Müpa Műsorfüzet - Adventi koncert (2024. december 1.) by Müpa Budapest

2024. DECEMBER 1.

1 December 2024

Béla Bartók National Concert Hall

ADVENT CONCERT

European Christmas

Featuring: Ágnes Kovács – soprano, Andrea Vigh – harp, Alex Biró – bells, Angelica Girls’ Choir (choirmaster: Zsuzsanna Gráf), Franz Liszt Chamber Orchestra (artistic director: István Várdai, concertmaster: Péter Tfirst)

Conductor: Zsuzsanna Gráf

Kodály: Ave Maria

‘In the Small Village of Bethlehem’– traditional Hungarian Carol performed by Julianna Agócs

Winterberger: Weihnachtsgruss (O du fröhliche)

John Rutter: What Sweeter Music

Liguori: Tu scendi dalle stelle

Adam: Cantique de Noël

John Rutter: Angels’ Carol

Ola Gjeilo: Northern Lights

Ēriks Ešenvalds: O Salutaris Hostia – soloists: Andrea Deák and Júlia Gavodi

Gergely Bogányi: Oratio Unionis – world premiere

Kodály: Angels and Shepherds

B. Marcello: Introduzione, aria e presto

Vivaldi: Nulla in mundo pax sincera – motet, RV 630

Handel: Messiah, HWV 56 – ‘Rejoice greatly’ (soprano aria from Part 1)

Handel: Messiah, HWV 56 – ‘I know that my Redeemer liveth’ (soprano aria from Part 3)

Grieg: Holberg Suite, Op. 40 – ‘Air’

Mozart: Exsultate, jubilate, K. 165 – sections 1 (‘Exsultate, jubilate’) and 4 (‘Alleluja’)

M. Haydn: Laudate pueri, MH 342

This programme is being organised by Müpa Budapest within the framework of the Hungarian Presidency of the Council of the European Union.

The English summary is on page 14.

2024. december 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ADVENTI KONCERT

Európa karácsonya

Közreműködik: Kovács Ágnes – szoprán, Vigh Andrea – hárfa, Biró Alex – harangjáték, Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti igazgató: Várdai István, koncertmester: Tfirst Péter)

Vezényel: Gráf Zsuzsanna

Kodály: Ave Maria

„Betlehem kis falucskában” – betlehemi dal – előadja Agócs Julianna

Winterberger: Weihnachtsgruss (O du fröhliche)

John Rutter: What Sweeter Music

Liguori: Tu scendi dalle stelle

Adam: Cantique de Noël

John Rutter: Angels’ Carol

Ola Gjeilo: Northern Lights Ēriks Ešenvalds: O Salutaris Hostia – szólót énekel Deák Andrea és Gavodi Júlia

Bogányi Gergely: Oratio Unionis – ősbemutató

Kodály: Angyalok és pásztorok

B. Marcello: Bevezetés, ária és presto

Vivaldi: Nulla in mundo pax sincera – motetta, RV 630

Händel: Messiás, HWV 56 – „Rejoice greatly” (szopránária, I. rész)

Händel: Messiás, HWV 56 – „I know that my Redeemer liveth” (szopránária, III. rész)

Grieg: Holberg-szvit, op. 40 – IV. Air

Mozart: Exsultate, jubilate, K. 165 – I. Exsultate, jubilate; IV. Alleluja

M. Haydn: Laudate pueri, MH 342

Az előadás a Müpa szervezésében, az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének keretében valósul meg.

AZ ÚR ELJÖVETELE

Az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből származik, az utóbbi jelentése: az Úr eljövetele. A keresztény világban ez a négyhetes időszak a karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét. Ekkor lépünk a karácsonyi ünnepkörbe, amely vízkereszt napjáig, január 6-áig tart. Advent első vasárnapja a Szent András napjához legközelebbi vasárnap, ez egyszersmind az egyházi év kezdete. A társadalom számára advent az ünnep előtti várakozás periódusa, amely előkészületekre és átszellemülésre egyformán lehetőséget kínál.

A Müpa két évtizedes hagyományában az időszak elmaradhatatlan kísérői az adventi koncertek. Aligha véletlenül, hiszen a régmúlt korok festői a Megváltó születéséhez kapcsolódó témájú képeken gyakorta ábrázoltak muzsikáló angyalokat. A közfelfogásban tehát a karácsony és a zene fogalma sok évszázada összekapcsolódik.

A Gráf Zsuzsanna által alapított és vezetett Angelica Leánykar, a szoprán Kovács Ágnes, a hárfaművész Vigh Andrea, a harangjátékon játszó Biró Alex és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti igazgató Várdai István, hangversenymester Tfirst Péter) adventi koncertjének műsora az egymást követő magyar, német, angol, olasz, francia, norvég, lett és osztrák alkotások gazdag spektrumával a karácsony nemzetek feletti jelentőségéről üzen. Azzal pedig, hogy ezek a kompozíciók a barokktól napjainkig a legkülönfélébb zenetörténeti korszakokból származnak – a műsorban kortárs magyar ősbemutató is szerepel –, a szeretet ünnepének évezredes múltját és messze mutató jövőjét teszi nyilvánvalóvá.

Ó, TE BOLDOG NAP!

Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerzői pályafutásának különböző szakaszaiban többször is megzenésítette az angyali üdvözlet (Salutatio angelica), közismert latin címén az Ave Maria (Üdvöz légy, Mária) Lukács evangéliumából (1, 28) származó szövegét. Első alkotói találkozása a nevezetes textussal gyerekként: tizenhat évesen, 1898-ban történt. Zsengéinek egyike, a háromszólamú női karra és hangszeres kíséretre írt Ave Maria tiszta, nemes egyszerűségével, eszköztelenségével és ugyanakkor romantikus érzelemgazdagságával hat. Kodály kórusműve után magától

értődő, ha egy magyar népdal, a „Betlehem kis falucskában” is megszólal a karácsonyi gondolatok és hangulatok képviseletében.

Európa legismertebb és legkedveltebb hagyományos karácsonyi dallamainak egyike a Megváltó születésének örömét és az isteni kegyelmet hirdető német népének, az O du fröhliche (Ó, te boldog [nap]), amelyet zenei szerkezete, hangzása és harmóniavilága alapján a négysoros korálok közeli rokonának tekinthetünk. Szövegét a weimari költő, Johannes Daniel Falk (1768–1826) írta, a hangversenyen megszólaló feldolgozás a Brahms-kortárs, ám Liszttel szorosan együttműködő német orgonista és zeneszerző, Alexander Winterberger (1834–1914) munkája.

John Rutter (1945) közérthető stílusú kortárs brit zeneszerző és karmester, alkotói tevékenységének legfőbb területe a kórusmuzsika. 1981-ben megalapította saját énekkarát, a Cambridge Singerst, amelyet azóta is vezet, s amellyel hanglemezfelvételek sokaságát készítette az egyházi kórusrepertoár remekeiből. Számos karácsonyi éneket és himnuszt írt. Ezek egyik leghíresebbje a What sweter music (1995), amelyet a 17. századi anglikán papköltő, Robert Herrick (1591–1674) versére komponált. A kórus szövegének kezdőmondata költői kérdést tesz fel: lehet-e muzsika édesebb, mint az, amelyet Mennyei Királyunk születésének tiszteletére éneklünk?

A CSILLAGOKBÓL SZÁLLSZ ALÁ

Alphonsus Maria de Liguori (1696–1787) nagy jelentőségű olasz püspök, spirituális írások szerzője, költő, ügyvéd, zeneszerző és skolasztikus filozófus volt, akit a katolikus egyház 1816-ban boldoggá, 1839-ben pedig szentté avatott. Zeneszerzői termésének legismertebb darabja egy karácsonyi himnusz, amely eredetileg a Quanno nascette Ninno kezdetű szövegre íródott. A ma használatos Tu scendi dalle stelle (A csillagokból szállsz alá) kezdetű szöveg a Liszt Ferenccel is kapcsolatban álló IX. Pius pápától (1792–1878) származik. (Pius nevezte Lisztet „az én kedves Palestrinámnak”.)

A francia romantikus zeneszerző, Adolphe Adam (1803–1856) nevét a nagyközönség a Giselle című balett és A lonjumeau-i postakocsis című opéra comique mellett leginkább Cantique de Noël (Karácsonyi ének) című darabja alapján ismeri. Az áradó dallamosságú és érzelemgazdag, himnikusan emelkedett hangvételű mű 1847-ben

született a francia költő, Placide Cappeau (1808–1877) szövegére. Kezdősora a karácsonyi éjt idézi: „Az éjfél, keresztények, az ünnepélyes óra, amikor az emberré lett Isten leszállt közénk…”

A műsor második John Rutter-szerzeménye, az Angels’ Carol (Angyalok éneke) az 1980-as években keletkezett egy londoni kórusverseny gálaestje számára. Ezúttal a szövegíró is maga a komponista. A háromstrófás darab mindhárom versszakának végén, refrénként felhangzik a himnusz, amelyet Lukács evangéliuma szerint az égiek zengtek a Megváltó születésekor: Gloria in excelsis Deo – dicsőség a magasságban

Istennek! Érdekesség, hogy Rutter a hangnemi felfrissülés érdekében a darab harmadik strófájához érve egy egészhanggal feljebb helyezi a tonalitást, így az eredetileg F-dúr hangnemű darab G-dúrban folytatódik, és abban is fejeződik be.

ANGYALOK ÉS PÁSZTOROK

Az Amerikai Egyesült Államokban élő norvég zeneszerző, Ola Gjeilo (1978) szopránszólóra, valamint két szoprán és két alt szólamra komponált Northern Lights (Északi fények) című alkotását hazája természeti jelensége, az aurora borealis ihlette. A kifinomult harmóniavilágú, pasztelles disszonanciakezelésű, sok folthatást alkalmazó mű 2016-ban New Yorkban keletkezett. A latin szöveg az ótestamentumi Énekek énekéből idéz: „szép vagy én mátkám […], kedves, mint Jeruzsálem, rettenetes, mint a zászlós tábor…” (Károli Gáspár fordítása).

A lett Ēriks Ešenvalds (1977) műve, az Aquinói Szent Tamás (1225–1274) oltáriszentség-himnuszát 21. századi zenei köntösbe öltöztető O Salutaris Hostia (Ó, üdvösséges áldozat) egyházi zene mivolta ellenére bódítóan érzéki élményt nyújt a két szopránszólista egymásba fonódó dallamvonalának a kórus puha harmóniái fölött hajlékony indákat rajzoló duettjével, s különösképpen a két szólóhang magas fekvésbe (a kétvonalas a-ig) felkúszó hangjaiból áradó földöntúli fénnyel.

A Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet (1913–1985) harmadrendi karmelita apáca által kezdeményezett, ma az általa képviselt szellemben működő, magyarországi eredetű, ám nemzetközivé terebélyesedett Szeretetláng Mozgalom meghatározó közösségi textusa Az Úrral való egység imája. Ennek latin szövegű változatát zenésítette meg Oratio Unionis címmel Bogányi Gergely (1974) zongoraművész. A szólamok független mozgását és a homofóniát kiegyensúlyozott arányban alkalmazó,

fordulatos hangnemi tervű (a D-dúr indítástól Cisz-dúr befejezésig eljutó) kompozíció a hangversenyen ősbemutatóként hangzik fel. A szoprán, mezzoszoprán és alt szólamokat foglalkoztató, háromszólamú és négyszólamú textúrákat váltogató kórusművet Gráf Zsuzsannának és az Angelica Leánykarnak ajánlotta a szerző. Az Angyalok és pásztorok a magyar kórusirodalom egyedülálló remekműveinek egyike. Kodály Zoltán 1935-ben keletkezett jelenete (indokoltan nevezhetjük annak) a liturgiát és a népi gyakorlatban megmutatkozó vallásosságot: a Gloria in excelsis Deo angyalszájakon felhangzó latin szövegét és a pásztorok magyar folklórhangját („Nézd mëg, Bandi! Ott vagyon-é?”) társítja, illetve konfrontálja. E különleges betlehemes játék hasonlíthatatlan báját és zamatát az adja, ahogyan a két szféra a darab végén az ujjongásban egymásba olvad.

TUDOM, HOGY MEGVÁLTÓM ÉL

Vivaldi fiatalabb kortársa, az olasz zeneszerző, író, ügyvéd, magas rangú városi elöljáró és zenetanár, Benedetto Marcello (1686–1739) gazdag és befolyásos velencei nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. Bár olyan kiváló mesterektől tanult, mint Antonio Lotti és Francesco Gasparini, atyja jogi pályára szánta, így életét meg kellett osztania a közszolgálat (a velencei Negyvenek Tanácsa) és a zene között.

Gazdag életműve egyházi és világi műfajokat, vokális és hangszeres műveket egyaránt tartalmaz. Bevezetés, ária és presto című alkotása igazi kamarazenekari slágerdarab, élénk ritmusú első, éneklő második és sodró lendületű harmadik tétellel.

A velencei barokk legnagyobb alakja, Antonio Vivaldi (1678–1741) ismeretlen szerző latin szövegére komponálta egyik legszebb egyházi motettáját. Az 1735-ben keletkezett Nulla in mundo pax sincera (E világon nincs igazi békesség [keserűség nélkül]) előadó-apparátusa szopránszóló, két hegedű, brácsa és basso continuo. A recitativóval összekötött két (visszatéréses, háromszakaszos, úgynevezett da capo) áriából álló, virtuóz Alleluiával záruló mű a keserűséggel, gyötrelemmel és csalással teli világ gyarlóságát állítja szembe a megváltó Jézus békéjével és egyetlen reményünkkel: a szeretettel. A darab a lírai olasz barokk stílus jellegzetes képviselője.

Az 1727 óta brit állampolgár Georg Friedrich Händel (1685–1759) földbirtokos barátja, Charles Jennens (1700–1773) bibliai idézeteket parafrazeáló angol szövegére komponálta 1741-ben – alig több mint három hét alatt, augusztus 22. és

szeptember 14. között – a Messiást. Nagy-Britanniában kialakult kultuszának hatására a háromrészes oratórium „angol nemzeti műként” foglalta el helyét a köztudatban. Ellentétben a zenetörténet karácsonyi kantátáival és passióival, a Messiás nem a születés és nem is a szenvedéstörténet elbeszélésére szorítkozik, hanem különféle aspektusokból világítja meg Jézus alakját és szerepét: az első rész témája a születés, a másodiké a szenvedéstörténet, míg a harmadik a megváltásról elmélkedik. Nem sokkal az I. rész vége előtt ünnepli ujjongva Jézus születését a Rejoice greatly (Örvendj nagyon, Sion leánya) Zakariás könyvének részletét feldolgozó áriája, amelynek derűjét a B-dúr zene friss tempója, ritmusának dinamizmusa és a koloratúrákból sugárzó magabiztosság erősíti meg. A szelíd középrész kontrasztja után visszatér az ária jubiláló első szakasza. A Jób könyvének részletére komponált I know that my Redeemer liveth (Tudom, hogy megváltóm él) közvetlenül a II. részt záró Halleluja után, a III. rész élén hangzik fel. A feltámadásba vetett hit nyugodt állhatatosságát Händel a szopránszóló szélesen kibontott, bensőséges, lassú E-dúr dallamával fejezi ki.

UJJONGJATOK, ÖRVENDJETEK!

Ludvig Holberg (1684–1754) a barokk korszak dán–norvég írója volt, akinek munkásságára jelentős hatást gyakorolt a felvilágosodás és a humanizmus gondolkodásmódja. Születésének bicentenáriumán komponálta a norvég romantikus zeneszerző, Edvard Grieg (1843–1907) Holberg korából – szvit régi stílusban című zongoraciklusát, amelyből később vonószenekari változatot készített, életművének egyik legnépszerűbb opusát alkotva meg. Ennek fájdalmas melankóliával, szélesen daloló 4. tétele a g-mollt és F-dúrt váltogató Air.

Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) egyházzenei termésének gyöngyszeme a tizenhét évesen, 1773-ban Milánóban komponált Exsultate, jubilate (Ujjongjatok, örvendjetek) című latin motetta, amely egy virtuóz és egy lírai áriából, a kettőt összekötő recitativóból és a művet záró, szintén virtuóz Alleluiából áll. A kicsattanó energiájú mű nyíltan operai hangvételét és az énekszólam hangszeres versenyművet idéző virtuozitását magyarázza, hogy Mozart pár héttel korábban bemutatott operája, a Lucio Silla primo uomója, a csodált kasztrált férfiszoprán, Venanzio Rauzzini számára írta a két ünnep között e parádés kompozíciót, amelynek ezúttal két szélső tétele hangzik fel.

Joseph Haydn öt évvel fiatalabb öccse, a Mozart által is nagyra becsült (szintén Salzburgban szolgálatot teljesítő) Michael Haydn (1737–1806) gradualéja, a Laudate pueri a 113. zsoltár kezdetét zenésíti meg. A latin szöveg – a nyitó és záró Alleluiát leszámítva – csupán két mondat: Laudate pueri Dominum, laudate nomen Domini: Dicsérjétek, gyermekek, az Urat, dicsérjétek az Úrnak nevét! Az 1783-ban keletkezett, egyetlen boltozatosan formált tételből álló mű méltó példája annak a magasrendű ellenpontos szerkesztőművészetnek, amellyel Michael Haydn egyházzenéje a barokk elődök hagyományát fejleszti tovább.

Írta: Csengery Kristóf

Fotó © Raffay Zsófia

Kovács Ágnes a Zeneakadémia karvezetés szakán tanult, majd Frankfurtban szerzett operaénekesi diplomát. Kétszer részesült Eötvös-ösztöndíjban, részt vett Anna Reynolds, Walter Moore, Beata Heuer-Christen, Helen Donath, Edith Wiens, Korondi Anna és Jonathan Alder mesterkurzusain. Az Andreas Küppers vezetésével működő In Paradiso Frankfurt régizene-együttes tagja, kamarapartnere volt Malcolm Bilsonnak és Hilko Dumnónak, koncerténekesként pedig olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Fischer Iván, Vashegyi György, Nicholas McGegan, Howard Arman vagy Helmuth Rilling. A Salzburgi Ünnepi Játékokon Thomas Hengelbrock vezényletével 2015 augusztusában debütált Purcell Dido és Aeneas című operájában.

Vigh Andrea a budapesti Zeneakadémián végezte tanulmányait, ahol hárfaművész-tanári és zeneelmélet-tanári diplomát szerzett. Előbb a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, majd 1996-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, 2007 és 2011 között tanszékvezetője, 2011-től tanszéki csoportvezetője, 2010 és 2013 között oktatási rektorhelyettese, 2013 és 2023 között rektora volt. Szólistaként és kamaramuzsikusként évtizedek óta nagy sikerrel koncertezik Magyarországon és külföldön egyaránt, játékát tíz hanglemez örökítette meg. 1999-ben megalapította a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivált, amelynek máig művészeti vezetője. Nemzetközi hárfaversenyek zsűritagja, munkásságát számos kitüntetés ismerte el.

Biró Alex 2022 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ütőhangszer szakos hallgatója. Magyarországon és külföldön több országos és nemzetközi ütőhangszeres versenyen ért el előkelő helyezéseket. 2021 őszétől máig tizenöt magyar és külföldi ütőhangszeres művész mesterkurzusán vett részt. Az Amadinda Percussion Project tagja, gyakori kisegítője számos budapesti és vidéki szimfonikus zenekarnak. Olyan karmesterek vezényletével muzsikált, mint Keller András, Kovács János, Takács-Nagy Gábor, Dinyés Dániel, Kesselyák Gergely, Alexei Kornienko, Leo McFall és Nicolò Umberto Foron.

Gráf Zsuzsanna muzsikuscsaládban született Kőszegen. Tizenöt évesen felvételt nyert a budapesti Zeneakadémián működő Rendkívüli Tehetségek Tagozatára, itt zongora szakon Máthé Klára növendéke volt. Később a Zeneakadémián az ének-zenetanári és karvezetői, illetve a zongora szakon szerzett diplomát. Megalapította a budapesti Városmajori Gimnázium ének-zene tagozatát, amelyet máig vezet. Rendszeresen tart kurzusokat Európában és a tengerentúlon. 1989 óta szintén a gimnázium kebelében

működik az általa életre hívott Angelica Leánykar, melynek küldetése a kodályibartóki örökség megőrzése, éltetése és továbbgondolása, valamint a magyar kortárs zene népszerűsítése itthon és a nagyvilágban. A kórus a legkiválóbb muzsikusokkal: karmesterekkel, énekesekkel és hangszeres szólistákkal működik együtt. Sikereit seregnyi nemzetközi versenygyőzelem, fesztiválfellépés és koncertkörút fémjelzi. Gráf Zsuzsanna művészi munkájának eredményeit számos díj és kitüntetés ismerte el.

Angelica Leánykar

Fotó © Felvégi Andrea

Az 1963-ban Rolla János és zeneakadémiai növendéktársai által alapított Liszt Ferenc Kamarazenekar műfajának egyik legkiválóbb képviselője. Generációs váltások, megújulási periódusok után is őrzi kimagasló művészi színvonalát és sokoldalúságát, újra és újra kiérdemelve a közönség rokonszenvét és a zenésztársadalom elismerését. Hat évtized alatt a zenekar több korszak legkiválóbb szólistáival, a világ legjelentősebb hangversenytermeiben lépett fel. Az együttes az elmúlt években Tfirst Péter koncertmester irányításával, a megszokott magas szintű művészi interpretáció és az elismerten egyedi hangzás mellett a 21. századi előadó-művészeti kihívásoknak megfelelő, szuggesztív előadásmódra törekszik. Várdai István csellóművésszel, a zenekar művészeti igazgatójával együtt vallják: a klasszikus zene fiatalos, energiákkal telített, izgalmas koncertekkel hódíthatja meg az új generációkat.

SUMMARY

The word ‘advent’ comes from the Latin term adventus Domini, meaning ‘the coming of the Lord’. In the Christian world, this four-week period begins on the fourth Sunday before Christmas and entails a time of waiting before the holiday, one that offers opportunities for both preparation and reflection. For two decades, Müpa Budapest’s traditional Advent concerts have been key components of these weeks of anticipation.

At the centre of tonight’s concert is the Angelica Girls’ Choir, which was founded by choral conductor, pianist and music teacher Zsuzsanna Gráf, in 1989 at Budapest’s Városmajor High School, whose music department she also established and continues to head. The choir’s mission is to preserve, sustain and further examine the legacy of Kodály and Bartók, as well as to promote contemporary Hungarian music both here at home and around the world. Soprano soloist Ágnes Kovács studied choral conducting at Budapest’s Liszt Academy before earning another degree in opera singing in Frankfurt am Main. A successful concert singer both in Hungary and abroad, she primarily performs at early music events. Harpist Andrea Vigh earned her degree from the Liszt Academy and later went on to serve there as a professor, department head and, eventually, rector. An acclaimed soloist and chamber musician, she regularly performs concerts both in Hungary and abroad. Alex Biró has been studying percussion at the Liszt Academy since 2022 and has won awards at numerous Hungarian and international competitions. He is a member of the Amadinda Percussion Project. The world-famous Franz Liszt Chamber Orchestra was founded in 1963 by students of the Liszt Academy. They enjoyed decades of international success under the leadership of concertmaster János Rolla, whom Péter Tfirst replaced in the same role in 2016, with cellist István Várdai joining them to uphold the concept behind the ensemble as artistic director in 2020.

This Advent concert entitled European Christmas features Hungarian, German, English, Italian, French, Norwegian, Latvian and Austrian works spanning centuries, with music by Zoltán Kodály (1882–1967), Alexander Winterberger (1834–1914), John Rutter (born 1945), Alphonsus Maria de Liguori (1696–1787), Adolphe Adam (1803–1856), Ola Gjeilo (born 1978), Ēriks Ešenvalds (born 1977), Benedetto Marcello (1686–1739), Antonio Vivaldi (1678–1741), Georg Friedrich Händel (1685–1759), Edvard Grieg (1843–1907), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) and Michael Haydn (1737–1806) on the programme. A special highlight will be the world premiere of a composition by pianist Gergely Bogányi (born 1974).

KERESSE A MEGÚJULT

MÜPA

MAGAZINT a főváros kulturális csomópontjain!

Téli újcirkusz-mese

DECEMBER 6. – JANUÁR 5.

Baráth Emőke

2025. január 1.

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: AZ ÉVSZAKOK

Közreműködik: Baráth Emőke, David Fischer, Sebestyén Miklós – ének, Concentus Musicus Wien, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Vezényel: Fischer Ádám

2025. január 23.

FABIO LUISI, BALÁZS JÁNOS ÉS A DÁN NEMZETI SZIMFONIKUS

ZENEKAR

2025. február 14.

LATRY & LEE / L.A. DANCE

PROJECT / COMPAGNIE

CONVERGE+

Bach / Borogyin / Stravinsky

Közreműködik: Olivier Latry, Shin-Young Lee – orgona, L.A. Dance Project, Compagnie Converge+

Koreográfus: Benjamin Millepied, Idio Chichava

Riccardo Chailly

2025. február 26.

GAUTIER CAPUÇON, RICCARDO CHAILLY ÉS A FILARMONICA DELLA SCALA

2025. március 3.

KELEMEN BARNABÁS, ANDREAS OTTENSAMER ÉS MŰVÉSZTÁRSAIK KAMARAKONCERTJE

Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű, Andreas Ottensamer – klarinét, Kokas Katalin, Kelemen Gáspár – hegedű, brácsa, Fenyő László – cselló, Fejérvári Zsolt – nagybőgő

Andris Nelsons

2025. március 12.

ANDRIS NELSONS ÉS A LIPCSEI GEWANDHAUS

ZENEKARA

Közreműködik: Nikola Hillebrand – szoprán

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ:

Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2024. november 19.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.