Szigeti Zoltán | A VIZEK ZÖLDJE

Az óceánokban a legnagyobb tömegben előforduló növények az algák, más néven moszatok, melyek lehetnek egysejtű parányok, alkothatnak fonalakat, telepeket vagy hasonlíthatnak szárazföldi növényekre is. Lehetnek zöldek, sárgásbarnák vagy vörösek, sőt életük során is megváltoztathatják színüket.

Régi korok embereinek, különösen a hajósoknak rejtélyesnek tűntek. Szájról szájra szálltak a történetek, hogy nagy vitorláshajók belegabalyodtak az algák vastag, végeláthatatlan fonadékába.

Különösen a Sargasso-tengeren (ejtsd: szargasszó) – az Észak-Atlantióceánban, három nagy áramlat által körülvett területen – hajózók meséltek ilyen rémtörténeteket. A Sargassum nevű barnamoszat a tenger felszínén és ahhoz közel vastag rétegben úszik, és tényleg nagyon sűrű lehet. Az úszást, a lebegést gázzal töltött, bogyószerű szerkezetei biztosítják.

Szövedékében talál menedéket és élelmet a sargasso hal, aminek alakja és színe is a megegyezik a moszatéval, a növény levélszerű telepeihez hasonló hosszú, fogazott úszói vannak, sőt még az orra is fogazott és levélre hasonlít. Nehéz észrevenni és felismerni, hogy nem maga a moszat, hanem egy hal. Együtt mozog az alga telepével, ikráit is erre az „úszó tutajra” rakja, és egész életét itt éli le.

A tengeri algák közt találjuk a „leghosszabbak leghosszabbikát”, a Macrocystis (ejtsd: makrocisztisz) nevű, óriás méretű barnamoszatot, aminek hosszúsága 60 és 200 méter között változhat. A legmagasabb szárazföldi növénynél, a mamutfenyőnél is jóval nagyobb, mivel az csak körülbelül 120 méteres. Kisebb rokona a Nereocystis (ejtsd: nereocisztisz), ami a partokhoz viszonylag közel szinte moszaterdőt képez, és számos hal és gerinctelen állat, tengeri sün, tengeri csillag, illetve csigák és rákok számára nyújt menedéket. Szívesen járnak oda a tengeri vidrák is pihenni és a meghúzódó kisebb állatokra vadászni. Algák szép számmal vannak az édesvizekben is. Hallhattad hírét, hogy a tavakon, így a Balatonon is meleg

A vizek zöldje

nyarakon algavirágzást tapasztaltak. Nem arról van szó, hogy az alga kivirágzott! Így nevezik, amikor a vízben bizonyos, számukra hasznos tápelemek feldúsulása miatt az algák nagymértékben elszaporodnak és elszínezik a vizet. A régebben kékalgáknak tartott lények (mai néven cianobaktériumok) által termelt anyagok közt mérgező hatásúak is vannak, ami kellemetlenné teszi a fürdőzést. De az algák az otthoni akváriumban is zavaróak lehetnek, mert zöld bevonatot képeznek mindenen, a növényeken és az üvegfalon. S ha nincs algaevő hal az akváriumban, ami leeszi az algát mindenről, neked kell gyakran algamentesíteni.

Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ami zöld és élő, csak növény lehet. Pedig van zöld gyík, zöld madár, a kaméleon is lehet zöld. Na de hogy egy csiga zöld legyen? Meglepőnek tűnik, de van ilyen. Olyan zöld, mint egy növény, sőt, attól zöld, amitől a növények: a klorofi lltól. Erre a tengeri meztelencsiga fajra azt is lehetne mondani, hogy „napenergiával működik”, mert a megevett és megemésztett algák zöld színtesteit a beleit belülről borító hámsejtekben is képes életben tartani. Az ilyen színtesteket kleptoplasztisznak, azaz lopott színtestnek is nevezik, utalva megszerzésük módjára. A fotoszintézist végző sejtszervecske a csigában sokáig működőképes, és biztosítja az állat energiaszükségletét. De nem minden, a normális működéshez szükséges fehérje marad meg a zöld színtestben, miután a csigába került. Ezeket idővel pótolni kell. A csiga az alga genetikai anyagának egyes részeit is átveszi, így a lopott színtestek működőképességét biztosító fehérjéket is meg tudja termelni. Így él teljes életet.

SZIGETI ZOLTÁN