A vizek zöldje és színe is a megegyezik a moszatéval, a növény levélszerű telepeihez hasonló hosszú, fogazott úszói vannak, sőt még az orra is fogazott és levélre hasonlít. Nehéz észrevenni és felismerni, hogy nem maga a moszat, hanem egy hal. Együtt mozog az alga telepével, ikráit is erre az „úszó tutajra” rakja, és egész életét itt éli le. A tengeri algák közt találjuk a „leghosszabbak leghosszabbikát”, a Macrocystis (ejtsd: makrocisztisz) nevű, óriás méretű barnamoszatot, aminek hosszúsága 60 és 200 méter között változhat. A legmagasabb szárazföldi növénynél, a mamutfenyőnél is jóval nagyobb, mivel az csak körülbelül 120 méteres. Kisebb rokona a Nereocystis (ejtsd: nereocisztisz), ami a partokhoz viszonylag közel szinte moszaterdőt képez, és számos hal és gerinctelen állat, tengeri sün, tengeri csillag, illetve csigák és rákok számára nyújt menedéket. Szívesen járnak oda a tengeri vidrák is pihenni és a meghúzódó kisebb állatokra vadászni. Algák szép számmal vannak az édesvizekben is. Hallhattad hírét, hogy a tavakon, így a Balatonon is meleg
Az óceánokban a legnagyobb tömegben előforduló növények az algák, más néven moszatok, melyek lehetnek egysejtű parányok, alkothatnak fonalakat, telepeket vagy hasonlíthatnak szárazföldi növényekre is. Lehetnek zöldek, sárgásbarnák vagy vörösek, sőt életük során is megváltoztathatják színüket. Régi korok embereinek, különösen a hajósoknak rejtélyesnek tűntek. Szájról szájra szálltak a történetek, hogy nagy vitorláshajók belegabalyodtak az algák vastag, végeláthatatlan fonadékába. Különösen a Sargasso-tengeren (ejtsd: szargasszó) – az Észak-Atlantióceánban, három nagy áramlat által körülvett területen – hajózók meséltek ilyen rémtörténeteket. A Sargassum nevű barnamoszat a tenger felszínén és ahhoz közel vastag rétegben úszik, és tényleg nagyon sűrű lehet. Az úszást, a lebegést gázzal töltött, bogyószerű szerkezetei biztosítják. Szövedékében talál menedéket és élelmet a sargasso hal, aminek alakja
14
