2 minute read

Élet és irodalom

Vajon hogyan szerettek a költők, írók? Mióta kérdés ez? Kérdés egyáltalán? Kit érdekel? Mindenkit, senkit? A többséget? És honnan szerezzünk tudomást róla? Nem elég, ha a verseket olvassuk? A regényeket?

Van, aki azt mondja: elég, amit a szerzők a közönség tudomására kívántak hozni, eleget árultak el akkor, amikor megírták magisztrális, avagy kevésbé léptékes műveiket, amelyekben az örök témát, a szerelmet, saját múzsáiktól érintetten, egyben őket más alakba öntve szonettjükben, novellájukban, lírailag, prózailag újragondolták. Az életükbe történő betekintés lehetőségét ezzel megadták, nem többet és nem kevesebbet, mint amit a forma kínál. Nincs szükség másra, minden egyéb indiszkréció és lábatlankodás. Leskelődés.

Ezek az érvek erősek, vitaképesek, védhető és következetesen képviselhető olvasói és értelmezői álláspontot alkotnak, mely azt mondja: elégedj meg a művel. Bár ez a vélekedés nem kikezdhetetlen. Mert mi a helyzet például a levelezéssel? A naplókkal? A cetlikkel? A személyesség legmélyebb és legérzékenyebb rétegeit feltáró vallomásokkal? Hiszen nem lehet kétséges, túlnyomó részüket az utókornak is írta az író, a költő, máskülönben megsemmisíthette volna őket, netán utasíthatott volna egy tetszőleges személyt: halálom után elégetni! Persze ez sem ennyire egyszerű, vethetjük ellen: Franz Kafka életművének jelentős hányada hamvadt volna el, ha Max Brod teljesíti barátja kérését. Látszik, hogy bizonytalan területen járunk. Márpedig bizonytalan területen járni csak nagy biztonsággal szabad. A nagy biztonságot témánk esetében leginkább az ízlés jelenti. Amiért Nyáry Krisztián a főfelelős. Az az igény, hogy kedvenc szerzőinket húsvér alakjukban, törékenységükben, daliás vértezetben, hibáikkal, mulasztásaikkal, bántásaikkal és bántottságaikkal, szenvedélyes és hanyatló történeteikben fedezhessük fel: az olvasók mindenkori igénye. Ezen a helyen ismét elágazások nyílhatnának, amelyek nyomába most nem eredünk, csak jelezzük: az, hogy egyegy magatartás

Az az igény, hogy kedvenc szerzőinket hús-vér alakjukban, törékenységükben, daliás vértezetben, hibáikkal, mulasztásaikkal, bántásaikkal és bántottságaikkal, szenvedélyes és hanyatló történeteikben fedezhessük fel: az olvasók mindenkori igénye.

minta vonzó volta, követésre méltó tónusai mennyire a kortársi időt, illetve az utókor önképét jellemzik, állandó dilemma. Például az, hogy József Attila — de ne menjünk messzire a saját témánktól: Ady — életvezetési gyakorlatából, az ennek szerves részét képező szerelmi játszmákban történt szerepvállalásaiból melyek az egykor és ma imponáló vagy épp ellenszenves elemek, ez az úgynevezett irodalom által közvetített divatok kérdése.

A Literárium Junior Így szerettek ők című sorozatában november és december folyamán Ady Endre és Babits Mihály szerelmi élete kerül terítékre. Úgy gondolhatnók, az előbbi esetében a kép jóval szélsőségesebb, ugyanakkor a közönség számára ismertebb, mint az utóbbinál. Sőt, a közhelyek, az előítéletek egyenesen Ady fergeteges, forgandó, csatazajos szerelmi életéből, nem utolsósorban a rendkívüli hatású és utóéletű szerelmi költészetre alapozva erről szólnak: a tékozló íróról. Az egyik alkalmat ennek szentelhetjük, ennek képét árnyalva s mutatva be részletgazdagabbanaprólékosabban, Ady szerelmi életét úgy ábrázolva, hogy abban a fenti vélelmek egyszólamúsága zátonyra fut.

A Babitsról szóló rész nem kevésbé izgalmas. A poeta doctus, az irodalom profeszszora, a klasszikafilológus, az európai irodalom történetét jegyző literátor, a polgár Babits arcképe ittmost elnyerheti esendő körvonalait, a mindennapiság karakterjegyeit. Török Sophie, a házastárs és kortárs szerző nélkül elképzelhetetlen a történet. De hogy férfi és nő, férj és feleség, alkotó és alkotó milyen küzdelmeket vívott, Babits milyen szkhüllák és kharübdiszek között navigálta lelkének billenékeny hajóját, és viharverései, ahogyan Adynál, milyen nyomokat hagytak költészetén, miként formálták azt — nos, ezekre a kérdésekre az ifjú és a sztárok iránti rajongásra hajlamos ifjúság válaszokat kaphat a két néhai sztár életéből: Adyéból és Babitséból. Jánossy Lajos

2021. november 17.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

ÍGY SZERETTEK ŐK 3. — ADY ENDRE

Közreműködik: Nyáry Krisztián

2021. december 15.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

ÍGY SZERETTEK ŐK 4. — BABITS MIHÁLY

Közreműködik: Nyáry Krisztián

This article is from: