A szekrény képes több gyártótól származó szerszámok tárolására: minden gyártóhoz meghatározott fiókokat rendel, amelyek bizományi raktárként szolgálhatnak. Ebben az esetben a gyártó természetesen csak a számára kijelölt fiókok készletét láthatja. A különféle gyártóktól származó szerszámok azonban egyetlen szekrényben állnak a felhasználó rendelkezésére. A kivételhez kapcsolódó átláthatóság nemcsak annak megértését teszi lehetővé, hogy melyik alkalmazott melyik szerszámot melyik megrendeléshez és mikor vette ki, hanem megkönnyíti az egyedi gyártási megrendelések későbbi költségszámítását is. Minden alkatrész a megfelelő szekrényben
A ZOLLER a »toolOrganizer« szekrényhez hasonló átlátható rendszert kínál olyan nagyobb alkatrészek számára is, mint a szerszámtartók vagy komplett szerszámok (a »keeper« szerszámszekrénnyel), a váltólapkákhoz hasonló kisebb szerszámok (a »twister« szerszámkiadó automatával), illetve a kiegészítők (a »locker« értékmegőrző automatával). A megfelelő tároló helyeket az Intelligens Szekrények esetében is a rendszer tárolja, grafikusan vizualizálja és a kivételt közvetlenül naplózza, így a szerszám holléte bármikor nyomon követhető. zoller.info, rolatast.hu
ZOLLER »keeper« szerszámszekrény szerszámtartók és komplett szerszámok számára
kitekintő
A CNC-s az új sztárszakma? A robotika előretörése ellenére mind keresettebb a CNC-s munkaerő, de szakember és szakember között is többszázezer forintos lehet a bérkülönbség. Megkérdezett szakértőink, Bálint Anita, a Lovász Kft. HR és vállalati kommunikációs vezetője, illetve Boros Gergő, az Emika Elektromechanikai Zrt. folyamatmérnöke vezetnek be a szakma bérrendszerének részleteibe. Klasszikusan a nagyon keresett szakterületek közé tartozik a CNC gépkezelő és programozó, de még mindig többen vannak, mint a szerviztechnikusok, akikért néha a fél országot végig kell telefonálni, ha hibaelhárításra van szükség. A szakképzések persze népszerűek, de nem minden végzősből lesz rögtön a hónap dolgozója, mert itt tényleg a gyakorlat teszi a mestert. Napjaink talán legjobban fizető nem diplomás munkájáról szóló riportunkhoz igyekeztük megtalálni a szakma szűk keresztmetszetét, két olyan magyar céget felkeresve, amely elhagyta a kisebb termelési léptékeket, de ott még nem tart, hogy robotok mossák fel a tárgyalóhoz vezető folyosót. A német és svájci desing lámpatesteket, csarnokvilágító rendszereket és LED-es lámpatesteket, illetve japán karosszéria-alkatrészeket gyártó Emika Elektromechanikai Zrt.-nél Boros Gergő folyamatmérnök örülne, ha megyénként akár csak 1-2
14
NEW technology
szerviztechnikust találna, míg egy kezdő gépkezelőt még viszonylag gyorsan hadrendbe tud állítani. A szakember szerint a gyártók által megadott ún. PPM (parts per million) mutató máris remekül tükrözi, hogy az üzleti partnerek milyen gyártásminőséget, közvetve pedig mennyire pontos és precíz munkaerőt igényelnek az olyan beszállítóktól, mint ők. Az autóipar jellemzően hibamentes beszállítást vár el, de a 0,6-os ppm még eltűrt. Ez azt jelenti, hogy egymillió legyártott munkadarabból legfeljebb 0,6 darab lehet selejt, és ez már klasszikusan ipar 4.0-s mutató. „Az ipar 1.0 az volt, amikor a műhelyében a csizmadia elkészítette a csizmát. A 2.0 Henry Ford gyártósora volt, ahol már szalagrendszerben voltak lebontva a gyártófolyamatok. A 3.0 a '90-es években megjelent robotika és az internet adta automatizálási szint, míg a 4.0 az, amikor a robotok már rendszerbe vannak kapcsolva, kommuni-
