Müpa Műsorfüzet - Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Farsangvasárnap (2025. február 23.) by Müpa Budapest

2025. FEBRUÁR 23.

23 February 2025

Béla Bartók National Concert Hall

HUNGARIAN NATIONAL DANCE ENSEMBLE: CARNIVAL SUNDAY AT MÜPA BUDAPEST

Performed by:

the Hungarian National Dance Ensemble and Band (artistic director: Zoltán Zsuráfszky)

Featuring:

Hungarian National Male Choir (choirmaster: Richárd Riederauer)

Vujicsics Ensemble

the Cub and Youth Divisions of Bihari János Elementary Art School

Péter Makó – clarinet, tárogató, saxophone

Balázs Dongó Szokolay – saxophone

Csaba Bánlaki – trumpet

Attila Peresztegi – tuba

Ádám Schnell, Márk Horváth – actors

Music: László Rossa

Set design: Kázmér Tóth

Folk music curators: Attila Csávás, Sándor D. Tóth, István Gázsa Papp

Dance ensemble assistants: Sándor Juhász, Júlia Paput, Gergő Sánta, Attila Tókos

Assistant choreographers: Flórián Hajdú, Attila Tompa

Costumes, associate director/choreographer: Zsuzsa Zs. Vince

Director/choreographer: Zoltán Zsuráfszky

The English summary is on page 8.

2025. február 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES:

FARSANGVASÁRNAP – KARNEVÁL A MÜPÁBAN

Előadja:

a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara

(művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán)

Közreműködik:

Magyar Nemzeti Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)

Vujicsics Együttes

a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola Aprók és Gyermek csoportja

Makó Péter – klarinét, tárogató, szaxofon

Szokolay Dongó Balázs – szaxofon

Bánlaki Csaba – trombita

Peresztegi Attila – tuba

Schnell Ádám, Horváth Márk – színművész

Zene: Rossa László

Díszlet: Tóth Kázmér

Népzenei szerkesztők: Csávás Attila, D. Tóth Sándor, Papp István Gázsa

Tánckari asszisztensek: Juhász Sándor, Paput Júlia, Sánta Gergő, Tókos Attila

Koreográfusasszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila

Jelmez, társrendező-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a 2023/24-es évad együttese volt a Müpában, de jóval több volt ez megtisztelő címnél. A Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa által irányított fiatal társulat évek óta rendszeres vendég az intézményben, tavaly azonban a korábbinál is hangsúlyosabb volt a jelenlétük: régi és friss előadásokkal egyaránt megörvendeztették a magyar néptánckincs sokszínűségére fogékony közönséget, kortól és témától függetlenül tudásuk legjavát nyújtva. A végvári kaland (Végvárak, vitézek) és a Petőfi életét körbejáró mű (Éljen Petőfi!) után harmadik bemutatójuk a Farsangvasárnap volt.

Míg a két korábbi premiernél a néző elgondolkodhatott azon, hogyan kapcsolódik egymáshoz a téma és a táncos forma, Zs. Vincze Zsuzsa társrendező-koreográfus szerint a Farsangvasárnap kapcsán ez a kérdés fel sem merül: „A farsang elképzelhetetlen tánc nélkül! Európa-szerte és Magyarországon is így van ez évszázadok óta: II. Lajos királyunk farsangi mulatságokat tartott, Mátyás királynak maszkokat küldtek az udvarba, s a nép körében is elterjedtek a farsangi szokások. Ez az az időszak, amikor az egész éves feszültséget humorral, jókedvvel lehet levezetni.”

A táncszínpadon a humor megjelenítése hálás feladat, ugyanakkor jelentős kihívás is. A farsangi népszokások közül számos épül a nevetésre: „Gondoljunk csak egy kalotaszegi tréfás esküvőre vagy egy dél-alföldi halottas játékra, amely kikacagja a halált. De említhetem Konc király és Cibere vajda viadalát, amelyre táncszínjátékunkat felfűztük: ebben a dőzsölés, a jólét áll szemben az üres lábosokkal és a főtt krumplival… Sok szokás eredete a középkorra nyúlik vissza, és a Farsangvasárnap egyfajta táncpanorámát kínál: körbenézünk Magyarországon, hogy megtudjuk, hol hogyan ünnepelték az új év beköszöntét. Somogy és a Dél-Alföld éppúgy sorra kerül, mint a Bodrogköz vagy Kalotaszeg, és persze a busójárás sem maradhat ki. A sokféleségben a néző felfedezheti az egységet: a farsang féktelen jókedve köszön vissza minden jelenetben. Ez egyben magyarázza a komolyan gondolt alcímet is: Karnevál a Müpában.”

Zsuráfszky Zoltán ezzel egészítette ki állandó alkotótársa szavait: „Nyitottabb, több lesz ez a műsor népszokások puszta elősorolásánál, és meghívott vendégeink közreműködése is segít tágabb, európai kontextusba helyezni a látottakat. A felkészülés közben ébredtünk rá, hogy az idősebb Bruegel, Csokonai Vitéz Mihály, Apor Péter vagy Heltai Gáspár neve is joggal kerül elő a farsang kapcsán. Az elhangzó szövegek célja az is, hogy a néző megértse: az embereknek mindig óriási szükségük volt erre az időszakra, amikor tart még a hideg, de már mindenki nagyon várja a tavaszt.”

Zs. Vincze Zsuzsa szerint a tavaszvárással is összefügg, hogy különösen népszerű időszak volt ez a házasodók körében: „Persze ennek is megvan a másik, »kifordított« oldala: ha valaki a farsang farkáig nem ment férjhez, azt kicsúfolták, így oldva fel a tél során felgyülemlett feszültséget. A pogány életöröm és a keresztény életvitel izgalmasan keveredik ezekben a szokásokban: a farsang azért is volt központi jelentőségű, mert utána húsvétig nem volt megállás a dolgos hétköznapokban.”

A kérdésre, hogy a 21. századi városi embernek miért lehet mindez fontos, Zsuráfszky Zoltán így válaszolt: „Arra az évezredes alaptudásra, amelyet a nép birtokol, mindenkinek szüksége van, függetlenül attól, hol nőtt fel vagy hol él ma. A farsang lezár egy korszakot és megnyit egy újat: pszichésen is igényünk van arra, hogy ezt megéljük. A földeken végzett munkák évről évre ismétlődő ciklusa révén a népi kultúra az ilyen és hasonló váltásokat jobban érzékelte és közvetítette.”

És hogy mindennek mi a célja és értelme itt és most, a Müpában? Az, amit kevesen fogalmaztak meg olyan pontosan, mint a világot jól ismerő nagy történetmondó, Jókai Mór: „Az embernek van jó barátja, jó ismerőse, azt meghívja, bánatát, gondjait kicsukja az ajtón erre a kis időre, borát csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?”

Írta: Jászay Tamás

A Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész, Zsuráfszky Zoltán nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet néptánctagozatának legelső évfolyamában, később diplomát szerzett az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia–népművelés szakán, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán. Ezzel egy időben már önálló koreográfusként alkotta friss szemléletű, a Kárpátmedence folklórjának alapos ismeretéről tanúskodó műveit, valamint rendszeresen jelentkezett nagy formátumú, egész estés színpadi táncművekkel is. Karrierje elején a Kodály Kamara Táncegyüttes, a Budapest Táncegyüttes, majd a Honvéd Táncszínház, végül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője lett. 2018 óta a Magyar Nemzeti Férfikart és a Magyar Nemzeti Táncegyüttest magába foglaló Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója. Művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat autentikusan reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló, a táncművészeti feladatokat kiszélesítő, tematikus jellegű táncszínházi produkciókra épül. 1980 óta több alkalommal tanított az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, aki forgatókönyvíróként, dramaturgként és jelmeztervezőként is tevékenykedik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz – magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Szakmai pályáját 1984-ben a Kodály Kamara Táncegyüttesben kezdte, majd 1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttesben volt tánckarvezető. 2007-től a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa, jelenleg szakmai vezetője. Több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Ausztráliában, illetve Európa számos országában, mindenütt a magyar népi kultúra nagyszerűségét és gazdagságát hirdetve.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több mint húsz párral. Anyanyelve a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoárja építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága. Az együttes táncelőadásai Budapesten, vidéken, a Kárpát-medence magyarlakta területein rendszeresen láthatók, de a világ különböző országaiba is sokat hívják őket. A táncegyüttes neve pontosan kifejezi a társulat hazai, európai

és tengerentúli küldetését, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett felelősségteljes és professzionális munkáját.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

SUMMARY

The Hungarian National Dance Ensemble was named Müpa Budapest’s Ensemble of the Season in 2023/2024. The company’s young dancers have been regular guests here for years, but in the past season their presence was even more prominent than before, as they delighted their audience with productions both old and new. Following on the heels of an adventure of the end castles (Castles, Warriors, Frontiers) and a work exploring the life of Sándor Petőfi (Long live Petőfi!) came the latest production: Carnival Sunday. “This show offers a kind of dance panorama, taking a close look around Hungary to find out where and how the new year was celebrated across the country. Somogy, the Southern Great Plain and Bodrogköz are all included on the list, along with Kalotaszeg and, of course, the Mohács ‘busójárás’. In all this diversity, the viewer can also discover unity: each scene of the carnival greets you with unbridled joy,” says Zsuzsa Zs. Vincze. “This programme is more open-ended than, and more than, a simple listing of folk customs, and we put the visual spectacle into a broader, European context,” adds her permanent co-creator, Zoltán Zsuráfszky.”

The Hungarian National Dance Ensemble is one of the largest professional folk dance ensembles in Hungary. Its “mother tongue” is the folk dance repository of the Carpathian Basin, which has given rise to a colourful repertoire with large-format historical ballets to authentic folklore performances, and from rock operas to folk tradition-based children’s productions. The ensemble’s mission is promoting the Hungarian folk dance tradition of the Carpathian Basin in Hungary, Europe and overseas. Kossuth Prize laureate choreographer Zoltán Zsuráfszky became artistic director of the unified Honvéd Dance Theatre in 2007, and in 2012 that of the whole Honvéd Ensemble. In 2014, Honvéd Dance Theatre was renamed, on his initiative, Hungarian National Dance Ensemble, of which he is still artistic director. As head of the dance collecting team, he took part in the largest folk music collection initiative of recent years, the programme called Last Hour. Zsuzsa Zs. Vincze is a Kossuth Prize laureate and a Gyula Harangozó Award-winning dancer, choreographer, and Artist of Merit who also works as a screenwriter, dramaturg and costume designer. Since 2007, she has served as the dance company manager and chief artistic collaborator of the Hungarian National Dance Ensemble, and is currently their professional leader. She has taught on multiple occasions in the United States, Canada, Japan, Australia and many European countries.