Müpa Műsorfüzet - Varga Judit szerzői estje (2022. október 6.)

AN EVENING WITH COMPOSER JUDIT VARGA STARRING: GÁBOR BOLDOCZKI

Featuring:

Gábor Boldoczki – trumpet

Judit Varga, László Borbély – piano

Tamás Schlanger – percussion instruments

Zsombor Tóth-Vajna – harpsichord

Franz Liszt Chamber Orchestra (concertmaster: Péter Tfirst)

Conductor: Gergely Vajda

Biber: Battalia à 10

1. Sonata

2. Die liederliche Gesellschaft von allerley Humor

3. Presto

4. Der Mars

5. Presto

6. Aria

7. Die Schlacht

8. Adagio. Lamento der Verwundten Musquetirer

Judit Varga: Black & White

Ives: The Unanswered Question

Judit Varga: Bending Space and Time –concerto grosso for trumpet, piano, percussion instruments and strings – world première

Arvo Pärt: Cantus in memoriam Benjamin Britten

Judit Varga: Lou Andreas-Salomé (excerpts) –Hungarian première

Grieg: Holberg Suite, Op. 40

1. Praeludium. Allegro vivace

2. Sarabande. Andante espressivo

3. Gavotte. Allegretto – Un poco più mosso

4. Air. Andante religioso

5. Rigaudon. Allegro con brio – Trio

Judit Varga: Mosar II

The English summary is on page 10.

2022. október 6.

Fesztivál Színház

VARGA JUDIT SZERZŐI ESTJE FŐSZEREPBEN: BOLDOCZKI GÁBOR

Közreműködik: Boldoczki Gábor – trombita

Varga Judit, Borbély László – zongora Schlanger Tamás – ütőhangszerek

Tóth-Vajna Zsombor – csembaló

Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)

Vezényel:

Vajda Gergely

Biber: Battalia à 10 – A csata

I. Sonata

II. Die liederliche Gesellschaft von allerley Humor

III. Presto

IV. Der Mars

V. Presto

VI. Aria

VII. Die Schlacht

VIII. Adagio. Lamento der Verwundten Musquetirer

Varga Judit: Black & White

Ives: A megválaszolatlan kérdés

Varga Judit: Bending Space and Time –concerto grosso trombitára, zongorára, ütőhangszerekre és vonósokra – ősbemutató

Arvo Pärt: Cantus in memoriam Benjamin Britten Varga Judit: Lou Andreas-Salomé (részletek) – magyarországi bemutató

Grieg: Holberg-szvit, op. 40

I. Praeludium. Allegro vivace

II. Sarabande. Andante espressivo

III. Gavotte. Allegretto – Un poco più mosso

IV. Air. Andante religioso

V. Rigaudon. Allegro con brio – Trio

Varga Judit: Mosar II

„Aki zenét ír, annak célkitűzései vannak, és elkötelezett aziránt, amit meg akar valósítani a műveiben. Engem feltartóztathatatlan késztetés hajt, hogy írjak, mert van mondanivalóm, és ez a késztetés, sőt küldetés mindennél erősebb.” (Varga Judit)

Varga Judit (1979) sokféle zenei stílusban és műfajban mozog otthonosan, komponistatevékenysége mellett tanárként és előadóművészként is hivatása legmagasabb szintjét képviseli. Ebben az értelemben tehát ahhoz az európai zenei hagyományhoz tartozik, melyben az elmé leti, a gyakorlati és a kreatív-alkotói tevékenység egymást kölcsönösen feltételező, egymással harmóniában álló művészi aktivitásnak számít, pályája abba a sorba illeszkedik, melynek olyan reprezentánsai voltak és vannak, mint Dufay, Bach, Liszt, Bartók és Kurtág György. Több nemzetközi zongora- és zeneszerzésverseny első helyezettje. Művei világszerte rangos fesztivá lok és koncerttermek műsorán szerepelnek, ilyen például a Wien Modern, a Magyar Állami Operaház, a párizsi Cité de la musique, a New York-i Juilliard School, a Mini-Fesztivál, a bécsi Konzerthaus és Musikverein, a müncheni Muffathalle vagy a Varsói Ősz. Kompozícióit külföldi és hazai együttesek közül mások mellett az Ensemble Modern, a BBC Szimfo nikus Zenekar, a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Állami Operaház Zenekara, az UMZE Kamaraegyüttes, a Concerto Budapest, az Ensemble Kontrapunkte, a Riot Ensemble vagy a Magyar Rádió Énekkara tűzte már műsorára.

Hosszabb ideje él az osztrák fővárosban, de legalább olyan szorosan kötődik Budapesthez, mint Bécshez. Néhány évig egyszerre volt tanára a bécsi Zeneművészeti Egyetemnek (Universität für Musik und darstellende Kunst) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek, utóbbiban zeneszerzést, film- és médiaművészetet oktatott. A közelmúltban szerződött az egyik legtekintélyesebb zeneműkiadó vállalathoz, az Universal Editionhoz. „Nehéz pálya a miénk – nyilatkozta egy ízben. – Nagy szabadságot követel ez a hivatás. Van, amikor egyszer csak jön az ihlet, és az ember lázas komponálásba kezd, ha kell, éjnek évadján. Ezek csodálatos pillanatok. Máskor meg hiába szorít a határidő, végigülöm az éjszakát, mégsem jön a sugallat. Erre szoktam azt mondani: mi, zeneszerzők, az ihlet szolgái vagyunk.” Művészi munkája elismeréseként 2011-ben és 2014-ben az Osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium alkotói díját, 2012-ben Bécs városának kitüntetését vehette át. Három alkalommal nyerte el az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíját (2002, 2003 és 2006), 2001-ben és 2004-ben pedig a Tokyo Foundation ösztöndíjának nyertese volt.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Az Osztrák Filmakadémia 2013-ban és 2014-ben is jelölte „A legjobb filmzene” kategóriában, 2014-ben meg is nyerte a díjat a Deine Schönheit ist nichts Wert című film zenéjéért. 2017-ben munkásságáért Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, 2018-ban Erkel Ferenc-díjat vehetett át. Szintén 2018-ban elnyerte a Magyar Zeneszerzők Egyesületének Istvánffy Benedek-díját, mely az év legjobb bemutatójának jár (Pocket Requiem). A Müpa idén az évad zeneszerzőjének választotta, így ebben a szezonban három hangverseny is az ő kompozícióit állítja fókuszba. A mai koncerten megszólaló klasszikus művek és Varga-darabok tételpárokat alkotnak. Elsőként Heinrich Ignaz Franz von Biber (1644–1704) Csata-szvitje hangzik el, mely Varga Judit szerint a maga idejében sokkal meghökkentőbb hatást érhetett el, mint a legtöbb mai, kortárs kompo zíció. Az 1673-ban írt darab jellegzetes effektusait, színpadias mozzanatait akár a kortárs zene kísérletező előadásmódjával is kapcsolatba lehet hozni. Maga a műfaj, illetve a hadviseléssel kapcsolatos zsánerképek zenei megfogalmazása, a hadászathoz kapcsolódó zenei elemek in tegrálása egy kompozícióba nem áll távol a reneszánsz és a barokk kor zenei gondolkodásától.

A harci cselekmények atmoszférájának felidézése – legyen szó csatazajról vagy lelkesítő fanfárokról, ágyúdörgésről vagy dobpergésről – hálás feladatot kínált, függetlenül attól, hogy vokális műről (például madrigálról), kamara- vagy zenekari kompozícióról beszélünk. Biber szvitje nemcsak a konkrét harci eseményeket, hanem általában a katonáskodás világát idézi meg.

A második tétel például a különböző vidékekről érkező katonák táborát festi le: mindenki a saját „nótáját fújja”, nyolc különböző, zenei értelemben nem összeillő dallam szólal meg egy időben, így semmihez sem fogható, disszonáns és kaotikus zene születik. Biber hangszerelési fantáziája a háborús témától valósággal szárnyal, a kisdob hangját a negyedik tételben a nagy bőgő húrjai közé helyezendő papírlap segítségével idézi meg, s amikor sor kerül magára a csatára, olyasféle pizzicato (pengetett hang) utánozza az ágyúk robaját, mellyel legközelebb majd 20. századi szerzők (például Bartók Béla) műveiben találkozunk. A Battalia egyes elemeit Varga Judit integrálta Black & White című darabjába, ugyanakkor a hallgató ezeket az elemeket – ha felismeri egyáltalán – nem idézetként vagy reminiszcenciaként, hanem inkább csak valamiféle mögöttes jelenlétként dekódolja. Amikor a Black & White először szólalt meg Budapesten a Studio 5 zeneszerzőcsoport estjén, Varga Judit a következő kommentárt fűzte hozzá. „Black & White című darabomat talán legtömörebben a kinetikus nosztalgia szópárral tudnám jellemezni. A mozgásában állandó, önmagába vissza-visszatérő zenei anyag a kinetikus szobrok látványélményét festi meg zenében. A darab nem klasszikus dramaturgiai eszközökkel dolgozik, nem is egy történetet kíván elmesélni, mégis egy folyamatos akusztikus mozi.” Többféle módon is előadható, egy-egy megszólalása között – például ami a tartamot illeti – nagy különbségek lehetségesek. A mű formája „gyakorlatilag egy nagy loop (hurok), így lehetőség van arra, hogy különböző pontjairól kezdjük el játszani, akár többször is megismételjük, és szinte akárhol abba is hagyható. A cím eredetileg azokra a régi (századfordulós, fekete-fehér vagy szépia) fotókra utal, melyeket bizonyára sokan nézegetnek szívesen,

elképzelve, milyen lehetett a fotón szereplő emberek élete – vagy borzongva belegondolva, hogy az alakok közül már mindenki halott. A választott cím utalás Michael Jackson Black or White című dalának videóklipjére is, melynek arcmontázsa (face-morphing) bizonyára sokunk emlékezetében megmaradt.”

A különböző zenei folyamatok nem koordináltnak ható egyidejűsége a 20. században került sok zeneszerző alkotói érdeklődésének fókuszába, de természetesen akadnak egészen korai példák is, mint Biber Battaliája. Charles Ives (1874–1954) több művében is abból az alaptapasz talatból indult ki, hogy jellemzően nem egyetlen forrásból hallunk hangokat. Ikonikus műve,

A megválaszolatlan kérdés eredetileg (1908-ban) egy hasonló kompozíció, a Central Park in the Dark című alkotás párdarabjának készült. A szerző sok évvel később, 1930 és 1935 között átdolgozta a művet, amely csak 1946-ban hangzott el először nyilvánosság előtt. A kompozíció három rétegének tempója, dinamikája és színezete alapvetően különbözik egymástól, s ennek érzékelését az is segíti, hogy a három réteget létrehozó hangszeres csoportok térben is távol helyezkednek el egymástól, sőt, az egyik csoportot – a vonószenekart – a hallgatóság nem is látja. Ives azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a darab előadásában több karmester vegyen részt. A mű protagonistája a szólótrombitás, az ő ismétlődő dallamfrázisa feleltethető meg a kérdésnek, melyre a fafúvósok csoportja igyekszik – mind türelmetlenebbül – válaszolni. Az egész „jelenet” zenei hátterét a vonósok szinte mozdulatlan hangfüggönye teremti meg. Utóbbit nevezte Ives a druidák csöndjének, és ebben a csöndben hangzik el hétszer a létezésre vonatkozó örök kérdés. Varga Judit concerto grossója egy Ives által inspirált kérdésből indul ki: vajon a különböző hangminőségek egyidejűsége kizárólag az összehangolás problémáját veti-e fel? Nem ugyanakkora kihívás-e a különbségek kiélezése, hangsúlyozása? Létezhet-e concerto a kifejezésben kódolt tradicionális kötelem (összecsengés, összehangoltság, együttes játék) figyelmen kívül hagyásával? Nem a „létezésre vonatkozó kérdések” ezek, cserébe viszont megválaszolhatóak. A Bending Space and Time (Tér- és időhajlítás) concertino csoportjában a trombita vezető szerepet kapott, ugyanakkor a hangszínfeszültségeket a zongora és az ütőhangszerek tovább élezik. Napjaink egyik legismertebb, legnépszerűbb zeneszerzője Arvo Pärt (1935), stílusa, technikája utánozhatatlan, illetve – ahogy Varga Judit fogalmazott – „nem érdemes utánozni, annyira egyedi”. Bár Pärt nem ír alkalmazott zenét, egy-egy kompozíciója gyakran hangzik el filmek, színházi előadások kísérőzenéjeként, a mai koncerten pedig egy filmhez írt kísérőzene párdarabjaként. A Cantus in memoriam Benjamin Britten nem sokkal az angol zeneszerző halála (1976) után keletkezett. A vonószenekarra és harangra komponált mű (a harang „A” hangja egyben a mű tonális centruma) a zeneszerző jellegzetes – tintinnabuli – stílusú darabjainak egyik legnépszerűbb képviselője: az a-moll skála fokaira épülő tétel lényegében igen egyszerű, mégis drámai és hatásos. Az egész mű a hangzó zene és a csend kapcsolatára építő, „halál feletti meditáció”.

A mű elején és végén „hallható” hosszú csendet Pärt beleírta a partitúrába, a zenemű hallgatója így maga is részt vesz a darab előadásában. A Pärt zenéjét mélyen ismerő Paul Hillier így fogalmazott: „Az, hogy miként élünk, elsősorban a halálhoz való viszonyunktól függ, az pedig, hogy miként zenélünk, a csendhez való viszonyunktól függ. A darab csenddel kezdődik és csenddel végződik, ez teremti meg a keretet; arra utal, hogy a csendből jövünk és visszatérünk a csendbe.” A Lou Andreas-Salomé – A szabadság bátorsága című filmet 2016-ban mutatták be Varga Judit zenéjével; a rendező, Cordula Kablitz-Post elsősorban dokumentaristaként ismert. Eredetileg ezúttal is életrajzi dokumentumfilmet forgatott volna Lou Andreas-Saloméról, ám a valóság annyira filmszerűnek tűnt, hogy egy másik műfaj mellett döntött. A címszereplő az 1861-ben született Lou Andreas-Salomé, aki hisz a folyamatos szellemi tökéletesedésben, emiatt szembefordul saját korának konvencióival. A 19. század legnagyobb elméit ejti rabul, olyan férfiak lelki, szellemi társa lesz, mint Friedrich Nietzsche, Rainer Maria Rilke vagy Sigmund Freud. A koncerten felhangzó utolsó klasszikus mű (a maga nemében az egyik legkorábbi neoklasszikus darab) Edvard Grieg (1843–1907) Holberg-szvitje, melyet Varga Judit gyerekkorában „ron gyosra hallgatott”. A különböző 18. századi tánc- és tételtípusokat felvonultató kompozíció „egyfajta slágergyűjtemény, s ebben hasonlít Mosar című darabjaimra”. A Mosar első változata vonóstrióra készült, bemutatója 2017-ben volt. A Mosar II a korábbi kompozíció tételeinek összevonása, új tétel beiktatása és a hangszerelés kibővítése révén formálódott új művé, „de nem teljesen önálló identitású darab, a két kompozíció egymás unokatestvére. A Mosar cím izlandi nyelven mohákat jelent, ennek megfelelően elsősorban a mohák inspirálták a darabot. Olyan hangzásfelületet akartam létrehozni, amely messziről nézve homogén, de ha elég közel megyünk hozzá, kiderül, hogy ezer pici különböző egyéni kinövésből áll. Ez a darab az első olyan kompozícióm, amely a Voynich-kézirat alapján készült. Az első fejeze tet, a herbáriumot vettem ihlető forrásul, amely – egyes elméletek szerint – a középkori európai tudományos növénygyűjteményekre jellemző stílusban íródott. A Voynich-kézirat fantasztikus rajzait nézegetve olyan érzésünk támad, mintha már találkoztunk volna ezekkel az ábrázolá sokkal, mintha az egésznek akár még értelme is lehetne. De mégis, máig nem sikerült megfejteni, hogy ez a könyv és a benne található rajzok fontos információkat tartalmaznak-e, vagy csak egy zseniális ember fantazmagóriájának lenyomatai. Az én zenémben mindegyik tétel egy-egy parafrázis, egy közkincsnek számító, széles körben is mert dallam feldolgozása, zenei karikatúrája. Ezeken a slágerfoszlánnyá silányult motívumokon munkálkodik az elmúlás, a szinte már giccsbe forduló nosztalgia, a szétfolyó idő és a romlás. Hol szép, hol keserédes vagy éppen nagyon is szomorú a zene, és mindvégig olyan ismerős: ilyet mintha láttam volna már, ennek az egésznek akár még értelme is lehet…”

Írta: Molnár Szabolcs

A világhírű trombitaművész, Boldoczki Gábor tehetségére már igen hamar, tizennégy éves korában felfigyeltek, majd számos díjat nyert zeneakadémiai és karlsruhei mestertanulmányai időszakában is, 1997-ben győztesként távozott a prágai, a müncheni ARD és a párizsi Maurice André versenyről. Néhány évvel később már a legjelentősebb koncerttermekben játszott, egy tekintélyes német lap egyenesen Maurice André méltó követőjének nevezte. Több sokszorosan díjazott lemezfelvételt készített. A hagyományos repertoár mellett kortárs zeneművek keresett előadója, nevéhez fűződik Dubrovay László számos művének ősbemutatója, továbbá Georgs Pelēcis Revelation című darabjának első előadása. 2015-ben nagy sikerrel mutatta be Krzysztof Penderecki trombitaversenyét a Saari Zenei Fesztiválon. 2022–2023-ban az évad művésze a Müpában.

Borbély László 2007-ben vette át zongoraművész-tanári diplo máját a Zeneakadémián. Pályája kezdetétől tanít is, 2018 óta a Zeneakadémia adjunktusaként dolgozik. Versenyeredményei közül kiemelkedik a 2006-os budapesti Nemzetközi Liszt–Bartók Zongoraversenyen elért 2. helyezése és a 2002-es Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Zongoraversenyen több kategóriában elnyert 2. és 3. díja. 2009-ben megkapta a Junior Prima díjat. Előadó-művészetének szerves részét képezi a modern és kortárs zene, ezt olyan együttesekkel végzett munkája is fémjelzi, mint a Metrum Ensemble vagy az UMZE Kamaraegyüttes. Tanárként mesterkurzust tartott Németországban, Svájcban, Georgiában és Törökországban.

Régi billentyűs hangszerek specialistájaként és karmesterként Tóth-Vajna Zsombor a fiatal magyar zenészgeneráció kiemelkedő alakja. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Miskolci Egyetemen szerzett kitüntetéses csembaló- és orgonadiplomát Spányi Miklós, Dobozy Borbála, Ratkó Ágnes és Varga László növendékeként, majd mestertanulmányait az amszterdami Sweelinck Konzervatóriumban folytatta. Emellett általános orvosi diplomát is szerzett a budapesti Semmelweis Egyetemen. „Végső soron a zenénk célja ez: valamit közölni, elmondani egy olyan univerzális nyelven, amit bárki megérthet, ez pedig a muzsika”– fogal mazta meg előadóművészi hitvallását.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Borsos Mihály

Fotó © Borovi Dániel

Schlanger Tamás ütőhangszer, illetve zongora szakon kezdte zenei tanulmányait. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ütő szakának elvégzését követően érdeklődése a kamarazene irányába terelte, de üstdobosa volt az Óbudai Danubia Zenekar nak és a Magyar Állami Operaház Zenekarának is. Jelenleg több nemzetközi kortárs zenei formációval dolgozik, így rendszeres fellépője az Ostravská Banda koncertjeinek, a Quasars Ensemble tagja, de közreműködött az Insomnio Ensemble koncertjein is. Itthon az UMZE Kamaraegyüttes tagja, valamint az Amadinda Ütőegyüttes számos koncertjén és felvételén csatlakozott egy kori tanáraihoz. Az American International School of Budapest ütőhangszeres tanára.

Vajda Gergely karmester, zeneszerző, a Huntsville Symphony Orchestra és a Portland Festival Symphony zeneigazgatója, az UMZE Kamaraegyüttes művészeti vezetője, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatója. Három évig állt vezető karmesterként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd 2014-ben annak állandó vendégkarmesterévé nevezték ki. 2014-től 2019-ig a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál művészeti vezetője volt. Művei a BMC, a Hungaroton Classic és az Editio Musica Budapest gondozásában jelennek meg. Gundel művészeti díjas és Bartók Béla–Pásztory Dittadíjas, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Az 1963-ban alapított Liszt Ferenc Kamarazenekar műfajának egyik legkiválóbb képviselője. Generációs váltások, megújulási periódusok után is őrzi kimagasló művészi színvonalát és sokoldalúságát, újra és újra kiérdemelve a közönség rokonszenvét és a zenésztársadalom elismerését. Közel hat évtized alatt a zenekar több korszak legkiválóbb szólistáival, a világ legjelentősebb hangversenytermeiben lépett fel. Az együttes az elmúlt években Tfirst Péter koncertmester irányításával, a megszokott magas szintű művészi interpretáció és az elismerten egyedi hangzás mellett a 21. századi előadó-művészeti kihívásoknak megfelelő, szuggesz tív előadásmódra törekszik. Várdai István csellóművésszel, a zenekar művészeti igazgatójával együtt vallják: a klasszikus zene fiatalos, energiákkal telített, izgalmas koncertekkel hódíthatja meg az új generációkat.

Fotó © Zih Zsolt

SUMMARY

At home in a variety of musical styles and genres, Judit Varga (1979) represents the highest level of her profession not only in her work as a composer, but also as a teacher and performer. In this sense, the Composer of the Season in 2022–2023 at Müpa Budapest also belongs to that particular European musical tradition in which theoretical, practical and creative pursuits are considered harmoniously conducted artistic activities mutually predicated on each other. Her career therefore fits into a model whose representatives have included such figures as Guillaume Dufay, Bach, Liszt, Bartók and György Kurtág. Each of the selections from Varga’s pieces being performed at the concert forms a pair with the accompanying classical movement: for example some turns from Heinrich Ignaz Franz Biber’s famous suite also appear – even if only in hidden form – in the score of Black & White, and the soundscape of Charles Ives’s renowned piece The Unanswered Question is directly related to the concerto concept behind Bending Space and Time. Although Arvo Pärt, one of today’s best-known and most popular composers, does not write applied music, one or another of his works often finds itself being played as the accompaniment to films or theatrical performances, or – as in tonight’s concert – as a companion piece to a composition originally written for the cinema. The soloists featured at the concert are also at home in a variety of styles. Gábor Boldoczki – Artist of the Season – is a sought-after performer of both the traditional repertoire and contemporary music. He is credited with the premières of several works by László Dubrovay, as well as the first performance of Georgs Pelēcis’s Revelation. He also enjoyed great success presenting Krzysztof Penderecki’s trumpet concerto at the Saar Music Festival in 2015. Both modern and contemporary music are integral parts of László Borbély’s repertoire, which is characterised by his endeavours with groups like the Ensemble METRUM and the UMZE Ensemble. Tamás Schlanger takes part in the performances of the most diverse possible range of musical formations, often at the premières of contemporary works, while Zsombor Tóth-Vajna is a specialist in early keyboard instruments who is also active as a conductor. As a composer/conductor and mentor of the next generation, Gergely Vajda has deeply committed himself to the promotion of new music, serving as the artistic director of the UMZE Ensemble and the programme director of the Péter Eötvös Contemporary Music Foundation. Throughout the nearly six decades of its existence, the Franz Liszt Chamber Orchestra has performed with the top soloists of several eras in the world’s leading concert halls. In recent years, under the artistic direction of concertmaster Péter Tfirst and cellist István Várdai, the ensemble has strived to develop an evocative performance style that meets the challenges facing the performing arts in the 21st century.

AJÁ

ELŐZETES

2022. október 14.

2022. október 10.

LISZT ÜNNEP MICHAEL VOLLE ÁRIAKONCERTJE WAGNER TÁRSASÁG 150

Közreműködik: Schöck Atala – mezzoszoprán, Michael Volle – bariton, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Pinchas Steinberg

LISZT ÜNNEP SENZA NOME A MÜPA ZENEMŰPÁLYÁZAT 2020 DÍJNYERTES MŰVE

Közreműködik: Alex Sipiagin – szárnykürt, trombita, Rick Margitza – tenorszaxofon, Szakcsi Lakatos Róbert – zongora, Barcza Horváth József – nagybőgő, Németh Ferenc – dob, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Fekete-Kovács Kornél

2022. október 18.

LISZT ÜNNEP

RAVI COLTRANE: COSMIC MUSIC JOHN ÉS ALICE COLTRANE ZENÉJE MAI FÜLLEL

Közreműködik: Rashaan Carter – bőgő, Gadi Lehavi – billentyűs hangszerek, Elé Howell – dob

Michael Volle Fotó © Carsten Sander

Fekete-Kovács Kornél Fotó © Burger Barna

Ravi Coltrane Fotó © Deborah Feingold

Fotó © Nagy Attila, Müpa

2022. október 30.

RÁNKI: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA

Szereplők: Kőrösi András, Bognár Szabolcs, Dani Dávid, Horváth István, Erdős Attila, Rácz Rita

Közreműködik: Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina), Discantus Énekegyüttes (művészeti vezető: Mészáros Péter)

Korrepetitor: Mazalin Wanda

Szövegét Andersen meséje nyomán írta: Károlyi Amy

Rendezőasszisztens: Oláh-Fenyvesi Judit

Rendező, látvány: Toronykőy Attila

Vezényel: Oberfrank Péter

2022. november 1.

MINDENSZENTEK

BERLIOZ: REQUIEM

Közreműködik: Andrew Staples – tenor, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Howard Williams

2022. november 27.

KAMARAKÓRUSA

Közreműködik: Kadri Toomoja – orgona Vezényel: Tõnu Kaljuste

Andrew Staples

KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL!

Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba

Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A címlapon: Varga Judit © Csibi Szilvia, Müpa

A szerkesztés lezárult: 2022. szeptember 30.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.