MI XXIII 2015 Érd művelődési ház és könyvtár pályázat

ÉR D

ŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE

VÁ R O S I KÖ N Y V TÁ R

VÁ RO S I R E N D E Z V É N Y T É R

SKEVÉS ÉSZ ÉTCSOKOLÁDÉ ÉDESSZÁJÚ ÉDESVÍZ ÉG ÉTKÉSZLET ÉGBEKIÁLTÓ ÉGBOLT ÉVELŐ ÉGER ÉGERFA ÉVSZÁM ÉVZÁRÁS RONDÓ RÓZSASZIROM RÖGESZME RÁGÓGUMI RAGU RÖPLABDA RÁJA RAJONG RAJT RAJZ RÚZS RÜGY RAKAT RÁKLÉPÉS ANDÁR DARAB DARÁL DARÁZS DÁRDAVETÉS DARU DATOLYA DÁTUM DEBÜTÁL DECEMBER DECIBEL DUNA DUMA

É R D M E G Y E I J O G Ú VÁ RO S M Ű V E LŐ D É S I KÖZ P O N T B Ő V Í T É S E VÁ RO S I KÖ N Y V TÁ R VÁ RO S I R E N D E Z V É N Y T É R ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT ÉPÍTÉSZ MESTER EGYLET - MESTERISKOLA XXIII. CIKLUS

ÉGET ÉRC ÉPÍTÉSZ ÉGETNIVALÓ ÉGETŐ ÉRDEKEMBER ÉGGÖMB ÉGHAJLAT ÉGHETETLEN ÉRLEL ÉGISZ ÉGITEST ÉRSEK RAKODÓ RÁKOLLÓ RÍM RÉM RAKOMÁNY RAKONCÁTLAN RITMUSVÁLTÁS RÓKA RAKPART RAKTÁR ROSTÉLY RÁMA RAM DÉDUNOKA DEFEKT DEFICIT DEFINIÁL DEFORMÁL DEGESZ DEHOGY DEKA DEKADENCIA DEKAGRAMM DÉKÁN D

K ÉGÖV ÉGŐVÖRÖS ÉGSZAKADÁS ÉGZENGÉS ÉH ÉSSZERŰTLEN ÉTEL ÉHGYOMOR ÉV ÉVEZRED ÉHSÉG ÉHSZOMJ ÉJ MAZÚRI ROZSDA RÖHÖG RÁMPA RÁNC RÖVIDZÁRLAT RANG RÚGKAPÁL RANGSOR RUHATÁR RAPORT RAGASZT RÜSZT DEKATLON DEKKOL DEKLARÁCIÓ DEKLINÁCIÓ DEKÓDOL DEKORÁCIÓ DEKORATŐR DEKRÉTUM DÉL DÉLCEG DÉLI

TARTALOM

1.Kiírás Tervpályázati hirdetmény

9

A tervezési helyszín ismertetése

15

Tervezési feladat

17

Tartalmi és formai követelmények

27

Mellékletek

27

1. Pályamű

31

2. Pályamű

39

3. Pályamű

47

4. Pályamű

55

5. Pályamű

63

6. Pályamű

71

3. Értékelés Általános értékelés

81

Ajánlások

85

Tervek részletes bírálata

88

Szakvélemények

101

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

2. Pályaművek

7

I.

TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY

Érd megyei Jogú Város Önkormányzata valamint az Építész Mester Egylet építészeti ötletpályázatot hirdet az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatói részére ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE VÁROSI KÖNYVTÁR – VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR címmel.

1.

A tervpályázat célja

2.

A tervpályázat jellege

A tervpályázat zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatóinak és mestereinek részvételével.

3.

A részvétel feltételei

A tervpályázaton az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatói vehetnek részt mestereikkel, mint konzulensekkel együtt.

A kiírók minimum 6 db pályamű benyújtását várják.

Ennél kevesebb pályamű beérkezése esetén a díjazásra fordítható összeg arányosan csökken.

4.

A kiírás tartalma és mellékleteinek felsorolása

I. Tervpályázati hirdetmény II. A tervezési helyszín ismertetése III. Tervezési feladat IV. Tartalmi és formai követelmények V. Mellékletek

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A cél Érd városközpontjának kialakítása és városias karakterének fejlesztése.

Létre kell hozni az Ófalu és a települést átszelő vasútvonalak között, a régi 6-os és 7-es főút elágazása, a Budai út mentén kialakuló közlekedési-, kereskedelmi- és igazgatási központ mellett a területileg rendkívül széttagolt város kulturális-művelődési központját.

A Földrajzi Múzeum és az Érdi Vigadó kertje mögött nyitott új Sétány mentén, a hetvenes években épült Művelődési Központ felújításával és bővítésével, új városi könyvtár építésével, központi városi rendezvénytér kialakításával összefüggő kulturális együttest kell létrehozni.

9

5.

A tervpályázat ütemezése

A tervpályázat kiírása: 2015. január 15. (csütörtök) A pályázattal kapcsolatos kérdések és válaszadás folyamatos.

A pályázat beadása és ismertetése személyesen a Mesteriskolán: 2015. február 26 (csütörtök) 17.00 óra Kós Károly terem (1088 Bp. Ötpacsirta u. 2.).

Eredményhirdetés: 2015. március 12. (csütörtök)

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

6.

10

A Bírálóbizottság névsora

Elnök:

Mészáros András polgármester Érd Megyei Jogú Város

Alelnök:

Arnóth Lajos építész

ÉME Mesteriskola

Előadó:

Golda János építész

ÉME Mesteriskola

Tagok: Ágó Mátyás főépítész Érd Megyei Jogú Város Hegedüs Péter építész MÉK

Major György építész MÉK

Páll Anikó építész ÉME Mesteriskola XV. ciklus

Dévényi Tamás építész ÉME Mesteriskola

Dobai Jánosépítész ÉME Mesteriskola Szakértők: Szedlacsek Emília Szepes Gyula

Művelődési Központ

Sebestyénné Majchrowska Ewa Csuka Zoltán Városi Könyvtár

Bencsik Ildikó Csuka Zoltán Városi Könyvtár

Emődy Attila építész a Művelődési Központ eredeti

tervezője 7.

A tervpályázat díjazása

A tervpályázat díjazására bruttó 2.000.000,- Ft, azaz bruttó kettőmillió forint áll rendelkezésre, amely összeg kizárólag a Mesteriskola működési költségeit fedezi.

11

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A TERVEZÉSI HELYSZÍN ISMERTETÉSE

II.1.

A Szepes Gyula Művelődési Központ helyzete, feladatai

Az intézmény épületét 1972-ben adták át, terveit 1969-ben Emődy Attila és Vukovich Miklós készítette.

Az épületről Rumi Imre az „Érd és térsége – Épített környezet az agglomerációban című könyvében így ír: ”..az átadott Művelődési Központ volt az első építészetileg jelentős középület a város központjában. Az épület kemény geometrikus vonalaival, “tiszta” tömegével, tradicionális hangulatot árasztva, talán elsőként tett kísérletet a modern és a hagyományos építészet ötvözésére, figyelembe véve közvetlen környezetének, az Alsó utcának a karakterét is. Ez a tervezői szándék egy kertváros központjában bizonyította egy “másfajta”, az államilag támogatottól eltérő építészeti gondolkodás jelenlétét Magyarországon.” Az átadott épület méreteivel valóban kitűnik, kimagasodik a környezetéből, a tetők „játékáért”, ahogy az épület használóiként mondjuk, a tervezők feláldozták a funkcionalitást. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az átadott épület egy nagyközség (1970-ben a lakosságszám 31.059 fő volt) közművelődési feladatainak az ellátását szolgálta. Meg kell említeni azt is, hogy az átadás időszakában váltak a korábbi mozi-épületek életveszélyessé, és kerültek bezárásra (Érdliget, Ófalu), valamint a művelődési központ épületét részben befejezetlenül tudták volna csak átadni, költségvetési problémák miatt, ezért a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal együttműködést kötöttek.

A Vállalattól kapott összeggel befejezték az épületet, s e támogatás fejében a Művelődési Központ színházterme a hét öt napján moziként funkcionált, bérleti díj nélkül.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

II.

15

Érd városban a művelődési központon kívül más közösségi-, művészeti intézmény (színház, művészetek háza, ifjúsági ház, galéria) nem jött létre, az évek során három kerületben (Óváros, Érdliget, Parkváros) működött vagy működik közösségi épület.

A művelődési központban jelenleg egy színházterem, egy galéria, egy kisebb klubhelyiség, és az előtér szolgál a programok helyszíneként, melyhez két iroda, alagsori pince, és emeleti, lépcsős megközelítésű mozigépház, öltöző és egyéb kiszolgálói helyiségek (akkumulátor helyiség, mozigépház) tartoznak.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A színházterem 375 fő befogadására alkalmas, rögzített székes, lejtős padlózatú terem, melyhez színpad csatlakozik. A színpad részleges világítástechnikával, nem kiépített, mobil hangtechnikával rendelkezik.

Van mozgatható előfüggöny, az előadásokhoz igazodó hátsó függöny, valamint díszlettartó tréger. Díszletraktár két kisméretű emeleti öltöző csatlakozik a színpadtérhez. A színpadon a hét minden napján táncosok, színjátszók tartják foglalkozásaikat, próbáikat, valamint színházi előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket, ünnepségeket, amatőr fesztiválokat rendeznek.

16

Nincs zsinórpadlás, állandó helye a hang- és fénytechnika vezérlésének, gyors átöltözési lehetőség, mert az öltözők a színpadhoz képest az emeleten vannak.

A befúvós rendszerű fűtés az első sorokban kellemetlen, mert a színpad alól érkezik a meleg levegő, valamint zajos, ezért le kell kapcsolni a színházi előadások alatt, ezért viszont a felvonás végére már fázik a közönség.

Az L-alakú 1.sz. klubterem a kiállítások és a 100 fő körüli programok, rendezvények, klubestek befogadó helyisége, itt próbálnak az énekkarok. A rögzítő kiállításokhoz sínnel és kiállítási lámpákkal fölszerelt.

A 3. sz. klubterem 30 fő befogadására alkalmas, ez a különböző művészeti együttesek, csoportok, szakkörök foglalkozásainak helyszíne.

Az 5.sz klubterem az oktatóterem, autóvezetői oktató tanfolyamok helyszíne.

A 6.sz terem a gazdasági iroda, a 4-es számú terem a népművelők

irodája, melyből csak lépcsőn lehet az igazgatói és a belső ellenőri irodába feljutni, melyek korábban a 3-as, 5-ös, 6-os helyiségek galériájaként funkcionáltak, s egy furnér lappal lettek leválasztva.

Az előtér a fogadócsarnok funkció ellátása mellett a bálok és a több mint 100 főt meghaladó, de a 400 főt el nem érő rendezvények helyszíne. Itt rendezik a vásárokat, irodalmi esteket, találkozókat, ünnepségeket, fogadásokat. Természetesen ilyenkor a termekben más rendezvényt nem lehet tartani. Itt működtetik az információs szolgálatot és az ingyenes internet-használathoz a számítógépeket.

Mivel a művelődési központ a lehetőségeinél több rendezvényt tart, s ehhez helyiségre volt szüksége, ezért a lakótelepen egy szövőműhelyt, és egy tanfolyami helyiséget igényeltek az Önkormányzattól. A Parkvárosban a Parkvárosi Közösségi Házat tartnak fenn, nyáron a programjaikat a Múzeumkertben rendezik, és 2007. októberében megkapták az Érdligeti Civil Ház működtetését is.

A Csuka Zoltán Városi Könyvtár helyzete

Jelenlegi terület: Felnőtt könyvtár 400 m2 , ebből olvasói tér 247 m2 150 m2, ebből a gyermeksarok és foglalkozató Gyermek könyvtár 90 m2 Zenei részleg 80 m2 Vasbolt 150 m2 , ebből az első ház 70 m2 900 m2 Összesen :

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

II.2.

17

III.

TERVEZÉSI FELADAT

A tervezési feladat a művelődési központ közvetlen környezetének rendezése, a Sétány mentén meglévő családi ház bontásával fölszabaduló terület városias beépítése, az Alsó utca – Sétány – körforgalmi bekötőút – Névtelen utca (22553/13 hrsz) közötti tömb egységes építészeti kezelése a Művelődési központ bővítésével, új városi könyvtár és ötezer fős városi rendezvénytér kialakításával. A parkolás már ma is problémás a Városháza és az üzletek megközelítése miatt, megfelelő megoldása a tervezési terület kiemelten fontos feladata. A parkolás megoldásánál a terepadottságokat is figyelembe kell venni. Általános szempontok

A kulturális-művelődési központ feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző tanfolyamok, életesélyt javító tanulási-, felnőttoktatási lehetőségek támogatása. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, a helyi művelődési szokások gondozása, ismeretterjesztés, az ismeretszerző, az amatőr alkotó-, művelődő közösségek tevékenységének segítése, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltésének biztosítása, egyéb művelődési lehetőségek megteremtése.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

III.1.

19

A Művelődési központ épülete egyre kevésbé felel meg a közösségi, rendezvényi elvárásoknak, a rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételeknek. A lakosság egy megyei jogú város kulturális intézményrendszerét szélesebb skálájúnak képzeli el, s többfajta tevékenységrendszer létezését feltételezi és igényli.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Milyen feladatok ellátására kell kialakítani az új intézményi struktúrát?

20

A folyamatosan változó tudásigény – a technikai és technológiai ismeretek egyre rövidebb életciklusa – miatt olyan emberekre van szükség, akik kellő nyitottsággal rendelkeznek, széles látókörűek, általános műveltségük, alapismereteik lehetővé teszik számukra, hogy életük során többféle szakirány ismereteit is elsajátítsák, s ha a külső körülmények indokolják, akár pályát is tudjanak módosítani. Egy ilyen kulturális szint kialakításában kiemelkedő szerepe van a kulturális és közművelődési intézményeknek, ezért működésük támogatása közvetlenül szolgálja a városfejlesztés céljait.

A helyi kulturális örökség ismerete, az identitástudat erősödése a mai világban szilárd gyökeret, erős kötődést jelent az adott földrajzi területhez, városhoz, ami összhangban van a területfejlesztés népességmegtartó céljaival. A személyes készségek és képességek fejlesztése alkalmas közösségek építésére is, így a résztvevők számára a közösségi integráció, a másokkal való együttműködés próbakövét is jelentik, ami adott esetben megakadályozhatja a munkaerőpiacról kiszorultaknak a szélesebb társadalmi környezetből való egyidejű kiszakadását, s megkönnyítheti aktiválásukat.

Milyen a kulturális-közművelődési jövőkép és hozzá a kapcsolódó új intézményrendszer?

Ehhez a tevékenységszerkezethez olyan intézményrendszer szükséges, amely városrészenként kialakított – szabad térrel is rendelkező - közösségi házak láncolatából és egy központi elhelyezésű kulturális komplexumból áll. A központhelyet ad a lakosság közösségi együttléteinek és emellett kulturális és információszerzési igényeit is kielégíti.

A multifunkcionális központi intézménynek és a hozzá kapcsolódó közösségi házak rendszerének várható hatásai: - a város kulturális szintjének emelkedése, - a kulturális szolgáltatások fogyasztásának emelkedése, - a város kulturális értékeit bemutató rendezvények, kiállítások szapor-

odása, - a város határain túl is vonzerővel bíró kulturális rendezvények meghonosodása, -az új, korszerű ismeretek és tanulási módszerek gyors meghonosodása, - az internetes információszerzés minőségének javulása, általánossá válása, - a város arculatának kedvező irányú változása, - a kulturális szolgáltatások és szolgáltató/munkahelyek számának emelkedése, - a kultúra vagy ahhoz kötődő területen foglalkoztatottak számának pozitív változása.

Alkalmas-e a művelődési központ épülete mindezen funkciók befogadására?

A művelődési központ jelenlegi helyszíne a közművelődésre kiválóan megfelel. Az épület a központban helyezkedik el, a város minden pontjáról egy irányban, egy autóbuszvonallal megközelíthető. Előtte lehetőség van parkolásra. Bővítéssel alkalmassá tehető a művelődési központ épülete a felsorolt funkciók ellátására, ez rehabilitációt és funkcionális közösségi és művészeti tevékenységre alkalmas terekkel való bővítést jelent. A jelenlegi épület fűtés-, villamoshálózat- és színpadtechnikai rendszere felújításra szorul. A jelenlegi térstruktúrát elsősorban a városi könyvtár funkcióival és külső-belső közösségi eseményterekkel kell bővíteni. A funkciók szűkösen már most is megtalálhatóak.

III.2.

A Művelődési Központ működési programja

- Színházterem (375 fős), színpaddal, a befogadó színházi funkcióhoz, rögzített székes, emelkedő padlózatú, korszerű színpadtechnikával, díszletraktárral, színészöltözőkkel, hozzá kapcsolódó mosdóval, egy próbaterem, mely az amatőr színjátszók részére is használható.

- Fogadó tér, agora, információs találkozási pont, benne információs elhelyezés, számítógépes nyitott lehetőség, kávézó, kisebb bolt, olvasó,

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A multifunkcionális intézménybe telepíthető funkciók: - agóra, információs tér, információszerzési-, találkozási lehetőség, - kulturális és művészi alkotások bemutató tere (színház, mozi), - kiállítói tér (nemcsak képzőművészet), - mozgásművészeti tér, - vendéglátás.

21

közönség-látogatói WC csoport.

- Mozgásművészeti termek, 4 db (40-40 fő), egyik oldalfalon tükörrel, (balett) korlátrúd fa fogódzóval, parketta borítással, a táncosok próbáihoz, melyből 1 db nagyobb csoport próbájához, csatlakozzon hozzá külön vizesblokk és öltözők, várakozási lehetőség a szülők részére, akik a közelben akarnak maradni, mert így szükséges a kicsik miatt.

- Mozgásművészeti terem 2 db (30-30 fő), a csendes foglalkozásokhoz, jógához, egyik oldalfalon tükörrel, (balett) korlátrúd fa fogódzóval, parketta borítással.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

- Klubhelyiség, 5 db (átlagosan 50 fő) a klubok, szakkörök, civil szervezetek foglalkozásaihoz, kiépített vetítési technikával. Ebből 1 db énekkari próbára (60 fő) legyen alkalmas, kórusdobogóval, 1 db (40 fő) a környezetvédelmi foglalkozások miatt, vízvételi lehetőséggel rendelkezzen, 1 db (40 fő) a képzőművészeti szakkör foglalkozásaihoz legyen alkalmas, s kapcsolódjon hozzá kisebb kiállítótér, hogy az amatőrök rendszeresen kiállíthassanak.

22

- Foglalkoztatók, 2 db (50-50 fő) a kézműves foglalkozásokhoz, kerámiaégetési, vízvételi lehetőséggel (kézmosó és mosogató is ).

- Képzőművészeti kiállítótér, kiállítási falfelülettel, rögzítő sínnel, megfelelő fénytechnikával, beépített hangtechnikával, fogadásokhoz külön helyiséggel, raktárral a még el nem szállított vagy az éppen gyűjtött kiállítási anyagnak.

- Kamaraterem (150 fő) irodalmi előadóestekhez, filmvetítésekhez, kis színpaddal vagy emelvénnyel, vetítővászonnal, beépített hangtechnikával, sík padozatú széksorral, színész pihenővel, öltözővel.

- Bálterem (200 fő ültetve, asztallal székkel) zenekari elhelyezéssel, táncos térrel, büfével, raktárral és mosogató helyiséggel, mosdókkal, zenekari pihenővel.

- Vendégszoba (2 db) a testvérvárosi, közösségi kapcsolatokhoz, váratlan alkalmakhoz, mosdóval.

- Raktárak (4x15 m2) a közösségek részére, a szakmai anyagok, műszaki eszközök, kellékek, díszletek tárolására.

- Irodák, öltözők a működtető szervezet részére, művelődésszervezők (20 m2), pénzügy (20 m2), műszak (20 m2), raktárak takarítószerek, berendezés, eszközöknek, tisztítószereknek, teakonyha és mosdók az ellátó személyzet részére (3x10 m2).

- Műhely ( karbantartó műhely) – raktárak a szerszámoknak - Az épülethez kapcsolódóan egy szabadtéri rendezvénytér kialakítása javasolt. A szabadtéri rendezvények megtartásához szükséges lenne színpad és technika (energia vételezési-csatlakozási hely) kialakítására vagy alkalomszerű telepítési lehetőségre.

III.3.

A Művelődési Központ térprogramja

Meglévő terület és bővítmény együtt: m2 370 fős színházterem lejtős nézőtérrel 500 díszletraktár 60

színészöltöző mosdóval 2x30 60 próbaterem 150 előcsarnok, agóra 250 60 kávézó, bolt mozgásművészeti terem 4x100 400 öltöző, mosdó (egyikhez) 2x30 60 szülői váró 30 mozgásművészeti, jógaterem 2x80 160 klubhelyiség 4x80 320 énekkari próbaterem 100 foglalkoztató szertárral 2x100 200 kiállítótér raktárral 200 kamaraterem-bálterem 250 öltöző, mosdó, pihenő 2x30

60 büfé, raktár,mosogató 60

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Az épületben a funkciókat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne zavarják egymást, különüljenek el a csendes és a hangos igénybevételű helyiségek. A termek esetében legyen lehetőség a bővítésükre vagy a szűkítésükre, legyen lehetőség két funkció összekapcsolására, pl. irodalmi est+fogadás, kiállítás+vetítés+fogadás. Elegendő mennyiségű WC-mosdó szükséges. A közművelődésben folyamatosan átrendezik a termeket, a használaton kívüli bútorokat megfelelően tárolni kell.

Meg kell oldani az épület OTÉK szerinti parkolási igényét és az akadálymentesítést.

23

vendégszoba fürdőszobával 2x30

raktárak 4x15 iroda 3x20

raktárak 3x10 karbantartó műhely

szolgálati teakonyha, wc-mosdók, öltözők összesen

60 60 60 30 50 100 3.400 m2

továbbá: közönségforgalmi wc-mosdók gépészeti helyiségek közlekedők, felvonó, stb. városi nyitott rendezvénytér 5.000 főre

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

III.4.

24

Az új városi könyvtár térprogramja

m2 Szükséges területek:

Felnőtt kölcsönző terem 320 Felnőtt olvasóterem 100 Folyóirat olvasó/kávézó 100 Helytörténeti gyűjtemény + kutatófülkék

70

Infótéka 60 80 Kölcsönzés-adminisztráció, ruhatár

Raktárak 150 Gyermekkönyvtár 140 Gyermeksarok/foglalkoztató

60 Zenei/gyermek olvasóterem/infótéka

80 100 Előadóterem Kis előadóterem

50 Számítógépes terem 120 Kötészet

60 Feldolgozó

30

Igazgatói iroda 20

Gazdasági irattár 40 Tárgyaló

30 Konyha

20

70 Személyzeti wc-mosdók, öltözök Összesen: 1.700 m2 továbbá: Közönségforgalmi wc-mosdók Gépészeti helyiségek

Közlekedők, felvonó, stb.

Könyvtár-szakmai szempontok: - Az olvasók által látogatható kölcsönző tér úgy legyen kialakítva, hogy egy kölcsönzési adminisztrációval, egy ellenőrzési ponttal ellátható legyen a kölcsönzés, - A könyvtár egyes pontjain (egy-egy állománycsoportnál) tájékoztatók, ellenőrző pontok legyenek kialakítva, - Elválasztva legyenek a „zajosabb” kötetlenebb terek a nyugodt kutatótértől, - A szolgálati helyiségeket lehetőség szerint szintén elválasztani a könyvtár használói tértől, - Hasonló funkciók „összehozása”, - Tömörtárolású könyvraktár szükséges !

- A használói téren belül is legyenek a könyvtárosnak elkülönített dolgozótere.

A tömb egységes beépítését úgy kell kialakítani, hogy feszültségmentesen magába tudja fogadni - annak karakterét megőrizve - a meglévő Művelődési központ épületét. A kibővülő Művelődési központnak és az új könyvtár épületének külön-külön üzemeltethetőnek kell lennie.

A tömb beépítésének a környező gyalogos felületekkel együtt ( Alsó utca művelődés ház előtti szakasza ) biztosítania kell a szabadtéri rendezvények kulturált lebonyolíthatóságát.

A sétány felől tervezhetők kisebb vendéglátó helyek, melyek együttműködésre képesek a folyóirat olvasóval, és a rendezvénytermekkel.

Kialakítandó - nem a rendezvények esetére szolgáló - külső használatot biztosító illemhely.

A könyvtár és a kibővített művelődési központ között biztosítani kell a fedett kapcsolatot, a közös rendezvények esetén az átjárhatóságot.

Előnyös lehet a két intézmény között – mindkettőhöz szervesen kapcsolható módon kialakított - nyitott belső udvar tervezése, - fedett – nyitott átmeneti terekkel kapcsolva a főépületekhez.

A jelenlegi parkoló helyén és az új épületrészek alatt többszintes parkoló létesíthető a két intézmény kiszolgálásán túl pótolva a jelenlegi művelődési ház előtti - gyalogos zóna részévé váló - terület parkolóit. A különálló parkolóház tervezése kerülendő.

A teljes tömb legyen meghatározó eleme a városközpontnak, irányt mutatva a jövő környezetkultúrájának alakításához.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

III.5.

A tömb egészére és a csatlakozó gyalogos felületekre vonatkozó igények

25

IV.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

IV.1.

Benyújtandó munkarészek

- Áttekintő helyszínrajz a központról m = 1:1000 - Beépítési helyszínrajz a tömbről m = 1: 500 - Épülettervek

eltérő szintek alaprajzai m = 1: 500

metszetei m = 1: 500

homlokzatai m = 1: 500 - Távlati képek - Látványtervek - Tömegmakett - Műszaki leírás A/3-as lapokon, a tervlapokkal egységesen A pályaműveket elektronikus adathordozón is be kell adni jpg vagy pdf / pdfa formátumban.

IV.2.

Formai követelmény

IV.3.

Bírálati szempontok

A városközpont építészeti víziója.

A kulturális tömb fejlesztési koncepciója A közösségi célok érvényesítése. A kulturális vonzerő fejlesztése A funkcionális igények kielégítése. egvalósíthatóság

V.

MELLÉKLETEK

Áttekintő helyszínrajz 1:50 Művelődési ház pince alaprajz Művelődési ház földszinti alaprajzi részlet 1:50 Művelődési ház metszetek 1:50 Művelődési ház alaprajzi séma 1:200 (dwg, pln) Könyvtár helyigény Településszerkezeti terv (TSZT) - Érd www.erd.hu/nyitolap/kozugyeink/onkormanyzat/teleprend/tszt_2010 HÉSZ Szabályozási terv - Érd www.erd.hu/nyitolap/kozugyeink/.../teleprend/szabterv.../eheszszabterv

Budapest, 2015. január 15.

Bíráló Bizottság

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A tervlapok A/3-as méretű lapokra készüljenek, kasírozva(habkarton).

27

ÉJENTE ÉJFÉL ÉLŐVILÁG ÉJJEL ÉLVONAL ÉRV ÉNEKHANG ÉJSZAKA ÉPÜL ÉRDEKFESZÍTŐ ÉK ÉKÁGÉ ÉKCSONT ÉKE RÁTA RÁTEHÉNKEDIK RÁTERMETT RITKA RIZOTTÓ RÓZSALUGAS RÖG RÖNTGEN RÁVILÁGÍT RÖVID RÁZKÓDÁS R DÉLIBÁB DÉLIDŐ DELÍRIUM DÉLKÖR DELTA DÉLUTÁN DÉLVIDÉK DEMIZSON DEMOGRÁFIA DEMOKRÁCIA DÉMON

EL ÉKES ÉKESÍT ÉKESSZÓLÁS ÉKEZET ÉKÍRÁS ÉKIRAT ÉKÍT ÉKKŐ ÉTVÁGY ÉSZJÁRÁS ÉSZLÉNY ÉKSZERÉSZ ÉVTIZED RÖVIDNADRÁG RÚDARANY RÁZÚDÍT RUGÓS RAZZIA REAGÁL REAKCIÓ RUHÁZAT REÁLISKOLA REBARBARA RULETT N DEMONSTRÁL DENEVÉR DEPONÁL DEPRESSZIÓ DÉR DERBI DÉRCSÍPTE DEREGLYE DERÉK DEREKAS DERÉKSZÖG

Pelikán sétány felőli nézet

1_PÁLYAMŰ

1

Érd szétterült, szövete töredezett. A város története során bekerült elemek mind roncsoltak a mindenkori szöveten. Ez a mai napig tapasztalható, legjobb példája az új intermodális csomópont. Nemcsak a szövet, a városi szolgáltatások működése is töredezett.

Ennek áldozata a művelődési ház is: már nem képes befogadni a megnövekedett igényeket. Környezete a megépülése óta eltelt időben teljesen megváltozott, az építéskor kifejtett építészeti szándék egyre kevésbé érvényes. A felgyorsult és sűrű közlekedésnek köszönhetően a főváros egész agglomerációja a ház versenytársává vált.

A közlekedés több rétegben fejti ki rossz hatását Érdre. Kezdetben a főutak, majd a vasút, legutóbb az autópályák vágták szét a települést.

Az önálló település a főváros agglomerációjának részévé vált, saját identitása is ennek megfelelően alakult. A benne lakók életét mindinkább meghatározza az ingázás, a folytonos úton lét.

A város igénye a művelődési, kulturális közszolgáltatások összefogására azt mutatja, hogy a város felismerte: léptéket kell váltania a jó irányú fejlődéshez.

A tervezett épület ezt összegezve, egy tömegbe sűríti a funkciókat, olyan módon, hogy a közlekedő érdiek látómezejében napról-napra megjelenjen.

A paneles, a tömbszerű és a családi házas beépítés mixében határozott vonalat húz az Alsó és Felső utcával párhuzamosan, az Ófalutól való elszakadás mai napig érvényes irányát követve.

A terv a legnagyobb tömegek kiszolgálásától az egyénig lebontva kezeli a városlakók kulturális igényeit: a téren szervezett tömegrendezvénytől a könyvtárban böngészésig, zárt és nyitott terek sorolásával éri el a különböző használatok differenciálását.

A ház felülete képes arra, hogy kijelzőként mutassa a benne folyó életet, megragadja a figyelmet, egyben hirdetőfelülete, médiuma, és így alakítója legyen a város életének.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

CSAPATTAGOK: BOKÁNYI IMRE, HINDY DORKA, TÓTH GÁBOR MESTER: PETHŐ LÁSZLÓ

31

Gépészeti szint

2

8

4

1

7

5

3

6

Könyvtár szint 1 közlekedő 2 mosdók 3 recepció 4 szabadpolcos kölcsönző 5 felnőtt olvasó 6 gyermekkönyvtár 7 folyóiratolvasó 8 előadó

4

4

4

3

1

3

4

2

4

4

4

5

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Foglalkozó termek szintje 1 közlekedő 2 recepció 3 oltözők 4 termek 5 raktár

32

Galéria szint

10 10

4

2

1

3

5

7

6

8

9

Bálterem, színház szint 1 előtér 2 büfé 3 ruhatár 4 mosdók 5 bálterem 6 színházterem 7 technikai helyiség 8 raktár 9 öltöző 10 énektermek

5 1

Földszint 1 lépcsők 2 színháztér 3 raktár 4 öltözők 5 teherlift

2

3

4

Helyszínrajz

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Parkolószint

33

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Az új közterek rendszere

34 Irányok, felületek

Parkolószint - térkapcsolat

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Struktúra ábra

35

36

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Szomszédom

A sétány felől

Előtte - utána

Érdi forgalom

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Látkép tehenekkel

37

yképek

űvelődési KÖZPONT bővítésének és Városi könyvtár kialakításának terve

2_PÁLYAMŰ

2

Szerkesztési szempontok: Beépítésünkkel figyelembe vesszük a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket is és az ütemezhetőséget, így a tervezési helyszín jelentős részének szabadon hagyásával biztosítjuk annak körülményeit. Két tömbből álló ugyanakkor kompakt épületegyüttest hozunk létre, melynek méreteit a meglévő művelődési ház méreteihez szerkesztjük. Így az újonnan keletkező bővítés fogadó helyisége azonos szélességű a meglévő épület aulájával/bálterem részével és azzal teljes szélességben egy térként funkcionál. Ez a méret a legmeghatározóbb a könyvtárépület, mind a bővítés szerkesztésénél, mely így a sétányra merőleges tömegek keletkezését vonja maga után. A beépítés, a környezet, a változatos méretű és alakú környező épületek, valamint a városszövet figyelembevételével és a meglévő művházhoz való szerkesztéssel áll elő. A tervezett épületek magassága a művház magasságához igazodik, figyelembe véve annak padlószintjét és a terep adottságait. A sétány felé ezt a három szint magas térfalat a földszinthez képest eltolt emeleti szintekkel tettük arányosabbá. Az így létrejött, fedett nyitott tereket is létrehozó tömeg-együttes egy belső udvart is eredményez, mely szabadtéri koncertek, előadások tartását is lehetővé teszi. Ennek a belső udvarnak a kapcsán érdemes megemlíteni a meglévő betonkerítést, mely a művházhoz épült és annak építészeti értékét is hordozza. A belső udvarnál ennek az elemnek a részleges megbontásával színfalak, lehatárolt terek hozhatók létre. Ennek kapcsán egy új, a sétányra merőleges gyalogos tengelyt is előrevetít a terv, mely a könyvtár épülete mellett és a művház bejárattal ellentétes oldalán futhat tovább. A Tervezett épületek három szint magasak, melyek közös, parkolásra alkalmas pincével kapcsolódnak egymással.

A földszint a művházhoz igazodik, a második szint viszonylag magas, 4 m belmagassága és a harmadik szint szintén magasabb belmagassága a funkciót követve, ugyanakkor a környező épületeket figyelembe véve

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

CSAPATTAGOK: ROHONCZI DONÁT, FARKAS ÁDÁM, TAKÁCS GERGELY MESTER: NAGY IVÁN

39

alakul ki. Az első emeleti részen a meglévő épület lapostetős része, a mozgásművészeti termek, valamint a próbaterem nyári, fedetlen emeleti tereként képzelhető el és működhet. A bejáratokat a könyvtár esetében a sétányról, a bővített művház új bejáratát pedig a térről adtuk meg.

Anyaghasználat Egységes külalakra törekedve, mind a könyvtár mind a bővítés esetében a földszint egységesen nyers beton anyaghasználatú, melybe beállnak az külső terekre néző üvegfalak. A beton választása a meglévő kerítés anyaghasználatát tükrözi, annak mint egy továbbgondolása a földszinti szint. Az emeleti szinteken is egységességre törekedve körben minden térhatároló elem üveg, mely elé terpesztett lemez fátyol kerül, ami az átlátást gátolja, de elegendő fényt biztosít a belső tereknek. Ez a könyvtárnál a direkt fényt szűrt fénnyé alakítva, teszi élhetőbbé a belső teret, míg a bővítésnél a belátást és átlátást gátolva teremti meg a környezet és a belső tér nyugalmát.

Leírás

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Művelődési ház bővítés:

40

Fszt.: Kiállítótere szeparáltan az előcsarnoktól a térre nézve kap helyet, de a sétány felől is feltárul. E mellett a kávézó, emelt padlósíkkal működik és szolgálja ki a belső udvar forgalmát. Mosdók is helyet kapnak ezen a szinten melyek szintén elérhetők a belső udvarról. A meglévő épület földszinti és emeleti szintjeinek jelenlegi használata nem változik. I.em.: Mozgásművészeti termek és próbaterem található ezen a szinten melyek jó időben a meglévő művház lapostetős részét is felhasználhatják működésükhöz. Férfi-női mosdók és öltözök elkülönítve is helyet kaptak ezen a szinten. II.em.: Ezen a csökkent forgalmú szinten kapott helyet néhány iroda a hozzájuk tartozó kiszolgáló blokkal, valamint a vendégszoba és annak mosdó része. A foglalkoztatók is itt kaptak helyet.

Könyvtár: Pince: A könyvraktár és irattár lett ezen a szinten elhelyezve, melyek a gépkocsi használat függvényében akár nagyobb területen is működhetnek.

Fszt.: A pincéből felérve itt is egy ellenőrző pont előtt haladunk el, mely leválasztja az előteret a gyerekkönyvtár részről, mely a belső udvar felé orientált. Ennek részekként leválaszthatóan jöhet létre foglalkoztató

Helyszínrajz

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

helyiség is. Ezen a szinten még egy előcsarnokból nyíló előadó is helyet kap, a mosdó és ruhatári szintek mellett. I.em.: Ez a szint szinte teljesen egy tér, melyben egy lépcsőkar jelzi csupán a közlekedés útját.

A felnőtt kölcsönző és olvasó kap itt helyet. II.em.: A művház bővítéshez hasonlóan itt is ezen a szinten kapnak helyet a személyzeti terek, irodák és kiszolgáló blokkjaik, de ezek mellett a helytörténeti helyiség és kötészet, valamint feldolgozó is itt található. A két épület közötti fedett nyitott tér, mely a belső udvart lehatárolja a sétányról, teret adhat könyvpiacnak is. Ilyen fedett nyitott terek az új gyalogos sétány mellett is létesülnek a könyvtár oldalán.

41

42

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

1. emeleti alaprajz

Földszinti alaprajz

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

2. emeleti alaprajz

43

44

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Metszetek

Homlokzatok

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Pinceszinti alaprajz

45

3

3_PÁLYAMŰ CSAPATTAGOK: KERTÉSZ ZSUZSANNA, JUHÁSZ BALÁZS MESTER: SZABÓ LEVENTE

MEGTARTÁS - csak a színházterem marad meg, mint értékes, karakteres belső tér - egyéb épületrészek elbontásra kerülnek - új léptékhez és funkcióhoz nem illeszkedő épületrészek, túlzott kötössségek ÁRAMLÓ TÉR - városi könyvtár és művelődési központ egy épületbe összefogva - minden irányban nyitott alsó szint - átlátható rendszer, “városi köztér” publikus funkciókkal - idomulás a tereplejtéshez - kétszintes áramló tér - két nagyterem / megmaradó + új/ mint középpontok, orientáció a térben - belső udvarok - bevilágítás + távolságtartás a meghagyott tömegtől FELSŐ TÖMEG - kisebb nyitottságot igénylő, cellás helyiségek zártabb felső tömegbe KÖRBEÉPÍTÉS - felső, zárt tömeg a nyitott, átlátható, áramló tér fölé kerül - a megtartott tömeg körbeépítésre kerül

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT - megváltozott szituáció, épületbontások miatt korábbi 1 főhomlokzat helyett 4 - eredeti épület korábban erősen körbeépítve - erős karakter - tetőformák, összetett tömeg - jelentős funkcióbővítési igény, a program a meglévő, mintegy kétharmada

47

MEGFORMÁLÁS - a felső tömeg a funkciók elrendezési, hely- és belmagassági igénye szerint megformálásra kerül - utalás a művelődési ház korábbi erős körbeépítettségére, “sűrű települési szövet” KARAKTER - a megnyitási és megvilágítási igények szerint a felső tömeg homlokza ta és tetőfelülete bevilágító szerkezetet kap - ezek föközött megjelenése erős karaktert kölcsönöz - átirata kíván lenni a jelenlegi épületet uraló félnyeregtetőknek és alaprajzi fogazottságnak

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

KÜLSŐ TÉRHASZNÁLAT - minden irányból megközelíthető, körbejárható alsó szint /áramló tér/ - jelentős zöldfelületek, növényzet megtartásával - rendezvénytér a főtér folytatásaként - főbejárat a sétány felől - parkolás a telek fennmaradó részén, mélygarázsként kialakítva

48

Településszövet

Helyszínrajz

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Áttekintő helyszínrajz

49

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Emeleti alaprajz

50 Földszinti alaprajz

Alagsori alaprajz

Funkcióséma

Keresztmetszet 2

Keresztmetszet 3

Hosszmetszet

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Keresztmetszet 1

51

52

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Elrendezési vázlat

Megnyitások

Felülvilágítók

Homlokzati megnyitások

DNY - homlokzat

ÉK - homlokzat

DK - homlokzat

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

ÉNY - homlokzat

53

4

4_PÁLYAMŰ CSAPATTAGOK: GULD BEA, GYÖKÉR ANDRÁS, SZABÓ MÁTÉ MESTER: LÉVAI TAMÁS

A Tanácsi Tervező Vállalat által tervezett és 1972-ben átadott érdi művelődési ház a főtérhez közel, akkoriban még egy mellékutca fésűs beépítésében, idillikus parasztházak között kapott helyett. A tervezők célja a nagyléptékű középület harmonikus utcaképbe helyezése volt, kifejezve az építési tevékenység folyamatosságát. A tervezők itt nem csupán a léptékvilág megőrzésére gondoltak, hanem a meglévő életformához illeszkedésre is. A ‘70-es évek óta megváltozott utcakép merőben megkérdőjelezi az épület jelentését és formáját. A város szándéka egy jelenleg nem létező városközpont kialakítása, aminek első lépése a Főtér, illetve a Múzeum sétány kialakítása volt. Az erőszakkal kialakított központ bekebelezi a művelődési házat, kiragadja az értelmét adó, formáját generáló környezetéből. A hátrahúzás a beépítésnél, a szomszédos családi házakhoz komponált nyeregtető idomok és nyílászáró méretek, a meglévő diófa lombkoronája alá betervezett szabadtéri színpad, mind olyan dolog, ami a meglévő ház egykori tervezésének meghatározó lépések voltak, viszont értelmüket vesztették a megváltozott környezetben. Az egykor harmonikusan az utcaképbe helyezett középület így nem találja helyét, hisz fogódzkodóitól lett megfosztva.

Az 1972-es beépítés

Az 1972-es beépítés

Az 1972-es beépítés

Az 1972-es beépítés

A jelenlegi állapot

A jelenlegi állapot

A jelenlegi állapot

A jelenlegi állapot

A tervezett állapot Érdi Művelődési Központ és Könyvtár ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata

A tervezett állapot Érdi Művelődési Központ és Könyvtár ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata

Helyszínrajz - 1972

Alaprajzok és metszet - 1972

A művészbejáró - 1972

A tervezett állapot A tervezett állapot

Érdi Művelődési Központ és Könyvtár ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Beépítés

55

Az új épület nem egy várfal ami körülöleli és lezárja a meglévő épületet (lásd erdélyi erődtemplomok), hanem pont ellenkezőleg, egy előtérként szolgálja azt, szerves részévé válik, helyeket teremt és egy keretet ad a helyét kereső művelődési háznak. Az új épület egy közösségi tér, találkozóhely, hiszen szabad alaprajzi kialakításával egy áramló térként, lehatárolások nélkül fogadja be a különböző funkciókat. Emelett - évszaktól függően - mindegyik oldalán teljes hosszban meg is tud nyílni a külvilág felé, egy átmeneti térként működve a kint és a bent között.

Robbantott axonometria a beavatkozásokról

Fontosnak éreztük a zöldben úszó nyeregtetős épületnek a hovatartozását definiálni és ez alapján formálni a tervezett bővítés és könyvtár tömegét. A körbeépítéssel a művelődési házat egy vitrinbe helyezzük és egy - a környezetéből kiszakított - műtárgyként mutatjuk be az új épület közepén. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a meglévő és az új épület egy szerves kapcsolatot alakíthasson ki, hiszen több helyen tudnak csatlakozni egymáshoz. Az így egy rendszerbe olvadó épületek alaprajzi működése a leghatékonyabb.

A bevilágító “fénydoboz” mint függőleges csatlakozás

A “gyűrű” és a vízszintes csatlakozások

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Tömegformálás

56

A művelődési házat körülölelő ‘üveggyűrű’ egy alacsony egyszintes épület. Az utcafrontról a körbevett épület nyeregtetői kimagaslanak, azt a hatást keltve mintha a művelődési ház a háttérben megjelenő családi házas beépítés része lenne. A bővítés három helyen csatlakozik vízszintesen, egy helyen pedig függőlegesen a meglévő művelődési ház tömbjéhez. A négy csatlakozási pont olyan helyen van, ahol a meglévő epület tömege tagolódik és a többnyire nyeregtetős épület lapostetőssé válik.

A meglévő épület és a kapcsolódási lehetőségei

A vízszintes kapcsolatok folyosók és terek, amik között udvarok jönnek létre: az egyik a büfé kertje; a másik egy játszótér, ami a gyerek könyvtárhoz tartozik; a harmadik pedig egy csendesebb, eldugottabb kertrész, ami az olvasóhoz kapcsolódik és ahol egy kültéri felolvasó színpad is A Budai út felől található, ahogy az szerepel Emődy Attila eredeti terveiben is. Ezek az udvarrészek hol tágasak, hol beszűkülnek, más és más kontextusba helyezik a meglévő épületet.

A függőleges kapcsolat a tetőidomok továbbkomponálása: egy nyeregtetős bevilágító ‘fénydoboz’ kerül a meglévő épület lapostetős részére, kihangsúlyozva az alaprajz centrikusságát és fényt juttatva a jelenleg sötét és nyomott térbe. Az így kapott tér esténként egy nagy belmagasságú bálteremként, nappal pedig egy fényes, központi aulaként tud működni.

A Főtér felől

Belső udvar Belső udvar

Funkció

Fontos szempont volt a meglévő művelődési ház additív módon szerkesztett, racionális alaprajzának fellazítása, hogy megfeleljen egy mai művelődési központ elvárásainak. Az új épület célja a meglévő alaprajz elemekre bontása egy olyan áramló térrel, ami válaszfalak nélkül egy teljesen nyitott, szabadon körbejárható teret eredményez. Ebben a térFunkció Este ben elválasztások nélkül, de logikusan sorolódnak vagy épp keverednek Fontos szempont volt a meglévő művelődési ház additív módon szerkesz a funkciók, néhol pedig zárt dobozokként jelennek meg különböző kismegfeleljen egy mai művelődési központ elvárásainak. Az új épület célja olyan áramló térrel, ami válaszfalak nélkül egy teljesen nyitott, szabadon kö zolgáló funkciók. Fontosnak éreztük a terek és termek multifunkcionális elválasztások nélkül, de logikusan sorolódnak vagy épp keverednek a funkció kialakítását is, hiszen a funkciókból adódóan könnyedén napszakokra különböző kiszolgáló funkciók. és akár évszakokra is lehet bontani a tevékenységeket. A cél az, hogy ne Fontosnak éreztük a terek és termek multifunkcionális kialakítását is, hiszen a legyen olyan épületrész, amit egy adott napszakban üres, kihasználatlan és akár évszakokra is lehet bontani a tevékenységeket. A cél az, hogy ne legye Délután üres, kihasználatlan maradjon. Így kerültek össze például: maradjon. Így kerültek össze például: - klubhelyiségek esti használat - foglalkoztatókFunkció nappali használat - klubhelyiségek esti használat - foglalkoztatók nappali haszn - színházterem esti használat - nagy előadóteremmel nappali - színházterem esti használat - nagy előadóteremmel nappali használat - bálteremalaprajzának esti használatfellazítása, - folyóirat olvasó Fontos szempont volt a meglévő művelődési ház additív módon szerkesztett, racionális hogy nappali használat megfeleljen egy mai művelődési központ elvárásainak. Az új épület célja a meglévő alaprajz elemekre bontása egy - bálterem esti használat - folyóirat olvasó nappali használat

Az épületkörbejárható északi és nyugati oldalára kerültek a felnőtt és gyerek könyvtári rés olyan áramló térrel, ami válaszfalak nélkül egy teljesen nyitott, szabadon teret eredményez.

Ebben a térben előtt található néhol ligetespedig kert felé épületrész.

Az áramló elválasztások nélkül, de logikusan sorolódnak vagy épp keverednek a funkciók, zártnyitó dobozokként jelennek megtérben dobozok jelen (ruhatár helyett), olvasókuckók vagy pédául a recepció is található. Az elle különböző kiszolgáló funkciók. kutatókabinok. Ez egy sokkal csendesebb, elkülönített része az épületnek. Ez belső udvarhoz kapcsolódik.

Fontosnak éreztük a terek és termek multifunkcionális kialakítását is, hiszen a funkciókból adódóan könnyedén napszakokra Nappal

ési Központ és Könyvtár skola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

játszókert

multifunkcionális terem

multifunkcionális terem

büfé kert

büfé

multifunkcionális terem

multifunkcionális terem

kiszolgáló doboz lépcső

felnőtt könyvtár

raktár

raktár

folyóirat-tár

felolvasó

multifunkcionális terem

előtér

gyerek könyvtár

gyereksarok

kiállítótér

multifunkcionális tér

multifunkcionális tér

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

kiszolgáló doboz

olvasó

játszókert

multifunkcionális terem

büfé kert

büfé

multifunkcionális terem

multifunkcionális terem

kiszolgáló doboz lépcső

felnőtt könyvtár

raktár

raktár

folyóirat-tár

felolvasó

multifunkcionális terem

előtér

gyerek könyvtár

gyereksarok

kiállítótér

multifunkcionális tér

multifunkcionális tér

olvasó

kutatófülkék

előtér

olvasó

kutatófülkék

előtér

multifunkcionális terem

olvasó

kutatófülkék

olvasó

kutatófülkék

olvasó

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Az épület északi és nyugati oldalára kerültek a felnőtt és gyerek könyvtári részek. Ez egy ‘hangosabban‘ működő, az épület előtt taés akár évszakokra is lehet bontani a tevékenységeket. A cél az, hogy ne legyen olyan épületrész, amit egy adott napszakban lálható ligetes kert felé nyitó épületrész. Az áramló térben dobozok A keleti oldalon kaptak helyet a mozgásművészeti termek, klubhelyiségek, fo üres, kihasználatlan maradjon. Így kerültek össze például: jelennek meg, amikbe mosdók, zárható szekrények (ruhatár helyett), különálló, zárt egységekként állnak a térben, úgy, hogy az általuk lehatárol dobozban két összenyitható terem található: falaik zártak, fényt felülről az üv - klubhelyiségek esti használat - foglalkoztatók nappali használat olvasókuckók vagy pédául a recepció is található. Az ellentétes déli öltözőkabinok találhatók, amik mindig egy folyosóra nyílnak. A köztük kialakul - színházterem esti használat - nagy előadóteremmel nappali használat oldalon található az olvasó és a kutatókabinok. Ez egy - sokkal csendlehet kiszolgálni a színházat is, hiszen az itt található bejárat egyenese bálterem esti használat - folyóirat olvasó nappali oldalról használat esebb, elkülönített része az épületnek. Ez a rész nem akar nyitni az A meglévő épületbe befolyik ez a szabadon kezelt egy új rendet generálva Az épület északi és nyugati oldalára kerültek a felnőtt és gyerek könyvtári részek.

Ez egy ‘hangosabban‘ működő, aztér, épület ház alaprajzát, mind tömegileg, funkcionálisan előttA található ligetesoldalon kert felé nyitó épületrész. jelennek amit meg,- amikbe mosdók, mind zárható szekrények - az új bevilágítóval utca felé, inkább a belső udvarhoz kapcsolódik. keleti kap- Az áramló térben dobozok folyóirat olvasó működik, amiheztalálható kapcsolódik mint kiszolgáló Reggel (ruhatár helyett), olvasókuckók vagy pédául a recepció is található.

Az ellentétes déli oldalon az olvasó és a funkció a büfé, a tak helyet a mozgásművészeti termek, klubhelyiségek, foglalkozatók illetve egyEznagy előadóterem.

Este ez tér könnyedén át rendezvén kutatókabinok. Ez egy sokkal csendesebb, elkülönített része az épületnek. a rész nem akar nyitni azautca felé, inkábbalakulhat a Napszakokra bontott használati ábrák belső udvarhoz kapcsolódik. és előadótermek. Ezek nagyobb, különálló, zárt egységekként állnak Érdi Művelődési Központ és Könyvtár a térben, úgy, hogy az általuk lehatárolt terek Aiskeleti használhatóak legyoldalon kaptak helyet a mozgásművészeti termek, klubhelyiségek, foglalkozatók és előadótermek. Ezek nagyobb, ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű tervpályázata egységekként állnak a térben, úgy, hogy az általuk lehatárolt terek is használhatóak legyenek. Mindegyik enek. Mindegyik dobozban két összenyitható különálló, teremzárttalálható: falaik dobozban két összenyitható terem található: falaik zártak, fényt felülről az üvegtetőiken keresztül kapnak. Egyik oldalukon zártak, fényt felülről az üvegtetőiken keresztülöltözőkabinok kapnak.

Egyik oldalukon találhatók, amik mindig egy folyosóra nyílnak. A köztük kialakuló öblökben nyitott órákat lehet tartani. Erről az oldalról lehet kiszolgálni a színházat is, hiszen az itt található bejárat egyenesen a színpad raktár helyiségeibe vezet. öltözőkabinok találhatók, amik mindig egy folyosóra nyílnak. A köztük kialakuló öblökben nyitott órákat lehet tartani.A meglévő Errőlépületbe az oldalról lehetkezelt tér, egy új rendet generálva: szakaszokra, dobozokra bontja a művelődési befolyik ez a szabadon Napszakokra bontott használati ábrák alaprajzát, amit - mind tömegileg, mind funkcionálisan - az új bevilágítóval kiegészített központi tér fog össze. Itt nappal a Az új alaprajzi rendszer: kiszolgálni a színházat is, hiszen az itt találhatóház bejárat egyenesen a folyóirat olvasó működik, amihez kapcsolódik mint kiszolgáló funkció a büfé, a mosdó, a folyóirat-tár, a szék- és asztalraktár, az áramló tér és a zárt egységek Érdi Művelődési Központ és Könyvtár ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának zártkörű A tervpályázata illetve egy nagy előadóterem.

Este ez színpad raktár helyiségeibe vezet. meglévő épületbe befolyik eza térakönnyedén alakulhat át rendezvénytérré, büfé és színházterem kapcsolattal. szabadon kezelt tér, egy új rendet generálva: szakaszokra, dobozokra bontja a művelődési ház alaprajzát, amit - mind tömegileg, mind funkcionálisan - az új bevilágítóval kiegészített központi tér fog össze. Itt nappal a folyóirat olvasó működik, amihez kapcsolódik mint kiszolgáló funkció a büfé, a mosdó, a folyóirat-tár, a szék- és asztalraktár, illetve egy nagybontott előadóterem.

Este ez a tér könnyedén alakulhat át rendezvéNapszakokra használati ábrák Csendes és hangsos zónák nytérré, büfé és színházterem kapcsolattal.

Guld Bea, Gyökér András, Szabó Máté - Mester: Lévai Tamás 2015.02.26.

57

58

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR Átfogó helyszínrajz

Axonometrikus helyszínrajz

bejárat a kölcsönző felöl

múzeumsétány park 29

28

31 bejárat a bálterem felé mélygarázs feljárat

bejárat a termek felé 30

32

mélygarázs lehajtó

Helyszínrajz

33 34 38

35 36

37

37

Emeleti alaprajz

11

10

19

31

32

18

28 18

2

27 5

4

17 29

7 6

8

30 14

Földszinti alaprajz

26

15 16

26

21

1

24 22

9

23

24

20 26

27

25

1 - 370 fős színházterem (este) / előadóterem (nappal) 2 - bálterem (este) / folyóiratolvasó (nappal) 3 - büfé / kávézó / bolt 4 - folyóiratok 5 - igazgatóság 6 - ruhatár 7 - székraktár 8 - wc blokk 9 - kellékraktár 10 - kiállítótér 11 - kölcsönzőterem / infotéka 12 - olvasó 13 - kutatófülkék / olvasó 14 - helytörténeti gyűjtemény / olvasó 15 - gyermekkönyvtár 16 - gyermeksarok 17 - gyermek foglalkoztató 18 - kölcsönzés / ruhatárszekrények / wc / automaták 19 - számítógép állomás / ruhatárszekrények 20 - klubhelyiségek / összenyitva énekkari terem 21 - foglalkoztató termek / összenyitva előadóterem 22 - mozgásművészeti termek / összenyitva próbaterem 23 - klubhelyiségek 24 - nyitott mozgásművészeti tér 25 - nyitott jógatér 26 - öltözőfülkék / szertárfülkék 27 - előtér / váró 28 - kávézó udvar 29 - játszó udvar 30 - felolvasó udvar 31 - városi rendezvénytér 5000 főre 32 - színpad helye 33 - irodák 34 - karbantartó műhely egyel feljebb 35 - teakonyha 36 - vendégszoba fürdővel, konyhával 37 - öltözők 38 - vetítő

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Helyiséglista

59

60

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Helyiséglista

40 41

39

39 - gépészet 40 - kötészet / feldolgozó 41 - raktár 42 - mélygarázs

41 39

42 39

-1 szinti alaprajz

42

A-A metszet

Délkeleti homlokzat

Északkeleti homlokzat

Északnyugati homlokzat

Délnyugati homlokzat

B-B metszet

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

-2 szinti alaprajz

61

5

5. PÁLYAMŰ CSAPATTAGOK: PÁSZTOR ÁDÁM, ÁRVA JÓZSEF, MESTER: TOMAY TAMÁS

I a MŰVHÁZ tervezetten nőtt struktúra, erős karakter, fontos jel, megváltozott környezetben, valaha fésűs beépítésű helyen keresi saját identitását

a SZÖVET Érd túl gyorsan vált faluból várossá, az új sétánynál a kisvárosi és a falusi struktúra találkozik, ezért az új városközpontban vertikalitás helyett sűrűsödést, emberi léptékű tereket hozunk létre, és a falu nőtt szövetét a kulturális tömb belső rendszerébe örökítjük tovább

1972

2015

a KULTÚRA a folyamatos társadalmi átalakulás és technikai fejlődés változó kulturális igényeket teremt, ehhez alkalmazkodó, alakítható, ütemezhető kulturális tereket kell létrehozni, kulturális központnak mindenki számára nyitottnak, befogadónak kell lennie, 2020

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

a KERÍTÉS kisvárosi léptékben meghatározó elem, területet határol le és tereket köt össze, a fontos helyeken átlátható és átjárható, ezért a meglévő, markáns kerítéssel a teljes tömböt keretezzük és jelöljük ki a kultúra terét, a belső szövetbe invitáló bevágásokkal, megnyitásokkal

63

ezért a két forgalmas közteret összekötő “kulturális passzázst” hoztunk létre, mely kiállítótér, és a színház, bálterem és könyvtár előtere is egyben, ezért olyan struktúrát hoztunk létre, mely a kerítésen belüli, passzázs és sétány közti tereket ütemezetten építhetővé, a változó igények szerint alakíthatóvá teszi

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

a SÉTÁNY hátsókertek között a sétány kellemetlen utcává degradálódik, létrejötte után azonnali újraélesztés szükséges, ezért új beépítést javasolunk az északi oldalra, üzletekkel és szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, ezért a művelődési ház udvarokkal, bejáratokkal nyit a sétány felé, és a klubtermek akár üzletekké, sétányra tájolt funkciókká alakíthatók

64

Áttekintő helyszínrajz

a művház és a sétány összekötése

rendezvénytér a sétány felé

üzletek a sétány felé

teljes beépítés alakítható belső funkcióval

sétírek

:MMKJ

KERÍTÉS

zAz áh Érdi isédMűvelődési őlevűM idrÉház zA

TÍPÉ SULKIC .IIIXX ALOKSIRETSEM EMÉ

Beépítési helyszínrajz

ÁTJÁRHATÓ KULTÚRÁLIS PASSZÁZS JKMM: Turku könyvtár

TRANSZPARENCIA JKMM: Turku könyvtár

JEL

JKMM: Turku könyvtár

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

NYITOTT KULTÚRÁLIS TÉR Lina Bo Bardi: Pompeia Kultúrális központ

65

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Pinceszinti alaprajz

66

Földszinti alaprajz

Emelei alaprajz

Pince - művelődési ház P01 közlekedő 7,36 P02 szolgálati wc-mosdó-öltöző 58,19 P03 gépészet 52,58 P04 raktár 11,96

149,99m2 Pince - Városi konytár P05 mélygarázs 17,82 P06 mélygarázs 1021,60 P07 személyzati közlekedő 48,29 P08 gépészet 21,46 P09 gépészet 31,36 P10 raktár 23,16 P11 feldolgozó 30,06 P12 kötészet 52,66 P13 tömör raktár 90,85 P14 könyvraktár 55,82 P15 közlekedő 14,38

1407,46m2

1557,45m2 Földszint - művelődési ház 01 előcsarnok - agóra 279,19 02 infopult 12,80 03 kávézó raktár 11,54 04 kávézó 81,81 05 szélfogó 11,52 06 szélfogó 8,98 07 ruhatár 18,15 08 ruhatár 17,94 09 színházterem 440,72 10 közlekedő 34,26 11 közlekedő 14,61 12 díszletraktár 19,68 13 díszletraktár 14,56 14 színészöltöző + mosdó 32,41 15 színészöltöző + mosdó 32,26 16 próbaterem 132,25 17 próbaterem előtér 56,18 18 közönségforgalmi wc 39,54 19 szolgálati wc 25,39 20 iroda 30,57 21 iroda 25,27 22 iroda 30,15 23 porta 9,07 24 közlekedő 32,16 25 passzázs-bálterem előt. 97,64 26 kamaraterem - báterem 237,43 27 énekkari próbaterem 102,70 28 közlekedő 88,04 29 öltöző - mosdó 18,18 30 öltöző - mosdó 18,18 31 szülői váró 36,41 32 klubhelyiség 82,98 33 klubhelyiség 80,62 34 klubhelyiség 82,08 35 klubhelyiség 69,71 36 közlekedő 78,12 37 öltöző - mosdó 18,18

B-B metszet az udvaron és az agórán keresztül

C-C metszet a színháztermen keresztül

A-A metszet a bővítésen keresztül

Északnyugati homlokzat

Északkeleti homlokzat

Délnyugati homlokzat

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

38 öltöző - mosdó 18,18 39 szölői váró 36,41 40 mozgásművészet 82,40 41 mozgásművészet 81,09 42 mozgásművészet 81,09 43 mozgásművészet 80,97 44 foglalkoztató 94,13 45 foglalkoztató 94,23 46 jógaterem 94,23 47 jógaterem 94,23 48 raktár 27,72 49 passzázs - kiállítótér 275,87 50 manipulációs tér 52,17

3534,11m2 Földszint - Városi könytár 51 passzázs-könyvtár előt. 56,08 52 szélfogó 11,98 53 személyzeti közlekedő 53,16 54 ruhatár 30,53 55 személyzeti wc-mos.-ölt.78,26 56 tárgyaló 31,72 57 konyha 15,71 58 gazdasági irattár 58,82 59 igazgatói iroda 37,18 60 személyzeti lépcsőház 13,85 61 mélygarázs lépcsőház 14,52 62 közönségforgalmi mos. 35,09 63 kölcsönzés 84,93 64 folyóirat olvasó/kávézó 82,93 65 felnőtt kölcsönző 172,01 66 lépcső 18,33 67 zenei/gyermek olvasót. 62,82 68 gyereksarok 85,85 69 gyermekkönyvtár 147,30 70 számítóg. ter./infotéka 121,43

1212,40m2

4746,51m2 1. Emelet - művelődési ház 71 közlekedő 16,78 72 vendégszobák 54,04 73 iroda 17,78 74 iroda 15,89 75 iroda 8,92 76 teakonyha 8,24 77 közlekedő 25,60 78 raktár 9,97 79 raktár 9,54 80 technikai helyiség 29,96 81 raktár 15,83 82 közlekedő 12,95 83 karbantartó műhely 49,06

274,56m2 1. Emelet - Városi könytár 84 lépcső 23,77 85 felnőtt kölcsönző terem 156,98

180,75m2

455,31m2 2. Emelet - Városi könytár 86 lépcső 23,77 87 helytört. gyűjt.+kutatóf. 67,21 88 felnőtt olvasóterem 74,03

165,01m2

Délkeleti homlokzat

67

68

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

69

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

6. PÁLYAMŰ

6

Jövőkép a városközpont ütemezhető fejlődésére. Érd gyorsan nőtt város, a közlekedési gócpontban adott terület rendezett, pontosan kijelölt városközpontot kíván, kielégítve a funkcióhiányokból fakadó, és egyre fokozódó igényeket. Az úthálózat rendezésével tiszta, lépték szerint különválasztható rendszer alakítható ki: ▪ a központi terület körbejárhatósága, könnyű megközelíthetősége, célirányos autós- és tömegközlekedés ▪ belső gyalogos közlekedés felszabadítása ▪ felszíni parkolás – meglévő üres utcák élénkítése, a jelenlegi nagy parkoló foltok helyett egyenletesen elosztott, fákkal, padokkal lazított sáv létrehozása az új utca mentén.

Struktúra: ▪ helyi értékek megőrzése, fák megóvása ▪ az épület(ek) régi karakterének megtartása ▪ “jelek” felismerhetősége ▪ radikális átalakítás (forma és belső, szinpadtér, kerengő...)a mai igényekre szabva ▪ folytonosság fenntartása múlt és a jövő között ▪ ütemezhetőség ▪ a telekosztás raszterére illeszkedve, a meglévő épületeket hasznosítva, a fákat kerülgetve új, pavilon-jellegű, bármikor tovább fejleszthető, bővíthető struktúra alakul ki, ▪ egyedi arculattal, mégis átmenetet képezve a hatósági/önkormányzati intézmények nagyobb, zártabb tömege és a családi házas kertvárosi övezet között ▪ a sétány meghosszabbítása – szerepének hangsúlyozása Tömbök funkcióeloszlása

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

CSAPATTAGOK: MÁTÉ ORSOLYA, PERCZ GÁBOR, ZAJACZ JUDIT MESTER: KALMÁR LÁSZLÓ

71

Bontásra javasolt tömegek: A fejlődés folyamataként, igény és lehetőségek szerint szakaszos városiasodás, időt nyerve a múlt és jelen szervesülésének a város életében.

Megtartandó és hasznosítható épületek

A sétány megnyújtása, szerepének hagsúlyozása

Közpark - pihenő és játszótér

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Az új városközpont közlekedőrendszere

73

Művelődési ház bővítése MŰVELŐDÉSI HÁZ BŐVÍTÉSE: - FÖLDSZINTI ALAPRAJZ 1:500

Emeleti alaprajz

Földszinti alaprajz

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Tetőfelülnézet

75

Könyvtár - csarnok KÖNYVTÁR - CSARNOK: - FÖLDSZINTI ALAPRAJZ 1:500

Földszinti alaprajz

Városközpont tetőfelülnézet Művelődési ház, Rendezvénytér, Könyvtár, Piac

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Emeleti alaprajz

77

ÉKSZÍJ ÉKTELEN ÉL ÉLCLAP ÉLCSAPAT ÉRDEM ÉLDEGÉL ÉRME ÉLELEM ÉRTÉK ÉPÍTÉSÜGY ÉLELMISZER ÉLEMEDETT RÉCE RIKSA RECEFICE RECEHÁRTYA RECENZIÓ RECEPT RIZSPOR ROSTONSÜLT ROTOR ROZETTA RECSEG RÖNK R DERELYE DERENG DERÍT DERIVÁL DERMEDÉSPONT DEROGÁL DERÜL DERÜLÁTÁS DERÜLT DERVIS DESPOTA DES

ÉLENJÁRÓ ÉRZÉS ÉRETTSÉGI ÉSZAKKELET ÉLÉNKSÉG ÉLÉNKZÖLD ÉTOLAJ ÉVSZAK ÉLESELMÉJŰ ÉLESÍT ÉLÉSKAMRA REDŐNY RÖPTE REDŐS REDUKÁL RUGALMAS REFERÁL REFERENCIA REFLEKTOR RUTIN REFLEXKALAPÁCS REFORM TRUKTÍV DESZANT DESZKA DESSZERT DESZTILLÁL DETEKTÍV DETEKTOR DETERMINÁL DETONÁCIÓ DETTÓ DÉVAJ

80

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

1. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

A zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatóinak és mestereinek – mint konzulenseknek - részvételével 2015. január – márciusban lebonyolított zártkörű tervpályázat célja Érd kulturális városközpontjának kialakítása és városias karakterének fejlesztése. Létre kellett hozni az Ófalu és a települést átszelő vasútvonalak között, a régi 6-os és 7-es főút elágazása, a Budai út mentén kialakuló közlekedési-, kereskedelmi- és igazgatási központ mellett a területileg rendkívül széttagolt város kulturális-művelődési központját. A Földrajzi Múzeum és az Érdi Vigadó kertje mögött nyitott új Sétány mentén, a hetvenes években épült Művelődési Központ felújításával és bővítésével, új városi könyvtár építésével, központi városi rendezvénytér kialakításával összefüggő kulturális együttest kellett javaslatokat kidolgozni.

1. pályamű: Bokányi Imre, Hindy Dorottya, Tóth Gábor mester: Pethő László 2. pályamű: Farkas Ádám, Rohonczi Donát, Takács Gergely mester: Nagy Iván 3. pályamű: Kertész Zsuzsanna, Juhász Balázs mester: Szabó Levente 4. pályamű: Guld Bea, Gyökér András, Szabó Máté mester: Lévai tamás 5. pályamű: Árva József, Pásztor Ádám mester: Tomay Tamás 6. pályamű: Máté Orsolya, Percz Gábor, Zajacz Judit mester: Kalmár László

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A Kiírók minimum 6 db pályamű benyújtását várták, ami 2015. február 26-án a következő csoportbeosztásban a teljesült. A tervpályázatok megfeleltek a kiírás tartalmi és formai követelményeinek. A beadás után az alkotók bemutatták és ismertették terveiket a Bírálóbizottságnak.

81

A Bírálóbizottság tagjai: elnök:

T. Mészáros András polgármester, Érd Megyei Jogú Város, képviseletében dr. Bács István, alpolgármester)

alelnök:

Arnóth Lajos építész, ÉME Mesteriskola

előadó:

Golda János építész, ÉME Mesteriskola

tagok:

Ágó Mátyás főépítész, Érd Megyei Jogú Város

Hegedüs Péter építész és Major György építész, Magyar Építész Kamara

Páll Anikó építész, ÉME Mesteriskola XV. ciklus,

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Dévényi Tamás építész és Dobai János építész, ÉME Mesteriskola

82

szakértők: tervezője

Emődy Attila építész, a Művelődési Központ eredeti

Korsós Mónika építész, Érd Önkormányzat, Főépítészi Csoport

Szedlacsek Emília, Szepes Gyula Művelődési Központ

Sebestyénné Majchrowska Ewa és Bencsik Ildikó, Csuka Zoltán Városi Könyvtár

A 2015. február 26. 17 órától az Építészek Háza Kós-termében lebonyolított tervbemutató után a Bírálóbizottság tagjai március 4-ig egyénileg ismerkedtek a tervekkel. A 2015. március 4-én 12 órakor megtartott plenáris ülésen egyeztették véleményeiket és döntöttek.

“A tervezési feladat az érdi művelődési központ közvetlen környezetének rendezése, a Sétány mentén meglévő családi ház bontásával fölszabaduló terület városias beépítése, az Alsó utca – Sétány – körforgalmi bekötőút – Névtelen utca (22553/13 hrsz) közötti tömb egységes építészeti kezelése volt a művelődési központ bővítésével, új városi könyvtár és ötezer fős városi rendezvénytér kialakításával. A parkolás már ma is problémás a Városháza és az üzletek megközelítése miatt,

megfelelő megoldása a tervezési terület kiemelten fontos feladata. A parkolás megoldásánál a terepadottságokat is figyelembe kellett venni.

A multifunkcionális intézménybe telepítendő funkciók: agora, információs tér, találkozás, információszerzési lehetőség; kulturális és művészi alkotások bemutató tere (színház, mozi); kiállítói tér (nem csak képzőművészet); mozgásművészeti tér; vendéglátás.

Bírálati szempontok: a városközpont építészeti víziója, a kulturális tömb fejlesztési koncepciója, a közösségi célok érvényesítése, a kulturális vonzerő fejlesztése, a funkcionális igények kielégítése, megvalósíthatóság.”

A Bírálóbizottság megosztott első díjban részesíti az 5-ös és a 6-os sorszámú pályaműveket.

5. pályamű: Árva József, Pásztor Ádám mester: Tomay Tamás 6. pályamű: Máté Orsolya, Percz Gábor, Zajacz Judit mester: Kalmár László A tervpályázat díjazására rendelkezésre álló bruttó 2.000.000,- Ft kifizethető, amely a Mesteriskola működési költségeit fedezi.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A Bírálóbizottság tervpályázatot sikeresnek ítélte, amely hozzá tud járulni az érdi kulturális városközpont ütemezett kialakításához, a környezet méltó rendezéséhez. Az új Városi Könyvtár építésére és a felújítandó Művelődési Központra vonatkozó fejlesztési lehetőségek széles tárházat, több lehetséges változatát mutatta be a hat pályamű. Megfelelő stratégiai döntés alapján valamelyik konkrét helyszínre részletes építészeti pályázat kiírása indokolt a továbbiakban.

83

84

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

2. AJÁNLÁSOK

A tömb egységes beépítését a művelődési ház karakterének megőrzésével kell kialakítani.

Helyszínrajz - 1972

Alaprajzok és metszet - 1972

A művészbejáró - 1972

A kibővülő Művelődési központnak és az új könyvtár épületének együtt és külön-külön is üzemeltethetőnek kell lennie. A könyvtár és a kibővített Művelődési központ között biztosítani kell a fedett kapcsolatot, az átjárhatóságot. Előnyös a két intézmény között, mindkettőhöz szervesen kapcsolódó nyitott belső udvarok, fedett – nyitott átmeneti terek kialakítása.

A színházterem befogadóképességét és kiszolgáló helyiségeinek kapacitását felül kell vizsgálni, mert építése idején, 1970-ben az akkori nagyközségnek 30.000 lakosa volt, de a város mai 70.000 fős lélekszáma belátható időn belül 100.000 főre fog nőni (a színházterem jelenleg 375 fő befogadására alkalmas, lejtős padozatú terem rögzített székekkel, melyhez részleges világítástechnikával és mobil hangtechnikával ellátott

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

(A Művelődési Központ épületét 1972-ben adták át, terveit 1969-ben Emődy Attila és Vukovich Miklós készítette. Az épületről Rumi Imre az „Érd és térsége – Épített környezet az agglomerációban című könyvében így ír: ”..az átadott Művelődési Központ volt az első építészetileg jelentős középület a város központjában. Az épület kemény geometrikus vonalaival, ’tiszta’ tömegével, tradicionális hangulatot árasztva, talán elsőként tett kísérletet a modern és a hagyományos építészet ötvözésére, figyelembe véve közvetlen környezetének, az Alsó utcának a karakterét is. Ez a tervezői szándék egy kertváros központjában bizonyította egy ’másfajta’, az államilag támogatottól eltérő építészeti gondolkodás jelenlétét Magyarországon.”)

85

színpad csatlakozik, nincs zsinórpadlás, hátsószínpad, megfelelő öltöző, stb...).

A környező gyalogos felületek és az Alsó utca Művelődési ház előtti szakasza, mint városi rendezvénytér együtt biztosítsa a szabadtéri rendezvények kulturált lebonyolíthatóságát.

A kulturális tömb sétány felőli oldalán kisebb vendéglátó-helyek alakíthatók ki, melyek együttműködhetnek a rendezvénytermekkel és a könyvtár fél-nyitott közönségforgalmi tereivel.

A szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, megfelelően méretezett külső illemhelyeket kell biztosítani.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Az új épületrészek alatt mélygarázs létesítendő, amely a két intézmény kiszolgálásán túl pótolja kieső felszíni parkolókat. Különálló parkolóház tervezése kerülendő.

86

A kulturális tömb meghatározó eleme lesz a városközpontnak, amely irányt kell mutasson a központ folyamatos és arányos fejlesztéséhez.

Meg kell vizsgálni a Múzeum Sétány átvezetését az Ercsi útig, a tervezett rendőrségi tömbig, és a sétány mentén egységes, átjárható, városias központ fokozatos kialakítását kell biztosítani.

3. TERVEK RÉSZLETES BÍRÁLATA

1. CSAPAT: BOKÁNYI IMRE, HINDY DORKA, TÓTH GÁBOR MESTER: PETHŐ LÁSZLÓ

Arnóth Lajos: A tervezett épület egy tömegbe sűríti a funkciókat. Paneles, tömbszerű családi házas környezetben ez egy határozott vonal az Alsó - Felső utcákkal párhuzamosan.

A ház felülete kijelölőként mutatja a funkciókat.

A hasábház és a vízszintes szabad kitisztított terület arányosan nagy, és keresi a léptékét a többivel. Lehet-e ?

Próbaterem hiányzik.

Kisebb egységek nincsenek helyre téve, a felülten persze elférnek a könyvtár vezetőinek irodái, tárgyalói nincsenek kijelölve, legalább csoportosítva.

Igény volt a kiírásban, hogy a Műv. központot magába tudja fogadni, itt lebontásra került.

A vendéglátó helyek nincsenek megjelölve.

A könyvtár kívánságai nincsenek a térben eléggé meghatározva.

A Műv. ház területi programja nem részletezett. Ágó Mátyás: A település újszerű fejlesztését, a vasutak és autópályák által széttagolt városszerkezetet nagy „öltések”–kel reparálná. Az első ilyen futurista fércelés a városszerkezetben a benyújtott óriás átlátható „ kijelző”, mely többé kevésbé a program szerinti tartalmat hozza, illetve beerőlteti az üvegbőröndbe.

A Művelődési házat bővítése helyett lebontja nem válaszol a kiírás kérdésére. „ Visszaadja a megbízást”. Ezért értékei mellett a további elemzést mellőzöm.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Golda János: Léptékváltás és tabula rasa bontással. Egyetlen feszes hasábba szervezi az összes művelődési és könyvtár funkciót. Új markáns jelet és tágas rendezvényteret teremt a felszakadozó szövetben az agglomerációban ingázó érdieknek. Határozott építészeti állítás.

87

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

88

Hegedüs Péter: A koncepció szikeként hasít a környezetbe. Lebont mindent, és új lappal indul.

Az építészeti közelítés vitatható - nem jó, ha mindig elbontjuk a múltunkat ( bolsevik hozzáállás…”végképp eltörölni”…), különösen, ha az olyan öröklött értéket is tartalmaz, mely a mocsoktól megtisztítva és helyzetbe hozva meglepően felértékelődhet.

De igazolja-e e radikalizmust az eredmény?

A koncepció egy hatalmas-, egyetlen hosszú, 6 szintes sávházba gyűrt „ kultúrgyár ”, mely annak ellenére sem tűri a régit, hogy az fizikailag nincs útban azon a bontások után létrejövő hatalmas pampán, ami a tervezett épület mellett mint szabadtéri rendezvénytér marad.

Zárt üveg homlokzatú hosszú fekvő hasáb, betonfödém alól induló lépcsőfeljáró-bejárattal, a könyvtár a felső szinten, külső kapcsolatok, köztes terek, kohézió nélkül.

A könyvtár fölső szintre helyezése miatt nagyon elszakad az utcától/sétánytól, s így megfelelő vonzerő hiányában részvételre csábító szerepe sem érvényesül.

A gyerekkönyvtár a felnőtt könyvtár egyterű folytatása – hangosabb funkciója szeparáltabb elhelyezést kíván (a gyerekprogramok - ének, zene, mondókák, baba-mama klub, stb.)

A könyvtár a megközelítési ponttól - két lépcső + lift- két irányba nyílik.

Az ellenőrző kapu és annak felügyelete így többszöröződik.

A báltermi megközelítés kisstílű nyílásokon át történik, és a funkciók megoldási minősége sem képes igazolni a bontás radikalizmusát.

A vizesblokkok helyenként nem esnek egymás fölé (ld. foglalkoztató szint öltöző - zuhany-WC blokkját), a szerkezet mindenütt egységesen nagyfesztávú, ha kell, ha nem.

A hatalmassá nőtt szabadtéri közösségi tér üres pampa, semmi nem orientál, hogy a távolságtartó „nagyhasábot” érdemes legyen megközelíteni.

Major György: A pályázati tervekben megfogalmazott építészeti gondolatok a városközpont fejlesztésének több lehetséges irányát vetik fel.

Az 1. sorszámú pályamű a lépték kérdését és a város agglomerációs helyzetét vizsgálja. A javasolt válasz radikalizmusával inkább a fejlesztésben rejlő kísértést modellezi, mint a szervesebb változás kevésbé látványos, de élhetőbb útját. Gesztusa inkább felhívás arra, hogy a kertváros kontra nagyváros modell között egyértelműbb elkötelezettséggel kellene keresni a kertváros jövőbeni karakterét, a meglévő vállaltan helyi értékek megújításával.

2. CSAPAT: ROHONCZI DONÁT, FARKAS ÁDÁM, TAKÁCS GERGELY MESTER: NAGY IVÁN Golda János: Addicionális, funkcionális bővítés és új léptékű térfal-képzés a Múzeum Sétány mentén. Jól használható és ütemezhető lépték, arányos köztes terek.

Arnóth Lajos: A feladat már a helyszínrajzon jól proporcionált.

Meglévő Művelődési ház Műv. ház bővítés Új városi könyvtár Üres telek beépítési javaslat Városi rendezvénytér

Következő rajz lejtőn a pincébe kb. 75 gk, benne gépészet, könyvraktár, irattár, mozgássérült parkoló, egész pince cca 3.000 m² Földszint: Műv. ház bővítése 8 egység, kb. 650 m²-es elemekből áll össze.

Kiállítótér 230 m², előcsarnok 370 m², Wc-mosdó, recepció, ruhatár, szülői váró, büfé, mosdó - átjárás biztosítva a könyvtár felé, az eredeti Műv. ház bejárata marad.

Emelet - az eredeti Műv. háznak nincs, de van terasza, új mozgásművészeti tetőterasz.

A bővítés emelete: mozgásművészeti terem 80 m² / 2, mozgásművészeti terem 60 m²/ 1. Öltözők, közlekedők, a régivel együtt 390 m².

Könyvtár bővítés 520 m², benne előadó 100 m², gyerekkönyvtár részleg 200 m², foglalkoztató 60 m²,előtér-kiszolgáló cca 100 m², kettő között természetes funkció kapcsolatok.

II. emelet - Műv. ház 420 m² bővítés, vendégszoba, személyzeti szoba, irodák, foglalkozató 230 m². Könyvtár cca 370 m², benne helytörténeti kiállítótér. Feldolgozó, kötészet, teakonyhák, iroda, vizes blokk. A lépcsők szűkek és szaggatottak.

A legjózanabb, reális terv, semmi nagy összefogott tömeg, mindegyik a maga útját járja, de a kapcsolat működik, nem feltűnő ha kész. Csendben, tisztán meghúzódik a többi létesítménnyel együtt.

A 3. 4. 5. a múzeumra hajaz nagyságával, megjelenésével. A 6. is azt követi, de a sok üveg nem erősíti a tömegvilágot.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A. B. C. D. T.

89

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Ágó Mátyás: A környezetéhez - és a tömbön belül a meglévő épülethez - jó az új részek viszonya. Az udvar és az épületek terület-felhasználása, egymáshoz viszonyított aránya jó. Az új épületrészek tömegformálása kicsit darabos, a tagoltság nem illeszkedik a tömb meghatározó struktúrájába. Ezért is tűnik idegennek. A sétány felőli monumentalitás túlzó.

90

Hegedüs Péter: Önálló építészeti elemekből építkező, additív koncepció.

A régi épület ezen belül egy megtartott elem, mely földszintjén kapcsolódik a bővítéshez.

Mellette a könyvtár teljesen önálló funkció, az átfedő-, többcélú használatot nem kínálja.

Többemeletes (P+F+2) tömegekbe koncentrálja a könyvtár és a művelődési ház-bővítés funkcióit, ezáltal gondolva városközponti karaktert teremteni.

A meglévő épület jelenlegi funkcióit változatlanul hagyja.

Ez az additív, egymás mellé sorolt elrendezés a köztes terek ellenére sem képes integrált intézményként működni, a „falak” akadályozzák a lehetőségek kiteljesedését, eluralkodhat „az én házam, az én váram” magatartás, eltérnek a nyitva tartások,stb.

A terek elrendezése nem segíti a látogatók közötti szociális kapcsolatok szövődését, az egymáshoz tartozás érzete kialakulását, kicsi a kohézió.

A mono-funkciók miatt az együttes kihasználhatósági kapacitása gyengébb.

Major György: A 2. számú pályamű a lehetséges továbbépítés tiszta additív módszerét adja, de tömegalakításával a nem feltétlen szükségszerű léptékváltás irányát és a lakótelepi karaktert erősítené. Takarékos helyfoglalásával annak a kérdésnek eldöntésére hívja fel a figyelmet, hogy a Múzeum sétánnyal kettévágott tömb Művelődési ház felőli darabjának teljes egészét, vagy csak egy részét kell-e a kulturális központ számára fenntartani. Az utóbbi lehet a megőrizve tovább fejlesztő gesztus alapja.

3. CSAPAT: KERTÉS ZSUZSANNA, JUHÁSZ BALÁZS MESTERÜK: KALMÁR LÁSZLÓ

Arnóth Lajos: Az eredeti Műv. ház körbeépítve hasonlatosan a 5. számú tervhez.

Tömegében még szorosabb, mint a 5. számú terv. Csonkítva meghagyja az eredeti színháztermet.

Itt, ennél a tervnél nincs átjárhatóság, közös levegős folyosók vannak és onnan közelíthető meg minden.

Egy széle a középső egységről indul valamennyi különálló alaprajzi egység.

A földszint persze levegős, a teljes körülépítés csak az emeleten.

Az alagsor csak hozzáépül. Jól ül a terepen az egész.

Sétány felé nagy zöld tér+rendezvénytér ÉK oldalon kert, DK oldalon kevés zöldsáv, DNy oldalon széles zöldsáv, része az Alsó utcának.

Az alaprajzban is, de a homlokzatban is az emelet hangsúlyos, sávos tömeg körbe-körbe. Egy nagyobb doboz alatt egy kisebb, de nyitott doboz.

Műleírás nincs, az elve tőszavakban. Ágó Mátyás: A térszervezés túlzott hangsúlyt ad a Polgárok Háza épületének, ezzel a sétányhoz történő kapcsolódása kedvezőtlenné válik. A terv részben „megeszi” a meglévő Művelődési házat. Bár szellemes és érdekes belső térkapcsolatokat hoz létre, ami egy kicsit „ hangyaboly” jellegűvé teszi az épületet - az üzemeltetési feltételeket nehezen tudná teljesíteni.

Hegedüs Péter: A meglévő művelődési házból csak a nagytermet tartja meg. Mellette a másik fő-tömeg a könyvtár, melyeket körülvesz egy nagy, tágas, részben földszintes „áramló tér”. Így a két fő funkciót egyben kezelik, többcélú használatot megengedve.

A földszinti nyitottabb áramló tér fölötti tagolt emeleti tömegek a zártabb funkciókat fogadják be.

A koncepció rokonítható a 4. sz. tervvel, és megállapítható, hogy a két fő-funkció mellett a telek-tömb nem elég széles a megmaradó

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Golda János: A régi szövet épülettestként való átírása részleges bontással. A térszínen áramló, a környezetre nyitott tér, fölötte a funkciók által megformált, felülvilágított dobozok, a forma ennek lenyomata.

91

művelődési ház + könyvtár épületet körülvevő tér kiteljesítésére; a két központi fő-tömeg mellett csak keskeny kis udvar-torzók maradnak.

Emődy Attila épülete így visszabontva torzóvá silányul, mégis bonyolult, összetett emeleti tömegek szolgálják a szükséges funkciók elhelyezését.

A tagolt emeleti tömegek visszahúzott üvegfalon délibábként „lebegnek”, a tektonikus tömegek / épületrészek földszinti tagolása / leállítása kedvező lenne.

Alaprajzai séma - szintűek. Az eredeti Műv. ház körbekoszorúzva itt és hasonlatosan a 5. számú tervhez.

Tömegében még szorosabb, mint a 5. számú terv. Csonkítva meghagyja az eredeti tervet, csak a színházat őrzi meg.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Major György: A 3. számú pályamű alapgondolatában a részleges megőrzés lehetőségének modellje és egy egységes új, de önmagán belül tagolt tömeg sémája jelenik meg. Ebben akarva akaratlan a jelen példatárának – és a optimálisnak tekinthető jövő kisvárosa modellnek ellentmondó – pláza karakter sejlik fel.

92

4. CSAPAT: GULD BEA, GYÖKÉR ANDRÁS, SZABÓ MÁTÉ MESTER: LÉVAI TAMÁS

Arnóth Lajos: A 72-es állapot leírása, illeszkedés a fésűs beépítéshez, úgy hogy a nagyobb léptékű Művelődési ház (Emődy) beilleszkedjék a meglévők közé, biztosítva a folyamatosságot.

A körtelepítéssel a meglévő Műv. házat vitrinbe tesszük, egy kiszakított műtárgyként így marad az új terület közepén, csatlakozásokkal.

Az új Műv. ház egy üveggyűrű. A bővítés 3 helyen csatlakozik a régi Műv. házhoz. A vízszintes kapcsolatok a folyosók és terek, a büfé kertje, a játszótér, a3. a csendes olvasótér, csatlakozva egy kültéri színpadhoz, felolvasó térként működik E. A. tervében is. Lapos tetős bevilágítós fényszakasz az eredeti lapos tetős lefedéssel a színház előtt. Így ez egy aula lett.

Funkció: legyen áramló tér, zajosak az utca felé, nem zajosak befelé a kertes világ felé. A dobozok kinyithatóak a szabad tér felé és így a szabadtér funkciókkal együtt mindig valahol telített és élő, reggel, délben, délután és este.

A helyszínrajz szemléletes. Ágó Mátyás: Az eredeti épület megfejelése, arányos és elfogadható belenyúlás a művelődési ház tömegébe. A kerítő fal „ üveggyűrűje” arányaiban kedvezőek, ugyanakkor anyagában, megjelenésében hűvös, idegen.

Az üzemeltetés, a karbantartás szempontjából nehezen fogadható be az anyaghasználat. Kedvező a tömegformálás, nyitott és fedett terek aránya, a tömb lehetőségeinek mértéktartó kihasználása. A koncepció adta keretek közé a kért funkciók bepasszírozása nem sikerült.

Hegedüs Péter: Zárt kontúrú, karakteres, belső udvaros tömbben áll a kultúránk megőrzött értékeként kezelt Emődy-féle régi épület, mely térbeli helyzeténél fogva felmagasztosul.

A keretező tömb belső áramló terét „funkció-dobozok” tagolják – ezek legjelentősebbike a megtartott épület.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Golda János: Az erodálódó falusias szövet értelmező közege helyett körbeépítéssel, kiállított műtárgyként van újra helyzetbe hozva a művelődési ház tömege.

93

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

94

A programot terjengősnek ítélve többfunkciós tereket terveztek, felcsillantva egy jól kihasználható térszervezés vízióját.

Az építészeti koncepció már-már csábító (rokonítható a 3. sz tervvel, de építészetileg kiérleltebb), a meglévőt körülölelő földszintes üveg-keret kifelé és befelé is kapcsolódik, szép belső udvarokat hagyva a régi és új között.

A parkolókat függetlenül, a rendezvényi tér alatt helyezi el. Ám ha jobban „beleásunk”, akkor be kell látnunk, hogy a megnyerő építészeti koncepció oltárán a funkciók sok sebből véreznek. A meglévő épület és a használható belső udvarok mellett fennmaradó területek túl keskenyek, az integráltság túlmegy a jó működés határán, és a könyvtárnak a terjengős keskeny sávokba való gyúrása használhatatlan funkciókat eredményezett.

A három bejárat közül a sétány felőlinél jelöli a kölcsönzés helyét.

A könyvtár és a művelődési ház bővítés funkciói teljesen egymásba folynak, ami csak úgy értelmezhető, hogy ez egy multifunkcionális könyvtár! Ez esetben azonban állományvédelmi okokból nem lehet 3 be / kijárat, mert így mindenütt elektronikus védelmi kapuknak és őröknek kellene lenni, ami elképzelhetetlen. Vagyis a nyitottság és integráltság vágyának sajnos határai vannak!

Ha a tömb egyetlen tágas, trapéz-formájú fej-részét nem aprózták volna fel a tetszetős „funkció dobozok” céljára, úgy itt lehetett volna jól használható könyvtárat kialakítani (ld. az 5. sz. tervnél) – de ez már egy másik terv lenne.

Major György: A 4 és 5. számú pályamű a helykitöltő-körülépítő alapképletre mutat alternatívákat. A 4. sz. munka inkább a meglévő érték továbbépítésével való – talán túlzó – kiemelésével, és a környező magasabb épületekből egyhangúnak látható homogén lapostetős egyszintes tömeggel, jó arányú belső kert-udvar részekkel, de csak egyetlen ütemben megvalósítható módon.

5. CSAPAT: PÁSZTOR ÁDÁM, ÁRVA JÓZSEF MESTER: TOMAY TAMÁS

Arnóth Lajos: A 2. számú tervhez hasonlóan tömör alaprajzi rendszer és telepítés.

Minden gondosan elhelyezve és kielégítve, ami a kiírásban benne volt.

A Sétány fésűs beépítést mutat. A könyvtár a centrum felé megjelenik.

A megérkezést az eredeti terv szerinti formában marad. Levegős közlekedés, minden funkciós helyiség a földszinten, emeleten az irodák és egyéb kiszolgálók. 2. emelete csak a könyvtárnak van. A Művelődési központ programja kielégítve, jók a helyiségek kapcsolatai, levegős és egyben zárt, szükségnek megfelelően, a belépés foyer-je jó - jó helyen van és a kapcsolat meg van a könyvtár funkcióhoz is.

A könyvtárnál vannak problémák; minden együtt egy teljes levegősségben, mely mint elv szimpatikus, de szükséges az elkülönülés is. Nem tudom minden funkciónak meg van-e a helye. Az egész tömb könyvtár - Műv. ház jól ül a megadott területen, a kontexust is figyelembe veszi, nem üt el a szomszéd beépítésektől. Léptéke nagyobb, de abban is a hajdani beépítést, a már meglévő fésűs világot kissé idézi, ami szimpatikus, értékelendő. Nyitott a sétány felé. A megoldással a területet kívánja helyzetbe hozni. hogy a várost is segítse abban, hogy valami központként is kialakulhasson. A terület “gondolkodó “ lénye a könyvtár, és valóban nagy üveges felületével, sarokra helyezve ezt sugallja. Talán ezért nem tudta a funkciókat jól elhelyezni, alárendelte a nagy képnek.

Sok szint, nem eléggé lezárt egységek, de mégis kívül látványos, belül levegős lett. De nem lehet eléggé elvonulni. Kérdés, kell-e ?

3 oldalról zöld sáv határolja el a többi területtől a tömböt egy oldalon a rendezvény térhez kapcsolódik. Ágó Mátyás: A terv a végállapotban egy kicsit sűrű. A tömb kezelése kedvező. A közbenső állapotok bemutatásában találunk kedvezőbb beépítési változatot. Talán kedvezőbb lenne a művelődési ház építésekor meglévő környezeti struktúrát ( annak irányultságát) megidézni a keret újrafogalmazásakor. A könyvtár kiemelkedő tömbje kedvező megoldás, nem feltétlenül a tervezett helyen. Az átjárhatóság érdekes, talán az

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Golda János: Falu és város határán a szövet vertikális sűrítése. A tömör kerítés átírásával udvarok, kulturális passzázs létrehozása. Könyvtár-torony, mint városi jel.

95

észak-déli átjárás még gazdagíthatná a térkapcsolatokat.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Korsós Mónika (Érd, Főépítészi Csoport): Az 5. sz. terv megközelítése a legjobb. A tervezők nem(csak) elveket hangoztatva oldották meg a feladatot, hanem alázattal közelítettek a meglévő épület, a hely és a feladat iránt, ugyanakkor teremtő erővel, ami által átlényegülni lenne képes ez a városközponti, ugyanakkor mégis elhanyagolt terület. Élmény kívül, belül, alul, felül, körbe-körbe. Arca van és kapcsolata a környező utcák és a sétány irányába is, van, amit elkezd, van, amit befejez. Nap, mint nap látva a helyszínt, számomra igazolja, hogy a helyén lenne.

96

Hegedüs Péter: Koncepciója a hely meghatározó adottságaira építve, a tömb keretein belül nyitott, alakítható, rugalmas struktúrát teremtve hozza létre a „kultúra helyét”. Emődy régi épületét megbecsülve, „megtisztítva” az évtizedek rárakódott sarától, kultúránk részének tekinti, megőrzi.

Az egymás mellett sorakozó, ütemezetten és rugalmasan megvalósítható új épületsávok hívogató újjakként nyúlnak a sétány felé.

A rendszer több irányban nyitott, és teljes kiépülésében egy belső „kulturális passzázsra” fűzi a megtartott és az új épületrészeket. E passzázs csábító betekintést kínál a felfűzött terekbe, feltárja a belső terek harmóniáját, és a szárnyak közti belső kerten át a sétány felé is mutatja magát. Telitalálat a könyvtár elhelyezése és kialakítása a sarkon, mely így kifelé felnyíló arca az együttesnek, belülről jól használható, humánus, szépen elrendezett világ (bútorozással is igazolva az elképzelést).

A program egyes funkcióinak elkülönülésében vagy együttes-, jól kihasználható többcélú működtetésében a „falak” nem gátolnak, könnyű a működtetői koncepciókhoz igazodni! Ez így az integráltság ideális, rugalmas szintjét nyújtja. A parkolóknak csak egy kisebb részét helyezi el kedvező helyen, az épület alá, ezzel segítve a jó működést, egyébként szükség szerint a rendezvényi tér alá telepíti. Átgondolt, megvalósítható koncepció, igazi szerethető közösségi tér, melyet a kiíró figyelmébe ajánlunk!

Major György: Az 5. számú pályamű egy időben kiteljesedő intenzívebb új beépítéssel a meglévővel közel arányos – jelen formájában talán túlméretezett magasságú – nagyságrendű változatot mutat. (belső térszervezésében igazolja, hogy a pályázati program teljesíthető volt erőszakos léptékváltás nélkül is) Megosztott 1. díj Megosztott 1. díj

6. CSAPAT: MÁTÉ ORSOLYA, PERCZ GÁBOR, ZAJACZ JUDIT MESTER: KALMÁR LÁSZLÓ

Arnóth Lajos: A város mai nagysága,tágassága miatt alközpontok kialakítása is szükséges. Ehhez a fejlődés folyamataként szerepel az általa felvázolt és kidolgozott nemcsak a feladatra vonatkozó javaslat,hanem “quasi” városrendezési javaslat is. Kiépülhet ebben a munkában egy szakaszos, városiasodás, időt hagyva kiteljesedésére, benne a múlt és jelen szervesülésére. Bemutat egy lehetséges városias szövetet. Ábrázol egy lehetséges, a bemutatott központot körülvevő, kiépülő közlekedési rendszert. Ehhez külön lapon ábrázolja a lehetségesen bontandó épületeket.

Az így kialakult megtisztított területen helyezi el a két tervezési feladat egy-egy egységét a kulturális központot és könyvtárat. A két terület között van a tágas rendezvénytér, az a közösségi tér, amire egy 70. ezres városnak szüksége is van. Az ezt magyarázó tervlapok érthetővé teszik a tervezők szándékát. Ezzel az igénnyel csupán ez a terv foglalkozott részletesen jól és megfontoltan.

A pályázati kiírás III. 5. pontjában megfogalmazott igényeket / kb.10 pontban felsoroltakat / zömében megvalósítja a tervlapokon. Persze ebben az ötletpályázatban a nehézségek nagy részére nincs válasz / tulajdonjogok kiváltása, a meglévő csatorna és egyéb földalatti hálózatok adta nehézségek elhárítása, stb./ A terv igényli a politikai változásokból adódó irányváltások kikerülését minden 4. évben. Szükséges, hogy a hatalmon lévők és ellenzékiek egyetértsenek a komplex tömb létrehozása érdekében, mivel a feladatok megoldása túlnyúlik egy-egy ciklus idő intervallumán.

E nagy területeket átfogó városépítési javaslatban szerényen húzódik meg a konkrét feladat. Külön épület egység a Művelődési ház, külön egység a könyvtár. A kapcsolat a nagy rendezvény tér közöttük. Az eredeti Műv. ház köré csoportosul laza kötésekkel valamennyi funkció/ helyiség. Meghagyva a régi Műv. házat is. Ugyan ilyen módon épül fel a könyvtár egysége is. Ennél is kikereshető a funkciókhoz kapcsolt helyiségek laza szövete. Sok zöld terület fogja össze mindkét tömeget A zöld felületek benyomulása szándékolt mindkét tömbnél. Ez tavasszal, nyáron, ősszel jól tolerálható, télen, esőben kevéssé.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Golda János: Időt hagyni múlt és jelen szervesülésére. A városközpont kiterjesztése: új városi szövet létrehozása. A Művelődési házat és a könyvtárat külön tömbben fejleszti.

97

Egy állandó,megépített közösségi tér hiányzik a tervből.

Több, át nem gondolt kisebb funkcionális,vagy nagyságrendi hiba jelentkezik a lapokon ( önálló klubház, apartman helye, díszletek szállítása. A Művelődési Ház termeinek kapcsolatánál, avagy a könyvtárnál stb.) Későbbi tovább tervezésénél javíthatók.

Kérdés: lehet-e szétválasztani teljesen két létesítményt, kell-e s helyes-e?

A legmeggyőzőbb a bemutatott új városközpont és az azt körülvevő közlekedő rendszer tervlapja, - ez egy igényes, kerek megoldás jelez,mely valóban kialakít egy új élhető,szükséges városközpontot,nem hangoskodva,de élhető módon. Olyan városiasodást segítő kapaszkodó,mely mintául szolgálhat a jövőt illetően.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Ágó Mátyás: Településrendezési nézőpontból vizsgálja a terv kérdéskört. Arányos és jó választ ad középtávra, elkerülve a Műv. ház és a könyvtár közösködését egy tömbben. Rövidtávú megoldásként a benyújtott anyag a kérdéses tömbre laza beépítést javasol, Az eredeti épület megfejelése, a színházterem tömbjének „kockásítása “ kedvezőtlen.

98

Hegedüs Péter: A városszerkezetet átfogóan elemezve, igazi városközpont létrehozásának hosszútávú igényével teremt nagy léptékű, átfogó struktúrát.

A szűken vett tervezési területet kiterjeszti a csatlakozó tömbökre, folytatja a művelődési ház melletti átvágást, és ennek mentén, felszínen javasolja a parkolás egyszerű módját.

A kiterjesztett tervezési terület épületeit vizsgálva minden öröklött értéket megtart, és bővítésekkel laza térbeli struktúrává szövi a régit az újjal. Az értéktelen részektől megszabadulva, azok bontásával teremt új építési- és zöldterületet.

A kiterjedt, nőtt megújult struktúra megnyerő városközpontot eredményezhetne, ám gyenge pontja a megvalósítás elhúzódása, s így várható „elhalása” (tulajdoni-, jogi-, politikai-ciklus, érdek-okok…), és a széttagoltság miatt a funkciók együttműködő, többcélú használatának és ezzel belső téri gazdagságának hiánya.

Major György: A 6. számú pályamű településszerkezeti távlatos válaszában a város mozaikszerűségét, mint lehetséges értéket tekinti, és a saját koncepciója – a külön telektömbbe, meglévő épület felhasználásával kialakított könyvtárral – a művelődési ház bővítés a megőrzés-továbbépítés gesztusán túl, kicsit túlszeretve saját elvét, a mozaikos karaktert is át tudná hagyományozni egy több ütemben megvalósuló bővítéssel.

Az utóbbiakból két elv (eldöntendő kérdés) megfogalmazása adódik a fejlesztésre nézve: - az egyik a településkép léptékének és a meglévő, felvállalható helyi építészeti érték megőrizhetősége, amelyben lehetőség van arra, hogy a központ még meglévő Ó-falura nyíló látványa gesztusértékű tovább élése is beletartozzon, de új és szükséges hangsúlyok jöjjenek létre, - másik a fejlesztés ütemezhetőségének kérdése, feltételezve, hogy az egyetlen ütemben való megvalósítás talán a kisebb esélyű, azt jelentheti, hogy az egyetlen gesztusra való komponálás (csábítása) helyett a kevésbé látványos, de nőtt jellegével a város karakterét is vállaló együttes jöjjön létre.

A városközpont fejlesztés alapvető kérdése, milyen időtávlatra tudunk közművelődési intézmények esetében gondolkodni, meddig kell egyetlen ilyen központ egy növekedő népességű, nagy távolságokkal jellemezhető településképletű városban, milyen fokon lehet a létező és elképzelt alközpontokban tovább építeni ezeket.

Megosztott 1. díj !

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

Budapest, 2015. március 12.

Bírálóbizottság

99

100

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

4. SZAKVÉLEMÉNYEK Tisztelt Zsűritagok!

Az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus, Érd megyei jogú város Művelődési Központ bővítése, Városi Könyvtár és Városi rendezvénytér építészeti megvalósítására írt ki ötletpályázatot.

A Csuka Zoltán Városi Könyvtár munkatársaiként Sebestyénné Majchrowska Ewa igazgató és Bencsik Ildikó igazgatóhelyettes vettünk részt a pályázat kiírásához szükséges - könyvtárt érintő - anyag összeállításában, melynek során megadtuk a könyvtár jelenlegi adatait, valamint megadtuk az egyes funkciókhoz, illetőleg a minőségi könyvtári szolgáltatáshoz elvárható (szükséges és elégséges) méreteket. A pályázat végső szakaszában az Egylet felkért bennünket, hogy szakértőként vegyünk részt a pályamunkák elbírálásában.

Bevezetőben le kell szögeznem, hogy természetesen a pályamunkák kidolgozottságáról, a megtervezett épületegyüttes és környezete megformálásáról, a funkciók, belső terek kialakításának átgondoltságáról is van véleményünk a következőkben leírtakat azonban könyvtárszakmai szempontok alakították. (A sorszámok az elkészült táblázat szerinti sorszámokat/ pályázó közösségeket azonosítják.) Általánosságban a következő elvárásokat le kell szögezni: • A könyvtár a XXI. században sokoldalú elvárásnak kell megfeleljen. Egyszerre kell teret adjon az elmélyült kutatásnak, a zenehallgatásnak, a számítógép használatnak, ugyanakkor gyermekfoglalkozások, újságolvasás, beszélgetések, irodalmi műhelyek, író-olvasó találkozók, stb. színhelye.

• Egyre kevesebb szakalkalmazott kényszerül működtetni, ezért a kialakítása során erre kiemelten figyelni szükséges.

• Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy e tervek egyike amennyiben megvalósíthatóvá válik, a tervezési folyamat során finomítható, a meglévő kereteken belül módosítható.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

A beérkezett pályamunkákat 2015. március 2-án megnéztük.

101

1.

Konkrét méretezés nélkül készült. A könyvtár tere egy tér, formája miatt nehezen strukturálható. Több – általunk szükségesnek tartott – funkció hiányzik belőle (nem helyezhető el az adott térben.

2.

Könyvtárszakmailag az egyik, ha nem a legjobb terv. Jól érthető, átlátható. Méretezett, méreteiben az egyes funkciókhoz igazodik, térben figyelembe veszi az egységesség iránti elvárást, ugyanakkor a szükséges elkülöníthetőséget. A közösségi tér hiányát pótolhatónak látjuk.

3.

Hiányzik az elemzés, nincs leírás, nincs konkrét méretezés. A pályamunka megítélésünk szerint a megjelenésre helyezi a hangsúlyt. A könyvtári funkciókat mintegy zárójelbe teszi. Számunkra elfogadhatatlan.

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

4.

Rendkívül látványos terv. Konkrét méretezés hiányzik, könyvtárszakmailag azonban szintén elfogadhatatlan: egyes könyvtári funkciókat szűk terekbe kényszerít (a „gallér” keleti oldalán). Nem különíthetők el a gyermek és felnőtt részleg terei. Hiányoznak a rendkívül fontos, de elkülönítendő kiszolgáló funkciók.

5.

A könyvtári funkciók ilyen erőteljes szétválasztása nem jó. Egyes esetekben túlságosan tördelt a tér, ugyanakkor a gyermek- és felnőttkönyvtár egy térben való elképzelése elhibázott. Ha a jelenlegi méretek éppen megfelelőek is, a rendelkezésre álló tér állománybővítésre nem ad lehetőséget. Az olvasótermet a könyvállománytól ennyire elkülöníteni, külön szintre helyezni hiba. Hiányzik a közösségi tér.

Városközpontban gondolkodik, ennek igen nagy teret szentel, 6. az épületet illetően szűkszavú. A könyvtárnak szánt tér belső kialakítása nem túl szerencsés: tagolt struktúra, egy-egy funkcióhoz rendelt méret nem megfelelő. A befogadó tér maga azonban jó lehetőségeket rejt.

Kiemelendő hogy a fogadó tér kialakítása a legjobb (folyóirat olvasó, kávézó).

Ha választanunk kellene, a 2. és 6. pályázatot reményteli kiindulópontnak véljük.

Érd, 2015. március 3.

Bencsik Ildikó

igazgatóhelyettes

102

103

ÉRD, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BŐVÍTÉSE - VÁROSI KÖNYVTÁR - VÁROSI RENDEZVÉNYTÉR

ÉLESLÁTÁS ÉLÉSTÁR ÉLESTÖLTÉNY ÉLESZTŐ ÉLET ÉLETERŐ ÉLETÉRZÉS ÉRTELMISÉG ÉLETHALÁLHARC ÉLETHOSSZIG REFRÉN RÉG REGATTA REGE RÉGEN REGENERÁL RÉGENS REGÉNY RÉGÉSZ REGGEL REGIMENT RÉGIÓ REGISZTRÁ DEZERTÁL DÉZSMA DIABÉTESZ DIADAL DIADÉM DIAFRAGMA DIAGNOSZTIZÁL DIAGRAM DIÁK DIALEKTIKA DIAL

GLAN ÉRVÉNYTELEN ÉTKEZŐ ÉLETRAJZ ÉLETREVALÓ ÉLETTELEN ÉVFORDULÓ ÉLLOVAS ÉMELYÍT ÉNEK ÉNEKHANG L RÉGMÚLT RUBIN REGULA RE HABILITÁCIÓ RUGÓ REJT RUHÁZAT REJTÉLY REKESZ REKETTYE REKLÁM REKORD LÓGUS DIAVETÍTŐ DICSEKEDIK DICSÉR DICSŐSÉG DIDEREG DIÉTA DIFFERENCIA DÍJ DIKTÁL DILEMMA DINNYE

ÉBEN ÉBER ÉBRED ÉRDEKES ÉRINTÉS ÉBRESZTŐ ÉCCAKA ÉRTESÜL ÉDEN ÉDES ÉDESDED ÉRZÉKSZERV ÉDESÍT ÉRZŐIDEG ÉDES RÁ RÁBESZÉL RIVALDA RIBISZKE RABSZOLGA RÁCPONTY ROSSZCSONT RÁDIÓ RADÍR ROVAR RAG RAGAD RÁGALMAZ R DAC DADA DADAIZMUS DADOG DAGÁLY DAGASZTÓGÉP DAJKAMESE DÁKÓ DAL DALLAM DÁMA DÁMSZARVAS DA