Medikus Lap 2013 Április-Május by Medikus Lap

Cranium COPY

Fénymásolás - nyomtatás - írószer A II-es és III-as kollégiumban és az ET-ben 7 Ft/oldal

Címlapfoto: Lőrincz Gergely Bár a megszokottnál valamivel hosszabb szünet után, újra kezedben tarthatod a legújabb Medikus Lapot, mely ezúttal egy bővített kiadás. Az április-májusi szám lapjain ezúttal is számos, változatos témájú beszámolót olvashatsz. De talán még az elmúlt időszak eseményeinél is többet tudhatsz meg az OEC oktatóiról, a Medikus Hét fellépőiről és az egyetem ismeretlen ismerőseiről, hiszen folytatódik NormálFlóra rovatunk is. Ez alkalommal Éva nénivel beszélgettünk, aki a Klinika Klubot varázsolja számunkra tisztává hétrőlhétre. Persze ezúttal is jelentkezik szinte minden állandó rovatunk is, így bőven akad olvasnivaló, ha egy kis felüdülüsre vágysz a könyvek és jegyzetek bújása közben. Sikeres vizsgaidőszakot és élményekben gazdag nyarat kívánok! Jövőre találkozunk! A főszerkesztő

16 Tanár is volt diák... - Prof. Dr. Antal Miklós 19 Sántha Kálmán Szakkollégium 20 Tanár is volt diák... - Prof. Dr. Paragh György 22 Kicsengettek! 24 Beszámoló - Orvosok és nyelvészek találkája 26 AIESEC-HuMSIRC 28 Az ország élén, nem csak a gyógyításban 29 Civil - Mi is az a civil? Mire jó a civil szervezet? 30 NormálFlóra - Éva néni 31 Nem vagyok idevaló 32 Zöld - Hihetetlen, de igaz! 34 Kult - Versek 36 Krimi - Vagy nem lenni? 40 Meghökkentő mesék - Ész-lelés 43 Irodalmi igényesség 44 Novella - Naptalan Kelet 46 Pszichó - A megbetegítő érzelemmolekulák 48 Life-ups 49 Plájk - Két pasi meg egy kicsi 50 Interjú - Majka & Curtis 51 Filmajánló - Donnie Darko 52 Lemezajánló 54 Gasztro; Huan Hoang Tran’s Easy Recepies 55 A fun rovat

Medikus Lap

VIII. évfolyam, 7. szám A DEOEC hallgatóinak hivatalos, ingyenes kiadványa

Felelős kiadó és főszerkesztő: Piller Róza Szerkesztők: Dr. Horváth Krisztián Senior szerkesztő: Dr. Lánczi Levente, Tóth Máté, Kovács Kázmér Olvasószerkesztő: Bálint Adriána Cikkírók: Baji Gál Fanni, Barkász Heléna, Barta Barbara, Diszházi Gyula, Dr. Horváth Krisztián, Kalas Nándor, Katonai Zoltán Zsolt, Kelemen Viktor, Kolumbár Réka, Lábszki Tamás, Magyar Helga Babett, Nagy Alexandra, Nagy Gabriella, Oláh Dóra, Outcast, Pálmai Zsolt Ágoston, Pauliczky Balász, Plásztán László, Szabadi László, Szabó Levente, Szerdahelyi Bence, Dr. Tajti Gábor, Tóth Péter, Huan Hoang Tran, Uray Zoltán Mustafa Zubairu Fotó: Lőrincz Gergely Illusztrátor: Gyarmati Éva Nyomdai munkálatok: Főnix Nyomda, Debrecen Megjelenés: négyhetente, szemeszterenként négyszer, alkalmanként 1000 példányban

www.deoechok.hu medikuslap@gmail.com

tartalom

04 Aktuális - Hírek a nagyvilágból 09 Beszámoló - Zenélő DEOEC dolgozók és hallgatók koncert 10 Beszámoló - Debreceni képalkotók kirándulása 11 Kötelezők röviden - Zákány Róza 12 Beszámoló - HURO 13 Beszámoló - OTDK 14 Beszámoló - Most és Mindörökké 15 Tandem óra/Tandem class

Címlap: Piller Róza

Továbbra is várjuk a lappal kapcsolatos kritikákat, észrevételeket és tanácsokat a medikuslap@gmail.com e-mail címen, a Medikus Lap facebook oldalán, vagy keressetek minket személyesen a Markusovszky Lajos Kollégium III. Kollégiumban, a HÖK irodában! A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza! Bármilyen utóközlés csak a szerkesztőség belegyezésével lehetséges! Minden jog fenntartva. © 2013 Postacím: Medikus Lap, DEOEC HÖK iroda, III. Kollégium 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond körút 22. E-mail: medikuslap@gmail.com Telefon: 30/5070407 Az

újság

elérhető

http://deoechok.hu/kozelet/

medikus-lap oldalon vagy a facebookon

Aktuális Átláthatóak lesznek a szerveink? Szervek átláthatóvá tételére alkalmas technológiát dolgoztak

kapcsolatokat. Az új eljárás nemcsak sértetlenül hagyja a szemlére

ki amerikai tudósok: a módszer segítségével akár molekuláris szintű

kijelölt szervet, hanem lehetővé teszi annak különböző felbontású,

képet tudnak alkotni a vizsgált szervek belső szerkezetéről. Az új,

igen széles skálán mozgó megfigyelését. A CLARITY lényege,

angol rövidítéssel találóan CLARITY-nek (átlátszóság) nevezett

hogy a vizsgált szervbe vegyületeket juttatnak, amelyek hatására

eljárással a kutatók részletes felvételt készítettek egy egér agyának

a szövet szerkezete hálózatszerűen láthatóvá válik, kivéve a

idegrendszeri huzalozásáról anélkül, hogy behatoltak volna a

sejteket körülvevő zsírszövetet, amelyet virtuálisan eltávolítanak:

koponyába. ”Ép szervek tanulmányozása úgy, hogy egyszerre

a képen láthatatlan marad. A technológia gyakorlatilag áttetszővé

láthatjuk a finom, molekuláris felbontású részleteket és a teljes,

teszi a szervet, amelyet minden oldalról szemügyre lehet venni.

egész képet. Ez már egy ideje kiemelt, de megvalósulatlan cél a

Az egyes szervrészek színesre festésére molekuláris markerek is

biológia területén: a CLARITY-nek köszönhetően azonban most

alkalmazhatók.

közelebb kerültünk az eléréséhez” – mondta Karl Deisseroth, a

A Deisseroth által vezetett csoport tagjai a módszer

kutatást végző Stanfordi Egyetem

alkalmazásával olyan képet készítettek a kísérleti egér agyáról,

biomérnök-pszichológusa.

amelyen nemcsak a nagy távolságú idegsejti kapcsolatokat,

Hagyományosan

hanem a helyi kapcsolási köröket is szemügyre vehették, mi

agy és a hozzá hasonló

több, a sejti és molekuláris részleteket tanulmányozhatták. Az

szervek belsejéről úgy

eljárást ugyancsak kipróbálták zebrahalak, illetve emberi agyak

alkotnak

hogy

posztmortem vizsgálatánál. Winfried Denk, a német Max Planck

szeletekre

Intézet kutatója jelentős előrelépésnek nevezte az új képalkotási

vágják azokat, a módszer

technológiát, mivel az lehetővé teszi majd az egészséges, illetve

képet,

vékony

azonban megsemmisíti a

beteg agy működésének mélyebb megértését.

sejtek közötti nagy távolságú

[MTI/Nature]

Jelentősen csökkenti a vérnyomást egy pohár céklalé! Tíz higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást egy pohárnyi - két és fél deciliternyi – céklalé; jelentették be brit orvosok. (9 higanymillimétertől számít egy gyógyszer hatásos vérnyomáscsökkentőnek.) A bartsi és londoni egyetemek orvosai olyan alanyokon tesztelték a cékla hatását, akiknek magas a vérnyomásuk. Az adatok szerint a zöldség leve órákra lejjebb viszi a vérnyomást, sőt, még másnap is jelentkezik hatása. Mindez a benne lévő nitrátnak köszönhető. „Meglepődtünk, hogy milyen kevés nitrát elég ilyen jelentős hatáshoz” – idézte a BBC a vizsgálat egyik orvosát, Amrita Ahluwaliát. A céklalevet ivók meglepődésének megelőzése végett hozzátette, hogy a vizelet rózsaszínűre színeződhet. A nitrát a talajban fordul elő, a zöldségek a gyökérzetük révén szívják magukba, hogy jobban növekedhessenek. [MTI]

Medikus Lap

Összeállította: Pálmai Zsolt Ágoston

A japán mazsolafa-kivonat semlegesíti a részegséget Kínai kutatók egy olyan természetes anyagot találtak, ami

Végül, úgy tűnik a DHM

józanul tart, függetlenül attól, mennyit ittunk, ráadásul semlegesíti

visszatartja

a másnaposságot és segíthet a függőkön is. Patkányokon már

működik, nemsokára embereken is tesztelik. Az alkoholizmus

tesztben

édesített

hatalmas, globális probléma, a WHO adatai szerint évi 2,5 millió

alkohol

vagy

áldozattal. A japán mazsolafa (Hovenia dulcis) kínai fajtájának

é d e s í t e t t

kivonata lehet a válasz kulcsa, a fa kivonatát Kínában már ötszáz

víz

éve használják a másnaposság gyógyítására. Most a dihidro-

választhattak.

myricetin (DHM) nevű összetevő részegségblokkolónak bizonyult

több, ittas patkányokon elvégzett kísérletben is. Megakadályozza

hónapos kísérlet

az agyra kifejtett bódító hatást, bármennyi alkohol is van a vérben.

alatt

A DHM csökkenti a részegség mértékét, és erőteljesen mérsékli a

hozzászoktatták

másnaposság tüneteit. Idővel csökkenti az alkohol iránti vágyat is.

Liang először letesztelte, hogy a DHM hasznos-e a túl sok ivás

patkányokat:

ivástól egy

közül három a

állatokat

alkoholhoz,

egyre

jobban emelték az adagokat,

okozta ügyetlenség és a koordinációhiány ellen. Megmérte, hogy

mígnem

mennyi ideig tartott a szerrel kezelt patkányoknak, hogy magukra

patkányok azonban, akik ezután DHM-t kaptak, csak negyedét

függők

lettek.

Azok

találjanak, miután a hátukra fordították őket egy V-alakú ketrecben.

itták annak, amit a többiek, sőt 7 hét alatt teljesen normalizálódott

Miután beoltotta a rágcsálókat az arányaiban embernél 2 óra alatt

a viselkedésük. A DHM minden előnye elveszett viszont, amikor

15-20 sör elfogyasztásának megfelelő alkohollal, a patkányoknak

Liang a flumazenil nevű anyagot is beadta az állatoknak. Ez blokkolja

átlagosan hetven percbe telt, hogy helyrehozzák magukat. Amikor

a GABA nevű, az agyban található ingerületátvivő receptorokat.

ugyanehhez a mennyiséghez hozzáadott a patkány súlyával

Liang szerint ez azt jelenti, hogy a DHM megakadályozza, hogy

arányosan kilogrammonként egy milligramm DHM-t, az állatok

az alkohol az agyra is kifejtse hatását. Ez megmagyarázza, miért

öt perc alatt magukhoz tértek. A DHM hatását labirintusokban is

maradnak józanok a patkányok akkor is, ha rendkívül magas a

kimutatta: a részeg patkányok eltévedtek, míg azok, akik kaptak a

véralkoholszintjük.

szerből, normálisan viselkedtek a folyosókon.

[Index]

Alvás közben is fejleszthető a memória? Bizonyos típusú hangokkal történő stimuláció

egyszerűségében

rejlik.

megközelítés

fejlesztheti a memóriát alvás közben - olvasható egy

egyszerre praktikus és etikus például az elektromos

friss német tanulmányban. Az alvás során mérhető

stimulációhoz viszonyítva. Ráadásul kézenfekvő

lassú rezgésű agyhullám-aktivitásnak kulcsszerepe

eszközt ad a szakemberek kezébe az alvásritmus

van az emlékek megőrzésében. A kutatás alapján

kiegyensúlyozására” - mondta Dr. Jan Born, a

kijelenthető, hogy az oszcilláció ritmusára

Tübingeni Egyetem szakértője. Dr. Born és kollégái

szinkronizált hangok lejátszása erősíti a

11 pácienst vizsgáltak meg alvás közben, méghozzá

rezgést és fejleszti a memóriát. A kutatók

különböző éjszakákon. A stimuláló hangok hatására

szerint eredményeik könnyű és nem-

a résztvevők jobban emlékeztek az előző este

invazív módot kínálnak a memória

megtanult szó-asszociációkra. Az agyhullámokkal

javítására. ”A az auditív

nem szinkron hangok azonban nem fejlesztették módszer alacsony inger

szépsége

a memóriát. A kutatók elmondása szerint a

erősségű

hangstimuláció az alvás minőségét is javíthatja.

előállításának

[Betegszoba.hu]

The starry mirror of your soul An Austrian man was diagnosed with star-shaped cataracts 9 months after he hit his eyes. The New England Journal of Medicine was the first to report this strange occurring. According to them, the 55-year-old man went to a doctor because he felt pain in his eyes, and that was the moment the doctors discovered his strangely formed cataracts. It is common that after an eye injury a cataract forms, but this kind of shape is rare – said the New York Rangers hockey team’s oculist to the Livescience.com. A cataract is a graying of our crystalline lense, and it can lead to a painless loss of sight. It especially shows up in the elderly years, but it also can appear as an outcome of some radioactive or RTG radiating. Usually cataracts are blurred, white or yellow coloured, cloudlike formations, so this latest finding is uncommon. The man was treated with a facoemulzificational procedure, which means that the cataracts were crushed by a vibrating ultrasonic device and the pieces were sipped out by vacuum. After that the doctors removed the eye-lens and replaced them with IOL. This is an everyday procedure in the USA, as 2 million cataract operations are performed every year. [Origo]

Our sweetest dreams The chocolate itself – if consumed moderately - is

In 1907 Percival Pickering were

considered as a healthy sweets, and its attractiveness can

the one who came up

even get to higher levels because specialists of food industry

with a new idea

experiment with mixing fruit juice into chocolate, making it

not

less sugary and fatty.

lecithin as an

add

The American Chemical Society introduced this new the fruit juice can substitute 50% of the fatty acids and it

emulsificator

appears as microbubbles, so the chocolate will not lose its

but to stabilise

outer solidity and it will also melt in the mouth when eaten.

the

However the chocolate is still a divisive delicacy, because its

with solid particles.

antioxidants and flavonoids are necessary for our body, but

This idea was the

the fat and carbohydrate it consists can threaten our health.

base of this new fruity

The technology works with every kind of chocolate,

sweetness,

which

can

and the first ”prototypes” were made with apple, orange and

revolutinarize the chocolate

blueberry juice. It is a strange combination, but the juice itself

industry.

is not so dominant because it disperses in the chocolate.

emulsion

Medikus Lap

[Origo]

Translated by Nándor Kalas

technique in their latest meeting. The main thing is that

Enemies of our heart American scientists found direct correlation between the

One of the researchers,

extended risk of having heart diseases and a compound called

Dr.

carnitin. Carnitin can be found in red meat and energy drinks and

explained to the Wall

in some dietary supplements.

Street

There are two reasons why the connection wasn’t discovered

Stanley

Hazen

Journal

that

for this lethal outcome

before. The first is that carnitin is not a useless molecule, it is

cholesterol is also necessary

necessary for the development of our muscles. On the other

but

hand not the carnitin itself is the main threat but a molecule called

N-oxide can change its working

trimethylamine-N-oxide. The problem is that this molecule is

process. However, there is no

produced from carnitin with the help of bacteria that can be found

solution yet, but who knows, maybe

in the human body. The big quantity of carnitin in our body can

one day we will be allowed to enjoy our steak without anxiety.

the

trimethylamine-

lead to the occlusion of blood vessels and to heart attack.

[Nature Medicine]

A fizikai fájdalomérzet nyomot hagyhat az agyban? A világon első alkalommal sikerült bebizonyítani, hogy a

a teszt nem arra való, hogy ellenőrizzük, hogy a páciens igazat

fizikai fájdalomérzet nyomot hagyhat az agyban, és ez a jel egy

mond-e a fájdalom mértékével kapcsolatban, mi nem egy fájdalom

speciális MRI szkennerrel érzékelhető. A kutatók ráadásul

hazugságvizsgálót alkottunk meg. Hinnünk kell az embereknek, ha

képesek megkülönböztetni a fizikai és az érzelmi fájdalmat. A

fájdalmat éreznek” - nyilatkozta Tor Wager, a Coloradói Egyetem

kutatás során az egészséges emberi szervezetben megjelenő

pszichológia és neurológia docense. Bizonyos esetekben

rövidtávú fájdalom hatásait vizsgálták, de a kutatók

valóban hasznos lehet ez a módszer. Előfordulhat

bíznak benne, hogy az eredmények segíthetnek

olyan szituáció, hogy a páciens nem képes

a későbbiekben a komplexebb betegségek,

hatékonyan beszámolni a fájdalomérzetéről,

mint például a súlyos, krónikus fejfájás, vagy

például

akár a fibromyalgia jobb megismerésében. Mikor

kísérlet

keretében

stroke-ot

követően.

”Meglepő

módon a fájdalomérzethez társuló agyi

jelzés meglehetősen egyedi volt” - tette

114 egészséges résztvevőt fájdalmas

hozzá Wager. Az egyik kísérletsorozatban

hőhatásnak tették ki, a funkcionális

például a fizikai fájdalom helyett az érzelmi

MRI (fMRI) segítségével egyértelműen

fájdalmat vizsgálták oly módon, hogy volt

látni

lehetett

folyamatokat.

agyban

Ennek

lejátszódó

szerelmükről készült képeket mutattak

úgynevezett

olyan résztvevőknek, akik nemrég szakítottak

”neurológiai aláírásnak”, vagy idegi jelzésnek

a párjukkal. Az emocionális fájdalom jele

alapján a kutatók több mint 90 százalékos pontossággal meg tudták határozni egy 1-től 10-ig terjedő skálán a résztvevők szubjektív fájdalomérzetét, ráadásul

ugyanott jelentkezett, ahol a fizikai fájdalomérzet, de

mégis

határozottan

megkülönböztethető

volt

egymástól a két jelzés, magyarázta a kutató.

egyértelműen meg lehet különböztetni az erős fizikai fájdalomérzet jeleit az emocionális fájdalomtól. ”Fontos hangsúlyozni, hogy ez

[Betegszoba.hu/ New England Journal of Medicine]

Feltérképezték a telomeráz enzim 3D-struktúráját A világon első alkalommal sikerült bebizonyítani, hogy a fizikai

Feleslegessé teheti az olvasószemüveget az új éjszakai kontaktlencse?

fájdalomérzet nyomot hagyhat az agyban, és ez a jel egy speciális MRI

A legújabb fejlesztésű éjszakai kontaktlencse úgy működik,

szkennerrel érzékelhető. A kutatók ráadásul képesek megkülönböztetni

hogy folyamatosan enyhe nyomást gyakorol a szaruhártyára,

a fizikai és az érzelmi fájdalmat. A kutatás során az egészséges emberi

ezzel visszaformálja az eredeti alakjára, ennek következtében

szervezetben megjelenő rövidtávú fájdalom hatásait vizsgálták, de a

pedig javul a nappali látás. Az éjszakai kontaktlencsét a

kutatók bíznak benne, hogy az eredmények segíthetnek a későbbiekben

rövidlátók már korábban is használhatták, de ezentúl már

a komplexebb betegségek, mint például a súlyos, krónikus fejfájás, vagy

a korral járó látásgyengülés javítására is alkalmazható lesz

akár a fibromyalgia jobb megismerésében.

a speciális lencse. A technika hasonlóan működik, mint

Mikor a kísérlet keretében a 114 egészséges résztvevőt

a fogszabályzóknál, tehát gyakorlatilag a folyamatos,

fájdalmas hőhatásnak tették ki, a funkcionális MRI (fMRI) segítségével

gyenge nyomás átalakítja a szem formáját, ezzel

egyértelműen látni lehetett az agyban lejátszódó folyamatokat. Ennek

elősegítve az éleslátás visszatérését szemüveg,

az úgynevezett ”neurológiai aláírásnak”, vagy idegi jelzésnek alapján a

vagy műtéti beavatkozás nélkül. Mivel a

kutatók több mint 90 százalékos pontossággal meg tudták határozni

szemkorrigáló kontaktlencsét csak éjszaka

egy 1-től 10-ig terjedő skálán a résztvevők szubjektív fájdalomérzetét,

kell viselni, és a korrekció kihat a nappali

ráadásul egyértelműen meg lehet különböztetni az erős fizikai

látásunkra, így feleslegessé válhatnak

fájdalomérzet jeleit az emocionális fájdalomtól. ”Fontos hangsúlyozni,

a nappali olvasószemüvegek, ráadásul

hogy ez a teszt nem arra való, hogy ellenőrizzük, hogy a páciens igazat

mivel nappal nem kell viselni a lencsét, a

mond-e a fájdalom mértékével kapcsolatban, mi nem egy fájdalom

szem oxigénellátása is megfelelő marad.

hazugságvizsgálót alkottunk meg. Hinnünk kell az embereknek, ha

”Az

úgynevezett

idegen

pszichológia és neurológia docense. Bizonyos esetekben valóban

középkorú embernél jelentkezik előbb vagy

hasznos lehet ez a módszer. Előfordulhat olyan szituáció, hogy a

utóbb, aminek következtében az embereknek

páciens nem képes hatékonyan beszámolni a fájdalomérzetéről,

távolabb kell tartaniuk szemüktől a könyvet, ha élesen

például stroke-ot követően. ”Meglepő módon a fájdalomérzethez

szeretnék látni” - magyarázták a kutatók. ”Emiatt hord az

társuló agyi jelzés meglehetősen egyedi volt” - tette hozzá Wager.

idősebb emberek többsége olvasó-, vagy bifokális szemüveget.

Az egyik kísérletsorozatban például a fizikai fájdalom

Az öregszeműség azért alakulhat ki, mert a szaruhártya,

helyett az érzelmi fájdalmat vizsgálták

a szem elülső, fényáteresztő része egy idő után elveszíti a

oly módon, hogy volt szerelmükről

rugalmasságát.” A rövidlátás oka, hogy a távoli tárgyakról

készült képeket mutattak olyan

jövő fénysugarak nem az ideghártya sárgafoltján, azaz nem

résztvevőknek,

akik

nemrég

szóval

öregszeműség,

fájdalmat éreznek” - nyilatkozta Tor Wager, a Coloradói Egyetem

preszbiópia

legtöbb

a legélesebb látás helyén, hanem az előtt, az üvegtestben

párjukkal.

egyesülnek. Az új technika lényege, hogy egy, a személyre

fájdalom

jele

tervezett és éjszaka viselt kemény kontaktlencse a szaruhártya

ugyanott jelentkezett, ahol

görbületét megváltoztatja. Reggel a lencse eltávolítása után

fájdalomérzet,

szaruhártya laposabb marad, így szemüveg nélkül is jól lát

határozottan

a páciens, mondta Dr. Paul Gifford, az ausztráliai Új-Dél-

szakítottak

emocionális

fizikai mégis

volt

Walesi Egyetem munkatársa. A kutatások azt igazolták, hogy

egymástól a két jelzés, magyarázta a

a szaruhártya újraformázása csak ideiglenes hatású, idővel

megkülönböztethető

fokozatosan visszatér a görbület eldeformálódása, ezért van

kutató. [mRNS.hu]

szükség a lencsék éjszakai viselésére. [Betegszoba.hu]

Medikus Lap

Beszámoló Zenélő DE OEC dolgozók és hallgatók koncert 2013. március 10-én Dr. Paragh György Centrumelnök Úr kezdeményezésére hagyományteremtő szándékkal került megrendezésre első alkalommal a Zenélő DE OEC dolgozók és hallgatók koncertje a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Liszt Ferenc termében. A koncert szervezője, Dr. Oláh Éva professzor asszony köszöntőjéből megtudhattuk: a koncert egyik célja az, hogy az Orvos- és Egészségtudományi Centrum hallgatói és dolgozói megmutathassák zenei tehetségüket, illetve hogy a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma is bekapcsolódjon rendezvényeivel a Magyar Orvosmuzsikusok Közhasznú Egyesületének vérkeringésébe. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Kósáné dr. Kertai Daisy Sonja, a Magyarországi Orvosmuzsikusok Közhasznú Egyesületének elnöke. A koncert hangulatát családiassá tette, hogy Professzor Asszony, mielőtt felcsendültek volna a hegedű, a fuvola, a zongora hangjai, bemutatta a fellépőket, akik mindannyian tehetséges, képzett és tapasztalt előadók. Műfajok változatosságában gyönyörködhettünk a concertótól kezdve a keringőn át a jazz-ig. Különleges élmény volt két operarészletet hallani. Lakatos Gergely Giuseppe Verdi Don Carlos című operájából adta elő Posa áriáját, míg Dr. Nagy Dániel ugyanennek a szerzőnek A trubadúr című operájából énekelte Ferrando áriáját. A dolgozók közül Dr. Dávid Judit (DE OEC Tüdőgyógyászati Klinika) hegedűn, míg Dr. Koncz András (DE OEC Tüdőgyógyászati Klinika) és

Dr. Altorjay István (DE OEC Belgyógyászati Intézet) zongorán játszottak. Az Általános Orvostudományi Kar öt hallgatója is fellépett. Tisza Katalin egy Quantz-, Kovács Nóra pedig egy Khachaturian - darabot adott elő fuvolán. Jablonkai Balázs és Üveges Áron zongorajátékukkal ajándékozták meg a közönséget. Áron közreműködött Katonai Zoltán énekes számában is. A Fogorvostudományi Kart Szeleczki Edina (IV. évfolyam) fuvolista, a Gyógyszerésztudományi Kart pedig Simon Norbert I. éves gyógyszerész hallgató, zongorista, a 2012. december 6-án megrendezett OEC-s tehetségkutató I. helyezettje képviselte. A koncertet a MediChoir, a DE OEC Medikus Kamarakórusának fellépése zárta Nagy Máté (Népegészségügyi Kar) vezetésével. A XLII. genfi zsoltár előtt Balla Gábor orvostanhallgató felolvasott egy felemelő történetet, amely szép bizonyságtétel arról: mekkora erőt meríthet orvos és beteg abból, hogy az Úr kezébe helyezik életüket. Úgy gondolom, mindnyájan maradandó élményekkel lettünk gazdagabbak ezen a csodálatos estén. Büszkék lehetünk oktatóinkra és hallgatótársainkra, akik magas szintű szakmai tevékenységük, illetve szorgalmasan folytatott tanulmányaik mellett egyben kiváló zenészek is. Oláh Dóra

B eszámoló

Debreceni Képalkotók kirándulása

ECR 2013 hallgatói szemmel

Mindig is szerettem kirándulni. Immár felnőttként ezen kirándulások témája jelentősen megváltozott, hisz már nem csak egy adott hely nevezetességeinek a felfedezése a cél, akár idegen nyelven zajló komoly szakmai programok megvalósulása is. A Debreceni Egyetem Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék TDK-s, illetve a képalkotás iránt érdeklődő és elkötelezett hallgatóiként a Balassi Intézet által kezelt Campus Hungary ösztöndíjra pályáztunk és nyertünk is el egy csoportos szakmai tanulmányút támogatást.

DAY 1

DAY 2

A reggeli indulást követően a látogatás első állomásául a GE Healthcare budaörsi kelet-középeurópai regionális értékesítési és szerviz központjába érkeztünk meg. Itt betekintést nyerhettünk a GE termékfelújító tevékenységébe (mely magába foglalta mind a CT, MR, UH, fluoroszkópiás és mammográfiás készülékeiket is), valamint bemutatták a cég szoftveres oldalát is: ki és mit tervez, hogyan és miért, s új képrekonstrukciós eljárásoknak is szemtanúi lehettünk egy szívélyes ebédmeghívás alatt pedig kötetlenül ismerkedhettünk az üzemmel és mérnökeivel. Csak néhány napos búcsút vettünk a GE-től - az ECR-on felállításra került standjuk

Az egész napos intenzív program során a Wiener Neustadt-i egyetem számunkra szervezett nyílt napján vettünk részt, ahol az általános tájékoztató után egy ebéd meghívással is megleptek minket. Az egyetem onnan is ismert lehet hazai képalkotó körökben, hogy régióban itt lehetséges nemzetközi radiográfus mesterképzésben résztvenni “blended learning” formájában. Ebéd után az egyetem gyakorlati helységeiben tettünk villámlátogatást, melynek részeként a MedAustron ionterápiás (onkoradiológiai) központba is bementünk, mely az intézmény profiljának megfelelő magyar és osztrák daganatos betegek ellátását egyaránt el kívánja látni, majd 2015-től. Ez a hely egyaránt fog részecskesugár-terápiás sugárkezelő helyként funkcionálni és kutatási célokat szolgálni, melyet a MedAustron-Research a tervek szerint interdiszciplináris, illetve régiók határain átívelő osztrák kutatási és terápiás központként fog működtetni, s mint ilyen, munkáját a daganatos betegek ionterápiás kezelésének, eme új terápiás forma kutatásának és továbbfejlesztésének, valamint az ion- és a protonsugárzásra irányuló nemklinikai kutatásoknak szenteli. A nap befejezése gyanánt az egyetemen nyílt előadásokat hallgattunk Bécsből érkezett vendégelőadóktól paleoradiológiai, állatkísérleti és sugárfizikai témákban.

meglátogatásáig. Következő megállónk Kapuvár volt, mert a Hanság fővárosa otthona egy magán Röntgenmúzeumnak, mely Boross János röntgenasszisztens úr szakmai iránti elkötelezettsége és gyűjtőszenvedélye révén jöhetett létre. Itt rendkívül kedves fogadtatásban volt részünk, felfrissíthettük ismereteinket a Magyar Radiológia történelméből, valamint pár érdekességet is meghallgattunk, melyek közül az egyiket videóinterjú formájában is rögzítettük. GPS koordinátának ezután Wiener Neustadt (azaz Bécsújhely) városát adtuk meg, ahol a tanulmányi utunk második napját töltöttük.

Medikus Lap

DAY 3 Reggel kis csapatunk összepakolt és búcsút intett Wiener Neustadt városának és tempós utazásba kezdett Bécs felé. Bécsben rögtön a konferencia helyéül szolgáló Vienna International Center felé vettük az irányt, így egyenlőre a város nevezetességei közül párat még csak a busz ablakai mögül tekintettünk meg. A konferencián különböző szekciók tárháza várta az érdeklődőket, melyek például a következők voltak a teljesség igénye nélkül: tudományos szekciók (melyek magukba foglalták a legújabb kutatási eredményeket), refresher kurzus (mely a már elsajátított tudásanyag felfrissítését tűzte ki céljául, az ismétlés a tudás anyja elv alapján), mini kurzusok (melyek több egymás utáni előadássorozat keretében jár körül előre meghatározott témát) és végezetül a hallgatói szekciók (ahol hallgatók tartanak előadásokat előre

behatárolt kategóriákban, melyben idén is részt vett egy OEC-es hallgató: Demeter Zsanett). Mindenki ízlése és érdeklődése fejében azt a szekciót hallgatta természetesen, amely őt érdekelte, mindezek mellett természetesen a hallgatói szekciókon is részt vettünk, Zsanettot is buzdítva. A hallgatói szekciók után a szekciót vezető Prof. dr hab. Małgorzata Szczerbo Trojanowska-val és Robert Grünkranzcal - aki a hallgatói szekciók egyik fő lebonyolítója -, interjút készítettünk.

DAY 4 A nap délelőttjét (számunkra kevésbé érdekes ECR szekciók fejében) pár hallgatótársam társaságában egy gyors bécsi körúttal töltöttem, melynek keretében többek közt megtekintettük a Bécsi Állami Operaházat, valamint a Stephans-dómot és elfogyasztottunk a Hotel Sacher-ban egy kuriózumnak számító Sacher-tortát is. Ezek után a tudománynak szenteltük a délutánunk további részét és szekciókat hallgattunk meg, valamint az ECR részeként ott lévő Expo-n néztünk szét, hogy hol is tart éppen a radiológia, mik a legfrissebb eladósorba került termékek.

DAY 5 Reggel lélekben már búcsúzkodtunk Bécstől, magunkba szippantva a szállás hangulatát, majd számunkra kezdetét vette a zárónap az ECR-on idén. Az utolsó szekciókat hallgatva információval átitatva indultunk hatafelé a nap derekán.

Összességében egy nagyon jó és tanulságos tanulmányi kirándulást tudhatunk a hátunk mögött, mely minden tekintetben az érdekünket szolgálta, hisz mind a tudományos kíváncsiságunkat csillapította, mind kultúrálisan is sokat adott át nekünk. Köszönettel tartozok mindenkinek, aki miatt részt vehettem ebben és ha lehetőség adatik rá, akkor jövőre ugyanekkor és ugyanígy remélhetőleg irány Bécs, irány az ECR 2014! Plásztán László

Kötelezők röviden

Nevem: Zákány Róza Becenevem: kislányként Babuci (szerencsére ma már csak az Anyukám szólít így néha) Foglalkozás: orvos Fontosabb ismertetőjegyeim: jól fejlett igazságérzet, optimizmus, jellegzetes tónusú, erőteljes hang, harsány kacaj (Módis professzor úr szerint nyerítés...) Kedvenc elfoglaltságaim: túrázás, futás a kutyámmal, olvasás, tudásgyarapítás Kedvenc zenekaraim: Londoni Filharmónikusok, amikor Mozartot játszanak, Pink Floyd, Enigma, Madredeus, Al Di Meola Kedvenc könyveim: Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (kb. 3-4 évente újra olvasom); Spiró György: Fogság; Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes történetei Kedvenc filmjeim: A titkok kertje; Bor, mámor, Provence; Felhőatlasz; Bakancslista Amiben profi vagyok: főzés, gyereknevelés, szervezés Amit nem szeretek: adminisztráció Amivel leginkább fel tudnak bosszantani: önkény, erőszak, álszentség, törtetés Amitől a legjobban félek: elbutulás,

tehetetlenség A legjobb dolog a világon: szabadság Három dolog, ami nélkül nem tudnék élni: napfény, döntési szabadság, tisztálkodási lehetőség Három dolog, ami nélkül tudnék élni: városi lét, ékszerek, fehér kenyér Akivel szívesen találkoznék: Szentgyörgyi Albert A legbecsesebb tulajdonom: a józan eszem és az egészségem Eddigi legszebb emlékem az OEC-ről: a PhD védésem Legfontosabb vágyam: egészséges, hosszú élet a szeretteimnek Életcélom: úgy élni, hogy halálom előtt ne kelljen arra gondolnom, hogy ezt jól elbaltáztam... Szabadi László

BESZÁMOLÓ MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013

“Két ország, egy cél, közös siker!”

A Magyarország-Románia Határon átnyúló program a két ország határmentén 2007-2013 programozási időszakban, közös pénzügyi és intézményrendszer keretein belül kerül megvalósításra.

Két meghatározó prioritása a programnak: az együttműködő területek közös fejlesztése, valamint a határmenti társadalmi és gazdasági kohézió erősítése. Fontos közelebb hozni a határmentén élő embereket, és bevonni a fejlesztésbe a közösségeket és gazdasági szereplőket egyaránt. Márciusban a szerkesztőség két sajtótájékoztatóra is ellátogatott, amelyen a partnerek a már elért sikerekről és a jövőbeli tervekről számoltak be. Mindkét HURO projektben fontos szerepet játszik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma. Az egységes határon átívelő magas szintű sebészeti ellátás fejlesztésének érdekében induló projekt vezető partnere Nagyvárad városi önkormányzata, megvalósítási helye pedig a Nagyváradi Megyei Kórház. Centrumunk munkatársaival karöltve elemzik a Bihar-HajdúBihar régió egészségügyi ellátását, infrastruktúráját és hiányosságait, valamint felmérik a lakosság igényeit is. Nyilvános konzultációkat fognak tartani, mint Nagyváradon, mint Debrecenben, majd eredményeiket egy közös tanulmányban foglalják majd össze. Ezen kívül közös továbbképzéseket indítanak számos témában: Egészségügyi rendszer menedzsment, Egészségpolitika az Európai Unióban, Közös protokollok kidolgozása a sebészetre és egyéb egészségügyi területekre vonatkozóan, stb. A projekt eredményeként a Nagyváradi Megyei Sűrgősségi Kórházban számos beruházás megvalósulhat, a Debreceni Orvos és Egészségtudományi Centrum pedig neuronavigációs rendszert vezet be. Prof. Dr. Bognár László ismertette a projekt ezen részét, miszerint fontos, hogy Debrecen újra az idegsebészet térképének középpontjába kerüljön, ezért lényeges bevezetni ezt a „Navigátor” rendszert. A képalkotó diagnosztika dinamikus fejlődése lehetővé teszi, hogy vele együtt fejlődjön az idegsebészet is. A projekt három évvel ezelőtt indult, azóta nyolc műtő felújítására került sor. 2014-ben pedig zárul, addig is még számos eszköz és engedély beszerzése a cél.

Medikus Lap

A másik projekt, mely talán jobban is érinti a centrumunkat, a daganatok IMRT alapú sugárkezelésének fejlesztése Bihar-Bihor régióban. Ezt a pályázatot a DEOEC Sugárterápiai Tanszék és a Nagyváradi Orvostudományi Egyetem Onkológiai osztálya közösen nyújtotta be, a sugárterápiás ellátás fejlesztésének érdekében, hogy a határ menti daganatos betegek is európai szintű ellátást kaphassanak. Megvalósítási helye a DEOEC Sugárterápiai Tanszék, mely a 3. lináris gyorsítóval bővül a pályázat keretein belül. Az új, Elekta Synergy gyorsító új bunkert kívánt, mely egy új épület építését vonta maga után. A szerkesztőség látogatást tehetett a bunkerben, ahol a már kész gépet is bemutatták. Nagyváradi szakemberek: orvosok, fizikusok sugárterápiás képzésén túl a határon túli orvostanhallgatók oktatását és az ehhez szükséges kiadványokat is biztosítják. Sor kerül 1200 határon túli, és 2100 hazai beteg ingyenes (!) sugárkezelésére. A beutalás onkoteamek döntése alapján történik. A betegek komplex kezelésére törekednek: a daganatokat szerv-specifikusan sugárkezelik, emellett az egészséges életmód modell elsajátítására törekednek gyógytornászok, dietetikusok és pszichológusok segítségével, így a mellékhatások csökkentésére, illetve teljes kivédésére is. Dr. Szabó Imre, projekt titkár, DEOEC Sugárterápiai Tanszék, elmondta, hogy 2030-ra várhatóan sajnos 75%-ra fog emelkedni a daganatos betegek száma, habár nem egyenletesen, a szegényebb országokban nyilvánvalóan magasabb lesz. Okok közt felsorakoztatható az öregedő társadalom többek közt. Jó hír, hogy a javuló diagnosztikai technikáknak köszönhetően nagyobb szűrés érhető el a daganatosok között, így a betegek növekedő száma mellett a túlélési esély is növekedhet. A HURO projektnek köszönhetően modernizálni tudják a kezelési lehetőségeket, és ami a legfontosabb: nincs várólista. További céljuk az ellátás mellett még, hogy feltárják a daganatok kialakulásának oki tényezőit is. Magyar Helga Babett

Beszámoló

OTDK 2013 Idén Szeged adott otthont a kétévenként megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi szekciójának. A nagy hagyománynak örvendő, április 2-5 között számszerint 31. alkalommal megrendezett esemény nem titkolt célja, hogy a tudományos munkájukban kiemelkedően teljesítő hallgatók megmérettessenek egymással, emellett szakmai alapokon nyugvó kapcsolatokat építsenek, hiszen a jövő tudománya az ő kezükben van. Az idei konferencia nagy újítása, hogy a két évvel ezelőtt elhangzott előadások számához képest közel kétszer annyi munkát hallhatott a tisztelt nagyérdemű. Sokan azt gondolhatják, hogy ez kivitelezhetetlen a minőség csökkenése nélkül, de a szervezők és a résztvevők legnagyobb megdöbbenésére a színvonal egy kicsit sem csökkent. A Debreceni egyetem mintegy 85 fős delegációja igen szépen szerepelt, 17 első díjazott, 16 második helyezés 2 harmadik helyezés és 16 különdíj volt a mérlegünk a 66 megrendezett tagozatban. No de tegyük félre a száraz tényeket! A debreceni különítmény kedd reggel vágott neki, hogy bevegye a Napfény Városát. Kora délutáni megérkezésünkkor szomorúan kellett nyugtáznunk, hogy a napfény megszökött, de a szervezők nyitóprogramja kárpótolt minket. A gyors regisztáció után megkezdődött a hivatalos nyitóesemény, melynek keretei között egy kerekasztal beszélgetésen vettünk részt “A tudomány jövője, a jövő tudósai” címmel. Ezt követték az ünnepélyes nyitóbeszédek, majd Bert Sakmann Nobel-díjas kutató színvonalas előadása. A délutáni “beköltözés” után este egy igen színvonalas gálaműsorral leptek meg minket a szervezők, melyen bemutatkozott a Szeged Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes. Az ezt követő állófogadást nehéz lenne szavakba önteni... Az előadások a szerdai és csütörtöki napon zajlottak, párhuzamosan, több helyszínen. A szervezők munkáját dícséri, hogy az előadók nagyon közel voltak egymáshoz, így az érdeklődők könnyedén eljuthattak bármelyik előadásra. Az Egészségtudományi tagozatok előadásai a város egy félreeső részén voltak, ide buszok szállították az előadókat. Természetesen a tengernyi szakmai program mellett bőven jutott idő a kikapcsolódásra és szórakozásra is és hát valljuk be: Szeged elég jó helyszínnek bizonyult ehhez. Ennek ékes bizonyítékául a csütörtöki, szinte már estébe nyúló előadássorozatot követően a szervezők egy záróbulival leptek meg minket a JATE klubban, ami után kissé “fájdalmasra” sikerült a pénteki eredményhirdetés. Zárszóként meghallgattuk a szervezőbizottság értékelését a konferenciáról, majd következett a legizgalmasabb rész, az eredmények ismertetése. Ugyan díjat nem kaphatott minden résztvevő, de mindenki nyertesként távozhatott, hiszen ide eljutni sem kis dolog. Az eredményhirdetést követően a különítmény nagyobb része ismét Debrecen felé vette az irányt, de néhányan Pécs felé indultunt, hogy a Medikus Kupán vezzessük le maradék energiáinkat. De ez már egy másik történet... Dr. Tajti Gábor

Beszámoló

M o s t Mindörökké

és

A májam tompán sajdogál, a fejem enyhén lüktet, az apróbb zúzódásaimba pedig akkor nyilal fájdalom, ha - gyengélkedő mozgáskoordinációmnak hála neki verem valaminek a testem. A hangom utolsó morzsái is rég szertefoszlottak már, mint édes álom a hajnali bömbi-szóra; úgyhogy igyekszem a külvilággal nonverbálisan kommunikálni.

Tünetegyüttesem koránt sem ritka! Rengetegen A legszebb élményt azonban egyértelműen szenvednek ettől a nem is annyira rejtélyes a DOTE szurkolótáborának végetnemérő, kórtól, számtalan sorstársamba botlo m bele sötétkék tengere nyújtotta. Egész útközben, ahogy földi maradványaim at próbálom egyszerűen csodálatos volt , hogy bevonszolni órára a reggeli napsütésb en. Ilyenkor mindenki lelkesen szurkolt, ugrált, mosolyt, pacsit vagy biccentést vált unk és lengette a zászlókat és fár adhatatlanul töretlenül folytatjuk megpróbáltatá sokkal teli buzdította csapatainkat. A díjátadón, utunkat. a sportcsarnokban mind a négy orvosi Vádlijaimba minden egy etem hallgatói közül mi fog egyes lépésnél ége laltuk tő fájdalom a hasít... nincsenek legtöbb helyet, pedig mi érk hozzászokva az ily eztü nk a en intenzív ugráláshoz. De ni legmesszebbről. Azért ez nem ncs mit tenni: ak semm i. i ne m ug rál, az nem dotés - én meg dotés vagyok. Mindeközben arcomon folyamatos an bamba és eléged Ezt imádom én a Medikus Kupában! ett vigyor ül, ahogy eszembe villannak a Medik Persze, a bulik is nagyon jók, meg a us Kupa legszebb pillanata i. pompomlányok is gyönyörűek, és az utazás is mindig mókás szokott lenni... de az az Sportolóink csodálatos játéka például; mük. érzés, amikor egész álló hétvégén lazán kitartásuk és emberfeletti küzdel női a ék italozgatva csordaként vonulunk meccsről szerezt Lányaink végül meg is is fiaink de meccsre, hogy a mieinket éltethessük, helyét, első y versen összetett felbecsülhetetlen érzés. kitettek magukért: a papíron erősebb csapatok ami ék, életét is látványosan megkeserített Mondanom sem kell, hogy a legjobb végül bronzérmet ért. A Kupa összetett fokára ik harmad szurko dobogó lóknak járó díjat természetesen mi a ban pontvadászatá hoztuk el; a műsorvezető szavaival élve, sikerült felkapaszkodnunk, amit az tett még ez vitán felül állt. A főnix nem támadt szebbé, hogy az utolsó helyen ősi riválisaink, fel... sosem volt halott! a “címvédő” szegediek kullogtak. A Kupát - 2002. óta először - Pécs hódította el, és azt kell mondjam, megérdemelték. Ügyesen Pauliczky Balázs játszottak és egy-két apróbb hibától eltekintve a szervezés is nagyon ott volt a szeren.

Medikus Lap

Tandem óra

Bizonyára mindannyian értesültetek arról, hogy az Idegennyelvi Lektorátus rendhagyó angol-magyar órákat szervez magyar és külföldi diákok részvételével csütörtökönként 18 órától az Oktatási Központ épületében. Ezeknek az alkalmaknak az elsődleges célja az, hogy bővítse a magyar hallgatók angol, illetve a külföldiek magyar nyelvtudását, viszont mindez az óra szervezéséből fakadóan különleges szempontból történik. A foglalkozásokat nyelvtanár irányítja, de valójában a hallgatók tanítják egymást. Az órák kölcsönös bemutatkozással kezdődnek – magyarul. Hamar bebizonyosodik, hogy anyanyelvünk a világ egyik legszebb, ugyanakkor legnehezebb nyelve. Az angol program résztvevőinek néha már az első mondatokkal meggyűlik a baja. Ilyenkor nekünk a világ legtermészetesebb dolga, hogy segítünk nekik; ha nem jut eszükbe egy szó, megmondjuk, ha nem értenek valamit, elmagyarázzuk angolul. Mindez az adott helyzetben ösztönösen, belülről fakad. Ez az indíttatás kommunikációra, az idegen nyelv használatára sarkall bennünket. Véleményem szerint számunkra ez rejti az óriási lehetőséget ezekben az órákban: valós szituációkban alkalmazzuk nyelvtudásunkat, eltérve a nyelvkönyvek és nyelvórák jól ismert, olykor sablonos dialógusaitól. Nem azokat a mondatokat ismételjük el, melyeket otthon alaposan megtanultunk, hanem önállóan, alkalomhoz illően fogalmazunk, felhasználva korábban elsajátított ismereteinket. Ez fejleszti problémamegoldó és kommunikációs készségünket. A sikerélmény garantált: látszik a külföldiek csillogó tekintetén, hogy mekkora megkönnyebbülés és öröm nekik, hogy végre értik, amit addig nem; végre el tudják mondani helyesen a korábban lehetetlen vállalkozásnak tűnő mondatot. Az ő sikerük pedig egyben a mi sikerünk is. Ezek a pozitív tapasztalatok nagyszerűen oldják az esetleges gátlásokat azokban, akik korábban féltek megszólalni angolul. A szorongást jóleső izgalom, sőt várakozás váltja fel, ha legközelebb angolul kell majd beszélni. A kötetlen beszélgetést elősegíti a barátságos, oldott légkör, illetve az órák témaválasztása. Olyan dolgokról folyik a társalgás, amelyekhez mindenki szívesen hozzászól. Legutóbb az étkezésről volt szó. Én úgy éreztem magamat, mint ha egy beszélgetős TV-műsor résztvevője lennék. Rengeteg érdekességet megtudtam Nigéria gasztronómiájáról, amelyekről máshol valószínűleg nem hallottam volna, a külföldiek pedig rácsodálkoztak arra, amit én meséltem a magyar ételekről, hiszen egy „bennfentes” szavaitól irányított képzelőerőnk sokkal szemléletesebben és színesebben illusztrál mindent, mint egy útikönyv képei. Mindenkinek ajánlom ezeket a különleges órákat, melyek nemcsak fejlesztik nyelvtudásunkat, hanem távoli kultúrákat hoznak közelebb hozzánk, és szélesítik látókörünket.

Tandem class

I am sure you have heard about the ’tandem classes’ organised by the Department of Foreign Languages in the Education Office Building at 18 pm every Thursday. In these lessons, you can practise Hungarian together with Hungarian students. These classes offer excellent possibilities for you and for Hungarians as well. The lessons are led by a language teacher. However, we are the ones who teach each other. Unlike medical Hungarian lessons, everyday expressions are in focus here – ones you can use when you go shopping, when you go out for a meal, etc. We start with a brief introduction – in Hungarian. J There is no better opportunity for practice! As native born Hungarians, we will use words we would use when introducing ourselves to another Hungarian person. You can hear phrases used in real conversations. We are happy to explain anything in English, too. Each class is built around a topic which is easy to talk about and everybody has a story or some experience to share. Last time, for example, we talked about meals in Hungary and in your countries. I believe these lessons are useful not only because you can practise Hungarian. You can get to know Hungarian students and perhaps make friends. We are glad to answer your questions and give pieces of information on everyday matters – like where to buy palm oil or which dish we would recommend you to taste. Perhaps you might get to understand things on which you just could not put your fingers earlier (for example, why so many older Hungarians do not speak English). We are interested in different cultures and fond of broadening our mind, so we are pleased to hear about the country you are from. On the other hand, you can catch a deeper glimpse into Hungarian life from our aspect. Do not forget, we can help with your Hungarian studies. If you happen not know how to pronounce a word, just show it to us and you will hear authentic Hungarian pronounciation as many times as necessary. You may also get some new ideas about how to spend your free time. All in all, I would recommend these classes (which we hope to have in the next semester, too) to you because it is really useful and gives great experiences to both sides. At the same time, I would like to kindly invite you to the next occasion (Education Office Building, Thursday 18 pm). Oláh Dóra

Tanár is volt diák...

Beszélgetés

Prof. Dr. Antal Miklóssal

Hosszú évek próbálkozása után ebben a szemeszterben sikerült Prof. Dr. Antal Miklóst elhívnunk a Tanár is volt diák… rendezvénysorozatunkra. Tanár Úr először néhány szót szólt az életéről, majd átadta a kérdezés jogát a népes hallgatóságnak, akiknek ezúton is szeretném megköszönni a megjelenést és az aktív részvételt. Tanár Úr Nyírlövőn született, ami egy néhány 100 főt számláló kis falucska volt akkoriban. Szülei mindketten pedagógusok voltak, édesapja református kántor tanító volt, édesanyja pedig az alsós évfolyamot oktatta. Akkoriban sokkal nagyobb tekintélye volt a tanítóknak, a papok után ők voltak a 2. helyen a „fontossági sorrendben”. 1956-ban a forradalom idején ki kellett költözniük egy tanyára, onnan Hajdúhadházra, majd végül Debrecenbe kerültek. Egyetemi éveit a cívisvárosban töltötte, majd a doktorrá avatás után egyből az Anatómia Intézetbe került, ekkor Krompecher István volt az intézet vezetője, aki kötőszövet kutatással foglalkozott. Anatómia tudásának elsajátításában Prof. Dr. Módis László volt segítségére, aki ebben az időben még tanársegédként oktatott. 1975-ben Székely György került az egység élére, ő az idegrendszer kutatásának megszállottja volt, így Antal Tanár Úr csatlakozott hozzá, mivel ez a téma mindig is nagyon érdekelte, és ez a lépés indította el sikerei felé. 1987-től kezdve számos külföldi úton részt vett; megfordult Svájcban, Németországban, Angliában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is. 1992-ben jött haza végleg, és azóta csak néhány hétre hagyta el szülőföldjét. Végül 1994-ben Székely Professzor Úr kérte meg, vegye át tőle az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatói székét. Ez nagy kitüntetés volt számára, örömmel elfogadta, és reméli, méltó módon képviseli elődeit.

Medikus Lap

Ezt követően elindult a másfél órás kérdés áradat a hallgatóság részéről: Miért nem akart Tanár Úr praktizálni? Az egyetem kezdetén szívsebész szerettem volna lenni, mert a családomban sok volt a szívbeteg, és szerettem volna segíteni rajtuk, vagy legalábbis a betegségük kezelését másokon alkalmazni. A másodévet követően elkezdtem kutatni, és ez nagyon megtetszett. Aztán a klinikai gyakorlatokon azt tapasztaltam, hogy az orvosok nem nagyon foglalkoznak a hallgatókkal, sajnos ez még ma is így van. A negyedév elvégeztével végképp eldöntöttem, hogy nem nekem való a klinikum, és inkább laborban szeretnék dolgozni. Az oktatás Tanár Úr számára kellemes vagy inkább kellemetlen? Amikor elkezdtem az egészet, akkor még élveztem, manapság néha- néha elkeseredem. Az elején még évfolyamonként kb. 220 fő volt, így maradt idő oktatni és kutatni is. A TOK-osok létszáma is jóval alacsonyabb volt, 60 hallgató volt elosztva 5 csoportba, akik általában a tengerentúlról érkeztek. Ők még nagyon keményen tanultak, és a képzés elvégezte után vissza is mentek a szülőhazájukba, nem, mint a mostaniak. Sok alkalommal kellemetlenül viselkedtem a gyakorlatok során, leszidtam

azt, aki nem tanult rendesen, ennek az lett a következménye, hogy a hallgatók elkezdtek előre tanulni. Ez azt váltotta ki, hogy az oktatónak is becsületesen fel kellett készülnie az órákra, kölcsönös motiváció alakult ki. De most sajnos ez a folytonos interakció kivitelezhetetlen, köszönhető ez a rengeteg hallgatónak. A motiváció alatt a hallgató meggyőzését értem, hogy tanulni fontos, és ennek a megadása az oktató feladata. Vegyük például az anatómiát: enélkül egyetlen orvos sem boldogul, legyen az sebész vagy aneszteziológus. Ez a tárgy a szemléletmód kialakításában fontos, hogy hogyan is viszonyuljon egy gyógyító az emberi testhez. A mostani modern orvostudományban az anatómia tudás felértékelődik a képalkotó módszerek alkalmazásával, éppen ezért is vesszük olyan komolyan az intézetben a hallgatók számonkérését. Az idegrendszer kutatás csak úgy jött az életébe? Igen, ez csak úgy adódott. A laborban lévő gondolkodásmód sokkal jobban tetszett, mint a klinikumban tapasztalható. Tudniillik az orvos munkája interpretáció, nem kell innovatívnak lennie, úgy, mint egy kutatónak. Soha nem is praktizált? De, 1 évig a katonaság alatt. Budapesten az Ács utcában voltam néhány hétig, majd onnan a nyírteleki alakulathoz kerültem. Az ottani körzeti orvos 3 körzetet látott el, így besegítettem neki, és minden délután Görögszálláson rendeltem. Az a megfigyelésem, hogy 30 betegből 20-nak semmi baja azok közül, akik megjelennek a rendelőben, csupán azt szeretnék, ha valaki foglalkozna velük, meghallgatná. Ilyenkor pedig a figyelem elkallódhat, de lehet, hogy a 21. páciens már igen beteg, és ezért kell mindig összpontosítani. De ez a munkakör nem igazán tetszett nekem, addigra már megfertőzött a kutatás. Professzor Úr soha nem gondolt arra, hogy az anatómia hatalmas anyag? Az én időmben a hallgatók még kötelességüknek érezték a tanulást. Mi nem is gondolkoztunk ilyeneken, tanultunk, mert ez volt a dolgunk, mert el akartunk érni valamit. Minden nap körülbelül éjfélig tanultunk az órák után, és ez nem volt nekünk megterhelő. Triviális volt számunkra, hogy ez a feladatunk. Nem volt jó világ, amiben éltünk, de legalább akkor még voltak igazi, stabil értékek, amik ma már sajnos nincsenek. Volt olyan tárgy, amit nem szeretett? Mi még 4 éven át tanultuk a marxizmus-leninizmust, azt nagyon nem szerettem. Na meg az oroszt, amit 10 évig tanultunk, de egy épkézláb mondatot nem tudtunk oroszul elmondani. Az egyetemen az orvosi fizikát (ma biofizika- szerk.) nem kedveltem, ugyanis én a Kossuth Lajos Gimnáziumban fizikakémia tagozatra jártam, és jól is ment a fizika, de a féléves

vizsgán olyan volt, mintha az oktatóval nem is egy nyelvet beszélnénk. Közepest kaptam arra a feleletemre, és attól kezdve az intézetre is alig bírtam ránézni. Negyedévtől kezdve már nem is nagyon látogattam az előadásokat, inkább kutattam helyette, mert tudtam, hogy a labor az én második otthonom. Tetszett Önnek, ahogy akkoriban az anatómiát oktatták? Nos, amikor ’94-ben átvettem az intézet igazgatói posztját, akkor még 4 féléves volt a tárgy oktatása, és be kell vallanom, ez sokkal eredményesebb is volt. Az előnye abból származott, hogy a negyedik félévben a hallgatóknak már csak ismételniük kellett, ekkor tájanatómiát oktattunk, ami azért javarészt már ismerős anyagot tartalmazott. Akkor még az volt a „divat”, hogy a tanulni akaró orvostanhallgatók a szigorlat előtt másfél hónappal elkezdtek készülni a nagy megmérettetésre; aki ügyes volt, az háromszor is át tudta venni a teljes anyagot a vizsgára. Ha ez a rendszer ilyen sikeres volt, akkor miért kellett megváltoztatni? Az egyetemi vezetés úgy gondolta, hogy erősíteni kell a molekuláris tudományokat. Ez nem debreceni specialitás, a többi egyetemen is a kutatással kapcsolatos tárgyakat igyekeznek több óraszámban oktatni. Én személy szerint több éven át harcoltam azért, hogy legalább 3 félév legyen az anatómia oktatása, de ez a hadjáratom nem járt sikerrel. A hallgatók feed-back-je nem tudna ez ellen tenni valamit? Ha egy módosítást felterjesztünk, akkor azt 3 tanácsnak kell elfogadnia. Abban az esetben, ha a dékán, a centrumelnök és a rektor is elfogadja a javaslatot, csak akkor lehet bármin is változtatni. Ám ehhez nagyon komoly meggyőző munka szükségeltetik. A rengeteg munka mellett mennyi idő jutott/jut a családjára? A mi kis családunk már csak 2 főből áll, a gyerekek rég kirepültek a fészekből. Aktívabb éveimben sokszor reggel 8-tól este 8-ig is bent voltam, és kutattam, még szombatonként is, de úgy gondolom, hogy emellett rengeteg hasznos időt töltöttünk együtt. Sokat kirándultunk, nyaranta 2 hétre elmentünk pihenni valahová. Mérlegelni kellett, hogy mi a fontosabb, de azt hiszem, hogy sikerült megtalálnom az egyensúlyt. Az az idő, amit a gyerekekkel és a feleségemmel együtt töltöttem, nagyon jó és intenzív volt, és szerintem ez a lényeg.

Tanár Úr szokott orvosos sorozatokat nézni? Nem, nem kedvelem őket. Gyerekként a Tenkes kapitánya című sorozatot néztem, amire maguk már nem is emlékezhetnek. A televízióban én általában sportot nézek, abból viszont mindenfélét; régebben nagy kedvencem volt például a snooker. Szeretem még a teniszt is, nem csak nézni, hanem játszani is, főként párosban, hiszen a testmozgás felettébb fontos mindenki számára! Focit is szoktam nézni, de a magyar meccseket soha, csak a jó minőséget díjazom, mint például az 50 évvel ezelőtti hazai focit. Na meg ott van a Való Világ, ami roppant módon idegesít, a nejem általában nézi, így én akkor kijövök a szobából. Mi a kedvenc filmje? Igazán kedvencem nincs, de szeretem a magyar filmeket. Az Egy szerelem három éjszakája című alkotás rendkívül értékes alkotás, a II. világháború után játszódik, és azt mutatja be, ahogyan 3 obsitos hazakerül a frontról, és elhunyt társuk szerelmét keresik meg. Inkább kedvenc színészem van: Robert De Niro. Esténként, 10-11 óra körül lehet értelmes filmeket kifogni, előtte nincsen értelme tévézni. Színházba is szeretek járni, de sajnos azt kell tapasztalnom, hogy mostanában eléggé rossz felfogásúak a rendezők. Példának okáért az Úri-muri előadása közben a háttérben szemmel láthatóan fontos dolgok történtek, de a rendező úgy gondolta, hogy a színpad közepére egy homokozót tesz, amiben egy férfi egy biciklivel mutat be különböző trükköket, ez nekem zavaró volt. Ettől függetlenül évente 10 alkalommal ellátogatunk, a következő előadás, amire a bérlet feljogosít, A sevillai borbély, azt már nagyon várom. Milyen zenét szokott hallgatni? Minden zenei stílust meghallgatok, még a populárisat is, hiszen azok között is akad minőségi alkotás. A heavy metál nem nekem való, de a hip- hop zenék közül akad igen tetszetős. A kocsimban rendszerint a Bartók rádió van beállítva, és ha utazok, az szól. Kedvelem Presser Gábort, illetve most néztem A Dal című műsort, és nagyon tetszik a nyertes dal, a Kedvesem. Ott van egy fiú, aki csak bejön egy szál gitárral, és elénekli ezt a kedves dalt, amit a női vokál tesz igazán különlegessé. Szerintem a minőség számít a zenében is. Említette, hogy több országban is dolgozott. Miért jött mégis haza kis országunkba? Soha nem is akartam kint maradni. Oxfordban 1 évet töltöttem, de amikor lejárt a szerződésem, eszembe sem jutott, hogy maradnom kellene. Én nagyon kíváncsi voltam a világra, ám nem merült fel bennem, hogy akár végleg

elhagyjam a hazámat, számomra a Szózat az alapkő („Itt élned, halnod kell.”). Japánban például addig örülnek az embernek, amíg tudják, hogy vendég. Abban a pillanatban mikor kiderül, hogy marad az illető, egyből megváltozik a vendéglátók viselkedése. Hol érezte Tanár Úr a legjobban magát? Mindenhol nagyon jó volt, mindenhol meg akartam a különböző népeket érteni, hogy mit, miért, hogyan csinálnak, és nem kritizálni őket; ez véleményem szerint egy nagyon fontos dolog, ha valaki más országba költözik vagy csak látogat. Az USA-ban addig, amíg nincs az embernek kocsija, hitelkártyája, képtelen magát jól érezni, mivel számos helyen nincs tömegközlekedés, mert ugye ott van az ember biztonságban, ahová nem lehet tömegközlekedéssel eljutni. Először Svájcban voltam, Lozanban, azt hiszem itt volt a legjobb sorom, maga volt a szabadság. De talán mégis Angliában élnék, mármint az akkori világban, mikor kint jártam, az a hely maga a nyugalom szigete. Egyedül Rigában volt negatív élményem: a vasútállomáson lévő restibe szerettünk volna betérni, de kiderült, hogy nem mindenki járhat csak úgy be, külön engedély kellett hozzá. Ez nem volt túl szimpatikus hozzáállás az ottaniak részéről. Mik a jövőbeli tervei? Három év múlva nyugdíjba vonulok, mivel betöltöm a 65. életévemet, ezt nem bánom annyira. Ugyanakkor én még nem szeretnék otthonülő nyugdíjas lenni, azt tervezem, hogy kutatni fogok. Már most azon gondolkodok, hogy mit hogyan fogok csinálni, mert rengeteg dolgot félbe kellett hagynom az igazgatás ideje alatt, és szeretném őket befejezni. Véleményem szerint 2 dolgot nem lehet megjósolni életünk során: 1. mikor leszünk Alzheimer kórosok, 2. mikor tesznek minket a sírba. Úgyhogy szeretném a nyugdíjas éveimet is hasznosan eltölteni. Mit üzenne a hallgatóknak? Őszintén szólva fogalmam sincs. Legyenek rendes emberek! Egy orvosnak mindig tudnia kell a kötelességét, és a lehető legjobban kell végeznie a munkáját, hogy amikor a tükörbe néz, akkor jó érzés töltse el. Nem szabad ártani, és talán ami a legfontosabb: egy embert sohasem szabad megsérteni az önérzetében! Köszönjük Professzor Úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat, és hogy betekintést engedett élete bizonyos területeire! Reméljük, hogy a megjelentek is élvezték a rendhagyó előadást, és máskor is részt vesztek a Sántha Kálmán Szakkollégium programjain. Kolumbár Réka

Medikus Lap

Mi is az a Sántha Kálmán Szakkollégium? Biztos sokan hallottatok már rólunk, de nem tudjátok, hogy mivel is foglalkozunk, mit is nyújtunk az OEC hallgatóinak, éppen ezért arra gondoltam, hogy jól jönne egy kis infó, csak hogy up to date-ek legyetek velünk kapcsolatban.

Szóval az elején kezdem; még pedig azzal, hogy kik is azok, akik a Szakkoli ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak, kik azok, akik nélkül nem lenne ez az egész. Dr. Muszbek László a Szakkollégium igazgatója, aki több éve látja el ezt a posztot, és rendkívül hálásak vagyunk neki a sok-sok segítségért. Elnökünk, Kárász Orsolya hatodéves ÁOK-s hallgató, már második éve vezeti remekül a Szakkolit, és tartja a kapcsolatot az egyetem vezetőségével. Ex-elnökünk Pethő Zoltán, miután hazatért külföldről, még mindig aktívan szerepet játszik életünkben, és ahol tud, segít. Vígh Lilla a kapcsolattartást és az információk továbbítását végzi. Szakács Andrea a kirándulások szervezésért felelős, illetve anyagi ügyeinket intézi. Gajdos András hivatott a kreditkurzusok koordinálásáért. Csípő Tamás és Lipécz Ágnes amolyan mindenben besegítő, nagyon lelkes hallgatótársunk. És végül én, Kolumbár Réka, aki a kulturális események szervezését vállaltam el, és igyekszem a legszínesebb programokat megszervezni Nektek. Hogyan lehetsz tag? Nem kell mást tenned, mint a fogadóóránkban, ami csütörtökönként 17 és 19 óra között van a III-as koli földszintjén található irodánkban, kitöltened egy beiratkozási űrlapot, és befizetni párszáz forintot. Ez az iratkozás mindig egy szemeszterre vonatkozik, így lehetőséged van minden félévben mérlegelni, hogy szeretnél-e továbbra is tagunk lenni. De higgyétek el, maximálisan megéri!

Mit adunk a hallgatóknak? Hangverseny- és színházbérleteinknek köszönhetően egy félévben akár több alkalommal is ingyen és bérmentve eljuthattok a városban zajló előadásokra, színdarabokra. Tanár is volt diák elnevezésű programunk elég nagy sikernek örvend, ezeken a beszélgetős alkalmakon igyekszünk mi kérdezni a meghívott oktatótól. (Legutóbb Prof. Dr. Antal Miklós volt vendégünk, az előadásról készült cikket a lapban megtaláljátok.) Hagyományt szeretnénk teremteni a Dr. Bánfalvi Attilával történő közös filmnézésünkkel, ami egy kis antropológiával, szociológiával, néhol pszichológiával összekötött beszélgetést is magába foglal. Szemeszterenként egy alkalommal, illetve nyaranta is közös kirándulást szoktunk tenni a közeli országok valamelyikébe; ezek az utak remek alkalmat biztosítanak a tagoknak az ismerkedésre, közös mókára, sok szép emlék begyűjtésére. Több kreditkurzusunk szokott indulni, példának okáért Gyógynövény és drogismeret, amik nagyon népszerűek a kreditvadászok és a téma iránt érdeklők számára egyaránt. Számos szakkoli pontot érő előadás-sorozatunk is van/volt, jelen pillanatban is fut a Borkurzusunk, és a Hagyományos kínai orvoslás nevet viselő szeánszunk. Igyekszünk az alsóbb éves hallgatók felkészülését segíteni különböző szemináriumok tartásával, például sejtbiosz, bikém, élettan, bifiz.

Egy szó, mint száz: rengeteg színes, érdekes és hasznos lehetőség adódik azok számára, akik úgy döntenek, hogy egy csütörtök délután besétálnak a fogadóóránkban hozzánk, és beiratkoznak. Az elérhetőségeknek sem vagyunk híján: megtaláltok minket a www.szakkoli.dote.hu-n és természetesen a Facebook-on is. Gyertek, legyetek tagok és szerezzetek sok szép emléket a Szakkolink tagjaiként! Kolumbár Réka

Tanár i s volt di á k... Május 2-án a Sántha Kálmán Szakkollégium meghívására egyetemünk emblematikus oktatója egy kötetlen beszélgetés keretében válaszolt kérdéseinkre a diákéveivel, a fiatalságával és az oktatói munkájával kapcsolatban. A rendezvényre a Professzor Úrnak hazai pályán, a Belgyógyászati Intézet „A” épületében (ex I. Belklinika) került sor. Az érdeklődő hallgatóság már a kezdés előtt majdnem teljesen megtöltötte a méretes előadótermet. Megtudhattuk

többek

között,

hogy

Professzor Úr Tiszafüreden született, hivatalnok családban. Felmenői között nem volt orvos, a testvérei közül senki sem választotta ezt a szakmát, ellentétben a gyermekeivel. Arra a kérdésre, hogy ő miért döntött a gyógyító foglakozás mellett, azt válaszolta, hogy gyermekkorában a szomszédjukban lakó háziorvos nagy hatással volt rá. Akkortájt sokat átjárt hozzá, és ekkor fogalmazódott meg benne, hogy gyógyítani szeretné az embereket, ha egyszer felnő. Egyetemista évei alatt is nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra. Kötelességként tekintett rá, hogy minél tökéletesebben elsajátítsa a tananyagot. Bár néha izgult a vizsgák miatt, ezekben az esetekben sem az volt a kérdés, átengedik-e a rostán, hanem 4-est vagy 5-öst kap. Általában több tankönyvet is elolvasott egy-egy megmérettetés előtt. Biokémia szigorlaton történt meg vele, hogy az őt vizsgáztató professzor egy olyan kérdést tett fel, amelyre a könyvek alapján két nem egyező választ lehetett adni. Ekkor az ifjú diák ügyes megoldással talált fel magát. Pontosan megnevezte, mely könyvekben oldalszámra hol helyezkedik el a két különböző válasz. Erre a vizsgáztató úgy döntött, itt fogja befejezni a vizsgát 5-ös érdemjeggyel.

Medikus Lap

Nemcsak a saját jegyeivel foglalkozott az ifjú Paragh. Szerette a kevésbé szorgalmas hallgatókat korrepetálni, ha megkérték rá. Már akkor sem érezte nyűgnek a tanítást. Előfordult olyan, hogy egyedül ült benn egy előadáson és ott bőszen lejegyzetelte a tanár minden szavát, hogy aztán azt a többiek lemásolhassák róla. A tanulás és tanítás közben keletkező stresszel való megküzdésre Tanár Úr sajátos stratégiát alakított ki. Minden a könyv felett töltött este végén kötelező volt az „egészségügyi séta”. Ez egy méretesebb kört jelentett Debrecen belvárosában, amely alatt kitisztulhatott a túlterhelt elme. A diáktársak hamarosan ki is használták ezen alkalmakat, hogy kérdéseiket feltegyék akkori jeles évfolyamtársuknak. A gyaloglás, mint testmozgás megmaradt Intézetvezető Úr életében: megtudtuk, hogy a mai napig ilyen módon jár reggel munkába. A hallgatóság részéről fel is merült a kérdés, hogy a vizsgaidőszak közeledtével a diákság nem csatlakozhatna-e professzor úrhoz egy-egy reggel az „egészségügyi sétán”. Professzor úr elmondása szerint azért választotta a belgyógyászatot az orvosi diszciplínák közül, mivel ezt találta a legkomplexebbnek. Emellett úgy érezte, itt használhatja leginkább a tudását „mint egy detektív”, felderítve az egyes betegségek eredetét, s utána persze meg is gyógyíthatja a pácienseit. Viccesen hozzátette, hogy sebész azért nem lett, mert hiányzik hozzá a kézügyessége. Bármennyire is különös, az első autójukat is (mely egy Trabant volt), nem ő, hanem a felesége (a Bőrgyógyászati Klinika jelenlegi intézetigazgató professzora) szerelgette, ha valami gond volt vele. Paragh tanár úr hozott példákat is a legérdekesebb eseteiből, amelyekkel pályája során találkozott. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor egy erdélyi magyar pap kereste fel szokatlan tüneteivel. A középkorú férfi folyamatosan veszítette a kilókat és gyakran volt kiadósabb hasmenése. Először persze mindenki tumorra vagy gastrointestinális fertőzésre gyanakodott. Azonban minden fizikális, labor és képalkotó vizsgálat ez ellen szólt. Számos kórházat megjárt a szerencsétlen ember, mire eljutott a Professzor Úrhoz. Ő pedig már az anamnézis felvételkor rájött a rejtély nyitjára. A kulcskérdés a következő volt: „Van-e olyan étel, amely fogyasztása után kevésbé jelentkeznek a panaszok? ” Amikor a pácienstől pozitív választ kapott, már tudta, hogy a „bűnös” kórkép a coeliakia, amelyet később a speciális labor vizsgálatok is megerősítettek.

Dr. Paragh György professzor, centrumelnök, a Belgyógyászati Intézet igazgatója Ma már Professzor Úr a hallgatóság egyik kedvelt oktatója. Mit gondol mi lehet ennek az oka? „Véleményem szerint az oktatás olyan, mint a színészi tevékenység, csak egyetemi oktatóként mi nem a szépirodalmat adjuk elő, hanem a tudományt és azt úgy kell közvetíteni a hallgatóság felé, hogy az minél élvezetesebb legyen. Ebből adódóan 20 évvel ezelőtt elkészítettem a fizikális vizsgálatok videó anyagot. Ezen kívül a belgyógyászat oktatásában fontosnak tartom a gyakorlati jelleg hangsúlyozását, a betegbemutatásokat és azon keresztül bemutatni azt, hogy hogyan differenciáljuk el az egyes tüneteket más betegségektől. Hogyan tudunk a legegyszerűbben és legolcsóbb módon eljutni a diagnózishoz. Ezt a módszert a vizsgáztatás során is megtartom. A hallgatók vizsgán nem tételeket húznak, hanem egy adott esetet kapnak és az alapján beszéljük meg az egyes témákat. Fontosnak tartom azt is, hogy a hallgatói évek alatt erősítsük a hallgatók angol nyelvű szaktudását, így viziteken - amennyiben külföldi hallgatói is jelen van - angolul folytatjuk a vizitet, illetve vizsgán a külföldi és magyar hallgatókat, ha lehet, együtt vizsgáztatjuk és a magyar hallgatóknak lehetőséget szoktam adni arra, hogy amennyiben angolul vállalják a vizsgát, akkor 1 jeggyel jobbat kapnak.” A kedvenc időtöltései közé tartozik az úszás, melyet korábban naponta végzett, ma már csak hétvégeken. Évente egyszer néhány napot síeléssel tölt el, ami a másik kedvenc időtöltése. A beszélgetés derekán Professzor Úr a hallgatók kérésére útmutatást is adott a külföldi munkavállalás illetve ösztöndíjakkal kapcsolatban. Teljes mértékben egyetértett azzal a medikus panasszal, hogy jelenleg a kezdő rezidensek nem kapják meg azokat a financiális feltételeket, amelyek a nagybetűs élet beindításához szükségek. Ennek ellenére azt tanácsolta nekünk, hogy külföldre inkább a 6 év általános orvosképzés ideje alatt vagy pedig tudományos kutatás céljából menjünk ki rövidebb időszakra. Ennek egyik oka az, hogy külföldön sem fenékig tejfel az élet: bár a fizetés jóval magasabb, de a szabadságok száma jóval kevesebb, mint idehaza és az idegen társadalomba való beilleszkedés sem mindig zökkenőmentes. A másik ok, hogy a hazai intézmények egyre több olyan ajánlattal jönnek mostanában, amelyek nagyban megkönnyítik a rezidens életét (lakástámogatás, rugalmas munkaidő, szakmai fejlődés támogatása stb.). A harmadik, de alighanem a legfontosabb indok, hogy erkölcsileg tartozunk annyival a szülőhazánknak, hogy az itt megszerzett tudást legalább egy ideig helyben kamatoztassuk honfitársaink javára.

A rendezvény végén Tanár Úr viccesen egy tanácsot is adott: „Érkezésem előtt megvacsoráztam, és megmostam a fogam. Egyébként ezt Önöknek is ajánlom!” Ezután nevetve hozzátette, hogy ezzel nem a szájüregünk tisztán tartását akarta reklámozni, hanem azt, hogy ez a „legjobb módszer a késői nassolások elkerülésére”; ezt szokta tanácsolni pácienseinek is. Ő is csak így tudta megállni, hogy az elé készített finomságokból ne falatozzon a kérdezgetés alatt. Ha tetszett a beszélgetés Tanár Úrral, vagy a beszámoló, amely született belőle, látogass el a Tanár is volt diák előadássorozat következő állomására is! Nem fogod megbánni! Szerdahelyi Bence

K i c s e n g et

t ek

Pályaszocializáció orvostanhallgatóknak: élmények, vélemények a 2012/13-as HuMániás tanévről, valamint a kurzusról Megvoltak az utolsó műhelyek, minden hallgatónk levizsgázott, így a HuMánia háza táján már beköszöntött a nyári szünet. Mi oktatók sokszor beszélgetünk egymás között arról, hogy hogyan éltük meg az órákat, azonban a tanév végén szükségét éreztük, hogy mielőtt elköszönünk a csoportjainktól, beszélgessünk egy utolsót arról, hogyan élték meg ők az elmúlt egy évet. Barbi, Bogi, Dorka, Erika, Janka, Tomi és Viki, köszönjük, hogy szántatok ránk időt és válaszoltatok a kérdéseinkre!

Tamás: Mi az első szó, ami eszetekbe jut a HuMániáról? Erika: „És még?” Ez a két szó a csoportunkban szállóigévé vált. De ha belegondolok nagyon igaz az egész HuMániás szemléletre. Mindig nézzünk meg egy szituációt több szemszögből is, egy problémára keressünk több megoldást. Bogi: Együttműködés, mert ahhoz, hogy az órákon jól érezzük magunkat erre nagy szükség volt, és a csoport sikeresen teljesítette is. Barbi: Szórakozás. Nevetés. Megértés. Empátia. Barátság. Játszva-tanulás. Ezt nem lehet egy szóban leírni, mert emlékek tucatja jön elő a HuMánia említésére. Ezt ki kell próbálni! Tamás: Mi volt a legjobb élmény? Bogi: Az utolsó alkalommal még inkább kiléptünk a megszokott órai keretekből, és a Mosaicban tartottunk egy közvetlen, beszélgetős műhelyt. Viki: Egy legjobb pillanatot nem tudnék kiemelni. Inkább azt, hogy mi volt jó ezekben az alkalmakban, ami más tárgyaknál nincs így. Baráti környezetben beszélgettünk orvosi témákról egy asztalnál csokival, nasival és teával, hmm... Erika: Nehéz kiválasztani, mert hirtelen három dolog is eszembe jutott. Az egyik a „napbaemelés”. Úgy emlékszem még legelső alkalommal volt, a csoport alig ismerte egymást.

Juhász Janka

Baranya Erika

Egy ember lefeküdt a földre, a többiek a fejük fölé emelték. A másik a Téli Tábor. Három nap a Velencei-tónál, még a suli előtt, együtt a pesti HuMániásokkal. Rengeteg új ismeretség, sok érdekes program és jó bulik. A harmadik pedig a kurzus végén, amikor kinyitottuk a „csoportbankot”. Megnéztük mennyit változtunk, fejlődtünk az egy év alatt. Tomi: Természetesen a Téli Tábor. Hogy miért? Sok új, kedves embert ismertem meg egy hétvége alatt a rengeteg szórakoztató program során. Tetszett, hogy a HuMánián belül, eltérő helyekről érkező emberek mennyire nyitottak egymás felé. Tamás: Mi volt a legviccesebb sztori? Bogi: Szerintem a szerepjátékos szituációk közben nevettünk a legtöbbet, meg utána, amikor kielemeztük. Főleg akkor, amikor azt játszottuk el, hogy különböző viselkedésmódokat alkalmazva hogyan lehet elfoglalni a villamoson egy helyet, vagy hogyan hívhatjuk el egymást moziba. Barbi: Mikor az egyik csoporttársunk egy szituációs gyakorlatban arról próbált meggyőzni (minden szuggesztiós tudását bevetve) egy „idős bácsikát”, hogy a Transiens Ischaemiás Attack nem is olyan súlyos, és néha csak icike-picikét elzáródnak az agyi erecskéi... Mondanom se kell, hogy nem sokáig tartott a poker-face a csoportvezetőnél!

Medikus Lap

Török Barbi

Kiss Viki

a Szántó Dork

Sztankula Tomi

Dankó

Bogi

Tamás: Mit adott neked a HuMánia? Tomi: Új barátokat, és egy új szemléletmódot a kommunikációs helyzetekkel kapcsolatban, hogy hogyan tudom hatékonyabban megérteni mások mondandóját és jobban elmagyarázni, továbbadni dolgokat. Viki: Nekem a HuMánia jó barátokat és szép élményeket adott eddig is, és még fog is, mert vannak programok még a közös tanórákon kívül. Erika: A HuMánia nekem önbizalmat és megerősítést tudott adni. Rájöttem, hogy mások is ugyanazokkal a problémákkal, bizonytalanságokkal állnak szemben, mint én. Segített, hogy ezeket együtt át tudtuk beszélni, megoldásokat tudtunk találni. Ennek talán a legnagyobb bizonyítéka, hogy megosztottam veletek ezeket az élményeket. Barbi: Sok emlékezetes pillanatot, és meglepően egy szabadon választható tárgytól (vagy bármely más egyetemi tárgytól) tényleg használható és hasznos technikákat arra, hogy kezelj váratlan, kényelmetlen orvos-beteg kapcsolatokat, problémákat. Tamás: Miért érdemes felvenni a tárgyat? Erika: A legtöbb tárgyunk az egyes betegségekről, azok patomechanizmusairól, és szövődményeiről szól. Persze rengeteget halljuk, hogy mindig a beteget és nem csak a betegséget kell kezelni. Egy-két tárgyból azt is tanítják, hogy mit mondjunk a betegeknek, de azt egyikből sem, hogy hogyan mondjuk. Pedig az, hogy hogyan legalább annyira fontos, mint az, hogy mit mondunk. Bogi: Mindenképpen jó pont a tárgynak az, hogy nem sok erőfeszítéssel jár a teljesítése, jó jegyet kapsz, 2 kreditet ér, és ha tetszett az első félév, akkor a másodikban sem kell gondolkodnod, hogy milyen szabadon választható tárgyat vegyél még fel. Barbi: Ha már unod a szociológia/pszichológia kombókat, ahol azt hallod, hogy légy empatikus és türelmes a beteggel, de semmi konkrétumot nem adnak a kezedbe. Persze ha egy 45 éves jól kezelhető beteg megy be hozzád ez mind szép és jó. De mi történik, ha egy nyűgös kisgyerek, egy „kórházkerülő” idős bácsi, vagy egy skizofrén kerül épp hozzád? Na, ekkor jön be a HuMánia, ami TÉNYLEG használható technikákat és ötleteket ad ilyen helyzetek kezelésére. És mindezt persze egy játékos-szórakoztató környezetben. Bence: Miért más a pályaszocializációs kurzus, mint az összes többi? Janka: Mivel kurzusról van szó, itt is van tananyag, de ezt úgy sajátítod el, hogy közben nem erőlködsz. A tutorok rengeteg játékos feladattal, sok ismétléssel segítenek ebben. Eközben jó társaságban vagy és sokat nevetsz. Tomi: A legnagyobb különbséget számomra az jelentette, hogy ezt a kurzust felsőbb éves orvostanhallgatók tartják és saját, még friss tapasztalataikkal – nem csak a tananyaggal kapcsolatban – tették színesebbé és érdekesebbé a foglakozásokat. Dorka: Nem a szokásos „beülök egy előadásra, és nyitott szemmel alszok” tantárgy. Az órák nem arról szólnak, hogy az oktatók érthetetlen dolgokat próbálnak a hallgatókba tömni. A műhelyeken jó hangulatban, játékokkal, közös megbeszéléssel elsajátítható a tananyag, amit a tanárok igyekeznek érdekessé tenni, könnyen megjegyezhető példákkal szemléltetni. Ezen kívül az órák kis csoportokban folynak, kortárs oktatók vezetésével. Ja és persze az óra fénypontja nem a jelenléti ív aláírása …:D Bence: Miben segíthet az orvosi/gyógyító hivatás elsajátítása szempontjából ez a kurzus? Janka: Szerepjátékos gyakorlatokkal igyekeztünk olyan helyzetet teremteni, amilyen majd a valós életben is előfordulhat. Ezek a gyakorlatok sokszor meglepőek voltak, és mindig nagyon viccesek. És a legtöbbször nagyon kreatív megoldások születtek. Dorka: Segít a betegekkel való megfelelő kommunikációs stílus kialakításában. A szituációs

Bence: Miben segíthet a HuMánia a hétköznapi életben? Tomi: A műhelyeken elsajátított kommunikációs trükköket nem csak a kórház falai között használhatjuk, hanem akár a hétköznapok során is, sokat segítve a párkapcsolati és családon belüli viták kimenetelének számunkra kedvező kimenetelű befolyásolására. Dorka: Esetleg a TO-s ügyintézés is gördülékenyebbé válhat a kurzus elvégzése után... Barbi: Segít a kényes szituációk megoldásában, viták kezelésében, önbizalom fejlesztésében és meg merem kockáztatni, hogy a vizsga-helyzetekben is (bár erről majd inkább a vizsga-időszak után nyilatkoznék:) Janka: A HuMánia segít, hogy a hétköznapi életben jobban boldogulj. Főleg, ha sokat vagy emberek között. Javítja a kommunikációs képességeidet. Megtanítja, hogy hogyan érvényesítsd magad. Ötleteket ad, hogy hogyan rendezz el egy konfliktus helyzetet. Bence: Milyen volt csoportként/csapatként együtt dolgozni? Dorka: A műhelyek során egyre jobban összecsiszolódott a csoport. Tetszett az, hogy mertünk egymással őszintén, nyíltan beszélni, nem volt soha „hülye kérdés”, mindenki kibontakozhatott. A közös feladatok azért is voltak hasznosak, mert erősíthettük a csapatjátékos énünket, ami a jövően is hasznos lesz szerintem. Viki: Csapatban dolgozni jobb, mint egyedül! Janka: Nálunk egy nagyon jó társaság gyűlt össze. Ismerősökkel és új emberekkel is sikerült egy csoportba kerülnöm. Akiket nem ismertem az elején, azokkal jó barátok lettünk a végére. Akiket pedig az elejétől ismertem, azokról még többet tudtam meg. Könnyű volt velük dolgozni és remélem az életben is ennyire könnyen be tudok majd illeszkedni egy új közösségbe. A HuMánia ellátott a megfelelő tudással, hogy könnyen teremtsek kapcsolatot az emberekkel. Lábszki Tamás, Szerdahelyi Bence (Kérdések, információk a kurzussal kapcsolatban: humania.debrecen@gmail.com)

Medikus Lap

BESZÁMOLÓ

gyakorlatok segítségével mindenki felfedezheti a gyengeségeit, erősségeit, megtalálhatja azt, amin változtatnia kell/szeretne. Viki: Ez a tárgy azok számára is hasznos, akik a jövőben jó orvosok, és nem csak jó szakemberek szeretnének lenni. Sok nehéz élethelyzetre felkészülhettek az érdekes és valósághű játékok által.

Orvosok és nyelvészek találkája

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén soha.” (Bessenyei György) Hol tart ma a magyar orvosi nyelv? Nem régiben ezt a témát karolta fel a Debreceni Egyetem professzori klubja egy színvonalas, interdiszciplináris rendezvény keretein belül, ahol nyelvészek és orvosok közösen vitatták meg a napjainkban jelentkező nyelvi problémákat az orvostudományon belül. Bizonyára a legtöbben egyetértenek azzal az állítással, hogy nyelvünk Közép Európa egyik legszebb nyelve. Noha a világ lakosságához képest, csupán maroknyian vagyunk, akik beszélik, fontos, hogy a mindennapokban és a munkában megfelelően tudjuk alkalmazni.

„Nincs magyar orvostudomány, magyar orvosi nyelv nélkül.” (Bősze Péter) A középkorban még latin orvosi szövegeket ismertek, az első magyar orvosi könyv a Fives Könyv volt, amelyet az 1590-es években adtak ki. Mára már azért rengeteget fejlődött a magyar orvosi nyelv az akkorihoz képest, mégis akad néhány vitatnivaló téma ezzel kapcsolatban. Legfőképp a helyesírás állít számos akadályt az idősebb orvos nemzedéktől kezdve, egészen a fiatal orvostanhallgatókig. A magyar orvosi irodalmat szemlélve, könyveket, folyóiratokat megfigyelve még mindig sok hiányosságot tapasztalunk, legfőképp az idegen szavak helyesírásának változatosságát. Kérdés, hogy magyarosan, vagy latinosan kellene írnunk? A latinból, görögből, vagy más idegen nyelvből átvett szavak helyesírása egyre inkább magyarosodni látszik. Néhány évtizeddel ezelőtt például a „rektor” még „rector” volt, vagy az „adjunktus” „adjunctus”. Csakhogy még néhány példát említsek „histologia” – „hisztológia” vagy a „haematologia” – „hematológia”, habár az utóbbi igen sokféle helyesírásnak örvend. Ha kitekintünk az orvosi szakszavak mögül, például a fotográfiát sem írja ma már senki ph-val. Tulajdonképpen a lényeg az egységes orvosi nyelv lenne.

Orvosok és nyelvi mellékhatásaik - Dr. Hunyadi László Az orvoslás és nyelvészet egyaránt a közügyek közé tartozik, épp ezért ez már elegendő indok a találkozásukra. Az anyanyelv több, mint nyelv, s ebben a kifejezésben már nem kell logikát keresnünk, csupán el kell fogadnunk. A nyelv definiálása egyaránt függ a felfogástól és irányzattól is, viszont mindegy, hogy rétegcsoport-, vagy orvosi nyelvről beszélünk, a grammatikája mindnek ugyanaz, s mind kifejezi hovatartozásunkat, mivel mind egy és ugyanazon nyelvhez tartozik. Kérdés, hogy a szaknyelvet kinek kell érteni? Vajon laikusok is megérthetik? Igen, a szaknyelvet funkcionális kettősség jellemzi, hiszen mindkét célközönségnek meg kell értenie, hogy ne csak orvos orvossal tudjon kommunikálni, de az orvos a pácienssel is megértesse magát. Az orvosi nyelv három különböző környezetben is másnak tűnik: jogi, általános és szakmai szövegekben. Viszont megfigyelhetjük, hogy az idegen szavakkal kapcsolatban mindig a magyar nyelv grammatikája érvényesül, minden szövegkörnyezetben.

Fordítás vagy ferdítés? – Dr. Zsíros Judit Pontos szakfordításhoz nem elegendő csupán ismernie a nyelvet, amelyről fordít a nyelvtudós, de az adott területet is szükséges, a fogalomzavar elkerülése végett. Orvos vagy nyelvész legyen a szakfordító? Fontos az alapos szakmai tudás, a nyelvismeret, és az eredeti szerző szándékának ismerete, valamint elengedhetetlen a célközönség ismerete is, hiszen nem mindegy, hogy egy orvosi szöveget laikusoknak vagy éppen szakmaibelieknek fordítanak le. Éppen ezek miatt szükséges a szakfordítók képzése. Eme képzés ismertetésével zárultak az előadások, majd ezek után egy érdekes, s néha humoros vitával folytatódott a program. Összegezve mondhatjuk, hogy a magyar orvosi nyelv magyarosodó fejlődését támogatják a legtöbben, noha az összegyűltek java részének idejében még jóval erősebben érződött az idegen szavakon, hogy azok nem tartoznak anyanyelvünkhöz. Igazából legfőképpen az anatómiai elnevezések és műtéti eljárások helyesírásában kell megtartani a latinos formát, más latin szavakat és az élő nyelvekből átvetteket bátran magyarosíthatjuk. A rendezvény „háziasszonya” Dr. Oláh Éva egyetemi tanár, a DE Professzori klub elnöke volt, aki örömmel válaszolt a szerkesztőségünk kérdésére, hogy honnan jött ennek a tudományterületeken átívelő konferenciasorozatnak az ötlete? „Valójában, amikor a Debrecen Universitas létrejött 2010-ben, Fésüs professzor hozta létre a Professzori klubot, és akkor kért fel ennek az elnökségére. Ez azt jelenti, hogy ez nem a DEOEC, nem csak a mi centrumunkat érinti, hanem ez a Debreceni Egyetem, tehát itt a TEK, itt a Hittudományi Egyetem, ahonnan szintén sok professzor tagja a klubnak, valamint a zeneművészetiről is, és így tovább. Nagyon jó, hogy az ember ki tud tekinteni, de mivel különböző munkakörökben dolgozó professzorok találkoznak itt, úgy éreztük, hogy jó lenne egymást megismerni, ezért volt olyan programunk, hogy „Professzorok más szerepben” címmel bemutatták saját pályájukat. Ennek a folytatásaként szeretnénk ezt az interdiszciplináris témát. Dr. Paragh György centrumelnökúrral megbeszélve így lett ez a Professzori Klub és a centrum közös rendezvénye. Olyan témákat szeretnénk, ahol az orvostudomány és a mi gyógyító munkánkkal kapcsolatos területek valahogy kapcsolódnak más munkákhoz. Például a gyógyszerek, aminek az ötlete abból jött, hogy Nagy János professzor úr, az Agrár centrumelnöke egy konferenciára a férjem segítségével csináltatta meg a Fives könyv faximile kiadását, és ez adta az ötletet a témához, mert ebben az agrárosok és gyógyszerészeink is érintettek, valamint a vegyészek is be tudnak kapcsolódni. Ez a nyelvi téma magától jött, mivel ez egy napi szintű probléma, amit biztosan éreznek hallgatóként is.” Magyar Helga Babett

AIESEC-HuMSIRC

Szeretnél külföldi kapcsolatokat kiépíteni? Versenyképesebbé válni a munkaerőpiacon? Nemzetközi környezetben dolgozni? Új kultúrákat megismerni? Valami különlegeset tapasztalni ezen a nyáron? Ha akár egy kérdésre is igennel válaszoltál, az Experience – World Issues projektünket Neked találták ki! A The Telegraph című angol lap egyik cikkében Mike Harris, az Institute of Directors egyik vezetője a következőt mondta: “A kitűnő diplomával rendelkező fiatalok egyre növekvő száma szinte lehetetlenné teszi a cégek számára a ’kiváló’ és a szimplán ’jó’ munkaerő megkülönböztetését. Nem szabad elfelejteni, hogy a jó diploma csak az első lépés. Csak egy jelzés a munkáltatók felé – olyan tényezők, mint például a már megszerzett munkatapasztalat, nagyon sok esetben sokkal többet jelentenek a munkáltatók számára.”

EXPERIENCE - World Issues Az AIESEC egyik jelenlegi projektje, elsősorban orvostanhallgatóknak és társadalomtudományi területen tanulók számára szól. Külföldi gyakorlati lehetőséget nyújtunk olyan régiókban, mint Afrika, Ázsia, Közép-Kelet-Európa és Latin-Amerika. ▪ Dolgozz nemzetközi környezetben! ▪ Szerezz önkéntes munkatapasztalatot! ▪ Építs ki életre szóló kapcsolatokat! ▪ Légy pozitív hatással emberek életére! AIESEC-es önkéntes gyakorlatok esetében a szállás és ellátás a fogadóhely által biztosított. Alapkövetelmények: középszintű angol nyelvtudás, 30 évesnél légy fiatalabb, részvétel az ún. Outgoing Preparation Day-en (OPD – felkészítő nap, csak sikeres kiválasztást követően). A projektet az AIESEC Debrecen a Debreceni Orvostanhallgatók Egyesületével (DOE, a MOE helyi szervezete) együttműködve hozta létre.

MOE A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE, HuMSIRC- Hungarian Medical Students’ International Relations Comittee) non-profit, közhasznú egyesület. A hazai hallgatói szakmai szervezetek közül a legnagyobb, országosan mintegy 600 orvostanhallgatót, leendő orvost tömörít. Teljes jogú tagja az Orvostanhallgatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Medical Students’ Associations – IFMSA), mely 1951-ben alakult, ma pedig 96 tagországgal a világ legnagyobb ifjúsági szervezete. Az IFMSA az ENSZ és a WHO által is elismert orvostanhallgató világfórumként működik, és mintegy 1,7 millió leendő orvost képvisel. Az egyesület célja, hogy a Magyarországon tanuló hallgatókat bevonjuk az egészségnevelésbe és más szerevezettekkel való együttműködés részeként az Egyesület által folytatott prevenciós tevékenységbe. Fontosnak tartjuk a hallgatók szakmai fejlődését, így lehetőséget biztosítunk a hallgatók számára, hogy külföldön teljesíthessenek szakmai és tudományos gyakorlatot. Kapcsolatot tartunk az Orvostanhallgatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetségével és képviseljük hallgatóink érdekeit a nemzetközi találkozókon.

AIESEC Az AIESEC egy nemzetközi, politikamentes, független, nonprofit hallgatói szervezet. Jelenleg a világ több mint 110 országban több mint 86.000 taggal rendelkezünk. Az 1948-ban alapított AIESEC a világ legnagyobb hallgatói szervezete! Évente több mint 20.000 diáknak biztosítunk külföldi szakmai illetve önkéntes gyakorlati lehetőségeket. Célunk egy olyan platform biztosítása a fiatalságnak, amely segítségével felfedezhetik és fejleszthetik a bennük rejlő vezetői potenciált. 65 éve folyamatosan elősegítjük a nemzetek közti kulturális megértést, illetve a hallgatók személyes és szakmai fejlődését olyan területeken, mint a vezetés és a menedzsment annak érdekében, hogy ezt a nemzetközi környezetben hasznosíthassák. **Az AIESEC által biztosított nemzetközi önkéntes gyakorlati programok az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célkitűzéseire összpontosítanak.** További információk: Weboldalaink: debrecen.aiesec.hu, doe.dote.hu E-mail: dede.oyvke@gmail.com Cím: AIESEC Iroda, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138, Veres Péter Kollégium

Medikus Lap

Do you want to: build your network? Work in an international environment? Learn new cultures? Experience something different this summer? Gain a competitive edge for employment? If yes to all questions, this project, EXPERIENCE, is for you! In an article on The Telegraph tabloid, Mike Harris, head of policy development at the Institute of Directors, was stated, saying: “The increasing proportion of students being awarded top degrees can make it more difficult for employers to distinguish between the outstanding and the good. “However, it is important to remember that while a degree classification can be a starting line for recruitment, it’s rarely the finishing post. A degree is an indicator of calibre, not the final word – factors such as work experience and wider employability skills are often far more important to employers.”

EXPERIENCE - World Issues This is a project put together by AIESEC in Hungary specifically for students in the Medical Fields and Social Sciences. It involves going on exchange to specific regions in the AIESEC network, which include: Africa, Asia, Central and Eastern Europe, Latin America. ▪ Get to work in an international environment ▪ Gain volunteer work experience ▪ Build a life-long network ▪ Get to touch lives and impact Societies. Usually, for an AIESEC volunteer internship, FEEDING and ACCOMMODATION are provided by the host country. Basic requirements: Mid-level fluency in English, not older than 30, participation in Outgoing Preparation Day (OPD). The project is brought to you by AIESEC in Debrecen in partnership with Debrecen Orvostanhallgatók Egyesülete, DOE (the local organisation of HuMSIRC in Debrecen).

HuMSIRC The Hungarian Medical Students’ International Relations Committee (HuMSIRC; in Hungarian: Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, MOE) is a nonprofit association and the largest student professional association in Hungary, embracing nearly 600 medical students across the nation. HuMSIRC is a full member of the International Federation of Medical Students’ Associations (IFMSA). IFMSA serves as a world forum for medical students –recognised by the UN and the WHO. The aim of HuMSIRC is to involve medical students studying in Hungary in health promotion and prevention activities, in cooperation with other organisations. The Committee places an emphasis on the professional development of students. We provide multiple opportunities for medical students to do their compulsory clinical clerkship abroad and to join research exchange programs, through which they have the opportunity to visit laboratories and consult with research groups in countries all over the world.

Kofi Annan, Former Secretary General of the United Nations: “The United Nations has long recognised that the imagination, ideals and energies of young men and women are vital for the continuing development of the societies in which they live. And since its inception in 1948, AIESEC has contributed to this development by serving as an agent of positive change through education and cultural exchange.” Federico Mayor, UNESCO: “[AIESEC] is an effective advocate for young people and their aspirations for the future of their communities.[...] It helps form responsible citizens with a worldwide vision. Its members are interested in actively participating, as future leaders in the economic world, in building a better society, helping identify and address issues that affect the well-being of communities and global society.” Nelson Mandela, Former President of the Republic of South Africa: “I commend AIESEC’s continuing efforts to develop the future business leadership of our countries.”

AIESEC AIESEC is a global, non-political, independent, not-for-profit organization run by students and recent graduates of institutions of higher education”. Present in over 110 countries and territories and with over 60,000 members, AIESEC is the world’s largest student-run organization! It provides exchange experiences for about 20000 youths, each year. **The volunteer exchange opportunities provided by AIESEC are centred on the Millennium Development Goals (MDGs) of the United Nations.** 1 AIESEC EXCHANGE = 10 HuMSIRC Exchange Points For more information: Websites: debrecen.aiesec.hu, doe.dote.hu E-mail: dede.oyvke@gmail.com Address: AIESEC Office, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138, Veres Péter Kollégium

Az ország élén, nem csak a gyógyításban Nagy kihívásnak éreztem - és egyben megtisztelőnek is a feladatot - amikor felkérést kaptam egy ütőképes csapat megszervezésére, mellyel bátran képviselhetjük városunk gyógyító intézményeit a Magyar Kórházak III. Foci Tornáján Budapesten. Nem is jelentett problémát a 10 fős keret feltöltése, hisz a Kenézy Kórházból és a DEOEC Klinikáiról is voltak lelkes jelentkezők: orvosok, műtősök, hallgatók egyaránt. A versenykiírás hallatán mindenki számára egyértelművé vált, hogy mi a cél: a dobogóra vezető út csak az összefogáson és csapatmunkán keresztül vezethet. Összeállt a csapat, készen az indulásra! A budapesti tornából idén országos rendezvénnyé átalakult szabadidős sportesemény ünnepélyes megnyitóján Dr. Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztette a csaknem 300 közelebbi és távolabbi szakmabeli munkatársát, hogy a kórházakban egymást követik a nagy győzelmek és a fájdalmas vereségek, amelyek közül az utóbbiak feldolgozása soha nem volt és nem is lesz könnyű feladat. A fővédnök Dr. Szócska Miklós államtitkárt képviselő Dr. Cserháti Péter annak a reményének is hangot adott, hogy a Fáy utcai Vasas Sportközpontban az egész napos sportolásra vállalkozó kórházi vezetők, orvosok, ápolók és műtősök egyaránt szellemileg és fizikailag is feltöltődve térnek vissza a munkahelyükre, amelynek köszönhetően az előttük álló feladatok megoldása is könnyebbé válhat.

a győzni akarást mindenkiben. Ezután kövezkeztek a helyosztók párosítását kialakító csatározások, a második csoportkörben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház focistáival játszott gólnélküli döntetlen után már egyértelművé vált, hogy az fog továbbjutni a döntőbe, aki több pontot szerez és jobb gólkülönbséget ér el. Két egymás melletti pályán folytak a mérkőzések, a csapatok figyelme mindkét irányba terjedt, folyamatosan szem előtt tartva a riválisok aktuális eredményét. Parázs mérkőzések zajlottak, nagy lelki teher volt mindenki számára, hogy csak egy hajszálon múlik a továbbjutás a döntőbe. Az utolsó csoportmérkőzés utolsó percében csapatunk 0:0-ás eredménnyel még a miskolciak csapata mögött végzett volna a második helyen, ám egy utolsó támadásból szerzett góllal továbbjutottunk a döntőbe. Óriási öröm, és egyben a siker kapuja…. Egyetlen mérkőzés és Debrecen mindenkit térdre kényszeríthet. A legnehezebb percek következtek, a bíró belefújt a sípjába, megtörtént a kezdőrugás. Tudtuk, hogy egy hiba is végzetes lehet, megtörheti a csapatot lelkileg. Mindenki erején felül küzdött a már karnyújtásnyira lévő aranyéremért, és nem hiába! Az utolsó percekben a kitartás és a csapatszellem diadalmaskodott, így 2:0ás végeredménnyel sikerült felülmúlni a salgótarjániak csapatát. Talán hajnalban, utazás közben még nem is hittük volna, hogy ennyire összekovácsolódik bennünk valami, de

28 csapat nevezett a Fáy utcában megrendezett tornára, ahol reggel 9 órakor megkezdődtek a mérkőzések, 5 csoportban, 5 pályán. Csapatunk az első csoportkörben egy 6fős csoportba sorsolva küzdött, ahol 5 győzelemmel, 13:1-es gólkülönbséggel a legjobb tíz közé jutott. Rendkívül sportszerű játék, barátságos tekintetek, bátorító szavak jellemezték a meccsek alatti és közötti időt, erősítve

összeállt az egység, mindenki hozzátette a maga részét, és a szív győzött. A döntő utáni interjúban a 12 gólt szerzett csatárunk, Dr. Valóczki József egy szóval jellemezte a csapatot: “CSAPATMUNKA”. Igen, a 10 mérkőzésen szerzett 9 győzelem és egy gól nélküli döntetlen, a 23:1es gólkülönbség is ezt támasztja alá, a Kenézy Kórház és a Klinika sportemberei megmutatták, hogy a közös célt összefogással el lehet érni. Fel van adva a lecke, egy év múlva újból lehet bizonyítani, rátermettséget, elszántságot, csapatmunkát! Uray Zoltán

Csapattagok (balról jobbra): Dr. Valóczki József, Dr. Kondás Gergely, Dr. Kovács Dávid, Dr. Mikó Zoltán, Dr. Kiss Árpád, Bardovics Gyula, Laczovics Attila, Matika István, Uray Zoltán

Medikus Lap

Mi is az a civil?

CIVIL

Mire jó a civil szervezet?

Manapság egyre többet hallhatjuk a szót, de sokan nincsenek tisztában a jelentésével. A leggyakrabban használt szókapcsolatok: civil szervezet, civil együttműködés, civil érdekképviselet stb. De mi is az a civil? A szó a latin civilis szóból ered, miszerint polgári, nem katonai személy. A legtöbben, a médiának és filmeknek köszönhetően, csak a katonai részét ismerik. A szó szótári jelentése szerint polgári személy. A civil egy politika és egyenruhamentes személy, aki a társadalom tagja. Azonban a polgár szó jelentése a következő: műveltsége, szaktudása vagy tulajdona révén sorsát önállóan irányítani képes állampolgár. Akkor a civil szó mégsem egyenlő a polgár kifejezéssel? Talán következtethetünk arra, hogy minden polgár civil, de nem minden civil polgár. Manapság a két szót egymás szinonimáiként használják, némelyek az egyiket, némelyek a másikat részesítik előnyben. Ezzel szemben az általunk ismert szókapcsolatokban mégsem szokás helyettesíteni őket egymással, hiszen a civil áldozat kifejezést sem szokás polgári áldozatként emlegetni. A civil szervezet jelentése nem egyenrangú azzal, ha azt mondjuk polgári szervezet. A nem kormányzati szervezet vagy civil szervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jön létre. Civil szervezet, mint gyűjtőfogalom: általában a civil társadalom érdekében fellépő szervezeteket, vagy az önkéntességgel foglalkozókat értik alatta. Egy ilyen szervezet nonprofit, vagyis nem nyereségközpontú. De vajon mi a történelmi háttér? Az első nonprofit szervezetek a XVIII. század utolsó évtizedeiben jöttek létre. A hatóságok a felvilágosodás eszméinek látták s ezért üldözték őket. A reformkor az egyesületi élet felvirágzását hozta, egymás után alakultak a nemzeti nyelv és kultúra fejlesztését, a társadalmi problémák kezelését és a hazai piac védelmét szolgáló szervezetek. 1848-49 után a hazai nonprofit szektor jelentős részét feloszlatták. Az önkéntes szervezetek fejlődése az

1867-es

kiegyezés

gyorsult fel újra. A XX. század elejére szinte minden társadalmi réteg, szakmai, vallási, etnikai és életkori csoport létrehozta a maga egyesületeit. Természetesen ma már jogi háttere is van a dolognak. Az egyesülési jogot az Alkotmány garantálja. A jelenlegi Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. E jog gyakorlását az Alkotmány és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szavatolja. A civil szervezeteknek több formája lehet, például alapítvány, egyesület, vagy akár közhasznú társaság. A szervezetek formai gazdagságához a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Manapság ezek a szervezetek mindenhol jelen vannak. A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítő szerepet töltöttek be a civil szervezetek. Az 1990es évektől azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnőtt. Feladataik egyre nagyobb súllyal számítottak. Ma már a civil szervezetek és a kormányzat között számos területen és formában jönnek létre együttműködések. Vonatkozhatnak egy konkrét ügyre, programra, rendezvényre, de kiterjedhetnek több évre szóló szerződéses kapcsolatokra is. A számtalan nehézség ellenére a két szféra együttműködésére mind társadalmi, mind gazdasági szempontból szükség van. Az együttműködések nagy előnye, hogy lehetőséget adnak egymás erősségeinek kiaknázására, és az elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználására. Nagy Gabriella

után

NormálFlóra

Éva néni

NormálFlóra rovatunk ezen részében olyasvalakivel készítettem interjút, akit látásból szinte mindenki ismer. Hiszen ki ne találkozott volna legalább egyszer Éva nénivel, aki a Klinika Mozit buliról bulira tisztává varázsolja? Mégis nagyon kevesen tudják, ki ő igazából. Reményeim szerint ebből a riportból többet is megtudhattok róla. Sok dolga mellett is szánt rám annyi időt, hogy elbeszélgethessünk. Bele is vágok, hogy ne tartsam fel őt sokáig a munkában. - Első kérdésem az lenne, hogy miért tetszett pont itt vállalni munkát? - Azért jöttem ide, mert pillanatnyilag semmi más lehetőségem nem volt. Mezőgazdasági technikumi végzettségem van, Pallagon jártam iskolába. Még ezelőtt termelőszövetkezetben dolgoztam, mint szarvasmarhatelep-vezető, ‘70-től ‘74-ig. Csakhogy jött a rendszerváltás, minden felborult. Aztán vegyi-háztartási boltos lettem, de mások is pályáztak a helyemre, kemény bérleti díjat szabtak ki rám, amit nem tudtam fizetni a járulékokkal és a dolgozók bérével együtt. Ennek tehát vége lett. Meghalt a bátyám, anyukámat ápoltam, egyedül, három évig. Az ő halála után elhelyezkedtem egy kínai boltban mint eladó, de nagyon rövid idő alatt kiderült, hogy ez az úr nem jelentett be bennünket. Gondoltam arra, hogy ez majd a nyugdíjba nem fog beszámítani, tehát muszáj voltam onnan lépni. Munkanélküli lettem, de azt tudni kell rólam, hogy van egy 15 és fél éves kisfiam is, akiről gondoskodnom kell. Keresnem kellett állást, és mivel az idősebbik lányom itt dolgozott a Klinikán, őáltala kerültem én ide. A III. kollégiumban kezdtem, de mindent el kellett vállalnom, az anyagiak miatt. A férjem szobafestő-mázoló, neki szezonális munkái vannak csak, télen nem kap megrendelést. - Akkor emiatt tetszett a Klinikába is menni takarítani? - Igen. Meg kell mondjam, először elég érdekes hatást váltott ki belőlem. Az első két alkalommal azt se tudtam, hol vagyok. De aztán nagyon közel kerültünk egymáshoz több fiatallal. Sokat beszélgettünk, oldódott a hangulat, kezdtem élvezni az ilyen bulikat. Ehhez tudni kell, hogy öt gyermek édesanyja vagyok, két fiú és három lány, közülük

Medikus Lap

egy ikerpár. Sajnos, a legidősebb fiam 33 évesen öngyilkos lett, csak a lányok maradtak nekem, és a kisfiam – itt fátyolossá válik Éva néni hangja. - No meg van 5+1 unokám. Az a plusz egy az egyik lányom férjének a gyermeke, de őt is unokámnak tekintem. És mivel a fiamat elvesztettem, ez a sok fiatal a Klinikában, ugyan nem pótolja őt, de keresek bennük olyan vonásokat, amik őrá emlékeztetnek. Egy-egy pillanatra az ő életét juttatják eszembe. Kicsit úgy érzem, néhányan az én gyermekeim is. Voltak ugyan kaotikus helyzetek, nem akkorák, hogy meg kelljen említeni, de aki ezt a cikket olvassa, az magára ismer. - Hát a többiek? - Vannak, akik közel állnak hozzám, nagyon szeretem őket. A szívem csücskei. Ők megkönnyítik, mosolygósabbá teszik a napjaimat. Már el sem tudnám képzelni az életemet nélkülük. Buli van, bulizunk, ha kell, segítenek, és én is, ha rám van szükségük. - Valami emlékezetesebb történetet tetszene mesélni, ami a Klinikában történt? - Annyira nagy nem történt, de van olyan, ami mégis nagyon jól esett. Először Szabó Janival táncoltam, aztán Harda Kristóffal. Nagyon közel állnak a szívemhez. Büszkék lehetnek rájuk a szüleik. Táncoltunk, jól éreztük magunkat. Ez volt az első. Hát igen, itt vagyok én, takarítok, ezek a fiatalok mégis úgy tekintenek rám, mintha az ő anyjuk is lennék. Buli van, mulasson velünk a mama is! Utána jöttek Tajti Gabiék, ők is nagyon kedvesek voltak velem. Minden alkalommal ugyanaz történik, de ez jó. Jönnek a fiatalok, köszönnek, megsimogatják a vállamat, mennek szórakozni. Talán ami még jól esett, az az volt, amikor az a szép szál, magas fiú a 303-as szobából nem szégyellt kezet csókolni a takarító néninek, ezzel fejezve ki a tiszteletét. Na, az ilyen dolgokért érdemes ott lenni a buliban!

- Hát a szabadidejében mit csinál Éva néni? - Nem sok olyanom van. Csütörtökön nappal és éjjel is dolgozom, pénteken amikor délután hazaérkezem, hozzáfogom a házimunkához, mosni kell, vasalni, főzni. Minden második héten jönnek az unokáim, itt van a lányom két kisfia, de velük hét közben ritkán tudok lenni. Hétvégén tudom megcsinálni az itthoni dolgaimat: vásárolni, temetőbe menni, ilyesmik. A fiam kézilabdázik, az ő meccseire viszont ki szoktam menni. Tenni kell a dolgaimat, élni, nagyon nehéz, de nem szabad megállni. Szabadidőm szinte semmi sincs, egy hónapban egyszer szoktunk egy baráti családdal összejönni, no meg ott van a virágoskert. Nem gondoltam, hogy itt kötök ki, de ezt mindenkinek mondom: a munka nem szégyen, szívesen megcsinálom, bármit is kelljen. Na jó, amit a legkevésbé szeretek, ha valaki a buliban, nos, kipakol. Már nem túlságosan zavar, de örülnék, ha a fiatalok legalább a kedvemért jobban vigyáznának magukra. Viszont úgy vagyok ezzel, hogy bárhol legyek, bármit csináljak, azt szívesen fogom tenni. Ezt tanácsolom mindenkinek. - Köszönjük szépen a jó tanácsokat, én pedig az interjút szeretném megköszönni. Az összes hallgató nevében minden jót kívánok Éva néninek! - Viszont kívánom nektek, és remélem, a csütörtöki bulikban találkozunk! Kedvesen mosolyogva feláll, leporolja a kötényét és megy vissza dolgozni. Milyen érdekes, ahogy egy ismeretlen ismerős múltja szinte megelevenedik a szemünk előtt!

Kelemen Viktor

Nem vagyok idevaló Ezt kénytelen kelletlen be kell vallanom. Valamelyik este egy Klinika-bulin filózós-depresszívre ittam magam, és ez jutott az eszembe. Megdöbbentő volt, lehangoló és kijózanító. Annyira, hogy haza is taxiztam. Persze a hely és az idő irreleváns, a felismerés valószínűleg ugyanúgy utolért volna bármely más szórakozóhelyen. Vagy kocsmában. Vagy otthon. Hogy megértsétek, tessék némi háttérinfó. Biztos ismeritek azt a srácot vagy csajt (bár ez utóbbi ritkább), aki mindig ott van mindenhol, de igazán nem tartozik senkihez. Tanul, de nem látványosan, nehogy azt higgyék, stréber. Ó igen, rengeteget ad arra, hogy mások mit gondolnak róla. Amolyan over-thinker, többet gondolkozik, mint cselekszik. Ha van kapcsolata, végiggörcsöli, éppen ezért inkább barátokat keres hiszen Debrecenben azok neki nincsenek, mivel nem helyi, és még csak nem is lakik a vonzáskörzetben. Hacsak nem lakik a Dunántúlon, hetente hazajár az ottmaradt barátaihoz, akiket szintén félt, hogy elveszít. Valószínűleg budapesti, esetleg vissza is akar majd menni oda. Nehezen szocializálódik, ugyanakkor akarja a társaságot, csak valahogy mindig kiszorul. Ingadozó a hangulata, hol nagyon pörög, hol teljesen magába fordul. Sosem adja a macsót vagy a könnyű macát. Ha vannak barátai, azok általában nőneműek (mert ők sokkalta megértőbbek), ezért sokszor süt el szexista vicceket, nehogy melegnek nézzék. Rengeteg filmet néz meg és rengeteg könyvet olvas, valószínűleg sok zenét hallgat, és érti is őket. Zeneileg vagy nagyon specifikus egy műfajra (többnyire metál, vagy hard rock), vagy mindenevő, azonban a diszkózenét és a nagyon felkapott előadókat nem kedveli. Sitcomokat néz, tömegszámra. Olyan kifejezéseket és popkulturális utalásokat használ, amiket sokan nem értenek, ezért nagyobb társaságban általában csöndes. Rosszul bírja a szekálást, mert nem igazán tud visszavágni. Általánosban és/vagy gimnáziumban is sanszos, hogy ki volt rekesztve. Na, ilyen vagyok én is. Sorolhatnám napestig, de szerintem mindenki érti. Ott álltam fenn az erkélyen, és néztem, ahogy a lány, akivel még azelőtt beszélgettem, hogy beindult volna a dobhártyarepesztő zene, éppen gégeműtétet hajtott végre egy vadidegen srácon a nyelvével (ld. még: smárolás). És mindez végigpörgött előttem. Valahogy azonnal rájöttem, hogy ezt milyen jó lenne megírni. A magamfajtáknak azért, hogy tudják, nincsenek egyedül. A nem magamfajtáknak meg azért, hogy tudják: nem kell leírni mindenkit, aki nem olyan, mint ők. Mélyebbre ásva igazi barátra vagy társra is lelhetnek. Outcast

ZÖLD

Hihetetlen, de IGAZ!

Víz…. Egy átlagos amerikai állampolgár naponta kb. 500 liter vizet használ el, míg egy átlagos afrikai család mindössze napi 12 liter vízből gazdálkodik. Magyarországon az egy főre jutó ivóvíz-felhasználás 140 liter/ nap. Évente 120 milliárd liter írható azok rovására, akik fogmosáskor végig folyatják a vizet. Évente több mint 50 milliárd liter vizet pazarolnak el brit nők a lábuk borotválása közben elfolyó víz mennyiségéből. Percenként 10 csepp víz havi 170, évi 2000 liter veszteséget jelent.

Egy év alatt 13 millióan haltak meg annak “köszönhetően”, hogy környezetük nem volt méltó az emberi élethez. Romániában ezer gyerekből 20, Bulgáriában 15, Lettországban 11, Magyarországon 8 gyerek hal meg a környezetszennyezés következtében ötödik életéve előtt.

Hulladék… Az Egyesült Államokban évente 179 000 tonnányi elemet dobnak el! Világszerte évente körülbelül 500-1000 milliárd műanyag szatyrot dobnak el! Ez percenként 1 millió szatyrot jelent! És ezeknek csak 1 százaléka kerül újrahasznosításra! A magyar lakosság átlagosan évente csupán 8-10 kg hulladékot gyűjt vissza fejenként, mely jócskán az Európai Unió 20 kg/fő/év átlaga alatt marad.

Évente 15 ezer liter víz szükséges 37

A hulladékok lebomlási ideje: kötél: 3-14 hónap, papír: 2-5 hónap, pamutruha: 1-5, tejesdoboz: 5 év, nejlonzacskó: 10-100 év, pelenka: 50-100 év, konzervdoboz: 50-100 év, sörösdobozok műanyag karikája: 450 év, zöld üveg:

kilogramm fekália és 487 liter vizelet elvezetéséhez.

1 millió év, műanyag flakon: soha.

A komposzt-toalett előnye, hogy évenként kb. 20 kg biohumuszt nyerhetünk személyenként, a háztartási vízfelhasználás 1/3-dal csökken, az elszállított háziszemét mennyisége akár 40%-kal is csökkenhet.

A turisták által közkedvelt tengerjáró hajók egynapos termése körülbelül 1 tonna szemét, 80 ezer liter szennyviz, 650 ezer liter folyóvíz (zuhany, mosás, mosogatás), 12 kiló elektronikus és kémiai hulladék (elemek, izzók, gyógyszerek), 25 ezer liter olajszennyezett víz, utasonként 4 műanyag palack.

Egy fürdéshez átlagosan 160 liter vizet használunk el, míg egy tusoláshoz elegendő akár 60-70 liter is. Egy magyarországi háztartásban naponta átlagosan fejenként csak WC öblítésre 11-26 liter víz megy el.

A vizek közel 20%-a olyannyira szennyezett, hogy nemcsak fogyasztása, de mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre. Kína folyóinak és állóvizeinek mintegy 40%a volt súlyosan szennyezett 2011-ben, és a 75 milliárd tonnát is meghaladta évente az ország vizeibe eresztett szennyvíz mennyisége.

Medikus Lap

Ház körül... Minden fokkal, ami 20 fok fölött van, a kazánod 3-5%-kal több energiát használ. Több mint 15%-a az áramnak a világításra megy el a háztartásokban. Állítsuk 60°C-ról 50°C-ra a melegítés fokát, így 10%-kal csökken a vízmelegítés költsége – és a felhasznált energia mennyisége. Évente kb. 2200 papírszalvétát használsz el!

Fém, elekronika... Az újra feldolgozott alumínium gyártási energiaszükséglete 95%-kal kevesebb. Egy tonna alumínium kinyeréséhez pl. négy tonna bauxitra van szükség, aminek melléktermékeként egy tonnányi vörösiszap is keletkezik. Az öntött alumínium előállításához túlnyomó részt hulladék anyagot használnak fel, amely azt eredményezte, hogy a világon ma már a felhasznált alumínium 60%a szekunder alumínium. Körülbelül 1 kg alumíniumból akár 70 darab italos doboz is készülhet, míg 1 tonna nyersanyagból 70000 CD-t lehet gyártani, amelyre elférne az összes eddig megjelent könyv teljes tartalma.

2005-ben az amerikaiak 14,4 millió papírpoharat használtak el az alkoholos italokhoz. Ha kiterítenénk ezeket a poharakat, akkor 55-ször lefedhetnénk velük a Földet.

Az elektronikai hulladék átlagos veszélyes anyag tartalma igen jelentős (kb. 10-20%), ami egyrészt a nehézfémek, másrészt a műanyag borításban lévő halogénezett lánggátló adalékok számlájára írható.

Ha minden család csak 3 ajándékot csomagolna be újrahasznosított anyagból, akkor elég papírt tudnánk megspórolni ahhoz, hogy 45000 futballpályát befedjünk.

Guiyu hajdanán négy kis falucska volt Kína Guangdong tartományában, mára viszont 52 négyzetkilométeren terül el, és 60 000 vállakozó foglalkozik itt az e-hulladék feldolgozásával. Naponta több mint 1000 kamion érkezik ide és az eddigi becslések szerint minimum 1,5 millió tonna e-hulladék végezte már itt.

Ne feledd, a szalagokat használd fel újra! Ha minden háztartásban csak fél méter szalagot használnának fel újra, akkor több, mint 60 000 kilométer szalagot takarítanánk meg, amivel egy szép csomót köthetnénk a Földre.

Kína egyes részein a gyermekek 88%-a súlyos ólommérgezésben szenved. Az ólom és réz szennyezettség pedig 371-szer, illetve 115-szor nagyobb a megengedettnél.

Nagyvilágban...

Egyetlen újratölthető elem élettartama felér mintegy 1000, egyszer használatos alkáli elem élettartamával. Minden liter elhasznált üzemanyag 11 kg szén-dioxidot - ami a globális felmelegedés egyik fő okozója - juttat az atmoszférába. Magyarországon évente körülbelül 1,82 millió fenyőfa esik áldozatául a karácsonynak, majd köt ki az utcán. Egyetlen üvegpalack újrahasznosításával annyi energiát takarítunk meg, mely egy átlagos teljesítményű villanykörtét négy órán át képes üzemeltetni.

Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét. A Földön körülbelül 12,6 milliárd hektár biológiailag produktív föld- és tengerfelület van és ezen hozzávetőleg 7 milliárd ember él. Így emberre csupán 1,8 hektár jut! Sajnos 2007-re a világ átlagos lábnyoma 2,7 hektárra nőtt személyenként, ennek érdekében a jelenlegi életmódunk fenntartásához legalább 1,5 Földre lenne szükségünk. Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. 2010-ben mintegy 175 négyzetkilométernyi esőerdőt taroltak le, míg 2009ben ugyanez az érték csak 16 négyzetkilométer volt. Ez nem kevesebb mint 994 százalékos növekedés. Az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már több mint 25%-ot vesztettek. Barta Barbara

Kult

Oláh Dóra: Primum nil nocere!

Szabó Levente: Minden jót Rómeó! “El se hiszed, hogy mekkora fájdalom, Hogy ez lesz talán az utolsó alkalom. Fáj, ha arra gondolok, hogy nem leszel, Nem éri számat csókod... nem létezel. Összetöri minden csontom egy apró gondolat, nem láthatom mosolyogni gyönyörű ajkadat. Minden szép és minden jó eltávozik tőlem, s te „elfutsz, elszaladsz” hirtelen mellőlem. Távozz el hát LÉLEK! Hisz nem kellesz már. Ha ő nincs itt, akkor, mondd, miért maradnál? Hogy hiánya kínozzon éveken át? Hogy ne halljam egyszer se szíve dalát? Nem! Nem kellesz, menj vele hát, úgyis az övé vagy… hisz megmondtam már... Hisz megmondtam már… De mit ér a szó… ha nincs benne élet, nincs bennem jó… Nincs bennem hang, És nincs bennem dal.

Csípős széllel, s élccel, destruktív kritikával Méltatlan módon senki ne illessék! Gyengéd szóval, szívvel okítsd; így fogd a kezét meg, S jó példáddal tedd vonzóvá a helyest!

Nagy Alexandra: Örök A tehetetlenségbe vájt szavak Muszájból, semmitmondóan, mégis Kitárulkozva velem játszanak, Nem gyanítva, mi is az anamnézis. Széttörve, összeforrva, hitem egész, Száguldó hullámvasút, végtelen. Ösztönösen téged keres e kéz, Védett lelkem egyszerre védtelen. Újabb puszi. Még, megint, s újra, Nekünk ezek mit jelentenek vajon? Ezt, ami az összes jót felülmúlja, Reálisan látom, avagy vakon? A Hold szólított örök párbajra, Harcol minden sejt, szövet, e vese. Igazságtalan: lényem átmarja Ugyan az érzés, de nincs neve se!?

Nincs bennem lélek… DE MÉGIS… Szeretlek Téged.

Katona(d)i Zoltán Endre: Vizsga-frász a zavaron Feljelentkeznénk. Ha a Neptun beengedne, Ordítva, sírva, jajveszékelve, Szidjuk több ezren a tengerek Istenét. (vagy az édesanyját) Új próbálkozásai vannak a csatlakozásnak, A minutumok ez alatt csak úgy telnek-szállnak, S egyesek persze már bejelentkeztek. Várunk a percre, áhítva várunk, Bárcsak beengedne, de még mindig csak várunk Fölb*sz a Neptun, rendesen. Ez lesz utolsó vizsgaidőszak nékünk? Ha most nem enged be nekünk végünk! S a pszichiátriára bevonulhatunk csenden.

Medikus Lap

Katonai Zoltán Zsolt: Egy boncmester bókjai Bőröd selymes mint egy lószőr párna, Mosolygó szemed Frigiai sapka alakú Ajkad színe vörhenyes-málna Arcod pedig főtt tészta tapintatú

Hajad hossza átlagos, megfelelő Tested kecses, kp vastag Őzbarna árnyalattal márványozottan fénylik Szerkezete minden gócot nélkülöz Pisze orrocskádból váladék nem préselhető Ezeket a bókokat éntőlem kaptad S izgató nyelved a metszlapon vérzik Miket egy patkó DEMO ösztönöz.

Musab Alnour: Blue Eyed Beauty The rainbows in the sky, the angels from up high They all resemble you and your deep blue eye Not just a pretty face but kindness that fills lakes Of all of God’s creation, you cause my heart aches You are the reason that fills each season Not thinking of you, for my heart is a treason.

In my dreams where I lay happily next to you Red roses in your hair, dress shining king blue An undescribable moment, a moment of joy Blessed with those eyes, I feel like a little boy Staring at them makes me realize the truth That you might be, the center of my universe.

Next to someone like you, I feel so wild and free The world is sometimes weird, don’t you agree How can a person I barely know mean so much to me So much that for you, I would take down a whole army I have found someone, maybe the real one And its you, daughter of Attila the Hun.

Nagy Alexandra: Borostyán Nyári forróság izzón csapódik rám, Összeégnek lomhán a szikra- fények. Halkan átkúszott az ifjú borostyán, Utánpótlása vastag ős-tövének. Ezerféle zöldszíne bújik némán, Hajló nyírfaággal ösztön-testvérek. Lágy pókháló pihen az örök ostyán, Életek, világok egymásba érnek. Mélység-magját oly régóta vigyázom: Múltbéli, hosszú nyarak szép emléke Suhan végig megannyi, féltett álmon. Kincsem ez a hangulat, szívem éke: Édes nosztalgia-ölelés átfon, S nem marad más, csak tündéri béke.

Vagy nem lenni

Írta: Kelemen Viktor

Harmadik fejezet: A kísértetek szava

Chris megkövülve bámulta a leszúrt lányt. Egyszerűen képtelen volt felfogni, mi történt. Sir Arthurnak volt a legtöbb lélekjelenléte, kivezette a fiút a függöny elé, és meghajlást vezényelt. A közönség méltatlankodott, Júliát is meg akarták tapsolni, de az igazgató bejelentette, a művésznő nem jöhet ki, így többé-kevésbé belenyugodva indultak hazafelé. Végső soron az előadás nagyszerű volt, a lány pedig biztosan nagyon elfáradt, esetleg rosszul lett az idegességtől. Cyrus ott maradt a színház előtt, várta barátját, hogy gratulálhasson neki. Elemelt neki egy üveg bort is, hadd koccintsanak az előadás sikerére. Kinn sétált már egy órája is, amikor feltűnt Chris. Halálsápadtan jött, mint Hamlet atyjának szelleme. - Mi történt veled, hogy így nézel ki? Csak nem kísértetet láttál? - Én... - Beszélj már! Úgy nézel ki, mint aki menten elájul! - Jill... Meghalt. - Tessék? - Igen. Meghalt a színpadon. A kellék tőr... valódi volt. Valahogy elkeveredhetett, vagy nem tudom. Tudod, leszúrja saját magát, mármint Júlia. Nos, valóban megtörtént. - Nem létezik... Látnia kellett volna, hogy mi van a kezében! - Szerintem túl sötét volt akkor. Hiszen a jelenet a kriptában játszódott, félhomályban. Még most sem tudom elhinni. Látni Jillt, a drága Jillt, ott feküdni a koporsóban! El se tudod képzelni, milyen érzés volt... - De igen, el tudom – Cyrus szeme a távolba veszett. Néhány régi emlék tűnt elő lelki szemei előtt. - Gyere, egy séta és egy kis ital jót fog neked tenni. Bejárták Bridgehamptont, közben elfogyott a bor, lassan Chris is megnyugodott. Szerelmes még nem volt, viszont így is nagyon nehezen tudta feldolgozni a történteket. Valami azonban feltűnt barátjának. - Van itt valami, ami nem stimmel. Nekem úgy tűnik, mintha előre sejtettétek volna, hogy valódi tragédiába torkollik az este. Nem így van? - Honnan veszed? - Onnan, hogy egy ilyen társulatot nem ijeszt meg ennyire semmiféle nyitóest. Nem a szerepléstől féltetek, ugye? Hanem valami egészen mástól. A gyertyák, a fonál és a tükör... mi volt még? - Üzenetek. A szellemektől. Tudod jól, hogy nem szoktam ilyenekben hinni, de más ötletem tényleg nincs erre. Ketten haltak meg eddig a színpadon, és ez az egyetlen magyarázat rá. Most lesz öt éve, hogy előadjuk a Skót Darabot. - A Macbethet. Folytasd. - Ne mondd ki a nevét! Nem tesz jót. Átok ül rajta, most már bizonyos. Ezt az évet ki kellett volna hagynunk. Viszont a próbákat elkezdtük, így már nincs visszaút. Amint kimondjuk a legelső szavát, onnantól elő kell adni. Ne rázd a fejed, ez így van! Szóval, mintha üzenni akartak volna, hogy hagyjunk fel az egésszel. Úgy másfél hónapja kezdtünk próbálni, rögtön egy hétre rá a szellemek elkezdtek suttogni a színpadon! Hogy hagyjuk abba, amíg nem késő! Ott voltam, hallottam! - Nocsak. Folytasd! - Pár nap múlva lefekvés előtt látjuk, hogy füstöl a raktárszoba. Kigyulladtak a ruháink! Gondolj bele, az egész színház porig égett volna, velünk együtt! Még jó, hogy idejében észrevettük. Szegény Pollynak így is rengeteg idejébe került helyrehozni a károkat.

Medikus Lap

- Tényleg furcsa, de azért megmagyarázható. Az egyik lehetett a szél, a másik meg, hát, égő szivar? - Talán. Viszont ez még nem minden. Az egyik vacsorán a húslevesben egy lefejezett egér úszkált! Néhány napra rá Sam Tollner talált az ágyában egy levelet, amiben ez állt: „Ne játssz, halandó, mert az életeddel fizetsz érte!” Méghozzá vérrel írva! - Ez viszont már érdekes. Kiérdemelte valamivel? - Nagyon is. Ő játszotta volna a főszerepet, de részegen jelent meg a próbán. Arthur bácsi úgy képen vágta, hogy csak úgy csengett. El is vette tőle a szerepet. A szellemek sem szeretik, ha megszentségtelenítik a darabjukat. Kapott egy mellékszerepet, de amikor elolvasta a levelét, visszaadta azt is. - Azt meg tudom érteni. A többiek hogy viselték? - Mentek tovább a próbák, de valahogy mindenki olyan feszült volt. Egyetlen alkalom nem telt el úgy, hogy ne kiabáltunk volna egymással. Velma egyszerűen elviselhetetlen volt! Úgy ordított, mint valami hisztérika! - Ő volt a dajka, ugye? - Igen. Arthur bácsi alig bírt vele. Amúgy is elég lendületes egy asszony, de most már mindenkinek sok volt. Mintha három ember lett volna, annyi a baj vele. Még tavaly hagyta el a férje, gondolom, ő se tudta elviselni. Máskor meg egészen kedves és figyelmes. Nem tudom, mi hozza ki belőle az ördögöt. - Hát a vörös díva? - Marlane? Ő aztán tud uralkodni magán. Szerintem tökéletesen tisztában van azzal, milyen szép, és használja is, ne félj! Ha tudnád, annak idején hány férfi fejét csavarta el! Többek között az enyémet is, csak hát nem voltam mellé való... Jobb is, ő az a fajta, aki, nos, szereti a változatosságot. Mostanában Arthur bácsival kezdett, az öreg meg nagyon élvezi a figyelmét. - Azt elhiszem. Én se zokognék, ha velem foglalkozna annyit. Van még valaki a társulatban, aki régóta tag? Mesélted, hogy elég sokan januártól csatlakoztak. - A régi gárdából még Ben Warden. Rendes fiú, kicsit hallgatag, de nagyon jól kijöttünk mindig. Az igazság az, hogy neki is nagyon tetszett Jill. Lehet, hogy neki még jobban. A mai darabban ő volt a Herceg. Elég erős hangja van, meg nem mondaná az ember, ha először ránéz. - Értem. Az újakat mennyire ismered? - Nem igazán. Gyorsan tanulnak és kezdünk összeszokni, de mégse olyan, mint ha évek óta együtt játszanánk. - Nem baj, idő kell mindenhez. Nem bánnád, ha holnap körülnéznék kicsit a színházban? Szeretnék beszélgetni velük is, meg a személyzettel is. Hátha többet megtudnék ezekről a kísértetekről. - Akkor te is arra gondolsz, hogy... - Hogy nem baleset volt a két halál? Arra bizony! Kizárt dolog, hogy Jill a színpadon leszúrja saját magát. Nem a pengénél szoktátok fogni a tőrt? - Ezeket nem. Már egy jó ideje olyan összecsukódó késeink meg ilyesmijeink vannak. Tudod, megfogod a nyelénél, és ha beleszúrod valamibe, a pengéje belecsúszik a markolatába. - Akkor... Ó. Hát, így el tudom képzelni a dolgokat. Csak a szellemeket nem tudom hová tenni. Arra is vannak ötleteim, mondjuk. Hadd nézzek szét holnap! Legalább megnyugtatom magam. - Rendben. De légy nagyon óvatos, ha tényleg átok ül a helyen, jobb vigyázni! - Én mindig az vagyok. Hazaértek, megvacsoráztak, és eltették magukat holnapra. Cyrus sokára tudott csak elaludni. Azon gondolkodott, mi lesz, ha igaza lesz...

Negyedik fejezet: Öt szál Sir Arthur csak bámult maga elé az irodájában. Először Walter távozott el. Jóformán ők ketten voltak a színház lelke, előbbi a vezetésért, utóbbi a technikáért felelt. Nem az rázta meg, hogy a legjobb munkaerőjét veszítette el, hanem hogy a jó barátját. Hányszor mondta neki, hogy többé ne másszon fel a zsinórpadlásra, hiszen azért van a fiatal Jimmy, hogy elintézze az ilyesmiket, de ő mindig is dacos öregember volt, aki már csak azért is bizonyítani akart. Hiába, mindketten megvénültek, de egyikük sem akarta beismerni. Most ő maradt nagyöregnek, az ő feladata lesz vigyázni a társulatra. Amy néni hét évvel fiatalabb nála, és végső soron törékeny hölgy. Aztán a fiatal Jill. Teli volt élettel. Ha már valakinek meg kell halnia, gondolta Arthur, legyen inkább ő. Úgyis lesz más, aki elvezeti a színházat, de a fiatalságnak élnie kell. Megfogadta magában, hogy ezentúl mindenkire jobban oda fog figyelni. Kinyitotta a páncélszekrényt, és átnézte a bevételeket. Úgy tűnt, megint hiányuk lesz. Ez így nem folytatódhat tovább. Történjen, aminek történnie kell, a társulat java lesz ezentúl a legfontosabb. Felszegte a fejét, és visszazárta a kasszát. Velma Ryder és Marlane Teal együtt reggeliztek. Legalább a nők tartsanak össze, mondták. - Már a második halál, Velma. És pont a kis Jill. Szegény lány, előtte állt még az élet. Hogy történhetnek ilyenek? - Én sem értem, Marle. Nem vette volna észre a sötétben a valódi tőrt? És ha igen, hogyhogy valódi volt? - Fogalmam sincs. Eddig nem hittem a természetfelettiben, de most már... - Engem meg mindig kinevettetek, ha a babonákról beszéltem nektek. Pedig nem véletlen, hogy vannak! Már az elején megmondtam, hogy vegyétek komolyan az üzeneteket! - Úgy tűnik, igazad volt. Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy igazad lesz. - Semmi baj, az öreg Velma már megszokta. - Dehogy vagy öreg! Alig múltál harminc, nem igaz? - Hat évvel, hogy pontosak legyünk. Én lennék a rangidős itt, ha jól gondolom! - Akkor néggyel vezetsz előttem, igen. Milyen jól tartod magad! - Marlane gonoszul hunyorított hozzá. - Egyszer csúnyán meglakolsz ezért, jobb, ha tudod! - Annyi baj legyen. Akkor majd nem lesz senki, aki teát főzne neked. - Ó. Az a szerencséd, hogy a tiéd itt a legfinomabb. Máskülönben bajban lennél! Ezalatt Polly, a varrólány és Jimmy, az ügyelő a kellékeket nézték át. - Biztos, hogy a hamis tőrt hagytad elöl? Nem lehet, hogy mégis elnézted, és amiatt történt az egész? - Hidd már el nekem, hogy valódink nem volt! Van elég bajom így is, nem kell mindent rám fogni! - Jó, nem úgy értettem, ne haragudj... Pollynak elcsuklott a hangja. - Amióta apu... Szóval érted. Úgy érzem, mintha egyedül lennék az egész világon. - Itt vagyok melletted. Walter bácsi nekem is mintha az apám lett volna. Vigyázni fogok rád, megígérem. - Köszönöm, Jimmy. Mindketten figyeljünk nagyon oda mindenre. Ha a szellemek tényleg haragszanak ránk, meg kell őket békítenünk. Nem hagyhatjuk, hogy mást is elragadjanak közülünk! - Úgy lesz. Gyere, ellenőrizzük az összes kelléket, ki tudja, lehet, hogy nem a tőr volt az egyetlen.

Medikus Lap

Sam Tollner és Ben Warden egy csapszékben tárgyalták meg az eseményeket. - Hihetetlen, mi, Ben? Ez az egész. Hogy két ember csak úgy meghal. Léteznek szellemek? - Nem tudom. Úgy őszintén, most semmit sem tudok. Csak azt, hogy nincs többé Jill. - Gyere, igyunk valamit! Jót fog tenni. És hidd el nekem, léteznek. Nálam jobban senki sem tudja, hogy nem szabad velük packázni. - Miért? Mit csináltál? - Az mindegy, csak arra kérlek, nagyon figyelj oda, hogy meg ne sértsd őket. Büszke népség, úgy bizony! Na, de tudok egy gyógyírt összetört szívre. - Tényleg az fog kelleni nekem. De jó sok. Cyrus Merlington pedig fejébe nyomta nyomozókalapját (amit a cleavenfordi városőrségről vett kölcsön bizonytalan időre), és belevágott a vizsgálódásba. Most épp a zsinórpadlás gerendáin egyensúlyozott végig. Vastag porréteg fedte a vén tölgyfát, a lábnyomok jól látszottak benne. Az egyik sorozat valószínűleg Walter bácsié lehetett, már csak a cipő méretéből ítélve. Volt ott egy másik is, ami nagyjából az első mögött haladt. A nagyobbik megállt egy helyen, tovább nem folytatódott. A por alakjából ítélve ott zuhanhatott le Walter. A kisebbik valamivel mögötte állt meg, de az visszafordult. Ugyan az elmúlt napok alatt további porréteg rakódott le, ezért maga a cipőnyom kivehetetlen volt, de Cyrus így is kezdte sejteni, mi történhetett azon az éjszakán.

MEGHÖKKENTŐ MESÉK

Ész-lelés

Képzeljük el, hogy él valahol egy hibbant tudós, aki egy hatalmas laboratóriumban tevékenykedik. Az a személyes perverziója, hogy agyakkal kísérletezik, melyeket tápoldattal töltött tartályokban tart és a megfelelő helyekre csatlakoztatott elektródokkal ingerli azokat. Az elektródok egy szuper szÁMÍTÓGÉPpel állnak összeköttetésben, mely igen bonyolult programok segítségével a valóságos élet tökéletes illúzióját nyújtja a konténerben úszkáló elméknek. Egyesek közülük teljesen magányosak, mások összeköttetésben állnak egymással és találkozhatnak, beszélgethetnek, veszekedhetnek, akár még szeretkezhetnek is a virtuális világban. Amennyiben a technológia elég fejlett ahhoz, hogy minden biológiai szükségletet ellásson, technikai hiba fel ne lépjen és az agyakhoz minden egyes inger csakis a computer tökéletes programjából származzon, vajon bebizonyíthatja-e egy ilyen elme, hogy ő bizony fogságban van és minden, ami őt körülveszi, csak illúzió? Vajon Ön Kedves Olvasó, talál-e megrendíthetetlen bizonyítékot arra, hogy az Ön tudata nem egy ilyen kísérlet része és az Ön agya nem egy adag langymeleg levesben ringatózik? Hiszen bármilyen vizsgálatot, kísérletet is folytatna le, azoknak eredményét érzékszerveivel fogná fel, melyek éppenséggel egy kiválóan megírt program neuronális jelekre lefordított válaszai is lehetnének. A körülöttünk lévő világról minden egyes információ az érzékszerveinken keresztül jut el a kobakunkba. Minden hatás, inger, melyek formálják, alakítják, csiszolják, netán megbontják elménket, érzékszerveink szűkös kapuin tódulnak be hozzánk. Talán nem is kell kihangsúlyozni az érzékelés tudatunkra gyakorolt jelentős hatását.

Így épp érzékelésünk korlátai szabják meg tudatunk határait. Számtalan példát ad erre a modern fizika sántikáló példatára, ami az elemi részecskék kölcsönhatásait kicsi golyócskák ütközéséhez, vagy egy fekete lyukat sötét tölcsérhez hasonlít. Valójában megközelítő fogalmunk sem lehet, hogyan is nézhetnek ki és hogyan működnek ezek valójában, hiszen legfőbb érzékszervünk, a szemünk hagyna minket először cserben. Ugyanis előbbi a látható fény mérettartományánál kisebb, így a láthatóságnak nincs értelme, utóbbi pedig semmilyen fényt nem bocsát ki magából, tehát nem látszhat. Elképzelésünk sem lehet a tér görbületéről, hiszen hogyan is történhetne meg, hogy nyílegyenesen haladva például ugyanazon pontba jutunk vissza. Vagy a spin kvantumról, mikor valaminek úgy legyen perdülete, hogy kétszer kelljen teljesen felfordítanunk, ha az eredeti pörgési állapotba szeretnénk juttatni. Esetleg újabb dimenziókról, amiket sohasem érzékelhetünk, hiszen semmilyen információ sem juthat el belőlük hozzánk. Az élőlények érzékszervei évmilliók alatt alakultak ki, a környezethez való alkalmazkodás érdekében. Mivel a fény segítségével rengeteg információt valós időben szerezhetünk környezetünkről, a látás igen elterjedt érzékelési mód. Hasonlóan a halláshoz, ami az élőlényt körülvevő közeg longitudinális hullámokban

Medikus Lap

adottak, csak mondhatni pihentek egy vakon/siketen született ember esetében. Ám senki sem rendelkezik mondjuk ionizáló sugárzás érzékelő szervek információit feldolgozó agyi központokkal. Fogalmaink sincsenek olyan érzéki modalitásokra, melyekkel nem rendelkezünk, csupán más érzékekhez próbáljuk hasonlítani, igyekszünk körülírni ezeket.

terjedő mozgási energiájának felfogására szolgál. A kémiai anyagok érzékelése is igen elterjedt és előnyös funkció, az egysejtűek molekulányi szenzorjaitól egészen a főemlősök nyelvéig, orráig. A különböző környezeti feltételek más és más érzékek kifejlődését részesítették előnyben. A vándormadarak többsége például a csőr tövében érzékeli a föld mágneses erővonalait, mely érzet bonyolult idegrendszeri kapcsolatban áll a látásukkal. Így a hagyományos értelemben vett optikai látványt agyuk kiegészíti a föld erővonalainak látvány-illúziójával. Más állatok esetében néhány érzékszerv feleslegesnek bizonyult, az a szelekció martalékává vált. Mi szüksége lenne egy egész életét sötétben, mondjuk barlangban, föld alatt, mély tengerben leélő állatnak a látásra? Semmi. Így ez a számunkra nélkülözhetetlen, ám igen költséges szervrendszer is elhagyhatónak bizonyult. A cápák vagy ráják esetében például kifejlődött a Lorenzini szerv, mellyel a vízben úszó zsákmány izmai által keltett elektromos jeleket is képesek érzékelni. Ezek a változások persze évmilliókig tartanak, ám a környezet változása és az érzékszervek formálódása minden bizonnyal hatással van az adott élőlény idegrendszerének alakulására, tudatának megváltozására is. Sok történet szól arról, milyen előnyökkel járhat, ha a főhős hirtelen valamilyen érzékeléssel kapcsolatos különös képesség birtokába kerül. Mondjuk átlátna, hallana a falakon vagy több kilométer távolságra, olyan sugárzásokat érzékelne, amik egyébként láthatatlanok, esetleg megértené az állatok kommunikációját, érzékelné szellemek, démonok jelenlétét, stb. Nos, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez feltétlenül jó dolog lenne. Ugyanis ez az új érzékszervek/receptorok megjelenésén túl a feldolgozó apparátus létét is igényelné, valamint a megjelenő információtömeg integrálását a tudatunkba, rögzítését emlékeinkbe. Kiindulva abból, hogy sok korábban sosem látó/halló ember hallásának/ látásának helyrehozatalát milyen nehezen dolgozza fel, egy átlagos elme esetleg össze is roppanna a rázúduló információtömeg terhe alatt. Hiszen a látást, hallást feldolgozó központok már

Extra képességekre vágyunk, pedig a hagyományos érzékszerveink adta lehetőségeket sem használjuk ki. Tömegek esznek egyhangú, ízetlen ételeket, melyekben sóval, cukorral és nátrium-glutamáttal ütik agyon a természet adta fantasztikus ízeket. Tömény és bódító szagokkal nyomják el a természet varázslatos, ám visszafogott illatait. Harsány és monoton zajt bömböltetnek, mely elnyomja a lelkünket simogató és megnyugtató neszeket. És még hosszasan sorolhatnánk. Sőt nem is említettük, hogy az Arisztotelész által megállapított öt alap érzéken (látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, tapintás) kívül milyen sok képességgel dicsekedhetünk! Rendelkezünk nyomást, hőmérsékletet (külön receptorokkal a hideget és meleget, testhőmérsékletet), viszketést, helyzetérzékelést (ízületek helyzete), izomfeszülést, egyensúlyérzéket (gravitációt, gyorsulást), belső szerveink feszülését, vérünk kémiai összetevőit (agytörzsi chemoreceptorok), szomjúságot, éhséget, idő múlását, sőt egyes kutatások szerint még a mágneses tereket érzékelő receptorokkal is! Feltételezések szerint az orrunkban található vas ionok segítségével érzékelhetjük a földi természetes vagy más mesterséges mágneses teret, hogy segítsen minket a tájékozódásban. A megfigyelések arra utalnak, hogy a testbe helyezett mágnesezhető implantátumok segítségével ez az érzék sokkal kifejezettebb! Erős mágneses mező hatására rosszabbul tájékozódunk. És persze végül, de nem utolsó sorban ott van a fájdalom érzékelése. A fájdalom, mely talán a legszubjektívebb érzet mindközül. Gondoljunk csak bele: minden érzékszervünk bizonyos számú receptort tartalmaz. Statisztikailag elhanyagolható annak az esélye, hogy legyen a világon két olyan ember, akinek teljesen azonos lenne receptorpopulációinak összetétele, nem is beszélve a központi idegrendszeri feldolgozó egységek struktúrájáról, az érzelmi töltettől, társuló élményekről, stb. Tehát nem létezhet a világon két ember, aki éppen ugyanúgy érzékelné ugyanazt az ingert. Mivel az ember sohasem bújhat a másik testébe, hogy kicsit az ő szemével

lássa a dolgokat, ezért csak megközelítő fogalmaink lehetnek arról, hogy mit és hogyan érzékel a másik. Tegyük fel, valaki a zöld színt látja következetesen lilának, a lilát pedig zöldnek. (Nem színtévesztő, aki nem tud elkülöníteni két színt, csupán a színek érzete cserélődik fel minden biológiai alapot nélkülöző példánk főhősének esetében.) Ha egész életében azt tapasztalta, hogy amire mások azt mondják, hogy zöld, az úgy néz ki, ahogy, még ha ő lilának is látja, ez nem fog kiderülni sosem. Persze nem látja ő rosszabbul, vagy jobban, hiszen semmilyen előnnyel vagy hátránnyal nem jár ez neki, csak más. A nők szemében például több a zöld színt érzékelő csap, így ők többféle színt tudnak elkülöníteni, mint mi férfiak. Mondhatnánk, hogy ők jobban látják a színeket, ám talán helyesebb az a meghatározás, hogy többféle színárnyalatot tudnak elkülöníteni. Úgy látják a színeket, ahogy mi elképzelni sem tudjuk. Egy olyan neurológiailag igen bonyolult és összetett érzék esetében, mint a fájdalom, melynek elképesztően sok pszichés összetevője van, hogy is állhatna jogában bárkinek megkérdőjelezni egy másik ember fájdalmának erősségét? Hiszen csak a körülményekből következtethet és adhat durva becslést arra, mit is érezhet a másik. Ezzel az okfejtéssel egyrészt a beteg fájdalmához és annak terápiájához való viszonyulásunkat szeretném megbolygatni. Másrészt arra hívnám fel a figyelmet, hogy ha minden információfelfogó és feldolgozó rendszerünk ennyire szubjektív és egyedi, szinte nevetséges próbálkozás a világ titkainak fürkészése, értelmezése kizárólag ”objektív” módszerekkel. Hiszen a tárgyilagosság fogalmának léte is erősen megkérdőjelezhető.

Harmadszor visszatérnék a cikk elején említett leveses fazekakban úszkáló, bedrótozott agyakra. Akár hiszi a Tisztelt Olvasó, akár nem, halak és patkányok agyával már készítettek olyan guruló robotokat, amik néhány óráig képesek például a fényt követni, vagy akadályokat kikerülni. Pár évtizeden belül, ez valószínűleg emberi agyakkal is lehetséges lesz. Gondoljunk csak bele, milyen lesz egy nap elaludni, majd arra ébredni, hogy egy mechanikus testben szívdobogás és lélegzetvétel helyett, halkan duruzsoló szivattyúk és zümmögő motorok segítségével vegetál agyunk. Így vekengve tobzódhat, még pár évtizedig, tengetve egyébként is üres és kártékony életét, amíg agyveleje végleg az enyészeté nem lesz. Az új, egyszerű ízek, primitív szagok, pixeles képek, gerjedő hangok, tompa tapintás és praktikusan fájdalomnélküliség elborzasztóan tökéletes világában. Vajon mit mesélne a fent említett kísérlet patkány agya a robot testben való ébredésről? Mindenesetre az ide-oda gördülő félholt szerkezet „viselkedése” – ahogy az interneten bárki megcsodálhatja- igen kétségbeesettnek tűnik. Addig is, míg ez a mesés lehetőség elérhető nem lesz, javaslom minden egyes érzékszervünk minél természetesebb kényeztetését, hogy a lehető legteljesebben és tartalmasabban tapasztalhassuk meg a minket körülvevő csodálatos világot. Lehetőleg társakkal, barátokkal, szeretteinkkel. Még ha így is, csak saját tudatunk börtönének apró réseken kikukucskáló foglyai maradunk.

Pálmai Zsolt Ágoston

Medikus Lap

Valahol mindannyian úgy vagyunk vele, hogy szívesen belebújnánk legalább egy napra egy olyan ember bőrébe, aki sikeres. Elképzeljük, micsoda önbizalmat adhat egy ilyen szerep, és el sem tudunk képzelni a boldogságon kívül más, ezzel rímelő érzést. Plath írónő különleges történetének főszereplője egy méltán irigyelt lány, aki 19 évesen olyan lehetőségeket kap, amelyeket más még csak el sem tud képzelni. Azonban ő nem a felsorolt érzelmeket éli át eközben, hanem valami egészen mást, amely súlyos üvegburaként ránehezedve, eltakarja a külvilág örömeit… Esther Greenwood csinos és nagyon okos főiskolás lány, akinek az élet royal flush-t kínál. Kiváló írói vénája és szorgalma nagyszerű lehetőséghez juttatja: ösztöndíjasként tizenketted magával részt vehet egy egyhónapos utazáson New York városában. Szállodában lakhat, fontos vacsorákon vehet részt, ahol híres emberekkel ismerkedhet meg, ajándékokkal és lehetőségekkel halmozzák el. Ezen felül évfolyamelsőként felveszik a legjobb iskolába is. A hetvenes évek világában, a feminista mozgalmak dühös párájától nehéz atmoszférában bármelyik lány ölni tudott volna egy ilyen lehetőségért. Nem úgy Esther, akit elkap a gépszíj, és egy nap azon találja magát, hogy nemhogy örülni, de túlélni sem nagyon tud egy ilyen helyzetet. „Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány – de valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan, a körülötte tomboló pokoli zűrzavar közepén.” Az események kusza hálózata zavaró tompaságot vált ki a lányból, s padlóra küldi önbecsülését és életigenlését. A sors fintora, hogy főszereplőnk azon ritka emberek közé tartozik, aki orvosi segítséget mer kérni pszichés problémájára. Sajnos azonban egy olyan pszichiáterhez kerül, aki unott közönnyel fogadja a lány panaszait, és

üvegbura

életveszélyesen alkalmazza rajta az elektrosokkterápiát. Estherben erősödik az érzés, hogy az igazi probléma benne, a puszta létezésében van, így elkeseredetten többször is megpróbál önkezűleg véget vetni életének. Legsúlyosabb kísérlete után még időben megtalálják, és előbb egy városi, majd egy magánszanatóriumba kerül.

Irodalmi igényesség

Sylvia Plath: Az

Tegyük hozzá, hogy a hetvenes évek végén játszódik a történet, ahol a nőktől elvárták, hogy jól menjenek férjhez, és hátralevő életüket kizárólag családjuknak szenteljék. Ebbe az életszemléletbe nem fért bele annak lehetősége, hogy igenis, léteznek olyan pszichiátriai betegségek, melyek következménye öngyilkossági kísérlet lehet. Esther esete így címlapra kerül, rezidens- és szakorvosok csapata piszkálja és faggatja. Mindez feldúlja és még inkább betegsége sötét üvegburája alá vonja őt.

A szerencse azonban végig ott marad a lány mellett. Egy híres idős írónő, akit korábban szintén kezeltek szanatóriumban idegkimerültség miatt, együtt érez a tehetséges írópalántával. Kiemeli őt az állami intézményből és egy igényes magánklinikára viteti. Esther itt kap igazi segítséget és megértést. Nolan doktornőben végre partnert és orvost lát, aki valóban segíthet rajta. Azonban túl erős a betegség okozta lelki nyomás bűvköre. Képes lehet valaha kitörni belőle? Visszatalálhat még egykori sikerei útjára? Bár nyomasztónak hat a történet leírása, de higgyétek el, fordulatos, izgalmas olvasmány. Jómagam soha nem olvastam ennél a műnél választékosabban, igényesebb stílusban megírt regényt. Az érdeklődő betekintést nyerhet egy olyan életbe, amely nem akar minden áron a külső elvárásoknak megfelelni. Azoknak, akiket érdekel az emberi lélek, kimondottan ajánlott, és azoknak is, akik vágynak és sikerre, csak nem tudják elképzelni, hogyan lehet azt öröm nélkül is megélni. Barkász Heléna

Novella

Sohasem gondoltam, hogy egyszer ezt mondom, de fontos az, amivel foglalkozom. Pedig sosem törtem magam azért, hogy jelentőségteljes ember váljon belőlem. Csak mindig annyit, amennyi kötelező. „Jó az a kettes” filozófiám 6 évig végigkísért az egyetemen. Nincs is ezzel semmi baj, olyan körzetbe mentem házorvos rezidensnek, ahol sok kárt nem tehettem a magyar lakosságban. Vidéki területről van szó, mérsékelt elvárásokkal. Azzal az egy-két falánk cukorbeteggel, hashajtófüggő idős hölggyel és jól karbantartott hipertóniással egész ügyesen megküzdök. Persze, ha valami probléma volt, egyből szóltam Menyhért doktornak (a praxis háziorvosának), vagy azonnal beküldtem a kórházba kivizsgálásra. Csak semmi rizikó, ártana az egészségemnek. Na de a legutolsó eset teljesen eltért a szokásostól. Úgy képzeld el, hogy van egy 50 év körüli nő, aki szinte minden héten eljött a rendelési időben. Szerintem te is ismered ezt a fajta vidéki asszonyságot. Mindig kikenve, kifestve, néha napszemüvegben érkezett hozzám. Általában

Medikus Lap

Naptalan kelet a feje fájt, de gyakran panaszkodott nekem hátfájásra, hasfájásra, hasmenésre. A másik fő probléma, amivel állandóan zaklatott, az volt, hogy egész nap feszültnek érezte magát és éjszaka nem tudott aludni. Ráadásul, ha ez még nem lett volna elég, minden egyes alkalommal végig kellett hallgatnom, milyen szörnyű, hogy a gyerekei már nem járnak haza, meg hogy megöregedett és így tovább. Most komolyan, ezzel én mit kezdjek? Őszintén szólva, nagyon fárasztóak voltak azok a fél órák, amiket vele kellett eltöltenem. Végül is sikerült elküldenem egy pszichiátriai gondozóba, ahol felírtak neki valami nyugtatófélét. Ettől még persze az én „legnagyobb örömömre” ugyanolyan gyakorisággal járt hozzám a bőbeszédű asszonyság. Szinte minden alkalommal elkísérte a férje is az én „kedves” páciensemet. Ő egy jó húsban lévő, gyógyszereit rendszeresen szedő hipertóniás. Ilyenkor készséggel elismerte, hogy a felesége sok türelmet igényel, és néha neki is nehezére esik ezt kezelni otthon. Általában havonta hozott nekem zsíros kolbászt és ipari szesz minőségű házi pálinkát.

Fogyasztásra teljesen alkalmatlan volt, de mindig illendően megköszöntem. Ekkor kedélyesen elbeszélgettünk a heti foci meccsekről és persze a politikáról… Aztán egyszer csak nem jött többet hozzám a kedves hölgy betegem, csupán a férjura. Rendben felíratta a saját és a felesége gyógyszereit is. Eleinte nem is bántam a dolgot. Kinek hiányzik 30 perc meddő lelki gondozás. Azonban ezt követően a férj is elmaradt. Három hét után gyanússá vált ez a merőben új viselkedés. Ki tudja, lehet, hogy a nő rákapott a nyugtatókra, és ezért nem akar eljönni a rendelőmbe? Menyhért doktor is egyetértett velem, hogy érdemes lenne személyesen is ellátogatnom az otthonukba. Kopottas volt a kerítés, amikor becsengettem hozzájuk. Először a kutya fogadott engem hangos ugatással, majd kijött az asszony is, fején ódivatú kendővel. Szinte teljesen eltakarta az arcát, alig ismertem fel. „Jöjjön be gyorsan, mielőtt az uram észreveszi”- mondta vészjóslóan. Nem értettem az okát, de hát mit tehettem, bementem. Ahogy betoppantam a házba, egyből megcsapott a finom fűszeres szaft illatának és a tömény szesznek az összetéveszthetetlen vidéki keveréke. A konyhában találtam magam, ahol a tűzhelyen étel főtt, az ajtó mellett pedig felsorakozva álltak az üres pálinkás üvegek. „Kérem, csak tegye le ide az asztalra a gyógyszeremet, doktor úr, és utána hagyja el a lakást” - mondta majdhogynem suttogva a betegem. Ekkor tudtam csak jobban megnézni őt. Láttam, hogy most nincs kifestve. Arca beesett volt és sápadt. Rajta mély hasadékokat vájt az évek hosszú sora. És ekkor vettem észre a szeme körüli barázdákban ülő poshadt pocsolya színű foltokat. Régi ütések nyomai. - A férje… Szólt a rend… - alig találtam a megfelelő szavakat annyira megrökönyödtem. - Ne ilyen hangosan, még ki… És kijött a szobából. - MARIKA! Elkaptalak! – ordította artikulálatlan hangon.

- Ez nem az, amire gondolsz, Józsi!- mentegetőzött a nő. Ekkor megfordultam és nem hittem el, amit láttam. Úgy állt ott előttem a férfiuraság, mint egy neandertáli ősember. Ez a tagbaszakadt férfi ott feszített vérben forgó szemekkel, egy lábassal, amelyből néha kivett egy zsírban tocsogó kolbászt, amibe beleharapott. Láttam, ahogy a szaft végig csorgott a borostás arcán. Az orromat eltömítette az izzadtság és a tömény alkohol szagának az undorító elegye. - Végig sejtettem Marika, végig… és most összeállt a kép- fröcsögte a vadember – hát ezért jártál el minden héten a dokihoz… mert ő a szeretőd! És most meg… Hirtelen elakadt a mondatban. A torkához kapott, majd keservesen köhögni kezdett. Valami elakadt nyelés közben. Néhány szempillantás múlva kiejtette kezéből a lábast, majd a földre rogyott és szederjes arccal feküdt ott kábultan. - Hívja azonnal a 104-et - szólítottam föl a nőt gépiesen, bár tudtam, hogy legalább 10 perc kell, míg kiérnek erre az Isten háta mögötti helyre a mentők. Ha addig valamit nem teszek, csak a halál beálltát tudják rögzíteni a kollégák. Ösztönösen cselekedtem. Ellenőriztem az életfunkcióit. Belenéztem a torkába és láttam, hogy túl mélyen van a falat. Elkezdtem a Heimlich-manővert. Nem akart sikerülni. Ekkor sötét gondolat futott át az agyamon. Annyi szenvedést okozott ez az ember másoknak. Mi lenne, ha egyszerűen a sorsra bíznám az életét? Lehet, jobb lenne a világ, ha nem élné meg a holnapot. Ekkor felnéztem az asszonyra és láttam szemében a félelmet. Félelmet a haláltól, a magányosságtól, és hogy titokban még most is sajnálja és szereti a férjét. Nincs jogom ítélkezni felette. Az én kötelességem csak segíteni másokon. Hirtelen nagyot rántottam a hasán összekulcsolt kezeimen, mire a félig megrágott ételcafat ott landolt a cipőm orrán. Ez is egy szuper nap volt!

Szerdahelyi Bence

Pszichó

Azt gondolnánk, hogy a sikeres emberek a legegészségesebbek a világon. Nem lehet ez másképp, hiszen dagad a mellük a sok önbizalomtól, amit eddigi eredményeik hizlaltak. Csakhogy a sikeres emberek élik meg a legtöbb kiskaput. Azok, akiket kicsi koruk óta arra szocializáltak, hogy igenis, akarjanak minél több mindent felhalmozni az élet asztalán, a valóságban tele vannak kiskapukkal. Akár az országos vagy világbajnok sportolók, ők is milliószor átpörgetik magukban a bukás megannyi lehetőségét. A sikeresség tehát gyors és egyenletes út lenne a szorongáshoz?

Bagdy Emőke megnyerő előadásából fogok most szemezgetni, ez alapján járnám körül azt a témát, hogy kinek mit jelent a boldogság és a siker. Sajnos a legtöbben álomvilágot kergetünk. Jövőbeli célokhoz és mások aktuális visszajelzéseihez kötjük az életünkkel való elégedettséget. De a képlet nem szabadna, hogy ennyire egyszerű legyen! Már korábban sokszor meséltem nektek arról, hogy a kiégés egyre fiatalabbak között üti fel a fejét. Ez főleg a nemi élettel, és a másik nemmel függ össze. Azonban kiéghetünk ugyanúgy a teljesítmény, az élet sikerei terén is. Egy nap felébredve észrevesszük, hogy már semminek sem tudunk úgy örülni, mint rég.

Medikus Lap

„a megbetegítő érzelem molekulák”

A túlzások alfái és omegái No, lássuk azokat az embertípusokat, akik nincsenek is tudatában egyre erősödő érzelmi elfáradásuknak. A foglalkozás áldozata az, aki képtelen nemet mondani. Tele van energiával, és ha valaki kiskutya szemekkel egy újabb szívességet kér tőle, úgy érzi, szentségtörés lenne nemet mondani. Számára a segítő kapcsolati munka, mint intimitás-közeli tevékenység, minden személyes szükségletet beszippant és helyettesít. A segítő élete munkája áldozati oltárán ég el. A nem sokkal vidámabb következő típus, az úgynevezett „hasító segítő”. Úgy vagyunk összerakva, hogy szeretjük meghúzni a finom határt a munkánk és a magánéletünk között. Nos, a hasító segítőnél ez a határ minden, csak nem könnyed. Ő ugyanis éles kontrasztot, vastag válaszfalat akar a kettő között. Következzen a nagyon sikeres orvosok és kutatók gyakori védjegye, az úgynevezett „igényes bébi” típus. Ő az, aki a munkában nem ismer határokat, mindent kihoz egy lehetőségből, ami csak belefér, de otthon érzékeny húsevő növénnyé változik, ami a legkisebb szösszenetre is vadul összecsapódik. Mert a kis zugában mindenkinek meg kell értenie az ő egész napos fáradalmait és ennek megfelelően lábujjhegyen járva, kívánságait lesve, ingerlékeny modorát végtelenül megértve kell működni. Az ilyen nagyon frusztrált, rendkívül túlhajszolt emberek ugyanis arra vágynak, hogy az otthon maga legyen a béke szigete.

A következő a szintén nagyon gyakori „perfekcionalista” típus. Mindenben a tökéletességre törekszik; legyen szó hivatásról vagy kapcsolatokról. Persze az élet nem előre megírt, szép forgatókönyv kockákon pörög, így néha becsúsznak hibák. És ez az, amiért a perfekcionalista soha nem lehet boldog; úgy érzi, akármilyen jól csinálja is a dolgait, akkor is mindig csalódnia kell. Jöjjön a „kalóz”, aki a tengerek kampókezű, fél lábú és bekötött szemű banditáihoz hasonlóan, minél több elismerést igyekszik bezsákmányolni. Mivel minden energiája a munkára megy, hazatérve csak az üres lakás és a magány várja. A sivár magánéletet a munkabeli elismerésekkel kompenzálva, mindenkinek megfelelni vágyva arra törekszik, hogy minél több dicséretet gyűjtsön be feladatai során. Elérkeztünk az utolsó típushoz: a klasszikus és beszédes nevű „workalcoholic”-hoz. Munkaalkoholista, de szó szerint. Képtelen letenni a munkát. Olyan, mint a szenvedélybetegek vagy a kényszeresek. S hozzájuk hasonlóan ő is komoly segítségre szorul. Most kérdezhetnétek, hogy mi ebben a baj, hiszen annyi ilyen ember szaladgál az utcán? És mégis élnek és dolgoznak… na igen, de mindennek hosszútávú következménye lesz. Íme, lerántom a leplet kissé bizarr, de mindenképp titokzatos címünkről.

Csiribú-csiribá Lehet ám a pszichológiát bagatellizálni. Sok fejes koponya összeül és magyarázzák a semmit. – mondják sokan. „Bezzeg, aki ember a talpán, az kijön bármiből, magától. Nem kell ahhoz se fotel, se agyturkász.” Ámen. Csahogy az ámen is kevés, ha a megfeszített tempó és az állandó hajsza kikezdi a szervezetünket. Nemrégiben egy zseniális tudós felfedezte a szomatikus betegségekhez vezető pszichés utakat. Eddig is beszéltünk róluk, de most született elsőként igazán épkézláb elmélet erről. Nem fogok nagyon belebonyolódni, legyen elég a dióhéjra szabott verzió. Testünk minden sejtje aktív részünk. Bár picike alkotórésze az egésznek, azért pótolhatatlan és fontos rész. Mint egy pici hajócsavar az óriási tengeralattjáróban. Nos, minden sejt fel van parcellázva, és minden kis résznek van egy adott hormonkoktélja. Abban a pillanatban, ahogy megjelenik egy érzelem, az agyunk feldolgozza azt  nekünk ez mit jelent. Ennek megfelelően fog alakulni. Most jó vagy rossz… és ha egyik vagy másik, akkor egy skálán mennyire jó vagy rossz az a dolog. A fogadósejtek pedig veszik az adást, nekik megfelelően megy a hormonkoktél. Sok kicsi sokra megy… de lényeg a lényeg, hogy előbb vagy utóbb, de kikezdi ez a sok minden a szervezetet. Milyen szép a magyar nyelv, mikor úgy fejezi ki a haragját az ember, hogy azt mondja: „torkig vagyok a keserűséggel”. A keserűség maga az érzelem, ami elvezet ahhoz a savszerű hatáshoz, ami kikezdi a szerveinket. Szorongok, ég a gyomrom. Vagy gombóc van a torkomban. Ismerős, ugye?

Mit tehetünk a megbetegítő érzelemmolekulák ellen?

Azt meg nem kell bemutatnom nektek, hogy mindig a genetikusan gyengébb szerv fogja húzni a rövidebbet…

Ha poros, koszos a lakásod, a kis szobád, ahol igazán jól érzed magad és pihent leszel, akkor mit teszel? Mondjuk kitakarítod, nem? Hát, ezt kell tenni a szervezeteddel is. Hogyan? A kulcsszó a prevenció. Ha már baj van, akkor is fokozottan. Nem kell mást tenni, mint rászánni időt, leülni egy baráttal és mondani, mondani, mondani. Kiönteni a keserű poharat. Ha nincs kéznél barát, akkor leírod egy lapra. Bagdy Emőke szerint még hatásosabb, ha indulatszavakkal együtt teszed, amit kiváltott belőled. De legyen határ! Rászánsz az életedből egy fél órát és pont. Nem többet. Meghúzod a vonalakat, hogy mi mentén menjenek. Gátat építesz az indulatok kiáradásának. És ezt minél többször. Bagatell? Tudom, annak tűnik… de hát minden jobb, mint egy krónikus megbetegedés. Márpedig a rosszul szerzett siker végzetesen boldogtalanná tehet… Barkász Heléna

Life ups

We’ve all heard the sayings, “Pay attention to your life”, “Be Become Aware/Conscious observant”, “watch closely”, “pay attention”, but what does it really mean. Most of us have understood it to mean perhaps to think more or pay attention to certain patterns we do and try to stop doing them if negative or press on with them if positive, even going as far as gaining scientific fact to drive the pattern and at the end of it all, fail to grasp the concept at it’s core. It means you need to wake up, become aware of where you are in life and be aware of how the choices you make affect the outcome or present scenario in which you find yourself, changing from a reactive person to a proactive one. Now this would seem a tad bit puzzling so let me put it into terms you can relate to. It is a fact that we all don’t like Debrecen very much, the environment, the thinking, the people, not much to write home about, that is a fact, can’t change that. Some of us that are here don’t really want to be here, especially coming from more interesting and fun places, this is a dump in comparison and this causes most of us to look at being here as boring, stressful and to get through this stressful period we focus our minds on finding ways to reduce the stress as much as possible. What happens here is you give your mind a theme to work with, your mind is the greatest tool in your arsenal, the theme is “ I’m stressed and I want to get rid of it” and your mind begins to have thoughts that help you unwind, you think of activities that you could do that aren’t stressful and your mind lays less concern to activities that you accept as stressful. The result is less focus on classes and studying and a lot more focus on hanging out, partying, movies, quite frankly anything not medicine related. Here you see the power of your mind in helping you achieve the choice you made even though, on an unconscious level, still a choice you made. This could be a good or bad thing depending on how you look at it, good in the sense that your mind helps you handle an environment your don’t agree with and bad in the long run because of all the crash studying you’ll have to do to make up for this lost time and turning your attention away from what you should have been focusing on since you came

Medikus Lap

here. However, if you looked at being here as an opportunity Thinking instead, to learn more and accept it’s different from home, a theme is placed in your mind, “I want to learn new things here and how can my time here be of use to me”, and your mind produces thoughts that encourage you to learn, suddenly you are really interested in certain courses or topics, whether out of curiosity or experience and the mind lays less concern on thoughts that would deter you from this path you’ve chosen.

Thus the choices you make alter your perception of life, where you are now could be the worst slump of your life or the start of an opportunity. Now, one would think that based on this logic, we seem doomed to repeating bad choices over and over again if our mind will help us in that direction anyway and that’s where life comes in to teach us lessons with pain, as the saying goes, what doesn’t kill you makes you stronger, as long as you learnt your lesson the previous time. Most of our negative, repetitive patterns occur because we put ourselves there. We know what the outcome will be and we know we will be hurt but we choose to deny the pain by looking to things outside to soothe the pain or distract us from it which leads to our difficult habits. Pain is easier to address when it’s physical, we can see where the hurt is and do something to make it stop, emotional pain, pain of the heart is difficult to tackle since you can’t visibly see a location but we see this pain expressed in our actions, behaviour, character and life hints to us through our experiences, trying to draw our attention to this inner pain. As ultimately we go through life on a journey to improve ourselves and become better, thus learn the lessons that come our way. The pain is there with good reason, to draw your attention to what’s hurting inside, so rather than going through life existing and following actions by reflex, pause, take a step back and watch closely the thoughts going through your mind, pay attention to what is going on in your life around you and consciously choose to make a choice, pay attention to life’s hints in the form of experiences and to the choices you make, how you see yourself and your life ultimately builds the person you become. Mustafa Zubairu

KÉT PASImeg egyKICSI,

avagy a 21. századi amerikai családkép

Figyelmes sorozatnézőnek feltűnhetett már korábban is, hogy az amerikai sorozatok többsége - tudat alatt ugyan -, megpróbálja bemutatni és egyúttal elfogadtatni velünk az általuk diktált társadalmi normákat. Ennek egyik ékes példája a cikk címében megnevezett családi szituációs komédia sorozat. Gondolkodó ember mivoltunkat kihasználva nézzük meg miről szól ez a sorozat, majd gondoljuk át mit is sugall, illetve sugallhat nekünk tulajdonképpen. A sorozat alaptörténete abban nyilvánul meg, hogy van egy tipikusan kicsapongó életmódú agglegény férfi (Charlie), akinek

lehet szemtanúja minden egyes néző. A cselekmény folyamán Alan védeni próbálja fiát a “Charlie-féle” nőfaló életmódtól, de mint a sorozatban látszik ez nem feltétlenül sikerül. Megemlítendő még két fontos állandónak tekinthető karakter, ezek Berta és Rose személyisége. Berta Charlie házvezetőnője, aki - ha lehet ily puritán módon fogalmaznom - jóformán szabad kezet kap a háztartás vezetésében, ami igencsak csattanós dialógusok alapja mindig. A végére Rose személye marad, mint Charlie exbarátnője a szomszédságból, ahogy Charlie fogalmaz a történetben: Rose kicsit zakkant, de ezt minden néző maga döntse

az ajtaján öccse (Alan) kopogtat a friss válás után a fia (Jake) kíséretében. Charlie befogadja őket és ezzel addigi életmódja félbeszakadni látszik, de természetesen ez nem ilyen egyszerű story. A történet igazi komikus hangulatát a családon belüli szociális viszonyok, valamint a különböző vicces helyzetek harmonikus egyensúlya adja. Charlie a történetbe sikeres zeneszerző, nőcsábász, e mellett az esetek döntő részében rendkívül szerencsés figura. Ezzel szemben helyezkedik el Alan karaktere, mely egy “szerencsétlen”, elvált férfi küzdelmes mindennapjaiba ad nekünk betekintést. Ez az életvitelbeli különbség több esetben is a konfliktus középpontjában áll, mely egy mesterséges feszültséget kelt a nézők számára. Ez a feszültség pillanatok alatt elillan, mikor a két testvérpár édesanyja lép a színre. Abban a pillanatban ugyanis az ellentétek eltörpülni látszanak az anyjukkal szembeni érzéseik miatt. Édesanyjuk ugyancsak különleges életvitele, beszédstílusa és személyisége mindig érdekes szituációkat eredményez egyes epizódok során. Jake, mint Alan fia érdekes karakter a sorozat folyamán, hisz kora és Charlie feszített életmódja miatt rengeteg vicces pillanatnak

el. Szerény véleményem szerint inkább nevezhető megszállottnak, hisz miután Charlie számára szükségtelen volt és eldobta magától, ő mindezek ellenére mint hűséges kutya (néha inkább kolonc) emeli a helyzetek komédiáját. A sorozatban a i-re a pontot a színészek kiváló munkája teszi fel, hisz Charlie személyében például Charlie Sheen tűnik fel, aki pompás módon nevetteti meg a “gyanútlan” nézőközönséget. Mint bevezetőmben utaltam rá, ez a sorozat is próbálja velünk elfogadtatni a 21. század “normáit”, ha szabad egyáltalán ezt így neveznünk. Ugyanis ez a csonka családkép egyáltalán nem kell, hogy például szolgáljon az embereknek, hisz ugyan komédia keretei között, de láthatjuk a feszültséget a válás következtében. A szétválás jelei meglátszanak az anya-apa, apa-fia, anya-fia kapcsolatokban, valamint az ebből következő viselkedéseket is magyarázhatjuk ennek tudatában. Nyilván a sorozatkészítőknek nem az a célja, hogy a csonka családtípust rögzítse a mindennapjainkban, de nem árt néha továbbgondolni a dolgot. A média által megvalósított tömegmanipulációnak ugyanis csak a balga emberek dőlnek be. Igaz? Plásztán László

INTERJÚ

Majka&Curtis

Sziasztok! Hogy éreztétek magatokat a mai bulin? Majka: Nagyon jó volt! Óriási volt! Mind a kettő, merthogy voltunk a Természettudományi Karon is, aztán jöttünk át a Medikusokhoz. Mind a kettő buli nagyon jól sikerült, kétszer visszatapsoltak minket, minden zenésznek, fellépőnek, előadónak ez az álma. Curtis: Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, Peti mindent elmondott szerencsére. Igen, ez így van. És nem volt fárasztó két koncertet egymás után lenyomni? M: Á, van olyan, hogy négy van, tehát ez nem fárasztó. Jó buliból lehetne még vagy kettő-három, amit ugyanilyen elánnal meg tudnánk csinálni. Utána már meleg azért, mert ha jól számolok négy-öt buli az már öt órahossza. Plusz utazás... C: Azért legtöbbször nem így vagyunk, mint nálatok, hogy egy kilométert átjövünk, hanem komoly túrákat szoktunk mi véghezvinni, olyan 1200 kilométert megyünk egy este alatt. De igen, a negyedik után már nem lenne őszinte a mosolyunk. A debreceni közönséggel milyen tapasztalataitok vannak, hiszen ha jól tudom már többször voltatok a Lovardában is? M: Mindig elmondjuk, hogy Debrecen - most nem kell nyalni, meg minden - nagyon jó közönség! Meg nagyon jó csajok vannak, az nagyon feldobja a bulit. Látni, hogy az embereknek egy picivel több pénzük van, mint sok más területén az országnak, arra, hogy magukkal törődjenek. Látszik, hogy öltözködnek, szoláriumba, kozmetikushoz, fodrászhoz járnak. Tehát bármilyen furcsa, ez Magyarországon belül látszik városokra leosztva. Debrecenben pedig sok az egyetemista és a főiskolás, így a nagy számok törvénye alapján kell hogy legyenek, és vannak is jó csajok, vagány pasik – ez engem jobban érdekel, na meg Attilát is (Curtis mosolyog). Úgyhogy én nagyon szeretek ide jönni. Most játszottatok egy Pokolgép feldolgozást is, az Ítélet helyett című szám feldolgozását, de honnan is jött az ötlet? M: Attilától! (mindketten nevetnek) C: Nem, akkor még nem dolgoztunk együtt Petivel. Peti már idősebb nálam jóval és abban az időben futott nagyon a Pokolgép. Nyilván

Medikus Lap

az egy nagyon jó szám volt és Peti kitalálta, hogy azt szeretnék feldolgozni, de erről ő tudna többet mesélni, mert ő találta ki, illetve akkor még nem dolgoztunk együtt. M: Igen, mert ő akkor még tologatta a csattogós lepkét, meg tanította a legyet ablakra szarni (Curtis nevet). De igen, az 2006ban volt, már nagyon régen… neee már hét éve? C: Akkor még lemezt dedikáltál nekem. M: Igen, még neki dedikáltam lemezt. Akkor még fiatal voltam, Attila pedig nagyon fiatal, még kölyök. Figyelj, az egy nagyon régi álmunk volt, egyébként a zeneszerzőmnek, Schrank Lacinak (Domának) volt a nagy álma. Az egy nagyon jó vaker, amit Nagy Feró írt a Pokolgépnek, hogy „vadnak születtünk, az utca nevelt”, „a beton házak között”. Ugye ez egy olyan szöveg, ami elévülhetetlen. Ezt nem lehet nem szeretni, mert aki ott nőtt fel – és nagyon sokan ott nőttek fel – az át tudja érezni, aki meg nem, az pedig nagyon szeretett volna egy kicsit kapni abból a közegből. Szerintem sikeres a nóta, ennyi a történet, Figyelj, jó nóta, nem kell továbbgondolni. Jó nóta és mi próbáltunk még jobbat csinálni belőle. Hosszú távú terveitek között szerepel esetleg valamilyen új album, közös album? M: Tavaly adtunk ki, én nem vagyok híve annak, hogy minden évben ki kell jönni eggyel. Majd ha lesz anyag, akkor kijövünk. De az előző az hat évvel ezelőtt volt. C: Szerintem ez egy sikeres lemez. Nem vagyunk annak a hívei, hogy minden évben ki kell jönnie egy új albumnak. Mi ha kiadunk egy albumot, az úgy is fog szólni, mint az előző, hogy vezettük az iTunes letöltést egy évig. Jönnek új dalok, járunk fellépni, azért mindig csinálunk valamit, hallotok rólunk, de szerintem új lemezt most az elkövetkező egy-két évben nem fogunk kiadni. Rendben, köszönjük szépen! Várunk jövőre is titeket!

Diszházi Gyula

Donnie onnieD D arko D arko onnie arko [2001]

Ki is az a Donnie Darko? Nos, talán Jake Gyllenhaal egyik legjobb alakítása. Donnie egy kicsit sem átlagos ‘80-as évekbeli kertvárosi tinédzser, tele szorongással. Beilleszkedési zavarok, kirekesztettség és meg nem értettség, egyszóval minden jelen van körülötte, ami egy fiatalt igazán kifordít önmagából. Mindez még nem is lenne olyan kivételes, de ebből fakadólag Richard Kelly olyan komplex filmet prezentál számunkra, hogy az csak sokszori megtekintésre nyeri el teljeskörű értelmét.

Donnie kivételesen okos fiú, teljesen más gondolkodásmóddal, mint a vele egyidősek. Emellett Dr. Trumanhez, egy pszichológushoz jár és gyógyszereket szed. Alvajáró, és gyakran vannak látomásai. Legfőbb agyszüleménye (vajon tényleg az?) egy Frank nevű nyúljelmezes alak, aki éjszakánként ráveszi bizonyos tettek véghezvitelére. Egy este közli a fiúval, hogy a világból már csak 28 nap 6 óra 42 perc és 12 másodperc van hátra. Te mit tennél?

“Donnie Darko: Miért viseled ezt a hülye nyúl-jelmezt? Frank: Miért viseled ezt a hülye emberjelmezt?” Ettől a ponttól nemhogy egyre jobban egybemosódik látomás és valóság az idő múlásával, de képbe kerül egy leszakadt repülőgéphajtómű is. A hatalmas tárgy egyenesen a Darko-család házának azon pontjára zuhan, ahol Donnie ágya áll. A fiú viszont sértetlen marad - mivel aznap este is alvajárt, a bizarr nyúlalak utasításait követve.

Rendező és forgatókönyvíró: Richard Kelly “Gretchen Ross: Hátborzongató vagy. Donnie Darko: Bocsánat. Gretchen Ross: Ne! Ez bók volt.” Igazán lényeges karakter a filmben egy Gretchen Ross nevű lány, aki egyedülállóan elfogadó Donnie-t illetőleg. Neki is rendesen megvan a maga keresztje, mégis olyan támogatást nyújt a fiúnak, mint azelőtt senki. Erősen szimpatizál az ifjúval gimnáziumi fizikatanára is, akivel mélyreható beszélgetést folytat az időutazásról, és titokban kap egy könyvet, melyet a rejtélyes “Halálnagyiként” ismert Roberta Sparrow írt.

“A Földön minden élő teremtmény egyedül hal meg.” Roberta Sparrow

Maga egy két lábon járó főbűncsokor: Jim Cunningham. Talán Donnie vele áll a legnagyobb harcban, hiszen ellentétben a nagy többséggel, ő képes a maszk alá nézni, és feltárni, ki is ez az alak valójában. Nem tisztem lelőni a lényeget (mert ebben a filmben mellőzik a poént). Az egész történetről mindenki csak maga döntheti el, mennyire szürreális, és mennyi ráció van benne. A film végén az egész történet gyönyörűszépen körbeér, és egy zseniális lezárással, valamint egy még zseniálisabb zenével abszolút katartikus érzést hagy az emberben. Baji-Gál Fanni

E l e k t r o d i s c og r á f i a Of Monsters And Men – My Head Is An Animal Szépen nézek ki, erről a 2011 őszén megjelent albumról ugyanis jócskán lemaradtam. (Kíváncsi lennék, vajon hányan vagytok még ezzel ugyanígy.) Az Of Monsters And Men egy 2010-ben alakult izlandi indie pop / indie folk zenekar, akik már az alakulás évében megnyertek egy hazai tehetségkutatót, első albumukkal pedig a tengerentúlon és Európa több országában vezették az eladási listákat, idén pedig megnyerték a European Border Breakers Awardsot, a legjobb új európai formációnak járó díjat. Talán ebből sejthető, hogy nem kis tudású csapatról van szó. Szerencsére első kislemezüket, a ’Little Talks’-ot már itthon is adják a rádiók. A banda zeneiségét kicsit a Cranberrieshez tudnám hasonlítani, de a hangzásvilág jóval komplexebb. Maga a zene vidám, könnyed, de semmiképp sem lebutított. Mindenképp érdemes legalább egyszer meghallgatni.

Justin Timberlake – The 20/20 Experiment

Az egykori ’N Sync fiúbanda egyetlen túlélője irigylésre méltó szólókarriert futott be a 2000-es években, majd pár évre eltűnt a zenei palettáról. Ez idő alatt többek között színészkedéssel és a Myspace nevű közösségi oldal megvásárlásával töltötte az időt. A március közepén megjelent harmadik lemez 70 perces zenei anyaga neosoul stílusban pompázik. Ez az én olvasatomban annyit tesz, hogy a klasszikus soul fel van dobva egy kis XXI. századi pop-trance vonulattal. A dalok nagy része lassúzós, tehát nem a megszokott bulizós-táncolós fajta. Ezen felül Justin metroszexuális énekhangján kívül többször hallhatunk öblös, amolyan Berry White-os dörmögést is a lemezen. A tematika szokás szerint a flört, csajozás és a koordinátarendszer két tengelyén történő táncolás körül forog. Ami kellemes meglepetést jelentett számomra, az a korábbi J.T. slágerekben is megjelenő egyedi szerkezet, ahol a dalok kétharmadától teljesen megváltozik a lüktetés, mintha már a következő szám szólna, de a szöveg elárulja, hogy csak a körítés változott, a mondanivaló még mindig ugyanaz. Összefoglalva az új album inkább a hálószobák kelléke lesz, mintsem a zenés kluboké.

Paramore – Paramore

A Tennessee-i kisvárosból világsztárrá nőtt csapat nagy kihívást élt át az elmúlt években, ugyanis két alapító tagjuk 2010 végén távozott a szólógitáros és dobos posztról. Szerencsére a harmadik Transformers mozi kapcsán készült ’Monster’ című dal jelezte, hogy még működik a gépezet. A történtek után talán kicsit meglepő, hogy negyedik lemezük a Paramore címet kapta, mely általában a stabil felállással rendelkező zenekarok sokadik albumára jellemző. Hayley Williams hangja mit sem változott, viszont a nagy zúzások eltűntek, a zene puhá(nya)bb lett, viszont nagyon széleskörű zenei irányzatot átfognak a dalok. Talán pont ennek köszönhetik, hogy jó kritikákat kaptak a szakértőktől.

Medikus Lap

Irie Maffia – Nagyon jó lesz Ekkora zenekartól nem nagyon várná az ember, hogy ingyenesen letölthetővé teszi új albumát, de ez történt. A nemes gesztusért cserébe én meg írok is egy ajánlót róla. Leszögezem, én az Irie zenéjét csak koncertekről ismertem, ott viszont rengetegszer hallottam már őket. Így, két kihagyott album után nehéz lenne az életművükbe illesztenem ezt a mostanit, de annyi bizonyos, hogy első hallgatásra nem voltam elájulva tőle. Nem vitték túlzásba a pörgős számokat, sőt, még ahol az embert elkapná az ugrálhatnék, ott is jön egy váltás, amit megtöri az egészet. Váltásból pedig elég sok van, ami mutatja azt, hogy a zenészek igyekeztek bonyolultabb/fogósabb/technikásabb szerzeményeket írni, és pont emiatt van az, hogy egy hallgatás nem elég. Leküzdve a kezdeti nehézségeket, viszont már beüt a ritmus, jobban ráérzünk az ízére, és onnantól mehet a reggae, a hip-hop, a funky, a rap és a rock, amiért mindenki szereti ezt a zenekart.

H.I.M. – Tears On Tape

A finn rockzene talán legikonikusabb alakjai nem sokkal első válogatáslemezüket követően új stúdióalbumot jelentettek meg. A „szalagra rögzített könnycseppek” visszanyúlva a Venus Doom (2007) korszakhoz, kemény zenei alappal van felfegyverkezve, és mint az ennyi éve a szakmában lévő bandáknál szokás, dallamos, megkapó melódiák tömegeit vonultatják fel. A H.I.M. most sem okoz csalódást a rajongóknak; azt szállítják, ami miatt a kilencvenes évek végén milliók szerették meg őket: Ville Valo egyedi énekhangja + populáris fémzene + szerelem és elmúlás = love metal.

Depeche Mode – Delta Machine

Van egy zenekar, akik a pop és a rock zene szétválásánál kitörölhetetlenül beírták nevüket a zene nagy könyvébe. Az 1980 óta szünet nélkül tevékenykedő brit formáció tizenharmadik albumát jelentette meg márciusban. Szinte megfejthetetlen, hogy az önmagát módszeresen pusztító frontember, Dave Gahan hogyan tudta ilyen hosszú időn át sikeresen fenntartani ezt a triót. De térjünk inkább rá magára a lemezre, elvégre erről szól ez a rovat: A Delta Machine kifejezetten komor hangulatú lett, a dallamos zenét szinte mindenütt körülöleli a zaj, mint a hétköznapi ember mindennapjait átfonó nyüzsgés, vibrálás, temérdek hulladék és feldolgozhatatlan információáradat. Sokszor eszembe jutottak hallgatás közben az általam nagyra értékelt Underworld filmzene melankolikusabb darabjai. Azt, hogy nem ez lesz a banda legközkedveltebb lemeze, bárkinek írásba adom, de aki szereti a számaikat, annak mindenképp érdemes meghallgatnia. Nekem minden hallgatással egyre jobban tetszik.

- Chris -

Gasztro

Szűz epres tiramisu

• 50 dkg eper • 1 citrom leve • 1 tasak vaníliás cukor • 6 evőkanál narancslé • 15 dkg babapiskóta • 25 dkg mascarpone sajt • 2,5 dl natúr joghurt • 3 evőkanál porcukor • 1 tábla fehér csoki

Először az epret megmossuk, és apróra vágjuk. A citromlevet a vaníliás cukorral felforrósítjuk, majd a narancslével együtt egy mélytányérba beleöntjük. A babapiskótából gyorsan megforgatunk benne annyit, amennyivel a tál alját ki tudjuk bélelni. A mascarpone sajtot a joghurttal, a porcukorral és az előzőleg apróra reszelt fehér csoki 2/3-ával összekeverjük. A piskótára egy réteg epret

Coconut scrambled egg

szórunk és beborítjuk a krém felével. A maradék piskótát megint megforgatjuk a narancsos lében, ráfektetjük a krémre és ismét rászórunk egy réteg epret. A maradék krémet rákenjük a tetejére. A fennmaradt epret és a fehér csoki megmaradt 1/3át rászórjuk a tetejére, majd körülbelül 1 órára a hűtőbe tesszük. Tálalásnál díszíthetjük akár citromfűvel is. Barta Barbara

Huan Hoang Tran’s Easy Recepies

Ingredients: • 250 g ground turkey

• ½ can of corn (maize)

• Salt / fish sauce

• 1 can of coconut milk

• 1 yellow paprika

• Garlic

• Thyme, rosemary, mint

• 6 medium-sized eggs

1. First the meat is seasoned with rosemary and salt/fish sauce. 2. After half an hour, throw in some garlic; fry the seasoned meat on hot plate with medium fire for around 10 minutes, turn occasionally.

3. Then corn, thyme and chopped paprika are to be added. 4. Eggs are mixed with coconut milk and then applied onto the mixture. 5. Finally some peppermint leaves are added. 6. Salt and pepper may be added according to taste.

Medikus Lap

A Fun rovat A pók igen erős hatású anyag. Legalábbis a keresztes.

A macskák csontjait osteocicák építik fel? - Hogy hívják a terhes elfet?

Amúgy meg minden, amit élettanon a nyálelválasztásról mondtak, ostobaság. A nyál egy szótagú. Nem lehet elválasztani.

Viccek: Kelemen Viktor, Oláh Dóra Képrejtvény: Kelemen Viktor

SUDOKU:

- Zwölf

Ha a szőke herceg koleszterincsökkentő gyógyszeren galoppol be, akkor valószínűleg a lovastatin.

Laborvezető: Mi van a bürettádban, fiam? Én: Az előbb hangosan énekelte a Kölyköd voltam-ot. Valószínűleg EDDAmérőoldat.

A Microsoft Word nem jóhiszemű. Én tényleg a celluláris onkogénre gondoltam, mikor beírtam, hogy “fos”, erre aláhúzta...

- Mit termel a földműves mellékpajzsmirigye? - Paraszthormont.

Át fogok menni a vizsgán. Ha kell, még a kaloriméterbombát is hatástalanítom...

Nem jó Counter Strike-ozni adenilátciklázzal. Folyton cAMP-el.

8 1

6 4

1 2

Hogy hívják a troll ellenőrt? - Kontroll.

7 8

4 5

8 6 1

8 3

5 7

1 7

3 1

7 4 7

A márciusi képrejtvény megfejtése: Salgótarján

Az ehavi képrejtvény megfejtése: közegellenállás

Képrejtvény

6 1

5 6

3 7

Ha a sínek melletti terület hím birkákból van kirakva, akkor ko-chaperon?

És az igen fegyelmezett trollt? - Önkontroll. És a töltőállomást kezelő trollt? - Petroll. És az őrjáratot végző trollt? - Patroll.

6 5

HUNGARIAN MEDICAL ASSOCIATION OF AMERICA WWW.AMOSZ.EXTRA.HU