1 Liszt és virtuozitás Liszt and Virtuosity
OKTÓBER 17. | 19.30
Zeneakadémia – Solti Terem
Liszt Academy – Solti Hall
Balassagyarmati verbunk és friss • Balassagyarmat verbunk and friss
Liszt: Csárdás obstiné
Városi muzsika egy soproni vendéglőből • Urban music from a restaurant in Sopron
Liszt: Csárdás macabre
Olténiai dallamok • Melodies from Oltenia
Méhkeréki vonópárbaj • Mehkerek string duel
Liszt: Wiegenlied (Bölcsődal • Lullaby)
Improvizáció Liszt-témákra • Improvisation on Liszt themes
Liszt: Karácsonyfa – 11. Magyaros • The Christmas Tree Suite – No. 11, Hungarian Schubert: Magyar melódia, D. 817
Vasvári verbunk, hallgató, csárdás és friss • Vasvar verbunk, hallgato, csardas and friss
Liszt: 6. magyar rapszódia • Hungarian Rhapsody, No. 6 Mezőbándi sebes forgatós és cigánycsárdás • Sebes forgatos and ciganycsardas from Mezőbánd
Közreműködik • Featuring: NYITRAI Tamás, TAKÁCS Ádám – hegedű
• violin, PAPP Endre – brácsa, hegedűkontra • viola, violin, BOGNÁR
András – nagybőgő • double bass, BEDE Péter – szaxofon, klarinét, tárogató • saxophone, clarinet, tárogató, FÜLEI Balázs – zongora • piano, SZABÓ Dániel, LUKÁCS Miklós – cimbalom
Koncepció • Concept: SZABÓ Dániel, BOLYA Mátyás
A koncert a Liszt Ünnep keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This concert of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest as a joint event with Liszt Academy.
A műsor a Liszt és szakralitás című, a tavalyi Liszt Ünnepen elhangzott kon cert párja. Akkor négy markáns karakterű zenész (Fassang László, Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás és Bolyki Sára) fogalmazta meg zenei gon dolatait Liszt egyházzenei munkásságára reflektálva, népzenei formákon és vallásos népénekeken keresztül, kiegészítve a szerző orgonaműveivel. A különleges koncepciójú, sokféle műfaj kereszteződésében elképzelt program ezúttal Liszt hangszeres virtuozitását állítja fókuszba. Zongoramű vek, improvizált tételek és népzenei hangzások idézik fel azokat a korabeli zenei, kultúrtörténeti és érzelmi hatásokat, amelyek a szerzőt érhették. Liszt nem találkozhatott a mai értelemben vett hagyományos magyar nép zenével, de a romantika kora új inspirációs források felé fordította az alkotók figyelmét. Ez a figyelem azonban csak később, Bartók és Kodály keze alatt vált a lelkes érdeklődésből mély megismerésen alapuló művészi hitvallás sá. A modern magyar kultúra 19. századi kiépülése nem értelmezhető annak a nagy európai divathullámnak az ismerete nélkül, amely a nemzeti törek véseket összekötötte az alsóbb néprétegek körében fennmaradt hagyo mányok felfedezésével és integrálásával. Gróh Gáspár gondolatait idézve: „A nagy érdeklődés ellenére nem került sor a maga idején a népi, a parasz ti, a népies és a nemzeti kultúra mibenlétének fogalmi tisztázására, egyes kategóriák elhatárolására. Erre a gyakorlatban nem volt szükség, a minden napi életben ezek minden gond, minden elvi aggodalom nélkül keveredtek egymással. Ilyen volt a korszellem, ilyen az akkori tudományosság.” A talál kozás elmaradásáról írva így folytatja: „Liszt, Európa szellemi elitjének tag jaként, párizsi szalonok, európai koncerttermek koronás fők által ünnepelt csillagaként eleve távolra került az alsóbb néposztályoktól. A kor társadalmi szokásai, saját társadalmi helyzete ugyanis eleve kizárta, hogy akár ő, vagy bárki, az elit köréből való érdeklődő valóban közvetlen élményeket szerez zen a népzenéről, hogy megismerhesse az originális parasztzene világát.” Liszt életművét elsősorban az európai művelődéstörténet részeként kell értelmeznünk. Az európai szellemi központokban formálódott szemlé lete magyarországi impulzusokkal gazdagodva erősödött, és – Tari Lujza szavaival – „a hazája iránti őszinte vonzalom és nosztalgia elvezette a ma gyar, vagy magyarosnak vélt zenékhez. Az, hogy a korszak divatos népies műdalait dolgozta fel, nem von le a különböző időpontokban szerzett és kiadott magyar rapszódiák művészi értékéből, mely kompozíciókkal a vir tuóz zongoraművész-zeneszerző Magyarország népe, illetve zenéje iránt is érdeklődést keltett. Liszt Ferenc a meglehetősen heterogén alapanyag ból ugyanis nemcsak rá jellemző kompozíciót, hanem egyben utánozha tatlan magyar műveket alkotott. Emellett egy sajátos műfajt emelt olyan magaslatra, mely a kortársaknak és utódoknak, Brahmsnak, Debussynek és Bartóknak egyaránt mintát jelentett.”
2
A program a népzene formanyelvén keresztül, Bolya Mátyás átfogó kon cepciójára építve, Szabó Dániel cimbalomművész zenei ötletei alapján igyekszik visszatükrözni mindazt, amit Liszt korának zenei közízléséről, táncdivatjáról és a hangszeres virtuozitáshoz fűződő viszonyáról tudha tunk. Szabó Dániel zenésztársai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének jelenlegi, valamint egykori tanárai és tanulói közül kerülnek ki. A koncert vendégei és egyben társalkotói Fülei Balázs zon goraművész, a Kamarazene Tanszék vezetője, illetve Lukács Miklós cim balomművész – mindketten eredeti Liszt-műveken keresztül idézik meg a kor hangulatát, amelyek zongora-cimbalom átiratokkal és Liszt stílusá ban rögtönzött zenei formákkal kiegészítve foglalják keretbe az előadást.
This production is the pendant of Liszt and Sacrality, a concert at last year’s Liszt Fest. Then four musicians with distinctive voices (László Fassang, Balázs Szokolay Dongó, Mátyás Bolya and Sára Bolyki) reflected on Liszt’s church mu sic through various forms of folk music and religious folk songs, complemented by the composer’s organ works. Conceived at the intersection of diverse genres, this production has a special concept and focuses on Liszt’s instrumental virtu osity. Piano pieces, improvised movements and folk music evoke the musical, cultural and emotional influences that the composer was exposed to. Liszt could not possibly have heard traditional Hungarian folk music as we know it today, but Romanticism urged composers to seek out new sources of inspiration. It was only later, however, under Bartók and Kodály, that this in terest transmuted, from an enthusiasm, into an artistic creed that was based on deep insight. The development of modern Hungarian culture in the 19th century cannot be comprehended without an understanding of the great Eu ropean trend of linking national aspirations to the discovery and integration of traditions that had survived among the lower strata of societies. “Despite the great interest in the subject, the conceptual clarification of the nature of folk, peasant, popular and national culture, and the delimitation of certain categories, did not take place at the time,” wrote Gáspár Gróh. “There was no practical need for this, because they were mixed together in everyday life without any problems, without any concerns of principle. That was what the
3 3
Zeitgeist – what scholarship – was like at the time.” The reason, he suggested, why the encounter did not take place was that “Liszt, as a member of Europe’s intellectual elite, a star celebrated by royals, the attendants of Parisian salons and European concert halls, was by definition removed from the lower classes. The conventions of the time, his own social position, precluded him or anyone else in the elite from having a truly direct experience of folk music, from get ting to know the world of original peasant music.” Liszt’s œuvre must be understood first and foremost as part of the history of European culture. His outlook, shaped in the centres of European thinking, was enriched by Hungarian impulses and, in the words of Lujza Tari, “his sincere af fection and nostalgia for his native land led him to Hungarian music, or music that he thought was Hungarian. The fact that he paraphrased the fashionable composed “folk songs” of the period does not detract from the artistic value of the Hungarian rhapsodies he composed and published at various times, and with which the virtuoso pianist-composer also aroused interest in the people and mu sic of Hungary. From this rather heterogeneous raw material, Ferenc Liszt cre ated not only compositions that were typical of him, but works as well that were inimitably Hungarian. He also exalted a distinctive genre, creating a model for contemporaries and successors, including Brahms, Debussy and Bartók.” Employing the formal idiom of folk music, this programme, which is based on the comprehensive concept of Mátyás Bolya and the musical ideas of cimba lom player Dániel Szabó, seeks to reflect all that can be known about the musical taste, the popular dances and the virtuoso instrumentalists of Liszt’s time. Dániel Szabó’s musical partners are former and current teachers and students of the Folk Music Programme at the Liszt Academy. The featured guests and co-creators of the evening – pianist Balázs Fülei, head of the Chamber Music Programme, and cimbalom player Miklós Lukács – will evoke the spirit of the age through Liszt’s own works, piano and cimbalom arrange ments, and improvisations in the style of Liszt.
4
A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
A címlapon: Liszt Ferenc (1860) Címlapfotó: Franz Hanfstaengl
Szerkesztő: Molnár Szabolcs
A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
E-mail: info@lisztunnep.hu Telefon: +36 1 555 3000
lisztunnep.hu