32. Filmtábor a Tarán

Garaczi László, Kukorelly Endre alkotta trió. Illedelmesen előreengedik a Híd Kör ataljait, s Oláh Tamás, Barlog Károly, Terék Anna, Drozdik Popović Teodóra felolvasásai után estig tartó beszélgetések fül- és szemtanúi lehetünk. Először Szerbhorvát György és Túri Timi beszélget az íróházaspárral, ezt követően Vári György faggatja Kukorelly Endrét, s meghökkenten gyeljük meglepő fordulatokkal tűzdelt dialógusaikat.

Hazaérve elővesszük az otthonról hozott alkoholos italt meg a narancslevet, s iszogatva, koccintgatva öltözködünk a nagy esti bulira, melyről odaérve kiderül, hogy mégsem olyan világra szóló, mint ahogy azt elképzeltük. De ha már kirittyentünk, s ha már ilyen sej de jó a kedvünk, meg sem állunk a falu központjáig, hogy betérjünk a nevezetes Pöndöl kocsmába, elfogyott italunkat pótolni, s lábunkat hajnalig táncoltatni. Ám a kirendelt itóka nem csúszik, a zene is halkabb, mint elvárnánk (de legalább jó), így hamar odébbállunk, s a Kismedvét keresve húzzuk fel egymást az emelkedőkön, míg végre végig nem dőlhetünk puha fekhelyünkön, az ágy fölé függesztett Szent Család oltalma alatt.

JÚLIUS 10. SZOMBAT (a www.kepesi .com-on)

JÚLIUS 11. VASÁRNAP

Elérkezett az utolsó nap szomorú reggele. Nehéz ébredés, rövid szeminárium. Megfogyva bár, de törve nem, hallgatjuk Térey Doktor Faustusát. Könnyes búcsú, megható elválás, kedvetlen csomagolás. Egyikünk hazavonatozik, a maradék az Írók – Dombos focimeccsen szurkol, majd átvonulunk a löszfal oldalába, s meghallgatjuk Bányai János beszélgetését Pomogáts Bélával. A meglepetésműsort már nem is várjuk meg, bezsúfolódunk a piros járműbe, s hazafődögélünk szép csendben, békességben. Mészáros Anikó

A békét megízlelni...

Filmtábor a Taránál

Tara... Mitrovác... Gyönyörű táj, friss levegő... és persze a második Taste of Peace lmtábor. A Taránál jobb helyszínt nehéz elképzelni egy tábor megszervezéséhez. Csoportunk vegyes, főleg gyerekek és atalok a Media Education Centre-ből (Média Edukációs Központ), valamint tapasztalt lmkészítők Görögországból, Iránból, Bosznia és Hercegovinából, valamint Ausztriából. A MEC csoport még európai volontőrökkel egészült ki, akik boldogan társultak a csapathoz.

Jobbik felem és jómagam reggel háromkor már felkeltünk, mert el kellett érnünk a 4.30-as buszt Belgrádig, ahonnan indult a másik busz Tarára. Nagy nehezen (és álmosan, valamint félórás keresgélés után) meg is érkeztünk célunkhoz: a belgrádi Népszínház elé. Miután bepakoltunk egy hegynyi felszerelést az autóbuszba, végre startoltunk és elindultunk. Útközben megismerkedtem csoportommal, akiket javarészt már ismertem, viszont a két iránit és az ausztriai lmest most láttam először. Az út nem volt túl hosszú, persze jó társaságban az idő is gyorsan múlik.

Miiután megérkeztünk, kipakoltuk a halom kamerát, felállítottuk a Boxot, és már kezdődhetett volna a munka is. Viszont Miomir Rajčević, a MEC igazgatója, mindekinek szabadságot adott délutánra, hogy másnap frissen lássunk neki a tennivalóknak. Ami, mint később kiderült, nem volt a legjobb ötlet, mert csak másnap jöttünk rá, hogy a kamerákhoz elfelejtettünk szalagot becsomagolni. Szerencsére, résztvevőink mindenre felkészülten, saját felszerelésükre támaszkodva, minden feladatot sikeresen elvégeztek. És persze a végén a szalagok is megérkeztek.

Nem nagyon részletezném a tábor napirendjét, csupán a legérdekesebb részeket emelném ki. Miomir röpke előadásai után a csoportok nekiláttak a munkának. Ebédig látni se lehetett senkit a portán. Mindenki el volt foglalva a megfelelő színészek, helyszínek, megvilágítás és hasonló dolgok keresésével. Jómagamat is megkörnyékeztek, hogy nem szerepelnék-e, viszont főtolmácsként és angolóraim mellett nem nagyon jutott idő ilyesmire.

Azonban buzgón segédkeztem megfelelő helyszínek felkutatásában, ami nem is esett nehezemre, mert ha valaki szeret gyalogolni, akkor az én vagyok. Úgyhogy rá is akadtunk néhány gyönyörű helyre, mint a Szőnyeg mező (Tepih livada), a Banjska Stena kilátó, a Zaovine mesterséges tó...

Egy röpke lm elkészítésére csak 48 órát kaptak a résztvevők. Ezek szerepelnek a MEC hivatalos „48 hours” vetélkedőjén is. Mivel lmek esetében is a kép többet mond az írásnál, meg lehet őket tekinteni a következő honlapon: http://roamingreporters.net/RRWP/?page_id=1315

NamármegintezaKépesIfi!

A következő szám jövő szerdán, 15-én jelenik meg. Olyan tartalmakkal, mint hírek a lm, a zene és irodalom világából, interjú a SkaGetHerrel. Bemutatunk egy foglalkozást, hogy azt miért vagy miért ne...? Újabb fontos környezetvédelmi témákat feszegetünk. Lelki problémák is boncasztalra kerülnek. Lesz benne sok kép!! Sanyi! Viccek! Valamint minden ötödik szám komputer rovatához egy 720 KB-os oppy jár! Fotórovat is lesz! Használjatok ki minket! Könyörgünk!

Mai komputer rovatunk

Míg egyesek lmeztek, mások kötöttek. Aleksandra Miletić keramikus vezetésével elkészült a szerb Guernica. Aki nem hallott Picasso híres festményéről, a következő címen találhat egypár fontos informácót a képről, valamint a világkörüli mozgalomról, amely már 40 országon viharzott át. http://kids-guernica.blogspot. com/2009/08/concept.html Jó munka után jólesik a pihenés! Ezt állítja a szólásmondás, és ez persze ránk is vonatkozott. Mivel az első napokban sokat dolgoztunk és keveset aludtunk, Miomir elhatározta, hogy meglep bennünket egy Mokra Gora-i kirándulással. Aki nem hallott még Emir Kusturica híres A totem Drvengradjáról, az most már mászszon ki a lyukból, nyissa ki a szemét és csukja be a száját. A végén szinte fájt, hogy el kellett hagynunk ezt a csodás tájat, az embereket és a varázslatos Tara-hegyet. Felesleges elmondanom, mennyire nem volt kedvem hazamenni.

A „gyerekek” (12 és 20 év közöttiek) sokat tanultak a kamerakezelésről, hangfelvevésről és általában mindenről, ami ehhez kapcsolódik.

És miénk a jövő! Az 5. International Youth Media Summit várt bennünket Belgrádban, és új tapasztalatokkal fölszerelve, mosolyogva vártuk az augusztus 11.-ét. De hogy mi volt akkor, arról majd következő alkalommal... http://roamingreporters.net/RRWP/?cat=40 AndiGy.