2022. JANUÁR 6.
KARÁCSONYI ORATÓRIUM II. 1
mupa.hu
MÜPA HŰSÉGPROGRAM 2
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu
6 January 2022 Béla Bartók National Concert Hall
2022. január 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
CHRISTMAS KARÁCSONYI ORATORIO II ORATÓRIUM II. Featuring: Emőke Baráth – soprano Eszter Balogh – alto Bernhard Berchtold – tenor Lóránt Najbauer – bass Purcell Choir Orfeo Orchestra Conductor: György Vashegyi Bach: Christmas Oratorio, BWV 248 – cantatas 4., 5., 6.
Közreműködik: Baráth Emőke – szoprán Balogh Eszter – alt Bernhard Berchtold – tenor Najbauer Lóránt – basszus Purcell Kórus Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György J. S. Bach: Karácsonyi oratórium, BWV 248 – 4., 5., 6. kantáta
The English summary is on page 11.
3
EGY MŰ – HAT MŰ Bach Karácsonyi oratóriuma különleges alkotás: valójában egyetlen nagy, összefüggő kompozíció (oratórium), ugyanakkor hat különálló és külön is megszólaltatható mű (kantáta). Hogy miért ilyen, arra egyszerű magyarázatot ad a keletkezéstörténet és az egyházzenei funkció. Bach 1734-ben a karácsonyi ünnepkör minden egyes jeles napjára kantátát komponált (negyvenkilenc éves ekkor, és már tizenegy éve a lipcsei Thomaskirche kántora). Így jött létre a hat kantáta: egy-egy a három karácsonyi ünnepnapra, egy újévre, egy az újév utáni vasárnapra és egy vízkeresztre. A hat kantáta együtt a Karácsonyi oratórium. Ez az impozáns, hatvannégy tételes korpusz a két passió mellett Bach harmadik nagy bibliai elbeszélő műve, csak éppen ez nem a szenvedéstörténetet, hanem a Megváltó eljövetelét, Krisztus születésének históriáját eleveníti fel. A hatrészes szerkezet, a hat kantáta különálló ünnepnapokhoz kapcsolódó gondolatvilága és egyvégtében történő megszólaltatásának különlegesen hosszú időtartama együttesen magyarázza, hogy miért ritka a Karácsonyi oratórium teljes előadása, és egyszersmind miért elfogadható, sőt a korabeli gyakorlat által is szentesített a külön-külön történő megszólaltatás, vagy éppen az a döntés, amelynek értelmében egy karmester a hat kantából egy alkalommal hármat vagy négyet szólaltat meg. A mai estén a 4. (Fallt mit Danken, Fallt mit Loben), az 5. (Ehre sei dir, Gott, gesungen) és a 6. (Herr, wenn die stolzen Feinde schnauben) kantáta hangzik fel.
A SZÖVEGÍRÓ ÉS A KANTÁTÁK SZERKEZETE A Karácsonyi oratórium szövegírójának kilétéről nem tud biztosat az utókor, ám a kutatók hallgatólagosan megegyeznek abban, hogy az illető valószínűleg Christian Friedrich Henrici (1700–1764) – írói nevén Picander –, lipcsei költő, Bach számos egyházi kantátájának és egyéb művének (Máté-passió), köztük világiaknak (Kávékantáta, Parasztkantáta) librettistája lehetett. Ami a kantáták tételszámát és szerkezetét illeti, a 4. kantáta áll a legkevesebb (hét) tételből, a 2. tételszáma a legnagyobb (tizennégy). A műveket többnyire nyitókórus indítja – egy kivétellel: a 2. kantáta élén pasztorális karakterű hangszeres sinfonia áll –, s ugyanilyen konstans jellegzetesség, hogy a kantátákat közösségi énekek, korálok tagolják, és korálok is fejezik be. Ezalól is van egy kivétel: a harmadik kantáta végén Bach nem korált énekeltet az énekkarral, hanem a nyitókórust ismételteti meg. Ennek oka talán az lehet, hogy az első három kantáta – mivel ezek karácsony három ünnepnapján hangzanak el – szorosan összetartozik, s ezzel a nyomatékosabb gesztussal Bach a harmadik kantáta befejezését akarhatta megkülönböztetni a többitől. A Karácsonyi oratórium kantátáiban ugyanúgy szerepel Evangélista, mint a passiókban, s ezt a szólamot hasonlóképpen tenor énekli. A kantátákban az Evangélista elbeszélései váltakoznak szabad recitativókkal, áriákkal és korálokkal. A szólószámok minden hangfajt foglalkoztatnak, egy kivétellel: a 4. kantáta nem ad feladatot az altnak. 4
PARÓDIA A Karácsonyi oratórium komponálásának idején Bach időhiányban szenvedett (ismerve a zenetörténetet, megkérdezhetjük: mikor nem szenvedett egy zeneszerző időhiányban?), s ezért nem volt lehetősége arra, hogy minden egyes számhoz vadonatúj zenét komponáljon. A paródia eszközéhez folyamodott. A görög eredetű fogalom (paródeo) elsősorban egy dal vagy más műalkotás (vers, próza), netán előadóművészi teljesítmény (színészi alakítás) karikatúraszerű utánzatát jelenti: ilyet hoz létre a parodista, amikor parodizál. A zenetörténészek azonban a 16. századtól kezdve más jelentéssel használják a szót: paródiamisének nevezik például az olyan misekompozíciót, amelyet a zeneszerző közismert világi dallam (egy korabeli „sláger”, amilyen például a reneszánsz L’homme armé dallam volt) felhasználásával alkotott, s általában paródiának azt az eljárást, amelynek során a komponista egy már meglévő (általa vagy más által komponált) zenére új szöveget húzott rá. Itt is az a legtipikusabb, ha eredetileg világi szövegű dallam kap új, szakrális funkciójú szöveget, de a közlekedés mind a négy lehetséges irányban megvalósulhatott (és meg is valósult): egyházi–egyházi, világi–világi, világi– egyházi, egyházi–világi. Bach a Karácsonyi oratórium hatvannégy tételéből tizenhetet írt meg úgy, hogy azokban régebbi kompozícióinak zenéjét alkalmazta az új szövegekre, s ebből a tizenhétből tíz szám eredetije világi műfajú volt, hété azonban egyházi.
A PIETIZMUS SZELLEME A karácsonyi oratóriumot alkotó kantáták alaphangvételét a Megváltó megszületése felett érzett öröm kifejeződése határozza meg. Ennek megfelelően valamennyi kantáta világos dúr hangnemekben íródott (D–G–D–F–A–D), és még a dúr hangnemeken belül is a különösen ragyogó fényű keresztes hangnemeket részesíti előnyben Bach (csak egyetlen bés dúr található a sorozatban, a 4., F-dúr kantáta). A nyitókórusok többnyire energikusak, ünnepélyesség és pompa jellemző rájuk, Bach ezekben olykor trombitákat és üstdobot is használ. Ezzel szemben a kantáták belsejében előforduló korálok közösségi énekei meghittek és bensőségesek, az áhítat és az alázat hangján szólalnak meg (a befejező funkciójú korálok bonyolultabb komponálásmódot követnek és hangsúlyosabbak). A Bach-kantátákról írt alapvető munkájában a jeles Bach-kutató, Alfred Dürr arra figyelmeztet, hogy a Karácsonyi oratórium kantátáinak belső tételrendjében „az Evangélista – szabad recitativo – ária sorrend megfelel annak a sorrendnek, amelyet August Hermann Francke [a 17–18. század fordulójának jelentős evangélikus teológusa, pedagógusa és népénekszerzője] a helyes bibliaolvasás feltételeként állít: olvasás – elmélkedés – ima; itt tehát nyilvánvalóan a pietizmus követelményei valósulnak meg.” Hozzátehetjük, hogy a vakhit ellen fellépő pietizmus vallási megújító irányzatának szellemi eszköztárából az értelem mozgósításának, a bibliai ige elemző megértetésének szándéka végigkíséri Bach kantátaművészetét és ezen 5
belül a Karácsonyi oratórium kantátáit is: a megzenésített bibliai gondolatokhoz kapcsolódó kommentárok (recitativo és ária) mindig a hívő lélek félelmét, reményét, örömét, azonosulását, önvizsgálatát, háláját, bűnbánatát, önmaga jobbítására irányuló vágyát fejezik ki. Ilyen értelemben – és ezt szintén az olvasó teheti hozzá Alfred Dürr szavaihoz – Bach egész kantátaművészete „keresztény pszichoanalízis”.
SZÁZNYOLCVAN FOKOS FORDULAT Egy másik fontos gondolat, amelyet szintén Alfred Dürr könyvéből érdemes idéznünk, a paródia módszerével kapcsolatos. A zenetörténész felhívja a figyelmet arra, hogy egyes paródiatételek esetében olyan zene kap az új szöveg révén ujjongó karaktert, amely eredeti alakjában éppenséggel felháborodottan tiltakozott valami ellen. Vagyis megváltozik a barokk zene egyik kulcsmozzanata, a zene által kifejezett affektus, érzelmi tartalom – és nem is akárhogyan: száznyolcvan fokos fordulattal. Hogyan vélekedjünk erről? A koncertlátogató azt mondhatja: Bachnak, aki a zene mindentudója volt, ez is sikerült, egy többféle lehetséges érzelmi tartalommal bíró zenei anyagból egyszer ezt, máskor amazt a lelkiállapotot-indulatot hívta elő – pusztán a megváltozott szöveg segítségével, no meg azzal, hogy az új textus tökéletes prozódiával, tehát a legtermészetesebb hatást keltve illeszkedik a régi dallam hangjaihoz. Ez a mi válaszunk, álmélkodó zenehallgatóké. A zenetudós azonban egy másik – higgadtabb – értelmezés lehetőségét kínálja fel: „Feltételezhetjük, hogy a komponálásban az efféle külsődleges szövegutánzás mégsem volt számára olyan fontos, s így, amikor megpróbálunk behatolni Bach műveibe, nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítanunk a szövegillusztrációnak.”
4. KANTÁTA: FALLT MIT DANKEN, FALLT MIT LOBEN A második rész első kantátája (Hajoljatok meg hálával, magasztalón) az újévhez kapcsolódik, Jézus körülmetéléséről és névadásáról emlékezve meg. „És mikor betölt a nyolc nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak” – mondja a nyitókórus utáni első recitativo. A kantáta tehát a név fogalmát járja körül, s ebben két fontos retorikai eszköze a szertartásosmisztikus ismétlés és a halmozás. A basszus Immanuel, o süsses Wort (Emmánuel, ó édes szó) recitativója és ariosója nyolcszor mondja ki Jézus nevét (mindig egyforma mondatstruktúrát alkalmazva), a fúvós közbeszólásokkal ékes zárókorál (Jesus richte mein Beginnen – Jézus, mutasd számomra a kezdetet) minden sora Jézus nevével kezdődik: hatszor halljuk a nevet a tételben (ismét azonos felépítésű mondatokban). Amor sanctus: a hívő lélek szerelmet vall Megváltójának, összefüggésbe hozva őt mindennel, 6
ami jó. Vagyonom, életem, örömöm, lelkem jegyese, gyönyörűségem, reményem, kincsem, osztályrészem, megváltásom, menedékem, üdvöm, pásztor és király, fény és nap, egyetlen vágyam. A kantáta költői leltár és a fegyelem-elragadtatás kettősségének megjelenítése. A nyitókórus nem ujjong, inkább bensőséges. Bach vadászkürtöket és oboákat használ a kantátában, de mellőzi a trombitákat és az üstdobokat. Különleges pillanata a műnek a Flösst mein Heiland, flösst dein Namen (Megváltóm, vajon a Te neved elhinti-é) ária, melyben a szoprán mondandójának fontosabb mozzanatait az obligát oboaszólam és egy kizárólag erre a célra előírt „ekhó-szoprán” visszhangozza, egyszerre játékosan és filozofikusan, hiszen sorsdöntő fogalmakról: félelemről, halálról, örömről esik szó, és a biztatást ismételgető visszhangnak a lélek kétségeit kell eloszlatnia. Dürr figyelmeztet: itt Bach az egyházi dialóguskompozíciók hagyományát folytatja. Izgalmas a fugális szerkesztésű Ich will nur dir zu Ehren leben (Csak azért akarok élni, hogy tiszteljelek) ária is, melyben a tenor a két obligát szólóhegedűvel concertáló helyzetbe kerül.
5. KANTÁTA: EHRE SEI DIR, GOTT, GESUNGEN Az újév utáni vasárnapra készült 5. kantáta (Tiszteletet zengjünk Néked, ó, Isten) középpontjában a napkeleti bölcsek állnak. Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a három királyok – alakját többféleképpen értelmezik: van magyarázat, mely szerint egy-egy nemzetet képviselnek, más olvasat az akkoriban ismert földrészek szimbólumát látja bennük (ezért ábrázolták a festők Boldizsárt szerecsenként). Legfőbb szerepük azonban teológiai: a még nem hívőket, azaz a pogányokat képviselik, jelezve, hogy a Megváltó inkarnációja értük is történt. A kantáta két alapvető jelképe a hit fénye és a hitetlenség sötétje. A fény nemcsak a hit szimbólumaként szerepel, hanem azért is, mert a Jézust megtalálni s előtte hódolni vágyó három királyokat a betlehemi csillag vezérli. A szerény előadó-apparátusú, trombitákat és üstdobokat mellőző, a fúvósok közül csak két oboa d’amorét használó, ám energikus és mozgékony ritmusú nyitókórus és az ezt követő recitativo után már az altrecitativóval tagolt kórusszám (Wo ist der neugeborne König der Juden? – Hol van a zsidók újszülött királya?) – melyben a kórus a három királyokat, az alt a hívő lelket személyesíti meg – is a csillagot említi, majd háromszor szerepel szövegében a fény, kétszer a ragyogás szó. E szellemben fogalmazódik meg a két korál is (az első közvetlenül ezután, a második a mű végén): mindkettő a ragyogást állítja szembe a sötétséggel. Az Erleucht’ auch meine finstre Sinnen (Világítsd meg az én sötét valómat is) áriában még a választott orgánum is sötét: a basszus fohászkodik megvilágosodásért. Emlékezetes az ária obligát oboa d’amore szólója, és az, hogy a mű végéhez közeledve az Ach wenn wird die Zeit erscheinen (Ah, mikor jő el az idő) olyan műfaji-szerkesztésmódbeli újdonsággal lepi meg a zenehallgatót, amilyen eddig nem volt a Karácsonyi oratóriumban: három szólista (szoprán, alt és tenor) tercettje szól a várakozásról, s a vokális hármast gazdagon kidolgozott obligát hegedűszóló koronázza meg. 7
6. KANTÁTA: HERR, WENN DIE STOLZEN FEINDE SCHNAUBEN A hatodik kantáta (Uram, ha a kevély ellenség köröttünk dúl) vízkereszt ünnepéhez kapcsolódik, s benne a három királyok története fejeződik be. Heródes gonosz terve meghiúsul: nem sikerül elveszejtenie a gyermek Jézust. A zárófunkciót nyomatékosítva visszatér a fényes, dús hangzás: ismét zeng a három trombita, központoz az üstdob – a fúvósok közül csak a fuvolák hiányoznak. A nyitókórus nagyszabású, többrészes, élénken ellenpontos szerkesztésű darab. Ami pedig a zárókorált illeti, nem meglepő, hogy a teljes Karácsonyi oratórium zárógesztusa hasonlóképpen nagy hangsúlyt kap, s ez a formakoncepció és a kidolgozás terén is megnyilvánul: a Nun seid ihr wohl gerochen (Most bosszút álltál) koráldallam sorait gazdagon kimunkált, concertante jellegű zenekari anyag tagolja, fontos funkciót juttatva az első trombitának, így adva meg a befejezés pompáját és fényét. A hatodik kantáta rendkívüli igényességgel megalkotott kezdő- és zárószáma tehát nemcsak a Karácsonyi oratórium méltó befejezéséről gondoskodik, de velük az utolsó kantátát Bach fényűző keretbe is illeszti. Fontos tulajdonsága a kantátának, hogy mivel itt a történetben megjelenik egy gonosz erő, a gyermek Jézus elpusztítására törő világi hatalom, Bach a korábbiaknál drámaibb, több konfliktust és karakterellentétet felvonultató zenét írhat. A Du Falscher (Te álnok) szopránrecitativo hamis fortélyról, csalfaságról énekel, s a későbbi számokban is hallunk kevély ellenségekről, a pokol szörnyeiről, sátánról és bűnről – ezzel áll szemben az a szilárd hit, amelyet a Nur ein Wink von seinen Händen (Kezednek egyetlen érintésére) szopránária nyilvánít ki, és az a gyengédség, amelyet az ezt követő Ich steh’ an deiner Krippen hier (Itt állok jászolodnál) tanúsít az „ó, Jézuskám, életem” szavakkal. Vagy az a közvetlen hang, amelyet a So geht! (Menjetek) recitativo talál meg, a Karácsonyi oratórium legszebb gondolatát kínálva útravalóul: „Te, Jézus, barátom vagy s maradsz.” Írta: Csengery Kristóf (A bibliai idézetek Károli Gáspár fordításai, a kantátaszövegből idézett részletek Uhrmann György nyersfordításai.)
8
Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
Fotó © Raffay Zsófi
Baráth Emőke 1985-ben született Kerepestarcsán. Zongora-, csellóés hárfatanulmányok után döntött az éneklés mellett. A budapesti Zeneakadémián 2012-ben végzett Pászthy Júlia tanítványaként, majd a firenzei Luigi Cherubini Konzervatóriumban tanult Leonardo de Lisi osztályában. Több nemzetközi versenyen szerepelt eredményesen. Külföldön is jelentős sikereket arató művész, aki elsősorban barokk operák és oratóriumok szopránszerepeiben, illetve szólamaiban lép közönség elé. Több hanglemezen világsztárok partnereként énekel. Repertoárján Cavalli, Monteverdi, Bach, Händel, Mozart mellett megtaláljuk Mahler és Verdi műveit is. 2021/2022-ben az évad művészeként lép több alkalommal is a Müpa közönsége elé. Balogh Eszter rendszeres közreműködője a hazai koncertéletnek, visszatérő szólistája többek között a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együttesének és a Vashegyi György által vezetett Purcell Kórusnak és Orfeo Zenekarnak, 2016-ban Helmuth Rilling keze alatt énekelte Bach János-passiójának altszólóját. 2014-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, 2018-ban pedig Bernstein Trouble in Tahiti című kisoperájának főszerepében hallhatta őt a közönség a Müpában. 2019-ben megnyerte a London Handel Society énekversenyét. Bernhard Berchtold az innsbrucki konzervatóriumban és a salzburgi Mozarteumban végezte tanulmányait, Schubert dalainak értő előadójaként hamar felhívta magára a figyelmet. 2003 és 2011 között a Badisches Staatstheaterben Mozart és Händel több operájának fontos szereplőjeként is színpadra lépett. Koncert- és oratóriuménekesként olyan karmesterekkel működött együtt, mint Nikolaus Harnoncourt, Ton Koopman, Simon Rattle és Helmuth Rilling.
Fotó © Raffay Zsófi
Najbauer Lóránt közgazdászként végzett a Kaliforniai Egyetemen, majd a Yale Egyetemen szerzett opera szakos mesterdiplomát. A széles repertoárral rendelkező énekes koncertezett már a Carnegie Hallban, a Chicagói Szimfonikusokkal és A Felvilágosodás Korának Zenekarával is. Mások mellett olyan művészekkel lépett pódiumra, mint Helmuth Rilling és Ramón Vargas, visszatérő közreműködője az Orfeo Zenekar koncertjeinek.
9
Fotó © Raffay Zsófi
Vashegyi György Liszt-díjas karmester a magyarországi régizenejáték és -oktatás meghatározó alakja. A Zeneakadémia karmester szakának elvégzése után a Drezdai Régizenei Akadémián képezte tovább magát, emellett részt vett Helmuth Rilling és John Eliot Gardiner mesterkurzusain. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar megalapítása óta elsősorban az ő közreműködésükkel hoz létre jelentős opera- es oratóriumprodukciókat, de vendégkarmesterként rendszeresen dolgozik más együttesekkel is. 1992-ben lett a Zeneakadémia tanára, 2010-ben az ő vezetésével alakult meg az intézmény régizenei szakcsoportja. 2017 októbere óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Fotó © Raffay Zsófi, Zeneakadémia
A tavaly harmincéves Orfeo Zenekar és egy évvel idősebb testvéregyüttese, a Purcell Kórus a régizenei kompozíciók legkiválóbb autentikus előadói Magyarországon. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő időszak zenéje alkotja, de gyakran tűznek műsorukra későbbi kompozíciókat is. Koncertjeiken a közönség számos magyarországi bemutatót hallhatott már korhű hangszeres előadásban. 1998 óta több világpremiernek számító lemezfelvételt is készítettek, többek közt Charpentier, Michael Haydn, Istvánffy, Kraus, Lickl, Conti és Stölzel műveiből. 2014-ben kezdődött termékeny együttműködésük a Versailles-i Barokk Zenei Központtal, amelynek köszönhetően a barokk zene több ismert vagy még felfedezésre váró szerzőjének műveit mutatták be sikerrel. Az együttműködésből született lemezek (például Rameau: Les Indes galantes, Gervais: Hypermnestre, Montéclair: Jephte, Boismortier: Les Voyages de l’Amour, Rameau: Dardanus) számos külföldi elismerésben részesültek. 10
SUMMARY Johann Sebastian Bach’s (1685–1750) Christmas Oratorio was composed for the seasonal celebrations of 1734. In it, the composer also incorporated reworked sections of several previous compositions using the popular parody technique of the Baroque period, which took existing music and paired it with new texts. The cycle comprising six cantatas stands together as a whole, although the individual cantatas may also be performed alone. Each cantata is connected to a particular period of the church year: Nos. 1, 2 and 3 are associated with the first, second and third days of Christmas, No. 4 to new year, No. 5 to the Sunday after new year and No. 6 to epiphany. In today’s concert, we will hear the second three cantatas. The cantatas of the Christmas Oratorio employ soprano, alto, tenor and bass soloists (the tenor, who plays the role of the Evangelist, sings recitativos that recount the Biblical story behind each cantata), and a mixed choir also plays a key role in each. The instrumentation always includes a Baroque orchestra, the composition of which is slightly different for each cantata. The biggest difference is that cantatas 1, 3 and 6 feature trumpets (three in each case), which are inseparable from timpani, whereas the wind section in the other cantatas is largely dominated by the oboes. Meanwhile, there are some cantatas in which flutes can be heard. Bach always uses the woodwind instruments in pairs. The introductory music to the cantatas is generally grandiose and features the choir accompanied by the orchestra, the structure of which is imitative counterpoint music. An exception is the second cantata, which begins with an orchestral Sinfonia that is mild in tone. Among the movements, we will find recitativos with continuo accompaniment, recitativo accompagnatos (recitativos accompanied by the orchestra), arias, duets, trios, choral movements, choral movements accompanied by vocal solos, and chorales. The result is remarkably diverse: there are no two movements with similar concepts. The number of movements in each cantata are 9, 14, 12, 7, 11 and 11 respectively, making a total of 64 movements in all. The conductor of this evening’s concert, György Vashegyi (1970) is the leading figure of Hungarian historical performance. His mentors included Jaap ter Linden and Simon Standage, and he has participated in masterclasses run by John Eliot Gardiner and Helmuth Rilling. He established the Purcell Choir in 1990 and the Orfeo Orchestra in 1991 – both ensembles are indispensable to Hungarian early music performance scene. The soloists, the Hungarians Emőke Baráth (soprano), Eszter Balogh (alto) and Lóránt Najbauer (bass), and the German Bernhard Berchtold (tenor), are permanent guests of György Vashegyi’s productions, and seasoned interpreters of the Baroque oratorical repertoire.
11
ELŐZETES AJÁNLÓ
2022. január 22.
RICHARD STRAUSSMARATON
BUDAPESTI VONÓSOK
Közreműködik: Ács Ákos – klarinét, Andrea Bressan – fagott
Budapesti Vonósok Fotó © Felvégi Andrea
2022. január 23.
FELFEDEZÉSEK
BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Kinga Wojdalska – brácsa Vezényel: Stephanie Childress
Stephanie Childress Fotó © Tom Porteous
2022. január 26.
DANIEL ÉS MICHAEL BARENBOIM MOZARTKAMARAESTJE Daniel Barenboim – zongora, Michael Barenboim – hegedű Michael Barenboim Fotó © Janine Escher
2022. január 31.
A KRILOV-KNYAZEVLUGANSZKIJ TRIÓ BRAHMS-KAMARAESTJE Szergej Krilov – hegedű, Alekszandr Knyazev – cselló, Nyikolaj Luganszkij – zongora
Szergej Krilov Fotó © Mary Slepkova
2022. február 13.
A BERLINI FILHARMONIKUSOK 12 CSELLISTÁJA AZ 50 ÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLŐ KAMARAEGYÜTTES JUBILEUMI KONCERTJE
Fotó © Uwe Arens
2022. március 4.
RÉGIZENE FESZTIVÁL
ROLANDO VILLAZÓN ÉS AZ ENSEMBLE L’ARPEGGIATA Vezényel: Christina Pluhar Rendező: Francesca Lattuada Fotó © Csibi Szilvia, Müpa Rolando Villazón Fotó © Harald Hoffmann, DG
KÖZÖSSÉGI MÉDIA 14
KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!
mupa.hu
MÜPA × LUMU
KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba
Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.
mupa.hu 15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu A címlapon: Baráth Emőke © Csibi Szilvia, Müpa Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2021. december 20. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu