Kitti és Bálint coach képzési beszámolója 2015-2016 őszi-téli félév
Lemma Coaching Bálint coachképzési naplója 1. alkalom "Álmom volt az, hogy egy coach képzésen egyszer majd részt vegyek. Megvalósult! Hála Editnek! Nagy lelki hajlamom van arra, hogy egy jobb világért tegyek, és úgy gondolom, a coach képzés jó alapot ad arra, hogy ezt egyéni emberek felé és szervezeti munka szintjén is kiteljesítsem. Már az első nap végén gyakorolhattunk és pozitív oda-vissza tapasztalatra tettem szert. Nagyon élvezem, hogy kis csoportban vagyunk, Edit előadásmódját, tudok rendesen jegyzetelni, váltogatva van az elmélet és a gyakorlat, a száraz anyag és egy kis beleélős rész is, de több apró szünetre lenne igényem. Nagyon jónak tartom, hogy át lehet járni a csoportok között, ez most nekem pont segítség is lesz: jelentkeztem önkéntesnek az egyik coach-szervezeti eseményre. Elég nagy a tempó, össze kell szednem magam, hogy megtanuljam az anyagot, de a koncepciókkal nagyon harmonizálok. Több ismerősöm is, aki nem Wiesner Editnél végzett coachként, Editet ajánlotta. Megtanultam: minden ember csupa lehetőség, tapasztalat, tudás és tehetség és hogy nagyon fontos, hogy az az álom, vágy, amivel Mr. vagy Ms. Ügyfél bejön és az a cél, amire a coaching a közös megállapodás szerint menni fog, ez a kettő nem ugyanaz. És hogy minden ülés elején legyen cél. És házim, hogy minden beszélgetésnél figyeljek a célra. És még valami, ami nagyon tetszett. Ahonnan, akiktől ered a coaching… ott a belső legszebb énünk felismerése történt meg, amelyik kisénünkkel szembe menve, bátorít, reményt ad, bíztat és hogy milyen jó lenne, ha álmaink, vágyaink, reményeink, pozitív elvárásaink és céljaink során erre a belső, legigazibb énünkre tudnánk hallgatni, ha a belső csatáinkat a félelemmel, a 1
kétséggel, a reménytelenséggel ő nyerné, a belső, legigazabb énünk. Számomra erről fog szólni a coaching magam és mások számára." Frissítés: "egy pszichológus hallgatókollégával azt emésztettünk az első alkalmon, hogy miért nem kell a problémákkal foglalkoznia egy coachnak, miért csak a megoldás a cél. Az azóta eltelt napokban rájöttem: életemben a számomra eddig legjelentősebbnek érzékelt problémámat nem tudtam megoldani a problémával való foglalkozással, mely kis híján szó szerint húsbavágóvá vált számomra. Ezzel a felismeréssel rájöttem arra is, hogy ha előbb a megoldással kezdek el foglalkozni és megvalósítom azt, ráérek utána kideríteni a probléma mélygyökereit. Egy konkrét példa is segített ezt megérteni: egy női ismerősöm nagyon erős ismeretlen eredetű alhasi görcsöt hívott be magának. Most az első a megoldás, hogy tudjon dolgozni. Utána ráér foglalkozni a mélylélektani és a pszichoszomatikus okaival, de az életének addig is haladnia kell. Ezek így kombóban egy olyan nagy megértés voltak most számomra, hogy mostmár én is belátom, amivel kapcsolatban még ágáltam a képzési napon, de mostanra saját és egy közeli barátom saját élménye is megértette velem a kérdést. Nem mellesleg a coachingnak tudtommalaz az alapvetése, hogy egészséges emberekkel dolgozik - de ezt már csak én teszem hozzá, máshonnan olvasva. Tehát a coaching nem állítja magáról, hogy mindenre az lenne való."
Kitti coachképzési naplója 2. alkalom Sziasztok! A hétvégi modulon tovább boncolgattuk, mélyítettük a coaching cél megfogalmazásának fontosságát, sőt milyenségét. “Egy jó cél legyen etikus, aktív és pozitív.” A cél etikus, ha az ügyfelünk saját magában kívánja létrehozni a változást, nem pedig valaki másban. Aktív, ha “csinálós”, vagyis ő maga tesz érte, nem csak úgy megtörténik vele. S végül pozitív a megfogalmazása, kerülve a tagadó módot. Ki is emeltük, hogy “a coach feladata, hogy megtanítsa ügyfelét a pozitív megfogalmazásra”!
2
Ezen elgondolkodtam. Már csak ezzel az egy új szokás kialakításával, milyen óriási változások elindítói lehetünk?! Majd mind ezt a gyakorlatban is kipróbáltuk. Életemben először coach minőségben hallgattam meg a beszélgetőpartneremet. Meg kell, hogy mondjam, hogy izgultam! :-) S biztosan sok fejlődésre váró terület van még abban, ahogy coacholtam a társamat. Azonban rendkívüli élmény volt, hogy belátást engedett a saját életébe, a belső viharaiba és örömeibe! Hát még az, hogy a most tanult két diagnosztikai eszköz segítségével úgy éreztem, valós támasza tudok lenni a változás elindításában. Kezd kibontakozni számomra, hogy coachként milyen hálás szerepet tölthetünk be mások életében!
Bálint beszámolója 2.+3. alkalom Nem is gondolná "az ember", hogy milyen kifogásokkal működtetnek emberek vállalatokat, mi miért van és elakadásoknál mikre hivatkoznak. Külön több pontos eszköz áll rendelkezésünkre mostantól, hogy felismerjük a tanult/választott tehetetlenség okait, motívumait mind egyéni, mind szervezeti szinten. Megdöbbentő, milyen egyszerű dolgokkal vagyunk képesek magunkat hátrahúzni és milyen könnyű lenne az előrelépés. Vettük azt, hogy többféle élethelyzetben, feladattípusban milyen coachingot érdemes használni. Ebben a nyílt napos videóban is van szó: https://www.youtube.com/watch?v=ns9AQIxo6LM . Szóba került az is, hogy nem akarjuk mi megváltoztatni az ügyfelet, hanem segítjük abban a változásban, amit ő akar magának: hogy a céljához vezető út számára jobb legyen, legyenek eszközei. Tanultunk egyfajta személyiségtipológiát is, ami a Johari-ablakkal is kapcsolatban áll, a kutya-macska tipológiát. Három különböző tényező szerint be lehet azonosítani, hogy a coachee, a munkatárs, a főnököd vagy a párod társaságában milyen fellépést érdemes működtetned a kívánt hatás eléréséhez.
3
Még egy színekkel kapcsolatos, igazán komplex eszközt is tanultunk, ami abban segít, hogy a kifejezésvilága alapján felismerjük, hogy a másik milyen szemlélettel, életérzéssel, gondolkodási szinttel működtet egy adott témát és abban milyen ahhoz tartozó szintről tudom a céljához vezető útban előrelendíteni. A csoport most is együttműködő volt, az előadó szintén, így ismét bátran tudom ajánlani a coach képzést. Ja, és ugyebár ahhoz, hogy ezeket az eszközöket a coach jól tudja működtetni, először magán kell azokat átdolgozni, ami feladattal és rengeteg előnnyel jár. Wiesner Edit előadói stílusa nekem tetszik, a csoporttársak együttműködőek és konstruktívak most is, coach hallgatók, coachok között lenni: az életben az egyik legjobb társaság eddig számomra. Bálint második alkalom: Itt egy másik csoportban voltam, ebben vettünk egy rajzoltatási, diagnosztikus eszközt, amit a coaching ülés elején tudunk használni, ami a jobb agyféltekét mozgatja, a szívagyat, eléggé látványos, előrevivő eredményekkel az ügyfél számára. Vettünk egy bal egyféltekést, alapvető eszközt is, amit Edit szintén a mai napig nagyon gyakran használ. Elég jól strukturált, nekem nagyon tetszik, ezt még a barátaimmal is fogom tudni hasznáni (mint szinte minden eszközt egyébként). Nagyon tetszik, hogy ezeket rögtön ki is próbáljuk és már aznaptól kezdve tudjuk használni. Bár minden oktatás ilyen lenne!
Kitti beszámolója 3. alkalom Sziasztok!! Megint eltel két hét, s azt érzem, hogy ahogy haladunk előre a tanfolyammal, úgy mélyülnek és bővülnek a megtapasztalásaink, tanulságaink. Az utóbbi időben széles palettában ismerhettünk meg különböző karakterjegyeket, fejlődési szakaszok jellemzőit, és személyiség típusokat. 4
Mindez segítségünkre van abban, hogy meghalljuk, éppen hol tart az ügyfél, s mi az, aminek a „megugrásában” tudjuk őt támogatni. Hát igen ám, s közben ezeket saját magunkra is értelmezzük, használjuk, s kvázi, mint coaching alany működünk. Nekem az egyik legnagyobb felismerést a kutya-macska személyiségjegyek a saját életemre történő értelmezése hozta. Röviden, kutya típusú az az ember, aki barátságos, kapcsolatorientált, s a közelséget keresi. A macska hűvösebb, öntörvényű,“ügy” fókuszú s preferálja a távolságtartást. Már látom, hogy az előző párkapcsolatomban én voltam az, aki sokkal jobban vágyott a közelségre, vagyis én voltam a kutyásabb. Ezért mikor ez a mondat hangzott el: „Mindig, akinek szüksége van a közelségre, az van hátrányban”, ez nekem nagyon betalált! Ezt amúgy egy kedves idős barátom úgy mondta, hogy ”aki jobban szeret, annak a nehezebb”. S mennyire igaza volt! No, eléggé személyesre sikeredett ez a mostani bejegyzés. Azonban szerintem ez is a lényeg, hogy a coaching által még közelebb kerüljünk önmagunkhoz, megértsük korábbi döntéseink, tetteink mozgatórugóit, s ha szeretnénk, ez alapján legközelebb máshogy cselekedjünk. Végül jó hír még az, hogy kutyusok és cicák is vagyunk egy személyben, s bármelyik „énünk” fejleszthető. A lényeg, hogy helyén tudjuk kezelni kutya és macska mivoltunkat, s azt hozzuk elő, amit éppen az adott helyzet megkíván.
Kitti beszámolója 4. alkalom A hajó elhagyta a kikötőt!! :-) Régen volt az utolsó bejegyzésem. Viszont annál is több minden történt az óta! A legfontosabb, hogy elkezdtem az első coaching folyamatomat az első ügyfelemmel! Meg mondom őszintén, ahogy megkaptam a visszaigazolást, hogy mehet a folyamat, úgy éreztem nagy fába vágtam a fejszémet, s eléggé hamar. Fölmerült 5
bennem a kérdés, vajon készen állok-e már erre. Rögtön föl is hívtam Editet, hogy meg van az első ügyfelem, s ráadásul elköteleződött egy három hónapos közös munkára. Szerencsére Edit bíztató szavai, s szakmai tanácsai megnyugtattak, s el is kezdtem a felkészülést az első ülésre. Elölről - hátulra átnéztem a jegyzeteimet, s külön vázlatot készítettem, a tervezett munkáról, ezzel felvértezve érkeztem meg az első találkozásra. Mondanom sem kell, így is izgultam! :-) Törekedtem követni a fázismodell lépéseit. Tényleg nagyon fontos és hasznos azzal kezdeni, hogy kialakítsuk a kapcsolatot, s „bemelegítsük a teret”. A kezdeti beszélgetés hatására láttam, ahogy beszélgetőpartnerem egyre jobban otthonosan érzi magát, s talán nagyobb biztonságérzetet is jelentett számára, hogy elmondtam miről szól a coaching, s megtudta nagyjából mire is számíthat a közös munka során. Majd az alapkör segítségével elkezdtük a célmeghatározást. Ahogy haladtunk előre az erősségek, képességek, releváns tapasztalatok, támogatók, értékek és álmok mentén, olyan szépen bontakoztak ki előttem a beszélgetőpartnerem egyes életterületei, s jutottunk egyre mélyebb rétegekhez, mint ahogyan egy hagymát tudnánk héjanként lebontani. Külön öröm volt látni a beszélgetőpartnerem arcát, mikor összeszedtük az erősségeit, működő megoldásmechanizmusait, és korábbi sikerélményeit; ezeket erősen átélte, s ebben a pillanatban megkértem, hogy képzelje el, hogy most mindezt annak a kihívásnak a megoldásában használja fel, ami jelenleg nehézséget okoz neki. Kivirult az arca, s még fel is nevetett hangosan!! Nagyon jó érzés volt! Látszott rajta, hogy nagyobb erőt és önbizalmat tapasztalt meg, mint ahogyan az a beszélgetés előtt volt. Majd közösen összegeztük és megneveztük azokat a célokat, amiken a következő hónapokban dolgozni tudunk. Végül a kérdésemre, hogy mi változott mióta elkezdtük a beszélgetést egy nagy sóhaj kíséretében jött a válasz, hogy „olyan nagy nyugalmat érzek”. Hát nagy kitüntetés, hogy ehhez hozzájárulhattam! :-)
6
Persze azért kapott feladatot is a következő ülésig, hogy a megbeszélteket átvigye a hétköznapokba is. Nagyon szép élmény volt. S most már nincs vissza út! :-) Készülhetek fel a következő ülésekre! Így örömmel várom a következő coaching modulokat, hogy még többet tanuljak, s azt az első ügyfelem hasznára kamatoztatni is tudjam! :-) Hajrá a többi most képződő, vagy már képzett coach társamnak is!!
Bálint beszámolója 4.+5. alkalom A negyedik alkalmon egy életciklusmodellt vettünk részletesen, illetve azt, hogy hogyan tudunk hatékonyan átadni egy üzenetet, meglátást az ügyfélnek, ahelyett, hogy szemtől szembe mennénk a meggyőződésekkel és korábbi tapasztalatok táplálta szemléletmódokkal. Már kezd beállni, hogy ki melyik csoportba jár, de mindig örülünk az új arcoknak. :-) Továbbra is az egyik legjobb a képzésben, hogy amit veszünk, azonnal gyakoroljuk is! Mindig mással. :-) És már elkezdtük egymással a képzési napokon kívüli gyakorlást is, hogy a vizsgán már jól menjen. Telnek-múlnak a kéthetek, az ötödik alkalomra elérkezett az idő, hogy már ülésnaplót is vezethetünk. Hurrá! :-) Vettünk néhány jó személyiségtipológiát, ami segít jobban megérteni az embereket, az ügyfeleket, önmagamat. Mostmár az érzésekre is rendszeresen érdemes odafigyelnünk, hogy jobban kapcsolatban legyünk önmagunkkal, hogy így az ügyfeleknek is jobban tudjunk hasznukra lenni. Egyébként pedig van még egy házink, gyűjtenünk kell a pozitív jelzőket magunkról. Ebben persze segítünk egymásnak. :-) Azt a viccből ismerjük, hogy minden embernek négy veséje van (bal vese, jobb vese, a hitvese és a kedvese). Na de komolyra fordítva a szót, azt gondoltátok volna, hogy minden embernek három agya van? Ha elkezditek a következő coach képzést (2015 januárjában), akkor megtudhatjátok, hogyan érdemes
7
működtetni őket, hogy szebb és kiteljesedőbb lehessen az életetek és a munkatársaitok, ügyfeleitek élete.
Kitti coachképzési naplója 5. alkalom Szeretném veletek megosztani, hogy a coaching mennyire kezdi áthatni a napjaimat, a mindennapi beszélgetéseimet s a társas kapcsolataimat. Akarva - akaratlanul azon kapom magam, hogy a baráti vagy munkahelyi beszélgetéseim során is alkalmazom a coaching szemléletet. Ha valaki megoszt velem egy jelenlegi nehézségét, igyekszem például úgy kérdezni, hogy előjöjjenek a releváns erősségei, képességei tapasztalatai. S a beszélgetés után kicsit megerősödve haladjon tovább. Ez persze nem tudom, hogy feltétlenül „jó” dolog-e!? Mert ugye a beszélgetőpartnerem nem kérte, hogy én coach-ként legyek a beszélgetésben. Minden esetre én örülök, hogy inkább erre tudom terelni a beszélgetést mintsem, hogy a kifogások és panaszkodás mezejére terelődjön. Még az idei karácsonyi ajándékok ötlete is a coaching óráról jön! :-) Remélem, egyik családtagom sem olvassa majd ezt a bejegyzést! :-) Meginterjúztattam egyenként mindenkit mindenkiről. Megkérdeztem őket, mit ismernek el a másikban, mik az erősségei, pozitív tulajdonságai (ez az alapkör egyik kérdése). S így bizony egy szép csokor erősség jött össze mindenkiről. Hát ezt fogom egy játék keretében adni, mint ajándék. Címe: “Minden, amit a család elismer benned.”
Kitti coachképzési naplója 6. alkalom A legutóbbi coaching oktatáson egy olyan eszköz használatával ismerkedtünk meg, aminél bevallom, ellentartásom volt. Logikus és 8
racionális fejem nem igen tudott mit kezdeni a kártyák misztikus és rejtelmes mivoltával. Eszembe jutott, amiket korábbi kártyavetéseknél halottam: fogjuk a kezünkbe a kártyákat, kevergessük, s erősen gondoljunk a témára, amivel dolgozunk, mielőtt húznánk. Így kapcsolatba léphetünk velük. No jó, megteszem és még koncentrálok is hozzá. De vajon tényleg “hallanak” minket a kártyák? „Értik” a kérdésünket? Vagy mindegy mit húzunk, úgy is úgy értelmezzük, ahogy az nekünk jó? Hát, a választ nem tudom ezekre a kérdésekre, viszont azt megtapasztalhattam, hogy a kártyákkal való munka olyan területekhez ad hozzáférést, amit a racionális elmén át, úgy gondolom, nem tudunk megközelíteni. A „fejnehéz” alapműködésünket (amin keresztül nagyon jól tudunk védekezni az ellen, hogy mélyen megnyíljunk, s megmutassuk gyenge, akár fájó pontjainkat) átviszi az érzelmek mezejére. Az érzések bevonásával pedig új irányokba mélyíthetjük el a közös munkát ügyfelünkkel. Néztük még a hős útját is, ami számomra tulajdonképpen egy élethelyzet meghaladása 12 stációban. S ugyebár ahhoz, hogy olyat érjünk el, amit még ezelőtt nem, máshogyan kell gondolkodnunk és cselekednünk, mint ez idáig, s mindeközben olyanná válunk amilyenek még nem voltunk korábban. Elhangzott, hogy aki hozzánk, coachokhoz eljut, be tudja futni a hősi útját. Hát, alig várom, hogy ezt az új megközelítést kipróbálhassam a gyakorlatban, s a coacheemnak segíthessek, hogy hőssé váljon a saját életében. Hajrá mindenki! Előre a coachinggal.
Bálint coachképzési naplója 6. alkalom A dec. 5. mikulás alkalmi képzésen a játszmákról beszéltünk. Egész nap! :-) Persze coachos szemszögből, két profi eszközt is véve, melyekhez demót is kaptunk! 9
Szokás szerint, már ott a képzési alkalmon lehetőségünk volt kipróbálni az új eszközöket. Edit mint mindig, mindenkihez odament segíteni, lehetett kérdezni, volt hogy ő vezetett egy kis részt amikor elakadtunk a társas próbáknál. Azóta már volt lehetőségem önállóan is kipróbálni, és az a saját élményem, hogy mostmár hardcore-ban nyomjuk a coachingságot, a kihívások is nagyobbak, mint eddig: nagyobb eszközök komplexebb problémákra is jók. Mikulás napja lévén, mindenki kapott Edittől egy kis meglepetést is, ami számomra igazán váratlan és kedves volt tőle. :-) A végén egy klassz mesét is kaptunk, de hogy mi az, azt a következő induló képzésen tudhatod meg.
Kitti coachképzési naplója 8. alkalom A legutóbbi coaching modulon a rendszerállítással és a bábozással ismerkedtünk meg. Nagyon élveztem, ahogy a rendszerállítás kitágította a látókörünket. Immáron nem pusztán ügyfelünkre tekintünk, hanem a különböző struktúrákra is, amiben ő részt vesz, mint például a családja vagy a munkahelye. Érdekes megfigyelni, hogy sokszor teljesen máshogyan viselkedünk, mást mutatunk meg magunkból az különböző rendszereinkben. Ahogy az egyén hat a rendszerre, a rendszer is hat az egyénre. S mind emellett ezek a szisztémák maguk is kicsit mintha önműködőek lennének. Megvannak a saját törvényszerűségeik, amiket ha nem tartunk be, sérül az egészséges működésük és diszharmónia vagy akár működészavar is beállhat. Ezeket a törvényszerűségeket hívtuk rendeknek. Megtapasztaltuk a rendszerállítás során létrejött különös erőteret, amit morfogenetikus mezőnek hívnak. Ebben a térben szavakkal kevéssé kifejezhető módon érkeznek felénk olyan impulzusok, amik mozgatnak minket, s üzennek az állítónak, rámutatnak olyan dolgokra is, amit eddig ő maga sem látott, vagy akár rajtuk keresztül feloldódhatnak eddig megoldatlan dolgok. Nekem ez egy konkrét megtapasztalása volt annak, hogy valóban jóval többek vagyunk a fizikai síkon megjelenő önnön valónknál. 10
Állítást azonban csak rendszerállítói képzés elvégzése, sok gyakorlás és tanulás után javasolt vezetni! Viszont van egy másik eszköz, amit nagyon eredményesen alkalmazhatunk helyette mi coachok. Ez pedig a bábozás, ahol figurák, bábok segítségével állíthatjuk fel az életszituációt, amin dolgozunk. Ez egy nagyon erős és különös külső nézőpont biztosít. Hányszor mondjuk, hogy „Persze kívülről könnyű mondani, bezzeg ha te lennél az én helyzetemben...” vagy ”Mikor benne vagy nehéz tisztán látni... ” Nos, a bábozás pont ezt a hiányzó külső nézőpontot adja meg. Ránézhetünk kívülről a nehézségünkre, kihívásunkra. Továbbá beazonosíthatjuk forrásainkat és segítőinket, sőt még akadályainkat is, amiket aztán szintén segítőkké tudunk átformálni. Végül még egy fontos gondolat, amit tanultam: “A mi feladatunk coachként az, hogy a lehető legjobban felkészítsük emberünket arra, hogy ő tegye meg az első lépést a probléma megoldására”. Hát hajrá! Ezt javaslom először is saját magunkon gyakorolni, hogy aztán a példamutatással taníthassunk.
Kitti coachképzési naplója 9. alkalom Két hatalmas eredmény született az elmúlt héten a coachingnak köszönhetően. Az első ügyfelem, akivel a coaching tanfolyam elején kezdtem el foglalkozni és az óta is vittem vele a folyamatot, írt egy köszönő levelet. Kiollóztam belőle egy pár sort: “Képzeld, egyre több munkám van! A lakásfelújítást is el tudom indítani áprilisban. Hirtelen, mintha elkezdenének működni körülöttem a dolgok! Időnként azt sem tudom, hogy hova kapjam a fejem, de a lényeg, hogy nagyon örülök! Kitti, nagyon köszönöm a segítséged!” Azt hiszem ez magáért beszél! Annyira boldog voltam mikor olvastam a levelét!! Múlt órán az NLP-s eszközöket vettük, ahol a metatükör segítségével rá tudtam nézni egy munkahelyi konfliktosos kapcsolatomra. Eszméletlen volt, ahogy bele 11
tudtam állni annak a munkatársamnak a cipőjébe, akivel összetűzéseim voltak, s már - már hadat üzentünk egymásnak. Láttam az ö szemszögéből az én makacsságomat, s azt, hogy eddig mennyire nem vettem a fáradtságot, hogy legalább próbáljam megérteni az ő oldaláról is a dolgokat. Majd egy harmadik, külső szemszögből is sikerült magunkra néznem, ami kifejezetten vicces volt. Láttam hogyan feszülünk egymásnak, mint két gyerek, mindegyik keresve a saját igazát. Ennek hatására azóta mikor ellentétes a véleményünk az egymásnak feszülés helyett, egy mélyről jövő kíváncsiság tör fel belőlem és megkérdezem, miért gondolja úgy, ahogy gondolja. Félre tudom tenni, hogy már pedig nekem van igazam. Megszűnt bennem az ellenállás, inkább kíváncsi vagyok arra, hogy miért az mondja, amit mond. Gazdag élmény megérteni a másikat! Az NLP-s óra számomra legütősebb idézetével fejezem be a mai bejegyzést, a saját értelmezésem nélkül. Mindenki rágja meg saját ízlése szerint: “A kommunikáció az, amit eredményez”
Bálint coachképzési naplója 7.+8.+9. alkalom A 6. beszámolóban említett TA után a 7. alkalmon kártyákkal kapcsolatos munkát vettünk, a 8. képzési napon pedig beköszöntött a rendszerállítás, a 9-iken az NLP első felvonása. Hetedik alkalom: sokunk kedvenc eszköze lett a kártyázás és a Hős Útja! Végre valami, ami nagyon jobb agyféltekés, nemcsak a szavak, hanem a viszonyulásról és érzésekről szóló eszközök! Természetesen szokás szerint a magyarországi coach képzéseken egyébként elég ritkaságszámba menő páros gyakorlás volt a legjobb rész! Én a Hős Útját tapasztalhattam meg egy nagyon jól vezető hallgatóval. A nyolcadik alkalmon pedig család- és rendszerállítás volt a téma, érdekes volt, hogy hallgatótársaim többsége nem tapasztalta még a Bert Hellinger-féle 12
családállítást. Pedig ugye a családfa az a növény, amiről nem lehet lemászni. Szerintem minden embernek érdemes megtalálni egy jó, megfelelő jogosítványokkal rendelkező és módon dolgozó családállító terapeutát, mert tipikusak a problémáink és ezért tipikusak sokszor a megoldási útvonalak is. A rendszerállítást bábozás formájában vettük Edittel, ez arra jó, hasonlóan a kártyázásokhoz, hogy ketten, a coachee és a coach is véghezvihető, nem kell sokszereplős munka, mint a pszichodrámában vagy családállításnál. Interperszonális és intrapszichés módon egyaránt használható, célfókuszú coaching eszköz. Sokunknak ismételten kedvence lett ez is. A kilencedik alkalmon idegi-nyelvi-programozás, NLP coaching kötődésű eszközeiből vettünk, ezek is rendkívül hatékonyak voltak, nekem nagyonnagyon tetszettek! Egy mozgásos eszköz és egy háromszöges rendszer, szintén az a jó az utóbbiban, hogy nem kell hozzá több ember, mint az ügyfél önmaga. Olyan rálátásokra, belső motivációkra tettünk szert régi problémáinkban a páros gyakorlás során, amik erővel, lendülettel, a megoldás víziójával, felismerésével töltöttek el többünket, voltak akik alig akarták abbahagyni. ;-) Szóval gyorsan elsajátítható, és rövid idő alatt is nagyon hatékonyan eredményeket hozó módszereket kaptam!
Kitti élménybeszámolója 10. alkalom Valódi cél nélkül nem megy a munka. A legutóbbi coaching tanfolyamon, a bőrömön tapasztaltam, mennyire lényeges a jó cél meghatároz. Az egyik gyakorlatban úgy indultunk el a társammal, hogy nekem nem volt igazi célom, amin dolgozhattunk volna. Közös megegyezésre mégis haladtunk előre, gyűrtük egymást, hogy legyen valami a feladatból. Annak ellenére, hogy mindkettőnkben megvolt a szándék, hogy valami eredményeset hozzunk ki a helyzetből, végül is csak a feszültséget fokoztuk kettőnk között, annyira, hogy ki is léptem a játékból. Majd később a nap során tanultunk egy rendkívül jó módszert az ilyen és egyéb esetekre, a Logikus szinteket. Ez az eszköz segít, hogy megtaláljuk az ügyfél 13
valódi célját, s ne azt lásuk bele, ami éppen minket foglalkoztat vagy, ami a kedvenc témánk, nyomógombunk. Ezután megtanultuk hogyan használjuk a Metatükör nevű eszközt a belső konfliktusokra. Hogyan békítsünk ki a bensőnkben egymással harcoló, egymásnak látszólag ellentmondó részeinket. Ez nagyon érdekes volt! A belső feszültséget az okozza leginkább, ha az egyik vagy akár több hang iránt nem vagyunk tisztelettel. Fontos időt szentelni arra, hogy megértsük, mit üzen nekünk mindegyik részünk, megadni a helyét mindegyiknek, s úgy döntést hozni. Nekem sikerült kibékítenem a bennem élő vállalkozó hangját, aki minden erejével a céljai építésén akar munkálkodni, a bennem lakozó nő hangjával, aki párkapcsolatra és romantikára vágyik. Ezen túl figyelek, hogy mindkettő helyet kapjon a napjaimban. Végül az új kedvenceim NLP-ből: “Minden, ami történik az visszajelzés, ezért minden kísérlet.” „Aki változtatni tud, az marad fölül a helyzetekben.” Így hát, hibázni nem tudunk, csak kizárunk egy utat, ami nem működik, s közelebb kerülünk ahhoz, ami viszont fog. Minél gyorsabban vesszük észre, hogy valami nem működik, engedjük el a régit, majd helyettesítjük be az újjal, annál előbb találunk rá arra, ami meghozza a várt eredményt. Előre hát a kísérletezéssel!
Kitti élménybeszámolója 11. záró alkalom Vége, meg volt az utolsó tanfolyami nap, leadtuk az ülésnaplókat, sőt még a vizsgán is túl vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy egyikünk sem ugyan olyan, mint ahogy elkezdte a tanfolyamot. Fejlesztő, belső és külső munkában gazdag hónapok vannak mögöttünk.
14
Az utolsó képzési napot a kérdéseink mentén közösen alkottuk meg. Végigmentünk minden olyan eszközön, témán, ahol nyitva maradt kérdéseink voltak. Úgy éreztem, ezzel is készültünk arra, hogy „el lehessen engedni a kezünket”, jöhessen a vizsga, s a munka önálló coachként. Majd elérkezett a vizsga napja. Felkészülve érkeztem, felvértezve az általam kedvelt eszközökkel, saját coach filozófiám bemutatásával, s hogy mit képviselek a világban. Mikor kiültem a csoport elé, bevallom, volt bennem vizsgadrukk. Mégis, ahogy elkezdtük a beszélgetést „ügyfelemmel”, egy idő után, mintha csak ketten lettünk volna, már nem számított a közönség. Nagyon szép volt a közös munka! Utólag is köszönöm Letti, hogy ily módon részese lehettem ennek a következő nagy célod megvalósításának. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog. Úgy gondolom ez a Happy End valójában maga a Happy Beggining. Mostantól csak rajtunk múlik, mit kezdünk a tanultakkal, hogyan váltjuk mindezt saját magunk és mások javára. Ahogy Simon Sinek mondaná: A szavak inspirálhatnak, A gondolatok provokálhatnak, de kizárólag a tettek váltják valóra az álmod. Kívánom hát mindannyiunknak, kedves coach társaim, hogy ragadjuk meg a gyeplőt, s váltsuk valóra gyakorló coachcsá válásunk álmát, s legyünk hozzájárulás a Földön. Ha kedvet kaptál, várunk a most, 2016. június 24-ikén induló nyári intenzív coach képzésen, amivel új irányt, új karriert és új szakmát vehet az életed!
15