Hatvan éves a Krúdy Gyula Városi Könyvtár by Krúdy Gyula Városi Könyvtár

Hatvanéves a Krúdy Gyula Városi Könyvtár Jubileumi emlékkönyv 

Forrásgyűjtemény

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

ISBN 978-963-86805-1-8

Kiadó: THURY-VÁR Nonprofit Kft. – Krúdy Gyula Városi Könyvtár Szerkesztette: Budai László 2015 Ezt a könyvet Könczöl Imre könyvtárigazgató elődöm emlékének ajánlom, akinek kiemelkedő kulturális tevékenységét Várpalota 2015-ben posztumusz díszpolgári címmel ismerte el.

Borítón Leitner Ferenc fotója Borító hátoldalán: a Polgári Kör alapításának jegyzőkönyve 1875-ből, illetve a Kivonat a Várpalotai Iparos Olvasókör Alapszabályaiból című kisnyomtatvány, amelyet minden könyvük borítólapjának belső oldalára ragasztottak. Nyomdai előkészítés: Valczer János Készítette: Valczer Z+J Kft., Várpalota. Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., Győr. Felelős vezető: Ványik László

Méret, terjedelem: 210 × 240 mm, 192 oldal Készült 300 példányban

HATVANÉVES A KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV  Forrásgyűjtemény

VÁRPALOTA, 2015

TARTALOM

Bevezető ............................................................................................................................................................................ 6 KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ÍRÁSOK .......................................................................................................................................................... 7 Budai László: Várpalotai könyvtárkezdemények története 1949-ig....................................................................................... 7 Válogatott iratok a Városi Könyvtár kialakulásának és életének történetéből I. (1951–1980) ................................................. 7 Az 1952. év válogatott iratai.............................................................................................................................................. 12 Budai László: A városi könyvtár megszervezésének közvetlen előzményei (1949-1954) ...................................................... 22 Volekné Temesi Zsuzsanna: Cipészműhelyből a „költők Mekkája” .................................................................................... 57 Az 1953. év válogatott iratai.............................................................................................................................................. 58 Budai László – György Judit: A Krúdy Gyula Városi Könyvtár vázlatos története 2005-2014 között..................................... 62 Varga Zsoltné – Budai László: A Krúdy Gyula Városi Könyvtár programjai 2005-2014 között.............................................. 74 Az 1954. év válogatott iratai ............................................................................................................................................. 78 A Városi Könyvtár ellenőrzési jegyzőkönyvei és leirata (1955-1961) .................................................................................... 82 Varga Zsoltné – Munkácsi Lejla: Bibliográfia a Krúdy Gyula Városi Könyvtár történetének tanulmányozásához (2005-2014) ............................................................................................................................................................. 105 Válogatás Könczöl Imre könyvtárigazgató (1963-1980) levelezéséből, irataiból................................................................. 126 BESZÁMOLÓK AZ UTÓBBI ÉVTIZED KIEMELKEDŐ KÖNYVTÁRI PROJEKTJEIRŐL ............................................................................................. 129 Budai László: Befutott Várpalotára a Tudásdepó Expressz (2010–2012) ........................................................................... 129 Budai László: Könyvtárút mozgalom – kulturális zarándoklat 2010-2012 .......................................................................... 132 Volekné Temesi Zsuzsanna: Beszámoló a „Tudásod a jövőd!” című országos projektben végzett munkánkról (2013–2014) ........................................................................................................................................... 136 KÖNYVTÁRI „MŰHELYEINK” ........................................................................................................................................................ 139 György Judit: A gyermekkönyvtári részleg vázlatos története 2005-2014 között ............................................................... 139 György Judit: Olvasólámpa pályázat 2005 és 2014 között ............................................................................................... 143 Varga Zsoltné: Helyismereti vetélkedők 2005-2014 között .............................................................................................. 144 Éltető Erzsébet – Volekné Temesi Zsuzsanna: „Könyvek a retikülben” avagy olvasópályázatok nőknek ........................... 149 Budai László: A 2009-2010-es blogbejegyzéseink látogatottsága 2010 végén................................................................... 151 Budai László – Kertai László: Újszerű állományelemzés (2004-2010) ............................................................................... 155 Budai László: A Winkler Márton Tehetségpont (2013–2014) ............................................................................................ 161 Szabó Jánosné: A Könyvtárpártoló Alapítvány tevékenysége számokban (2005-2014) ...................................................... 165 HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSOK ............................................................................................................................................................. 168 Budai László: Fotókra dermedt múlt Várpalotáról avagy részei lehetnek-e egy közkönyvtár helyismereti gyűjteményének a várpalotai családok által őrzött hétköznapi fényképek? .............................................. 168 Budai László: Krúdy Gyula várpalotai kötődése ............................................................................................................... 180 Varga Károlyné: Krúdy Gyula palotai emlékei ................................................................................................................. 188

BEVEZETŐ

atvanéves a Krúdy Gyula Városi Könyvtár. E kiemelkedő évforduló kapcsán azonban nem csak a két emberöltőnyi folyamatos intézményi életről kell megemlékeznünk, hanem azokról is, akik előttünk jártak Várpalota könyvtári és könyvkultúrájának alakításában, illetve kialakításában. Ezért könyvünk a régmúlt időktől számot ad arról, mi történt városunk kultúrájának eme területén. Két dolgozatban igyekeztünk aprólékosan számba venni a városi könyvtár minden előzményét, a múlt minden jelentékeny könyvgyűjteményét és könyvtárkezdeményét. Ezek közül elsősége okán kiemelkedik az 1875-ben megalakult Polgári Kör nevű olvasókör, melyet aztán további két jelentős követ: 1886-ban az Iparos Olvasókör, majd 1906-ban a Jó Szerencsét Olvasókör. A háború után 1949-től új alapokra helyezték a könyvtárügyet, ennek részeként jött létre a várpalotai Városi Könyvtár is. A folyamatot részletesen eddig nem ismertük, ezért fontos, hogy a Szabadság Kultúrotthon korabeli levelezéséből – egyébként a Jó Szerencsét Művelődési Központ papírhulladék-tárolójából megmentett iratokból(!) – viszonylag részletesen sikerült rekonstruálni az olvasókörök megszüntetésétől a városi könyvtár megalapításáig történt helyi könyvtárügyi eseményeket.

régmúlt mellett feldolgoztuk intézményünk legutóbbi évtizedében történt fontos eseményeket is. A vázlatos visszatekintés mellett elkészítettük a könyvtárral foglalkozó hírek bibliográfiáját, a könyvtári események kronológiáját, majd beszámoltunk legjelentősebb pályázati projektjeinkről. Büszkék vagyunk a Könyvtárút nevet viselő kulturális zarándoklatsorozatban való bábáskodásunkra, az abban vállalt szervező munkánkra. Nem kisebb büszkeséggel számolhatunk be sikeres EU-s pályázatainkról, melyek során olyan programok és olyan infrastrukturális fejlesztések születtek meg, amelyek legalább egy évtizedre kedvező befolyást gyakorolnak a könyvtár életére. Számítógépes rendszerünk fejlesztése, bővítése következtében akár 6 terabyte-nyi adat tárolására is képessé váltunk, amely digitális fejlődési potenciálunkat jelentősen megemelte. A két EU-s pályázat révén könyvtárunk egy éves költségvetésének megfelelő összegű plusz forrást sikerült megnyernie 2010 és 2012 között.

gyekeztünk betekintést adni a könyvtár „műhelymunkáiba” is. Kiemelt szerepet játszik könyvtárunkban a gyermekkönyvtári részleg, ezért a 2005 és 2014 közötti gyerekkönyvtári események, valamint a nagy sikerű, másfél évtizedes hagyománnyal rendelkező Olvasólámpa pályázat nem maradhatott ki az ismertetésből. A helyismereti részleg munkájának a vetélkedők csak kicsinyke részét teszik ki, ám az olvasóvá és lokálpatriótává nevelés egyik fontos eszközét jelentik. Az Írisz Nőegyesülettel közösen szervezett nőpályázatok jelentőségét szintén nem lehet eléggé hangsúlyozni. A könyvtár – 2009 és 2013 között folyamatosan frissülő – hírblogja pedig azért került beválogatásra, mert jól kifejezi intézményünk nyitottságát az új eszközök használatára. Szintén újszerűségre törekvésünket, új dolgokra való nyitottságunkat kívántuk illusztrálni dokumentumállományunk adatbányászati módszerekkel történő elemzését bemutató kísérletünk beszerkesztésével. Máig tart tehetséggondozó munkánk a Winkler Mártonról elnevezett könyvtári tehetségpont keretében. Számot adunk a Könyvtárpártoló Alapítvány támogatói munkájáról is, melyet a legutóbbi évtizedben nyújtott könyvtárunknak és a városnak. Végül névadónkról, Krúdy Gyuláról emlékezünk meg két írással, ami csak szimbolikus gesztus a helyi „Krúdy-kultusz” sokrétű ápolásához képest. A könyv forrásgyűjteményként is szeretne emléket állítani a múltnak: a Szabadság Kultúrotthon könyvtárának fellelt irataiból, valamint a városi könyvtár irattárából származó dokumentumokkal mutatjuk be a könyvtár alapításának körülményeit, és Könczöl Imre igazgató tevékenységét. Jó szívvel ajánlom emlékkönyvünket a könyvtár minden munkatársa nevében!

Várpalota, 2015 szeptembere Budai László

VÁLOGATOTT IRATOK A VÁROSI KÖNYVTÁR

KIALAKULÁSÁNAK ÉS ÉLETÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL

(1951–1980)

KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI

ÍRÁSOK

(Forrás: a Szabadság Kultúrotthon könyvtárának, illetve a Városi Könyvtár fellelt irattára. Lelőhelye: KGYVK kézirattára. Válogatta: Budai László)

BUDAI LÁSZLÓ: VÁRPALOTAI KÖNYVTÁRKEZDEMÉNYEK TÖRTÉNETE 1949-IG

AZ 1951. ÉV VÁLOGATOTT IRATAI

Palota már a XV. században virágzó mezőváros volt. Mivel könyvtáráról, könyvkultúrájáról semmilyen forrásunk nincsen, megítélni sem tudjuk, hogy lehet-e Palota vonatkozásában ilyenről beszélni ez idő tájt.1 Elképzelhető ugyan, hogy az 1445 előtt alapított ferences kolostorban, vagy akár a főúri birtokközpontként funkcionáló várban volt valamiféle „könyvtár”, de korabeli iratokban ennek nyoma sincs. Érdekes adalék Várpalota iskolatörténetéhez, hogy 1578-ban és 1579-ben is úgy említik meg Széhel egykori iskoláját(!) mint a közeli Pere helység birtokosát. Ebben az iskolában szintén lehettek oktatáshoz használt könyvek. A mezővárosi fejlődésnek az 1533-as ostrom vetett véget, amikor a rablólovagként viselkedő Móré Lászlót kifüstölték a várból, és a környéket elpusztították az ostromban részt vevő török segédcsapatok. A három részre szakadt országban fontos végvárrá vált Palota, de ez egyben azt is jelentette, hogy polgári élet, könyvtár, könyvkultúra nem alakulhatott ki ezen a vidéken. A vár 1687-es felszabadulásával a török-kor Palotán is véget ért, és a város újra fejlődésnek indulhatott. A Zichyek tudatos betelepítési és birtokfejlesztési politikája felvirágoztatta a környéket, ám az öntudatos városlakókkal évszázados konfliktusba kerültek az érdekeik ütközése miatt. A köny1

1951. január 19. – Átvételi elismervény a szakszervezeti könyvtár állományába átadott könyvekről

Szorosan nem tartozik a könyvtártörténethez ugyan, de a középkori Palota mezőváros műveltségéhez szolgál(hat) adalékul, hogy egy (vár?)palotai peregrinus, Palotai Péter (Petrus de Palotha) 1455-ben szerepel azoknak a névsorában, akik Buda-i András veszprémi kanonok prokurátorsága alatt a baccalaureus (a legalacsonyabb egyetemi fokozat) címet használni jogosultak. Az adat forrása: Schrauf Károly: A Bécsi egyetem Magyar nemzetének anyakönyve (1453-1630-ig), Bp. MTA, 1902., p. 69.

ves kultúra Palotán szinkronban fejlődött az országos viszonyokkal. Egy jegyzőkönyvből tudjuk, hogy az 1747-es katolikus vizitáció Palotán egy kisebb templomi könyvtárat jegyzett fel a sekrestyében liturgikus és prédikációs könyvekkel.2 (Ekkor még a várkápolnát használta templomként a katolikus közösség, hiszen a ma is használatos templomuk csak 1777ben készült el.) Nemcsak a katolikusoknál, hanem az evangélikusoknál is van nyoma valamiféle könyvkultúrának, hiszen a rendkívül művelt Hrabowszky Györgyről tudjuk, hogy élete során 2000 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, és tudatosan törekedett a rábízott gyülekezet művelésére és könyvtárának fejlesztésére. A Hadi és Más Nevezetes Történetek című bécsi magyar újság 1791. december 23-ai számában megjelentetett leveléből tudjuk, hogy a várpalotai evangélikus iskolában rendszeresen olvasott fel tanulóinak illetve a mesterembereknek és legényeiknek, ezzel is népszerűsítve az újságolvasást. „Egyébaránt az Ujságok szakaszonként béköttetvén, Oskolánk hasznára fordíttatnak akképp is, hogy nevelni fogják azon tsekély oskolai könyves Tárunkat, mellynek fundamentomát kivántam vetni holmi gyermekeknek szükséges kézi könyveknek megszerzések által…”3 – írta az említett írásában. Hrabowszky méltó utódaként viselkedett egy évszázaddal később Szalay Ferenc lelkész (18851905) is, aki végrendeletében „könyvtárát is a gyülekezetben megalakítandó parochiális könyvtár javára hagyta.”4 Ennek fejlesztését aztán az 1937. november 20-án formálisan is megalakított 2

Dénesi Tamás: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. (Doktori disszertáció) (Elektronikus változat) http://doktori.btk.elte.hu/hist/ denesitamas/diss.pdf Utolsó letöltés ideje: 2015. augusztus 27. Kókay György: A hazai újságolvasás történetéhez. In: Magyar Könyvszemle, 75. évf. 4. sz. (1959. okt.-dec.) p. 358. (Elektronikus változat) http://efolyoirat.oszk.hu/00000/00021/00238/pdf/MKSZ_ EPA00021_1959_75_04_00238.pdf Utolsó letöltés ideje: 2015. augusztus 27. Huszár Pál: A várpalotai evangélikus, református és római katolikus egyházközség története 1850 és 1950. között. Várpalota, Krúdy Gyula Városi Könyvtár, 2000. (Elektronikus dokumentum) http://mek.oszk.hu/02100/02165/html/evangel.htm Utolsó letöltés ideje: 2015. augusztus 27.

1951. március 12. – Bózsa István levele

1951. június 15. – Páldy Róbert körlevele – könyvtárakban található levéltári anyagokról adatkérés

evangélikus ifjúsági egylet vállalta magára a színdarabjaik bevételéből.5 Árulkodik a palotaiak könyvhasználatáról, hogy az 1828-as összeírásban a könyvkötő szakmát is képviselte egy kézműves, Nagy Pál „könyvpaktor” személyében.6 Nem könyvtár volt ugyan, de fontos közgyűjteményi előzménynek tekinthető a közel egy évszázadon át Palotán őrzött Zichy-levéltár. Megszervezése 1762-től kezdődött. Ez a hatalmas munka Tomkaházi Tomka Ferenc nevéhez kötődik, aki Palotán az evangélikus egyházban is tisztséget viselt, és a gyülekezetet jelentős adományokkal támogatta. Egyedül dolgozott, ő alakította ki az egyes birtokokra, családokra vonatkozó iratok tárgyi csoportjait, és a csoportokat nagyobb egységekben összefoglalva fasciculusra bontotta, majd az iratcsomókon belül évrendben, többnyire újrakezdődő sorszámozással darabonként lajstromozta. Tomka Ferenc halála után Horváth János, majd az ő halála után Némethy György folytatta a munkát. Némethy halála után a Zichy-család úgy határozott, hogy Palotáról Zsélybe szállítják át a levéltárat, ami 1858 szeptemberében meg is történt.7 Várpalota első igazán könyvtárnak tekinthető gyűjteménye – amiről tudomásunk van – gróf Waldstein János főúri kastélykönyvtára volt. Az 1860-ban leégett Zichy-kastélyt ő építtette újjá, amelynek könyvtártermét Pállik Béla, a későbbi híres állatfestő díszítette freskókkal. Mára sajnos csak a mennyezeti freskó maradt meg, a többi megsemmisült. A könyvtár állománya szintén erre a sorsra jutott, pedig Waldstein tudományos és művészeti érdeklődéséből következően és a szemtanúk elmondásából is arra következtethetünk, hogy „nagy” gyűjteménnyel, sok értékes könyvvel rendelkezett.8 Nagyságáról egyetlen nyomunk 5 6 7

Uo. Kovacsics József – Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Budapest: Akadémiai K. p. 391. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1871. I. kötet. p. x. (Elektronikus változat) http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04120101/1_0_1_pg_x.html Utolsó letöltés ideje: 2015. augusztus 27. Könczöl Imre: Könyv- és könyvkultúra Várpalotán. Klny. a Veszprém Megyei Könyvtár évkönyve 1965 c. kiadványból. p. 49.

van: amikor 1913 márciusában a kastély a kincstár tulajdonába került, annak felújítása miatt a könyvtár négyszáz kötetét a Ludovika Akadémia könyvtárába szállították át.9 Könczöl Imre visszaemlékezőkre hivatkozva azt írta, hogy a gyűjtemény egy részét már ekkor, 1913-ban kiszórták, a maradék állományt pedig 1945 után égették el a kastélykertben.10 Az első várpalotai közkönyvtár nagyjából a kastélykönyvtárral egy időben, a XIX. század közepén jött létre az Úri Kaszinóban. A Széchenyi István kezdeményezésére megindult kaszinómozgalom eredményeként létrejött társaság és könyvtára működéséről, állományáról semmi konkrétumot nem tudunk. Bizonyosan a község értelmisége és módosabb polgárai hozták létre, így ezek igényeit volt hivatott kielégíteni, és bizonyosan nem működött már 1886-ban, hiszen az ekkor megalakult Iparos Olvasókör könyvtára erre az állományra épült.11 Tudomásunk van arról, hogy 1875. február 1-jével megalakult a várpalotai Polgári Kör, melynek célja „hirlapok, könyvek olvasása, s műveltebb társalgás által előmozdítani s fejleszteni a szellemi művelődést s igy semmi politikai czélja nincs.”12 Valószínűleg ez azonos lehet az Iparos Olvasókör „elődjével”, de ennek megállapítása további kutatást igényel. Később, 1896 januárjában alakult egy Várpalotai Társaskör nevű13 olvasókör is. E társaskör neve felfedezhető az 1904-es Jókai nemzeti díszkiadás előfizetői névsorában.14 Leitner Ferenc hivatkozás nélkül említi, hogy a Dunántúli 9 10 11 12

13 14

Ury János: A m[agyar] kir[ályi] honvéd csapat gyakorlótér várpalotai parancsnoksága. (Kézirat.) KGYVK. Könczöl, im. p. 49. Könczöl, im. p. 49. és Borbás László: A várpalotai olvasókörök története (Kézirat) KGYVK. p. 3. A várpalotai „polgári Kör” alapszabályai. Várpalota, 1875. (MNL OL K 150. 416. cs. 17454/1875., 3. t.) http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/polgari-kori-egyesuletek/adatlap/20939 http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/polgari-kori-egyesuletek/adatlap/20941 Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez 1890—1914. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1957., Budapest: OSZK, 1958. p. 291. (Elek tronikus változat). ht tp://epa.oszk. hu/01400/01464/00001/pdf/283-300.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2015. augusztus 28.)

1951. július 24. – Bózsa István – kétéves könyvtári iskoláról

Közművelődési Egyesület népkönyvtárat juttatott Várpalotára a XX. század első évtizedében.15

A VÁRPALOTAI IPAROS OLVASÓKÖR

1951. augusztus 7. – 1951. július havi könyvtári jelentés

Az iparosok olvasóköre 1886. december 12-én alakult 60 taggal Hübner Viktor vendéglőjében Baum Alajos elnöklete alatt. A kör az említett vendéglőben működött két szobában 1889 közepéig, amikor a Korona vendéglőbe költöztek át, de itt már csak egy szobát kaptak. Emiatt aztán 1890ben Juhász Jánostól bérelt lakásba költöztek, majd innen két év múlva a Kereszt vendégfogadó két szobájába kerültek át. Kiemelkedő szerepe volt Füzy Antal költőnek, az olvasókör könyvtárosának abban, hogy a könyvtár rendbe került az 1910-es évekre. Füzetkatalógust készíttetett, amelyet a beiratkozott olvasónak meg kellett vásárolnia, hogy kölcsönözhessen.16 A füzetkatalógus tanúsága szerint 1911-ben 1019 címmel rendelkezett a könyvtár.17 A világháború utáni zűrzavar idején hatalomra került kommunisták Tanácsköztársasága idején, 1919-ben államosították az olvasókör könyvtárát,18 a könyveik jegyzékét pedig – a Társaskör könyveinek jegyzékeivel együtt – megküldték a könyvtárügyi politikai megbízottaknak.19 A 20-as, 30-as években az olvasókör komoly kulturális tevékenységet is folytatott. Rendszeresek voltak a szüreti felvonulások, a farsangi táncmulatságok, teaestek és jótékony színielőadások. A bor, A Csikós, a Piros bugyelláris, a Liliomfi sikereiről évtizedeken keresztül beszéltek a szereplők és a nézők egyaránt. A színjátszás mellett dalárdát is létrehoztak, mely a dalosversenyeken eredményesen szerepelt Vass Gyula rk. tanító karnagy vezetésével. 15 Leitner Ferenc: Várpalota kulturális életének története a felszabadulás után. (Kézirat) Várpalota, 1967. (KGYVK kézirattára) p. 30. 16 Borbás: im. p. 7. 17 A várpalotai iparos-olvasókör könyvtárának címjegyzéke. Székesfehérvár: Csitári K. és tsa. kny., 1912. 19 p. 18 Szíj Rezső: Várpalota, p. 262. 19 Gulyás Pál: Kommunista könyvtárpolitika. Budapest: Szent István Akadémia, 1921. p. 82. (Elektronikus változat) (Utolsó letöltés ideje: 2015. szeptember 2.) http://mtda.hu/books/ gulyas_pal_kommunista_konyvtarpolitika.pdf

A rendezvények bevételéből a könyvállományt gyarapították. 1924-ben volt a legnagyobb az állomány, ekkor 1054 kötetből állt. 1928-ban a következő folyóiratokat vásárolták: Veszprém Vármegye, Tolnai Világlapja, Dunántúli Iparos és Kereskedő. Évekig járt a Borsszemjankó c. lap is. A két világháború közti könyvbeszerzésre a klasszikus könyvanyag gyűjtése volt jellemző. Az olvasókör taglétszáma általában kétszáz körül mozgott. Önálló helyiséggel nem rendelkeztek, leghosszabb ideig a Korona Szálló egyik termét bérelték. Előrelépést jelentett, amikor 1941ben az Ipartestülettel közösen vásároltak egy épületet. Ez lett az Iparos Székház, melynek két utcai helyiségében rendezte be az Olvasókör a könyvtárát. A háború után újraszervezték ugyan az olvasókört, de az államosításkor, 1949-ben könyvállománya a községház helyiségébe került, ahol gondatlanság következtében nagy része eltűnt.20

AZ 1952. ÉV VÁLOGATOTT IRATAI

A „Várpalotai Iparos Olvasókör” könyvtárosainak névsora: 1. Vinis Fülöp káplán 2. Winkler Márton 3. Füzy Antal (1911-ben rendbe tette a könyvtárat, füzet formában kiadta katalógusát, amelynek megvásárlásával lehetett kölcsönözni)

4. Vidamon Károly 5. Stoffer Sándor 6. Borbás József (Könyvtári szabályzatot dolgozott ki)

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Borbás Károly Náder Gyula Kajári László Stáhl Ernő Farkas Endre Svajda Sándor.21

A legjelentősebb könyvadományozók névsora: 1. Vinis Fülöp káplán 2. Dr. Rada István 20 Borbás: A várpalotai könyvtárak története, 1945-1961. (Kézirat) (KGYVK, K/7) p. 20. 21 Borbás László: im. p. 10.

1952. február – Ihász Ilona könyvtári jelentése (Az első ismert várpalotai könyvtári jelentés)

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szüts József Baum Lajos Dr. Mézner Mátyás Mészáros Károly Domján Károly Török Gyula Bartha Gusztáv.22

A JÓ SZERENCSÉT OLVASÓKÖR

A szénbányászat fejlődése gróf Alt-Döbern Witzleben Henrik porosz gróf Várpalotára kerülésével lendült fel, aki 1901-ben vette meg a felsőuradalmat, vele a bányászati jogot gróf Zichy Gábor örököseitől, Vladimirtől és Miklóstól. A bányászok számának gyors ütemű gyarapodásával (1890: 33 fő23, 1900: 40 munkás, 68 társpénztári tag24, 1905: 110 munkás, 96 társpénztári tag25) egyre nagyobb igény mutatkozott a közösségi életre a bányászok körében. A bányász kulturális élet kiemelkedő eseménye volt, hogy 1906. február 24-én id. Jusztin Antal kezdeményezésére olvasókör alakítása céljából gyűlést hívtak össze, ahol Winkler Márton r.k. kántortanító felolvasta a létesítendő egyesület alapszabályának tervezetét, melyet aztán a közgyűlés észrevétel nélkül elfogadott. Első elnöke Antal Lajos rk. segédlelkész lett, alelnöke Ditrich Antal. 1906. november 21-én az első tisztikar megválasztása után jóváhagyásra felterjesztették az alapszabályt a belügyminiszterhez, aki azt 1907. március 16-án jóváhagyta.26

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

22 Uo. 23 Rédli János: Emlékezés a Várpalotai Szénbányák kiszolgáló üzemeiben és a bányák üzemrészeiben foglalkoztatott szakemberekre. Várpalota, Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület, 2002. p. 24 Magyar Bányakalauz, 1900. p. 49. [Elektronikus változat] http://epa.oszk.hu/02000/02000/00005/pdf/EPA02000_ magyar_banya-kalauz_1900_024-049.pdf Letöltés ideje: 2015. augusztus 26. 25 Magyar Bányakalauz, 1900. p. 71. [Elektronikus változat] http://epa.oszk.hu/02000/02000/00006/pdf/EPA02000_ magyar_banya-kalauz_1905_046-071.pdf Letöltés ideje: 2015. augusztus 26. 26 Faller Jenő: Az Unió Bányászati és Ipari rt. várpalotai szénbányászatának ismertetése : Korompay Lajos okl. bányamérnök, bányaigazgató 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából. Várpalota: Gold Nyomda, 1931. p. 35. ill. Borbás László: im. p. 12.

Pacsuné Fodor Sára azt írja, hogy az első könyvtáros Lóránt Károly vájár volt,27 miközben művének hivatkozásai között idézi Korompay Lajos monográfiájából az első tisztikar névsorát is. Ebből világosan kiderül, hogy az első könyvtáros Harasta Gyula volt. Megalakulásakor a könyvtárnak csak néhány kötet lehetett az állománya, hiszen 1912-ben is csak 217 kötettel rendelkezett. Ekkor Makay Zoltán református tanító volt a könyvtáros. A kölcsönzés hetente egy alkalommal, vasárnaponként történt. 1912-ben 41 olvasó összesen 95 könyvet kölcsönzött ki.28 A világháború idején Steinhauer József és Unferdorben János elnökölt. Korompay megemlíti, hogy a Jó Szerencsét Olvasókör „a forradalmak és az úgynevezett tanácsköztársaság” idejében is hű maradt a nemzeti eszméhez, tagjai pedig egyöntetűen jelentették be csatlakozásukat a Revíziós Ligához 1929-ben.29 Az olvasókör működése a bánya által vásárolt saját épületben indult, amely a mai inkubátorház helyén álló kis földszintes épület volt három helyiséggel. Minőségi javulást jelentett, amikor a mai rendőrkapitányság épülete helyén álló (ekkor még a nagyterem nélküli) nagyobb emeletes épületet megvette a kör Molnár Jánostól, és 1925-ben átköltözött. A kör anyagi alapjai hamarosan megrendültek, és 1928-ban már-már feloszlottak, ám Zima János akkori elnök és Korompay Lajos bányaigazgató nem engedte feloszolni.30 Végül 1929 tavaszán Blazsek Károly bányaüzem-vezető lett az elnök, és Sztraka János a társelnök, akik túllendítették a válságon a kört. Várpalotán nem volt egyetlen helyiség sem, amely képes lett volna nagyobb tömeget befogadni, ezért jelentett hatalmas változást a helyi művelődési és szórakozási lehetőségekben, hogy 1931-ben átadták a Jó Szerencsét Olvasókör épületének északi oldalához csatlakozó nagytermet, ahol beépített színpadot is kialakítottak. Az építése nagyon gyorsan lezajlott, hiszen 1931. október közepén határozták el a 27 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. (KGYVK kézirattára) p. 35. 28 Borbás László: im. p. 12. 29 Korompay Lajos: im. p. 35. 30 Uo.

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

terem megépítését, majd a bánya hozzájárulása illetve a bányászok részvényeiből biztosított egy éves kamatmentes kölcsön révén 1931. december 4-én már itt ünnepelhették meg az olvasókör 25 éves jubileumát.31 A könyvtár könyvszekrénye az emeleti kisteremben kapott helyet, amely egyúttal olvasóterem, kistárgyaló és a fúvós hangszerek raktára is volt.32 A könyvtár látogatottsága nem volt magas, főleg a bányászasszonyok használták.33 Az olvasókör épületén a bejárattól jobbra Bona Kovács Károly domborműve kapott helyet. A dombormű egy bányászt ábrázol, amint meztelen felső testtel csákánnyal a kezében fejti a szenet. Alatta márványba vésett felirat volt a részvényesek nevének és szándékának megörökítésére. Az utóbbi márványtáblát a második világháború utáni politikai kurzus pusztította el 1949-ben, amikor egy bányában dolgozó párttitkár utasítására két bányász csákánnyal leverte és összetörte a táblát,34 de a domborművet sikerült megmenteni, így az 1958-ban átadott új művelődési házban elhelyezhették mai helyére. 35 A Bányászkör – ahogyan a népnyelv hívta – épülete, elsősorban a színpaddal is rendelkező nagyterme miatt a két világháború közötti kulturális élet legjelentősebb központja volt. Az olvasókör tisztikara 1930-as évek, valamint a Tisztikar 1936. című fotók (1986-ban ifj. Sztraka János tulajdonában volt36. Leitner Ferenc gyűjteménye.) a 92. oldalon láthatók.

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

31 Korompay Lajos: Várpalota szénbányászata a felszabadulás előtt. Várpalota : Várpalota Vár. Tcs., 1965. p. 32 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. (KGYVK kézirattára) p. 41. 33 Borbás László: im. p. 12. 34 A márványtábla darabjai 2015-ben Leitner Ferenc közreműködésével kerültek elő. Molnár Máté nagyanyja udvarán összeszedte a kerti lépőkőnek használt maradványokat, majd a földből előkutatott még további darabokat. (Köszönet illeti, amiért hozzájárult, hogy a Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjteménybe vihessem megőrzés céljából – BL). Jelenleg a Thury-várban a bányászattörténeti kiállítás részeként megtekinthető. 35 Leitner Ferenc szóbeli közlése. 36 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. p. 40.

A VÁRPALOTAI ÉPÍTŐ IPAROSOK OLVASÓKÖRE Az 1911. március 19. és 1941. február 23. közötti időszakot dokumentáló jegyzőkönyvek a Pajor József-hagyaték részeként kerültek a Krúdy Gyula Városi Könyvtárba. Ezekből kiderül, hogy 1911. március 19-én alakult meg az olvasókör Harn Mihály ácsiparos elnökletével, aki 1929-ben bekövetkezett haláláig az olvasókör elnöke maradt. A könyvtárnokuk ifj. Ruzitska Simon volt. Még ebben az évben az olvasókör egyik tagja, Pollák Sándor vendéglős felajánl egy helyiséget a könyvtár számára, és a következő alkalommal, decemberben könyvszekrényvásárlásról határoz a tagygyűlésük. Az 1913. április 20-i taggyűlésen új tisztségviselők kerültek a választmányba, ekkor Baranyai József lett a könyvtáros. A következő jegyzőkönyv már 1920. március 20-án készült, melyben rögzítették, hogy a háború viszontagságai miatt feloszlott kört újra megalakítják. A könyvtárnok Harn Imre lett. A helyiséget Polonyi István vendéglős biztosította számukra. Egy év múlva Harn lemondott a tisztségéről, új könyvtárosnak Virt Istvánt választották meg, és leszögezték, hogy a könyvtár „minden vasárnap 4-6-ig van nyitva”. 1922-ben új helyre került a kör, ekkor Ács Lajos vendéglős ajánlott fel számukra helyiséget. 1923. január 18-án a lemondott könyvtárnok helyére újat választottak Dudás József személyében. 1923. december 16-án ismét költözésről döntött a taggyűlés, mivel az előző helyet méltatlannak ítélték meg, ezért éltek Jelinek N. vendéglős felajánlásával, és az Erzsébet Szállóba költöztek át. Az 1924. február 10-ei tisztújításkor új könyvtárnokot választottak Kucsera József személyében, majd a következő, 1929. február 1-jei választmányba már Forgács Aladárt választják könyvtárnoknak. Forgács Aladárt 1929. április 1-jén kénytelenek voltak leváltani. Megállapították, hogy nem végezte feladatát kellő odaadással, és a taggyűlésre sem érkezett meg, így helyére Harn Károlyt választották a könyvtárnoknak. Az 1932. január 24-i gyűlésen a beteg Harn Károly helyére két könyvtárnokot is választottak: Kondrik Ferencet és Szili Pétert, majd a taggyűlés elfogadta, hogy a kicsinynek bizonyuló könyvszekrényt lecseréljék.

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

Következő könyvtárnoknak Mórocz Sándort nevezte ki az 1936. február 2-ai taggyűlés. Egészen 1939. március 5-ig töltötte be a tisztséget, amikor Lantai Gyula lépett a könyvtárosi tisztségbe. Az 1940. február 18-ai taggyűlésen Tárnai Jánost hatalmazták fel, hogy szerezze be a tavaszi könyvpiac katalógusát, hogy a választmány átnézhesse. 1941. február 23-án Kazó János lett a könyvtáros, mivel Lantai katonai szolgálatot teljesített.37 A könyvállományról a jegyzőkönyvekből nem tudunk meg semmit. Szíj Rezső azt írja, hogy a 25 éves jubileumi fennállásuk idején sem érte el a 100 kötetet könyvtáruk, és csak ez után kezdtek érdemben gyarapítani.38 Borbás László szerint az új elnök (a jegyzőkönyvek tanúsága szerint Harn Imre) sikeresen szervezte újra a kört, és az állomány néhány év alatt elérte az 1000 kötetet, amire büszkék voltak az építőiparosok.39 Borbás László szerint a „front alatt a könyvek nagy részét széthordták, csak egy kis töredéke került a háború befejeződése után a községházára, majd onnét a Jó Szerencsét Kör szakszervezeti könyvtárába.”40

A VÁRPALOTAI KERESKEDŐK EGYESÜLETE KÖNYVTÁRA

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

Alakulásának pontos dátumát nem tudjuk. Borbás László visszaemlékezőkre hivatkozva az 1920-as évek elejére teszi megalakulását. Összejöveteleiket a Korona vendéglőben, a kapujától jobbra lévő nagyteremben tartották, fő szervezői: Glancz Mátyás és Révész László, első elnöke Glancz Mátyás volt.41 A kereskedők könyvtára gyorsabban fejlődött, mint a többi olvasóköré, mivel a módosabb kereskedők nagyobb összegeket ajánlottak fel belépéskor. Haraszti Márton egykori tag becslése alapján a negyvenes évek elején a kötetek száma jóval meghaladta az 1000 37 Várpalotai Építő Ipar: A Várpalotai „Építő Iparosok” Olvasó körének jegyző könyve. (Kézirat) KGYVK, K/000424 38 Szíj Rezső: im. p. 210. 39 Borbás László: im. p. 14. 40 Uo. (Elképzelhető, hogy ténylegesen így történt, de több példa is bizonyítja, hogy a világháború pusztítására hivatkozás igazságtartalmát érdemes minden esetben alaposan megvizsgálni, mert sokszor az 1949 után berendezkedő kommunista rezsim pusztításait igyekeztek vele elfedni.) 41 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. p. 47.

darabot. Eleinte a Korona Szállóban, később az Erzsébet Szállóban béreltek helyiséget, majd a háború utolsó éveiben (1944-1945-ben) az Ipartestület székházába, az Iparos Olvasókör helyiségébe vitték át könyvtárukat. Rendszeres olvasói a zsidó kereskedők voltak42, akik közül a deportálásból kevesen tértek haza a háború után. A visszatérők többségét pedig néhány évvel később a kommunista rezsim tiltotta ki Várpalotáról mint kizsákmányolót, osztályellenséget.43 Borbás Károly említést tett arról, hogy a háború után a Gold-nyomdában könyvtár üzemelt, amelyet Gold Géza kezelt. Kialakult egy rendszeresen ide járó olvasócsoport. Köztük volt Fodor Ödön tanító úr, Gábor szabó, Glancz Mátyás, Fekete család, a Kis Posta helyén lévő kereskedők, akik Erdélyből jöttek, Nyírő család, Marton József és családja, Lechner kalapos és még sokan mások.44 Sajnos, egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy ez a könyvtár a Várpalotai Kereskedők Egyesülete háború után újraszervezett könyvtárával összefüggésben áll-e, vagy egy önálló kezdeményezés.

A GAZDAKÖR KÖNYVTÁRA

A Kereskedők Egyesületével egy időben hozta létre a parasztság a Gazdakört, elsősorban érdekvédelmi szervezetként. Az alapítás pontos időpontját itt sem ismerjük, de rendszeres működése 1925-től számítható.45 Első elnöke Molnár János volt, akit 1928-1940 között id. Bátor Imre követett. Könyvtáruk alapjait a Földművelésügyi Minisztérium vándorkönyvtára vetette meg, amelyet a minisztérium 1908-ban létesített Várpalotán 150 kötettel. A Gazdakör az Erdőbirtokosság tulajdonában álló épületben rendezte be helyiségét, ide hozták a szakkönyvállományt, amit előtte a „városházán” lehetett kölcsönözni az ún. „zöld ládából”. Saját könyvállományuk 1935-ben lett, amikor a volt „Kossuth Lajos Népkönyvtár” könyveit megvették Dömötör Lajos kocsmárostól, aki a 42 Borbás: im. p. 15. 43 Így járt mások mellett a várpalotai nyomdász Gold-család és Glancz Mátyás is. – Id. Borbás Károly szóbeli közlése. 44 id. Borbás Károly szóbeli közlése. 45 Borbás: im. p. 16. és Pacsuné: im. p. 48.

1952. február 5. – Brenbergi fiókkönyvtár könyvei

könyvekhez a népkönyvtár felszámolásakor jutott hozzá. Hosszú ideig ifj. Bátor Imre kezelte a könyvtárat, aki betűrendes katalógust is összeállított az állományról,46 majd 1940 körül Mórocz Károlynak adta át a tisztséget.47 A parasztság főleg a téli hónapokban használta a könyvtárat, hiszen a vasárnapokat és ünnepnapokat leszámítva látástól vakulásig tartott a munkájuk az év többi részében. A Gazdakör utolsó könyvtárosa, Kardos József szerint összesen 400-500 könyvből állhatott az állomány. Mivel 1944-ben az Erdőbirtokosság épülete beleesett a várpalotai gettónak kijelölt területbe, ahová Várpalota és a környék zsidóságát gyűjtötték össze, a kölcsönzés ezzel megszűnt, és utána már többet nem is kezdődött meg. A könyveket néhány köri tag vitte haza még a szovjet csapatok bevonulása előtt, de hogy mi lett további sorsuk, nem tudni.48

A POLGÁRI ISKOLA KÖNYVTÁRA

Az 1926-ban alapított iskola 400-500 kötetes állománnyal rendelkezett, amely alkalmas volt a tanulók igényeinek kielégítésére.49

A PÉTI NITROGÉNMŰVEK KÖNYVTÁRA

1932-ben jött létre az üzemi könyvtár, amely az idetelepülő munkások kezdeményezésére és a körükben indult gyűjtés eredményeként alakult meg. 1941-ben 1500 kötettel rendelkezett.50

EGYÉB KISEBB KÖNYVGYŰJTEMÉNYEK

1952. február 23. – DISZ fiókkönyvtár könyvei

A Levente Egyesületnek, a Keresztény Ifjúsági Egyesületnek volt könyvgyűjteménye, ám ezek állománya nem volt számottevő.51 A Községi Levente Egyesület 172 kötettel rendelkezett 1935ben.

46 Borbás: im. p. 16. 47 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. p. 48. 48 Borbás: im. p. 17. 49 Könczöl Imre: im. p. 50. 50 Könczöl Imre: im. p. 50. 51 Könczöl Imre: im. p. 50.

RÖVID ÖSSZEGZÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAKHOZ

A két világháború közötti időszakban az iskolán kívüli nevelés irányítására kialakítottak egy hierarchikus szervezetet. Az országos szerv az Iskolán kívüli Népművelés Országos Bizottsága nevet viselte, mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) véleményező, tanácsadó és felügyeleti szerveként működött. Megyénként alakítottak iskolán kívüli népművelési bizottságokat az alispánok elnökletével, a tanfelügyelők népművelési titkárként való bevonásával és az egyházak képviselőinek szerepvállalásával.52 A településeken – Így Várpalotán is – iskolán kívüli népművelési albizottságok segítették az oktatás és a népművelés feladatait. Az olvasási kultúra emelése érdekében a Klebersbergi oktatáspolitika sok lépést tett, melynek következtében „az 1920. évi mindössze 1000 körül mozgó olvasókörök száma egyre emelkedett, és így másfél évtized múlva már minden második községben legalább egy belőlük a lakosság rendelkezésére állt.”53 A várpalotai albizottság munkája során keletkezett fontos várpalotai dokumentumot idéz Leitner Ferenc 1967-es dolgozatában, amely a két világháború közötti várpalotai könyvtári állapotot mutatja be. Egy 1935. szeptember 29-i keltezésű „Kimutatás Várpalota községben levő összes közkönyvtárakról” című irat részletezi az akkor fellelhető könyvgyűjteményeket, melyet az alján található „Iskolán Kívüli Népművelési Albizottság Elnöksége, Várpalota” pecsét, illetve Horváth Géza alb. jegyző és Wayán Károly alb. elnök aláírása hitelesít. Ezek szerint ekkor öt „közkönyvtár” működik: 1. az Iparos Olvasókör 1040 dokumentummal és 70 olvasóval a Korona Szállóban (könyvtárosa: Borbás Károly cipész), 2. a „Kereskedők köre” 580 kötettel 65 olvasóval az Erzsébet Szállóban (könyvtárosa: Róna György kereskedő),

52 Felkai László: A felnőttoktatás története Magyarországon. http://ofi.hu/tudastar/problemak-kerdesek/felnottoktatas 53 Felkai László: A felnőttoktatás története Magyarországon. http://ofi.hu/tudastar/problemak-kerdesek/felnottoktatas

1952. február 23. – DISZ fiókkönyvtár könyvei

3. a Községi Levente Egyesület 172 könyvvel 200 olvasóval a Községházán (könyvtárosa: Buzai László ács), 4. az „Építőiparosok Köre” 260 kötettel, 40 olvasóval az Erzsébet Szállóban (könyvtárosa: Szili Péter Pál kőműves), 5. a Jó Szerencsét Olvasókör 520 dokumentummal és 80 taggal a saját székházukban (Fatter? Frigyes pincér?) Az irat összegzése szerint tehát ekkor 2.572 kötet és 455 fő olvasó volt Várpalotán, amely tekintve a város akkori lakosságának számát (Várpalota lakossága 1930. XII. 31-én: 5.444 fő54), és az olvasókörök tényleges önszerveződését, egészen jónak tekinthető. Ellentétben Könczöl megállapításával, ez bizony a lakosságnak mintegy 8%-a, és nem 2-3%. (Valószínűleg ő már a háború alatt megnőtt lakosságszámot vette figyelembe.) Statisztikailag egy főre ekkor kb. 0,47 könyv jut, Könczölnél – saját adatai alapján – ez 0,7 könyv/ fő. Viszont következtetésével egyetérthetünk: „a város lakóinak rendelkezésre álló könyvtári könyvállomány mennyiségének átlaga jobb volt a kor országos átlagánál.”55

1952. február 23. – DISZ fiókkönyvtár könyvei

54 Acsádi György - Klinger András: Magyarország népesedése a két világháború között. Bp. Közgazd. és Jogi K., 1965. p. 87. 55 Könczöl Imre: im. p. 51.

BUDAI LÁSZLÓ: A VÁROSI KÖNYVTÁR MEGSZERVEZÉSÉNEK KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEI (1949-1954) A SZABADSÁG KULTÚROTTHON KÖNYVTÁRI LEVELEZÉSE ALAPJÁN

A háború után, az ún. koalíciós időszakban fokozatosan berendezkedő, majd 1948-ban a hatalmat teljesen magukhoz ragadó kommunisták kormányzata hatalmas erővel igyekezett Max Weber-i értelemben legitimálni önmagát, és igazolni diktatúrájuk igazát. Ennek érdekében – ahogyan Romsics Ignác összefoglalja: „jelentős összegeket fordított arra, hogy az irodalom, a mozi, a rádió és a sajtó által közvetített ideológia a címzettekhez jusson. A mozihálózat mellett ezért a könyvtárak és a művelődési házak számát is jelentősen növelték. A különböző – tanácsi, szakszervezeti stb. – könyvtárak száma 1950-1951-ben közel ugyanannyi – mintegy 4300 – volt, mint 1938-ban. Ez a szám 1955-1956-ra csaknem megduplázódott. 1953-tól minden községben, nagyobb üzemben vagy hivatalban működött kisebb-nagyobb könyvtár. A könyvállomány – a hivatalos statisztikák szerint – ezen idő alatt megötszöröződött, a beiratkozott olvasók száma megháromszorozódott, s a kölcsönzött könyvek száma megnégyszereződött. A közművelődési könyvtárakból 1954-ben 717 ezer olvasó 15 millió kötetet kölcsönzött ki, a szakszervezeti könyvtárakból 1955-ben 543 ezer olvasó közel 8 milliót.”56 Ez a legitimációs törekvés tükröződik a várpalotai könyvtárügyben is, és a Rákosirendszer bukásával sem szűnt meg. Ennek egyik legkifejezőbb kordokumentuma Leitner Ferenc 1967-ben megírt dolgozata, amely folyamatosan a Horthy-rendszerrel hasonlítgatja össze saját eredményeit. 1949-ben – a várpalotai kultúra szerves fejlődésébe (is) brutálisan beavatkozva – adminisztratív úton megszüntették az olvasóköröket, hogy aztán 56 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris Kiadó, 2010. [Online változat] http://www. tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_ magyarorszag_tortenete/ch05s03.html Letöltés ideje: 2015. augusztus 30.

1952. február 23. – DISZ fiókkönyvtár könyvei

felülről, államilag irányítva újraszervezzék a kulturális életet. Leitner Ferencnek, a Szabadság Kultúrotthon egykori igazgatójának dolgozatából tudjuk, hogy a „kultúrkampf” Várpalotán a szovjet megszállást követően azonnal megkezdődött. Ennek szembetűnő szimbóluma, hogy már 1945. május 1-jén megállapodott Borzas István kommunista községi bíró, Tarnaváry Pál vezetőjegyző, illetve Alexander Nikitevics Fegyin őrnagy, szovjet városparancsnok abban, hogy a vár előtt felavatják a Szovjet Hősi Emlékművet és mellette a szovjet katonák sírkertjét.57 Ez 1945. július 15-én meg is történt.58 Az emlékmű egy lengyel hadifogoly, Viktor Csajkovszki alkotása volt.59 Az 1945-48 közötti ún. szabadművelődési korszakban a várpalotai kommunisták mindent megtettek, hogy az ún. „klerikálisokat”, „reakciósokat” kiszorítsák a helyi Szabadművelődési Tanácsból. Így történt, hogy hiába javasolták Dr. Steixner Antal plébánost a tanácsba 1945. november 14-én, a kommunisták megakadályozták, hogy részt vállalhasson a kulturális életben.60 Helyébe Harák Ferenc bányász és Dr. Faller Jenő bányamérnök került.61 A következő évben, 1946. június 4-én Fodor Ödön igazgató-tanítót nevezték ki szabadművelődési ügyvezetőnek.62 Később 1949-ben ifj. Lucza Ferenc írta a Megyei Szabadművelődési Felügyelőségnek a jelentéseket63, majd 1949. május 17-én64 ifj. Lucza Ferenc és Rácz János együtt írták alá a jelentést, ezután már csak Rácz János írt alá mint várpalotai szabadművelődési ügyvezető. Az olvasókörök megmaradt könyvei – melyeket a gondatlanság illetve a tudatos pusztítás nem semmisített meg – az 1948-ban megalapított 57 Átvételi elismervény. In: Várpalota 1944-49., 3., Iratok a szovjet hősi emlékmű és temető ügyében, 1945., KGYVK, K/537 (Pajor József hagyatéka) 58 Uo. (Viszont Csiky Iván visszaemlékezése szerint 1945. július 11-én történt az avatása. Csiky Iván: Lengyelek Várpalotán. In: Várpalotai helytörténeti értesítő, 1. (1975) p. 35-56. 59 Uo. és Leitner: im., Eseménynaptár p. 1. 60 Leitner Ferenc: Várpalota kulturális életének története a felszabadulás után. (Kézirat) Várpalota, 1967. (KGYVK kézirattára) p. 21. 61 Uo. 62 Leitner: im., Eseménynaptár p. 1. 63 Lásd Leitner Ferenc: im., 63., 65., 67. sz. mell. 64 Leitner Ferenc: im., 68. sz. mell.

Bányász Könyvtár gyűjteményébe kerültek,65 a Jó Szerencsét Olvasókör épületébe, amely előbb a Szakszervezetek székháza66 nevet viseli, majd 1950. október 22-én Szabadság Kultúrotthon néven nyitják meg újra.67 Vavró Zsuzsanna kéziratában is megtaláljuk a Leitner-dolgozat által hivatkozott újságcikk szövegét, amely beszámol a Jó Szerencsét Olvasókör felszámolásáról, annak időpontjáról: „1950. október 22.-én a Jószerencsét Kört felszámolták, megszüntették a helyiségben lévő vendéglőt és a »Szabadság« Kultúrotthon névvel birtokukba vették Várpalota lakosai”.68 Az 1949. június 24-i szabadművelődési jelentésből tájékozódhatunk, hogy Várpalota község az 1949-es költségvetésében kulturális célokra mekkora összegeket irányzott elő. Eszerint a 949/1949. sz. rendeletben „kulturális mozgalmakra” 5.000 Ft-ot, kulturális tanfolyamokra 1.000 Ft-ot, szabadművelődési célokra 2.000 Ft-ot, népkönyvtárra 3.000 Ft-ot.69 Tehát a kulturális célokra fordítandó 11.000 Ft-nak több, mint egynegyedét könyvtári célokra szánták. A kommunisták diktatúrájának kiépülésével párhuzamosan a könyvtári élet területén is elkezdődött a kultúrkampf, a kulturális pluralizmus módszeres megszüntetése, ütemével azonban nem volt mindenki elégedett. Leitner 1967-ben írt dolgozatában így fogalmazott: „[a] fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes könyvek forgalomból való kivonása igen vontatottan indult 65 Borbás László úgy fogalmaz, hogy a háborút követően a romok eltakarítása után „hamarosan megkezdi működését az Iparos Olvasókör és az Építőiparosok Olvasóköre. Megmaradt könyvállományukat rendezik. 1949-ben megszűnnek az olvasókörök. A könyvállomány a községházára kerül, ahonnét a Jó Szerencsét Művelődési Otthonban [sic!] 1948-ban hatvan kötettel alapított Bányász Szakszervezeti Könyvtárba szállítják.” Borbás László: A várpalotai könyvtárak története, 1945-1961. (Kézirat) (KGYVK, K/7) p. 20. Ezzel szemben Leitner Ferenc 2015. szeptember 25-én rögzített szóbeli közlése szerint az Iparos Olvasókör könyvállományát az Ipartestület épületéből hozták el. 66 Leitner Ferenc szóbeli közlése szerint saját kezűleg festette fel az épületre a feliratot. 67 Leitner: im., Eseménynaptár p. 2. (A Veszprém megyei Népújság 1953. október 22-i számára is hivatkozik.) A szövegét közli Vavró Zsuzsanna. Lásd az 57. sz. hivatkozást. 68 Vavró Zsuzsanna: Várpalotai kulturális élete a felszabadulás óta eltelt 40 év megyei sajtójának tükrében, Várpalota, é. n. (kézirat), (KGYVK kézirattára), p. 4. 69 Leitner Ferenc: im., 128. sz. mell.

1952. február 23. – DISZ fiókkönyvtár könyvei

1952. május 19. – Varga Béla

1952. augusztus 6. – 1952. augusztus 6-án Gaschler Rezső levele a „Városi Könyvtár vezetőjének”

»tessék-lássék« módon.”70 A MADISZ várpalotai szervezetének 1947. évi január 15-i taggyűlésén a titkáruk felolvasta a községi elöljáróság kérését, miszerint delegáljanak egy tagot abba a folyó hó 20-án megalakuló bizottságba, amelynek az lesz a feladata, hogy „a helybeli nagyobb könyvtárakat újból [kiemelés tőlem – B. L.] átvizsgálja, és a legújabb IV. sz. index szerint fasiszta, és demokráciaellenes könyvektől megszabadítsa.”71 A bizottságba a jegyzőkönyv tanúsága szerint Nagy Sándor könyvtárost delegálták. A Leitner Ferenc által 6.646 kötetben72 meghatározott háború előtti összes állományból – írja Leitner a Megyei Levéltár 7-191/1946. számú iratára hivatkozva – 1946 elején „35 db fasiszta szellemű könyvet szállítottak be a szabadművelődési felügyelőnek.” Továbbá a „Gazdakör könyvtárának állomány-selejtezése 48/950 Megyei Levéltár” azonosítójú iratra hivatkozva azt írja, hogy a selejtezés elhúzódott 1950ig. A kultúra, azon belül a könyvtári terület átpolitizálásának erőteljes szándékát illusztrálja az a levél is, amit Bózsa István, a Bányász Szakszervezet bányász kulturális nevelési osztályának vezetője küldött 1951. április 21-én, melyben értesíti az Üzemi Bizottság elnökét, hogy a Népművelési Minisztérium szervezésében kétéves könyvtáros iskola indul, és kéri, hogy a „kerületedből a legjobb, legfejlettebb könyvtárat hívd fel arra, hogy az iskola levelező tagjának jelentkezzen. Felvilágosító munkával győzd meg, hogy mennyire fontos az, hogy felemelt ötéves tervünk végrehajtása során megfelelő politikai képzettségű könyvtárosunk legyen, akik a dolgozók politikai és általános műveltségét hatalmas mértékben segíti elő.”73 70 Leitner im. p. 31. 71 1947. január 15-i jegyzőkönyv. In: A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Várpalotai Szervezetének jegyzőkönyve. 1946-1948. KGYVK kézirattára, K/000410 72 Leitner im. p. 31. Ez a kötetszám a háború előtti könyvállományok pontosabb összege a három évvel korábban készült Könczöl-féle összegzésnél (Könczöl: im. p. 50.), mivel a Leitner Ferenc által a megyei levéltárban megtalált iratban pontosabb adatok szerepelnek a Jó szerencsét Olvasókör állományára illetve a Községi Levente Egyesület állományára is van adata. (A levéltári irat a Leitner-dolgozat 28-29. oldala között látható másolatban.) 73 Bózsa István levele, 1951. április 24. A Jó Szerencsét Művelődési Központ – Könyvtár levelezése. KGYVK kézirattára

(Nem sikerülhetett találni senkit, mert július 24–én újra elküldi ezt a levelet.) A háború után Várpalotán ugyanúgy kaotikus lett a könyvtárügy, mint az országban mindenhol. Az olvasókörök egy része ugyan 1949-ig újra működni kezdett, de – amint fentebb részletesebben olvasható – megszüntették őket, miközben az állami (köz)könyvtári rendszer még nem állt fel. 1949 és 1952 között A bizonytalanság és tanácstalanság országosan létezett a könyvtárakat illetően. Ebben az időszakban egy ún. körzeti könyvtári rendszer kialakítása kezdődött el, 74 amely folyamatot aztán az 1952. május 14-i 2042. számú minisztertanácsi határozat zárt le, és helyezte a könyvtárügyet a megyei-járási könyvtárakon nyugvó új rendszerbe.75 Jól mutatja az évekig tartó bizonytalanságot, hogy „1951 márciusában a Népművelési Minisztérium még önálló intézményként gondolta szervezni a városi nyilvános könyvtárakat. Májusban már azt írták, hogy »a körzeti könyvtár, mint a megye könyvtára, felettes szerve a városi könyvtáraknak. A körzeti könyvtáros havonta legalább egyszer köteles meglátogatni a hozzá tartozó városi könyvtárakat és tapasztalatairól, azok munkájáról havi jelentésben beszámolni.« Ugyanakkor a 98/4/51. (július 21.) Népgazdasági Tanácsi határozat azt írta elő, hogy »a városi nyilvános könyvtárakat fokozatosan tudományos könyvtári színvonalra kell fejleszteni, ezért a különböző nyilvános könyvtárakat egységes szervezetbe kell összefogni.«”76 Növelte a bizonytalanságot, hogy az 1950-es tanácsrendszer kialakítása után a kör74 Lásd erről: Tóth Gyula: Tévút vagy torzó. 50 éve alapították a körzeti könyvtárakat. = KF, 2000/1-2. sz. Elektronikus változat: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00033/toth.html 75 A könyvtárügy fejlesztéséről szóló 2042/13/1952. (V.14.) M.T. sz. határozat egész pontosan így rendelkezik: „5. ) 1952. év végéig minden megyében a megyei tanács intézményeként megyei és 1952-től kezdődően 1954. év végéig minden járásban a járási tanács intézményeként járási könyvtárat kell szervezni. A megyei és járási könyvtárak feladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres szakmai, módszertani irányítása és támogatása. A megyei és járási könyvtárak létesítése során a körzeti könyvtárakat a megye, illetőleg a járás székhelyén lévő városi könyvtárakkal egyesíteni kell.” Zsidai József: Javaslat a magyar könyvtári szervezet átalakítására és a költséggazdálkodás racionalizálására. = KF 1996/1. sz. Elektronikus változat: http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1996/1/zsidai.html 76 Tóth Gyula: im. p. 43.

1952. május 28 – Varga Béla levele

1952. június 3. – Varga Béla levele

1952. június 3. Szabadság Kultúrotthon – 154 db könyv jegyzéke

zeti könyvtárak a megyei tanácsok, a városiak a helyi tanácsok intézményei lettek. Az országban elsőként Veszprémben jött létre körzeti könyvtár. Már 1947-től látszanak nyomok a szervezését illetően,77 de hivatalosan 1949. április 4-én kezdte működését.78 Elsődleges feladata a népkönyvtárak szervezése, a „köz(művelődési) könyvtárügy (újjá)szervezése”79. Mivel az 1951-től meglévő levelezés állandó kapcsolatot mutat a Szabadság Kultúrotthon és a Veszprémi Körzeti Könyvtár között, feltételezhető, hogy már korábban (értsd: 1951 előtt) is létezett ez a segítő kapcsolat. Ez a kapcsolat később egy leszabályozott könyvtári hierarchiává vált, amikor 1952. szeptember 10-én a 2042/13/1952. sz. Minisztertanácsi határozat alapján a veszprémi városi és a körzeti könyvtárat összevonták, és megalakult a Veszprémi Megyei Könyvtár a Bakonyi Múzeum épületében. A létrejött könyvtár feladata egyrészt a város kulturális igényeinek kiszolgálása, másrészt a megyében működő közművelődési könyvtárak irányítása, felügyelete volt.80 Az 1949-es államosítási hullám és a városi könyvtár 1952-es „megalapítása” közötti várpalotai könyvtári életről egyelőre nem sok információval rendelkezünk. Biztosan létezik valamiféle könyvtári élet ez idő tájt, hiszen a várpalotai szabadművelődési ügyvezető 1949. április 29-i jelentésében azt írja, hogy „a könyvtár állandóan forog, 300 könyv állandóan olvasás alatt áll.”81 A felülről szervezett kulturális életbe való átmenet helyzetét jól jellemzi az az 1951. március 6-án kelt levél, amelyet a Népművelési Minisztérium Könyvtár osztályának megbízott vezetője, Kardos Ferenc írt. „A könyvtármozgalom terén az 77 Varga Béla erre így emlékszik vissza: „1947 elején a könyvtár igazgatója és a vármegyei szabadművelődési felügyelője javaslatot készített és terjesztett fel a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek, hogy a múzeumi könyvtárt tegye meg hálózati központnak és bízza meg a megye egyes községeiben és üzemeiben.” fiókkönyvtárak szervezésével.” (Idézi Tóth Gyula: im., 37. sz. jegyz. p. 60.) 78 Tóth Gyula: im. p. 47. 79 Tóth Gyula: im. p. 39. 80 Csiszár Miklósné: A helyismereti munka története Veszprémben az 50 éves Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. 3K, 2003/4. p. 26. Elektronikus változat: http://epa.oszk. hu/01300/01367/00040/pdf/03helyismeret.pdf 81 Leitner Ferenc: im., 67. sz. mell.

utolsó évben komoly fejlődés mutatkozik. Az üzemekben megháromszorozódott a könyvtárak száma. Minden második faluban van már népkönyvtár. A rendszeres könyvtári olvasók száma meghaladja a félmilliót… Falun 1635 népkönyvtár és 800 szövetkezeti könyvtár van kb. 500 000 könyvvel. A népkönyvtárakat 22 körzeti könyvtár fogja össze és irányítja. A falun általában minden 10–20 lakosra esik egy könyvtári könyv. Az olvasók száma egy évvel ezelőtt még csak 8000 volt, most kb. 110 000. Minden olvasóra átlag 4 könyv jut… A városi könyvtárak közül a legjelentősebb a Fővárosi Könyvtár, amelynek 300 000 könyve és 40 000 olvasója van. A vidéki városokban sokkal rosszabb a helyzet, kevesebb az új könyv, kevesebb az olvasó… 26 városban még nincs városi könyvtár… A könyvtárakban általában kevés a magyar szépirodalom, viszont sok az ideológiai mű… A falusi és városi (Sic! T. Gy.) könyvtárak könyvellátását központi szerv, a Népkönyvtári Központ végzi. Ilyen központi könyvellátó szerv az üzemek felé nincs. A tudományos könyvtárak eddig nem adtak segítséget a kisebb könyvtáraknak. Könyvtármunkánkra… bizonyos mértékű szektarianizmus és prakticizmus volt jellemző… a szovjet és népi demokratikus művek mellett a magyar könyv és főként a magyar klasszikusok teljesen háttérbe szorultak… az olvasómozgalomban a napi politikai feladatok végrehajtásának alátámasztása mellett elhanyagoltuk… a Párt általános kultúrpolitikai célkitűzéseit…”82 Ebből az átmeneti időszakból származik egy várpalotai jelentés az 1951-es évből Sáfár János tanácselnök, Leitner Ferenc kultúrotthon igazgató és Horváth István könyvtáros aláírásával. A „Könyvtármozgalom februári havi munkanaplója” című formanyomtatványon azt jelentik le, hogy a hó elején 1700 kötettel indul a könyvtár, mely a hónap végére 1950 kötetre változik, ezekből 5%-nyi ifjúsági könyv van. A kölcsönzések lejelentett száma 1113. (Ezek valószínűleg hasból beírt számok, hiszen a kerek végű számok gyanúsak, illetve a leírt megjegyzésből is következik: „Ez a fajta jelentés váratlanul ért bennünket, és ezért 82 Kardos Ferenc mb. osztályvezető 1813-Ált-3-14/1951. számú leveléből idézi Tóth Gyula: im. p. 51-52.

1952. június 3. Szabadság Kultúrotthon – 154 db könyv jegyzéke

nem tudtunk most részletes jelentést adni, de márciustól már ez szerint végezzük.”) Áprilisban 821 fő olvasót jelentettek le, egy szervezett csoportos olvasást, az ún. Leányszálláson az Asszonyok a békéért című könyvet olvasták 25 fő részvételével. Egy könyvismertetés szerepel a munkanaplóban 63 fő lejelentett résztvevővel, ahol a Földalatti aratás c. könyvet a „Veszprémi Körzeti Könyvtár” tagja mutatta be. Egy könyvkiállítást rendeztek áprilisban, melyet 380-an néztek meg. A legolvasottabb szerzők: Iljin Szegál, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. A május havi munkanapló bejegyzése szerint a könyvtárnak 764 olvasója volt, ebből 80% munkás (előző hónapban még 70% volt, igaz, akkor volt 10% dolgozó paraszt, itt már nincs). A könyvek száma eszerint 3600 db, de ez az egyes kategóriáknál beírt darabszám összegével nem stimmel. Egy könyvismertetést írtak be május hónapra, amely a jelentés szerint a Kuznyecki föld című regény bemutatását takarta „Hangos híradón keresztül”. A jelentés szerint a hónap legnépszerűbb könyvei: Kárpáti rapszódia, Új barázdát szánt [az eke], Távol Moszkvától, Nagy összeesküvés. Talán összefügg a fentebb említett február havi jelentéssel, hogy egy 1951. március 12-i keltezésű levélben a Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központ Kultur-Nevelési Osztály vezetője, Bózsa István méltatja a várpalotai könyvtármozgalomban elért eredményeket, és felkéri Leitner Ferenc igazgatót, hogy erről számoljon be. „A könyvtármozgalom téren Várpalotán jó eredményeket értetek el. Kérjük, hogy írjál egy cikket, amely kb. 2 gépelt oldal legyen, hogy hogyan értetek el a jó eredményeket, milyen agitációs módszereket alkalmaztatok, hogy tartjátok a könyvtári órákat és hogyan emelkedett fel az olvasok száma. Hogyan fejlesztitek, a könyvtár könyvállományát milyen százalék arányban vásároljátok a könyveket. Cikkedben számolj be a hiányos ágról is, melyek még akadályoznak további munkátok sikerébe. A cikket március hó 24.-ig küld[!] fel a kulturnevelési[!] osztályunkra. Elvtársi üdvözlettel: Csák Tibor Bózsa István pol. munkatárs kult-nev. oszt. vez.”

1951. június 19-én Horváth István könyvtáros és Leitner Ferenc, a kultúrotthon igazgatója átvett 63 db könyvet 935,50 Ft értékben az Állami Könyvkiadó Vállalattól a következő negyedév kultúrkeretének terhére. A következő várpalotai könyvtári munkát bemutató irat 1951. augusztus 7-én kelt. Ez egy 1951. július havi jelentés az üzemi szakszervezeti könyvtár működéséről. Ekkor a Szabadság Kultúrotthon könyvtárosa a géplakatos végzettségű ifj. Szilveszter Sándor volt, aki könyvtárosi tanfolyamra nem járt, politikai képzettséggel sem rendelkezett. Mellette 4 „aktíva” segítette a munkát. A központi könyvtár mellett 3 műhelykönyvtárról számoltak be. Összes könyvállományként 3.000 kötetet jelentettek be, melyből 300 kötet volt a három műhelykönyvtárban. A könyvállomány lejelentett megoszlása elég bizarr: az ismeretterjesztő irodalom 300 db politikai és 300 db egyéb kötetből állt, a szépirodalom pedig 300 db magyar könyv mellett 1.850 db szovjet és 250 db egyéb könyvet tartalmazott. Az összes olvasó ekkor 770 fő volt, ebből a központi könyvtárban 650 fő. (A gyanúsan kerek végű számokból arra következtethetünk, hogy ezek nem tényleges adatok, inkább becslések lehetnek.) 1952. január 8-án a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központ Kultur-Nevelési Osztály részéről Üveges Tihamér könyvtárfelelős és Csák Tibor osz tályvezető-helyettes értesíti a várpalotai „könyv tárfelelős elvtársat”, hogy a Pártközpont ingyen ad brosúrákat az üzemi könyvtáraknak. A felsorolt címek: „Rákosi elvtárs beszédei, Természettudományos füzetek, Szovjetunió tapasztalatainak leírása, stb.” „Az ügy fontosságára való tekintettel” 14-ig expressz levélben szükséges megírni az igényelt mennyiséget. 1952. január 21-én „Leitner Ferenc kultur igazgató” aláírással (bal oldalon felül Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Várpalotai Csoportja név feltüntetésével) Dr. Telenyi Jenőnek Budapestre címezve megy egy levél, melyben arról tájékoztat, hogy az 1951-ben Krauz Istvántól átvett 8.276 Ft értékű bizományos könyveket a könyvtári szekrényben tárolták, és ott annyira összekeveredtek a többi könyvvel, hogy lehetetlen

1952. június 3. Szabadság Kultúrotthon – 154 db könyv jegyzéke

őket szétválasztani. Ezért a havonta engedélyezett 3.000 Ft vállalati jóléti keretből a következő részletek szerint kíván eleget tenni kötelességüknek: január 22-én: 3.972 Ft 60 f inkasszóval, februárban 3.000 Ft, márciusban a maradék összeg. Az első meglévő szöveges könyvtári jelentés 1952. januárját mutatja be. Ihász Ilona jelzi, hogy 15-én vette át a könyvtár vezetését. A politika jelenlétét a könyvtárban jól mutatja Ihász Ilona 1952. január havi jelentésének szövege, amely érezhetően az ifjúság hevületével és a neofita elköteleződés elragadtatásával íródott. A Fényes Szelek nemzedéke ez, amely „minden ellenséges uszítással szemben” azon volt, hogy „a kultúrforradalmat a győzelem tetőfokára emelje”.83 1952. június 4. – Varga Béla levele

„Szabadság Kultúrotthona VÁRPALOTA JANUÁR HAVI KÖNYVTÁRI JELENTÉS 15-én vettem át a könyvtár vezetését. Azóta a könyvtármunka terén némi lendület mutatkozott. A központi könyvtárban az olvasók száma 190 főről 240 főre emelkedett. A D.I.S.z. könyvtárban 70-98-ra. Az üzemi könyvtáros szépen halad a munkában. Igaz, hogy az olvasók száma nála még csak 60 fő, de ez azzal magyarázható, hogy az olvasók nem tudták a pontos nyitási időt. Egy könyv olvasási ideje két hét és egy olvasó három könyvet vihet ki egyszerre. Ezzel szemben nem kevés számban van olyan olvasónk, aki egy héten kétszer cserél könyvet. Legismertebb és kedveltebb könyveink a Különös házasság. Reménység lovagja, Aranycsillag lovagja, Tizenkilencen, Egy igaz ember, Az új ember kovács, és a Szent Iván éji álom. Gyermekek részéről a tizenöt éves kapitány, Ahogy én tanultam, Repülő leszek és a Fizikai kísérletek. 26-án ankétot rendeztünk a Donyeci bányászok, című könyvből. Az előadó Falus Róbert volt. sajnos az előadáson igen kevés olvasónk jelent meg. Ezt egyelőre nem tudjuk mivel magyarázni. Ugyan csak könyvkiállítás is volt két esetben. Nem feledkezzünk[!] meg azonban a fiók könyvtárok83 Lásd a mellékelt dokumentumot.

ról[!] sem. Eddig már hét fiók könyvtárunk működik és a februári hó folyamán hárommal növeljük ezeknek a számát. Az inkámi legényszállón négy fiok van. Az egyes számú fiókban igen gyenge munka folyott. Már első látogatásunkkor megmutatkozott az ellenség szava, mert olyan kijelentéseket tettek, hogy minek nekik a könyv, és nem kell öket[!] agitálni mert ők örülnek, ha munka után elfekhetnek. Többszöri látógatás[!] folyamán megmagyaráztuk nekik, hogy minek nekik a könyvtár és, hogy miért kapták ők ezt. és ők mivel tartoznak ezért pártunk és kormányzatunknak. Ők lassan és nehezen megértették és bizonyára gondolkoztak is rajta, mert pár nap múlva felkeresett a könyvtáros és elkérte a Donyeci bányászok című könyvet, amit kevés idővel előbb nem fogadott el. A második számú könyvtárban egy-hangu[!] munka folyik. Olvasnak ugyan de kevesen. A harmadik számú könyvtárban kifogástalan munka folyik a könyvtár terén. itt meglátszik a könyvtáros jó munkája. Ebben a szobában olvasták el legelőször a Donyeci bányászok cimü könyvet és megkértek, hogy a könyv hosszabb időre náluk maradhasson, mert a szoba minden dolgozója szeretné elolvasni. Ugyancsak a 4 könyvtáros közül az ankéton ő jelent meg egyedül sőt még egy aktívát is hozott magával. A 4. számú könyvtárban szintén némi javulás mutatkozik. A dolgozók még félnek a könyvektől és ez azzal magyarázható, hogy dolgozók 9 faluról valók és még nem tudnak élni a szabadsággal és nem merik élvezni az Alkotmányunk által biztosított jogukat. A D.I.Sz könyvtárban kissé elhanyagolta a könyvkiadás idejét a könyvtáros. Gyengessége[!] részben hanyagságunk miatt megvonták az ifjúság egyrészétől[!] a könyvet, mert a termet más rendezvényre használták. Most már ott is javulás mutatkozik. A többi fiókkal ellentétben a Cserikönyvtárban[!] megállt a munka. A könyvtárost még a kultúrfelelős sem ismeri és így fel van függesztve a könyvtár sorsa. A februári hónapban pedig D.I.Sz. szállon női szállon és a brembergi szállon fogunk könyvtári fiókot nyitani és ez ellenség szavára mely az első számú fiókkönyvtárban megmutatkozott, még fokozottabb jó munkával felemelünk. És minden ellenséges uszí-

1952. június 12. – Varga Béla körlevele

tásokkal szemben azon leszünk, hogy a kultúrforradalmat a győzelem tetőfokára emeljük. Ihász Ilona Leitner Ferenc könyvtáros kult. ig. [Pecsétek:] M.B.D.SZ. KÖNYVTÁRA SZABADSÁG KULTUROTTHON VÁRPALOTA”

1952. augusztus 6. - Gaschler Rezső levele a „Városi Könyvtár vezetőjének” – jelentés sürgetése

A levelezés következő dokumentuma szerint 1952. február 23-án84 a DISZ könyvtárosa, Karpf Tibor(?) átvett Izsótól85 154 db könyvet, 1952. február 25-én a brenbergi[!] fiókkönyvtárosa, Harka Dezső 155 db könyvet. A Szabadság kultúrotthon levelezésében az első nyom, hogy városi könyvtárként leveleztek velük, a Népkönyvtári Központ hivatalvezetőjének(!), Sallai Istvánnak az 1952. március 15-én keltezett levele, amelyben egyrészt arról tájékoztat, hogy a „Magyar-Szovjet barátsági hónap keretében országszerte ezekben a napokban ünneplik meg a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét”, másrészt csatoltan küld az ünnepléshez útmutatót és beszédvázlatot.86 „Szabadság Kultúrotthona Várpalota MÁRCIUS HAVI KÖNYVTÁRI JELENTÉS Március hónapban a könyvtár munka változatos. Könyvtárunk olvasóinak száma egyre emelkedik. Olvasóink száma a fiókkönyvtárakkal együtt 570 fő. Ezt elősegítette a könyvismertetés melyet a márciusi hónapban 4 alkalommal rendeztünk a következő sorrendben 4.-én könyvkiállítás Gogoly[!] müveiből, 7.én[!] ankét Rákosi elvtárs életéből 8.-án kiállítás főleg Rákosi elvtárs műveiből. 27 kiállítás Szovjet irodalmi müvekből [sic!]. Könyvismertető előadásunkon melyet a bányaszállon[!] rendeztünk 15 fő vett részt. Nem kielégítő, de szép eredmény, annál inkább is, mivel a szállonlakó[!] lányok nem igen kedvelik az ismeretterjesztő előadásokat, olvasni még kevésbé 84 Karpf aláírása alatt viszont „I. 27.” szerepel időpontként. 85 Izsó Józseftől, a kultúrotthon politikai munkatársától 86 Sallai István levele, 1952. március 15. A Jó Szerencsét Művelődési Központ – Könyvtár levelezése. KGYVK kézirattára

szeretnek. Ennek oka, hogy a könyvtáros maga is keveset foglalkozik a könyvekkel és így nem tudja megszeretteni[!] másokkal sem. A DISZ és a brembergi szállokon[!] szép eredmények mutatkoznak. A könyvszekrényük a hónap legnagyobb részében majdnem üresen áll. Azonban többször panaszkodnak a szépirodalmi könyv hiányosságáról. 28.án brembergi szállóból a könyvtáros elköltözött, remélem a helyettes is megfogja[!] állni a helyét. Az inkámi szállokon[!] a változatósság[!] csak a könyvtárosok sűrű leváltásán tapasztalható. Az inkámi szállon[!] lakó dolgozók legnagyobb része nálunk olvas, mivel nálunk jobban megtalálja az igényeinek megfelelő könyveket. A DISZ könyvtárban állt a munka mivel a honvédség elfoglalta az egész székházat. Az újabban vásárolt 500 drv.[!] könyvről katalógust és könyvkártyát készítettünk és ezzel elkezdtük a könyvek katalogizálását. A fiókkönyvtárosokat minden héten kétszer látogatjuk, segítünk a könyvtárosoknak. A Magyar-Szovjet barátsági hónap ideje alatt igyekeztünk a dolgozók kezébe minél több Szovjet könyvet adni és ez elég jól sikerült. Kiadott könyveinket 80%-a Szovjet mű volt. Rákosi elvtárs születésnapján egyetlen Rákosi mű sem volt a szekrényben. A hónap legkedveltebb könyvei Csapájev, Földalatti aratás, Rákosiper, Tizenhat év fegyházban, Életem, Tizenkilencen, Fekete gyémántok, Egy igaz ember, és az Acélt megedzik. VÁRPALOTA, 1952. április 3. SZABADSÁG! [aláírások:] Leitner Ferenc, Ihász Ilona könyvtáros [Pecsétek:] SZABADSÁG KULTÚROTTHON VÁRPALOTA, M.B.D.SZ. KÖNYVTÁRA” Sallai István hivatalvezető a „Városi Könyvtár Vezetőjének” címzett, 1952. április 7-én keltezett levelében sürgeti a könyvtár március havi jelentését és egy igazolást kér, hogy miért nem küldte meg időben. Az erre született válaszlevél 1952. április 8-án kelt, amelyben Ihász Ilona könyvtáros a következőket közli: „Szabadság Kultúrotthona VÁRPALOTA T. NÉPKÖNYVTÁRI KÖZPONT

1952. augusztus 11. – Július havi könyvtári jelentés

1952. szeptember 29. – Varga Béla levele – Zolnai Vilmos: Várpalota c. könyv, a ládákat kéri vissza

1952. október 14. – Ki rendelte meg a Kétlakiság c. brosúrát? – Izsó József politikai munkatársa levele

Levelünkre válaszolva közöljük, hogy a mi könyvtárunk nem városi, hanem üzemi könyvtár. Még nincs tudomásunk róla, hogy Várpalotán városi könyvtár is van. Könyvállományunk még üzemi könyvtárhoz is kevés nem, hogy város könyvtárnak megfeleljen. [Félkövér kiemelés tőlem! – BL] Azonban ha könyvtárunk városi könyvtár néven szerepel, akkor kérjük a Népkönyvtári Központját, hogy számunkra a megfelelő támogatásról is szíveskedjenek gondoskodni, mert könyvtárunk ez ideig semmi féle támogatást nem kapott. Ha könyvtárunkat ezek után is városi könyvtárnak minősítik, kérjük, szíveskedjenek tudomásunkra adni és akkor már felszólítás nélkül is fogjuk tudni, hogy mi a kötelességünk, és ezután minden hónap elsejére be fogjuk küldeni a havi jelentést. Várpalota, 1952. április 8. Elvtársi Üdvözlettel: Ihász Ilona könyvtáros [Pecsét:] MBDSZ ÜZEMI KÖNYVTÁRA” Nem tudjuk, hogy a levélváltás milyen összefüggésben van azzal a fejleménnyel, ami Leitner Ferenc dolgozatának eseménynaptára szerint 1952. április 16-án következett be: „Városi Könyvtár létesült a Szabadság Kultúrotthonban. A veszprémi Körzeti Könyvtár 500 db könyvet adott a várpalotai Népkönyvtár részére.”87 Ezt az átadást alátámasztja a Szabadság Kultúrotthon könyvtári vonatkozású levelei között megtalálható két jegyzék. Az egyik „A VÁRPALOTAI Népkönyvtár részére szállított könyvek jegyzéke” címet viseli, amely valóban 500 tételből áll. Ebből 309 tétel szépirodalom, a maradék ismeretterjesztő és ideológiai mű. A másik egy „Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető” által aláírt átadási nyilatkozat „A Veszprémi Körzeti Könyvtárból a Várpalotai városi könyvtár részére küldött folyóiratok jegyzéke” szintén 1952. április 16-i keltezésű. Ezen a listán 18 féle, összesen 95 db „folyóirat” került felsorolásra. Majd egy 1952. április 18-i keltezéssel és „Varga Béla könyvtáros” aláírással kiadott, a várpalotai „Kultúrotthon Igazgató” számára címzett levél szintén arról tanúskodik, hogy a Veszprémi Körzeti Könyvtár „a várpalotai népkönyvtár részére leküldött 500 kötet 87

Leitner Ferenc: im., Eseménynaptár, p. 3.

könyvet” valamint „95 drb. brosurát”, továbbá „a könyvek katalógusát /szürke kartonok/ már a könyvtári rend szerint összerakva küldtem ki [ti. Varga Béla – B. L.].” A kor hangulatát jól érzékelteti az a levél, amelyet a Veszprémi Végrehajtó Bizottság Népművelési Osztályától kapott a kultúrotthon. „Megyei Tanács VB. XIII. Népművelési Osztálya Veszprém, Puskin-tér 5. Tel: 450. Postafiók; 71 Veszprém, 1952. április 11. Várpalota kultúrotthon igazgatójának. Várpalota kultúrotthonban f. hó 27-én darwin halálának évfordulóján országh istván tanár központi előadót kértük fel. Nevezett előadó részére, kérem, szálláshelyről gondoskodni szíveskedjék. Az előadás közönség sikere érdekében felragasztok készítését is szükségesnek tartjuk, ezen felül a tudatosítás minden eszközével biztosítsa az előadás nívóját /mozihirdetés, iskolásgyerekek, meghívó stb./ Éberen figyelje az ellenség megnyilvánulását az előadás előkészítésével és az előadással szemben, azt hárítsa el. Az előadás előkészítéséről jelentést kérek, úgy hogy az beérkezzék legalább két nappal az előadás megtartása előtt. A mellékelt ellenőri jelentést az előadás után kitöltve küldje vissza. Elvtársi üdvözlettel: Zsuppán Mária s.k.” „Szabadság Kultúrotthona VÁRPALOTA ÁPRILIS HAVI KÖNYVTÁRI JELENTÉS Könyvtárunkban az áprilisi hónap folyamán elég gyenge munka folyt. Annak ellenére, hogy az új olvasók száma egyre emelkedik az olvasott könyvek száma jóval kevesebb, mint a múlt hónapban. Ennek oka legnagyobb részben az, hogy a hónapban a legtöbb ünnep ezekre a hónapokra esett. Így azonban a könyvek 85 százalékát felnőtt dolgozók olvassák. Ellenben az is lehet, hogy könyvtárunk nem fejtett ki megfelelő propagandát a könyvtármunka terén. Olvasóink száma 620 fő. Olvasott könyvek száma 560. Könyvtárunk ápr. 22. egy könyvismertető előadást, azaz ankétet

1952. október 31.– Könyvtár bővítése kétezer könyvvel

1952. november 18. – Könyvkiállítás rendezése a Békekongresszus alkalmából – Horváth Géza, Megyei könyvtár vezető

1952. december 3. – Ihász Ilona levele – a Körzeti Könyvtár által felajánlott kétezer könyvre szükség van

1952. március 15. – Sallai István a városi könyvtárnak címzett levele

rendezett a „Különös Házasság” című Mikszáth regényből. Az előadást egy író, Révész Tibor elvtárs tartotta. Aki kizárólag erre a célra utazott Várpalotára. [Sic!] Az előadáson részt vett 300 fő. Ezek közül kb. 50.[!] diák. 300 főből 10 hozzászólás derült ki. Az értékes hozzászólásokat még alátámasztotta két nyolcadikas utörő[!] pajtás hozzászólása, kik értelmesen és világosan feltárták a hallgatók előtt a krelikáris[!] reakció aljasságát. Az előadás kezdete előtt egy órával könyvkiállítást nyitottunk, ami az előadás végéig tartott. Az áprilisi hónapban 3 könyvkiállítást rendeztük, amely minden alkalommal népes látógatásnak[!] örvendett. A fiókkönyvtárakkal általában elég sok baj van. A legnagyobb az, hogy az agitációs és propagandista munkák nem találnak visszhangra. Várpalotán 7 munkásszálló van és minden szállon[!] van könyvtár. A könyvtáros a szálló lakóiból kerül ki. Azonban a dolgozók állandóan változtatják helyüket és így ez esetben a könyvtáros is átköltözik egy másik szállóra. Így tehát arra a szállóra egy másik könyvtárost kell állítani. Azonban nehéz megfelelő dolgozót erre a funkció betöltésére találni [sic!]. Ennek oka az, hogy a bányától eltávozott dolgozók legtöbbnyire a könyvet is magukkal viszik és az így eltűnt könyv már nem szokott előkerülni. A nehézségek ellenére is minden erőnkkel azon leszünk, hogy a hibákat kijavítsák és a dolgozókhoz még közelebb vigyük a könyvet és könyvkultúránk terjesztésével a kultúrforradalmat a győzelem tetőfokára vigyük. Várpalota, 1952. május 5. SZABADSÁG! Ihász Ilona könyvtáros” 1952. május 19-én Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető Ihász Ilona népkönyvtárosnak címezve értesítést küld, hogy a Vájár olvasmányai c. brosúrából 30 db-ot küld, és kéri, hogy „ossza szét kultúrotthon könyvtára és a brigádszállás könyvtárak között és propagálásokat eszközöljön[!].” 1952. május 28-án Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető a községi népkönyvtár vezetőjének címezve egy zavaros értelmű levélben utasít, hogy június 1-jén könyvkiállítást kell szervezni az országszerte rendezett béketalálkozók kapcsán, mert „[a] békéért folyó harc egyik fontos fegyvere a könyv. A

könyvel[!] tudatosítjuk dolgozóink között a békeharc fontosságát.” A levél végén ott az elmaradhatatlan jelentéskérés: az utasítás szerint a májusi beszámoló részeként kell majd megírni, hogy mi történt Várpalotán az országos akció kapcsán. 1952. június 3-án Varga Béla Körzeti könyvtáros Ihász Ilona népkönyvtárosnak címezve kéri, hogy a Körzeti Könyvtárból kiküldött 500 kötet könyv elismervényét, a kiküldött jegyzék egyik példányát aláírva postafordultával küldje vissza. 1952. június 4-én Varga Béla Körzeti könyvtáros a kultúrotthon igazgatójának címezve kéri, hogy „a könyvankétre kiküldött Mikszáth: Különös házasság c. könyveket szedjék össze és küldjék be a Körzeti Könyvtárnak.” 1952. június 12-én Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető „Népkönyvtárak nyári munkája” tárgyú levelében megállapítja, hogy „a tavaszi és nyári munkák beálltával több népkönyvtárunk munkája visszaesett, vagy teljesen leállt.” Ezt helytelenítve módszertani tanácsokat ad, hogy milyen módszerekkel „vegyék fel a harcot”. 1952. augusztus 6-án Gaschler Rezső, a Népkönyvtári Központ hivatalvezető-helyettese a „Városi Könyvtár vezetője” számára küldött levelet, melyben jelzi, hogy „[a] havijelentés feladásának határideje minden hó elseje. Ennek ellenére a jelentését a mai napig nem kaptam meg. Kérem, a jelentését expressz adja postára a késés igazolásával együtt.” A levél hatására 1952. augusztus 11-i keltezéssel Szabadság Kultúrotthon fejléccel MBDSZ ÜZEMI KÖNYVTÁRA Várpalota pecséttel elkészítette a jelentését Ihász Ilona könyvtáros. A feljegyzés elég kevés konkrétumot tartalmaz. Megtudjuk, hogy július 9-én Katona Klára „instruktor” nyújtott segítséget a könyvtári munka jobb végzéséhez. Ezt az első ismert könyvtári „szakfelügyeletnek” tekinthetjük Várpalotán. Júliusban kétszer cserélték az állandó könyvkiállítás anyagát, július 29-én Nagy Sándor88 Sztálin-díjas író mutatta be 88 1949-ben A kis király hídja című elbeszéléséért Kossuthdíjban részesült, 1952-ben pedig a Megbékélés című történetéért Sztálin-díjat kapott. (Nagy Sándor szócikk. A magyar irodalom története. Elektronikus változat: http://mek.niif. hu/02200/02227/html/03/644.html ) Sztálin-díjat rajta kívül csak egy magyar, Aczél Tamás kapott.

1952. április 3. – Március havi jelentés

1952. április 7. – Sallai István hivatalvezető a „Városi Könyvtár Vezetőjének”

1952. április 7. – Varga Béla – Mikszáth könyvek

Megbékélés című elbeszélését. Résztvevők száma: 30 fő. „A munkásszállókon … a dolgozók többsége a nyári időkben veszi ki a szabadságát és üdülőkben szórakozik. És szabad idejében inkább a sportkörök munkájában kapcsolódik, vagy kirándulni megy a közeli hegyekbe. A női szállón ismét könyvtárost cseréltünk. A munkásszállók közül az egyetlen a női szálló ahol lendület mutatkozik. Ennek az oka a nők részére biztosított új női szálló, melyben barátságos és vonzó társalgó áll a nők részére.” A hónap keresett könyvei: Egri csillagok, Az Artamonovok, A vasváros, A Vaspata, Moszkvai úttörők, Új Zrinyiász, Ezt láttam Amerikában, Washingtoni történet, Spartacus, Párizsi NotreDame, Magány, Maruszja, Az aratás, Próbatétel, Karenina Anna. 1952. augusztus 8-án A FSZEK-ből dr. Katona Klára a „Jó Szerencse”[!] Kulturotthon[!] szakszervezeti könyvtárosának írja, hogy a Népművelési Miniszter rendelete alapján szeptember 1-jéig el kell végezni a leltározást. 1952. augusztus 12-én Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető[!] a Községi Népkönyvtár vezetőjének címezve kéri, hogy az augusztus 20-i ünnepségre készüljenek könyvkiállítással. „Ahol egész napos lesz az ünnepség és megoldása lehetséges létesítsenek kisebb olvasó parkot. Pár asztalnál egy hűvösebb helyen kölcsönözzenek könyvet. […] Értesítem, hogy a Körzeti Könyvtár a kiállítások nagyrészét ellenőrzi. […] Jelmondatok: „A könyv fegy ver a dolgozók kezében”, „Magyar népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”, „Alkotmányunk biztosítja minden dolgozónak művelődéshez való jogát.” 1952. augusztus 18-án a Megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya nevében Ács László a „Községi Tanács V.B. Elnökének”, „Üzemi Szakszervezetek Titkárának”, „Szakszervezeti üdülők vezetőjének” címezve a „Magyar népköztársaság Minisztertanácsának 1952. május 6-án megjelent 2.043/13/1952. számú rendeletének[!]” 8. pontjára hivatkozva „A Körzeti Könyvtár által alapított községi Népkönyvtárak augusztus 31-ig a könyvtár állományának ellenőrzése érdekében a leltárok másolatát be kell küldeni a Körzeti Könyvtárhoz.”

1952. augusztus 27-én Varga Béla Körzeti Könyvtár vezető[!] a Községi Népkönyvtár vezetőjének címezve határozott hangú levélben értesíti, hogy „ez évben szeptember 6-14-ig szervezzük meg az évenkénti szokásos könyvnapokat. Külön kiemeli, hogy „[a]zokban a községekben ahol bánya van vagy községi lakosság közül többen átjárnak dolgozni a bányába szeptember 7-i kiállítást bányászvonatkozású könyvekből rendezzék meg. A kiállítás bányászvonatkozású kiállítással a jegyzéket mellékeljük.” Az Ács László osztályvezető által írt levélre is hivatkozva tájékoztat, hogy a könyvleltárt el kell készíteni folyó hó végéig, továbbá jelzi, hogy „a bejelentéshez szükséges nyomtatványokat e hó 22-én kiküldtük a községi Tanácsok V.B. Elnökeinek a nyomtatványok szeptember 15-ig viszszaérkezéséért az Elvtársat is felelőssé tesszük. Keresse fel a Községi Tanács Elnökét és beszéljék meg a nyomtatvány kitöltését.” 1952. szeptember 3-i keltezéssel készült el az 1952. augusztus havi könyvtári jelentés. „Szabadság Kultúrotthon Várpalota Augusztus havi könyvtárjelentés Könyvtárunkban aug. hónapban hatalmas munka folyt. A hónap elején értesítést kaptunk a leltározásról. Ezért vissza fogtam a saját könyveinket csak a Körzeti Könyvtár tulajdonát képező könyvekből adtam ki. Miután megtudtam Varga elvtárstól, hogy azokat a könyveket is bekell[!] venni a mi leltárunkban így lezártam a könyvkölcsönzést. Aug. 20-ra az állandó kiállítást frissítettük és az ifjúsági ankétot rendeztük. Az ankét Gárdonyi: Egri csillagok c. könyvéből tartotta Nyakas elvtárs. Az ankéten résztvett 50 diák. Nagy élvezet el hallgatták és a fiúk akkor márt[!] legtöbben olvasták, maguk is élvezettel mesélték el egyes részleteit. Mikor az ankét véget ér a gyerekek megkérték Nyakas elvtársat, hogy meséljen nekik a Veszprémi várról. Nyakas elvtárs táblán rajzzal egészítette ki magyarázatát. A gyerekek még a várpalotai vár történetére is kíváncsiak voltak, de mivel Nyakas

1952. április 8. – Ihász Ilona levele, hogy ők nem városi, hanem üzemi könyvtár!

1952. április 15. – Varga Béla – Ankét szervezése Révész Tibornak. „...szervezzék meg a hozzászólásokat is!”

elvtárs sem ismerte a várat, így nem tudott róla beszélni. Az előadás alatt bőven ismertette az Eger várnál lefolyt harcokat. Augusztusban minden időt a leltározással töltöttünk el. Minden más munka szünetelt. Bányásznapra az állandó könyvkiállításunkat teljesen bányász tartalmú könyvekre cseréljék át. Azonkívül az állami könyvterjesztővel karöltve a könyvhét több könyvkiállítást, kölcsönzést és vétel fogunk tartani. Várpalota, 1952. szept. 3. Ihász Ilona”

1952. április 11. Zsuppán Mária levele – Darwin halálának évfordulója

1952. szeptember 19-én Bózsa István kult. nev. o. v. (vagyis a kulturális nevelési osztály vezetője) írja Ihász Ilona „könyvtáros elvtársnőnek”, hogy „[a]z augusztus havi könyvtárjelentést megkaptuk, amelyben közli, hogy egész hónapban leltározást tartottak és így csak az ’Egri csillagok’ című könyvből rendeztek könyvankétot, amelyen részt vett 50 fő. Kérjük, hogy ezen túlmenően közölje azt is, hogy készültek az Ünnepi Könyvhétre és az hogy zajlott le. Az ünnepi könyvhét ideje alatt, hány könyvet kölcsönöztek ki, hány könyvet vásároltak a dolgozók és milyen volt az érdeklődés a könyvek iránt. Ezenkívül szeretnénk, ha a jelentés a jövőben foglalkozna a többi üzemek könyvtármunkájával is.” 1952. szeptember 29-én Varga Béla, Megyei Könyvtár vezető[!] értesíti a Kultúrotthon igazgatóját, hogy 20 db Zolnai Vilmos: Várpalota c. könyvet küldött a már megbeszélt ankéthoz, amelynek megtartására magát a szerzőt kérte fel. A könyveket az olvasók és főképp a város régi lakói között kéri kiosztani. Továbbá kéri vissza a régi ankétek megtartására küldött könyveket, valamint a megyei könyvtár két ládáját, amit „már vagy 5-ször megígért a könyvtáros.” A levélből kiderül, hogy ekkor már biztosan függetlenített – ma úgy fejeznénk ki: fő állású – könyvtáros van a kultúrotthonban. 1952. október 10-én Arany János halálának 70. évfordulója alkalmából – mellékelt útmutató alapján – könyvkiállítás megrendezésére kéri fel a „könyvtárvezető elvtársat” a Népkönyvtári Központ helyettes hivatalvezetője, Gaschler Rezső, hozzátéve, hogy az eredményekről jelentést küldjön a központba.

1952. október 14-én egy vészjósló hangulatú levél megy az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak Izsó József kult[úr] ott[hon] pol[itikai] m[unka] t[ár]s aláírással: „Kérjük, az elvtársakat, hogy értesítsenek bennünket arról, hogy a címünkre érkezett /Bányász Szakszervezet/ 150 drb. Kétlakiság c. brosurát milyen megrendelésre küldték és a megrendelésen kinek a neve szerepel. Kérjük, az elvtársakat, hogy kérésünkre postafordultával válaszoljanak.” A jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem tudjuk, hogy mi lehetett az előzménye, és mi a következménye a levélnek. 1952. október 31-én Varga Béla, a Veszprém Megyei Könyvtár vezetője arról értesíti a kultúrotthon igazgatót, hogy „[a] Népművelési Minisztérium a Szot-al[!] megállapodott, hogy a Megyei könyvtár a Várpalotai Bányász kultúrotthon könyvtárát 2.000 kötet könyvvel bővíti. A kiadott anyagot úgy tartjuk nyilván, mint falusi népkönyvtárat.” 1952. november 18-án Horváth Géza, a Veszprém Megyei Könyvtár vezetője felkéri a „Népkönyvtár vezetőjét”, hogy a Békekongresszus alkalmából könyvkiállítást szervezzen, majd az eredményről a havi jelentésben „emlékezzen meg”. 1952. november 19-én Ihász Ilona könyvtáros és Leitner Ferenc kultúrház igazgató – az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak, Halom Gyulának címezve a levelet – 4.000 db katalóguskartont, 500 db olvasójegyet és 500 db belépési nyilatkozatot kérnek. 1952. december 3-án írt levelét Ihász Ilona a Szabadság Kultúrotthon könyvtárosaként írja alá, és a Körzeti Könyvtár vezetőjének címezve azt kéri, hogy a megígért 2.000 db könyvet küldjék meg. Érdekes közjátékot tanúsít az 1952. december 9-én kelt levél, mely Fülöp Gézánénak szól: „Szabadság Kultúrotthon, VÁRPALOTA Fülöp Gézáné, NAGYATÁD Értesítjük az elvtársnőt, hogy amikor a várpalotai legényszálló gondnoki lakásából elköltözött a konyhaszekrényében álló népkönyvtár tulajdonát képező könyveket a mai napig nem adta vissza az illetékes könyvtárosnak. Ez igen komoly eset mér

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

annál inkább is mivel nem volna szabad 3 drb. könyvnél többet kikölcsönözni és még kevésbé a könyveket hónapokon át kitulajdonítani, mert a könyvtár nem csak egy emberé, hanem minden dolgozóé. Kérjük az elvtársnőt, hogy a könyveket, postafordultával sürgősen küldje vissza, mert ellenkező esetben az ügyet a bíróságnak átadjuk. Várpalota, 1952. dec.9. Ihász Ilona Leitner Ferenc könyvtáros kult.ig.”

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

A kor elvárásainak megfelelően a Szabadság Kultúrotthon 1953. I. tervnegyedévi könyvtárfejlesztési tervében az szerepel, hogy a keretösszeg 60%-át szépirodalmi, 15%-át ideológiai, 15%-át ismeretterjesztő és 10%-át szakmai művek beszerzésére fogják fordítani. (NB: ekkor még a városi könyvtár szerves része a Kultúrotthonnak!) Szintén a városi könyvtár gyűjteményével van összefüggésben az 1953. július 28. és augusztus 14. között keletkezett könyvjegyzék, melyen 397 kötet, tételesen felsorolt könyv átadás-átvételét igazolja Papszt Gizella és Varga Béla aláírása. (A gépelés során a számozást elrontották, így 297. tételszám szerepel az utolsó kötet mellett). A kultúrotthon könyvtári levelezésében fellelhető ebből az időszakból egy 294 kötetnyi könyvet felsoroló 2. számú jegyzék, mely a Körzeti könyvtárak ismeretterjesztő anyagát részletezi. Ezek a könyvek gyaníthatóan szintén a várpalotai városi könyvtár gyűjteményének részét képezték. 1953. augusztus 14-én kelt levélben Papszt Gizellának címezve írja Varga Béla, hogy mint a városi könyvtár vezetőjét kénytelen lesz megbírságoltatni, ha nem küldi vissza Gárdonyi: Egri csillagok és Zolnai Vilmos: Várpalota c. könyveit. „Üzemi Könyvtár / Papszt Gizella/ Várpalota Kérem az Elvtársnőt, hogy a Megyei Könyvtártól a várpalotai könyvtár részére ankét céljaira kiküldött Gárdonyi: Egri csillagok és Zolnai Vilmos: Várpalota c. könyveket küldje vissza. A könyvek már lassan egy éve lesz, hogy Várpalotán vannak. Én már több ízben az

Elvtársnőnek is megmondtam, hogy a könyveket küldjék vissza, mert semmi indok sincs, hogy ott tartsák, és más könyvtáraktól vonják el azt. Egy hét múlva a könyvek a Megyei Könyvtárban legyenek, ellenkező esetben az Elvtársnőt, mint a városi Könyvtár vezetőjét a Tanácson keresztül kénytelen leszek megbírságoltatni. Veszprém, 1953. augusztus 14. Varga Béla könyvtárvezető h.” A levelezésből úgy tűnik, 1953-ban kiemelt rendezvény volt az októberi ünnepi könyvhét. Az 1953. szeptember 15-én keltezett, Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kulturális osztályának írt levélben Ihász Ilona könyvtáros az októberi ünnepi könyvhét előadóiról, könyvbemutatóiról levelez, amely egyben arról tanúskodik, hogy a szakszervezet kulturális osztálya központilag koordinálta, irányította a könyvtári ismeretterjesztő előadásokat. Majd az október 23-án kelt jelentésben az ünnepi könyvhétről részletesen beszámoló várpalotai könyvtárosok sikeresnek ítélték meg helyi akciójukat. Jelentésükben 180-200 illetve 380-400 fős látogatottságú ankétokról számoltak be. A közönségnek nem csak a száma, hanem az összetétele (vájártanulók) is árulkodik arról, hogy a rendezvényeken nem önkéntesen, hanem odaszervezetten vett részt a hallgatóság. Egy helyi pedagógus, Német (vagy Németh?) István aktivitása is szembetűnő a jelentésben. A beszámolóban fontos adat, hogy ekkor tíz fiókkönyvtár volt a városban, és nem kevésbé jelentős, hogy Papszt Gizella a városi könyvtár vezetőjeként írta alá az iratot. „Szabadság Kultúrotthon Várpalota Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Kult.nev. oszt. vez., Budapest Az elvtársaktól leküldött tájékoztatót a kult. ig. elvtárstól megkaptam rajtam kívül álló okok miatt a határidőt nem tudtam betartani. A könyvhéten egy könyvismertető előadást és egy ankétet fogunk tartani a következő sorrendben. Okt. 4.-én vas. d.e. 10 órakor ünnepélyes megnyitó és könyvismertető előadás Zsurba: Alexandr Matroszov c. könyvéből. Ismertető után ingyenes filmvetítés

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

Támadás 6.25-kor c. Okt. 9.-én azaz pénteken d.u. 6 órakor Hegedűs Géza: Hajnal a tárnák fölött c. könyvéből ankét, ankét után műsor. A könyvhéten nemcsak ez a két előadás lesz, de ezeknek nem kérünk előadót, mert az helyben fogjuk megoldani, de erre a két előadásra feltétlenül kérünk előadót. Ha a késés miatt nem áll az elvtársak módjában előadókat biztosítani, akkor postafordultával bennünket értesítsenek, hogy mi megfelelő intézkedéseket tehessünk. Várpalota, 1953. szept. 15. Ihász Ilona” Az Ünnepi könyvhét megrendezéséről szóló jelentés, melyet Papszt Gizella mint Városi Könyvtár vezetője írt alá: „Szabadság Kultúrotthon Várpalota ÜZEMI KÖNYVTÁRA. Tárgy: Jelentés az ünnepi könyvhét megrendezéséről 178-179-180-181/953 A szokásos ünnepi könyvhét megrendezésére szept. 12-én kaptuk meg az útmutatót. Könyvtárunk azonnal megkezdte a munkát. Elsőnek kidolgoztunk egy tervet a könyvhétre melyet mellékelve meg küldünk. Majd megszerveztük a könyvheti bizottságot. Bizottság tagjai: Kultúrotthon ig. /Bozsó József/

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

Népművelési előad. /Gunics Katalin/ Könyvtárosok. /Ihász Ilona/ Papszt Gizella/ és / Bognár Istvánné/ Könyvterjesztő vez. /Supka Kálmánné/ DISZ titkár /Szabó Sándor/ A bizottság tagjai szept. 17-n ültek össze és megbeszélték a könyvtárosok által kidolgozott tervet s egyhangúan jóváhagyták és megkezdték a munkálatot. Mindenki vállalt valami egyéni munkát is. Amiből következőket valósították meg. Bozsó: Biztosította a termet. Pestre utazott filmért, mert ez a film nem szerepelt a Mokép műsorában. A kiállításhoz dekorációs anyagot biztosított drapéria, karton, virágok stb. Gunics: Elnökölt az ankét és az ismertetőn, megnyitotta a könyvhetet. A város különböző területein könyv-

kiállításhoz kirakatott biztosított. Kultúrműsort adott az ankét után. Könyvtárosok közösen dolgoztak: A tervben feltűntetett ismertetőre előadót kértük előbb a Szak.Szerv Közp. kult, oszt-tól miután onnan elutasították, mert nem állt módjukban előadót biztosítani csak az ankétra. A másik két ismertetőre a Népműv előadón keresztül helyi pedagógust kértünk fel az ismertetők megtartására, aki aztán el is vállalta és meg is tartotta. Ezután ki adtuk a könyvet az ankétra és minden alkalmat megragadva propagáltunk az ankét és az ismertetők időpontját és célját. Azután plakátokat festettünk melyen feltüntettük az egész könyvheti programot. A plakátokat két héttel a könyvhét előtt kifüggesztettük. S a plakátok szövegét az üzemi, városi és kultúrotthon hangos riadóján naponként hirdette. Mi könyvtárosok pedig kölcsönzéskor mindig a könyvheti programról beszélgettünk az olvasókkal. Elkészítettük a kiállítások anyagát ebben nagy segítséget nyújtott a Műszaki Egyetemi könyvtártól leküldött elvtársnő. Segített teát választani, ahhoz megfelelő könyveket is kiválasztotta a dekorációnál is feltudtuk[!] használni. Segítséget. Az útmutatókból választottunk ki jelmondatokat és azokat aktívák segítségével kemény karton csíkokra írtuk. Október 3-án az 1 számú legforgalmasabb népbolt kirakatában és az 1. számú cukrászda kirakatában könyvkiállítást csináltunk. Okt. 4-én reggel 7 órakor elkészítettük egy kiállítást a kultúrotthon nagy termében ahol d.e. 10 órakor ünnepélyesen megnyitottuk a könyvhetet. Majd megtartottuk Zsurba: Alexandr Matraszov c. könyvből a könyvismertetőt. Ismertetőt Német István helyi pedagógus tartotta. Az ismertető után ingyenesen vetítettük Támadás hathuszonötkor című filmet mely Alexandr Matraszov életének egy részét egy hősi halálát mutatta be. Résztvevők száma: 450 személy Kiállítások témája: 1 számú népbolt. Kiállítás 5 részre tagozódik. 1. /középen/ ideológia. Felirat: A béke erői megdönthetetlenek 2. /jobbról / népi dem. Ismerjük meg népi dem. irodalmát 3. /jobb sarok/ szovjet Szovjet irodalom iskola a mi népünk számára 4. /ballról/[!] új magyar Az író kötelessége a nép elsősoraiban haladjon

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

5. /ball[!] sarok/ klasszikus Tanuljunk a klasszikusoktól A ………….gi [olvashatatlan – B. L.] irodalom, 1 Gorkij kép, és egy másik kép, amely ábrázolja, hogy a Szovjet Pionírok meg vitatják a rossz feleletekte .[!] Jelmondat: „Olvass többet barátod segítő társad a könyv” /Gorkij/ Életemben az első örömet az első könyv okozta. Gorkij. Október 4-én d,e.[!] a meg nyitóra meg rendezett a kiállítás az épülő szoc.-ról szól. Jelm.: „A magyar nép olvasó néppé válik olvasva építi a szocializmus[t]. Hogyan segít a könyvtár olvasmányod kiválasztásában. Jelm.: Mi minden ember[t] műveltté akarunk tenni. …

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

Okt. 6-án A Vájár Iskolánál nagy szabású könyvkiállítást rendeztünk meg melyet 350 vájártan tanári és nevelő kar tekintett meg. Téma 3 részre bomlik: 1. Bányász szak. és szépirod. 2. Népszerű term tud. 3. Ifjúsági irod. /13-17 évig/ Jelmondat: Szeresd a könyvet, tudás forrását! Pártunk egyik legbiztosabb pillére a bányász! … A könyvet ellehet égetni, de a tudás lángja tovább lobog.” Okt. 7-én Kiállítás és ismertető az üzemben a bányába leszálló dolgozók részére. Kiállítás bányásztéma: Jelm.: Pártunk egyik legbiztosabb pillére a bányász! Ismertető: Majerova: Bányászballada c. könyből[!] előadó: Mémet[!] István. helyi pe hallgatók száma: 380-400 fő. Okt. 8. Utolsó előkészületek és simítások az ankéthoz Okt. 9. d.u. 6 órakor ankét Hegedűs Géza: Hajnal a tárnák fölött c. könyvből /Központi előadó/ Kiállítás bányásztéma: Jelm.: Pártunk egyik legbiztosabb pillére a bányász! Az ankéton résztvevők száma: 180-200 fő. Zöme vájár tan. Hozzászóló 2 személy. Hogy a vita nem alakulhatott ki, annak az okát abban látjuk, hogy csak 12 db könyv állt rendelkezésre, abból 9 db a vájártanulók között lett kiosztva. A Tanulók közül kevesen olvasták a könyvet, és aki olvasta nem mert meg szólalni.

A könyvhét leforgása alatt a 10 fiók könyvtár közül 6 fiókkönyvtárba rendeztünk kiállítást a fiók könyvtárosokkal karöltve. A könyvhéten belül olvasóink száma 150 fővel növekedett és 430 db könyvet kölcsönöztünk ki. Tapasztalatunk az, hogy az ünnepi könyvhéttel elértük a célunkat. Könyvtárunkaban[!] meg nőtt[!] az érdeklődés a könyveink iránt nem kevésbé a szovjet irodalom az ifjúság körében változatlanul a Verne könyvek iránt. Mi könyvtárosok nem elégszünk meg az elért eredményekkel, hanem mindent meg teszünk annak érdekében, hogy az érdeklődést tovább fokozzuk. Várpalota, 1953. október 23. [A könyvtárosok aláírása] Ihász Ilona, / Bognár Istvánné, / Papszt Gizella s.k. Üzemi könyvt vez / Üzemi könyvt hely / Városi könyvtár vez.” A levelezés következő fontos iratai a kultúrotthon október és november havi jelentései a könyvtári munkáról. Ezek a jelentések arról tanúskodnak, hogy ezekben a hónapokban a könyvtárosok a nyilvántartásaikat igyekeztek rendezni. Arról panaszkodnak, hogy nem kapták meg a munkájukhoz szükséges nyomtatványokat, amely hátráltatja őket az olvasók beiratkoztatása során, illetve a könyvek katalogizálásában. (A későbbi városi könyvári feljegyzésekből tudjuk, hogy csak az 1960-as évek elején sikerül ténylegesen rendezni a könyvtári nyilvántartásokat.) A korábbi jelentésekhez képest újszerű, hogy az 1953. november havi beszámolóban hangsúlyosan megjelenik az ifjúsággal való törődés igénye. „Szabadság Kultúrotthon 186-187-188-189/953. Várpalota Jelentés a könyvtár október havi munkájáról Könyvtárunk munkáján az októberi hónapban némi javulás mutatkozott. Hónap elején 10.-ig az ünnepi könyvhét megrendezésén dolgoztunk, melyről már küldtünk jelentést. Munkánk eredményét tükrözi könyvtárunk megnövekedett forgalma, és a fokozott érdeklődés

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

a könyvek iránt. Az óktóberi[!] hónapban 85 új olvasó iratkozott be és 1781 kötetet kölcsönöztünk + a fiókokon 550 kötetet. Összesen 2327 kötetet. Fiókkönyvtárunkon is javul a munka. A leányszállón és a 3-4-es inkámi szállon[!] leváltottuk a könyvtárosokat és cserélük[!] a könyveket is. Az Ősi-úti aknánál új fiókot nyitottunk. Szeptember végén a Kossuth-utcai munkásszállón nyitottunk fiókot, ahol a könyvtáros feltűnően jól dolgozik. Ezeken a fiókokon a könyvtárosokat, az újakat is és azokat is akik kezdettől fogva kezelik a könyvtárat, – úgy készítjük elő a feladatok elvégzésére, hogy a könyvtár munkát ne tehernek érezzék és a feladatokat megfelelően tudják elvégezni. A Brembergi és a DISZ szállon[!] kissé hanyatlik a munka. ezen a legrövidebb időn belül változtatni kell. A Cseri-aknán egyenletes munka folyik. A fiókokat hetenként látogatjuk, segítünk a könyvtárosoknak. Munkák eredményét mutatja, hogy a Kossuthszállón 23 olvasó 60 kötet könyvet kölcsönzött, az Ősi-úti aknánál 10 olvasó 22 könyvet, a DISZ szállón 27 olvasó 38 könyvet, a Cseri-aknánál 160 ember 280 könyvet. A fiókkönyvtárak összesen 550 kötet könyvet kölcsönöztek. A hónap elején tervbe vettük könyvtárunk belső helyreállítását, amit nem tudtunk végre hajtani, mert nem kaptunk[!] meg a megfelelő anyagot. Így például: az új és a még kimaradt könyvek bekatalogizálása, katterezése[!] és könyvkártyával való ellátása, az elkésett olvasók felszólítása mind lehetetlenné vált mert a szeptemberben megrendelt nyomtatványokat többszöri sürgetés ellenére még most sem kaptuk meg. Így az októberi hónapban a könyvhéten kívül, a fiókok rendezésével voltunk elfoglalva. A novemberi hónapban a személyi és törzslapokat fogjuk rendbehozni[!] a pontos statisztika érdekében és legalább két jó aktívát szervezünk, a DISZ és Brembergi, 1-2-es inkámi szállón levő könyvtárak munkáját megjavítjuk. A brembergi-szállón[!] könyveket váltunk, amennyiben anyag áll rendelkezésünkre a múlt hónapba elmaradt munkánkat bepótoljuk, annak érdekében, hogy könyvtáraink végre tudják hajtani a módosított

kormányprogram megvalósítása érdekében Pártunk és kormányunk által kitűzött feladatokat. Várpalota, 1953. nov.4. [aláírások] Papszt Gizella Ihász Ilona könyvtáros könyvtáros [Pecsét:] M.B.D.SZ. ÜZEMI KÖNYVTÁRA VÁRPALOTA” „Szabadság Kultúrotthon Várpalota 207/953. Tárgy: November havi jelentés Könyvtárunk tervét nem tudjuk teljesíteni. A megrendelt nyomtatványok még máig sem érkeztek meg, így a hónap végén kénytelenek voltunk Pestről a könyvtárosok boltjából beszerezni. Törzslapot azonban sehol sem kaptunk. Ez nagyban nehezíti munkánkat, mert a törzslapot hejetesíteni[!] kell, ami később a munkánk rovására megy. Anyag hiánya miatt a könyvtárak szervezésével és rendezésével foglalkoztunk. November hetedikére két könyvkiállítást rendeztünk egyet a kultúrotthon előcsarnokában, a másikat a népbolt kirakatában. A kiállításon érzékeltettük az Októberi Szocialista forradalom jelentőségét. A leány szállón és a négy Felsőinkámi legény szállón[!] cseréltük az Ősi –úti legény szállón[!] pedig bővítettük a könyvállómányt[!]. Fiók könyvtárainkat[!] minden héten sorra látogatjuk, segítsük a könyvtárosok munkáját. Az adottságunkhoz mérten igyekszünk kívánságukat kielégíteni. Meg kell említeni annyira kifogytunk, hogy hiány miatt nem tudjuk megnyitni december hónapra beütemezett egy fiókkönyvtárunkat. Szükségünk van minél előbb új könyvekre, mert napi kölcsönzések alatt is nehéz az olvasók kielégítése. Nagyon nehezek az ifjúsági napok. Kevés az ifjúsági könyv és sok az ifjú olvasó. Feltétlenül szükség van ifjúsági könyvekre. Itt kérjük a megyei könyvtár támogatását. December hónapban egy mese délutánt[!] fogunk szervezni, amelynek sikeréről utólag fogunk be számolni[!]. November hónap végére könyvállományunkszáma[!]: 6460 köt. Beiratkozott olvasónk száma: 1156 fő. Kikölcsönzött köteteink száma: 1977 köt.

1952. április 16. – Varga Béla – A városi könyvtárnak küldött könyvek jegyzéke

Összes fiók könyvtáraink[!] könyvállománya 1045 kötet. Beiratkozott olvasóik száma: 813 fő. Kikölcsönzött köteteik száma: 966 köt. Könyvtárunk beiratkozott olvasóinak száma a fiók könyvtárakéval együtt: 1969 fő. Kikölcsönzött köteteink száma a fiók 190 főkönyvtárakéval együtt: 2943 köt. Ebbe a hónapban nagy sújt[!] fektettünk az olvasók újra iratkoztatására, amit azonban hónap közepén törzslap hiánya miatt abba kellett hagynunk. A beiratkozott olvasók számát az eddig újra iratkozott és július óta rendszeresen kölcsönző olvasók kartonjának összeszámolásából kaptuk. Várpalota. 1953. XII.3. [Csak a könyvtárosok aláírása] Bozsó József Ihász Ilona Papszt Gizella kult ig könyvtáros könyvtáros” A Népművelési Minisztérium a várpalotai városi könyvtár vezetőjének címezve csoportos rádióhallgatás szervezésére tesz javaslatot, mellékelve a december 24. és 27. közötti rádióműsort.

1952. április 16. – Varga Béla – a Várpalotai Városi Könyvtárba küldött folyóiratok jegyzéke

„NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM Budapest, Báthory u. 10. Városi Könyvtár Vezetőjének Várpalota Hiv. szám: 8792-34-82 Tárgy: Csoportos rádióhallgatás szervezésére javaslat Felhívom az Elvtársak figyelmét a Rádió alant közölt műsorszámaira és kérem - amennyiben a kultúrotthonban, vagy könyvtárban rádiókészülék van - hogy ezekre az alkalmakra szervezzenek csoportos rádióhallgatást. A közös rádióhallgatás után beszélgessenek el a megjelentekkel, mondják el a hallgatók, mennyiben értenek egyet az elmondottakkal. Kérem, hogy a dolgozóknak- a közölt műsorral kapcsolatos- véleményét 1954. január 8.ig juttassák el a Megyei Tanács Népművelési Osztályához. December 24.-én Kossuth adón 20.15-21.00ig Száncsengő: Zenés irodalmi műsor December 25.-én Kossuth adón 16.00-16.45ig Szerenád. Vidám, zenés játék a szerelemről. Írta Szász Péter. Zenéjét szerezte Fényes Szabolcs

December 25.-én Petőfi adón 17.20-17.50-ig János Vitéz. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye December 26.án Kossuth adón 20.15-22.00ig: Jót nevettünk novemberben December 27.-én Kossuth adón 16.00-16.50-ig. Szabadság, szerelem. A Rádió irodalmi folyóirata. Budapest, 1953. december 18. Mikó Zoltán s.k. osztályvezető” Az 1953. december havi jelentés 1954. január 6-ai keltezéssel készült. Ebben arról számolt be a két könyvtáros, hogy leváltották az igazgatót (Leitner Ferencet), és a vezetői teendők ellátását az üzemi könyvtárosra (Ihász Ilonára) bízták. A másik könyvtáros (Papszt Gizella) két hétig betegség miatt nem dolgozott, mivel a napokig nem működő fűtés miatt meghűlt. Tíz fiókkönyvtárat jelentettek le, és ami a november havi jelentés után különösen feltűnő, hogy egyáltalán nem említették meg az ifjúságot. „SZABADSÁG KULTÚROTTHON VÁRPALOTA Decemberi havi jelentés December hónapban egy kicsit visszaesett a kölcsönzés. Ennek oka részben az, hogy az úttörők közül sokan vissza adták[!] az olvasó jegyüket[!], azzal a kifogással, hogy most sok a tanulni való és egy kis ideig szünetelnek az olvasással. A másik oka az, hogy a – Kultúrotthon igazgatót le váltották, de helyette nem neveztek ki senkit hanem az üzemi könyvtárost bízták meg a feladatok elvégzésével. Így a könyvtárosnak elég dolga volt annélkül[!] is a könyvtárral úgyszólván semmit sem tudott törődni. A másik könyvtáros betegség miatt két hétig távól[!] volt, így aktívák kölcsönöztek. Ami a kölcsönzésen nagyon meg látszik. Voltak olyan problémák is ami nagyban akadályozta a munkák pontos elvégzését. Így a könyvtár fűtésével is nagyon sok kellemetlenség volt. Sem a kályha sem pedig a fűtő anyag[!] nem volt jó és így egész napokta[!] át fagyoskodtunk a hideg hejiségben[!] ennek következtében a könyvtáros alaposan meg is hűlt. Most egy új kályha és jobb fűtő anyag[!] beszerzésével talán kiküszöböltük ezt a nehézséget.

1952. április 18. – Varga Béla – a Várpalotai népkönyvtárba küldött dokumentumokról

A központi könyvtár könyvállománya: 6770 köt. Az 1953 évben beiratkozott olvasók száma: 1160 fő. Kikölcsönzött kötetek száma: 1628 köt. Helyi eszközökből 310 köt gyarapodott a könyvtár A műhely könyvtárak jelentése. Tíz fiók könyvtárunk[!] Van. Össz műhely könyvtárak[!] könyvállománya: 1045 köt. Összes beiratkozott olvasóik száma: 1014 fő Kikölcsönzött köteteik száma: 628 köt. Január hónapban kapunk uj kult. ig.-tót[!] igy az üzemi könyvtárós[!] újra mint könyvtáros fog működni. fogadjuk, hogy jobb munkát – fogunk kifejteni. Várpalota, 1954. jan.6. [Aláírások] Ihász Ilona Papszt Gizella könyvtáros könyvtáros [Pecsétek:] M.B.D.SZ. KÖNYVTÁRA VÁRPALOTA”

1952. május 5. – áprilisi jelentés 1. lap

A várpalotai Városi Könyvtár állományát 1954ig a veszprémi Körzeti (majd Megyei) Könyvtár gyarapította, mely azonban nem különült el határozottan a Kultúrotthon könyvtári állományától. (Ezt bizonyítja az 1954. április 7-én kelt, március hóra vonatkozó jelentés, amelyben arról számolnak be, hogy a munkájuk „…nagy részét a városi könyvanyag összegyűjtése foglalta le, mivel a könyvek egy része a fiókkönyvtárakon volt”.) Ez az állapot változott meg az 1954-es év során. A Népkönyvtári Központ 1954. január 6-ai keltezésű leveléből tudjuk, hogy az 1954-es évre 13.000 Ft vásárlási keretet biztosítottak központilag a várpalotai városi könyvtár számára, melyet negyedévenként egyenlő mértékű (3250 Ft-os) ütemezésben lehetett felhasználni. A negyedéves keretek túllépése esetén a könyvtárvezetőnek fegyelmi felelőssége volt. Érdekes közjátékra utal a kultúrotthon könyvtárosai által 1954. március 15-én megírt levél, melyből kiderül, hogy Polovicz Márton „elvtársnak”, a Várpalotai Szénbányák Norma Osztály munkatársának panaszai voltak a könyvtár munkájával kapcsolatban. Ezért a könyvtárosok

Polovicz Mártont a könyvtárral kapcsolatban felmerült kérdéseinek megbeszélése és építő kritikájának meghallgatása céljából 18-ára, csütörtökre meghívták a könyvtárba. „NÉPKÖNYVTÁRI KÖZPONT Tárgy: Az Á.K.V. Könyvtárellátóval kötendő 1954. I. negyedévi szerződés Budapest, V. Guszev u. 1. K.K.-865-1/1954. N.K. Városi Könyvtár Vezetőjének, Várpalota 1954. január 1-től a megyei, járási és városi könyvtárak részére a helyi kölcsönzésre szolgáló könyvanyagot az Állami Könyvterjesztő Vállalat Könyvtárellátó Osztálya fogja közvetlenül szállítani és az erre vonatkozó szerződést megkötni. A szerződést a Könyvtárellátó fogja közvetlenül aláírás és kitöltés végett elküldeni. A könyvtár a helyi kölcsönzési anyagot maga választja ki, köti meg közvetlenül a szerződést a Könyvtárellátóval és rendeli meg a kiválasztott könyveket. A könyvtár az 1954. évben összesen 13.000 Ft értékben vásárolhat könyvet. Értesítem, hogy negyedévenként a könyvtárakra eső, a helyi kölcsönzést szolgáló könyvanyag beszerzésére előirányzott hitelkeret 3250 Ft. Felhívom, hogy a közölt negyedévi 3250 Ft összegnek csak 60%-ára 1950 Ft-ra kösse meg a Könyvtárellátóval a szerződést, a fennmaradó 40%-ot 1300 Ft-ot a boltokban való vásárlásra fordíthatják. A hitelkeretet fegyelmi felelősség mellett túllépni, és a másik negyedévre átvinni nem lehet. A könyvek vételárát az Á.K.V. közigazgatási inkasszó útján emeli le. A könyvek átvételét számlákon, vagy a szállítójegyzékeken kell igazolni. A vásárolt könyvekről egy számlamásolatot hivatalunkhoz kell felterjeszteni. A könyvtári ügyvitelhez szükséges adrémázott kartonokat a Könyvtárellátó fogja szállítani. A könyvtár ügyvitelével kapcsolatos nyomtatványokat ugyancsak szerződésben kell lekötni, ezeket azonban a könyvtár saját költségvetéséből fedezi. Budapest, 1954. január 6. Borza László, a Népkönyvtári Központ vezetője”

1952. május 5. – áprilisi jelentés 2. lap

„Szabadság Kultúrotthon Várpalota Várpalotai Szénbányák Norma Osztály Polovicz Márton Elvtársnak, helyben Kérjük Polovicz Márton elvtársat, hogy f. hó 18-án azaz csütörtökön látogassa meg a könyvtárat. Ugyanis értesültünk, hogy az elvtársnak különféle panaszai vannak a könyvtármunkával kapcsolatban. Szeretnénk felmerült kérdéseire megfelelni, azonkívül, azonkívül[!] mindennemű építőkritikát[!] örömmel fogadunk, s igyekszünk azt munkánk megjavítása érdekében felhasználni. Várpalota, 1954. márc. 15. Elvtársi üdvözlettel: Papszt Gizella, Ihász Ilona könyvtárosok.” Ahogyan fentebb is jeleztem, a városi könyvtár állományát nem kezelték elkülönítve a kultúrotthon állományától, így a könyvtárosoknak – jelentésük szerint – 1954. március hó folyamán a városi könyvtár dokumentumállományának leválogatásával kellett foglalkozniuk. A jelentésben újra megemlítik a gyerekeket, akiknek márciusban mesedélutánt tartottak egy alkalommal. (Résztvevő gyerekek száma: 27 fő.)

1952. szeptember 3. – Varga Béla – Ünnepi könyvhét

„SZABADSÁG KULTÚROTTHON VÁRPALOTA Tárgy: március havi jelentés Könyvtárunk munkáján némi javulás mutatkozott, annak ellenére, hogy sok nagy érdeklődésű könyvet kivontunk a forgalomból, a kölcsönzés mégis emelkedett. Az új olvasók száma a Központi könyvtárban 61 fővel emelkedett. Március hónapban munkánk nagy részét a városi könyvanyag összegyűjtése foglalta le, mivel a könyvek egy része a fiókkönyvtárakon volt. [Félkövér kiemelés tőlem! – BL] Fiókkönyvtárainkban március hónapban 3 kivételével a kölcsönzés szünetelt. E hónap elején a kultúrotthonban egy könyvismertetést teszteltünk Nyikolajeva: Az aratás című könyvéből, ismertető után a „Visszatért szerelem” c. filmet vetítettük, melyen részt vett 340 fő. Az ismertetőnek nagy sikere volt melyet bizonyít az a tény, hogy az Aratás e könyv 6 példányából egyet sem lehet a polcon találni.

A hónap közepén egy mesedélutánt tartottunk, 27 gyereknek. A gyerekek elmondták mi tetszett legjobban az eddig olvasott mesék közül. Egy 10 éves kislány azt kérdezte, hogy miért nem lehet a Nőklapjában[!] megjelent meséket a könyvtári könyvekben is megtalálni. A kis lány kérdésével mi is egyet értünk, mert a Nőklapjában[!] megjelent mesék legkevesebb 3 kötet könyvet tennének ki. Az olvasók száma a fiók könyt. olv. együtt: 2091 fő. Közp. könyvt. könyveinek száma: 7000 köt. Fiók könyvt. könyveinek száma: 980 köt. Kikölcsönzött könyvek száma a központi könyvtár 1. 833 köt. Fiók könyvt. kikölcsönzött köt. szám: 536 köt. Várpalota, 1954. ápr.7. [Csak Papszt Gizella írta alá!] Ihász Ilona Papszt Gizella könyvtáros könyvtáros” A kultúrotthon könyvtári irattárából további érdemi információhoz nem jutunk a tekintetben, hogy mi történt a városi könyvtárral az épület és gyűjtemény szempontjából is teljes elkülönülést jelentő 1954. augusztus 20-ai ünnepélyes átadásig. Ilyen előzmények után jutunk el odáig, hogy az Alkotmány ünnepe alkalmából a Kossuth utca 29. (később 31.) szám alatt ünnepélyesen átadják a városi könyvtár önálló épületét a lakosság számára. A 12 m2 alapterületű egykori – kisajátított – cipészműhelyből induló, majd 1963. december 2-án a mai zeneiskola épületének alsó szintjét is belakó könyvtár – nem kis mértékben Könczöl Imre könyvtárvezetőnek köszönhetően – a ’60-as évekre a várpalotai kulturális élet egyik zászlóshajója lett. Mivel jelen kiadványunk előzménye, A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve címet viselő emlékkönyv a ’60-as évektől elfogadható részletességgel tárja fel a városi könyvtár történetét, ezért az ott már megírt könyvtártörténetet jelen könyv csak illusztrálni kívánja az 1950-től 1980-ig keletkezett dokumentumokkal. Ezzel egyúttal feladatul tűzzük ki magunknak, hogy egy 10 év múlva esedékes emlékkönyvben ugyanilyen iratbőséggel tudjuk majd folytatni forrásgyűjteményünket.

1952. szeptember 5. augusztusi jelentés

VOLEKNÉ TEMESI ZSUZSANNA: CIPÉSZMŰHELYBŐL A „KÖLTŐK MEKKÁJA” VISSZAPILLANTÁS A KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR ELMÚLT HATVAN ÉVÉRE

1952. december 9. – Fülöp Gézánénak, Legényszálló könyveit adja vissza

Az Országos Könyvtári Napok keretében 2014. október 15-én múltidéző kerekasztal-beszélgetéssel és könyvtártörténeti kamarakiállítással ünnepeltük a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár fennállásának 60. évfordulóját. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy a könyvtár olvasótermét zsúfolásig megtöltő olvasók körében idézhettük fel az elmúlt évtizedeket. Meghívott vendégeink jelentős szerepet töltöttek be a könyvtár életének különböző korszakaiban, illetve partnerei, segítői voltak a munkánknak. Részt vett a beszélgetésen Koncz Józsefné és Szajp Istvánné nyugalmazott könyvtárigazgató, az egykori szakszervezeti könyvtárat vezető Kriszt Istvánné, a rendszerváltásig tanácselnökként a várost irányító, majd 1992 óta a Könyvtárpártoló Alapítvány elnökeként tevékenykedő Csővári János, az önkormányzat művelődési osztályát évtizedekig vezető Madaras Annamária, valamint dr. Huszár Pál tanár, nyugalmazott egyetemi docens, akit történészként, a honismereti mozgalom résztvevőjeként, illetve a rendszerváltás után a Páneurópa Unió Várpalotai Szervezetének elnökeként szintén közeli munkakapcsolat fűzött a városi könyvtárhoz. Neményi László nyugalmazott könyvtárigazgató betegsége miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen. A kötetlen, kellemes hangulatú beszélgetésen minden vendég személyes élményein átszűrve szólt a könyvtárhoz és a könyvekhez való kötődéséről, s felidéztük a városi könyvtár történetének, fejlődésének múltbeli állomásait. Az egykori várpalotai iparos olvasókör könyvtárának megmaradt köteteire építve 1954. augusztus 20-án egy kisajátított cipészműhelyben, 28 m2 alapterületen kezdte meg működését a szocialista iparvárosként gyors fejlődésnek indult Várpalota első települési könyvtára, melynek fejlődésére nagy hatást gyakorolt az 1956-os tevékenységéért

Várpalotára „száműzött” Könczöl Imre, aki 1963tól 1980-ig irányította a könyvtárt. Kiterjedt irodalmi kapcsolatainak köszönhetően legendássá váltak az általa szervezett „Könyvtári esték” és irodalmi majálisok, melyek kapcsán Várpalotát ekkoriban a „költők Mekkájának” nevezték. Ugyancsak az ő érdeme volt a helytörténeti kutató- és gyűjtőmunka megindítása, valamint a város kulturális és irodalmi múltjának tudományos igényű feldolgozása (Bán Aladár emlékezete, Petőfi útjain Veszprém megyében, Várpalota irodalmi kistükre stb.). Könczöl Imre a megalapozója városunkban a Krúdy hagyományápolásnak is, amely mára sokrétű és a mindennapokban is élő „irodalmi kultusszá” vált. A nyomdokaiba lépő Neményi László elődje szellemiségében folytatta a megkezdett munkát. Az 1980-as években a városi könyvtár tovább bővítette közönségkapcsolatait (ifjú könyvbarátok klubja, vers- és prózamondó stúdió megszervezésével, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal való sokrétű kapcsolatok kiépítésével), így nem meglepő, hogy a könyvtár kebelén belül alakult meg 1985-ben a város első „civil” szerveződése, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Várpalotai Szervezetének értelmiségi klubja: a Gondolkodó Klub. A Városi Tanács felajánlására 1985. április 11-én új otthonba költözhetett a városi könyvtár. A Szent István úti épületben 650 m2-en tágas, korszerűen felszerelt könyvtár nyitotta meg kapuit, ahol nagy sikere volt az ekkor kialakított zenei részlegnek, a reprográfiai szolgáltatásnak, valamint ekkortól indult meg az irodalomkutatás, a tájékoztató szolgálat és a helyismereti gyűjtemény szakszerű feltárása. 1991-ben Neményi László hozta létre a Könyvtárpártoló Alapítványt a városi könyvtár tevékenységének társadalmi segítése érdekében. Koncz Józsefné 1991-től vette át a könyvtár irányítását, aki a beszélgetés során örömmel és büszkeséggel emlékezett meg többek között a helyismereti állomány különgyűjteményként való továbbfejlesztéséről és a Krúdy hagyományőrzés erősítéséről. 1998-tól újszerű kezdeményezéssel gazdagítottuk a Krúdy-emlékek ápolásának sorát: az évente megrendezésre kerülő Szindbád vacso-

AZ 1953. ÉV VÁLOGATOTT IRATAI

Leitner Ferenc kult. ig. levele az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak, igazolás kérése (Veszprém)

1953. február 10. – Bányász szakszervezet könyvállományának leltára – Bozsó József igazgató és Ihász Ilona könyvtáros aláírásával

Leltár, 1953. február 12–én érkezett 43 db könyv jegyzéke

rákkal. Az idén már tizenötödik alkalommal megtartott, s nagy népszerűségnek örvendő vacsorákon a Krúdy Gyula műveiből ismert ételek és italok mellett nagy szerepe van Krúdy írásainak. Az irodalmi szemelvényeket hol cigányzene, hol harmonikaszó színesíti, de minden egy célt szolgál, hogy Krúdy korát, szellemét és kötődését a városhoz újra és újra felidézze, a hallgatóság elé varázsolja. 1990-től kezdődtek el a veszprémi Prospektus Nyomda Krúdy-kiskönyvtára sorozat bemutatói a városi könyvtárban, s e rendezvények révén is sikerült a könyvtárhoz vonzanunk és összefognunk a helyi „Krúdy-hívők” lelkes közösségét. 1999-2003 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal karöltve évente irodalmi barangolásokat tettünk a felvidéki tájakon, írók, költők nyomában. A Palotai Alkotók Körével való jó kapcsolatnak köszönhetően az előadóteremben rendszeressé váltak a képzőművészeti kiállítások, ahol bemutatkozási lehetőséget kaptak a kistérség alkotói is. 1997-ben szerveztük meg először a mára nagy hagyományúvá vált Olvasólámpa pályázatunkat gyerekeknek, melynek keretében napjainkban már „fülszövegelés” és blog formában is igyekszünk az értékes gyermek- és ifjúsági irodalom olvasására buzdítani a fiatal olvasókat. 19911998 között évente megrendezett irodalmi pályázatainkkal pedig főként a középiskolás korú fiatalok irodalmi szárnypróbálgatásait karoltuk fel Széki Patka László költő szakmai közreműködésével. Az évek során négyszáz ifjú szerző küldte el alkotásait, s ezek legjobbjaiból két antológiát jelentettünk meg (Tizenhatodik születésnapomon, Befőtt szerelemből). Erre az időszakra esik a könyvtár informatikai fejlesztésének elindulása is: 1999-ben kezdtük meg az állomány számítógépes feldolgozását, 2000-től vezettük be az internetszolgáltatást, 2003-ra befejeztük a retrospektív katalógus-konverziót, majd 2004. január 1-jétől áttértünk a számítógépes kölcsönzésre. Szajp Istvánné felidézte a 2003-2008 közötti időszak eseményeit, amelyekre sikerként emlékezik vezetői tevékenységére visszatekintve. Fontos előrelépés volt 2004-ben a Belügyminisztérium kistérségi társulások számára kiírt pályázatának köszönhetően a katalógusunk interneten történő

közzététele. 2003-ban hoztuk létre európai uniós különgyűjteményünket az EU-s közkönyvtári hálózat tagjaként, melyet azóta is folyamatosan fejlesztünk. Ez időszak alatt tovább erősödtek a város hagyományápoló civil szervezeteivel és a helytörténeti kutatókkal kialakított kapcsolatok, melyek révén helyismereti gyűjteményünk újabb hagyatékokkal bővült, s helytörténeti könyvkiadásunk is új kötettel gyarapodott (Várpalotai Füzetek 6. kötete: A Kossuth utca és lakói). 2004 novemberében ünnepséggel és jubileumi kiállítással emlékeztünk meg könyvtárunk alapításának 50. évfordulójáról, majd 2005-ben megjelentettük „A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve” című emlékkönyvünket. 2008. januártól csatlakoztunk a közösségi internet-hozzáférést nyújtó eMagyarország pontok hálózatához, s különböző pályázatok révén kapcsolódtunk be a számítógép- és internethasználati tanfolyamok szervezésébe, melyek keretében kb. 300 főnek segítettünk megszerezni a legalapvetőbb digitális írástudási készségeket és megismerni a világháló hatékony használatát. Sikeresek voltak a Várpalotai Írisz Nőegyesülettel közösen megrendezett nőknek szóló olvasópályázatok (Fátyol és tűsarok, Seherezádé lánya), s ezek folytatásaként 2010-ben már blog formában, illetve a könyvekbe kerülő könyvjelzőkön is továbbadhatták véleményüket az elolvasott könyvekről a „Könyvek a retikülben” olvasópályázat résztvevői. Az interaktív beszélgetés végén, miután a közönség köréből is többen hozzászóltak és felelevenítették a könyvtárral kapcsolatos élményeiket, az intézményünk jelenéről is szó esett. 2008. április 1-jétől a városi könyvtár a THURY-VÁR Nonprofit Kft. intézményegységeként működik Budai László könyvtárvezető irányításával. Az utóbbi években a jelentős pályázati támogatásoknak köszönhetően (TÁMOP 3.2.4-08, TIOP-1.2.311) fejlett informatikai infrastruktúra épült ki, korszerű digitalizáló eszközzel és szoftverekkel kiegészítve, interaktív portállá fejlesztettük korábbi honlapunkat, és az online katalógus a használók kényelmét szolgáló új funkciókkal bővült (távoli foglalás, előjegyzés stb.). Integrált könyvtári programunk kistérségi moduljának megvásárlása lehetőséget nyújtott a dokumentumok egységes adat-

1953. március 6. – Cseri akna fiókkönyvtárának könyvállománya, 120 tétel 1. lap

bázisban történő feltárására a részt vevő helyi iskolai könyvtárakkal, valamint a pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárral való konzorciumi együttműködés keretében. A könyvtári miliő barátságossá tételét szolgálja, hogy megújult a városi könyvtár bútorzatának egy része: elegáns új fogadópultot alakítottunk ki. Az utóbbi időben különösen nagy hangsúlyt fektetünk az olvasói igények erőteljes figyelembevételére a gyarapításnál és a szolgáltatások tervezésénél, amelyre a szűkülő dokumentum-beszerzési keret is ösztönöz bennünket. A közfoglalkoztatásban nálunk dolgozók hatékony segítségével felgyorsult a helyismereti állomány digitalizálása, melyet a honlapunkról elérhető Várpalotai Helyismereti Portálon teszünk közzé. A közösségi oldalakon való aktív jelenléttel, például a Facebookon létrehozott Várpalota Helytörténeti Albuma segítségével igyekszünk ösztönözni a városlakókat, hogy a településünk múltja szempontjából történeti értékkel bíró archív fotóikkal és egyéb személyes dokumentumaikkal (vagy azok digitális másolatával) segítsék a gyűjtemény bővülését. Gazdag helyismereti gyűjteményünk anyagára támaszkodva két fontos helytörténeti mű került ki a közelmúltban a könyvtár „szellemi műhelyéből”: Várpalota – egy mezőváros metamorfózisa és a helyi értéktár kötet (Várpalota múltból örökölt értékei). Jövő évi terveink között szerepel, hogy a könyvtártörténeti jubileum kapcsán egy fotó- és dokumentumanyagban gazdag kiadványban állítunk emléket az elmúlt hatvan évnek.

1953. március 6. – Cseri akna fiókkönyvtárának könyvállománya, 120 tétel 2. lap

BUDAI LÁSZLÓ – GYÖRGY JUDIT: A KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR VÁZLATOS TÖRTÉNETE 2005-2014 KÖZÖTT

2004 novemberében ünnepséggel, jubileumi kiállítással ünnepeltük könyvtárunk alapításának 50. évfordulóját. Ez a kiállítási anyag lett az alapja a 2005-ben pályázatok és támogatók segítségével megjelentetett emlékkönyvnek (A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve), melynek jelen kiadvány a folytatása.

2005 A 2005. évben több rendezvénnyel emlékeztünk József Attila születésének századik évfordulójára. A József Attila Emlékév alkalmából versillusztrációs pályázatot hirdettünk középiskolásoknak és a beérkezett anyagokból kiállítást rendeztünk; áprilisban rendhagyó irodalomórával, könyvtári esttel ünnepeltünk. Május hónapban csatlakoztunk a Várpalota Város Önkormányzata által szervezett Európa Napok programjához, s az „Európa mi vagyunk” című rendezvénysorozattal ünnepeltük az ország európai uniós tagságának egy éves évfordulóját: kiállítást szerveztünk, neves előadókat hívtunk, információs sátorral települtünk ki a majálisra. Az év folyamán részt vettünk az országos Nagy Könyv akcióban. A részvétel lehetőséget teremtett olyan rendezvények megszervezésére, melyekre egyébként anyagiak híján nem lett volna módunk: Sándor Csilla, a Csodaceruza című gyermeklap szerkesztője gyermekfoglalkozást tartott, az ünnepi könyvhéten Varnus Xavér dedikált, majd vendégünk volt Schäffer Erzsébet író, újságíró.

2006 A 2006. évben rendezvényeink középpontjában Bartók Béla születésének 125. évfordulója állt, melynek megünneplésére az elnyert pályázatok adtak lehetőséget. A Bartók Jubileum alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdettünk a kistérség alkotói számára és a beérkezett alkotásokból kiállítást szerveztünk. Helyi zenetanárok, előadóművészek, zeneiskolások bevonásával zenés irodalmi

1953. augusztus 14. – Varga Béla Községi népkönyvtár vezetőjének

műsor keretében, valamint kerekasztal-beszélgetésen idéztük fel pályáját és műveit. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára a helyismereti gyűjtemény anyagaiból válogatott kiállítással emlékeztünk. Folytatódott részvételünk az európai uniós közkönyvtári programban, melynek révén gyarapodott az EU-s különgyűjteményünk. Számos sikeres rendezvényt szerveztünk Várpalota nemzetközi és helyi kistérségi kapcsolatainak megismertetése és továbbfejlesztése érdekében. A civil szervezetekkel való partneri együttműködés eredményeként emlékezetes előadások zajlottak könyvtárunkban a Páneurópai Unió Várpalotai Szervezetével, a TIT Várpalotai Szervezete Gondolkodó Klubjával és a Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közös szervezésben. 2006. július 3-tól augusztus 21-ig teljes körű állományellenőrzést (leltárt) tartottunk a TextLib integrált program segítségével, melynek utómunkálatai egészen a 2006. év végéig tartottak.

2007

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 1. lap

A 2007. évben megemlékeztünk Krúdy Gyuláról, Winkler Mártonról, Tenczer Károlyról. „Fátyol és tűsarok” (Női sorsok, női történetek Európából) címmel az „Írisz” Nőegyesülettel közös, női tematikájú olvasópályázatot hirdettünk (nemcsak) nőknek. 2007-ben a helyi alkotók közül Tatár Antal, Holányi Julianna, Papp János képzőművészek állítottak ki a könyvtár kamaratermében. Mészáros Imre új felfedezettjeként szerepelt Nagy Carmen. A képzőművészeti kiállítások mellett a fotóművészet is képviseltette magát Erdész Károly és Láng Tibor munkái révén. A „Nagy Olvashow” országos rendezvénysorozat keretében Háy János íróval, Reményi József Tamással, a Palatinus Kiadó főszerkesztőjével, Monspart Éva írónővel, Fráter Zoltánnal találkozhattak a könyvtár olvasói. Szajp Istvánné november 1-jétől nyugdíjba vonult, helyére Volekné Temesi Zsuzsanna került megbízott könyvtárigazgatóként, majd 2008 áprilisától Budai László lett a könyvtár vezetője.

2008 Fontos változás volt a Krúdy Gyula Városi Könyvtár életében, hogy 2008. április 1-jétől szak-

mailag önálló intézményegységként a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Társaságba integrálódott. Az átmenet a könyvtár addigi szolgáltatásait nem érintette, könyvtárhasználóink, olvasóink számára – mondhatni – észrevehetetlen maradt. Egyedül a nyitvatartási idő változott. Heti 35 óráról 45 órára emelkedett. Megszűntek a hétfői zárt napok (a havi első hétfők kivételével), megszüntettük a nyári szünetet, helyette szűkített, de folyamatos nyitvatartással üzemeltettük a könyvtárat a nyári időszakban. A bevezetett intézkedések révén a nyitvatartásunk évi 263 napra bővült, a 2007. évi 237-tel illetve a 2006. évi 219 nappal szemben. A számítógépes infrastruktúrában lényeges változás történt: a 2008-as évben pályázati pénzből 4 db vadonatúj számítógépet szereztünk be használóink számára. Továbbá sikerült egy új szervergépet munkába állítani, amely révén egyszerűbbé, és biztonságosabbá vált a könyvtári munka során keletkező adatok tárolása. Törekedtünk arra, hogy a könyvtárhasználókkal, a városlakókkal való kommunikációnk palettája bővüljön, ennek érdekében megszerveztük, hogy nyitvatartási időnkben Skype-on és MSN Messengeren keresztül is folyamatosan elérhetők legyünk. Kiemelendő az a 2008-as évhez köthető újítás is, hogy könyvtárunkban létrehoztuk a „Szindbád Ajándékboltot”, amely ahhoz képest, hogy a 2008-as év decemberében kezdte csak meg működését, már az első évben 38 000 Ft bevételt hozott. (A viszonylag nagy bevétel magyarázata: DVD-t terjesztettünk, melyet karácsonyi ajándékként megvásároltak az emberek.) A 2008-as évben megtörtént Pacsuné Fodor Sára hagyatékának feldolgozása. Az integrációból fakadó együttműködési „kényszer” révén a gyermekkönyvtáros feladataiban – amellett, hogy folytattuk a népszerű és évtizedes hagyománnyal rendelkező Olvasólámpa című olvasópályázatot – a közművelődési rendezvényekhez kötődő játszóházak szervezésére és a könyvtári foglalkozások megtartására helyeződött a hangsúly. Az integráció hatásaként a Szindbád Kht. minden kiemelt rendezvényén közreműködtünk, az előkészületekben saját szaktudásunkkal – anyaggyűjtéssel, kiál-

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 2. lap

lítások berendezésével, stb. – járultunk hozzá a közművelődési tevékenységhez. Több rendezvényen játszóházat szerveztünk a gyermekkönyvtáros vezetésével, illetve rendszeresen veszünk részt zsűritagként vetélkedőkön, megmérettetéseken, továbbá a könyvkiadás és a cég könyvterjesztésének megszervezése is a mi feladatunk lett. Felszámoltuk a könyvtár Alkotmány utcai raktárát, amelyet ezután a szolgáltatási részleg vett a gondjába. Az ott tárolt könyveket (a Szíj Rezsőhagyaték egy részét) átszállíttattuk a várba megfelelőbb tárolási körülmények közé. Az Alkotmány utca raktárában rábukkantunk a Munkásőrség egykori tablóira, ezeket „Szocialista kiállítás” céljából a Béke Művelődési Otthonba szállíttattuk a Retro Majális rendezvényre. A raktárban a Fodor Sára Tájház leltárában lévő eszközöket, tárgyakat is tároltak, ezek visszakerültek a Fodor Sára Tájházba.

2009

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 3. lap

A 2009-es év folyamán több új szolgáltatást is bevezettünk. Használóink változatos tájékoztatása érdekében könyvtári hírlevelet szerkesztettünk. Helyismereti gyűjteményünk, illetve a gyermekkönyvtári részleg számára a honlapon Helyismereti Portált, illetve gyermekkönyvtári alportált alakítottunk ki. Ebben az évben újszerű eszközökkel kezdtünk kommunikálni potenciális és beiratkozott használóinkkal: blogot szerkesztettünk, megjelentünk a közösségi oldalakon (iwiw). Interaktívvá tettük honlapunkat, melyen keresztül nyitvatartási időben ezen a felületen is folyamatosan elérhetőkké váltunk. Turisztikai pontot alakítottunk ki, ahol információs kiadványokat, várostörténeti, helyismereti dokumentumokat, térképeket különítettünk el a hozzánk érkező turisták számára. Ennek részeként a testvértelepülések kiadványai, ismertetői is helyet kaptak. 2009 januárjában pályázati pénzből internethasználati tanfolyamot tartottunk „Netre készen”, ill. 2009 őszén „@Esélyt mindenkinek” címmel 70 ill. 100 fő részvételével. Az Inotai Közösségi Házban az ottani művelődésszervező által végzett rendszeres könyvkölcsönzés mellett 2009 áprilisától heti egy alkalom-

mal 4 órában szakképzett könyvtáros szolgálta ki a helyi könyvtárlátogatókat. 2009. október 6-tól egy könyvtárhasználói kérdőíves felmérés eredményét figyelembe véve módosítottuk nyitvatartásunkat. 2009 szeptemberében a könyvtári állomány apasztása során feleslegessé vált polc helyén hangulatos olvasókuckót alakítottunk ki a gyerekeknek. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében hangsúlyt fektettünk a kollégák szakmai továbbképzésére is. Volekné Temesi Zsuzsanna eTanácsadó tanúsítványt szerzett, György Judit A fejlesztő biblioterápia alkalmazásának lehetőségei a gyerekkönyvtári munkában címmel 60 órás tanfolyamot végzett el, Szabó Jánosné és Bregócs Viktória EBSCO továbbképzésen vett részt Budapesten, Budai László könyvtári szakértői és könyvtári szakfelügyelői képesítést szerzett. A Textlib könyvtári rendszer adta lehetőségeket kihasználva használóink szokásait új módszerekkel is igyekeztünk felmérni. Újszerű mutatószámokkal vizsgáltuk, hogy miképpen hasznosulnak a befektetett adóforintok az egyes állományrészek esetében, majd a mutatószámok évenkénti összehasonlítása alapján kezdtük optimalizálni gyűjteményünket. Ezt az egyedileg bevezetett mutatószámrendszert már egyfajta kontrolling-szemlélet jegyében alakítottuk ki. A használói szokásokra tekintettel 2009-ben 7 törlési jegyzéket állítottunk össze: 2298 db dokumentum került selejtezésre, továbbá elkezdtük az ún. Szocialista gyűjtemény kialakítását. Ennek során leválogattuk az állományból azokat az 1950 és 1989 között kiadott könyveket, melyek tartalmuk miatt már nem, vagy alig rendelkeztek használati értékkel. Ezeket az állományból fizikailag elkülönítve külső raktárban szerveztük könyvgyűjteménnyé. 2009-ben bekerültek a gyűjteménybe Szabadi Béla helytörténeti kutató várpalotai vonatkozású pályamunkái. Folytatódott a fotók feldolgozása, melynek során mintegy 700 fotót vettünk manuális nyilvántartásba. Ebben oroszlánrésze volt Fábián Évának, aki önkéntesként vállalta ezt a munkát. E fotók egy része elektronikusan is nyilvántartásba került, valamint elkezdődött a várpalotai képeslapok Textlibben történő feldolgozása.

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 4. lap

A kurrens várpalotai folyóiratok, valamint a várpalotai témájú szakdolgozatok lelőhelyei felkerültek a helyismereti portálra. A Könyvtárpártoló Alapítvánnyal és a Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesülettel együttműködve megrendeztük Konta László bányászokról szóló fotókiállítását. Gyűjteményünkbe kerültek Molnár Gyula visszaemlékezései. A Kistérségi Kulturális Kerekasztal alapító tagjaként részt vettünk kistérségi rendezvényekben, majd kistérségi értékleltárat állítottunk össze partnereink segítségével. 2009. szeptember 19-én az együttműködés jegyében kitelepültünk a Jásdi Napok rendezvényre. A Gyermekirodalom Nemzetközi Világnapja alkalmából rendezett Égbőlpottyant mesék rajzpályázat és a hozzá kapcsolódó Döbrentey Ildikó mesedélelőtt is sikeres rendezvényünk volt. Folyamatos a közös munka a megye gyerekkönyvtárosaival („Középkori utazás Veszprém vármegyében” című történelmi vetélkedő, A Magyar Népmese Napja mesedélelőtt, Fekete István emlékére meghirdetett kétfordulós vetélkedő).

2010

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 5. lap

Megkezdődött a Szocialista gyűjtemény áthelyezése az Inotai Közösségi Házba és ide került a Szíj Rezső különgyűjtemény. 2010. március 27-én megrendeztük első kistérségi háromgenerációs helytörténeti vetélkedőnket. Októberben kiállítást rendeztünk Bán Aladár költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista halálának 50. évfordulója alkalmából. 784.000 Ft-ot nyertünk az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma által kiírt pályázaton, melyből a Szíj Rezső gyűjtemény 6 db muzeális könyvét restauráltattuk. 2010. október 9-én került sor a második Háromgenerációs helyismereti vetélkedő megrendezésére. 2010 márciusától külön állományrészt alakítottunk ki a már nem gyerek, de még nem felnőtt olvasóknak („14+” polc). Az Olvasólámpa pályázat mellett a kamaszkorúakat megcélozva meghirdettük az Olvasólámpa+ pályázatot. 2010. augusztus 25-én került sor a TÁMOP Tudásdepó Expressz pályázat projektnyitójára. Pályázati programunk célja, hogy összefogva a

Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárral és a Térségi Népjóléti Gondozási Központtal, valamint a helyi általános iskolákkal, hozzájáruljunk az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztéséhez, az oktatást szolgáló helyismereti információk interneten való közzétételéhez, elősegítsük a különböző korosztályok, hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását az élethosszig tartó tanulás jegyében. 2010. szeptember 30-án a „kisdedóvás” helyi történetét Varga Zsoltné helyismereti könyvtáros idézte fel a várpalotai óvodai nevelés kezdetének 125. évfordulója alkalmából a Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola épületén elhelyezett emléktáblánál. 2010. október 4-én tartottuk a „Könyvek a retikülben” című olvasópályázat eredményhirdetését. A Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel partnerségben meghirdetett pályázatunk témája anya és gyermek kapcsolata, női sorsok a világ minden tájáról. A pályázat újdonsága volt, hogy blog formában bonyolítottuk le. Zárásaként író-olvasó találkozó keretében Jókai Annát láttuk vendégül. 2010. október 5-én Várpalota és Kistérsége Óvodavezetői Munkaközösségével szerveztünk közös szakmai rendezvényt a biblioterápiáról „Te is lehetsz királyfi! Te is lehetsz királylány!” címmel. 2010. novemberben Olvasólámpa+ címmel olvasópályázatot hirdettünk a 14-20 éves korosztály számára A kiválasztott műveket erre a célra létrehozott blogon tettük közzé, s ide vártuk a résztvevők véleményét is az elolvasott könyvekről. A TÁMOP Tudásdepó Expressz pályázat jóvoltából 2010. decembertől olvasóink az online katalóguson keresztül, távoli hozzáféréssel, akár a saját számítógépük mellett ülve is meghosszabbíthatják könyveik lejárati határidejét.

2011 A könyvtár kezdeményezésére több híres várpalotai személyiség évfordulójáról emlékezett meg a város 2011-ben: Pacsuné Fodor Sáráról, Winkler Mártonról, továbbá helyet adtunk a Városszépítő és Védő Egyesület Waldstein Jánosról tartott megemlékezésének. Az év elején TextLib tanfolyamot szerveztünk az iskolai és községi könyvtárosoknak. A

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 6. lap

1953. augusztus 25. körül – Könyvjegyzék Varga Béla és Papszt Gizella aláírásával 7. lap

Facebookon helyismereti gyűjteményünk népszerűsítése érdekében létrehoztuk a Várpalota Helytörténeti Albuma oldalt. 2011 októberében Zacher Gábor toxikológus tartott előadást „East Balkán – egy tragédia margójára” címmel. Vándorkiállítás és mesedramatizálás keretében mutattuk be a gyermekkönyvtárban az „Elemér, a legborzalmasabb sárkány” című kötet illusztrációit, vendégül láttuk a II. Könyvtárút részt vevőit. Új könyvtári bútorzatot adtunk át (fogadópult, pelenkázó), és bemutattuk új könyvtárismertető prospektusunkat a TÁMOP-pályázat keretében. 2011. október 20-án a Várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület szervezésében helytörténeti vetélkedő zajlott a városi könyvtárban általános iskolai tanulók részvételével. 2011. november 1-jétől 30-ig álláskeresési technikák tanfolyamot szerveztünk 30 fő részvételével. 2011. október 21-én indult a honismereti és általános kézikönyvek használatán alapuló, „Szülőföldem és a könyvek” című kistérségi vetélkedő 5-6. évfolyamos tanulók részére a Bán Aladár Általános Iskola szervezésében. Ezzel egy időben indult a népmesék és mondák ismeretére épülő „Mesék földjén” című, szintén kistérségi vetélkedő 2-4. évfolyamos tanulók számára a Bán Aladár Általános Iskola szervezésében. Mindkét vetélkedőt a TÁMOP-pályázatunk keretében konzorciumi tagként segítettük. 2011. december 2-án Borbála-napi ünnepséget és kiállítás-megnyitót rendezett a Várpalotai Írisz Nőegyesület intézményünk közreműködésével a városi könyvtárban. 2011. december 7-én Gottfried Barna és Nagy Szabolcs: A Székely Hadosztály története című kötet bemutatóját tartottuk meg a városi könyvtárban. 2011. december 13-án a TIT Várpalotai Szervezete évzáró adventi összejövetelt rendezett versekkel és zenével a városi könyvtár előadótermében. 2011. december 20-án Szakács Gábor – Friedrich Klára előadására került sor „A boszniai piramishegyek rovásjelei” címmel a városi könyvtárban.

2012

A felnőttkönyvtár területét átrendeztük, melynek eredményeként szellősebb lett itt a tér.

Az év folyamán Scharf Imre felajánlásának köszönhetően helyismereti gyűjteményünk jelentős mennyiségű fotóanyaggal bővült. Az Evangélikus Egyházközséggel karöltve városunk híres személyiségére, Hrabowszky Györgyre emlékeztünk. 2012 októberében a „Palotai emberek arcképcsarnoka” című rendezvényen archív fotókat vetítettünk a helyismereti gyűjteményünkbe felajánlott régi fényképekből, és a képeket felajánló személyek visszaemlékezéseit hallgathattuk meg. Az év során a könyvtár falain kívül is többször tartottunk helyismereti előadásokat. Budai László 2012. november 8-án Várpalota a XVIII-XIX. századi térképeken különös tekintettel azok érdekességeire címmel, majd november 22-én Ismertető a Felsőváros utcáinak névadóiról címmel a Kvártélyházi esték – Helytörténeti előadássorozat keretében tartott előadást. 2013. március 22-én a Thuri György Gimnázium tanulóinak Várpalota helytörténetéről, a családfakutatás érdekességeiről beszélt rendhagyó történelemóra keretében. Bán Aladár Különgyűjteményünkben található egyedülálló dokumentumokat bocsátottunk a Néprajzi Múzeum és az Észt Intézet rendelkezésére a Saaremaa, Muhumaa és hiiumaa című kiállítás megrendezéséhez. A Gyermekirodalom Napjához kapcsolódva vendégül láttuk Lackfi Jánost. 2012 májusától 13. alkalommal került megrendezésre az Olvasólámpa pályázat. Ebben az évben a berhidai Süni Óvoda 24 ovisa is bekapcsolódott a pályázatba, olyan módon, hogy az óvodai közös mesélések során óvónéni diktafonnal rögzítette a foglalkozásokon elhangzottakat. Kísérletképpen ún. Fülszövegelő blogot indítottunk a 16-20 éves korosztálynak kiírt Olvasólámpa+ nyomán, ez a vártnál kevésbé volt sikeres akciónk.

2013 Az év elején megalakult a Krúdy Gyula Városi Könyvtár Winkler Márton Tehetségpontja, melynek ötletadója Lászlóné Dr. Molnár Andrea. A könyvtár a 2013-as évben lényegesen kisebb összegből volt kénytelen gazdálkodni (38 millió Ft helyett 25 millió Ft!), melynek következménye a

1953. augusztus 25. körül – 2. számú könyvjegyzék 1002–1115 számozással

1953. szeptember 15. – Ihász Ilona jelentése (szakszervezetnek)

1953. szeptember 24. – Ihász Ilonának segítségnyújtás felajánlása Műszaki Egyetem Központi Könyvtára

dolgozói létszám csökkenése, illetve dokumentumbeszerzésünk jelentős visszaesése volt. Az Inotai Közösségi Házban végzett heti rendszerességű könyvtári szolgáltatást szintén anyagi okok miatt megszüntettük. A bányászattal kapcsolatos fotógyűjtés eredményeképpen 161 db új fotó került be a könyvtár helyismereti gyűjteményébe, melyből fotókiállítás nyílt a Jó Szerencsét Művelődési Központban. A Városszépítő és -védő Egyesület kérésére megrendeztük Leitner Ferenc Életművem c. fotókiállítását. Budai László Várpalota és az itt élő emberek sorsának összefüggéseiről tartott előadást a katolikus plébánia közösségi házában. Közreműködtünk egy Ármás János írásait tartalmazó könyv kiadásának előkészítésében. Négyfordulós kistérségi helyismereti vetélkedőt szerveztünk a város általános és középiskolásai, valamint az Ősi Általános Iskola diákjai számára. Októberben névadónkra, Krúdy Gyulára emlékeztünk egy jubileumi Krúdy-hét keretében szervezett kiállítással, helytörténeti sétával, ismeretterjesztő előadással és gyerekek számára tartott Krúdy-foglalkozással. Az 1998 óta szinte hagyományosa megrendezett Szindbád vacsorát is ennek jegyében fogyasztottuk el. Városunk határain túlmutató rendezvényt láttunk vendégül 2013. április 10-én. Ekkor került sor „A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története” című könyv bemutatójára a városi könyvtárban. 2013. április 11-én rendhagyó költészet napi programot szerveztünk „Palotai pasik pampogása” címmel, ahol várpalotai kötődésű, az irodalmat művelő vagy az azt kedvelő férfiak nyíltak meg az élet „8 fontos dolgáról” és improvizáltak verseket az est tematikájába illeszkedően. Közreműködtek: Ármás János - újságíró, tanár, Baranyai Máté - író, költő, Pócsik József - tanár, iskolaigazgató. Érdekes kísérlet színhelye volt a könyvtár 2013. április 16-án. Munkatársunk, Tóth Krisztina „Digitális erőd – információkereső kalandjáték a reneszánsz témakörében” címmel szervezett egy próbajátékot, melyre 15-18 éves korosztályból vártuk 3-5 fős csapatok jelentkezését. A játékban

két csapat vett részt. A program az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum TÁMOP-pályázatának része volt.

2014 2014. február 24-én Ármás János: Ötven év, ötven írás című posztumusz könyvének bemutatóját tartottuk meg, tisztelegve a fiatalon elhunyt újságíró emlékének. A kiadvány megjelenését a Könyvtárpártoló Alapítvány tette lehetővé. 2014 márciusában a Magzatgyermekek Napján „Mennél több, annál szebb!” Születés és gyermekvárás a paraszti világban címmel Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató tartott előadást a 19-20. századi Magyarország születéssel, gyermekáldással kapcsolatos babonáiról, szokásairól. 2014 áprilisa bővelkedett rendezvényekben. A Költészet Napja alkalmából Dinnyés József daltulajdonos elgondolkodtató megzenésített verses műsorát hallgathatták meg az érdeklődők A szeretet és a küzdelem dalai címmel. Április 25-én a Krúdy Gyula Városi Könyvtár és a Várpalotai Írisz Nőegyesület meghívására Csutorás György pszichológus, lélekgyógyász tartott érdekfeszítő előadást. Júniusban a 85. Ünnepi Könyvhét alkalmából Petrovics László: A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből című könyvét mutatta be a szerző. 2014 júniusában a Diadal Napja rendezvénysorozathoz nagysikerű vetélkedővel kapcsolódtunk. A nevezők (családok, baráti társaságok) feladatlappal a kezükben járták végig a várat, oldották meg a vár történetéhez, a török kor művelődéstörténetéhez kapcsolódó feladatokat. 2014 szeptemberében egy rendezvénysorozatot indított útjára a TIT és a könyvtár „Adalékok Várpalota helytörténetéhez” címmel. A meghívott vendégek személyes emlékeiken keresztül idézték meg városunk múltját. Októberben a Várpalotai hősök arcképcsarnoka címmel rendeztünk kiállítást a Thury-várban. A kiállítás anyagát a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, valamint a beérkezett fotók adták. A korabeli dokumentumokkal, fényképekkel illusztrált kiállítás emléket állított a harcokba induló palotai és inotai bakáknak.

1953. szeptember 26. – Népkönyvtári Központ levele, ládák bekérése

1953. szeptember 18. – Bózsa István kult oszt. vez. levele Kultúrotthon könyvtárának

2014 októberében meghallgattuk DomjánKoncz Eszter pszichológus előadását Serdülőkor – a legnehezebb időszak? címmel, majd október 14-én Várpalota múltból örökölt értékei című könyvet Petrovics László mutatta be. Könyvtárunk 2014-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. Az októberben megtartott megemlékezés teltházasra sikerült. Sokan voltak kíváncsiak az egykori könyvtárvezetők, könyvtárosok, a könyvtár életében nagy szerepet játszó közéleti emberek személyes hangú visszaemlékezéseire. Az évfordulóhoz kapcsolódó kamarakiállítás fotókkal, dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel idézte meg a könyvtár elmúlt 60 évét. 2014. október 16-án fergeteges hangulatú előadást hallhattunk Lackfi Jánostól kicsik és nagyok örömére. Seresné Zsidai Borbála biblioterápiás foglalkozást tartott felnőtteknek Örkény István egyperces novellája alapján (önismereti beszélgetés az irodalmi mű felhasználásával) Könyvpatika címmel. 2014. október 18-án megrendeztük a XV. Szindbád vacsorát. Az est irodalmi programja: „Nagy kópé” (a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad műsora Krúdy Gyula műveiből) 2014. október 19-én Kassowitz László mesemondót hallgathatták gyerekek. Október 27-én névadónk, Krúdy Gyula születésnapja alkalmából az Ősi Kovács Alkotóműhely tagjainak emlékműsorát hallgattuk meg. Decemberben az Írisz Nőegyesülettel közösen Borbála-napi „terefere” című rendezvény keretében megemlékeztünk Navratil Antal faszobrászról. Vendégünk volt a művész özvegye. 1953. október 23. – jelentés Ünnepi könyvhét megszervezéséről 1. lap

VARGA ZSOLTNÉ – BUDAI LÁSZLÓ: A KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR PROGRAMJAI 2005-2014 KÖZÖTT 2005 Január 13. Páneurópa Unió Magyar Egyesülete Várpalotai Szervezetének rendezvénye. Vendég: F. P. Robert van Nouhuys Hollandia magyarországi nagykövete. Előadásának címe: Hollandia, Magyarország és az Európai Unió. Január 19. A Várpalotai Írisz Nőegyesület rendezvénye. „Mindenekelőtt nő vagyok” beszélgetés egy csésze tea mellett Bernáth Ildikó országygyűlési képviselővel. Február 17. Páneurópa Unió Magyar Egyesülete Várpalotai Szervezetének rendezvénye. Vendég: Dr. Papp Sándor egyetemi tanár (Veszprémi Egyetem) Előadásának címe: Kisebbségben és magyarságban az Európai Unión belül és kívül. Február. 25. 8. Szindbád vacsora a Két Bagoly Fogadóban Március 8. Lehner Olga selyemkendő kiállításának megnyitója. Köszöntőt mondott: Kóta Dénes művésztanár. Közreműködött: Lohonyai Zoltán (gitár) Március 8. A Várpalotai Írisz Nőegyesület a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban vidám, irodalmi műsorral egybekötött nőnapi ünnepséget tartott. Március 17. Páneurópa Unió Magyar Egyesülete Várpalotai Szervezetének rendezvénye a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban. Dr. Huszár Pál, ny. egyetemi adjunktus tartott előadást Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek címmel. Április 11. Költészet napi műsor a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban. József Attila illusztrációs pályázat eredményhirdetése és a beérkezett alkotásokból rendezett kiállítás megnyitása. A kiállítást megnyitotta: Mészáros Imréné, rajztanár, a Vásárhelyi András Általános Iskola igazgatója. Irodalmi műsorral közreműködött: Várkerti Általános Iskola 8. oszt. tanulói. Felkészítő tanár: Jókuti Ildikó. Április 11. „Vidám és jó volt s tán konok…” költészet napi est várpalotai előadóművészek, tanárok részvételével, akik legkedvesebb József

1953. október 23. – jelentés Ünnepi könyvhét megszervezéséről 2. lap

1953. november 4. – 1953. október havi könyvtári jelentés

Attila-versükről beszélnek (ill. előadják kedvenc műveiket). Közreműködtek: Ármás János, Ármásné Korsós Ágnes, Barla Szabó Lászlóné, Lohonyai Zoltán, Madaras Annamária, Musits Istvánné, Varga Károlyné, Zöld Istvánné. Április 18. Rendhagyó irodalomóra a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban: „Én, József Attila, itt vagyok!” Hegyeshalmi László műsora. Április 18. „A Kossuth utca és lakói (Várpalotai Füzetek 6.)” című helytörténeti bemutatója, amely a városi könyvtár kiadásában jelent meg. A kötetet bemutatta: Dr. Huszár Pál, helytörténész, a Veszprémi Egyetem nyugalmazott adjunktusa. Vendégeink: Pacsu Gergelyné, Szabadi Béla, a kötet szerzői, Leitner Ferenc, Miklós László, akiknek gyűjteményéből származnak a kötet képmellékletei, Valczer János, nyomdász (VSP Nyomda), Próder István Városszépítő és Védő Egyesület elnöke. Április 20. Praznovszky Mihály: „Királylányok, múzsák, hitvesek (Női sorsok a magyar históriában)” című könyvének bemutatója. Április 21. Páneurópa Unió Magyar Egyesülete Várpalotai Szervezetének rendezvénye a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban. Dr. Ács Anna, irodalmi muzeológus tartott előadást „Költészetünk Európában” címmel. Május 1-9. „Európa mi vagyunk” című rendezvénysorozat az Európa napok keretében a Miniszterelnöki Hivatal és Várpalota Város Önkormányzatának támogatásával Május 1. EU információs sátor a Cseri Parkerdőben, EU TOTÓ gyerekeknek és felnőtteknek, villámkérdések ládája - nyereményekkel. Sátorgazda: Krúdy Gyula Városi Könyvtár és a Veszprém Megyei EIP Kht. Május 3. „EURÓPA MI VAGYUNK” című kiállítás megnyitója. Megnyitotta: Leszkovszki Tibor, polgármester. Vendég: Pomázi Szilárd, Veszprém Megyei EIP Kht. ügyvezetője. Közreműködnek: Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola tanulói, Zenevár Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény tanulói. Május 5. Páneurópa Unió Magyar Egyesülete Várpalotai Szervezetével közös rendezvény: „A holocaust Európában”. Vendég: Dr. Schweitzer

József, ny. főrabbi, Házigazda: Dr. Huszár Pál, ny. egyetemi docens, a Páneurópa Unió Várpalotai Szervezetének elnöke. Május 9. „EURÓPA MI VAGYUNK” rendezvénysorozat zárása. Vendégek: Dr. Bethlen István, Magyar Páneurópa Unió elnöke, Dr. Szalay András, Veszprém város önkormányzati képviselője. Közreműködtek: Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola tanulói, Zenevár Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény tanulói, EU TOTÓ eredményhirdetése: Pomázi Szilárd, Veszprém Megyei EIP Kht. ügyvezetője. Május 18. „Erdő, mező, virágok” címmel Pintér László fotókiállításának megnyitója. Megnyitotta: Dr. Erdész Károly, az Objektív Fotóstúdió vezetője. Közreműködtek: Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola tanulói. Június 2. Győrffy Zsuzsanna, tanár, festő kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Tuza Pálné, a Polgármesteri Hivatal oktatási szakreferense. Közreműködtek: Zenevár Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény tanulói, Horváth István Általános Iskola tanulói. Június 3. Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése. Június 7. Az ünnepi könyvhét és „A Nagy Könyv” játék keretében dedikálta „Átváltozások” című kötetét Varnus Xaver. A szerzővel beszélgetett: Szentgyörgyi Tamás, a Városi Televízió igazgatója. Június 8. A Nagy Könyv játék keretében beszélgetés kedvenc könyveinkről. Vendég: Sándor Csilla, a Csodaceruza és a Kincskereső folyóiratok szerkesztője. Augusztus 25. A Velencei-tavi Művészetbarátok Körének bemutatkozó kiállítása. A kiállítást bemutatta: Tóthné Szabó Magda, a Velencei-tavi Művészetbarátok Körének vezetője. Közreműködött: Lukács Zsolt (gitár). Szeptember 14. 20 éves a TIT Várpalotai Szervezete – Közgyűlés. Visszatekintés: Pintérné dr. Erdélyi Mária, Törzsök Károlyné dr. Ármás János. 2005 a fizika éve. Előadó: Torkos László Szeptember 20. A Nagy Könyv olvasómozgalom keretében: Olvasópályázat indítása középiskolásoknak és általános iskolásoknak.

1953. december 1. – Bozsó József megbízó levele Papszt Gizellának

1953. december 3. – 1953. november havi könyvtári jelentés

Szeptember 22. Együtt az Egészségért Egyesület rendezvénye. Vendég: Szőke Lajos, ezoterikus író Szeptember 27. A városi könyvtár és a Várpalotai Írisz Nőegyesület közös rendezvénye: A nők munkaerő-piaci helyzete és esélyegyenlősége az EU-s csatlakozás után Magyarországon. Előadó: Koncz Katalin, egyetemi tanár. Szeptember 28. Dr. Huller Gyula: A megcsalt szeretet. A függő ember megtévesztő világa című könyvének a bemutatója. Beszélgetőtárs: Zugor Jánosné, Családsegítő Szolgálat nyug. vezetője Szeptember 30 A Liberális Klub rendezvénye. Vendég: Gádor László és Világosi Gábor Október 7 a Várpalotai Napok keretében Molnár Mónika grafikai kiállításának megnyitása. A rendhagyó megnyitón közreműködtek: Rumanóczky Rudolf, Rumanóczky Anett és Lohonyai Zoltán Október 8. a Várpalotai Napok keretében Tehetségeink sorozatban TIT Várpalotai Szervezete és a városi könyvtár közös rendezvénye: Lohonyai Zoltán gitáros előadó önálló estje „Tekintet nélkül” címmel. Október 18. 2006. évi kistérségi naptár bemutatója. Vendégünk: Holányi Julianna és Tatár Antal, festőművészek. Október 20. Októberi könyvtári napok keretében: Krúdy Gyula: „Régi szüretek” című kötetét bemutatta: Dr. Praznovszky Mihály. Október 25. A városi könyvtár és a TIT Várpalotai Szervezetének közös rendezvénye: „Hidakat építünk” Kerekasztal-beszélgetés az EU oktatási, nyelvi programjaiban résztvevőkkel. Moderátor: Torda Erika és Ármás János. Vendégeink: A várpalotai kistérség pedagógusai és diákjai. Október 26. A Nagy Könyv játék keretében: „Olvassunk Krúdyt” felolvasóest és könyvajánlás. Közreműködtek: Madaras Annamária, Pócsik József, Pados Zoltánné, Kis Andrásné (Palotás Ildikó), Fodor Tamás, Mészáros Imréné, Volekné Temesi Zsuzsanna, Dunai házaspár (ének, gitár). Október 28. a Páneurópai Unió Várpalotai Szervezetének rendezvénye Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz címmel. Dr. Stanko Nick, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete tartott előadást.

November 8. A Várpalota Kistérség Többcélú Társulás eredményei és jövője. Előadó: Faragó Istvánné (Berhida város jegyzője). November 11. Kóta Dénes művésztanár kiállításának megnyitója Megnyitotta: Halmos István. közreműködnek: Vásárhelyi András Általános Iskola tanulói. November 15. Író-olvasó találkozó Schäffer Erzsébettel „A Nagy Könyv” játék keretében (a Sunbooks Kft. támogatásával). December 1. Kapolcsi Kovács Csaba, ajkai grafikusművész könyvillusztrációs kiállításának megnyitása. Megnyitotta: Kóta Dénes művésztanár. December 7. „A közigazgatástól a költészetig, avagy fordítva?” Dr. Czeidli István: „Egyszerűen” című verseskötetének bemutatója. A szerzővel Ármás János újságíró beszélgetett. Közreműködött: Dolacsek Anna. December 9. A Nagy Könyv mozgalom és a Gyermekkönyvhét keretében az olvasópályázat és rajzpályázat eredményhirdetése. December 12. „A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve” című könyvtártörténeti emlékkönyv bemutatója. A kötetet bemutatta: Balogh Ferencné, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár ny. igazgatóhelyettese. December 12. Emlékezés Antall József miniszterelnökre címmel. Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke tartott előadást. December 13. „Több mint 2 x 50 év a katedrán”. „Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozat keretében. Vendég: Varga Károly és Varga Károlyné. Közreműködtek: a Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola művészeti tagozatának tanárai, Péterfy Ágnes (ének), Oravecz Edit (vers), Mátrai Balázs (gitár). December 16-23. Karácsonyi vásár, helyi alkotók műveiből.

2006 Január 16. A Várpalotai Írisz Nőegyesület kiadásában megjelent „Az én sorsom - az én világom” című antológia bemutatója. Köszöntőt mondott: Pados Zoltánné, társadalmi megbízatású

AZ 1954. ÉV VÁLOGATOTT IRATAI

1954. január 6. – 1953. december havi könyvtári jelentés

1954. január 6. – Népkönyvtári Központ értesítése a Könyvtárellátóval kötendő az 1954. I. negyedévre vonatkozó szerződésről

alpolgármester asszony. Az antológiát bemutatta: Dr. Praznovszky Mihály, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Közreműködtek: TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad és Szász Kamilla (ének) Január 23. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006. évi pályázatainak és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv közép-dunántúli regionális operatív programjának (2007-2013) bemutatása. Előadó: Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója. Február 16. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szervezésében @Magyarország információs nap. Február 16 Dr. Ferdinand MayrhoferGrünbühel, az Osztrák Köztársaság Magyarországi nagykövete tartott előadást. Téma: Ausztria és Magyarország együttműködési lehetőségei az Európai Unióban. Február 24. 9. Szindbád Vacsora. Az est házigazdája: Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Március 1. „Génmanipuláció avagy Mit kell tudni az élelmiszereinkről”. Előadó: Dr. Szigeti Tamás, a Dr. E. Wessling Kémiai Laboratórium Kft. vezetője. Március 7. Az idősek önállóságának elősegítése az EU-s tagországok gyakorlata alapján. Előadó: Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke Március 8. A Várpalotai Írisz Nőegyesület és a Krúdy Gyula Városi Könyvtár közös rendezvénye a nőnap alkalmából Hoffer Ildikó keramikusművész kiállításának rendhagyó megnyitója. Megnyitotta és köszöntőt mondott: Pócsik József, iskolaigazgató. Közreműködtek: a Bartos Sándor Általános Iskola és a Zenevár Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény tanulói. Március 8. „TŰZVIRÁGOK” címmel a Thuri György Gimnázium tanulóinak irodalmi műsora. A műsort összeállította: Menyhárt Csilla, tanár, iskolai könyvtáros. Március 16. a Liberális Klub rendezvénye. Vendégek: Fodor Gábor, országgyűlési képviselő, Baky György, országgyűlési képviselőjelölt. Április 1-május 6. Tánczos Veronika, pétfürdői üvegfestő kiállítása.

Április 6. „Európai sokszínűség a zenében”. Előadó: Borbás Károly, a Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese. Április 8. Helytörténeti vetélkedő az általános iskolák csapatai részére a Jó Szerencsét Művelődési Központban. Április 11. a Költészet Napja alkalmából Tornai József: „Villámsújtotta kor” című kötetétének bemutatója. Vendégünk: Tornai József, költő. Közreműködtek: Rátkay Ildikó és Fehér Ildikó, színművészek. Május 9. „Fények és árnyak” címmel Neuholdné Sebők Mariann, csopaki festő kiállítása. A kiállítást megnyitotta: Madaras Annamária, a Polgármesteri Hivatal ny. irodavezetője. Közreműködtek: Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola tanulói és Dudás Johanna, Tóth Zsófia, Simon Kinga, a Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei. Május 23. Csepin Péter: „Lakásunk volt paripánknak háta: Azaz nyolcvan korty alatt a Balkán körül”című kötet bemutatója. Június 1. Pásztor János művésztanár és Pásztor Máté kiállításának megnyitója. Közreműködtek: a berhidai Ady Endre Általános Iskola tanulói. Június 2. Az Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése. Június 7. Vendégünk: Sándor Csilla a Csodaceruza folyóirat főszerkesztője. A beszélgetés témája: Nyári olvasmányok könyvajánlás, beszélgetés újdonságokról, régiségekről. Június 9. Kerekasztal-beszélgetés a TEMA vezetőivel a Várpalota Kistérség nemzetközi kapcsolatairól. Vendégeink: Peter Stauber, Helfried Presser, Marija Lah, Versánszky Edward, Lajosfalvi József, Leszkovszki Tibor. Június 24-25. A Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesülettel közös szervezésben Kirándulás Nyíregyházára - Krúdy Gyula szülővárosába. Augusztus 23. Jövőkép műhely. Augusztus 31. a Várpalotai Ifjúságért Közhasznú Egyesület (VIKE) szervezésében: Várpalotai Ifjúsági Fesztivál Helytörténeti vetélkedő, a Várpalotai Napok rendezvénysorozat keretében. Szeptember 1. Csontos Katalin, művésztanár, „Röpül a, röpül a...” című grafikai kiállításának

1954. március 15. – Levél Polovicz Mártonnak

1954. április 7. – 1954. március havi könyvtári jelentés

megnyitója. A kiállítást megnyitotta: Madaras Annamária, a Polgármesteri Hivatal ny. irodavezetője. Közreműködött: Dunai László, Dunainé Körmöczi Judit. Szeptember 27. a Bartók Béla Jubileum alkalmából a Palotai Alkotók Körével közösen meghirdetett képzőművészeti pályázatunkra beérkezett alkotásokból nyíló „Hommage à Bartók” című kiállítás megnyitója. A kiállítást megnyitotta: Fenyvesi Ferenc, a Művészetek Háza címzetes igazgatója Közreműködtek: Józsa Eleonóra, zenetanár (zongora), Ludmány Péter, a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója (oboa). A megnyitót követően: „Hódolat Bartóknak” címmel zenés irodalmi összeállítás hangzik el a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Váci Mihály Irodalmi Színpadának előadásában. Szeptember 29. A népmese napja és Benedek Elek születésének 147. évfordulója. Szept. 27-okt. 30. „Hommage à Bartók” című kiállítás. Október 4. Vallomások Bartók Béláról. Kerekasztal-beszélgetés a várpalotai zenetanárok és előadóművészek részvételével. Beszélgetést vezette: G. Somos Margit. Résztvevők: Borbás Károly, Józsa Eleonóra, Schwarczingerné Köveskuti Zita, Vikol István. Közreműködtek: Ban-chieri Kamarakórus, Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói. Október 20. A Prospektus Nyomda Krúdykiskönyvtára című sorozat újabb kötetének bemutatója. Krúdy Gyula: A magyar előfizető. A könyvet bemutatta: Dr. Praznovszky Mihály, a kötet szerkesztője. Vendég: Szentendrei Zoltán, a Prospektus Nyomda tulajdonosa. Okt. 23- nov. 4. „1956 az irodalomban” című kiállítás. Október 30. Ember és világegyetem: A zene kozmikus varázsereje a bartóki népzeneszemlélet alapján. Vendégünk: Grandpierre Attila, csillagász, zenész. November 7. Ender István, pétfürdői festő kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Juhosné Vavró Zsuzsanna, szaktanácsadó. Közreműködtek: Csiki Noémi, Kovács Rita, Siklósi Noémi, Brenner Abigél, Gáspár Attila, Soós Balázs.

November 16. A Páneurópa Unió Várpalota Városi Szervezetének rendezvénye. Vendég: Dr. Gálffy István, az Osztrák Köztársaság tiszteletbeli konzulja. Előadásának címe: „Ausztria és Magyarország közös lehetőségei az Európai Unióban”. November 20. Európai uniós vetélkedő a Várpalotai Írisz Nőegyesület szervezésében. December 12. „Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozat következő estje. Adventi beszélgetés Kóta Dénes, művésztanárral. Beszélgetőtárs: Madaras Annamária, a Polgármesteri Hivatal ny. irodavezetője. Közreműködtek: Dunai László (gitár), Dunainé Körmöczi Judit (ének). December 16-23. Karácsonyi kiállítás és vásár, helyi képzőművészek alkotásaiból.

A VÁROSI KÖNYVTÁR ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYVEI ÉS LEIRATA (1955-1961)

2007 Február 6. „A táj szerelmese”. Tatár Antal festő kiállításának megnyitója. A rendhagyó megnyitón az alkotóval beszélgettünk pályájáról. Házigazda: Szajp Istvánné, könyvtárigazgató. Közreműködtek: Lohonyai Zoltán. Február 17. 10. Szindbád Vacsora. Az est házigazdája: Dr. Praznovszky Mihály, irodalomtörténész, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Március 8. a Várpalotai Írisz Nőegyesület és a városi könyvtár közös rendezvénye. Holányi Julianna, festőművész „Szín – világ” című kiállításának beszélgetéssel egybekötött megnyitója. Házigazda: Szajp Istvánné, könyvtárigazgató. Közreműködtek: Forgács Zsuzsanna (ének), Molnár Ferenc (vers), a Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola Művészeti Tagozatának diákjai. Március 20. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Várpalotai Szervezetének tisztújító közgyűlése. Március 22. A Páneurópa Unió Várpalotai Szervezetének rendezvénye. Vendég: Dr. Bálint Sándor, a Péti Nitrogénművek környezetvédelmi osztályvezetője. Előadásának címe: „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a Péti Nitrogénműveknél (Fenntartható fejlődés az Európai Unióban)”.

1955. szeptember 30. A városi könyvtár munkája kiegyensúlyozottan fejlődik. A könyvtáros hozzáértéssel végzi feladatát. Az átleltározási munka jó ütemben folyik. Beleltározott 1468 művet. A késedelmes olvasók hátralékát erélyesen hajtja. Ebben a hónapban 34 új olvasót írt be, a forgalom arányosan emelkedik. Javaslatok: A fiókok anyagát a helyi átleltározás után szintén rendezni kell. Inota egész könyvtári helyzete megvizsgálandó és megjavítandó. A kórházban a könyvellátás javítandó meg. A Kossuth legényszálló könyvtára fenntartására viszont a szakszervezet hivatott. A kölcsönzés fejlesztésének kérdéseit októberi módszertani értekezletünkön

beszéljük meg. Jó lenne a könyvtár beszámolóját a VB napirendjén megbeszélni. A fiókok részére a Megyei Könyvtár kiegészítő anyagot ajánl fel. Javasoljuk olvasótermi rész és segédkönyvtár-részleg elkülönítését. A könyvtár régi rendjét és tisztaságát meg kell tartani, sőt, fejleszteni, csinosítani. Páldy Róbert megyei könyvtárvezető

Április 11. Az Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör bemutatkozása. Kiállítanak: Koncz Eta (Krúdyemlékérmes festőművész). Simon M. Veronika (Munkácsy- és Krúdy-emlékérmes festőművész), Lovag Kovács Imre (festőművész). Április 20. Gyermekszegénység és esélyegyenlőség. „Az elszegényedés jelenségei a mai magyar társadalomban”. Előadó: Dr. Ferge Zsuzsa szociológus. Április 25. A nyelv szerepe kulturális önazonosságunk őrzésében. Előadó: Dr. Szíj Enikő, nyelvész. Május 2. „Táj és irodalom” Rendhagyó irodalomóra Veszprém megye irodalmi hagyományai. Előadó: Dr. Praznovszky Mihály, irodalomtörténész, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója Május 7. Civil fórum a Várpalota Kistérség idegenforgalmi stratégiájáról (2007-2013) Május 9. Erdész Károly „Írországi impressziók” című fotókiállításának megnyitója. Megnyitotta: Dr. Erdész Károly, az Objektív Fotóstúdió vezetője. Az írországi Fingal megye futóklubjai és a várpalotai Objektív Fotóstúdió közös rendezvénye Május 11. Érdi Tamás zongoraművész hangversenye a Bartos Sándor Általános Iskola, a FONO, a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége fiataljai részére. Vendég: É. Szabó Márta, újságíró, a művész édesanyja Május 29. „Szeretni és ismerni kell a tájat, ahol élünk” Előadó: Bándi László a Veszprém Megyei Honismereti Szövetség elnöke a TIT Várpalotai Szervezetével és a Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesülettel közös rendezvény Június 6. Nagy Carmen kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Mészáros Imre, grafikusművész. Közreműködött: a Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek fuvolatriója. Augusztus 23. Láng Tibor „Mint cseppben a tenger” című fotókiállítása. Szeptember 14. a Petrozsényi Nőegyesület és a Várpalotai Írisz Nőegyesület együttműködési szerződésének aláírása Szeptember 14. Kóta Dénes művésztanár kiállítása. Megnyitotta: Mészárosné Lendvai Katalin ny. iskolaigazgató. Közreműködött: Mihalik Mónika és Sanda Zsombor (cselló)

Szeptember 20. Czeidli István: „Nyugtalan csend” című verseskötetének bemutatója. A szerzővel beszélgetett: Ármás János, újságíró Szeptember 25. Megemlékezés Winkler Márton születésének 150. évfordulójára és Tenczer Károly halálának 10. évfordulójára. Előadók: Szajp Istvánné könyvtárigazgató, Petrovics László, a Városszépítő és Védő Egyesület elnöke Szeptember 26. Népmese napja – Benedek Elek születésnapja tiszteletére. Szakmai előadások az óvodai irodalmi nevelésről, ezt követően gyermekrajz kiállítás megnyitása népmesék feldolgozásaiból. Előadások: A bennünk élő mese Kovács Gábor, a Kabóca Bábszínház igazgatója. A mese lélektana Torkos Éva ny. óvónő. A rendezvényen mesemondással közreműködtek: Dreska Éva és Horváth Zsoltné Október 1. Helytörténeti előadás Várpalota történetéről a városi helytörténeti vetélkedőre benevezett csapatok tagjainak. Előadó: dr. Huszár Pál tanár A „Nagy Olvashow” országos rendezvénysorozat programjai: Október 2. Író-olvasó találkozó Háy János, íróval és Reményi József Tamással, a Palatinus Kiadó főszerkesztőjével. Október 9. „Nagyishow” „Nagyszülőnek lenni jó” Monspart Éva író a vendégünk. Október 10. „Tinishow” rendhagyó irodalomóra. „Olvasni jó”. Kedvcsináló a XX. századi magyar irodalom kevésbé ismert, értékes műveihez. Előadó: Fráter Zoltán, irodalomtörténész, egyetemi docens Október 17. Papp János „Magyar táj magyar ecsettel” című kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitotta: Pócsik József, a Bartos Sándor Általános Iskola igazgatója. Közreműködtek: A Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei Október 18. Krúdy Gyula születésének évfordulója a Prospektus Nyomda Krúdy-kiskönyvtára sorozat „Cigányálom” című kötetének bemutatója. Bemutatta: Praznovszky Mihály, irodalomtörténész. Közreműködtek: Mihók István, cigányprímás Október 24. Író-olvasó találkozó Lugosi Dóra újságírónővel. A „Fátyol és tűsarok” című olvasópályázat eredményhirdetése.

1956. január 11. Feljegyzések A városi könyvtár szakmai felülvizsgálata, segítésadása alkalmával. Megállapítások, feladatok: 1. Az 1955. IV. számú. jelentés a megbeszéltek alapján állítandó össze a fiókkönyvtárak (3 fiókkönyvtár) adatainak és a helyi könyvtár adatainak összesítésével. 2 féle statisztika: 1. Stat. Hivatalnak helyben és a 2. a Megyei Könyvtárnak küldendő. Határidő: jan. 17. 2. József Attila olvasómozgalom megszervezése azonnali feladat. A munkaterv összeállítása az átadott munkaterv figyelembevételével a járási népművelés segítségével készítendő el. Az elkészített munkaterv másodpéldányát kérjük a MK-ba beküldeni. A mozgalmakra pár könyvet ad tulajdonba a MK. 3. Irattár a megbeszélt formában kezelendő. Az eddigi pongyola irattár-kezelés felszámolására feltétlenül szükség van. Javasoljuk, hogy a népműve-

lési csoport ellenőrzése során ellenőrizze az iratok rendes kezelését is, amivel egyúttal ellenőrizhető a felsőbb szervek intencióinak, általuk adott feladatok végrehajtásának kérdése is. 4. Első feladatnak tartjuk a könyvtár raktári és egyéb könyvállományának gondos kezelését, naponkénti elrakását az áttekinthetőség és az általános rend érdekében. 5. Az ügyiratok formáiban úgy készítendők, ahogy az Akadémiai Könyvtárkiadónak leírt hivatalos levelet fogalmazásban elkészítettem. 6. A könyvtáros szakmai továbbképzése és az előreláthatólag márciusban megtartandó minimumvizsgákra való felkészítése érdekében irányadók a megbeszéltek. A Tömegkönyvtárak kezelési szabályzata c. kiadványt (meg– és hollétéről semmit sem tudunk megállapítani) a holnapi nappal kölcsönképp megküldi a MK. Ugyancsak javasoljuk Sallai: A könyvtári munka c. kiadvány tananyagszerű elsajátítását. Részleteket szóban megbeszéltük, a

November 5. Fölemelkedő vagy süllyedő Európa? Az Európai Unió jövője a globalizálódó világgazdaságban. Vendégünk: Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár November 14. „A világörökségünk védelme”. Kasó László előadása November 20. Katona György pápai festőművész rajzkiállításának megnyitója Megnyitotta: Veress Zsuzsa a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanára. Közreműködött: Lohonyai Zoltán gitár, ének November 21. „Kitaszítottak III. Családok munkatáborokban” című könyv bemutatója Vendégeink: Hantó Zsuzsanna és Kégli Katalin, szerzők. A könyvet ajánlotta: Németh Árpád, polgármester. Közreműködtek: Képesség- és Tehet ségfejlesztő Magániskola Művészeti Iskolájának diákjai December 5. a Szponzort Keresünk Zenekar bemutatkozó koncertje a városi könyvtár „Palotai tehetségek” című sorozata keretében December 12. Adventi beszélgetés Dr. Huszár Pál ny. egyetemi docenssel, helytörténésszel, a Veszprémi Református Egyházmegye gondnokával, tanári pályájáról, közéleti és helytörténeti munkásságáról, valamint a „Források és dokumentumok Várpalota történetéhez” című kötetének bemutatója. Beszélgetőtársak: Nagy Lajos, református lelkész, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese, és az első tanítványok közül: Dr. Dörnyei Lászlóné (Bándli Magdolna) gimnáziumi tanár, igazgatóhelyettes, Fadgyas Lóránt, projektmenedzser. Közreműködtek: Tiliné Cartoletti Emerita a Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára (fuvola) December 14. Az 5 éves Írisz Nőegyesület Születésnapi összejövetele ünnepi műsorral December 14-ig Katona György, pápai festőművész rajzkiállítása. December 16-23. Karácsonyi kiállítás- és vásár helyi képzőművészek alkotásaiból

2008 Január 23. A Városszépítő és Védő Egyesület nyílt napja. Vendégünk: Mezei László, Várpalota város főépítésze. Helytörténeti kiállítás megtekintése a beszélgetés ideje alatt.

Febr. 1-Ápr.2. „Hétszínvirág” játék a gyermekrészlegben. Február 13. a Berhida-Peremarton Petőfi Művelődési Ház Gyermek Grafikai Műhelyének bemutatkozó kiállítása. Megnyitotta: Mészáros Imréné ny. iskolaigazgató, rajztanár. Közreműködtek: Ármás Julianna, Onofer Dóra Lilla (a Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája tanulói) és a Vásárhelyi András Tagiskola kórusa. Március 6. Baranyai Ferenc „Sóhajok” című grafikai kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Hufnágel Erika művésztanár, a Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Inotai Tagiskola tanára. Közreműködtek: Lohonyai Zoltán (gitár, ének). Március 7. Az Aktivál Egyesület szervezésében: „Alsóvárosi esték”. Vendég: Péterfalvi Attila, volt adatvédelmi biztos Március 20. „Reneszánsz Est” a Reneszánsz Év alkalmából. Az est házigazdája: Varga Károlyné ny. tanár. Közreműködtek: Csobolya József, előadóművész (gitár, koboz) Március 25. A Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület nyílt napja Április 1. a Várpalotai Objektív Fotóklub „Ars poetica” című kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Neményi László ny. könyvtárigazgató Közreműködtek: Lohonyai Zoltán (gitár, ének) Április 3. A gyermekirodalom világnapja alkalmából „A gyermekkönyvek titkos kertje”. Kötetlen beszélgetés, irodalmi játékok kezdő és haladó olvasóknak. A foglakozást vezette: György Judit, gyermekkönyvtáros Április 10. SzoSzó: „Magamban beszélgetek” című verseskötetének rendhagyó bemutatója. Előadta: Tamás Erzsébet. Közreműködött: Szabó Dávid és Nagy Dávid Ápr.15- Aug. 29. Olvasólámpa pályázat általános iskolásoknak Április 17. Nők a helyi közéletben, Kistérségi polgármester asszonyok találkozója. Kötetlen beszélgetés a várpalotai és a zirci kistérségben tevékenykedő női polgármesterekkel. Moderátor: Sárvári Miklósné. A találkozó meghívott vendége: Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára Április 22. Somogyi László kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Szentes Ottokár, képzőmű-

későbbieket időben fogjuk közölni. 7. Új nyomtatványok bevezetése nem történt meg. Ok: a régi könyvtáros eltávozása és hanyagsága. Bevezetését javasoljuk, végrehajtásában segítséget ad a MK. 8. A könyvtár átadás-átvétele szabálytalan, teljesen primitív. Az átadási jegyzőkönyv hiányainak (a könyvtár felszerelési tárgyai, berendezése, nyilvántartásai, pénztárkönyv stb.) kiegészítésére egy pótjegyzőkönyv felvételét javasoljuk. A hiányosságért az eltávozott könyvtároson kívül a népm. csoport is felelős. Határidő: február 10. 9. Egészében megállapítható, hogy az eltávozott könyvtáros lelkiismeretlenül, pontatlanul adott át mindent. Pl. jelentésnyomtatványok, az átleltározással kapcsolatos ügyirat stb. sehol nem találhatók. Az átleltározást nem fejezte be a kitűzött és vele megállapított okt. 1-i határidőre. Mulasztásaiért, a könyvtárban fellelhető pontatlanságért a volt könyvtároson kívül komoly felelősség terheli a

vész. Közreműködtek: a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói Április 28. Kóta Dénes: „Kereslek” című verseskötetének bemutatója. A szerzővel beszélgetett: Madaras Annamária, ny. tanár, irodavezető. Közreműködött: Szöllősi János Május 10-ig Somogyi László kiállítása Június 18. Szakmai rendezvény a helyi iskolák könyvtárosainak és a kistérségi községi könyvtárosoknak

járási népm. csoportot. A jövőben alaposabb és felelősségteljes ellenőrzést javaslunk a könyvtár felé. 10. Az új könyvtárost ezúton is felhívjuk, hogy könyvtári problémáival forduljon közvetlenül a MK-hoz, illetve személyesen is keresse fel. 11. Az átleltározást (fiókokét is!!) a megbeszéltek alapján kell végrehajtani és befejezni. Határidő: febr. 20. További feladatokat a későbbiekben közösen beszéljük meg. Helyi segítségként ajánljuk Pethő Gyula tizedes elvtársat, aki könyvtári szakismeretekkel rendelkezik, vele személyesen is megbeszéltem a kérésünket és vállalkozott időnkénti segítésadásra. Gróf Ervin ….Adolf

Nyári szünidei programok gyermekeknek: Június 16-27. Minden napra egy kérdés (Fejtörők Mátyás királyról és koráról). Június 17. Könyvsátor (könyvajánló a nyári szünetre) Június 19. Fogadj örökbe egy könyvet (kézműves foglalkozás) Június 27. Várbejárás (Thury vár) Jún. 26, júl. 1 és 3 A mi várunk (kézműves foglalkozás) Július 8. Én vagyok a király! (kézműves foglalkozás) Július 10. Kiállítás készítése a gyerekekkel közösen a korábbi foglalkozások anyagaiból Szeptember 1-19. Internet tanfolyam a könyvtárhasználóknak Szeptember 5. Az olvasólámpa pályázat eredményhirdetése Szeptember 21. a Palotai Grafikai Csoport kiállításának megnyitója. Kiállítók: Baranyai Ferenc, Hufnágel Erika, Mészáros Imre, Molnár Mónika, Nikolausz Krisztián. Megnyitotta: Sárvári Zsuzsa, művelődési menedzser Szeptember 25. „Néprajzi esték a Szindbád Kht.-Krúdy Gyula Városi Könyvtárban” A Balaton hagyományai a változások tükrében. Előadó: Schleicher Vera, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos muzeológusa Szeptember 30. Népmese napja Bábpedagógiai előadás és foglalkozás óvodapedagógusoknak. Előadó: Tamás Erzsébet, a Délibábszínház vezetője, a Kabóca Bábszínház színésze. A világszép kecskebéka című bábelőadás. Előadta a Délibábszínház

Október 17-ig „Gyermekrajzpályázat óvódásoknak” kiállítás Október 7. „Néprajzi esték a Szindbád Kht.Krúdy Gyula Városi Könyvtárban”. A Bakony hagyományos paraszti kultúrájának múltja és jelenkori továbbélése. Előadó: Ács Anna, a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény muzeológusa Október 9. Kerekasztal-beszélgetés a „Bakony és Balaton Keleti Kapuja” LEADER Egyesület vidékfejlesztési stratégiájáról, és tájékoztató az aktuális pályázati lehetőségekről. Vendégeink: Pergő Margit, Berhida város polgármestere, a „Bakony és Balaton Keleti Kapuja” LEADER Egyesület elnöke, Baloghné Bóna Eszter, a Várpalotai Kistérségi Vidékfejlesztési Iroda vezetője Október 13. Nagy Carmen, képzőművész „Lélekvándorlás” című kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitotta: Németh Árpád polgármester Október 16. A könyvtár névadója, Krúdy Gyula születésének 130. és halálának 75. évfordulója alkalmából „Olvassunk Krúdyt…” felolvasóest és könyvajánlás. Vendégeink: Czeher Ildikó, Hargitai Rita, Koncz Józsefné, Korsós Ágnes, Sándor Zsuzsanna, Zöld Istvánné. Közreműködött: Mihók István, cigányprímás Október 21. „Néprajzi esték a Szindbád Kht.Krúdy Gyula Városi Könyvtárban”, a bakonyi pásztorélet és pásztorművészet régen és ma. Előadó: Ács Anna a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény muzeológusa Október 27. „A MÁSIK ARCOD”, a női szerepek és a párkapcsolatok változásai napjainkban, az európai kultúrában. Vendégünk: Bácskai Júlia, pszichológus. A rendezvény alkalmából került sor a „Seherezádé lánya” (Női sorsok, női történetek Keletről és Nyugatról) című olvasópályázat eredményhirdetésére. November 3. Tatár Antal kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Petrovics László, ny. tanár, a Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület elnöke. Közreműködött: Lohonyai Zoltán, (gitár, ének) November 4. „Néprajzi esték a Szindbád Kht.Krúdy Gyula Városi Könyvtárban”: Kézművesipar, céhes hagyományok a Bakony vidékén. Előadó:

1956. február 23. Feljegyzések a városi könyvtár ellenőrzése alkalmával. 1. Az átleltározási munkák a megbeszélt formában a módon végzendők. Teljesen befejezendő június 1-ig. Helyesnek tartjuk, hogy az átleltározással egyidejűleg a raktári lapokat is elkészítse a könyvtáros. Nyomatékosan felhívjuk a könyvtáros figyelmét ezen munkák határidőre történő befejezésére és végzésére. 2. A leírt minta alapján azonnal megrendelendők a kollektornál a felsorolt nyomtatványok. Pénzügyi fedezetét a tanácsnál el kell intézni. 3. A József Attila mozgalom szervezésében fokozottabban kell ellenőrizni a mozgalom állását. Az olvasómozgalmi felelősöket be kell számoltatni. A beszervezési lapok összegyűjtendők. Igénybe kell venni szervezési munkákban a népm. előadó megígért segítségét. Február 28-ra az inotai szervezéseket kérjük összeszedni. A könyvtár olvasói közül több olvasót kell beszervezni az olvasómozgalomba.

8. A könyvtár f. évi munkatervét, vele kapcsolatos észrevételeket megbeszéltük. Németh Júlia Gróf Ervin könyvtáros könyvtáros

4. A hiányos átadás-átvételi jegyzőkönyvet február 29-ig kérjük a megyei könyvtárba beküldeni. 5. A csoportleltár márc. 1-ével végleges formában vezetendő; a leltárkönyvet be kell kötni, hitelesíttetni és az elkezdettek alapján folytatni. 6. A megrendelt ”Olvasók nyilvántartása” c. nyilvántartásba kell bevenni az ez évben beiratkozott olvasókat. Határidő: március 10. 7. Az 1955. évi hátralékok a megbeszéltek alapján, végső során a MK-tól kapott minta alapján a közjegyző révén rendezendők. Határidő: március 31.

Dr. Pilipkó Erzsébet, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos muzeológusa. November 12. Civil fórum Várpalota integrált városfejlesztési stratégiájáról. Vendégeink: Mezei László, főépítész, Pál Károly, a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Irodájának vezetője November 18. „Néprajzi esték a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban”: Népi vallásosság, szakrális kisemlékek a Bakony és a Balaton-felvidék településein Előadó: S. dr. Lackovits Emőke, múzeumi főtanácsos, a Laczkó Dezső Múzeum ny. munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára November 24. Hufnágel Erika művésztanár. „Harminchárom” című kiállításának megnyitója. Megnyitotta: Zöld Istvánné ny. tanár. Közreműködött: Sanda Zsombor (gordonka). Kísérte: Tósokiné Török Viktória (zongora) November 25. A Magyar Tudomány Napja tiszteletére, „A Nobel-díj és a magyar Nobeldíjasok”. Előadó: Fábián Éva, okleveles vegyészmérnök, ny. főmuzeológus December 2. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Várpalotai Szervezetének közgyűlése December 3. Szponzort Keresünk Zenekar koncertje (klubestje) December 9. „Néprajzi esték a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban”. Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és a Balatonfelvidéki falvakban. Előadó: S. dr. Lackovits Emőke múzeumi főtanácsos, a Laczkó Dezső Múzeum ny. munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. December 11. a „Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozat keretében. Adventi beszélgetés Leitner Ferenccel, Várpalota Város Díszpolgárával. Beszélgetőtársak: Szajp Istvánné, ny. könyvtárigazgató, Tolonics István, helytörténész, Várpalota Város Díszpolgára. Közreműködött: Forgács Zsuzsanna (ének)

2009 Január 19-30. „NETre készen” Internet tanfolyam a könyvtárhasználóknak a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban. Február 9-14. „Megbocsátás hete” (olvasóink lejárt határidejű könyveit ezeken a napokon kése-

delmi díj felszámítása nélkül visszavettük), illetve 30 Ft-os könyvek vásárára is sor került. Február 17. „Négy évszak - négy ember - négy kedvenc könyv” című sorozatunk első estjén Németh Árpád polgármesterrel beszélgettünk, akinek kedvenc könyve George Orwell: „1984”. Beszélgetőtárs: Budai László, könyvtárvezető Február 18. Széki Patka László: „60 vers” című posztumusz kötetének várpalotai bemutatója Március 3. „Ismerjük meg Vajda Pétert, a TIT Veszprém Megyei Szervezetének névadóját”. Előadó: Szajp Istvánné, ny. könyvtárigazgató, a TIT Várpalotai Szervezetének titkára. Közreműködött: Zöld Istvánné, ny. tanár, a TIT Várpalotai Szervezetének tagja Március 10. „Négy évszak - négy ember - négy kedvenc könyv” című sorozatunk második estjén Csepin Péter hagyományőrzővel beszélgettünk, akinek kedvenc könyve Komjáthy István: „Mondák könyve”. Beszélgetőtárs: Budai László könyvtárvezető Március 27. Dr. Huszár Pál: Kálvin János élete, teológiai, reformátori és egyházszervezői munkássága című könyvének bemutatója. Április 1. Kazinczy Ferencről, a nyelvújításról és a magyar nyelvről. Előadó: Varga Károlyné, ny. tanár. Közreműködött: Zöld Istvánné, ny. tanár, a TIT Várpalotai Szervezetének tagja Április 2. a Gyermekirodalom Nemzetközi Világnapja alkalmából „Égbőlpottyant mesék” című rajzpályázatunk eredményhirdetése. Vendég: Döbrentey Ildikó, író. Április 18. Helytörténeti vetélkedő a várpalotai általános iskolák/tagiskolák felső tagozatos diákjai számára. „Emlékhelyek, szobrok Várpalotán” (Történelmünk emlékhelyei) Április 29. Magyar vegyészek a XX. században Előadó: Próder István, ny. múzeumigazgató, vegyészmérnök Május 9. „Európa Nap” Program: „27 ország, egy választás” Tájékoztató az európai parlamenti választásról a lakosság számára. Előadó: Pomázi Szilárd, EKMK Európai Információs Pont vezetője. EU TOTÓ eredményhirdetése, nyeremények kisorsolása Május 11. Dr. Korzenszky Richárd, OSB perjel (a Tihanyi Bencés Apátság perjele), akivel a

1956. március 27. A könyvtár statisztikai munkájának ellenőrzése a bizonylatok alapján. A könyvtár vezetője bizonylatait általában rendben vezeti. A munkanapló viszont nincs naprakész állapotban. Utolsó bejegyzés március 17-e. Így a kölcsönzött könyvek műfaj szerinti részletezését pontosan megállapítani nem lehetett. Hasonlóképpen nem lehetett meggyőződni a könyvtár 1955. IV. sz. évi jelentéséről, mivel a városi könyvtár adataiban bent szerepelnek a fiók könyvtárak adatai is (könyvállomány, forgalom stb.) amelyek leltár szerint még a Megyei Könyvtárhoz tartoztak. Felhívom a könyvtár vezetőjét a hiányok sürgős pótlására, mivel a munkanapló több napos vezetésének elmulasztása veszélyezteti a statisztikai adatszolgáltatás megbízhatóságát. Hámori István K.S.H. Vm. Igazg. előadója

V. 31. 1. A könyvtár forgalma élénk, a könyvtáros munkája fejlődik, az olvasókkal jól foglalkozik. Hibája a könyvtárnak, hogy kicsi a könyvválaszték. A Városi Tanács 2000 Ft-ot adott könyvvásárlásra. Ezt javasolom Budapesten antikváriumban és a könyvtárosok boltjában elvásárolni. 2. A késedelmes olvasókat sürgősen fel kell szólítani. Az 1955. évi kb. 40 hátralékos újabb felszólítását és ennek eredménytelensége esetén bírósági felszólíttatását június 30-ig el kell végezni. Az idei hátralékosok ügyét ugyanúgy július 15-ig rendezze a könyvtáros. 3. Az adminisztrációt megvizsgáltam, az alábbi javításokat tartom szükségesnek: az olvasók névjegyzékében június 10-ig összegezni kell az életkor és foglalkozás szerinti megoszlást is, pótolva előzőleg a hiányokat a bejegyzésben.

„Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozat keretében életpályájáról, hivatásáról beszélgettünk. Június 9-13. Várpalota kistérségi könyvtáros tanácskozás Szeptember 4. Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése Szeptember 4 „Fotózz! Női szemmel. A mindennapok női szemszögből… Pillanatok, amelyek fontosak egy nő életében…”. Kiállítás: a Várpalotai Írisz Nőegyesület fotópályázatára beérkezett alkotásokból. A kiállítást megnyitotta: Hufnágel Erika, művésztanár Szeptember 6. Szindbád vacsora Szept. 14- okt. 22. Internet tanfolyam a könyvtárhasználóknak Október 5. Generációk találkozása a könyvtárban Október 6. A munkavállalás lehetőségei az EU-ban. Előadó: Kis Tímea, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Veszprémi Regionális Kirendeltségének EURES tanácsadója Október 7. „Unokáink sem láthatják...”. A beszélgetést vezette: Antal László, a Városszépítő és Védő Egyesület elnökségi tagja Október 8. „Az egészséges Nagyi”. Az emésztőrendszer leggyakoribb betegségeiről, közérthetően - I. Előadó: dr. Komáromi Erzsébet belgyógyász-háziorvos, gasztroenterológus Október 21. „Négy évszak - négy ember négy kedvenc könyv” című sorozatunk harmadik estjén Szabó Pál Csabával (a Szindbád Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával) beszélgettünk, akinek kedvenc könyve Márai Sándor: „Szindbád hazatér”. Beszélgetőtárs: Budai László könyvtárvezető November 4. „Ki tud többet a kommunizmusról?” Vetélkedő a Nagy-Magyarország Honismereti Iroda szervezésében November 5. „Tapintható világ”. Romanek Inka festményei látássérültek és látók számára a Fehér Bot Napja alkalmából. November 9. „Virág voltam, gyökér lettem”. Emlékműsor Radnóti Miklós tiszteletére. November 11. „Hegyek, völgyek, csillagok között” címmel mesejátszó gyermekeknek az

Európai Unió sokszínű kultúrájának bemutatására. Vendégünk: Gulyás László, mesemondó, vándormuzsikus, Koleszár Márta, a kecskeméti Katona József Könyvtár munkatársa November 18. Magyarország 5 éve az Európai Unióban. Előadó: Pomázi Szilárd, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Európai Információs Pontjának vezetője November 26. Irodalmi gyöngyszemek Várpalotáról. Vezette: Ács Anna muzeológus. December 3. Az emésztőrendszer leggyakoribb betegségeiről, közérthetően - II. Előadó: dr. Komáromi Erzsébet December 5. „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete…”. A hajdani bányászélet mindennapjaira emlékeztünk. Kiállítás Konta László archív fotóanyagából. A kiállítást megnyitotta és a szerzővel beszélgetett: Petrovics László, a Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület elnökhelyettese. December 18. Könyvbemutató és beszélgetés Szőcs Géza költővel „Amikor fordul az ezred” című új könyvéről és a magyar kultúráról. Beszélgetőtársa: Dr. Szabó Pál Csaba

2010 Január 23-ig Konta László archív bányászattörténeti fotókiállítása Február 19. „Ősi dallamok, azaz tekintsünk vissza a múltba, hogy lássuk a jövőnket!”. Sziránszki József lemezbemutató estje Március 5. Kövi Szabolcs koncertje Március 27. Kistérségi helyismereti vetélkedő Március 30. A „Szponzort keresünk” zenekar koncertje Április 12. „Egyik kedves versem” címmel költészet napi rendezvény Április 14. Nők és pénz címmel előadást tartott Csapó Ida önismereti tréner. Április 17. Helytörténeti vetélkedő általános iskolásoknak a Városszépítő és Védő Egyesület szervezésében Április 23. „Az ártatlan áldozatok emlékére” című könyv bemutatója. Előadó: Hartyányi Jaroszlava történész az Országos Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke

A régi pénztárnaplót le kell zárni és június 1-től a szabályszerű új pénztárnaplót felfektetni. Az átleltározást az inotai anyag felvételével be kell fejezni úgy, hogy az anyag június 30-ig a csoportos leltárba is bekerüljön. A csoportos leltárt hitelesíteni kell. A címleltár vezetésében kevesebb javítást és gondosabb írást kérek. Az árak pótlólag beírandók és az összegzést meg kell csinálni. Határidő: június 30. Új, szabályszerű leltári bélyegzőt kell rendelni, mert a mostanin nincs rajta a könyvtár szabatos neve. H.i. VI. 15. A fiókkönyvtárak részére törzslapok fektetendők fel, nyomtatványt a Megyei Könyvtár ad.

4. Júniusban végre kell hajtani a régi lapok és folyóiratok évfolyamainak rendbe rakását és leltározását. 5. Megbeszéltem a könyvtáros olvasási tervét. A könyvtáros élénken érdeklődik munkája iránt, azt kedvvel végzi. Németh Júlia Páldy Róbert 1956. július 6. 1. A munkatervet megbeszéltük. Kiegészítéseire szorul, s túlméretezett is, - pl. raktári lapokat teljesen nem tudja elkészíteni. Javasoljuk átdolgozását a megbeszéltek alapján. Erről kérünk 1 példányt a MK-ba. 2. Az átleltározás jó része bevégzett. A 2 példányú jegyzék aug. 31-ig elkészítendő a megbeszélt formában és módszerrel.

Május 14. Lohonyai Zoltán együttesének klubestje Május 17. „Egy virágokat és gyümölcsöket szóró misztikus vulkán”. Lesznai Anna élete és művészete. Előadó: Török Petra, művészettörténész Május 21. „Belső utazás”. Dencs Zsanett és Döme Péter kiállítása Június 11. a Krúdy Gyula Városi Könyvtár kamaragalériájának megnyitója. Kiállító művészek: Farkas István, Holányi Julianna, Nagy Carmen, Papp János, Pásztor János, Somogyi László, Tatár Antal, Vámos Sándor Augusztus 25. TÁMOP-3.2.4-08 pályázat projektnyitója Szeptember 3. a Várpalotai Napok rendezvénysorozat keretében az „Olvasólámpa” pályázat eredményhirdetése Szeptember 4. Tatár Antal festőművész „Fél évszázad képekben” című jubileumi kiállításának megnyitója Szeptember 24. a Várpalotai Írisz Nőegyesülettel közös rendezvény: „Íriszfest” gálaműsor. A műsorban felléptek: a Várpalota Kistérség és vonzáskörzete tehetséges női előadói a következő kategóriákban: vers és próza, szólóés kiscsoportos ének, hangszeres zene és egyéb kategória Október 4. A Várpalotai Írisz Nőegyesülettel közös rendezvény, Író-olvasó találkozó Jókai Annával. „Könyvek a retikülben” című olvasópályázat zárórendezvénye Október 5. „Te is lehetsz királyfi! Te is lehetsz királylány!”. Biblioterápia az óvodában. Előadás és bemutató foglalkozások óvodapedagógusoknak, szülőknek és nagyszülőknek. Vendégünk: Sóron Ildikó, bilioterapeuta Október 8. TIT Várpalotai Szervezetével közös rendezvény, Czeidli István: Szárnyas szamár című verseskötetének bemutatója. A szerzővel beszélgetett: Ármás János, újságíró Október 9. Három generációs kistérségi helytörténeti vetélkedő, a TÁMOP-3.2.4-08/1-20090008 pályázat keretében November 18. „Hétköznapi nyelven a magas vérnyomás betegségről” címmel Dr. Kapocsi Judit

PhD, Med. Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinika igazgatóhelyettese tartott előadást, majd bemutatta „Az Öregasszony és a Fiú” című könyvét. December 7. a TIT Várpalotai Szervezetének közgyűlése December 15. Szücs Balázs lelkész, pár- és családterápiás szakember, „Légy az otthonom! Párterápiás és önismereti tréning kételkedőknek, jegyeseknek, házasoknak és mindenkinek” című könyvének bemutatója December 18. Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Várpalotai szervezetének karácsonyi ünnepsége

2011 Január 18-28. 50 Ft-os könyvvásár az Inotai Közösségi Ház állományából kivont könyvekből az Inotai Közösségi Házban (A könyvtár szervezésében) Január 19. Váradi Károly fotóművész „Ciprusi hangulatok” című kiállításának ciprusi borkóstolóval egybekötött megnyitója Január 25-28. TextLib tanfolyam a TÁMOP3.2.4-08/1-2009-0008 pályázatban részt vevő iskolai és községi könyvtárosoknak Február 1-19. 50 Ft-os könyvvásár az Inotai Közösségi Ház állományából kivont könyvekből a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban Február 24. „Milyen változásokat hozott mezőgazdaságunkban és állattenyésztésünkben az EU-hoz történő csatlakozás?”. Bátor Árpád, a Palota-Vidék 2000 Zrt. elnök-igazgatója, a magyarországi Juh Terméktanács elnöke tartott előadást a TIT Várpalotai Szervezete meghívására. Március folyamán Ingyenes lakossági internethasználati tanfolyam a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0008 pályázat keretében Március 10-ig. Váradi Károly fotóművész „Ciprusi hangulatok” című kiállítása Március 16. A TIT Várpalotai Szervezete szervezésében: „Hírhedett zenésze a világnak”. Zenés megemlékezés Liszt Ferenc születésének 100. évfordulóján. Előadó: Borbás Károly Március 29. A Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület nyílt napja: Beszélgetés a műemlékvé-

Helyes a raktári lapok elkészítésének terve. A megbeszélt módszerrel javasoljuk fokozatosan elkészíteni, kezdve a szépirodalommal. A munkák nagy figyelmet és pontosságot igényelnek, ezért elsietni nem szabad. A katalógus összeállítása a raktári lapok elkészítése után hajtandó végre. Ebben a MK feltétlenül segítséget ad a könyvtárnak. Valamennyi folyóirat rendbe szedendő a hó folyamán (sorba rakni, összekötni) 3. Máj. 31-i feljegyzésű munkákat részben nem fejezte be a könyvtáros. Valamennyi problémát megbeszéltünk és külön kiemeljük a késedelmes (olvasókat) f. évi és tavalyi olvasók végrehajtásának feladatait. 4. A könyvtár férőhelye kevés. Ha tud, a

M. K. küld polcot. A feldolgozó munkához szükséges ETO.-t postafordultával megküldjük a könyvtárnak. 5. Helyes a könyvtáros tapasztalatcsere terve. Javasoljuk a Soproni V. K.-t. Alapos áttanulmányozás szükséges a látogatáshoz. Levélben kell előkészíteni e látogatást. Egyes, kisebb jelentőségű problémák szóban beszéltük meg. A könyvtár egész munkájában egészséges fejlődés tapasztalható, ami a könyvtáros aktív munkájának eredménye. Önállóságát fokozza, problémáival forduljon közvetlenül az MK-hoz. Németh Júlia Gróf Ervin

delem fontosságáról, a városkép jövőbeli lehetőségeiről. Vendég: Mezei László, főépítész Április 11. Költészet napi rendezvény Tóth Árpád születésének 125. évfordulóján, a TIT Várpalotai Szervezete szervezésében Április 20. A TIT Várpalotai Szervezete szervezésében a „Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozat keretében, a Föld Napja tiszteletére, Beszélgetés környezetünkről és a környezet szennyezettségéről. Előadó: Dr. Papp Sándor, a Veszprémi Pannon Egyetem tanára Április 26. A Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület nyílt napja: A Közművelődési koncepció tapasztalatai – benne a civil szervezetek szerepéről. Vendég: Katona Csaba, alpolgármester Május 3. Értékelő összejövetel a lakossági internethasználati tanfolyam résztvevőinek Május 17. A TIT Várpalotai Szervezete „Beszélgetés a világról, Magyarországról és önmagunkról” című sorozatának keretében „Hogyan jutunk túl napjaink krízisein?” címmel tartott előadást Pintérné Dr. Erdélyi Mária, pszichológus Május 18. Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon című helytörténeti olvasókönyvének bemutatója Június 9. Ünnepi megemlékezés és kiállítás Pacsuné Fodor Sára tanító, helytörténész, városunk díszpolgára, születésének 85. és halálának 5. évfordulójára. Előadó: S. dr. Lackovits Emőke múzeumi főtanácsos. Előadásának címe: Pacsuné Fodor Sára néprajzi munkássága Július 5. Elindult az Olvasólámpa pályázat Szeptember 14. Kistérségi vetélkedő 2-4. évfolyamos tanulók 4 fős csapatai számára népmesékből Október 3-9. II. Könyvtárút a pécsi Tudásközpontból a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtárba. Pécstől Várpalotáig 14 könyvtár látta vendégül az utazókat. Október 3-9. Országos Könyvtári Napok Rendezvényei: Október 3. Sajtótájékoztató (és új fogadópult, ill. bababarát bútor átadása). Október 4. East Balkán – egy tragédia margója – szex, drog and rock and roll. Előadás és beszélgetés a 14+ korosztállyal. Vendégünk: Dr. Zacher

Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője Október 5. Könyvtárbejárás, az új könyvtárismertető és könyvtárhasználati kiadványunk bemutatásával. Egész nap: „megbocsátás napja” (a lejárt határidejű könyveket késedelmi díj fizetése nélkül hozhatták vissza az olvasók) Október 6. Kilián László: „Tengeri” című regényének könyvbemutatója Közreműködött: Tóth Loon színművész Október 7. Elemér, a legborzalmasabb sárkány című meséskönyv illusztrációiból összeállított vándorkiállítás megnyitása és a mesekönyv bemutatása felolvasással Október 8. Winkler Márton emlékünnepség, Winkler Márton sírjának megkoszorúzása az alsóvárosi temetőben Október 9. II. Könyvtárút résztvevőinek fogadása, Könyvtárbemutatás és zenés várséta a felújított Thury-várban Október 11. „Várpalota az irodalomban” című rendezvény Október 22. 12. Szindbád Vacsora December 2. „Bányászfeleségek, nők szerepe Várpalota történetében”. Kiállítás megnyitó ünnepség. A kiállítást megnyitotta: Einreinhof Attila, a Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület vezetőségi tagja. December 7. Gottfried Barna és Nagy Szabolcs: „A Székely Hadosztály története” című kötet bemutatója December 13. a TIT Várpalotai Szervezete évzáró adventi összejövetelt tartott versekkel és zenével a Krúdy Gyula Városi Könyvtár előadótermében. December 20. A boszniai piramishegyek rovásjelei Szakács Gábor rovásírás-kutató és felesége tapasztalataikról, filmvetítéssel egybekötött előadásban számolt be.

2012 Január 16. Könyvbemutató. Fülöp Mónika: „Röpke (Egy lombtündér igaz története)”. Január 19. A Thuri György Gimnázium tanulóinak alkotásaiból rendezett „Értékeink” című kiállítás megnyitója. A kiállítást megnyitotta: Katona Csaba alpolgármester

1956. szeptember 21. 1. A vendéglátóip. váll. kb. 1954-ben 49 db 1000 Ft értékű könyvet adott a városi könyvtárnak használatra. Most visszakéri a könyveket. Személyesen felkerestem a vállalatot. Az illetékes távollétében eredménytelen volt az eljárásom mind az állítólagos átvételi elismervény, mind pedig egyéb ügyirat átvevése céljából. Megüzentem, hogy a M. K. hajlandó a fenti értékben és pld.-ban könyvet adni, ugyanis semmi jegyzék pl. az átadott könyvekről nincs, így megállapítani az átadott könyvek valóságát nem lehet. Felhívjuk a városi könyvtárost, hogy ez ügyben járjon el a megbeszéltek alapján.

2. Az átleltározási jegyzékek nem készültek el. Felhívjuk a könyvtáros, hogy a lehető legrövidebb időn belül készítse el. 3. A könyvtár költségvetését már az elmúlt héten összeállították. A könyvtárnak másolati példányra feltétlenül szüksége lesz. Javaslatunkra utólagosan beállítottak 1200 Ft-ot 2 fiókkönyvtáros díjazására. 4. A raktári lapok készítése folyik. Helyes az eddigi munka, de nagyobb erőkifejtéssel – esetleg egy tiszteletdíjas segítségével – több könyv dolgozandó fel, mert így beláthatatlan az egész állomány szakszerű feldolgozásának, nyilvántartásának (katalógus) elvégzése.

Január 23 Értékelő összejövetel az „Álláskeresési technikák” című tanfolyamon részt vett hallgatóknak a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0008 pályázat keretében Január 25. Pálfy Margit színművész Latinovits Zoltán emlékestje (a TIT Várpalotai Szervezetével közös rendezvény). Február 8. Ingyenes angolórák kezdődnek amerikai önkéntesek szervezésében. Február 15. A Várpalotai „Írisz” Nőegyesület a Krúdy Gyula Városi Könyvtárral együttműködve - olvasókört indított. Február 21. A Facebookon lezajlott online kistérségi helyismereti vetélkedő eredményhirdetése és baráti találkozó (fogadás) a résztvevőknek. Helyszín: Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár Február 27. A TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0008 pályázat záró rendezvénye és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Veszprém Megyei Szervezetével közös szakmai rendezvény Február 29. „Az aktív időskor lehetőségei hazánkban és az Európai Unióban”. Előadó: Szili Valéria, a Fejér Megyei Europe Direct Iroda vezetője Március 5. Somogyi Ferenc: „A magyar emberitőke-állomány állapota” című könyvének bemutatója Március 9. Beszélgetés városunk tudósítóival a „Magyar Sajtó Napja” kapcsán Március 11. Hrabowszky György evangélikus lelkész, író születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepség (helyszín: Thury-vár). Március 21. Az Írisz Olvasókör összejövetele Március 22. Aradi Lajos: „Rejtélyes ábrák a Pilisben” című előadása Április 2. Író-olvasó találkozó Lackfi Jánossal, meghívott 3-4. osztályos tanulók részére Április 12. Rendhagyó történelemóra „A nemzetek sorsa az Európai Unióban”. Előadó: Garaczi Imre filozófiatörténész (Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense). Meghívottak: az „Európa-játék” című online vetélkedőben részt vevő diákok Április 25. „Önkéntesként segíteni jó”, kerekasztal-beszélgetés és baráti találkozó civil szerve-

zetek tagjaival. Vendégeink: a településszépítés, az épített környezet értékeinek megóvása és a település múltjához kötődő hagyományőrzés terén tevékenykedő civil közösségek, magánszemélyek Április 26. „100 éve született Örkény István” Az íróra emlékezett: Törzsök Károlyné dr. nyug. tanár, intézményvezető. Közreműködtek: Budai László könyvtárvezető, Laczkó Marianna ny. könyvtáros, Madaras Annamária ny. irodavezető, Szajp Istvánné ny. könyvtárvezető, Zöld Istvánné ny. tanár Május 4. Új műveiket állította ki: Csontos Katalin, Dencs Zsanett, Farkas István, Holányi Julianna, Mészáros Imre, Nagy Carmen, Pál Viktória, Pásztor János, Somogyi László, Vámos Sándor. Megnyitotta: Sárváriné Rieder Zsuzsanna művelődési menedzser. Május 16. a nyári szünet előtti utolsó foglalkozását az „Írisz Olvasókör” tartotta. Jún. 5. – aug.31 Kézimunka klub kiállítása Jún. 11. – nov. 30. Olvasólámpa pályázat Augusztus 1-től Receptpályázat Augusztus 29. Várpalotai Napok és a Magyar Fotográfia Napja alkalmából Petrovics László fotókiállításának megnyitójára került sor „Válogatás európai utazásaim élményeiből” címmel. Megnyitotta: Pócsik József Szeptember 8. Krúdy-est (Szindbád-vacsora) a Thury Vár udvarán Október 1-7. Országos Könyvtári Napok programja Október1. III. Könyvtárút (Gyalogtúra Berhidára) Október 2. Rendhagyó osztályfőnöki óra középiskolás diákoknak a Facebookról Előadó: Klausz Melinda Október 2. Archív fotók vetítésével és múltidéző beszélgetés keretében mutattuk be a lakosság által a helyismereti gyűjteményünkbe felajánlott régi fényképeket. Október 2-6. „Kincskereső” könyvtárhasználati játék a gyermekkönyvtárban Október 3. Egy egyszerű játék és sport, a pétanque (nyílt bemutató és közös játék) a Veszprémi Honvéd Sportegyesület Pétanque Szakosztályának tagjaival.

5. A könyvtár nyilvántartási munkájában fejlődés tapasztalható. A könyvtáros fiatal kora miatt is – megállapításom szerint – több ellenőrzést, nyíltságot igényel a városi népművelés részéről. 6. A késedelmes olvasók ügye elsősorban az 1955. évi kintlevőségek most már közjegyző útján hajtandó végre. Minden eddigi és ez irányú megjegyzésünk és felhívásunk most nyomatékosabb. Németh Júlia Gróf Ervin

1956. október 18. A népművelési előadóval a könyvtár egész problémáját megbeszéltük. Kértem segítségét és ellenőrzését. Feljegyzések: 1. Az átleltározási munkát (2 példányban való elkészítését) a megbeszélt formában és módon be kell fejezni. 2. A könyvtár nyilvántartásai, pénzkezelése jó. Kisebb hiányosságokat kiegészítettem, illetve felhívtam mások kijavítására a figyelmet. 3. A könyvtáros munkájában fejlődés tapasztalható. Egymaga kevés a feladatok teljes elvégzésére. Ezért akár társadalmi munkában, akár egyéb módon – tiszteletdíj révén elsősorban pedagógus segítségével –

Október 4. „Vers a falon” könyvbemutató és irodalmi est Baranyai Máté verseiből. Közreműködtek: a Pannon Várszínház színészei Október 5. „A szeretet, szerelem és a Szeretet Kora, avagy belső újjászületésünk lehetőségei”. Előadó: Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, a Stratégiakutató Intézet igazgatója Október 7. Látogatás Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Könyvtárba a III. Könyvtárút zárórendezvényére Október 17. Az Írisz olvasókör következő foglalkozása November 7. Várpalota vízellátása egykor és ma. Előadó: Makai Ferenc (a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. Várpalotai Üzemmérnökségének főmérnöke) November 15. „Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni? - avagy a tehetségről mindenkinek (szülőknek, pedagógusoknak, az érintett fiataloknak)” című sorozat első előadása: „Ki számít tehetségnek? (a tehetség diagnosztizálása és fejlesztése)”. Előadó: Molnárné Dr. László Andrea, Bakonyi Anikó November 21. Írisz Olvasókör összejövetele November 23. Angol interaktív nyelvklub indult a Szindbád Nonprofit Kft. több telephelyén, így a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban is. November 23. „30 éves az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör”. Rehorovics Anita festő-restaurátor kiállításának megnyitója és ünnepi műsor November 27. Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület nyílt napja a helyi médiáról Vendég: Pál Károly (a Hírcentrum Kft. ügyvezető igazgatója) November 28. Czeidli István: „Arc a tükörben” című verseskötetének bemutatója. A szerzővel beszélgetett: Ármás János újságíró (Jó Szerencsét Művelődési Központ) December 7. Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése December 13. „Tehetségről mindenkinek” (2. előadás) Az előadássorozat címe: „Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni? - avagy a tehetségről mindenkinek”.

2013 Január 16. Az Írisz Olvasókör első foglalkozása

Január 17. „Tehetségről mindenkinek” (III. előadás). Az előadássorozat címe: „Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni?” – avagy a tehetségről mindenkinek. III. előadás címe: „Mi az én felelősségem a tehetség életében, avagy a tehetség szerepe a társadalomban”. Előadók: Bakonyi Anikó és Molnárné Dr. László Andrea (Winkler Márton Tehetségpont) Február 9. A megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő Várpalotai Írisz Nőegyesület születésnapi ünnepsége. Fővédnök: Dr. Gurmai Zita Európa Parlamenti képviselő, az Európai Szocialista Párt Nőszervezetének elnöke Február 20. Írisz Olvasókör februári foglalkozása Február 29. „Tehetségről mindenkinek” (IV. előadás). Az előadássorozat címe: „Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni? - avagy a tehetségről mindenkinek”. IV előadás címe: „Mi leszel, ha nagy leszel, avagy a tehetség pályaválasztása”. Előadók: Bakonyi Anikó és Molnárné dr. László Andrea (Winkler Márton Tehetségpont) Március 5. Meszlényi Norbert állomásvezető mentőtiszt előadása: „104 - avagy ami e három szám mögött van” címmel. Március 6. 80 órás kezdő angol nyelvtanfolyam indult a „Tudásod a jövőd!” program keretei között. Március 7. 80 órás kezdő német nyelvtanfolyam indulta „Tudásod a jövőd!” program keretei között. Március 8. Fábián László, grafikusművész „Macskamesék” című kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitotta Jáger István, grafikusművész Közreműködött: Gágó Zsolt (gitár, ének) Március 20. Maurer Teodóra - Onody Gyula: „Koppány - Somogy hercege” című könyvének bemutatója Március 25. Csomóné Lindmayer Katalin előadása a Magzatgyermek Napja alkalmából Április 5-ig Fábián László „Macskamesék” című kiállítása Április 10. „A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története” című könyv bemutatója. A kötetet bemutatta: Petrovics László ny. tanár, a Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke

100

kellene segítséget adni a könyvtárosnak. 4. Egyéb szakmai kérdést szóban beszéltük meg, illetve közvetlenül intéztük el. A kért adatokat, felvilágosítást, könyvtárközi kölcsönzést ott a MK azonnal elintézi. 5. Az elkészített kifizetési kimutatásokat a közjegyző címére azonnal kell eljuttatni. Németh Júlia Gróf Ervin könyvtáros könyvtáros 1957. február 8. Feljegyzések 1. Az átleltározással csoportos 2 pld.-u jegyzék – szabvány leltári lapon! – készítendő el március 1-ig és beküldendő a MK-ba. 2. A késedelmes kölcsönzők – 1955 – 1956 évekről – végrehajtandók a többszöri eredmény-

telen felhívás után. Az októberi eseményekkel kapcsolatban a még kint levő könyveket – szükség esetén személyesen – kell felkutatni. 3. Folyóiratok megrendelése és …. a megbeszéltek alapján eszközölendő. 4. Az antikvár könyvek vásárlása ügyében a MK el fog járni. 5. Az inotai fiókkönyvtár ügyét rendezni kell. Ha a tanács nem tud helyet biztosítani, illetve ha könyvtáros nincs és az sem biztosítható, csak akkor szüntethető meg. A névleges kórházi fiókkönyvtár megszüntethető. 6. Helyiség ügyben a megyei művelődési osztály engedélye szükséges; anélkül a könyvtár nem költöztethető el. Egyéb kérdést – könyvkötés, katalógus stb. – személyesen és szóban beszéltük meg. Németh Júlia Gróf Ervin könyvtáros könyvtárvezető helyettes

Április 11. „Palotai pasik pampogása 2013. (Made in Várpalota)”. Április 12. Kövesdi Natália, az Életfa Egészségvédő Központ igazgatója tartott előadást a mágnesterápiában rejlő lehetőségekről. Április 16. Megrendezésre került a „Digitális erőd” játék. Április 24. Vida Ági pszichológus, blogíró előadása és könyvbemutatója. Május 10. Kövesdi Natália második előadása a mágnesterápiáról Május 17. Hartyányi Jaroszlava: „A kozákok és magyar kapcsolataik” című előadása a VI. Hun Napok keretében (Krúdy Gyula Városi Könyvtár volt az előadás társszervezője). Május 20. Ingyenes nyelvi és informatikai képzések a „Tudásod a jövőd!” program keretei között Május 23. Tavaszi Tárlat a Palotai Alkotók Köre tagjainak új munkáiból a Krúdy Gyula Városi Könyvtár kamaragalériájában Jún. 14-nov. 30. „Olvasólámpa” pályázat Június 18. Bikádi László Károly: „Más-VilágKép” című könyvének bemutatója Szeptember 5. Lendvai József festőművész emlékkiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitotta: Borbás Zoltán művésztanár Október 7-18. Országos Könyvtári Napok és a Krúdy-hét programja Október 7. Csepin Péter úti beszámolója az Északi Portyáról Október 8. „Történelem - család – egyén”. (Újabb adalékok Palota 15-16. századi történetéhez). Előadó: Budai László könyvtárvezető Október 9. „E-barátság: ismerkedés és veszélyei a közösségi oldalakon”. Előadó: Klausz Melinda Október 9. „Pokoli történetek – angyali történetek. Két óra alatt a Föld körül Vujity Tvrtkoval”. Filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozó (Jó Szerencsét Művelődési Központ). Október 11. Biwak Egyesület bemutatkozása Október 12. XIV. Szindbád Vacsora Október 13. „Magyar népmesék és népi játszóház”. Fábián Éva mesemondó műsora, Kutenicsné Izer Viktória zenés foglalkozása Október 14. Helytörténeti séta Várpalotán a Krúdy Gyulához kötődő helyszínekre. (irodalmi

101

részletek felelevenítésével Krúdy Gyula műveiből) A sétát vezették: Budai László könyvtárvezető és Volekné Temesi Zsuzsanna könyvtáros Október 18. Krúdy Gyula és a századforduló magyar prózairodalmának „kismesterei” – megújítói. Előadó: Kelemen Zoltán irodalomtörténész, adjunktus. (Rendhagyó irodalomóra a Thuri György Gimnázium tanulóinak) Október 18. Helytörténeti kiállítás: Krúdy Gyula és Várpalota. A kiállítást megnyitotta: Pócsik József tanár, iskolaigazgató Október 18. A tegnapok ködlovagja – Krúdy Gyula. (Napjaink irodalomtörténet-írásának Krúdy-értelmezései és megközelítései) Előadó: Kelemen Zoltán irodalomtörténész, adjunktus November 15. „Kövek alatt nő a fű”. A Gárdonyi Géza Jubileumi Emlékév kapcsán az író munkásságát, életútját Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus idézte fel. December 6. Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése

2014 Jan. 10-máj. 23. „Olvasólámpa” pályázat Február 24. „Ötven év, ötven írás” címmel jelenik meg Ármás János újságíró 50 válogatott írása a Könyvtárpártoló Alapítvány kiadásában, mellyel tisztelgünk emlékének. Március 10. „A Bakony közepe - Várpalota” című helyismereti vetélkedő eredményhirdetése Március 24. a Magzatgyermekek Napja alkalmából: „Mennél több, annál szebb!” Születés és gyermekvárás a paraszti világban. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató előadása. Április 14. a Költészet Napja alkalmából Dinnyés József daltulajdonos műsorát hallgathatták az érdeklődők a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban: „A szeretet és a küzdelem dalai” (élőzenés DVD bemutató). Április 25. „Harc vagy együttműködés a férfi és nő kapcsolat (Küzdelem a boldogságért)”. Előadó: Csutorás György pszichológus és lélekgyógyász Április 28. „A kortárs képzőművészet helyzetéről dióhéjban” címmel előadást tartott Sárvári Zita esztéta, kortárs kurátor.

102

április 29. A városban tárgyaltam a helytörténeti munkaközösséggel a tájismereti anyag kutatása és feldolgozása ügyében. A könyvtár munkáját megnéztem, értékeltem. A munka megjavítására az alábbi észrevételeket teszem: 1. Meg kell javítani az adminisztrációs fegyelmet. A közelmúltban több határidő mulasztás történt. Ezt ki kell küszöbölni. 2. Nem jár a könyvtárba a helyi és a megyei lap. Ennek gyűjtése pedig fontos feladat, elmaradása súlyos mulasztás. Megegyeztünk a megrendelendő folyóiratokban. A tavalyi anyagot rendezni kell, a helyi és megyei lapokat köttetni. 3. Rendkívül sok a tavalyi hátralékos olvasó. Az olvasók hátralékát most már végrehajtásra kell kimutatni. Ez nagyon sürgős és fontos feladat, mert elvész különben a legjobb könyvanyag. Az elköltözött hátralékosok lakcímeit a rendőrségtől kell megtudni. A végrehajtást 3 hét múlva ellenőrizzük.

1957. október 23. Ellenőrizte: a könyvtárat munkáját: 1., Megbeszéltük nov. 7.-ével kapcsolatban ünnepségek és könyvtári rendezvények tervét. 2., Az 1956. évi késedelmes olvasók ügyében nem sok történt. Legkésőbb nov. 10-ig meg kell tenni a közjegyzői feljelentést. 3., Elkészült könyvtár szakkatalógusa. Véleményem az hogy bocsássák az olvasók rendelkezésére még a betűrendes kat. elkészülte előtt. 4., Az inotai fiókkönyvtár még nem működik. A fiókkönyvtár ügyét még ez évben véglegesen rendezni kell. 5., Megbeszéltük az 1958. évi költségvetés egyes részleteit és az 1957. évi maradvány felhaszná-

Május 15. „Szárnyalás” – verses délután az Ősi Kovács Alkotó Műhely irodalmi tagozatával. Május 19. Koncz Eszter család- és párkapcsolati tanácsadó szakpszichológus a gyermekek devianciáit mutatta be. Május 26. „Tehetség! Pont!” Molnárné dr. László Andrea előadása a tehetséggondozásról Winkler Márton Tehetségpont és az Írisz Nőegyesület szervezésében. Június 2. „Olvasólámpa” pályázat eredményhirdetése Június 4. a 85. Ünnepi Könyvhét alkalmából Petrovics László: „A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből” című könyvének bemutatója Június 17. Az AkusztikArt formáció bemutatkozó koncertje Június 24. „Sétálj a várban és fedezd fel a múltat!” címmel a városi könyvtár népszerű vetélkedőt tartott a „Diadal Napja” rendezvényen a Thury-várban. Szeptember 11. Új könyvek érkeztek a Könyvtámogatási Programban. Szeptember 15. „Adalékok Várpalota helytörténetéhez (Beszélgetés várpalotai emberekkel a személyes emlékeikről)” című sorozat első alkalma. Beszélgetés Antal Lászlóval, id. Borbás Károllyal, Korbel Károlynéval és Sághy Zsoltnéval Október 13-19. Országos Könyvtári Napok programjai Október 13. „Serdülőkor - a legnehezebb időszak?” Domján-Koncz Eszter pszichológus előadása szülőknek, pedagógusoknak és fiataloknak. Október 14. Budai László: „Várpalota múltból örökölt értékei” című könyv bemutatója. Október 15. „60 éves a Krúdy Gyula Városi Könyvtár”. Kerekasztal-beszélgetés, visszaemlékezések, könyvtártörténeti kamarakiállítás. Meghívott vendégek: Csővári János, dr. Huszár Pál, Koncz Józsefné, Kriszt Istvánné, Madaras Annamária, Neményi László, Szajp Istvánné. Október 16. Író-olvasó találkozó Lackfi Jánossal gyermekolvasók számára. Október 17. „Könyvpatika”, Seresné Zsidai Borbála biblioterápiás foglalkozása felnőtteknek Örkény István egyperces novellája alapján.

103

Október 18. „Babanyaggató móka-torna”. Ölbeli játékok, mondókák, gyermekversek hangszerekkel. A foglalkozást vezette: Szebeni Villő. Október 18. Wersánszki Eduárd - András József - Mircea Baron: „Zsil völgye a XX. század elején” című könyvének bemutatója. Október 18. XV. Szindbád Vacsora Október 19. Kassowitz László mesemondó előadása gyerekeknek. Október 27. az Ősi Kovács Alkotóműhely tagjainak Krúdy Gyula emlékműsora. November 3. „Szerep, tudás és változás a huszonegyedik században” azaz: Gondolatok a család mai helyzetéről. Vendég: dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, az ELTE BTK tanára (pletykaszakértő). Az est házigazdája: Laczkó Marianna ny. tanár, iskolai könyvtáros. November 17. Lendvai István fotókiállításának megnyitója a Thury-várban. November 24. Kilián László: „A mitográfus följegyzései / Zibnayimut megtestesülései” című könyvének bemutatója. December 1. „Csodafiúszarvas: A hét garabonciás” című Sándor Zsuzsanna mű bemutatója. December 3. „A Fába vésett élet - Borbála napi terefere Navratil Antal faszobrász emlékezetére” című rendezvénye. Meghívott vendégek: özv. Navratil Antalné, Holler Józsefné, W. Holler Mónika. December 3-től Karácsonyi könyvvásár

4. A könyvtár szerzeményezési munkája általában helyes. A csoportleltár vezetése kissé hiányos, a törlés és összesítés is vezetendő, negyedévenként zárlatot kell készíteni. A kölcsönzés színvonalát általában tartja. Megbeszéltük az új polcok beállításával a raktári rendet. A kirakat május 1-re rendezendő. Németh Júlia Páldy Róbert

Összeállította: Budai László – Varga Zsoltné gépelte: Sági István lását. Németh Júlia Varga Béla 1958. I. 9. Megbeszéltük: a, Az egyszeri statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos stat. kérdőív kitöltését ; Beküldendő jan. 13-ig a Megyei Könyvtárba. b., Az 1957. évről szóló beszámoló-jelentés kérdését Beküldendő a MK-ba jan. 15-ig c., A f. évi munkaterv problémáit Beküldendő jan. 31-ig a MK-ba. Egyéb kérdéseket, az e hónapban végzendő munkák sorrendjét szóban beszéltük meg. Németh Júlia Gróf Ervin

104

VARGA ZSOLTNÉ – MUNKÁCSI LEJLA: BIBLIOGRÁFIA A KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

(2005-2014) 2005. február

• Ármás János: Illusztráljuk József Attilát! In: Napló, 2005. február 15. p. 9. (pályázati felhívás)

2005. március • Forró drót a könyvtárban. In: Várpalotai Újság, 2005. március 4. p. 5. • Illusztrációs pályázat. In: Várpalotai Újság, 2005. március 4. p. 5. • Ármás János: Selymes nőnapi ajándék. In: Napló, 2005. március 11. p. 11. • Ármás János: Selymes nőnapi ajándék. In: Várpalotai Újság, 2005. március 25. p. 8. (Lehner Olga pedagógus, iparművész selyemkendő kiállításáról)

2005. április • Ármás János: „Csak az olvassa versemet”. In: Napló, 2005. április 19. p. 9. • Ármás János: „Csak az olvassa versemet”. Diákok és pedagógusok emlékeztek József Attilára. In: Várpalotai Újság, 2005. április 29. p. 5. (az illusztrációs pályázat eredményhirdetéséről) • Benkő Péter: A régmúltnak állít emléket. In: Várpalotai Újság, 2005. április 29. p. 5. (A Kossuth utca és lakói című könyvbemutatójáról) 1958.II.24. A városi könyvtár munkájában nagy lemaradások vannak: 1., Nagyon sok az 1957. évi késedelmes olvasó, akik egyszer (egyszer sem) lettek felszólítva. Még 1956. évi késedelmes olvasók is vannak, kiknek ügye nem nyert elintézést. 2., Az év végén 15.000 ft.- ért vásárolt könyvek nagyobb része még nincs feldolgozva. Nincs feldolgozva 2 kollektori jegyzék anyaga sem. A könyvtár vezetőjének a nagy olvasói forgalom mellett fizikailag nincs ideje a fenti ügyek megfelelő intézésére. A tehermentesítés érdekében a városi műv. felügyelőnek az alábbiakat javasoltam: 1., A könyvtárban alkalmazzanak egy napi 3 órás, -pedagógus -segédmunkaerőt, kinek a megyei könyvtár havi

2005. május • Ármás János: Európa és a holokauszt. In: Napló, 2005. május 6. p. 3. • Ármás János: Bethlen új európai alkotmányt javasol. In: Napló, 2005. május 10. p. 3. (RÖVIDEN) • Ármás János: Már otthon vannak az unióban. In: Napló, 2005. május 10. p.11 (Európa mi vagyunk című kiállításról) • Ármás János: Költészet a fotográfiában. In: Napló, 2005. május 20. p. 7.

105

2005. június • Ármás János: Költészet a fotográfiában. In: Várpalotai Újság, 2005. június 2. p. 5. (Erdő, mező, virágok című tárlat megnyitójáról) • Ármás János: Varnus Xaver átváltozásai. In: Napló, 2005. június 14. p. 9. (Átváltozások című könyv bemutatójáról – Nagy Könyv játék és az ünnepi könyvhét rendezvénye) • Nagy István: A természet szépségei. Pedagógus-festő képeiből nyílt kiállítás a könyvtárban. In: Várpalotai Újság, 2005. június 17. p. 5. (Győrffy Zsuzsanna kiállításáról)

2005. július • Toldi Éva: Könyvtárak a szünidőben In: Napló, 2005. július 9. p. 9.

2005. október • Ármás János: Család vagy karrier? A nők helyzetéről és esélyegyenlőségéről az EU-tag Magyarországon. In: Napló, 2005. október 4. p. 5. (Koncz Katalin előadásáról – a könyvtár, az Írisz Nőegyesület és a Veszprém megyei EU Információs Pont Kht. rendezvénye) • Benkő Péter: Anyai szerep vagy karrier? In: Várpalotai Újság, 2005. október 14. p. 4. • Ármás János: Kistérségi naptár In: Napló, 2005. október 25. p. 9.

2005. november • Ármás János: Mint képek a falon In: Napló, 2005.november 4. p. 5. • Ármás János: Az életkörülmények javításán dolgoznak In: Napló, 2005.november 10. • Találkozás Schaffer Erzsébettel In: Várpalotai Újság, 2005. november 25. p. 5. (Írisz Nőegyesület rendezésében) • Ármás János: Megtalálva a lélek bugyrait. Egy kései reneszánsz alkotó tárlata a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban. In: Várpalotai Újság, 2005. november 25. p. 5. (Kóta Dénes festő, grafikusművész kiállításáról)

2005. december • Nagy István: Őszintén természetes költemények. Dr. Czeidli István Egyszerűen című verseskö-

106

300 ft-ot biztosít. A fenti személyt minden egyéb társadalmi munka alól mentesítsék. 2., Vegyenek a könyvtárnak egy írógépet Mindkét javaslatot elfogadták. A kisegítő munkaerő felvétele után a könyvtár legfontosabb feladata a késedelmes olvasók ügyének intézése és a leltározatlan anyag feldolgozása. A fentieken kívül részletesen megbeszéltük az 1958. évi munkaterv elkészítését. Németh Júlia Varga Béla

tetének könyvbemutatója. In: Várpalotai Újság, 2005. december 16. p. 5. • Ármás János: Tisztelet olvasóknak és a szakmának is. Emlékkönyvet jelentetett meg az ötvenéves Krúdy Gyula Városi Könyvtár. In: Napló, 2005. december 27. p. 7.

2006. január • Akik nem adták fel nőiességüket In: Várpalotai Újság, 2006. január 27. p. 2. (Az én sorsom – az én világom című antológia könyvbemutatójáról) • Ármás János: Tisztelet a szakmának és az olvasóknak In: Várpalotai Újság, 2006. január 27. p. 5.

2006. március

1958. III. 21. 1., A felszólításokat a könyvtár elkészíti. A régebbi ügyek elsősorban az 1956-os hátralékosok a közjegyző útján végrehajtandók, de halogatás nélkül. 2., A Szovjetunió c., most meginduló képes folyóirat a megbeszéltek alapján megrendelendő. 3., 1957. év végén vásárolt könyvek beleltározandók – feldolgozásuk alkalomadtán is elvégezhető. A kollektortól vásárolt könyvek beleltározandók, és azonnal kölcsönzésbe állítandók. 4., A 3 órás tiszteletdíjas ügye megoldódott. Márc. 1-től rendszeres munkát végez a könyvtárban. Főleg adminisztratív munkákat kell vele végeztetni: felszólítások, leltározás, raktári lapok készítése, stb.

• Számítógépes közigazgatást! In: Várpalotai Újság, 2006. március 3. p. 4. (eMagyarország-roadshowról) • Ármás János: Nyugdíjasok az Európai Unióban In: Napló, 2006. március 8. p. 3. (Hegyesiné Orsós Éva az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnökének előadásáról) • Ármás János: Szívünkbe betérő kerámiák In: Napló, 2006. március 14. p. 11. • Madaras Annamária: Sosem kezdheti ki a feledés In: Várpalotai Újság, 2006. március 31. p. 2. (a 9. Szindbád vacsoráról) • Ármás János: Szívünkbe betérő kerámiák In: Várpalotai Újság, 2006. március 31. p. 8. (Hoffer Ildikó keramikusművész kiállításáról) • Balogh Ferencné: A várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár emlékkönyve In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2006. március p. 59-60. (Könyvismertetés)

2006. május • Ármás János: Várpalota élő lelkiismerete In: Várpalotai Újság, 2006. május 5. p. 2. • Kiállításmegnyitó In: Várpalotai Újság, 2006. május 5. p. 5. (Pacsuné Fodor Sára 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségről, bibliográfia könyvbemutatójáról) • Ármás János: Köszöntő különleges ajándékkal. Bibliográfia a helytörténet-kutató Pacsu Sári

107

néni nyolcvanadik születésnapjára. 2006. május 8. p. 7.

In: Napló,

2006. június • A legjobb olvasók In: Várpalotai Újság, 2006. június 9. p. 3. (Olvasni jó című olvasópályázatról) • Ármás János: Pásztorok egymás között In: Várpalotai Újság, 2006. június 9. p. 5. (Pásztor János és Pásztor Máté kiállításáról) • Bartók-pályázat képzőművészeknek In: Várpalotai Újság, 2006. június 9. p. 8. (Hommage á Bartók című képzőművészeti kiállításról)

2006. július • Ármás János: Pásztorok egymás között In: Napló, 2006. július 3. p. 10 • Ármás János: Javuló minőségű közszolgáltatás. A japán program résztvevői alapították meg a többcélú kistérségi társulást. In: Napló, 2006. július 5. p. 5 (kistérségi könyvtárak közötti együttműködés feltételeiről)

2006. szeptember • Röpül.., röpül a… In: Várpalotai Újság, 2006. szeptember 8. (Farkasné Csontos Katalin grafikai kiállításáról) • Volekné Temesi Zsuzsanna: Kőerdő szarvasa a titok kapujában. A Bartók Béla jubileumi év rendezvényei a városi könyvtárban. In: Várpalotai Újság, 2006. szeptember 22. p. 5. • A zene kozmikus varázsereje. A Bartók Béla-jubileum ünnepi rendezvénye a könyvtárban. In: Várpalotai Újság, 2006. október 20. p. 5. (Grandpierre Attila csillagász, zenész előadásáról)

2006. november • Ármás János: Krúdy jubiláló könyvsorozata In: Napló, 2006. november 7. p. 8. (A magyar előfizető című kiadvány könyvbemutatójáról)

2006. december • Ármás János: Nyílik az Írisz az Európai Unióban. A nőegyesület vetélkedőjén győztes csapat tavasszal Brüsszelbe utazhat. In: Várpalotai

108

6., Márc. 15-i határidő ellenére most készült el a könyvtár f. évi munkaterve. Nagyobb gondosságot igényelt volna a terv összeállítása. Figyelembe kellett volna venni a 3 órás tiszteletdíjas munkakörrel végeztetendő munkát – raktári lapok, katalóguskészítés stb. Hiányzik a meglévő könyvtárakkal való kapcsolat kiépítésének kérdése. A sárvári könyvtár nem városi könyvtár, hanem járási. Hogyan oldja meg a diafilm-kölcsönzést, feldolgozást? Mit fog köttetni? Mikor végzi el a közjegyzői felszólításokat? Milyen évfordulókra rendez kiállításokat? Hogyan rendezi az inotai fiókkönyvtár ügyét? Milyen kapcsolatot létesít a pártoktatással? A folyóiratokat meg sem említi! Feltétlenül jobb munkatervet tudott volna készíteni, főleg azután hogy szóban erre megfelelő intenciókat kapott. Németh Júlia Gróf Ervin

A hónap végén a könyvtáros írásban igazolja és kérje a MH-tól a tiszteletdíj kifizetését. 5., Az írógépre nagy szükség van a könyvtárnak, elsősorban a feldolgozó munkánál. A tanács adjon segítséget a könyvtárnak.

Újság, 2006. december 15. p. 1 . (Az Írisz és Margaréta című vetélkedőről)

2007. március • Madaras Annamária: Elfogyasztottuk Szindbád „tizedik” vacsoráját In: Bakonyi Figyelő, 2007. március 9. p. 6. • Kiállításra meghívás a költészet napja alkalmából In: Várpalotai Újság, 2007. március 30. p. 4.

2007. április • Ármás János: Legyen jobb a gyerekeknek! Beszélgetés a szegénység felszámolásának lehetőségeiről Ferge Zsuzsa szociológussal. In: Napló, 2007. április 23. p. 5. (A könyvtár és az Írisz Nőegyesület rendezvénye)

2007. június • Szajp Istvánné: Krúdy Gyula Városi Könyvtár In: Hangadó, 2007/6 p. 4. • Sárika néni ma is köztünk van In: Bakonyi Figyelő, 2007. június 8. p. 2. • Stéger Ágnes: Írországi impressziók In: Bakonyi Figyelő, 2007. június 8. p. 2. (E. Kisházi Rozália, Erdész Károly és az írországi Fingal megye fotóstúdióinak közös kiállításáról) • Zöld Istvánné: Helytörténeti vetélkedő In: Bakonyi Figyelő, 2007. június 29. p. 2. • STÉGER Ágnes: Kiragadva a mindennapok valóságából. In: Bakonyi Figyelő, 2007. június 29. p. 2. (Nagy Carmen festmény-, kollázs-, textil- és krétatechnikával készült műveinek kiállításáról) • Olvasópályázat. = Hangadó, 2007. július 20. 3. p. (Fátyol és tűsarok : női sorsok, női történetek Európából című olvasópályázat felhívása) 1958. jún. 13 Feljegyzések: 1., A végrehajtások ma egy heti határidő végérvényesen elintézendők 2., A könyvkölcs. keret. közölni fogja a megyei könyvtár 3., Az admin. megbeszélt kiadványokat pótolni kell. (Összesítések, átvitelek) Gróf Ervin Németh Júlia 1958. VIII. Varga Béla, a Megyei Könyvtár csoportvezetője tárgyalásokat folytatott a Bányász Szakszervezeti Könyvtár helyi vezetőivel a két könyvtár elhelyezéséről és közös működéséről. A tárgyalásról külön jkv. készült. Németh Júlia Páldy Róbert

2007. július • Olvasópályázat In: Bakonyi Figyelő, 2007. július 20. p. 4. • Olvasópályázat In: Hangadó, 2007. július 20. p. 3. • Mesemondó verseny In: Hangadó, 2007. július 20. p. 3.

2007. augusztus • Szajp Istvánné: Könyvtárpártoló Alapítvány In: Hangadó, 2007. augusztus 3. p. 4.

109

• Szajp Istvánné: Krúdy Gyula Városi Könyvtár „A Könyvtár - kapu a világra” In: Hangadó, 2007. augusztus 31. p. 4 (A könyvtár történetéről, rendezvényeiről, kiadványairól)

2007. szeptember • Mesemondó verseny In: Hangadó, 2007. szeptember 14. p. 7 • Kóta Dénes a Palotai Alkotók Körének tagja In: Hangadó, 2007. szeptember 28. • Szakmai nap In: Hangadó, 2007. szeptember 28. p. 6. (a Várpalotai Kistérség óvónői munkaközössége és a könyvtár Népmese napi rendezvényéről) • Krúdy Gyula Városi Könyvtár októberi rendezvényei In: Bakonyi Figyelő, 2007. szeptember 28. p. 4.

2007. október • Kiállítás meghívó In: Hangadó, 2007. október 12. p. 10. • Volekné Temesi Zsuzsanna: Két „derék napszámos” In: Bakonyi Figyelő, 2007. október 19. p. 6.

2007. november • Stéger Ágnes: A bakonyi táj megfestője In: Bakonyi Figyelő, 2007. november 9. p. 2. (Papp János képzőművész kiállításáról) • Krúdy Gyula Városi Könyvtár novemberi rendezvényei In: Bakonyi Figyelő, 2007. november 9. p. 4. • Volekné Temesi Zsuzsanna: „Fátyol és tűsarok” Lezajlott a nőknek szóló olvasópályázat In: Hangadó, 2007. november 9. p. 13. • Krúdy Gyula Városi Könyvtár decemberi rendezvényei In: Bakonyi Figyelő, 2007.november 30. p. 5. • Stéger Ágnes: Családok munkatáborokban. In: Bakonyi Figyelő, 2007. november 30. p. 2. (Hantó Zsuzsanna és Kégli Katalin Kitaszítottak III. Családok munkatáborokban című kötetének bemutatójáról)

2008. február • Volekné Temesi Zsuzsanna: NETre készen… avagy kattints rá Öcsi, Feri, Nagyi In: Bakonyi

110

1958. X. 23 A városi és szakszervezeti könyvtárak együttműködéséről tárgyalásokat folytattam a pártbizottság, a városi tanács, és a bányász szakszervezet képviselőivel. Ellenőriztem a városi könyvtár munkáját. Megállapítottam, hogy a kisegítő munkaerő működése eredményes, mert az elmaradások jó részét felszámolták. Az állomány felmérését nagyrészt befejezték. 1., Okt. 31-ig jegyzőkönyvet kell készíteni az eredményről s mellékelni a hiányjegyzéket. Mindezt ellenőrzi a MK. 2., Az 1956. évi késedelmes olvasók végrehajtása folyamatban van. Az 1967. éviek kétszeri felszólítása után haladéktalanul meg kell kezdeni a végrehajtást. Az 1958. éviek közül az I. félév szintén átadandó végrehajtásra.

Figyelő, 2008. február 1. p. 6. (A könyvtár mint eMagyarország-pont szolgáltatásairól) • Sárvári Zsuzsa: A gyermek lelkének lenyomatai In: Napló, 2008. február 16. p. 11. (A peremartoni Gyermek Grafikai Műhely kiállításáról) • Könyvtárpártoló Alapítvány In: Bakonyi Figyelő, 2008. február 22. p. 10. (hirdetés) • Könyvtári igényfelmérés In: Bakonyi Figyelő, 2008. február 22. p. 11. (hirdetés) • Fröhlich András: Könyvtár, lapozz!: Az integráció kérdései: jobb gazdálkodás vagy álláscsinálás? In: Napló, 2008. február 28. p. 5.

2008. március • Stéger Ágnes: Jóváhagyták a könyvtárintegrációt. In: Bakonyi Figyelő, 2008. március 14. 8. p.

2008. április

Nagy gondot kell fordítani a helyben ideiglenesen lakók állandó lakcímének feljegyzésére és a nem keresőknél a jótállók címének nyilvántartására. A végrehajtás a jótállók nevére mutatandó ki. A megkapott végrehajtási iratokra rá kell vezetni az elintézést (törlés, befizetés). 3., A feldolgozás jó ütemben halad. A hátralék elintézésére 3 nap elég. Az olvasók a szakkatalógust használják. 4., A városi tanácstól kilátásba helyezett könyvbeszerzési hozzájárulás legnagyobb részét a kollektornál vásároljuk el jegyzéken. 5., A munkaterv okt. 25-ig beküldendő. Németh Júlia Páldy Róbert

• Sárvári Zsuzsa: Elegancia és bók kora volt In: Napló, 2008.április 1. p. 9. (Reneszánsz est, előadó Varga Károlyné nyugalmazott tanár) • Bővülő nyitva tartás In: Napló, 2008. április 7. p. 7. • Sárvári Zsuzsa: Költemények fényekkel, árnyakkal In: Napló, 2008. április 16. p. 7. (Szoszo: Magamban beszélgetek című verseskötetének bemutatásáról) • Szajp Istvánné: Nők a helyi közéletben In: Hangadó, 2008. április 25. p. 4. (Kistérségi polgármester asszonyok találkozójáról – Írisz Nőegyesület rendezésében) • Stéger Ágnes: „A sikeres nő nem férfi!” In: Bakonyi Figyelő, 2008. április 25. p. 2. • Stéger Ágnes: Két autonóm művészet egy falon In: Bakonyi Figyelő, 2008. április 25. p. 7. • Veszíts el egy könyvet! In: Bakonyi Figyelő, 2008. április 25. p. 10. • Madaras Annamária: Meghívó In: Bakonyi Figyelő, 2008. április 25. p. 11.

2008. június • „Seherezádé lánya” Női sorsok, női történetek Keletről és Nyugatról In: Hangadó, 2008. június 6. p. 3. • „NET-re készen” Internet tanfolyam a városi könyvtárban In: Hangadó, 2008.június 6. p. 3.

111

• Kedves Gyerekek! In: Hangadó, 2008. június 20. p. 1. (Hirdetés)

2008. július • Szajp Istvánné: Vakációzó gyerekeinkről In: Hangadó, 2008. július 4. p. 3.

2008. szeptember • Szajp Istvánné: Molnár Mónika, grafikus In: Hangadó, 2008. szeptember 26. p. 3.

2008. október • Szabó Péter Dániel: Lendületbe jött kistelepülések. Eurómilliókhoz jutnak a Leaderközösségek a vidékfejlesztési programból. In: Napló, 2008. október 14. p. 5 (Kerekasztal beszélgetés a Bakony-Balaton Keleti Kapuja Közösség képviselőivel – könyvtárban rendezett találkozóról) • „Kattints rá, Nagyi” In: Nők Lapja, 2008. október 15. (Olvasói visszajelzés a könyvtári szervezésű internet-használati tanfolyamról) • Pócsik András: Művészet, bármilyen anyagból In: Palotai Hírnök, 2008. október 21. p. 10 . (Nagy Carmen festmény kiállításáról)

2008. november • Bálint Angéla: Félszáz kiállításon túl In: Palotai Hírnök, 2008. november 6. p. 8. • Sárvári Zsuzsa: Káprázatos színvilág. In: Napló, 2008. november 12. p. 7. (Tatár Antal kiállításáról) • Volekné Temesi Zsuzsanna: Olvasópályázat nőknek In: Hangadó, 2008. november 14. p. 1. (a könyvtár és a Várpalotai „Írisz” Nőegyesület által szervezett „Seherezádé lánya” című olvasópályázatáról) • Szajp Istvánné: A cikk címe [Sic!] In: Hangadó, 2008.november 14. p. 3. (Tatár Antal festménykiállításáról)

2008. december • Bálint Angéla: Meg akarja váltani a világot In: Palotai Hírnök, 2008. december 4. p. 10. (Hufnágel Erika művész-tanár grafikai kiállításáról)

112

1958. XII. Újabb megbeszélést folytattam a városi és szakszervezeti könyvtár együttműködési tervéről a Városi Tanáccsal. Páldy Róbert 1959. III. 4. Ellenőriztem a csoportleltár vezetését, a formai hibák kijavítását megbeszéltük. Ellenőriztem a felszólításokat. Itt az elmaradást a könyvtár pótolta. Az állományellenőrzés jegyzőkönyve nem készült el határidőre. Felhívom a könyvtár vezetőjét hogy azt III. 12-ig készítse el. Megbeszéltük, hogy a raktári katalógus új lapjainak besorolását elvégzik. A könyvtár vezetőjét felkértem a különböző határidők pontos betartására, mert ezen a téren ez utóbbi időben sok hiba volt. Tárgyaltam a bányász könyvtár vezetőjével is, tájékozódtam munkájukról. Páldy Róbert

• Hufnágel Erika, művésztanár In: Hangadó, 2008. december 5. p. 4. • Szajp Istvánné: A Magyar Tudomány Napja In: Hangadó, 2008.december 5. p. 4. • Sárvári Zsuzsa: A tudomány szolgálatában. In: Napló, 2008. december 9. p. 9. (Fábián Éva: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok című előadásáról)

2009. január • Szajp Istvánné: Sikeres évkezdés In: Hangadó, 2009. január 16. p. 3. • „NETre készen” In: Hangadó, 2009. január 16. p. 3. (Hirdetés)

2009. február • Sárvári Zsuzsa: Négy évszak, négy könyv In: Napló, 2009. február 11. p. 11. • Pócsik András: Új sorozat indult a könyvtárban In: Palotai Hírnök, 2009. február 26. p. 12. (Négy évszak, négy ember, négy kedvenc könyv című rendezvénysorozatról – vendég Németh Árpád polgármester) • Pócsik András: Könyvbemutató In: Palotai Hírnök, 2009. február 26. p. 12.

2009. március

1960. II. 10. A könyvtár olvasószolgálati munkája jó, fejlődése egészséges. Jelenlegi körülményeiben – elhelyezése miatt – lényeges változás, fejlődés nem várható. 4 paraszti olvasó mellett jónak tartjuk egy fiókkönyvtár létesítését a város parasztok által lakott részén. Általában - a fejlődés a könyvtár olvasószolgálatának fejlesztése miatt – elsőrendű fontosságú a fiókok létesítése. (Inota, Pétfürdő esetében is.) 1., A belső raktári rend érdekében törölni kell az elavult, tönkrement köteteket. A felesleges könyvek kivonása a könyvtári osztály által kiadandó jegyzék alapján kell majd végrehajtani a megyei duplumraktár és a megyei könyvtár közreműködésével. Addig a felesleges könyvek a földön tárolhatók. A felnőtt szép- és ismeretterjesztő irod. , az ifjúsági szép- és ismeretterjesztő irod., az olvasótermi állomány, a színdarabok és folyóiratok külön-külön raktározandók a megbeszéltek alapján. 2., A diafilmek nagyobb forgalma miatt hetenként két napra kell korlátozni, amikor a forgalom

• Sárvári Zsuzsa: Amorgosz a halálon túl. In: Napló, 2009. március 3. p. 7 (Széki Patka László 60 vers című posztumusz kötetének bemutatójáról) • Sárvári Zsuzsa: Irodalmi csevegő: 1984 In: Napló, 2009.március 3. p. 8 (Négy évszak, négy ember, négy kedvenc könyv című rendezvénysorozatról – vendég Németh Árpád polgármester) • Sárvári Zsuzsa: Lelket szépítő mesék In: Napló, 2009.március 19. p. 6 (Négy évszak, négy ember, négy kedvenc könyv című rendezvénysorozatról – vendég Németh Árpád polgármester) • Szabó Péter Dániel: Képtárból kultúrpalota. A könyvtárat is beköltöztetnék a zsinagógába. In: Napló, 2009. március 24. p. 4. • Sárvári Zsuzsa: A nyelvújító Kazinczy In: Napló, 2009. március 31. p. 7. (RÖVIDEN) (Varga Károlyné előadásáról)

113

2009. április • Életrajzi mű a genfi reformátorról In: Palotai Hírnök, 2009.április 9. p. 6. • Szajp Istvánné: Könyvbemutató In: Hangadó, 2009. április 10. p. 1. • Bálint Angéla: A könyvtár – kapu a világra In: Palotai Hírnök, 2009.április 23. p. 7. (könyvtár tevékenységéről, tervezett változásokról) • Szajp Istvánné: Helytörténeti vetélkedő In: Hangadó, 2009.április 24. p. 1.

2009. május • Vintan Tiberiu: Parteneriatul dintre Petrosani si Varpalota intra intr-o noua etapa de activitati comune In: Afaceri in valea jiului, 2009.május 11-18. p. 9. • Gágó Anita: 27 ország – 1 választás In: Palotai Hírnök, 2009. május 21. p. 12.

2009. június • Szabó Péter Dániel: Netpolgároknak a könyvtárban In: Napló, 2009. június 4. p. 5.

2009. július • „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete.” Pályázat a bányászhagyományok összegyűjtésére. In: Szuperinfó, 2009. július 10. p. 5 (Felhívás) • Tanfolyam In: Hangadó, 2009. július 17. p. 5. • Két újabb nyertes pályázat. In: Palotai Hírnök, 2009. június 18. p. 7. (rövid hír az ’@ esélyt mindenkinek’ váljon ön is netpolgárrá! című pályázatról) • Mindenki másképp csinálja. Testvérvárosok. In: Napló, 2009. augusztus 12. p. 5. (a könyvtár turisztikai kiadványairól)

2009. augusztus • Budai László: A könyvtár új szolgáltatása... In: Hangadó, 2009. augusztus 28. p. 3. (Várpalotai Könyvtári Hírlevél indításáról) • Gaál Julianna: Élénkülő könyvtárak : ősszel a nagymamákat célozzák meg a programok. In: Napló, 2009. szeptember 1. p. 4. (megyei körkép)

114

általában kisebb. A filmekről kölcsönzőkártya készítendő és ez használandó katalógusként, csoportosításra ajánljuk a MK rendszerét. 3., Az olvasók kategóriáit az új munkanapló alapján kell megállapítani. 4., A pénztárkönyv és a címleltárkönyv hitelesítendő. 300 forint esetén be kell fizetni a bevételi összegeket. A nyilvántartások kisebb alaki hiányait ki kell egészíteni. (átvitelek a pénztárkönyvben leltárkönyvben). A diafilm csoport leltár felfektetendő. 5., Javasoljuk, hogy a könyvtár vezetője hasonló jellegű városi könyvtárba menjen el tapasztalatszerzésre. 6., A feldolgozómunkában rendszert kell kialakítani. Tervet a munkakeretekről. Először az új vásárlású könyveket kell szabályosan feldolgozni. Az új könyvek feldolgozása közben de utána kell a katalogizálást folyamatosan végezni. A szakkatalógus összeállításánál mintául a MK katalógusát ajánljuk. Egy városi

2009. szeptember

• Szabó Péter Dániel: Halad a korral a városi könyvtár: különböző informatikai fejlesztésekkel igyekeznek közelebb kerülni az olvasókhoz Várpalotán. In: Napló, 2009.szeptember 3. p. 15. • Szabó Péter Dániel: A világ női szemmel. Színvonalas tárlat amatőr fotósok munkáiból. In: Napló, 2009. szeptember 10. p. 14. (Írisz Nőegyesület által hirdetett Fotózz női szemmel! pályázatra beérkezett pályamunkák kiállításáról) • Kellei György: A magyar népmese napja. In: Napló, 2009. szeptember 23. p. 7. (Rövid hír Az elrabolt királykisasszony című mese papírszínházi előadásáról, feldolgozásáról - gyermekkönyvtári rendezvény)

2009. október

• Gágó Anita: Generációk a könyvtárban In: Palotai Hírnök, 2009.október 15. p. 2. (Országos Nagyi Könyvtári Napok rendezvénysorozatról)

2009. november

• Bálint Angéla: Kommunizmus másképp In: Palotai Hírnök, 2009. november 19. p. 2.

2009. december

• A bányászélet mindennapjai. In: Napló, 2009. december 4. p. 7. (Rövid hír Konta László archív fotó kiállításáról - „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete” című pályázat kapcsán) • Szabó Péter Dániel: Bányászképek a fénykorból. In: Napló, 2009. december 12. p. 4. (rövid hír Konta László kiállításáról)

2010. január

könyvtár olvasószolgálata pontos és teljes katalógus nélkül nagyon hiányos. Minden ellenőrzés alkalmával meg kell nézni a katalóguskészítés munkáját. 7., Igen helyes a tanács rendkívüli támogatása a könyvvásárlást illetően. Lehetőleg azonban biztosítani kellene hogy a pénz időben álljon rendelkezésre. Így valóban hasznos és kötésében is könyvtári célra alkalmas könyveket vásárolhat a könyvtár a kollektornál. 8., A KISZ által szervezett József Attila olvasómozgalom könyveit minél nagyobb példányban biztosítani kell. Szükségesnek látszik a könyvtár rendszeresebb látogatása, ellenőrzése. Gróf Ervin 1960. IX. 5. Az állományellenőrzésen résztvettem. Az ellenőrzés alapja raktári lap hiányában a leltárkönyv. ……………… Erzsébet Németh Júlia

• Fotókiállítás a bányászokról. In: Palotai Hírnök, 2010. január 14. p. 10. (rövid hír Konta László archív fotókiállításáról) • Felhívás helyismereti vetélkedőre In: Szuperinfó, 2010.január 22. p. 3. (Hirdetés) • Pályázati felhívás In: Szuperinfó, 2010.január 29. p. 5. (Hirdetés)

2010. március

• Deák Dóra: Intellektuális, igényes zene. In: Napló, 2010. március 30. p. 7 (Rövid hír a Szponzort Keresünk zenekar koncertjéről)

115

2010. április • Szabó Péter Dániel: Pénzügyeink kezelése In: Napló, 2010. április 14. p. 3. • Szabó Péter Dániel: Irodalom női szemmel In: Napló, 2010. április 15. p. 7. • Gágó Anita: Ötszáz nap alatt hétmillió áldozat. In: Palotai Hírnök, 2010. április 29. p. 2. (Hartyányi Jaroszlava könyvbemutatójáról) • Gágó Anita: Versbe öltözött gondolatok. In: Palotai Hírnök, 2010. április 29. p. 6. (Költészet Napi rendezvény)

2010. május • Irodalmi műből fénykép. In: Palotai Hírnök, 2010. május 13. p. 12. (Az irodalom képbe kerül című fotópályázatról) • Gágó Anita: Elázott könyvek In: Palotai Hírnök, 2010. május 27. p. 3. • A belső utazás festményei In: Palotai Hírnök, 2010. május 27. p. 7. (Dencs Zsanett, Döme Péter festménykiállításáról)

2010. június • Balla Emőke: Várpalotához kötődő képek In: Napló, 2010.június 9. p. 7. (Rövid hír a palotai alkotók kamarakiállításáról) • Kamaragaléria nyílt In: Palotai Hírnök, 2010. június 24. p. 7.

2010. augusztus • Balla Emőke: Jubileumi kiállítás In: Napló, 2010. augusztus 24. p. 7. (Tatár Antal kiállításáról) • Szabó Péter Dániel: Startol a térségi tudásdepó. Az ügyvezető szerint nagy siker a 25 milliós pályázati támogatás. In: Napló, 2010. augusztus 26. p. 3. (A TÁMOP pályázati projekt ünnepélyes megnyitójáról) • Szabó Péter Dániel: Zene, színház és kiállítások In: Napló, 2010. augusztus 26. • Fél évszázad festményei In: Napló, 2010. augusztus 31. p. 7.

2010. szeptember • Sárvári Zsuzsa: Gazdag az életmű. Ötven év terméséből válogatott Tatár Antal. In: Napló,

116

1960. XI. 15. Ellenőrizték a könyvtár munkáját. Általában az olvasók számában és foglalkozás szerinti megoszlásában valamint a kölcsönzések számában is, tartalmi megoszlásában fejlődés van. A munka végzésében alapvető hiba nem tapasztalható, viszont minden területen soka pontatlanság és a rendetlenség, és oly hiányosság amely jobb munkabeosztással törődéssel, és gondossággal kijavítható. Észrevételeinket az alábbiakban részletezzük. 1. A szerzeményezés nem kielégítő. Általában kevés politikai és egyéb ismeretterjesztő könyvet vásárolnak, így alapvető művek hiányoznak az állományból. Nem tervszerűen történik a rendelkezésre álló keret felhasználása, év elején mi-

2010.szeptember 8. p. 7. (Várpalotai napok rendezvénye) • Nagyszabású könyvtárfejlesztés In: Palotai Hírnök, 2010. szeptember 9. p. 2 (a TÁMOP pályázatról) • Szabó Péter Dániel: Pályázatok mentén In: Napló, 2010.szeptember 15. p. 11. • Író-olvasó találkozó Jókai Annával In: Napló, 2010.szeptember 30. p. 15. (Képes hír)

2010. október • Jókai Annával találkozhatnak In: Napló, 2010.október 2. p. 4. • Sárvári Zsuzsa: Megcsillanó tehetség In: Napló, 2010.október 4. p. 7. (Íriszfeszt művészeti találkozóról az Írisz Nőegyesület szervezésében)

2010. december • A magas vérnyomásról. In: Palotai Hírnök, 2010. december 2. p. 6. (dr. Kapocsi Judit előadásáról - TIT várpalotai szervezete rendezvénye) • Gaál Julianna: Könyveket ajánlanak In: Napló, 2010. december 2. p. 7 (Rövid hír az Olvasólámpa gyerekkönyvtári pályázatról) • Gaál Julianna: Késedelmi díjat nem kell fizetni In: Napló, 2010.december 3. p. 7. (Megbocsátás hetei program keretében)

2011. január

nimális összegekért vásároltak, most pedig a tanács támogatásával együtt még több, mint 10000 Ft van. Szabálytalanul és helytelenül ügynöktől is rendeltek könyveket. Azonnal le kell mondani! 2. Feldolgozás A címleltár nincs összesítve, és a csoportos leltár összesítés részét sem vezetik. A két leltár egyeztetése teljesen lehetetlen. A raktári katalógus csak az 1956 óta vásárolt könyveket tartalmazza, rekatalogizálás nem volt. Hasonló állapotban van az olvasói katalógus is. Raktári rend nem kielégítő. 3. Az olvasószolgálati munkában van viszonylag legnagyobb rend. Néhány kisebb hiba (kölcsönzőkártyák kezelést stb.) könnyen kijavítható. Komoly probléma viszont a sok késedelmes olvasó ügyének rendezése, 1960. okt. 18-ig 110 olvasót szólítottak

• Párkapcsolatokról őszintén. In: Palotai Hírnök, 2011. január 13. p. 7. (Szücs Balázs: Légy az otthonom című könyvének bemutatójáról) • Balla Emőke: Ciprusi hangulat. In: Napló, 2011. január 17. p. 7 (Váradi Károly fotókiállításáról) • Balázs Kitti: Új szolgáltatás a könyvtárban In: Palotai Hírnök, 2011. január 27. p. 6. (A TÁMOPpályázat során megvalósult fejlesztésekről)

2011. február • Varga Ibolya: Mezőgazdaság és állattartás. In: Napló, 2011. február 24. p. 9. (Bátor Árpád előadásáról – TIT és a könyvtár közös rendezvénye)

2011. március • Szabó Péter Dániel: Egy újabb évtized In: Napló, 2011. március 10. p. 7.

117

• Balla Emőke: Előadás Lisztről. In: Napló, 2011. március 11. p. 7. (Rövid hír) • Hírhedett zenésze a világnak. In: Palotai Hírnök, 2011. március 24. p. 2. (Borbás Károly zenés előadása Liszt Ferencről – TIT és a könyvtár közös rendezvénye)

2011. május • Gágó Anita: Ismerkedés az internet világával. In: Palotai Hírnök, 2011. május 12. p. 8. (Időseknek tartott internettanfolyamról) • Ismerjük fel közösen őseinket! Várpalotai őskereső arcképcsarnok. In: Palotai Hírnök, 2011. május 12. (a könyvtári felhívás lakosság felé – archív fotók felajánlására)

2011. június • Szívvel-lélekkel a városért. In: Palotai Hírnök, 2011. június 23. p. 7. (Pacsuné Fodor Sára emlékkiállításáról, az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényekről)

2011. szeptember • Tárlatok, bemutatók a hétvégén In: Palotai Hírnök, 2011. szeptember 8. p. 7.

2011. október • Szabó Péter Dániel: Drogok és a rock’n roll. In: Napló, 2011. október 4. p. 11. (Zacher Gábor toxikológus előadásáról) • Szabó Péter Dániel: Szépül a könyvtár. Átadták az intézmény megújult fogadópultját In: Napló, 2011. október 4. p. 11. (a TÁMOP pályázat keretében megvalósult könyvtárfejlesztésről) • A hatvanadik születésnap In: Napló, 2011. október 10. p. 7 (Rövid hír Várpalota az irodalomban című rendezvényről) • Szabó Péter Dániel: Utazó kötet a könyvtárban. Rendhagyó országos kezdeményezés. In: Napló, 2011.október 11. p. 4. (Az Országos könyvtárút rendezvényről) • Programhét a megújult könyvtárban In: Palotai Hírnök, 2011. október 20. p. 6. • Szabó Péter Dániel: Vetélkedő helytörténetből In: Napló, 2011.október 21. p. 4.

118

illetve jelentettek fel. A késedelmi díjazást rendesen szedik. A dia kölcsönzés területén azonban teljes az anrchia. Az olvasók leltárból kölcsönöznek, kölcsönzések nyilvántartásán eligazodni majdnem lehetetlen. 4. Fiókkönyvtár nincs, pedig nagyon szükséges lenne elsősorban Inota faluban, ahol semmilyen könyvtár nem működik. A létesítése most már nagyon fontos és szükséges hiszen évek óta tervezik. Hasonló terv a város paraszti negyedében fiók létesítése is. Sok egyéb hiba és hiányosság is felmerült (pl. nincs iratkezelés, bevételek kezelése nem az előírásoknak megfelelően történik stb.) A problémákat és a hibákat a könyvtár vezetőjével részletesen megbeszéltük és

2011. november • Szabó Péter Dániel: Bányászok és asszonyaik In: Napló, 2011. november 29. p. 11. (Rövid hír a Bányászfeleségek, nők szerepe Várpalota történetében című visszatekintésről és kiállításról – a könyvtár és az Írisz Nőegyesület közös rendezvénye) • Szabó Péter Dániel: Waldstein élete In: Napló, 2011. november 29. p. 11. (Czirákyné Kiss Edit előadásáról – a Városszépítő és -védő Egyesület nyílt napja)

2011. december • Szabó Péter Dániel: Bányászfeleségek emlékezete In: Napló, 2011. december 9. p. 7. (Az Írisz Nőegyesület kiállításáról) • Ünnepségek Szent Borbála napján In: Palotai Hírnök, 2011. december 15. p. 7. (A Bányászfeleségek, nők szerepe Várpalota történetében c. kiállítás megnyitó ünnepségéről) • Szabó Péter Dániel: Elfeledett arcok, történetek In: Napló, 2011. december 21. p. 7. (Koncz Józsefné ny. könyvtárigazgató Közművelődésértdíj kitüntetése kapcsán)

2012. január • Köszöntötték a megyei kitüntetettet In: Palotai Hírnök, 2012. január 12. p. 2. • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012.január 26. p. 13. • Thurista értékek az egyetemen. In: Palotai Hírnök, 2012. január 26. p. 12 (A Thuri György Gimnázium alkotóművészeti kiállításáról)

2012. február javaslatokat tettünk azok kijavítására is. Az a véleményünk, hogy a városi könyvtárban a személyi és tárgyi feltétel meg van a jó munkára. Határidőket nem adtunk mivel a könyvtár minden munkaterületén alapos változtatásokra van szükség. Németh Júlia Varga Béla Onika Olga 1961. IV. 12. Ellenőriztük a könyvtár szerzeményezését az 1960 jan. 1. és 1961 ápr. 12. közötti időben. 1., 1960. évi könyvvásárlási keret 20000,- Ft, a városi Tanács 16,350 Ft támogatást adott. Az 1961. évi keretet a megyei 20000 Ft-os lebontással szemben 15000 Ft-ra csökkentették, helytelenül.

• Szabó Péter Dániel: Helyismereti vetélkedő a hálón. A város és térségének értékeit hivatott megismertetni az érdeklődő. In: Napló, 2012. február 7. p. 11. (A TÁMOP-program keretében indított online helyismereti vetélkedőről) • Gágó Anita: Előtérben a magyar kultúra. In: Palotai Hírnök, 2012. február 9. p. 12. (TIT és a könyvtár közös rendezvénye a Magyar Kultúra Napja alkalmából) • Szabó Péter Dániel: Sokat tesznek az olvasókért In: Napló, 2012.február 28. p. 3.

119

• Szabó Péter Dániel: Kepest és Poppert ajánlják a palotai nők. Olvasókört alakítottak az Írisz egyesület tagjai. In: Napló, 2012. február 28. p. 5. (Könyvtári közreműködéssel)

2012. március • A Székely Hadosztály története. In: Palotai Hírnök, 2012. március 8. p. 2. (Könyvbemutatóról) • Szabó Péter Dániel: Az életvilág felé kell fordulnunk. In: Napló, 2012. március 16. p. 6. (Dr. Somogyi Ferenc közgazdász könyvbemutatójáról) • Lezárult a könyvtárpályázat In: Palotai Hírnök, 2012. március 22. p. 2. (A TÁMOP-pályázat záró rendezvényéről, megvalósult programokról) • Gágó Anita: Emberi Tőke és nemzetgazdaság In: Palotai Hírnök, 2012.március 22. p. 3. (Dr. Somogyi Ferenc közgazdász A magyar emberitőke-állomány állapota című könyvének bemutatójáról) • Borbás Zoltán: Az Isten fényességét visszatükröző ember. In: Palotai Hírnök, 2012. március 22. p. 4. (Hrabowszky György emlékünnepségről – könyvtár, evangélikus egyház, önkormányzat szervezésében)

2012. április • Szabó Péter Dániel: Internetfieszta In: Napló, 2012. április 3. p. 11 (Rövid hír Volekné Temesi Zsuzsanna könyvtáros előadásáról) • Szabó Péter Dániel: Főszerepben az unió. In: Napló, 2012. április 17. p. 7. (Online európai uniós kistérségi vetélkedő eredményhirdetéséről) • Uniós online vetélkedő. In: Palotai Hírnök, 2012. április 19. p. 5. (A vetélkedő eredményhirdetéséről) • Nyugodt nyugdíjas évek? In: Palotai Hírnök, 2012. április 19. p. 5 (Szili Valéria, a Fejér Megyei Europe Direct Iroda vezetőjének előadásáról)

2012. május • Gágó Anita: Várpalotai tavaszi tárlat In: Palotai Hírnök, 2012. május 31. p. 8. (A könyvtár kamaragalériájában rendezett kiállításról)

2012. június • Kitelepítettekre emlékeztek. In: Palotai Hírnök, 2012. június 14. p. 2. (Megemlékezés az

120

A könyvtár ígéretet kapott, hogy az év közepén a v. Tanácstól támogatást fog kapni. 2., A költségvetés felhasználásánál a következő hibák fordultak elő: a., Egyenetlenségek az egyes jegyzékeken vásárolt összegek között. Pl. 1960. 1. sz. j. 42390,- Ft, 21. jegyzék 2984,90 -„b., Feleslegesen vásároltak meg olyan műveket melyek a könyvtárban nem hasznosíthatók. pl. Hétnyelvű sportszótár Magyar – német kül. ker. szótár Magyarorsz. kultúrflórája 1-6. füzet Prodan – Buria: Román Népközt. (kultúrflórája) kishatározója stb. c., Ezzel szemben nem vásároltak meg fontos szépirodalmi, ill. ismeretterjesztő könyvet. (ezeket konkrétan szerzők,

az 1952. július 2-i kitelepítés évfordulójára – könyvtár - önkormányzat rendezvénye)

2012. július • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. július 12. p. 10. • Szabó Péter Dániel: Örkényre emlékeztek In: Palotai Hírnök, 2012. július 26. p. 6. (röviden az olvasóköri estről) • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. július 26. p. 13.

2012. augusztus • Szabó Péter Dániel: Örkényre emlékeztek In: Napló, 2012. augusztus 7. p. 11. • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. augusztus 16. p. 13. • XXVII. Várpalotai napok In: Napló, 2012. augusztus. 28. p. 11. • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. augusztus 30. p. 13. • Szabó Péter Dániel: Láttatja a szép tájat, vidéket. Petrovics László fotóiból nyílt kiállítás a városi könyvtárban. In: Napló, 2012. augusztus 31. p. 7. (A Várpalotai Napok rendezvénye)

2012. szeptember

címek és áraik figyelembe vételével megbeszéltük.) Kiegészítésükről a könyvtáros fog gondoskodni. A felsorolt hibák ellenére megállapítható, hogy a szerzeményezés tartalmilag általában jó. Javasoljuk, hogy a könyvtáros szervezzen egy szerzeményező bizottságot (legalább 1 pedagógus és műszaki szakember bevonásával akik segítséget adhatnak a könyvtár sokoldalú szerzeményezési munkájában, mivel ezt a munkát a könyvtáros maradéktalanul megoldani nem tudja.) 3., Több esetben késve küldik el a megrendeléseket, aminek az a következménye, hogy pl. ez évben ez ideig csak az 1. és a 6. jegyzéken szereplő megrendeléseket

• Gágó Anita: Fotók Európából. In: Palotai Hírnök, 2012. szeptember 13. p. 6. (Petrovics László fotókiállításáról) • Gágó Anita: XXVII. Várpalotai napok In: Palotai Hírnök, 2012. szeptember 13. p. 6. • Szabó Péter Dániel: Múltidéző fényképek In: Napló, 2012. szeptember 18. p. 11. (Palotai Emberek Arcképcsarnoka című könyvtári kezdeményezésről) • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. szeptember 27. p. 13.

2012. október • Szabó Péter Dániel: Emlékek a nagy vándorkönyvben. Az irodalmat népszerűsíti a kezdeményezés In: Napló, 2012. október 8. p. 7. (Könyvtárút rendezvényről) • Szabó Péter Dániel: Környezettudatos fotók kiállítás In: Napló, 2012. október 9. p. 5. (Kertrégiós program keretében meghirdetett fotópályázatról)

121

• Gágó Anita: Országos könyvtári napok In: Palotai Hírnök, 2012. október 11. p. 5. (Könyvtári rendezvényekről) • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012.október 11. p. 13.

2012. november • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. november 8. p. 12. • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012. november 22. p. 13. • Szabó Péter Dániel: Digitalizált múlt. Több mint hétmillió forintot nyertek In: Napló, 2012. november 28. p. 4. (Informatikai infrastruktúra fejlesztésére kiírt nyertes pályázatról)

2012. december • Szabó Péter Dániel: Interaktív előadás-sorozat In: Napló, 2012. december 11. p. 11. (A Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni?- avagy a tehetségről mindenkinek címmel meghirdetett programról) • Gágó Anita: Ajándék a szécsénykovácsi könyvtárnak In: Palotai Hírnök, 2012. december 20. p 10 (A felvidéki Szécsénykovácsi könyvtárának ajándékoztunk számítástechnikai eszközöket) • Gágó Anita: Szent Borbála-hagyomány Palotán In: Palotai Hírnök, 2012. december 20. p. 7. (Szent Borbála-megemlékezésről –Írisz Nőegyesület és a könyvtár rendezvénye) • Várpalotai őskereső arcképcsarnok In: Palotai Hírnök, 2012.december 20. p. 13 • Szabó Péter Dániel: Zárva tart a könyvtár In: Napló, 2012.december 28. p. 5 (Rövid hír)

2013. január • Szabó Péter Dániel: Krúdy a közös nevező. In: Napló, 2013. január 8. p. 11. (A felvidéki Szécsénykovácsi könyvtárának történő adományozásról) • Szabó Péter Dániel: Hősök és katonák: a doni tragédiára emlékeztek In: Napló, 2013.január 14. p. 5. (Fogarasi János, magyar királyi repülő őrmester előadásáról) • Szabó Péter Dániel: Márai program a Krúdy könyvtárban In: Napló, 2013.január 22. p. 11.

122

teljesítette a kollektor. 4., Külön és önállóan kell összegyűjteni és lerakni a könyvkísérő jegyzékeket. (elkülönítve a tájékoztató jegyzékektől) A nov. 15-i ellenőrzés alkalmával (történt) megállapított hiányosságokkal idő hiányában foglalkozni nem tudtunk. Németh Júlia 1961. máj. 19. A városi könyvtár munkája az 1960. nov. 15-i ellenőrzés óta sokat javult. Mindenütt nagyobb rend és pontosság tapasztalható. Rendezték a diafilmek ügyét. Szükség lenne még diafilmszekrényre. Azt is megrendelték, csak még nem készült el.

2013. február • Szabó Péter Dániel: Ünnepelt az Írisz In: Napló, 2013.február 11. p. 4. (Az egyesület alakulásának 10. évfordulójáról) • Bán Aladár a Néprajzi Múzeumban. In: Várpalotai Hírek, 2013. február 21. p. 2. (Rövid hír a kiállításról – közreműködő a könyvtár) • Márai-program a könyvtárban. In: Várpalotai Hírek, 2013. február 21. p. 2. • Szabó Péter Dániel: Nem hősök, csak katonák. In: Várpalotai Hírek, 2013. február 21. p. 3. (Fogarasi János, magyar királyi repülő őrmester előadásáról a Don-kanyarnál történt eseményekről)

2013. március • Szabó Péter Dániel: Macskamesék. In: Napló, 2013. március 5. p. 11. (Rövid hír Fábián László grafikusművész kiállításáról) • Márai-program a könyvtárban In: Várpalotai hírek, 2013. március 14. p. 2. • Gágó Anita: Macskák a könyvtárban In: Várpalotai hírek, 2013. március 14. p. 10. (Fábián László grafikusművész kiállításáról) • Szabó Péter Dániel: A mentősök mindennapjai. In: Napló, 2013. március 19. p. 11. (Meszlényi Norbert mentőtiszt előadásáról – TIT várpalotai szervezete rendezvénye)

2013. április

A hátralékos olvasók elleni eljárás folyamatosan történik. Még mindig előfordul azonban, hogy hosszabb ideig nem szólítják a késedelmes olvasókat (legutóbb ápr. 20-án készültek felszólítások). Ezen sürgősen változtatni kell, mert forrása lehet az olvasók hanyagságának. Hetenként kell (legalább) a felszólításokat megírni. Egy-két formai hibát tapasztaltam a bevételek kezelésénél (befizetés, sorszám) ezeket ki kell javítani. Sokkal jobb a belső feldolgozó munka. Már nincsenek elmaradva az alapvető nyilvántartások (cím- és csoportos leltár) vezetésével. Megnyílt a fiókkönyvtár a város paraszti negyedében, és Inotán.

• Szabó Péter Dániel: Igazán különleges kapcsolat. Előadások a „magzatgyermekek” napja alkalmából. In: Napló, 2013. április 8. p. 4 (Csomóné Lindmayer Katalin előadásáról – Keresztény Értelmiségiek Szövetségével közös rendezvény) • Gágó Anita: Koppány, Somogy hercege. In: Várpalotai Hírek, 2013. április 11. p. 4. (Mauer Teodóra, Onody Gyula könyvbemutatójáról) • Szabó Péter Dániel: Pasik és versek In: Napló, 2013.április 16. p. 11. • Elég a szenvedésből! In: Várpalotai Hírek, 2013. április 25. p. 2. (Kövesdi Natália mágnesterápiáról tartott előadásáról) • Gágó Anita: Ember a méhen belül In: Várpalotai hírek, 2013. április 25. p. 6. (Csomóné Lindmayer Katalin előadásáról)

123

• Gágó Anita: Középpontban a település szocialista múltja In: Várpalotai hírek, 2013. április 25. p. 6. (A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története című kiadvány bemutatójáról)

2013. május • Gágó Anita: Régi felsővárosi családok In: Várpalotai Hírek, 2013. május 9. p. 9. (Budai László kvártélyházi előadásáról) • Őrzik a hagyományt. Ígéretes programsorozat vette kezdetét. In: Napló, 2013. május 18. p. 3. (Hartyányi Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnökének előadása a kozákok és magyarok kapcsolatáról – a könyvtár és a várpalota Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében) • Informatikai képzés In: Várpalotai hírek, 2013. május 29. p. 2. (Rövid hírek) • Színvonalas tavaszi tárlat In: Várpalotai hírek, 2013. május 29. p. 4. (A kamaragaléria kiállításáráról) • Tehetséggondozás a városi könyvtárban In: Várpalotai hírek, 2013. május 29. p. 6. (A könyvtár tehetséggondozó programjáról)

2013. július • Szabó Péter Dániel: Könyvbemutató In: Napló, 2013.július 2. p. 11. (Rövid hír Bikádi László sólyi polgármester, református lelkész Más-világkép című könyvének bemutatójáról) • Gágó Anita: Nyári programok a könyvtárban. In: Várpalotai Hírek, 2013. július 10. p. 1. • Gágó Anita: Lélekemelő gondolatok az év minden hetére In: Várpalotai hírek, 2013. július 10. p. 4 (Bikádi László sólyi polgármester, református lelkész könyvbemutatójáról)

2013. augusztus • Szabó Péter Dániel: Programok négy napon át. In: Napló, 2013. augusztus 27. p. 11. (Lendvai József festőművész kiállításáról – a Várpalotai Napok rendezvénye)

2013. szeptember • Gágó Anita: Inota fél évszázaddal ezelőtt. In: Várpalotai Hírek, 2013. szeptember 18. p. 4. (Az

124

A városi Tanács Művelődésügyi Felügyelőségét tájékoztattam a könyvtárban tapasztaltakról. Tájékoztattam és megbeszélést folytattam az ünnepi könyvhét szervezéséről. Németh Júlia Varga Béla 1961. VI. 13. 1961 költségvetésszerű gazdálkodást ellenőriztem. – Ellátmánnyal nem gazdálkodnak. Cím és csop. leltár nincsen hitelesítve. Törlési jegyzékek nincsenek (1961. évi) jóváhagyatva. A csop. leltárkönyv 1960. évi bejegyzett adatai kisebb számszaki hibákért átdolgozandó. A diafilm bevételek az OTP-hez az elveszett könyvek térítményei a városi tanácshoz befizetendők. Az elveszett könyvek és diabevételeket közvetlenül felhasználni nem szabad. A készpénzkészlet a 300 forintot nem haladhatja meg. Az állóeszköz és fogyóeszköz nyil-

Inotai Közösségi Házban nyílt fotókiállításról – a könyvtár rendezésében) • Emlékezés a művészre In: Várpalotai hírek, 2013. szeptember 18. p. 6. (A néhai Lendvai József művésztanár kiállításának megnyitásáról)

2013. október • Könyvtári napok és a Krúdy-hét. In: Várpalotai Hírek, 2013. október 2. p. 12. (Programokról) • Szabó Péter Dániel: Krúdy és Várpalota. In: Napló, 2013. október 8. p. 11. (Az Országos Könyvtári Napok és a Krúdy hét programjairól) • Nyeregben hatezer kilométeren át In: Várpalotai hírek, 2013. október 16. p. 4. (Riport az Országos Könyvtári Napok első várpalotai rendezvényéről, Csepin Péter úti beszámolójáról)

2013. november • Helytörténeti séta Krúdyval In: Várpalotai hírek, 2013. november 6. p. 3. (Krúdy-hét programjairól) • Kötődik Krúdyhoz a város In: Várpalotai hírek, 2013. november 20. p. 4. (Helytörténeti kiállításról) • Szabó Péter Dániel: Tanulási programok a gyakorlati tudásért In: 2013. november 26. p. 3. (Nyitok Tanulási Központ helyi irodájának átadásáról)

2013. december

vántartás a megbeszéltek szerint átdolgozandó. A felmerült hiányosságok f. évi augusztus hó 20-ig megszüntetendők. könyvtárvezető …………………………. 1961. dec. 8. A., Megtárgyaltam Pajor et.al [elvtárssal]: 1., a városi könyvtár és fiókkönyvtár elhelyezését 2., szabadpolcos kölcsönzés bevezetését 3., a könyvtárvezetői (………….) állás betöltését. A Tanács segítséget tud adni a lakás-szerzésben. 4., javasoltam az ajkai, esetleg a tapolcai könyvtár megtekintését. B., Megtekintettem az újonnan berendezett szakszervezeti könyvtárat. Szabadpolcos köl-

csönzést folytat. Egy hét után is megállapítható hogy kedvezően fogadták az olvasók és ha így folytatódik, forgalom nagyobb lesz a városiénál. C., Németh Júliával tárgyaltam: (egész nap kölcsönzött, így kevés idő állt rendelkezésre a problémák megtárgyalására).: 1., A szakkatalógus készítésének kérdéseit beszéltük meg. Feltétlenül beszerzendő a Nemzeti Bibliográfia. 2., Az egy hónapja betegszabadságon lévő Homoki Béláné helyett betegsége idejére más is alkalmazható lett volna. 3., Helytelen, hogy ezideig nem postázták a már elkészített felesleges könyveket a duplumraktárba. Németh Júlia Gróf Ervin

• Szabó Péter Dániel: Gárdonyiról egy kicsit másképp. In: Napló, 2013. december 3. p. 11. (dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész előadásáról) • Gyakorlati tudást adna a Nyitott Tanulási Központ In: Várpalotai hírek, 2013. december 4. p. 1. (A megnyitó ünnepségről) • Gágó Anita: Lebilincselő előadás Gárdonyi munkásságáról In: Várpalotai hírek, 2013. december 4. p. 4. (dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész előadásáról) • Gágó Anita: Trianon és a Szent Korona In: Várpalotai hírek, 2013. december 4. p. 8.

2014. február • Szabó Péter Dániel: Könyv Ármás János emlékére In: Napló, 2014. február 18. p. 11. (Ötven év - Ötven írás című könyv bemutatójáról)

125

• Balla Emőke: Ötven év és ötven írás In: Napló, 2014. február 25. p. 3. (Könyvbemutató)

VÁLOGATÁS KÖNCZÖL IMRE KÖNYVTÁRIGAZGATÓ (1963-1980) LEVELEZÉSÉBŐL, IRATAIBÓL

2014. március

Konferenciaszervezés Palota ostromának 400. évfordulójára

• Ármás János emlékére In: Várpalotai hírek, 2014. március 12. p. 4. (Könyvbemutató) • Helyismeretből jeles diákok In: Várpalotai hírek, 2014. március 26. p. 3.

2014. április • Szabó Péter Dániel: Ultrahang előtti, babonákkal telt világ. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató a régi paraszti szokásokat is felelevenítette előadásán. In: Napló, 2014. április 3. p. 12. (A Magzatgyermekek Napja alkalmából tartott előadás) • Furcsa babonák In: Várpalotai hírek, 2014. április 9. p. 6. (Gyöngyössy Orsolya előadásáról) • Gágó Anita: Dinnyés-dalok a költészet napján In: Várpalotai hírek, 2014. április 23. p. 4. (Dinnyés József dalszerző, énekes előadásáról)

2014. május • Rendhagyó könyvtári kezdeményezés In: Várpalotai hírek, 2014. május 7. p. 2. (Vakrandi egy könyvvel - költészet napi játék) • Gágó Anita: Férfi és nő kapcsolata In: Várpalotai hírek, 2014. május 21. p. 9. (Csutorás György pszichológus előadásáról)

2014. június • Gágó Anita: Költemények élőben és felvételről In: Várpalotai hírek, 2014. június 4. p. 9. (Irodalmi est – közreműködő az Ősi Kovács Alkotóműhely irodalmi tagozata) • Nyári nyitva tartás. In: Napló, 2014. június 5. p. 7 (Rövid hír) • Kultúra és bányászat kéz a kézben. In: Várpalotai Hírek, 2014. június 18. p. 4. (Petrovics László: A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből című kötet bemutatójáról) • Segítő kéz a tehetségeknek In: Várpalotai hírek, 2014. június 18. p. 9. (A Winkler Márton Tehetségpont tevékenységéről)

126

Levél Könczöl Imrének Pitz Jenőtől, 1965. 04. 28.

2014. július • Gágó Anita: A könyvtárban zenélt az Akusztik Art duó, 2014. július 2. p. 4. • Szabó Péter Dániel: Gyermekkori devianciák In: Napló, 2014.július 15. p. 2. (Koncz Eszter pszichológus előadásáról)

2014. augusztus • Gágó Anita: Színvonalas könyvtári előadás a gyermekkori devianciákról In: Várpalotai hírek, 2014. augusztus 13. p. 12 (Koncz Eszter pszichológus előadásáról) • Gágó Anita: Gyermekkori viselkedési gondok In: Napló, 2014.augusztus 19. p. 4. (Koncz Eszter előadásáról) 2014. szeptember • Gágó Anita: Helytörténeti emlékek In: Várpalotai hírek, 2014. szeptember 24. p. 3. (Adalékok a város helytörténetéhez című rendezvényről -TIT és a könyvtár szervezése) • Szabó Péter Dániel: Családi történetek, személyes emlékek. In: Napló, 2014. szeptember 30. p. 4. (Adalékok a város helytörténetéhez című rendezvényről – A TIT és a könyvtár szervezése)

2014. október

Levél Jankovich Ferencnek, 1965 06. 21.

• Szabó Péter Dániel: Háborús hősök arcképcsarnoka In: Napló, 2014. október 11. p. 1. (folyt. a 2. oldalon) (Az I. világháborús kiállításról – a könyvtár és az OKIT szervezése) • Szabó Péter Dániel: Bánya és pácolt nyúl. Támogatta a kötetet a Helyi Értéktár Bizottság. In: Napló, 2014. október 15. p. 3 (Könyvbemutatóról – Várpalota múltból örökölt értékei) • Hatvanéves a városi könyvtár In: Várpalotai hírek, 2014. október 22. p. 1. (Múltidéző kerekasztal-beszélgetés) • Az első világháború két oldala. In: Várpalotai Hírek, 2014. október 22. p. 2. (Az I. világháborús kiállításról – könyvtár és OKIT szervezése) • Olvasmányos helytörténet In: Várpalotai hírek, 2014. október 22. p. 4. (Könyvbemutató – Várpalota múltból örökölt értékei) • Gágó Anita: Irodalom gyermekeknek In: Várpalotai hírek, 2014. október 22. p. 9. (Íróolvasó találkozó Lackfi Jánossal)

127

• Gágó Anita: Beszélgetés egy apróhirdetésről In: Várpalotai hírek, 2014. október 22. p. 9. (Seresné Zsidai Borbála könyvtáros, biblioterapeuta Könyvpatika című foglalkozásáról) • Szabó Péter Dániel: Pletykaszakértő a családról. In: Napló, 2014. október 28. p. 4. (Szvetelszky Zsuzsanna szociológus, pletykaszakértő előadása – rövid hír)

2014. november • Irodalom és gasztronómia kéz a kézben In: Várpalotai hírek, 2014. november 5. p. 4. (A 15. Szindbád vacsoráról) • A Zsil-völgyi bányászat története tényszerűen In: Várpalotai hírek, 2014. november 5. p. 8. (Zsil völgye a XX. század elején című könyv bemutatójáról) • Budai László: Emléket állítunk a hatvan évnek In: Napló, 2014.november 8. p. 5. • Szabó Péter Dániel: Hiánypótló bányászattörténet In: Napló, 2014. november 11. p. 4. • Gágó Anita: Versekkel emlékeztek Krúdyra In: Várpalotai hírek, 2014. november 19. p. 7. (Ősi Kovács Alkotóműhely műsoráról) • Szabó Péter Dániel: Könyvbemutató. In: Napló, 2014. november 24. p. 3. (Kilián László: Zibnayimut megtestesülései ; A mitográfus cifrakönyve című kötet bemutatójáról)

2014. december • Volekné Temesi Zsuzsanna: Cipészműhelyből a „költők Mekkája”. Visszapillantás a Krúdy Gyula Városi Könyvtár elmúlt hatvan évére. In: Könyvtári Levelező/lap, 2014. december • Gágó Anita: A családok helyzete a 21. században. In: Várpalotai hírek, 2014. december 3. p. 4. (dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus előadásáról) • A magyar mitológia bűvkörében. In: Várpalotai hírek, 2014. december 3. p. 9. (Sándor Zsuzsanna: Csodafiú szarvas – A hét garabonciás című kalandregényének bemutatójáról) • Gágó Anita: Terefere Navratil Antal bányász faszobrászról. In Várpalotai Hírek, 2014. december 17. p. 8. (Borbála-napi beszélgetés az Írisz Nőegyesület szervezésében) (Összeállította: Varga Zsoltné – Munkácsi Lejla)

128

Levél Pitz Jenőnek, 1965. 06. 25.

Téesz-tagok ankétja nem a megszokott helyen…

BESZÁMOLÓK AZ UTÓBBI ÉVTIZED KIEMELKEDŐ KÖNYVTÁRI PROJEKTJEIRŐL

BUDAI LÁSZLÓ: BEFUTOTT VÁRPALOTÁRA A TUDÁSDEPÓ EXPRESSZ (2010–2012) (Európai uniós pályázataink a könyvtár fejlesztésére: TÁMOP 3.2.4-08, TIOP-1.2.3-11)

Beszámoló a Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvényéről 1966. 02. 26.

A Krúdy Gyula Városi Könyvtár a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárral, valamint a Térségi Népjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával közös konzorciumban, valamint partnerségben Várpalota általános iskoláival és tagiskoláival 2010. július 1-jén indította el a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0008 azonosító számú, „Várpalota Könyvtári és információs feladatainak tudásgazdálkodásra és élethosszig tartó, tanulásra összpontosító, holisztikus szemléletű átalakítása a Krúdy Gyula Városi Könyvtár koordinálásában” című pályázati projektjét. A 2012. február 28-án lezárult projekt alatt rendkívül hasznos tevékenységeket, fejlesztéseket és programokat tudtunk megvalósítani, ami e pályázat nélkül ilyen rövid idő alatt nem történhetett volna meg. Háromnyelvű és vakbarát könyvtári honlapot hoztunk létre, a TextLib integrált könyvtári rendszerünkön nagymértékű fejlesztést hajtottunk végre, továbbá megtörtént a moduljainak beszerzése a konzorcium tagjai, ill. a partner iskolai könyvtárak számára, amely lehetőséget teremtett a várpalotai könyvtári dokumentumok egységes nyilvántartására és lekeresésére, valamint fejlett online könyvtári szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé az interneten keresztül. Digitális, illetve digitalizált dokumentumok közzététele vált lehetővé egy speciális adatbázisban, amelynek weben elérhető felülete helytől és időtől függetlenül lehetővé teszi a Várpalota helyismereti fotó- és képeslapgyűjteményének anyagait. A digitalizálás szakszerű lefolytatása érdekében egy fő könyvtáros tanfolyamon való képzése is megtörtént a projekt

129

segítségével. Számos olyan hasznos helyismereti vonatkozású, olvasásfejlesztő, és -népszerűsítő programot valósítottunk meg, melyet korábban szűkös pénzügyi forrásaink nem tettek lehetővé. OlvasólámpaPlusz pályázatot hirdettünk a tinédzser korosztálynak, rendhagyó könyvtárhasználati versenyeket, internethasználati versenyeket az idős korosztálynak, háromgenerációs helytörténeti vetélkedőket, továbbá kifejezetten a hátrányos helyzetű gyermekek számára indítottunk olvasásfejlesztő programot. Konzorciumi partnerünk, a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár könyvtári foglalkoztató és fejlesztő programokat, baba-mama klubot, anya-gyerek foglalkozásokat valósított meg, ezekhez kapcsolódóan a pályázatnak köszönhetően új gyermekbútorokat szerezhetett be. Hátrányos helyzetű felnőttek, munkanélküliek, kismamák részére számítógép-kezelői tanfolyamot tartottak az élethosszig tartó tanulás és esélyegyenlőség jegyében. Másik konzorciumi partnerünknek, a Térségi Népjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatának a Várpalota, Dankó u. 16. sz. alatti klubszobája alkalmassá vált könyvtári szolgáltatások bevezetésére. A projekt megvalósítása során 26-féle különböző olvasásfejlesztést, -népszerűsítést szolgáló programot valósítottunk meg, közel 800 ember aktív részvételével. A megvalósítás ideje alatt átlagosan minden harmadik napra jutott egy pályázati esemény. A pályázat az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 25 372 115,- Ft. A másik európai uniós pályázat a fenti TÁMOP pályázatot kiegészítő projekt finanszírozását tette lehetővé, amely elsősorban eszközbeszerzésekre, infrastruktúrafejlesztésre adott módot a könyvtáraknak. A mi projektünk, amely a TIOP-1.2.3-11/12012-0285 számot kapta, és A várpalotai tudásgazdálkodás, valamint – a könyvtári dokumentumokban, mozgóképekben és képekben manifesztálódó – helyismereti tudás digitalizálásához szükséges infrastruktúra kialakítása a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban címet viselte, 2012 őszén valósult meg. Ennek során a Krúdy Gyula Városi Könyvtárat infrastrukturálisan alkalmassá tettük a könyvtárak

130

Statisztika kérése, Keller Antal és Németh Júlia levélváltása

Keller Antal levele, 1962. 09. 02.

Németh Júlia válaszlevele, 1962. 09. 14.

Könyvtárvezetői kinevezés Könczöl Imre betegségének időtartamára

Pajor József aláírásával 1966. július 7

együttműködésén alapuló szolgáltatások fejlesztésére, a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz és információvagyonhoz történő, helytől és időponttól független, egyenlő esélyű hozzáférésre. Ennek részeként könyvtárunk MaNDA-ponttá vált, amely új minőséget jelent a könyvtári dokumentumszolgáltatásban. A projekt időszaka alatt kiépült a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban egy olyan fejlett informatikai infrastruktúra, melynek révén könyvtárunk alkalmassá vált a birtokunkban lévő könyvtári dokumentumok, képek és mozgóképek digitalizálására, biztonságosan tárolására saját számítógépes hálózatán, illetve hogy a digitális dokumentumokat a nyilvánosság számára szolgáltatni tudja. Az új informatikai rendszerünk révén könyvtárunk arra is alkalmassá vált, hogy segítse a jelenlegi és leendő használói számára az élethosszig tartó tanulást, illetve lehetővé teszi, hogy hathatósan bekapcsolódjunk a nem formális és informális oktatásba. Az esélyegyenlőség jegyében a pályázat révén látássérült olvasóinknak felolvasó szoftvert és olvasókészüléket vásároltunk. Ezeket a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete egyetértésével és támogatásával szereztük be. Ezek az új, kornak megfelelő eszközök segítik a fogyatékkal élők életminőségének javítását, az információhoz jutásukat, és hozzájárulnak esélyegyenlőségük teljesebbé válásához, társadalmi integrációjukhoz. Ezzel a beszerzéssel egy társadalmilag elvárt, fontos szolgáltatást valósítottunk meg, amely a könyvtár szociális funkcióját erősíti. A projekt előkészítése során 1000 db 120 perces VHS szalag és 2500 db helyismereti jellegű fotó digitalizálásával számoltunk, melynek megvalósítása meg is kezdődött. A helyismereti dokumentumok feldolgozása, digitalizálása a várpalotai Városszépítő és –Védő Egyesülettel partnerségben történik. A projekt által lehetővé tett informatikai fejlesztés során beszereztünk 1 nagy tárhelyű szervert, a szerver biztonságos működését elősegítő szünetmentes áramforrást, 20 db számítógépet, 1 db laptopot, 1 db projektort, 1 db kétrétegű pdfet előállítani tudó szkennert minden szükséges

131

egyéb kellékével (pl. szoftverekkel) együtt. Ezek a beszerzések hosszú évekig biztosítják könyvtárunk korszerű informatikai hátterét. A pályázat az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 7 539 970,- Ft.

Kazincbarcikai úttörők adatot kérnek és kapnak

BUDAI LÁSZLÓ: KÖNYVTÁRÚT MOZGALOM – KULTURÁLIS ZARÁNDOKLAT 2010-2012 A Könyvtárút mozgalom kitűzött célja, hogy népszerűsítse a könyvtárakat és megismertesse az adott település látnivalóit, idegenforgalmi és helytörténeti értékeit. A kulturális zarándoklat résztvevői gyalog vagy kerékpárral jutnak el az egyik település könyvtárától a következő település könyvtáráig. A csapatok az útvonal állomáshelyein (az érintett települések könyvtáraiban) váltják egymást. E speciális zarándokút ötletgazdája, motorja és az I. Könyvtárút szervezője Vincze Andrea, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár informatikus könyvtárosa volt. Vincze Andrea 2009 tavaszán kapott engedélyt munkahelyétől a Könyvtárút szervezésére, majd nyáron a KATALIST nevű szakmai fórumon tette közzé ötletét, végül az ősz folyamán – saját bevallása szerint – többek között az én biztató levelem hatására ténylegesen belevágott a megszervezésébe. (Megtisztelve éreztem magamat, amikor levelemet be is idézte a többieknek a szervezés elkezdése előtt, ami végül cselekvésre ösztönözte: „Az a véleményem, hogy a lehető legkevesebb kötöttséget kellene megadni a könyvtárutat végiglátogatók számára. Nálunk pl. egy ilyen vártúra indult el: http://www.origo.hu/ utazas/20090317-indul-a-hetpecsetes-vartura-a-balatonnal.html Valami hasonlót tudok elképzelni könyvtárak esetében is. Akik csatlakoznak az úthoz, végig kellene járniuk bizonyos könyvtárakat, ott esetleg valami feladatot adni a ’könyvtárturis-

132

Adatkérés, 1966. 03. 19.

Válaszlevél, 1966. 03. 22.

Az 1967-es nagyszabású Irodalmi Majális rendezvény szervezésének levelezése

Könczöl levele Csoóri Sándornak, 1967. 03. 22.

táknak’, amit honlapon keresztül lehet megnézni. Pl. nálunk Krúdy Gyulával, Thury Györggyel, stb. kapcsolatos feladatokat oldhatnának meg, esetleg le kéne fényképezni egy-egy helyi látványosságot. Ezért cserében kaphatnának valami pecsétet is, amit ha minden résztvevő könyvtár lepecsétel, a helyi feladato(ka)t hibátlanul megoldja a könyvtárturista, akkor egy ajándékcsomagot nyerhet. Ez lehetne egy drága ajándék, hogy vonzó legyen a könyvtárutat végigjárni. Pl. egy út Rómába (Vatikáni könyvtár megtekintése) vagy Párizsba (Francia Nemzeti Könyvtár), stb. Aztán lehetnek kisebb ajándékok, ajándékcsomagok azok számára, akik végigcsinálták az utat. Lehetne egy-egy rendezvényt is szervezni persze azoknak, akik kampányszerűen megszólíthatók, vagy egész évre elosztva minden résztvevő könyvtárban egy-egy rendezvény… De ez már egy újabb történet.” (Budai László, 2010. 07. 24.) Ekkor létrehozta a http://konyvtarut.bmk.hu/ címen elérhető wiki-oldalt, továbbá egy Googlegroups levelezőlistát. Az első zarándoklat végül 2010. október 4-én indult a békéscsabai megyei könyvtárból, célállomása pedig az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében átadott Déldunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, ahová 2010. október 10-én, délután 3 óra előtt robogott be a zarándokút utolsó szakaszát teljesítő biciklis, illetve távfutó csapat. A végigjárt útvonal: Békéscsaba, Telekgerendás, Csorvás, Orosháza, Székkutas, Hódmezővásárhely, Algyő, Szeged, Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Kisszállás, Mélykút, Tataháza, Felsőszentiván, Csávoly, Baja, Pörböly, Bátaszék, Mórágy, Bonyhád, Mecseknádasd, Pécsvárad, Pécs. Az út során egy egyedi kötésű és illusztrált „zarándokkönyvet” vittek magukkal a zarándokok könyvtárról könyvtárra, amelybe az egyes állomásokon aláírások, fotók, bejegyzések kerültek. Az I. Könyvtárút végállomásán, a pécsiek gyönyörű könyvtárában a Krúdy Gyula Városi Könyvtár munkatársai is megjelentek, mint a II. Könyvtárút leendő végállomásának képviselői. A II. Könyvtárút Pécstől Várpalotáig tartott, amely során 14 könyvtár kapcsolódott be a „játékba”. Az állomások: Pécs (Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár), Mánfa

133

(Teleház és Könyvtár), Sásd (Sásdi Általános Művelődési Központ Városi Könyvtára), Dombóvár (Városi Könyvtár), Kocsola (Községi Könyvtár), Nagykónyi (Községi Könyvtár), Tamási (Könnyü László Városi Könyvtár), Iregszemcse (Községi Könyvtár), Som (Községi Könyvtár), Balatonvilágos (Községi Könyvtár), Balatonkenese (Közművelődési Intézmény és Könyvtár), Papkeszi (Községi Könyvtár), Pétfürdő (Közösségi Ház és Könyvtár), Várpalota (Szindbád Nonprofit Kft. – Krúdy Gyula Városi Könyvtár). A zarándoklat 2011. október 3. és 9. között az Országos Könyvtári Napok programjaival összehangolva folyt. Az út szervezésére könyvtárunk munkatársát, Volekné Temesi Zsuzsannát kértem fel, aki rendkívül lelkesen vágott bele a nem mindennapi feladatba, és a tőle megszokott aprólékossággal hangolta össze az állomások közötti munkát, majd kérte be és töltötte fel a zarándoklat eseményeinek beszámolóját és fotóit a Könyvtárút wiki-oldalára. A második zarándoklat azzal fejeződött be, hogy a pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár által indított zarándokok, Bakony Bike Kerékpáros Egyesület tagjai délelőtt háromnegyed 11-kor begördültek a Krúdy Gyula Városi Könyvtár bejárata elé. Ám nemcsak a Pétfürdőről érkezők könyvtárbarátokat és kollégákat, hanem a II. Könyvtárút első zarándoklóit útnak indító pécsi kollégákat, valamint az első könyvtárút kezdeményezőit, a békéscsabai könyvtáros kollégákat – köztük Vincze Andrea ötletgazdát – is üdvözölhettük e nagyszerű programsorozat zárása során. A rövid könyvtárbemutatást és szerény vendéglátást követően zarándokcsapatunk sietve átgyalogolt a Thury-várba, ahol nagyszámú érdeklődő városlakóval kiegészülve Tolonics István által vezetett vársétával tettük vendégeink számára emlékezetessé a várpalotai állomáson eltöltött időt. A III. Könyvtárút értelemszerűen Várpalotáról indult. Előzetes tervem alapján a soproni könyvtárba juttattuk volna el a könyvtári zarándoklat „nagy könyvét”, ám végül a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár segítségével került az ország nyugati végébe. A harmadik út főszervezői feladatköre ismét könyvtárunkra hárult. Az előző út tapasztalataival már felvértező-

134

Könczöl levele a Megyei Könyvtárnak, 1967. 03. 31.

Könczöl levele Bodor Tibornak, 1967. 04. 01.

dött és a kiváló szervezői képességét újra bebizonyító Volekné Temesi Zsuzsannát bíztam meg, hogy a III. Könyvtárút útvonalát tervezze meg, majd az egyes állomások közötti együttműködést koordinálja a gördülékenység érdekében. Az előző utaknak jó gyakorlatának megfelelően az Országos Könyvtári Napok hetére, 2012. október 1. és 7. közé időzítettük a programsorozatot, hogy ezzel is erősítsük a könyvtárút reklámozási és marketinglehetőségeit. Az út során 15 könyvtárnak kellett összehangolnia a munkáját. Ezek az állomások sorrendjében: 1. Várpalota (Szindbád Nonprofit Kft. – Krúdy Gyula Városi Könyvtár), 2. Berhida (Kultúrház és Könyvtár), 3. Sóly (Községi Könyvtár), 4. Veszprém (Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet), 5. Márkó (Községi Könyvtár), 6. Szentgál (Községi Könyvtár), 7. Ajka (Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ), 8. Magyarpolány (Községi Könyvtár), 9. Devecser (Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház), 10. Kolontár (Táncsics Mihály Általános Iskola és Könyvtár), 11. Noszlop (Községi Könyvtár), 12. Pápa (Jókai Mór Városi Könyvtár), 13. Celldömölk (Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtára), 14. Sárvár (Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár), 15. Szombathely (Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár). A III. Könyvtárút zárórendezvénye 2012. október 7-én a terveknek megfelelően a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban került megrendezésre, ahová a Könyvtárút könyvét a sárvári Sylvester János Könyvbarát Klub kíséretében hozták el a sárvári könyvtáros kollégák. A zarándokút utolsó állomására várpalotai és veszprémi könyvtárosok, valamint várpalotai olvasók is ellátogattak. A Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtárban Pallósiné dr. Toldi Márta igazgatónő fogadott bennünket, aki körbevezetett minket a könyvtárban, bemutatta az intézményt. Ezt követően dr. Baráthné Molnár Mónika a könyvtár régi könyves állományából mutatott be néhány könyvritkaságot művelődéstörténeti érdekességekkel fűszerezett kiselőadás keretében. A szellemi táplálék mellett természetesen finom házi süteménnyel tette Szombathely teljessé a szívélyes vendéglá-

135

tást. A IV. Könyvtárút során Mosonmagyaróvárra került a zarándokok könyve 2013-ban, de ennek során már nem vállaltunk szerepet. Ötödik könyvtárútról – sajnos – már nincsen hírünk.

VOLEKNÉ TEMESI ZSUZSANNA: BESZÁMOLÓ A „TUDÁSOD A JÖVŐD!” CÍMŰ ORSZÁGOS PROJEKTBEN VÉGZETT MUNKÁNKRÓL (2013–2014)

A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 2013. januártól kapcsolódott be a „Tudásod a jövőd” TÁMOP 2.1.2/12-1 „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” elnevezésű országos projektbe. A program célja a felnőtt lakosság idegen nyelvi és számítógéphasználati, internethasználati kompetenciáinak fejlesztése és ezáltal munkaerőpiaci esélyeinek növelése. A projekt keretében országosan 100 000 személy végezhetett el 95-98%-ban támogatott idegen nyelvi vagy informatikai képzéseket. A Krúdy Gyula Városi Könyvtár mint eMagyarország Pont segítette a jelentkezők tájékoztatását és regisztrációját, valamint 4 fő könyvtáros – eTanácsadó munkatársunk (György Judit, Szabó Jánosné, Varga Zsoltné, Volekné Temesi Zsuzsanna) mentori feladatokat is elláttak. 2013. január 25-én lakossági tájékoztatót és sajtótájékoztatót tartottunk a program népszerűsítésére, amelyen kb. 100 fő érdeklődő jelent meg. Ezt követően megkezdődött az érdeklődők igényfelmérése, melynek során 2014. áprilisig összesen 471 fő helyi lakos igényét rögzítettük és továbbítottuk a pályázat közreműködő szerve (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) felé. A mentor munkatársak aktívan részt vettek a jelentkezők toborzásában, a képzőintézményekkel való kapcsolattartásban, valamint a városi könyvtárban zajló képzések esetében a szervezési munkákban (tanárok felkérése, tanfolyami igények továbbítása a képzőknek stb.) és a lebonyolítás technikai segítésében.

136

Könczöl levele a Magyar Írók Szövetségének, 1967. 04. 01.

Funk Miklós levele Könczölnek, 1967. 04. 18.

Várpalotán és a városkörnyéken (Pétfürdő, Berhida) ez idáig 24 tanfolyam zajlott le a program keretében. Ebből 8 tanfolyamnak a Krúdy Gyula Városi Könyvtár biztosított helyszínt bérleti díj fejében. 2013. március 6-tól Kezdő angol nyelvtanfolyam (80 órás) (Várpalota) 2013. március 7-től Kezdő német nyelvtanfolyam (80 órás) (Várpalota) 2013. április 22-től Kezdő angol nyelvtanfolyam (50 órás) Várpalota 2013. május 7-től Kezdő német nyelvtanfolyam (60 órás) (Várpalota) 2013. május 14-től Kezdő angol nyelvtanfolyam (60 órás) (Várpalota) 2013. május 23-tól Kezdő táblázatkezelési és prezentációkészítési tanfolyam (40 órás) (Várpalota) 2013. június 1-jétől Kezdő táblázatkezelési és prezentációkészítési tanfolyam (40 órás) (Várpalota) 2013. június 11-től Angol kezdő tanfolyam (60 órás) (Várpalota) 2013. július 15-től Angol újrakezdő nyelvtanfolyam (80 órás) (Várpalota) 2013. július 18-tól Német B1 küszöbszintű tanfolyam (80 órás) 2013. július 20-tól Kezdő elektronikus levelezés tanfolyam (20 órás) (Várpalota) 2013. július 29-től Angol A2 középhaladó nyelvtanfolyam (80 órás) (Várpalota) 2013. július 30-tól Kezdő angol nyelvtanfolyam (80 órás) (Várpalota) 2013. október 21-től Informatikai tanfolyam (számítógép-használati alapok, internet, szövegszerkesztés) (40 órás) (Várpalota) 2013. október 22-től ECDL operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés (86 órás) (Pétfürdő) 2013. november 12-től Kezdő német nyelvtanfolyam (60 órás) (Pétfürdő) 2013. november 18-tól Kezdő német nyelvtanfolyam (96 órás) (Pétfürdő) 2013. november 20-tól Kezdő német nyelvtanfolyam (96 órás) (Várpalota) 2013. december 2-tól Kezdő angol nyelvtanfolyam (80 órás) (Pétfürdő)

137

2014. január 13-tól Kezdő német nyelvtanfolyam (88 órás) (Pétfürdő) 2014. január 14-től Kezdő német nyelvtanfolyam (60 órás) (Berhida) 2014. január 18-tól Német újrakezdő nyelvtanfolyam (88 órás) (Pétfürdő) 2014. március 31-től Kezdő angol nyelvtanfolyam (88 órás) (Pétfürdő) 2014. április 1-jétől Kezdő angol nyelvtanfolyam (88 órás) (Várpalota) A „Tudásod a jövőd!” program aktuális eseményeiről és a helyi tanfolyamok indulásáról hírlevelekben tájékoztatjuk a címlistánkon levő 412 érdeklődőt (a program eddigi időtartama alatt 25 hírlevelet küldtünk ki). 2013. május 31-én az Európai Ifjúsági Hét keretében megrendezett „Mozogj velünk Európában, rázzuk fel közösen környezetünket” című projekt zárórendezvényén a könyvtár előtti szabadtéren népszerűsítettük a fiatalok körében a „Tudásod a jövőd!” programot. 2013. augusztustól havonta igényfelmérő kérdőív kitöltésére kértük a címlistánkon levő személyeket, amelyben arról érdeklődtünk, hogy aktuális-e még az igényük helyi tanfolyamokra és milyen típusú képzés iránt érdeklődnek (informatika vagy nyelv, szint stb.). A program eddigi időtartama alatt 9 igényfelmérő kérdőívünkre adott válaszokat továbbítottuk a pályázat közreműködő szerve felé (480 személy visszajelzése alapján). A „Tudásod a jövőd!” projektben való közreműködésünk időtartalma alatt (2013. januártól 2014. áprilisig) kb. 1200 telefonos vagy személyes megkeresésre nyújtottunk tájékoztatást és aktuális információkat a programról az állampolgárok számára. A programba való bekapcsolódásunk óta mentor munkatársaink 728 fő mentorálttal foglalkoztak, 2014 áprilisában 118 aktív mentoráltjuk volt, akiknek igény szerint adtak tanácsot és segítséget, amennyiben megoldandó problémájuk merülne fel a képzés során.

138

Könczöl levele a Kiadói Főigazgatóságnak, 1967. 04. 18. 1. lap

KÖNYVTÁRI „MŰHELYEINK” GYÖRGY JUDIT: A GYERMEKKÖNYVTÁRI RÉSZLEG VÁZLATOS TÖRTÉNETE 2005-2014 KÖZÖTT

Könczöl levele a Kiadói Főigazgatóságnak, 1967. 04. 18. 2. lap

2005-ben a Nagy Könyv mozgalom támogatásának köszönhetően június 8-án vendégünk volt Sándor Csilla, a Csodaceruza című lap szerkesztője, aki kedvenc könyveikről beszélgetett a meghívott gyerekekkel. (A sikeres találkozón két iskola 5-6. osztályos tanulói vettek részt.) A Nagy Könyv mozgalom keretében olvasópályázatot és könyvillusztrációs versenyt hirdettünk, melynek eredményhirdetését december 9-én tartottuk. Kapolcsi Kovács Csaba ajkai grafikusművész ajándékaként a gyermekkönyvtár tizenegy könyvillusztrációs grafikával gazdagodott, melyek felkerültek a könyvtár falára. 2006 tavaszán megrendeztük a megye gyermekkönyvtárosai által meghirdetett „Olvasni jó” vetélkedő kistérségi fordulóit, ahonnan a legjobbak a megyei döntőbe jutottak. Sikeres pályázat és a Könyvtárpártoló Alapítvány támogatásával június 7-én újra vendégünk volt Sándor Csilla, aki a nyári szünidő előtt új olvasmányokra, olvasásra buzdított. 2007. szeptemberében a Kölyökvár Óvodával és a Kistérségi Óvónői munkaközösséggel közösen a Népmese napja - Benedek Elek születésnapja tiszteletére szakmai napot rendeztünk óvodapedagógusoknak. Előadók Kovács Gábor, a Kabóca Bábszínház igazgatója és Torkos Éva, ny. óvónő. Az előadásokat népmesék feldolgozásaiból készült gyermekrajz-kiállítás megnyitó követte. 2008. február 1-jétől április 2-ig „Hétszínvirág” címmel könyvajánló játékot indítottunk. Arra kértük a résztvevőket, hogy kedvenc meséjük, olvasmányélményük címét írják egy papírból készült virágsziromra. A virágszirmokból virágok lettek, majd virágoskert. A program lezárásaként a gyermekirodalom világnapján „A gyermekkönyvek tit-

139

kos kertje” címmel kötetlen irodalmi foglalkozáson vehettek részt az érdeklődő gyerekek. 2008 nyarán a Szindbád Nonprofit Kht. közművelődési részlegének programjaihoz kapcsolódva különböző, Mátyás korához kapcsolható szünidei programokkal vártuk a gyerekeket, melyek a következők voltak: 2008. június 16-27. Minden napra egy kérdés. (Fejtörők Mátyás királyról és koráról) Két héten keresztül minden nap Mátyás királylyal és a magyarországi reneszánsszal kapcsolatos kérdésekkel vártuk a gyerekeket. Életkori sajátosságaikat figyelembe véve összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekből az életmóddal, lovagi tornákkal, művelődéssel kapcsolatos kérdéseket feltettük. 2008. június 17. Könyvsátor. Az elmúlt évek könyvterméséből válogatva kötetlen foglalkozás formájában nyári olvasmányokat ajánlottunk a gyerekolvasóknak. Előzetesen megkértük a résztvevőket, hogy hozzák magukkal kedvenc könyvüket és ajánlják a többieknek. 2008. június 19. Fogadj örökbe egy könyvet! A gyerekek a kedvenc könyvükhöz készített könyvjelzővel örökbe fogadhatták azokat. 2008. június 27. Várbejárás. Tolonics István helytörténész vezetésével élvezetes és tartalmas várbejáráson vehettünk részt. 2008 nyarán A mi várunk (Várépítés, ahogy nekünk tetszik – kézműves foglalkozás címmel gyermekfoglalkozást tartottunk. A foglalkozás három napja (2008. június 26., július 1., július 3.) alatt terveztünk és építettünk a gyerekekkel egy várat újrahasznosítható (konzervdoboz, tejesdoboz) és természetes anyagokból (só-liszt, gyurma, fenyőtobozok, faágak), melyeket benépesítettünk katonákkal, ágyúkkal. A vár éveken keresztül kedvelt játéka volt kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt. 2008. július 8. Én vagyok a király! (Koronakészítés – kézműves foglalkozás) Festmények, történelmi tárgyú képek és saját elképzelés alapján mindenki elkészíthette saját koronáját. A foglalkozássorozat lezárásaként az elkészült munkákból kiállítást rendeztünk a gyerekekkel közösen.

140

Funk Miklós levele Könczölnek, 1967. 04. 24.

Könczöl levele Csoóri Sándornak, 1967. 04. 24.

Könczöl levele Jobbágy Károlynak, 1967. 04. 24.

2008 szeptemberében a Népmese napja alkalmából Várpalota és Kistérsége Óvodavezetői Munkaközösségével közös rendezvényt tartottunk. A könyvtár kistermében óvodások népmese feldolgozásaiból nyílt rajzkiállítás. Bábpedagógiai előadást és foglalkozást tartott óvodapedagógusoknak Tamás Erzsébet, a Délibábszínház vezetője, a Kabóca Bábszínház színésze. A szakmai nap zárásaként a meghívott óvodások megtekinthették A világszép kecskebéka című bábjátékot a Délibábszínház előadásában. 2009. márciusában rajzpályázatot hirdetettünk nagycsoportos óvodásoknak és alsó tagozatosoknak a Gyermekkönyvek nemzetközi napja alkalmából „Égbőlpottyant mesék” címmel. A rajzpályázat témája Döbrentey Ildikó tetszőleges „égbőlpottyant” meséjének illusztrálása volt. Az eredményhirdetésre 2009. április 2-án került sor a városi könyvtárban, melyen vendégünk volt Döbrentey Ildikó, az „Égbőlpottyant mesék” szerzője, akivel közvetlen hangulatú, mesélős, beszélgetős órát tölthettek gyerekek és kísérőik. A pályázaton részt vevő 72 gyermek emléklapot és csokit kapott, a helyezettek színes ceruzát. 2009 őszén Veszprém megye gyermekkönyvtárosai egy szakmai találkozón arra az elhatározásra jutottak, hogy szorosabbra fűzik együttműködésük szálait. Ennek első lépéseként szeptemberben a Népmese napján ugyanabban az időben, ugyanazt a népmesét dolgozták fel a gyerekekkel. Könyvtárunkban az inotai iskola meghívott diákjaival néhány egyszerű jelmezzel és a könyvtár tereiből kialakított helyszíneken eljátszottuk az Elrabolt királykisasszony című mesét. 2009. novemberében Gulyás László mesemondó, vándormuzsikus volt a gyerekkönyvtár vendége. „Hegyek, völgyek, csillagok között” címmel az Európai Unió sokszínű kultúrájának bemutatását célzó mesejátszója nagy élmény volt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 2011. októberében az Elemér, a legborzalmasabb sárkány című meséskönyv illusztrációiból összeállított vándorkiállítás nyílt a gyerekkönyvtárban. A kiállítás alapjául a Tollpihe Meseíró műhely 2005-2010 közötti alkotásaihoz készült illusztrációk szolgáltak.

141

2012. áprilisában a Gyermekkönyvek nemzetközi napján a gyerekkönyvtár vendége volt Lackfi János. Magával ragadó stílusa, humora felejthetetlen élménnyel gazdagította a meghívott 3-4. osztályosokat. 2012. október 2-6. között zajlottak az Országos Könyvtári Napok várpalotai rendezvényei: Egyhetes „kincskereső” játékot indítottunk a gyermekkönyvtár olvasóinak azzal a céllal, hogy jobban eligazodjanak az ismeretterjesztő könyvek és a bennük található információk világában. Készítettünk 60 keresőkártyát, mindegyiken egyegy könnyebb-nehezebb könyves feladat állt. Akinek kedve volt, húzott egyet (vagy akár többet is) a kártyákból és elindult a gyerekkönyvtárba válaszok után kutatva. A megfejtéseket apró ajándékokkal jutalmaztuk. 2013 októberében az Országos Könyvtári Napok keretében Fábián Éva mesemondó interaktív mesemondását élvezhették a gyerekek, melyet Kutenicsné Izer Viktória kicsiket-nagyokat megmozgató zenés foglalkozása követett. 2014 januárjában felelevenítettük a régi, nagysikerű Bölcs bagoly pályázatot. 70 vadonatúj ismeretterjesztő könyvbe helyeztünk el 3-3 kérdést. A helyes válaszokért pontokat kaptak és a legtöbb pontot gyűjtőt megajándékoztuk. A nagy siker ellenére nem indítottunk több Bölcs bagoly pályázatot, mert a tapasztalat szerint elvitte az Olvasólámpa pályázat résztvevőit. A 2014. évi Országos Könyvtári Napok során sem feledkeztünk meg a legkisebb könyvtárlátogatóinkról: október 18-án „Babanyaggató móka-torna. Ölbeli játékok, mondókák, gyermekversek hangszerekkel” címmel Szebeni Villő tartott foglalkozás a babáknak, és kisgyerekeknek, majd másnap, október 19-én Kassowitz László mesemondó a kisiskolás korúaknak mondott mesét.

142

Könczöl levele Funk Miklósnak, 1967. 04. 24.

GYÖRGY JUDIT: OLVASÓLÁMPA PÁLYÁZAT 2005 ÉS 2014 KÖZÖTT

Funk Miklós levele Könczölnek, 1967. 04. 25.

A 90-es évek közepétől nagyon sok, gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyv jelent meg a könyvpiacon. A mesék, ifjúsági könyvek megírása, kiadása terén óriási volt a visszaesés. A régebbi kiadású sorozatok (Csíkos, Pöttyös, Delfin könyvek) olvasatlanul hevertek a polcokon, utánpótlás nem volt, mintha a gyerekekről elfeledkeztek volna az írók. Ilyen körülmények között a klasszikusokat szerettük volna leporolni, újraéleszteni az Olvasólámpa pályázattal. Ezzel a céllal indult 1997-ben a Krúdy Gyula Városi Könyvtár gyerekeknek kiírt olvasópályázata, az első Olvasólámpa pályázat. 2001 óta szinte minden évben sor került a pályázat meghirdetésére. Mára a klasszikusokról eltolódott a hangsúly a színvonalas mai magyar és külföldi gyermekirodalomra. 2007-ben más címmel indult az olvasópályázat: Tündérek égen-földön. A pályázat során két korcsoportban (alsó- és felső tagozatos) vetélkedtek a gyerekek. Az elolvasásra ajánlott könyvek feldolgozása kezdetben füzetes formában történt, mára a könyvekben elhelyezett kérdésekre válaszolva gyűjtöttek a gyerekek a pontokat. Válaszaikat hozhatták személyesen, küldhették email-ben. Az olvasópályázat nagy vonzereje többek közt abban állt, hogy minden gyereket, aki legalább egy könyvet elolvasott és helyesen válaszolt a kérdésekre, megjutalmaztuk. Az olvasópályázat sikerét, hasznosságát, nemcsak a gyerekek, de az iskolák és a szülők visszajelzései is igazolták. Érdekességként egy kis statisztika az elmúlt Olvasólámpa pályázatokról, az ajánlott könyvek és a résztvevők számáról: 2005. 38 résztvevő 40 könyv 2006. 24 résztvevő 40 könyv 2007. 11 résztvevő 29 könyv 2008. 21 résztvevő 61 könyv 2009. 32 résztvevő 49 könyv 2010. 20 résztvevő 51 könyv

143

2011. 50 résztvevő 46 könyv 2012. 65 résztvevő 59 könyv 2013. 25 résztvevő 48 könyv 2014. 26 résztvevő 44 könyv

VARGA ZSOLTNÉ:

HELYISMERETI VETÉLKEDŐK 2005-2014 KÖZÖTT Helytörténeti vetélkedő az általános iskolák csapatai részére (2006. április 8.) A Jó Szerencsét Művelődési Központban rendezett vetélkedő a könyvtár és a Szindbád Kht. közös szervezésében zajlott le. A versenyre 3 fős csapatok jelentkezhettek. A résztvevők különböző feladatokat oldottak meg, melyek a város történelméhez, műemlékeihez, kulturális életéhez kapcsolódtak. (pl. Könczöl Imre könyvtáros, népművelő várpalotai tevékenységének bemutatása). A zsűri elnöke Pacsuné Fodor Sára helytörténész volt.

Helytörténeti vetélkedő (2009. április 18.) A könyvtárban tartott helytörténeti vetélkedőre 6 iskola 1-1 csapata jelentkezett. A vetélkedőn a a versenyzők város bemutatásán túl számot adtak híres palotaiak életútjának ismeretéről és a város szobrainak, emlékhelyeinek, emléktábláinak felismeréséről. Eredmények: I. Várkerti Általános Iskola „Szoborfalók” csapat (Konta Gergely, Becságh Noémi, Németh Kitty) II. Bán Aladár Általános Iskola „Macskakő” csapat (Ármás Julianna, Kisbajcsy Fanni, Somogyi Anna), III. Vásárhelyi András Tagiskola „Regélő kövek „csapat (Punk Éva, Szelestey Zsolt, Nagy Ádám).

Kistérségi helyismereti vetélkedő (2010. február – március) „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!”

144

Pálos Endre (osztályvezető, Kiadói Főigazgatóság) levele Könczölnek, 1967. 05. 26.

Könczöl levele Béres Ferencnek, 1967. 04. 27.

Könczöl levele Bodor Tibornak, 1967. 04. 27.

Széchenyi István e gondolatainak jegyében szervezte a könyvtár, a Várpalota Kistérség Többcélú Társulása és a Kistérségi Kulturális Kerekasztal a kistérségi helyismereti vetélkedőt. A résztvevők – Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Tés, Jásd lakosai, családjai – két fordulóban mérték össze tudásukat. Az elsőn helyismereti totót töltöttek ki a versenyzők. A második fordulóban a kistérség földrajzához, történelméhez, irodalmához, szellemi és tárgyi emlékeihez kapcsolódó feladatokat oldottak meg a csapatok. A felkészülés során felkeresték településük nevezetességeit, tanulmányozták a helyismereti irodalmat, levéltárban kutattak. Anyaggyűjtésük során számos ritkaságszámba menő dokumentum került elő. A jásdi csapat fotóalbumot készített a ’30-as évekbeli településről, melyben megelevenedtek a hajdani bérmálás, harangszentelés, aratás és az önfeledt szórakozás pillanatai. A fotókon a falu régi épületeit (Hangya szövetkezet, iskola, Szentkút) fedezhetjük fel. Készítettek egy tablót, melyen Jásd környékéről készült természetfotók láthatóak. A helyi népszokások bemutatása során a jásdiak a szlovákok lakta falvakban szokásos húsvéti egészségvarázsló és termékenységi rítust, a sibálást ismertették. Illusztrálásként bemutattak egy saját készítésű fűzfavesszőből font korbácsot. A berhidai csapat egyedileg készített albumot hozott magával, amelyben a település hajdani arculatát bemutató régi képeslapok és fényképek kaptak helyet. Különleges madártávlati fotón megjelennek Tés „titkai” (olyan helytörténeti tények és események, melyekről az átlagemberek nem is hallottak). A tési csapat kézzel készített ékszerdobozzal kedveskedett a zsűrinek. A várpalotai csapat tagjai kiváló, naprakész turisztikai információs kiadványt készítettek. A helyi néprajzi hagyományok illusztrálására készült tabló képein Miklós Attila kovácsmester mutatja be az ősi mesterség fogásait. A vetélkedő szoros pontversennyel zárult. Minden csapat egy társasjátékkal és a könyvtár által felajánlott helyismereti kiadványokkal gazdagabban térhetett haza Résztvevők és helyezések: I. helyezett: Berhida (Gáspár Tamás, Krausz Petra, Szabó Vivien, Füleki Lászlóné)

145

II. helyezett: Tés (Hivekovics Dalma, Dr. Berki Balázs) II. helyezett Jásd (Ostyáni István, Makovi József, Helt Bence, Bölcsik Gábor) IV. helyezett Várpalota (Gerák Andrea, Hencz Anett, László Tünde, Szegedi Erika)

Helytörténeti vetélkedő általános iskolásoknak (2010. március-április) A könyvtár és a Városszépítő és -védő Egyesület közös szervezésében valósult meg „Várpalota a XVIII-XIX. században” című kétfordulós helytörténeti vetélkedő, melyen minden iskola 3 fős csapattal vett részt. Az általános iskolák számára meghirdetett verseny célja a város történelmének megismertetése a fiatalabb korosztállyal. Az első forduló során a csapatok e-mailben kapták meg a feladatokat, melyek megoldásához segítséget nyújtott a város műemlékeinek, emlékhelyeinek felkeresése, és a könyvtár állományában lévő helytörténeti könyvek tanulmányozása. A második fordulóban a résztvevők játékos feladatokat oldottak meg a könyvtár előadótermében. Helyezések: I. helyezett lett: a Vásárhelyi András Tagiskola „Múltidézők” csapata II. helyezett lett: a Rákóczi Telepi Tagiskola „Reformerek” csapata III. helyezett lett: a Várkerti Általános Iskola „Várkertisek” csapata

Háromgenerációs kistérségi helyismereti vetélkedő Az Országos Családi Könyvtári Napok zárórendezvényeként 2010. október 9-én került sor a Háromgenerációs helyismereti vetélkedő megrendezésére a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0008 pályázat keretében. A vetélkedőre három négyfős csapat jelentkezett. A résztvevők az előzetesen megadott szakirodalom alapján készültek fel. A vetélkedő feladatai a kistérség településeire irányultak. Az írásos megmérettetésben szerepelt totó, keresztrejtvény, kifejtésre váró kérdések, műemlékek felismerése. A vetélkedő résztvevői értékes ajándékcsomagban részesültek.

146

Könczöl levele Bárány Tamásnak, 1967. 04. 27.

Helyezések: I. helyezett: Iszit csapat Montli Lászlóné, Ihászné Kiss Virág, Ihász Kristóf Martin, Ihász Márk Máté II. helyezett: Várpalotai Ifisek Csapata Pappné Csővári Zsófia, Gerák Andrea, Szegedi Erika, Szukics Anna III. helyezett: Tündérmorzsák Szabó Fanni, Badics Roxána, Haszonics Fruzsina, Skobrák Regina

Online helyismereti vetélkedők

Könczöl levele Tornai Józsefnek, 1967. 04. 27.

Facebook 2012. január 16 – február 11-ig online kistérségi helyismereti vetélkedőt hirdetett meg a könyvtár a legnagyobb internetes közösségi oldalon, a Facebookon. A webes játék során a résztvevők négy héten keresztül minden nap egy Várpalotával, ill. a kistérséggel kapcsolatos kérdést válaszoltak meg. A kérdések a város, kistérség történelmi múltjára, irodalmi, művészeti életére, népszokásaira, sportjára, ipari tevékenységére vonatkoztak. A vetélkedő sikerességét mutatta, hogy 95-en kapcsolódtak be a játékba. Az eredményhirdetésre február 21-én került sor a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárban. A programon Klausz Melinda (Pannon Egyetem GTK marketingvezető) előadását hallgatták meg a résztvevők „A Facebook virtuális közösség - mint a lehetőségek és kapcsolatok hálója - Használd okosan!” címmel. A vetélkedő a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0008 pályázat keretében valósult meg. Az első három helyezett értékes helyismereti könyvcsomagot kapott, valamint az első helyezett 2 főre szóló belépőjegyet nyert egy általa választott színházi előadásra vagy koncertre, mely a Szindbád Nonprofit Kft. szervezésében került megrendezésre. Helyezettek: I. helyezés: Mórocz István, Móroczné Györgyi, Varga Marietta, Vikol Csilla II. helyezés: Bérczes Viktor, Kovács Gabriella, Nemetz Albertné, Takács Réka Zsófia III. helyezés: Berki Balázs, Bite Zoltán, Csáfordi Antal, Csincsi Attila, Nagy Beatrix

147

„A Bakony közepe – Várpalota” A vetélkedő 2013. november 11. és 2014. január 20 között a TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0322 „Reneszánsz Palota” keretében került megrendezésre. Várpalota és Ősi általános iskoláinak felső tagozatos és a várpalotai középiskolák 9. osztályos diákjai nevezhettek be. Az egyes fordulók során a csapatoknak írásbeli feladatlapokat kellett megoldaniuk, majd e-mailben beküldeniük. A négy forduló témakörei: Krúdy Gyula és Várpalota, Végvári dicsőség Palotán, Mesterségek nyomában a Bakonyban és Várpalotán, Művészek és műalkotások városunkban. Az egyes forduló feladatlapjainak kitöltését a témához kapcsolódó előadások segítették. A résztvevők tartalmas előadásokat hallgathattak meg a Pócsik József tanár, iskolaigazgató, Nikolausz Krisztián művésztanár, Antal László helytörténész, Varga Zsoltné könyvtáros és Tolonics István ny. építész tolmácsolásában. A vetélkedőn 16 csapat 64 fővel vett részt. Eredmények: I. helyezés Bátorkő (Bán Aladár Általános Iskola), Vásárhelyisek csapat (Vásárhelyi András Tagiskola) II. helyezés Palotai ifjak (Rákóczi Telepi Tagiskola) III. helyezés Egy irány (Ősi Általános Iskola)

Könczöl levele Csanády Jánosnak, 1967. 04. 27.

148

ÉLTETŐ ERZSÉBET – VOLEKNÉ TEMESI ZSUZSANNA: „KÖNYVEK A RETIKÜLBEN” AVAGY OLVASÓPÁLYÁZATOK NŐKNEK

Fátyol és tűsarok

Könczöl levele Somlyó Györgynek, 1967. 04. 27.

2007. június 1-től október 15-ig a Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közösen hirdettünk olvasópályázatot „Fátyol és tűsarok” (Női sorsok, női történetek Európából) címmel. Az olvasópályázatra olyan huszadik századi (főként kortárs) regényeket, novellásköteteket, dokumentumköteteket válogattunk a magyar és az európai irodalomból, melyek női sorsokat mutatnak be, illetve női tematikát is tartalmaznak. A pályázaton szereplő 44 könyvről „kedvcsináló”, a művek közötti választást segítő ismertetéseket tettünk közzé honlapunkon és egy nyomtatott pályázati füzetben. Arra kértük a résztvevőket, válasszanak ki ízlésük és érdeklődésük szerint néhány művet, s írják le róla a véleményüket, benyomásaikat négy megkezdett mondat befejezésével, valamint azt, hogy kiknek ajánlanák elolvasásra. A pályázat 29 résztvevője ajándékkönyvben részesült, melyet író-olvasó találkozó keretében adtunk át 2007. október 24-én a városi könyvtárban. Vendégünk volt a Várpalotáról elszármazott Lugosi Dóra újságíró, aki „Sors, genetika vagy választás...az életed...az egészséged” című új kötetét mutatta be. A pályázat megvalósulását a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítvány támogatta.

Seherezádé lánya 2008. június 1-től 2008. október 15-ig a Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közösen „Seherezádé lánya” címmel hirdettünk olvasópályázatot. A pályázatra olyan regények, novelláskötetek, dokumentumkötetek kerültek kiválasztásra, melyek a keleti és a nyugati életszemlélet, életstílus és ezzel összefüggésben a női szerepek és női sorsok különbözőségét mutatják be.

149

Az olvasópályázaton szereplő könyvekről „kedvcsináló” és a művek közötti választást segítő ismertetéseket tettünk közzé a könyvtár honlapján, valamint egy nyomtatott pályázati füzetben. Arra kértük a résztvevőket, válasszanak ki ízlésük és érdeklődésük szerint néhány művet, s azt elolvasva írják le véleményüket, benyomásaikat négy megkezdett mondat befejezésével egy megadott válaszlapon, amely a könyvet kísérte olvasótól olvasóig. Így az olvasók megismerhették a játékban részt vevő más olvasók véleményét is az adott regényről, novelláskötetről, és hozzáfűzhették a sajátjukat, vagy vitatkozhattak vele. A pályázat 34 résztvevője ajándékkönyvben részesült, melyet író-olvasó találkozó keretében adtunk át a városi könyvtárban 2008. október 27-én. Az esten Bácskai Júlia pszichológus volt a vendégünk, aki a közönséggel való gondolatgazdag párbeszéd, szituációs játékok segítségével a női szerepek változásaira és a párkapcsolati problémák gyökereire derített fényt. Ekkor került bemutatásra az „Akit a kalapból kihúztál” (A párkapcsolatok pszichológiája) című kötet és „A másik arcod” című pszichoterápiás regény is. A pályázat megvalósulását a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítvány, valamint Várpalota Város Önkormányzata támogatta.

Jobbágy Károly levele Könczölnek, 1967. 05. 03.

Fotózz! – női szemmel 2009. áprilisában a Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közösen került meghirdetésre a „Fotózz! – női szemmel” című pályázat a város és kistérségében élő nők számára. A pályázaton 19 hölgy 86 fotóval vett részt. Az eredményhirdetésre és az alkotásokból összeállított kiállításra a Várpalotai Napok keretében került sor. A Városi Könyvtár kiállító termében 63 színvonalas alkotás került bemutatásra. A rendezvény sikeréhez jelentősen hozzájárult Mészáros Imre grafikusművész szakszerű segítsége.

Szó-kép női szemmel A Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közösen hirdettünk irodalmi pályázatot rövid terjedelmű prózai vagy lírai alkotásokra. melyek a 2009. évi

150

Bárány Tamás író levele Könczölnek, 1967. 05. 03.

„Fotózz női szemmel!” című fotópályázatra beérkezett alkotások ihletésére készültek. Az irodalmi műveket és a fotók közös CD lemezen jelenttük meg, melynek keretprogramját Kiss János informatikus készítette. A CD lemez bemutatójára 2011. Február 4-én került sor a Jó Szerencsét Művelődési Központban.

BUDAI LÁSZLÓ: A 2009-2010-ES BLOGBEJEGYZÉSEINK LÁTOGATOTTSÁGA 2010 VÉGÉN

Könczöl levele Dorogi Zsigmondnak, 1967. 05. 09.

Blogbejegyzés címe _______ egyedi látogatók száma (Http://krudylib.Freeblog.Hu) A legjobb ingyenes családfakészítő program _____5071 Családja múltja után kutat? Érdekes honlap a Családfalu.hu portál________________________ 767 Már nálunk is olvasható a Fejér Megyei Hírlap! ___326 Tartsa állományunkban kölcsönzéssel a könyveket! ______________________________ 213 Kiállítás Bán Aladár hagyatékából ______________202 Megnyitottuk a kamaragalériánkat ______________ 107 Meseíró-pályázat _____________________________94 2010. évi olvasólámpa pályázat _________________ 93 Digitális képszerkesztés - saját album a nyaralás emlékeiből _______________________ 87 Szponzort Keresünk Zenekar koncertje ___________ 85 Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny idén is! ___________________________________ 83 Irodalmi pályázat - Tormay Cécile emléke ________ 65 Lezajlottak az Országos Családi Könyvtári Napok __64 Turisztikai kiadványok a könyvtárban ____________64 Archív bányászattörténeti fotók a Helyismereti Portálon __________________________________ 59 A könyvtárbusz mindent visz... __________________ 51 Nyerj amerikai utat! - versenyfelhívás ____________50 Office Web Apps - ingyenes online Office, tárhellyel __________________________________48 Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. _____________________ 47 Tatár Antal festőművész jubileumi kiállításának megnyitója _____________________46 Olvasólámpa + (Olvasópályázat fiataloknak) ______ 45

151

Iszapkatasztrófa - felhívás a devecseri könyvtár megsegítésére ______________________________ 42 Mesepályázat ________________________________ 42 Párterápia jegyeseknek, házasoknak, mindenkinek _40 Várpalotai évfordulónaptár 2011-re ______________40 „Könyvek a retikülben” - olvasópályázati blog nem csak nőknek! __________________________ 38 Három Királyfi, Három Királylány - jófej társsal egy életen át... _____________________________ 38 Kisvackor pályázat gyerekeknek _________________ 38 Fogadj örökbe egy könyvet! ____________________ 38 Koncert az Ápoló Otthon javára ________________ 37 Guglizzunk okosan! (1.) - Keresés az interneten, dokumentumok készítése ____________________ 36 Ukrán nyelvű könyvekkel bővült a városi könyvtár _ 35 Megjelent a Várpalotai Könyvtári Hírlevél új száma_ 35 Országos Családi Könyvtári Napok ______________ 35 Kövi Szabolcs lemezbemutató koncertje __________ 34 Védőital_____________________________________ 33 Gyereksarok _________________________________ 33 Európai Unióval foglalkozó oktatási anyag ________ 32 „Az irodalom képbe kerül” (Fotópályázat) ________ 32 Megjelent a Könyvtári Hírlevél legfrissebb száma! __ 31 Várpalotai évfordulók, 2010 ____________________30 Olvasólámpa pályázat eredménye _______________ 29 Videoszerkesztővel gyarapodott a YouTube _______29 Könyvbemutató és beszélgetés Szőcs Géza költővel 29 Veszíts el egy könyvet! ________________________28 Karácsonyi üdvözlet olvasóinknak és partnereinknek 27 Kistérségi helyismereti vetélkedő ________________ 27 Könyvtárunkban minden dokumentumbeszerzésre fordított adóforint 9 Ft hasznot hoz ____________ 27 DVD-filmek _________________________________ 27 Újonnan beszerzett könyveink a nyár folyamán ____26 2009. év kölcsönzési toplistája __________________26 „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete...” 25 Augusztusi kölcsönzési toplista __________________25 „Roma utazás” _______________________________25 „Seherezádé lánya” Olvasópályázat nőknek_______25 Pályázat a vizek védelmében ___________________ 24 50,- Ft-os könyvvásár__________________________ 24 Számvetés arról, amit elvégeztünk 2009-ben ______ 24 Én & a Terem - kisfilmpályázat __________________ 24 Új szolgáltatás _______________________________ 24

152

Könczöl levele a Magyar Rádió Magyar Irodalmi Osztályának, 1967. 05. 09.

Dorogi Zsigmond levele Könczölnek, 1967. 05. 11.

„Hétköznapi nyelven a magas vérnyomás betegségről” _______________________________23 Meghívók a Helyismereti Portálon _______________22 Olvasólámpa pályázat eredményhirdetése ________ 22 Az első bemutatkozó videó könyvtárunkról a YouTube-on _______________________________ 22 Kistérségi helyismereti vetélkedő ________________ 22 „Hegyek, völgyek, csillagok között” (Európai uniós mesejátszó) ___________________22 „Zsankódöme” kiállítás ________________________ 21 Felzárkóztató pályázat _________________________ 21 2009.december kölcsönzési toplistája ____________ 21 Országos „Nagyi” Könyvtári Napok ______________ 21 Érdekes könyvtári honlapok ____________________ 21 Fábián Éva emlékére __________________________ 21 Júliusi kölcsönzési toplista ______________________ 21 Szeptemberi kölcsönzési toplista ________________20 A Krúdy Gyula Városi Könyvtár katalógusának használatáról_______________________________20 Szálljon fel a Tudásdepó-Expresszre! _____________20 „Megbocsátás hetei” __________________________20 Gyereksarok - 150 éve született Benedek Elek _____20 Hasznos oldalak gyerekeknek a neten____________ 19 Elindult a Tudásdepó Expressz a kistérségben _____ 19 Ünnepi nyitva tartás __________________________ 19 „Dicséret és elismerés” - olvasónktól érkezett _____ 19 Keressen otthonról az EBSCO adatbázisban! ______ 19 „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete...” 18 Irodalmi barangolás Fekete Istvánnal _____________ 18 Fotópályázat _________________________________ 18 Májusi kölcsönzési toplista _____________________ 18 Novemberi toplista ___________________________ 18 A csavargó kedvenc avagy a gyerekkönyvtár medvéje engedély nélkül bulizott a PAFÉ-n _____ 17 Márciusi kölcsönzési toplista____________________ 17 2010. januári kölcsönzési toplista________________ 17 Gyermekrajz pályázat _________________________ 17 Kölcsönzési toplista, 2009. október ______________ 17 Kölcsönzési toplista 2010. júniusban _____________ 17 Nyaralás alatt is óvakodni kell az adathalászoktól __ 16 Az mtd@-portál: Istóczy Győző munkásságától a feministákéig _______________________________ 16 Új könyveink ________________________________ 16 Thury, Thuri avagy… __________________________ 16 Könyvek a retikülben - „szeretnék veletek olvasni...” 16 Könyvbemutató ______________________________ 15

153

Gyereksarok - Tök jó könyvek... _________________ 15 Áprilisi kölcsönzési toplista _____________________ 15 Júniusi kölcsönzési toplista _____________________ 15 125 éve kezdődött Várpalotán az óvodai nevelés __ 15 „NETre készen” ______________________________ 15 Radnóti Miklósra emlékező honlap ______________ 15 Várpalota története évszámokban a Wikipédián ___ 14 „A múltat ápolni kell, különben elvész.” __________ 14 Digitális bravúr: Budapest 71 milliárd pixelben ____ 14 Sikeres pályázat - európai uniós témájú programok_ 14 Guglizzunk okosan! (2.) - Napi friss hírek a Google Readerrel _________________________ 14 Háromgenerációs kistérségi helyismereti vetélkedő _ 14 Érdekeltségnövelő ____________________________ 13 Kölcsönzési toplista július hónapban _____________ 13 Ingyenes internet tanfolyam a városi könyvtárban! _ 13 Honlapfejlesztés I. ____________________________ 13 Kölcsönzési toplista augusztus __________________ 13 Elindult a Várpalotai Helyismereti Portálunk! ______ 13 14 éven felülieknek ___________________________ 13 A Pállik Béla-kiállításhoz _______________________ 13 Lakossági Internet szolgáltatás __________________ 13 kölcsönzési toplista szeptember hónapban ________ 12 Áprilisi rendezvényeink ________________________ 12 Májusi rendezvényeink ________________________ 11 Fotógyűjtemény feltárása ______________________ 11 2009 június hónap kölcsönzési toplistája _________ 11 Könyvtár.hu használati útmutatója olvasóknak _____ 10 Itt vagyunk a Twitteren! _______________________ 10 Februári kölcsönzési toplista _____________________ 9 2009. július 2-án megérkezett könyveink listája _____ 9 Novemberi kölcsönzési toplista __________________ 8 Októberi kölcsönzési toplista ____________________ 8 Helytörténeti vetélkedő általános iskolásoknak _____ 7 Kamaragaléria nyílik a városi könyvtárban _________ 7 PatBase szabadalmi adatbázis ingyenes kipróbálása _ 3 Startol a kistérségi tudásdepó ____________________ 2

154

Könczöl levele Somlyó Györgynek, 1967. 05. 17.

BUDAI LÁSZLÓ – KERTAI LÁSZLÓ: ÚJSZERŰ ÁLLOMÁNYELEMZÉS (2004-2010) Az elemzés céljai, módszere A Krúdy Gyula Városi Könyvtárban 2009-ben vizsgáltuk először a gyűjteményünket olyan módszerrel, amely lehetőség szerint kemény adatokkal dolgozik, és a célja, hogy vizsgálja a gyűjtemény fejlesztésébe befektetett pénz hasznosulását. Célja volt az is az analízisnek, hogy olyan módszert találjunk, amely a vezető számára információt szolgáltat ahhoz, hogy miképpen lehet hasznosabban befektetni a gyűjteményfejlesztésre szánható pénzösszeget. Az sem mellékes haszon, hogy ezen számítások alapján az adófizetők – és az őket képviselő önkormányzat – is egyre inkább kontroll alatt tudják tartani a pénzük felhasználását. Ezzel elkerülhető az is, hogy az esetleges megszorítások esetén a fűnyíró-elvet érvényesítse egy lelkiismeretes fenntartó, hiszen a kimutatható haszonnal járó tevékenységek megnyirbálása a fenntartó önkormányzatra nagyobb felelősséget ró.

A lekeresés

Könczöl levele Bárány Tamásnak, 1967. 05. 17.

Ahhoz, hogy a fenti célokat elérő analízishez releváns adatokat kapjunk, adatbányászati módszerekre89 volt szükség, melyet a Textlib integrált könyvtári rendszer fejlesztőcsapata segítségével tudtunk megoldani. Mivel a Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben90 c. ajánlásgyűjtemény illetve Christine Abbott: Könyvtári és információs szolgáltatások teljesítménymérése c. művében ajánlott mutatók nem pénzügyi adatokkal dolgoznak, 89 Emlékeztetőül az adatbányászat fogalma: Olyan eljárások és módszerek összessége, melyek segítségével feltárhatók a vállalatoknál felhalmozódott adatok közt rejlő, korábban ismeretlen összefüggések, rejtett trendek, szabályszerűségek. Célja, hogy az így nyert információt üzleti előnyök, sikerek megalapozására, a döntéshozatal támogatására fordíthassák. 90 Elérhető: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/ file/strategia/53_teljesitmenymutatok.rtf

155

ezért szemléletmódjában újszerű a mi állományelemzésünkből levezetett mutató. A mellékelt táblázatokban a következő pénzügyi adatok szerepelnek: az állománygyarapításra fordított pénzösszeg évenként állományrészenként részletezve (a beszerzett dokumentumok darabszámával), illetve a könyvtárhasználók által kölcsönzött dokumentumok értéke (és darabszáma) évenként állományrészenként. A két adat összevetése lehetővé teszi, hogy hozzávetőlegesen meghatározzuk a működésünkből származó hasznot állományrészenként. Ezt tükrözi az oszlopok legalsó sora, ahol a befektetett 1 Ft-ra jutó hasznosságot mutatja meg a táblázat. Kétféle lekeresést folytattunk, egyrészt a Textlibben beállított raktárakra kerestük le a beszerzés és kölcsönzés pénzügyi adatait, valamint lekerestük az ugyancsak adottságként kapott könyvtári főosztályok, osztályok, kategóriák91 szerint is ugyanezeket a pénzügyi adatokat. Ezeknek a célja az volt, hogy a kapott tendenciák alapján megpróbáljuk finomhangolni, optimalizálni az egyes állományrészekre költendő adóforintokat. A mellékelt táblázatban 2004 óta, az elektronikus kölcsönzés bevezetése óta gyűjtöttük össze a beszerzés illetve a kölcsönzési adatait, amelyből tendenciát is fel tudtunk állítani. Ennek alapján látszik, hogy abszolút értékben folyamatosan növekszik a kölcsönzött dokumentumok összértéke (ez akkor is kijelenthető, ha 2005-ben kissé megugrik ez az érték). Leegyszerűsítve ugyan a valóságot, de modellként nem életszerűtlen gondolatmenettel úgy gondoltuk, hogy minden évben pénzt takarítunk meg a városlakóknak ill. a könyvtárhasználóknak azzal, hogy nem vették meg maguknak a dokumentumokat, hanem tőlünk kölcsönözték könyvtártagságuk jóvoltából. Ha ezt elfogadjuk kiinduló tételnek, akkor ebből nyilvánvalóan következik, hogy a kölcsönzött dokumentumok összértéke tulajdonképpen megtakarítás a lakosság számára, és ez a megtaka91 A már készen kapott kategóriák, osztályok: 0 főosztály; 1, 2, 3, 90, 8, 92/99 főosztály és osztályok együtt; 4, 8 főosztályok együtt; 5, 91 főosztály és osztály együtt; 6 főosztály; 7 főosztály; Szépirodalom; Gyermek és ifjúsági irodalom.

156

Könczöl levele Jobbágy Károlynak, 1967. 05. 17.

Könczöl levele Tornai Józsefnek, 1967. 05. 17.

rítás összevethető a befektetett adóforintok összegével. Az alábbi táblázatokból kiderül, hogy könyvtárunk kölcsönzési tendenciája a beszerzett dokumentumok összköltségének viszonyában a 2007es mélypont után emelkedő tendenciát mutat. Ez alapján a számítás alapján 2010-ben minden gyűjteményszervezésre fordított összeg 8,91 Ft hasznot hozott. Kiderül továbbá az is, hogy a befektetett összeg a Videotár, a Zenemű- és Hangtár állományrészben, ill. a kölcsönözhető gyerekkönyvek állományrészben hozott a legnagyobb hasznot 2008 óta folyamatosan, illetve más megközelítésből a szépirodalom volt a leghasznosabb állományrész92. Ez az egyértelmű tendencia indokolja azt a beszerzési politikát, hogy ezekbe az állományrészekbe fektessünk be még több pénzt, ha a kölcsönzések értékét fontos mutatónak tartjuk. Látszik az is, hogy a beszerzés finomhangolásához lehetne még jobban tagolni az állományt, de már a jelenlegi állományrészek kölcsönzési eltérései is hasznosak a vezetői döntéshez.

Az új mutató lehetséges következményei A „hasznosulási” mutató által fent leírt szemléletmód-váltás hatással kell, hogy legyen az állománygyarapítás szemléletére is, hiszen ha ezzel a mutatóval dolgozunk, akkor kimutatható, hogy a kölcsönzés mennyire igazolja vissza a beszerzéseket, és egyben arra ösztönzi a könyvtárosokat, akik a gyarapításban közreműködnek, hogy valóban a könyvtárhasználók igényeinek megfelelő dokumentumok beszerzésére törekedjenek. Másrészt ha bevezetjük gyakorlatban ezt a mutatót, ez a tervezésre is hatással van, hiszen a kontrolling és a tervezés ugyanazon dolog két lába. A kimutatások egyik oszlopa a tényoszlop, a másik oszlopa a tervoszlop. A tervezés során reálisan meg kell határozni, hogy mennyivel lehet javítani fenti mutatót, majd év végén (sőt: év közben is!) vizsgálni kell a terv-tényadatok eltérését, és a gör-

Könczöl levele Csanády Jánosnak, 1967. 05. 17.

92 Fontos megjegyzés, hogy a szépirodalom kategóriában találhatóak a könnyedebb, szórakoztató irodalmak, lektűrök, ponyvák is.

157

dülő tervezés szellemében a tervszámokat újra kell gondolni. Véleményem szerint az elköltött adóforintok hasznosságát az bizonyítja, ha az emberek használják az állományt, és a fent bemutatott hatékonyságmutató ezt a célt segíti elérni. Jelen pillanatban a legkönnyebben és legobjektívebben az mérhető, ha kölcsönözik a dokumentumainkat. Ért már kritika ezzel a mutatóval kapcsolatban, hogy bevezetésével lényegében egy könyvesbolttá silányítjuk a könyvtárat. Mivel az olvasás önmagában érték a mai világban, az a határozott véleményem, hogy ha az olvasáshoz a ponyvaregényekkel segíti hozzá a könyvtár az adófizetőket, akkor azzal (is) kell szolgálnunk őket. Mindemellett fontos leszögezni, hogy másféle következtetést és beavatkozást is lehetővé tesz az új típusú mutató. Erre jó példa az a tudatos akció, amely a kevésbé olvasott, de igényes irodalom olvasására buzdít: 2008ban a Várpalotai „Írisz” Nőegyesülettel közösen szervezett női olvasópályázatunk éppen ezt a célt szolgálta. A pályázat részleteit lásd itt: http://krudylib.freeblog.hu/archives/2008/05/. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy a kontrollingból következő vezetői döntés és az igényes szépirodalom, a „magaskultúra” beszerzése nem zárja ki egymást, sőt éppen a bemutatott hatékonyságmutató által jelzett kölcsönzési tendenciák alapján lehet megalapozottan dönteni tudatos, olvasást ösztönző akciók bevezetése mellett. Tudom, hogy az általunk bevezetett hatékonyságmutató önmagában leegyszerűsítés, de egzaktul meghatározott pénzügyi adatokat tudunk összevetni egymással, és összevethető egzakt adatok keletkeznek a múlt eredményeit (valamint a jövő eredményeit!) tekintve is. Próbáltuk alkalmazni a könyvtári kölcsönzésre a hatékonyság fogalmát, amely egy adott időszak eredményeinek és ráfordításainak hányadosaként értelmezhető.

A bevezetett mutató problémái Miért van az, hogy a Videotár, a Zenemű- és Hangtár állományrészben jóval nagyobb a pénzügyi hasznosulás mértéke? Abban kereshetjük a magyarázatot, hogy viszonylag keveset áldoztunk rá az elmúlt évben, de a korábban gyűjteménybe

158

önczöl levele Béres Ferencnek,1967. 05. 18.

Könczöl levele Csoóri Sándornak, 1967. 05. 19.

kerülő állományból többet kölcsönöztek. Ez az adat egyúttal egy problémát is felvet, hiszen nem az adott évben beszerzett dokumentumok hasznosulását nézzük, hanem hogy az egész gyűjteményből mennyi volt a pénzügyileg kimutatható hasznosulás. A probléma megoldása: az egy adott évben való dokumentumbeszerzés a gyűjtemény egészébe való beruházást jelenti, és emiatt indokolt a gyűjtemény egészének hasznosulását tekinteni. Elvi gondot okozhat, hogy nem jelenértéken van nyilvántartva a dokumentumállomány, hanem a beszerzési árán. (Lehet, hogy kiadása óta elértéktelenedett, lehet, hogy könyvritkasággá vált, emiatt ez nem objektív tényező.) Mivel a kölcsönzések zöme esetünkben a legújabb könyvek köréből kerül ki, ez a pontatlanság elhanyagolhatónak tűnik. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a könyvtárak nagy kedvezménnyel vásárolhatnak a beszállítóktól, így a nálunk nyilvántartott beszerzési ár sok esetben eleve kevesebb, mint amit a használónak kellett volna érte fizetnie. A felvetett problémák ellenére kimondható, hogy a bevezetett hatékonyságmutató egyértelműen alkalmas a könyvtári teljesítmény mérésének céljaira, amelyeket Zalainé Kovács Éva93 a következőképpen foglal össze: 1. annak megértése, hogy mennyit teljesít, mit ér el a könyvtár, 2. a könyvtár évről-évre látható fejlődésének megfigyelése, és más könyvtárakkal való összehasonlítása, 3. annak felmérése, hogy milyen eredményes és hatékony a könyvtár működése, 4. a szolgáltatások jövőbeni forrás ellátásáról szóló döntések, 5. a különböző szolgáltatási területekre jutó források növekedése, illetve csökkenése következményeik felbecsülése, 6. annak ellenőrzése, hogy a könyvtár céljai megfelelően tükröződnek-e a tevékenységek mérlegében.

Minőségmenedzsment a könyvtárban / Skaliczki Judit, Zalainé Kovács Éva. Veszprém–Budapest: IKSZ, 2001. p. 75.

159

Felhasznált irodalom

MELLÉKLETEK (DIAGRAMOK)

1. Controlling sajátosságai költségvetési intézményekben / Aranyosi Imre, 2003. jan. 21. In: Menedzsmentfórum. http://www2.mfor.hu/cikkek/ Controlling _sajatossagai_koltsegvetesi_intezmenyekben.html?page=1 (Utolsó letöltés ideje: 2010. február 1.) 2. Gyűjteményszervezés / Ferenczi Endréné. Budapest: OSZK, 1998. 3. Haszon, nyereség és hozam a könyvtárban / Mikulás Gábor. (Könyv Könyvtár Könyvtáros 16 (2007) p. 16-23.) Online változat: http://www.gmconsulting. hu/inf/cikkek/281/index.php (Utolsó letöltés ideje: 2010. február 1.) 4. Menedzsment / Mikulás Gábor, Nyíregyháza: „Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Könyvtárak” Egyesülés, 1999. 5. Költség- és pénzügyi kontrolling. / Sinkovics Alfréd. Budapest: CompLex, 2007. 6. Minőségmenedzsment a könyvtárban / Skaliczki Judit, Zalainé Kovács Éva. Veszprém–Budapest: IKSZ, 2001.

A BEFEKTETETT ADÓFORINTOK „HASZNOSULÁSA”

160

ÁLLOMÁNYFEJLESZTÉSRE FORDÍTOTT ÖSSZEG

ÁLLOMÁNYRÉSZEK („RAKTÁRAK”) FEJLESZTÉSÉRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK ARÁNYA EGY ADOTT ÉVEN BELÜL

BESZERZÉS ÉS KÖLCSÖNZÉS PÉNZÜGYI ADATAINAK ARÁNYA

BUDAI LÁSZLÓ: A WINKLER MÁRTON TEHETSÉGPONT (2013–2014) Célunk: a tehetségek személyiségfejlesztése könyvtári eszközökkel. A könyvtárban működő tehetségpont különös helyzetben van, hiszen nem kötődik iskolához, ami lehetővé teszi számára az abszolút szabadságot a tudományos munkában, illetve a potenciális gyerek résztvevők körét meglehetősen bővíti, nemcsak egy iskolányi gyermekanyaggal tud dolgozni. Ugyanakkor a gyerekek nehezebben elérhetővé, kevésbé válnak megszólíthatóvá, ezért szoros kapcsolatban kell lennünk a bevont partnerintézményekkel. Célunk nem egyetlen tantárgyhoz köthető ismeretek bővítése, készségek, képességek fejlesztése, hanem egyfajta interdiszciplináris szemlélet átadása, azaz a gyerekeket több tudományba bevezetni, minél több kutatási módszerrel megismertetni, illetve ehhez kapcsolódóan a hazai kutatóintézetek munkájába bepillantást adni, a kutatókkal szakmai kapcsolatot kialakítani. Ezen kívül nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztésre. A munkaerőpiaci kívánalmak kutatása során összegyűjtött tapasztalataink alapján minden tehetséges és nem tehetséges ember hasznára válik a kreativitás, kíváncsiság, önfegyelem, kitartás, önállóan dolgozni tudás, mások elismerése, értékeinek elfogadása. Ezeknek a kialakítására, fejlesztésére törekszünk. Nem mellékesen a hozzánk járó diákok kapcsolati tőkéjének bővítésére odafigyelünk, illetve a diákok érdeklődési körének megfelelően a pályázati lehetőségekkel segítjük. A különböző tudományokba való bepillantás fő célja pedig a globális szemlélet kialakítása, az összefüggések megláttatása, egyfajta reneszánsz emberhez hasonló műveltség formálása. Főbb együttműködők, partnerintézmények, szervezetek, cégek: Magániskola Tehetségfejlesztő Tanácsa, Thuri György Gimnázium, Életfa Közhasznú Egyesület, Maggam Kft., ALCOA gyár, Pétfürdő Értékei Alapítvány. Négy előadásból álló (1. Ki számít tehetségnek? 2. Milyen ember a tehetséges ember? 3. Mi

161

az én felelősségem a tehetség életében, avagy a tehetség szerepe a társadalomban. 4. Mi leszel, ha nagy leszel, avagy a tehetség pályaválasztása) „Tehetség? Lángész? Géniusz? Zseni? Avagy a tehetségről mindenkinek” címet viselő sorozattal kezdődött a Tehetségpont munkája 2012. november – 2013. február között. Az előadássorozat célközönsége a szülők, nagyszülők, pedagógusok, tehetséges fiatalok, pedagógusok köre, azaz a tehetség mikro- és makrokörnyezete volt. A fogadókészséget látva 2013. februárban regisztráltuk a könyvtárat, mint tehetségpontot, és a nagy olvasókör-alapító és pedagógus elődöt, Winkler Mártont választottuk névadóul. A MATEHETSZ pályázatai segítségével folyamatos programot szerveztünk a velünk kapcsolatba kerülő fiataloknak. Egy évig futott a Gazdagító programpárok című pályázat, melynek folytatása (Gazdagító programpárok II.) jelenleg is jelenleg is zajlik. A programban egyrészt kutatóintézetek és múzeumok látogatása, másrészt helyi (elsősorban könyvtári) természettudományos és humánjellegű, személyiségfejlesztő foglalkozások sorozata kapott helyet, melynek keretében gyakorlatias, interaktív módon próbáltuk a legkülönbözőbb tudományágakat közel hozni a fiatalok számára, illetve tágítani az érdeklődési horizontjukat. A kirándulások során arra törekedtünk, hogy a bevont és érdeklődő fiataloknak a lehető legkevesebb költséget kelljen téríteniük, amit a pályázat lehetővé tett még olyan módon is, hogy a kirándulások során egész napra ételt és italt tudjunk biztosítani számukra. (Utazási költséget sajnos nem lehetett a pályázatban tervezni, de igyekeztünk más forrásokból azt is megoldani, amikor lehetett.) Külön öröm volt számunkra, hogy Tehetségpontunk „Felfedezettjeink 2014.” pályázatában Molnár Janka Sára különdíjat kapott, és ösztöndíjat nyert. A „Tizenkettő nem egy tucat!” című pályázatban a pályaorientáció és a személyiségfejlesztés részeként olyan életszerű szituációk megismerését tettük lehetővé a fiataljaink számára, mint a médiaélet, interjúadás, stb. A pályázat során Darkóné Antalóczy Zsuzsa, a Várpalotai Hírcentrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója

162

DOKUMENTUMKÖLCSÖNZÉS „RAKTÁRANKÉNTI” ARÁNYA

DOKUMENTUMKÖLCSÖNZÉS ARÁNYA KATEGÓRIÁNKÉNT

HASZNOSULÁS „RAKTÁRANKÉNT”

segítségével ismerkedhettek meg a médiaélettel, aki eredeti végzettsége szerint pedagógus is, és jelenleg is óraadó egy szakközépiskolában. Számára tehát mindennapos dolog fiatalokkal együttdolgozni, másrészt jelenlegi munkájából fakadóan minden lehetőséget meg tudott teremteni a Városi Televízió és a Mária rádió helyi stúdiójának megismertetése révén, hogy a média napi működésének fortélyaiba betekintést biztosítson. A program során a fiatal várpalotai tehetségek maguk is alanyai és készítői lehettek a portréinterjúknak, pontosan azért, hogy egymást kérdezhessék, és az egymással készített filmfelvételek és azok feldolgozása során gyakorlatban is alkalmazhassák a szakmai fogásokat. Az elektronikus média világa mellett a hagyományos, papíralapú újságírásba való beavatásukat az biztosította, hogy írásban is interjúkat kellett készíteniük a mentorpedagógus vezetésével. A munka eredménye 6 db mozgókép és 6 db portréinterjú a www.krudylib. hu oldalra, illetve a könyvtár YouTube csatornájára is felkerült. Ugyancsak a MATEHETSZ eszközbeszerzési pályázata tette lehetővé számunkra, hogy természettudományos eszközökhöz jusson tehetségpontunk. Ennek során a Faraday-kalitkától a művéren át a diffrakciós rácsig többféle „könyvtárba nem illő” oktatási eszköz birtokába kerültünk, amivel további lehetőségek nyílnak természettudományos kísérletek elvégzéséhez. Három diákmentorunk van: Kapás Kornél, Molnár Janka, Gulyás Dávid. Az Életfa Közhasznú Egyesület „Mentorok egymás között!” című konferenciáján 2013 novemberében többünk a tehetségpontot is képviselte személyével: Molnárné Dr. László Andrea, Bakonyi Anikó, Budai László, Molnár Janka és Kapás Kornél. Az előadások szerkesztett változata „Sokszínű mentorszerep” című konferenciakötetben olvasható. A közeljövőben 2014. május 26-án az Írisz Nőegyesület szervezésében Molnárné Dr. László Andrea tartott előadást a könyvtárban „Tehetségkutatás, avagy a tehetség kutat ás” címmel.

163

Ugyancsak 2014 májusában a „Tehetséghidak Program” projekt keretében részt vettünk a Magániskola Tehetségtanácsa által megvalósított térségi Tehetségnapok programsorozatban, melynek részeként Partneri Klubot szerveztünk. A partneri klub célja az volt, hogy nyílt eszmecsere alakuljon ki a Tehetségsegítő Tanács munkájában aktívan résztvevő felnőttek és a tehetséges fiatalok között arról, hogy milyen módon, milyen szervezeti keretek között, milyen platformokon lehet hatékonyan bevonni az érintetteket, vagyis magukat a tehetséges fiatalokat az ő érdekükben tevékenykedő Tanácsok működésébe, terveinek kidolgozásába és megvalósításába. Tehetségpontunkat az ott folyó munka egyedisége, kiválósága és színvonala miatt a MATEHETSZ jó gyakorlattá minősítette 2014 júniusában. http://tehetseg.hu/ jo-gyakorlat/mi-fan-terem-tudomany A nyári szünet előtt, 2014. június 26-án a Tehetségponthoz kötődő pedagógusokkal és diákokkal közösen az addig elvégzett munkánkat összegeztük és lezártuk, majd diákjaink sikereit tortával ünnepeltük meg további eredményes életet kívánva számukra, végül a jövőbeli közös munka reményével engedtünk mindenkit nyári vakációra. A nyár folyamán két új együttműködésünk indult: egyfelől az Alcoa két programjába kívánunk becsatlakozni (job shadowing, lányokat a mérnöki pályára), másfelől a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával. Mindkét együttműködés a tehetséggondozás színesebbé, igényesebbé tételét szolgálja. A Job shadowingban egy diákunk vett részt, jó élményeket szerezve a mérnöki munkáról. Őt a pályaorientációban segítettük ezzel a lehetőséggel. Részt vettünk a Vonyarcvashegyen tartott „Fókuszban a pedagógus mesterség” című nemzetközi konferencián, melyet a Pannon Egyetem szervezésében 2014. október 17-én. A konferencián Molnárné Dr. László Andrea előadás során a mentorok egy kevésbé publikált feladatára hívta fel a figyelmet: a szabadalmi jogok tudásának átadására. A téma nagy érdeklődést váltott ki. Szintén részvételi lehetőséget kaptunk az ELTE Tanárképző Központ szervezésében megvalósult „Tudós tanárok – tanár tudósok” Konferencia a

164

Könczöl levele Bodor Tibornak, 1967. 05. 19. 1. lap

minőségi tanárképzésről című konferencián 2014. november 10-11-én. Itt Budai László Családtörténet és tehetség. Mentorált tehetségeink szembesítése családi múltjuk, örökségük jelentőségével Szondi elmélete alapján címmel tartott előadást a Winkler Márton Tehetségponton alkalmazott módszerrel, ahol a családtörténetünk ismeretének fontosságára igyekszünk felhívni a figyelmet.

SZABÓ JÁNOSNÉ: A KÖNYVTÁRPÁRTOLÓ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE SZÁMOKBAN

(2005-2014)

A könyvtár mellett működő alapítvány– összhangban az alapító okiratában foglaltakkal – évről-évre támogatja a Krúdy Gyula Városi Könyvtár és általában a várpalotai könyvkultúra tevékenységét. Az alábbi összefoglalóban áttekinthetjük, hogy 2005 és 2014 között az alapítvány milyen támogatásokat nyújtott.

2005

Könczöl levele Bodor Tibornak, 1967. 05. 19. 2. lap

APEH személyi jövedelemadó 1 % átutalás: 161 476 Ft Pacsuné Fodor Sára: A Kossuth utca története c kiadvány kiadásának támogatása nyomdai költségekre 78.500,- Ft Költészet napi rendezvények költsége 30.000 Ft  Olvasólámpa pályázat (jutalmazás): 50.000 Ft 2 db LCD monitor vásárlása a 99.800,- Ft Új függönyök vásárlása a a könyvtár ablakaira 50.000,- Ft

2006 APEH személyi jövedelemadó 1% 137 880 Ft 1 db számítógép vásárlása a könyvtár számára 175 362 Ft  Költészet napi rendezvény támogatása 20 000 Ft Könyvtári székek javítása, új huzatok 81 000 Ft

165

 Olvasólámpa olvasópályázat támogatása 40.000,- Ft  Albacomp Rt. vonalkód olvasó vásárlása 12.900,- Ft INFOKER Szövetkezet eszközvásárlás 41.400 Ft

2007 APEH személyi jövedelemadó 1% 114.245 Ft Érdi Tamás koncertje 50.000,- Ft Számítógép vásárlás 180.060,- Ft

2008 APEH személyi jövedelemadó 1% 212.445 Ft Hozzájárulás Kóta Dénes: Kereslek c. kötetének kiadásához 30.000,- Ft „NETre készen” internethasználati tanfolyam megrendezésének támogatása (pályázati önrész vállalása) 60 000,- Ft  Bábelőadás a Népmese Napja alkalmából (Délibábszínház) 30.000,- Ft  Nyári gyermekfoglalkozások anyagköltsége (színes ceruza, festék, ragasztó, édesség) 25.000 Ft

2009 APEH személyi jövedelemadó 1% 73 188 Ft  Olvasólámpa pályázat gyermekeknek jutalmazásra 20 000,- Ft  Helyismereti vetélkedő (Városszépítő- és Védő Egyesület és a Krúdy Gyula Városi Könyvtár szervezésében) 20 000,- Ft Néprajzi esték című rendezvény támogatása (pályázati önrész) 20 000,„Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete…” (pályázat a helyi bányászhagyományok összegyűjtésére) (archív fotók digitalizálása, kiállítás készítése, Borbála-napi rendezvény) 50.000,Ft Az önkormányzat az alapítvány számlájára utalta az összeget.

2010 NAV személyi jövedelemadó 1% 77.208 Ft A Városszépítő és -védő Egyesület jubileumi kiadványa nyomdai költségeinek támogatása 48.875,- Ft

166

Könczöl levele Bodor Tibornak, 1967. 05. 28.

2011 NAV személyi jövedelemadó 1% 77.000,- Ft  2 db ágy vásárlása a gyermekkönyvtárba 85.000,- Ft

2012 Sajnos nem volt 1% valamilyen NAV felé be nem nyújtott papír miatt.

2013 NAV személyi jövedelemadó 1% 26.625,- Ft Életművem c. Leitner Ferenc leporelló kiadásának támogatása 28.000,- Ft A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből c. könyv kiadásának támogatása 70.000,- Ft

2014 APEH személyi jövedelemadó 1% 58.839,- Ft Ötven év - ötven írás; Ármás János írásaiból megjelent kötet kiadása  NAKVI pályázat (500 ezer forint) Budai László: Várpalota múltból örökölt értékei c. kötet kiadásának bonyolítása (Összeállította: Szabó Jánosné az Alapítvány titkára)

Somlyó György levele Könczölnek, 1967. 05. 02.

167

HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSOK BUDAI LÁSZLÓ: FOTÓKRA DERMEDT MÚLT VÁRPALOTÁRÓL AVAGY RÉSZEI LEHETNEK-E EGY KÖZKÖNYVTÁR HELYISMERETI GYŰJTEMÉNYÉNEK A VÁRPALOTAI CSALÁDOK ÁLTAL ŐRZÖTT HÉTKÖZNAPI FÉNYKÉPEK?94

Bevezetés A Szindbád Nonprofit Kft. részévé vált Krúdy Gyula Városi Könyvtár mint a várpalotai kistérség legnagyobb könyvtára egyik fontos stratégiai céljának tekinti a várpalotai vonatkozású helyismereti dokumentumok gyűjtését, megőrzését, feltárását és megismertetését. Külön hangsúlyt képez, hogy lehetőségeinkhez mérten e gyűjtemény részévé tegyük a várpalotai és a várpalotai kötődésű személyek, családok fényképeit. Jelen dolgozat – amely a 2011. október 20-án az Ipar, város, társadalom című konferencián elhangzott előadásnak közlésre átdolgozott és kibővített változata – intézményünk céljainak/ részcéljainak létjogosultságát és fontosságát kívánja igazolni.

Néhány szó a helyismereti gyűjteményünkről A konferencián helyismereti gyűjteményünk legegyedibb, legmegragadóbb részeit, fotógyűjteményeinket ismertettem röviden. A fényképekből válogatást állítottam össze, hogy bemutathassam fényképtárunk gazdagságát, és kézzelfoghatóan demonstrálhassam a benne rejlő lehetőségeket leendő kutatóink számára. A helyismereti gyűjtemény fejlesztése mint kiemelt stratégiai cél természetesen nem könyvtárunk specialitása, hanem a közkönyvtárak szerves fejlődése során kialakult adekvát célkitűzés. 94 Ez a dolgozat A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története (szerk. Katona Csaba et al., Bp. – Veszprém, 2012.) című tanulmánykötetben jelent meg.

168

Az Irodalmi Majális Várpalotán c. rendezvény plakátja, 1967. 05. 28.

Könczöl Imre: Javaslat a „Versbarátok klubja” megszervezésére

1967. 07. 12.

A közkönyvtárak helyismereti gyűjteményei közül elsőként a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteménye jött létre 1913-ban, ettől az időponttól számítjuk a könyvtárak helyismereti gyűjteményének korszerű megszervezését.95 Gulyás Pál A helyi vonatkozású irodalom a vidéki közkönyvtárakban címet viselő 1917-ben megjelent tanulmányában fogalmazza meg azt a tételmondatot, amely úgy vélem a várpalotai városi könyvtárra ma is érvényes: „Nagyobb vidéki könyvtáraink egyik legfontosabb feladatát a helyi irodalom lehető teljes felgyűjtésében látjuk”96. Sőt, ahogyan a téma kiváló ismerője, Bényei Miklós megjegyezte: a „lokális állomány gyűjtőkörét feltűnően tágan határolta körül: a könyvek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok mellett a cikkek különlenyomatait és kivágatait, a képes levelezőlapokat, a fényképeket és a metszeteket is megnevezte, sőt a jelentősebb helyi írók műveit is megemlítette.”97 Gulyás Pál fentebb összefoglalt elmélete tökéletesen egybevág a könyvtárszakmában máig érvényes IFLA-irányelvvel, mely szerint „[m]inden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban.”98 Témám kapcsán kiemelem Gulyás elméletéből, hogy ő már a fényképet közkönyvtári gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusként határozta meg. A várpalotai vonatkozású patriotikum gyűjtése során nem feledkez(het)ünk meg kistérségünkkel szembeni felelősségünkről sem – persze megosztva azt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral, a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárral, valamint Berhida város Kultúrház és Könyvtárával99 –, ám 95 Pogány 2003: 200. Érdemes itt megjegyezni, hogy Toldy László főlevéltáros 1893 és 1903 között már létrehozta a Budapest Gyűjtemény csiráját. (Bényei 2000.) 96 Idézi tőle Sonnevend Péter: Sonnevend 1994: 10. 97 Bényei 2000. 98 Idézi Gerő Gyula: Gerő 2004: 20 99 A várpalotai kistérségben két nyilvános könyvtári jegyzéken található könyvtár található a Krúdy Gyula Városi Könyvtár mellett: a Pétfürdőn található Közösségi ház és Könyvtár, illetve Berhida városban található Kultúrház és Könyvtár. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár kétféleképpen is érintett a helyismereti gyűjtés szempontjából: egyrészt a helyismereti gyűjteményének gyűjtőköre kiterjed a megye egész területére, így Várpalotára és kistérségére is, másrészt a kistérség kisebb településein mozgókönyvtári szolgáltatást végez, amely kapcsán szintén kötelessége a helyismereti vonatkozású dokumentumok gyűjtése, szolgáltatása.

169

erre sajnos a jelenlegi létszámunkkal nem tudunk szükséges mértékű energiát fordítani.

Családi fényképek mint helyismereti információt hordozó dokumentumok Örök dilemma, hogy egy városi könyvtár milyen spektrumban és milyen mélységig gyűjtse a helyismereti információkat hordozó dokumentumokat, mennyire tartozzanak ide például az audiovizuális dokumentumok. Témánk szempontjából az ikonográfiai dokumentumok gyűjtésének spektruma és mélysége vetődik fel jogos kérdésként. Erről Bényei Miklós, a könyvtárszakma helytörténeti-helyismereti területének doyenje így nyilatkozik egyetemi jegyzetében: „[a]z állóképek vagy ikonográfiai dokumentumok közül a könyvtári gyűjtőkörbe mindenekelőtt a nyomdai úton előállított, terjesztésre szánt vizuális ábrázolások tartoznak: postai és képes levelezőlapok, sokszorosított metszetek és más grafikák, műnyomatok, újságokból, folyóiratokból és kiselejtezett könyvekből kivágott fényképek és rajzok. Az eredeti fényképeket – negatívjaikkal vagy a nélkül – és fototechnikai eljárással készített másolataikat szintén majdnem mindenütt őrzik.”100 Bényei megfogalmazásából is egyértelmű, hogy az eredeti fényképek, illetve azok negatívjainak őrzése nem következik a könyvtár eidoszából, hiszen ezek legtöbb esetben nem publikáltak és sokszor nem közérdekűek, ám az elcsépelt, örök igazságot hordozó „egy kép többet mond ezer szónál” mondás szellemében mégis minden könyvtár igyekszik helyismereti gyűjteményének részévé tenni azokat. A Krúdy Gyula Városi Könyvtár olyannyira a helyismereti gyűjteménye részének tekinti ezeket a fényképeket, hogy – sokak számára talán már végletesnek tűnő módon – a felajánlott családi fotógyűjtemények gyűjtését kiemelten kezeli. Ezek megmentése érdekében különböző akciókat kezdtünk el szervezni a közelmúltban. (Részletesen lásd alább.) Ennek a célcsoportnak tekintett várpalotai családok részéről furcsának tűnő törekvésnek a jogosságát és praktikusságát próbáltam bizonyítani azzal a fényképválogatással is, amelyet előadásom 100 Bényei 2008: 23.

170

1967. 07. 12.

alkalmával használtam és amelyből néhány képet a kötet hasábjain is megjelenítünk.

Akciók a lakosság bevonására fényképgyűjteményünk gyarapítása érdekében A helyi újsággal, a Palotai Hírnökkel101 való együttműködés keretében meghirdettünk egy olyan arcképfelismerő „játékot”, amely archív családi fotók (össze)gyűjtését is szorgalmazta. Az akció fantázianeve és egyúttal a Palotai Hírnök rovatának címe is, a Várpalotai Őskereső Arcképcsarnok lett. Ebben a rovatban elsősorban a két világháború között készült várpalotai/inotai csoportképeket tettünk közzé. Célunk az volt, hogy a lakosság segítségével a képen látható személyekről és a fotó létrejöttének körülményeiről minél több információt begyűjtsünk és ez által kedvet ébresszünk arra, hogy régi fotóikon szereplő településfelvételeiket (ház, utcarészlet) eljuttassák a könyvtárba azért, hogy – legalább digitális másolatban – az örökkévalóság számára megmaradhassanak.Az általunk közzétett, illetve közzétételre szánt fényképekből könyvtárunk egy blogot is szerkeszt, amely a http:// palotaiarcok.blogspot.com/ oldalon érhető el. A Facebookon is elindítottunk egy oldalt, amely a Várpalota Helytörténeti Albuma címet viseli. Itt Várpalota, Inota, Pétfürdő múltjával kapcsolatos fotókat osztunk meg a nyilvánossággal. Szándékunk kettős: egyrészt minél több ember ismerje meg települése múltját a képek segítségével, másrészt ezen keresztül ösztönözzünk mindenkit arra, hogy családi fotótárából előkeressen közérdeklődésre számot tartó fényképeket. 1967. 07. 12.

Könyvtárunk nagyobb fényképgyűjteményeinek rövid ismertetése Fotógyűjteményeink közül az 1996-ban gyűjteménybe került Szíj Rezső-hagyaték102 mintegy 101 A Palotai Hírnök Várpalotán és környékén terjesztett városi-térségi ingyenes önkormányzati lap, amely kéthetente jelenik meg elsősorban Várpalota híreivel. Főszerkesztője Fenyvesi Ottó, kiadja az Erdőháti és Társa Kft. 102 Szíj Rezső (Mezőlak, 1915. október 7. – Budapest 2006. április 26.) református lelkész, művelődés- és irodalomtörténész, művészeti író rendkívül sok szállal kötődik Várpalotához. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1960ban kiadott Várpalota monográfiájának megírása, továbbá rengeteg helytörténeti vonatkozású tanulmány, könyv meg-

171

150 db fényképe103 a könyvtárunkba legrégebben bekerült ikonográfiai dokumentumegyüttes. Az anyag Szíj Rezső helytörténeti kutatásai során lefényképezett dokumentumokból, Várpalotát ábrázoló metszetek fotómásolataiból, Várpalotát az 1960-1970-es években ábrázoló fényképeiből tevődik össze. Szintén kompakt egységet képez Leitner Ferenc104 gyűjteménye, amelynek egy – 1648 db-ból álló – részét 1998-ban adta át a szerző Várpalota városnak, majd a város megőrzésre átadta azt a Krúdy Gyula Városi Könyvtárnak. Azóta ez a fényképgyűjtemény közel 3000 tételt számlál Leitner Ferenc önzetlen felajánlásai révén. Sőt, a 2007 óta a Várpalota Város Fotográfusa megtisztelő címet viselő helytörténész a városi eseményekről, épületekről készített naprakész felvételeiből is rendszeresen hoz digitális példányokat intézményünkbe, ezért lassan ugyanennyi digitális felvételünk is lesz a Leitner-gyűjteményünkben. Leitner fotóin jól nyomon követhetőek a város urbanisztikai–településtörténeti változásai a XX. század elejétől napjainkig. Életképei bepillantást engednek Várpalota mindennapjaiba, és az sem utolsó szempont, hogy a fényképek – egyelőre csak papíralapon – visszakereshetőek a szerző által készített címmutató és egyéb indexek alapján. E két nagyobb egység mellett feldolgozásra várnak például a 2004-ben hozzánk került Csiky Iván Utazók Klubja105 diái. A gyűjtemény a rendkívül aktív egyesület szervezeti életét, kirándulásait, útjait mutatja be, külön kiemelve, hogy egy részük fontos képi kútfőként használható a testvérvárosi kapcsolatok történetéhez.Időrendben id. Konta jelenése, valamint Pétfürdőn (amely ekkor még Várpalota része volt) református lelkészként szolgált. 103 Pontosabban 840 db került be, de ebből 150 db kimondottan helyismereti vonatkozású. 104 Leitner Ferenc (Tatabánya, 1923. június 30. –), amatőr helytörténész, a Jó Szerencsét Művelődési Ház egykori igazgatója, Várpalota díszpolgára és a Várpalota Város Fotográfusa cím viselője 105 Az Utazók Klubja 2011-ben ünnepelte 30. évfordulóját. Névadója, Csiky Iván (Felpestes, Románia, 1909. dec. 18.-Várpalota, 1999. dec. 30.) Várpalota díszpolgára, a klub alapítója. A Klub célja, hogy Várpalotán és környékén élő, a kultúra és utazás iránt érdeklődő emberek kulturális tevékenységének szervezése. A környező világ természeti, történeti, építészeti, kulturális értékeinek megismerése és megismertetése.

172

A könyvtár ifjú barátai kör megalakulása – 1969. 09. 01.

KELLEMETLEN FÉLREÉRTÉS I. – BODA GÁBOR KRÚDY-SZOBRA

László106 fényképgyűjteménye következik, amely 2009-ben került a könyvtár gyűjteményébe, és jelenleg 170 db előhívott fotót, továbbá mintegy 1000 db digitális felvételt foglal magában. Az id. Konta László által fotózott fényképek az 1960-as évektől mutatják be Várpalota épületeit, a bányászmúltat, a szocialista rendszer katonaéletét (főleg Szombathely), és néha meghökkentő várpalotai életképeket. A legfrissebb, nagyobb és sok értéket tartalmazó fotóegyüttes, a 2011 nyarán Scharf Imre107 műkedvelő fotográfus által a könyvtárnak ajándékozott fényképek, diák negatívok együttese. A feldolgozás alatt álló, több ezer fényképből, 495 db keretezett diaképből, 911 db negatívból álló pazar ajándék nem más, mint egy hétköznapi várpalotai család fotóalbuma, amelybe a fényképész hajlammal megáldott szerzőnek köszönhetően bőségesen került kép. A fotóalbum alapján rekonstruálni lehet majd a kutatók számára egy XX. századi, vidéken élő család hétköznapjait, környezetét, ezért történeti-szociográfiai kutatásokhoz kiváló lehetőségeket biztosít. A különböző akcióink hatására eddig több száz egyedi felajánlás érkezett, amelyek feldolgozás alatt állnak. Fontosnak tartom megemlíteni 161 darabból álló képeslap-gyűjteményünkkel is, amely rendkívül értékes dokumentumegyüttese a helyismereti részlegünknek.

A családi fényképek felhasználásának korlátai A családi fényképek felhasználása során a könyvtár nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Nemcsak a könyvtárnak, hanem a fényképeket áradó személynek is kárt okozunk, ha nem vagyunk kellően körültekintőek. Hiszen hiába adja be a könyvtárba a fénykép készítője szerződés ellenében saját felvételeit, fényképeit, ha a fényképen ábrázolt személyek nem adtak engedélyt ennek nyilvánosságra hozására. Ahogyan Törő Könczöl tájékoztató levele Kiss János tanácselnöknek

106 Konta László (Várpalota, 1940.–) amatőr fotográfus, aki a város helytörténete szempontjából pótolhatatlan értékeket jelentő gyűjteményt adott a könyvtár gyűjteményébe. 107 Scharf Imre (Bakonyszentkirály, 1921. –) 1956 óta Inotán lakó amatőr fotográfus, aki kedvtelésből sok fényképet készített egyebek mellett Várpalotán és környékén is, melyek során pótolhatatlanul értékes fotók születtek.

173

Károly alapvető munkájában fogalmaz: a fényképet készítő személy vagy – ha fényképésztől megrendelt fényképről van szó – a megrendelő „az általa másról készíttetett [vagy készített – beszúrás Tőlem] fényképet – eltérő megállapodás hiányában – általában a társadalmi szokásoknak, a közte és az ábrázolt személy közötti kapcsolatnak megfelelően használhatja fel”108. A személyhez fűződő jogokat a Ptk. 75-84. §-ai109 szabályozzák. Fényképeken szereplő személyek esetében a Ptk. 80. §-át kell szem előtt tartani, melynek értelmében a könyvtár a személyhez fűződő jogokat sérti, ha más képmásával vagy hangfelvételével visszaél. Ezt úgy kerülhetjük el, ha a képmás vagy hangfelvétel bárminemű közzététele előtt az érintett személy hozzájárulását kérjük. Ez alól kivételt képez, ha a képmás vagy hangfelvétel nyilvános közszereplés során készült, valamint táj- és utcarészletek megörökítése során került a felvételre az adott személy, és az ábrázolás nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosan lezajlott eseményeket. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozásához minden alkalommal az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges, vagyis minden felhasználás esetében külön kérni kell a beleegyezését. A könyvtár a fényképek állományba vételével nem szerez kizárólagos rendelkezési jogot, hiszen – mint ahogyan fentebb is szó volt róla – a nyilvánosságra hozatalról csak az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni.110 A megörökített személy halála után – mivel a Ptk. 22. §-a értelmében halott embernek személyiségi jogai nincsenek, hiszen a jogképessége a halállal megszűnik – a könyvtárnak a kegyeleti jogra kell tekintettel lennie. Ilyenkor a Ptk. 85. § 3. bekezdése értelmében „[m] eghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó 108 Törő 1979: 525. 109 Lásd Ptk. 110 Ezt Törő Károly a következőképpen foglalja össze: „[a] képmás készítője, megszerzője a képmást hordozó testi tárgy tulajdonának a megszerzésével nem szerez kizárólagos rendelkezési jogot a képmás mint eszmei jószág felett.” (Törő 1979: 524.)

174

Kiss János levele Boda Gábornak, 1967. 07. 04.

hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.”111 Az esetleges jogi bonyodalmak megelőzésére az szolgálhat, ha mindkét fél számára megfelelő szabályozást nyújtó jogi nyilatkozat készül a könyvtári állományba beadott fotókról és azok felhasználási lehetőségeiről.

Várpalota múltja az itt élő összes ember múltjának mozaikja (is)

Kiss János levele Könczölnek, 1967. 10. 06

Könyvtárvezetői tevékenységem kezdetétől fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy a helyismereti gyűjtemény szervezése során figyelembe kell vennünk a településen élő vagy ahhoz kötődő minden egyes ember múltját, mert az ő privát életüknek mozaikjai elválaszthatatlanok Várpalota múltjának egészétől. Persze rendszerszemlélettel közelítve itt is el lehet mondani, hogy az egész település története több ugyan, mint az alkotóelemek történetének egyszerű összegzése, de az egész működésének pontosabb megértését szolgálhatja, ha ismerjük az alkotóelemek történetét is. Ezt 2009 októberében a Várpalotai Helyismereti Portál indulása során, annak Genealógia menüpontja kapcsán a következőképpen fogalmaztam meg: „Az elvünk ugyanis az, hogy Várpalota nemcsak az épületekből, az itt harcoló hősökből, az itt alkotó művészekből, az itt lezajlott eseményekből, stb. áll kizárólag, hanem a hétköznapi emberek egyedi sorsaiból is. Ezeknek a dokumentumaira is szeretnénk odafigyelni, archiválni azokat, átmenteni a jövőnek, természetesen az érzékeny adatokra való tekintettel pontosan leszabályozva az archiválás, felhasználás, közzététel minden körülményét.”112 Az egyéni sorsokra, a hétköznapi családok és emberek múltjára való nagyobb mértékű összpontosítás szükségességét igazolja számomra a 2009. augusztus 4-én megjelent, A legjobb ingyenes családfakészítő program113 címet viselő blogbejegyzésem, amely könyvtárunk leglátogatottabb blogbejegyzése azóta is. Nézetem vissza111 Lásd Ptk. 112 Várpalotai Helyismeret Portál. http://www.krudylib.hu/helyism/index.htm – Letöltés: 2012. május 3. 113 A legjobb ingyenes családfakészítő program. http://krudylib. freeblog.hu/archives/2009/08/04/A_legjobb_ingyenes_csaladfakeszito_program/ – Letöltés: 2012. május 3.

175

igazolását látom abban is, hogy az USA közkönyvtárainak honlapjai tanúsága szerint ott a könyvtári gondolkodás szerves részét képezik a genealógiai információk.114 Az sem véletlen, hogy a magyar családok genealógiájával kapcsolatos legnagyobb, primer információkat megosztó webhely az USAban található, ez pedig a magyar levéltárak anyagát (is) digitálisan közzétevő https://www.familysearch.org/. A fényképek és a genealógiai információk segítségével jól rekonstruálhatóak hétköznapi családok története is, amelyre jó példa Kégli Ferenc várpalotai gyökerekkel rendelkező könyvtáros, bibliográfus által készített családtörténeti összeállítás. Munkáját A várpalotai Kégl-Kégli család története címmel a világhálón publikálta.115 Meggyőződésem, hogy a családi fényképek helyismereti gyűjteményben való feldolgozása beleillik abba a Bényei Miklós által említett jövőképbe, amelyet így foglalt össze egyik írásában: „Talán nem túlzás állítani, hogy az emberi és nemzeti kultúrát gazdagító helyi értékek és hagyományok feltárásában, közvetítésében, a nemzeti és lokális öntudat erősítésében felbecsülhetetlen szerepe lehet és van a könyvtárak tágan, tartalmilag komplexen értelmezett helyismereti tevékenységének. Számunkra a lokálpatriotizmus érzésének és tudati tényezőinek elmélyítése, ébrentartása és ezáltal hozzájárulás a patriotizmus, a nemzeti kultúra továbbviteléhez nagyszerű lehetőség és hisszük: kötelesség is! Más szavakkal: a helyismereti munka – mint azt oly gyakran hangoztatjuk – nemcsak szolgáltatás, hanem szolgálat is!”116

Fotóválogatás a gyűjteményekből 117 Leitner-gyűjtemény 1. A Leitner Ferenc képeslap-gyűjteményéből származó fénykép a Várpalotai Iparos Dalegylet 114 Ennek ellenőrzésére elég a Google keresőbe beírni a „public library genealogy” keresőkifejezést, és az egyesült államokbéli releváns találatokat szemügyre venni. Erre az eltérésre még a főiskolai tanulmányaim idején figyeltem fel először. 115 A publikáció elérhető itt: A várpalotai Kégl–Kégli család története https://sites.google.com/site/avarpalotaikeglicsalad/ home – Letöltés ideje: 2012. május 3. 116 Bényei 2002: 29. 117 Jelen kiadványban csak a képleírások olvashatóak, a kiválogatott fotók nem szerepelnek!

176

Könczöl levele Boda Gábornak, 1967. 10. 16.

KELLEMETLEN FÉLREÉRTÉS II. – MÁTYÁS ISTVÁN ÚJSÁGÍRÓ ESETE A VÁRPALOTAI KÖNYVTÁRAKKAL

Könczöl levele Mátyás Istvánnak 1971. 04. 09.

zászlószentelésén készült 1927. június 27-én. Az eseményről az egy héttel korábban megjelent Várpalota Pünkösdje című lapban is olvashatunk Vass Gyula katolikus kántortanító jóvoltából, aki arról tudósít, hogy dr. Dréhr Imréné118 vállalta el a zászlóanyaságot. A képen a vár előtti emelvényen az ünnep szónoka, dr. Péter Sándor jegyző, a dalárda díszelnöke, illetve közvetlenül mögötte Vass Gyula karnagy, kántortanító látható. 2. A II. világháború előtt a várpalotai fő téren (akkor Hősök tere, ma Szabadság tér) tartották a környék legnagyobb piacát. Ilyenkor elsősorban a környék falvaiból (Tés, Ősi, Öskü, Bakonykúti, Inota, Csór) jöttek ide árusok és vásárlók. A képen egy 1930-as években mindennapos jelenet látszik, amelynek Leitner Ferenc a Szitavásár címet adta. 3. A képen az 1943-as Hősök Napja során felvonuló bányász leventék, a Várpalotai Unió Levente Egyesület tagjai láthatók. (Leitner Ferenc közlése) 4. Kuriózum felvétel 1953-ból. A heves várpalotai harcok ellenére viszonylag épen maradt a zsinagóga, az új rezsim mégis annak elbontása mellett döntött. A képen látszik, hogy a portikusa kivételével már földig rombolták, amikor megérkezett az új központi utasítás: meg kell hagyni az épületet. Így lett a zsinagóga a mellette épülő – a kor építészetének megfelelően klasszicista stílusú – Vájárintézet ebédlője. 5. Valentyina Vlagyimirovna Tyereskovát, a világ első női űrhajósát és férjét, Andrijan Grigorjevics Nyikolajev űrhajós alezredest 1965 áprilisában fogadták ünnepélyes keretek között Várpalotán. A képen a MÜM 305. Iparitanuló Intézet (mai Faller Jenő Szakképző Iskola) Thuryvár felé néző bejáratánál felállított tribünön Tyereskova áll, mellette pedig Nagy Gyevi Béla, az MSZMP Várpalotai Városi Bizottságának első titkára látható. 6. Vidámpark a Grábler-tó mellett. Az árusító pavilonon a „Róma 1960” felirat árulkodik a fénykép koráról, ebben az évben indult el a park 118 A zászlóanya férje a tragikus sorsú Dr. Dréhr Imre, a Várpalotát is magában foglaló veszprémi választókerület országgyűlési képviselője volt 1927–1931 között, 1926 és 1930 között az MLSZ elnöke volt, valamint népjóléti és munkaügyi államtitkár volt Vass József mellett.

177

működése. A tervek szerint a 8-as főút melletti több mint 40 hektár területből parkerdőt alakítottak volna ki vidámparkkal, sétautakkal és egy halászcsárdával. Társadalmi munkában kezdődött el a kialakítása, de a teljes megvalósítás pénzhiány miatt abbamaradt. Konta-gyűjtemény 7. A Várpalotai Cipész Kisipari Termelőszövetkezet kirakata az 1950-es években a Felszabadulás útján (ma Szent István út). A kirakatban lógó tábla felirata: „Jobb minőséget a dolgozóknak!” 8. Újságárus bódé a MÜM 305. Iparitanuló Intézet mellett 1961-ben. A helyén ma is újságos stand található. A képen Konta László olvassa az újságot. 9. Részeg várpalotai bányász tart hazafelé egy ma már nem létező utcában a „Megyeháza” épülete mellett 1965-ben. . Ez a szociofotó ritkaságnak mondható a szocialista rendszer által hősi pózba merevített bányász idealizált képei között. 10. Csőtörés a vár előtt az 1960-as években 11. A Jókai utca egykori házai az 1960-as években. Ma óvoda, parkoló és panelházak vannak a helyükön. 12. Várpalotai szociofotó – Konta László édesanyja, Truszek Erzsébet a konyhájukban tesz-vesz 1965-ben. Scharf-gyűjtemény 7. Scharf Imre ölében a még gyermek Aczél Endre újságíró. Budapest, 1950-es évek eleje. 8. Várpalota, munkások, svájcisapka, mackófelső, park szocreál paddal, tízórai újságpapírból. Zsánerkép 1988-ból. 9. Bányásznapok, búcsúk elengedhetetlen játéka: műanyagkacsa-halászat az 1989-es Bányásznapon. 10. Várpalotai kamaszgyerekek az Adylakótelepen 1988 körül. Háttérben az épülőfélben lévő „Brinkmann-házak”119 119 A népnyelv azért ragasztotta ezekre az 1980-as évek végén 90-es évek elején elkészült házakra a „Brinkmann házak” elnevezést, mert a Magyarországon ez idő tájt bemutatott A

178

Mátyás István levele Könczölnek, 1971. 04. 10.

KÖNCZÖL IMRE: HELYZETKÉP A VÁRPALOTAI „PETŐFI” MUNKÁSSZÁLLÓ MŰVELŐDÉSI VISZONYAIRÓL 1971. 06. 02.

Szász András felkérése, 1971. 05. 04.

Hivatkozott irodalom: 1. Bényei Miklós 2000: A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története. Könyvtári Figyelő, Ú.f. 10. (46.) 4. 612–630. (Online változata: http:// epa.oszk.hu/00100/00143/00035/benyei.html – Letöltés: 2012. május 3.) 2. Bényei Miklós 2000: Komlós József (szerk.): Helyismereti gyűjtemények kialakulása és fejlődése a magyar közkönyvtárakban. In: Helyismereti Könyvtárosok VII. Országos Tanácskozása (Székesfehérvár, 2000. július 26–28.) Székesfehérvár, 9–20. (Online változata: http://old.vmmk.hu/hksz/ konf19942002/WWW/2000_szekesfehervar/0004. htm – Letöltés: 2012. május 3.) 3. Bényei 2002: A helyismereti munka fejlődési trendjei a XXI. század elején. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 11. 28-34. (Online változata: http://epa.oszk. hu/01300/01367/00035/pdf/03muhelykerdesek.pdf letöltés: 2012. május 3.) 4. Bényei Miklós 2008: Helyismeret – helytörténet. (Felsőoktatási jegyzet) Debrecen – Eger. 136. (Online változata: http://www.inf.unideb.hu/konyvtarinfo/tananyagok/Helyismeret_helytortenet.pdf – Letöltés: 2012. május 3.) 5. Gerő Gyula 2004.: A helyi információtól a könyvtártörténet-írásig. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 5. 20-28. (Online változata: http://epa.oszk. hu/01300/01367/00053/pdf/03muhelykerdesek.pdf) 6. Pogány György 2003: Különgyűjtemények. In: Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve 3. Budapest, 179–207. 7. Ptk,: 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről. (http://jogszabalykereso. mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=479.607031 – Letöltés: 2012. szeptember 20.) 8. Sonnevend Péter 1994: Jegyzetek a könyvtárpolitikus Gulyás Pál tevékenységéhez. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1. 5–14. (Online változata: http://epa. oszk.hu/01300/01367/00147/pdf/01konyvtarpolitika. pdf – Letöltés: 2012. május 3.) 9. Törő Károly 1979: Személyiségvédelem a polgári jogban. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó klinika (eredeti címén: Die Schwarzwaldklinik) című sorozat kórházépületére emlékeztették az embereket

179

BUDAI LÁSZLÓ: KRÚDY GYULA VÁRPALOTAI KÖTŐDÉSE

Ha egy szóban akarnám összefoglalni, hogy milyen kötődése van Krúdynak Várpalotához, akkor a nagyanyját kell említenem. Azt hiszem, nem túl merész kijelentés, hogy Krúdy legfontosabb múzsája, nevelője, támasza Radics Mária volt. Tehát Krúdy Gyula elfeledett kisvárosa, Várpalota, elsősorban Krúdy nagyanyjának, Radics Máriának köszönheti, hogy a modern magyar irodalom egyik legnagyobb íróját saját írójának is tekintheti. Hiszen a Radics család okos és kemény asszonya, Mária köti Várpalotához a nagyapát, majd itt születik meg az apa, és az unoka ettől a várpalotai nagyanyjától szívja magába meseszövés örömét és technikáját – igaz már Nyíregyházán. Így ír erről később az unoka: „Az én nagyanyám minden télen másképpen mesélte el az ő történeteit. Igaz, hogy a történetek mindig ugyanazok voltak; csakhogy azóta már hozzáálmodott, újabb és újabb emberekre emlékezett, akik később vagy előbb éltek, mint amikor a történet megesett – s így keveredett össze a múlt a jelennel, a fantázia a valósággal.” Radics Mária 1831. augusztus 30-án született Palotán. Családja – amint ebben az időben sok palotai család – fuvarozásból élt. Radics József Dalmáciából Várpalotára származott selyemkereskedő volt, aki később postakocsikkal fuvarozott. Tizenkét pár lova, hintaja, kocsija volt. A Nógrádból származó Krúdy Gyula fiskális, 48-as honvédtiszt, az író nagyapja, egy Győrben megrendezett bálban ismerkedett meg az akkor 17 esztendős szép szemű, fekete hajú Radics Máriával. A heves vérű ifjú katona még aznap megkérte a lány kezét, és a szülők ellenkezése ellenére meg is esküdtek. A családi legendából ismert romantikus komáromi esküvő helyett azonban a valóságban – Praznovszky Mihály kutatásai alapján – a házasságot a Várpalotától mintegy 10 km északkeleti irányban található Isztiméren kötötték az ottani r. kat. anyakönyv szerint.

180

A nagyapa 1848-49-ben abban a komáromi erődben szolgált, amely 1849. október 2-ig kitartott, és teljes kiürítése október 5-én, egy nappal az aradi kivégzések előtt történt. (A világosi fegyverletétel már augusztus 13-án megtörtént!) Nem találtam nyomát, hogy ő is kapott-e menlevelet, mint minden honvéd, aki bennrekedt a korabeli Magyarország egyik legnagyobb várában. Az 1849 nyarán véghez vitt kirohanások alkalmával többször kitüntette magát, vitéz magatartásáért századossá léptették elő. Mindenesetre a szabadságharc után bujkálni kényszerült, és valószínűsíthetően Várpalotán bujkálhatott, hiszen itt született fia, Gyula, az író apja, 1850. szeptember 2-án. Krúdy Zsuzsától úgy tudjuk, hogy később is, Nyíregyházán sokszor mesélte, miként bújt el üldözői elől. Egyszer egy padláson a kémény mögött rejtőzködött, ahol csak sovány, szikár termete mentette meg. Máskor szénakazalban rejtőzött, ahol a véletlennek köszönheti, hogy nem találta el egy kard sem, amikor üldözői körbedöfködték a kazlat. Az egészen biztos, hogy 1848 nemcsak a nagyapának, hanem Radics Máriának is élénken élt a tudatában, lásd a későbbi, 1919-es, fiának írt levelét. A honvédek üldözésének enyhülésével Radics nagymama Krúdy otthonába, Szécsénybe költözött, majd innen továbbköltöztek Debrecenbe, ahol Krúdy papa ügyvédi irodát nyitott. 1867-ben, a kiegyezés után Szabolcs megye főügyészévé választották, és a megye akkori székhelyére, Nagykállóra kerültek. Hamarosan megvált hivatali állásától, és Nyíregyházán lett ügyvéd, egyben a 48-as hagyományok egyik szószólója. A nyíregyházi közös életük akkor tört derékba, amikor a nagyapa – akitől nőfaló természetét örökölte az unoka – kicsapongó életét megunva Radics Mária mintegy 25 évnyi házasság után elvált urától. Az öreg Krúdy ekkor ott hagyta a feleségét és a családját, elköltözött a Kállói utcai kúriából, és Humik Karolina nevű házvezetőjével kezdett új életet. Ettől függetlenül nem szakított meg minden kapcsolatot családjával sem. Eközben az ifjabb Krúdy – az író apja – szintén ügyvéd lett, és az apja irodájában dolgozott. Már a szülők válása után került a házhoz az a 15 éves

181

cselédlány, Csákányi Julianna, aki aztán az író Krúdy édesanyja lett, miután a fiatalúr és a kis cselédlány között szerelmi kapcsolat bontakozott ki. Így esett, hogy hamarosan megfogant az a Krúdy Gyula, akiről a mai napon megemlékezünk. A nagyszülők persze felháborodtak az eseten, és felmondtak a lánynak, ahogyan kiderült a várandósság, de a szerelmet nem tudták legyőzni. A lány az elvált Radics Mária külön lakrészét építő kőművesmester mellé szegődött culágernek, hogy mindennap láthassa szerelmét. Ifjabb Krúdy nem hagyta cserben szerelmét, leemelte az állványról, és a sajátjuktól néhány házzal odébb bérelt számára egy albérleti szobát. Ott született 134 éve, 1878. október 21-én a legifjabb Krúdy Gyula mint törvénytelen szerelemgyerek. Majd gyors egymásutánban jött még kilenc gyermek, és csak ezután, 1895-ben lettek a későbbi író Krúdy szülei törvényes házasok. A „várpalotai kötődés” a kilenc testvér érkezése miatt erősödött meg a gyermek íróban, hiszen minden testvére érkezésekor a nagyanyához került a kis Gyula, majd később – apja kívánságára – huzamosabb ideig nevelte a nagymama. Ennek során egy életre szóló, szoros kötődés alakult ki közöttük. A nagymama kedveltette meg vele az olvasást, a könyveket, és nagyanyja volt az, aki védelmébe vette unokáját akkor is, mikor pályaválasztása körül dúltak a családi háborúk. Ő volt az egyetlen a családban, aki nem akart minden áron jogászt faragni belőle, hanem hitt tehetségében, s nemhogy lebeszélni nem akarta az írói pályáról, hanem még biztatta is. Az író Krúdy első palotai élményei nemcsak nagyanyja folyton változó meséiből elbeszéléseiből származtak, hanem személyes élményekből is táplálkoztak. Mivel Radics Mária soha nem volt jóban menyével, az író anyjával, ezért gyakran látogatott haza Palotára Nyíregyházáról, és ilyenkor magával hozta unokáját is. Könczöl Imre azt feltételezi, hogy huzamosabb ideig is élhettek itt, és ez idő alatt az unoka járhatott itt elemi iskolában is, mivel az 1926-os Útinaplómból c. írásában így fogalmaz: „A völgyben feltünedezik vala a kis Várpalota, mint egy visszaszálló ifjúkori emlék. Igen, itt a falu közepén állott az az ódon, zöldre

182

JEGYZŐKÖNYV A VÁROSI KÖNYVTÁR ELLENŐRZÉSÉRŐL (1971. OKTÓBER 5.)

1. lap

festett, a széllel mindig hosszadalmasan beszélgető Zichy-kastély, amelynek kanyarulatos folyosóin letettem vala iskoláskönyveimet, hogy a sarokablakhoz állva arról ábrándozzak, mily jó volna innen a nagyapám kocsiján elutazni, ahogyan az öregember beszélgette el valaha a leányszöktetéseket.” Akár így volt, akár nem, tény, hogy 1900. december 30-án meghalt Krúdy nagyapja, majd Radics Máriát puskával üldözte ki menye a házból, így a nagymama 1903-ban hazaköltözött szülővárosába. Eladta nagy értékű olajfestményeit, árukból Palotán vett egy házat. Unokája, az író Krúdy itt többször meglátogatta. Így mutatta be ezt a házat a Palotai álmok c. regényében: „Az ablakok keskenyek és magasak voltak, mintha sovány zárdaszüzek építették volna, akik innen néznek tova a poroszkáló lovagjaik után, a kertben megfakul üveggomb egy vén karón, a sarkon egy nagy és vén fa, amelyen cinkefészek volt. A háztetőből mohos tornyocska emelkedett ki, amelynek közepén valamikor óra foglalt helyet. A tornyocskán szürke galamb üldögél. Az ámbitus regényesen hajlott és lágy ívei alatt már a tél cserepes virágai elhelyezkedtek. Amott egy aranyozott virágkosarat rángatott a szél, amelyből zöld füvek kandikáltak ki. Otthon szőtt szőnyeg borította a pirosló téglákat, egy nagyon fehérre súrolt asztalon ugorkás üvegek állottak útközben. Nő lakik itt, nő parancsnokol. A bútorok meglehetősen régiek, de az aranypirossal behúzott székekről nem hiányzott a fejér csipkevédő. Hosszú évek munkája. A falról az olajfestmények közül egy szigorú képű úriember figyelmeztetett a szobában történő dolgokra. A kép alá aranyszalaggal babérág volt akasztva, és jobbról és balról temérdek női fotográfia. Minden fotográfia egyetlen nőt ábrázolt. Itt krinolinban, amott magyar viseletben, itt francia ruhában másfelé meg lovagló öltözetben állott emléke Radics Máriának. Az ablaknál hegyeslábú varróasztalkánál Radics Mária elevenen, szürke haja koronába fonva, még alakja olyan egyenes, hogy bátran helyet foglalhatna egy divatkereskedés kirakatában. Az ősz virágaiból kis csokor állott előtte színes pohárban. A függőlámpának kék kalapja volt, és benne aranyos csillagocskák hintáztak.”

183

Szíj Rezső kutatásai alapján tudjuk, hogy ez a ház az ún. Rejcsúrban állt a 60-as évekig, amikor ledózerolták sok más műemlék jellegű épülettel együtt. A ház a Thury György tér 11. szám alatt állt 1963-ban, amikor Varsányi Ferencék birtokolták. Ezen kívül még két ház kötődik a Radicsokhoz Várpalotán. Az egyik a II. világháborúban pusztult el, Radics Jánosé volt. Ez a Mészáros Lőrinc utcában állt. A másik a volt Megyeház (mai Jókai) utcában, a református templom közelében levő ún. Svarda-Klug-féle ház. Azért rendkívüli dolog ezt a palotaiaknak tudni, mivel ennek a háznak az egyik szobájában született az író Krúdy Gyula édesapja. Erről a házról írta Krúdy Gyula, hogy: „Ott a Bakony közepén, a kis Várpalotán él a két öreg ember, aki folyton álmodik. János bácsi a régi ház hátulsó részében dörmög naphosszat, míg Mari néni elöl lakja hűvös szobáit, ahonnan az utcára is lehet látni. Körül pedig zúg-búg a Bakony.” Radics Mária fia halála után, 1903-ban visszaköltözött Várpalotára. 18 évig lakott Várpalotán legnagyobb leányunokájával, akit magával vitt a népes Krúdy családból. Erre a várpalotaiak még élénken emlékeztek a 60-as években, amikor Szíj Rezső kutatott a Krúdy-emlékek után. Most következzék néhány várpalotai visszaemlékezés, melyeket Szíj Rezső rögzített a ’60-as évek elején: „Vidamon Károly szabó is tud Radics Mária mellett egy bizonyos Erzsi nevű hölgyről, aki 1963ban kb. annyi idős lett volna, mint az ő nővére, mintegy 80 esztendős. Kitűnően zongorázott – mondja Vidamon Károly s fellépett a helyi műkedvelő gárdában is. Szerinte Radics Máriáék az első világháború alatt itt éltek a Thuri György téri házban. Vörös Istvánné (1893) is erre a Radics-házra emlékszik, a Thuri György téri kis házra, mert a szomszédban laktak s onnan hordták, sokszor csak úgy átadták a kerítésen a tejet. Vörösné bátyja tudott németül s ezért többször beszélt Radics Máriával németül, mint magyarul. Szerinte is másodmagával lakott Radics Mária a házban, s úgy emlékszik, mintha a fiatalabb is már őszes lett volna. Vörös Istvánné szülei 1909-1912 között Radics Máriától vásároltak néhány bútordarabot,

184

2. lap

BESZÁMOLÓ A VÁROSI KÖNYVTÁR 1972. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL

1973. 02. 26.

valószínűleg akkor, amikor a felső Radics-házat eladták és a kisebb lakásba a holmik nagyrésze nem fért be. Egy fekete asztalt, két kis fotelt, egy zöld alapon hatalmas és szép piros rózsákkal díszített díványt. Vörös Istvánné testvére, özv. Csősz Józsefné is bejáratos volt Radics Máriához (tejet hordott nekik) s világosan emlékszik arra, hogy az első világháború alatt itt laktak a Rejcsurban (Thuri György tér) Várpalotán. Ugyanis Erzsi kisasszonynak a szomszédba beszállásolt katonák szívesen tették volna a szépet, s emiatt ez csak akkor mert a kútra menni vízért, amikor a katonák nem voltak a láthatáron. Egyébként Radicsék zárkózottan éltek, az utcaajtó többször volt náluk zárva, mint nem. Néha elmentek sétálni. Máskor az udvari lugasban az asztal körül üldögéltek. Özv. Szabó Andrásné háza a Tési domb felé szomszédja a Thuri György téri Radics Mária-féle háznak. Öneki is úgy rémlik, hogy itt éltek az első világháború alatt, talán még a Tanácsköztársaság idején is. Ez az egyetlen helyi emlékezés, amely az 1919-es események idejére utal és érthetővé teszi Krúdy Gyula Utinaplómból, A betyárok országútján c. írásait. Ezek valóban a Tanácsköztársaság esztendejének élményeire épülnek. A palotai út pedig abban leli magyarázatát. hogy a nagyanya itt élt Palotán. Vidamon Károly is úgy emlékszik, mintha 1919-ben járt volna Krúdy Palotán. A költői lelkületű, süket és vak asszony, Szabóné Tizekker Matild szerint szép, sudártermetű, büszke tartású asszony volt Radics Mária. Az író is „jegenyetartásúnak” nevezi. Radics Mária Vörös Istvánné szerint is „derék, nagy csuda asszony volt”. Ugyanezt állítja özv. Szabó Andrásné is. Tizekker Matild nemcsak a nagyanyát, az unokát is ismerte: daliás, szép szál, barna férfiú volt – mondja Krúdy Gyuláról. A nagymama fokozatosan eladósodott várpalotai tartózkodása alatt, és ahogyan a visszaemlékezésekből is tudjuk, ingóságait folyamatosan eladta az életszínvonala megőrzése érdekében. Az öreg Krúdy a halálos ágyán polgári házasságot kötött Humik Karolinával, hogy az özvegyi nyugdíjat az ő számára biztosítsa, ne Radics Máriának. A fia – tehát az író Krúdy apja – azonban végrende-

185

letében gondoskodott Radics Máriáról, és ennek köszönhetően húszezer forintot hagyott letétben a nyíregyházi Árvaszéknél, hogy annak kamatát negyedévenként folyósítsák anyja részére. Ennek ellenére Radics Mária a várpalotai gyakorlótér parancsnokságához fordul 1915 májusában, hogy ex-férje érdemeire hivatkozva segélyben részesítsék, amit az ügyintéző a kérelmező korára és anyagi állapotára tekintettel javasolt is. Nálunk, Palotán írta 1919. február 16-án híres levelét az ekkor már országosan ismert unokájának, melyből kitűnik politikai érdeklődése és éleslátása is, hiszen látja az „alvó nemzetet”, amely „hagyja, hogy ellenségei felosszák a Hazát”. Így szól a levél: „Édes Gyula! Egy gondolat bánt éngem. Hogy te édes Gyula eben a veszélben lévő Hazánkat meg tudnád menteni. Na! Személesen be utaznád azokat a kétes gondolkozó vidékeket és a Nagy Kosut ként felráznád ennek az alvó nemzet lelkét a kik a nembánomságon andalognak, a mig elenségeink fel osztják Hazánkat. Kérlek édes Gyula, ha volnál oly kegyes és Károly Mihálnál ki eszközölnéd, hogy mint Honvéd századosnak 26 évig voltam hites felesége, és nem a szeretője, 83 éveimre talán segéllene engemet. Kis házamat el kellett adnom a meg élhetésért. Isten veled édes Gyula szerető nagy anyád Mária” Krúdy Gyula utolsó palotai útja a Tanácsköztársaság bukása idején volt, amikor Veszprémből jövet meglátogatott nagyanyját a már várandós feleségével (akit nem sokkal korábban, 1919. július 12-én Budapesten vett el mint második feleségét). Krúdy Zsuzsa édesanyjáról szóló emlékei között úgy jellemezte ezt az utazást, hogy amikor megérkeztek, „a 87 esztendős nagymama az ablaknál ült és szemüveg nélkül Dosztojevszkijt olvasott. Ő ugyan szívesen látta őket, de csak néhány napig maradtak – a sok bolha miatt.” Ennek emlékét – a bolhás történet nélkül persze – az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. Krúdy művek idézik fel.

186

KÖNCZÖL IMRE: TÁVLATI TERV VÁRPALOTA KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉRE AZ 1971-1985-IG TARTÓ IDŐSZAKBAN

A háború után, amikor az infláció következtében Radics Máriának a fia örökségéből származó évjáradéka elértéktelenedett, eladta palotai házát és ismét visszatért Nyíregyházára. Utolsó éveiben tenyérből való jóslással, álomfejtéssel, sőt gyógyítással is foglalkozott. A kilencvenedik éve felé tartó – magát száz évesnek mondó – „tudós asszonyt” messze vidékről is felkeresték a kíváncsi emberek, hogy igénybe vegyék tudományát. Krúdy Gyula műveiben megörökíti a XIX. századi és a XX. század eleji Palota világát, életét, romantikáját és valóságát, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázsát és hangulatát. Nagyanyja elbeszéléseiből, illetőleg személyes élményeiből rajzolta több művének hőseit. Palotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Az öreg városról kapunk képet az író fantáziájával kiszínezve az Ál-Petőfi, a Palotai álmok, az Öreg idő, a Sobriék, a Vadmacska c. műveiből. De e táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyság díja, az Aranykéz utcai szép napok, A templárius, a Dunántúli–Tiszántúlinál c. műveiben. Álomlátó nagyanyja tapasztalatait írja meg az Álmoskönyv lapjain is. Várpalotán méltón őrizzük Krúdy Gyula emlékét. Amellett, hogy évről-évre rendezvényekkel idézzük fel irodalmi munkásságát, a Szindbádvacsorákkal gasztronómiai hagyatékát. Várpalotán utcát neveztek el Krúdyról, a városi könyvtár felvette nevét. A könyvtár külső falán Ligeti Erika domborműve, az olvasótermében pedig Szabó Iván Szindbád c. alkotása látható az íróról. A művelődési központ mellett áll egy egyedülálló bronz szoborkompozíció, amely Borbás Tibor alkotása. (Elhangzott Szécsénykovácsiban, 2012. október 21-én)

Felhasznált irodalom: 1. Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. [Online változat]. http://www.krudy.hu/Szakirod/KatonaBela/KBKGyp/ fej1.html (Letöltés ideje: 2012. szeptember 30.) 2. Kelemen Zoltán: Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben. [Online változat]

187

http://doktori.bibl.u-szeged.hu/74/1/de_1248.pdf (Letöltés ideje: 2012. szeptember 30.) 3. Szíj Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota. [Online változat] h t t p: // w w w. k r u d y. h u / S z a k i r o d / S z i j R e z s o / SzijREle64_1.html (Letöltés ideje: 2012. szeptember 30.)

VARGA K ÁROLYNÉ: KRÚDY GYULA PALOTAI EMLÉKEI Bár nem Palotán születtem, gyermekkorom nagy részét itt töltöttem, s az életem ebben a városban élem. Szívemhez nőtt, szeretem, s palotainak vallom magam. Diákkoromban és kezdő tanárként is szívesen hallgattam régi öregek Palotához fűződő meséit, mondáit, melyek leginkább Mátyás királyról szóltak. Az igazi irodalmi hagyományokat csak később ismerhettem meg, s ebben igen nagy szerepe volt annak a könyvnek, melyet 1977-ben Könczöl Imre, a városi könyvtár akkori igazgatója szerkesztett. Ebben fedeztem fel olyan lehetőséget, amelyet a tanári munkám során igyekeztem tanítványaimnak átadni. Azt vallottam, ha a fiatalok ismernék városuk múltját, talán akkor jobban megértenék jelenét is. Nagy felfedezés volt számomra, hogy Petőfit erős szálak fűzték Várpalotához, sokszor járt itt. De a legérdekesebbnek mégis a Krúdyhoz és Palotához kapcsolódó irodalmi anyag feldolgozását találtam. Ha közvélemény-kutatást tartanánk a városban, bizonyára kiderülne, hogy sok Krúdy-rajongó él Palotán. Könnyen felismerhetjük stílusát, kicsit fátyolos, szomorkás hangját, sajátos szóképeit, hasonlatait, visszatérő jelzőit, archaizálását. Mások talán kevésbé, vagy egyáltalán nem tudják, milyen szálak fűzték Krúdyt Várpalotához. Pedig művei sok személyes emléket idéznek, s több regénye, elbeszélése játszódik Várpalotán. „A piros fák elpirulnak az örömtől, mikor a régi kisfiút visszatérni látták a tájra” – írja Palotára emlékezéséről az élete delén járó Krúdy. Miért is jött

188

oly gyakran és szívesen Várpalotára? Mert itt született nagyanyja: Radics Mária, akinek alakját több művében is oly nagy szeretettel rajzolta meg. „Látta a nagyanyja katonás alakját, aki arról nevezetes a családbeli asszonyok között, hogy éjjel-nappal vállfűzőt visel. Nagy szürke álmodozó szemét és lágy leányosan gyöngéd arckifejezését, amellyel elvált férjéről a ’grófról’ beszélt, az egyetlen férfiú, akiért Radics Mária hatvan esztendeig rajongott, róla mindennap megemlékezett, és például állította a család felnevelkedő férfitagjai elé. Ő volt a legszebb, legcsinosabb, legokosabb, legderekabb férfi.” (Palotai álmok) Ki is volt hát a legderekabb férfi, a „gróf”, ahogy Radics Mária nevezte? Krúdy Gyula. A nyíregyházi fiskális, aki az 184849-es szabadságharc idején honvédtiszt volt a komáromi várban. Bálban ismerkedett meg Máriával és még aznap megkérte a kezét. S bár a szülők ellenezték a hirtelen házasságot, a fiatalok regényes körülmények között – katonai zászló alatt, tábori pappal, ágyúszó mellett – megesküdtek. A szabadságharc bukása után a daliás kapitánynak bujdosnia kellett, csinos fiatal felesége pedig visszatért szülőfalujába, Palotára, a szülői házba. Később, amikor a helyzet konszolidálódott, Nyíregyházára költözött férjével. Élete során gyakran visszatért Palotára, s ilyenkor magával hozta unokáját is, a kis Gyulát. Néha hosszabb időt is itt töltöttek. Ebből az időből valók Krúdy gyermekkori palotai emlékei, élményei. Radics Mária 25 évi házasság után elvált örökösen hűtlenkedő férjétől, de a fia házában, az ún. „alsóházban” maradt Nyíregyházán. 1900-ban meghalt a fia, ekkor végleg Várpalotára költözött, mert menyével nem volt jó viszonyban. Unokája ekkor már országos hírű íróként is itt vendégeskedett nála, majdnem minden látogatását megörökítette írásaiban. Milyen is volt a Radics ház? „…amolyan félig urasági, félig paraszti ház, amelyben urak és cselédek is laktak, de homokkőből való gömbök voltak a kapubálványon és a mohos zsindelytetőn sárga virágok látszottak. Az ablakok keskenyek és magasak voltak. A háztetőből mohos tornyocska emelkedett ki, amelynek a közepén valamikor óra foglalt helyet. Az ámbitus regényesen hajlott és lágy ívei alatt már a tél cserepes virágai elhelyezkedtek. Amott egy

189

aranyozott virágkosarat ringatott a szél, amelyből zöld füvek kandikáltak ki. Otthon szőtt szőnyeg borította a pirosló téglákat, egy nagyon fehérre súrolt asztalon uborkás üvegek állottak útközben. Nő lakik itt, nő parancsnokol. Az utcai ablaknál okuláré nélkül olvasta újságját Radics Mária.” (Palotai álmok) A Palotai álmokban másutt is ráismerhetünk a személyes vonásokra. A szökéssel végződő kiházasítási történetben nagyanyját ismerhetjük fel. Krúdyt pedig Péter Pál alakjában. Jóleső érzéssel gyönyörködhetünk leírásaiban. „Tündérország volt a présház: a várpalotai Loncsos szőlőben, ahonnan a dombról az egész világot lehetett látni, kereken, bűbájosan, andalgón. Egyik oldalról búgott a Bakony, amelynek szüret felé olyan hangja van, mint a tengeri-csigának, zúg-búg szakadatlan, … Aki először hallja ezt a szakadatlan zúgást, megriad, mintha kísértetet hallana, félelem, nyugtalanság, bánat lepi meg a szívét… S milyen csodálatos a szelídebb, magába szállott táj, a Tempevölgyön keresztül andalogni – A zúzmarás Bakony, az erdő zúgása, titokzatossága Sobri Jóska történetét regéli.” (Ál-Petőfi) „Nagyanyám komolyan megmérgesedett, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy valaki komolyan félt volna Várpalotán hajdanában a bakonyi betyároktól. Szégyen volna az mindazokra a régi emberekre… Délutánra, mikor a kis Várpalota a hulldogáló hóesésben olyanforma lett, mint egy mesemondásbeli – vagy talán romantikus, szerelmes hosszadalmas regénybeli tájkép; - nagyanyám eszébe jutott, hogy kislánykorában a falu közepén fekvő ódon Zichy kastélyban futkározott, amely kastély csak azért nem lett a Radicsoké, mert nem akarták elvenni a szegény Zichyektől.” Igen büszke volt a családjára, a fuvarosgazda apjára, akinek 12 pár lova állott az istállóban, hintaja, kocsija volt. S a bécsi vásárokra ernyős szekérrel mentek ládákkal megrakottan. „Nem szeretem a vasutat” – hallotta tőle Krúdy gyakran. Máshol az aranyszínű szőlőhegyet idézi, a bánatos őszi estéket, az itt élő embereket, akik álmodnak, s az álmoknak jelentése van. Szekszti kisasszony is álmaiból jövendöli, hogy Péter Pál (mármint Krúdy) megérkezik. „Manapság már csak álmodják a regényességet Palotán” – panaszkodik a nagymama, s

190

felsóhajt, felemelve tekintetét könyvéből. Krúdy nagyon szerette nagyanyját. Ő adott legelőször könyvet a kezébe, örömmel figyelte szárnypróbálgatásait, apjával szemben is megpártolta, aki mindenképpen jogásznak szánta volna fiát. Nem csoda hát, ha Krúdy későbbi írásaiban oly gyakran bűvöli vissza az elszállt ifjúságot, „A palotai álmok”-at. Elmenekül az álmok világába, hogy leírhassa az ébrenlétet, felbontja az időt, hogy megragadhassa a pillanatot. Érdemes hát a fiatalok kezébe adni azokat a műveket, amelyekből felfedezhetik Krúdyt. Megismerhetik palotai emlékeit, élményeit, az akkori kis falu életét. Ilyen „hangulati” előkészítés után – az újabb évforduló kapcsán – remélhetőleg érdeklődéssel olvassák újra a Szindbád novellákat, s az is világos már előttünk, miért nevezhetjük Krúdyt epikus irodalmunk legnagyobb lírikusának. Megjelent: Hangadó, 2007. október 12.(I. évf. 9.sz.) p. 1-2.

191

A Jó Szerencsét Olvasókör tisztikara 1930-as években

A tisztikar 1936-ban (Ülő sor balról jobbra: Dr. Péter Sándor főjegyző, Dr. Fatér István rk. plébános, Blazsek Károly bányagondnok, Korompay Lajos bányaigazgató, Sztraka János bányatisztviselő, Horváth Sándor evangélikus lelkész, Hőgye Endre református lelkész120) 120 Pacsuné Fodor Sára: Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920-1944 között Várpalotán. Várpalota, 1986. p. 40.

192