Nagy kínai újévi hangverseny 2017. január 16. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
FM 92.1 www.klasszikradio.hu
3
16 January 2017 Béla Bartók National Concert Hall
2017. január 16. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Grand Chinese New Year Concert Nagy kínai újévi hangverseny Featuring: Chinese Traditional Orchestra of the China National Opera and Dance Drama Theatre Conductor: Hong Xia Jiangsu folk song: Jasmine Flower – traditional Chinese orchestral music (arr. by Liu Wenjin) Chinese folk song: Moonrise – traditional Chinese orchestral music (arr. by Peng Xiuwen) Liu Wenjin: The Great Wall Capricco – concerto for erhu Featuring: Lin Gan, Yang Wenna – erhu I. Mountain Pass II. Beacon Fire III. Memorial Ritual IV. Looking to the Future Liu Wenjin: Dancing Ink – for guzheng and Chinese string ensemble Featuring: Lei Dianyun – guzheng Liu Xijin: Lovers Bridge in South China – concerto for Chinese bamboo flute Featuring: Huang Kai – Chinese bamboo flute May You Have Prosperity in the New Year – traditional Chinese orchestral piece
The English summary is on page 9. The performance is sponsored by:
Közreműködik: A Kínai Nemzeti Opera és Táncdráma-színház Kínai Tradicionális Zenekara Vezényel: Hong Hszia Csiangszui népdal: Jázminvirág – hagyományos kínai zenekari darab (Liu Wenjin feldolgozása) Kínai népdal: Magasztos hold – hagyományos zenekari darab (Peng Xiuwen feldolgozása) Liu Wenjin: Nagy Fal capriccio – versenymű két erhura Közreműködik: Lin Gan, Yang Wenna – erhu I. Hegyi hágó II. Jelzőtűz III. Gyászszertartás IV. Pillantás a jövőbe Liu Wenjin: Táncoló tinta – ku-csengre és kínai vonósegyüttesre Közreműködik: Lei Dianyun – ku-cseng, Liu Xijin: Szerelmesek hídja Dél-Kínában – concerto kínai bambuszfuvolára Közreműködik: Huang Kai – kínai bambuszfuvola Boldog új évet! – hagyományos kínai zenekari darab
A produkció támogatója:
4
Az egy évvel ezelőtt hasonló alkalomból, vagyis a kínai holdújévi koncertre készült műsorfüzetben kiemelten foglalkoztunk a kínaiak számára különösen fontos csillagjegyekkel, azokon belül is az éppen aktuálissal. Hogy miért fontos szinte minden évben ezzel indítani egy hangverseny programjának a bemutatását? Azért, mert a kínaiak (és általában az ázsiai népek) számára a természet rendjét, az alapelemek mozgását és a világ körforgását magyarázó szimbólumok az élet meghatározó pontjai. A sok ezer éves hagyományokból táplálkozó kínai asztrológia átszövi a mindennapokat. Nemcsak az ünnepekre kell gondolni, hanem az étkezésre, a gyógyászatra, az öltözködésre és így tovább. Kétségtelen, hogy a modern Kínában ezek a hagyományok valamelyest már halványodtak (különösen az olyan nagyvárosokban, mint például Sanghaj), de azt nem állíthatnánk, hogy teljesen kivesztek volna. Így hát továbbra is fontos a hagyományos asztrológiai háttér és megvilágítás – még egy koncert szempontjából is. Amint az sokak számára ismert, a Majom évét hagyjuk most magunk mögött, ráadásul nem is akármilyet, hanem a Tüzes Majom évét. Az, hogy a kínai asztrológiában szokásos tizenkét állatjegy közül a Majom egy időbe essen a szintén ciklikusan változó Égi törzsek közül a Tűz elemmel, legutoljára ötven éve esett meg. A kínaiak szerint a Tüzes Majom éve, ha ki nem is fordítja a világot addigi megszokott rendjéből, azért olyan jelentős változásokat indít el, amelyek miatt néha olyan érzése támad az embernek, mintha egy másik bolygóra került volna. Ha a világ változásaira gondolunk, ezt már önmagukban bőven alátámaszthatják a politikai fordulatok, és akkor még nem ejtettünk szót az egyes emberek számára legalább ennyire jelentős és sokszor felforgató magánéleti változásokról a karrierben, a szerelemben és általában az életben. Sokan érezhették úgy, hogy 2016 a korábbiaknál valamivel „sűrűbb év” volt. A manapság sokat emlegetett komfortzóna elérhetetlennek tűnő távolságba került. Aztán az első látásra ijesztőnek tűnő változások az esetek nagy részében előbb-utóbb mégis megmutatták szelídebb arcukat is. Ez pedig egybecseng a kínaiak elképzeléseivel, asztrológiai gondolataival, amelyek szerint ezek nem pusztító erejű változások voltak, csupán felrázták az életet azért, hogy egy kicsit tisztuljon a kép. Biztos, hogy továbbra sem lesz unalmas körülöttünk a világ, ám a Kakas éve jóval nyugodtabb, építkezésre figyelő időszakot ígér. Ennek szellemében, ezzel a remén�nyel vágunk tehát neki a következő évnek, amelyet méltó módon – és talán már azt is mondhatni, a hagyományoknak megfelelően – egy rendkívül jelentős és színvonalas zenekar, a kínai kultúra, zenei és érzelmi világ, a tradíciók és az újító szellem képviselője nyit meg számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A több mint hatvanéves múltra visszatekintő Kínai Nemzeti Opera és Táncdráma-színház Kínai Tradicionális Zenekara érkezik hozzánk, élén az ország egyik legjobb karmesterhölgyé-
vel, Hong Hsziával. Ahogyan azt az elmúlt években megszokhattuk, idén is olyan együttes ad hangversenyt, amely hosszú ideje dolgozik azon, hogy Kínát is bekapcsolja a világ zenei vérkeringésébe, amely tiszteli, becsüli és ápolja a hagyományokat, és amely együttes nem fél attól, hogy felfrissüljön, megújuljon és ezáltal világok közötti határokat lépjen át. Egymás kultúrájának, szokásainak, érzéseinek és gondolatainak megismerése évszázadok óta az együttélés egyik kulcsa, ám ahogyan világunk villámsebesen zsugorodik, egyre fontosabbá válik, hogy ellenérzések és félelmek nélkül éljünk együtt.
Az ünnepről Ami nekünk a karácsony és a szilveszter, az a kínaiak számára a Holdújév. Az ünnep az utóbbi években minden korábbinál nagyobb mértékben és erőteljesebben lépett ki az ország határain túlra, így egyre többen ismerhették meg a világ keleti felének legfontosabb eseményét. A celebek körében ma már sikk, hogy egy Holdújév tematikájú partiról csekkolnak be az Instagramon; a nagy világmárkák szinte kivétel nélkül kihoznak ilyenkor egy-egy Holdújév tematikájú szériát, legyen szó cipőről, ékszerről vagy éppen gyorsétterem-láncról. Aligha lenne meglepő, ha néhány év múlva az amerikai ünnepek és szimbólumok után a kínaiak hasonló eseményei is meghatározóvá válnának a világ más népei számára. Erre egyébként van is nem titkolt szándék. Ebben a hatalmas országban ilyenkor két hétre teljesen leáll az élet. És ebben semmi túlzás nincs. Ezekben a napokban ráadásul hatalmas „népvándorlás” is lezajlik évről évre: a nagyvárosban dolgozók hazautaznak a vidéki rokonokhoz, ahol békében összegyűlnek és együtt várhatják – ez esetben – a Kakas évét. Ha belegondolunk, hogy csak két város, Sanghaj és Peking népessége együtt közel ötvenmillió, könnyű elképzelni, hogy a kontinensnyi ország többi nagyvárosából hányan kelnek útra ezekben a napokban. A tömegközlekedésben általában teljes a káosz, vonat- és repülőjegyet már hetekkel korábban sem lehet kapni.
NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
5
6
A fellépőkről A mai műsort az egyik meghatározó ázsiai kulturális intézmény, a Kínai Nemzeti Opera és Táncdráma-színház állította össze. Az 1951-ben alapított intézményhez tartozik a Kínai Tradicionális Zenekar is, amely maga is több mint fél évszázados múlttal büszkélkedhet. Ez az első professzionális kínai zenét játszó zenekar a modern kori Kínában. Az elmúlt évtizedekben számos sikeres és népszerű, újragondolt tradicionális operát és táncelőadást mutattak be, a társulat tagjai között hosszú és töretlen pályafutást magukénak tudó, generációk számára meghatározó veteránok is találhatók. Az évek során sokat formálódott és csiszolódott az együttes egyedi művészeti stílusa. Műsoraikban különösen fontosak azok a művek, amelyek az újabb nemzedék számára is könnyen érthető és szerethető módon mutatják be az ezeréves zenei hagyományokat, de a hatalmas repertoár izgalmas darabjai a különböző korszakok zenei jegyeit ötvöző művek is. Ez a hosszú és magas színvonalú működés együtt jár az elismerésekkel is. Az állami kitüntetések mellett hazai és nemzetközi zenei díjak sorakoznak a zenekar polcain, köztük a Legjobb Kínai Instrumentális Zene Díj vagy az Oszakai Nemzetközi Kamarazenekari Verseny második díja. A zenekar rendszeresen fellép a legmagasabb szintű állami eseményeken is, így például a Kínai Tradicionális Zenekar adott hangversenyt Bill Clinton korábbi amerikai elnök 1998-as látogatása során. A rendezvényen rendkívül színes, kínai és nyugati zenei elemeket ötvöző előadás hangzott el, s a csapat azóta is elkötelezett a nyugati fül számára is könnyen befogadható, élvezetes produkciók iránt. A kínai és a nyugati zenei világ alapjai között felfedezhetők hasonlóságok, ám az évszázadok során a zenei elképzelések egészen más irányban keresték az érzelmek kifejezésének minél színesebb lehetőségeit. Ezért is fontosak azok a produkciók, amelyek igyekeznek megtalálni a közös hangot, a közös nevezőt, amelyek képesek bemutatni, hogy az egészen más elvek mentén megálmodott és megépített hangszerek milyen jól kiegészíthetik egymást – valódi harmóniát teremtve. A Kínai Tradicionális Zenekar azonban nemcsak a Nyugat és a Kelet közötti távolságot szeretné elmosni, hanem a kontinensnyi országon belül élő számtalan stílust is igyekszik közel hozni egymáshoz. Az együttes számos kínai etnikai csoport zenei világát elegyíti azért, hogy megteremtse a mindenki számára örömöt és szépséget adó koncertélményt. A zenekart vezénylő Hong Hszia az együttes állandó karmestere. Az ország egyik legkiválóbb dirigense a Kínai Zeneművészek Szövetségének tagja, a Kínai Nemzeti-
ségi Zenekarok Szövetségének képviselője és a szövetség Karmesteri Bizottságának alelnöke. 1982-ben végzett az északkelet-kínai Liaoning tartomány majd’ tízmilliós fővárosában található Senjangi Konzervatóriumban, amelybe később tanárként tért vissza. Közben egyetemi és filmzenei együtteseket dirigált, valamint vezette a tartományi zenekart is. Szinte az egész országban megfordult és dolgozott a legnagyobb zenei együttesekkel. Sanghajban, Kuangtungban, Hupejben, Makaóban és sok más tartományban és városban vezényelt az évtizedek során, s többször volt zsűritag a Kínai Zenei Versenyen. Az állam által elismert és támogatott művészként különös hangsúllyal bír az, hogy Tajvanon is koncertezett, emellett operaelőadásokon, fesztiválokon, ifjúsági és politikai rendezvényeken Pekingben és szerte Kínában is láthatta a közönség. Érett, határozott és kifejező stílusáról ismert. Szenvedélyes, ugyanakkor minden részletre figyel anélkül, hogy elveszne bennük. Könnyűszerrel mozog a kínai és a külföldi, a klasszikus és a modern, a hagyományos és a szimfonikus művek között.
A művekről A felcsendülő művek mindegyike egy-egy izgalmas, meghatározó szelete a terjedelmes és nagyléptékű, sok ezer éves kínai kultúrának. Hallhatjuk a Jázminvirág (Mo Li Hua) című alkotást: az eredetileg népszerű kínai népdal a 18. században, a Csing-dinasztia idején született, és azóta számtalan formában él tovább. Ez a dal
NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
7
8
szólt a 2008-as nyári olimpiai játékokon, a 2010-es sanghaji világkiállítás megnyitóján, sőt még a 2011-es tüntetéseken is énekelték. A legismertebb változat Csiangszu tartományból származik. (A különböző verziók sokszor nemcsak zenéjükben, hanem szövegükben is eltérnek egymástól.) Az 1800-as évek elején John Barrow brit diplomata az ország egyik legnépszerűbb dalának nevezte. Ez volt az első kínai népdal, amely az országon kívül is széles körben ismertté vált. Olyannyira, hogy még Puccini is felhasználta Turandot című operájában, de hallható volt hollywoodi filmben, a szaxofonos Kenny G is felfedezte magának, és még az UNESCO által ajánlott dalok listájára is felkerült. Feldolgozásban elhangzik a Magasztos hold című szerzemény is, amely eredetileg az egyik legismertebb pi-pá mű. A pi-pá sok ezer éve létező, körte alakú hangszer, írásos dokumentumokban már az i. e. 3. században is említették. Rövid nyakú lantféleségként lehetne leírni ezt a négyhúros, pengetős kínai hangszert, amelyet hagyományosan selyemhúrokkal látnak el. A közönség megismerheti a Nagy Fal capricciót is, a három éve elhunyt Liu Wenjin kínai zeneszerző alkotását. A Hopej tartományban született Liu az Egyesült Államokban képezte magát, hazatérését követően Kína egyik legnagyobb hatású és legismertebb zeneszerző-karmestere lett. Nagy Fal capriccio című, erhura (kéthúros kínai vonós hangszerre) írott kompozícióját 1982-ben mutatták be a Sanghaji Tavaszi Koncerten. A darab óriási sikert aratott, mindmáig mérföldkőnek számít az erhu alkotások között. A Táncoló tinta a tradicionális kínai festészetet és kalligráfiát jeleníti meg. A hagyományos kínai aromákkal ízesített dallamok megjelenítésében a ku-cseng (kínai citera) bájos hangja segít. A szerelmesek hídja Dél-Kínában című műben megénekelt híd igen jellegzetes, mondhatni ikonikus kínai helyszín. Az egyik legjelentősebb császári dinasztia, a Tang-dinasztia idején épült. A Magányos-hegy felé vezető úton található, s számtalan romantikus szerelmi legenda, klasszikus költemény és híres történet fűződik hozzá. Közéjük tartozik a hangversenyen is felcsendülő mű, amely a minden évszakban más és más arcát mutató, elbűvölő hidat idézi meg. A Boldog új évet! című darabot a Peking kapujának is nevezett Tiencsinből származó újévi fametszet ihlette. Írta: Hankó Viktor
Summary Müpa Budapest’s celebration of what for a quarter of the world’s population constitutes the key cultural event of the year is now a tradition. Each year, the Lunar New Year (or Spring Festivities) brings outstanding Chinese concert orchestras to Budapest. As Chinese astrology describing the rotation of the Earth – as we leave behind the undeniably tumultuous Year of the Monkey, the start of the Year of the Rooster at the end of January will usher in a somewhat calmer period. We’ll get to celebrate this transition with one of the ensembles of the China National Opera and Dance Drama Theatre: the Chinese Traditional Orchestra, whose history dates back nearly as far as the 1951 founding of the theatre itself. With its enormous repertoire, the orchestra – similarly to ensembles making appearances at Müpa Budapest in previous years – is a master of creating balance, always finding the point of intersection between the worlds of Eastern and Western music, as well as between traditions dating back many thousands of years and contemporary trends, while also offering a good helping of music from China’s numerous ethnic groups, making Chinese traditional culture accessible and enjoyable for a wide audience. In addition to touring both inside and outside China, the ensemble has won numerous state and international recognitions. The orchestra will be conducted by its music director, Hong Xia, one of the most outstandig conductors of China. Over nearly 40 years her career has taken her to every corner of her continent-sized country to work with its greatest ensembles. Known for her mature, decisive and expressive style, she is able to move with ease between many different types of works, regardless of whether they are Chinese or foreign, classical or modern, or traditional or symphonic. Some key pieces of Chinese music will be played. One of these is Jasmine Flower, the popular Chinese folk song dating from the Qing Dynasty that since the 18th century has lived on in numerous forms, including being played at the 2008 Summer Olympic Games and the opening of the 2010 Shanghai World Expo. In fact, even Puccini used it in his opera Turandot. Another work to be featured, Lovers Bridge in South China is written for Chinese bamboo flute, full-size traditional Chinese orchestra, and in a single movement concerto form. A programme intended especially for cultural connoisseurs.
SUMMARY
9
JAZZMŰHELY
Trumpet Summit: Koós-Hutás–Pecze–Subicz
2017. január 20.
Fotó © Ducsay Szabolcs
Vinicio Capossela / Ilaria Graziano és Francesco Forni
2017. január 21.
Fotó © Simona Ghizzoni
JAZZ SHOWCASE
Hodek Dávid & Friends
2017. február 3.
Hodek Dávid
JAZZ SHOWCASE
Gálakoncert
2017. február 5.
Fábián Juli
FELFEDEZÉSEK
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Közreműködik: Miklósa Erika – szoprán, Szabó Marcell – zongora Vezényel: Gyüdi Sándor
2017. február 12.
Szabó Marcell Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
Rossini: A sevillai borbély
Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Rendező: Káel Csaba
2017. február 18. Megyesi Schwartz Lúcia Fotó © Nagy Károly Zsolt
előzetes,
AJÁNLÓ
Stratégiai partnereink:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Hong Hszia Címlapfotó: Pályi Zsófi, Müpa A szerkesztés lezárult: 2017. január 6. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000