A megfigyelés folyamatának nyugodt hangulata érződik minden munkán, ahogy a festő rácsodálkozik a világ lényeges képeire, a látvány minőségére, vagyis az elé táruló jelenségekre. Nem vezeti a látogatót, csak meghívja az együtt szemlélésre. A színek és formák ilyen váltakozása és alakulása a zenei improvizációra emlékeztetheti a nézőt. Aki járatos abban, hogy tudatosítsa a jelenségek kiváltotta saját érzéseit, az képes lehet meghallani a mögöttük húzódó, nyújtózó dallamokat is.
