ML_2010_03

Medikus Lap

V. évfolyam, 4. szám / 5th year 4th issue A DEOEC hallgatóinak hivatalos, ingyenes kiadványa Free Official Magazine of the students of the University of Debrecen MHSC A hallgatóktól, által, ért – From the students, by the students, for the students Tartalom/Contents Főszerkesztői levél The Bridge of Tenders Pályázatok hídján A DEKOM Haitin Interjú Kiss Csaba VI. éves orvostanhallgatóval

Gyógynövények A komló és a sör Emil Theodor Kocher Ez nagyon szemét dolog…

Atlantisz – az elveszett birodalom Párkapcsolati tanácsadás – Ville Valo hangoskönyve Tisza Kata: Magyar pszicho Dekád. A Tiéd!

A LOKI és a BL Jégkorong VB, a leghangosabb szektorból Húsz év múlva…

Touchdown!

ABBA – The real showband A HuMánia Pályaszocializációs Műhely rovata Sudoku Hello Kidney!

Utazás Gasztronómiába A hónap medikus lánya

Kedves Olvasó!

2. oldal

3. oldal Itt az új év, itt a tavasz! A telet végérvényesen levetkőzve 4. oldal

vethetjük bele magunkat végre az új esztendőbe. Lapunk is felébredt téli álmából, és ismét tartalmas szórakozást kínál!

5. oldal A téli „szünet” alatt is folyamatosan történtek események, 6. oldal 7. oldal 7-8. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal

és mozgásban voltak a medikus közösség tagjai is. Kiss Csaba hatodéves hallgató a DEKOM csapatával a földrengés sújtotta Haitin mentette a menthetőt, élményeiről egy interjú formájában olvashattok. Számos visszatkintő cikket olvashattok az elmúlt időszak eseményeiről: ilyen a Kapcsolat Napjáról szóló angol nyelvű beszámoló, a Loki BL szereplésének összegzése, a jégkorong vb-ről szóló cikk, illetve az ABBA koncertélmény ismertetője is. Megszokott rovataink sem maradnak ki: ismét lesz szó gyógyhatású növényekről – ezúttal a gyógyhatásáról hallgatói körökben eddig kevéssé ismert komló és sör hatásairól lesz szó –, nem maradnak el a receptek és a sudoku feladványok, no és persze Hello Kidney és barátai sem. Az angol nyelvű cikkek között bemutatunk egy Nobel-díjs orvost, Emil Theodor Kochert is.

A közeljövő eseményei közül kiemelkedik a Medikus

14. oldal Kupa. Sportolóink és szurkolóink sikerre éhesen 14. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal

készülnek, hogy sorozaban nyolcadszor is Debrecenbe kerüljön a Medikus Kupa. Minden információ frissül a www.deoechok.hu oldalon, ahol természetesen megtekinthető az idei szurkolói video! Hajrá Debrecen!

Ami pedig a komolyabb témákat illeti: az utúbbi napokban-hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott a szakorvosképzést szabályozó rendelettel kapcsolatos rengeteg hír, információ, lábra kelt számos pletyka is. A Magyar Rezidens Szövetség és a négy hazai orvosképző egyetem Hallgatói Önkormányzatai az elmúlt évek szellemében folytatják érdekképviseleti munkájukat, ami gyakran nem látványos. A céljaink azonban egyértelműek: minden fiatal orvos számára legyen álláshely az országban, és ehhez járuljon tisztességes megélhetést biztosító bérezés. Ne pedig szankciókkal sújtsanak bennünket! Ezt csak veletek együtt, közös összefogással érhetjük el!

Számítunk rátok, értetek dolgozunk!

Medikus Lap V. évfolyam, 4. szám ║ A DEOEC hallgatóinak hivatalos, ingyenes kiadványa║A hallgatóktól, által, ért. ║ Megjelenik négyhetente, szemeszterenként négyszer, alkalmanként 700 példányban ║ www.deoechok.hu ║ medikuslap@gmail.com ║ Felelős kiadó és főszerkesztő: Lánczi Levente ║Címlap&design: Jakab András www.cooler.underground.hu ║ Főszerkesztő-helyettes: Ádány Csaba ║ Senior szerkesztő: Dr. Papp Gábor ║ Olvasószerkesztő: Bálint Adriána ║ English editor: Yakir Guri ║ A cikkeket írták (a megjelenés oldalak szerinti sorrendjében): Lánczi Levente, Tógyer Melinda, Yaniv Cozacov, Tóth Máté, Kurucz Vivien, Horváth Krisztián, Ádány Csaba, Pauliczky Balázs, Gál Tünde, Balogh Zoltán, Kőpájer Gabriella, Posta Edit. ║ Fotó: Jakab András, Kovács Mónika, Lánczi Levente, Nagy Sándor, Tabi László, Tajti Gábor, Tóth Máté, internet és még sokan mások... ║ Nyomdai munkálatok: Xpress Copy, Zein Fadi, telefon: (20) 468 4226, (30) 468 4226, e-mail: xpresscopy@gmail.com Továbbra is várjuk minden DEOEC-es hallgató illetve hallgatói szervezet cikkét, versét, fotóját, beszámolóját, bármilyen közérdekű közlendőjét! Az újsággal kapcsolatos észrevételeket, kritikákat, tanácsokat is várunk a medikuslap@gmail.com e-mail címen, vagy keressétek személyesen a szerkesztőket a HÖK-irodán, a Markusovszky Lajos Kollégium III-as épületében!

A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza! Bármilyen utóközlés csak a szerkesztőség beleegyezésével lehetséges! Minden jog fenntartva. © 2010 Postacím: Medikus Lap, DEOEC HÖK iroda, III-as kollégium 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond körút 22. ║e-mail: medikuslap@gmail.com║telefon: 30/4931256

www.deoechok.hu

A kikapcsolódást a tanulmányok és egyéb fejfájdító témák tengerében igyekszünk lapunkkal is biztosítani! De tegyetek érte Ti is: itt a tavasz, a tanulás is jobban megy egy, a természetben eltöltött sétát követően! Kellemes időtöltést!

Lánczi Levente, főszerkesztő

www.deoechok.hu

The Bridge of Tenders The 5th Partnership Day at the Medical and Health Science Centre University of Debrecen In the spirit of the motto „The Bridge of Tenders”- from dreams to reality has the 5th Partnership Day been organized by the Medical and Health Science Centre of the University of Debrecen. The slogan is not coincidence as we live in historical days: never seen tender possibilities, external sources are available for bringing strategic plans to fruition.

We are pleased to announce that the MHSC made outstanding performance in winning tenders, which can provide a good base and experience in subsequent developments.

Throughout the whole day, programs have been organized to the professional, scientific and economic partners and to every enquired by all departments. Besides the tenders, in the focus of the nearly fifty different programs stood the delineation of the scientific activity, health care and educational developments of the departments.

On the field of international partnership, bilateral cooperation has been born with more regional universities – as for the University of Nagyvárad, State University of Ungvár.

Hundreds of enquirers attended the events.

At the main event, Prof. Dr. György Paragh, President of the Centre, made a review about tender activity at the MHSC, he presented the upcoming projects, and those that had already won a tender. According to his review, 2010 is going to be an outstanding year in terms of the quality and the quantity of the improvements made at the Centre, such as the reconstruction of the Theoretical quadrangle (Anatomy, Physiology, Pathology, Forensic departments), establishment of a new Diagnostic Block, and one for Internal Medicines, and to make kidney transplantation with living donors possible.

Besides the infrastructural developments, he emphasized the importance of the improvements of the practical abilities of the students in which the future Skill-Laboratory, created from tender funds, has a major role. Building up the E-learning system of the MHSC also served the development of qualification. He also pointed out the importance of determining the students’ competences.

After the presidential presentation, Dr. Tamás Köpeczi Bócz, head of the Authority of Human Resources Operative Programs of the Agency of National Development, made the listeners acquainted with the tender possibilities of the New Hungary Development Plan, emphasizing their historical importance. He highlighted the obvious priority that healthcare has in the distribution of tender funds and pointed out the

possible application strategies, the failures of the tendering system guided by higher political levels, the cultural changes that did not take place and the absence of a proper and modern management.

Attila Kővári, director of Program Office of Structural Bases, delineated the possibilities of healthcare applications of the New Hungary Development Plan. In his view, Hungarian suppliers really underperformed in the field of exploiting sources and utilizing application funds, thus losing the opportunity to develop. Moreover, he mentioned that it was not enough to have an application accepted as you have to fill it with content and try to keep it running. Furthermore, application culture, based on long term strategies - which could create the framework of all this – can hardly be found in our country, though this would be the only way to advance.

Besides applications, clinical and departmental programs, student organizations at MSHC revealed their main fields of action, experience of past years, and their future plans. The greatest change of recent times – and a great challenge for the future as well – is the Students’ Center, which actually exists only theoretically, and would be a community made up of student organizations of the MSHC. By the association of the Students’ Commune, the HuMSirc, the Hungarian Dental Students’ Committee, the Association of Residents and the Foreign Medical Students’ Association we could create a united representation of professional interests and collective programs could come alive, along with keeping the organization’s autonomy and unique facade. On the one-hourlong program we could get to know the organizations of the Students’ Centre, the actual and long term possibilities for students including opportunities for numerous scholarship applications and exchange programs.

The receptions following the programs, especially the one of the President of the Center, offer an outstanding opportunity to make contacts and to keep in touch. For this, the background is provided by the masterpieces of István Kelebi Kiss, a graphic artist.

The day was concluded with a pleasant social program; the 5th DE OEC ball in the Cultural and Conference Center of the Debrecen University (Lovarda).

Written by Levente Lánczi, translated by the EnglishHungarian Committee of the HOK&FMSA team

Pályázatok Hídján V. Kapcsolat Napja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban Ötödszörre került megrendezésre február 20-án a Kapcsolat Napja a DEOEC-en. A pályázatokat – elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül hazánkban megvalósuló EU-s forrásokat – fókuszba helyező programfolyam rendkívül széles választékot nyújtott a centrumunk iránt érdeklődők számára. Mind a központi rendezvényen, mind a tanszéki, intézeti és klinikai rendezvényeken hangsúlyozott szerepet kaptak a különböző pályázatok – így a Hallgatói Centrum rendezvényén a különböző ösztöndíj pályázatok, külföldi lehetőségek. A fenti angol nyelvű cikkben részletesen beszámolunk a nap eseményeiről, a központi rendezvényről, illetve a Hallgatói Centrum rendezvényéről is.

Részletek, beszámolók, valamint a Kapcsolat Napja színes programfüzete hamarosan megtalálható lesz a www.deoec.hu honlapon.

medikuslap@gmail.com

medikuslap@gmail.com

A DEKOM Haitin Interjú Kiss Csaba hatodéves orvostanhallgatóval - Hogyan kerültél Haitira?

- A katasztrófa után, amikor már körvonalazódott, hogy mekkora pusztítást végzett és mekkora emberáldozatot követelt a földrengés, a Debreceni Egyetem Különleges Orvosés Mentőcsoportjával (DEKOM) úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk eljutni a helyszínre, és a lehető legtöbbet segíteni a helyieknek. Támogatókat kerestünk az utazáshoz, szerencsére a Magyar Telekom biztosította az utazásunk költségeit. Ez egyrészt köszönhető volt annak, hogy megnyertünk egy pályázatot, így január-február hónapban részt vettünk az Adományvonal akcióban, így kapcsolatban álltunk velük. A felszerelésünk szerencsére megvolt, az utazásban viszont nagyon fontos volt, hogy támogattak bennünket.

- Mennyi idővel a katasztrófa után érkeztetek meg Haitira?

Hány fős és milyen felszereltségű volt a DEKOM csapata?

- Tíz nappal a katasztrófa után érkeztünk Port-au-Prince-be.

Négy orvos, egy ápoló és én vettem részt a misszióban. A felszerelésünkhöz tartozott egy mobil ultrahang berendezés, egy Lifepack12-es, hordágyak, sátrak, rengeteg gyógyszer, kötszer, infúzió.

- Hova tudtatok berendezkedni? Hol tudtátok felállítani a táborotokat?

- Az ENSZ Port-au-Prince repülőterére rendezte be a központját, mi is itt állítottuk fel a táborunkat. Éjszaka itt aludtunk, innen indultunk és ide érkezünk minden nap.

Napközben a csapat egyik része egy épen maradt kórházban dolgozott szorosan együttműködve egy spanyol orvoscsoporttal. A csapat másik fele pedig az utcát, illetve menekülttáborokat járva látta el az arra rászorulókat.

Ebben segítségünkre volt, hogy béreltünk egy kocsit egy helyi sofőrrel, vele jártuk a várost.

A menekülttáborokban, a kocsi csomagtartójában vagy éppen a szabad ég alatt végeztük munkánkat.

- A tévében látott képek alapján ez nem lehetett veszélytelen…

- Nem bizony! Amikor százak, ezrek várnak ellátásra egy-egy menekülttáborban, amikor bandák tartanak markukban városrészeket, fosztogatnak romos épületeket, ahol a víz, az élelem mindenek felett álló érték… Egyik napról a másikra veszítették el emberek ezrei családtagjaikat, barátaikat, otthonukat, munkájukat – egy ilyen környezetben hihetetlen mód lecsökken az emberélet értéke.

- Kerültetek is veszélyes szituációba?

- Nagy segítségünkre volt a helyi sofőrünk, és csak olyan kerületekbe merészkedtünk, amiket az ENSZ is biztonságosnak ítélt meg, illetve megfelelően biztosított, így alapvetően nem volt problémánk. Amikor ugyanis látták a helyiek, hogy segíteni akarunk, hogy a rászorulókat ellátjuk, hogy gyógyszert adunk, akkor örültek, hogy ott vagyunk. Általában a nap végeztével, mikor már minden gyógyszerünk elfogyott, a menekülttáborból történő távozásunkkor kerültünk rázósabb szituációkba. Hiszen hiába láttuk el emberek százait, rengeteg olyan beteg volt, akit nem volt lehetőségünk megvizsgálni, és persze ebben az amúgy is feszült helyzetben ez sokaknak nem tetszett. Volt olyan, aki

megfenyegetett minket, hogy fejbe lő, ha nem dolgozunk tovább.

Az utórengések, az éjszakai reptéri jövés-menés, illetve egyéb helyi specifikumok – például, hogy a többi mentőcsapaton kívül barátságos madárpókok voltak a szomszédaink, vagy hogy éjszaka néha 25 fok alá is lehűlt a nappali 40 fokos hőség – nem okoztak különösebb problémát. Azt azonban szörnyű volt látni, tudni és érezni, hogy emberek ezrei fekszenek az összeomlott épületek alatt. Volt olyan háromemeletes iskolaépület, amely embermagasságúra tömörödött össze – maga alá temetve diákok százait. És ugyanúgy súlyos károkat szenvedtek középületek, az elnöki palota is. A romok között gyakran emberi végtagokat fedezhettünk fel. A látványon túl nyomasztó volt az egész városban terjengő hullaszag is.

- Konkrétan milyen esetekkel találkoztatok, kiket tudtatok ellátni?

- Rengeteg traumás esetünk volt, a legkülönfélébb végtagtörésekkel, sérülésekkel.

Itt valóban katasztrófasebészet zajlott, a többszörösen, szilánkosra tört végtagokat normális körülmények között például műtétek végzésével megmentenénk, ilyen helyzetben viszont inkább amputálják a végtagot, hiszen nincsen semmilyen ellátórendszer, rehabilitációs intézet az ilyen sérültek elhelyezésére, amputált végtaggal viszont van esélye egyáltalán a túlélésre. Igyekeztünk minél több embert megkímélni a műtétektől és az amputációtól, ugyanis a rossz körülmények miatt majdnem minden műtéti seb elfertőződött.

Ezért például sok combnyaktörésre is csak gipszet helyeztünk fel, így próbálva megmenteni a végtagot. Ezen túl a fertőző és krónikus betegeket láttuk el, hiszen az alapellátás megszűntével nekik is nagy szükségük volt az orvosi segítségre – hypertoniával, diabetes mellitusszal kezelt betegek számára adtunk gyógyszereket. Dr. Késmárky Andrással ketten jártuk a menekülttáborokat, igyekeztünk a helyszínen segítséget nyújtani. Akit pedig úgy ítéltünk meg, hogy komolyabb ellátásra szorul, azt az említett „spanyol” kórházba szállítottuk és a csapatunk másik fele vette át a kezelésüket. A spanyolokkal szerencsére nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk, jól kiegészítettük egymást.

- Ha már említetted a spanyolokat, rá kell kérdeznem, hogy adódott-e nyelvi problémátok? Milyen nyelven értettétek meg magatokat a helyiekkel, illetve a többi orvoscsoporttal?

- A kommunikáció nyelve alapvetően az angol volt. A helyiek egyébként egy francia-spanyol keverék nyelvet használnak, de az angollal jól el tudtunk boldogulni. Ha pedig ez mégsem lett volna elegendő, akkor a helyi segítőnkre támaszkodhattunk.

- Mennyi időt töltöttetek összesen Haitin?

- Utazással együtt két hetet.

- Ez alatt elláttátok rászorulók százait, de mi lesz velük később?

- Alapvetően a nemzetközi közösség, az ENSZ feladata, hogy megszervezze az orvos- és mentőcsapatok helyszíni működését. Adminisztrációval például nagyon keveset tudtunk foglalkozni. A betegek folyamatos ellátása az igazi kihívás, kérdés, mennyire marad magára Haiti ebben.

Riporter: Lánczi Levente Fotók: Kiss Csaba

JÖN! JÖN! JÖN! Medikus Kupa 2010

A komló és a sör A komló (Humulus lupulus) a kenderfélék családjába tartozó, horgas szőreivel más növényekre felkapaszkodó, jobbra csavarodó, olykor hét méterre is megnövő kétlaki növény. A drogot (Lupuli strobulus) a faj termesztett kultúrváltozatainak tobozszerű termős virágzatából fejlődő összetett termése szolgáltatja.

Szüretelni akkor lehet, ha a toboz az ujjunk közt recseg, és kellemes illatot áraszt, fajtától függően augusztusban vagy szeptemberben. Népies nevei: sullyogó iszalag, suttyogó iszalag, szeleginy.

Már a korai civilizációk is ismerték a komlót, mely vadon nőtt a fák közt, és a hajtásait főzelékzöldségként is fogyasztották. A VIII. században Hallertauban már komlóskerteket telepítettek, s az itt termesztett növényt feltehetőleg a sör ízesítésére használták. Magyarországon a XIII. század óta ismert.

Ma már világszerte elterjedt és, mint a „sör növénye” nagyon népszerű is.

Tartalmaz floroglucin származékokat, mint a humulont és lupulont, illóolajat, melynek fő komponensei a mircén, humulén, kariofillén, kisebb mennyiségben linalool, farnezén. Flavonoidokként kempferol-és kvercetin-glikozidokat, katechint, epikatechint tartalmaz.

A drog nyugtató, antibakteriális, antimikotikus, spazmolitikus, a gyomorsav szekréciót fokozó hatású.

Kivonatát szedatívumként alkalmazzák gyakran más nyugtató hatású drogokkal együtt nyugtalanság, ideges alvászavarok, feszültségi állapotok, túlzott ingerlékenység eseteiben.

A metszéskor szedett „komlóspárga", a tőke talajbeli zsenge hajtása, kitűnő csemege, a kovászos komló pedig házikenyerek sütésére rendkívül alkalmas. A fiatal "toboz" jó salátákba, levesekbe.

Palacsintatésztában megsütve a friss komlóhajtások ételkülönlegességnek számítanak. Szárát, levelét, oldalhajtásait takarmányozásra alkalmazzák, rostjaiból durva szövetet és papírt is lehet gyártani.

Franciaországban sajtok konzerválására és illatosítására is használják. A legfőbb felhasználási területe azonban a sörfőzés, mert keserűanyagai és illóolaja adják a sör aromáját, gyantája pedig habjának tartósságát biztosítja.

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a KékNílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki. Az ókori Babilóniában Hammurapi király még nevezetes törvényoszlopára is feljegyeztette a sörkészítés szabályait. A babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a

komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz.

A szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. Sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez.

A szerzetesek szinte naponta bírálták terméküket, és állandóan megvitatták, hogyan lehetne még jobb minőségű italt főzni.

A kolostorok a főzde szomszédságában söntéseket - sörözőket - nyitottak, ahol bárki fogyaszthatta jobbnál jobb söreiket.

Sörfőzésre a nőnemű, meg nem termékenyített komlótobozt használják. A hímivarú növények egyenesen zavaróak a nőnemű növények közelében, mivel a beporzott virágzatban magvak keletkeznek, ami a sör minősége szempontjából kedvezőtlen lehet.

A komlótobozt akkor szüretelik, amikor még zárt, így nincs esély arra, hogy a söripari értéket adó por (lupulon) kihulljon, és kárba vesszen. A sör készítésének két szakasza van: a malátázás és magának a sörnek a készítése. Alapanyaga az árpa, a maláta és a komlótoboz. A főzéssel a sörbe került mikroorganizmusokat is elpusztítják, majd szűrik. A szűrt és lehűtött sörlét ezután élesztővel beoltva az erjesztőpincében o 4-5 C-ig erjesztik. 6-12 napig tartó főerjedés után a sör utókezelése következik. Az erjesztést ászokpincében o folytatják, melynek hőmérséklete 0-2 C. A zárt tartályokba néhány hónapig tovább folytatódik az erjedés, a sör széndioxiddal telítődik és feltisztul. Az érett sört fejtik és szűrik, hordókba, palackokba adagolják.

Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt megérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. Magyar ember nem koccint sörrel, így tiltakozva az 1849-es aradi kivégzések ellen, ami után az osztrákok ily módon ünnepeltek.

Tógyer Melinda

Medikus Kupa 2010. március 26-28. Budapest

Emil Theodor Kocher (1841-1917) To medical students the name Kocher simply represents a tool which is used in the operating room, but whatever is behind the tool is an unknown story. Emil Theodor Kocher is from Bern, Switzerland, where he had he's birth, work and death. After his death, an obituary was published in the journal "Annals of Surgery" where it was declared that the world's best surgeon has died.

In Vienna, while Kocher studied under Theodor Billroth, which is considered to be the father of modern abdominal surgery, a case came along where a long time dislocated shoulder was brought into Billroth’s theater and Kocher was part of the audience. Every method known was tried to reduce the shoulder, but none succeeded.

Just as efforts were abandoned, Kocher asked to come down and try – This was shortly after he finished working on his technique (which is still used today) – Billroth agreed, and Kocher came down and the shoulder was reduced at once.

In January 8, 1874, Kocher operated on Maria Richsel for total thyroidectomy at the age of eleven. In these days, thyroid goiters were operated only when they were life threatening where the thyroid gland closed on the trachea and breathing became impossible. In a preoperative photo, Maria seems taller then her younger sister. Nine years after the operation, another photo depicts her shorter of the two. This came to Kocher's attention after noticing that another physician reported that Maria had undergone personality changes, along with becoming cretinoid in appearance. This prompt Kocher to go and investigate other patients on whom he operated on for total thyroidectomy, and he called them all for a checkup in his clinic. This is one of the earliest, if not the first, example of a follow up study. The finding was a high incidence of myxoedema (named Cachexia Strumiprivia), especially in children. For the first time, a great clue has been found and the mystery of the thyroid gland could be solved.

Kocher made a study where he operated on goiters, for whatever reason, but only this time instead of doing a total thyroidectomy he left a small piece of tissue behind. This tissue was enough to compensate not only for normal physiology, but also in times of increased demand, as in pregnancy and childhood. This small keen observation has changed the lives of millions for over the last 100 years.

By1917, time of death for Kocher, more then 7,000 patients were operated in his clinic, three quarters of them where operated by him.

Kocher was one of the first to go over to pure asepsis. He adopted Joseph Lister's principles of complete asepsis in surgery. He collaborated with Tavel, whose bacteriological studies on infective processes he sought to advance. From this work proceeded the second edition of Vorlesungen über chirurgische Infektionskrankheiten (Lectures on surgical

infectious diseases) by Kocher and Tavel, Basel, 1892, and Jena, 1900. Kocher published his statistics in a religious manner, and in order to animate the former achievements take a look at these mortality rates: 14% in 1884 → 2.4% in 1889 → 0.18% in 1898. In his Nobel Prize acceptance speech in 1909, he claimed to have done more then 300 thyroid operations straight without a single death.

These stats also illuminated the whole world, and many of that time renowned surgeons came to Kocher's clinic to learn and spread the knowledge to their apprentice.

I had a work done on perioperative anxiety, which states that lower anxiety states, pre and post-op, have better healing results regarding wounds, and especially of the skin. Kocher, with his alert view claimed that you should calm the patient, and that they did so in a way that the patient was eventually looking forward to the operation.

The latter situation is the case which I believe all of us would like to achieve.

Maybe Kocher is less relevant these days in the case of treatment methods and surgical techniques, so he's work is being read less and less. I think that he should move up from being a source for information to become a source of inspiration and that we all should take notes and look a little dipper when we here a name so we could get inspired once again, since amazing stories apply to others too.

This was a very short story about a Nobel Prize Laureate in Medicine. He received the award for his work on the physiology, pathology and surgery of the thyroid gland on December the 10th, 1909.

These are the two photos that Kocher published at the time of his discovery. in the picuture on the left, you can see Maria standing tall above her sister and on the picutre on the right, taken 9 years after Kocher removed her thyroid glans, you can see that the younger sister grew taller, while Maria stayed about the same.

Join our editorial team! Contact us!

Yaniv Cozacov

Ez nagyon szemét dolog...

Szemét az utcán, szemét a természetben, szemét mindenhol. Az emberi életforma a XX. század második felében alapjaiban átalakult.

A jóléti társadalom, a kényelmesebb életmód megjelenése a pozitív hatásai mellett rengeteg negatívumot is magában hordoz.

Ilyen a hulladéktermelés rendkívüli mértékben való növekedése. A városok nem tudnak mit kezdeni a szeméttel, így mérgezik vele a környezetet.

Fejlettebb országokban már kultúrája van a szelektív hulladékgyűjtésnek.

Kicsiny hazánkban ez a módja a hulladékgyűjtésnek még csak gyerekcipőben jár.

Sajnos nincs elégséges mennyiségű szelektív gyűjtősziget a városokban, illetve ha van is a szelektíven gyűjtött hulladék kezelése, ártalmatlanítása, további válogatása nem tökéletesen megoldott.

Tehát van is szelektív gyűjtés, meg nincs is.

Amit mi meg tudunk tenni, az az, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

Egyáltalán nem megterhelő dolog ez, mindent csak akarni kell…

van? Csoda, hogy lassan megfulladunk a szemétben? Menjünk tovább: egy

gumicsizmában szedték szervezetten a szemetet patakból, erdőből, mezőről.

Sorolhatnám, milyen dolgokat lehet ott felfedezni… Fél hűtő, „De a sakkfiguránk ezután is traktorkerék, huzalok, csupa A fekete mezőről a sötétre lép, olyan dolog, ami nem a természethez tartozik. Valakinek Mérföldes lyukakat égetve nem kellett, fogta és kivitte. Kész, Civilizációnk ütőerén.” ő letudta, nincs szemét otthon, mindenki boldog.

Csak a (Salvus – Lejtőn) természetet kedvelő ember nem, akinek ezt kell látni, hogy termék hányszor van becsomagolva? embertársa mit tesz.

Kisfólia, nagyfólia, doboz, papírtasak, ilyen szín, olyan szín – csakis a jobb eladhatóságért. Ki lehet mondani, a jóléti társadalomnak ez kell. Mi erre vagyunk a vevők. Megvennénk egy olyan terméket, ami nem tip-top van becsomagolva? Egyáltalán nem biztos.

Mi kényszerítjük rá a gyárakat, hogy évente új arculatot csináljanak, és termeljék a hulladékot tonnaszám.

Ha egy kicsit más vizekre evezünk, nézzük meg a természetet. Volt egy kampány, Takarítsuk ki a Bükköt! címmel. Itt a vállalkozó kedvű, a környezet iránt egy kicsi tiszteletet is érző emberek kimentek a vasárnap

A veszélyes hulladékoknak, mint például az akkumulátoroknak, szárazelemeknek, sütőolajnak, technikai eszközök alkatrészeinek, különböző vegyi anyagoknak, lejárt gyógyszereknek megvan a maga helye.

Ezek kezelésére, ártalmatlanítására nagyobb energiát kell fordítani.

Különböző áruházakban találhatunk kihelyezett gyűjtőket a fénycsövek, a szárazelemek visszagyűjtésére. Csak otthon szépen gyűjteni kell ezeket, majd nagybevásárláskor elvinni és bedobni a gyűjtőbe, hogy egy erre létrejött cég elszállítsa, és ártalmatlanítsa.

Szerintem ez nem nehéz dolog…

A városok sajnos nagyon szemetesek… Az ember Zöld tippek egy élhetőbb világért: kezébe nyomnak egy szórólapot, vagy elszív Az e-maileket csak indokolt esetben nyomtasd ki! egy cigarettát, gyakran Az egy oldalasan nyomtatott, fölösleges papírokat nem várja meg a gyűjtsd össze jegyzetpapírnak! következő kukát, hanem egyszerűen eldobja a Ne vásárolj többszörösen csomagolt termékeket! csikket, a papírt. Ha már Kerüld az alumíniumdobozos italokat! úgy is szemét van, akkor Technikai eszközök vásárlásánál figyelj a hosszú miért ne? Gondolják ők. élettartamra!

Vegyünk egy egyszerű példát: ha elmegyünk reggeli szunyókálás helyett, bevásárolni mennyivel több szatyrot, gumikesztyűt ragadtak, és nejlont kapunk, mint amire szükség

A kiemelt dalszövegrészlet tökéletesen megfogalmazza az emberiség vandalizmusát, ezekkel a sorokkal zárom gondolatmenetemet.

Tóth Máté

Atlantisz, az elveszett birodalom Az elveszett sziget a Föld számos titkára megoldást jelenthetne, már amennyiben bebizonyosodna egykori létezése. Mint az összes ismert civilizáció bölcsője, egy csapásra érthetővé válna az emberiség legősibb kultúráinak egysége, világossá válna az ókori birodalmak eredete, fény derülne a piramisok titkára, fellebbentené a fátylat a történelem számos egyéb rejtélyeiről is. Létezett-e valaha ez az óriás szigetre épült városállam?

Egyetlen írott bizonyíték erre az i. e. IV. században élt görög filozófus, Platón feljegyzése, amelyet a Timaiosz és a Krítiász című műveiben örökített meg:

„Nagyjából 9000 éve tört ki a háború a Héraklész oszlopain kívül és belül lakó valamennyi ember között. Ezek élén a mi városunk, amazok élén pedig Atlantisz szigetének királyai. Ez a sziget valaha Afrikánál és Kis-Ázsiánál is nagyobb volt, de aztán földrengések folytán elsüllyedt...”

Folytatás a 8. oldalon!

medikuslap@gmail.com

medikuslap@gmail.com

„Valamikor Poszeidón, a tenger istene elnyervén a szigetet, letelepítette oda gyermekeit. A vidék gyönyörű volt, bővelkedett természeti kincsekben, nemesfémekben, drágakövekben, a hagyomány szerint a legtermékenyebb föld volt ez a világon. Egyik hegyén élt egy házaspár, kinek lánya iránt szerelemre gyúlt Poszeidón, egyesült vele, majd a leány házát, felváltva körbekerítette föld- és tengergyűrűkkel, így a terület megközelíthetetlenné vált. Belül, a szigeten lévő házat hamar berendezte, két forrásvizet fakasztott a föld alól, egy hideget és egy meleget.

Fiúgyermekből öt ikerpárt nemzett, és nevelt fel.

Az elsőszülött volt Atlasz, a sziget első királya és egyben a névadója. Atlantisz szigetét tíz részre osztotta, a fiúkat mind uralkodóvá tette, és hatalmas földeket juttatott nekik. Tőlük származott aztán Atlantisz nemzetsége sok-sok generáción át.”

hátat fordítottak isteni mivoltuknak, kapzsivá, mohóvá és hatalomvágyóvá váltak. Hódításokat indítottak, melyeket végül az athéniak és Zeusz büntetése állított meg. A romlás Platón szerint kivívta az égiek haragját, akik egy éjszaka mindenestől elpusztították Atlantiszt.

Vajon Platón egy politikai utópiát írt le, melyhez Atlantisz szigetét csak ürügyül használta fel, és semmi sem indokolja, hogy az általa leírt hely a valóságban is létezett. Utópiáját ugyan az eszményi állam szervezetéről írta, de ennek ideális működéséhez fel kellett tennie, hogy az atlantiszi emberek különleges

Platón leírása alapján Atlantisz igen magas szellemi és technikai fejlettséget ért el. Ezt annak Atlantisz bölcsessége: tulajdonították, hogy a birodalom alapítói „Aki képes saját életéből, szívéből tulajdonképpen félistenek kiengedni az önzést, a birtoklási voltak.

vágyat,

a

féltékenységet,

központjára bukkant, ahol két- három emeletes házak is előfordultak, a szobákat pedig a mindennapi életről szólófreskók díszítették. Ezen kívül talált bútorés cserépedénymaradványokat, valamint munkát végző vagy táplálékul szolgáló állatok csontjait. Ám egyetlen emberi maradvány vagy ékszer sem került elő.

A régészek megállapították, hogy Thíra, melyet valamikor Szantorinnak hívtak, a mínoszi civilizáció kereskedelmi központja volt. A thírai vulkán kitörése miatt az emberek hajóikon ékszereikkel együtt elhagyták a szigetet. A vulkán 30 méter vastag hamu- és kőréteget okádott a szigetre, és a fővárost teljes egészében maga alá temette. Még ma is 4 méter vastag hamuréteg fedi a szigetet.

A kitörés után 40 évvel a vulkán beomlott, és a helyére bezúdult a tenger. Az ekkor keletkezett nagy szökőár olyan pusztítást végzett, mely szinte egyik napról a másikra elpusztította a krétai civilizációt.

Talán ez volt az az esemény, melyet

annak

A birodalom törvényei a egyszerűen van ideje foglalkozni a legenda szerint magától bölcsességgel.”

Poszeidóntól származtak, amelyet egy ércoszlopra erkölcsi érzékkel rendelkeznek: az vésve őriztek meg a sziget közepén álló ideális állam csak ideális emberekkel templomban. Az uralkodók e törvények működhet. alapján, valamint mágikus rítusok révén kormányozták országukat, amelyet az A Legenda szerint az atlantisziak öt ikerpár öröksége nyomán tíz régióra legjelentõsebb öröksége az orichalcum. osztottak fel. A béke és bőség Ez a drágakõ képes volt fényt és aranykora sok nemzedéken át energiát befogadni, raktározni és fennmaradt: "Amíg az isten (Poszeidón) sugározni. Sokféle méretben és színben természete elég erős volt bennük, léteztek, és e szerint különbözött a engedelmeskedtek a törvénynek, és jó felhasználásuk. Lokátorként használták barátságban éltek a velük rokon isteni rádióhullámok, emberi hang, sõt képek világgal." A harmónia azonban egy idő közvetítésére, prizmaként, után megbomlott: "Midőn az isteni rész napelemként, a gyógyítás, a lelki tünedezni kezdett bennük, mert gyakran fejlõdés és a fiatalítás eszkozeként is és sok halandó elemmel keveredett, és szolgáltak. túlsúlyba került az emberi jelleg, elkorcsosultak."

Az isteni Napjainkban is folynak a kutatások természetükbõl adódóan Atlantisz létezésének bizonyítékai után. törvénytisztelõ, békeszeretõ és a földi Egy görög régész, Marinatos professzor hívságokat megvetõ emberek rendkívül 1967-ben ásatásokat kezdett az Égeigazdagok voltak, bár magántulajdonuk tenger egy apró vulkáni szigetén, nem lehetett. Az idõ múlásával azonban Szantorinon. Egy régi nagyváros

az utókor Atlantisz pusztulásával azonosít. Sokan gondolják úgy, hogy ez a megállapítás igaz. Az is lehetséges, hogy maga Kréta volt az eltűnt civilizáció. A Kréta és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az időben szakadt meg, amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltűnését.

Kurucz Vivien

Évfolyamestek, szakestek, hatalmas füstmentes bulik

Párkapcsolati tanácsadás – Ville Valo hangoskönyve „Az album a párkapcsolatok elméleti és gyakorlati aspektusairól szól, melyek egy megoldhatatlan problémát képeznek. A Screamworks egy katartikus, elemi sikolyt képvisel, ez egy nagy középső ujj, egy ’húzz a francba, azt csinálok, amit akarok’.” – nyilatkozta a sztár.

Az előző album zúzós, progresszív hangzásvilágától messze

T

„ he promise of heaven pushed us right back to hell turning three sevens into three sixes again” – Igen, a love metal érzés megint köztünk van, hála a H.I.M. legújabb, immáron hetedik stúdióalbumának! A finn csapat Screamworks: Love in Theory and Practice névre keresztelt anyagát február eleje óta lehet megvásárolni világszerte. Akik egy ideje nem nagyon kísérik figyelemmel a srácok zenei pályafutását, azoknak nem árt tudni, hogy bizony a Razorblade Romance után is van élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a H.I.M. az egyetlen finn rock zenekar, amely az USA-ban aranylemezt tudott elérni. Ellenben akinek az imént említett alkotás volt az etalon a művész uraktól – mint szerény személyemnek is –, azoknak azt kell mondanom, hogy ez a korong sem hozza vissza azokat az érzéseket, amiket a Poison Girl, a Right Here In My Arms, a Razorblade Kiss, vagy az ominózus Join Me keltett anno.

Megnyugtatásul közlöm, hogy az első ránézésre nem túl biztató – mondhatni ocsmány – borító finom belsőt takar.

A legrövidebb névre keresztelt albumok listáján amúgy sem épp’ dobogós helyen szereplő mű könyvszerűségét a Chapters 1-13 alcím is sugallja. A frontember, Ville Valo elmondása szerint az egész albumot egyik szerelmi légyottja ihlette.

kerültek az új felvételek, de az album egységes egészet alkot.

Leginkább a Deep Shadows And Brilliant Highlights-hoz tudnám hasonlítani. Már a megjelenés előtt elkészült a videoklip a Heartkiller című dalhoz, mely minden hallgatással egyre jobban belopta magát a szívembe addiktív dallamaival. A megjelenés örömére és annak időpontjára való tekintettel elkészült a második, olcsó költségvetésű klip, mely a www.likesaintvalentine.com-on megtekinthető. Ez az egyik leghúzósabb szerzemény a korongon, és nálam a Top 3-ban van – nagyon dögös nóta. Kiemelkedik még a Shatter Me With Hope, igazi klasszikus darab, bármelyik előző lemezen helye lenne. Ebben a számban Ville, olyan történelmi alakokat idéz meg, mint Kasszandra, Damoklész és Salamon király.

A Katherine Wheel szintén nagyon fülbemászóra sikeredett, ez is az egyik favorit, kár, hogy valahogy jobban el tudnám képzelni más zenekar előadásában, vagyis nem igazán HIM-es karakterű.

A cikk elején idézett Disarm Me és a kimondottan lágy Acustic Funeral sorolható még a jobbak közé, a heartagram.com-on kiemelt Love, The Hardest Way nem átütő erejű. A legkritikusabb az In The Arms Of Rain: szintipopos kezdés, banálisan egyszerű dallamvilág, és egy furcsára sikerült „Ave Maria”-s szövegbetét.

Összességében egy hármas-négyes osztályzatot érdemel az új lemez, főleg amiatt, hogy első pár hallgatásra a majd’ 50 perces anyag üresnek, kevésnek hatott, mely köszönhető a csekély számú felkavaró hatású, úgymond slágeres daloknak. De az a néhány szám, melyekről ezek a tulajdonságok elmondhatók, felhúzzák az összhatást, és biztos vagyok benne, hogy a fanatikus rajongók számára mindegyik „fejezet” tartogat valami felemelő vagy épp szívbe markoló érzelmet, ahogy azt el is várjuk a szerelmes metál megteremtőitől.

Koncertügyileg a magyarországi rajongók nincsenek túlságosan elkényeztetve; jó ideje nem jártak már nálunk a finn srácok – egyesek szerint, mióta Bam Margera és Ville Valo egymásba szerettek –, de aki szívesen hallgatna H.I.M. szerzeményeket élőben, az figyelje a www.venusdoom.hu oldalt, és az egyetemi hirdetőket, ahol a tribute band jövőbeli fellépései reklámozva lesznek.

– Chris –

Tisza Kata: Magyar pszicho A központi helyszín a Pont nevű kis kocsma valahol Budapesten. Ide szokott járni a barátaival Klára, a festőművész és itt elmélkednek a világ nagy gondjain. Klára legnagyobb baja az elutasítás. Péter, a barátja szakított vele, már réges-régen, de ő még mindig nem tudott továbblépni a múlton. A romániai magyar követség már több éve folyamatosan visszautasítja állampolgársági kérvényét, pedig ő magyar, csak erdélyi. És itt már Tisza Kata saját – sajnos keserű – élettapasztalatait osztja meg az olvasóval. Hogyan zárja körbe az az üvegfal, amely az élet minden területén ott van, beivódva a mindennapokba. Marosvásárhelyen már „magyar magyar”, Pesten viszont még „román magyar”.

A híres neves Tisza család sarja nincs könnyű helyzetben, mindig mindenben meg kell felelnie, muszáj neki, ha azt akarja, hogy elfogadják. Az arisztokrata rokonok féltik tőle a vagyonukat, és különben is hálátlan. Itt viszont, úgy tekintenek rá, mint egy utolsó menekültre. Ez is az üvegfal műve, amelynek elbontása már a két oldalon maradtakra tartozik, de az egymásra mutogatás nem segít. Ádány Csaba

minden csütörtök este a Klinika Egyetemi Klubban!

Dekád! A tiéd! Éppen az Élettudományi központban ücsörögtem friss, forró és iszonyatosan édes kávémat szürcsölgetve, amikor lehuppant a szemközti székre. Végigsimított tüsi haján, majd rám emelte fürkésző, hideg felsőbbrendűséget és büszke kívülállóságot sugárzó, mégis mélybarna szemeit.

- Kávé? – Kérdezte olyan tenyérbemászó hangsúllyal, mintha minimum az anyám lenne.

- Több benne a cukor, mint a kávé… - kezdtem, de nem hagyta, hogy mentegetőzzek.

- Piros tornacipő? Tudod, azt várná az ember, hogy kettőnk közül neked legyen stílusod, erre…

- Hé! Nem vagy te egy kicsit pimasz ahhoz képest, hogy tízéves vagy?

- Tíz és háromnegyed – javított ki. – De a kor amúgy sem számít, itt most elvekről van szó.

Igyekeztem annyira keményen állni a kis taknyos sziklaszilárd tekintetét, amennyire csak tőlem tellett, amikor szöget ütött valami a fejemben.

- Tudod, én úgy emlékszem, hogy szégyellős kisfiú voltam.

- Mert a világuralomról dédelgetett terveink pont erről árulkodnak, igaz?

- Úgy értem, nem mersz bemenni a boltba, ha tíz deka sajtot kell kérni az eladótól… - mondtam gonoszan.

Igazság szerint felbecsülhetetlen mértékű helyzeti előnyben voltam, mert – ha régről is, de – ismertem a kis tökmag gyermeki lelkének minden rezdülését, vágyát, félelmét… Sőt, a legtitkosabb álmait is – még ha ezekről sajnos újabban hajlamos is vagyok megfeledkezni. Valahogy olyan érzés volt most vele szemben ülni, mint amikor az ember olyan filmet néz, amit egyszer nagyon, nagyon, nagyon régen, kiskorában látott már: talán nem is emlékszik rá, a jelenetekre meg biztos nem, de néhány párbeszéd, néhány érzés több mint ismerős; egyből visszarepítik a múltba és úgy éli meg, mint annak idején, gyermekkorában.

Na de láttam, hogy elgondolkodik, ezért úgy éreztem, ez a legmegfelelőbb pillanat, hogy egy kicsit még megpiszkáljam az önérzetét: - És attól, hogy elolvasol egy könyvet Napóleonról, még nem lesz belőled császár.

Erre aztán dacosan rám nézett, majd lassan belekezdett mondandójába.

- Elképzelhető, hogy nem szeretek idegenekkel beszélni, de te én vagy, vagyis, hogy én egyszer te leszek… Úristen, hol rontom majd el? – vigyorodott el olyan aranyosan, ahogy egy tízéves fiú csak el tud vigyorodni. – Magamnak meg csak kioszthatok pár seggberúgást! Azt is tudom, hogy valószínűleg nem lesz belőlem császár, de mi lett belőled?

- Orvostanhallgató – feleltem, mire ő majdnem leesett a székről.

- Azt meg hogy? – Kérdezte, de még mielőtt válaszolhattam volna, folytatta is – úgy értem, egész pontosan mióta is álmodozunk mi arról, hogy orvosok leszünk?

- Nem túl rég.

- De akkor hogy? Vagy miért?

- Nézd, tízéves vagy…

- Tíz és háromnegyed.

- Hjaj – sóhajtottam. – Nézd, tíz és háromnegyed éves vagy és ha valaki megkérdezi tőled, hogy mi leszel, ha nagy leszel, azt válaszolod, hogy császár vagy diktátor. Van egy kis isten-komplexusod, nem?

- Ja. - Na, azt remekül tudjuk majd itt kamatoztatni. - Vagyis tudnánk, ha nem buktam volna meg anatómiából, gondoltam, de jobbnak láttam ezt nem az orrára kötni szegénynek. Világ életében kitűnő volt, úgysem értené.

- Hmm… fura egy hülyegyerek lett belőlem – kezdte. - Úgy értem, marhára nem olyan, mint amire számítottam… vagy amilyet legalább el tudtam volna képzelni, de… alapvetően tetszik a dolog. Kifejezetten tetszik – mondta mosolyogva, és feltápászkodott a székről, hogy dolgára indulhasson. – Csak így tovább! Szia!

- Szia! – Köszöntem neki. – De Balázs!

- Igen? – Fordult vissza Kicsién.

- Ha ne adj’ Isten hetedikben egy lány megadja neked a telefonszámát, tedd meg nekünk azt a szívességet, hogy nem a hidegfúzió kilátásairól kérdezed, hanem elhívod egy kakaóra, jó?

Pauliczky Balázs

www.deoechok.hu

www.deoechok.hu

A LOKI ÉS A BL Remélem,

kevesen vannak az egyetemünkön, akik még nem hallottak a város első számú futball csapatáról, a négyszeres bajnok és Szuperkupa-győztes, és háromszoros kupagyőztes Debreceni Vasutas Sport Clubról, azaz a LOKIról, mely becenevét az 1949-es alkalmi névváltás (Debreceni Lokomotív) következtében kapta. Ez a csapat a tavalyi évben rendkívüli eredményt ért el: Azok után, hogy több éven keresztül uralta az NB I-et, 14 év után ők lettek az első magyar alakulat, akik a Bajnokok Ligája főtáblájára jutottak.

A

selejtezők során a Loki először a svéd Kalmar FF-et győzte le, majd az észt Levadia Tallin együttesén kerekedett felül. A szakma által legkeményebbnek tartott ellenfelet, a Levszki Szófiát mindkét mérkőzésen térdre kényszerítették, földöntúli boldogságot szerezve a vérbeli drukkereknek.

Emlékszem, az UEFA sorsolásának napján csontig rágott körmökkel vártuk, hogy milyen ellenfeleket kapunk a csoportmérkőzésekre. Végül a Liverpool, a Lyon és a Fiorentina mellett kaptunk helyet az ’E’ csoportban. Egy jó barátommal előre megbeszéltük, hogy bérletet veszünk mindhárom hazai meccsre, ellenben azokkal a barátainkkal, akik csak egy-egy mérkőzésre szerettek volna kilátogatni. Ők sajnos pórul jártak, mivel pár óra alatt minden jegy elkelt már a második hazai derbi előtt.

Az első megmérettetés idegenben várt a magyar csapatra,

nem voltak tele, így körülbelül 20-30 ember maradt közlekedési eszköz nélkül. A szervező úr gyorsan telefonált, hogy küldjenek még egy buszt, mely kvázi 45 perc elteltével meg is érkezett. Ez idő alatt mi az utcán ácsorogtunk, és a hideg miatt kissé átfagytunk. Mikor felszálltunk a buszra, kiderült, hogy a nagy rohanásban nem volt idő beindítani a fűtést, de majd mikor autópálya matricát veszünk, megoldják – mondta a sofőr. Nos, valamilyen úton módon csak nem volt idő erre a tankolás alatt, úgyhogy fűtés nélkül utaztuk végig a közel 3 órás távot, melyet kétszer meg kellett szakítanunk az ablaktörlő üzemzavara miatt. A hátsó ülésen találtunk egy plédet, azzal takartuk be a lábainkat, kabátban, sapkában, kesztyűben és Loki sállal a nyakunkban didereg-tünk a stadionokig. Itt leugrottunk a buszról, nem vártuk meg a parkolást, mert már nagyon sürgetett az idő. A jegyünk pont a távolabbi kapuhoz szólt, de szerencsét próbáltunk, hátha a másikon is beengednek minket és a stadionon belül sétálhatunk át a helyünkre. Erről a tervünkről hamar le kellett mondanunk, mikor egy hasonló elgondolással rendelkező, de már elutasított csoport jött velünk szembe. Körülbelül 5 percre lehettünk a bejárattól, mikor nagy felhördülést hallottunk a nézőtérről. Egy nagy helyzet kimaradt – gondoltam, mivel még alig kezdődhetett el a meccs. Pár pillanattal később a barátom barátnőjét felhívta az édesapja, azzal a hírrel, hogy vezetünk. 2 percre lehettünk, mikor megint hívott, hogy kiegyenlítettek az olaszok. Mire felértünk a nézőtérre, megrökönyödve konstatáltuk, hogy az eredményjelzőn 1:2 szerepel. Átkoztuk a balszerencsét, hogy így alakult az utunk. Öröm volt az ürömben, hogy nem fértünk be a saját szektorunkba, és így jobb helyről néztük végig a találkozót.

A három rúgott és négy kapott gólos állásnál a végső hajrában nagyon fájt, hogy Coulibaly kihagyta az egyenlítési esélyünket, így az első rúgott gólt hozó mérkőzésen nem sikerült az első pontot is megszerezni. Hazafelé már legalább működő fűtéssel utaztunk.

az FC Liverpool otthonában, az Anfield Road-on. Nálunk éppen ezen a héten folyt a Gólyahét, így minden elsőéves csoport feladatául kapta, hogy buzdító versikét kreáljon a Loki tiszteletére, és előadja azt a hármas koli menzáján az élő közvetítés előtt. Sajnos a sok bátorítás hatására sem sikerült bravúrt elérni Angliában, de a fiúk nagyon szépen játszottak, és nagyon kevéssel maradtak le az 1 pontról. A tisztes helytállás sok szurkoló szívében keltett reményeket, hogy talán nem kell utolsóként távoznunk a legnevesebb európai kupasorozatról.

Bizakodó mosolyunkat azonban hamar letörölte az ár csak futva értesültem később a visszavágó 5-2-re Olympique Lyonnais túlereje, és a Herczeg András végződött sikertelenségéről, és a Liverpooltól itthon elszenirányította csapat kritikán aluli védelmi hibái; a négy bekapott vedett egy gólos vereség után - mely mindkét fél részéről gólból talán egy volt olyan, amely teljes joggal a franciák csalódást okozó játékot hozott -, számomra véget ért a Loki érdeme volt. De mindenki tudta, hogy a négy csapat közül BL-szereplése. A Lyonban megismételt 4-0 már csak pont ők voltak ekkor a legjobb formában, így a remények nem megerősített abban, hogy a magyar labdarúgás még mindig foszlottak szerte azonnal. nagyon messze áll az európai szinttől.

A csoportkör következő összecsapása is a Puskás Ferenc A tornát 0 ponttal és -14-es gólkülönbséggel zártuk, mely Stadionban zajlott, az AFC Fiorentina-t láttuk vendégül 90 valljuk be, egyikünket sem tölt el büszkeséggel, de mégis perc erejéig. Ez a párharc örökké emlékezetes marad szákellenek ilyen lehetőségek a DVSC-nek, hogy mind a momra, de az eredmény helyett sokkal inkább a körülmények játékosok, mind a vezetők tanulhassanak, fejlődhessenek. miatt. Az odajutás szervezését Ahogy a barátom mondta, a pirosmeglehetősen későn kezdtük el, fehéreknek az a kijelölt útja, hogy minél OEC Kispályás Focibajnokság! így nem találtunk személyautót, több bajnoki címet nyerjenek és minél melybe a barátommal és OEC hallgatókból és oktatókból álló több külföldi bajnokkal mérjék össze a barátnőjével helyet kaptunk csapatok jelentkezését várjuk! tudásukat, mert ebből lesz pénze a volna.

A meccs napján Helyszín: DEAC Műfüves pálya klubnak, és így lehet jobb játékosokat rohantunk az Oláh Gábor utcai Jelentkezési határidő márc.19. igazolni. És talán egyszer azt is stadionhoz, hogy szurkolói Kezdet: március 23. 20:00 megérjük, hogy egy szép, új stadionban busszal vágjunk neki az útnak. A Jelentkezés: oecfoci@gmail.com szurkolhatunk majd a csapatnak, akár remek szervezésnek Csapat név, elérhetőség (tel., e-mail), csapat nemzetközi mérkőzéseken is! köszönhetően a megrendelt névsor(kar, évf) – Chris – buszok úgy indultak el az utasok Infó: Szabó János 30/9373288 Fotó: www.dvsc.hu, – Chris – unszolására, hogy azok még

M

medikuslap@gmail.com

medikuslap@gmail.com

Jégkorong VB, a leghangosabb szektorból 2009, Debrecen, Főnix csarnok. Itt zajlottak az U20-as Divízió IIes jégkorong világbajnokság küzdelmei. A tét: a Divízió I-be kerülés.

Mikor először megláttam, hogy Debrecen a rendező, kicsit megijedtem, hogy nem lesz látogatott az esemény, mivel Debrecen nem „hokiváros”. Sajnos a félelmem beigazolódott, mivel a programról kevés plakát, szóróanyag volt kint a városban, így a nézőszám is alacsony maradt. A magyar válogatottra 5 mérkőzés várt, sorrendben Spanyolország, Mexikó, Dél-Korea, Kína és Nagy-Britannia válogatott jégkorongozóival csaptak össze a Divízió I-be kerülésért. Az előzetes várakozásoknak megfelelően csak az utolsó, britek elleni szombati meccs volt az, amire mindenki várt. A britek rendkívül erős csapattal érkeztek, juniorjaik a brit bajnokságban edződtek.

A vasárnapi, spanyolok elleni találkozón a MacCallum-Mayer edzőpáros még csak próbálgatta a sorokat, de így is sima, 8-2-es győzelmet arattak a magyar fiúk. A hazai srácok javarészt a magyar bajnokság csapataiból érkeztek, hét játékos játszik külföldön. A spanyol meccs után a magyar-mexikói párharc következett. A magyarok könnyed játékkal, 28-0-ra verték a frissen feljutó Mexikó csapatát. Ezt követően a világbajnokság időrendjében szünnap következett, így a csapatok várost néztek, kicsit pihentek.

Szerdán Dél-Korea korcsolyázott jégre Magyarország válogatottja ellen, a meccs végén 6-0 állt az eredményjelzőn a javunkra.

Pozitívum volt, hogy a meccsre kilátogatott egy maroknyi koreai tábor, akik végig biztatták a csapatukat. Pénteken következett a Kína elleni találkozó. Sima, 20-1-es győzelmet aratott csapatunk, de ami az utolsó percekben történt, arra nincs magyarázat. A kínai játékosok sportemberhez nem méltó magatartással tömegverekedést szítottak, rengeteg ütésváltást, kiállítást, szitkozódást kivívva ezzel.

Eljött a várva várt, szombati nap, a meccs ahol eldőlt a feljutás.

Ezen a mérkőzésen végre a nézőszám is világbajnokságot sejtetett. Több városból érkeztek szurkolók: Miskolc, Székesfehérvár és Budapest csapatainak mezeit lehetett látni a lelátókon. A magyarok minden mutatóban jobbak voltak a briteknél, így mindenki hazai sikerre, és örömünnepre számított.

A 2500 néző hangulatának felfokozása után bedobták a korongot, és minden elkezdődött a döntő meccsen. A mérkőzést a mieink kezdték jobban, a 2. percben Popovics találatával a fiúk vezetést szereztek.

Ami ezután történt, az példátlan volt. A szlovák játékvezető két olyan vitatható gólt adott meg a briteknek, hogy nem tudtuk, hogy mi zajlik a pályán. A kivetítőn egyértelműen látszott az első brit gólnál, hogy Duggan szabálytalanul magasan lévő bottal tette a kapuba a korongot. A második találatra meg egyszerűen nincs szó, több ponton szabálytalan körülmények közt született: kézzel irányított korong, kapun lévő korong, kisles, kapusakadályozás, de a bíró mégis megadta… Nem hittük el, amit látunk, de lehet, hogy a 4 szabálytalanság kioltotta egymást…

Brit vezetéssel kezdődhetett tehát a második harmad. Az etap néhány brit helyzettel indult, de az eredményjelzőn a mi nevünk mellé került fel gól: Tóth Adrián remek passzát Popovics értékesítette, ezzel egyenlítve ki az állást. A nagyobb örömről a Vasas Budapest Stars játékosa, Somogyi Balázs gondoskodott, egy kapu előtti kavarodást kihasználva átjutatta a gólvonalon a korongot, 3-2. A britek nem nézték jó szemmel, hogy játszanak a fiúk, ezért minden játékmegszakítás kis dulakodással kezdődött, és büntetésekkel ért véget. A britek két védelmi hibát gólra váltva négy perc alatt visszavették a vezetést. Az utolsó harmadra maradt a döntés. Küzdelmes harmadik harmad után 4-4 állt az eredményjelzőn, az egyenlítő gólt Nemes Benjamin szerezte meg, Hardi tökéletes passzát a hálóba juttatva. A vezetést is majdnem megszerezte, de az utolsó pillanatban testre ütöttek neki, így kimaradt a lehetőség. Sok előnyt kaptunk, de egyet se tudtunk kihasználni, csak a kapuvasig jutottunk, így jöhetett a hosszabbítás.

A jégkorongban a hosszabbítás során az eredeti 5 az 5 elleni felállás helyett 4 a 4 elleni játékban folytatódik a küzdelem, 5 percig, vagy aranygólig. Mindkét csapat kapusa rengeteg lövést kapott a hosszabbításban, de állták a sarat, így következhettek a büntetőlövések. 3-3 rávezetés, ha ezután is döntetlen az állás, akkor hirtelen halál, amelyik csapat hibázik, az marad a Divízió IIben. A büntetőlövéseket 2-1-re nyerték a britek, a mieinktől Somogyi volt eredményes. A britek örömtáncot jártak, ordítottak örömükben, a magyar játékosok leginkább fájdalmukban tudtak volna…

Elcsendesedett a Főnix közönsége egy pillanatra, nem sokkal felzengett a Szép volt fiúk, megköszönvén a héten nyújtott teljesítményt. Következett az eredményhirdetés, ahol a magyarok nyakába, a Divízió II-t jelentő, ezüstérem került. Jövőre ugyanitt folytatjuk, és harcolunk a feljutásért – ilyen a sport…

Tóth Máté

Húsz év múlva…

(Mese két kis ország történetéről) Élt hajdan egy nép. Több mint ezer éve már, hogy a birtokába vett földjét szorgalmasan művelte, ahol tehát a hangyák csak dolgoztak és dolgoztak.

Egy másik ország fiainak hazája még egy évszázados történelemmel sem rendelkezett, de fiai ama szolgalelkű nép kiskirályaival igen baráti, már-már testvéries kapcsolatokat ápoltak. Kevesen voltak, de aranyaikkal, s drágaköveikkel akár az egész világot megvásárolhatták volna. Tudták, az ezeréves kis ország bár csodálatos gyémántokat nem, de éltető vizet annál inkább rejt. Az édesvíz fogyóban volt már a Földön, de ebben a katlanban felfedezetlen kincsek voltak még. Az országot úgy erezték át finoman a csermelyek s csodálatos folyók, mint a kisgyermek oly hibátlan, tökéletes testét az életet szállító erecskék.

Történt egyszer, hogy egy hangya látogatást tett az idegen országba. Felült egy helyi autóbuszra, s felpillantott annak plakátjára. S lám-lám, mit látott? Az ő kis szeretett honjának térképét, szívében annak fővárosával. S mi volt aláírva? ”Látjátok testvéreim? Ez lesz az új hazátok!” Könnyek gyűltek a kis hangya szemébe, s mélabúsan hazafele indult…

A hangyabolyokban folyt a munka, egyre többet dolgoztak, az ennivaló mégis eltűnt valahova, s nem tudták hova. Tudták bizony azt mindnyájan, okos hangyanép volt az! Tenni akartak valamit az éhezés ellen, de erejük fogytán volt. A korábban óriási hangyabolyok csak laposodtak, és laposodtak. Végül a föld színével lettek egyenlőek, melyet már a kiskirályok barátaiknak adtak el becstelen úton, a kis hangyák megkérdezése nélkül.

A XVIII. század végén egy ember, neve talán már homályba veszett… Herder… jóslatot tett a hangyanép szláv tengerben történő megsemmisülésére. Ez a tenger valami egészen mássá változott…

Gál Tünde

Csatlakozz szerkesztőségünkhöz, várjuk cikkeiteket!

Touchdown!

Ki ne látott volna olyan filmet, amiben két csapat egy tojás alakú labdáért küzd, egymást lökdösve, gáncsolva. Ez a sport egyeseknek az agresszivitást és erősködést jelenti, míg mások a legtaktikusabb és legtechnikásabb sportok között említik. De egy biztos: szülőhazájában, Amerikában a legnagyobb presztízzsel bír.

Kevesen tudják, de a sportág legnépszerűbb bajnokságát az NFL-t (National Football League) egy átlagos Ohio-i autószalonban alapították 1920-ban. A liga megalakulása után a játékosok nem csak a sporttal foglalkoztak, ugyanúgy dolgozó emberek voltak, mint maguk a nézők. Ezért csak egyetlen meccsnap jöhetett számításba: a vasárnap. A nap olyan szinten sérthetetlenné vált az idők során, hogy például John F. Kennedy meggyilkolása után is megtartották az aktuális bajnoki meccseket, pedig minden más szórakozást szolgáló hely zárva tartott az országos gyász miatt. A vasárnapi játéknap mai napig töretlenül fennmaradt, hétfő esténként vetítik a speciális tévés mérkőzéseket.

1960-ban létrejött az AFL (American Football League), amit az NFL rivális bajnokságának szántak. 1967-ben a két liga vezetőinek tárgyalása folytán, valamint a televíziós társaságok nyomására létrejött a Super Bowl.

Ezt a momentumot tekintjük a mai NFL lebonyolítási alapkövének. A Super Bowlt kezdetben a két bajnokság legjobbja játszott. Azóta Amerikában a 10 legnézettebb sportközvetítés közül 9 Super Bowl közvetítés.

1970-ben ismét gyökeres változáson ment át a liga. Összeolvadt az NFL és AFL 26 csapata – ma már 32-es a mezőny –, és 13-13 csapatos bontással 2 konferencia alakult.

Ezek az NFC (National Football Conference) és az AFC (American Football Conference). Ezzel a lépéssel véglegesen megszűnt az AFL. Ekkor alakult ki a mai napig ismeretes amerikai bajnokság felépítése. Az idei Super Bowl ismét nézettségi rekordot döntött, mellyel felkerült az amerikai nézettségi lista élére. A meccset egyébként a New Orleans Saints nyerte az Indianapolis Colts ellenében.

Hazánkban is egyre népszerűbbé válik a sport. A köztudattal ellentétben nem Árpa Attilával és a Budapest Wolves-szal kezdődött minden. A történet tíz évvel korábban, 1991-ben indult egy bemutató meccs erejéig. A két sebtében összedobott, és a beszámolók szerint az előre passzt csak hírből ismerő csapat az Üllői úton csapott össze, mintegy nyolcezer néző előtt. Azonban Mr. Kelly alapvetően üzleti vállalkozásként vágott bele a meccs szervezésébe és a jelek szerint a csúcson akarta abbahagyni – jó pár kiegyenlítetlen számlát maga után hagyva. Mindezek után főleg önerőből és külső segítség nélkül alakultak a csapatok, majd a 2004 második felében megalakult a Magyarországi Amerikai Futballcsapatok Szövetsége (MAFSZ). Rögtön el is indították az első magyar bajnokságot, amit a külföldi edzővel és rengeteg tapasztalattal rendelkező Budapest Wolves nyerte a Debrecen Gladiators ellen. Beindult a junior liga, amely az amerikai egyetemi és középiskolai ligához hasonlít. Hazánkban a célközönség és az érdeklődök száma is folyamatosan bővül. Ki tudja, talán pár év múlva egyetemünknek is lesz saját csapata…

Balogh Zoltán

ABBA – the real showband Ferbuár 14-én, Valentin napon a szerelmem meglepett egy fantasztikus ajándékkal: belépőt vett az ABBA, The Show című előadásra. Tudja jól, hogy én nagyon szeretem azt a zenét és stílust, amit az ABBA játszik ezért különösen örültem a meglepetésnek.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer két férfi, Björn Ulvaeus és Benny Andersson, akik 1966-ban találkoztak egymással, és dalokat írva megalapozták a későbbi ABBA sikerét. 1969-ben ismerkedtek meg két csodálatos nővel, Agnetha Fältskoggal és Anni-Frid Lyngstaddal, akik nem csak házastársaik, hanem a zenekar női tagjai is lettek.

Az együttes eleinte szóló és duó dalokat játszott, majd 1974-ben, Waterloo című slágerükkel megnyerték az Eurovíziós Dalfesztivált és ezzel világszerte ismertté váltak. Ekkor a nevük még Björn & Benny, Agnetha & Anni-Frid volt. Stig Anderson, a menedzser találta ki a későbbi világhírű nevet a csapattagok neveinek kezdőbetűiből, és így született az ABBA. Érdekesség, hogy az első B betűt azért fordították meg, mert az ABBA már egy létező svéd halfeldolgozó cég neve volt, így ők ezzel a fordított B-vel használták a nevüket, amit rögtön le is védettek.

A leghíresebb slágereik: Mamma Mia, Honey Honey, Dancing Queen, Money Money Money, Knowing Me Knowing You, Super Trouper, Waterloo, és a The Winner Takes It All. Az akkori hangulatot nehéz a mai világban visszahozni és megjeleníteni, de aki szereti vagy valaha szerette az ABBA egyedülálló zenéjét, az biztos, hogy élvezte a debreceni Főnix csarnokban Valentin napon megrendezett fenomenális koncertet. Természetesen nem az eredeti tagok jöttek el, hisz ők 1982-ben egy rövid szünetre mentek – de sajnos soha többet nem álltak újra össze. Az ő szakításuk azonban nem vetett véget az ABBA slágerek sikerének és népszerűségének.

Amikor beléptünk a csarnokba, megcsapott az a hangulat, amit az ABBA zenéje magával hozott. A show elkezdődött és szinte a színpadhoz hasonlóan izzott a levegő, mindenki hangosan énekelte a slágereket. Az ismerős dallamok, a színpadon a zenekar, a vokál és a négy „ismerős” arc olyan hangulatot varázsolt a hatalmas térbe, hogy szinte visszarepültünk az 1970-es évekbe, amikor az ABBA a fénykorát élte.

A showman minden szám történetét ismertette angolul, így mindenki megérthette, hogy az adott számok minek a hatására születtek. Az egész műsor akkora hatással volt rám, hogy el is felejtettem a körülöttem lévőket, és belefeledkezve az éneklésbe azt sem vettem észre, hogy eltelt a két óra és vége lett a koncertnek. Ekkor elgondolkoztam rajta, hogy nem csak ilyen koncerteken lehetséges átélni a 60-as, 70-es, 80-as évek hangulatát, hanem szórakozóhelyeken is, ahol az ismert slágerek megszólalnak, a hangulatot az akkori diszkófények teremtik meg. Sajnos ilyen kulturált helyek szeretett kis városukban nincsenek. Pedig sokan élveznék ezt. Remélem ez változik, és a jövőben hasonló élményben lehet másoknak is része, valamint én is folytathatom a slágerek éneklését.

Bertók Ágnes

medikuslap@gmail.com

medikuslap@gmail.com

5 8 3 7 1 2 9 8 8 2 5 1 4 3 8 4 5 4 7 6 1 4 6 3 9 7 5 1 3 6

Hogyan érhetem el amit akarok, úgy hogy ne gázoljak át senkin?

A HuMánia Pályaszocializációs Műhely rovata Röviden az asszertivitásról A fenti kérdés megválaszolására mi tudunk egy hatékony módszert: asszertivitással! Azaz, szem előtt tartom a célom, és figyelembe veszem a másik embert is.

Az asszertivitás egy kommunikációs eszköz, melynek használatával a legnagyobb eséllyel érhetem el a célom, miközben megtartom a magam és a partnerem személyes határait – legyen szó párkapcsolatról, barátokkal, iskolatársakkal való kommunikációról, orvos-beteg viszonyról, tanár-diák kapcsolatról, bármilyen hétköznapi vagy éppen speciális helyzetről. Asszertív vagyok, amikor a témához tartozó kérdésekben őszintén beszélek, tisztelem és kifejezem a saját határaimat, ugyanezt pedig tiszteletben tartom a másik félnél. Számos eszköze közül az udvariasság az egyik legismertebb. Mivel ez egy készség, egy kommunikációs eszköz, ezért fejleszthető: a HuMánia nevű kurzuson együtt tökéletesíthetjük asszertív készségeinket is.

1 3 2 8 8 4 5

Ha érdekel, keresd a HuMánia debreceni csapatát és tutorait az alábbi elérhetőségen!

Kőpájer Gabriella – gabriella.spring@gmail.com Hasznos szakirodalmi kiindulópont a téma megismeréséhez: Alexander Oakwood: Mikor mondjunk nemet és hogyan, avagy út az önbecsüléshez című könyve.

6 9

5 4

2 7 5 5 2

9 6

7 9 1 3

1 4 2 5

5

Programajánló Leroy Jones és a Jazz Steps lemezbemutató koncert 2010. március 18.

Kölcsey Központ Nagyterem, 19.00

Magashegyi Underground koncert 2010. március 19.

Perényi 1 Zenei Klub, 21.00

Rhoda Scott orgonista koncertje 2010. március 19.

Kölcsey Központ Nagyterem, 19.00

Zene a rasszizmus ellen 2010. március 19.

Klinika E.K., 19.00

www.deoechok.hu

és

Jurij

Open Spring Party fellép: Culture Shock, Soft&Decide, Octo Lead Store, Tozke&Sveda 2010. március 20.

Klinika E.K., 21.00 Jazzbarátok Köre 2010. márius 24.

Perényi 1 Zenei Klub 20.00

www.deoechok.hu

Utazás gasztronómiába Új év, új félév, de a hagyományoknak megfelelően a Medikus Lap gasztronómiai rovata továbbra is folytatódik. Ezúttal két sajtos ételt ismerhettek meg, desszertnek pedig egy saját receptemet mutatom be.

HAGYOMÁNYOS RACLETTE

ALMÁS RÁNTOTT SAJT

TÚRÓS SÜTI EDIT MÓDRA

A raclette Svájcból származik. Először én éppen ott találkoztam vele. Noha elkészítéséhez szükséges egy speciális raclette-sütő, megéri beszerezni!

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg kisszemű burgonya, 80 dkg kemény sajt (raclette sajt, de az emmentáli is megfelelő), csemegeuborka, gyöngyhagyma Előkészítés: Főzzük meg héjában a megmosott, megsikált burgonyát. Ha kész, tegyük szalvétával bélelt kosárba.

Szeleteljük fel a sajtot fél centi vastagra, és vágjuk akkorára, mint a Raclette sütőtálkái.

Az uborkát és a gyöngyhagymát tegyük tálkákba, készítsünk elő sót, borsot, pirospaprikát.

Elkészítés: Tegyünk egy-egy szelet sajtot a sütőtálkákba, süssük meg, majd öntsük a burgonyára.

TIPP: Érdemes a raclette sütő tetején virslit, kolbászt (a berner különösen finom hozzá), bacon szalonnát sütni a burgonya és a sajt mellé. Könnyű, száraz fehérbor tökéletesen harmonizál hozzá.

Hozzávalók: 30 dkg hajdú vagy eidami sajt egy darabban, 2 alma, 2 tojássárgája. A bundázáshoz: 2 evőkanál liszt, 2 tojás, 3 evőkanál zsemlemorzsa; a sütéshez: bő olaj; a mártáshoz: 5 dl tej, 5 dkg vaj, 3 csapott evőkanál finomliszt, ízlés szerint reszelt szerecsendió, törött fehérbors, só.

Elkészítés: A sajtot félujjnyi szeletekre vágjuk, melyek egyik oldalát tojássárgájával bekenjük. Az almát megmossuk, kicsumázzuk és vékonyra karikázzuk. A bundázáshoz szükséges tojást felverjük. Egy-egy – tojásos felével összefordított – sajtszelet közé teszünk egy almakarikát, egy kissé összenyomjuk, hústűvel megtűzzük, lisztben megmártjuk, felvert tojásban meghempergetjük, és morzsában megforgatjuk. Ismét tojásba és morzsában forgatjuk, végül bő, forró olajban megsütjük. A mártáshoz a felhevített vajban habzásig melegítjük a lisztet, majd azonnal felöntjük forró tejjel, és folytonosan kevergetve, gyenge lángon kiforraljuk. Szerecsendióval, sóval, borssal fűszerezzük. A rántott sajt a mártással és párolt rizzsel tálalható.

Ez egy pofonegyszerű, mégis kitűnő sütemény, az időhiányban szenvedő cukrászok kedvence.

Hozzávalók: 20 dkg porcukor, 25 dkg rétesliszt, 1 sütőpor, 5 dkg vaj, 0,75 kg túró, 1 dl natúr joghurt, 10 dkg mazsola, 2 dl tej, 2 tojás, 1 vaníliás cukor, kristálycukor ízlés szerint, Elkészítés: A tepsit kivajazzuk. A porcukrot, sütőport, és a réteslisztet elkeverjük. Egy másik tálban a túrót, a mazsolát, a joghurtot, a vaníliás cukrot, és ízlés szerinti kristálycukrot összekeverjük. A kivajazott tepsibe a lisztes keverék felét öntjük. Erre rárétegezzük a túrós keveréket, majd erre öntjük rá a lisztes keverék másik felét. 2 tojást 2 dl tejben elkeverünk, majd a tepsibe egyenletesen beleöntjük.

Ezután addig sütjük, amíg a folyékony keverék megszilárdul és aranysárga lesz. Ez kb. 20-25 perc 180 fokon, légkeveréssel.

A hónap medikus lánya Koszorus Georgina FOK III. éves hallgató

Gyűjtötte és összeállította: Posta Edit

Biztos örülsz, hogy vége a vizsgaidőszaknak. Sikerült kipihenni magad?

Ahogy mindenki, én is alig vártam, hogy vége legyen a vizsgaidőszaknak. Igen szeren-csésnek mondhatom magam, mert sikerült időben végeznem a vizsgáimmal, és maradt három hetem a pihenésre, amit utazással, a családommal és a barátaimmal töltöttem, és végre volt egy kis időm a sportolásra is.

Mit gondolsz, jó szakmát választottál?

Hogy tetszik így a harmadéven?

Igen, még mindig úgy gondolom, hogy ez az a szakma, amit csinálni szeretnék.

Ebben az évben már egyre több gyakorlati foglalkozásunk van, most kezd igazából érdekessé válni, mert kezdünk belelátni abba, hogy valójában mivel is fogunk foglalkozni. Nagyon jó érzés, amikor egyegy gyakorlat után elismerik a munkádat, és ez még több erőt ad a tanuláshoz.

Küldenéd valakinek a képeket?

Konkrét személyt nem akarok megnevezni, de egy valakinek szeretném…

Remélem, ő tudja, kire gondolok, és tetszenek neki a képek.

medikuslap@gmail.com

medikuslap@gmail.com