felhévíz területét Országútnak (Landstrass) nevezték el, arról a történelmi múltú útról, amely a mai Frankel Leó út, illetve a Margit körút vonalában haladt a budai vár Bécsi kapujáig.

A 20. század elejéig a környékre a kisvárosias utcakép volt jellemző, a földszintes lakóházak tágas udvarokkal épültek. A Rózsadomb még nagyrészt beépítetlen volt, de már a 19. század végén a Margit híd és a Margit körút építése komoly változást indított el, és idővel a környék arculata gyökeresen megváltozott. A körút menti négy-ötemeletes bérpaloták ekkor épültek. A régi omnibusz helyébe először lóvontatású, majd villamos vasút lépett.

A Bem tértől a körútig

A Frankel Leó útnak a Bem térhez közeli szakaszán álló régi lakóházak egy részét lebontották, helyüket nagyrészt a háború után építették be. A 2-4. szám alatti, modern stílusú hétemeletes OTP lakóház terveit Janáky István, Mináry Olga és Perczel Dénes építészek készítették 1959-ben. A lakáshiányt hivatottak enyhíteni az Országos Takarékpénztár öröklakás építkezései. A szinte kivétel nélkül üres telkeken vagy romos épületek helyére épült házakkal a városképet rontó foghíjakat tüntették el. A Frankel Leó úton több OTP házat adtak át a hatvanas évek elején, így többek között a 2-4., a 8., a 26-28. és a 72. szám alatt. A lakásokat jelentős állami kedvezménnyel lehetett megvásárolni.

A 2-4. sz. épület földszintjén, a sarkon a hatvanas években megnyílt a fennállása óta változatlan enteriőrrel működő Bambi Eszpresszó.

A Budai Irgalmasrendi Kórház

A Granadában, betegek ápolására alapított Irgalmasrend az 1800-as évek elején jelent meg Budán, amikor egy gazdag földbirtokos, Marczibányi István felvetette, hogy a város elhanyagolt egészségügyi ellátását fejleszteni kellene, és erre a célra a rendet találta alkalmasnak. Miután megvásárolta a mainál lényegesen kisebb Császár fürdőt, létrehozott egy alapítványt, és a fürdő használati jogát a rendnek adományozta, azzal a kikötéssel, hogy az abból származó bevételt kötelesek betegápolásra fordítani. A kórház építéséről közösen döntöttek, és a Duna-parti ácstelep helyén 1806-ban kezdték el építeni az első kórházépületet, Heinrich Keresztély rendi építész tervei alapján.

A rend a 19. században tébolydát, azaz pszichiátriai osztályt is létesített a kórház szomszédjában álló egykori prímási palotában, ez a Lipótmezei Elmegyógyintézet megvalósításáig működött. A lebontása után ide építették fel saját bérházukat (Margit krt. 5/a,b. és Frankel Leó út 24.), hogy az abból befolyó bevételeket is a betegek ápolására fordíthassák.

A régi kórház és a tébolyda elavult épületeit a századfordulón bontották le. A ma is látható kórházépület 1903-ra épült fel Kiss István műegyetemi tanár tervei alapján, a kivitelezést Kauser Gyula és Fliegauf Károly végez-

The surrounding hills were used to cultivate grapes for viticulture. Mills were built on the water of the Danube. Industry was developing. Because of the wine manufactured here, local trade was booming: the area became the location for the Buda Pentecostal fair. This golden age ended with the conquest of the Turks, when most of the Hungarian population had fled. Germans were mostly deployed to re-populate the neighborhood, and Felhévíz was re-named “Landstrass”, or “highway”, after the historical road that led to the Viennese door of the Castle of Buda, through today’s Frankel Leó and Margit streets.

Up until the beginning of the 20th century, the neighborhood took on a smalltown aesthetic: single story buildings with ample yards. Rózsadomb was mostly unbuilt, but by the late 19th century, significant changes were brought on by the construction of the Margit-bridge and Margit-boulevard, and gradually the neighborhood changed fundamentally. This Is when the four- and five-story mansions were first raised here.The old omnibus was first replaced by horsedrawn- and then by electric trams.

From Bem Square to Margit Boulevard

The old apartment buildings on Frankel Leó near Bem Square had been demolished, the empty lots were built on, mostly after the war. The blueprints for the seven-story OTP apartment building were drawn up by architects István Janáky, Olga Mináry and Dénes Perczel in 1959. These condominium building operations funded by the National Savings-Bank were supposed to mitigate the housing-shortage. These constructions were filling up either the empty lots or replacing the ruins of destroyed buildings in the gap-toothed cityscape. In the early 60’s, several OTP condominiums were finished, amongst others 2-4, 26-28 and 72. Frankel Leó Street. The apartments were available to citizens with a significant governmental discount. On the ground floor, on the corner of the block, Bambi Eszpresszó opened in the 1960’s, a café still in operation with an unchanged interior design.

17-19 Frankel Leó. The Buda Hospital of the Brothers Hospitallers

The order was first formed in Granada to treat the ill. In Buda, it appeared in the beginning of the 1800s, when a wealthy landowner, István Marczibányi urged for the development of the city’s neglected healthcare utilities, and found the order to be right for the job. After having purchased the Császár spa (at the time significantly smaller than today), he had established a foundation, and gave the order the right of use to the spa, provided that they use the funds raised for the betterment of healthcare. The raising of the hospital building was a joint decision. Construction began in 1806, in place of the carpentry yard on the bank of the Danube. The blueprints were drawn up by Heinrich Keresztély, a member of the order.

The order also established a ”lunatic asylum” in the 19th century, next to the hospital. This was in operation until the foundation of the Lipótmező Mental Hospital. After the demolition of which the order raised their own tenement house here, to increase funds to help run the healthcare facilities. (5/a Margit blvd. and 24 Frankel Leó).

te. A létesítmény 300 ággyal és hét osztállyal nyitott. A Betegápoló Irgalmasrend a II. világháború után a szerzetesrendek feloszlatásakor veszítette el összes magyarországi kórházát, köztük ezt is, amely ORFI néven működött tovább. Végül a rend 2000-ben vehette vissza saját kezelésébe a Császár fürdővel együtt.

Gül Baba utca

Az egykori Tabán hangulatát idéző, kanyargós utca eredeti nevét a környékbeli szőlők birtokosáról, a Niedermayer családról kapta. 1915 óta viseli Gül Baba nevét. A türbét, azaz a sírkápolnát Jahjapasazáde Mohamed, a harmadik budai pasa építtette 1543 és 1548 között az emberbarát és segítőkész Gül Baba, a „Rózsák atyja” emlékére, aki a harcoló szerzetesrendek tagjaként feltehetően 1541-ben halt meg. Sírja török zarándokhely lett.

A mai Mecset utca 14. szám alatti telket a 19. század végén Wagner János építőmester vásárolta meg, majd a török dervis síremléke köré építette fel villáját. Bár a zarándokhely látogatását Wagner nem gátolta, a családi nyaralóként használt, oszlopcsarnokkal, szobrokkal és saroktornyokkal tagolt neoreneszánsz villa felépítése után sok kritikát kapott. Az évtizedek során állapota fokozatosan romlott, az 1940-es évek elején már elvarázsolt kastélyként emlegették. A világháborús sérülései miatt később lebontották, csupán alépítményei maradtak meg. A 2016-17-ben teljesen felújított türbe egyike a török hódoltság időszakából épen maradt kevés fővárosi emléknek.

Szent Lukács Gyógyfürdő

A mai Lukács és Császár gyógyfürdők helyén a 12. században a betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, és kolostoraik mellé fürdőket építettek. A török időkben a Lukács fürdő helyén állt a törökök hatalmas lőpormalma, amelynek kerekeit a Malom-tó lefolyó vize hajtotta. Buda visszafoglalása után a török fürdők I. Lipót császár tulajdonába kerültek, a malmot lisztőrléshez alakították át.

A 19. század derekán a Császár fürdő szomszédságában fakadó, a törökök idejében malmok hajtására használt forrásokat egy óbudai molnármester vette bérbe, aki a terület északi részén kertet és szerény fürdőhelyiséget építtetett. Az itteni hévizeket eleinte Lukas-fürdőnek nevezték, egyes feljegyzések szerint a források alatt nyílt tölcsérek, mások szerint az építmények rossz állapota után, mindenesetre később ez az elnevezés sugalmazta a Lukács nevet, amellyel mintegy védőszent oltalma alá vonták a fürdőt.

1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a kincstártól a területet, és tovább bővítette az intézményt, az épületek terveinek elkészítésére Ray Rezső Lajost kérte fel. 1893-ban felépült egy gyógyszálló, iszapfürdőt, uszodákat, népgyógyfürdőt létesítettek gyógyászati osztályokkal, és a létesítmény a Szent Lukács Gyógyfürdő nevet vette fel. Az 1970-es évekig folyamatosan bővítették, egyes részeit átalakították, de helyreállítása közben feltárták és megőrizték a lebontott Császár-malom egyik kerek tornyának részletét.

The outdated buildings of the old hospital and madhouse were torn down around the turn of the century. The hospital building we know today was finished by 1903, based on the blueprints of István Kiss, a teacher at the University of Engineering. Construction was carried out by Gyula Kauser and Károly Fliegauf. The building opened its doors with 300 beds and seven wards. The hospitaller order had lost all of its Hungarian institutions, including this one, when all religious orders were disbanded after World War II. After that, it operated under the name “ORFI”. Finally, the order took it and the Császár spa back under its control in 2000.

Gül Baba street

This little winding street that might remind some of us of the Tabán of the olden days, got its original name after the owner of the neighboring vineyards - the Niedermayer family. It had been re-named after Gül Baba in 1915. The turbe, or grave-chapel was built between 1543 and 1548 by Mohamed Jahjapasazáde, the third pasha of Buda, in remembrance of Gül Baba, “Father of Roses”, the humanitarian always ready to aid others. Gül Baba is assumed to have died in 1541, as a member of a militant religious order. His grave has become a Turkish pilgrimage site.

The lot under 14 Mecset Street was purchased by János Wagner, master builder, in the late 19th century. He proceeded to build his mansion around the cenotaph of the Turkish Dervish. Even though Wagner wasn’t openly obstructing the visitation of the pilgrimage site, he had received much criticism for building his neo-renaissance summer house here, complete with statues and corner turrets. The state of this structure declined significantly over the years. By the early 1940’s, it was regarded as an enchanted castle in common talk. It was later torn down on account of World War II damages, leaving only the substructures. The turbe, which underwent complete renovation in 2016-17, it’s one of the few well-conditioned monuments from the time of the Turkish occupation of Hungary in the capital city.

25-29 Frankel Leó Street - St. Lukács Health Spa

In the 12th century, the The Order of Knights of the Hospital of Saint John, and then equestrian orders of Rhodes and Malta settled and built spas next to their monasteries on the plots of today’s Lukács and Császár health spas. During the Turkish occupation of Hungary, a vast Turkish-owned gunpowder-mill stood in place of Lukács health spa, powered by the waterfalls of Malom-Lake. After the recapture of Buda, Turkish Baths were repossessed by Leopold I, Holy Roman Emperor, and the mills were converted to grind flour.

In the mid-19th century, the springs welling nearby the Császár spa, utilized to run the mills during the Turkish occupation, were leased by an Óbuda-based master miller, who had a garden and a small bath-house built on the Northern section of the property. The hot springs used to be called “Leaky-baths”, initially. Some records state this naming was due to the poor condition of the structures. However the later re-naming to “Lukács” is supposed to have originated from this, while at the same time it drew the spa under the protection of St. Lucas.

Malom-tó

A duzzasztással létrehozott, ma az utcától üvegfallal elválasztott Malom-tó a Frankel Leó út egyik legérdekesebb és napjainkban sajnos a legelhanyagoltabb pontja. A tó medréből egy egyedülálló barlangba lehet leszállni, a József-hegy gyomrában ugyanis egy termálvízzel elárasztott, több mint 6 kilométeres szakaszon feltárt barlangjárat bújik meg. A tavat egykor dél felől határoló épületben működött a Lukács Népgőzfürdője. A fő intézménnyel egy időben, 1893-94-ben épült Ray Rezső tervei alapján. Az utcai emeletes traktus mögött helyezkedett el a bádog borítású kupolával fedett központi medence. A kupolás épület megtévesztő lehet, mert bár jegyei alapján török korinak tűnhet, valójában a 19. század végén épült, a kupola építéséhez vasbetont használtak. A fürdőt 1965-ben zárták le, addig az utcai épület homlokzata folyamatosan romlott, és 1970-ben az ál-törökfürdő kivételével lebontották. A fürdőtől északra álló, lapos tetős, földszintes épület Malomtó Eszpresszó néven működött az 1960-as évek elején.

Császár-Komjádi Sportuszoda

A török hódítás idején a Császár fürdő helyén a törökök értékes épületeket emeltek, köztük a mai napig fennmaradt Veli Bej fürdőjét. Ezt Szokoli Musztafa építtette 1574-ben. A törököknél a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek részét képezte, szertartásos fürdőzéseiket gőz- és melegvizes fürdőkben végezték. A fürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot képezte le.

Buda visszafoglalása után a fürdőkultusz hanyatlásnak indult. A 19. században azonban a kútfúrás technikájának fejlődésével ismét fejleszteni kezdték a fürdőket. A fellendülés azután kezdődött, amikor a fürdő Marczibányi István tulajdonába került. A tehetős mecénás helyreállította és kibővítette a létesítményt, majd 1806-ban az Irgalmasrendi szerzeteseknek ajándékozta, hogy ispotályt hozzanak létre. A rend által vezetett Császár fürdő remek orvosainak köszönhetően egyre népszerűbbé és ismertebbé vált. Már a 19. század első felében volt egy közös, 3 török-, 7 kettőskád- és 19 kőfürdője, a gyógyudvar helyén pedig 33 lakószoba. A szállodája 1860-ban 160 szobával várta a vendégeket. Az 1840-es években Hild József a török kori fürdő köré és a lebontott Császár fürdő helyére új, klasszicista épületegyüttest tervezett, a török fürdőt integrálta az általa tervezett épületbe.

A létesítmény 1926-ban uszodával, 1935-ben iszapfürdővel bővült. Az ezerfős lelátóval rendelkező egykori versenyuszoda terveit Fischer József készítette. Ez a mai Árpád fejedelem útja 7. sz. alatt állhatott. Az uszoda a Bajza utcai Walter Rózsi-villát is jegyző, modern stílusú villáiról ismert építész első önálló alkotása. A nyitás évében itt rendezték meg az első úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokságot.

Az építészről elnevezett Hild udvarban ma a Budai Irgalmasrendi Kórház működik, hozzá csatlakozik a felújított Veli Bej fürdője, a Frankel Leó útról nyíló Császár Hotel és a több medencével rendelkező uszoda. A Császár-Komjádi Sportuszoda terveit az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalatnál

In 1884, Fülöp Palotay purchased the plot from the treasury, and expanded the institution. He hired Rezső Ray to draw up the blueprints for the new structures. By 1893, the construction of a sanatorium, a mud bath, several swimming pools and a public health spa with various medicinal wards were all finished. The institution was named St. Lukács Health Spa. It kept getting new extensions up until the 1970’s, with some of its sections converted. However, during the restoration process, a portion of one of the round towers of the torn-down Császár-mill had been excavated and preserved.

48 Frankel Leó to Malom-Lake

One of the most interesting, and recently most neglected plots of Frankel Leó street is the Malom-Lake, created through damming. Today it’s closed off from the street by a glass wall. The subfluvial of the lake descends into a unique cave. Under the József-Mountain, a more than 6 km long passage of cavern tunnels, flooded by thermal-water, had been excavated. The Lukács Public Steam-Baths used to operate in the building on the southern shore of the lake.

Constructed in 1893-94, by the blueprints of Rezső Ray. The tin-roofed central pool was located behind the multi-storey street tract. The aesthetic of the tindomed construct can be misleading: it might look like it had been built during the Turkish era, but it was actually raised during the late 19th century: the dome is based in reinforced concrete. The spa had been closed in 1965. Up until then the deterioration of the street-facing façade had been on-going, hence its demolition in 1970, with the exception of the faux-Turkish bath. The flat-roofed, single storied edifice North to the spa used to operate as a cafe in the early 1960’s under the name “Malomtó Eszpresszó”.

Császár Spa, today: Császár-Komjádi Sport-Pools

During the Turkish occupation, the Turkish have raised valuable buildings, including the Veli Bey’s Bath, a structure preserved to this day. This was commissioned by the Mustafa of Szokol in 1574. Grooming and keeping one’s body clean was a religious obligation for the Turkish. Ritual bathing ceremonies were held in the hot-water steam baths. The architectural design of the baths was symbolic of the universe.

After the reconquest of Buda bathhouse-culture was in decline. But in the 19th century, with the advancement of well-drilling, spas were getting renovated and extended once again. The boom began once the bath had been possessed by István Marczibányi. The wealthy patron protector rehabilitated and extended the facility, and gifted it to the The Brothers Hospitallers of Saint John of God, for the purpose of establishing a spital. The Császár spa grew ever more prominent and popular under the conduct of the order, thanks to its excellent medical staff. In the first half of the 19th century it already possessed of 1 public- and 3 Turkish pools, 7 double bathtubs, 19 stone tubs and 33 rooms to let where the healing-yard used to be. By 1860, the guest house had 160 rooms to welcome guests.

The establishment was once again extended with a pool in 1926 and a mud-bath in 1935. Then a sports-pool for competitions was designed by József Fischer. This

Kelecsényi Zoltán készítette. Az 1976-ban átadott létesítmény egyik különlegessége a nyáron nyitható tetőszerkezet volt.

Az egykori szálláshelyek

Az 1840-es években a pesti Vigadótól omnibusz járatot indítottak a Császár fürdőhöz. A Császár már akkor is fogalom volt, nyaraló-, kiránduló- és szórakozóhely. Felhévíz a 19. század második felében a híres gyógyfürdőhely, Karlsbadhoz hasonló fürdőnegyed képét mutatta. A fürdő további bővítésével még több szálláshely nyílt a vendégek számára.

A Frankel Leó út 36. szám alatt működött a Gyógyforrás Szálló (Heilquelle Gasthaus). Mellette, a 38-40. szám alatti épület helyén 1912-ben a hatemeletes, modern Esplanade Szálló épült fel, szecessziós stílusban, a Népszállót is tervező Schodits Lajos és Eberling Béla páros tervei alapján. A hatvanas években átépítették, és a helyére modern irodaházat emeltek. A Frankel Leó út 44ben a Hotel Báthory, a 46-os szám alatt a Lukács vendégfogadó állt.

A Császár fürdővel szemben, az 50-52. szám alatt, az Országút másik oldalán szintén Hild József tervei szerint, klasszicista stílusban felépült a Fekete Sas vendégfogadó, illetve a Szent István kápolna és a hozzá csatlakozó rendház az 54. szám alatt. Az egykori vendégfogadókban a háború utáni lakásínségben lakásokat és irodákat alakítottak ki.

A Komjáditól a Zsigmond térig

A Frankel Leó útnak a Komjádi uszodától a Zsigmond térig tartó szakasza építészetileg nagyon változatos, szinte minden stílusra találunk példát. A Hild József által az 1840-es években tervezett klasszicista, a Szent István kápolnát is magába foglaló épületegyüttes mellett elhaladva, az 1976-ra felépült Komjádi uszoda mellett néhány, a 19-20. század fordulóján épült eklektikus lakóházat találunk.

Az út páros oldalán, a régi Óbuda hangulatát idéző földszintes házak helyén a múlt század második felében épültek hat-hétemeletes lakóházak.

A 72. és a 84. szám alatti, modern stílusú lottóházak lakásait a szerencsés játékosok nyerték a tárgynyeremény sorsoláson. 1965-ben a 84. szám alatti volt a főváros hetedikként megépült lottóháza.

A páratlan oldalon a 49-es számú bérház különlegessége a belső udvarában található neogótikus zsinagóga. Az újlaki zsidóság számára 1888-ban, Fellner Sándor készítette a terveit. Az 1920-as évek végén épült, a Duna felé U alakban nyitott bérház körülöleli a zsinagógát.

A mai 55. szám alatt a 19. században a kocsmárosból milliomossá vált Holtzspach András építési vállalkozó emelt egy kissé kaszárnyaszerű, háromemeletes épületet. Részben ennek a helyén, a Harcsa utca és Zsigmond tér közötti tömbben épültek fel 1955 és 1958 között a Zalaváry Lajos és Oltai Pál által tervezett lakóházak. Ettől a tömbtől északra állt 1940-ig az Erzsébet Gőzmalom. Az akkori városrendezési tervek szerint az Árpád fejedelem útjára egy pazar

is supposed to have been located around number 7 of today’s Árpád fejedelem útja. These pools were the first independent work of the architect, who later became known for his modern mansions, including the Walter Rózsi villa in Bajza street. The year of the opening the very first European Championship for swimming, diving and water polo was held here. In today’s Hild yard, named after its architect, a Buda Hospitaller Order Hospital is in operation, with Veli Bey’s bath, Császár Hotel (with a front entrance from Frankel Leó street) and the swimming pools all connected to it. The blueprint for Császár-Komjádi Sport Pools was drawn up by Zoltán Kelecsényi, working for ALUTERV Aluminum Industry Design-Engineering Company. One of the special features of the facility is the roofing which could be opened up during the summer.

The former accommodations

In the 1840’s an omnibus line was launched from the Vigadó to Császár Spa. Császár at this time was already iconic as a hiking- and holiday destination and lounge. By the second half of the 19th century, Felhévíz took on the aesthetic of a spa-district similar to that of Carlsbad. Further rooms were built to increase the capacity of the hotel.

Heilquelle Gasthaus, or “Healing Spring Guest House” operated under 36 Frankel Leó street. Next to it, the building under 38-40 was replaced by the six-storeyed, modern Esplanade Hotel, in secessionist style, based on the joint blueprints of Lajos Schodits and Béla Eberling. This was then replaced by a modern office building during the 1960’s. Hotel Báthory stood under 44 Frankel Leó St. Lukács Hostelry was under number 46.

Opposite the Császár Spa, under 50-52, on the other side of the highway, there was another hostelry by József Hild, the Fekete Sas, or “Black Eagle”, next to the Szent István chapel and the conjoining monastery under 54. The housing shortage after the war forced the city to adapt these guest houses into apartments and offices.

From Komjádi to Zsigmond Square

From the Komjádi Pools to Zsigmond Square, Frankel Leó boasts a very diverse architectural palette, with almost all significant architectural styles represented. As we pass by the classictic Szent István chapel designed by József Hild in the 1840’s, next to the Komjádi pools finished in 1976, we can see several apartment houses of eclectic styles constructed around the turn of the 19th and 20th centuries.

The 6-7 storey apartment buildings that replaced the single-storey ones, reminiscent of old-timey Óbuda on the even-numbered side of the street, had been raised in the second half of the previous century. Under numbers 72 and 84, the apartments in the modern buildings were a lottery prize that went to some of the luckiest participants. In 1965, the building under 84 was the seventh finished lottery building of the capital city.

The tenement house under 49, on the odd-numbered side of the street, is made unique by the neo-gothic synagogue contained within the patio. Sándor Fellner drew up the blueprints in 1888, for the Újlak jewish community. The residential

bérházsort álmodtak dunai panorámával, így többek között a régi malmot is lebontották, de a háború miatt ennek csak a töredéke valósult meg.

Szemben, a Frankel Leó út páros végén, a régi, leromlott állapotú földszintes házak helyére a 96-98. szám alatt egy kettős lakóház épült 1941 és 1942 között. A Fried Miksa tervei alapján emelt ikerházak oldalsó homlokzatát egy íjazó turáni harcos domborműve díszíti. Mellettük, az utca végén az 1960-as évek óta egy másik ikerház áll modern külsővel.

building is embracing the synagogue in a U-shape. Under 55, the richest citizen of 19th century Buda, András Holtzspach, brickmanufacturer, raised a 3-storey building with a military-aesthetic. It was in place of this building, on the block between Harcsa street and Zsigmond square, where between 1955 and ‘58, apartment buildings designed by Lajos Zalaváry and Pál Oltai were built. Facing these, on the even-numbered end of Frankel Leó street, under 96-98, an apartment duplex was raised between 1941 and ‘42. On the side façade of the twin houses designed by Miksa Fried, there’s a relief depicting a Turanian warrior drawing a bow. At the end of the street next door, another modern duplex building was raised during the 1960’s.

KISBUDA

A Kisbuda helyén már száz évvel ezelőtt is kocsma vagy vendéglő működött, eleinte Löwinger Józsefé, majd Zwack Károlyé. A II. világháború után a vendégeit halászlével és sramlizenével csábító Kisbuda Halászkert 1954-ben nyílt újra, de a hetvenes évekig inkább amolyan „kispiszkosként” működött. 1976-ban vette át a vezetését Meződi Alice, és lassan, fokozatosan lett a magyar művészvilág egyik törzshelye, amelyben olyan hírességek is megfordultak, mint George W. Bush amerikai elnök, XVI. Károly Gusztáv svéd király vagy az éppen Budapesten filmet forgató Marcello Mastroianni.

Az egykori óbudai kisvendéglők hangulatát őrző legendás étterem 1992 májusáig működött itt. Az irodaház építésekor eleinte azt tervezték, hogy az újjáépült házban megnyitják az éttermet, de végül nem így lett, és Ráday Mihály erőfeszítései ellenére először a régi vadgesztenyefát vágták ki az udvaron, majd a megőrzendő homlokzatot sem tartották meg, arra hivatkozva, hogy az nagy mértékben károsodott. A Kisbuda helyén az új irodaházban később több étterem is működött, de egyik sem tudott olyan sikeres lenni, mint elődjük.

KISBUDA

The building for ‘Kisbuda’ has been operating as a bar or restaurant since over a hundred years ago. It first belonged to József Löwinger, then to Károly Zwack. After World War II, the venue attracted guests with its famous fish soup and Schrammelmusik. It re-opened under the name “Kisbuda Halászkert” in 1954, but up until the seventies, it was kind of known as a “grease pit”. Alice Meződi took over management in 1976, and under her reign, slowly but surely Kisbuda became one of the main haunts of the Hungarian art scene. Celebrities such as U.S. president George W. Bush, his majesty Carl Gustaf XVI, king of Sweden, and Marcello Mastroianni, who happened to be shooting one of his movies in

Hungary at the time, were among its patrons. The establishment managed to preserve the unique atmosphere of old-timey Óbuda restaurants up until the day it was closed down - May of 1992.When the office building was set to be built in this location, the restaurant was to be re-opened within the bounds of the new structure, but ultimately, it wasn’t. Despite the efforts of Mihály Ráday to prevent it, the old horse-chestnut tree on the yard was the first to go, followed by the façade that was supposed to be under protection as a landmark, but was deemed too damaged to be kept. The office building housed several restaurants after this, but none of them ever lived up to the success of ‘Kisbuda’.

KÉPJEGYZÉK / IMAGERY:

Borító: Cover:

A Gül Baba utca 1910 körül. A Zsigmond utca sarkán a 30. számú régi lakóház falán másoké mellett Haumann Ferenc üvegkereskedő hirdetése látszik. Erdélyi Mór felvétele. BTM KM Fgy.

Gül Baba st. circa 1910. On the corner of Zsigmond street, on the wall of the old apartment building under no. 30, amongst others, we can see the advertisement of Ferenc Haumann glassware salesman. Recorded by Mór Erdélyi. Source: Budapest History Museum/Kiscelli Museum, Photo Collection

6. oldal: page 6.:

A Frankel Leó út (akkor Zsigmond király útja) 30-32-es szám 1940 körül, D’Isoz Emil felvételén. A két épület a világháborúban pusztulhatott el. BTM KM Fgy.

30-32 Frankel Leó street (called Zsigmond Király útja at the time) circa 1940, recorded by Emil D’Isoz. These two buildings were probably destroyed during WWII. Source: Budapest History Museum/Kiscelli Museum, Photo Collection

7. oldal: page 7.:

A Frankel Leó út 30-32. szám alatti telek 1961-ben, bal oldalt fent a Wagner-villa. A virágüzlet felirata alatt még olvasható Kanizsai Gyuláné neve. Fortepan/BFL/VÉO

The lot under 30-32 Frankel Leó in 1961, with the Wagner-villa on the upper left.The name of Mrs. Gyula Kanizsai is still visible under the sign of the flower shop.Source: Fortepan / Budapest City Archives, Photos of the Urban Planning and Architecture Department

12-13. oldal: pages 12-13.:

Guttmann Mór vendéglője a mai Frankel Leó út 26-28. szám alatt az 1890es években, Weinwurm Antal felvétele. BTM KM Fgy.

The restaurant of Mór Guttmann under 26.28 Frankel Leó, in the 1890’s. Recorded by Antal Weinwurm.Source: Budapest History Museum/ Kiscelli Museum, Photo CollectionDepartment

14. oldal: page 14.:

Épül az OTP ház a Frankel Leó út 26. és a Török u. 7-9. szám alatt 1958ban. Harsányi József felvétele. BTM KM Fgy.

The OTP building under construction on the corner of 26 Frankel Leó and 7-9 Török street in 1958. Recorded by József Harsányi.

Source: Budapest History Museum/Kiscelli Museum, Photo Collection

15. oldal: page 15.:

24. oldal: page 24.:

25. oldal: page 25.:

A Malomtó Bisztró fénykorában, 1962-ben. Fortepan/Bauer Sándor

The golden age of Malomtó Bistro in 1962. Source: Fortepan/Sándor Bauer

Életkép a Frankel Leó út - Komjádi Béla utca sarkán, 1970-ben. Fortepan/Gyulai Gaál Krisztián

Slice of life on the corner of Frankel Leó and Komjádi Béla street in 1970. Source: Fortepan/Krisztián Gyulai Gaál

A Frankel Leó út 88-90. az 1960-as években. A 84-92. szám alatti OTP lakóházakat Boross Zoltán tervezte. BTM KM Fgy. 88-90 Frankel Leó st. during the 1960’s. The OTP apartment buildings uner 84-92 had been designed by Zoltán Boross. Source: Budapest History Museum/Kiscelli Museum, Photo Collection

26. oldal: page 26.:

27. oldal: page 27.:

28. oldal: page 28.:

Az étterem bejárata az 1980-as években. Fotó: Meződi Alice The entryway of the restaurant in the 1980’s. Photograph by: Alice Meződi Csoportkép a személyzetről. Fotó: Meződi Alice

Group photo of the staff. Photograph by: Alice Meződi

A Koreai Kulturális Központ épülete 2019-ben. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás The building of the Korean Cultural Center in 2019. Photograph by: Tamás Réthey-Prikkel