Daubner Béla - Integratív Pszichoterápia és Integratív Hipnoterápia teljes pdf e-könyv by Örömjog

Integratív Pszichoterápia, Integratív Hipnoterápia

EL6sz6 Tizenhet evesen, 1958-ban mar eldolt, hogy mirol is sz61 az elecem. H:irom fontos tiltott konyvet olvastam el ilyen fiatalon. Az egyik a hipn6zisr61 sz61t, a masik az aj urvcdi r61, a harmadik pedig a j6g:ir61. E konyv segftsegevel azonnal el is kezdtem j6gizni. Az erdeklodeseim kielegf tesenek megval6sfcasaban nehezseget okozott, hogy edesapam policikai bunokert - eloszor kilenc es fel evet, majd kesobb ket es fel evet - bortonben volt. Eretrsegi ut:i n esztergalyos ipari tanul6 lettem, de rendszeresen latogattam a Szechenyi Konyvtarat. Rengeteget olvastam. Huszonnegy eves koromban sikeri.ilt bejutnom a Semmelweis Orvostudom:inyi Egyeremre. A tudat:illapotok kerdese mindig is erosen vonzott, mely egyre erosodo form:iban jelenleg is tart. Falusi korLeti orvoskem kezdrem gy6gyfcani 197 1 novembereben, es 1972 februarjaban mar tagja vol cam a Prof Dr. juhdsz Pdl alcal vezetetr Bdlint-csoportnak. Jrc nagyon fo ncos emberekkel talalkozcam, es dolgoztunk egyiirt. Koztiik vole Dr. Schnell Endre, aki ma is a baritom, de ide ji rt Dr. Olah Andor is, a magyar cermeszecgy6gyaszat atyja. Hannadik fo ntos tagja a csoportnak Dr. Kdsa Gyula volt, akirol nehfoy ev utan kideri.ilt, hogy hipnoteri piaval foglalkozik es gy6gyft, ami akko riban ncm volt veszelyrelen m6dszer. Gyula tobb ev utan, egyszer egy ebedszi.inetbcn, azzal leperc meg a Trabantomban i.ilve, eves kozben, hogy en leszek a szellemi orokose, es megtanft hipnotizi.l ni. E!tem is a lehecoseggel. Elm entern hozzi hipn6zisc ca.nulni Ketsopronyba. A hely Bekes megyeben egy canyakozpont vole. Egyheces kepzes ucan cerrem haza, es az6ta folyamacosan hasznalom a hipnoterapiat, valamint a ki.ilonboz6 tudadllapocokkal val6 munkikat a gy6gyfc6 es tanic6 feladacaimban. Kozbcn egyre robber foglalkozcam a pszichocerapiaval. A Bilint-csoport mellctt evekig jartam a Pszichocer:ipias Hetvegekre. Ire talalkozram Prof Dr. Miszdros Istvdnnal es Prof Dr. Bdnyai Evdval, akikkel a kesobbiekben osszefon6dott a hi pn6zis ir:int erzett elkorelezodesi.ink. Kilenc ev Bilint-csoport utan Juhasz professzor meghfvott a Klinikara - Scmmelweis Orvostudomcinyi Egyetem Pszichiacriai Klin ika - dolgozni, ami hiheceden lehetoseg volt szimomra. A Prof Dr. Tringer Ldszl6 alcal vezetett neur6zis osztalyra keri.iltem, ahol negy felejtheteden ever toltottem Dr. Morotz Kenez es masok tarsasagaban. Dolgoztam a klinika minden

osztalyfo, es nagyon sokat tanultam. Megismerkedtem a csoporttedpiak nagy- es kiscsoportos formaival. Ismerkedtiink a viselkedes- es kognicfv tedpia lehetosegeivel, valamint itt talalkoztam eloszor dr. Merei Ferenc tanar ur csoportcentrikus pszichoddmajaval. Kozben pedig megalakult a Pszichidtriai Tdrsa.sdg, melynek alapft6 tagja vagyok, majd lecrejott el6szor a Hipnotiz/Jrok Bardti Tdrsa.sdga, valaminc m egalapftottuk a Hipn6zis Egyesuletet is, amelynek egyik titkara letcem. Kijurocram a rr. Eur6pai Hipn6zis Konferenciara, ahol eloadasom is volt. Itt ismerkedtem meg az ericksoni hipnoterdpidval, amit az6ta is lelkesen alkalmazok. Dr. Schnell Endre badco m reven sok mindent megtudram a pszichoszomatikus betegsegekrol, es a Klinika utan negy evig vezettem egy huszigyas pszichoszomatikus reszleget, ahol egy gy6gyit6 kozosseget hoztunk letre Dr. Szildgyi Andrds osztilyvezeto tamogarasaval, valamint Dr. Rapcsdnyi Eva kolleganommel. Ebben az idoben mar tanitottuk a hipnocerapiat, elkezdodott a pszichodrama irfoyaban erzett, soha nem halvfoyul6, egyre melyiilo kapcsolatom. Elkezdtem a Katathym lmaginativ Pszichoterdpidt (KIP) tanulni Dr. Boles Erik kikepzo segftsegevel. Ez a kepzes hat evig cartoct. Kiilonboz6 hipn6zis kongresszusokon m egismerkedcem az ego-state terapiaval, amit ismereteim szerint en kezdtem el canitani Magyarorszagon. Negy evig vezeccem egy ketszazhusz agyas szenvedelybeteg osztalyt, ahol m egval6sitottunk egy nagyon j6l mt'.ikodo gy6gyit6 kozossegec, es itt kezdtem kidolgozni az integrativ szemlelett'.i pszichoterapias m6dszerkombinaci6kat. Kozben Dr. M6rotz Kenezzel megalapitottuk az lntegrativ Pszichoterdpids Egyesuletet, amelynek eleinte a tickara voltam, majd - jelenleg is - az elnoke. Osszeallc bennem az integrativ hipnoterdpia, amely a KIP-re, h ipnoanalizisre, ego-state terapiara, NLP tedpiara, ericksoni hipnoterapiara es a kogniciv-viselkedestedpiara epiil. Tabb mint h arminc eve oktatok hipnocedpiat, es vezetesemmel jelenleg is tobb szaz szakember tanulta a m6dszert. Kecszer tanulminyoztam az djurveddt Indiaban. ElOszor a BHU-n Varanasiban (Banaras Hindu University), majd udna a Kottakkalban (Kerala) szekelo Orvosi Egyetemen (Vaidyaracnam P.S.Varier Ayurveda College Kottakkal) Honoris Causa formajaban , munkam elismeresekent megkaptam a magyar egeszsegiigyi minisztertol az ajurveda szakorvosi cimec. Gyakorlati gy6gyitasomban kozvetleniil nem hasznalom az ajur-

vedat, de a gondolataimat folyamatosan athatja. Elsosorban emberkepem kialakitasiban volt 6riasi szerepe ez irfoyu tanulmanyaimnak. Folyamatosan foglalkozom j6gaval, napi szinten gyakorolok. A Himaldja Tradici6 tani ra vagyok. A Szdnkhja es Wddnta bolcseleti rendszerek filoz6fiajat kovetem , vilagnezetem is erre alapoz6dik. Nagyon sokat koszonhetek a j6ga emberkepenek, sok ezer eves meditaci6s tapasztalatainak es n em utols6 sorban sajit, szubjektiv meditici6s elmenyeimnek. Barran erezhetem azt, valamennyit enek a m6dosult tudacillapotok vegtelen lehetosegeibo l. Tudom hasznalni egyeni- es csoporcos pszichocerapias rnunkamban, valamint sajat onismereci folyamataim megerceseben. Pszichoterapias munkam fontos resze a viselkedesterapi a, majd a kognitiv tedpia megism erese. Ennek elereseben kiemelten nagy szerepe volt Dr. Marotz Kenez kollegamnak, Dr. Tringer LdszlO professzornak es Dr. Perczel Forintos Dora professzor asszo nynak. lnregrativ gondolkodasom egyik alapja a kog nitfv pszichoteripia elmelete es gyakorlata. A masik alapja a jungi a nali cikus pszichocerap.ia, valamin t az a szemelyes onismereci munka, amelyben Dr. Koronkai Bertalan segitett eveken keresztiil. Pszichoterapias cevekenysegemben a pszichodraminak is alapveto jelemosege van. 6riasi szerencsem vole, bogy Dr. G. Max Chytonc61 mint pszichodramaciscac61 es emberco l - tanulhattam tizenharom fel even kereszti.il a m6dszert es az embersegct. Jelenleg hatalmas vallalkozisban vagyunk, hogy kinyissuk a mo renoi pszichoddmac a csaladallftis es a mozgismeditaci6 fele. Linyom es szerzodrsa m Daubner Eszter. hasonl6 osvenyc kovet, ez pedig 6rii si ero t jelent a munkamban. fgy mar nemcsak a saj:it eletemben keU gondo lkoznom, hanem erzem, L:itom is az elermuvem folytarasac lanyom szakmai munkajaban. Errol a konyvrol elozecesen annyit mondanek, hogy ebben a temaban ez lesz az elso kotet. Terveink szerint keszi.il meg egy; de lehet, hogy ketto. A kovetkezoben az NLP terapiit, az ericksoni hipnoteripiat, hipnoanalizist, a KIP anal6gias szintre val6 kidgitasat szerernenk bemucacni, valamint ezen m6dszerek es integratfv hasznilatuk lehetosegeic. Hecvenharom eves vagyok, de talfo megkapom ehhez a feladathoz a kegyelmec az ido teremtett vilagaban. Nern tudominyos muvet frunk, hanem pszichoteripias capaszcalaticadasc pr6balunk megval6sitani. Nern helyeziink hangswyc

a hivatkoz:isok teljessegere, hiszen ez leheceden feladac volna. J6gacanirkent igyekszem kovetni a vedikus bolcselet alapjaic, es csal< azc adorn ac tapasztalatkenc, aminek hitelesseget alatamaszcjik szemelyes elmenyeim. Celunk az, hogy hasznalhat6 informaci6t szolgilrassunk a pszichoceripias gy6gyit6knak, amelyet mindenkinek sajac szincjen, sajac szemelyisegeben kell acelni, atlenyegfceni es covabbadni raszorul6 pacienseinek, majd kesobb a tanicvanyainak. Alcalfoosabb celja a konyvnek, hogy ebben az emberi lechelyzecben, amikor nyilik a tudac, es megjelenik az emberekben az igeny onmaguk megismeresere es problemaik megerresre, megdolgozasira, valaminc meghaladasa ra, mi szerzok es hiteles, tapasztalt terapeuci k, adjunk egy olyan ismerethalmazt, kovecheto capaszcalaci cu deist, amely calcin segfc abban, hogy j6 irinyba induljanak az ucjukat keresok, s ne doljenek be a k6kJerek gatlastalan igereteinek. Elkepeszco mertekben kialakulc hazankban az az iparszeruen mukodo szolgalcacas, amely az emberekben megnyil6 igenyt, a szemelyiseg onmaga megerresere, a spiricuilis ut fele vonzas kovetesere, a visszaeles szintjen kihasznalja. Kepcelen es teljesfthetetlen igeretekkel rerf ri el a jelolreket a kovechec& urc61, majd hamis, veszelyes urra tereli. Fligg&segeket, alertelmezesekec, hamis azonosulisokat hirdernek, nagyon hacasos reklamhatter segicsegevel. A pszichocerapia a legmagasabb hu man tevekenyseg, amely gy6gylt es tanit egyszerre, es kepes vezetni a szemelyt az igazi emberi errekek es celok fel e. A terapeuca legfoncosabb ismerve a hitelessege, mic val6sfcott meg szemelyes eleteben abb6l, amit kcpvisel. A pszichotcrapia alatt mi szerzok azt ertji.ik, amikor abban segftiink pacienseinknek, hogy valcoztassik magukac, fej lodjenek es teljesedjenek ki, de ezt ok maguk vegz.ik, es nem helyecriik a terapeurak. A pszichoceripias folyamat lcgfoncosabb tenyezoje a cerapeuca szemelyisege, a ceripias keretek betartisa es csak ezud.n a paciens szemelyisege, ami termeszetesen nagyon fontos tenyezo, mere min den az. 6 fejlodeseert torcenik. A konyv lenyeges forrisa az l ntegrativ H irmondoban megjelent ldsok, kollegiink munkainak ti.ikrozodesei. Sokac hivatkozunk tapaszcalataikra e kotecben. Szerccnem kiemelren megkoszonni segftsegiiket, neveiket olvashacjicok a konyvben es az irodalomjegyzekben. Huszonegy eve dolgozunk egyiicc, egymist segicve az Integratfv Pszjchocerapias Egyesiiletben - szerecectel achatva koszonji.ik segfcsegi.iket: Eszter es Bela. 8

KIP (KATATHYM IMAGINATfV PSZICHOTERAPIA) A KTP (Katathym Jmaginatfv Pszichoterdpia) - kodbbi neven karachym kepelmeny - egy melylelekcani, pszichodinamikai alapokon nyugv6 imaginativ pszichocerapiis eljaris (Guided Affective Imagery). A m6dszerr az 1950-es evekben Hanscarl Leuner dolgozca ki, es 1955-6ta vezecte be a pszichoterapiak soraba - tudomanyosa n megalapozotc m6dszerkenc, melyet kezdecben szimboldrdmdnak, majd kacathym kepelmenynek nevezett. (Hansca rl Leuner, Gunther Horn, Edda Klessmann: Guided Affective Imagery with Children and Adolcsccncs, Thieme-Stratton, New York, Plenum Press, 1983.) Az alapveto es kozponci corcenest - ennel a m6dszernel - az imaginaci6 es az imagi naci6ban foly6 pszichocerapiis mun ka hacasaval hozza lecre. Ezc szisztcmatikusan es celzottan alkalmazzuk az egesz terapias folyamac soran. Az imaginaci6kkal val6 munka bdgyaz6dik a cedpias corcfoesbe, valamint a tcdpias folyamacba. Dr. ]ancsovics Sdndor ,,A Katathym !maginativ Pszichoterdpia (KIP) foglalata" d mu munkajaban a koveckezokec irja. (Inregrativ Hlrmond6, 3. sum, Budapest, 1994.) ,,A ,,kacathym" sz6 a tudaccalanb61 szarmaz6 szimb6lumok affekcus-celfcecrsegere, emocionalis mcgeleserc vonatkozik. Az ,, imaginacfv" sz6 az els6dleges folyamarok szintjere torceno regresszi6ra, a terapias cellal indukalc elmenyvilag kepi jellcgere ucal. A kep mcgjelenesevel az ellazulc allapot melyi.il, ezalcal az im::iginaci6 elevenebb es szincsebb lesz, am i az ellazulas covibb melyi.ilesehez vezec. fgy olyan, onmagat croslto korfolya mat jon letre, mely a bevezcco, csekely merteku rclaxaci6 ellenere, hipn6zis indukci6 nelki.il mcly ,,hypnoid" albpothoz vezct. A kacathym imaginaci6 reven a paciens szam:ira egy kvazi-realis vilag boncakozik ki, melyben az imagin alc carralom es a cudattalan din amikus strukn.'trik kozt funkci onilis egyseg van. Az el sodlegcs fo lyamatok szintjen, a szimb6lumon val6 muvelec kozveclen viltozcat6 hatassaJ van az incrapsziches scrukcurara, mely incerprecaci6 (errelmezes), cudacos belat:is, megertes nelkiil is vegbemegy. A kepben megjelcno szimb6lumok a psziches realitist jelenfcik meg, minden reszlec szimbolikus (szerzok velemenye: egyes esecekben anal6gias, amely a m6dosult rudat9

allapot tovabb t3gulasa sorfo jon letre, az alomtudat es az aJomtalan tudatallapotok kazotti m6dosult allapotban, melyre elsosorban a theta hullamtartomfoy jellemzo) jelencessel rendelkezik. Az imaginaci6 minden motfvuma dinamikusan kapcsolatban all egymassaJ es kolcsonosen befolyasolj:ik egym:ist. A szimb6lumokban rejlo jelences megerrese a szimb6lum kollekdv es individu:ilis errelmezesenek dialektikajara epiil. A KJP-ec melylelekcani oriencaci6ju diagnosztikus munka elozi meg. Ennek alapjfo tervezzi.ik a ceri piat, ez h acarozza meg a cerapeura vezetesi stilusir, a szimb6lummal val6 mt'.ivelerhez valasztott m6dszerec. A terapia saran a szimbolikus tartalmak emocionalis feldolgozasfoak es a tudatos reflexi6knak az integrici6ja zajlik."

T6RTENELMIHATTER

Sigmund Freud 1882-1888-ig alkalmazotc imaginaciv cechnikat es peldikat sorolc fel ,,a kezelesi m6dszer kimagasl6 celjesfcmenyein5l", amelyekrol akkor ugy velte: ,,ma nem rudnek cobbe lemondani r6la". Ilyen imaginaci6kr61 sz616 elso kozlesekec az Anna 0. paciens kezelesenek bem ucadsakor terr, aki egy sponcfo hyp noid allapocban ,,egy magfoszinhazac" boncakozcarott ki, mely a terapias folyamat fo ncos reszeve v:ilt, vegezecul az ugynevezett ,,katartikus m6dszer" felfedezesehez vezerett. Carl Gustav Jung felven e pszichoceripias munk:ijanak eszkozc:iriba a ,,belso kepek akriv elohivasat", amic 6 ,,akcfv imaginici6nak" nevezett. A rra kerre pacienseic, hogy otthon m aguknak hivjanak elo ilyen imaginativ elkepzeleseket, hogy azurin az analicikus munk:iban hasznositsak azokat a terapeuca segicsegevel. Spontfo imagi nativ jelensegekec Ernst Kretschmer is megfigyelt a pacienseinel, megpr6balta ezekre vonackoz6an a freud i aJomszimbolika, valaminc ilommunka alkalmazasat. 6 ezeknek az imaginaciv elkepzeleseknek a m egnevezesere alkocca mega ,,filmszalag-gondolkodis" kifejezesc. Johannes Heinrich Schultz, az Autogen 7rening megalapit6ja egy sziszremarikus imaginaci6s m6dszetc dolgozoct ki, mely az autogen trening felso foka. A Francia Robert Desoille 1945-ben publikilt egy m6dszert, amelyet kisert nappali dlom technikanak leh etne nevezni, mivel az eddigi rechnik~1kt61 abban cert el, hogy a rerapeuca az im aginaci6t kozvetlenul kf-

serte. A KIP-pel szem ben i kiilonbsege megis jelentos, mivel D esoille az 6 m6dszerec inkabb szimbolikus viselkedes cren ingnek koncipiilta, amelyben alig kapcak szerepet a melylelektani szempontok. Errol keszwt tanulm:iny d r. Daubner Belarol ,,Katathym Imaginativ Pszichoterdpia" dmmel. (Integradv Hirmond6 22. szam, Budapest, 2003.)

HANSCARL LEUNER Hanscarl Leunerre, aki elkotelezectje vole a freudi es jungi analicikus cechnikfoak, osztonzoleg hatott Carl Happich m 6dszere; a konnyt'.i ellazulis illapotaban elkepzelesre javasolni bizonyos motivumokat - eberdlom imagindcio celjab61. Leuner vizsgalacainak az vole az eredeci celja, hogy kozvetlen cudomfoyos megfigyelesnek vethessek ala az i lomtorrenest. 1948-ban el kezdett egy nagy ceszcsorozatot egeszseges kiserlcti szemdyekkel, valamint neuroti kus paciensekkel. Ezalatt meglepo jelensegek egesz sorat fedezte fel, mivel corvenyszert'.isegeket talalt az ilom es a Freud :iltal leirc elsodleges folyama cok kozocr. Ezzel egyidejt'.ileg egyertelmuve valt szim:ira a rendszeres nappali alomulesek nem vart terapias hacekonysaga a n eurocikus pacienseknel. Megfigyeleseinek tapaszralar.1.t l 955-ben cette kozze egy atfog6 publikaci6ban, es m6dszeret katathym kepelmeny neven, mint klinikai pszichoceripias m6dszert mutacca be.

KATATHYM KI FEJEZES

A kacarhym kifejezes - a tudaccalan eredecu affekcus celicecc, emocionalisan megelt - szimbolikus projekci6kra (kivedces) ucaJ. A kepelmeny terapiis cdlal indukalt, a terapeuta alcal klsert nappaJi ilomtortenes elmenyviligfoak emeli k i a vizualis karakcerec, amelyben a terapias folyam ac lenyeges resze zajlik. Az imagin:ici6 alacc az imaginaciv ra rcalmakon vegzett teripias tevekenyseg, a psziches mt'.ikodesek elsod leges folyan1acainak szintjfo vegzetr munkat jelenti, azaz a cudacralanhoz kozeli belso feladatot. Az elsodleges folya mat megfelel a szavak elotti elerkornak. Ez a koragyermekkori vilig mt'.i kodesm6dja (kori.ilbelw sziilecesrol keceves korig), a beszed elocci idoszak, amikor csak kepek es erzelmek vannak az emberben. Sajat torvenye van - illogikus, irracionalis, cer kitigulasa, 11

idoelmeny viltoz:is, is-is gondolkodas. Az elsodleges folyamacokhoz kapcsol6dnak az elsodleges elharit6 mechanizmusok. Ennek folytatasakent a masodlagos folyamat a gondolkodas, a beszed, s az arra epi.ilo elmefolyamacok; a logika, a folyamacos idoerzes, konturos terhatarok es fgy tovabb.

IMAGINACI6 Az imagindci6 a korai kepi gondolkodasban val6 regresszi6t jelenci. A kepi jelleg a szimboli kus karakcerevel egyfaj ca kozvetit6 funkci6t tolt be a mely, tudattalan rezdi.ilesek, igenyek, affekrusok, osztonok es ezek sorsa, ko nflikrusai, valaminc a tudacos megeles kozocc. A kepi elmeny tudaccalan tartalmakat emel a tudatba. Ezek a szirnbolikus, tudatralan, tudatelottes tartalmak vagy rudatossa valhatnak az ateles es a kepi sfkon val6 feldolgozas iltal, vagy a kepeknek es em6ci6knak az ut6lagos feldolgozasa asszociaci6kkal dusf rva tudarosfthat6. Az imagi naci6kkal val6 rerapia, a szimb6lumokkal , a szimb61umon val6 - es fgy a tudattalanban vegzett - munkat jelenti . Ez lehetove teszi eppugy a korai emocion:ilis deficirek felrolceset, mint a szemelyisegszerkezetnek egy ut6lagos ereset, es a konflikcus feldolgozasnak kepi sfkon (a ter:ipias folyamat elso szincje) val6 elvegzeser. A m6dszert h:irom lenyeges ismerv jellemzi: 1. M elylelckrani elmeleti alapok 2. Imaginaci6 alkalmazasa 3. Az imaginaci6 sor:in, a szimb6 lumon es a szimb6lummal val6 munka

MELYLELEKTANI ELMELETI ALAPFELTEvESEK A KIP ELMELETI ALAPKONCEPCIO A KIP a mclylelektani pszichodinamika elmeletehez orienta16dik. Olyan kulcsszavak jellemzik, mint: libido, narcizmus es targykapcsolat elmelet, elsodleges folyamat, elharlcas, regresszi6, szimbolizmus, atvicel (attetel es viszondtcetel), ellenatvicel, ellenillas es fgy tovabb.

A veleszi.iletecr oszronok es az affektusok, valamint a kielegi.ilessel es annak megragadasaval kapcsolatos korai elmenyek tudatos, tudatelottes es rudattalan emleknyomokat hagynak hatra. Ezek mervad6ak a belso Selbst (6sval6nk) es a cargyreprezentinsok lecrehoz:isaban, valamint meghat:irozzak a fanciziavilagunkat is. Ez a fant:iziavilag abrazol6dik szimbolikusan a nappali ilom technika, a KIP keptartalmaiban. A KIP saran az imaginaci6 alkalmazasaban, cloterben ill a tudattalan affektus (indulat, erzelem) konstellici6nak es a konAikrus szerkezemek, valamint a belso t:irgyaknak (szeretett szemelyek) a megjelenftese, amelyek visszati.ikrozodnek a nappali aJom kepszeru szimbol ikajaban. De ezeket felfoghacjuk a feltorekvo impulzusok, valamint az ezeket korlacoz6 elharic6 mechanizmusok kozci kompromisszumkepzes k ifejezodesenek is. A szubjekcum sikjin megerchecjiik az imaginaci6 szimbolikus carcalmait, azaz ertelmezhec6ve valnak az incrojektumok (introjektalc /bevecftettl szeretet-rirgyak, fomos szemelyek) sfkjfo, m int a belso reprezentfosok kifejezodesei, illerve az objekcfv sfkon. A reprezencfosokkal va16 munka a nappali alomban lehetove ceszi az ezekkel es az infantilis (korai, gyerekes) incerakci6s mincakkal val6 clmclyiilc foglalkoz:isc. Az imagin aci6 az ember velesziilccctt kcpesscge, mely alcal incrapsziches, cudattalan, tudatelottes es rudacos folyamatokat spontin kep i elkepzelesekben (imaginaci6k fo rmajaban) juccathamak kifejezesre. Az imaginaci6kat indukalni is lehet. A kepek es azok szimbolikaja mindig szubjektfv capaszralacok illerve elmenyek kifejezodesei, osszegzodcsci az emocionalis tapaszcalacoknak, egeszen a lerezesi.ink kezdece 6ta (szerzok velernenye: foncos m it erti.ink a lerezesi.ink kezderenek. Ennek bovebb kifejreset a cervezetc masodik kocecben fogjuk bemuracni). Az imaginalt kepekben a paciens tudacralan osztonrezdi.ilesei, igenyei es ezekkel szemben irfoyul6 elhariccisi mechan izmusai, ellenillasai, valamint affektus (indulac) konsrellaci6i, konfliktusai es a belso targyak vilaga stb. ci.ikrozodnek vissza szimb6lumok formajaban. Azaz a kepi rnocfvumban fellepo szimb6lum es a tudattalan torcenesek kozott projektiv (kivetiil/J) osszefugges all fenn. Az imaginaci6k a reflektal6 gondolkodast61 es akarati impulzusokr61 viszonylag szabad on keletkeznek, engedelmeskednek sajac corvenyeiknek. A paciensek - termeszecesen szimpcomacikajukc61 (ti.ineteiktol) es 13

szemelyisegtipusukr61 fugg6 mertekben - szabadon mozogharnak es cselekedhetnek kepeikben. A KIP m6dszerevel vegzett pszichoteripia lehet6ve teszi a gy6gyfr6 munkit; kozvctleniil- a szimb6lumon it, valaminr a szimb6lummal - az imaginaci6 soran, majd letre tudja hozni a cudarns sfkon va16 rnvabbdolgozasr, megertest, meghaladast, valaminr a valosagban rorcen6 megva16sfrasr. A KIP kepi sikjfo val6 munka a rudarralan affekrus (indulat) konstellaci6 es konfliktus struktur:ik, valamint a belso cargykapcsolaci mincik {szeretett szemelyek lekepez6desei) megviltozcarasara irinyul6 folyamatot jelenti. A terapeuta ilcal kisert imaginaci6 konrrollcilt regresszi6c jelent a szemelyiseg t1~1lnyom6reszt elsiJdleges folyamat jellegi.i retegebe {mely a bcszedet megel6z6 idokben letrejovo szemelyiseg resz vagy reszek). A keptartalmak szimbolikaja minden eserben egyesfti magaban az elettortencri elemeket (amelyek nem korlaroz6dnak a jelen eletre) es az aktual is vonarkoz:isokat, valamint eppen fgy az akcualis hangulati helyzetet, mint pl. a redpias szituaci6t (irvireli aspekrus). Az imaginaci6val val6 munk:inak ket felfogasa van: az elso az intrapsziches fesziilcsegek lereagilasa, a masodik a rudattalan rartalmaknak a mclylclektani szimbolika errelmeben vett kifejezodese. Ezek egyreszt lchctove re~L.nek egyfajta kozvetlen feldolgozasc az el sodleges folyamarok kepi sikjfo, masreszt pedig a tudaros tovabbi feldolgozast es meghaladast - a terapeuta segltsegevel - a pszichoterap ias revekenyseg es a paciens sajat belso onismereti munkaja sorfo. A katachym kepelmeny sziszremarikus fej lodese bizonyos hipotezisekbol indulc ki. llyen peldaul az, hogy a szemelyiseg az affekdv (emocionilis) teriilecen precfz kerdesekre vilagos vilaszt ad, ami ,,szimbolikusan beolcozve" jelenik meg. A ,,tudarralanhoz intezett kerdesek" robbnyire egy szimbolikus jelencesi.i kepzeleti hfv6motfvum megadasa iltal- es az elkotelezetc, a KJP rezsielveinek megfelelo kiseres segftsegevel torcenhetnek. STANDARD MOTIVUMOK, HIVOKEPEK

A kfserlerileg bizonyfrott, sratiszrikailag nagymercekben fennill6 korrelaci6 a ny{tjcott szim b6lum motivum es a megerinterc konfliktus kor kozoct a tizenket ugynevezett standard motivum - hivokep - kifejlodesehez vezetecc, amelyeket a terapias imaginaci6 kiindu lasi pontjinak tckintiink. 14

A standard motfvumok tehat - bizonyos ertelemben - tematikusan rendezett kristalyosodasi pontok a katathym kepi jelenerek elinditasara, amelyekre a paciensek athelyezik a rudattalan konfliktusaikat es elharltasaikat. fgy a kep akaratlanu l, de szcenikus szempontb6l egeszen egyedi m6don, ennek a konfliktushelyzetnek megfeleloen alakul. Igen szeles meritesuek lehetnek a hfv6motfvumok azzal a szindekkal, hogy egy nem specifikus konfliktusceruletet all ftsanak be. Ilyenkor az a eel, hogy megragadjanak egy meg meghat.'lrOzatlan belso elterest (peldaul a ret, hegy, haz vagy valamilyen caj mocfvumaval). Maskor a hfv6kepek j61 koriilhadrolt temarikajt'.1ak lehetnek, mine altala ban a kozepes felsofok eseceben. B ELATASI FOLYAMAT Az imaginaci6 szcenikus abdzolasat erzesek es affektusok kiserik. Ezek azonban a paciens szimara tobbek, mint csupfo kifejezesi jelensegek. Elfojrott konflikwsok, felelmek es igenyek mani fesztac i6inak felelnek meg. es eziltal megszabaditjak azokat az eddig el rejtett differenciaJatlan belso psziches feszilltsegrol. Ez a mcgszabadf ras az adott hfv6mocfvum aJapjin, a kepbcn kifejezesre jut6 tudattalan affektusok (indulat) es affektuskonstellaci6k transzform:ilasa alraJ t6rtcnik. fgy azok a tudanaJanb61 a tudateloctesbe keriilnek, s igy feldolgozhat6va vilnak. Az im aginaci6ban a redpia vezecesenek parbeszed jellege kovetkeztcben, vabminc a culnyom6rcszr emocionilis (frLelmi) - elsodlcges folyamat jcllcgu - tarralmak verbalizilisa ilral ezek a cobbnyire racionilis - tudatos - sfkra emelodnek. Lerrcjon lgy a rovibbi feldolgozis (peldiul asszoci:ici6kkal val6 dusfcis, rajzolas, fcsres, kreativ kifejezes, jatek pszichodr:imaban stb.) lchccosege. Ennek a kepi projektfv (kivctf co) mcgcl~snek az elonye abban van, hogy a konflikrus rarralmai eleinte egyaltalfo ncm , vagy csak jelzesszen'.ien lepnek a rudacba. A szimbolikus jclcncmek a nyclvre, a masodJagos fo lyamacok szimjere val6 leforditasa mcg ncm tortcnt meg. A szitu:ici6 hasonlaros a projektfv teszc eljarashoz. Ennek sorin a megismeresi folyamac a cudatclottes sikon marad, lg)' csak coredek m6don vagy sejtesszen1en lep a rudat horizontjara. A KIP-ben kilsz6balatti benyom:isok es rudarelorcesen oszszegyujcott tudartarralmak keriilnek feldolgozisra. Ez a folyamac jellemzi a KlP-ben a belatasi folyamat elso lepcsojec, amikor is nem ercelmezziik (imerpretaljuk, magyarazzuk) az imaginaJt kepi anyagot.

A KIP elso reripias sikja az imagindcio, ami tulnyomoreszt a freudi elsodleges folyamat szintjen a szi mb61ummal es a szim b61umon t6rten6 munkat jelenti. Ez az elsodleges feldolgozas sikja. Az imaginativ szimb6lumon es szimbolummal vegzctt munka a tudattalan kozeleben vegzett folyamarot jelenti. Ennek a tcdpias fo rmanak elonye az, hogy a szimbolika nemcsak kifcjczesi lehetoseget jelent, hanem elegendo vedelmet is nyujt, mivel a tudattalan elharft6, ENvedo mechanizmusok csak csekely merrekben mukodnek. A szimb6lumon t6rtfoo, annak megdolgozasara, meghaladasara irfoyul6 teripias munka egyi.itt jar a tudattalanban letrejott valtoz:issal. Ezaltal rortfo ik mega kozvetlen feldolgozasa a rudartalan 6szt6nrezdiileseknek, affektusoknak es konAiktusoknak, ami bizonyos fokig leherseges mar az imaginici6 sfkjan is. Ennek az eljarasnak ez az egyik m6dszerspecifikus tedpias tortenese.

MELYLELEKTANI ORIENTACIOJ U BESZELGETES A KIP-ben a terapias folyamat masodik sikja a mefylilektani orientdciOjtt beszelgetes. Amely az elsodlcges szimbolikus szintrol a masodlagos (beszed) szintjcrc val6 atkapcsol6dast jelenti, ami a beszed szincjec jelenti. Ennek sorfo zajlik az imagin:ilt kepi carcalmak tovabbi acdolgozasa, ez pedig leherove ceszi az ezzel kapcsolacban fellepo erzelmi rezdi.ilesek acalakirasac is. Ezaltal a KIP idealis m6don koti ossze a rudattalan kozeli kozvetlen feldolgozast a megismcresszeru tudatosfrassal (sokszor a kognidv terapia elveit, a konceptualizalast, hipotezisek fel allitasat, jelentes es kontextus atkeretezeseket, sz6krateszi dial6gust, irfoyftott onfeltarast es kollaboradv empirizmust stb. is hasznalunk) . E koze a ken o koze illeszkedik az imaginacio elmenytartalmainak rovabbi alkot6 feldolgozasa (festes, gyurmazas, rajzolas, eljatszas, felallftas stb.), amely a ted.pias munka sodn rovabbi dimenzi6kfot jelenik meg.

MIKROKATARZIS

Ezaltal az ellenillasok kevesbe mUkodnek. A konfl ikrusok erzekelhero objekrumok (imaginatfv tartalmak) alakjaban jelennek meg. A libidin6zus megszallas eltolhatosaga rcven mikrokatarzis formajaban megy vcgbe a ,,lereag:ilas". A fancizia sikjan a paciens a cerapeuta segfrsegevcl probacsclekvesekec vegezhec. Kreaciv megoldasok, keszsegek (forrasok, resource) megtalalasa segfti a problcma megoldhac6saginak megeleset. A famazia reven 6szc6nimpulzusok es elharitasi m6dok elhecok at es mukodcechetok. Or:i.lis, libidin6zus es expanzfv-agresszfv alapveco igenyeknek a p6cl6lagos arelese torcenhet meg, amit teljesebbe tesz a feltol codes regressziv, archaikus, narcisztikus megelese (colcekezes). Jnfa nri lis, craumatikus elmenyekbe juc6 regresszioval a korrekci6, ujrakczdes lehecosege (regresszi6 az en szolgalacaban) reremtodhet meg. Lecrejohec a neurotikus ismctlesi kenyszer magvat kepezo carcalmakkal val6 konfronraci6, valamint azok feldolgozasa. Krizisintervenci6 sora n pedig celzoct, di rekt feldolgozas t6rtenhet. I MAGINACIO

A Kl P gerincer az imagindcio kcpezi, melyer nem elszorran alkalmaw nk, hanem folyamatban. Az imaginacio egyik elonye, hogy a tudatOSS<l CCtel ellen hat6 eroket r~dukal ni tudjuk azaltal, hogy a szimb6lumon dolgozunk. A belso vilig tiikroz6descben val6 el igazodashoz elenged hetedcn a mclylelektani osszefiiggesek ismerere. A cerapia sorfo parbeszed zaj lik a terapeuta es a paciens kozorc (elkotelezecc kfseres). Ez is elteres a tobbi imaginacfv m6dszercol. A ccrapeuta azzal, hogy bizonyos szabalyok bctardsaval ramogatja a pacienst, hogy muvelecekec vegezzen a szimb6lummal, probalja segiteni a piciensben t6rteno valrozast. A terapcuta a p<kiensbol eredo rudatos es tudatcalan tudaccarcalmakat scgfti bele a terapias fo lyamatba. A paciens intrapsziches va ltozasa visszahat a kepre, cs ciikrozodik abban. Ez cobb i.ilesben to rten ik, ugyanaz a problematika robb kepben is megjelenik. Gyakori, hogy idovel a szimb6lum levcci <llarc:it, es megjelenik az eredeti problema. Ez pedig atdolgozhac6va, meghalad har6va valik a real icas szintjen is.

Mivel a KIP nem helyezi kozpontba a tudanalan es tudarelottes anyag felteden rudarosfrasat - ezek feltirasa a piciens enje alral megszabott i.itemben zajlik, melyet a terapeuta elkotelezetten kovet es irinyfr, ha szi.ikseges. 16

Hfv6I<EP A hlv6kep szerepe egyreszt az elsodleges folyamatok dimenzi6jaba val6 atlepes segicese, misreszt krisdlyosodasi pontkent szolgal, mivel oszcondinamikai hlv6 jellegenel fogva mobiliz:ilni kepes tudattalan impulzusokat, vagy elfojcott komplexusokat. Ezucfo az imaginadv mezot a belso konflikcusok scrukruriljak. A ceo recikus megfomolas alapjfo egymast koveco hlv6kepek kulonbozo konfliktuscerilleceket a!Htanak be a lelki problemacika rudactalan reszere f6kuszalva. Ugyanakkor szabadsagot ad a paciensnek az imaginaci6 kreativ es individualis kiboncakozcacisahoz, ami a rerapeuca elkotelezett kiseresi folyamatab61 eredher. Az egymcist koveto motivumok hiv6 jellegenck szelessege, melysege, lepesenkenci elorehaladasc tesz lehetove a ted.pi:is feldolgozas meneteben. KEPI SIKON A KIP- NEK HAROM TERAPIAS DIMENZIOJAT KULONBOZTETJUK MEG

Kozvetlen problemafeldolgozds a szimbolumon (peldaul strukcud las az osszes erzekszervi kvalitassal val6 erzckelcs differencialt begyakorlasahoz, a dplalas es gazdagfcas, valaminc a gyenged kozeledes rechnikaja, vagy a fi xalas a1tali megbt'.ivoles, szimb6lum konfrontaci6 es a szimb6lumon val6 oper:ici6). Emociondlis deficitek (korai hianyos tapaszcalacok, rogzi.ilt hianyok) felcolcese a kepi sikon, a narciszcikus igenyek kieleglcesenek ercelmeben. Az er!Jforrdsok aktivd/asa - a szimb6lumok sfkjfo val6 kreacfv problemamegold:is es a szimbolikus pr6bacselekves altal. Ez a m6dszer feliiletes megcekinresrc konnyen kezben tarthat6nak runik. A kepi correnes a mo cfvum megadisa utan alcalaban sponcfo m6don bontakozik ki , eppen t'.1gy, mint dinamikaja es a hozza tartoz6 erzesek. Az imaginaci6 hfv6kep megadisa alcali indukci6ja reven, a szemelyiseg tulnyom6reszt elsodleges folyamat retegeben sponcan regresszi6 corcenik. Tudaccalan carcomanyok akcival6dnak, es beindul egy affektus-telftett dinamikai folyamar. A kepszen'.ien, elmeny jelleguen kifejezesre juc6 rudarralan affekcus-konstellaci6k (affekrusok, em6ci6k, osztonrezdi.ilesek, igenyek es konAikrusok) szorongisr kelcok lehemek, valaminc az en megrer18

heleser fokozzak. Ezert a ccrapeutfoak alland6an szem elott kell tartania a megrerheles mercekec, a szemelyiseg ceherbfrasat es erectseget. Szemelyiseg alapszinn'.i zavar:it murat6 egyenekncl a rudatcalan rarralmak es affekrusok rulzoct merceku akrivalasa eloidezheci az ,,elarasztottsag" veszelyec Ez tulzott merteku megterhelesse vilhac, ami az envedo, cudactalan elhirfr6 mechanizmusok csodjehez vezethec. Ebbol a megfonrolisb61 a praepszichotikus es pszichocikus paciensek reszere ez a m6dszer kontraindikalt vagy nagyon nagy gyalcorlartal, 6vatosan vegezhero. Az ugynevezett korai (preodipilis) zavaroknal ennek a rechnikfoak kiilonlegesen gondos alkalmaz:is:ira van sziikseg, az ilycn paciensekre kidolgozocc speciilis ceripiis elvek figyelembe verelevel. A modvum megvalaszrisa, az intervenci6s scflus es az inrervenci6s rechnika korrelal a paciens emocionalis ceherbfrasaval. Az elo- es uc6megbeszeles koveci a diagnosztikus kriceriumokhoz val6 igazod:isc. TERAPEUTARA HATO INDUKALO HATAS

Az imaginici6k ,,kepi-affektlv-emociondlis" karakcerei a cerapeud.ra is eros induka.16 hatast fejthemek ki, es kepesek lehemek benne is tudattalan affcktusokat, igenyeket, akar korregresszi6s elmenyeket stb. kiviltani. Ezerr ennek a m6dszernek az eseteben ki.ilonosen jelenros a sajat problemacika megfelelo feldolgozisa (onismeret) es az ellenarvicel lcontrollja, valamint a megfelelo szupervlzi6 igenybeverele. Ezert a KIP pszichorerapi:is kepzes melylelektani, pszichopatol6giai es m6dszerspccifikus ismereceken kell, hogy nyugodjon. Csak fgy lehetseges az, hogy a pacicnseker egeszlegessegukben lissuk, hogy a zavaraiknak az okat felismerjiik es a KIP-pel vegzett cer:ipiiban helyes munkahipocezist dolgozzunk ki, majd azt celzotcan cs eredmenyesen alkalmazzuk. TERAPIAS BESZELGETES

A KlP tedpias folyamat misodik szintje - a cerapias beszelgeces - alkotja az imaginatfv folyamat keretet (elobeszelgeres, az imaginaci6 ucani beszelgetcs). Ez pedig az imaginariv resz kivecelevel a terapia egeszere jellemzo. Ennek sorfo keri.ilnek megcirgyalisra az akcualis remak, a realis esemenyek, a kepi tartalmak feldolgozasa, a rerapias kapcsolacra es 19

interakci6kra vonatkoz6 reflexi6k, az analicikusan oriemalt beszelgeces errelmeben. A gyakorlatunkban sok kogniriv rerapias elemec is hasznalunk. Tobb esetben kognitiv terapias feladarokat is adunk, kiegeszirve a KJP m6dszerspecifikus alkalmazasat. MELYLELEKTANI INTERJ

A redpias folyamatot megelozi egy diagnoszrikus fazis, a rerapiis szen.6des megkotese es kezelesi tervkeszites. Az elso kapcsolatfelvetel a melylelektani elso inrerju errelmeben - elso informaci6k a redpia okir61, nehtzsegek, panasrok, ti.inerran, szenvcdesnyomas, a panaszok kifejlodese, akrualis elethelyzet, az elettortenet fomos adatai, amelyek a jelenlegi allapottal oszszeftigghetnek, tedpiis eel, a terapias egyi.irtmt'.ikodes kererfelretelei.

TERAPIAS MUNKASZERZODES A rerapias munkaszerzodes megkotese az alabbiak figyelembe verelevel tortenik: a terapias celkituzes meghararozasa, a tedpias munka felteteleinek rogzfrese, kolcsonos kotelezettsegek, a tedpia idotartamfoak elorelathat6saga (rovid-, kozep-. hosszu ravu), a terapia mcnetrendje, megegyezesek (ar, fizetesi mod, terapias 6ra id6rartama, terapias 6ra elmaradasfoak szabalyozasa, a terapia befejezesenek m6djai es igy tovabb). Pozfc16, ELLAZuus, Hfv6KÂŁP, PARBESZED, STRUKTURAL6 KERDESEK

Az imaginaci6 i.ilO vagy fekvo helyzerben rortenhet, amiben a kliens szamara megadatik a v:ilaszras leherosege. A KJP-pel foly6 ted.pia iiloben. Az i.iles helyzeteben a szekek tengelyei enyhe szoger zarnak be, ami altal a nyirott egymasra figyeles es a rerapeura kisero szerepe nem verbalisan is kinyilvfoithat6. A KIP bevezerese - a terapeura reszerol - az ellazulasra vonarkoz6an nehfoy nem szuggesztiv utalcissal tortenik. Am, ha szi.ikscges, ugy nehfoy szuggesztiv ucalast is adhat az ellazulas megsegitesere a terapia vezeroje. Ezek azonban tobbnyire feleslegesek, mivel a csukort szemekkel val6 kepzeleri munkira rorteno felsz61itis onmagaban rovid idon beli.il 20

az izomellazulas illaporihoz vezet, egyedi.il a befele val6 f6kuszalas allapota reven is. A terapeura az indukci6 saran hfv6motivumok (kep) adasaval, az egesz imaginaci6 alatt pedig p:irbeszeddel kiseri a pacienst. Teljes kifejl6desi.ikben a katathym imaginaci6k plasztikusak, szfnesek es haromdimenzi6sak. Az alany sajat imaginaci6inak a vilagaban mintegy k vdzi red/is tbben mozoghat, cselekedhet. Az imaginaci6 altal kibontakoz6 helyzetek hamarosan auron6mma v:ilnak, es akaratilag nem befolyasolhar6ak minden tovabbi kovetkezmeny nelkiil. Ez kiilon bozteti meg a katarhym kepeket az egyszeri.i fanraziakepekrol. Az imaginaci6k kibonrakozasfoal kezderben ki.ilonosen nagy hangsulyr helyezi.ink arra, hogy bevonjunk az elmenymezobe minden erzekszervi kvalirast. Ehhez a terapeura srrukrural6 kerdeseket hasznal az optikai (larasi), taktilis (kinesztetikus - tapinrasi), akusztikus (hallasi) es o/fakt6rikus (szaglasi) erzckszervi benyomasokra, de ugyanfgy a testi erzekelesekre (kinesztetikus), es a testi reakci6k eszlelesere is. Ezalral az elgondolt elkepzelesek helyett, egyre inkabb egy fanrazialt kepzelervilag bonrakozik ki, amely megfclel a tudattalan projekci6knak. EGY ULES MENETE

Egymasra hango l6das, raport kialakftas. Mi torrent az utols6 rerapias i.iles ora, hogy jelenr meg a realirasban a rerapia eredmenye. Ha hazi feladar volt, mic jelenrett annak teljesftese. Otthoni rajz, elmenyfeldolgozas, alommu nka acbeszelese. Kori.ilbeli.il husz perc. A f6kusz megralalasa, a hfv6kep kivalasztasa. Kepezes idotarrama nem robb mint husz perc. A kep feldolgozasa soran eloszor megkerjiik a pacienst, hogy mondja el az icelt elmenyt, majd segftiink az asszocialratissal a feldolgozasban. Hasznalharunk sz6krateszi kerdeseket is. Vegi.il megkerdezzi.ik, hogy erzi mag:ir, mennyire elegedett a rerapias tortenessel. Kezdok eleince legalibb masfel 6rat szanjanak a rerapias munkara. FoKOZATOK

A KIP-et alap-, kozepes felsofokra osztjuk. Az egyes fokozatok a paciens szemelyisegszerkezetetol, problematikajit6l es a rcrapia szakaszac61 21

fiiggoen keriilnek alka1mazasra. Ez a felosztas tobb szempontb61 lenyeges: mindegyikhez mas-mas standard morlvum, ten1pias vezeresi stilus, technika es szimbolumon va16 mt'.iveler rartozik. Van egy vedo jellege is, megpedig az, hogy a paciens a szamara viselheto mertekben keriiljon Crimkezesbe a szimbolumban megjeleno psziches problematikival. Ahhoz, hogy a leherseges karathym kepara mlas (nappali ;ilom) tarralmak boseget egy itrekimheto elmenymerove strukcura1juk, a terapeuranak rendelkezesere all az ugynevezett standard motivumok (hiv6kepek) reperroirja. Ezek kriscalyosodasi pontkenc swlgalnak a paciens individualis (egyeni) projektfv (kivecfrett) carralmainak kifejlodesehez. A mocfvum adasa a rerapias rervnek megfeleloen egy kidolgozorr lepcsofok rendszer szerint (a I<lP alap-, kozep-, felso foka) correnik. Errol fiigg a motivum tipusa, a terapias card s, az intervencios sciJus es intervenci 6s cechnika - a rerapia mindenkori lepcsofo kanak mcgfeleloen. Az elo- es uc6beszelgeres vezeresenek m6dja is ugyanen nek megfeleloen valrozik.

macikus felepito munkat igenyel, amcly a szemelyiseg p6tl61agos ereset reszi Iehetove. Az alapfoku cechnika klilonos reripias jelentoscgt'.i a korai zava rok (E.N-strukcuralis deficit, narciszcikus zavarok, pszichoszomarikus zavarok, borderline scrukcurik) kezeleseben. Azoknak a zavaroknak a kezelesenel, amelyek keleckezese kesobbi eletszakaszra esik, ez a ceripias peri6dus csak bevezeco, acmeneti fazis. ARCHAIKUS IGENYEK KIELEGITESE

nak a korai (preodipalis, haromeves kor elorci) elmenyvilaghoz, es azt engedik kifejezesre jucni. Az alapfo ku technika arra is a1kalmas, hogy a projektiv szimbolikus kepi tarralmaknak megfeleloen diagnoszrikus berekintest nyerjiink. Minel melyrehat6bb a zavar a fej!Odes korai fizisaiban, annal inkabb fognak alapveco szab~l.lytalansagok fellepni a jelensegekben az imaginaci6 sorin. Minel egeszscgesebb a szemelyiseg, annal rermeszerszert'.ibbek az imaginaciok. Mine) rermeszerellenesebbek a kepek, annal melyebb zavarok allnak fcnn, amelyek az imagincici6k bizarr kiformiJ6disihoz vezerhetnek. Az emocionil is reszverel es a kepi carralom kozotti inkongruencia (meg nem feleles, ellemm ondasossag) ugyancsak foncos rajekozradst ad. A psziches zavar fennaUasanak egy rovabbi jellemzoje egyfajra hianyos kepesseg arra vonarkoz6an, hogy az imaginaci6kar minden erzekszervi kvalicas bevonasaval elje <it. Ire az alapfoku rechnika azr a lehecoseger nyujrja, hogy a gyakorlas saran az erzelmi rapaszralasbeli hianyok egy strukcC1rakialakic6, p6cl6lagos mun ka :ilcal, az imaginaci6 szimbolikus megelesevel korrigil6 emociona!is rapaszralas r rudnak bizrosfrani. Ez az eljaras termeszecesen egy hosszanrarr6 sziszre-

,,Archaikus igbzyek kieligitese" a terapiaban azt a m6dszerr jelenti, amikor bekoverkezik az EN-funkci6k megerosodese (regresszi6 az EN swlgilaraban). Ezt ugy ertekeljiik, mint a picicns kiserlecec a fejlodese szcmpontjab6l lenyeges infantilis konAikrus elorti idobe val6 regressziora. ElOfelrecelez egy olyan cedpias tarrasr, amelyer Bdlint Mihaly utan, mint ,,felcecel nelki.ili, de nem hadrtalan anyai elfogadasc" jeloliink. A KI P-ben kormanyozhacoak maradnak a regressziok, es visszavezemek a fejlodes korai fokaira, az ugynevezett ,,koncrollalc regresszi6" formajaban. Ezek olyan j6rekony imaginaci6kban manifeszral6dnak, mint a fiirdojelenetek, az egybeolvadasi fon raziak, a gy6gyforris es a folddel val6 egyseg erzese. SCilyos cesti megberegedesu pacienseknel a j6tekony regresszi6 fazisa a testi rescicuci6 kezdecevel es a gy6gyulissal esik egybe. A I<lP m6dszcre segfri az oralagressziv (harapasos) beallic6dasok kifej lodesec, es leherove reszi ezeknek a kepszen'.i kiformilodisat. A vlzzel, de mis folyadekokkal is rorreno cala!kozas, valamint erinckezcs gyakran primer, narcisztikus igeny kielegiileset lchecove cevo regressziokhoz vezec. Nemcsak elharfcaskent ertekeljiik a regresszi6c, hanem a culw rran nagy megterhelesre adott ertelmes valaszkent is, es olyan helykent, ahonn:m kiindulva megkereshecoek az uj megoldasi lehecosegek. Leuner az ,,archaikus igenyek kieligftesi"-ben kevesbe lacja a konfliktuselhi ricasi aspekrusr, j6val inkabb egy primer tdrgyhoz (elsodJeges, szerecerr szemely), vagy egy primer szubsztancidhoz correno szimboli kus konrakrus felvetelr. llyenkor swros szimbiotik us kapcsolat erzese lep fel, es az EN erosodese tapasztalhat6. Ezeknel az elmenyszerzo helyzereknel semmi sziikseg nines a terapeuta reszerol az errelmezesre, az csak akkor fordulhat elo, ha ezeknek az illand6 ismedodese konAiktus elhi rirasara utal. Ilyen eserben is segicsiik a paciensnek ennek felismeresec, keriiljiik a kozvetlen ercelmezest.

ALAPFOK Az alapfok motivumai ugy keriilnek kivalaszcasra, hogy inkabb igazod-

KIP SZISZTEMATIKUS GYOGYITAS Gondoljunk mindig arra, hogy a KIP imaginici6kac haszni l6 sziszcematikus gy6gyicas, amelynek a gerincet a melypszichol6gia kepezi. Ebben a m6dszerben az imaginaci6knak melypszichol6giai ercelmezese van. Az imaginaci6k melylelektani esemenyckec ci.ikroznek vissza es projekci6s feli.ilecec adnak a belso vilag ci.ikr6z6desehez. fgy a cerapeuta a problemak cranszfo rmalc kepevel foglalkozik es a cerapi a saran bekovetkezo melypszichol6giai valtozas az imaginalc kepben leolvashat6, a terapias torcenesek nyomon kovethetok. A szimb6lumban megjeleno em6ci6 lereagil6dhac; ett61 valtozas jon lecre a mely strukturaban, amcly visszahat az imagi nalt kepre, es leolvashac6. A szimb6lumon vegzett oped.ci6 megvilcozcacja magat a szimb6lumoc is. A szimbolikus gondolkod;ishoz folyamodni annyi, mint alameritkezni a nevcelen, tudartalan vilagba, es kepek, szimb61umok kontoseben felszinre hozni az erzesekec, vagyakac, indulacokat es elfojtott vagy meg felcira clan cudattalan tartalmakac. A szimb6l um mindig surlcmeny, kepi abszcrakci6. Hasonl6 erzelm i jelenceseknek az ,,olyan, mint" es az ,, olyan, mintha" hasonlicasi szalon t6rten6 anal6gias osszevonasa. Jelencesretegeiben vegcelen melysegek vannak. Ezert minden szimb6lum sokjelemest'. i . Emiact sines ertelme a cerapeura reszerol a szimb6lum ertelmezesenek, vagy a mindenaron val6 megercesenek, sokkal foncosabb az elkocelezecc kiseres, elfogadas. Az egyen szimb6lumt:ira osszekoco-, kommunikaci6s hidkenc mukodik a tudattalan rapasztalacok es a tudatos, racionalis fogalmi gondolkodas kozott. Ha ezt a kommunikaci6s hidat hasznalni kezdjiik, a ci.ineckepzo, patagenecikus (ti.inetet lecrehoz6, szemelyisegfejl6dessel osszefi.iggo) cudattalan lelki carcalmak kepnyelvi cartalmakkenc fej ezodnek ki. Dinamikus fenntart6 ereji.ik a kepi rnegjelenftes reven csokken, vagy elvesz, es atrendezodes jon letre a pszichikus rendszer eroviszonyaiban. Ez az atrendez6des meg akkor is megcortenik, ha a szimbolikus kep nem minden szintje ertodik meg es dolgoz6dik fel a tedpia saran. Nern a mindent megertes a cerapia lenyege, hanem az elkocelezett kfseres, egyi.ittleves, elfogadas, ha kell szimbiocikus szin ten is. 24

A ceripiat egzakt diagnaszcikanak kell megelOzn i, amely pszichiatriai es mdylelekcani. A felillicott diagn6zisc az imaginativ kepekkel koncrollaljuk, es ha a kepek masc mucamak, feli.ilvizsgaljuk a megillapitasc. A ccdpia elejen meg kell hacarozni annak vezerfonalat, ami ta kezelcs saran mcgpr6bilunk kovetni. VALTAKOZO INTERAKCIOS JATEK A TERAPIA A kacachym kep eles, szines es haro mdimenzi6s. A kepdramlds bcindulasaval a kepek onall6 eleret kezdenek elni, es letrejon az imaginaci6s vil ag, amelybcn a paciens szabada n mozoghat. A terapeuta mcgkeri a pacienst, hogy a felmeri.ilt kepekrol szamoljon be. fgy a tedpiac vezet6 szcmely kepes acelni a paciens imaginaci6s vi lagat. A terapeuca visszajelzcsei lecrehozzak a vilcakoz6 incerakci6s jacekoc, am inek kozepponcjaban az imaginaci6s elmeny all. A cerapeuca kfser, a folyamat dial6gus formajaban zajlik, es fgy elhararol6dik az AT fel s6fokac6l, a Jung-fele aktiv imagi naci6c61es a Krecschmer-fele filmszalag gondolkodasc61 (monol6g eljarasok). Kerdescinkcc, javaslarainkac altalinosan fogalmazzuk mcg. Ambivalens erzesck eseceben a terapeuca nem avackozik be, csak az erzel mek cisztazasac segici . A standard modvum biztosfcj a az imaginici6kba val6 bekeri.ilest. Hacarozatlanul, lazin korvonalazva adjuk meg. Diagnosztikus cellal a cerapia kesobbi szakaszaban uj ra beillfchacj uk a madvumot, cs a valcozas jelezheci a cerapiafolya mac alakul asat. Az i.iles sadn egy kadbbi kep spantan is megjelenhet megvalcozacc formaban, amely megfelel az akcualis emocionalis szicuaci6nak. A szabad modvurnok ,,konfliktus temdk" kivecitcsec serkencik, szeles tcrct engednek a sponcfo projekci6nak es csak leplezvc frintik a rudaccalanc. A paciens projekci6s nyomasa arra irfoyul, hogy a kepec megvalcozrassa. Az EN lepesenkenc epfti le a harlcast, es az cllenallasok nem provokil6dnak feleslegesen a m6ds1,er helyes hasznalaca sorfo. Az elmeri.iles es feszi.ilrseg csokkenesenek kovetkezccben az clmenymez6 vagy tudatrnez6 kognitfv szemponrb61 iiresse valik, es az indfcvanyazott motf vum a scrukcudl6dast szolgalja. A rnegadan motivumnak megfeleloen megtorten ik a cemacizaci6. Ez a cemacikus scrukturilcsag a KIP sajacossaga. A szimb6lumnak altalinos es egyeni jelentese is van. 25

A KJP

MODSZERET A KOVETKEZO PANASZOK

ES BETEGSEGEK ESETEN ALK.ALMAZHATJUK

Rovid pszichoteripia: huszonot-harrninc 6ra Peldaul az alabbi esetckre: Krfzisin tervenci6 Akmalis konAiktus Aktualis neur6zis Szorongasos allapotok Reaktiv depresszi6 Belgy6gyaszati es mis betegsegek psziches komponenseinek leepfrese

Kozep es hosszu pszichoteripia (harrninc 6rit6l tobb sziz 6riig) Klasszikus errelemben vett neurotikus k6rformak, beleerrve a karakcerneurotikus alkaJmazkodasi z.avarokat is. Ugynevezett korai z.avarok Pszichoszomarikus zavarok Narcisztikus zavarok Borderline szemelyisegz.avar Szenvedelyberegsegek Pszichogen pszich6zisok

KJP KONTRAINDIKACIOI

Abszolut kontrai ndikaci6k Akuc pszichocikus illapotok Praepszichotikus allapotok Sulyos organikus agyi szindr6ma teljesftmenycsokkenessel es leepi.ileses allapotok A legsulyosabb hiszcfoas karakterneur6zis

Relativ kontraindikici6k (specialisdk szimara fenntarrva) Kr6nikus pszich6zisok Gy6gyszeres kezelessel egyensi'.1lyban levo pszich6zisok Sulyos kenyszeres es hiszcerias scruktudlis elharltas

Sz1MBOLUM FOGALMA PROF. DR. BAGDY EM6KE ELOADASA SZERINT

A KIP melyebb megercesehez sziikseges, hogy foglalkozzunk a szimb6lum fogalmaval. Professzor dr. Bagdy Emoke eloadasat idezem sz6r61-sz6ra, amely a ,,Szimbolumok testtlJL Lelekig" d mmel hangzott el a III. Nemzetkozi Relaxdci6s es Szimbolumterdpids Kongresszuson. Az anyag megjelenc az Inregradv Hfrmond6ban is. (lntegratfv Hirmond6, 14. szim, Budapest, 1999.) ,,Eloadasomban a szimb6lumoknak a testi es lclki folyamarok kozti kapcsolarban betolcott szerepet elemzcm konkrec terapias helyzecek megidezett esemenyein, peldain kereszti.il. Arra szerernek ramucarni, hogy a pszichorerapias kapcsolamak masfajca scgico emberi calalkozisr61 elceroen, eppen a szimb6lumokka1 va16 munka alkotja az egyik fo specifikum<it. Ezerr valaszrocram azt a dmec, mcly a kongresszusnak fo cemaja: A ,,szi mb6lumok testrol lelekig" aclvelo, acvezeto hidjfo a szimbolizaci6s lepesek (hasonlicas, attetel, surites, ,,kepszerkesztes", illesztes) es a szimbolikus carralmak (hasonlar, ,,kep", merafora, alleg6ria) kocik ossze ugyanis a nevtelen vilagnak, az erzetekben, dtelesekben onmagac megelo cesmek a val6sagac tudatos vildgunkkal A megjelenfrett, igy ,,megfoghar6va" tett elmeny, ateles azur:in a fogalmak s ezek nevei (jelenrok) reven vilik megnevezhetovi, kozalherove. Az dteles es megerres megnevezise kozatt huz6d6 ki.ilonleges carromfoyban megjelenites, alakot oleo megform~Has folyamara zaj lik. Az. ilom es fancazia munkaja reven ,,tesri.inkbe zarc" erzeri.ink szemleletes formaklci, kepi-jelkepi attetelekke alakulnak, cs suricmenyek (szimb6lumok) alakjat olcik. Ezalcal Jehecseges a megjelenicesi.ik, hozzaferheri.ink es abrazolharjuk oket. A szavas dmkezes (elnevezo) ruhizacaban azuci n mindezek megnevezhecok, kommunikilhar6k, az emberi kozlescsere konszenzualisan validalt rendszereben. A nyelv a megertesnek csak koz27

vetfto eszkoze, lehetosege, de nem garamilhatja azt. Ehhez robbre es masra is szi.ikseg van. A pszichoterapii t - irinyzacok feletti, atfog6bb megkozelftesben - a kliens es terapeuta kozos jatektereben, ketteji.ik egyi.ittes torteneteben kibontakoz6 keresesnek, jelentesfeltar6, megerresre torekvo folyamamak tekintherji.ik, melynek a terapeuta nem csupin rcszrvevoje, de resze is. A keresett jelenteshez az elrejtozesnek es (megerresben felfenylo) feltarulkozasnak a dinamikajiban juthacunk kozelebb; ezenkozben a teripiaban mi magunk is valtozunk. Az ateles, megjelenites es megertes (megnevezes) harmasab61 a pszichoterapiaban a jelenteskereses es megercesre t0rekves celjanak megfeleloen, a szimbolizi ci6s utak es a szimbolikus tartalmak primacusa szembetunoen mutatkozik meg. Espedig eppen azerr, mere a jelentes mindig egyedi, szubjektfv, szemelyes. Erzelm i irinyulissal, hofokkal, indulati toltessel rendelkezik, konkret val6sagos tapasztalatok retegeibol epi.il fel. Lenyeget tekintve tehat, ugyanazok az ismervei, mine a szimb6lumnak. A szubjektfv jelenteshordoz6 szirnb6lumot az objcktiv informaci6hordoz6 jeltol eppen a felsorolt sajatossigok ki.ilonboztetik meg. Vessi.ink egy pillanclst az alabbi tablazatra, melyben a jelenco es jelentett osszefi.iggeseben lathacunk r:i a jelek es szi mb6lumok ki.ilonbsegere.

Jelento es jelentett osszefiiggeseben a jel es szimb6lum kiilonbsege Jelkep (szimb6lum) es jeloloje, a sz6kep, mint masodlagos (nyelvi) szimb6lum, azaz sz6kepi

Jel es jeloloje, a sz6 (jelento) A dolgok megragadisit bizcosit6

fogalom es neve (a ,,dmke"), elnevezes

jelemo.

1. Kozmegegyezesen alapul6 jelento,

onkenyesen letrehozotc

1. Indokolc, val6s kapcsolaton,

val6di hasonl6sagon alapul6, az eredetit helyettesiti, kepviseli

2. Objektfv, informal

2. Szubjektfv, mocival, akcional,

energizil 3. Dezantropornorf

3. Antropomorf

4. Alcalanos, elvonc szemlelectelen

4. Konkrec, szemleletes

5. Denocadv (elnevezo) jelento

5. Oepiktfv (lefesco) jelento

6. Erzelcm- es indulatdenacur:ilt (,,ind ulattalan irott")

6. Erzelem- es indulauellteu (,,hofokkal" rendelkezik)

7. Logikus

7. Pszichologikus (prelogika, szubjektfv logika jellemzi)

8. A dolog lenyegi vonasac ragadja meg (absztrakci6)

8. A dolog erzelmi jelencesec (szubjektiv jclencoseget) ragadja meg kepi absztrakci6val: azonos erzelmi jelencesek suritesevel

9. Megertesenek felrerele az crcelcm, cudas (tanutas)

9. Megerresfoek felcecele az erzelernareles, beleeles, tapaszcalas.

10. Jclenrese ,,egyercelmu", informaci6 uzenete

10. Jelencese sokdimenzi6s, iizenere: mocivaci6s. Kontexrusfi.iggo, connoraciv jelencesha16 jellemzi.

Ha ervenyes az az allfrasom, hogy a pszichotedpiis tortenesek legfObb hordoz6i a testi atelest kifejezherove segito, megjelenito szimbolumok, melyek ativelnek a ,,testibol a lelkibe", s ha igaz, hogy a pszichorerapia specifikus kapcsolati vilagaban az iceles, a megjelenites es a megen o, megfogalmaz6 kozles harmasaba n a szimbolikus atterclek szerepe meghararoz6, akkor ez a pszichorerapia muveleti lehetosegeinek, soc lepeseinek is ucat szab. A:z altalfoosb61 a konkretba, az elvontt61 a szemleleteshez, a fogalmit61 a kepi, kepzeleci muveletekhez kell igyekczniink. A resti erzeceket a kepi atretelek mcgjelenfto haralmaval tchetjiik szemIelecesse, ezalcal a megalkocott kepct - mine ,,kiilso reali cast" rovabb kezelherjiik, gondozhatjuk. A megjelenitett erzes kifejezese a kozles reven bekeriil a kapcsolaci anyagcserebe, igy a valcozas generaror:iva v:ilhat". Koszonom profcsszor asszonynak, hogy idezherrem el oadasab61.

DR }ANCSOVICS SANDOR: A SZIMBOLUMOKROL A KATATHYM '

â&#x20AC;˘â&#x20AC;˘

IMAGINATIV

PSZICHOTERAPIA SZEMSZOGEBOL A koverkezokben Dr. j ancsovics Sdndor: ,,A szimb6lumokr6L a katathym

imaginatfv pszichoterdpia szemszogeblJL" cimt'.i tanulmcinyib6l idezek. (lnccgrativ Hfrmond6, 5. szirn, Budapest, 1996.) ,,A karachym imaginativ pszichorcripia (tovabbiakban: KIP), mine melylelekcani megalapozottsagu m6dszcr, kozponci helyec szencel a S'.l.i mb61umnak. Alcalfoosan elcerjedt ertelemben a szimb6lum sz6 anynyit jelenc, mint valamit erzekelcero jel, jelkep, ismertetojegy, valaminek a helyettesfcoje. A szimb61umra jellemzo, hogy kepzemirsicas reven nemcsak a kifejezendo fogalmat helyecresiti, hanem vele kapcsolacban kiilonbozo erzesekec, hangulacokat, egesz gondolatsorokat tud felid ezni. A szimb6lumoc az egyik legosibb abrazolisi m6d nak is rekincjiik. A lacin ,,symbolum"-b61, az pedig a gorog ,,symbolon"-b61 szarmazik, mely az ,,osszedobil, osszeilleszt" jelencesu ,,symballei n"-bol ered. Ez arra a baracok, rokonok kozc hasznalatos ismercetojegyre ucal, ami egy szettorc cargy (peldaul gyun'.i) darabjaib61 ill, mdyck osszeilleszcve cgy egeszet adnak, es birrokosaik szovetsegere ucalnak. A mclylelekcani szimb6lumfogalom tehac a szi mbolizmus kereren belul egy specialis esccec fejez ki. Freud az :ilmokar, mine a ldki konAik30

cusok szimbolikus kifejezodesei t fogca fel. A KIP ebbol a szemponcb61 azonosfthac6 az ;ilommal, vagyis, ami frvenyes az ejszakai alorn szimbolikajara, az ugyanugy ervenyes a KIP-re is. Freud ir:isaiban nern leljiik fel a pszichoanalizis szimb61umfogalminak vilagos defin fci6jat. Habar 1914-es fras:ib6 1 kicunik, hogy cudaraban vole a nehezsegnek: ,,Messze cul kellene lepniink az :ilomfejces feladacan, ha elegec al<arnfok renni a szimb6lumok ercelmezesenek, es ha a szimos, nagyreszt meg megoldatlan problemac, ami a szimb61um fogalmihoz kapcsol6dik, meg akarnank magyarazni". A melylelektani iskola szamara a szimb6lum fogalmanak dr. Otto Rank es dr. Hanns Sachs altali meghadrozasa Iarszik leginkabb hasznilhat6nak: ,,Az elfojtott szimara egy vegso, mindeniitt eloszerecerrel alkalmazorr kifejezoeszkoz, mivel klilonosen alkalmas a cudaccalan elfedesere cs az uj cudaccarcal makhoz va16 alkalmazkodasra (kompromisszum alkoras). Ezcn az indirekc :ibr:izolasnak egy kulonleges tlpusat ercjuk, am i bizonyos sajatossagai reven kicunik a hozz.1 kozel a.I l6 hasonlac, mecafora, alleg6ria, celzis es a gondolaci anyag keprcjrveny (rebus) tipusu kepi kifejezodesei nek mas formai koziil". A szi mb61um bizonyos tekinterben mindezcn kifejezesi eszkorok idealis egyesltoje: ,,Ez egy helyecresfro, szemJelteto p6rkifejezoje valami rejrettnek, amivel kozosek az erzekelheto jegyei, vagy amihez asszociativ m6don belso osszefuggesek k0cik. Lenyege a kec- es ;obb jelentesben rejli k, am inc onmaga is az egyes karakreriszcikus elemeknck a st'.ir.icese, vagy ,,osszedobil:isa" (symballein) iltal keleckezert. A fogalmir61 a szemleletes ira nyba hac6 tendenciaja a primiriv gondolkod:is kozelebe helyczi; emiarc a rokonsag miacc a szimb6lumkepzes lenyegeben a rudattalanhoz rarrozik, de mint kornpromisszumcermek, nines hfjfo a cudaros determin:insoknak sem, amelyek kulonboz6 merrekben meghatarozzik a szi mb61umkepzesc es a szimb61umcrtelmezesc". A pszichoanalirikus szirnb6lum felfogasnak az altalanost61val6 elhararol6dasaban a donro momenturnor Sharpe emeli ki : ,,A pszichoanalirikus elmelec szerint a szimb6lumot ugy kell fel fognunk, mint egy egyenletnek a tudatralanban lev6 egyik tagjac, ami ore is marad. Ahhoz, hogy a rudatralan igazi szimbolikajar megercsuk, meg kell talalnunk az elfojroct ekvivalensc." Ez alacamaszcja ErnestJones allasfoglalasat is: ,,Csak az abrazol6dik szimbolikusan, csak az igenyli a szimbolikus kifejezesm6doc, ami el van fojrva. 31

Ez a vegkovetkeztetes a pszichoanalirikus szimb6lumelmelet pr6bakove." Mervad6 rehat a pszichoanalitikus felfogasra az a koriilmeny, hogy az erintett szemely nem tudja, hogy ,,szimb6lum"-mal van dolga. A freudi szimb6lum dinamikusan motivalt, az impulzus a tudattalanb61 ered." Eddig az idezct.

A SZIM BOLUMKEPZESRE VONATKOZO

ELMELETEK

I. Filogenecikus modell Freud maga az :Hom szimbolikajat archaikus, fi logenerikus (torzsfejlodessel kapcsolatos) oroksegnek tarrorra. Nezoponrja szerinc, ha a szimb6lum ,,velesziilerett", semmit sem tudhatunk meg a keletkezeserol. Az alomfejtesrol sz616 konyvenek elso kiadasaban igy ir: ,,Mindeniitt, ahol a neur6zis ilyen elfedest vesz igenybe, megviltozratja azokat az utakat, amelyeket egykor a regi kulturperi6dusokban az egesz emberiseg bejart, es amelyek letezeserol meg ma is ranusagot tesz a nyelvszokis, babona, hagyomany''. Tudjuk, hogy Jung megragadta ezt a Freud alral eloszor 1900-ban kinyilvanitott felfogast, hogy egeszen a kollektiv szimbolika fele fo rduljon. Egyik utols6 mt'.iveben Freud kiemel i, hogy a nyelvi szimbol ika :iltalfoossaga mar a gyerekek szamara milyen magat6l ercecodoen kozismerr. ,,Nem tudjuk kimutami, hogyan canulci k meg, es sok esecben el kell ismerniink, hogy a megcanulasa lehececlen. Egy eredendo ismeretrol van sz6, amic a felnott kesobb elfelejcecc. Alkalmazza ugyan ilmaiban ugyanezekec a szimb6lumokat, de nem erci okec, ha az analitikus nem errelmezi neki, es akkor sem szivesen hiszi el a lefordfcast". ,,Vizsgalacok val6szinilleg kimucacnak, hogy a szimbolika alcalfoos ervenyu, minden nepnel ugyanaz. ltt cehit ugy cunik, a nyelv kialakulisanak idejebol szarmaz6, archaikus 0rokseg bizonyitott esecerol van sz6". ,,Hiszen megtapaszralcuk, hogy ugyanazt a szimbolikac hasznaljak a miroszok es a mesek, azt kovetik az alcalinos nyelvhasznalat peldabeszedei es dalai, mega koltoi fantizia. A szimbolika reriilete merheretleniil nagy, es ebbol csak egy Ids resz az alomszimboli ka; megis celszen'.i az egesz problemat az alomb61 kiindulva megragadn i" - veli Freud.

II. Oncogenecikus (egyedfejlOdessel kapcsolatos) modell Abb61 a kerdesfelveresbol indul ki, milyen szerepet jatszik a szimbolika az individualis fejlodesben. A pszichoanalizis alapveto fel cevese abb61 indul ki, hogy a kiilvilag objektjei (cargyai, fontos, szeretett szemelyek) a gyerck szamira csak libid6megszallas ucjfo fogadhar6k el. Ferenczi Sandor a ki:ivctkez6 magyarazatot ldserli meg: ,,A gyerekek eredendoen, amig csak az elec sziiksege nem kenyszeriti oket alka lmazkodasra es igy valusigeszlelesre, csak az oszconeik kielegicesevel vannak elfoglalva, azaz azokkal a cestt:ijakkal, amelyeken ez a kielegi.iles vegbemegy (erogen z6nik). Miert lenne csoda, ha figyelmiikec is - a kiilvilagban elsosorban - olyan dolgok es fo lyamacok kelcik fel, melyek akircsa k tivoli hasonl6sag alapj:in is, de emlekeztemek a szimukra legkedvesebb elmenyekre? Ebben a stadium ban a kisfiuk szfvesen neveznek hosszukas cirgyac a nemi szervi.ik gyermeki mcgjelolesevel, minden lyukban anusr (vegbel) lacnak, minden folyadekban vizeletec es minden felpuha anyagban szeklecet." ,,fgy mond ca cgy masfel eves fiu, amikor megmutacrak neki a Dunac: ,,Menynyi nydr Egy kereves fiu mindenc ajc6 nak nevezetr, ami kinyichar6 vole, fgy peldiul a labak szecrerpeszceser is. A ki.i lvilagnak ezt a libid6mcgsz.31lasir - vizsg:ilarok sorin - ugyanigy ralalnan k mega prim idv ci:irzsekncl is. Az objekteknek ez az egyenlove rerele vagy identifikalasa meg nem ~-zimb6 lum a melylelektani ercelemben veve. Csak act61a pillanarr61 jutunk el ide, aminr a kulcuralis neveles koverkezrcben az egyenlosegnek az egyik cagja elfojcis ra keri.il, a masi k tag affektfv n'.ilhangsu lyhoz jut, es eziltal az elfojco cr tag szi mb61umavi valik. Mikozben rehic eredecileg peldaul a penisz es a fa, a penisz es a cemplomtorony azonos elbiralis ala esrek, de azucin a penisz elfoj cas ala esecc, a fa es a tcmplomcorony megmagyadzhatatlan, es litsz6lag megalapozarlan erdeklodesi hangst'.ilyt kaptak - pen isz szimb6lumokki valtak. Lenyegeben ebben mutatkozik meg a pszichoanaHzisben a szimb6lu m din::imikus fel fogisa, a szimb6lum affektf v termeszece.

III. Ujabb velemenyek lnkibb afele hajlanak, hogy az oncogenerikus elmelecet cimogassak. A gyermeki viselkedes egyecemlegessegere nezve magyariz6 elvkenc a gyermek biologiai helyzecec emel ik ki. Heinz Hartmann, Ernst Kris es Rudolph Loewenstein a koverkezokeppen fogalmaznak: ,,Bizonyos, minde-

nekelotc szexu:ilis szimb6lumok egyecemlegessege megmagyarazhac6nak lacszik, ha figyelembe vessziik, hogy milyen alapvetoen hasonl6 minden gyerek helyzete a felnottek vilagaban; ez meghatirozza a jelencosegceljes helyzetek szamat, amelyeket a gyermek affektussal colt meg; milyen tipikusak es valcozadanok a gyerek szorongasai. Vegi.il pedig, milyen egysegeseknek kell lenniiik alapeszlelcseiknek, valamint testi erzekeleseiknek." A tescreszeink az eszlelesehez, a taglejteshez val6 alapveto viszony, nemcsal<a szimb6lumkepzes alapjat jelencik, hanem a nem verbal is kozlesek egyetemlegessegec is. fgy tal:ilnak az EN bizonyos funkci6i egyenerreku, alcalanos kifejezesi m6dokac, praeverbdlis (beszed elotti) reprezenc:insukat a szimbolikus kepben, es nyilvanval6an csak kesobb lesznek felveve a nyelvbe, mint nyelvi szimb6lumok. A szimbolikahoz egy tovabbi aspekcust tesznek hozza Herbert Silberer tanulmanyai. 6 fa radtsag, vagy ilomittassag all apotaban, vagy eltorzult testi erzekeles fellepesekor egy kepet tudotc vizionalni, amiben a gondolat, vagy a torz testi erzekeles megfelelojer ismerre fel. Silberer ezt a p6tlckot ,,autoszimbolizmusnak" nevezte el, es kiiszobszimbolikar61 beszelt. Nyilvanva16 ennek parhuzama a KlP-hez, imaginatfv jelensegek fellepesehez a megviltozott tudatallapotban. Peldaul belso lacassal vizsgalja mega fajdalmas, vagy ciinecet okoz6 ceriiletet, szervec, majd a gy6gyit6 ero segltsegevel lepjen vele kapcsolatba es mondja, ami eppen cortenik. Freud ,,Bevezetes a ndrcizmusba" dmu muveben (19 14) fgy nyilatkozik Silberer megallapitasar61: "Egyike az alomelmelet azon keves kiegeszitojenek, am inek az erreke vitathatatlan". 6 az aucoszirnbolizmus helyett a ,,funkcionalis jelenseg" elnevezesc javasolj a. Az autoszirnbolizmusnak ez a funkcionali s szernlelete arra vezetheto vissza, hogy a nappali alomcarralomban egyfaj ta belso fesziilt dinamikus rendszernek az oneszlelese abrizo l6dik. Emellett sernmikeppen sem kell elfojtasra keriilniiik a carcalmaknak, ceh:it nern kell tudartalanoknak lenniiik.

A SZIMBOLUM

lemben nem szerencses hasznalni) ket mukodesi rendszerec kiilonbozteti meg: az elsodleges es a masodlagos folyamacot. Az alomnak es ez al cal a szimb6lumkepzesnek a funkci6i kizarolag a gyermeki gondolkodasban ot-hateves korig uralkod6 efsodfeges fofyamatnak rendezodnek ala. Ez elvalaszc6dik a mdsodlagos fofyamattol. Mig az elobbi az oszconok gyors kielegulesenek es az oromerzesnek rendelodik ala (oromelv), az uc6bbi, kesobb kifejlodott folyamat, az oszcon-kielegiiles eltolasaval es a realiras fele val6 oriental6dassa1 kotodik ossze (realicaselv) . Egy Freudt61 val6 idezec szemlelteti a legegyszerubben az egyik elvnek a masikt6l va16 elhatarol6dasat es jelencosegec a KIP cechnikaja ra nezve: ,,A realicaselv megjelenesevel a gondolati cevekenyseg egy tfpusa lehasad, amely a realicasvizsgalatt61 menres es egyediil az oromelvnek alarendelt maradt. Ez a fanrazialas, ami a gyerek jacekaval kezdodik es kesobb, mint nappali alom folytat6dik, a realis objektekhez (targyakhoz, szemelyekhez, amelyek korbe veszik) val6 igazodasc feladja. Ezen okb61 kifoly6lag az elsodleges folyamat rnukodesrn6djaival egyiicr, mint a psziches (lelki) apparatus hatekony resze marad fenn az egesz eleten at. Termcszetesen csak akkor vessziik eszre az elsodleges fo lya matok jelenletet, ha a masodlagos fo lyamacok elsodleges folyam acokra irfoyul6 gatlasa felold6dik (peldaul tulfiiradas, rnergezes, alvas, el mebecegseg, m6dosult tudati allapocok, droghatas, cwlelegeztetes, holotrop ikus legzes stb.), de ezek a leletek empirikus megallapf rasok.

FUNKCIONALIS HELYZETE

Mint ismerr, Freud az almot regressziv jelensegnek fogta fel, amiben a lelek az ,,infantilis ENnek" egy genetikailag korai fobin mukodik. Az ember fej lodesenek vizsgalatakor a leleknek (mai velemeny szerint: a lelek rokeletes, a szemelyisegnek, a psziches scrukturinak - igy a fenri free34

Az ELSODLEGES ES

MASODLAGOS FOLYAMATOK

DINAMIKUS RENDSZERE

Elsodleges folyamat

Masodlagos folyamat

Genetikaibg koribbi (infa ntilis EN) irracionilis, archaikus.

Genecikailag kesobbi (erect E.N) Az elfojtis eredmenye garolja es d.telepiil az elsodleges folyamatra.

Az oromelvnek van alivervc.

A realitaselv uralja.

Folyamatos izgalom (gerjeszrettseg).

Nyugv6 izgalom (gerjesztettseg) illapota.

Az izgalmi kvalicasok szabad lefoly;tsa.

A lefolyas gatlasa.

A libidin6zus megszallas eltolhar6saga.

Nyugv6 megszallas.

Az alommunka prindpiumai (surires, eltolas, ruldererminalas, dramarizalas, kepekbe val6 atteves), az ellenrmondas recelfoek elrorlese, pars pro toto szabaly (rcsz az egesz helyetr).

Logikai es koveckezetes gondolati munka, mint pr6bacselekves.

A kiilso realitasnak az idoracs megsziinrecesevel val6 helyerresitese.

Real itisv iz.sgalac.

Ugyanakkor ucalnunk kel l arra , hogy a KIP-ben visszati.ikrozodhetnek a masodlagos folyamacok jelensegei is, tehac a realidselvhez kozclall6 carcalmak. A KIP terapia sorfo az irracionalis, archaikus carcalrnak folyamaros csokkenesec larjuk, es a realitaselvnek egyre alland6bba val6 becamisac. Visszaszorulnak a fa ntaszcikus problemamegoldcisok es valtozasi jelensegek, illand6bba valik a libidin6zus megscillcis, a keptartalmak logikusabbak, koveckezecesebbek, es inkabb kozel :illnak a valosaghoz. Egyszerusftve ugy is rnondhacjuk, hogy a KlP sodn az :iceles, a kezdecben nagyobb ceret kap6 elsodleges folyamacr61, cgyre inkabb a rnasodlagos fol yamatra, es ezal ra[ az Crett f. N m{ikodcsmodj;fra vaJt at.

A MELYLELEKTANI SZIMBOLUM TOPIKAI- ES DINAMIKAI MODELLJE

Az alom, es eppt'.1gy a Kl P nappali alma, tulnyom6reszt az elsodleges folyamarhoz ca rcozik. Az ilommunka prind piumai mi r benne foglaltatnak a primer folyamacban, es celjesen megfel elnek a KIP-ben ugyancsak ismert folyamacoknak. A kiilso realitasnak pszichessel val6 helyettesfrese alapveto a KIP-ben. Eppugy, mint az idoracs megszi.incetese. A Kl P nagyfoku terap ias hacekonysaganak egyik tenyezoje eppen abban van, hogy viszonylag konnyen lehecseges az oromteli kielegi.iles, hogy a ke36

pekkel egy folyamacos izgalmi tevekenyseg kapcsol6dik ossze, es ki.ilonoskeppen abban, hogy az egyik imaginatlv tartalomt61 a m:isikig szabadon aramolhacnak izgalmi coltesmennyisegek- amint azt j61 lathacjuk az arvaltozasi jelensegeken. Ezzel kapcsolatos a libidin6zus megszallcis ugynevezect accolhac6saga, amine ez az :itvalcozasi jelensegeken tu! fOkepp a rendezesi elveknel (mint peldaul: d.plalas es gazdagitas, megszelidltes, szimb6lum-konfroncici6) figyelheco meg.

Freud metapszichol6giajaban fo ntos kicerni a tudac, a cudaccalan es a cudacelocces felosztisnak a srrukcura modell ,,Es" (oszton-.EN), EN es felecces-EN rendszerekhez val6 kapcsolacara. Mint ismereces, kezdecben Preud ugy gondolra, hogy csak az ,,Es" alkocoreszt, a kaocikus oszconoket kell cudaccalannak teki nteni. Ma az az el kepzeles, hogy nemcsak az ,,Es" tartozik a tudattalanhoz, hanem az ENnek es a felettes-EN nek is egy jelentos resze orokre a cudattalanhoz rartozik. Az ÂŁ hez vannak rendelve a klilvilaghoz val6 kapcsolacok, mine az eszreveves, rnocoros folya rrnn ok stb. , a feletres-E.N jelenci a szi.ilofigurakn ak moralis-etikai es egyeb parancsok, tilrasok fo rmi jaban mcgjelcno introjekcalc inscanciait (introjekcumok, amik szimb6lumalakokkenc jelenhemek meg). Az EN nek haromfele szerepe van: elharitja az ,,Es" oszconigenyeic, neki kell feszi.ilnie a felecres-EN culfokozott kovetelmenyeinek, es ha rmadsorban szabalyoznia kell a ki.ilvilaggal val6 kapcsolacokac. Klinikailag 37

ralalhacunk olyan embereker, akiknek gyenge vagy eretlen, valam inr olyanokat, akiknek eras vagy erett ENjiik van. Ur6bbiaknil a realitaselv erosen kifejezett, es ok megfelelnek a teljesen megerett, nem neurotikus, egeszseges, vagy sikerrel kezelr beregeknek. Mcsszemenokig megva16sult a masod lagos fo lyamat. Az ererlen EN ezzel szemben az erintett szemcly viselkedeseben eszlelh eto naivitas, valamint reszben regresszfv, vagy ,,infanrilis" viselkedesi tendenciak :ilral nyilvfoul meg, melyek er6sebben kapcsol6dnak a primer folyama cra jellemw kozveden oszton-kielegi.ileshez. Hasonl6keppen, mint peldaul a gyereknel vagy a terapiat igenylo karakrerneurorikusnal.

SZIMBOLUMERTELMEZES ASPEKTUSAI

Tovabbiakban Jancsovics szeri nt: ,,A melylelekcani szimb61um vizsgaladni1 az individualis es a kollekcfv szimbolika mcgki.ilonboztetesehez kell fordulnunk. Mar Freud ker dpusac kiilonfcette cl a szimb6lumnak: ,,Vannak univcrzalis elterjedesu szimb6lwnok, amic felleli.ink ugyanannak a nyelv- cs kulturkornek minden egyes almanil, es mas, nagyfokban beszukiilt individualis elofordulasuak, amelyeket az egyen a sajac fanrazia anyagab61kepezett". Az individu::llis szimbolika teszi ismerten leheteclenne, hogy a szimbolika valamikor is lezarhat6 es katalogizilhat6 Jenne. Maskent fogalmazva: ,,Semmi sines a vilagon, amine hordozna magaban a leher6seget, hogy valaki szamara szimb6lum-errekkel rendelkezzen." Eleinre a szimbolikus tartalom konscans ercelmezese ki.ilonosen imponalt Freud szamara: ,,AzalraJ, hogy a szimb6lumok helyt:ill6 fordit:isoknak felelnek meg, ezek adott koriilmenyek kozott megengedik nckiink egy :ilom crrclmezeset anelki.il, hogy az almod6t megkerdeznenk. Ha ismeri az ember a szokasos alomszimb6lumokat es ehhez az almod6 szemelyer, az elctkori.ilmenyeit es azokar a behat:isokat, melyek utin az :ilom lerrejotc, gyakran vagyunk abban a helyzecben, hogy minden covabbi nelki.il errelmezzi.ik az almot." Ugyanakkor Freud a szimb6lumokar ki.ilonbozo rulajdonsagokkal ruhazca fel: ,,Ugyanazok a szimb6lumok gyakran sok- es tobbjelenresuek, ugy hogy mindig csak az osszefiigges teszi lehet6ve a helyes felfogast. A szimb6lumok ezen ,,sokjelenresevel" ft.igg ossze az ilomn ak az a kepessege, hogy cobbszoros ercelmezeseket tegyen 38

lehecove. Egy carcalomban ki.ilonbozo, rermeszeci.ikben gyakran elrero gondolatkepzodmenyek es vagyrezdi.i lesek abrazol6dhatnak." A szimb6lum jelentesevel kapcsolatos elmeletek szerint az egyik lehetoseg: ,,De a jelentes lehetseges variaci6ja rendkivi.il korlatozott es az cloall6 vonatkozast a szimbolika ki.ilonboz6 ceriilecein, mint az almok, mftoszok, mesekes fgy tovabb, valam in t a ki.i1onboz6 embereknel tapaszralhar6 alland6sag adja." Ebben az osszefi.i ggesben visszacseng a szimb6lum archaikus genezisenek mar Freudnal emHrett szemponrja. Freud helyenkenr odaig elmegy a filogenerikai parhuzam fontosnak tarrasaban, hogy azt ajfo lja, ,,ketsegesnek" kell tekincen i azokac a szimb6lu mokat, amelyeknek nines megerosftesi.ik a mltoszokban, mesekben, nepies szok:isokban. A masik oldalon viszont Freud is mindig hangsulyozza a szimbolika individualis jelenceset, es kiemeli, hogy csak az ilomtarcalmakhoz kapcsol6d6 kielegfro asszociaci6k altal ragadhatjuk meg es allapithatjuk mega mindenkori szimb6lum individualis jelenteser - annak finomabb arnyalataiban. A KIP-et alkalmaz6 terapeuta a szimb6lum jelenresenek ezzel a dualirisaval tal::llja szemben magac. A KIP jelkeprendszereben, az egyes szimb6lumok koll ektfv jelenresenek ismerereben, nagyvonalakban koverkeztetesekec vonhat le, megis a fin omabb megeneshez szi.ikseg van az individualis terapias folya mat es a paciensnek a szimb6lumhoz adott oclecei ismeretere (kozepes felsofokon) ahhoz, hogy onmaga es a bercg szamara a mindenkori kepi t:malom individualis jclcntcser61 tiszra attekincesc kapjon. Ebben az csecben a KIP az ilomfcjtesnel sokkal nagyobb mcrrckbcn kepes arra, hogy a kezclcs folyamfo az el6rehalad6 onintcrpretal6 fclfedezes altal feleslegcssc tegye az crcclmez6 kinyilackoztacasokat, vagy legalabbis hatterbe szo ritsa az ertelmezcst. A paciens tanulasi folyamata sokkal erosebb, ha onmaga jon d. a jelentestartalmak interpret::ici6jara. A KIP m6dszereben felkeltett kepi, illecve gondolati asszociaci6k, valamint a spontfo fellep6 korregresszi6k megkonnyitik ezt a munkat. Az ilomfej resrol irva Freud ismec dont6 m6don hacarolja be a szimb6lumercelmezes technikajit: ,,AJralaban nem vagyunk kepesek valakinek az almat megfejteni, ha az illeto nem akarja kozolni veli.ink az alomtartalom mogott all6 rudaccalan gondolatokat. Es ezalcal ilomfejtesi m6dszeri.ink gyakorlaci a1kalmazhat6s::lga nagy fokban korlacozocc." Freud nyil39

vanval6an fel ismerte azt a vcszelyc, ami akkor lep ne fel , ha az asszociatfv ilomfejces m6dszerer felcscrclnenk a szimb6lumfejressel. A ,, Bevezetes a pszichoanalizisbe" dmu muvcben olvassuk: ,,A szimb61umismereren alapul6 errelmezes nem az a cechnika, ami p6colharna az asszociativ cechnikar, vagy ahhoz merherne magat. Csak egy kiegeszftes ehhez, es csak ebbe beepftve szallir haszrni.lh::u6 ered menyeker." Mas helyen pedig fgy fo lyracja: ,,Szeremek azonban nyom arekkal 6vni att61, hogy culbecsuljuk a szimb6lumnak az ilomfej tesre vonarkoz6 jelentoseger. Arr61, hogy az alom leforditasanak munkajat a szimb6lu m lefordfcasara korlarozn:ink, es arr61 , hogy feladjuk az i lmod6 otleteinek ertekesfresere irfoyul6 technikat. Az alomfejtes mindket tcchnikaja ki kell , hogy egeszftse egymast. Azonban eppugy gyakorlarilag, m int elmelerileg elsobbsege marad az elsokenr lefrr cechnikfoak, amely donro hangsi.'ilyc helyez az almod6 kinyilvfoicasaira, mikozben az alralunk vegzerr szimb6lum lefordftas ehhez hozzfad6dik." 1938-ban mcgjel ent utols6 mu.veben meg egyszer allast foglal ebben a kerdesben: ,,De csak az asszociaci6k segftsegevel, melyeker az almod6 maga ad hozza a manifeszt tartalom elemeihez, oldhat6 meg a legrobb eserben kielegfro m6don a feladat, hogy leve7.Cssi.ik a man ifeszt alom es a mogorre levo lirens carralom kozti kapcsolacor." Ennel a ,,desiffriroz6" m6dszernel az almod6 maga foglal allast az egyes alomkepeihez, az ilcala ado er asszociici6k es odecek segfcsegevel. Ezalcal bizonyos ercelemben maga az almod6 valik ,,almoskonyvve". A KIP asszociativ m6dszereben es az elorehalad6 terapias fejlodes alacri spont:in oninterprecal6 i brazolasok kepessegeben ez a folyamar meg ku lo nosebben hangst'ilyossa valik. A szimb61umercel mezesrol sz6lva emlicesr kell cenn i Medard Boss fenomenol6giai szemlelecm6djar61. 6 leegyszcnlsitve azt mondja, hogy a szimb61umnak nem kell szorosabb ertclcmben veve valam i rejtettec, harcerben levor abrazolnia, hanem kozvedcn egzisztencialis vonatkozasa reven, az immanensen (rejtercen) benne lakoz6 sajat kepi nyelven kellene felfogni. H iszen mindannyian ismerji.ik a KIP-bol azt a sajacsagos, kozveclen pszichol6giai hacast, mely egy nappali alomrarralom nak az elmond asa sorfo terjed at rank. Ez nemcsak kozvedeni.il a kep rendkfvuli kifejezoereje alral adore, hanem kazverve, azilral a fluidum al ral, amely szimunkra a szimb6lum paciensre vonarkoz6 jelenresrartalmat evidens m6don megjelenn i engedi. 40

De a KIP soran nem akarjuk a kcper hararozatlan, egziszcencialis jelenrestartalmaban all ni hagyni, hanem lehetoseg szerinc vilagosan kortilirt pszichol6giai kriceriumokar szerernenk fon ni kore, hogy ennek segftsegevel a szimbolumnak a d. vonatkoz6 szubjektfv jelenrescartalmat leheroleg pregnfosan megragadhassuk. Pszichol6giai eszkozkenr szolgilnak szamunkra a Gestaltpszichol6gia ismeretei. Minden kepnek, maginak az egyszeru fi rkarajznak is kialakirocr formakent egy benne nyugv6, teljesen akaratlan immanens minoscg kepezi az alapjat. A Gescalmak ez a minosege inruitiv m6don mir viszonylag pregnfosan felfoghac6, es fogalmakkal is kifejezhero. Ez nem valami levezetett, megcanult vagy megtanulhar6 dolog. Az eredece vegtere is reljesen riszcazaclan, azonban mint olyan, kozvedeniil adocr. Ezcker az ~tlakm in osegeket Metzger ,,belso lenyegi tu lajdonsagokkenr" fogta fcl. Conrad az archerfpusokat olyan alakm inosegnek cekinci, melyek a gyerckkor elso es nagy alakjaic, peldaul a sztilo imag6kat abrazoljak. Lefebre is kimutatta, hogy maguk a gyakran nagyfokban kompl ikalc, sokcagi.'1 , ncm ritkfo ellenretes reszekbol ill6 szi mb6lumok is hordoznak alaktulajdonsagokar. Ezek az alak- vagy lenyegi rulajdonsagok hidar kepeznek szimunkra a szimb6lum es az ilmod6 - ebben - kifejezodo belso lclki i llapora kozott. Ugyanis mindkercoben kozos egy intui tiv m6don fclfogh at6 scruktt'1ra, egy rendezesi clv, mely atfogja mind a kettot. Wt-rner fejlodeslelektana bemutatta a magikus gondolkodas peldain, hogy rcljesen kl1lonboz6 cargyaknak az egymashoz rendelese onmagaban be cud koveckezn i, egy elmenyi evidencia alral. Ezzel pedig egy kep alak- vagy lenyegi tulajdonsaga formajaban ralilkozunk. Sz1MB6LUMERTELMEZES

A KIP tech nikajiban a szimb6lumertelmezes ket uto n erheto el. Az egyik, hogy a terapeuta vezeresevel a piciens fejt ki a szimb6lum lenyegere vonatkoz6 emocionalis belacasr, valaminr nagyfoku evidenciar. A KIP ripikus rech nikaja eseten a pacicns a szimbol ikus kep kifi nomulc megfigyelesevel es az imaginaci6t kovcro, eber allapotban val6 acbeszeles sorin a paciens a jelentescarralmat megvilagic6 koverkeztecesekre jurhat. A kacarhym kepek oninrerprecaci6ra val6 sponrin keszscge nagyban elosegf ri a szimbolika individualis jelenresrarralminak felti risac. 41

Egy masik uc abban all, hogy maga a cerapeuca, vagy inkabb egy terapias ceam (szupervizi6) a paciens kozremukodese nelkiil asszociaci6k segitsegevel igen nagyfoku evidenciat nyer egy megvitacocc szimb6lum lenyegi tulajdonsagair61. Ez azucfo kapcsolacba hozhac6 a korai targykapcsolatok imag6ival (amine azt a piciens az anamnezisben , a cerapiaban es az atvicelben vazolca), vagy pedig a sajic cudaccalan karaktersajatossigokkal. Vegul a pacienssel val6 parbeszed munkakapcsolarban mindker ur lepesei kombinalhac6k egymissal. A piciens elmondja a sokoldalu benyomasait. A kacarhym kep alakminosegeit, es a terapeuta az anamnezisbol szarmaz6 ismerete es a kezeles kozben felbukkanc anyag alapjfo imerpretil6 otleceker resz hozza. (A szerzok velemenye: nem inrerpred.16 odecekec, hanem a ravezecesc seglci peldiul sz6krareszi mondacokkal.) A fenriek ibrazolisira koveckezzek egy pelda Leuner pszichoceripias gyakorlacab61: Egy egyeremi hallgac6c, al<i szorongocc a vizsgic61, arra kerc az imaginaci6 soran, az erdoszel rnocivumoc adva, hogy nezzen a retro! az erdo surujebe. Az vole a cerapeuca elvarisa, hogy harha felbukkan egy alak, amely ucalist ad ezeknek a szorongisoknak szemelyes kapcsolaci vonarkozisira. Az erdo socecje varadanul egy socec alagucci valcozoct. A varakozas es a szorongisok felszabadicisa uci n egy mozdony jocc az alagucb61 kifele. Mar ennel a poncnal felbukkanhacnak a cerapeuraban az alakkvalicasokra vonarkoz6 elso kerdesek. Egy rnozdonynak az erzelmi kvalicasok reki nteteben a koverkezo milyensegei vannak: nagy, nehez, romeges, kimagasl6, calan hacalrnas, eroszakos szfn ezec is carsul hozza, es ha - mint ebben az esecben - az illeto fele halad , lehengerlo minoseggel rendelkezik. A paciens melylelekcani elocorcenetenek ismeretebol es az eddig megtecc tedpias lepesekbol most a cerapeuca onmaga szamara munkahipocezis celjab61 megklserelheci, hogy a paciens multjab61 szemelyekre nezzen r:i, vagy a paciens neurocikus viselkedesm6djac vizsgalja meg abb61 a szemponrb61, hogy hol jelencek meg analog kvalicasok. Az egyecemisca esereben kezenfekvo vole, hogy az apa imag6javal kapcsolacos nyomaszt6 elmenyre gondoljon a cerapeuca. Hasonl6 m6don a szupervfzi6s csoportban reszcvevo reripias ream is osszeadhatja az eseccel kapcsolatos asszociaci6it. Ezalcal a kvalicasoknak - nem rirkfo - igen szeles palettaja ragadhat6 meg. fgy az ebben a kepben meglevo ellenceces minosegek is, mint peldaul az emlftett esecben, pozitiv vonaskenr, a rnozdony iszonyacos huz6ereje. Ezzel semmi 42

sem cud szembeszegulni, de a rnechanikus karakcere is, a szilard sfnekhez val6 kotottsege, s ezaltal a rnerevsege sch. is lenyeges. A KIP ules soran a pirbeszedben magat a paciensr oszconozzuk arra, hogy az elocce megjelenc mozdony lenyegi tulajdonsagait megragadja . .Az emHtett esecben a pkiens ezt emelce ki: ,,Rendkfvu1 nagy, femes csengesu, sok goz aramolja koriil, nagy nyomis alact Ievonek litszik, valami imponi l6 van benne, mindenc kicolco, iszonyu comeges, de iszonyuan eros is. Mindenesetre felelmecesen kicsin ek erzem magam mellette." Mikozben a paciens meg covabb szemlelre a kepec, egy onincerprecal6 utalas fejlodocc ki sponrfo m6don: ,,Most megvalcozik az eleje. Egy 6riisi arcot Iacok, a szaj szelesre huz6docc, grimaszol, nagy fogak lesznek l:ichac6ak, a grimaszolasnak kajan jellege van. Kiszolgaltacva erzem magam a szornyetegnek, es meneki.ilni szerecnek. A szemei meredten neznek." A rerapeuca kerdese: ,,Mire emlekezreti ez az arckifejezes?" A paciens folycatja: ,,Viligos, lgy nezect az apam es nevetecr g(myosan vagy kirorvendoen, ha kisgyermekkent valami rosszat ceccem, ha kerbalkezes voltam. Annyira cehecetlennek erzem magam , nem tudom megvedeni magam." Szi.iksegrelen belemenniink a reszletekbe. Nyilvfoval6ak az alakminosegeknek az emocioni lis belacishoz, es egyaltalin az erzelmi elechez val6 viszonya i. Az arc megjelenesenek interprccal6 karakcere van. Ilye n helyzecekben gyakran nem nehez az arckifejezesre iranyul6 kerdesekkel asszociici6kar elocsalogacni. Ez a pelda atvezet egy masik, minden szimb6lum ercelmezeseben benne Ievo problemahoz. Mine ismert, Freud rulnyom6reszc abb61 a felfogisb61 indult ki, hogy az i lornszimb6lumoc mindig (1gy kell tekincecni, mincha benne egy tirgykapcsolat, egy, a szemelyen klvuli, a kornyezernek egy libid in6zusan megszallc szemelye abd.zol6dna. Az incerprecaci6nak ezc a szincjec kesobb a cargykapcsolat szinrjen val6 ertelmezesnek nevezcek. Ezzel i llicorca szembe Jung a szubjckcum szintjen val6 ercelmezesc. Ezen azt erti, hogy a szirnb6lum annyit jelenr, mint a piciensnek onmagfoak az elfojco cc, cehar rudaccalan viselkedesi cendenciai, vagy karakrertulajdonsagai. lllerve olyan konflikcusban val6 megoldasi kezdemenyezes vagy tudaccalan torekves, amely nern fel tetleniil all kapcsolatban kulso targyakkal. Az elobbi peldaban tehat a mozdony keperol a szirnb61um a cargykapcsolati szinren a korai apai vilaggal val6 koncakcust abrazolja, amelybe

bevon6dott a vizsgaztat6 professzor is. A szubj ektum szintjen va16 frtelmezes szerint a mozdony a paciens tudaccalan viselkedesi tendenciajfoak felel ne meg. Ez an nyit jelent, hogy maga a pacicns szeretne olyan masszfvan, eroteljesen, hatalmasan es lehengerloen vagy energiatelten fell epni. Tah1n val6j:iban ilyen m6don hat a kornyezccere anelkiil, hogy ezc 6 maga eszrevenne. Ennek a kec aspekrusnak a latsz6lagos ellencmondasossaga melylelekcani szempontb61megis megoldasra ralal. Belathacjuk, hogy az apaimag6, amivel a paciens most a KJP-ben szimbolikusan, mint mozdonnyal talilkozik, es amit a paciens kora gyermekkora magikus elmenyszferajaban introjektilc, szemelyisegenek egy reszeve vale a feletres-EN instancia formajaban. Yegiil is csak ezen az 1'.iton errheto, hogy ezekec a kvalit<1sokat a kacachym kepben ismec imagin:ici6 cudja megjelenfteni. Az fgy megelc, apaval val6 tudattalan identifikaci6 alapjin ertheto, hogy analog viselkedesi cendenciak rudattalanul a sajatjai (elfojtottkenc), sot calin czcket alkalmankenc a viselkedeseben is cudattalanul megjelenlti. Az Anna Freud ii cal leirt azonosul.ds az agresszorral mechanizmusa mucacja be czr. Tudjuk, mennyire foncos a fit'.1gyereknek, hogy az odipilis szakaszban sajat apjaval, mint ferfiideallal azonosf tsa mag:it. fgy tehac a szimb61umban korai kapcsolaci szemelyek abrazol6dhatnak. Az incerpretaci6 megcorcenhct mindket emlitecc aspektus alapjfo. Neha nehez eldonreni, hogy a targykapcsolacok szincjen, vagy pedig a szubjekcum szincjen val6 ercelmezes segfci-e jobban a pacienst az adoct kezelesi szakaszban. A KIP-hen az a javaslat, hogy a cerapia kezdeti szakaszaban inkibb a cargykapcsolatok szintjen val6 imerpretaci6 fogad bac6 el jobban a paciens szamara, illccve ez segiti inkabb. A ceripia masodik feleben a paciens jobban fcl van keszfcve a szubjekcum szincjen va l6 interprecaci6 belacasara. Ezen a m6don 6vatosan megvilagithat6ak a neurotikus hi bas be:ilHt6disok is. De a KIP-hen scm az alap-, sem a kozepfokon nem ny{1jcunk ilyen incerprecici6kat, csak ha a paciensnek sponcin alakulnak ki ilyen belacisai. Yegiil a szimb6lumnak meg egy kozismert keccossegere kell ucalnia, megpedig az alomcarcalomnak a kauzalicas es a finalicis elmelecere. Freud az alomfejcesrol sz616 konyveben majdnem tancorithacaclanul abb61 indult ki , hogy az alomban vagycendenci:ik jelennek meg, az alom az imaginativ vagyteljesiilest szolgilja. Tovabba azt felcecelezce, hogy az oksag elve szerint mindez egy akcuilis konfl ikrus alcal decerminilc.

Silberer volt az elso, akj az alom prospektfv, finalis, azaz celra irinyu16 aspekcusara utalt. 6 t koveccek hamarosan Alfred Adler es csiszoltabb formaban Alphonse Maeder is, akik az ilom celra iranyulasinak es jovore vonatkoz6 ertelmenek az elvec kepviselcek. Maeder a koveckezokeppen viszonyul Freud egyoldalu allasfoglalasi hoz: ,,Egy dogmaszeru merev, szab:ilyhoz val6 egyszer kialakfrocc allaspont ervenyesitese mindennel szemben vakka ceszi az embert. El kell tavolodnunk az ilomnak, mint a vagyteljesiilesnek a merev felfogasat61, es fel kell ismerniink, hogy vannak olyan almok (amine mas lelki jelensegek is), amelyekben a libid6nak egy progrcssziv, eloreirfoyul6 mozgasa, egy 6hajrocc celnak a kepe, vagy ennek megval6sulasara val6 corekves jut ki fejezesre. A mule mellecc a jov6 (cudattalanul is) rud benni.inkec foglalkozcacni." Jung a koveckezokeppen kepviselce Freuddal szembeni all:isponcjat: ,,Az alomr61 val6 vegso szemlelecm6dom, amelyec szembdllitok a frcudi lacism6ddal, nem jelenci az alom kauzal ic:isinak a cagad:isac, de bizonyara az ilomhoz kapcsol6d6 anyagok masfajca interpredci6j:it jelenci." Az alom prospekciv funkci6jakor egy ,,a val6szfnt'.isegek elore kombinalasar61" van sz6, ami a dolgok val6s viselkedesevel adott esecben egybeeshet, de nem esnek sziiksegszeruen egybe. A prospektfv funkc i6nal nem is meglep6, ha az alom kliszobalatti elemek osszeolvadasab61 keleckezik, tehat mindazon eszrevevesek, gondolatok es erzelmek kombinaci6ja, melyek gyenge hangsu lyozotcsaguk miatt kikeriilik a cudattalant. Jung megis 6v ennek a fu nkci6 nak a tulbecsi.i lesecol. Adler az :ilomban a jovendo elecre vonackoz6 ,,kipr6balasc" vett eszre, amelyben felsejlik az almod6 aktua lis nehezsegenek megoldasara cett elokesziilet, az illeto cletlltjfoak megfeleloen. Wilhelm Stekel szerinc az alom mind ig megoldasc keres az elec vagy a nap egyik konAikcus:ira. Eppen ezert 0 a paciens eleckonAikcusahoz val6 utmutat6nak tekinti. Maeder is az akcuilis elethelyzet autoszimbolizmusac lacja az alomban, mely acad6dik a cudacnak. 6 az al mot az akrui lis rudacralan sziruici6 szimbolikus formaban t6rten6 onabrazol6disinak fogja fel. Az ;ilom a bizonycalan, szorong6 EN-tudarnak 6v6, figyelmezteco, korrigil6 vagy vigaszt nyujt6, ci mogac6 segicsegec ad". (Eddig tart dr. Jancsovics Sandor idezerc ranulmanya.)

a cudattalan capaszcalacok es a cudacos, racionilis fogalmi gondolkodis kozocc. Ha ezc a kommunikaci6s hidac hasznilni kezdjuk, a cuneckepz6, pacogenecikus cudatcalan lelki tartalmak a megfogalmazas kepnyelvi carcalmaikenc fejezodnek ki. Dinamikus fenncarc6 erejuk a kepi megjelenftes reven csokken vagy elvesz, es acrendezodes jon lerre a pszichikus rendszer eroviszonyaiban. Ez az acrendez6des meg akkor is megrortenik, ha a szimbolikus kep nem minden szincje ertodik meg es dolgoz6dik fel a tedpia saran . Oidakcikai szempontb61 a KIP-er alap-, kozepes felsofokra oszrj uk fe l. Mindegyikhez mas-mas Standard modvumok es terapiavezetesi elvek carcoznak (rezsielvek). Ez a fel osztis elsosorban ved6 szerepet role be, hogy a paciensc ne irasszak el az elfoj rocc cudaccalan carcalmai. A terapia 6vacos iranyftasa azt a celc szolgalja, hogy a piciens, a szamara visel heto mercekben keruljon erintkezesbe a szimb6lumban megjeleno lelki problematikaval. Tapasztalt terapeuca az alapfok szimb6lumaival is dolgozhat felsofokl1 technikaval (rezsielv), es ugyanlgy a felsofokon is dolgozhatunk a1apfokl1 technikaval - a paciens es a terapia akruilis igenyehez igazfrva. A KJP imaginaci6kat hasznal6 sziszrematikus gy6gyltas, amelynek agerincet a melypszichol6gia kepezi. Az imaginaci6k melylelektan i esemenyeker ti.ikroznek vissza, es projekci6s fel i.iletet ad nak a belso vilig tukrozodesehez. fgy a terapeuta a problemak transzformilt kepevel foglalkozik, es a tedpia sodn bekovetkezo melyps1.ichol6giai valtozas az imagi nalt kepben olvashat6 le, igy nyomon kovecherok a terapias tortenesek. A lereag:il6dhat szimb6lumban megjeleno em6ci6, etrol valcozas jon letre a mely struktur:iban. Ez ped ig visszahat az imaginil t kepre, es leolvashat6. A szimb6lumon vegzett operaci6 megvalroztatja magat a szimb6lumot is.

A szimbolikus gondolkodashoz folyamodni annyi, mint alamerftkezni a nevtelen tudaccalan vilagba es kepek, szimb6lumok kontoseben felszf nre hozni az erzeseket, vagyakat, indulatokat es elfoj rotc vagy meg felraratlan cudarcalan tarralmakat. A s1.<ibad motivumok ,,konfliktustimdk" kivetf teser serkentik, m~l es reret engednek a spontfo projekci6nak, es a tudarcalanc csak leplezve erintik. A paciens projekci6s nyomasa arra iranyul, hogy a kepben viltoz:isokat hozzon lecre. Az EN lepesenkent epiti le a hirftast, es nem provokal6d nak ellenallasok sem feleslegesen a m6dszer helyes hasznalata soran. Nagyon foncos, hogy a j6l vczerett imaginaci6 esecen a projekci6k kepi szinten maradnak, es nem vcrulnek a rerapeutara. Az elmerUles es feszlilcsegcsokkenes kovetkcztcbcn, a letrejott m6dosult rudadllaporban az elmenymezo vagy cudacmczo kognidv szemponcb6l Uresse valik. Az indlcvfoyozocc morivum a srruktural6dast szolgalja - megrorcen ik a cemacizaci6, a megadott modvumnak megfeleloen. Ez a remarikus srrukruralrsag a KlP saji cossaga. A szimb61umnak alralanos es egycni jelenrese is van, ahogy ezc az elozockbcn is raglaltuk. Az im aginaci6 cgyik elonye, hogy a cudacossa recd cllcn hat6 eroket redukalni rudjuk az:ilral, hogy a szi mb61umon dolgozunk. A belso vi lag rukrozodesebcn va16 eligazodishoz elengedhereden a mclylelektani oss1..efUggesek ismercre. A redpia sorfo parbeszed zaj lik a rcrapeuca es a paciens kozott. Ez is clceres a rabbi imaginativ m6dszertol. A rerapeuta azzal, hogy bizonyos szabalyok berarcasaval muveletekec vegez a szimb6lummal, pr6balja indukalni a paciensben a valcozasc. A rerapeuta a klicnsbol eredo rarcalmakac viszi bele a tedpias folyamacba. A paciens intrapsziches valtozasa visszahat a kepre, es cUkrozodik abban. Ez cobb i.ilesben cortenik, ugyanaz a problemacika megjeleni k robb kepben is. Gyakori, hogy idovel a szimb6lum lcveti ::\larcat, es megjelenik az eredeci problema (a paciens eljur a fej lodcscben a konkrecral val6 konfroncaci6hoz). Az imaginaci6val val6 rnunkfoak ket aspekrusa van. Az elso az in trapsziches fcszi.iltsegek lereaga lasa, a misodik a cudattalan rarcalmaknak a melylclckrani szimbolika ercelmeben vecc kifejezodese. Ezek egyreszt lehecovc cesznek egy kozvetlen feldolgozasc az elsodleges folyamatok kepi sikj:in, misreszt leherove reszik a cudacos rovabbi feldolgozisc. A kacachym kepelm eny szisztemarikus fej lodese bizonyos hipocezisekbol indulr ki. Ilyen peldaul az, hogy a psziches rendszer (szemelyiseg)

A szimb61um mindig surftmeny, kepi abszcrakci6, hasonl6 erzelmi jelenceseknek az ,,olyan, mine" es az ,,olyan, mincha" hasonlftasi szilon torten6 anal6gias szerkesztesu osszevonasa. Jelencesrecegeiben vegtelen melysegek vannak, ezerc minden szimb6lum sokjelentesu. SzIMBOLUM KOMMUN1KA.c 16s HfD

Az egyen szimb6lumcira osszekoto, kommunikici6s hldkent mukodik

az affektfv - emocionilis - teriileten predz kerdesekre viligos vilaszc ad, ami szimbolikusan beoltozve jelenik meg. A ,,tudaccalanhoz incezett kerdesek" egy szimbolikus jelenresu kepzeleci hiv6motfvum adasa i JcaJ tortenhernek. A hlv6kep szerepe egyreszt az elsodleges folyamacok dimenzi6jiban val6 i rlepes segitese, masreszt kriscalyosodasi ponrkenr szolgil, mivel osztond inamikai hlv6 jellegenel fogva mobilizilni kepes tudattalan impulzusokac vagy elfojtott komplexusokat. Ezurfo az imagi natfv mezoc a belso konAiktusok struktu raljik. A teoreti kus megfonrnlas alapjin egymist koveto hlv6kepek a lelki problematika rudatcalan reszere f6kuszilva, ki.ilonbozo konA ikcusteriileteket i llftanak be. Ugyanakkor szabadsagot ad a piciensnek az imaginaci6 kreativ es individui lis kibontako'.l.tadsihoz. Az egymast kovecc.5 motivumok hiv6jel legenek szelessege, melysege a terapias feldolgozis fo lyamataban lepesenkenci elorehaladast tesz lehetove. Az imaginaci6 szcenikus abrizolasat erzesek es affektusok kiserik. Ezek azonban a paciens szimara cobbek, mint csupfo kifejezesi jelensegek. Elfojcott konRiktusok, felelmek es igenyek rnanifes7.tfo6inak felelnek meg, cs cz.:-Ural megszabadltjik azokat az eddig elrejrett differencialaclan, belso Jelki feszi.iltsegtol. Ez a megszabad ftas az adore hlv6motivum alapjan a kcpben kifejezesre jut6 rudattaJan affekcusok es affektuskonstellaci6k transzformil:isa alcaJ tortenik. fgy azok a rudacca lanb61 atkeri.ilnek a tudaceloctesbe, es covabb feldolgozhac6va valnak. Az imaginaci6ban a terapia vezecesenek p:hbeszedjellege kovetkezteben, valamint a tulnyo m6reszc emocion:ilis - elsodleges folyamacjellegu rartalmak verbalizalisa i lral ez.ek a culnyom6res'Z.t racionalis -, tudacos slkra emelodnek. fgy jon letre a tov~lbbi fcldolgozis (peldiul asswciaci6kkal val6 dt'.1slras) lehetosege. Ennck a kepi projekciv megelesnek az elonye abban rejlik, hogy a konAiktus tarcalmai eleinte egyiltalan nem, vagy csak jelzesszeruen lepnek a tudatba. A szimbolikus jelenecnek a nyelvre, a misodlagos folyamacok szincjcre va16 lefordltasa meg nem rortenr meg. En nek sara n a mcgismeresi folyamat a rudateloctes sfkon marad, csak roredek m6don vagy sejtesszeruen lep a rudat horizoncjara. A K f P-ben feldolgozisra keri.ilnek a kiiszobalatti benyo masok, osszegyt'.ijrve a tudatelottesben. Ez a folyamat jellemzi a KIP-ben a belirasi folyamat elso lepcsojet.

A KIP-NEK , ,

KEPI SIKON - HAROM TERAPIAS

.. ..

DIME N Z IOJAT KULO N BOZTETJ UK MEG

Kozvetlen problemafeldolgozis a szimb6lumon (peldaul strukturalis az osszes erzekszervi kvalitissal va16 erzekeles differenciilt begyakorlisil1oz, a tipli las es gazdagltas, valamint a gyengcd kozeledes technikija, vagy a fixalas i!tali megbuvoles, ~-zimb6lum-konfrontaci6 es a szimb61umon val6 operaci6). Emocionalis deficitek (ko rai hianyos tapaszcalarnk) feltoltese a kepi sikon, a narcisztikus igenyek kielegfresenek ertelmeben. Az erofomisok aktivilisa, a szimb61umok sfkjin val6 kreativ problemamegoldis es a szimbolikus pr6bacselekves. Fontos erreniink a primer elhdritdsokat, amelyek az elsodleges szintre jellemzok: Hasitds: a vilag vagy j6, vagy rossz, s e kecro ki.ilon van a szemely viltakoztatja. Tagadds: egyszen'.icn leragad klilso es belso dolgokat. Projekci6: amit nem rud onmagara vonarkoztatva elfogadni, azt a m:isikba helyezi :ir. A rer:tpeura dolga: megrarrani magiban az informaci6c, s kesobb majd visszaad ni a kliensnek. Ez a ,,koncener funkci6" magawrds. Devalvdlds: mindent lcertckcl. Minden rossz, elfogad haratlan . JdealizdciO: minden gyonyon'.L A narciszti kusra legjellemzobb e ketto v:ilcakozasa. Lehet magara vonatkozrarva - en zseniilis vagyok, majd jovo hctcn a homokszem tort resze, senki vagyok. Vagy ugyanez, m:isra vonatkoztarva. Crandiozitds: rendkfvi.iliseg.

E RETT ELHARITASO K

ELfojtds: az elfogadhacatlanr a cudaccalanba fojtja el, amely alland6 psziches energiac emeszc fcJ. Konverzi6: hisztfriasokra jellemzo. Egy elfogadhacaclan erzelmet elfojt, s az atmegy resti ci.inetbc. A kJiens testi betegseget, fajdalmat el meg, s az orvos nem tal<ll elv<Htozasc. A pszichoszomaci kusoknil

nem konverzi6s ti.inetkepzes van, hanem kimurachat6 cesri elvaltozas, beteges mukodes. Attolds: elfojtocr carcalmac accolom mas psziches canalomra. PL f6bias: a buszt61felek, a tertol, melysegtol, ezert kfsergetni kell engem. De a felelem igazan nem a buszt61, rerrol, melysegtol van, hanem mast61, (pl.: sajat szexualirasat61, vagy az utcit61, ahol annyi minden tortenhec scb.) csak arra rolja at. Ellentitbe forditds, reakciOkipzes: az adott erzelmct nem vallalom fel, az ellenkezojet elem meg. Peldfol tesrverfeltckenyseg, utalja a ces6jat, de azt eli meg, hogy imadja. Vagy vesztesegelmeny, gyasz, s azt mondjuk ,,tok j61 vagyok". A tovabbiak miatt beszeli.ink egy kicsit arr61, hogy Bdlint Mihdfy magyar pszichoanalitikus, a nem neurotikus k6rkepeket elki.ilonftette a neurotikust61. Elotte Freud a neurorikusok kateg6riajaban gondolkozott csak. Azoknal a sulyosabb eseteknel, amit ma szemelyisegzavarnak hfvunk, kezelhetetlen volt. A neur6zisban Freud abban gondolkodik, hogy minden baj az ,,ID-ego-superego" hirmason beli.ili konAiktus eredmenye, es e mellerc a piciens elfojt {erett elharic6 mechanizmus) .

ALAPZAVAR,OSTORES Balint eszreverce, hogy vannak betegek, akikkel a tcrapias kapcsolat mas, s nem mukodik a l<lasszikus analitikus m6dszcr: az crtelmezes es attetel. Ha ezzel dolgozik, akkor a terapias kapcsolat keri.il veszelybe. ,,Az ,JJstiires"-t Balint a kriscalyok elmelecebol vettc: a szerkezccben lehet szabalyca lansag, amit nem latunk, de ha nyomis ala keri.il a kristaly, akkor az abptores az egesz szerkezecer acalakfcja. Az alapzavarosok viszonylagos normalirissal mukodnek, a kamaszkor es ifju felnottkor hatarfo jelentkeznek az elso problemak. Nern kepes felnottkent mukodni, s a szemely ti.ineteket produlcil, amik nem kapcsol6dnak a kozelmulr esemenyeihez. Kisebb-nagyobb elakadasok gyerekkorban is Jacszottak, de tultette magic rajca. Az ifjukorban jut el oda a szemelyiseg, hogy egeszlegesen kell mar mukodnie: aucon6mia, pszichoszexualis nemi szerep, sajat idencitasa van, realicaskonrrollja van, realis onkepe van, 6nall6 egzisztenciat tud kialakftani, onci.116 terveket keszft, beilleszkedik adocc kozosseg(ek)be.

Ha ostores van, es nem srabilak az alappillerek, akkor nem bfrja venni az ifjUkori akadalyokac, es szetesik. Att61 ftigg a merceke, hogy hol akadc el az elso hirom evben, s milyen sulyosan. A regresszi6 ice nem atmeneci, s elharft6 funkci6ju, mint a neur6zisnal, hanem stabil. Azt i.izeni: meg nem vagyok kesz az onall6, felnott elet re, meg segftseget kerek, meg nem megy. Az ostores nem osztonjellegu, es nem srrukruralis, nem elfojcas. A tores egy kapcsolat megszakadasa, egy hianyallapot, amely az egesz elecen at hianyozhat. Korai szi.iksegletbol fakad6 biopszichol6giai szi.ikseglet, anya-gyerek hianyillapot. Nern kap eleg figyelmet, erzelmer, gondoskodasc. Gyakori a tulsagosan 6v6, cul rnerev szi.ilo. Maskor agresszfv sziilovel illu nk szemben, aki kozonyos, meg nem erto. Csaladmegfi gyelesi kutatasok azt mutatjak, hogy olyko r nem csak a szi.ilotol szarmazik a problema, peldaul cesrverek kozi.il harom rendben van, egy pedig borderli ne. Val6szfnu leg Ott a genetika is szerepet jatszik. PeIda: gyors habitusu anyanak szi.iletik egy lassu gyereke. Az anya nem fog vissza a sajit dinamikajab61, a gyerek nem kepes kovemi az anyat, s kialakul egy illeszkedesi zavar. 6scoresnel a szavak nem igaz.fo j6 eszkozok, azokkal nem jucunk el az elakadasig. Ezert ekkor imaginiltatunk. Az a feladatunk, hogy a szavak moge menji.ink; ahhoz a d rgykapcsolari seri..ileshez, korai seri..ileshez, az ostores pontjahoz kel l eljumunk. Semlegesiteni az ostores pontjat, s a fej lodest hagyni o nnan rovabbmenni. Az ostores sose mt'.11ik el celj esen, hegkent Ott marad. Ami valtozis van a cerapia sorin, mar nem olya n kenyszerico. A kliens megszelidul , uralni tudja a viselkedesmintait, amibe addig mindig beleszaladr, mint egy csapdaba. A cerapeuca vigyazzon erre - ajfolja Kacs:indi Elvira a .,Beltp esek a szimbolumok vildgdba" dmu tan ul m:inyaban. (lncegrarfv Hfrmond6, 20. szam, Budapest, 2002.) ,,Ne menj bele a boles guru szerepebe, amit a kliens ajanl fel a terapeudjfoak! Ne legyen eles hatarod a terapiaban ilyen embernel, ha cwhangsulyowd a hataraid, nem fog regredialni az ostores szintjere! Lazabban a kerecekkel! Ott orizd meg a hatarod, ahol tulzoct igennyel all elo a paciens! Amit val6sits meg: Az eppen j6 anyat cestesitsd meg neki! A mehen kfvi.ili anyaolt."

NEUROTIKUS PROBLEMA J ELLE MZOI

(OD I PALIS

PROB LEMA)

Hasznilhat6 a feln&tt nyelv - ugyanazc erci a kliens a mondaton, mint a terapeuta. A terapeuta visszajelzeset&l viltozik a ldiens. Odipilis helyzec - haromszoghelyzec; a kliens masik kec szemely kozott ambivaJens. A helyzec konA ikcusos, es ez megoldhat6. Erect elhirft6 mechanizmusok vannak. Realitisfunkci6 ep. ENhacarok j61 mukodnek. ALAPZAVAR

Nern kepes megerceni a terapeuca mondacaic, a felnocc nyelvec - ez igy nem haszni1hac6. A terapiis legkor celjesen mis, mint szokocc - amic visszajelzek, azt provokici6nak, igazsagcalannak eli meg, vagy ugy, hogy csabitja &c a terapeuta. Olyan, minrha a kliens belem lama, olyanokac mond, ami bennem eppen, hogy megfogalmaz6dik. Nonverbi1isban nagyon j6 a paciens. Els& calilkozasnil szels&seges erzelmekec mutac - ,,on fancaszcikus, csak ide jovok!", vagy ,,ide robber nem jovok, hullaszag van, hogy cud maga ice rendelni?" Dressegec el meg, es ezt meg tudja fogalmazni: ,,iires, eleccelen, felesleges vagyok." Felcecel nelklili elfogadasra vigyik. 6szinte, nyugodc, elcokelcseg va n, hogy a dolgokac kezben cartsa. Dcpresszi6 utfoi allapoc latszik rajca, de ez nem igazi depresszi6. Mindent, amire sziiksege van, cermeszeces jarand6sagnak cekim: ,,nekem ez jar." Azon nal, mindenben a rendelkezesere kell illni. Terapeuca: ,,vagy nagyon megszerettem, vagy heves ellenerzesc valt ki." Realitaskontroll zavart. ENhatarok labilisak, hianyoznak. Primidv elharft6 mechanizmus mukodik elsosorban. 52

Atterel: hasitis, a cerapeutit szels&segesen j6nak vagy rossznak lacja. Neurocikusnil egy ev is lehec, mire accecelbe kezd, alapzavaros egyket iilesen beliil megkezdi. Self-targy rendszer seriilc. ENkepek es mas, szamunkra foncos emberekrol val6 benyomasaink seriilnek. A kepekben ez nagyon latvinyosan jelenik meg. Incegratfv ego-funkci6k seriilnek.

Ted.pias kapcsolac jellemzoi az alapzavar esecen eras es hirtelen regresszi6, akir pszichocikus szincig kepekben hirtelen valcasok nem termeszeces latvanyok a kepezes kozben hircelen er&s erzelmek jonnek elo belole puszcic6 archaikus figud.k jelen nek mega kepben - peldaul &sallatok, vulkinkitoresek, viharok scb. Gyakori, hogy 6riasi allacok jelennek meg a kepekben. P6kok, bogarak, hi.i ll&k irreilis mercekben. Nekicamadnak a paciensnek. Terapeuca: occ vagyok vele, nem reagalok, nem ercelmezek scb. Nem jelen ik meg differenciilc erzes: ,,milyen a kep hangulaca?" ,,J6". Egyszerre jelennek mega kepekben a pozitfv es negadv erzelmek. Ekkor differencialtacom. Stabil drgyakac epitiink fel: minden modalicast scrukcu d lissal epitek ki, majd ucana a hangulacoc is. Ett&I megtanulja differencialcan eszlelni a misikat, a vilagot. Nem folyik ossze a masik emberrel, mint el&tte, mere a sajat erzelmeit meg tudja kiilon boztetni a masiket6l. Feltetel nelkiil elfogad6 vagyok, m inden kepec, jelenetet, allapotat, viszonyulisac elfogadom, mi nc az ,,elegjo anya" a csecsem&c. Nern szorongok, nem ij edek mega kepeicol. Ha calilunk a kepben harmonikus poncoc, azc colcekezesi lehetosegkenc haszniljuk. Erre kes&bb visszacerheriink, fel tol cjiik, es megyunk tovabb. Sulyos esetben nem tudunk behivni uj kepet, sok rerec kell csinilni. Ilyen esetben eloszor tolcekeztetek, hogy meger&sitsem az EN erejec, s csak utfoa megyek a melyebb szintre. Eddig tare Kacsindi Elvira irasinak idezece.

ALAPFOK Alapfokon nem helyezi.ink su lyt arra, hogy teljesen kibontsuk a problemarikat, hanem annyit carunk fe l, ami sajat magat61 ji:in. Nem ertclmezi.ink, merr az kortikdlis (ercel mi) megerres marad, es az el nem fogadott vagy reszlegesen elfogadott ertelmezes indulara a terapeutara veri.il (attetel). Az alapfok gyakorlaraba n kikepzerr rerapeura elvben a korai zavarok, a neur6zisok es pszichoszomatikusan k6ros allapotok viszonylag szeles spektrumat kepes pszichocerapiisan kezel ni. Nagyjab61 azr lehec mondani, szinre minden psziches- es pszichoszornarikus zavar kezelheto a KIP alapfokkaJ. Errol bovebben dr. Daubner Bela tanulmfoyiban olvashacunk ,,Katathym lmaginativ Pszichoterdpia" dmmel. (Inregrativ Hirmond6, 22. szam, Budapest, 2003.) Az alapfok oct hasznalhat6, ahol az itvitel nem i.itkozik primer m6don ellenillasba . Az el lenallas, a paciens negativ attctcle a terapeurara, vagy magara a m6dszerre vetfrodik. Sokfele konfliktus szeles projekci6jat engedi meg ez a tech nika. Az ellenallasok, amelyek a tudatoslds cllen fordulnak azil ral, hogy szi mb6lumon tud unk dolgozni , eleve redukil6dnak. A standard mocfvumok rn ellecc minden rokon carraJom, rov:ibbfcjlesztetc jelener megengedett, a paciens sajat imagi n:ici6s termekekcnc errekelendo. Adjunk idor az em6ci6k es affekrusok (erzelmek, indulatok) kifejlodesere. A nyugalom es ellazulas szuggeszri6ja az egesz katathym panorarnar feleslegesen harmonizilhatja, es igy elrunteti a konAikrusok vilagat. Ez ped ig a terapia ellen dolgozik. Az alapfok rechnikai behararolasa h:irom elemben nyilv:in ul mcg: a standard modvumok volt:iban es azok szim:iban a vezeres eszkozei nek kivalaszras;iban es a terapeuca magarartisaban STANDARD MOTIVUMOK

A standard motlvumok a kepzelet szimara kriszta!Lizdcws (kristilyosodasi) ponrkenc mukodnek, es lehetoseget nyujtanak tudattalan problemak individual is kivetitesehez. Az el kepzelesre kerulo or standard kep: 55

I . a rec (a piciens pszichikus cerenek, anyai viliginak es k.Hmi jinak szimb6luma) 2. a patak kovetese (a szemelyisegfcj!Udes utja a ,,fomist61", az anyat61az onkiceljesicesig, a ccngcrig) 3. a hegy (feljuds a csucsra - a teljesitmeny cleresenck utja cs cszkozei; a hcgyrol szettekintes - lelki panorama, az eredmenyekkel val6 elegedeccseg vagy problemi i, apai kapcsolat, aucoritissal val6 viswny) 4. a haz (a szemelyiseg epitmeny) szimb6luma 5. aL erdo szele (a tudaccalan vilig eroivcl val6 tali lkozis es egyeni megoldisi m6dja i, cudatelottes). A standard kcpek segitik a pacienst a kepnyelvi dial6gus megcanulasiban. A standard mocivumoc csak hatarozatlan m6don strukruri ljuk, hogy segitsi.ik a kreaciv kiepulest. Minden rokon carcalom, cov~1bbfej l eszcett kepiramlas, megengedecc.

A tizenkec standard modvum kozi.il a fenci ot rarcozik az alapfokhoz, valaminc a virdg teszt, amely ugyan nem standard modvum, de megis foncos szerepet tole be a KIP-ben. Egyres-LC itvezeto hidac kepez a vcrbalis (szavakra epiilo) explod.ci6 (felcad.s) es az imaginaciv ps-zichoceripia kozorc, misreszt igen foncos diagnosztikus eszkoz is. Segirsegevel kepet nyerhecunk a paciens imaginadv keszseger61, de megjelenhemek peldaul alapzavarra ural6 foncos, fi gyelmezrec6 jegyck is. St'.ilyos idencitis problema eserfo meggo ndoland6 kezd6 hiv6kepnek alkalmazni, men konfroncaci6s hacasa lehec a paciens sajac idencicasaval (.ENkep) . Ilyenkor in kibb kellemes emlekec kepzelcessii nk el, hogy felmerjiik a paciens im aginaciv reakci6 it, es sajic elmenyhez segfcsuk 6t. VEZETES ESZKOZEI (REZSIELVEK)

Alapelvek: ,,d.plilni es gyarapicani", ,,kiengeszcelni", ,,hagyni szabadon kiboncakozni", ,,serkenceni", ,,n6ni hagyni", ,,kibekfteni" es ,,megengedni". Ide carrozik a ,,kozeledes", ,,megszelfdftes", ,,idegen, ellenseges benyomasc kelto szimb6lumalakkal geszrus, Crimes utjin kapcsolacba lepni". Ezek az alapelvek megvedik a piciensr a sajac felelmeicol, a cerapeuri c pedig a KIP ittekinrheretlen veszelyhelyzerecol. 56

Az alapfok specialis inrervenci6s rechnikai Az eszleles srrukcuralasa sor:in arra roreksziink, hogy minden erzekszervi modalitis i releset teljesse cegyiik. A d plaJas es etetes technikaj a, valaminc az agresszfv allaralakokkal val6 megbekites (lehasadc es fenyegeco szemelyisegreszck incegraci6jat celozza). Tekincet flxilis ilcali megbabonazas (magikus onervenyesites a szimb6lumban az anilis sikon) . A vfz szimbolikaj:inak hasznalara az imagi naci6 erot es eleret ad6 eleme leher. TERAPEUTA MAGATARTASA

Emparias (megerco, kepes beleerezni a masikba - protektiv, vagyis megvedo) akkor is, ha az imaginaci6 negaciv affekcusr hordoz. A paciens es a cerapeuca vedelmer szolgalja, hogy a terapeuca viselkedese elkeriili az affekcusokkal teli, a kifejezetten regresszfv, archaikus cermeszecu es felelmet kivalr6 kepekkel val6 konfrontici6t. A kepmdachoz vezeto kapu kinyitcisinak elso lepese az elmeriiJes bevezecesehez: a nyugalom es az ellazulas lerrejottenek scgitese. Ez corcenher az AT els6 ket lepcsevel , vagy mas m6dszerrel. Az cllazulis nehiny verbilis (sz6bel i) megfogalmazasa rendszerint elegend6 a cerapeuca alcal ahhoz, hogy elerhero legyen a megkfvanc elmertiles. Ezr koveroen a rerapeuta megkeri. az ellazult beteger, hogy kepzeljen maga ele bizonyos tartalmat (pl.: kepzeljen elegy retet). Mindig a kepzelni sz6r hasznalju k, ne a larni sz6t, mere az fe lesleges feszi.il rsegeket okozhar! A ceri piac vezec6 szemely mcgkeri a piciensr, hogy sza moljon be a kepr61, es igy a rerapeuta kcpes a paciens imagi naciv vilagaban clkotelezetten kovetni, kfserni beceger. A parbeszed va lcakoz6 interakci6s jatek, amelynek kozeppontjaban az imagi nalr elmeny all. Nern ritka, hogy valakinek a keparamlas gondolacaramlas formajaban jclenrkezik. Kes6bb azon ban rendszerinc kifejlod ik a keparamlas. Ilyenkor mondhatjuk: ,,ha lenne kep, milyen lenne, mondja el!" A rnondorr gondolararamlis, poncosan a katathym kep aramlasat min tizza, minden szincen megfelel annak - cerapias eredmenyessegeben is. 57

A scrukcuralas (szubmodalitis, frzekszervi eszleles lekerdezese) segfri felcirni a kep uj reszleceic, es az eszlelesc kitagitja mis erzekszervi mezokre is. A terapeuta elkotelezetten kiseri a pacienst az imagincilt vilagban, a motfvumor hacirozatlanul adja meg, es mellozi a pontosabb belso felepireset. A strukcurilis segiti a karachym kep kibomlasat. Az alapmocivum szeles reret enged a sponrfo projekci6nak, es a tudaccalant csak leplezve, szimbolikus kepeken keresztiil erinti. Amikor a cerapeuca iceli a beceg belso vilagat, nem meriil el sajat imaginacioiban, hanem a paciens kacathym kepelmeny aramlasat koveti, megfeleloen a vezecesi elveknek. A terapeuta reakci6i verb;His es nem verbilis szinren segfcik a becegec, igy a kacachym panorama gazdagodhac, es egyre melyebben beveciilher. fgy cudacosulhat a cudattalan. A cerapeura magaca rcasa rulnyomoan a paciens elkocelezect kiserese, segfri az imaginalc kepek kibomakozasac, vedelmet nyujc a betegnek, de csak akkor nyujt terapiasan is segftsegec, ha ugy tunik, hogy felcetleniil sziikseges. A strukcurilas alarc azt ercjiik, amikor a rerapeura a reszlecekre, erzekszervi modalitisokra es szubmodal icasokra kerdez ra. Ezzel segfti a paciensc az imaginalt vilagba valo melyebb elmeriilesben , es jelzi szamara, hogy Ott van vele, egyiict vannak, haladnak covabb. A kepi fo rmaban megjeleno veszelyek es a kisero erzelmi bevon6dasok batran vallalhatok. A cerapeuta magacarcasa a kelloen j6 anyac mincazza, aki raplaJ, es fe lcecel nelki.i l elfogad, mindig keznel van, es lehecoleg nem korlaroz feleslegesen. A kapcsolat a szimbiocikus fazisc mincazza, es az oralis szincnek megfelelo viselkedesc jelenti a cerapeura cudaros es cudaccalan, verbalis es nonverbil is viselkedeseben. A rerapiac vezeco szemely nem corekszik konfrontaci6ra (szembesices), valamint nem ercelmez a feldolgozasi fazisban az alapfok sorfo . Az imaginal6 piciensnek adunk eleg idoc, hogy ki cudja fejleszcen i a kepec, a kfsero hangularot, oszconozziik azoknak az em6ci6knak es affekcusoknak (erzelem, indulac) a fellepesec, amelyek a kepekec kiserik. A hangulacok lassan keleckeznek es nehezkesen cerjeszkednek, lassan es sajac corvenyeikec kovecve mozognak. Boven szinjunk idot erre, es kerdesekkel csak 6vacosan avackozzunk be. Kerdeseinkec szelesen fogalmazzuk, hogy ne kossiik a paciensekec koran a reszlecekhez, hagyjuk a scandard mocfvumoc sponcin kiboncakozni! Az EN igy lepesenkenc epic-

heci le az eleince meg vedelmet nyujc6 harirast, es elkeriilhec6 lesz az ellenallasok felesleges provokilasa. A Balint alca1 lefrc alapzavarra epiilo problema (borderline, sulyos narcis'.lcikus szemelyisegzavar es reszben a sulyosabb pszichoszomatikus zavarok) esecen nem konflikcusokr61 van sz6 a szemelyiseg fejlodeseben, hanem dcficicrol. A meleg elfogadasnak, az elecfolyamacok ricmusos szervezcsenck es a folyamaros bizconsagnak a hianya az alapzavar elsodleges kivalt6 tenyezoje. Az alapzavar a kepb61 egyercelmuen leolvashat6 (denaturalodas, fragmentalodas, biza rr kombinaci6k, az erzekszervi aceles hianya, ricmus problemik). Ha ezc nem vesszi.ik cszre idoben , es neurotikus zavarnak velve, az annak megfelelo konfrontaciv cards hacisara a kepek egyre rorzabbi valnak, a paciens levalaszcja az emocionalis acelesc, ami egyercelmuve teszi az alapzavarc. Alapz.avar esecen a hiinyc p6rolni kell. Ehhez igen mcgfelel o az alapfok vezetlsi stflusa:feltetel nelkiili elfogadds (m inden j6, am i a paciensbol jon). A cerapeura koncener, es meregcelenlro funkci6ja a projektiv idencifikaci6 folyamaciban jelencosen igenybe van veve. A rirmus, erzel mi melegscg es alland6sag fo lyamacossaga, a gyako rl as ~Hea l a deficit h6napok alacc fcl cud colrodni , a kepek normalizil6dnak, :icelhecoek lesznek az em6ci6k. Neurocikusoknal, ahol ez a problemacika nines, az alapfoknak az a szerepe, hogy bevezessiik a pacienst a KlP rn6dszerebe, es bizcons:igossa tegyiik diagn6zisunkar. Alapfokon csak annyic drunk fel, ami onmag:ic6l jon. Nern ercelmezunk, mere ez nem vezec cmocionilis lereagalashoz, es megcerhelne a pacienst. Hagyju k kibontakozni, fejlodni. Az alapfok m6dszere a stmkturdlds. Ez scgiti a mine! celjesebb acelesc, a cudaccalan carcalmak megjelenesec. ENgyenge paciens eseren a scrukcurilis hacasara pacol6gias reakci6k jelenhecnek mega keparamlasban.

Az ELSO

STANDARD MOTIVUM A RET

Ez a motivum a cudattalanhoz iranyftocc igen szeles spekcrumu, sokoldaluan alapozocc kerdesfelcevesc, megsz6Hc:isc jelenr. A rit megjelenese nem neurocikus embereknel nyugodc hangulaci illapococ riikroz, bekes, kiegyensulyozocc, konfl ikcus- es rival icasmences. Az elvarisnak megfeleloen a cermekenysege anyai, oralis szinezeru vilagoc mucat. A rec moci59

vumban visszatiikrozodnek a piciens akcuilis hangulaci i llapocai is. Ez leginkabb az idojar::isban jut kifejezesre. A mindenkori evszak ucalist ad egy melyebb, tart6s alaphangulati beilllt6dasra, mint peldaul az oszi szituaci6 depresszfv szomorusagra, a tavasz optimista varakozasra,s a nyar es a kora osz elegedettseget hoz6, kielegfto beteljesulesre utal. A rec, mint motfvum, hasznalhac6 spontan vagy indukalt ralalkozasok szinpadaul is. A ret a kreativ kibontakozas kiindul6pontja lehet, ti.ikrozi a paciens aktualis hangolrsagit. Emiatt a ret egyik ulesrol a masikra meg is valtozhat, a paciens bangulatanak megfeleloen. A hangulac leginkabb az idojarasban jut kifejezesre, peldau l sziirke, nyomaszc6 felhok megjelenichecik a depresszi6t. Maga a ret, a szimbolika szemponcjab61, leginkabb az eden kernel hozhac6 osszefi.iggesbe. O lyan vilaggal, amely bekes, kiegyensulyozottsagot hoz6, konfliktust61 es rivalitist6l mentes, anyai, odlis szfnezet(i. Meg kifejezettebbe tehetik az anyai tapla16 hangsulyt a gyakran megjeleno legeleszo tehenek. A zavarok, mint akut emocionalis vagy neurotikus problemak. megmasftjak a retnek a termekeny, adakoz6 es feli.idf to jelleger. A ret lehet kiszaradt, kiegett, leegett, nagyon kicsi, vagy mereven behatarolt; erdo , kerires vagy akar szogesdr6c alcal bekedcecc es fgy tovabb. A reren megjelenhecnek st'tlyos bizarreririk, veszelyezteto allatok, eserleg beszakadhat a beteg alatt stb. K.ifejezetten sulyos patol6giat jelezhet, ha a beteg beszamol6ja egyre sulyosabb eltereseket mutat es egyre tobb fenyegeto jelenseg tunik fel, fokoz6dnak a bizarrfoak egy iilesen beli.il, vagy az ismecelcen beallicocc standard kepeken. Ilyenkor a cerapeucinak el kell gondolkoznia diagn6zisa helyessegen, dontesc kell hoznia, hogy a tolcekezes fele mozdfcja-e a keparamlasc, vagy segiti, hagyja a pacol6gia egyre melyiilo megjelenesec es kisfo a paciensc az alapfok rezsielvei szerinr. A ki.ilonosen szep, vonz6 rec megfelelo kori.ilmfoyek kozott elfedo elharitas vagy reakci6kepzes (tudattalan elharit6 mechanizmus) kifejezese is lehec, amely mogocc oct lappang a val6sagos problema. Ha beallitottuk a retec, adjunk idot a piciensnek, hogy leirja benyomasait. Az imaginaci6kat intenzivebbe tevo tanul:isi folyamatot timogatni lehet a reszlecekre vonatkoz6 tart6zkod6 kerdesekkel a FU milyensege utan, vidgok es azok szine utan, i llacok utan (egyediil van-e, vagy esetleg van vaJaki mega recen?), milyen az idojaras, erdeklodjiink a rec hatirai utan - mind a negy oldalon. Meg lehet kerni a beceget, hogy 60

kimeritoen szimoljon be mindenrol, nezzen kori.il minden iranyba. Milyen erzesek jelentkeznek benne a reten? Hogy hat d a rec, ha korbenez? llyenkor az imaginilt kep magat6l differenciil6dik, eszlelesre keri.ilnek addig fel nem ismerc reszlecek. Ne akarjuk a paciens retjec sziszcemacikusan atkutatni a cud6s kucac6 szerepeben. Keri.ilji.ik azokat a kerdeseket, amelyekre igennel es nemmel lehet csak valaszolni, inkabb a nyitott kerdeseket hasznaljuk, amelyekre az adott valaszok tovabb epitik a katathym panod.mac, es nem akasztjik mega szabad keparamlast. Ha a ret kepe mar kirajzol6dott, meg lehet kerdezni a pacienst, mit szerecne csinilni, lehec speciilis dolgokar megkerdezni, mint peldaul: Van-e meg valaki a reten? Zavarja-e valami? Hall-e valami hangar? Llt-e patakot? Nezzen szec, van-e valamivel dolga? Ahr indlcvfoyozni is lehet egy secac. Ha a beceg Je aka r heveredni, engedjlik meg neki, es hagyjuk egy kicsit ebben a kellemes helyzetben - ez a co ltekezes. A betegec meg lehec tanftani a kisero erzelmek eszlelesere. llyenek a kovetkezoek: Milyen a raj hangulata? Âˇ Hangulati szempon tb61hogyan hac magara ez a dj? Âˇ Hogy erzi magar most? Ezeket kerdezhecji.ik tole, hogy sajat belso erzeseit is megcanulja kifejezni. A koverkezokben il ljon irt egy idezet Kdcsdndi Elvira: ,,A virdgteszt el.emzise" cimu tanulminyab61([nregrativ Hirmond6, 2 1. szam, Budapest, 2003.) ,,A rec az elso alapfoku szimbolikus kep. A mindennapi elec jelenckezhet a kepi vilagban a legfelso szincen; a mindennapos hangulacok, vagyak, problemak, konAiktusok. Melyebb szincen az anyai vilag reprezenta16dhat. Az anyaval kapcsolacos tudacos- es tudattalan erzesek, viszonyulasok, konAikcusok, deficitek jelenhecnek mega keparam lasban. Lekepezodhet a noi vilaghoz val6 viszonyulas. Gyakori jelenseg, ha a paciens a vid.g kepnel meg bizalmatlan, a rec kepeben mutatja meg belso vilagac, lgy ezt a kepet is erdemes osszevecni az elozetes diagn6zissal. A ret, mezo kiindulasi ponrca valhat a cedpias folyamatban. A rec kepeben az anyafolddcl kapcsolacos tartalmak kepezodhemek le, igy megjelenhec a szemelyiseg alapscrukcud.ja. A rec szimb6lumat, ha melyebb szinten ercelmezzi.ik, a fold szimb6lumihoz keri.iliink. A fold az eg 61

ellenrecparja, alaverecc, passziv, n6ies, nedves princfpium. Sorecseg, alamerilles, sun'.iscg, kococrseg kapcsolhac6 hozza. A viJagegyecem egyik 6selerne a fold. A:z. egyecemes anya, a cermekenyseg archecfpusa, minden eloleny c61e kapja az eleccc, ugyanakkor mindent elnyel, befogad a halal ucan. A:z. osi vilagkepekbcn anyaisrenno szemelycsici meg (Gaia, Tellus, Demeter, Nerthus). Sokkal rickabb a ferfi fold-isten, amely elecec hoz lerre. A foldben a mag megrermekenyiil. A fold mehe rejc minden hasznosfchac6 anyagot. A fold nem csak a szi.ilOanyank, minden , ami a foldbol ered, hali lakor visszacer a foldbe. Az anyaistenn6k kecc&s termeszete, a j6sagos szi.iloanya es a boszorkfoy kepc robbek kozorc erre a ,,tenyeszec-enyeszer" ellencecparra vezerher6 vissza. A legrobb ceremtesmicoszban az elso emberparc a foldbol ceremcik mcg. (Adam a heber micoszban, az iszli m teremtestorrenerben, a vedikus teremcesmodellben) . A fold a negy elem egyike. A fold (mint egicest) kozepen altali ban a vilagtengcly vagy a vilagfa calilhat6, amely kapcsolacoc hoz lecre az eg es fold kozocc. Az eg es fold kifejezes a celjes vilagmindensegre ucal. Az ice koveckezo peldik nern rnincaenekuek, nem corekedcem az adore k6rkep minden igenyc kielegico szimbolikus clcmzesere, csupin a szimbol ikus kep megjelenesec mucacom be egy szcmelyisegszerkezecen beli.il.

Alljon itt nehany pelda Feftetelezhetiien egeszseges szemefyiseg: A rec ragas, kicsic lan kas, az egyik ir:inyban fas ligec hacarolja, a masik oldalon a horizoncot la mi. Tavaszi melegseget erez, enyhe szell6 f{1j, a fU friss, elenkzold, fino m capinracu, erezni az illarac. A recen cavaszi vi d gok nyilnak, a ravolban hazakac Jami . Neurotikus szemef)1isegszerkezet: A rec w ld, a fU selymes capinrasu, suru erd&hacirolja korben, egyik oldalin szuk, keskeny osveny Jachac6, de nem lehct tudn i, merre vezec. A retcn meleg van, de a napoc nem Jami, felhok cakarjik el. Elindulva a recen nehol godrokec calal, ami c a fU mar benoct. A rec kozcpe t:ijan egy gyi.imolcsfa all, a torzsen nehiny forradas, heg J,1that6, megsziradc mezga van rajca. Alapzavaros szemelyisegszerkezet: A rec egyik reszfo kiszaradt carl6 van, a novenyi csonkok meg latszanak a foldben. A rnasik oldalon ingovanyos nadas, a viz bekanyilas, rossz erzesekec kelco. Hideg 62

szel fuj, nem is cudni, milyen evszak leher. A cajar egyik oldalt hacal mas hegyek szegelyezik, misik oldalin valami 6srengeccgfe1e, de nem Ichet poncosan kiven ni. Depressziv szemelyisegszerkezet: A rer nagyon kicsi, fak veszik korill, nehezen larni at ezeken. A ft'.i kiszaradr, csal< helyenkenr larni zold flicsom6kat, a fo ld szaraz, repedesek larszanak. Az ido huvos, borong6s, sorer felhok cakarjak az egec. Mozdulni sines kedve az embernek. Kenyszeres szemelyisegszerkezet: A rer szabalyos alaku, mine egy focipalya, calin pone akkora is. A fU szepen lenyfrr, nehol apr6 viragok latszanak, de ez nem ideval6. A fU capinrisa eles, szince vag, illaca nem erezheco. Az ido napos, az egen keves barinyfelho va n, hideg szel fuj . A cavolban so rer viharfelhok gyl.ilekeznek. A kornyezecec nem lehec poncosan kivenni, calan hizak lacszanak." Eddig care az idezec. Alabb egy rcszlecec kozlok egy husumnegy eves borderline flifipdciens cgyik esecebol. A harmincnyolcad ik i.ilesen correnreker mucarja be. Az eddigi i.ilcsck j6 resze a rettel foglalkozorc. Ebben a helyzecben az indul6 kep ismcc ugyanaz, amikor is megjelenik egy mar cobbszo r lacott, kisse kopar rec.

Esetleiras TERAPEUTA (tovabb iakban T): Van-e valami furcsa vagy szokaclan a recen, valami, ami nem oda illo? (A z EDDJGJ KEZELEsEKNEL Klvt TEL NtLKOL M INDIG VOL7:)

PJ\crENS (covabbiakban P.): Tabin az a furcsa, hogy reljesen egy-

hangu, nin csenek fak, ugyanakkor nyugalmac araszc. Min cha a fold is kisuga rozna ezc a kellemes, langyos melegec. T.: Pihenjen egy kicsic czen a recen, engedje, hogy ez a kel lemes, langyos meleg az egcsz tester acjarja, felcoltudjon, berakcaroz6djanak az erok, szfvja magaba az eroc, a harm6niar, az egeszseger. Tolcekezzen! (A TOLTEKElls AZ ORA ELEJEN A TERAl'!AS MUN KAHOZ VALO ENERGIAT HIVATOTT SZOLGALTATN!, VALAMINT A TEL/ES ELFOGADAS ARCHAIKUS SZOKStGLETET ElEGITJ Kl, AZ OCEAN!SZ 71KUS ELMtNYT B!ZTOS/7]A, Es P0TOLJA A DEF!CJTET.)

P.: Mehek dongenek, rciszillnak egy viragra. Csodilacos. Lassan erzem, hogy do! a ter (Az ALAPZAVAROS HATARESETI BETEGNEL A K.JORf-

PEUTA CSAK AZ IRAN~T ADJA MEG. K ONFRONTALAs.)

nyegen5?

TETT TUDATMEZ0BEN MEGJELENIK A TUDA'n'ALAN PATOL0GIA, SZIM-

P.: Az, hogy ismererlen

Jobbra es hatra, mincha billenne fel a horiwnt. Huz a melyseg. (A TUDATTALAN

T.: Ismereclen.

BOLJKUSAN jELEZVE A MELYDINAMIKA K0ROssAGA1T).

ELNYELlsSEL FENYEGET.

BORDERLINE, J-IA TARESET BETEGNtL T0JJIJ-

(STRUKTURALAS EGYRESZT AZE"RT, HOGY tREZZE A PACIENS,

HOGY VELE VAGYOK, VALAMINT A STRUKFURh.AS R0Gz!TJ A KL!ENST A SZ!MBOLJKUSAN MEG}ELENO KONFLIKTUSON.)

P.: Jobbra es hatra. T.: Mit erez a cesceben? Milyen erzes ez? P.: Mint egy lathacaclan magnesesseg erzese. Vonz a horizo nt, ami dol, huz. (Ez EGY DONTE.ST ICENYLO HELY2ET A TERAPEUTA RtSztROL; ELKEROLJE-E A FOLYTATAST, VAGY VALLJIL}A - £ A KONFRON-

Mind, az eddigi kezelcsck, a bizros diagn6zis, a stabil cerapias kapcsolat es a terapeuca jarcassaga, lehecove cettek a konfroncaci6, valaminr az asszociaclv technika alkalmazas:ic) . T.: Talin meg leheme nezni , mierc is huzza, mi is huzza, mi lehec ate? (STRUKTURALAS A KEl'BEN, KONFRONTATfV szANDEKKAL.) P.: Beszuki.il Ott a ter is, socecce v~Uik, csucsos lesz. Megmagyarazhacaclan, nem ill ik bele a rajba. Nern illik bele az elozo cerbe. Beszukt:11. Mose mar annyira fclb illent a rer, hogy most mar nem is erzem. Mincha ez lenne a termeszetes. T.: Mincha ez Jenne a cermeszeces. (A MEG'ISMETELT MONDAT A TERATACIOT?)

PIAS KAPCSOl..AT MtLYITESI K!StRLETE. ElKOTELEZETT KISERts. £GY07T VAGYUNK AZ IRREALITASBAN, DE A TERAPEUTA SZilARDAN HORG'ONYOZ A REALJTASBAN, ts IGY KOVETI PACIENSET AZ JRREAL ITASBA.)

P.: Arharolhacaclan socerseg van. T.: Athatolhataclan soterseg. (Az

ISMtTLts AZ EGYOTTUTET A KEPBEN

MINTAZZA A TERAl'EUTA RtsztROL)

Van-e valami feny? (A

KtRDEs

VALAMILYEN MEG'OLDAS! LEHETOSEGET .KERES.)

P.: Meg lacszik balra, elore a ret, ahonnan jottem, de errefel e sotet van. T.: Jegyezze meg ezc az irinyt amerre, a rec van, es most nezze meg ennek a soretsegnek a melysegeit. Mit rejt a socecseg? (A TERA64

(Hossz(J HALLCATAS, MAJD KONOLBEWL

UTA.N KtRDES.)

Most mi tortenik? (A

15 MASODPERC

PACIENSEN PROBUMAFIZIO-

LOCIA JELENT MEG, l lYENKOR RAKERDEZONK, llOGY EREZZE, £GYOTT VACYUNK VELE.)

SZ0R VOLT ATMENETI PSZ!CHOT!KVS El'J:LOD A TERAl'ill SORAN.)

T.: Merre do!?

Mi ebben a fe-

P.: Csak elore haladh ac az ember, oldalra nem. Sii llyedhet es emelkedhec is. Mintha egy dugacryu lenne az ember, es nem magar ir:inyitana. (M ECJE'LENIK A TELJES K1SZOLGALTAT07TSAC SZIMBOLlKUS KEPE, AZ OROMTELl:."N MINDENNAl'OS TEVEKENYSEG JSMETLODE-

SE.)

Vaksocec ira nyf chacadans:ig.

T.: Vaksocec ircinyfchataclansag. (A Es I RANYADAS.) Talfo

TERAPEUTA ISMETLtsE, KlEMELtS

lenne valamerre valami feny.

P.: Az a rossz, hogy az ember megszokja, es mar eszre sem veszi. (Az ALTA.LA.NOS

ALANY HA SZNALATA A SZEMELY7ELENSECET M INTAZ-

ZA.) Eleve meghacarozo tcak az irci nyo k. Abszolut nines komforc erzese benne az embcrnek. Mindenre racelepszik a fckcreseg, mindennek megadja a hangulat:it, mine egy dugarryL1, minden cmberit elvesz. (M EGFICYEL Hl:.TO AZ ALTALANOS ALANY ISMtTELT HASZNALATA A PACJENS RESZEROL, ts AZ ALTALANOSITAS, MINT ENVEDO TUDATTALAN MECliANIZMUS.)

T.: Elvesz minden emberic. P.: Ki kellene jonni a dugattyL1 lcrbol. T.: Mital mozog ez a dugarcyu, mi ad neki erot? (A

TERAl'EUTA

KONFRONTAL, tRANYT AD.)

P.: Egy megmagyarazhataclan bels6 fol-le mozgas. T.: Elje ac ezc, es pr6balja arerezn i a belso ercelmec. Hannan jon ez? Mic is jelenthet? (MtLYITtS. A JELENSl?.GLll:.N, KEPBEN MECI1V0 IMMANENS TARTALOM FELTARAsANAK A1SERLETE.)

P.: Teljesfceni kell valamit. M indegy hogy mit. (EZA TERAPEUTANAK IS SZOL, TELJESITJ:.'sT AKAR. Ez ELLENALLAS A PACll:.'NS RESZEROL.) T.: Teljesfteni kell vaJamit. P.: Mindegy, hogy mic, amic kicaliltak. Ez fi.iggeden az egyencol , mine egy dugactyu. Mindegy, hogy milyen :iron. Mindegy, hogy milyen eredmennyel. Tcljcslceni kel l. Eccol nem lesz cobb 65

az ember, csak egy elvarasnak felel meg. Ez masb61 ered, es ezerr idegen. Elviras produktumok. T.: Mit erez beliil? (/! TERAPEUTA SEC/TI A PACIENST, HOGY AZ ALTAIAN OSITASOK HELYETT, MEL YEBBROL, AZ ERZELMI SZIN TROL DOLGOZZON.)

P.: Szomorus:igot.

T.: Pr6biljon lemeriiJni. H onnan jon ez a szomorusag, teljesitesi kenyszcr, dugactyu elmeny? Honnan ismeros ez az eleteben? (KORREGRESSZIOS KiStRLET. ELMA RADT AZ t RZts STRUKTURALASA, DE A STRUKTURALATLAN t RZES A CtLZOTT KORREGRESSZIOT SEG!TI.}

P.: fiam, tanulj meg uszni.

(AFFEKT-ASSZOCIACIO, KORREGRESSZIO A

KONFLIKTUSBA - KOZtl'FOK(J TECHNIKA.)

T.: Tanulj meg uszni. P.: Ne a lebegesert. (Ez EGY szOLOI UTASITAs.) Ossz olyan j61, mint az apid. T.: Csak, mert mondjik, tegyem. Meg akkor is, ha j6. Es most usszon egy kicsit. Csak ugy az uszas, a mozgis ororneert, csak erezze, ahogy mozog a keze, a laba, csak ugy magac6l. Mose csak az a fonros hogy j61 erezze magat. (TOLTEKEZEs.) A fenci kezeles i reszletben olvashattuk arr61, ahogy egy borderline beteg ret imaginaci6ja sorin a cerapeucaja asszociativ cechnikit hasznalr, amely inkabb kozepfoku technika, de a hiv6kep alapfoku standard motivum. A kesobbiekben affektiv-asszociativ m6don lecrehozott korregresszi6 torrent, es az apa szemelyeben megjelent az aucoricas konAikrus, mincegy rnegrnutarva a dugattyu let egyik gyokerec. )61lehecett erzekelni, ahogy a ret, amely kopar, de meleger ad (anya szimb6lum), hogyan valcozik meg es alakul at, beleveciilve az akcualis hangulac sivarsaga es monoconsaga, valaminr, hogy hogyan jelenik meg egyre tobb pacol6gia, felsej lik a pszich6zis lehetosege is. De az EN megerosodott mar a cerapia kovetkezceben, es elviseli a ko nfrontaci6t. Az ,,dtelni-dtszenvedni" rezsielv megval6sul, es felbukkan a korregresszi6ban az egyik alapver6 konAikrus, a szimb6lum leveti alardt es megjeleniti a zord aryat, mint legyozhecetlen autoritasc, aki elveszi az elet oromer es letrehozza a dugattyu leret.

A kovetkezo reszben egy bulimias (onhdnytatds, eviszavar) n/Jbeteg esetismertetesenek folyamata A teripiit es az eset ismerteceser dr. Illes Eniklf pszichol6gus, pszichoterapeuta vegzi, aki egyesiileciink (Inregrativ Pszichocerapiis Egyesillet - IPE) kikepzoje, volt alelnoke. A koverkezo sorozacos kepezesek leirasa es ercelmezese j61 mutatja a terapias folyamatot.

1. Kellernes ilmeny Az a1apzavarra cekinteccel, eloszor olyan helyzeteket es emlekeket kerestiink, ahol a paciens felroltekezhet, j61 erezheri magit, ahova a kesobbi munka sara n is vissza leher terni, erot meriteni, megnyugodni. Harom kellemes emlekec idez fel. A torkiban es mellkasaban jelentkezo kellemes, hullamz6 es biz.sergero erzes segitsegevel jutunk el az egyre koraibb cmlekekhez. Eloszor tfzevesen latja magac, akkori bararjaval (aki szintfo ennyi idos fiu) bicikliznek egy erdei ucon (egyik oldalo n az erdo, masik oldal on kiskertek es hazak), hallja az erdo hangjait, erzi a leveg6t az arcin. Sur a nap, nyar van. Elengetlen korminnyal szaguldozik. Gondtalansagor, felszabadulcsagot erez, j6 erzcs, hogy az anya nem tudja, merre jarnak, mit csinalnal<. Majd nyolcevesen ismet a hiz korilli gyerekek kozott van (szi ntc 6 a legfiatalabb a tarsasigban, nagyobb fiuk is vannak veliik), esre van, szalonnat siimek, nezi a narancssirga, voros szikrikac, ez izgalommal rolci el. Ismet felszabadultsagot erez. Harmad ik emlekben otcvesen szink6zik a hawk mcllecci dombon , emeleces hazak veszik koriil. Sorer van , csak a lampak egnek, nem nagyon lami az arcokat, jeges hideg van, de nem fazik, hallja a gyerekzsivajt, sikf cozast. Jsmet sziilok nelki.il van nak. Felszabadult, gondtalan, elvezi a csuszkalist. A harom elmeny kozos erzeseibol (felszabadulrsag, gondcalansag) szimb6lumor kepez: Ids feher madar, kecses es rollaszkodik, berepill az erdobe. A szimb61um es a szimb61umot a1kot6 erzelmek, erzesek segicsegevel kerem, hogy kepzeljen elegy jovobeli helyzeret (a jelen ,,rejrecc" fe lcoltese, E.Ner6 mozg6sftasa). Uj lakasa konyhajaban foz. A konyhaba n minden feher. Delurfo van, beszurodik a feny. Mari a tt'.izhelynel all, foz, erzi a parole zoldseg illacac. Felszabadult, j61 erzi magat, var valakit. Az

imaginaci6b61 val6 visszaerkezesekor elegedemegec lacok rajca, nyugodc felszabadulc. Olyannyira, hogy megkerdezi, cegezhec-e. Keresec megkoszonom, am finoman visszaucasfcom, ezc megercoen elfogadja. A kepekkel kapesolacosan a koveckezokec mondja el. Gyermekkoraban mindig izgalmasnak calalca, ha olyan dolgoc esinilhatott, amirol a sziilei nem tudtak, vagy nem volcak jelen. Bir latsz6lag ,,j6 kisliny volt", es becarcocca a szabalyokat, nem birra a korlirozist. Szeretett jitszani veszelyes dolgokkal. Peldiul a szalonnasiicesnel jarszani a n'izzel, kipr6balni, milyen meresz. A szalonnasiitesnel es a szink6zisnil j6 erzes volt, hogy nines egyediil, bar nem la.tea a tobbiek ard.t, de megis kozejiik tarcorott. A szimb6lumival kapesolatosan megemlfti, hogy legjobban a keesessege es a szabadsaga ragadra meg. A jovobeli helyzecrol elmondja, hogy ,,imad masoknak fOzni", j6 erzes, hogy orommel esznek. A kepben vart valakit (egy fiur), de tudta, hogy esak vaesoravendeg. Kepcelen lenne cart6san alkalmazkodni valakihez. Ugy gondolom, az emlekekben a vagyceljesiiles mozzanaca vole a legfoncosabb (korlacozas nelkiili, gondcalan es felszabadult elec, oralitis) . Megjelenc az alapvero kocodesi problema (j6 len ne carcozni valahova, de a carsasag arcralan -+ nem szemelyekhez kororc koc6des), az alkalmazkodasi nehezseg (az eretlen felettes-EN -+ kiils6 elvirasra kepes csak betarrani a szabilyokat) . Az inceszc-problemacika is felsej letc (fiuval cilcocc dolgoc cirokban esinalni, hue var, de esak vacsoravendeg, kis feher kecses madar -+ a ,,szabad lelek" mellecc calin ucalhac a ciszrasigra, irradansagra is). Tegezesre val6 felkerese hatarcalansaga mellerc bizalmac is jelzecc irinyomba, elindulc egy melyebb kapesolac kozocciink. Ezc mucacca az is, hogy az ido lejircaval szivesen maradr voln a meg.

2. Virdg Jokedvuen, varalwzassal celve erkezik. Ujsagolja, hogy az elrelr hecen nem ,,bulim iizorc", nem erezre a sziikseget. Emellecc azonban sokac cornazik es fur. Ez alkalommal virdg teszttel folycarjuk az imaginaci6c. Margarecaszeru, feher szirmu virigokac lie, melyek bokorszeruen helyezkednek el. Nagyon er6s, ereesek a szirak, megcapincja. Kee nagy, gombolyu, socerzold levele van. Nedves, fekece cermoralajban ill, nagy, hagymaszeru gyokerevel kapaszkodik a fo ldbe. lllaca nines. Hallani a szel morajlasic. Belebujik a nagy, vastag szirba; csoves, feher roscok vannak

Ott bent, ezek ,,ledussagot araszcanak", a noveny ,,teljesen el". Gyoker es szir kozort van ,,egy tom fees", kemeny es feher, ezerr nem cud lemenni a gyokerbe. Ahogy nezi a viragot, az valcozrarja a mererec, hol kisebb, hol nagyobb lesz. A vidg egy gyiimolcsoskercben i ll, meggyfik es kortefak kozott, am ezek kopaszak, termekedenek, annak ellenere, hogy nyar van, melegen si.it a nap. A virag is ,,j61 elvan egymagaban. Feldobja a kertet, valcozarossigot hoz, nines robb ilyen a kercben." A kertet nem zarja korul kerices, rovabb folyrat6dik, mine egy rec. )6 erzes ranezni a viragra. Mari a megbeszeles kapcsin elmondja, hogy nem kiilonosebben rajong a viragokerr, de a margarecat szereti, mere ,,ciszca es egyszeru". Szimomra az alapzavart erositette meg az olfakc6rikus csatorna hianya, valamin t a virag valroz6 merete. A hacarcalansagra ucalc azzal, hogy a kerr nem volr bekericve. A margarera onmagaban is infancilis jellegec hordoz. A virag el, eros es viszonylag scabilan kapaszkodik a foldbe. Ez scabilicast is jelenr, bar a cudatralan el van zarva (romires), a paciens sem cesz egyelore erOfesziresc arra, hogy ezr megismerj e (kibujik a viragb61). Az ereclen cargykapesolacok, a sikercelen kocodes is megjelen ik a kepben: a cermekeclen gyi.imolcsoskerc ucalhar a nem kelloen capW6 anyara, de ugyanugy az aszexualicasra (szexualicis elucasfcasa) is. A margareta j61 el van magaban, nem igenyli a ,,rarsasagoc", bar a maga nemeben egyedulall6. Az, hogy nem vole bulim ias rohama, a nekem val6 megfeleles igenyenek, a poziriv attc~tel megjelenesenek errelmezem.

3. Ret l Mari hozza a ,,margareca-bokorr61" keszi.i lc rajzar. Kidolgozott, collaJ keszi.ilc. Csak a viragoc abrazolca, a gyiimolcsoskertec nem. Hozzafuzi, hogy a merec valtozasat nem tudra megjeleniceni, pedig ez egy foncos culajdonsaga ennek a viragnak (narciszcikus jelleg?). Bulimias roham ezen a heten sem volt. A rec kepe dimbes-dombos szavanna. Barsonyos tapincisu, elettel celi, nyirkos, zold fU borlrja, ahol pedig nines, ore eles, kisebb szikHk vannak. A hatterben ketto vekony, kiszaradc barnis-sziirkes fa ill a reren, Jombtalanok, legiesek, ,,szetterpeszkednek" az agaik. A kozelebbi fan van egy m6kus. Ferry jarszik a zold fiivon, cavasz van. Baloldalc a messzesegben magas hegyek, egyebkent nem lehec Jami a dombok moge. Nagyon cavoli zugast hall, lehet, hogy egy vizeses hangja a hegyekbol. Illarot nem erez.

Tavaszi delucfo van, slit a nap. Felnocckenc van a kepben, bakancsban, farmer ban es az apjac61 kapott ,,nagy kek ingben". A tavolban van egy ferfi, sorer haju, ,,nincsen area", am it ki cudok venni, az feher. Megill a faknil . Felem fordul, nyugodtan szemlel, de ncm jon kozelebb. ]6 itt Jenni, csak ne nezzen e-t. az ember, nem hiinyzik nekcm, hogy kozelebb jojjon." Kercm a pacicnsc, hogy keressen egy nyugodc es bizronsagos helyer. Armegy a dombokon, mogotte van egy erdo. Az erdo melletci lankas dombon lefekszik, de nem cud nyugodni, feszulcsegec erez. ,, Tudom, hogy ott az az ember." Fclidezzl.ik a bicikliz6 emleket, az erdoszelen biciklizik, coltekezik, megnyugszik. A megbeszeles sorin Mari elmondja, hogy meglepce az arcralan ferfi megjelenese. Ijeszco volr, hogy semmi sem tiikrozod ik az arcan. Nern lehetecc cudni, mit is akar val6jaban. A Hk satnyak voltak, annak ellenere, hogy cavasz van. Az anyai (orilis szinezetu) vilag nem ad eleg biztonsagot es taplal6 erot (eles sziklak vannak, es kec kistlradt f:it ,,nevel"). A ket far61(vekony, legies, de termeketlen) a bulirniaz6 es fogy6ki'.1raz6 Mari es a novere jut eszembe. Ebben a kepben is megjelenik az inceszc fcnycgeretcseg: a felelmetes, mere kiszamitl1atatlan es felisrnerhetetlen ferfi, aki a szetterpesztett agi'.1 fakni l ill meg. Az arctalansigc61val6 felelemnek preodipalis gyokerei is lehecnek: az ab~wli'.1t ismeretlentol, kfazamftharaclanc61val6, paranoid fi~leÂ lem (az arc nelkuli ember meg van fosztva emberi mivolcit61). A csecsemo elso d.jekoz6d6, viszonyftisi pontja az anyja area es tekintere. A nezesrol val6 felelem is vitilis paranoid szorongisra uralhat, de szimbolizalhatja a korai, szadisztikus felettes-.EN reszt is. 6ssz.essegcben az identiraszavar jelenik meg: ki vagyok en val6jaban? (arctalansag), ferfi vagyok-e vagy no? (cermeketlenseg, ink:ibb ferfias oltozek). Irr jelenik mega m6kus, amely a kesobbiekben, mint segitocirs, fonros szcrcpcc kap.

4. Ret II. Meg mindig can a ,,bulimia-memesseg", Mari buszke erre. Hozzateszi, igaz, nagyon sokat doh:inyzik. Egyebkent tanul, j61 erzi magat. lsmet a lank:is-dombos rec jelenik meg, de sirga fUvel, ami n kikopasok vannak. Elindul a reten, egy volgybe er, egyik oldalin erdo. Az erdo menten patakot tali !, kicsit kosws a vize, habzik, szlirke kavicsok vannak benne, nem cul mely. Belenyw a vizbe, nagyon hidcg. Megszagolja, rnegk6stolja a 70

vizct: cdes mezillara van, de femes, vas izu. Belclep a vizbe, rneziclab, elvezi, de az az erzese timad, hogy: ,,Lehcr meg valami dolgorn aznap." Ez kicsit zavarja. A pacak egyik oldalin levo barlang~-zeru erd6 is szorongassal rolti cl. Elindul a patak menten a forris fele. Nagy sziklihoz er, a patak elrunik a sziklaresek kozottiik. Hallja onnan a morajlist, biztos ott a forris, de nem szeretnc megkeresni. Hara mogort 6riasi, sziklis hegyseg, ijeszto, cul nagy, elorte a sotec erdo. Az eg is beborul. Jobbra sik videk van, erre indul. Mind az erdo, mind a hegyek nyomaszt6ak a szimara. A sik videken felszabadul, fiatalabb, tizenket eves lesz. Ahogy fut, fura erzes fogja el: mintha itlam6, sulytalan es tesreden lcnne. ,,Mintha elnywtam volna a terben." Ez euf6rikus, am szorongat6 erzes is a szimira. Majd egy toltes oldalaban leheveredik, immar a saji r testeben, felnortkenr. In is roltekezik. A megbeszeles soran Mari elmondja, hogy a ,,Lehet valami dolgom, valamit mcg kell csinilnorn" erzes a rnindennapokb61 ismert, rnegakadalyozza abban, hogy birmit elvcw i rudjon. Alraliban akkor jelentkezik, mikor eppen nines mit tennie, elvezhccne a ,,sem mittevesc'', de ez az erzes nem engedi. Errol szorongani kezd. (Ezt nevezne unalomnak?) A bulimias rohamot is robbnyire ez elozi meg. A restedzes segit lekiizdeni ezt a feszulrseget, altalaban - mint a kepben is - fum i szokott. Am a valosagban ilyenkor erzi, hogy van, lecezik, es ez j6 erzessel tolti el. A piszkos, hideg, rosszizu viz, a fo rris elucasftisa az anyai-oralis vilaghoz val6 kapcsolar sulyos zava rat tiikrozheti k. Az edes, mezillatu viz val6jaban kellerneclen izu - ez az anyaval val6 bizalmadansigot, ambivalenciac is jelezheti (misnak lirszik, mint amilyen) . A forras koruli nagy, felelmet kelto hegyek kapcsan az anya kemenysege, rulzotr reljesicmenyigenye ju rorr eszembe, amely meggi tolja Marie abban, hogy csak ugy, minden kulonosebb feladar nelkiil, onmagaban j61erezze magar. ,,A testetlen elmeny" szimom ra identitiszavarit tiikrozi: nincsenek hatarai, kiterjedhet a terben, feloldodhat, es ez a rnegsemmisiiles szorongasivaJ coltheri el.

5. Ret-patak III. Mari j6kedvt'.ien, varakozissal cele erkezik, rajzfiizerevel a h6na alatr. Annyi jutott meg eszebe a rnultkori imaginaci6r61, hogy szami ra a mozgas jelemi az eletet, a mozduladan dolgok halottak. Ha nem cortenik semm i, az olyan, mintha megillt volna az ido. Ezert erzi sokkal jobban 71

magat, ha minden perce ki van hasznalva. Most j6l va n, mere el kelletc kezdenie ranulni a vi1..sgakra. Ismer a rer hiv6kepet allf tom be. Mari most egy patak kisebb t6va kiszelesedo vizeben all. A vfz most is femes iJlatu, de teljesen tiszra, atlatsz6, huvos rapi ndst'1. Megmart6zik benne, lubickol, ugy erii, klvul-bel iil megtiszml, feltoltekezik vele. Kijon a vlzbol, es bemegy az erdobe. Tavasz van, meleg, erdoillat. Meg hallja a vfzesobogast. Ez egy kiesi erdo, ahol egy tisztasra er. ltt hircelen rossz erzes fogja el: ,,Nines kedvem rovabbmenni. De maradni sines kedvem." H atarozatlansag es kozony telepedik ri. ,,Kisse szerenesetlennek erzem magam: most mit esinaljak? Maradni, menni nines kedvem." Az area nagyon feszi.iltte valik, kerem, nezzen a Iaba ele. Besoteredik a fU, ez pedig egy nagyon nagy madar arnyeka. Egy nagy sas tesz felette egy kart, majd elrepu l. Ezucfo Mari ,,lenyegesen nagyobb eletkedvvel" folytarja az utat. Beer egy kihalt faluba, ahol meglar egy kis cemplomot. A fOcerre megy, a ter kozepen egy nagy, ket meter magas ko all. Ez egy szokokuc, fo rris esobog belole. K16rozotr vizu, hideg. Ez az ,,clct jclkcpc", mcrt a viz rnozgasban van. Bclenyul, de hidcg a viz. A kihalc varos egyrc nyomaszt6bba es fcnycgerove vilik. Mari mcnckL1I. Silcitorban fut, a falak egyre jobban kozelednek egymashoz, nyornasztja a bczarcsag. A ,,Mi seglcene?" kerdesre egy sarga kis narcisz hull le ele, ez a rcmcnyt hozra. A falak elrivolodnak, Mari kijur a virosb61. Bizronsagos hclykent egy f:ic talal. Sivaragban all, de a fu maga eros, clettel teli, sok lcdus lcvele van, vascag agai. Reg6ta icr van, el is nevezi: ,,Az 6reg kirily"-nak, mert ismeros valahonnan. Ugdl egyik agr6l a masikra, hi ncazik, elvezi a mozgast. Ez acjarja a tester, jolesik a hinrazas, felroltekezik vele. Bar acfur rajca a gondolar, hogy le is esherne ak.-lr, de ez nem z.avarja. A megbcszclcs sorfo a paciens elmondja, hogy a patakban nagyon j6 erzes vole fi.i rdcni , minrha erovel rolcodott volna fel. A kihalt varossal kapcsolatosan megemliti, hogy gyakran vannak rossz almai, lcgtobbszor uldozik, es szuk hclyeken menekiil. A forrasnal idegennek erezre magar, minden halorr volt koriilutte. A fiin val6 tolcekczesscl kapcsolatosan elmondja, hogy cz a gyerekkodt idbxc. Volt egy kcdvcnc faja, ahol nagyon szeretett maszni, uldogelni, cl lchetctt bujni a lombja kozott. Sokszor ennival6t cs konyvet is vitt fel magaval, 6rakat coltvc a fa tetejen. A ciszta, elererot cs megtiszculast ad6 viz, az anyai vilag j6 oldalit jelenitheti meg (elfogadas, taplalas). Mari elindul, hogy felkeresse az erede72

tet (forrast) is. A ,,Nines kedvem menni, de maradni sem" szorongat6 erzese szamomra az U.jrakozeledesi krizisben lev6 gyermek ambivalencii jat tiikrozheti (tivolsigszabi lyozas konfliktusa). A hararokar szab6, a ferfivilagot szimbolizil6 sas taIan azt a vagyat kelti eletre, hogy az apa segftsen ebben a konAiktusban. Mari ni] ennek az ambivalens erzesnek korabbi gyokerei is lehemek: sziileskor beszorult a szi.iloesarornaba, vikuum mal huzd.k ki. Ezra felrevest es az anyai-oralis vilaggal val6 konfl iktusos kapcsolaroc erosfcheti a forrasnaJ val6 idegensegerz.es, a bezartsag elmcnye. A fan val6 hincizis, elbujas a lombok k6z6tt ismec az anyai vilag j6 oldaHt jelenfti meg (hasfras a j6 es a rossz anya koz6tt). Ugy erzem, kezdi.in k osszeesiszol6dni. Mari a kereteket betartja, m indig ponrosan erkezik, szemmcl lathar6an dolgozik (rajzol, egyi.imnukodik). Azerr meg mindig egy kicsit kecelkedem abban, nem ,,szal malang-effekcusrol" va n-e szo. Vajon nemcsak egy erdekes jareknak tartja-e az imaginaci6t? Mi ncha meg mi ndig meregemenk egymisc, de a kozciink levc5 pozidv es biztonsigos kapcsolat keretei n belul.

6. Ret IV.

Barlang

A szokasos recrol Mari ismet elindul; ezuccaJ a hegyek fele. Sziklis hcgyvidekre er, hacalmas sziklak koze. Aker hegy kozoct van egy volgy, itt kiszaradt fak pr6balnak megkapaszkodni. A volgyben jeghideg, fehcr-kck szlnu patak csorgedezik. Tavasz van, borong6s az ido, de meleg van. Ma ri az egyik hegy libfoaJ all. Fel maszik a sziklan . ,, lzgalmas, mert le lehet zuhanni." ,, Miszok felfclc, nagyon izgalmas, j6 em~s." TaW egy hasadekot a hegy oldalaban, elorrc cgy kis kiugr6t. lee megpihen, felfedezi, hogy itt egy barlang van. Ncm tudja eldonceni, bemenjen-e vagy scm, scrukcuralassal pr6bilom segfreni. ,,Biztos p6kha16s, biztos m i nd~nfele kis i liac va n benne. Nem hiszem, hogy bemegyek. Kiesit dohos szag jon ki. lzgat ez a barla11g. Kivfocsi vagyok es felek is. Szerincem bcmegyek." Egy cseppkobarlangba jut, sorer van, nedvesseget es hideget erez, si.ikec csend va n. Egyszer csak csarnokszeruve boviil." ,,Emberszeru alakzarokat lacok itt, kobol van a fcji.ik, ovalis alakban vannak, harmincan. Cseppkoszeruek, sziirkesek. Kicsit ijeszco, kc5bc51 vannak. Nyitva van a szemi.ik, es mereven neznek. Kis esenevesz testiik van, az is vckony. Nern cecszenek. N ines dolgom veliik." Tovabbmegy, az ut egyre szlikcbbe valik, ragacsossa, siippedosse alakul 73

a talaj (,,fekete szutyok"). Mari felni kezd, rohan visszafele. A bejarar ele mintha egy nagy ko tol6dna, eppen hogy ki rud slisszanni. Kine megkonnyebbiil. A messzesegben varos larszik, odamegy. A tengerparti varos ismet kihalt, magas, elenkre festett hazak kozott megy. Eljut a cengerig, j6 meleg a vize, de sorer, zoldeskck. Egy kiill6 sziklin a cenger felecc megpihen. Nyar van, de felh os. Nern erzi j61 magic itt, nyomasztja a renger. Kerem, keressen egy bizronsagos helyer. Visszajuc a retre. Lefekszik a foldre, a fi:iszalak simogarjak az arcic. H asra fordul, erzi a fold elecceli szagat, megerinri. Eszreveszi, hogy buzamezobcn van, aranysarga kalaszok kozc. ,,AJulmorivalc vagyok, erzelemnelkuli vagyok, de j6 ice, pihenek, nyugalom van." H agyom rolrekezni, elje ar a nyugalmat, hogy nem kell csin alnia semmit. fgy minden ugy van j61, ahogy van. A jelenre es a jovore vonatkoz6lag is pr6balom felrolreni. Csak ugy, minden kocelezercseg nelkul tudjon pihenni, kepes legycn j6l erezni magat. A ,,visszatereskor" viszonylag sok idorc volt szuksege ahhoz, hogy megsz61aljon. Kommenrarjai: ,,a szCi.k helyekct ncm szeretem, a szobrok ufonaurakra emlekezreuek, ijeszto volt az arcuk, merev volt a rekincecu k, mint a halorcake. Nern riikrozodorc az arcukon scmmi. Lehec, hogy ez egy aldozati hely. A vegen mar igencsak felrem.". ,,A rcngert nem szererem. Annyira nagy." ,,A bt'.1zacabla a gyermekkoromar idC-Li. Azzal pr6bilcam magam vidirani, hogy fekudtem a buzamezoben, ezt nagyon elvezcem." Ebben a kepben a noi-anyai vilag kiilonbozo aspekcusai es a paciens hozzij uk flizodo viszonya jelenik meg. A barlang, az anyameh (az anyafold urerin alakja) nem olcalmar nyujc6, hanem veszelyes es felelmeces Mari szamara. Az ufonautikra emlekezteto koszobrok megjelenfthetik az el urasfr6, erzelmileg hozzaferheteden anyat, de ralan ilyen lehet Marinak az emberekhez val6 viszonya is: rideg, erzelcmmences, kocodni keptelen, nines viszonyirasi ponrja a kapcsolatokban. A talaj ragacsos, suppedos, a ,,Fekete szucyok" analis problemarikara uralhat. A kimenekules a szules rrau majac idezi (beszorult a szulocsacornaba). A barlanghoz rarcoz6 nagy hegyekec is cz esecben inkabb az anya reljesftmenyigenyenek ercelmezem, nem lehet megkapaszkodni benne - a kiszaradc fak sem cudnak. A tenger nyomaszt6, cul nagy, ez utalhat a noi rulajdonsagok (idenciras) kevesbe vonz6 mivolrara, illerve lehecseges, hogy az elnyelessel fenyegero anyara. Az anyafolddel a buzamezovel vaJ6 narciszrikus eggye vilas, mine az egyseg, az igazi megnyugvas, a pihenes szfnhelye, mine az anya ,,elegge

j6" oldala, lehecosegec ad az archaikus, regresszfv vagyteljesiilesre. Nern ucols6sorban ez a kep abba is bepillanrast engedetc, mikeppen mukodnek kiilon-kulon, egymasr61 lehasirva e fen ri aspekrusok. (SZUPERVIZOJU VELEMENY: BARl..ANC, AMELY FELSOFOKU lliVOKEP, ITT MEG KORA!

voa: A

TERAPEUTA FELSOFOKU H!VOKEl'f'El DOLGOZ077~ DE Al..Af'FOKU

REZSIELVEKET ALKALMAZ07T. TOKELETESEN KEzBEN TART01TA A TERAPIAT.)

7. Ret V A rajzok bemuracasanil es az cl6z6 kep felidezesenel Mari clmondja, hogy e ,,merev rekinreru koemberck"-nek a szeme a legijeszrobb. Egyebkent is fel a rekinrecekrol, nem szcrcti, ha nezik. Gyermekkod .ban voltak visszarero ilmai, erezre, hogy nezik, de nem mert harrafordulni (korai, szigoru felecres-EN reszck). Gondolkodott, es a szi.ilerese jutott eszebe leher, hogy emiatt nem bir szuk helyen maradni? A mulr alkalom 6ta felszabadultabbnak erzi magar, kevesbe unarkozik. Ni nes bulimias rohama, soc a furassaJ is alabbhagyott.

Ismet a ret kepet dllitjuk be Budos kanalist lar, amiben sebesen folyik a viz, szennyviz. Undorodik tole, inlcibb a rerre megy. Nagy zold rec, ahol egy piros virorlaz6 repi.ilo landolr. Fiaral ferfi pil6ra lep ki belole, Mari el megy mellecre, ncm foglalkozik vele. Ujra a parakhoz erkezik, meg szurke a vize, de nines rossz szaga. Egy erdobe er, oserdo, liinok csi.ingenek rajra, o cgyikrol a masikra ugral. Elvezi. Neha ,,nekidurran egy fanak", de ezc viccesnek ra lalja, nem erzi a fijdalmar. Beleesik a vizbe, ami mar kiriszrulr. Als6ncmure verkozve napozik a sziklfo, a ruhaic kiredri. Azcin belefekszik a vizbe. Elmeriil benne, megmosakszik, megfiirdik benne, atjarja a rester a vfz. Tolrekezik ezzel az erzcsscl. H angokat hall , a dvolb61 ncgy-or kalapos ferfi jon. ,,lnamba sz:ill a batorsagom, cul lederen vagyok olrozve ahhoz, hogy bevarjam oket." Fclolrozik, elsza lad . Nagy feszi.ilrscg marad benne, ezr a mellkasaban erzi. Visszamegy a liinokhoz, t'.1jra mozgasba lendi.il. A megbeszeleskor elmondja, hogy fel c arr61, hogy a ferfiak megramadjak. Eloszor beszel a megeroszakolasar61, szexual idshoz va16 viszonyir61 (sokaig undorodott role). Ebben a kepben a ferfiakhoz val6 viszony is megjel enik. A budos kanilis, szennyviz az undorr is kifejezheci, a parakban pedig megriszrul, kimossa a 75

,,szcnnyet" magab6l. Ucalhat ez a szexuali tishoz, mint bunos dolgokhoz val6 viszonyulisra, igy att:erelesen az inceszt-fenyegececcsegre is.

erdoben, a m6kus a nyak:iban szincen fel. Kier egy dombtetore, kozelben celepi.ilest lac, megnyugszik.

8-9-10. Hegy

Hegy3.

Mivel tobb alkalommal sponcin megjelenc a hegy, a ferfiakhoz val6 viszony, s nem utolsosorban a vizsgaidoszakban kemenyen ranulnia is kell, a koveckezo harom alkalommal a hegy hiv6keper illftottam be.

A nagy hegy h6val borfrorc, jeges. Terdig er a h6. Lepcso vezec fel a hegyre, jeges, sikos. A hegy kori.il egy sas kering, ,,mine egy griffmadar". Mari cizennegy-cizenoc eves, a hegy labinaJ all. Jeges, hideg szel fUj , fazik. A lepcson lefele jon a m6kus. 6 vezeti, hogy merre menjen. Szarvasok ugralnak a hegyoldalban, feljebb pedig a most tetszo fo'.1 all, nezi Marit, majd elu'.inik, csalodomagor okoz. Mari lefele indul, bemegy az erdobe. Gulyasillatot ercz, egy carsasag foz. Kikeri.ili okec. Hifoyzik a fiu. Talal egy pacalcoc, kriscilytiszca, eletero van benne. lszik belole, szecarad a cesceben az energia. Megciszculast, megkonnyebbi.ilesc erez: ,,egcszsegesnek erzem magam". De a maginyossag erzece megmaradc. ,,Nern fuggok semmitol." A megbeszelesek sorin Mari eleg sok informaci6c, gondolatot kozol a csaladjar61. Hacevesen szerelmec vallott cesrvere baratjinak (cizenhat eves fiu), aki ,,visszaurasicotta". Ez nagy megszegyeni.iles volt. Az anyja es a novere azc mondta, cgy n6 soha nem kezdemenyezhec. Almaiban is sokszor megszegyeniil (pcldaul baracja ncm oc, hanem a baracnojec viszi el valahova). Elmondja, hogy ugy emlekszik apja es anyja kapcsolacara, mintha ,,hivacalos munkacarsak leccek volna, anya volt a fonok." Az apja nem volt cekincelyszemely, inkabb ,,jacsz6pajras". Mamaja ,,iszonyu Jelkiismcreres", sz6ban mindig elfogad6, megengedo vole (peldaul az iskolai jegyckkel kapcsolatosan), de kozben egyfolycaban dolgozotr. Az anyja nem tud lazltan i, mindig csinalnia kell valamit. A kepekben megjeleno hacalmas hegy, celj eslchececlen feladat szimboli kus megjelenese, a megmaszhacaclan, amely azonban az any'111oz kocodik. (Ez megnehezfci az odipil is konAikrus megoldasat, az azonosulast is.) E feladattal val6 megkiizdeshez seglc6re (m6kus) van szi.iksege Marinak. (Terapeura inrernalizilc segicoresze. Sajac segfcoi ENresz). Megjelen ik az od ipalis ~-z.ituaci6 : hivogat6 r6zsakert, ,,mergezecc" alma a gonosz anyival (nagy p6k), a bunosseg, buncudac elmenye (templom, megtisztulas). A ferfialakok irrea lisak, nem elecszer(lek, fenyegecoek, &rule, csukJyas h6herok, babszeru fiualak, a hozzajuk val6 kotodes is nehez, alacsony hofoku (jeges, havas dj). Ujra megjelenik a sas, min e apaszimb6lum, es a fa, a ,, regi kiraly" az ,,apai szf nceren" is stabilicist,

Hegy 1. Ki.ilona116, nagyon magas, kup alaku hegyec lac. Ahogy nezi, egyre no. Felhoben van a csucsa, nem lacja. Elindul felfele, de leter az t'.m61, egy - a kepben megjeleno - sziklahoz kapaszkodik felfele. Megcst'.1szik, de folytatja tovabb a maszast. Kis m6kusokac pillant meg a hegyoldalban, az egyik hozza szegodik, a val Iara i.il, erzi, ahogy ,,beleereszci a kormeic". De ezc szivesen veszi, mert nines egyedi.il. Egy kiill6 sziklin megpihen, majd ugy done, nem folytatja a maszasc, lecsuszik a hegy oldalin. Egy erdoben egy templomot c.alil, elotte szep rendben tartott r6zsakerc (piros-sarga r6zsik). Bene a cemplomban az orgon::inal egy kopasz, fogatlan, ,,dagadt pac:ik" muzsikil. A szemebol lacja, hogy orult. Mari elfilt. A m6kus a kiseroje. Kifuc az erdobol. Egy cisztason megpillantja a fajac, a ,,regi kirilyc". Felmaszik, soc bele is bujik, stabilitist, bizconsagot ad. A fa mellett meglacja azc a fiut, aki jelenleg recszik neki, aki megfordul, es elmegy. Mari ucfoa indul, hinelen egy nagy piros almat calal a fci ldon. Jnkabb nem eszi meg, kikeriili. Aloia kimaszik egy ,,irgalmaclan, nagy p6k", etrol undorodik. Belenez a szemebe, az megkovi.il, a p6k kisebb lesz, elmegy. Oriil annak, hogy megszelfdfcette. Leheveredik a ft'.ibe, a m6kus vcle van, rolcekezik, pihen.

Hegy2. Ismec a haral mas hegyet larja, egy kiall6 sziklan ill, nagy melyseg felett. Nern lacja a hegynek sem a tetejet, sem az aljk Vele van a m6kus. Elindul felfele, ciiskes boz6con maszik at, felsebzi a lab~lt. Tul nagynak erzi a hegyet, ,.nem vagyok motivalc arra, hogy covabb menjek." Ismct lecsuszik. Kier egy cisztisra, ti.izer rak, krumplit si.it. Besorecedik, j6izuen eszik, biztonsagban erzi magac, a cuz batorsagoc ad. A m6kus is vele van. Elalszik. Csuklyis alakok mennek el mellerce, felebred. Olyanok, mint a h6herok. Az egyik nezi or, vilagft a ket szeme. Elmenekiil, fel a sorer 76

biztonsagoc hoz. (Stabil, biztonsagos szi.iloi reszobjektek.) Ezt biztat6nak cartom, s azt is, hogy a p6kkal konfrontil6dni cudott, megfekezte.

11. H dz Ogy erezcem, a cerapiaban elerci.ink egy bizonyos szincre: a bulimias rohamok harom h6napja nem fordulcak elo. Kapcsolatom Marival j6, sot bizonyos fokig ceherbir6 is (kerecek poncos betart:isa, Mari ,,dolgozik" a tercipiaban, E.N reszesseger vaJlal), az anyaval, illetve az apaval val6 kapcsolacar61 sok minden kideriilt. Kivancsi volcam, milyennek is latja onmagac, hogyan viszonyul sajat magihoz. Ogy gondolcam , cleg eros ahhoz, hogy beallicsuk a hdz kepec. Ketszintes hazac lat. A harmadik szint a padlas. A haz kori.il fU van es nagyon alacsony, barna fakerf ces. Egymagaban all a recen. O ldalc sarga, kis vidgok vannak. A haz cserepcecos. Nagy dupla ablakok vannak rajta, csukoctak, feher fiiggony log rajcuk. A haz ajtaja pici, vilagosbarna, fab61 van, lakkozocc. Hacul is van egy ajc6, lakactal lczarc. Olyan, mint egy cickos ajt6, felelmeces. Nern igazfo j6 ranezn i a hazra, idegenszen'.i. Marinak van kedve bemenni a bejarati aj t6n, ami nyikorog. Az also szint n incs szobakra oszcva, nagy, vi lagos hodaly. Meszelt a fat, capeca is van rajca, mar regen ujitomik fel , le van kopva. Nyirkos es dohos szag van. Parkercas, barpulcral el va n kiilonicve egy resz a konyhanak, ami teljesen i.ires. Az egesz haz el hagyatocc. A szoba kozepen egy hacalmas diviny cill, barna szovct van raj ca, sz::i.11 fel belole a por. Mari raul, j6 a rug6zasa. Felmegy a lepcson a masik szincre. Az egyik sarokban, az ablakhoz kozel egy macrac van, ez is nagy, kiralykek. Ice fenn jobban erzi magac, de a macracon kfvi.il nines mas. A falon 16g egy terkep, Europa valamelyik orszaga. Huzat van, lent becsuk6dik a bejiraci ajc6. Az egyik sarokban van egy pici p6k, de Mari most nem fel tole. P.ktENS (tovabbiakban P.): Fal coveben izel tlabuak vannak, masiroznak, ket-harom cenrimeceresek. (UNDOR, PROBLtMAFIZIOLOGIA.) Megneznem, mi van a padlcison. A plafonon van egy csap6ajt6, valahogy leesik, kilendi.il, carcja valami fonn, nyikorog. Furcsa, hogy pone most lend i.il ki. FOlugrom, megkapaszkodom a fo lso szinc padl6jaban. Poros. Follenditem magam, gyorsan, nehogy valaki a kezemre lepjen. Sok por van, erdekesen szu rodik be a feny a kis ablakokon. O lyan furcsa, mincha 78

viaszb:ibuk lennenek itt, elettelenek. Mine egy mauz61eurnban. Szec vannak sz6rva szanaszejjel, merev a cekinceci.ik. Az egyik fol van akasztva a nyakanal fogva. Matt szint'.i ruhajuk van. Valaki kiallitasc csinalt. Nyomaszt6 a legkor. TERAPEUTA (tovabbiakban T.): Van-e valami dolga ezekkel a babukkal? P.: Szerintem nines. Kimasrom a rctore. Megkapaszkodom a kemenyben. Itt tiszca a levego. A hi znak van valami terhe. Torrent itt valami. De a ceton j6. Szel is foj , meleg van. Maszkalok a cserepeken, itt egy macska. J6, hogy jott valami el&, a m6kus is itt van, felugrik a nyakamba. A csatornfo lccsuszkil unk, lent vagyok. T.: Nezzen vissza a hazra, valtozort-c valam i, most milyennek latja? P.: Elsoreri.il. Elh amvad. Elporlad. Nern is fi.isrol , csak, minr a hamu, pici kupac hamu maradt. Ki van egve a ft'.i, de benovi az uj ft'.i, vilagosabb, mint a s-L.alma. Itt van a kis allar a nyakamban. Meg vagyok illecodve, felelmeces volt, ahogy elporlad a haz. Gyanus volt ez a haz, mintha torrent volna valami ijeszco dolog, valami halal. Ez a kcp mindkecconkec rnegdobbcnccrr, a kep felidezesen kiviil nem is nagyon tudcunk beszeln i r6b. Mari hozzafuzce, hogy felelmeces volt, valami titkot orzott ez a haz, a bibuk is a halalt jelkepezrek. Azc go ndolcam, talfo elsietrem a hiz beill irasat, Mari meg nem rendelkczik d eg ENerovel ehhez. A haz beli.il sivar vole, csak az ,,alapveco szi.ikseglerekec" elegftctte ki (marrac, konyha barpultral). Pinccje nem volt (elfojcocc es elucasftocc cudacca lan). A padlison a merev cckintetu babuk a kora i, megsemmislto es integrciladan felettes-EN reszeker jclkepezherik. A halal, a nagymama halilar, haldoklasat idezheci. A hiz megsemmisi.ilese (onmagat puszticotra cl) megriasztocr. Mindkecren feszi.ilten koszonciink el. Agg6dtam Marien, fclcettem a szecesescol. Abban rcmcnykedcem, hogy a hazac talfo ujra fel lchcc cpiteni.

12. Ret VJ. Mari ,,bulimiamentesen", nyugodtan erkezik. Elmondja, hogy az elmwc hcten sokszor jart a fejeben a hiz kepe. (Megmuracja a rajzair). Arra jocc ra, hogy lehet, azert porladt el a haz, hogy a helyebe ujat lehessen epiteni 79

(taJalkoznak a gondolaraink), hiszen friss, zold ft'.i notc a helyen, uj elet keletkezett, uj lehecosegekkel. Megoszcom vele, hogy az elmult heten az en fejemben is hasonl6 gondolacok jartak. fgy hat kezdjiik elolrol - beall ftjuk a ret hfv6keper. P.: Ez egy zold rec, egyenletesen no a fi'.i, elenkzold. Licom a famat, a ,,Regi Kirilyr", nagy, oreg fa, az cgcsz kepet elfoglalja, j6sagos es boles ez a fa, sok mindent latott mar. Lombkoronaja es az igai oblot forrnilnak. Orr iilok en. Megnyugtat6 ict lenni. ltc van a m6kus is, ugril az agakon. T.: Tudjon rneg mine! cobbet arr61, milyen erzes ict iilnie ebben az obolben, figyeljen meg mindcnr maga kori.il. P.: Elerceli , nedvdus ez a level. (/1 MODOSULT TUDATALLAPOTBAN MEGTAf'INTJA.)

T.: Elecceli. l~:

Zizegnek a levelek, paras a levego, meleg nyar van, erdoillac, del koriil. T.: Del koriil. P.: Csak doglok irt. Nekiramaszkodik az agnak a hatam, l6gacom a kezemec. T.: Csak doglok itt. P.: Szel mozgacja az agakac, es ri ngac cngcm. (BOLDOGsAGFIZIOLOGIA JELENIK MEG.) Bizconsagos ice. A falevelek koziil ki lehet lacni , de en bizronsagban vagyok. (Sokaig colcekezik ezzel a bizconsagos erzessel, ,,csendesen dolgozik". Egyszer csak problemaflziol6gia jelenik meg az arcin.) T.: Mi torcenik? l~: Emberek jonnek vandorok, lehecnek. Sacoros kocsikkal jonnek. Remelem, nem jonnek ide. Gyerckck es nok is vannak veli.ik. Leraboroztalc Hangfoszlinyokat hallok, idegesftenek. Felek, hogy felmisznak ide a gyerekek. Idcgcsicenek a gyerekek. Nagyon lecovekelcek. Taszfr ez a carsasag. En megyek. (LEMASZIK A FAROL, A MASIK IRANYBA SZALAD. A MOKUS IS VELE VAN, ÂŁGY FOLDMELYEDESBE JUT.)

T.: Hol vagy masc? P.: Ez is iireg, Rivel van benove, ht'.ivos, egy bemelyedes. Socerebb van, arnyekban vagyok. Folyik egy kis vfz a dombos oldalab6l,

egy pici vfz. Bevizezem a hajamar. Friss ez a viz, felfrissft. T.: (HIRTELEN l'ROBLEMAFIZJOWGIA LATSZJK.) Mose mi rortenik? P.: Ki kell mennem innen, minrha a Fold melyeben lennek. Nyomaszc6 itt. Mozduljunk valahova. (KiMEGY, A MOKUS VEZETI.) T.: Ki kell menn i. P.: Egy Ids fahazhoz eri.ink. Turistah:iz. Elegge le van puszculva, rohad. Korhad6 fab61 van. T.: Elegge le van pusztulva. P.: Azon gondolkodom, bemcnjlink-e. Ez az enyeszece. T.: Az enyeszete, azon gondolkodom, bemenji.ink-e. Jarja korbe a hazac, figyelje meg mine! reszleccscbben. Ha van kedve, meg is capinthacja. P.: Nyirkos. Fergek vannak benne. Mozognalc Vegetcil nak. (UNDOR LATSZJK AZ ARc.AN.) Nern megyunk be, inkabb nem. T.: Inkabb nem. P.: Furkirozik fol-le a m6kus. Bckukkancok. Az oldalan. T.: Bekukkancok. P.: Elo emberr larok, nem cgcszscges. Mintha be-z<irtak volna. Guggol, folill. Csontsovany. Ez cgy no. T.: Egy no. P.: Rongyok vannak rajca, osz, hosszu haja van. 6riilr. T.: 6 rult. P.: Zavarr cek incet. K.ialvaclannak cu no szem. Kek szeme van, ram nez. T.: Ram nez. Mit lat a szemcben? P.: Szfnvilr6s, mintha egy rnely alagurba neznek, kanyarog az alaguc. Ezr inkabb nem feszcgccem. T.: Inkabb nem feszegetem. P.: Mintha kicisztult volna a rckinrete. Nern annyira visszataszit6. Mincha sajat j6szantab61 eldegelne ice. Koordinaltabbak a mozdulara.i. Elkezdett olvasni. Mose larom, hogy be van rcndezve a hely. Tuzhely is van benne, nines rajra semmi. A no a heveron olvas. Picike a no, ossze van coppedve. Szerinrem otven-hatvaneves lehec. T.: Van-e valami dolga ezzel a novel? P.: N ines, megnyugtat6, hogy helyrejoct. 81

T.: H a van kedve, nezze meg meg egyszer a hizat. P.: Teglahciz lett, stabilabbnak tunik. Van egy pici ajtaja. Megyi.ink tovabb, vallamon a m6kus. A haz egyik fele az erdoben van, az ajt6nal a ret van. P.: Az erdo szelen megyiink tovabb, j6 iliac van, csicseregnek a madarak. J6 itt menni a hadron. Nines kicaposott rec, mincha klnosan iigyelnck ri, minrha erdo es rer hataran m ennck, roszszul ereznem magam , ha valamerre elmozdulnek. T.: Figyelje meg ezt a hadrt, honnan lehet tudni , mihez tarcsa magic, hogy hol a hatar? P.: Van ki.ilonbseg a talajban, j6l lehet erzekelni a hatarterCiletet. Mas a szlne a talaj nak. Az erdo aljnovenyzete gyerebb, socetebb, a ret dusabb, ruves. Egyensulyozok. T.: Egyensulyozok. Milyen ez az erzes? P.: Kicsit izgalmas, kicsit feszC1lt, de j6. A recen i csuhan egy sas, magasan repi.il, mintha iidv0zolni akarna. Lltom a fat. Ha nyugalomra vigynek, oda mennek vissza, de ez most jobb. Pont j6 ict, nem mennek el innen, a m6kus is itt van velem, megsimogaco m. J6, hogy eloleny. A megbeszeles sorin Mari elmondja, hogy a fan abszoluc bizconsagban, vcdectsegben erezte magat. Duhos volt a celepesekre, mere ,,odapofaclanodtak". A foldmelyedesben nehez volt a levego. A haz ,,annyira nem vole vonzo", de csak az.c erez.ce, hogy be kene nezni. Dgy erezre, ,, nehogy elmenjiink mellette." Eloszor meg riadt az ori.ilt no to I, a haj:iban is fergek miszkiltak, a szeme melyseges alagut volt. Nehez vole a szembenezes, amely ucin ko nszolidal6dott, ,,ertelmes lett a cekincece, rendezecc lett a lakis". ,,A valcozasok alatt ugy erezcem, el scm cudok mozdulni. A m6kus a kezemben vole, megsimogaccam. Fara mar nem vole szi.iksegem." ,,A sas ismeros vole, nem felcem tole." Ogy ere-Ltem, ez a kep ,,kulcskep" is lehecne tobb aspekcus cekinceceben is. A j6 es vedel rn ezo, ringat6 anyat6l ido clott el kel l vilnia (megzavarjik), a rossz, bi.inteto anyaval a seglcoje timogacasaval szembe cud nezni. Sot , megtapasztalhacja, hogy ugyanaz az an ya egy szemelyben felelmeces, ijeszto es scabilabb, kiszamlthat6bb, rendct ceremco is lehec. A fa es a melyedes lehecnek az anyameh 6v6, bizconsagos es szuk, nyomaszc6 tulajdonsagai is. Az ,,ori.ilt novel val6 szembenezes" a sajat, o ri.ilcsegtol val6

felelm et is mutachatja (a hciz elporladasaval az 0 szecesesec is feszcgetti.ik, meg ha nem is mondruk ki). A hatarmezsgye, a ,,hataron val6 egyensulyozis" a borderline szemelyisegzavar kepi kifejezodeset jelentik szamomra. Min cha az ujrakozeledesi krizisc modellczne: mar elindult az anyat61 felfedezn i (a kepben is a kivincsisaga vezerli, n ines veszelyerzece), de meg visszanez az anyara (,,a fcira"), ha szi.iksege Jenne ri, visszameheme hozzi. A vilag felfedezesehez, az anyar61val6 levalashoz meghlvja az apa kepet is (sas).

13. Ret VII (patak, forrds) A rajzok kapcsin Mari elmondja, hogy eszebe jurocc, mennyi re szeretecc gyermekkor'.iban hincizn i, ma is szereti, ha egyensulyoznia kell (peldaul lemira allni). A rajzr61 nekem a jarni eppen megtanulc gyermeJ< orome jut eszembe, aki minden idegszilaval az uj kepessegere ko ncentd.1. Ismec a rec hlv6kep~c allicom be. {Meg van tenniva16 az o ral is anyai vilig koriil.) A dimbes-dombos recen most si.ivic a szel, kora tavasz van, hideg. Mari fazik. ,,Meleget kellene generilni." A recen eles, hideg szil<lik van nak. Ta rsul hozz:i a m6kus is. Elindul, pacakot talal, agyagos, zavaros a viz. A forras felc indul. A patakban piranhak jonnek, egy egesz raj. Egy haca lmas szil<lahoz er, nem is larja a szcleit, elzarja az utac. Ennek a falab61 jon ki a viz, egy valtoz6 nagysagu lyukon. (Elbizonytalanodik a kep.) Nagyon nagy erovel zudul ki a viz, tiszca, jegh ideg. A sziklaful teljesen kopa r, sziirke, hideg eles. Rossz szagot erez, ami rochad6 halnak a szaga. Tehetetlennek erzi magat, mcg kell keresn ie, hon nan jon a viz. Misik oldalon egy nagy hasadek van, bemegy. Talal egy lampast. Barlangba jut, hallja a viz zuhogasat. Feher esoncvizak vannak kori.ilotte. Itt haltak meg, nem tudtak kijucni innet. Nern fel toliik, m ivel ,,semmi hus n ines rajtuk". Keresi a viz.er, kicsit fel, a m 6kusr fl gyel i, vajon van-e veszelyerzete. A m 6kus kifele szalad, 6 utfoa, elalszik a lampis. Socecben fur, az utols6 pillanatban kijuc a szabadba. Mogotte n agy robajjal beomlik a barlang. Egy m asik patakhoz er, ez reljesen ciszta, megk6stolja, ,,fzes, edes a vize". Iszik belole. Ugy erzi, a ket pataknak ugyanaz a forrasa. Iszik a vfzbol, roltekezik vele. A megbeszeles soran azon topreng, vajon a ker pataknak egy forrasa van-e. ,,Megkettozve ereztem magam." Lehec, hogy egyeslteni kellene a kec patakoc.

Ismet a korai anyai vilag j6 es rossz oldal ra val6 hasftasat veltem felfedezni a kepben. A sziiles traumaja is ujra megjelent. (Nern tudtak kijutni az emberek, meghaltak, beomlott a barlang.) A ker kiilonbozo viztl patakb6l a ket, rivaliz:il6 nover is eszembe jutott.

14. Ret VIII Mari vizsg:ira tanul. Megint a dombos rec jelenik meg. Nyar van, j6 meleg. A ret most egy hegyoldali medenceben helyezkedik el. Egy gyi.imolcsfa all a kozepen, gomb alaku, narancssargas-voroses nagy gyiimolcsokkel. Roskad ozik a gyi.imolcsoktol. Tr6pusi gyiimolcs, edes illaca van. Megk6stolja, finom, edes az fze, tobbet eszik belolc, de nem moh6n. ,,Teli van energiaval, teli van vitaminnal." Feltankol belole, ,,viszek egyet, lehet, hogy m eg visszaterek". Jon egy barna anyamedve, ket Jabon cammog, ,,rofogocn szuszog". A fcihoz megy, a karmait elesfti, ket bocsa is jon urina. Mari biztonsagos civols:igor keres a m ed vektol. Megjelenik a sas, a ret felerc kering. Leszall Mari melle. Nagy a sas, de ncm fel tole, feli.il a hatara, ,,mint a Janos vitez". Megkapaszkodik a rollaba, a sas szelfden hagyja. Felszillnak, font hideg, jeges szel fuj. A sas az erdo fclctt koroz, Mari biztons:igban erzi magat. A madar hirrelen fejjel lcfele fordul , M ari es a m6kus lezuhannak, a sas tovabbrepi.il. Mari ,,j61 cserc", fel tudott a.Jlni , de a m6kus nem mozdul, ,,lehunyja a szemet, de dobog a szive". Segfteni pr6b:il neki: kezbe veszi, vizet keres, abban megfurdeti. Eszebe jut a gyi.imolcs, amit magaval hozott a fir61 , megkeresi. Peppe z1h6dott, beleteszi a m6kust, ,, hadd toltodjon fel vele a boren keresztiil". Sikeri.il meggy6gyftani, egyi.itt oriilnek. Mari kommentarjai: a fa nagyo n ,,vekony" volt, alig blrta el a gyi.imolcseit, amik viszont tiplal6ak, elecad6k voltak, ,,benne volt, ami az eletbem aradashoz kell". A karmait elesito medvetol felt, j6 hogy nem talalta ott a f:inil. A sasban sem lehet megblzn i, azt hitte, m ar ismeri. A m6kusr nagyo n feltette, b:intocta, hogy nem tudott ra vigyazni. Ismet talilkozunk a kec, ellenteces anyai oldallal: a saj:it restebol tapla.J6 es a fenyegeto, ,,kormeit kiereszro" anyaval. Az apa sem kiszamichat6, megbizhat6 (mag:ira hagyja). El6szor mutat Mari erzelm et, kocodest (m6kus), mi6ta egyi.icr dolgozunk. (Masik, ralin eroltetett asszociaci6: eszik az Edenkerr gyi.imolcsebol - bunbeeses - , az apa zuhanasba viszi.)

15. RetIX Az elmult heten Mari egyszer ,,bulimiizott". A Jakasiba polcokat sze-

retett volna csin:iltacni, de nem lettek keszen, az asztalos tobbszor becsapra. Teh eteclenseget frzett, misreszt nem birta elviselni a tarr6szogek latvinyat. ,,Reggel, mikor felebrcdrem, es meghittam a szogeket, minrha kcsek meredeztek volna ki a falb61." Az aszralost61 hazamener, ,,beadra a derekir a rohamnak". Nyugcizom a hlrt, a visszaeses ,,benne volt a pakliban", nem erzem, hogy ezzel a kapcsolaru nkat resztelne. A reten tti z eg. A kozepeben i.ireg van. Mari bemegy ide, nines Jevegoje, de, mint mondja: ,,i7.galmas volt, ahogy korbevett a u'.iz". Mikor leszaJI az est, rovabbindul, ezt'.m al segfto tars nelki.il. Egy magas sziklafalon egyensulyozik (ezt elvezi), m ajd fejesr ugrik a tengerbe, hamar kijon, nem erzi jol magir benne, kifekszik a tengerpanra. Egy magas, csuklyas alak all meg a libinil, nem tudja, ember-e (nem Jami az arc:it), nem akar foglalkozni vele, elszalad. De kivincsian visszanez, leveszi a csuklyar, larhar6an ferfi (,,va llig ero, hull:imos, sorerbarna haj u... ). Hirrelen teheterlensegerzes fogja el. (,,Nern erzem, hogy barhova m ennem kene, de ott sem akarok maradni".Kinl6dik ezzel az erzessel.}. (Fel meri.il bennem a ko rregresszi6 leheroscge, de korainak rarrom). Segftsegere jon a mokus, egyiitt elindulnak. Egy templomhoz er, bemegy ide. Gyerryak egnek, az o ld rnal egy rorz arcu, kopasz ferfi all. M egijed role, kiszalad. Bizronsagos hely az erdo ben, ahol egy tisztaso n toltekezik. ,,Kifekszem a risztason. Teljesen elfogadom m agam. J6 az i.iressegerzes, mindegy, mi ronenik." Mari eszrevetelei: A nlzben izgalmas volt, de fojrogat6. A csukl yas emberrol: mi van , ha nem is ember, csak egy gepezer, vagy szorny. Pozitfv volt az, hogy vegi.il megmuratta az arch. A tehererlensegerzes a mindennapokpan fgy jelenrkezik, peldaul, hogy ,, tudom, hogy lesz kotelessegem, de meg soka, es el kellcne tolteni az idot", az lirt a bulimiival is ki lehet rolreni. Sajic eszreverelem: E kepben a ferfiakhoz, a szexhez valo viszo nyra asszocialtam: tuz - megegeti m agit, de meg is tiszcul, a kapcsolacaiba is fejest ugrik, a ferfiak is felelmetesek (vagy szornyetegek, vagy oriiltek).

A rehetetlensegerz.est nevezi va16szlnuleg unalomnak, ralan az inceszr-

keszcerest harlcja el vele? (Bar ennek feltehetoen preodipalis gyokerei is vannak). Poziclvnak tarcottam, hogy a coltekezesnel tudott pihenni, az iiressegerzes mellecr - a j6 jelzot hasznalja.

15. Virdg If Mari kisse feszi.ilten erkezik: hosszabb id6re haza kell mcnn ie, a d merezesben segltcnie kell, erc6l care egy kicsic. Az biztos, hogy csak kec her mulva mdunk talilkozni. Bulimias rohama nem vole. A rer hiv6kepec szereccem volna ismet beillfcani. A rclaxaci6 par perce alarc arra gondoltam, viragot is megnezhetti.ink volna, kicsic bepillancasc nyerhetti.ink volna abba, vajon mi is valtozotc. Nern lepett meg, hogy Mari spontfo egy virag kepet ,,hozta be". ,,Egy nagyon hosszu szaru r6zsac lacok, kis szi'.1r6 tovisek vannak rajta. Hosszu szara magasabb nalam, nagyon-nagyo n kccses, karcsu. Bimb6ja felig nyicocc, cirmos, feheres-r6zsaszin. Egy bimb6ja van, az is kicsi. A virag egyre magasabbra no. FOlmaszom a mi.ran, mint Jank6 az egig fro paszulyon". ,,Kapaszkodom a virigban, ac kell olelncm, olya n nagy." Kellemes, andalfr6 r6zsa illatot erez. A viragban cgy ,,nagy mehecske" dolgozik, vidgot, vagy nektarc gyujc, ,,nezegerji.ik cgymast". ,,Sarga meg sorerbarna, sz6ros lcis a.liar." ,,Nern hiszem, hogy ban tani akar. Felem fordul, nagy osszetect szeme olyan, mint egy forg6szel". A labfoil a meh hozzaer, ,,letapogatja''. ,,Ijeszt6, van egy szajszerve, ami cst'.mya. Sza lk:is fogai vannak, feherek-sargak, csaccogratja 6kec. M intha el akarna nyeln i''. Pr6balom afele idnyftani, hogy eresse meg, de inkabb atjut a ha.tan es lecsuszik a r6zsan. Megnezi a virag als6 reszeit is. Feher hagyma gyokere van, termocalajban all. Bclebujik a viragba. Vilagos van, vekony csovek hozzak-viszik a vizec. U dus belii l, edeskes, ragacsos. Morajlast hall, ahogy halad a t:ipanyag. Lefele indul. A hagyma felert rorlasz van, feher, eleg puha, szivacsos allagu. Ahogy ri lep, lefele huzza. Nagy levegor vesz, ,,atfolyik ezen az anyagon". Lene a gyokerben sulytalansag van. ,,Csak lebegek. Furcsa cm~s, de nem teljesen ismereden. Szintc ottl10nosan mozgok ice." A falhoz ragadva emberalakokat lat. ,,Lehet, hogy szobrok, vagy kepek, lchet, hogy elok leheccek." A zseleszeru anyag kemenyedni kezd: ,,fol szeremek jumi, ugy vagyok, mint a lek alact, nem talalom a lciurat. H asadas keletkezik a romfresen, megkemenyedett a rorlasz". Kijuc a gyokerbol. ,,Kiju tok a

fenyre." A viragb61 is kibujik. ,,A vicig rneg nagyobb lecc, a bimbo pedig egyre sotetebb lesz, kecsesen egyensulyozik a fejevel". Jo erzessel tekint a vicigra, ,,ez egy ki.ilonleges vi rag". Mari eszreverelei: a vid.g egyre csak nocc, de ez nem vole nyomaszt6. A meh baratsagos volt, de a szaja csunya, egyebkent ismerkedni akarc velem. St'.ilytalansagerzes - baba is igy lebeg az anya hasaban. A virag mar noiesebb jcllcget olti::itt (r6zsa andalit6 illattal) . Megjelennek az anyaval kapcsolatos oril-agressziv fa nciziak, erzesek (bekebelezestol val6 felelem), de ennck cllenere rnegpr6bal elfogadissaJ kozeled ni az anyahoz, bar nem hajland6 mcgeremi. A gyokerben isrnet a szii leres szoronga t6 helyzetet elte at, de megoldist keresett a kijutisra. Az egyre nova virag sulyos narcizmusra utalhat. let mcgszakitom az izgalmas eset covabbi ismerreteser. Nagyon j61 koverhettLik a terapias folyamacor. Koszi::injlik Enik6nek ezt a lciruno lehetoseger, hogy tanulhattunk az 0 .,integrativ pszichoterapias" eserebol. MASODIK STANDARD MOTIVUM A PATAK

es emociomi.lis (erzelmi) fej l6deser szimbolizilja. A fords felkerescsc az credethez (az anyai vilaggal val6 oralis kapcsolat) va16 visszaterest jelenri. Ha peldaul a paciensnel barmi okb61 nehezscg lep fel, hogy igyon a fomisb61, akkor nala az oralitas korai zavarara gondolhacunk. Neurocikusoknal gyakran rnegralaljuk a vfz szabad folyasat akadilyoz6 mocivumokat. Ezek a terapia sorfo, vagy sponcfo valtozassal, vagy a szimbolumon va16 terapias munka harasara megm'.innek. fgy a patak morivuma a terapiis folyarnat eredmenyenek indikatora is. A rec bdUit:isa utan megkerhetji.ik a bereget, nezzen koriil, van-e patak. Eroslteskeppcn a terapeura hozzateheri, hogy feltetelezheroen a kozelben valahol van cgy patak, ez rendszerint eleg szokoct lenni . Mondhatjuk azonban egyszcrucn: megkernem, kepzeljen el egy patakoc, vagy valami hason16t, amit a kepzelete megformaz, es ha barmi megjelenik, mondja. A patak a folyamacos lelki , erzelmi fejlodes szimbolikus kifejezodese, a lelki dinamika, vagy a psziches energia akadalyra lan kibontakozasae (libido). A viz egyreszc a rudaccalan szimbolikajaval all kapcsolatban, masreszt, elemkenr, osidok 6ta az eleter6vel kapcsoljak ossze. A viz fel udit, eltet, felfrissit, ha iszunk belole, gy6gyitani tud, ha megfiirdiink benne, A szemelyiseg kibonrakozasit

megciszrulhacunk kfvi.il-beli.il (magikus hatas). lde carcoznak a cermekenysegre vonarkoz6 gondolacok is. A patak, vagy fo lyam lehet hacar is, amic eserleg ac lehec lepni, le lehet ki.izdeni haj6, hfd, vagy komp segfcsegevel, vagy egyszen'.ien at lehet uszni, esetleg tutajt kes1.freni es ackelni vele stb. A vfznek ilralaban es fo lyam formajaban is lehet negativ ellens~ges vonatkozasa, ez megfelel a szimb6lum ketp6lusu cermeszecenek. A folyam jcghideg lehec, orvenyei, vfzesese lehec, arvizec okozhac, eleceket olthat ki es mergezett is leher. A pacak motfvumoc a patak megjelenese es scrukcuralasa utan fo lyrarharjuk a vlzfolyassal szemben, a fomi.~ fele, vagy kovechecji.ik lefele a renger irinyaba. A paciensek rendszerinc a forrashoz vezeco ucac reszesfrik el6nyben. A forr::lshoz vezero UC, a sulyos pacol6giakac nem szamfrva, rickfo cartalmaz komoly akadalyokac. A forras ideal is esecben ciszca vizu, iidico, az anyafold keblebol buggyan elo. De a viz johec sziklab61, calajb61, vagy mesterseges vezetckbol, szivaroghac elo a foldbo l, de eredhec vizcaroz6b61 is es lgy tov:ibb. A bcceg felfrissi.il hec role, ki.i lonbozo magikus m6don hasznalharja. Meglep6en j6 hacasu lehec a ,,kacachym hydrocherapia" konverzi6s tÂŁinetekre (tesri ti.inet fo rmajaban megjeleno psziches zavar) . Zavar jcle, ha a viz piszkos vagy jeghideg, rossz izu, baktfriummal, vagy mas m6don ferc6zorc, eserleg a viz, am i egeszsegesnek rune, hirrelen homokka valcozott es elnyelessel fenyegeci a benne fi.irdo pacienst. A viz melysege veszelyeket rejthec; megjelen hernek hirrelen ragadoz6 allatok (dpa, polip, 6sszornyek srb.). Ezek a kepek az anyai vilaghoz val6 oralis kapcsolac sulyos zavadt ti.ikrazhctik. A pacak lefclc kovercse soran - idealis esecben - a paca k egyre szelesedik, eljuc a fo ly6hoz, az egyre szelesebb lesz, es elvezet a cengerig. A hoszszu utszakaszon a bcrcg szimos akadalyc jelenc6 motfvumba i.ickozhec, a parak gyakran duzzaszr6hoz er, vagy a viz va lamilyen mas ok miact nem fo lyik covabb, clszivarog, vagy elrunik egy nyllasban. A megjeleno gacl6 modvumok mcghaladhar6k azzal, hogy scrukcu raljuk a kepec, a beceg acdolgozza a kepileg megjeleno problemat, elecesemenyt, es haladhac tovabb a cenger fele. Az akadaly megjelenhec fal formaj aban , aminek nem lehec a cecejec elerni, vagy a pacicns csak i.ires, kiszaradc medrec ralal foly6 helyecc 88

(ez a kep sulyos zavarr jelez, bonyolulc cechnikac jelent a kezelese). Feltuno jele a zavarnak a vegcelen, mely vizescs, vagy a vizeses nem er le a foldig scb. Alljon ice erre egy pelda. Egy slilyos kozlekedesi f6bias beceg kezelcse sorfo a ,,farrds-patakjo/y6-tenger" hiv6kepnel, az addig problemamenres, kisebb foly6n, vfzeses kepe jelenc meg, de a viz nem ere le a mederig, megallc a levegoben. A paciens nagyon eros szorongcist elc ac a kepben, es hirtelen egy israll6ajr6t larott. Kisgyerekkent keresce az apj:ir, sz6longacca, de az nem valaszolt (spontfo korregresszi6s elmeny a szimbolikus kepbol, az eros szorongasos elmeny akrivizalr egy gyerekkori cmleket, amikor hason16 szorongasc el c ac). Belepett az iscalloba, es lacca az apj:it felakasztva, laba nem er le a fOldig. Elemencaris szorongast cit ac a lacvfoyr61. Ezc a szoro ngast szokra megelni, amikor feladja a kozlckedesi helyzecekec, es visszafordu l (k6r6s elkeri.ilo viselkedes). Gycrmekkodban az apja adra a bizro nsagor, szerecerec csak tole kapocc. Apja alkoholfi.iggo, melye n frz.6 ember vole, akit a rideg, erzelemszegeny anya soha nem fogadott cl. A szi.ilok elerec az alkohol isca jacszma colrocre ki, amcly a gyenge apfo:i1 az onmaga felakaszrasaban fejezodocc be. Minden parcnerkapcsolaraban apjac kereste, rendszerint alkoholfi.igg6, gyenge, erzclemgazdag ferfiakat ralalt. A terapia kesobbi szakaszaban parrnere, aki szaraz alkoholista volt, cletnehezsegek hatasara visszaesett, inni kezdett, majd ezc nem tudta vallaln i, es felakaszrocca magac, megismecelve a pacicns apjfoak cragediaj:k A tedp ia saran a kec cragedia acdo1goz6dott. Az clhuz6d6 patol6gicis gyaszreakci6t es a partnerenek elveszceset acdolgozcuk. fgy a kozlekedesi f6bia is megold6docc. A paciens zavarralanul haladhac a cenger fcle, falvakon, varosokon kereszci.il, a vfzi ut vegec megceheci cs6nakon, vagy haj6n is. Ha lgy zajlik az ucazas, az azc jelzi, hogy a paciens kepes komplikaci6mences individualis es emocion alis fejlodesre, vagy egeszseges, vagy elharulcak a cerapia sorfo az akad:ilyok. Ha valaki ugy utazik lefel e egy cs6nakban, hogy nines evezoje es kormanylapatja, az azt jelezheti, hogy az i!leto acadja mag:it a torceneseknek, nem tudja azokat kezben tartani, es az esemenyek elsodorjak. Amikor megkerji.ik a paciensekec, hogy bizzak magukac a vlzre, es vagy cs6nakban, vagy csak ugy uszva hagyjik magukat sodortacni a 89

tenger fele, a neurocikus paciensek nagyon sok szorongasos ellenallasc mobilizalhatnak. A terapeucanak ciszcelnie kell ezekec az ellenallasokac, elharicasi kfserlecekec, amelyek legcobb esecben felelemmel is jarnak. Nern szabad erolcecni semmi c, el kocelezecc kiseressel adhacjuk a leheco legtobbet, minden mas csak kevesebb vagy zavar6 a belso folyamacok szempontjib61. A terapeuca strukcurcilja a helyzetet, es ezzel jelezze a paciensnek, hogy vele van, nem egyediil pr6ba!kozik, es kevessel ucana meginc megpr6balhat dolgozn i a covabbjucison, de az elleni llis fokoz6disa esecen lepjen vissza. Esedeg egy kesobbi alkaJommal t'.1jra alHcsa be a kepet. Megcortenhet, hogy a paciens koveti a viz folyasac, de a kep nem vaJrozik, a fejl6des megakadt. Masik hasonl6 ellenallas jelenckezhec ugy, hogy a paciens visszacer egy mar elozoekben meghaladocc helyszfnre. Ez azt jelencheci, hogy nem cud elore ha ladni, alland6an ismedi onmagac, elakadc a fej lodes, de azc is jelen checi , hogy azo n a helyen a paciensnek dolga van, az elakadas fejl6desi lehecosegec ciikroz. A rendellenes lefolyasnak egy masi k fo rmi ja az, amikor a parak a fi zika torvenyei ellenebe n fel fele fo lyik, vagy dimbes-dombos cajon ho! fel, hol ped ig le. Ez lehet egy ereclen szemelyiseg fa nc::iziaja, ami legyozi a cermeszet corvenyeic (narcisztikus megrekedes, fixaci6). Minden gatl6 motivum a pataknal a paciens szimara meglepo konfrontici6c jelenthet, amire a terapeutanak fi gyelnie kell. Nern biztos, hogy korai zavarok eseren elerkezecc az ideje a konfroncaci6nak. Ha a paciens elerte a tengerc, legyi.i nk 6vatosak, a tenger melye sok veszelyc tarrogat, amelyek aktivizal6dhatnak, ha a neurocikus vagy problemasabb beceg beleugrik a cengerbe. Amikor a paciens a patakot a corkolat fele koveti - a rec modvumnal cargyaltakhoz hason l6an -, el6sz6r a pacakor es kornyezecec frassuk le a bereggel. Milyen szeles, mi no a partjan, milyen az aramlasa, milyen mely a vfz, atlarsz6-e vagy sem, lathat6-e benne allac es fgy covabb. A vfzfolyas kovetese egy iilesnel rabbet is igenybe vehec. Ekkor a kovetkez6 alkalommal ott folytatjuk, ah ol eloroleg abbahagytuk. Haszna!juk ki a vfzzel val6 foglalkozas tercipias lehecosegeic, a kfsero erzelmi beallicoctsagot, a raj hangulatat. Az a eel, hogy a paciens erzelmi acelese fokoz6djon. Vegyi.ik ra a beteget, hogy a parton lachat reszlecekec is, poncosan figyelje meg, mikozben lefel e halad. 90

Szimbolikus szemponcb61 a cenger bizonyos mertekben ,,kivereles viz". A tudattalan szimb6lumakenc carcjak sz::imon. Asszonyi es anyai culajdonsagokkal is felruhazzak Haj6c es emberc hord a haccin, de rosszindulact'.1 is lehec, elnyelheti az embert. ljeszco archaikus allarokac rej thet melysegeiben, amelyek az emberc lehuzzcik a melysegbe vagy felfaljik. A renger melye egesz vilagokac rej chec, ki r::ilysigot ferfi vagy noi uralkod6val, sell6k lehecnek kiildocceik, vagy egyszeruen csak haj6roncs talalhac6 ott. A tenger elnyelo culajdonsaga gyakran a tulprocektiv, elnyelessel fenyegec6 anya szi mb6luma. A cenger sokszor eros em6ci6kat kepes megjelenften i, amelyek agressziv, de depressziv jelleguek is lehecnek. A tenger melye modvum, a felsofok egyik hiv6kepe. Az alapfokban a konBiktusanyagoc a felszfnrol, a tudatos sikhoz kozeli oldalr6l tarjuk fel, es ezzel elkeriiljiik, hogy meg ido elott felszinre segitsuk a melyen a tudat alatt levo rarcalmakat. Ezzel nemcsak felelmet okozunk, nemcsak ellenillasc mobilizalunk, hanem a KlP elvesztheti a hitelet a beceg szamara, es a cerapeuta is hitelcelenne valik. Hasonl6 potencialis veszelyc rejc az erdo, a barlang, a mocsdr vagy ingovdny motivuma is. Ahelyett, hogy a becegnek megengednenk vagy biztatnank, hogy ezekben a szimbolikus helyzetekben aktivan beharoljon, illecve a melyre hatoljon, az alapfokon, megelegszi.ink azzal, hogy a szeli.ikon maradjon, es megvirjuk, mifele lenyekec lac felctlnni onnan. Gyakran elofordul, hogy az igy szabadon engedett szimbolikus alakok is erosen celitettek indulattal es archaikus termeszecuek. A fenciek teljesebbe terelere idezek Kacsindi Elvira ,,Beleptsek a szimbolumok vildgdba" dmu munkajab61 (I megratfv H frmond6, 20. szam, Budapest, 2002.) ,,A viz egy rendklviil osszetett szi mb6lu m, magaban foglalj a a forrds, a patak, afolyo, es a tengerbe torkollds urj k Felfoghacjuk, mine az eletut megjeleneset. Alcalaba n a masod ik kepkenc imaginiltacjuk, de ez is er6teljesen fiigg a paciens diagn6zisac61. A viz a negy elem egyike, a tt'.lz ellentete es kiegeszicoje. A cuz es a viz egyiitt alkotjak az elec alapfelcecelei c. A viz erosen archaikus szimb6lum, negy egymassal osszefii ggo temako rrel hozhac6 kapcsolarba. Az osviz az ilet vize, minden ebbol ered. A magzacvfz az elec for rasa. A viz, amely ;ilea! megtisztulhat az egyen nemcsak cestileg, hanem lelkileg is. A viz reven regeneril6dhac a szemely, gy6gyul asi folyamatok indulhac91

nak el, mivel az ujjaszi.ileces eleme. Az egi vfz, az eso megcermekenyito ereju, igy ez inkabb ferfi principium, szemben az elozoekkel, amelyek noi prindpiumok. A viz a halalnak is kozege, cobb micol6giai torcenet is utal erre, a haloccnak valamilyen foly6n kell atkelnie a twvilagra (Szciix, Lethe) . A vfz kem5s rermeszeru, egyfelal eletec ad es cermekennye tesz, masfelal az elsiillyedesre, a puszculasra ucal, gondoljunk az ozonvfz micoszokra. Sokszor kapcsol6dik az ozonvlzzel, az aradassal valami uj kezdet, amely elmossa a regi vilagot. Az iradas nem csak rombol6 lehec, hiszen gazdag rermafolddel araszcharja el a parcokat. A foly6 a cermekenyseg es az alland6 megujulas jelkepe. A foly6viz caplalekoc ad, atvitt ercelemben szencseger jelenhec (Gangesz). A foly6 kepzetehez hozzatarcozik a rermekenyita era, s a pusztf t6, rombol6 ero is. Az eler es halal jelentese egyi.itt van jelen. A foly6 lehec az alvilag hatara, a halal vize. A cengerbe omla foly6 az emberi eletec, a lerezoben val6 felold6d ist szimbolizilja. A foly6 rorkolata belepes az egyseg birodalmaba. A forris az eredechez, a kezdetekhez tart, visszateresc jelenc az asihez. A forras noi principium , a risztasag, a lelek es az anyasag szimb6luma. A hiv6kepben egy patakoc imaginilcarunk, fontos, h ogy mi veszi kori.H, mi b atarolja, milyen a medre, a vize, a sodrasa, van-e eler a pacakban. M iu tin reszleresen srrukruralruk a parakor, megkerdezhetjiik a picienst, melyik irinyba Jenne kedve elindulni . A fo rras irinya a mule, a sziileces kori.il i esemenyek szimbol ikus m egjelenese. Az eredechez val6 visszateres reinregril6dasi fo lyamarokac indfrhac el. A foly6, renger irinya a jelen es a jovo lehecasegeit kepezheti le. Gyakran a foly6 akadalyai az aktuil is konflikrusok lekepzodesekent jelennek meg. A tenger az asegysegec jelkepezheci, gyakran arelik a paciensek a mindenseggel val6 egybeolvadas elmenyer. Egyfajca osi szimbiocikus elmenyt, az anya es a magzat egyseger, ez pedig nemcsak a forrasnil, hanem a cengerparron is megrorrenher. A rengerbe val6 megm eri.ilest csak eras ENnel rendelkezo pacienseknel javasolhacjuk a ceripia elejen. A tenger archaikus asi szorongasokat mobilizilhat, elnyelo mely aspekcusa reven. Rengeceg archaikus osleny bukkanhat ela, amelyekkel cul korai lenne a calilkozas. A v.iznek magikus, tisztft6, gy6gyf t6 era t rulajdonitanak. A vfzbol ihac, benne tiszcilkodhac, megmeriilhet a paciens. 92

Ha elfogadjuk azt a fej ladeslelekrani h ipocezisc, hogy a rec az orilis szint lekepezodese, a patak az a nalis szint reprezencici6ja, akkor ebbal kovetkezoen gyakran jelenhetnek meg analis problemi kra utal6 szimb6lumok. A viz piszkossaga, zavarossaga, a sir megjelenese erre ucalhat.

Egeszseges szemelyisegszerkezet: A patak a ret szelen catalhat6, enyhfo kanyarog. A partja foves, a vfz csobogasa hallhac6, medreben apr6 kovek, kozottiik kis halak, bekak uszkilnak. A vfz tiszta, hideg, kis fahfd vezet at a tuls6 pam a, ahol egy erdo kezdodik. Neurotikus szemelyisegszerkezet: A patak egy st'.iru erdo melyfo folyik, a ÂŁ:1k homalyaban alig lehec eszrevenni. Pareja kicsit ingovinyos, sodrasa lassu, medreben sok a lehullott level, elecnek jelet nem latni a vizben. Nyomaszc6 a socetseg, a fak h atalmasak, fullaszt6ak, j6 Jenne inner elmenni, a piciens fucva indul el a fo lyas id.nyaba. Lassan az erdo ritkul, kierve m egkon nyebbi.il, a patak kiszelesedik, kicsit tiszcabba valik a vize. Depresszios szemelyisigszerkezet: A patak egy erdo szelen csordogil, nagyon keves viz folyik ben ne, szince alig lacni, a fold felszinen szivarog. A partja szaraz, nagy kovek szegelyezik, eccol. meg lehangol6bb az egesz. A fU kiegett, az erdoben a fak is satnyak, epp, hogy elnek. Kenyszeres szemelyisigszerkezet: A parak egy beton mederben folyi k, egyen esen, amfg a szem ellac. A vfz nyalkas, kicsir bi.idos, slin'.i midas szegelyezi. A parrja saros, mocsaras, erdekes benne allni, erzi a paciens, ahogy ring a laba alacc a fold. Megerinci a kezevel, kellemes melegsegec erez, de ugyanakkor viszolyog is role. E kec erzes valrogacja egymast, vegiil elkezdi gyurmazni, formalni a talaj t, amin ill, onfeledten belemeri.il, varat epic. Alapzavaros szemelyisegszerkezet: A pacak a recen folyik, kettevagva azt. Nern n~1l szeles, de hompolyog benne a viz, idonkent kjarad belole. Elaraszcja a rec egyik oldalac. A culs6 parton meredek loszfal, amin lehecetl en felm iszn i. Ott egy sivatag kezdodik. A viz zubogva hullamzik, nagyon melynek n'.inik, a part siippedos, cuppog az ember laba, ahogy lepked.

HARMADIK STANDARD MOTIVUM: A HEGY A reljesitmeny, az igenyszint, intrapszichesen dererminalt koverelmenyek, rivalit<lsok stb., apai vilaginak szimbolikaja, de bizonyos szemponcb6l az apai introjektum visszati.ikrozodese is. Ezt a motivumot ket form:iban al kalmazzuk. l . Egy hegy megtekintese a tavolb61. 2. Hegy megm:isz:isa, kori.iltekintes a hegy csucsar61, vegi.il a lefele vivo ut. A hegymasz:issal kapcsolatosak a szemelyiseg mukodesevel osszefi.iggo fanr:iziik, a feladatok megold:isa, felemelkedes egy karrier vonarkozasaban, az elet kihlvasaival val6 megbirk6zas vagy a kin'.izott eletcelok elerese. A hegyrol val6 korbetekintes szellemi kitekinteskent foghat6 fel a sajat belso lelki es emocionalis allapotra vonatkoz6an, de szubjektiv meglrelese is leher a jelenlegi ki.ilso elerhelyz.emek, ami az objektiv sziruaci6val nem kell , hogy feltedeni.il egybeessen. A pacienst kerji.ik meg, hogy pillanrson meg egy hegyer a d.volb61, es ponros lcfras utfo pr6balja megkozeliteni, majd megmaszni. Fonros a csucsr61 k6rbetekinteni, es a panodmat reszletesen lef ram i. A hcgy mcgpillanrasakor ;icelr elmenyekben tiikrozodik a ferfias auroricis csod:ilata, vagy a ferfias erofolennyel szembeni szorongas. A hegy modvum altalaban a ,,ferft-apai"vilagot, az autoritas es rivaliras problemat szimboliz:ilja. A paciens igeny- es elvaras szintje egyenes arinyban i ll a hegy magassagaval. Dcpresszi6s beregek hegye peldaul vagy igen alacsony, vagy olyan magas, hogy remenyrelennek erzik megmaszasar, bele sem fognak. A hcgy mcgmaszasfoak keprelensege uralhar reljesftmenyek kivirelezesevel kapcsolatos alacsony morivaci6ra, onbizalom hianyara. A cst'.1 csr6l minden id nyba szabad kilfois kepessege az egeszseges szemelyiseg sajatja. A kilaras akad~lJyai, valamint a raj rulajdonsagai jellemzoek a szemelyiseg zavarara. Altalaban ketfele megkozelfrest hasznalunk: A hegyre val6 feljuras es a panorama megszemlelese Âˇ Valamilyen hegy megszemlelese a ravolb61

Elindulhatunk a recrol, mondharjuk a beregnek, hogy kepz.eljen el egy osvenyc vagy egy urar, amely elvezeti egy hegyhez, vagy egyszeruen megkerji.ik, kepzeljen el egy hegyer. Az ut elkepzelese mar tematikusan elokesziti a cst'.1csra valo felj utas imaginaci6jar, a hegymasz:ist. 94

A szimb6lumra ravetiilo mdattalan kon Aikrusdinamika fogja megformalni a szimbolikus kepet. Milyen a hegy? Milyen a feljuras? Mir lat, amikor korillnez? Mi okoz nehezseget? Meg kell-e kozben pihenn i? Milyen akadalyok jelenrkeznek? M ilyen erzes, ha r:inez a hegyre? Ilyen, es hasonl6 kerdeseket lehec meg felcenni . A hegy motivum szimbol ikus jelemestartalm:inak tiszcaz:is:it tobb reszletre bonrva vegezziik: A hegyre val6 felkapaszkodas Korberekintes a hegycsucsr61 Lemenetel, mint a felkapaszkodas ellenrete.

A felkapaszkodas A felkapaszkodashoz kapcsol6d6 fanraziak osszefi.iggnek a szemelycs fejlodessel, feladarok teljesftesevel, a fel fele jutassal a karrierben, az elettcl val6 megki.izdessel, es a tervbe vett elercelokkal. Az egyen i celokba fektererc ambfci6 merteke a hegy magassagaban kifejezesre juchat. A sikerre val6 corekves hi:inya vagy csokkenr volra mcgnyilackozhar a sok kellemetlen erzesben, amit a hcgymiszas alatt cl at. A depresszi6sok magas hegyer, meredek sziklas maszharaclan szirrcker imagi nal nak, vagy ellenkezoleg alacso ny hegyer, kis dombot. Az excrcm m6don nehezen megmaszhat6 hegy olyan feladar, ami alig reljesfchero. A hegy megmaszhataclansaga a felettes-EN EN-ideaj:ir szi mbolizalhatja (konyorcelen-szadisztikus szu perego ). Az emlltect ellenkezo veglet, amikor csa k domb van, arra utalhat, hogy az egyen mar feladta a ki.izdelm et. Egy ilyen domb minden erofeszfrcs nclki.il mcgmaszhato, mu tatja azr az eroszakoltan kenyelmes magararr:ist, amcly mogott 6 riasi clv:irasok huz6dnak meg. Az ilyen dombr61azut:.ln alig mutarkozik korkilat:is. Erdemes a hegy magassagar a hegymasz..-ls e!ott es a csucsra juras uran is megbecsi.ilrerni a bereggel, ami sok in form:ici6r fcl tarhat a szemelyiseg melyebb dinan1 izmusab6l. A hcgy bccsult magass:iga osszefi.igghec az illero igenyessegevel is. Az ilyen es ehhez hasonl6 informaciok a feldolgozasi f:izisba n sok felismereshez segfthcrik a pacienst, fokozva annak onexploraci6s teljesirmenyer. A hegy megtestesftheti a teljesitmenyre nevelo es azr sz:imon kero szi.ilot. Ebbol a szemponrb61, amikor a hegy egy teljesftmenyre rorek95

vo szulot szimbolizal, annak sikeres megmaszasa a sikeres idemifikaci6t is jelentheti. A hcgymaszas saran sok fallikus szimb6lum jelenhet meg, amelyekkel a picicnsnek dolga lehet. A hegyen val6 feljutis nehezsegei sok teljesltmfoyszorongast szimbolizalhatnak. A fcljutas utan heves szel timadhat, felho akadalyozhacja a kilat3.st, vagy sun'.i kod es fgy rovabb. Vannak olyan teljesicmenykenyszeres beregek, akik minden hegyre, minden kiemelkedesre, minden megmaszhat6 dologra fel akarnak menni, akkor is, ha a cerapeura nem keri erre 6ker. Hiszterias szemelyisegl'.i paciensekre jellemzo, hogy a hegyre val6 faradsagos felkapaszkodast atugorjak, es hirrelcn a csucson ceremnek, vagy helikopterrel erkeznek, megjelenirve a realicis problemajukac. A fenti peldak rendszerinc sulyosabb zavarokac jeleznek, amelyek egyszen'.i alapfoki'.1 technikakkal nem oldhac6k meg, igenylik a kozepes felsofokban jartas rerapcurac. Az alapfokban megoldhac6 nehezsegek egyszeru srrukcurilassal rendszerinc legyozhecoek, es igy a beceg folycacja a hegymaszast.

A hegy cerejerol val6 korberekinces Egyreszc jelencheti a belso erzelmi illapocba val6 becekincest, de jelencheti az aktualis kulso elethelyzet felmereset is. Megtorcenhec a jovobe teki ntcs is, de akfr a mult is megjelenhet a hegycecor6l lachac6 kacachym panoramaban. Figyeljunk a jobb- es baloldal elcero jelentesere. A jobboldal a ferfias oldal. Ez leher a raci6 oldala, mig a baloldal az frzelmek terfele, inkabb a noi oldal. A paciens kontaktusproblemaja megjelenhec abban, hogy a panorama csupa erdo, nines, vagy csak keves az uc, vasurvonaJ, haz, celepu les. A ter:ipia kesobbi szakasz~lban ujra be lchet aJlicani ugyanazc a hegycetot, es a kep vilrozasa j61jelzi a redpia ercdmenyei c. Az evszak nyar, vagy kora osz leher, az emberi elet sokfele nyoma jelenhec meg a panorimaban, jelezve a szemelyisegben zajl6 eresi folyamatot. A panorima ugy is oszt6dhar, hogy a beteg elott a jovo, hita mogon a mi'.1lt jelenik mcg. Ha a beceg mas emberekkel is talalkozik, az j6, incerperszonalis kapcsolatokat jelezhec. Neurotikus embereknel sokszor akadilyozott a korbetekinces. A hegy harar magas erdo borftharja, sziklak, vagy egyeb cargyak akadalyozharjik 96

a kilacasr. Jlyenkor rcszleresen strukrur:iltassuk a latott kepec, lehetoleg minden erzekszervi minosegben. Kifejezerren parol6giis kepek lehetnek, ha a megmiszott csucsot magasabb hegyek veszik koriil, ha minden idnyban csak suru erdot latni, lakort helynek, vagy emberi elemek a legkiscbb jele sem latszik, sivarag, vagy muveletlen terulec veszi kori.il a hegyet. A kilacist akadalyozharja felho, kod, vihar, sotetseg es fgy rovabb.

A hegyrol val6 leereszkedes Amikor a paciens mar leirca a korkilatast es annak hangulacic, azr ranacsoljuk, hogy ereszkedjen le a hegyrol, vissza, ahonnan indulc, vagy mashova, ahova szeretne menni. Visszarerhet a regi uron, de mehet uj iranyba is. Ha ugyanarra a helyre megy vissza, gondosan vizsgaljuk meg, van-e valtozas. A valrozas sokfelekeppen megjelenhcc: a hegynek, vagy retnek mas lehet a merete, magasabb, vagy udebb lehet a fU, ujabb, vagy cobb virag latsz6dhat, az idojaras pozitfvan valcozhat stb. Ezek a valtozasok az imaginaci6 alatt a mely struktu ra aralakulasait tukrozik. A finom kis valcozasok eszrevcvcsc, a beceg beszimol6ja alapjan j6l minosithcti a terapeuca erzekeny cgct. A hegymaszas gyakran erositi az ent - a sikeres reljesicmenyeken kcreszcUl - , ami j61 nyomon koveth eto az indul6 kep valtozasaval. A lefele ercszkedes ellenallasokat okozhac, ami megjelenher a kepekben, peldaul a paciens nem calal urat lefelc, clccved, vagy az uc mercdekke, veszelycsse valik, akadalyok jelennek mcg scb. Azok a paciensck, akik nem szeretnck leereszkedni embertarsaikhoz, szeremek fel ettuk lenni , nem szerctnek elvegyi.i lni, nehezen villaljak a mellerendelc helyzcteket, mind ig felul szerernenek lenn i, adhatjak a Ieereszkedesre problemasan jelentkezo bctcgeinkec.

A hegy megszemlelese a ravolb6l Ilyenkor foncos a nagyon reszletes scrukrurilis, majd ezutin ker<lezzuk meg, hogy milyen erzesc valt ki a hegy (fenseges, magasztos, isteni, felelmeres, nyomaszc6, veszcerhes es igy rovabb). Ha az elozo tedpias alka lommal a hegy megmaszasa sikertelcn volt, masc maradjunk meg a cavolr61 va16 megszemlelesnel, es csak a kepben bekoverkezo pozitiv valtozasok utan pr6balj uk meg i'.1jra a hegymaszasc.

Ha a cerapeura ugy erzi, hogy a hcgy megmaszasa foncos piciense szamira, de eros az elleni llis, akkor hasznilhacjuk a lepesenkenci megkozeHces elvec. Elobb ji rja korbe a hegyec alaposan. Scrukcuriljuk sokac a kepet, es ucina lehec, hogy a misi k oldalon konnyebb lesz a hegy megmaszasa. Megmaszhatja a hegyet a paciens csak cgy darabon is, de minden lepest scrukcurilhacunk, es ezzel megeroslchecji.ik feljucisi szindekac. Ha a paciens elfaradt, megpihenhec egy bizconsagos helyen, eroc gyiijchec (coltekezhec), majd folycathacja a hegymiszisc. Tobbswr kerdezhecjiik a panoramar61, ennek vilcozasa j6 visszajelzes a kozben zajl6 dinamikus vilcozisokr61, ami segfci a cerapeudc a helyes cerhelesi ariny bealHcasiban. Kesobbi iilesek soran ujra es ujra megmiszhacjuk a hegyec, es a valcoz.:isok j6l jelzik a belso, melydinamikai vilcozasokac a szemelyisegben.

es a megkozelithetetlensegnek. A hegy megmiszisa a szellemi felemelkedest is jelkepezheti, ez feler akar mar egy beavad ssaJ is. A hegy megjelenhec, mine celjesltmeny. A hegy megmiszasa a paciens konAiktus- es problemamegold6 kepessegere ucalhac. Foncos az, hogy hogyan massza meg a hegycc, milyen atcituddel, erzesekkel indul el. Milyen nehezsegek, akadalyok alakulnak ki, s ezekkel hogyan birk6zik rneg. Gyakran megjelenhecnek az elharit6 mechanizmusok; tul messze van a hegy, nem lehcc lacni a csucsac, olyan meredek, hogy nem lehec megmaszni stb. A hegyen kincsec, barlangot calalhar a paciens, amely a cudactala n rnelyeben rejl6 Jehet6segekre ucalhac. Fontos, hogy feljusson a hegy cerejere, szemezzcn a csucson. Az ore lacocc panorama ucalhac a kesobbi cerapiis folyamato kra.

Kiegeszfceskenc idezzuk Kacsandi Elvira ldrasat a ,,Hegy hiv6keprol"

Egeszreges szemelyisegszerkezet: A hegy magas, enyhe lejcos t'.1c vezec fel ra. A hegy aljic erdo borfcja, ahogy felfele ha lad, gyeri..il a novenY7.eC, a fak eln'.innck, az UC meredekebbe valik, sz.urke sziklakon kapaszkodik fel. Erzi, ahogy megizzad, de ez j61eso erzes. A hegy rcrejfo kilat6 ta1alhat6, amelyrol szeles panorama nyilik. A ravolban hegycket, egy szelesen kanyarg6 foly6c es kisebb falvakat latni. Neurotikus szemelyisegszerkezet: Nagyon magas a hegy, cerejen h6sapka. A felfele halad6 uc keskeny, nehol szakadekok men ten visz. A hegy terejere nem is lehec feljucni, mere egy meredek sziklafaJ elzarja az ucat, megkeri..ilve ujabb sziklafalba i.irkozik. Alapza.varos szemelyisegszerkezet: A hegy egy ha calmas, egig ero sziklaromb. A fala megmasz.hacacl an, jeges h6 borftja. Feljebb csipkezecc kohegyek lacszanak, rnesszirol nagyon hegyes benyom:isc kelrcnek, felelmeces es ijeszco. Korbejarva sem calal mas utat." Eddig az idczec, melyec szemelyes koz.lesebol - kepzesben carcoct elO::tdas anyaga - merlcettiink.

,,Az imaginadv kepekben a misodik vagy harmad ik hlv6kep. Ez fiigg a paciens diagn6zisacol, problemajac61 es aktu<llis ceherbfrisac6l. A hegy szimb6luma alapvecoen kec fo teriilecet old fcl: az apai vil agot, illerve a celjesitmeny problemacikajic. Ezek szorosan osszefliggenek. Az apai vilag szimb6lumiban minden cekincelyelvuscg, moralis viszonyulis, a hacalomhoz val6 erzelmi kapcsol6dis lekepezodhec. A hegy a maga monumencalicasaval a sziiloi dualb61 a cekincelyc kepviseli, az apafigurac jelkepezheci. A csaladban az apa i lea! corcfoik a cekincely, az erkolcs, a moral, az ereccebb szabalyrendszer elsajaclcasa. A gyermek fole az apa magasodhac, folnez ra, tiszceli, minciva valhat, azonosulhac vele, kuzdhec vele. A hegy kob61, sziklab61 epi.il fel. Novenyzec es i llarvilag nepesfcheci be. A ko, a szikla a corvenyc, a szabilyc, a kerecec jelkepezheci. M6zesnek a Sinai hegyen adja ac Jahve a dzparancsolac cabliic. A novenyek es az illatok ezt mind rneglagylthatjak, elove cehecik, erzesekkel ruhfrhacjak fel. A hegy szimbolik<ija kenos gyokerbol ered a magasba emelkedese reven, illerve kozponti hclyzetebol fakad6an. A hcgy Iscen lakhelye szinte minden kulcuraban. Gondoljunk az Oliimposz isceneire, a Fudzsi hegyre, Meru hegyere, a zikkuratok szimbolikus hegyek. A szenc hegyek az isceni kinyilackozasok helyei. Aldoz6hely, ricualis cselekmenyek helye, vagy zarindok hely. Jclkepei a megvilcoztachacaclansagnak, stabilicisnak

Az alabbi reszlet dr. Daub ner Bela esetldrasa Szerecnck bcmucacni egy elsosorban KIP terapiara alapoz6 pszichocedpi:ic. A piciens Anica (enekesno), aki enekles i nehezseg es keptelenseg miacc jelenckezecc cerapiara. Am az ocodik alkalom ucan, amikor mar pozicfvan viltozott az eneklesi problema, szemelyiseg munkara tertiink at, a paciens keresere. A vinig teszt egy orchideic hozocc, ami kisse fony-

nyadt volt, szfnei fakultak, szara egy kicsit puha vole. Egy eleg szi.irkenek tt'.in6 vazaban szomorkodocc egy lakasban. Anita ertelmezese tokeleces volt, teljesen atelre a virag szimbolikajat, felismerte magat a virigban, jelen helyzecet a sziirke vazaval azonositotca, es azt mondca az orchidea a tr6pusokra vagyakozik, vagyis vissza a szfnpadra, a fenybe, hogy a szfnei ujra ragyogjanak, es a szara ujra kemeny legyen. A ret tel vegi, kora cavaszi volt, latszatra minden kihalc. A termeszet meg eppen csak nyujc6zkodik, de egeszseges fesziilcs erzodott a rec hangulaciban. Kihalc folrok volcak, surt'.i erd6 6vezre, de a nap fel szemmel si.icocr. Kisse melegitette arclr, amikor szemer lehunyva azt a nap fele fordltotta. Nehfoy eroden madarhangot hallotr, es amikor a fo ltokac megszemlelce hideget, idegenseget erzecr, es gyorsan elment onnan. A rec kepeben a terapeuta bizcac6 jeleket olvasocr ki, de erezte az anyaval kapcsolacos ambivalenciak jelenletet, valaminc a jelenlegi elechelyzec korlacoz6 kori.ilmenyeit. A forrds-patak-folyo-tenger hfv6kepe az elozo reten egy tiszcavizu, sekely, csordogal6 pacakoc hozocr, magas parcok koz6cc, huvos vfzzel. Anita a forras megkereseser valaszrorca. Hamar megcalaJta, egy sziklab61 vascsovon kereszti.il csobogotr elO a bovizu forras, amelyben megmosakodocr, ivocr belole es elindu lr a vfz utjac kovecve. A patak hamar bovizt'.ive valt, vegig zold reten fo lyr, sok madarral, sziklaval, halakkal, mindeni.ict zajlorr az elec. Majd egy ido utan beszt'.ikiilt a meder, felgyorsulc a viz. Yeszelyekec rejtecc a melye, Zt1g6k, 6rvenyek jelcncck meg es vlzeses. Eltli nt a viz egy szoros hasadekban, hogy tiszcfo, badtsagosan bukkanjon fel a tuloldalon. Hidakkal, varosokkal, sok emberrel, szinekkel, hangulacokkal, majd egy szinte siva cagi tajban folyr covabb, de parcja termekeny volt, hidak iveltek at. Felrt'.inr a dvolban a renger, de nem erti.ik el. Anica arra a segftsegre, hogy ha a viz urja szimbolikusan az elerur, asszociaci6kar hozott. Boldog gyermekkorat, a korai sikereket a kez.deri harmonikus kepck.kel. A vfz felgyorsulasac a ki.ilfoldi szereplesekkel es a szerelmi kapcsulartal azonosfrotra. A viz eln'.inescr a balcsettel es !seen bi.inrecesevel, hangjfoak elveszcesevel magyarazra. Majd a megnyugvas, elszi.irkiiles kovetke-Lett, ami magaban foglalja a lehcrosegeket, de a rengerc, a beteljesiilest meg nem erte el. A sorban harom hegy koveckezetr. Az elso hegy nagyon meredek, sziklas, megmaszhatadannak tune. A keskeny osvenyt szt'1r6s, athacolhacatlan 100

boz6t ovezre. A dvolban hlvogat6 to keklett, de a :>-zur6s bowcon nem tudrunk attorni. M inel inkabb scrukcuraltam, annal ti::ibb athacolhacaclansag jelenckezett (megjelent a jelen helyzet, de a kepek rejtve mutacrak a ferj tudattalan manovereit, hogy a cerapiat zatonyra futtassa. Mutacca meg Anita ambivalenciajat). A masodik hegy imaginaci6jaban deinte megmaszhac6nak cunt az, de az osvenyen haladva ugy erezte, mintha figyelnek. Ez az erz,Â˘s kellemetlen volt (a terapeuta kesztetest crzett, hogy egy affekr-asszociaci6s kozepfokhoz tartoz.6 technikat alkalmazzon, de helyctte ink:ibb lclkesen strukturaltatta betegcr). Meg is jelent egy plat:infa a hegyoldalon, amely hasonlltott ahhoz a fahoz, amin valamikor Anica kisfifoak a hintaja 16gort. A bereg spontan korregresszi6t elt at a fa srrukcudlasa hacasara, es arelte, ahogy kisfiat magahoz szoritja, majd onfeledcen hincaztatja. A harmadik hegy video rogzfresre es bemutat:isra keri.ilc a szupervlzi6 saran. A hegy most ugy jelent meg, hogy nines rajca S"Likla es mintha folddel lenne beborfrva - egy ejszakai d.jon. T ERAPEUTA

(covabbiakban T.): Milyen a hangulata a hegynek? (A

TERAPEUTA A HECY RtSZLETES LEKERDEZiSE UTAN A HANCULATOT KtRDEZTE, TEL}ESSt VALT A KATATHYM PANORAMA.)

(tovabbiakban A.): Szomoru, sorer minden, nines osveny, csak ugy megyek, olyan i.ires erzesem van. Minrha egy kis feny pr6balna megjelenni. (A FtNY MECJELENtsE JO JELNEK TONIK.) T.: Kozel cudna menni ehhez a kis fen yhez? A.: Nagyon pici. Nern erheco el. Minden all, nem mozdul. (A ANITA

MEGALLT Kt!' \/Al.Al\.11 TORTtNts ELOrn FESZOLTStCET JELENTHET,

Minrha megmozdult vo lna, eldol a hegy. T.: Az egesz hegy megmozdulr? A.: Csak a rereje. Leomlorr. Mintha alagucat larnek. T.: Hogy nez ki? frja le! (STRUKTURALAS.) A.: O lyan, mint egy nagy cs6 es nagyon fenyes a vege. Mincha a nap si.icne a vegen. (A NAPSVTtS JO }EL, SZEM BEN AZ INDULO KtP VALAMI KESZOLODtK.}

e}SZAKAI SOTETJEVEL.)

T.: El rudna indulni ebben az alagurban? A. : Megpr6balom. Olyan hideg, nem larok benne semmir. 1~ :

Milyen a fala? Meg cudna rapincani? 101

A.: Si ma, hideg, nyirkos. T.: Milyen a talpa alatt a calaj? A.: Nern olyan sima. T.: Vannak ice valamifele hangok, szagok? (A

TERAPEUTA AZ .tRZEKE-

u 'ST MINDEN CSATORNARA KINYITJA.)

A.: Nincsenek. T.: Mi lyennek lacja a fenyc? A.: Fenyes, mintha a nap siirne. T.: Tudna kozeledn i ehhez a fenyhez? A.: Megpr6balok. Melegszik. Ore vagyok a vegenel. T.: Mir lac itt a vegenel? A.: Magasan vagyok. Alattam az erdo, rengeceg fenyves, nagyon szep. Nyugodt. Kis volgy is van alarcam. T.: Hogy nez ki ez a kis volgy? A.: Nagyon csendes, nyugodr, korbe van veve erdovel. Nagyon j6 a szemnek. Jo lenne lemenni. T.: Vezet valami ut lefele? Nezzen szet! Hogy leherne oda jumi? A.: Csak repiilni. T.: Ha lepesenkenc eli ndulna, calin ralalna megoldasc, es ha nem, barmikor visszafordulhat. (A TERAf'EUTA A MECSZOKOTT MGDON KEDVET SZERETNJ KELTENI A PACIENSBEN AZ ELINDUlASHOZ.)

A.: A:1.. alagt'.a vegen egyenes a sziklafal, nem lehet kilepni semmire. (A TERA f'EifFA !NDOKOLATLAN AKTIV!TASRA VALG SORCETtSE ELLENALLAST MOBIUzAL A PACIENSREN, AM! MECJELENIK A KtPBEN, NEM

Minrha egy kocelhfd lenne, am i acvezec a m:isik hcgyre. Osszekoti a ker hegyec. Ac kene menni ra. T.: Messze van a korelhfd? A.: Messze. Szeretnek keresn i egy masik utac. Vissza kell fordu lnom. T.: Tcgye meg. (VARAKozAs.) Mose mi corcenik? A.: Az alaguc vegenel vagyok. Van egy masik alaguc. Egy masik kijarat. Ez is egy alagu c. Ez nem si ma fal u. T.: Milyen a fala? A.: Eles sziklak all nak ki. T.: Milyen a tapint:isa? A.: Erdes, hideg. ELOszOR AZ OL.Es soRAN.)

102

T.: Tud haladni? A.: Igen. Mar lacom a korelhidat. Nagyon labilis. Imbolyog, ahogy fujja a szel. T.: Mi c erez a ccscebcn, ahogy figycli a kocelhidac? A.: Felek. T.: Hol van e:z a felclem a ccsccben? A.: Elszorul a torkom. Gorcsos leszek. (E KKOR LEHETOstc LENNE A TEST/ tRZtS SEGITStGtVEL lRANYITOrr KORREGRESSZIOT vtCEZNI, DE I TT EZ MtG KORAJ VOLNA, EZtRT A TERAPEUTA BENNE MARAD A Ki.PBEN ts STRUKTURAL.)

T.: Van ennek a kocelhidnak fog6dzkod6ja? A kocelhfdnak a bizconsagor a mozgekonys:iga adja. Van belso bizronsaga. Elhajlik. Kirfr. Van biztonsaga. Stabilit:isa, allandosaga. Tabin megpr6bilhama r:iallni. (ERICKSON/ tNEROSITES. I TT A TERAPEUTA A KJP- TOL /DEGEN PSZJCHOTERAJ>JAS ELEMEKET ALKALMAZ.

Az tNERO-

SITts HELYETT A PACJEJVS ERZtSEJT KELLETT VOLNA STRUKTURALNJ, KJVARNJ, AMICA PAC/ENS MACATOL JNDUL EL.)

A.: Nern keUemcden. T.: Ha m:ir ugy frt..i, hogy cud rajca haladni, calin megpr6b:ilhatja. A.: Egy picit lcptem. Ncm borzaszc6. T.: Nagyon j6. A bizronsag beliilrol jon. Egyre inkabb kepes acelni ezc a bizconsagot. Mose eppen mi cortenik? A.: Most mar batrabb vagyok. Tudok halad ni. Meg kicsit fe lek. T.: Nagyon j6. A.: A szel fujja a hajam, de nem rossz. T.: Nem rossz. A.: Nagyon szep a raj. T.: frja le ezt a szep cajat! A. : Nagyon melyen, mintha egy kis kek hegyi pacak folyna . Kriscalyciszca. Nagyon sok zold fa van. Lombos erdo. Tovabb akarok menni. T.: H o! van most a hidon? A. : A kozepen. T.: Joi van, csak haladjon rov:ibb! (A SZUPERVIZ!O SORAN A VEZETONEK AZ VOLT A V.tLEMtNYE, HOGY M!ELOTT A BETEG A KOTtLHIDRA LtP, MEG KELLETT VOL.NA FOCATNI A KOTELHID KORLATJAT,

103

ts STRUK-

TURALN! KELLETT VOLNA AZ tRZtSEKET, Alvf!T A KEZtBEN EREZ, AMIT A LABABAN, AMIT A TESTEBEN, EZZEL SEGITVE A HIDRA LEPEST.)

A.: Most mar nem zavar, ha lenezek. Mar nem felek. Mindjart iterek. Oct vagyok. Atercem. T.: Mondja el, mit lac! A.: Kellemes kirfodul6hely. T.: Keressen egy helyec ahol meg cud pihenni! Magaba cudja szivni a rermeszec harm6niajac, nyugalmac, bekejec. (TOLTEKEZts, ARCHAJKUS VAGYKJELEGVLES. KOROLBELOL MASFEL PERC.)

T.: Es ahogy ice megpihenc, colcekezecc, ezekkel a jo erzesekkel jojjon vissza a szobaba. Kerekitse le a kepet, es ha ice van, nyissa ki a szemec. Anica csillog6 szemmel erkezect vissza, nagyot s6hajcott, es azc mondca: ,,fog ez menni". A volgyec a pacakkal es bekejevel a szfnpadra val6 viszszaceresnek asszocialca, de addig sok mindenc kell meg cenni, mondca bolcsen. En pedig egyecerceccem vele, ha nem is poncosan azc gondolcam a corcencekrol, mine o. A hegy szimb6lumaban szerinrem megjelenc a ferje szorongasa arr61, hogy Anica kesziil visszamenni a szinpadra. Ez pedig veszelyekec rejchec magaban. Megjelenc a kepben az ellenallas is, amikor megill a kep, balsejcel mes lesz minden, es hircelen a cudacca lan robban be a kepbe, megmozdul a hegy (meginog a ferj), es elocunik az alagucszeru barlang, aminek a vegen siic a nap (vagyis ha Anica halad az ucon, elerheci celjac, de at kell dolgozni a benne levo anya imag6c) . A kis volgy a vagyak szlnhelye. Elerhececlennek n'.inik, de megjelenik a kocelhid a repi.iles helyecc, es An ita visszai ndul, hogy kozel rudjon keriil ni a hfdhoz (jelezve ezzel E:Njenek Aexibilirasic, kreacivicasar). A kec hegy kozocc fesziilo kocelhid szimbolizalhacja a ferjec vagy az apa scabilicisac, megbfzhac6sigac. De mucachacja a szerecoc is. Errhecjiik ebben azc is, hogy megjelenc az apa cudarralanjab61az a ferfiassag, amely nem realizal6docc a paciens csaladjaban. Egyben jelzi, hogy a volgybe csak a masik hegyen kereszciil vezec az uc, vagyis a gyaszmunkac el kell vegezni, ernie kell a szemelyisegnek, meg kell teremceni a belso bizconsagoc, a belso egyensulyt az oszcon-EN es a felerres-EN kozocc. Az alaguc vagy a barlang szimbolizalhacja az anyic, az anyai elvadsokat, amelyek hidegek es elesek. Kereszciil kell rajcuk vergodni. A misik 104

hegy lehec a tcrapeuca, vagy a ced.pias folyamat, amely kepes Anitanak segiteni, ha ackel a fuggohidon; rajtuk kereszci.il vezec az uc a volgybe. A hidon lobog Anica haja, es aceli a reg6ca hifoyolt onfelcdcsegec. Egy kicsit hasonl6an ahhoz, ahogy a szinpadon kepes azonosulni hires nagy szerepekkel, es felold6dni azokban. A hegycsucs leomlisa szimbolizilhacja a celjesfcmenyideil sziiksegszeru csokkencesec, es ha ez megcorcenik, elocunik a barlang bejaraca, vagyis az uc a eel fele. Az' elso hdz egyszer, ciszta, rendes vole, de a n'.izhely hideg, iiresek a szekrenyek, nem laktak a hazac. A beceg a padlison mincha ffoyc lama, es a padlas egyik resze ismeros gyerekkodb61. Kacacokac, regi jatekokat lacott, de nem erezce jol magac. A pincebe nem volt hajland6 lemenni Anica, mere eros szorongast erzett a corkiban. A masod ik hdz szep feher vole, kec ablakkal, az ablakban vidgok, rendezett ken ovezce. A kenben a fU kozott fekece folc volt, ami hasonl6 erzesc keltett benne, mint a reten (anyja ideiglenesen nala tart6zkodocc, es folyamacosan 6csarolca apjat, aki megoregedccc, cs olyan mcrcekben romloct a szeme, hogy al ig lac. Anyjanak apja elleni zsorcolodescit nehezen viseli, de nem tudj a anyjat meggyozni vadaskodasainak val6clansagar61. Moscanaban sokat gondol apjara, es saj nalja, neha ugy erzi, apja nem vole mindig boldog a hazassagaban. Kozben csodalja apjat bekccuresecrc, ahogy felesege rigolyait kezeli). A haz belulr61 baracsagosabb volt, de a pincebe megi nc nem menc le. A koveckezo hdz a volgyben jelenc meg, a fiiggohid alatt. Kedves, feher haz vole, es kanyarg6s UC vezetecc hozza, amely egy to mellecc allt. Nadbol kesziilt a ceceje, udvara olyan vole, mint egy falusi hiz udvara. Szekeret larocc ezen az udvaron, valamim illacokac es egy ismereclen emberc, aki hfvta a hazba, de 6 nem menc, inkabb elmenc a c6hoz. A conak sima volt a vize, kellemes volt a parcja. Anita vagyar erzett, hogy lepihenjen egy kicsir ezen a parcon. A negyedik hdz szi nren egy kis feher hciz volt, amic nagy zold rec vecc koriil, kericese is vole. Siicocc a nap, de az udvar rendezeclen allapotu , kusza, mondta Anita. A haz belseje socec, es a konyhaba jutocc be. Egy aszcal, szekekkel, valaminc egy szekreny vole benne. H ideg volt es bararsagtalan. Talalc egy masik szobat, amely tiszca, de elettelen. A kamra iires. A ford6szoba szep nagy, vilagos es egy nagy tiikor volt benne. Anica rosszul erezce magac a hazban, es kimenc az udvarra, ahol egy j6kora fat 105

litott a napsi..itesben. Erdes volt a torzse es nagy a lombkoronaja. Ugy erezce a fa inkabb a rerre val6, nem idea rendezeclen udvarba. Mindenc el kellene hordan i az udvarr61, velce Anita, de ehhez seglcseg kene. A megbeszeles a1atc ugy ercelmezte, hogy a rendetlenseg es kuszasag az udvaron a hizassagat jelkepezte, amelyben render kellene rakni, de ez nem megy egyedi..il, es a ferje ebben nem akar segfreni, szerinte ez az o dolga. Megemlici, hogy ferjenek egyre tobb problemaja van a vallalkozasaval. A f1a es a ferje kozorc covabb romlik a kapcsolar. Az ocodik hdznak hasonl6an rendezetlen kornyezete volt, es am ikor Anica bemenr, ugy erezte valaki van a hazban. A haz belseje is rideg, bararsagcalan volt, egyedi..il a filrdoszo baban talalt cegelyekec a ti.ikornel, de azok is iiresek volrak (szf neszseg). lsmecelcen megkertem Anitit, hogy nezziik mega pincer is, amic elfogadocc. A pinceajc6c az udvaron calalcuk meg, a foldon feki..idc, nehez vasaj t6 volt. Anita alig tudca kinyitni. Nagyon socec vole a nyflas, nem vole lepcso, de Anica calalc egy lecrac, am in eli ndulc. A melybol ara mloct a hideg, es olyan erzese vole, hogy egy mely, tcicong6 i.iregben halad, aminek calfo nines is vege. Ahogy scrukcurilcam a melysegec, olyan erzese volt, mi ntha valam i gomolyogna a melyben, es lassan egy templomcornyot latott kiboncakozni a gomolygasb61. Felismerce a cemplomoc, ez az a hely vole, ahol a keccos eski.ivo corcenc. Ugyan is bacyja es 8 ugyanakkor, ugyanabban a templomban eskiidcek (a remplom a buncudarac szimbolizalta). A megbeszeles sorfo sz61cunk a vall asossagar61, a hazassag szencsegerol es fia kapcsolatar61, valam int arr61, hogy fia baratnoje Ott alszik ejjelente a gyerekenel, es o fedezi okec. Ferje nem cud a do logr6l. Sokac szorong emiacc, es fel, hogy elobb-uc6bb baj lesz belole. A kovetkezo alkalom mal a pincer all icoccam be hiv6kepnek. Amikor megjelenc egy falepcso, legzese felgyorsult es fiziol6giaja eros erzelmekec sejrecett. A pinceben nagyon sotec es nyirkos volt minden, a fa lak guszcuscalanul fo lcosak. Nagyon erdekes vole, ahogy gomolygocc a levego es a pinceben mincha acl6san letc volna h1.'izva egy vonal, egyik fele vilagos vole a masi k socec (hasicas). Anicfoak olyan erzese volt, minrha regi rossz gondolacok kozocc Jenne, minden nyomaszcocca (feleledni erezce buncudatac, buneic, ami a fol rokban es a vilagos-socet elki..iloni.ilesben jelent meg). H ircelen egy ferfic licott, akiben felismerce regi szerelmec. Nern akarca latni, de a cerapeuta 106

bizcatta, hogy beszeljen vele. Beszelt a ferfihez, aki megfordult, es elment. Ahogy a ferfi cavozott, Anicac j6 erzesek coltoccek el, es a pince sotec rcsze mar nem volt olyan s-.Gornyu. A pincebol feljove egy gyerekkori udvarban calilta magic, ahol minden rendezect volt. ltt toltekezctt egy kicsit. Utina nehezen jott vissza az cbcr allapocba. A kovetkez0 alkalomra azzal erkezecc, hogy az enekles a heten nehezebben menc, de sz6lt a negy hang es megszunt a rekedcseg. Beszamol r6la, hogy szerelmerol sokac gondolkozotc. Anyja szexualicasa, illetve annak tickolc, tilcott volta is eszebe jucott. Megint a pincer allicottam be hivokepnek. Nagy nyicott ajt6c latocc, am inek fel ebol vilagossag, masik felebol socecseg aradc ki (hasic:is), de sokkal vilagosabb vole minden, mint elozoleg. Karfa nelkiili mcredek lcpcson kellctt lemenni. A falra kelletc dmaszkodni, arni hideg cs nyirkos vole. Szag, hang nem vole. A lcvego hideg es kicsit nyirkos, de ncm ki.ilonoscn kellernetlen. A falakr61 a guszcuscalan folcok clcuncek, cs az cgyik falon egy foly6 rajza cunc fel, amic egy lobogo faklya vilagicott mcg. A foly6parto n felcunik egy fa kcpe, amit sokszor lacocc mar a rccen, a patakparcon es a haz kori.il. ldonkcnc ismeros arcok jclennck mcg, majd a fa a szerelmcve vilcozik at. Szerclme nem beszel csak 6, keri szerelmec, hogy menjen el. Szerelme lassan b6linc, majd megford ul, cs elmegy. Kisi.it a nap, es egy masik fac lie. A fanak nagy lombkoronaja van. Meg lehet kapaszkodni a lel6g6 agakban. Nagyon kellemes, bizronsigos erzes. A fanak suru agai vannak es hatalmas, eras gyokerzece. Tolcekezik cgy kicsit a fa agaiba kapaszkodva, ;icelve annak erejet es bizconsiga c. A megbeszd esben Anita asszocialc a szimbolikus kepekre, es nagyon boldognak erezre magac, hogy megcetce, amit nem tett meg kor:ibban, mcghozca a doncesr, felvillalca szerclmc clkiildcscr, cs boldogan arclcc ferje bizconsagat (or hazra cs ker pinccre volt szi..iksegi..ink, hogy a szimbolikus munka megcorcfojen, az clmaradc dontes meghoz6djek, a cargyveszces gyiszmunkaja elvcgezccsscn, cs buncudac nelkiil elfogadast nyerjen sajac szexualitisa). Anica a koveckez0 6ran besdmolc arr61, hogy a gorcsossege nagymertekben old6dott, es egy celjes operac vegigenekelc. Ice mar majus elejfo voltunk, a cerapia fel eve care, es Anita minden nap enekel Otthon. A gyakorlas elocc meghallgacja a kazectat, amit a rerapia elejfo kozosen keszirecci..ink. A kazerca segici, hogy elkepzclje mit fog gyakorolni, ese107

menyekec idez fel a sikeres mulcb61, amikor eppen ezekcc az ariakac enekelce, az emlekec rogzici kec ujja osszeszoritasaval (ancher), majd ucfoa elmegy a jovobe, es elkepzeli magac, ahogy ujra elenekli ugyanazokat az ariakat a szinpadon (future pace). Amikor enekel, es kozeledik a nehezebb reszekhez, kec ujjac osszeszoritja. A sikeres mule segici a jelenc, hogy megval6suljon a jovo. A cerapia folyamacossagac mucarom be azzal, hogy a haz motivumba acmegyiink, amelynek a reszleres kifejrese- mine hiz hiv6kepnek - a kesobbiekben correnik meg. A KIP mellett vegzett kiegesziro tlineti kezeles minden esemenye a KIP-en beli.il leer ercclmezve, annak szerves reszet alkotta, a cercipias munka vezervonalat nem befolyasolra. Az esemenyek a dinamikusan oriencalc pszichocerapia szabalyai szerinc correncek. A masodik erdlisztffe imaginaci6jana1 egy lovaskocsi erkezik erte (noi szexszimb6lum) , de nem mer ra felszallni, a gyomraban pedig szorfrasc erez. Az erzes reszleces scrukcurilasa utan affekc- as~-l0ciac i6 t hasznalok, es fgy a szinpadon lcicja magac, amine a ,,Honvigy dale" enekli (Mire van honvagya ice Anicfoak?). A szfnpad socec, csak egy fenycs6va vilagfcja meg. A kazonseg pisszenes nelkill, dobbencen figyel. Hircelen vcilc a kep, es a Vigad6ban enekel. Minden ragyog6. Visszamegyiink az erdo szelere, es azc lacja, hogy a kocsi elindul, cavolodik es nines rajra. A ,,Mic erez?" kerdesre vilaszul beszimol arr61, hogy a szfve sajog. ,,Mikor erzett hasonl6c?", kerdezem, es 6 elmondja, amikor sajnalra ferjec a szerelme miatt (Vajon a szerelmec es a csillogasc nem sajnalja?) . Kozben a kocsi covabb tavolodik. A megbeszeles sora n elmondja, hogy meg korai a szfnpadra val6 viszszateres, meg nem cokeleces a hangja. Nern errek vele celjesen egyer, mere ugy erzern , a rokelecesseg hajszolasa meg nem dolgoz6dorc i t. Ez a szemelyisegresz az anya, aid mindig a cokelecest kerce es csak azc cudra elfogadni (a cerapeucfoak nagyon kell vigyaznia, nehogy ebbe a hibaba essen, haj lamos ra). A cerapia termes1..eresen folycar6dik, de ice megallok az ismercecesben. Azerr gondolram, hogy egy eserlefras reszleccel pr6balom bemucami az egymas uccin koveckezo cercipias 6rcik es a hfv6kepek, valaminc a KIP-pel vegzett cerapia melysegeic, hogy az olvas6 beleelhesse magic a pszichocerapias folyamacba, valam inc a szemelyiseg eresenek val6sagaba.

108

NEGYEDIK STANDARD MOTIVUM: A

HAz

A hizar rendszerinc akkor hasznciljuk, ha a paciensc mar j61 ismerjlik, es el6rehaladcunk a cerapiaban. A kezeles folyamin erdemes a haz mocivumoc cobbszor becillicani. Sokszor a motfvum magac61 is megjelenhec, peldaul rec, hegy kepenek bealHcasakor. Ilyenkor eldoncjiik, hogy acmegyi.ink-e erre a modvumra, vagy maradunk a megadocc eredecinel. A haz motivumoc leggyakrabban a sajat szemelyiseg kifejezodesenek rekincik, onmagunk belso lekepezodese. fgy a haz egyes reszei magukon hordozzcil< a szemelyisegreszek kiboncakozasanak mertekec. Ugyanigy megjelenhec a vonackoztad.si szemelyekkel val6 kapcsolat is. Ezek alapjfo is ercheco, hogy a hiz szimb6lum kozelrol erinti a paciens problematikajat, eros a konfronralo harasa, amit az alapfoku cechnikcincil figyelembe kell venni. A haz szimbolikusan a p<icienst :ibrazolhatja, ahogyan onmagat larja, vagy am ilyennek lacni szerecne idealis ENkepe szerinc. Megjelenher az oszronszfera, es a felecces-.EN szimbolizaci6ja is. A hazba val6 belepes lehec a behacolas szimb6luma is, de mcgjclenhec a kollektiv cudaccalan archaikus szi mbolikaja is. Technikai utmucatisok: d os-Lor klvi.ilrol lrassuk le a hazat, nagyon poncosan. A kornyezetet is, a kcrtet, az udvarc. Figyelcessiik meg a han gularac. Jarjuk korbe, nezziik rncg az ablakokac, ajt6kat, figyeljiik mega zajokat, szagokat, allarokac srb. Mennyire apolt a kerc, a gyumolcsfak, milyen rermest hoznak, hogy erzik magukat az allatok scb. Milyen a h:lz haculja, sokszor a hiz hcirulja mas, mine az eleje, a kiilonbseg foncos i.izeneceket tarcalmaz. H a mindent megnezriink, kerdezziik mcg a beteger, lenne-e kedve bern enni a hazba? A habozas, felenkseg koncakrusproblemakac, szocialis viselkedesi hianyokat jelezhet. Az ajt6 lchet nyirva vagy zarva. A csengeres utan esecleg visszaucasir6 szemely nyithat ajc6c. ll yenkor javasoljuk a beszelgerest, segirsiik a bereget abban, hogy bej usson a hazba. Poncosan irassuk le vele a visszautasit6 szemelyc. Ilyenkor a SL.emely megvcilcozhat, es beengedi a beteget, vagy a visszaucastc6 szemely atalakulhac a paciens eleceben foncos szerepec becolro szemellye. Nagyon rickin korregresszi6 is corcenhet, ha a helyzet erzelmi fcsziiltsege kivaltja. Legtobb esetben a hazba val6 bejucasc semmi nem akadcilyozza. A hazban calalkozhat szimbolikus alakokkal, ilyenkor kerjlink poncos leirast, 109

figyelj e meg az arckifejezesi.ikec, es kerji.ink visszajelzesr a pi ciensben megjeleno erzesekrol is. Esetleg beszelgerest is kezdemenyezher a bereg a sponcfo megjelenc szimboli kus alakokkal. Hclyes biztatni a paciensr, nezze meg a hiz belsejer. A sorrender bfzzuk a bcrcgre. Feltetlen nezzi.ik meg a konyhac is a kamraval, es az azr helyenesithero hutoszekrenyc. A konyha stflusa, kialakirasa, kulcuriltsaga vagy kultud laclansiga sok mindenre utalhat, jelezheti szimbolikus szinten az orilis problcmikat. A rend es a tiszrasag merteke elohozhatja a kenyszeres vonasokat, vagy noi pacicns eseten a no i-, vagy anyaszereppel val6 kapcsolaror. Sokarmond6 lchct a szobik elhelyezkedese, berendezese, vil agossaga, burorok sajarossigai, a szinek, a berendezes stflusa, a helyisegek egymishoz val6 arfoya, atmoszfer:ija, az illarok, a szagok, a hangok. Erdeklodji.ink a piciensbcn kiviltott erzesek irint. A reszlctek ut:ini erdeklodes segiti a kepi elmeny feldolgozasit, ami fo lyt:in a p:icicns osszefi.iggeseket talal eletesemenyei, valamint az ~itelt imaginaciok kozott. A hiloszob:iban erdckcs az agyak clhclyczkcdese, a szekrenyek es az ejjeliszekrenyek rartalma. Ezen reszlerek kifejezhetnek fontos informaci6kat a bereg parrneri, szcxuilis, erorikus viselkedeserol, es uralhamak az odipilis fizis elinrezetlensegeire. A szekrenyben a beteg felismerheti ruhi it, peldiul az anyja ruhaival egyiitt, jclezve, az anyira vonatkoz6a n az odipilis fizis mcgoldatlansigait. A fi.irdoszobaban megjelenhetnek ellenkezo nemt'.i szemcly ruhai vagy hasznalati drgya i. Foncos a WC kinezere, merete, tisztasiga, mis helyisegekkel val6 aranya. Ezek a reszletek az analis fazis problemait jelenftherik mcg. Ha a paciens nem rali lt meg minden helyiscget, kiegeszlto kerdesekkel segfrhetji.ik a reljesebb kararhym panorama kialakitasaban. A kifelejres, hogy mit es milyen formiban, nagyon sok inform:ici6t hordoz, es a feldolgozisi fazisban a felismeresek alapjat szolg:ilhatja. Az elfelejtett helyszfnek carcalmazharjik az elfojtott anyagor, czcrt nagyon fonros azok alapos megszemlelese. Eros ellenallis csctfo a helyszfnt erdemes kesobb ujra felkeresni, vagy a teripia kesobbi faz isiban diagnosztikus cellal t'1jra megszemleln i. Ki.ilonosen fonros a pince es a padlis itkutatasa. A padlis atkuratatasa sorin bizcassuk a beteget, hogy m indenc gondosan nezzen meg, nyis110

son ki, kukkantson bele. A gondos irkuracis kozben sok reszler keri.ilhet napvilagra, am inek folyran foncos emlekanyagok bukkanhatnak fel. A pince az oszton-ENt vagy a rudarralanr, mfg a padlas a felettes-E. t szimbolizilhatja. Ha a beteg csaladi albumot, regi f6liinsc ralal, korregresszi6ba viheti a bereget. Ha minden i.ires, erdel<lodji.ink tovibbi reszlecek urin, nezessi.ik meg alaposan, de ne eroltessi.ik, ha ugy erezzi.ik, hogy nagy az ellenillas. A pinccben sokszor raJilharunk alpincet, ami egy esetleges i:sap6aj t6 kinyicasaval tarul fel, es archaikus melysegek nyilhatnak meg. lgy hozziferhetove vaJhat a kollektiv rudattalan. A hiz alapos megszemlclcsc sokszor cobb i.ilesr igenyel, am it annyiszor ismetlii nk, ahanyszor errc a tcd.pia sorin igenyc erzi.ink. Ha az ido miatt meg kell szakicanunk a katarhym panorama fo lya matar, bej elentji.ik a betegnek, hogy most lassan tavolodjon el a kepekrol, es legkozelebb itt folytathatjuk. Amikor vegigneztiik a hazat, es a paciens kijott a hizb61, ujra nezessi.ik rneg vele alaposan, minden reszletre menoen, foleg az elozoleg megjclenc patol6gias reszeket, es gondosan figyelji.ik mega valtozasokat. Ha a haz helyerr egy kunyh6 jeleni k meg, az hiinyz6 ontudatot, onfrrekelesi zavarr jclezhec. Ha ni nes ahlak, ez eros elhacarol6dasi szindckot, gyanakvast, az emberi kapcsolarokr61 val6 szorongasr jelezhet. Kastely cr6nteremmel, esedeg rronnal, grandi6zus, narcisztikus ru lertekclcsekre ucal. Ugyanezr jelenci egy fe lh6karcol6. Dzlechaz vagy fogad6 jelezheti a mag:inszfera elhanyagol rsagar. Az egyik beregnel a konyha berendezese szupermodern vo lt, mindcn nagyon tiszta. Minden kinosan rendben volt, szinre sceril. Kevcs elelmiszer vole a kamraban, de kiad6s volt a szeszes iralok vilaszteka. A kepben megjelenc a bereg kenyszeres tendenciija a risztasigra, az orilis tartomfoy mechanizilcisa, az evesnek, mine elvezetforrasnak egy alacsonyabb szinttcl val6 helyerresfcese az ivissal. A hiz motivumnak gyakran leher konfrontal6 jellcge, es atvezechec a kozepfok kezelesi elveihez. Alapfokon nem konfrontilunk, csak srruktud.lunk. A haz motivum beillirisi r elozze meg a rec-, a patak- es a hegy motivummal val6 munka, valamint az alapos diagnosztika. Maga a hiz megcekincese mely benyomasr hagyhat maga urin, miurin bizonyos mertekig azt fedezheti fel a paciens, hogyan nez ki beli.ilrol. Ha rosszul vezerji.ik a reri piat, gyakran nagy elleni ll isokat okozharunk. LL1

Acceteli jelensegek mutatkozhacnak, es megs7..akadhac a cerapia. A hiz motfvumot inkabb kesobben, mint cul korfo allltsuk be, am ikor a beteg ENje mar eleg eros a szembenezesre. A koveckezokben Kacsfodi Elvira lefrasat ismenecem, amelybol mar ideztunk - ,,Beleptfsek a szimhofumok vildgdba" - , es fontos kiegeszlt~seÂ kec tarca1maz a fenti anyaghoz. (lncegratfv Hirmond6, 20. sz:im, Budapest, 2002.) ,,A haz kornyezete fontos informaci6t adhat a szemelyc korbcvevo pszichikus legkorrol. A kerftes !ere, milyensege gyakran ucalhat a kozelseg-cavolsag problemacikajara, men nyire engedi magahoz a vilagoc, mi m6don, milyen eszkozokkel haca rolja le magac a ki.ilvilagc6l. A kerc aJlapora szinten fonros adacokkal szolgalhac. A kerc egy atmeneti terulet, amely a kulvilag es az egyen szemelyes tere kozatt helyezkedik el. A kerc szimbolikaja osi idokre nyulik vissza. A ken egy mestersegesen beulrecert es apolt terulet, a1ta1aban mitikus jelencest hordoz. A ceremces a Paradicsom kercj eben tortenik, cokeletes boldogsag es arcatlansag i llapocaban. Az 6kor hec csodajanak egyike Szcmiramisz fiiggokerrje. A cemplomobt, szentelyeket gyakran veccek korbc kcrtekkel, s az uc, amely odiig vezerect, vegighaladc a kerren, egyfajra d.hangol6dast, befele fordulast tett lehecove. A renesz:insz idejen a kerc muvcszece az elec cudacos alakicas:inak jelkepeve vale. A kerc lugasai, gyi.imolcsosei az erzeki szerelem szimb6lumava valcak. Az alkimisca kerc egy vedecc cerulec, amelybe csak nagy nehezsegek arfo lehec bejucni egy keskeny kapun kereszcul. A kfnai kercekben az elemek harm6niaja a eel. A klilonbozo kuln'.1rak corekveseiben az a kozos vonas, hogy valamifele egysegre, harm6niara corekednek. Miucfo a kercben szcmlelodott a paciens, a hazac kivi.ilrol nezessuk meg, akar korbe is lehec jarni. Az ablak a belso es ki.ilso vilag kozocci kapcsolac kifejezoje; a feny, a transzcendencia kozvetlroje. Az egyen es a kulvilag kapcsolat:inak szimb61uma. Az ajt6 a kulvilag es a belso ter kozotti hatarvonal, czert sok magikus eljaras kapcso16dik hozz:i, fol eg a ronds, a gonosz dvoltartasa. Az ajc6 kec vilag, ket aIlapot kozti arjar6. Beavacasi jelkepkent a cudaclansagb61a cudis illapotaba va16 ackelesc jelenci. Az ajt6 fokent noi szimb6lum, mfg a fal ferfi szimb61um. Az 6kori r6maiaknal a miszcfoumokba va16 beavaciskor, a kerarcu Janus volt az ajc6k iscene, amely atvezet az emberibol az isceni vilagba, 112

az 6evbol az ujeszcendobe. A hermecikus hagyominyban a z:irc ajt6 a megszerzendo cudasc, a nyicott ajt6 a megfejtecc cickoc jelkepezi. Az alkimiscikn:il az ajc6 a tickos kapcsolacra ucal. Az ajt6 alacsony szemoldokgerendaja meghaj lasra kenyszerf t, alazacra tanit. A mesekben gyakran a ciltocc, zart ajc6k a cickoc, a veszelyt jelkepczik. A csukocc ajt6 az emberi lelek belso cirkaira ucal, kinyitasa az onismcrct folyamatfoak kezdeci szakasza. A kuszob hacarszimb6lum, egy uj vilagba val6 belepest jelez, egyszerre fcjezi ki az elvalast es az osszekapcsol6dast, ket ter kozocti atmenetet biztoslt. A ki.iszob orei :ilcalaban szornyek, demonok, man6k, koboldok, amelyek vedo, arc6, or.to funkci6t tolrenek be. A kuszob ore kerdest tesz fel, es el kell nyern i ahhoz az engedelyet, hogy acengedjen. A kelca-germ:in kultur:iban a kliszob alact lakocc a haz koboldja, akinek egyaranc volt vcdo es i rt6 jellege. A haziak nagy becsben carcocci k, etel-, icaJaldozarot adcak neki, es mindenkeppen elkerwtek a kuszobre va16 ralepest. Gondolj unk a ma elo kuszobhagyomfoyokra; az eskuvo utan a ferj olbcn viszi at az ifju fe lesegec, a ferfi atemel i a lfoyt az asszonyi eletbe. A szi.ilo, ha ciltakozik a valaszcas ellen, lefekszik a ki.iszobre, fgy akadalyozza meg a levahist. Yisszacerve a haz szimbolikajahoz, a lak6cer helyisegei a szemelyiseg covabbi diffcrenciaJ6dasara utalnak. A konyha az oraJicis, a gondoskodas, az elliras funkci6inak felel meg. A kamra a belso psziches rarcalekokkenc ercelmezheto. A nappaJi helyiseg (ami nem mindig kulrurac61 fuggo helyiseg) a tirsas kapcsolacokra, a csaladi viszonyokra utalhat. A hal6szoba a partner kapcsolacra, erocikira, a szexual itashoz val6 viszonyra ad rajekoz6dast. A gyerckszoba sajac gyerekkorra, illetve a paciens gyerekeivel val6 kapcsoladra mucarhac. A furdoszoba es a coalecc az anal is fejlodesi idoszakra, a tiszcasighoz, a rendhez val6 viszonyara ad ucalasr. Ritkfo megjelenik a dolgoz6szoba, vagy annak valamilyen szimbolikus targya, amely a munk:ihoz, a karrierhez kapcsol6d6 belso vagyakac jelezheti. A hazban erdemes hosszasan elidozni, idot adva a paciensnek minden helyiseg apr6lekos megszemlelesere. A szobak hangulad nak felcerkepezese foncos erzelmi viszonyulasokra ucaJhac. Erdemes megrudni van-e vaJami nem odaill6 dolog az adore helyisegben, amely konA ikcusg6cokra utalhac. 113

A pinceben a rudattalan oszronvilag jelenher meg, gyakran komoly szorongas mobilizal6dik a paciensben. Archaikus cargyak, szimb6lumalakok jelenhemek meg a pi nee melyeben. Gyerekkori szorongasok, craumak kepzodhemek le, ezert gyenge ENnel rendelkez6 pacienseknel ncm arc az 6vacossag. A pince ti:ibb reszbol is allhat, itt megjelenhecnek kulonfele kapuk, alagutak, ahogy egyre melyebb lelekrani reregek fele haladunk. A legrickabb eserben alkalmazzuk a konfronraci6c, nemcsak azere, mere alapfok, hanem azert is, mere a rudarralan archaikus alakjaival itt csak ismcrkcdik a paciens. A padlas a felerres-EN rarcalmak a t:irhiza, de a 1m'.dc targyai, emlekei szinren megjelenhernek. A padlason cs a pinceben megjeleno remacika elore adhar jelzest a tovabbi imaginaci6s munkaban; milyen hfv6kepekkel tudunk celirfoyosan dolgozni. A hiz alapvet6 jelentese szerint fem inin szimb6lum. A barlanghoz es a sirhoz hasonl6an az anyamehre emlekezcec, amely vedelmer ad, megpihenesr, fclfrissulest biztosfrhac. Jelkepezheri a rarsadalom alapjac, a csaladot, az emberi kapcsolacokat. Maga.ra az emberi cesrre is uralhar, a makrokozmoszt kicsiben, mikrokozmoszkent restesltheti meg. Az osi indiai nezet ~-zerint a test vedikus olcirkent, isteni kapcsolattartasra alkalmas epulerkent, hazkent is felfoghat6, ahol a gerinc alkotja a vilagoszlopor. A kozmo~-z kozeppontj:inak szimb6lumakent resresftheti meg magic az univerzumoc, s a haz reszei megfeleltetherok a vilagegyetem resz.einek. A rero a menny, a haz a fold, az ablakok az iscensegek. A hiz az eler kozponcja, az ember srabil helyet jelkepezheti a vilagba n." Eddig rare az idezett anyag.

Az OTODIK STANDARD MOTIVUM: AZ

ERDO SZELE

Az erdo szele hfv6kep egyfajta acmeneter jclent az alap es kozepfok szimb6lumai kozorc, illecve a rerapias cartas m6dszercben. Legkonnyebb beallftani, ha a recen vagyunk, es megkerji.ik a beteget, hogy keresse meg az erdo szelet, vagy csak egyszen'.ien javasoljuk, hogy kepzelje el az erdo szeler. Ha ez megrortent, arra kerjlik, hogy az erd6rol alljon meg olyan ciz-husz metemyire, keressen egy biztonsagos helyet, es innen a biztonsagb61 figyelje az erdo szclet. Figyelje meg az erdo homalyos belsejfr Figyelje a hangokar, virjon, figyelje, mi torrenik. 114

Megj6solhatjuk, hogy megjelenhet valamilyen alak, ember vagy iliac, esetleg emlek, aki, vagy ami, kilcp az erdo sfuujebol. Ezek az elolenyek rudarcalan viselkedesi tendenciakat, v:igyakac, impulzusokac kepviselhecnek, amelyek diagnoszrikus es reripias errekuek. Lehet, hogy eleinte nem is rudja pontosan kivenni, de Iarhat cgy szempart, vagy hallhat valami zajt az erd6 melyebol, csak figyeljen, varjon nyugodtan. Ha ugy jobb, elbujhar egy bokor, vagy valami mas rirgy moge, ahol bizronsagban erzi magat. Ez a motfvum mas celr szolgal, mint az eddigiek. Itt nem reljesftmenyc varunk a bccegcol, hanem azt celozzuk, hogy ,,alapfokon" legyen a paciensnek lehetosege tahilkozni szabadon megjeleno szimb6lumokkal. Kacsfodi Elvira frja a ,,Bel.epesek a szimbolumok vildgdba" cimu (mar idezect) tanulmfoyaban. (lmegradv Hfrmond6, 20. szam, Budapest, 2002.) ,,Maga az inscrukci6 is armenecer hoz lerre, az erd6 szemlelese meg az alapfok rezsielvehez kapcsol6dik, passzivan areli, megrapaszcalja a beceg a lelekrani terepet. Az alak hfvasa ugyanakkor mar kozepfoku terapias elv, egyfajra konfronraci6, amely rag ceri.iletet olel fel, de ugyanakkor a rudacralan vilag direkt behfvasa. Az erdo szimbolikajaban talalhac6 a lelek jelkepe es fem inin pri nclpium. A sorer, elvadzsolr erdobe val6 belepes hacirszimb6lum, a lelek mcgmerirkezese az ismeredenseg birodalmaban, amely a cermeszec titkaic rej ri. A mesekben gyakran micikus lenyek, boszorkfoyok, sarkinyok 6ri:isok, corpek, vademberek es vadallacok lakhelye. Azokat a veszelyekec, pr6bakat resresitik meg, amelyekkel egy fiaral, ercclcn embernek meg kell ki.izdenie ahhoz, hogy erect felnocre valhasso n. Ebben az ercelemben ire egyfajca beavacasi folyamat rortenik. A hindu aszkerak, az erdolak6k ide vonulnak vissza, hogy elmelycdhessenek a meditaci6ban. A remerek az eur6pai kulru rikban gyakran az osvadonokba vonulrak vissza. Sok kulruriban az erdo a iscenek szenrelyeikenr mukodorr, ApoU6 erdoi, a druidak szent rolgyerdoi. A fakar csak engeszrelo aldozat utan lehetett kivagni. Az erdo csendje, za rtsaga, ismeredensege egyfajra elszigerelodesc, izolaci6r eredmenyezett, fgy konnyebben johececr letre a cranszcendenciaval val6 kapcsolar. Az erdobol elobukkan6 illarok, archaikus alakok utalasc adhatnak a paciens targykapcsolati konAikrusaira. A megjeleno szimb6lumalakor pontosan irassuk le, s ha lehecseges, a paciens vegye fel vele valam ilyen m6don a kapcsolatot." 11 5

Eddig tart az idezerli nk. Az erdot :iltal:iban a tudattalan szimb6lum:inak tartjik. Megjelenhet a konflilnusok szfnhelyekent, tele szimbolikus leheroseggel, amelyben a mdattalan megnyilv:infchatja mag:it. A bereget nem ki.ildji.ik be az erdobe. Megadjuk neki a lehetosegec, hogy a hac:irtcri.ilcten megjeleno szimb6lumalakokkal ralaJkozzon, kozben vedett helyen legyen, es igy elkeri.ilhetji.ik a rulzoct felelmeket, vagy az ellen:illas fokoz6d:isat, a nemkiv:inatos :itteteli jelensegekec, ami ket a nem megfelelo rcrapeutai viselkedes induk:ilhar. Ha a megjdeno erdo ritkas, a fak kozott barats:igosan slit a nap es az erdo hivj a a bcteget, pozitfv erzeseker el meg beliilrol is, ilyenkor engedhetji.ik a pacicnsnek a setat az erdoszelen vagy az erdoben. Vannak- foleg f6bias beregek -, akiknek m:ir az erdo c:ivoli l:icv:inya is felelemmel celjes. Ilyen esecben 6vacosan kozelitsi.ink, kerji.ink visszajelzest a belso erzeseirol. Sokat strukturaljuk a kozeledesc, cs haladjunk nagyon 6vacosan. Foncos, hogy bizconsagos helyrol figyelje az erdo szelec, Jehecosege legyen az elbt'.1jasra, es szoro ng:is fokoz6das:ina1 struktur:ilissal oldjuk azt. Eros szorongasnal valthacunk kepet - egy kellemcs clmenyre -, amit elozolcg megjelenf rerc. Ilyenkor mondhatjuk: ,,most engedje el a kepec, kesobb ezzcl meg lesz do lgunk, es kepzelje el az elozoleg elkcpzelt kellemes emlekct, clje at, elje meg a kellemessegec, bizconsagat, t6ltekezzen benne." Ajfolatos a szimb6lumalakokat kihozni a recre, ugysz6lv:in a tudatralanb61 a tudatossagot jelento napvilagra. Ezek a megjeleno szimb6lumalakok az alomjelkepekhez haso nl6an is ercelmezhetok, tudaralatti magacart:isr, be:illitoctsagot, vagy vagytendenci:ikac fejezhecnek ki. Lehecnek olyan vagycendenciak, amelyek a szemelyiseg cobbi reszctol el vannak valaszcva, lehasadcak, esetleg nem incegr:il6dcak teljes merrckben az EN be. (Gondolhatunk ict Jung drnyekszemelyiseg fogalmara.) A megjeleno szimb6lumalakok olyan reszet testesfchetik meg az elecnek, amit a beceg elfojcott, aminek reali casat nem kepes megelni. Az :it nem elt eleccapaszcalatok uc6lagos megelese sok esetben fontos, korrekci6t hoz6 emocionalis rapaszcalat a beceg szcimara, foncos hi:inyt p6tolhat a paciens eletcben. (Peldaul egy nagyon elfoglalt, elojcgyzesnapl6j:inak elo orvos az erdoszel imagi naci6jfoil harom vidim csavarg6t Iatott kijonni az erd6b6l, akik nagyon vid:imak, gondcalanok volcak. 116

Nagy hangon zajongcak, es lachat6an azon kf vi.ii, hogy j61erezcek magukac, missal nem torodcek. Elei nce ellenerzeseket erzect, de ahogy jobban megfigyelte 6kec, az ellenerzesek oszladozni kezdtek, es helyecci.ik kivancsisag lepecc fe l, am it nemi irigysegerzes kovececc.) Megkerherji.ik a beteget, hogy occhon is kepzelje el ezeket a ted pias helyzetben acelc kepeket, es dolgozzon veli.ik covabb, sokszor el is culozhatja viselkedesi.iket. Az occhon acelt imaginativ elmenyeket gondosan frassuk le, es megkerhetj iik, hogy rajzolja is le. A pszichotedpias kezelesen dolgozzu nk a megjelent es lejegyzett imagi naci6kkal tovabb, lehetoseget adva ezzel a tudaccalan vagyak p6tl6lagos teljesi.ilesere es a szemelyiseg arnyaltabba valasara. A megjeleno alakokban sokszor vo narkozasi szemelyek tunhemek fel, vagy ezek neurotikusan elrorzfcocc megtescesi.ilesei (szi.ilo, testver, canar, nagysziilo, rokon, hazascars srb.) . Ha senki sem jelenik meg, ne eroltessuk. Kesobb ujra all ftsuk be az alapkepet. Elofordulhat, hogy a vonatkozas i szemely megjelenese ut:in sponcfo korregresszi6 tortenik, ami tovabbi pszichoterapias lehetosegekec vet fel. Az erdo szele modvum nagyon sok olyan lehetosegcc hordoz, amit kozepfokban haszna!t technikakkal is lehet kezelni , mint egy atvezereskent a kozepfok elrero betegvezetesi es konfrontatfv technikai fele. Az alapfok standard mocfvumai szeles keretet kinalnak a dinamikus projekci6s nyomas szimbolikus megjelenese szamara. Ezek a kepek rendszerint awnnal a raci6 szamara nem teljesen erther6k, de a rerapeura segicsegevel a feldolgozasi fazisban elkezdodhec, nem szi mbolikus szincen a feldolgozasuk. Soha ne feledjiik, hogy alapszi nten hagyjuk a beregec szabadon kibontakozni, timogacjuk a gyarapodast, megengedji.ik a valtoz.'ist, nem konfroncalunk, melyfrji.ik a tedpi:is kapcsolatoc, elokeszicve a tov::\bblcpest.

VIRAG MOTIVUM A virdg modvuma amiatt is kiilonleges helyet foglal cl, hogy a tedpia kezderekor, mint egy legelso, a karathym imaginativ pszichoredpiaba besza.116 elemkent alkalmazzuk. A vir:ig: form:ijaban, kialakitotcs:ig:iban visszati.ikrozodnek a korai szemelyiseg alapvero jegyei, fontos utalasokkal a c:irgykapcsolaci keszsegre (meggyokeresedes, kornyezet), valamint az onertekeles, igenyszint es az 6nmagahoz val6 kapcsolat mmatkozik meg :ilcala. I 17

A vicig tipusa (rermeszeres vagy mesrerseges, viralitis, merer, a kornyezethez va16 viszonya srb.), a virig megelese es az erre adott emocionalis rezonancia a kepezo paciens szemelyisegere vonatkoz6 adarokar nylijtanak. Am az imaginaci6k mindig visszatiikrozik a psziches aktualirisokar, a pillanatnyi hangulati helyzetet, az aktualis elmenytartalmakat is, amelyek a kepben eppen ugy kifejezesre jutnak. A koverkezokben Kacsindi Elvira: ,,A virdgteszt elemzese" d mu tanulmfoyaban megjelent vicig hiv6kep elemzesenek reszletet ismertetem. (fntegratlv Hfrmond6, 18. szim, Budapest, 2001.) ,,A kararhym kepek elso szimb6luma a virig kepe, arnclycr clsosorban differenciildiagn6ziskenc alkalmazunk. A virag a paciens szcmelyisegerol adhar ri jekozrarasc. Az irt nyert informaci6t mindig ossze kell vemi a paciens eletkoriilmenyeivel , szemelyisegevel. A virag alapveroen negy fo reszbol all: a virdg, a level, a szdr es a gyoker. Az ertelmezes szempontjab61 meg lenyeges az is, hogy milyen kozegben, ho! helyezkedik el a noveny, mi az, ami korbeveszi. Foncos, hogy a keparamlis socin minden erzekszervi modalitas megjelenjen. A gyoker a paci ens mulrji val, csaladi tortenerevel, a tudartalan melysegeben rejl&konAiktusokr61 adhat informaci6t. De gondoljunk arra is, hogy a gyoker a noveny tapanyagellatisaban jatszik foncos szerepet, igy szimbolikusan utalhac a dolgok felvecelere. Hogyan kepes a paciens felvenni, arvenni , magaeva cenni informaci6kar, kapcsolacokac. Ezeknek a folyamacoknak a lelekrani megfeleloi mind megjelenhecnek itc i rvitc ercel emben.

A gyokerzet jelkepe (forma, k.iterjedes) A gyoker a kapaszkodas funkci6jac latja el. Tehar, ennel az elemnel a lelektani kapaszkodasra is gondoljunk. A di'1s gyokerzet utalhar a realicaserzek meglecere is, a paciens kec labbal a foldon all. De gondolharunk a srabilitasra is, amelynek lehet pozidv es negatfv aspekwsa is. Ha a gyokerzec misik gyokerrel szorosan 6sszefon6dik, szimbiotikus kapcsolarokra gondolharunk. A gyoker hifoya sulyos parol6giat jelezhec. A paciens multjaban, csaladjaban, kapcsolaraiban gyakran deficit mutathac6 ki. Az, hogy ez a hiany mire vonatkozik, egyreszt az elso interjub61, a paciens anamnezisebol, illerve a terapia kesobbi menetebol deriilhet ki. 11 8

Nehiny pelda: nagyon keves, gyer gyokfrz.et, amely alig kapaszkodik a ralajban, nehezen rud kapcsolacokar letrehozni, megtarcani. Maganyossag, izolaci6, az elethez va16 vi~wny akir szuicidium veszelye is leherseges. A gyokerzet az egyik irinyban dus, a masik irfoyban gyer, a sziil okkel val6 kapcsolacban hasonl6 irinyzat rapaszralhar6, de ilyen esetben gondoljunk a ferfias-noies rcndenciikra is. Ha a gyokerzetben fereg ralalhat6, gyakran utal vaJamilyen sulyos gyermekkori craumira, szexui lis- es fizikai bantalmazasra. Amikor a gyokerzer nem jelenik meg a kepben, men vagott viragot imaginal a bereg, nem fcltctlenul uta1 alapzavarra. A vagott virag a mi kulturinkban gyakori jelkep, gondolhatunk arra is, hogy a paciens meg 6vatos a terapiaban, meg nem epiilc ki a ced.piis bizalom.

A szar jelkepe A szar adja mega noveny ramisar, egyfajta vaznak, tart6oszlop nak foghatjuk fel. De emellett vesz reszt a noveny d panyagszallltasaban is. Az ezzel analog lelektani folyamacokra asszocii lju nk az elcmzcs folyamfo, mint peldciuJ a belso ramis. Fom os informaci6t adhac a szar szine, rapincasa, a szaron megjeleno egyeb kepletek, mint tiiske, ami az agresszi6 kezelesre adhac jelzest. A durva, sorer szir utal hac rivolsagramisra. A fut6, kapaszkod6 szar a dependenciara uralhac.

A level jelkepe A level a foroszinrezis helye, fgy az alapveco clctfunkci6kra uta lhat. Alralaban az elerec, az evenkenri megujulast jelcnti. A level fo rmi ja szinten hangsulyos; peldiul a fi.i gefalevelnek eros szexual is jelencese lehet, de a buncudarra is ural har.

A virag jelkepe Rendkfviil sok jelentesc hordozhat. Mar a virig milyensege is informaci6t adhar. A szerelem osi jel kepe, de a viligmindenseget is szimbolizalhacja, lgy kepec kapharunk az egyen szemelyisegerol is. Nehiny pelda: Voros r6zsa i lcalaban odipilis problemakac jelez Feher r6zsa artatlansag, cisztasig Napraforg6 narcisztikus zavarokra utal 11 9

Fekete culipfo elakadt gyaszreakci6 Kardvirag szexualitas es agresszi6 keveredese H 6virag onerrekelesi zavarra uralhat Krizancem gyasz problemacikat jelezhet Narcisz narcisztikus zavarc sejcet Margareta ereden n6iesseg Gerbera nagyon gyalwri. Erdemes elgondolkozni; konfo rmitasra ucal, avagy a paciens meg nem meri megmuracni belso vilagat Sok virag egymas utan a keparamlasban, alcalaba n hiszteroid szemelyisegszerkezecre u tal. A szirmok elrendezodese, selymessege, frissessege szincen fomossa vilhar. Egy klimax idoszal<ciban levo paciens viraga mutathat hervadcsagot, ha onmaga nem dolgozta fel ezt a problemacikat. A virag hifoya szexualis eredensegre, infa ncilizmusra ural, de a szexualiras elurasit.:-lsa is lehec. Az illat meglete szincen a szexuali cis ereccsegere ucalhac.

A kornyezet minosege Nagyon foncos, hogy a paciens hova helyezi a vidgjac, ezzel pedig onmagat a vi lagban. Mas ercelmezest nyer egy gondozoct kerc, amelyben meg mas vi ragok, novenyek, fak is talalhac6k, vagy egy legiires cerben lebegve lat egy szal vi ragor. Az elobbi kep ercelmezeseben val6szintileg j6 kapcsolaca va n a kornyezecevel, j6 a szociil is haccere, kepes alkalmazkodni, mfg a masik kepben egyfaj ca izolaci6, kocodesi kep celenseg, gyokercelenseg mu rackozik meg. Ez lehec egy akcual is helyzet lekepezodese, de akar konsrans allapotra is uca lhat. Elofordu lhar, hogy a kornyezet kepi megjelenese mis ercelmet ad az egesz imaginaci6nak. Peldfol egy egeszseges r61..sabokor, amelynek minden resze ep, minden erzekszervi modalirasa mt'.ikod ik, egy sir mellecc gyisz problematikat jelezhec. Ovegh:hb:rn levo vidg overprocekciv szuloi hacrerre, dependens igenyekre mutachat.

Ki.ilonbozo patol6giak megjelenese - nehany esetben Skizoid szemelyisegzavar A vidg egy piros culipan, ami fel ig kinyflc, egy piramis alaku 120

jegcombbe van bez<irva, nem lehec megkozeliteni. Koriilotte kisz:iradc vagy kiegetc taj, 61omszurke fellegek, hideg szel fUj. Narcisztikus szemelyisegzavar A virag egy napraforg6, amely egy rec szelen :ill, egyik oldalt kisz:iradc car16, masik oldalc si.ippedos fU veszi korul. A virag alland6an a napra pr6bal nezni. Mikozben a paciens figyeli, a virag megno az egig, ami mar nagyon zavar6va valik, majd hircelen osszeesik. A levelei lekonyulnak, a vidgja a f'ci ldre nez, nagyon szomoru hangulacoc araszc. A kepi nyelvezec szince mindenc elmond a parol6giajar61. A rec kec resze a hasfcas mechanizmusa az elnyelo anyai aspektus, a si.ippedos rec, a kiszaradc carl6, a melegsegec nem ado, hideg anyai aspcktus kowtt. A napraforg6 alland6an a napra nez, a nappal pr6bil azonosulni, nappa szeretne valni; e1. az apaval val6 idencifikaci6s zavarra ucalhac. Az idealizaci6 es devalvaci6, mint elharit6 mechanizmus, a tulwrt novekedes es osszeeses kepeben. Az mina megjeleno szomon'1s:ig a depressziv allapoc, amely ezucin alakul ki. Borderline szemelyisegzavar A viragr61 nem lehec cudni , hogy milyen vi rig - idencicaszavar. Yekonyka szirmok, olyan, mine amilyec a gyerekek rajzolnak. A szar soceczold, durva, szoros, nagy, soceczold levelek, alaccuk nagy kamp6s ci.iskek. A gyokcrzec nem lachac6. A kornyezet egy cer, ahol r6zsabokrok predz rendben sorakoznak, feher murvaval felsz6rc uc, az apr6 kovek hircelen hegyes sziklakka valnak. A kamp6s cliskek novekcdni kezdenek a paciens fele. A kepek hihctet!en gyorsasaggal valtoznak, szince kovechecet!en. Az erzekszervi modalirasokb61csak a vizuali tas van meg, illaroc nem ercz, megerinteni nem meri, nem is cudja, mere azon nyomban d mad. Az akusztikus modalicasban idonkenc vijjog6 hangokac hall. Sulyos borderline szemelyiseg, szado-mazochiszcikus szexuaJicas, agresszi6kezelesi problematika, robb pszichotikus epiz6d. Borderline szemelyisigszerkezet A vidg egy reten cala1hat6, amelynek egyik reszen meleg nyar van, a masik reszen dermeszto rel, hideg szel fuj. A virag kezdecben nem is lichat6, valahol a rec szelen elbi'.1jva meglacja, olyan, mine amit az 6vodaban rajzoltak. A keparam lasban a hangsuly az idojaras viltozason van, mindenfele legorvenyek sopornek vegig a cajon. 121

Nehez kovecni, struktud.lni, az egesz kep kaotikus hangulatot iraszr. Hiszteroid szemelyisegszerkezet A kepiramlis hiheceden gyorsasiggal torten ik, a piciens maga is alig kepes kovecni. Eloszor egy csokor ibolyi c li tott, ami atvaltotc halvinysirga r6zsaba, majd havasi gyopirc lit. A kepek porgese egyre gyorsabb, mar valahol egesz mashol jar, csak az uc6cesztben deri.il ki, mi is torrent. Neurotikus szemefyisegszerkezet A vid.g egy voros r6zsabokor. A levelek zoldek, kicsit hervadtak, a bokron sok a bimbo. A viragok felig kinyiltak, erezni az illatukat. A szar vascag, eras, a ti.iskek hegyesek. A calaj szaraz, vfzhianyos, a gyokerek szerceagaz6ak. Maginyosan all egy kertben, a tavo1ban kis hazak litszanak. Paranoid szemefyisegszerkezet A virag vekonyka, nem lehet cudn i mifele. A levelei w 1dek, de nem lehec hozzaerni, mere ragad6sak. A szar kacskaring6s indakban vegzodik, alland6an mozog, tekergozik, mintha meg akarn a fogni valamic. A hangulaca szorongisc kelco. Ugy erzi, valahonnan figyel ik, mintha a cavolban, a fak mogi.i l leskelodnenek kis koboldok. A raj ijeszco, hacalmas fik veszi k kori.il, ez egy oreg erdo, amelyben nines biztonsig. A kep hirtelen vile, egy oserdove alakul, mindenhol liinok tekergoznek, mindenfele i llathangokat lehet hallani, visirisr, sziszegest, i.ivolcest. A paciens kilep a kepbol.

FA SZIMBOLIKAJA

Szimboliki ji ban a vidghoz hasonl6, de nem a korai, hanem a felnott szemelyiseget jelenf ti meg. A fa, mivel a foldben gyokeredzik, agai az eg fele irinyulnak, a fent es lent kozo tti kozvetf ces kepi megjelenf roje. A fa, mine viligcengely, a mitikus vilagkepek egyik leggyakoribb mocfvuma; viligfa, kozmikus fa. Mivel gyokereivel a fo ldbe hatol, corzsevel foldi, agaival az egi vilagban el, a vilag vertikalis egysegeit kapcsolja ossze. Lehetove reszi a kommunikaci6t az alvili g - a foldi - es az egi vilig kazott. Megmutacja a szellemvilagba, az istenek vilagiba val6 emelkedesc. A foldi vilag szakrilis kozponrja, a harmas kozmikus 122

rendszer alappillere. A fold melyeben gyokeredzik, kapcsolatban ill az alvilaggal, az osi vizekkel. A Kalevaliban a tolgyfa a vilagfa. A hindu vilagfa az ev szirnb61uma, amely kori.il a nappal es az ejszaka madarai keringenek. A buddhistik szamira a fi.igefa a vilagfa, amely alatt Buddha eljutott a megvilagosodishoz. A Paradicsomban az elec es a rudis faja illott. Az elso emberpir a tudas fajinak gyi.imolcset fogyasztotca el, emiatt veszftetce el az orok eletet. A kozmikus fa jelentesevel osszefon6dik az elet szimbolikaja, amely a regenerici6 es az osi cokeleces i llapothoz val6 visszateres kifejezoje. A dragakoveket, ki.ilonleges virigokat, gyi.irnolcsoket term& edenkerti fik megtalalhat6k a sumer, a hindu, a kinai, a japan Paradicsomban. Jellegzeces motivum az elet vfzenek az eletfa mellol val6 eredeztetese, gyi.i molcse halhatadansagot biztosft. A magyar ncphagyorninyok eletfaja lakodalmi szokasokhoz kapcsol6dik, a majusfa szinten termekenysegi ritualekhoz tartozik. A gyi.imolcstermo fa a noi principium egyik megjelenesi formaja, kifejezi az anyaiscennok ta plal6, vedelmezo aspekcusic. A gorog micol6gia cermeszetistennoi a nimfa k, a ligecek a fak lak6i es vedelmezoi. A fik lehecnek szellemek, istenek rnegtestesi.ilesei, lakhelyei, i.izeneteinek kozvedtoi. A ligecek, erdok legnagyobb, legoregebb fa i korl'il kulcuszhelyek alakultak ki, s a szent fik serthececlenek volcak. A simcinizmusban az eg es fo ld kozotti kapcsolattarcas eszkoze, az egi szellemvilag bejarata, a simfofa a simin lelket szimboliz~Hja. Addig el, amfg maga a simin. A fa szeneagaz6 agrendszere a szirmazisi render mucatja a csa ladfa kepeken . A fa es az allatok d rsldsa gyakori jelkep. A gyokernel kigy6k, a torzsenel szarvasok, az igak kozotc pedig madarak jelennek meg. A fat orzo kfgy6 vagy sarkiny, a megszerzendo gyi.imolcs, atvitt enelemben a bolcsesseg eleresenek nehezseget jelenti. A magyar nepmesekben nagyon gyakori mocfvum a fa, annak gyi.imolcset, a rajca feszkelo madar tollat kell megszerezn ie a f6h6snek, hogy melc6 jutalmic, a pi rjat megkapja, s altala a celjessegec elnyerhesse." (Eddig tart Kicsfodi Elvira Integratfv Hf rmond6ban megjelent elemzese.) A fentiekkel kapcsolacban egy pszichocerapeuca jelolt vizsgadolgozacab61 kiemelc reszlettel szeremem bemucatni a virdg hiv6keppel val6 123

pszichoterapias munkat. A vid.g hfv6kep beall icisa egy noi paciensnel, a misodik rerapiis iilesen zajlocc le. TERAPEUTA (covibbiakban T.): Akkor most kepzeljen el egy virigot. De barmi mas, ami a szeme elott megjelenik, az mind j6 es e!fogadoct. (A TERAPEUTA KITONOEN HASZNALJA A MASODIK ALKALOMMAL AZT, HOGY MINDEN M EGENGEDEIT AZ ALAPFOKON. Az

T.: ]61 van. Akkor csak hagyja, hogy ez a j6 erzes Otc legyen magaban, hogy feltolcse, hogy a keUemes, j6 erzes minden apr6 kicsi sejcjehez eljusson. Es csak coltodjon fel ezzel a j6 erzessel. Elje at. ( TOLTtKEZf::S. A PAC/ENS ARcAN BOLDOGsAGFIZIOWGJA JELENIK MEG': HALVANY MOSOLY, TELJESEN ELLAZUL, BELEMEROL A Ki?P ATEltSEBE. K.Js !DOVEL A TOLTEKEZtS UTAN, A PAC/ENS ARCKIFEJEZtSE

IS MEGENCEDETT, HA NEM A HIVOKEP }ELENIK MEG. Ez A PACIENS

MEGVALTOZIK, EKKOR RAKtRDEZEK.)

T.:

ELSO KEPEZESE.)

PkrnNs (tovabbiakban P.): Egy gerberac lacok. T.: Nagyon j6. Le rudna frni ezc a gerberac? P.: Igen. Egy piros gerbera. Bordas a kozepfoel. Kisebb levelei vannak es vascag, zold, szoros a szara. T.: Igen. j61 van. Es hol van ez a gerbera? P.: Azc nem tudom. Forog korbe, mintha forgacnam a kczemben. T.: Minrha forgacna a kezeben. (A MEGJSMETELT SZOKATLANsAG AZT TOKROZI A l'ACIENS PELE, HOGY A TERAPEUTA VELE VAN, ELKOTELEZETTEN KISER!)

P.: Igen. Es egy merevfco dr6c van raj ca, spiralisan van racekerve. T.: Egy merevfco dr6c. Ohi.im. (Az

0110M szO EGYFAJTA HELYESI.ts,

BIZTOSIT}A A l'AC!T:NS7~ HOGY VELE VAN.)

P.: Igen. A virag fejebe van beleszi'.1rva, alulr61. Az aljiig lemegy. T.: lgen, az aljaig lemegy. Es volna-e kedve megcapinrani ezc a virigoc? (A TERAPEUTA KJNYl7JA A KINESZTET!KUS MODALITAST.) P.: Igen. Erzem a szaran a szorokec. Es frz.cm a dr6c hidegsegec. A szirmai pedig bi rsonyosak. T.: Jgen. Es van-e ennek a vir:ignak illaca? (A TERAPEUTA UJA BB MO-

ts most mi corcenik?

P.: Most egy nagyon regi emlek jurocc az eszembe.

(SPON TAN KOR-

Ez akkor torrent, amikor kori.ilbelul tizenegy eves volcam. Nagyon j61 erezcem magam. Amikor az anyuval elmentiink ruhit venni nekem. A pr6baftilkeben vagyunk, en felp r6balok egy ruhat, es az anyuki m lelkesen nezce, ahogyan en pr6bilgatcam a ruhakac. T.: ]61 van. Nagyon j6. Elje ac ennek a regi emlcknek az elmenyec, a hozzi kapcsol6d6 kellemes erzesekec. Azc, ahogyan az edesanyja lelkesen nezi, am ine on pr6balgatja a ruhakac. Engedje, hogy az erzesek OCC legyenek magaban, e)je :it ujra C2t a kelJemeS elmenyt, em lekec. P.: t.s most eszembe jucott meg egy emlek, amikor amerikai cserediakokat varcun k. Akkor anyuki m nagyon sokac keszult a fogadasukra, es nagyon sokac megtecc azerc, hogy j61 erezzek magukat. Gornbaval coltoct csirkemellec keszfrect. Ucom, ahogy az anyu mosolyog, es szeretettel olelesre carja a karjac. Es jon felem. (E KKOR DORIT ELARASZTJAK AZ tRZESEK, ts s lRN t REGRESSZIO.)

KEZD.)

T.: ]61 van. Engedje csak, hogy ez.ek az erzesek megjelenjenek,

DALITAST N YIT KI.)

P.: Nern, nincsen. Swkasos tenyesztecc vir:ig szaga van, novenyi szaga. T.: Ohi.im. Na, es ahogy most litja maga elott ezt a gerberat, ahogy a szaran vegigfut a dr6t, es forog korbe, ugy milyen erzes ez maginak? Hogyan hat magira ez a virag? (Az ERZES CSATORNA JS NYILIK.) l~: Hit, olyan furcsa. ]6 erzes. Az anyukamac juccacja az eszembe, mere az okedvenc vidga a gerbera. Szep, elenkpiros a szfne. En nem ki.ilonosebben szerecem, de mivel az anyukimnak kedves, ezerc, j6, nagyon j6 erzes. 124

hogy Ott Jegyenek magiban. Ahogyan az edesanyja o!clesre tart karral megy on fele. H ogy mindenc megtesz, hogy j61 erezze magi c, hogy on boldog Iegyen. Es csak hagyja, hogy ezek az erzesek eljussanak minden sejtjehez, es felcoltodjon. Csak hagyja, hogy fgy legyen. (CSENDESEN SIR, MA}D ECYRE NYUGODTABB LESZ. VtGOL TEL}ESEN MEGNYUGSZIK. VAROK, HACYOK !DOT ARRA, llOGY AZ tRZEsEK K/A LAKUL)ANAK, HOGY LECYEN /DE}E AZOKAT ATEN/, Es HOGY KICSJT LE IS CSENDESOLJENEK. H ACYOM, HADD TOLTEKEZZEN.

TERAPIA VECEN NEHEZEN JON VlSSZA.)

125

A ,,kepezes" ucln elmondta, hogy nagyon mclyen ic<~lte a kepet. Beszimolt arr61, hogy nagyon nehez szamara, hogy idonkem eszebe jut, hogyan fogja tudni tulelni, ha a szi.ileit majd egyszer elvesziti. Ha elutaznak otthonrol, akkor is nagyon szorong, hogy vajon hazaternek-e epsegben. Ilyenkor ki.il6nb6z6 ritualis csele::kedeteket hajt vegre, mere azt hiszi, hogy azzal megelozheti a bajt. Magikus gondolkodas. A viragrol nagyon visszafogottan beszel. Elmondasa szerinc nem erri, hogy miert pont egy gerbera jelem meg elocre, hiszen 6 nem is szereti. A vi rag es a merevfto kozocri kapcsolatot nem latja, harftja. A koverkez6 alkalommal azonban, amikor hozza a rajzot, cs nekifogun k beszelgecni, akkor az anyjaval valo kapcsolad.val kczdi. Elmondja, hogy lelkiismeret-furdalasa van a szCtlei miatt. Ugy erzi, elsosorban az edesanyja nagyon sokat tctt az 6 boldogulasaerr. Felti 6ket, nem szereme 6ket elvesziteni. Meglarasom szerint az elso kep megalkotasa soran ket fontos dolog torrent. Egyreszt Dori megmutatta 6nmaganak, illerve nekem, hogy mi az alapproblemaja (az anyaval valo szimbiozis, a hozza valo dependens kot6des, czzcl egyi.itt autonom onmaga kialakfrasar61 valo lemondas az :rnyaval valo konAikrusmemes kapcsolar kedveert), mas reszt a kellemes emlekek fcl idezcse sorfo toltodotr. O lya n asszociaci6kar hozott fel, melybcn az anya pozitiv aspekrusa jelent meg. Foncos, hogy ennek megelese sorfo erosodott, es ez nyitott utat a tedpia so ran afele, hogy kepesse valjon arra, hogy kesobb az anya korlaroz6 aspekrusaval is konfrontalodjon, majd megbekeljen, ahogyan auron6mabba es asszertfvebbe vale a terapia sorin. Dori virigr61 keszftett rajzan kec szemszogb61is lachat6 a gerbera. Egyrcszt felig oldalr6l, hatulr61, masreszt nagyobb meretben teljesen szembol. Ezcn a rajzon a virag szinre reljes elecnagysagban, kinyllva pompizik. Szarfo vegigfur a mereviro drot, de a hangsuly a szinte sugarz6 vidgon van. Ebbol is Iatszik, hogy az anya elete a paciens kibontakozasfoak szemclodorr, rulzottan is alarendelve onmagar lanya igenyeinek. Ugyanakkor Dori nem vile kepesse arra, hogy az anyai tam asztek nelki.il eljen. A rajz harmadik reszeben a paciens egy aszcalna l i.il, az aszrnlon a virag, Dori mellett az anya all. A fiaral no anyjahoz bt'1jik, az anya elore nez, csak keze oleli at D6ri fejet, a tesre nem fo rdul oda hozza. Az aszcal dlsze a virag, ami anya es lanya kozos faradozasanak a ,,cermeke". Dori ambivalensnek eli meg az anyat, aki mindent megtesz a lfoyaert. Az

anya, amikor megolelik egymist, nem rud odabujni 0 6rihoz celjesen, minrha kimondatlanul csak Dori reljesftmenyer ,,dijazni", egyebkem pedig elutasitana. A vidgfoak kornyezete, az, hogy forog korbe-korbe, es sugarz6an szep, Dori elismeres idnti vagyat mutatjak. Foncos szamara, hogy ko rnyezete clismerje, tiszteljek, felnezzenek ra. Forgas kozben minden oldalr61 mcgfigyelheto, minden oldalrol hibi dan, makulatlan. Az egyenes szir a paciens tartasara utal. A pici szorok a sziron talcin a vedekezes eszkozei lchernck. A gerbedja (mikenc a ma rgareta is) utal a paciens ereden, kibontakozo noiessegere. A vi rig illara egyszen'.i, novenyszagu. Ez mutatja, hogy Dori a sajac noiesseger nem eli meg vonz6nak, csabft6nak, inkibb csak egyszerunek. A harmadik ralalkozis sor:in a virigrol keszfrett rajzok megbeszelesevel kezdti.ik. Dori egyelore nehezen birk6zott meg az anyaval val6 kapcsolad nak korlatoz6 oldalaval. Szfve ebben emlekezett a kellemes elmenyekre. Ennek ellenere 6 maga mondta ki, hogy a virig 6 lehecett, a merevit6 dr6t pedig az anya. Megfogalmazca azt is, hogy kellemeden szamara, hogy az 6 vidgja helyctt az anya kedvenc virigjat kepzelte el, hiszen ez azt mutatja, hogy sajac igenyeirol lemond, csak az anyinak val6 megfelelesi igenye morivalja. A fenci rcszlcc fzelitot adoct egy KIP tera pia masodik alkalmab61, es az azc koveco rajz feldolgozisarol, valamint a terapeura belso, onmagfoak szanc ercel mezeser61.

126

127

Attil a vidga A koveckez6 vidg hiv6kep cgy tobbs:Wros szemelyisegu, borderl ine szemelyisegzavarr61 szenvedo picicns imaginaci6ja. Attila viraga egy szegfU-r6zsa, feher-piros r6zsaszln szirmokkal, petcyes, csikos, kockas mimaval. Hosszu szarfo haragos zold levelek, a level erdes tapincasu. A virag jobb oldala egeszseges, dus lcvclzet, sok-sok apr6 ti.iskevel. A bal oldala hasadr, csupa seb. A virag a levcg6bcn lebegett, gyokerzece nem volt. A KJP-ben a vidg a szemclyiscg muktt'1rajarol, patologiijarol ad kepet. A virag onmagaban bizarr, se ncm szegfi'.i, se nem rozsa, a kect6 kevereke. A szine is keveredett, es a re-a lidsban nem letez6 mincizata van. A virig bat szira hasadt, reli sebekkel. Az emberi testben a bal oldalt a jobb agyfelreke ircinyija, s a jobb agyfelreke az emlekek, emociok carhaza. A kep az em6ci-

ok swyos seri.ilesere ucaJhat, ami meg a jelenben is sebeket okoz. A virag a gyokertol el van szakitva, tovabbfejlodesre nehezen kepes. A jobb oldala egeszseges, a kogniciv, racionilis vilag ugyan mukodokepes, de a levelek haragos zoldek, sok-sok tiiskevel, ami eroceljes agressziv impulzusokra utal.

128

KOZEPFOK Ahogyan azt az eddigiekben lattuk, az aJapfok szeleskoru tematikac hordoz. A tartcis nagyon m egengedo, kibon ta kozni hagy6 (ugy, ahogy a beteg akarja, nincsenek kovetelmenyek, a paciens egyszen'.ien csak van). Az alapfokkal kepesek vagyunk szemelyisegfejlodesi deficit potlasara is. A cerapeuca carrasa abszolt'1t elfogado, kfsero, empatikus, serkenco, de nem kovetelo; dmogac6. A terapeuta partner, allandoan jelen van, megnyilvfoulasaiban termeszeres, m ine a kelloen j6 anya . A hiv6kepek celiranyosa k, konfrontadvak, a hozzajuk kapcsol6d6 prob lemakor koriilfrtabb. Vonatkoztadsi szemelyekhez, dual is-, triangularis kapcsolacokhoz, ENidealhoz, szemelyisegreszekh ez val6 viszony jelenhet m eg ezekben. Az alakoknak a pacienssel szemben i viselkedeset (es forditva) figyeljiik meg a tud actalan bealllt6das megismeresehez. A szexualitashoz, agressziv itashoz val6 viszony es a test belsejeben val6 utazas temai ta rtoznak meg ide. A terap iaban a freudi motto ervenyesi.i l: felidezn i, atszenvedni, atdolgozni. A terap ias m egdolgozas nemcsak a kepezes alatt tortenik, hanem az uc6megbeszelesben, valamint az otthonra adott feladarok sorfo is. Az ut6megbeszeleseken n em bocsackozw1k fejtegetesekbe, ercelmezesekbe, de tamogatjtik a paciens felismereseic, onercelmezeseic. Az u t6megbeszeles sorfo asszociaci6kat gylijtiink, m elyeknek fO szervezoje az emocionalis kapcsolac. Ha j61 ismerjiik a p acien s elett6rtenetet, akkor a terapeuca tudacaban felsej lik, mit jelenchet a kepi tartalom, es ebben az irinyban vezetjiik az exp loraci6c. Ennek m egfeleloen valasztjuk m eg a hfv6modvumot is . fgy jutunk egyre kozelebb a konfliktushoz. Techn ikai eszkozok: stru kturalas, pontos lefras, minden frzekszervi modalitas hasznalaca, etetes, kibekites, elfogad::is, felnovesztes, integdci6, ellenseges szimb61um (peld:iul allat) megszeHdltese es fgy rovabb. A megszeliditett allat a kesobbiekben segfthet megszelfdfrojenek, biztonsagoc adva kiserheci, es ha hivja, hogy segitsen , jon. Kozepfokban a celkicuzes mas, m ine az alapfokban. Cel az elnyomott, tudattalanftott tartaJmakkal komm unikaci6ba es konfrondci6ba lepni, megranulni bann i veluk, valaminc incegralni okec a szemelyisegbe. Areln i, atszenvedni, atdolgozni, felismerni, rnegolda.ni, meghaladn i es integd lni. A konfliktust eloszor lachat6va kell cenni a kepben, es amikor le129

olvashac6, akkor scrukcurilissal rogzicji.ik raj ta a pacicns figyelmet, majd konfroncciljuk a kepi megjelenessel. A szimb6lum-konfroncaci6 saran a scrukcuralassal lepesenkenc kozombosicjuk a kepben megjeleno szimbolikus pacol6giat, amely igy acelhecove valik. Az ellenillasok fokozacosan felold6dnak es inregral6dnak az EN be. Az affektussal erosen celirett es archaikus szimb6lumalakok az incenziv modon elfojcott, regresszi6 hacasa alatt all6 targykapcsolacok metaforaszen'.i megjelenitodesei. A beallitocc mocfvumok meghacarozocrabb problemakac szimbolizalnak. F6kuszalva ragadjak meg a problemakac, vagy a szemelyiseggel vagy annak egyes reszeivel, vagy szocialis alaphelyzetekkel , vagy specii lis problemakorrel foglalkoznak. Kedvenc iliac, EN ideal, cescben val6 vindorlas, fa, kec fa, harom fa, asviny-noveny-allac csoporc, allaccsalad, oroszlan vagy mas vadallac, mine agresszi6 szimb61um), r6zsabokor (ferfi szexualicas), auc6scop (noi szexualicas), akcualis indulac, alom fo lycarasa, pozidv egyennel val6 calalkozas, kozos cs6nakban val6 kirfodulas (partner problema) es igy covabb. A beall itott, indulast segito motlvum vagy standard motfvum az imagin:ki6ba val6 beszallase biz.tosltja, es mine kriszeallizaci6s pone segfei a cerapeura alral celba vett konAikrusg6c projekriv, kepi szinn1 abrizolasac. A hfv6kep vagy standard motlvum temaci kailag strukruralt, projektfv mew, amelyee a projektfv nyomas megvaltoztat, ha beindul a kacachym keparamlas. A sta nd ard modvu mok ko nAikruscemak kivetfresec segfcik, s1.eles reret enged nek a sponcan projekci6nak es a rudaccalanc csak leplezve erin tik. Az EN lepesenkenc epfti le a harfdst, es feleslegesen nem provold.16dn ak az ellenallasok. Az elmerules es fesziilcseg-mencesicodes koverkezceben az elmeny1nez6 vagy tudatmezo kognitfv szemponcb61 uresse va lik, es az indfcvfoyozott nyic6 kep vagy standard motivum a scrukturil6dast szolgalja. Megtortenik a cemacizaci6, beindul a kacachym keparamlis. Ez a ccmacikus strukcuraltsag a KJ P sajatossaga. A beillf rote cs a megjclcno kepeknek alcalfoos es egyeni jelencesiik is van. A terapeuta megfele//J viselkedese vagy bedll!t6ddsa az, hogy srrukturalissal d rju k fel a szimb61umban rnegbuv6 problemat. Ha a szimb61umban valami szokadan, atlagosc6l elrero jelenik meg, gondoljunk arra, hogy valami konfliktus jelentkezik a kepi valcozasban vagy amogoct. Technikai rn6dszer: szimb6lum-konfroncaci6, a pacienst rogzfcem a megjeleno szimbolikus kepen -azalea!, hogy scrukcudlom a szimb6lumot, 130

es igyekszem segfteni a kep ateleset - lehetoleg tobb erzekszervi modalitasban, ami ettol atdolgoz6dik, es a viltozas leolvashat6 a kepben, amely aztin atalakul. A szimb61umon val6 rnunkat operdci6nak nevezzUk. Dr. Daubner Bela fr errol a ,,Katathym lmaginativ Pszichoterdpia" dmu tanulmanyaban. (Integratfv Hirmond6, 22. szam, Budapest, 2003.) Asszoc1ATiv TECHNIKA

A klasszikus pszichoanalizis asszociadv technikajilioz hasonl6an, viszszafogott cerapias carcassal, rag cerct ad6 hiv6kepekkel kepi asszociaci6s lfocokat inditunk be. Ezek a konfliktus, vagy infantilis trauma genetikus magja korill mozognak- az impulzusok es ellenallasok erocereben. Miskor a megjelenc erzelmek, vegetaciv acelesek hidjfo jelenik meg olyan emlek a pciciens multj:ib61, amelyben szerepec j:icszott az akcuilis em6ci6, vegetatfv cillapot. AJcalaban fedoemlckek acelesen keresztul tortenik a konAikcusba val6 regresszi6. fgy hid ceremcodik a jelenben eszlelc tuner es a valamikori konAikcusmag kozocc. Ez a technika csak ENeros paciensnel alkalmazhae6, aki szerencses esetben kepes ondozfrozassal magihoz kozel engedni a fenyegecu tartalmakat es impulzusokat anelkiil, hogy elaraszcanak az ENt, es kepes azokar lepesenkenr incegrilni. Az asszociadv rechnika alkalmazisakor gyakran lep fel spo ncfo korregresszi6, mely lehecoseger ad a korai trauma ujraelesere, esetleg karartikus lereagilasra. Am ikor a paciens emocionalisan hangsulyos helyzecbe kerul (eros szorong:is, kilacascalansag, egyre inkabb rom l6 helyzec, cehececlenseg) , a cerapeura megkerdezheti a piciensc, hogy emlekezreti-e va lamire ez az erzes, ismeros-e ez az erzes szimara, am it most erez. Peldfol a recen megjelent egy oroszlin, aminek a szeme nagyo n foglalkozracja a paciensc, es a cerapeuca megkerdezi a beceget: emlekezceti-e ez a szem valakinek a szemere? A paciens felismeri a szemelyc, es mi ris korregresszi6s helyzet alakul ki, ahol dolgozni lehec a megjeleno szemelyhez kapcsol6d6 emlekekkel, erzesekkel, akir cargykapcsolati szi ncen is. Masik pelda, ahol hegymaszas kozben a paciens ireli, hogy nem cud covabb jucni a hegymaszasban, illand6an visszacsuszik. A cerapeuca megkerdezi: ismeros-e szimara ez a helyzec, i telc-e mar hasonl6t, hogy hiaba erolkodik, nem cud covibb jutni? Ilyen esecekben gyakori a korregresszi6 spontin letrejotte. 13 1

AFFEKT-ASSZOCIACIOS TECHNIKA A szimb6lum-konfromici6 alatt lerrejon valamilyen indulat, erzes. Ezeker pontosan srrukturalom. Hal erzi a resteben pontosan, mikent, hogyan, mekkora, mi az irfoyulasa? Alland6 vagy vahoz6, milyen a felszine, hideg-meleg vagy semleges srb.? Miutfo a paciens ateli az indulatot vagy erzest, es azt pontosan lokalizalja a testeben a terapeuta segitsegevel. A rerapifoak ezen a pomjan leiratom az erzesnek a kvalirasait, szfnet, kiterjedeser, konzisztenciajar, rapinrasat, azaz a modalirasait es szubmodalitasait es igy tovabb. Ezt kovetoen m egkerem a pacienst, hogy menjen vissza az idoben, a sajat idejeben, a sajat emlekeibe, oldj a fel a ter- es idokorlatokac, az indulat, az erzes, mint hid segitsegevel, amelynek kineszrerikus mimazarac ponrosan megismeteljuk. A lerrejott korregresszi6s elmenyt, amelynek scrukcuraja nagyon hasonl6 az eredetihez, ujrasrrukru ralom, i'.1jra ateli a paciens, majd koveckezik a cerapias fazis; hogyan szerette volna, milyen megoldast szerecett volna, megkerj uk a pacienst lepjen be a kepbe felnottkenc, es ebben a nehez helyzerben segicsen annak a fiacalabb onmaganal<. Az erzelmi hid technika nem rnindig vezet el a legkoraiabb problemas helyzethez, konflikcushoz, ilyenkor tovabb folytatjuk a leheto legkoraibb helyzerhez lepve, amikor az erzes eloszor megjelenc. A korregresszi6 tobblepcsos folyarnac lehet, de rnindig az erzelrni hidon vezerodik, ahogy az ellenallasok feldolgoz6dnak ugy keriiliink egyre koraibb problemakhoz (ne ijedjiink meg, ha az erzelmi hid egy eserleges elozo elet elmfoyet rarja fel, vagy a magzari lerben ralalja magic a piciens) . A korai elmeny arelese es annak atdolgozasa utan terjiink vissza az eredeci kiindulasi helyzerhez, es ha sikeres vole az affekr-asszociaci6s pr6balkozas, az acalakulas megjelen ik az eredeci kepben, visszaciikrozve a m ely-scrukru raban lecrejocc valcozast. Ezzel a technikaval vegiil is a szimb6lum-konfrontaci6 ilcal fell epo, akcuilisan keletkezo erzelrnek segicsegevel vegzett korregresszi6 rorrenik. Regresszi6 a konflikrusba, es ez lehetoseget ad a kacartikus acelesre. (Regresszi6 az en szolgilacaban.) Az akrualis erzelmek segitsegevel lerrehozott regresszi6 segitheti a konflikcus keleckezesenel lerrejoct lehasftott- es elfojtoct erzelem ujra acelesec, megnyilik a rogziilc maladapciv sema, es az aralakulhat, vagy legalabb elkezdodik az. igy a kararrikus elmenyen kereszrul vilcozhar a sema 132

vagy a gestalt. A regressziv elmeny teripias acdolgozasa ucfo a fenc ism ertetett m6don segitiink, hogy segitsenek maguknak. Megkezdodik az adaptivabb viselkedes kialakftisa is. Az iment felsorolt cerapias lehetoseg magaba foglalja a KIP, az Ericksoni hipnoterapia es az NLP technikait, j6 peldac adva az incegrativ leh ecosegek alkalmazasara. Tekinrsuk azonban nagyon fontos teripiis alapszabalynak, hogy barmilyen rechnikai kombinaci6c hasznilunk, a rerapia vonalvezerese dinamikus, es a rortenesek mege rrese a dinamikus gondolkodison alapul.

Asszoc1ATfv ELJARAS Az alapfok saran a rerapeuta scrukcurilja az imaginaci6k mezejec, elkeriili a felelmec kelro helyzeceker. Fekezi a paciens n'.ilsagosan aktiv kezdemenyezeseir, hasznalja a taplilas, gyaraplcas es a bekices rezsielveit. A hangsu ly a tamogarison, kibomakozason es fej lodesen van. Az asszociatfv eljaras ezzel reszben szembeallithat6, a terapeuta feladja protekciv (vedo) magata rcasar, hogy kiszelesftse a beceg projektfv mozgascerec, valaminc lehecove cegye osszes expanzfv (kicerjedo) es feltolul6 agressziv impulzusinak megjeleneser, amennyire ez a cerapia szemponcjab61 megengedheconek latszik. A cedpia saran ezc azzal erhecjiik el a legegyszerlibbe n, hogy hagyjuk a kepek sponcfo aram lisac kibo ncakozni, szabadon es irfoyicas nelkiil , nem coreksziink elkerii lni a fellepo veszelyekec, es a felelemkelco helyzetekben a cerapeuca strukcu ral6 cevekenyseger a konfroncaci6 lecrejoccere, elmelyicesere csokkencji.ik Va llaljuk az empacias egyiicclec erzelmeinek elviseleset. Termeszecesen ez a viselkedesval cozcaras a terapeut:it61 sokkal nagyobb terap ias biztonsagot es kepzerrseget fe lcecelez.

Asszociariv eljaras peldaja Egy fiaral depresszlv-kenyszeres nobeceg a hegy imaginaci6ja saran nagy nehezsegekkeJ feJjutott a hegy tetejere, es Oct ta Jalt egy meJy szabdekot, amely erosen vonzocca, hogy ugo rjon bele. A cerapeuca nem tarcocca vi ssza a paciensec, aki beleugrocc a szakadekba. Nern cone ossze rnagat, hanem egy socec lyukba keriilc. Koriilocce, minden fekece volt. A cerapeuta strukturil tatca a sotetet es erzekszervi visszajelzeseket kert tapogatas formajaban, aminek kovetkezteben a paciens l ass~n kitapintott egy szuk 133

folyos6t, amin capogatva, kuszva elindult. A folyos6 szuk volt, nedves es rossz szagu, de egy ido mwva derengeni kezdett valami, es hosszas kiiszkodes utan a paciens megtalalta a k.ijaratot. A kiizdelmes kuszas alatt a terapeuta szinte csak a hiimmogesekkel es neh:iny fomos jelzo megismetlesevel segftetce a pacienst, azaz elkotelezetten kiserte. A fem lefrc eljad.s alapzavaros paciensek teripiaj:inak elso fclcben a defici t tiinetek jelenlecekor meg kockazacosan vegezheco. Kontraindikalt lehet sulyosan depresszfv, ENgyenge betegeknel is. A cerapia kezdeti fiizisaban, a beteg alapos ismerete hi:inyaban ne hasznaljuk ezt a technikat. A terapeutanak alland6an dontenie kell , mi az elviselheco es mi az, ami mar sok a paciensenek. A munkat seglti a pontos es alland6an ellenorzotc diagn6zis, a terapeuta felkesziiltsegc Cs szupcrvfzi6s lehetosegei. Az atelesnek es arszenvedesnek a KIP-hen addig van rerapiis jelemosege, a mfg azt az EN meg kepes inregralni. A tcrapcuta jelenlete azzal ramogarja az EN inregra16 kepesseget, hogy elkotclczerten kisfri. A kozepfok standard motivumai kozponti konAiktusokra iranyulnak. A piciens rendszerint konfrontalhac6 a specifikus konAikmsg6ccal. VISZONYULASI SZEMELYEKKEL, SZERETETT

TARGYKAPCSOLATOKKAL VALO TALALKOZAS

A pszichocerapia saran at kell dolgoznunk a patol6gias tirgykapcsolacokat, es fgy ki kell tenniink oket a KIP hadsfoak. Fel kell ismerni a targykapcsolatok sorfo letrejoct neurorikus, rossz bevesodeseker, ezeket korrigalni kell a megjelenc drgykapcsolatokon vegzect operaci6k segfrsegevel, hogy scgitsi.ik a felnott EN szi ncjen elfogadhac6, ereccebb kapcsolatok kifejlodeset es megerosodcsec. A szerececc, fonros cargykapcsolatok (szererect szemelyek) szimb6lumai a legkiilonbozobb modvumokban jelenhetnek meg: hegy, forris, ccnger, egy fa vagy fak, haz, spont:in fellepo allaci vagy emberi alakok, amely kombinal6dhac sponcfo korregrcsszi6val. A viszonyulasi szemelyekec, szerecett cirgykapcsolacokac ugy ismerhetji.ik fel az araml6 kep elemeiben, ha azt alaposan lefracjuk, az alcaluk kivaltott erzest reszlecesen ,,ateletjiik", majd alaposan elemezzi.ik az erzelmet kivalt6 tulajdonsagokat. Az ut6megbeszelesben asszociaciokac es odecekec gyujdink a motivumban megjeleno tirgykapcsolarr61. 134

Sz1MB6LuM VAGY REALIS ALAKOK SPONTAN ,

MEGJELENESENEK ELOSEGITESE A HELY I

MEGVALASZTASAVAL

A hely kivilaszcasa segicheci a kivanr alak mcgjeleneser. Rer, erdo szele, barlang, mocsar hasadek, cenger. A rcrcn, vagy erre sponcin kfnalkoz6 helyen, azc javasoljuk a paciensnek, hogy a c:ivolb6l majd egy alakor lat kozeledni. Ez az alak eleinre meg elmos6dorc le~-z, de kesobb kepes lesz felismerni. fgy a paciens celjes szabadsagot elvez a projekci6hoz, korlatozas nelki.il megnyilvinulhat a tudattalan. Aki elobukkan, annak koze van az aktualis hangulachoz, ami a kepben mar jelen van. Kapcsolatban leher egy tudaccalan problemaval, de megjelenher a terapeuclval osszefiiggo atteteli helyzec is. Az erdoszele motfvumnal kerherji.ik a picicnsr, hogy nezzen az erdo surujebe, es Ott majd rovidescn megjelenik vaJaki (a terapeu ta ilyenkor olyan szemely megjeleneset varja, akirol m:ir vole sz6 az akrual is problemacikaban). A terapeuca meg is hac:irozhatja, hogy milyen kerdeskorrel kapcsolacba n jelenik mega szemely. A ba rlang motfvumnal erosebben elfojcocc, melyebben rudacraJan rartalmak szabadulhacnak fel, archaikusabb jelleguk van, jobban rerhelrek affekrussal, mine az erdoszele hiv6kepnel. A barlang modvum fclsofokt'.1 hfv6kep, jelenrese tobbretegu. Mint a fold belsejebe val6 bcj:irac, a noi- vagy anyai alcestbe val6 beharolas helye lehec, a sziilocsatorna vcge, lehec az anyai szaj vagy az anyai mehszaj szimb6luma is. A barlangb61 megjelenhecnek allarok, 6rias vagy akar prim idv bcnnszi.ilottek is. (Peldaul: bar:itsagos 6rias szi mbolizalhacja a paciens felnagyitoc c narciszti kus f.Njer). Ennel a szim b6lumnal eros, panikszeru felelem szabadulhar fel, ami igenyli a kepzett es tapasztalt terapeucac. A mocs:irhasadek vagy melyedes szinren felsofok szimb6lum, mint a fold melyebe val6 behacolas helye, ami azonban nem vizszimesen, hancm fi.iggolegesen vezet lefele. Ezerc itt melyebbrol erkezo felelemmel rerhelt, oszronok ilcal decerminalt primidv szimbolikus alakok megjelenesevel kell szimolni. A mocsaras melyedesnel, ellenrecben a barlanggal , nem oralis-genitalis oriencici6ju szimb6lumr61van sz6, hanem anilis-erorikus motivumr61. A cengerben vagy a tenger melyen a paciens ellensegesen viselkedo, archaikus es ijeszro allacokkal calalkozhat. A veliik val6 megki.izdes szinrfo tapaszralt cerapeudt igenyel. 135

K i vANT TARGYKAPCSOLAT I NDUKALT MEGJE LENESE

SZIMBOLIKU S ALAKBA BUJTATVA

Viri gszimbol ikaban, faszimbolikaban, allatszimbolikaban. Megjelenes helyei: ret vagy szabad taj. (Tehen - anyai szimb6lum, elefant - apai szimbolum, oroszlin - agresszi6 hfv6kepe stb.). Egy nagyon nehez elechelyzecben levo nobereg - dr. Daubner Bela :Heal vezececr - ceri pii janak reszleceic mucarjuk be. A reri pia mar korulbeliil harm inc 6dja can. A paciens sokac javulc, de agressziv kesztecesei a mosroha, klilso koriilmenyek miacr felerosodcek. Ezekec a keszrecesekec elfojcja, es sulyos pszichoszomacikus es konverzi6s ciinetekkel reaga.Ija le. A csaladi villalkozasuk az osszeo mlas hatirfo all, mindenki rimadja, igazsagcalansag igazsagcalansagot kovet, baratok elleniik camadnak, es celjesfcheteclen kovecelesekkel zsaroljak, rendorsegen feljelencik, nyo mozas indu l elleni.i k scb. T ERAPEU TA (tova bbi akban T.): Es ez az osveny elvezeti valami fo nros helyre, ahol dolga van. Ha pedig odaerc, nezzc meg j61 es mondja el, hol van ez a hely, hova vezet e-" az osveny? (KOZt' PFOK HIV0K8PE: AZ 0SvENY, A M ELY h'LVEZET ODA, AHOL DOLCA

v,;w.)

PAcrnNS (covabbiakban P.): ElOswr, ahogy elindulram, mincha egy vasdcs leer volna elottem, es oroszliniivolresek haJlacszorcak a tavolb61. Es mindenhonnan egyszer csak megindulcak a vadallacok, es mindenhonnan nekem akartak jonni. (,4z tLETHELY2ETENEK LEKiPEZ0DEsE; MJNDENHONNAN VESZELY LESELKEDJK, NINCS

Az egyik oroszlin nekem ugroct, es a karomb61 ki repetc egy husc. Egy husdaraboc. De valahogy odakeri.i ltem megint a f.ihoz, es megnyilik a f::lnak az ajraja, es a seri.ilt karomra mez csopog a fa r61. (Ez A FA, AMELYNtL M!ND!C MECPJl-JEN, TOLT!.::KEZIK, Es ER0RE KAP.) R<1csopog a mez, ucana be is zarul a fa, es semmi baja a karomnak, tehac megyek tovabb. (A FA A TERAPIA ts A TERAPEUTA SZJMBOLUMA IS. A KELLOEN JO APA SZllvJBONYUGAWM, NINCS REJWtNY.)

LUMA IS, AKI NEM VOLT A l>ACJENS CYEREKKORAIJAN.

Mtz ARCHAJKUS

Na, most ucana ezek az allatok, ezek szinte kisernek engem. Tehic annyira megszelfdiilnek, hogy peldau.l az oroszlin hitfo lovagolok. (NECATIV INTROJECT POZ!TiVBA ATFORDUL, MIUTAN

FOLYADEK.)

A PACJENS Kl.ALLTA A PR08AT, SAJAT HUsAT ALDOZTA.)

136

T.: Tehat van oroszlfo, es mi van meg? P.: Van oroszlfo, van tigris, aztfo ez a fekete leopard es jon egy hatalmas elefant. Annak a hatira maszok fol. ( (/;RA AZ Al'll, AKI NEM VOLT ts JELENLEG A TERAPEUTA .) Utana csortetiink az erdoben. Beszlirodik az erdobe a feny, zold is az erdo, meg mar hullnak a levelek, de olyan kellemes barnas szfnt'.i minden, olyan zoldes. Besiit a nap, es az elefant hatfo megyek Ott vegig. (Az

ERDO A KONFL!KTUSOK SZINHELYE, AMELY KONFLIKTUSOKAT A

PSZICHOTERAPIAS FOLYAMATBAN, EGY!KET A MASIK UTAN, A PACIENS MEGOLD ts A7DOLGOZ A TERAPEUTA SEGITStGtVEL.)

Megyiink vegig

az erdoben, kieriink egy hatalmas nagy tohoz. T.: Tohoz. H ogy nez ki ez a t6? P.: A szele zold, sikl6k maszlci.lnak Ott, bekik brekegnek. Azcin ahogy siit ra a nap, egyre vilagosabb. Nagy f.iknak az arnyekait lehet benne .latni. Es az eleffot az orminyfoaJ fogva belctesz ebbe, es olyan j6 erzes, mert olyan meleg volt eddig. Le voltam izzadva, es most olyan kellemes friss minden. Csillog rajtam az egesz. Tehat a vizcseppek is ugy csillognak raj tam. Haton U$ZOm ebben a coban. (NARCISZTIKVS VACY.KJEltCOLt:S, TOLTEKEZES.) T.: Fii rodjon ebben a c6ban, frissi.iljon fol, elje mega sulytalansagoc. (A TERAPEUTA TOLTEKEZESRE BIZTAT]A A PACIENST.) P.: Nagy vascag cavirozsak vann ak, azokhoz odamegyek, abba egy kicsic megkapaszkodom, pihenek egyec. Kicsit fekszem a viz cecejen, ugy lebegek es elvezem, ahogy siit ram a nap. Egyszerre csak elobukkan egy nagy krokodil, es ez valahol, ugy derekban, keccekapott engem. (Az IDJLL!KVS KOROLMtNYBE BETOR AZ A KTUALITAS, AZ ALLANDO VESZELYEZTETETTSEG. Â£ LOZO VASARNAP A RENDOROK HAZKVTATAST TARTOTTAK, ts UTA.NA BEVJTTtK FER)tT MEG OT AZ ORSZOBARA, AHONNAN OCYVED}OK KOZBENJARASARA TUDTAK ELJONNI, HOSSZU OTT TARTOZKODAS U TAN .) Csupa

ver minden koriiloccem. De nem erzek fajdalmar, cehi c nem erzem azr, hogy elharapocr volna. De valahol csak megsebesiilrem, mert csupa ver koriiloccem minden. Es ennek az elefinmak az ormfoya annyira benyulik, hogy egyszen'.ien kikapja ezt a krokodilc, es nagyon, de nagyon messzire elhajicja, ugy hogy a hegy a parazsfoak a langjaba esik bele ez a krokod il. (Vuu<AN, ELOzO 137

KEPEKBOL JSMERT HELY.)

Es ilyen borzaszt6 illati i.ivoltes, de nem

tudom milyen, ilyet meg nem hallottam , ahogy ez a krokodil Ott szenved, ahogy eg, megy tonkre. Es ahogy ez eg, ugy tisztul kori.ilottem a viz, gyonyon'.i, halvanykek, aclatsz6, Jelatok, es lent aranyhalak uszkalnak meg kagyl6k, korallok. Gyonyoru . T.: Es meg tudja-e azt renni, hogy lemeri.iljon ebbe a vizbe, kepes-e tart6san a viz alacc tarc6zkodni? A levego nem p roblema itt a vfz alart. (A TENGERFENtK SZIMBOLUM A FELSOFOK HiVOK.ll'E;

ALKALMAS HELY, HOGY SZJMBOUKUSAN MEGJELEN}ENEK A TUDATTALAN FtLELMEK A KEl'BEN, VALAMINT FELDOLGOZ ODJANAK AZ AKTUALIS PROBltMAK, t'-S ICY ELJ\.1.ARADJON A SULYOS TONETKtl'ZES.) Nezze m eg ennek a vfznek az aljac, jarja be a viz m elysegec. M it talal ott? (Mr VAN A TUDATl/ILAN M iJLYEN, M IK OKOzz.AK A KONVERZIOS TONETEKET, MIKET FOJT EL A PACIENS.)

(a gonoszok elnyerik melt6 jutalmukat), es a dpa i talakul (agresszivicasara mar nines sziikseg) delfinne, a beceget pedig a hatara veszi, 6vja, es kiuszik vele a nyflt cengerre. A kepekben megmutatkozott a beteg vagya, h ogy vegre Iegyen beke, nyugalom , szunjon meg az agresszi6, es az a vagy is megjelenik, hogy kapjon kiilso segitseget ebben a nehez elethelyzetben . Kepi alakot olt a ,,csodavi ris", fogalmazza meg kesobb az ut6megbeszelesben. A koveckezo nehiny perc sz6 szerinci lefrisa ugyanezzel a beteggel vegzett misik cerapias iiles reszlete. A beillitott kep a fa, ahol toltekezni szokott, ahonnan elindul, abba az irfoyba ahol dolga van. A final egy nagy godor jelenik meg - borton szimb6lum. A paciens a fa egyik agfo iii, es ennek a H oak az aga belehajlik a godorbe, ahol egy nagy bekat lat, amihez egyre jobban kozeledik. T.: Most eppen mi tortenik? (A BETEG ELHALLGATOTT NtHANY MA-

P.: Yalaho nnan ilyen buvarruha jocc ram. Azzal m egyek lefele. Te-

SODPENCE, DE EROS JZGALMI }ELEK M UTATKOZTA K MEG A UGZEs.EBEN,

hi t bizronsagban erzem magam, mere adja a Jevegor. T.: Es mic lac? P.: Kavicsok vannak. Yalamihez hozzfoyulok, valami szur. Azcfo a halak olyan lagyak, selymesek, sikaml6sak. Olyan sok hal vesz kori.il. Szep kis ara nyhalacskak, kis szlnesek, szfnjatsz6sak. A.w in jonnek a piranhak. Es a gumiruhat61 egyszeruen nem birnak belem harapni. (A GUMIRUHA A TERAPJAS KAPCSOLAT SZ IMBOLUM.A IS LE/JET, BIZ TONsAC OT AD SZAM.ANA.) Pedig latok magam elott egy cson tvazat, ami en is lehetnek, ha a ruha nem ved ene.

FESZOLT LJ;TFAZ ARCA, ElSAl'AD T, EKKOR MAR LEOLVASHAT'O LETJ ROLA

(HA A TERAPLA NJ;M SEG'/TENt~ MAR CSONT VAz LENNiJK MAG l'r1 RAZ TA

Es egyszer csak megindul egy hacalmas, nagy capa. Etcol a d pat61 felek, es ez a dpa nem engem bane, hanem az osszes piranh:it szippa ntja be. Es akkor valahogy olyan jacekos lesz, mine egy delfin. (A cA.PA MJUTAN AZ UTOMEGBESZJJLtS.EN A BETEG.)

M EGVEDTE, ATALAKUL DELFINNiJ, MIU TAN ELViJGEZTE DOLGAT, MINT

D e azc hiszem, most mar delfin is, es elkezd Ott nekem kurutcyolni meg enekel ni. Jatszik velem. Folcsap a vlzre. Hacira vesz, es egy hatalmas nagy nyilt tengeren vagyunk. ]61 lehetett kovetni, hogy a piranhak megtamadjik, de a ruha (pszichoteripia) megvedi. Miu tin kibfrja, kiallja a mcgpr6biltat:ist, megjelenik a segfrseg. Eloszor felelmeces dpa formajaban, es elpusztitja a piranhikat cA.PA.)

138

A ,,PROBLEMAFIZIOLOCIA ''. fL YENKOR A TERAPEUTANAK KOVETN! KELL A PACJENST, NEM SZ.A BAD HAGVNI, H OGY AZ ESEM IJNYEK ELSODORJAK.

A KJP D UALTERAPIA. A

TERAPEUTA UGY TUD ELKOTELEZETTEN KiSERNJ,

HA TUDJA, M l TOtff.ENIK.

A PAC/ENS ONNAN TUD]A,

HOGY A TERAl'EUTil

VELE VAN, HA AZ S T1W KJVRA.LASSAL VAC Y NYITOTTAN FELTETT KtRDtSEKKEL JELZJ szAMARA, HOGY

onÂ· VAN, M ELLETTE VAN.)

P.: Font vagyo k a fin , nezem ezt a bekac, es most az jut eszembe, hogy kiskoromban mindig azt m ondc:ik: nem szabad a bebhoz kozel menni, m ere ha szembepisil, megvakulok. (VA GYJS, HA JGDEROL A VAL05AG, M IT TUDOK VELE KEZDENI. H t TVEGEN BEVJTTEK A RENDORSEGRE, FEL}ELEN TETTEK ES BENT TA RTOTTAK. 0LYAN EMBER.EK A IW LTAK EL, AKJKBEN MECBIZOTT. EGYIK BARATJA, AKJBEN HITT, TARTOSAN LETANTOZTATASBAN MARADT) . Rettenetes, olyan rideg, csunya. Kocsinyon 16gnak a szem ei, olyan varangyos az egesz. Es valaki azt mondja, h ogy neked oda le kell menned, es ezc a bekat meg kell fognod. Es eccol felall a szor is a hatamon. T.: Ki az, akinek a hangjat hallja? Ki keri magac61 ezc? Ki beszel? ( K ONFRONTACJOS KiSERLE 7)

P.: Karcsi hangja V1z EGYJK JSMEROS,

BARAT, AKI A N EHi.Z HELY2ETBEN JS

KJ7ART A BETEG MELLE77; NEM FORDULT ELLENE, szh\.1/THAT RA, SEC/Tl.)

139

T.: Karcsi hangja. P.: Meg kell cenned, ercsd meg, nines mas valaszrasod. T.: Mi rorcenik? P.: Egyre lejjebb hajlik a fanal< az aga, egyre kozelebb a bekahoz. Nern torik le, hanem ugy egyre lejjebb hajol az aga, es megyek lefele ebbe a lyukba. Borzaszr6 felelemerzet van bennem, hogy most mar kikeriilcem. Lekeriilcem ebbe a lyukba. Felek, hogy rim omlik ez az egesz, ami ott van. Borzaszt6, p6khal6s socerseg van mindenhol. Visszataszft6 ez a vfz. Minden olyan nyirkos, es iszonyu er6feszlcest jelent ennek a bekfoak a megfogisa. De nem mdok odanyu lni, es nem tudom megfogni. (KtPTELEN 1-'i!CYOK SZEMBENEzNJ A VAL0sACCAL. )

T.: Es milyennek licja most a bekat? (A

STRUKTURALAs ts A KIMERi-

Tls REZSIELV.ET HASZNALOM ECYSZERRE.)

P.: Mose is ugyanolyan csunyfoak, ridegnek la.com. T.: Mic lit a szemeben? (KONFRONTACJO. A PACIENS .ENEREJE ELBIR}A. A

TERAPIAS KAl'CSOLAT IS, AMEL Y MAR SOKAT KIALL7; BIRJA AZ 0TK0Z-

(EZJELZ!, TERAPEU1il VELE VAN.) Ott fogom a kezemben, es eloszor olyan nagyon hideg, es most ugy az als6 testresze, ami a kezemhez er, kezd egyre langyosabb Jenni , egyre melegebb lenni. T.: Egyre melegebb. P.: Es valahogy most mar nem is olyan cst'.mya. T.: Nern is olyan cst'mya. P.: Ugy azok a varangyok, azok a gorongyok elcunnek r6la, es most ugy kezd szepiilni. Szepen kezd kjzoldwni a kezemben, nem olyan feketes. Olyan szep, kjs sima lesz, es olyan kjs korona keriil a fejere. (A BATORsAC MEGHOZZA }UTALMAT.) Most acment inkabb olyan kis aranyosba. Es folhuz, vissza ez a fa engem, kj a szabadba. Es, hogy kiveccem onnan ezt a kjs bekac, most mar ncm olyan csu nya nagy. Az egyik tenyeremben elfer, most ugy megengedem, hogy raiiljon a vallamra, es egyszer csak osszcomlik ez az egesz !yuk. (MEGSZONtK A BORTON VESZlLYE, HA SZEMBEN.Ez A VALOSACCAL. HA NEM HIEDELMEKBEN, CSODAKBAN HISZ, HANEM 0NMAGABAN, AZAZ M EGFOGJA A BEKA7:)

T.: Osszeomlik az cgesz !yuk.

TETEST.)

P.: A szeme az ilyen zold, azcfo a kozepe kezd sirgulni, azdn fekece pone van mega kozepen, es mint hogyha villamlas lcnne, olyan eles feny van a szemeben. Es most megsz6lal ez a bcka, es azc mondja nekem , hogy ,,ne felj tolem, nem bfotalak, fogjal ,, meg nyugodtan . T.: Ne felj colem, nem binralak, fogja l meg nyugodtan. (A TERAPEUTA V!SSZAISMETLI, AMIT A BEKA MONO, IIOCY MEGEROSITSE AZT.

D1-

REKT UTAS/TAS ll ELYE'TT, MINTEGY CSAKJOVAliAGYVA AZ IRANYUlAST.)

L~:

Mondom neki, ne haragudj, de annyira undorodom toled. ,,De ha re engem innen kjviszel, meglacod neked is jobb lesz" - mondja a beka, es mar nyulok fele. Meg mindig felck, hogy majd ideugrik, odaugrik. Meg, ahogy vannak neki azok a nagy kormei. T.: Meg mindig felek. P.: Es most megfogram. T.: Mil yen erzes ez? (A STRUKTURALAs }ELZI, HOGY OTT VAGYOK VELE) P.: Most, hogy megfogtam, nyugodtabb. Ott fogom a kezemben, de biztonsagban erzem magam, mert a fimnak az ag.in wok. 140

P.: Ez becemccodik. Oda bekeriil falevelcol kezdve minden, lenyeg az, hogy egy celjesen sima uc lesz occ. De en font iilok a fim agin meg mind ig. De hogyha akarnek, most mar odajucok, es ki is nyilik. Csak kinyflik meg becsuk6dik az ajr6, hogy meggyozodok arr61, hogy be cudok menni a famba. De olyan jol elvagyok Ott font az agon. T.: Mi van a bekaval? P.: Ez occ iii a villamon, es mondja, hogy amierc te segiterrcl nekem, meglacod, hogy en is viszonozni fogom neked. A fenti terapiis reS'Zlerbcn j6l lehetett lacni az alapfoku es kozepfoku rezsielvek hasznilacic. Azt, hogy hogyan segici a paciensc. A paciens bels6 eroinek felhasznalasaval !Ccrejon a megbekeles, minden kozveclen irinyitas nelkiil. Termeszecesen a szimbolikus kepekben bekovetkezett va1cozasok az uc6megbeszelesben es asszocialcacisban kapnak- az akcuilis elechelyzernek megfelelo - szinezetet, es ezt kovetoen incegril6dhacnak a szemelyisegbe. Jde sorolom a gyogyforrds hiv6kepet, amelyec dr. Pap Zsuzsa ire le eloszor - ,, Gy6gyforrds" dmu munkajaban. (lncegrativ Hfrmond6, 4. szam, Budapest, 1996.) A koverkezokec frja dr. Pap: ,,a gy6gyforras modvumac 141

a terapias legkor cesztelesere, vagy arra hasznilom , hogy megtudjam mi a paciens vagya, milyen terapiis hozzaillas segftene, mire van igenye, szi.iksege es milyen remenye, bizalma van a teripiaban. EIOfelcetelezesem a kovetkezo volt. A psziches becegsegek a szi.ilo-gyermek kapcsolat hifoyos vagy hibis volcaban gyokereznek. A felnott elet folyamfo az emberi-erzelmi kapcsolacokban gyakran ismedodik a gyerekkori rossz, hibis minta, es ez valik a neurotikus folyamatok alapj~iva. A pszichocerapiaban az a eel, hogy a ted.pias koncakcusban a szi.ilo-gyermek kapcsolacoc ugy ismecelji.ik meg, hogy az szakftsa mega hibas kort, az ,,ismedesc", hogy pocolni tudja a hianyokac, vagy pedig korrigal6dhassanak a regi rossz tapasztalatok. Vegi.il legyen mega sikeres levilas, onillosodas. A pszichorerapia- rorcenjek barmilyen modszerrel- a cerapeura es a beteg kozci gyogyfto kapcsolaro n alapul. Ez.t a go ndolarmenecet kovetve konnyen belathat6, hogy ha a fords a szi.ilok jelkepe, a gy6gyforras a ,,masodik szi.ilo", a rerapeuca szimb61uma. Elofelretelezesem bizo nyfcasara az alabbiakban ismercerek nehiny jellemzo cerapias i.ilest.

Maria kepe Lankas domboldalon bugyog6 viz.: meleg, barna, kenes illaru, medre foldes, ben ne eles es legombolyftert kavicsok. A viz szabadon megy egy sziklaig, majd befuc a szikla ala, es utina mar szabalyozorcan, csoveken kereszti.il medencekbe folyik. 6 a szabad resz kozepen all, j6 es felszabadult erzessel, ,,nem szabalyozott, nem korlarozott". A forrasv fz noi bajok ra es idoskori problemakra j6, de nem szabad sokaig benne lenni, mere egy ido utan mar karos. A kep es az ur6megbeszeles alapjfo a kovetkezoker emelem ki: Maria nem beutal6val, nem ,,hivatalos csarornan" keri.ilt hozzam, hanem egyeni ismererseg, ki.ilon megkeres alapjin; mondhamink, szabalyca lan ul. Erre is utalhar, hogy a ,,szabalyozott csovek" elotti reszen van. A kenes szagr61a biidos rojas jut e5-zcbe, meg egy kisgyermekkori emlek, amikor anyja egy biidos rojast i.itott a j6 cojasok koze, es nem lett belole baj, kiabalas. A kepben nem zavarta a bi.idos szag, men ,,lehecoseg volr eltavolodni role". Az alland6an durvan korlatoz6 anyival szemben a megengedo anyara van szi.iksege. Zavarja, hogy nem sokkal az eredes ucfo, a forras t'.1tjat lezarja egy szi.irke szikla. Errol az jut eszebe, hogy azc 142

hallotta, munkahelyec vahozcatok, es fel, hogy akkor mi lesz vele, mi lesz a rerapiajaval. Mar regebb ido 6ta foglalkozcatta ez a gondolat, de csak most tudra kimondani. Ugyanakkor ,,nem szabad sokaig a forrasvizben lenni". ,,Ha tulbugyog a viz, kimossa a calajt es bizonytalanna vilik" - azt jelzi, hogy vigyazni kell, ne legyen cul eros es cul hosszu a teripiis kotes, men ez nehezfcene a levalast, az 6nall6sodast. A fords gy6gyereje (noi es idoskori bajokra val6) elore mucat, arra a problemara, ami a terapia folyamin csak kesobb vilik nyilvinval6va, hogy kora es noiessege gondoc, megoldand6 problemat jelenc szimara.

Rozi kepe Ro1.i gy6gyforrasa az ,,Eg es fo ld kozott" cimt'.i, a lelekvindorlasr6l sz616 fllmbol jelent meg. A gy6gyfomis fem van, magas hegyek kozott, eredese utan mescerseges medencebe corkollik, hogy az ,,emberek belemehessenek". Meleg, pezsgo, masszf roz6. Egy ferfi es egy no fe lszabadulran fli.rdik a medenceben. A no egy gyerryac tart a kezeben, es meglarja magat a gyerryafenyben . 6 is vagyakozik a vizbe, de nem cudja beleengedni magat, mert zavarja, hogy kozben beszelnie kell. Ezc cematizalva, az ut6megbeszelese n az jut az eszebe, hogy gyermekkoraban szinre megkukulc anyja mellett, mere az visszanyomca. Nekem pedig meg az is, hogy Rozi elozoleg reszt vett egy in tenzfv csopom edpifo, ahol szerececc volna akdvabb lenn i, hasonl6an nehany ta rsahoz, de nem volt batorsaga hozzi. A koverkezo i.ilesen ismec a gy6gyfomisc adcam. Rozi most mar bele rudra enged ni magat a vfzbe, es egy ideig j61esoen lubickolc benne. Egyszerre csak eszrevette, hogy a fejet kine tartja a vizbol , olyannyira, hogy a nyakizmai faj6n megfeszi.ilnek. Yegi.il fel is emelkedett a vfzbol, es azt fentrol szemlelte meg. Az ut6megbeszelesen emlfcerre, hogy egyszer csal< belehasfrott a gondolar, hogy egesz elete karba ment, elolrol kellene kezdeni. Az en forditasomban ez azt jelenti, hogy Rozi derzetc, a cerapiaban kell j6l ujraelnie azt, ami az eletben ,,karba menc". A kovetkezo alkalom mal Rozi spontan arr61 kezdett beszeln i, hogy egesz hecen velem es ketconk kapcsolaraval foglalkozorr. Azelott sokszor gondolt arra, hogy en olyan vagyok, mint egy j6 anya, akire mindig vagyotc, most pedig ugy erezte, hogy terhemre van, es nem jar neki az ingyen rerapia. A ,,kinek volt, van meg terhere es jart-e neki valaha is valam i ingyen" kerdesek menten eljutunk az anyjahoz es a negadv indulatattecelhez. 143

Rozi gy6gyforrisa megmuracca: Rozi ambivalenciajar a terapiaval szemben, hogy vagyik is ra, de fel is tole. Csak fC! ig engedi bele magat, illetve idonkem szinte ki is hUz.za magar bcl61e felszfnre hozta, felerositette es kimondhat6va tette a negativ indulatacrerelt leherove tctre az ellenallassal, illetve az ellenallas memen val6 munkat. A harmadik alkalommal Rozi mar a fejet is belemerfterre a vfzbe, es ezzel egyidejuleg melyiilt a terapias folyamar.

Peter kepe Peter mar harma<lik eve jar hozzam, ezek ucan calcin nern meglepo, hogy az 6 kepe hosszabb, mozgalmasabb, szince filmszen'.i. A fo rrashoz a sziilOfaluja k6zeleben levo hegycec6rol indul egy keskeny, kicaposotc uc. Llcszik, hogy sokan jirnak rajca. Kcroldalt suru erdo zcirja el a kiilvilagr61 (utal az orvosi titokLartdsra, de arra is, hogy o titkolja a kijrnyezete file, hogy terdpidra jdr). Nchez r.italalni az utra, de ha mar rajta van valaki, nem leher elreved ni (tiibb ivet vdrt amt, hogy terdpidba keru/jijn, de az0ta Jolyamatosan jdr). Az ut hosszu, az cleje lankis es konnyti, az urols6 resz meredek, ugy kell a fik gyokcrcibe kapaszkodni. A forr.is melyen van, es egy szerpentin vezec le hozza. Egy kogyuru fogja korbe, de rwcsorog azon. A vize pezseg, es egy sark:iny jon fo l belole, erniact fel megkozelireni. (A terdpidnak vannak konnyebb es nehezebb szakaszai, es idonkent szorongdst, file/met is kivdlthat.) Hirrelen babapi'.1der illaror erez, es mar larja is, ahogy anyja or puderozza. Eloszor vidaman kapkod, es azr:in kisse sirva rizza le magar61 az in ger, mezteleniil is kapal6dzhac, mere meleg van. (Anyja mindig szorosan p6lydzta tt sz6 szoros- es dtvitt ertelmeben is. A terdpidban szabadon mozoghat es meztekniil is megmutathatja magdt.) Azucin ismec a fo rrasnal van, ami kellemesen meleg, j61 megftirdik benne, alaposan megtiszcalkodik (kacarzis). Ekkor eszreveszi, hogy apja regi, rossz bararja feliilrol piszkor zudir a fordsra. Mergesen felm egy, a bade meg sarga, epeszeru merger is kionr (epepanaszokknl jijtt terdpidra). Diihosen elkergeri a bararor, aki rovabbaur6zik (rivnliuildsa, ngressziv erzesei idonkent velem szemben is megnyilvdnultak). 6 es meg sokan rnasok megrisztftjik a fo rras kornyeker, egy gatat emelnek, es elvezecik az eper, hogy be ne szennyezze a forrast, merr sokan j:irnak oda gy6gyulni (a pdciens es a terapeuta kiilcsonhatdsa egymdsra). 144

A forrisb61 ajindekkent egy sello bukkan fel (a terapeuta nif is, nem csak anya). Ezur:in mar inni is lehcc a forrasb61. Pezsgo, meleg, sos, mint az asv:inyviz, es ahogy iszik belole, mar kellemesen hideg is. Peter ,,filmj e" carralmazza reri piajinak legfonrosabb kepeit, elemeir, valamint riikrozi cedpiis kapcsolatunk tortenetet, erzelmi gazdags:ig:it. Tapaszralacaim megerositertek es kibovftettek elOfelrevesemer. Ennek alapjin ajinlom a ,,gy6gyforr:is" motivum alkalmazasic a koverkezo hel yzerekben. A p:iciens megoldasra var6 problemaciki j:inak a felvillantasara, a ceripiis elvadsok, szi.ikscglcr, igeny kifcjezcsere, a tcdpiis ICgkor, a rcdpi:is kapcsolac szimboliz:il:isara, ezen beli.il: a. az indulat:ittetel lichar6va rerelere es ez:iltali cudarosit:isara, verbalizalrarasira. b. a rer:ipiis kapcsolaton corteno munkira, az ellenall is megdolgozisara. c. egy hosszabb ter:ipi:is folyamac kovetesere, abrazolas:ira. a szubjekcum szintjen errelmezve a keper a paciens azon rulajdonsagainak megjeleniresere es egyben felszabadicisara, fcjleszcesere, melyek segfrik a fej lodesben, a gy6gyulasban, vagyis az ongy6gyir6 erok akrivalasara. Eddig az idezec dr. Pap Zsuzsa canulmany:ib61.

EJSZAKAI ALOM, VIS SZATERO ALOM FELDOLGOZASA KIP TERAPIAVAL A kelloen ellazulc pacienst egyszen'.ien megkerji.ik, hogy i llfcsa be ejszakai almac. Segicsegkenc nehiny mondaror mondunk az elmondocc alomb61, hogy segfrsi.ik a rekonscrukci6c. Gyaluan hasznaljuk a KlP-er visszacero remalmok feldolgoz.:-lsira. A rerapeuta jelenlece segichet, hogy a remalom rovabb i lrnodhat6va valjon, es a feldolgozcis megrorrenhessen. A paciensc 6varosan konfromalcarhacjuk a felroro negativ affekrusokkaJ, majd ezek atszenvedese ucin az elakadas - ami a visszarero jellegben nyilvcinult meg - , feldolgoz6dik, es a paciens meghaladja. A megszakadc almok ilyen m6don rovibb almodhac6k es feldolgozhac6k. Terrneszecesen az csak felrerelezes, hogy a megszakadis nelkiil az alom ugy zajlorr volna le, mint ahogy az az imaginaci6ban megjelenr. Az elorehaladorc redpiiban minden rovibbi 145

nelkiil bd.llichacunk egy valamikori rossz almot, vagy egyszen'.ien a hiv6kep egy rossz ilom, lehecosegec adva ezzel a rudacalarcinak, hogy megnyilvfoitson valami elakadasc vagy konfliktusc a melybol. A kesobb ismercetesre keriilO autoricas-konAikrusban lecero, sikerrelen vizsga utan kialakulr vizsgadrukkc61sz.orong6, odipusz komplexussal kiiszkodo pacicns cer:ipiajaban az ismercecesre kerill6 hdrmassdg hfv6kep utan meg dolgoznink egy visszacero szorongasos alommal is - egy iilesen belul. A paciens a ced.pias iiles elejen beszamol egy szorongasos ilmar61, amibol felriadc, nagyon izgatoct volt, heves szivdobogas jott ca, fulladc, sz:ija kesen'.i volt es cgcsz testerol parakzocc az izzadsag.

Esetleiras (tovabbiakban T.): Most elje at i'.1jra az. almat. Mintha a kukoricafoldon fucna. Meneki.il. Ha viss1.ajon az alom - ha mar ott van, fut a kukoricafoldon, akkor sz61jon! PAc 1ENS (tovabbiakban P.): Kergetnek. Tobben es en pedig meneklilok. T.: Kergetik. Kik ezek, akik kergctik? P.: Nern cudom. Csak futok, rohanok. Zihalok, hallom maga m mogott, hogy fumak . T.: Mic erez? P.: Ketsegbeesesc. Faradrsagot. Remulctct. T.: Mic lat, ha korbenez, ahogy fut az i.ildozok elol a kukoricafo ldon? Hogy nez ki, ahol fut? (STRUKTUIMLAS, HOGY A PACIENS

1 E RAI'EUTA

KVLSO SECITSECET.

Az OLDOZOKBEN MECJELENT KOROS TARCYKA!'CTO-

LATOK ELETVESZtLYESEK S.zAMARA, LlTtT VE.Sz.1LYEZTET!K, MUTATVA A KORACYEREKKORI tLETVESztLYES TRAUM.AK.AT, DE FELSE}UK EGY ADAl'T/VABB MECOLDAS IS, AMIT A TERAPEUTA AZONNAL MEGEROSIT.)

T.: Valahogy le kenc okct rcizni. (Az

OTLET MECISMETLESE A TERAl'E-

UTA ALTAL M ECEROS/TJ AZ Uj !RANYT, ECY ADA!'TlvABB MEGOLDAS FELE.)

P.: (P1c1 SZUNET.) Talan, ha minden erot beleadva furok, osszeszedve minden eromet, elonyt rudok szerezni. Menekiilok. Mintha csak C'"L Jenne fontos. (P1c1 SZUNET.) Mintha cavolabbr6l hallatszanfoak az iildoz6k. Lemaradnak. Egeszen addig akarok rohanni, amfg el nem tunnek a szemem elol. Most mar egeszen biztos vagyok, hogy le cudom oket dzni. Most mar szince felsejlik, csak nehany lepesc kell fucnom , hogy megalljak pihenni. (P1c1 sziiN ET.) Koriilnezek, hallgac6zom. Ugy tunik, elu'.intek. T.: Nagyon j6. Ugy n'.inik megmeneku lt, megoldotta a helyzetct. ]61 van! Keressen egy biztonsagos helyet, es pihenje ki mag<it. Erezze a gyozelem oromec, pihenjen. Az ujra- es rovabbalmodorc alom feldolgozasa sikeres volt, a paciens altal talilt megoldas, annak ellenere, hogy egyedi.il oldorra meg (swcialis iw l::lci6) mutacja a novekvo ENerot. AKTUALIS KONFLIKTUS GYUJT6PONTBA ALLITASA

A7 tljt~ OTT VAGYOK VELE, ELK0TÂŁLEZETFEN KiSEREM.)

P.: Ketmeceres kukoricik kozott rohanok. Szinte csak azzal corodom, hogy menekiiljek, fussak. Nern is tudom merre. Csak el ore! T.: Fusson, de egy picic most kezdjen torodni azzal, hogy megoldja ezt a helyzeret. Talaljon valami megoldast. Most nc csak meneki.iljon, hanem talalja meg a megoldast. Talfo tud seglteni onmaganak. Hasznalja a kepessegeit! P.: Ugy tun ik, akik iildoznek, kiengesztdhccctlen ellensegeim. Csak ugy tudok megszabadulni toliik, ha vagy en olom meg oket, vagy ok engem. Nines kegyelem. Le kellene rciznom oket! (lATSZIK, HOGY A PAC/ENS SZOC!ALIS !ZOl.ACIOJA NEM TUD ELl<.EPZELNI

146

MielOrr a paciens a konAikcusc celjes egeszeben verbalizalra volna, a cerapeuta megkeri arra, hogy csukja be a szemer, lazfcson a szi.ikseges mercekig, es kepzelje el a reszben elmondorc helyzet egy jellemz6 reszletec. A megjeleno kepet a terapeuta strukruralja, az :helt cesti erzcseket reszletesen lekerdezi, majd hasznalhatja a fent ismercetett affekt-asszociaci6s technikat. Ha hangulator akarunk kepileg megjelentetni, egyszen'.ien megkerjiik a pacienst, hogy kepzeljen el olya n jelcnetet, amelyben mostani hangulaca jelenik meg, kepi form aban. Megkerhetji.ik a hangulatot is, hogy a cudarralan seglrsegevel kepileg fejezze ki magic. Eros affekrusok jelenletenel beallithatjuk indft6 kepnek a tiizhdnyor. A vulkfo kicorese olyan heves is leher, hogy a lava mega hamu falvakar' 147

es v:irosokat temet el, ami autoagressziv impulzusokat jelent. A tehermentesito beavarkoz:is elocc a rerapeuranak fel kell mernie az elharitasi rendszer nagysagat es milyenseger, amivel a feltoro impulzusok Gckozni fognak. Az agresszfv lereag:il:isra val6 keszseg bizonyos fokig felretele a sikernek. Az alabbiakban sz6r61-sz.6ra kozolr imaginaci6 azon Gies resze volt, amelyet megelozotr az a helyzet, hogy a ferj visszaucasicja a felesege, a pacicns, kozeledeset, es masnap, amikor sz6va teszi, ferje a veszekedes soran kijelenti, hogy mar nem szereci, erzelme a felesege irant kiegetc. A beteg kecsegbeesve erkezik meg, a helyzetet kilarasralannak eli meg, ugy erzi minden osszeo mlocc, gyomraban szoricast erez, nyak:ic enyhe gores huzza, a torkaban mincha valami csom6 lenne, valamint ugy erzi, mellkas:iban megszorulc a levego. A terapeuta ire azc a kozepfoku rechnikat es hfv6kepet alkalmazza, amely egy aktualis erzelmi aJlapotot allit be. Rendszerint azr, am ivel a piciens erkezik, vagy elozoleg arel c, es lenyeges az ardolgozasa a tercipias folyamat szempontjab61.

Erzelmi illapot beallitasa (rovabbiakban T.): Es most megkerem arra, hogy csak hagyja szabadon a go ndolacokat, es elj e ac azt az erzest, amivel jott. Azc az allaporoc, azokat a resri erzeseker, amelyeket erzett. Ere-z:z.c a kecscgbeesesc, a kihicascalansagor, erezze a szorfcasc a corkiban, a gorcsor a gyomraban es a nyakaban. Erezze, hogy kevcs a levego, cs ezek az erzesek, amik most beli.il vannak, meg fognak rajzolni valamilyen keper, ez barmi lehet. Csak hagyja szabadon a gondolarokat, es ha bejon egy kep, akkor mondja el, mic l:it es mi cortenik. P.Ac 1ENS (rovabbiakban P.): Nagy fekete vfz. Csak a vfz. T.: Csak a viz. Es mil yen ez a viz mozdulatlan vagy mozog? (STRUKTERAPEUTA

TURAL.As.)

P.: Vilagosabb foltok vannak, pici hullamok. Yilagosabb. T.: Vil:igosabb. P.: Partot is Iatok. A parcr61 l:itom a vizet. T.: Jgen. Es hogy nez ki ez a part, milyennek latja maga korGl? (A TOVABBI STRUKTURAL.As EROS/Tl AZ ERZEsT, HOGY A TERAl'EUTA 148

ELKOTELEZETTEN KISER! A PACIENST AZ ERZELMILEG MEGVISELO ERZES

Ktl'! MEGJELENESEBEN.)

P.: Sima. Ores. A hull:imok kicsapnak a parcra. T.: Milyen ennek a hangulata? P.: Har, maginyos. Szomoru. Egyre melyebbrol jonnek a hullamok. (RtsZBEN MEGJELENJK AZ ATELT HANGULAT. Az EGYRE MELYEBBROL ;ovo HULL.AMOK JELZIK A KEPBE BEVETOLO ERZELMf ALLAl'OT MELYOLESET.

A TERAPEUTA STRUKTURALASSAL SEG/77 A l'ACIENS7~

Es }ELZJ SzAMARA, HOGY VELE VAN.)

T.: Egyre melyebbrol. Milyen messze all a viztol?

P.: Egesz a parton. T.: Mic erez a boren, milyen a homerseklet? I~ : Kellemes. T.: Hall valamilyen hangokat is? L~ : Csak a vfzec. T.: Csak a vfzet, es ha ugy messzebbre korbenez, akkor lat meg valamic? P.: Parrot, magasabb parcot. T.: Magasabb parcoc. Es mi van a hullamokkal? P.: Ugyanolyanok. Feher fodros, a vfz inkabb szi.irkes, mine fekece. T. : Szi.irkes. Milyen a homerseklere, meg cudja nezni? P.: f gen. Langyos. T.: Langyos. P.: Szeremek elmenni. (MEGJELENJK AZ ELLENALLAS, AZ ERZELMf ALLAPOT KlPfLEC ECYRE KOMPLEXEBB.)

T.: Merre szerecne menni? (,4

TERAl'EUTA ÂŁLK0TELEZETTEN KISER,

MECENCEDO, ELFOGADO, BIZTONSAGOT ADO ANYA.)

P.: El a vfzcol. T.: lnduljon el, arra, arnerre ugy frz.i, dolga van. P.: Haram mogocc van a viz. T. : Es mi van elocce, mit lat? P.: Messze, messze kavicsos part, i.ircs. T.: Ores kavicsos part. Merre halad most? P.: Kifele. El a vfzcol. Oda, ahol van valami eler. T.: Mir lac? P.: Emberc nem lacok. Auto. K.ihalt az utca. 149

T.: Mar h:izak is vannak? P.: Teljesen egyediil vagyok. Nern tudom, mic tegyek.

(MEGJELE-

NIK A TEHETE TLENSt G, KILATASTALAN5AG, EL NEM FOGADAS.)

T.: Nezzen korbe, es hacha erzi, hogy valamilyen ircinyba kene haladni. (A TERAPEUTA EGYOTT VAN A KILATASTALANsAG Kl.Pl ATELlstvEL DOLGOZO PACIENSSEL A PAC/ENS MENEKOLN! SZERETNE AZ tRzlsEK ELOL, AMIK Kl.PEKBEN VETOLNEK Kl. A KIHALT FALU UGYANAZT A SlVARsAGOT, FtLELMEKET, MEGOLDATLAN5AGOKAT TOKROZI. A TERAPEUTA ELKOTELEZETTEN KiSER,

ts TARTOZKODIK MINDENFt LE AKTIVITASTOL.)

P.: Olyan, mintha vizen lennek egy haj6ban. T.: Vizen egy haj6ban. (A PAC/ENS KtPE T VA LTOTT, A

TERAPE UTA VISZ-

SZA ISMtTLI A PACI EN S SZAVAI T.)

P.: Olyan , mint a tenger. T.: Mine a tenger. Es hogy uszik ez a haj6? Milyen erzes rajra Jenni ? P.: Szokarlan. Sodorja a szel. T.: Es most mi torcenik? P.: Kapaszkodom a szelebe. T.: Egyediil van ice is? (Ez RAKERDEZtS, NEM SZERENCSES. L EHETETT VOLNA MONDANI, HA K0RB£Ntz M IT LAT, ts

ISMERI FEL, HOGY

EGYEDOL VAN.)

P.: lgen. Teljesen egyediil. Att61 felek, felborul. (Mint a hi zassigom.) T.: Aha. Tudna-e segfreni ennek a haj6nak valamit? ( E z N EM KONKRET SEC/TES, CSA K IRANYADAS, A TOVAJJB! MUNKAT TAMOGATJA.)

P.: Nem.

(ELLENALLAS, A PAC/ENS M EG NEM KESZ BELOLROL A VALTOZ-

T.: N ines, iihiirn. Es kozeledik a pare fele, vagy mi torcenik? P.: Igen. Nagyon lassan. Egesz kozel vagyok mar a parchoz. T.: Ohiirn, es milyen az a pare, milyennek latja? P.: Nehiny ember ill. (Az EMBEREK MEGJELENtsE A KEPBEN POZIT/v }EL.)

T.: Nehfoy ember. (A

KIEMELT KEPREsZLET V/SSZAMONDASA MEGERO-

SfTJ A }AVUL0NAK TONO VALTOz.AS T, ts SEG{T/ A POZITlvABB

P.: Nern segftenek. T.: Nern segftenek. Keri okec? P.: Nern. T.: Nem. Leher, hogy kern ie kene? (A. JAVASLA T

T.: Nern. Azerc nezzen szet a haj6n, ha cha cud neki segfteni, harha van valamilyen megoldas. P.: Csak ha kisodr6dok a parcra. T.: Milyen messze van a pare? P.: Eleg rnessze. T.: Utja azerc a parrot? Esetleg a part fele tudna korrninyoi.ni? P.: Nern. N ines korrniny. ((!;ABB ELLENAu..As. A TERAPEUTA JAVASLATA KORAJ VOLT, A PA C/ENS M EG NEM Ktsz BELOlNOL, HOGY KEZE8£ VEGYE ts M EGOLDJA A HELY2ETET.)

150

NAGYON NYITOTTAN

HANGZIK, LEHE70SEGET A D A PACIENSNEK BARMJLYEN VALASZHOZ.)

P.: Nern. Egyediil akarom. T.: Egyediil . Joi van. P.: K.ileptern a pam a. (A KEl'EK MUTA7JAK, HOGY A PAC/ENS KILA1ASTALANNAK ERZ/ J/ELY2ETET Es Kll'TELEN AKTfVAN BEAVATKOZNI. 50DR0 DIK, DE MECJ£LENIK VALAMILYEN MEGOWAS IS. K !DEROL, HOGY NF:M KEPES SEGfTSEGET KERN!, DE ELVARNA, HOGY KAPJON.)

T.: Milyen erzes, hogy ralaj van a talpa alart? Egyediil sikerult partra erni. Joi van, es most megkerem arra, hogy pr6bilja rnegkeresni, hogy az eleteben mikor vole ilyen helyzecben, hogy nehez volt a helyzet, es egyedlil megoldotra, nem kerc segfcseget, de vegiil is parcra tudort jucn i. Pr6baljon felidezni ilyen ernleket. (A TERAP£UTA 17T AFFJXr-ASSZOCIACIOS TECllN IKAT HAS7...NAL, AIJIJAN IJ{ZJK, HOGY A SIKERES, JO SZEMt.LYJSt.GO B£T£G KEl'ES l'OZITIV SIKEREK£ T F£LIDEzNJ /RESOURC/;~ FORRAs/.

TATASRA.)

l!lANYu-

LAsr.)

FELJDEzE1T, SJKER£SEN MEGOLD07T

NEHtz HELY2ETEK FELELEVEN!TtS E ES UJRA ATELEsE BEIND{TJ/A1JA A

Es MASKORJOL M0KOD0 MUNKAM0DOKA1~ KJBILLEN1VE A JELENLEGJ ,,STUCK" f BERAGADT/ ALLAPOTBOL.) P.: Eloswr girnnazista koromban. Aztan, arn ikor a fiam szi.iletett, es a Zeneakademiara is jarram. M indent egyedi.il oldottam rneg. Mindenki esodalc ezert. Mindent megoldottam. T.: Jol van, es most legyen megint Ott a parcon. Egyedi.il parrot er, kiszallc, szil:ird calaj van a talpa alatt. Es lassan, ezzel az frLessel, jojjon ide vissza a szob:iba. SZEMELYISEGBEN MEGUVO,

151

A megbeszeles sorfo tovabbi emlekeket idez, amikor nehez helyzetben volt, kerhetett volna segftseger, de nem kert. Megoldotta oket, de most ut6lag ugy gondolja, rat.in egyszerubb Jett volna segitseget kerni , es nem csak magara timaszkodni. A korregresszi6s kepek abban is segitettek, hogy azt is atelte, hogy a ferje azokban a nehez helyzetekben ott all t mellette, es tal::in most is fgy fog ti:irtenni. (A korregresszi6 arelese ferje id nt nyitottabba tette, es a beragadt allapot valahol kezdett old6dni. A megbeszeles alatt a hasonl6 elmenyek megjelenese, amikor ferjevel napr61-napra oldanak meg ketten nehez helyzeteket, burkoltan a ferje irant erzet eros negadv indulati allapot old6dasat sejteti.) ,,Az egyedi.il megold om, nem kerek segltseget" erzes - nagyjab61 a jelen allapotban - a ferje viselkedeset is jellemezre, aki csak reszben avarra be nehezsegeibe, de teljes odafigyelest es elfogadast vart volna tole. Atedpias i.i les nagyon j61 ti.ikri:izi az erzelmileg beragadt allapot katathym kepekben val6 megjeleneser, az erzelmi hid segltsegevel lecrehozott regresszfv all apor (regresszi6 az EN szolgalatiban) elmenyei covabb viszik a mcgoldarlannak megelt benyomast, es a feldolgozas mar pozirfv, elorevivo valrozasokar jelez.

Dadog6s fiaralember esed eirasa A ki:ivetkezoben szeretnem bemuracni egy hat alkalomb61 all6 pszichotedpia hatodik, es egyben ucols6 kezeleser. A paciens egy volt beregem javasladra keresett meg. A huszeves fiaralember a koverkezokben foglalra i:issze a problemajat: Arr61 fcl, hogy a szinpadon is dadogni fog. 6 vodis kora 6ta dadog. Dadogasa legjobban akkor jelenrkezik, ha apja is ore van vele. Nehezseget jelem nehany massa1hangz6nak a sz6 el ejen val6 kiejrese. Idonkent a beszedet kisero erolkodesrol rang6 jellegtl egyiitt mozgasok indulnak be az arcizmokban es enyhen a karjaiban. Foleg az apjaval fo lyratott vitaiban akad el teljesen a beszede, es nem rudja kimondani a sz6 elejet. A szinpadon, gyakorlas kozben meg soha nem fordu lr el6, hogy a dadogas jelemkezett volna. Kapcsolata novel meg nem volt. Fel, hogy dadogna, cs a partner kineverne. Szegyelli pattanasos borer. Eleckorillmenyeib61 kiemelend6, hogy apja i llami gondozorc vole, aki neveloszi.iloknel non fel, ahol a nehez, ferfias munkinak volt erteke. Erzelmckec muratni nem cud, a gyengedseget gyengesegnek minosfti , autoricer, direkt ucasicisokkal kommunikal kornyezerevel, ellencmondasc 152

nem cur. Elsoszi.ilott fiat kemeny ferfi nek akarra nevelni. Elvarta tole, hogy a vasiizemeben maximalisan reljesfcsen. Fiinak a nyiri szi.inecek alacc mindig kemenyen kellett Ott dolgoznia. A szineszseget uri paszszi6nak tart6 apa bizik abban, hogy fiinak megjon az esze, es komoly hivacasc valaszr. A fi{1nak minden hecen haza kellett ucazni a keveske penzert, amikor is apja mindig megszegyenftette, es elvirta tole, hogy dolgozzon. Kamasz kodban a beregnek sok vicaja volt apjaval, amikben rendre alul maradc. Anyja meleg, kicsit szorong6, szereco csaladban felni:ivo asszony, akic ferje elnyom. Idonkent megpr6balc kiallni fiaert, de igazaban rendszerinc alulmaradt aucoricer ferjevel szemben. Gyermekenek sok melegseget ad. Koran ,,p6tferjet" csinal belole, akinek sokac panaszkodik, es ramogatast var a fiar61. A bercgnek van egy hliga, akivel apjuk sokkal elnezobb. Az anyai nagyszi.ilok nagyon szererik fi{1 unokajukar, de az apa kicilrja oket, mondvan, hogy elkenyeztetik az unokar, es fgy abb61soha nem lesz kemeny ferfi. Az od ipalis fazisban nem cudta lcgyozni az apjat, es az anyjic61 sem rudocc kelloen elcavolodni. Anyjanak p6tferje, dmasza volt, erzelmileg erosen korodocc hozza. Pszichoszexualis fejlodese elakadr, es a fe lnocc szerepec sem cudca meg cbbcn az idoben vallalni. A pszichoterapia koltsegeir nehezen tudta eloreremtcni, ezerr a terap ia masfel eve alatt csak harszor talalkozcunk. Sokat dolgozort ablaci6s hipn6zissal (magn6ra ri:igzftecc felverel scgirsegevel), es sokar gyakorolta a mcgbeszelt feladacokar. TERAPEUTA (tovabbiakban T.) : Hat akkor helyezkedjen el kenyelmesen! Kezdje megengcdni az izmainak, hogy ellazuljanak. Figyelje meg, hogyan tamaszkodik mega fcje. Hogy cim aszkodik mega hara. Hogy adja at a sulyar a szeknek a feneke, a combja es a karja. Figyelje meg, hogy nyugszik meg a legzese. (PACING) Minden kilegzessel melyi.il a hipn6zis. (LEADING) Minden belegzessel nyugalmar, erot sziv magi ba. Minden kilegzessel csokken a belso feszillcseg. Ellazul, ernyed. Ernyed, lazul a felkar. Ellazul az alkar, a renyer, az ujjak, es az ujjakb61 lassan kicsopog a folosleges fesziilrseg. Mindket karja ellazul, elernyed es megnyugszik. A libak is ellazulnak. Lazul, ernyed a combizomzat, a labszar, a labfej, a labujjak. Mindker karja, mindket laba ellazul. .Kisimul a homlok, megnyugszik a szemhej, ellazulnak 153

az orcak, az ajkak es az ill. Ellazul a tark6, a nyak, a villov es a hat. Vegigkuszik a lazasag a hatgerincben, ellazul csigolyar61-csigolyara, es kenyelmesen megpihen. Ellazul a mellkas es a has. Elje meg, hogy a mellkas felszabadultan emelkedik es si.illyed, a legzes osi ricmusaban. (MOST ITT ECY DJSSZOC!ACJ()T CSINALOK, EZZ.EL MtLY1TEM A HIPN0ZJST. A PAC/ENS, AM/KOR sz!NPAD ON VAN, VACY CYAKOROL, MINDIG D!SSZOCiACJOT CSINAL, EZtRT TUD}A ELVALASZTANI A SZ!Ntsz SZEMELYISEG RESZT A DADOGO SZEMELY!SEC Rtsz-

T<5L. A PAC/ENS EZEN KEPESSEGET A KEsOBB!EKBEN A TERAPIAS RtsZBEN

Megkerem arra, hogy figyelje mindket kezet, es ahogy figyeli a ket kezet, eszreveszi, hogy az egyik keze egy kicsit nehezebb, a masik konnyebb. Es ahogy figyeli a ket kezet, eszreveszi ezc a kis kiilonbseget a kec keze kowtt. Lehet, hogy ez a kis kiilonbseg nines is mindig meg. Lehet, hogy elcl'mik, majd megjelenik, lehec, hogy megfordul vagy valtozik, hol gyengebb, hol erosebb lesz. Figyelje meg, hogy inlcibb a belegLessel vagy inkibb a kilegzessel kapcsol6dnak ossze a viltozasok. (A

1s FELHASZNALOM.)

SOK FELADAT LEFOCLAL}A A FIC YELMET, ES KOZBEN M~LYOL A TPANSZALLAPOT. TUD}UK, HOGY ECYSZERRE HAT DOLOCNAL TOBBET NEM TUDUNK MEC}ECYEZNI, ES !CY A SOK FELADATPA NEM TUDUNK ECY-

Megkerem arra, hogy kezdje elkepzelni, hogy a nehezebb keze mintha 61ommal celne meg, nehez lesz, mine az 6lom, egyre nehezebb. Figyelj e meg, hogyha gondol egy vilrm.asra, azt kepes lerrehozni, kepes hasznilni a kepzelo erot, egyre inkabb, egyre hacasosabban, mind jobban koncencral es hasznalja belso leherosegeir, hogy cagicsa a cudacac. Es mind jobban hasznalja belso kepessegeic, lehec6segeic. (A TUDATTALAN MOBIL!zALASA, ER6FORRASOK AKTJVtzALASA.) Es az a keze, amelyik konnyebb, egyre konnyebb lesz, es az a keze, amelyik a nehezebb kez, egyre nehezebb lesz. Kepzelje el, hogy arra a kezere, amelyik a konnyebb keze, egy nagy piros leggomboc koc, egy olyan leggomboc, amelyik gazzal van colrve, ami konnyebb a levego nel. Kepes arra ebben a m6dosulc illapocban, hogy erezze ennek a kepzelecbeli leggombnek a huz6 hacasac a csukl6jan. Es ahogy egyre konnyebb a keze, a leggomb egyre nagyobb erovel huzza, fel szerecne emelni, fel a magasba. Csak hagyja ezekec az

SZERRE FJCYELNI.)

154

frzesekec, figyeljen meg minden apr6 valcozisc, mindenc vegyen eszre. Minden nagyon foncos, es most egyre cobb dologra cud figyelni, egyre melyebbre meriil ebbe a kellemes melynyugalmi allapocba, meriil , melyiil. Kepzelje el, hogy egy keket is odakot, most mar kec leggomb hlizza felfele a kezer, amelyik egyre konynyebb, egyre sulytalanabb, mikozben a masik keze egyre nehezebb, nehez, mint az 6lom. A ki.ilonbseg a ket kez kozott egyre nagyobb (PACING), a hipn6zis egyre melyebb (LEADING). figyelje csak a konnyebb kezet, az ujjaic. Lehet, hogy eszrevesz valami kis mozdulacoc, ahogy valamelyik ujja megrebben, megmozdul, m ikozben kepzelje el, hogy egy zold leggomboc is a csukl6jara koc, egy narancssargat es egy citromsargac is. Van mar egy piros, kek, zold, narancssarga, citromsarga es egy vilagoskek is. Figyelje csak meg az allacfigurakac a leggombokon. Kavarognak a magasban, es huzzik a csukl6jac, emelik fel egyre magasabbra, egyre konnyebb, szinte swycalan, olyan mintha sulytalanna vilna, es megmozdul, emelkedik, most mar az egesz kezfeje emelkedik. Joi koncencrilca a figyelmet, letrehozta a valco:z.asokat. A nehez keze meg nehezebb, minth a 6lomb61 lenne, a konnyebb keze egyre feljebb emelkedik, a konnyuseg a konyoken kereszci.iJ egeszen a vallaig kiterjed. Nagyon j6. Egyre feljebb egyre sulycalanabb, egyre melyebb a hipn6zis, tagu l a tudat es corcennek a dolgok. Es most lassan megszunnek a kiilonbsegek a kec keze kozocr. A konny(i keze kezdi visszanyerni eredeci sulyat, es szunik a konnyuseg, a nehez kezeben is old6dik a nehezseg. Ahogy kozeledik egymashoz az em~s a kec kezeben, ugy egyre jobban ellazul es egyre kellemesebb erzesek lesznek a kezeiben, egyre melyebb lesz a hipn6zis, tagul a cudat, melyi.il a hipn6zis, mind melyebb es melyebb, egyre melyebb. Es masc megkerem valami masra. Megkerem arra, hogy illfcsa be azc a cesti erzesc, azc a belso szorongasc, amikor nehez beszelni, nehez kepvisel ni magic. (A TEST! ERZES ATELETi!.sE.) AIHcsa be ezt a szorongasc, es ha ez a szorongas megvan, akkor ez az ujja, amelyikhez hozzaerek, a jobb kez mucac6 ujja, jelez, megemelkedik. (/DEOMOTOROS Jl:.LZEs.) Gondoljon egy olyan helyzetre, amikor ez jelenckezetc, es idezze fel azokat az erzesekec, amelyekec Ott atelc. Ha mar 155

megvan ez az erzes a testeben, az ujja jelzi czt. (45 SEC. MOLVA AZ UJJA JELEZ.) Nagyon j6. )61 van. Es most megkerem, mondja el: hol van ez a cesceben beliil, es milyen erzes? P.k1ENS (covabbiakban P.): Nehezseget erzek a szirnban, a nyelv, a nyelvemen. Es izzad a tenyerem es, es felgyorsul a szivdobogcisom. T.: Nehezseg a sz:ijban es a nyelven, felgyorsul a szivdobogas. Tehat erzi ezekec a szorongasos erzeseket. Nehezseget a szajaban es a nyelveben, izzad a tenyere, felgyorsul a szivdobogas. (M1ELOTT K!TESSZOK A BELSO ERZEST, LE KELL KERDEZNJ A SZUBMODAl!TASOKAT. MEKKORA AZ ERZt.S? M!LYEN AZ IRANYA? E GYENLETES- £ VACY HULLAMZlK, ESETLEC VALTOZ!K? MILYEN A RJTMUSA? MILYEN A F£L0LET£? S tMA VACY ERDES? K£MtNY VACY PUHA? HIDEC-E VAGY MELEG STB. MtLYEN LENN£ A SZINE, HA LENNE? Ez AZ UTOLSO KERDtS ELOKESZIT! A KJTEvEST ts A vrzuAus CSATORNAT NYITJA MEG. H tSZEN VIZ UALISAN KELL ELKEPZELN!, HOGY KJTESZI MACABOL.

most megkerem arra, hogy ezekec a cesci erzesekec vegye ki magab61 es cegye kfviilre, adjon nekik valami alakoc, format, es ha megvan, ha megvan ennek az erzesnek az alakja es formaja, bi rmilyen alakja formaj~ lehec, figyelje meg es mondja el. (40 SEC. SZONET.) P.: Ez a targy, ez egy bumering. T.: Egy bumerang. P.: Amelyiknek az egyik resze ez a kellemerlen szorongas, a masik resze pedig az ellazulis. A kellemes erzes tehat a megnyugvas. Egyszer az egyik oldala Crinc meg, a megnyugvas oldala, miskor pedig a fesziilrseg oldala, es nem cudom ezc irfoyitani , hogy mikor, melyik erincsen meg. T.: Es ez a keccos erzes ellencetje is egymasnak bizonyos szem poncb61. )6 alaposan vizsgalja meg. Milyen, ha megfogja, milyen, ha nezi, milyen a szfne, milyen a nagysaga, milyenek a tulajdonsagai? J6 alaposan vizsgalja meg, es ha megvizsgalca, mondja is el. (20 SEC. SZ ONET.) P.: Az egyik oldala kellemesen sirga szfnu, a mcisik oldalon meg piszkos sarga szfnu , mine hogyha piszkos Jenne es hideg is. A masik oldal pedig kellemesen cescmeleg. OSSZES ELOZO KERDES KINESZTETJKUS.)

156

T.: Most pedig ezc a bumeringoc, ezc a cescec i:ilci:irc fizikai erzesc, cegye el valahova, ahol mindig szem elocc van, ahol cudj a latn i, csak maga cudja, hogy hol van, csak maga lacja, ahol meg cudja nezni, ahol cud vele foglalkozni Nagyon foncos, hogy cudjon vele binni. Keresse meg a helyec a ki:irnyezeceben. Lehec, hogy ci:ibb hely is kell, hogy mindig a keze iigyeben legyen. Keresse mega helyet a bumerfognak, a tester i:ilrocr szorongasnak, a j6 es rossz erzesnek egyiicc, es ha megvan, akkor mondja el ezt. P.: Az fr6aszralon van a helye, az orchoni ir6asztalon es a fOiskolfo, mega polcon. T.: Nagyon j6, megtalalta a helyet otrhon az fr6aszcalon, a fOisko)fo meg a polcon. Egyre inkabb tud majd ezzel bfoni, egyre inkabb fogja cudni, hogy mikor es hogyan hasznalja a kell emes reszt, es mikor kell vigyaznia a kellemerlen resszel. A kellemetlen resznek is iizenete van. Valahol sziikseg van ra, de mindinkabb tudacos es kezelheto lesz, annal kevesbe okoz problemat. (EDDIG A K.ELLEMETLEN TONET K/llELYEZ.tstT VECEZTOK, AMIT SOKSZOR /IASZNALUNK A TONETllEZ VALO VISZONY ATALAKITASARA.) Most csinaljun k valami mast. Megkerem arra, hogy allftsa be azt a helyzetet, amikor a szakadt farmer miatt kitort a balhe az apjaval. Jdezze fel, mincha csak most rorrenne. Erezze a cesteben az indulacoc, az apja haragjat, a magara zudul6 agresszi6t. Es ha celjesen ace Ice, akkor mondja el, hogy correnik. (A TERAPIAkA EZ2El A i'ANASSZAL 1RKEZ£71~ ELMONDTA, HOGY APJA MEG/NT DU/WA VOLT VELE. £ROSEN DADOG01T,

Es MEG/NT NEM TUDTA MAGAT K/JPV!-

SELNI. N ECATIV ERZEl...MI ALLAPOTBEALLITASA KOVE TKEZIK.)

(35 SEC.

SZ ONE7)

P.: Fesiilkodok a riikor elott, es edesapam a kis puffon a cipojet koti, amikor hircelen eszreveszi, hogy hanil el van szakadva a farmerom, es akkor elkezd ordibilni. Teljesen ertheretlen szirnomra. Meg ilyeneket mond, hogy egy ucols6 cigany sem vesz fel ilyen holmikat. Es hogy hiiba mond nekem akirmit, sosem vilrowk meg, es hogy mindig csak a baj van velem. Es amikor en szeretnek sz6lni, de nem merem elmondani, hogy ... hogy egyreszrol ez az en dolgo m, masreszt meg. hogy nem ezek a fonros dolgok elsosorban az elerben, es akkor sem fgy kell viselkedni. 157

T.: Most ahogy felidezte ezt, ami torrent, es atelte, erezte a feszultseget, az indulatot a testeben, megkerem arra, hogy menjen vissza az idobe ezzel a testi erzessel, ami mint egy hfd , visszaviszi, ahonnan ezek az erzesek erednek. Ahova a gyokerek visszany{1lnak, vissza az idobe, a sajat idejebe, a sajat emlekeihez, a leheto legkoraibb emlekhez, ahonnan ezek az atelt elmenyek, testi erzesek erednek. Ha megtalalta mondja el. (AFFECT BRIDGE.) (35 SEC. SZONET) P.: Ot-hateves lehettem, szorongtam a szobaban. Hallottam, hogy a sziileim veszekednek a masik szobaban. Nern hallottam tiszran mirol, de annyit hallottam , hogy r6lam veszekednek. Edesanyam sfrva bejott a szobaba, es magihoz olelt, majd edesapam jott utana es ordibalt. Elkezdtem sfrni, es semmit nem ercettem az egeszbol. Akkor meg nem szorongtam apamt61. T.: Kepzelje el, hogy Ott van felnottkent ebben a helyzetben, es vedje meg ezt az ot-hateves gyereket, adjon neki bizronsagot, segitsen neki. Segitsen neki megoldani a helyzetet, hogy ne szenvedjen tole, ne hordja magaval ezt a helyzetet egy deten kcrcsztiil. Mondja el, hogy scglt kicsi onmagfoak. (MrEL07T EZT A FELADATOT ADTAM A MULT 10ÂŁ)0 EMlEKET, A DISSZOC!ATIV ATI:.'LEST A SSZOC!A71vBA KELLETT VOLNA TENN!.

/cY,

HOGY NEM KE-

ROLT BELE !GAzABOL A HÂŁLY2ETBE, A FELADATOT rs JNKAiJB KOCN!T/V SZ!NTEN OLD07TA MEG.

Az EMLI:.'K ATIRASA NEM VOLT ELtcct ELOKi-

SZITVE.) ( 15 SEC. SZONET.) P.: Legycl egy picit vag:inyabb. Egy picit vallald fel Onmagad. Elvezd az eletet. Ne buslakodj. Pr6balj ellenallni a kenyeztetesnek, amit a nagysziiloktol kapsz, es menjel el edesanyadt6l, legyel egy kicsit vaganyabb. (EZEK A KOCNITIV MONDATOK NEM ADNAK BIZTONSACOT ECY OTlVES CYEREKNEK AZ AUTORITER, DURVA APJAVAL SZEMBEN. N ACYON FONTOS EBBEN A HELY2ETBEN A TEST! ATELtS SZUBMODALITASOKBAN VALO VISSZAKiRDEZESE, VALAMINT AZ ATELI:.'S SECITESE META KiRDtSEKKEL, AMI ITT ELMARADT.)

T.: Es most bujjon bel e ebbe az Ot-hateves gyerekbe, es alakitsa at a helyzetet olyanna, ahogy azt ez a kisgyerek szerette volna, hogy torcenjen. Majd, amikor megvan es atalakicotta, akkor mondja el, hogy hogyan alakfrotta at. {Az ATALAKlTAS EL07T FONTOS LETT VOLNA AZASSZOCJAT/V ATELES.)(40 SEC. SZONET. )

158

P.: Anyamnak konnyes a szeme egy picit, de edesapam nem ordibal, csak szigoruan beszel es szigoru. Es az egesznek nines ez a szigoru jellege, es edesapam, amikor edesanyam atolel, akkor 6 is odajon hozzink, es elmondja halkan es kedvesen, hogy errsuk meg egymast, es ugy beszel, mint egy szeret6 apa, aki higgadtan es ferfiasan oldja meg ezeket a dolgokat, es aki szereti a csaladjit. Egy igazi apa m6djara oldja meg, aki ferfias, szigoru is, de elbuvolo is, es a legkedvesebb. T.: Meriiljon bele ebbe a helyzetbe, es elje meg, hogy az apja igazi ferfikent elbuvol6 es kedves, es elje meg ennek a kellemes helyzetnek a resti erzeseit is. Es most ebbol az ot-hateves korb61 jojjon vissza napjainkhoz. Ehhez a helyzethez, amikor apja meglatta a szakadt fa rmerban , es kitort a balhe. Most ezt a helyzetet oldja meg t'.1 gy, hogy ne menjen bele a jacszmaba. O ldja meg ugy, hogy kepvisel ni tudja, hogy maga mar egy felnotc ember, de ne bfotsa mega felno ct apjat. O ldja mega helyzecet, de ne bant6lag. Kepzelje el, es ha megvan a kep, mondja el. P.: Amikor ram fo rmed, akkor mosolyogva nezek ra, es azc mondom, mar varta m, mikor fogod ezt mondani, es el mondom neki, hogy mar felnott ember vagyok, es vegi.il is olyan ruhat veszek fel, am ilyet akarok, es hogy ezert igazan kar felhuzni magad. Egyebkenc is fi gyelned kellene magadra, mere tt'.1lhajtod magad. Erre o fo lytatj a tovabb, mintha meg se hallotta volna. Ekkor mar nem mosolygok, hanern hatarozottan mondom. J61van akkor, ha ce mar fgy. Es mivel en mar fel notmek erzem magam, meg ez tiszta hulyeseg, amit csin:ilsz, gondolkozzal egy kicsit eze n a dolgon. En fogom magam, az ajt6t becsukom, es felszabadultan elmegyek. T.: Egyre tobbszor megtalalja a j6 megoldasokat a jovoben. Tudja t'.1gy kepviselni magat, hogy ne sertse meg az apjat, es nem megy bele a veszekedesi helyzetekbe, kiter, elhajol es megralalja a j6 megoldast. A feszi.iltseg levezetodik, nem iili mega nyelvet, nem izzasztja meg a renyeret, nem gyorsftja fel a szfvvereset. A helyzeteket sikeresen megoldja. (ENEROSITO SZUCGESZTJOK, AMIK AZ EDD!G ELtRT EREDMtNYEKET EROSIT!I<.) H alad elore a sajat utjcin. Es most rnegkerem arra, hogy kepzeljen elegy hegyet. (!TT 159

A TERAPEUTA M0DSZERT VALT, ES A TERAPiAT.

Kfp

SEGITSEGEVEL FOlYTA7JA A

PSZICHOTERAPIAS SZERZODEs tRTElMtBEN ELSOSORBAN

NEM A SZEMELYIS.EGGEL DOlGOZTUNK, HANEM A TONETTEl, A DADOGASSAL, DE A H!ANYOK FELTOLTESERE A KJP-NtL NElvf ISMER }OBB M6DSZERT A TERAPEUTA, EZERT A HEGY H/VQKEPPEL FOLYTATJA A KOZOS MUNKAT, AMI AZ UTOLSO ALKALOM.)

T.: Es ha mcgjelenik a hegy kepe, mondja el, hogy nez ki, mondja cl, figyelj e meg aprolekosan, nezze meg minden reszletet. (A HEGY BEALLITAsAT A FERFIVILAG ts A TEL}ESiTtSSEl VALO MUNKA TESZI INDOKOL77A.

TERAPlAS OLES SOK MINDENT TARTALMAZ. L Elll::T Vl-

TATN!, HOGY EGY TERAPIAS ORAN BELOL SZOKSEGES-E ENNY! M INDENT HASZNALNI.

KEZELES EGY REsZE MAGNOFEL\IETELRE KEROLT. E z A

BETEG KERESE VOLT, AM!VEL MAJD OTTHON DOLGOZIK. MtNDENKEPPEN FONTOS, HOGY A HAT ALKALOM EREDMENYEKEN1~ A TONETTEL MAR KEPES BANN!, AMIVEL SZEMBEN EVEKJG TEHETETLEN VOLT. E zr SZOLGALTA A T0NETKJHELYEZE5.

Az AKTUALIS

ESEMENY ATELESE Es

ATDOLGOzASA IS INDOKOLT, HISZEN A PACIENS A VESZEKEDEST KOVETOEN ELJOTT OTTHONROL, t s ELHATAROZTA, HOGY ELKEZDI A SAJAT ELETET, ts ELTAVOLODIK AZ APJATOL.

NYARAT N EM AZ Ai'JA M 0 HE-

LYEBEN TOLTI, AHOGY EZT AZ APA AKARTA, HANEM NYARON SZINEsZt MUNKAT vALLAL, t s PROBAL PlNZT KERESNJ.

A HEGY BEAUITASA EN-

NEK A DONTESNEK A TUDATTALAN- ts SZEMELY!St G HATTER.ET SZONDAZ7il MEG.)

(25 SEC. SZONET.)

P.: A hegy egyik oldala sz.ep foves es kellemes nyugodc erzes van. Nyugalom jarja be a djat. A hegy masik oldala ped ig egy szenbinya, ahol apammal egyiitt dolgozunk. Api m zsarnok modjira viselkedik, ordibi1, es azc akarja, hogy meg cobbec dolgozzak, es dolgozom is, csinalom, de nem blrom tovabb. Ac akarok jumi a nyugodc oldalra, ahol jo csaladok vannak, szep cij, nem mindig ez a koszos binya. De nem lchec i cj ucni a hegyen, mert az lapos teljesen, es ezert a hegy alatt elkezdek asni egy alagucat. Biz.om benne, hogy i t fogok erni, es nem is vagyok mar messze a celtol. Meg nem ercem at a masik oldalra. T.: Csak dolgozzon ezzel a heggyel es calilja meg szimbolikus szinten a megoldist, hogy ucina a valosigban is meg tudja ol<la160

ni. Nehez a kiizdelem, nehez acj umi egyik oldalr61 a misikra. Csak magira szimfrhac, de meg cudja cenni. Jarja vegig ezc az utat. (EZEK AZ ENEROSITO SZUGGESZTJOK NEM ORTODOX KIP TECHNIKAK.) (EROSEN l/HEGNI KEZD.) Most mi tortenik? P.: Acercem a culoldalra. Es boldognak en.em magamac. Felszabadulcnak. Occ a csali dom, akik egy szep recen vamak, es fucok felejiik. Kozben megtiszculok minden kosztol, ami rajcam volt meg a binyib61. T.: Megciszcul minden koszcol. P.: Megoleljiik egymisc, es boldogan elmegyiink a kis kertes hizunkhoz. Ez egy csodalatos hiz, es eljiik a boldog, kiegyensulyozott eleciinket. T.: Maradjon meg ebben az erzesben egy kicsic, szivja magiba, colcodjon fel vele. (8 0 SEC. TOLTEKEZES.) Es most lassan valtozik a kep. Kepzeljen el egy helyzecec, amikor nehezsege volt, es kepzelje el ennek a helyzecnek egy sikeres megoldisit. (Ez a resz kerul arra a kazectira, am it hazavisz. A l<azecca carcalmazza a hipn6zis elejec, a kihelyezesc, es ami ezurin jon.) Most egy ideig nem sz6lok, es kepzelje el a problemas helyzetet es annak sikeres megoldisclr. (90 SEC. SZON ET.) P.: Mule hecen hlvcam fel az egyik baracomac, es a ,,c" becus szavaim mal voltak gondok. Cccccizenhec 6ric beszelti.ink mega Ccccccisza parcon, es mind a kec alkalommal dadogcam, es altalaban is inkabb a ,,c" becus szavakkal vannak gondok valamilyen oknal fogva. es erre d is gorcsolcem. Es ucina meg nehezebb lett kimondani minden helyzecben, es most lazin es konnyeden beszelek, es kimondom, hogy cizenhec 6rakor ralalkozunk a Tisza parcon. Oda sem kell figyelnem, celjesen automacikusan es kon nyen jon. Kozben kellemes, j61 eso, meleg celcsegerzecec erzek, ami a normilis, rermeszeces illapocom. (A KAZÂ£7TARA CSAK AZ KEROL, AMIT EN MONDOK, A MJKROFONT KIKAl'CSOLOM, AM/KOR A PAC/ENS RESZEL.)

T.: J61 van, es most lassan civolodjon el etcol a feladaccol , es kepzelje el azt, hogy bekeni a borer, foleg az arcborec egy vascag, kenocsszen'.i anyaggal, ami gyogyfco eroc carcal maz. .Es ez a suru anyag, mine egy pincel, raszarad a borere, erzi a nap melegec 16 1

es azt, hogy ebbol az anyagb61 a gy6gyit6 ero, a rendezo ero, amely segfci a bore regeneral6dasat, atdiffund aJ a ba r feliileten, szersugarzik az arc borebe, regeneralja a borsejteket, gy6gyftja a borgyulladast. Es ahogy ez egyre inkabb raszarad, lehintja rola, cs ugy crL.i, mincha levedlene az area, mintha levedlenenek az elvaltozasok. Es amikor most tiikorbe nez, sokkal ciszcabb a bore, es ez napr61-napra egyre inkabb fgy lesz. Egyensulyba keriil, es az anyagcsere egyre tokeletesebben mukodik, a hormonszintek beillnak, es a bore egyre simabb lesz. Most lassan befcjezziik a hipn6zisc, es otre frissen, kipihenten nyitja ki a szemet, semmi kellemeclent erzese nem les1.. Egy - era jon a karokba. Kett6 - ero jon a labakba. Harom - a karok, a labak, az egesz test izomzaca engedelmesked ik akaracanak. Negy - kitt'.ino a kozerzete, semmi kellemeclen erzese sines. Ot - reljesen friss, reljesen eber. Nyissa ki a szemet. Azert valasztottam ennek a kezelesnek a reszleres ismerreteset, hogy bem urassam, hogyan lehet egymashoz kapcsolni kiilonbozo techn ikai elemeker. Nagyon fontosnak cartom a hibas atfras problemainak a felismereset. Amikor atirunk egy korregresszi6s elmenyt, nagyon fo ntos, hogy a paciens asszociacfve keriiljon bele, amit N LP mcca-kcrdesekkel, valaminc modalicast es szubmo<lalitasc felhasznalva scgfchetiink. Nagyon fon tos, hogy az atfrast kinesztetikus csatornfo is lckcrdezziik, es a boldogsagfl ziol6gia megjeleneseig folyrassuk. Eloszor segfcsen fel nonkent kicsi onmagdnak , es ezt elje is at, fOl eg kinesztctikusan. fat kovecoen bujjon bele kics i onmagaba, es elje at felnott onmaga segfcseget, foleg kinesztetikusan, es kerdezziik meg, hogy beliil mit erez. A boldogsagflziol6gia megjelenese utan kerjiik meg, hogy elje i t egyszcrrc rnindket i llapotot, es segfcsiik addig, amfg a boldogsagfiziol6gia meg ncm jelenik. Ezc kovetoen az elecvonalon at lehet elni az osszes hason l6 hclyzctet oda-vissza tobbszor is, a boldogsagflziol6gia megjeleneseig. Az crcdmenyesseget future pace-szel (jovobe lepes) lehet leellenorizni, cs oko csekkel (kornyezeti el fogadas) megerosfteni. Ilyenkor lehetoscg ad6dik a masodlagos gestalt elsodlegesse val6 atalakf tasara, a fixaci6 old6dasara cs az ismeclesi kenyszer kiold6dasara.

162

A TEST BELSEJENEK INSPEKCIOJA Pszichoszomacikus megbetegedesek eseten fel meriil az a kerdes, hogy a szervi tiinetek hogyan fordichat6k :it az imaginaci6 nyelvere. Amennyiben sikeriil, ezzel abr3.zolhac6 a ciinet es a konAiktus kozocti osszefiigges. Ha a szervi elvalcoz:is a rest fclszfnen van, arra kerjiik a paciensc, hogy a beceg testreszre koncenrriljon, es megjelen ik egy folt, ami lassan alakot olc, akar iliac, cargy vagy ember lehec belole. A tesc belsejeben ralal hac6 elv:ilcozasokat meg lehet szcmlclni a belsO ldtds segftsegevel, ahol leher, hogy anat6miai kep vagy valami szimbolikus kep jelenik meg. A megjelenr kepen pedig kiilonbozo operaci6s beavatkozasokat lehet vegezni. Elkeriilendok a rw korai konfroncaci6k. A pszichoszo matikus betegek resti riinettel cudnak reagilni a korai konfro ncaci6ra.

Colitis ulcerosa - esedeiras A kovetkezo kezeles egy colitis ulcerosaban (fckelyes, verzo vastagbelgyulladas) szenvedo negyvenegy eves nobeceg kezelesi reszlete. A kezeles a harrni nckeccedik iilesen zajlik. TE RAPÂŁUTA (tovabbiakban T.): Most, hogy ellazult es megnyugodoct, megkerem arra, hogy bdso lad.saval nezze meg, vizsg:ilja meg a vasragbel et, nezze mcg, m ilyennek Iatja, es ha mar tisztfo es elesen li rja, mondja el milyen, hogy nez ki most a vastagbel? (11. BE TEG MAR TOBBSZOR HASZNALTA A BELSO LATAS TECHN!KAT,

ts RENDSZERESEN OTTHON vt czrMAGNOROL A GYOGYITO IMA -

GINACIOKA T. V tRZtSE M EGSZ ONT, CSAK BIZONYTALAN DJSZKOM FORT fRZtSEI VANNAK A HA SABAN, SZtKLETE. EVES,

NACYON RJTKAN KJCS!T NYAKOS A

TERAPIAS OLES ELEJtN SZ0BA HOZ TA .â&#x20AC;˘ HOGY NEGYVENEGY

ts VA}ON LEHETNE-E GYERMEKE M OST,

HOGY TA R7VSAN }OBBAN

VA N. V ALLALHATNA-E EGY TERHESSEGET?)

PACIENS (covabbiakban P.): Szab:ilytalan alaku a keresztmecszcce, mincha egyes reszeken szukiilecek lennenek rajca. Ellazulc, gyulladas nyomai lacszanak rajca foltokban. T.: Dolgozzon raj ca, segfcse a gy6gyulast. Kerjen segicseger a tudattalanjac61. Kerje meg a cudartalam , kerje meg a gy6gyft6 erat, hogy kapcso16djon ossze a vastagbellel, es segftse a gy6gyulasc, mint ahogy mar olyan sokar segicett eddig. Csokkenrek a tii163

netek, javult az emesztese, jobban van. Figyelje a kepeket, segftse a gy6gyulast. A tudanalanban levo gy6gyft6 ero fokozn i tudja a gy6gyulast. Adjon erre idot, es ha megjelennek a kepek, mondja el, hogy mi tortenik. P.:

MELYf:.'138, ARCHAIKUSABB SZIN7JE!R0L VETOL Kl.

szOLts, A GYEREK-

VALLALAS, AZ ALDOTT ALLAPOT, HOVA SZOLETIK A CYEREKEM, Kl ADJA NEKJ FERF! OLDALROL AZ ELET FELET, ARCHAJKUS SZINTEK, AZ EMBER LET OSI NAGY KERDtsE/, AMELYEKRE SZEMELYESEN KELL MEGTAlAL-

UTAN - A BETEGEN LATSZOIT, llOGY

NUNK A VALASZ T. M EG AKKOR TS, HA NEGYVENEGY lVESEK VAGYUNK

KtPEKKEL DOLGOZIK, SZEMGOLYQ}A MOZGOIT, UGUSRJTMUSA VAL-

ts GYERMEKTELENEK.) Feher szilar larok. Ezek vezecnek a pece-

TOZOTT, ELE!NTE GYORSULT, MAJD LASSULN! KEZDEIT - A BETEG

feszkekhez. (17T MEGJELENIK A SZIMBOLJKUS, MAR JOBBAN ERTHETO SZIN7:} Egy szem nez ram. (UJRA ANALOG/AS.) T.: Mi van ebben a szemben, milyen i.izenet? Nezze meg j61.

( f<OROLBELOL MASrEL PERC

Egy tabla lepszen'.i anyagot Iatok magam elott, lukacsos. Ebbol egy edfoybe kipreselek valami anyagot, ezr a ragad6s anyagor belecoltom a kis fckelyekbe, utfoa pedig raoncom a vasragbel falara. Yegigcsorog raj ta, es egy egyenletes reregu bevonatot kepez - a belfalon, es egy kellemes melegseggel araszt el utana. Es ahogy lefolyik egy fenyesseget latok. (A

MEGSZOLALT.)

FENYESSEG MEG}ELENESE RENDSZERJNT JO }EL.)

T.: Van meg ez.zel dolga? Vannak meg ceriiletek, ami nines rendben? P.: Ahogy lefolyik ez az anyag, elmulnak a rendellenessegek. T.: J61van, csak dolgozzon tovabb, es ha befejezre a vastagbel gy6gyic:isac, nezzen szer az alhasban is. Nezze mega pctcfcszkeket, a petevezerekeker, a mehec. Mic talil itt? Es ha megvan a kep, mondja el mit lat. (A KtRDtStRE, HOGY NEGYVENEGY tVESEN VALLALJJAT-E GYEREKET, A VALASZT A TUDATTALANTQL VARJA A TERAPEUTA, HISZEN EZ NEM LOG!KAJ KtRDts.

Az A

TUDATOS t s TUDAITALAN

RESZE A SZEMELYJSEGNEK, AMELY UTREHOZTA A VASTAGBELGYULLA DAST, SOK MINDENT TUD.

VALOD! VALASZT TOLE VARHATJUK, TER-

MtsZETESEN SZIMBOLIKUS SZINTEN.)

P.: Egy foltot larok. T.: A folt hogy nez ki? P.: Kozepso fo lt. Ez sorer fo lr, ami alland6an novekszik, es amikor egy bizonyos mertekig megno, elcunik. Majd ujra megjelcnik egy pontkent. Neha vilagos, fenyszeru, es az is novekszik. Majd eltunik, azcan ujra egy kicsi pone, novekszik. Mindig clcunik a szemem elol. (I rr A KEPEK VALOsz!NOLEG A SZIMBOLIKUS KtPALKOTASNAL M.ELYEBBROL TAR}AK FEL A TUDAITALANT, NEHA NEM A MEGSZOKOIT ERTELEMBEN IJRTHET6 KEPEK FORMAJABAN. E N, A SZERZO, EZT A SZINTET ANALOGIASNAK HfVOM, MERT MEG ANNY! LOGJKUS ERTHETOSEG SINCS BENNE, MINT A SZIMBOLJKUSBAN.

164

TUDATTALAN

(K ONFRONTACIO.)

P.: Tagra nyflr. Tagra nyilr, varakoz6 tekincet. T.: Varakoz6 tekinrec. Van-e ezzel most valamilyen dolga? P.: Most elfordu lc rolem. Magaha za rk6zik, mincha nyugalomra vagyna. T.: J6l van, esak hagyja mosc. Hagyja pihenni, keszi.ilodni valamire. A fenti terapias reszletben lathattuk a belso laras technikar, ahol a megjeleno patol6gian a tudattalanb61jovo kepi gy6gyft6 ero segft. (NEM !!lANYlT07T IMAGINACJOT HASZNALOK, MINT PEI.DAUL 0. CARL S1MON70N MODS7.ERE.) Az Liles masodik reszeben a beteg altal felverett problemanak a kepi megjelenlrese correnik - az alhas megszemlelesevel, es a megjeleno szem mel pedig konfroncaci6s technika keri.il alkalmazasra. A kepi i.izenet feldolgozasa, a kepezesr kovero beszelgeresben, a pszichocedpi:is foglalkozason rorrenik. A beceg megerci es kimondja, ral::ln meg nines itt az ideje a gyerekvallalasnak, hiaba negyvenegy eves. Ferje idos, nagyon szeretecceljes kapesolacban elnek, de gyereke apj<1nak nehez elkepzelnie. Van egy ki.ilso kapcsolaca, akinek szfvesen szi.ilne, de 8 nem szeretne kozos gyermeket, meg nines itt az ideje - mondja a parcnere. Meg dolga van on magaval, az esetleges gyerck visszavonul, kesziilodik. A tudactalan kepileg megvalaszolra a kerdest es a feldolgoz:is saran a paciens megercette iizenecer.

Gyomomiji fajdalmak - esetleiras A kovetkezo cedpia egy koriilbeli.il masfeleves kezeles urols6 harmadaban corcent, kozel a lez:irashoz. A paciens azzal jort az 6dra, hogy gyomorciji f:ijdalmai vannak, es nem erti, miert ha1ogacja bereg rokonai lacogarasar. TERAPEUTA (tovabbiakban T.): Pr6bilja ezt a pontot mine] ciszrabban, minel elesebben latni, es kezdje egy ki esit figyelni a be!165

so valtozasokat, az erzeseket, Hagyja, hogy a szemheja cegye a dolgac, es ha mar in az ido, becsukodjon (SZEMFIXACIOS INDUKCJO.) Azcan egy ido mulva majd, a szemhej kezd megnyugodni, mint ahogy az izmok is az egesz resteben kezdenek ellazulni. Lazu lnak, ernyednek, megpihennek, oldodnak, a folosleges fesziiltsegek lassan eltavolodnak. (!Tr BECSUKODOTT A SZEME.) Csak hagyja a becsuk6dott szemhejakac ellazulni. Ellazulnak a karjai, lazul, ernyed a felkar, ellazul az alkar, a kezfej , az ujjak. Ellazulnak a labak es a combizomzat. A labszar is ellazul. Ellazul az arc es az arcizmokb61 is kiold6dik a folosleges fesziilcseg. Ernyed, lazul a tark6izomzat. Ellazul a nyaka, a villa. Vegigkuszik a lazasag a hatizmokban, ellazul a mellkas es a has es halad tovabb egy egyre melyebb melynyugalmi illapocba. Mind szabadabb a legzes, kitigul a mell kas. Nyugalmac, eroc szfv magaba, es kilelegzi a folosleges belso fesziiltsegec, es cagul a tudac. A cigul6 cudat kapcsol6dni cud a cudattalannal, hogy a tudarralan kepekben segftse valaszc adni a kerdesekre. ~ TUDATFALAN BEKAPCSOl.ASA AZ INDUKCIO ALATT. E ZZEL EGY U}ABB SZINTJ:.'T NYfTUNK MEG A MGDOSULT TUDATALLAPOT UTREJOTTE SO-

RAN.) Melyiil az illapot, egyre melyebb. Egy - mind melyebb.

Ketto - meriil, egyre melyebb hipnorikus allapotba. Harom, ncgy - mind nyugodtabb, mind ellazulrabb. Or, hat - meriil. Her - mind melyebbre. Nyolc, kilenc, tiz. Es most megkerem arra, hogy belso latasaval vizsgalja meg a gyomrat, nezze meg. Vizsgalja meg, hogy mi van vele reggel, mi a problema vele? Nezze meg kfviilrol-beli.ilrol, lar-e benne valami clvil tozast? Pr6bilja meg felidezni azc az erzesc, ahogy indul a nap, amin kesobb emelyges, szedi.iles jelenckezi k. Probalja meg ezekec a cesti erzeseket most atelni, es aztfo kerdezze mcg a tudattalant, mitol van ez? Hannan jonnek ezek az erzesek, honnan dplalkoznak, es mi ennck a riinetnek az iizenece? Mic i.izen a cudattala n ezzel? (A TONET SOHA NEM t RTELMETLEN, MfNDIG VAN POZ/T/ V SzANDtKA, VtDO SZEREPE, AMIT NEM SZABAD ELVENNJ DlREKT SZUGGESZTIDKKAL, HANEM CSAK ATKERETEZNI SZABAD. E ZZEL ELKEROLJOK A TONE7VALTAST, ALLAPOTROMLAST, A TONET VISSZA7cRESET.)

166

T.: Nezze mega belso lacisaval, hogy lat, mic lat, es ucina engedje mega cudaccalannak, hogy megsegftse kepekkel, hogy mcgtudja, mi ennek a ciinemek az iizenece. Mierr lep fel ez a ciinec, mi a szandeka, mire figyelmezreti? Es ha megvan a vilasz, ha lacja a kepeket, akkor mondja el. (A TUDAT RENDSZERINT KOZVETLENOL NEM TUD}A A TONET, VAC Y AZ ELVALTOzAS POZJTIV szANDEKA.T, VtDO SZEREI'ET, EZERT A BEKAl'CSOLT TUDA TTALANHOZ FORDULUNK SEGITSEGtRT.)

PA.crnNs (covabbiakban P.): A gyomor jobb oldala pirosabb. Egy kicsic pirosabb. T.: A gyomor jobb oldala pirosabb. P.: Korulbeliil egy kicsic nagyobb, minr egy tizforincos. Nern nagyon, egy kicsi t gyulladc, egy kicsic piros. T.: Egy kicsic piros. P.: Egy picic gyuUadc. Nern nagyon. Egy picit. Azt hiszem, egy ki csit maced l6dik, t'.1gy lacom minrha, azt hiszem ez a gyomorsav, ami piszkalja. T.: )61van. Es most kerjen segfcsegec a cudarcalanc61, valam ilyen segftseger, hogy megformaljon, megjelenfrsen valahogy, ami segfceni cudna ennek az elvalcozasnak, hogy meggy6gyuljon. Es, ha megjelent valam ilyen kep, mondja el, mit segfc a cudarralan, mit Jae, es mi tortenik ezze] az elvaltozissal. ( h T l.ATHATTUK, AHOGY A BEL.SO l.ATASSAL MEGN.t ZE7T ELVALTOzAS, F-AJDALOM VAGY TONET, AMI LEHET ANATQMJA fLAG MEGFELELO, VAGY 1:.·c y SZIMBOLIKUS Kt.f', KA PCSOLQDNJ TUD A TUDA7T ALA.N GY0GYl70 £R0 !HEZ, AMELY GYQCYITO .ERO NAGYON SOK FORMABA.N MEG}ELENllET. FONTOS, HOGY A MEC}ELENESI FORM.AT NE Ml 11ATAROZZUK MEG, IJIZZUK A TUDATTA LllNRA .)

P.: Befcdi. T.: Befcdi. Mivel? P.: Banannal. (NEVETO Es MEGLEl'0D07T HANGON MOND}A.) T.: Baninnal. P.: llyen baninkarikak vannak rajta. T.: Banfokarikak. Es milyen erzes ez? P.: Selymes. Puha. )6. ]6 erzes. T.: J6 erzes. Joi van. Befcdte reljesen? Akkor most hagyja, hogy ez meg tovabbra is fgy maradjon, hogy segfrsen, es ennek az iize167

ncce: hogy reggel figyeljen arra, hogy mic es mikor eszik. De mosc kerdezze meg a cudaccalanc arr6l, h ogy mitol lecc ez a piros folc, mi ennek a szindeka, mi ennek a celja, mi ennek az iizenece, mire hivja fel ez a cu nee a figyelmec? (ITT TORTENIK AZ

T.: Rossz latni. (A

TERAPEUTA VISSZAJSME'TELTE A PACIENS SZAVA!T.

Ez-

ZEL ERZEKELTEITF:.~ HOGY 07T VAN VELE, ELKOTELEZETTEN KISER!, SzAMITHAT RA.

PAC/ENS ECYRE JOBBAN BELEKEROL A KORREGRESSZl-

OS HELYZETBE, OLDODIK AZ ELLENALLAS, MECNYll!K A TUDATTALAN,

ATKA!'CSOLAs A MELYEBB SZJNTRE, AMIT SOKSZOR A PAC/ENS NEM IS ENT

AZ ELFOJTOTT EMLEK FELDOLCOZASRA AlKALMASSA VAL IK. ELMA RADT

AZONNAL)

CYASZREAKCtO.}

P.: Egy szaj azt mondra, hogy szerecec. Ennyi.

P.: Es nem cudok neki segiceni. Es U.gy erzem, hogy nem szeret

T.: Szerecec. Hallotta is ezc, vagy csak leolvasta a szajr61? P.: Azt hiszem, inlcibb olvascam. T.: Es akkor most egy kicsit dolgozzon ezzel a sz6val, hogy szeretet

senki. T.: Nern szeret senki. (A

- es hagyja, hogy a tudattalan kepeket asszocialjon ehhez, es ha megjelennek a kepek, rnondja el. A szaj azt mondta szerecec. Ezt olvasta le r6la. Es dolgozzon ezzel a fogalo rnmal, es ha van kep, mondja cl.

P.:

(KOROLBELOL FEL PERCIC N EM SZOLAL M EG, DE KOZBEN A FIZ!OLOCl-

AN LATSZIK, HOGY KEMJ;JvYEN DOLCOZIK.) Nern tecszik.

T.: Nern cetszik.

(UJABB PERCIG NEM SZOLAL MEG, DE AZ A RCA ECYRE

FESZOLTEBB. N AGYOKAT SZUSZOC, FINTOROC, PROBLEMAFIZIOLOCIA

KINOS EMLEKtvEL ECYOTT MECJELENNEK AZ

AMBIVAlENS [!~EK JS. S ZERET, NEM SZERET HELY2ET.)

a nagyapa.

P.: Szerecem is

es felek is tole.

(UJABB AMIJIVALENC!A, AMI }ElZJ AZ

ELFOJTOTT EMlEK ERZELMI TEL/T/:.TTSECET.)

T. : Hfoy eves? P.: H at. T.: H at. P.: Olyan soviny.

( T ORDELI A KEZEIT, MUTATVA A HATEVESEN ATtLT

tLMtNYtRZELMISULYAT.)

T.: Sovfoy. P.: Van cgy gombom. Egy nagykabac gornb.

JELEN!K MEG.)

T.: Mose mi torcenik? P.: N ern cudom , hogy m iert nern cudok beszelni r6 la.

Egyedul van

(VALOSZINOLEG !TT A Z

(KICS!T Sf-

TORTtNIK, MINT AM/KOR Â£CY TUL FESZOLT HEL Y2ETBEN A CYEREK

T.: Akkor hagyja egy kicsic. Majd a cudattalan megsegici, hogy cudjo n r6la beszeln i. Csak figyelje, erezze. P.: A nagypapa. Na de nem tudom, hogy rnierc. T.: A nagypapa. Le tudmi irni, hogy nez ki? ( I TT AZ ELVONT FOCA-

T.: Nagykabat gomb. P.: Cernat fUzott ra a nagymama, es bug. (KOZHEN ElKEZD JATSZANJ

LOM, A SZERETET ECY KONKRET SZEMEL YT HIV ELO, AKI A PACIENSNEK

T.: Nern akarok bernenn i. P.: Pedig meghalt a nagypapa. (M ONDJA SIROS HANGON.) T.: Meghalt a nagypapa. (A TERAl'EUTA VISSZAISMETLI.) P.: Es nyicva van a s-.leme, es nines vele senki. T.: Senki. P.: Nines itt mar senki. T.: Nines senki. P.: Most sirni kell? (KtRDEZJ SIROS KJJTSECBEESE77~ TANACSTA l.AN HAN-

ROS, PANASZOS ES INDULATOS HANCON SZOLAL M EG.)

AZT A SZERETETT SZEMELYT jl:.'Lf.'NTETTE, AKI LEGINKABB SZERETTE~ ELFOGADTA C YEREKKORABAN.)

P.: lgen. T.: Mondja el. P.: Nagyon sovany es beceg. T.: Sovany es beteg. P.: Meg fog halni. T.: Meg fog halni. P.: Csal< nem tudni, hogy mierc. Nagyon rossz Jami. 168

JATtKABA MENEA'VL, ts KILEP A SZORONGATO szn vACJOBOL)

A GOMBBAL.)

N ern szeretnek oda bemenni.

(UJRA VISSZAKEROL A

SZORONCATO HELY2ETBE.)

CON.)

T.: Hogy erzi, mi van bell.ii? 169

P.: Ores. (A NACYAPA ELVESZTFsE AJOL ISMERT ORESSEGET HOZTA LITRE, Es ILYENKOR A SIRAS OSZINTETLEN.) T.: Ores. H a tires, nem kell sirni. P.: De a nagymama sir. (SZEMREHANYO

HANCON MONDJA,

Es KOZ BEN

.ATOLELI MAGAT VEDEKEZON, MINTECY }ELEZVE, HOGY GYASZABAN EGYEDOL MARADT.)

T.: A nagymama sir. P.: Nern szerem ek itt maradni. T.: Mit szereme, ha mi tortenne? P.: Szank6zni akarok. T.: Szank6zni. Jal van. Akkor most kepzelje el ezt a belyzetet ugy, ahogy szereme. Mi tortenik? Hogy szereme? Most ezt meg tudja tenni. Kepzelje el, elje at, ahogy szereme, hogy to rtenjen. P.: D e nem engedi . T.: Nern enged i. Ki nem engcdi? A nagymama? P.: Igcn T.: Szomorunak kell lenni? P.: Igen. T.: Most kepzelje el, hogy ott v<m felnotrkent, es nem csak hateves gycrekkent, 6 felnottkcnc tud segiteni ennek a hateves gyereknek. Scgftsen neki valahogy, hogy konnyebb legyen neki. (A TERAPEUTA

T.: Mien kiildte be? P.: Hogy megnezzem, hogy a nagyapa mit csinal. T.: Es eszrevette, hogy meghalt. P.: Nagyon meleg is van. T.: Meleg van . P.: Szeremek inkabb szink6zni. Muszaj itt len ni? T.: Most ott van felnottkent, es segitsen ennek a hateves kislanynak, hogy elmenjen szinkozni. Pr6balja elvinni, szankozni. Annak ellenere, hogy a nagymama nem engedi meg, mert nem illik szank6zni ilyenkor, am iko r meghal valaki. Csak vigye el valami csellel, es szfok6zzanak egy j6t. P.: Es most szabad nevetni? (KERDEZI FELSZA BADULT HANGON.) T.: Persze. Nyugodtan. P.: Akkor j6. T.: Akkor j6. Szabad, nevessen, legyen fe lszabadult, elje a sajat eleter. (PROBLEMAFIZIOLOGIA }ELENT M EG AZ ARcAN.) Most mi torten t? P.: Jo lenne igazab6l egy nagyot nevetni. De t'.1gy erzem, m intha mindig nezne valaki. (MECJELENNEK A FELNOTTEK ALTAL MECKOVETELT KOLSOSEGEK, MINT FELETl'liS -t N PARA NCS.)

FELNOTT REsZ

T.: Ez a belso valaki. Lehet, hogy ugy hivjak, hogy lelkiismeret. Meg kene nyugtatni ezt a lelkiismeretet, hogy lehet szerecn i a nagypapat, meg lehet sz:ink6zni, meg nagyot nevemi is. Ezek nem egymis elleni dolgok. A nagypapa is biztos szeretne, hogy nagyot nevessen , meg jot szank6zzon . (A B0NTUDAT

MtG NEM j 07T BE~ A HATtvEs KISLAN Y A TERAPEUTAT HASZNALJA FEL-

OLDASARA BEKAl'CSOLJUK A NAC YAPAVAL KAPCSOLA TOS POZITIV EM-

N0 7T REsZE f-IELYETT, JELEZVE EZZEL, HOGY A CYASZMUNKA M EG NINCS

LEKEIT.)

ITT A KJP-BOLJOL ISMERT FELDOLGOUSI SEGITSECET HASZNALJA, AMELY

AZ NLP Cl-lANCE-HYSTORY TECHNIKAJABOL IS JOL ISMERT.)

P.: A cicam is meghalt.

(SIRO HANCON PANASZOLJA.

BEFEJEZVE. B IZHAT A TERAPEUTABAN, A KI AZ ELK0 TELEZ£7T KISER.Es K0V£7KEZTt BEN OTT VAN MELLE7TE A SZORONGATO HELY2£TBEN.)

T.: A cica is meghalt. Hogy h alt mega cica? P.: Nern tudom . Az apu eltemette a kertbe. Eliilreete a fa melle. Most a nagyapat is elteszik. Bcteszik a foldbe. T.: Beteszik a foldbe. P.: Olyan rossz, hogy egyediil van . De ha a nagymama igazab61 szeretne nagyapat, nem engem kuldott volna be. (KICSIT HARAGOSAN MONDJA, KIFEJEZVE A NAGYM.AMA !RANT lRZETT INDULA TOT.)

170

P.: Cs inalc nekem h intat. Meg hozott egy igazi galambor. Le volt esve a feszekbol, es hazahozta, es m eggy6gyftotca a szarnyat, es nem repiilt el, hanem mindig odault a h inta tetejere. Es reggel jott, kopogott a parkanyon, kapott mindig valamit enni. Nagyon aranyos, nagyon szeretem. Meg elvitt a mukival is. Azt tudod m i a muki? Az olyan szurke villam os. Igen. T.: O lyan szurke villamos. (A NAGY/WA POZITIV EMLEKEI SEG/7/K AZ ELMARADT GYASZMUNKA MECTORTENESET. fey A NAGYAPA HA lALA FELDOLGOZODHAT, A VESZTEStGtLMENY N EGATIV ERZELMEI A POZITI-

17 1

VAKR'i'IL FEL70L7VE ERZELMILEG FELDOLGOZOIT HELY2ÂŁTET HOZNAK Lt.TRE.)

Hol van ez?

P.: Hat Ott, ahol dolgozik, Kispesten. Most kijott abb6l az epiilet-

b61 azzal a mukival, akkor mentiink. T.: Erdekes. P.: Jo vole. (A MULT !DO AZT jELZI, HOGY EZ

EGY FELIDEzETT, KEDVES

ONERTELMEZES. j OL M UTATJAK EZT A SZAGGATOTT

ts NAGYON EGY-

SZERO, DE NAGYON FONTOS GONDOLATOK, AMHYEK EDDIG FEL NEM

EMltK.)

T.: J6l van. Akkor most lassan hagyjuk ezt a helyzetet, es kezdjel ujra felnott Jenni. (Jn Âˇ A

TERAl'EUTA TECEZ0Dt.SRE VALT AT, M ERT

A HA7"t.VES GYEREK VELE BESZt.LCETETT A NAGYAPAROL, NEM A FELN0TT RtsZEVEL.)

A jelen helyzetben, ahol a nok most betegek.

Mi az atelc kepek iizenete szimodra? Mit jelent ez? Hogy jon ide a szeretet? Ebbe a mostani helyzetbe. Es ha jon ezzel kapcsolatban valami otlet, akkor a rudattalan ezc kepi formaban megalkotja. (A TERAPEUTA 177' VISSZAMEGY AZ EREDETI l'ROBLtMAHOZ, AMIT MOST MAR }OBBAN tRT, Mlt.RT IS NEHt.Z A NACYM.Ai\1AT, AZ ANYAT

hogy, de ha meg kimutatom a szeretetemec, akkor meg ugy erzem, hogy olyan hiilyeseg az egesz. Ugy viselkedem, mint egy kisgyerek. Akkor azt hiszem, nem talilom meg a kozeputat, ami j6. Veglet. Vagy azt szoktam. Erdekes hogy ez csak a nagymamaval. (BEINDULT A SZABAD ASSZOCIACIO, MEG}ELENT AZ

ts AZ ANYOST MEGLATOGATNI,

AKIK BETECEK, ORECEK ts

LEHET, HOGY ROVIDESEN MEGl-IALHATNAK.)

P.: A:zc hiszcm , kcveset vagyok veliik. Tobbet torodok masokkal, mint veliik. T.: M asokkal, mint vell.ik. P.: Hogy keveset vagyok veliik. Hogy fontosabbak mas dolgok. Ez nem j6. T.: Ez nem j6. P.: Igen , pedig bizcos, azt hiszem , nem tudom kifejezni a szeretetet felejiik, es inkabb nem megyek, mere zavarban vagyok, azt hiszem. Szeretnem , de n em megy. T.: H a beteg valaki, az nem egy j6 dolog. Akkor nehez m egmutacn i a szerecetet. P.: Nern. Pedig ez nem j6, azt mondani: nem erek ra, dolgom van. Nern j6. Bizcos azert vagyok rosszul, biztos, hogy ne kelljen menni. Biztos, erLem, azerc nem aka rok. Odamennek, es nem cudnek mic mondani. Tehecetlennek e reznem magam. Idegenek fele pedig jobban mukodik a szeretec kimucatasa. A nagymamanak vagy az anyunak vagy az any6somnak, aki oct van koriilottem, jobban ki kellene mucarni azc. Nern rudom, hogy 172

!SMERT OSSZEFOGGESEKET TUDATOSITANAK.)

T.: Nagymamaval. P.: Hogy odabujok, es ... J6l esik, hogyha simogatja a fejemet. Hogyha megint az unokaja vagyok. D e ha meg o beceg, az meg olyan ... T.: A nagypapa is beteg volt, es meghalt. Be kellett menni es eszrevenni, hogy mir nem el. A nagymama is beceg. Ez nem egy j6 erzes. (A TERAPEUTA ITT NAG YON TACAN FOGALMAZVA AD !MNYOKAT A TOVA!JBI ONERTELMEZEs, FELISMEREs SzAMARA.)

P.: Pedig biztos sziiksege van ram. T.: Kepzelje el, hogy meglacogacja a nagymamat, megnezi, egy kicsit Ott van nala, o ldoctan beszelgetnek, torodnek egymassal, meg meri mutatni neki az erzelmeit P.: lgen tudom, az a baj, tudo m mar. Yagy ra akarom kenyszerlteni az akaracomat, vagy pedig teljesen olyan akarok lenni, mint egy szop6s malac. Es nem rudom a kerco kozocc megtaJilni a kozeputar. Van, amikor hiilyesegec csinal, es szerecnem, ha nem ugy csinalna, de nem cudom ugy elmondani neki. Es akkor m erges vagyok, mereg van bennem, diihos vagyok, es inkabb elm egyek. Nem j6. Ez nem j6. A tiirelmetlenseg nem j6. T.: J61 van, sok mindent felismerc, megertett, ezek a go ndolato k covabb mozognak. Teszik a dolgukat ejjel, amikor almodik, nappal, a mindennapi tevekenyseg alatt. A nagyapa emleke seglt abban, hogy felnottkent kezelje a nagymamat, es vallaln i tudja a ralilkozast. Annyi nehez helyzetet sikerrel megoldocr, megcalilta a belso biztonsagat, kicagftotta az eletteret, megteremtette a szabadsagat, jarja a sajac urjac, megval6slcja magic. Most menjen el a szokott helyre to ltekezzen. Amikor kelloen feltoltodott, jojjon vissza a szobaba.

173

A bereg a legkozelebbi pszichorerapias 6rfo beszamolr arr6l, hogy meglarogarra a rokonait, es j6l erezte magar, felnortkent viselkedett. Villalta erzeseit, es most nagyon oldottnak erzi magar. Nern faj a gyomra.

Dr. Matyas Edit rerapiaja Irr szeretnek bemurami egy reszlecet dr. Matyas Edit vizsgadolgozacab6l. A paciens enuresis nocturna (ejszakai agybavizeles) diagn6zissal allc kezeles alatt. Az otod ik iilesre mar fokozacosan kialakulc kozotci.ink a j6 rapport: poncosan jart, konnyebben hagyta magac rerelni, es mar en is megercettem cemavalcasaic, gondolkodasfoak dinamilcij:ic. Teljesen j6l bevalt a mcgengedo atciruddel vegzett hipn6zis, progresszfv relaxaci6 utan nyicotc szemmel , maga ele nezve imaginilr. A nyirva rarcott szem bizconsagoc jelentett szamara, oldorra felelmec a koncrollveszresrol. Ekkor cercunk d. az agybavizelessel kapcsolacos erzeseire. Megkertem, idezze fel annak az emlekec, amikor egy reggel felebredve, azc tapasztalja, hogy nem volt ,,szobatiszta". PA.crnNs (rovabbiakban P.): Meg fel sem kell l:brednem, mir rudom, megcorcent. TERAPEUTA (covabbiakban T.): Mibol veszi eszrc? P.: Nedves a borom. (FINTOROG.) T.: Mir erez meg? P.: (FtNTOROG, HOSSZASAN HALLGAT.) T.: Csak mondja el az erzeseit. P.: (PROBL.l?.MAFIL.IOL6GJA JELENIK M EG, MAJD KISIMUL AZ ARCA.) Kjugrom az agyb61es, kinyirom az ablakoc. Kfreszem az agynemuc, es megyek a ftird6szobaba lezuhanyozni, lemosni magamr61. T.: Mielotr meg kiugrik az agyb61, amikor nedvesnek erzi magic, mire go ndol? P.: Szegyen. Mar megim. T.: Szegyen, mar meginc, es mire gondol meg? P.: (H ossZASAN HALLCAT, PROBLB1AFJZIOL6GIA.) T.: Csak mondja el. P.: Mar megint megtorcenc. Nern sikeriilt. Soha nem lesz vege. (0NCY0TR6D0 MIMJKA.)

T.: Es zuhanyozas kozben mire gondol? 174

P.:

Nagyon j6. Lemosom magamr6l. A viz nagyon j6, megkonnyebbiiles. T.: Joi van. Elje ac mine! inkabb a megkonnyebbules eraser. Azc, ahogy megkonnyebbi.il. P.: (TOLTEKEZES - NEVET) Azt:in egy felora, es mar el is felejcem az egeszet. J61 megfigyelheto, hogy alig rud resti erzest kifejezni, es azt is a ,,mire gondol" kerdesekre mondja ki, de nem egyes szam elso szemelyben, hanem fO nevek formajaban . Ezzel is ravolitja, disszocialja a szegyen erzeset, majd elfelejti, elfojrja. Idokozben kideriilc az is, hogy Tiborban nagyon erosen el egy revhit. Azt gondolja, hogy minden egyes ejszaka fel kellene ebrednie a vizelesi ingerre, es csak akkor szlinhet meg az enuresise, ha ezr sikeriil elernie. Ekkor megbeszelciik azr, hogy egy egeszseges, fiaral felnott hugyh6lyagja alralaban a reggeli feleb redesig ,,kirarr", ritkfo kell ejszaka WC-re mennie. Megerosfrem abban, hogy legcobbsz6r igy van ez nila is, hiszen nines minden ejszaka gondja a szobatiszrasaggaJ. (BETEG EDUKAC!O.) Tibor mar a reripia legelejetol kezdve sokszor emlfrerre a vizeleriiricesc, mint reAexer. Nagyon szakszen1en beszel a h6lyag falaban levo erzekelo baroreceptorokr61, es az innen indul6 idegpilyakr61, a felcerlen es feltereles reAexekrol, a pavlovi csengovel osszekapcsolr canulasi folyamacokr61. Arra gondolram, egyfajca ,,befsli !titds" segfrsegevel felfedezherne, megvizsgalharni es rn eggy6gyfrharni sajar reAexkorer, ezzel arelherne sajic szervezerenek rnukodeser, vaJarninc ehhez tarroz6 erzeseket. Magam is meglepodrem, hogy - elso fzben a rerapia sorfo - Tibor nem rudornfoyos jellegu erdek!Odest rnutarott a ,,belso larassal" kapcsolacban, hanem izgalrnas, bar hiheretlen leherosegnek rarrotta a sajar, belso vilagfoak felfedezeser. fgy kerulr sor a cerapia folyarnacaban nagyjelentosegu hecedik es nyolcadik rerapias ulesre. A progresszfv relaxaci6 ucfo megkercern Tiborr, belsc5 larasa segirsegevel idezze fel reflexkorer. Ekkor az eddig bevalt, nyirott szemmel vegzett imaginaci6 nem mukodorr. Amikor pedig kercem, csukja be a s1..emec, kezdjen el onmaga ra figyelni, ez is elosegici belso lacasar, elnevette magat, es elkezderc meselni egy ,,Ace Ventura" dmu filrnet. Arerezcem, rn ilyen korni kus, furcsa es kenyelmeclen lehec szamara ez a helyzet. Kirnondtarn ezeket az erzeseimer, mire Tibor megnyugodott, es bekesen becsukca a szemec. (Ftz10LOclAN MEGNYUGVAS LATHATO.)

175

T.: Nagyon j6, most ahogy fgy megengedte maginak, hogy csukva legyenek a szemei (PACIENS MOSOLYOG) , kepes lesz egyre inkabb felfedezn i belso vilagat, egyre jobban mukodhet a belso latasa, es felfedezheti sajat reflexkoret. Ogy, ahogy arra csak onmaga, a sajat belsc5 ladsa kepes. P.: lgen, megvan. Erdekes ... A h6lyagzar6izom. fat nem gondoltam volna. (A RCA KJI'JRULT, MOSOLYOG.) T.: A zar6izom. P.: La.tom. T.: Nagyon j6. Milyen a szf ne? P.: (CsoDALKOZVA) Kekes-r6zsaszf n, olya n matt szfnu . T.: Milyen allapotban van a zar6izom? P.: AJapallaporban, za rva van. Ehhez nines sztiksege akrivitasra. T.: J61 van, erOfeszltes nelki.il is zarva va n. P.: Nern kell semmit se tennem. T.: ]61 van. Most keresse mega receprorokat. P.: A h6lyag falaban vannak a receptorok. T.: Mi lyen alakuak ezek a receptorok? P.: Kor aJakuak Szamcalan kor alaku receptor van ire. T.: Ohi.im . (EGYETtRTO H0 M M0Gts.) Csak figyelje meg, hogya n mt'.ikodnek ezek a receptorok. P.: Aha, a korokbol rudazatszen'.ien kapcsol6k allnak ki. Ahogy a h6lyag kezd megrelni, a kapcsol6k benyom6dnak, bekapcso16dnak. T.: Ohi.im . Bekapcsol6dnak. Mi tortenik ezudn? P.: A kozpont az agyban van. T.: Es milyen ez a kozponc? P.: ( CsooALKOZVA) Egy vilagos goly6. Ekkora. (f(J:;ztvEL MUTAT EGY KISElJB LAIJDANAGYsAG07:)

T.: J61 van. Hogyan mukodik ez a goly6? P.: Ide futnak be az idegszilak, vekony villamosvezerekek, koros-kortil belepnek a goly6ba. Amikor sok inger jon, a goly6 fel izzik. (E GYRE IZGATOITABIJA VAUK.) T.: Felizzik. P.: Es rogton valaszt kiild a receptoroknak, hogy megerkezett az iizener. es azonnal, ezzel egyidoben a h6lyagzar6izomnak. 176

T.: Mic i.izen a h6lyagzir6izomnak? P.: (RANcOLJA A HOMLOKAT.) Meg carcson ki, meg nem nyflhac meg. (E LMOSOLYODIK)

T.: Meg nem nyilhat meg. Es mi torcenik ezuccin? P.: Nappal nines gond, a lacis segit, de ejszaka, alvis kozben, az ebreszrokozpontba fuc be az iizenec. Nappal az ebresztokozponcnak semmi dolga, ejszaka viszont 0 a f6szerepl6, mindenert 6 a felelos. T.: Hogyan felelos? P.: 6 donti el, kell-e ebreszren i. Olyan ez, mint egy csorges. T,: Talfo egy cseng6. (TULSAGOSAN BELEtLTEM MAGAM A ,,PAVLOV! CSENCOBE".)

P.: Nern , inkcibb mincha egy celefonkozpont. (P ROIJLtfafAFIZIOL6 GIA JELENIK MEG.) Mincha megcsorgeme egy celefo nc. Mintha egy kellemetlen hangu regi relefont csongecne. T.: (Az IMAGINACI6 UTAN, AM/KOR T IBOR KJNYITOTTA A SZEMtT, HOSZSZU PERCEKJG HALLGATOIT. f oONKeNT HITETLENKEDVE RAM NEZETT. M AJD H!RTELEN ,,KJBUCCYAJVT" BELOLE A KOVETKEZ(J MONDAT.)

P.: Ha ezc mis meselne nekem, egyszeruen nem hinnem el, azc hinnem, bolond. £z hiheceden. llyen van?

T.:

(Kts !DO ELTELTtVEL -

NARCISZTIKUS MUNKAM6DDAL -

EGYRE NA-

CYOBB, KOLONLEGESEBB, FANTASZTIKUSAIJB TELJESITMtNYNEK TilR70TTA IJELS(J l.ATAsA7: UGY GONOOLTAM, HOGY ERRE MOST

ts A

70VAB-

BIAKBAN NAGY SZOKStGE VAN MIJG, £Z1RT HAGYTAM ES TAMOGA7711M LELKENDEZ(J OROMET. A.MIKOR QVATOSAN RAKtRDEZTEM, MIT ]£LENT

szAMARA A REG! TELEFON, ELT0N(JDVE CSAK ENNVIT VALASZOLT:)

P.: Lehet, hogy a kellemeclen cso rges miarr mellerercem a relefo nr, es ezert nem sz6lalc meg eddig? A koveckezo iilesen elore sz6ltam, hogy a reAexkor fel idezese sorfo, a telefon megsz6lalasakor megkerem majd, menjen ki a WC-re. Ez nagyon meglepte, zavarba hozca, azt kerdezre: ,,mit gondolnak majd a folyos6 n i.il6 becegek?". Megkerdeztem, ha 6 lenne kint, es lama, hogy kilep ebbol a szobab61 egy fiatalember, elm egy WC-re, majd visszajon, mire gondolna? Elnevecce magac: ,,Semmire. WC-re kellecc mennie." fgy is rorcent, az ejszakai alvas imaginaci6ja sa ran a hugyh6lyag telodesevel mukodesbe lepecc a korabbiakb61 mar megismert reflex kor: a 177

kor alaku receprorok erzekelrek, benyom 6d rak a rudazarok, es amikor a vekony vezerekeken sok inger iilet futoct be a kozponrba, felizzott a goly6, megsz6lalt a relefon . Miucin visszajott T ibor a WC-rol, az imaginaci6t folytatva biiszkesegec, elegedectseger elt at. ENerositeskent megkertem, trja fel egy d.blara az crzeseit: a ,,SlKEROLT" sz6 jelent meg, es a csupa nagy betu ket kiviligltotta, hogy m esszirol a sotetben is j61 latsszan ak. Az 6ra vegen azt a feladarot adcam Tibornak, hogy mostant6l lefekves elott legalabb egy liter folyadekot igyon meg, igy pr6balgassa a reflexkoret es a telefonr. A feladarot azzal a szcllemes megjegyzessel fogadca: ,,Rendben, csak nehogy kellemetlen ut61ze legyen a sok folyadeknak." Az ezt kovero napokban j61 mukodott a reflexkor, i'1gy run t ,,happy end" van kialakul6ban. T iborr6l sugarzott az elegedemeg, am nem nagyon bizott a siker veglegessegeben. Ezt ennyi evi kudarc utan ercheconek tarcottam, ezert a rovabbiakban a reflexkor gyakorl asa mellett ENerosito szuggeszri6k adasat cerveztem. Bevallom, mar eppen kezdcem oriilni a cerapia sikeressegenek, de a dzedik cerapias Lilesre husz percig hiaba vartam T iborr. Onmagam megnyugcacasara megfogalmazcam, i'1gy lacszik r6lam is csak ilyen ,,szaklc6" m 6don kepes lev~lln i. Ekkor sz6lalc meg a telefonom. Tibor hivotc, elalvasra hivackozott, es szeretett volna azo nnal jonni. Ezt en elharlcortam azzal, hogy csak akkor tartanam lehecsegesnek, ha valami kom oly oka Jenne. Melyen h allgatott, vegiil a kovetkero, mar elore megbeszelt idoponrban egyezciink meg. Poncosan erkezett, feszengve ult le, majd hircelen, szomorusaggal vegyes ir6n iaval kozolce, az elmaradt terapias iiles elotti ejszakin: ,,Elmaradt a szobatiszcasag, igaz csak egy minima lis mercekben , de m egtorrent. Es ez eleg komoly ugye?" Egyszerre sajnalram es szellemesnek calilram Tibort, ezr ki is mondram, amire Tibor hirtelen d elcegen kihuzta magat es a sarmos mosoly kisereteben igy sz6lc: ,,Ugye milyen szellemes tudok lenni? M indig mondtam, tudom en, mit kell mondani egy nonek." ,,fgy van Tibor, csak ha majd udvarol cgy nonek, erdemes lesz masik temat valasztani." - valaszolcam, es m indkettonkbol kicorr a felszabadit6 nevetes. Egyszerre remacizilodott igy a szerelm i attecel, es old6dott az enuresis okozta fesziilcseg. Ezurfo keriilt sor a reflexkor ujb6li imagi naci6jara, mely sorfo a telefonkozpomban Tibor felfedezett egy kis emberkec. 178

P.: Nagyon j61 vegzi a d olgat, felebreszt, ha kell. Nem tud rola,

T.:

hogy felreceszem a celefont. Nern tudja, hogy felreceszi azt a kellemetlen hangu, regi telefonc. Igen , idonkenc felreteszem. Talfo m eg kellene kerni azt a kis emberker, aki ugyis annyi mindenre kep es egyszerre figyelni, ellenorizze le minden esce, amikor Tibor elalszik, hogy helyen van-e a telefon. Nern cudom meg tudja-e tenni. (PROBLEMAFIZIOLOGIA.) Talfo csak meg kellene kerni d., legyen erre is gondja.

P.:

(H ALLGAT, 0ÂŁ l.ATSZIK, HOGY DOLGOZIK, MA}D A FJZIOLOGIAN MEC-

T.: P.: T.:

P.:

NYUGVAS LATSZIK, Es SUTTOCO HANCON MONDJA) Jo. Azc mondja j6, megceszi. A megbeszeles sorfo Tibor h osszasan eln'.inodik, bir 6 cudacosan annyira le akarna kiizdeni a ,,bajat'', megis ezek szerint valahogy felreteszi ezc a telefonc. Megbeszeltiik, milyen egeszseges ez a reflexk0r, milyen megbfzh ac6an mukodik, a kis emberke m ost m ar segiteni fogja, hogy helyen legyen a celefon. Bar ercelmezes nem torrent, megjegyezcem, calan egyszer i_izenetet kap azon a rcgi telefonon, es akkor megviltozhat a kellemetlen csorgese is. (Magamban azr gondolram, ha meg cudja fogalmazn i erzelmi igenyeit onmaginak es m isoknak, akkor nem kell felretennie a kezel heteclen erzeseit, nem lesznek cobbe ezek kellemed enek.) Tibor ezek utan hallgacaggi vale. Szinte erezni lehecett, ahogy - bar valoszf n uleg nem a szamira szokisos, logikai sikon - aramlanak es rendezodnek a gondolatai, az erzesei. Meg elmenteben is lactam cekinteteben az am ul6 toprengest.

Dr. Illes Eniko redpiaja A koveckezo hati_ilcses terapiareszlet egy meddoseg kezelesenek brilifo s folyamarat mutatja be. A cerapeuta, volt alelnokiink, dr. Jiles Eniko. Ez alatt az ido alatt ot alkalommal talalkoztam Evaval. Ebben a szakaszban, az egyeni ccd.piaban is a gyermekcelenseggel, a meddoseggel foglalkoztunk. (A ,,meddoseg" sz6val maga Eva illecce gyermektelense~ec, robbszor vissza-visszatertiink e sz6nak a szamara val6 jelentesere.) Ugy ereztem, Eva es a kapcsolacunk is eleg eras mar ahhoz, hogy ezzel foglalkozzunk az imaginaci6ban is, akar kozepfoku elvekec hasznalva (szimb6lum konfrontaci6 - felismerni, acelni, acdolgozni es integralni 179

az elfojcott rudattartalmakac es konfl.iktusokat). Ezirt negy alkawmmal a

meddOseget dllitottam be hivokepul

Meddoseg I. (,,belso testkep") Eva a sajat resteben ralilja magat, a meh kozeleben, melyer kiviil-beli.il megvizsgal, robbfele m odalirasban ,,felveszi a kapcsolarot vele". Benne .,rendetlenseget taldl, amit le kine takaritani': de egyebkenr ,,minden a he/yen van'~ Beregseget nem eszlel. A kephez ft'.izodo eber asszociaci6jaban fgy fogalmaz: ,, Ugy ldtszik, nekem a meddlfseg meg mindig orvosi irtelmii.

sz6. Azt vdrtam, hogy valamit ldtok, es megtaldlom a hibdt. Tiny/.eg nem itt kell keresnem, nem ezzel kellJoglalkoznom."

Meddoseg fl Nehezen sz6lal meg. EvA (tovabbiakban E.): Nagyon-nagyo n halvinyan be-bevillan valami. Sorer van. Ez egy arnyek. Egy socerruhas noalak. TERAPEUTA (covabbiakban T.): Socerruhas noalak. E.: lgen. Soterruhas. Nagyon homalyosan !atom, rninrha nem most Jenne. T.: Nern mosc lenne. E.: Regi, fekecekendos, boszorkaszedi. Ez egy babaasszony ... de fura, nem !acorn a kezet m cg a lab<ic. Mintha lebegne. T.: Lebegne. E.: Ez egy angyal. Egy angyalcsinalo babaasszony. (Ft.LELEM ts szoRONGAS A FIZ IOLOGtA.N.}

T.: Nezze meg minden oldalrol, es mo ndja el.

(TovABBIAKBAN EvA

DROTKERITEST HUZ A N0ALAK KORÂŁ ts MEGNEZt.}

E.: Fekete lepel van rajta, kopeny borfrja. Fekete, rincba szedecc a szoknyaja, mint a paraszcasszonyoknak. A bore is rincos. Nern Iacorn az arc it, nern !acorn, hova n ez. Nern la.to m a kezeic sem. Mintha szandekosan burkolodzna be. Mintha cilcott dolgoc csinalna. Nern rudom, rnit. (IsMtT SZORONGAS TOKROZODIK A FIZJOLOGtAN.)

T.: Nezzen le a laba ele, es nezze meg, milyen a talaj a la.ha alatt! Es ahogy ezt megnezi, ugy korbe is tekinthet es figyelje m eg, hogy ho! van. 180

E.: Egy poros,

kavicsos utan allok. Keskeny, ez csak egy osveny. Egy kertben vagyunk. T.: Egy kertben vagyunk. E.: ~alra, mintha Jenne valami parak, a h atam rnogott egy haz. Almornban lattam ezt a helyet, akkor egy apaca volt velem. T.: TapasztaJja meg, milyen ido, napszak van, figyelje rneg a hangokar, erzekelje az illatokat. E.: N yari este van, vizszagot hoz a szcl. Fizok, reszketek.

T.: (STRUKTURALJUK AZ ERZEST, KOZBEN KtREM, NtZZEN vEG!G MAGAN.)

t..: Barackszlni'.i

bali ruha van rajtam, selyem szcru. Suhog ... es puha, rozsaszini'.i cipo. Fiaral lany vagyok, ujjamon egy kekk6ves gyun'.i ... Ez a mama gyuruje ... Barna hajarn van, gondor es loknis. Nern ertem, mit keresek itt. Felek tole. {f1 BABAASSZONYTOL.)

T.: Mit csinal? E.: Most megmozdul, felcrn fordul. (KOZBEN FOLYAMATOSAN KtREM, HOGY IRJA LE, MJLYEN.) Surran a ruh:ija. Lopakodo, olyan sunyi. Valami rossz frzet kapcsol6dik h ozza. Felelemszeru erzet uralkodik el azon, aki mcgl:icja. T.: Mir erez? E.: A l:itasa elszoritja a szfvem. Felelrnec erzek, jeges felelmer az egesz resrernben . (STRUKTURALJUK A FtLELEMtRZE.sT.} De itt a kerfres. (! SMET A NOALAKRA !RANY/TOM A FJGYEI..MtT.) Felem nyujrja a karjac. T.: Milyen a karja? E.: (P1c1SZONET.) Egy kocotu van benne. Felemeli a fejer. A ke ndo rneg rnindig felig elcakarja az arcac. Ez egy szep arcu oregaszszony. T.: Szep arcu. Es ahogy az ardc larja, figyelje meg a s1.emec, mi ti.ikr6z6dik benne? E.: Kek szeme van, de nem hideg a rekintece. Szomoru. Szomon'.1s:ig ciikrozodik benne. Kisfiukac Iacok a szemeben. Szomoru, rnerr ore hordja oket magaban. Nern cud segfteni rajruk. (EvA MOST SIR.)

T.: Kerem, hogy azzal a cudassal, ami most o nben van, mondja el, hogy mi van a szemeben , most milyen erzes rinezn i? 181

E.: Szerencseden.

Szanalmas.

(MEGtNT SIR.) (HATAT FORDIT NEKI

E'S ELFUT A HAZIG, MELYROL KlDEROL, HOGY EGY KIV!lAGITOTT KA ST[LY, AHOL BALOZNAK.

ERZEs RANEZN!, DE UGY ERZ/, NEM

TARTOZIK KOZEJOK. KlREM OT, HOGY !NNEN IS NEZZEN V/SSZA A KERTRE, NEZZE MEG A BABAASSZONYT, MOST M!LYEN.

NOALAK IS-

M ET MAGABA FORDULT, MAR NEM FEL TOLE, DE A KERITEs AZERT BIZTONSAGOT AD.)

Eva eber asszociacioi a kephez Eloszor par h6napja almodott almat mondja el. E.: Menekiiltiink, egy sziirkeruhas apica meg en. Egy feketeruhas ferfi iildozott benniinket egy poros kerrben, ugyanilyen kerftessel. Valamelyikiinket meg akart olni. Rettenetesen felcem, az apacic akartam vedeni. Telefonfiilket talalcunk, ncm volt vonal. Lattam a ferfi ardt, gyilkos area volt. T.: Mi jut eszebe a kepben megjeleno babaasszonyr6l? E.:Angyalcsinil6, aki rejtozkodve el, mere boszorkanak tartj:ik. A koton'.i is beugrott. Hallottam kislfoykoromban, hogy a nagymama meselce, hogy koroct'.ivel megolrek egy linyc. T.: Mic meselc mega nagymama? E.:Arra emlekszem, hogy hallocram, ahogy az aborcuszair61 beszelc, de 6 ferfi orvoshoz jarr. T.: H ogyan kepzelte el az aborcuszt kislfoy koraban , es milyen erzesei voltak ezzel kapcsolarban? E.: 6vodaskoromban erdekelc, hogy mi az a cerhesseg, hogy van bent a gyerek? Vole egy konyviink, ahol le volt ez rajzolva, sokat nezegettem, kicsit felcem is tole, de izgatott is. Az aborruszt ugy kepzelcem, hogy a has:in keresztiil atbok ik a gyereket es meghal az anya is. Errol sok:iig fclcem. T.: Mic erzett a kepben? E.: Mincha annak a felelmec erezcem volna, aki nek el kell mennie egy ilyen bi1..almarlan kinezett'.i emberhez. Nern ereztem magam a nagymamanak, de az & gyt'.in'.ije vole rajram, es 6 is kascelyban szolgilr. A Fenodi Kascelyba n volt szakacsno. De akar a boszorka is leherecc volna, 6 is magaban hordta a meghalt gyerekeit (Irr MAR SIR) Mind, egycol egyig, a nagymama is 182

megolce a gyerekeit ... nem cudom, mit erezhetett? Sose hajtharca nyugodran alomra a fejec. T.: Es hogy van on ezzel az erzessel? (ESZEMBE J UT AZ ALVASZA VA R.) E.: En megprobiltam kihordani oket, sokszor elkepzeltem oket. (PrCJ SZONET.) A mama az aborcuszokni l ugy erezhette, ahogy en a k6rhazban mindig is ereztem. (EMltKEKET HOZ A GYEREKKORI KORHAZI ELMENYEIROL Es A SZOLEsROL.) Kiszolgiltatott vagyok. RosszuJ erzem magam. Nern tudom, hova visznek. Meg fognak klnozni. Leher, hogy meg sem gy6gyulok. Nines mas valasztasom. A lombikoknil ijeszrgectek, hogy kilenc h6napig k6rhizban kell lennem. Ez egyenl o a borconbi.incetessel. A k6rhizban nem cudok ugy viselkedni, mine egy feln&tt ember. Nern mutacom a szorongast, de beliilrol belehalok. Zoksz6 nelkiil en is birmit elviselek- mint a nagymama. {SZEt'AlufCIOS TRAUMA.) T.: Mi juc eszebe az apadr61? E.:Az apaca is szorongast kelt bennem. Ertelmetlen al:izat, mindent elszenvedni kenyszert'.iseg. (Az APACA Es A NAGYMAMA KOZT IS PARHUZAMOT VON - OT V/JDTE ALAIABAN A GYILKOSTOL.) Gyerekkoromban az volt vele a bajom, hogy be van z.:irva. Hogyhogy onkent vallaljak? Azt gondoltam, hogy ez bCmtetes. A rettenetes elet miatt. A terhes fOu ri asszonyokar is bez:ird k a za rd~iba, a teherbeeses f0benjar6 bun. (INCESZT- TRAUMA.) Gyerekkoromban azt go ndoltam, en nem lehecek terhes. T.: Es kesobb, amikor felnott? (f'rTMEGOOBBEN, MEG/NT SfRNI KEZD.) E.: Kicsit nagyobb koromban az is foglalkoztatott, hogy mi a jobb: ha cgy no kurva, vagy az, hogy apaca. Elkcpzcltem az clctemet fgy is, ugy is. (NAGYMAMA!, ll l E7VE ANYAJ !DENTIFIKACIO.)

Osszefoglalas Ebben a kepben, t'.1gy ereztem, megfogalmaz6dtak a noi oldaJ cranszgenericios problemai. Eva nagymam:ihoz ft'.iz&do lathatatlan lojalidsa - a hozz:i kapcsol6d6 bunrudattal egyiitt. Masreszrol a nagymama ,,bt'.ineien " 6 fizeti meg a sz:imlar: nem jogosult a gyereksziilesre. Ezzel osszeH.iggesben felvetodorr a nagymamai-, ill. anyai identifikicio bizonytalansaga is, Eva lojalids-konflikrusa. Mindez egyiitt jelent meg - talin a meddosegert felelos - intrapsziches traumakkal: a szcparaci6s es inccszt traumakkal. 183

Ez - a rendhagy6 m6don masfel 6ras iiles - mindkettonket nagyon megterhelt, de bfzram abban, hogy Eva tiiner nelkul kibirja a kovetkezo calalkozasig.

Meddifseg Ill Ti.inermentes her utan erkezik Eva, ker ilmot hoz, mintegy az imaginaci6 folyrat:isakent.

Az elsiJ dlom. ,,Vole szfnhazas fonokom celefonal , hogy masnapra le kell fenymasolnom egy darabot hat peldanyban. A dme: A mule darabjai. A szfndarab ugy fut, mintha en lennek a szerzo, de mindenki tudja, hogy nem en. V isszamegyek az irodaba, dolgozni kezdek. lzgulok, hogy nem fogok elkeszi.ilni. Megjelennek Peter csaladragjai, bizracnak, de zavarnak is, m ert felrarranak. Siecnem kell , a fonok szamft rim."

A mdsodik dlom. ,,Any6som h<iz~iban vagyok. Jon egy esepurag6 esapat, muratvfoyokkal hfvnak es en elindulok veliik." Az e!so ilo mr61 Evanak egyreszc az orokbefogadas jut cszcbe, mint mas tollaval val6 ekeskedes, illetoleg, ,,esak nevleg leszek benne a darabban." Masreszt az is, hogy mi az, am it ugy eipel a mt'.tltb61, hogy igazab61 nem is tarcozik hozza. lsmer megfogalmazza ketelyeit: lehet, hogy mar idos, siecnie kell. Peter csaladjfoak osszerarcoz<isa zavarja, mere arra emlekezteri, hogy az a ve szerhullotr. A ,, mulr darabjai" koze so rolja a nagymamat es a szinhazat. ,,Faj, hogy elmult a szinhazzal val6 kapesolat, a fo nokom er p6tapamkenr, rajongasig szerettem. Az cgy mas vilag volt, ab ban a kozegben j61 ereztem magam , befogadtak, fclold6dtam. (A SZINHAZROL A NACYMAMA KONYHAJAHOZ KAPCSOLODO C YEREKKORI JATeKAI IS l~'SUBE JUTNAK.) M aganyos gyerek voltam . Felrevon6dva mas viHgba keriiltem. A belso vilagomba meriiltem bele. Ugy ereztem, nem is olyan rossz, ha faj valami. Nern kellenek az emberek, leszek saj:it magam t:irsa. Maradt egy rarcalekvilago m. Osszekapcsol6dni valamivel, a mi a nagyon szomoru vilagb61 elvisz valahova. Ezert szerettem a szfnhazat; ki-be j:irk:ilhattam a vilagok kozorr." 184

lmaginaci6 Evaval Az anyas:igot szimboliz:il6 ret jelenik meg. Eva: szaraz novenyek, nines benniik nedv, szi.irkek. Mint a makgub6k. Zorognck. Ez egy mezo, amin nem volt eso. Teljesen osszeegett. Szomoru itt mindcn, halott, reg6ra ilyen elerrelen. Eso nem segft. Nines mit kezdeni, csak uj eletet lehet lehelni bele. Terapeuta eszrevetelei: szomorus:igot es teheretlenseget erez a torkaban, amivel nem tud mit kezdeni. Korregresszi6val e mlekeket keresi.ink, amikor ugyanezt crezte. Elso emlekkenr az bukkan fel, amikor Peesre keri.ilt, idegennek erezte magat. Aztcin a nagymama temetese idez6dott fel. Vegiil 6vod:iskent a d. vigyaz6 neni fiirdoszobajaba bezarva sir. Irr az apa jott erre, de nem engedik el. N ern mutathatja ki, h ogy szereme az ap:ival menni. Az emlekekkel dolgozva visszamegyi.ink a halon mezore, ahol csni kezd az eso. A m6dosult tudat:illapotb61 visszaterve sir. Nehfoy gondolat az asszociaei6ib61: ,,A meddoseg iszo nyacos magciny, kersegbeeses. Elszenvcdni keptelen :illapor, a n agymama egy ido utan bizcos istenveres nek tartorta a gyermekaldas t. Azen meddosegem a mama mirtirs:iga. Most is arra gondolok, hogy anya lehessek, de ninesenek kapaszkod6k. N ern tudom elkepzelni, hogy j61 mukodik egy esalad." A szeparaci6, a veszteseg, az odipilis trauma osszekapcsol6dott, es a gyermekvallalas dilemmajaban keresztezte a vertikalis lojalit:ist. Ez novelte a szorong:isr. Eva meghasadt lojalidsa (egyik szi.iJOjet meg kellett ragadnia ahhoz, hogy a masikat szeresse) pedig a bizalo m elvesztesehez vezetett a parcnerkapcsolataban is.

Meddifseg IV. Eva barlangkepe: ,,Egy iires szobit lacok. Nines bcnne semmi ... egy barlang ... mintha a sarokban kuporognek. .. i.ircssegct erzek, tudat nelklili al la pot ... egy pici res van a falon. Ott a kiilvilag van, erzem. Mintha ki lenne vagva egy !yuk, azon keresztiil feny jon be ... Nern tudom, vagyok-e ... mimha egy kisgyerek lennek egy elzart helyen ... f:izom (meztelen) ... kim elet van, ami hiv, kine melegebb lesz." Terapeuta mondja: ,,Nehezen kipreseli magat. Kodos t:ijra jut, de friss a levego, d ar6eruhaba bujtatott tizenket-tizenharom ev kori.ili kislfoy." 185

Eva: ,,Orulok, hogy szabad vagyok, de egy kicsic ranacscalan ... j6 belelegezni a friss levegoc." Terapeuta tolci. Ebben a friss levegos kornyezecben colcekezik. Visszanezve ugy cunik, mimha egy var loresen preselce volna ki magac. Asszociaci6k a kephez: A romos fal a soproni varfalra emlekezteci, amely az udvarukon huzodoct vegig. A szi.ilecese jut eszebe, va16jaban is ,,kttszer szi-ilettem" - mondja. Ujraelesztetcek. Jo beszivni a levegor, es j6 ezt szimbolikusan is. Csali djat is maga mogoct hagyja, es csak azt a terhet cipeli magaval, ami cenyleg az ave. Eszebe jut a Vadharcyuk dmu mese, ahol a kec vilig kozott jarva, vallaljon szenvedesc. A meseben nemasagoc fogad, es csalforuhakat keszft, a kiralylanynak kell feloldania bacyj ait az atok a161, de kozben elveszfti sajat ujszi.ilott fi ait is.

Otodik talalkozas Evaval Ezen az i.ilesen osszegezci.ik Evinak, az el6z6 negy im aginaci6val kapcsolacos erzeseit, go ndolarait. Ugy erzi, tobb dolog lett erchecobb es elfogadhacobb a gyermek'"Vallalassal es a meddoseggel kapcsolatban. ,,El kell engedni a nagymamat es az osszes kisfiuc."- mondja. Almokac hoz. Ozennek neki, hogy egy csecsemoc kap, de repiil6vel kell elhoznia - viszoncagsagokon kereszciil eri el a gepet; harom gyerekec kap, de kideriil, hogy csak az egyik az ave. Pecer biiszken mu cacja a rabl6kepec, amin olyan halszalkas olconyben van, mine a filmbeli kereszcapa - a keresztapak milyen csaladapak? Ezek kapcsin elmondja, mar nern kell megkerdeznie Pecerc, mellecre maradna-e gyermek nelkiil is, mivel i'.1gy erzi, 6 maga is a gyermekvallalas mellett doncene. Koszonjlik En ikonek ezc a tanulsagos ceripiareszlecec. BELSO VEZER

A kezeles sorfo fellephecnek- onmagukc61 is - szimb6lumalakok, iliac-, ember-, meselakok, micol6giai figurak. Ezek egy resze viselkedhec pozitivan, segicve a paciensc nehez helyzecekben. Misik resztik negaclvan viselkedhec, arrhat a betegnek. A szimb6l umalakok harcban is allhacnak egymassal, valam in t alland6an valcozhacnak. A poziciv alakokban a konstruktfv, kreadv, pozitiv tendenciak nyilvfo ulhacnak meg, mfg a negacfv alakokban neurocikus-regressziv tendenciak, jellem- vagy ma186

gacarcisbeli hibak cescesi.ilhecnek meg. Pozitfv, segfto szimb61umalakok felbukkanasakor erosicji.ik a hozzajuk va16 bizalmat. Gyakori, hogy a konflikrus megoldasahoz kozelebb vivo anyagoc szolgaltamak. A paciens narcisztikusan idealizalhacja a cerapeucit valamilyen megjcleno alakban, valamim mindent feliilmi'.il6 bolcsesseggel es a cudas omnipocenciajaval ruhazhacja fcl. A helyzec kezelese nagy capasztalacoc igenyel a terapeuca reszerol, hogy megcalalja a helyes arfoyt az igeny kielegftese, illerve nem-kielegicese kozocc. Az igy megjeleno alakokban gyakran a terapeuta narciszcikusan magaszcalt szerepe, mint idealizilc sziilo jelenik meg. A gyakorlati tedpias capaszcalat amellcct sz61, hogy az ilyen idealizalt vezcto alakoknak kozvetlen .ENer6sico hadsuk van, de lehetoleg csak addig hasmiljuk oket, amfg a szemelyiseg ercsi folyanrntai ezt szi.iksegesse teszik. A szimbol ikus es narcisztikus surites reven az igeny kielese so rfo sikeri.ilher p6tolni egyfajra emocionilis igenyt. Az ilyen p6tlasok rendsz.erinc az alapzavaros, deficit ci.inereket produka16 pacienseknel foncosak. A vezeralakok megjelenese a terapia soran uj megoldasokat, uj kezdemenyezeseker jelenrhet, vagy olyan konfroncaci6r segichemek, amit a paciens vezeralak nelkiil nem tudna meg vallalni. A KIP sorin arra corekszlin k, hogy az EN objekcumokhoz val6 viszonyulasa erettebbe valjon a cerapeutira val6 attetelre vonatkoz6an is. A eel az, hogy a paciens a cerapeucajac, ne misztifikalva lassa es elfogadja emberkfot. Ellentmondana enn ek a celkicuzesnek a magikus regressz.fv m6dszer, hogy menjen el a ,,boles dreg"-hez, es kerjen tanacsoc bizonyos problemak megoldasira. A Kl P-ben nem coreksziink a vezec6 alakok hasznilatira, ezek rendszerinc spontin keletkeznek, es a cedpia sodn acalakulnak, majd eltunhetnek. A terapeuc::inak gondosan Ligyel nie kell, hogy a piciens ne korodjon narcisztikus m6don a terapeura idealizalt imag6jahoz. SZIMBOLUMOK KONFRONTACIOJA

Destrukciv introjekrumok (bevecfcecc, a szemelyisegbe beepiilt szemelyek), az ENrol lehasadt negativ hacasu, gyakran ellenseges viszonyu lasu reszek, archaikus szimb6lumalakok felbukkanasa szorongasc vilthac ki , 187

a paciens gyakran igyekszik kicerni a veliik va16 foglalkozas elol. Ha az. eddigi terapiaban letrejott a felcolc6des, a ceherbfr6 pozitiv acvicel, ez camaszt nyujc a becegnek a szimb6lummal val6 konfromaci6 soran. A paciens ceherbirasac figyelembe vev6 6vatos, de kovetkezeces scrukcuralassal dolgozhacunk a szimb6lumon. Ez beindf tja a pozitiv iranyu valtozasok sor:ic. A felelmetes, vagy ellenseges benyomasc kelc6 szimb6lumalak megszelidiil, esetleg sajac gyengfo, esendoseget is megmucacja. Ezzel egy id6ben az emocionalitas is lenyeges valtozason megy at: megjelennek, lereagal6dnak, megszelfdiilnek a konflikcushoz kor6d6 em6ci6k, affektiv impulzusok. A szimb6lum-konfronraci6 sodn megjelenik es felold6dik a neurocikus ambivalencia, megtorcenik az ÂŁNbe va16 inregraci6. A szimb61umok konfroncici6ja, az.on nagyon keves aktiv intervenci6 kOz.e tartozik, ami a KIP-ben hasznalatos. Az intervenci6 celja megfelel a ,,caplaln i es gyarapftan i"' vaJamint a ,,bekfteni es gyengeden atolelni" rezsielveknek, es az agresszfv, feleJmer kelco szi mb6lumalakokkal val6 rerapias munkaban igen nagy segfcsegec jelem. A beavatkozis pszichodinamikai eredmenye: a regresszfv sfkon az. infancilis fixaci6k feloldasa es incegralasa az ENhe, ami rendszerinc az EN C erositi. A technika a szemelyisegen vegzecc hosszabb cerapias munka mellecc j61 hasznalhat6 krfzisincervenci6ban, aucoricas konflikcusoknal, valaminc vizsgadrukkban is, meg akkor is, ha ezek odipalis kapcsolatokkal fi.iggenek ossze. Hangsu lyozni kell, hogy azok a kepek alkalmasak a szimb61um-konfroncaci6ra, amelyekben olyan ellenseges, cehac felelmec kelr6, sokszor archaikus szimb61umalakok vagy cajkep scrukc(1dk szerepelnek, amelyek lehasad cak az ENr61. Az ellenseges, felelmeres szimb6lumalakok negaciv rolcest'.i, rehar ,,gonosz" objekcumok kepviseloi, amelyeknek lepesenkenci kozombosftese utan valik lehetsegesse az. integralasuk az erect ENbe. A hangsulyosan negacfv szimb61umalakok a Kl P-ben vagy spontan jelenckeznek vagy a megjelenesiikre leginkabb alkalmas tfpusos helyeken: a reten, az erd6 melye felol, a barlang bejaracfoa l, a tengerbol vagy a tenger melyen, az erdoben vagy a mocsirhasadekb61es fgy covabb. Nern ricka, hogy emberen kfviil allacfigurak, sokszor fi logenecikai lag alacsonyan 3116 allarfigurcik jelenckeznek, vagy kihalc 6shiill6k vagy akar felelmetes mesefigurak. A paciens minden reszlecevel lassa a megjeleno alakoc, frja le apr6lekosan, alaposan, ha kell, a rerapeura srrukcuraltassa a beceggel keper. 188

El6fordulhar, hogy a pacienst eros felelem fogja el a szimbolikus alak limin, affektiv izgalom lesz urra rajra, eserleg el is akar menekiilni, vagy a pr6bilja ravenni rerapeud.t, az imaginaci6 felbeszakfcasara. A felelmeces allat egesz testevel a beceg szeme elott allhat, betolcheti a lit6mez6t es szinte megigezheti a paciensr. fae k az affekrussal erosen telitett es gyakran archaikus szimb6lurna1akok incenzfv m6don elfojtocc, regresszi6 hatasa alatt all6 targykapcsolatok metaforaszeru megjelenesei. Ezert a tercipia megfelelo ponrjfo a helyes megoldas a konfroncaci6. A felelmetes szimb6lumalak paciens altali scrukturalasa es a rajta vegzett operici6 megvonja felelemkelto energiajat, es elindul annak asszimilaci6ja. A j61 vezetett terapia sorin a sponcfo megjeleno szimb6lumalak mindig kello id6ben jelenik meg, arnikor az elfojcort rudattalan cudatcarram megfok a cudatosodasra es szimbolikus szincen manifeszta16dik, majd a j61 vezetett konfrontaci6 saran inregr316dik az ENbe. Gyakori , hogy a szimb6lum a konfrontaci6 sorfo, az incegraci6 koveckezceben leveti alarcic, es kozvecleniil a pacologias targykapcsolat alt cestet, valamely szerecett szemely alakjaban. A konfroncacio sodn vegyiik ri a bereget, hogy felelmec elje meg es szenvedje at, majd fogadja el a szimb6lumalakoc. A sponcin megjelent alakot folyamatosan kell lcfrnia a paciensnek. Ezt a terapeuta kerdesei seglcik az alak viselkedeserol, a mimikajar61, a szerneben megjeleno erzesekrol es igy tovabb. J6, ha a paciens beszamol6jaban nines sziinet, folyamacos a tehermenresir6 verbalizaci6 . A lef ris sorcin erdeklodjiink a becegben lecrejovo erzesekr61is. A paciensnek addig kell vegezni a scrukcura.last, valaminc nezni az. alak szemebe - szi nte megigezni azc, amfg a szimb61umalak felelemkelco hacasa csokkenni nern kezd, majd a felszabadicott affekcus atbillen a maximumon. Kesobb az.zal a feladattal larjuk el a pacienst, hogy ba racsagosabban viselkedjen a szimbolikus alakkal, ugy gesztusban, mint viselkedesben. Pr6biljon a kozelebe keriilni, mcgCrinteni, megsimogarni, megecerni, megszelldiceni. Ezzel elinditoccuk a kibekulesc es gyenged olelesc a szimbol ikus alakban megjelenc konfliktuson, es elkezdodocc az incegraci6. Gyakran folyamatkenc rorcenik a szimb6lummal val6 konfroncaci6. A kiszabadulc felelemerzesek atelese es atszenvedese utan, az operaci6 sorfo carralmuk semlegesirese koverkezik be, es megtortenhet a reszleges vagy celjes lereagalis. Az er6s affekrus lecapadasa utan fokozatosan ervenyesiil 189

a realitaselv es az archaikus figura fokozatosan, sokszor egy egesz fejlodesi lane saran, emberi format olt, majd megtorten ik az inregraci6. A kezdetben megjeleno allatszimb6lumok az inceszt problemik di fferencialatlan, allatiasan-osztonos, primitiv megjelenesi formi i lehetnek, amelyek lehasadtak az osztonfej lodes sorfo. A lchasadt osztonresz tudatossa valasa ellen nagyon eras ellenallas mobilizil6dik - felelem formajaban. A szimb6lumkonfronraci6 sorfo rogziilt neurotikus ambivalenciakat feloldjuk, es a rargykapcsolatok ambivalens kepviseloit affektiv szemponrb61 semlegesftjiik. A konfronraci6 felcerele az elegendo pozicfv arrerel. fgy a terapeura vezeto szerepe megmaradhat a konfron tici6 dd mai fazisiban is. Fontes, hogy befejezziik az elkezdett konfronraci6r. Az elinditott operici6t addig kel l folytatni az iilesen bel iil, amig a megjelent leny pozirivan nem valtozik, vagy teljes mertekben inregdl6dik. A mocsarmelyedesbol rendszerint a szexualitashoz es analitashoz carsul6 problemak szimbolikus alakjai n'.innek fel, mig a barlangb61 vagy alagutb61 a szemclyiseg elfojtott, negatfv reszet megcestesito szi mbolikus figurik jele nnek mcg inkabb. A.lralaban kevesbe agresszivek, vagy csak rovidebb ideig azok, es ahelyett, hogy kozvctlcn valcozasokon esnenek at, in kibb rovid idon bcliil elmenekiilnck. Fontos, hogy a paciens kovesse ezeket az alakokat egeszen addig, am ig meg nem tortenik a kibekiiles vagy az integrici6. ARCHAIKUS SZUKSEGLETKIELEGITES

A mehen bell.ii elo magzac es az ujsziilorr elmenyszferajar hirom h6napos koraig a kornyezercel val6 egyseg jellemzi. A kes6bbiekben oly fo ntos hatar a szubjekcum es objekrum kozocc, a sziileces utan elei nce nem letezik, mint ahogy nem letezett az intrauterin eletben sem. Az ,,6cedni erzis"-t a lcgszorosabb szi mbiotikus kapcsolat, a primer egyseg allapocinak diffuz erzese jellemzi, ez az ,,os-mi': a ,,primer szeretet': a ,,basic trust': ,,osbizalom" stb. Ez az a kapcsolat, amely megalapozza a vilagban val6 cermeszetes bizalmat, amely a stabil onbizalom kezdemenyer kepezi. Az EN , amely csak kesobb cud kiilonvilni a szeretet-objekcumokc61, meg nem lerezik. Heinz Kohuta ,,magamrdl" (Se!fJ beszel, mint az ENC megelozo allapotr61. A Selfnek i tfog6 jelentese van, kifejezi azt az ontudacor, amelynek ate190

Iese ire csak magjiban van meg. H a ebben a fizisban komolyan frusztra16dik az egyen az anyai gondoskodas hianyzik, a fejlOdes hibas vigfoyra futhac, az ,,osbizalom" zavarc szenvedhet, alapjaban megseriilhet az ontudat kezdemenye. Az elec harmadik h6napjinak hatarin megtortenik a ,,Paradicsomb61 val6 kiuzeces'', megszakad a carc6s konflikcusmencesscg. Ha ez durvfo torcenik meg, akkor riineckepzcs rorrenher. Kohut szerim a gyermeki kepzelet ezeket a seriileseket fantaziatevckenyseggel ellensulyozza, hogy folyrat6dhasson az elecben maradas cs a rovabbfejlodes. A gyermeki fa mizia a koverkezoket hozhatja letre: 1.) A ,, magam" (Self) nagysagic fam aziilja es omnipotenciara vonatkoz6 vagyakat fej leszc ki. 2.) A sziilok imag6jinak az idealizilasara vonarkoz6 fancaziikacfejleszr ki. Mindketto elklserheci a fej lodes emocionilis szakaszait egeszen a pubertasig, sot azon cul is. Ezekec a fanciziakac omni potenciar61sz6l6 almodozas kiserheti, vagy narcisztikus serces eseten narciszci kus diih szineslrheri. Ugyanez ervenyes az idealiza lc sziilo imag6jinak fenntartasara is. Ezekbol a famaziikb61magyarazhat6 meg az is, hogy a karathym kepelmenyben (KIP) miert jelennek meg gyakran 6riasi archaikus :illat- vagy emberalakok, vagy pedig ellenkezoleg, az illeco onmagat vegtelenC1l kicsinek, osszezsugorodoccnak el i meg. Az egybetarcoz:is es az 6cea ni erzes sok olyan fancaziac magyaraz meg, mint peldaul a lebeges, a reptiles, a sebesseg alral kivilrocc mamor, a hincaz:isra val6 hajlam, boldogsagerzes a rermeszeccel val6 egysegelmenyben, emberi vagy isteni lenyekkel val6 egysegelmeny es fgy rovabb. Az ilyen jellegu benyomasok az ember mindennapos elmenyei is lehernek: nagy szerelem egybeolvadas erzesc, extatikus egybeolvadas elmenyek, orgazmus clmenyek, zene es kolteszet alcal letrehozotc exratikus elmenyek, alkohol es drog altal eloidezett mamor srb. Abraham Maslow erre a kateg6riara a ,,peak experience" vagyis a ,,csttcse!meny" ki fejezesc hasznalja. A KIP-bcn a praeverbalis carrominy egyes reszei konkrec abrazolas nyoman valhatnak hozz:ifcrhecove es megjelenhernek kepekben - peldaul pszichoszomacikus beregsegek eseten a rudarralan hogyletr61 adhamak informaci6kac. A KlP-ben kepekben ko nkretizal6dik a fel nem foghat6; a kepek, az affekcusok, a testi szenzici6k, az erzetek narciszcikus dimenzi6ja mind megjelenhet a katathym panorimaban . A kepekkel val6 munka (operaci6) sorfo a megtortenhet narciszrikus kielegiiles, es a 191

kep i formaban megjelem pacol6gia imegril6dhat az. .ENbe. Uc:ina, mint kreativicas, alkot6 munka, humorerzek vagy bolcsesseg jelenhec meg, es fgy szolgalhacja a legertekesebb human celjesfcmenyekec. Az EN a KIP segfcsegevel a narcisztikusan lefoglalr lelki folyamacokac szelfdfri meg es integdlja. Narciszrikus elmenyre kell gondolnunk, ha a pacicns poncosan le nem irhar6, rendkfvi.ili erzeseket erez, mint peldciul: mindem athat6 biztonsagot vagy boldogsagot, ami athat egy rendkiviili calalkoz.:ist es igy covabb. A narcisztikus boldogsagba val6 regresszi6, az egybeolvadas erzesevel uj, a realirasc is figyelembe vevo cargykapcsolacok kiabkulasat ceheti lehetove, valaminc fokozhacja az empacias keszseget. A ced pia soran egy nehez, sok energiat felemeszto imaginaci6 vegfo feltolthecji.ik a pacienst, ha megengedjiik szamara, hogy megpihenjen egy kellemes termeszeci helyen, ahol biztonsagban van, ahol acelheci ennek a kellemes termeszeci helynek a harm6niajac, nyugalm:it, bizconsagac. Ez cart egy vagy ket percig, es utfoa fejezziik be az imagin:ici6t. Hasznalhatjuk az elozo lehecoseget az imaginaci6 elejen is, ha a p:iciens eroclen. Ezzel energiac adunk az elkoverkezo munk<ihoz, es a kezelest a fe nt ismercecett m6don fejezhetji.ik be. Energii t nylijtunk a feldolgozashoz es az asszociici6khoz. Segichecji.ik a piciensiinket, ha megpihen, mere kifa rad c. Peldaul hegymaszas saran azzal, hogy keressen egy biztonsagos helyet es pihenje ki magat, elje at a bizconsagot. Megpihentethetji.ik a becegec a haz imaginaci6ja sorfo is - valahol az imaginalt haz biztonsagos reszen, hogy az archaikus sziiksegletek kielegi.iljenek. Tankoljon a paciens, mint ahogy a kisgyerek cankolja az anyai szerccetec az e!tg Jo anydc61, mi kozben zajlik a szeparaci6, majd visszater az anyahoz egy rovid idore, hogy erot es bizronsagot gyujcson, cankoljon az ujabb cavolodasi pr6balkozashoz (kozeledes-cavolodis EN fejlodesi szakasz). A KIP vegzese sorfo nagy szerep jut a vfzzel val6 operaci6nak, a primer narciszcikus szi.ikscglecek kielegiceseben. llyenek peldciul: fiirdes a pacakban, borelvalcozasok kezelese fiirdessel, szim b6lum konfromaci6 soran szerzett seri.ilesek gy6gyltasa katathym hidrotedpiaval. Tajmotivumok soran atelt felemelo boldogsagerzes, amely nagyon kozel all az egybeolvadas erzesehez. Peldaul: gyonyorkodni a felkelo- vagy lemcno napban - ez a pri mer narciszci kus sziiksegletek kielegiilesec se192

gicheci. A rec szimb6lumnil a fUbe val6 fekves, a komakcus felvecele az anyafolddel, az oceanisztikus-szimbiotikus elmenyek ujraeleser segitheti. A cedpia soran, ha erre sziikseg van, megkerhecjiik a pacienst, hogy idezzen fel egy boldog emleket az elecebol, es elje at azt ujra. A hangsuly, a boldog emleken, elmenyen van, es hogy ez a szemelyes multb61 szcirmazzon. A piciens eljen at ujb61 egy reilisan boldog allapotot, annak celjes emocionalis kicerjedeseben (forriselmeny, resource). Ilyenkor celzottan allitjuk be a narcisztikus kielegiilest, rendszerint olyankor, ha a pacienst celzottan meg szeremenk nyugcacni - peldaul krizisimervenci6ban. A cerapia sorin spomin megjelen6 oralis kielegi.ilesekec mindig segftsiik es tamogassuk, kiilonosen olyan betegeknel, akik gacolcak ebben. El6fordulhat, hogy a szenny problemacikajaval kell foglalkoznunk, a sar, a mocsar temaival, az analicas szimbolikajaval. Kenyszerneurotikus betegeknel vegig kell fancizii ltami az anilis-szadiszcikus fazist, hogy agressziv-expanzfv impulzusok szabaduljanak fel, gyakran a terapeucara irinyul6 atcetel formajaban. Hosszas elhciricasi fo lyamac ucfo j6, ha a paciens acel i, hogy a sarat a kezebe veszi, dobil6dzik vele, vagy akar hencereg benne scb. Az ilyen jelenecelrnek szam motfvum a mocsar-hasadek vagy melyedes. A piciensek a scirral, gyurhac6 masszaval val6 operici6 utan, gyakran atelik, hogy erosebbek, j61 erzik magukat, ero re kaptak, megszunc a szennycol val6 felelmiik. Az archaikus analis kielegi.iles cemaja kapcsolacban all a kisebbites es meggyilkolas rezsielvevel, gyilkos oszconokec, illecve a gyulolet impulzusa ic szabadicja fel. Ezekec az oszconokec illecve reszosztonokec rendszeri nt elnyomj ak az ellenallasok es egyeb elhadcisi mechanizmusok. A KIP-ben cobbnyire jelkepes mezben jelen nek meg, peldaul gyilkos m6don cselekvo illacfigurak formajaban. Az ezeken vegzett ope raci6 koveckezceben levezecodnek az indulacok, az allacfigudk acalakulnak es megszelfdiilnek. A konfroncici6 soran megseri.ilhet a paciens ceste, ami rendszerinc konnyen gy6gyul , jelezve az operici6 sikeresseger es az imegrici6 megcorcenesec. Ismereces, hogy a vfznek a val6sagban is kiilonosen nagy a gy6gyfc6 erreke, valaminr cudjuk azt is, hogy a psziche alig cesz ki.ilonbseget a kepzeletbeli cselekves es a val6sagos cselekedecek kozott. fgy nem meglep6, hogy a viz es mas migikus fo lyadekok (ver, nyil, vizelec, ond6, konny, cakony) imaginalc hasznilaca gy6gyft6 had.su lehet. 193

A katathym hidrocerapia alatt mas szemelyek is jelen lehemek, vagy az imaginaci6 soran spont:inul megjelenhemek, es acel6dhet az 6sbizalom, az oceanisztikus elmeny es a szimbiotikus f:izis zavarai feldolgozasra kerulhetnek. Rendez6dhemek a k6ros r:irgykapcsolarok. Colitises (vastagbelgyulladas) betegekncl gyakori, hogy nedvesseggel, sarral keriilnek kozverlen borkoncaktuson alapu16 kapcsolatba, es ez biztonsagot, felszabadultsagot hozhar lecre. Arelodher egy egybeolvadas-elmeny, szimbiotikus egyseg elmeny. Pszichoszomarikus betegeknel gyakori, hogy eloszor a szimbiotikus fazi son kell keresztuljutniuk, es azutin tudnak szembesiilni a konAiktusokat hordoz6 targykapcsolatokkal. A targykapcsolatoko n vegzett konfrontaci6k soran a beteg :illapoca romolhat, es ilyenkor archa ikus-narciszcikus kieleglilest, valarnint toltekezesc kell biztosfcani a paciens reszere. Az or:ilis sziikseglec-kielegiiles spond n megjelenese (eves-ivis) esecen a terapeura biztosfcson idoc, hogy a p:iciens vegigelvezze az or:ilis elvezecet. Az oralis- es narciszcikus fejlodcsi szakaszhoz rarcoz6 szukseglecek megjelenesevel gyakrabban calalkozunk, mint az anali ras problemaival (szen ny, s<fr, mocsar), az agressziv-szad iszrikus fanciziakkal. Csak akkor Jehet sikerreJ kezel ni a kenyszerneurotikus pacienseket, ha a terapia Soran vegigfantazialnak egy analis-szadisztikus f:izisc. Hosszas elharirasi folyamacok ucan ebben a fazisba n manifeszt:il6dik a sar, a szenny prob!emacik:ija, valamint annal< az elvezete, hogy hentereg benne, dobal6dzik vclc, elvezi a meleg, gyurhar6 massza elmenycr, megszabadulva az eddigi fclelmekrol es atelve az elvezet er6t es vicalic:.ist ad6 hadsat. Az elharfcasi mechanizmusok igen erosek, ezert 6varosan, kello elokeszltes ucin allitsuk be a mocsir motfvumoc es bfzzuk a paciensre a sirral val6 kozverlen erinckezes keszcereser. Ne erolcessuk azt direkt m6don (Lenne-e kedve megfogn i? Milyen erzes lenne, ha megCrintenC? scb.) Az archaikus analis kielegiiles cemaja szoros kapcsolarban van a kisebbltes es meggyilkolas rezs ielveivel, a gyilkos oszcont es a gyliloler impulzusa it szabadf rhatja fel az ori l-szadisztikus es anal-szadiszcikus temiknak megfeleloen. Kendozeden szexualis konrakrusok, amelyek nem szimbolikus formaban jelennek meg, rirkik az elhirit6 rabu miact. A rerapeuta sajat ellenatcetele is megakadalyozhatja a kendozeden szexualis kepek megjeleneser. A reripia soran jelenrheri az ellenallasc is az ilyen kepek megjelenese. 194

Fennillhac infancilis, eretlen beillftottsag vagy bizonyos magatartasbeli exhibicionizmus. A rem a nem ritkan a virag, a r6zsabokor mocfvumaban jelenik meg ferfiaknal, mfg az auc6stop kepeiben a noknel. A paciens gyakran - ezekkel a kepekkel - attetelt kfnal fel az ellenkez6 nemu cerapeucinak. A kezeles soran helyes, ha az orilis, an:il is es szexu:ilis kielegiilesek jelenecei mine! szervesebben epulnek be a cerapias folyamatba, helyes, ha a paciens ez irinyu hajland6s:iga spontfo m6don jelentkezik es nyer kielegi.ilest ezekben a kepekben.

A KIP HARMADIK DIMENZIOJA: A KREATIVITAS KIBONTAKOZASA ES A KREATIV PROBLEMAMEGOLDAS. l<REATIVITAS ES IMAGINACIO. Az embernek azon lehecosege, hogy imaginaljon , felrerelezi a kreariviras kepesseget. A KIP folyamata sorin, progresszfv m6don bonrakozik ki a megoldas, a kepzelec ceri.ilecen. Megoldisi leherosegeker kinal a ttikrozodo problemikra, es ezek a megoldasok neha meglepoek, neha onkenyesek s nem ritkan eredeciek. A kreacfv kepessegek cerapias kiboncakozisa igen szerencses m6don beavarkozhat az erosen beszukiilt, neurotikus szemelyiseg EN defektusaiba vagy kenyszeressegebe, azzal hogy lokesr ad a fej lodesnek. A kreacfv fo lyamatok elso fizisa a problema tiszrazasa es vilagos megfogalmaz:isa, valaminc az adargyujtes. A misodik fizis az inkubaci6s resz, a meg bizonytalanul kirajzol6d6 megoldasra val6 corekves. A belatas fazisaban felszabadul az uj gondolat, ami ,,aha-elmeny"-nyel vagy .,peak experience''-szel (csucselmeny) jarhar. A paciens alcalaban emocionalisan pozitiv allapocba, erzelmileg pedig vezerelr, regresszfv i llaporba kerul (regresszi6 az EN szolgalataban), az alkoc6folyamar kozben ontogenerikailag korai emocionalis retegek nyilnak meg, anelki.il hogy patol6giis rogziiles torcenne. A KJP rerapia soran az EN-funkci6k konrrollalt regresszi6ja corccnik, ami engedi felcorni az imaginaci6t es a rudactalan konAikcusok fclmeriileset, de egyurral koncrollalja is ezeket. A regresszi6 timogacja az uj aspektusok irami nyicoctsagot, az uj ocletek, uj megoldasok beiramlis:it a rudacralanb61. A sajaros regresszi6 fgy rulajdonkeppen magic61 inditja 195

el a kreatfv folyamatot. A m6dosult tudati :illapotban a megszokocc kondicionaltsag, cudartalan ellenillasok kevesbe vagy alig m(lkodnek. Ha elerjiik az anal6gias szintet, ez meg kevesbe korlacozza be a szemely kreaciv kepessegeit. Ezzel parhuzamosan megerosodik az ontudatot nyero EN, a folyamatok gyakorlasa es konuoll alatc va16 tart:isa reven. Az igazolas fazisa alatc a felszabadicott uj oder, illetve a megralalt megoldas scruktud lasa correnik. Az em6ci6k :iltal felszinre hozott ,,primer fo(yamat" feldolgozasa elvezec a ,,mdsodlagosfo(yamat"kreatlv m6don kibonrakoz6 struktudihoz es a realirashoz. A kreacivids elso szintjen a cudactalan erzclmek, illecve konAikcusok kepben val6 megjelenese torrenik. A konfliktus jelkepes folyamacba i.ilcetodik at. Ez a paciens szamara ,,uj va!Osdgot" jclent, es ezran folytac6dhat a kreaciv fcldolgozas. Lepesenkenc gazdagszik a kiindulasi jelenec. Hozzaad6dnak (1j kepek es jelenecek, differenciil6dnak a belso strukct'1dk. Az elharftasi mechanizmusok gyengi.ilese jelenik meg a KIP szfnesedeseben es kiszelesedeseben. A cerapeuca azzal, hogy reszleceket illft gyujr6pontba, a folyamatot meg elo is segitheci. Kapcsolati szincen ped ig a hi:inyz6 ,,j6 apa" p6tl6dhac a terapeuca altal. Az imaginadv expanzi6 (kicerjedes), a fixalt kepek lepesenkenc, am spontan m6don val6 feloldasa, a kepek asszociacfv aramlasa, a novekvo hajlekonysagot cs kreativ kibontakozasc jelzi, es meg fontos renyezo is a KJP hacekonysagaban. A maso<lik kreadv szint sod n az imaginaclv anyagoc a paciens a masodlagos feldoJgozas Soran gazdagfcja odetekkeJ, em[ekekkel, kfsero erzelmi elemekkel es igy rovabb. A cerapeuca az elindulc fejlodesc, megertesr, kiteljesedest megfelelo hazi feladac adasaval segftheci. A terapeuca sikerrel hasznalhac kognicfv cerapias elemekec a pszichotedpia sorin . Az inkub:ici6 fazisa rovid tanacstalansag, esedeg belso nyugtalansag vagy feszi.ilcseg formajaban jelenckezik. A paciens ilyenkor elhallgac, mert nehezen cudna vcrbalizaln i (szavakban kifejezni) az or eliraszc6 hangulacoc vagy feszi.ilcsegec. A fazisc jelzi a p:iciens fiziol6giajfoak vilcozasa, lachacjuk, hogy a beteg erosen dolgozik, a belso folyamacok leolvashac6k az arcizmok, a legzes valcozasab61 es a szemmozgisokb61 scb. Ha a terapcuta nem veszi eszre az inkubaci6s fazist, elronchacja azt felesleges akcivicasokkal, es megakadalyozza, hogy a paciens erect EN reszeivel megtalilja a megoldast. A folyamatot lehet nyitocc kerdesekkel

196

segiteni. Ilyenek peldaul: ,,Mit cehetne most leginkabb, ahhoz hogy?" ,,Van-e valamilyen odece?" ,,Talal valam ilyen megoldast?" ,,Csak adjon maginak eleg idot!" Sokfele ilyen kerdes, reakci6 lerezik meg. A paciens a sajat megoldasair jobban mcg cudja orizni maga szamara, mint a terapeuca altal indukaltakat. A megoldas vagy belatis azonban csak az imaginaci6 kepeiben t6rtenik, es nem eri el a bonyolult verb~llis megfogalmazas kognitiv, eber-cudacos szintjet. A kepi tudac kOz.elebb i ll a tudactalanhoz es a tudatelottihez, mine a verbalis kifejezes. Gyakori, hogy a felismeres folyamatai a ket egymast kovero rerapias Liles kozott rorcennek, amikor a paciens occhon rajzolja vagy irja a cedpias 6ra elmenyanyagat. A kovetkezo szint sulyponrja a jelenec cgeszebol indul6, messzebbre nyw6 kreacfv folyamacokon van. Az imaginaciv kep onmagaban is verifikaci6, ami azonnal meg is mutatkozik a kep megvilrozasaban, es igy a krearivicas eredmfoyc leolvashat6 a kepbol. Az imaginalasra kivalaszcoct cemacika rendszerinc a kcpezest mcgelozo beszelgecesben fogalmaz6dik meg a paciens alcal hozott akcualicasb61, vagy a terapeuca all ic be egy kepec a megelozo terapias esemenyek hatisara. A megjeleno, javasolt kepben a terapeuca strukturalissal f6kuszilhat reszlereket, es fgy idnyc adh ac a tovibbi imaginicionak. A kreaciv problemamegoldist celz6 osztonzes hatarozadanul megfogalmazott utalisok szincjen marad, megjelolhec egy celt, vagy reszletet allft gyujt6pontba. A terapeuca rendszerinc a paciensre hagyja a megoldashoz vezcto uc es a megoldas milyensegenek megvalaszcasat. Sokszor a kreacfv m6dok meseszen'.iek, cavol vannak a real icasr61 es a kesobbi imaginalt rnegoldisok hozzik az aktualis eredmenyc. A rneseszen'.i, irrealis kepek csak az irinyulasc valcozcacjak meg, majd a covabbi cerapias feldolgozis alakitja ki a reilis megoldasc. Krizisintervenci6 soran heJyes, ha a terapeuca vilagos es j6J attekincheto Strategiat kiniJ a probJema feldolgozasara.

197

FELSOFOK A felsofok munkijanak celja a szemelyiseg magjin val6 dolgozas, ahol globilis itcekinrest kapunk a szemelyiseg mukodeserol, ~-zerkezeterol. Ehhez melyebb jelentosegli motivumokat hasznilunk, amelyek erosen elfojtott archaikus anyagot hivnak elo, eras dinamilcit hoznak mozgasba. A felsofok alkalmazasanak el6feltetele a paciens ENerejfoek bizonyos szintje, mivel ezek a szimb6lumok az ENgyenge pacienst tulterhelnek. A kozepfoknal is tobb idot forditunk az asszociaci6k, az irvirel, az ellen-arvitel, az ellenallasok feldolgozcisara. A felsofok m6dszereivel vegzett teripia alkalmas a neurorikus karakterstrukrura es az ismedesi kfoyszer feldolgozisira. Dr. Daubner Bela ,,Katathym lmaginativ Pszichoterdpia" cimu tanulminya reszletesen caglalja a temar. (lncegrativ Hirmond6 22. szcim, Budapest, 2003.) Standard mocivumok a felsofoknil: a barlang, az ingoviny vagy mocsir, mocsirmelyedes, rengerfenek, rossz alom, fot6album - elkeszi.ilt es el nem keszi.ilt fot6kkal, boles oreg es a tuzhiny6. Ezeknek a morivumoknak az a ru lajdonsaga, hogy regressziv jellegu, archaikus, a rudattalan melyebb reregeibol (kollektiv tudattalan) szarmaz6 anyagot hoznak a karachym kepekbe. Ardolgozhac6va, meghaladhar6vi teszik azokat. A fenc felsorolc morfvumok beallfrasa fi.igg a rerapia srid iumi r61 es a fennill 6 problemarikar61. Ne haszniljuk olyan picienseknel, akiknek ENje gyenge, vagy a reri piir61 gyengi.ilc, vagy fokozacosan hajlamosak regresszi6ra. Borderli ne vagy st'.1lyosan narciszcikus beregeknel, skizoid szemelyisegstrukturanil vagy sulyos dep resszi6 eseten ne, vagy csak nagyon koriilcekinroen haszniljuk a felsofok hfv6kepeir. Kifaraszras es legyengfres: ennek dinamikai alapjac az ellenseges szimb61 umalakokkal (melyek nem rirkin a sajac szemelyiseg reszei) szembeni anal-szad iszrikus gyulolerimpulzusok adjak. A piciensben gyakran direkr megsemmisiro impulzus kelerkezik elleni.ik. Ezt fekezve az alak lepesenkenri gyengiteset, k:irosfcasac igyeksziink elerni, hogy cerec adjunk ezzel a valtozas lehecosegenek. Nagy gondoc kell fordf cani a tercipia befejezesere. Ujraelodhernek elszakadasi craumak. A levalisban komplikilc lelki leherosegeink osszesftodhecnek: elszakadas, oppozfci6, agresszfv impulzusok, visszavigyis a koribbi helyzerbe, szomo rusig, auton6mia, kompecencia-erzesek. 199

BARI.ANG

Bejarat a fold belsejebe es kijarat minden sz:im:ira, ami a foldbol elokerulhet. A szimb6lum hasonlit az erdoszele motlvumhoz, de itt nem maradunk a fold felszlnen, es a jelkepes alakokat melyebbrol idezziik meg. Mivel ez az anyag archaikusabb jelleggel rendelkezik es affekdve nyugtalanit6bb, gyakran mutackozik erosebben regresszivnek. A barlang lehct a noi-anyai vilag oltalmat nyujt6 helye, anyai 61, foldanya, anyafold utcrin (anyameh) alakja, a narcisztikus eggye vilas, egyseg es igazi megnyugvas, a pihenes es a felepules szfnhelye. Megmurarkozhamak a barlang veszelyei. A barlang bezarulhac, fogva rarrharja aze, aki beharolc, vagy megnehezulher a kijutas, a rovabbjuras. A barlang vedettseget nyt1jthar az ellenseges vil:iggal szemben. A barlang neha kiragul: terem, kupola jelenhec meg, templombelsove alakulhac :ie. A kid.gulr, bizronsagos terben jelenecek jacsz6dharnak le, amelyekben fontos szemelyek lephetnek fel, jelenhernek meg, es incerakci6k johecnek lecrc a p:icicnssel. Gyakori , hogy a barlang egyre szukebb, es a paciens csak nagy nchezsegek :iran cudja megcalal ni a kijaracor. Elofor<lulhac, hogy a barlang spontfo megjelenik a hegy motivumn:il, ilyenkor a ccrapeurfoak el kell donreni , hogy ramogacja-e a paciensc a bejucasban, vagy meg korainak carrja, es inkabb a hegymaszast t:imogatja - elceve a barlang motlvumat kesobbi idore. Ha a barlang modvum nem sponcanul jelenik meg, ugyant1gy beall fcharjuk, mint barmelyik hiv6keper. Nern szerencses, ha a beceget kozvetleni.il beki.ildjuk a barlangba. Az a jobb, ha megszi.iletik a vagy a betegben, hogy beharoljon a barlangba, amit rendszerint a kep scruktur:ilasaval segirunk elo, mincegy kedvee reremrve paciensi.inknek, hogy felebredjen ben ne a bejurasi vagy. A barlang hiv6kep melyebb megerreser szolgalja a koveckezo ceripias eset, noi pacienssel.

Elokeszfres, r:ihangol6das

amirol az elejen abszolue nem gondoltam volna, hogy sikerulni fog. Ott volt a medve is, azr:in a masik barlang meg osszeszuki.ilt, aztin el cunt, aztin harmadszorra megiscsak sikerult bemennem, es ez nagyon j6 volt. T.: Arra gondoltam, hogy esetleg megnezhernen k meg egyszer, mere nagyon sok minden va n ebben a barlang hiv6kepben. Ugyhogy, ha belemennel, akkor szfvesen megneznenk mcg egyszer a barlangot. Mehet? P.: Rendben.

Relax, indukci6 T.: Akkor helyezkedj el kenyelmesen. Keresd meg a helyedet,

es ha megcal:i!cad, akkor figyel j befele. :Erezd, ahogy a hacad megtamaszkodik, a karjaid megd.maszkodnak, ahogy a talpad megtamaszkodik, es merulsz, lazulsz egyre melyi.ilO, kellemes, mely nyugalmi :illapotba. Melyebbre es melyebbre. Ellazul mindket karod, clkczd lazuln i a ker l:ibad. Kisimul a homlok, megnyugszik a szcmhcj, elernyednek az aj kak es az :ill. Ernyed, lazul a tarko, nyak, v:ill, cs vegigkuszik a lazasag a hicizmokon. A gcrincoszlop kenyclmesen elhelyezkedik. Es egyre szabadabb a legzes, es minden Jegzessel csokken a belso feszi.iltseg, es nyugalmat, eror erzel magadban. Meri.ilsz, melyi.ilsz, c:igu l a tudar, es lassan elered azt a melyseger, ahol a gondolat kepet fo rmal.

Alapkep beillir:isa T.: Kezdjed elkepzelni a barlangoe. Adjal erre idot, es ha megjelent

a kep - barmi is az, akkor kezdd el mondani, mi jelent meg, mie laesz, mi cortfoik. P.: Ez a harmadik barlang, ami t a mulckor is mar lattam. T. : A harmadik barlang. Hogy ncr ez ki, milyennek Jarod? (STRUKTURAl.As.)

(cov:ibbiakban T.): A m{1lckor egy barlangoe kepzelrel el. Hogy menc benned ez rovabb? PAclENS (eovibbiakban P.): Nagyon j6 erzes vole, mere megnyugrae6 vole, hogy sikeri.ilt egy olya n feladattal megki.izdenem,

TERAPEUTA

200

P.: Nagyon sotet beli.ilrol. T.: Sorer. P.: De ennek most nagyon ragas a bejarata. (Az ELOZO HAROM BARLANG HIVOKtPHEZ VJSZONYIT}A, POZIT/V FOLYTATAST SE)TET.)

20 1

T.: Milyen a talpad alatt a talaj?

(STRUKTURA.l.AS, KJNESZTETJKUS, TAK-

TIUS CSATORNA MEGNYITASA.)

VJZUALIS ts TAKTILIS VAGY KJNESZTETIKUS STRUKTURALAS UTAN A BEL-

P.: Apro kis kavicsokac erz.ek. T.: Apro kis kavicsokar. Es van-e valami illata, szaga ennek a barlangnak? P.: Kicsic dohosnak n'.inik. (S?.AGl.ASI CSATORNA MEGNYITASA.) T.: Kicsit dohosnak cunik. (f SMETU A TERAPEUTA, JELEZVE, HOGY ELKOTELEZETTEN KISER.) Es milyen erzes, ahogy Ott allsz, vagy mar be is men eel esecleg? P.: Most azerc egy kicsic mas beli.ilrol, mint a mulckor. T.: Mose egy kicsic mas. Nez1el korbe, es mondd el, hogy milyen ez a barlang most beli.ilrol. P.: Hogyha bcljebb megytink, egy lam pas vilagftore. T.: Lampas. (A MEGISMETELT szo VAGY MONDATRESZ, ESETLEG MONDAT VAGY MONDATOK IRA.Nn· ADNAK ts JELZIK, HOGY A TERAPEUTA OTT VAN AZ ARAMLO ITPBEN A l>AC!ENSSEl.)

P.: Lindzsak allnak ki a fulbol.

(FONTOS ESZREVENNI, HOGY VALA-

MILYEN VESZELYEZTETE7TSEG )ELJ:.IVIK MEG A l.ANDzsAK ITPtBEN, AMI NEM TERlvftSZETES EGY BARLANGBAN, ILYENKOR ENNEK A )ElENStGNEK )ElENTOStGE VAN.

milyen erzes van meg benned itt a barlangban? Mic erzel? (A

TERAPIA A KONFRONTAC!O FAzlsABAN,

50 ERzEST IS LEKERDEZZOK.)

P.: K.fvancsisagot. (Ez JO }EL. ] ELZI,

HOGY A SZOHONGAS OLD0D07T, A

KONFRONTACIO SEGlTETT, HOGY A KEPBEN MEGJl:.LENO SZORONGAST KELTO ElMETARTALOM ATDOLGOZODOTT, ts NINCS VELE TOVA BB DOlGA A PACIENSNEK.)

T.: Kivancsisagot. Na, akkor indulj el, amerre erz.ed, hogy dolgod van, arnerre a kivancsisagod vezec, es kozben mondd, hogy mi torrent. (KONFRONTACIO A K!VANCSISAGGAL.) P.: Hat most mar nem szeretnek bemenni, megsern. (A KtPBEN AZ EDDIG TORTENTEKKEL NEM MAGYARAZHA70 ERZ/JS JELENT MEG, ERRE KERDEZ RA A TERAPEUTA.)

T.: Nern szerecnel. Es hol van benned ez az erzes, hogy nem szeremel? {Az tRzES TEST/ MEG}ELENtstT PON1VSl7jA, STRUKTURALJA A TERAPEUTA, KONFRONTA71V SzANDtKKAL.)

P.: A kec mellern kozt erzem. T.: A ket melled kozt frLed. Milyen ez az erzes? P.: Fojtogat. (EzzEL AZ tRZtsst:L DOLGUNK VAN.) T.: Fojtogat. Mckkora ez az erzes? Milyen nagy? (STRUKTURALAS, A

AZAZ KOzEPFOKON TORTtNIK, ts ICY ENNEK A KEf'NEK KONFRONTATIV

SZUBMODALITASOK LEKERDEztsE.

JELENTOStGE VAN. VALAMILYEN TUDATTALAN VESzELYEZTETETTStG

DALJTASAJ ALAPJAN A PONTOS KORREGRESSZ IO ELOKESZITtSE. P ONTO-

VETOLT Kl A BARLANG KEPBEN.)

SAN A KONFLIKTUS GYOKERE ATtlEStNEK EL0KtSZl7'tSE, ES AZ AZZAL

T.: Undzsak. (A

TERAPEUTA A MEGISMIJ7'£LT SZOVAL, KIEMELI ANNAKJE-

Nezzel meg egy ilyen landzsac kozel rol. Akar meg is foghamad, hogy milyen a capincasa. (STRUKTURALAs KONF-

LENT6StGtT.)

RONTAT!v CtLLAL, KINESZTETIKUS TARTOMANYBAN, ELOKESZITVE AZ ESETLEGES KORREGRESSZIOT.)

P.: Nagyon hideg. T.: Hideg. P.: Es hegyes is. T.: H egyes is. P.: Es ugy n'..inik, hogy nedves. T.: Nedves is. Ohi.im. (HOMMOGts.) P.: Ugyanabban a magassigban allnak ki. Nern fognak bancani. T.: Nern fognak bantani. Jol van. Erzed, hogy nem bamanak. Es 202

KJNESZTETIKUS tRzES SZUBMO-

VALO PSZICHOTERAPIAS MUNKA LEHE70Vt TE7HE.)

P.: Folkuszik a torkomig. T.: folkuszik a rorkodig. Egyenlecesen erzed, vagy hullamzik? I~ : Hullamzik. T.: Hullamzik. Ohi.im. Es ha ugy megvizsgalod, akkor hideg vagy inkabb meleg ez az crzes? P.: Forro. T.: Forro. Ohlim. Sima vagy erdes a felszine ennek az erzesnek? P.: Sima. T.: Aha, sima. Kemeny vagy puha? P.: Inkabb puha. T.: Figyeld ezt az erzest, ami szfved cajan, a ket melled kozott van, folmegy a corkodig. Forro, inlcibb puha, sima, hullamzik, fol203

kuszik a szivedtol a torkodig, es CZ az erzes visszavisz teged az idoben. (A SZUBMODALITASOK4T PONTOSAN JELEZZOK VJS57.A, HASZNALJUK HOEN Es PRECIZEN A PACIE.NS SZAVAIT. £RDEMES LEIRN!, HOGY EZT MEG

Keresd meg, hogy honnan ercd, honnan jon ez az crzes, ami a corkod fele megy, mikor keletkczett benned? Menj vissza a sajac idodbe, a sajic emlekeidhez, keresd meg ennek a gyokerer. (A TEST! ERZEs PONTOS LEKERDE:lisE UTAN .AZ ERZEsEN TUDJUK TENN!.)

MINT HIDON - CE1.20TT KORREGRESSZ/0 TORTtNJK. AFFEKF ASSZOCIACIO. ERZELMI HID TECHN!KA) Nyisd fel a ter es ido korlacait. P.: Ez olyan ... Emlekeztec a sziiletesre. T.: A sziiletesre. (A BARLANG HIVOKEPE A HOVELYNEK, A NOi

NEMJ

SZERVEKNEK. N EM VELETLENOL JELENT MEG, ES NEM VELETLENOL KELLETT EL0Z0LEG HA ROM BARlANG HIVOKEP, HOGY A NEGYEDIKNEL

Most csak ugy hagyd, hogy belekeri.ilj ebbe az emlekbe. Engedd bele magad. Oce van benned ez az emlek, melyen a cudacealanodban, es most kozel tudsz keri.ilni hozzi. Ac tudod elni ujra. Erre van most sziikseged. Menjel bele csak. Engcdd bcle magad. Es ha ore vagy benne, akkor mondd el, hogy eppen mi torten ik. (A MEGtLtS ASSZOCIATIV SZINTRE KEROL,

ELJUSSUNK IDAt G.)

EGYES Sz.AM ELSO SZEMELY ts JELEN !DO)

P.: Nagyon rossz erzes. T.: Nagyon rossz. Hol van ez a nagyon rossz, hol erzed? P.: A torkomban. T.: Torkodban. Nagyon j6. Van egy rossz en.es a torkodban. Es mi cortenik? P.: Ugyanilyen nyomast erzek mindenhol. T.: Ugyanil ycn nyomist. Uhiim. Es hol vagy? P.: Azt hiszcm, hogy a szi.ilocsarorniban. T.: A sziilOcsacornaban. P.: Nern akarok megsziiletni! T.: Nern akarsz megszi.iletni. Menjel picic vissza, hogy, hon nan jon ez, hogy nem akarsz megsz.iilecni. Mierr van benned ez az erzes ice a sziilocsarornaban, hogy nem akarsz megsziilecni! Hannan ered ez? Nezd mega gyokereic ennek az e.rz.esnek. (MtG KORAJBB REGRESSZIG A MAGZATI UTBEN.)

P.: Engem nem akarnak.

T.: Engem nem akarnak. Ogy erzed, hogy nem akarnak. (Ez TES AT.t.LEstNtL.)

P.: Egy felelem van az anyimban. T.: Egy felelem. Erzed ezt a felelmec, mint magzat. Hol van ez a felelem? Hol erzed? P.: A szivemben. T.: A szfvedben. Milyen ez az. em~s? Nezd csak meg ocr a szivedben! Milyennek erzed ezt? P.: Szorft. T.: Szorfc. Szorf t6 erzes. Fel az anyid. Megkerlek arra, hogy most ice a sz.iilocsarorniban erezd, hogy mi is tortenik. Milyen erzeseid vannak meg, azon kiviil, am it most erzel a rorkodban? P.: Tudom , hogy nem kell felnem, ennek meg kell torcennie. Csak most mar innencol szimirva bicornak kell lennem. (A KOLLEKT!V T UDATTALANBOL A SZOLETEs ARCHETIPUSA FEWLIR}A AZ ANYA/- ts AZ ANYATOL ATVETT MAGZATI SZORONGAST. 5 ZERENCSES, HOGY A VALOSAGBAN NEM csASz.ARMETSZESSEL KELLE7T MEGSEGITENI AZ ELB!ZONYTALANODOTT MACZATOT.)

T.: Barornak kell lenned. Hol van ez. a testedben, hogy barornak kell lenned? Ho! erzed? Eppen mit teszel a kezeddel, a labaddal, az. izmaiddal? Figyeld csak meg itt a szi.ilocsacorniban. (A TERA PEUTA ELKOTELEZ ETTEN KISER/ A PACIF:NS7; ST!WKTURALASSAL BIZ TOSIT}A A RROL, HOGY EGYOTT VA NNAK. 5EMMI KONKRE'TUMMAL N EM SEGITI A FOLYAMATOT, HANEM A KERDESEKKEL TAMOGAT}A A TORTtNE.57: ,,F OLYAMAT INSTNUKCIO '~)

P.: Torekszem kifele. T.: Torekszel kifele. Bicornak kell lenni. Figyelj csak erre az erzesre! Koncenmilj ri ! Eld meg! P.: Dgy erzem, hogy magam ra hagytak. T.: Magadra hagyrak. De te cudsz valamit. Meg rudsz szulerni. Tudod, hogy meg rudsz sziiletni. Ossze tudod szedni magad. Figyelj erre az erzesre. H agyd, hogy tortenjen, mozduljon a kez.ed, a labad, regyed a dolgodat. (ENEROSITE.s ts AKT1vLZALAs1 KISERLETE A SZ0LE7"lS ARCH£71PU5ANAK, AMELY SOKKAL EROSEBB LEHET AZ ANYA/- ES MAGZATI SZORONGASNAt ..)

204

1\l!AGZAT MEGELtSE A MACZATI UT SORAN, KORABBI tLMt NY A SZOLE-

205

P.: lnnen mar gyors lesz. T.: lnnen mar gyors lesz. P.: Csak ezen a nagyon szuk csatornfo kell kijutni. T.: Ki kell jumi a szuk csatornfo. P.: Es acc61 felek, hogy megfulladok. T.: Att61 felsz, hogy megfulladsz. P.: De tudom, hogy nines mas vilaszras. T.: Nines mas valasztis. J61 van! ~ TERAl'EUTA A l'ACIENS JSMBTLJ, f:.S F.7.ZEL SEC/TI A FOLYAMATOT.

SZAVAIT

A .,JOL VAN"- T MECELOZOEN

A i'ACJENS ARCAN BOLDOCSACFJZIOLOG!A }ÂŁLENT MEG.)

P.: Megvan! T.: Megvan! Na, j6l van. Megcortent. Talfo, van mar levego is. Figyeld csak. Most mar be cudod szfvni, ki tudod fujni. Megszi.ileccel. Mar van levego. Lehec, hogy furcsa egy kicsic. Mi vesz most koriil? P.: Hideg van. T.: Hideg van. Figyeld csak, milyen hangokac hallasz. P.: Kiabil nak. T.: Kiabilnak. Ohiim. Pontosan mic kiabilnak? Hallgasd csak! Felismered? P.: El! (NYJLVA!vVALO, HOGY AZ U]SZOL07T NEM ERTi MEG A SZAVAIG4T, DE E7T0L R0GZ0LHETETT A MEMORiAJABAN,

UTOLACOSAN ERTELMET

AD AZ EMLEKNEK. TRANSZBAN EGYSZERRE TOBB SZINTEN VACYUNK)

T.: Aha, .,el". Eszreveccek, hogy megszi.ilettel es elsz. Nagyon j6, j61 van . Milyen erzesek vannak a cescedben? Figyeld csak! P.: Olyan, mincha megnyliztak volna. T.: Mintha megnyuzcak volna. Nern vole konnyu acjonni ezen a szuk reszen. Nern vole konnyu megszi.ilemi. (tNEROSITtS.) P.: Nagyon felcem. T.: Nagyon feltel. Most gyere ki ebbol a kepbo l, hagyd oct megszi.ilececr kicsi onmagadat, az ujsziiloccet, es adjal neki biztonsagoc, amit val6szfnu nem kapcil meg, mere az anyad felt. De most odamebetsz fel nocckent, es adjil bizronsagot ennek az ujsziilottnek, aki most jott at ezen a sztikuleten. Felt, de legyozre. Adjal neki bizconsagor. Erintsd meg, bujjil hozza. Mi rorrenik? 206

P.: Megnyugodoct. T.: Megnyugodoct. Nagyon j6, j61van! Meg tudtad nyugtatni, nagyon j6. Most bujj bele az uj sziilocc onmagadba, es eld meg, ahogy a felnott megnyugtat reged. Amirol megnyugszol, azc figyeld, mir csinal. P.: Bizconsagoc ad. T.: Biztonsagoc ad, nagyon j6! Erezd ezc a bizconsagot, amit a felnott onmagad ad neked. A kicsi ujsziilottnek, aki most szi.iletecc meg, acjocc a sziilocsacornfo, es vilagra jott, es szfvja a lcvegoc. Eld meg ezc a biztonsagoc. Erezd, sugarozd szet magadban, jarja at az egesz tescedet ez a biztonsag. Es azcan olvadj ossze ezzel a felnocc onmagaddal, aki bizconsagot adocc neked, az ujszuloccnek, es legyetek egyek. Erezd a felnorc bolcsesseger, tudasic, capaszcalacac, erezd az t'.tjszi.ilocc bizronsagac, amit a felnoccol kapocc, es olvadjacok ossze ebbe az erzesbe. Erezd meg, sokszorozd meg onmagadban, aramolcasd vegig a testeden, jusson el minden sejtedhez, jarjon ac ceged ez a biztonsag. Occ van benne a felnott lered 6sszes tudasa, bolcscsscge capasaalata, es az ujsziilormek az a tudasa, hogy atjocc a szi.ilocsatornin, megsziiletetc. J61 van? Olvadj ossze! t ld mcg! Erositsd fel! Es formilj ebbol egy szimb6lumot! Stirfcsd bele ebbe a szimb6lumba ezc az erzesc, ezc a bizconsagot. Stlrfrsd bele, es ha mar megvan a szimb6lum , es mar bele tudtad suriteni, mondd el, hogy mi ez a szimb6lum . (A z ITT TORTENTEKET KOLON RtSZLETEZVE, KES0BB BONTOM Kl A KONYVllEN.)

P.: Ez a Nap. T.: Nap. J61 van! J61 van, nagyon j61! ts most induljil el az eletvonaladon, houi magaddal a Napot, cs barmikor hasznald fel, ha erre sziikseged van. Hozd magaddal az ujsziilotcnek ezc a megszi.ileteselmenyer, ahogy atjott a sziilocsatorna szuki.ileten, a felnorc leced bolcsesseget, rudasat, clcttapasztalacic, es jard vegig az elecvonaladac oda-vissza-oda-vissza, oda-vissza, es erezd at ezt a biztonsagoc. Tolrsd fel vele az egesz elcrcdet, jusson el minden tOrtCneshez, amikor szukseged van a biztonsagra, es Ott lesz veled a szimb6lum, a Nap. Segfr neked. Feltolcod, oda-vissza, egyre gyorsabban. Mindenhova eljuc ez a bizconsag, kepes leszel 207

hasznilni. Elmesz a kozeljovobe (,,FUTURE !'ACE" - JOVOBE LEP.Es), az eJotted iJ]6 feJadatokhoz, kcpzeld eJ, es Ott is hasznaJd ezt a szimb6lumot, a Nap szimb6lumat, a kozeljovo helyzeteiben. Kepes leszel erre. Hiszen annyi mindent megtettel mir az ut6bbi idoben, elindultal a sajat uradon, es minden lepessel haladsz. Teszed egyik lepest a masik utan. S egyre szabadabb vagy, egyre inkabb megval6sftod onmagad, jarod a sajat uradat. Az egyik seglt a masiknak. Ahogy tudtil segiteni az t'.1jszi.ilottnek felnottkent, es ahogy ujszi.ilottkent el tudtad fogadni a felnott segitseget, ugy ez a jovoben is egyre jobban mukodik. Mi tobb, jobban harm6niaba keri.ilsz, megrali lod a mcgoldasokar, egyre nagyobb lesz az onbizalmad, bfzol onmagadban. (A FENTI ,,FOLYAMAT- INSTRUK-

Ur6megbeszeles P.: Nern volt konnyt'.i kep. T.: Hat erdemes volt megnezni, milyen ocleteid va nnak? P.: Hae ez a szi.ileces, ez nagyon hirtelen bejocc valahogy. Eloszor nem is gondolcam ra, hogy mi lehet ez. Csak menrem le a barJangba, es a )fodzsik Ott voltak. Akadalyoknak erzetem, es akkor meg leer volna kedvem beljcbb mcnni, nagyon barornak erezcem magam, de azcfo beugrocc a szi.ilercsnek a kepe, es akkor nagyon megijedrem. T.: A multkor mondrad, hogy a barlang olyan volt, mint cgy szillour, olyasm i vole ez a barlang? P.: lgen, nedves volt es reces, amikor megtapintotcam. (Ez AZ

CIOK' ,,CHANGE lllSTORY" Es ,,IDENTITY PROCESS" ELEMEKET TARTAL-

ELMENY AZ ELSO BARLANG IMAGINACIONAL VOLT, A TERAPEU TA MAR

MAZNAK, VALAMINT FELHASZNALJAK A MODOSULT TUDATAlLAPOTBAN

AKKOR GONDOLTA, HOGY A BARLANG MOTIVUM Mt.G SOK FELDOLGO-

TERMtSZETES 5ZIMB0LUMKtPZEST.)

ZANDO tLMtNYT REJTEGET.)

T.: Es most menj vissza a barlangba, es nezd meg, hogy nez ki ez a barlang. Most, hogy ilyen hosszu utazast tettel, figyeld mcg, hogy milyennek Jarod. (A MEGJELENT KEPBEN LEOLVASHATO ATALAKULASOK A TERAPIAS VAlTOzASOKAT JELZIK.)

P.: Visszahuz6dtak a landzsak. (A

FALBOL KIALLO LANDZSAK ALTAL

SZfMBOLizALT TUDA7TALAN TARTALOM FELDOLGOZODOTT, MEGHALA DASRA KEROLT.)

T.: Visszahuz6dtak a landzsik. Nagyon j6! Joi van! Nezzcl meg szet! P.: Csak lukak vannak a falban. T.: Csak lukak. Joi van, nagyon j6. Milyen frzesek vannak benned itt, a barlangba n? P.: Hogy ettol nem kell felni, ez csak egy barlang. T.: Ez csak egy barlang. Nagyon j6, j6l van. Gondolj egy kicsit ujra erre a Napra, a szimb61umra, roltekezzel vele. Eld at ennek a harm6niajat, az erejec, az eleteror, amir magab61 sugaroz. Tolcekezzcl ezzel az erzessel, tolcsd fel magad. Nagyon j6, j61 van. Es ezt a szimb61umot barmikor hasznalharod, ezr te hoztad lecre. Segireni fog neked, amikor sziikseged lesz r:i. Es most lassan gyere ide vissza. Frissen, kipihenten, j6 kozerzettel, s amikor mar itt vagy, nyisd ki a szemed. 208

T.: Reces. Es akkor most ez be is jott. Es meg cudtad engedni, hogy meg jobban :iteld. P.: !gen, olyan volt, mint egy hi.ively. T.: Na, es azrfo mi tortent? P.: Azr hi ccem, hogy rosszul lcszck, mere osszcszorul a gyomrom, meg megfulladok, nem kapok rcndesen levegot, es az nagyon rossz erzes volt, de tudtam azt, hogy innen nines visszaut, nekem itt valamit tennem kell. Es akkor eszembe jucorr, hogy nem felni kell, meg nem elore kell felni, hanem renni kell a dolgokat, szembe kell vdi.ik nezni. Es akko r ez a barorsag kizokkenrhet. Az cgyetlen csely, hogy kiwkkentsen abbol az aJlaporb61. T.: Volt Ott egy mondarod, hogy az anyad felt. (A TERAPEUTA tRANYITAS T AD AZ ASSZOCIACIOKNAK.)

P.: !gen, ereztem, a szilleresem elocr, ahogy nyomorodram ossze a mehben, olyan erzcsem volt, mintha az 6 felelmer vettem volna at, hogy 6 nem akarc engem. Nern a szi.ilescol felt, hanem talan a felelossegtol. Es leher, hogy ezerc akarc is, meg nem is, de nem tudta, hogy mi var d . Ezr vegig ereztem, nemcsak a sziileceskor, hanem, mintha ez bennem lenne mir nagyon 6sidok Ota. (TRANSZGENERACIOS ERZES. L EHET, HOGY AZ ANYJA IS MAR KAPTA

AZ ANYJATOL Es TAI.AN M t.G MESSZEBBROL.)

209

T.: Aztin seglteccel felnocckent ennek az ujszi.ilormek, aki vilagra jott es hideg volt es hangok voltak es azt hallottad, hogy ,,el". Milyen vole ez? P.: Magamnak segiceni az j6 volt. Ugy ereztem, hogy en vagyok az egyetlen , aki igazab6l ram figyel, es n em a k6rhaznak a legkore dominalt, hanem a szeretet es a segftseg. T.: Es amikor visszamencel ujra ujszulormek, hogy cudcad ezc oszszeolvaszcani? Amikor azt mondtam, hogy olvaszd ossze. P.: Ossze lehetete, csak ereznem kellett, ahogy sajat m agammal foglalkozom. Csak at kellett eljem ezt a biztonsigot. T.: Amin mondcam, hogy indulj el az elervonaladon. Az milyen volt?

P.: Kezdodott egesz gyerekkorr61 kezdve. Joccek a nehezsegek, de a szimb6lum segitett. Ez valami olyasmi volt, ami belolem jon, ami engem is mutat, es amic nem lehet elvenni tolem, am ire mindig dmaszkodhacok. Es azert j6, mere n em egy ki.ilso szemelytol fi.igg, hanem en saji t magam vagyok. T.: Mikor azt mondtam, hogy egy kozeljovot nezzel meg, mi tortem? Jott-e valami jovobeli kep? P.: l gen , jott a vizsga. Nagy mumus az. Llttam magam, hogy ottho n tanulok, es odakepzelcem a Napot. Azt az iszonyu erofeszitesc ereztem magamban, amit szi.ileres elott, hogy nekem nem felni kell, hanem tenni kell a dolgokat, keszi.ilni kell a szakvizsgimra. T.: Akkor azt gondolom, hogy ma nagyot lepti.ink es sokac dolgoztunk. A m6dosulc rudat:illapotot koveto beszelgetes segfci az elmenyek incegri lisir. A cerapeuta nem errelmez. A megerresi folyamacot segfti, ezzel a szemelyiseg ereset timogacja. A piciens soha nem rudca elkepzelni, hogy villalni merne gyereket. A gondolacira is szorongist erzett. A kezeles idejen harminchat eves volt. A reri pia lezirisa utin ferjhez ment, es rovidesen kislinya szi.ilececc. Old6dott a transzgeneraci6s blokk. Leherseges, hogy a lindzsik jelencectek a blokkor, amic a piciens megdolgozott, es eln'.intek.

210

Moes.AR, Mocs.ARMELYEDES, Mocs.ARHASADEK A mocsar spontfoul rendszerint a reten jelenik m eg, mint melyedes, amely tele van iszapos, poshadt, bt'.izos vizzel, iszappal, sarraL G yakori, hogy a pacienst gondos suukturilas utan megkerji.ik, figyelj e a mocs:.ir felszfnet, mere rovidesen megjelenik valami, kivet valamit annak melye. Rendszerint rovidesen a felszfn bugyborekolni kezd es megjelenik valami~yen primitfvebb i llac vagy rirgy, vagy szemely. Altaliban az ellenkezo nemhez cartoz6, tehit odipilis jellegt'.i alakok jelenhetnek meg. Legtobbszor erosen regressziv szexualids kielesenek, vagy impulzusainak kifejezesekfot jelennek meg, rehat archaikusak, a filogenerikus sorban alacsonyan ill6 illacok, kigy6, hal, krokodil srb. formijiban. A megjeleno analis-erotikus temaju szexualis impulzusok eretlen, az emberi szerelmi dettol elszigetelt, leszakadt ko rai aJakok, amelyeket integrilnunk kell a szemelyisegbe. A megjeleno alakot (peldaul beka egy fiatal linynil) strukcurilni kell, meg kell pr6balni m egszelfditeni, megetetni, kibekiteni, megsimogami, kezere i.iltecni; a t:iplalas, gyenged oleles, megbekeles rezsielveinek szellemeben. Ekozben rend~'Zerint mar sok affekcus szabadul fel, nem rickin un dor es agressziv szinezect'.i elh:.irftasi tendenciak formajiban. A mocsarat cobbszor is felkereshecjiik egymis utan, es ilyenkor azt capasztalhacjuk, hogy a filogenetikus fejlodesben egyre fejlettebb i llacalakok szillnak ki belole, es keri.ilhemek atdolgozasra. A negativ affekcusok felszabadulisa, itelese es atszenvedese fokozatosan nyit utat a fejlodeshez es integraci6hoz. Az archaikus illatszimb6lum fokozatosan valtozik meg, es nem rickin a diihos es eroszakos apivi vilrozik. A szimb6lum leveci ilarcic. Gyakran a rosszul, hiinyosan im egrilc szexuilis impulzusok az odipilis inrrojekcum (a kiilvilig ti rgyinak vagy szemelyenek az E.Nbe val6 beepitet resze) ,,gonosz" aspekcusihoz kotodcek. A mocsarb61 rulnyom6reszt negativ, tehac gonosz rep rezemaci6k szabadulnak ki, hiszen ezek hasadtak le es ezeket kell imegrcilni. A mocsir leherove teszi a rerapeuta es a teripia szimira, h ogy archaikus, odipalis reprezentaci6kat szabaditson fel es igy az idetartoz6 melyebb retegek a diagn6zis es a terapia szim ira hozziferhecokke es integrilhar6vi valhacnak. A m ocfvum segitsegevel kiepfrheroek lesznek a fejlettebb ENvedo mechanizmusok is. 2ll

A diagnoszrikusan beallirort motivum felhozhar valamit, amivel azonnal el kell mozdulnunk a ted.pia iranyaba. A mocsar gyakran behozharja a rematikaba az odipalis remar, valaminr a paciens szexualis szferajat akkor is, amikor a paciens ezt eddig makacsul hadrorta. Emellen a mocsarnal<sar, illerve szenny problematikaja is lehet. Az iszap termekeny, melegfto, betakar6 elemkent is muko<lher, ami era t es vitalirast kozvetft. A szenny, a piszok, a sar temaja sok paciensnel erosen tabu ala esik, foleg a kenyszereseknel, illerve a kenyszeres szemelyisegstruktur:ival rendelkew knel. Ezeknel a betegeknel nagyon fontos, hogy a terapia Soran elovegyi.ik, kibontakoztassuk, atdolgozzuk az e}barf tas es a tisztasagra neveles korai dresszuraj:inak k6ros kovetkezmcnyeit. A pacienseker fel kell keszlteni a temara, az elharfrasi mechanizmusokac fel kell lazicani, es nem szabad siettecn i a konfroncaci6c. Megfelelo acdolgozas utan a beteg szinte elvezettel keri.il kontaktkapcsolacba a mocsarral, akar bele is ugorhac, elmeri.ilhec benne, iszappal dobal6zhac, bekenheci magac, minregy p6rolva a kor:ibbi elakadas miarci hianyokac. Ha a paciens mar a mocsar t:ivoli meglatasaval is ellenallasokat mobilizal, akkor beszeltessii k errol, irassuk le, mit erez a testeben, pontosan ho! erzi azt, majd affekt-asszociici6s korregresszi6t vegezhetiink. Lepesral-lepesre kozelithetjiik mega mocsarat, gondosan srru kcuralva a kepet. Ezzel bizrositjuk a paciensr arr61, hogy elkocelezetren kiserjiik ebben a nehez helyzerben. Ha ugy erezzi.ik, hogy a betcg meg nem erert erre a szimb6lumra, tcgyi.ik azt felre. Ha idoben alkalma1..zuk a modvumot, az EN kepes arra, hogy saji t vedel me erdekeben megfeleloen dozlrozza a felszabadul6, tobbe-kevesbe archaikus alakokkal val6 konfrontaci6 merceket. A valamennyire is stabil EN, nem kivin robber onmagar61, mint am ire kepes, bar eras affekcusok szabadulharnak fel. Emiacc a borderline, sulyos narciszrikus es sulyos hisafo:is szemelyisegsrrukri'.ira eseren, valam int eras fiiggosegben szenveda depreszsziv becegeknd a morivum haszn:ilata elott fel kell rolteni a defi cit ciineceket, ki kell epiteni az EN-szerkezetct, mielocc a motiVLunot haszn:ilnfok.

TuzmNY6,vuLKAN A ct'.izh:iny6 olyan hegy, ami egyrcszc krarerevel a kiilvilagra nyilik, masreszc kozvetlen kapcsolacban all a Fold belsejenek melyrecegeivel, ame212

lyek folyekony magmab61 all nak. A ciizhi ny6c hacarcalan melysegek tapl:ilj:ik, es alland6 belsa nyomas alatt ill. Jdonkent megszabadul a mar tarthatatlan belso feszitcstal, es kitar a magma. Hacalmas pusztitasc vihec vegbe a kiszabadul6 termeszeti era, amivel szemben az ember teheceden. Ez a lehetoseg ellencetben allhat a bekcsen pofekelo es kracereben csak eppcn nehfoy lfoggal ego bekes ruzh:iny6val. A hosszu ideje nem mt'.ikoda t1'.izh:iny6 teljesen bekesnek t1'.'t nhet, im megis potencialis veszelyc jelcnc, ha ujra aktfvv:i valik. A tt'.izhiny6 motivumban szimbolikus fo rmaban megjelenhemek az arch aikus, agresszfv impulzusok, eruptfv jellegu, irfoy nelkiili diffuz kitoresek formajaban. A hegy inkabb ferfi{1i-apai jellegec kepvisel, de nem csak rossz ertelemben. Mint melylelekrani szimb61um az analis kilokes temajihoz szamfthac6, analis-agresszfv jelentasege van (nagy zajjal lokadik ki a kisas lavatomeg). A kico resr sokszor morgas, foldmozgas elazheti meg, amit a ki cores kovechet. A lava megjeleneset kadarabok, sziklak kirepulese kovetheci, amiben haszn:ilati c:irgyak, allatok, emlekek es emberek is megjelenhernek. A kitores vegere megtortfohcc az indula ci rchcrmentesitades, valam int a lcrcagalas is. Ilyen esccben a szimb6lumnak tehermentesfto szerepe lehet. A megjelen6 indulat reszben autoagressziv irinyulrsagu is lehet, de ez rendszerint nem zavarja a terapi:is folyamarot. A bt'.intudat rirkan vagy soha nem jelenik meg a pusztfds acelese udn, hiszen az indular a rcrmeszeti kepben reag:il6dik le. Gyakori , hogy a kirores utan a ti'.izhfoy6 :icalakul, es a kesabbiekben egy bekes t6 jelenik mega kraterben vagy a tt'.izhany6 mdlett, amelyben tiikroz6dik a kek eg, es nagyon megnyugrat6 a piciensre. Jelzi az uj indulati helyzcc bekes volrat, valamint ~-zimbolizalja az agresszfv impulzusok inregdci6jat. A hacalmas, mindent legyoza es elpusztit6 cuzh:iny6 narcisztikus ENkicagicisc, megalomfo jellegec is ti.ikrozhcc. A nyul6s, izz6 lavatomeg rendszerint lassan fo lyik le a hegyrol, aminck a l:irv:inya veszclyes, de egyben fenseges is. A lavib61 felsz:illhacnak bt'.izos fiiscfelhok is, amelyeker erdemes reszlecesen strukruraltatni, es kozelr61 megnezetni. A konfroncaci6 segitheti az analis-szadisztikus anyaggal va16 munk:it es tamogacja a rendszerinc elharicotc impulzusok integr:ilasat az ENbe. A kialudt, aktiv mt'.ikodesc nem mucat6 rt'.izhany6 aktivva valisa az elerero fokoz6das visszareresec is szimbolizalharja. Gyakori, hogy eros elha213

rfr6 mechanizmusok garolj:ik az indulati impulzusok szimbolikus megjeleneset, ami agressziv g:icolrsagra utal. A:z agressziv g:icolcs:igban szenvedo paciensek u1zhany6ja rendszerint kialudt vagy nem is tuzhany6, hanem egy egyszen'.i hegy. A:z agresszlv impulzusok g:irolcsag:inak nagyon szep szimbolikus megjelenese lehet az, hogy a kratert egy haralmas fcdo fedi, amit csavarok tartanak leszorltva. Az agressziv kitores gatolts:ig:inak kepei a paciens onvedelmet jelentik Li.tens felelmekhez - amelyeket az ilyen kicoresekkel szemben erez - a terapia sorfo csak 6varosan es kello koriiltekintessel szabad hozzanyulni.

Reszlecek egy teripias i.ilesrol A beceg eras indularokkal erkezik a terapias iilesre. Elmondja, hogy hecvegen mas creh:inysaga miatt nagyon kellemeclen helyzetbe keriilt, es a rendorseggcl is dolga akadt. Valaki feljelenrette okec. Egesz vallalkozasa veszelyben van , nagyon kiszolgaltatocc, legszfvesebben megolne bizonyos embereket. A betegnel swkaclan az agresszi6nak ilyen fo rm:iban val6 megjelenese. Eddig inkabb az agresszi6 elfojt:isa es konverzi6s tii.netekbe (psziches problema tesci ciinecben jelenik meg) val6 atforditasa volt jellcmzo. Kedvenc szerepe vole a balck es a megmenro, amiket nem ismerr fel soha, de nagy kovetkezecesseggel alkalmawrr az interperswnalis es a szocialis kapcsolaraiban.

Esecleiras

P.: Elindulok, es viszek magammal egy gyerek locsol6kannaban vizet, es ahogy megyek felfele egyre jobban dobalom le magamr61 a ruhcit, mere melegem van, egyre jobban erzem, ahogy veszi at a testem ezc a tuzforr6sagot. T.: Mi lyen nek erzi a ralp:ival a calajt? P.: Ez most meg jeghideg. T.: Hall valami hangokar? P.: Nagyon furcsa, olyan, mint a Vidam Parkban a szellemvasut hangja. Duborog a melybol. Ahogy megyek egyre felfele, kezdem erezni, hogy egy picir langyos a calaj a lei.barn alarr. A:zrci.n egyszerre forr6, forro ng. Most mar egeri is ugy, mint amikor a cengerparron forro a homok. Gyorsabban szedem a labaimat, nagyon meleg, szinte fekete a ralpam a forr6sagt61. Mindig a_hov:i lepek, lorryincek_egy pici vizer, es az lehuti ahova lepek. Es fgy haladok felfele. Erdekes fiistfel ho vesz korii l. T.: Mil yen ennek a fi.iscfelhonek a szf ne? P.: Sziirkes, homalyos. Mose mar nem erzekelem mennyire forr6, m:ir nem locsolom. Most mar bfrok ezzel a forr6val. Egyre feljebb jurok. Mintha ilyen parazs len ne mar az egesz. Es megyek fel fele, de most mar nem kel l viz. Lingok csapnak lci. 13ugyog min den. Es ahogy jobban belenezek olyan az egesz, mincha arany bugyogna. (A KtPEK SORAN ELOSZOR MEGJELENTEK A Vc"SZ£LY HANG-, MA}D FlJN Y)ELEI.

A ter:ipia elorehaladott allapocban van, a diagn6zis biztos, a cer:ipi:is kapcsolat mely, sokat pr6balt. fgy be:ilHr:isra keri.ilc a u1zhany6 mocivum. T.: Most megkerem arra, hogy kepzeljen el egy tuzhany6t, adjon erre idor. Es ha megjelenik a tuzh:iny6 kepe, mondja el, hogy nez ki CZ, mi)yennek latja. P.: Minrha egy nagy sivacag kozepen lenne. Rasiit a nap. Messzirol lacom. Hatalmas, nagy, cerebelyes hegyszerunek latom. Az alja sarga, feljebb narancsosabb es a teteje mar ego piros. T.: Milyen hangulatot :fraszt, mit erez, a11ogy r:inez a tuzh:iny6ra? P.: Melegscg, fo rr6sag. T.: Tal:in keresherne egy osvenyr, ami kozelebb vinne a tuzhfoy6hoz, meg cudna kozelebbrol nezni, esetleg egesz a kraterig eljurhatna. 2 14

DEA/-IOGY 70VAiJBMENT,

A VIZ,

AMIT MAGAVAl VITT M £CVED 7'£, MINT MAGIKUS FOlYADEK, DE AHOCY BATRAN HA LAD TOVABB, MAR N INCS SZOKSECE KOLSO ViJDElEJ'olfRE. A RCHAJKUS- VACYKJEli:COUS, NA RCISZ71KUS-MEGAlOMAN ENKITAGUlAS. M EC}EL!:.NIK AZ ANVAGJ l'NOlJlEMA A lJBAN, llOGY A KRATERBEN NtM MAGMA, llANEM OlVASZ7VTT ARANY BUGYOG.)

P.: Megjelenik Ott egy ordog. T.: Egy ordog. P.: Hacalmas, nagy fakan:illal b varja az olvasztoct fo rr6, bugyog6 aranyat. T. : Hogy nez ki ez az ordog? P.: Fekete, de a szive pirosan vil:igit. (M EGJELENJK AZ AlvfBIVALENC!A AZ ARC/-IAIKUS FIGURABAN, JO IS MEG ROSSZ IS, MINT MINDEN l'OLARITASBAN MEG}ELENO ARCJIAJKUS ALAK ESETl;'N. 5 ZIMBOllzALJA ,

215

HOGY LEHETNE OLYAN JO EZ A RUT ORDOG, HOGY ADl!ATNA EGY K!S ARANYAT EBBEN A NEHEz HELY2ETBEN, AM/KOR AZ ANYAGI GONDOK A VALLALKOzAST VESZELYEZTETIK.)

T: Eszrevette magat? P.: Nern rudom. En !atom or. Most d.tamaszkodik a keverolapatjara. Tulajdon keppen emberi alak, mintha egy kemenysepro ruhaban lenne, de ordogi a kinezete, emberi az area, nagyon barna, fekere bajszos, nezeget, a szeme feherjc hhszik. De egyebkent j6kep{I. Pirosan vilagf r a szive. T: Mit esinal mosr az ordog? P.: Kevergeti ezt a folyekony aranyat, ami cgyrc jobban bugyog, mintha alulr61 forra lnak. Ahogy kiveszi a lapatjat, aranylapoeskak hullnak le r6la, es ami kibugyog, az is megdermed, mindenfcle ilyen aranylapocslcik vannak. Megpr6balok odamenni, es clkezdem az aranylapokat osszeszedni. Es most ezzel a fa)apatcaJ, most vehetce eszre, hogy Ott vagyok, akkorat vagott rim, hogy szinte repiilok. Es ahogy repiilok, repiilok, egyszer csak megint a fcher lovam hacin ralalom magam. (A FEHER LO, TALTOS, AMI REPOLNI TUD, MINDIG MEGJELENIK, HA BA}BA KEROL A

Repi.ili.ink a levegobe. T.: Merre haladnak? P.: Meginc eljutok a kirilyhoz. T.: A kidlyhoz. (A KIRALY IS MAR AZ EL6Z6KBEN SZEREPLO ARCHAIKUS BETEG.)

SZEMELY, AKI NAGYON B0LCS, DE KONKRET TANACSOT SORA NEM AD, CSAK BUZDITJA A BETEGET; HOGY FOGAD}ON El MINDEN NEHtzstCET, ES SEG/TSEN MINDENKJNEK 0NZETLEN0L.)

l~:

Akinek az ardt nem !ato m, esak a esoncos kezeit. M intha a nagyapam iilne Ott. (A SZIMBOLUM REsZ BEN LEVETI ALARcAT. A BETEG NAGYON KOT()DOTT A MAR MEGHALT NAGYA PJAHOZ, AKI fRZELMI TAMASZA VOLT GYEREKKORABAN, AKIT6L ELFOGADAST KAPOTT, NEM

Hatalannyit mond, hogy ,,neked min-

(/CY, MINT APJATOL, AKI MINDIG ELEGEDETLEN VOLT VELE.)

mas nagy tr6nszekben iil. Es denc ki kell birnod!". T.: Mindenc ki kell birnod! P.: Nern szabad osszeroppanod , mondja a kiraly. Meddig kell meg szenvednem? 216

T.: Mir valaszol a kiraly? P.: Majd megold6dik minden edes fiam . Most visszakeriiltem a n1zhiny6ra. Borzaszt6 nagy husfog van a kezemben. T.: Nagy husing. P.: A2 ordogot en i'1gy fejen vagom, hogy beleesik a forryog6 kraterba. (MEGOLts REZSJELVE.) Akarhogy pr6balna onnan kifele maSLni, addig i.itom a fejet, amfg teljesen bele nem fullad. Es egyszer csak az aranynak a tetejen uszik kiteriilve, fejjel lefele, mint amikor valaki vlzbefulladt. Kivegeztem. T.: Milyen erzesei vannak? P.: Talfo ez most egy kis nyugodtsagot ad. T.: Ho! erzi ezt a nyugodtsagot? P.: ltt. (A SZNE KOROL MECDORZSOLI A MELLKASAT.)

Vulkin A koverkezo felsofoku hfv6keppel okcatisi helyzetben dolgozunk. Az egyik hallgat6 villalja a bemutadst. Az indukci6s cechnika egy gyors m6dszer, ami ellenerzest es ellenallist vile ki a hallgar6ban. Sajat m6dszerer hasznalja a transz letrehoz..:-lsara, amit a tcrapeuta camogat. PACIENS (tovabbiakban P.): Nehezcn tudok elindulni. Zavar a kezed a homlokomon. Feszul a rark6m, mert a fejem inkabb elore hajolna. Szorongok, fog-e menni. A sajat gyakorlasomban a legzessel segitek magamnak. TERAPEUTA (tovabbiakban T.): A szokott m6don haladjal, hozd letre a sajit transzodac! P.: Meg van bennem egy keves fesziilrseg, de el kezd a kep kirajzo16dni. T.: Hol vagy most, mit larsz? P.: Egy vulkin tetejec hhom, a krater peremet. fJes szegelye van, l:itszik korben. A tws6 oldalin meg h6 is van. Valahonnan a magasb61 latom, vagy egy masik hegy tetejerol. T.: Nezd meg, mit latSL meg? Milyen evszak van? P.: Tel lehet. Bokrok vannak a hegyoldalon, csupaszak, nines leveli.ik. Helyenkenc kis fonnyadt flicsom6k vannak. T.: Milyen napszak van? P.: Del lehet, de borus az id6. A nap korongja a felh6kon ardereng. 2 17

T.: Erzel-e valamilyen szagot, illacot? P.: Csfpos, kenes szagot erzek. Morajlast hallok, nagyo n melyrol, tompfo dobog. (,4 STRUKTURALAS HATASARA HAROM t.RZEKELEs! TARTOMANYBAN TEL]ESSE VALT A KATATHYM KEPARAMLAS.)

T.: Most hol vagy? P.: Kozel allok a vulkin kiilso peremehez. Meredek a talaj, erzem a labam alatt, nehezen rudok cgyenesen megallni. Most a peremen tul vagyok, megyek lefele. Nagyon meredek, ovacosan, kis lepesekkel tudok csak lefele lepegetni, felek, hogy elvesztem az egyensulyomat. (A TERAPEUTA BATRAN FOLYTAT]A A Kl:,' P KIStRt.StT,

atmegy, atfolyik rajtam, de nem vagyok a kozepeben. Mi ntha csak a csontvazam lenne, minden leegerr. (ZAJLJK AZ ATALAKVLAS, TRANSZCENDENS FOLYAMAT TORTEN!!(, A PAGENS A KEPBEN. A KEPEKBEN VALTOZATLANUl SEMM! !DEGEN, ZAVARO N!NCS. A TERAPEUTA JOL ISMEIU A ]ELENSECET, SAJAT TANTRIKUS CYAKORi.AsABOL.) Nern er.Lem a testem. Nines testem, csak a tudacom van Ott. Most az orvcny kozepebe keri.ilrem, es visz lefele. Egyre lcjjebb. Forr6sag van. Nagy nyomas nehezedik a cescemre. Ezt irr, a szeken iilo testemben erzem. VI MELY TRANSZBAN LEVO PAC/ENS TOBB SZINTEN tRZtK£l. TUDATA NAGY RESZE RtsZT V.£5Z A TRANSZCENDENS FOLYAMATBAN,

JOL JSMERI A f>AC!ENST. TUD]A, H OGY IJRETT SZEMELYJSEG, TERHEL HE-

DE UGYANAKKOR A TUDATA MASIK RESZE .tRZEKEU A T.£5TET, AJG OLA

TO, ES Sf'IRITUALIS UTON JAR, TRANSZCENDENS ELMENYl:.'f RENDSZE-

SZEK£N,

RESEN VANNAK.) Lejjebb sziirke hamut lacok a kraterben. Most benne vagyok a hamuban, siillyedek Jefele. T.: Milyen ez a hamu? (ELKOTELEZETT Kfst.Rts, EGYOrr VAGYUNK A HAMUBAN.)

P.: Feheres szlirke, finom, porszen'.i. T.: Milyen a homerseklece? P.: Kicsit meleg. Langyos, minr a kalyhaban a nem teljesen klhu lt hamu. Si.illyedek benne lefele. Kellemes, nyugodt, simogato erzes. Most melegebb. Siillyedek lefele benne. Most megalltam. Egy szikladarabon illok, ami a kdcerbol all kifele. Ez az utolso szilard pont, innen mi r csak ugrani lehet. (Az EDD/GI KEPEK SEMMJ BIZAIU?.iRJAT, SEMMf OLYAT NEM M UTATNAK, AMI A KE PARAMLAS MEGSZAK!TA SAT fNDOKOLNA,

AZT ]ELEZNt, /JOGY NE

FOLYTASSUK VAGY VESZELYBEN L£NNE A PAC/ENS)

T.: Mit latsz most? P.: AJattam sotervoros lava van, benne fekece fo lcok, mint az el nem egett fadarabok a tuzben. Morajlik es do bog, mint a szfvdobogas. Nern tudom, mit csinaljak, szeremek belemenni, de fClck is. (,4 TERAPEUTA CSA K A ]ELENLETEVEL AD B!ZTONsAGOT. A KEP 11T ATVALT TRANSZCENDENS SLJNTRE. NEM SZ!MBOUKUSAN, HANEM MEG MELYEBBEN, ANALOGrASAN ]ELENfK MEG.

TOZ AZ ATALAKULAS 0SELElvft~

Mar benne vagyok. Merulok lefele. Sotervoros orvenyles vesz koriil, visz magaval, lefele. Meleg van. Most raj tam keresztiil orvenylik. Az orvenyles

ts A JELENET ARCHA!KUS, ALKiMIAS sz!NEZ.ETO.}

2 18

Es ERZI A TESTEB£N A NYOMAST. Az EROS lZZADAS MEG JS ]ELE-

Nagyon nehez, fajdalmas. Erzem, hogy a cestem eloregornyed, dol r6lam az izzadsag. Erzem, hogy folyik az orrom es a konnyem. De nem szamlt. Megyek egyre lejjcbb. Meddig megyek meg? Talfo a FOid kozepeben vagyok? Most megalltam. Nern erzek semmit, mintha minden megszunt volna. Most felfel e megyek. Gyorsan, egyre gyorsabban repi.ilok felfele, mint egy ezlist nyilvessz6, suhanok felfele. Szedltoen gyors. Most sines testem. Mar kinn vagyok a magmab61. Megpihcnck. Most mar konnyli erzes. (,4 TRANSZFORMACIO LEZAJLOTT A FORRO N IK, lATHATOvA vAuK.)

LAVABAN, A,, TISZ11T0 T0ZBEN''. /(JBIRTA ANAlOGrA VALOSULT MEG.

t.s UJJASZOLETETT.

T EREMTESI

UNfVERZUMBAN MEC]ELEJVO, MJNDENT

A7HA70 ATALAKULAS TORTt NT ANAL0CtAS KEPI SZJNTEN.)

T.: Hol vagy most? P.: Valahol fenn , a magasban. Testen kfvi.il vagyok. Nagyon konynyu erzes, boldogft6. T.: Mit Iatsz? P.: Aranyl6, narancssarga fenyt tavolr61, mint amikor a napkelcec lacjuk repiilorol a felh ok foloct. Jge n, a felhok folocc vagyok, kel fel a Nap, es a nara ncsos, sargas feny szetteri.il. Atjar, belem arad. ( UJABB TRANSZCENDENS ATELES. A N AP, MfNT AZ tLETETADO, TEREMTO ANALOG/A.)

T.: Milyen erzes ez? P.: Nagyon kellemes. Biztonsagoc, melegec, bacorsagot ad meg erot. Teljesen atjar, erzem, hogy egyre erosebb vagyok. Mose erzem, 219

hogy kezdenek a testem korvonalai kialakulni, es tele van a testem ezzel a narancsos, sarga, arany fennyel. Tele van erovel. Ott vagyok fenn. Lebegek. ((J;;ASZOLETE1T, TRANSZCENDALT.) T.: Maradj ebben az elmenyben, eld at, egyre melyebben. Aramolcasd magadban, juttasd el mindenhova. (A PACJÂŁNS ELLAZULVA, BOLDOGsAG FIZ IOLOGIAVAL AZ ARcAN, T0LTEKÂŁZJK.) Lassan megtartva a resti erzeseket, indulj el vissza, a saj<lt ricmusodban, adj magadnak idot. Frissen, kipihenren erkezzel mcg. Amikor itt vagy, nyisd ki a szemed. ( B owocsAG FIZIOLOGIABAN ERKEZIK VISSZA.) P.: Lassan visszaerek, visszasiillyedek a testcmbe, a szekre. Parade vagyok es boldog. Transzcendcns italakulas ateleset k.iserhettiik a m6dosult cudacallaporban araml6 karachym keparamlasban. A felsofoku hiv6kep indic6 segitsegevel :icelodott egy spiricuil is szinren zajl6 bels& correnes. Tanuja lehetciink egy teremtesi atelesnek es ujjasziiletesnek.

tasa. Ha a kepek nem rendezettek, nem a realitasnak megfeleloek, abban az esecben alapzavarra ucalhacnak. Mine! inkabb denarurilcak, annal inkabb civolabb vannak az arelescol. Ha a szfnek fak6k vagy fekete-feher a kep, erzelemhiinyr tiikroz vagy civolitast. Az eras szf nek hiszteriara utalnak. A kepben megjeleno bizarrsag sulyos pacol6giic riikroz. Az, hogy mennyi ideig maradok az alapfokon, az fugg a diagn6zist6l, valaminr az imagi nalt kepekben megjeleno patol6gia minoseget61es mennyisegecol. Akkor lepek it a kozepfokra, ha kitelodorc a hiiny, itdolgoz6docr az elakadas es meghaladhac6va vilt, valaminr ez a valc01..is megjelenr a kepekben is. Eros hiinyillaporokban a legfonrosabb a deficit p6clisa. A terapeucanak segireni kell a beceget a narciszrikus kielegiilesben, valamint timogatni a poziclv regresszi6t. Erre legalkalmasabb a termeszeti tajban val6 coltekezes. Ilyenkor a strukcurcilasra sines sziikseg, hagyni kell a paciensr, hogy kielvezze a rolcekezest, annyi idot adni neki, amennyi j6lesik, amennyire sziiksege van.

ETETES

SZIMBOLIKUS

KEP

FELDOLGOzASA

A szimb6lum fcldolgozas sorfo nagyon fonros a S'L.imb6lum elemzese,

kibomasa a beccg asszociiltatasaval. Felkarolom vagy kiragadok reszletekec az imagin:ilr kepbol, 6varosan asszocialtatok, tagan fogalmazott kerdeseket ceszek fel, es ezzel sulypontokat helyezek el, pillereket allfcok fel , am ire a kesobbiekben a ted.pias hidac epichetem fcl. A belatis lehecoleg ercelmezes nelkiil jojjon. Terapeucfoak olvasni, megerteni, kovetni es rovabb vinni kell a szimbolikus keper. A cerapeuca asszociaci6kkal gyarapltja a kepet, es ezzel seglti a feldolgozasi folyamarot. Az alapfok esereben nagyon fonros a kisero, ramogar6 szerep. Erdeklodest mutarok a kep iranr, vele megyek, elkocelezetten kiserem. A strukturalassal segltem a kepet kialakulni, hogy megelheto felfoghat6 maradjon az imaginalt kep kereten beliil. A kep erzelmekec valt ki es altala jutunk az elmenyhez. A strukmrilas melletc nem kovctcliink, nem keriink. KonAikmshoz vezeto kerdeseket lehetoleg nem cesziink fel. A kepnel mindig vizsgiljuk meg, hogy bizarr-e vagy ncm, sponcin-e vagy nem, erzelmektol k.isert-e vagy sem, tartalmaz-e minden erzekszervi eszlelest. Az erzekszervi eszleles hianyossaga, korai megterhelesc, deficitet jelezhec. Az erzelmek lehemek halvinyak vagy hiinyosak - erzelem lehasi220

Akkor hasznaljuk, ha agressziv, tamad6 jellegu lenyrol van sz6. A cerapeuca szuggeszciv uton segfchet. Megkerdezheri: vajon mit eszik a leny? Megkerhetjiik a pacienst, hogy nezzen koriil, es keressen megfelelo elelmet. Rendszerint ilyenkor az agressziv leny megnyugszik, lefekszik es elalszik - kozeledes, kibekiiles rezsielv. Elofordulhac, hogy a megszelidlcett lenybol segit6 leny lesz - a negadv introject pozirivba fo rdul it vagy integril6dik a lehasirott ENresz. A seglro leny idonkenc tiikr0zheci a pozitfv atterelt a terapeutara. Az etetes oralis szinren 7..ajl6 inregd.ci6s folyamat. A nezessel val6 bt'.ivoles anilis sfkon corren ik, sziikseges hozzi bizonyos ENero. Megkerjiik a pacienst, hogy nezzen a leny szemebe, es figyelje a vilto1..isc a lenyben, valamint onmagaban. Felelemkelro helyzetekben scrukrurilassal redukalom a felel meces helyzecet, majd miutin csokkenr a felelem, akkor kozelitek covabb. KIMERITES

A fellepo affekrus mind celjesebb acelese mindaddig, amfg az ki nem merul. 221

A megbeszeles utan kerjiik meg a pacienst, hogy rajzolja le a kepet, es mikozben rajzol, figyelje meg a gondolatait. A rajzolas sokszor mas aspektusokat hoz, es mas dimenzi6k is mukodni kezdenek.

Sulyos alapzavarok eseten Nern mindig kezdji.ik a terapiat a virag teszttel. Elkepzelcerhetiink egy helyzetet vagy egy termeszeti d jar, ahol j61erzi magat, es itt hagyjuk tolcekezni. Pszichoszomatikus betegeknel gyakran egy megnyugtat6 keppel tolcjuk fel a paciensr a szimbolikus munka elott. Sulyos alexithymia (erzelemhiany) esecen az erzelmeket tanitjuk a paciensnek aziltal, hogy elmondjuk, ilyen helyzetben egy atlagember mit erezne. Hiszterids beteg eseten A hiszterias beteget intenzfven srrukcurilni kell es le kell hozni a foldre. Le kell lassftani a gyorsan fut6 vagy ugral6 kepeket. Narcisztikus beregeknel megfigyclhetji."tk, hogy a kepek gyakran nagyok vagy kicsik, hircelen billenesek rorrenhetnek, gyakoriak az ellencerek. A mozgasok lendi.iletesek, gyakori a repu les, sleles, auc6zas, virorl azas. A bcrcg gyakran visszahuz6d6nak tunik, de ugyanakkor 6riasi elvarisai vannak. Minden esecben arra kell torekedni, hogy a kep osszealljon egy rendezett, elkepzelheto, atelheco formaban. Ez a folyamac sokszor hosszu idor vesz igenybe, de a deficicck kicelodnek es a hifoytiinetek megszunnek, a szemelyiseg atjut az elakadisokon, a lehasitott reszek integral6dnak. Nagyon fontos a terap ia soran a melegsJg, rirmus es az illand6sag. A melegseg a szin reliremegebol, elenksegebol lachac6. A ricmus az elessegbol, kirajzolrsagb61 es elmos6dottsagb61 olvashac6 ki. Az alland6sagot a tema valtozisa tiikrozi. Kenyszeres beteg eseten foncos a kiilso keretek koncrollja - a cerapeuca alral, mfg beliilrol a kepekben vegzett szimbolikus munkaba n a bereg teljes szabadsago c elvez. A kenyszerberegek KIP ceripiaja sorfo lehetoleg minden kezelesen kepezziink. Borderline pdciem eseten Nern kell cul sok kep, a hangsuly az acdolgozason van. Torekedjiink ra, 222

hogy az :itteteli-, :itviceli jelensegeket hagyjuk a kepek kereteben. A cerapeuca es a paciense kozotti szexualis attetelt tematicilni, feldolgozni kell, elmaradasa eseten a cer:ipia veszelybe keri.il. A lehasadr targykepviseletek, vagy elfoj corr, cudactalanitorr esemen yek asszimilaci6jat szo lgaljik a t:iplalni-gyarapita.ni, a megbekiteni es gyengeden :itkarolni, korulvenni rezsiclvc, a bar:itsagos szimb6lumalak vezecokcnc val6 beillfcasa, de meg az aktivabban kezelt szimb6lummal val6 konfroncaci6 is - ez is az cllenseges jelkepalakok intcgraci6jat szolgalja. Fel kell renni a kerdest, mit kezd a KJP a halilkivfosagokkal es a boszszuimpulzusokkal. Tudjuk, hogy az almokban a visszautasftis, a bosszu, a gywolct impulzusai, a halalkivfosagok kendozetlcnul jclennck mcg, ncmritkan az a1mod6 remi.ilecere (iiyen peldaul a szu!Ore vonatkoz6 halalkivinsag - jelezheti intrapszichesen az introjekcum halalat vagy aralakuJisat). A gyulolet- es az agresszfv im pulzusok :irdolgozisa nagy jircassigot igenyel a terapeuta reszerol. Aki rendszerint j61 teszi, ha a kepekben felszabadul6 agressziv impulzusokat maga fele iranyitja, ahelyett, hogy hagyna, hogy a paciens ezeket - cul az im aginaci6ban levo cselekveseken - a mindennapi elerben is kielje. Alralaban helyes a gyulolet, a gyilkos eroszak es a bosszu impulzusait atfog6 pszichocerapiis munkival integralni, rehat nem akci6val vagy cselekedercel. Lerezhet kiverel, amikor camogarjuk az objektumhoz kototc agresszfv impulzusok felszabadftasar, valamint aktivitassaJ rorcen6 lereagaltatisar (kimerftes es megoles rezsielve). Leuner leir a konyveben egy esetet, am ikor paciense a kepben megjeleno halalr uldozni kezdi, teljesen kimerf ti, es az szecesik, eluszik a pacakban, azaz visszater a tudarcalanba, elveszirve hatalmit, mint az ENt irfoyft6 inrrojekrum. Az elozo esecben a cerapeura energikus es celratoro vezecese fonros szerepec jacszik, nemcsak a rezsielv bevezeresevel, hanem aktiv oszronzesevel is, hogy a paciens a ,, Halal" alakjar kifarassza, kimerfcse. Ilyen eserben az torren ik, hogy a paciens armenetil eg incrojektilja (magaba vetf ti) a rerapeuca ENjenek ezen aktfv reszet, es ebbol erot merit. M inrha a paciens ENje kikolcsonozne ezt az eror, hogy kiszabadulhasson a krizishelyzetbol. A ,,kimerfres es megoles" rezsielve a cerapeura dmogadsaval megengedi, miskor fel is erosfti az agressziv impulzusokat. Ezt a rezsielver akkor vallaljuk fel, ha 223

a.) akut, trauma iltal kiviltott zavarral aJlunk szemben. b.) kilaras van arra, hogy a muveletet gyorsan es komplikaci6mentesen haj tsuk vegre. c.) biztosftott az uc6lagos atdolgozas lehetosege. Rendszerint az ,,incegral6" rezsielveket Ott mulja feli.i} a ,,kimerfteS es megoJes", ahol az integraci6 egyebkent kilacastalannak runik. Vagy azert, mert tu! eros a gyulolec, vagy azert, mert a kibekiilesre va16 keszseg legyozheteden ellenallasra calal. A technika kontraindikalc abban az esethen, ha hicinyzik a kel16 tamaszt ad6, azaz pozitfv accecel. Koncraind iki lc akkor is, ha kozeli viszonyulas i szemely (apa, anya, testver, ferj, fel eseg sch.) jelenik meg, akihez a paciens erzelmi kapcsolactal korodik. lMAGINACIOBAN HASZNALATOS HIVOKEPEK LISTAJA

A KIP vagy barmilyen mas m6dosult cudacallapocban vegezheco pszichocedpiikhoz felhasznalhac6 hlv6kepgyujtemeny a mindennapi pszichoterapias munkankac hivacott seglccni.

Kozepfoku h.fv6kepek Egy fa, kec fa, harom fa, kedvenc iliac, iliac, ami megjelenik, ENideal (azonos nemu nev, adjil neki aJakot, format, tulajdonsagokat, beszelgess vele, kcrjel tole tanacsoc, cserelj velc tulajdonsagokac sch.), allaccsoport, allatcsalad, oroszlfo, tigris, rozsabokor, test belseje. Aut6scop, alom, aktui lis problema, aktua lis erzelem atclcse es keressen hozza kepec. Ot, ucelagaz:is. Uc, ami egy fonros helyre visz, ahol a paciensnek dolga van. Kuc, hid, kozos cs6 nakizas (hosszabb idore valakivel, csak keccen, felkesziilcs, mi cortenik a hosszu ut alact, visszaerkezes, mi valrozott es mi nem a kozos kir:indulas uccin). Elvarizsolc kascely, var, varazstiikor, kedvenc mesefigura, fo ncos mesefigura, kedvenc mese, expedicio (rivalicas), vcrseny (egyen i es csoporcos, rivalicas), vendeg a szulcin udvaraban, gyogyforris, sajat nev. Pozitiv szemellyel val6 calalkoz:is, gyi.imolcsfa, regisegbolc, bolhapiac, 6kori fi.irdo, iszapfurdo. Level, ajandek, csomag, vidampark, hucsuzcis, vcisari bucsu, bikaviadal. Te es valaki, mint virag (mindkeccen viragok), karnev<H, varizsszemi.iveg, lie a jovobe, csaca. Nagy i.innep, palyaudvar, 224

utelagazas, harom ajt6 (mt'.1lt, jelen, jovo). Egy film az eletedhol, jovobe pillanras, id&gep, muemlek, slremlek, baryu, hacizsak. Dj ba r, cerkepezd fel a borodet (tapaszcald meg cestednek ki.ilonbozo res1..eit, hogyan capincod, milyen a simftasa, milyennek szeremed, tapincsd azr is meg. Ebben az uj borben szeretnel maradni? Vagy jobb lesz a regi?) Kell emcs meglepeces, kel lemetlen meglcpetes, erett alma - almafa, termes begyujtese - sziiret, oreg haz atalakitasa, varcizsital. Mcisnak a borebe bujni es onnan megvizsgalni, megcapasztalni sajar magac. Kitolni valakivcl , bosszu, templom. 6serdo, talalkozas az osok szellemevel, szepsegszalon, define, felelem, szererer, anya es gyerek, gyerek, gyerekszoba, rejtekhely, gyerekkori emlek, nem megval6sult vagy megvalosulasa, kinezni az ablakon es meg!ami valakit (peldaul: els6 szeret6). Bir6sag, festmeny (pucoljuk es egyre ujabb es ujabb recegek n'.innek elo, egyre regehbi dolgok mutatj ak meg magukat), 6sok kepta ra, szegyen, alarc, jelmez, alarcosbil. Moscani erzesednek megfelelo hely, ami lehec konkret vagy kepzcleci. Nern azonosithat6 hang, idealis par, ri cualis beavacls, utazis az urbe, lcghajo, szamuzecesben. Kincseslada, kincstalalas, kines, am it egy szorny oriz, kines elsullyedt haj6ba n, asaras, vad~iszac, foc6-szafari , valami vesztescg, ami eri az embert, kod, felho, fcgyverre leln i, forradalorn, csalJdi iinnep.

Felsofoku hiv6kepek Mocsar, vulk:in, n'.izhfoyo, barlang, f6l ians, fenykepa lbum, tengcrfenek, szornyeteg, pokolba valo utazas, boles oreg, labirinrus, varazsl6. Szinpad, ahol va lami nagyon foncos torcen ik, boszo rkany, belso vczcco, boles oreg, termeszeti kataszrr6fa.

A KIP ALKALMAZASANAK NAGYON IGERETES TERULETE A GYEREKTERAPIA.

Dr. Kigyos Eva segit benni.inkec, hogy ismeretekhez jussunk czcn a ceruleten. ,,Katathym imagindciOs terdpia gyermekekkel" d mu tanulmcinyaban is fogla lkozik ezzel. (Integratlv Hfrmond6, 13. szam, Budapest, 1998.) A kezdecet a skilik elvegzese jelenretce. Nagyon fontosnak erezcem, hogy ratalaljak arra a hangra, hanghordozasra, hangszlnre, am i osszhangban va n a szoveggel, de megsem idegen colem. Vagyis nem zavarja 225

meg a gyereker, nem kell azon rornie a fejer, hogy mi rom~nr velem, miert beszelek maskenr. Nern annyira megfonrolasok, mine inkabb a gyerekekre val6 hangol6das urjan ereztem meg, hogy a kicsik szamara a termeszetes meselo hang figyelembeszt'.ikiro hacasu. Mar ekkor, a standard szovegek olvasasakor kezdtem edzodni a gyermekhipn6zisok sajatossagaihoz. Kepzesi.ink sorin elmondrak, hogy a gyermekeknel mas a hipn6zis, mint a felnotteknel, de hogy mennyire, azt a sajat boromon kellert megtapaszralnom. Az egyik nehezcn kezelheto jelenseg szimomra az volt, hogy a gyermekek transzallapod.r nem kiserik a felnort hipn6zisban megszokorr viselkedesvalrozasok, a ki.ilso megjeleneseben alvasszerli allapor, a sutcog6 hang. A legtobb gyermeknel transzallaporban nyirva van a szem, de legalabbis tobbszor kinyirja. Valroz6 az izomr6nus is, az ellazu1asr61 az akdv mozgasig barmi elofordulhar. Meg kellett szoknom azt is, hogy a gyermeki transzallapot igen gyorsan kialakul, es ha em)l a remp6r61az indukci6 szovege elmarad, mashol cart, a cranszallapoc ugyanolyan hamar megszunik. Ez a gyo rs valcakozas egyebkent is jellemzo a gyermekekre. A tedpia folyamacaban is valtozhatnak a transz- es ebcr all aporok. Ami tizives kor alacc nagyon gyakra n fordul elo. Hipnocerapiis kezdemenyeimet pontosan ez a jelenseg zilalca bizonyralanna. Csak kesobb ercettem meg, hogy amikor ugy summazcam az csemenyeker, hogy nem vole hacekony a foglalkozas, mere a gyerek nem volt hipn6zisban, messze nem ez rom~nr. Azen riadr kapkodisom es - va16szim'.ileg - elrejreni pr6balt indularom zavarta mega gyereket. Akkor rudram igazan elfogadni a gyermekhipn6zisnak ezr a jelenseget, amikor ri'1lterrem magam a kezdo hipnocizor csapdan, amibe legrobben belecsuszunk. Csak az erdekli az embert, hogy a paciens hipn6zisban van-e, vagy sem. Erre osszpontosul a figyelme, keresi a bizo nyftekokat, ellenbizonyltekokat vel felfedezn i. Nos, amikor kepesse valram arra, hogy ujra a paciensre, az egesz gyerekre figyeljek es reagaljak, kepes lectern arra is, hogy uraljam a helyzeter. Fontosnak erzem, hogy a transz megszuneset visszajelezzem a viselkedesemmel. Az eber rudathoz sz6ltam mis m6don, mas hangon, es a terapias tortfoesbe illo kidolgozott imaginici6val ujra m6dosult mdad.llapotba vittem a gyermeket. Vegiil kenytelen volcam elhagyni a standard szoveg bizroslrotta csendes vizeker. Ezzel azt:in jott a tobbi nehezseg. 226

Egy ced.pias kezelesen beliil kell-e kiilon engedelyt kernem a sziilokrol, ha hipnoterapiat alkalmazok? Kocelezo-e kimondanom a hipn6zis sz6t? Kezdecben egyertelmuen erezcem az igent. Elmondcam a reripias indokaimat es beszeltem a hipn6zisr61, mint gy6gym6dr61. M indez a 80-as evek elejen sokkal bonyolultabb volt, mint napjainkban . Sokszor zatonyra furore a sziilokkel kialakulc kapcsolat. Abban az idoben a hipn6zis fogalomkorere szelsosegesebbek voltak a reakci6k. Vagy reljes eluraslcas, vagy indokolatlanul heves helyesles. Az ember mindig vagy6dik olyan szabaJyok utan, amik felm entik a dontes nehez helyzereben. Ebben a kerdesben nem hiszem, hogy lehetne ilyen szabalyr alkomi. A gyermekterapiak specifikuma, hogy a gyermekkel alakul6 kapcsolat mellett mindig jelen va n a szlilokkel alakul6 kapcsolat is. A gyermekcerapia elkotelezett a kicsik erdekei mellett, es ennek szolgalata neha megkoveteli, hogy idoszakonkent a szi.iloc nem feltedeniil ceripiis eszkozokkel vegye ri a gyermek iranci sziikseges viselkedes gyakorlasara. Az cermeszetes, hogy legalabb a tedpia vegen ezt a folyamatot is fel kell dolgozni. Nos, ebben a fel fogasban helyet talil az a leheroseg is, hogy a hipn6zis sz6 kimondisa helyett a relaxalt allapot kifejezest hasznalja a terapeuta. H a szakmai szabilyszeruseg alakult ki ezzel kapcsolarban bennem az elmlilr evek folyamfo, azt ugy tudom osszefoglalni , hogy minden egyes cerapiaban, minden egyes csaladnal egyedileg kell eldonteni. A gyereknel nem hasznilom a hipn6zis sz6t. Nern rudom ki.ilonosebben indokolni, csak azt tudom elmondani, hogy az alcalam hasznalt raporcokb61 nem ez kovetkezik.

A raport Az kezdercol fogva vilagos volt szimomra, hogy a beszelgeres, az egymis-

ra hangol6das tarcalma, a gyermekeknel nem jarhat6 ut. Alapcevekenysegiik a mozgas, a jatek, es az erzelmeik is ezen az uton mobilizilhac6k. fgy egyiittgondolkodas helyect az egyiittjatszas olyan szituici6jit kellerc kialakltani, ami erinti a gyermek helyzetet es tovabbvi heco a hipn6zisba. Mint a legtobb problemimat, ezt is a gyerekek oldotd.k meg. Egy vilagjatek ceripiajiban a kirakott helyzet annyira hordozta a gyermek kozponci konflikcusit, hogy szinte magat61 ad6dorc folyracaskent ennek a helyzetnek imaginici6ban torteno elerre kelrese es tovabbvitele katartikus megoldas fele. 227

Meg vagyok gyozodve arr61, hogy ez az osszeepites az altalam hasznalt raporcok kozott a leginkabb rovabbvivo erej li. Ami miatt nem rudram mindig ezt haszn:ilni az az eszkoz- es idoigenyes volta. A gyermekraporrokban a testi erimesnek, az egymasra uraltsag megelesenek, az anya-gyermek kapcsolat modellez.Csfoek Iatram szereper. Van olyan gyermek, akinel alkalmankenr kell v:ilcoztatni a raporrot, de a legtobb esetben a ki csi a bizconsaga erdekeben konnyen szabi llya valtoztat olyan torteneseket, ami egyszer j6 elmenyt jelentett szamara. Ezekkel a pr6bcilkoz:isokkal pirhuzamosan pr6balcam alkalmazni azokat a cerapias lchecosegekec, amelyeket a felnott cerapiakra vonatkoz6an megcanulcam. Leghamarabb az eletkor regresszi6t hagytam el. Ugy vectem eszre, hogy a gyermek idorendje nem kocodik olyan erosen egy longitudincilis rendhez, hogy annak tengelye menten lehessen elmozdfra.ni. A gyermek idorendje az atelc elmeny nagysaga, es az ily m6don kici.inrececc idokhoz ebren is vissza cud cerni. C'.>nmagaban az idoben val6 szabad mozgas nem segfti elo cudaccalan esemenyek felbukkanasat. Szimb6lumok imaginalasac, mine alapveco cajekoz6dast hasznalram es hasznilom is, de Leuner kepeinek (KIP) kimunkalisat ter:ipias eszkozkenc nem sikeri.ilc hasznilnom. A legcobb gyermekncl az imagi nalc kepek olyan gyorsan peregnek, amit a gyerek nem cud es nem is akar reszleceiben elmondani a terapeucinak. Ennek a folyamamak a lassicasa olyan aucoriter belesz6Ias a gyermek kepzecaraml:is:iba, ami gyakran a hipn61.isb6l val6 kilepest eredmenyezi. Poncosan ezert alkalmas az irnagi naci6 indukci6s technikakenr. ltt teljes szabadsagor kap a kepzelec, csupfo a vegcelt n'.izi ki a terapeura, es errol ker visszajelzest. A kcpzemek ez a sodr6 lendi.ilece viszi a gyermekec a megvilcozocc cudadllapoc fele. Ebben a kicsic eszkoztelen, tanacscalan helyzecben talilcarn ra a mesekre, tortenecekre. A klasszikus rnesek mindegyiken igazolhat6, hogy cobb sikon kozvetfcenek informaci6kac, erzeseket a gyermek sz:imara. Az esemenyek, amik az enekelheco slkon tortennek szimbolikus jellegi.iknel fogva azonosulasra, erzelmi atelesre adnak lehecosegcc. Ennek belacisa vezececc el ahhoz, hogy a gycrmekeknek - figyelembe veve a terapia kozvetlen celjat - a magam talaltam ki torceneceket. Amikor ilyen torcenerek kigondolas:ic kezdi el a cerapeura, legjobb, ha osszegylijc rnagiban minden informici6c a gyennekrol. A kedvenc szfnec, vir:igac, i llaci c, ere228

let, a kedvenc mesejec, cv-mt'.isorac, j6 emlekeic, bari rai never, ji cekaic. Ezek mind segftik a terapeuta kepzelecet, hogy ri calaljon arra a szemelyes vilagra, ami hozzacarcozik a gyermekhez. Amikor ugy ereztern, hogy nern tudok igaz:in j6 correneret kiralalni, a gyermek eber allapocaban csak cnnyit rnondtam: ,,Egyszer vole, ho! nem vole, nos, kirol meseli.i nk ma?" - es mindig kaptam vilaszc. Ez mar az indukci6 elindulasac jelentette. A parbcszedes format meg egy darabig fenntarcva a gyermek jelzi kivfosagait, es elindicja a terapeuca fanciziajat is. Ma ezt a m6dszerc hasznalom a leggyakrabban. Nern gondolom, hogy ez alcal:inosan ervenyes rnegoldas, csak csupin arr61 van sz6, hogy gyermekpszichol6giai ismerereimnek nern mood ellenc, es sz:imomra ez ad lehecosegec arra, hogy hiceles cudjak maradni. Amit en lefrtam, az az en utarn volt, es azc hiszem, mindenkinek vegig kell jarni a sajatjac, ha gyermekekkel csinal hipnocedpiac. Ha egyalralin lehec tanacsot adni, mindenkinek azt mondanam; ha gyermekkel dolgozo l, cudj nyicott es befogad6 Jenni, soha ne akard az elkepzelesedet eroszakkal vegigvinni. Tanulj mcg d hagyatkozni a gyermek jelzeseire, a covabblepeshez mindig 6 lesz a legjobb canicsad6d. Az indukci6s rechnikakr61 bemuratom az alabbi osszefoglal6 anyagoc. INDUKCIOS TECHNIKAK ELETKOR SZERINT

0-2 eves korig cake ii is stimulaci6, simogatas sajat mozgas erzekelese audicorikus scimulaci6 - zenevel, suhogassal, zajjal, csenddel vizui lis stimuhici6 - cirgy alakjanak, helyzerenek vagy szinenek val toz:isa, mozg~i.sval coz:is baba vagy kedvenc ji tek kczben fogasa

2-4 eves korig corcenecmondas kedvenc akciviras kedvenc :iliac filmreszlerek nezese

229

DR.

KicY6s EvA: KATATHYM IMAGrN.Acr6s TERAPIA GYERMEKEKKEL

4-6 eves korig kedvenc hely kedvenc allatok viragoskert torcenecmondas karkatalepszia, eremnezes fantaziakepek patcan6 labda gy6gyviz, biofeedbeck jatsz6teri aktivi t:is

7-11 eves korig kedvenc hely kedvenc aktiviras szinek dominanciaja repi.iloszonyeg kerekparozas karsiillyedes kedvenc zene eremnezes ponmezes a kezen kec kez egyi.iccmozgasa kar rigidicas

12-18 eves korig kedvenc hely sportaktivicas karkaralepszia legzes kovetese szemfixaci6 kezen aur6vezeces zenelni vagy zenet hallgatni kezlevircici6 izom relaxaci6 fel nocteknel alkalmazott m6dszerek

230

A kacathym kepmegeles Hanscarl Leuner altal kidolgozott es munkassagaval igazolt alapceziseit a kovetkezokben olvashatjuk. Az imaginaci6s mezot a belso konfliktusok strukcuraljak. Letezik egy rogziilt (sztereocip), fantazialt tartalmakra irinyul6 mobilis projekci6 - a maga atalakulasi jelensegeivel, ezzel osszefuggesben ellenorzes alatt tarthat6 a hatas egy terapias beavatkozas vagy egy spomfo elmenybet0res reven. Az alapfeltevesek nemcsak a felnott szemelyiseg lelki mllkodesere, hanem a fej l6d6 gyermekere is vonatkoztathat6k. A paciensben kacathym kepmegeles kozben a konflikcusokkal rerhelt belso kepekkel val6 szembesi.ilest rendszerint cobbe vagy kevesbe eras em6ci6k kiserik. fgy a m6dszer rendkiviil alkalmas arra, hogy a pszich ikus zavaroknal gyakran megtalalhat6 narcisztikus hatteret a kep, valamint az elmeny sikjfo hozz:iferhecove, es a neurorikus zavarokat - melyek gyakran igen korai konfliktusb61 indulnak ki - feldolgozhar6va tegye. Ez reszi leherove azt, hogy ellazult (enyhen hypnoid) allapotban fellazulnak az eber tudat cenzu rasoromp6i, es felszfnre keri.ilhernek imaginatfv sfkon. Kiilonosen igaz ez gyermekkorban , ahol a fam aziakepek megjelenitese, a ki.ilonbozo helyzetek famaziaban val6 megelese a termeszeces fejlodes velejar6ja. A KIP gyermekeknel rorceno alkalmazasar61 az elso reszleres munka 1977ben jelenc meg. Leuner H, Horn G, Klessmann E (Hrsg.): Katathymes Bilderleben mit Kindern undJugendlichen. I. Au.ft. Reinhaldt, Munchen (1977).

Elonyei gyermekkorban I. Hezagp6cl6 szerepec colr be a jacekcerapia es a cerapias beszelgeces

kozotc. Leuner ucal arra, hogy a jacekcerapianak a rargyakkal realizalt megjelenftes miatc, a beszelgereseknek a gyermek verbalis fejlemegi szincje miacc, hacira i vannak. Bar - velemenye szeri nta Kf P alkalmazhat6 mi ndket terapias forma ,,tovabbvicelekenc". 2. Lehetove ceszi , hogy konflikcusait a gyermek szimbolikus sfkon fejezze ki, ezalcal elkeriilherove valik, hogy problemaival incellekcualisan cul korin szembesiiljon. 23 1

3. Ez a cerapias m6dszer minden mas gy6gym6dnal alkalmasabb arra, hogy lehecosegec ceremcsen a narcisztikus megelesre. A gyermekcerapiaban ennek kiilonleges jelentosegec ad az a ceny, hogy a gyermek sokfele osszehasonlf casban kevesebbec cud teljesfteni, iigyedenebb, mint nala ak:.ir kevessel idosehb tesrverei, tarsai. fgy az egyebkenc mar valamilyen lelki (psziches) problemac mucac6 gyermeknel ezzel a cerapiis m6dszerrel a narcisztikus serelmek rogziilese minteg}' megelozhcto. 4. A KIP fobb cerapiaformakenc is alka1mazhac6, de nagyon j61 kombina1hat6 a gyermekkorban szokasos egyeb cerapias eljarasokkal (rajzolas, festes, babozas, vilag epites stb.). 5. Alkalmazhat6 egyeni terapiaban, de sziil o-gyermek parrerapiaban es gyerrnek-csopom erapiaban is sikeresen alkalmazzak nehanyan. G. A gyermek alcal imaginalt kep alapjat kepezheci a szulovel fol yracotc megbeszelesnek. Lehecoscgec ad arra, hogy peldfo l eg}' rec imaginalt keper61szamoljunk be, es rnegkerdezzi.ik tole, hogy 6 mi t gondol, mien pone ilyen kepec ,,fandzialt" a gyermeke. A kepi szimb6lumok vilaga a sziilO szamara is a problema melyebb megerceset teszi lehetove.

Elerkor A gyermek fej lodeseben a lacenciakort megeloz6 eletevekben - a psziches mukodesben - kozpo nri szerepec jatszik a fam azia. Maga a go ndolkodas is kepi jellegu, es n in cs reljesen eles hatar a fantazia es a realitasok kozott. A beliilrol kialakul6 kepek hacalmas erzelmi energiakat mozg6siranak, sodr6 ereji.ik szinre lehecedenne ceszi scrukturalasukat. Amikor a gyermek a lacenciakorba lep, fokozacosan kcpcssc val ik arra, hogy szernbesiiljon a cudacralanb61felramad6 kepekkel, csclckvesi elkepzelesekkel, min cegy kiviilr61 cekincsen belso kepeire. Fentiek fi gyelembevecelevel a KlP alkalmazasa nyolcevcs korc61ajanlocc, tcrmeszecesen az erercseg egyeni kiilonbozosegeinek figyclcmbcvcreleveL

lndikaci6 A KIP rerapia aJkalmazasa elott foncos elvegezni egy ,,ceszc imaginaci6r". Lc&,o-yakrabban a fa, hdrom fa vagy virdg kepekec leher erre hasznalni. Fii'.1knak inkabb a fa keper erdernes ajfo lani, lanyoknal sok esetben koze232

Jebb all6nak clin ik a virdg megjelenftese. Ennek alapj:in tijekoz6dunk az imaginaci6s kepessegrol es arr61, hogy az fgy keleckezo kepekrol milyen mcrtckben kepes verbalis informaci6kac adni. Az indikaci6 elsodleges szemponcja mindenkeppen ez. Nagy altalinossagban a neurocikus ciinecek - kialakulisuk dinamild ja miatt - j61 kezelhetoek ezzel a cerapias m6dszerrcl. A skizoid es kenys1..eres gyerekeknel - csakugy, mine a felnonekncl - nemileg beszt'.lki.il az imagi naci6s kepesseg, fgy a KIP alkalmazasa a capaszcalatok alapjan egyeb cerapias m6dszerek koze illeszcve lehet hacekony.

Gyermek KIP teripia a gyakorlatban Magar a KIP-et ,,fontdzia jdtekkent" ismercecjiik a gyerekkel. ,,Bizcosan swkcil elkepzelni dolgokar. Neha csak ugy, egy pillanatra, neha meg ugy, hogy bccsukod a szemed, es Jarod is amire gondolsz. Azt hiszem, i.igycsen tudod ezt csinalni." Ezucln a terapeuca j6, ha a gyermek melle i.il, olyan helyzccet ceremcve, mincha a moziban vagy TV elott i.ilve kozosen neznenek egy filmec. Erdemes segiceni neki a kenyelmes iilOhelyzet megtalalas:ihoz, a kialakult kapcsolacc61 foggoen, akar cesci foncessel is. A szemzfois clercsehez aj~l.nlatos a gyermek esci elmenyeire hivatkozni, mine amikor clalvis elate mar csukott 57,emmel konnyebben limak kepeket. Az cllazuHs kialakulasa a legtobb gyermek eseceben nehiny ucalassal konnycn elerheco, az izmok ellazicasara va16 corekves megzavarhacja a gyerekec. Jobb ilyenkor megpihenesrol vagy elalvas elocci szendergesrol beszelni. Gyermekek eseteben a kepalkoras kozben gyakran elofordul a mozgas, a szemnyids. Ilyenkor a: ,,gyere, fo lycassuk, mere nagyon erdekes amit lacunk", vagy hasonl6 bizcacis el eg ahhoz, hogy kepes legyen folycami az imaginaci6c. Az i.ilcsekec, ki.ilonosen az elso pr6balkozasoknal, ciz percre erdemes tervezni. Az egyen i klilonbsegek megismerese utan ez terrneszecesen va1toztathat6. Az imagin k i6hoz felkfnalc motfvum ok olyan kepek, amelyek relevfosak a gyermeki fejlodes pszichodinamikajaval. Leuner nyolc motivumot nevezerc meg a mar idezecc (Leuner, 1977) gyermekek es serdi.ilok kacachym kepelrneny ceripiajaval foglalkoz6 alapveco canulmfoyaban. 1. A ret, mine valamennyi i.iles kiindul6poncja. 2. H egymdszds, a csucs r61 a videk accekincese. 233

3. Egy patak kovecese, aramlascinak megfelelo vagy ellenreres iranyban. 4. Egy hdz meglacogacasa, amelyec kereszciil-kasul ar leher kurarni. 5. Taldlkozds ismert val6s szemelyekkel kozverleniil vagy szimbolikusan - allacok alakjaban, hogy berekintesr nyerjlink a S'L iilokkel, rescverekkel vagy aucorirasokkal val6 viszonyaiba. 6. Egy erdiJszel megfigyelese a rer fel&I, hogy figurak bukkanhassanak el& a socecbol, vagy beharolas az erdobe. 7. Csonak egy cavacska vagy c6 parcjfo, amelybe a gyermek beszall, cs amelyben ucazik vagy maga ragadja mega kormfoyt. 8. Barlang, melyec eloszor kiviilrol szemlel meg a gyermek, hogy kilepnek-e belole szimbolikus figurik, amelybe, ha 1'.1gy kivfoja, belephec, hogy ocr rarc6zkodjek, vagy, hogy feldericse annak melyec. Az uc6bbi evekben ezeken kivW meg harom covabbi moclvummal szerezcek j6 rapaszcalarokac. 9. Egy dllatcsaldd megfigyelese es veliik val6 kapcsolar felvetele, hogy lehecove cegye a szimbolikus szembesi.ilesr a primer csaladdal. 10. Egy sajarfolddarab birrokba vecele es megmuvel ese, amely elhacirolhac6 a kornyezeccol, beiiltethero, s ahol ejszakizni is lehet - ezzel felvilagosicisc kapunk a gyermek belso onaJl6sodasar61. 1 1. Annak elkepzelese, hogy mar feln ott, ill ecve tfz evvel idosebb, hogy jobban megismerjiik a gyermek viszonyulasac sajac jovojehez. Az dflatcsaldd motlvum a cerapia korai idopontjaban es nyolceves gyermekeknek is ajfolhac6, a sajdt folddarab, valaminr a tlz evvel kesiJbb kepek megalkorasa inkabb idosebb gyermckek mocfvuma, es inkabb a cerapia vege fele ad foncos visszajelzest arr61, hogy az ENhacarok milyen fejl6desi szinten vannak, valam int, hogy milyen a sziiloi gondoskodast61 val6 elszakadas, onall6sodas. A mocivu mok felkf nalasa a leheto legegyszerubben torcenik. Amikor a gyerek becsukca a S7.emer es erezheroen flgyel a terapeucara, eleg annyic mondani: ,,mosc azr kerem, hogy kep1..elj el egy rerec. Aztfo ha sikeriilc, mondd meg nekem. Kerdezek majd toled nehfoy dolgoc, hogy en is lachassam a re receder." Termeszeces, hogy mi nden rerapeuca maga alakirja ki a morfvum hfvasar a gyermekkel meglevo kapcsolaca es a kozosen hasznalr nyelv alapjin. 234

A gyermek altal megjelenicerc kepek sokak capaszcalaca szerint j6val cobb mozgast, corcenesc carcalmaznak, mint a felnorcek kepei. A megjelenicett kepekben (recen, hegyen, patak mencen srb.) gyakran vannak jelen allatok, ismereclen vagy ismerc gyerekek, felnottek. Elofordul, hogy a kozotti.ik lezaj16 torcenesek jobban szimbolizaljak a hiv6kep aha! mozg6sicott cudattalan tarcalmakat, mint maga a vizualis megjclenites.

A terapeuta magatartisa A gyermekek fokozotran erzekelik a cerapeuca hozzaj uk val6 viszonyat, veliik kapcsolatos esedeges elfojtott erz.elmeit. fgy a veliik folycatott katathym kepmegeles saran is elfogad6nak kell lennie a cerapeuca magatarcasanak. Erezn ie kell a gyereknek, hogy celjes fi gyelmevel or koveci, es tevekenyseget pozidvan ertekeli. A cerapia lefolytarasaban aktivabb~u1 kell reszt venni, mine felnoccek esereben. Ha a gyermek egy alcala kialakftott helyzetben nem tud covabblepni, kesznek kell lenni a vezecesere. Irr azonban fontos, hogy a gyermek a tcrapeuca ir:inyitasat ne t'.1gy elje meg, hogy ,,Cn jobban cudom, majd en mcgmutatom neked", hanem ugy, mint belso jd enletet az egyiittes kiut keresesere. A cerapia rendez.Oelve gyermekcknel a felnott KIP alapfokfoak mcgfelelo: raplalas, gazdagfras, megbekiccs es gyenged atoleles. A gyermek fi.iggo helyzete nem ad lehetoseget konfroncaci6 megval6sitasara, igy megelese covabbi konflikrusok alapjat kepezne. A terapias iiles befejezese utan a verbalis crtelmezes (incellektualis sikra emeles) nem ajanlorc. Az elmenyek, erzelmek feldolgozisara jobb lcheroseg a rajzolas a gyermekek szimara. Ezerr erdemes az imaginaci6t bcfejez.6 gyermekec megkcrni: ,,Hat ez nagyon izgalmas volt, amir elkepzelrel. 6 riilnek, ha lerajzolnad azt, ami a legjobban rerszert neked."

O sszefoglalva Dr. Kigy6s Eva szerint a KIP m6dszer a gyermekteripiaban j61 alkalmazhat6, hifoyp6tl6 eljaris. A szerz.6 elmondja, hogy cudomasa szerint egyedi esetekrol jelentek meg kozlesek, es ez.ek szama nem reszi leherove szignifikins kovetkezecesek levonasat. Ugyanakkor a jelzett eredmenyek a m6dszer alkalmazasara es covabbi kutacisra buzd iranak. Folytassuk a gyerekteripiikkal val6 ismerkedesiinker - segiconk Balogh Gabriella.

235

BALOGH GABRIELLA: A KATATHYM IMAGINATfV PSZICHOTERAPIA GYERMEKEKNEL, SERDULOKNEL (A Nevelisi Tandcsadok II Orszdgos Kongresszusdn - Budapest, 2000 e/hangzott e/Oadds) I.

BEVEZETES

A katarhym imaginadv pszichoted.pia vagy katathym kepclmeny egy melylelektani, pszichodinamikai alapokon nyugv6 imaginativ eljad.s. A m6dszert az ocvenes evekben Hanscar/ leuner dolgozta ki. Eredeti celja az volt, hogy az alomtorcenest kozvetlen cudomanyos megfigyelesnek vethesse ala. A pszichorerapiik sokszf m'.isege mogott a lelki folyamarok kozos nyelvet leginkabb a szimb6lumokban lelhetjuk fel. Az imaginadv m6dszerek tematizaljak, srrukturalj ak az alkalmazon szimb61umokat, fgy kozelitve a tudattalan tarcalrnakhoz. A rudarcalannaJ torten& parbeszednek ez a m6dja emberemlckezet 6ca lecezik. Ide sorolhat6k a keleti rnedicici6s elrnenyek csakugy, mint a Bibliaban olvashar6 laromasok, pr6feciak. 2.

SZIMBOLUM MELYLELEKTANI FELFOGASAROL

Freud irasaiban nem leljuk fel a rnelylclcktani szimb6lum fogalmanak vilagos definici6jat, az almokat rekincette a lelki konAikcusok szimbolikus kifejerodesein ek. Ugy gondo!ca, hogy a nyelvi jelkepek altalanossaga mar a gyerekek szamara magat61 ertecodoen kozismert, nem lehec kimutatni hogyan tanulcak meg, es elsajatfrasuk egyebkent is lehececlen. Szeri nte a jelkep ilral:inos ervenyu, a nyelv ki::1lakulasanak idejebol szarmaz6 archaikus, filogenetikus orokseg. Jung az aktfv irnaginaci6t nem felcalilra, hanem felfedezce a pszichoted.pia szamara. E m6dszer alkalmazasaval bizonyossa vale benne, hogy a szemelyes tudattalanon cul letezik egy kollektlv cudatcalan, amelynek elvalaszchatatlan reszei vagyunk. Az aktlv imaginaci6t az EN ugy eli meg, 237

mint egy almot. Azonban nem passziv szemleloje vagy areloje az ese- Âˇ menyeknek, hanem tudatos parbeszedbe fog a tudattalan tarcalmakkal. A felmeri.ilc kepek a paciens sajat psziches produkcumai, megis reljesen aucon6m m6don m11.kodnek. Az imaginalt tarcalmakban az egyen lelki konAikcusai, erzelmi :illapotai tiikrozodnck szimbolikus szinten. Ferenczi szerinc a kisgyermekek eredendoen csak az oszconeik kielegltesevel vann ak elfoglalva mindaddig, amig nem kepesek megfelelo valosigeszlelesre. A kulviligban azok a dolgok kocik le a figyelmiiket - peldaul a csecsemot az anyamellre vagy cumisiivegre emleke-.lteto drgyak - , amelyek valamilyen hasonl6sig alapjin emlekeztetnek a szi.ikscglctkieleglto elmenyekre. A szimb61umalkotis fele vezeto ut nem mis, mit ezeknek az objekreknek az egyenlOve tetele. Az egyenloseg egyik ragja elfojtasra keriil, mfg a masik tag az elfojtott tartalom szimbolumava valik, es egyben affekrfv hangsulyhoz jut. A szimb6lum es a szimbolizilt erzekelheto jegyei hasonl6ak, es asszociativ m6don belso 055-zefuggesek kapcsoljik ossze oket.

4. KIP

TERAPIA GYEREKEKKEL

A pszichoteri pias kapcsolacnak a szimb6lumokkal val6 munka alkotja az egyik fO specifikumar. A kliens es a cerapeura kozorc kibonrakoz6 jelenteskereses es megertesre torekves a legfonrosabb celok egyike. Kepi ittccelek segitsegevel valik szemleletesse, arnir kozolni szeremenk. A kcp kulso realitdskent jelenik meg, ezert muvelerekec hajrhacunk vegre rajta, valtozasokac indukalhacunk benne, ez pedig vilrozcac6 hatist gyakorol a lelki scrukcurakra is. A szimbolum egyszerre kinyilvdnit es megmutat, ugyanalclmr el is rejt dolgokat. Ami a cudac szamcira meg nem elfogadhar6, az rejrve maradhac, de kepi iizenetek formijiban felcirja a cudarcalan rirkair, fgy va16di fesziilrsegoldast hoz magival. A jelkep energetizdl mozgosft es eroceljesen motivdl. A kcp elvezechec minkec a bajok forri sihoz, a tiinetek pszichodinamikai gyokerehez. A ceripia nyelvezete a mecaforikban val6 kifejezesm6d. A kepes beszed, akarcsak a gyermeki mesevilag, a szimbolikus gondolkodas pszichol6giai lepeseiben rorrenik.

A KCP hianyp6rl6 szerepet colt be a jacekreripia es a rerapias beszelgeces kozorr. A jacekrerapiinak hacarai vannak - a targyakkal realizilr megjelenires, valaminr az eletkor miatt. A tcdpiis beszelgecesc pedig meghatirozza a verbi lis fej lecrsegi szinc, valamint a gyors cudarosodassal szembeni ellenillasok mobilizal6dasa. A KIP lehecove ceszi, hogy a gyerek a fa ncizia sikjin mozogva, szimbolikus formiban, famaziakcpek segf rsegevel fejezze ki konflikcusait. A Iacencia korc61, amikor a reali cisvizsgalat es az abszcrakc gondolkodis szinvonala ugrasszeru fejlodesnek indul, a gyerek kepesse valik arra, hogy belso kepeire, minregy kiviilrol becekincsen. Ezerc a KIP hec-nyolceves korc61- az egyen i ererrsegi szinctol fi.iggoen - alkalmazhac6. A KIP-er ,,fancizia jacekkenc" ismcrccrjiik a gyerekkel; a nagyobbaknal az ,,eber alom" elnevezesc is hasznalhatj uk. A rerapeuranak: aktfvabban kdl reszt vennie a folyamacban, mine felnocceknel. Ha a gyerek elakadc, vcszclyes, sw rongat6 ,,helyzerbe" keriilr, kesznek kell lenn ie megoldasok nyujcisara, vezecesre, kozos kiur kcrcscsre is. A rerapiis folyamaror a gyerck el etkorit61 fiiggoen celszeru cov:ibbvinni, kombinalni mis elji.rasokkal; rajzolas, fesces, babozas, vilagepf res, ji rek. Az imagindci6ban, valaminc a jdtekbrm es a rajzokban olyan ismerecek keri.ilhecnek felszin re, melyekr61 a gyerekek sz6bcli kozleseibol egyilralan nem ercesi.i li.i nk. Az imaginaci6 kozben zajl6 kepzed.ramlis kozcl all a j<1tek es a rajzolas kepzeraramlasihoz. A kifejezett caralom elmenyszen'.iseggel, erzelmi-indulari osszecevokkel boviil a sz6beli kozleshez kepesc. A cudattalan emocionalis konAikrusok felderirherokke es ercelmezher6kke valnak. Megis jclentos kiilonbsegek is ralalhar6k e m6dszerek kozocc. Jarekban, rajzban es imaginaci6ban az elmenyfeldolgozas mas szinceken nyilvanul meg. j dtekban a gyermek mozgasos-cselekveses szincen, konkrer rargyak segitsegevel jeleniti meg fesziiltsegeit, es i relojeve valik az esemenyeknek. Rajz ban vizualis jelkeppe acformalva es :icdolgozva nyilvanicja ki , a cselekvesben ki nem elhetett fesziiltsegeit. A rajz azonban stacikus, geomecriai form ikba surf ti a jelemest, es a szemely az esemenyeken kiviil re

238

239

3. A SZIMBOLUMOKO N

ES A SZIMBOLUMOKKAL vEGZETT PSZICHOTERAPrAS MUNKA

keri.il. Ezert csupfo cselekmenyfoszlinyok, hezagos fa ncaziak, toredek tudattartalmak tudnak megjelenni. Az imagindciO hasonl6 a jatekhoz es a rajzhoz is. Velemenyem szerint a keno kozott helyezkedik el. Szinren vizualis jelkepekben jelenf ti mega tudattalan konA iktusokat. Azo nban a kep1.ed.ramlas dinamikus, van folyamata es tortenere, amely lehetove teszi a problemak teljesebb kibond.sat. A fa ntizia korlatlan, a rendelkezesre all6 jatek, eszkozrendszer nem szab harart. Leheroseg van a tobbi erzekszervi modalitas bevonasara is. A gyerek egyszerre ateloje es cselekvo reszese a tortenesekn ek: lehetosege van kfviilrol betekinreni , vagy belii lrol, szereplokent megtapasztalni az esemenyeket. Az imagin aci6ban dinamikusan megjeleno vizualis kepzetaramlas megfelel a jatekban megjelen6 mozgasos-cselekveses abdzolasnak es a rajzban megjeleno emocional is csom6poncoknak. Ha biztosfrjuk az imaginaci6, a jatek vagy a rajzolas szoros egymasutfojat, az imaginaci6 erzelmi-indulati hullamzasa folytat6d ik a jatekban, illerve a rajzon, es ez fordirva is bekovetkezhet, a jarek esemenye es a rajz rarralma ismerlod het az imaginaci6ban. Gyerekek rerapiajaban imaginaci6, jarek, rajz es egyeb kreatfv tevekenysegek konnyen arvalranak egymasba.

EsETEKBOL YETT PELDAK

Dolgozatom celja nem egy esettanulmfoy keszftese, hanem annak bemu tatisa, hogy a KJP kitunoen alkalmazhar6 gyerekeknel es kamaszoknal is. H arom eserbol idezek peldakat, mindharom gycrek m~1s-mas elerkoru, es ezerr a KIP-er is elreroen alkalmazom naluk.

K.inga (Her es feI eves, masodik oszralyos) Ti.inetei: gyakori encopresis es idonkent el6fordul6 enuresis. Nehezen szabalyozhat6, diihkitoresei kontrolldiatlanok, amir a terapias 6dkon is rapaszralni leheretL Kinga a szii lok kesei hazassagab61 nehezen sziilererc, tobb spomfo abortusz elozmenye utan. Az anyfoak az el so hazassagab6l mar van egy felnott lfoya, az apfoak ez az elso hazassaga, es egyetl en gyermeke. 240

A kisl:inyt kenyezterik, klilonosen az apa. Meg azt is megengedik neki, hogy ejszakankent kozattiik aludjon, mert szornyektol szorong. A rerapia sor:in nyilv:inval6va v:ilik, hogy a kislfoy nem lepett ttil az odipalis korszak problematikaj:in, amiben a szi.ilok is pattnerek szamara. Elerkori sajacossagair figyelcmbe veve, rovid, negy-orperces imaginaci6kar iktactunk a tedpia menetebe, ebbol villanrok fel mosc keccot, amelyekrol rajzokat is keszfrett. A virdg. ibolya, melynek szirma lila, szara es levelei nagyok es zoldek. Semmire sines sziiksege. Mindenki gyonyorkod ik benne, olyan csod:ilacos. A sziirny: a tedpia elorehaladasaval kepi leg is megformaljuk a szornyer, aki miatt nem kepes a sajat szobajaba n aludni. Ekkor mar j61 ismerem Kingat, begyakoroltuk a kozos imaginaci6s munkat. A szorny kepet kozepfoku motlvumnak szantam, mert t'.1gy ereztem, ezen a ponton egyiltalfo nem Cri ot varatlanul. Az eredmenye megis meglepo. Egy kislfoy kepe bonrakozik ki elotte: voros, hosszu a haja, kek a szeme, piros a szaja. Kek, hosszu ruhat vise!. D6rfoak hfvjak. Dora alakja egyaltalin nem felelmeces, nem szarnyre hasonlft , hanem egy kis boszorkfoyra. Az uc6lag megjelenftett rajzon is j61 lirhat6 h6dlr6 alakja. Az anya szcrint Kinga meg hasonlft is a ,,swrnyhoz". ,,Ez lenne Kinga rossz EN-je?" - fogalmaz6dik meg benne a kerdes a megbeszelesiink alkalmaval. Kinga az. imaginilr cartalmat minregy folytarja jateldban. Ennek lenyege roviden az, hogy a gyonyon'.i szep Barbie baba, akit D6d nak hfvnak, megpr6ba1ja elcsibitani a relap6 figu rajat. Yegi.il ferjhez is megy a telap6hoz, akit csak kihasznal, mert mar oreg. Megfogalmazhar6va valik szamara, hogy 6 is hasonlo m6don pr6balja kihaszn:ilni apja engedekenyseger. A kep feldolgozasa sodn mind a kislanyban, mind az anyaban elindul a szimbolikus felismeres, majd a megertes. Kinga meg rovid imagin<ki6kra kepes, szince kipattan a szeme, es mar indul is a jacekpolc fele. .Altaliban az 6ra vege fele teri.ink vissza a ,.kepzeleti jarek" rajzban, gyurmaban t6rten6 megjelenicesere.

Zolran (Tizenkec eves, de miris sulyos tragcdiakac megelt fiu) Tiinecei: hazudik es lop, leginkabb csaladtagjaic61 es a hozza kozelall6 szemelyektol. Sziilei ket es fel eves kodban elvalcak, az6ra apjac nem latta, pedig j6 24 1

kapcsolatuk volt. Anyja ujra ferjhez menr, neveloapja adopealta Zoltam. Kee huga sziileeett. Egy szornyu orsz:iguti baleset sorin harom eve meghale az edesanyja es vele egyiiet a nagymamaja, mega masfel eves kishuga. Zolrcin szince szemranuja vole az esemenyeknek, mere nevel6apjival egy masik aue6ban kovecrek oker. Az apa nem cud mie kezdeni a fiuval, sem veressel, sem szep sz6val nem tudja meggy6zni. A hangulae ;illand6an feszi.ilt, a lopasok pedig rendre ismetlodnek. Az apaban felmerUle az intezeebe adas lehetosege, ebben szererne tanacsot kerni. Vilagosan szeretne lacni, mennyi re st'ilyos ez a problema, es gy6gyitha e6-e. Zoltfo teljesen tiszcaban van azz.al, hogy nagy a baj, elso calalkozasunk alact cobbszor elsfrja magat. Komoly on-destruktiv jegyekre ural, hogy kormei veresre vannak dgva, es a bort fo lyamatosan tepdesi koriilotce. Rorschach jegyzokonyvebol kiemelem az alabbi valaszokac, valaminc az arra adore asszociaci6it, amic a KIP m6dszer technikai elemeire ramaszkodva gyakran alkal mazok.

I. tdbla 2. valasz Egy szcllem, a ccste es a sz.1.rnya is ict van. Asswciici6k: a sajac rossz szelleme jut eszebe, arni a lopasokerc is felelos. (H a valaki meghal, annak is a szelleme el covabb. Neki is vannak haloccai - czzel pr6balom megteremteni az osszekorcecesc a lopas, mint cUncc cs a feldolgozatlan veszcesegek, gyasz, mint lelekcani corcenes kozocc.)

IV. tdbla 3. valasz Mine egy nagy koember, ahogy ice lcp. Asszociicio: egy olyan ember, akinek nehez meglagylcani a sziver. Apa is ilyen, nchcz mcggyozni oe.

X tdbla Ket fekeee szorny tart egy rudac felfele. Mindkec szorny egy-egy hegyen all. A kec hegy kee oldalfo ket p6k miszik felfele. Keziikben rarranak egy fiklyit. Kozepen egy madar szall felfele. A kec hegy ko1.epen van kee 242

sarga zaszl6. A zaszl6k folott van egy hfd. Aho! a rudat tarcjak a szornyek, act leesik valami, talan egy bumerfog. A kee hegy szelen allaeok ugralnak, mine! messzebb, el a hegycol. Asszociaci6k: Legeloszor a felfele eorekves tunik fel szamara - a szornyek, a p6kok es a rnadir is felfele sz:ill. A faklyak es a z:iszlok iinnepi hangulatot araszeanak. Faklyat gyujtanak a haloetakerc is, ami mar teljes egeszeben az 6 gondolaea. A madir es a zaszl6k a szabadsag jelkepei is. (Hozz:igondolhaejuk, hogy a madir, mint lelekmadi r szimb6lum: a foldi es az egi vilagoe koti ossze.) A hid osszekoci a kec hcgyet. (Szincen hozzicehernenk, hogy ker kUlonbozo vilagot kapcsol o~sze.) A bumercing visszaszall az emberre: a lopis is ilyen bumerfog. ,,Hovi ugranak el az allacok a hegycol?" -A semmibe ugranak. A jelkep mindent elirul, a tovabbi ercelmezes itt fo loslegesse valik. Mindkercen megercjUk es iceljiik Zoltfo helyzetet, a sulyos vesztesegekec es a neveloincezecbe kerUles szorongac6 kepec. Megoldist ajinlok sz:imira: ,,egy ilyen eros hegyben meg is lchccne kapaszkodni ralfo, mintsem a semmibe ugrani." Hasonl6 m6don beszedes legelso imaginaci6ja, ezerc szerecnem kiemelni. Zolcfo koroszcalyanak megfeleloen - scrukcuraJ6 es segfco kerdesek hatasara - mar tiz-tizenoc perces munkara kepes ezen a sikon. A virdg- kicsi es sok szirma van. A szirmok kicsikek es lila szfnuek. Kfviil sotet, befele vilagosodik. A kozepe citromsarga. A szirmai hosszukasak, formasak. A szira es a levelei kicsik es zoldek. A levelei ugyanolyan alakuak, mint a sz.irmai. Ez egy szazszorszep. A kornyezete Rives rec, sok vi rag van korocce. Egy sarg:is-voros cu Ii pin, ami az egig er. Egy piros r6zsa, sok covissel. Sok mas r6zsa is van a harcerben, meg nehfoy culipfo is. A szazszorszep illaca finom, edes, tapinc:isa barsonyos. A rengeceg virig es fi'.i kowtt alig lacszik a szazszorszep. Sue a nap, egy felho van az egen. Tavasz van, kellemes a levego. Zolcinban az az erzes alakul ki, hogy a szazszorszep egyediilall6, kicsike es vedeelen a kornyezeteben talalhae6 viragok kozon. A kornyeken nines mas s1..3zszorszep, es a tobbi virig mind nagyobb. Celszeru ice a cerapeutfoak segitsegec ajinlania, mere szorongasok kezdcek eluralkodni raj ta, es onill6 megoldast nem calalc. ,,Mire Jenne sziiksege ennek 243

a viragnak, hogyan tudn:il segfteni neki?" Gondoskodasra van sziiksege, vigyazn i kell ra. Semmi masra nincsen szuksege, csak, hogy valaki figyeljen rci. Ezzel fogalmazza meg terapias celkin'.Jzesiink rejtett iizenetet is, bar visszaterte utan azonnal ratalal tudatosan is a jelkep ertelmere, azzal a meggyozodessel, hogy ,,a sz:izszorszcp en vagyok". Tovabb asszocialva; a rovisekkel teli r6zsa az apja termeszetere emlekezteci. ,,De mit jelem az egig er6 tu lipan?" Ez a virag, mine a noiseg es anyasag egyik jelkepe, kozos gondolkodasunk eredmenyekenr vezet el benniinket a mennyorsz:igba kolcozocc anya szimb6lumahoz.

Istvan (Tizennegy eves, nyolcadikos fiu.) 6vodas korar6l kiizd enurezissel, amit az eddigi kezelesek j6slara ellenere sem sikeriilr ,,kinonie". A.ktuilisan koncrollalaclan duhkitoresei miatt keresnek segfrseget. Az iskolaban rasz:illtak az osztalytarsai, alland6an cukkolj:ik, amirol teljesen elveszf ti az onuralmar. Nemregiben addig rugdosra az ajt6t, amfg az kilyukadc. Tobbfcle gy6gyszcrcs- cs pszichocedpi:is kezelesbe fogtak mar bele, de a tiinerek alig mozdu lrak. Mindez azt sejteti, hogy melyebb problemikr61van sz6. Istvan anamneziscbol kiernelhet6, hogy haramfekvese miatt csaszarmetszesscl jott a viligra. Anyjit nagyon megviselce Istvan sziilecese, ezerc ,,elkottecce magat", mert nem men volna meg egy gyermekec sziilni. A fiu noverevel tobbszor is beszelgeccek errol, de lstvfonak nem mondtik el, mierc nines cobb resrvere. Meglep6 volt sz:imomra, hogy az anya ugy allfrocra be, mincha Istvan miacc ncrn szii lt volna tobbe, noha a kecgyermekes csalad a leggyakoribb modcllnek s.cimft. A csalad elecet mely titkok terhelik: nemreg derult ki, hogy az apa ,,moleszc:ilra" a linyukat. A terhel6 esemenyek arra keszceccek a lfoyt, hogy pszichol6gushoz forduljon, az anya pedig valni kesziil az apat61. Ferje egyebkenc is rossz valaszcas vole, merr nagyon kiilonbozo mencalitisi'.1 emberek. A fiu el6cc egyel6re mindem cicokban tartanak, ami ugyancsak elgondolkodcat6 volt szamomra. Istvan megnyilvanulasai az els6 pillanacc61 kezdve ellenrmondasosak es szels6segesek volcak a rerapias kapcsolarban. Tiinereirol szenved, szaba-

244

dulni szereme roliik, de nem hajland6 vagy nem kepes verbaliz:ilni problemiit, helyette trefalkozik, viccel6dik. Nagyon feltlin6 vole, hogy illand6an mosolyog, mindenen nevecgd, mikozben sokszor inkabb rosszkedvunek erzi magat. A ceripia else szakaszaban a kereteket, az idohatarokat sem cudta rarcani, hot egy fel 6rival kod.bban, hol egy fel 6dval kesobb, az iiles vege fele erkezett. A bepisiles es az indulackicoresek kozocc az eddigi kezelesek napl6vezetese nem raliJc konkret osszefiiggeseker. A riinetek hasonl6sagira mukodesiikbol kiindulva ralilunk ra, egy nyelvi jelkepben: visszatartdsi problemiknak nevezziik el ri.'mereic. A pszichodinamikai gyokerekhcz nem sikerlilt koz.el keriilniink, a fiu szime semmit nem tudott megfogalmazni problemaival kapcsolatban. Azc a koverkezrerest vontam le, hogy nem egy neurotikus ti.inettcl allok szemben, hanem val6szfnulcg a preodipalis korszakban, a korai anya-gyerek kapcsolatban kelcrkezctt alapzavarral. A rerapia els6 szakaszanak celkitiizesekent a deficitck fcltolreset fogal maztam meg, ami a sz.emelyiseg p6cl6lagos ereset tcszi lchec6ve. Teki ntettel a verbilis felrarulkozas nehezsegeire - ami alapzavarok eseren gyakori jelenseg -, karachym imaginatfv pszichotedpiaba kezdtunk. A redpia fo mozzanara az imaginaci6. Istvan, elerkorib61 kifo.ly6lag, mir komoly husz-harminc perces kepalkotisra kcpes, cermeszetesen szinren srrukcural6 es seglto kerdesek alapjfo. A m6dszer bemucacisira alljon itt nemi fzelfco a kozos munkankb61.

A virdg Szlne fekeres, a kozepeben apr6 szcmcst:k vibdlnak. Fekete, vastag sz:ira va n, a r6zsihoz hasonl6 samya es szurke lcvelek. Ez egy r6zsa, egy fekere kihalc cajon. 6sz van, es escefclc jarhat az id6, a nap vorosben vilaglt. Folturt, darabos foldon all a r6zsa, mas novenyek nincsenek koriilotte. Egyediil van. Iscvinnak az az erzese keletkezik, hogy a r6zsa rosszul erzi magar a fekece tijon es maga is pusztulasra jut. Ismet ezen a poncon erkezik a cerapias segirsegnyujtis: Terapeuca: Mire lenne sziiksege, hogyan cudnal segfteni ennek a viragnak?

245

Istvan: Vfzre Jenne szii.ksege, mere a kornyek kietlen, nines vfz, es a virag kezd kiszaradni. Megbeszeles: borus hangulacu, szomorkas kep jelem meg. Szomoru vole a virag, koriilotte is puszculas uralkodotc. Megjelenik - kepi szinten - a sulyos alapzavar depresszi6 formajaba n, ami egy vers m egfrasara ihlette ot. Rajwlni nem volt kedve, de itt szerem em koz.olni elso kozos kepi.inkh oz frt verser es egy masikat is, ami kreativ erOfeszftesnek tekintheto allapora megjelenftesere. A d iagn6zisc, amic a ci.inecek alapj:in meg nem leherecc cudni, a fiu megnyilvanulasaib61 pedig csak sejteni lehececc, az elso imagi nalt kep vilagosabban megmuracca.

Isrvfo

Az elso kep Sorer raj Satnya szar Rossz virig, Romlocc buz

Llgy szirma Klnl6dik ZOld levele Rorhad mar!

Am tickon Megis all Remeli Kiildenek

Kinl6d6 Virag is Elpuszrul Feladja

Romlocc raj Satnya szir Puszrul6 Si:icec raj

A szep szar Szirad mar Nem birja Soka mar!

Ki.ildenek Elecec Esor es Erejec!

Romlott cij Voros nap Puszrul6 Sorer raj

Sarnya raj Socec szir Puszrul6 Urols6 Ucols6 Pusztul6 Vidgorn Kinl6d ik! Nern birja Soka mar! Voros nap Dombon all Fekete s SOlCt Tajon mar Nern clhet! Romlorr dj Satnya mar Puszrul6 Sorer raj Puszcul6

Ucols6 Erovel Gyokerec Ereszt mar Finoman Tapogar De nem el A calaj Megkinzott Puszcul6 Foldjeben Nern ral31! Nines vize Se f'oldje Megkfnzott Talaj mar! Felu'trr:ik Ege reek, Elvercek Elecet! Nyog a ralaj

De nem jon Felejcik A folder Elecec! Hisz mar csak 6 cudja Vole olya n Hatalom Ki segfc Neki de Azr meg nem Tudja o, Hogy ero Nincsen mar Errhero Hisz lejarc Ideji.ik! Mar csak a Koveik Tudjik itc Hogy volcak

E vil:ig Elerec Soha nem Terem mar Sorer lcsz

Istvan

A halal Ha lej:ir az ido, az clcr idcje Az ember meghalhat, a lclek megmarad S messzire elszall Szall, szill az eg fclc A hajnali egnek, elrunik a napni l Megy az irelere lsten szeke ele Ler6ja buneit Elmondja rerceic S megj6 jucalma

246

Hajnali egekben, i:iri:im felhoiben Csillagos egekbe Teremres szlveben Socerlo fellegben Klnl6d6 lelkekkel Vori:islo, forr6, i:irdi:igi kacajjal Vigyazz, hogy mit ceszel Ez clecben ircen, Mere nem mindegy hova Juc~-z! Mennybe, pokolba.

247

Orokkc, Halon taj Feladra Ki.izdelmec!

Eco-STATE TERAPIA

Viragom Nern birja Soka mar Sarga bel Sore do Szirom mar Viragom.

Puszcul mar Rochad6 Onmaga! Nines ero Mely eroc Ki'tldene Samya caj!

S nincsenek! 6k megnem Beszelnek. Lejar mar ldeje. Se ko rcs Utols6.

Osszcfoglalas A gyerekek es a serd iilok srrukcuril6, segfto kerdesek hadsara elerkori sajarossagaiknak megfeleloen kepesek imagindcios munkara. A gyerekek fUggo helyzere miatc a rerapeucinak az elso pillanacc61 kezdve akdvabbnak kcll lcnnie, serkencenie kell a veszelyezceco es egyeb helyzecek megoldasaic A kepi sfkon corceno megjelenfcesc foncos tovdbbvinni mozgasos-cselekveses es egyeb kreadv feldolgozasi formak fele. Tudac-kozeli problemak eseren a gyerekek es serdiilok rendkfviii fogekonyak a cerapeuca ertelmezesere. Termeszecesen a ci'.11 korai - es ezerc veszelyes - tudacosodas elkeriilese erdekeben eloszor a gyerek asszociil a felmeriilc carcalmakhoz. A cerapeura a gyerek asszociacioinak fonala menren haladva engedhec meg errelmezesekec. A kevesbe cudac-kozeli, melyebb problemak, alapzavarok esecen meg inkabb celszen'.i tarc6zkodni az ercelmezesekcol, mine a feln occek eseceben. H arom esecbol vecc peldakon kereszciil probalcam meg illuszcrilni a KIP rerapia gyerekeken es serdiilokon corceno alkalmazasac. Koszo njiik Balogh Gabriellanak a kozreadorc anyagoc.

248

Az ego-scare cerapia ismcrcetcsevel, amely egy hipnocerapias, de mondhacjuk azt is, hogy hipnoanalicikus cechnika, folycacjuk az incegratfv hipnocerapia ismertecesec. A m6dszer bem ucacasara neves amerikai szakemberek canulminyaib61 es okcacasi anyagaibol ideziink. (Mulciple Personality Disorder in the Netherlands Suzecre Boon and Ne! Draijer 1993; American Journal of Clinical Hypnosis Volume 35, No. 4. apr. 1993 - Ego-Scace Therapy: An Overview - Hel en H. Wacki ns University of Montana; Gordon Em merson PhD. Ego Scace Therapy Pub. Charmarcen: Crown House, 2003.) Ezeken kiviil nemzetkozi kongresszusokon osszegylijcoct anyagok es szemelyes cer:ipias capasztalacaink szolgalnak. Ezc gylijcocce egybe dr. Daubner Bela: ,,Ego State Therapy" cimt'.i munkajaban . (Incegratlv Hfrrnond6, 1. szarn, Budapest 1994.) john C. Watkins es felcsege Hel.en Watkins irca le eloszor ezt a figyelemremelc6 fel caro cechnikat. Lefrasuk nagymertekben hasonlfca Gestalt es a TA m6dszereihez, de tcorccikusan Paul Federn irasaira alapoz6dik, aki eloszor frca le az EN-illapocokac (ego-scare). Federn ismerce fel, hogy a szemelyiseg nemcsak egyszer(ien az erzekeles, a kogn ici6k es erzelmek, indulacok osszessege, hanem ezek egyscgekbe szervez6d nek, amelyeket ,,ego-state"-eknek nevezett el. Federn fclulbiralta Freud libido koncepci6jac, es az .,object kathexis" es ,,ego kathexis" kettos energiajaval helyeccesicecce azt. Wackinsek szerint az cgo-allapoc mindazon viselkedesek, erzekelesek es elmenyek osszcssegcbol all, amelyeker nehfoy altalanos elv osszekoc, es elhacarol6dik mis cgo-:illapocokt61. A kognitlv szincen egymascol elcer6 ego-allapocok cs azok, amelyek ellenceres celokkal rendelkeznek, konflikcusba kerii lhernek egymissal. A legrobb emberben ezek a konflikcusok rejcve maradnak, de szorongasban, depresszi6ban, vagy ak:ir eveszavarban rnanifcszca16d hatnak. Amikor az egyik ego allapot ,,ego-karhexis" cermeszeru energiaval celfcodik fel, es mas ego allapotok pedig ,,objecr-kachexis" termeszett'.i energiaval celf codnek, gyakran Iecrejon nek a disszociaciv becegsegek, vagy akir az MPD (cobbszoros szemelyiseg) is - abban az esecben, ha a hacarok a klilonbozo ego-allapocok kozocc relacive rigi<lek vagy arj<irhacadanok. Wackinsek szerinc az ego-cillapocok harom fo formaban fejlodhernek ki; 249

szokvanyos differenciil6dis, fontos referencia szemelyek introjekci6ja, valamint a craumira adon: vilaszkent. A szokvfoyos differencial6das sorcin a gyermek adaptlv ego-illapotokac fcjleszc ki, hogy sikeresen megfeleljen a szUl6i, iskolai, korrcirscsoporci elv:irisoknak. Ezen ego-allapotok hararai Aexibilisek es acereszcoek. Amikor a gyermek incrojektilja a fontos referend a szemelyeker es azok cgo-kathex energiaval cellc6dnek, akkor azo k szerepekke vilnak; mig azok, amelyek objecc-ka chex energiaval cellcodnek belso rcirgyakki valnak, amelyekkel kapcsol6dnia es reagalnia kel l. Peldciul ha a gyermek egy bi.inter6 szi.ilor incrojektil, e:z az ego-allapoc (internalizalt t:irgy) ugy bi.inretheti a gyermeket, mint azt az eredeci szi.ilo cecce, es ercol depresszi6ssa v:ilhat, vagy mas szimpt6mac fejleszt ki. Ha egy ilyen inrrojektilc ego-illapor ego-kathex energiaval rellcodik fel, az egyen belsoleg nem szenved, csak saj:it gyermekeivel bfoik hasonl6an, mere szereppe vale benne az inrrojckcil t sziiJO. Termeszetesen, ha ez a biinreco ego-allapm: nyilcan mcgnyilvinul, onbiincero viselkedesekec hozhar lerre. Am ikor a gyermek egy megsemmisito traumival, eluraslrassal, semm ibevevessel vagy sulyos banralmazissal ralalkozik, disszocial, es az elerben maradis erdekeben Selfjenek bizonyos reszeir61 visszavonja az ego-karhex energii kar. Ezeket a Self rcszcket ujra energetizilharja objecr-kathex energiakkal, es lerrehozhar egy imaginalt belso bad tot, hogy az segfrse a craumival val6 ki.izdelmer. Ez az ego-all apot elfojt6dhat, amikor a veszely megszunik, de ujra aktival6dhac a kovetkezo konAiktus vagy scressz alcal, ralan meg sulyosabb form:iban. Watki nsck cermeszetesnek tarcjak, hogy hipn6zisban vagy mis cradicion<ilisabb tcrapiaban a regresszi6 ujra aktivizilja a pi ciens rural rcgrcsszi6val elert clctkor ego-allapotait. fgy hozziferhecove valnak a canulmfoyoz:is es a kovetkezmenyes v:iltozis szimcira az ego-allapoton beliili inform:ici6k es erzesek. Annak ellenere, hogy az ego-allapot a paciens szemClyisegenek csak egy kis s1,elecet reprezenralja, megis ugy tunhec, mintha egy elkiiloni.ilt szemelyiseg lenne, amely a paciensen belt.ii lakik. Val6jiban ugy clinhet, mintha mindannyian c6bbsz6r6s szemelyiseguek lennenk- egy nagyon fontos ki.ilonbseggel. Egy igazi cobbszoros szemelyisegunel a hatarok annyira arjarhacadanok, hogy egy ego-allapot cselekedhet olyan m6don, hogy a masik ego-allapoc nem kepes azt cudatosftani. Legtobbi.ink azonban, ha cselekszik is olyac, aminek ercelmec nem erti, reljes szemelyisegevel cudaci ban van ennek a cselekvesnek. En250

nek illusztrcilasara szolgiljon a paciensnek adore i ltalfoos magyarizat: ,,az egyik reszem akarja ezc tenni, de a masik reszem nem engedi." Hipn6zist hasznalva a terapeuca kozvecleni.il kepes a reszekkel beszelni, es azok is visszasz6lhacnak. Felcarhacjak, hogy mikor kelerkezcek, mi hozta lerre oket, es mit pr6balnak megvalosfcani. Amie megpr6bilnak megval6sfcani az rendszerint egy d icseretre melc6 dolog, de m6dszereik sok kivfonival6t hordozhacnak. A terapeuci nak egy pozicfvabb osszefuggesben uj ra kell alkocni ezen celkin'.izesekec. Peldaul, ha a resz bi.inreci a picienst azert, mert rossz, ezt (1jra lehec form ulizni , mint egy kfserlecec arra, hogy a pacienst a resz jobba szerecne cenni. H a a resz ismerlodo felelmeket okoz, ezt ugy lehec meghacarozni, mint elkepzelc vagy reilis veszelyek elleni vedelmec. Az atfogalmazas csak akkor lehet sikeres, ha egyezik a resz ;lltal megadocc adacokkal. A resz celjcinak poziciv acfogalmazisa a technika fo ntos lepese, es annak harekonysagir nagymem:kben fokozza . Idonkem a reszek klasszikus peldai az idnek (6szr6n-EN), az eg6nak (.EN) es a szupereg6nak (fel ectes~EN), habar felmeri.ilhecnek olyan szemeJyisegfejlodesi fazisokban is, amelyek nem fed ik a freudi elkepzeleseket. A rcszek klasszikus peldai lehecnek a szi.ilo, gyermek es feln6cc EN-allapotoknak a TA szerint, de felrt'.i nhecnek minden elvarcis ellenere, mint egyszeru vedekezo mechanizmuso k. Keprelenseg elore cudni, hogy hfoy resz fog megjelenni, de altalaban ki lehet jelenceni , hogy minden szi mptomacikus viselkedes legalabb egy ego-allapocor hordoz; tovibba a resz, amelyik magaban foglal egy adotc visel kedest, eras konRikcusban .lehec cgy masik resszel, amelyik egy ellenreres viselkedesc pr6bal megval6sfcani. Tapaszralarom szerint a tcrapia akadozik, vagy sikertelen lesz, ha oc vagy hat resznel cobb pr6bal megmutatkozn i - de ugy hallan i, hogy ez egy relative ricka jelcnseg. Az elocsalr ego-allapotok szima reszben acc61 fugg. hogy mennyi a gyogyfds alacc alto ki.ilonbozo, egymissal kapcsolacban nem allo szimpt6ma, reszben pedig nigg a gy6gylt6 pszichotedpias kepzectsegec61. Elkepzelheco, hogy a terapeuta elohfv egy reS1.t, amely koncrollalaclan ivisc okoz; egy masik reszt, amely balesecveszelyes vezeresc okoz, egy harmadik reszr, amely szexui lis promiszkuidst okoz, es elohfvhar egy negyedik reszc is, amely az 6npusztit6 viselkedesert felelos. Amikor lehetseges, jobb, ha csak egy reszt kercsi.in k meg, mincha egy idoben harmac. 251

Gyakran egyenileg foglalkozunk a reszekkel, egyikkel a misik utan, a piciens i lea! hozott problemiknak megfeleloen. Mis alkalommal a reszek olyan konAiktusos viszonyban vannak egymissal, vagy annyira bizalmatlanok egymissal, hogy csopomerap ia vilik szi.iksegesse a piciensen bell.ii. Peldiul a ,,Bi.inrero", egy szuperego alkor6elem, nem szi.inteti meg a panikrohamok letrehozasac, mere nem bizik a ,,Kalandorban", hogy az abbahagyja aktividsat, amelyet a ,,Bi.inteto" amoralisnak tart. A ,,Kalandor", amely az idnek (oszton-F.N) egy gyonyon'.i peldinya, nem csokkenti tevekenyseget, mere att61 fel, hogy a ,,Biintero" soha nem fogja megengedn i a p aciensnek, hogy ujra ori.iljon. Az 6vatos tirgyalasos kompromisszumok ered me nyekent es a ,,Stabilitis" ego resznek bir6kent va16 hasznilata kovetkezteben, a pinikrohamok al:ibbhagynak. A piciens ujra elvezni kezdte a szocialisan elfogadhat6 viselkedesekec, cs ujra alkalmassa v:ilt egy boldog, produkclv eletre. Az arfog6 viltozisok alaposak, nem csak a pinikrohamokat, mint celtiineteket csokkentettek. A p:iciens nem cartotra mar fontosnak az elet klilonbozo teriileten az excrem verseny-.ÂŁest, a kenyszeres munkavegzest. A szocialis akcivitis fokoz6d.isa bizcositocta egy lazibb eletstllus megval6sltasat, s lgy tobb idot tudorc forditani felesegere es csaladjara is. Majdnem mindcn rcsznek neve van, es ha megkerdezziik, meg is nevezik magukar. Neha ez a nev meglepetes a paciens szamara. Altalaban a reszek mcgszokott n eveket hordoznak, mint Sa mu vagy Maria. A paciensnek gyakran elkepzelese sines, honnan jon a nev, mas alkalmakkor a paciens hirtclcn felismeri ,,most mar emlekszem, amikor en voltam ennyi es ennyi eves (az eletkor, amikor az cgo-a llapot megjelent), volt egy badtom, akit Samunak hlvtak." A neven kivi.il a resmek rendszerint kora es neme is van. A kor rendszerint egybevag azzal a korral, amikor a resz sziiletett, es amikor a resz beszel, a beszed mind.zata sokszor, de nem mindig, megfelel a paciens korfoak, amikor a resz sziiletett. A resz neme gyakran az elfogadort elvarasoknak megfeleloen ferfi vagy noi. Noi p:iciensek gyakran rendelkezn ek ferfi resszel, mig ugyanez ferfi pacienseknel sokkal ritkabb. Am iko r az ego-allapot terapiat vegezzi.ik, nem kell mereven alkalmaznunk, illeszsziik gyakorlarunkba rugalmasan. Az al:ibbiakban kozolt eset egy elso terapi:is i.iles sz6 szerinti lefrisa.

252

Jennifer esere

Jennifer husz.onnyolc eves, egyediil elo, nagyon m utat6s, intelligens j6 humorerzeku no. Reszmunkaidoben dolgozorr es esti fOiskolai kepzesre jart, hogy segito vegzettseget szerezzen az egeszsegi.igyben. Azert kereste a terapiat, mere szerette volna megerceni onpuszclt6 viselkedeseit. Az elso talalkozas alkalmaval elmondta, hogy dipszomin ivo (hosszu nem ivasi peri6dusokat ivisi peri6dusok viltanak fel, az iv:isi periodusait nem tudja abba hagyni, onpusztit6 szin tig fo lycatja), idonkent drogfogyaszr6, es tizenhat aur6balesete volt. Ket eve, homoszexualis parmere sikeres ongyilkossagot kovetett el, es jelenlegi homoszexuilis partnere harom nappal ezelocr ongyilkossagot kiserelr meg. Beszamolc brutalis oncsonkft6 almair61 es fantazi:iir61. Mindket szi.ilo alko holista volt. Foleg apja nevelce, fiukem l:inysaga ellenere. Ferfi. szerep szerint viselkedett egeszen f6 iskol:ira keri.ileseig, ahol is hi rtelen noi viselkedeseket vett fel, cs nagyo n elvezte, ezt az uj izgalmas szerepet. Humorerzeke - j6 ertelernben - az oszd.ly bo h6cava tette, es sok baratot biztositott szarnara. ) 6 tanulm:inyi eredmenyeit magas intellekrusa szavatolra. Csal:idj~lban bizros pont volt, es egyre ink:ibb a ,,csalad segltoje" szerepbe keri.ilt. Amikor elkezdte a foiskolat, cul volt egy hippi lerform:in, es orchagyra egy fundamenralisra szekca kotomeget leszbikus parjaval. A masodik talalkozas jelen hornoszexualis kapcsolatfoak kielemzesevel telt, majd partnere ongyilkossaggal fenycgcro zsarolas:inak elemzesevel folytar6dott. Utina egy rovid hipnozis :itclcsevel fejezodott be. A paciens szivesen villalta a hipn6zist, mint egy veszelyes kalandot, hasonl6an elozo veszelyes letformaihoz

A rerapia sz6 szerinti lefrasa (tov:ibbiakban T.): Ugy tun ik, hogy szemelyisegenek van egy onpusztit6 resze, mig szemelyisegenek mas reszei fejlodn i akarnak es jol mi'.iko<lni. Egyik resze tudja, hogy veszelyes dolog inni, es ncm szabadna ezt az onpusztito viselkedest folytatni, megis egy masik resze ebbe a veszelyes irinyba kenyszerfti. A pszichol6giai rest ugyanugy reszekbol ill, mint a fizikai test. A legrobb ember azonnal megerti ,,egyik reszem szeretne ezt tenni, de a misik reszcm nem engedi". Hipnozisban

TERAPEUTA

253

cudunk beszelni a reszekkel. Ez erdekes jelenseg. A reszeknek rendszerinc nevi.ik van. Lehecnek megswkocr kereszrnevek, vagy altalanos cuJajdonsigokac leir6 nevek, mine peldiul felelem, duh vagy b:irmi mis. Lehec nemiik. Szinte minden no paciens, akivel eddig dolgozcam, lcgalabb cgy ferll resszel is rendelkezecc. Ferfi pacienseimnel nem calaJcam ezt ilyen gyakran. Minden egyes resznek meghatirozott kora van, ami megegyezik a paciens elecenek craumatikus epiz6djaival. Mi nden resz probal O nnek seglceni valamilyen modon, meg akkor is, ha ez neha onpusztir6 forma. Biintcchecik om a mule bt'.i neiert, hogy jobb ember vi ljon onbol. Ugy cunik, ezek a reszek megcanulcak sziilecesiikkor valamic, ezucfo lezarulcak, es nem cudnak befogad ni uj viselkedesekec. Hipn6zisban fel cudjuk nyicni a kapszu likac, es uj informaci6kat cudunk bcvinni belsejiikbe, ami sziilecesi.ik 6ca lezarc. fgy meg cudjak val6sftani celjukac cgy sokkal adaptfvabb m6don annal, mine ahogy eddig ceccek. Nern pr6balunk megszabadulni ezekrol a rcszekcol. Nagyon fontosak, eroceljesek, es reszei onnek. Azalea!, hogy cargyalni cudunk a reszekkel, kepesek vagyunk olyan uj viselkedesekec calaln i szam ukra, amelyek leherove ceszik a cclok sokkal sikeresebb m6don corceno megval6slcasar. Szcrccnck ma beszelni az onpuszcfr6 viselkedeserr felelos resszel, bogy mcgcudjam, mierr jelcnc mcg az on elereben, mit pr6bal megval6sfcani, es szerecnem megnezni, meg cudna-e val6sfcani ugyanezc egy sokkal hasznosabb m6don. Van esedeg kerdese? P.4.crnNs (covabbi akban P.): Igen. Van egy kerdesem. Hogy rudna az Cn onpuszcft6 reszem egyalcalin basznos Jenni a ~-dmom ra? Emlicetce, hogy nem akar ettol a reszrol megszabadirani? T.: Nos, mondhacj uk, hogy a resz, azerr viselkedik igy, hogy bi.incesse one, es igy pr6bi lja meg one jobba cenni. Szcrecnek abban segiteni, hogy az a eel, hogy on jobb legyen, mas m6don val6suljon mcg, nem (1gy, mine eddig, es a lelkiismerece covabbra is 6vhassa ont. ,,Ne cegyed azc, az rossz", vagy enyhen megbiincesse ont, ha valami rosszac cesz, azerc, hogy ne ismecelje meg a jovoben. Kepes legyen rnegveregemi a hacac, ha valami j6c cecc, azerc, hogy j6 dolgokac cegyen a rosszak helyecc, ellencetben 254

azzal, ahogy azc a mulcban cecce. Ezen a m6don ezek a reszek nagyon eroceljesen es hasznosan fognak mt'.ikodni a jovoben. Egyeb kerdes? P.: Nines. T.: Nos, kezdjiink neki, valahogy ugy, mint a mulckor. Egy, nb.zen fcl fele a feje ceceje irinyiba; erezze a feszi.ilest. Ketto, lassan becsuk6dnak a szemhejak, es vegyen egy mely lelcgzcrcr. ]61 van. Haram, csak hagyja a kilegzesr megrorcenni. Engedje meg a szemizmoknak, hogy ellazuljanak. Lassan usszon rovabb egy kellemes hipnotikus illapocba. Engedje meg, hogy szetaramoljon egesz tesceben, mind jobban es jobban ellazul a tesce, ellazul az idegrendszer, mind melyebben es melyebben ellazul, egyre jobban erzi magar ebben a kellemes, mcly, nyugaJmi allapotban, ami segireni fog, hogy megercsi.ink dolgokar, amelyek az on eleceben rorcencek es corcennek. Tizcol lassan visszaszamolok, es minden szam segiri ont abban, hogy egyre melyebb hipn6zisba keriiljon. Arn ikor kimondom a nullat, mar olyan melyre meriilc, hogy szemelyisegenek kiilonboz6 reszei kozverleni.il lesznek kepesek beszelgecni veli.ink Tiz, kilenc, nyolc, melyebben es melyebben, her, hat, or, negy, csak hagyja, hogy meri.iljon melyebbre es melyebbre, ha rom, ketto, egy, nulla, melyebbre es melyebbre, egyre melyebbre. Van egy olyan resze, amelyik az onpusztiras fele irinyftja one, a drog cs az alkohol segirsegevel, vagy az aur6baleserekkel, vagy a rossz, veszelyes emberi kapcsolacokkal. Azr gondolom, ez a resz olyan szandekkal reszi ezt onnel, amirol azc hiszi, hogy elonyos az on szamara. Szerernem megismerni es megerceni ezt a reszc. Amikor a resz megvan, szerernek sz6lni hozza. Szerernem, ha ez a resz jclenrkezne, es cudnek beszelni vele. Amikor itt van, rnondja, hogy ,,ice vagyok." P.: Ice vagyok. T.: Koszonom, hogy elojorc resz. Van neve, amin sz61frani cudom? P.: Rossz. T.: Rossz? Rendben van. No vagy inkabb ferfi on? P.: No. T.: Rendben van, kosz6nom. Hiny eves volt Jennifer, amikor on megjelent? 255

P.: Haram.

T.: Akkor on mar hosszu ideje vele van, ugye? Mi tortent, ami letrehozta ont Jennifer eleceben? P.: (l-losszu szUNET.) Versenges. T.: Versenges? VersengC:s kivel? P.: Az idosebb noveremmel. (FIG'YEL}OK A

VALASZT: AZ JDOSEBB NO-

VtREMMEL, NEM AZ ,,0 IDOSEBB N0VEREVEL â&#x20AC;˘: EZ AZT }ELZI, HOGY A DEl'ERSZONAllzACIO MEG NEM ERTE EL A KiVANT MERTEKET, AMI SZOKStGES AHHOZ, HOGY A R ossz REsZ ts J ENNIFER KOLONVALVA KOMMUNIKALJON A TERAPEU7AVAL.

A TERAl'EUTA KtRDESEI MEG KELL,

HOGY EROS!TSEK A KOLONVALAST A u tsz ts A f>ACIENS KOZOTT, AMI A RtsZ VALASZAIBAN KOVETHETO.)

T.: Jennifer versengetc az idosebb noverevel abban az idoben? H ogyan versengect? P.: Megpr6balc figyelmet kapni a szi.ileitol. (A

RESZ ITT HARMADIK

SZEMtLYBEN BESZEL } ENNIFERROL, A M EGFELELO DISSZOC!ACIO JELEKl:'.' NT.)

T.: Milyen m6don pr6balt figyel mec kapni szi.ilei col? P.: Barmit kepes vole megccnni , hogy figyel met kapjon.

T.: Sajnalca Jenniferc, mikor ncm kapoct eleg fi gyelmec?

T.: On val6jaban megpr6bal mindig segfceni neki azilcal, hogy lecrehozza a fem emlicecc viselkedesekec. Volt Onnek olyan rapaszcalaca, hogy ha j6 dolgokac m livel, nem kap eleg figycl mec? ]~: (SzONET, SOHAJT) Neha, ha jo dolgokac teszek, megsem kap Jennifer eleg figyelmet. T.: fgy van. Neha mukodik, neha nem, ugye? P.: Ohum. T.: Mondja csak, ha rossz dolgokac cesz, ez mindig j61mt'.ikodik? P.: Nern . Bizonyos elegedetcsegec erzek, ha rossz dolgokat cselekszem, azonban nem mt'.ikodik minden esecben tokelecesen. Rossz dolgokat cenni, ez neha serlilest is okozhac. T.: Hogy erzi magat, amikor Jennifer megseriH? P.: Szomoruan. T.: Gondolja, hogy Jennifer kepes lenne elegendo figyelmec kapni azalea!, hogy megfeleloen viselkedik, haszn<Uja az intell igenciajac, erettseget, fcelokepesseget es erejet? Lehetseges, hogy csak ugy kapjon figyel mec, ha megfeleloen viselkedik? P.: Valahogy most erre nem szivesen valaszolok. T.: Bizonyara. O n mar egy j6 ideje egyfelekcppcn ceszi czekec a dolgokat, es nehez Jehec maskeppen cselckcdni, ugyc? (VEGYOK

P.: Jgen.

tsZRE A VALTOzASTOL VALO HEZITALAST, AMIT CYAKRAN lATHATUNK

T.: fgy on occ vole, hogy scgitsen Jennifernek figyelmet kapni.

l>ACJENSEINKNEl VAGY A RESZEIKNEL A TERAPIA FOLYAMAN.)

(ELKEZDODIK A ,. R ossz" MSZ VJSELKEDtS J'OZITIV ASl'EKTUSAINAK

P.: Ohi.im.

ElKOlONITtSE.)

T.: Mivel on Jennifer baratja, es azt akarja, hogy figyelmet kapjon,

es on nem erzi j61 magat, amikor Jennifer megseri.il, mi a vcle-

P.: Ohi.im.

T.: Az6ca on alland6an azon dolgozik, hogy megfelelo figyelmec kapjon Jennifer? P.: Ohi.im. T.: Akko r on az o j6 baracja, es lgy pr6bal segfcen i Jennifernek, hogy eleg fi gyelmec kapjon, igy van? P.: Ohum. T.: Termeszecesen, am ikor Jennifer auc6balesetet szenved, az rengeceg figyeiemmel jar, ugye? Ogy velem, am ikor cw sokac iszik, vagy valamilyen drogoc hasznal, ez rengeteg figyelemmel jar, igaz? P.: Ohi.im. 256

menye arr61, lehetseges-e a dolgokac mas m6don cenni? P.: Ohi.im. T.: Ogy gondolom, on is ugy calilja, hogy Jennifer nagyon rcndes ember, sok energiaval. Kepes j6 donceseket hozni, es j6 dolgok elvegzesevel is sok figyelmet kapni. Az iskolaban vagy a munkahelyen sokkal cobb figyelmet kaphacna egeszseges, megbfzhaco emberekcol, akikkel kapcsolacba fog keri.ilni, mint a veszcesekcol, akikkel most kapcsolacban van. Termeszecesen nagyon sok figyelmet kap ezekcol a vesztoktol, de ez lehuzza or, fajdalmas szimara, es ugy erzi, hogy csapdaba keri.ilt ezekben a kapcsolacaiban. (EZEKET AZ ADATOKAT A PACIENS AZ ELSO BE257

SZlLGETESNEL MONDTA El,

Es ICY EZEK AZ ADATOK ÂŁLFOGADHAT0 AK

VOLTAK Sz.AMARA.)

P.: !gen. T.: Es, ha Jennifer inkabb ,,gyozo" Jenne, mint ,,veszro", nehfoy csccbcn lchct, hogy nem kapna annyi figyelrnet; de a neki sz616 figyelem minosege sokkal jobb leherne. Erri ezc? P.: Dhum. Azc akarom mondani, hogy kesobb en rneghalok. T.: Mi oli meg one? P.: Jennifer szegenyes es szinvonaltalan kapcsolataiban korlatozva volt ilcalam, es mar nem lcsz fontos, hogy ez ilyen rossz legyen. Bele vagyok ebbe ragadva, es ugy erzcm, elpusztfranak. T.: Nos, nezze. Nern akarom, hogy on meghaljon. On Jennifer baratja. Egyiitt van vele hosszu ideje, cror, energiar adott neki. Rivette, hogy megtegyen bizonyos dolgokat, meg akkor is, ha nem akarta azokat megcenn i. Ha Jennifer egyik resze ii yen sok erovel es energiaval rendelkezik, ugy gondolom, hogy ez egy nagyon foncos resz szamara. Szerernem, ha elkezdene ezt az er6t uj rn6don hasznalni. Azt gondolom, kituno dolog, hogy on azr akarra, hogy Jennifer figyelmet kapjon, de cnnek a figyelemnek a minosege sziikseges, hogy valrozzon. Ogy gondolom, hogy a versenges nagyon egeszseges, ha csszcruck a hararai. Segicheci Jenniferr, amikor ezt foncosnak erzi, de nagyon foncos, hogy a versenges egeszscges m6don cortenjen, egesz.~eges viselkedessel erje el a figyelmer. Valcozrassa meg az irfoyt, hogy segftse or ebben, kiruno baracja lesz, cs Jennifer elecenek egy nagyon foncos reszeve va lik. Kicun6 szovetseges lesz Jennifer szamara a jovoben. Nern gondoln arn, hogy Jennifer meg akarna olni one, vagy kivfona az on halalit, ha on megvilrozracja viselkedesenek irfoy:it. Rokonszenvesen viselkedik. P.: Csodalatosan hangzik. T.: Rendben van. Nezzuk csak. Hosszu ideje mar egyformcin viselkedik. Nern gondolnim, hogy mindezt egyszerre meg rudna valtoztarni. Ha csak egy kicsit is m6dosic a viselkedesen, azc fogja ralalni, hogy a dolgok ujra j6 irinyba mozognak. Jennifer es terrneszecesen en is tiirelmesek lesziink, amig fiiradozik ezen 258

a canulasi peri6duson. Csinalhat nehiny hibar, de csak a fejlodest virjuk el, nem a rokelecesseger. P.: Nos, rudja, Jennifer mindig felt az unalomt61. Jennifer sokszor att61 felt, hogy nem kap deg izgalmat, nem lesz erre eleg ideje, nem kap eleg figyelmec, nem fog cleg j61 cselekedni, es ilyenkor tortentek a seri.ilesck. T.: Ismer on olyan reszt, amcly ugyanilyen erzeseker okozhat Jennifernek? E: (Hosszu SZONET.) T.: Talan nem ismcr ilyec. TaJfo meg nem ralalkozorr egy ilyen resszel. Nezze, ugy tunik on nagyon krearfv. Lerrehozotc rengeceg veszelyes szituaci6c, amelyek bajokac okozrak. Szeretnem, ha a figyelem elnyeresere kreaclvan j6 helyzereket teremcene. Ez a valcoz.is elrarthat egy ideig, amlg on megcanulja ezt, de azt gondolom, hogy sokkal gyorsabban elsajatltja majd, mint ahogy azt on gondolna. Az eredmenyekec nagyon kellemesnek fogja ralalni. Tapaszcalni fogja, hogy igenis vannak egeszseges megnyilvanulasok, arnelyek sokkaJ erdekesebbek, min t az egeszsegrelen es veszelyes visclkcdesek. Ezek pedig sokkal bizconsagosabbak, mine az elozok. Nos, azc szeretnem, ha elkezdene hasznilni az erejet es a calalCkonys:.lgat az uj iranyba. P.: Rendben van. T.: Nern szivesen hivom om Rossznak, mere ugy gondolom, hogy mindig segftokesz pr6balt Jenni, csak rossz irfoyba. Addig fogom Rossznak hivni, amlg nem jelenik meg egy masik nev a Rossz helyett. P.: Uh, en sem kedvelem a nevemec. T.: Ogy velem nagyon egyiicrmukodo, es nagyra ercekelem az informaci6kat, am iket adort. Nagyra ercekelem a szindekit, hogy megpr6bal a dolgoko n valcoztatni. Szereme valamit megkerdezni vagy kornmentcilni talin? l~: Uh . Jennifer elmejebe becaplaltam, hogy lopjon el dolgokar. Jennifer biinosnek erzi magat, mere robber vett el, mine ami megilleti, a sziilei penzebol. Dolgokac elvenni, onzo dolog. T.: Mostanaban is verc el dolgokar? P.: Tgen. 259

T.: On vecte ra Jennifert, hogy elvegye azokat a dolgokat, azert, mert deprivaltnak (ROSSZ HANGULAT) erezte magat? P.: Dhum. T.: Milyen m6don deprival6dorc? P.: 6h, Jelkileg bancomik, es igy mcgerdcmelte, hogy penzt kerjen kolcson anelkUI, hogy szindekaban Jett vo1na azt visszaadni. Elmenc sz6rakozni, drogot vett belole es megvacsorazott. Azt mondtam Jennifernek, hogy mir megfizetett, es Jepjen at a buncudatfo. Miurfo mar elkerre a pfozt, ez jar neki, csina1jon bolondot a lelkiismereteb61, szerczze meg a drogot, es varazsoJja el magat. Aztin minden a mar j61 ismert m6don tortenik. 1~: Nos, ez igaznak tt'.inhetett szimtalan alkalommal, amikor Jennifert lelkileg binromik. Llthatja, hogy, amikor ravette ezekre a megoldasokra, ez bt'.intudatot okozort, es Jennifer meg melyebbre keriilt. Nern ugy vegzodott, hogy jobban erezre magat, hanem meg ink:ibb rosszabbul. P.: Dhum. T.: lsmec mondanim, megpr6balhacna a baritja Jenni . Onnck az volt az elkepzelese, ha Jennifer ellopja ezeket a dolgokat, ez kiegyenlit szimi ra sfrelmeket , es ettol jobban erzi mag:it. Mondhacnim, hogy az elkepzelese kitun6, de a m6ds-Lere nem mt'.ikodik j61. Mas m6dszereket kell taWnunk, amelyek jobb allapocba hozzak Jennifert, nem rosszabba. P.: Ez olyan ismer6sen hangzik. Mar olyan reg6ta egyiitt vagyunk. Ez olyan meghitt, konnyt'.i szam:ira, hogy haJlgasson r:im es engedelmeskedjen. (lsMf.T AZ ELLENALLAS A VALTOZASSAL SZEMBEN. ) T.: On, Rossz nevt'.i resz az, akire Jennifer figyel , es on kezdheri el a valrozasc. O n az o bararja, on pr6ba1 segiteni neki , hogy jobban erezze magat, de azt is tudja, hogy ezzel az eddig vegzerc segitesekkel sokszor arcott Jennifernek. Elkezdhecne mis elkepzeleseket iilcecni a fejebe, sokkaJ konscrukcivabb megoldasokat. Mondja csak, hogy viselkednenek Jennifer sziilei, ha elkezdene j6 kislinykenc viselkedni, oriilnenek ennek? P.: Nagyon boldogok lennenek. T.: Es ezerc calfo nagy figyelmet is kapna, ugye? Elkepzelem, hogy nagyon boldogan adnanak penzt szamara kolcson, vagy egy260

szeruen csak penzt adnfoak, mere tudjak, hogy Jennifer sokka] szociabilisabban es sokkal hatekonyabban viselkedik. Ogy veli, szfodekukban Jenne ezt megtenni? P.: Ohiim. Amikor gyerekkent gondoztak, a rossz viselkedes fokozott torodessel jart, ma mar ez csak egy reakci6, amikor ilyen m6don viselkedik, es nem segiti a kapcsolatat a sziileivel. T.: Ha elkezdene elfogadhar6an viselkedni, gondolja, hogy ismec figyelmer kapna, de egy sokkal jobb minosegt'.it, igy van ez? P.: Dhum. T.: Ogy ve1em eni mi az on feJadata, es mege rrene, hogy semmi sziikseg nines az on halalara. Remelem , ez nem tortenik meg, mere on nagyon eros, es ha egy uj iranyba indul, j6 minosegu figyelmet fog kapni. Van meg valamilyen kerdese vagy hozzaft'.izni va16ja? P.: Sokkal jobban erzem magam, hogy Jennifer resze maradhatok. T.: Bizonyara nagyon errekes resze lesz Jenni fernek, es sokkal jobban fogja erezni mag:it. Jnkabb, mint egy m:isik reszkenc allandoan kiizdeni on cllen. Jennifer elfogadja a nt, min t egy hu szovetsegest. On es a tobbi resz ugyanabban a jo iranyban fognak tevekenykedni. N1elyert, hogy ez az egym:is elleni klizdelem cnergiakat fogyasztana, ugy fogja ralalni, hogy az energi:ikar ugyanazert a celerr hasznositjik es lgy, egyutt a tobbi resszel, sokkal er6sebbek es cgeszsegesebbek lcsznek. P.: Tudja, ugy erzem, bocsfoatot kellene kernem. T.: Nern gondoln:im, hogy szukseg lenne erre, mindig scgfreni pr6balt, es ezert nem sziikseges bocsfoatot kernie. Megragadr egy nagyon korai idoszakban, es ezert gondolta, hogy ugyanazon a m6don tud scgiteni kesobb is. Ha meg mindig ugyanazon a m6don akarna segf teni, bocsanatot kellene kernie, de most mir erti a kiilonbseget. Jennifer tartozik onnek h~ihival azert, hogy olyan kemenyen dolgozott erre, az 6 erdekebcn. Nagy megkonnyebbiiles lesz, hogy egy m:isik m6don folytatja on ezt a munkat, de tovabbra is ht'.iseges es j6 bararja marad Jennifernek. Jennifer megtanulja szeretni es elfogadni ont, amikor megerti, hogy egy uj m6don dolgozik Crte. P.: Nagyszert'.i lesz. 261

T.: Kosroner az informaci6kert es az egyi.ittmukodesert. Szeretnek onnel a kovetkezo heten ujra beszelni, hogy lassam, hogy haladnak a dolgok, hogyan mukodnek az altalunk vagyott valtozasok, es milyen mas reszekkel kell beszelni.ink meg. Most megkernem, hogy menjen vissza, ahonnan jott. Nagyon koszonji.ik az egytittmtlkodeser. Semmi szi.ikseg arra, hogy meghaljon Jenniferert, azert, hogy jobba tegye eletet. Meggyozodesem, hogy jelenlere mindig nagy segltseg lesz szamara. Most visszafele szamolok haromcol, es lassan eber lesz. Erdekes volt ugye? P.: Oh, az volt. Ugy erezrem, minrha melyen beli.ilrol jocc volna, izolalva vole, es mintha csak mellerte leteztem volna, mintha a reszt on mukodtette volna. T.: Nos, ugy gondolom, megerrette, am it gondoltam, hogy ezek a reszek hasznosak lehemenek az on szamara. P.: Igen. Barmi jott, en csak vecrem, ami jocc. Meglepecc. O lya n volt, mintha nem itt lectern volna, amine reagalok. J6 erzcsci m vannak errol a kczclcsrol. Dgy erzem, valami fomos rorcenc. T.: Tcrmeszecescn megtortent bizonyos megerces, ez pedig nagyon fontos elso lcpcs. A viselkcdcscben bckovcckezo vilcozasok fogjak bebizonyfrani, mennyire volt ez hasznos. Gyakran gyorsan tortfonek mcg a valtozasok. Lehemek visszaescsck a rcgi visclkcdeshez, men a reg6ra fennall6 rossz szolcisok nehezen valtoznak. Talfo mcgrortcnik ezen a heten nehany val6di valtozas. P.: Talfo egy val6di megkonnyebbi.iles, hogy a reszemnek nem kell meghalnia. Mindaddig, amfg ugy erzi, reszem lehet, ertem dolgozik, nem ellenem. Pokolnyi energia van benne, kcdvelem ot, m6kas. A negyedik kezelesre (masodik ego-state) Jennifer boldogan es j6 frzesekkel erkezett. Elhad.rozta, hogy mcgszakftja szcrclmi kapcsolatat, es annak ellenere, hogy doncese utan rosszul erezte magac, nem mcnc inni, mint ahogy ezc maskor cetce volna. Bcszamolt arr61 is, hogy sokkal nyilrabban viselkedik masokkal. Elmondca, hogy hirrelen elsirja magat, minden ok nelki.il, es ez aggodalommal rolti el. H ipn6zisban megsz61itottam a sirist okoz6 reszt.

262

,,Melank6lia" valaszolt. Jennifer oceves koraban jelent meg ez a resz, amikor szillei reszeges veszekedesei sok problemat jelenceccek, es a resz segftett a rossz erzesek kioldasaban. Elfojcisra keri.ilt, es csal< ricka esecben tudta ezc a tilccist attorn i. Ilyenkor az erzes nem illeszkedett az eppen corceno esemenyekhez. Megerosltettem Melank61iac, hogy mukodese nagyon errekes, de errckcnek fontos reszet elveszlci , amikor az erzes nem megfelelo idopomban jelenik meg. Melank6lia megfgerce, hogy nem jon elo alkalmadan idoponcban, ha Jennifer megfgfo, hogy hagyja megjelenni az erzelmec a megfelelo helyzetekben. Az alkalmaclan idopomban megjeleno sfras cobbsror nem jelenckezett. Az 6t6d ik kezeles alkalmaval Jennifer egy rossz herrol szamolr be. Viszszaeses torrent, kokainc es alkoholr fogyasztotr. Hipn6zisban a megsz611cotc resz, mine ,,Kemenyseg" nevezte meg magat. A Kemenyseg Jennifer eleteben eloszor negyeves koraban jelentkezetc, hogy a csaladi problemakar seglcse kezelni. Ez a resz ugy gondolra, hogy Jen nifer nem kepes megki.izdeni a csaladi problemakkal, csak akkor, ha kemeny lesz. Graculalram a resznek, hogy segftett Jennifernek, a koraibb eletszakasz sok nehezsegevel kapcsolacban, de ramucatcam a kemfoyseg es az ero kozotti kiilonbsegre, es megkercem, hogy a jovobcn inkabb az erore lesz szukseg, es ezen a m6don segicse Jennifert. A rcsz megertctte, es meglgerte a valrozasc a segfres m6djaban. A hatodik kezelesen mar Jennifer pozitiv valtozasr6l szamolc be. Hipn6zisban a ,,Kolyok" jelenckezerr, es clmondra, act61 fel nem lcsz hely szamara Jenni fer eleceben. Kifejeztem megbecsi.ilesemet a vidamsagert es oromert, amic a Kolyok hozott Jennifer cletebc, es biztosltocram, hogy mindig lesz szamara hely, ha a megfelelo idoben jelentkezik. A kilenced ik kezeles alkal maval hipnozisban fclvettem azzal a resszel a ka pcsolacoc, amelyik homoszexualis akart maradni. A resz ,,Leszbikusnak" nevezce magac. Jennifer oreves kodban jelcnt meg, jelezve a st'1lyos pszichopacol6giai corceneseket. Apja fiugyermekct szcrececc volna, de kideriilt, hogy soha nem lehet fiugyermeke oroklodo beregsege miatt, lgy a kisebbik lanyac kezdte fiukenc nevelni. Leszbikus segftetc Jenn ife rnek, hogy apja elvarasfoa k elegec regyen. Jennifer anyja, mind cescileg, mind erzelmileg fej leden volt, es Jennifer vagy6doct a noi szererecre es erzelmekre. A homoszexualicas segfcette ezt a vagy6dast megval6sulni. Szi.iksege volt raplalasra Cs t:imogacasra. Ugy

263

gondolta, ezt egy ferficol soha nem kapja meg. Jennifer gyulolecec alakftott ki apja irint, cs ugy gondolta, ha leszbikus marad, akkor bosszut ill rajta. Hipn6zisban mcgkfsereltem kapcsolarba keri.ilni , azzal a resszel, amelyik heceroszcxualis akarr lenni. Ez a resz ,,Jenni" volt. Jenni Jennifer foiskolas elereben jelenr meg, es scgftett ncki, hogy egyre tobb noi tulajdonsagor cs visdkcdest pr6balj on ki. Jennife r rovidesen szerelmes lett egyik professzoraba, aki nokent kezelce, es 0 nagyon elvezte ezt az allapotot. Nehany kezeles utan kozos megegyezessel befejezciik a rerapiar, azzal a megall apftissal, hogy Jennifer jelenckezik, ha sziiksege van pszichocerapi3s segltscgrc. A mcgbcszclcscn felmeriil az a kerdes, hogy a hipnorerapia alacc vajon ncm a szuggeszti6-e a legfontosabb jelenseg, ami gy6gyfc, es mis tradi cion:ilis tcdpifoal nem ugyanerrol van-e sz6, csak egy lasst'.1bb folyamatban tom'.:nik a valcozas? Sokak alcal megfigyelc jelenseg, hogy ha a rerapeuca szuggcr:il cgy emleker, a paciens kesobb ugy emlek.szik, hogy az az osaj:it emleke. Ha a cerapeura igy folycarja: ,,Egyszer, amikor mar elegge :irdolgozra ezc a felmeri.ilr emlekec, megszabadulhac a ci.ineccol. A p:icicns kovccheri a swggeszrioc es meggy6gyulhac. A gy6gyulas csak tapasaalati bizonyitek, es nem tamasztja ala egyercel muen a reorecikus felcerelezesekcc. Szamcalan esecben ugy ralaljuk, hogy ha a traumat felcarjuk, es visszaidezzi.ik a kfsero erzelmi allapotot, es kepesek vagyunk csokkcnceni vagy feld olgozni, a paciens javul. Maga Freud is fgy hitte, amfg hasznalta a hipn6zist. Az a reny, hogy a cechnika kevesbe mukodott n:ila, annak lchec a koveckezmenye, hogy Freud paciensei nem a reaJis traumahoz regredialrak, hanem a Freud alcal feltecelezett, de nem vaJ6s rraumak atelesehez - ez pedig sikercelensegekhez vezececc. Az ego-state terapia abban segfthee a piciensnek, hogy arelje a craumit, de uj rnegoldasok kialakulasat is d.rnogacja, es ire mar ki.i lonbozo viselkedesvalroztatas is rorrenher a terapias technikak kombinalisaval. A pozidv valcozasokac pedig visszaigazolhacjak a reali.s elethelyzecekben val6 gyakorlas, valaminr a merheco ered rnenyek. A resz elravolitisa: az ego-state cerapianak az alapveto celja az, hogy incegralja a szemelyisegbe a ki.ilonbozo reszekec. Megis eloallhac az a helyzec, hogy egy veszelyes reszr kell eliminalnunk. Ezc a lepest csak akkor cudjuk megcenni, ha a rerapias kapcsolat ezt elbf rja, es a paciens akarja 264

is ezc a valrozasr. A beceg szandeka ellenere semmilyen hipnoziscechnika nem cud tarcos eredmenyt elerni. Amine azr feljebb bemutattuk, az ego-allapot cerapia egy dinamikus megkozelices, arnely sorfo egyeni-, csalad- es csoportm6dszerekec hasznalunk, hogy az egyenen beliili Self-csaladoc alkot6 ego-allapotok kozotti konRiktusokat megoldjuk. Habar ezek az ego-allaporok rnegszokocc koriilmenyek kozott rejtettekkiveve a tobbszoros szemelyisegueket-, hipn6zissal aktivizalhacok, es fgy hozzaferhetove valnak a ternpeuca szamara. A terapias rnun kahoz modosul t tudacillapotban a visel kedesterapia, a kognicfv tedpia, a dinamikus terapiak es a humanisztikus m6dszerek is. A cobbswros szemelyiseguek leghacekonyabb gyogyfrasa az incegdci6, nern pedig a fuzio. Ha a fuziot eroltetjiik, az val6szinuleg instabili rast es i'.1jra disszociaci6t okozhat. Sokkal hasznosabb megkozelftes, ha pacienseinket vissiavissziik a differenciaci6s es disszociaci6s folyamacok mencen, olyan modon, hogy csokkentjiik a rigid hararokat, kisebbftji.ik a konfliktusokat az ego-allapocok kowrc, belsoleg megismerj iik az ego-allapocok sziiksegleteit, tarnogatjuk az erect megertest a reszek kozotti belso kommunikaci6ban. Hason l6an, ahogy azr csaladcedpiaba n resszi.ik. Nines sziikseg arra, hogy kiizdj iink az ellenallasokkal, amelyekec a kiilonbozo ego-allapocok mutatnak fel, hogy fen ntartsak a1.onossagukat es leri.iket; egy elkiiloniilcsegec, amely normal is, adapclv di fferencialodason megy kereszciil a terapia soran. Felisrnerjiik az credeci sziikscgszcruseget, de atfordftjuk cgy konscruktfv id nyba, azaltal, hogy ercdcti identicasukat nem kerdojelezzi.ik meg, de fokozzuk az ego-reszek kozotti kommunikaci6t. Nem a ft'.Lzi6ra corcksziink, hanem az integraci6ra, mine ahogy az az egcszsegcs szemelyckncl tortenik a szocializaci6 sodn. Azok az cgo-:illapocok, arnclyck kogni tive elcernek egymast61, es ellenreces celokkal rendelkeznek, gyakran konfl iktusokhoz vezecnek. Amikor ezek a reszek nagyon energetizalcak, es rigid, atjarhatatlan hacirokkal rendelkewek, letrejohet a tobbszoros szemelyiseg (MPD). Az ego-:illapocok koz.Otti konfliktusok rendszerinc rejtettek. Manifeszril6dharnak swrongisban, depresszi6ban vagy szarntalan neurocikus, valaminc szomarikus ri.inetben es k6ros viselkedesben. Az egymassal versengo ego-illapocok ncm jelentkeznek sponran m6don, hipn6zissal kell megjeleniteni oket. A terapia cgy belso egyezkedes, amelyet alkalmazhatunk kozvedeniil; viselkedcstedpia, lereagiltatas vagy anal irikus gyogyicas formajaban - rendszerinc m6dosulr tudacillapotban. 265

Nagyon fontos, hogy a terapeuta ne hozzon lerre mutermekeket, mert a kelloen hipnabilis (hipn6zisra erosen erzekeny) betegek sok mindenc lecrehozharnak a terapeuta kedveert. Nern fontos minden ego-allapotot kikutatni a tedpia soran. A:z ilyen keresgelesek csak m{irermekekhez vezemek. Az a fontos, hogy felci.rjuk azokat az ego-allapocokar, amelyek a rerapiis problemat hozzak lecre, es felrarjuk ezen ego-:illaporok sziikseglereit, majd konstruktiv m6don kielegitsi.ik awkat. Ezen szi.iksegletek kielegiileser sokszor eppen egy ellentetes viselkedes akadalyozza meg. Peldiul gyakran egy bi.inteto resz eppen egyfajta ramogat6 szi.iksegesseggel rendelkezik. Peldfol: ,,Bforanom kell, vagy a vilig meg jobban bi.inteti." Az ilyen konkret, gycrekes gondolkodas nagyon tipikus. A gyermek, amelyik sulyosan traumafrcilr volt, disszoci:ilt, es egy resz megmarad, mint egy ego-il lapot a felnorron beli.il is, es mosc is ugy gondolkozik, mint a trauma idejen. Az ido megall t az ego-allaporban. A:z ilyen cgo-allapotnak sziikseges, hogy megtanuljon valamilyen konscruktivabb viselkedesr, hogy az egesz .szemelyiseget vedje. A dependens ego-illapotokat gyakran kell taplalni belso fol yamatok segfrsegevel, amelyeker a cerapeura rudatosan kielegit. A szi.ilo ego-allaporoknak gyakran adaptfvabb viselkedest kell elsaji titaniuk, hogy szUloi celjaikat megva16sf rsak. Mint peldaul: ,,Szerecnem, ha ezt megval6siranad" - nem a szidas a legmegfelelobb forma ennek eleresere. Rendszerint ezek a sziiloi ego-illapotok nem kelloen erettek, tobbnyire gyerek ego-allapotok, es megpr6balnak ugy cselekedni, mint az eredeti szCtlok, amelyek introjekral6dtak (bevetiiltck a szemelyisegbe es reszeve viltak) , amikor a paciens gyerek vole. Ennel fogva gyerekkenc gondolkoznak a felnorcon beliil. Maradvfoyai annak a kislanynak, aki anyja ruhajaban jart es utanozta annak mimikajat. Szimralan m6dja van az ego-state cerapia elkezdcsenek. Egyszeru m6dja a cerapiinak, ha lecrehozzuk a m6<losult tudatallapotot a paciensnel. Akir egy mcgszokoct indukci6val, aki r a progresszfv relaxaci6val, vagy az AT alapfok{rnak segfrsegevel vagy barmilyen mas m6don. Yegiil is a hipn6zis egy m6dosult tudatallapotban vegzett terap ias beavarkozas, hogy elerji.ik a belso eroforrisokat, es ez robbfele m6don megval6sulhat. H a letrejorr a m6dosulc tudarallapor, mondhatjuk: ,,Szerernek azzal a resszel beszelni , amely letrehozza ezt a viselkedest vagy allapocot, de ha nines ilyen resz, az sem baj." A kesobbiekben vigyazzunk, hogy ne hoz-

266

zunk lerre murermekeker. A felhasznalr anyag mindig az eber allaporban gyujrott explodci6s (kikerdezes) anyagra epiiljon. A murermekek nagyon rorekenyek es armenetiek, merr nem igazi, nem val6di mulrbeli vagy jelenbeli elmenyekre epiilnek, hanem a rerapeuta mutermekei. A cerapia soran kigyomlilasra keriilnek a beteg alral es annak segitsegevel. Gyakran egy szobat hallucinalrarok, ahol a paciens egy kenyelmes szekben iii, es en is Ott i.ilok egy masik szekben. Figyeltetem a pacienssel az ajt6t, hogy Iassa, ha barki belep. Misik kevesbe szuggeszdv m6dszerem, hogy megkerdezem a hipn6zisban levo paciensr: ,,Kivfocsi lennek, vajon mi erc fi j mostanaban annyit a feje?" Vagy rovabb pr6balkozom: ,,Tudna-e valaki valamir mondani errol a fejfajasr6l?" (vagy barmilyen mas tii netrol). Ilyenkor gyakran tud errol valamit mondani egy ego-allapot. Ilarhova mereszkediink hipn6zisban, elkfserem a picienst, hogy ne erezze magar egyediil es elhagyormak. Gyakran hasznalom egy asztal imaginaci6jat, ahol a pi ciens meg en egyiitt iili.ink es kommunikalunk azzal, aki belepecc a kepzelerbeli szobaba, es elkezd6dik egy belso dial6gus. Gyakran az ego-allapor egy testi tiineren kereszriil fejezi ki magat, ami lehet peldiul fejfajas. Az emberi el me - ugy runik - hatarcalan sokszintisegben kepes magat ki fejezni es megvedeni. Ha sztikseges, a szemelyiseg olyan reszevel is kapcsolatba rudunk keri.ilni, amely nem ,,egoiza lc", amely, mint egy megfigyelo mukodik es nem t'.1gy, mine egy erzelmileg bevon6dott resz. Ez a resz info rmaci6kac ad hat a bels6 viszonyokr61, kulcsokar adhat a folyamarokhoz, kepes visszavinn i a piciensc a fontos lereagilasra es feldolgozasra var6 craumakhoz. Leherseges, hogy ezzel a resszel csak az uj jelzeseken keresztiil tudjuk fel venni a kapcsolarot, ugyanis nem minden ego-illapot hozzaferheco verbalisan. Lehernek nema ego-res1.ek, amelyekkel az ujj-jelzesckkcl kommunikalharunk, mas reszek pedig a szomarizaci6n kereszriil jclcznek, alakot is olthecnek, mint ideal, en es lgy rovabb. Peldaul az cgyik paciens resze megjelent, mint egy ravacska isrennoje, aki seglrerre a kics iket es gyengekec. Az ilyen vizualizaci6k gyakran mellekrermeknek tunhernek a terapia folyaman, de ha a rerapeura nem szuggeralr ilyen fantiziakat, akkor ezek az alakok val6diak a paciens szamara. Az olyan szemelyek, akik elhanyagolcak volcak gyermekkorukban, a gondoskod6 terapeutat introjektalhatjak, es letrehozhatnak egy idealizalt ego-reszt.

267

Nagyon foncos, hogy a cerapeuta elfogad6, felnoveszco legyen, es cudjon gyermeknyelven kommunikilni a reszekkel, ha azok a gyerekkorban fixa16dott ego-reszek. Foncos, hogy a gy6gyulas a paciens mely scrukturaib61 jojjon. Ha pedig ez j6l mUkodik, a reszek incegral6dnak, es a Self-csa1ad reszei j61 erzik magukat, akkor a terapia nagyon hatisos lesz.

AZ EGO-STATE TERA.PIA LEPESEI Magyarazd el a paciensnek a koncepci6t, mielott elkezded a hipn6zist. 2. A h ipn ocikus indukci6 utan kerd mega speci:His viselkedest vagy erzest okoz6 reszt: ,,Szeremek beszelni azzal a resszel, amelyik okozza onnek a ... (ice mondjuk az aktual is helyzeret). Amikor a resz megvan, kerem, hogy mondja, itt vagyok". 3. Amikor a resz jelzi a jelenleret, koszonjiik meg, es kerdezziik meg: ,,Mi a neved resz?" Megkerdezhetjiik a nemet is, ha ez nem n1nik ki a nevebol. 4. Kerdezd meg mennyi idos volt a paciens, amikor a resz megjelenc, megsziiletett. A szemelyes nevmasok megfelelo haszna1ata seglti a disszociaci6t. M ennyi idos vo lt a paciens (mondjuk a never), amikor on, (te) megszi.iletett? Megjegyzes: az ego-illapot rendszerinr fiata l, fgy ezerr egyszen1 nyelvet haszniljunk. 5. Kerdezziik meg, mi torrent a szemellyel, amikor a resz megjelenc, es esecleg segiterce a paciensr a problemas helyzec megoldasaban. 6. Ha lehetseges, probiljuk meghatarozni m i volt a resz celja: "fgy on Ott volt, hogy segfrsen neki (biinretni, vigasztalni magat), fgy van? 7. Adjunk jelzest a eel fontossagara, errekere, hatarozzuk meg ujra a pozitfv ertekeit. 8. Javasoljunk jobb viselkedeseket a szfodek fenntartasara, kerjiik fel a reszt az uj viselkedes kipr6balisara, kerji.ik meg az egyiittmukodesre. Ha a resz vonakodik, javasoljuk, hogy az t'.1j viselkedesr csak egy hetig pr6balja ki, hogy megtudja, hogyan mukodik. 9. Koszonjiik mega resznek az info rmaci6kat es az egyiittmukodesr, biztosftsuk, hogy a kovetkew talalkozaskor leellenorizziik, hogy sikerwtek az elozo teripiis 6ra viltozisai. Aztfo mondjuk neki: "Most talin visszamehem e oda, ahonnan jott". 10. Hfvjuk vissza a pacienst: ,,Mikor visszaszamolok hiromt61, az egesz szemely eber lesz es mindenre emlekszik, es nagyon , â&#x20AC;˘ n keII emesen erz1 magat . 1.

268

269

GORDON EMMERSON: EGO-STATE THERAPY (EGO-STATE TERAPIA) Emmerson konyvenek eloszavaba~ olvashatjuk az alabbiakac. (Gordon Emmerson Phd. Ego State Therapy Carmarthen: Crown House 2003.) ,,A pszichoanalitikusok elfordultak a klinikai es a kiserleti hipn6zist6l, az akademikus pszichol6gia kovetoi pedig kezdetcol fogva nem is vettek komolyan (a rosszhin'.i szfnpadi bemutat6k miatt), am kutat6k es kezeloorvosok egy csoportja tovabbra is elenk erdeklodest tanusitott iranca. Kevesen voltak, de olyan neves tud6sok camogattik oket, mint Ernest R. Hilgard es munkatirsai a Stanford Egyetemen, valamint olyan i'1jit6 szellemu terapeud.k, mint Milton H. Erickson es sokan masok, es igy ez a harmadik iskola tovabb elc es viragzott. Eredmenyeiket szimos hipn6zis szaklap ismertette. Majd sok nemzeti es nemzetkozi hipn6zis d.rsasig alakul r. Az elmult harminc ev fo lyamin hipnoterapeutak egy kisebb csoportja - mikozben egy olyan gyorsabb kezelesi mecodikit kerescek, amely a kognitfv-behavior megk0zeHresi m6d gyorsasagar es hacekonysigar a pszichoanalicikai iskola elmelyi.iltsegevel orvozi - kifej lesztette az ego-state terdpia neven ismert cedpias rendszerr. Paul Federn, john es Helen Watkins, valamint koveroik (koztiik Frederick, Phillips, Hartmann, McNeal, Morton es masok) sok szakcikket es konyvet publikiltak az ego-state reripia technikainak reszlecei rol. Mas kutat6k (peldaul Kluft, Torern, Fraser es Hunter) meg tov:ibb fejlesztettek az ego-state terapi a alkalmaz:isat a sulyos psziches zavarok kezeleseben. Az ,,Ego-State Elsa Yilagkongresszus" 2003. m:ircius 20-23. kozott keriilt megrendezesre a nemetorszagi Bad Orb varosaban, a nemet es a kUlonbozo mas eur6pai hipn6zis d.rsasagok rendezeseben. (The First World Congress ofEgo State

Therapy, Bad Orb, Germany) Az ego-state teripia gyors es hosszan tarc6 eredmenyeket helyez kilacasba, megpedig sokkal rovidebb kezelesi idovel , mint a pszichoanalitikusok, es sz:imos empirikai es hatisfelmer6 tanulmfoy jelent mar meg az eredmenyessegenek az al:icimasztasira. A jelen mu, fontos eleme az errol a fejlodo megkozelitesi m6dr61 sz616 mind terjedelmesebb szakirodalomnak . Arfogja a szakteriilecec, es az elottiink :ill6 evekben az ego-state terapia alapmuve lesz''. frja john G. Watkins professzor a 270

konyv eloszavaban. Az eltelt ido bizonyitotta joslatat. Tanulj unk hat mi is Emmerson konyvebol, es gyiimolcsoztetoen haszniljuk ter:ipias munk:inkban. Emmerson a konyv Bevezetiseben fgy fr: ,,Az ego-allapotok nak val6sigos csaladj:ib6l tevodiink ossze. Neha a viselkedesiink, a logikink es az erzelmeink alapj:in egeszen mas szemelynek erezziik magunkat. A val6sagban egyetlen szemely vagyunk, aki sok kiilonbozo ego-allapotb61 all ossze - mindegyiknek saj:it erossegei, gyengesegei, sajat erzelmei, logikija es egyeb szemelyisegjegyei vannak. Ha egy masik n apon vagy mas idopontban mutatunk onmagunkra, valoszinuleg akkor egy masik ego-allapotunkra mutatunk ra. Ez a m asik ego-allapot esetleg haragos, esecleg logikus, netfo konnyed vagy eppen felos termeszenl. Talfo bobeszedu, de lehet, hogy tepelodo. Amikor azt mondjuk, hogy ,,egyik reszem azt akarja", akkor az egyik ego-aJlapotunkr61 beszeliink. Amikor azt mondjuk, hogy ,,vegre egyetercesre jutottam magammal", akkor arr61 beszeliink, hogy az ego-:illapotaink a belso vitajukat befej ezve megegyezcek valamiben. Az ego-allaporaink sokfelesege gazdagabbi, produkdvabba cs elvezctescbbe teszi az eletiinket. Mivel egy adott idopontban sok ego-allaporunk koziil valaszchamnk, lehetoseg van d, hogy egy bizonytalankod6 ego-allapotunkr6l arvaltsunk egy olyanra, amelyik hatarozott. Mivel vannak olyan ego-:illapotain k, amelyek telve vannak fajdalomm al, meg lehet keresni ezeket, es feloldhatjuk a fajdalmukat. Az ego-illapotokon vegzett kezeles pszichologiai es fiziologiai szempontb6l javulasc hozhat az eleterzesiinkben. A jelen konyvnek az a celja, h ogy jobban megercsiik az ego-allapotokar, megtanuljuk fel ismerni oket, es terapiis kezelesbe vonjuk. Ha a terapeuta megtanulja, hogyan kell kozvedenUl a segftsegre szoruJ6 ego-illapotot kezelni, azzal ratalal a eel es a megoldas fele vezeto legrovidebb ucra".

Az EGO-STATE TERAPIA CELJAI 1. A fiijdalmat, traumat, haragor vagy frusztraci6t cipelo ego-allapotok megkeresese, es az onkifejezes, a megkonnyebbiiles, az enyhiiles, az erosfres biztosicasa szamukra. 2. Funkcionalis kommunikici6 kialakfrasa az ego-illapotok kozott (ha azt mondja valaki, hogy ,,utalom magam, amikor olyan 27 1

vagyok", az azt jelzi, hogy ker ego-allapora kozocc nines megfelel6 kommunikaci6) . 3. Rasegfteni a picienscker az ego-allapotaik megismeresere, hogy jobban tudjak azokat hasznositani az eleti.ikben (peldaul: rivezemi a pacienst, hogy jobban ac cudja adni magat az erzelmeinek, vagy, hogy asszertfv legyen, amikor tamadas eri). EREDMENYEI

Az ego-state szemelyiscgelmelet lehetove teszi a terapeutanak es a paciensnek, hogy tisztabb kcpet kapjanak a paciens szemelyisegenek szerkezeter61, va1amint arr61 , hogy a paciens pszichol6giai problemii cobbnyire mibol erednek. Lehantja a misztikurnot az ,,ismereclen tudatalactir61", es megmutatja, hogy az hozziferhero ego-allapotokb61 tevodik ossze. Feny deri.il az ego-aJlapotaink szerkezecenek kialakulasara, es raebrediink, hogy ez a szerkezet alakithat6, erosltheto, es kioldhat6 belole a felelem. Hannan jonnek a pszichol6giai probl ernak? Mien reagalnak a paciensek ugy, ahogyan reagilnak? A paciensek is, a terapeurak is ezc igyekeznek kiderfreni. Az ego-state terapia olyan eljaras, amely so ran felcarul a problematikus ti.inet es az eredeti kivil r6 haras kozocci osszeftigges, es kozben a terapeucinak vagy a paciensnek nem kell sem ca1i lgarnia, sem ertelmezgemie. Mege rositest biztosfr, meghozzi eppen Ott, ahol szi.ikseg van ra, es fgy a felo ldaclan ego-allapotok abbahagyjak a nemkivanatos szimpt6mak okozisac. A paciensek az ego-illapocaik megismerese utan jobban at cudjak elni az eletiiket, es kepesse valnak ra, hogy arnikor ugy kivanjak, nyomban akar asszerdvva, akar erzekennye, akar haragossa, akar logikussa vciljanak. A kec ego-allapoc civakodisab61 ered6 belso zurzavar megsziincecheco, es helyebe az ego-allapocoknak es szerepeiknek az egymast megbecsi.ilo egyiircmukodese lephet. Gyakori eset, hogy a trauma feloldasac, illetve az ego-allapotok kozocci komrnunikaci6 megjavitasac kovecoen a paciens fiziolugia i errelemben vett egeszsegi i llapotaban is javulas all be az ego-scare terapia so rfo. Az ego-state elmeletenek es a belole eredo rerapiinak a haszna a pszichol6giai es a cesti egeszseg javulisa, valaminc az onismerec fokoz6dasa es gazdagodasa.

272

MIK AZ EGO-ALLAPOTOK ES HOGYAN ISMERHETOK MEG?

Az ego-state rerapia arra az alaprerelre camaszkodik, hogy a szemelyiseg kiilonall6 reszekbol tevodik ossze, nem pedig homogen egesz. Ezekec a reszeket (amelyek mindenkinel megfigyelhetok) ego-allapocoknak nevezziik. Az adocc idoben a cudatot ura.1 6 es nyitott ego-illapot megnevezese: ircinyfr6 ego-cillapot. Egyes nem-ircinyfr6 ego-cillapotok cudatosan eszlelik a torteneseket, mcisok nem cudacosak es nem eszlelnek. Amikor egy szemely haragoc erez es juctat kifejezesrc, olyankor egy olyan ego-a!lapoca az iranyic6 ego-allapoca, am el yen eluralkodott a harag. A szemely ekkor effele kijelenteseket tesz: ,,Nagyon ki vagyok rad bukva" vagy ,,Nern is vagy a baracom". A haragos szemelyc elrolci az erzes, azt mondja, hogy ,,en", es eros bizonyossaga van az ilcala mondorcak igazsagaban. Azc erzi, hogy ,,ez vagyok en, es ezt erzem". Pedig igazabol az correnik, hogy az illeco szemelynek csak az egyik ego-allapota juctatja kifejezesre az erzelmeit. A szemely mas ego-allapocai (vagyis reszei) esecleg nem is ugyanezt erzik. Egy 6ra elceltevel calcin egy masik ego-illapota keri.il az iranyic6i helyzecbe, es ekkor a szemely esecleg egeszen masc gondol es erez, es ilyenekec sz61: ,,Nern is cudom, rnierc beszelcem ugy. Nagyon foncos nekem, hogy a baracom legyel." Ekko r az ,,en" erzecec egy masik ego-allapoca bircokolja. Egy masik ego-illapoca van ircinyfr6i helyzecben. Az ego-allapoc a sok mas ego-illapotb61 all6 csoporc egyike, es a tobbiekcol a szerepe, hangulaca es mencalis funkci 6ja aJapjcin ki.ilonbozik, es amikor cudacos helyzetbe keriil, bircokaban carcja a szemely idencicis-erzeset. Az ego-allaporok az egeszseges psziche normilis reszei, es nem reveszrendok ossze az MPD-nel kialakulc szemelyisegekkel (tobbszoros szemelyisegek a disszociatfv idencitis zavar esecen). Az ego-allapotok a keleckezesi.ikkor meg csak vedekezesi mechanizmusok, es ismecel c jelenckezesi.ikkor a szemelyiseg egymasc61 elki.iloni.ilo reszeive fejlodn ek, amelyek azcan a1nival6daskor iranyit6i (vagyis tudaros es nyicoct) helyzecbe keri.ilnek. Ego-i llapotok egyeclen rraumatikus esemeny arelesekor is keleckezhecnek. Peldaul ego-allapot kelerkezhec auc6ba1esec, megeroszakolas, elrablas atelese esecen, vagy al<ir az 6vodaban eltoltott elso nap elmenyharasa miatt is. A nem ircinyit6i helyzetben lev6 ego-illaporaink a tudat-

273

alattinkban tart6zkodnak, es egyes ego-illaporok akar eveken at tavol maradhatnak az irinyit6i helyzetto l. Sajat emlekezettel rendelkeznek, es kisebb vagy nagyobb mertekben kommunikaci6t folytatnak a tobbi ego-aHapottal. Tegyi.ik fel, egy szi.ilo verbilis bi.incecesben reszeslti a negycvcs gyermeket. A gyermek felismeri, hogy ha bcgub6zik, es nem mond semmit, az is egy m6dja a helyzet kezelesenek. A ,,Bezark6zocc" illapot ego-~illapotta vilik, mihelyt a gyermek mas egycb alkalmakkor is a bezark6:dsi magacartishoz folyamodik. Kesobbi elcce folyamfo valahinyszor az illeco szemely ugy erzi, hogy ,,gondja van egy hacalommal rendelkezo figuraval", olyankor a bezark6zott ego-allapoc visszaterhet, hasonl6 erzcsekkel celve, mine amit a negyeves gyermek :.itelt. A felnottnel cehac ugyanez az ego-allapoc kcriiU1et iranyfr6i helyzetbe, amikor egy hacaJommaJ rendelkezo szcmcly megszidja vagy kioktacja. A cerapia Sorin lenyeges, hogy kozvedeni.il a problemacikus ego-allapoctal be:>-zeljiink, mere csak igy segicheco valtozas. A hipn6zis - mas cechnikakkal egyiitt alkalmazva - lehecove ceszi, hogy hozzaferjiink a ,,Bezirk6zorc'' ego-illapochoz, es beszelji.ink vele. Ha megkerdezzi.ik tole, hogy hany evesnek erzi magac, azc felcli ra, hogy ,,negy". H a megkerdezziik: ,,Milyen emlekeid vannak negyeves korodb61?'', a paciens sok esecben vis!>-zanyeri az emlekeic arr61 a bizonyos esecrol, amikor elso fzben gub6zott be. Az ennek a negyeves kori ego-allapocnak feloldis:ic es az adapcivabb viselkedesc segfc6 carralommal val6 atalakfcasac segfci az ego-state terapias pszichoceripias munka, es eredmenyekeppen a paciensnel megszunik az, hogy bezark6zik, valahfoyszor hatalom mal rendelkezo figurakkal keriil konrakcusba.

Az EGO-ALLAPOTOK TERMESZETE EMMERSON OSSZEFOGLALASABAN

Egy ego-illapot nem szamolhac6 fel, de megvilcoztathac6. Egy ego-illapot normal esecben kepes ra, hogy megmondja, hciny evesnek erzi magcic. Altalaban flacalabbnak vall ja magat, mine a paciens, alkalmankem: azonban egyes ego-allapocok idosebbnek erzik magukat. Az ego-illapocok esetleg ugy donchemek, hogy elbujnak vagy inakcivva valnak; de meg is viltozhatnak. Megv:ihozas cseten neha azt szerecik, 274

ha uj neven sz6litjak oket (,,Remult" uj neve az lehet peldaul, hogy ,,Segftokesz") . Ha megkerdezziik tole, az ego-allapot azt mondja, hogy 6 a szemely resze. Az ego-:illapocoknak sajat identidsuk van. Amikor egy ego-allapor iranyic6ja (tudacos) helyzecben van, olyankor elso szemelyben beszel , es a cob bi ego-illapotot ugy emlegeti, hogy ,,a robbiek". Az ego-allapotoknak erzelmeik vannak, es nem szererik, ha valaJ<i bint6an beszel r6luk- akar szemely szerint 6r6luk, akar a rabbi ego-allaporrol. Ilyenkor esetleg megtagadjak a beszelgerest vagy az egyiittmukodesr. Mindannyiunknak vannak ego-allaporai, bar egyenenkenc kiilonbozo, hogy azok mennyire ki.i.loni.ilnek el egymasr6l. H.ANY EGO-ALLAPOTUNK VAN?

Egy adagos embernek egy adagos hec folyamfo hozzavetoleg or-tizenoc ego-allapota keriiJ hasznilatba. Ezek az ego-allapocok kozel helyezkednek el a szemelyiseg felszinehez, es ilral:iban j6 kozotciik a kommunikaci6. Amikor ackapcsolunk egyikrol a masikra, iltalaban emleksziink ra, hogy az el6z6 ego-a.llaporunk kozben mi torrent es mit csinaltunk, bar ez az emlekezes nem cokeleces. A normal csecben hasznalt nehany ego-allapocunkon culmenoen szamos olyan ego-allapocunk van, amelyeket a multban hasznilcunk, iJletve amelyeket csak ritkfo hasznalunk. Amikor az urd.n secilva egy illacot erzi.ink meg, amelyet uroljara gyermekkorunkban erezti.i.nk, elonthemek benniinkec a gyermekkori emlekeink. Hirtclen egy olyan gyermekkori ego-allapocunk ugrik iranyiroi pozfci6ba, amely annak idejen ezc az illacoc erezte, mere energiat kap az ,,illac-emlckcztetorol". Senki sem cudja magir61felmerni, hogy poncosan hfoy ego-allapota van, mivel nemelyik nagyon ritkin keriil ircinyf coi helyzecbe. HONNAN SzARMAZNAK AZ EGO-ALLAPOTOK?

Oj ego-allapoc keletkezesere akkor keri.i.l sor, amikor a szemely frusz craci6val vagy craumaval ralalkozik, es nines olyan ego-allapota, amely reagal ni rudna ra. A legcobb ego-allapoc a gyermekkorban keletkezik, a kamaszkorban mar kevesbe emelkedik a szimuk, a felnottkorban 275

pedig meg kevesbe. A bizonyos helyzerekre j61 alkalmazhat6 viselkedesm6dokb61 kifej lodott ego-allapotra egy pelda, ha egy gyermek, aki ugy erzi, nem kap masokt61 kel16 odafigyelest, de elmond egy viccet, azt tapaszralja, hogy lgy mar bezzeg odafigye!nek ra a cobbiek. Ujabb vicceket mesel, trefas dolgokrol beszel, es meg tobb pozitiv figyclmet irinyit magara. Kialakul nala a ,,Trefamester" ego-illapoc. Kes6bbi eleceben valahanyszor az ora irinyul6 figyelem hiinyat erzekeli, ackapcsol a crefamesteri ego-allapotara. Szimira ez egy poziriv ego-allapot. Sok ego-illapotunk poz.iriv es hasznos. Vannak ego-allapotaink, amelyek lehetove teszik sza munkra, hogy szeressi.in k valakit, igazin elvezziink valamilyen sporroc vagy valamilyen etelc. A dohinyz6knak vannak olyan ego-allapotaik, amelyek elvezik a dohanyzast, es olyanok, amelyek nem akarnak ragyuj tani. Ego-illapot keleckezhet egyeden trauma atelesekor is, mint peldiul megcr6szakolis, baleset vagy haborus trauma acelese alkal maval. Ha a trauma ismetelten elofordul, akkor az ego-allapot gyakran visszarer, es val6szfnuleg mas, arralmadan alkalmakkor is, amikor valam ilyen ,,emlekezret6" moz1..anat tortenik. A szexualis egyi.iulet folyamin neha elofordul, hogy olyan ego-allapor keriil irinyft6i helyzerbe, amely valam ilyen szexualis zaklatast elc at korabban. Egy piszrolyloves hangja olyan ego-allaporot hozhat iranyft6i helyzetbe, amely haborus craumac elc at egyszer regen. Az ego-state terapia azc eri el, hogy felszinre hozza es inregrilja a craumacizalt ego-allaporokac, hogy azok a tovabbiakban igy mar ne fejcsenek ki negativ, zavar6 hacast a szemely elecere. MI JELLEMZO A FELSZINI- ES A MELYBE N MEGHUZ6D6 EGO-ALLAPOTOKRA?

A felszini ego-allapocok azok, amelyek leggyakrabban keriilnek irinyic6i helyzetbe a normal fun kcionalas folyamin. Ezeknek j6 az egymas kozotti kommunikaci6juk. Ez azc jelenci, hogy egy felszini (peldaul egy kognitiv es merlegelo) ego-allapoc emlekszik d, hogy mi rom~nr. amikor egy masik felszfni (peldiul egy inkabb emocionalisab b) ego-allapot volt irinyfr6i helyzetben. Viszonylag j6 az emlekezeti kapocs kozottiik. A mindennapi rutin cselekvesekec a felszfni ego-allaporok incezik.

276

A melyben meghuz6d6 ego-al lapotok jelencosen elcernek egymist61 abban, hogy egymishoz kepest milyen tavol vannak a felszinrol. Nemelyikiik nagyon rickin keri.il irfoyit6i helyzetbe. es szince egyaltalin nines kom munikici6ja a felszini ego-allaporokkal. Ezek az ego-allaporok a terapiiban elofordul6 esetckcol elteki ncve csak alkalmankcnt keriilnek iranyic6i helyzetbe. A klinikai kezelesen a melyben meghuz6d6 ego-allapocokhoz nehez hozzaferni hipn6zis alkalmazasa nelkiil. A legtobb, melyben meghuz6d6 ego-illapocban pozitlv es kellemes emlekek carol6dnak, ugyanakkor normal esetben a felo ldadan trauma is melyben meghuz6d6 ego-allaporokban rejlik. MENNYI IDEIG LETEZNEK AZ EGO-ALLAPOTOK?

Abban bizrosak leheriink, hogy a legtobb ego-allapocunk egesz eleciink fo lyamfo kirarr. Ha hipn6zis alkalmazasaval kozvedeniil beszelgeciink az ego-allaporokkal, megrudjuk toliik, hogy folyracni alcarjak a lerezesiikec, es sok esetben felnek, hogy a terapeuta megpr6bal majd megszabadulni roliik. Az egyeni szerepiikec hasznosnak Iacjak, es nemely eserben azc hiszik, hogy a szemely meghalna, ha az illeto ego-allapor megszunne. Ha a paciensnek van egy olyan ego-<Hlapota, amely neurorikus reakci6kat okoz, akkor leginkabb ugy lehet segiteni rajta, hogy rasegftjiik az erintett ego-allapotot a szerepenek a megv<Hroztad.sara, nem pedig ugy, hogy megpr6balunk megszabadulni role. Egyes esetekben valamelyik ego-allapot azc mondja: ,,Jobb lesz, ha en most megszunok'', es csakugyan ugy latszik, mintha acc61 kezdve megszunc volna. Val6szfnu, hogy az illec6 ego-allapor ilyenkor egyszeruen csak inaktivva valik. Egyes ego-allapotok nagyon nehezen megfoghat6k, masok nemigen szerecnek beszelni, igy hit nehez meghatarozni, hogy valamelyik ego-allapot val6ban megsztlnc-e. Az ego-a llaporok neha egyesiilni akarnak valamelyik mas ego-allapottal. Nem szii kseges okvedeniil cudnunk, hogy az ego-alla pocok kepesek-e megszunni vagy masikba beolvadni, mivel az ego-scare rerapia celja az, hogy megval6sltsuk a paciens celjait, es nem ped ig az, hogy poncosan szamon tarrsuk az ego-allapotokar.

277

EGO-ALLAPOTOK KOZOTTI KOMMUNIKACIO

Az ego-illapotokac pici szemelyisegeknek is tekinthetjiik. Nern teljes szemelyisegek, de mindegyiknek vannak egyeni vonasaik. A gyakran iranyfc6i helyzetbe keriilo ego-illapotoknak tobbnyire j6 kornmunikaci6s osszekottetesiik van egymassal. Egyes ego-allapotok ritkfo keri.ilnek iranyit6i helyzetbe, ezeknek altalaban keves a kommunilcici6s osszekottetesi.ik a felszini ego-illapotokkal, vagy egyilralin nines is. Nern szokatlan, ha valaki arr61 szamol be, hogy gyermekkorinak akar tobb evnyi idoszakir61 keves cmlekkel rendelkezik, esedeg semmilyennel sem. Egyes esetekben az ilycn szemelyek acc6l tartanak, hogy necan valamilyen trauma emleke elol menekiilnek az emlekezeti.ik blokkolasaval. Az ego-state terapia es a hipn6zis alkalmazasaval hozzaferhetove valik valamelyik olyan ego-allapot, amelyik az emlekhianyos evekbol szirmazik. Ossze lehet ismercemi egy felszfni ego-illapoccal, es az az instrukci6 adhac6 nekik, hogy kommunikiljanak egymissal a tovibbiakban. Az ilyen kommunikici6s osszckocretes megteremceset kovetoen a gyermekkori emlekek jobban elerhetove valnak a felszini ego-illapotok szamara. MIBEN KULONBOZNEK AZ EGO-ALLAPOTOK A TOBBSZOROS SZEMELYISEGTOL, AZ MPD-TOL?

Az MPD az esetek egy nagyon kis hinyadaban alakul ki - olyankor, an1ikor egy kisgyermek hosszabb idon at rendkfviil rossz banism6doc el at. Egyes kisgyermekek eseteben elofordul, hogy rendszeres banralmazis atelesekor cudaccalan prob lemakezelesi mechanizmuskenc megszCmtecik az ego-illaporaik kozotti kommunikaci6r, mere fgy a gyermck masnapra rneg cud szabadulni az elozo esce arelt b:inralmazas emlekccol. Egyes gyermekek megtanulnak nem emlekezni arra, hogy mi corcent veli.ik, amikor az elozo ego-illapotban voltak. Egy ido uran olyan jartassagra tesznek szert ebben a ,,nem emlekezesben", hogy az ego-illapora ik elszigetelodnek egymist61, megszunik koztiik a kommunikalas. Amikor ez tortenik, rn inden egyes ego-illapocnak meg kell tanulnia a szerepek cel jes ska lajat, mivel nines ra mod, hogy sziikseg esecen segitsegi.il hfvjanak egy masik ego-illapotot, illerve hogy a tobbi ego-illapocc61 kaporr emlekekhez folyamodjanak. Az ilyen robbszoros szemelyisegu emberek na278

ponta tobbszor elnek at rovidzarlat-szen'.i totilis emlekezeti iizemzavart, mere hirtelen elfclejcik, hogy mit is csiniltak addig, es mierc is esinilrak azt, amit addig esiniltak. lNTROJEKTUMOK

Az inrrojektum nem mas, mint egy olyan szemelynek a manifeszcaci6ja, aki fonros szerepet tole be a paciens eleceben. Egy oceves kori ego-allapoc {egy felnott paciensben) esecleg apa vagy anya incrojekcummal rendelkezhec, mcgpedig olyankenc, mine ahogyan a paciens az apj:ic vagy az anyjac 6ceves kor:iban lirca. Egy rnasik incrojekcum esecleg ugyanazt a sziilot kepviselheti, csak cppen a piciens egy masik eleckori szakasz:inak elmenyei alapj:in. Introjcktum kepviselhet egy szemelyc a paciens akcuilis jelenebol is. Incrojektwn lehet peldaul egy pirkapcsolaci partner, egy barat vagy sziilo. Introjekcum alakulhac ki elo es mar meghalt szemelyekrol egyar:int, de mindig olyan szemelyekrol, akik foncos szerepet jacs1.anak vagy jatszoccak a p:iciens elereben. A piciens kepes megszemelyesfceni, eljacszani az introjektum szereper, es kepes eloadn i, irelni es elmondani azokar az crzcseker, amikec oszerince az incrojekcurn erez. A paciens maga is mcglcpodhct az erzelmeken, am iket are! olyankor, amikor az incrojekcum keriil n:ila iranyfr6i helyzetbe. Az introjektumnak egyes sza m elso szemelyben corceno acclesevel a pi ciens arerzi az incrojekcumot, annak korlacaic es erzelmeic - persze az introjekral6doct szemelynek abban a forrnajaban , ahogyan az internalizal6docc (beolvadc). Az ego-illapotokc61 elceroen az introjekcumokat fel lehec kerni a d.vozcisra. Ok nem carcjak magukac a szemclyiseg reszenek. Az incrojekcumokkal nagyrnercekben ugyanugy lchec b:inni, mint az ego-iUaporokkal vagy a belso erovel, es kepesek ra, hogy megvaltoz1.anak. Az introjekcumokhoz konnyt'.i hozzaferni. Haszniljuk a kepzeloerot. A hipnocizalc piciens fcl idez egy helyszint, ahol ez a bizonyos masik szemely jelen van, azc:in megkerjuk, hogy mondja el, hol is van ez a misik szemely, es mit esinal. Majd arra kerji.ik a paciensr, hogy beszeljen ugy, mincha 0 volna az a bizonyos masik szemely {az incrojekcum). Peldfol: ,,Beleegyezel, hogy kozvetleniil az anyaddal beszeljek?" (A paciens beleegyezik.) ,,Azc szerecnem, hogy most re legyel az anyad. Anya, nezz vissza, es figyelj 'Remi.ilc'-re (a p:iciens igy nevezce elegy gyerrneki 279

ego-illapocac). Kozveclcni.il veled akarok beszelni, anya. Ha keszen allsz a beszelgccesre, mondd azc, hogy 'keszen illok"'. Ezt kovecoen a paciens beszel az anyja szerepeben, es kepes lesz ide-oda kapcsolgacni a gyermeki ego-allapoca, illetve az introjekcum kozott, es mindezeknek koszonhecoen acerzesekre es megertesre tesz. sz.ert, valamint kifejezesre tudja juttatni magic, elosegfrve az oldisc es a megerosodesc. Az incrojekcumok magukon viselik a piciens eleteben fonros szerepet becolco cmberek szemelyisegjegyei t. Ela vagy mar meghalr szemelyek megszemelycsfcoi lehemek, a paciens aktuilis jelenebol vagy valamely korabbi clecsza kaszab6l. A pacicns kepes ra, hogy az incrojektumoc helyezze irinylt6i helyzecbe. A picicns kepes arra is, hogy ugy beszcljen , mincha 8 maga volna az incrojektum. Az incrojekcumok egyaranc lehemek badrsagosak, kozombosek vagy rosszindulacuak. Az incrojekrumok megvilcozcathac6k, vagy felkerhecok a cavozisra. Az incrojekrumok nem vedekezesi mechanizmusokb61 alakulnak ki, es nem allirjak, hogy mindig is ott volcak a picicnsben. lnrrojekcumok mindenkiben vannak.

mar akkor, amikor megszi.iletcel, es 6 az a hang, amely megmondja neked, hogy mi is igazfo foncos az eleredben. Szeremek mosc beszelni ezzel a belso hanggal. Ha keszen illsz a beszelgecesre, csak annyit mondj, hogy: 'ice vagyok"'. A bels& eroc Emmerson fgy foglalca ossze: ,,Belso Ero azc allicja, hogy egyiicc szi.ilerett a pacienssel. A Belso Ero tiszca, gondoskod6 es eras hangon beszel. A Belso Ero eleve olyan, hogy nem lehet eltavolfcani vagy megvilcozcacni, bar a szerepe kitigichac6. Meg lehet kerni, hogy segf rsen a cobbi ego-allapomak, vagy meg lehet kerni, hogy irfoyicsa az ego-allapocok kozotti szereposztast - a mindenkori helyzemek megfeleloen. A Belso Ero meg tudja mondani, hogy keves vagy sok az energiaja. Ha sok az energiaja, nagyobb szereper kepes magara vallalni. A kesobbiekben eroc vagy energi:it nyer majd abb61, ahogy a kezeles nyomfo a cobbi ego-allapot mukodeseben valcoz<isok koverkeznek be. Mindenkinek van Belso Ero allapota, bar nemely eserben nem sikeriil elso pr6bilkozasra hozzaferni."

Az EGO-ALLAPOTOK .Es A FIZIOLOGIA BELSO ERO Ugyanugy kcl l vele dolgoznunk, mint az cgo-allapotokkal, bar egyercelmu kiilonbsegek vannak a belso era es az ego-illapocok kozott. Ha megkerdezzi.ik a ,,Belso Eroc", hogy hany evcsnek erzi magic, azc feleli: ,,6, eppen ugyanannyi, mint (a paciens nevc)". Ha megkerdezziik tole, hogy mikor sziiletett, azt vilaszolja: ,,Egyiitt szi.ilettem XY-nal (a paciens nevevel) ." Ha megkerdezzi.ik role a nevec, a ,,Bclso Ero" valami olyasmit felel, hogy ,,belso EN", ,,spiricualis EN", ,,belso cn5" vagy ,,magasabb EN". A belso era sok esecben azt allicja, hogy o tudja, mi a szemely elerenek a celja. A belso ero szerepe mind ig valcozarlan, mlg az ego-allapotok szerepe folycon es nagymercekben valtozhat. A belso erohoz ugy lehec hozziferni, hogy eloszor is elohfvjuk az ego-allapocokac. Eloidezzi.ik, hogy a paciens konnyeden mozogjon egyik ego-allapocb61 a masikba. Aztin valam i ilyet mondunk: ,,Van egy eras es cisrnin elki.iloni.il& reszed, amely mindig is megvolt. Megvolc benned 280

A bels6 es a melyben meghuz6d6 ego-allapotok hat:isr fejrenek ki a fiziol6gifokra. Szaktanulminyok megal lapltotra k, hogy a melyben meght'.1z6d6 ego-illapotok megcanuljak, hogyan fejthetnek ki bizonyos hat:isobc (peldaul: migren, fejfajas) a tesci.inkre, es hogy hogyan a1kalmazzik e-t.t a kepessegi.iket a vagyaik kielegiresenek erdekeben. Traumat maguk.kal cipelo ego-allapocok pszichoszomatikus szimpt6makat ideznek elo. A melyben meghuz6d6 rraumatizalr ego-allaporok kisebb, de akar sulyos pszichoszomatikus szimpr6makat is okozhatnak. A nem-traumatizilt ego-allapotok a fiziol6giai szim pt6mikac a vedelmi.ink erdekeben haszniljak, es olyan m6don, ahogyan helycsnek icelik. A melyben mcghuz6d6 trauma feloldasa es a melyben meghuz6d6 ego-illapotok.kal lefolytatocc targyalisok azonnali valcozasokat erhecnek el a .fiziol6giai szimpt6mikban. Az ego-state terapia nagyon hasznos annak meghatarozasaban, hogy mely szimpt6mak lehetnek pszichoszomatikus jellegt'.iek, es hogy mely szimpc6makr61 kevesbe val6szf nu; a terapia a pszichoszo281

matikus eredecu szimpt6mak befolyasolis:iban vagy megsziinteteseben is rendelkezesi.inkre all. ,

Az EGO-ALLAPOTOK ES A PSZICHOLOGIA Mindennek megvan a maga oka, noha az okoc nem mindig ismeri egyegy fel szlni ego-allapot. Leherseges, hogy a felszin aJatt meght'.1z6d6 ego-allapocai nk koziil valamelyik feloldasra var, es kifejezesre igyekszi~ juctatni a fcldolgozaclan erz.elmeic. Hogy hogyan erezziik magunkac pSZ1chol6giailag, az nem kis reszben az egymassal nem egyiirrmu kodo vagy egymast nem tiszrelo bclso ego-allapotainkban lev6 feloldatlan problem:ikon mu lik. lsmeros a kifejezes: ,,megbekelni onmagunkkal" - e:z szemleleccsen fejezi ki azt az allapotot, amikor a szemely reszei feloldoccik a multbeli problemakat, es a szemely reszei tisztelik egymast. Ha valaki sziinteleniil rosszul crzi magic amiatt, amit onmaginak egy resze mond vagy tesz, akkor az illeto nem ralal belso bekessegre. Az ego-allapocaink erosen kihamak ra, hogy hogyan erezziik magunkat pszichol6giailag, es az ego-state cerapia nagyon j6 eszkoz ahhoz, hogy megval6slcsuk az annyira v:igyott belso bckesseger. I

HozzAFERES AZ EGO-ALLAPOTOKHOZ A TERAPIABAN

Az ego-allapotokhoz corteno hozzaferesnek cgyfelol hipnotikus, masfelol nem-hipnotikus m6djai vannak. A nem-hipnotikus m6dsze rek csak a felszlni ego-allapocokhoz biztoslranak hozzaferest. A jelen leirasban a hipnocikus m6dszerekkel foglalkozunk. Az ego-allapocokhoz correno hipnocikus hozzaferes lehecove teszi a cerapeuca szamara, hogy egyarint dolgozzon a felszfni ego-allapocokkal is, valaminc a melyben meghuz6d6akkal is. A paciens problemai sok esecben az illeconek a mclyben meghuz6d6 ego-allapocaiban gyokereznek, es csakis hipnocikus hozzaferessel lehecseges a kozveclen cs haceko ny problcmafeloldas megva16sltasa. Amikor az ember a rndadnal van, egy ego-allapoca mindig irinyic6i helyzecben van. Amikor a paciens lei.ii es beszelni kezd, mindig a paciens egyik ego-illapota az, amelyik beszel. Az a problema, hogy az cppen beszelo ego-allapoc nem felcecleniil az, amelyik a cerapias beavackozas szemponcjab6l a legjobb. 282

Ha a cerapeur:inak sikeriil egy racionalis, gondolkod6 ego-iJlaporral beszelni, konnyen szerc rehec egy olyan szovetsegesre, amelyik szincen meg akarja akadalyozn i, hogy egy kenyszercselekveses ego-allapoc keri.iljon irfoyfc6i helyzecbe, vagy szincen azt akarja, hogy a paciens a toporzekolis helyecc racionalisan viselkedj en. Illetoleg szincen azt akarja, hogy a paciens hagyja abba a dohfoyzast. Az ego-state rerapia arr6l sz61, hogy megtanuljuk az ego-allapotokhoz val6 hozzaferest, valaminc azt, hogy hogya n beszelj i.ink kozvetleni.il azzaJ - vagy azokkal - az ego-illapoccal vagy allapotokkal , amelyekncl a legeredmenyesebb lehet a bcavatkozis. Hozz.AF:ERF.s HIPN6z1s UTJAN

A hipn6zis es az ego-s tate rerip ia szimbiotikus kapcsolarban all egymassal, es kolcsonosen fokozzak egymas hatekonysigat. Hipnotizalas nelki.il az ego-stare terapia j6 elmclet cs j6 cechnika, am nem bizrosic hozz:iferest az ego-allaporok teljes osszcssegehez. Hipnocizalas nelkiil az ego-allapocokon vegzett munka jelencos resze nem vegezheco el. Misfe161 viszonc az ego-state terapia is remek alkalmazasi lehetosegec nyujt a hipnorizalas ra. kTALANOS IRANYMUTATO AZ E GO-ALLAPOTOKKAL I

VALO BESZELGETESHEZ

Hogyan sz6lithatlak? Amikor egy ego-allapottal beszeli.ink, nagyon fonros, hogy legyen valami neve az illeco ego-allapomak, amin majd maskor is el6sz6lfrhatjuk, es az ego-allapoc is cudni fogja belolc, hogy ot hlvj uk az ir:inyic6i allapotba beszelgetni. A nev azert is fontos, hogy cudjunk erdeklodni a viselojerol a cobbi ego-allapocnal. Az ego-i llapocok neha a szerepi.ik alapjan nevezik el magukat. A teripia elorchaladtaval esetleg nevva lcoztacasra keriilhet sor. Akkor szoktam ezc ajanlani neki, ha a paciens eredetileg valamilyen negatfv rartalmu never adott az illeto ego-allapomak, mint peldiul ,,Rettego" vagy ,,Pusztic6". Mi utan ,,Rettego" felo ldorra magaban 283

a rettegest, megkerdezem tole, hogy rovibbra is ,,Recrego" legyen-e a neve, vagy inlcibb valaszt magfoak egy uj never, ami jobban illeszkedik a megvaltozott erzelmeihez. Az ego-allapotok altalaban ilyenkor uj never va lasztanak maguknak. Amikor megkerdezi.ink egy ego-illapotoc, hogy milyen neven nevezhetjiik, a paciensnek olykor problemai adodhamak a nevad<issal. Ilyenkor megbeszelhecjiik a pacienssel, hogy milyen nev Jenne megfelelo ennek az ego-allapomak a szamara. Minden ego-illapot nevenek mindig otole magar61 kell szirmaznia. Ne fogadjuk el egy masik ego-allapoc nevadasi otletet - Iegfeljebb csak al<lwr, ha maga az trinrett ego-illapoc a bclcegyczcsec adja hozza. Fontos, hogy predz jegyzeteket vezessiink az ego-illapotok neverol. Ogyeljiink ra, hogy minden nev mellerc Ott alljon az illeto ego-aJlapot szerepe, illecve fel legyenek riincecve az erossegei es a gyengesegei. Am ikor egy ego-allapoc mas ego-allapotokr61informaciokat nyujr, a jegyzetein kben ri.inressi.ik fel melle azc is, hogy mil yen kozri.ik a viszony. Egyes ego-allaporok szoros kapcsolarban vannak egymassal es egyi.itrmukodnck, mas ego-il lapotokat a tobbiek uralnak es negatfvnak tarranak.

Mi a funkci6d? Ezr a kerdesr ugy is meg leher fogal mazni, hogy ,,M ir szokd l csinalni?" Vagy ugy: ,,Mi a szereped?". Lenyeges, hogy pontos jegyzeteket kcszirsi.ink minden egyes ego-allapot szereperol, mere fgy mindjarr elo rudjuk hfvn i, ha ra van szi.ikseg. Peldaul egy ego-allapot azt mondja, hogy az 0 szerepe a vedelem, es azzal vedelmezi a pacienst, hogy vitatkozas alkalmaval pimasz tud lenni. Arra is van pelda, hogy valamelyik ego-allapor funkcionalasa karos a paciensnek, peldfol ha egy ego-allapot migre nc idez elo a paciensben, valahanyszor azt ,,eloncik az erzelm ek". Az ego-allapot funkci6jfoak megismerese ucfo rargyalast kezdheti.i nk, amelynek ered menyekeppen ez a funkci6 megvaltozhar, negarfv helyetr pozidv szerepet kezdhet jarsza ni, vagy legalabbis csokkcnhet a nega tiv tevekenysege. A negativ funkci6ju ego-allapomak azt mondjuk, hogy 0 eros es fonros ego-allapot, es akar a segitsegere is lehet a paciensnek, es ebbol nemcsak a bereg profital majd , hanem 6 maga, az ego-allapot is, mert elnyeri a ra bbi ego-illapot tisztelerer. ]61 hasznalhatjuk az NLP-bol ismert kontexrus- es jelences reframing (atkeretezes) rechnikakat. 284

Milyen idosnek erzed magad, vagy mennyi idos volt a paciens, amikor megsziilettel, lecrejottel? Az erre a kerdesre erkez6 valaszb61aJca.laban kideri.il, hogy hfoy eves volt a paciens, amikor eloszor megjelenc benne az az ego-allapor, amelyikkel beszelgetunk. Ha a pacicns nagyfoku emocionalitds (erzelmi bevon6das) jeleir mu ratja, az emocionalitast eloidezo eredeti trauma feltarasaban j6 elso lepes lehet, ha ugy cessziik fel a kerdesr, hogy "Hfoy evesnek crzed magad eppen mosr?". Nern ritkasag, ha egy ego-allapot azr mondja, hogy nem rudja, hfoy evesnek erzi magic, vagy ha azc mondja, hogy idoscbbnek erzi magat a beregnel. Amikor a paciens nagyfoku emocionali r:ist el at a kerdes feltevesekor, :ilralaban egy viszonylag natal elerkort jclol meg. Ha az ego-illapot azc mondja, hogy nem tudja, milyen idosnek erzi magar, vagy ha ugyanannyinak, mint a paciens, vagy ha idoscbbnek erzi magar a paciensnel, akkor altalaban iranyt valtoztacok a kerdezoskodesben, es nem kerem meg a pacienst, hogy menjen vissza abba az elerkoraba, amilyen nek erLi magat. A magukat a beregnel idoscbbnek vall6 cgo-allapocok sok esetben nagyon faradmak erzik magukat. Ha egy paciens a'l.C allftja, hogy 0 egy ,,korabbi elecbol" szarmazik, acr61 mcg ugyanugy clvcgezheto rajta a traumafeloldas.

Mire van sziikseged? Ez egy nagyon j6 es rendkfvul hasznos kerdes. Ha egy ego-allapor barmi m6don lehangolrnak muratkozik, megkerde:z.zi.ik role, hogy mire volna szi.iksege, vagy, hogy ,,Mi az, amitol jobban erezned magad?". Ha az ego-allapot az mondja, hogy szereme, ha megolel nek, akkor azr mondjuk a paciensnek, hogy egy olyan ego-allapotcal akarunk beszelni, amelyik szivcsen segicene azzal, hogy megoleli. Ha a problematikus cgo-:illapor fcl valamirol, kerdezziik meg tole, hogy mirol fel, mert fgy ~-zembe rud majd nezni a felelmevel (peldaul a paciens el cudja majd zavarni az ot zakJar6 szemelyc), azd.n pedig megkapharja a szi.ikseges segitscgec (peldaul q,ry masik ego-:illapott61, amelyik rendelkez.i k az eppen szi.ikscges rfpusu kcpessegekkel). A rabbi ego-illapoct61 kaphar6 segitseg sokfele leher, peldciul a magat vedtelennek erzo ego-illapot vedelmezese, vagy peldaul az asszertfv fellepes feladatfoak acvallalasa a frusztrilt es az erzelmeic kinyilvanirani nem mer& ego-allaporr61.

285

Milyen mas reszeket ismersz? Ez j6 kerdes az ego-a1lapocok felcerkepezesehez is, a ceripiaban hasznosithac6 info rmaci6bizis kieplcesehez is. Segic a cerapeud.nak a paciens belso dinan1 ikai nak megerceseben, es informaci6kat nyujt arr61, hogy valamilyen fu nkcionalas vagy problema tekinteteben mcly ego-allapocokhoz lehet fordulni segicsegert. Az egymast mar ismero es az egymasnak kod bban mar segitseget nyujt6 ego-allapocok cobbnyire gyorsan jelentkeznek t<imogacasul a cerapifo.

Szeremek beszelni egy olyan resszel, amelyik segiteni akar neked! Amikor valamilyen sziiksegletre calalunk d., annak a szi.ikseglecnek a kielegicesehcz remek forras all keszen - magaban a paciensben. Mindanynyiunknak sok ego-allapocunk van. Fon cos, hogy a camogac6 ego-allapot al<arjon is segf reni, es elvezze is azt, ne pedig egyszen'.ien csak beleegyezzen abba. Amelyik ego-allapot csakugyan akar is segfceni, az nagyon hosszu idcig kepes fo lytatni. Amelyik cgo-allapot nyugnek erzi a camogatast, tobbnyire hamarosan abbahagyja.

Amikor keszen :illsz, mondd azt, hogy itt vagyok! Amikor szolunk egy ego-allapom ak, hogy beszelni szeremenk velc, fo ncos, hogy vil:igosan megem essi.ik velc, mikeppen jelentkezzen. E nelkiil elofordulhac, hogy az illeco ego-allapot nem vesz fel kello vcrbalitast. Miucin a2t mond tuk, hogy: ,,Szeremck besz.elni azzal a rcszeddel , amelyik. ..", az illeco ego-allapot cudni fogja, hogy 6 az, akivel bcszelni akarunk. A kovetkezo lepes az, hogy rajekozcassuk az illeto ego-allapocot, hogy mikeppen jelezze, hogy keszcn all a beszelgecesre. Miutan az ego-allapot azt mondja, hogy: ,, let vagyok", megkezdodhet a beszelgeces.

A:z elmeny :icelesenek felfokoz:isa. Megkerhecjiik a pacienst, hogy jelolje meg egyrol tfzig cerjedo skalan, hogy mennyire incenziven eli at a felidezett emleket, es kerhecjiik, hogy kello mercekig fokozza azc. Amikor a paciens mar a jelentos ateltseg jeleic mucacja, azc a kerdesc ressziik fel , hogy: ,,H any eves nek erzed magad most igy, hogy szorld.sr erzel a corkod koriil?" Ha a paciens azc feleli, hogy kori.ilbcli.il heceves, azc mondjuk neki, hogy: ,,Menj vissza ko ri.ilbe-

286

li.il heceves korodba, amikor eloszor erezced ezc a szoritasc a corkod koriil". ÂŁz elviszi a paci ensc a problema ercderehez. Foncos, hogy a paciens minel val6saghuebben elje at az idobeli visszaucaz:ist, ezert a kovetkezo rasegito kerdesekec cessziik fel neki: ,,Beliil vagy, vagy kiviil?" ,,Egyediil vagy, vagy pedig valaki mas is ott van?" ,,Mondd el poncosan, mi torcenik?" Lenyeges, hogy a paciens abban az ego-allaporaban legyen, amelyikben akkor volt, amikor a craum~it atelce. Feltecleni.il kerdezzi.ik meg eccol az ego-aJlapotic61, hogy ot hogyan nevezzi.ik. fgy lehecosegi.in k lesz ra, hogy kesobb is elohivjuk. A craumac magukkal cipelo ego-i llapotokkal konnyen elofordulhac, hogy lesujcja oket, ha felidewdik bcnni.ik a trauma. Gyakran val6di felelmec es sulyos szenvedest eJnek at. fontOS, hogy kepesek Jegyenek Ott maradni a traumacizal6das idejeben, mere a felelmiik csak igy valik oldhar6va. Van azonban nehfoy m6dja a szcnvedesi.ik enyhitesenek, mfg az oldasi folyamac rare. Az egyik peld:iul az, ha megmo ndjuk a paciensnek: ,,Tudnod kell, hogy ez csak egy emlck. Mose igazab61 nem torcen ik meg veled." A craumaciz:ilc cgo-illapoc hallja ezc, es meg is erci, de ezc nagyon rickan haszniljuk. Mast is mondhacunk, ami segic ilyenkor: ,,Ice vagyok veled, es nem hagyom, hogy barmi b;:ijod tortenjen." Mondhatjuk peldaul azc is, hogy: ,,Vascag i.ivcgfal van kozced es a bancalmaz6d (ice behelyeccesicj i.ik a bantalmaz6 ncvct) kozott, es kimondhacsz barm it, amit akarsz". Sok esecben megkerdczcm, hogy a p:iciens beleegyezik-e, hogy fogjam a konyoket, hogy erezhessc a tamogat6 jelenletemet. A konyok olyan hely, aminek az. erintese nem kclti az illetoben a fenyegececcseg erzesec, cs ha kec ujjunkat hozzaerin tji.ik a paciens konyokehez, att61 mar erzi, hogy Ott van mellecce egy szovecscgese. Ha laco m, hogy szi.iksege van ra, azc is mondom neki, hogy: ,,lrt vagyok veled, es nem hagyom, hogy bajod rorrenjen", es ilyenkor egy kicsit megszoritom a konyoker. De nem erincem mega konyokec anclkiil, hogy ehhez elozecesen az engedelyec ne kercem volna.

Mondd ki, amit mondani akarsz! Az ego-allapocoknak nagyon foncos, hogy erezhessek azc, hogy kifejezesre juctattak magukac. Ha egy ego-allapot felelmec erez egy fcnyegeto incrojekcum miacc, a fclelme mindaddig megmarad, amfg le nem gyozi. Azc kovecoen cobbe mar nem fel role. Ha a paciens el cudja mondani az incrojektumnak, amit erez, a felelem helyebe bacorsag lep be. Neha egy

287

ego-illapot cwsagosan meg van remiilve ahhoz, hogy beszelni tudjon az agressziv introjekcumhoz. llyen esetekben felajanlom, hogy eloszor en beszelek. Hogy mit mondok, az acc61 fugg, hogy a paciens milyennek irca le nekem a szicuaci6c. Mielott kozvetleniil az introjekcumhoz sz61mink, kerdezziik meg a picienscol, hogy j6 lesz-e lgy: ,,Mondj el neki mindent. Vagy inkabb azt akarod, hogy elobb en beszeljek vele?" Amikor kozvecleniil az incrojekcumhoz sz6lunk, hangosan beszeljiink. Mucassuk meg a piciensnek, hogy nem fcliink. Az igenyek kifejezesre jurcacasara val6 bizcacasnak addig kcll folycat6dnia, amfg a paciens csakugyan kifejezesre nem juttatja az crzelmeir. Celszeru megkerdezni a paciensrol, hogy mit szereme, hogy corcenjen. Ilyenkor alcalaban az a valasz, hogy azt szeretne, hogy az introjektum vegre n'.injon mar el. llyen esetben a pacienst bizrassuk arra, hogy swlf csa fel civozasra az incrojektumot. Tovabbra is kerjiink a pacienscol visszajelzesc: ,,Mose mi correnik?" Am ikor az ego-illapoc kifejezesre juttarca magic, ismec kerdezziik meg tole: ,,Mose mire van meg sziiksegcd?" Az erre valaszul megnevezett igenyeket altalaban konnyen ki lehec elegfteni ugy, hogy elohfvunk olyan mis cgo-allapocokac, amelyek a rovabbiakra nezve is szerernek kielegiccni ennek az ego-allapornak az igenyeir. Megszervezesehez fel cessziik a kerdcsc: ,,Szerernek beszelni egy olyan resszel, amelyik segiceni akar." Miucin calilcunk egy segiteni kivan6 ego-i llapotoc, megkerdezhecjiik a gyengcbb ego-allaporoc: ,,Akarod, hogy (a segfco ego-allapoc megnevezcsc fonros) megoleljen?" Aztin egy rovid sztinet utan azt kerdezziik: ,,Most mi torcenik?" A valasz alcalaban nagyon pozitiv. En nek a kerdesnek a feltevcse termeszetesen a problemas ego-allapot igenyeitol fiigg. Minden szicuaci6ban a konkrer igenyekhez kell igazodnunk, nem szabad merev eljarasokac erolcerniink. A terapia menerec a paciens igenyeinek messzemeno figyelembe vetelevel kell alakitanunk, nem pedig a ce rapeuca esedeges merev elvi meggy6z6deseinek forszfrozasaval. Yalahinyszor megkerdezzuk, hogy: ,,Mi t6rtenik most?", az segfc a terapeucfoak a megfelelo vaginyon maradni. A cerapiis eljaras rovabbi menetec mindig az erre a kerdesre kapott vilasz szeri nt irinyfcjuk. Az ego-state cerapia arr61 sz61, hogy a terapeuca kielegici a paciens igenyeic, pontosabba n sz6lva kielegiti az oldisra vagy6 ego-illapocok igenyeic. Ahhoz, hogy megcudhassuk, mik is ezek az igenyek, fo ncos folyamatosan odafigyelniink ra, hogy a piciens mic el ac. Ennek a ker288

dcsnek a kec legiltalinosabb alkalmazasi cerulece egyreszc a problema okoz6jfoak a felrarasa, masreszc a problema feloldisinak lebonyolf cisa. Azzal, hogy megkerdezzi.ik a pacienstol, hogy m i tortenik eppen - hiszen 6 eli i c -, olyan informaci6khoz jucunk, amelyek segfcsegevel a pacicnsben az erzelmei fokoz6disat erhctji.ik cl, cs igy eljuchatunk a problema eredecehez. Azzal, hogy megkerdezzi.ik a problema eredetehez elvezetett (es alcaliban craumac acelo) ego-illaporc61, hogy: ,,Poncosan mi tortenik most?", a cerapeura felmerheci , hogy az oldas eleresehez milyen erofordsokhoz fo lyamodjon segfrsegert.

Nern banja, ha beszelek a masik resszel? Ne feledjuk, hogy mindig kerdezziink meg minden egyes ego-allapocot, amelyikkel beszeliink, hogy milyen neven nevezhecjiik. Ez lehecove ccszi, hogy elohivhassuk az illeco ego-il laporoc, valahinyszor csak szi.iksegiink van ra. Nezziink egy peldac ennek a kerdcsnek az alkalmaz.:foira. Tegyi.ik fel, hogy egy heteves ego-allapoccal beszelgetek, akinek a neve ,,K.icsi'', es mosc egy felnott, gondoskod6 ego-aJlaporcal akarok beszelni, akinek a neve ,,Gondoskod6". Azt mon<lom a gyermeki ego-all apotnak: ,,Koszonom, hogy beszelgectel vclcm. Kesobb is beszelni akarok meg velcd. Nem binod, hogy most a ,,Gondoskod6val" is beszelek?" Ez a bizalom es a ciszcelec erzesec alakfrja ki, es igy j6 munkakapcsolac jon letre. ,, Kicsi", a gyermeki ego-allapoc igy sokkal inkabb egyi.i rcmi'.ikodo lesz majd a terapia fo lyamin, es ha cisztclecet erzekel, sokkal inkabb hajland6 1esz beszelgerni veli.ink legkozelebb is. Amikor a vegere erek egy tedpi::is iilesnek, vetek egy pi Iland.st a jegyzeteimre, es koszonerec mondok nev szerinc minden egyes ego-illapornak, amelyikkel beszeltem az i.ilescn, es haJaval megem lfcek minden munk::ic, amic elvegezcek, illerve mindcn megillapodasc, amic becarcorrak. Foncos, hogy el lenorizzi.ik, nincs-e olyan ego-illapoc, amelyikben kcllemetlen erzesek maradtak barmi miatc, ami az iilesen corcenc. Ha valamclyik ego-allapotban kellemcdcn crzcsek maradcak az aznapi kezelesen tonentek miatt, akkor a piciens kesobb kenyelmeclenul erezheti magic - akar kozverleniil az Liles ucfo, akar nehiny 6ran beli.il. Ha az ellenorzessel bizcosfcjuk azt, hogy mindegyik ego-illapoc meg van elegedve a napi kezeles sorfo corcenc vilcozcacasokkal es eredmenyekkel, akkor a piciens bizcosan jobban fogja erezni magic a ket iiles kozorci idoszakokban. 289

Beszeljiink minden ego-allapochoz ugy, minrha szemely volna - kozvetleniil -, es ne velelmezziik r6la, hogy ferfi vagy no, mielotc 0 maga meg nem mondja. Figyeljiink az ego-allapotok koz.otti spontin atkapcsolasokra, es az ujonnan id nyfc6i helyzetbe lepo ego-illapottal ereztessi.ik, hogy eszrevetciik ot. Az. ego-allapocokkal mindig tiszceletceljesen beszeljiink. Am ikor az egyik ego-allapottal beszeliink, mindig tiszcelettel sz6ljunk a cobbi ego-illapotr6l is. lgyekez.ziink elomozdicani a belso dial6gusc, mere fgy az ego-:illapocok konnyebben segltenek gyengcbb tarsaiknak. Biztassuk az ego-allapotokat arra, hogy amikor hasznos lehet, valtoztassak meg a funkci6jukat. Terkepczziik fel az. ego-allapotokat, es kovessiik nyomon, melyiklik hogyan kepcs kommunikalni a tobbiekkel, es mclyikt1knek mi a szcrcpe. Kesobb scgitseget kerheciink az ismeros ego-allapocokt61. Nern cul gyakori, de ncm is celjesen szokaclan, ha egy paciensnek egy vagy tobb olyan ego-allapota is van, amely a pacienshez kepest ellenkezo nemu. Tehac nem szabad eleve felcetelez.niink egy-egy ego-allapotr61, hogy ferfi vagy no. Alcalcinos esetben nem is klilonosebben kell torodniink vcle, hogy az ego-allapotnak mi a neme. Elofordulhac, hogy egy ferfi pacicnsnek van egy olyan inniitiv cermeszetu ego-allapota, amely nonek tartja onmagac, vagy, hogy egy noi p:.iciensnek van egy olyan rendkfviil asszercfv ego-allapora, amely ferfinak carcja onmagat. Gyakran kapcsolunk ~it egyik ego-allapotr61 egy masikra. Ez. az atkapcsol:is spontcin m6don tortenik, es nemcsak a mindennapok gyakorlaraban, hanem a tedpia folyaman is. Segfcscgiinkre lehet, ha megcanuljuk nyomon kovecni a paciensnek ezekec a sponcfo :ickapcsolasaic a terapiaban, es az. ego-allapocokkal vegzett munkaban megszerzetc ncmi gyakorlat birtokaban m:ir nem is olyan nehez az elsajatirisa. Nagyon figyeljiink oda az erzelmi coltes szincjere (az emocionalis acelcsegre) es az intellekcualis oriencalcsagra. Vegyiink eszre a paciensnel minden idegesseget, felelmec, akaracoc es hangszinc. Ha valami eszrevehecoen mcgvalcozik ezek koziil, az az ego-allapoc ackapcsolasac jelencheti az irfoyit6i helyzecben. Az ego-allapotok terapifo klviil is ackapcsolodhatnak irinyfr6i hclyzetbe. Amikor ezt az atkapcsol6d<lst tedpian beliil vesszt1k eszre, ebben az esecben ereztessiik az ego-allapottal, hogy eszrcvectiik az acvilc:isc. Ennek ugy adhatjuk jelet, hogy valami ilyesmit mondunk: ,,Mar nem a Gondoskod6 beszel, igaz? Ez a moscani mintha egy coprengobb ego-ii290

lapoc lenne." A paciens tobbnyire olyasfele kijelemessel vilaszol, hogy: ,,Nem, azc hiszem, nem olyan." Ez j6 alkalom arra, hogy megkerji.ik az uj ego-allapococ, amelyikkel most mar beszeliink, hogy adjo n magfoak valamilyen nevet, es jegyezziik meg, hogy ez olyan ego-allapot, amely szi.iksegec erezce, hogy az irfoyicoi hclyzerbe nyomuljon. Az uj ego-allapot igenyeinek elkonyvelese utan sok esetben vissza akarunk terni ahhoz az ego-allapothoz, amelyikkel az :irkapcsol:is elotc beszelgettiink. Ennek elimezesehez a koverkezoket mondjuk: ,,Koszonom, hogy beszelgersz velem. Kesobb ismet beszclni akarok veled, de most vissza akarok terni a ,,Gondoskod6hoz". ,,Gondoskodo, ha keszen allsz a beszelgecesre, csak an nyic mondj, hogy: ltt vagyok". MINDEGYIK EGO-ALLAPOT A PACIENS vEDELMERE VAGY JAVARA FEJLODOTT KI.

Hasznos, ha emlekezcetji.ik az ego-allapococ az eredeti celjara (a scgicesre), es tiszteletteljes hangon megkerjiik, hogy mosc is segftsen a p:iciensnek. A cob bi ego-allapottal szembekeriilo ego-illapocok eleinre altalaban ellenallnak a valtoztatisnak, es ugy resz.nek, minrha nem erdekelnc oker, hogy a tobbi ego-alb.pot mit gondol vagy erez r61uk. Ez az ellen~illas es makacskodas szinte mindig megszi.inretheco az illeto ego-illapottal val6 rargyalassaJ. Amikor az ego-illapotok megtanulnak egyiittmukodo szerepet jacszani, j61 erzckclheroen boldoga bbak az. (1j szerepi.ikben. A ,,hideg elzark6zasr61" ,,mcgbccsiilt egyiictmukodesre" torteno valtozas szinte ddmai jellegu lehet, azzal, hogy vegighaJ lgarjuk, ha egy ego-allapot egy m:isikra panaszkodik, am nem terapias, ha magunk is csatlakozunk a panasz.kodohoz. Ha egy cgo-allapor azt mondja, hogy: ,,Az 'Ell enorizget6' (kenyszeres resz, aki alland6an ellenorzi a zarakat, ajc6kac, csapokat, kapcsol6kat) mindent tonkrctesz. Meg csak munkat sem tudok vallalni, mere nem cudok idoben elindulni, dolgozni. Ogy erzem, feladom.", arra peldaul egy j6 valasz az, hogy: ,,Licom, nagyon nehez neked. Rectentoen zavar6 lehec. Biz.cos vagyok benne, hogy az 'Ellenorizgeto' nem ok nelkiil csinilja, amit csin:il. Nagyon szerecnem hal lani, hogy mi az az ok. Az volna a j6, ha megralilnink a m6djat, hogyan rudna mindegyik ego-illapot segi291

teni egymisnak." Az ego-illapotok eleince sok esetben nem hiszik, hogy volna megoldisi leheroseg. ,,De hat 6 ugyse fog rad hallgarni. 6 csak egyet akar, bajt okozni." Erre az a j6 valasz: ,,Neha kellemes megleperesek erhemek benniinket. Ugye nem banj arok, ha kozvetleniil 'Ellenorizgetovel' beszelek arr61, hogy mir is cehemenk?" A terapeuta szerepehez hozzararcozik, hogy kimaradjon minden civakodasb6l. Az ego-allaporok eleince olyannak licszanak, hogy soha nem fogadnak el maguknak valamilyen uj funkci6t, vagy, hogy a rovabbiakban masmilyennek rekincsenek majd egy misik ego-allaporot. Am bamularos, hogy riszreleneljes es kreatfv rargyalas eredmenyekeppen ez a makacskodas milyen hamar elenyeszik. Az ego-state terapifoak az az egyik celja, hogy elomozditsa a pozitfv belso dial6gusr, valaminc az ego-illaporok koz0rti kolcsonos tiszceleret. Amikor egy szemelynek az ego-illapocai konAiktusban i llnak egymassal, az meg legjobb esecben is minimum zavar6 neki . Ha viszo nr az ego-al lapotai j6l kommunikilnak egymissal es j6 kozorriik az egyiinml'1kodes, a piciens osszcfogoctsagot es magabizrossagot erez. Van olyan eset is, hogy egyes picicnscknel a cerapia celjfoak az elerese nem fi.igg ossze valarnilyen kodbban atelt trauma feloldasaval. Ilyenkor a terapifoak a belso dial6gus es az egyi.ittmukodes javitasat kcll kituznie celul. Azt kell elernie, hogy az cgo-allapotok csaladjaban j6 munbb pcsolat al akuljon ki. Az egymissal eddig soha nem kommunikil6 ego-allapotokar bernutatjuk egymasnak, majd ezek a targyalisok utan j6l cudnak kozosen dolgozni a paciens javara. A gyerrnekkorar61 hianyos emlekekkel rendelkezo paciens nagy hasznat veszi, ha egy gyermekkori ego-illapotat osszeisrnertetjiik egy felszini ego-allaporaval. A kommunikalasuk folyrat6dasanak koszonhecocn az emlekek fo lyamarosan hozzaferhetoek maradnak a felszini ego-allapot szamara.

megdermed, es nem jonnek szavak a szijara. Az idnyit6i helyzetbe kerult ego-allapot a sok ember lattfo nem cud mic kezdeni magaval. Tehetetlen nek es benulcnak erzi magic. Viszo nt ugyanennek a paciensnek bizonyara van olyan ego-allapota is, amelyik konnyeden tud kommunikalni, es elvezi is a kommunikilist. Az ego-illapotokat a terapia segfrsegevel be lehet mutacni egymisnak. A cobb ember elott megdermedo ego-illapot segitseget kaphat a kommunikadv ego-illapott61. Az alibbiakban egy peldival illusztralom, hogy az ego-allapotokat hogyan leher dvezecni az egymassal torteno kommunikalasra, meghozza ugy, h_ogy azr az til es utan is fo lytassik. Az cljadsnak hirom szereploje van. Ugy nevezik magukar, hogy ,,Ideges" , ,,Beszedes" , illerve ,,Kon yvti ros". A paciens hipn6zisban van. T ERA PEUTA (tovi bbiakban T.): Kepzeld el, hogy ki kell allnod az emberek ele egy zsUfolr reremben. Litod az arcukar, es rudod, hogy azr varjak toled, hogy beszelj hozzajuk. Pontosan hogyan erzed magad? P.AcIENS (rovabbiakban P.): ( D ORMOCO HANCON.) Erzem, hogy elszorul a torkorn . Az egesz resrernet elonri a forr6sag. Nem hiszem, hogy mcg tudnek sz6lalni. Nagyon osrobfo erzem magam. T.: Koszonom, hogy bcszelgecsz velern, Te, mine a sajat magad sok ember elott zavarban erzo resz. Hogyan nevezhedek, ahogy Ott illsz kinn az emberek elott? P.: Ideges. T.: Koszonom, Jdeges. Ugye nem bfood, hogy keresek egy masik reszr, amelyik segireni cud neked abban a helyzerben, oct kinn az emberek elott? (ITT VAi.ASZTASI l EHEroStG ALLT FENN: VACY KERESONK EGY MASIK Rtszr, AMELYIK SEC/ TEN/ TUD, VAGY PEDIG VISSZAMEGYONK AZ IDEGESSEGET KTVALTO OKHOZ. M !NDKtT STRATt-

EMMERSON EGYIK TERAPIAJA

GIA HATlKONY l EHET.

EREDETI TRAUMA FE LOLDASA A JOBB.

EREDETI TRAUMAHOZ VALO VISSZAVEZETES NELKOL EG Y MASIK Rl.:.' SZ-

A fenciek gyakorlatba val6 ati.iltetesenek megsegitesere bcmutatunk egy - a mar idezett Emmerson korerben lei rt - foncos terapias kezelest, amelyer sz6 szerinci kozliink. ,,Tegyiik fel , hogy egy piciensnek nehezsegei vannak azzal, ha nepes hallgat6sag elott kell beszelni e. Arnikor ki:ill az emberek ele, a paciens 292

TOL VALO SEGITStc SZERZESE GYORSABB, KONNYEBB, Es MtC SZINTEN HATEKONY.)

P.: Persze. T.: Szeretnek beszelni egy olyan resszel, amelyik elvezi a kommunikalast. Olyannal, amelyik lazan kommunikal, es szereti el293

mondani masoknak, amiket tud. Csak annyit mondj, hogy: "rtt vagyok"' ha kesz vagy beszelgetni velem.

P.: (CSEND.) T.: Szeretnek beszelni egy olyan resszel, arnelyik elvezi, ha beszelgcthet egy bar:ittal a kanapen, egy olyan resszel, amelyik elvezi, ha ot hallgatj::ik. Csak annyit mondj, hogy: ,,Ice vagyok", ha kesz vagy benelgetni velern. P.: lgen, itc vagyok. T.: Koszonom, hogy beszelsz velem. Hogyan ncvezhetlek? P.: (T!SZTA /-/ANGON.) Nevezz ugy, hogy Beszedes! T.: Koszonom, Beszedes. Beszelj nekem magadr6l! Mikor szeretsz beszelni? P.: A barataimmal szeretek beszelni, es b:irmirol. T.: Nagyszen'.i, Beszedes. Halloctad, hogy Ideges mic mondott arr61, hogy nem tud beszelni az emberekhez? P.: Hallottam. T.: Ogy n'.inik, neked termeszec adta cehecseged van elmondani m:isoknak, arnit cudsz. Hajland6 vagy seglteni a sok ember clocc rorrfoo kommunikal:isban? Sokat segirencl vclc. P.: Alral:iban ncmigen nokcarn sok ember cloct beszelni. T.: Errcm, de hat te nagyon j6 es vi lagos kommunik:i16 vagy. Onnan tudom , ahogyan most velem beszelsz. Ha megszerzem neked az anyagot, amit el kellene mondanod, akkor segftenel? P.: Igen, mihelyc tudom, hogy mic kell mondani, elmondom en szivesen. T.: Nagyon koszonom, Beszedes. Sokat segfcesz vele. Koszonom, hogy beszelgeccel velem, es kesobb ismec szerecnek beszelni veled. Ugye nem banod, hogy most egy masik ego-allapoctal beszelek? P.: Rendben van. T.: Most pedig egy olyan ego-aUapoccal akarok beszelni , amelyiknek megvan a mondanival6ja az emberek szamara. Beszelni akarok azzal a resszel, amelyiknek megvannak azok a gondolacai vagy informaci6i, amelyekec el akar mondani az embereknek. Csak annyit mondj, hogy: ,,Itt vagyok", ha kesz vagy beszelgecni velem. P.: Ire vagyok. 294

T.: Koszonom, hogy beszelgetsz vclem. Hogyan nevezhedek? P.: En vagyok a Konyvtiros. T.: Tehac nevezhedek ugy, hogy Konyvr:iros? P.: Igen. T.: H allgaccad, amit Idegessel es Besz.Cdessel beszelgeccem? P.: H allgattam . T.: lsmered Idegest es Beszedesc? P.: Ismerem Idegest, de Beszedesc nem ismerem valami j61, de cudom, hogy o volt itt. T.: Mi a velemenyed arr61, hogy Bcszedes szerepet vallal abban, hogy sok ember elocc kell beszelni? P.: Az bizcos, hogy Ideges nem szivesen csinilna. Elegge zavarban is vagyok amiacc, hogy nekem keUene anyagoc adnom hozza. 6 csak megdermedne, es nem mondana semmic. T.: Tehac az viswnc rendben volna, hogy Beszedesnek adod az anyagoc, es majd o elmondja az embereknek? P.: Ha hajland6 ri, akkor en bizcos vagyok benne, hogy jobban csinilja majd, mint Ideges. T.: Meg lehecne azc csinalni, hogy most rogton megbeszeled a dolgoc Beszedessel, hogy mi hogyan legyen, aztfo egyezrecnecek Idegessel is, hogy neki is j6 lesz-e igy? P.: Megpr6bilhatjuk. T.: J6. Fogj hozza, beszeljecek meg most rogron, es amikor keszen vagycok vele, sz61jacok nekem. P.: (SzONET) Igen, mindkercoji.ikkel rendben van minden. Jdeges boldog volt, hogy megszabadulc eccol a feladarc61. T.: Nagyszenl, Konyvt::iros. lobber kell majd kommunikilnod Beszedessel , es nem hiszem, hogy zavarban leszel amiatt, hogy in formici6s anyagoc adsz neki. Szivesen megceszed? P.: !gen, szivesen ceszem. T.: Meg egyszer koszonom, Konyvclros. Es most ismec Beszedessel szerecnek beszelni. lee vagy, Beszedes? P.: ( HA NGOSAN ts TISZTAN) lt t vagyok. T.: Beleegyezel a dolgok ilyen feloszcasaba? Hajland6 vagy kommunikilni Konyvcarossal, hogy informaci6s anyagoc kapj tole az embereknek tarcand6 beszedhez? 295

P.: Igen, azt mondta, hogy szfvesen ellat minden anyaggal, amire csak szi.iksegem lehet. Egyedi.il emiatt agg6dtam. Nern akarcam kiallni az emberek ele ugy, hogy nem volt semmi mondan ival6m. T.: )6. Tehac ha ugy alakul a helyz.er, hogy sok ember elott kcll beszelni , akkor a re szereped a beszeles, es Konyvriros elhl.r hozz~1 anyaggal. P.: Igen, fgy mukodni fog. T.: Meg egyszer koszonom, Beszedes. Most pedig Idegesscl akarok beszelni . Csak annyir mondj, hogy: ,,Irr vagyok", ha kcszcn allsz ra. P.: (NYUGODT HANGON) Ire vagyok. T.: Konyvraros azt mondta, hogy ori.ilsz a dolgok uj feloszdsfoak. Hajland6 vagy lemondani arr61 a szereprol, hogy sok ember elorr beszelj? P.: Nem is nagyon ragaszkodtam hozz.1. sohasem. Ha Bcszcdcs elintezi, akkor hadd csinalja. T.: Nagyszer(i. Szc rctncm nckcd mcgkoszonni, ldeges, hogy ilyen egyi.ittrnt'.'1kodo vagy, es szeremcm mcgkoszonni Konyvtirosnak, hogy belcegyezett abba, hogy robber kommunilcll Bcszedessel, hogy lgy Beszedes cud majd mirol beszelni sok ember elott, es szeretncm megkoszo nn i Bcszedesnek, hogy vallalja ennek az elvegzesCt. Marade mcg valami elinteznival6 cbbcn? s~hmelyik resz vilaszolhat. P. : (NJNCS VALASZ.) A p:icicnst kihozzuk a hipn6zisb61. T.: Most pcd ig kcpzcld el, hogy ott al lsz egy teremben, sok ember elott. Urod az arcukar, es tudod, hogy azc varjak, hogy beszelj hozz:ij uk. Pontosan hogyan erzed magad? P.: (MosoLYOC) Konnycdscget erzek. Azt hiszem, meg rudom csinalni" . let van vege az idczcrnck.

B1ZTASSUK AZ EGO-ALLAPOTOKAT ARRA, HOGY AMIKOR HASZNOS LEHET, VALTOZTASSAK MEG A FUNKCIOJUKAT

A fenti pelda arrol szol, hogy egy ego-rulapot atveszi egy m:isik cgo-allapot funkci6jar. Neha - mint a fenri peldaban is - az ego-allaporok ori.ilnek, bogy megszabadulnak egy funkci6r61. Mas esetekben tobb r:irgyalasra van szi.ikseg. Ha egy ego-allaporor arra keri.ink, hogy mondjon le egy funkci6jar6l, de ez nem akar6zik neki, akkor sok eserben az seglrher, ha cserebe valami uj szcrcpcr keresi.ink neki. Peldaul ha egy ego-~lllaÂ por helytelen m6don jurratja kifejezesre a haragjar, akkor megkerhetji.ik, hogy engedje at az erzelemkifejezest egy asszerrfv ego-allapotnak, mert az helyes m6don tudja ezt elvegezni. A haragos ego-allaporor megnyugtarjuk, hogy o rovabbra is egy nagyo n fomos ego-allapot marad, cs ha a szemely barmikor valodi veszelybe keri.il, akkor ora, az agresszfvan haragos ego-allapotra lcsz igaz:in szi.ikseg. Ebben a peldaesetben erdemes egy harmadik ego-:illaporor donrobir6nak kijelolni , hogy 6 domse el, mikor van szukscg az assze rdv ego-allapocra, es mikor a haragosra. A sok haragot kifejC'LCSre juttatni rud6 ego-allaporok alralaban nem valami j61 rudjak elralalni, hogy mikor nyomuljanak idnyir6i helyzerbe. Fontos, hogy j6 jegyzereker keszfrsi.in k minden ego-allaporr6l, amelyikkel beszelri.ink az i.iles folya mfo. Sok eserben a jegyzereink alapjfo tudunk clohivni egy olyan ego-allaporot, amelyikre szuksegi.ink van, es az i.iles vcgcn a jegyzeteinkre ramaszkodhacunk abban, amikor koszoneter mondunk minden egyes ego-allapornak, amelyikkel dolgozrunk, es meltatjuk a segirokeszsegi.iker. Az ego-allapotok fel cerkepezese onmagaban hordozza a hasznossagar, merr alrala a pacicns jobban megismeri onmagat, cs jobban rudja majd hasznositani az erosscgcir. ELLENALLAS-MELYITESI TECHNIKA ES AZ ELLENALLASI HID TECHNIKA Az indukcio-rechnik:ikar ugy rervezrek meg, hogy kikeri.iljek az ellen-

allast, es az a hiedelem rerjeng, hogy ha egy paciens nem rud eljumi a klinikai hipnozis allapotaba, annak az el lenallasa az oka. De az ellenillas a paciens es a terapeuta rendelkezesere all6 egyfajta eszk6zkem is ke296

297

zelheto, amelynek segfcsegevel a piciens jobban el cud jutni a melyebb hipnozisba. Az ellendllds-mefyftesi technika a paciensnek a hipnotizilassal szembeni ellenallasac hasznilja az indukci6 f6kuszakeppen . Minden hipnotikus indukci6 alkalmaz fokuszc. Az ellenillas-melyitcsi technika azt haszn:ilja, am ire a paciens kepcelen nem osszpontosi tani, es ez maga az ellenillas. A terapeuta pedig a megfelelo pillanacban ezt hasznalja elsodleges f6kuszkent. Ez nem annyira egy komplect indukci6s techn ika, hanem olyan melyltesi m6dszer, amely az indukci6 elorehaladocc szakaszaban alkalmazhat6. Az indukci6nak ebben a szakaszaban azt mondjuk a paciensnek: ,,Szerecnem, ha elmondana, hogy pontosan mic erez most." A cerapcura a valaszban az ellenallas valamilyen jelec keresi, mine peldaul: ,,Egy kicsic merev a nyakam." vagy: ,,Egy kicsic ideges vagyok amiacc, hogy nem rudom, mi corcenik velem." Amikor a terapeura ellenallisc vesz eszre, rivezeci a paciensc, hogy figyeljen kozverleniil a valaszban emlltett cescreszere. Segici a paciensc, hogy meg erosebbcn erzekelje az erzest, amirol beszelr. Majd en nek eredmfoyekeppen a pacicns meg jobban osszpontosit, cs a hipnotikus allapoc meg melyebb lcsz. A nemkivinatOS Sl.impc6mak felszimolasa erdekeben kulcsfontossagu, hogy megraliljuk a p:icicns problemajfoak az eredecet. Mihclyt a hozzikapcsol6d6 trauma fclold6dik, azzal a problema is eloszl ik. Az ellendlldsi hid technika olyan hipnocikus technika, amely rasegiti a p:iciensc, hogy az indukci6 kesobbi szakaszair kozvetlenLil a problema eredeti okaival kosse ossze, es igy megrudjuk, hogy mi is az, ami feloldisra var. A hipnocerapeuta feladata harom fo rcszbol tevod ik ossze: hipnocikus allapot indukilisa, ennek az illapomak az clmelyirese, illerve a hipnotikus allapomal< a kihasznilisa a problema crederenek felderitesehez. A pacienseknek :iltaliban van valamilyen elkepzelesilk arr61, hogy mi az okoz6ja a problemajuknak. A cerapia folyamin legtobbnyire az szokott kiderillni, hogy a tilnct oka egyalcalin nem az, amit a paciens annak velt. Sokkal cobb ertelme van, ha hagyjuk, hogy a problema okoz6ja a terapia folyami n derilljon ki. Vcszcegethetjiik a terapia crcckcs idejec azzal, hogy a piciensnek vagy a terapeucinak a problema okoz6javal kapcsolacos elkepzelesein vicatkozgassunk, hiszen azok legcobbnyirc ugysem fed ik a val6sagot. Az ellenillis-melyicesi cechnika egy olyan indukci6s m6dszer, amely segltheci a paciensr a megfelelo hipnorikus melyseg elereseben, es igy azoknak is, akik egyebkenc nagyon ellenall6k a hipn6zissal szemben. Az 298

erzelmi hfd olyan modszer, amely a paciens alcal atelt szorongasc haszn:ilja hfdkenc a szorongast capl:il6 eredeci (legcobbnyire gyermekkori) trauma fele. A hipnoterapeuta es a paciens altal kivalaszrotc ind ukci6s cechnika alkalmazisa utan a hipnoterapeuta koriilbclul ilyen formaban teszi fel a kerdesc: ,,Szeremem, ha el mondana, poncosan mic erez most." A kerdesnek az a celja, hogy ellenallasc lokalizilni lehessen. A:z erre kapott valaszok iltalaban harom csoportba oszthac6k az alibbiak szerint: 1. Teljesen ellazulva. 2. A jobb vallamban nyilallast erzek (ez a fajra valasz mindig valamilyen fizi ol6giai kellemcclensegr61 s-.ÂŁ61). 3. Nagyon j61, de van egy kis nehezsegem azzal, hogy eleresszem maga m (ez valamilyen pszichol6giai alapu ellenallisr6l sz61). A fentiek jobb megertesere uj ra Emmerson konyvenek egyik fontos reszec idezziik: ,,A cerapeuca a kovetkezo m6don jarjon el, ha 1. ellazulasr61 sz616 v~:llaszt kapott, 2. fiziol6giai valaszt kapott, 3. pszichol6giai valaszt kapotc."

1. ,,Ellazulasos" valasz eseren KERDES: ,,Szeretnem, ha clmondanad, pontosan mit erzel most." REAGAw\s: Ha a paciens ugy rcagil a fenti kerdesre, hogy nem jelez semmilyen ellenillast (ellazulasos reagiJis), a hipnorerapeurfoak folyramia kell az ellenallas keresesec, ilyen kerdesekkel: ,,Rend ben van. Tudni szeremem, nem erzel-e semmilyen ellenkezesr a val6ban celjcs ellazulassal szemben." Ha a paciens csakugyan nem tud semmilyen ellenkezesrol az ellazulassal szemben (de ez rirka), akkor ezt kerdezziik: ,,Szerinced a cescednek melyik az a resze, amelyik a legkevesbe lazu.lt el eddig?" A hipnoterapeura igyekszik kipuharolni, hogy a paciensben inkabb fiziol6giai vagy inkabb pszichol6giai jel legu teriilecen huz6dik a mcgjeleno ellenillas. Mihelyt fiziol6giai vagy pszichol6giai jellegu cllenallas mucackozik, a cerap ia att61 kezdvc annak megfeleloen folytat6dik (lasd lejjebb). Ritka az olyan eset, hogy semm ilyen ellenillasnak scm sikeriil nyomara bukkanni, de ha megis ilyen nel :illunk szemben, akkor a terapia nyilvfoval6an az ellenallisi hid technika alkalmaz.-isa nclkiil folytac6dik covabb. fme, az alabbi299

akban egy pelda arra, hogy hogyan jarju nk el az olyan pacienssel, aki az indukci6 elorehaladott szakaszaban igy valaszol a ,,hogy erzed magad" k'erd'esre. Pf.crnNs: Teljesen ellazulcam. TERAPEUTA: Tudni szeremem, nem erzel-e semmilyen ellenkezest a val6ban celjes ellazulassal szemben? H a a paciens erez valamilyen ellenkezesc a celjes ellazulassal szemben, akkor a harmadik poncban foglalcak szerint jarunk el. P.klENS: Nern, cenyleg nagyon el vagyok lazulva. TERAPEUTA: Szerinced a cestednek melyik az a resze, amelyik a legkevesbe lazulc el eddig? P.krENS: Ellazultam mindeniitt. TERAPEUTA: Nagyszen'.i. Azt akarom, hogy osszpontoslts a problemdra (]TT MECNEVEZI A PACJENS PROBltMAJAT), es meg ha tenyleg nagyo n el is vagy lazulva, megis van valahol egy resze a testednek, amelyik nem annyi ra lazult el, m int a tobbi. Gondold vegig a tested et, es mondd meg, melyik a testednek az a resze, amcly ik nem ann yi ra lazult el. (EMltKEZTETTOK A PACIENST A PROBLEMAJAIM, AMIVEL FELKERESETT BENNONKET,

ts EZ Nt MI STRESSZ

HATAST KELL, HOGY FELKELTSEN BENNE.)

PACIENS: Azt hiszem, mincha valami nyomast ereznek a gyomromban. Ez egy fiziol6giai reagalas - a ,,hogy erzed magad" kerdesre fiziol6giai reagalas erkezett -, fgy a teripia a tovabbiakban a fiziol6giai vaginyon halad tovabb, az alabbiak szerint.

2. Fiziol6giai ellenallasos reagalas KERDES: ,,Szeremem , ha elmondanad, poncosan mit erzel most." REAGAL\s: Ha a paciens fiziol6giai jellegli ellenallast emllt a valaszaban, a hipnoterapeuta megkeri a paciensr, hogy osszponrosicson kozvetleniil erre a testi erzetre: ,,Azt akarom, hogy legyel eleg bitor hozza, es mine! jobban menj bele abba a fajdalomba a jobb valladban. Erezd at minel jobban. Mondd el nekem, hogy poncosan milyen erzes!" Aztin az a kerdes kovetkezhec, hogy: ,,Az egyt61 szazig terjedo ska.Ian hinyasra tenned, hogy mennyire erosen erzed most? Mondj el nekem a dologr61 mindenc, am it csak erzel!" Aztin ez johet: ,,Szerernem lirni, 300

hogy eleg baror vagy-e ah hoz, hogy igazan es m inel jobban ;iteld azt a fiijdalmat a jobb valladban. Ussuk, mennyire tudod teljesen icelni!" Azzal, hogy kozpomi f6kuszkenr haszniljuk azc, amitol a beteg nem cud szabadulni - mirmim magat61 az ellenallastol - , amely segiti or a h ipn6zis elmelyiileseben. Bemutatunk erre egy p eldit. P.ACJENS: Joi erzem magam, bar a gyomrom nyilall es ideges. TERAPEUTA: Mondd el pontosan, hogy mit erzel a gyomrodban! P.Ac1ENS: Majdnem olyan, mincha beteg volnek. Fijdalmat erzek a kozepeben, es felnyilalli k egeszen a vallaimig. TERAPEUTA: Az egytol szazig cerjedo skala n hanyasra cenned, hogy mennyire erosen erzed most? Pf.crnNs: Kori.ilbeliil hatvan. TERAPEUTA: Lissuk, hogy jobban bele tudsz-e meri.ilni, es fel tudod-e vinni legalabb hervenre? Eld at reljesebben! PACJENS: (CSENDBEN MARAD ECY !DE!C.} TERAPEUTA: Most mit elsz at? PACJENS: Most mir hetven. A gyomrom masc mar tenyleg faj es ideges. A betegen immar vilagosan lacszanak a hatas jelei, es keszen all az eljarasnak az erzelmi hfd reszere. H a a paciensen nem latszanak egyerrelmuen az erzelmek, a hetvenes szam tovabbfokozisaval biztassuk ot meg erosebb acelesre. Ismecelgessi.ik pontosa n ugyanazokat a jelzoket, mint amelyeket a paciens hasznalc, ezzel segfcsiik a f6kuszalast. Ugyanolyan erzelmekkel beszeljiink, mine ahogyan a beteg. TERAPEUTA: Maradj ebben az erzesben, ebben a nyilallisban es idegessegben, ahogy a gyom rodb6 l elnyilallik egcszen a karjaidig. Heiny evesnek erzed magad most? Pf.cIENS: Or vagy hat. TERAPEUTA: Szeretnem, ha visszamennel abba az id6be, amikor eloszo r erezced ezt a nyilall6 es ideges erzest a gyomrodban, o tvagy hateves korodban. Add at magadat az erzesnek, es legyel ot-haceves! Beliil vagy, vagy kfviil? P.A.CIENS: Beliil vagyok. TERAPEUTA: Egyedi.il vagy, vagy pedig valaki m is is van ott? PACIENS: Van ict mas is. TERAPEUTA: Mondd el poncosan, hogy mi corrfoik! (A PA C/ENS A PROBLiMA EREDETEN f.'l VAN, AMEL Y MOST MAR FELOLDHATO.) 301

3. Pszichol6giai ellenillasos reagilas KfRDEs: ,,Szeretnem, ha elmondanad, poncosan mit erzel most." lli.AG.A.Li.s: Ha a paciens pszichol6giai jellegu ellenallasc emlit a reagalasaban, a hipnocerapeuta azc keri cole, hogy szerecne kozvecleniil beszelni azzal a resszel, amelyiknek nehezsegei vannak az ellazulasban. Peldaul ha a paciens azc mondja, hogy: ,,Van egy reszem, amelyik nemigen akar ellazulni", arra a j6 vilasz a hipnocerapeuta reszerol, hogy: ,,Igazan nagyra becsiilom azc a reszedec, mert azert van oct, hogy vedelmezzen ceged. Most pedig szeretnek kozvecleniil azzal a reszeddel beszelni, amelyik covabb ra is resen akar maradni." AJljon ice egy pelda erre a m6dszerre. P.AcIENS: Van egy reszem , amelyik sehogyan sem akar ellazulni. TERAPEUTA: Az egy foncos reszed, es azerc van occ, hogy vedelmezzen ceged. Szerecnek mosc kozvecleniil beszelni azzal a reszeddel, amelyik resen van. Ha ez a reszed kesz ra, hogy kozvecleniil beszeljen velem , csak annyic mondjon, hogy: ,,Keszen allok". PAclENS: Keszcn allok. TERAPEUTA: Koswnom, hogy beszelgecsz velem. Hogyan nevezhecem ezc a reszt, amelyikkel eppen beszelgecek, es amelyik nem lazul el? P.AcrENS: Ez mit jelent? TERAPEUTA: Ha kesobb ismec beszelgecni akarok ezzel a resszel, cudnom kell, hogyan sz6Htsam elo. Nos, hogyan nevezheclek? PACIENS: Nevezhetsz i'.1gy, hogy 6vatos. TERAPEUTA: Mondd el, hogy mi a szereped, 6vacos. Pft.crENs: Vigyazok. TERAPEUTA: Az fontos, es biz.cos vagyok benne, hogy nagyon hasznos vagy. Beszelj nekem arr61, hogy mierc erzed most azc,'hogy a segicsegedre van szi.ikseg. PACIENS: Tarrok an61, ami akkor tortenne, ha nem allnek resen. TERAPEUTA: Nagyon faraszc6 leher, folyton keszen lecben all ni. Az volna j6, ha pihenhccncl egy kics ic, amikor nines veszely. Mose, amikor en ice vagyok, nem kell annyira nagyon keszen lecben allnod, kivehecsz egy kis pihenoc. Hiszen mindkeccen azerc vagyunk ice, hogy segicstmk. Mic sz6lnal tehat egy kis, j61 megerdemelc pihenohoz, ugy, hogy kozben szukseg esecere tovabbra is ice maradsz, hogy keznel legyel? 302

PAcIENS: Hae megiscsak jobb lesz, ha kozben figyelek. TERAPEUTA: fgy van. Figyelsz, kozben pihensz egy kicsic, es ezalacc en is megreszem a tolem celhetot. Tudod, hogy azerc vagyok itt, hogy segfcsek. P.kIENS: Igen, de azert en figyelek. Az indu.kci6ban az ellenillast azt kepezte ebben az esetben, hogy az 6vacos nevu ego-allapot a feladacat vegezte, vagyis vedce a paciensben a torekeny, sebezheco erzelmekec. A cerapeuca tiszceleccel, megbecsiilessel beszelt ezzel az ego-illapottal, es a cargyalas azzal az eredmennyel vegzodotc, hogy 6vatos hajland6 lert pihenore cerni. A tiszcelerceljes hangvetelt'.i beszeddel a hipnoterapeuta elerce, hogy 6vatos megbfzzon benne, es az a resz lgy haj land6 Jett egylittmukodni a cerapiaban. 6vacost semmikeppen sem szabad lebecsiilni, es semmikeppen sem szabad ketsegbe vonni az erejet. Az ilyesminek csakis az ellenallas fokoz6dasa volna a koveckezmenye. Minden kihivasra csak megerosod ik az ellenillas. Mivel azonban a cerapeuca szovecsegesnek mucackozik, 6vatos hajland6 pihenn i egy kicsit, es bizalom van benne aziranc, hogy a cerapeuca a segfcsegere lesz a paciensnek. TERAPEUTA: Nagyszert'.i. Koswnom, hogy beszelgetsz velem, 6vacos, koszonom a segftokeszsegedet, es most j6 pihenest kivanok neked, mere cudom, hogy megerdemled. Tehat most, hogy 6vatos is igazin el cud lazulni , es kellemes, mely pihenesbe meri.il, szeremek beszeln i azzal a resszel, amelyikec 6vatos vedelmezetc. Valami nyugtalansag vagy felelem va n on. Szerernek most kozveclenul azzal a resszel beszeln i. Segfceni akarok. Ha keszen illsz a beszelgeresre, csak annyit mondj, hogy: ,,ltt vagyok". P.k1ENs: (S!RNI KEZD.) Felek. TERAPEUTA: Megertem, es nem hagyom, hogy barm i ban rson ceged. Koszonom, hogy beszelgetsz velem. Hogyan nevezhedek? P.k1ENs: Felo. TERAPEUTA: Hany evesnek erzed magad, Felo? P.A.cIENS: 6teves vagyok. TERAPEU1J.\: Mondd el, hogyan erzed magad! P.A.crnNs: Tul sok ember van itc, es az anyukam elment. TERAPEUTA: Ho! vagy? PAcrnNs: (SIRVA MONDJA.) Ez az elso napom az iskolaban. Haza akarok menni. 303

A paciens eljutorr a problema erederehez. Az iskolaban coltott elso nap a.Ital kivalroct trauma megmaradt benne, es ez a traumatiz:ih ego-allapota mindig elobukkan, valahfoyszor a paciens egy emberekkel celi rcremben van, es ehhez a biztonsagerzet elveszfcese kapesol6dik benne. A beteg ilyen alkalmakkor pontosan ugyanazt eli at, mine az elso napon az iskolaban, noha felnottkent kognidvan cudja, hogy nines mitol felnie az emberekkel celi teremben. Azen, hogy megszabadulhasson ezeknek a traumarikus erzeseknek a visszaterescrol, FelOnek, az oreves ego-:illapotnak erosiresre van sziiksege, valaminc arra, hogy biztonsi gban erezze magat. Mihelyc Felo megkapja az erositest es a biztonsigerzecec, az emberekkel teli rerem att61kezdve nem hozza elo a traumatizilt ego-:illapot:it, mivel a paciensben mar nines robbe jelen ez a trauma. Az erintett ego-allapota tovabb ra is megvan, de mar ncm craurnati7..:il6docc.

Hogyan segfthetiink a Felonek nevezett reszen? Az ego-allaporok nagyon rickfo n'.innek el, mar ha elrunnek egyalralfo.

Neha i'.1gy tunik, hogy eelszen'.i len ne, ha valamelyik ego-allapoc elrunne, am ez nem lehecseges, es alcalaban ncm is lenne j6. Az ego-allapoc integral6dott hangt.ilaci es gondolaci csacorna. Bar ezt lehereden bizonyfcani, nagy val6szinuseggel mindegyikiik orokre maradand6 lesz az emberben. Ha egy ego-allapoc azt hiszi, hogy cl akarjuk ravolfcani, akkor elrcjto:z.ik, es besziincet minden egyiittmukodesc. Egyes terapeucak arr61 sz:imolrak be, hogy felsz61fcottak ego-:illapotokat a ravozisra, es azok esakugyan elcavozrak - bar val6szfnubb magyarazat az, hogy ezek a bizonyos cgo-allapotok egyszen'.ien csak elbujrak, hiszen kesobb ismet hozzaferherove vilrak. A kellemeclensegeket okoz6 ego-allapotaink is a resziinket kepezik, es bar eltivolfcani nem lehet oket, de a funkei6j uk megvalcoztathat6, es igy az ego-rendszeriink pozitiv es integrilt reszeve valhacnak. A hajdan traumatizal6doct ego-allaporok mcggy6gyithar6k. Az egymassal keves vagy egyaltal:in semmilyen kommuni kaci6t sem folycac6 ego-illapocok uj szerepeket sajacichacnak el, es mcgtanulhatnak jobban kommunik:ilni, jobban beilleszkednek az ego-rendsz.erbe. A negaciv pszichol6giai vagy fiziol6giai szimpt6mikat kivilc6 cgo-:illapotok uj m6djait tanulhatjak mcg az energiajuk felhasznilasanak. ,,Fclo" egy rraumacizah ego-allapot, es megerosfcesre van sziiksege, valamint arra, hogy timogac:isc erezhessen. Ahhoz, hogy egy ego-allapocot 304

rasegirhessi.ink a megvalrozasra, fontos, hogy kozvetleniil beszCljiink azzal az ego-a.Ilapottal. Nern sok haszna van, ha egy kognitiv ego-:illapottal beszelgeciink egy emoeionalis ego-a.Ilapotr61 - an nak megv:ilcozcacasa eeljab61. A peldaesetiinkben cehat eljurcattuk a paeienst a problemaja eredecehez, az iskolaban toltott elso naphoz, es felvettiik a kommunikici6c azzal az ego-allapotaval, amely akkor craumatizal6dott. Elerciik, hogy szembenezzen a felelmevel, es hogy kifejezesre jucrassa magat. Amikor az ego-allapot azt lacja, hogy nem esik baja, ha ~-zembenez a felelmevel, akkor a felelme elrunik. Tamogarasc is szerziink neki, ugy, hogy felkeri.ink segfrsegre egy gondoskod6 ego-illaporot. Fontos, hogy chhez olyan gondoskod6 ego-allapotot calaljunk, amelyik akar is segiteni. Ha olyac talalun k, amelyik egyszen'.ien csak hajlando a segicesere, az altalaban nem jelent hosszan carr6 megoldasr, mivel az ilyen ego-allapoc robbnyire hamar bel eun a segitcsbe, es abbahagyja azc. Bemuracunk egy peldac a folyamacra. P.4.cIENs: (SIRVA) Ez az elso napom az iskolaban. Haza akarok menni. TERAPEUTA: Mondd el, hogy pontosa n mi is rorrenik! Itt vagyok veled, es ncrn hagyom, hogy barmi bajod cshessen. PACIENS: (SIRVA) Anyukam elmenc. Nem akarram, hogy elmenjen, es nem ismerek itt senkit. . TrnAPEUTA: Maradj Ott, ahol vagy, de tudnod kcll , hogy ez csa k egy emlek. Ez egy olyan emlek, amit fo lycon magaddaJ cipelsz. Kezben tartjuk a hclyzecer. Mire van szlikscged most, hogy anyukad elmenc? P.4.c 1ENS: Arra, hogy anyukam jojjon vissza. TERAPEUTA: Nern rendes dolog, hogy egyediil hagyorc reged ezekkel az embcrckkel, igaz? PAclENS: Nern kellect volna egyedi.il hagynia. TERAPEUTA: Most azt szeremem, hogy kepzeld cl az anyukadat, ahogy Ott iii clotted, es mondd el neki, hogy mit erzel! A felgyiilemlecr erzelmeknek ez a kifejezesre juttadsa segfti a megerosodesben a magarahagyottsagot erzo es elgyengi.ilt picicnst. P.:\c1ENs: Felek elmondani neki. TERAPEUTA: Eloszor elmondom neki en, es azdn majd re is. Hogyan nevezzem? PACIENS: Anyuka. 305

Anyuka, nem kellett volna onhagynod. Ott kelletc volna maradnod vele. Most te mondd meg neki! Mondd el neki, mit erzel! PA.ctENs: Azr akarom, hogy itt legyel. Nern szabad elmenned. Maradj itt. TERAPEUTA: )6. Mir csinil anyukad? Mir mond? P.A.ctENS: Azr mondja, hogy nem akar el menni. De hit muszaj volt. TERAPEUTA: Es te mir akarsz mondani neki? P.AcIENS: Ne menj el, anyuka! Azr akarom, hogy maradj! TERAPEUTA: Mir vilaszolt? P.AcIENS: Azc, hogy sajnilja. TERAPEUTA: Es most mit erzel az anyukad iranr? PA.CIENS: Szerecem or. TERAPEUTA: Megkered, hogy oleljen meg? (SZONET) TERAPEUTA: Most mi tortenik? PA.crnNs: Megolelt, es azt mondta, hogy szerer engem. TERAPEUTA: Akkor j6. Te is megolel red 6t? Pl1.CIENS: (MosOLYOCVA) Igen. TERAPEUTA: Mit erzel most a tanul6k es a tanarok irint, akik Ott vannak az oszcilyteremben? PAcIENS: Nern ismerem oket. TERAPEUTA: Akarod, hogy a badtaid legyenek? PACIENS: Igen. TERAPEUTr\: Mondd el nekik, hogy mit erzel, ugyanugy, mint ahogy anyukadnak is elmondtad! PACI ENS: (A TANULOKHOZ BESZtLVE.) Feick es baratokra van szuksegem. TERAPEUTA: Mi rorten ik? P.krENs: Egy Emma nevu kislany azt mondja, hogy a badtom szeretne lenni. TERAPEUTA: )61 van. Szerecned, ha Jenne orr valaki me\lerted, akiben megbfzhatsz? P.AcrENS: Igen. TERAPEUTA: Koszonom Pelo, hogy beszelgettel velem. Meg akarok veled beszelni kesobb is, de most egy masik resszel szeremek beszelni. Egy idosebb, gondoskod6 resszel szerecnek beszel-

TERAPEUTA:

306

ni, aki szeret segfreni a gyermekeknek. Szerecnek beszelni cgy olyan resszel, amelyik segfteni akar Felonek az elso napon az iskolaban. Ha keszen all ez a resz a beszelgetesre, csak annyit mondjon, hogy: ,,Itc vagyok". PAcrENS: (TISZTA HANGON.) Rendben, itt vagyok. TERAPEUTA: Ko57onom, hogy beszelsz velem. Hogyan neve--t.hedek? PA.cIENS: Nevezz ugy, hogy Segfto. TERAPEUTA: Segito, hallorcad, hogy mi torrent FelOvel? P.krENS: !gen. TERAPEUTA: Szeremel segiceni neki, hogy jobban erezze magat az elso napon az iskolaban? ltt keri.il elo annak a fontossaga, hogy az illeto ego-illapot csakugyan akarjon is segfteni, ne egyszen'.ien csa k hajland6 legyen r3. Maskulonben a segfrsege nem lesz carc6s. P1\crn s: Igen. TERAPEUTA: Nagyszer{i. Azt akarom, hogy mcnj masc oda Felohoz, es mondd meg neki, hogy Ott akarsz maradni vele. Ha ugy gondolod, meg is olelheced. (5Z0NET) TERAPEUTA: Mi torrenik most? P,kIENS: Jct vagyok Felovel. A karommal itolelcm a vallac. TERAPEUTA: Segfco, barmikor szivesen leszel Felovel, valahanyszor csak szi.iksege lesz rad? PACIENS: Igen, szfvesen. TERAPEUTA: Koszonom, Segfco. Mose pedig kozvetleni.il Felovel szeremek beszelni. Csak annyit mondj, hogy: ,,Ice vagyok", ha keszen allsz. Pfi.Ct ENS: Igen, ire vagyok. TERAPEUTA: Most mi torrenik, Felo? Oct van veled Segfro? PACIENS: Igen, a karjaval aroleli a villamar. TERAPEUTA: Moscanr61 kezdve mindig ore lesz veled, amikor csak akarod. Milyen erzes ezc hallani? PACIENS: (KONNYEDtN ts MOSOLYOGVA.) Nagyon j6 erzes. TERAPEUTA: Es most hogy erzed magad? Pr\cJENs: )61erzem magam. Mar nem felek. TERAPEUTA: Ha mar nem felsz, akkor nem akarod megviltoz.tami a nevedec?

307

PACIENS: D e igen. TERAPEUTA: Milyen uj nevet szeremel magadnak? P.Ac1ENS: Legyen az a nevem, hogy Akit Szerecnek. TERAPEUTA: Rendben van. Mostant61 kezdve, amikor beszelni akarok veled, ugy foglak sz6Hta ni, hogy Alcit Szeretnek. Nos, Alcit Szerecnek, bator volral, es elmo ndtad anyukidnak, hogy miterzel, es hallorcad, hogy o is nagyon sajnilca, hogy elment. Talaltil egy bad.cot, Emmit. Es most mar ott van neked Segito, amikor csak akarod. Van meg valami, amire sziikseged volna? P..\c1ENS: Nines. TERAPEUTA: Akit Szerecnek, koszonom, hogy beszelgectel velem, es koszonom az oszintesegedet es a barorsigodat. Segito, koszonom a segitsegedet es hogy ezutfo is segiceni fogsz majd. Es 6vacos, neked is m egkoszonom a munkidat, es hogy segitesz nekem a j61 mcgerdemelt pihenoddel. Most pedig kihozzuk a bcteget a hi pn6zisb61. A paciens tobbe mar nem cipeli magaval a feldolgozatlan erzelmeit. A feldolgozaclan frz.elmek tobbe nem manifeszcil6dnak, valahinyszor a paciens emberekkel celi tcremben tart6zkodik. Nyugodt cud majd maradni, es kepes lesz rnegfcleloen reagalni az eppen aktualis h elyzecre. Az ismereclen emberek octlccc m iact eddig felelmet, traumat es magarahagyatottsagot erzo ego-allapot mar magabi7.tosnak es nyugodmak erzi magat". Edd ig a sz6 szerinci idezet. A nemkfvinacos reakci6kat eloidezo trauma nem valamifelc szi.ilo i gondaclansag miarc keleckezect. H a ugyanaz a szi.ilo ugyanlgy jart volna el egy masik gyermekkel, vagy ha ugyanfgy jarc volna el ugyanezzel a gyermekkel egy masik napon, akkor esecleg nem is keletkezett volna trauma. Megis megtorcem az ego-allapoc craumarizil6dasa, viszo n~ ez most a feldolgozis es az erosfres koveckezteben megszunc.

TRAUMA Mindaz, am ikec cselekszi.ink, az valamifele okhoz kocodik. Amikor rendszeresen a helyzethez nem megfelelo m6don reagilunk, annak az az oka, hogy valamilyen feldolgozaclan trauma lappang az ego-illapotaink csalidji ban. A trauma feldolgozisaban nines ,,eleviilesi hacirido", ezerc erre a

308

munkira akar evekkel az eredeti esemeny utan is sor keriilhet, es bar a to rcem ekec tovabbra is negariv elmenynek fogjuk ertekelni, de a feldolgozast61 kezdve tobbe mar nem fejtenek ki kiros hacist a jelenbeli eleci.inkre. A feldolgozott trauma olyan, mine a seb nyomin visszamarad6 sebhely. A heg ott van ugyan, de a scb begy6gyulc. A feldolgozaclan trauma viszonc be nem gy6gyult seb. A traumikat fel lehet tirni, fel lehet dolgozni es meg lehet gy6gyftani . Ilyenkor mcgmarad ugyan az omin6zus eset emlcke, de mir nern egy feldolgozatlan trauma fejti ki negatfv hatasait, hanem ehelyett kialakul a kepessegiink arra, hogy fizikailag is es emocion:ilisan is m indig az adott helyzecnek megfelelo reakci6t produkaljuk.

ABREAKCIOK Az abreakci6 a tedpia folyamin canusf rocr negatfv emocioni lis vagy fizikai reagilas, amely egy hajdani traumic61 ered. Abreakci6k lephecnek fe l a traumival rorteno munka sorin. Az ego-state elmelet szerint pusmin csak egy abreakci6 atelcse meg nem cerapias hatisu, d e a trauma feloldisa - amelyet gyakran kisernek abreakci6k - mar az. Pelda lehet az abreakci6ra, ha a p:kiens hinelen sfrni kezd, vagy ha melyseges felelmec el it, vagy ha olyan mozdulatokat vegez, amelyek ncm illeszkednek az adott helyzethez. Elofordulhat, hogy a paciens keze rfogani kezd, vagy az, hogy osszehi'.1zza magac a szekeben egy li tsz6lag vcdettebb teschelyzetben. Pelda lehet az is, ha a paciens sikolcozn i vagy ordfcani kezd ugy, mine aki nagyo n fel. Ha ilyenkor folytacni lehet az ego-allapottal val6 mu nkit, akko r nagyon fontos, hogy a terapeura kepes legyen tov:ibbra is segiceni a p:iciensnek, valamint odafigyelni ri, rneg akko r is, ha a nnal nem szunnek meg az ilyesfajta heves erzelemkicoresek. Az ego-:illapoci munka h atisara a paciens viszonylag gyorsan i t rud keriiln i az ab reakci6 traumijib61 abba az erzesbc, hogy vegre sikeriilc kifejezesre juttatnia magic, es ilyenkor megerosodcst, megnyugvast el i t. Felemelo erzes egy ilyen valtozis kozremt'ikodojenek Jenni, es lacni, hogy az ab reakci6t tipla16 toxikus trauma es a hozza kapcso16d6 ilyen vagy o lyan neurotikus reakci6 vagy pinikroham helyebe bekesseg es megerosodes lep. Ez a valcozis vegleges. A valrozis eleresenek erdekeben a terapeucanak kepesnek kell lennie ra, hogy az abreakci6 folyamin mind-

309

vegig Otc Jegyen a pacienseveJ, es felm erje, majd kielegfrse annak idevago szi.ikseglereir. Ez tobbnyire abb61 all, hogy a rerapeura biztatja bereger, hogy az mondja ki a mondanival6jar az inrernal6dott bfotalmaz6janak, vagy arra biztatja, hogy juttassa kifejezesre a vagyait, es csclekedjen aszerint. Peldaul, hogy hangosan sz61irsa fel a bforalmaz6t a cavoz:isra, vagy, hogy segirseger hivjon a paciens sz:im:ira annak eroscbb ego-allaporait61, hogy a beteg vegre bekesseget es nyugalmar erezhessen. Abreakci6k gyakran jelenrkeznek olyankor, am ikor a pacienst a felelme legy87.ese erdekeben elvezerji.ik a hajdan <irelr trauma elmenyehez. Ha ilyenkor nem sikeri.il elerni.ink a trauma feldolgozasar, akkor a hajdan i rraumatikus esemeny, valaminr annak az ujb6li felidezese miatt jelcntkezo abreakci6k meg inkabb elmelyicik a feloldatlansagor, es a paciens csak meg kozelebb keri.il a hajdani negatfv elmenyhez. Ezerr rehat nagyon fonros, hogy az ujb6li felidezeskor fel is oldjuk a traumar. Mihelyt a trauma feloldasra keri.ilr, abb61 a traumab61 eredoen tobbe semmifele abreakci6 nem fog keletkezn i. A neurotikus reakci6kat, a p:inikrohamokat es a Poszttrattmds Stresszbetegseg (PTSD) szinren egyfajta - rerapian kfvi.ili - abreakci6knak rekimhecji.ik, mivel ezek a feloldatlan traumab61 eredo reakci6k, es az illero trauma feloldasa magavaJ hozza ezeknek a megszuncset is. N EUROTIKUS REAKCIOK

A szicuaci6s neur6zis nem mas, mine ismeclodo helyrelen reagalas egy bizonyos meghararozott elerhelyzecben. Az ilyen rf pus(L neurocikus reagilis kozvetleni.iJ kocodik ahhoz, hogy hianyzik a feloldas valamelyik ego-allapocban, es ez az ego-illapor egy bizonyos sziruaci6s jelre azonnaJ irinyir6i helyzecbe nyomul. A jcladas hacasara ez az ego-allapor ismec ugyanazokat az erzeseker eli at, mint a trau ma erederi megtortenesekor. Peldaul az egyi k paciensr nyomban sulyos szorongas fogra el, valah:inyszor sok ember elotc kellett beszelnic. Nern sz:imirorr, hogy milyen alaposan felkeszi.ilt, megis elfogra a fclclem, reszkerni kezdett, es akirhogyan igyekezett is, nem rudott fcli.ilkerekedni a helyzecen. Ego-illapot rechnikak aJkalmazasa segfrsegevel felcirult, hogy gyermekkoraban egyszer egyiirr dolgowtt az apjaval a mez&n, amikor trauma erre, es az feloldatlan maradt. Az apjfoak rossz napja volt, es a paciensem nem tudca ebb6l kizokkenreni. Barmit is csi nalr, az apja rovabbra is orditozott 310

vele. A kisfiu nagyon megijedt, rizk6dott a felelemrol, es elfogta az az erzes, hogy senkinek sem tudja majd mindezt elmondani anelkiil, hogy meg nagyobb bajba ne keri,ilne. Ez az allapota feloldadanuJ maradr. Attal kezdve mindig ez a felo ldaclans:igot hordoz6 es a mez&n itelr erzel mekkel celitett kisfiw ego-allapoca nyomul r idnyit6i helyzecbe - valahanyszor ugy erezte, hogy baja leher abb61, amic mond. A kezelcsen feloldorruk a rraumajat, es a rovabbiakban a pfoens kepcssc vale arra, hogy zokkenomencesen rudjon beszelni sok ember eloct. A feloldas elerese urin az addig felolda clan ego-allapot tobbe mir nem nyomult olyankor irinyit6i helyzerbe, amikor a paciensemnek sok ember elott kcllett bes-Lelnie. K6ZLEKEDESI FOBIA ES VISELKEDESTERAPIA

Az alabb olvashar6 hipnorerapiis reszler egy kozlekedesi f6biaban szenvedo paciens teripds folyamac:inak reszlete. Ez a munka d r. Daubner Bela elso ego-srate tedpi:is kiscrlece. Elozoleg egy hipn6zis kongresszuson ve t~ reszt, ahol kozvetleni.il a Watkins hazasparr61tanulra a m6dszert, es ez vo]t az elso elcs tedpiis helyzer. Irr most a terapia mar h6napok 6ra zajli k. Eva sokat javult tlineti szincen. TERAPEUTA (tovabbiakban T.): Ahogy egyre melyebb a hipnotikus allapo.r, dgul a tudat, egyre inkabb kepes olya n reri.iletekkel ~apcsol6dni , amelyek melyen benne vannak a szemelyisegben. Es ezek a rcszek ki.ilon-ki.ilon is kepesek m(ikodni, es vannak olyan helyzerek, amikor a szemelyiseg egy-egy resze ellene dolgozik a cobbinek, amiko r olyan viselkedesc hoz lerrc, amit a tobbi nem szivesen fogad el. Ezek a reszek idonkent ncgarivak is rudnak Jenni. Valamikor pozitivak volcak, valam ikor segicettck, de most mar lehec, hogy inkabb garolnak, de nem tudj~ik czc. Most pedig megpr6biljuk megkeresni azt a reszet a szcmelyisegnek, az ENnek, ami mogocce van a f6b ias felelmcknek. Azokat a testi ti.ineceket hozza lecre, amelyek va lamikor biztosan vedtek, bizonyara elore vivo szerepi.ik volt, de most mar inkabb garolnak, hiszen mar elofordul az a helyzer, amikor a ti.inetek mar nem is jelentkeznek, szinte mar nincsenck is Ott. Azran ujra jelenckezhemek. Azt a reszt, amelyik megszervezi, hogy dolgokac feladjon es olyan helyzereket, amelyekec elkeri.il, 3 LL

hogy ez a resz jelenckezzen, es ha ez a resz megvan, mondja azc, hogy: ,,Ict vagyok", es adj on er re idot mag:inak. P A.c1ENS (tovabbiakban P.): Itt vagyok. T.: Nagyon j6. Megkoszonom ennek a resznek, hogy jelenckezett, es megkerem arra, hogy ez a resz adjon maganak valam i never, hogy tudjam kozveclen sz6litani. P.: Yeszely. T.: Veszely. Megkosronom a Veszelynek, hogy jelentkezett. Es megkerem ezr a Veszelyt, hogy mondja meg, mikor jott leu e. M ikor alakulr ki Evaban ez a Veszely? Mi tortcnc akkor? Hany eves vole az Eva, amikor a Veszely lerrejott, megszWecett, kialakult? P.: Husz. T.: Husz. Es mi torrent Evaval, mikor a Veszely letrejott? P.: )arc egy fit'1val, akit nem szerettek a szi.ilei. Alland6 veszekedes volt, hazugsagok. Nagyon nehez allapot, es kezdodtek a fulladasok. A szi.ilei nem fogadtak el Ot. Nern lchetctt megoldan i. (A l'lfCIENS HUSZONKtT .tVESEN ODIPAUS FIXACIOBAN VAN APJAVAL, AKI NEM TUDJA EL FOCADNI LANYA UDVARI..0JA1~ TILTJA .£vAT BARATJA1YJL. SZERELMES. llELY2ET.

liS

l'ACIENS ELE!NTE TITOKBAN TALALKOZJK BARATJAVAL,

TAl..ALKOzASOK K!TUDODNAK, ES FESZOLTTE VAL IK AZ OT!110NI

KJALA!(ULT KOZLEKED!iSI KEPTELENStG KOVETKEZTEBEN £11A NEM

TUD EGYEDOL AZ UTcARA MENN!, £ROSEN SZORONGASOS ALAPON LETREJOTT TEST! TONETEJ MIATT. At'iA IJOLDOGAN KfStRI, ts A KAPCSOLAT PROBLEMAJAT A KIALAKULT FOBIAS ALLA POT MEGOWJA . R OV!D!:."SEN KORAN MEGHAL A SZERETETT ts tMADOTT APA. Jcy A FOBIAS A LLlll'OT FIXALOD!K. N YOLC EVE TARTO SULYOS KOZLEKEDE! FOBIAS ALW'OTA MIATT KERTE E VA A KEZELEST.)

T.: Nern lchccecr megoldani. Leuejocc a Veszdy. Es mibcn cudorc segiceni a Veszely? P.: Hogy ne lch essen ismerkedni, elmenni hazulr61. T.: Hogy ne lchessen ismerked ni, elmenni hazulr61. P.: Mere fgy, elfogadjak a szi.ilei. T.: Elfogadjak a szi.ilei. Veszely segftett Evinak, hogy otchon maradjon, hogy ne menjen el, ne talilkozzon a bari cjaval, hogy a szi.ileinck megfelelo m6don viselkedjen. Most megkeriink ceged, Veszely, hogy egy kiesit maradjal esondben, es megkerdezziik azc a reszc, amicol megvedce a Veszely Evac, hogy az is 312

jelenckezzen. Az a rcsz, amelyik szcrerert volna elmenni, amelyik szeretecc egyi.icr lenni ezzel a fiuval, amelyik jarta voln a a sajac utjat, kerem, hogy ez a resz is jelenckezzen. Es ha itt van, akkor mondja azt, hogy: ,,Ice vagyok". P.: Ite vagyok. T.: Megkeriink resz, hogy adjal magadnak nevet! P.: Eler. T.: Elet. Joi van. Es ez az E.let mega Veszely kiizd egymassal. Talan van benni.ik valami kozos is. Talan cudjak egymasr segiteni is (ELKEZDODIK A KET RtSZNEK AZ INTEGRALASA.) Minchogy idonkem mar tudjak is. (,4. TERAPIA KOZEL FEL EVE TART, ts EvA MAR TUD BJZONYOS HELY2ETEKBEN ECYEDOL KOZLEKEDN!.) Mind a ketto Evar segiti. Mindkettore szi.ikseg van. Mind a kecco j6t akar. Es lehet, hogy tudninak egyi.irtmukodni. Es amikor az egyikre nines szi.ikseg, akkor az tudna hagyni a masikat tevekenykedni. Amikor a Veszelyre mar nines szi.ikseg, mere nines veszedelem, akkor az elet felszabadulran mt'.ikodhecne. Es amikor veszely lesz, a Veszely jelezheme, es akkor Eva jobban tudna hallgatni ra. Sokkal rickabban jelezne, sokkal inkabb kovecni leheme a jelzesekec. Valahogy ugy van, hogy a Veszely akkor is jelez, am ikor nem kellene, hogy jelezzen. Az I~let akkor is visszahuz6dik, amikor nem szabadna, hanem meg kellene nyilvfo ulnia. De ralin mosc, hogy igy szoveckezni cudnak egymassal, tudjak egymasc segfceni Evaert. Es most megkerem Eva t, a Veszelyt, az Elecec, hogy kepzeljenek elegy helyzecec, am i megtorrenr peldaul a kocsmaban, ahol az O ld Boys jatszocc, hogy ereztek egymast? Mit sz61t ehhez az Elet? Mit sz6lc ehhez a Veszely? Megkerdezem most a Veszelyc, hogy erezce magat ezen az esten? Mic eJc at? (A l>ACIENS ELMESELTE, HOGY EVEK OTA NEM MENT SZQRAKOZN!, DE HOGY JOBBAN VAN, BARATNOJE RARESZELTE, HOG Y MENJENEK El EGY PUR/3A. £ N(;EDETT /JARATNOJE OTLETENEK,

NACYON ]Gl t REZTE MAGAT.

TERAPEUTA FELHASZNALTA EZT A

NAPOKBAN TORTENT ELMENYT, HOGY MECEROS/TSE A POZITIV V!SElKEDtSVALTOzAST, ts SEC/TSE A RtsZEK !NTEGRALODASAT.)

E: Nern volt veszelyes semmi sem. T.: J61van. Megkerdezzi.ik Elecec, hogy erezce ott magac? 3 13

P.: Minden maga az elet volt. T: Minden maga az elec. J61 van . Kee resz cudca segfceni egymisc. Neha azert egy-egy gondolat jelenckezett Evaban, hogy olyan furcsa, hogy nines rosszul. Neha beuszocc egy-egy erzes, hogy ez miskor miskenc lenne Ott. De most az Elet volt az a resz, ami adta a biztonsagot, es a Veszely vissza cudocc huz6dni. Es az Eva j61 erezce magac. Megkoszonjiik a reszeknek, hogy cudcak igy egyiittmukodni, es megkerjiik oket, hogy a jovoben is pr6baljik ezc folycami. Es most megkerem az Evie, hogy kepzeljen el egy helyzecec, h ogy all a buszmegall6ban. All a buszmegall6ban, es figyelj e meg, hogy mukodnek a reszek, hogyha jon a busz. Mic sz61 ehhez a Yeszely? Mic sz61 ehhez az Eler? Es hogy erzi magic az Eva? (A TERAP!A SORAN A PACIENS TONETE! OLYAN MERTEKBEN JAVULTAK, HOGY M UNKAHELYERE ECYEDOL JART DOLCOZNI, CSAK HA NACYON ZSUFOLT VOLT A BUSZ, AKKOR NEM SzALLT PEL, M ECVARTA A KOVETKEZOT.)

P.: A Veszely neha azc mo ndja, hogy ez nem j6. A buszon nem j6. T.: A buszon nem j6. P.: De nem mindig. T.: Nern m indig. P.: Tomeg va n. T.: Tomeg. P.: Es ez emlekezcec arra, am ikor egyszer, egy nagyon nagy comeg, majdnem agyo nnyomocc.

(SPONTAN KORRECRESSZIOS El.Mi1NY uc-

R!K BE A M0DOSULT TUDATALLA POTBAN, AMfT EDDIC A TERAPEUTA NEM !SMERT.

EMLJ1K FELBUKKANASA7; VAL05ZIN0l.EC A V ESZELY

EGO-ALLAPOT AKrtVlzALODASA SEGITETTE.)

T.: Nagy comeg, veszelyes vole. P.: Az Eva nem erci, hogy rnierc veszelyes. T.: Mic sz61 ehhez az Elec? P.: Hogy termeszeces, hogy jon a busz. Ezzel leher eljutn i barhova.

T.: Ha nagyon sokan vannak rajra, meg lehec varn i a koveckezoc. Nern kell felni acc61 a tomegtol. Az regen vole. ]61 van. Es ezek a reszek a jovoben egyre inkabb egyi.ittmt'.ikodnek, mere mindegyikre n agy szi.ikseg van. Nagyon hosszu ideje szolgciljak Evat. Most majd egy kicsic mciskepp. Jobban cudnak majd 314

egymasra figyel ni. A hacarok arjirhar6bbak lesznek a reszek kozott. Tudnak egymcisra figyelni. Tudnak egymisnak hinni. Tudjak egymasc segf reni. ] 61 van. Mose lassan koszonjiik meg a reszeknek, hogy segftettek az Elemek, a Veszelynek. Maradjanak Ott a helyiikon, de egy kicsit miskepp mukodjenek. Haladjanak egyiitt az Eva fejlodesevel. Tudjik segiceni azon a m6don, ahogyan erre sziiksege van. Megkoszonve a reszeknek, lassan, induljon el ide vissza a szobaba. Frissen , kipihencen, j6 kozerzettel erkezzen vissza! (FOLYAMA71NSTRUKC!0K.)

EszKOZOK A

TRAUMA FELDOLGOZASHOZ

Az ego-state elmelec szerinc nem elegend o pusztan csak az ujra iceles. Amennyiben nem va l6sfcjuk meg a feloldasac, meghaladisac, az a paciensc a recraumatizaltsag i llapocaban hagyja. Nagyon foncos, hogy a rraumic kifejezetten a felo ldis elvegzese celjib61 idezcessiik fel. Az ego-scare terapi:inak a celja a trauma feloldisa. A trauma feldolgozisfoak haro m fon cos eleme van. Ezek n alapveco dolgok a koveckezoek:

1. A traumatizdlt ego-dllapotot irdnyitoi helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy a trauma feldolgozdsa megtortenhessen. Keressiik meg azc az ego-allapotot, amelyikhez a trauma kapcsol6dik, es szerezzi.ink r6la b izonyossagot, hogy a feloldas rendben megro rcenik. Az ellencillcisi hid technika reszletezi, hogyan t:irjuk fel a traumacizal r ego-allapocot, valaminc azt, h ogy hogyan ferji.ink hozza.

2. A pdciensnek felul kell emeikednie a file/men, es kifejezesre kell juttatnia a traumdval osszefoggo minden szemely irdnti igazi erzelmeit.

Ha trauma van jelen, nagyon fontos, hogy a paciens azc erezhesse, hogy kifeje:iesre juttatja magic - mondhasson ki mindenc, amit addig a felelem miarr nem mondocr ki. Fontos, hogy a beteg megkovetelhesse az agresszorc61, amit akar tole (vagyis hogy rt'.injon el az agresszo r). Sok eserben nagyon hasznos, ha a terapeuca kUJon, meg a beteg sajac megsz6lalasic megelozoen (eroreljes hangon) megmondja az agresszornak, amit a paciens mondani akar. Peldaul a terapeuca azt mondja a paciens alcal leirr agresszornak: ,,Nern vole jogod azt tenn i, amit ceccel!", aztfo a 315

terapeuta a paciensnek azt mondja: ,, Rendben, most pedig mondd meg neki te is, am it aka rsz!" Ez azert rendkivi.il celravezeco, m en igy a terapeuta nyomdo kaiban a traumatizalt ego-allapot akkor is kifejezesre cudja j urcatni m agat, ha enelki.il nem tudra volna. A felelem elveszici az erejet, mihelyt a craumatiz:ilt ego-allapot erosebbe valik a felelem nel.

3. Fontos, hogy a traumatizdlt ego-dflapotnak minden igenye kie!egitesre keruljon; ennek biztosftdsa leginkdbb a tobbi, eriJsebb ego-dllapotok feladata. M iutin a paciens - a traumatizalt ego-allaporab61 beszelve - kepesse valt fe! Ulemelkedni a felelmen, valam inc kepesse valt kifejezesre juttatni m agat az agresszornak, gyakran visszamarad benne egyfajta k iszolgalcaromagi vagy maginyossagi erzes. Ahhoz, hogy tudjuk, mire van meg szi.iksege, annak felmeresere j6 kerdes lehet az, hogy: ,,M ondd el ponrosan, hogy h ogyan erzed magad m ost?" Vagy: ,,Es m ost mire van szukseged meg?" Majd, am ikor a nem sokkal ko rabban meg traumatizalt ego-allapo r elmondja, hogy mire van meg szi.iksege, a terapeuta sz6lhat egy segitokesz masik ego-allapornak, h ogy intezze el, am ire a kezelt ego-allapo tnak szi.iksege van. Peldaul: ,,Szeretnek beszelni egy erett, gondoskod6 resszel, aki szeret kisgyer mekeken segfteni. Ha keszen allsz a beszelgetesre, csak annyit m ondj , hogy: 'l tt vagyok"'. Az ego-allapotokat bemuratjuk egymasnak. A cargyalasnak olyannak kell lennie, hogy mindket ego-allapotban pozitiv erzeseket hagyjo n maga ucin az egymas igenyeinek kielegfceserol sz616 tovabbi kapcsolaru kat illecoen.

Szembenezes az agresszorral

torcennie, am elyik ben ne el a paciensben . Vagyis h a az omin6zus esem eny a paciens nyolceves kodban tortent meg, a feldolgozas an nak az agresszornak a vo nackozasaban kell vegbemennie, akit a beteg nyolceves kor:iban capasztalt. Tehat ha a paciens visszamegy ugyan a nyolceves kori onmagaba, es ugy beszel a mostani jelenben a hajdani agresszorb61 az6ta rovabbfejlodott szem ellyel - annak mai formajaban - , akkor ez nem fogja felold ani a t raumat. A trauma a craumatizalt ego-allapotban h uz6dik m eg, es a feloldast abban az ego-all apocban kell elvegezni. Nagyon fomos, hogy a trauma feldolgozasfo vegzett munka soran a paciens a traumatiz:ilc ego-allapotaban legyen. Ectol az ego-allapoct61 heves erzelem kicoresek varhat6k, es a terapeucinak kepesnek kell lennie arra, hogy a paciensc ebben az ego-allapotban tartsa. Egyes cerapeutak nem erzik j61 magukat, amikor azt latjak, hogy a paciens rosszul erzi magac, de hat mindenkeppen a traumatiz:iJc ego-allapocnak kell idnyit6i helyzetben lennie, ha fel akarjuk oldani a betegben a traumat. llyenkor celszen'.i, ha a rerapeuta a folyamatban marad, es nem a pkiens erzelmeire reagal. A felelem eltunik, mihelyr a felelemmel celitetc ego-allapot kifejezesre tudja juttatni az agresszornak az irfota fr.t.ett igazi erzelmeit. Ezt a dramai valtozast eleinte nehez erteni, es bizni benne. Pedig igazab61 nagyon egyszeru. Az agresszorr6l val6 felelmlink mindaddig belenk szorul, amfg ki nem ereszrjlik, es at nem dolgozzuk magunkb61. Amikor a paciens vegre veszi a barorsagoc, hogy szembenezzen az agresszorraJ, es kifejezze neki, amit mondani al<ar, akkor a piciens feli.ilkerekedik a felelmen, es az tobbe mar nem lecezik. Mihelyr a beteg fel i.ilkerekedik a felelmen, att61kezdve mar 6 az erosebb, fgy termeszecszen'ileg nem fel valami olyanr61, ami gyengebb nila. Hogyan segftsi.ik ra a traumatizalt ego-illapotokat, hogy szembenezzenek az agresszo ru kkal? Sok eserben vonakodnak barmit is mondani, ennek oka pedig a felelm i.ik. Azt mondhatjuk: ,,Nern hagyom, hogy bfot6dasod essen ." Aztfo megkerdezem: ,,M i a mondanival6d ?" Ha a pacien s tt'1lzottan fel ahhoz, h ogy kifejezze magat, sok esetben eloszor a cerapeuta beszel az agresszorhoz, de elobb megkerdezi a pacienstol: ,,Akarja, hogy eloszor en beszeljek?" Aztan han gosan es h atarozott hangon valam i ilyet mond az agresszornak: ,,Nern volt joga azt tenn i, amit rett. Nern szabad ilyet csinaln i." Ucfoa m ondhatjuk a paciensnek: ,,Most pedig on is mondja meg neki, amit m ondani akar." Folyamarosan arra biztassuk a pacienst, hogy m ondja ki, amit erez,

A trauma sok esecben azert vi lharoct maradand6va, mert a pac1ens traumatizalt ego-allapota cehctetlennek es gyen genek erzi rnagat azzal a valamivel vagy valakivel szernben, amit ugy nevezck, hogy agresszor. Agresszor sok m inden lehec, a gyerrnekct elso izben 6vodaba vivo szereto szi.ilocol kezdve egeszen egy szad ista bforalmaz6ig. Nemcsak szem ely lehet agresszor, hanem mas is, peldaul egy kucya vagy egy vihar. Az agresszorokban az a kows vonas, hogy a paciens rehecedenseget es felold adansagoc erez az illeto szemely vagy dolog irant az omin6zus esemeny m egtorrenesekor. A paciensben att61 kezdve benne el a teheretlenseg es a baj erzete - egeszen add ig, amig valahogy fel nem sikeriil d olgoznia. Fontos, h ogy a feldolgozasnak azzal az agresszorral szemben kell meg316

317

bizrassuk a o t arra, hogy m ondja m eg az agresszornak, mit szereme (altalaba n ,,kiabaljon ra, hogy tunjon el") . H a pedig a rerapeura azt latja celravezetonek, mondogassa folyam arosan a:-1. agresszornak, a m it a pciciens m o n d (,,Ni nes itt semmi keresn ival6ja. Tunj6n el. N ern ma radh at itc. M enj in nen!") . A cerapeuca ujra es ujra m egkerdezi a pacie nscol: ,,Most m i t6 rten ik?" Szince mindig az a hclyzet ill elo, hogy ami kor a b ctcg felsz6Htja az agresszorc a tavozasra, az agresszor csakugyan elmegy. Errol ke--Ldve mar a paciens az erosebb, es igy a felelcm eltunik. Fontos, hogy egeszen addig fo lytassuk a munkat a pacienssel, a m ig a kituzocc celt tcljesen elerjuk.

A felreercett agresszor Ag resszor lehet egy szereto szu lo is, akit a cselekedeteben a j6 sz:indeka vezerelte. O tt van peldaul az a sziilo, aki elso izbcn viszi el a gyermeket az 6vodi ba. A k icsi szama ra ez traumatikus elmeny lehet. H a a szu lo leszidja a gyermeket, az is craumakenc incernalizal6d hat be nne. E loford ul hat az is, hogy a szulo ne m cudja megfeleloen kimucarni a szcrc tetet , vagy n em tali lja m cg a ko mm u nikilas helyes m odjat. H a egy anya vagy apa szigo ru, att61 m eg lehet a gyermeket szereco sziilo. A pra.xisban a legygyako ribb traumacikus elmeny, a m i a paciensekben meggyokerezecc, az az, h ogy cgycdiil hagytak oket egy szobaba n, es hiaba hivd k a szi.i leiket, azok n em j6ttek. Nern fo rdul clo, hogy egy gyermek trauma :icelese nelkiil nojon fel. Minda nnyian atelci.ink ilyeneket. Nemkfv:inatos tiineceket csak az idez elo, ha a crauma fcldolgozaclanul marad. M ismilyen kezelesrc van szi.ikseg olyankor, am ikor a trauma ugy keletkezik, hogy valaki felreertesb ol mi nosu l agresszornak. Ilyen esetekben is lenyeges, hogy a p:iciens kepes legyen kifejezesre ju ttatn i magat az agresszornak, marmint a felreertcsbo l agresszornak min6siil6 szem elynek. Foncos, hogy a paciens kepes legyen a tobb i ego-illapocit alkalmazni arra, hogy azok folyamacosan kielegftsck a craumacizilc ego-i lbpo t igenyeit. Szinten foncos a felreerresbol agresszornak minosiilo szemely okozta trauma eseteben is, hogy hasznara vilik a paciensnek az, ha megcrri az agresszor viselkedesenek a m ozgat6it. M iucin a piciens kepesse valt kifejezesre juttarni m agac a felreercett agresszornak, jo t tesz n eki, ha felvesz i az agresszor idenci tasat, es azonosul vele. A paciensbe n belu l rejl6 agresszor nem m as, mint egy introjek318

rum. Bar az introjekru m nem igazi ego-allapot, a paciens maga ra tudja venn i an nak idencirasat, es at tudja erezni azr, amit az incrojektum alapj:it kepezo valodi szemely erzetc hajd a n az o m inozus esemenyek idejen. Erdekes, hogy az incrojekcum identitascinak m agara vetelevel a beteg kepesse vilik olyan gondolacok es erzelmek atelesere is, amelyek meghaladjak a piciens gyermekkori ego-allaporfoak felfog6kepesseget. Peldaul a gyerm ckkori ego-illapot esecleg a szu loc mogorvanak, szeretet nelkuli nek latja, es azt mondja, hogy a sziilo ,,nem szeret engem". Az introjektum id encicasanak felvetelevel a sfrasa megszunik, az erzelmei megvaltoznak, a paciens az introjektum szerepeben a gyermekkel kapcsolatos aggodalmat es szeretetcr, valaminc sajat maginak, az inrrojekcumnak a p roblemai miatti rag6dascit fejezi ki. Ha megkerdezzuk tole, hogy: ,,M iert kiabalsz a gyermekkel?", az inrrojekcum olyasm ic felel, hogy: ,,Rosszul sikeri.ilt az a reggelem. Igazan nem akarcam kiabiln i, de hat velem is igy viselked rek a szu leim."

SuE E SETE Ismec ranulu n k Emmer.so n ko llegankt61: ,,Paciensem nagyon idcgesse es zaklacortci valr, ha azc erezte, hogy valaki nyom ast gyakorol d , hogy gyorsabban dolgozzon. A hipn6zis alatt Sue-t arra biztattuk, hogy idezzen fel egy o lyan esetet, arn iko r rnunka kozben nyo m ast gyakorolnak ra, eze rt igen felzaklatta m aga t. M egkerti.i k, hogy reszleresen irja le az erzeseit. Egy olya n esetrol beszelt, ami kor a f6n6 kn6je megsi.irgctte cgy cablaza t elkeszlteset, es ez Sue-t nagyo n felzaklatca. T ERA PEUTA (covabbiakban T.): Most, h ogy felzaklacott a fOnoknod, m o ndd el, hogy pon tosan m it crzel! Pfi.crnNs (tovabbiakba n P.): Akirmit csinalo k, az nem lesz jo neki. Aka rmi t csi nalo k, az nem eleg gyors neki. T udom, h ogy nem szerec engem. T.: Az egyc61 szazig te rjedo skalan h ova term ed ennek az erzese<lnek az erosseger? P.: Eleg eras. Kori.ilbeli.il hetven. T.: Sz6val semrni sem eleg j6, am it csin3lsz. T i'.il lassu vagy. Tudod , hogy nern szeretnek reged. Fokozn i tud nad ezt az erzest nyolcvanra? P.: (SIRVA MONDJA) M ar Ott vagyok. (,4 PACIENST ARRA BIZTATTUK, 3 19

HOGY FOKOZZA AZ ERZ.EST EGESZEN ADDIG, AMIG MEG NEM FJGYELHETO RA}TA VIlAGOS ERzELElvf MEGNYILVANULAS. j OHET A K0VETKEZ0 LÂŁPtS.)

T.: Hiny evesnek er.led magad most, ahogy azt frLed, hogy barmit csinilsz, az ugysem j6? P.: Nern cudom. Nern cul idosnek, mondjuk heccvcsnck talan. T.: Tehac most barmic csinilsz, az ugysem j6. Tul lassu vagy. Tudod, hogy nem szerernek reged. Azt akarom, hogy menj vissza hereves korodba, amikor ezeket az erzeseket elso izben elted ar. Beli.il vagy, vagy kivul? P.: (SIRVA MONDJA) Kivul. T.: Egyedul vagy, vagy valaki mis is van ott? P.: (SIRVA, NAGYON ZAKLATOTTAN) Valaki mis is van itt. T.: Mondd el, mi conenikJ P.: Az apim kiabil velem, hogy ne labaclankodjak clocre. T.: H ogyan nevezhetlek, amikor ott vagy hecevcscn, es ezekec erzed? P.: (M tG MIND/G SIRVA.) Nevezz Susannak! (A TERAPEUTA FELIR]A A jEGY2ETF0ZETtBE A SUSAN NEVET MEG A HETES Sz.AMOT, ts BEKARl-

KAZZA.) T.: Susan, van-e valami, amirol azt szererned, hogy a papad is rudja? P.: (Mtc MINDIG SIRVA.) Nern cudom. O lyan gyors vagyok, amenynyire csak birok. T.: Mondd meg neki! Mondd meg neki, amit szerinted neki is rudnia keU! P.: Akkor csak meg jobban kiabal velem. T.: Nyugodtan megmondhacod neki. let vagyok vcled. Nern hagyom, hogy barmi rorcenjen. Mondd meg ncki, hogy annyira igyekszel, amennyire csak tudsz. P.: (SIRVA) An nyira igyekszem, amennyire csak rudok. De hat kicsi vagyok. T.: A papad mic csinil? P.: Csak nez ram. T.: Mic erzel iranca? P.: Gyulolom. T.: Mondd meg neki, hogy mit erzel iranta! Mondj el neki min320

dent, amit erzel! P.: GyGlollek! Ne kiabilj velem! Nern tudom megtenni, am it akarsz. T.: Es most mit csinil a papad? P.: Meg mindig csak nez ram. T.: Most azt akarom, hogy legyel re a papad, al10gy Ott all es nez a kislany:ira. Azt akarom, hogy legyel ce 6. Ha mar re vagy a pap:id, mondd azt, hogy: ,,kesz". (CSAK AKKOR KERJOK MEG A PAOENST, HOGY VEGYE FEL EGY MASIK SZEMELYROL BENNE tL(J INTROJEKTUM IDENTJTASAT, HA UGY EREZZOK, HOGY ETTOL A PAC/ENS JOBBAN MEGERT! MAJD A DOLGOKAT. N EM SZOKTAM MEGKERNI A PACIENSEIMET OLYAN INTROJEKIVM - PtlDAUL SZANDtKOS BONELKOVE70 - IDENTJTAsANAK FELVtTELt RI.:; AK/BEN VELHETOLEG CSUPA ROSSZ SzANDtK VAN.}

P.:

( K OMOLY ts HIDEG.)

Kesz.

T.: Hogyan nevezheclek, apa? P.: Ncvezhersz ugy, hogy Papa. T.: Papa, hallottad, hogy Susan azr mond ta neked, hogy gyulol reged? P.: Halloctam. T.: Mir erzel ezzel kapcsolacban? P.: Nern akarom, hogy gyuloljon. Egyszen'.icn csak az ucamban volt, es nem tudtam odamenni az ajt6hoz. T.: Mir erzel Susan iranc? P.: Szeretem or. T.: M iert olyan nehez neked, hogy ezt mcgmutasd neki ? P.: Nekem sok minden nehez. T.: Es cz sem sikerul, igaz? P.: Igaz. T.: Szcrctned megmondani Susa nnak, hogy szereced? P.: !gen. T.: Akkor gyerunk, mondd meg neki most! Mondd neki olyan hangosan, hogy en is j61 hall jam! P.: Szeredek, Susan. Te vagy nekem a mindenem. T.: Meg cudod mondani neki, hogy sajn:ilod, hogy kiabilcal vele? P.: Sajn:ilom, hogy kiabalcam veled, Susan. Nern akarralak meg321

ijeszteni. T.: Koszonom, Papa. Kesobb meg beszelni szeremek veled, de most ismec Susannal akarok beszelni. Ice vagy, Susan? P.: Ice vagyok. T.: Halloctad, amic a papad mondott? P.: Hallonam. T.: 6 igazan szeret reged, es saj nilja, hogy kiabalr veled. Mic gondolsz errol? P.: Nern rudom , mien keUetc kiabilnia velem. T.: 6 igazan szeret tegcd, Susan. De hat o sern rokeletes. P.: Tudorn . Nagyon felzaklaroct. T.: Mondd meg neki! P.: Nagyon felzaklattal! T.: Azcrt zal<l arocc fcl ceged ennyire a dolog, rnert szereced or, es ncm akarod, hogy haragudjon rad? (jELENTt-S REFRAMING.) P.: lgen. T.: Mondd rneg neki. I~: Szereclek, Papa. Barcsak ne kiabalnal velt:rn! T.: Meg rudnad olelni? I~: Nern. T.: Rendben van, de miert nem? P.: Feick egy kicsic. T.: Es az rendben volna, ha 6 olelne meg regcd? P.: Igen. T.: Szerecnem kozverleniil a Papanak mondani, hogy Susan azc akarja, hogy oleld meg. Ha reszedrol rendben van, tedd meg! (SzONET.) Mose mi corcenik, Susan? P.: Acolel engem. T.: Milyen em~s? P.: J6 erzes. T.: f:.s mic akarsz mondani a papadnak most? P.: Szereclek, Papa. T.: ~s most mire van meg sziikseged? P.: (MoSOLYOG) Semm ire. T.: Papa, itt vagy? Kerlek, valaszolj kozvetleniil. P.: Igen, itc vagyok. 322

T.: Neked milyen erzes volt az oleles? P.: Nagyon j6.

T.: Akarod tovibbra is megfelel6 m6don megmucami Susannak, hogy szereted or? Neki sziiksege van ra, hogy rudhassa, hogy szereted or. P.: Igen. T.: Susan, a papad mindig otc lesz veled, es mostant61 kezdve mind ig ereztetni fogja veled, hogy szeret ceged. P.: (TovABBRA IS MOSOLYOG.) Ez nagyszen'.i erzes. T.: Susan, megkoszonom neked a batorsagodac, hogy bes1.llrel velem, es hogy elmondcad a papadnak az erzelmeidet, es hogy mire van sziikseged. Azt is rnegkoszonom neked, hogy segltettel a papidnak abban, hogy megmurathassa neked, hogy szeret cegcd. Es megkoszonom neked, Papa, a segirsegeder, es hogy moscanr61 kezdve segiteni fogsz Susannak azzal, hogy mindig a tuddra adod, hogy szereced ot. T.: Sue, most pedig azt akarom, hogy kepzeld oda magad a munkahelyedre. A fOnoknod sl.irget teged, hogy mi lesz mar azzal a cablazattal. Te eppen azon dolgozol. Mir erzel? P.: Mosolygok. Nern zaklat6dom fcl. Igyekszem megcsinalni ncki azc a dblizacor, de j61 erzem magam. A pacienst ice a vegen elvirri.ik egy olyan idobe, am ikor altalaban fel szokocc zaklac6dni - ezzel ellenorizciik a kezdcs hatekonysagac (future pnce). Sue (Susan) feloldasr igenylo ego-i llapoca - amelyik addig ugy erezte, hogy nem tud megfelelni az elvarasoknak- most mar nem arasztott szct benne negadv erzesekec. Az erintect resz vegre feloldasc elc at, es fgy Sue mar kepesse vile helyes m6don reagalni a szicuici6ra . Mihelyr megcorcenik a feloldas , mine jelen esetben is, az maradand6 lesz. Ice befejez&dik az idezet Emmerson munkijab61.

Segicseg szerzese mas ego-a11aporokr6l Az cgo-illapoti munka egyik leghatekonyabb eszkoze az, hogy mozg6sft-

hacj uk a tobbi ego-illapococ a kezelmek a megsegiresere. Kerheciink segfcseget gondoskodasra, bizonyos feladarok elvegzesere, asszertfv viselkedesc kerhetiink az elfojtotc erzelmek kieresztese erdekeben, es meg sokfele celb6l. A belso targyalas l'.1j, belso egyiittmukodesi rendszert alakithat ki, amelynek j6 hasznac veszi rni nden Crincett ego-allapot, es fgy persze maga 323

a szemely is. Az ilyen belso segitsegnyt'.1j tas kialakirasa olyankor a legcelszerubb, amikor mar minden trauma feloldasra keriilt. Peldaul egy paciensnek normal esetben van egy dedelgeto hajlamu ego-allapota, amely elvezi, ha egy gyermekec dedelgether, meg ori.il, hogy 6 hasznos, es ori.il, hogy szereci ot a gyermek. Ez a dedelget6 hajlamu ego-allapoc felhasznalhat6 arra, hogy gondjat viselje egy bajban levo gyermekies ego-allapomak, es akkor mindkec ego-ilia pot meg van elegedve a kettoji.ik egyiitunukodesevel. A gyermekies ego-allapoc megkapja az igenyelc figyelmet, camogatast es szeretetet, masfelol a dedelgecos hajlamu ego-allapot megbecsiilcnek es hasznosnak erezheci magac. Am a dedelgecos ego-al lapoc nem kepes segiteni cgy bizonyos gyermekics ego-allapornak a relaxal6dasban es a megnyugvasban , ha az agresszor belsoleg meg mindig fenyegecesc jelent a gyermckies ego-allapocra. A gyermckies ego-illapornak elobb kepesse kell valnia arra, hogy teljes mertckben es poncosan kifejezesre juctathassa az erzelmeic az agresszorral szembcn. Az agresszorc pedig vagy el kel l dvolirani, vagy pedig artalmatlanna kcll ten ni. Miutan az agrcsszorc61val6 toxikus fclelem megm'.inr, sok esecben az erincetc ego-illapocnak meg mindig vannak kielegfcesre var6 igfoyei. Ekkor keri.ilhec sor a tobbi bclso ego-illapott61val6 segftsegkeresre, peldau l a dedelgetos ego-::illapocr61. On nan tudjuk a bels& igeny lerezescc, hogy hallunk r61a a pacienscol. HaUhacjuk vilasLkent erre a kerdesre, hogy: ,.Es most hogy erzed magad?". .Erresiilherunk az igeny lecezeserol a valaszolo verbalis kommunikici6b61 is, melyct nem a kerdesiinkre felel, mint pcldaul ,,de igy is egycdi.H erzem magam". Vagy ped ig erresi.ilheriink az igeny lece.zeser&I a paciens cestbeszedebol, peldiul abb61, hogy ideges hangon beszel, vagy az olyan ccschelyzecebol, amely kenyelmeclensegerzccre es nem relaxa16doct allapocra utal. Beavackoz.is utan mindig erdemes megkerdezni a korabban mar valamilyen hiinyfrLectel kiiszkodo ego-allapott61, hogy akkor most hogyan erzi magat, es ha leherseges. az iiles befejezese el&cr meg bizonyosodjunk meg arr6l, hogy ez az ego-allapot j6l erzi magat es relaxa16docc. Amikor elohivunk egy ego-allapotot, amelyikkel beszelni akarunk, fo ntos, hogy vilagosan megmondjuk, hogy az. ego-allapot mikcnt valaszoljon. Enelki.il esecleg az ego-allapot nem fog nyilran megsz6lalni. Miud n azt mondjuk, hogy: ,,Szerecnek beszelni egy olyan resszel, amelyik...", az illeto ego-allapocban cudatosul, hogy beszelni akarunk vele. 324

A kovetkezo Jepes az, hogy t::ijekozcacjuk az ego-aJlapotor, hogy mivel jelezze, hogy keszen all a beszelgeresre. Ezt ugy cehecjiik meg, hogy valami ilyet mondunk: ,,Ha keszen allsz a beszelgetesre, csak annyit mondj , hogy: 'ltt vagyok"'. Miutcin az ego-allapor ugy felel, hogy: ,, ftt vagyok'', kovetkezher a beszelgetes. Neha azonban elofordul, hogy nines jelentkezo. Amikor senki sem jelentkezik, iltalaban azc lehec mondani: ,,Mondd el, hogy ponrosan mi tortenik most!" Ha a paciens azt valaszolja, hogy egyeclen ego-allapoc sem jon elo, akkor lehetseges, hogy megis van olyan ego-allapoc, aki segfreni akar, csak eppen nem hallotta a hivasc. Nern mindig figyel mi nden ego-allapot. Vagy pedig az is lehec, hogy nin es olyan ego-allapoc, amelyik mag:ira akarna vaUalni a funkci 6c, amit felkinalcunk. Az a legjobb, ha closz6r kidericji.ik, van-e olyan ego-allapot, amelyik vallalni

szereme a fu nkci6c. Ehhez ezt mondjuk: ,.Talcin van egy ego-allapot valahol a melyben, aki most mar hall engem, es alci segiteni szereme. Azt akarom, hogy most mar halljon engem minden olyan ego-allapot, aki segfreni akar. Ha van ilyen ego-allapot, akar egeszen melyen lenn, aki seglteni akar (es ice poncosan megmondjuk, hogy milyen cipusu segirsegec varu nk), az ernelje fel a jobb kez mutat6ujjac. Tehar ha van olyan ego-allapoc, aki segiceni a.kar, az emelje fel a jobb kez murac6ujjar mosc" (a figyelemfelkeltes hagyom<\nyos jele). Ha a mutac6ujj felemelkedik, hoz:cikezdhecunk bcszcln i ehhez az ego-allapochoz. ,,Llcom, a murar6ujj felemel kedecr. Szeretnem megkoszonn i annak az ego-allapomak, hogy felemelce a murac6ujjac. Kerlek, mondd azr, hogy: 'Irr vagyok', ha keszen allsz a kozveclen beszelgctesre." Ha nem jelenckezik olyan ego-a llapoc, amelyik segiceni akarna, akkor meg mindig lehec, hogy van olyan masmi lyen funkci6ju ego-allapot, amelyik magara vallaJ egy uj szereper is, es hajland6 segiteni. Erdemes cehac megkerdezniink, hogy van-e olyan ego-all apoc, amely a most megkivanc szerepec a mwrban meg soha nem jarszotta, de sz.eretne mcg hasznosabb Jenni, es magara villalna most ezc a bizonyos szerepet is.

Vedelmezo ego-illapomk A vedelmezo ego-allaporok azerc keleckeznek, hogy meg6vjak a szemelyr a fajdalomc61. Ezek sok esetben azzal vedelmezik a seriilekeny ego-allapotokac, hogy cavol ranjik a ki.ilvilagbeli emberekec ezekcol a 325

seriilekeny ego-allapotokt6l. A vedelmezo ego-allapotok esedeg megakadalyozzak, hogy a paciens kepes legyen arelni a szeretet es az orom melyeb b erzeseit, me rt meggatoljak, hogy irfoyft6i helyzerbe keriiljenek a serii lekeny, erzekeny ego-allapotok. A seri.ilekeny, erzekeny ego-illapotok azok, amelyek eleg erzekenyek ahhoz, hogy ateljek a szeretetnek es az oromnek ezeket az erzeseir. Am ugyanezek az ego-allapotok azok, amelyeker legi nkabb fenyeget a fajdalom atelese. Ebben rej lik a vedel mezo ego-a llapotok hasznossaga. Az ego-illapori munka saran ker okb61 fontos a vedelmezo allapotok megsz61icasa. Ezek ugyanis gyakran megakadilyozzik, hogy a rerapeuta hozzaferjen azokhoz a seriilekeny ego-allapotokhoz, amelyek rraumatizal6dtak, es amelyeknek feloldasra van sziiksegiik. A vedelmezo ego-allapotoknak meg kell tanulniu k egyiittmukodni az ego-aJlapotok csaladjaval abban, hogy megis irfoyft6i helyzetbe engedjek a seriilekeny ego-allapotokat olyankor, amikor biztos, hogy azok csak szeretetet es oromot elhetnek at. Ugyanakkor ezeknek a vedelmez6 ego-illapotoknak elerherove kell valniuk olyan eserekre, amikor meg kell vedenii.ik a seriilekeny ego-allapotokat olyankor, amikor azok ni ncsenek biztonsagban, es a tt.'1lterheles veszelye fenyegeti oket. Sziiksegi.i nk van a vedelmez6 ego-allaporokra. A javun kat szolgaljik, nelkiilozhetetlenek. A legtobb mas ego-il lapothoz hason l6an helyzetkezelo mechanizmuskent alakulnak ki olyankor, am ikor a paciensnek sziiksege keletkezik egy-egy ilyenre. Neha olyan szerepet vesznek fel, amelyik azcin problematikusnak bizonyul. Egy visszah1h6d6 termeszetu ego-illapot olyan vedel mezo ego-il lapot, amely azzal 6vja a szemelyt, hogy fenyeget6 helyzetekben visszahuz6dik. A harag kifejezese is esetleg egy vedelmezo ego-allapot ,,iigyintezesi m6dja" lehet. Ha egy ego-allapot feloldatlan traumat cipel, vedelmez6 ego-illapotokra van szi.ikseg. Azerr, hogy megakadaJyozz.3.k, hogy az elerhelyzerek reaktivizaljak a fajdalmat, illerve hogy t~:i.vo l rarcsik a fajdalmat az akrualisan idnylr6i helyzetben levo ego-allapotr61. A vedelmezo ego-illapotokat fel kell vilagosltani a szerepiik fon tossagar61, es meg kell ranitani nekik, hogy mikent rudjak legjobban teljesiten i vedelmez6i szerepiiket. Ha egy haragos ego-illapot tw sokszor nyilvfouJ meg, az problematikus lehet az illet6 szemely sz.3.mara. Ilyenkor egy asszertiv ego-allapot megtanulhat egyiittmukodni a haragos ego-allapottal, hogy egyi.itt mar az elethelyzereknek megfelel6en

rudjanak reagaJni. Hogyan i kt~ssunk ki egy vedelmezo ego-allapotot ahhoz, hogy hozzaferjiink egy traumit cipelo ego-allapothoz? Ha egy paciensnek nehezsegei vannak abban, hogy kozepes vagy mely szinnl hipn6zisba keriiljon, annak sok esetben eppen egy vedelmezo ego-illapor az akadilyoz6ja, amely korlatot illft fel a cerapeuta es a trauma koze. Az ell.end/Ids mefyito technika alkalmaz.3.sa sorfo a terapeuca megkerdezheti a paciensrol: ,,Most pontosan mit elsz ac?" Ezzel leher ercesiilni a vedelmez6 ego-:illapor mukodeserol, amely meggacolja a hipn6zis kialakul:isar. Irr kovetkezik Emmcrsonr6l egy vedelmezo ego-allapottal folytatott beszelgeres sz6r6l-sz6ra idezect lefdsa.

326

327

Az esetlef ris TERAPEUTA (tov:ibbiakban T.): Mose pontosan m it elsz at? P k 1ENS (covabbiakban P.): Azr hiszern, ez nem mukodik. T.: Mondd el, ponrosan mi rorrenik! P.: Ugy tunik, nem sikeri.il belemennem. T.: Ugy veszem eszre, van egy resz,ed, amelyik bele akar menn i, de valami megakadalyozza, hogy sikeri.iljon. H allani szeremem, mi rorrenik. Mi az, ami megakadalyozza a rorrenesc? P.: Kezdem azc erezni, hogy ez egy hi.ilyeseg. T.: Azr hiszem, van egy reszed, amelyik j6 munkac vegez a vedelmed erdekeben, men nem hagyja, hogy belesiillyedj valami melysegbe. Biztos vagyok benne, hogy ez a reszed fontos, es hogy eddig mindig j6l vegezce a dolgar. Szeretnek kozvctleni.il beszelni azzal a fonros resszel, amclyik azzaJ akadalyozza mega melyebbre meri.ilest, hogy azc mondja, hogy ,,ez egy hi.ilyeseg". Azzal a reszeddel akarok beszelni, amclyik azt gondolja, hogy: ,,ez egy hi.ilyeseg." Ez az a resz lesz, amclyik azr fogja felelni, hogy ,,igen", ha megkerdezem, hogy ,,szerinted ez hi.ilycscg?" Resz, szerinred ez hiilyeseg? Hagyd vilaszolni azc a reszc! P.: Igen , hiilyeseg. T.: Koszonom, resz, hogy beszelsz velem. Tudom, re azerr vagy itt, hogy megvedd valahogy ezt az emberc. Nevezhetlek ugy, hogy Vedelmezo?

P.: Igen. T.: Vedelmezo, te nagyon jo munkat vegzel azzal, hogy megveded ezc az emben es misokat mindattol, ami beliil van, es ez egy fomos feladat. Most vi~-zom segiteni akarok ennek az embernek azzal, hogy ami ott van beliil, az jobban erezze magat. Bizcosan sok energiaba es munlciba kerul, hogy mindig orkodsz cs vcdcd, ami Ott van beliil. Szerintem igazfo j6lesne neked cgy kis pihenes, mere igy lehetove renned, hogy segitsek ezen az emberen. Ugye segitesz nekem abban, hogy segirsek ezen az emberen? Csak annyi kell hozza, hogy pihenj egy kicsit. Megerdemled a pihenest, es segftesz vele nekem, hogy segirsek ennek az embernek. Ha akarod, fel szemmel odafigyelhersz rim, es larhacod, hogy nem lesz semmi baj. Ugye beleegyezel, hogy ez az ember melyebbre meruljon most? P.: Igen. Ez a kerdewskodes talfo szokadannak hangzik, de altalaban azzal az eredmennyel jar, hogy az illero szemely azonnal kepesse vilik egy melycbb illapor eleresere. A covabbhaladishoz val6 ilyenfajta engedelykeres az ego-state tcrapia folyamfo bi rmikor bevetheto, es nagyon eredmenyes cszkoz ahhoz, hogy kiikrassuk a vedelmezo ego-illapotokat, meg olyankor is, amikor a paciens a hipn6zisnak egy melyebb illaporaban van. A vedelmezo ego-illaporok kozos rulajdonsaga, hogy tivol tartjak a robbi embert a serulekeny ego-i llapocokr61. Ezek a vedelmezo ego-illapotok megranithar6k arra, hogy irfoyir6i helyzerbe engedjek a seriilekeny ego-allapocokar olyan kor, amikor bizconsagos, es ne engedjek oda oker, amikor nem az. Gyakran elofordul , hogy egy vedelmezo ego-a.1lapornak egy masik ego-illapot segfrsegere van szi.iksege ehhez, mere a vedelmezo ego-allapot nem rudja eldomeni, hogy eppen biztonsagos-e a helyzer vagy sem. A koverkezo pelda az ilyen tfpusu ego-allapori munkar muratja be. T.: H ogyan nevezhetem azt a reszt, amelyikkel most eppen beszelek? P.: Nevezz ugy, hogy 6 varos. T.: Koszonom, hogy beszelgersz velem, 6 varos. Mi a szereped? P.: Vigyazok ennek a kislinynak a biztonsagara. T.: Ez nagyon foncos szerepnek n'.inik. Mir beszeltem Kislan nyal, es 328

rudom, hogy nagy hasznat veszi a vedelmednek. Nagyon j6 neki, hogy itt vagy vigyazni a bizconsagara. De neki szeretetre is sziiksege van. Szeretnem, ha hagynad, hogy kijojjon, amikor biztonsagos, hogy olelest vagy szeretecec kaphasson, de kozben legyel ce is resen, es ne hagyd kijonni olyankor, amikor nem biztonsagos! P.: Felek, hogy valami baja cshet. Mar sokszor bincorrak. T.: Mcgercem. Es igazad is van. Sokszor bancorrik mi r, es nem akarjuk, hogy ismet bamsik. De neki szeretecre is sziiksege van. Szerecnem, ha egyuttmukodnel egy misik resszel , amelyi k seglt neked eldonceni, hogy a kislfoy mikor johet ki j6 dolgokat acelni, es mikor tarrsd benn vedekezeskeppen. P.: Lehet r6la sz6. T.: Koszonom, 6vacos, hogy beszelgersz velem, es kes6bb is beszelni szerernek veled, de most egy masik resszel akarok bes1_flni. Egy olyan resszcl akarok beszelni, amelyik d eg okos ahh oz, hogy eldonrse, hogy Kislanynak mikor bizronsagos kijonnie. Olyan ressz.el akarok beS"lelni, amelyik szereme egyiittmukodni 6vatossa1 annak erdekeben, hogy Kislany szereceter kaphasson. Ha keszen i llsz a beszelgeresre, csak annyir mondj , hogy: ,,ltt vagyok". P.: Irr vagyok. T.: Koszonom, resz, hogy beszelgersz velem. H ogyan nevezhetlek? P.: Nevezhersz ugy, hogy Belso Ero. T.: Belso Ero, hallocrad, hogy mic beszelrem 6 varossal? P.: Hallottam. T.: Kepes es haj1and6 vagy eldonreni, hogy .Kislinynak mikor bizronsagos kijonnie, es hogy ilyenkor sz6lsz 6vatosnak? P.: Megteherem. T.: Olyan ez, amic szfvesen csinalsz? Mere ha nem, akkor keresek inki bb egy masik reszt. P.: Ne keress, szivesen csinalom. T.: Nagyszeru, Belso Ero. Szeremem, ha most rogron beszelncl kozvecleniil 6vacossal, es nem is kell hallanom, hogy mit mondasz neki. Nos, lassuk, ki cudjarok-e dolgozni a reszleceit annak, hogy eldoncod, mikor biztonsigos Kislanynak kijonnie, es hogy errol mindig ertesired 6 varost, es fgy 6 is el cudja vegezni azt a fonros feladatat, hogy vigyazzon Kislfoyra. Amikor befejezretek a meg329

beszelest, csak annyit mondj, hogy: ,,Kesz!" (SzONET) P.: Kesz. T.: Ki rudcatok dolgozni? P.: !gen. T.: Nagyszenl. Nagyon koszonom a segfcsegedec, Belso Ero. Mose pedig szerecnek megint 6vatossa.l beszelni. Ha keszen allsz a beszelgecesre, csak annyit mondj, hogy? ,,lee vagyok." P.: lgen, ice vagyok. T.: 6vatos, miben egyeztetek meg Belso Erovel? P.: Sz6l nekem, ha vedelmeznem kell Kislanyc, viszont ha biztonsagos a helyzet, akkor megmondja, hogy kiengedhecem Kislinyc. T.: Nagyszeru, 6vacos. Ugy lacom, sikerlilni fog neked, hogy meg jobban vegezd a dolgodat. Meg tudod vedelmezni Kislanyc, de megkapja a szerececet is. P.: Igen. Ekkor mindket ego-aHapomak megkoszonjiik, hogy elvallalcak az uj szerepiikec, es egyuttal meg egyszer emlekeztetjuk okec ezekre az uj szerepekre (,,Szerem em megkoszonni 6vatosnak es Bel so Eronek, hogy..."), es ezc kovecoen a hipn6zisos lites d.terhet a koveckezo feladacra, vagy pedig befejezodhec". Eddig carcocc az idezec Emmerson munkaj:ib61.

Mikor kesz a feldolgozas? Egyetl en traumacikus elecesemeny is mely befolyassal lehececc a paciens eletere, es lehetseges, hogy a negadv behacas egyetlen traumafelold6 Liles utan celjes mertekben eltunik. Ha a paciensl.ink annak idejen cobb traumakiv:i.lt6 esemenyc is acelc, abban az esetben val6szf nu leg cobb i.ilesre lehet sziikseg, ki.ilonosen, ha mis-mas ego-<Hlapotok craumatizil6dtak. Eloszor is vi la gos ismercecesc keri.ink a p:iciensc61a jelenlegi negadv erzelmeinek cermeszecerol. M ikor jelenckeznek? Hogyan eli meg okec? Kerjlink reszletes beszamol6c a paciens fiziol6giai es emocionalis erzeseirol. Masodszor pedig alkalmazzuk a hipnozis alacc az ellenallasi hid technikac vagy az erzelmi hfd modszert a trauma eredetenek lokal iz:i.lasara. Dolgozcassuk fel a traumic. Bizonyosodjunk

330

meg r6la, hogy a problemacikus ego-illapoc kepes volt a teljes onkifejezesre, es bizonyosodjunk meg arr6l is, hogy a jobb megerces reven, a felreercecc agresszor segfcsegevel vagy egy, esecleg tobb ego-allapoc segftsegevel a problemacikus ego-illapoc minden igenye, vagya kielegftesre keri.ilt. Nagyon foncos, hogy a paciens teljes feloldast eljen at a traumatiz:i.lt ego-i llapod.ban. Mindez egy vagy cobb i.ilest vehet igenybe. H armadszo r, hipnozis reven vigyi.ik a pacienst olyan jelenbeli szituaci6ba, amilyenben - a koribbiakban - kijottek raj ca a negacfv erzelmek. Figyeljlink, hogy jelemkeznek-e rajca a negacfv reagalasok. Neha elofordul, hogy feloldottuk a craumac, am kideri.il, hogy nem is az a trauma volt a negaciv erzesek kivalt6 oka, mint amic felo ldoctunk. Ez a harmadik lepesben vegrehajtott eljaris tehat azt ellenorzi, hogy val6ban a megfelelo traumat oldottuk-e fel. Ha netfo masik trauma keri.ilc feloldasra, vegeredmenyben az is hasznos munka vole, mind a paciens, m ind a terapeuta szempontjab61. Azc:in kerji.ik mega paciensc, hogy tekintse at az eletet, elt-e at ismet - es ha igen, mikor - olyan tf pUSll erzeseket, mint amilyeneket a trauma eredcti aceJesekor. Kerdezzi.ik meg azt is, hogy most is el-e at ilyen erzesekec. Ennek revfo a paciens is, a cerapeuta is megtudhacja, hogy a paciensen mennyit segftett a trau ma feloldasa. Ha a paciens a moscani erzeseicol kozvecleni.il a traumahoz halad egy erzelmi hfdon, akkor szinte m inden esecben az a helyzet, hogy a trauma feloldasa rnegszi.inteti a nernkivanatos reakci6kat. Ha a paciensnek cobbfele problemaja is van, olyan.kor cobb craumafeloldasra van szi.ikseg. Ha a beteg egyeden trauma feloldasa utan nem erez teljes es ilca.l:inos felold6dist, akko r 5-zincen cobb craumafeloldas szi.ikseges.

EGO-ALLAPOTOK KOZOTTI KOMMUNIKACIO JAVITASA A szemely nem el at belso bekesseget m indaddig, amfg az ego-allapotainak mindegyike bele nem tanul valami o lyan szerepbe, amelyec ciszcelni cud az osszes rabbi ego-illapor. Az ego-allapotok kozocti rossz kommunikaci6 gyakori fiziol6giai lecsap6disa a fejfajis, a fesziiltseg vagy a

331

migren. Egyeb fiziologiai szimpt6mak is keletkezhemek az ego-illapotok kozotti rossz kommunikaci6b61 vagy a feloldadan rraumab61. A belso bekesseg elnyerese elosegfti a jobb pszichol6giai es fiziologiai egeszseget. Az ego-allaporaink belso csaladja nem is olyan sokban ter el egy renyleges csaladt61. Az emberben beliil az ego-illapotaink csaladja el egyiitt, es a csaladtagok vagy j61 kommunilcilnak egymassal es j61 funkcionilnak, masfel ol esetleg vannak olyan ego-illapocok, amelyek elidegenedetcseget ereznek. Vagy pedig ego-illapocok olyan ki.ilon kis csoportjai alakulnak ki, amelyek mas ego-allapocok elleneben fejtik ki a cevekenysegi.ikec. Fontos, hogy ne feledji.ik: eredecileg minden ego-allapot azert alakul ki, hogy az illeco szemely javar szolgalja. Mindegyik ego-allapot fontosnak ca rtja a sajat szereper. Neha az ego-allapocok nem ertik meg m:is ego-illapotok szerepec, es az is elofordulh ac, hogy egyes ego-illapocok olyan szerepec vesznek fel, amely karos az illeco szemelyre. Az ego-allapotok kozotti kommunikaci6 javftisanak resze kell legyen az, hogy el nyerji.ik minden egyes ego-allapoc bizalmac. Egyes cgo-:illaporoknak arra lehet szi.iksegi.ik, hogy megvaltozrassak a szerepiiker. Az ego-:illapocoknak meg kell ranulniuk riszcelni a cobbi ego-allapotot, es azt is, hogy egyi.itcmukodjenek mas ego-allapotokkal. Az ego-:illaporokkal torreno targyalas arra alkalm azhac6, hogy rasegicsi.ik az ego-allapotokat egymas megerresere es megbecsiilesere, az egymassal torteno kommunik:ilas elsajacft:isara, valaminc arra, hogy megranuljak i'.1gy bcosztani egymas kozoct az idej iiket, hogy azza l mindegyiki.ik meg legycn elegedve. A cargyalas elerheri, hogy ket vagy robb ego-all apot szerepet csereljen. Neha cgy-egy ego-allapot kimondocran boldog, ha abbahagyhacja egy ,,nemszeretem" szerepet anelki.il, hogy felven ne helyecce egy masik szerepet. Mas ego-all apocok viszonr igenylik, hogy i'.1j szerepet kapjanak, es csak azt kovecoen haj land6k abbahagyni a regic. Az ego-illapotok kozotti kozvetf res azt biztosfrja, hogy az ego-all apotok mindegyike megkapja, ami neki kcll. Az ego-:illapotok magukra vehecnek olyan szerepeket, amclyek nemigen illenek hozzajuk. Az egyiittmukodes kinalra lehecoscgek nem va16sulnak meg. Az ego-:illapotok kozotti egyezteresek elintezhecik, hogy az egym:issal addig soha nem kommu nik:il6 ego-:illapocok megkezdjenek es folytassanak egy belso dial6gust. Ennek reven az ego-:illapotok kozocc pozitfv egyi.i ctmukodes alakulhat ki. 332

Azoknak a szemelyeknek, akiknel az ego-:illapocaik kozocti belso kommunik:ici6 rossz, illecve akiknel az ego-:iJlapocaik keves ciszceletet ereznek egymas irinc, i lcalaban olyan ego-illapotaik vannak, amelyek elidegenedettseger ereznek, es azt, hogy nem kapnak kel!O megbecsiilest. Az ilyen ego-allapotok sok esetben vonakodnak beszelni, es neha arr61 szamolnak be, hogy att61 felnek, hogy d.vozasra fogjuk okec felsz6lftani. Foncos, hogy biztosicsuk oket, hogy mindcgyik ego-illapocot tisztelerben fogunk tarcani, es egyeden ego-illapott61 sem igyekszi.ink majd megszabadulni. Soha ne beszeljiink tisztelcdcni.il egy ego-allapotnak egy masikr61. H a egy ego-allapot cgy m<1sikra panaszkodik, akkor hallgassuk meg, tanusftsunk megercesc, de ne tegyiink olyan kijelenteseket, amelyek barmelyik ego-allapocral szembeni i llasfoglalaskfot ercelmezhecok. Az ego-state cerapia egyik leghatekonyabb aspektusa az, hogy a technikai nagyon gyorsan kepesek elerni, hogy az ego-aJlapocok felhagyjanak a regi szerepeikkel, es ujakar vegyenek fel helyetti.ik. Lehetoseg nyilik arra, hogy felkerj i.ik az ego-allapocokat, nyujtsanak segicscgec mis ego-:illapotoknak, felveve a belso go ndoz6 vagy vedelmezo szerepet. Meggyozheriink mas ego-:illapocokat, hogy hagyj:ik abba az olyan tevekenyscgiiket, amely negacfv vagy karos hadst fcjt ki, cs vegyenek fel pozitfv funkci6kar. Az ego-illaporok uj szereprc val6 r:ivccele sodn nem szabad megfeledkezniink arr61, hogy megbizonyosodjunk rola, hogy az illeto ego-:illapor val6ban akarja is a szerepvalcozracist. N EHEZ TERMESZETU ES ROSSZINDULATU I

EGO-ALLAPOTOK

Bizonyos esetekben meg kell erceni.ink: a melyben meghuz6d6 ego-allapocok esedeg nem szerecik a rabbi ego-allapot nemelyiket, sot netalfo artani is akarnal< nekik. Ezekkel a nehez rermeszetu, vagy maskepp mondva, rosszindularu ego-allapotokkal mihelyt sikeri.il kozvetlcni.il beszelni.ink, es mihelyr elmondjik, hogy mit es miert csin:ilnak, sokkal :icfog6bb kepec kapunk az illeco egyen szemelyisegenek a komplexirasir61. Az addig felreertelmezett kijelentesek es viselkedesm6dok ertelme megviligosodik mind a terapeuta, mind pedig a piciens sz:imara. Az 6npuszcft6 viselkedes, a kfoyszercselekveses ellenorizgetes, a pszichoszomatikus beregseg, az ongyilkossigra val6 kesziiles es az ur6bb megbint 333

cselekederek elkoverese csak nehfoy pelda azokra a panaszokra, amelyeker vegUI a nehez termeszetu vagy rosszindulatu ego-illapotokon vegzett munka reszeslt kezelesben. Az ego-stare terapia fenyt derlt azokra a tudatalatti incerakci6kra, amelyek eloidezik az ilyen jellegt'.i viselkedeseker.

Ismer ideziink Emmerson konyvebol ,,Egy harminchar esztendos noi paciens kenyszercselekvesi rendellenesseggel jelentkezett. Az ego-illapotai kozUI az egyik ugy nevezre magar, hogy ,,Ellenorizgeto". Az Ellenorizgeto megszallocran ellenorizgette, hogy be vannak-e zarva az ajt6k es el vannak-e zarva a vfzcsapok. Az ego-scare te ripia alkalmazisaval sikerUlc felmerni a piciens ego-illaporainak csali djar, valaminc azok belso dinamikair. A paciens kislfoykoriban az apja gyakran dlihbe jott, es olyankor mcrgesen kiabalt. A psz.ichol6giai eroszakhoz nem carsult fizikai eroszak. A paciensnek volt egy cgo-allapota, amelyet nagyon zavarc az orditozas, de nem volt olyan ego-allapota, amelyik ilyenkor kepes Jett volna megfeleloen intezkedni, fgy hat kialakulr az Ellenorizgero resz. Ez az ordfcozasr61 felo ego-allapot mi ndig riad6zratta EUenorizgerot, ezt a transz-szen'.i allaporot, es fgy a paciensnek nem kellect szembeneznie azzal a kognitfv disszonanciaval, hogy szeretett edesapja durvfo ordicozik. A megszeppent, zaklatott ego-illapot Ellcnorizget6 belso baratjava valt, es Ellen6rizget6 is az 6 baratja Jett. Ellen6rizger6 szinte teljesen onrudatlan volt, azon kivUI nem is cudott irfoyit6i helyzecbe kerlilni anelkUI, hogy azt a megszeppent ego-illapot kerce volna. A fcl szfni ego-allapotok mindegyike utilca Ellenorizgec6t, mere az megakadalyozca a paciensc abban, hogy ejjelence nyugodcan aludjon. Folyron elkesett miatta a munkahelyer61 es a talalkoz6kr61, raadisul azt az i ltalanos erzest honosirotta meg a paciensben, hogy Ugyeden az clcrbcn. Ellen6rizget6 mis ego-illaporokhoz hasonl6an azerc jott lerre, hogy segicsen a paciensnek valahogy inrezkednie egy bizonyos fajraju nehez sziruaci6ban. Az onrombol6 eletstilust indukil6 ego-allapot keletkezese legnagyobbreszt hasonl6 logikfo alapul. Az onrombolas egyfajta menekiiles a bels6 eredetu fajdalomt61 (egy transz-allapotba torteno behuz6dis reven), vagy esedeg annak a megmutatkozasa, hogy egy ego-allapot haragot erez egy (vagy tobb) masik ego-allapot iranr - vagy pedig a fenciek valamilyen kombinaci6ja. Nagy elreres murarkozik abban, hogy az ego-illapotok 334

mennyire kepesek tiszra gondolkodasra. Nemelyiklik boles es logikus, nemelyikiik mechanikus gondolkodisu, vagy nem is tud gondolkodni. E!Ofordul olykor, hogy valamely - melyben meghuz6d6 - ego-allapor azt a vagyat juttatja kifejezesre, hogy megoljon egy masik ego-aJlapotot, vagy akar az osszes tobbi ego-allaporot. Az ilyen, melyben meghtiz6d6 ego-allapot azt hiszi, hogy megolheti a pacienst anelkiil, hogy onmaganak seriilesr okozna. Mint a kesobbiekben meglarjuk, az ilyen ego-allaporokban megvan a kepesseg arra, hogy megvilroztassuk az ismereteiket, a velemenyliket es a szerepiiket." Eddig az emmersoni idezet. TARGYALAS A NEHEZ TERMESZETU ES ROSSZINDULATU EGO-ALLAPOTOK UJ SZEREPEN EK KIALAKITASAROL A feloldadan problemak vagy ego-allaporok nyugralansagerzetet okoz-

nak, es pszichol6giai vagy fizikai pa naszokat vil tanak ki. Ezert en sokkal jobbnak rarrom, ha segftjiik az ego-il lapotokat, hogy pozitfv szerepeket vegyenek fel. mincsem hogy megpr6baljuk elravolitan i vagy tavozasra kesztemi oker. H a biztosftjuk az ego-allaporokat arr61, hogy nem akaru nk roliik megszabadulni, azzal jelenrosen noveljlik a beszelgetesre es a pozitiv kozremukodesre val6 hajlan d6sagukar. A paciensnek problemakat okoz6 ego-allapotokac altalaban nem szerecik a robbiek, soc, neha mindegyik ego-a llapot uralja 6ket. Ennek koveckezmenyekeppen a nehez termeszeru ego-allapot elszigerel6dortseger es meg nem ertettseget erez. Ez a fe lismeres tovabb i segitseget nyujt az ego-il lapotokkal dolgoz6 terapeu tfoa k abba n, hogy rivegye a szerepvaltoztatasra az ego-allaporokat, merr azok mind arra vagynak, hogy szeressek 6kec. Elein te esetleg ragadjak, hogy szerecerre vagynak. Mondhatjuk a kovetkez6t, hogy elnyerjiik a biza.l mukar: ,,Te aztan nagyon fonros es befolyasos ego-illapor vagy. En mindenkeppen segfteni akarok a paciensemnek, es ehhez szliksegem van a segftsegedre. Azt hiszem, nelkiiled nem is sikerUlhet''. Az ego-allapotok eleve azert keletkeznek, hogy segftsenek az illeto szemelynek az elet bizonyos hangsulyos helyzeceben. A nehez termeszecu es rosszindularu ego-allaporokat a robbiek nemigen szeretik. Az ilyenek sok esetben azt hangoztatjik, hogy oket nem erdekli, hogy a robbiek mit gondolnak r6luk. Ezr ne higgylik el. Meg

335

soha nem sikeri.ilt olyan ego-illapottal calilkozni, amelyik meg ne enyhi.ilt volna a cobbiektol kapocc megbecsi.ilesfr,.,ecen: ,,Nem lehec valarni j6 erzes, hogy ucilnak ceged a cobbiek. Ugye jobb volna egy olyan szereper jacsz.anod, amelyben egyi.icrmUkodhecnel a cobbi ego-illapoccal, es amelyben szeretik es megbecsi.ilik, amit csin:ilsz?" Erre a kerdesre altalaban valami ilycn vilasz erkczik: ,,En csak azc cudom csinalni, amic cddig, es czerc csinalom." (Az ego-i llapotok akkor is kepcsek uj sz.crcp mcgtanulasara, ha clcinte azt gondolj:ik, hogy nem.) ,,Ez.ck mar ugysem fognak sz.eretni engem soha." (Az ego-illapotok bamulacosan hamar mcgvaltozcarjik a velemenyi.iker egy olyan ego-illapotr61, amelyik vegre pozitfv szerepet vesz fel). Ha megertji.ik, hogy pontosan mit is csinal az ego-aJlapoc, akkor konnyebben tudunk neki olyan pozitiv, i'1j szerepet talilni, amelyet j6l cud teljesfteni . Amelyik ego-i llapot egysz.er mar kepes volt a szemelyt betegge cenni, az kcpcs lesz arra is, hogy javicsa az illeco kozfrz.ctct.

jegyek, amelyek azt jelzik, hogy nem eleg j6 az ego-allapo tok kozotti komrnunikaci6. Egy feloldatlan trauma is okoz6ja lehet a beceg nyugtalansigerzetenek. Mihelyc a paciens kepes belso bekesseget erezni, az annak a jele, hogy a beJso rraumak felold6drak, es az ego-allapocok immi r tiszreletet cudnak erezni a rabbi ego-:illapot ilral jats-wtt sz.crep irant. Mindcgyik ego-illapornak tisz.teln ie kell a robbiek szerepet. Az ego-illapotok belso csaladjaban egyii ttmukodesi szellemnek es megerresnek kell uralkodnia. Csendec kell kapnunk vi laszkeppen a koveckezo kerdesre: ,,Vannak-e ego-i llaporok, amelyek nincsenek megelegedve barmely ego-allapot szerepevel vagy funkci6javal? Hallani akarom a jelenckezesec annak az ego-aJlapomak, amelyiknck gondja van barmelyik mas ego-illapottal. Ha nem vagy megelegedve barmelyik ego-allapot szerepevel vagy funkci6javal, csak annyit mondj , hogy: ' Jct vagyok"'. EGO-ALLAPOTOK FELTERKEPEZESE

Poz1Tfv SZEREP,

BELS6 KAPCSOLAT ES

NEV

Kerdezzi.ik mcg a robbi ego-:iJlapotot, hogy mi a vclemenyi.ik az erintett cgo-allapor uj szcrcpcrol. Kerji.ik mcg okec, hogy most mar bar::itkozzanak ezzel a mcgvalcow cr cgo-allapottal. Kerdczzi.ik mcg a hajdan ross-,.,indulacu cgo-allaporor, hogy milyen erzes az, hogy immar szerctik cs mcgbccsi.ilik a cobbiek. Bizrassuk az ego-allapocokac, hogy segicsek egymisr az uj szerepek kiceljesedeseben. Ha egy ego-aJlapoc megcartja ugyan a rcgi szerepet, de megtanulja, hogy hogyan kell azc mindig csak a megfelelo idoben eloadni, az ilyen ego-aJlapot alighanem valrozadanul meg akarja tartani az addigi never. ,,Makacs" megranulja, hogy akkor makacskodjon , amikor annak van a megfelclo ideje, es maskor ne. ,,H aragos" megranulja, hogy csak veszely eseten eressz.e ~7.abadjara magic, es maskor inkibb bizza ra az i.igyinrezest egy assz.errfv ego-allapotra. Ezek az ego-illapocok fgy mar nyugodtan megranhatjak a ,,Makacs", illerve a ,,H aragos" nevekec. EGO-ALLAPOTOK KOZOTT I KOMMUNIKACIO

A rossz belso kommunikici6 gyakran okozza azt, hogy a paciens nyugtalannak erzi magat, nehezsegei ad6dnak a donresei vegrehajtisiban, vagy nem tudja kellokeppen kihasz.nilni az erossegeic. Ezek azok az arulkod6 336

Az ego-a!Japorok felrerkepezese az az eljaras, amely sorfo felmerji.ik az illero szemely ego-allapotair, azok szerepei t, melyik cgo-illapoc mely mas ego-allapotokkal all ismeretsegben, milyen termeszetu ezek kommunik:ici6ja, valami nt bogy hogyan h ivj uk iranylt6i hely-Letbe az. egyes ego-i llapocokar annak erdekebcn, hogy mindig az legyen ott, amelyik a leghacekonyabban alkalmaz.hat6 az adore elerhelyzerben. A j6 ego-dllapot terkep elkeszftesehez nelki.ilozheceden a hipn6zis. Ugyanis hipn6zis nelki.il csak a leggyakrabban hasznalc ego-illapotok cerkepezherok fel. A craumafel oldasra vagy az ego-:illapotok kozotti kommunikaci6 javf rasa erdekeben aJkalmazott terapias beavatkozasoknak mindig magukban kell foglaln iuk egy bizonyos merceku ego-illapot felcerkepezest, cs rnegfelelo jegyzereket is kcll keszfceniink a megismerc ego-allapotok tulajdonsigair61. Az ilyen bcavackozasok elcernek a kirnondoccan az ego-allaporok felcerkepezesec celz6 i.ilesekrol, mivel most nern a paci ens ego-allapotai srrukcurijfoak reljes felcerkepezese a eel, hanem az ego-:illapocokkal csak a terapia kozverlen celjai nak megval6sftasa erdekeben vessziik fel a kapcsolacoc. Az ego-allapor rerkep elkeszitese viszonr arra val6, hogy olyan informaci6kkal lassuk el a pacienst, amelyec majd j61 hasznosfthat a jobb eredmenyesseg, a cobb elegedettseg es a tobb eletorom megszerzeseben. Fonros megjegyezni.ink, hogy az ego-allapot cer337

kep elkeszftese folyamin mintegy mell ektermekkenr nyomara lelhetiink valamely traumfoak vagy az ego-allapotok kozotti rossz kommunikaci6nak. Ilyen esetekben meg kell kerdezniink a kifejezetten ego-allapot terkep elkeszitese celjab61hozzink jar6 pacienst, hogy ki akarja-e terjeszteni az iilesek tematikajat a terapiis beavatkozasra is. Minden jel arra mutat, hogy onmagunk ego-illapot terkepenck elkeszitcse lehetetlenseg. Az ego-illapocaink feltarasihoz sziiksegiink van egy kiviila116 hipnoterapeuta segftsegere, lcgalabbis a melyben meghuz6d6 ego-i llapotaink vo natkozasaban mindenkeppen. Az ego-allapot rerkep elkesziresevel foglalkoz6 iilesen az egycs ego-allapotokkal fo lycatocc beszelgeteseink elsodlegese n a kovetkezokre szoritkoznak: 1. szerep 2. nev 3. milyen mas ego-allapotokat ismer 4. mis ego-allapotokhoz fUz6d6 viszony 5. hajland6-e segfrseget nyt'.tjtan i akar kommunikici6va l, akar szercp vil laU.saval Az embereknek nagyon sok elonyiik szarmazik abb61, ha megismerik a sajat cgo-allaporaikar. Sokkal jobban erezhetik magukat, ami6ta ponrosan cudjik, hogy kik is 6k, es hogy mien olyanok, mint amilyenek. Val6siggal feler onmagunk felfedezescvel, ahogy megismerjiik az ego-allapotai nkat, es megertjiik azok erzclcmvilagat. Megelhetjiik, hogy milyen hamar es milyen nagymertekbcn valrozhat meg a kedelyallapocunk. Hatalmas bcnyomast gyakorolhac rink az, hogy megismerhetjiik ego-allapotaink ercdetct es szerepeit. Ezzel jelenrosen megnovekedhec az a kepessegiink, am ivel keziinkben cudjuk tarcani sajat eletiinkec.

N ehiny elerheco eredmeny Asszertivak lchetiink, am ikor arra van szi.ikseg. Haragosak lehecl:1nk, am ikor arra van sziikscg. Kepesse valhatunk arra, hogy magabizcosan tudjunk beszelni. Bizconsigosan, ujra atelhetjiik gyermekkorunk erzelmi melysegeic, elerkort61 R.iggcclcni.il. Szerecetec cudunk erezn i. Szembe cudunk nezni a korekedessel anclki.il, hogy zavarba jonnenk.

338

El6 rudj uk venni a j6zan esziinket, amikor arra van sziikseg. El6 rudjuk venni a carsasagi eniinket, amikor arra van sziikseg. Jobbi vilik a fizikai egeszsegiink. Egyes p:iciensek mine! teljesebb kon.1 ismereteket akarnak szerczni az ego-allapotaik strukturajar61, es meg akarjak ismerni a melyben rneghuz6d6 ego-illapotaikat is. Ezek a melyben meghuz6d6 ego-allapocok csak alkalmankenr fejtenek ki harast rink, es lgy a bcnniik rejlo kepessegek csak rirkin hasznosulnak. Ezeknek az ego-allapotoknak a megisrnerese reven a p::icicns jobban arlatja a szemelyiseget, az erossegeit es az er6fordsait. A paciens ezen tulmenoen reszletesebben megismerheti bel6liik a regrnt'.tltbeli elmenyeit, mivel ha lehet6seget nylijtunk a melyben meghuz6d6 ego-illapocoknak az onkifejez.Csre, azzal felszlnre keriilnek a gyermekkori ego-illapocok elmenyei. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen ego-allapot emlekei sem teljesen pontosak.

Az EGO-STATE TEMPIA A GY6GYiTASBAN Ez a reripias m6dszer leggyakrabban azzal a cellal keriil alkalmazasra, hogy fel kutassuk es feloldjuk a traum at, javfrsuk az ego-allapocok kozotti belso kommunikaci6t, es jobban megismertessiik a pacienssel az ego-allapotait, illerve riseglrsiik, hogy jobban tudja kezelni 6ket.

Pszichoszomatikus beregsegek es ci.inetek kezelese A disszociat{v identitdszavar (mul tiplex personal ity, MPD) egyik ti.inete a gyakori fejfajas. Ez persze nem jelenri, hogy aki nek gyakran faj a feje, az multiplex szemelyisegu volna. Sz.1mos ti.inece van, de a multiplex szemelyisegek kozotti kiizdelem gyakran vile ki fcjfajasc, kiilonosen, ha ket szemelyiseg harcol a vezet6 szercpert (a felszinen val6 megjelenes monop6liumaert). Hasonl6keppen, amikor a normal ego-all apocokkal rendelkez6 szemelyben kiizdelem kczdodik az ego-allapocok kozott, szinten gyakran jelentkezik fejfajas. Pelda <:"L az ego-allapotok altal kivilcott pszichoszomatikus szimpt6ma ra. Egyes fiziol6giai szi mpc6makac a melyben meghuz6d6 ego-allaporok okoznak, es nemely szimpr6ma meroben organikus eredetu. Kezenfekv6

339

pelda az egyikre a stressz, a masikra a fogszuvasodas. Az is lehecseges, hogy egy szemely genetikailag hajlamos valamilyen fiziol6giai szimpc6ma kifejlodesere, es a melyben meghuz6d6 ego-illaporok novelik vagy csokkencik ennek a szimpt6m:inak a manifeszral6dasi eselyet. Az ego-state cerapia harom irfoyban hasznosfthat6 a fiziol6giai szimpc6mak megszi.incetesere vagy enyhfcesere. Ha fenni ll valamilyen pszichoszomatikus osszefiigges, akkor annak felt:idsa. Az ok feltirasa. Az ok felszamolasa.

Az EGO-STATE TERAPIA A FAJDALOM

KEZELESEBEN

A f:ijdalommal foglalkoz6 hipnorerapeurik eseteben fontos, hogy vilagosan ismerjek a fajdaJomszab:ilyoz6das belso dinamikajat. Az elmenyeir elmond6 paciens ilea! elmondorcak, az ir:inyft6i helyzecben levo ego-allapot elmenyei. A gyakran idnyft6i helyzetbe keri.ilo tobbi ego-:illapot szinten ertesiil ezekrol az elmenyckrol, mivel ezek kozotc az ego-:illapotok kozott a kommunikaci6 nagyon j6. A melyben meghuz6d6 es ir:inyfc6i helyzetbe rickan vagy sohasem kerii lo ego-il lapocoknak szincfo vannak elmenyeik a szenzodlis pcrcepci6 reven, bar a tudaros, ir:inyft6i hclyzecben levo ego-illapocunk ezckrol sok esetben nem szerez cudom:isc. A faj dalom, a harag es a frusztraci6 a tudat alatci ego-allapocokban rekcdhet, es ezek a coxikus erzelmek problematikus emocionalis vagy orvosi k6roktani szimpc6mikat vilchacnak ki. Ha hipn6zisc alkalmazunk a fi jdalomelmeny megszi.inceteserc vagy enyhfcesere, alckor elofordulhac, hogy cgyszen'.ien csak achelyezziik a faj dalmac egy rudatos ego-allapotb6l egy cudacalatti ego-illapotba, amely ego-il lapot azran a kesobbiekben problemaka r idezher elo a fajdalomelrnfoybo l eredoen a piciensben. Amikor egy ego-illapot fajdalmac cl at, megercesre, elfogadisra, oldasra van sziiksege, miskiilonben az elmenyt felold arlan rraumakent magaval cipeli. Minden ego-allapomak sziiksege van feloldasra. A fijdalomnak vagy fiziol6giai oka van vagy pszichol6giai (ego-all apocokkal kapcsolacos) , es a fijdalomnak mindket rfpusac alaposan szemi.igyre kell venniink.

340

FIZIOLOGIAI OKBOL EREDO FAJDALOM

Ha a fijdalom nziol6giai okb61 ered, a fijdalomerzet enyhftesere alkalmazotc hipn6zis azr idezheri elO, hogy a nem irinylt6i szercpben levo ego-allapotok veszik ac a f:ijdalrnat, es azok a kesobbiekbcn valtanak ki valamilyen fiziol6giai vagy emocioni lis szimpt6mat. Az ilyen tipusu fajdalom gy6gyszeres blokkolasa viszonr nem jâ&#x20AC;˘fr ilyen pszichol6giai koverkezmenyekkel. Tehat, ha egy paciensc a fogiszati kezeles sorin hipn6zissal erzestelenfcetrek, akkor az illero a fajdalmat nem tapasztalja meg tudatos szinten, am konnyen elofordu lhat, hogy tudaralatti szinten igenis aceli, es ez az elmeny kesobb problemakac idezhcc do benne. Ha azonban Novocaine alkalmaznak arra a celra, hogy meggacolji k a fiijdalom elju rasir az agyba, az nem jar egyiitt a pszichologiai fiijda lom nak ilyesfele elrakcirozodasaval. Ha a fajdalmar arelo, melyben meght'.1z6d6 ego-allapot nern erci meg, hogy hon nan jon a fajdalom, vagy ha nem fogadja cl a fajdaJom elvisel6jenek a szerepet, akkor feloldarlan trauma lehet az eredmeny. Az ego-a llaporoknak szi.iksegiik van ra, hogy felold:ist kapjanak minden col, amitol feln ek, vagy amit nem errenek. Ha nem keriil sor erre, a feloldasr nem kaporr ego-allapor ilcaJinos nyugralansagi frzecec gerjeszthec az illero szemelyben, vagy neurorikus szimpt6makac, vagy pedig nemkivcinacos pszichol6giai szimpt6makac valrhac ki. Ezert cehir normal esecben nem javallr a hipn6zis alkalm azasa a fiziol6giai eredetu f~ijdalom kozverl en megszi.inrecesfre. Ha mindenkeppen bi pn6zisr kell alkalmaznunk az ilyen ripusu fajdalom szimpromainak csillapirasara, akkor ajfolaros, hogy urfoa keressi.ik fel az(oka)r az ego-illaporo(ka) r, amely(ek) irelrek a fajdalmac, hogy elvegezzi.ik a megfel elo, rcrapeuca i lrali feloldast. A fizikai fajda lom acelese ellftt elvegzerr ego-state kczcles felkcszithet egy olyan ego-allapocor, amely onkfotesen vallalja a fij dalom :iteleset, mert megertoen elfogadja, hogy ezaltaJ segfrsegere van a paciensnek, hiszen cavol tarcj a a fajdalmar a rudaros, felszinen lev6 ego-:illapott61. Meg az ilyen elozeces incezkedes megrerele eseten is ajinlacos, hogy a fajdalomelmeny urfo ismet felkeressi.ik az illeco ego-allaporor, hogy megbizonyosodjunk r61a, nin es, nem maradr feloldarlan erzes.

341

Psz1cttoL6G1AI oKB6L EREDO FAJDALOM

Legcobb esetben meg lehet allapitani, hogy a fiijdalomnak - peldaul a migrennek - fiziol6giai vagy pszichol6giai jellegu az okoz6ja. Sok esetben ezt ugy lehet felmerni, hogy beszeliink az ego-allapotokka l, ucanancziink, hogy valamelyik ego-illapot elvallalja-e a felelossegec a fajdalomerr, es megnezziik, hogy ez az ego-allapot kepes-e ki-bekapcsolni a fajdalmat. Fontos, hogy ehhez a pacienst mely hipn6zisba vigyiik. A paciensnek kepesnek kell lennie konnyen kapcsolgatnia az ego-allapotai kozott - meg mielott megpr6baljuk megi llapftani, hogy a fajdalomnak ego-allapoti aka van-e. Egy pelda ra, hogyan fejezhetjiik ki, hogy tobbet akarunk cudni a fijdalomr61: ,,Szeretnek azzal az ego-allapotcal beszelni, amelyik cud valamit r6la, hogy (peldaul) honnan ered a migren. Van itt olyan ego-illapoc, amelyik okozza a migrenr? Nagyon szerecnek beszeln i ezzel az ego-illapottal, vagy egy olyannal, amelyik ismeri ezt az ego-allapotot. Ha kesz vagy megsz61al ni, csak annyit mondj, hogy: 'Itt vagyok"'. A fajdalom lehetseges okanak felderftesehez a masodik m6dszer az, hogy megkerji.ik a h ipnotizilc pacienst, elje at a fajdalmat (normal esetben ez konnyen elerheco azzal, hogy a beceggel felideztetjiik a fajdalom megtapasztalas:inak idejet es helyszlnet). Mikozben a piciens iteli a fijdalmat, kerdezzi.ik ki minden ehhez kapcsol6d6 emocionilis elmenyerol, majd pedig alkalmazzunk erzelmi hidat a fajdalom eredetchez val6 elj utashoz. Ha ennek soran - mikozben a paciens kelloen mcly hipnocikus allapotban van, Cs konnyen kapcsolgat egyik ego-illapotr6l a masikra - egyeden ego-illapot sem cud informici6val szolgcilni a fajdalmac illetoen, akkor val6szlnli, hogy a fajdalom fiziol6giai okoz6t61ered. Ha egy ego-illapott61szarmaz6 fajdalmac gy6gyszeresen blokkolunk, az girlcist es frusztraci6t idezhet elo a fajdalmat kibocsat6 ego-illapotban, es valamilyen mas fiziol6giai vagy emocionilis szimpt6ma jelentkezhet. Egy lehetseges pelda erre a vissza.tiro fojfdjds, amely gyakran a migren gy6gyszeres kezelesenek a kovetkezmenye. Tehi c nem ajanlacos pr6bilkozni a Âˇ pszichol6giai eredecu fajdalom gy6gyszeres vagy hipn6zisos csillapitcisaval - marminc anelkul, hogy ne kezelnenk a fajdalomszimpc6ma olcit. Ha az illeto szemelynek egy feloldcisra vagy6 ego-illapotab61 erkezik a fajdalom, akkor feloldasra van sziikseg, nem a fajdalomszimpc6ma kezelesere. 342

Amikor pszichoszomacikus fajdalommal allunk szemben, arra van sziikseg a belso dinamikik megvilcoztatasa celjab61, hogy rargyaljunk az ego-allapotokkal. Amikor egy ego-illapot fajdalmat okoz a picicnsnek, amogott valamilyen ok hi'.1z6dik meg. Ennek a kiva1t6 ego-allapocnak a logikajat cevedes, zavarodocrsag vagy harag corzitja. Unyeges, hogy ezzel a fajdalomokoz6 ego-illapottal tisztelettel es megertessel beszelji.ink, cs mutassunk megbecsiilest az ereje irant. Lenyeges, hogy megszerezziik az illeto ego-allapot egyi.itcmlikodesi szandekat - a paciens erdekere hivatkozva. J6 m6dszer erre, ha emlekeztetji.ik az ego-all apotot, hogy ncki is a paciens segfrese a celja, mi (marmint a rerapeuca) is segfteni akarunk a paciensn ek, es mindezek jegyeben szi.iksegi.ink van az egyl.ictmukodesre egy ilyen eras ego-illapottal, mint 0. A fiziol6giai fajdalmat okoz6 ego-illapocok gyakran azc mondjak, hogy tulajdonkeppen nines is mas, amit tenni tudn:i.nak. Fontos cehac, hogy megtanltsuk oket egy uj es immar artalmatlan szcrcpre, mere csak lgy cudnak szaklrani a ,,Fajdalomoszt6" szerepevel. Egycs csetekben meg iranymutat6t is tudnak adni neklink arra vonatkoz6lag, hogy mi is lehecne az o uj szerepi.ik. Mas esetekben a terapeutanak kcll vcgiggondolnia a Jehetosegeket, hogy milyen t'.1j szerep valna be en nek az ego-allapomak. Az ilyen szerepek vilaszteka kreariviras kerdese. Az ilyen fajdalomad6 ego-allapotok sok esetben hajland6k elfogadni azt az t'.1j szerepet, hogy tovabbra is fajdalomad6k legyenek, csak maskeppen. Megfelelo targyalcisok utan az ego-illapot beleegyezik, hogy kisebb szerep jusson d, es a tobbic bizza ra egy masik, pontosan meghatarozott ego-i llapotra, amelyik alkalmas erre. A fajdalomad6 ego-illapot villalja, hogy a maradek energiajavaJ csak akkor okoz fajdalmac a paciensnck, ha ezzel valamilyen bant6dist616vja meg. Erdemes arra biztatni a tobbi ego-illapotot, hogy kommunikaljanak a fajdalomad6 ego-allapottal a d rgyalasok folyaman is, valaminr a megegyezes megszl.iletesekor is. A cobbi ego-allapot eleinte peldaul ilyesmic fog mondani neki.ink: ,,Ugysem fog mast csinalni, csak tovabbra is fi jdalmat okoz." Erre a j6 vilasz az: ,,De ha cenyleg, csak akkor okozna fajdalmat, ha a vedekezes vagy a gy6gyulas erdekeben jelzeseket akar adni, akkor elfogadnacok tole ezt a fontos tevekenysegec?" Mihelyt a cobbi ego-allapot vegiil beleegyezik, hogy egyi.iccmukodjenek ezzel az ego-illapoccal, es elfogadjak tole az uj szereper is, akkor a tirgyalas mar majdnem celhoz is ere. A megegyezes megsziiletesekor a cerapeuta azc mondhatja: 343

,,Nagyszen'.L Most pedig latn i szeremem, ahogy megmondjacok XY-nak (itt nevezzi.ik meg a fajdalornad6 ego-allapocot), hogy elfogadjacok ot ebben az uj szerepeben. Most csendben beszeljetek vele errol. (In sziinet lcsz.) Mondjatok el, mi torrent!" Az ego-allapotokkal folyracott drgyalasok soran mindvegig iigyeljiink ra, hogy soha egyikiik se maradjon ki belole. Bin junk cisztelettel mindegyikiikkel, es ne szegje a kedvunket, ha valamire az ego-allapocok azc mondjik, hogy ,,soha". Bamulacos, hogy mennyire poziclvva val ik a hozzaallisuk a cirgyal:is folyamfo.

Eserleiras Dr. Daubner Bela harom alkalomb6l all6, ejszakai, alvas alacti fogszo ricas, eros fijdalom, fogcsikorgads kezelesec mutacjuk be. A paciens nem eloszor kert pszichocedpias segftseget, maskor is kapott mar incegratfv hipnoterapias kezelest. Megelow cerapiaja kozlekedesi f6biajanal< pszichoterapias gy6gyfdsar61 sz6lr. A jelenlegi munkara ejszakai fogcsikorgat:isai, eros faj dalmai es rcszleges szajzara miatt keriilt sor. A terapeucanak huszonot perc allt csak rendelkezesere az elso alka lommal. TERAPEUTA (tovabbiakban T.): Most pedig a fogszoricassal fogunk dolgozni (R!:.1.AXACJOVAL VALO MELY/Tls. A DOLT BETOS REsZEKET A TERAPEUTA EROSEBBEN EJTI KI, A ,,SZOKOTT M0DON" A MAR ÂŁL0Z0LEG MEG.tLT TRANSzALLAPOTOT HASZNALJA FEL A MEGFELELO TRANSZ MEL YSEGE-

Helyezkedj el kenyelmesen a szekben. Csukd be a szemed, es kezdd el cudacosfrani, ahogy Ulsz a szekben. Pontosan figyeld meg, hogy milyen erzesek vannak a fejedben, ahogy megtamaszkodik, es a kec karod is acadja a si'.ilyat a karfanak. Es csak hagyd, hogy merulj, es mcrulj a szokott mod.on. Es ugy kezdd acelni, hogy ellazul a felkarod, ellazul az alkar, a kezfej es vegi.il az ujjal<, es kicsopog az ujjaidb6l a szUksegcelen feszulcseg. Ereul ahogy elsimul a homlokod, megnyugszik a szemhej, erezheced azc is, ahogy az arcod kisimul, es azt is tudatositsd, hogy a dgoizom feszu lese is egy kicsit csokken, az illkapocs mar egy kicsit lejjebb ereszkedett, az egesz reseed megnyugszik es ellazul. (MJJLY!Tts mvABB.) Nyugodtan, rnelyen, egyenlecesen lelegzel, es minden kilegzesre tovdbb lazulsz, csokken a megszokott feszii.ltseg. Mar a megszokott modon haladsz melyebbre. Tagul a tudat es a tagul6 tudat kapcsoNEK ELtREstHEZ.)

344

latba keriil a tudattalannal, hogy az kepekben kifejezve magat segicsen neked abban, hogy haladj az ucadon, cobbet megertsel, megtudjal arr61, hogy micol is feszft, micol is szorfcod ossze a fogaidat, micol fesziil meg az allkapocs. (/1 PROBLEMA UJBOLI ArJJLlsE 1s KEPI K!FEJEZ1SE.) Es figyelj erre az erzesre, idezdfol hogyan szoktad erezni, arnikor erosen jeJenckezik! Es ez az erzes Ott van, arni rnegfeszit, ami gorcsoc okoz. Ezc az erzest megkerem, hogy a tudattalanon keresztiilfejezze ki magdt kepben. Hozzon kepeket, arni segft neked a megerreshez! Mintha aJmodnal r6la. Vagy lehet, hogy valarni konkrec elecesemenyc hoz, lehec, hogy valami olyan torcenesc, aminek nem is culajdonftasz akkora jelenroseger, de ez a szoricas cudja, mic akar veled kozolni. Es most ebben a modosulc rudarallaporban lehecosege van, hogy tarzitson teged valamire. Tanitson valamire, hogy mit is akar kifejezni, miben akar segiteni neked. Es ha jott valami kep, gondolar, erzes, emlek, akkor mondd ki! Jore segfceni neked. PAcIENS (covabbiakban P.): Vasarnap reggel van. Mindenki nagyon szomoru. Andika feher szoknyaban van, es indulnak el Pererrel. Tudom, hogy nem jonnek viSS7.a. (KONRECN.ESSZIOS EMLÂŁK). T.: Nern jonnek vissza. (A TERAl'EUTA A lECFONTOSABB REsZT JSMtTU.) P.: Valami vegceleniil szomori'.1. A linyom es a ferje lep be a bizonycalansagba . T.: A bizonycalansagba. Milyen erzesek va nnak benned? Mi zajlik benned? P.: Hogy elhagyocr. T.: Hogy elhagyott. Figyeld meg ezt az erzest! Hol van a cestedben az, hogy elhagyo tt? Hot jelenckezik ez? P.: Az allkapcsomban. (AFFECT BIUDGE: tRZiJS ES AZ ERZt'sNEK LEGKORAllJB EMU.KE. C ELZOTr REGRESSZIO).

T.: Az al lkapcsodban. Keressel ehhez egy meg korabbi ernleket! Valahogy el hagytak- valami megjelenc az allkapcsodban. P.: Haromeves vagyok. Vagonba tesznek minkec, es az apam nem johec veliink. Anya szoknyajat fogom. Cumizok. T.: Cumizol. P.: Es itt van nak a testvereim. T.: Mose figyeld rneg, hogy a haromeves onmagadban milyen cesti 345

erzesek vannak pontosan, legyel ez a haromeves kislfoy, aki cumizik, es az anyjiba kapaszkodik, koriilotte vannak a tesrverek, es az apa nem johet veletek! P.: Nagyon felek. T.: Nagyon felek. P.: Kint van az udvaron, itugrott az apam lova. Nagyon felek, de m egis valami olyan erdekes. T.: Valami olyan erdekes. . P.: Kalenbergbe m egyi.ink, azt tudom. (Az AZ6TA MEGSZERZEnÂˇ EROFORRASOKKAL FELTOLTEN! AZT A KORA! ALLAPOI01)

T.: Most menjef oda felnottkent az osszes bolcsessegeddel, tudisoddal! Menjen oda az a felnott onmagad ahhoz a kicsi onmagdhoz - aki mir sokat tapaszcalt az eletben, sikeres tudott lenni, kezbe vette az eletet, j61 teszi a dolgit - is adjd! biztonsdgot ennek a hiromeves kicsi onmagadn akJ P.: O lembe veszem, olyan, m incha az unokim lenne. Megporgetem. Labdazunk. Slit a nap. T.: Mi lyen e rzes van benned, amic atadsz ennek a kicsinek azzal, hogy az o ledbe veszed, megporgeted, labdiztok, slit a nap? P.: Mintha azt meg tudnam neki mondani, hogy a viltozist azert kell elfogad ni , mere akkor bizcon mdhatjuk, hogy a rossz is elmi'1lik, nem csak a j6. T.: Jo i van . .Most legye! az a kicsi haromeves es tapaszta!d meg, hogy az a felnott, nagy Lidia mit is akar veled tudami. Mit jelenc a szamodra, hogy az olebe vesz, hogy megporgec, labdazik? Mit ad, am it tesz veled? Mic jelenc ez a szamodra? P.: Talfo valami bizconsagoc, talfo valami vedelmer. T.: Ebben a helyzecben , ami cele van bizonycalansaggal, biztonsagot ad. Es most ofvadjatok ossze, a felnott onmagad, mega haromeves kicsi, aki bizronsagor kap a felnottol. Tudrok egymasra figyelni. Olvasszdtok iissze ezeket az erzeseket! Legyen meg benned a haromevesn ek a mindenre val6 nyicottsaga, kialakuladansaga, bizconsagkeresese, es a felnorcnek a bizconsaga, bolcsessege, elettapasztalaca. Az, hogy biztonsigot md adni, a masik el rudja azt fogadni, at tudja elni, meg tudja elni ezt a biztonsdgot. Osszeolvad, eggye valik. (Az J::ROFORRAST BEtPITENI A PROBLEMAS ALLAPOTBA.)

346

Es ezze! az erzessel menjel oda, amikor a lanyod feher szoknyaban kesziil elmenni a bizonyralanba. Villalkozik valamire, elindul a sajar urjin. Nehez ez neked. Es legye! most a ldnyod! Eld meg be!u!rol tudd meg, h ogy m ien is indul el, mi hajtja or! M i mozdftja meg, hogy elinduljon a sajat utjan? P.: Ugy erzem , ha itthon maradok, akko r valasztanom kell kozred es a ferjem kozott. T.: Elindulsz a sajir uradon, es a ferjeder valaszrod. Most legye! Lidia, es kapcsol6djd! a ldnyodhoz. Segfts neki az elso lepesekben, hogy el tudjon indulni ferjevel azon az LI.con, am ir 6 valaszrorr. P.: Ogy kivinom neked Ann i, hogy legyel konnyed es szabad. T.: Legyel konnyed es szabad! ) 61 van. Koszonjel el a lfoyodc61, engedd el! H iszen mar felnotcel. Moscan i helyzeredben mar sok mindenc rudsz. Azr, hogy mennyi nehez m egpr6bilraras ucin, de azerr halad a sajat ucjin, es megval6sfr valamit, ami az ave. (Az EROFORRAS HASZ NALATAT MAS, JELEN Es JOVOBENI HHLYZETEKRE rs KELL J(]TERJESZTEN!.) Es most ezekke! a tapasztah.tokka! gyere ide szobdba, es eld meg azt, hogy sok ebben a bizonytal.ansdg, sok ebben a nehezseg, ismereclenseg, de van benne vonzds, de

van benne valami , amit sz.erernel megcudni. Es most pr6bald m egerezn i, megcud ni azr, am i idehoz teged . Ctr iilsz, es p r6balkozol a szamodra uj , idegen dolgokkal. P.: Valami, ami bell.ii van. Ami nem a megval6slcott otthon, a mu nka, ha nem valam i, ami beli.i l van. (Sz tMB6WM ES OKOLOGIAI ELLENORZtS.)

T.: Va lami, ami beli.il van. Adjal ennek egy keper, ennek a ,,valami, ami beli.il van"-nak. Fejezd ezt ki kipifeg. Leher ez egy szimb6fum, vagy konkrer kep. P.: Egy riikor, amiben benne van a problema, es m egis engem tiikroz. T.: Nagyon j6! Mose legyel ez a tiiko r, es eld meg ti.ikorkenr, hogy mit ri.ikrozol a Udia fele. Mir mutarsz re Ud ianak, m int riiko r? P.: Har azr, h ogy meg tudod csinaln i, de hac van benne egy kis res, es ez a res az azr mo ndja, hogy neked ugyan a magfoeleted teljes, d e en jobb vagyok. Es en rad iilok. T.: Jobb vagyok es rad i.ilok. Mit sz61 eh hez az all kapcsod? Mic sz61

347

ehhez a rag6izmod? Mic sz61 ehhez a fogsorod? Mic sz6lnak ehhez a fogaid? P.: Nern tudok mit kezdeni vele, men nem akarom bintani. Csak a csiicsok, ami kil6g, azzal pr6ba1ok dolgozn i. T.: Csak a csi.icsok, ami kil6g. P.: De hihececleni.il zavar, hogy egy fenek cakarja el. T.: Tegycl valamic, ha zavar. P.: Hogy elmondani m, hogy ez igy keves. T.: Hogy ez igy keves. P.: Hogy cudva tudom, hogy barmilyen munkat csak ugy tudunk jol csinalni, ha kozben teljes eletet eli.ink, mert ki.i lonben aJsagos lesz. T.: Alsagos lesz. Legyel most ~L a rig6izom, es mondd ki, amit cudnia kell Udianak meg ahhoz, hogy ellazuljal, es mar ne jelezzel a szijaban! Mi kell ahhoz, hogy el rudjal lazulni? P.: 6szinteseg. Elfogadas. T.: 6szinreseg, elfogadis. Es mi toncnr? P.: Remelem, hogy egy kicsit jobban erzem magam. (POSZTHIPNOTIKUS UTA SITASOK, JOVOBE VINNI.)

T.: Mose megkerlck teged, te rag6izom, hogy cnyhebben jelezzel, men Lidia mar sokkal erzekcnyebb, es kisebb jelzesc is eszre fog venni. Kepes lesz arra, hogy kis jelzesekre is reagaljon. De te tovdbbra is segitsel. Es ha tudsz segiceni , eccol megfontosabb Leszel, meg jobban tudsz neki segfteni. De nem kell nagyo n szodcani, mere erzekeny, es eszreveszi mar a kis jelzest is. Majd visszateriink ehhez, hogy az eltelc idoben, nehfoy het mulva, vagy nap mulva mi valtozott. Poncosan cudod, hogyan jclezzel, milyen finoman segicsd Lidi at, hogy nc okozz neki kellemetlensegec, es annal fontosabb leszel. Koszonom, hogy megsz6lalral. (K!HozAs A HIPNOZISBOL.) Es akkor most lassan figyelj ujra onmagadra, rudatosicsd, ahogy iilsz a szekben, es kezdjel ide visszajonni a szobaba. Frissen, kipihenten, Jo kiiztrzettel erkezztl, es ha ice vagy, nyisd ki a szemcd. Nehany napig jobban aludc es el rune a fiijdalom es a tobbi tiinet, de uj ra jelentkezcek a tiinetek es ketsegbeesve kert ujabb lehetoseget. A masodik alkalom (a problemis helyzec felidezese) esecleirisa. 348

TERAPEUTA (tovabbiakban T.): Megkerlek arra, hogy idezd fel azt az ejszakat, amikor feszitetc uj ra a ragoizom, osszeszoritorca az allkapcsodat, amikor a felso es az als6 fogsort feszftette. Idezd fel ezt az dltapotot, erezd a feszftest. Es aktivizdl6dnak azok a reszek a szemelyisegedben, amelyek ezt letrehozzdk. Es most megkerjiik ezt az dllapotot, hogy lepjen kapcsolatba azzal a szemelyisegreszeddel, ami letrehozza ezt a feszftest, ezt a szorfrast, ami vedekezik valami ellen. Kerem, hogy ez a szemelyisegreszed szolaijon meg, es mondja azt, hogy: ,,itt vagyok': PAcIENS (tovabbiakban P.): Itt vagyok. T.: Koszonom. Megkoswniim azt, hogy jelentkeztel, es megkerlek arra, hogy adjdl magadnak egy nevet, hogy rudjak kiilon beszelgetni veled. Hogy segichessel, hogy jobban megercsiink dolgokac. Es ha megvan a neved, szemelyisegresz, akkor mondd ki! P.: Szanto. T.: Szanr6. Koszonom szepen. Es akkor megkerlek Szinc6, hogy mondd azt el, hogy mi tortent akkor a Lididval, amikor te megsziilerrel, letrejottel benne, es elkezdcel onall6an cevekenykedni! Mi volt ezzel a szdndekod, a celod, ami reged lecre hozocc? P.: Megfeleles. T.: A megfeleles. ] 6. Biztos, nagyon j61 mukodtel, es sok-sok megfelelesben sikerrel helytalltal. Tudsz olyan dolgokat, amire szuksege van Lldidnak. Lehet, hogy meg inkabb sziiksege lesz ezekre, de lehet, hogy egy kicsic valtozcatni kell. Tabin mar maskent kell mukodni. Ugyhogy megkerlek arra, hogy most mondd el, hogy mit akarsz te ezzel a szorftdssal, a folso es az also fogsor oszszeszorfcasaval, a ragoizom gorcsos megfeszitesevel jelezni, mit akarsz Lidia tudomdsdra hozni? P.: Minden fern meghalr a csaladban, es ii res ez a hely. T.: Ores ez a hely, minden ferfi meghalr a csaladban . Ohi.im. Es ugy gondolod, az Lidia dolga, hogy arvegye a megiiresedett helyer a csaladban. Ez, Szanto, az a ferfir jelenri, a ferfi vonalar. fgy van? P.: Edesapim, baryam. Mondhatcam vol na Dinielr is. T.: Biztos, nagyon Jontos ez. A tradfci6. Megvan a maga helye, fontossaga. Es te ezr nagyon j61 viszed tovabb. Lidia sok minden349

kirol gondoskodik, sok figyelmet ad, megold masok helyett dolgokat. Lehet, hogy ezt akkor is csinalja, amikor erre nem lenne sziikseg, vagy maskepp kellene csinalni. P.: Muszaj figyelmeztetnem, mert kezd faradni. T.: Es mi tortenne akkor, ha ezt esetfeg mdskepp csindlndd? Amikor igazaboJ kell neki, hogy ezt csinilja. Mert lehet, hogy olyankor is csinaJja, amikor nem kell. Jo Jenne, ha kapcsolatba keri.ilnel egy oJyan resszel, amelyik el rudja donceni azt, hogy mikor van sziikseg arra, hogy gondoskodjon masokrol, hogy ferfi szerepet vigyen, hogy 6 legyen a ferfi ebben a csaladban, vagy mikor van arra sziikseg, hogy inkabb no legyen. (fey MAS!K SZEMtlYIStCRtSZ KERESESE, AMELYJK SEGIT.) Most keressiink egy olyan szemelyisegreszt, amelyik tudna segiteni ermek a resznek, ennek a Szant6nak, ennek a szemelyisegresznek, aki annyira gondoskodik a ferfi szereprol ebben a csalidban, hogy tudjon differenc ii lni. Es ha van egy ilyen resz, aki tud ebben donteni, hogy mikor igen, mikor nem, mikor huz6dik vissza es mikor aktiviz:ilodik, akkor megkerem ezt a riszt, hogy jelentkezzen. P.: J6 Jenne, ha lenne egy belso merlegem. T.: Egy belso merleg. Har kepzelj el egy ilyen merleget, csinalj ebbol egy szimbolikus kepet, hogy ez hogy nezne ki. P.: Egy igazi, kJasszikus, analitikai merleg, ket serpenyovel. T.: AnaJ icikai merleg, ker serpenyovel. Oke. Es mi Jenn e az egyik serpenyoben? P.: Az egyik serpenyoben Jenne a kocelesseg, a felelosseg, gondoskodas. (BAL KEZE MOZOG.) T.: Kocelesseg, feJelosseg, gondoskodas, igen. P.: a masik serpenyoben a noiesseg, a vidamsag. (A }OBB KEZEBE ,, VESZ!" LATHATOLAC.)

T.: A noiesseg es vidimsig. J6l van.

P.: Szerelem, a megengedes. T.: Szerelem, a megengedes, noiesseg, vidamsag. Hogyan kapcsol6dik ez a kec dolog ossze? P.: Egy eras kar carcja ossze egy tengelyen, es egy mutac6 mutarja, hogy mikor van egyensuJyban. T.: Hogy mikor van egyensulyban.

350

l~ : Es teljesen erzem, hogy ebboJ (MUTATJA A JOBB KEZET.) sokkal robber lehecne hasznositani, mert ezek sokkal konnyebb dolgok. Es sokac is elek meg ebbol, de ezek, (MuTATJA A BAL KEZET.) oJyan sulyosak, hogy mindig ez van alul. T.: Mindig ez van alul, es ez a misik oldal ez tulsulyban van. P.: Es nagyon erdekes, hogy mlajdonkeppen akkor billen helyre, ha ide OoBB KEZtT MUTATJA.) meg riiil egy ferfi. (MOSOLYOC.) T.: Raul egy ferfi. Milyen ez a ferfi ? Mi en nek a dolga? P.: Engem szeret. T.: Akkor ez kiegyenlitene. Na, akkor mire is akar figyelmezcerni reged ez a szoritas? P.: Hogy engedjem egyensulyban lenni . T.: Legyel egyensulyban, engedjem az egyenst'1lyt. Na, akkor megkerjiik ezc a Sza nto reszt, hogy fogadja el, hogy 6 nagyon sokat dolgozotc mar, akar ki is ti.incechecnenk ezert, de hogy nem resz j6c ennek a dgoizomnak, hogy ennyit feszit, mere ez mar faj. Nern cesz jot a fogak nak, amik ugye az agresszio kifejezesei, hogy ennyir szorfcjak okec. Es hogy az a jelzes, hogy a noi reszc kell hagyni, a7. jobban is tudjon mukodni, hogy kiegyenlfrse a serpenyoket, es hogy ocr i.ilhessen nyugodcan az a ferfi, csak hagyni kell, hogy megtortenjen. Nem kell gorcsolni, fesziceni, szenved ni erce, jon magac6l. Neked a noi dolgok j6l mlikodnek, j61 is mi'.ikodrek. El lehet fogadni az apa halalat, a cescver halalar, es ett61 nem kell felni mar rabbet. Nines erre semmi szi.ikseg. Hagyni kell, hogy mindenki megcaJalja onmagat, elje a sajat eletet, hordja a sajat felel osseget, es fejlodje meg azt, ami a dolga. Ezc nem lehec arvallalni, meg a Sza nto resz sem tudja itvallalni. De el rudja fogadni, hogy milyen a cesrver, milyen az anyam, mit akar a gyerekem es calalja meg ehhez a megoldasokar, mint mindig. Hagyni kell, meg akkor is, ha nem mindjart mt'.ikodik j61. Es a noi reszek folerosodnek. Inkabb az elfogadas mt'.ikodjon, mint az akcivicas. Es akkor ez kiegyensulyoz6dik. (A KET Rt'sZ OSSZEKAPCSOI.ASA.) Megkoszonom a Szanco resznek, hogy segftett valamit megerreni. Megkoszonom annak a resznek, aki kifejezte magic a Merlegkenc. Es megkerem arra, hogy ko'ssenek szovetseget, mt'ikiidjenek egyiitt, es a Merleg segitsen abban, hogy a 351

Szdnt6 1Âˇeszj obban kiegyenmlyozadjon. Ettol leher, hogy meg hatekonyabb lesz. Es kerem, hogy sokkal kisebb jelzesekkel jelezzen, es hagyja, hogy a szemelyiseg tobbi resze is aktivizal6djon. Es foleg a noi oldalc hagyja, hiszen az olyan j61 megold m~ndenc, olyan sikeres. J61 mukodnek a dolgok, a muvesz oldal. Igy alakuljon ki az egyenswy. Nern erolkodessel, nem gorcsokkel, nem gorcsolessel, nem mas fesziilcsegeinek, problemainak az arvecelevel, hanem azzal, hogy elfogadom, hogy ilyen. Hagyom, hogy torcenjenek a dolgok, es a dolgok majd tortennek, es mindenki halad az utjin. Mindenki azert felel, amit cesz es cselekszik, nem felel erte a misik. Ezt pedig egyre inkabb el lehec fogad ni. A rag6izom megnyugszik. P.:

(lATHAT(J, HOG Y MONDANA VALAMIT.)

T.: Mondjad! ÂŁ~:

DEPRESSZIO

A depresszi6 sok esetben annak a koveckezmenye, hogy egy vagy cobb ego-allapoc elszigecelodoccnek, felrccrcectnek es remenycelen helyzetunek erzi magic. Ezeknek az ego-allapotoknak arra van sziiksegi.ik, hogy kepesek legyenek direkc m6don kifejezesre juccacni az igenyeiket, illerve es megertesre talaljanak, valamint hogy tiszteletec hogy meghallgacasra , kapjanak. Uj szerepeket kell megranulniuk, amelyekec becsulni tudnak, es amelyek reven megbecsi.ili oker a rabbi ego-il lapoc. A depresszi6 az olyan ego-allapocokbol ered, amelyeknek van ugyan energiajuk, de nem haj land6k hasznalni, vagy hagyjak, hogy mas ego-illapocok hasznaljak. Ennek az energianak a pangasahoz, ha negatfv erzelmek csaclakoznak, foleg a vesztesegerzec lesz az, ami megakad:ilyozza a pacienst ab ban , hogy megfeleloen banjon a kulvilaggal. ~

Abszoluc !acorn, hogy ez most megy lefele vegre. (A J088 KEZE. T ovA881 - EMLtK - EROFORRASOKKAL KELL TAMOGATNI A FOLYAMA-

HARAG

TOT.)

T.: Ohiim. Megy lefele. J61 van. Csak hagyd, hogy menjen lefele. faositsd meg egy kicsit! fdezz fe/ tlZ e/etedblJ/ olyan esemenyeket, amikor jol m11kodo"tt ez a noi oldal , es ez adott sikert, eroc, eredmenyekec, egyensulyc. Es most csak t'.1gy eld meg, hogy ez az oldal egyre erosebb, mutatja a Merleg is, es hagyd, hogy ezek a belsO osszef11ggisek, kapcsolatok, amik ezc a serpenyoc lejjebb viszik, tovdbb erosodjenek. segitsenek neked, es megnyugodjon, megpihenjen ez a rag6izom. P.: Teljesen el rudom kepzelni, hogy ebbe az irinyba eltol6dott. UOV08E KELL VINNI.)

T.: O ke. Akkor rogzicsd ezc a kepet! Bdrmikor eloh!vhatod, hogy se-

g!tsen, akcivizilja azokac a reS"Lekcc, amelyek a Merleg serpenyojec visszahoztak a kiegyenlirodes fclc. Bdrmilyen &thelyzetben tudd haszndlni a noi oldaladac, lehet, hogy sokkal sikeresebben, mine a Szinc6 oldalc. Es egy sokkal kiegyenliteccebb egyensulyc pr6baJva meg. (K.JHOzAS A HIPN0ZJSB0L) Es azcan lassan koszand meg a cudarcalanodnak a segicseget, koszand meg a kepeknek. Kezdjel ide visszajonni a szobaba, es nyisd ki a szemedet!

352

A paciens kiizdhec olyan problemaval, hogy nem tudja kiereszteni rnagdb6/ a haragot, illecve kuzdhec a harag kiereszccsfoek nem megfelelo m6dj:ibol eredo problemakkal. A harag felgyiilemlesc inkabb belso, pszichol6giai jellegu problemakat idezher elo, mig a harag kieresztesenek nem mcgfelelo m6dja ki.ilso, szociol6giai jellegu gondobc okozhar. Am ez ucobbi esec is meginc csak pszichol6giai problemikhoz vezet. A harag bennrekedese passziv-a.gressziv viselkedist eredmenyez, pinikrohamokat vagy mas pszichologiai vagy fiziol6giai gondokac. Az ego-allapocokkal vegzett cirgyalas clerheci, hogy a haragoc magukba fojc6 ego-allapocok jobb kommunikaci6c alakitsanak ki egy asszertfv ego-illapoccal, es ennek reven megcalilhassak a harag kiereszcesenek elfogadhaco modjac. Lenyeges, hogy mindegyik ego-illapot meg legyen elegedve az uj szcreposzcassal. Nagyon foncos, hogy beszelji.ink magava.I az ego-allapoccal, amely megvalcozcacisra szorul. Nern sok haszna vol na, ha csak a pacicnsscl beszelnenk arrol az ego-allapotr61 , amelyik fel szokoct di.ihodni, es aztfo helycelen m6don juttatja kifejezesre a haragjat. Felcarulhat, hogy az illeco ego-allapoc nemcsak joganak erezheci, hogy haragos legyen, hanem kocelessegenek is olyankor, amikor a dolgok nem ugy alakulcak, ahogyan kellerc volna.

353

Az ego-allapotokkal elvegzett cargyalas azt eredmenyezheci, hogy a di.ihongo ego-allapot beleegyezhec, hogy egy masik, bolcsebb ego-:iHapot hatirozza meg, mikor kell a haragot duhonges formajaban megjeleniceni, vagy, hogy mikor kell asszertiv viselkedes formajaban ervenyesiteni. Arr6l is mcgallapodas szwechet, hogy a duhonges csakis akkor lehet helyenval6, ha a szemelyt ember vagy i llat fizikailag tamadja meg, es a hacekony vcdekezeshez szukseg van a diihongesre. Szinten megallapod~is sziilethet arr61, hogy egyes esetekben helyfoval6 lehet az erzelmek olyan asszertiv kifejezesre juttacasa, mint peldau1 azt mondani, hogy: ,,Most mar cenyleg nagyon merges vagyok". A t:irgyalason sokszor hirom vagy cobb ego-:illapot vehet resz.t. Peldiul a ,,Duhon go", a ,,Boles", amelyik megkaphatja a doncest hoz6 sze repet, hogy mikor indokolc a harag kifejezesre juttatasa. Fontos az, hogy milyen m6don. A ,,Boles", amelyik az asszerdv viselkedest kepviseli, es igy nagyobb szercphez ju that. PA.NIKROHAMOK Az ego-srate teripia rcmckul alkalmazhat6 beavackoz..1si m6d pfoikroha-

mok vonackozasaban. P:inikrohamot kecfele helyzcc - vagy annal< a kettonek valamilyen kombinaci6ja - val chat Id. Pinikrohamot okozhat vagy az, hogy egy melyben meghliz6d6, olyan ego-iliapot kcriil iranyft6i helyzetbe, amelyik valamilyen mulcbcli esemenybol eredo feloldatlan traumat hordoz, vagy pedig az, hogy egy melyben meghuz6d6 olyan ego-allapot keriil iranyft6i helyzecbe, amely sziinteleniil magaval cipeli egy nem-asszerdv viselkedes maradvanyait. P:inikrohamokat valthat ki a fenti kec ok valamilyen interaktfv kombinaci6ja is. Mindkec emlf tect sziruaci6 olyan ego-allapotot eredmenyezhet, amely azt crzi, hogy kepcelen megoldani az esemenyeket, es nem cud megfeleloen intczkedni. Amikor pedig ez az ego-:illapot keri.il iranyit6i helyzetbe, az illeto szemelyt a tehetedenseg erzese tolri el. Az alabb kovetkezo ket resz ti.izetesebben tirgyalja a panikrohamokac. FELOLDATLAN TRAUMABOL EREDO PANIKROHAMOK

Ha ateli.ink egy - neha akir az eletiinket fenyegeto - traumat, amely rettenetet es nyomaszt6 hatast fej tett ki bennunk, akko r ezt a nyomaszt6 hatast mindig visszahozza minden olyasmi, ami a traumira emlekeztet

354

benniinket - egeszen addig, amfg fel nem tudjuk dolgozni magunkban azt a megrazk6dtad.st. Ha a hatas az volt, hogy rettegtiink, es ugy ereztiik, hogy kepcelenek vagyunk birmit is tenni, akkor a trauma felidezodese panikrohamot fog kivalrani beloli.ink, amelyet ugyanezek az erzesek kfsernek. Nezzi.ink erre egy peldat Emmerson konyvebol. ,,Laura arr6l szamolt be, hogy pinikrohamot el :it, va1ahanyszor emberektol zsufolt helyen jar, es a tobbi ember nekinyom6dik. Elmondja, hogy ilyenkor legzesi nehezsegei vannak, els-z.oru1 a torka, es ugy erzi, le kell tepnie a nyakar6l valamit, ami fojtogatja. Hal:ilfelelmet el at, es kecsegbeeserren szabadulni igyekszi k att6l az emberr61, aki neldnyom6dott. A panikrohamhoz kapcsol6d6 traumatizalt ego-allapot lokalizalasara az ellendlldsi hid technikat alkalmaztam. A pfoikroham erzeseicol ezeknek az erzeseknek az elso felbukkanasa fele haladva egy tfzeves kislfoy ego-allapoca bomakozott ki, aki nagyon szenvedett. A kerdezoskodes nyomfo fcldrult, hogy ezc a kislanyt a tengerparton elsodorta a dagaly. Nern err le a laba a szilard ralajig, kozben pedig a kis unokaoccse a nyakaba kapaszkodott, mere 6 fgy pr6balr megmenekillni a vfzbefulladast61. A kisliny azt hitte, meg fog halni. VCgi.il sikeri.ilt ldvergodnie a pama, de a megmenekiiles utan ti'.ilsagosan is remi.ilr volt, mintsem hogy el tudta volna mondani a s1.iileinek a tortenteket. Magava l cipelre a fcldolgozatlan traumat, elrejtette a szi.ilci elol, es valahfoyszor azt erezte, hogy valaki hozzanyom6dik, es o nem cud mozogni , olyankor a trauma mindig visszaterc, es magaval hozta az eredeti esec remiileret. Az cgo-:illapotokat hasznal6 hipn6zisos iilest megelozoen a paciens nem volt tudadban a pfoikrohamoknak es a majdnem vfzbe full adasos eset kozotti osszefi.iggesnek. Az alabbiakban figyelji.ik az iiles jegyzokonyvec, amely a hipnotikus indukci6t kovecoen kezdodik. TERAPEUTA (covabbiakban T.): Erzed a torkod koriil az erL.eSt, amir61 korabban beszeltcl? Pr\cIENS (tovabbiakban P.): (BOLINT Es VERBAllzAL.) Igen. T.: Milyen erzes? P.: Szorongac6. T.: Szorongat6. Mondd el poncosan, hogy mit elsz at most! P.: Mozgas a szemeim korill. T.. Ohum. Erdekes, igaz? Es mi masc meg? P.: Szfn, kekesfekete. (S!RNI KEZD.)

355

T.: Es mit erzel errol a kekesfeketerot? Erzel valamit vagy nem? P.: Ellemmondasos. Nyugalom, de rossz eloerzer is. T.: Beszelj errol a rossz eloerzerrol. (SzONET.) J6l van. Szedd ossze a batorsagodat, menj bele, nezz benne koriil, es mondd el! P.: Nagyon sorer, es felek. T.: Ohiim. Nagyon sorer, es felsz. (A f'ACIENS MtC JOBBAN SIR.) Hfoy eves lehersz, amikor ezt a nagyon sorer es ijeszro erzest erzed? P.: (TovABB stR.) Talan tiz. T.: T fz. Szeremem, ha visszamennel cizeves korodba - oda, amikor ezr az erzesr erzed. Beliil vagy kfviil vagy? Areled vagy emlekszel? (ASSZOC/ATIVAN VAGY PEDIG DISSZOC!ATIVAN VAN-E BENNE.) P.: (SIRVA.) Kiviil vagyok. T.: Egyediil vagy, vagy pedig valaki missal? P.: (Mt.LYSOL FAKADOAN, SIRVA MONDJA.) Vannak emberek. T.: J6-j6, itt vagyok veled. Nern hagylak el. Mondd el, mi torrent! P.: (HANGOSABBAN SIRVA.) A vfzben vagyok. T.: A vizben vagy? P.: (BOLINT, HOGY !GEN.) A vizbcn vagyok. (SZAVAI ZOKOGASBA FULNAK.)

T.: Igen. Rendben. Irr vagyok veled. Mi rorrenik? (SzONET, MEG TOBB SIRAs.) Irr vagyok velcd. P.: (ALIG TUD BESliLNI A SIRASTOL.) Nern cudok uszni. T.: Meg cudom erreni. Ez val6ban ijeszto. Ki van veled? P.: A noverem van velem es (SIRAs.) az unokaresrvereim. T.: Ohiim. 6k rudjak, hogy felsz? P.: (NAGYON SZOMOROAN MONDJA) Mind tudjak. Nern rudunk uszni. Elsodorr benniinket a viz. Kisodr6drunk a tengerre. T.: 6 h. Ez nagyon-nagyon ijeszto. Itt vagyok veled. Nern to rcenhet semmi, mert itt vagyok veled. Nern hagyom, hogy tortenjen valami. P.: Es a kis unokaocsem kiscbb nalam, es belekapaszkodik a vallam ba. (HANGOSAN SIR, ts LATSZIK RAJTA, HOGY FtL.) T.: Enem. Ertem. Belekapaszkodik a valladba. Es mondd mcg, mi lesz ebbol? Mi torrenik vegiil? P.: (SOKKAL NYUGODTABBAN.) Valaki megment benniinket. T.: M indenki megmenekiil? 356

P.: Ohum. T.: Rendben. Menji.ink vissza a sodr6dashoz. Es hogy az un okaocsed belekapaszkodik a valladba. Mir szeremel mondani az unokaocsednek? P.: Hiaba mondanam. 6 kicsi. T.: Hiaba mondanad. Nern akarod elkiildeni, igaz? Men 6 meg kicsi. P.: (RAZZA A FEJET, }ELEZVt;~ HOGY NEM.) T.: De te felsz, igaz? P.: (BOLJNT ERRE.) T.: Van valaki, akitol segftseget lehecne kerni? P.: (SIRVA MONDJA.) Senki, mert nem rudjak, hogy ott vagyunk. T.: Rendben. Akkor valroztatunk a jeleneten. Azen, mere felsz, es azerr, mere nines mibe megkapaszkodnod, igaz? P.: (B OLINT MEG/NT.) T.: Rendben. Megteherjiik, hogy valrozrarunk rajta, men mostanaig magaddal cipelred. Most mar nem val6sig. Val6ban megtortent, de mar csak cipeled magaddal. Adunk neked egy prfma t'1sz6gumit. Olyat, ami nagyon eros. Es az unokatestvered igy mar ra is kapaszkodhat a hatadra, megsem fogtok elsullyedni. P.: (FELSzARlT]A A K0NNYEI7~ NYUGODT HANGON BESL.I:.'L.) Van Ott valaki. T.: Rendben. Ki van ort? P.: Egy angyal. T.: Egy angyal. P.: (BOLINT ISME7:} T.: Ohum. Mondd el, mi torcenik! P.: (NYUGOD7AN FELEL.) Azt mondjak nekem, hogy most mar mindcn rendben. Tudok Ielegezni. Mar semmi baj. T.: 6h, akkor j6. Errol mar sokkal nyugodtabb vagy, igaz? P.: Ohum. T.: Ohiim. Mir mondasz az angyalnak? P.: (MtLY ULEGZETrEL MONDJA.) Meghalok. T.: Es az angyaJ mit mond neked? P.: Nern erdekes. T.: H add mondjak el neked egy titkot. Milyen neven nevezzelek, amikor tizevcs vagy? 357

P.: Remiilt. T.: Remiilt? P.: Ohum. T.: Remiilt, hadd mondjak el neked egy titkot. Te a Remiilt vagy. En ertem ezt, es felsz, hogy meg fogsz halni, de a cirok az, hogy nem fogsz meghalni. Eletben fogsz maradni. Tuljutsz ezen az egeszen, CS Cn azt akarom, hogy ne legyel annyira remiiJt, Ott, ahol eppen vagy. Adok neked cgy usz6gumit, amibe b:i.rmikor belekapaszkodhatsz, de mar kezdettol fogva. Egy nagyon eros, biztonsagos usz6gumit. Erzed? O tt van eppen elottcd. ~ GYERMEIO EGO-ALLAPOTOK SZERETIK A T!TKOKAT, ES ALTALABAN NAGYON POZJT/VAN REAGALNAK RAJUK.

Ez JO M0DSZER FELKELTEN! A FIGYEL-

MOKET ARRA, AMIT UTANA MONDANI FOGUNK.)

P.: ( B OUNT, ES SUITOGVA VALASZOL.) Rendben. T.: Oke. Es Remi.ilt, meg valami mast is csinilok. Elohivom egy m:isik reszeder, hogy jojjon, es segitsen neked. J6? P.: (SUITOGVA FELEL.) ]6. T.: Igen. Mi azt akarjuk, hogy jobban erezd magad. Rendben van. Koszanom, Rcmiilt, hogy bcszeltcl vclem. Kesobb is beszelni akarok mcg vclcd, de most egy lehetoleg idosebb illapotoddal S'Zeretnek beszelni, vagy egy olyannal, amelyik erertebb, es akar is, rud is segiteni benne, hogy Remiilt ne legyen annyira remiilr. Hogy vcdelmezze Rcmiiltet, es hogy ore legyen Remiilctel a vizben az usz6gumival, cs hogy segitsen neki biztonsigban ereznie magit. Szeretncm, hogy jojjon elo egy ilyen resze, es beszeljen vele, ha keszen all ri. Csak annyic mondjon, hogy: ,,Ice vagyok". (SZONET.) Egy olyan illapot, aki szeret vedelmezni. Szerec dedelgecni. P.: Csak az orzoangyal. T.: Csak az orLoangyal. P.: (BOLINT, HOGY ! GEN. ) T.: A:z orzoangyal a te reszed, vagy nem a ce reszed? P.: A reszem. T.: Rendben. Beszelhecnek az orz.Oangyallal? P.: (BOLINT, MAJD NAGYON NYUGODT HANGON FELEL.) Itt vagyok. T.: O rzoangyal, kosz6n6m, hogy beszelsz velem. Ismered Remiiltet, igaz? 358

P.: Ohi.im. T.: Szeremel seglteni Remiilmek, hogy ne legyen annyira rcmiilt? P.: (BOLINT, HOGY ! GEN.) Ohii m. T.: )6 lesz ugy, hogy Ott leszel Remiilttel, es ugyanakkor bclekapaszkodsz az uszogumiba? Ogy. hogy alckor o segfteni cud a kis unokaoccsenek, es ez j6 erzessel colti el? P.: (BOLINT ERRE.) T.: Koszonom, Remiilt, es ha mar nem vagy itt, akkor koszonom, Orzoangyal, hogy odamegy Remiilrhoz, a karjaidba fogod, es segltesz neki tartania magic, es hogy jobban erezze magit. Vigyazz ra, hadd legyen biztos benne, hogy nem fog elsiillyedni! Rendben van, 6rzoangyal? P.: Ohum. T.: Koszonom a segltsegedet. Van valami, amic el akarsz mondani magadr61, 6rzoangyal? P.: Mindvegig ott voltam vele. T.: I gen. Es bizonyara segicerrel nekj mindvegig. Es meg robber is segichet5'Z ncki, abban, hogy jobban erezze magat, es felold6djon bcnne a remiilet. J6? P.: (BOLINT, HOGY JGEN.) T: Rendben van. Mose akkor menjiink el Remiilthoz, oleld at, hogy biztonsagban erezze magat, es tudhassa, hogy fennmarad, nem fog elmeri.ilni, es mi tudjuk, hogy vaJ6ban nem fog elmeriilni. Es mindketten erezheti tek, hogy Ott az usz6gumi. Es Remiilr, itt vagy re is. Erzed, hogy veled van az 6rzoa ngya1? P.: (SztLESEN ts NYUGODTAN MOSOLYOGVA B0l!NT, HOGY !GEN.) T.: Mose hogy crzed rnagad, Remiilr? P.: Bizronsagban. T.: Minden rendbcn lcsz, igaz? P.: (GYORSAN, HEVESEN BOLINT.) Ohiim. T.: Es Remiilt, erzed a kis unokatesrveredet, es tudod, hogy meg fogod ot menten i. P.: (lATSZIK RAJTA, HOGY KERESJ.) T.: A hatadon? P.: Nines occ. T.: Nern szamic. Nern szamlr. 359

P.: Nern tudom, mi tortenhetett vele. T.: De 6 rudja, es mi is tudjuk, hogy minden rendben van vele. P.: ( GYORSAN B0UN1) Ohiim. (NYUGODT Es BOLDOG.) T.: Van meg valami olyan erzesed, amit fel kell oldani, Remiilt? P..: (LEHORCA.V.1]A A Fr:)ET; ES IJQUNT; HOGY /(;EN.) T.: Beszelj r6la, Remiilr, itt vagyok es hallgaclak. P.: (SIRN! KEZD, Es DORZ.SOLI A SZEMET.) T.: Mi az? P.: (KONNYEK KOL.OTT.) Nern mondhatom el anyunak es apunak. T.: Tessek? P.: Nern mondhatom el anyunak es apunak. T.: Kenyelmeden volna neked ? P.: Bajom lenne belole. T.: Enem. Errem. Hogyan vagyrok egymassal? ((/cy D0NT07TEM, HOGY NYILTABBAN TESZEM FEL EZT A KERDEST.) Szerinted a mamad es a papad szeret reged? P.: Neha. T.: Ohi.im. Mir szerern el mondani nekik? P.: Hogy cenyleg nagyon meg volram remi.ilve. T.: Ohi.im. Akkor most szeretnek elmenn i veled a mamadhoz es a papi dhoz, es ... P.: (HANGOSAN SIRVA MONDJA.) Nern akarok odamenni. T.: J6-j6. J6-j6. Akarod, hogy inkabb en mondjam el a mamadnak es a papi dnak? P.: Akkor is bajom lehet belole. T.: Hadd mondjak neked valamit, Rcmi.ilc. Garantilo m nckcd, hogy am ic irt csinalunk most, abb61 semmifele bajod sem lehet. Hallod a hangomat. Garantalhacom neked, hogy nem lehet semmilyen bajod, mert ugy intezzi.ik, hogy a mamad es a papad megem en reged. Es ha ok, cehac ok megremiHnek, mi ugyant'.1gy meg fogjuk erteni :J.Z 6 erzelmeikec. P.: Rendben. T.: ]6, akkor menji.ink a mamadhoz es a papadhoz. Akarod, hogy elobb en beszeljek veli.ik, vagy ce akarsz beszelni? P.: Beszelj ce. T.: )6. Lltod a mamadat es a papadat? 360

P.: Ohum. T.: Hogyan sz6litsam okec? P.: Anyu es Apu. T.: Rendben, Anyu es Apu. Mondanom kell nekrek valamit a kislanyotokr61. Volt neki egy nagyon szornyu elmenye, de mar nines bajban, es mar j61 van, de eleg ideges miarcatok, mert rudja, hogy szererirek 6t, es fel, hogy idegeskedni fogtok miatta. Most arra van sziiksege, hogy hallhassa toletek, hogy menynyire szereti tek oc, es hogy mennyire oriiltok, hogy mar j61 van.

P.:

(ABBAHACY}A A SIRAST.)

T.: Mir csinalnak, Remiilc? P.: Arolelnek. T.: Oh6! Milyen erzes? P.: ((/cy TART}A A VALi.AT, MINT AKIT tPPEN ATOLELNEK.) J6 erzes. T.: Fancaszcikusan j6, igaz? P.: (BOL!NT, 1-!0GY !GEN.) T.: Mic mondasz nekik? P.: (VALLAT VON.} Nem cudom. T.: Szerered oket? P.: Ohum. T.: Meg akarod ezt mondani nekik? P.: (B OUNT RA.) T.: Mic mondanak? P.: Azt mondjak, hogy ok is szeretnek engem, es hogy mindig bizros lehetek benne, hogy barmikor odameherek hozcijuk, es megmondhatok nekik dolgokat. T.: Ez nagyon j6, igaz? P.: (BOUNT, HOGY / GEN.) T.: Ohum. Te is megolelcd oket? P.: (GYORS Es BOLDOC MOSOLY, BOL!NTAs.) T.: Ez fantasztikusan j6. Akarod, hogy rovabbra is Remiilmek hivjalak, vagy valami mas nevec akarsz? P.: ( H ANGOSAN ES BOSZKtN.) l.egyen a nevem Bator. T.: Bator! Nagyszen'.i, igaz? P.: (B OL!NT Es MOSOLYOC.) 361

T.: Rendben, Bator. Hadd kerdezzck valamit. Amikor a multban panikrohamaid voltak, az a Remi.ilt miatt volt? P.: Dhi.im. T.: Es most birornak erzed magad? P.: (NAGYOT BGLINT.) T.: E.s mdod, hogy mindenc el mdsz intezni, es az 6rzoangyal mindig Ott van veled, es Anyu es Apu !>7.erec ceged. P.: (NAGYOT BQLJNT.) T.: De hi t ez nagyszeru, igaz? P.: Ohi.im. Foncos volt felbacoritani az ego-allapotoc, amelynek ilyen nyomas:co elmenye vole, es magival cipelce a vlzbe fulladasc61 val6 retcegest. Igy mar nem kellecc magival cipelnie a felelmet, es arra is raseglcecci.ik a Kislfoy ego-illapococ, hogy a szi.ileivel corcent beszelgecessel megnyugodjon . A kec felelemnek- a vfzbe fulladasc61val6 felelemnek, illecve a szi.ilei szamara val6 elmondast61 val6 felelemnek- a feloldasaval Laura kcpesse valt az i.igy lezarasfoak, feloldas::inak atelesere. Mint ahogyan vcgi.il eszi.in kbe jut a ncv, amit sokaig hiaba pr6b~iltunk felidezni , es czt kovecoen mar nem fog cl benni.inkec rossz erzes, ha va lam i az illec6 szcmelyt idezi fel benni.ink. Ugyant'.tgy Laura is kepesse vale arra, hogy nc fogja el nyo maszc6 erzes, ha embercomegbe kerul". Edd ig az idezec Emmersont61. N oN-ASSZERTfv VISELKEDES MARADVANYAIBOL EREDO PANIKROHAMOK

Gyakran elofordul, hogy olyan szemelyek elnek ::it panikrohamokac, akik egyebkenr nagyon kedves emberek, es akiken csak nagyon rickan mutatkoznak a harag vagy akar csak az enyhe felindults~1g jelei. Sok esecben olyan embereknek tartjak oket, akikkel nagyon j61 ki lehec jonni. Igazab61 rulzottan is konnyu veli.ik kijonni, es ezc a sajac mendlis egeszsegi.ik sfnyli meg. On.magukac is megfoszcjak az erzelmeik szabadji ra val6 eresztesecol azzal, hogy megragadjak misokcol a val6di erz.elmeik felcirasac. Lehetetlenseg emberek kozott mozogni anelki.il, hogy idonkenr frusztraci6 vagy harag ne keletkezzen. Ezekec a fruszcraci6kac es hara-

362

gokac kifejezesre kell juccacni, megpedig megfelelo modon. Sziiksegec erezziik, hogy megnyilvfouljunk, es ha azc erezziik, hogy hifoyunk van ebbol, akkor ugy veljiik, hogy benni.ink ,,reked" es ,,fo rcyog", ami kikivinkozna. Poncosan ez tortenik az ego-allapocainkban. A fru szcdci6k es haragok sok esecben egy melyben meghuz6d6 ego-allapotu nkban rekedn ek, olyanban, amely ritkan jon fel iranyitoi helyzecbe. Ez az ego-allapot osszekapcsol6dik ezekkel a negatfv erzelmekkel, es egyre inkabb ugy erzi, hogy azok rfoehezednek. Ha ezek a negacfv em6ci6k nem keriilnek kiereszresre, elobb-uc6bb culrerhelodes koveckezik be, es az illeco ego-illapor a felszinre tor. Gyakran ez egy olya n belso ego-allapoc, amely nem cudja, hogyan kell viselkednie irfoyit6i helyzetben. Swyos szorongast es az intezkedesi kepesseg elveszcesenek erz.ecec eredmenyezi a frusztr::ici6 es a harag nagymerreku felhalmoz6dasa, illetve a melyben meghuz6d6 ego-allapot ir::inyft6i helyzetbe kenyszeriilesenek a ,,kombi nal6dasa". Az ilyen tipusu pfoikroham kezelesenek az a lenyege, hogy megcanicjuk a pacienst a jobb belso kommunikaci6ra, valamint az ego-allapotainak jobb hasznosft:is::ira. Fon cos, hogy a fruszcraci6t es haragoc hordozo ego-a llapoc megcanu ljon egyi.ictmukodni egy olyan ego-illapotral, amely kellokeppen asszerriv cud Jenni ahhoz, hogy a negativ erzclmek megfeleloen kiereszresre keri.iljenek, meg azc megelozoen, hogy a felgyiilemlesiik problematikussa valna, illecve j6val azeloct, hogy p:inikrohamok keletkeznfoek. A belso kommunikaci6ban az ego-allapotok kozotti cargyalas lehec a paciens segitsegere, ill ecve abban t3mogachacja, hogy az ego-allapotai megegyeznek szicuaci6s szerepek lead:.ls::iban es felvereleben. Ha az ego-allapotok meg vannak elegedve a szerepek uj kiosztasaval, akkor a valcozasok ilcalaban alland6su lnak, es kesobb a paciensek arr61 szamolnak be, hogy cenyleges valtozasok alltak be a kiilvilaggal torteno incerakci6juk modjaban. Amikor a p:inikrohamok egy ego-allapomak a ki nem ereszcett frusztr::ici6k vagy harag miatci tulcerhelodesebol erednek, olyankor foncos, hogy az ego-all apocok csaladjab61 az egyik, erre alkalmas ego-allapoc megranulja magara v:illaln i ezeknek a negativ erzeseknek a helyes modon torteno kieresztcsct.

363

EGO-STATE TERAPIA AZ ADDIKCIOK (FUGGOSEGEK)

, ,

KEZELESEBEN

Az addiktfv magararras gyakran egy vagy robb ego-aJlapot iltal okozott negativ erzelmek kovetkczmenye. Az addikdv m agatarras blokkolhatja az illeto ego-allapotot, valamint az ahhoz kapcsol6d6 negativ erzeseket, es emiatt a paciens szamara nehezsegeket okoz az addiktfv magatartas megsziintetese, m en mihelyt az ilyen magatarrasa megszun ik, a negadv erzelmek visszaternek. Sokfele ego-allapoti konfiguraci6 jarulhar hozza az addikciv magatardshoz. Az ego-state teripia kepes ra, hogy feloldja az addikdv (fiiggo) magatardshoz kapcsol6d6 negatfv erzeseket , valamint arra, hogy ravezesse a tiszta gondolkodasm6d{1 ego-illapotokat az addiktiv magaramis nemkfvanatos voltara. Unyeges, hogy szemiigyre vegyiik az ego-allapotok es a drogfiiggoseg kozotti osszefiiggeseket, mert fgy merhetjiik fel legjobban, hogy hogyan es mikor legcelszerubb az ego-allapoti technikak igenybe vetele. Hogy megertsi.ik ezt az osszefuggcst, annak az a kulcsa, hogy megertsiik: a drogok kepesek blokkolni az ego-allapocokar, es igy azok nem cudnak irinyit6i helyzerbe keriilni. A leggyakoribb az, hogy a drog-addikci6s magatarrasban szenvedo egyenek traumarizalt ego-illaporokt61 is szenvednek. Amikor az egyenek a ,,kedvenc drogjukr6l" beszelnek, sok esetben azt mondjak (anelkiil, hogy ezt eszrevennek), hogy m egralaltak azt a fajta drogot, amelyik kepes blokkolni egy olyan ego-allapocukar, amely egyebkent zavarja az eleti.iket. Az ugynevezett kedvenc drog az, amely m emesfti az elvezojet a u aumatizilr ego-allapota arelesecol. Az egyen nemcsak a drog nyujcorra kellemes hacasokat elvezi, hanem azt is, hogy menedeket kap a blokkolr ego-allapothoz korodo traumat6l is. Ez a ker renyezo fgy egyi.in nagyon vonz6 a drogos szamara, es ezert ragaszkodnak hozza annyian. Miuran fiziologiai vagy pszichol6giai (vagy mindketto) fiiggoseg fejlodik ki, a fi.iggosegtol val6 megszabadulas erdekeben az egyennek egyreszt a fi.iggoseg megtoresevel, masreszt a traumatizilt ego-allapot traumajaval is egyarint meg kell kiizdenie. Dr. John Lovern a Milton H Erickson A/,apitvdny ilcal 1994-ben rendezett konferencifo beszelr a drogoknak az ego-illaporokra gyakorolr harasir61:

364

,,Nern rudjuk kezelni a disszociadv identicas zavan, ha kozben a paciensek a szemelyisegrendszeriiket pusztit6 kemeny drogokar szedik. Hiaba, hogy ezeker a szemelyisegrendszert szetdrogoz6 kemeny drogokat esedeg a csalad kedves, ismeros pszichiatere frta fel nekik. Nagyon sok olyan paciensr lartam , akiken keves eredmenyt err el a rerapia, mere eljurunk veli.ik ugyan egy pontig, de ott minrha egy falba i.ickoznenk. Men h iiba dolgozunk egy bizonyos temaban az fainterr szemelyisegreszekkel, men urfoa a remaban fontett mas szemelyisegreszekkel is dolgoznunk kellene, de azok alszanak. Tebar abba kell hagynunk az ilyen pszichiatriai szerek alkalmazasat." Or. Lovern az antidepresszinsokr61: ,,Ha ezek csak elkabitjak a depreszszi6s reszeket, akkor eppenseggel elerhetedenne teszik oker a pszichoterapia szimara, elerheredenne a vilroztatas szimara, es minden eredmenyi.ink csak ideiglenes leher, mert a gondok kesobb ugyis visszaternek." Dr. Lovern a pszichoaktiv drogokr61- beleertve az illegalis drogfi.iggoseget is, valamint az orvosi recept alapjin torreno drogfogyasztasr is - altalanossigban fgy beszelt: ,,Ha szet akarjuk rombolni a szemelyisegrendszeri.inker (vagy egy ego-allapotunk szet akarja rombolni), annak az az egyik legjobb m6dja, hogy szedni kezdiink egy drogot, amellyel szemben tolerfosak vagyunk, es kialakirjuk az ehhez a droghoz val6 fi.iggoseget, es szedji.ik ezt nehiny even it. Aztfo joher a kfosz, az immir fi.iggove vale szemelyrol vonjuk mega drogor. Az elvonas poklat fogja acelni. Mindenekelott ez nagyon nehez elvonas lesz, mere az illero fi.iggove vale valamirol, es ilyenkor fellep az elvonasi szindr6ma, sot egyuttal felebred es tombolni kezd az osszes bomlaszr6 szemelyisegresz (ego-allapor), amely addig szeddlva (nyugrarva) volt." ,,Egy drog akrivilhar egy ego-allaporor vagy garolhat egy ego-allaporot. De aktivalhar egy ego-allaporor azalea! is, hogy garol egy masik ego-allaporot, amely addig garolra azt az ego-allaporot. Az emberek pszichoaktiv gy6gyszerezese sodn nagyon oda kell figyelni.ink arra, hogy mi keri.il elnyomasra (mely ego-allaporok keriilnek elnyomasra), mely ego-allapot keri.il aktivizilasra, mely ego-allapothoz nyeri.ink hozzaferest, es mely ego-illapot szedal6dik". Bill Patterson - ego-stare terapeuta - sok sikert ert el heroinfiiggosseg kezeleseben. Megfigyelese es tapaszralatai szerinr leginkabb depresszi6s ego-illaporokkal (meg soha nem ralalkozott olyan drogfi.iggovel, aki a fi.iggosege sorfo n e esett volna at depresszi6n), a paciens addigi elerfoek koribbi szakasziban torrent traumab61 eredo fajdalmakkal, felelmer,

365

haragot vagy szomorusagot cipelo ego-allapotokkal, suicid gondolatokat hordoz6 ego-allapotokkal, valamint megszallottsagi rendellenessegeket manifesmil6 ego-allapotokkal talalkozott terapias munlcija sod. n.

Az alabbiakban bemutatjuk D arren terapias esetleirasar ,,Darrent az edesanyja hozta el hozzam ket evvel ezelott. Darren akkor mar kec ev 6ta heroinfi.iggo volt, es harom h6napja reszesiilt a csaladi orvosuk ;ilcal felfrt methadon-kezelesben. Darren huszonharom eves volt, octhonaban egyiitt elr cdesanyjaval, annak uj elemirsaval, az occsevel es ket noverevel. Az anya elmondta, hogy fia mennyirc bezark6z6an viselkedik, es nagyon sok idot colt a hal6szobajaba huz6dva. Anyja an61 is tartott, hogy a methadon-kezeles nem bizonyul elegend6nek, es Darren visszazuhanhac a heroinfogyaszdsba. Kolcsonosen megegyezciink, hogy segfcsegec nyt'.tjthac a hipn6zisos kezeles, majd Darren acesecc egy osszesen nyolc iilesbol al16 sorozacon, ahol a megallapitoct problema els6dleges kezeleseben az ego-scare terapia keri.ilt alkalmazisra. Az elso iilesen informaci6kac gylijcottiink Darrenc61, bizalmi koceleket alakitottunk ki, cs fclmerti.ik a paciensnek azc a kepesscgcc, hogy nemi acvezec6 cransz reven mennyire kepes elohozni az ego-allaporair. Elmeselce az elete ut6bbi evcinek az esemenyeit. A bacyja munkanelkiili vole, aki elhagyra a csaladi otchonc, es inkabb az utcic vilasztocca a heroin miacc. Darren nagyon koc6docc a bicyjihoz, es a cescvere id.mi kocodese alapjin szokott ra a heroinra es alakicocc ki fi.iggosegec. Hamarosan elhagyca a regi bad.caic, mere azok nem helyeselcek a viselkedesec, es inkibb a maga t'.1cjit kezdte jarni , mind cobb idoc colcve a swbajaba zark6zva. Mint elmondca, a fi.iggosege miatt elveszitecce az onbizalmac, es mar nem vagyocc sem a csaladja, sem masok carsasigira. Ugy velce, a hipn6zis calfo segfcsegec nyujt szamara ab ban, hogy valrozas alljon be a ,,mcntilis egeszseg" jelenlegi hianyaban. Elmondra, hogy nagyon vagyik a valtozasokra es arra, hogy minden ismct olyan lehessen, mint amikor meg boldog vole. Darren ugy vcltc, j6 volna csokkencenie a mechadont61val6 fuggosegec, j6 Jenne ciszcanak maradnia a heroinc61, es hogy minel inkabb visszacerjen az onbizalma. Egy bar:icnore is vagyocc, mivel a koribbi bar:itnoje elhagyca, nem ucols6sorban a drogfiiggosege miatt. Azcfo megegyezciink abban, hogy erdernes volna kipr6balni, mire mehetnenk vele, a hipn6zissal. AJcalaban mar egy enyhen hipnotikus :ilia366

pocban is eleg konnyli elohfvni a ,,reszekec", vagyis az ego-allapotokat, es Darren kepes is vole ra ezen az elso iilesen, miutfo roviden elmagyarizcam neki, hogy hogyan cevodik ossze az ENiink az ego-aHapocokb6l. Az els6 terapias alkalommaJ robb resz is jelenckezetc. Ezek a kes6bbi i.ileseken is elojoccek. Kozriik volcak a koveckezok: ,,Moby'', aki folycon coprengerc, es o vole a felelos Darren al matlansagiert. ,,Darro", aki szeretecc crefilkozn i es sz6rakozni, es aki segicerc Darrennek ,,culjutni a dolgokon". ,,Paul", 6 vole a drogfuggo, es masc nem is csinalc. ,,Shand", j6 tanacsad6, de komoly, es nem szerette ,,Darro"-t. ,,Dave'', aki bezark6z6 vole, szomoru es maginyosnak erezte magic. ,,Peter'', egy felenk es fiacalabb ego-allapoc. (Az ego-allapocok legcobbnyire olyan never adnak maguknak, amely kifejezi a szerepiikec, bar az sem szokaclan, ha tenyleges kereszcnevec adnak maguknak.) Moby volt az elso, aki valasszal jelenckezect a kerdesre: TERAPF.UTA (tovabbiakban T.) : Van itc egy olyan resz, aki beszelni tudna nekem Darren fuggosegerol? Csak annyit mondjon, h ogy.: "Ict vagyo k" . DARREN (covabbiakban D.): Ice vagyok. T.: Koszonom, hogy beszelsz velem, milyen neven sz6Hchaclak? D.: Haaat, nevezz ugy, hogy Moby. T.: Neked mi a dolgod Darrenben, Moby? D.: Hae, en tartorn eb ren egesz ejjel. T.: Hogyan csinalod? D.: Gondolkodcatom. T.: Gondolkodtatod? D.: Igen. Folyton gondolkodracom. Gondolkodnia kell. T.: Mi6ta vagy vele, Moby? D.: Negy eve, ami6ta eJkezdte. ( U TA L A MARIHUANA S?.!VASA RA ES KESOBB A Ht'ROIN BEINJEKCIOZASARA.)

T.:

Es gondolkodracod, hogy emian mindig ebren maradjon ejsza-

kinkenc? (DA RREN ALMATLANSAGA.) D.: Igen. Egesz ejjel gondolkodcatom. Azon kell gondolkodnia, hogy mi az, am it csinal. 367

T.: Ismersz olyan reszt, amelyik nehezfti a dolgodat?

T.: Mi6ra vagy vele?

D.: Jgen, van egy resz, amelyik nem szeree engem.

D.: Negy eve.

T.: Koszonom, hogy beszeleel velem, Moby. Halas vagyok erre,

T.: Negy eve. Ismered Mobyc? 0 is negy ev 6ta van vele.

es kesobb megine akarok majd veled beszelni, ha nem banod. Mose pedig szerecnek beszelni azzal a resszel, amelyikrol Moby beszelt az elobb. 0.: Tgen. (DARREN lfA NGJA ts ARCKIFEJEZIJSE MEGVAL7VZ07T, KONYNYEDSEGET ES HUMOROSsAGOT TOKROZ.)

T.: Teged milyen neven nevezhedek? 0.: Darro.

T.: Te milyen szerepee jaeszol, Darrenben? 0.: Segicek neki tuljucni a dolgokon. Megneveccerem. Ha en nem volnek neki, nagyon rosszul erezne magar. T.: Nagyon rosszul? 0.: Segftek neki megorizni a fejee. T.: Tehac re adod neki a humorerzekec, Darro? 0.: Neha. De mar nem tudom annyira, ami6ra Moby annyi ra megnott. T.: Tgen? Hogyan is van ez? 0 .: Mere Darren elveszitett valam it. Nern akar engem, amikor Az a resz jelen van. T.: Beszelj nekem arr61 a reszrol, nagyon sz.erern ek arr6l a reszrol robber cudni! 0.: Az a resz mindig jelen van. T.: Beszelhecnek azzal a resszel? Es ha most hallgar engem, akkor jelenrkezzen. 0.: Igen. (LASS(/ ES NYUGODT A BESZJ1DM 0DJA.) let vagyok. T.: Van valam i nev, amin sz61frhatlak? D .: Paul. T.: Te mivel foglalkozol Darrenben, Paul? D .: Segitek neki eli nrezni a dolgokat. T.: Segiresz neki elinrezni a dolgokar? D.: Igen. Ugy, hogy neki nem is kell semmi t sem csinalnia. T.: Ezr hogyan erred? Segftesz, hogy neki semmi t sem kell csinalnia? D.: Sz6lok neki, hogy mikor kell a szer, mikor kell neki a feeling. 368

D.: Igen, Moby es en j61 kijoviink egymassal. Moby segft nekem. Megakadilyozzuk Oarrcnr abban, hogy tt'.11 sokat erezzen, es felkelrjiik benne az igenye, hogy elhuz6djon az emberekrol. Mo by gondolkodraeja, en pedig segfeek neki elintezni a dolgokat. T.: Ismered Darr6t? D.: Ismerem Darr6t. Egyalralan nem szerer engem. Mcgakadalyozom Darrent abban, hogy nevessen es sz6rakozzon. Darren ueil engem, bar moscanra mar sokkaJ kisebb lett. Az iiles folyear6dasa soran covabbi informaci6kacszereztcm a ,,Paul" - aki a drogozas irinti igenyhez kapcsol6<locc - illecve ,,Moby" - az almaclansagot eloidezo resz - korocci kommunikaci6r61es kapcsolarr61. M indker resz konflikrusban volt ,,Oarro"-val, Darren azon reszevel, amely szererce a vidimsagor es segfrett neki ruljucnia a dolgokon. Ahogy a beszelgetesek egyre robb berekinresr nyujrottak a kapcsolatok dinarnikaiba, egy rovabbi resz vale beazonosfchar6va, megpcdig a j6 tanacsad6 szerepeben. ÂŁz a j6 ranacsad6, ,,Shand" megleheroscn komoly termeszetunek mutatkozort, es kinyilvanitotta azr a celjit, hogy segf tsen Darrennek rnegbirk6zn i olyan feladatokkal, mint a cisztilkodas, rakarfras, hajvagas srb. Mcgkerdeztem ,,Shand"-tol, hogy cudna-e segftcni Darrennek abban, hogy canacsokar adjon neki abban, mikenr tudna jobban aludni, es hogyan rudna csokkenreni a fo lyronos gondolkodisar. ,,Shand" azr vilaszolta, hogy meg fogja pr6balni, bar nem erzi magic kelloen erosnek hozzi. Ez az Liles azzal z.irulr, hogy Shand ego-erosfto szuggeszri6kar kapott, valamim megegyeztern vele abban, hogy kiralalunk valamilyen m6dor arra, hogy egy kesobbi iilesen mir cegyiink Darren segfcesere. Az fi les vegen Darren arr61 S7.<i molt be, hogy konnyebbnek erzi magat, oprimiscabb lett a helyzerer illeroen, ilkrve megleperesenek adore hangor arra vonackoz6an, hogy a reszek mennyire olyanok, mincha sajir esziik volna. A koverkezo hecen Darren - a megerkezese utan - nagyon konnyen meriilt transzba. Ezen az Giesen felszinre keriilr egy felenk ego-allapor, ,,Peter". Ez az ego-allapor segirett Darrennek, hogy nyugodc legyen es 369

feln'.inesmenres maradjon. Ez a resz elmondta nekem, hogy vegigkfscrte Darrent az egesz elecebcn, de felenk vole, es azc akarta, hogy Darren se felcunoskodjon. ,,Pecer" nemikepp szomon'.mak lacszott, es megkerdezcem cole, hogy hiny eves lehetect, amikor ez a szomorusagerzet elhatalmasodotc rajta. Az erzelmi hidon visszament egy elmenyehez, amely Darren oteves koriban torrent, es az osztilyrerem h:ics6 reszeben egy ranar felcecc neki egy kerdesc. Darren nem cudocc ra valaszolni, mert nem ercette a tiblara felirt ben:ikec (kesobb elmondta nekem, hogy mindig is komoly ranulasi nehezsegckkel ki.izdocc), es a ranar megalaz6 megjegyzeseker tett ri, elkeserf rve cs megszegyenftve ot. Ezen a ponron Darren kifejezesm6djinak emocion:ilis szincje hircelen magasra szokocc. Ezc az emlekec kec hasonl6nak a felidezese kovecce - az egyik alkalmaval cizenhac eves vole, es muszaki szakkozepiskolaba jarc, a masikn:il tizenkilenc eves volt, es egy felnotteknek sz616 rovabbkepzesi programban vecc reszt. , Mindkec esetben felceccek neki egy kerdest, amelyre nem rudocc valaszolni, es eccol rendkfviil eros onvad fogca el, amely nagyfoku szegyenerzecbe corkollocr. Mindkec alkalommal ugy erezce, hogy lcjarac6docc a ccirsai szemcben. Mose, hogy ,,felnocc" reszkenc vegigpergecce ezekec az em lekekec, felfogca, hogy a tirsainal sokkal ercekcelenebbnek rarcocca magic, es ugy erezte, hogy nem tudocc semmit sem megtanulni, amit egy iskoliban mindenkinek meg kell canulnia. Miucin feltircuk ezeket a gondolatait, olyan cehecsegec fedezti.ink fel Darrenben, amelyek val6ban a bircokaban volrak, igy peldaul a szocializaci6s kepesseget, es ebbol eredoen a m::isokkal val6 egyiiccmlikodes kepessegec. Konkrec peldak alapjfo rudacosult benne, hogy sokan valtak sikeresse, es magas tirsadalmi megbecsiilesc ercek el olyanok is, akiknek az iskolai kepzectsege csak nagyon szereny vole. Darrennek sikeriilt ricckintenie a kisebbrendusegi erzesere, amely incernalizi16doct, es vegigkiscrte addigi dete legnagyobb reszeben. Felisme rce, hogy a drogfi.iggosege kialakulasaban jelentos szerepe vole ennek a kisebbren<lusegi erzesnek. A fclismeres alapjfo kepes vole ujragondolni sajat magic, es onmaginak sikeres szerepekben corceno vizualizilasaval hozzakezdett kidolgozn i az elecenek val6ban ercelmet ado EN-kepet. ,,Dave" es ,,Peter" volt az a ket resz, amely szoros kapcsolacban alltak egymassal, es amelyek felelosek volcak Darren felenksegeert es m~ganyoss:igerzeceerc. Ezek a reszek azt a feladatot kap370

tik, hogy segicsenek Darrennek a c:irsadalomban canusfrocc talpraeseccseger, valaminc a masokt61kapott pozicfv visszajelzeseket vizualizalni. A kovetkezo i.ilesek folyamin ujb6l megjelentek a mar emlftett ego-illapotok. Tovabbi temakac tircunk fel es dolgoztunk fel, amelyek Darren apjinak es anyjinak valasaval voltak kapcsolatosak. Megegyezes sziilececc Paullal (ftiggoseg), Mobyval (almarlansag) es Shanddel (segitokesz canacsad6) arr61, hogy segfrenek Darrennek uj kepessegck kifejleszteseben - es hogy ehhez energiara lesz sziiksege az emberekkel val6 gyakoribb erimkezeshez, illetve hogy ehhez az az elso lepes, hogy meg kell kezdenie gyakrabban elhagyni a hil6szobajat. Kezderkenc a kozos etkezesek alkalmaval 6 is csatlakozik a csaladjahoz, valamint ismet felveszi a kapcsolatot a regi (drogozis elotti) badcaival. fgy tudja fejleszteni a kepessegeit. A covabbi iileseken megerositecciik benne ezeket a felismereseket, es megaJlapodisokac kotottC111k a tobbi ego-allapottal is annak a celkituzesnek az erdekeben, hogy Darren a viselkedeseben a regi sablonokat uj, erdekes es kreatfv ucakkal valtsa fel. Az ucols6 iiles utin nehiny heccel Darren anyja arr61 ertesitett, hogy nehfoy orvendetcs viltozas koveckezect be. Darren covabbra is tart6zkodoct a heroinc61, csokke~cerce a mechadon-d6zisat, valaminc odahuz6docr a csaladtagjaihoz. Valamelyest visszanyerce regi humorerzeket es vidimsagat, felujitotta nehiny regi barati kapcsolatat, es magabiztosabbnak kezdetc latszani. A legur6bbi hfrek szerint Darren boldog parkapcsolacot alakitotc ki, es valrozaclanul ravol tartja magat a heroint61.

Osszegzes A fenci esettanulminy egyik foncos cenyezoje az, hogy sikeresen feloldotcak a multbeli traumakat, es azok igy nem zavarhartak Darrent az elete megviltoztacisaban. A rraumakat cipelo ego-allaporokat blokkolni lehet bizonyos drogokkal, es a drogokt61 kapott pozitiv erzesekkel, es az lgy kialakul6 mcgkonnyebbiiles megneheziti a drogft.iggosegi magatartisr61 torten& lemondasc. Akiknel viszont sikeri.il feloldani a rraumakat, azok konnyebben kepesek felhagyni az addiktfv magatartissal. Ha egy szemelynel egyszer mar kialakult a fiziol6giai drogfiiggoseg, akkor a fiziol6giai elvonis nehezsegei es a craumat cipelo ego-allapotoknak az azzal egyidejuleg t6rten6 feleledese rendkiviili mercekben meg37 1

nehezfti a kedvenc drogtol val6 megszabadulast. Ezc covabb nehezici az is, hogy a nem blokkol6dott ego-allapotok hozzaswkcak a drogok :ilea! blokkolc ego-allapotok passzivitasahoz. A traumak oldasara alkalmazott ego-state ter:ipia nemcsak annak a val6szfm1segec csokkenti, hogy a bereg drogudnp6clas utan fog vagyakozn i, hanem azzal is segftseget nyujr az egyennek a drogfiiggoseg megroreseben, hogy feloldasr vegez el a rraumarizalt ego-:illaporokban, valamint segfc az ego-:illapocok uj szereposzrasanak kialakfrasaban, a drogfogyasztas uti ni helyzecre vonatkoz6an. Fontes rnegjegyezniink, hogy az ego-stare cer:ipia nem kepes feloldani az ego-allaporok gyerrnekkori erederu craumiic olyan eserekben, amelyekben czeker az ego-allapotokar pszichoaktiv gy6gyszerekkel blokkoljak. LESZOKTATAS A DOHANYZASROL, VALAMINT AZ EVESZAVAROK KEZELESE

Az ego-state ceri pia arra corekszik, hogy lokaliz:ilni rudjuk a craumar, amelyet a megvaltozcatasra szinr viselkedes elfedni igyekszik. A hipnorer:ipiar gyakran hacisos m6dszernek reki ncik arra, hogy segfcseger nyujtson a dohinyz:ist abbahagyni kfvin6 pacienseknek, vagy azoknak, akik vilroztatni akarnak az elfogyaszto tt elelem mennyisegen vagy osszeretelen. Sokszor olyan rechnikakkal cgyi.itt hasznilji k, amelyek kozverlen szuggeszti6t alkalmaznak a dohinyz:isr vagy a tiplilkozasc celozva. Ezzel a rnegkozelfcessel az a problema, hogy ha az addiktfv magacamis azerc van jelen, hogy segftse blokkolni a melyben megh1'.iz6d6 rraumib61 eredo nem kfvanaros erzeseket, akkor a szuggeszti6 csakis idoleges megoldist hozhat. A melyben meghuz6d6 traumib61 eredo negatfv energia ilyenkor gyakran okozza az addikrfv viselkedes viss-Lateresec. Ax ice bemuratasra keriilo ego-illapoti beavarkozis a dohanyLasr61val6 leszokis, illerve a tiplalkozis-szabilyoz:is eseceben ugyanaz. Lokaliz:ilja es feloldja azr a traumat, amelyer a viselkedes elfe<lni igyekszik, valamint megerosfti azokac az ego-illapocokat, amelyek egeszsegesebb viselkedesc szerernenek. A hipn6zist gyalaan tekinrik j6 eszkoznek arra, hogy segitseger nyujcson a dohanyz:isc abbahagyni kfvan6 pacienseknek, vagy azoknak, akik vilcozratni akarnak az elfogyaszcott elelem mennyisegen vagy osszererelen. Sokswr haszniljak egyiircesen olyan technikakkal, amelyek 372

kozveden szuggeszti6r alkalmaznak a dohfoyz:ist vagy a raplalkozast celozva. Ezzel a megkozelfressel az a problema, hogy ha az addiktfv magacarcas <Uert van jelen, hogy segftse blokkolni a melyben meghuz6<l6 traumib61 eredo nemkfvinatos erzeseket, akkor a szugg~'Zti6 csakis idoleaes megold.1sr hozhat. A melyben meghi'1z6d6 traumabol ercdo negacf: energia ilyenkor gyakran okozza az addiktiv viselkedes viss-Lateresec. Meg kell hararozni, hogy a nemkfvfoaros visclkedes valarnilyen traumihoz korodik-e, es ha igen, akkor fel kell oldani a traumat. Amennyiben viszom nem, akkor az ego-allaporok kozotti drgyalasi technikakhoz kell folyamodni.

A m6dszer lepesei Megbeszeljuk a pdcienssel az addiktiv viselkedese termeszetet. A paciens akar a dohanyz:isra, akar a t:iplalkozasra, akar valam ilyen egyeb addikrfv viselkedesre akar osszponrositani, egyformin fonros, hogy informaci6kat gyujrsi.ink role az ilyen viselkedesere vonackozoan. Mi6ta vegzi a nemkfvanatos viselkedest? Torrent valamilyen emlfresre melr6 esemeny a paciens elereben akkor, amikor a viselkedes megkezdodoct?Jelenleg mi kapcsol6dik a visclkedcshez? Peldaul idcgesscg, stressz, benulrsigerzet, drsadalmi nyomas crzesc srb. Mien akarja a paciens abbahagyni ezr a viselkedesr? Felmcrjiik, hogy a paciens milyen szituaci6kban leghajlamosabb beleesni az addikrfv viselkedesbe. Fonros, hogy informaci6kar gyujrsiink az olyan alkalmakr61, amikor a paciens ki van teve a nemkivanaros viselkedes elkovetese kockazar:inak. Ha peldaul a dohinyzis a nemkfvinatos viselkedes, ilyen aJkalom lehet a kivezis, beszelgetes a bararokkaJ a munka sziinereben, reggelizes man, vagy egy ejszakai barban. Ha a nemkivanacos viselkedes az eves, akkor ilyen kockizati hclyzer lehet peldiul a hazaerkezes munkab61, elegedetcseg eseren, unatkozas alkalmaval vagy idegeskedeskor. Reszleresen jegyezziik fel az oszszegyujtott informaciokar, mere sziikseg b-L r:ijuk a kesobbi lepesek sorfo. Kerii.nk egy reszletezett beszdmol6t az addiktiv viselkedes egy konkrtt eseterol Ezc az informici6t kesobb segf rsegkeppen haszniljuk ahhoz, hogy a hipnotiz:ilr paciensnel azt az ego-illapotot idezziik az iranyicoi helyzecbe, amelyik vegzi a nemkivanatos viselkedesc. Tegyiink fel a paciensnek olyan kerdeseker, hogy a vilaswk alapjin majd kesobb kreilhassunk egy 373

a feloldatlan erzeseket eddig magaval cipelt ego-allapomak minden igenye kielegitesr kapott. Fontos, hogy mindez olyankor tortenjen meg, amikor a paciens abban az ego-allaporban van, amelyik elsokent elte :it az addiktiv viselkedeshez kapcsol6d6 negadv erzeseket.

Kerjiik, hogy beszelni szeretnenk a szemelynek azzal a reszevel, amelyik tudja magar61, hogy nem akarja az addikci6t; ez az a resz, amelyik a feljebb bemutatott harmadik lepesben beszelt A harma<lik lcpesben osszegyujtott inform:ici6k seglrsegevel elohozzuk azt az ego-~1llapocor, amelyik nem akarja, hogy az ill eto szemely folytassa az addiktiv viselkedcst. J6 m6dszer ehhez az, hogy a paciens saj:it szavaival elismereljuk nagy reszet annak, amit a beteg errol a reszrol mondott. Peldaul: ,,Most azzal a reszeddel akarok beszelni , amelyik nem akar dohanyozn i, azzal a reszeddel, amelyik nem szereti a rossz leheleret, es amelyik agg6dik a dohfoyzasb61 eredo egeszsegugyi problemak miatt."

Kerjiink egy m egsz6litasi nevet att6l a rcsztol, amelyik rudja magar61, hogy nem akarja az addikci6t Miutin megkezdtuk a beszelgerest azzal az ego-allapottal, amelyik nem akarja, hogy az addikci6 folyrar6djon, kerdezzuk meg: ,,Milyen ncvcn nevezhecem azt a reszedct, amelyik nem akarja, hogy folytasd azt, hogy ket eckezes k6z6tt is eszcl?" Fontos, hogy kapjunk egy never, mcrt a rovabbiakban igy tudjuk gyorsan es kon nyen, korulmenyeskedo korC1llris nelkiil eloh ivni ezc a rfrz.t. H aaz ego-allapomak go ndjai ad6dnak onmaga elnevezesevel, akkor javasoljunk neki egyec: ,,J6 nev volna neked az, hogy ,,Egeszsegvedo"?

Targyaljunk azzal a resszel, amelyik nem akarja, hogy a viselkedes irinyit6i helyzetbe keriiljon olyan alkalmakkor, amikor az addikdv viselkedes a kodbbiakban meg szokott tortenni - lasd feljebb a masodik lepest Ezen a ponton mar nagyon hasznos info rmaci6k i llnak rendelkezesiinkre. Tudjuk, hogy mikor keriil eloterbe az addiktiv viselkedes kockazaca, es ismeriink egy ego-allapocot, amelyik nem akarja, hogy az addiktiv 376

viselkedes folyrac6djon. Ha a klserresek idejen az az ego-i llapot keriil ir:inyic6i helyzerbe, amelyik ellene van az addiktiv viselkedesnek, akkor a piciens nem fog bele a fiiggo viselkedesbe. Ez egyszen'ien hangzik. Csak cegyiik irinyit6i helyzetbe az addiktiv viselkedest ellenzo ego-allapocot, es akkor az ilyen viselkedes eltli nik. Am az a problema, hogy a klserresek alkalmival gyakran az az ego-allapot ugrik az iranyic6i helyzerbe, amelyik igenis akarja az addikclv viselkedesc. Emiacc az addikrfv viselkedest akar6, illecve az azc nem akaro ego-illapocok kozotci cargyalisnak olyan megegyezessel keU z:irulniuk, amelyec mindkeccen pozitlvnak erezhernek. Segfrsegiinkre leher egy ilyen megegyezes lerrehoz:is:iban az, ha mis ego-i llaporokac is bevonunk. Peldaul, ha cgy paciens dohinyozni szokott olyankor, amikor nyugtalansag vesz raj ta eroc, egy harmadik ego-allapor (egy nyugodr ego-allapoc) felvallalhacja, hogy iscapolja a nyugralankodo ego-illapococ, es az fgy beleegyezhet, hogy ilyenkor a nem-addiktlv ego-allapor keriiljon iranyft6i helyzetbe.

A kepzeletet haszn:ilva olyan jelenetekbe helyezziik a pacienst, amikor a korabbiakban meg szokott tortenni az addiktlv viselkedes, es megkerjiik a pacienst, hogy figyel je, mi tortenik a kisercesre Mihelyt ugy Larszik, hogy a rargyalas eredmenyekeppen az ego-allaporok kozott uj egyensuly jort lecre, megpedig azzal, hogy a klserresek alkalmaval a nem-addikrlv ego-allapotnak van lehetosege megragadni az iranyic6i helyzeret, a kepzeloero segfrsegevel ellenorzesnek verji.ik ala az ego-allaporok uj elrendezodeset. Ezzel ket dolgot eri.ink el. Leherove valik annak megfigyelese a terapeuta es a p:iciens sz:imara, hogy az ego-i llapocokon vegzerc munka sikerrel jarc abban, hogy konnyebbe regye a piciens szamara az addikcio legyozeset, valam int onbizalommal rolti fel a beteget, mere lachacja, hogy csak rajra mUlik. fgy pedig elerheto szamira az addikci6val szembeni siker. Ha a klserresre adore helyes viselkedes a valasz, a hipn6zis alacc, ezt megfelel6 eredmenynek tartjuk. Ellenkezo esecben felmerjiik, hogy milyen covabbi ego-allapoti munkira van meg sziikseg a hipn 6zisos iiles befejezese elott. Elofordulhat, hogy tovibbi ego-illapocok kozorci rargyalisokra van szukseg, mielocc a paciens megnyugodhac. Neha egy trauma felold:isat 377

kovetoen egy masik trauma is feloldasra var, es ezt akkor ismerhetj iik fel, amikor a kepzeloeror hasznaljuk az iiles sikeressegenek ellenorzesere. llyenkor szi.ikseg szerint folytassuk a rovabbi ego-allapoci munkat, egeszen addig, amig a kisercesnek kepzeloero reven torteno megjelenitesere a paciens azzal nem reagal, hogy biztos mar az addikdv viselkedcs mel16zeseben. Erdemes a pacienst ellicni minden informaci6val, ami segit neki jobban megerceni, hogy az elvegzett munka mikcnr szolgalja az 6 jav:ic. A folyamatokr61 magukat informilcnak erzo piciensek eseteben sokkal val6szinubb, hogy meger6sodoccnek erzik magukat. Kulonosen az eleti.iket mine! inkibb a maguk kezcbe venni igyekvo paciensek szam:ira hasznos, ha azt erezhetik, hogy 6k maguk is hozzijirultak a lezajlott folyamacokhoz.

378

MPD (TOBBSZOROS SZEMELYISEG) A dissznciativ identitds uzvar (MPD) a rendszeres es sulyos gyermekkori b:intalmaz:is koveckezmenye leher. A normalis ego-allapori srrukturat ilyenkor megz.avarja a bi nralmazis gyotrelmei elol va16 meneki.ilesi keszcetes. H 6napokon (soc iltalaban eveken) at torteno sulyos bantalmazasok esecen a gyermekek megcanulnak ,,nem emlekezni" a bamalmazisokra olyankor, amikor ego-illapotot valcanak. Peld:iul masnap az iskoli ban nem emlekszik a gyermek, hogy mi rortent vele eloz6 ejjel. A felszini ego-allapocok kozotti kommunikaci6 megszakad , kiesik a gyermek sz.amara. A kiesect idokben egy m:isik szemelyisege van fenn, es amikor legkozelebb ismet az a szemelyisege keri.il id.nyfc6i helyzecbe, azok a bizonyos emlekei ismet hozzaferhecove valnak szim:ira. Ha a tobbsz0ros szemeiyisegt.ol megkerdezik azc, hogy: ,,Ertek a gyerrnekkorodban bantalrnaz:isok?", a valasz alcalaban egy 6szinre: ,,Nern". A valaszt ado szemelyiscgresznek nincsenek ernlekei az or ert bfotalmazasr6l. Viszonc a b:intalrnaz:is jelent6s resze maris elokeriil, m ihclyt a binralmazasc atelt szernelyiscgresszel beszeliink. A terapeuranak gondosan el kell magyaraznia az ego-allapocoknak, hogy az ego-illapocokkal folytacocc munka sod.n sernmikeppen sem az a eel, hogy valamelyik ego-:il lapott61 m egszabaduljunk. Az ego-allapocok megtagadjak az egyi.ittmt'.ikodesc, ha azt kezdik hinni, hogy meg akarunk toliik szabadulni. Ez fokozoctan igaz olyan esetekben, amikor szemelyisegreszekkel dolgozunk. Sok robbszoros szemelyisegt'.i embernek vannak olyan ego-allapotai, amelyek att61 felnek, hogy a cerapeuca megpr6b:ilja felsz:imolni a lerezesilkec. Sok esecben h6napokig, soc olykor evekig carr6 munka kell hozza, hogy a kiilonbozo szemelyisegek elegge megnyugodjanak ahhoz, hogy beszeljenek, es ircinyit6i helyzecbe keriiljenek. Ezc a folyamatot lelassfcja, ha az ego-illapotok valamelyike felti a lecezesec. Neh:iny ok arra, hogy a szemelyisegck micrc vonakodnak beszeln i, vagy mierc caliljik neheznek a beszedet. Esetleg felnek att61, hogy a terapeuca mcg akar szabadulni coliik. Esetleg felnek att61, hogy a cerapeuta megakadalyozza 6ker abban, hogy azc tegyek, arnirol pedig 6k maguk azt gondoljik, hogy tenniilk kell.

379

. Esecleg meg sem h alljik a terapeucat. . Esecleg jobbnak larjik, ha rejcve tarrjak a traumat. Nern szokadan, h a egy szemelyiseg azt hiszi, hogy az illeto szemely meg fog halni, ha 6, a szemelyisegresz nem vegzi el a dolgit. Meg ha egy szemelyisegresznek a szerepe rideg es mogorva is, ez a resz azt hiheti, hogy ennek igy kell lennie, vagy pedig azt veli, hogy maskiilonben nagy szenvedes varna magira a szemelyre. Ez csakugyan igy is lehetett valamikor a multban, megpedig a gyermekkori bamalmazcis saran. A rideg es mogorva ego-illapot segithetett az illetonek. Fel nottkorban a rideg, mogorva ego-allapot sok bajt hozhat a szemelyre. Az ego-allapoti rargyalas riveheti a rosszindulacu szemelyisegreszt, hogy beleegyezzen egy pozitlvabb szerep jatszasaba. A szemelyisegreszek kozotti kommunikaci6 nagyon gyenge. Egyes reszek kepesek lehetnek kommunikilni egymassal, es a tobbszo ros szemelyiseggel rendelkezoknel is elofordulhat, hogy a felszinen levo szemelyisegreszek emlekekhez jussanak akkor is, amikor nern ok vannak iranyic6i helyzecben, h asonl6keppen, mint ahogyan mi vagyunk az ego-i llapotainkkal. Egyes szemelyisegreszek azon ban gyakorlarilag nincse nek egymassal semmifele kommunikcici6ban, meg mis felszin i ego-allapotokkal sem. A szemelyisegreszek kozotti komrnunikaci6 csekely volta rniatt gyakran megtortenik, hogy sok szemelyisegresz egyalcal:in meg sem hallja, am it a terapeuta mond. Tobb h6napnyi munkac kovetoen uj ego-allaporok bukkanhamak fel, es arr61 szamolnak be, hogy semmirol sern erresiihek abb61, ami addig elhangzott a tedpia folyaman. A r6bbsz6r6s szemelyisegueknel vegzett ego-allapoti rnunkanal< az a celja, hogy a szemelyisegreszeket olyan szerepekbe segftsiik, amelyek elfogadhat6ak mindegyik resz szimara, es hogy noveljiik a szemelyisegreszek k6z6tti kornmunilcici6r. Bemutarhatjuk egymasnak a reszeket, es meggyozhecjiik oket arr61, hogy erdemes kommunikalniuk, mert fgy meg cudjik osztani egymassal az emlekeiket. Ahhoz pedig, hogy ez lehecseges legyen, meg kell tanulniuk megbfzni egymasban. A t6bbsz6r6s szemelyiseguekkel vegzett munkanak egy rovabbi celja a magaval cipelt trauma feldolgoztatisa. Ez nehez feladar lehet. Sok es apr6lekos munkat igfoyel, akar mindossze eljutni a rraumat hordoz6 ego-allapor(ok) ig. A cobbsz6r6s szemelyisegt'.ieknek az iigyincezesi stilusa olyan, hogy eltemeti, elrejti a rraumat; arnelyet olyan sulyosnak itel,

380

hogy mas tennival6t nem is cud vele, mine ugy h inni, m intha meg sem tortent volna. Ezeknek az izolal6dott ego-allapotoknak a szamara a megertes es a feloldas teljesen idegen fogalom, illecve sok esetben a szemelyisegreszek szimara, akik ugy canultak, hogy a szemely vedelmenek a m6dja a trauma rejcve tartisa. Ezek a traurnatizalt ego-allapotok nincsenek hozzaszokva ahhoz, hogy segftseget kapjanak, illecve, hogy jobban erezzek magukat. A rraumaold6 es a belso komm unikaci6t javft6 ego-allapoti technikak megkonnyebbiilest hozhamak a disszociatfv id enritiszavarban szenvedo szemelynek, es lehetove tesznek reintegrici6t is . Nern celja a reripiinak az egyeclen es egyseges szemelyiseg kialakftisa, de az viszont feladata, hogy egy inregrilt szemelyiseg jojjon letre a feloldort, az egymast tiszrelo ego-allapotokb61, ugy, ahogyan az a nem klinikai esetet kepezo populaci6nil tapasztalhat6.

PoszTTRAUMAS STRESSZ ZAVAR

(PTSD)

Az ego-state tedpia nagyon j61 beillesztheto a PTSD szimpt6rnaiban szenvedo paciensekkel vegzett pszichorerapias munkaba. Ha a traumatizcilt ego-allapot hozzajuthat, hogy kifejezze magat, valarnint bato rftist kap, hogy belsoleg eltavolftsa az ot fenyegeto tenyezot, es aztin belso es alland6 segftseget kap az igenyei kielegitesehez, akkor eltunhemek a PTSD nemkivfoatos ti.inetei. Mar nem hajtja oket egy m elyben meghuz6d6, feloldatlan traumat magaval cipelo ego-allapot rettegese, mert az az ego-allapot az ego-allapoti rechnikik segitsegevel legyozte a felel met, megerosodott, es j61 erzi magat. Az ego-state teripia technikainak alkalmazcisa leherove teszi a terapeutinak es a paciensnek, hogy kozvetleniil a trauma maradvfoyaira osszpontositsanak, es elohozzak, kezeljek a traumat hordoz6 ego-allapotot, s vegii l feloldast nyujtsanak neki.

38 1

S z ERKESZT61uT6sz6 Jelen kotetiink nyelvezeceben corekedtiink a jo es gordiilekeny m egertesre, igyekezciink a szakkifejezeseket kozerchecobbe cenni, emeszthetobbe az o kfejteseket. Yoltak benne olyan kifejezesek, amelyeknek helyesirasat nem eppen az akademiai rendszer szerint jelem etti.ik meg. Volt, ahol az o rvosi es volt, ahol a koznyelvi helyesirast kovettiik - mindezt a ko nynyebb megerthetoseg kedveert. A terapias reszek sz6 szerimi leirasakor pedig teljesen extremnek lacsz6 frasm6do t, fogalmazasm 6dot talalhatunk. Nern azert, m ert nem tudjuk, h ogy mikent is kell helyesen fogalmazni magyarul. Mindezt azert, mere a cedpiakban megjeleno pirbeszedek m eghacarozocc szovegformulakac, sz6fordulacokat cartal maz nak, amelyeken nem valtozcachat cunk a reszletes leirasko r. A terapiak soran sosem egyezik a beszelr es az iroct nyelvezet. A paciens maskeppen ko mmunikal - ugynevezett gyermek.i nyelven - a m6dosul t cudatallapo tban. Sokszor mega hangja is megvalcozik. A terapeuca p edig mind ig ehhez igawd ik. A konyvben - elrero ben'.iform aval - kiemeltiik a terapeuca mindazon megjegyzeseit, o ktato m ondarait, melyeket az adott cerapiak so rfo hasznalr. A konyvben talalhat6 neveket cermeszecesen m egvalcozcattu k, h iszen figyelembe vettiik a szemelyisegi jogokat.

K6sz6NETUNKET FEJEZZUK KI A KONYVBEN I

FELHASZNALT TANULMANYOK KESZITOINEK: O r. Bagdy Emo ke Balogh Gabriella Dr. Illes En iko Dr. Jancsovics Sando r Kacsfodi Elvira Dr. K.igy6s Eva Dr. M acyas Edit D r. Pap Zsuzsa D r. Schnell Endre

383