MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Szenvedélyem: az orgona – Fassang László 2016. október 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
- csak nézzük, mint a moziban A Mese.tv – az Egyszervolt.hu tévécsatornája, mely minőségi tartalmakat kínál gyerekeknek. Mesék, gyerekdalok, rajzfilmek, népmesék, mesefilmek...
Keress minket a
-on is!
www.mese.tv www.youtube.com/mesetv mobil applikációk
A mesék online, letöltés nélkül megtekinthetők.
Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!
mupa.hu/husegprogram
3
2016. október 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Szenvedélyem: az orgona – Fassang László Közreműködik: Rohmann Ditta – gordonka Szokolay Dongó Balázs – szaxofon, furulya Zsilka Alan – orgona Beszélgetőtárs: Rohmann Ditta Az orgona egy könnyű hangszer: a megfelelő billentyűt a megfelelő időben kell lenyomni, és hangszer magától játszik. (J. S. Bach) A szemem és a fülem számára az orgona lesz mindig is a hangszerek királya. (W. A. Mozart) Azt szeretném megmutatni a Müpa orgonájával, hogy ez egy menő dolog, lehet sikeresnek lenni, ha valaki orgonista, és egy izgalmas világ, amelyet nem lehet megunni egy életen át sem. (Fassang László) A sorozatot szerkeszti és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt
4
Szenvedélyek és vallomások A Szenvedélyek sorozatban a művészeti élet ismert szereplői tesznek személyes zenés vallomást arról a szenvedélyről, amely saját műfajukhoz, a művészetek általuk művelt területéhez fűzi őket. Nem titkolt szándékuk, hogy elérjék, a közönséget megérintse mindaz, amiről e találkozások alkalmával beszélnek, hogy híveket szerezzenek az általuk képviselt műfajnak, hogy meggyőzzék hallgatóikat annak szépségéről, nagyszerűségéről, fontosságáról. Ennek egyik eszköze az a kötetlen és személyes beszélgetés, amelyben minden alkalommal részt vesz egy, az adott zenei területet jól ismerő, a művészhez is közel álló beszélgetőtárs. A másik eszköz az est főszereplője zenei arculatának bemutatása élő zenével, zenésztársak, barátok közreműködésével. A sorozat első előadásán Fassang László orgonaművész, a budapesti Zeneakadémia és a világhírű párizsi Conservatoire tanára, a Müpa orgonahangversenyeinek szerkesztője, a fiataloknak és felnőtteknek szóló, népszerű OrgonaExpedíciók „túravezetője”, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának talán legavatottabb ismerője beszél a hangszerhez és az orgonazenéhez fűződő szenvedélyéről.
Hogyan lettem orgonista? „Első zenei élményeim a születésem előtti időkre datálódnak – meséli Fassang László. – Főleg két hangszer volt közel hozzám: a fuvola kicsit távolabbról, és egészen közelről a nagybőgő. Szüleim ezeken játszottak az Operaház zenekarában. A bőgőn anyukám, a fuvolán apukám. Ezért mondom, hogy a bőgőt sokkal közelebbről hallottam. Hetedikes koromban meghatározó élmény ért. Élénken emlékszem arra a vasárnapra, amelyen anyukám először vitt fel az orgonakarzatra. Az orgonista, Draskóczy Laci bácsi nagyon kedvesen fogadott minket, és maga mellé ültetett az orgonapadra. Tizenkét éves lehettem, és csak ámultam-bámultam látván a sok kapcsolót, a manuálokat, pedálokat, köztük azt a különleges pedált, amely olyan volt, mint az ötös busz gázpedálja. Azt is észrevettem, hogy Laci bácsi előtt a kottában egy dallam van, de más szólamokat is hozzájátszik. Ez teljesen lenyűgözött, és akkor elhatároztam, hogy ezt nekem is meg kell tanulnom.” Az orgonának voltak előzményei a családban. Nagyapám, Fasang Árpád evangélikus kántortanító volt a pályája elején. Dédnagyapámtól kapott egy harmóniumot az 1920-as években. Ez Galyatetőn, a családi nyaralóban állt. Egyszer meglepetésként a szüleim hazahozták. Én szétszedtem, összeraktam, attól kezdve azon játszottam otthon.
Mindenben, a zenélésben is kerestem a menő dolgokat. Gyerekzsúrokon, mivel az iskolai osztályunkban sokan zenéltek, mindenki eljátszotta zongorán a maga darabját, én pedig úgy akartam kitűnni, hogy blattoltam, vagyis lapról játszottam. Amikor láttam, hogy egy szál dallam alapján lehet improvizálni az orgonán, teljesen felcsigázott a dolog. Ezt még a blattolásnál is menőbb dolognak tartottam, és az orgona egyébként is tele van billentyűsorokkal, kapcsolókkal, pedállal. Nagyon nehéz rajta játszani – és ez elkezdett izgatni.”
Az improvizációról Az orgonista hagyományos feladatai közé tartozik az improvizálás, vagyis a rögtönzés, amelynek során – bizonyos kötött keretek között vagy szabadon – az előadó az adott pillanatban találja ki a játszott zenei anyagot. Fassang László, aki nemcsak kiváló művelője, hanem oktatója is rögtönzés művészetének, így vall erről: „Létezik teljesen kötetlen improvizáció, amikor az ember a koncerten csak a pillanatban élve játszik. Ha mégis kirajzolódik valamilyen zenei forma vagy keret, azt többnyire csak utólag érezzük. Úgy megyünk a jövő felé, hogy kicsit visszafelé nézünk. Minden, ami megtörtént, meghatározza az utána következőt.
SZENVEDÉLYEM: AZ ORGONA – FASSANG LÁSZLÓ
5
6
Gyakran használom a medencében és a tengerben való úszás hasonlatát. Az egyik az az eset, amikor mindent kontrollálok – nem előadás, hanem gyakorlás. Ha valami nem ment, újrakezdem. Bármikor lerakhatom a lábam, figyelhetek, hogy minden mozdulat szabályos legyen. A másik esetre az a példa, amikor az ember csónakkal beborul a tengerbe, és életben kell maradnia, teljesen mindegy, hogy először a lábával vagy a kezével dolgozik-e, hogy nem szabályosan mozog. A lényeg, hogy úsznia kell, és kijutnia a partra. Egy másik hasonlattal élve: az improvizálás olyan, mintha úgy tanulnánk meg a zene működését, mint egy nyelvet. Milyen szavak vannak, hogyan lehet ezeket egymáshoz kapcsolni, hogyan lehet egy adott esetben ugyanazt a mondatot szóról szóra ugyanúgy, mégis százféleképpen elmondani, a sebességet, a lejtést, a hangsúlyt változtatva? Improvizálni egyébként mindenki tud. Improvizáció az is, amikor a saját anyanyelvünkön beszélünk. Picit ellentmondásos a zenetanításunkban, hogy ott sokszor írni-olvasni előbb tanulunk meg, mint szabadon beszélni. Amikor improvizációt tanítunk, ide kellene a zenében is eljutni: hogy van egy hang, zörej, zaj, és azzal rögtön képesek vagyunk valamit mondani és kifejezni.” Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
A hangszerek királynője Sokszor nevezik így az orgonát mint minden hangszerek legnagyobbikát. Az orgona nemcsak méretével, hanem összetettségével is kiemelkedik a hangszerek közül. Rangját tovább emeli hosszú története és az a szerep, amelyet templomi hangszerként játszott az elmúlt évszázadok során. Néhány érdekesség az orgona történetéből: • Az orgona elődei között olyan, bambuszcsövekből készült hangszereket, úgynevezett szájorgonákat találunk, amelyeket a játékos a tüdejéből fújt levegővel szólaltatott meg. • A mai orgona közvetlen elődje a római korban elterjedt víziorgona, amelynek sípsorait fújtatóval létrehozott, a víz nyomásával állandósított szélnyomás szólaltatta meg. • Az első modern orgonát az 1500-as években építették. Ennél a hangszernél már többféle hangszín közül lehetett választani játék közben, az erre szolgáló (regiszter)kapcsolók segítségével. • Az orgona valamennyi fejlődési formájában fújtatószerkezet, billentyűk, illetve pedálok, sípok, valamint az utóbbiakat összekötő elemek bonyolult rendszeréből állt. • Az orgona csak a 900-as évektől vált templomi hangszerré. Korábban világi rendezvények, cirkuszi előadások résztvevője volt. • Az ipari forradalom előtt az orgona volt az ember által alkotott legösszetettebb működésű szerkezet. • 1911-től több évtizeden át orgonán játszották a mozikban a némafilmek kísérőzenéjét. • Az orgonazenét háromsoros kottában jegyzik le: a felső két sor a két kéz szólaimait, az alsó sor a lábakkal a pedálon játszott szólamokat tartalmazza.
Fotó © Nagy Attila, Müpa
SZENVEDÉLYEM: AZ ORGONA – FASSANG LÁSZLÓ
7
Az orgona részei
Szélláda Fújató
Sípsor (regiszter)
Billentyűk (manuál)
Traktúra
10
Orgonaszótár Jó néhány olyan fogalom létezik, amelyek ismerete nélkül nem érthetjük meg az orgona működését. Az alábbi szótár ezek közül ad magyarázatot néhányra: Ajaksípok Olyan orgonasípok, melyek az alsó végükön lévő, a furulyáéhoz hasonló sípszerkezetük által peremhangos hangforrásként működnek, a hozzájuk csatlakozó csőszerű síptest levegőoszlopát rezgésbe hozva. Az ajaksípok ajakregisztereket alkotnak, ezek adják rendszerint az orgona regisztereinek többségét. Fújtató Kézi vagy motoros meghajtású, egyenletes szelet létrehozó szerkezet: a levegő a szélcsatornán keresztül a szélládákba jut, amelyekhez közvetlenül csatla koznak a sípok. Manuál Billentyűsor, amelyen kézzel játszik az orgonista (manus latinul: kéz). Az orgonának általában több, egymás fölött elhelyezkedő manuálja van. Nyelvsípok Az orgona regisztereinek egy csoportját alkotják az ajaksípok mellett. A nyelvsípokban a levegő áramlása által rezgésbe hozott, keretbe illesztett fémlemez kelti azt a helyi nyomásingadozást, amely a zenei hangot eredményezi. A nyelvsípos hangkeltő szerkezethez változatos formájú, ónból készült rezo nátorcső csatlakozik. Pedál Lábbal (pes latinul: láb) mozdítható billentyűk, amelyek ugyanúgy különböző hangok megszólaltatására alkalmasak, mint a manuál billentyűi. Az orgonálás fontos része a pedálon való játék. Redőny A sípokat tartalmazó orgonaszekrénybe épített, nyitható-zárható redőnyszerű szerkezet, mellyel a sípok hangereje fokozatosan változtatható. Az orgonista külön pedállal szabályozza. Regiszter Az orgona egy-egy sípsorának megnevezése, illetve különböző hangszín-kombinációinak gyűjtőneve. Egy sípsor azonos felépítésű és hangszínű sípokból áll. Az orgonista a regiszterkapcsolókkal választja ki a megszólaló sípsorokat. Traktúra A játszóasztalt és az orgonaszekrényt összekötő szerkezet, mely az egyiktől a másikig továbbítja az információkat. A mechanikus traktúrában a billentyűk közvetlenül szabályozzák a sípokat megszólaltató szelepeket. A napjainkban elterjedt elektromos traktúra legfontosabb előnye, hogy a játszóasztalt a hangszer többi részével csak kábelköteg köti össze, így a játszóasztal mozgathatóvá, áthelyezhetővé válik. A Müpa orgonája mindkét fajta traktúrával rendelkezik.
11
Az orgonaépítő Fassang László tapasztalt orgonistaként a kezdetektől részt vett a Müpa orgonájának megalkotásában. „Éppen lediplomáztam Párizsban, és elkezdtem Spanyolországban tanítani, amikor megkezdődött a Müpa orgonájának építése. Olyan embereket kerestek, akik nagy nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek. A Conservatoire orgonáját is akkor építették újjá, és én sok időt töltöttem ott, sok mindent tanultam közben. Számos koncertteremben is játszottam, és a kollégák révén már olyan nemzetközi kapcsolathálózatban voltam, amelyben nagyon sok információra lehetett szert tenni. 2002-ben volt az első egyeztetés Párizsban, a Müpa épületét tervező Zoboki Gáborral. Hatalmas lepedőket mutatott, mélygarázs, előcsarnok, hangversenyterem stb. Mondta, hogy meg kell építeni a világ legjobb orgonáját ebbe a terembe, amelyben az akusztika is különleges lesz. Attól kezdve dolgoztunk együtt.”
Tudtad, hogy a Müpa orgonája… • idén ünnepelte tizedik születésnapját? • a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a német Mühleisen Orgelbau Stuttgart együttműködésével készült, Baróti István és Fassang László orgonaművészek tervei alapján? • a világ egyik legnagyobb koncerttermi orgonája? • körülbelül nyolcszázmillió forintba került? • 92 regisztere 1214 nyelvsípot és 5498 ajaksípot tartalmaz, és utóbbiak közül mindössze 470 készült fából? • olyan memóriával rendelkezik, amely tízezer hangszín-kombináció tárolására képes, ezeket pedig külső USB-modulra lehet menteni, illetve onnan visszatölteni?
12
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segít a műsorfüzet és az, amit az előadáson hallottál, illetve egy kis számtani ismeret sem árt. Egy kérdésre több helyes választ is adhatsz.
1. a) b) c) d) e)
2. a) b) c) d) e)
3. a) b) c) d) e)
Hány sípja van a Müpa orgonájának? 1214 5498 6712 6804 10 000 Milyen hosszú a Müpa orgonájának legrövidebb sípja? 23 mm 0,023 m 0,5 cm 14 cm 0,5 m Mire szolgál a redőny? A hangerő fokozatos szabályozását teszi lehetővé. Az orgona manuáljainak biztonságos lezárását teszi lehetővé. Kinyitható hangfogóként szolgál bizonyos sípsoroknál. Lezárja a kottatartó fedelét. Védi a sípokat a portól.
4. A Müpa orgonájának összes sípja közül mennyi készült ónból? a) b) c) d) e)
a fele 62% 91,5% 93% egy sem, mivel a sípok ólomból készülnek.
5. Mivel lehet beállítani az orgona hangszínét? a) b) c) d) e)
manuálok pedálok redőnymű regiszterkapcsolók USB-modul
6. Mennyi időre volt szükség a Müpa orgonájának megépítéséhez? Hány év telt el a tervezés legelső lépéseitől a hangszer felavatásáig?
a) b) c) d) e)
két év négy év öt év 2006 még nem avatták fel
Az Orgona-kvíz megoldásait 2016. október 17-éig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2016. október 30-án 11.00 órakor kezdődő Szüreti vigasság című Matinékoncertre.
SZENVEDÉLYEM: AZ ORGONA – FASSANG LÁSZLÓ
13
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Mindig vasárnap / 11.00 2016. október 30. 2016. december 11.
Szüreti vigasság Dal-játék – Mozart: A varázsfuvola
2017. február 12.
Képeslap Amerikából – Dvořák: Újvilág-szimfónia
2017. április 30.
Hegedű és verseny
AJÁNLÓ
előzetes,
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Mindig vasárnap / 11.00 2016. november 20. 2017. január 15.
2017. március 26.
Szenvedélyem: a dal – Palya Bea Szenvedélyem: az opera – Ókovács Szilveszter Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás
HANG-SZER-SZÁM
Mindig szombaton / 11.00 2016. október 15.
Magyar népi hangszerek: a tárogató és a klarinét Magyar népi hangszerek: az ütőgardon és a dob
2016. november 12.
Magyar népi hangszerek: a koboz és a tamburák
2016. december 10.
Utazás Symphoniába – Vonósok
2016. január 21.
Utazás Symphoniába – Fafúvósok
2017. február 18.
ISKOLÁSKONCERTEK
Február 9., csütörtök kivételével mindig hétfőn / 11.00 2016. október 3.
2016. október 24. 2016. november 14. és december 12. 2017. január 30. 2017. február 9.
Meglepetéskoncert a zene világnapja alkalmából Irány Rió! – Világjáró muzsikusok Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő
Így zenélünk mi! – „A rendkívüliek” Farsangi vigalom
Stratégiai partnereink:
Stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2016. szeptember 23. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000