MI XXI 2012 Keszthely pályázat

ÉME mesteriskola XXI. ciklus

KESZTHELY, LOVASSY SÁNDOR ÚT, IFJÚSÁGI PARK. A MEGLÉVŐ ÉPÜLETCSOPORT HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJJÁÉLESZTÉSÉRE. zártkörű tervpályázat 2012. február-április

Kiíró: Keszthely Város Önkormányzata, képviseli Németh Gábor főépítész Építész Mester Egylet I. Tervpályázati hirdetmény Keszthely Önkormányzata nevében a Polgármester képviseletében a Főépítész és az ÉME Mesteriskola Tanulmányi Bizottsága ötletpályázatot hirdet a XXI. ciklus hallgatói és mesterei számára a város Ifjúsági Park épületegyüttesének és környezetének újjáélesztésére.

1. A tervpályázat célja Az Ifjúsági Park újjáélesztése a meglévő épületállomány felhasználásával,egyes elemeinek újraértelmezésével, zöldterületi beágyazottsága megőrzésével, fejlesztésével.

2. A tervpályázat jellege A tervpályázat zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXI. ciklusának hallgatói részére.

3. A részvétel feltételei A tervpályázaton az ÉME Mesteriskola XXI. ciklus hallgatói vehetnek részt, mestereikkel, mint konzulensekkel együtt.

8 db pályamű beérkezését várjuk.

Nem indulhat a pályázaton, aki a kiírás elkészítésében részt vett, vagy aki a Bíráló Bizottság tagjának hozzátartozója, munkatársa.

4. A tervpályázat ütemezése A helyszíni szemle és a tervpályázati kiírás megjelenésének időpontja 2012. február 8.

A feladattal kapcsolatos kérdéseket 2012 február. 15-ig lehet feltenni, amelyekre a Bíráló Bizottság február 22-ig válaszol.

A pályázatok beadásának határideje 2012. április 5., 16.00 óra.

Helye: Építészek Háza, 1088. Budapest, Ötpacsirta utca 2. az Építészek Háza Kós Károly terme, módja kizárólag személyesen. A beadás után közvetlenül következik a tervek ismertetése.

5. A Bíráló Bizottság összetétele Elnök:

Előadó:

2

Németh Gábor Keszthely Város Főépítésze Arnóth Lajos Mesteriskola Csontos Csaba Bán Ferenc Roth János Lente András Terbe Rita Szloszjár György tájépítész

II. A tervezési terület és a tervezési program ismertetése A jelenlegi állapot leírása: A területet a Lovassy út nyugatról, az Ady Endre utca keletről határolja. Északi határa körülkerített teniszpályasor, délre a Csokonai utcáig terjed. Területe kb. 1,8 ha.

Az Ady utca felőli sávban a terület egyharmad részét KRESZ tanpálya foglalja el.

A területen - nagyjából a közepén - gyalogút vezet át, kelet-nyugat irányban, amelytől északra áll az Ifjúsági park rendezvény-épületcsoportja a Lovassy út mellett. A gyalogúttól délre épült egy tornaterem-öltöző épület, amelyhez az Ady utca felől személyautóval, kis teherautóval be lehet hajtani, a tornateremnél ez a bevezető makadám út kavicsolt parkolóvá szélesedik.

A KRESZ tanpálya úthálózata jelentős méretű, aszfaltozott, a gyermekekre szabott léptékéből kissé bántóan kilóg a mesterségesen megemelt áteresz terelőkorlátja, amely a szokásos országúti acélszelvényből készült.

A tornaterem meglepően kis belmagassággal készült, nem alkot együttest a rendezvény épít-ménycsoporttal, de ezt az épületet legalább működtetik, télen is. Átellenben a rendezvény épületcsoport elhagyatott. Hatszög szerkesztésű szabadonálló, egymáshoz közelítő egységekből építették, minden egysége középoszlopra szerkesztett acél-rács gúla-,kalappal van lefedve, a kalapok eltérő magasságban, szorosan állnak, peremük egymás alá-fölé metsz. Megjelenésüket, az összbenyomás nyilván a szabad tér elv szerint festőien lebegtetettnek szánták. A csoport színpad és öltöző, büfé, wc és pénztár egységekből áll, a középoszlopos gomba-kalapoknak alálátni, de a színpad-gomba kivételével a határoló falakon alacsonyan, a faltól takartan vb. födém is van, nyilvánvaló a leltár és az intimitás védelmében.

Az épületcsoporttól északra a színpadhoz kapcsolva épült egy aszfaltozott kézilabdapálya, amelyet összeérő lombkoronával fiatal fák zárnak három oldalon körbe, a pálya sávjában, attól nyugatra szintén lombokkal szegélyezetten kavicsolt felülettel van egy teniszpályányi tér, amely kis pályás labdajátékra alkalmas.

A terület nincs bekerítve, szabadon átjárható. A növényzet ápolt. A tornaterem és öltöző meglehetősen zárt, híjával van bármiféle középületszerű, hívó gesztusnak. A rendezvény építménycsoportot nem működteti senki, a lezártság, az ideiglenes behatolásgátló mögött a betorlasztott tárgyak taszítják, aki ide téved.

Pedig a hely a belváros és a keleti lakó és üdülő övezet között fontos, látogatott, a Lovassy út átvezet a Balaton parti szállodához, de még mielőtt odaérne, keresztezi a vasútvonalat kísérő utcát, amely egy sor szállás,- és vendéglátó helyet fűz fel.

A tervezési program Keszthely Önkormányzata a területet a régi rendeltetés szerint kívánja tovább hasznosítani.

Ehhez kér a mesteriskolás építészektől az építmények megújítására vonatkozó javaslatokat A „színpad” építménycsoport.

A hatszög alaprajzú, középoszlopos, egységekből álló építménycsoportot továbbra is tavasztól őszig tervezik működtetni.

A színpadon bemutatott előadás megtekintésére, meghallgatására 300 főre kell ülőhelyet tervezni. Az építménycsoport alaprajzi elrendezését és tartószerkezetének elvét és fő darabjait meg kívánják tartani.

Szeretnék ugyanakkor, ha ebből a rendből formailag látványosabb, frissebb alakulat bontakozna ki.

A közbülső födémek létét, szerepét újra kell értelmezni: ha fennmaradnak, használni kell az így keletkező szintet, vállalva az egység szerkezetének a jelenleginél magasabban való újbóli összeállítását, és természetesen a feljutást meg kell oldani.

3

WC blokkot az adott nézőszámra kell tervezni, megfontolandó lehet a térszint alatti megoldás akár. A mozgásukban korlátozottak számára a wc-használatot és a fellépők öltözőjét a tornateremnél szükséges biztosítani.

Szintén a tornaterem-épületnél javasolt megoldani a 300 férőhelynyi négyes/ötös sorszék-egységek tárolását.

A hatszög szerkesztésű tető-csoport volumenét egyébként nem javasolt növelni.

A tornaterem és mellékhelyiségei.

Fűtéssel és gépi szellőztetéssel egész évben működtetni kívánják a létesítményt. Elképzelt rendeltetése vegyes használatú edzőterem, amelyben ifjúsági összejöveteleket, előadásokat is lehet tartani.

Sem alaprajzilag, sem magasságilag nem kívánatos a bővítése. A működtetéshez szükséges két 24 személyes sportöltöző-egység, továbbá itt célszerű megoldani az időszaki működtetésű rész székraktározását, a kerekes székkel használható wc-t, és két kis öltözőt, 5-5 főre mosdóval, wc-vel, zuhannyal. Szükséges szokásos módon kazánhelyiség és egy felügyelői szoba, továbbá egy szertár.

A meglévő kis belmagasságú építményrészt nem kell mindenáron megtartani, csak ha a pályázó használhatónak ítéli. Az edzőterem,- mellékhelyiség csoporthoz kell egy közös előtér, amely ezt az épületet szervezi, amely hangulatilag változást hoz a létesítmény megjelenésében.

Az egész évben való működtethetőség érdekében felmerül a kézilabdapálya/nézőtér helyén korcsolyapálya működtetésének ötlete, géppel, vagy anélkül. Az előbb említett előtérnek, ezt a rendeltetést is ki kell szolgálnia.

Ehhez az alvariációhoz kapcsolódva felvethető az is, hogy a csak tavaszi-nyári-őszi üzemeltetésre szánt csoportból a büfé egységet téliesíteni is lehetne, mert feltételezhető, hogy kifizetődőbb lenne a működtetése.

A környezetről: -a tanpályával a pályázónak nem kell foglalkozni -személy gépkocsi parkolóhelyet nem kell tervezni, mert a környezet tágas, a parkolás becslésünk szerint a burkolt környező utak mentén zavar nélkül lehetséges.

-a kisteherautóval való megközelítést továbbra is biztosítani kell.

-a szűkebben értelmezett tervezési terület bekerítése a működtetés miatt bizonyára elkerülhetetlen és ezért kérjük, hogy a pályázók keressenek alkalmas nyomvonalat, amellyel az épületek esetleg felfűzhetők, vagyis hogy a kerítés lehessen, de ne uralkodjon.

A területet úgy kellene feléleszteni, hogy a meglévő növényállománya, a kézilabdapálya, mellette kis labdapálya és a KRESZ tanpálya ne sérüljön, maradjon meg. A kölcsönös zajvédelem és az uralkodó széljárás elleni védelem érdekében a növényállományt kérjük megtartani és fejleszteni.

A tervezéssel kapcsolatos fontos követelmény, hogy a létesítmény tartsa meg zöldterületbe való beágyazottságát.

A pályázó a kiíráshoz képest többlethasznosítási javaslattal kiegészítheti, gazdagíthatja a feladatot.

4

III. Tartalmi és formai követelmények 1. Benyújtandó munkarészek - helyszínrajz

M= 1: 200 - alaprajz(ok) az építészeti javaslat függvényében

M= 1: 100 - metszetek és homlokzatok az elképzelés ismertetéséhez szükséges számban M= 1: 100 - madártávlati rajz - műleírás épületről, kertről 2. Formai követelmények A rajzokat A3 lapméreten, kasírozva, műleírást A4 lapméreten kérjük beadni.

A teljes tervpályázati anyagot digitális adathordozón is be kell nyújtani.

3. Bírálati szempontok - a meglévő épületállomány hasznosítása, építészeti, tájépítészeti értékőrzés, értékteremtés.

IV. Mellékletek - digitális helyszínrajz - felmérési rajzok

5

1

ERNST Z. ANDRÁS SZABÓ LEVENTE SZEPESI JÁNOS SZIRMAI BALÁZS VÖRÖS-VÉGH ZSUZSANNA

ütemekre osztás: a környék zónázottsága alapján ütemekre osztás: úgysincs egyszerre az egészhez forrás és lelkesedés módszer: gyógyító baktérium analógiája, egyre jobban szétterjed, majd az összes kórokozót elpusztítja, így terjed szét a rend a területen. kezdőrúgások-ütemek: 5 területet határoztunk meg, melyek mindegyike egy-egy kezdőrúgással indul, ahonnan több lehetőség adódik, kisebb-nagyobb beavatkozások, végcélként az ideális állapottal. A megvalósítás nem csak egyben lehetséges, hanem folyamatosan, időben, térben, erőforrásban elosztva.

1.ütem: szabadtéri színpad. kezdőrúgás: ki kell tisztítani a tereket, kibontani a zegzugos helyiségeket, hogy a hatszögű szerkesztés belülről is érvényesülhessen. Ezt követően beköltözhet a közösség, hogy a további akciókat innen indíthassák. Folytatásként vendéglátó helyet alakíthatnak ki, mely tovább szervezheti a környék életét: kertmozi, csendes mozi, csendes diszkó, családi rendezvények. Következő lépés a nézőtér kialakítása. Ezt a hatszögstruktúra továbbépítésével képzeltük el. a részekre osztás miatt lehetőség van arra, hogy egyszerre csak egy-egy egységet burkoljanak le, vagy ültessenek be fával, ezzel is igazodva a közösség igényeihez és lehetőségeihez.

2.ütem: játszótér. kezdőrúgás: az első játék lehelyezése. Ezután folyamatosan szépülhet és bővülhet a játékok száma, és az általuk bekebelezett terület. sűrű, többszintű növénysávval választanánk le az áthaladó gyalogúttól és a rendezvényterülettől is.

8

3.ütem: tornaterem kezdőrúgás: kifesteni, kitisztogatni a jelenlegi épületállományt, a tornaterem szomszédságában kialakítani egy nagyobb sportpályát. Így közelebb hozva egymáshoz a sportolásra alkalmas területeket. Az összefüggő sportterületre felfestésekkel bólyákkal kijelölhető egy kresztanpálya is. Ez folyamatosan bővíthető további szabadtéri pályával, pl egy homokos strandröplabda pályával. A végcél az öltözők megépítése, melyet a jelenlegi, rossz arányú tornatermen belülre terveztünk. Az épületen belüli építés lehetővé teszi, hogy egyszerű módszerekkel, újrafelhasznált anyagokkal kalákába megépülhessen az új vizesblokk, melynek teteje lelátóként is használható.

4.ütem: teniszpályák A terület jelenleg is sportlétesítményként üzemel, ezt tovább erősítenénk, felújítással, korszerűsítéssel, hiszen az eddig fejlesztések eddigre már újabb és újabb látogatókat, érdeklődőket vonzzanak a helyszínre.

5.ütem: kalandpark kezdőrúgás: növénytelepítési akciók a helyi közösség bevonásával, pl: a már funkcióját vesztett karácsony után megmaradt fák, egyéb más fák itt elültethetők az előre kidolgozott telepítési tervek szerint. Kalandpark építése: a már kifejlődött fák törzseire szerelt kötélpályák, lengőhidak, csúszdapályák, tanösvények, kialakítása, erdei labirintusok , de akár az íjászat, a ládaépítés, a rodeóbika, a paintball, a quadpálya, a légvárak, a zorb és sok más játék.

9

10

11

12

13

14

15

2

FÁBIÁN GÁBOR GYÜRE BORBÁLA KALMÁR LÁSZLÓ MIHÁLY ESZTER ROMÁN LÁSZLÓ

18

19

20

21

22

23

24

25

3

HAJDU GÁBOR CSABA JANESCH PÉTER KAMUTI GÉZA LIZICZAI SÁNDOR

Feladat Keszthely Ifjúsági park területének, épületegyüttesének megújítása, újjászületésének hogyanja.

Kérdés Korábban ifjúsági összejövetelek helyszínéül szolgáló terület a hozzá tartozó kiszolgáló épületcsoportjaival meg tud-e újulni, fel tud-e frissülni, életre tud-e kelni csupán fizikai felfrissítéssel, ráncfelvarrással.

Hipotézis A terület használati értéke határozza meg azt, hogy a terület mennyire élő. A területen található és szükséges funkciók, azoknak arány és viszonyrendszerének helyes megfejtése nyújtja a kérdésre adható legmegfelelőbb választ. A park szempontjából minél több csoport korosztály, réteg van jelen, annál frissebb élettelibb, élhetőbb a hely. A nem használat szüli az elhanyagoltságot. Azt gondoljuk, hogy a parkot akkor fogják használni, ha valós működő funkciók, használható elemek és megfelelően tagolt (használat-korosztályonként) zónák jönnek létre.

Helyszín Az 1,8 hektár kiterjedésű tervezési terület családiházas és üdülőövezet határán helyezkedik el egy zárványként műkőd utcákkal határolt sport ill. rekreációs zöldterület részeként. A területen jelenleg három fő elem található : - a kerítéssel körbevett, magára hagyott ifjúsági park, nem használt épületelemekkel - a kresz park, - valamint a terület szinte egyetlen használt része az egész évben működő tornaterem.

A telek a gépjárművek és gyalogosok által is sűrűn asznált, Lovassy Sándor utca révén közvetlen kapcsolattal rendelkezik a belvárossal, valamint a Balaton parttal.A terület közepén áthaladó, a Petőfi és Csokonai utcákat összekötő gyalogút, szervező ereje által természetesen szervezi a területet egy differenciált heterogén egységgé. Gazdátlanság és lelakottság következtében elhanyagolt környezet, alapvető értéke a területen található fák, bokrok, cserjék. A koncepciót a kert, a meglévő és újonnan bekerülő funkciók és az épületegyüttesek egysége és egymásra hatása erősíti.

Gomba épület és aszfaltpálya A gomba épület sem formájában sem funkcionális elrendezésében nem felel meg a mai kor igényeinek, és a hajdan kedvelt ifipark sem tud már a régi fényében működni. Ez részben köszönhető az elmúlt évtizedek alatt történt társadalmi– kulturális változásoknak, valamint Keszthely idegenforgalmi fejlődésének, mely egyértelműen a Balaton parti funkciók felduzzadásával járt. Az épület együttes hosszúideje használaton kívül van, lomtár, és hajléktalantanya. Az épületegyüttes négy egymásra takaró térrács kalap szerkezetű tetővel fedett, melyek a használathoz igazodva egyenként középen található acél pillérekre vannak ültetve. A gombafej alatt vaskos falakkal ellátott alacsony belmagasságú, sötét, a hatszög formából adódóan kedvezőtlen kiosztású étterem és kiszolgáló helyiségei találhatóak. A színpad a hatszög szerkesztésből adódóan furcsa módon a nézőtérként működő aszfaltpályáról elfordul. A kulisszafallal leválasztott keskenytér használhatatlan. Feltehető a kérdés, hogy a mára teljesen magára hagyott épületegyüttes és a hozzá tartozó aszfalt pálya siralmas állapotának rendbetétele, a hajdani állapot visszaidézése valóban élettel töltené-e meg a területet.

Véleményünk szerint a szabadtéri sportpályának funkciója ma is valós igényeket szolgálhat, azonban a jelenlegi helyzete kérdéses. A sportpálya áthelyezése egyensúlyozási feladat, egy adott helyről áthelyezzük a teljes értékű jó használat (játszópark) érdekében, ezáltal az azonos korosztályok egymást nem zavarva tölthetik idejüket.

Az elvétel áldozatokkal is jár, de úgy véljük, hogy az a funkció amivel szándékunk szerint életre kell a terület erősebb. A gomba épületek helyzete és pavilon jellege egyértelműen fontos szereppel ruházza fel az épületegyüttest. A gomba épületet alapvetően eredeti tömegében és hangulatában hagyjuk, kivételt képeznek a vaskos kőfalak, melyeket átlátható szellős könnyűszerkezetes térelhatároló falakra cserélünk. Ezek az utca felé fixen rögzítettek, míg a játszópark felé mobillá válnak, így hozva létre az igényekhez variálható helyiségeket.

28

Kresz park A telek 1/3-át elfoglaló, használatához mérten túlzó Kresz park funkcióját a területen jogosnak tartjuk, de túldimenzináltnak véljük. Az aszfaltburkolat elavult, a kiegészítő eszközök elhasználtak. A Kresz Park a területhez arányos redukálásával és felújításával, egyértelműen a telek értékét növelő szerepet kaphat.

Tornaterem épület A tornaterem épülete egy télen-nyáron működő és használatban lévő, kisebb csoportok sporteseményeinek megrendezésére alkalmas létesítmény. A kiszolgáló blokk mind funkcionálisan, mind formailag esetleges. A teljes programot kielégítő lineárisan szerkesztett földszintes épülettömeg egy bejárati puffer területtel kezdődik, amely egyszerre látja el a tornaterem és kiszolgáló helyiségeinek felügyeletéhez szükséges porta és büfé funkciókat. A sportpálya áthelyezéssel a tornaterem kiszolgáló blokkja még inkább kihasznált lesz, ami üzemetetésileg is fontos szempont. Tisztán lekövethetők a külső tömegekből a belső funkciók. Az új épületek a transzparens felületek játékával könnyedséget és nyitottságot fejez ki.

Környezetépítészet Meglévő állapot: Ligetes, fás park, kevés funkcióval. A faállomány vegyes, jellemzően szép habitusú, 30-40 éves lombhullatók és örökzöldek. Cserjeállomány ritkás, inkább a csarnok körül. Jelenleg a parkra az alulbútorozottság és a funkció hiány jellemző.

Tervezett állapot - játszótér, kreszpark: Az átalakított, felújított gombákon keresztül lehet bejutni a kerítéssel elkerített játszóparkba. A kerítés a gyermekek és a vagyonbiztonság szempontjából indokolt. A játszótér így reggeltől sötétedésig lehet nyitva. A játszóeszközök jellemzően fa anyagból készültek, de nem rönk eszközök. A legkisebb korosztálytól kezdve(1-2 évesek) a kicsiken (4-8 évesek) át egészen a kiskamaszokig (10-14 évesek) találhatóak itt korosztályos játékok. A játszótér végében a nagyobbaknak erdei akadálypálya, mászó-ugráló köteles játszószer, asztalitenisz és a meglévő aszfaltpályából kialakított kosarazó-focizó pálya is megtalálható. A játszótér közepén nagy gyepes labdázó, szaladgáló tér található. A meglévő KRESZ pálya déli oldala megszűnik, csak a parkban keresztben átfutó sétány északi oldalán található része marad meg. A nyomvonal egyszerűsítésével, szűkítésével, indokolt esetben új aszfaltréteg borításával egy fenntarthatóbb, kontrolálhatóbb, intenzívebben használt KRESZ pálya alakítható ki, mely a sétány és a játszótér felől is megközelíthető. A környezetépítészeti koncepciónk alapján a közösségek által használható területek két típusa jött létre: az egyik az állandóan megnyitott, szabadon használható intenzív zöldek, illetve az időszakosan zárt területek . A csarnok környezete a szükséges bővítéshez igazodva kerül kialakításra. A tornacsarnok nyugati bejáratánál a fogadótér mint kisebb közösségi tér jelenik meg, köztéri bútorok, padok és burkolatban álló ligetes facsoportok teszik hangulatossá a területet. Itt helyet kaphat akár regionális kerékpárkölcsönző is, amely lehetőséget nyújt a Balaton körüli és a Keszthelyi kulturális központok közötti kerékpáros kapcsolat megvalósítására is. A vasúttal érkező fiatalok az állomáson bérelt kerékpárokkal juthatnak a különböző kerékpáros állomásokhoz, majd itt bérelhetnek ismét kerékpárt, amit a vasúti kölcsönzőben adhatnak le hazautazás előtt. Az új kültéri pálya mellett szél- és hangvédelem szempontjából kiegészíthető a meglévő fa és cserjeállomány Az előtérhez csatlakozó fogadó tér a vendéglátó egység teraszaként is tud funkcionálni. A telken belül, a tornaterem déli oldalán a jelenlegi helyen kijelölt felszíni gépkocsi és busz parkolók helyét jónak véljük, (ebből egy parkolóhely mozgáskorlátozottak számára kialakítandó). A keresztben húzódó aszfalt sétány megmarad. A tornatermet Északról a sétány felől pufferzónaként erdősáv határolja, i, de elszórtan beton ülő-fekvő padok kerülnek, amelyben a terpszintből kinövő ülőpadok találhatóak.

29

1.

1. telek

meglévő érték

1. környezet fa bokor cserje

meglévő értékek

1.

1.

2.

2.

3.

3.

1. gomba 2. tornaterem 3. kapcsolatok

30

meglévő értékek

1.

2.

3.

3.

játszópark 4-12 évig korosztályonkénti játszószigettel sportpálya tornaterem bővítménye elvétel esetén mindig történnie kell értékhozzáadásnak

hozzáadott érték kiegyensúlyozás

3.

1.

2.

4.

5.

6.

7.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

játszópark 4-12 évig korosztályonkénti játszószigettel fedett-nyitott gomba pavilon(gyerekjátszó,flexibilis tér) meglévő kresz tanpálya felújítva liget sportpálya tornaterem bővítmény parkoló

meglévő és új kapcsolata

31

32

33

3.

3.

2.

2.

1.

1. bejárati tér 2. pavilon /pihenő, esőbeálló, találkahely, foglalkoztató/ variálható belső térelválasztók 3. játszópark

34

gomba pavilon

7.

1.

3.

4.

4.

5.

6.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

előtér-büfé-porta iroda mosdók öltözők kazán szertár, raktár tornaterem

tornaterem

35

4

ÁLMOS GERGELY KAPOSI NÓRA KENDELÉNYI PÉTER LÉVAI TAMÁS VIRÁG PÉTER

SZEREPEK A keszthelyi Ifjúsági Park a város jelentősebb zöldfelületei között egyedi értékekkel bír. Sajátos arculattal rendelkezik, akárcsak az impozáns Festetics kastélypark, vagy az arborétumok világát idéző Helikon Park. A kastélypark díszparkként, a Helikon park séta parkként, az Ifjúsági Park pedig a szabadidő és sport tevékenységek helyszíneként gazdagítja a várost.

Az Ifjúsági Park meglévő értékei: - nagy egybefüggő területek, melyek nagy szabadságérzetet adnak - egységes, még nem feldarabolt terület - közelség a Balatonhoz, Balatonkör ALAPVETÉSEK - a nagy egybefüggő területek megőrzése, felerősítése - identitás keresése, mely a meglévő értékeket erősíti - a terület határainak megtalálása - a park bensőségessé tétele a használói számára - az épített funkciók felülvizsgálása, mai igények kielégítése - egységes kép kialakítása - olyan alaphelyzet megteremtése egyszerű eszközökkel, mely képes beindítani pozitív folyamatokat, irányokat minél szélesebb skálán - mind a terület, mind az itt lévő funkciók fenntarthatók legyenek Ezekhez az alapvetésekhez kerestük azokat az építészeti eszközöket, melyek akár minimális hozzányúlással is képesek kimozdítani a területet jelen helyzetéből.

A TISZTÁS Koncepciónk legfőbb elemei: a. A területet raszterbe rakott fákkal vesszük körül, mely határt adva egy bensőséges tisztást hoz létre, de nem jelent elszigetelés az átlátás miatt. Ennél a telepítésnél a fa építészeti eszközzé válik. Ezért tartottuk fontosnak a geometrikus telepítést, így elválnak az újak a meglévő organikusan kialakult természetes növényzettől. A fafajta kiválasztásánál is szándékosan a nem honos, a jelenlegi állománytól eltérő választása volt a szempont. Így terveztünk fehér törzsű nyírfákat. b. Az állandó, épített funkciókat a területen érezhető minél nagyobb szabadságérzet, valamint a fenntarthatóság szempontjából egy épületbe tömörítettük, mely a tisztáson állva képes annak igényeit kielégíteni. c. Az egész éves használatot tekintve az itt megjelenő funkciók jelentős részét ideiglenesen megoldhatónak találtuk. Az állandó mindennapos funkciók a tornaterem sokoldalúan használható tere, egy egész éves vendéglátó funkció, egy nyilvános wc, valamint a működtetéshez szükséges irodák, kiszolgáló funkciók. Így fenntartható marad a terület. d. Az esernyőszerkezetek alatti területet kitisztítottuk, mellyel értelmet nyer az egy ponton letámaszkodó szerkezet, és sokkal impozánsabb képet mutat. Ezek a tetők alkalmasak az időszakos, ideiglenes funkcióknak védelmet adni. e. A helyszínen a sportfunkciók, sportpályák mai igényeknek megfelelően kialakíthatók. A meglévő aszfalt pálya rekortán burkolatot kaphat, valamint egy további kosárlabda pálya és játszótér kialakítását javasoljuk. f. A terület jelentős részén a természetes aljnövényzet marad, melynek fenntartása könnyebben megoldható, és megmarad a terület természetes puritánsága, valamint a nagyobb rendezvények szempontjából is igénytelenebb. g. A terület kerékpáros bekapcsolását a Balatonkörbe fontosnak tartjuk a tisztás sport- és pihenő funkcióját tekintve.

38

AZ ÉPÜLET A meglévő tornacsarnok újragondolásánál a következőket tartottuk szem előtt: - egyszerű, egységes kép, mely visszafogott tud maradni a természeti környezetben - épületenergetikai megoldás keresése - nyitott kapcsolat a környezettel - minimális helyigények kialakítása - egyetlen tömegben megoldani minden funkciót - a meglévő csarnok nagy belmagasságú terének megtartása - a jelenlegi helyzethez hasonló, a tornaterem tömegéhez új tömeg „tapasztásának” elkerülése A meglévő tornacsarnok köré így egy kopolitüveg héjat terveztünk, mely „búraként” lefedi a meglévő és új funkciókat, ezáltal a. egységes képet, b. visszafogott megjelenést, c. transzparenciát, d. hőtechnikailag egy kéthéjú homlokzat megoldását adja.

Az épület a tisztás mindennapi, egész éves használatát kielégíti, valamint a forgalmasabb időszakokban is tökéletesen be tud kapcsolódni az igények kiszolgálásába.

39

40

41

42

43

44

45

5

HARASZTI LÍVIA KLOBUSOVSZKI PÉTER KORÉNYI BALÁZS MOTTL RITA PÉCSI MÁTÉ

ELKÉPZELÉS Az Ifjúsági park Keszthely központi területén, közel a vízparthoz helyezkedik el. Mivel a telket kertvárosias lakóövezet veszi körül, turisztikai célokra és nagyszabású rendezvények lebonyolítására egyéb közterek használatát preferálja a település (pl. Balaton-part, kastélykert). Ezért egy helyi, lakossági igényeket kiszolgáló közpark kialakítását javasoljuk, melyen megoldható a környékbeli iskolák növekvő sportlétesítmény-szükséglete is. Az anyagi lehetőségek szűkösségét figyelembe véve a terv a meglévő elemek felhasználásával - újraértelmezésével, és a lehető legkevesebb új elem építésével revitalizálja a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő területet.

TÉRALAKÍTÁS A parkban jelenleg található elemek rendszerezetlenek, ezért a tér szervezését, egységesítését javasoljuk. Minimális eszközökkel, a meglévő épületállomány felhasználásával és újragondolásával jól működő park hozható létre. A funkciók közötti kapcsolatot egy központi, többféle burkolattal fedett, akár rendezvények tartására is alkalmas terület biztosítja, amely összhangot teremt a különböző téri egységek között.

PROGRAM A parkban most egy ideiglenes öltözővel és irodával kiegészített sportcsarnok, egy használaton kívüli szabadtéri színpad és büfé, valamint egy rossz állapotú sportpálya található - a telken szétszórva. Valamennyi megtartandó, csak felújításuk és átszervezésük szükséges. A tervezett állapot szerint a következő elemek működnének: sportcsarnok új épülettel kiegészítve (büfé, öltöző, kölcsönző), sportpálya lelátóval, játszótér, hatszögletű épületben elhelyezett falmászó boulder-termek, valamint az ezeket összeszervező köztér.

Az elemek közötti kontextust a telken megjelenő, hexagonális motívum használatával felszerkesztett rendszer alkotja.

A sport és ifjúsági játszópark funkcióba nem illeszkedő, vagy kiöregedett funkciók, mint például a kreszpálya, a szabadtéri színpad megszűnik, és így nemcsak térszervezésben, de szolgáltatásban is egységesebb lesz a park. ÉPÜLETEK A parkban jelenleg két épületcsoport található, ezeknek a felújítását - átalakítását javasoljuk, új építését nem tervezzük.

Sportcsarnok: 1. ideiglenes öltözőblokk és konténeriroda bontása 2. homlokzati és gépészeti felújítás 3. új épületszárny építése a központi tér felöli oldalon: _öltöző _wc _játék- és sportszerkölcsönző _büfé (Az egységek felügyeletét a központi elhelyezkedésű büféből egy személy is elláthatja.) Ez az új egység alkalmas lehet szabadtéri színházi előadások, kertmozi vetítések lebonyolítására is. Az épületszárny a csarnok meglévő homlokzatának kopolit üveg burkolatához kapcsolódóan áttetsző/átlátszó polikarbonát könnyűszerkezetből készül. Az épület áttetsző üvegfala nagy felületen megnyitható, az előtte újonnan kialakított köztérrel egybenyitható. Az épület mellett álló nagyméretű fát megőrizzük, mely jó időben a fogyasztótérhez kapcsolható árnyas leülős teraszként működhet. A fogyasztótérből nemcsak a belső sportcsarnok, hanem a kinti sportpálya, és a játszótér-mászótér kettős is jól belátható, felügyelhető, lehetőséget adva a teljes család szórakoztatására.

48

Hexagonális épületek - fedett-nyitott építmények: 1. elrozsdásodott tetőszerkezet bontása 2. falmászótermek (kis belmagasságot igényló boulder-terem) kialakítása - alacsony bekerülési költség, egyre népszerűbb sport ÜTEMEZÉS Javaslatunk szerint a tér rendbehozatalát ütemezve lehetne megoldani. Első körben a tönkrement kreszpálya bontása, a beteg fák kivágása, azaz a terület megtisztítása és az új térburkolatok-játszótér elkészítése történne. Egy színvonalas játszótér kialakítása önmagában sok családot vonz. Ezután az ideiglenes öltöző bontásával egyidőben, az új kiszolgáló rész épülne meg a sportcsarnokhoz. Harmadik lépésben a hatszögletű épületegyüttes átalakítására, valamint a pálya rendbehozatalára kerülne sor, melyek az aktív sportolási lehetőséget biztosítanák. Végül utolsó ütemben az eddig leszakadó, kerítéssel leválasztott tenisz klub összekapcsolása a területtel jelentené a program kiteljesedését.

JÁTSZÓTÉR A játszótéren törekedtünk a nem hagyományos játszóeszközök, hanem inkább az épített, környezetével együtt élő tárgyak elhelyezésére. Itt főleg a gumi-fakéreg burkolatok dominálnak, illetve itt is a hexagonális szerkesztés segít a különféle eszközök összerendezésében.

NÖVÉNYZET A tervezési terület növényalkalmazása jelenlegi állapotában meglehetősen vegyes képet mutat. A főbb állományalkotó lombhullató fafajok a közönséges platán (Platanus x hybrida), a fekete nyár (Populus nigra), valamint a nyír (Betula pendula). A szintén jelentős mennyiségben megtalálható örökzöld növények (keleti tuja, leyland ciprus, boróka, tiszafa) lehangoló állapotúak.

A parkban a fő cél az egységes lombkoronaszint kialakítása, ezért a terv az értékes (egészségügyileg és esztétikailag megfelelő) faegyedek megtartása mellett honos, Balaton-felvidékre jellemző fajok (Tilia cordata - kislevelű hárs, Quercus pubescens - molyhos tölgy) telepítésével számol. A cserjeszint kialakításához legmegfelelőbbek a virágzó, illatos fajok (orgona, levendula, mogyoró).

TÉRBURKOLATOK A hexagonális szerkesztés kiválóan alkalmas arra, hogy felvegye a természetes formák rendszertelenségét, és mégis szervezze azokat. Mivel alapvetően közparkról van szó, a szilárd burkolatú felületek aránya a lehető legkevesebb. _fű (fák elhelyezkedésénél, burkolat felületek lazítására) _gumi (játszóterek körül) _beton (köztér) _kéreg (játszótér) _fa (több helyen) _homok (játszótér)

49

50

51

52

53

54

55

6

BŐCS BEATRIX GASCHLER GÁBOR GOLDA JÁNOS FISCHER BENCE

Kiindulás Tervezési területünk, pozícióját és nagyságát tekintve jelentős helyet foglal el Keszthely zöldfelületi térképén. Meglévő növényállománya megtartandó és fejleszthető. A parkban található épületek önmagukban önálló és működőképes egységek. Noha a kiírás elsősorban az épületállomány fejlesztésére kíváncsi, látnunk kell, hogy a park felélesztéséhez elsőként tájépítészeti beavatkozások szükségesek, amelyek egységes, új arculatot eredményeznek.

A tornaterem épülete, a labdapályák és a KRESZ-tanpálya megléte indokolttá teheti azt, hogy a területet főként a szabadidős tevékenység, a mindenki által elérhető sportolási lehetőségek, a közös tér/köztér szemszögéből fejlesszük.

Javaslatok 1. Olyan park kialakítása a célunk, amely a meglévő adottságokat továbbfejleszti, kihangsúlyozza, vegyíti.

2. A közlekedési útvonalakat (KRESZ-park) és a sportpályákat, mint mintákat tekintjük, ezek geometriai szabályszerűségeit, szerkesztési elveit vesszük alapul a további kiegészítő elemek és egységes arculat kompozíciójánál.

3. Erősíteni kívánjuk a terek vegyes, kreatív, játékos használatát. Tudatosítjuk a funkciók keveredését (minden mindenre használható) 4. A meglévő térbeli adottságokat tiszteletben tartjuk, és minél jobban kihasználjuk. (épületek, pálya, gyalogos átközlekedés) Megoldások A területen zavart okoz, hogy a pályák elhanyagoltak, nem korszerűek, a gyalogos kapcsolatok alultervezettek, az épületek irányultságai, megközelítései nem egyértelműek. Tervünk célja, hogy a fent említett szempontok szerint létrejöjjön egy olyan egységes, inspiratív útrendszer, amely megoldja a közlekedési kapcsolatokat, helyzetbe hozza és összekapcsolja az egyes területeket/funkciókat, ugyanakkor lehetőséget biztosít további alapvető sport és mozgásos tevékenységekhez. A park belsejében a tornatermet körüljárhatóan egy markáns gesztusként rendhagyó ‘futókört’ építünk. Erre a körre további hurkok fűződnek fel, ebből további körök, útvonalak válnak ki, amelyeken egyszerre lehet futni, sétálni, biciklizni, görkorcsolyázni stb. A pályák egymást és - adott esetben- egyéb aktív játéktereket kereszteznek.

A meglévő kézilabdapálya korszerűsítésével a legtöbb labdajátékra használható felület keletkezik és a gombák előtti térrel kiegészülve rendezvénytér, nézőtér kialakításához is alkalmas. A tornaterem előtti tér jelenlegi ürességét megszüntetjük, a meglévő felületet az épület bütüjével együtt aktív játéktérré alakítjuk, amely hangsúlyos fogadótérré válik. A KRESZ-tanpályát átalakítjuk, a kisebbek külön felületen, a nagyok a pályahálózatra rácsatlakozva is gyakorolhatnak, versenyezhetnek. A terület déli részén nagyobb összefüggő gyepes, dísznövényekkel tarkított pihenőterületet hagyunk, kiegészítve dombokkal, dűnékkel. (mezítlábas, piknikezésre lehetőséget adó tér) Nem titkolt szándék, hogy alkalmassá tegyük ezt a parkot iskolások komplett, kreatív tornaórájának megtartásához, ahol a kötelező gyakorlatok helyett a játékos feladatok, a felfedezés élménye kerülhet előtérbe. (Ma Magyarországon 400 tornaterem hiányzik és legalább 335 olyan alap- és középfokú oktatási intézmény van, amely nem rendelkezik sportinfrastruktúrával. A kötelező mindennapos testnevelés bevezetését a 2012-2013-as tanévben tervezik. Az alsó tagozatban heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak, míg felső tagozatban az első évben még csak az ötödikeseknél vezetik be).

Anyaghasználat, grafika Minden felület hangsúlyozottan színes burkolatot kap, részben a meglévő, részben az újonnan kialakított aszfalt aljzatokon. A burkolatok anyaga-költségvetés függvényében változhat. Az egyszerű vékonyabb rétegben történő kent puliuretán (burkolatjel festés) bevonatoktól a különböző vastagságú és rétegrendű gumi és EPDM , rekortán kombinációkig terjedhet( kültéri, rugalmas, erőelnyelő képességű sportburkolatok). A különböző sportokhoz szükséges pályafelfestések mellett, inspirációs céllal számok, betűk, feliratok, játékok, mintázatok, grafikák is megjelennek a burkolatokban (ugróiskola, lábtengó, sakk, ABC, célba dobás, méretek stb.).

58

Az épületekről Az egykori szabadtéri színpad épületegyüttese eszmeileg elavult, de funkcionálisan tartalmazza mindazt, ami egy ilyen park kiszolgálásához szükséges. Szerkezeteit tiszteletben tartjuk, a fal-tető finom korrekcióját és a belső terek szükséges felújítását javasoljuk. A külön kezelt szabadtéri színpad és nézőtér teljes idényben való fenntartását nem javasoljuk, de a gombák megtartásával és felújításával a közös rendezvénytéren alkalmi jelleggel ennek lehetőségét biztosítjuk. A tornaterem épületét déli oldalon öltözőkkel, vizesblokkal egészítjük ki, egységesen a teljes homlokzathosszon. Mindkét épület beavatkozásánál a homogenizáló homlokzatképzéseket preferálunk (zöld homlokzat, egynemű anyag és/vagy szín).

Kertészeti megoldások A meglévő fákat megtartandó értéknek tartjuk. Az építés során a fák gyökerét-törzsét és lombját kalodás favédelemmel kell ellátni. A tervezési területen nagy méretű sík gyepfelületek, illetve gyepes dombok találhatók. A nagyobb lombkoronájú fák alá árnyéki fűkeveréket, vagy árnyéki gyeppótló cserjéket javasolunk(pl. Hedera helix - borostyán, Vinca minor - kis meténg, Ajuga reptans ‘Atropurpurea’ - indás ínfű). A tervezett pályák és útvonalak mentén, valamint a bejáratok közelébe virággal is díszítő dekoratív alacsony cserjéket, évelőket javasolunk elhelyezni, amelyek összefüggő növény párnát képeznek (pl. Hypericum calycinumorbáncfű, Potentilla sp.,-pimpó, Rosa-alacsony talajtakró rózsák, Lavandula sp.-levendula, Deutzia gracilis karcsúgyöngy virágcserje stb). Az egyes funkciók elválasztására, lehatárolásra télen is lombtartó cserjéket javasolunk. (pl. Prunus sp. - babérmeggy, Coroneaster sp., - madárberkenye,Viburnumsp.-bangitastb).Egyes kiemelt helyeken szoliter növényeket alkalmazunk, amelyek hangsúlyt képeznek. Ilyenek a magas díszfüvek (pl. Cortaderia selloana, Miscanthus sp), a sötét lombszínű cserjék (pl. Berberis thunb. ‘Atropurpurea’, Photinia x fraseri) vagy a feltűnő virágdíszű szoliter cserjék. (pl. Buddleja sp., korai bangita fajták, Weigela sp., stb).

59

60

61

62

63

7

CZIGÁNY TAMÁS FENES TAMÁS KRONAVETTER PÉTER MASSÁNY EDINA

alapvetések: nem tudatos alakítás hozta létre a jelenlegi ál lapotot. kényszer, vagy épp véletlen alakította az ifjúsági park mai kialakulását. a folyamatos kiegészítések maradványterületként kezelték mind a parkot, mind annak fennmaradó részeit. nem absztrakt geometria, hanem a közösségalkotó szellem révén lehetőség a terület újrabelakása. az építész szerepe redukált. az alapvető cél az építés helyett, a társadalmi párbeszéd megindí tása. a parkot újra a közösség kezébe kell adni, amihez a közösség igényeit pontosan ismerni kell. szerepünk most pusztán egy érzékeny membránhoz hasonló lehet. olyan közösségiesemény létrehozása a cél, amelyből valós igények olvashatóak ki. decentralizált közvetlenkapcsolaton alapuló megoldás. analízis: most. a park területe nem tud azonosulni azzal a képpel, melyet a fejünkben társítunk hozzá.nem igazolható egyetlen leíró fogalom sem, melyen keresztül igyekszünk eljutni a terület megfejtéséhez. ennek lényegi oka, hogy nem tudott - még csak részeiben sem - olyan tiszta karakterű elemcsoporttá alakulni, mely alapján kimondható lenne a területről, hogy ez bizony park, vagy kert, vagy netán mező, vagy táj. jellemzően heterogén helyzetté állt össze az elmúlt sok év alakítása, nincsen egyöntetű cél, ami felé amit az erodálódás révén eljuthatna a terület. lényeginek tűnik egyrészt az erodálódás mibenlétének felfedése, másrészt, az alakulás irányának és jellegének megértése. az első fogalom ez esetben nem eredményez többletértéket, az öregedés során egyszerűen csak a pusztulás felé tart a terület. az utóbbi fogalom esetében könnyen belátható, hogy leíró fogalmaink ellenére valójában soha sem fogja egyetlen elem vagy elemegyüttes sem elérni a leíró fogalomban foglalt tulajdonságok teljességét, ezáltal az etalon formát sohasem éri el teljesen. mindössze megközelíti, vagy utal rá. ez a fajta spontán téralakulat, melyben az egyes elemek ugyan követnek sajátos előképeket, teljességében nem tekinthető egységes térnek. az egyes elemek teljesen önállóan lebegnek, minden kapcsolatot mellőzve akár a közvetlenül mellettük álló szomszédos elemhalmazokkal. helyek. a meglévő heterogén struktúra minimális, pozitív kiegészítéseként nem egygesztusú összefogó megoldást képzelünk el, hanem a spontán jelleget továbbra is fenntartó megoldásokat gondolunk jónak. a kiegészítésnek önmagában, és a végállapot tekintetében is az eredeti heterogén állapotot kell megőriznie, de kapcsolatot kell teremtenie az egyes elemek között. a beavatkozásból a formálás kivonása révén, a kiegészítő elemek formájukkal nem, de helyzetükkel képesek az adott helyekre vonatkozó válaszok megadására. a használók helyezik el a székeket, nincs előre definiált helyük, pusztán a helyfoglalás lehetőségét biztosítjuk. ifjúsági park. a meglévő állapotot egy átfogó, maximális pótlás révén teljes mértékben homogén felületté alakítjuk, melyben az egyes területek eltérő karakterét utólag pusztán csak az alkalomszerű helyfoglalás, vagy az egyes pályák, ill helyzetek egymásra festése adja meg. egygesztusúvá transzformálja az alaphelyzetet, de a heterogenitást képes integrálni az egymásra fedő rétegek révén. (még azok alaphelyzetükből történő kimozdítása után is) térfoglalás. nem építés, a valós közösségi igények felmérése, egy olyan közösségi esemény révén, melyben minden lehetséges parkhasználó részt vehet. nincsen előre definiált orientáció, nincsen kiegészítés, nincsen válasz, alapvető cél a kérdezés, a problémába való mély belehelyezkedés. a területfoglalás nem kapcsolódik kizárólagosan a burkolt felületekhez, azok geometriájától teljes mértékben függetlenek, azonban a lehetséges felfestések sűrűségében értelemszerű 66

hangsúlyeltolódások jöhetnek létre a már meglévő elemek körül. az egyes területfoglalási határoló-elemek vélhetően mind egymással, mind a már meglévő elemekkel is kapcsolatba kerülnek. mind a létrejövő rajzolat kognitív jellege, mind a meglévő állapotban való alkotás erősen a helyhez köti. javasolt megoldás - közösségi cselekmény a közösség térfoglalásának megjelenítését egyszerű eszközökön keresztül képzeljük el. az egyéni, vagy csoportos (csapat) használatra kijelölt területet a már meglévő felületen egyszerű felfestéssel kell megjelölni. a felhasznált festés nem időjárásálló, könnyen erodálódó jelölést eredményez, amely képes az egymásra rakódó rétegeket akár időbeliségükben is megjeleníteni. az egyes térfoglalások figyelembe veszik a meglévő adottságokat, azokkal önkéntelenül kapcsolatot teremtenek. jelen állapotban a téren különösebb alakítás nem szükséges a közösségi eseményt megelőzően, a nélkülözhetetlen értékelő magatartás eltolódik a festések létrejötte utánra. e lehetséges történésnek az idejét érdemesnek gondoljuk nem egyetlen hétre korlátozni, lehetségesnek tűnik egy folyamatos akció révén egy folyamatos párbeszéd a helyet használókkal. ilyen módon egyrészt lehetővé válhat a park folyamatos alakulása, és annak folyamatos szondázása, milyen társadalmi igények merülnek fel a későbbiekben is. emellett a közösség folyamatos érdeklődése talán fenntarthatóvá válik a környezetalakítás tekintetében. a javaslatunk erejét nem a spontán geometriai formák szépségének megjelenítésében látjuk. e cselekmény - végtelenül egyszerű eszközökön keresztül létrejövő - erős közösségformáló erejét gondoljuk alapvetőnek. ezt gondoljuk a városi park lényegi céljának. az ennek érdekében felhasznált eszközrendszer arányossága túllép az általánosan használt parkrehabilitációk költségdetermináltságán. az építész szerepét ebben a helyzetben eltérően értelmeztük a hagyományos felfogáshoz képest. nem hérosz, hanem pusztán a segítő kérdést megformáló személy, aki a hely jelenlegi sajátosságait a helyiek révén tudja felkutatni. minden eszköz, amit felhasználunk kevéssé az alakítás, és sokkal inkább a megfigyelés céljait szolgálja. a felvillantott lehetőségek a teljes belehelyezkedéstől, a viszonylagos eltávolodásig terjedő skálán mozognak. alapvetően a közösség kezébe szeretnénk eszközt adni a festés lehetőségének megadása révén. ezen az eszközön keresztül egyéni igényeiket tudják kifejezni. a megfigyelő szerepéhez tartozó eszközök másodlagosak (gólyaláb, megfigyelőpont) a terv lényegi részét adó festés lehetősége mellett. cél olyan akár másodlagos térhasználatoknak a felfedése is, melyek nem a tér primer használatából adódnak, hanem csak esetszerűek. a tornaterem nyugati bütüfal ilyen tekintetben sok lehetőséget rejt, ahogy most is teniszre használják a tizenévesek, vagy akár egy vetítéshez alkalmas felületté is transzformálódhat. a tervezett közösségi program mellett a terv egy felajánlás is egyben mind a rendezvény lehetséges megszervezésére, mind az ott létrejövő térfoglalások, és téralakítások értékelésére. az alakítás célja a párbeszéd megindítása, valamint a hely, illetve végtelenül egyszerű eszközök révén a közösségszervezés lehetőségének megmutatása.

67 plakátrészlet a pályák mellet (czigány tamás)

focipálya ivádon (batyus-galopp fesztivál)

dalok a konyhából (r: bent hamer)

the park is mine (j. bünnagel, p. rieve)

falitenisz a tornaterem bütüjén

most. a parkmost. területe a park nemterülete tud azonosulni nem tud azzal azonosulni a képpel, azzal a képpel, melyet a fejünkben melyet a társítunk fejünkbenhozzá. társítunk nemhozzá. igazolható nem igazolható egyetlen leíró egyetlen fogalom leíró sem, fogalom melyensem, keresztül melyen igyekszünk keresztül igyekszünk eljutni a terület eljutni megfejtéséhez. a terület megfejtéséhez. ennek alapvető ennekoka, alapvető oka, 68 hogy nem hogy tudottnem - mégcsak tudott -részeiben mégcsak sem részeiben - olyan sem - olyan tiszta karakterű tiszta elemcsoporttá karakterű elemcsoporttá alakulni, mely alakulni, alapján mely alapján kimondhatókimondható lenne a területről, lenne hogy a területről, ez bizony hogy park, ez bizony vagy park, vagy

padok. a meglévő padok. heterogén a meglévőstruktúra heterogén minimális, struktúrapozitív minimális, pozitív kiegészítéseként kiegészítéseként nem egygesztusú nem egygesztusú összefogó megoldást összefogó megoldást képzelünk el, képzelünk hanem el, a spontán hanem ajelleget spontán továbbra jelleget istovábbra is fenntartó megoldásokat fenntartó megoldásokat gondolunk jónak. gondolunk jónak. a kiegészítésnek a kiegészítésnek önmagában,önmagában, és a végállapot és atekintetében végállapot tekintetében is az eredeti is az heterogén eredeti állapotot heterogénkell állapotot megőriznie, kell megőriznie, de de

ifjúsági park. ifjúsági a meglévő park.állapotot a meglévő egy állapotot átfogó, egy maximális átfogó, maximális pótlás révénpótlás teljes mértékben révén teljeshomogén mértékben felületté homogén alakítjuk, felületté alakítjuk, melyben azmelyben egyes területek az egyeseltérő területek karakterét eltérő utólag karakterét utólag pusztán csak pusztán az alkalomszerű csak az alkalomszerű helyfoglalás,helyfoglalás, vagy az egyes vagy az egyes pályák, ill helyzetek pályák, ill egymásra helyzetekfestése egymásra adjafestése meg. adja meg. egygesztusúvá egygesztusúvá transzofmálja transzofmálja az alaphelyzetet, az alaphelyzetet, de a de a

térfoglalás. térfoglalás. nem építés,nem a valós építés,közösségi a valós igények közösségi igények felmérése, egy felmérése, olyan közösségi egy olyanesemény közösségi révén, esemény melyben révén, melyben minden lehetséges mindenparkhasználó lehetséges parkhasználó részt vehet. részt vehet. nincsen előre nincsen definiált előre orientáció, definiált nincsen orientáció, kiegészítés, nincsen kiegészítés, 69 nincsen válasz, nincsen alapvető válasz, célalapvető a kérdezés, cél aa kérdezés, problémába a problémába való mély belehelyezkedés. való mély belehelyezkedés.

70

71

72

73

8

NAGY IVÁN NAGY ZSUZSANNA VIZDÁK JANKA

Helyszín megismerése Úgy véljük, az Ifjúsági Park mint fogalom – beleértve a szabadtériszínpadot és a KRESZ tanpályát is –, már nem állja meg a helyét korunkban, idejét múlt. Fennálló építményei nem vagy kevésbé jól használhatóak,működtetésük nem rentábilis, a lakosság pedig szinte egyáltalán nem használja a helyet. Szabadidős tevékenységekre igénybevett zöld felületként való további hasznosítását, sőt kifejezett ilyenirányú fejlesztését viszont fontosnak tartjuk, méghozzá új, előremutató formában. Ezért a tágabb környezetet megvizsgáltuk, milyen hasonló funkciók léteznek már jól működően.

Sportpályák illetve sporttermek/csarnokok szép számmal vannak, főleg iskolák részeként illetve a Balatonparton. Utóbbi minden egyéb szabadtéri szórakozási lehetőséget is lefed egyben, bár kétségtelenül szezonálisan. Zöld felület, park szintén több található kellő közelségben – Helikon Park, Kastélypark, Kemping –, ezért valami olyan funkciót kerestünk, mely bár általános szabadtéri lehetőségeket biztosít, mégis többletet ad: nemcsak a turistáknak tud újabb, újszerűbb lehetőségeket biztosítani, hanem a helyi lakosságnak is minőségi, egész évben jól használható programokat ad, mely helyet magukénak éreznek.

Játszóterek történetisége Az ötlet egy Szombathelyen működő, fizetős játszótér tapasztalatából jött, mely bár megjelenésében, forma- és tárgyvilágában nem különbözik a Magyarországon általánosnak tekinthetőktől, de üzemelésében mindenképpen egy jól funkcionáló dolog. Ezen gondolat alapján némi kutatást végeztünk a játszóterek történetében. Meglepő módon ez a téma egészen a XIX. század végéig vezethető vissza a nagyvilágot tekintve, de hazánkban is a két világháború közötti időszak már kulcsfontosságú. A tágabb világi példákat megismerve, mind üzemelésében, formavilágában, szociális- és gyermekpedagógiai vonatkozásában illetve művészeti értéket teremtő hatását tekintve elsődleges iránymutató előképnek tartjuk az Isamu Noguchi által teremtett, tájformáló világot. Üzemelésében pedig a minden korosztá- lynak programot biztosító – bölcsődétől a nyugdíjas korig – kaland játszóterek és felnőtt játszóterek, illetve a téli szezonra/rossz idő esetében is használható beltéri vagy legalább fedett lehetőségeket igyekeztünk koncepciónkba ötvözni.

Koncepció A jelenlegi parkot félbevágó, lényegében bicikli utat bár egyértelműen funkcionális, de pozíciójában nem kizárólagos kapcsolatnak gon- doljuk. Mivel az északon elhelyezkedő teniszpályák világa funkciójából adódóan egy kerítéssel lezárt terület, amihez építészetileg nehéz a kapcsolódás, erre a vonalra láttuk jónak ezen útvonal kiváltását. Tájformáló tereprendezésünket szintén erre az ívre koncentráltuk, mely megjelenésében önmagától tereli az ezt az utat használókat. Ezt a tereprendezést használtuk ki arra is, hogy gyomrában elhelyezzük azt a beltéri világot, mely csoportos, szervezett, workshop jellegű programoknak ad otthon, mind a kicsiknek, mind a nagyoknak. Itt találhatóak a vizesblokkok is, illetve az üzemeltetéshez esetlegesen szükséges személyzet elhelyezése is. Ez az “épület” nyitvatartása idején ka- puként – fedett-nyitott átjáróként – szolgál a terület feltárására. Északról megérkezést biztosít a már említett teniszpályák mentén, ahol az alapvetően gyalogos- és kerékpár forgalom számára tervezett út mentén néhány parkoló is biztosítható még. A körülötte megépülő domb dél felé kiválóan tájolt, melynek belső karéjában nyárra napozó/pihenőterasz alakítható ki. Tetejére lombhullató bokrokat telepítve éppen a nyári időszakban biztosít akusztikai és vizuális védelmet a nyugati oldal forgalmas közútja mentén. A meglévő tornaterem méretében nem alkalmas szükséges méretű sportpályák elhelyezésére, ezért ebben a formájában nem tartjuk megtartásra érdemesnek. Ellenben a hozzá vezető zsákutcát elbontva és a déli mélyedéses területet a programhoz adva éppen a kialakuló park középpontjának szervező elemeként, a csarnok szerkezeti vázát megtartva fedett-nyitott játszótérként hasznosítjuk. A gombaformájú, idejét múlt szabadtéri színpad elemeit leb- ontásra ítéljük. A déli 76

oldal mélyedésében – a gyermeküket játszani hagyó, de unatkozó szülőkre vagy a könnyed sportra vágyó nyugdíjasokra gondolva – egy felnőtt játszóteret javasolunk kialakításra, melyre nemcsak külföldön, de már hazánkban is van példa. A terület további belső részeit egy zöld parkba ágyazott játszótérként tekintjük, melyben zónásan vannak lehetőségek elemszerű játékok elhelyezésére is. Ezek megformálásában, a már a történetiségben látott példák alapján (lásd tablók), képzőművészek közreműködését is elképzelhetőnek látjuk. Újrahasznosítás A megtartott tornacsarnok szerkezeten kívül a terület – föként a KRESZ tanpálya – nem túl jó minőségű aszfaltját újrahasznosíthatónak gondoljuk. A felbontott, bedarált, színezve újraöntött megoldás mellett lehetőség van a minta alapján felvágott és újrarakott, újrahaszno- sított burkolatkialakításra is. Utóbbira jó példa SAMBUICHI Hiroshi egy hiroshimai kávézóbővítésénél alkalmazott megoldása (lsd kép). Mindennek megvalósítására az északi oldali feltáró úton van elsősorban lehetőség.

Működtetés A park minőségi állapotának hosszútávú alapvetése, hogy fenntartható legyen. Ehhez elképzelhető egy teljesen zárt, kerítéssel körülvett, nyitvatartási idővel szabályozott működtetés is – kerítés vonalvezetésére példát lásd a rajzokon.

A minőség, jó állapot fenntartható, ha a helyi lakosság magáénak tartja a helyet és ezért vigyáz rá. Ezt generálja, ha jelképes összeggel is, de hozzájárul annak üzemeltetéséhez. Ezzel párhuzamosan a beltéri rész lehetőséget teremt arra, hogy foglalkoztató tere bérbe adható legyen óvódák, iskolák kiscsoportos külsős foglalkozásaihoz, illetve klubbok, egyesületek, magántársaságok, családok – születésnapi gyerekzsúrok – rendezvényeihez. Mindez vélhetően elegendő bevételt jelentene a park alapvető fenntartásához.

77

ÓVODA SZAKKÖZÉPISKOLA

VÁROSI KÓRHÁZ

KEMPING

SZAKKÖZÉPISKOLA SPORT TELEP

IFJÚSÁGI PARK EGYETEM

SPORT TELEP SZAKKÖZÉPISKOLA

HELIKON PARK

SZAKKÖZÉPISKOLA

78

VÁROSI SPORT TELEP

MOZAIK ASZFALT SÉTÁNY

FOGADÓÉPÜLET

"NAPOZÓ"

JÁTSZÓTÉR

JÁTSZÓTÉR

JÁTSZÓTÉR

SZÁNKÓDOMB FEDETT-NYITOTT JÁTSZÓHÁZ RAKTÁR

KERÍTÉS

FELNŐTT JÁTSZÓTÉR

GÖDÖR

HELSZÍNRAJZ M 1:500 KESZTHELYI IFJÚSÁGI PARK ÖTLETPÁLYÁZAT NAGY ZSUZSA • VIZDÁK JANKA • NAGY IVÁN 79

,VDPX 1RJXFKL B &RQWRXUHG 3OD\JURXQG

5REHUW :LQVWRQ B 3OD\VFXOSWXUH

,VDPX 1RJXFKL B 3OD\VFDSHV 3LHGPRQW 3DUN $WODQWD

-XQJOH *\P 5LYHUVLGH 3DUN 0DQKDWWDQ

7DNR QR <DPD 3ROLSKHJ\ B -DSiQ ,VDPX 1RJXFKL B 81 MiWV]yWpU

80

81

82

LÁTVÁNYOK, RÉSZLETEK KESZTHELYI IFJÚSÁGI PARK ÖTLETPÁLYÁZAT NAGY ZSUZSA • VIZDÁK JANKA • NAGY IVÁN

BEJÁRAT

BEJÁRAT TÁROLÓ

TÁROLÓ

8 m2

IRODA

IRODA

8 m2

PELENKÁZÓ

PORTA

8 m2

PORTA

8 m2

13 m2

13 m2

8 m2

PELENKÁZÓ 8 m2

KÖZLEKEDŐ

59 m2

BÜFÉ

15 m2

BÜFÉ

15 m2

FOGLALKOZTATÓ

59 m2

12 m2

KÖZLEKEDŐ 12 m2

59 m2 ÉTKEZŐ

47 m2

FOGLALKOZTATÓ

59 m2

12 m2

12 m2

ÉTKEZŐ

47 m2

83

Bevezető mondatok a zárójelentéséhez A Bíráló Bizottság véleményének sokszínűsége, egyenetlensége feltűnő lehet. Szinte minden terv valamiféle eredeti ötletet nyújt, ami önmagában értékes, de a helyszínre beillesztve sokszor értékét veszti, vagy értéke csökken.

Ezeknek megjelenése a zsűritagokban is nem egyöntetű véleményt indukált. Így egy-egy bírálat szöveges kisugárzása elfogadott, de szerteágazó zsűrivéleményt tükröz.

Egyet azonban igen, a sokszínűség varázsát, mind a tervekben, mind a bírálatokban, s mindkét hozzáállás a mesteriskolás pályázatoknál érték, érdem, mert többet mond, mint egy nagy pályázat – közös, kompromisszumos véleménye.

Még volt egy közös fogódzó pont: a pályázati anyaggal tud-e az Önkormányzat valami praktikus, gyakorlatias és egyben mégis különleges választ kapni? Ne hangozzék el az önkormányzati testület előtt az a kérdés: „Mit kezdek az ilyen pályázatokkal?„ Egyetlen pályázat volt, amelyikre azt lehet mondani: „ …megcsináltam, de ne cselekedj semmit, várj, s figyeld mi fog történni. Talán jobb, ha nem cselekszel.„ Az Önkormányzat erre azt válaszolja: „… itt van előttem az én városom tengődő kertje, miért ne segítsük talpra állni, ezzel ő is gazdagodik, és mi is, a pályázók.„ E „ne cselekedj” gondolkodás nem lehet e feladatra kiírt pályázat válasza. Így ezt a tervet a BB. csak tudomásul vette, a maga szép, kissé nárcisztikus szövegével, finom modelljével.

A többi 7 terv valamilyen formában, - lásd a zsűri részletes bírálatát – jól értékelhető.

Jó, hogy elkészült, és jó, hogy nem szokványosan, hanem rendhagyóan bírálták a zsűritagok – nem személytelen zsűritagként, még a tájépítészeti vélemény is önállóan megjegyzi. Mindannyiunk épülésére.

Zárójelentés Az építészeti ötletpályázatot 2012. február 8-án írta ki és 2012. február 15-én hirdette meg a Keszthely Város Önkormányzata és az Építész Mester Egylet. A beadási határidő 2012. április 5-e volt.

A Bíráló Bizottság (továbbiakban BB) a részletes elemző munka, értékelés és vita után fenti tervpályázatot eredményesnek ítéli.

A tervpályázat célja: Az Ifjúsági Park újjáélesztése a meglévő épületállomány felhasználása, egyes elemeinek újraértelmezése, zöldterületi beágyazottsága megőrzése, fejlesztése, a már meglévő, működő használat bővítése.

A tervpályázat jellege: Zártkörű, névaláírásos ötletpályázat, az ÉME Mesteriskola XXI. ciklusának hallgatói részére került kiírásra.

A tervpályázatra 8 db pályamű érkezett be határidőre, (2012. április 5.) zárt csomagolásban. A pályaművek sorszámozását, bontását és a bontási jegyzőkönyv szignálását a BB tagok elvégezték. A bontási jegyzőkönyv lezárása után a BB megállapította, hogy a pályaművek a kiírásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek eleget tettek.

1. sz. pályamű Tervezők: Ernst Z. András Szepesi János Szirmai Balázs Vörös-Végh Zsuzsanna

Konzulens: Szabó Levente 2. sz. pályamű Tervezők: Fábián Gábor Mihály Eszter 84

Román László Gyüre Borbála

Konzulens: Kalmár László 3. sz. pályamű Tervezők: Hajdú Gábor Csaba Kamuti Géza Lisiczai Sándor

Konzulens: Janesch Péter 4.sz. pályamű Tervezők: Álmos Gergely Kendelényi Péter Virág Péter Kaposi Nóra

Konzulens: Lévai Tamás 5. sz. pályamű Tervezők: Haraszti Lívia Mottl Rita Korényi Balázs Pécsi Máté

Konzulens: Klobusovszki Péter 6. sz. pályamű Tervezők: Gaschler Gábor Fischer Bence Bőcs Beatrix

Konzulens: Golda János 7. sz. pályamű Tervezők: Fenes Tamás Kronavetter Péter Massány Edina Konzulens: Czigány Tamás 8. sz. pályamű Tervezők: Nagy Zsuzsa Vizdák Janka Konzulens: Nagy Iván Az értékelésnél kiemelkedő bírálati szempont volt: építészeti értékteremtés úgy, hogy Keszthely Önkormányzata a területet a régi rendeltetés szerint kívánja tovább hasznosítani.

A BB munkáját április 23-án 10.00 órakor kezdte, és április 24-én folytatta a pályaművek részletes bírálatának szöveges megfogalmazásával. Összeolvasásra és döntésre április 26-án került sor.

A BB az összefoglaló értékelésben és ajánlásban a kiírás szellemének és szempontjainak figyelembevételével foglalt állást, és az alábbiak szerint értékelte.

85

1 db Kiemelkedően értékesnek minősített pályamű 4.sz. pályamű Tervezők: Álmos Gergely Kendelényi Péter Virág Péter Kaposi Nóra Konzulens: Lévai Tamás 3 db Értékesnek minősített pályamű 3. sz. pályamű Tervezők: Hajdú Gábor Csaba Kamuti Géza Lisiczai Sándor

Konzulens: Janesch Péter 5. sz. pályamű Tervezők: Haraszti Lívia Mottl Rita Korényi Balázs Pécsi Máté Konzulens: Klobusovszki Péter 6. sz. pályamű Tervezők: Gaschler Gábor Fischer Bence Bőcs Beatrix Konzulens: Golda János 3 db Elfogadott és értékelt pályamű 1. sz. pályamű Tervezők: Ernst Z. András Szepesi János Szirmai Balázs Vörös-Végh Zsuzsanna

Konzulens: Szabó Levente 2. sz. pályamű Tervezők: Fábián Gábor Mihály Eszter Román László Gyüre Borbála Konzulens: Kalmár László 8. sz. pályamű Tervezők: Nagy Zsuzsa Vizdák Janka Konzulens: Nagy Iván ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------7. sz. pályamű Tervezők: Fenes Tamás Kronavetter Péter Massány Edina Konzulens: Czigány Tamás 86

Részletes bírálatok 1. sz. pályamű Vajon miért próbálkozunk többnyire olyan nehezen a kézenfekvő dolgokkal?

A szerzők a tágas, ám funkcióit vesztő, „lepukkanó” helyszín és a pénzhiány ismeretében, a talán mozgósítható környékbeli lakók kezdeti lelkesedésében bízva kézenfekvő javaslatot tesznek; legyen a feladat jellemző ütemekre bontva, épüljön egyszerű eszközökkel, mely lehetővé teszi az ehhez kedvet érzők bevonását. A beavatkozások helye, mértéke változtatható. Tervük a mát és a még belátható jövőt igyekszik célozni. A felkínált lehetőségeket használó, azok létrehozásában érdekelt emberre próbálnak összpontosítani.

1. ütemként a régi ifjúsági park és színpad hatszögű építményeinek átalakításával- a hatszögű struktúrát térburkolati geometriaként folytatva alakítanak ki zöld sávval lehatárolt többcélú teraszt, „nézőteret”, szabadtéri szórakozóhelyet (fröccsöző, kertmozi, lakossági fórum, disco), a tetők alá „barkácsolható” funkcionális dobozokat, melyből ücsörgőszivacsok varázsolhatók elő. De elég attraktív-e ez a beavatkozás ahhoz, hogy ez az ütem még a folytatás előtt ne jusson a jelenlegi sorsára?

2. ütemként játszóteret, felnőtt játszóteret, ivókutat javasolnak az első ütemtől zöld sávval lehatárolva. De elég vonzó és fenntartható-e ez a játszótér bekerítetlenül, a biztosan működő fröccsöző mellett?

3. ütemként a tornateremen belül alakítanak ki - kalákában(?) - öltözőket, biztosítanak további sportolási lehetőséget (boksz-klub, torna-klub, kismama jóga). Kívül szabadtéri sportpályák, KRESZ pálya kijelöléssel, parkolóval.

A tornaterem ma is a terület egyetlen eleme, mely működik, lehetőségeit és környezetét javítva erre továbbra is lehet számítani.

4. ütem a teniszpályák területe, melyet növények telepítésével fejlesztenének - bár ez magántulajdon, és nem is tervezési terület.

5. ütem a déli részen fásítással (helyi közösség bevonásával) ligetes kalandpark kialakítása (kötélpályák, lengőhidak, tanösvények, labirintusok), kerékpár gyűjtőponttal, közbringákkal, quadpályával. De elég nagy ehhez ez a terület? Nem gondoljuk, - és utolsó ütemként az egy emberöltő múlva megnövő fákon érdekes lenne-e még a kalandpark?

A terv kézenfekvőnek látszó javaslatait elemezve a koncepcióban nincs elég „erő” ahhoz, hogy tartósan túllendítse a területet a jelenlegi állapoton. Az additív elképzelés nem tartalmaz olyan meghatározó elemeket, melyek valószínűsíthetően minőségi változáshoz vezetnek. Hiányzik az az attraktivitás, mely távolabbról is részvételre csábít.

Inkább csak tatarozás, nem rekonstrukció!

Tájépítészeti vélemény: Egy racionálisan szervezett, és több ütemre bontott tervvel találkoztunk. Látszik, hogy a pályázók különös figyelmet fordítottak az üzemeltetési szempontokra. A sport funkció egy blokkba tömörítése felvetheti ennek piaci alapú működtetését, akár a másik résztől elzártan is. Ez a gondolat, azaz a közpénzt igénylő közösségi funkciók (közösségi tér, játszótér) leválasztása a sportterületről akár egy járható út is lehet a terület megújításakor. Viszont ez a racionális, talán néhol már kishitű megoldás nem teremt igazi építészeti kompozíciót, a pályázók az ütemezhetőség oltárán feláldozzák az egységes arculat igényét. Részmegoldásaiból hiányzik az innováció, néhány tervezett beavatkozás (pl. a tornacsarnok átalakítása, kalandpark funkció) eredménye megkérdőjelezhető. Az előfásítás jövőbe tekintő, értékes gondolat más kérdés, hogy az így létrejövő kis facsoport valóban alkalmas lehet-e a megjelölt célra.

A Bíráló Bizottság a tervet értékelte, elfogadta.

87

2. sz. pályamű A pályázatban felvetett kérdésekre talán a legköltőibb választ adó pályamű. Költőiségét tovább fokozta az (építő)művészi érzékenységgel koreografált tervbemutató, melynek a zsűri bevallottan hatása alá került.

A prezentáció közben érezhetővé vált a mohaillatú erdő, simogatott a levelek között átszűrődő napfény és védőn takartak be az összeboruló lombok. Mindezek mellett a terv mégsem egy méregzöld hitvallás, amely szembeállítaná a természeti és az épített környezetet. Éppen ellenkezőleg; a helyesen értelmezett TÁJ fogalmát látjuk benne definiálva, miszerint: „A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet.” (Dr. Mőcsényi Mihály).

Azaz Mőcsényi szerint természetes táj nem létezik: a táj alapvető tulajdonsága, hogy az ember formálóként jelen van benne.

A prezentáció / performansz percek alatt eljut a vágyott állapotig, az egymásra fekvő fóliák létrehozzák előttünk a virtuális erdőt. Azonban éppen az időtényező az, ami az egész elképzelést alapjában megkérdőjelezhetővé teszi.

Nehezen fogalmazható meg, hogy a beerdősülési folyamat 30-40-100(?) éves időhorizontja milyen értékelhető választ ad a terület sorsának rövidtávú rendezésére. Az (igen hosszú) átmeneti időszak szellemes attrakciói pedig ebben a tekintetben inkább pótcselekvésnek tekinthetők. És bár a végállapotot (egy funkcionálisan jól elosztott erdei sportterület az alapvetően jól hasznosított meglévő épületekkel) a zsűri értékes szellemiséget közvetítő, különleges megoldásnak találta, mégsem tartja járható útnak. Az ezen a helyszínen csak nagyon nagy energiával (és még több türelemmel) megvalósítható program erőszakolt.

Egy ilyen erdei együttes kézenfekvő módon és a valóságnak is jobban megfelelően tökéletesen kialakítható egy meglévő erdő területén, azaz a gondolat szép, már csak meg kell hozzá keresni a helyszínt. Mert bár az erdő sokszor a szakralitásig misztikus, az erdész ennél jóval racionálisabb lény. (És esetünkben csóválja a fejét.)

A Bíráló Bizottság a tervet elfogadta és értékelte.

3. sz. pályamű Családi házak övezetében lévő zöld terület - zárványként- környezetében. A tervezők feltett kérdése: e zárványt így-úgy, de nem igazán hatékony “ráncfelvarrással” újítsák vagy ésszerű rekonstrukcióval. Helyesen az utóbbi mellett döntöttek. A területnek megvannak a maga értékei az értelmes rekonstrukcióhoz. Érték - a hely füves, bokros, fás világa, az északi “erdősáv”, teniszpályák, játszópark, pihenőpark, épületek (gombák, tornacsarnok). A javaslatnak két kitüntetett fogódzója van: a.) a gomba, b.) a tornacsarnok. A programok ezek köré sorakoztak.

E helyes döntés jutalmaként a terv praktikusságról, természetes bölcsességről, a nem mindenáron mértéktelen újításról árulkodik. Helyzetbe hozza a meglevőt a létrehozott újjal. Így zárt világ keletkezett a gombánál, eltüntetve a vaskos kőfalakat, megőrizve a tetőt, a falakat “mobilizálva” áttetszővé alakítva. Új funkciókat belehelyezve (esővédő terület, színpad, muzsikálóhely, raktár stb.) Bejáratot biztosít a bekerített területre, hogy az védett legyen, ne lehessen senkié és mindenkié. A területet Északon a teniszpálya, Délen a meglévő keresztút zárja.

Az átlós út alatti terület megtervezése is hasonló elvet követ. Játszópark és tornaterem kapcsolódik egymáshoz.

Megmarad a tornaterem, helyesen új kiszolgáló épületet létesít, mely megjelenésével igazodik a tornacsarnokhoz., közös kubusként, két szintben levegős folyosóval, nyitott előcsarnokkal, amelyet odavaló funkciókkal tölt meg, - találkahely, 88

kávézó, büfé. Az öltözők már elég tágasak és variálhatók. Itt a gondnokság. Az épülettől északra van a játszótér s így a két egység közösen eggyé formálódik. A területet Északon az út, Délen a parkoló zárja. A meglevő KRESZ pálya a két említett nagy egységtől függetlenül működik.

Megemlítendő a pályázat egy kiemelt megjegyzése, a pályázók gondolkodása részeként: “elvétel esetén mindig történnie kell értékhozzáadásnak”. Megoldásaikat ehhez is igazították.

Zárómondatként: a pályázat a szerény és gondos beavatkozásokat elvégezve, a meglevőket az újakkal helyzetbe hozva, az újakat a meglevőkkel indokolva, jól gazdálkodott a területekkel, épületekkel. A kiírás igényeit a maguk igényes építészeti és az adott parkvilágra vonatkozó felfogásuk kinyilvánításával jól kielégítették. Ha e tervezési munka megvalósulna, a lakosság szeretni és használni fogja. Magukénak érzi majd.

Tájépítészeti vélemény: A pályázat áttekinthető, egyszerű javaslatot fogalmaz meg. Tiszta funkcionalitását a zsűri értékelte, és a benne megfogalmazott fejlesztési irányt az egyik lehetséges útnak ítélte. A terv az összetartozó funkcionális egységeket a helyszínrajzon is építészeti egységbe rendezve „magától értetődő” érzést kelt. A sportterület frappánsan pozicionált területrésze mellett a túloldal már nem ennyire sikeres kompozíció. A pályázó tévesen meghagyja azt az örökzöld fasort, amely sokat ront a „gombák” és környezetük kapcsolatán és nem fordít elég figyelmet a belső terület karakterének kidolgozására.

A Bíráló Bizottság a tervet értékesnek minősítette.

4. sz. pályamű A pályázat prezentációs anyaga szép és egységes, abszolút koncepció szinten jelenik meg.

Jól határozta meg a hely értékeit - a nagy egybefüggő terület lehetőségeit, és a problémáit is.

A terület nyílt szétfolyó peremének lezárása a zsűri szerint is erősen javasolt, a bensőségesebb kerített jelleg fokozása abszolút pozitívum.

A raszterbe rakott szándékoltan elkülönülő nyírfa peremezés a futókörrel, az egységesen kezelt tisztás körül talán elég lehatárolást és egyediséget is teremt, habár a kerítéssel kerített terület zárhatóságának előnyeit értelemszerűen nem tudja biztosítani. Üzemeltetésileg is jó az épületbe való funkciók egy tömegbe helyezése, építészetileg szép egységes végeredményt adhat a meglévő sportcsarnok tömegét is bekebelező kopilit üveg doboz megjelenése is. Ennek építészeti kifejtésével, a lehetőségek bemutatásával adós maradt a csapat. Az alaprajzok szépen szerkesztettek, a büfé elhelyezése és eltolható üvegfalai a tisztás felé- ígéretesek.

Az esernyőszerkezetek alatti területek kitisztítása a meglévő tetőszerkezetek látványát is helyére billentheti.

A parkban elhelyezett sportfelületek csak jelzésértékűen jelennek meg, a park felületének finomabb kezeléséről csak képzeteink alapján gondolkodhatunk el.

A tervet az egységes felületkezelése, az intimitást jól biztosító raszteres faligettel kerítettsége, az épületegység egy tömegben tartása és ígéretes kialakítása miatt, az építészeti és kertészeti részletek kifejtetlensége mellett egységesnek ítélte.

Tájépítész vélemény: A pályázók jól rátapintanak a terület egyik leggyengébb pontjára, szerkezetének esetlegességére, az erő nélküli együttes határozatlanságára, képlékenységére. Az identitás megteremtésének eszközét egy raszterbe ültetett fákkal létrehozott 89

egységes térhatárolásban találják meg, amiről a zsűri egységesen jó véleménnyel volt. (eltekintve a nyírfa pollen allergizáló hatásától, de ez fajcserével könnyen orvosolható).

Az élő keret zárt és nyitott egyben, védelmet nyújt, miközben látni is enged. A tornacsarnok átépítésére az egyik legjobb megoldást hozza, és harmonikusan rendezi el belső részben a tervezett sportpályákat is. A játék funkció hiányzik a területről. (a játszóteret csak szövegesen említi, de a terven nem jeleníti meg). Elfogadható a rendezvényeknek és a változó használatnak megfelelően flexibilisen kialakított belső struktúra, mely a sematikus ábrákon bemutatásra kerül, azonban rajzi megjelenítése teljességgel hiányzik. (nyilván mindezen funkciók üzemeltethetetlenek egy tisztáson).

Felmerült a zsűriben az a kérdés, hogy a belső rész elnagyoltsága, az egységek közötti struktúra meg nem mutatása nem azért történt-e, hogy ez a „nyírfakeret” erejét nem vegye el? (Talán azért.) Azonban ami a pályázatban az elegancia miatt elkerülhető, az a kérdéskör a valóságban nem lenne megkerülhető. Mindezen fenntartások mellett is úgy gondoljuk, hogy a terv jó irányba teszi meg az első lépeseket a terület felélesztésére, fehér foltjai pedig adott esetben tartalommal feltölthetők.

A Bíráló Bizottság a pályázatot kiemelten értékesnek minősítette.

5. sz. pályamű A terv szellemisége a többi pályázattal összevetve egyedi, hiszen a belülről induló kifejtés, a belső központi viszony megteremtése, mint alapkoncepció egyedüli megoldásként szerepel. Ez a fajta megközelítés mindenképpen a terv pozitívumaként említendő.

A tornaterem épülete és a pálya közötti viszony megteremtésével kialakul egy tér, mely valóságos méretű, belakható, megvalósítható, élhető. Sokféle, a felvázolt ötleteken túli használati lehetőségeket rejtve magában. A tér zárását déli oldalon a tornaterem adja, viszont az északi oldalon a sportpálya térfal-képzése talán még továbbgondolható, hiszen itt úgymond „kifut” a tér. (Kicsit félrevezető a helyszínrajz 2D-s grafikája, hiszen a pálya másfajta anyaga térzárást sejtet, ami valójában térileg nem valósul meg. A pálya egyoldali lelátója távoli, s a térfal-képzéshez kisméretű. ) A belső mag erénye egyben a hátránya is tervnek, hiszen a telek egészét és különösen peremeket szabadon hagyja.

Bár megjelenik az épület tágabb környezetében egy geometrikus síkbeli-térbeli rendszer, de ez is úgy úszik, mint maga a belső mag. Izgalmas lett volna látni, hogy ebből a koncepcióból milyen külső pozícionálás, rögzítés lett volna kifejthető.

Az épület kiszolgáló-bővítményének elbontása és az újonnan kialakított tér felőli megépítése több szempontból is jó döntés: az új épületrész kedvező kapcsolatot jelent a tér felől, a tornaterem feltárását és kiszolgálást kellően elősegíti.

A meghagyott sportpálya, bár a koncepció egyik alapeleme, mégis talán meggondolandó, hogyha a burkolata és a tájolása egyaránt kedvezőtlen, akkor mozdítható, vagy alakítható-e? Ezáltal izgalmas, feszített arányokat kialakítva a tornaterem bővítményével.

A gombák elbontása és geometriájának átmentése, és arculati elemként való megjelenése, mint konzekvensen alkalmazott rendszer jó. De vajon akkor miért bontjuk el, ha átmentjük? Azaz ez a forma annyira időtlen, hogy még ma is helytálló? Nem éppen maga a forma volt zavaró a gomba épületében?

Tájépítész vélemény: Szinte az egyetlen pályamű, ami a terület problematikáját klasszikus tájépítészeti / szabadtér-építészeti megoldással igyekszik megoldani. A telek súlypontjában kialakítandó köztér együttműködésre készteti az eddig kontextus nélkül álló elemeket, a sportcsarnokot és a sportpályát. A sportcsarnok bővítésének mértéke és módja eltalált, a koncepcióból adódóan az új épületrész is a térrel teremt kapcsolatot. Az elemek belső viszonyrendszerének átgondolása, és ennek tervi ábrázolása ebben a pályaműben a legerősebb, és ez a tervező csapat volt gyakorlatilag az egyetlen, aki ezzel a 90

munkarésszel –a tájépítész zsűror megítélése szerint- kellő mélységben foglalkozott. Azzal a gondolattal a zsűri nagy része egyetértett, hogy ez a megközelítés is egy a lehetséges válaszok közül, amikor az Ifjúsági Park revitalizálásáról gondolkodunk. A tervezett köztér funkciója nem determinált, az igények szerint –ahogy ez műfaji sajátossága isszámos közösségi funkcióra használható, a játéktól a sporton át, a kávézásig, pihenésig. (Miénk itt a tér…) Ugyanakkor a térképzés hexagonális rendszere éppen a kiindulópontjának, a meglévő gombáknak szinte a teljes elbontása miatt erősen megkérdőjelezhető. Ugyancsak gyengesége a tervnek, hogy a belső térre fordított nagy figyelem mellett a külső határ ugyanúgy feloldódik, mint ma, ebben a tekintetben a zsűri azokat a pályaműveket tartotta előnyösebbnek, ahol ez a határ markánsabban definiálja a területet.

A Bíráló Bizottság a tervet értékesnek minősítette.

6. sz. pályamű A pályázók a terület épület- és pályaelrendezését, az átjárás régi irányát megtartották, egyszersmind látványosan továbbfejlesztették.

A KRESZ tanpálya területét a keleti sávra korlátozták, így nyertek területet más, új pálya megépítéséhez, és arányosabb lett a területfelosztás, több pálya és játéktér létesülhetett, gazdagodott a kínálat.

Régi helyén átépítették a kézilabdapályát, területén a felfestés több labdajátékot tesz lehetővé. Kígyózó vonalvezetéssel burkolt színezett felülettel gyalogló-futó-görkorcsolyázható pályákat fontak a tornaterem köré, befonódva a régi átközlekedőbe, kapcsolódva az új Dny-i és Ény-i bejárathoz, és a KRESZ tanpályához.

A tornaterem déli oldalára új öltöző traktust terveztek, a régi bejárat helyének megtartásával. Itt a terem és a Lovassy út között új labdajátéktér is létesül, amelyen három pályát is keresztül vezettek, s ez a kereszteződés nem tekinthető kiérlelt javaslatnak.

A tornaterem bővítése és a gomba épületcsoporton tervezett javító beavatkozás visszafogott és tárgyszerű. A kívánt funkciók közül kimaradt a büfé. A régi színpad egységhez jelzésszerűen csatlakozik a nézőtér, alkalmi székrakodással, bármi körülhatárolás nélkül. Ebből a mozzanatból azt olvassuk le, hogy a tervezők a sportra és a játékra koncentráltak, a közösségi, gyülekezési funkciót a sporthoz képest mérsékeltebben fejlesztették.

A területet körös-körül bekerítették, feltételezzük, hogy a használat, a működtetés tekintetében ez kívánatos, megfelelő.

A terület déli sávjában pihenőkertet jeleztek, amelyet jó javaslatként értékeltünk, bár részletezve nincs.

A négyféle színnel képzelt és ábrázolt pályafonat valószínűleg megvalósítva is megnyerő, dekoratív, ahogy a tervlapokon is így tűnik fel. A belső útrendszer kisugároztatása az érdekes és pályázatainkkal „bejárt” keszthelyi helyszínek felé remélhetőleg a rehabilitáció sikerességét is jelenti.

Tájépítész vélemény: A pályamű rengeteg szellemes ötletet, grafikát tartalmaz, elsősorban a sportfelületek tekintetében. A koncepció fókuszába egyértelműen a sport (iskolai sport, tömegsport, szabadidős tevékenységek) funkciót állítja. A KRESZ park funkció ebbe az egymásra épülő, egymásba fonódó rendszerbe nagyon szépen integrálódik. Azok közé a tervek közé tartozik, amelyek igyekeztek a terület hasznosítására teljes körű, rajzban is megfogalmazott választ adni.

A zsűri, mindamellett, hogy ezt a fajta fejlesztési irányt is elképzelhetőnek tartja a területen, fenntartását fogalmazta meg a koncepció megalapozottságával, túlzott meghatározottságával és a pályarendszer léptékével, mértékével kapcsolatban.

A Bíráló Bizottság a tervet értékesnek minősítette.

91

7. sz. pályamű A zsűrit leginkább megosztó pályamunka. Gondolataiban, érvrendszerében, előadásmódjában egységes, kerek-egész, színvonalas megoldás.

Erős túlzással a Nazca fennsík tereprajzait idéző valami, nélkülözve annak misztikumát, monumentalitását, maradandóságát, ősiségét.

Sokkal inkább rokonítható a múlt századi lakótelepek, néhány helyen használt, gyalogos útvonalak kialakítási módszeréhez, amikor a lakosok porban, sárban, füvet letaposva rajzolták ki a leburkolandó, legcélszerűbb közlekedési vonalakat.

A Bíráló Bizottságban kialakult ellentétes vélemény szerint a kiírók által elvárt építészeti, tájépítészeti megoldás, avagy számukra alig használható performansz, vagy land-art a pályamű, az utóbbiak kerültek túlsúlyba. (Bán Ferenc személyes véleménye.)

A pályázók nem építészeti választ adnak, a kiírás pedig ezt kérte. A munka, a hozzákezdés állapotában megrekedt és korábbi fázisként a pályázatot megelőző fázisaként a probléma felvetésével időzött igényesen és szerteágazóan.

A problémafelvetés ábrázolását a területen és annak szerteágazottságát a modellben finoman leképezi. E modell finomsága a zsűrit megfogta és értékelte. A kiírás ennél többet kívánt.

Tájépítész vélemény: A csapatot alkotó építészek ebben a pályaműben hátraléptek. Talán túlságosan is hátra, elvesztve ezzel egyensúlyukat is. Amellett, hogy értékelhető ennek a hozzáállásnak a közösség felé mutatott nagyfokú nyitottsága, mégis kérdőjelessé teszi az építész / tájépítész szakmai ismereteinek, tapasztalatának hasznosságát. Ez az út, irányítás nélkül könnyen vezet jó szándékú dilettantizmussal létrehozott, pillanat szülte képtelenségek létrejöttéhez.

8. sz. pályamű A zsűri által sokat vitatott pályamű ötlet felvetése a feltett kérdés egyik lehetséges megoldása, ugyanekkor részletmegoldásai a többségi vélemény szerint több problémát vetnek fel.

A feladat megoldásának kulcskérdése a funkció és annak fenntarthatóságának helyes meghatározása, ezért helyesnek találtuk a „fizetős játszótér”, ezzel együtt a körülkerítés javasolt megoldását.

Erre a kérdésre több pályaterv nem válaszolt, a jelenlegi „vegyes” használat építészeti szanálását tűzve ki célul, annak ellenére, hogy a helyszínen tapasztaltak ezt nem teszik lehetővé.

Merész döntésekre épül tehát a terv: - a sportfunkciók felszámolása, a tornaterem fedett-nyitott játszó-térré alakítása, - a funkció nélkül maradt, költségesen felújítható hatszöges építmények bontása és értelmes funkciójuk bejárati építményben történő pótlása, - tájépítészeti eszközök - a sík alapfelület tagolásával történő – alkalmazása: dombok és a felnőtt játszótér lemélyítésben történő kialakítása, - a jelenleg használhatatlan „sportpálya” és „ teniszpályák” felszámolása, a terület játszótérbe történő integrálása.

Bírálat érte a bejárat pozicionálását, ugyanakkor amikor a szükséges parkolók elhelyezése ezzel megoldható lenne. A bejárati létesítmény dombszerű kiképzése – melynek nyilvánvaló szándéka a szomszédos nyaralóktól való elhatárolódás – a zsűri többségi véleménye szerint szintén a vitatott részletkérdések körébe tartozik. A felelős döntések alapján építészetileg is konzekvens megoldás született, amit a zsűri többségi véleménye ebben a formában (pl. bontások ) nem támogat.

92

Tájépítész vélemény: Talán a zsűrit legjobban megosztó pályamű, ahol a célként kitűzött végállapot nagyon is elképzelhető megoldást adhat a terület hasznosítására. Azonban a szóban megfogalmazott és példákkal alátámasztott játszópark (fizetős?) egész egyszerűen nem lett megtervezve.

A művészi igényű játszóeszközökkel komponált park unikális lehetne nemcsak a városban, de a régióban is, könnyen turisztikai látványossággá válhat. Mégis a bemutatott elképzelés úgy vérzik több sebből, hogy közben vérszegény marad.

A gyepre elhullajtott néhány egység, mindenfajta belső burkolatstruktúra nélkül biztosan nagyon kevés a kitűzött cél eléréséhez. Kérdőjeles a bejárati épület pozíciója és megfogalmazása, a tornaterem kibelezése, a gombák bontása és az alulméretezett kínálat. A tervi hiányosságok mellett értékelte még a zsűri a területet kettészelő gyalogút felszámolását és a területhasználat újszerű megközelítését is.

A Bíráló Bizottság a tervet elfogadta és értékelte.

Utószó A területet az állagvédelem érdekében a fejlesztés részeként be kell keríteni. erre a pályázat több javaslatot is ad, méghozzá nemcsak fizikait, hanem építészeti-tájépítészeti megfogalmazást is.

Bizonyítottnak véljük a pályázat alapján, hogy a tornaterem is és a gombacsoport is fenntartható továbbszolgálatra alkalmas, a többlet igények bővítményben megoldhatók, nagyobb összeg ráfordításával építészetileg a jelenleginél nívósabb kialakítás is létrejöhet, pl. a tornaterem estében.

A pályázatok egyike sem nyújtott a sport és játék illetve a köztér-gyülekezés-kultúra aránya tekintetében harmonikus megoldást, de ez a szándék kinél mennyire asszimetrikusan, de megmutatkozott. Aki a játékokat, a sportot vélte fontosabbnak az Ifjúsági Park újjáélesztése szempontjából kissé a gyülekezés a zenélés az előadás lehetőségét nagyolta el, és fordítva.

Kérdés persze az, hogy mennyire lehetséges a területen párhuzamosan különböző, akusztikusan is különböző foglalatosságokat űzni?

Ez a kérdés pedig elvezet ahhoz, hogy az újjáélesztéshez bizonyára szükséges a táj,- és építész szakma együttműködése, de nélkülözhetetlen a szervezés, a beavatkozás előtt és annak utána folyamatosan. Szervezni múlhatatlanul szükséges az előkészítő időszakban, hogy a keszthelyi és környékbeli közönség érdeklődését felkeltsék és a különféle tisztogató, kis fejlesztő ütemekben való fokozatos együttműködő és irányított részvételét biztosítsák. Ez is tanulsága a pályázatnak. És kimondható, hogy van még egy: a fejlesztést ütemezve lehet és kell megvalósítani, vagyis ami most működik, azt a működést fenn kell tartani, amíg egy most nem működő rész működésbe hozható.

Bár biztosan téves az egyik pályázó sommás megállapítása, amellyel az egész területet leminősítette, hiszen a tornateremben gyermekek és pl. a tűzoltók folyamatosan edzenek, a gyepet, utakat, fákat gondozzák, de a lomtár a gombák alatt tényleg elfogadhatatlan. Ez pedig nem építészeti probléma.

Végülis maga az újjáélesztés kifejezés nem fedi pontosan a jelen valóságot, mert a helyzet most is jobb mint a tetszhalál.

Budapest, 2012. május 3.

Bíráló Bizottság 93

Ă&#x2030;ME mesteriskola XXI. ciklus

hallgatók:

mesterek:

Álmos Gergely

Arnóth Lajos

Banu Roland

Arnóth Ádám

Ernst Z. András

Czigány Tamás

Fábián Gábor

Csontos Csaba

Fenes Tamás

Dévényi Tamás

Fischer Bence

Dobai János

Gaschler Gábor

Getto Tamás

Hajdu Gábor Csaba

Golda János

Haraszti Lívia

Helmle Csaba

Kamuti Géza

Kalmár László

Kendelényi Péter

Kapitány József

Korényi Balázs

Lévai Tamás

Kronavetter Péter

Nagy Iván

Mihály Eszter

Pelényi Margit

Mottl Rita

Pethő László

Nagy Zsuzsanna

Roth János

Ráti Orsolya

Szabó Levente

Román László

Tomay Tamás

Szabó Ádám Szepesi János Szirmai Balázs Végh Zsuzsanna Virág Péter