Kifejezés és kísérletezés

Zeneszerző a fókuszban

A 2022/2023-as hangversenyévadban több ízben is felhangoznak a Müpában a Bécsben élő és tanító VARGA JUDIT művei: ő az évad zeneszerzője. Az operától a filmzenén át a versenyműig sokféle műfajban alkotó komponista reméli, hogy ennek a különleges alkalomnak köszönhetően a szélesebb közönség is megismeri munkásságát.

Mit hallunk öntől az évad folyamán?

Három kiváló együttes programjában szólalnak meg tőlem darabok. Legkorábban, idén októberben a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában négy művem hangzik el, majd jövőre, áprilisban a Luxemburgi Filharmonikus Zenekar ősbemutatóként játssza el egy új kompozíciómat, nem sokkal később pedig a Prágai Szimfonikus Zenekar tűzi műsorára egyik munkámat. Ezen a koncerten egyébként ugyanúgy fellép majd Boldoczki Gábor, az évad művésze, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar estjén.

Az utóbbi koncerten minden Varga-darab mellett elhangzik egy-egy régebbi mestertől származó mű is. A koncepciót ön alakította ki?

Amikor a Müpával való együttműködés kereteiről kezdtünk el beszélgetni, már a legelején elhangzott egy olyan fantasztikus ajánlat, amivel kortárs zeneszerző nagyon ritkán találkozik: gondoljam át, mit szeretnék, milyen darabok szólaljanak meg, mire van szükségem, és a Müpa ehhez megpróbál minden szükséges erőforrást előteremteni. A Müpa arra a javaslatomra is nagyon nyitott volt, hogy ne szerzői keresztmetszetekben gondolkodjunk, hanem

— nevezzük így — hagyományos szerkezetű koncertekben, melyeken klasszikus művek mellett hangoznak el a darabjaim. Bevallom, zeneszerzőként és koncertlátogatóként is sokkal jobban szeretem az ilyen programokat, hiszek abban, hogy ez a kínálat kölcsönösen jó hatással van a művek befogadására. Ha választanom kellene egy önálló est és egy olyan koncert között, amelyen csak egy darab szólal meg tőlem, az utóbbira szavaznék.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar programjában Bibertől Arvo Pärtig, Griegtől Ivesig sokféle korstílusban alkotó szerző fordul elő. Nem könnyű megtalálni közöttük a közös nevezőt, de a színpadiasságig elmerészkedő intenzív kifejezőerő és a kísérletezés, azaz az expresszivitás és az experimentális gondolkodás kisebb-nagyobb mértékben talán mindegyik szerző alkotói termésében jelen van. Az ön munkásságában viszont e két fogalom kulcsfontosságú.

Örülök, ha így látja. A darabok kiválasztásakor két szempont vezérelt. Egyrészt valóban olyan műveket kerestem, amelyekben a bátor kísérletezés nem öncél, hanem a kifejezés intenzívebbé tételét szolgálja. A második szempont pedig az volt, hogy a régebbi korok darabjai és az én műveim már-már tételpárokat alkotva kapcsolódjanak össze. Minden Varga-darabban van valami, ami konkrétan utal a vele párban megszólaló régire. Nem biztos, hogy ez valamilyen jól kihallható idézetben ragadható meg, ennél legtöbbször összetettebb a helyzet. Például Biber nevezetes szvitje, a Battalia és a Black & White esetében találni konkrét, anyagszerű kapcsolatokat: kisebb részleteket átvettem, melyeket aztán a saját módszereimmel, eszközeimmel továbbépítettem, ám az idézeteket még úgy sem könnyű felfedezni, hogy a két mű egymás szomszédságában szólal meg. Azt hiszem egyébként, hogy Biber a maga idejében sokkal modernebb, sokkal meghökkentőbb lehetett, mint én — ez a kis háborús szvitje extravagánsabb kísérlet, mint a Black & White.

A megválaszolatlan kérdéshez, Charles Ives darabjához kapcsolódó, egészen friss művem (Bending Space and Time) az eredeti darab térbeliségére reagál. Az érdekelt elsősorban, hogy a különböző hangszercsoportok között hogyan alakítható ki markáns feszültség, hogyan ütközik például a vonószenekar a trombitával. Nem az foglalkoztatott, hogy miképpen olvadhatnának össze, hanem éppen ellenkezőleg: mitől lesznek még hangsúlyosabbak a különbségek. Azzal, hogy egy ütőhangszeres és egy zongorista is szólószerephez jut, mint egy „igazi” concerto grossóban, ugyanezt a hatást akartam fokozni. Fontos különbség azonban, hogy az Ives-darabot semmilyen formában nem idézem, mivel ez a mű még túl közel van a mi korunkhoz. Száz év távolság nekem nem elegendő ahhoz, hogy egy idézet valóban idézetnek hasson. Az idézhetőséghez vagy időbeli, vagy műfajbeli távolságra van szükség.

A német filmrendező, író és producer, Cordula Kablitz-Post (1964) Lou Andreas-Salomé életét feldolgozó filmje, a Szabadnak lenni két nappal Varga Judit szerzői estje után kerül közönség elé az Előadóteremben. A filmvetítéshez beszélgetés kapcsolódik, amelynek házigazdája Réz András, beszélgetőtársa a film zeneszerzője, Varga Judit. Lou Andreas-Salomé (1861—1937) korát megelőző módon független gondolkodású és életvitelű, inspiráló szellemű alakja volt a századfordulónak és a 20. század első harmadának — olyan múzsa-alkatú, öntudatos és szuverén nő, akit szoros kapcsolat fűzött egy nagy filozófushoz, egy nagy pszichiáterhez és egy nagy költőhöz: Nietzschéhez, Freudhoz, Rilkéhez.

Utóbbira jó példa a Mosar II. című darab.

Igen, mert ebben jól felismerhetően szerepelnek idézetek, ráadásul nem is annyira távoli korból. Műfaji szempontból viszont — például egy beat-dal esetében — a távolság nagyon is érzékelhető. Maga a kompozíció egy korábbi kamaradarabom radikális átdolgozása, és helyet kapott benne egy teljesen új filmzenémet újragondoló tétel is.

Ha választanom kellene egy önálló est és egy olyan koncert között, amelyen csak egy darab szólal meg tőlem, az utóbbira szavaznék.

Ha már filmzenéről beszélünk: egy Lou Andreas-Saloméról szóló játékfilm kísérőzenéje is elhangzik majd, és ebben ön is közreműködik zongoristaként.

A film egy olyan rendező alkotása, aki kizárólag dokumentumfilmeket szokott készíteni. Eredetileg ezúttal is ebben gondolkodott, de hamar kiderült, hogy az anyag játékfilmhez is ideális: fikciós elemek nélkül lehet elmesélni egy rendkívüli nő történetét. Molnár Szabolcs

2022. október 6.

Fesztivál Színház

VARGA JUDIT SZERZŐI ESTJE

FŐSZEREPBEN: BOLDOCZKI GÁBOR Közreműködik: Boldoczki Gábor — trombita Varga Judit, Borbély László — zongora Schlanger Tamás — ütőhangszerek Tóth-Vajna Zsombor — csembaló Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Vajda Gergely

2022. október 8.

Előadóterem

LOU ANDREAS-SALOMÉ, A SZABADSÁG VAKMERŐSÉGE, 2016

FILMVETÍTÉS ÉS BESZÉLGETÉS A ZENESZERZŐVEL Német nyelven, magyar felirattal Rendező: Cordula Kablitz-Post Házigazda: Réz András Beszélgetőtárs: Varga Judit