A regölés után következnek a mohácsi busók. A busójárás Mohácson és környékén a Balkánról betelepült sokácok téltemető, tavaszváró szokása. A szláv és török népek ősi hiedelemvilágában ismertek voltak az erdei szellemek. E szellemek emlékei, „arcvonásai” jelennek meg a faragott busó maszkokban. A szokáshoz kapcsolódó táncok zenei kíséretében kitüntetett szerepe van a tambura mellett a dudának is. A Keleti-Kárpátokban élő gyimesi csángók között elterjedt szokás volt, hogy fiatal legények csoportjai – hangos ostorpattogtatással kísérve – felkeresték a gazdákat (Harsogtatás). A házaknál jó egészséget, szerencsét, bőséget, termékenységet kívántak az egész családnak. A szokás kapcsolatot mutat a regöléssel, nemcsak tartalmi szempontból – jókívánságok verselése –, hanem abban is, hogy a harsogtatók is azt mondják magukról, ők Szent István szolgái. A Tavasz első „fejezeteként” szólal meg Bartók Béla Tavasz című kórusműve a Szent Efrém Férfikar előadásában, majd moldvai csángó táncok következnek (Tavaszi szél vizet áraszt). A falusi közösségekben
4
