Leuner - KIP, A Katatím Imaginatív Pszichoterápia Alapjai by Örömjog

A katatim imaginativ pszichotenipia alapjai A kepzelet hasznalata a rovid pszichoterapiaban

Tartalom A magyar kiadas H. Leuner irasai alapjan kesziilt. A bibliografiai adatokat l. az Irodalomjegyzekben. I. ALT AL~OS TAJEKOZ6DAS

~~~~~~~~~~~~~-=-

I. eset (Az aut6szerelo) 1 I 2. eset (A haziasszony) 12 3. eset (Agoraf6bias alkalmazott) 4. eset (Kenyszeres cukrasz) 13

ISBN 978-963-97 51-77-4

ÂŠ Animula, 2012 II. AZ ALAPELV

TIT. A TECHNIKA: M6DSZERTANI LEPESEK

Elsa lepes 26 Masodik lepes 29

AN/MULA KIAD6 Honlap: www.animula.hu Szerkesztoseg es konyvesbolt: 1026 Budapest, Bimb6 184. Rende/es interneten: mai/@animula.hu vagy telefonon Tel: 200-0716, 200-7823, 20-323-1822, 20-350-8106 A kiadasert fele/: Biro Sandor dr.

IV. A KEPELMENY DEMONSTRALASA EGY ONKENTESSEL

V. KEPELMENY DEMONSTRALASA EGY KLJENSSEL

VT. AZ ALAPSZlNT STANDARD MOTIVUMAI

Elsa standard motivum: a ret 52 Masodik standard motivum: a patak 57 5. eset (Kislany, szemolccsel) 60 6. eset (A pajzsmirigy-beteg) 60 7. eset (Az izzad6s no) 61 8. eset (Depresszi6s diaklany) 61 9. eset (Egy csaladi kilites ,,kiutese") 62 Harmadik standard motivum: a hegy 65 10. eset. (A dadog6s fiatalember) 69 Negyedik standard motivum: a haz 75 11. eset (6rtorony-lak6) 79 12. eset (A felhokarcol6-epito) 80 Otodik standard motivum: az erdo pcreme 82 13. eset (Elfut6 kutat6) 83

Tartalom

VII. AZ ALAPSZINT KEZELESI MODELLJEI 14. eset (A vizsgadrukkos) Az elso interj u 90

89 92

VIII. BEVEZETES A KEZELESBE - A virag-teszt 92 Nehezsegek az elso motivum el.kepzeleseben 94 A kliens tajekoztatasa 97 99 A KIP altalanos jelentosege 100 A pszichoterapiar61 A munkaszovetseg 103 lX. A TERAPIAS ULES IDOBELI STRUKTURALASA

105

X. A KEPELMENY SZERK.EZETE ES VEZETESE

112

A vezetes altalanos stilusa 112 A kikepzes folyamata standard motivumokkal 117 Kikepzo munka rogziilt kepekkel 120 15. eset (Aki ferden megy egyenesen) 121 16. eset (Felfele folyik a viz) 122 17. eset (Alagtit es vizeses) 123 18. eset (Egig ero kerites) 125 19. eset (Az 6rias tarsa) 131 XL KONFLIKTUSMENTES SZCENAK ES KREATiv FEJLESZTES A spontan kepelmeny kreativ fejlesztese 133 Konfliktusmentes szcenak es az archaikus sziiksegletek elfogadasa 20. eset (A konfliktusmentes beteg) 138 21. eset (Az aramlassal gy6gyul6) 140 22. eset (Egy pszichoszomatikus krizis) 141 XII. A VAL6S HELYZETEKKQVETESE 23 . eset (Hiivelyk Panna esete az igazgat6val) 24. eset (A zarda tanam6je) 148

133

13 7

145 147

XIII. A TERAPIAs HAT6TENYEZOK ATIEKINTESE

151

Az imaginalt szcenak es erzelmi t6nusuk f6kuszalt feltarasa 151 A tartalmak objektivalasa es attetele a fantaziab61 a realitasba 152 Az erzesek es affektusok felszabaditasa a katarzisig 153 A felszinre hozott konfliktusok visszacsatolasanak hatasa 154 A terapias fejlodes ellenorzese a valtozas Jepesein kcresztiil 155 XIV. ATIETEL ES VISZONTkITETEL A KIP-BEN

157

XV. AZ ALAPSZINT JAVALLATAI ES ELLENJAVALLATAI

163

Prognosztikai kriteriumok a KIP-hen 163 Altalanos klinikai indikaci6k, betegseg-kateg6riak szerint Prognosztikai jegyek KIP eseten 165 25. eset (Egy passziv-agressziv) 166 A KIP kockazatai 168

165

FUGGELEK. A KIP tovabbi szintjeinek attekinto bemutatasa Kozephalad6 szint I 70 Halad6 szint 173

170

Irodalom

175

A szovegben idezett esetcimkek

177

Targy- es nevmutat6

178

I. Altatanos tajekoz6das

I. Altalanos tajekoz6das

A jelen kotetben foglalt anyag a katatim kepelmeny pszichoterapia (KIP) alapfokat kepezi. Mindenekfelett a m6dszer elmelete es technikaja irant erdeklOdo kollegaknak sz6l, azoknak, akik majd be kivanjak illeszteni sajat terapias arzenaljukba. A pszichoterapia termeszetesen nem tanul~at? meg ko~~Â vekbol, sajatelmeny, valamint a kello onismeret nelkill, de am1 mmdenekelott sziikseges: a megfelelo szupervizi6. Ezt azert kell kiilon is hangsulyoznom, mert a hivatasnak ez az alapveto szabalya ml konnyen atbaghat6. A KIP semmi esetre sem neutralis beavatkozas. Itt a terapias hibak igen karossa valhatnak a nagyon intenziv terapias kapcsolat folytan, a kizar6lag verbal is terapiakhoz viszonyitva. A KIP tortenete 1948-ra ny(ilik vissza. Akkor hivta fel a figyelmemet Happich ( 1932) pr6balkozasa a kepzelet felhasznalasara a pszic~oterap~aba_n. Elkepzeleset publik.alta, de nem volt kiilonosebb hatasa. Happ1ch, ak1 ny1lvanval6an nem volt tajekozott a melypszicho16giaban, az imaginativ gyakorlatokat a vallasos meditaci6ban alkalmazta. Azen erdeklOdesem elsosorban a melylelektani szimbolikara iranyult; a jelkeprendszerek kiserleti igazolasa. Szandekom szerint ez kozvetithetne a szkeptikusok (koztiik kollegaim) szamara a psziches onabrazolasnak ezt a nagyon fontos teriiletet, az o tudomanyos szinvonaluknak megfelelo szinten. Sajat szerteagaz6, reszben rendszeres kiserleteim a kepzelettel hat evvel kesobb jutottak el a kozlesig (1954). Ebben a m6dszernek a kiserleti katatim kepelmeny elnevezest adtam. Ez az elnevezes, nemileg praktik:us cellal, sziiksegesnek latszott, hogy felfedezesem komoly tudomanyos erdeklodest keltsen, kiilOnosen, mivel egy olyan alapveto pszichoterapias elvhez kapcso16dott, amelyet korabban sem elmeletileg, sem a gyakorlatban nem vizsgaltak. Ez volt a szimbolikanak es jelentosegenek elso kiserleti bemutatasa. A nev megvaltoztatasat az tette sziiksegesse, amikor kesobb felfedeztem, hogy a kepelmeny meglepo terapias hatashoz vezethet, amelyet addig tudomanyosan nem bizonyitottak. Mivel a kiserleti megkozelites sziiksegkeppen kihat a terapiara, azt felre kellett tenni. A terapia felol a szabadon kiboml6 erzelmek es az azokt61 fiiggo imaginativ tartalom sokkal erdekesebbek. Ezen okb61, hozzavetoleg 1964-tol beszeltcm k6zvetlen munkatarsaim javaslatara

egyszeriien katatim kepelmenyrol es szimboldramar6l. Kozben az ut6bbi kifejezes elfogadast nyert Svedorszagban es reszben az Egyesiilt Allamokban. Ezek azert kenyelmes nevek, mert j61 kifejezik. az eljaras lenyeget. A fantaziakepek es az affektiv rnezo kapcsolata mindket megnevezesben nyi lvanval6. A szimb6lumokkal talalkozast a feltaru16 etmenyjatekban j61 megragadja a ,,szimboldrama" kifejezes. Az a kiserlet, hogy a KIP-et osszehozzuk a j61ismert pszichoterapias megkozelitesekkel, nem tiinik konnyunek. Bar a teljes testi e1lazulas es a belso atkapcsolas hatasa fontos tenyezo, amelyet kesobb reszletesen targyalunk, a KIP nem szamithat6 a korabbi , un. tn~n ing- vagy szupportiv eljarasok koze. Sziikebb ertelemben azonban a tisztan verba lis megkozelitesekhez sem tartozik, mint amilyen a rogersi szemelykozpontu terapia vagy a pszichoanalizis, amelyben a fo technika a tudattalan konfliktusok feltarasa es megfogalmazasa. Mindazonaltal, megkozelitesiinknek onmagaban is van feltar6 komponense, es csak egy kesobbi ponton lepi at a terapias folyamat a viszonylag magas kiiszobot a szimb6lumok megelese es a konfliktus verbalizalasa kozott. Magam soha nem kepzeltem, hogy a KJP mas lenne, mint egy pszichoanalitikusan orientalt m6dszer. A kontrollalt regresszi6 talajan valik hatekonnya, azaz, egy, a terapeuta altal inclitott, amiikodes arcbaikus erzelmi szintjeire es m6dozataira torteno en-regresszi6 kozegeben. Ebben a vonatkozasban, es osszhangban a freudi alomelmelettel, a KIP a tudattalan osztonimpulzusok, tudattalan motivaci6k, elharit6 mechanizmusok, es termeszetesen az alomszimbolika dinamikus jelentosegenek elismerese utjan halad. Nern tagadja a terapiara mobilizal6 affektusok fontossagat, sem az attetel-v iszontattetelt klicns es terapeuta kozott. Az elmult evekben egy ismert pszichoanalitik:us a KJP-et ,,a pszichoanalizis torvenyes gyermekenek" nevezte el (Ebebald, 1979). A KIP konkret technikakb61 osszerakott rendszer. A rendszer mint egesz, arra az alapveto tapasztalatra epul, hogy az ember a fantaziajat kepes kreativan hasznalni. Bar ez mindig igy van, nemcsak az almokban, banem a nappali abrandozasban is, sohasem vizsgaltak alaposan, vagyis szisztematikusan es tudomanyosan. Kepzeleti kapacitasat hasznalva az ember kepes mindig ujat es ujabbat tervezni. A KIP-et didaktikai cellal ha.ram szintre osztottam. Az alapszint, amelyet ez a konyv bemutat, egy olyan terapias tarhazat nyuj t, amely elegendo segitseg egy minosegi, teljes rovid terapia lebonyolitasahoz. Ezen a szinten a terapeuta fO iranyultsa$a mindig nemileg pragmatikus. A masodik, kozbUlso szint csak jelezve van, de nem tartozik ebbe a kurzusba. Ez a terapias eszkozoknek egy tovabbi szeles sorat ajanlja, koztiik a motivumok es a terapias strategiak

I. Altaltinos tajekoz6das

!. Altaltinos tajekoz6das

teljesebb megtargyalasat, az attetel es viszontattetel problcmajat, es azt, mikent miikodnek ezek a KlP folyaman. Ezekkel az eszkozokkel a tapasztalt terapeuta abba a helyzetbe kerill, hogy kepes dolgozni szemelyisegzavarban szenved6 kliensekkel is. V egUI, a KIP halad6 szintje kovetkezik, mint specialis kiegeszites. Ebben egy sor kiilonosen eroteljcs beavatkozas kombinal6dik, melyek egy resze aktiv es egyertelmuen pszichoanalitikus iranyu. A ket kiegeszit6 szintet roviden a Fiiggelekben korvonalazom, igy az olvas6nak nem kell magat az alapszintre korlatoznia. Az az olvas6, aki nines birtokaban egy alapvet6 pszichoterapias jartassagnak es ismeretnek, nem kepes megcrteni ennek a m6dszemek az egyediilall6 jelleget, sem osszehasonlitani azt mas terapias eljarasokkal. Ebb61 a szempontb6L kivanatos, hogy Iegyen melylelektani es pszichoszomatikus tajekozottsaga, es legyen j artas az olyan relaxaci6s eljarasokban, mint az autogen trening. Ha alaposabban akarja tanulmanyozni a KIP-et, a sajatelmeny megszerzeset j avaslorn, akar egy rovidebb kurzus kereteben is; ez tortenhet egyeni formaban, de inkabb csoportkeretben. Egy dologgal azonban az erdek!Odonek tisztaban kell lennie. Bar a m6dszer alkalmazasa elsore nagyon konnyiinek tiinhet, es az is csabit6, ahogyao fokozatosan feltarulnak benne a tudattalan lenyiigoz6 es killonos kepzetei, fontos figyelmeztetnunk arra, hogy a KIP intenziv, eroteljes m6dszer. Alkalmazasa csak azoknak val6, akik megfeleloen kikepzodtek, tisztaban vannak az indikaci6s korrel es a kliens klinikai adatainak feltarasaval es ertekelesevel. Olyankor, amikor az en gyenge, vagy a kliens mas okb61 kevesse teherbir6, a kepzelet hasznalatanak veszelyei is vannak. Az a teny, hogy ez a mentalis technika hatekony terapias eszkoz, aztjelenti, hogy a kikepzesben csak szakmailag hozzaerto csoportokra szamitunk: orvosok, elozetes pszichoterapias gyakorlattal, valamint klinikai pszicho\6gusok, gyermekterapeutak es a sajat kepzesiikben halad6 fokon lev6 analitikusok. Azonban ahhoz, hogy az els6 ket csoportba tartoz6k KIP-kepesitest nyerjenek, (a nernet rendszer szerint) kiegeszit6 melylelektani kepzest is kell kapj anak. Esetenkent megkerdeznek arr61, hogy sziikseges vagy ajanlott-e kikepzo analizis, ha valaki szimboldrama-terapiat akar vegezni. Elvben a valasz nemLeges. Ugyanakkor nem ketseges, hogy mindazon terapeuta-jelolteknek, akiknek vannak szemelyisegi problemai, ugy a szemelyes analizis, mint a teljes analitikus kepzes kiilonosen fontos. Kozisrnert: a terapeuta sorsa az, hogy terapias reagalasaiban szandektalanul is hordozza sajat szemelyet es egyeniseget, adott vonasait. Meg mindig ervenyes az a regi felfogas, hogy a terapeuta

nem tudja elorebb vinni kliense fejlodeset annal, mint ahol o rnaga tart. Ez az oka, amiert minden eljovendo terapeutat osztonzok akar szemelyes analizis, vagy meg inkabb a KIP tanulasa soran egy alapos sajatelrnenyii terapia vallalasara. Tovabbi, nagyon termekeny program, ha KJP-csoportterapiaban is reszt vesz. Az ut6bbi evek tapasztalata arra utal, hogy ez a m6dszer, amelyre ebben a konyvben nem terek ki, donto a szernelyiseg harm6niajanak es nyitottsaganak megteremteseben, a szelf es masok erzekelesenek javitasaban es az empatia kapacitasanak a noveleseben. Ezek mind olyan kateg6riak, amelycket a KIP mint regresszi6t hasznal6 m6dszer megkovetel a terapeutakt6l. A pszichoanalitikus gondolkodas mellett a mely lelektani szimbolika isrnerete is fontos, amilyen alaposan csak lehetscges. Korabban kiadtam egy atfog6 tanulrnanyt ebben a temakorben (Leuner, 1978), es kifejlesztettem azt a technikat is, amellyel az alapszinten kepzetl terapeuta rnegtanulhatja a szimb6lurnok megfejteset, nemcsak altalaban, hanem egy adott kliens eseteben. Egyetlen mas m6dszer sem kozvetiti a szimb6lumok megerteset es Âˇa tudattala~ konfliktusok elcnk erzelrni abrazolasat a terapeutaoak annyira nyiltan, mmt aKJP. . Haaz ember a pszichoterapias eljarasokat a celjuk szempontjab61 tekinti, a hipn6zis es az autogen trening kifejezetten, de a viselkedesterapia is tUlnyorn6an a tUnelek kezelesere koncentral, es kevesbe foglalkoznak a tiinetek pszichodinamikai hatlerevel. A pszichoanalizis iranyultsaga mas j ellegu: a szemelyiseg eresere es konfliktusai tart6s megoldasara torekszik; hatekony valtozasokat elerni a szemelyiseg szerkezeteben. A KIP hasonl6keppen tUlnyom6an a tudattalan k6ros pszichodinamikaval foglalk.ozik. Azonban, szemben a pszichoanalizissel, a szernelyisegszerkezet atrendczese (az alapszinten) itt a hatterben marad, es csak a kozbiilso es halad6 szinten lesz nyilvanva16. Ennek a pontnak az elereseben rnegis felfedezodik a KIP reven, hogy a neurotikusan korlatozott en alkalrnazkod6 es kompenzal6 folyamataiban egy szeles kozbenso mezo tarhat6 fel a szimboldrama segitsegevel. Ennek reszletesebb bemutatasaba a KJP terapias bat6tenyez6inek elemzese kapcsan megyek bele (XTTJ. fejezet). Visszaterve a szimboldrama pszichoterapias helyet firtat6 kerdesre, velemenyem szerint a legkozelebb a pszichoanalizishez all. Megis, m6dszerilnknel sem a szemelyiseget valtoztat6 hatasat nem hangswyozzuk, sern azt, hogy ez szi.ikseges a gy6gyulashoz a kr6nikus neurotikus es pszichoszornatikus esetek zomeben. Ebben a vonatkozasban a KIP a celjaiban szerenyebb marad, de ennek ellenere klinikailag hasonl6 miiveleteket visz vegbe. Velemenyem szerint a KIP kitolti a szeles szakadekot a tiinetkozpontU eljarasok es a hossza-

1. Altalcinos tajekoz6das

I. Alta/anos t<ijekoz6das

dalmas pszichoanalitikus kUra kozott. Tovabba, ha a feltar6 terapiara alkalmas, illetve az arra meg nem erett kliensek szetvalasztasat telcintjiik, a KIP megfelelo Jehet az erosen intellektualizal6 kliensek szamara, es azoknak is, akik figyelmet tulzottan lekotik pszichoszomatikus tiineteik. Es kiilonosen ide szamitom azokat a pszichol6giailag gyengen edukalt szemelyeket, akiknek szokatlan az introspekci6 hasznalata; ez a szeles reteg a KIP segitsegevel elerheto. Mint kesobb kideriil, a KIP egyik f6k:usza az en onszabalyoz6 tendenciainak a serkentese, es ezaJtal a ,,lelek ongy6gyit6 erejenek" a mozg6sitasa. Minden pszichoterapia alapveto kovetelmenyei koze tartozik, hogy a terapeutanak a kezeles elkezdese elott bizonyos diagnosztikai referenciakat kell szereznie. Nern annyira a letezo k6ros zavar fajtajat kell ismernie, hanem tisztaznia azt a kerdest, tudja-e megfcleloen, hatekonyan kezelni a klienst a valasztott m6dszerrel. Ez azt jelenti, hogy a progn6zisnak elegge kedvezonek kell lennie az adott eljaras, jelen esetben a KIP tekinteteben. Csak igy keriilheti el, hogy belevagjon egy sikertelen kezelesbe, peldaul egy kiilonosen bonyolult kr6nikus kliensnel, vagy egy hatareseti szemelyisegnel, vagy egy instabil , engyenge depresszi6sna!, vagy akar olyanoknal, akiknel kellemetlen antiterapias reagalasok varhat6k. llyenkor a terapia karosabb, mint amennyi haszna lehet, ennelfogva ellenjavallt. A tapasztalt terapeuta a dontesehez sziikseges diagnosztikai informaci6t az eset melylelektani elemzesebol kaphatja meg. A KIP tartalmai onmagukban megadhatjak a konkret informaci6kat a kliens aktualis reagalasi mintajar61. Ebbol vegso soron kovetkeztethet arra, hogy vajon a KIP bevezetheto-e azonnal vagy csak kcsobb a terapia soran, miutan mar hosszabb ideig foglalkoztak nyomaszt6 konfliktusaival. Ezen fejezet befejezesekent szeretnem megismertetni az olvas6t a szimboldrcima teljesitmenyenek nehany peldajaval. Velemenyem szerint egy uj terapias megkozelites kezdemenyezoje koteles megmutatni, bogy a m6dszere tObbet teljesit, mint mas eljarasok, es bizonyitania kell ezeket a vonasokat a kliensek kezeleseben. A tapasztalat fajdalmasan megtanitott arra, hogy a szigoru tudomanyos kriteriumoknak megfelelo kiilonfele m6dszerek terapias sikereinek az osszehasonlitasa csak bizonyos nebezseggel, vagy egyaltalan nem elerheto. A mult evekben a munkatarsaim es en magam is, sok idot es m6dszertani munkat szantunk ezen pszichoterapia-alkalmazas kontrollalt felteteleinek kidolgozasara. Megpr6baltuk memi az eredmenyeket olyan nem szelektalt kliens-csoportoknal, amikor a kezelest 15, illetve 20 iilesre korlatozzuk. Mind az elso tanulmany (Wachter es Pudel, 1980), mind a masodik (Kulessa es Jung, 1979), kiegeszitve a megfelelo utankovetesekkel, rendkiviil

bat~rit6 eredmenyeket bizonyitott. Mindket kutatasban a kliensek a gottingem egyetem pszichiatriai k1inikijar61 erkeztek, es veletlenszeriien, anonim m6don voltak besorolva. A kliensek ketharmadanal 5-10 eve allottak fenn kr6nik:us neurotikus tiinetck. Ebben a kurzusban nem kivanom a hallgat6kat sem m6dszertani kerdesekkel, sem statisztikakkal zaklatni. A bivatkozott kozlemenyek megtalalhat6k. Letezik meg nebany felmeres a pszichoszomatik:us szindr6mak kezeleserol isÂˇ ezek a szindr6mak a bonyolultsagukr6l ismertek es az analitikus terapia sza~ mara nehezen elerhetok (ha egyaltalan). Utalok itt Klessmann es Klessmann ( 1978) felmeresere anorexias serdiilok ambulans kezeleserol, valamint Wilke (~ 980) tanulmanyara egy kolitisz ulcerosa kliens kezeleserol, es Roth (I 980) c1kkere a funkcionalis szcxualis zavarok kezeleserol. A kurzus fO celja erdekeben csupan negy esetet idezek fel a sajat orvosi praxisomb61. A helysziike miatt mind a negy bemutatast erosen besiiritettem es csak a fontosabb informaci6kat talalom, vazlatosan. Az 1. cs a 3. eset volta~ keppen ala~s.onyan is~olazott szemely volt, akiknel. egy melylelektani interju ncm volt kiv1telezheto. A gyakorlatban ez nem ritka, es a KIP hatekony alkalmazasat nem gcitolja meg.

1. eset (Az autoszere/O) A 35 eves szerelonek egy evvel a terapia kezdese elott kisebb banal is munkahelyi balesete volt (bar egy elegge remiiletes helyzetet usz~tt meg). Kozvetleniil utana szedules, altalanos gyengeseg es kimeriiltseg jelentkezett proft'.1z leizzadasokkal, ajulasi hajlammal, szivdobogassal es szorongaso~ rohamokkal. Ez egy vegetativ neur6zis kepe. A munkaba allasi kiserletek foko~ta~ a ~<maszait; Vegiil a kliens eleg nyavalyg6s Jett, nem tudta lekotni magat peldaul olvasassal, nem tudta elhagyni a lakasat, halalos szivrohamt61 felt. Hangulati lag depresszi6 jellemezte, pszichoszomatikus tuoetekkel ~ szemelyisegben egyertelmii hiszterias vonasokkal. Kevesebb, mint e~ e~e~ ~ panasz?k kezde~e utan a munkakeptelen klienst ambulans pszichoterap1aba vontak. A psz1chogen eredet gyorsan kideriilt, a fizikalis vizsgalat negativ volt. A terapia 26, heti egyszeri egyeni szimboldrama iilesbOI allott. B~r gye~gen, iskol~ott szemely volt, es a Jegcsekelyebb elkepzelest sem fe]ezte kt arrol, am1t a KIP-hen atelt, a kezeles alapszintjet teljesitette. A tiinet~i a kezeles vegere jelentosen csokkentek, es ismet dolgozni kezdett. Mmdenekelott a passziv, elvar6 hozzaallasat adta fel, kepes volt ragaszkodni ajogaihoz es sikeresen feljavitotta az onbizalmat. A 8 evvel kesobbi utankovetesbol kideriilt, hogy nem lettek ujabb tiinetei, hanem folyamatosan dolgozott.

I. Altaltinos tajekoz6das

2. eset (A haziasszony) Az 52 eves miivelt haziasszony ket evvel terapiaba vetele elott betegedett meg: visszateroen dcpresszi6s lett, miuran ertesiilt egy koz~li unokatestvere hala\ar61. Hamarosan komoly nehezseget okozott nek1, hogy gondoskodjon beteg onmagar61 es igencsak zsembes ferjerol., Szcd~le~ek jelen~Â keztek (a fuleszeti vizsgalat negativ volt). Enn.ek ~llene~e, mm~a~ k~zeles gyanant tark6taji infiltraci6t vegezt~k (kis d6zts Ltdo~a!n, hely1 .~rze~t:~:Â nito beinjekci6zasa), pszichesen telJesen dekompenzalodott. E~os feJfaJasokat panaszolva, a napi haztartasi teen~~ket sem tudta fo~ytatm. E~re fesziiltebb lett, hamarosan gyomorgorcse1 1s tamadtak; tovabba belso nyugtalansag, fesziiltseg, kezremeges, ki~eri.i~tseg, inge~lek~nyse,g es s~pora szivdobogasok. Egy ot hetes k6rhaz1, maJd szanat6num1 tar~ozkodas nem hozott valtozast. Vegiil pszichiatriai felvetelre keriilt a k6rhazunkba." . Felvetelkor kifejezetten agitalt-depressziv allapot mutatkozott, eros h1pochondrias hangsullyal. A szemelyisege egy~rtelmiien ~js~onikus volt, kenyszeres vonasokkal. A kezelese neurolept1kummal es ant1depr~ssz{ms szerrel kezdOdott rendszeres terapias beszelgetcsek mellett. A het hetes osztalyos tart6zk~das csak csekely javulashoz veze~ett."Ke~e~~el a. t~rveÂ zett elbocsatasa elott az allapota ismet leromlott. Vegso terap1as k1serletkent, miutan nem runt pszichoterapiara alkalmas alanynak, a ~~ ala~Â szintjevel torteno tovabbi kezeleset ajanlottam egy.fiatal doktomo~~l: akinek volt tapasztalata a m6dszerrel. 6 tiz nap alatt kilenc, 45 perces ulesben foglalkozott a beteggel. . . A biografiai elemzes lathat6an igen fontos t~ma~at ~n~thete~, m1vel igen eros Jereagalast mutatott. ~a~ az ~llapota ~eg m~Il:d1g .1~sta~1lnak latszott, a panaszai figyelemre meltoan Javulta~, es a fel)e ~1serete~en baza lehetett bocsatani. Depressziv es hipochondrias panasza1 megszuntek, es az altalanos neurasztenias kep is sokat javult. Ketsegteleniil meg nem vol~ teljesen ,,meggy6gyitva'', ezert sz~seg volt a~ hala~6.szintje~ f~,l~~~ a terapiat, 160 i.ilesben. Mindazonaltal az elso, kilen~ u!esr~ te1Je,do r~~1d kezeles annyira stabilizalta, hogy kepes lett szembenezm a hazassaga kiab~ randit6 val6sagaval. Tehat a KIP alapszintje elegendo v~lt. ~ompenzalm ezt az addigra szubkr6nikussa valt, es masfele, felrar6 terap1ara alkalma~Â lan allapotot; vegeredmenyben alkalma~ lett az. ugyei iranyit;as~. ~ ket eves utankovetes szerint ujabb depressz16 nem Jelentkezett, es Jelentosen megvaltoztatta a hozzaallasat az elethelyzete, illetve a partnere irant. 3. eset (Agorafobias alkalmazott) A 38 eves no, foglalkozasara nezve alkalmazott, mar egy e_ve ke~telen. vo,lt mur!kaba jami agoraf6biaja miatt; a szorongasos rohama1t tachikardrn es

I. Alta/anos tajekoz6das

ajulasos hajlam kiserte. Vegiil is egy komplett f6bias neur6zis alakult ki. Pszicbiatriai oszralyra keriilt, mikozben tovabbi panaszok jottek: komoly erzelmi labililas es hipochondrias jegyek (emellett az obligat vegetativ ti.inetek: leizzadasok, kezek zsibbadasa, szapora pulzus es pszichoszomatikus panaszok is voltak). Egy munkatarsam kezelte, a szimboldrama alapszintjevel. Mindossze nyolc fogJalkozas utan (4 bet alatt) a sulyos ti.inetek megsziintck, es ennek nyoman a kliens neurotikus beallit6dasa is megvaltozott. Ezt sikcriilt j61 atmenteni abba, hogy elkezdelt fizikalisan is gyakorolni; majd, legyozve a szorongasat, beiratkozott egy toma-tanfolyamra. A tcstcdzessel vegleg legy6zte a maradek ti.ineleit es elbocsatasat kerte a k6rhazb6l, hogy dolgozni kezdjen. Ebben az esetben viszonylag keves foglalkozas elegendo volt a nagyon kcllcmetlcn, mar egy eve fennall6 ti.inetek megsziintetesehez. A neur6zis kompenzalasanak ii yen lehetosegeit ma csak a dinamikus rovidterapiik kinaljik. Vagyis, teljesen jogos, hogy a KIP-et rovidtcrapianak tartsuk, bar a technikaval mely, intenziv hatasokat lehet elemi. 4. eset (Kenyszeres cukrtisz)

A 19 eves cukrasz sulyos foglalkozasbeli akadalyozottsagar61 panaszkodott: nem tudott kiallni magacrt a munkatarsaival szemben, akik gunyolrak ot; nehezen alakitott ki tarsas kapcsolatokat; kulonosen lanyokkal vagy asszonyokkal. Beszamol6ja es a viselkedese alapjan rendkiviil gatlasos, szorong6 szemelyiseg, kenyszeres vonasokkal. Kenyszeres gondolatai, mint csaknem alland6 kiseroi, majdnem mindenben megbenitottak. Ezekben a kenyszergondolatokban az istent kellett atkoznia, a hozza legkozeLebb a116kat serto nevekkel kellett illetnie; mindezek persze felfokoztak lelkifurdalasat. Ezen ti.inetek 13 eves korat61 allottak fenn, tehat mar ttgy hat eve tartottak. A KIP-terapiat a szerzo vezette; osszesen 45 i.ilcsben. A kezeles lassan, de iitcmcsen haladt, az alapszint fObb motivumaival (hegyrnaszas, patak, hazepttes), az imaginalast lepesenkent fejlesztve, dramai es erosen regressziv fantaziillal. Kepelmenyei az agressziv impulzusok megtoreset szimbolizaltak, vibaros elszakadasat az anyai elvarasokt61, es egy uj enideal letrehozasat, parhuzamosan a tekintelyelvii lelkiismeret fellazitasaval. A kezeles vegen valamennyi motivum kifejezett valtozasra utalt, de ezen tulmenoen viszonylag hannonikus, kellemes szcenakka fejlodott, j6 messze a fixalt kepektol. Ennek alapjan egy melyebb strukturalis valtozast tctelezek fel a kliens ~zemelyisegeben. Klinikailag j6 keszseget fej lesztett

I. Alta/anos tajekoz6das

ki tarsas kapcsolatok kiepitesere. Alland6, stabil kontaktust alakitott ki egy baratnovel elkoltozott az anyjat61 es Miinchenbe keriilve mestercukrasz vizsgat tett, vegiil pedig egy szeles korben ismert cukraszdabanj61 fizetett iranyit6i allast szerzett. A kenyszergondolatok gyakorl~til.~g e~.tiintek. ~ negy evvel kesobbi utankovetes azt muta~~Âˇ. hogy ~ tera~tat ~ozv~~~e~ul koveto valtozasok fenn.maradtak, sot, SZOCJahsan meg tovabb IS feJlOdOtt, egyeni es szak:mai eleteben egyarant. 6sszefoglalva, mondhatunk valamit a szimboldrama alapszintjenek ind~aÂ ci6ir61 (lasd a prognosztikai kriteriumokat a XV. fejezetben). Az alapsztnt mar kevesbe edukalt egyeneknel is hatekony, akiknel van egy ,,karakterpancel", es a pszichoszomatikus szindr6maval jelentkezo klienseknel is. Fokozatosan megnyitbatja elottiik a kepek tudattalan vilagat es a hozzajuk kapcsolt erzelmeket. Bizonyos hiszterias szemelyisegstruktlirak is kedvezoen reagalnak. Szinten elonyos, ha a tiinetek harom evnel nem regebbiek. Masfelol, a karaktemeur6zis-esetek progn6zisa kedvezotlen.

IL Az alapelv Vessiink egy pillantast arra, mit tesz a szimboldrama az alapszinten; ezzel kivanom elmagyarazni az alapelvet. Ezutan illusztralom a m6dszertani reszleteket. Milyen pszichol6giai elv szerint miikodik a szimboldrama? frank svajci ideggy6gyasz es pszichoterapeuta a 20. szazad eleji evekben vegzett egy nagyon egyszeru kiserletet (konyve 19 14-ben jelent meg), amelybol kidcriilt, hogy az emberi pszicheben spontan kesztetes van onmagat a v izualis fantaziaban, azaz kepekben megjeleniteni. Ugyanezt talalta valamivcl korabban kiserleteiben Silberer ( 1909) is, a maga koraban neves kutat6. Vegiil is ezek az elofutarok mar bemutattak, hogyan fed i fol a psziche, bizonyos mertekig onkent, a m6dszeriinkben uralkod6 e lvet. Ha egy egeszseges, vagy meg inkabb egy neurotikus szemely fekszik a divanyon, relaxalt, minel ellazultabb a llapotban, csukott szemmel, es egyszeriien atadja magat a teljes passzivitasnak, scmmit nem akarva es varva, es tiirelemmel engediink neki ebben az allapotban I 0-30 percet, bamarosan, elobb-ut6bb, a szemiink lattara valami nagyon special is tortenik. Nyugtalanna valik. A szernhejai rebegnek; a karokban, es olykor a labakban is rovid, koordinalatlan rangasok figyelbetok meg. Vegiil atfordul az egyik oldalar61 a masikra. Ettol a motoros nyugtalansagt6l fuggetlcni.il azonban arr61 szamolhat be, hogy egy kUlonos, spontan vizualis szcenat erzekel a szeme elott. Ezek lehetnek absztrakt mi ntak, els6re talan csak nagyon finom alakzatok, mint peldaul kicsi gombok, palcikak, korok, amelyek esetleg fokozatosan mertani figurakka allnak ossze. A beszamol6k szerint gyakran fekete-feberen jelennek meg, kesobb csetleg szinesen. J.H. Schultz ( 1979) kiilOnosen erzekletesen es pontosan irta le ezeket a tokeletesen begyakorolt autogen trening soran, mint a mely relaxaci6s fazisba bevezeto vizualis manifesztaci6kat. Fontos tudnunk., hogy ezek a spontan vizualisjelensegek, a kepzelOdesÂˇ ertelmeben meg az olyan rendszeres es hosz-

* Tiszt<izzuk a fogalrnakat. Kozismcrt, hogy az ember meg tud jelcoiteni vizualis tartalmakat maganak. Ezck azonban tipikus alakj ukban halvanyak, ktinnyen eltiinnek, a megtartasuk szandekos erofeszitest igenyel. Amikor azonban a szcmely enyhen mOdosult tudatallapotban van, az imaginalas a latvanyt szingazdagon, plasztikusan, terben hozza. Ez autonom fol ya mat, szandekosan nem befolyasolhat6; a kep spontanjelenik meg az ember lat6tcreben es fejlodik tovabb. Ezt nevezziik katatim kepnck, amit a tovabbiakban az ,,imaginalas", ,,kepelmeny" fogalmaval szinonimakent hasznalunk.

II. Az alapelv

szas gyakorlas nelkiil is felbukkannak, mint amilyen az autogen trening. A folyamat kepes fenntartani onmagat. A kezdeti elvont formak teljesse valliatnak es tovabbi jelenetek fej16dnek a kepek toredekeib61. A teljes kepek vagy a reszei k szinesednek, ami talan kezdetben megjelentes nelkiilinek tfinik, azutan fokozatosan jelenetszerii imaginativ sorozatta formal6dik. Az alanyok fogekonysaga szerint ezek a szcenak vegiil ragyog6 szinekbenjelennek meg. Groteszk, alomszerii alakzatokka tudnak erosodni, vegiil pedig elenkke es elove, ugyhogy mega legfinomabb reszletek is megkiilonboztethctok. Mas sz6va1, a vizualis imaginaci6kb61 kompletten kiforma16dott vegso jelenet jelenik meg a kliens szeme el6tt. Legjobb formajaban ez a psziches aktus eszleleskent jelentkezik, vagy ahogyan gyakran nevezik, ,,bels6 vizi6kent". Am a kliens sosem felejti el, hogy amit lat, az nem va16s jelenseg. Ebben a vonatkozasban a Jeirt folyamat szernben all az alommal vagy a hallucinaci6val. Mindket ut6bbi jelensegnel a kritikus hozzaallas altalaban felfiiggesztodik, es az erintettek ezeket val6s esemenyeknek velik. Az imaginativ eszlelesek egyfelol ugy jelennek meg, mint egy - a kliensek kifejezesevel - ,,bels6 mozi". Semennyi vagy csekely bevon6dassal a kepek enidegenkent vonulnak a bels6 latasnak ezen a vasznan. Mindazonaltal az ellentete is elofordul. A relax.alt es befogad6 allapotban, arnelyik fokozatosan lesz automatikus (lasd lentebb), a szemely nyilvanval6 erzelmi bevon6dast jelez. A szcenahoz i11eszked6 hangulatok es erzelmek keltodnek fel, akar vidamsag peldaul egy viragos mez6 latvanyanal, elmelyiiles es nyugalom egy naplementekor, vagy nyugtalansag vagy szorongas, amikor kellemetlen tajak vagy fantasztikus figurak bukkannak felszinre. Happich ( 1932) es Heiss ( 1956) nyoman a tudati szintnek es az elmenynek erre a fent leirt egyiittallasara, mint imaginativ tudatossagra hivatkozunk. Korabban az az elkepzelcs dominalt, bogy ez a tudati kateg6ria csak bizonyos szemelyek szamara erhet6 el konnyeden, megpedig az ugynevezett eidetikusoknak (azaz, vizualis kepzelettel megaldott egyeneknek). Azonban a tobb evtizedes munka a KIP-m6dszerrel megmutatta, hogy ez az imaginativ tudatossag az emberek tUlnyom6 reszenel kialaldthat6, gyakorlatilag mindenkinel. Spontan elofordulasukkor ezeket a jelensegeket ,,alvaskepekkent" ismerik, amelyek sok embernel jellegzetesen pontosan az elalvaskor bukkannak fel. A teljesen kifejl6dott imaginalas: erzelmileg hangsulyos (katatim) kepelmeny. Kiilonleges minosege a szinessegeben, plasztikussagaban es erzelmi hatasaban van, szemben az egyszerii kepzelettel, amit - multbeli jelenetek:re emlekezve - kozonsegesen barmikor megtapasztalliatunk. Mindenki kony-

fl. Az alapelv

nyen igazolbatja, hogy ezek az egyszerii kepzeleti produktumok altalaban sapadtak, szfntclenek es sokkal felszinesebb hatasuak. A katatim kepek szokatlan vonasa,, hogy teljes, kifejlett alakjukban mar nem engedelmeskednek az akaratnak. Eppen ellenkezoleg, fiiggetlen, auton6m bels6 lefolyast kovetnek. Ezt a lefolyast tudattalan impulzusokkal magyarazhatjuk (lasd Ientebb): ezek vczetik az imaginalast. Ezt a tiinettani elkiilonitest, ami f6kent didaktikai, gyakran felreertik. A gyakorlatban sokszor talatunk koztes fazisokat, a tiszta kepzelet es a teljesen kifejezett katatim kep kozott. Azonban a koztes vizualis tartalmak is egyertelmuen hatekonyak; a laikusok ezekre a kevesse szines, egeszen atmeneti, nehezen megtarthat6 kepekre is, mint ,,latomasra" bivatkoznak. Mas sz6val meg ha az erintett nem katatirn kepeket ,,lat" a sz6 szoros ertelmeben, instrual~ hat6 az ,,imaginalas" megjelenesere es osztonozheto arra, hogy egcszen pontosan figyelje meg, irja le ezeket. Legujabb megfigyeleseink szerint meg az egeszen sapadt kepck is, amelyek nyitott szemek mellett jelennek mcg, mindaddig terapiasan hatekonyak, ameddig belso figyelemmel kovethet6k. Termeszetesen az ember nem tagadhatja, hogy van egy csoport, gyakran muveszileg erzekenyek vagy maskent vizualisan tehetsegesek, akik mindennapos elmenykent szamolnak be hatcirozott imaginalasr6l. Masfelol meg vannak erosen racionalis elmevel rendelkezok, akik nem kcpesek erzelmileg rcgredialni . A szkizoid szemelyisegueknek szinten nagy nehezseget okoz az im~ginativ ~da~ossag. ~elemenyem szerint azonban nines ebben tiszta tipol6g1a - legalabbts nem b1zonyithat6. Azok a koriilmenyek, amelyek kozott az imaginativ elmeny elmarad vagy elegtelen, sokfelek es gyakran az adott szemel~ nagyon egyeni szempontjait61 filggenek. Gyak:ran fontos szerepet kapna~ 1tt a terapcuta iranti szemelyes erzesek. Jellemzocn az imagioativ kepek a lcgiobban egy fogekony, tapasztalt terapeutajelenleteben fejlodnek. Ezt a vo~alat folytatva, olyan kulonleges lechnikakat dolgoztam ki, amelyek el6segit1k a katatim kepekkifejleszteset. Ezekre a KIP-technika leirasanaJ visszaterek. Az auton6m, szabadon fejlodo belso kepek megjelenese elvileg mar nagyon reg6ta ismert a pszichoterapiaban. Mar Anna 0. esete, akit Breuer es Freud irt le (1895), meglepo betekintest nylijtott egy biszterias no vizualis szcenaiba. Hosszli imaginalasokr61 szamolt be, spontan jelentkez6 hipnoid, fllomszerii allapotban; ezeket az 6 ,,maganszinhazakent" emlitette. Minden delutani ulesen Breuemel a transzban beszamolt ezekrol, aki kepzctt ideggy6gyaszkent minden alkalommal kifejezetten reszletezo figyelemmel foglalkozott ezekkel - es igy serkentette a tovabbi folyamatot. Maga Freud, aki ok even at a hipn6zis hasznalata helyctt a kliens homlokara kifejtett enyhe

II. Az alapelv

Tl. Az alapelv

nyomassal keltett vizualis jelensegeket, nemcsak precizen leirta, hanem ossze is gyiljtotte a kliens kozvetlen tarsitasait azokr6l, amig a kepek megint eltiintek. Azonban nyilvanval6an nem ismerte fel a lehetoseget az imaginalas felhasznalasara a pszichoterapiaban, es kesobb az ejszakai almok tanulmanyozasa fele fordult. Am ismerte az imaginaci6 nchany fontos jellemzojet, es le is . irta ezeket (Breuer es Freud, 1895). Mar emlitettem Franket, aki 1914-es konyveben beszam olt a ,,katartikus m6dszerrol", ami a Breuer-fele lereagalason alapult. Kretschmer atvette ezt az elkepzelest, a ,,filmszalag-gondolkodas" nevet adva neki. Ezt kovetoen mar ismetelten talalunk beszamol6kat itt-ott a szakirodalomban; a szerzok tobbnyire egymast61 fuggetleniil fedeztek fel ezeket a jelensegeket. Atfog6 vizsgalatok azonban nem t6rtentek. Az egyetlen kivetel egy francia mernok, Desoille ( 1945), aki nagyon pragmatikusan kezelte a kepelmenyt es annak terapias felhasznalbat6sagat. Munkajar61 meglebetosen keson szereztem tudomast. Tovabbi reszletekre a KIP elofutarair61 ebben a konyvben nem terek ki. A katatim kepek megfelelo kategorizalasahoz talan fontos hangsulyozni, hogy szorosan kapcsol6dnak a pszichiatriai terminol6gia hipnag6g latomasaival, vagy reszben azonosak is azokkal. Nern tudunk atsiklani azon teny folott, bogy amikor csukott szem mellett imaginativ szcenak jelennek meg, a szemely megvaltozott tudatallapotban van. Bar az orientaci6 (helyre, idore stb.) teljesen megtartott, az aktiv eber tudati szint kisse siillyed. Majdnem teljesen basonlit ez az allapot az elalvasra, amelyben a m ar emlitett alvaskepek jelenbetnek meg. A legtobben ismerik, amit ez aJatt ertiink: egy kiilonos kiiszob-allapotot eberseg es alvas kozott; bizonyos szemclyek ezt kepesek egeszen hosszan fenntartani. Jellemzoen ezek a vizualis jelensegek hipn6zisban is felidezhetok, valamint abban az enyben bipnoid allapotban is, amit az autogen trening kelt. A KIP-et erinto leglijabb vizsgalatok mindazonaltal azt mutatjak, bogy semmi esetre sem sziikseges eras tudatm6dosulast kelteni a katatim kepelmeny megjelenesebez. Meg az egyszerii keres is, a kenyelmesen iilo kliensbez, hogy kepzeljen elegy adott motivumot, teljesen hatarozott katatim kepekhez vezethet. Lathat6an szeles a skala, a bels6 figyelemmel kJsert vizualis imaginaci6k spontan megjelenesetol a kifejezett hipn6zisig, illetve az autogen treningben elerheto onbipn6zisig. Korabban azt hittiik, hogy alapvetoen fontos a megfelelo beavatkozas a KIP-hez. Ma mar tudjuk, hogy a ket allapot, az elenk imaginalas es a m6dosult tudatallapot szorosan korrelal egymassal. Az imagi-

nalasra felbiv6 egyszerii instrukci6 kepes fokozatosan csokkenteni az ebersegct, ami viszont elmelyiti a kepzeletet; a ketto egymast erositi. Egeszeben levonhat6 az a kovetkeztet6s, hogy a szimboldrama jelenlegi technikaja lenyegesen egyszerubb, mint az elsore latszik, es a jelentos tudatm6dosulas egyaltalan aem felletlen kovetelmeay. Mindazonaltal fontosabbnak talalom szamunkra, hogy j61 megismcrkcdj iink a katatim kepek vilagaval. A koltoi bizonyitekok, egeszen az antik korig, sokfele betekintest nytijthatnak. A fiatal Goethe irja (miutan utoljara Jatta Fredericat, es el lovagolt Sesenheimbol): ,.Nern a testi szemeim elott, de a kepzeletemben lattam magamat 16haton, egy olyan ruhazatban, amilyen sosem volt raj tam; csuka-kek, egy keves arannyal. Amint felkeltettem magamat ebbol az alomb61, az alak teljesen eltiint. Ennek a kiilonos vizj6nak a pillanataiban valamilyen sajatos komfortot ereztem." Kozelebb a mahoz, egy kiilonleges francia nyelvii koltonel, Henri Micheaux-nal talaltam hasonl6t. 6 a sajat belso vi.zi6jat irja le: csukott szemmel elvezetes dolgokat kepes felidezni, peldaul teven belovagol egy varosba, megijesztve az ott lak6kat. Vagy: boldogan figyel cgy csillaml6an szines bekat, amint kimaszik egy pocsolyab61. I. Riedel (1974) kulOnosen erdekes osszeallitast kozolt a szepirodalomban fellelheto kepelmeny-vonatkozasokr61. Jellemzonek tiinik, hogy a koltok es ir6k sokkal meghittebb viszonyban vannak a katatim kepek vilagaval, mint az atlagemberek. Forditva pedig azt latjuk, hogy a terapia ha ladasaval a pacienscink katatim imaginativ produk:ci6i egyre kreativabb es meglepoen lelemenyes, gyakran artisztikus fonnakat oltenek, akar a bizarr tartalmak akar a nyelvi megfogalmazas okan. ' Nemcsak az irodalmi bizonyitekok erdekesek, hanem a katatim kepek jellcmzoi is: a szinek elenksege, elevensege, ontorvenyii, olykor meg az enntett szcmely akarataval szemben is megnyilvanul6 fuggetlen folyama, es a gyakran intenziv erzelmi bevon6das, a tartalomnak megfeleloea. Jtt, es eppugy a KIP-ben a terapias celokert a bevont szemely majdnem mindig kepes ugy mozogni, mint egy konkret tajban. Cselekszik, vandorol es utazik, emberekkel talalkozik, csaknem ugy miikodik, mint a val6sagban; mondhatjuk, egy masodik realitasban letezik. Masfelol, tiindermesekbOI, mondcikb6l, mitoszokb61 cs termeszetesen az almainkb61 - ismert fantasztikus kcpzodmenyek is felbukkanbatnak. Rendszerint azonban a katatim elmenyek fantasztikus elemci ncm annyira hatarozottak, mint amennyire a laikus vama. A mental is kepek spontan kidolgozasaban elonyben reszesitjiik a tajkepeket. Erre a spontan kiboml6 kepzelt tajkepre mint ,,katatim panoramara" hivatkozunk, amely minden iranyban bebarangolhat6. Mint latni fogj ak, ez a

II. Az alapelv

panorama komoly diagnosztikai ertekU, es gyorsanj6 attekintest enged a terapeutanak a pacienst dominal6 konfliktusokr61. Ebben az osszefiiggesben egyre inkabb kikivankozik a kerdes: milyen jelentoseget tulajdonithatunk ezeknek a katatim-imaginativ elmenyeknek. Barki, aki partatlanul reszese lesz az imaginaci6k vi laganak, gyakran closzorre abszurd es fantasztikus kepzelgeseknek iteli, amiknek alig lehet banni koziik ohozza - kiilonosen, ha haj lamos belso pszicbes inditekai tagadasara. Eleinte meg az a belso, erzelmi bevon6das is hianyzik, ami kesobb a szcenak:at annyira jellernzi, megmutatva, mennyire az enbol erednek. Ez az utalas kifejezettebbe es nyilvanval6bba valik, amikor elobb-ut6bb a katatim tartalom sok esetben szinte automatiln1san dek6dol6dik. Ez tortcnhet ugy, hogy a kep szubjektiv jelentesebol tamad6 gondolat szinte ,,fejbe iiti" az illetot, vagy amikor egy kep felreismerbetetlen utalassa fejlodik; vagy amikor egy figuraban kozeli hozzatartoz6jat ismeri fel. A pszichoanalizis korai eveiben Silberer ( 1912) mutatta ki, hogy az imaginalas az autoszimbolizmus torvenyenek engedclmeskedik. * Az alabbi pelda egy fiatal orvosnotol vilagosan megmutatja - es ez fontos a szimboldrama bannilyen rnegertesehez - , bogy a psziche adott, a kliens szamara nem tudatos, es tudatosan nern is konnycn bozzaferbeto szintje kepekben fejezi ki magat. A doktorno a k6rhazi osztalyra az ejszaka folyaman felvett egy beteget, eletveszelyes keringesi osszeomlas miatt. Mikozben a hordagy elott allt, dontenie kellett, hogyan kezelje a veszhelyzetet. Lazasan gondolkodott a kiilonfele diagn6zisokr61 es arr61, mit tegyen elsonek. Ajobb osszpontositas erdekeben nebany masodpercre bebunyta a szemet. A felelosseg keltette fesziilt allapotban egy rajkep jelent meg elotte: a videkre hirtelen nagy aradas tort. A viz egyre magasabbra emelkedett, a helyzet aggaszt6 volt. Elontottc a reteket, majd vegi.il minden eltfint a vizben, hazak, fak: stb. Ut6bb meglepodott ezen a villanasszeru kepzeten. A jelentese j6l kifejezte belso izgatottsagat, amit voltakeppen tudatosan alig erzett, mert kozben egy pillanatig sem hitte, hogy nem tudja higgadtan megoldani az cset kezeleset. Mi utan a kliens allapota javult, az orvosno megint bebunyta a szemet, es majdnem osztonosen ,,magaba nezett'', mintegy ellenpr6bakent. Ismet egy hasonl6 elarasztott taj jelent meg, azonban a viz leapadt, es a napsiites-

* Termeszetescn itt csak az irnaginaci6 rnelypszichol6giai vonatkozasaira utalok. Tovabbi meghataroz6k is tulajdonithat6k neki, peldaul arnikor a kepelmenyt az alkot6 folyamat szolgalatara al.kalmazzak. Silberer szerint az elalvas-kiiszobnel megjelcno autoszirnbolikus imagina.Jas az erzelrni elet tudattalan es tudatelottes teriileteiben gyokerezik.

II. Az alapelv

ben a tajban nagy ragyog6 mezok tiintek elo. Egy friss zold fasorral szegelyezett ut vitt keresztiil ezen a vidam, baratsagos, es megnyugtat6 rajon. ltt a Silberer altal leirt elalvas-kiiszobii autoszimbolika latvanyosan ertheto l e~z az eb~r allapotban. Meg kell jegyezni, bogy a kollega ketsegteleniil vizualisan az atlagot meghalad6an erzekeny volt, es tehetsegesen festegetett. Nern ke.l~ soka~,~dni a ~zimb?lumokr61 , hogy kimondjuk: az elarasztott taj kepe a Sajat belso tzgalmava) parhuzamosan valtozott. Amint az imaginativ tapaszta(atban gyakori, a kep v ilagos alleg6riat kozol (elaraszt6 viz- szetarad6 belso iz~al.?~). U~anakkor ~elismerjiik, hogy az orvosno tudatos, kifele iranyul6 miikodese erosen ellentetes az o erzclmi allapotaval, ami messze nem tudatos. Ezt latszolag melyen elnyomta, es csak az imaginativ elmeny, amely ebben az cset~en, a kedvezo koriilmenyek kozott sponran feltort, bizonyitotta az eros belso nyugtalansagot. A neurotikus klieaseink gyakran drasztikusabban tapasztalj:ik meg ezt. ~in~ mar irtam, miodebbol vilagos, hogy a szimboldrama az egyen bclso forrasa1ban megtalalhat6 tcrmeszctes kapacitasokra es funkci6kra epiil. A psziche imaginativ onabrcizoltisimak alapelvere tamaszkodva a kezdeti fela?at a ~e~elmeny fejleszteseben az, hogy fel kellctt tarni az affektiv kepanyag dmamika! hatt~ret e~ ~okfe~e, .dive~ lehetosegcit, cs ezeket metodikailag hasznossa..te~rn. a _terapia szama~. Erthetoen a katatim kepektol az alrnokig csak cgy rov1d lepes van. A spontan filmszalag-gondolkodasra utalva Kretschmer (1922) rcszletesen kimutatta, hogy az alom elvei, ahogyan azt Freud elo~zor fe lvazolta, visszatemek a vizualis imaginaci6ban. A kepekben megtalalJuk az eltolas es a si.irites kateg6riait. Latjuk peldaul, bogy a szemely szamcira a val6sagban letezo affektus eltol6dik az imaginativ sz intre. A mar emlitett fantasztikus jelenesekben emberi formak es allatalakok ko~dcnza16dasat is megtalaljuk. Peldaul valaki egy tcknosbekat imaginalt, am mt nagy nebezen valamilyen lyukb6L igyekezett kifele. Am a feje es a szc111: e~szerre cmbe~ive valtoztak; majd rajott, bogy azok az apjae, ahogyan meg kisgyerekkent 1smerte. Egy masikjelenetben egy diakot latott ki lepni az crdobol: az alak tartasa es jarasa a paciens autoriter apjara Utott. Az almokkal val6 kapcsolat is felfedezheto, es altalaban a freudi elsod/eoes fo lyamatra uta l6 jegyek, fOkent abban, ahogyan az imagina16 az idovel ba~k. 16.vo,jelen cs mu Lt egybeolvad, mondhatru, ezt mind aktualis jelenkent eli at a khens. Felfiiggesztodnek a logikai ellentmondasok. A szimboldramaban minden il~en jelenseg lehetseges: az ember kepes repiilni, nagy tavolsagokat atugram, eltiinni a levcgoben, alakokat egybeolvasztani, es igy tovabb.

II. Az alapelv

A kepzeleti folyamatok megertesehez fontos tudni, hogy az imaginativ tartalom folytonosan valtozhat. lgen nyilvanval6 peldaja ennek az a fiatal kollega, aki a belso izgatottsaga fokoz6dasat a taj elarasztasakent imaginalta. Miutan ez elenyeszett, a videk ismet tavaszias frissessegben es tisztasagban tiindokolt. Vagyis, az autoszimbolika batasa alatt a katatim kepek az illet6 valtoz6 bangulatai es erzelmei szerint, azokkal osszhangban valtoznak. Ezert pszicbol6giai szempontb61 a szimboldrama nagyon szorosan tarsul a projektiv tesztekkel. Ezek kozill legismertebb a Rorschach es a TAT (Tematikus Appercepci6s Teszt). Ezekben a teszt alanya olyan anyagot prezental, amelyben a tenyleges ingert (a foltot, illetve a TAT-ban a homalyos jelenetet) a belso pszicbes konstellaci6 es az erzelmi allapot transzformalja; vagyis, Kretschmer ( 1922) fogalmazasaban egy ,,projektiv nyomast" fejt ki ra. Mindebbol fontos kovetkeztetesek vonhat6k le a vizsgalt szemely szemelyisegerol. Hason16keppen, a szimboldrama is, az egyeni fantazia utjan kozvetitett imaginaci6kkal egyfajta kivetitett onabrazolcisnak tekinthet6. Az elonye az ismert tesztm6dszerekhez kepest abban van, hogy a kepelmeny-technikaban a bemutatasnak nincsenek hatarai, es az aktualis erzelmek legcsekelyebb valtozasa is azonnal visszati.ikrozodik a kep va!tozasaiban. A kivetitesnek ezt az aktiv folyamatat mobil projekcionak neveztem (erre meg visszateriink). A mobil projekci6 jelensege termeszetesen az ejszakai almodasra is vonatkoztathat6. Az almodassal foglalkoz6 kutat6k ugyanakkor ismetelten ramutattak, hogy a katatim kepelml:ny jellegzetes vonasai es megnyilvanulasai jelentosen elternek az almokban ateltektol. Velemenyem szerint azonban ezek pszicbodinamikai szempontb61 majdnem jelentektelenek; csak ti.inettani-fenomenol6giai oldalr61 talalunk nehany markans ki.ilonbseget. A KIP soran a mentalis kep folytonossagahoz gyakran kifejezetten ragaszkodik a kliens, az markansabban egy temara iranyul, a tartalma gyakran egyertelrnubb, egyszerubb, es a kifejezes formaja a ti.indermesekehez vagy a nepdalokehoz hason16. A klienseink eleven kepeket festenek le, majd konnyen megtartjak a kepzeletiikben, ugyhogy eltekintve a megalkotasuk terapias erteket61, objcktiv abrazolasuk a kesobbi osszehasonlitasra is lehetoseget ad (1. es 2. kep).

v alasz egy kerdesre Vannak-e kockcizatai annak, hogy a modszert csoportnak oJ...iatjak, amelyben lehetnek keves tapasztalattal rendelkezok is? Valasz: Ez fontos kerdes, amelyrol sokat vitatkoztunk. Be kell vallanom, sokaig magamnak is komoly fenntartasaim voltak azzal szemben, hogy iIyen bevezeto kurzusokon mutassuk be. Amikor eloszor oktattam kiscsoportos for-

II. Az alapelv

........ . . ....

Âˇ.......... __ _

...

MAK -~

fl&I&}

'ÂˇtMBRJCUM . Âˇ~ ~

I ..abra. _Egy pa~iens ter~epvazlata (katatim panorama). A tengerbe nylil6 forr6, glilaalakit z1rten all, med1terran nove?yzettel. A:z. elotte fckvo tajon gondosan miivelt, ontozott parcllak vannak. ~alra az 6cean gycnge, felhabz6 hullamait latja, valamint egy felderitetlen â&#x20AC;˘ zclcs hon:ioks1.vat~got, nov~nyzet nelkiil. Jobbra egy nagyobb varos teriil el a parton'. kockaalaku feher hazak.kal, c1prusok.kal, es egy mccset, mioarctck. A horizon ton lathat6 solct, magas hcgyscg talao az Atlasz. Emogott egy sziklas teriilet van kialudl vulkannal a krMcrt viz tolti ki. A paras 6ceanon ttil mar cs ak sejteni tudja a magas'partvonalat (Leun~r 1959) . . ,

maban, mindig nagyon erosen kiemeltem, hogy egy tanfolyamnak semmi csetre sem az a celja, hogy a KIP kritikatlan alkalmazasara biztassa fel a resztvevo,ket. ~z sulyos hiba lenne. Egy kezelesi m6dszer ismereteinek es tapaszla latanak atadasa kezdetben nem lehet tobb, mint egyszeru informaci6. En abbot a ~eltevesb6~ indulok ki, hogy valamennyi resztvevo ezt kizar6lag igy gondolJa. Semmt esetre sem olyan instrukci6-kesz1ctrol van sz6 amely tankon~bOI ugy m~gtanulhat6, mint a gy6gyszertan. Val6sziniH~g senkinek scm JUtna az eszebe, hogy az anat6mia-tankonyvre alapozva hajtson vegre cgy mutetet. Volt id?, amikor tap3:5ztalatunk a KIP m6dszerevel meg nem volt annyira nlapos, mrnt ma. Akkonban nehciny kollega kiserletet tett az alapszinti.i KIP nchany lepesevel, mfodossze egyetlen kikepz6 kurzus elvegzese utan. Am valamennyien alapozhattak altalanos melylelektani tudasukra, amellett ismertek

II. Az alapelv

tapasztaltabbakb61 all, olykor pszichoanalitikai tudassal is felvertezve. Sza111ukra a mentalis kepelmeny bevezetese a pacicnseik fele kiilonosen nehez idoszak, mivel meg nem ismerik a vilagos indikaciokat. Gyakran voltak olyan p;icicnscik, akikrol ugy gondoltak, kiilonosen alkalmasak a katatim-imaginativ m6dszerre. Am ha ajavasolt imaginalas erzelmileg tUlterheli a pacienst, ijeszto archaikus tartalmak jelennek meg, konnyen belecsuszhat egy regrcsszi6s allapotba. Ezek a kollegak, a korabbi terapias tapasztalatuk alapjan ncm jartasak ennek az eshetosegnek a biztonsagos kezeleseben, nem tudjak, hogyan kellene ezt a helyzetet technikailag megoldani. Gyakran a valasztott pftc iensek sem voltak val6jaban alkalmasak a KIP-re (peldaul, tUl keves enero csctcn). Ez a rovid, epizodszerii tapasztalat j6 nehany kollegat arra a velemcnyrc vezctctt, hogy a m6dszert nebez mukodtetni, es talan meg veszelyes is. Annyi bizonyos, hogy a szimboldrama semmi esetre sem valarnifele neutr(dis eljaras, es mindenekelott azt koveteli mega terapeutiit6l, hogy kepes legyen elfogadni a paciense atmeneti erzelmi felzaklat6dasat, idoleges regrc szi6jat, es tudja ezeket biztonsagosan kisemi es iranyitani. Ezen a ponton tisztii.zhat6 egy, nekem killonosen fontos dolog: nyilvanva16, hogy a KlP kepelrneny-technikaja bizonyos igenyeket tamaszt a terapeuta tnpasztalata irant. A KIP alkalmazasa feltetelezi, hogy olyan terapias tapasztnlata van, amelyet aligha nyerhet barmilyen mas pszichoterapias m6dszerbol. Itta paciens erzelmi bevon6dascira gondolok, es azzal parhuzamosan idolcgesen a terapeutaera is, valamint a kontrollalt regresszi6ra, amelyben a ke1cles zajlik; vegiil pedig arra a terapeutai kepessegre, hogy szukseg eseten kepc legyen gyors dontesekre elore nem varhat6 helyzetekben is. Ezcn szempontok emlitese nyilvanval6va teszi, bogy csak a KIP maga kinalhatja fol azt a yakorlati platformot, aminek segitsegevel megtelelo magabiztossag erheto ÂˇI az ilyen tipusu tudattalan anyaggal val6 foglalkozasra. Megfelelo en-tudatossag, kello tapasztalat a terapeuta-szerepben, szuperizi6 mellett kezelt esetek- ezek reszei az cm! itett magabiztossagnak. Terrne11/.ctesen, van nehany olyan m6dszer, arni kozeli kapcsolatban van a KIP-pel, mint a jatekterapia, a pszichodrama; masok tavolabbiak (a Rogers-fc~le szemclykozpontU terapia vagy a viselkedesterapiak). Az elrnondottakhoz meg llZl tennem hozza, hogy a mas m6dszerekben kepzodott terapeutaknak nem kcllene huz6dozniuk az aktiv reszveteltol a KIP halad6 kurzusain; igy alapo1it1bban megismerhetik az altaluk hasznalt technikak es a KIP kozti kiilonbsegcket.

2. abra. Az elso rajzon latott tflj atvaltozasa a terapiat kovetoen. A hegy, amelyen a pacicns all dombba szelidiilt. A vulkin eltiint, az ocean helycn pedig egy gyors folyasu, tiszta fo1y6cska van. A taj parkszerii. A sivatag balra huz6dik, ahol a viz is s~el~sebbc ~alik. a._viz szclcn egy katonai orhaz es egy villamos tavvezetek, amcly a messz1 delen levo eromutol jon. A sivatagban egy dinoszaurusz es nehany palmafa. A szemben lcvo hegyek (ahol a kopar Atlasz volt) most erdosek, osvcnyekkel. Job~ra ismct egy na~y v~os.,de most in~abb eur6pai kinezetii. A foly6n hidak vannak. A pac1ens egy tclcszkopot 1s kepzelt maganak, amivcl jobban latszanak a rcszletek. (Leuner, 1959). Kommcntar. Nern lehet nem cszrevenni a rcndkiviili valtozast. Az ocean foly6cskiva, a felelmetes Atlasz erdos hegyekke valtozott, az egesz taj pcdig sokkal eur6paibb. A varos ncm egzotikus, az eromutelep, villamos vezetek, utak jelzik a fcjl6dest. A sivatag is mutatj a az Clet jcleit, meg ha furcsa fonnaban is. Jobban bchatarolt, mar nem ,,terra in~ognit.~"Âˇ A tavvezetek markansan jelzi az ero es energia megelesct. Az egesz kep sokkal 1smerosebb bcnyomast kelt, latszanak az emberi munka eredrncnyei.

az autogen treninget es a pszicbodinamikus pszichoterapiat. Empatias megertesilknek es addigi kezelesi tapasztalatuknak koszonhetoen sikeresen alkalmaztik a KIP-et. Az ilyen kepzesek kapcsan ket dolog valamelyike szokott elofordulni. Az egyik csoportba azokat a resztvevoket sorolom, akik meglepodve tapasztaljak, milyen konnyen halad a terapia nebciny iilesen cit; am elobb-ut6bb belezavarodnak, hogyan kellene folytatni azt. llyenkor egyszeriien megallnak, mert nem elegge felkesziiltek. A masodik csoport jellemzoen a pszichoterapiakban

III. A technika: mod'lzertani lepesek

Ellcna116bb klienseknel ehhez mega legzes szabalyozasat celz6 gyakorlat tar-

III. A technika: m6dszertani lepesek

A katatim kepelmeny alapelve vilagos: az ember eredeti kapacitasa, hogy intrapszichCs allapotat, azaz tudatelottes es reszben tudatta~an tore~vesei~, keszteteseit, sziiksegleteit, valamint szorongasat es elharitasa1t autoszunbohkus imacinativ formaban spontan megjelenitse. Ez a kapacitas elvileg mindenk.ineiÂ°megvan, de hasonl6an a muzikalitashoz, eltero fokban. Ugy lat.szi~, bogy a spontan fejlod6 kepek kevesbe gazdagon jelentkeznek a szkizmd struktliraju kliensekben, mint a hiszterias karakteriieknel. Masreszt az ut6bbiak egyertelmuen termekenyebbek, mint a kenyszeres szemelyisegiiek. A karakterpancelzat altalanos elemei es az intellektualizalas hajlama, mint elharit6 mechanizmus itt is szerepet jatszik. A katatim kepelmeny tovabbfej lesztese, illetve praktikusan ,,megbizhat6" klinikai eszkozze fejlesztese azzal szembesitett, hogy szilkseges beszelgetni a fejlesztes lepeseirol. Ez ellentetben all a nem szisztematikus m6dszerekkel (mint arnilycn Kretschmer filmszalag-gondolkodasa). Ezeket a lepeseket tamogatva, majdnem minden kliensnel fel lehet szabaditani az im_agi~ativ tu~aÂ tossagot, es elvezetni oket az imaginalas majdnem k9mplett kiteljesedese1g. Nern sziikseges varnia addig, amig nem eri el a megfelelo relaxaci6t es a kepek spontan felszinre keriileset, hanem inkabb els6 lepeskent egeszen hirtelen es celszeriien olyan tudatallapotba jut, amelyben az imaginalas jelentkezik. A masodik lepes a katatim kep indukalasa. Jtt arra kerjiik, imaginalja a bevalt motivumok valamelyiket. En magam ebbe ugy kezdek, hogy reszletesebben demonstralom a komplikaltabb lepeseket azoknak a klienseknek, akik hajland6k az aktualis eletnehezsegeiket imaginalni.

Elso lepes Az alabbiakban kiemelek Mrom m6dszertani lehetoseget, kezdve az intenziv alameriilest celz6 formulakkal, es atterve az imaginativ tudatossag elereset celz6 egyszeriibb, elegans lepesekkel. 1. Metodikailag a legbiztosabb a Schultz-fele autogen trening elso ket szintjenek a gyakorlasa, de ez a leginkabb idoigenyes. Mint tudjuk, ezek a nehczseg- es melegscgerzessel kapcsolatos tapasztalatok, az egesz test f016tt.

Nul. A reszleteket illetoen Schultz eredeti konyvere hagyatkozom. Mindenek-

clott tudnunk kell, hogy nem mindenki alkalmas autogen trening gyakorlasa1a; kiilonoscn ilyenek a sulyos neurotikusok es azok, akiknel az introspekci6 (Cinmegfigyeles) nagyon hianyos. Tovabba, ismert teny, hogy a ket alapgyakorlalhoz 2-4 hetes rendszeres gyakorlas szilkseges, amelyet az eljarasban jartas terapeutanak kell kontrollalnia. Kifejezetten neurotikusoknal meg tobb ido !1%likseges a biztos elsajatitashoz. Sok esetben az ember szereti atugrani ezt az cl6keszit6 idoszakot es a neha nehezen megoldhat6 problemakat. Bar ez az clokeszillet elvileg nem kellene hatranyt jelentsen a kliensnek, az idobeli kescdelem nagyon bosszant6 lehet olyankor, amikor siirgos segitsegre van sziikscg. Tovabba, nem minden terapeuta van felkeszi.ilve a terapia kezdetenek halogatasfua, mikozbcn az megindithat6 egyszeriibben is, heteket sp6rolva. l ~zckben az esetekben a KIP batekonysaga csokkenhet es a kJiens motivaltsaâ&#x20AC;˘a nehez pr6banak van kiteve. Sajatos problemakent meriil fel az a kerdes: 111i lyen mertekben konnyit az autogen treninggel serkentett relaxaci6 a kliens r sziches kiJijan es problemain, es ez ajavulas nem keni-e el a megoldasra var6 ko nfliktusokat. Az emiatti aggodalmam nem jelentektelen. Ez kiilonosen igaz, amikor a kliens otthon gyakorolja az autogen treninget, es kozben a terapitiban katatim kcpelmennyel dolgozik. Termeszctesen ennek a kettonek a kombinacioja termekeny lebet, de az indikaci6 nem vilagos. Szemely szerint ncm kedvelem a kepelmeny bevezeteset autogen treninggel, es a KIP-terapia 11lntti folytatasat sem. 2. Velemenyem szerint sokkal elegansabb bevezetes az imaginalashoz egy 1-1yorsabb megval6sitas, vagyis egyszeriien a relaxalt allapot indukci6ja, minel ~ cvesbe szuggesztiven; ilyenkor a kliens is besegit. A formalis hipnotikus v uggesztiok, meg a Jegegyszeriibb fajtaja is, sziiksegtclenek es keriilendok. A 33. oldalon sz6 szcrint is bemutatom az en standard cljarasomat. A terapeult1bchatasa ebben kizar6lag a monoton hangon mulik. Az instrukci6k ily m61lon azt celozzak, hogy a kliens maga vezesse a relaxaci6s folyamatot. Az cllazulas serkentesere megfelelo zene is alkalmazhat6. A zene hatasar6l 1 katatim kepelmenyben nagyon reszletes tanulmanyokat gyiijtottiink ossze {Lcuner, 1974). Legalkalmasabbak a meditaci6s vagy a klasszikus zene (paszloralek, lantmiivek). Mi nagyon ritkan fordulunk ehhez a segitseghez. 3. A legegyenesebb, es technikailag a legkevesbe extravagans bevezetes az 111. cgyszerii keres, hogy a kliens kepzelje el valamelyik tipikus motivumot. A .,virag-teszt" j6 prototipusa ennek. Szokasosan ezt basznaljuk, midon az el6z111cnyt felvettiik a klienssel. Feltetele, hogy ekozben tisztaz6djon, kepes-e es

IIf. A technika: m6dszertani lepesek

III. A technika: m6dszertani lepesek

mennyire, konkret mentalis kepek vizualizalasara. Relaxaci6s utasitasok helyett arra kerjiik, hogy szenteljen figyelmet egy rovid, nagyon egyszerfi pr6banak. Ezutan megkerjiik, helyezkedjen el kenyclmesen es lazan (fotelben), mintha valamilyen faraszt6 fizikai munka utan egy rovid pihcnot tartana. Varunk, amig megtalalja a megfelelo pozici6t; azutan viszonylag hirtelen arra kerjiik, kcpzeljen elegy viragot. A virag-motivumot azert valasztjuk, mert ez altalaban kellemes es vonz6, es alig van negativ adalcka. Ha megis felmerfil egy ilyen negativ hangsuly, az feltebetoen valamilyen egeszen pato16gias impulzus lehet a kliensnel (peldaul egy fekete r6zsa, vagy gyorsan hervad6 virag, vagy acelb61 kesziilt, es bason16k). A felkesziiles hianya miatt ez az informalis eljaras nem kelt elozetes fesziiltsegct a kliensben. Val6jaban, egeszen meglepo, bogy majdnem minden kliens (mega betegebbek is) belemegy ebbe a kiserletbe es elkepzel egy viragot. Ezutan arra kerjiik, hogy minel pontosabban irja le a viragot. Itt nekiink a szin leirasa a fontos, valamint a virag kelyhebe pillantas. Ezutan egy tapintasi inger imaginalasat vezenyeljiik, arra kerve, hogy az ujjbegyeivel erintse meg a viragot. Ez az esetek rulnyom6 reszeben szintenj61 miikodik. A relaxaci6 az egyszerfi karosszekben, egy gyakorlatlan kliensnel nem lehet rul mely. Ennek ellenere a pr6ba meglehetosen sikeres-velemenyem szerint - a varakozasi fesziiltseg elkeriileseben. Nyilvanva16an a kepzelet es az ellazulas kozti, mar emlitett kOrkoros osszefagges alakul ki itt. Az imaginalas kerese fokozza az ellazulast, ami pedig visszahatva melyiti a kepzeletet (azaz, szinesebbe es plasztikusabba teszi azt, emellett a virag intenzivebb erzelmi percepci6jat eredmenyezi). Mindenesetre feltiin6, bogy a pr6ba befejezese es a szemnyitas utan a kliensnek altalaban sziiksege van egy kis idore, hogy megtalalja a val6sagba visszavezeto utat. Gyakran olyan benyomas alakul ki, hogy ,,messzirol" ter vissza, erzelmileg eltavolodott. Az imaginaci6 tartalma altalaban befolyasolja a hangulatat, rahangol6dik arra. Meg kell itt emliteniink, hogy nagyon konnyii a ,,visszateres" a pr6bab61. Ehhez arra kell kemiink, hogy lelegezzen egy j6 melyet, es ugy nyissa ki a szemeit. A klienseket altalaban lenyugozi es meglepi az elvegzett gyakorlat. Mint lentebb demonstralom, ez az egyszerfi teszt hidkent szolgal az ink:abb gondolatira hangolt elso interju es a KIP kozott. A tapasztalt KIP-terapeutak egyeznek abban a feltevesben, hogy a mar emlitett korkoros folyamat az imaginalas serkentese es az ellazulas melysege kozott viszonylag rendszeresen megfigyelheto, es hogy szorosan osszefiigg a belso lelki strukruraval. Mindazonaltal, inkabb a biztonsag erdekeben a 2. pontban foglalt eljaras (egy rovid inst-

111kci6 az on-ellazitasra) a leginkabb j avasolt, amit reszletesen demonstralok a 33. oldalon. Akarrnelyik relaxaci6s technikat hasznalja az ember, ezzel a szimboldrama bcvezetesenek elso m6dszertani-technikai lepcse befejezodott. Ezzel es egy 11<lott motivum imaginalasaval a mi m6dszeriink szemben all a regebbi, 11cm-specifikus spontan technikakkal.

Masodik lcpes Ez a lepes abb6l all, hogy kepeketjavaslunk a letrehozott befogad6 allapotbnn. A KIP-hen nem varunk a kepek megjelenescre, hancm azonnal es kozvct lcniiljavaslatot tesziink a kliensnek. Ez a bamulatosan egyszerfi technika a m {1r emlitettek miatt nelkiilozhetetlen. Az a dolga, hogy egy tipikus vizualis kcpet ajanljon a kliensnek. Ezt, mint motivumot, homalyosan kell koriilimi, Âˇlkeriilve mindenfele reszlet elozetes szuggeszti6jat. Az eddigiek alapjan j6 okkal az varhat6, hogy az imaginativ motivum mar nem szintelen, elkenodott, 1-tlirke vizualis jelenseg lesz, hanem atfordul egy markans, tiszta, szines es plasztikus katatim keppe. Az ,,akart" vizi6 helyett az alany csukott szemei Âˇ15tt megjelcnik a latvany, es fokozatosan kifejl6dhet a ,,masik vi lag'', amelybcn az alany ugy mozoghat, mint egy uj val6sagban. Mint mar emlitcttiik, idolegesen a kepek bizonyos koztes szintjei is megjelcnhetnek. A korkoros folyamatban a befogadas allapota altalaban fokozato"t111 melyiil, es a novekv6 gyakorlattal a szimboldrama kepei meg szinesebbe, l1nomabba valnak, es latszatra kozelitik a val6sagot. Gyakran mas szenzoros Âˇszlelesek is megjelennek. Ahogyan a val6sagban is, a ,,reten fekvo" kliens l ~ tja, hogyan lengenek a magasabb fiiszalak a szelben, de kepes 6rezni is a 1.clet az arcan, hallja a mehek ziimmogeset, a leve lek susogasat, latja a felh6k j ~ tckat az egen. Neha ezek a benyomasok olyan mertekig elmelyiilnek, ami 11lar szupematuralisnak, tem16szetfolottinek tiini.k - nemcsak erzelmilea ,,,, de inagaban a percepcioban is. A jclcntoscgiik czaltal felfokoz6dik, es az egevcn banalis tartalom (a tenyleges val6sag) is e lenk elmennye valik. A terape11ta vagy a kliens segitsege nelkiil is, a hipnoid allapot olyan mertekben elmelylil, hogy az allapotot Oskar Vogt (1896) ,,a lelek mikroszkopjakent" jelle11lczte. Ennek hattereben az a tudomanyos teny all, hogy a hipnoid allapotban 1 Ludat besziikiil, es teijesen csak az eloterben levo tartalornra osszpontosul, 1111i igy sokkal hangsulyosabb lesz erzelmileg, mint a val6sagban. A katatim kcpelmenyben az erzelmi bevon6das merteket szinte kezzelfoghat6an erzeke-

III. A technika: m6dszertani lepesek

Ill. A technika: m6dszertani Lepesek

Ii a kliens, es igy annakjelentosege is megvaltozik. Emiatt van sziikseg a terapeuta rendkiviil erzekeny es empatikus vezetesere. Az imaginalas utan, kovetkezo technikai lepeskent arra kcrjiik a klienst, hogy - pontosan ugy, ahogy a va16sagban is tenne - figyelje rneg meg alaposabban az adott motivum, peldaul a ret komyezetet. frja le ezeket a reszleteket. Vegiil megkerdezziik tole, mit szeretne tenni az elkepzelt tajban. Peldaul leirja, bogy a retnek valamilyen hatara van, mint fak, ut, hazak. Megadhatja a kiterjedes dimenzi6it. Vegiil megkerdezziik ot a ret - vagy amit eppen lat hangu1atar61. Belathat6, mennyire fontos, hogy a kliens szavakba ontse a termeszetes erzelmeit es hangulatait, akar a tajb61 erednek azok, akar bels6leg meghatarozottak. Mint latni fogjuk, a ret-motivum beallitasanak kezd6 motivumkent nagy jelent6sege van. J61 kapcsol6dnak hozza - es igy egymashoz is - tovabbi motivumok. Peldaul a kliens felfedez egy patakot, ami a reten folyik keresztiil. Erre megkerjiik, hogy irja le azt is, es ha akarja, megkozelitheti, vagy tehet bannit, arnit szeretne. Beledughatja a Labait a vizbe, vagy megnedvesitheti a homlokat, vagy setalhat a vizben, esetleg uszhat, vagy pr6balhat halat fogni, vagy elkezdheti kovetni a patakot valamelyik iranyban. Eloszorre a klienseknel ritka 6haj, hogy Leheveredjenek a reten, a fuben f ekve lazitsanak, vagy esak nezzek az eget. A szandekunkkal osszhangban, hogy olyan hozzaallasra kesztessiik a klienst, ami ritka volt - ha egyaltalan volt - a gyermekkori neveltetese folytan, nernesak m6dosithatjuk a korai tapasztaJatait, hanem teret is kinaJunk neki, hogy kovesse a sajat vagyait. Ezaltal ugyanakkor valami mast is megval6situnk: nyilvanval6va lesznek a rejtett, szunnyad6 viselkedesi haj lamok, es (legalabbis a mar jartasabb klienseknel) ez a legkedvez6bb alkalom, hogy a javasolt motivumot a sajat bajlamai szerint, kreativan formalja at. Mindazonaltal, rnindig arra szamitunk, es aszerint iranyitjuk a klienst, hogy az iiles folyaman mine! folyamatosabban beszamol a felszinre keriilo tartalomr61. igy - szemben az ejszakai alommal - a terapeuta egy alland6 raportot tarthat fenn a kliensevel; rneg tudja tapasztalni az 6 teljes imaginalt vilagat. Kovetjiik ezt a belso vilagot, hogy mindig ,,kepben" legyiink, a sz6 leghivebb ertelmeben. A kepeknek ez a nyomon kovetese es a kiserlet, hogy rnegertsiik a tarsul6 erzelmeket, fontos kovetelmenyei a kliens mely megertesenek es empatikus tamogatasanak. ltt a terapeuta ugy eselekszik, rnintha az imaginalt tartalom a kliens tenyleges val6saga lenne. A kerdeseit es javaslatait ez a kvazi-va16s attitiid formalja; es ha ezt a terapeuta megfelel6en teszi, ezek rendszerint az imaginaci6 tovabbi reszleteihez, esetleg t'.ij tartalomhoz ve-

1c1nek, vagy a meglevo tartalom intenzivebbe valasahoz. Egy emlekezetes sctben a kliens meg arra is kepesse valt, hogy reszletes rajzot keszitett az 6 k:11atim panoramaja reszleteir61. A szimbolikus ,,psziehes taj" felterkepezese k gkonnyebben egy hegyr61 tortenhet, amelyet meg lehet maszni, es ut61ag brazolni (1-2. abra, 22-23. o.). Kikepzo szeminariumi gyakorlatokon gyakran lcitiinik, hogy a hallgat6k li.~lrcertik a terapeuta szerepet. Azt hiszik, a legjobban ugy tudjak teljesiteni a ~ l 1ln tim kepek belso komplettalasanak kovetelmenyet, hogy ok is becsukjak a :1cmiikct, es a klienssel egyetemben formaljak a kepeket. Fontos ellenerv az ilycn gyakorlat ellen, hogy igy a terapeuta belegabalyodik a sajat imaginativ vilagaba, amit tudattalan impulzusai iranyitanak, cs nem, vagy esak korlato1ott mertekben kepes odafigyelni a paeiense viselkedesere, es kritikusan merk gclni azt. A kliens vezetese, iranyitasa a szimboldramaban alapvcto igeny. tcrapeutanak kepesnek kell lennie, hogy idonkent kritikusan eltavolodjon a klicnsetol, merlegelje a katatim produkci6t, es osztalyozza azt a sajat elmeleti s gyakorlati tudasa alapjan. Csak igy tudja folyamatosan vezetni a klienset az I crdekeben. Ez kiilonosen fontos a katatim imaginalas saran fellep6 kritikus hclyzetekben; ezert kell tartania az eppen sziikseges tavolsagot. Mar emlitettem nebany reszletet a terapeuta viselkedeserol az imaginalas ~i bom16 folyamataban. Most itt az ideje, hogy demonstraljunk egy terapias 0!est. A esoport egyik reszvev6je volt olyan kedves, hogy onkent vallalta a pa1â&#x20AC;˘ u.:ns szerepet. Meg sern autogen treningben, sem szimboldramaban nines l' IOzctes tapasztalata.

1 1

,,Legyen kedves, iiljon le abba a karosszekbe. Dijon, amilyen kenyelmesen csak lehetseges. Talalja meg a legkenyelmesebb poziei6t. Talan egyszeri.ibb lesz, ha elkepzeli, hogy eppen most szunditani akar egy kicsit, egy kis szunya, ahogy szoktak mondani."â&#x20AC;˘ li1.utan megismetlem az ellazulas instrukei6jat (a 2. pontban emlitett valtoza1n1, I. fentebb). Nines direktiv, kozvetlen szuggeszti6 arra, bogy bizonyos er1csck fognakjelentkezni (szemben az autogen treninggel, hogy ,,ajobb kar el11cheziil"). Inkabb annak a kerese, hogy az illeto fokozatosan Iazitsa el magat, II fi gyelmet a vegtagjaira iranyitva. Mint mar emlitettem, szandekosan a kli1:11 re kell hagyni egy keves egyeni aktivitast, es elkeriilni minden, kiviilr61 ra1(lit szuggesztiv hatast, ami fiigg6ve tehetne 6t a terapeutat61.

â&#x20AC;˘ A terapi:iban tenneszetesen jobban szerctjillc, ha a klicns divanyon feksrik; a szobeli lns1rukci6 nagyjab61 ugyanez.

Ill. A technika: m6dszertani Zepesek ,,Most, hogy ellazultan ill (fekszik), amilyen kenyelmesen csak lehet, ebben a karosszekben (divanyon), csukja be a szemeit. A legjobb, ha arra koncentral, hogy szeretne pihenni es most egy keveset szunditani. Minden, ami eddig foglalkoztatta, most teljesenjelentektelenne valik. Pr6balja meg teljesen atadni rnagat ennek a bekes, ellazult allapotnak. Lazitsa el az izmait; kezdje a vallizmokkal. Lazitsa el tudatosan mindket vallat, azutan tegye ugyanazt a felkarok izmaival. Lazitson el minden izmot a felk.arokban. Most az izmok fokozatosan nagyon cmyedtte es lazava valnak. Most lazitsa el az alkarokat. Engedje meg a karjai minden izmanak, hogy teljesen ellazuljanak, teljesen lazava, teljesen emyedtte vi.ljanak, egeszen az ujjak. hegyeig. Lazitson el minden izmot. A karjai fokozatosan elemyednek, faradtak., talan kesobb cl is nebeziilnek. Most terjen at a combokra. Lazitson cl tudatosan minden izmot a combokban, engedje oket pihenni, ellazulni. -Fokozatosan terjen at a csipokre, engedje, hogy minden izomnyalab a csipokbenj6 lazava valjon. - Vegezetiil mindket laba is pi hen, laza lesz, ellazul, nagyon ellazul es laza, azutan fokozatosan ernyedtek es faradtak lesznek. Lassan erzekeli, hogy az egesz teste kellemesen laza es ellazult, mert sikeresen ellazitotta minden izmat. Most fokozatosan kezdjen figyelni a legzesere; a mellkasa emelkedik es silllyed, abogyan lelegzik. Figyelje meg ezt az emelkedest es silllyedest, enge<lje szabadon a legzeset. Fokozatosan az egesz testere kiterjed a kellemes bekesseg es konnyedseg. A feje is tiszta. Hogy tudjon szunditani egy keveset, adja at magat ennek az allapotnak, hagyja ra magat."

Ezen iranyitas alatt a bangunk legyen termeszetes es kifejezetten nyugodt, lassu, nemileg monoton, es nem rul hangos; az egesz instrukci6nak legyen egy megnyugtat6, lecsendesito minosege. Ha lehetseges, minden egyes sz6t ejtsilnk nagyon artikulaltan, kifejezo-zengo t6nusban. A mondatok kozott tartsunk mcgfelelo sziineteket, hogy a kliens teljesen osszpontosithasson a megnevezett testreszekre. Termeszetesen az utasitasok tobbszor is megismetelhetok, idoben is kiterjesztve a folyamatot. A tapasztalt terapeuta altalaban elcg magabiztos, es nem kell nagyon elny\Jjtania ezt a bcvezetest. A rul elny\Jjtott iostrukci6 meg is zavarhatja a klienst, akinel az elso kep esetleg mar spontan megjelent. A gyakorlatok a kikepzes saran kello onbizalmat adnak az eljovendo terapeutanak, hogy magabiztosan hasznalhassa ezt a viszonylag egyszerii technikat. Ismet hangsulyozom, hogy miodezt megerosites gyanant hasznaljuk az imagimilas bevczetesere.

IV. A kepelmeny demonstralasa egy onkentes vallalkoz6val

ma~odik _lepessel kezdem, es megkiserlek a ret standard motivumara

~ nncentraltatm.

I': Most ~r6baljon meg clkepzelni egy retet. Nern nehez elkepzelni. Barmilyen retet, egys_zeriie~1. Ha valami mas jelenik meg a szemei elott, az is rcndb~n van_. M1~denJ6, ami_jo~.- - V~rjon nyugodtan es tfuelmesen, amig val~m1 megielenik a szeme1 elott; talan egy ret, vagy valamj mas. _ .Es amik~r egy kep megjelenik, beszeljen r61a. - Meg ha nehez is lenne m?~dJa ~! nekem, talan segitbetek. - B61inthat is a fejevel, hogy van vala~ m1 on clott.

z alany, lat~at6an ellazultan ill a karosszekben, az area nyugodtnak latszik ~ :l n lcgzes~ is nyugodt. Korillbelill masfel perc utan megmozdulnak az ajka/ 1Âˇ-; lass~, l~~yan ~lkezd beszelni; eleinte nehezen erthetoen. Majd hamarosa~ u hangia erosebb es artikulaltabb. Azt mondja: 11k cntes: l~en: fiivet Iatok elottem, magasra nott ru. Lagyan Ieng a szelben, de scmm1 mast nem tudok felismemi. I : Engedjc mcg, hogy elerje es teljesen ititassa a Iatvany. 0: !gen, ez kellemes, j6, puha fii ... j 6 fazes. <

I (kb.

egy-~asf~I per~es _sz~net, u~n): Pr6baljon meg koriilnczni egy kics it,

hogy felJsmerJe a ret k1terJedeset, a hatarait, es minden mast, ami ott van. ( : !gen, most felemeltem a tekintetemet, es egy buja zold retet latok elottem N,eÂ°'. ~lya~ szornyen nagy. Szetsz6rtan viragok is vannak. Most ez tisztab~ ba va~1k; _latom a ~ck szineket es a kicsi viragok sargait. Most a ru rovidebbnek latsz1k; ~z egesz ~~log valahogyan elbiivolo es baratsagos. Persze a ret nem ol,y~n tul nagy. ~ut a nap, majdnem ugy, mint tavasszal. .. meg minden olyan enntetlen, batarozottan baratsagos es vidarn. Jobbra es balra a ret viszonylag ke~kenr, o:agas fe~yOfa.k, egy erdo keretezi. A ret egeszen me.ssze ~ctcrJed, e~ ~mtba a hats6 resze szelesebb lenne. Nagyon messzire cllatok. Vt van a hatterben, szamos hegy, a tavolban talan h6f0dte csucsokkal.

IV. A kepelmeny demonstralasa egy onkentes va//alkoz6val

T: Erdekelne, ismeros-e onnek ez a tajkep, vagy teljesen a fantciziab61 ered? 0: Nern, soha nem lattam meg egy ehhez hasonl6 retet. Ez valami teljesen uj. Azt mondanam, inkabb fantaziab6l. T: Fel tud ismemi valami mast is? 0: Igen, most szemben balra latok valamit; igen - igen, val6ban ott van egy kicsi patak, ami kcresztiilfolyik a reten. Nern kiilonosebben szeles, de nagyon tiszta, kristalytiszta vize van. Szinte szeretnek inni belole. T: Akkor tegyen ugy. 0: lgen, mar le is terdeltem, a bal kezemmel megtamaszkodom a patakocska masik szelen. A patak nem lehet tobb, mint fel meter szeles, a j obb kezemmel merem fel a vizet. J6izii, huvos ... kellemes. Iszom a tenyerembol; vizet prockolok az arcomra, ez kellemesen huvos. Igazin udito. Most mar eleg, a nap nagyon melegen silt. Faradt vagyok es szeretnek lefekUdni. T : Tegye azt, kerem. 0: Most lustalkodom a reten, fekszem csukott szemmel. A nap egeti az arcomat. A fU susog a szelben, es hallorn a meheket, ahogy ziimmognek koriilottem. Most a patak csorgedezeset is hallom. Minden nyugalrnat es beket araszt, es azt kivanom, soha ne kelljen tavoznom innen. Ez a belso nyugalom es vidamsag nagyszeru erzes. Nagyon csodalatos, hogy itt van mellettem. Egyaltalan nem erdekel, hogy itt iilnek a kollegaim is, es figyelnek ram. Kozben en mar teljesen elfelejtettem oket. T: Nezzen koriil meg egyszer, m iutan elvezte ezt a nyugalmat. Lat-e valarnilyen allatot is ott? 0: Jgen, koriilnezek, most !atom, hogy a ret kozben szelesebb Jett. Ahol az erdo hatara volt az elobb, ott most legelo marbak vannak, egy kerites veszi oket koriil. Sok teben legel, kenyelmesen. Latok hatul egy lovat is. Nyugtalan 16, eloszor kapal a labaval, azutan lefele fut es vissza, a 16farok lobog a szclben. T: Ezen a ponton meg szeretnenk allni egy pillanatra. Most terj-unk vissza a relaxalt allapotb61, ugyanugy, ahogyan az autogen treningbol szokas. Szoritsa ossze az okleit,j6 erosen, nyiljt6zzon egyet, elenken haj litgassa mega karjait nebanyszor - most lelegezzen egy j6 melyet, es nyissa ki a szemet. Most mar egeszen itt van, visszatert a val6sagba a belso, kepzeletbeli vilagb61. A feje tiszta. Teljesen felebredt. (Egy kis sziinet utan) Mondjon valamit a saj at tapasztalatar61. 6 : Hat, eleg furcsa volt. Gyorsan belekeriiltem a mely ellazulas allapotaba. Egyaltalan nem okozott gondot. Egesz ido alattj 61 ereztem, mikor alszom el, illetve, hogy szandekoztam elaludni. A zold fil, amit, gondolom, elkep-

IV A kepelmeny demonstralasa egy onkentes wi//a/koz6va/

zeltem, ~p.~ntan megjelent a szemcm elott. Persze volt egy kis zavar bennem a korul, ahogyan bemegyek a retbe. Azon a ponton a Iatomas ingadozott egy kicsit, valahogyan vonakodtam, talan rul nehez volt nekem valami mast is odakepzelni. ltt tehat :.o~t egy elle_na llas a vezetessel szembcn. Batoritjuk a klienseinket, hogy az ules folyaman fo~a~mazzak me~ a sajat szandekaikat, es engedjek 111c? maguknak azt a lehetoseget, hogy mas, nyomaszt6 tartalmakat is imagiMilJanak.

(): ~zutan.viszont kovettem a szavait. A tobbit mar elmondtam. Kiilonosen a k_ep~k !1sz~asaga hokkentett meg. Minden egyre tisztabba es kezzelfoghato;a va~ t, es egysze~ csak megjelent a ret. A szinek ragyogtak. Egy kis ido utan n;mdent elfeleJtettem magarn koriil, val6sagosan is ott voltam a tajban. Joi er~~~em a hiivos vizct es hallottam a mehek dongeset. Az egesz dolo~ rendki.v ul kellemes benyomast keltett bcnncm, es teljesen eltoltott. Me~ most 1s nyugodtnak erzem magam. Nagyon vilagosan lattam a teheneket_ 1s, aho?Yan. lustan fekiidtek Ott es kerodztek. Egeszen bekes kep volt, am1 messzrre kiterjedt a videkbe." 'I': Ne~1 le~te ~icg, ~ogy a ret szelesebb lett, miutan felkelt a patakt61, es az crdo hatara ts odebb kcriilt? () : Igen,_ igy igaz. ~zutan, am iket mondott, fel voltam kesziilve az ii yen meglcpetesekre. Meg el kell mondanom, hogy eloszor valami sokkal fantasztikusa?b~a szamitottam. Ha nem Jett volna annyira hatarozott es eletteli, talan kics1t csal6dtam volna. Inkabb szimbolikus figurakra voltam felkeszi.ilve, vagy valamilyen alomszerure." 1

1 ontosnak tiinik, hogy a kliens tanulja meg eszlelni azt az erzelmi tonust es

htingulatot,_a~it a taj sugaroz. A jelcn esctben a ret kepe bekes, nyugalmat su-

K,~roz, e_~ ennt~~le~ tavaszidot. Ugyanakkor azonban kezdettol nyilvanva16 a

'"J korlatJa. Az onkentes termeszetesen viszonylag konnyen tud engedni en11

Âˇk a h~_n gul~tnak, _e~ ebben a vonatkozasban j6 beszamol6t nyilj t nekUnk a ret

dapve~o m~tr~ruma~ol. Ezt varjuk egy egeszseges szemelytol, vagy meg egy

11curot.1kustol 1s.' akit cros vedckezo mechanizmusok szorongatnak. Ezutan valam1-~a~o~ Jellemzo.,tortent. Miutan az alany felfrissitette magat a patak11ttl ,. a laJ kiszelesedett. 0 ezt a folyamatot is egeszen elenken a<lta vissza, mi fl Âˇ~~1g megta?ultuk, hogy nagyon figyeljiink az ilyen valtozasokra. Mindig lenun~ ~da~ban, ho-?Y a katatim imaginaci6 legbanalisabb, szokvanyos tar111lmaJ is, meg ha telJesen val6snak is latszanak, mindig hordoznak egy szi-

IV. A kepelmeny demonstralcisa egy onkentes vallalkozoval

T: Erdekelne, ismeros-e onnek ez a tajkep, vagy teljesen a fantiziab61 ered? b: Nern, soha nem lattam meg egy ehhez hasonl6 retet. Ez valami teljesen uj. Azt mondanam, inkabb fantaziab61. T: Fel tud ismemi valami mast is? b: I gen, most szemben balra latok valamit; igen - igen, val6ban ott van egy kicsi patak, ami keresztiilfolyik a reten. Nern kiilonosebben szeles, de nagyon tiszta, kristalytiszta vize van. Szinte szeretnek inni b elole. T: Akkor tegyen ugy. b : Igen, mar le is terdeltem, a bal kezemmel megtamaszkodom a patakocska masik szelen. A patak nem lehet tobb, mint fel meter szeles, a jobb kezemmel merem fel a vizet. J6izii, hiivos ... kellemes. Iszom a tenyerembol; vizet prockolOk az arcomra, ez kellemesen hiivos. lgazan i.idito. Most mar eleg, a nap nagyon melegen siit. Faradt vagyok es szeretnek Jefekiidni. T: Tegye azt, kerem. 6: Most lustalkodom a reten, fekszem csukott szemmel. A nap egeti az arcomat. A fii susog a szelben, es ballom a meheket, ahogy zi.immognek koriilottem. Most a patak csorgedezeset is hallom. Minden nyugalmat es beket araszt, es azt kivanom, soha ne kelljen tavoznom innen. Ez a belso nyugalom es vidimsag nagyszerii erzes. Nagyon csodalatos, hogy itt van mellettem. Egyaltalan nem erdekel, hogy itt iilnek a kollegaim is, es figyelnek ram. Kozben en mar teljesen elfelejtettem oket. T : Nezzen koriil meg egyszer, miutin elvezte ezt a nyugalmat. Lat-e valamiJyen allatot is ott? b : Igen, koriilnezek, most !atom, hogy a ret kozben szelesebb Jett. Ahol az erdo batara volt az elobb, ott most legelo marhak vannak, egy kerites veszi oket koriil. Sok tehen Jegel, kenyelmesen. Latok hatul egy lovat is. N yugtalan 16, eloszor kapal a labaval, azutan lefele fut es vissza, a 16farok lobog a szelben. T : Ezen a ponton meg szeretnenk allni egy pillanatra. Most terjiink vissza a relaxalt allapotb61, ugyanugy, ahogyan az autogen treningbol szokas. Szoritsa ossze az okleit, j6 erosen, nyiljt6zzon egyet, elenken hajlitgassa m ega karjait nebanyszor - most lelegezzen egy j6 m elyet, es nyissa ki a szemet. Most mar egeszen itt van, visszatert a val6sagba a belso, kepzeletbeli vilagb61. A feje tiszta. Teljesen felebredt. (Egy kis sziinet utan) Mondjon valamit a sajat tapasztalatar61. b: Hat, eleg furcsa volt. Gyorsan belekeriiltem a mely ellazulas allapotaba. Egyaltalan nem okozott gondot. Egesz ido alattj61 ereztem, mikor alszom el, illetve, hogy szandekoztam elaludni. A zold fii, amit, gondolom, elkep-

IV. A kepelmeny demonstratasa egy onkentes vallalkozoval

zeltem, ~p~ntin m egje lent a szemem elott. Persze volt egy kis zavar bennem a kor_ul'.ahogyan bemegyek a retbe. Azon a ponton a litomas ingadozo~ e~ kics1,t, valahogyan vonakodtam, talin rul nehez volt nekem valami mast 1s odakepzelni. lll lehat ~'.o~t egy elle~~lllas a vezetessel szemben. Batoritj uk a kli enseinket,

h gy az ules folyaman fogalrnazzak meg a sajat szandekaikat, es engedjek 11\C? maguknak azt 11 ti IJ anak.

a lehetoseget, hogy mas, nyomaszt6 tartalmakat is imagi-

0: Azutan ÂˇÂˇ , .viszont kovettem a szavait. A tobbit mar elmondtam . K''J" u onosen a kep~k ~1sz'.asaga hokkentett meg. Minden egyre tisztabba es kezzelfoghat6; a va~t, es egysze~ csak megjelent a ret. A szinek ragyogtak. Egy kis ido utan '1;1~dent elfele~,te~te~ ma~am koriil, val6sagosan is ott voltam a tajban. Joi er~z.:em a huvos v1zet es hal lottam a mehek dongeset. Az egesz dolo~ rendk1.v ul kellemes benyomast keltett bennem, es teljesen eltoltott. Me~ most is nyugodtnak erzem magam. N agyon vilagosan Jattam a teheneket_1s, aho?yan_ lu~tan fekiidtek ott es kerodztek. Egeszen bekes kep volt, arm messzire kiterJedt a videkbe." 'I': Ne1:? lep,te ~eg, hogy a ret szelesebb Jett, miutan felkelt a patakt61, es az crdo hatara 1s odebb keri.ilt? 0: Igen,,igy igaz. ~zutan, amiket mondott, fel voltam keszi.ilve az ilyen meglepetesekre . Meg el kell mondanom, hogy eloszor valami sokkal fantasztikusa~br_a szamitottam. Ha nem lett volna annyira hatarozott es eletteli, talan k1cs1t csal6dtam volna. Inkabb szimbolikus figurakra vol tam felkesziilve, vagy valamilyen alomszeriire." lâ&#x20AC;˘ontosnak ti.inik, hogy a kliens tanulja meg eszlelni azt az erzelmi t6nust es ll11ngulatot,, a?1it a taj sugaroz. A j elen esctben a ret kepe bekes, nyu oalmat suK('.r~z, e~~ ermt~!len, tavaszido~. Ugyanak~or azonban kezdett61nyiivanva16 a l~J korlatJa. Az onkentes termeszetesen v1szo nylag konnyen tud engedni en11 â&#x20AC;˘k a h~gul~tnak,,e~ ebben a,v?natkozasbanj6 beszamol6t nyujt neki.ink a ret 11l '. 1p~e~o m~t1~mru:oL ~.zt varJuk egy egeszseges szemelytOl, vagy meg egy 111:111ot.ikustol is, akit eros vedekezo mechanizmusok szorongatnak. Ezutan v11lam1 .~a~o~ j ellemzo. tortent. Miutan az alany felfrissitette magat a patak11fi l,.a taJ kiszelesedett. 6 ezt a folyamatot is egeszen elenken adta vissza, m i J11"~1g megta?ultuk, hogy nagyon figyeljiink az ilyen valtozasokra. Mindig leKYlltl~ ~dat~ban, ho~ a katatim imaginaci6 legbanalisabb, szokvanyos tarl11 lma1 is, meg ha telJesen val6snak is latszanak, rnindig hordoznak egy szi-

JV. A kepelmeny demonstra/asa egy onkentes val/alkozoval

I V A kepelmeny demonstralasa egy onkentes valla/kozoval

multan, szimbolikus jelentest a szemely szamara, azaz, jelentosegteljesek a belso elete szamara. Bar a valasztott szemely j61 kommunikal a terapeutaval, nem szabad elfelej teniink, hogy vegiil is egy alomszerii allapotban van, az imaginativ tu~at szintjen. Pszichoanalitikai szempontb61 tekintve, ekkor az ugynevezett elsodleges folyamat uralkodik. Ebben a psziches miikodest az almodas torven~ei jellemzik, es nem az eber tudatossage. Ezert, amikor az onkentes alany felfnssitette magat a pataknal, az nemcsak egy melyen ate!~, ~ozza ~a~csol6d.6 tapasztalat, hanem az osztondinamika kiilonleges temaJa 1s. Az 1vas altah felfrissiiles - oratis kielegiiles. Kinalkozik itt az a felvetes, hogy ennek az oralis kielegiilesnek az eredmenyekent (tenylegesen szomjas volt, mint ez ut61ag kideriilt) a bel~o erz~lm.i allapota megvaltozott: a taj erzekelhetoen meg pozitivabba valt. Terben 1s kiterjedt, az eredeti megszoritas (a negativ hangsuly) igy eltiinik (valtozas jelen-

lchct veletlen egybeeses. A tehenek fontosak nckiink, egyebekkozott tejet adnuk. Itt megint clotiinik az oralis motivum. Masfelol egy masik stilisztikai 1crnpont is feltiinik, csak vazlatosan, a hatterben nyugtalanul ficankol6 16 Mtvanyaban. Talan valamilyen dinamika nyilvanul meg ebben, amely azonhnn nem nyer tovabbi kepviseletet. Egy masik kenyes pontot is szeretnek vilagossa tenni. Jeleztem mar, hogy hangsulyosan figyeljiik az imaginalas alatti kisero erzelmeket es a ]eirasukat. jclen esetben kiilonosen feltiino volt az erzelem es a hangulat meghittsege; vugy maskent fogalmazva: a taj hangulata es a kollega clmenye ,,egysegben" vo l~. A kollega hangulata lci.ilonosen emelkedett volt; ez hangsulyoz6dott ki, 11m1kor azt mondta, ,,Akarmit tcsz velem, itt va16jaban minden nagyon csodalutos." (Olykor egy-egy sz6 szerinti idezet gyakranjellemzobb es tobbet tiikrlll, mint az iiles targyilagos leirasa.) Ez a kijelentes azert erdekes, mert a kollega nyilvan a sajat kepelmenyet tapasztalja meg, a leirt felemelo erzest viszont mintha en ,,tennem neki". Tehat 11 Âˇm ugy, mint a val6sagban, 6na116 teljesitmenykent, az eg6ja kreativ hozzajftrulasakent. Ta Ian azt jelzi, bogy abban a pillanatban nyugalomra es ellazulfisra vagyik; igy a kepelmeny tartalma lega labb reszben vagykielegitesnek fe1ÂˇI meg. A teny, hogy ,,azt" az en csclekvesemnek tulajdonitja, vi lagosanjelzi 11 1,. aktuaJis viszonyulasat hozzam. Adakoz6kcnt el meg engem; ez jellemzi, 1111lycn elmenyt kelt benne a mi ketszemelyes kapcsolatunk az adott pillanathun. Olyan valakikent jelenek meg elotte, aki ad neki valami ,,csodalatosat" , vnlarrut, amire egyaltalan nem szfunitott. Ezzel fejezi ki az atteteli kapcsola1111, amely lefordithat6 a kisgyermek es a mindenj6t biztosit6 anyja kozotti at1('1clre; ez az anaklitikus attetel, es rneg beszeliink r6la kesobb. Fontos szereP Âˇ1 jatszik a KIP-ben, hosszabb tavon is. Ugy hiszem, ebbOI a peldab6! egyertelmiien lathat6 a kliens es a KJP-terapcuta kozotti konununikaci6 technikaja. A kapcsolat viszonylag informalis a krfipias beavatkozasaim nem zavarjik meg, nem zaklatjak fel a kollegat. ' Valami mast is eszrevebettek, ha figyelmesen kovettek a vezetesi stiluso111111. Sok idot hagytam a kolleganak, hogy fokozatosan kifejlessze az imagi116ci6.it. ~etemenyem szerint nem presszionaltam ot, inkabb sziineteket hagylnm, es mmden tlirelmetlenseg nelkiil elfogadtam; ha az a szokasosnal valamiv â&#x20AC;˘I hosszabb volt. Teljesen tudatosan tettem ezt. Ez a tiirelem, es a vezetes 111cgengedo stilusa nagyon fontosak, es a kovetkezo megfontolason alap11lnak: nem szabad beleesniink abba a gondolkodasi hibaba, hogy a terapia h\nyeget -vagyis azt, ami hat - rnlnyom6an az imaginalt kepek jelentik. Val6-

sege). . ' " Pillanatnyilag szeretnem ezt a kapcsolatot, amelyet a ket megfigyelesbol lesziirtiink csak feltevesnek tekinteni. Mas alkalommal foglalkoztam a valtozas kiiloncSs jelensegeinek megfigyelesevel, es ramutattam, hogy barmifajta terapias beavatkozas, peldaul a KIP folyaman, vagy efil'. ertelme~es ~ltal, va~y a konfliktusos tartalom tisztazasaval es megfogalmazasaval, sot ket terap1as iiles kozotti spontan, aktualis elmenyek nyoman is, kihathat a valtozas jelensegenek erre a fajtajara. Ez a korabban emlitett mobil projekci6 eredmenye. Mivel mint projektiv jelenseg, a KIP nem igenyel megalapoz? anyagot, .~z imaginativ tartalmak nagyon konnyen m6dosulhatnak az erze~1 konstellac10ban bekovetkezo valtozasok szerint, es ez kulcsokat adhat nekilnk ezekhez az intrapsziches folyamatokhoz. Ezert ezek minden alkalommal meglehet~sen pontosan, vilagosan es sGriin megmutatkoznak a k~p .valt~zasab~n. Aki tapasztalt ebben, megtanulja kovetni mcg a niianszny1 v~tozasoka~ is. Magar61 a valtozasr61 az adott pillanatban rendszennt semrmt sem mondunk a kliensnek. Akar 6 maga eszleli ezt a valtozast, akar az meg ml kicsi, ugyhogy var, amig nyilvanval6 lesz neki, a tovabbi megbe~~el~s, folosleges. ~ valtozasnak ezek ajelensegei nem mindig fordulnak poz1t1v rranyba (vagyis terapiasan hatasosba). Fordulhatnak negativ iranyba is, peldaul, amikor egy konfliktus alakul vagy fejlodik ki spontan a szirnboldrama folyaman. Mar emlitettiik, a KIP-ben nyomon kovetheto a terapias folyamat fejlodese, ezekkel az ismetlodo valtozasokkal. Megint visszaterek ahboz, amit az onkentes kollega leirt. Az ember fel~eteÂ lezheti, hogy igy minden egyiltt, a tehenek a reten, es a bekes hangulat, ahgha

IV. A kepelrneny dernonstralasa egy onkentes vallalkoz6val

IV. A kepelmeny demonstra!Osa egy onkentes vallalkoz6val

jaban az imaginaLt tartalom viszonylag gyorsan veget er, es a szemely is viszonylag konnyen tud az egyik kep utan egy kovetkezohOz alkalmazkodni. Ismet ki kell emelnem itt a kisero erzelmek fontossagat. Ezek sokkal lassabban, kesve kovetik az i.maginaci6 kognitiv reszet. A bangulatok lassan meriilnek fel es terjednek ki. Csak megfelelo mentalis elokesziilet utan sziiletnek meg, es azutan a sajat szabalyaik, torvenyeik szerint futnak. Ugyanez igaz, teljesen analog m6don, az erzelmekre is. igy, ha igazan hatekonyak akarunk Jenni a KlP-ben, kovetniink kell ezeket a szabalyokat, annak megfeleloen, milyen hangulatok es erzel.mek keltodnek; teret, illetve idot kell hagynunk szabad fejlodesiiknek. Beavatkozasra csak ritkan vagy egyaltalan nines sziikseg; a folyamatot a terapeuta akkor szakitja csak felbe, ha nyilvanval6an szukseg van a katatim jelenet reszleteinek tisztazasara, pontositasara. A KIP kidolgozasanak kezdeten sokkal erosebben leragadtunk az imaginativ jelensegeknel. Csak kesobb gyozodtiink meg arr61, hogy nagy kiilonbseg van a kognitivan orientalt aktiv-diagnosztikus technika es a ,,varjuk ki es lassuk meg" terapias hozzaallas kozott. Az embemek nem szabad osszezavarnfa a kettot, sem felvaltva hasznalni ezeket. A KIP tovabbfejlesztese nyilvanval6va telte, hogy egy kifinomult vezetesi stilusban a terapeuta nem korlatoz6dhat a kliens beszamoltatasara es a reszletek folytonos, szemellenzos kikerdezesere. Ha a kliens erzelrnileg erosebben involval6dik, a tartal.mat es az erzelmi nuanszokat firtat6 kerdesek zavar6ak lehetnek. A terapeutanak inkabb az empatiajat hasznalva kell pr6balnia ezeket kitalalni, es nem kerdesekkel bombazni a kiboml6 folyamatot. A tapasztalt terapeuta kesz elegendo idot, megfelelo szuneteket hagyni, amig a kliens ,,kinyomozza" a katatim tartalmat, es nem alland6an iranyitani ot, egy kognitiv ,,exploraci6t" tartva. Ha meg vannak homalyos atjar6k, a hianyz6 reszletek irant erdeklodhet a kepelmenyfazis befejezese utan is. Ezzel kapcsolatban hangsulyozni szeretnem, hogy a vezetes technikaja a KlP-ben mindig a nyilt vegii kerdezest reszesiti elonyben; peldaul ,,Mit gondolsz errol?" ,,Le tudod irni ezt egy kicsit reszletesebben?". Inkabb ilyenek a kerdesek; kerulendok az igen-nemmel megvalaszolhat6k: ,,Nagy az a fa?" ,,A baz vi lagos vagy sotet?" A standard motivu.mok fej lodese nyiltvegii kerdesek reven szelesitbeto, az imaginaci6k mindinkabb kitagulnak, es mind tobb reszletet hoznak. igy a tartalom szinte magat bontja ki a kliens elott. Minden KIP-gyakorlatvegen hasznalom a visszateres m6dszeret, pontosan a Schultz altal leirtak szerint. A klienst felkerem, bogy a kezeit szoritsa okolbe, baromszor elenken mozgassa mega karjait (kiny6jtas-bebajlitas), elerve egy megfelelo izomt6nust. Ezutan lelegezzen egy j6 melyet es nyissa ki a sze-

111cit. Ez az ebreszto ritus onmagaban meg nem befejezes. Eppen ellenkezolt:g, ru.dji:1', hogy egy I~ perces katatim imaginalas folyaman viszonylag mely h1pno1d allapot alakul ki, amely gyakran vezet a vcgtagok faradtsag-erzesehez m6dosult .tudatallapothoz. MindkettO akar k.ifejezettebb is lehet, mint az 11t1logen lremngben. A visszateresi ritus elettanilag fontos: nevezetesen, ujra 11klivalja a KIP folyaman dezaktivalt agykergi mlikodest, es visszavezct a telâ&#x20AC;˘' cbcrseghez. Mindez azert is lenyeges, mert a kliensnek mindig kcll vala111cnnyi ido a tcljcs felebredes es a tajekoz6das visszanyerese elott. A Ieendo flâ&#x20AC;˘rnpeutaknak a kikepzesUk soran tapasztalatot kell szerezniiik arr61, hogy az 11l11ny egy imaginalas utan kozvetleniil meg nem teljesen kesz a kognitiv munk(ira, sem kornyezete pontos crzekelesere. Ezen okb61 az ckkor kezdemenye1 Âˇn megbeszelesek nem visznck sokkal elobbre. Eppen ellenkezoleg, a kliens f1gyclmet ilyenkor meg erosen lekoti belso kepeinek vilaga es a kisero erzel111ck. Ebbol kovetkezik az a fontos szabaly is, hogy a paciens nem bocsathat6 1Âˇ1 azonnal az utcara vagy a forgalomba; meg kevesbe vezethet aut6t. Kb. I 0- 15 percen kcrcsztiil meg a var6ban kell maradnia, hogy teljesen vissza11ycrje az t:rzekei felctti uralmat. Ezzel befejezziik az egeszseges, tehat sem neurotikusan, sem pszicboszot1Hitikusan nem erintett alanyon vegzett KlP-demonstraci6t. A kovetkezo fogllilkozason egy sok problemaval kiizdo szemelyen mutatjuk be ugyanczt, k.i1â&#x20AC;˘1nclve a kiilonbsegeket.

l\laszok a kerdesekre lÂˇ'>:Jlertelmiien meglciilonboztethet6-e egymast61 a vizualis kepzelet es a katat/111 kepelrneny? Va/6ban annyira kulonboznek? J\ l altalam adott leir6 kateg6riak egy idcaltipikus fejlodest kepviselnek. A vi111:'t lis ~negjelenites es a katatim kepck megki.ilonboztetese helyta116, mar 11111cdd1g lehetseges. A gyakorlat szintjcn az atfedes tagadhatatlan. Vannak ulynn kliensek, akik:nel hosszabb idon at csak homalyos vizualizalas tapasz111 lha t6. Elobb-ut6bb azutan a kepek fokozatosan tomorebbek, es egyre ink1\bb kozelitenek a katatim kepelmenyhez. Az is lehetseges, hogy ez gyorsan lrlÂˇkovetkezik:, azutan a kepek megint elhalvanyulnak. Meg oszcillaci6 is meg1 ~yclheto a megjelenites ket p61usa kozott. Azonban olyanokkal is talalko11111k, akiknel az imaginativ szinter kezdettol fogva rendkiviil intenziv, annyi111, h~gy mar a virag-motivum elkepzelese elott teljesen reszletes katatim kep k lc111k meg elotti.ik. Kiilonosen igaz ez a miiveszekre; nek.ik eleg rapillantani 1'~Y feher alapra, es mar megalkotnak egy kepet, amelyet azutan csak meg kell Ir'lcniLik.

IV. A kepelmeny demonstralasa egy onkentes vallalkozoval

IV. A kepelmeny demonstralasa egy onkentes val/alkozoval

A szimboldramahoz termeszetesen olyan paeiensre van szi.ikseg, aki kepes informaei6t adni a tartalom szinessegerol. Ennek erdekeben peldaul az elso iilesen vegzett virag-teszttel alkalomszen'.len megnezzi.ik, vajon van-ea fantaziajanak ,,igazi" termeke. Termeszetesen nem mondjuk azt neki, hogy ,,nem kivanatosak" a pusztan memoriab61 nyert vagy esupan vizualizalt kepek. Ez elkedvetlenitene ot, vagy rulzottan aktivizalna - mindketto beinditja a gatla~ sokat. Ezert keriiljiik a ,,latni" sz6t. lnkabb ismetelten kihangsulyozzuk nek1 az imaginalas elveit, szandekosan ugy fogalmazva: ,,Kepzelje el", vagy ,,Leirna nekem, mi van most a szemei elott?" . A terapia gyakorlatara ez ugy fordit6dik le, hogy a vizuahzalas es az imaginalas ki.ilonbozosege, azaz, a kepek plasztikussaga es szinessege ne legyen mar elore kijelolten donto fontossag{i. A terapias lepesek akkor is sikercsek, amikor a kep eloszor sapadt, homalyos vagy elkent marad. Szabalykent az ember persze bizik abban, hogy a kliens egyre intenzivebb imaginalasra Iesz kepes, egy iilesen beliil is, illetve iilesrol iilesre. Mindazonaltal, meg akkor is, ha ez h:ibadzik, semmifele ellenjavallata sines a kezeles folytatasanak. Idokozben egy Iepessel tovabb jutottunk. Az olyan klienseknek, akik peldaul megrettennek, hogy a rul eroteljes kepek elsodorjak oket, azt ajanljuk, bogy nyissak ki a szemiiket es igy folytassak a ,,latomast". Rendszerint arr61 szamolnak be, bogy igy meg tudjak kiilonboztetni ezeket a val6sagt61, es olyan valtozasokat es fejleszteseket irnak le, amikjelzik a terapia haladasat. Tehat, hogy osszefoglaljam a valaszt a kerdesere: a vizualizalas es a katatim kep kozotti kiilonbseg vegso soron esak akademikus jelentosegii, es egy kontinuum ket vegpontjat jeloli.

t6nak termeszetesen meg kell tanulnia elfogadni a hosszabb szi.ineteket, es az olyan helyzeteket is, amelyekben nines tokeletesen informalva minden gondolati reszletrol.

Mikor kell a kliensnek leimia az imaginativ tapasztalatait? Arra kerem a klienst, a terapia kezdeten ismetelten is, hogy szoban tud6sitson engem, amikor egyeni imaginativ elmenye jelentkezik. Ha sziiksegesnek latom, meg kozben is sz6lok, peldaul, ha rut hosszli sz6tlan szakaszok vannak, es mas m6don nem tudom kovetni, mi tortenik az elmejeben. A kozbevetett kerdesek, ha nem is okvetleni.il, de megzavarhatjak az imaginativ elmenyt, ezert fontos arra figyelniink, hogy ne tegyenek keresztbe az adott bangulatnak es erzelmi t6nusnak. Azonfeliil, meg kell kiilonboztetniink a vezetesi teehnika ket kiilonall6 fazisat. Az els6 iilesek a legtobb kliens szamara meg egy tanulasi folyamatot kepviselnek. A kerdeseken keresztiil tanuljak meg, a kepelmeny mely reszei, vagy milyen, felszinre keriil6 erzelmek eleg fontosak ahhoz, hogy kozoljek a terapeutaval; es igy ismerik mega kivant ponto~sag n;ertek~t is. Ez ido alatt azt is elfogadom, ha a kliens neha zavarosnak erz1 magat. Arakovetkezo idoszakban, a mar erosebben terapias f6kuszli iileseken a terapeu-

/Ifennyire zavarjak mega klienst a kerdesek? A kerdes hatasara ta/an valami m<is jut az eszebe, mintha hagynank al egyediil? Ez hatarozottan lehetseges. Azonban a kerdes lehet jotekony is, melyitheti a tartalmat azaltal, hogy tovabbi k6riilnezesre osztonzi a klienst. igy az imagin[1ci6 reszletei meg vilagosabba valhatnak. Ez fOkent a folyamat elejen, az iment emlitett tanulasi szakaszban fontos; ilyenkor a kliens gyakran eszleli azt scgitsegkent. Azokat, akik hajlamosak elsore nagyon globalisan kifejezni a dolgokat (a hisztcrias szemelyisegszerkezetiiek), igy nagyobb pontossagra osztoketherjiik. Teljes imaginativ sorok deriilbetnek igy ki, arniket addig melIOztck. Azonban az ellenkezoje is elofordul. A kerdesekkel a terapeuta kezdemcnyczhet bizonyos dolgokat, iranyokat, es ez nem mindig e16nyos. Kiscbb-nagyobb mertekben a kerdesek mindenkeppen strukturaljak az imaginativ mezot. Amikor a kliens onall6an fejleszti a kepanyagat, akkor a sajat fontaziaja vonalat koveti, es talan elteriil az adott motivumt61. Ugy velcm, hogy miutan a eel az olcreativ fantaziajanak a mi.ikodtetese, a leheto legkevescbb beavatkouis tortenjen ebbc. Persze j6 lenne, ha tud6sitana a benne zajl6 fcjlodesr6 1. igy a konfliktus fontos korei spontan keriilnenek fclszinre. A dolgot megforditva: a !<liens esetleg tudattalanuJ pr6balja kikeriilni a kellcmetlen kontliktusokkal, negativ erzelmekkel terhelt iranyokat, vagy bizonyos manoverekkel mega terapeutat is raszedni. Olykor az e lkeriiles e1Mrit6 mechanizmusa nyilvanva16. Ezt nem tudjuk megakadalyozni; tu! szigoru visszateriteset a problematikus tartalomra a kliens rulzott kontrnllkent elheti mcg. A KlP alapszintjen a szuggesztiv, kontrollal6 iranyitast cl kell keriilni. Egyfelol, a klienst arra kell instrualni, bogy ragaszkodjon az alapveto motivu111okhoz, es oldja meg - tobb-kevesebb sikerrel - az azokhoz kapcsol6d6 felndatokat. MasfelOl az alapszinten sok paciens azt varja, hogy megvedik 6t a nagyon felkavar6 vagy ijeszto tartalmaktol; ehhez altalaban szi.ikseges, hogy a tcrapeuta markansabban strukturalja a folyamatot. A kesobbiekben reszlctecn leirom majd a kikepzes menetet es a terapeuta kivanatos viselkedeset. Elcg sok paeiensnel szi.ikseg van eroteljesebb s trukrurara, mert hianyzik naluk n sajat, spontan fantazia-produktum. Alapvetoen azonban a terapeutanak minuig arra kellene torekednie, hogy olyan esekely szinten tartsa a szuggesztiv vonatkozasokat, amennyire esak lehetsegcs. Peldaul lehetoleg homalyosan megfogalmazott, nyilt vegii kerdeseket basznal, cs a javaslatai csak koriiltekintesre sarkallnak, es talan magyarazatot adnak.

V. Kepelmeny demonstralasa egy klienssel

Miutan bemutattuk a katatim kepelmeny viszonylag egyszerii technikajat egy egeszseges szemelynel, most egy nopacienssel demonstraljuk -~ ~zimbolÂ drama alkalmazasit. Fokent arra torekszem, hogy bemutassam a killonbseget es a vezetes iranti nagyobb igenyt. Paciensekkel foly6 KIP soran a terapeutanak fel kell kesziilnie varatlan reagalasokra, illetve arra, bogy a folyamat nem vart iranyban fejlodik, es - melylelektani ismeretei alapjan - tudnia kett, mikor avatkozhat be. Egy 38 eves ferjezett novel lezajlott ?Ies magn?-~tiratat h_asz~alom, f~l. Nern mondhatnank, hogy nyilvanval6, sulyos neuroz1sa van, mkabb krlZISbelyzetben van az iiles idejen: egyertelmilen ateli az anyja kozelgo, elves~eÂ set, gondolatilag es erzelmileg is. Jegyezziik meg, hogy a KIP al~laban mmdig az eppen dorninal6 psziches problem~kat cel~zza. Pers~e, a kep~yag tartalmar61 nehez eldonteni, vajon az a mmdannymnknal b1zonyos el~tszak~Â szokban el6fordul6 tipikus valsagokkal kapcsolatos, vagy egy neurotik:us feJ16des megnyilatkozasa-e. Csak a gondos anamnezis szol~altath~tja az elkiilonito diagn6zist, ami termeszetesen nagyon fontos. Ezt_azert ei_nl~te~, mert_ nekiink magunknak is hosszli idorc van sziiksegiink, am1kor a kikepzo szemmariumokon resztvevoknel elkillonitjiik egyiket a masikt61. Elinditjuk a felvetelt. Terapeuta: Pr6baljon meg elkepzelni egy retet, barrnilyen retet vagy barmi , . , mast, ami megjelenik a szemei elott. Paciens: Latok egy tarl6t, megegett torzsakkal, a fold fekete, egett; 1tt es ott egy-egy torzsa meg fiistol. Nagyon sivar, nagyon elhagyott, lepusztult. T: Milyen az ido? P: Sziirke, az eg sziirke es felhos. T: Nezzen koriil, hogyan van hatarolva a teriilet. P: A tarl6 egyik oldalan erd6 van, a masik oldalan meg egy kerites, olyan vadkerites. T: Milyen hatast kelt ez onben, milyen hangulata van?

I': lgen, allok a mezon, es szeretnek besetalni a fak koze, mert a fiik zoldek. A mez6 deprimal engem, a kerites is, valahogy bebortonoz engem .. . sot, kozelebb jon, egyre kozelebb es kozelebb jon hozzam, mikozben a mez6 egyre kisebb. Szeretnek odafutni a fakhoz, de nem tudok, a labaim legyokereztek a megegctt foldbe, szeretnem kitepni a labaimat a foldb61, de csak nagyon nehezen tudom. A fold kemeny, es ujra meg ujra visszavonzza a labaimat, es a kerites lassan kozelebb es kozelebb jon, es ijedten varom, hogy teljesen koriil fog venni engem. T: Igen, tehit talau atsetalna a fak koze, ott setal az erdoszelen, es valahol ra fog talalni egy kicsi patakra. P: Igen, inkabb egy szivargas az, nem annyira patak. Keresztiil kanyarog a fiiben, az erd6 szelenel. T: Kerem, kovesse ezt az erecsket. P: !gen, abol a fak veget ernek, az erecske kiterjed, es aramlassa valik, egy nagy aramlassa, zug6kkal. T: Milyen hatast tesz onre ez az aramlas, a hangulatara, a.z erzeseire? P: Diihos es pusztit6, mikozben lefolyik, tombol es messzire sodor. T: Lenne batorsaga vegigsetatni az aramlas menten es tovabb kovetni. azt? P: Szeretnek beleugrani, es hagyni, hogy messze sodorjon a viz. T: Nern gondolja, hogy az veszelyes volna? P: Nern, nem, ez majdnem olyan, mint egy kenyszer, belcmenni a vizbe es engedni, hogy vigyem magaval, at a kovek fOlott. Nern f<~lck. T: J6, de mindenesetre legyen 6vatos, es kerem, setaljon az aramlas menten, kovesse az aramlast, hogy lassa, hova vezet. P: Egy vizeseshezjutok, nagyon meredeken esik le egy falon, egy sziklafalon, a viz lezudul, de nem eri el az a ljat. Megall a sziklafal kozepen, es j egcsapokka valik. A viz megfagy, a kozepen ... Igen, fent meg mindig folyik lefele, es a sziklafal kozepenjegge valik, es csak egyes cscppck esnek tovabb lefele, a jegcsapokb61. T: Es ez hogyan hat Onre? P: El6sz6r meglepodom, es nem tudom, mit kellene csinalnom ezzel, elegge meg vagyok zavarodva. T: Ez a resze a tajnak milyen erzelmi hangulatot ad'? P: Valahogyan irrealis, minden bizarr, ezek a jegcsapok olyan bizarrak, es amikor koriilnezek, fatonkoket latok, amik szinten igazan bizarr alakokban emelkednek az egbe, ez egy nagyon halott raj es kornyezet... elhagyatott, nagyon elbagyatott, nagyon rcmcnytelen.

V. Kepelmeny demonstralilsa egy klienssel

V. Kepelmeny demonstraltisa egy klienssel

Most megallitom a lejatszast. Pr6baljunk megtudni reszleteket ennek a tartalomnak a jelenteserol. Van egy nyilvanval6 es nagyon indokolt szorongas. Azonban, mielott ebbe belemennenk, tennem kell nehany megjegyzest a kepelmeny ertelmezeserol. Meg aki nem nagyonjartas a pszichoanalizisben, az is altalaban tudja, hogy abban a tudomanyban az almok ertelmezese nagy szerepet jatszik, de hajlamos azt hinni, hogy a terapeuta egyertelmuen kozli vele az egyes alomkepek, alomreszletek jelenteset, vagy azokat osszekoti a mult vagy a jelen bizonyos alakjaival. Talan tortennek ilyenfajta ertelmezesi kiserletek, azonban ezek m:indig felvetesek,javaslatok. Sem a pszichoanalizisben, sern a KIP-ben nem az alomtartalom megfejtese az elsorendii fontossagil. Most nem mennek bele reszletekbe, csak szeretnem kiemelni annak veszelyet, amikor ml konnyeden kiserletezi.ink a kozvetlen, direkt ertelmezessel, alaasva ezzel a terapia hatasat hosszu tavon. Amikor a terapeuta tobbe-kevesbe direkten mondja, vagy j avasolja a kliensnek, hogy egy adott tartalom a KIP-ben valarnilyen konkret dolgot kepvisel a viselkedeseben, vagy a multbeli, jelenbeli kapcsolataban, olyan osszefiiggest alapoz meg, ami elmeletileg ismeros es szokasos. Vannak tisztan kognitiv tulajdonitasok, amelyek, hogy ugy mondjam, egy az egyhez viszonyt jeleznek. A melylelektani szirnbolika azonban egeszen mas torvenyeknek engedelmeskedik. Freud nagyon pontosan tanulmanyozta a tudattalanban zajl6 ugynevezett elsodleges folyamatoka t. A terapeutanak tudnia kell, hogy peldaul az ejszakai almok - es eppugy a kepi fantaziak is - tobbes jelentessel bimak. Ha nem tarja magat ehhez a fontos elvhez, hanem ebbOl a tobbesbol kipecez egy kezenfekvot, azzal eliranyitja a pacienst a kepelmeny fontos erzelmi szintjerol egy gondolati, kognitiv, racionalis szintre. Egy ilyen ertelmezes utan a kliens azzal az elkepzelessel hagyhatja el a terapias iilest: ,,Aha, most m ar tudom, az a nagy fa a reten az apam." Lehet, hogy az ilyen tulajdonitasok elvileg nem hibasak, de teljesen egyoldaluan befolyasoljak a pacienst. A kozvetlen ertelmezeseket az analizisben is keriilik. Bar nem teljesen helytelen azt mondani, hogy a KIP-tartalmak megfelelhetnek fontos referencia-szemelyeknek a kJiens gyermekkonib61, az ilyen global is ertelmezo kiserletek zsakutcaba visznek, mert megfojtjak azt a szabad erzelrni oszcillalast, amely a KIP-nel rendkiviil fontos a terapias elorehaladasban. Ebbol kovetkezoen alapszinten a terapeuta, kiilonosen, ha meg tapasztalatlan is ezen a teriileten, elvi okokb61 nem ertelmezi a tartalmat, es meg az ilyen javaslatokat is elkeriili, amennyire csak lehetseges. Egy irasomban (Leuner, 1978) foglalkoztam a melylelektani szimbolika egesz problema-

likajaval, illetve azzal a magyaraz6 es ertelmezo munkaval, amelyet minden cgyes klienssel teljesen ujkent, egyenre szabottan vegezhetiink. Habar tehat szisztematikusan elkeriiljiik, hogy a KlP alapszintjen kozvetleriiil tisztazzuk a tartalom jelenteset a kliens elott, spontan is megjelenik az a tncgkozelites, amely mintegy az ertelmezes es a felismeres kozott fekszik. ltt oszimboldrama szimbolikus tartamainak arra a lassu, fokozatos, megis tiszta;6 onertelmezesere gondolok, amelyet Koshalb amerikai pszichiater irt le ( 1974). Arr61 van itt sz6, hogy minden kep tartalma es minden szinhely vagy tortenet fejlodese szabalyszeriien kozvetit h angulati-erzelmi elemeket, es cmellett mindig megalapoz bizonyos allitasokat. Vizualis szempontb61 nezve, czt az iizenetet egyaltalan nem kell szavakban es fogalmakban kifejezni. Ater:lpiaban gyakran sokkal termekenyebb egyszeriien meghagyni ezeket kirak6s kcprejtvenykent, beszelo m6dban, a kepnyelv szeles, szerteagaz6 jelenteseivel, a sajat ,,szuggesztivitasaval". Ezt az eleven nyelvezetet a psziche reszei gyakran nagyonj61 rnegertik; ez a tudatelottes es a regressziv, azaz gyermeki t'1tja a megertesnek. A meg mindig erosen tapasztalati eszle les tudatelottes kapacitasanak tulajdonithat6an, az imaginalasoknak a KIP-ben olyan hatasa van, hogy azokat pillanatnyilag egyszeruen ugy tudjuk hagyni, ahogy vannak. Termeszetesen vannak a kognici6nak, a felismeresnck tovabbi szintjei, amelyeken a tartalom egyre pontosabba valik, es kozvetleniil utal tcnyekre es szemelyekre. A KIP alatt, az egymasra kovetkezo iilesek folyamataban megj elenik a szimb6lumok onertelmezese, tehat am it a pszichenekjelent az adott pillanatban, es ez egyre fokozottabban attol6dik a kognitiv szintre. Az imaginativ vilagnak ezt a naiv, perceptualis nyelvet alkalmazva, mint oz elobbi esetben (a kliens egy veszhelyzettel talalkozott, egy sodr6 aradassal) o kovetkezot vessziik fel. A ,,taj aradasanak" es az ,,erzelmi aradasnak" az allcg6riaja az adott pillanatban, amikor a veszhelyzetet kezelni kell, annyira nyilvanval6, hogy val6jaban nem kovetel semmifele kiilonosebb ertelmezo Lchetseget az osszefiigges meglattatasara. A kepelmeny tobbi reszeben is sok nlleg6ria nyilvanva16, utalva arra, hogyan reprezentalja a sivar mezo a fenyegcto veszteseget az erintett szernely tudattalanjaban, melyen belegyokerezve llZ erzelmi vilagaba. A kepelmeny temaja ketsegteleniil j 61 ertheto a kliens llZamara, reszben tudatelottes, reszben tudatos szinten, anelkiil, hogy a jelentcs kozvetlenlil, racionalisan megjelenne. Ez mar akkor elkezdodik, amikor gy kellemes, baratsagos ret helyett tarl6 j elenik meg. Egy olyan szcena bomlik ki, amelyben az erett aratas erteke egyiitt szerepel az utana varhat6 osszel s tellel; igy valik a nemileg sivar termeszeti szinhely a halal szirnb6Jwnava. Aktualisan minden le van vagva, fel van egetve. Haaz ember hagyjajatszani a

V. Kepelmeny demonstralcisa egy klienssel

sajat asszociaci6it (ami a katatim szinhelyen nyomoz6 terapeuta es paciens szamara egyarant termekeny lehet), a ,,megperzselt fold" fogalma onkeoteleniil feltor, azaz minden elet es minden emberi bizonysag eltorlese. Jelzi ezt itt a bangulat is: remenytelenseg, szomorusag, depresszi6. Munkahipotezise megformalasahoz a terapeutaoak altalaban - es itt is- be kell vonnia az adott szemely aktualis eletbelyzetere vonatkoz6 tudasat, olykor a teljes anamnezist is. Val6sziniHeg igazolhat6 a felteves, hogy ebben a kezdo kepben a kliens jelenlcgi bels6 allapota tiikrozodik: anyja varhat6 (talan pontosan datalt) elvesztese, egy olyan valakie, akihez meg mindig erosen kot6dik. Az apa mar regen, meg a vilaghaboruban meghalt, igy anya es hinya nagyon szoros, zart kapcsolalban eltek, nebez koriilmenyeket osztva meg egymassal. Masfelol, ez a szinhely egeszcben tekintve egyaltalan nem teljesen remenytelen; inkabb a rcmeny felcsillamlasa jon e16 a katatim panorama egy reszletebol - nevezetesen a fak latvanyab61, az erdobol. Ezzel kapcsolatban az erintett szemely arra emlekszik, hogy az apja, ak:i mindig nagyon baratsagos es figyelmes volt iranta, ranevelte 6t a termeszet ertekelesere, azzal, hogy sokat setaltak egy erdos teriileten. Az anyjat inkabb a ,j6 nevelletes" erdekelte, es a kliens gyerekkent az 6 reszerol hiivosseget, targyszeruseget, es olykor elutasit6 raci6t tapasztalt. Altalaban a patak vatamilyen foly6, valtozo pszicbes fejlodesre, betso kontinuitasra utalast fejcz ki; a viz pedig valamilyen adomanyoz6, termekeny elemet. A jelen esetben azonban ebb61 nagyon keves van. A patak szerves aramlasa megtorik a vizesesben. Az adomanyoz6, tennekeny elem lenullaz6dik, es az ellenkezojebe fordul, amikor a viz denneszto hidegseget fejez ki es jegcsapokka fagy. Feltetelezhetjiik, hogy a kliens kisgyermekkent szemelyesen atelte ezt a hidegseget, es talan tudattalanul is alkalmazza ezt, amitol a sajat belso erzelmi aramlasa is blokkol6dik. A minket koriilvevo realis tenneszeti val6sag koriilmenyeihez merve, ez a kep att61 kemenyen eliit. Talan felteheto, hogy a klicns a jelen helyzetet atelve (a fenyegeto veszteseggel) erzi a jeges hidcgseget olyannak, amelyben a ,,meleg erzelmi aramlas" megfagy. Az at akti van megkozelit6, bebortonzo kerites egyertelmuen szorongaskelto; az a motivum, hogy valaki nem tud elmozogni, Jegyokerezik a laba, j61 ismert az almokb6l is. A fogsag szempontja kapcsolatban lehet a szorongassal es a szemelyiseg kenyszeres elemeivel. A val6sagban a kliensnekj6val korabban fennallt egy f6biaja (akit erdekel, az eset leirasat megtalalja egy korabbi tanulmanyomban; Leuner, 1978). A foldbe gyokerezes (,,anyafold") valamilyen m6don csatlakozhat az eras anyai kotodeshez, illetvc a neveltetesehez es kiilonfele idealokhoz, amelyek

V. Kepelmeny demonstralrisa egy klienssel

val6sziniileg korlatozzak a szemelyiseg sziikseges rugalmassagat es fuggetlcnscget. Mint mar latjak az 6vatos fogalmazasomb61, mindaddig csak feltevesekre szoritkozhatunk, amig nines a birtokunkban egy reszletes esettortenct. Ez megerositheti vagy elvetheti az uj anyag alapjan felallitott hipoteziseket. A tovabbi iilesekbol gyfijtott informaci6k kibovithctik az esetleirasb61 ismerteket. l~zen az alapon a kliensek azutan fokozatosan egyre t6bb, felig vagy teljesen tudatos belatast, ,,aha-elmenyt" nycmek. Sokkal tennekenyebb, ha ezeket a bclatasokat a kliens maga talalja meg, mintha keszen vagy felkeszen a terape11ta talalja, es a kliens csak racionalisan tudja megragadni. Ezert ujra hangsulyozom, hogy a KIP alapszintjen nem adunk scmmilyen, sem kozvetlen, scm kozvetett ertelmezest. Masutt reszletesen elmagyaniztam: sokkal fontosabb tcrapiasan a mental is kepek tartalmanak folyamatos tisztazasa, az eszlelesen, 11 nuanszok, finom valtozasok kovetesen, valamint ekozben a kcpzeleti vilagaban mozg6 szemely viselkedesenck apr61ekos megfigyelescn keresztiil fLZaz, mindenekfeJett a tarsul6 hangulatok es erzelrnek empatias figyelemmel klserese. A terapias vezetesnek elsosorban ezekre kell osszpontositania. Valaszok a kerdcsckre Wlenjavallja-e a modszer hasznalatat, ha a kliens ismeri mar? Egyaltalan nem. Ez azt jelentene, hogy ennek a kurzusnak a resztvcvoit mar Âˇlfogultta teszi az itt nyert tudas, megpedig olyan mertekben, ami mar gatolnt1, hogy klienskent is hasznukra legyen. Azt hiszem, nehany bevezeto foglalkozasnak rendkiviil ritkan van ilyen h alasa. Altalaban pcdig az a helyzet, hogy u relaxalt allapotban a mentalis kepek auton6m m6don fejlodnek a teljes kibomlasukig. Az imaginalas soran valami telj esen mas tortenik, mint arnit az uddigi tudasa alapjan az illeto var. Ez az ellentmondas mar akkor megnyilva11u l, amikor a kepzesek folyaman bemutatom a v irag-teszlet. Sok resztvevo rncglepodik, amikor egy egeszen m<1s virag kepe jelenik meg, mint amit ok d ore elkepzeltek. / langsulyozta, mi/yen fontos, hogy a kepek ne a memoriara hagyatkozzanak,

lwnem inkabb a fantazia termekei legyenek. Teljesiteni tudja egyaltalan az 1â&#x20AC;˘111ber ezt a kovetelmenyt, es ha igen, technikailag ez hogyan zajlik? 11z a kerdes tenylegesen fel szokott meriilill a terapiaban. Mint mar mondott 1m, nem hagyjuk, hogy a kliens alka lmilag az emlekeibol ajanljon fel kepekct; ezt egyaltalan nem helyeselji.ik. Elvben mindazonaltal az ember fcltctek zheli, hogy kell leteznie egy belso oknak, egy tudattalan kesztetesnek abban, llogy az adott pillanatban elerheto emlekanyag gazdagsagab61 eppen az adott

V. Kepe/meny demonstralasa egy klienssel

sajatos emlekmorzsajelenik meg. Gyakran van az embernek olyan tapasztalata, hogy feltesz egy kerdest, amire azutan el6keril1 egy nyomaszt6_ probl~ma. Emlekszem ra, peldaul, hogy egy fiatal lany, az elso KIP-kurzusa1m egy1ken Ieirt egy hegymaszast, amelyet harom h6nappal korabban teljesitett, miutan megkertem, irja le, milyen lenne, ha hegyet maszna. Ezek utan leirt egy nagyszeri.i panoramat a csucsr61, nagyszerii nyari idojarasban. Az egesz eloadasa rut simanak es csiszoltnak tunt nekem, ezert cgy nagyon egyszeru taktikat valasztottam, amivel egy kisse melyebbre lehetne hatolni. Megkerdeztem, hogyan erezte magat ott fent a hegy tetejen akkor. Az a d6nt6 itt, hogy az erz~lÂ mekre kerdezilnk, es nem a gondolati tartalomra. Nebany masodperc utan hirtelen k6nnyekben tort ki es zokogva mondta, nagyon-nagyon egyediil erezte magat, es alland6an az foglalkoztatta, hogy a jegyessege gyakorlatilag befuccsolt. Ez a pelda j6l mutatja, hogy az elfojtott, felszin alatt lappang6 problema hogyan nyomakszik elo es ugysz6lvan ,,csatlakozik" az emlek kepehez. Ertelmisegiekkel es hivatasosokkal mindazonaltal az ember neha megfigyelheti ,,ragaszkodasukat" a mem6ria-anyaghoz, iilesrol iilesre. Tehat talan mondhat6, hogy naluk a m6dszer latsz6lag nem miikOdik, mcrt nem kepesek elvetni a mem6riajukat a fantazia mukodese erdckeben. Ez lehet aktualisan az intellektualizalasnak nevezett elharit6 mechanizmus. Ennek meghaladasara ket mod van. El6sz6r, mondhatjuk azt a kliensnek, hogy j6 lenne, ha megpr6balna most olyan motivumot elkepzelni, ami igazan idegen a szamara (azaz, a fantaziajab6l szilletik), es nem a sajat mem6riajab61 veszi elo. Makacs ellenallas eseteben pedig a kovetkezo technikai fogas bizonyult sikeresnek: eloszor tilrelmesen meghallgatom, hogy az illeto leirja az utols6 vakaci6ja helyszinet, es azutan arra kerem, kovessen egy utvonalat, egy addig meg meg nem jart utat, patakot, vizfolyast. Itt azutan egyre tovabb vezetem ot, messze ml a kezdoponton. Egy ido utan mar elhagyja az emlekezete, es a fantaziajat hasznalva kezdi boviteni a tajat.

VI. Az alapszint standard motivumai

A bclcpcs a kepzeleti vilagba - miutan a klienst megfelcloen relaxalt .mapotba hoztuk- ugy tortenik, hogy egy motivum elkepzeleset javasoljuk neki. l~z a KIP-ben technikai szilkseglet, annak erdekeben, hogy stabil es reprodukfilhat6 korillmenyeket hozzunk letre. Azonban hamarosan kidcrill, hogy ez1cl a javaslattal voltakeppen az imaginalas tapasztalati mezojere f6kuszalast, vngy meg inkabb, a tudattalan tartalmak proj ektalasat idezzi.ik elo. fgy, akar 11karja az ember, akar nem, minden imaginativ motivummal egy temat is ex11011alunk, amelyet az adott motivum szimbolikus erteke dctenninal. Ez olykor inkabb egyctemes termeszeti.i, ami tematikusan sok szcmelyt megerint, 1na kor lehet olyan special is tema, ami az illetonel az egyeni motivaci6s rendi-1,cre miatt j elentos. A temati/..-us /6/..-uszalas, mint eljaras nem korlatoz6d ik csak a kepelmenyre, hanem inkabb a mindennapos elethelyzetek tematikus ilsszefilggeseit erinti. A KIP kidolgozasa kozbcn nagyon hamar megtalaltam, hogyan lehet a projektiv mezore f6kuszalni: standard motivumok segitsegevcl strukturaltam a kepzeletet. Ez rendkivi.ili lehetoseget teremtett, tekintettel II vizuaJis fantazia vegtelen lehetosegeire es veJetlenjeire. A standard motivumok segitsegevel az ember kepes a projekci6kat egy vi111,onylag j61 atlathat6 szerkezetbe rendezni, basonl6an ahhoz, amikor egy lfitogat6 az idegen varosban vagy tajon terkepct tartva a kezeben kepes csak l ~jckoz6dni. Koshalb ( 1974) es Singer ( 1978) szerint a kepelmeny tematikus lrukturalasa, mas imaginativ technikillal osszehasonlitva, jellegzetesen a KIP sajatja. Killonos er6i egyiket !atom ebben, mely nem j elenti azonban, hogy az eljaras abszolutan es miodig ehhez a strukturalashoz kotOtt. Ezt bizo11yltja a k6zephalad6 szint asszociaci6s eljarasanak fejlett technikaja. A motivumok javaslasa jelentosen megkonnyiti az eljaras tanithat6sagat. Azonfelill lchctove teszi a melylelektani pozici6k tudomanyos vizsgalatat. A motivu111ok vagy az egyeni projektiv keszletek ismetelt vizsgalatara is van lehetoseg, 111.okra a terapia folyaman tobbszor is vissza lehet temi, megfigyelve a kepiÂˇlmenyben fellepo valtozasokat. Ezt Stamm (1983) mutatta ki egy nagyon er1kkes tanulmanyaban. Gyakran kerdeztek arr6l, hogyan igazolom a KIP szamara alkalmas standard motivumok kivalasztasat. Roviden: a valasztasuk lenyegeben a klinikai

VT. Az alap.<ozint standard motivumai

tapasztalatokon, megfigyeleseken alapul. Hosszu id6n at foglalkoztam a mental is kepzeletet alkalmaz6 technikaval; a kiserleteket 1948-ban inditottam, az els6 munkat pedig, az addig kikristalyosod6 elvekkel, 1954-ben publikaltam. Ebben szamos motivumot leirtam, amelyek visszater6en, automatikusan, azaz spontan megjelentek a kiserleti szemelyeknel, tehat nyilvanval6 Jett, hogy naluk - cs termeszetesen a paciensek eseteben is - egy bels6 keszenletrol arulkodik. Ezt kovet6en kisebb szamban tovabbi motivumokat is beallitottam, fokent a KIP kozbens6 szintjen torteno alkalmazasra, amelyek a melylelektani konfliktus- es szimbolika-kutatas alapjan hasznosnak tiintek a projekci6 specifikus terilletein. V egiH az is nyilvanval6 Jett, hogy nemcsak. az egyeni motivumok szimbolikus jelentesei egeszitik ki j61 egymast, hanem szamos motivum nagyon szeles ,,szinpad.kent" mUkodik, amelyen a szimboldramaj6 lehet6segeket kap, es kepes megjeleniteni a lehetseges, nyomaszt6 konfliktusokat. Mas motivumok korlatozottabbak; nehany pedig tematikailag nagyon szUkre szabott, igy aztan csak bebararolt problemateriilet tiikrozodhet vissza benniik. Amikor a kcpclmeny-terapia folyamatat alosztalyokra bontottam, termeszetesnek tiint barom szintet elkiiloniteni. Az alapszinten azok a motivumok maradtak, amelyek szimbolikus erteke tobb teret enged az egyeni projekci6 spontan fej lodesenek. Ezek tehat egyaltalan nem sziiken egy adott konfliktusteriiletre f6kuszalnak. Azonfeliil ugy tiint, ezek a motivumok alkalmasak arra, hogy inkabb a tudattalan pszichodinamika fele vezessenek a felszinr61, es ekozben egyreszt nem tamogatjak: erosen a regresszi6s tendenciakat, masreszt nem provokalnak melyen elfojtott, nagyon felzaklat6 konfliktusanyagot. fgy megakadalyozzuk, hogy a meg kevesse jartas terapeuta a paciens egyensulyahoz fontos elharitasokat attorjon, helytelenill felhasznalva az erzekeny anyagot, es ezzel kontrollalhatatlan helyzetbe kergetve a klienst. Ebben a vonatkozasban az alapszint motivumainak meghataroz6 vonasa, hogy konnyedebb hatasuk van a kliensre, illetve eleg protektiven szervezettek, a terapias hatekonysaguk elvesztese nelkiil. Az alapszint standard motivumai, az ajanlas sorrendjeben: I. Ret: altalaban ezt hasznaljuk az imaginalas bevezetesere, valamint az ak.tualis kontliktusos projekci6k szinpadakent. 2. Patak: altalaban az a keres, hogy a kliens kovesse, ak:irmelyik iranyban (a forras vagy a torkolat fele), a kliens kfvansagat61 fiiggoen. 3. Hegy: megtekintheto el6sz6r tavolr61, azutan meg kell maszni, a panorama erdekeben.

VI. Az alapszint standard motivumai

4. Haz: megfigyelendo eloszor kfviilrol, azutan minden reszlete, a pincetol a padlasig. 5. Az erdo pereme: e16sz6r az erd6 szelet latja a kliens a retro!, azutan a fak kozotti sotetseget, amelyben szimbolikus figurak-alakzatok formal6dhatnak. standard motivumok megjeleniteseben mindenekelott a konjliktusterhelt ;i;ccnakat figyeljiik, amelyekben ugynevezett rogziilt kepek bukkannak fel. 11z. megfelel annak a pszichoanalitikus konccpci6nak, hogy ezeket a g6cokat 1'1jra meg ujra fel kell keresni, es a kepelmeny relativizal6 tecbnjkajaval kezelni. Ugyanakkor a szimboldramaval vegzett terapias munka evtizedeiben is1116tclten azt lattuk, hogy a felsorolt motivumok hasznalataval a konjliktus111e11tes tartalmak szelesebben abrazolhat6k. Amikor a kliensek tovabb idoznck ezeken a pontokon, kiilonosen bajlanak rcgresszi6s vagy akar meg archaiku osztonsziiksegleteik kielegitesere. Ezck rulnyom6an oralis, ritkabban 11.ircisztikus jellegiiek. Leggyakrabban az alabbi helyeknel kerill elo az alap1i ntnek ez az ot s tandard menralis keszlete: I . Pibenes, festoi helyek elvezete, peldaul a napos ret latvanya egy hegyrol ,

vagy ahol eppen a kliens van. 2. Ivas forrasb61, patakb61. 3. ~i.irdes a patakban, egy forras medencejeben, t6ban, 6ceanban. 4. Uszas az elkepzelt t6ban, vagy kiilonosen tengerben-6ceanban; ebben a kepben egyertelmii az aktivitas eleme. /\ KlP tovabbi standard motivumai - a Fiiggelekbcn meg het motivumot soroluk fel - szandckosan vannak kizarva az a lapszintrol. Ugyanakkor fontosak a ~ l\1.benso es a halad6 szinten, es reszletesen lefrom oket a teljes terapias folyal lltllr61 sz616 konyvemben (Leuner, 1983). A2 alapszint esettanulmanyainak bcmutatasakor mar jeleztem azt a megle1' I tcnyt, hogy az ot standard motf vumra f6kuszalva, a jeleoetek atdolgozasa ,,., az ehhez kapcsol6d6 teljesitrneny elegseges a szi.ikseges pszichoterapias l1111as eleresehez. Tapasztalatunk szerint a k liensek rulnyom6 resze bozza az hl61.ctt motivumokat, amelyeket meg a kezdo terapeutak is kepesek megfele1 en kontrollalni es hasznalatukkal sikeres szimboldrama-terapiat vezetni. " ntonosen azert bangsulyozom ezt, mert a kezd6k gyakran ugy hiszik, a halaih'1 szintek mindenkeppen jobb es hatekonyabb kezelest tesznek lehetove. Ez 111Âˇ1n igy van. Az alapszint inkabb a teljes terapias procedura megfelelo meg11l11pozasat celozza; ugy van osszeallitva, hogy onmagaban is teljes, komplett h'1 ~ piat kcpczzcn. Ezen okb61 arra osztonzo.k minden jovobeli terapeutat,

VI. Az alapszint standard motivumai

bogy elkovetkezo munkajaban korlatozza magat az itt prezentalt motivumok hasznalatara. A kliensek, mikozben fokozatosan fej lesztik fantaziaeletiiket, altalaban keszsegesen alapoznak a javasolt motivumokra, ameddig megkapjak a sziik:seges kreativ szabadsagot a terapeutat6l. Most pedig terji.ink vissza a technikara. Azonban van meg itt egy kerdes: hogyan vezessiik a klienst az egyeni motivumok imaginalasaban, es hogyan ertheti mega terapcuta ezen motivumok melylelektani - altalanos es egyenre szabott - jelenteset (nyilvanval6an nem adva annak hangot). Az mar vilagos, hogy rnindig azt tetelezziik fel: a kliens csaknem ugy mozog a szimboldrama imaginaci6iban, mint ahogyan a realis vilagban. Magunk is ehhez igazodunk: ugy beszeliink hozzi, mintha egy val6sagos tajon vagy egy igazi bazban kisemenk a klienst.

l'Vszak is befolyasol, de va16sziniileg ez csak rarak6dik a melyebb, szilardabhon strukturalt alaphangulatra. Egy oszi helyzet inkabb mu tat szomoru hangulntot, a tavasz optimista elvarasokat, a nyar kielegito betelj esedest, hogy csak 11 fontosabbakat nevezzem meg. A ret-motivum szimbolikus tartalma nagyon :r.cles, cppen az idojaras es az evszakok eltereseiben megnyilvanulva. AlapCloen az ugyncvezett egeszseges szemelyeknel inkabb szamithatunk egy baIOtsagos, elbiivolo, napos nyari retre; a nedvd6s fii es a viragok a termekenycget kepezhetik le. Tovabba, a ret-motivum jelkepesen, allegorikusan kap. ol6dik a Paradicsomhoz, az Edenkcrthez; a human ertekek szintjen egy be~cs, harmonikus, viszonylag konfliktus- es rivalismentes vilaghoz, es a termekcnyscgct szimboliza16 anyai vilaghoz is. Ezt meg inkabb hangswyozhatja, 11mikor tehenek legelnek rajta. Mindazonaltal, nemcsak az egeszseges szemelyben, de a ncurotikus paciÂˇ11 einknel szinten, es semmi esctre sem ritkan, felmeriilbet egy olyan hanno11ikus zold ret kepe, mint amilyent a korabban bemutatott kolleganal megt'lmertiink. Mas sz6val, fel kell keszi.ilni.ink ilyen paradoxonokra, azaz arra, hogy a megjclcno gondolati kep egyaltalan nem tiikrozi vissza a belso zavart. Hbben az csetben, abol egy ret kepe egyaltalan nem mutat zavart a nyilvanva16an neurotikus cgyennel, magyarazatot kell keresni.ink errc a ki.ilonos pszir hodinamikara. Ezeket a szemclyckct a kovetkezo, szinten gyakran demonst1 ~It helyzet jellemzi: a kerdeses szemely igen tebetsegesen maszkirozza a konfliktusait - pszichoanalitikus kifejezessel eras elfojtassal miikodik. Ez vill1,onylag ritkan sikerul ennyire tokeletescn, de ha elofordul, tiszteletben kell l.1rtani. Ez a paradoxon csak ritkan ad sok gondolkodni val6t neki.ink; es eppen llyen ritkan vczet igazi belatashoz. Ezek a kiilonosen bajos, ,,kepeskonyv"' ctek sajatosan semmitmond6ak. Tagyobb erdeklOdCSt keltenek benni.ink az egyen konfliktusainak kivetite..cj a ret-motivurnra, vagyis amikor ki.ilonfele bajok tamadnak az edeni, esz111enyi rettel. Legutols6 peldam az a nopacicns, aki az anyja kozelgo halalanak 16mkepevel kiizdott. Mas fordulatok, csak hozzavetolegesen: a ret csupaszra un kaszalva, vagy elsargult a tiizo napon, vagy bo1tonszeru, tiiskes dr6tkerilcs veszi koriil, vagy szigoruan fel van osztva; de lebet, hogy egy fantaziatlan, increv teglalap az erdoben. Ritkan maga a paciens is be van zarva oda, vagy hckorlatozva egy k.is teriiletre - ezt kiilonosen sulyos neur6zisnak tekinthetlik. A ret-motivumhoz kapcso16d6 jelenet termeszetesen szinten sok valto111tban jelentkezik. Egy tipikus kepet irt le nekem egy emigrans, bonvagyt61 ~1,cnvedo fiatalember.

Elso standard motivum: a ret Ezt hasznalhatjuk a m6dszer altalanos bemutatasara, es az egyes iilesek kiindul6 pontjakent is. Termeszetesen ez nem kovetelmeny. Halad6 szintii kliensekncl kezdbeto az imaginalas masik motivummal is. A motivumot csak nagyon homalyosan vetjiik fel a kliensnek, peldaul igy: ,,Arra kerem, pr6baljon meg elkepzelni egy retet", esetleg kiegeszitve: ,,elkepzelni valamit nem nehez, ez nem kivan ontol ki.ilonosebb erofeszitest". Ezzel a felvezetessel a ret rendszerint j61 elkepzelheto, es a sziikebb kornyezet tovabbi reszletei is; gyakran visszatiikrozve a kliens aktualis, tudatos vagy kevesbe tudatos hangulatat. Ennek megfele!Oen a ret kepenek reszlctei i.ilesrol iilesre valtozhatnak. A kliens eloszor gyakran nines tudataban annak, hogy a kep valtozasa sajat bangulatanak a tiikrozOdese. (Emlekszem peldaul, hogy egy orvos-kliensnel az imaginalt kep egy k6rbazi siirgossegi helyzet volt, es nem igazan vette eszre, hogy a jelenet elfoly6sodasa a szemei elOtt az o belso izgatottsaganak felel meg.) Amikor a terapeuta elmondja a kliensnek, hogy szerinte a ret kepe az o belso allapotat tiikrozheti, a legtObben, olykor bezitalva, egyetertenek. Maskor viszont megdobbennek, amikor a vidam v iselkedes homlokzata mogott a ret-motivum ,,elsoteti.il"' peldaul az idojaras hirteLen komorra, esosse valilc. Eloszor ez is racsodalkozast indit be, es betekintest a sajat hangulata batterebe. Ennek nyoman fokozatosan kideriil, milyen hajlama van az adott kliensnek az elfojtasra. A hangulat szempontja ennel a motivumnal sokfelekeppen megjelenbet; a Iegkonnyebben es leggyakrabban termeszetesen az idojarasban. Napsiites, felhojatek, vagy szi.irke esos egbolt, kod, komorsag, vihar stb. Az uralkod6

VI. Az alapszint standard motivumai A zold ret helyett egy szeles, negyzetes helyszint latott, amelyet harom oldalon is fak vettek koriil; mintha emberkez vagta volna a szabalyos irtast. A barnas-megszilrkillt fii szaraz volt, megegve es kitaposva. A sziirke egbolttal az egesz nagyon lehangolo volt. A hely kozepen egy fa 6rtorony magasodott, mint az orosz hadifogoJytaborokban. Miutan arra osztonoztem a fiatal embert, engedje, hogy hasson ra a kep, a pillantasa vegill a tavolba kalandozott a kisse lejtos tisztasrol. A mcsszi tavolban egy tlindermesebe illo fcher varost latott, amit megvilagitott a keso delutani nap. Az ellentet az elhagyatott, komor, kitaposott tabori ret es a tavoli , biztato varos kozott teljesen lenyijgozte. Talan magyarazatot keresve a komor kepre j elent meg az alternativa, a tavoli, feher varos. Meg viszonylag felszinesen ertelmezve is, a remenytelen ret utan megerositestjelenthetett szamara a felcsillano tavoli varos, en magam azonban elkeriiltem mindenfele utalast erre a Jehetoscgre.

Gyakran megdobbento, hogy a talalkozas egy ilyen motivummal (vagyis onmagaval), a paciensbol peldaul ezt a belatast hozza elo: ,,l gen, ez nyilvanval6an ugy nez ki, mint az en belsom". Ez a felfokozott kognitiv tisztasag, a bizonyossag ilyen foka megkonnyebbiilest von magaval, meg akkor is, ha a kep cnnyire negativ, vagy legalabbis nincsen bcnnc semrni batorit6 j elleg. Termeszetesen ennek is van hatara. A oagyon eroseo negativ tartalom, amellett, hogy deprimal6 hangulatot sugaroz, meg is erositheti a tenyleges depresszi6t es meg jobban felkavarja a beteget. Az utols6kent hozott pelda a ret-motivumra nem utal szignifikansan sulyos vagy dekompenzalt neurozisra. Kontrasztkent mutatom be egy 25 eves nobeteg imaginaci6jat.

6, a ret-motivmma f6kuszalva azonnal egy viszonylag kis retct irt le, a szelen fakkal. Az ido kodos-esos volt, a kontlirok halvanyan latszottak. Koz~Â pen allt es nem mert elmozdulni a helyebol, mert a ret mocsaras volt. Es meg ha akart volna is, nem lett volna kcpes elhagyni a retet, mert egy eros kerites vette korbe, kapu nelkiil. Mindez, k6rben a magas fakkal , azt az erzest sugalltak, hogy a helyzet legyozi ot. Az idojaras, mint a ,,hangulat barometere", a ret latvanyahoz hason16an mely remenytelenseget es elhagyatottsagot hordozott. Ennek a helyzetnek az ertelmezese sem igenyel kiilonosebb szakertelmet, aligha kell elmagyarazni a paciensnek. A mely bezartsag, a mozgas lehetetlensege, amelybol nern lehet szabadulni, kiemeli a belso fogsagot es remenytelenseget. Tehat igy nezett ki tudattalanul az aktualis helyzete. Csak a killso koriilmenyek cs a paciens elettortenetenek ismereteben itelheto meg, vajon ez a kep egy pillanatnyi krizishelyzetet fejez-e ki, vagy egy sulyos, dekompenzalt oeur6zis neurotikus-depressziv alaphangulatat kepviseli-e. A val6sagban ez a kliens, sok eves neurozisa-

â&#x20AC;˘

VI. Az alapszint standard motivumai

val, tenylegesen kilatasok es remeny nclkiili, es egyre kritikusabb helyzetbcn elt. ~11111 mar mondtam, egy ilyen kifejezett depresszio eseteben a KIP m6dszere 1111(\n meg rizik6sabb, mivel a depresszi6s hangulat, a nyomaszt6 tartalomba I tkozve tovabb romlik. Amikor ilyen, mondhatni, depresszi6-ekvivalens szce11>1jclenik meg, felmeriil a kerdes: beavatkozhat-e a terapeuta hatekonyan pcld1\ul azzal, hogy egy masfele, tegyiik fcl, foldrajzilag egeszen tavoli, es feltehlâ&#x20AC;˘t6cn pozitiv hangulatot sugarz6 tajra koncentraltatja a pacienset. Gondo111111, ilyen lehetne a mediterran rcgi6, tengerparti strand, napslitessel, kek eg~\ÂˇI. Ezek a kiserletek azonban altalaban csal6dast okoznak; a kliens ncm tudja 1 1cn a m6don kiszabaditani magat az ot teljesen kitolto nyomaszt6 hangulat11 11. Sot, az ilyen kepek, ha elohivasuk egyaltalan lehetseges, meg ronthatjak I II mindent athat6 lehangoltsagot. Egy masik kilabalasi ut lehetne arra felhiv11 n pacicn st, hogy vizsgalja meg a bortonszerii keritest, masszon at rajta, 11gy fejtsen k:i akarmifele aktivitast. Ez neha mi.ikodhet. A legt6bbszor azonh 11n leklizdhetetlen neh6zsegek lepnek fel (mint az idezett peldaban is). Ate111pcuta aktiv beavatkozasa konnyen tovabbi ellenallast provokalhat. A kezeltâ&#x20AC;˘\l targyalva meg eloveszem az ugynevezett gat/6 motivumok temajat. A fenti pelda kapcsan szeretnem hangsulyozni, hogy amikor elsokent a 11â&#x20AC;˘( motivurnra f6kuszalunk, kiilonosen depresszi6soknat es sulyos neurotiku_, 1k nal jelenhetnek meg a psziches zavar nagyon jellegzetes es hatarozott jettyci, es sziikseges figyelni ezekre. Peldaul a ret helyeben tarl6, mocsar, aszf1dttal boritott hely, sivatag. Kezdo motivumkent ez lehet egy atmeneti bely11'11 mindazonalta l ilyenkor felmeriil, lehetscgcs-c egyaltalan kezeles alap111Hli KIP-pel. A do ntesbez be kell szamitani a paciens altalanos hangulatat, 1011ctcit, aktualis elethelyzetet. Azert emlitem ezt a problemat eppen ennel a 111111tnal, mert a hangulat jellemz6i kiilonosen vilagosan es eroteljesen mutatl 111nak meg a ret-motivumban. A tulzottan ,j61fesiilt", bajos ret-kepek jclczhetnck valamilyen rejtett e1Milt1'1st (reakci6kepzes), ami elfedi a tenyleges bajokat. Egy idosebb, pre~ l1111axos no kezelesekor talalkoztam a kovetkezo helyzettel.

A no p lat6i kapcsolatot letesitett egy idos, megrogzott agglegennyel, es 1gcn sulyos konfliktusokba keveredett, amikor elhataroztak, hogy osszeh~zasodnak. A szexualitas Mritasat, ami altalaban mas motivurnokban feJCdSdik ki, ennel a paciensnel egy edeskes, gyermeki-kamaszos illilzi6vi16g kepviselte. Az imaginacioj a egy ragyog6, zold ret volt, benne negyzetellcn ultetve viragok, sziv alakll szirrnokkal. Egy feher pad van, ket, elbiivo1~\cn viragz6 fa alatt. Minden sugarzik a ragyog6 tavaszi napsiitesben, az eg

VJ. Az a/apszinl standard motivumai

felhotlen, gyonyoru kek. Termeszetesen senki nem ult a feher kerti padon, meg a klicns is keriilte, hogy elfoglalja. Azt hiszem, mentesulok minden kommentart61. Bannikor, amikor felismerik a tendenciat, hogy a dolgok ennyire termeszetellenesen edelgok, gondoljanak egy narcisztikus, tulkompenzalt vilagra, a reakci6kepzes reszekent. Viszonyulasunk a ret-motivumhoz termeszetesen nem meriil ki a diagnosztikaban. Tcrapias szempontb61 a ret imaginalasanak javaslata igencsak elfogadbat6 a kliensek szamara: a teljes szabadsag- tehet, am it akar. Megkerdezzi.ik peldaul, ,,Mit szeretne most tenni?" Ekkor megje lenhetnek a vagyak: setara indulni, leheveredni a filben, viragokat keresni, felfedezni a kornyeket. Mas sz6val, f elvehetiink egy jelentos mertekben megengedo hozzaallast, cs a kepelmenyen keresztiil az iranyitast reszben magara a kliensre hagyhatj uk. Gyakran azonban ezen nehany kJiens megakad, es scmmi megfelelo nem jut az eszebe. Ebben, mint a kliens mindenfajta viselkedeseben a KIP folyaman, az a tendencia mutatkozik meg, ahogyan az adott szemely altalaban a val6sagban is letezik, anelki.il, hogy ez teljescn tudatos lenne. Az a szemely, aki abban a hitben el, hogy semmit sem tud tenni, voltakeppen azt sem tudja igazan, mi tehetne boldogga. Nines hozzaszokva ahhoz, hogy koves~e a sajat vagyait es keszteteseit, inkabb belehajlik egy passziv hozzaallasba. Altalaban megszokta, hogy masok tanacsai es iranyitasa szerint eljen. Amikor egy ilyen a llapotU kliens ekkora szabadsagot kap, az nemcsak meghokkenest es zavarodottsagot kelt, hanem szembesiti ot egy belso dilernmaval, amit viszont csak a terapia elorehaladott szakaszaban lehet igazan megkozeliteni. Milyen iranyit6 javaslatokat ny(Jjthat a terapeuta a ret-motivum teriileten? Az instrukci6k minden motivum eseteben lenyegeben nagyon hasonl6k. Mindenekelott az imaginalt szinhely egyre reszletesebb eszlelesere koncentralun.k, a kovetkezokre iranyulva: 1) arra, ami kozeli, tehat a reszletek megfigyelesere; 2) a tavolsag dimenzi6j ara, vagyis az egyen pozici6janak tovabbi komyezetere. Ehhez a ket szemponthoz tovabbiak ad6dnak: 3) kerdesek az egyen hangulatar61 (mikozben eltekintunk a szandekai firtatasat61); 4) kerdesek a ret vagy a teljes tajkep hangularar61; es vegill 5) valamivel celzottabb kerdesek a viszonylagos rnotivum jellegzetes sajatsagair6l. A ret eseteben ez vonatkozhat a viragokra, az idojarasra, az evszakra, a ravlat hataraira, a fiiben talalhat6 vagy a mezon fellelheto allatokra. Az alapgondolat az, hogy meritsiik ki a motivum eszlelesenek minden vonatkozasat, rnenjilnk bele a reszletekbe es niianszokba, illetve a csatlakoz6 hangulatba. Ebben mar nyilvanval6va valik, hogy az eszleles ket iranyba halad: egyfelOI kognitiv, gondolati iranyba, a tenyeket tekintve; masfclol egy szeles spektrum a hangulatok, erze-

VJ. Az alapszint standard motivumai

.. Âˇk es azok finomsagai fele. A ket szemponttal egy szemlelodo, tilrelmes, kil111 l6 hozzaallas kombinal6dik a szinhely es a hangulat egyeni jellegzetesseJ'l'ivel. Termeszetesen itt szi.ikseges, hogy a feltiinoen negativ, peldaul a dep1 c szi6s vagy szorongas-terhelt tartalom ne legyen eloterben. A vezetes technikajat illctoen most nem tudok belemenni tovabbi rcszlekl-be. Nincsenek gyorsaa emesztheto szabalyok. A beavatkozasok mindcn 1'8yedi esetnel masok, illeszkedve a teljes kontextushoz. Sok kliens kifejleszti 11 sajat cgyeni aktivitasat es olyan kreativan bontja ki a szcenat, hogy a vivonylagos motivum fejlesztese tart6san rajuk hagyhat6. A ret-motivum a kesobbi iileseken ismetelten felveheto, de ott mar csak 1â&#x20AC;˘~y rovid epiz6d lehet, an1clytol indulva a tobbi motivum maj d megkozelithch . Ide vonatkoz6 kerdes: milyen m6don es milyen gyakran tehet fel tisztaz6 ~ ~rdeseket a terapeuta. Mint korabban hangsulyoztam, ezek a kerdesekjelenh en hozzajarulhatnak a kepelmeny tisztazasahoz, szinesitesehez, pontositahoz, uj reszletek megjelenesehez. Masfelol, a rut sok vagy esetlen, a bangulul hoz es a szcenahoz nem illeszkedo kerdes zavar6, fe lzaklat6 harasu lehet. Anclkiil, hogy tobbet mondanck, nyi lvanval6, hogy a vezetes stilusat a rend11:res gyakorlassal lehet elsajatitani, illetve kialakitani. A kepzesben lehcto1~ g van szerepcserere, felveve ho! a klicns, hol a terapeuta szerepet, es szamos Âˇ lsszacsatolasra, a helyes stilus megtalalasahoz.

Masodik standard motivum: a patak Ugyanczcn vagy a kovetkezo ulesen arra kerjilk a ld icnst a ret-motivum kih1111tasa kozben, hogy kercsscn ott egy patakot. Gyakran egy vizfolyas spool! n is ad6di.k a reten. H a nem, felvetj iik ncki, hogy keJl lennie egy pataknak a ~' 1,clben. Ezzel az enyhe, es lehetoleg homalyos szuggeszti6val a helyszin ltukturalasat ajanJjuk fel. Rendszerint ez a kis noszogatas elegendo ahhoz, hogy talaljon egy patakot. Talan meg kellhet egy kis batoriras. Termeszetesen 11 ellenkczoje is megtorteohet, es a patak-motivum ncm jclcnik meg. Ez elhaill!tsra vagy ellenallasra utal. Ha megvan a patak, a reszletek helyctt eloszor 111u kerj iik a klienst, hogy irja le arr61 az impresszi6it global isan. Ebben a vo11111kozasban ket peldat elevenitek fol, clobb egy kepzo szeminariurnr61 egy ti11111kollegano beszamol6jat, majd pcdig a mar emlitett megfagyott patakr61 11'116 esetct. A patak lebct egy kis erecske, lehet szelesebb; esetleg akar nagyon nagy foly1 is megjelenhct. A klienst rabirjuk, figyelje meg az olyan jellegzetessege~1Âˇ1 , mint az aramlas gyorsasaga, a viz tisztasaga, a part milyenscge es noveny11â&#x20AC;˘tc. Ismet megkerdezhetjiik, mit szeretne tenni. Mig nehanyan nem ,,veszik

VI. Az alapszint standard motivumai

meg" az iniciativat, rnasok szeretnek a vizbc 16gatni a labukat, botladozni a mederben, rnegpillantani egy halat, vagy kovetni a patak folyasat. A val6sagos patakok altalaban felkeltik az emberek vonzalmat valarnilyen tevekenysegre. Minel teljesebb a bevon6das a patak-motivumba, annal hatekonyabb az terapiasan - eltekintve a vizfolyas kovetesenek mar emlitett kesztetesetol. Ne felejtsiik el itt, hogy megfelelo kerdesekkel tudakoljuk meg kliensunk bangulatat az imaginalt kepre vonatkoz6an. Milyen szimbolikus jelentest tulajdonithatunk a patak-motivumnak, ami a mi foldrajzi szelessegiinkon kozeli kapcsolatban van a rettel es a videkkel? A patakban viz folyik, a forrast61 indulva, kulonfele alakzatokon at; vegiil az 6ceanba omlik. Az alapmotivum az alland6, folytonos aramlas, amelyben ugyanakkor benne van a novekedes, fejlodes motivuma. Ebben a vonatkozasban a pataknak termeszetesen sokfele vonasa lchct, ugyanakkor felfedezheto benne a psziches fej lodes, a psziches encrgia akadalytalan kibontakozasa. Nern szabad elfelejteni azt, hogy a viz altalaban ,,elem", elemi ereje van - cs v italis ereje. Felfrissit, serkent; viz nelkUI az elet elkepzelhetetlen. Ami ezt illeti, a termekenyseg fogalmahoz is kapcsol6dik. Viznek mindig kell lennie ott, ahol az ember retet vagy tennekeny tajat talal - legyen az forras, patak, foly6 vagy t6. Mind en nagyobb patak vagy vizfolyas egy hatart is kepez, amelyen at lehet jutni gazl6n, hidon, kompon. A tiszta, udito es hiivos forras az anyafold mehebol tor elo. Az aramlas masik vege, az 6cean, a viz-motivum specialis esete, es szokvanyosan a tudattalan szimb6luma. Bizonyos kepeknel erre szamitani lehet a KIP-ben, azonban nern ez a fO szempont itt. Az ismert nemet-amerikai pszichoanalitikus, N iederland ( 1956) egy terjedelrnes, nagyon erdekes tanulrnanyt szentelt a foly6 szimbolikajanak. Az ideal is, egeszseges szemely altalaban )efe)e koveti a patak folyasat, CZ nem okoz neki semmilyen nagyobb nehezseget; beszamol arr61, hogyan valik a patak egyre szelesebbe es szelesebbe. KUl6nfele tajakon folyik keresztiil, a szcenak folyamatosan valtoznak; falvak es varosok jelennek meg, mikozben a vizfolyas nagyobb foly6va alakul. Tovabb kovetve pedig kovetkezik a torkolat es a tenger. A tenger mar egy onall6 motivum. Az ezzel foglalkozas mar tulmegy az alapszint birodalrnan. Miutan a kliens megfigyelte a patakot a font leirt m6don, valasztasi lehetoseget adunk neki: kovetheti az ta forrasaig, vagy lefele. Neha a kliensek nehezen dontik el, melyik utvonalat szeretik jobban. Latsz6lag konnyebb a forrasig hatolni, mint a folyas menten lefele. Majdnem rendszeresen megjelennek

It oz akadalyoztatas bizonyos motivumai (attalanos kifejezessel, a rogziiJt kep â&#x20AC;˘k), mega nem kifejezetten neurotikusoknal is. Ezek problemakat jeleznek, 11 1avar jelenek tekinthetok. Emiatt eloszor a forrashoz vezeto utvonal az ajanl11tt. Az akadalyok kozott talatkozhatunk olyan utvonallal, amin a haladas na~yon nehez, ldtaposatlan, siirii a boz6t, rneredek cmelkedokjonnek. Csak na~yon ritkan keptclen a kliens megtatalni a forrast- ez vclcmenyem szerint ko11toly zavar jele. A forrasnal a viz j ohet a foldbol, egy sziklab61, de akar 1'1nber-alkotta, foglalt eredete is lehet. Neha olyan osszetett eszkozoket talal1111k ott, mint tartaly, viztaroz6. Konfliktust jeleznek az olyan helyzetek, ami~ m a vizfolyas felso vege nagyon fe lrunoen beszivarog a homokba, vagy a l11rras alig folyik, vagy kovethetetleniil elvesz egy rcten. Ha a forras szelesen 1 boscgesen buzog egy olyan szemely fantaziajaban, aki kiilonben neuroti~ 11s, a neur6zisa ellenere szerintem beszelhetiink toretlen elcterorol es erzelmi 1111cnzitasr61. Elerve a forrast, azt javasoljuk a kliensnek, hogy izlelje mega vizet. Ez kikjczetten fontos: vajon erzi-e egyaltalan a ,,hus nedvesseget", vagy pedig tel11Âˇscn crzeketlen a forrasb61 ivas fe!Udito jellegere. Fontos itt sz6t ejteni a forras szimbolikajar61: a kapcsolat az ado anyai vii ggal itt nagyon vilagos: ,,kijutas a foldanyab61"; ugyanigy hangsulyos szimhMuma az oral is anyai gondoskodasnak, tehat az anyamellnek. Ha a forras te11llcten a kJiens egy komoly rendrol szamol be, abb61 nagy va16sziniiseggcl !ch Âˇt arra kovetkeztetni, hogy a frusztraci6k forrasa az anya- gyermek kapcsol11tban, ennelfogva az oralis osztOnok tcriilcten letezik. Nemcsak a forras-motivum fej lesztesenck az clmaradasa, hanem bannilyl!n nchczseg a forras vizenek felhasznalasaban a zavar jele. Ennek kideritefrc arra batoritjuk a klienst, hogy igyon a forrasb61, dorzsolje be vele esetleg l11j6 leslreszeit, kuralja azzal betegsegeit, vagy pr6balja felduzzasztani, hogy 111cgftirodhessen benne. Itt olyan zavar-jelek ad6dbatnak, mint a megizlclcs 1111szaulasitasa (nem tiszta, fertozott stb.), az ivaskor rossz az ize, edes vagy .1vany6, esetlcg extrem forr6 vagy jegesen hidcg. Ezeknek a megfigyeleseklll'k diagnosztikus jelentosege lehet. I la a klicns a vizet kellemesnek eszleli, akar a forrasnal, akar a patakban, 111gy egy furdobcn, vagy az 6ceannal - ezeknek is lehetnek meglepo batasai. Nchany munkatarsam trefasan katatim hidroterapiat emleget (Pszywyj, 1983). I l(1r lehet ezen mosolyogni, idokozben nagyobb szamu esetet gyiijtotti.ink 11 szc arr61, amikor a fiirdes a vizben, a fajdalmas vagy maskent erintett testre1ck aztatasa, borogatasa bamulatos terapias hatassal jart, kiilonosen pszicho/Omati kus pacienseknel. Az egymast6l fi.iggetlen, de sz6rvanyos megfigye-

VJ. Az alapszint standard motivumai

Ieseket a viz imaginativ hasznalatanak a hatasar61 a laikus hajlamos hihctetlennek tartani es a magikus triikkok koze sorolni. Az elsodleges folyamatok Freud altal lcirt t6rvenyszeriisegeinek az ismereteben azonban az ilycn esetek e lmeletileg is megerthetok. Itt nemcsak a sulyos hiszteriasok konverzi6s tuneteirol Iehet sz6 melyck szuggeszti6s hatasra .,csodalatos gy6gyulassal" reagalnak, hanem ~agyon vilagosan makacs, mas kezelesre nem reagal6 p~zichoÂ szomatikus tunetekrol. Szeretnek roviden idezni nehany peldat ennek 1llusztralasara. 5. eset (Kisla11y, szemolccsel) *

Egy nyolceves kislany jelentkezett . a r~~delesen, eg_y nagy, csu~ya szemolccsel a huvelykujjan. A nagyanyJa k1serte. A szokasos bevezelok utan a kollega KIP-et kezdemenyezett a ~yereknel., EI?szo~ a:t kert~, koncentralj on egy patak:ra. Ezt a kislany mmden nehezs.~g nelkiil elv~ge~te. Ekkor megkerte, kepzeletben a szemolcsos hi.ivelykuJJat tartsa egy 1de1g a ~at?kÂ ban, es varjon. Nern adott tovabbi instrukci6t; az i.iles ve~e:tevel. a kt~~~ny hazament a nagyanyj aval. Arnikor a lany harom nappal kesobb v1sszaJott a rendelobe arr6l szamolt be, hogy a szemolcse kiszaradt, es a merete lecsokkent. 'Ez ran ezesre is latszott. {Az eset ertekelesehez figyelembe kell venni, hogy a szemolcsoknck, bar mint kozismer.t, virus-ered~tUek, de pszichoszomatikus vonzatuk is van - ennek tudhato be, hogy ,,raolvasast6l" is eltiinhetnek.) 6. eset (A pajzsmirigy-beteg) ** Egy 30 eves hipertireotikus, munkakeptelen no v~lt a paciens; ami~o.r a klinikara felvettek, azt mondtak neki, tesznek meg egy utols6 k1serletet, egyebkent at kell helyezni ot egy pszichiatriai oszralyra. Sokat sirt, ,,szividege" volt, es nem tudott felkelni az agyab6l. A ~zivet ~.lletoen. nei:n volt szervi ti.inete az ot h6napj a fennall6 allapotot egyertelmuen psz1ches eredetiinek leh~tett minositeni. Eros szorongasold6k nem segitettek, es a paj zsmirigy-kezelesre sem rcagalt. Mint a klienseim tobbsegenel, e.loszor az autogen trening gyakorlasat rcndeltem el. Azonban ezzel semrrut nem ertiink el. Ekkor szimboldrama-terapiaba kezdtlink; fOkent a forras- es a tenger-motivumot j avasoltam neki. Volt kedv~ bemenni az ~ceanba. ~ va16sagban szeretett nagyokat uszni, es most elkepzelte, hogy atszellernulten

Koszonet a paciens baziorvosanak.

** Ezt a peldlit egy olyan kolleganak koszonhetem, aki evekkel ezelott orvosok szimara

tartott kikepzo kurzuson vett reszt. Belgy6gyasz volt, egy ~zan~t6~~mban dolgozott. Gyakran elofordult az esetei kozi:itt pajzsmirigy-rulmiik.Odes (b1pert1reoz1s).

VI. Az alapszint standard motivumai

uszik. Htisz perc utan felbe kellett szakitanom, mert az a benyomasom tama,dt? h.ogy ~lo~ben_ ki s~m akarna j onni. Ezt kovetoen ugysz6lvan egy k~az1 h.idroterapias kimi.va alakult a dolog. Nern volt szi.ikseg az 6ceanra, cleg volt ,,felduzzasztam a forrast" . Elkepzelte, hogy csupan a kezet-labat belemeriti a viz be, es egeszcn felfrissiil, mintha vidcken pihent volna. A viz a legcsodalatosabb kozeg volt a szamara. Soha nem beszeltem vele errol kesobb, csak egyszeriien engedtem neki ezt az elmenyt. Ezutan az a nehezseg tamadt, hogy ujra meg ujra ,,mozizni" akart - a pacienseim igy neveztek a KIP-terapiat. K etsegteleniil hatarozottan szercti k azt. Nern talaljak abszurdnak, es meg a legvicccsebb helyzeteket is tcljesen komolya~ veszik: ~at iiles. utan a kliens eszrevehetoen javult. Nyolc nap mulva, nm1kor a felJe meg latogatta, elment vele setalni, mig korabban az agyat scm volt kepes elhagyni. Ham~rosan elutazott vele egy hegyvideki i.idiilesrc es nagys.zeruen rendbe j ott. Ugy runt, hogy a korabban hatastalan gy6gyszerelesre 1s reagal. Eloszor tenneszetesen nyilvanval6an nem akarta jobban erezni magat. Am ikor a sulygyarapodasara hivatkoztam, mi nt a j avulas jelere, vegiil ha lasan elfogadta, hogy val6ban j obban lett. Tobbe sz6ba sem kerii.lt, hogy esetleg sebeszileg ke ll megoldani a pajzsmirigy-problemat, es n pa3zsmirigy-mukodest gatl6 gy6gyszerelest is abba lehetett hagyni. Kommentar: Ha ismemenk, hogy az alapanyagcscre melyik szintje fokoz6dott fel, va lami hatarozottabbat is tudnank mondani a szervi zavar dimcnzi6ir61. A leirt ti.inetck, majd a bamulatos javulas a lapjan nyilvanva16nn egy komoly pszichogcn rarak6dasnak ke llett itt Jennie.

7. eset (Az izzados n il) A 70 CV feletti no betegnek s ulyos a ltalanos hiperhidr6zisa volt, es minden tcrapias elj aras, koz luk b6rgy6gyaszati is, eredmenytelennek bizonyul t. Extrcm haj lama volt a profUz izzadasra, ami miatt naponta tobbszor kellett fchcmemut cserelnie. Mindez nagyon megviseltc a kedelyet Nehany K.1P-lilcs utan, fiirdes szcenakkal {elkepzelte, hogy czck a valamikori jegycscvcl zajlanak), csak:ncm cgyik pillanatr61 a masikra megszabadult ettOI a klnz6 allapott61. H. eset (Dep resszios diaklany) Egy 23 eves, depresszi6s diaklanyr61 van sz6, aki tobbfele gy6gyszerrel ll>rten6 visszaelesei miatt szinte teljesen munkakeptelenne valt. A KIP so16 11 tiszasos jelenetekre f6kuszalt, es nehany terapias beszelgetes is zajlott. l'. rcdmenykent leallt mindenfele szer-ab(1zussal, kepes lett megfeleloen telicsften i, aminek kovetkezteben a vizsgain is atment cs megfeleloen felke:1Ult a hivatasara.

VJ. Az alapszint standard motivumai

9. eset (Egy csallldi kiutis ,,kiUtese'') A kilenceves Jany mar tobb mint egy eve makacs borkiiitesekt61szenvedett - hason16an az anyjahoz. Nehany KIP-tiles soran, amelyben mind a ketten reszt vettek, uszasos jelenetekre f6kuszaltak, valamint megvitattak a kettejiik kozott fesziilo konfliktusokat. Ravid visszaesesek utan a borproblema teljesen eltiint (3 ev utankovetes). Ezekben a terapias hatasokban felvetheto az elmeleti kapcsolat az elettani es a pszichodinamikai valtozasok kozott. Most visszaterek a patak-motivum masodik reszehez, a folyas kovetesehez. Mint mondottam, idealis esetben az ,,egeszseges" vagy j61 es sikeresen kezelt kliens eleri a celt, azaz kepes vegig kovetni a patakot a forrasat61 a foly6ba torkolasaig, majd a foly6t az 6ceanig. Ezen hosszu ut alatt kiilonosen a konfliktusos es gatl6 motivumok erdekesek a szamunkra; ilyenekkel a kliens rendszerescn talalkozik. Ezek sokfelek lehetnek, de az biztos, hogy sok kliensnel hason16anjelentkeznek. A patakot kovetve, gyakran talalnak egy duzzasztast; a kiilonfele anyagli gat miatt a viz egy nagyobb medencet kepez es nehezen talal lefolyast. Itt emlekeztetnek arra, amit Breuer es Freud (1895) az ,,affektus-megrekedesrol" irnak a neurotikus pacienseknel. A korai pszichoanalitikus irodalom gyakran targyalja a katarzis vagy a lereagalas kapcsan az ,,affektus-lecsapolas" kerdeset. Azokat a m6dozatokat, bogyan tehet6 ez meg kell6 terapias eredmennyel, ujabban Greenson (1964) tekintette at. Masfcle gatl6 motivumok olyankor jelennek meg, amikor a viz fokozatosan elszivarog a talajban, es csak egy szaraz patakmeder marad. Masfele tipikus helyzet, amikor a boven araml6 viz egy viznyeloben ti.inik el hirtelen, es utjat a fold alatt folytatja. Ha ilyenkor arra kerjiik a klienst, kutasson tovabp, a foldalatti ar olykor rovidesen ujra a felszinre bukkan. Az ,,Gres medret" komoly zavar jelenck tartom; rejtettebb ellemillasra utal, ha a vizfolyas a koveteset megteveszto manovereket ,,tesz". II yen peldaul, amikor noszogatasunkra a kliens koveti ugyan a patakot, de csodalkozva megjegyzi, bogy furcsa m6d a taj mindig ugyanugy marad. Vagyis nem fejleszti a kepet. Egy masik megteveszto man6ver, amivel a kliens szinten becsapja rnagat, hogy a vizfolyas kovetese kozben egyszer csak ugyanarra a partszakaszra er, ahol mar jart korabban. A patak tehat .,korben" folyik- ez a fantaziakep fejlesztesenek zavarara utal. Egyik esetben sem kell a kliensnek hosszas magyarazat; egy-kettore megerti, csodatkozva, az ellentmondast. Egy masfele termeszetellenes helyzet, amikor a patak nemcsak lefele folyik, hanem felfele is: a fantazia legyozi a gravitaci6 termeszeti torvenyet. Ilyen szcenat fOkent nemileg naiv, gyerekes

VI Az alapszint standard motivumai

kllcnsek talalhatnak; vagyis akiknel tendencia a realitasok tagadasa, mint sal1\1os vedekezo - es mint ilyen, tudattalan - mechanizmus. A patakkal kapcsol11tos gatl6 motivumok a kliens szokatlan attitudjerol, illuz6rikus elvarasair61 11dhatnak hirt. A peldak egyikeben mar talalkoztunk a vizeses motivumaval. A neurotikus 111var merteketol :fiiggoen ez egeszen extrem formakat vehet fel (az emlitett fl 'â&#x20AC;˘klaban a viz jegcsapokka fagy), vagy a leeso viz nem lezuhog, hanem ak6z1i~Âˇn inkabb elparo log. Mindket eset sulyos zavarra utal. Amikor a kliensek lefele kovetik a patakot, az 6ceanig, rendszerint sokaig ltnaginalnak gatl6 motivumok nelkiil. Meg inkabb el tudjak ezeket keri.ilni, ha o motivum altaJanos kereten belul maradva - azt javasoljuk a kliensnek, l1ogy folytassa az utjat peldaul cs6nakon. igy, benn az aramlasban, gyorsab111111 mozoghat. A torkolatot elerve, konnyen elkepzelheto egy kikotovaros, es t11nulmanyozhat6 a kliens viszonyulasa a nyiizsg6, ipari tajhoz. Egy masik beh ~czcs, amikor a foly6 egy szeles siksagra er. Mindegyik szcena val6szen1, h~r mindkettonek teljesen mas az iizenete. Az 6ceannal lehetoseg van arra, hogy a kliensnek felvessiik az uszas vagy Hlr'des lehetoseget. Ennek jelentoseget mar lattuk a pajzsmirigyzavarok kezcll\11cben, egy 30 eves beteg eseteben. A tenger-motivum mar fellilmulja az alapszint Iehetosegeit. Ennek ellenere 11\viden foglalkoznek vele. A tenger - vegtelen rezervoar, kifiirkeszhetetlen 1116lyscgekkel. A legszorosabb szimbolikus kapcsolat eppen a kifurkeszhetetlrnseg, mind kiterjedesben, mind melysegben - vagyis a tudattalan, aminek a lmlarai eppcn olyan meghatarozhatatlanok. Tovabba, a tengemek lehet barat"1'1gos minosege is, amennyiben lehet benne uszni. Le lehet merlilni bennc a kngerfelszin alatti vilag pedig csodalatos lehet: tiinderpalotak, nimfa k s;b. l\.:rmeszetesen lehet ellenseges minosegii is, csak ugy, mint minden mas vimb6lum, es mint ahogyan a va16sag is. A vihar haj6kat nyelhet el, es embell'kct'. a melysegben lehetnek szomyek es szornyii allatok (hatalmas polip, rosszmdulat6, elnyelessel fenyegeto cet stb.). A kifiirkeszhetetlen dimenzi6k es a nem kiszamithat6 veszelyek altal gerll'SZtett szorongas miatt nyomatekosan figyelmeztetem a kezd6 terapeutat: ne 1â&#x20AC;˘11gedje meg a kliensenek, hogy elerve azt, be leugorjon az 6ceanba. Bar maâ&#x20AC;˘11k az intelmemet nem osztjak (peldaul Desoille, 1945 es Thomas, 1967, az O('cant a halad6 szintii autogen trening kiterjesztesekent aposztrofalva), volta~(Âˇppen harom ok is erositi az allaspontomat, hogy az alapszinten ne engedjiik n paciens belemeri.ileset az 6ceanba. A Iegfontosabb az a veszely, hogy k1lnnyen talalkozhat a szornyszerii, archaikus szimbolikaval- mikozben tera-

VI. Az alapszint standard motivumai

peutaja meg nem elegjaratos az igy keltodott szorongas es panik kezeleseben. A legtobb esetben a terapeuta magat meg a kJiensenel is nagyobb szorongasnak teheti ki, es azt kockaztatja, hogy nem kepes tovabb vezetni a kepelmenyt. Masodikkent emlitem, hogy a meriiles, fejesugras (mint minden technika, am elyben a mentalis kepzelet eroszakosan tor at nagyobb melysegeket) ellentmond annak a bizonyitott alapelvnek, hogy a terapias folyamat csak akkor fejlodik szervesen, ha az egyen Jepesr61Iepesre tud foglalkozni a tudatta lanjab 6l felmeriil6 anyaggal. , A melysegeket hatarozottan ,,kipr6bal6" techni.kak nemcsak a szorongaskeltes kockazataval jarnak, hanem kiiJOnfele vedekez6 mechanizmusokat is beinditanak. Adott esetben ez megzavarhatja az attetelt, mivel alaassa a kliens bizalmat a terapeuta irant, vagy rulzott ftiggesbe kerUl tole. Emiatt azok a forszirozott technikak, amelyek a klienst belerantjak a tudattalanja melyebb retegeibe, szembemennek a KIP-ben alkalmazott laza, kooperativ vezetesi stilussal. Vegso soron terapias hasznuk is kerdeses, ha nem egyenesen negativ. Az, hogy olykor maga a kliens 6hajt merulni - neha makacsul kitartva amellett-, nem mond ellent ezeknek az erveknek. Azt, ahogyan a kliensekkezelik magukat, gyakran egy neurotikus turelmetlenseg, a dolgok eroltetese, vagy mazochista ondestrukci6 hatarozhatja meg. Ebben a vonatkozasban a kliens semmi esetre sem a legjobb tanacsad6 a kepanyaga kezeleseben. Masutt (Leuner, 1983) szelesebb attekintesben foglalkoztam ezze) a kerdessel, es pr6baltam ramutatni, hogy a terapeutanak egyszerre kell reflektalnia a paciens spontan viselkedesi tendenciaira, es egyben vezetnie is. Ezzel termeszetesen nem akarom kizami a lehetoseget, hogy bizonyos esetekben es korulrnenyek kozott egy fejesugras az 6ceanba lehet produktiv, es veszely nelkUli a paciens szamara. Mindazonaltal az alapszinru KlP-et kifejezetten a biztonsag megteremtesenek kell vezetnie, nemcsak a kliens, de a terapeuta erdekeben is. Azonfelill az ilyenfajta ,,buvarkodasnak" mindig van valamilyen remito vagy erosen konfrontativ jellege, ha nines eleve az egesz terulet elfojtva. Roncsok felfedezese es piszkalasa altalaban problematikus.

dig lenyiigoz engem, hogy a folyassal szembeni ut kovetese rendszerint kevecbb gonddal zajlik, mint a patak kovetese lefele. Haaz ember a korai gyermekkori konfliktusokat jelzo anyag utan kutat, tObb sikerre szamithat a h:lz-motivumnal, kuJOnosen, ha a kliens csupa romot vagy kratert talal a haz hclyen vagy a pincejeben. Rendszeresen talalnak ilyenkor a kJiensek regijatekokat, csaladi albumokat; ezek feleleszthetik a korabeli emlekeket. A biograliai anyag azonban meg gyak.rabban es konnyebben megjelenik spontan vagy iranyitva, amikor a szimboldrama fontos konfliktusos pontjainal a kep hirtelcn ugrik es ugyanaz a tema halvanyan egy gyerrneki elmeny formaj aban jelenik meg (kor-regresszi6). A fontos konfliktusok keletkezesenek ezt a visszakoveteset a KIP halad6 szintjen tanitjuk es vegezzUk.

v alasz egy kerdesre Lat-e eletrajzijelentoseget a patak kutatcisa menten, akarfelfele, akar lefe/e? Ez terrneszetesen megfontolhat6, azonban magam alig nyertem nyilvanval6 illusztrativ anyagot, peldaul arra, hogy a multb6l eredo konfliktusos reszletek felszabadulnanak a forras fele menet. Csak a forras-motivum teriileten latszik megnyilvanulni az anyai kotodesre vonatkoz6 konfliktusos anyag, eros szimbolikaba agyazva. Konibban emlitettem, hogy ilyen a forras vizenek kiilOnfele negativ jellege es a viz megk6stolasanak az elutasitasa is. Me]]ekesen, min-

Harmadik standard motivum: a hegy Technikai szempontb61 a hegy-motivumra ketfelekeppen lehet f6kuszalni. Az els6, kozvetlenebb ro6dozat a hegyet bizonyos tavolsagb61 tekinti, irja le; 11 masodik pcdig a hegy megmaszasa. A csucsra vezeto hegymasz6 ut kozvetlcniil a retro! indul. Eleg furc san, a hegy latvanya gyakran kiilOnfelekeppenje\cnik meg. Ennek okat alig lehet meghatarozni. Az els6 megkozelitessel kezdcm: a hegy tavolr61. A technikai utasitas igy kezdodhet: ,,Kerem, pr6baljon l'lkepzelni egy hegyet, valamilyen tetszoleges tavolsagr61." Ez altalaban nem zokott nehezseget okozni a kliensnek, ha valamennyire mar ismeri a kepclin6ny-m6dszert. Eloszorre tobb hegy-forma is megjelenik. Ezutan arra 6szt611ozzlik, hogy beszeljen a latvanyr61, es varjon, amigjon egy spontan dontese, 111clyik keriil az eloterbe. Termeszetesen a tobbi hegy-format is megjegyez1iik, e~etleg egy papirra is felvazolhatjuk, k6zvetleniil az iiles utan. Amikor a hegy vegiil hatarozott format a lt, a kliens nagyon precfzcn Jeirja a lormajat, megbecsiili a magassagat, az anyagat, a novcnyzetet; van-e rajta h6, !'.Âˇ:-; igy tovabb. Ha a leirasban kihagy dolgokat, azokra a terapeuta rak:erdez. A ll!lras vegeztevel kiilonosen fontos annak megkerdezese, van-c lehetoseg a hcgy megmaszasara, vagy inkabb, maga a kliens merne-e vallalnj a maszast. Az egeszseges- vagy a terapiaban mar sikert elero - kliens rendszerint egy kh. I 000 meteres erdos hegyet kepzel el, talan egy sziklacsuccsal, de ami a ~dunara, ha bizonyos nehezseggel is, meg elerheto, es a tetejer61 panorama 11yllik. Neuroti.kus szemelyeknel olyan formakat latunk, amelyek mar utalnak ~ 1:;cbb-nagyobb zavarra. llyenkor a hegy sokszor csak egy domb, talan ho111okb6l vagy rengeteg h6b61 kepzodve; vagy eppen az ellentete, extrem ma~as, 6r6k h6val fedett es teli van veszelyes gleccserekkel (erre meg visszatetrk). Olykor a hegy papirmaseb6l van elkepzelve, vagy csupasz szikla, pelda-

VI. Az alapszinl standard motivumai

VJ. Az afapszint standard motivumai

ul sima, ragyog6 marvany, amit lehetetlen megmaszni. Elofordul gula-alakzat is. Meredek falak es az osvenyek bianya szinten a rnegmaszhatatJansagra utal (gyakran talalunk ilyesmit serdilloknel vagy eretlen szemelyeknel). Mint masutt is a tenneszetes szinhelyek leirasakor, a KIP-ben arra biztatjuk a kJienst, hogy fessc le a bely erzelmi klimajat; azaz, milyen kozvetlen benyomast tesz ra. Ha a kliensnek van egy keves gyakorlata ezt alakzat-jclleggel megfogalmazni, ilyeneket mondhat: ,,eles es csipkezett, de megkozelithete.tlen", vagy ,,szelesen, hatalmasan es tebetetleniil fekszik ott, mint egy 6riasi, mozditbatatlan tomeg", vagy ,,magasr61 uralja a sik tajat koriilOtte". Miert bangsulyozom es crtekelem ilyen nagyra ezeknek a minosegeknek a leirasat? Bar egy gyakorlat-kozpontu kepzesben nem tudok elmelyedni elmeleti reszlctekben, annyi konnyen elkepzelheto, hogy a hegynek tulajdonitott vonasok altalaban a kliens eletenek korai referencia-szemelyeit jellemzik. A KIP tajkep-motivurnai melyen rejtettek; mondhatni, szimbolikus alruhat viselnek. Masutt (Leuner, 1983) kritikusan es reszletesen megvizsgaltam ezeket a szcenikus abrazolasokat.

A KlP alapszintjen szandekosan elkeruljiik, hogy a szimbolika sziotjen rull~pjiink, es konkretan megjelenitsuk ezeket a figurakat a szimboldrama szin-

Egcszen nyilvanval6 volt ez a kapcsolat egy paciensem hegy-leirasaban. Amikor az ipari menedzserkent dolgoz6 klienstol megk6rdeztem, tudna-c a leirt kvalitasokat hasonlitani valakihez az eletebol, rovid gondolkodas utan kibokte: ,,Adenauer". Szamara a hires, elismert kancellar szemelyiseget testesitette mega hegy: kiemelkedo, csaknem hajlitbatatlan, de nagyon sikeres vezeto. Tovabbi asszociaci6i ebhez hasonl6 figurakhoz vezettek, praktikusan az o eleteben donto szerepet jatszott ferfiakhoz - azokhoz az idealokhoz, akik megformaltak felettesenjet (mikozben o maga egy meglehetosen puha, erzelrnes, intellektualisan szemlelodo tipus volt). A hegy-motivum megjeleno alakzata kiilonosenj6 modell, amelyen keresztiil a targy-reprezcntaci6k konnyen azonosithat6k, mint a kisgyenneknek fontos szemelyek visszatukrozOdesei. Ugyanaz vonatkozik a patak-motivurnra, gyakran a Mz-motivumra, a fomisra, valamint az egyediila116 fa vagy fa-csoport kepere. Tenneszetesen az osszefuggesek nem szimplan lineansok: rossz uton jar, aki minden begy-motivumot a ferfi-apai, es minden forras-kepet a noi-anyai vilagra vonatkoztat. A szimbolika sokkal osszetettebb az ilyen szimpla korrelaci6knal. Mindazonaltal a hegy-motivum fenti peldaja igencsak leegyszeriisiti, milyen valaszt kell adnunk arra a nem ritkan feltett kerdesre, bogy mikent talalkoznak a kliens referencia-alakjai - akik annyira fontosak az illeto maladaptaci6jaban - ezekkel az imaginaci6kkal.

pudan. 6k a tajkep-motivumokban jelennek meg, es a kliens cselekvese rejtett lnrmaban festi le a kora gyermeki vjszonyokat. Ugyanez all a talalkozasra atlutokkal vagy mas szimbolikus figurillal. A kliens a jelenetben pontosan 117.okat a korai konfliktusokat kepezi Je, meghokkento terapias batekonysagiaul. Vegiil bangsulyoznom kell, hogy a tajkep-motivumok, mint a referencin-szemclyek megjelenitesei termeszetesen csak egy ertelmezes; a rnelylelcktani szimb6lumok jellegebOI kovetkezoen ezek sokszorosan meghataro1ottak, tehat tobb mint egy jelentesiik van. Ezzel a rovid elkalandozassal a melylelektani szimb6lwnok elmeletebe 11gyanakkor szeretnem illusztralni a hegy-motivum egy fontos jelenteset. Ha a hcgyek fonnajat vessziik, termeszetesen vannak olyan konrurral jellemezbetOk is, amely inkabb valamilyen noi formara emlekeztet, tehat inkabb a noi-anyai vilag targyabrazolasat idezi. Vegiil, rendkiviili helyzctct kcpvisel, 11rnikor egy hegy helyett egy egesz masszivum jelenjk meg, esetleg gyiirii 11 lnkban korbefogva egy mcly volgyet, kozepen a kJienssel. Ebbol arra kovetkcztethetunk, hogy az erintcttct talan egy fojtogat6-athatolhatatlan apai-ferfi11 vilag vette korul. Most terjunk ra a hegy-motivum masik technikai vonatkozasara, a begy 111cgmaszasara es az ebben rejlO reprezentaci6kra. A retbol indulva, peldaul a kovetkezo instrukci6t adbatjuk: ,,Kerem, nez11!11 koriil. Esetleg talaL valamilyen osvenyt." Ez rendszerint gyorsan megtort~nik. Ha a kliens pozitivan valaszol, megkerjlik, bogy kovesse azt, talan atvetcti ot az erdon, a hegyig, ahol a csucsr61 majd kori.iJnezhet. Altalaban a kliens kcpzelete tudja kovetn.i ezt az osvenyt es bemutatni, mi tortenik. Ez az egyszerii instrukci6 es a hozza kapcsol6d6 elorejelzes egy komplett 1c6na fejlodeset katalizalja, amely azutan megtelik egyeni reszlctekkcl. Ez vonatkozi k az utra magara, a komyezetere, es a szcena minden fazisara, am it a tudattalan dinamika letreboz. Ez termeszetesen nemcsak a oeurotikus klienckre igaz, hanem az egeszscges szemelyekre is. Idealis esetben az utvonal k 1vetese ki.ilonosebb nehezseg nelkul tortenik. A kliens vandorol kereszti.il az ('tdon, eler az emelkedore, fokr61 fokra egyre feljebb. A csucson talal egy 11lyan helyet, ahonnan kilatasa nyilik mjnden iranyba. Semmi esctre sem ritka, 11,igy az idojaras kellemes, zavartalan a kilatas, es a szokasos tajkep teriil el iâ&#x20AC;˘lottc: mezok, falvak, utak, dolgoz6 emberek, es igy tovabb. Ilyen esetben, 111uikor nines kiilonosebb nebezseg a hegyi kirandulasban, kovetkeztethetiink

VI. Az alapszint standard motfvumai

VI. Az alapszint standard motivumai

arra, hogy a kerdeses szemelynek nincsenck komoly nehezsegei a motivum altal erintett komplex problematikaval. Most nezzilk, mi ennek a motivumnak a j elentese. Pontosabban elemezve gyorsan nyilvanval6 lesz, hogy itt harom osszetevo szerepel, mas-mas jelentoseggel. Az elso elem maga afelmirsztis. A k.liensnek feladata van, aminek a vegrehajtasat megtagadhatja. Ez persze csak a legritkabban tortenik mcg. A nyelvi kifejezesbol indulva- amit mindig ajanlunk ajelentesek keresesenel -:-, a sz6nak tobb jelentese van. El6sz6r is uta l a felemelkedesre, vagyis a karrierre, sikerre a hivatasban-foglalkozasban; ezzel a feladattal az eleteben minden ember szcmbekeriil, kiilonosen a ftatalabbak. A ,,hegy" a mindennapi elettel kapcsolatban is gyakori: ,,Egy hegynyi teendom lesz ma." Ebben a vonatkozasban a feljutas jelentheti azt, hogy az ember sorra oldj a mega feladatokat. Sokan extrem kemeny kovetelmenyeket tiiznek ki maguknak; masok mersekeltebbek es cmiatt kevesebb az ilyen gondjuk. Egy nagyon alapos felmeresben (Komadt, 1958) j6 korrelaci6t talaltak a hegy elkepzelt magassaga es a szemely tcljesitmenybeli torekvesei kozott. A kiilonlegcsen ambici6zusak gyakrabban imaginalnak magas hegyet, benepesitve azt sokfele nehezseggel. A ttalaban jellemzo az, ahogyan a kliensek elkepzclik a hegyre vezeto utat: vehetik setanak, vagy gyakran tartanak pibenot, vagy kemenyen nyomulnak fOlfele. Val6sziniileg igy fogjak fel feladataikat es celja ikat. Peldaul, gondolok a killonoscn aktivakra es tettre keszekre, akiket nem kell arra kemi, hogy felmasszanak a csucsra: ha van hegy a KIP-ben, keres nelkiil is felmennek a tetejere. Ettol teljesen elter, amikor a kliens a hegyre vezeto (1ton minduntalan meglat egy padot, ahova le ke11 iilnie egy szuszra. A teljesitmeny-centrikusak viszont kiilonfele nehez felteteleket tamasztanak maguknak: sziklak, kotelbiztositas stb. Tovabbi, kiilonosen szerencsetlen es nyomaszt6 fejlemeny, ha a kliens egy kimerit6 maszas utan elteved a begyckben, vagy olyan szorult belyzetbe keriil, ahonnan csak a terapeuta segitsegevel tud visszakeriilni a helyes utvonalra vagy lejonni a hegyrol. Az emelkedessel kapcsolatos masfele zavar talalhat6 az olyan belyzetekben, amikor az utvonal saros, a kliens ismetelten megcstiszik, vagy az ut egyaltalan nem vezet fel egy hegyre. Egy depresszi6s paciensnel tapasztaltam, hogy a lemond6 hangulatanak megfeleloen egyre melyebben vezetett az ut egy sotet erdobe, amibol alig talalt ki. Egy masik erdekes j egy, ha az ut nem emelkedik. Killonosen a hiszterias szemelyisegii kliensek talaljak magukat igy is hirtelen a teton, atugorva minden kozbens6 nehezseget. Egy masik kliensnel olyan formaban tapasztaltam a val6sag tagadasat, hogy semmilyen panoramat nem latott a felh6kt61. A val6sagos elete is mintha egy nagy felhoben

111jlott volna. Tovabbi gatl6 motivumok az emelkedes soran: fa-torlaszok, 1116ly szakadekok keresztezik az utat, vagy a kliens hirtelen felni kezd a sotct l'rdoben es engedelyt ker, hogy visszafordulhasson. Ennel a pontnal visszatemek a hegy-motivum fontos referencia-figurajahoz: a hegymaszas ekvivalens a fontos apa-ftguraval torteno azonosulassal. A hcgytetot elerve a kliens bizonyos mertekig az apa pozici6jaba helyezi magat. 11z az ertelmezes vilagosan levezetheto a pszichodinamikai tapasztalatb61. J61 tudjuk, mi1yen nehez a tekintelyes apak fiainak ,,tenni magukat valakive", az 1rrai azonosulason keresztiil elfoglalni a sajat apa i helyiiket. Meg a KIP-pel kiNcrlctezcs korai idoszakaban az egyik paciensem kiilonosen eleven peldajat 11d1a annak, hogy a hegymaszas a paternalis-ferfias azonosulast kepezi le, 1.cmbenezes az apa-keppel. Ennel a paciensnel az azonosulas lathat6an sike1\:s volt, a kedvezo terapias reagalas alapjan itelve. Ezt az esetet masutt reszletc.:scn leirtam (Leuner, 1983), mint az azonosulas kulcspeldajat.

I 0. eset (A dadogos fiatalember) IIipn6zist alkalmazva kezeltem ezt a 18 eves fiatalt, komoly mertekii, mar negy eve fennall6 dadogasa miatt. Mint kezd6 terapeuta, biiszke voltam, hogy ezen a m6don sikeriilt jelentos j avulast elem em. Nyomokban azonban a beszedzavar megmaradt. Azjellcmzoen mindig beiitott, amikor a pacicns az apja jelenleteben akart megsz6lalni a kozos vacsoranal, vagy amikor a munkahelyi filnokevel kellett sz6ba allnia. Nern kellett nagy pszichodinamikai ertelmezo kep esseg, hogy k ikovetkeztessem a paciensem nehezseget a tekintely-figurakkal. Ugy erezte, nem tud magabiztos lenni a kival6nak tekintett apai figurakkal osszehasonlitva magat. A hegy-motlvurn lehetseges jelentesere alapozva a hegymaszas imaginalasat javasoltam neki Egy g(ila-alaku hegyet kepzelt el, es kepes volt felmaszni ra, egy cikkcakkos nehez osvenyen. Mikozben nczte a feltaml6 panoramat a csucsr61, egy tavolabbi, meg magasabb es hatalmasabb, szelescn elteriilo masszivumot latott a volgy masik oldalan, a csucsan egy hatalmas kilat6toronnyal. Nyilvanval6 volt, hogy a megh6ditott hegy annak a teljesitmeny-szintnek felelt meg, amelyet sajat maganak szabott, es ami jelentosen alatta maradt a volgy tuloldalan levo monstrumhoz kepest. Hasonl6keppen kitiint, hogy ez ut6bbi, csucsan az eros toronnyal, a ferfiassag tipikus freudi szimb6luma. Ebbol alakitottam ki a k6vetkez6 hipotezist: ba sikeriil megmaszatnom a pacienssel az atyai hegyet, tomyostul, akkor valtozas kovetkezhct be az apai tekintellyel va16 kapcsolataban. Ennek megfeleloen iranyitottam 6t. Atvandorolt a volgyon es kapaszkodott felfele a hatalmas, nagy

VJ. Az alapszint standard motivumai hegyre, es bar nehezsegekkel, felment a torony tetejere. Az utols6 pillanatban egihaboru fenye~etett, es nagyon kellett a batoritasom, hogy felmasszon a toronyba. Erzekelhetoen biiszke volt a teljesitesere, amit en is megtamogattam. Terrneszetesen nem vallaltam semmilyen ertelmezest, es a paciens sem tudta biztosan (de talan sejtette), hogy az apa-tekintellyel kiizdott itt meg. Amikor barom nappal kesobb ismet megerkezett az 6rajara, azonnal kozolte, hogy a beszedzavara nyom nelkiil eltiint, es akarkinek a jelenleteben folyckonyan kepes beszelni, sot, ellentmondani is. Vagyis az, hogy sikeresen felkiizdotte magat a hegyre, egyben sikeres konfrontaci6 volt az apaval. Megerositette az enjet es feloldotta benne a maradek agressziv gatlast. A fentebb mar emlitett menedzserrel, aki az eros, maganyos hegyet Adenauer kiemelkedo szemelyisegehez hasonHtotta, ezzel ellentetes tapasztalatom volt. Felajanlott segitsegem ellenere teljesen megkozelithetetlennek tartotta azt a hegyet. Ezutan a kovetkezo tesztet eszeltem ki: kozelitse meg a csucsot belikopteren; ebbe hatarozatlanul beleegyezett. Amikor az imaginaci6ban megerkezett oda, eras szel fujt. Rendkivul nyugtalannak erezte magat, ami miatt nem tudta megfeleloen ertekelni a panoramat. Mindez tisztan jelezte, hogy a velem kialakult attetel nem tudta felemelni a csucsra.

Ennek a pszichol6giai problemanak a jobb megvilagitasa erdekeben szeretnek idezni egy rovid kiegeszit6 peldat. Egyszer kezeltem egy igen tehetseges fizikushallgat6t, komoly kenyszerneur6zis, es az azt kisero szorongas es depresszi6 miatt. A hegy-motivumra koncentralva, kezdettol fogva elharitotta a hegymaszast. Ehelyett hirtelen odarepiilt a csucshoz, es azt mondta, ez egy tizezer meteres hegy. Mikozben a panoramat vizsgalta, felismert egy maganyos vandort a volgyben. Megkertem, tanulmanyozza gondosan az illeto arcvonasait tavcso segitsegevel. Csodalkozva kozolte, hogy ugy nez ki, mint Albert Einstein. igy lett teljesen vilagos, hogy a fiatal ember a rendkiviili, termeszetfelettien magas heggyel a sajat rendkivuli ambfci6it fejezte ki. A hivatasbeli fantaziaja val6ban az volt, mint kesobb kideriilt, hogy egy napon o lesz a ,,masodik Einstein".

Az ut6bbi ket peldaban tehat roviden azt latjuk, hogy a hegy-motivum nem a val6s apa-kepet reprezentalja, akivel az azonosulas mindazonaltal lehetseges, hanem olyan elerhetetlen ferfias-patemalis idealokat, mint peldaul Albert Einstein es Konrad Adenauer. Az onbecsiiles hianyait ezek a paciensek egy elmlzott hiper-ideal kepzesevel p6toljak ki. A foglalkozas az enideallal (felet-

VI. Az alapszint standard motivumai

ll's6n), es annak a pacienst nyomaszt6 rulz6 kovetelmenyeivel a terapia fontos azonban ez csak egy tapasztalt terapeuta dolga lehet. Hosszabb terapiaban, amikor a hegy-motivumnal a paciens tovabbi lehetoHtgeit fontol6ra vesszlik, nem hagyhatjuk figyelmen kiviil, hogy annak lebetm:k val6szeriibb elemei is. Peldaul egy kliens az enideal es a teljesitmeny ko1(\tti ellentmondast a kovetkezo h egy-imaginaci6val demonstralta: eloszor 1â&#x20AC;˘ â&#x20AC;˘y nagyon magas, meredek, sziklas hegyet ,,latott'', arnit csak a Jegnagyobb nl>feszitessel lett volna kepes megmaszni. Ezutan egy alacsony, mindossze 10 meter magas, fuves dombocska jelent meg, amelyre konnyeden felsetalt, d Âˇ nem volt r6la kilatasa. Most terjiink ra a hegy-motivum rnasodik osszetev6jehez . Ez a panorama. maszas utan a panorama lehetoseget nyujt a faradozas es er6feszftes utani 111l alom megbeszelesere. ltt a szokasos t6l teljesen eltero perspektivab61 pilluntjuk mega vilagot. Bizonytalanul, esetleg egyediil allunk a csucson, kiteve ll Z id6jaras szeszely enek, szelrohamoknak, hidegnek. A kilatas megis karp6tMst adhat, egy szeles ralatast a taj ra. Esetiinkben ez katatim panoramat j elent, 1nkzsargonban ,,lelk.i tajkepet" (lasd Leuner, 1959). Bar messze vagyunk a iilksagt61, az emberek es a reszletek apr6bbak, a tagas horizont sz6 szerint egy pi llantassal b efogbat6. Egy repiilogep igenybe vetele vagy atalakulas repiilo modarra szinten bozza ezt a dimenzi6t, es meg a ralatast is a csucsra. A pacitÂˇn t61 eloszor arr61 erdeklodiink, hogy a pozfci6jaban van-e kilatasa mind a 11cgy oldalra. Jelentos zavar-j el, ha ezt egy vagy tobb iranyban valami gatolja, pcldaul sziklak, fak vagy mas. Ezutan arra kerjiik, irja le a kilatas nyujtotta Jehctosegeket j obbra, balra, elore es hatra. Kozben megfigyeljiik, mit ismer fel, 111n ikor hatra tekint (ez kepviseli a rnultat), mit fantazial az elorefele tekinteskor Govobeli elvarasok). Ajobbra nezes a szimbolika ertelmeben a kognitiv, 111cionalis es maszk:ulin attitiidot jelkepezi, mig a balra nezes az erzelmi es a ti:mininjell eget emeli ki. Abban azonban, hogy ezekbOl pontos kovetkeztetecket vonjak le, 6vatos vagyok. Egy masik, szinten figyelrnet erdemlo rendszeres esemeny a taj atalakulasa 11 lcrapia folyaman: a szinkron transzformaci6. A terapia korai szakaban a pa11orama gyakran festoi kepeket mutat: tavasz, kinyi16 termeszet stb. Ha a h..:gymaszast megismeteljiik 20-30 iilessel kesobb, a videk latvanya fokozato111111 atvalt a nyar es az aratas nagy sarga mezoire, bilzatablaira. Ezzel parhuzamosan csaknem rendszeresen elofordul a tajkep dusitasa. I\gyre tobb emberi aktivitast vesz eszre a kliens. Eloszor az lesz nyilvanval6, hogy emberek dolgoznak a mezokon, 1athat6va valnak a falvak es a varosok, a tr'tvolban meg egy nagyvaros is. Utcak, aut6palyak, nagyfesziiltsegii vezete1{Âˇsze,

VI. Az alapszint standard motivumai

kek kerillnek a kepbe, es a termeszet kezdetben elhagyatott reszein is miiveles lathat6. A videk termekenyebbe valik, tobb a foly6 vagy t6, es olykor meg az 6cean is megpillanthat6; az extrem magas hegyek, hegylancok aJacsonyabba valnak es a szem messzebb barangolhat. A katatim panoramanak ez a fejlodese azt mutatja, bogy a terapia haladasa visszatiikrozodik a tudattalan onertekeles javulasaban. Azen fej l6dese es dusulasa nyilvinval6an egy novekv6 atlelkesiiltsegben jelenik meg, a merev elbaritasok csokkenesevel szinkronban. Azen kreativ megnyilasa is ezzel kapcsolatos, valamint a kliens cselekvesi radiuszanak a kiboviilese is, ahogyan fokozatosan kczdi uralni a neur6zisat. TaJan nem kel I mondani, hogy kifejezettebb zavarok eseten j6val hosszabb kezelesi idoszakokat kell elkepzelni , amig a fo lyamat kiteljesedik. Mindazonaltal, a katatim panorama atformal6dasa es a terapias haladas kozotti szinkronicitas felreerthetetlenUl eszreveheto, sot meg mennyisegi vizsgalatokra is alkalmas (Prindull, 1964; Stamm, 1983). A katatim panoramak objektiv osszchasonlitasanak masik m6dja, hogy azokr61 (kozvetleniil a KIP Ulesek utan) tajkepct, terkepvaz latot keszittetiink a klienssel (lasd 22-23. o.). Az e ls6 rajz a terapia kezdeti szakaban kesziilt, a masodikon latjuk a valtozasokat, egy intenziv pszichoterapiat kovet6en. Tovabbi illusztra laskent egy 42 eves, bajadon n6betegem peldajat idezem.

fY1ba vagja a fej szejet. A kezeles celja itt a psziches batter problemainak rende1cse, azt varva, hogy ez dont6en befolyasolja majd a pszichoszomatikus tiinctet.) Hogyan utal a hatarozottan k6ros, tehat sulyosan neurotikus kontliktusjel yckre a hegyrol nyil6 panorama elrendezese? Nyilvanval6an kiilonosen sulyos a helyzet, ha a kilatas nem lehetseges minden iranyban. Az is, ha valamcrre korlatozott. A tovabbi becsleshez a leirt tajkepet kell ertekelniink. Ritka hclyzet, amikor a kJicns csak a felhoket latja lent, vagy a szinhely rul homalyos a resz letek felfogasahoz. A tajkep megitelesekor abb61 az e lvarasb61 indulunk ki, hogy a kliensek az altaluk ismert fO ldrajzi viszonyok alapj an epitik fcl a fantaziakepi.iket. Az egzotikus raj tchat, pcldaul egy vegtelen szavanna, vngy a sivatag, vagy mas megmuveletlen teriilet mindig eppen olyan problematjelez, mint amikor a vegre elert hegyleto tovabbi, atlathatatlan csucsokkal vnn korbeveve. A neurotikus allapotra altalabanjellemzo, hogy a kliens minden iranyban vcgtelen kiterjedesii erdot lat, telepiilcsek, utak vagy az emberi tevekenyseg 111asfele b izonyiteka nelkiil. Abb61 a fe ltevcsbol kiindulva, hogy az erdo - mas dolgok mellett - szimbolikusan a tudattalannal kapcsolatos, vagyis felderitetlcn es gondolatilag elerhetetlen teriilet, ezt a szinhelyet bizvast osszevethetjiik 11 kliens bels6 helyzetevel a terapia kezdeten. A terapeuta azonban nemcsak a kifejezell elteresekre iranyitja a figyelmet, hnnem megjegyzi a kliens altal lei rt finomabb reszleteket is, es talan tud azokknl kapcsolatos elgondolasokat gyiijteni. Gondolkodom peldaul egy fiatal nopnciensemen, aki a hegyteton allva egy massziv kotoronnyal keriilt szembe; a hclyzet teljesen lecsapolta minden energiajat, cs panoramahoz sem jutott. IJgyanakkor a torony ruls6 oldalan egy kicsi b6de volt, benne egy nagyon kcdves es baratsagos emlektargy-arussal. Ugy tunt, azt a faradhatatlan oromot ugarozta, am it a paciens sajat anyja, akit o mindaddig sokkal elnyom6bbnak ~rzckelt, mint segitokesznek. Most etkovetkezik a hegy-motivum harrnadik resze: a leereszkedes. Az l'mbcr clsore azt gondolna, hogy ez viszonylag problemamentes visszateres 111okra a mez6kre, ahonnan a kliens eredetileg indult. Ez tulajdonkeppen az l'SCtek tlllnyom6 reszeben igaz. Amikor az a benyomasunk, hogy a kliens eleg okaig megpihent a csucson, elvezte es lefestette a panoramat, es talan mar 111nga is sziikseget erzi az indulasnak, bagyjuk ra az utvonal megvalasztasat. Fontosnak tekintem, bogy ne fejezodjon be az Ules elobb, minthogy a kliens k6 rkczne. Arra kerjiik, a kezdoponthoz terjen vissza, es ezt altalaban a sajat 11karatab6l megteszi.

Tenzi6s fejfajasok miatt keresett segitseget. Miutanjavasoltam neki a hegy imaginalasat, a retro! indulva, egy sotet erdon keresztiil, meredek szerpentinen kapaszkodott a hegy csucsara. Az erd6ben atmenetileg a szorongasa er6sodott (,,ez az erdo sohasem fog veget emi"). Keves bitoritas es meger6sites utan (,,folytatnia kellene, mert mar kozel az erdohatar") elert a csucsra, ahonnan teljes kilatasa volt. Hegylancok nyulnak el elotte, a tekintctet a tavoli tajra terelve. Mogottiik a lenyugvo nap, es eg6voros horizont. Hatra tckintve egy varost latott a tavolban, es faval boritott volgyeket kis falvakkal mindket oldalon. Az imaginaci6kban ritkan megjeleno napnyugtat a menopauzahoz kozeled6 (es talan utols6 szerelmet atel6) paciensnel a szeretheto n6iessege kozeledo hanyatlasa felelmekent ertelmeztem. Az, hogy kozvetleniil el6tte egy hegylanc magasodik, es csak azon rul latja a tajat, azt szimbolizalhatja, hogy a jov6 kiszamithatatlan; a bitranezes a varosba (mint ,,az elet kozpontja") valamivel pozitivabbnak ertekelbeto. A varos az anyja ,,birodalmanak" a szimboluma is lehet (a no az anyjaval elt es nagyon kotodott hozza). Ez a panorama a paciens tobbfele problemajara is ramutat, de ezeket nem itelem tul sulyosnak, ugyhogy a kezeles az alapszinttel lehetseges. (Persze, ami a kr6nikus fejfajasokat illeti, a tapasztalt terapeuta tudja, hogy eleg kemeny

VJ. Az alapszint standard motivumai

VI. Az alapszint standard motivumai

J6 nehany kliensnel azonban a leereszkedes problematikus. Azt mar a val6sagb61is tudjuk, hogy lefele menni vagy maszni gyakran nebezebb es faradsagosabb, mint fclfcle. Velemenyem szerint k:iilonosen a mar emlitett, magas aspiraci6val bir6k nem szeretnek lefele mcnni, emiatt aztan kiilonfele nehezsegekkel talaljak szembe magukat. Erre az a lcgegyszeriibb magyarazat, hogy a kepes beszedben a ,,lefele" olyan, mint egy szocialis lecsuszas, egy magasabb pozici6 feladasa. A hegytetot elhagy6 klienseknek a visszaut a visszateres a mindcnnapi elet nehezebb oldalara. Szamukra a kilatas a csucsr61 felszabadit6 elmeny, a visszatercs sokaknal az ellentcte. Masok szamara persze a begyteto a vedtelenseget es az elhagyatatottsagot kepviseli - ok kellemesnek talaijak a visszautat az egyiittesseg melegsegebe. A terapeuta, mindczcket tudva, mega leereszkedes e lott megkerdezi a pacienst az erzeseirol. Tetovazast erzekelve, figyelmesen kiseri ot: irja le a tajat utkozben. Arra is figyelni kell, atugrik-e a kliens helyzeteket, reszleteket, hirtelen bejelentve, hogy ,,mar az aljanal vagyok". Fiiggetleniil att61, hova erkezik mcg vegi.il a kliens (tobbnyire arra a retre, ahonnan utnak indult), arra kerjiik, irja le a kornyezetet, ha Lcbetseges. Ilyenkor gyakran a mar lei rt szinkron transzformaci6 jelensegevel ta la lkozunk. A:z eredeti ret (vagy akar egy rnasik taj) bizonyos, kisebb-nagyobb reszleteiben megvaltozik. A tipikus leiras a kovetkezo. A ret fiive most magasabb; uj viragokat fedeznek fel, az idojaras javult, a videk kiterjedt es tagasabb; mindezekbol kivilaglik, hogy a kezdeti pozici6val osszehasonlitva most pozitivabb a kepelmeny. Ogy veljuk, bogy a bevcgzett hegymaszas es a megnyert panorama hatott a kliens tudattalan elmenystrukrurajara - mondhatjuk, tett egy leis lepest a terapias fejlodes kivant iranyaban. Melylelektani kifejezessel, a sikeres hegymaszas az enero, az onmegerosites, mar ha a felrnenetelt a kliens pozitiv dologkent elte meg. Ha az ellentete is igaz, ez mint a kezdeti motivum szink:ron transzformaci6ja mutatkozik meg, ellentetes jegyekkel. Azonban ez viszonylag ritka es komoly zavar jelenek lebet tekinteni. A szimboldrama gyakorlataban a terapeuta szink:ron transzformaci6val a legkiilonfelebb helyzetekben talalkozik. Hasznos megerosites lehet arra nezve, hogy a terapias folyamat halad. A jelentoseget nem kellene rulbecsiilni, mivel csak a legkisebb kezdeti lepesekre utal. Szandekosan mutattam be a hegy-motivumot teljes terjedelmeben, mert rendkiviil fontos. Ha a hegymaszasra f6kuszalas nem tortenik meg, a kliensnek nem adjuk meg azt a lehetoseget, hogy szembesiiljon a versenges es a teljesitmeny kerdesevel, es bogy foglalkozzon megoldatlan ferfias-apai vilagaval. Masfelol, a hegymaszas imaginalasat nem kenyszeritbetjiik a klienseink-

re, es meg az apr6 eredrnenyekre is adjunk pozitiv visszacsatolast. Vilagos lcsz, bogy ez a motivurn potencialisan sok idot kovetelbet, es egy teljes iilest lgcnyel.

Negyedik motivum: a haz A baz nagyon tag motivurn, arni szinten sok idot es foglalkozast igenyel,

olykor ket iilest is, cs gyakran hoz valtozatos es sulyosan konfliktusos anyaiÂˇot. Ezert a hciz-motivumot nem kellene hasznalni, amig a kliens meg nem ;i;crzett nemi gyakorlatot a szimboldrarnaval, es a terapeutanak nines olyan hcnyomasa, hogy el tud viselni nemi fcsziiltseget. Ugyanakkor az ember azt is mondhatja, hogy a nagyon zavart betegek kivetelevel az egyennek kell legyen ltrl nyi enercje es elharitisa, hogy megvedje magat a konfliktusos anyag uralhalatlan mertckii behatolasat61. Neha a haz-motivum kezdetben elegjellegtckn es semmitmond6 marad, a felfokozott elharitasok miatt, es emiatt isrnetel11i kell. A haz-motivum rnegertesehez fontos, mint valamennyi standard motivum l!Scteben, megismerkedni egy altalanos, egyiittesebb jelenlesevel. Ez bizo11yosan szeles es szetagaz6, mint minden szimb61um. Korabbi tapasztalatunk 1.crint a hazat meglehetosen sokan a sajat szemelyiik reprezentaci6jakent tekinlik, vagy lcgalabbis az egyik reszuknek. Ez annyitjelent, hogy a bazban az II StruktUra fejezodik ki, amelyben a paciens erzeJrnileg eszleJi magat, a vaj!,yait, a preferenciait, k:iilonfele elharitasait es szorongasait. Mint minden kep~lmenyben es alomban, a tartalomban nem a val6sag ,,igazsaga" tiikrozodik vissza, hancm inkabb az, ahogyan crtckeli es erzelmileg megeli a szemely anll:tk szimbolizalt reszet az adolt pillanatban. A haznak ez a sajatos hangulati 11ktualitisa adja a motivum kiemelkedo jelentoscget (hason16an a ret-motivumboz). Egy masik szimbolikus elem, hogy azt kcrjiik a klienstol: Jepjen be ,, hazba. Ez egy masik szinten a bebatolas motivuma, azaz ferfi-perspektivah61szexualis behatolas a noi testbe. Meglatasom szerint ez a verzi6 ritkan alkalmazhat6 es nem is nagyon meggyozo, mivel altalaban a kliens sajat viselkcdesi hajlamainak k:iilonfele aspektusait tiikrozi. Bamulatos, hogy altalaban milyen ritkan talalunk szemelyeket a hazban. Amikor megis - es ha mindig ugyanez a helyzet, amikor ismetelten a motivurnra f6kuszalunk -, ez eros kotodest jelez az egyen felettesenjebe intro1..:ktalt szemelyekhez, pontosabban azt jelezheti, hogy mcg nem tortent rneg a k valas r6luk. Emlekszem egy terapia dramai jelenetere, amikor egy haromf ycm1ekes felnott nonek tisztaba kellett jonnie a sajat eletevel. A baz-motivumnal a no anyja, a nagymama hosszt'.i idon at rutinszeruen ott volt a haza

VT. Az alapszint standard motivumai

VI. Az alapszint standard motivumai

egyik szobajaban. Nemcsak a kliens gyerekkoraban j atszott fontos szerepet, hanem az egesz csalad sorsaban. Az egyik iilesen megkisereltem, a klienssel kozosen, ,,kitenni" 6t a hazb61, ami v aratlan dramai reagalashoz vezetett a kliensnel. A szamomra ez nemcsak eros jelzes volt arra, milyen szinten vesz reszt a no a katatim kepelrnenyben, hanem vilagosan utalt arra, hogy a hazat va16ban a paciens eg6jakent (benne az eg6ban introjektalt szemelyekkel) Jehet felfogni. A feladasuk, az elvalas es fuggetlenedes toliik hosszu, a szemelyiseget atstruktura16 terapiat igenyel, hasonl6t ahhoz, mint amit a pszichoanalizisbol is ismeriink. Technikailag a menet: megkerjuk a klienst, kepzeljen elegy hazat. Elkerilli.ink barmilyen tovabbi pontositast es varjuk, mi fog m egjelenni. Ez a technika alkalom arra, hogy a kliens a maga m6djan talalkozzon egy hazzal, mikozben elindul a retro! vagy mashonnan. Ezutan egy szisztematikus vezetes kovetkezik, azzal a keressel, hogy irja le a hazat eloszor kiviilrol, nem feledkezve mega komyezet Jefesteserol. Peldaul mil yen allapotban van a kert, milyen hangulatot araszt a hcly. (Mindazonaltal megismetlem: nem minden kJiens all keszen arra, hogy minden tovabbi nclkill belemenjen itt a reszletekbe; vannak, akiknek a rul sok kivancsi kerdes zavar6- ilyenkor a reszletek kivanatos leirasa a KIP soran vart tovabbi fej lodes utanra marad, a tanulasi folyamatnak megfeleloen). Elonyos fogas, ha a klienst ugy instrualjuk, hogy a korillnezest a haz hatuljaval kezdje. ltt talalkozhatunk meglepetesekkel. Peldaul, mikozben a haz frontja alkalmaz kodik az eszmenyi csaladi lak kepehez, hatulr61 egy eloregedett, dilledezo csur kcpet mutatja. A Mz alapos megvizsgalasa belillrol szinten igen termekeny. Megkerdezziik a klienst, Jenne-e kedve belepni a hazba egy kozelibb pillantasra. Ez altalaban nehezseg nelkiil miikodik. ltt jellemzo, hogyan viszonyulnak ehhez. Vannak, akik azt mondjak, hogy az a haz valaki mase es emfatt nem lehet csak ugy besetalni, mert az birtokMboritas. llyen esetben ajanlhat6 annak atbeszelese a klienssel, mi lehet az oka ennek a visszafogottsaganak, ami talan masutt az eleteben is megmutatkozik. Ritkan kapjuk azt a valaszt: az ajt6 zarva van. Miutan a kliens belepett, ismet arra kerjiik, nezzen koriil alaposan es irjon le mindent, amit lat, hogy kovetni tudjuk ot. Hagyjuk, hogy sorra leirja a szobakat - am itt az a fontos nekiink, mi az, amit elkerill. Az elkeriilesekjelzik az elfojtott problemakat. A konyha-resz peldaul azert fontos, mert az etelek elokeszitesenek-tarolasanak a helye. A leiras es a helyiseg hangulata szeles skalan valtozik. Vannak ,,steril" konybak, amikrol az embemek azjut eszebe, hasznaljak-e egyaltalan;

11.Utan vannak baratsagosak, ahol szeretnek fozni. Araszthatja a szinbely az d hagyatottsag hangulatat, vagy Jehet piszkosan hagyott, teli mosatlannal, ma111dekokkal, szemettel. A kamraba is ,,beteriink" : lehet ott gazdag ellatmany ogy eppen az ellenkezoje. Az eleskamra mini-valtozata a hUtoszekreny. Mindekozben kiilonfele kovetkeztetesek vonhat6k le a kliens hozzaallasar61 (ajavak elerhetosege, a ,,szerzes" , oralitas, tisztasag, kenyszeresseg az etelek clkesziteseben stb.). A konyha-motivumokhoz tartozik a dolgok tarolasa a pinceben (ha van - a modernitas jelen korszakaban mar egyre kevesbe). A pincere magara kesobb 1crlink ki. ltt csak annyit, hogy ajavak tarolasa felvilagositast adhat arr61, mi roglalkoztatja a kliens fantaziajat: a boseg vagy eppen az aszkezis, milyen igenye lehet a biztonsagra (van-e peldaul a pinceben ,,haborus keszlet") stb. Emellett bukkanhatunk egy sor korfuggo, vagy a korrajcllemzo killonbsegre, nm i nem meglepo. Kovetkezik a nappali. Itt is irja le a kliens az uralkod6 atmoszferat. Ha 11ziikseges, ajanljunk alkalmas jelzoket: meleg, modern, vonz6, fenyiizo, csillog6, vagy komor, kenyelmetlen, visszataszit6, 6divatu. Szeretne az ember itt clni, vagy ez a haz olyan, aminek hianyzik a stilusa, rnosolytalan, funkcionali:ian hideg? A gyakorlottabb kliensek mega kepeket is szemilgyre veszik a falokon; ezekbol is szarmazhat megbeszelesre erdemes anyag. Hasznos lebet rakcrdezni a tisztasagra, mint a kenyelmes, elhet6 klima e llentetere; ezjelezhet nntianalis tendenciakat vagy kenyszeresseget. Mint intim terillet, kiilonosen fontos a ha16szoba, ahol a killonfele reszlelckben kifejezod ik a kliens viszonyulasa a partnerebez, es altalaban a szexualilashoz. Erdekes, hogy ket kiilon agy van-e, es milyen elrendezesben, vagy cgy franc iaagy. Reszletesen megvizsgalhatjuk azt is, hogyan hasznaljak az ~gyakat. A ruhas- es az ejjeliszekrenyek tartalma is erdekes, mint ahogyan az is, milyen tovabbi butorzat van ott. Ha egy kamaszkoru kliens csupa 6divaru ruhat tala l a szekrenyben, amit legfeljebb a sziilei hordananak, ezzel is jelezheti a szexualis elfojtast. Mivel az odipalis problemak a neurotikusok:nal gyakran megoldatlanok, a talalt ruhak vagy cipok kerdese ebben is eligazithat. Killonosen figyeijiink a cipokre, akar divatosak es elegansak, akar kopottak vagy 6divatuak, mivel erotikus-szexualis vonatkozasokat fej cznek ki. A gondos megfigyeles saran nyert utalasok:nak inkabb diagnosztikai jelenlosege lehet, amelyeket a kliens kezdetben csak nagyon ,,kiiszob alatt" eszlel, ha egyaltalan.

Egy 21 eves nopaciens az egyik szekrenyben megtalalta azt a kabatot, amelyet 14 evesen hordott. Volt ott meg par nadragja a nagyapanak. Ez is (mas

VJ. Az alapszint standard motivumai

adatok mellett) hozzasegitett ahhoz az informaci6hoz, hogy az odipalis kapcsolat mila nem is apjaval, hanem a nagyapjaval alakult ki. Nagy banatara a szUlei vatasa utan az apja teljesen eltiint a szeme elol (heteves koraban). Az esetleiras szerint a nagyapa meglehetosen mellekes szerepet jatszott a nevelteteseben, a szimboldrama ki.ilonfele jegyeibol viszont nyilvanval6va valt fontos helye a serdiilokor alatti erotikus fejlodesben. A lany melyen szerette, sot csodalta ot. Ennek az uj ismeretnek a fenyeben az egesz komplexum megbeszelese mas ininyt vett. Az ejjeliszekreny fi6kjaib61 gyakran elokeriilnek egeszen szemelyes hasznalatU dolgok, amelyekbol a kliens kepet alkothat az adott bal6hely tulajdonosar61. Erosebb elfojtasos tendenciak valnak nyilvanval6va, arnikor az elokeriilt ruhakat, cipoket, mas targyakat a kliens eloszor egy ismeretlen szemelynek tulajdonitja - rnikozben feltetelezhetoen a hazban fellelt dolgok tulajdonosai a kliens introjektumai (vabryis, a korai eletkorban inkorporalt fontos figurak). Egy 36 eves ozvegy no eseteben a haz-motivum egyik Ml6szobajaban egy 6don, rusztikus alk6vot talalt. A regen elhunyt nagyanyjanak volt a beteg-, rnajd halotti agya. Kozponti szerepet jatszott a kliens csaladjaban, mert birtokolt egy farrnot, aminek a megorokJese figyelernre rnelt6an javitotta volna a csalad anyagi es tarsadalmi helyzetet - peldaul a klienset is, mivel tovabbtanulhatott volna. A nagyanya tehat fontos introjektalt alak volt, bar az orokseg nem val6sult meg. Utoljara hagyjuk a padlas es a pince ,,bejarasat". Megj6solhat6, hogy mindkettoben lehet majd talalni regi dobozokat, szekrenyeket, amelyekben a kliens tovabb keresgelhet. Multbeli dolgok, regi jatekok, ruhak, csaladi albumok, kepeskonyvek es mas emlekek keriilnck elo. Ilyenkor arra kesztethetjiik a klienst, hogy vegye azokat szemiigyre, es elevenitse fel fontos ernlekeit. Neha a baz atvizsgalasa nem fejezheto be egy iilesben; altalaban a vizsgal6das tokeletesen folytat6dbat a kovetkezo alkalommal. Illusztraci6kent nehany rovid peldat mutatnek be, annak gyakorlasara, hogyan koncentniljunk a haz-motivumra. Nern problematikus (mondjuk ugy: egeszseges?) szemellyel dolgozva altalaban egy lak6hazra szarnithatunk, amelyik tobbnyire egy csaladnak alkalrnas. Ha a kliens egy iizletet, ettermet vagy valami hasonl6t hoz, abb6l tudhat6, hogy tagadja a privat szferajat (kiilOnosen, ha egy ilyen helyen gyer vagy hianyzik a szemelyes ter). Egy kis kunyh6 imaginalasa azt a kerdest veti fel, hogyan allhat az illeto az onbizaJornrnal. Ablakok hianya a bazon eros visszavonultsagra, a komyezet iranti bizalmatlansaga utal. Egy kastely vagy var elkepzelese, fokent, ha van benne

VI. Az alapszint standard motivumai

lr6nterem a kliens grandi6zus elvarasait es narcisztikus rulertekeleseit fejezi ki. Ugya;ez igaz (modem idok!), ha a kepelmenyben ultramodern irodabaz, l'clh6karcol6 szerepel. . Amint a hegy-motivumnal, a baz eseteben is rneg kellene bizonyosodma a lcrapeutanak, felbukkannak-e teljesen mas baz-motivurnok a terapia kiilonbo1,IJ szakaszaiban. Emlekszem egy hiszterias alapszemelyisegii, eretlen, 19 ves nore. A haz javaslasakor elOszor egy voros homokkobol epi.ilt barokkos orat fantazialt, majd egy elokelo polgarMzat, csupa nagy iivegablakkal, tirnelyeken keresztiil ~ lehetett figyelni min~ent, ami b~nt t?rten~k. ~a~ad~ jora egy g6tikus szentelyt, arany ere~Jyetartoval, de s:1goruan ~art ~Jtok~al, vogyis a belsejerol-tartalmar6l semmt sem volt ,tudhato. H~ a ha~ mmt s,z1.~Â b6lum jelentosegebol induJunk ki, ezek az extrernen ellentetes haz-fantaz1ak 11zt val6sziniisitik, hogy az erintettnek nines egy megallapodott On-azonossan, hanem kiilonfele szerepekbe bujik. Kevesbe kiugr6, de megis jelentos diflerenciak az egyes haz-leirasok kozott viszont a szemely nagyobb ru~al~~Â sugara es sokoldalusagara engednek kovetkeztetni. Te~e~z~tesen, m~el mk:'lbb fixalt neurotikusan a szemely es merevebb a szemely1seg-struktura, annal mozdulatlanabb fantaziak jelennek rneg az ismetelt haz-motivum i.ilese-

kcn. Masfele, kiilonosen k6ros haz-motivumok is megjelenhetnek. Egy 16 eves kliens haz helyett egy beton bunkert imaginalt a ret kozepere, ajt6k es ablakok 11clkiil; egy masik esetben a fiatal no kisertetbazba lepett be, ahol a sotetben kcllett tapogat6znia, keresztiil a remsegek kamrajan. Egy funkcionaJ is szivpnnaszokkal bir6 neurotikus ferfi olyan melt6s~gtelje.s ~a~at, kep:-e:t el, a~~Â lyct beliilrol teljesen kitoltott egy hatalmas, szmte ktralyt lepcsohaz'. amt _ot Âˇmeleten at vezette ot fel a tetore, lenyegeben zsakutcakent. A kep telJesen tllctt egyoldalu ambici6iboz es a csaladi-barati kolcsonos orom es szeretet teljcs megvetesehez. A Mz-motivummal kapcsolatban ket reszletes pcldat hozok. 11. eset (Ortorony-lako)

A l 9 eves, sulyosan gatlasos fiatal no (ki:ejezett ke~ys~eres ~z~melyi~egÂ zavar) egy nagyon szabalyos, hatalmas, negyzetes hazat 1magmalt. Feh~rr~ meszelve, az arab bazakra jellemzo lapos tetovel es n agyon keves es k1cs1 ablakkal. Az egeszhez tartozott egy ortorony, j6val a teto fOle emelkedve, kereszttel a csucsan. Belepve egy 6riasi, sivar es hideg eloszobaba keriilt. Nehany szoba teljesen tires volt, masok pedig bezarva. Az ortorony szinten iires volt beliil. A pince piszkos es rendetlen, a falain p6khal6k. Egyetlen kep 16gott az egyik falon, a kliens anyjat abnizolta. A hal6szobaba csak

VI. Az alapszint standard motivumai eroszakosan, egy fejszevel az ajt6t betorve lehetett bejutni. A ketagyas ha16ban csak piszkos agynemiit lehetett taJalni. Errol emlekek meriiltek fel az anyjar61 es az anya ferfibaratjar6J, akivel az anyja egyi.itt cit, de a nyugdija es az egybekeles kozi.il inkabb az ut6bbir6J mondott le. A kellemetlen hangularu nappaJit egy feszi.ilet uraJta.

12. eset (A felltokarcolo-epitO) A baz-motivum is formalhat6 kreativan. A Mzra f6kuszalva egy masik 19 eves Jany (meg kozepiskoJai dial<:, jelentos szemelyisegzavarral) egy sokeme letes epi.iletct kepzelt el, ami a felh6k fole emelkedik, de meg doJgoznak a tetejen. Meg magasabbra epitik, harom epit6munkas, es 6 maga. Az cros szelben az egesz epi.ilet kileng, ami miatt az epitomunkasok raesnek egy cmclodaru platformajara es ,,remesen sikitoznak" a melyseg folott. A kliens kepes kitartani a teton. A foldet nem Jatni , csak a felhok tetejet messze Jent, illetve h6fodte hegyeket a tavolban. Egy masik iranyban tenger Jatszik, a vizen kivehetok a haj6k. A kliens folytatja az epiilet meg magasabbra emeJcset. Vegi.il mar annyira magas, hogy a mennyorszagba vezeto bejaratig er. Egy furcsa, modem, automata i.ivegajt6n kereszti.il belep a mennybc, am cgy or megtiltja neki, hogy tovabb menjen. 6 ,,rettenetesen" konyorog ncki, hogy telefonaljon, nyilvan az Uristennek. Ekkor egy gyonyorii feber bOru, kekszemu no jon eJo - egy szent, feber ruhaban, mezitlab, r6zsafiizerrel a homlokan. Valamennyire feJmeri a klienst, majd elkezdi vezetni, hosszan elnyu16 foJyos6kon; minden hideg, csupasz es disztelen, mint egy tudomanyos-fantasztikus filmben . A no viszont kedves es baratsagos. Borotvalt feju, lefogyott rabok kocsit huznak, az ordog i.il rajta. Leginkabb egy allatra hasonlit, egy farkasra, szarvakkal, de 16feje van es ugat. Amikor meglatja, a szent no tcrdre borul. Az ordog arrogans, megallitja a kocsit, lemaszik, hogy a klienshez forduljon. Gigantikus, fenyegeto, remito. Szeretne arra kenyszeriteni ot, hogy szinten leterdeljen. Ezt elutasitja, mire az ordog megparancsolja az embereinek, hogy verjek ot meg, pofozzak: es vagjak gyomorba. Ezek utan veresen fekszik a folyos6n, mikozben az ordog elkocsizik. A kiseroje bekotozi a.klienst, aki innentol mar csak mank6vaJ kepes jlirni. Harci szekerek j onnek, szaguldanak a folyos6n, az embemek egeszen a falhoz kell presel6dnie. A kocsikat r6maiak vezetik, ,,rettenetesen bi.iszke es vad"' jellegzetes profiljuk van (a kliens szedi.il es meg kell allnia). Ezen a ponton kozli, nagyon fel att61, hogy a barci szekerek elgazoljak, bar a r6maiak, minden arroganciajuk ellenere lenyiigoztek ot. Kommentclr. A paciens elettortenete alapjan van nehany feltevesiink a sokemeletes epi.iJet jelenteserol. 6riasi magassaga jelkepezheti a Jany ext-

VI. Az alapszint standard motivumai

rem ambici6jat; az ilyen nagyon kemeny kovetelrnenyek az apja altaJ formalt szadisztikus felettesentol szarmaznak. A haz maga szinten egy falli kus elem: paciensi.ink szeretne azonosulni az apjaval, az egesz mennyorszag-tcma az istcn-apahoz kozel keri.iles kori.il zaj lik. Val6sagban az apa egy nagy k6rhaz igazgat6ja volt, a csalad ott is elt. Az apa pedag6giai aforizmai es a val6sagos viselkedese felerositettek a kislanyban az apakep narcisztikus idealizalasat. A fiatal szent alakjat nehez megfejteni, talan leginkabb a noverei aJakjara hasonlit, akiknek j obb kapcsoJatuk volt az apjukkal, mint neki. A ferfias agressziv harci vilag, amelyet eloszor az ordog, majd a kemeny r6maiak figuraja ti.ikroz, nyilvan az 6 ertekeibol fakad. Az apja mindig dicsoitette a katonai hagyomanyt, es nem csinalt titkot abb61, mennyire biiszke arra, hogy az egyetlen fia katona lett. Az elobbi esettel ellentetben itt a kUens aktualis fantaziai hatarozottabban je lzik agressziv impulzusait. Peldaul a szel kiloki a munkasokat az epi.iJet tetejerol, 6 maga pedig nem alazkodik meg az (apa-)ordog elott, es dicsoiti a r6mai harcosokat. Ezeket az agresszi6kat azonban reszben meg mindig maga ellen iranyitja (peldaul amikor megvereti magat, miutan mazochisztikusan ott marad). Az ordogben felfedezhetjiik a ,,rossz apa" kepet (aki egyebkent szinten mestere volt a drasztikus bi.inteteseknek). Egeszeben veve a leirt szinbelyet ugy vehetjiik, mint konfrontaci6t a maszkulin-ferfi vilaggal (amellyel reszben azonosul), illetve a rossz es a j6 apa kcpcvel. Neha bevilagit6 j elentosegu megkerdezni a klienst, amikor meg kivi.il van a h<\zon: mire ernlekezteti ot. Olykor hason16sagok vannak a sziiloi vagy a nagyszi.iloi hazzal (esetleg mas fontos szemelyekevel); ez vonatkozik a haz bclsejere is. J61 ti.ikrozOdhet ezekben a fantaziakban a ftigges vagy az elegtelcn szeparaci.6. Jsmet hangsulyozom, hogy a Mz-motivum, jobban mondva a mero ratekintes arra, mely hatast gyakorol a kliensre, ha megsejti, vagy rajon, mi is van az ,,olyan, mint" talalgatasok mogott. Az is megraz6 tapasztalat, nmikor a fantazia-haz nem olyan, mint amit addig elkepzelt maganak, vagy titkos almaiban felepitett. Ezert a haz-motivummal 6vatosan kell banni; nem ojanlott a terapia elejen behozni. Tovabba, eloszorre a terapeuranak tart6zkodnia kell att61, hogy kulcsokat adjon a tartalomhoz. Az, amit a panorama-motivumnal hangslilyoztam, a Mz-motivumra is vonatkozik, nevezetescn, a terapia haladasaval, vagy amikor mas eros behatasok erik a klienst, a motivum fokozatosan valtozik. Terapeutakent az ember gyakran racsodalko:r.ik vagy meghokken annak hallatan, mennyire sokfele lehet ez a motivum az clso imaginalasakor. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy a terapia soran maj d harmonikusabba finomodik.

VI. Az alapszint standard motivumai

Otodik standard motivum: az erdo pereme Neha kihasznalhat6 az a spontan ldnalk.oz6 lehetoseg, hogy egy erdo latvanya jeleruk mega relrol vagy a setan. Maskor kothetjiik ezt a motivumot a rethez: megkerjiik a klienst, kepzeljen e l egy erdot, setaljon ahhoz kozelebb, es 10-20 meterrol nezzen bele az erdo sotetjebe. Teljcs val6sziniiseggel fog latni egy alakot, allatot vagy embert, ami vagy aki kibontakozik a fak koziil. V arjon tiirelmesen; eloszor talan csak valami homalyosat fog eszrevenni. Ha netan megijedne, elbujhat egy kozeli bokor vagy valami hasonl6 moge. Ez a gyakorlat egeszen mas celt szolgat, mint amiket a standard rnotivurnokna l korabban felsoroltunk. ltt nem valami specifikusat kell talalni, vagy fejleszteni, mint a katatirn panorama eseteben. Itt az a lapszinten eloszor kap a kliens lehetoseget arra, hogy viszonylag kotott m6don tudattalan anyagot keltsen eletre, amely azutan szimbolikus alakokka formal6dhat. Eloszor is, figyelembe kell vennilnk a fak szimbolikus erteket. Azt altalaban a tudattalan szimb6lumanak tartjak. Az erdo az a sotet regi6, amelyet az ember nem tud konnyen attekinteni; rejtezhet bennc sok mtnden, vagy semmi sem. Vadallatok e lnek ott szabadon es zavartalanul, de a tiindermesek baratsagos es gonosz szereploi is: rabl6k, 6riasok, torpek, tiinderek, boszorkanyok. 6k mind a fak siiriij eben miikodnek. Az erdoben hat rank valami, ami tokeletesen megbatarozatlan, es amit csak nehezseggel tudunk behatarolni, lokalizalni. Nemelykor a felnott kliensek, foleg nok, gyakran szorosra huzzak. a ruhajukat, amikor rul kozel keriilnek az erdohoz, belepve pedig megnemulnak es eltolti oket valamilyen meghatarozhatatlan szorongas. Az erdo-motivurnnak ez az egyik oldala. Masfelol, vannak, akik nagyon szeretnek setalni a fak kozott. Gyak.ran latjuk ezt gyerekeknel, akik nemcsak hogy biztonsagosnak crzik a helyet, hanem meg elbujni is szerctnek ott. Ilyenkor az erdonek nincsen sotet, fenyegcto hatasa; a fak inkabb vilagos tavolsagban vannak egymast61. A napfeny atsilt a lombon, az osveny kellemes, csabit6 - ugyanakkor megis szorongat6. Az a lapszinten egyetlen mas motivumot sem lebet ennyire kiilonbozokeppen atelni, mint az erdot. Nagyon ambivalens tapasztalatokat lehet ravetiteni. Ez a fO elvi oka, amiert a KIP alapszintjen nem ajanljuk a kliensnek a belepest az erdobe. Amiga terapeutanak nines meg elegendo tapasztalata, nem tudja a klienset megvedeni a varatlan rneglepetesekrol. Ez arra a kliensre is vonatkozik, aki szeretne besetalni a fak koze, sot meg ragaszkodik is ahhoz. Mar mondtam, a kepelmeny-munka teriileten a kliens semmikeppen sem a sajat legjobb tanacsad6ja. Alapszinten a terapeuta egyik legfontosabb feladata, hogy elkerillje a vesze lyes helyzeteket, es inkabb egy 6vatos, protektiv hozzaallast vegyen fel.

VI. Az alapszint standard motivumai

Az erdei seta veszelyeinek illusztralasara ideznck egy p6ldat.

13. eset (Elfuto kutato) Egy kutat6 (nem paciens) vette maganak a batorsagot es magabiztosan belekezdett egy erdei seta imaginalasaba. Ott talalt egy regi kalibat. Benezvc az ablakon, latott bent nebany nehezen kiveheto alakot. Nemi nehezseggcl kifeszitette az ajt6t, es amit kintrol alaknak latott, azok kozelrol csontvazak voltak. Az egyik fekildt, a masik j art, egy hannadik az as,ztaln~l ill~ es egy koponyaval j atszott. Elkepzelheto a kol~ega retten~te,_ es amt rneg :z:.et j art, mire el tudta hagyni a hatborzongato kunyh6t es ki rohant az erdobol. Oar ez az imaginaci6 ncm szokvanyos, magam levontam azt a kotelezo ervenyii konkltizi6t, hogy az erdobe lepes ekvivalens lehet a beh~tola~sal a tud~,tÂ talan, erosen konfliktusterhelt szferak:ba. Ehelyett azt a reg1 psz1choterapias njanlast kovetjl"Lk, hogy nem szabaditu.nk fel tobb tudattaJan anyagot, mint amennyire a psziche felkesziilt, spontan, a sajat akaratab61. Ebben a vonatkozasban az erdo pcremcnck motivuma (illetve inkabb a fak kozotti sotetsegc) pontosan ezt a lehetoseget val6sitja meg. Biztositja a kli~ns vcdclmct. Osszehasonlitva az erdo-motivumot mas, szinten a tudattalant Jelkcpczokkel (ilyen az ocean, a barlang, a mocsar), ezt az kill.o nbOzteti meg a tobbitol, hogy itt az ember nem megy bele a melysegekbe. N ero erint_ melyen.a felszin alatti terilleteket, csak egyszeriien ,,belek6stol" a tudattalan b1rodalmaba de kozel marad a tudatossaghoz. Ezzel a kliensnek rnegadjuk azt az eselyt, ho~ kozvetleniil bemutasson szimb6lumokat, de maradjon a hatar mcntcn. igy ncm inditj ak be azokat a szorongasokat es elharitas okat, amiket egy kikenyszeritett behatolas altalaban rnobilizal. Egy tovabbi celunk, bogy az igy imaginalt szimbolikus figurakat kihozzuk a retre, a tudat fenyebe. Neha az deriil ki, hogy amit a kliens talalt, jelentektelcn, tobbnyire valamilyen erdei allat. Termeszetesen ezek fclbukkanasanak is megvan a szimbolikus oka. Peldaul, egy noi klicnsncl, aki mi~d~n alkal orn.~ mal egy egeret vizionalt, am int elojon a fak kozill, tenylegesen 1s eszreveheto volt a ,,sziirke egerke" attitiid (mar az anyja is Egerkenek nevezte, rneg felnott koraban is). Nagyobb allatok is elokeriilhetnek: leginkabb szarvasok, szokatlan a rnedve vagy a kigy6 (fiatal lanyok gyakran imaginalnak bilszke ferfip6zban all6 szarvasbikakat). Termeszetesen em?eri alak?k is me~~l~.nhe~Â nek, peldaul egy vadasz nagy puskaval, csavargok, bogyokat szedo 1dos no, boszorkany, fegyveres utonall6, es meg sok masfele alak. . Mi lehet ekoriil? Melylel ektani tudasunk szerint ezek az alakok az alomszimbolika szabalyai szerint ertelrnezhetok. Bar az alapszinten nem ertelrne-

VT. Az alapszint standard motivumai

VI. Az alapszint standard motivumai

zi.ink, legfeljebb 6vatos javaslatokat engediink meg a stabilabb klienseknel. Ha sziikseges a terapeutanak megmagyaraznia az imaginaci6 tartalmat, tegye, amilyen gyorsan csak lehet, vagy inkabb egy hipotezist fogalmazzon meg arr61, mi tiikroz6dhet ezekben a katatim kepekbcn. Ket, egymast kiegeszito szempontot erdemes itt fontol6ra venni. Az elso ertelmezesi szinten a felbukkan6 figura megmagyarazhat6 az a/any szintjen, vagyis hogy a viselkedes es az attirud tudattalan hajlamait, az ee,ryen osztonos vagyait szemelyesitik meg. Ezek lehetnek elfojtott, vagy a szemelyisegrol lehasadt mintak - a ,,nem megclt elet" darabkai.

Az elso eel ezeket a szimbolikus figurakat illetoen az, hogy kihozzuk oket a rctre, es megalapozzunk veliik egy megbekito kontaktust. A terapia alapszintjcnnem sok mas tortenhet. Mindazonaltal gondosan meg kell figyelni, milyen jcllemzokkel irja le oket a kliens, hogyan erez r61uk, es azt is, hogyan lepnek rel ezek a szimbolikus figurak, miutan ,,meglattak" a p aeienst. KUlonfele neu1otikus viselkedesi hajlamokr6l lehet igy informilni a paeienst - mikozben Âˇzckrol a]talaban mar van ,,tudattalan tudasa", es becpiiltek a mindennapi elelcbe. Technikai olda1r61 meg kell megjegyezni, hogy a terapeuta ne zsigerelje ki titlzottan ezt a motivumot. Legfeljebb 2-3 figural bontsunk ki egy iilesben. Az Âˇllenallas olyan m6donjelentkezhet, hogy egyaltalan nem jelenik meg szimbolikus figura, vagy sok ido eltelik, mire manifesztal6dik, az is lehetseges, hogy nagy hiih6val jelenik meg es azutan kideriil, hogy semmitmond6. Ne croltessiik a kJienst, ha az imaginalas itt nem sikerill. Inkabb tamogassuk a hnj land6sagat tiirelmesen, vagy halasszuk a gyakorlatot kesobbre. A vegere mindenkeppen sikeriil az egesz ,,allatseregletet" kiterelni a retre. Azt mindenkcppen el kell emi.ink, hogy a kliens bajland6 legyen oket ujra meghivni , megkozeliteni, ismerkedni, es vegiil megbaratkozni veliik.

Egy pelda erre: valamikor kezeltem egy nagyon 6szinte, rendkivill szorgalmas es ambici6zus iparost. Vegetativ szivpanaszai voltak, amit meg altalanos levertseg es mas p szkhoszomatika is terhelt. A kezeles j6l haladt enneI a viszonylag kis igenyii embem el, de amikor megkiserelte, hogy visszaterjen a mindennapokhoz, a ti.inetei feler6s6dtek. A KIP soran, az erdo sotetjere koncentralva egy medve jelent meg, kijott a retre, ott tenfergett egy keveset, de semmi egyeb, sot, lefekudt a reten es a nyilt szinen elaludt. Nern volt ketsegem, hogy ennel a felrunoen szorgalmas es ambici6zus embemel az eg6ja egy reszet pontosan ez a lornha es lustalkod6 maci kepviseli. Ez volt a szemelyisegenek az a resze, amit addig nem tudott bevallani. Egy masik pelda: egy lenyugozo szarvasbika jott ki az erdobol a retre, nagyszeru aganesokkal - imaginalta egy impoteneia miatt kezelt kliens. Szegyenlos, tart6zkod6 ember volt; nyilvan szamara egy ilyen szarvas a ferfiassag exhibieionista idealja volt, amit 6 maga keptelen volt kifejezni. A fentiekbol mar varhat6, hogy a terapias eel itt ezeknek a lehasitott, elfojtott tendeneiaknak, illetVe szimbo1 ikus formaiknak a felszinre, a tudatossagba hozasa. igy elfogadhat6k Jcsznek, foglalkozni lchet veli.ik, megerinteni es megsimogatni, ahogyan egy allattal teszi az ember. A kliensek nem mindig allnak keszen erre. Peldaul az igyekvo iparos bosszankodott ezen a lusta medven, es szerette volna megijeszteni, ahelyett, hogy bekesen es hurnorral fogadja, a megbekites-felkarolas baratsagos elvet hasznalva (ezt az elvet kesobb elmagyarazzuk). A masodik ertelmezesi szint az ugynevezett targy-szint. Gondolhatunk arra, hogy a felbukkan6 figurak az illeto refereneia-szemelyeinek a megtestesiilesei, torzultan, a neur6zis koriilmenyei kozott nem konnyen felismerbetoen. Azaz, a kliens erzelrnileg, a kisgyermekkori affektiv tapasztalat alapjan eli meg oket. Ezen a szinten az ertelmezes egeszen evidens lehet, ha az erdo sotetjeben imaginalt alakok olyanok, mint a kliens sajat apja, vagy tanara, vagy mas, valaha neki fontos szemely.

VII. Az alapszint kezelesi modelljei

A szimbolikus alakok felbukkanasaval kapcsolatban fontos attekinteni a KIP alapszint ket kezelesi modelljet. A ,,kezelesi modell" fogalman technikai instrukci6kat ertiink, vagyis azt, hogy peldaul az emlitett szimbolikus alakokkal mit kezdunk. Szamos Jdserletemben a kepelmeny hasznalatat illetoen, meg 1940-50 kozott, a sok kipr6balt lehetosegbol csak nehany kezelesi modell kristalyosodott ki. Ezeket fOkent a kovetkez6k jellemzik: 1. Terapiasan meglepoen hatekonynak bizonyultak. 2. Bamulatos bels6 konzisztencia; azaz, a folyamat lefutasa nem szemelyfiiggo (tehat fiiggetlen ugy a paciens, mind a terapeuta szemelyetol). Ezt a ket kezelesi modellt (tapllilas-kielegites es megbekites-felkarolas, lasd 1. tablazat), mas okok mellett azert valasztottuk ki, mert a mun.lea veliik viszonylag egyszeru es gyakorlatilag nem keltenek ellenallast vagy szorongast a kliensekben. Celiranyos alkalmazasukkal ugyanakkor vilagosan detektalhat6 terapias hatast nyithatnak meg. A dolog azzal a megfigyelessel kezdodik, hogy a felbukkan6 szimbolikus alak ellensegesnek tilnik. Ennek megfelel6en megremiti a klienst: a szorongas azonnal magasra csap. A terapeuta ilyenkor nehez helyzetben van; mcg a jelenlegi, j 61kidolgozott K lP eszkozeit tekintve is, keves valasztasi lehetoseggel. Kereshet valamilyen beavatkozasi m6dot, vagy menekUlesre osztonzi a klienst, mielott a dolog rosszra fordul. Terapias szempontb61ez ut6bbi tanacs batarozottan nem a legjobb, ha arra gondolunk, hogy a felbukkan6 alakok vegiil is a paciens lehasitott oszton- es vagytendenciai, es a terapia ceija eppen ezek fokozatos integralasa. A gyakorlatban ilyen helyzet peldaul a fak koziil felbukkan6 oroszlan lattan felsikolt6 paciens, vagy egy ramad6 kigy6 keltette remi.ilet. Maskor zord tekinteti.i, ellenseges emberi alakok uraljak a szint: boszorkany, vadasz vagy masok. A ket terapias modell lehetove teszi, hogy ilyenkor a terapeuta szembeszalljon a helyzettel, es megmutassa a kliensnek, mikent kezelhetne a varatlanul, barmikor felbukkan6 tamad6, vagy legalabbis baratsagtalan szimbolikat. Arra a kerdesre, hogyanjarjunk el ilyenkor, idezzi.ik fol, mit tesz az idomar, amikor meg kell nyugtatnia a vadallatait. Kozimert, hogy az agressziv szembeszegules, mint peldaul az allatra veres, korbacs, aligha se.git a kezessegi.ikhoz.

â&#x20AC;˘a:>

VII. Az alapszint kezelesi modelljei

Vil. Az alapszint kezelesi modelljei

Bar olykor a kliensek keszek arra, hogy megtamadjak az ellenseges figurat, elhamarkodottan nekirohanjanak, akar megoljek, ez vegso soron a sajat szelfjiik, illetve az erintett enresz megtamadasa lenne. Tulajdonkeppen a neurotikus kliens mar jartas ebben, a sajat impulzusai elfojtasaban. Az impulzus, vagyis a szimbolikus alakok terapiasan produktiv integralasa nagyjab6l parhuzamosan halad az idomar m6dszerevel, aki a nyugtalan a llatokat megpr6balja banitsagos hangularuva forditani - eloszor is, megetetni. Magam azonban szandekosan nem igy neveztem el az elvet, hanem ehelyett a ,,taplalas-kielegites" elnevezest hasznalom, mivel ezen a ponton a sikeres cselekves eppenseggel a szimbolikus figura kie legitese, az oralitas ertelmeben. Az, hogy ez sikerrel jar-e vagy nem, termeszetescn fiigg a ,,taplalek" fajtajat61. Peldaul az oroszlan ele lehet imaginalni egy nagy darab nyers hust, a kigy6 ele egy tanyer tejet. Technikailag a kovetkezokeppen jarunk e l. Nyomatekosan j avasoljuk a kliensnek a taplalast, peldaul: ,,J6 okkal nemjavaslom Onnek, bogy tamad6an lepjen fel az allattal szemben, meg ha most diihos is. Az a hatarozott benyomasom, hogy az a llat ehes, es valamivel meg kell etetni. Egy veszelyes a llat lecsendesitesenek ez a legjobb m6dja, es akkor kezesse lehet tenni." Azutan vagy megnevezziik az odaadand6 etelt, vagy elobb megtargyaljuk a klienssel. A helyzet kiilonleges; nem mindig vilagos azonnal a terapeutanak, hogy mit eszik peldaul egy gonosz boszorkany, aki kikeveredik az erdobol. Errol meg lehet kerdezni a klienst, es egyiitt donteni. Tehat a folytatas (egy oroszlannal): ,,Most kepzclje el, hogy szerzett egy nagy darab friss bust, ott van On mellett. Ezt darabokban odadobhatja az oroszlannak. Figyelje meg gondosan, hogyan eszi meg a hust, es hogyan reagal j611akottan. Csak arra ftgyeljen most, hogy j 6 alaposan etesse meg, elegitse ki ot teljesen. J6 sok hits van ott, mindig kinalj on neki egy kovetkezo darabot." A ltalaban a szimbolikus alakok tobb-kevesebb crdeklodcssel, de e lfogadj ak a taplalekot, gyakran moh6n. Az instrukci6nak czcrt tekintetbe kell vennie, hogy a eel nem egyszeriien az ,,etetes'', hanem az, hogy a krearura a sok etelle l tele Jegyen, elfaradjon, es mihamarabb elaludjon - ahogyan egy vadallat azt a val6sagban is teszi. igy a viselkedese dontoen megvaltozik, elveszti veszelyes jelleget. Mar bekes, mielott elalszik. Megkozelitheto lesz, a kliens odamehet hozza, meg meg is simogathatja. Ez volna tchat a megbeldtes kezelesi modellje; a kliens a terapeuta segitsegevel ruljut az elso megremiilesen. Azonban ugy velem, a megbekites ezutan kovetkezo gyakorlata eppen ilyen fontos. Haronian (1967) es Stierlin (1969) vegzett nebany erdekes kiserletet a

konfliktusos figurak megbekitesenek technikajaval, amely technika korabban a pszichoterapiaban alig kapott figyelmet. Ez a ket kezelesi modell nem csupan biztositekkent szolgal az ilyen veszhclyzetekben, csokkeotve a szorongast. Tobbet tesz: egy olyan kimagasl6 terapias cselekvest kepvisel, am.inek a hatcisat nem lehet rulbecsiilni. Illusztral(1skent kozlok egy kiilonosen jellernzo peldat, amikor a taplalas-kielegites es a megbekites krizis-intervenci6t jelentett.

14. eset (A vizsgadrukkos) A 21 eves kemia-szakos hallgat6 egy komoly vizsgakudarc utan keresett mcg - a vizsgan teljesen leblokkolt. A velem va16 talalkozas masnapjara kapott lehetoseget, hogy ismet vizsgazzon. Emiatt keresett meg, keso delutan. Miutan mar korabbr61 ismertem a csaladot, tudtam a fiatalember sulyos tekintely-problemajar61. Az apja az r. vilaghaboru elott magas rangu katonatiszt volt az osztnik hadseregben, es jutasi stilusban fegyelmezte az egesz csaladjat. Pszichodinamikai perspektivab61 tekintve, kliensunknek ezt a hata lmaskod6 apakepet lchctctlcnnck runt gyokeresen megvaltoztatni egy rovid terapias intervenci6val. A vizsgakudarc nyilvanval6an azon alapult, hogy a szorongasos apa-gyermek kapcsolatot attolta a professzorra. Nemi bevezeto beszelgetes utan a korabbi kemiatanarar61 (akit szigoru idos gentlemankent nagyra becsiilt), meg a mostani professzorar61, a kovetkezo instrukci6t adtam neki: ,,F6kuszaljon arra, hogy egy reten van, kozel az erdo szelehez. Amikor pr6ba l benezni a fak sotetjebe, egy alak fog kibontakozni, talan a regi kemiatanara, talan a mostani professzora." Hoszszas tetovazas (ellenallas) es nemi batori.tas utan az idos kemiatanarajelent meg. A z arckifej ezese mogorva es visszautasit6 volt, es a setaja kozben iigyet sem vetett a regi diakjara. A fiu eloszor visszautasitotta azt az instrukci6t (ellena llas), hogy odamenjen es koszonjon. Vegiil erot vett magan, es elkepzelt egy beszelgctest az orcgurral. A taplalas lehetoseget felvetve, arra kertem, kepzeljen el egy finom piknikre val6t a zsebeiben. Ki kellene pakolnia a finomsagokat egy tcritore, koztiik ket siiltcsirket, es egy palack vorosbort, es meg kellene hivnia az oregurat. A tanar eloszor ingeriilten reagalt (ellenallas), de vegiil a terv, hogy kozosen friistokoljenek, beindult. ldos tanara hamarosan elvezettel csemegezett, egyiitt ittak meg a bort is. Ezutan baratsagosan es deriisen villon paskolta a diakot: elfogadta magaval egyenrangunak, es mint ferfi a ferfival kezdtek beszelgetni. Ezutan azt tanacsoltam a kliensnek, hogy elalvas elott meg egyszer koncentraljon ugyanerre a jelenetre, es akarhogyan jelenik meg az oregitr, sz6rakoztassa el, amennyire csak lehetseges.

VII. Az alapszint kezelesi modelljei

Masnap keso delutan jott el hozzam ujra es jelentette, hogy minden problema nelkiil levizsgazott a professzoranal. Most tudta hasznalni a tudasat es nem blokkolt le. Az elso interju A kovetkezokben rokent a KIP gyakorlati kerdeseivel foglalkozunk. Am mielott a dolgok kozepebe vagnank, bemutatnam a felkeszito iiles felepiteset. Ekozben is erintek neMny technikai lepest, bar ezek minden fajta pszichoterapiaban ervenyesek. A kezelesert hozzank fordu16 klienssel egy bevezeto beszelgetesre van szlikseg. A kiilso elrendezes: a terapeuta nem marad az ir6asztala mogott, hanem a rendelo egyik sarkaban elhelyezetett kenyelmes karosszekekben beszelgetnek (amelyek egymassal kb. 90Â°-os szoget alkotnak, hogy lehetoleg egyik se kenyszeruljon a masik arcaba bamulni). A talalkozas az elso interju szempontjai szerint tagol6dik. A kliens eleg idot kap, hogy eloadja a problemajat es panaszait; a terapeuta pedig igyekezzek a minimumra szoritani a beavatkozasat. A hozzavetoleg 45-50 percig tart6 interju elso feleben nem tesz fel direktiv kerdeseket, ki.il6nosen nem melylelektani iranyultsagitakat. Ami engem illet, szandekosan maradok az aktualis problema sziikebb teri.ileten, ezt lehetoleg nem terjesztem ki. ltt a beteg, elmondja a panaszait, nyilvan ezekrol akar konzultalni, meg ami meg ezekhez tartozik, tehat a tarsas kornyezeteben levo aktualis konfliktusbelyzetekrol. Ez lehet a hazassaganak vagy partnerkapcsolatanak az allapota, a csaladja, annak legtagabb ertelmeben (sokszor tehcit nem is az aktualis, hanem a szarmazasi csaladja), esetleg a hivatas-foglalkozas vilaga, vagy biirmi mas. Kiilonosen fontos, hogy pontosan leirja a tiinetek elso megjelenesenek vagy sulyosbodasanak koriilmenyeit, az ezeket kisero erzelmi helyzeteket. llyenkor szandekosan tart6zkodunk att61, hogy kiterjesszlik az esettortenetet a kisgyermekkorra es az akkori viszonyokra, ami egyebkent a kliens neur6zisanak is a ,,bolcsoje". A kivalt6 helyzet kori.ilmenyei kepezik a pszichodinamikai kulcsot a tiinetek eredetehez, es a kliens problemajahoz altalaban. Azonban, hozzavetoleg csak az esetek 70%-aban lehet megfogni a panaszok kialakulasanak koriilmenyeit mar az elso beszelgeteskor. En szandekosan visszatartom magam mindenfele ertelmezo celzast6l vagy korrektiv beavatkozast61, amelyeket a k.Jiens esetleg valamilyen belatas fele iranyultsagnak vehetne. Ket dolgot kiil6nosen fontos kozvetiteni a kliens fele az elso talalkozaskor, akar sz6ban, akar szavak nelkiil: 1) komolyan vesszi.ik ot es a panaszait; 2) er-

VJI. Az alapszint kezelesi modelljei

llckel minket a problemai okainak feltarasa, es kepesek vagyunk vezetni ot ebbcn, hogy a megfelelO kovetkezteteseket levonhassa. Csak nagyon ritkan van ertelme kozvetleniil az elso beszelgetes utan 1llgt0n kezelest inditani. Ezt csak a nagyon tapasztalt terapeutak tehetik meg. A kezeles megtervezesehez nelkiilOzhetetlen szamos, szerteagaz6 tenyezo mcgertese, amelyekkel az alabbiakban majd reszletesen foglalkozunk. Az elfogultsagunk es kiilonfele zsakutcak kivedesere tanacsos kiti.izni egy masodik bcszelgetest (szinten 45-50 perc), amelynek soran .ki tudjuk terjeszteni a t6rte11clet es fel tudunk venni meg egy sor adatot, amelyek sziiksegesek egy progn6zis keszitesehez.

VIII. Bevezetes a kezelesbe

VIIL Bevezetes a kezelesbe

. Az a kerdcs, ~ogyan kezdjiik el a KJP-et, leginkabb gyakorlati jelentosegii; m1vel a terapeutanak a beszelgetes, az esettortenet felvetele utan at kell vezetnie a klienst az imaginalas nonverbalis szintjere. Ennek eszkoze a kepelmeny. E~ olykor ?ehezseget okozhat, ha a terapeuta meg tapasztalatlan, es gyakran a kltensnek is. Van egy egyszeru teszt, aminek a hasznalataval cz az atmenet a sz~t61 a fantazi al as~g sikeresebb lehet. Ez informalja a terapeutat arr61, menynytre alkalmas a kltense szimboldrama-munkara.

A virag-tcszt Milyen fajta teszt ez? A masodik beszelgetes vege fele (esetleg a harmadik ~la.lko~askor) azt mondom a kliensnek: ,,Szeretnek Onnel elvegeztetni egy

rovtd, artalmatlan tesztet." Megkerem, hogy helyezkedjen el mine l kenyelmesebben, mintha eppen egy rovidet szunditani akam a. Meggyozodom arr61 hogy j61 kinylijtotta a labait, a karjai lazan fekszenek a karfan es ha Lehetse~ ges, a fe~e pihenjen a fotel f~jtamaszan. ;;ar?k, amig megfelelcSen megallapod?tt, maJ_d megkerem, csukJa be a szemet. Altalaban a kliens eddigre mar biz1_k a_~ny_i_ra a .terap~utaban, hogy kovesse a kerest. Ha nagyon beslit a nap, a ~ggon~okct ts behuzom. Ezutan egyenesen megkerdezem: ,,El tudna kepzclm egy vmigot?" Rovid sziinet utan hozzateszem: ,,Es most mondja el amit elke~zeh." Arra szarnitok, hogy elkezdi leimi, ami a csukott szemei elo~ megjeleruk. Ha egy kis sziinet utan sem sz61al meg, megkerdem, van-e valami akadalya a keresemnek. Altalaban azonban a tesztj61miikodik cs a kliens elkezd b~sz~lni az e~kepze_lt viragr61. Vilagos, hogy teljesen erd~ktelen, milyen viragrol van szo; a kltens sokszor nem tudja a nevet, vagy csak a kepzeleteben let_ezik oly~n : Arni re kerem: irja le nekem minel reszletesebben, az alakjat, a sz1rmok szmet, a porz6it stb. Szeretnem hangsulyozni: a kepelmennyel kapcsolatban egyetlen gyakorl a~ban sc~ h~sznalom a ,,Jatni" iget, csakis a ,,kepzelni" kifejezest. Nehany kltens a ,,latm" nyoman azt hiszi, hogy nekik latniuk kell valamit, es kovetkezetesen csal6dast okoz nekik, ha az elkepzelt jelenseg nem vag egybe az elesnek, harsany szinunek latott val6saggal, hanem sapadt, kontUrok nelkiili, el-

mos6dott. Ha a kliens hasznalja a ,,lat" sz6t, korrigalok; ha azt allitja, hogy ncm lat semmit, elmagyarazorn neki, hogy ami meg fog jelenni a csukott szemei elott, az egy homalyos, korvonalazatlan valami lesz. Ekkor altalaban kidcriil, hogy a teljesitesi kenyszere miatt elegedetlen azzal, amj a szeme elott van, es emiatt nem akart arr61 beszamolni. Mindent egybeveve, a kliensek meglepocn konnyen el tudnak kepzelni egy viragot ebben az informalis helyzetben, amelyben nines semmifele kovetelmcny a megval6sitasra. Ezutan tovabb lepek, es megkerem, hogy pr6balja az ujja hegyevel megtapintani az elkepzelt virag szirmait. ,,Milyennek talalj a, lrja Le nekem az erzeseit." Nehany kliens annyira va16szeriinek erzekeli ezt a jclenetet, hogy tenylegesen felemeli a mutat6ujjat, imitalva az erintest. Altalaban nagyon j61 Ie tudjak irni az erintes minoseget. Az elkepzelt virag tobbnyire egy piros vagy sarga tulipan, gerbera (nok korcben kiilonosen nepszeru), napraforg6, szazszorszep. Csak a legritkabb esetbcn mutatkozik meg erzekelheto mertekben valamilyen neurotikus problema. A zavar ki fejezett jele, arnikor valaki peldaul egy fekete r6zsat vagy egy acelb61kesziilt viragot kepzel el, vagy a vi rag hirtelen e lhervad, elszarad. Ha a va16sagban nem Jetezo kepzeletbeli viragjelenik meg, az rendkivUli fantazia-tehetsegrol tamiskodik (esetleg ket, csaknem egyszerre imaginalt motivum osszeolvadasar61 van sz6, mint egyszer valamelyik paciensem nagyon precizen leirta). Tapasztalatom szerint nagyon ritka, hogy a virag-teszt egyaltalan nem mukodik. llyenkor az ember elso kerd6se, nem ttil nyugtalan-e, vagy nem szorong-e ttilsagosan a kliens. Erre utal, ha a csukott szemhejak remegnek, vagy hogy nem tud igazan lazan maradni. Szoronghat a kliens a belyzet miatt, es a tcrapeuta miatt is. Ez ut6bbi a negativ attetel, amellyel csak a nagyon tapasztalt terapeutak kepesek foglalkozni. Az is ritka, hogy a virag-motivum helyett valami mas jelenik meg a kliens szcmei e lott. Ezt is elfogadjuk, peldaul igy: ,,Minden mas is megfelel, ami megjelenik, beszeljen nekem arr6L" Klilonos, cs nem is olyan ritka formaja a zavamak, amikor tobb virag egymast valtva jelcnik meg a lat6mezoben, es a kliens nem tudja, melyikre osszpontositson. llyenkor az instrukci6 az, hogy varjon egy kicsit, vegill melyik marad meg. A tesztet azzal fejezem be, hogy megkerem a klicnst (meg csuk.ott szemmel), lelegezzen egy j6 melyet, es azutan kinyithatja a szemeit. Az egesz imaginalas legfeljebb ugy 5 percet vesz igenybe; ezt kovetoen sokfele reagalas lehetseges. Amikor a kliens kinyitja a szemet, gyakran ugy erzekeli, nehezen tud visszabilleni a kepzelet vilagab61 a val6sba. Ezzel ugy foglalkozom, hogy egyszeruen kommentalom: ,,Lathat6an mcg a masik vilagban van". Sok-

VIII. Bevezetes a kezelesbe

szor elofordul, hogy az erintett szemelyt lenyiigozi az imaginalt virag esztetikai minosege es/vagy elevensege. Megdobben azon, mire kepes, anelkiil, hogy sejtette volna magar61 ezt. Egy harmadik reakci6 is gyakori: a sikeresen lefestett, kellemes virag-motivum visszatiikrozodese a szemely hangulataban. A szemnyitas es visszatalalas utan mosolyg6s vagy boldog az arckifejezese, es ha megkerdezziik, hogyan erzi magat, megerositi a latott vidamsagot. A vinig-teszt tehat altalaban kellemes es kedvelt tapasztalat a kliens szamara. ltt meg kell emlltenem, bogy sokaig kerestem egy megfelelo teszt-motivumot, amelynek szimbolikaja a leheto legkevesbe megterhelo es a megelese kellemes. Azt, hogy a viragra esett a valasztasom, Gunther Krapf ajanJasanak koszonhctem, egy kival6, erzekeny terapeutanak Miinchenben. A vinig-teszttol a szimboldramaig ivelo hidat sokfelekeppen letre lehet hozni. A teszt utan markansan kifejezem elismeresemet a kliensnek, es minden cicoma nelkiil kozlom, hogy benyomasom szerint van tehetsege a kepi fantaziaboz, most is kepes volt erre, es ezt a kepesseget nagyon j61 lehet hasznalni a terapiaban. Aztjavaslom tehat, hogy a kezeleset hosszabb tavon is ezzel a ,,kepelmeny-m6dszerrel" folytassuk. Ha a kJiens fantaziamiikodese kevesbe tiinik termekenynek, ugy fogalmazok, hogy a virag-teszt ,j6 kezdete lehet a vizualis kapacitasa fejlesztesenek". Ugyanakkor jelzem, hogy egy keves gyakorlassal meg tisztabb kepelmenyeket fog kifejleszteni. Erdemes kozben megjegyezni, hogy ez a teszt igen alkalmas altalaban az imaginativ kapacitas meghatarozasaboz, peldaul kiserleti szemelyeknel. Mig kezdetben azt hittem, hogy ennek a kapacitasnak kiilonfele fokozatai vannak, idokozben rajottem, hogy alig van vaJaki, aki nem kepes elkepzelni egy virag-motivumot. Ha pedig megis ez a helyzet, az ember javasolhat helyette masikat, esetleg egy retet vagy a sziiloi hazat.

3. abra

Nehezsegek az elso motivum elkepzelcscben Amikor a kliens megerkezik a kovetkezo iiJesre, emlekeztetem ot a virag-tesztre es hogy felkesziiltnek tartom a tcrapia elkezdesere. Azt is elmondom, hogy a kepek elkepzelese jobban miikodik, ha fekszik a terapia kozben, teljesen lazan es kenyelmesen, amennyire csak lebetseges. Ha ugy latom, hogy vannak esetleg gatlasai a lefekvessel szemben (ami ferfi terapeuta eseten fiatal noknel elofordulhat), akkor inkabb azt ajanlom, hogy az imaginalast egy kenyelmes felfekvo helyzetben vegezze. Ezutan, ha lathat6an minden miikodni fog, azonnal a ret-motivumra terek. Mint iment emlitettem, elonyben reszesitem a divanyon val6 elhelyezkedest. A 3. abra mutatja a KlP-hez optimalis helyzetet, osszehasonlitva a pszi-

A szokasos pszichoanalitikus helyzet

A javasolt K.IP-pozici6

choanalizisben hagyomanyossal. A KIP-terapeuta nem a kliens mogott iii, hanem a feje mellett. igy vilagosabb, hogy a kliens es a terapeuta egyiitt dolg~Â zik, vagyis, a terapeuta egyenrag(J felkent kiseri ot a kepelme~ybe~. ~ att~Â lelrol sz616 fejezetben reszletesen targyaljuk ennek pszichodmam1kaJat. F1gyeljiik meg az ablakhoz viszonyitott helyzetet is. A kliens pozici6jat at ~ell rcndezni, hogy sem a napfeny, sem a lampa fenye ne hulljon az arcaba. A kepclmcny-iiles soran megpr6balom a szobat elfoggonyozni, este pedig padJ6l:lmpat alkalmazok. A legzavar6bbak azonban a kiilso zajok, es altalaban fonlos a kellemesen csendes, nyugodt atmoszfera. Az iiles kozbeni telefonhivasok lehetoseget teljesen ki kell zarni. Nebany kliensnel felmeriil valamilyen nehezseg az elso KlP-motivummal dolgozva. Egy ilyen zavar alapjan tamadhat az az impresszi6nk, ~ogy az adott szemely egyaltalan nem alkamas a m6dszerre. Ez ugyan nagyon ntka, de ~os~ mondok nehany okot erre, azutan pedig a lekiizdesiikre szolga16 techmka1 instrukci6kat. Termeszetesen rejtett pszichodinamikai tcnyezok miatt (az at-Âˇ tctel es viszontattetel teriileten) ezek nem mindig miikodnek. . Feltetelezve a leggyakrabban elofordul6 esetet, a klienst az izmai ellazitasara utasitjuk, amit mar reszletesen bemutattam. Ezutan felajanljuk a megfelclo standard motivumot. Bar nyitva hagyjuk a valasztas lehetoseget, hogy mas motivumot is elfogadunk, es nyugodtan kozolje, ha barmilyen zavar fellepne, eloszorre semmi sem tortenik. A lat6mezo a kliens elott a le~tkabb~n fekete vagy sotet. Megjelennek mintak vagy szinek, esetleg v~la~1lyen m~s kep, homalyosan. Ezt azonban nines eleg batorsaga el~o.ndarn.' rruve.~ azt ~1szi, bogy csakis a javasolt motivumra szabad koncentralma. M~skor ~o~~ ~~p is megjelenik, egymas mellett vagy utan, es a kliens nem tud dontem koztiik, cs ezert marad nema. Ilyenkor segit, ha arra kerjiik, tud6sitson mindenrol, amit eszlel vagy erez. igy megtudhatjuk, hogy valamilyen testi erzet zavarja.

Vllf Bevezetes a kezeJesbe

VIII. Bevezetes a kezeleshe

Ezutan tovabb biztathatjuk, hogy irjon le minden, akarmilyen apr6 vagy jelentektelen benyomast. Ha tovabbra is minimal is erzesekrol szamol csak be (ritkan), a tapasztalt terapeuta gyorsan m6dot talal arra, hogy kepanyagga formazza ezt a minimalis tartalmat. Elofordulhat, hogy a kliens azert nem tud beszamolni egy keprol sem, mert a ret-motivum kiilonosen negativ erzelmekkel telitett. Ezert ilyenkor mindig megpr6balkozom egy masik motivummal. Meg biztosabb fogas, hogy amikor rninden f6kuszalasi kiserlet kudarcot vall vagy szorongast kelt, visszaterek az el6z6 iilesrol mar ismert virag-motivumra. Miutan ezt a kliens megint leirta, arra kerem, hogy kovesse a virag szarat lefele, es talalja ki, hot helyezkedik el ez a virag. igy ravezetem, hogy a helyet bemutassa. Ezutan van negy alternativ lehetoscg. Az elso az, hogy a virag vazaban van; ekkor a klienssel elmondatom a vaza minden reszletet. Majd megkerem, mozditsa kicsit odebb a tekintetet, hogy megtalaljuk, hol van ez a vaza. Valamilyen butoron lesz. Akkor szemiigyre vessziik a bUtort, aztan ugyanigy, fokozatosan az egesz szobat. Amikor ezt nagyjab61 befcjezte, kozbevetek egy kerdest: ,,lsmeros-e neki ez a szoba, vagy teljesen a fantaziaja termeke?" Mindketto lehetseges. A bizonytalan es nemileg szorong6 klienseknel ertheto, hogy ragaszkodnak ahhoz, ami nekik ismeros. A szoba a sajat szobajuk, vagy egy szoba a sziileik otthonaban, vagy a nagysziilok bazaban. Lenyegtelen, hogy ez-e a helyzet, vagy fantazia-termekrol van sz6, ezt a kepelmenyt kiterjesztbetjiik azaltal, hogy a k:Jiens nezzen ki az ablakon, irja le a szinhelyet. Vagy megkerjiik, hogy hagyja el a Mzat es setaljon ki a szab adba. Ezeq. a m6don vegiil is elerheto a ret. A masodik alternativa: a virag egy kertben van. A pi11antasa vandoroltatasa val a kliens felfedezheti ab ban a sziilei kertjet, vagy a sajatjat, vagy valamelyik gyerekkori kertet. Ezen a ponton gyorsan kialakulhat egy spontan korregresszi6, azaz, a kliens ujrael egy szinhelyet a gyermekkorab61. Itt megnyilhatnak j6 emlckek, es resz1etes tud6sitast kaphatunk a kertrol. A harmadik alternativa ennek a menetnek egy rn6dositasa: a virag-teszt utan kozvetleniil arra batoritjuk a klienst, aki mar konnyen es elenken imaginal, hogy terjessze ki a szimboldramat. Ha igy tesz, gyorsan megerositem azzal, hogy foglalkozom az imaginaci6ival. vegiil egy tovabbi, az elobbinel kicsit pr6zaibb atmeneti technika a kovetkezo m6don zajlik. A szimboldrama elso iilesen azt kerem a fekvo klienstol, hogy vagy azonnal, vagy miutan az adott motivurnnal kudarcos, kepzelje el a kovetkezo kepet: a rendelomben fekszik a divanyon, ahonnan felkel es kimegy az ajt6n. Ezutan irja le a folyos6t, a lepcsoket, keresztiil a kl inikan es ko-

vcsse a kifele vezeto utat. A koriilmenyektol fiiggoen itt lehetoseget adok 11cki, hogy k.imenjen a szabadba (gyalog, kerekparral, aut6val, busszal) es fellcdczzen egy retet a tobbe-kevesbe ismeros videken. Ez az eljaras vegso soron 111. imaginalas megtanulasara szolgal. Eloszorre elegendo, ha peldaul megta11ul cmbcrcket es varosi helyzeteket etkepzelni. lgazan erdekes, hogy a valamennyire is motivalt kliensek lobbsege, meg lnkabb a kikepzesben resztvevok kezdetben sikerkent elik meg, amikor le tudpik festeni a viszonylag elenk fantaziakepeiket, es a kisero erzeseket. A ,,maik szint" eszlelese, az eleven, intenziv kepelmeny kiilonos meggyozo ereje tcljesen fliggetlen att61, hogy a tartalom mennyire ertheto vagy fejtheto meg 111.0nnal. Forditva, az imaginalasban tapasztalt sikcrtclcnseget is szem elyes k11darcuk kent vagy valarnilyen fontos tulajdonsag hianyakent elik at. Altalaban a tovabbi illeseken nem ezeket a bcvezeto technikakat folytatom ; Âˇkkorra mar jobban miikodik a motivurn kozvetlenjavaslasa. Emogott az all 'Âˇs czt fontos eszben tartani -, hogy a kliens bevezetese a KIP-be: tanulasi folyamat. Az atlage mber nines hozzaszokva ahhoz, hogy onrnagat imaginaÂˇi6kkal fejezze ki, es hogy beszeljen ezekrol. Ennck megtanulasa hozzavetolcg 2-5 iilcst igenyel. A fenti negy pelda alapjan vilagos, hogy bolcsen tcssziik, ha ezt a tanulasi folyamatot tamogatjuk. Ennek kozponti szerepe van 11bban az erOfeszitesiinkben, bogy a kliens szarnara a kepelmeny ismerosse v{1ljon, majd kepes legyen az imaginalasat finomitani es a kisero erzeseke.t 111egfigyelni, az ateles egy uj sz1ntjen. Meg kell adnunk neki ehhez azt a sziikscges biztonsagot, hogy a kepelrnenyt kiterjeszthesse a kezdeti, behararolt lat6mezon nil, es biztatnunk kell a folyamatos fej leszteserc. Azt szeretnenk latni tole, hogy 6na116an vallalkozik, vagy meg inkabb, hogy uj es uj spontan kepck jelennek meg. Csak, amikor nemileg elbizonytalanodik es nagyon passziv lcsz, segitiink neki bebarangolni a tavolsagot (pcldaul javasolva, hogy irja le a kcrt hatarat es nezzen nil rajta). A kliens vezetesenek technikaja, aki mar nil van ezen a tanulasi folyamaton, nagyon kiilonbozik att61, arnelyet a tanulas saran kovetiink.

A kliens tajekoztatasa Kikepzo kurzusokon az egyik leggyakoribb kerdes: milyen alaposan kell clmagyarazni az eljarast a meg beavatatlan kliensnek. Szeles teriiletrol van itt sz6. Ennek a bevezeto tanfolyamnak a keretcben csak a legfontosabb szempontokat tudom vazolni arr61, mi szerint kellene eljamia a terapeutanak. Akezeles bevezeteserol eddig mondottak viszonylag vilagosak, de nem magya-

VIII. Bevezetes a keze/esbe

razzak el a kliensnek, miert basznaljuk nala a kepelrnenyt, sem annak erteket es jelentoseget. Az informaci6 melysege termeszetesen filgg a kliens tanultsagat61. Alapvetoen az a kivanatos, bogy teljes ertekii partner legyen, vagyis a lebeto legkevesebb tekintelyelviisegre torekszilnk. Ez kb. annyi: ,,tudjuk, mi segit onnek''. Magam azt a felfogast tamogatom, hogy a kliensnek mine! pontosabban tudnia kell, hogyan miikodik a terapia, milyen celokat lehet elemi vele, es hogy mik a hatarai - mint ahogyan hatarai vannak az idealis, tokeletes tajekoztatasnak is. A tt'.Jl sok kognitiv tudas, a tUI mely betekintes az intellektualis vagy akar tudomanyos kolcsonhatasokba esetleg arra kesztethetik ot, hogy ezzel a tudassal (es amit meg hozzaolvasott stb.) helyettesitse azt, ami igazan hatekony a terapiaban - az atelest. A tovabbi kezeles soran hajlamos lesz gondolati, intellektualis sikra csuszni, a tapasztalati helyett. Pontosan ez az, arnit meg kell akadalyoznunk. A KIP egyike a keves tapasztalati terapianak. Ezen van a hangsuly. Ellene kell dolgoznunk az ilyesmire hajlamos kliensek intellektualizal6 elharitasanak. A melylelektani terapiakban fontos szabaly, hogy nem oszt6nozzi.ik a klienst semmifele pszichoterapias szoveg e lolvasasara. Ebbol kifol61ag en is tudatosan kerillom, hogy az edukalt klienseirnnek rul hosszadalmas bevezetoket tartsak. A viszonylag kevesbe tanult szemelyeknel arra korlatozom magamat, bogy megkerem oket: varjanak, arnig megbaratkoznak a kepelmennyel. Akkor majd megtapasztaljak, hogy az megkonnyebbi.ilest hoz nekik, es az ehhez tarsul6 belatasok mindjobban tisztazzak a helyzetet. A terapia folyaman neha teszek celzasokat az ott-es-akkorra, es pr6balom a klicnsscl megertctni a nagy osszefuggeseket. Pszichol6giailag kimuvelt kliensekke l, illetve szakrnabeliekkel dolgozva emlekeztetek arra, hogy Freud, es kesobb Jung is, az almokban latta a tudattalan megertesenek kiralyi utjat. Az almokban a tudattalan anyag nagyon pontosan es gyakran nagyon vilagosan (bar k6doltan) kifejezOdik. Az alom a tudattalan mukodes kompenzalasa, az emberi fantazia pedig nemcsak rendkiviil gazdag tartomany, de meg arra is kepes, hogy bizonyos tudattalan problemakat kreativ megoldasokhoz vezessen. Az imaginativ terapia folyamataban a resztvevo szinten egyre vilagosabban ateli ezt. Mas sz6val, ffileg az elvarbat6 on-tudatossagra hivatkozom. amit kivUlrol 6vatosan elosegitek. Ha sziikseges, a feltiinoen intellektualiza16 klienseknel a kepelmenyek bizonyos szcenainak egyebkent nyilvanval6 es altalanos tartalmat valamenny ire kommentalom, ezzel kielegitve intellektualis kivancsisagukat. Azonban rogton hangsulyozom ezen tartalmak ruldetenninaltsagat, ami miatt csak altalanos utalasokat tudok tcnni. Es meg hozzateszem azt a megjegyzest, hogy csak a szeme-

lyes erzesek es az erzelmi at<~les lehet a donto ebben a meghatarozottsagban; czek hatarozzak meg, bogy az elmeletileg feltetelezett kapcsolat megragadja-e a belso dinamikat, vagy sem. Amikor pr6balom igy illusztralni a kepelmeny-szimbolika jelentesenek zelesseget es erzelmi tartalmat, az intellektualizal6 kliensek reszerol gyakran talalkozom kezdetben ertetlenseggel, kiilonosen arra vonatkoz6an, hogy a kepelmenyben felfilggesztodik az ellentmondas elve. Emiatt ezeknek a l<lienscknek tovabbi magyarazatokat adok az elsodleges folyamat pszichol6giajar61, az abban megjeleno elmenyek m6djar61, az alommunkar61. Ezzel egyijtt fontos iranyelv, hogy a terapeuta ne bonyol6djon bele nagyon ezekbe a magyarazatokba. Kifejezetten azt kozlom a l<liensel, hogy barmikor kerdezbet, ha szi.ikseget erzi. Azert batoritom erre, mert igy en is idoben ertesiilhetek arr61, ha valami nem vilagos neki. Ebben a vonatkozasban a KIP lehetoseget ad arra, hogy megbeszelest tartsunk a terapia technikai problemair61. Ezzel megclozbetji.ik, hogy a kliens ugy tegyen, mint egy j6 gyerek - ami neurotikus klicnsekre igenjellemzo - ; hogy ugy beszeljen, vagy elfogadjon bannit, amit a terapeuta javasol neki (es belso ellenerzeseit megtartsa maganak). Masfelol meg kell fontolni , hogy az ilyenfajta elny(i16 diszkusszi6 az ellenallas egy formaja lehet. Miutan eleg reszletesen foglalkoztam a terapiaba va16 gyakorlati bevezetcsscl, most egy rovid kiterot teszek azok kedveert, akiknek nines melyen megalapozott pszichoterapias kikepzesilk es tapasztalatuk.

A KIP altalanos jelentosege Felmeriilhet az a benyomas, hogy a KIP egy viszonylag konnyen hasznalhat6 m6dszer. Elso pillantasra ez reszben belyes. Azonban, mine! melyebben tanulmanyozzuk, annal inkabb azt talaljuk - mintminden pszichoterapianal -, hogy a gyakorlati alkalmazas sok elofelteteltol fugg. Ezek kozi.il emelem itt ki a ket legfontosabbat. 1. Mint korabban bangsulyoztam, a pszichoterapiat nem lebet megtanulni konyvekbol. A lexikalis tudas mellett onismeretet es boseges gyakorlati tapasztalatot kovetel. A KIP eseteben ezert a k.ikepzo szeminariumokon reszvetel utan kiilonosen fontos a szupervizi6 mellett vegzett kezeles, csatlakozas olyan tapasztalt kollegahoz vagy miihelybez, akinel vagy ahol a KIP a valaszlott m6dszer. 2. Az egyik leggyakoribb felreertes a tanfolyamokon resztvevok kozott az, hogy a m6dszer vegzese elsosorban annak ismereten mulik. Uralkodik az az elkepzeles, hogy az embemek csak meg kell tanulnia a fogasokat, amilyen ha-

VIII. Bevezetes a kezelesbe

Vlll. Bevezetes a kezelesbe

mar esak lehet, es mar meg is kezdheti a terapias tenykedest. Am itt elsikkad az, hogy ezek a ,,fogasok" rengeteg pszieho16giai es pszichopatho16giai megfigyelesbe agyazottak, es nem esak a mar emlitett onismereten es gyakorlaton mulik a dolog. Egyfelol tehat ismemi kell egy sor psziches zavart es a tiineteiket, lefolyasukat stb. Masfelol azonban ezek nem erthetok meg csak a klinikai kepeik alapjan. Ajovobeli terapeutanak inkabb a tudattalan psziehodinamikar61 es a hozza kapesolt elvekrol kell legyen egy j61 megalapozott tudasa, es jartassaga ezek felismereseben. Ide tartozik az altalanos es specifikus neur6zistan es a psziehoszomatika olyan szintil megertese, ami rnegalapozza ezen ismeretei felhasznalasat a konkret paciensnel. Ezek az alapelemek nelkiilozhetetlenek a terapia hozzaerto vezeteschez. 3. Csak azok tudjak elkeriilni a kataszrofalis hibakat, akik uraljak az elmeletet es a gyakorlatot. A kliens anyagat (panaszok-tiinetek, kivalt6 helyzet, a tenyleges szoeiopsziehol6giai koriilrnenyek, a karakter genetikai hattere stb.) ismerve legalabb egy, de inkabb tobb hipotezist kell felallitani, es a begyiijtott gazdag adathalrnazt aszerint elrendezni. Mindehhez komoly szakmai gyakorJat sziikseges, jartassag a melylelektani elvekben es egy adott paeiensre val6 alkalmazasukban. Ki kell nyomoznia a KJP-motivumok egyeni tartalmat, es megtanulnia jelentcsiik kontextusat. A tenipia folyamim tudnia kell kovetni a psziehodinamika ,,val6szinii vonalat", azaz eligazodni a ,,tudattalan topografiajaban'', es aszerint vezerelni az intervenei6it. 4. Egy masik fontos problema abban all, hogy a kezeles alatt a terapeuta szoros diadikus kapesolatban van a klienssel, es ebbe erzelmileg is bevon6dik, akat tudatosan, akar szandektalanul. A terapia sikere fiigg a terapeuta erzelrni reagalasait6l a paeiense iranyaban. A terapeutai viszonyulas valtoz6i, lenyegeben az attetel-viszontattetel, emiatt valnak jelentos tenyezove. (Erre meg visszaterek.) Mindenesetre erosen vitathat6, hogy a KIP szamlajara irjak az elmeleti alapok, illetve a gyakorlati alkalrnazas hianyossagainak betudhat6 hatastalansagot (a j6szandekU erofeszites es a segitessel jar6 komoly faradozasok ellenere). A pszichoterapeuta-kepzes kovetelmenyei koziil szamos fontos teehnikai es strategiai lepes a gyakorlatb6l szarmaztathat6 - ezek kozott is az elso a kezeles bevezetese.

Milyen szempontokra kell figyelni a beszelgetesben a progn6zist illetoen? 1. Mit var a k/iens a kezelestol? Ezek (gyakran) lehetnek rulzottan magasak. Az erintettek azt hiszik, a problemaik nehany nap vagy het alatt megoldhat6k. U gyanakkor jobbara ti.irelmetlcnek - tehat kcll adnunk egy hozzavetolcges ajanlatot a kezeles tartamar61 es az i.ilesfrekveneiar6l. Meglepo, milyen sok kliens hisz a ,,nagy bumm"-ban, vagyis, hogy a neur6zisa gordiuszi esorn6jat egy csapassal meg lehet oldani, es egy-kettore megszabadulbat a tiinetcitol es szemelyisegproblemait61. Olykor a terapeutan ak tulajdonitanak buvos hatalmat. Minel irrealisabbak a paciens elvarasai, annal problematikusabb a progn6zis. 2. A kezeles celja. Ez kapcso16dik az elozo ponthoz, es ezt is a klienssel cgyiitt kell kidolgozni. Ennek elofeltetele, bogy ut6bbi informalt legyen arr61, adolt m6dszer eseten milyen terapias lepesek varhat6k es azok hogyan te ljeithetok. Ez viszont feltetelezi, hogy a terapeutanak mar van bizonyos fogalma a progn6zisr6l. A kezelesi eel meghatarozasa fiigg meg att61, milyen ti.inetctol-zavarat61akar megszabadulni a kliens, kezeltek-e ezeket valaha mar sikeresen vagy nem. 3. Mi/yen terheket hajlando willalni a k/iens ? A teher lehet idobeni raforditas, lehet anyagi termeszetii (honorarium), vagy ezekkel kombinalva gyakorlatilag minden esetben erzelmi stressz, fesziiltseg a hazassagban vagy a foglalkozasi helyzetben. Mindezeket tisztazni kell a .kJiens szamara, es felvazolni a kezeleshez kapcsol6d6 Uobban mondva, a sikerhez sziikseges) valtozas kerdeset is. 4. A kezetes k:Ulso j ellemzoi. Idetartozik az i.ilesek gyakorisaga, a kezeles varhat6 tartama, tervezett megszakitasok (nyari szabadsag peldaul) kozlese. Az idokorlat kerdeseben Malan (1963) tanacsat kovetjiik, aki javasolja bizonyos limit bevezeteset. Lehetseges a kezeles meneteben valamilyen fokozatossag is; adott ideig (peldaul 15-30 iilesig) gyakrabban, utana e lnyujtva tartani az illeseket. A KIP rovidterapiakent rendkivill sikeresnek bizonyult, felmeresek szerint az esetek ketharmadaban az iilesszam nem haladja mega 20-25-ot, ha a klinikai javulas a eel (neurotikusoknal). Magam is javaslom az idokorlatos megallapodast a kliensekkel. Szcretnem kiemelni, hogy KIP alkalmazasakor nem all fenn a fokalis konfliktus megallapirasanak sziiksegessege (amit a Malan-fele dinamikus rovidterapiaban kii!Onosen hangsulyoznak). A KIP-nel nincsen ilyen szelekci6s kriterium. 5. Tovabbi megallap odasok. Ha esak heti egy i.ilest terveziink (a szokasos heti 2 helyett), azzal lehet a terapia intenzitasat fokozni, hogy arra kerjiik a kli-

100

A pszichoterapiarol Az esettortenet felvetele es a terapia kezdete kozott at kell lepni egy bizonyos ki.iszobot. A vegso donteshez osszegezni kell a paciens megfigyelesebol es az anarnnezisbOl nyert adatokat. Ket fO eel van itt: l ) a progn6zis felmerese; 2) a kliens tajekoztatasa a dontesrol.

101

I02

VIII. Bevezetes a kezelesbe

enst, otthon fesse meg az imaginativ tartalom egy vagy ket kepet. A k6vetkez6 iilest ezek megbeszelesevel kezdjiik (Kulessa es Jung, 1980). Az id6korlatban val6 megallapodas nem zarja ki, hogy a terapia folytat6djek, ha ugy tanacsos. Hozzacsaphatunk egy ujabb szakaszt, de esetleg megerosit6-tamogat6 iileseket tartunk, ritkabban, nem rendszeres idokozokben. Tovabbi verzi6: az egyeni terapia csoportkeretben folytat6dik. 6. A kliens motivMtsaga. Ez d6nt6 pont a progn6zisban. A csokkent vagy hianyz6 motivaci6t sohasem lehet a lerapia soran kes6bb javitani vagy felkelteni, es el6bb vagy ut6bb a terapia felbeszakad, mindenfele eredmeny nelkiil. A tapasztalt terapeuta jartas a motivaci6t felkelt6 strategiakban: a) Ismeri, hogyan bizonyosodhat meg afelol, a paciens a sajat szandekab61 jelentkezett-e, vagy masok befolyasoltak ebben. b) Kepes felmerni , mekkora a kliensnel a szenvedesnyomas, a ,,psziches kin", vagyis a tiinetei val6ban gatoljak-e a boldogsagaban, tarsas helyzeteben, vagy pedig mennyire masodlagos termeszeruek (peldaul a sziilok, a munkaad6, a hazastars szabja felteteliil a kezelesben val6 reszvetelt). c) Vannak-e arra utal6 adatok, hogy a kliens keszen all aldozatot hozni, peldaul sokat utazni a terapian reszvetel erdekeben, vagy azt a szabadsaga terhere folytatni; ezek er6s motivaltsagotjeleznek; hasonl6keppenj6 motivaci6t jelez, amikor a kliensben felfedezhet6 a felcl6sscg onmaga- Âˇ ert, a fi.iggetlensegeert, kesz feladni az ill6zi6it, torekszik egy erosebben val6sag-orientalt eletstilusra, sajat energiai moblilizalasara. d) A pszichoterapias motivaci6 sokban fiigg att61, hogyan velekedik a kliens a panaszai eredeterol. Meg van-e gyozodve azok lelki eredeter6l, es hogy a psziches kezeles a helyes megoldas? Vagy a panaszai okat testi bajban keresi? Sokszor a kliens allaspontja a kett6 kozott van; tobb-kevesebb meggy6zodessel elismeri a lelki okot, de pislakol benne, hogy kell itt Jennie valamilyen szervi oknak is - ez olyan egerut, ami korlatozza az eltokeltseget. Ha sziikseges, pr6balhatjuk meggyozni ot egy ujabb szervi kivizsgalassal, am a ragaszkodas egy testi okhoz mindenkeppensokszor melyen gyokerezo - ellenallaskent ertelmezend6. e) Akiknek nines tiszta elkepzelesiik arr61, mire szam.itanak a terapiat61 es milyen celt ruzhetnek ki (tapasztalataim szerint ez a kliensek kb. fele), termeszetesen gyengebben motivaltak es gyakran meg is maradnak ebben a tajekozatlansagukban. f) N eha a kliensek kiil6n6sen j6l motivaltak egyfajta terapiara, de egy masikra meg akkor sem, ha a terapeuta azt tartana megfelel6bbnek (peldaul

VIII. Bevezetes a kezelesbe

103

inkabb csoportot Jatna j6nak, mint egyeni kezelest). Ez egyfajta kenyelmessegre, passzivitasra utal, es nem szilard motivaci6ra.

A munkaszovetseg A fentebb targyalt szempontok, igen tagan veve, a munkaszovetseg fogalmaba tartoznak. Bar itt a munkaszovetseget pszichoanalitikai ertelemben hasznaljuk, a lenyeget minden konfliktus-orienlalt pszichoterapia atvette. Idezem: ,,A munkaszovetseg egy neur6zismentes, racionalis egyezseg a paciens 6s az analitikus kozott, ami lehetove teszi a paciensnek, hogy celszeriien miikodjon az analitikus helyzetben." ,,J6 munkaszovetseget jelez, ha a paciens kesz megfeleloen dolgozni az analizis folyaman; Ienyegeben szovetseg a paciens racionalis enje es az analitikus elemzo enje k6z6tt." ,,A jelentos esemeny ebben a paciens reszleges es idoleges azonosulasa az analitikus attitiidjevel es munkam6dszerevel, amelyet kozvetleniil megtapasztal a terapiaban." (Greenson, 1973) Ha a pszichoanalizisre utalast behelyettesitjiik a kepelmeny-tcrapiaval, a viszonyok hasonlitanak. Az ajanlat (terapiara vagy konzultaci6ra): egy suritett kovetkeztetes a klicnsrol nyert osszes adatb6l. Emellett termeszetesen nagy mennyisegii klinikai tapasztalat is szerepel benne. Szorosan veve a progn6zis elkeszitesehez h:irom tenyezore van sziikseg: 1. A meglevo betegseg es ti.inetei. 2. A kliens szemelyisege, attitiidjei es velemenyei . 3. Az alkalmazott terapia fajtaja. Ami az utols6 pontot illeti, a szimboldramar61 viszonylag tiszta elk.epzelesiink lebet, mivel tudjuk, hogy a 30 iilesig terjed6 rovidterapia jelent6s haszonnal alkalmazhat6 nem-secifikus problemak eseten. Sulyos es kiveteles csetekben 50-60 iilesre gondolhatunk; a 45 evesnel idosebb egyenek karakter-analizise 100-150, vagy meg tobb iilest igenyelhet. A masik ket tcnyezot csak az adatok gondos osszegyiijtesevel lehet meghatarozni. Miutan a kliensnek elmagyaraztak az 6sszes vonatkozast, az 6 fi.iggetlen dontese, hogy elvallalja-e a kezelest a javasolt forrnaban, vagy sem. Az ujonc lerapeuta igen konnyen beleesik abba a hibas elkepzelesbe, hogy neki meg kell gyoznie a klienst, aki meg mindig ketelkedik az ajanlott kezeles alkalmassaga fel61, es - segito szandekkal, de - ,,beletolja" a terapiaba. Az igy indult kezelesek ritkan sikeresek. Ezzel szemben meg fokozza is a paciens motivaltsagat, ha csak rajta mulik a dontes (vagy legalabb vilagosan kideriil az elszantsaga hianya). Ezcrt en minden klienst azzal a keressel bocsatok el, ami-

104

VIII. Bevezetes a keze/esbe

kor lezarom a tajekoz6d6 interjuszakaszt, hogy otthon apr61ekosan gondolja vegig az itt felmeriilt kerdeseket, es csak aztan tudassa, akarja-e a javasolt terapiat, es hogy velem akarja-e. Ha szilkseges, kikotom azt a feltetelt is, hogy tisztazza azokat a ki.ilso koriilmenyeket, amelyek meg nyitva vannak. Ha a prognosztikai szempontok nem eleg vilagosak, vagy a klienst nyomasztjak az elso interju alatt elokeriilt konfliktusok es tovabbi beszelgetest szeretne, azt megajanlom, a helyzet tisztazasa erdekeben. Hasonl6keppen jarok el, amikor a kliens viszonylag elkotelezetten dont, de nckem meg nem ertheto, mirol. Ilyenkor altalaban ket-hcirom tovabbi illest szanok arra, hogy finomitsam a melylelektani esetleirast. Az atfog6, nagyon reszletes esetleiras hive vagyok, mert a segitsegevel sokkal konnyebb felismemi a kapcsolatot a KJP-tartalom es a neur6zis genezise kozott, es tippeket nyerni ahhoz, a konfliktus mely lenyeges g6caira kellene f6kuszalnunk. Ha a kliens bizonytalan, es lathat6an nebezen adja fol felteveset a panaszai szervi okcir61, de az a benyomasom, hogy cppen a kepclmcny gyozhctne mcg a pszichoterapia ertekerol, akkor kompromisszumot ajanlok. Azt javaslom, tegyiink pr6bat 8-10 i.ilessel. Ezutan mindkettonk:nek m6djaban lesz eldonteni, kellene-e a terapiat folytatni, vagy sem. Termeszetesen fontos, bogy erre a beszelgetesre val6ban sor keriiljon a proba-terapia zar6 illesen, es hogy az legyen alapos, es osztonozze a klienst egy vegso dontesre. Mivel a KIP altalaban gyors megkonnyebbiilest eredmenyez, ezen a m6don lebetseges a kliens meggyozese a terapia fontossagar61.

IX. A terapias iiles idobeli strukturalasa

A KIP kezdeten tovabbi elokeszito lepesek szi.iksegesek ( esetleg meg a kezelesi ajanlat megfogalmazasa elott), a kepelmeny-technikan belill, a virag-teszt segitsegevel. 16 okkal ujra meg ujra felteheto az a kerdes: milyen magyarazatokat vagy informaci6t kellcnc adni a paciensnek a szimboldrama clso iilcse elott. Szarnomra a pszichoterapia szabalyaihoz tartozik, hogy az iilesre erkezo pcicienst batoritom, roviden adjon egy alkalmi osszefoglalast az aktualis dolgair61. Killonosen a KJP-ben szakmai felelotlenseg, ha a kliensnek nines alkalma beszamolni arr61, amit fontosnak erez az aktualis problemaib61, az elozo iiles 6ta, mielott belevagnank a kepelmeny-munkaba. Nern gondolom, hogy a tiinetek kitargyalasa csak tires panaszkodas. A ti.ineteitol szorongatott embemek tobb okb61 is lehetoseget kell kapnia a sz6beli megkonnyebbi.ilesre. Azonban, ha ez csak a panaszai ismetlodo leirasara terjed ki, tudatom vele, hogy ezt nem tekintem a munkank lenyeges reszenek, es pr6balom ot a tiineteket kivalt6 helyzetek es azok dinamikajanak leirasa fele terelni. Ha nagyon igenyli a sok beszedet ezekrol, megteszem, hogy csendesen, nyugodtan hallgatom valameddig, majd amikor a dinamikai kapcsolatok fokozatosan kitisztultak, azt ajanlom neki, hogy fantazia-kepekben pr6baljon ezekre a nehezsegcire koncentralni, tehat fekiidjon a divanyra, hogy jobban ellazulhasson. Az e lso KIP-illesen elmagyarazom neki, hogy a rclaxaci6 elmelyiti a kepelrnenyt, es ezcrt a kezelest relaxaci6s gyakorlattal kezdji.ik. Azt is elmondom, biztosan hallotta, hogy az ilyen ellazulas-gyakorlatok, mint amilyen az autogen trening, besegit az ideges es lelki problemak kezelesebe. Ezt kovetoen folytatjuk a kepelmeny-munkat, ami mar ismeros neki a virag-tesztbol. Halad6 klienseknel eleg megkerdezni az iiles kezdeten, hogy van-e valami rncgvitatni val6, vagy kezdhetjiik azonnal a kepelmennyel. Rabagyom, akarja-e a beszelgetest folytatni, vagy a karosszekbol atfekszik a divanyra. Ritkan e lofordul, bogy meg kell fontolnunk: nemcsak arr61 van sz6, hogy a paciens reszletesen meg szeretne vitatni valamilyen aktualis problemajat, banem a kapcsolatos donteseit tobb mas oldalr61 is meg kell vilagitani a szarnara. Egy ilyen tipusu beszelgetesben mindenekelott az erzelmeit, szandekait, iranyultsagat kell tisztazni, valamint sorba venni a dontes melletti es elleni er-

IX A terapias ii/es idobeli strukturalasa

TX A terapitis ules idobeli stmkturalas a

veket. M int barmely melypszicho16giai terapiaban, itt is elkeriiljiik a direkt tanacsot. Akkor is igy kell hataroznunk, amikor a kliens az ellenkezojet kivanja. A kivansaga ugyanis csupan alarendelodesi igeny a reszerol, a dontes felelossegenek vallalasa helyett (miutan a beszelgetes a kerdeseket m ar megfeleloen tisztazta). A nagyon komplikalt helyzetek ritka kiveteleitol eltekintve a tanacs amugy is nyilvanval6. Ez k:iilonosen igaz, amikor egy ki.ilso koriilmenyt kell m egvaltoztatni, m ert a terapia vagy a folytatasa ettol fiigg. Meg ilycnkor is a m egoldasokat egyiitt ke11 kidolgozni a klienssel, az 6 javaslatai alapjan. Az elmult eve kben nyert tapasztalatorn szerint a beszelgetes ezen fazisait termekenyen felhasznalhatjuk a KIP Soran, ha a problemak melylelektani tisztazasahoz vezetnek. Oly kor j obban Jathat6 altaluk az eloz6 KIP-munka kapcsolata a szem elyisegi vagy genetikus problemillal. A terapeuta pszichoterapias kepzettsegenek alapossagat bizonyitja, ha (1gy hasznalja ezeket a beszelgeteseket, hogy kozben elkeriili a direktivitast vagy az autoriter pozici6t. Kivanatos, hogy minden iilesbe legyen bcillesztve KlP-rnunka, meg akkor is, ha csak nagyon roviden. Csak valamilyen veszhelyzetben hagyj uk el. Pr6baltuk megallapitani, mi lenne az optimalis arany a megbeszeles es a fantazia-munka kozott. Az atlag: a kapcsolat egyharmada tiszta beszelgetes, ketharmada imaginativ munka. A szokasos rutin szerint a kepelmcny 30-40 percet vesz igenybe; termeszetesen lehet ennel rovidebb is. Az ennel hosszabbak tulzottan elhasznaljak a klienst, es csak olyan nyomaszt6 problemak eseteben fo ntosak, am it mas m6don nehez lenne megkozeliteni, a KIP-munka viszont megfelelo kovetkeztetesekhez vezet. A kezeles kepelmeny-fazisa azzal a felsz6litassal fejezodik be, hogy a kliens szoritsa ossze az okleit, nyujtsa-hajlitsa a karjait, nyujt6zzon kb. haromszor, tehat lenyegeben mozgassa at az izomzatat, es csak azutan kovetkezik a szemnyitas. Sok oka van, amiert az ebreszto eljarast kovetkezetesen fgy kell vezetni, Schultznak az autogen treningre kidolgozott utasftasai szerint. A f6 ok az, hogy a szimboldrama folyamataban szamos kliens viszonylag mely hipnoid allapotba keriil forrnalis hipn6zis nelkUI is. Ennek gyakori kovetkezmenyekent ,,ki kapcsol6dnak" a komyezetbOI, miutan intenziven a fantaziakepekre koncentraltak. Tehat megvaltozott tudata llapotban vannak. M asfelol ezzel tarsul a vegtagizomzat t6nusanak csokke nese. Ezt gyakran m int a karok es labak extrem nehezseget eszlelik a kliensek, es mcg peldaul a karok behajlitasa is csak nagy erofeszitessel vihet6 vegbe. Jtt emlekeztetek korabbi allitasomra, hogy a KIP kombinalasa relaxaci6val vagy valami hason16val csak biztonsagi intezkedes. A fantaziakepek megjelenese m agas aranyban korrelal a relaxaci6 elmelyiilesevel, Schultz (1979) szavaival fogalmazva, egy ,,cent-

ralis atkapcsolassal". Az ebresztesi manover segftsegevel ezt az allapotot a kliens sajat tevekenysegevel torj iik Az izomzat elenk megmozgatasa, uj ra-innervalasa (gyakran komoly erofeszilessel, amit nehany kliens nem nagyon szeret) a motoros rendszer felol aktivalja az agytorzsben talalhat6 kozponti cbreszto rendszert. A kepel me ny-munka soran letrejott ebersegcsokkenes ezzel megsziinik. Az ebcr allapot tovabbi fokozasa erdekeben fel sz6litom a klienst, hogy nyissa ki a szerneit, rnajd altalaban egy-masfel perc utan, ami alatt lassan megint visszatalal a realitasba, megkerem, hogy i.iljon fel a divanyon, leteve labait a padl6ra. (Ekko r nekem derekszogben iii.) Ilyenkor latszik, milyen fontos az ,,ebresztesi" cerem6nia: a divanyon iilteben a kliens gyakran mcg mindig azzal van elfoglalva, amit a kepelmenyban tapasztalt, az ottani hangulattal es erzesekkel. ldore van szuksege, hogy kepes legyen megint a val6sagba iranyitani magat. Az alameriiles a llapota, mint egyfajta ,,befele figyeles" (abszorpci6), nem fejezodik be annyira gyorsan. Ezert azt szoktam j avasolni a kliensnek, hogy meg tovabbi 15 percen at maradj on a var6ban, iilve vagy setalva. Semmi esetre se uljon azonnal a ut6ba, vagy setalj on kj a varosi forgalomba. A ,,befele figyeles" idoszak j elentos egyeni ki.ilonbsegeket mutat, de m.indenkeppen tekintetbe kell venni. Ezzel kapcsolatban konnyii megvalaszolni azt a kerdest, milyen formaban tanacsos fogla lkozni a kepelmeny-anyaggal es azt a klienssel alaposabban, pszichoanalitikai szemszogbol attekinteni. A szemelyes velemenyem errol a kovetkezo. Az iiles vegen tenneszetesnek ad6dik, hogy a gyakran boseges imaginativ anyag reszleteit kognitiv-racio nalis szinten osszefoglalj uk, es felnyissuk azt a belatas szamara (hasonl6an az analitikus munkaj ahoz), arra biz tatva a klienst, hogy kapcsolj on asszociaci6kat ahhoz, ami az eszebe otli k. Ez a kerdes tehat rnegvalaszolja onmagat, att61fiiggoen, kepes-e a kliens egyaltaIan befogadni a magyarazatot az ebresztes utani allapotaban. A paciens gyakran nem tisztessegesnek velelmezi, hogy a kivansaga az atelt elmeny gondolali, kognitiv leforditasara teljesithetetlen. Ez konnyen olyan erzeseket gerjeszt, hogy a terapeuta nyilvan nem tudja, m i zajlik obenne. Hogyan vezessiik az iiles utols6 5-10 percet, ami meg marad a kepelmeny konkllizi6i utan? Erre nincsenek al taJanos elOirasok; minden egyes kliensnel a neki alkalmas m6don kell eljami. Nehanyan nehezen emJekeznek vissza ut6lag a kep elmeny tartalmara. Segitheti v isszavezetesiiket a kognitiv szferaba, ha a terapeuta a klienssel egyutt pr6balja felidezni az atelt kepelmeny szinheIyeit. A legtobben a tapasztalatukb61 mar tudjak, hogy fel tudjak idezni a legtobb tartalmat, amik or elkezdik o tthon leirni a kepelmenyrOI a kOtelezo protoko/lt. Naluk m eg az iiles vegi ismetlo osszefoglalas is nelk:iilozheto.

106

at.

107

IX A terapias ii/es idobeli struktura!asa

IX A terapias ii/es idobeli strukturalasa

A sokeves tapasztalat azt mutatja, hogy a legtobb esetben terapiasan kiilonosen ertekes, ha eloszor hagyjuk elhalvanyulni a dom.inans hangulatot es a Jdsero erzeseket, a terapeuta jelenleteben, de zavar6 kerdezgetes nelkiil. Ilyenkor beall egy k6z6s csond, amelyben a terapeuta sza vak neLkiil jelzi gondos figyelmet; esetleg roviden megjegyzi, hogy erti a kliense pillanatnyi allapotat. Peldaul azt mondhatja, megerositoleg: ,,Ez nagyon melyen megerintette ont", ,,Az elmeny most elhalvanyul", vagy ,,Adjon maganak egy kis idot, hagyja, hogy amit atelt, szep lassan elhalvanyuljon". A kliensek egy harmadik .csoportj a nem kerut ityen erzetmiteg kifeszitett allapotba. Ok vagy tobb informaciot szeretnenek nehany reszletrol, vagy hogy lehetoseget kapjanak meg beszelgetni valamennyit a tartalomr61. Ut6bbi esetben megkerdezem toliik, melyik tartalom latszik a legfontosabbnak, mi ragadta rneg oket a leginkabb, Âˇ vagy en magarn emelek ki valanut. Ha a kliens nagyon jartas a m6dszerben, lehetoleg azt kerdezem, lat-e kapcsolatot az iilesre hozott problemaja es a kepanyag kozott. Minden szuggeszti6t61 mentesen fogalmazok. Vegso soron a kapcsolodis a klienshez ebben a fazisban igen keplekeny, nagyban fiigg aterapeuta empatias keszsegetol, es egyenrol egyenre valtozik. A terapeuta eddig leirt viselkedese arra a helyzetre vonatkozik, amikor a kepelmeny, ki.ilonosen annak vegso fazisa, viszonylag siman lefut es elhalvanyul. Ritka esetben azonban a helyzet egeszen mas: a KIP felkelthet egy sor intenziv negativ erzelmet es hangulatot, mint szorongis, elbizonytalanodas, tehangottsag, killonfete mertekii tehetetlenseg, es igy tovabb. Attataban ez tortenik, amikor a szimboldrama nem hoz hatarozott megoldast. Az empatikus terapeuta ilyenkor megerzi, hogy a klienset nemcsak az elegedetlenseg hangulataval kell elbocsatania az ulesrol, hanem egy lezaratlan (vagy, ha ugy tetszik: felnyitott) problemaval. Ha a terapeuta benyomisa az, bogy ez nagyon meg fogja terhelni a klienst a kovetkezo iilesig, megteheti, hogy ad neki valamifele megerositest es bizalmat, de anelkiil, hogy eroszakosan elkenne a kepelmeny hatasat. A eel az elharitas megerositese, amit a KIP felpuhitott. Ez tortenhet ugy, hogy a terapeuta kerdesesse teszi a szituaci6t, akar egy kiilso peldaval (hivatkozik egy masik esetre), vagy meg inkabb egy olyannal, amibe sajat magat is bevonja (utal egy szemetyes tapasztalatara), vagy ad egy altalanosabb magyarazatot, ezzel relativizalva a kliens elmenyenek egyediilall6sagat itt-es-most. Tovabba, gyakran fontos segitsegiil hivni az intellektualizalis elharit6 mechanizmusat. Ez tortenik peldaul, amikor a klienst melyen megerinto tartalmak jelenteset nagyon 6vatosan kozelitjiik meg. Kiemeljiik a kapcso16dasokat korabbi, mar ismeros KIP-tapasztalatokkal, vagy elmagyarazzuk a kogni-

tiv osszefiiggeseket. Tovabba, a tavozast megelozoen feltett kozvetlen kerdesek a kliensiink allapotar61, hangulatar61, a napjar61 - peldaul, mivel t6lti a nap tovabbi reszet, kivel fog talalkozni , hogyan tervezi az estejet - szinten nyugtat6 hatasuak, mert a terapeuta erdeklodeset kozvetftik. Es fontos, hogy ne agg6djuk rul magunkat - bizzunk abban, hogy a kliensiink enje uralni tudja a nyugtalansagot. A problemat, amikor nem sikerl.il harmonikusan befejezni az iilest, gyakran kovetik tovabbi, terapiasan termekeny konfrontaci6k. En ezekbe belemegyek, es azt j avas lom a kliensnek, hogy hasznalja ezt a nehez, de feltehetoen eredmenyt hoz6 helyzetet a maga javara, peldaul irjon le mindent, ami a kerdesrol kozben eszebe jut, es hozza el a kovetkezo a lkalommal. Termeszetesen fontos, hogy az elkovetkezo i.ileseknek legyen beutemezett idopontja. Veszhelyzet esetere felaj anlhatjuk a telefonos segitseget egy atmeneti idore (a kliensek szinte sosem veszik igenybe). llyenfajta empatikus beavatkozasokkal sikeriilhet megerositeni a kliens eg6jat es uralni a szimboldrama altal keltett, rulzott nyugtalansagot. Mar emlitettem, bogy minden kliensemet ugy instrualom, a terapia reszekent kepelmeny-napl6t kell vezetnie. Hagyjon szeles marg6t, ahova kommentarokat tehetek. A kovetkezo i.ilesen a naplo elOveheto. Lassan, hangosan olvasom, a kliens hallgatja. Ilyenkor kovetkezik az imaginativ anyaggal fog lalkozasnak az a resze, amclyre altalaban az elozo iiles vegen szamitunk. Megkerdezem a kl ienst, de a szokasos ,,Eszebe jut valami ezzel kapcsolatban?" helyett (az analitikus bevett kerdese meg ma is) rugalmasabb es valtozatosabb megfogalmazast valasztok: ,,Mit gondol errol? Van elgondolasa a lebetseges osszefliggesrol? Mit gondol, mitjelent a kepnek ez vagy az a resze?" Mivel a kliens igazi erdeklodest erzekel, es mivel otthon a ket tiles kozott voltakeppen ezekhez hason16 kerdesek foglalkoztattak, ami meg mindig hat ra, igy az anyag koncentral6dik. Az egyik kliens megtanulj a basznositani ezeket az elkepzeleseket, mig egy masiknal az erdeklodes gyer marad. Itt megint talalkozunk azzal a kerdessel: mil yen mertekben kellene a terapeutanak ertelmeznie a kepelmeny tartalmat, vagy inkabb tovabbi informaci6t nylijtania. Alapszinten a kerdes igy sz61: ertelmezziink-e egyaltalan? A terapeutat61 azt varjuk, hogy a kepek es az egyeni tartalmak jelentesenek magyarazataban legyen viszonylag tart6zkod6. Inkabb azt kellene a kliensevel megcrtetnie: a szimb61umok intellektualis ismerete nem sokat segit. A felvilagositas technikaja leginkabb az lehet, bogy ujra meg ujra megkerdezziik a klienstol, mikent velekedik az egyik vagy masik tartalommal kapcsolatban, a sajat megerzesere, gondolataira, a problemai es hatteriik ismeretere alapozva. A

108

109

lX. A terapias ii/es idobeli strnkturaltisa

IX A terapias iiles idobeli strnkturalasa

kerdes egyszeriien ez: ,,Mit gondol errol, a sajat kutfejebol?" Teheto olyan szuggeszti6, hogy ha a terapeuta ertelmezne a tartalmat, konnyen elszalasztanan.k az imaginalt anyag egyeni j elenteset, ami termeszetenel fogva kezdetben meg bizonytalan es bomalyos, de a terapia ba]adasaval egyre nyilvanva16bba lesz a kliens elott. Mindazonaltal alapvetoen nem hatrany, ha a helyzet nem kristalyosan tisztazott; a kepelrneny hatasa - mindenekelott es legfontosabban - az ate]es szintjerol jon. Az alapszintu KIP tulnyom6an elmenyterapia - amig a kezeles rovid tavra van szanva. Az a szabaly, hogy soha nem adunk kozvetlen ertelmezeseket, mindenesetre meggatolja az intellektualizalas elharit6 rnechanizmusanak, valamint a racionalizalasnak a felerosodeset (lasd fentebb). A teljes m6dszerrol sz616 szovegben (Leuner, 1983) reszletesen bemutattam azokat a kifinomuJt eljarasokat, amelyekkel az ertelmezesek a KIP-ben atdolgozhat6k. A kozeJedes ezekbez a technikakhoz ervenyes az alapszinten is. A tartalmak, a kisero erzesek es gondolatok fioorn tiszrazasa kepezik azokat a fontos eszkozoket, amelyekkel a kepelmeny kimentheto az elsOdleges folyamatok archaikus birodalmab6l, es atkeriil a val6sagkozponru masodlagos folyamatokhoz, igy jutva kozel a tudatos megismereshez. A terapeuta biztos lehet abban, hogy a legtobb kl iens - a Kl P kozvetJen terapias hatasanak (peldaul, a tilnetek nyomasa es az erzelmi feszilltseg a16li kezdeti felszabadulasnak) koszonbetoen - kesz odaad6an kovetni az alapszinten oylijthat6 ,,felmagyarazatos" utat. Ennek resze (azon feli.il, hogy foglalkozik a napl6val, ami kilJOnosen ertekesnek bizonyult), hogy otthon, a ket iiles kozott, vazlatot keszit, vagy ami meg jobb, megfest egy-ket, saj at maga altal kivalasztottjelcnetet az atelt kepanyagb61. Ezeket az alkotasait elhozza megbeszelni a kovetkezo iilesre. Nehany terapeuta be szokott illeszteni egy ,,special iilest" a rajzokkal va16 foglalkozasra; az ilyen beszelgetesekkor timadt otletek es gondolatokjelentosen fokozzak a megertes rninoseget. Ezen a m6don a kliens fontos kreativ kapacitasai tovabb fejlodnek (lasd meg Kulessa es Jung, 1979). Ami a tcchnikat illeti, a kerdcs azzal folytat6dik: vajon j egyzetelhet-e aterapeuta az iilesen (vagy eppenseggel, kellene-e jegyzetet keszitenie)? A korabbi gyakorlattal ellentetbcn ma minden tapasztalt terapeuta szakitott ezzel. Nagyon kevesen miivelik csak, mondvan, segiti a mem6riajukat. En azt tartom, hogy ez in.kabb a saj at elharitasukat szolgalja, nehogy tulzottan bevonodjanak a kJiensiik erzelmi viJagaba. A ,,szabadon lebego figyelem", amit Freud (1912) ajanlott a pszichoanalitikusoknak, nem egyeztetheto ossze (vagy csak nagy nehezseggel) a

jegyzetetessel. Amikor az ember ir, a figyelme megoszlik. A kepelmeny finom niianszait csak odaad6 empatias rezonanciaval lehet megragadni; az aktualis tartalrnak, es mindenekfelett az erzelmek ml konnyen elvesznek, es emiatt azutan a terapeuta nem is kepes erzekeny beavatkozasokra. Mas sz6val, a jegyzeteles miatt nem sikeriil a sziikseges regresszi6 a klienssel. A terapeuta inkabb kognitiv szinten fog miikodni, az erzelmi szabadon lebeges helyett, ami viszont szi.ikseges lenne a terapia megfelelo vezetesehez. Tehat, en a jegyzeteles ellen vagyok. Ehelyett megtehetjiik, hogy rogzitjiik az Ulest, termeszetesen a kliens beleegyezesevel. Ezt a beleegyezest konnyen megnyerhetjiik azzal az ervelessel, bogy igy a terapeuta a teljes figyelmet a kliensnek es a kepelmenynek szentelheti. A felvetel egycbkent segithet abban, amikor az iilesrol feljegyzest keszitiink.

JJO

1 Jl

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

X. A kepelmeny szerkezete es vezetese

E temanal ismeteltcn kicmelem, hogy a KIP technikajat ncm lehet konyvbol vagy rovid tovabbkepzeseken elsajatitani. Megint hangsulyozom - az onismeret mellett - a szupervizi6ban vegzett kezeles fontossagat; ezek birtokaban begyakorolhat6 a megfelelO vezetesi stilus es megszerezheto. a ke~elÂ meny-munkahoz a kello tapasztalat. Ami meg sziikseges, az a psztchodmamikai elvek ismerete. Mind ennek, mind a kepelmenyben va16 j artassagnak az elsajatitasa alapszinten csak korlatozott mertekben lchetseges. Ennek ket kovetkezmenye van: I. A kepelmeny a szirnbolika alruhajat viseli, igy a protektiv stilusu vezetes azt a szandekot koveti, hogy az erosebben affektiv, jelentosen diszkonform vagy deprima16 reagalasokat, vagyis mindazt, ami a kJiensben rettegest kelt, tegyiik fclre. Terrneszetesen ez nem azt jelenti, hogy aterapia vezetese fcltCmoen szupportiv, vagy elkeni a ~onflikt~sokat. . , 2. A kontliktus-teriiletek, es ennelfogva a konfrontallV techmkak szmten elkeriilendok. A konfronta16 f6kuszalas a konfliktusokra a halad6 szint temaja.

A vezetes altalanos stilusa Meg mielott belemennek a reszletekbe, kozbevetnem, a Rogers-fele szemelykozpontu m6dszerben jaratosak szamara, hogy j elen temankat a ,,terapeuta viselkedese" termfous nem irja le megfeleloen. Inkabb meghatarozott terapias Slrategiak.r61 lesz sz6. Szelesebb kontextusban reszle~esen ta~gyal_om, milyen mertekben hasznalhat6 a szemelykozpontU terapeuta1 alapallas mint a pszichodinamikai orientaci6 elozetes szakasza, a KJP alapszintjen (Leuner, 1983). A KlP-ben a vezetesi stilust a terapcuta baratsagos, de visszafogott hozzaallasa jellemzi. Kezdetben 6 javasolja az egyes motivumokat, mint azt mar illusztraltam nehany pcldaval. Ez egy ,,kivarom-meglatom" attitiid, semmi esetre sem oszt6kel6, banem ehelyett tamogat6, job ban mondva 6vatosan varakoz6. Mindenesetre a terapeutanak el kell keriilnic, hogy tul sok keressel, vagy akci6val vezer-szerepbe keriilj6n. Ebben a kontextusban megint utalok a

113

tanulasi folyamatra, amelyen a kliens atmegy a kepelmeny elso lepeseiben. Az elso iilesekre terjedo betanitas folyaman a vezetesi stilus elter att61, amelyet a teljesen felfejlodott terapia alatt kovetiink. Bar kepzeleti akci6kat eloszorre csak nagyon 6vatosan javaslunk, es folyamatosan kerdeziink a kep reszleteirol, a hang ulati es erzes-osszetevokrol, a terapeutanak kepesnek kell lennie, hogy ha sziikseges, erosebben strukturaljon, sot, vallaljon fel hatarozolt beavatkozcist. Ezek vagy arra vonatkoznak, hogy a kliens hagyjon abba valamit, vagy pedig eppen az ellenkezojerc: tegyen meg valamit. Az alapveto hozzaallas kozvetitse a klicnsnek, hogy a terapeutat erdekli a kepzeleti munka, hogy kepes atelni a kJiens crzeseit, es empatizatni vele, es kovetni a pacicnsben zajl6 szcenat. Az erdeklodese azonban nem lehet kizar6lag intellektualis vagy tudomanyoskod6, hanem fejezzen ki emberi melegseget es osszetartozast. Ebben a vonatkozasban a kJiens is rendszerescn igcnyli az egyszerii, tobbnyire szavak nelkiiJi jelzeseket, amelyekbol erezbeti a tcrapeuta kozelseget, megerteset, melegsegct. Amennyiben a szcena kritikus, ijeszto, vagy veszelyesnek tiinik, hauirozottabban is kifejezheto, bogy a paciens mellett ott a terarapeuta. Az ilyen viselkedcs hatarozottan fontos resze a KTP-terapeuta cszkozkeszletenek. A terapeuta jclzesei tobbnyire ,,hm, bm", ,,igen ... " - de ncm valamifele sztereotip, gepies forrnaban -, vagy esetleg a paciens altal jelzett koriilmeny osszegzo megfogalmazasa. Kiilonosen fontosak lehetnek a kJiens nonverbalis erzelmi megnyilvanulasai. Ez kifejezodhet az elkepzelt szinhelyben, vagy a szembesiileskor jelentkezo erzesek ,,hangjaban". Ha a terapeuta nem kepes pontosan fogni a kliense erzeshullamait, arra 0 altalaban korrekci6va1 reagal. A megertes hiteles kozvetitese kiilonosen fontos, ha az imaginalas szorongassal terhelt es amikor az eros affektusok gatoljak a kliens visszateresct az imaginalt tartalom j61 moderalt leirasahoz. A terapeuta erdeklodesct cs empatiajat a reszleteket firtat6 kozbevctesei kozvetltik a kliensnek. Gyakran kerdeznek a terapeuta viselkedesenek tecbnikajar61. Peldaul arr61, sokat kellene-e neki beszelnie, vagy keveset; kozbevaghat vagy akkor sz61aljon meg, amikor a kliens sziinetet tart; mennyire zavar6 a kerdezes stb. Termeszetesen nines sablonos valasz; az intervenci6k minden egyes esetben az egyenre szabottak, tebat kiilonbozoek, es elsosorban az imaginalas menete es erzelmijellemzoi hatarozzak meg. A don to kriterium, ugysz6lvan kulcs valamennyi szituaci6hoz altalaban, a terapeuta empatias, belso azonosulasa a kepelmeny adott szcenajaval. Az ideillo szakkifejezes a pszichoanalizisbol ered (azonban ott maskent hasznaljak), de megvan a szemelykozponru terapiaban is: empatia. A pszichoanalizisben ez- es ezt erosen hangsulyozom - ide-

X A kepeimeny szerkezete es vezetese

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

iglenes pr6ba-azonosulast jelent a pacienssel, tapasztalati cellal: rnit kesziil tenni, mi zajlik benne erzelmileg eppen most. Az ilyenfajta, a masik megerteset celz6 azonosulas szerepel a normalis szemelykozi kapcsolatokban, es lenyegeben az hnitativ azonosulasban milkodo archaikus, holisztikus eszlelesen alapul; az egyik partner viselkedesehez kototten. Ezzel szemben az empatia a szimboldramaban mindkettejillcre vonatkozik. Reszint a terapeuta azonosul a kliens altal megelt szcenillal es a kliens elmondasa alapjan bemasolja a sajat kepzeleli vilagaba. Az erzesei rezonalnak a klienseivel, akarmi kozvetiti azokat: a lefestett szcenari6, a hangszin, a mimika vagy a testbeszed. Ha a kezdo terapeuta mereven koveti ezt az utasitast, annak katasztrofalis kovetkezmenye lehet, mert nem kepcs a va ltozasokat idobcn felismerni. Ugyanis az tortenhet, hogy csaknem teljesen aldozatul esik ennek az azonosulasnak, es ezen keresztiil alig eszleli a sajat enjet es kontrolljat. Ezen okb61az empatikus vezetes kiegeszito szabalya az, hogy ez csak egy pr6ba-azonosulas lehet. Itt is lenyeges a belso kozelseg a klienssel, de ez csak ideiglenesen, rovid ideig all fenn. Ezutan a terapeutanak vissza kellene vonulnia ebbol a kozelsegbOl, eppen annyi idorc, hogy ekozbcn az empatikusan fogadott anyagot kritikusan is megvizsgalhassa, a terapias tudasara alapozva. Ebbol dontesekct hozhat a tovabbi vezeteshez: vajon csendesen varjon egy adott ponton, vagy adjon egy rovidjelzest, vagy erositsen fel egy atfut6 erzest vagy a tartalom egy reszet, vagy kerjen tovabbi informaci6t, vagy esetleg tegyen fel egy konfrontativ kerdest. Mindazonaltal ezek csak a kliens aktualis belso szcenajara szabottao alkalmazbat6k, ha az empatikus folyamat megelOzte ezekel a megfontolasokat. Az empatias kapacitas egyenenkent valtozik. Vannak terapcutak, akiknek tcrmeszetes erzekiik van erre. Egy masik, szamosabb csoport, a gondolali-tudomanyos megkozelitesre haj l6k, illetve azok, akik a kepelmeny iranyitasat f'Okent kognitiv kateg6riakban teszik, az empatia es erzelmi kozelseg iranti igenyeknek csak nehezseggel tudnak eleget tenni. Egy kisebb, gyakran pszichoterapias erdeklOdesu tarsasag inkabb ezzel ellentetes visclkedesre hajlik. Nekik egyreszt igenj6 az empatias kapacitasuk, masreszt hiszik, hogy ehhez tarsulva - vagy inkabb tudattalanul - a folyamatos empatias kozelseg vagy azonosulas kozepette egy magas fokll onfeladas kiilonosen elonyos a terapia haladasaboz. Itt felmerill a kettejiik kozotti elegtelen szeparaci6 problemaja, vagyis a rulazonosu/as. Masfele vonalkozasban ezt a temat reszletesen targyaltam (Leuner, 1983). Ez a leirt hullammozgas - az ideiglenes erzelmi pr6ba-azonosulas es azt kovetoen az eltavolodas, az objektivebb vizsgalat es ter-

vezes erdekeben - meggatolja a tulazonosulast es fenntartja a sziikseges szeparaci6t. Ebben a kontextusban bizonyos tecbnikai viselkedesek a terapeuta reszerol szinten kedvezotlen hatasuak. Nehany fiatal terapeuta peldaul ugy hiszi, hogy nekik csukott szernmel, relaxaltan kellene kovetniiik a klicns imaginaci6it, es bagyni, hogy a kepek fejlodjenek. Ez konnyen azt eredmenyezi, hogy melyebben regredialnak a paciensiikkel. Ekkor kifejlesztik a sajat, empatiasan analog vagy kicsit eltcro imaginativ tartalmukat, a paciensere reagalva. Ezzel viszont elvesz szamukra az a kepesseg, hogy a kepanyagot gondolatilag v ilagos m6don strukturalj ak, es eszerint vezessck a pacienst. A tapasztalatlan terapeuta egy erosen levert kliens eseteben maga is egyre cscndcscbbe es passzivva valhat az imaginaci6 kozben. Az ilyen terapeuta teMt elbukja a feladatat (az clegtelen szeparaci6 miatt), ugyanis igy nem tudja megfontolni, milyen formaban strukturalja a pacienssel kozos kepelmenyt. A tcrapcuta cs a kliense kozotti szemelykozi dinamika rendszerint nyilvanval6 lesz, amikor a terapeuta visszahallgatja az i.ilesrol kesziilt felvetelt, es a tartalmat megvitatja egy szupervizi6s csoporttal. A vezetesi stilusra vonatkoz6an szeretnek bangsulyozni egy masik, a tanulaselmeletbol atvett szempontot is. Boles dolog tamogatni es batoritani a klienst a kepelmeny komplettalasanal, leginkabb, amikor standard motivumokkal dolgozik. Itt a hatarozott, pozitiv visszacsatolasnak van helye (dicsero ertelemben). Ez meg a virag-teszt alatt is kezdodhet. Ezt a fajta ,jutalmat" termeszetesen 6vatosan kell adni, igy alig tilnik szandekosnak. Peldaul, a semmitmond6 ,,hm, hm" vagy az ,,ah, igen", ,,ertem", ,,igen, !atom" es hasonl6 reagalasokat hasznalom, vagy hangsulyosabban ismetlek valamit, ami mar korabban elbangzott, a kielegito megerosites erdekeben. A megerositeseket felerositi peldaul: ,,most pontosan figyelje, mi kovetkezik", ,,ez igazan fontos", ,,ez nagyon erdckel", ,,talan ebbe bele kellene nezni". Termeszetesen vilagos, hogy a megerositesnek ezen jelei, ahogyan ezeket neveznem, ahhoz vezetnek, hogy a terapeuta a ltal hangsulyozott bizonyos tartalom vagy erzelmi szempont fontosabb lesz a kliensnek, es az imaginaJasat is inkabb a megerositett tartalom fele kormanyozza. A terapeutanak tudnia kcll , hogy itt az imaginalas finom ellenorzeserOI van sz6. Semmi esetre sem kellene emiatt nagyon elkeriilnie a sajat preferenciai es iranyultsaga behozasat, de figyelnie kellene az alabbiakban reszletezett terapias elvek szempontjaira. Forditva, felmerillbetnek olyan helyzetek, amelyekben fontosnak latszikkiilonosen a szimboldrama alapszintjen - a kliens meg6vasa bizonyos akci6kt61, vagy megelozni ezeket a veszelyes fordulatokat. Itt termeszetesen kerUl-

114

115

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

jiik az olyan kijelenteseket, amelyek a tapasztalat alapjan helytelenito vagy biintet6 szinezetilek. 6vatosabb utmutatasokkal kell felvaltani az olyanokat, mint az ,,ebben biztosan teved", ,,semmi esetre se pr6balja meg" (peldaul visszatamadni es pr6balni megolni egy fenyeget6 vadallatot). Ezeket meg lehet 6vatosabban fogalmazni: ,,szeretnem aztjavasolni, hogy ... ", ,,miert nem pr6balkozik azzal, hogy ... ", ,,el tudnam kepzelni, hogy ... ", ,,ha az on helyeben lennek, talan kipr6balnam ... ", ,)10gyan nezne ki, ha azt tenne, hogy ... ". Mindenkeppen keriiljiik az olyan instrukci6kat, mint: ,,Most tegyiik ezt es ezt'', ,,Most setaljunk a patak menten". A nemileg erettebb kliensiinket, akir61 az a benyomas, hogy kepes tehetsegesen, a sajat lendi.iletevel fej leszteni a kepanyagot, kerdezziik meg gyakran, mit szeretne tenni, vagy adj unk. neki valasztasi Jehetosegeket, hogy merre menjenek. igy teve atadjuk neki a valasztas szabadsaganak j6 reszet, es a reagalasunkkal azt ilzenjiik, hogy kepes rnegval6sitani a sajat keszteteseit. A reszilnkr61 ez gyakran kiserlet arra, hogy meglassuk, kepes-e a paciens erre a szabadsagra megfelel6en reagalni, vagy passzivan a terapeuta segitseget igenyli. A terapeuta viselkedeserol beszelve nem hagyhatunk ki egy sajatos iranyt. Velemenyem szerint a Freud altal javasolt absztinencia-szabaly ertekesen hasznalhat6 a terapeuta viselkedesenek meghatarozasaban. Tekintet nelkill arra, milyen pszichoterapia kereteben, milyen technikaval dolgozva, a terapeuta j61 teszi, ha koveti ezt a szabalyt. Leegyszerusitve ez azt mondja ki, hogy a terapeutanak nem szabad belepnie semmilyen szemelyes vagy bizalmas kapcsolatba a paciensevel, a kezelesi idoszak alatt. A terapeutanak nem feladata szemelyes sikon is bevon6dnia a paciens eletebe; ez az ajanlas mindcnfele szocialis kontaktusra kjterjed: meghivasok, kozos reszvetel esemenyeken, es igy tovabb. A pszichodinamikai erv: a szemelyes kapcsolat ellenorizetlen viszontatteteles erzesekhez vezet. Nern ketseges, hogy a terapeuta maskent fogja kezelni a klienset a kovetkezo iilesen, ha id6kozben egy parti vagy vacsora alkalmaval talalkoztak, es privat beszelgetesbe bonyol6dtak, esetleg tancoltak, es talan erotikusan is megerintodtek. A forditott helyzet is elofordulhat, amikor a szocialis talalkozas ellenseges erzelmeket hoz be. A kliensnek is egeszen mas elvarasai lesznek a terapeutaja fele, ha az ut6bbi a segitseget kizarolag a pszichoterapiara korlatozza, neutralis es megvesztegethetetlen segitokent. J61 tudom, hogy a pszichoterapiaban tortent leg(Jjabb fejlemenyek, peldaul a haladas a szexualis diszfunkci6k kezeleseben, jelentosen valtoztattak ezen, es olykor eroteljesebb kontaktust javasolnak a terapeuta es a kliense kozott. Nern rendelkezem sajat tapasztalattal ez iranyban, bar a szakirodalommal

nagyjab61 tisztaban vagyok. Velemenyem szerint a KIP-kikepzesben vilagos helyzetet kell fenntartani kezdett61 fogva, es hosszil tavon is ragaszkodni ahhoz. Ez elsosorban a kliens erdekeben tortenik, elkeriilend6 minden lehetseges erzelmi belegabalyodast az attetel es viszontattetel teriileten. Kozos feladat a segito, egyiittmiikod6 csapatmunka fcnntartasa, tekintettel a kliens tudatclottes es tudattalan probtemaira. Tenneszetesen az absztinencia-szabaly a rokonok es ismerosok kezelesere is vonatk:ozik. Ezert kovetelmeny a terapeuta fele, hogy a rokonait nem vonhatja be semmilyen, altala vezetett sziniboldramaba. M(u6 kiserletek k.ivetelevel egy ilyen kezeles alapveto professzionalis hiba. Eloszor is emlekeztetnek arra a megfontolt tradici6ra, hogy kozvetlen kornyezete tagjait, es fokcnt a csaladtagjait az orvosnak nem tanacsos kezelni. Az orvosok fel ismertek, hogy a diagnosztikus es gy6gyit6 eljarasok nem mentesek az erzelmi hatasokt6l, es emiatt a szakmai kapacitas (dontesek meghozasa, technikai kivitelezes stb.) kart stenved. A kisertes gyakran nagy, mert a terapeuta ugy hiszi, a KIP-pel most megvannak az eszkozei, hogy segitsen kozvetlen hozzatartoz6jan is. Azonban, ha alaposan belegondol, talan eppen a partnere, gyereke stb. agresszi6s impulzusai iranta a terapiasan ertekesek. Ezeket es sok mas kesztetest a dcpcndens partnemck terrneszetesen el kell fojtania. Ha a kezeles ilyeneket felszinre hoz, az magaban hordozza a kapcsolat megseri.ileset, ha nem teljes tonkremeneset. Mivel ismerem azt a kisertest, ami mindenekfelett a kezdo terapeutakban dul, hogy a KIP ,,aldasaib6l" juttassanak a kozeli hozzatartoz6iknak, mindenkit szeretnek szigoruan es nyomatekosan figyelmeztetni, alljon ellent ennek. Tekintet nelkiil az alkalmazott m6dszerre, a partner pszicboterapiaja mindig egy hannadil<' szemelyre tartozik, a partatlansag es a professzionalis kompetencia vedelme erdekeben.

116

JJ 7

A kikcpzes folyamata standard motivumokkal Alapszinten a kepelmeny sorozataban a f6 technika a kepzesi folyamat. A kepzes egyenertekU azzal, hogy az egyeni standard motivumokra koncentralunk, a tarsul6 feladatok es eloadasok komplettalasanak celjaval, ellazult allapotban, a terapeuta iranyitasaval. Ebben a vonatkozasban gyakran kerdezik: vajon csak egy vagy nebany motivumot 1ehet vagy kell egy i.ilesen megkozeliteni, illetve kell-e tartani bizonyos sorrendet. Hogy egyenesen megmondjuk: rendszerint sem nem lehetseges, sem nem erdemes lefedni mind az ot motivumot egy iilesen. Szabalynak mondhatjuk, bogy iilesenkent nem tobb, mint egy . motivumra f6kuszalunk es azzal foglalkozunk. Ha mcgfclclonck latszik, a pa-

118

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

tak motivuma kovetheti a retet (ha az ut6bbi nem eleg tcrmekeny). Ha egy motivumot nem lehet kimeriten.i egy illesen, mert keves ni az ido, a folytatasa a kovetkezo i.ilesen teljesen megengedheto. Ez kiilonosen vonatkozik az idoigenyes motivumokra (a patak kovetese, a haz megvizsgalasa). A motivumok sorrendje nem merev. E lcgans, ha a terapeuta a katatim panoramaba~ spontan felmerulo motivumokat elfogadja, es azok reszletesen feltarhat6k. Altalaban szabaly szerint nem erdemes annyi tartalmat komplettalni, mint amennyit lehetseges tenne. A terapeutanak ki kell zamia az ilyen uilteljesitest a KIP-bol, ki.ilonosen, mivel a klienseket amugy is nyomja a teljesitmenykenyszer, akar a csalad, akar a napi kovetelmenyek felol. Ez nem jelenti azt, bogy bizonyos idokozonkent nem lehetne arra szoritani a klienst, hogy futtassa vegig egyik vagy masik motivumot. Azonban ezzel egyenlo mertekben fontos az alapmotiVl1mmal kapcsolatos egyeni kepek szabad fej lesztese es itt ki.ilonoseo, a kliens erzelmi bevon6dasa abba, ami tortenik. Sok tekintetben ezt fontosabbnak tartom, mint az imagi nativ benyomasok boseget. Annak a dimenzi6i, amit a kliens fejleszt az iiles imaginaliv faz isaban, termeszetesen fiiggnck az i.iles hosszat61. Raadasul szamitasba kell venni.ink az egyen sajat psziches temp6jat. A lassaban beindul6, kevesbe temperamentumos szemelyek termeszetcsen a szimboldramat is lassabban elik at. Masutt reszletcsen targyalom a nagyon lassan es inaktivan, olykor darabokban, toredekesen prezentalt ke~ek adta problemakat (Leuner, 1983). Mindenesctre ezek az esetek nagyon v1lagosan demonstraltak azt, bogy az erintett szemclyck hatarozottan lobb hasznot huzhatnak a terapiab6l, mint vartak, ha a terapeuta tiirelmes es kepes a pozitiv visszajelzesekre. Ebbol es ki.ilonfele mas megfigyelesekbol vontam le azt a szabalyt, bogy a KIP tanitasakor szandekosan el kell hagynunk a standard vagy atlagos, tipikus lefolyasra hivatkozast. /\ kezdo terapeutakban amugy is van haj land6sag, hogy a kliensi.ik egyeni imaginativ viselkedcset a ,,tipikushoz" merjek, ami elfogult ite lethez vezel a progn6zisr6l. Alapveto szabalyunk ehelyett igy hangz ik: minden kliens a maga egyeni stilusa szerint fejleszti a kepelmenyt, es aterapeuta koteles elfogadni ezt es alkalmazkodni hozza. Ez az elv a klinikai gyakorlatban meg nyilvanval6bba valik, amikor a ket vegponton levo klienseket hasonlltjuk ossze. A fentebb emlitett ,,lassu" csoporttal szemben vannak azok, akik elenken fejlesztik a kepelmenyt, kival6an figyelnek a reszletekre, es gyakran a fc lfogasuk is gyorsabb. De ne csap6djunk be! Ez a viszonylagos gyorsasag es mozgekonysag, es a talan ezzel is osszefi.iggo szinesseg semmilyen m6don nem jelzi azt, hogy ok ugyanakkor

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

119

erzelmileg is bevon6dtak, sem azt, hogy a terapia s ikere osszefiiggne ezzel. Kozelebbrol megvizsgalva inkabb az derulhet ki, hogy ezen klienseknek az erzelmei hianyosan rezonalnak. Tudattalanul hajlanak az elmeny erzelmi oldalanak az elharitasara, a gyonyoru tartalom iranti latvanyos lelkesedesiik eszkozevel ignoraljak a tartalom erzclmi melyseget. Tehat az enji.ik vegso Soron kevesbe von6dik be terapias haszonnal, mint a kevesbe ragyog6, kevesbe lenyGgozo .imaginaci6val bir6 klienseinke. A termekeny fantaziaval megaldottak rengeteg anyagot produkalhatnak, cgeszen egyeni szinvilaggal mindazonaltal esetleg erzelmileg kiviil maradnak. Tapasztalatom szerint ez a tarsasag altalaban hiszterias vonasokkal rendelkezik. A z a tenyezo is szerepet jatszhat itt, ami eloszorre nem mindigjut eszebe a terapeutanak: ezek a kliensek nagyon crzekenyen megtalaljak azt, ami kedves a terapeutanak. Nagy alkalmazkod6 keszsegilk es szerepjartassaguk segitsegevel idoszakosan igenj6 benyomast keltenck; hosszabb megfigyeles kcll ahhoz, hogy felfedezzi.ik: a pszicbes zavaruk erzelrni bazisa az elso, kedvezo velemenyi.ink ellenere nem szervezOdott at megfele locn. rtyen esetekben azt a vezctesi stilust ajanljuk, amely a katatim tartalom reszletei mellett figyelemmel kiseri a leiras novekvo nyiltsagat, egyre markansabban fogalmazza meg a felbukkan6 erzeseket, es nem engedi bele magat tulontul az elenkseg es szinesseg iranti elragadtatasba. A hiszterias kliensek hajlanak atsiklani a reszletek fololt, a beszamol6jukat ,,nagy mutatvanynak" mcgelni; ugratnak egyik dologr61a masikra, es az apr6, realisztikus lepeseket, amclyekkel pedig miikodnii.ik kell, peldaul a hegymaszasban, kikerulik. Ehelyctt birtelen, valamilyen csoda folytan, megjelennek a hegy tetejen. Az esetiikben javasolt vezetesi stilus az osztonzesi.ik a finom, reszletes es val6sagkozpontu leirasokra - es ilyen minosegii atelesre. A kepelmenyben tanusitott viselkedesnck cz a hiszterias stilusa, am it itt talan nemileg eluiloztam, mindazonaltal enyhcbb vagy szemelyesebb formajaban termekeny lehet. Csak a tapasztalt terapeuta kepes ennek felmeresere. Technikai szempontb61 azzal tudjuk figyelembe vcnni az atetesnek ezt az expanziv, felfUtott m6djat, ha engedjiik, hogy a kliens fejlOdjon ebben a formaban. Az ot standard motivum sorrendjet illeto kerdesre a valaszt konnyen ki lehet kovetkeztetni: elvben nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a klicns minden alkalommal szigoruan teljesitse a kijelOlt feladatot. Persze megpr6balj uk elemi, hogy egyik iilesrol a masikra komplettalja a gyakorlatsort. Ha spontan arra hajlik, bogy a sajat egyeni katatim tartalmat egy masik iranyban folytassa, hossz6 idon at engediink ennek. Itt szlindekosan hasznalom igy: ,,bosszu idon

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

X A kepe/meny szerkezete es vezetese

at" mert ez fontosnak bizonyult az alapmotivumok tipikus dimenzi6inak felvet~lere es lefuttatasara, az elfogultsagok kivedesere. Kesobb, a halad6 szintii technikak teriileten a terapeutanak nagyobb szabadsaga van. Alapszinten viszont a kepelmeny szisztematikusan orientalt vezetesevel indulunk, hogy mcgelozziik a konfliktus fontos koreinek elkeriileset. Az a peldajut az eszembe amikor a hegyre fel haladast a kliens folyton elkeriili- ezzel a rivalizalas, a ve~senges ide kapcsolbat6 problemajat is makacsul, hosszil ideig kivedi, es talan soha nem foglalkozik azzal megfeleloen.

agazasaira, aki gyakorlott a kepclmeny olvasasaban es jartas a szimbolikaban. A kovetkezo pelda mindeztj61 illusztralja.

120

Kikepzo munka rogziilt kepekkel A konfliktus bizonyos pontjait jelzo tartalmakra iranyu16 figyelem fontos szerepetjatszik a kliens vezeteseben. Ez indokolja a standard motivumok gyakorlasat, mint mar mondottuk. A konfliktuspontok a legkonnyebben az ugyncvezett rogziilt kepekben ismerhetok fel, kozt~k .pedig kiil6n6s~~ a gat.16 motivumokban. Ez ut6bbi a neurotikus zavar legkifeJezettebb formaJa a sznnboldramaban; diagnosztikai jelentosege ki.e melkedo. Ezek a te:apeuta _szarnara minden iilcsen fontos tajekoz6dasi pontok, lehet mondant, csomopontok, fokalis pontok, amiketj61meg kelljegyeznie es elobb-ut6bb rajuk iranyitani a kliens figyelmet. . . , A rogziilt kepek altalanos fogatmaval kezdem. Ezen m1 a sz1mboldra.ma azon szcenait ertjilk, amelyek tartalmat sztereotip, azaz fixalt szerkezetek~e~Â lemzik. Ismeteltcn vissza lehet terni bozzajuk, mivel a tartalmuk csak mm1malisan vagy egyaltalan nem valtozik. Ugy tiinik, hatarozottan, szilardan megalapozott, tudattalan dinamikus konste11aci6k, valamilye~1 ki~ejczett problemat jeleznek es mozdithatatlan rigiditaskent fejezodnek k1, mmtegy a neurotikus zavar ekvivalenscikent. A letki eredetii tiinetek kepzOdesenek megfelcloen valamilyen 6szt0nkesztetes es annak elharitasa kompromisszumab61 ,,kelnek ki", gyakran egeszen komplikalt, tobbszintes fonnaban. Lentebb szamos peldat hozok ezekre a rogziilt kepekre va~ g~t16 moti~mo~a'. ':~ova~Â bi megfigyeleseink soran vilagos lett, hogy ~ t1sztan sztereo~1p fi~ac1ot?l ~lteÂ roen j61jelzik az imaginativ tartalom konfl1ktusos karakteret, mcgped1g ugy, hogy a kep erosen ellentmond a val6sagnak (peldaul egy olyan erdo, amelyben egyfelol mar hullanak a levelek, masfelol meg minden nyari zold - ilyen a val6s vilagban nines). Az ilyen irrealiak mellett az imaginalasuk saran egy sajatos erzest is kozvetitenek, megpedi~ ellent_ID?n,d~os erze,se.~et,, peldaul ilyen a bizarr fensegesseg vagy hasonlok. A mmoseguk rendkivul valtozatos tehet; csak az kepes fenyt deriteni az ilyenfajta konfliktusos tartalom finom el-

121

15. eset (Aki Jerden megy egyellesen) Az 58 eves no (a virag-teszt utan pr6bakent a retre f6kuszaltattam) a kovetkezo szcenari6t kinalja. A rct eloszor nagyon kellemes neki, a fii magas, rengeteg benne a pitypang. Egy patak folyik keresztill a ret volgyen, ez a latvany meg ezen a k6d6s delutanon is boldogga teszi. Killon keres nelkiil kovetni kezdi a patakot a forrasa iranyaban. Eloszor minden nehezseg nelkill kepes erre; ez a rendszeres setaira emlekezteti ot. Azonban hirtelen maskeppen folytatja, nekem eleg varatlanul: ,,Es most nehezze valik a kis patak kovetese, a fak kozti vastag aljnovenyzeten keresztill. Ez faraszt6. De mint a szokasos setaimon is, nem tartom a termeszetes osvenyt, hanem ehelyett keresztillvagok a vastag aljnovenyzeten." Az idezett nyilatkozat, ugy tiinik, egy fontos rogzillt kep: a fantaziajaban a feladat kovetese akadalyba iitkozik - ugy dont, nem az osvenyt valasztja, hclyette atkiizdi magat az aljnovenyzeten. Ugyanakkor vjlagos lcsz, ncmcsak ebben a kepben setal ugy, hogy az utak kezenfekvo hasznalata hclyett ,,keresztillvagni" kenyszeriil. Ez a hangsuly a dontesen, ,,nem tartom az ut iranyat", furcsan ellentrnond az addigi bangulatnak, a boldog, nyarias retnek. Kesobb a leirasaban van egy tovabbi rogziilt kepis, szinten problematjelezve: nyilvanva16 csa16das a vart forrast illetoen, amit nem talal. A patak vize osszegyiilik, nem nagyon ertheto m6don, valahogyan szetteriilve az erdo talajan, es hirtelen erecskeve valik. Ezt igy kommcntalja: ,,ez egyaltalan nem igazan egy j6 tavasz!"

Ez a ket, igen egyszerii pelda bemutatja a rogzult kepek sajatossagat, mint a konfliktus pontjait. Most nezzlik a gatl6 motivumok nchany jellemzojet, amit az alapszintii rovidterapia elso i.ilesein gyakran lathatunk a neur6zis jelekent. Hogyan kellene foglalkozni ezekkel ugy, hogy azzal tudattalan konfliktusai megertesehez es belatasahoz j uttassuk a klienst? A gatl6 motivumokj61 tanulmanyozhat6k a patak folyasa menten. Nagyon gyakran talaljuk azt a szcenat, amelyben a patakot eloszor felfele kovetik egy darabig, de az hirtelen eltiinik egy nagy hasadekban. Az a kerdes meriil fel, vajon a vizfolyas folytat6dik-e a fold alatt, kesobb megint visszaterve a felszinre. Ennek megfeleloen ugy instrualjuk a klienst, hogy nezzen koriil ettol a helytol nehany sziz meterre. A gatlas egy masik fajtaja van jelen abban a helyzetben, amikor a patak egy t6ban vagy egy falusi medenceben vegzodik,

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

tehat egy al16vizben, ahonnan nines tovabb. A patak kovetesenek celja az aramJas folytonossaganak fenntartasa. Emiatt a terapeuta semmit sem bagy kipr6balatlanul egy ii yen esetben, ugyhogy a kliens talan megtalal valahol egy akarmilyen kis vizfolyast folytataskent. Tehat a kliensiink keresgel valarnilyen kis torkolatot a falusi medence masik vegen, vagy jelzi, hogy ott kell egy ilyennek lennie. A helyzet makacsabb, ha a patakot birtelen eltorlaszolja egy betonb6l vagy fab61 kesziilt gat, vagy ugy valik fokozatosan egyre vekonyabba, hogy beszivarog a bomokba, es bar a patakmeder folytat6dik, de i.ires. Az ilyen akadalyok sora kiilonosenjellernzo itt. Kezdetben csak a patak besziikiilese, azutan egy kis vizeses, kesobb mesterseges t6ba omlese, ahonnan nem folytat6dik. A kepelmeny vezetese azt celozza, hogy a gatolt helyzetekben segitsen a kliensnek valamilyen kiutat talalni, olyant, ami illeszkedhet a motivum jellegehez. Ennek megtalalasaban tenneszetesen szerepet jatszik a kliens kezdemenyezese, aktiv motivaltsaga. A terapeuta bizonyos szuggesztiv rahatast is gyakorol, amikor ,,elhinti" a kliensenek, hogy kozelebbrol megvizsgalva a helyzetet, talal valamilyen lehetoseget az akadaly legyozesere. Termeszetesen vannak abszolut korlatok is, amiket el kell fogadnia a kliensnek, meg akkor is, ha csal6dast okoz.

A pataknal a gatl6 motivum egy masik verzi6ja az a paradoxon, hogy a val6sag tagadasaban a patak folyhat emelkedok elleneben, vagy a vize hullamzik, neha hegynek fel, neha meg lefele. Ebbol leginkabb azt erthetjiik meg, hogy az erintett szemely nem veszi komolyan a terrneszet fizikai torvenyeit, es a va16sagot hajlitja hozza a fantaziajaboz, poetikusan vagy fantaszta m6djara, es hajlamos illuz6rikus otletekkel sz6rakozni. A kepelmeny vezetesi strategiaja itt az, hogy bizooyos idookeot ismetelten nekivezeti a klienst a gatl6 motivumoknak vagy a rogziilt kepeknek, de 6vatosan, keriilve minden nyilt konfrontaci6t. Megoldast hozhat a reszletek pontos leirattatasa. A reszletek gondos megfigyelese kozben oda kell eljutni, hogy a kliens lefesse a benne keletkezo erzelmi t6nust, vagy a latott motivum hangulatat. Vegezetiil a kliensnek meg kell talalnia - ha kell, szuggeszti6s tamogatassal - , a sajat pr6ba-viselkedesere alapozva a gatl6 motivum legyozesenek legoptimalisabb m6djat. A kiserletezes altalaban egyre ink:abb kiemel neki egy olyan reszletet, amelyet nagyon kozelrol kell megfigyelnie es leirnia a kapcsolatat a motivummal. A valtozas ezutan konnyen kapcsol6dik ezzel, es valahogyan magat61 ertetodo lesz egy megoldas lehetosege, vagy egy ut ahhoz; esetleg a terapeuta homalyos j6slata nyoman, de olyan m6don, am ire a terapeuta maga sem szamitott. Jgy nem a terapeuta az, akinek megoldast kellene talalnia, vagy nyilt ajanlast,javaslatot tennie arra. A rogziilt kep reszletenek apr6lekos vizsgalatat61 varhat6 a megoldas. Ennek illusztralasara hozom a kovetkezo peldat.

122

16. eset (Felfetefolyik a viz) A korabban emlitett kenyszerbeteg fizikusballgat6 mellbevag6 peldajat adta a patak-lefolyas gatlasanak. Eloszor egy tombol6 aramlast latott, ami azonban hegynek fel rohant, majd egy hatalmas vizesessel zudult le. Az a kiserlet, hogy megtalaljak a vizeses veget, nem sikeriilt. Helyette az Jett nyilvanva16, hogy a meder, kimos6dva, sulyosan karosodott, a viznek pedig vegteleniil melyre kellett lezuhognia. Az utjaban egy tovabbi, melyebb fennsik kovetkezett, am kozben a viz a levegoben szetporladt, es nem erkezett le oda. Ezt a koriilmenyt a kliens eloszor teljesen termeszetesnek vette. (Be kell ismemem, hogy abban a pillanatban engem is nagyon lenyiigozott ez a kep, es mellekesen a kliensem is.) Valamikeppen a nagyszeriiseg erzetevel tolthette el, hogy ilyen fantasztikus termeszeti szinhelyet prezentalt nekem. A rohan6 viz energiaja felold6dott onmagaban, azt szimbolizatva, hogy vegiil minden hiabava16, vegtelen, hatalmas, nehez, es nem fer bele tobbe az adott termeszcti torvenyek dimenzi6jaba. (Ez nem akadalyozta meg, hogy egy hosszli terapiaban donto segitseget adjak ennek a paciensemnek.)

123

17. eset (Alagut is vizesis) A nopaciens egy alacsony alagiiton kUszik keresztiil, amikor egy patak folyik be jobb felol az alagutba, a labai fele. Az alagut nyirkossaga kellemetlen. Tovabb kt'.iszik, kezd latni egy nyilast maga elott, amit eler. Javaslom, hogy nezzen lefele 6vatosan, mire azt eszleli, hogy a viz egy mely vizesesbe valt, ami a sziklakon zuhan lefele. Ott leguggol, es nem tudja, hogyan tud tovabbmenni. Azt ajanlom, nezzen koriil, es megkerdezem, nincs-e vaJahol oldalfele egy lebetoseg. Azt mondja, nines. Ekkor megkerem, irja le a vizesest nekem nagyon pontosan, minden reszleteben. Ez lassacskan hat ra; megerzi a szinhely termeszetes szepseget. Kovetkezo lepesben arra kerem, vegye eszre, a kovetkezo, metyebben fekvo szintet, amire a viz leesik. Vegiil ez is sikerreljar, es kitarul egy taj, ziig6 patakkal, de az egesz videk szep zold, termekeny es kellemes. Ettel megkonnyebbiil, a helyzete, amit kezdetben veszelyesnek es bizonytalannak eszlelt, mar kevesbe kritikus. Most arra osztonzom, nezze meg a szikla ferde falait jobbra es balra, hogy lassa, milyen, eddig nem latott lehetosege Lenne egy 6vatos leereszkedes-

124

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

nek. Ez is si.keriil most, mert felfedezi, hogy vestek nehany lepcsot a szi.klaba, es egy kotel is log ott, ami meg tudja tartani ot. Lassan maszik lefele ezeken a kezdetleges lepcsokon, amelyek vegiil egy kis osvenybe va]tanak. Termeszetesen kerdes, mennyire ha.tor a kJiens, kepes-e megval6sitani ezt a kellemetJen es nehez leereszkedest. Lehet, hogy egy masik kliens panikban tome ki. Itt azonban alig volt barmilyen mas valasztasa. Mikozben batoritottam, arra is celoztam, hogy veszely eseten visszaterhet, es mellekesen voltak jelzesek arra nezve, hogy itt sikeresen le lehet ereszkedni. A terapeutanak ezeket a segitsegeket nyilt, egyenes m6don me~ kell adnia, ezzel bizalmat keltve, de kozben val6sagkozelinek kell maradnia. Ugy kell fogalmaznia, mintba a kJiens szemei ele tarul6 szinhely mindcn sajatossagaban teljesen igazi lenne. Ugy velem, ez a szempont nagyon fontos. A eel a kliens batoritasa, hogy a pr6ba-viselkedese soran a kvazi-igazi jelenetben fiiggetleniil, eretten cselekedjek. fgy megtanuJ megfeleloen foglalkozni a realitassal, mozogni ab ban es kia.Jlni a vizsgat. Ezen okb61 a KIP-ben el vi okokb6L keriiljiik - a terapia korai szakaszat kiveve - magikus, illuz6rikus vagy csodalatos megoldasok ajanlasat. Az elObbi peldab61 egy masik utalas is kovetkezik. Termeszetesen nem nagyon batorit6 egy kliens szamara, amikor a kepelmeny-fazis az iilesen ugy er veget, bogy belep egy gatl6 motivum vagy rogzillt kep; igy a problema megoldasa nelkiil remenytelennek erzi magat. Ez az oka annak, hogy altalaban toreksziink az iilest addig a pontig vezetni, ahol a kliens meg tudja oldani a feladatat es visszater a higgadt szemlelOdes allapotaba. Peldaul, a begymaszas utan termeszetesen torekszik vissza a retre. Ez ncm feltetel, de azzal az elonnyel j ar, hogy lebetoseg nyilik az elso ret-kep osszehasonlitasara a maszas utanival. Ilyenkor megjegyezhetjiik a valtozas jeleit, amelyek lehetnek pozitivak, vagy esetleg negativak - am ez a valtozas mindenkeppen betekintest ad kJiensnek es terapeutanak, hogyan asszimilaltak az eltelt iilest, tudattalanul. Itt a konfliktusmentes teriiletek jelentosege is kideriil (ezt kesobb reszletesen megvizsgaljuk). A rogzillt kepekkel es gatl6 motivumokkal, legegyszeriibb alakjukban foglalkozva az a kiserl.et, hogy elokeszitstik egy nagyon aktiv, konstruktiv feladatrnegoldas utjat, rendkiviil csabit6 lehet a terapeutanak. Att61 az 6hajt61 vezerelve, hogy segitsen konnyebbe tenni a feladatokat vagy hogy megmutassa, milyen era van a kifejlesztett kepzeletben, beavatkozhat rul direktiven, ml szuggesztiven, vagy ml instrumentalisan. Elvben abb61 indulunk ki, hogy a kliens iranyitasa a leheto legkevesbe legyen szuggesztiv, sokkal inkabb javas16 es struktural6. Nagyon tart6zkod6ak vagyunk abban a kerdesben, hogy ad-

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

125

junk-ea kliensnek kozvetlen (instrumentalis) segitseget; inkabb celzasokkal pr6balunk segiteni: javaslat a reszletesebb leirasra, bizonyos tamogat6 vagy targyilagos kijelentesek. Technikai eszkozok bevetese kozvetleniil csak ritka kivetel. Ez kiilonosen vonatkozik az eroszakos, rombol6 cselekvesre az akadalyok legyozeseben (mint Lopor, dinamit, kezigranat es hasonl6k). Kettos oka van, amiert keriiljiik az ilyen kozvetlen vagy eszkozos beavatkozasokat. Egyfelol a kJiens fuggove valik a terapeutat61, aki konnyen atkeriil a kepelmeny biiveszenek szerepebe. Masfelol mint modell a kJiens szamara, nem tanithatjuk ot arra, hogy a problemait agresszi6val vagy irrealis hozzaallassal kozelitse meg. Konnyen feltetelezheti, hogy am it javaslunk neki a kepanyagon beliil, az a va16s eleteben is kovetheto, es meg fogja pr6batni igy megoldani ft.iggo problemait, mindenekelott a kapcsolatiakat, hasonl6an neurotikus tiirelmetlenseggel. Az ilyen ,,megoldasokat" elkeriilendo, a paciens eg6janak erett reszeit kell tamogatni, de csak azzal, hogy figyelmebe ajanljuk a lehetseges megoldasokat. Nehany kliens hajlik arra, hogy meresz megoldasm6dokat, eroszakos tetteket vallaljon fel a gyors, hataskelto el intezes erdekeben. Ez rendszerint tart6s ertek nelkiili pirrhuszi sikerekhez vezet, vagy az elharitasok es az ellenallas megerositesehez - eppen ezek fejezodnek ki a gatl6 motivumokban. Szeretnek bemutatni egy peldat erre, ami j61 illusztralja annak a tudattalan tendencianak a veszelyet, amikor a terapeuta operativ beavatkozasara az ellenallas erosOdik fel.

18. eset (Egig ero kerites) A 23 eves kliens (kenyszeres szemelyiseg) nehezen letesitett tarsas kapcsolatokat. Az elso f6kuszalas soran a retet komor, esos idojarassal kepzelte el. Dgy erezte, egy kicsi, szogesdrottal koriilvett negyzetes teriiletre van bekeritve. Raadasul, megjobban koriilnezve, nem talalt kaput vagy mas nyilast, amin kijutbatott volna. Diagnosztikailag arra lehet kovetk,eztetni, hogy a kenyszemeurotikusoknal nem ritka helyzetet fantizialt. 6k, belso vagy kiilso helyzetiiknel fogva, nagyon bekorlatozottnak erzik magukat. Itt az a kerdes a terapeuta fele, mit kellene tennie egy ilyen, talan artalmatlan, de meglehetosen bizonytalan helyzetben. Att61 mindenkeppen tart6zkodnia kelL, hogy ebben a frusztral6 helyzetben fejezze be az iilest, anmil is inkabb, mivel a szinhely egy komor, kodos tajba volt beagyazva, es ennek hangulata nagyon erosen hatott a k1iensre. Bar formalisan nem volt veszely, a terapeuta azon motto szerint jart el: ,.Az akadaly azert van ott, hogy legyozziik". Adott a kliensnek egy erosen szuggesztiv segitseget; javasolta, hogy atadna neki egy dr6tvag6t, azza) 0 egyszeriien ki tudja vagni magat. Ez mUkodott, a kliens kikeriilt. Am a vegeredmeny teljesen kii-

126

X. A kepelmeny szerkezete es vezetese

lonbozott att61, am ire barmelyikilk szamitott. A kerites varatlanul egy hozzavetoleg 2 meter magas, szilard falla valt. A neurotikus fogvatartottsag tudattalan pszichodinamikaja nyilvanval6an sokkal erosebb volt, mint amit olyan konnyen le tudna gyozni egy kepzeletbeli eszkoz. Azonban a kollega nem vette eszre, hogy itt az ellenallas erosodott fel, igy ajanlott egy masik eszkozt, egy letrat, aminek a segitsegevel meg lehet maszni a falat. A paciens, egyfelol a sajat sziiksegeben, masfelol igazodva az ,,okos" terapeutajahoz, teljesiteni akarta a feladatot, azonban a fa] abban a pillanatban a vegtelensegbe magasodott es Iekilzdhetetlenne valt. ugy runt, a vegso eredmeny, klicnsnek es terapeutanak egyarant, teljesen kilatastalan. A terapeuta altal alkalmazott direktiv technikat igy neveztem el: ,,rniitet a szimb61umon" (Leuner, 1957). Ha ezt logikailag konzekvensen alkalmazza.k, es eleget tesznek a szimb61um kovetclmcnyenek, gyorsan lehet segiteni a kliensnek, ahogyan azt a taplalas-kielegites es a megbekites-felkarolas kezclesi modelljei megmutatjak. A jelen pelda azonban nem vezetett a k!vant terapias megoldashoz. Ez gyakran igy van, amikor kiserletet tesznek tisztan technikai eszkozokkel, kozvetleniil vagy akar brutalisan, megoldani gatl6 motivumokat. A szandekolt hatas a kliensnel az ellenkczojct eri el, az elharit6 mechanizmusok dnimai megerosodeset. A gatl6 motivum pszichodinamikajat, mint az ego nyilvan melyen gyokerezo elharit6 mechanizmusat nem fontoltak meg ebben az esetben. A pclda tobb mint vilagosan mutatja, hogy az e lMrit6 strukturak sziikseges valtozasat nem erhetjiik el ilyen egyszerii instrumentiilis beavatkozassal. Tcljcsen termeszetesnek tunik, hogy az ego a gatl6 motivumok felerositesevel ellenall ennek a durva invazi6nak, amely vesze lyezteti elharit6 rendszeret. Ebbol a kovetkezo konkluzi6t sziirhetjiik le a KIP szamara: a me lyebb elharit6 strukturakat kell elsokent figyelembe venni minden, a gatl6 motivumokat kozvetlenill tamad6 akci6nal, vagyis azt, milyenjelentosegiik van a kliens envedo rendszereben. Mint mar mondtuk, a terapeuta altalaban csak elegtelenii l kepes mcgragadni a tudattalan szcenat, minden anamnezis es kezelesi adat el lenere is. Ezert ajanlj uk a fentebb taglalt terapias strategiat: kis lepesekben 6vatosan haladni, behivni a kliens krcativitasat es problemamegold6 kepesseget, elonyben reszesiteni a reszletekkel foglalkozast, valamint kivarni az egyeni fejlodes lepeseit, osszhangban a kliens tudattalan motivaci6s rendszcrevel. ltt is felhivom a figyelmet a mar kozolt esetre a remito vizesessel. Szamos vedelmi mecbanizmust kell figyelembe venniink - meg akkor is, ha azok olyan groteszkek, mint az elobbi peldaban: sz6gesdr6t kerites atvaltozasa vegtelen magas betonfalla - , amelyek elsosorban a klienst vedik, es ezert

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

127

a felfi.iggesztesuk rovid tavon sz6ba sem johet, mivel be vannak epitve a teljes karakterszerkezetbe. Mas sz6val, egzisztencialis jelentosegilk es szemelyes ertekilk igen magas foku. Mindez magyarazza, miert nem erbet celt a gatl6 motivumok felszamolas~na~ egy ilyen eszkozos technikai megoldasa. Ugyanez igaz egy masik techmkat valtozatra is, a buvos palca hasznalatara. Ez az elkepzeles a francia De~oille imaginaci6s technikajab61ered (1967), aki, nem kielegito melylelektaru kepzettsege folytan atsiklott azon a tenyen, hogy igy a terapeuta nemcsak egy. buv?s me?oldast indukal a kliensben, hanem lenyegeben kolcsonadja neki a saJat fallikus hatalmat a buvos palca formajaban. Az eredmeny gyakran val6ban rendkiviil dramai, de nem a terapias folyamat szerves fejlodesen alapul, hanem, velemenyem szerint, a klienst az infantilis, illuz6rikus problemamegoldas hibas palyajara tcrcli (ahogyan arra a neurotikus szemely altalaban belsoleg reg6ta szamitott). E:.utan g~ndolko~.nk.el, milycn lehetoseg Jenne egy jobb, terapiasan fejleszto technikara az.1menh peldankban. Ami eloszor is fontos lenne: a terape. uta vezesse ra a pac1enst a rogziilt kep nagyon bosszant6 es akadatyoz6 motivumanak.~eszlet;s me~~sgalasara. Osztonozze arra a klienst, hogy vizsgalja ~~g a .~z~gesd,rot-k:ntest pontosabban, a szerkezetet es a reszleteit egeszen kozelr?L Igy teve konnyen becsusztatbatja azt a megjegyzeset, hogy varhat6 valamtlyen k!ut a. zartsagb?l; vagy ?1eg erosebben: nem tudja elkepzelni, hogr nem ~alalhato megoldas. Yalamtvel 6vatosabban kifejezve: ,,Szeretnem fel~etele.zm, h_ogy . .;,", ,,Nem tudon: e lkepzelni, hogy ... ", ,,Onnek meg k ellene p~obal~a, V~JO!l .. .. Itt nekem az ts fontosnak latszik, hogy a terapeuta megkerdez1 a kl1enst, hogyan becsiili a lehetosegeit az akadaly lekilzdeserol es pontosan megvitatja vele ennek reszleteit. EbbOI a terapeuta megismeri a ens belso hozzaallasat a problemahoz: optimista-e, vagy konnyen letorik me' resz vagy fel kockazatot vallalni, es igy tovabb. Mint korabban hangsulyoztuk, a terapeutanak arra kell batoritania a klienst, ~ogy ~ondolkozzon a sajat megoldasi javaslatain es pr6balja ki oket. Megv1tathatjak ezek praktikussagat. V egezetiil a terapeuta is adhat nehany ja;asl~tot. .Pelda~l: hogy a klien~ gyerekkent hasonl6 helyzetben megpr6balna atcsuszm a kentes ~l~tt. Mas Javaslat lehetne: kell lennie valahol egy olyan helynek, ahol a kentesfonaskor a dr6tveget megtoldottak es ott vissza lehet f~jteni ~. fon~tot; .:a?Y talan lehetnek elrozsdasodott resz;k, amiket hajlitgatassal ~o~~Y~ elt~n_i1. Azonban ami hangsulyos: a megoldas lehetosege a kliens ak.ttv1tasan ~uhk, ezt a terapeuta nem tudja teljesen atvallalni. Nern tudja, hogy ugy mondJam, ,,belerangatni" ot olyan aktivitasba, amire a kliens nines

kli-

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

elokeszitve. Az ilyen kiserletek minden esetben a legcsekelyebb es legfinomabb eszkozokkel kell kezdodjenek, es mindig a reszletekkel. A terapeuta minden apr6 pr6balkozast tamogat, es folyamatosan batoritja a kliens kezdemenyezeseit, akar megoldashoz vezetnek, akar legalabb egy ertekelendo reszeredmenyhez. Az atlagos kliens a.Italabao nem jartas az itt targyalt technikaban. Ezert eloszor mindenkeppen sziiksege van a terapeuta vezetesere, akinek viszoot azt kell szem elott tartania, hogy a kliensnel nem mindig vezerelv egy gatl6 motivum lekiizdese, es nem mindig az az alkalmas megoldas neki. A neurotikusan reagal6 k.Jieosek semmi esetre sem bimak megfelelo ,,bolcsesseggel" arr61, mi a legj obb megkozelitese a megoldasnak a fantaziajukban. Ez kiilonosen igaz arra a javaslatra, hogy a gat16 motivumot destruktiv vagy eszkozos segitseggel kilzdjek le. Mindent egybeveve, lathatjuk, hogy a gatl6 motivum aktiv eltavolitasa elegge problcmas. Emiatt alapvetoen nem tanacsos, es elvileg sem j6 strategia a problemamegoldasban, sem a kepzeletben, sem a mindennapi eletben. Szeretoek viszont bemutatni egy olyan technikat, ami j61 alkalmazhat6 a j elen kontextusban. Di6hejban ez egyfelol serkenti. a kliens fejlodeset, es batoritja, hogy nyissa meg tudattalan keszteteseit, masfelol a terapeutat6l a KIP alkalmazasaban bizonyos fiiggetlenseget kovetel. Lattuk, hogy az idezett peldaban a kiserlet egy pr6ba-roegoldasra nem sikeriilt. A kliens tovabbra is bezarva marad a szuk helyen, es a baratsagtalan taj , a komor idojaras alapjan bangulatilag a pad16n van. A legextremebb esetet veve, ebben a helyzetben a terapeutanak latsz6lag nines mas altemativaja, mint megszakitani az imaginalast. Ez viszont terapiasan nem Jenne szerencses, mondbatnank, nem megoldas. Lenne lehetoseg egy masik kezdemenyezesre, amibOI. a terapia tovabbhaladhat? Roviden bemutatnek egyet. Haj61 meggondoljuk, ennel a k.Jiensnel nyilvanval6, hogy ezt a hatborzongat6 es szerencsetlen helyzetet, amiben talalta magat, erosen erzelmi oldalr61 kozeliti meg. Ezert arra kemem, irja le reszletesen a dominans erzeset, ami eppen koriilveszi, es amibOl nem kepes kiszabadulni. Majd megkerdeznem, volt-e mar hasonl6 belyzetben, mostanaban vagy valamikor az eleteben (vagyis a val6sagban ). Ezzel ugy sz61itom meg, hogy stimulalom a gondolatait es az asszociaci6it (ez halad6 szintii techoika, a reszletes leirasa ott talalhat6). Kikerdezve a szcena hangulatar61 es erzelmi t6nusar61, egy hid formal6dik a lappang6 elkepzelesei es emlekei iranyaban, vagyis a kepanyag es a val6sag kozott; itt fontos feladat a ketto csatlakoztatasa. Ezen a m6don a nyomaszt6 kepanyag talalkozik a paciens korabbi, mindennapi tapasztalataival, vagyis

integral6dik egy szelesebb emlekanyagba. Ekkor eleg lenne eloszor ramutatni, hogy nyilvan a neur6zisa kozponti problemaja kepezodik le ebben a kepben, es a tervezett kezeles minden val6szinuseggel ennek fellazulasahoz vagy reszleges felszabaditasahoz fog vezetni. Ez a parbeszed lefolytathat6 az imaginativ fazis alatt, vagy azt kovetoen (i.ilo pozici6ban). Ez a fajta parbeszed abhoz a mar emlitett technikahoz tartozik, amelyben az imaginalas folyaman a klienshez ,,ragadt" negativ erzelmet pr6balja a terapeuta redukalni. Azaz, a rogziilt kep negativ karakteret relativizaljuk, ami altal a k.Jiens a keppel magaval meg tud baratkozni. Remelem, a r6gziilt kepek targyalasa kapcsan mar vilagossa valt, hogy azok a neurotikus ellenallas, illetve elbarit6 folyamatok ekvivalensei; a gatl6 motivumok nemcsak hogy gyakran megjelennek ilyen v iszonylag jellemzo alakban, de olyan celpontok is, amelyek 6vatos es taktikus bangsulyozasa terapiasan termekeny lebet. A konkret lepeseket a KIP-hen a legegyszeriibben a valtozas jelensegeinek segitsegevel dokumentalhatjuk. A rogziilt kepek k6z6tt vannak felszinesek, ezek gyorsan valtoznak; masok melyen beiv6dtak a szemelyisegbe, introjektumkent (=fontos referencia szemelyek belso kepei), vagy az ent stabiliza16 e1Mrit6 mechanizmusokkent. Az alapszintii KIP-kepzesben fontos elv, hogy az egyenileg megjeleno kozponti motivumokat nem kell apr61ekosan analizalni. A szcena hangsulyos, fmom elemzese csak akkor valik sziiksegesse, amikor rogziilt kepek meriilnek fel. Itt szoros parhuzamot vonhatunk a kikepzes technikaja es a a pszichoanalizis felismerese (a f6 figyelmet nem a gatolt impulzusok ateroltetesere, hanem inkabb az ,,illetekes" elharit6 mechanizmusra es annak atdolgozasara kell iranyitani) kozott; a KIP-hen ez ut6bbinak a gatl6 motivumok felelnek meg. Emlekeztetek peldaul a patak-lefolyas valtozatos akadalyoztatasara, es az akkori, is mete It megoldas-keresesekre a megakadas belyein, hogy a viz tovabb folyhasson. Arra is felhivom a figyelmet, hogy milyen remenyteleniil tekintett szet eloszor a vizeses folOtt, azutan fokozatosan megtalalta az utat lefele; a sziklaszirtek ell enere. Sokkal fontosabb a rogziilt kepeken dolgozni, mint a keszteteseket megtestesito anyagon. Ezt az alapvetoen nagyon fontos strategiat a legjobban annak a kliensnek a peldajan keresztiil illusztralhatjuk, aki a sz6gesdr6tos ketrec fogsagaba esett. Az a kezdo kollega, aki a dr6tvag6t javasolta, ezzel a kesztetest (marmint a kiszabadulast) akarta meg tovabb erositeni. Az eredmeny: az ellenallas automatikusan rnagasra csapott. Azen megkozelitesemmel abba vonom be a klienst, amilyeo 6vatosan csak lehet, bogy vizsgalja mega sz6gesdr6tot, vagyis az ellenallast magat, arr6l tudjon meg tobbet, tarja fel es talalja mega gyenge pont-

128

129

130

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

jat. Tehat az ellenallasra iranyitom a figyelmet, es azzal iitkoztetem. Tapasztalat szerint ilyenkor az ellenallas fokozatosan csokken, mint mar utaltam ra, es a kesztetes elobb-ut6bb megtalalja a lefolyasa utjat a gyengiilt ellenallason at, es eleri a celt, ha talan keriilO utvonalon is. Ebbol a fejezetbol, amelyet a rogziilt kepek kezelesenek szenteltiink, azt hiszem, vilagos lett, hogy a rogziilt kepek vagy gatl6 motivurnok fokozatos megoldasa, ezeknek a struktUraknak a lepesrol lepesre torteno lebontasa vegiil elvezet ahboz, hogy a korabban hozzaferhetetlen, stabil imaginativ csapda fokozatosan atfordul egy rugalmas teljesitmenybe. Az ezzel tarsul6 nagyobb szabadsagfok altalaban vilagosan kitiinik a kovetkezo iileseken. Ha egy kliens nem kepes komplettalni bizonyos kepelmeny-szcenakat, es egyertelmiien neurotikus gatlasokat-ti.ineteket mutat a val6s komyezeteben, a lei rt technikavaJ ezek fellazithat6k. Az eredmeny maganak az akadalynak a neutralizalasa. Ez megmutatkozik a gatl6 motivumok valtozasaban, basonl6 m6dosulasok jonnek letre a panorama motivumaiban (peldaul, akadalytalan kilatas a hegyrol). Ez biztos j ele annak, hogy elindult a beIso atrendezodes (restrukturalas), vagyis az ego es az elharitasok valtozasa. Ez gyakran tiineti javulassal is kapcsolatos, akar egyeni szenvedest, akar tarsas zavart okoznak azok. Ezzel kapcsolatban szamos esettanulmany elerheto (Koch, 1969; Henle, 1982; Holfeld es Leuner, 1982), az eddig idezetteken kiviil. A kepelmennyel vegzett kiserletes kutatasokban ki tudtuk mutatni, hogy nyilvanva16 korrelaci6 van a kliens kepelmeny-tapasztalatai es a tenyleges, aktualis viselkedese kozott. Ehhez rendszeresen nem volt sziikseg tovabbi terapias lepesekre, ertelmezesekre vagy mas m6don torteno tudatositasra. Szeretnem ezt a folyamatot egy altalam kezelt esettel peldazni. Nern utols6 sorban azert teszem ezt, mert a pszichoanalitikusok tobbsege ismetelten felteszi a kerdest: milyen m6don tevOdik at a KIP soran a tapasztalat az imaginativ elmenybol a val6sagba. Ez az attevOdes, amikor a technikat helyesen alkalmazzak, hosszli idoszakaszokon at 1atsz6lag spontan m6don jelentkezik, a fogekony ego tudattalan teljesitmenyekent. Az eg6nak nyilvanval6an van kapacitasa, hogy a fantazia-viselkedest transzponalja a tenyleges magatartasba. Az alabbi, rendkiviil rovid kezelest nem a megdobbentes szandekaval bozom. Azon ritka esetek kozill val6, amelyekbol lathat6, hogy a KIP m6dszerevel lehetseges egy szubakut krizisallapot (vagy inkabb akut neurotikus reagalas) kompenzalasa. Kozbevetoleg meg megjegyeznem, hogy ebben az esetben nem maga a kliens van benne a pr6ba-viselkedesben (altalaban ez a helyzet), hanem az o szimbolikus azonosulasa, azaz eg6janak narcisztikus resze valJalkozik erre.

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

131

19. eset (Az orias tarsa) Ez a 17 eves kozepiskolas diak akkor lett beteg, amikor a csalad Kelet-Nemetorszagb6l atkoltozott Nyugatra. Egy autisztikus serdiilokori valsag ti.ineteit mutatta, de egy kezdodo fiatalkori szkizofrenia (hebefrenia) lehetoseget sem Jehetett kizarni. Szinte t6keletesen hallgatag lett, mindenfele tarsas kapcsolatra keptelentil; amikor beszelt, varatlan sziineteket tartott, teljesen merev mimikaval mondta el a tortenetet is. Swyos fejfaj asokr61 is panaszkodou, amelyeknek nem volt organjkus oka. Az attelepiilesiik elott o nagyon j6 tanu16 volt, az uj iskolaban viszont megbukott. Mindezen tiinetek negy h6nappal koribban kezdodtek, kozvetleniil azutan, hogy e]jutottak egy befogad6 taborba, de az onnan kikeriiles utan is folytat6dtak. Irnaginalaskor (eppen az ,,erdo pereme" motivumot kovetti.ik) spontan megjelent egy barlang. Arra osztonoztem, hogy alljon meg elotte, es figyelj e meg a bejaratot. Rovid ido multan megjelent egy vad 6rias, aki a vadsaga ellenere felenken megallt a bejaratnal, majd intett a kliens fele. Arra biztattam a fiut, kovesse az 6riast. Amaz bevezette ot a barlangjaba es megmutatta neki az o vilagat: egy taj, foly6val, szoloskertek, raktarak es egy ista116, tehenekkel - gyakorlatilag az Edenkert, kicsiben. Azt j avasoltam, kerdezze meg az 6riast61, mi oka volt, hogy igy visszavonult a vilagt61: azert menekiilt, mert az emberek keriiltek ot es nevettek rajta. A KIP Mrom kovetkezo iilesen (3x45 perc) ismetelten arra osztonoztem, hogy vezesse ki az 6riast a barlangb61, vissza a kiilvilagba. Az 6rias eloszor farmerekkel talalkozott a mezon. Legyozve ellenkezeset, keszen allt arra, hogy a munkajaval segitsen nekik. Amikor eljutottak a kozeli faluba, az 6rias rnegint felenken habozott. Ekkor ravettem a kliensiinket, hogy szamoljon be a reszletekrol, es 0 is biztassa az 6riast a bemenesre a faluba. Ezutan javasoltam, hogy vandoroljanak tovabb, ujabb falvakon, majd varosokon kereszti.il; valahanyszor gatlasok, szorongas vagy felenkseg jelentkezett, nagyon tiirelmes hangon tovabbi batoritasokat adtam. A vandorlas soran az 6rias termete idorol idore kisebbe valt. vegiil mar gyerek-meretii lett, es egy ponton befekiidt a kliens kisgyerekkori agyaba, a regi lakasukban. Megengedtem neki, hogy Ott pihenjen, am hamarosan ujra megjelent, sokkal energikusabban, a dolgoz6 farmerek kozt. A harmadik iilesen a kliens egy feltiino atalakulasr61 szamolt be. Mig a foly6 korabban ket sziklaparkany koze volt beszoritva, ezek most hatrabb mozdultak. Egy szeles utca kiseri a foly6t, es mellette egy hotel emelkedik. A kliens kapcsolati, fOkent az iskolaban kulmina16 nehezsegeire gondolva, ez a valtozas fontosnak runt, es kiterjesztettem a gyakorlast a tarsas viselkedes javitasara is. Az 6rias hosszas vandorlasa es a kozos munka a farmerekkel nem fedte le teljesen ezt a celt. igy azt javasoltam, hogy az 6rias, aki

X A kepelmeny szerkezete es vezetese

132

kozben normalis meretet oltott, jelentkezzen a szallodaban kifut6fiunak. Sok ember jarkal ki-be, ezekkel neki talalkoznia kell, es segiteni nekik. Ezekben a helyzetekben, amiket a kliens komolyan vett, az 6rias elnyeri az emberek bizalmat. Az 6rias, aki konibban bezark6zott es nem ismert senkit, mostanra emberi lennye valt, es felvett egy szereny, de tisztelt es tarsadalmilag hasznos szerepet. A negyedik iiles utan a kliens bejelentette, hogy a fejfajasai csaknem teljesen megsziintek. Pszichesen nemcsak nyitottabb, beszedesebb es erzelmileg sokkal e llazultabb, de megvolt az els6 alkalom, hogy sz6ba elegyedett az osztalytarsaival. Kevessel ezutan mar az iskolai sportversenyekben is reszt vesz, az iskolab61 pedig egyre jobb jegyeket hozott haza. Ebben a rendkiviil rovid terapiaban eloszor hatarozottan kirajzol6dott egy autisztikus allapot, valamint egy sor irrealis elvaras, mindenhat6sagi vagyakkal ( az 6rias), es eppugy a val6 vilaggal jar6 versengo konfrontaci6 elutasitasa. Mindazonaltal meglepo, mennyire korre la l a szimboldrama szintjen zaj16 atalakulas a tenyleges viselkedes valozasaval a val6sagos kornyezetben. Akik jartasak a pszichoanalizisben, felismerik, hogy a kezeles a kliens eretlen eg6janak egy nagyon sajatos reszere iranyult, azonban ugyanakkor egy targykapcsolati korrekci6 is zaj lott. Az attelepiilessel bekovetkezett gyokeres valtozast kliens osszesscgeben egy ev alatt kompcnzalta. A rak:ovetkezo evben, az erettsegire felkesziiles stresszeben volt meg egy kisebb megtorpanas: ir6gorccsel jelentkezett a klinilcin. Ez egyaltalan nem volt meglepo, biszen szamos, melyebb konfliktusos problcmajara a rovid kezeles alatt ncm keriilt sor. A kezdeti siker utan nem indult tovabbi, hosszabb tavli kezeles. A teljesseg kedveert meg kell emliteni, hogy ez a nagyon nyilvanva16 attetel a szimboldramab61 a val6 eletbe nem mindig zajlik ennyire kozvetleniil. Gyakrabban a kifete tart6 adaptaci6 csak lemaradassal vagy kis porci6kban figyelheto meg. Az eddig hozott peldak a szimboldrama alkalmazasara, bar eros bizonyit6 ertekiiek, meg nem segitenek az alafesto pszichodinamika megerteseben, es hogy mi a jelentosegiik a teljes ,,gy6gyit6 folyamatban".

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreativ fejlesztes

A spontan kepelmeny krcativ fcjlcsztcsc Ez a fejezet nem terjedelmes, bar nagyon fontos. A cimet ennek megfeleloen fogalmaztam meg, mert kiilonbOzo okokb61az els6 nemet kiadasban felreertheto volt. Tabb helyiitt jelezt~m, hogy a kliens vezeteseben fontos megengedni neki az elterest a standard motivumokt61 es feladatokt61; inkabb kovesse a sajat utjat a kepelmenyben. Ennek ellenere idovel az az elkepzeles terjedt el, hogy a terapeutanak egyik motivurnot a masik utan sorra be kell fejeznie, hatarozottan ,,szisztematikusan", mindjg atismetelve - es ezzel a klienset meglehetosen szigoruan raszoritva a kijelolt feladatra. Ezen okb61, az en feladatom itt hangsulyozni az alapszinti.i technikak teriileten azt a sokszor bebizonyosodott lehetoseget, hogy a KIP-ben tudjuk stimulalni a szemely kreativ teljesitmenyet. A k liens spontan vagy az addigi szimboldrama-jartassagaval kepes fej leszteni alkot6 eroit, eppen ugy, ahogyan a miivesz vagy a tud6s teszi a megoldasai keresesevel. Ebben a kerdesben, Erika Landauval (1984) egyetertve magam is azt talaltarn, hogy a kliens fokozatosan kreativabba valik a terapias folyamatban. Ez abban fejezod ik ki, hogy a kepelmeny a tartalmaban gazdagabb, szelesebb es szinesebb lcsz, es tobb lehetoseg nyilik a cs~lekvesre. Ezaltal a rogziilt kepekkel vagy gatl6 motivumokkal foglalkoz6 kreativ megoldasok is fejlodnek es mind jobban miikodnek. Az imaginativ fantaziak kreativ fejlesztesenek masik formaja, hogy javul a kielegiilest szolgal6 funkci6juk: egyreszt bovill terjedelmeben, masreszt fiiggetlenedik az indit6 motivumt61. Milyen m6don segitheti el6 a terapeuta a kepelmeny kreativ fejleszteset? Ha ttilzottan a metodikahoz ragaszkodva vezeti a gyakorlast, azt kockaztatja, hogy elnyornja a kJiens spontan fantazia-produkci6jat. A standard motivumokra f6kuszalas (ret, patak, hegy, baz, erdo pereme) tokeletesen megadja a kliensnek azt a szabadsagot, hogy spontan m6don fej lessze ezeket a kepeket, es igy kifejezodhetnek a vagyai. Ha kozben meg biztatast is kap, a bovillo kreativitas hamarosan nyilvanval6 lesz a terapeuta es a kliens elott is. Ehhez egy-

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreativ feilesztes

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreativ {ejlesztes

szcriien csak olyan kerdesek kellenek, mint peldaul ,,Mit szeretne most tenni?" ,,Kedvere lenne itt egy kis seta?" ,,Hova szeretne menni?" A KIP kreativ eszkozeinek utanagondolva, ket jelenseget tudunk megkiilonbOztetni ; ezekben az alkot6ero a fantazia-repertoar magat61 ertetodo boviilesebez tarsulva nyilvanul meg.

neba ismeri fel ebben a csapongasban a vezeto motivu.mokat. Ennek a nagyon produk1iv imaginalasnak legextremebb formaja azoknal a kliensek:nel mutatkozik, akiknek az imaginativ tartalom rovid megszakitasokkal, torcdekekbol rak6dik ossze, es alig ismerheto fel osszefugges kozti.ik. A terapeuta, aki az alapszint standard motivumaira van felkesziilve, ettol elegge meghokkenhet erthetoen, miutan az ilyen rapszodikusan fantazia16 szemelyek ritkan fordulnak elo a praxisban. Persze, azert ismemi kell ezt a silust, es hogy mit Iehet kezdeni vele. Lenyegeben olyan pacicnsckrol van itt sz6, akiknek nines kiilonosebb fantazia-tehetseguk, hanem inkabb hiszterias neur6zisuk. A komoly belso ~esziiltseg, vagy egy folyamatos erzclmi. nyugtalansag okozza, hogy fantaz1at fantaziaba fonnak, ,,porognek", ezzel pr6balva redukcilni a belso feszi.iltseget. Haaz ember nagyon gondosan koveti ezeket a toredekeket ( esetleg magn6/videofelvetel segitsegevel), kideriil, bogy ez az elore- es visszaugralas nem kovet semmilyen belso konzisztenciat. Ezeknel a klienseknel az elharitas nagyon gyorsan beilleszt egy masik kcpet a foly6 imaginalasba, majd ujabbat cs ujabbat, ugyhogy az elso szcena nem fo lytat6dhat. Ezeknel a szemelyeknel a kuszasagukra nem vagy csak alig lehet a kreativitas fogalmat alkalmazni. . Hogyan kellene itt viselkednie a terapeutanak? Az cgyszeru alapszabaly: mmel kevesbe beavatkozni, mine! kevesbe strukturalni vagy iraoyitani, hanern inkabb bo jatekteret biztositani a l<liensnck, hadd jojjon ki minden, arnit magat61 prezental es am i nyomasztja. Ez clvihct nchany vagy akar tobb iilest . b 1s. Tapasztalatom szerint a ti.ire Iem es a fol yamatos, j6indulatu hozzaallas Iehct itt (is) crtekes. Az esetek tulnyom6 reszeben a kepzeleti mezo fokozatosan cgyre jobban struktllrat olt. Lassan, olykor va16ban pr6bara teve a terapeuta tiirelmet, az imaginalas kezd megszervezodni, megkiilonboztethetok lcsznck az egyes szcenak:, cs vegiil, tobb Ulcscn is ativclve, kiegesziil a fantazia-szovet. A legtobbszor j61 Jatbat6, hogy az imaginalas lehetosege a terapeuta j6indularu vedelme es figyelmc mellett ncmcsak egy erzelmi megkonnyebbiiles, hancm konkrctan tcrapiasan is hatekony. A tiirelmes varakozas tehat onmagaban is jelentest kozvetit, amig kellejiik kozl a pozitiv attetel-viszontattetel uralkodik. Termeszetesen ezeket a klienseket nehez ravenni, hogy irjak le az anyagot, vagy beszeljenek arr61 ut61ag. Az ilyen kliensnel azzal segitem ki magamat, bogy arra kerem: amennyire csak lehetseges, pr6balja tematikusan osszercndezni a szamos tartalmat egy problemaleltarba. Egy rakovetkezo beszelgetcsben megkiserlem formaba onteni az osszefiiggo temakat. Kezdetben ez homalyos lehet; mindazonaltal az ilyen s truktural6 kiserleteimtol a kliens megtanulbatja j obban szervezni a latsz6lag meg kaotikus imaginativ rnezot. Az

134

1. Ezek az erok megmutatkoznak, amikor a !<liens spontan m6don dolgozik a kijelolt fO motivumon. Biztositani kell neki a szabadsagot, hogy tovabb mehcsscn, peldaul elk6borolhasson a retro!, a patak kovctcse kozben kiterhessen kiilonfe le reszletekhez, es hogy behozhassa a sajat szemelyes tapasztalatat a megfelelO motivumr6l. Bar az asszociacios eljaras mint technika a kozephalad6 szinthez tartozik, termeszetesen nem kellene megakada!yozni, hogy a kliens ezt mar az alapszinten is tehesse. Kiilonosen erdekes itt a gat16 motivumok kikiiszoboleset celz6 spontan kreativ feladatmegoldas. Az elozo fejezetben idcztem erre nehany peldat. A kcpelmeny terapias vezeteseben kiilonosen a rogziilt kepek eseteben kell a problemamegoldasra f6kuszalni. Mar tettem nehany technikaijavaslatot, peldaul f6kuszalas a bekovetkezo valtozas kellemes reszleteire vagy a megoldassal kecsegteto kepck spontan fej lesztese. Azt hiszem, hogy a terapia folyarnan a kreativ megnyilatkozasokra fek1etett hangsuly kesziti elo a kliens megnyilasat uj lehctoscgek kipr6balasara. Velemenyem szerint a terapiasan legtennekenyebb k:reativ fejlodes mindenekelott a feltaru16 p anorama kibovi.ilesenel fordul e!O, valami nt a termeszet eleme inek gazdagodasakor, vegiil pedig, amikor a kliens egyre novekvo szamban talal embereket cs allatokat a tajban. Vegso soron a kreativ fej lodest a kliens olyan apr6, egyeni lepesei fejezik ki, amelyekben 6 megtanul egyre konstruktivabb es fiiggetlenebb m6don megoldani problemas helyzeteket. Ebben a vonatkozasban egy tanulasi folyamat elindulasat figyelhetjiik meg a terapia meneteben, amit nem utols6 sorban a terapeuta peldaja serkent azzal, ahogyan a rogziilt kepeknel megoldasokat ajanl. A KIP balad6 szintjein a problemamegold6 viselkedes meg intenzivebben erinti a kapcsolatokat. Az alapszintcn CZ meg tU!nyom6an a tajkep-motivumok szimbolikus alruhajaban tortenik. Emlekezziink arra a fiatalemberre, az autoriter apjaval, aki megmaszta a hegyet, azaz legyozte az apai-ferfias vilagot (es ezaltal a beszedzavara maradeka is megsziint). 2. KiilOnosen fantaziadus kliensek eseteben a kreativ kepessegek abban is megmutatkozhatnak, hogy csak nagy nehezseggel vagy egyaltalan nem lchet oket megtartani az alapszint motivumainal. Ehelyett erosen haj lanak sajat imaginaci6ik fejlesztesere, t6bbet-kevesebbet csapongva. A terapeuta csak

135

136

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreativ fejlesztes

embernek figyelembe kell vennie azt a belso s ietseget es nyugtalansagot, ami beloliik sugarzik. Emogott allhat valamilyen magas belso teljesitmeny-standard, reszben pedig egyszeriien azt hiszik, kotelessegiik valamit ajanlani vagy demonstralni a terapeutanak. Alapvetoen, nagy terapias tapasztalat, egyenletes tiirelmesseg, kitart6 bizalom egyarant lenyeges a veliik folytatott munkahoz. A terapeutanak mcg kell pr6baloia erzekelheto m6don kozvetitenie ezt a nyugalmat es bizalmat. Ezzel a kirandulassal az extrem kliensek kis csoportjahoz, nemjleg eltertiink temankt6l. Most nezziik azt a nagyobb tarsasagot, akiknel a fantazia fej lodese mersekeltebb, de azert aktiv. 6ket nevezem elsosorban k:reativoknak. Itt az a technikai kerdes rnerill fel, vajon vissza kell-e vezetni okct a standard motivumhoz es a bozza tarsul6 feladathoz, es mikor. Arra jutottam, hogy ha lehetseges, az elenk fantaziaju kliensoel engedem a kepelmenye fej leszteset. A terapeuta viselkedeset az a korabbao hangsulyozott elv hatarozza rneg, miszerint minden k1iens fejleszthcti a sajat egyeni kepelmenyet. Masreszt azokban az esetekben, abol koonyi.i a klienst visszavinni a standard motivumhoz, tanacsos egy maximum 10-15 perces elkalandozas Âľtan egyszerilen fe~tenni neki a kerdest: ,,Es mi tortenik a heggyel most (patak, haz etc.)?" Ezzel v1sszairanyitjuk ot a kezdo pozici6hoz, es megkerjiik, hogy Ott folytassa. Ez nem zarja ki a kreativ fejlesztes pozitiv ertekeleset. Magam azon a velemenyen vagyok, hogy az impulzusok helytelenitese vagy elnyomasuk megkiserlese a pszichoterapiaban hatastalan, es ezert a legjobb feladni. Pszichodinamikai szempontb6l az embemek termeszetesen meg kell fontoloia, nem lebet-e, hogy ezek az elkalandozasok a standard temab61 az ellenallas kifejezodesei. Ezzel is kapcsolatban, erdemes lebet ezeket a kirandulasokat nemcsak engednj a kliensnek, hanem korilltekintoen akar meg batoritani is ot ilyenek:re. Ktilonosen a serdiilok egeszcn terebelyes kiteroket hoznak, peldaul iirutazas. ,,Kihancurozva" magukat ezekben, neha tobb iilesen keresztiil, fokozatosan, spontan megtalaljak az utjukat vissza a val6sagba. Mas sz6val, nem kell megiitodni azon, ha a k1iens a kepanyag ,,terrnelese" kozben elkalandozik, nyilvan egy latens, siirgeto sziiksegletet kjelegitve. Tiirelmesen varjuk ki a ,,dinamikai kielegiilest'', elfogadva vagy akar batoritva a ,,barangolast", ami elobb-ut6bb Iecsillapodik. Vegiil azutan rendben ajanlbatjuk a standard motivumokat es feladatokat.

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreativ {ejlesztes

137

Konfliktusmentes szcenak es az archaikus sziiksegletek elfogadasa A kepelmeny vezetesenek strategiaja terapiasan abb6l a korai pszichoanalitikai felismeresbOI (Freud, 1900) indul, hogy az almokban (es a kepzeletben) nemcsak a be Iso konfliktusok es a megoldatlan problemak jelennek meg, hanem vagykesztetesek es a beteljesedesiik is. A mi elso koncepci6nk viszont az volt, hogy a kon:fliktus-abrazolast illetoen baladjunk a pszichoanalizis altalanos iranyanak megfeleloen, es birjuk ra a klienst, hogy rendszeresen elje at fantaziajaban a problematerhes szcenat (rogziilt kepek), de ,,kimert" adagokban es toleralhat6 formaban. Ezeket a szcenakat erthetove kel1ene tenni a kliens szamara, akinek - pr6ba-viselkedes kereteben - a terapeuraval egyutt kell keresnie a konfliktusai megoldasait. Mas sz6val rulnyom6an a tudattalan vagy tudatelottes konflik:tusos teriileteken mozogtunk. A KIP hosszas tortenete soran egyre nott a klinikai tapasztalat, es egyre tobb ketseg merillt azzal kapcsolatban, hogy az a strategia, amely e]sosorban a konfliktusterhelt teriiletekre f6kuszal es csak ezekkel foglalkozik, helyes-e. V egso soron ez nemcsak egyoldalu, hanem kiil6n6sen a sulyosan neurotikus kliensek szamara tulsagosan stresszes es tovabb gyengiti az amugy is gyenge eg6t. Ezen feliil, a problematikus tartalommal teljesen e11entetes tartalom is megjelenik idoszakosan, lekotve a kliens figyelmet. Ezek a konjliktusmentes szcenak a kovetkezok. Eloszor is megjelennek termeszeti kepekben: felfokozott belso reszvetel a termeszethez kapcsol6d6 esztetikai elmenyben; a j6llet erzese; egy kellemes, boldog hangulat kifejlOdese es hasonl6k. Ezeket a hangulatokat az olyan szemelyekkel tortent talalkozasok is tiik:rozhetik, akik pozitiv erzelmeket sugaroznak (peldaul megnyugtat6k, fesziiltsegold6k). A megjelenesiik masik ,,kedvelt" terillete a kiilonfele viz-rnotivumokkal kapcsolatos, valamint gyakori igennyel a vizhez (hol isszak azt, hot felfrissitik magukat, fiirodnek, usznak benne stb.). Mar utaltam az ezekkel kapcsolatos kielegi.ilesre, osszefilggesben a nagyon melyen foszkelo es erosen regresszi6s sziiksegletekkel. Az, ahogyan a vizzel foglalkoznak, teljesen nyilvanval6an a kielegiiles es ellazulas lehetosegeinek a prototipusa. Valamikor meg ugy gondoltam, hogy a kon:fliktus-mentes teriiletek, amelyek az alapszint gyakorlasa soran spontan megjelennek, bizonyos ertelemme] bimak. Ezert azt ajanlottam, engedni kell, hogy a paciens uralkod6 hangulata fejlodjon, peldaul a patak-motivummal kapcsolatban vagy a hegytetorol kirarul6 panoramanal, es lehetoseget adni neki, hogy beleengedje magat a kellemes pillanatba, es atelje azt, ameonyire csak lehetseges. Ebbe tartozik

138

XI. Konfiiktusmentes szcenak es kreativ {ejlesztes

peldaul a paciensnek az a vagya, hogy leheveredjen a napsiitotte nyari reten, talan meg szunditson is egyet (Paradicsom-szirnbolika), es igy tovabb. Eloszor ugy ertettem, hogy ezek a szakaszok valamifajta 6n-jutalmak, amiket a kliens ,,rendel'' maganak, es tanulaselmeleti alapon a termeszetes megerosites formajanak tartottam. Ezert boles dolognak ti.int i.idvozolni ezeket az alkalmakat a kliensnel, barmikor is jelentek meg. A melypszicbol6gia felol atgondolva, az ilyen konfliktusmentes szcenak termeszetesen semmi rnast nem jeleznck, mint clharit6 folyamatokat, az elfojtott konfliktusok ellcncbcn, amclyck vegso feloldasa egyediil a szemelyiseg eresevel lehetseges. A tenyleges attorest uj ertelmezesiinkh6z, az archaikus sziiksegletek kielegiteset illetoen, illetve a konfliktus-mentes szcenakra torteno konzekvens es kizar61agos f6kuszalashoz egy mersekelten zavart n6beteg 15 iileses rovidterapiajanak reszletes tanulmanyozasa hozta. Most bemutatom ezt az esetet, ncmileg reszletesebben a szokasosnal, mivel va16jaban ez hivta fol a figyelmi.inket eloszor a KTP ,,masodik dimenzi6janak" terapias j elentosegere.

20. eset (A konjliktusmentes beteg)* A 39 eves no hazas volt, ket gyermekkel. A vizsgalati javaslat okat lenyegeben az arcan Jevo aknek miatti panasza kepezte (a hatan is voltak, sokkal si.iriibben). Az arc-aknek egy eve allottak fenn. Tovabba volt meg alvasi zavar, epe-panaszok, a has fel so reszebe sugarz6 gorcsos fajdalmak, valamint deprimatt allapotok. Sokszor es konnyen felzaklat6dott, es halal felelmek gyotortek. Ezen tiinetek tobbsege 'm ar kilenc eve megvolt, es a masodik sziilese koriil robbant ki. Az uton a k6rbazba hirtelen ratort, hogy meg fog halni ott, es tobbe mil- nem fog hazakeriilni A pszichol6giai exploraci6 soran semmifele tovabbi adatot nem tudott adni (m6gottes esemenyek, nebez helyzet stb.). Aktualis konfliktust ki lehetett zarni, illetve nyilvanva l6 volt, hogy a paciens hozzaszokott problemai tokeletes elrejtesehez. A visclkedeseben volt valami iskolaslanyos-gyerekes. A kezirasa is olyan volt, mint egy iskolase; ezt a gyenneteg-jatekos benyomast erositette, amikor a patak-motivum kapcsan kis papirhaj6kkal kezdett jatszani, es kavicsokat dobalt' a vizbe. Az imaginaci6it viragos ret-motivumok es mas tajkep-kepek jellemeztek, valamennyi baratsagos napsutesben ftirdott - kepelmenyei gyakorlatilag egy kepeskonyv rnesevilagat testesitettek meg, mint egyik szeminariumorn resztvev6i megfogalrnaztak. Szeretett lebeveredni es elaludni a ret kellernes diszleteben. A haz vizsgalata kozben felment a padlasra, ahol t:),lalt egy csom6 szenat, amibe lefekiidt aludni. Ekozben elkepzelt egy jelenetet a csaladjaval a szabadban,

Wachter es Pudel ( 1980); a kezeles a KIP alapszintu technikajaval tortent.

XI. Kon[liktusmentes szcenak es kreativ {ejlesztes

139

ott is a baranyfelhos harm6nia dorninalt. Mas sz6val, minden kiserletiink arra, hogy talaijunk valami rejtett problemat, kudarcot vallott. igy azran belattuk, hogy egy konfliktus-kozpontll terapiaba nem tudjuk ot bevonni. Egyebkent Wachter kutatasi programjanak a szupervizora voltam, es o ugy hozta ezt az esetet, mint ami ,,nem illik a kutatasba". Azt a bipotezist alakitottam ki, hogy a kliensnek nyilvan valamilyen eros belso sziiksegletet kovet, amit nemcsak hogy telj esen elfed, banem mindenfele kellemes elmenyt tol elore, arninek az okat egyel6re nem tudjuk. Azt tanacsoltam Wachternek, akinek a klienssel mar kiaJakult egy negativ viszontattetele, hogy a tovabbiakban vegyen fol egy jutalmaz6 hozzaallast, es varja ki, milyen formaban fog a kepelmeny tovabbfejlodni. Azonban nem valtozott semrni az irnaginalas stilusaban, sern a kliens hozzaallasaban, egeszen a terapia vegeig. Az elore kituzott 15 iiles utan elbocsatottak az ambulanciar61. Am mindketten rendkiviil meglepodtiink, amikor az utankovetes soran a terapia eredmenyeir61 rajekoz6dtunk. A kliens tart6san rendkivul megkonnyebbiiltnek es ellazultnak erezte magat. A gorcsos hasi fajdalmak es az epepanaszok teljcsen eltiintek, az alvasi problema szamottevoen javult, a bangulati ingadozasai szinten csekelyebbek es rovidebbek lettek. Meg a halalfelelrne is eltiint. A b6ren levo aknek a korabbi allapothoz kepest igen jelentosen gy6gyultak. A kezelesi eredmeny utankovetese egyebkent tobb mint harorn eves id6tartamra terjedt ki, es ezalatt nern volt v isszaeses. Az elvegzett pszichol6giai tesztek a pszichoszomatikus panaszok (Giessenfele panaszlista), a neurotikus hajlam (Brengelmann), illetve a szorongas (Taylor) csokkeneset igazoltak. Kommentar: figyelemre melt6, hogy a 9 even at fennallott pszichoszornatikus tiinetek egy ilyen konfliktus-keriilo terapia segitsegevel is tart6san megszuntek, illetve javultak. Meg megdobbentobb, hogy a kezeles a kenyszeres szorongast, ami hirhedten nagyon makacs tiinet, hason16keppen dont6en befolyasolta. A hosszan tart6 siker a rovid terapiaval osszehasonlitva mindenkeppen meglepo. Mint allitottam, sok rnas terapeuta is beszamolt arr61, hogy hasonl6 kezelesi eredmenyeket ert el konfliktus-mentes terapiaval, es ezek a kezelesek is zommel meglepoen nagyon rovid tartamuak voltak (tiz vagy kevesebb illes). Tovabba, az altaluk elert j6 eredrnenyek szinten nem vart stabilitast mutattak. Nern tudok itt foglalkozni az ilyen tipusu kezelesek erdekes e]meleti es pszichodinamikai hatterevel. Az a kovetkeztetes azonban levonhat6, hogy a konfliktus-mentes szinhelyek es az archaikus sziiksegletek kielegiilese -

140

XI.. Kon[Uktusmentes szcenak

es kreativ fejlesztes

akarhogyan is magyarazzuk- a KIP egy uj terapias osszetevojet, ,,masodik dimenzi6jat" kepviselik, amit komolyan kell venni. Mindenesetre Jdvanatosnak tiinik, hogy ezt a kerdest a jovoben kiterjedten, es lehetoleg szisztematikusan kutassuk.* Egy terapias elem hatasm6dja (avagy egy strategia) a leginkabb olyan modellel. illusztralhat6, amelyben a klinikai tapasztalat vilagosan definialt. Bar fontos, itt nines m6d belemenni az archaikus sziiksegletek kielegitesenek temajaba. Ezert inkabb ket tovabbi klinikai peldara korlatozom magamat. Bar a technika vezetese ezen a szelesebb teriileten halad6 szinten kepzett terapeutcit igenyel, de amikor ezek spontan megjelennek az alapszint katatim panoramajaban, a terapeutanak felkesziiltnek kell lennie, es tudnia kell, hogy a koniliktus-mentes szcenakra f6kuszalasban jelentos terapias potencial van. v egezeti.il megmagyarazom, mit lehet tenni technikailag ebben a vonatkozasban az alapszinten. Eloszor jojjon a ket pelda. Az alabbi a viz-szimbolika erosen nyugtato, szedativ hatasat demonstralja. 21. eset (Az aramllissal gyogyulo) Egy 50 eves orvosb61 lett paciens, miutan tUlesett egy vakbelmiiteten. Az operacio nagyon varatlanuljott neki, es utana az a benyomasa tamadt, hogy halalos veszelybol menekiilt meg. Ehhez tarsult egy igenjellegzetes, mely remenytelenseg erzes. Az elso talalkozaskor elmondta, hogy nyugtalannak erzi magat, almatlan. A vemyomasa 170/ 120-ra emelkedett, mikozben a miitet elott 130/80 Hgmm volt. Gyakorlott volt az autogen treningben es a katatim imaginacioban is, erre alapozva a kovetkezo kiserletet csinalta. Autogen trening segitsegevel ellazult, majd elkepzelt egy olyan szcenat, ahol teljesen passzivan elengedbette magat. E lkepzelte, hogy egy nagy, lassu fo ly6ban a hatan fekve uszik. Hamarosan testileg is erzekelte, ahogyan viszi ot a Jassu aramlas, es ahogy lassan atadja magat a komyezo vizzel eggye valasnak. A kep ugy fejezodott be, hogy egy szeles, ket agra osz16 nagy, arad6 foly6ban sodr6dik, a partokon mindeniitt zold retek. Hosszu ideig (kb. 15 percig) engedte, hogy athassa az uszva lebegesnek ez a nagyon kellemes erzese. Naponta sokszor egymas utan koncentralt erre a kepre. A gyakorlatok utan jelentos altalanos ellazulast es megkonnyebbiilest tapasztalt, es nebany nap alatt megsziint az alvaszavara, illetve avernyomasa is rendezodott. â&#x20AC;˘ Pszichoanalitikai elmeleti nezopontb61, az altalunk megfigyelt imaginativ tartalmak regresszi6t jeleznek; vagy primer narcisztikus fazist, vagy egy oralis, ritkabban analisan hangsulyozott fazist. Nehany clmeleti magyarazatot ezzel kapcsolatban masutt mar kozOltcm (Josuttis cs Lcuner, 1972).

XI.. Konfliktusmentes szcenak es kreativ {ejlesztes

141

Kommentar: meglep6 az auton6m idegrendszert befolyasol6 hatas gyorsasaga. Nyilvanval6, hogy az archaikus sziiksegleteket kielegito (autogen treninggel kombinalt) katatim kep nagy jelentosegi.i az auton6m rendszer gy6gyszermentes, mely szedaci6jaban. Dimenzi6jatj6ljelzi a vemyomasra hatas, amennyiben a diasztoles ertek is jelentosen lecsokkent. Ez a pelda parhuzamot mutat azzal, ahogyan egy kliensiinknel az uszas fantazialasaval rendezodott a pajzsmirigy-rulmiikodes. Harom esetet pedig Pszywyj (1983) kozolt, ahol- igen valtozatos betegsegi kondiciok kozott - a fiirdo imaginatasa hozott feltiino es tart6s terapias sikert. Az alabbi pelda azt mutatja be, hogyan lehet nagyon egyeni m6don f6kuszalni az archaikus kielegi.ileshez vezeto tartalornra; masreszt demonstralja annak veszelyet, amikor engedik a pacienst a sajat feje utan menni. 22. eset (Egy pszichoszomatikus krizis) Konzili umba bivtak az egyetem egyik belklinikajara, egy kb. 40 eves nobeteghez (ferjezett), akinek sulyos, recidival6 fekelyes vastagbelgyulladasa volt. A pacienst es csaladjat mar korabbr6l ismertem, mivel egy hasonl6an akut romlas miatt egyszer mar kezeltilk. A k6rhazi szobajaban nagyon felzaklatott allapotban talaltam, sietos telefonokkal intezkedett az agyab61 (hat gyermeke volt, a kozvetlen csaladi baratokkal egyiltt j elentos szamu ember, akikkel mind telefonon keresztUI rendelkezett). A beszelgetesiinkben eloszor hagytam, hogy elmondja az aktualis problemait. Fokozatosan kideri.ilt, egyreszt att61 szorong, hogy valaki elidegenithetne valamelyik gyermeket tole, masreszt a sulyos betegsegetol, amit mar evek 6ta nem tudott kontrollalni (a fatalis kovetkezmenyekkel tisztaban volt). Tulzott aktivitasa a betegagyb61 nyilvanval6 kiserlet volt a lappang6 panik es retteges elfojtasara. Nyugtalanul es rendkiviil keveset aludt, alig tudott enni, es a belgy6gyasz altal rendelt gy6gyszerezes ellenere gyakran voltak veres szekiiritesek. Ebben a krizisben teljesen indokolt volt valamilyen gyors, hatekony pszichoterapias beavatkozas. Sajnos, keves idom volt, va.rt ram egy ketnapos, tavolabbi konferencia, igy meg kellett probalnom a leheto legtobbet kihozni a helyzetbol. A kliens ismert, es bizott bennem, annak ellenere, hogy egy korabbi kiserletem a sulyos neurotikus feszii ltsege (es rendkiviil diszharmonikus hazassaga) rendezesere, nem volt sikeres a kliens altalanos ellenallasa es csapong6 kovetkezetlensege miatt. Eloszor azt pr6baltam elerni, hogy ,,terjen magahoz": lassa be, pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy lenyugodjon, es akkor targyilagosabban tudja merlegelni a dolgait. Miutan most beteg, nem koteles szemelyesen resztvenni a csaladja minden kisebb-nagyobb iigyeben, teendOiben. Miutan

142

XI. Konfliktusmentes szcenak es kreatlv {ejlesztes

kepes volt ezt elfogadni, a hangsulyosan nyugodt bozzaallasom (osszhangban egy atteteli elvarassal) nyoman, krizis-intervenci6ba kezdtem a KIP segitsegevel. Megkerdeztem, fel tudna-e idezni egy olyan helyzetet az eleteben, vagy a termeszetben, vagy az emberi kapcsolataiban, amelyben killonosen j6nak, magabiztosnak, nyugodtnak cs harmonikusnak erezte magat. Keves gondolkodas utan leirt egy szinhclyet: a kcrtji.ikben fekszik egy nyugagyban, a nyari delutanban a napsugarak ferden atsiitnek a viragz6 r6zsakon. (J gy ertekeltem, hogy ez a szcena olyan tapasztalati minoseget kepviselhet a szamara, amit j6 Jenne kozelebb hozni. Ezt kovetoen nehany relaxaci6s javaslatot adva reszletesen kidolgoztam vele az ellazulast; majd mar az ellazult allapotban arra kertem, ismet kepzelje cl czt a kerti szcenat. Eppen csak rovid nyilatkozatokat kertem, bogy tudjam, hoI jar a fantaziaja, es hogy megval6sult-e a kep. Azt tanacsoltam, hogy teljcscn adja at magat erzelmilcg cnnek a jelenetnek, engedje, bogy annak uralkod6 bangulata eltoltse ot, mintegy iv6djon az bele, es maradjon ebben a meditativ allapotban, ameddig csak lehet. A gyakorlat kb. 15-20 percet vetl igenybe. Ekkor hagytam a kepet elhaJvanyodni, de arra kertern, folytassa onmaganak ezt a kenyezteteset, es csendben elhagytam a k6rhazi szobat. Masnap figyelemre melt6an nyugodtabbnak talaltam ot, j6val ellazultabb volt, az agyab61 egy baratsagos mosollyal koszontott. Ugy runt, a krizishelyzet rendezodott. Azon az ejszakan j6l aludt, etvagya is volt, es megette a nem nagyon vonz6, killonleges dictajat. A felkavart perisztaltikaja lecsillapodott. Mindcnt egybeveve fclruno, gyors valtozast detektaltam ennek a sulyosan beteg n6nek a hozzaallasaban es az auton6m rendszereben egyarant. Isrnet bevezettem a tegnapi gyakorlatot, most azzal az instrukci6val, koncentraljoo egy olyan motivumra, egy nyugodt 6rara, vagy este az elalvas elotti idore, mert masnap nem jobetek. Az utr6Lvisszaerkezve talalkoztunk; tovabbra is eleg j61 erezte magat. A belgy6gyasza rendkivill elegedett volt. Mindazonaltal most azt mondta nckem, hogy egy nemileg kellemetlen incidcns tortcnt az onall6an vegzett gyakorlas alatt. Miutan egy ideig koncentralt a nyugagyban fekvesre, kezdett testileg osszemenni, es egyre kisebbc valt. A vegen ugy erezte, mintha csak egy embri6 Jenne, ami elhagyatva fekszik a nyugagyban. Ettol az erzestol ugyan nyugtalan lett, de nem volt ra alapvetoen negativ batasa. Ezt kovetoen a kovetkezo napokban a jelenletemben folytattuk a gyakorlast, es kozben aktualis iigyeirol is beszelgettiink, hogy csokkentsem a stresszt. Az elkovetkezo nyolc nap alatt teljesen stabiliza16dott. Nyugodtan, a korabbi ketsegbeesett-deprimalt hangulat mindenjele nelkiil fogadta a hireket a vastagbele allapotar61: egy nagyon sulyos fekely miatt mutetre lesz szukseg. (Az erthetoseg kedveert itt befejezem a tortenetet: nem volt

XI. Kon[liktusmentes szcenak es kreativ fejlesztes

143

lehetoseg a pszichoterapia folytatasara, illetoleg az extrem swyos szervi allapot miatt elvesztette jelentoseget. Miutan megoperaltcik, megpr6baltam kettejilkkel egyiltt segiteni tisztazni a Mzassagi problemakat. Vegiil a kliens felelosseget vallalt a sajat eleteert, azaz valast kezdemenyezett a nagyon nebez termeszetii ferj etol, es felepitett egy uj, a leicisa szerint egeszen pozitiv eletet.) Kommentar: egy krizisbe kellett beavatkozni. A KIP eras befolyasa az egesz auton6m idegrendszerre mar az elso illesen megnyilvanu]t. A kliens batoritasa, illetve az az eros elony, hogy bizott a terapeutaban, osszefiiggott. A f6kuszalas teljesen egyeni vonalan lath at6 lctt a sziikseglet-kielegito szcena, amelyben a terapeutanak meg nem volt jartassaga. Mint l:ithat6, a viz-motivumot semmi esetre sem lehet globalisan, minden kliensnel hasznalni; ehelyett erdemes eloszor tisztazni, az adott egyedi esetben milyen szcena elegitene ki a narcisztikus, oralis vagy esetleg analis keszteteseket. Ennel a betegnel kiilonosen erdekes a varatlan incidens: az archaikusan kielegito (narcisztikus) szinhely hirtelen szorongastelive valtozik. Itt nem mcnnek reszletekbe a kicsive, embri6va valas (regresszi6) pszichodinamikai jelenteserol. Altalaban soha nem tudjuk megj6solni, mikor es milyen utan kap egy kielegito kep negativ hangsulyt, valt ki szorongast. Emiatt nem javasolt (legalabbis komoly betegeknek) az ona116 gyakorlas. Arcbaikusan kielegito kepeket csak a terapeuta jelenJeteben kellene vallalni, aki iranyitani tudja a tartalmat es az elteriilest is kepes terapias iranyba forditani. Egyebkent ez a ,,zavar" elegge jellemzo; a terapeutanak felkesziiltnek kell lennie erre. Tovabbi peldak es kovetkeztetesek mas munkamban talalhat6k (Leuner, 1983). A KlP masodik dimenzi6janak itt lcirt tapasztalatai ketfele m6don hasznalhat6k fel az alapszintii munkaban. 1. Ha a terapeuta minden elvarasa ellenere a kliens nem boz konfliktusos anyagot az imaginalasa soran, hanem kifejezetten vagy kizar6lag a latvany kellemes, harmonikus, elfogadhat6 tartalmaihoz alkalmazkodik, a terapeutanak nem kell megakadalyoznia ot ebben, vagy elkezdeni nyomozni konfliktusok utan, vagy provokalni ilyeneket. Inkabb tcimogat6 hozzciallast kellene felvennie, es megengedni a kliensnek, hogy tapasztalja meg ezt a rulnyom6an pozitiv tartalmat a kepelmenyben. Itt tehat a segitseg nem a belso konfrontaci6, a szemelyiseg erese iranyaban halad, hanem fOkent az elsodleges referencia-szemelyek es a kornyezet elleneben. Bar allnak rendelkezesiink:re olyan peldak, amelyekben a targykapcsolatok erese is megjelenik, egy ilyen eel nem kenyszeritheto ki. Mindazonaltal az evek 6ta fenna116 tiinetek javulasan ke-

144

XI. Kon[liktusmentes szcenak es kreatlv {ejlesztes

resztiil ketsegtcleni.il segitiink ezeknek a klienseknek, egy 10-20 i.ilesszamot mutat6 rovidterapia kereteben. 2. Ebben az esetben az alapszintii terapia viszonylag rutinszeriien halad a mar leirt m6don, a rogziilt kepek es mas kontliktusos tartalmak elhalvanyodasaval. Ennek ellenere, uj tudasa alapjan a terapeuta figyelmesen regisztralja a kontliktusmentes szcenakat a kepelmenyben. Majd megpr6balhatja ezeket tapasztalatilag mcgerositeni a kliensben: peldaul ugy, hogy ajanlja a viz-motivumokat (ivas, kez, lab, arc locsolasa a patakban, furdes, uszas), kellemes, harmonikus tajak fantaziatasara keri. Altataban tanacsos ityen szcenavat befejezni az i.ilest; az igy tudatosult tema es az atelt hangulat visszhangzani tud a kliensben. Jgencsak figyelemre melt6, milyen belso nyugalmat es stabilitast nyernek a kliensek egy ilyen terapias menettol, de gyakran fclfedezheto az en erosodese, megnyilasa uj dolgokra, kifejezettebb batorsag uj megoldasokra a kepelmenyben, es gyakran a val6sag dolgaiban is. A KJP itt le irt masodik dimenzi6jat az anaklitikus terapia (szupportiv tipusu) kateg6riajaba hclyezbetji.ik el. Osztondinamikailag nezve az alapja a primer narcisztikus es oral is regresszi6.

XII. A va16s helyzetek kovetese

A KIP kapcsan az elsodleges megfontolas az volt, hogy a kepzelet segilsegevel a tudattalan anyag felhozhat6 a p szichoanal izisbol mar ismert alomszimb6lumok szintjere. A KIP eredmenyessege alapjan egeszen ,,elegansnak" latszott a tudattalanb6l felszabaditott kesztetesek es kontliktusok kepi szimbolikajat meghagyni a tudatelottes teri.ileten. Ugy velti.ik, ez megvedi az intcllektualizalasra hajlamos pacienst a tudatos felismeres nyersessegetol. Kozismert, hogy ez a projekt1v tesztek elonye: a vizsgalt szemely sokaig nem tudja, milyen celt szolgal a teszteljaras, es miJyen fajta pszicbes anyag az elonyos. A szimbolikus megjelenitesnek, vagyis a tudattalan problemak projektiv kifejezesenek a tamogatasa azzal az elonnyel jar, hogy az ambivalens tendenciak szeles skalaja, a kesztetes es elharitas kozotti kompromisszumok, es eppigy a melyen feszkelo erzelmi elmenyek egyiitt, kontaminalt formaban egy szimbolikus kepben fejezodnek ki. A kepelmenybe bevon6das gyakran nagyon magas szintje nyilvan ezzel magyarazbat6. A szimbolikus vilaggal val6 intenziv foglalkozas, annak kozvetlen tanulmanyozasa folyaman boss:zU ideig hattcrben maradt az a gondolat, bogy a konkret mindennapos helyzetbol vett imagi nativ tartalom szinten erdekes lehetne, es talan termekenyen elosegitbeti a belatast es a terapias baladast. Ava16sag szcenaira f6kuszalas a viselkedesterapias iskolaknak, ilJetve a viselkedesm6dositas amerikai verzi6inak mindig a bomloktereben volt. Ekozben a KIP (es elofutarai, mint a halad6 szintii autogen trening) munkabipotezise ki. ncm mondott szabalynak tartotta, bogy a megjeleno imaginativ tartalmak ,,tobbek onmagulcnal", olyasmitjelkepeznek, ami a relaxalt allapotban feltorve sohasem ertheto mega szimbolika minosegenek fi gyelembe vetele nelkiil. Az amerikai viselkedesterapeutakat (peldaul Wolpe, 1958) ez a gondolat egyaltalan nem erdekli. Szamukra az elkepzelt targy vagy elkepzelt szemely onmagaban a val6sag es semmi mas. Ketsegtelen, hogy az ejszakai almokban sokszor nagyon realis szcenakat eltink at. A KIP-re alkalmazva tehat azt kerdezbetjiik magunkt61: mi ved meg benniinket a konfliktus magunkra veteletol, amikor arra f6kuszalunk, es nem elrejtjilk a szimbolikaban, peldaul tajkep-motivumokban, allat-abrazolasokban.

146

XII. A valos helyzetek kovetese

Vilagitsuk meg ezt egy peldaval! Miutan a terapeuta ismeri a szokasos kontliktushelyzeteket, egy adott kliensnel mar elore felkeszulhet valamelyik megjelenesere. Amikor a reten felbuk.kannak a tehenek, sejtheto, hogy valamilyen anyai minoseget szimbolizalnak, az anya helyettesitesekent miikodnek. A teben kepen keresztiil nagyon pontosan utana nyomozhatunk a valamikori konfliktusnak. Arra figyeli.ink, milyennek fantazialja azt a kliens: kover a tehen vagy lefogyott, tiszta vagy koszos, a togye petyhudt vagy duzzad6, es ki.ilonosen, hogyan viselkedik a kliens iranyaban, baratsagos vagy ellenseges. Miert ne jelenhetne meg ehelyett a kliens sajat anyja? (A KIP kozepfokan az ilyen talalkozasok mar osszehozhat6k.) Ha igen, akkor arra kerjiik a klienst, hogy figyelje meg pontosan az anya megjeleneset es viselkedeset: hogyan 61tozik, alkalmazkodik-e ez a korahoz, hogyan iidvozli ot, baratsagosan vagy baratsagtalanul stb. Ezek mellett elohivhat6k a kliens sajat erzesei is a megjeleno anya-figurar61. Vegiil a mar bizonyos gyakorlattal rendelkezo klienseket megkerhetjiik, hogy pr6baljanak meg beszelgetni a fantazialt alakkal. Az eredmenyek valtozatosak; nemelyeknel mukodik, masoknal nem. Ez kepezi a korlatot. F6bias helyzetekn el (mint peldaul a szereples miatti lampalaz) mar eleve kikapcsolhatjuk a szimbolikat - itt a legnagyobb terapias jelentosege val6szinuleg a konkret szinhelyekre koncentralasnak van. Az erintettnek pontosan az adott helyszint kell elkepzelnie: ahogyan kiall a nagy kozonseggel szemben. Ez egy tipikus pelda (hason16keppen teszunk egy kigy6- vagy masfcle f6bianal is). Ezutan kovetkezik a foglalkozas a rogzi.ilt keppel, a KIP mar lei rt szabalyai szerint. E lso lepeskent minuci6zusan beszamoltatjuk ot a szorongaskelto helyzetrol es targyakr61, minden apr6 nilanszr61, valamint az ekozben j elentkezo minden erzeserol. Azutan pr6balunk m6dot talalni arra, hogyan tudna mine! jobban megbaratkozni a szcenaval vagy helyzettel. Ez tortenhet ugy, hogy 6vatosan, lepesenkent megkozeliti, vagy ha belekezd egy elkepzelt parbeszedbe. (A kozephalad6 szinten kerill elo a szerepcsere technikaja, amikor a kliens felveszi a fclclmetes figura alakjat.) Ajartas olvas6 latharja, hogy ebben a viselkedesterapia gyakorlataihoz kozelitiink (ami a Kl P 1957-es pub1ikalasakor meg nem is letezett). Ezen a m6don lenyegeben adagoljuk a szorongast. Ami a f6biakat illeti, van nebany pr6balkozas arra, hogy a KIP soran a konkret szfnhelyre f6kuszolassal kezeljek a keltodo szorongast. Eleg furcsa m6don ezekben az esetekben sokszor nem sikerul a pacienseket a kepanyagon beliil egy val6s szinten tartani. Ellenkezoleg, a fantazia gyorsan, spontan atugorja a val6sagot es szimb6lumokkal helyettesiti azt. Nern tudom megma-

XII. A valos helyzetek kovetese

147

gyarazni, ez miert tortenik. Talan annak tudhat6 be, hogy a kliens, vagy a terapeuta, vagy mindketten meg nem kelloen jaratosak a kepelmeny-technikaban? Lehetseges, hogy a mi pacienseink inkabb bajlamosak eloterbe tolni a fantazia-szulte tartalmakat, mint a realista amerikaiak? Odvozolnek egy megfelelo utankovetest ebben a temaban, megfelelo peldakkal az iilesnek arra a kiilonos fej lodesere, amit egy val6sagos helyzetre f6kuszalas hozhat.

23. eset (Hiivelyk Pamia esete a papirmase igazgatoval) Valamelyik kikepzo kurzusomon egy tanamo a kovetkezo panasszal jelentkezett: retteg az iskolaja igazgat6jat6l. A jelenleteben rendkivill nyugtalan, szorong6 lesz, meg megsz6lalni sem tud ertelmesen, nemhogy ervelni. Egyetertettilnk., hogy a KTP-ben nagyon pontosan elkepzeli ajelenetet, ahogyan belep a mindenhat6 igazgat6 irodajaba es latja ot a szokasos m6don az ir6asztala mogott iilve. Ekkor eloszor is ki kellene pr6balnia, hogyan letesithet vele egy kontaktust, majd egy beszelgetes elkezdeset is. Kozolnom kell itt, hogy a tanarno viszonylag elenk kepzelettel volt megaldva, sot ugynevezett eidetikus kepesseggel (egyebkent szinte mindenben atlag feletti volt). Alabb siiritve szamolunk be a tortentekrol. Belepve a felettes irodajaba, az asztala mogott i.ilve hatalmasnak es masszivnak latta ot. Azonban nem a ferfi konkret megjelenese volt, ami megdobbentette, hanem az, bogy ujsagpapirb61 volt megformazva. Az imaginalast koveto beszelgetesben megtalalta ennek a metaforanak a magyarazatat: a ,,papirb61 kesziilt" nagyon megfelelo ra, mert tenyleg olyan szemely, akinek a f6 dolga az igazgat6i irodaban, de talan a privat eteteben is csak ,,papir". Ahogyan ott i.ilt, terj edelmesen, az asztala mogott, a kliens Hilvelyk Panna meretiire ment ossze. Az aranytalansagnak es tehetetlensegnek ebben a pillanataban valami (neki is) elegge varatlan tortenik. Kicsi ,,zold emberkek", hozza hasonl6 mereruek keriilnek elo minden szegletbol, es mintha scgiteni akarnanak neki. Nagy hirtelen a kicsi zold alakok (vele egyutt) egyfajta tamadast inteznek az ir6asztal ellen, ugy, hogy felmasznak annak labain. Ebben a pillanatban a papfrigazgat6 alakja osszcomlik es most az ir6asztal alatt eppen olyan kicsi es nem felti.ino, mint a tanarno es a scgitoi. Ezen a varatlan fantazian a kliens annyira meglepodik, hogy kacagasban tor ki. Kommentflr: masutt (Leuner, 1983) ezt az esetet, mint a gyermeki, regressziv fantazia kreativ feladatmegoldasat targyalom. Az a szimbolika, ami helyet kap ebben a talalkozasban, es ahogyan a tekintelyszorongas miikodik, elteveszthetetlen. Szemben a fantazia feladat-megoldasra alkalmazasaval a viselkedesterapiaban (amelyben a val6s jelenetet a terapeuta allitja ossze, es a lepesrol lepesre lejatszas is az o standardjai szerint tortenik), itt a

148

XII. A valos helyzetek kOvetese

tanamo krealja a szcenat, a sajat motivaci6s rendszerevel osszhangban, es a megoldas is nyilvan hozza idomul. Ezt en etonyosnek Latom. Figyelemre melt6 meg (es velemenyem szerint jellemzo klinikai tapasztalaton alapul, lasd peldaul a korabbi krizis-intervenci6s esetet), bogy ez a 30 perces foglalkozas egy j6 adagot feloldott a he lyzeti szorongasab61. Most mar kepes volt higgadtao es nyugodtan talalkozni a fOnokevel.

tanamo

Leszamitva a va16sagb61 vett szinhelyeket hasznal6 f6bia-terapiakat, az ilyen szcenakra f6kuszalas igen sikeresnek bizonyult egy masik, kevesbe dramai teri.ileten. Az ebben szunnyad6 lebetosegek val6sziniileg meg nincsenek kimeritve. A mindennapi elet azon banal is jeleneteire gondolok, amikben a kliens a szokott m6djan viselkedik. Ugy talaltak, hogy a melyebb ellazulas allapotaban, amelybe majdnem mindenki belecsuszik egy folyamatos imaginalas alatt (minden indukci6 nelkiil), a koznapi elet megfelelo j elenetei erzelmileg sokkal siiritettebben es hivebben atelhetok, mint a val6sagban. Tehat ha leirattatjuk a klienssel az imaginalt eszleles reszleteit, masreszt es mindenekfelett pedig azt az erzelmi t6nust, amelyet az adott helyzet sugaroz (legyen az taj, a haz nappalija, talalkozas valakivel stb.), akkor a kliens igen j61 illusztralt valaszt kap arra a kerdesre: ,,Mil yen tudattalan erzesekkel elem at a napi komyezetemet?" Haaz ember val6ban engedi ezeknek az imaginalasoknak a lefuttatasat, az tortenbet, hogy nemcsak betekintest nycr, de a gyakorlatot valamifele szembesiileskent eli at. Rengeteg tudattalan, elfojtott attitiid, averzi6k es az ellenkezojiik, belso osszefliggesek rarulnak fel es valnak tudatossa. Az elozo pcldaban ez igen extrem m6don bukkant fel, j 61 kifejezve az emberi eszleles tudattalan, kifinomult minosegeit. Nern szeretnem emJites nelki.il hagyni azt sem, hogy a konkret helyzetek tudatki.iszob-alatti erzelmi cszlelese az ember nagyon koran felfedezett kapacitasa. 0 . Vogt - hires, ismert agykutat6 a 19-20. szazad fordu16j an - , aki sokat foglalkozott a bipn6zissal is, ezt igy fogalmazta meg: ,,A hipn6zis a lelek mikroszk6pja". Azaz, a hipnoid allapotban az intrapsziches folyamatok ,,felnagyit6dnak" es ezaltal sokkal vilagosabban es pontosabban mcgragadhat6k. Most pedigjojjon cgy pelda .

24. eset (A zarda tanarnoje) A 38 eves kozepiskolai tanarno ktilonfele pszichoszomatikus tilnetek miatt kert segitseget. Tobb even keresztiil tanitott egy neves zardaiskolaban; apr6 lakasa is az iskola teriileten volt. Kezdetbenj61 es biztonsagban erezte magat ott. A meglchetosen bosszan tart6 (szemelyisegvaltozast, mint celt kitiizo) terapia vege fele megkerdeztem tole: mit gondol, hogyan fogja

XII. A val6s helyzetek kovetese

149

erezni magat, amikor nemsokara visszater az intem atus miliojebe? A kerdes fontos volt, hogy fel tudjam kesziteni ot a jovore, es hogy teszteljem, mennyire akarja az eletet ugyanolyan korulmenyek kozott folytatni. Fel kivantam memi, hogyan eli meg a zardai eletet most, ennyi terapia utan. A kerdest koveto imaginaci6t kicsit leegyszerusitve es nemileg kotetleniil adorn elo. Ahhoz, hogy elerje a lakasat, egy kertszerii udvaron kellett vegigmennie; ez egy kedves bely, hatarozottan szereti; most az eg felhos es valahogy a kert is csokevenyesnek tiinik, a lombozat es a v iragok valahogyan hervadtnak latszanak es nem mutatjak azt a termeszetes frissesseget, amit azelott annyira ertekelt. Belep a kis lakasaba. Hagyja, hogy hasson ra a szobak hang ulata. Most nagyon kicsinek es keskenynek tiinnek. Alig Jehet mozogni a butorok kozott. Dohszag van, es szi.irkescg. Ettol lathat6an megdobben. Emiatt itt azt gondolom, sziiksege van egy kis sz6beli segitsegre, es azt mondom neki, meg alig van itt, ez a benyomasa talan csak egy pillaoatnyi hangulat, ami nem fejezhet ki semmi veglegesct a lakasa ertekerol. Ekkor megint kinezett az ablakon az udvarra-kertbe, es az az impresszi6ja tamadt, hogy a komyezo epiiletek kozelebb keriiltek. Az egesz teriilet valahogy beszoritott, es a szinhely valamilyen fogsagot fejez ki; ettol egesz testeben megremegett es felkeltOdott b enne egy eros averzi6 es szorongas. Kommentar: itt a KlP-ben a ,,lelek mikroszk6pjanak" hasznalata egy konkret helyszin erzelmi hat.asait segit felbecsiilni . A kerdesre viszooylag tudatos valaszok erkeznek. Erzekelheto az utkozes a terapia folytan megvaltozott szemelyiseg es az egeszen mas erzelmi toltesii szinhely kozott. Sziiksegesnek latok itt egy magyarazatot. A peldaban leirt egyik tapasztalatra tekintettel, mikozben a tenyleges hc lyzctre f6kuszalnak, a kliens es a terapeuta szubliminalisan (a tudatos eszlelest nem elero szinten) vagy kontrollalatlanul koveti nyomon azt, hogy a leirt szinhely es annak erzelmi minosege kifejez valamilyen ,,igazsag"-egyenerteket az imaginalt targyr61. Ezert ez egyfaj ta merorudkent vagy iteletkent szolgalna arr61, ebben az esetben a z:irdaiskolar61es a kliens elethelyzeterol. Az a gondolat, hogy ,,a tudattalan megvesztegethetetlen" es ,,igazsagokat fejez ki", eleg naiv feltetelezes es nem talalja el a dolog magvat. Mi fejezodik ki ebben a p eldaban? Sem tobb, sem kevesebb, mint az imaginalt val6s targy (vagy ember) pillanatnyi, erzelmi ertekelese. Ez az ertekeles nagymertekben fiigg ajelentOI, azaz, a szemely aktualis hangulatat61. Lehet egy masik szemely aktualis hatasa, egy beszelgetes eredmenye a terapeutaval, vagy betudhat6 mas kori.ilmenyeknek. Egy beletor6d6 hangulatban peldaul egy adott targy a fantaziaban teljesen mas erzelmi t6nust es aninyokat mobilizal.

150

XII. A valos helyzetek kiivetese

Ez annak bizonyitasiboz vezet, hogy egy erzelmi ertekelesrol van sz6, amit el is kell magyar<izni a kliensnek. Tovabba, befolyasolja a fesziiltsegszint, az erzekenyseg magas foka, tebat gyakran eltulzott. A terapiaban ezert tanacsos az ilyen, a va16sagb61 vett szinhelyekre ismetelten, kiilonbozo hangulatokban f6kuszalni, kiilonosen, ha az erintett szemely melyebben van abba involva16dva (peldaul lakhely, kapcsolati helyzet). Mindazonaltal a szinhelynek ez a tudattalan erzelmi ertekelese kulcsokat ad a rejtett folyamatokhoz es erzelmi viszonyu lasokhoz. Az aktualis helyzctekre f6kuszalas barmadik elonye, hogy jclentos mennyisegu anyag nyerheto, mindenekfolott a kliens aktualis tarsas kapcsolataira vonatkoz6an. Gondolkodom pcldaul azon, hogy adott egy fiatal paciens, aki visszater a sziilei otthonaba. A KIP-ben lefuttatja azt a jelcnetet, hogy egyiitt iii a hozzatartoz6kkal, rokonokkal a vacsoraasztalnal. Az elso interju onmagaban sosem terhet ki ennek a csaladi rendszemek annyi karakterisztikumara, mint amennyirc a szcena imaginalasa lehetoscget nylijt. Sok kliensnel olyan tiinetek fedodnek fel ilyenkor, amikrol addig sohasem beszeltek. Az eljaras technikaja nem nehez. Mindazonaltal, a terapeutanak tudnia kellene, hogy az aktualis szcenara f6kuszolas, a terapiaban elorehaladott paciensnel bizonyos stresszel jar, mivel neha eroteljes erzelmek kapcso16dhatnak hozza, mint ez legut6bbi peldankban is ki tunt.

XIII. A terapias hat6tenyezok attekintese

Mivel nemelyik tenyezot mar erintettiik a motivumok bemutatasanal, CZ a fejezet reszben ismetles, de eppen ez hangsulyozza a tema fontossagat. Ezek a hat6tenyezok altalaban annyira kifinomultak, hogy vagy termeszetesnek veszik oket, vagy a terapeuta vezetesi stilusa atsik]jk folottiik. Roviden felsorolva: l. Az imaginalt szcenak es erzelmi t6nusuk f6kuszalt feltanisa es szavakba ontcsiik, gondolati sikra ernelesiik erdekeben. 2. A tartalmak objektivatasa es attetele a fantaziab61a realitasba, a paciens spontan ertelmezesei segitsegevel. 3. Az erzesek es affektusok felszabaditasa a katarzisig. 4. A felszinre hozott konfliktusok visszacsatolasanak hatasa es a kreativ folya mat serkentese. 5. A terapias fejlodes ellenorzese a valtozas lepesein keresztiil.

Miutan az egyes tenyezok ereje, hatasa egyenrol egyenre valtozik, nehez sematikus szemleltetesiik. Az olvas6 elnezesct kell kemem, hogy emiatt neha tut elvontan fejezem ki magam. Azonban ugy hiszem, akik eddig eljutottak, kepesek kovetni es megerteni ezt az osszefoglalast.

Az imaginalt szcenak es erzelmi tonusuk fokuszalt feltarasa es szavakba ontesiik, gondolati sikra cmelcsuk erdekeben Ez a kicsit esetlen cim a kovetkezokre vonatkoznek. A katatim kepek eszlelesekor az elso akci6, arnit a paciens vegrehajt az imaginativ folyarnatban, maga a vizualis eszleles. Eleinte csak fut61ag kepes azt megragadni, es aztan ejteni a kovetkezo eszleles kedveert, rohanva egyik jelenetrol a masikra. Jelentosen hatekonyabb terapiasan, ha a terapeuta vezetesi stilusa azt celozza, hogy a kliens fokozatosan tanulja meg az imaginalt szcenat teljesen athozni az aktualis jelenbe. Ezt mindenekelott az az instrukci6 kinalja, hogy irja le a szcenat, annyira reszletesen es erthetoen, amennyire csak lehetseges. Ez lenyegeben kognitiv behatoliis a fantaziavilagba, a perceptuatis mezo elemzese; a kiterjedese elegge messze e lvihet. Ez a finom gondolati behatolas es a f6ku-

153

XIII. A terapias hatotenyezok attekintese

szalt viz ualizalas vezet ahhoz a koriilmenyhez, hogy a szinhely ,,felforr6sodik", szelesebb kornyezetevel es minden apr6 reszletevel, es teljesen uj elemek bukkanhatnak fel. Technikailag, a terapeuta kezdettol fogva, minel gyakrabban arra keri a klienset: irja le a szcenat, amilyen pontosan csak lehetseges, belemenve minden reszletbe. Ezzel egyreszt elkeriili, hogy rul sokat kerdezzen, es a kerdeseire csak ,, igen/nem" es ,, iihiim" valaszok erkezzenek. Jobb a nyitott kerdes: ,,Meg mit lat?" ,,Megnezne kozelebbrol?" ,,Pr6baljon meg reszleteket leimi". Konzekvensen, iilesrol iilesre ezt teve, a terapeuta igy egy tanulasi folyamatot serkent a kliensben: a katatim szinhelyek kognitiv tartalmanak megtapasztalasat. Azonban a fogalom tenyleges ertelmeben ez a tanulasi feladat csak akkor teljesiil, ha kozben a kliens hasonl6keppen tanul eszlelni es ugyanakkor szavakba forditja a megfelelo szcena erzelmi t6nusat. Ket szempontra kell itt figyelni, egyfelol a szcenab61sugarz6 erzelmi t6nusra, masfel6l a kliens sajat erzescire. A kliens finomabb percepci6ja ininyitasara a terapeuta felajanlbatja a valasztast nebany minoseg koziil ; majd mcgkerheti, szamoljon be a kcpcket kisero erzelmi t6nusr61. A katatim szcena hol gyorsabban, hol lassabban bontakozik ki, csakugy, mint a l<lsero hangulat, ami osszekeveredhet a kliens sajat hangulataval. A masik veglet: annyira elutasitja a szcena negativ legkoret, hogy telj esen levalasztja magar61. Mindket vcgletnel az a kerdes meriil fel : hogyan eli meg a szcenat erzelmileg: kellemesnek vagy kellemetlennek, magahoz tartoz6nak vagy idegennek. lgy mindig segitheti.ink az erzelmi t6nus megfogalmazasaban, ki.ilonosen a rogziilt kepeknel.

mezesei r6luk mindinkabb val6sag-orientalt kateg6riakba keriilnek, a masodlagos folyamat ertelmeben. J6 pelda erre annak a 17 eves diaknak a rovidterapiaja, aki a barlangb61 eloruno 6riast fokozatosan vezette at a val6s vilagba, sikeresen alkalmazkodva az ott uralkod6 koriilmenyekhez. A terapias vezetesnek az a celja, hogy a rul imaginativ, rul kusza es irrealis szcenak felszinre keriilesekor, az intervenci6k kozott valogatva a terapeuta azokat preferalja, amelyek a klienset a fantazia-anyag gyakorlatiasabb felfogasa fele vezetik (ez a befolyas termeszetesen nem autoriter). Mas sz6val, mega legnagyobb szornyeket is, peldaul az erdo sotetjebol elobuk.kan6 vadul iivolto sarkanyt is figyelje mega kliens, kepzelje el es irja le a reszleteit, apr61ekosan, ugyanugy, miotha egy bonyolult gep Jenne. Ez az objektivalas a vagykozponru elsodleges fo lyamatot a val6sagkozpontU masodlagos folyamatok fele tereli. igy fokozatosan halad a kognitiv behatolas az imaginalt szcenakba.

152

A tartalmak objektivalasa cs attetele a fantaziab61 a rcalitasba, a paciens spontan ertelmezcsci scgitsegevel Az objekttva!as a kepelmennyel foglalkozas alapformaja; azzal a cellal, hogy a szimbolikus kcpben megjelent konfliktust, de meg a a konfliktusmentes szcenat es a tarsu16 erzelmi t6nust is fokozatosan kihozzuk az abrazolasanak ebbol a formajab6L A melyen regressziv elmenyszint az elsodleges folyamat elveinek megfeleloen fejezodik ki. Ezt a formulat lepesenkent meg lehet ragadni intellektualisan, szavakba ontessel es a gondolati tartalom elemzesevel. Ezen az uton az imaginativ tartalom egyre erosebben targyi minoseget nyer, olyan megerthetoseget, amellyel az erzelmek es a magikus szimb61umok birodalmaban meg nem bir. Masfelol, ahogyan a terapias folyamat halad, a szimb6lumokjelentesei fokozatosan mind tisztabba valnak, es a kliens ertel-

Az crtcsek es affektusok felszabaditasa a katarzisig Az erzcsck realizalasa (lasd az e lso hat6tenyezot) termeszetesen vezet ahhoz a koriilmenyhez, hogy a kliens egyre inkabb megtanulja mind tisztabban eszlelni a szcena erzelmi t6nusat, fOkent a relaxalt allapotban kifinomodott percepci6ja folytan. Azonfeliil, erosebb erzesek es affektusok szabadulnak fel; bol negativak (szorongas, bizonytalansag, remiilet), ho! pozitivak (nyugalom, orom, esztetikai elmeny stb.). Ezeknek az erzeseknek a felszabadulasa egeszen a lereagalasig, vagyis a motorosjelekben is megnyilvanu16 katarzisig (fels6bajtas, mimika, konnyezes, siras stb.) sokfelekeppen megmutatkozik, illetve termeszetesen verbalisan is. Ezeket a terapeutanak tamogatnia kell, csakUgy, mint a gyakran tarsul6 szegyent is. Ez a he lyzet egyben lehetoseg arra, bogy a kliens megertse: a terapeuta nem csak hogy elfogadja ezeket, hanem meg terapias hatasunak is tartja. A katarzis, mint eredmeny, talan egyetlen ,,mikrokatarzis", az eredetileg erzelmi toltesii tartalom affektiv neutralizalasa. Ezek nyoman a kliens egyre tobb gondolatot tud kinyemi a tartalom jclentesebol, ami azelott nem volt lehetseges. Az erzelmek lereagalasa es a katarzis nem oncelu - ezek segitsegevel fokoz6dik peldaul a rogziilt kepek kognitiv tisztasaga. Ezt magyarazva erdemes megjegyezni, hogy nagyon intenziv katartikus reakci6k ritkak a Kl P-ben, es nehez ilyeneket kivaltanj is. Olyankor jelennek meg, amikor a kora gyermekkori vagy egyebkent traumas szcenak ujraelednek.

154

Xlll. A terapias hatotenyezok attekintese

A felszinre hozott konfliktusok visszacsatolasanak hatasa es a kreativ folyamat serkentese A katatim tartalom megfejtesenek eredmenyekcnt a tenipia folyaman cs meg az egyszeril vizualizalassal is, az imaginaci6ban abrazolt konflik tusok kivetiilnek az egyen eg6jab61 es megjelennek a csukott szcmei ,,elott", ugy egy meternyi tavolsagban. A konfliktus igy, mint ,,tapinthat6 dolog'', tavolabbra kerill, kJvi.ilre, ahol most j 61 megfigyelheto es kritikusan megvizsgalhat6 (ki.ilOnosen, ha tovabbi vizualis kepanyagot tennel). A terapeutaval kozosen ekkor eszlelni lehet azokat a strukturakat, amelyeket az ideig nem vettek eszre vagy nem voltak felismerhetok. Azonban meg akkor is, ha nincsenek vizualis reszletek, a kivetiilo elmenytartalommal mint dologgal lehct foglalkozni, ami lermeszetesen kozvetleniil visszahat az eg6ra. Ezert nemcsak az egyen saj at erzelmi konfliktusanak a kifete vetitesevel, m int termeszetcs ongy6gyit6 tendenciaval (hasonl6an az ej szakai alomhoz) lehet szamolni, hanem ennek masodlagos hatasaval is, amit ez a visszaj elzes gyakorol az egyen sajat, eszlelo eg6j ara. Ezzel a vissz.ahatissal egy cirkularis, korkoros folyamat letesi.il, amely folyamatosan fenntartja ezt a belso szembesi.ilcst. Att61 fi.iggoen, hogy a megalkotott kepek behatolasa a tudattalan, tudatelottes vagy a kognitiv szinten tortenik, a folyamat marad inkabb a kepi Lartomanyban (felig tudattalan, felig tudatelottcs), vagy bekeriil a tudatos apparatusba, egeszen a gondolati belatasig. Ez ki.ilonosen akkor j elentkezik, ha a j elentes tisztazasa a szimbolikus kapcsolatok cgyeni, sajat ertelmezesen kereszti.il erkezik, es a kepek reszleteihez tarsul6 birtelen otleteken kereszti.il. Ahhoz, hogy megertsi.ik az alapszintu KIP terapias hatasat, footos eszbcn tartani a kovetkczot. Mar a pretudatos szinten, ami a legtobb kliensnel elsobbseget kap cgy rovidterapiaban, bels6 kon frontaci6 kelctkezik es nyujt ismetelten uj kesztetest a kepelmeny tovabbfejlesztesere. Ez azutan tovabb i kreativ imaginaci6kban fejezodik ki, m ialtal a kezdetben gyer es balvany szcenak cgyre elenkebbe, szinesebbe valnak, benepesi.ilve emberekkel es a llatokkal. A vi lag kiszelesedik, a klicns megtanulja megoldani a kezdetben nehez es alig kibogozhat6 gatl6 motivumokat. igy fokozatosan lazabba, szabadabba es kevesbe problemassa valik. A tudatelottes visszacsatolas hatasa, sokaig a keppel maradva, igy bizonyos fiiggetlenseget elvez, anllt nem kellene alabecsiilni. Bizonyos kori.il menyek kozott ez erzelmi konfrontaci6kent haladhat tovabb akkor, ha a terapeuta tu! hamar ,,nekiesik" a kepelmeny kognitiv-intellektualis magyarazasanak. A ,,varjunk tiirelmesen a kepre" megkozelites, amit Boss (1953) demonstralt az ejszakai almok egzisztencial-analitikus kezeleseben, ehelyett megengedi, hogy a kepet metaforakent, a teljes, komplex

Xllf. A terapias hatotenyezok attekintese

155

jelenteseben fogjuk fel es igy j obban megertsi.ik, mint egy fogalmi elemzessel. A f6kuszalt feltaras faktora, mint elso tecbnikai szempont, ezert annyira fontos .. A terapeuta ezt megerositheti egy olyan vezetessel, amely megengedi a pac1ensnek, hogy az imaginalt szcena hosszasabban hasson ra, elinditva valamifele meditaci6t es nyugodt szemlelodest. Ez az elmenyszintii visszahatas esetleg terapiasan ,,atbillentbeti" a tartalmat a val6sagba, akar konfliktusos akar konfliktus-mentes szcenar61 van sz6. A visszacsatol6 hatast tovabb ero~ sitheti a terapeuta tudatos f6kuszalasa a tartalom bizonyos elemeinek eszlelesere es vizualizalasara, es a kliens azon tartasa, tart6san es Jcitart6an. Ebben va.~ nemi k~n~r~~taci6, h~ konfliktusos tartalmat erint. Ezt a folyamatot egy saJatos oszc11lac10, egy ,,huzd meg, ereszd meg" jellernzi, a tudatelottes erzelmek kusza megsejtese es a vizualizalt, tehat mar tudatosult kepzet kozott. Ezen a visszajelz6 hatason gondolkodva szarnos j elzest szereztiink ezen fol~amat nem vart, de komoly, kJserletekben is igazolt osszekoto erejer61. Beb1zonyosodott, hogy ennek hattereben a szimb6lum es a tudattalan erzelmi konfliktus kozotti szoros funkc ionalis egyseg all. Az egyik feltetelezi a masikat. A szimbolikus kep kihat, akar a terapeuta beavatkozasan akar a teirt vissz~csatolason kereszti.il, a nem verbalis, regresszf v szintre, o~szhangban a konfliktusos strukrura tudattalan dinamikaj aval. Az alapszintil KIP-ben a hosszasan hat6 preverba/is konfrontacio folyamatara a szimboldrama fontos terapias osszetevoj ekent szamitunk. Ugy tiinik, ez a folyamat kiilonos ellentetben all,a maso?ik technikai szcmpontkent hangsulyozott tisztazas kognitiv folyamataval. Mmdazonaltal a legtobb esetben mindket eljaras, egymassal ~arb~z~mos~n mi.ik?dik~ az _el~bbi inkabb a terapia elso fazisaban, a kognitiv t~szt~z~s p~dtg -~ m~s~dtk faz1sba~, _de, hangsulyozzuk, mindkett6 lenyege a ttsztazas, es kolcsonosen gazdag1tJak egymast. Elsore ez tunhet elmeleti szoszmotolesnek, am inkabb azt a torekvesi.inket j elzi, hogy mine I elvontabban tudj uk megfogalmazni a szimboldrama funkci6it.

A terapias fejlodes cllenorzese a valtozas lepesein keresztiil Ezt a pontot rovidre tudom fogni. A szinkron transzfonnaci6 j elensegei (azaz a taj megvaltozasa, a hegyi panorama dus ulasa, az apr6 atalakulasok i.ilesr61 i.il.esre, so~szor a terapias beavatkozasokat kovetoen) nem csupan k_o~tr~ll kent sz?l~~Lh~tnak a terapeuta szamara. Ennel tobbet - csipetnyi baton tast es megeros1test Jelenthet, amennyiben felhivj a ezekre a kliens figyelmet es e~etl.eg f6~szaltat is rajuk. Meg sz6ban is raer6sithet, a ,jutalommal" felkesz1tve a khenst, hogy a novekvo belatas csokkenti a szenvedeset es a tiineteit.

156

XIII. A terapias hatotenyezok attekintese

Az is fontos infonnaci6, ha a va ltozas jelensegei elmaradnak, vagy nem olyan mertekben jonnek, mint abogyan a terapeuta varna. Ennek alapjan diagnosztikusan megitelheto, hogy a terapias folyamat altalaban nem halad, vagy egy adott ponton blokkol6dik; akar az elharit6 mechanizmusok, akar az ellenallasok vagy az attetel problemaja okozhatj a-e a gondot. Ekkor magyarazatot kell keresni, tovabba lehet illusztralni a megakadast a kliens fele. Ezzel kapcsolatban az alapszinten meg egy diagnosztikus motivumot lehet talalni: a terapias folyamat jelentos megakadasa kifejezodhet a kepelmeny projektiv funkci6inak bizonyos egyszcriisegeben. Az a terapeuta, aki meg mindig bizonytalan, e llenorizheti a terapia haladasat ennek segitsegevel. Korai szimboldrama-kiserleteimbcn felfedeztem, hogy az uj haz epitese motivumra koncentralas kiilonosen alkalmas erre a celra. A klienst idokozonkent, ft.iggetleniil az eppen adott temat61, arra kerjiik, hogy kepzelje elegy ,,uj haz epiteset". Arra, hogy ez konkretan mitjelent, semmilyen instrukci6t nem adunk. Nagy szabalyossaggal, a terapia kezdetcn egy munkagodor jelenik meg, maj d kesobb a kezeles folyaman az ember megfigyelheti a konstrukci6 kiilonfele fazisait, peldaul az alapozast, majd az elso szint, a masodik szint epiteset, aztan a tetovel az epites befejezeset. Ezutan kovetkeznek a belso munkak tipikus Jepesei, cs a vegen ott all a berendezett Mz. Ugy tiinik, mintha a pszicheben Jenne egy belso iitemezes, amelyben a kesz epiilet kepviselne a befejezett terapiat. Vannak szcenak, amelyekben az epites leall, es sokszor kifejezodnck illuz6rikus elvarasok a terapia inint (peldaul egy sokcmeletes, rulbonyolitott epiilet epitesenek - es sokszor felbehagyasanak - a fantazialasa, egy egyszerG Jakohaz elkepzelese helyett). Terrneszetesen, amikor a helyzet bonyolultabba valik, az elemzesnek sziikseges foglalkoznia a kJiens hibas elvarasaival. Csak a nagyon tapasztalt, analitikusan kepzett terapeuta kepes ezt kezelni. Mindazonaltal ezeknek a szcenaknak fontos visszacsatolasi hatasuk van a paciensre, a kozclgo belatas es a korrektiv alkalmazkodas ertelmeben.

XIV. Attetel es viszontattetel a KIP-hen

Eddig inkabb technikai o ldalr61pr6baltam bemutatni a kepelmeny szupervizi6jat es az ahhoz kapcsol6d6 kolcsonhatasokat, illetve a terapeuta vezetesi stilusat. Am ezek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kivi.il azt az alapveto tudast, amit a pszichoanalizis a kliens es a terapeutaja kozti crzelmi kapcsolatr61 evtizedek soran nyert. Ezert meg kell vizsgalnunk az attetel es viszontattetel problemajat altalaban, majd azt, milyen helyzetet talalunk erre vonatkoz6an a KIP-ben. A pszichoanalizisbol tudjuk, hogy a terapia soran, elobb vagy ut6bb, nyiltan vagy rejtetten, a kliens az erzelmeit atviszi a terapeutara, ahhoz hasonl6keppen, ahogyan azt a korai gyennekkorban tette a gondviseloi iranyaban. Anyak, apak, mas fontos szemelyek tartoznak ide - barki, aki fontos erzelmi szerepet jatszott a gyerrnek eleteben, ideiglenesen vagy fo lyamatosan. Azerzelmei irantuk Jehetett szereto, pozitiv, de lehetett negativ is, peldaul fclelem, szorongas. Bar kerdeses, hogy ezen erzelmek szerepe a terapiaban folyamatos, alland6-e vagy csak idoszakosan es adott szintig jatszhat kozre, mindenkeppen vannak eszreveheto kovetkezmenyei. Akar pozitiv termeszetGek ezek (,,pozitiv attetel", mint kedveJes, bizalom, szeretet, sot rajongas), akar negativak (bizalmatlansag, harag, tiltakozas stb.), bizonyithat6an a kora gyermekkori viszonyulasok altaJ meghatarozottak. A pszichoanaHzis az atteteli erzeseket a terapia eszkozeve forrnalta; termeszetesen egy 20-30 iilesre terjedo rovid terapiaban (mint amilyen a KIP alapszint) nem pontosan ugyanez a helyzet. Freud helyesen ismerte fel, hogy az attetel itt-es-mostjaban a valamik:ori ,,infantilis neur6zis" eled fel; ezert nevezte atteteJi neur6zisnak. Az analizisben az attetel elemzese kozponti tema, ami termeszetesen csak akkor hajthat6 vegre, amikor ezek az erzesek elertek a paciens eszlelesi kiiszobet, vagy nagyon zavarjak a terapiat. A negativ attetel hatasa alatt peldaul a klicns belatasai lelassulnak, a szorongasa felelmet kelt benne, es nem hoz igazi anyagot a terapiaba. Valami ilyen a terapeuta oldalan is megtortenhet: nem tudja magabiztosan hasznalni az eszkozeit, nem tud erzelmileg megfeleloen reagalni, peldaul bossrus lesz a kJiensre, aki elakad az imagimilasban. Ez a viszontattetel, ami azon alapul, hogy a terapeuta is atteszi vagy kivetiti a kliensre a sa-

158

XIV. Attetel

es viszontatletel a KIP-ben

jat tokeletleniil megoldott korai viszonyulasait. A kommunikaci6 a ket fel kozott kolcsonosen leromlik, a terapia pedig ennek kovetkezteben befullad. Hogyan mlikodik mindez a KIP-ben? A pszichoanalizishez es mas, fOleg a verbalis csatornat basznal6 kezelesekhez kepest itt a ket szereplo kozott sajatos erzelmi kapcsolat van. Globalisan azt mondhatjuk, a kliens felol a korai erzelmi viszonyulasok attetele a terapeutara a terapia jelentos reszeben nagyreszt erdektelen; altalaban ugy ertekelik, hogy mint befolyasol6 tenyezovel, nem kell foglalkozni ezekkel. Mindazonaltal teljesen ki sem zarhat6. Ket helyzetben tolakszik dontoen az eloterbe: 1. Ha a negativ erzelmi attetel a terape utara mar az elso talalkozas alattjelentkezik. II yen az, amikor egy kliens szegyenli magat a terapeuta elott, vagy szorong to le, vagy bizalmatlan iranta, cs mindezen erzeseket a terapeuta nem kepes ratermetten kezelni, lecsokkenteni , a dia16gus megfelelo iranyitasaval. 2. Ha a terapia kozben kialakult regresszi6s hangsulyu negativ attetel kapcsan az deriil ki, hogy a paciens sulyosan narcisztikus vagy borderline szemelyiseg(.I. Ekkor a nem kelloen kepzett terapeutaban rul konnyen beindulnak olyan viszontatteteli reakci6k, amelyek kovetkezteben kettejuk kapcsolata elkeriilhetetleniil rovidre zarja a terapiat. Mindket esetben a terapeuta, ha csak alapszinti.i kcpzettsege van, elerte hatarait. A legjobb valasztas: tovabbkiildcni a klienst egy tapasztaltabb kollegaboz, vagy szupervizi6t kerni. Ha eltekintunk ettol a ket, ketsegtelenUI extrem helyzettol, altalaban mondbat6, bogy az attetel-viszontattetel kezelese a KIP-ben is pszichodinamikai megalapozast igenyel. Ezt szeretnem most megtargyalni. Harom okot is fel lebct hozni, miertjatszik az attetel-viszontattctcl problcmatika altalaban viszonylag kisebb szerepet a szimboldramaban, lcgalabbis, ami a folyamatra gyakorolt hatast illeti. A felreerteseket elkeriilendo, ismct hangsulyozom, hogy ezekaz erzesek mindket oldal felol folyamatosan hatnak a szimboldramara, es kepesek befolyasolni a kezelest. A halad6 szintenkikepzett terapeuta azonban nemcsak eszlclni tudja a kliens- terapeuta kapcsolat finom m6dosulasait, hanem terapiasan termekeny m6don tud ezekkel foglalkozni. A harom ok: 1. Az alapszintii KIP a ltalaban rovidterapia. 2. Atteteli erzeseit a ktiens javareszt a kepetmenybe vetiti ki. 3. A terapia koriilmcnyei, elrendezese csokkenti a gyermek-sziilo kivetitesek kockazatat.

XIV. Attetel es viszontizttetel a KIP-ben

159

1. Kifejezett atteteli neur6zis analitikus terapiaban is ritkan alakul ki 15-30 iilesig. Ebben az idoszakban a pozitiv attetel dominal (Loeb, 1972). 2. A kliens projektiv energiajanak (keszsegenek a kivetitesre) rulnyom6 reszet felszippantja maga a kepelmeny, amely sokkal ,,kezzelfoghat6bb" emyot nylijt a kivetitesnek, mint a csendben mellette iilo terapeuta. Ezzel szemben az analitikus elrendezes inkabb kifejezetten tamogatja az atteteli nem6zis kibontakozasat. Egy peldaval illusztralnam ezt az eltero helyzetet. Masutt leirtam egy szcenat, amiben egy felnott, depresszi6s kliens imaginalas kozben kor-regresszi6ba kerult. Egy jelenetet elt at nagyon elenken: 11 evesen, a karacsonyfa es az ajandekok elott allva az apja kozli vele, hogy a hon 6hajtott ajandek a fa alatt, amire nagyon szamitott, nem az ovc, banem a testveree. A jelenetet nem halvany emlekkent vagy a fajdalma felidezesekent elte meg, hanem nagyon eleven parbeszedkent 11 eves onmaga es az apja kozott. Tchetetlensegenek ezt a csucsemleket a val6sagb61 vetitette ki, nemcsak a kepelmenybe, banem a teljes jelenlegi kornyezetere, benne a terapeutaval (azonban ekkor, a terapiaban elerte a korrektiv informaci6: a terapeutaja vilagosanjelezte, hogy erti ot, tamogatja es kesz segiteni neki a kritikus helyzetben). Az apa- fiu kapcsolat kivetitesenek elsodleges iranya itt tebat a kepzelet emyoje - ugy kb. 1 mcterre jelent meg a csukott szemei elott. A dramai sodrasnak betudhat6an azonban, ami egeszen elboritotta a pacienst az adott pillanatban, a kivetites egy resze a kornyezetre sz6r6dik, tehat a terapeutara. Ket vazlat illusztralja ezt (4. abra). Pillanatnyilag eldontetleniil kell hagynunk, mennyire eros ez a ,,kiegeszito projekci6", es roi lyen mertekben torzltja e l a - val6sagban segitokesz - terapeutat, engedve, hogy belelassa a valami4. abra. A projcktlv attctel a KJ P-ben (font) rokent abban killonbozik a pszichoanalitikus attetcltol (lent), hogy a k.ivctites kepszeriien mcgjelenik az irnaginaci6 emyojen. Ennelfogva ezck ncrncsak jellegzctesck 6s tomorek, hanem kitoltik a kliens tudatat. A tcrapeutara csak tobbe vagy kevesbe kifejezett ,,k.iegeszito projekci6" iranyul. Ezzel szemben az analitikus elrendezesben a terapeuta az egyetlen targy, ak:ire az atteteles projekci6k irimyulbatnak.

160

XIV. Attetel es viszontattetel a K.J.P-ben

kori ellenseges apat. Bizonyossaggal csak azt mondhatjuk, hogy a f6 projekci6s irany a kepelmeny szintje, es a terapeuta fele csak kiegeszito projekci6 sugarzik, Mr olykor atmenetileg megzavarja a kapcsolatot vele. A KIP kikepzes halad6 fokozataban a terapeuta megtanulja felismemi az attetelt, es foglalkozni vele. A ,,kiegeszito projekci6" val6szinuleg miodig rezonal az attetellel, es az imaginativ tartalom kifinomult elemzeseben gyakran le is szarmaztathat6 abb61; neha pedig markans volta ellcncre sem gatolja a terapia haladasat. 3. A KIP elrendezese, osszehasonlitva az analitikussal, tovabbi gondolatokat is implikal az atteteli kapcsolat viszonylagos alland6sagar6l. ltt ismet induljunk ki nehany pszichoanalitikai elkepzelesbol. Gyakorlatilag minden masfele pszicbotcrapianal (a hipn6zist kiveve) erosebbcn, a kliens az imaginativ allapotban egy regressziv, azaz ontogenetikusan nagyon korai erzelmi szintet el at a vizualis szimbolika kozvetitesevel. Mivel a rcgresszi6 a KJP-ben szandekosan, terapias cellal van bevezetve, es mivel a f6kusza a kepelmeny (az imaginativ tudatossag) folyamatossaga kovetkezteben viszonylag stabil, kontrollalt regresszi6r61 beszcliink. A kliens eg6ja teMt csak reszben adoptalja a kisgyermeki szerepet; ez rulnyom6reszt anya- gyermek kapcsolat a mellette i.ilo terapeutaval. A paciens fO crzelmi hozzaallasa ebben az anaklitikus fagges (Spitz, 1956). Ennek kozeppontjaban lehet a terapeuta, a felbukkan6 kepanyag, az altala felszabaditott erzelmek. Ha figyelembe vesszi.ik az anaklitikus attetelnck ezt a paciensi ajanlatat (melyet serkent a relaxalt allapotban kiboml6 kepclmcny), akkor az a felteves, hogy a terapeuta elfogadja ezt az ajanlatot, nyilvanval6. Egy ilyen kiegeszito, protektiv anyaszerep nem kelloen kepzett terapeutakkal gyakran teljesen onkenteleniil eloall. Mindazonaltal yan egy fontos oka, amiert ez a kifejezett anya- gyermek kapcsolat nem folytat6dik. Ugyanis a terapcuta vedelme alatt a kliens olyan instrukci6kat kap, hogy figyelje mcg az imaginaci6 tartalmat, a kepelmeny kcreteben vcgezzen ki.ilonfele tevekenysegekct, teljesitscn dolgokat es nezzen szembe a nehez helyzctekkel. Ez a szerep ellentmond a kizar61ag passzivitasnak. Mondhatnank, a klicns cg6ja hasad a kepelmenyben. Ezt jelzik egyfelol a gyermeki fiiggoseg es az erettebb pozici6 regressziv vonasai, masfelol a kepanyag feltarasa es a sz6beli tud6sitas arr61. ltt az en erettebb reszei hatarozottan es egyre iotenzivebben sz61it6dnak meg, emiatt lesz szi.ikseg a hasitasra. A KlP technikara alapozva a terapeuta tamogatja az exploraci6s aktivitast, tehat ellene dolgozik a fogges fenntartasanak, es kis lepesekkel, a kepelmcny kereteben erleli a kliens eg6jat. Ugyanakkor az anaklitikus fiigges protektiv funkci6ja azert fontos, liogy a kliens feladhassa elharit6 mechanizmusait, az intellektualizalast es a racionalizalast. Nunberg (1932) a terapeuta jelenletenckjelentose-

XIV Attetel es viszontattetel a KIP-hen

161

get abban latja, hogy a szimboldrama nagyon nyomatekosan a dial6gusra alapoz es eppen emiatt sikeres (ez az oka, amiert problematikus es ritkan hasznos, hogy a KIP gyakorlatokat a paciens 6nal16an vegezze, es ugyanilyen okb6l lehet a felsofokU autogeo treninggel is csak gyengebb eredmenyesseget elemi, mint a kepelmeny-terapiaban). Anal6giakeot egy kepet valasztok a kliens es a terapeuta di namikus dial6gusa kapcsol6dasanak illusztralasara (pszichoanalitikai nyelven foga lmazva). A helyzet engem egy nemregiben tOrtent melytengeri expedici6ra emlekeztet. Az 6ceanon usz6 kutat6haj6r6l a melybe merul egy bUvar; am vitalis fontossag(J vezetekek kotik ot ossze a fedelzettel (peldaul tart6kotel, lcvego-utanp6tlas, telefon). Ez ut6bbi biztositja a kozvetlen kapcsolatot az akci6 iranyit6javal - k6zos feladaton dolgoznak, adott cellal kutatjak a melyseget, am a szerepuk meroben eltero. A buvar egyfelol teljesen k:i van szolgaltatva a fedelzetnek, masreszt raj ta mulik a siker (,,nala van" a tudattalan). A telefon segitsegevel elmondja a kutatas vezetojenek, mivel talalkozik ott lent, milyen nehezsegei vannak a rabizott feladat megoldasaban. A forditott iranyb61, fentr61 viszont tanacsokat kap, ki.ilonfele instrukci6kat es talan meg eszkozoket is, amikkel a eel elerhetobb lehet. Az anal6gia tobb vonatkozasban is megvonhat6: a buvar-kl iens fiiggosege, am megis fiiggetlen aktivitasa; a fentrol kapott protektiv intezkedesek a biztonsaga erdekeben; illetve az egesz csapatmunka-jellege. Mindegyik fiigg a masikt6l, a kozos feladat, a melytengeri feltaras erdekebeo. Nines fole-alarendelt kapcsolat, es nines ilyen a kepelmeny kutatasakor sem a ,,felnott" es a ,,gyerek" kozott - tarshelyzet van. A pszichoanalizis nyclvere atteve, a bUvar-kliens fiiggoseg-vektora megfelel az ego erosen regressziv porci6janak, a tarskapcsolat vektora pedig ugyano erett, aktivan resztvevo enjere utal. Ezzel elerkezern a gyakorlati megfontolasokhoz. Az alapszinti.i terapia, megfeleloen vezetve altalaban majdnem mindig elegendo. Magam a m6dszer nagy elonyet abban a kori.ilmenyben latom, hogy az attetel-viszontatteteli kapcsolat - amit a kezdo terapeuta amugy sem ert meg konnyeden a szimboldramaban - elso kozelitesben nagyreszt hanyagolhat6. Ez megkonnyiti a kezelest, es a kikepzes fele csak korlatozottabb igenyeket tamaszt. Mar emlitettem, hogy az alapszintet meghalad6 kepzesben a terapeuta mar kap utbaigazitast az attetelt es viszontattetelt illetoen, es ezt terapiasan beepitheti. Az alapszinten eleg annyit tudni, hogy a terapia egyes nehezsegei, olykor megszakadasa az attetel-viszontattetel problematikab61 szokott bekovetkezni. Ilyen esetben szupervizi6t kell keresnie. Maskiil6nben pedig ismerje meg a kor-

162

XIV. Auetel es viszontalletel a KJP-ben

latait, es megfontoltan kezdjen terapiat. Szandekosan nem megyek bele az attetel temajat illetoen a kiilonfele lehetosegek targyalasaba. Itt most sok kliens atteteli reakci6janak csak egyetlen szempontjat erdemes megemliteni, mivel ez lathat6an kapcsolatban all a KlP jellegevel. Azok a kliensek, akiknek az imaginalas eloszor furcsa, inkabb feladat-kovetelmeny, hogy teljcsiteni kell valamit, ugy elhetik mega kepelmcny fejleszteset, mint egy iskolai helyzetet (ktilonosen a fiatalabbak). Folyton n6gatni kell oket a produkci6ra. Az ilyen es hason16 helyzetek megoldasanak technikaja majdnem teljesen megegyezik azzal, hogyan lehet rabimi oket az aktualis erzesilk szavakba foglalasara, azaz: hogyan ereznek most eppen a terapeuta irant. TaIan az ember felfedezhet itt valamit, amire a pillanatnyi helyzet emlekezteti ot. Ha vetiink egy pillantast a terapeuta viszontatteteli erzeseire, azok kezdetben leggyakrabban ket iranyban keltodnek. Az egyik a mar emlitett tudattalan azonosulas a hatalmas, protektiv anya vagy apa szerepevel, talan abb61a biintudatb61 is fakad6an, hogy kiteszi a pacienset a kepclmeny elOrelathatatlan fordulatainak, sot, talan veszelyeinek. Ez a protektiv hozzaallas j 61 ismert a pszichoterapiaban, es ktilonosen nem e\onyos. A viszontattetel masik iranya azokat a fiatalabb terapcutakat erinti, akik az uj eljaras ismeretere es alkalmazasi lehetosegeire bi.iszkcn hagyjak magukat belesodr6dni egyfajta folenyerzetbe, olykor grandiozitasba. A tudattalan birodalma bUveszenek kepzelik magukat, es egy ideig elvezik ,,hatalmuk" erzeset. Termeszetesen ezen a .v~Â nalon komoly kelepcek vamak rajuk, amitol csak a rendszeres szupervtZt6 vcdheti meg oket, belatast biztositva ezekbe a tudattalan, h.ibas ertekelesekbe. I

XV. Az alapszint javallatai es ellenjavallatai

Arni a pszichoterapiat illeti, reg6ta ismert, hogy a rovid nyi latkozatok javallatr6J es ellenjavallatr61 killonfele problcmakat eredmenyeznek. A neur6zisok kezelesenek szakerto i ismerik, hogy az indikaci6k felallitasanak megkiserlesehez nem eleg a diagn6zisb61 vagy a klinikai szindr6mab61 ki indulni. Szamos mas szcmpont is belejatszik a becslcsbe, a progn6zishoz is sokfcle tenyezot kell figyelembe venni. Eloszor ezeket roviden felsorolom, majd egy tovabbi nezoponttal is eloallok. A neurotikus allapot sulyossagat is tekintetbe kell veoni. Klinikailag ezt nagyon egyszeruen a tiinetek fennallasi ideje szerint merik, valamint annak figyelembe vetelevel, bogy a kJiensnel gyermekkent elofordultak-e neurotikus tiinetek. A paciens aktualis tarsas komyezete, illetve ahhoz merten a valtozas lehetosegei szinten fontos szempootjai a progn6zisnak. Tovabbi, igen jelentos tenyezo a kJiens szemelyisege, vagyis az, hogy milyen mertekben hatja at a psziches zavar. Maskeppen kifejezve, ez az adaptaci6/maladaptaci6 kerdese. Szinten fontos a szemely problemamegold6 kepessege, onervenyesito kapacitasai, viselkcdcse a nehez elethelyzetekben (stressztfuo kepesseg), helytallasa a hivatas es a csalad megalapozasaban es fenntartasaban. Tovabbi fontos szempontok lehetnek meg peldaul az erintett hajlama az aktivitasra/paszszivitasra, vagy a fiiggoseg/auton6mia kerdese. Az egy adott esetre vonatkoz6 terapias indikaci6k meghatarozasahoz szamos becsl6 skalat kifejlesztettek es kozoltek. Ezeket szeretnem az alabbiakban bemutatni (nagyon lecgyszerusitve). Nern specifikusak a KIP-re, banem mindenfajta pszichoterapiara alkalmazhat6k.

Prognosztikai kriteriumok a KIP-hen 1. A tiinetek fajtaja es merteke semmilyen m6don nem befolyasolja a prognosztikai merlegelest. 2. A ti.inetek fennallasanak tartama donto tenyezo. Amennyiben barom even ruliak, az j elentosen lerontja a javulas kilatasait, de vannak 5-10 eve fennall6, megis az alapszinten j61 kezelheto esetek is.

164

XV. Az alapszint java/latai es ellenjavallatai

3. Bizonyos merteku szenvedes (psziches kin) fennallasa prognosztikailag kedvezobb, a szenvedes hianya kedvezotlen jegy. 4. Minel regebb 6ta viseli az erintett az elet viszontagsagait ti.inetek nelk:i.il, annal kedvezobb a progn6zis. 5. Az elso interjuban megmutatkoz6 passziv, alarendelOdo, elvar6 attirud a terapeuta iranyaban, valamint a kliens hajlama a kenyelmessegre (gyenge egyi.ittmiikodesre utal), illetve eppugy az azonnali, k:ritikatlan beleegyezes az cgyi.ittmiikodesbe- mindezek kcdvezotlenjegyek. 6. Sertodekenyseg es passziv dependenciara utal6 jelek (az anamnezisben), neurotikus hazugsagok es onbecsapasok felbukkanasa, tovabba az addiktiv viselkedes, a munkaban es az eletben bloffoles es tisztessegtelennek tckintheto cselekvesek, valamint a neurotikus ti.irelmetlenseg es pedanteria szinten kedvezotlen jegyek. 7. Masfelol a kilatas kedvezo olyanok eseteben, ak.ik becsi.iletesek cs megszokt:ak az aktiv es kemeny munkat. 8. A valtozast lehetetlenne tevo sulyos tarsas es vegzetes tarsadalmi szituaci6k nagyon lerontjak a progn6zist. 9. A neurotikus vegallapotok (karaktemeur6zisok) ki.ilooleges pozici6t kepeznek. Extrem eset az idoskori. (nyugdij-)neur6zis. Nagyon kedvezotlen a progn6zis, ha a szemelyisegbe mar beepi.iltek kompenzal6 mechanizmusok, vagy rnasfele masodlagos betegsegelonyok. 10. A sikeres pszichoterapia egyik elofeltetele a kliens teljes, abszolut elkotelezettsege, aminek folyt:an a kezeles sikere iranti fele losseg egy resze ra tcrhelheto. A kovetkezo klinikai kcpek es diagn6zisok meglCte gyenge progn6zistjelent, egybcn ellenjavallata a szimboldramanak: I. 85-os IQ alatti intelligencia-deficit. 2. Pszichotikus allapot. 3. Organikus agyi pszichoszindr6ma. 4. Sulyos mertekU dcpresszi6 (a sulyos neurotikus depresszi6 is). 5. Hianyz6 motivaci6. 6. Kifej ezetten biszterias neur6zisok. 7. Hatareseti es narcisztikus szindr6mak. Az ellenjavallatok becsleseben egy tovabbi tenyezot kell meg tekintetbe venni, ami furcsa m6don lefelejtodik az ilyen listakr61; megpedig a terapeuta kepzettseget, kepessegeit es tapasztalatat. Abban a totalitasban, ami egy KlPterapiaban kialakul, a terapeuta nagyon erosen benne van. Az eredmenyes ki-

XV Az alapszint javallatai es ellenjavallatai

165

~e.~etel fiigg att6l, mennyire ratennetten vezeti a terapiat, mennyire erzekeny es Jartas az empatia gyakorlasaban. Altalanos kJinikai indikaciok, betcgseg-kategoriak szcrint I. A~ un. neuro- vagy pszichovegetativ zavarok es pszichoszomatikus szmdr6mak (kozepsulyos es sulyos fokozatai is). 2. Belsz~rvi es mas szervi betegsegek funkciomilis vagy psziches komponenset. 3. Szorongasos allapotok es f6biak. 4. Atlag?s sutyossagli .neur6zisok, rulnyom6an psziches ti.inetekkel (kivetel: kenyszerneur6z1s). 5. Az alkalmazkodas neurotikus zavarai. 6. Gyermekkori ncurotikus es pszicboneurotikus zavarok. 7. Serdiilokori alkalmazkodasi zavarok.

Vegeze~I s.z6t erdemel a KIP altaldnos celja. Az alapszinten legyiink elegedettek ne~tleg ~zerenyebb eredmenyekkel is. Ez kiilonosen vonatkozik az e!et ~asodtk felenek (azaz, 45 eves kor felett) karakter- es szemelyisegi problema1ra. A karakterpancelt az alapszint repertoarjaval csak korlatozott mertekben lebet fellazitani, ki.ilonosen azoknal a neurotikusoknal akikoel a tars ~apcsolat~k ~piteseben nehezscgek vannak, vagy gatoltak, ~agy kenyszer:: 1lletve szkizo1~ szemelyisegiiek. A sulyos f6bias szorongasok kezelesenek is vann~ k?rlatai. Ki.ilon kateg6riat kepeznek a ma egyre gyakrabban latott hatar~set1 ~orkepe~. Veli.ik elsosorbao a kapcsolattartas a nehez, raadasul rovid psz1cho~s ~p1z6dokra is lehet szamitani. Nagyon keves olyan tapasztalat van, bogy tg~r~~es lenn~ nal~ KIP kezde~~nyezese. U gyanakkor nehany esetben r~nd~vul tehetsegesen 1maginalnak. Osszesegeben ez a csoport, a sulyos n,arc1s2?Jrnsokhoz h~sonl6an, kontraindikaci6t kepez (sajnos, a diagn6zisuk neha eleg nehez, em1att a kisziiresi.ik is).

Prognosztikai jegyek KIP eseten

M~t altalaban, a szimboldramanak is van diagnosztikai szempontja. Szisztemat~s .baszno~itasa tu~omanyosan erdekes, de a kezeleshez szi.ikseges te-

rapeutai v1selk~dessel, am1t reszletesen leirtunk ebben a kotetben, ellentmond.~sb~n v~n. Mmdazonaltal gyakran szamos diagnosztikai nyomot nyeriink a ro~~l! keP.~k ki.ilo~eges minosegebol es regresszi6juk dimenzi6ib61 mar az elso negy ulesen, mmden diagnosztikai hozzaallas nelki.il. Szamos tipikus j ele

166

XV. Az alapszint javal/atai es ellenjavallatai

van a neur6zisnak es sok a kliens allapotanak sulyossagara uta16 jel, legalabbis a kepetmeny futtatasanak pillanataban. Neha ezek olyan fenypontok, mclyek felvillanasa ki.ilonosen hatasosan orientalja a terapeutat. A hosszu tapasztalat mindazonaltal mara bolcsebbe tett. Az elso i.ilesek ilyen patol6gias ,,fenypontjait" csak akkor lehet egyertclmiien definialni, ha kapcsolatba hozhat6k a kliens aktualis problemaival. A konkret krizishelyzetek sulyos zavar kepeben mutatkozhatnak. Ezert az embernek szamitasba kell vennie a kliens enerejenek merteket, kepesseget a krizisek, ti.inetek es kapcsolati stresszek leki.izdesere. Ma tudj uk, hogy a progn6zis megfontolasahoz az ego egeszseges reszeire is tekintettel kell lenni.ink. Mas sz6val, az elso iilesen tapasztalt dramai es archaikus tartalom meg nem utal gyenge kimenetelre. Sok tipikus, rendklviil kifejezett KIP tartalmat fogok idezni, amelyeket kedvezotlen progn6zis jelenek tarthatnank. Megis fogadj uk el, hogy a viszonylag nem feltiino tartalom es az imaginaci6k latsz6lag sima haladasa vagy semmit sem mond a progn6zisr61, vagy nagyon sokat, amennyiben tt'.il keves relevans anyagot tartalmaznak az uralkod6 problemakr61. Mas sz6val, itt feltiino ellentmondas van. Szeretnem ezt egy peldaval illusztralni. 25. eset (Egy passziv-agressziv) Ezt a diplomas, 50 feletti ferfit egy kollega kiildte hozzam, miutan mar 30 KJP-i.ilest tartott vele. Ugy ti.int, alkalmas neki a kepelmcny-terapia, de a kolleganak az volt a benyomasa, hogy az eset ,,rul komplikalt", bar konkretan nem okolta meg, micrt. Az imaginalas rendben haladt, vilagosan, pontosan; egy kicsit rul rendezetten mukodott, de semmi esetre sem volt meg mentes a neurotikus jegyektol (nem teljesen mcgoldott konfliktusok az anyjaval es a felesegevel, passz iv-agrcssziv vonasok, es beletorodo-depressziv visszahuz6das). Mindazonaltal, valamennyi prognosztikai tenyezot tekintve, arra kovetkeztettem, hogy a kezeles nagyon hosszadalmas lesz, es egyaltalan nem voltam optimista - meg egy reszcelt sem lebetett ki-

tiizni. A kozponti tiinet a motivaci6 komoly hianya volt, ,,depresszJ6nak" minositve. Folyamatosan kirneri.iltnek es gyengenek erezte magat, munka utan 6rakat kellett pihennie, keptelen volt kitart6an dolgozni, annyira, hogy meg egy korhatar alatti nyugdij azas is fenyegette, es onvad, hogy teher a komyezetenek. A za.var mar majdnem egy eve letezett. Csak sokkal kesobb deri.ilt ki, hogy fOkent a munkahelyi koriilmenyei vezettek ehhez (fonokvaltasok, lefokozasok, rulmunka). ,,Nagyonj6" hazassagban elt, mikozben a sokkal energikusabb felesege feltiino gyakran a szemere hanyta a passzivitasat - mindenekfelett a hianyz6 bazaseletiik miatt, ugyanis impo-

XV. Az alapszint javallatai es ellenjavallatai

167

tens volt. Ezert nem volt sajat gyerekiik sem, hanem orokbe fogadassal hoztak letre csalactot es csaladi eletet. A h?zzaa~lasa a terapiahoz egyfelol pozitiv volt, de inkabb egy masodlagos f~Jta, ffilvel_ att61 ~artott, anyagi gondjaik lesznek, ha nem tud visszamenm dolgozn,i. A vLla?o~an kifejezodo passzivitasa rossz progn6zisra utalt, hason16keppen a k1feJezett negativ viszontattetel az anyjaval a fiicrgosege a felesegetol, es a viszonylagos tehetetlcnsege konkret feladathel~Â zetekben, amelyekt~l a g~en?eseg~b~ ~en~ki.ilve vedte meg magat (ezzel valt tamadhatatlanna). Mas tenyezok is mkabb egy terapias kudarcot val6szinusitette~, i~y az elsodlegcs impotencia, ami gyakorlatilag szemelyisege kara~tensztikus, von_asava va1t, es eras alazatossag es reakci6kepzodes kapc_solodott hozza. Mm,dezek e~tt okoztak, _hogy kifejezetten almatag ?1egielenese volt. Ezen tul eros haJlama volt a htpochondrias ontigyelesre, es volt egy evek 6ta besulykolt hajlama, hogy fiirdokurakban epitse fel" magat, enyhe szivbetegsegere hivatkozva. " Mindezek ellenere a kiad6s sziinetekkel vezetett KIP 150 iiles utan sikeresen_celt _e~. Menet~ozben tobbszor kovetelt hatarozottan pszichoanalitikus ttpu~u .mterve?c1~_kat, hogy kez~Lni l~~essen a szemetyisegstrukrura ~zem~e~o problema1_~Âˇ Ezeket ,a khens _JOI meg is nehezitette bizonyos 1~eolog1ai-vall asos elkotelezettsege folytan. Magam is korlatoztam a terap~as ~pektrumot,, ~e~de~t~l az alulmotivaltsag, a hazassagi kapcsolat es a f~~ Oner:venyes~teS JaV~tasa VOlt a szakmai eel, a primer impotencia kezeleset ped1~ - am1 utan tttokban vagy6dott - k izartam. Az eredmennyel atlagban elegedettek leheti.ink, ezt az utankovetes is alatamasztotta. Az, e~ett~l azt kivantam b~mutatni, bogy a KIP onrnagaban keves progn6zis felallitasahoz. A szemely1segdefonnaci6k es a szimboldramaban feltarul6 problemak kozott inkabb diszkrepancia van; az ut6bbi kezdetben kevesbe tiinik bonyolultnak. Most elerkeztem a katatim panorama nehany jellegzetes forrnajanak bemutata~~bo,z, .a?1~lyek _6vatos megpiszkalasa azonnal ,,hozza" a progn6zist, mivel JOI ravilag1t a khens aktualis za.varara. Ilyen, ha a kepelmeny tartalma tt'.ilnyom6an depressziv termeszetii: a ret ki van szaradva, a patakmeder tires a vegetaci6 csokev~n~~s, ;agy zuhog az eso, a ret mocsar, vagy mint az e~ik :s~tben, k?nce?trac1os tabor, csontsovany alakokkal. Ilyen az is, amikor tobb ulesen at _is baJOS tal~lni pozitiv elemeket, esetleg csak tavoli belyszineken. D,epressz16ra utal az is, ha a tajkep sziirke, a tenger 6Lmos, a strand tires, kopar, szemetes. A hegy-motivum eseteben erosen jellegzetes zavarra utal ha az alkalmatlan a megmaszasra (magas, meredek, sima sziklab61, vagy v~lamiÂ lyen mesterseges anyagb61 van stb.). A progn6zis akkor is minimum boma-

168

XV. Az alapszint javallatai es ellenjavallatai

lyos, illetve az eset bizonyosan komoly terapias befektetest igenyel, ha a taj korbe-korbe csak sfuii erdoket mutat, emberi telepiilesekre utalas nelkilL Az erdo sotetje motivum is jelezhet komoly zavart, ha a fak megkozelitese jelentosebb szorongast provokal. Ha a szimboldramaban homalyos, bizarr es fantasztikus kepzodmenyek bukkannak fel, az majdnem mindig komoly, aktualisan fennall6 zavarra utal, melynek kezelese az alapszint eszkozeivel nem ajanlatos. Itt peldaul mindig killonosen figyelek arra, megjelenik-e kibekithetetlen fogalmazasbeli osszeferhetetlenseg: peldaul egzotikus fak az eur6pai tajban. A:z. I. abran (22. o.) ilyesmi lathat6. Megkozelltbetobb zavarra utal az a katatim panorama, arnikor csak kisebb osszeferhetetlensegek vannak: oszi fazisban levo fak a nyari tajban stb. Hasonl6an ketseges progn6zist jclezhet az is, ha hirtelen, varatlanul h6vihar kerekedik. Vegezetiil kiternek meg egy fontos tapasztalatra a neur6zisok tcrapiajaban, hogy eloszlassak minden pro!:,7Jlosztikai felreertest a ti.inetek sulyossaga es az imaginativ dramak kozott. Rcg6ta ismerjiik (peldaul Dilhrssen, 1962), hogy az ugynevezett ,,zajos" tiinetek es az ennek megfelelo dramai kepelmcny nem sz6lnak feltetleniil kedvezo progn6zis ellen. Akiknel ilyenekjelcntkeznek,javareszt hiszterias szemelyisegek, fokozottan expressziv, teatralis keszseggel. A szimboldrama rendkivlil reszlctezo figuralitasa viszont gyenge progn6zisra utal (ez a tctel forditva viszont nem igaz).

A KIP kockazatai G lobalisan azt mondhatjuk, hogy amig a m6dszert a fentiekben leirt elveknek megfeleloen vezetik, mcgfeleloen kepzett terapeuta iranyitasaval, a KJPnek nincsen tenyleges kockazata. Termeszetesen az ellenjavallatokat szamitasba kell venni. Tapasztalatunk szerint gond lehet abb61, amikor nem ismerik fel idejeben a narcisztikus vagy borderline szemelyiseget, vagy neurotikusoknal a nagyon torekeny elharitast; ezcknel a klienseknel az irnaginalas kezelhetetlen mennyisegu archaikus-infantilis anyaggal arasztja el az ent, szorongast vagy depresszi6t valtva ki . Ezen ml nagyobb a kockazat a biszterias szemelyiseg extrem formajaban, vagy a kevert, hiszterias-depresszi6s egyeneknel, Mr ezek rendszerint az elso iilesekea kideriilnek. Ezen rizik6k elkeriilesenek biztositekat valtozatlanul a terapeuta megfelelo kepzettsegeben latjuk; mind diagnosztikai, mind klinikai tapasztalat sziikseges - csakUgy, mint az orvoslas minden teriileten. Âˇ Ha 6vatosak vagyunk a progn6zis felallitasaban, j6 eredmenyeket erhetiink el az alapszintii kezelessel. A terapias siker arra biztatja a terapeutat, hogy

XV Az alapszint java/Jatai es ellenjavallatai

169

megjobban elmelyedjen a m6dszerben -am, ha koveti tanacsomat, ezt ugy teszi, hogy megszervezi a szupervizi6jat. A legalkalmasabb erre a csoport-forma, amelyben a resztvevok ismereteinek es jartassaganak a horizontja egyarant szelesedhet. Kimondhatjuk, bogy a KIP rneg ketseges progn6zis eseten sem szokott kart okozni, es helyesen vezetve nagyon gyorsan kideriil, lehetseges-e pozitiv kimenetel. Mine! jartasabb a terapeuta a szimboldramaban, annal tisztabban es logikusabb kovetkezetesseggel tudja vezetni a kezelest, es annal biztosabban tudja megitelni a kivalasztast es a progn6zist. Ezzel kapcsolatban emlekeztetnek a pszichoterapia egy masik elvere: egy kliens kezelesbe fogadasa nem utols6 sorban att61 fiigg, vajon a terapeuta kepes-e a megfelelo empatias figyelemre fe leje. Ha letezik egy a priori homalyos ellenszenv a kliens iranyaban, es a valasz negativ, amikor a terapeuta felteszi maganak az oszinte kerdest (,,Kedvelem-e ezt a szemelyt es tudnek-e vele tenipiat folytatni?"), azonnal killdje tovabb az illetot egy kollegajanak.

Fiiggelek. A KIP tovabbi szintjeinek attekinto bemutat<isa

Fiiggelek. A KIP tovabbi szintjeinek attekinto bemutatasaÂˇ

Kozephalado szint Kiegeszit/J standard motivumok Hatodik gyakor/6 motivum: osszpontositas referencia-szemelyekre. llyenek: apa, anya, testverek, munkabelyi fele t1esek, hitves es gyerekek. Valamennyiiik eseteben lehet rajuk f6kuszalni, mint tenyleges szemelyekre, vagy mint szimbolikusra. Az imaginalas szimb6lumokba rejtett e lharitasokat indithat be. A talalkozas helyszine lehet tenyleges bely vagy a rct-motivum. A figurak elrejtese tortenhet tajkep-motivumokba: hegy, forras, patak; gyakr~n egyediil vagy csoportban (ket fa egyi.itt part szimbolizalhat, harom fa ped1g csaladot; lasd: Mrom fa-teszt, Klessmann, 1978). A fakn ak tulajdonitott attribuci6k altalaban visszatiikrozik a csaladi kolcsonhatas erzclmi t6nusat. Az elrejtes allat-alakokban tobbe-kevesbe celzatos (peldaul elefant=apa, tehen=anya). Az allatok viselkedese a paciens irant, az erintesiik, a beszelgetes veliik stb. leleplezo ereji.i, kiilonfele tudattalan attiti.idok feltetelezesere ad ala-

po~ hetedik gyakor/6 motivum a szexualis hozzaallast teszteli. Noi klienseknel j avasoljuk az aut6stopra f6kuszalast, a kovetkezokeppcn. A kliens faradtan gyalogol egy elhagyott orszaguton, mire megall egy auto, es a vezeto felajanlja, hogy elviszi ot egy darabon. Sok kiilonfele viselkedes megnyilvanulhat ennek a helyzetnek a tovabbfejlesztesekor. Ferfi klienseknel Goethe verset hasznaljuk (Egy r6zsabokor), azaz, a paciens egy r6zsabokorra koncentral, majd arra kerjiik, szedj en egy r6zsat. A viragokjellemzoi, a kliens habozasa, felelme a tovisektol stb. fontos infonnaci6t ad. A motivum kulcsot adhat az adott szexualis zavar megertesehez es kezelesehez. Az osszpontositas egy alma- vagy cseresznyefara es szedes az erett gyiimolcsbol (az Edenkert) mindket nembeliek szamara eros szexualis j elkepek; a reagalasaik ezekre a f6kuszokra informativak lehetnek, de az alcazasuk is szokasos.

â&#x20AC;˘ U sd meg az I. tabl azaLoLis (87. o.)

171

Nyolcadik gyakor/6 motivum: oroszlan. Az agressziv impulzusok fclmeresere szolgal. Az oroszlanra f6kuszalas felszabadithat erzeseket a szabadsagr61, ft.iggetlensegrol, es a h6dit6-agresszfv viselkedes haj lamar61. Lehet imaginalni az allatot ketrecben vagy cirkuszi mutatvany kozben, vagy szabadon a dzsungel peremen. A viselkedese lehet baratsagos, mint egy jatekmackoe, ami agresszi6-gatlast fejez ki. Kilencedikgyakor/6 motivum: az en-idealt hatarozza meg, mint tekintely t. Az en-ideal a sziilokkel azonosulasb61 es idealizalasab6l fejlOdik ki. Ennel a motfvumnal a klienst arra kerik, hogy gondolj on egy azonos nemu figura keresztnevere, azutan kepzelje el ezt a szem elyt. Altalaban o lyan szemely j elenik meg, akit a kliens ismer, es aki nek tulajdonsagaival szeretne birni. Terapias technikak Ill. Asszociaci6s eljartis. Szemben az alapszint viszonylag erosen struktura lt gyakorl6 m6dszereivel, ezen a szinten a terapeuta nagyon szabadon mi.ikodik, es felhagy a protektiv viselkedessel. Reszbcn standard motfvumb61 indit, reszben viszont teljesen fiiggetleni.il att61; engedi a szcenakat szabadon fej lodni a kliens kepzeleteben, hogy asszociaci6s lancokat epitsen. Ez csak megfeleloen kreativ fantaziaju kliensekkel mukodik. Ilyenkor a tartalom egeszen gyakran a korai gyermekkor traumas emlekei fele tart, vagy a psziches trauma ~lotti, erzelmileg toltott szinhelyekhez,jelenetekhez kotOdik. Az asszociaci6s eljaras nemcsak az imaginativ tartalomra korlatoz6dik, banem kitcrjed a multhoz es ajelenhez kotodo asszociaci6k stimulalasara is.Itta felbukkan6 erzelmi t6nusnak osszekoto funkci6ja van abirtelen otletek stimulalasaban. A terapeuta 6v6 feli.igyelete mellett a traumas szinhelyek spontan ujraclcdnek es elviselhetok lesznek, es tobbnyire szorongas es mas affektusok fel szabadulasaval jarnak.

I V. Az ejszakai almok ujb6/i alka/mazasa. Kezdo motivumkent egy ejszakai almot vagy annak toredekeit lehet hasznalni , azzal a varakozassal, bogy az alom valamely verzi6ja a kepelmenyben folytat6dik, es megoldast kinal6 veget

er.

V. F6kusza/as akut konfliktusokra. Az iiles kezdeten a klienst arra kerik hogy beszeljen valamilyen akut konfliktusar6l; ennek soran a tarsul6 erzel~ mek is mobiliza16dnak. Amikor a tema felforr6sodik, a terapeuta annak valamely motivumat ajanlja vizualisan is elkepzelni, mint kepelmenyt. Altalaban e~l<Or a prob~ema meg inkabb kielesedik, nagyon elenken es leleplezoen j elemk rneg a khens kepzeleteben es higgadt ismetleskent ujrajatszhat6.

172

Fuggelek. A KIP tovabbi szintjeinek attekinto bemutatasa

VI. A testi szervek vizsgalata. Pszichoszomatikus betegsegekel basznosnak bizonyult, ha a kJiens elkepzelte az erintett szervet, testreszt vagy -regi6t, es jelezte, milyen valtozast talal ott. Ket technika Jehetseges: 1) a szerv elkepzelese kivillrol (mintha fel lenoe tarva) vagy a testen beliilrol (ha valamely testiiregben ez lehetseges); 2) a kliens apr6va zsugorodik (mint Hiivelyk Matyi), es a szajon at belepve felkeresi az illet6 szervet. Ez a technika infonnaci6t ajanl az adott szerv altal jelkepezett tirgykapcsolatokr61. A pszichoszomatikus szindr6mak feltarasanak tudomanyos erteke (Zepf, 1983), es eppugy terapias erteke (Eibach, 1982) j61 dok:umentalt. VII. Feloldasra torekves. Az ismetlesi kenyszer feloldasa erdekeben, a sulyos szemelyisegzavaros pacienseknel vagy amikor a zavarnak ezt az osszetevojet kcll kezelni pszichoszomatikus betegsegekben, szamos imaginativ stratcgia kinalkozik, melyek lenyegeben a pszichoanalitikai ertelemben vett tisztaz6-ertelmez6 technikat helyettesitik. Ilyen strategiak: szimb61wn-konfrontaci6, asszociaci6, a rogziilt kepekre f6kuszalas, a szorongas illetve mas negativ toltesu affcktusok ujraelese es elviselhetove tetele. VIII. Az attetel elemzese. Elteroen az alapszintu technikat61, ahol a terapeutanak egy eloirt protokollt kell kovetnie, a kozepszinten a paciens atteteli v iszonyulasaihoz idomulva mukodik; ti.ikroznie es crtelmeznie kell, valamint ugyanigy dolgoznia a sajat viszontattctelen. Vagyis lenyegeben az attetelt-viszontcittetelt ismeri fel es dolgozza at, a KIP kereteben. Ez kiilonosen neurotikusok hosszu terapiaiban alkalmazhat6.

A szimbo/umokon vegrehajtott miiveletek Be/so vezetes. A katatim panoramaban spontan felbukkant, vagy a paciens altal alkalmilag valasztott pozitiv szimbolikus figurak basznalhat6k vezetonek a panoraman kereszti.il. Altalaban a rogziilt kepekre vezetik a klieost es kreativ megoldasokat indukalnak, a szimbolikus szinten. A terapeuta kepe, introjektumma valva, gyakran megjelenik ezekben a vezetoi figurakban. Konfrontacio a szimb6lummal. A szimboldrama kezelesi modellj eben ez a technika kiemelked6en hatekony a ki.ilonosen regressziv infantilis tirgykapcsolatok eseten. A konfrontcicio altalaban a spontcin vagy a motivurnok kozbeiktatasaval megjelent ellenseges szimbolikus figurakkal tortenik. A szimb6lumok finom vizualis elemzesevel, erzelmi t6nusuk es eszlelesi.ik reszletes leirasaval az eros crzelmek felszabadithat6k, ujraelhetok es elviselhetokke tehetok. A semlegesitesi.ik a szimbolikus figurak atalakulasakent jelenik meg, a primitiv formakb61 j6val strukturaltabbakka. Ehhez altalaban a megbekites elve es a gyongedseg geszlusai ad6dnak hozza.

Fiigge!ek. A KIP towibbi szinljeinek attekinto bemutatasa

173

Halado szint Kiegiszito standard motivumok Tizedik gyakor/6 motivum: 1Oa. Barlang; I Ob. Mocsar. Mindket motivu-

~ot jelle~zi a kapcsolat a fold belsejevel. Szimbolik:us jelentosegi.ik is ebbol md~l, a melyebb t~dattalan retegeket jelenitik meg, kifejezetten archaik:us jellegu alakzatok. Mtg a barlang-motivum a noi vagina es a meh bemeoetenek a megtestesitoje, a mocsar az erctlen, infantilis szexualitassal (analerotika) tar~u~t. :-_ mocsar_b6~ felbu~an6 szimbolik:us alakok altalaban kapcso latosak az od1pahs problemaval. Mmdazonaltal, az analis temat mint olyaot, az exkreme.?tum_ es a ~ocsok nagyon ambivalens jelenteseben kell megfontolni, egyf~lol a t1sztasag ellentetekent, masfelol pecLig termekeny es j6tekony hataskent. A mocsar motivuma, a vulkanehoz hason16an a rutin terapiaban csak minimcilis jeleotoseget kap. ' Tizenegyedik gyakor/6 motivum: vu/kiln. A ,,tuzokad6 hegy" elkepzelcsc? ek csak akkor van jelentosege, amikor egy kJiens aktualisan eros agressziv tmpul~usok nyo~~~ alatt all. Ha a vulkan a kepanyagban aktiv, az impulziv nyomas gyors k1torese gyakran kapcsol6dik en-regresszi6valÂˇ itt elerheto hogy a klieos azutan erettebb m6don foglalkozzon a he lyzettei. A motivu~ nem zarja ki az 6ndestrukci6 vonatkozasait (peldaul, ha a Iavatomegek embereket, falvakat semmisitenek meg). Tizenkettedik gyakorlo motivum: folians. Ez a motivum altalaban kevesbe archaikus, mint a neve sugallna, azonban szinten a tudatalattib61 szarmaz6 szimboliku~ anyag, n:1"1t egy nagyon oreg konyv fellelese (egy biblia, peldaul). A v~lkan es a f~~1ans ol~a~ kiegeszito motivumok, amelyek megjelenese ~ szokvanyos terap1akban ntkan fordul elo, jelentest hordoz6 bevezetesiikre mkabb csak specialis helyzetekben keri.il sor. Terapifls teclmikak

IX Kom?!naci6 hagyomanyos analizissel. A kepanyagr61 a kl iens szaba?on ~ssz~c1aI ; a tartalommal, mint alommal foglalkozik. Miutan Jeirta az tmagmativ tartalmat, amelybenjelkepesen megjelenik a konfliktus ezt az el~?~dast felbeszakitja~ es a !<liens asszociaci6i segitsegevel besz~lik at. Ez kulonlegesen fontos lepese az ismetlesi kenyszer feloldasanak a neurotik:us maladaptaci6k elenk megjelenitese reven. A KIP kiterjesztesen~k ez a kombinac~6 a leg~~koribb _m6dja. ~ KIP ol~ankor is hasznalhat6 a hagyomanyos psz1c_hoanahz.1s ker~te~en, amikor a kl1ens keptelen cilmodni (alomtartalmat hozm), vagy ugy ny1lvanul meg az ellenallasa, amit nehez analizalni.

174

Fiiggelek. A KIP tovabbi szintjeinek attekinto bemutatasa

A szimbolllmokon vegrehajtott mfiveletek Kimerites es kisebbites. Ez az eljaras kiveteles tapasztalatot kovetel a terapcuta reszerol. Latens es tenylegesen megval6sult agresszi6s impulzuso~ eseten is eselytjelent a megoldasukra az imaginativ ,,higgadt ism6tlcs". Az 1lyen impulzusok tobbnyire analis, ritkabban oralis terrnesze_tiiek. ~ivel felbukk~ nasukkor terrneszetes a biintudat, ilyenkor javasolt a sz1mbohkus figurak ,,k1meritesenek" clve. A terapeuta scgitsegevel a kliens non-stop cselekveses ~k ci6val viszi el a szimbolikus fi gurat a kimcriiles vegpontjaig. Ez a valtozas JClensegeiben nyilvanul meg, ami er6s neutralizalastjelez. A s,zimb6l~m-konf rontaci6 esetehez hasonl6an itt is temp6s viselkcd6sm6dosulas erheto el, ha a.z eljarast megfelelo empatiaval hasznaljak. Mindazonaltal k,o n.nyen ondestrui:-c~6nak erthet6 felre, es ncm alkalmazand6 kulcsfontossagu targy-reprezentac16k (referencia-szem6lyek) ellen. Bi'ivosfolyadekok. Fentcbb mar bemutattuk az imagin~lt viz-hasznalat hatasat a racionalisan nem magyarazhat6 pszichoszomatikus zavarokban. A testfolyadekokkal (mint aoyatej, vizelet) vegzett ki.i!Oofele ~ scrlete~ azt ~u tatjak, hogy megfeleloen elkcpzclt szcenakban eze!rn:k k1robbano hatasuk van, p61daul az ellenseges szimbolikus figurakra. 1tt p~rbuzamok ad6dnak a magikus nepi vagy terrneszetes szcrekkcl. Ennek ~ mot1vu~ak_ a rc~d szeres hasznalatat a KIP soran azonban meg nem tesztcltek, es az irrac1onalls tartalmat nehez megfelelo adagokban alkalmazni. A halad6 szintet a kikepzes saran ncm oktatjak. A KIP szokasos napi_ gyakorlataban az alkalmazasa eU1anyagolhat6. Csaknagyon tapasztalt, a psz1choanalizisbcn kellocn j artas terapeutak alka lmazhatjak ezeket a gyakorlatokat.

Irodalom BOSS, M: Der Traum und se ine Auslegung. Huber, Bern/Stuttgart, 1953. BREUER, J; FREUD, S (1895): Studien iiber Hysteric, Wien. DESOILLE, R: Theorie et pratique du reve eveille dirigc. Mont-Blanc, Geneve, 1967. DESOILLE, R: Introduction ii une psychotherapie rationelle. P.U.F., Paris, 1945. DOHRSSEN, A: Katamnestische Ergcbnisse bei I 004 Paticntcn nach analytischcr Psycholherapie. Zeitsch psychosomat Med, 8, 94, 1962. EHEBALD, U : Stcllungnalunc bei der Diskussion des Plenums der 8. Norddeutschen Psychothcrapietage. Lubeck, 1979. EIBACH, H: Die Psychodynamik einer chronischen Hcrzneurose im Lichte des Katathymen Bilderlebens. Behandlung und zugleich ein Beitrag zur «end lichen Analyse». In: Leuner, H ; Lang, 0 (Hrsg.): Psycholherapie mit dem Tagtraum, Katathymes Bilderleben, Ergebnisse II, Fallanalysen, Theorie. Huber, Bern/Stuttgart/Wien, 1982. FRANK, L: Affektstorungen. Springer, Berlin, 1914. FREUD, S. ( 1900, 1914): Die Traumdeutung. GW 2/3, Imago, London. FREUD, S: ( 1912) Ratschlage filr den Arzt bei der psychoanalytischen Behand lung. GW, 8. GREENSON, RR: The Technique and Practice of Psychoanalysis. Vol. I, Indiana Univ Press, NY, 1964. GREENSON, RR: Technik und Praxis der Psychoanalyse. Kletl, Sluttgart, 1973. HAPPJCH, C: Das BildbewuUtsein als Ansatzstelle psychischer Behandlung. Zentralbl Psychoth 5, 633, 1932. HARONJAN, F: The ethical relevance ofa psychotherapeutic technique. J Religion and Health, 6, 148, 1967. HENLE, I: Die Anwendung des Katalhymcn Bilderlebeos bci der Therapie der ehclichen Virginitiit. In: Leuner, H; Lang, 0 . (Hrsg.): Psychothcrapie mit dem Tagtraum, Katathymes Bilderleben, Ergcbnisse 11, Fallanalysen, 111eorie. Huber, Bern, 1982. HEISS, R: Allgemciuc Tiefenpsychologie. Huber, Bern, 1956. HOLFELD, II; LEUNER, H: Die Behandlung einer chronisch rezidivicrcnden psychogcnco Psyebose. In: Leuner, H; Lang, 0 . (Hrsg.): Psychotherapie mil dem Taglraum, Katathymes Bilderlcbcn, Ergcbnisse 11, Fallanalysen, Theorie. Huber, Bern, 1982. JOSUTTIS, M., LEUNER, H: Religion und die Droge. Kohl.hammer, Stultgart, 1972. KLESSMANN, E; K.LESSMANN, HA: Ambulante Psychotherapic der Anorexia nervosa unler Anwendung des Kalal.hymen Bilderlcbens. Jn: Leuner, H; Hom, G; Klessmann, EA: Kalathymes Bilderleben mit Kindern und Jugendlicben. Reinhardt, Munchcn/ Basel, 1978. KLESSMANN, E: Kata thymes Bilderleben in der Gruppe bei jungeren Drogenkonsumenlen. In: Leuner, H; Hom, G; Klcssmann, EA: Katathymcs B ildcrleben mit Kindern und Jugendliehen. Reinhardt, Munchen/ Basel, 1978. KOCH, W: Kurztherapie einer zwangsstrukturicrten Neurose mit dcm Katathyren Bilderleben. ZeitschrPsyehoth med Psycho!, 19, 187, 1969. KORNADT. H-J: Experimentally excited images as function of dynamic systems. Proceedings of the XJI I. Congress, Assn Applied Psycho!, Rom 1958. KOSHALB, FP: Self-analysis in Guided Affective Imagery. Arch Gen Psychiat 31 :283, 1974. KRETSCHMER, E: Medizinische Psycbologie. Thieme, Stuttgart, 1922, 14th ed., 1975. KULESSA, C; JUNG, FG: Effizienz einer 20stilndigen Kurzpsychotherapie mit dem Katatbymen Bilderleben: Eine testpsychologiscbe Untersucbung. Zeitschr Psychosom med Psychoanal, 25, 274, 1979.

176

Irodalom

LANDAU, E: Krcatives Erleben. Reinhardt, Miinchen/Basel 1984. LEUNER, H: Kontrolle der Symbolinterprctation im expcrimentellen Verfahren. Zcitschr Psychoth med Psycho!, 4, 201, 1954. LEUNER, H : Symboldrama, ein aktives, nicbtanalytisches Verfahren der Psychotherapie. Zeitschr Psychoth med Psycho!, 7, 50, 1957. LEUNER, H: Das Landschaftsbild als Metapher dynamischer Strukturen. In: Festschrift zum 70. Geburtstag von E. Speer. Lehmanns Verlag, Miincben, 1959. LEU ER, H: Die Bedeutung der Musik in imaginativen Techniken der Psychotherapie. In: Revers, WJ, et al.: Neue Wege der Musiktherapie. Econ, Diisseldorf/Wien, 1974. LEUNER, H : Grundziige der tiefenpsychologisehcn Symbo lik I. Materialien zur Psycho analyse, 5, 166, 1978. LEUNER, H (Hrsg.): Katathymes Bilderlebcn. Ergebnisse in Tbeorie und Praxis. Huber, Bern, 1983. LOCH, W: Zur Theorie, Technik und Therapie der Psychoanalyse. Fischer, Frankfurt aM, 1972. MALAN, DH: Psychoana1ytische Kurzpsychotherapie. Huber, Klett, Bern/Stuttgart, 1963. N!EDERLAND, WG: River-symbolism. Psychoanal Quart, 15, 469, 1956. NUNBERG, H ( 1932): A11gemeine Neuroscnlehre aufpsychoanalitischer Gnmdlage. PR1NDULL, E: Die Manifestation der depressiven Verstimmung im Katathymen Bilderleben. Med. Diss. Gottingen, 1964. PSZYWYJ, A: D ie imaginative Anwendung des Wassers im Katathymen Bilderlebcn. In: Lcuner, H. (Hrsg.): Katathymcs Bilderlebcn. Ergebnisse in Theorie und Praxis. Huber, Bern, 1983. RIEDEL, I: Der Tagtraum in dcr scbonen Litcratur. In: Ausgewahhe Vortdige dcr Zentralen Weiterbildungsseminare der AGKB, Gi.ittingen, 1974. ROTH, LW: Das Katathyme Bilderleben bei psychosomatischen Fraucnkrankhciten und Sexualstonmgen bciderlci Geschlcchts. In: Lcuner, H (Hrsg.): Katathymes Bilderlcben. Ergcbnisse in Theorie und Prax is. Huber, Bern, 1983. STLBERER, H: Bcrieht Uber die Methode, gewisse symbolisehe Halluzinationserseheinungen hcrvorzurufcn und zu beobachten: Jahrb psycboanal psychopathol, I, 302, 1909. SILBERER, H: Symbolik des Erw~ch cns und Schwellcnsymbolik iiberhaupt. Jahrb psychoanal psychopathol, 3, 62 1; 19 12. SINGER, JL: Phantasie und Tagtraum: Imaginative Methoden in der Psychotherapie. Pfei!Ter, Miinchen, 1978. SCHULTZ, JI I: Das autogene Training. Thieme, Stuttgart, I 979. S PITZ, R: Ubertragung und Gegcniibcrtragung. Psyche, I 0, 63, 195611957. STAMM , S: D ie psyehodynamische Wirkung dcr Hypoose im Spiegel des Katathymen Bilderlcbcns. In: Leuner, H (Hrsg.): Katathymes Bilderlebcn. Ergebnisse in Theorie und Praxis. Huber, Bern, I 983. STTERLlN, H: Conniet and rcconsiliation. Anchor, Do uble Day, Garden City, NY, 1969. THOMAS, K: Praxis der Sclbsthypnose des autogenen Trainings. Thieme, Stuttgart, 1967. VOGT, 0 ( 1896): id. Schultz, JH: Die seelische Krankenbchandlung, Fischer, Stuttgart, I 958. WACHTER, H-M; PUDEL, V: Kontrollierte Untersuchung einer extremen Kurzpsychotherapie ( 15 Stunden) mit dcm Katathymen Bilderleben. Psychoth Psychosomat med Psycho!, 30, 193, 1980. WlLKE, E: Katathymes Bilderlebcn in der Behandlung der Colitis uleerosa. Schriflenreihe der AGKB, Bd. 2, Eigeavcrl ag, Gi.ittingen, 1980. WOLPE, J: Psychotherapy by reciprocal inhibition. Stanford Univ. Press, 1958. ZEPF, S: Das Katathyme Bilderleben in der Erforschung der Psychodynamik des Asthma bronchiale. In: Leuner, H ( Hrsg.): Katathymcs Bilderlcben. Ergcbnisse in Theorie und Praxis. Huber, Bern, I 983.

A szovegben idezett esetcimkek

I. A~ ~ut6szerelo, 35 eves, felelem szivbetegsegt61 2. Haz1asszony, 52 eves, neurotikus depresszi6 3. Agoraf6bias alkalmazott, no, 38 eves 4. A Kenyszeres cukrasz, 19 eves, kenyszemeur6zis 5. Kislany, szemolccsel; 8 eves 6. A p~jzsmirigy-beteg no; 30 eves; paj zsmirigy-rulm ukodes 7. Az tzzad6s no, 70 ev felett, altalanos hiperhidr6zis 8. De~~~~szi6s _di~Jany, 23 eves, gy6gyszerabuzus, teljesitmenygatlas 9. A kiuteses k1slany, 9 eves, visszatero borkiiitesek 10. J?adog6s fiatalember, 18 eves, dadogas es neur6zis 11 . Ortorony-lak6, 19 eves, gatlas tarsas kapcsolatok Jetesiteseben 12. A felhokarcol6-epit6, 19 eves no, karakterneur6zis 13. Elfut6 kutat6, no 14. A ~izsgadrukkos, 19 eves, vizsgaszorongas, autoritas-problema 15. Aki ferden megy egyenesen, 58 eves no 16. Felfele folyik a viz, 24 eves diak, kenyszemeur6zis 17. Alagt'.Jt es vizeses no , ' 18. Egig ero kerites, 23 eves no, kenyszeres j egyek 19. Az 6ria~ tirsa, 17 eves diak, autisztikus fej lOdes 20. A konfl1k~smentes beteg, 39 eves no, neurotikus depresszi6 21. Az ara~lassal gy6gyul6, 50 eves no, magas vemyomas 22. E~.Y psz1choszomatikus krizis, 40 eves no, fekelyes vastagbelgyulladas 23. Hu~elyk Pann~.~sete a,z igazgat6val, 35 eves no, autoritas-konfl iktus 24. A zarda tanarnoJe, 38 eves, karak:temeur6zis 25. Egy passziv-agressziv, 50 eves ferfi, (adinamias) depresszi6

TG.rgy- es nevmutat6

Targy- es nevmutat6 absztinencia-szabaly 116, 117 agresszi6-motivum (oroszlan) 87, 170 akut konfliktusok, f6kuszalas rajuk 171 alapszint 7, 5 1 eszkozei 87 kezelesi modelljei 86-91 kezdeti kontaktus (elso interju) 90 standard motivumai 49-85 Âˇ Âˇ terapeuta viselkedese 112-11 6 ambici6 68, 84 anaklitikus (=rAtamaszkodasos) attetel 37 - fiigges 160 - terapia 144 arcbaikus sziiksegletek 137-144 asszoci"aci6s eljaras 87, 134, 17 1 aradas mint aJ leg6ria 46 attetcl a fantazi6b01 a realitasba 152 attctel-viszontattetel 37, 64, 70, 100, 156, 157- 162 . pozitiv cs ncgativ 93, 158 autisztikus serdiilokori krizis kezelcse 13 1- 132 autogen trening 8, J 5, 24, 26, 27, 34, 60, 106, 140 . auloszimbolika 20, 21 azonosul as apai-anyai figurakka l 69, 81, 162, 171 az imaginalt szcenaval 114 terapeutaval 103 rulazonosulas 114 barlang-molivum 87, 173 bchatolas motivuma 75 belso vizi6 16 belso mozi 16 belso vezetes 172 Boss tiineti megkozelilese 154 ellenseges figurak 86, 172, 174 elso interj u 90 els6dleges folyamat 21

empatia 113, 114 encro 25

enideal-moti~m 170 erdo pereme-motivum 82-85 esettorte net hozza 86 targy-szint 84 alany-sziot 84 szimbolikus alakok 83-84 erzelmi t6nus 35, 40, 123, 128, 148, 15 1, 152, 170 fantazia, fej lesztese 52, 62, 73, 136 filmszalag-goodolkodas 18, 2 1, 27 forras-motivum 60 f6bias allapot kezelese 146 f6kus1ill3.s, te mati kus - 50 f61ians-motivum 87, 173 foly6 szimboli kaja 59 fiirdes, mint katatim ,,hidroterapia" 60 gatl6 motivumok 55, 120, 124- 130, 133, 134, 154 hegynel 69 pataknal 62, 63, 121 , 123 rctnel 54 haz-motivum 75-82 esetek hozza 79-81 peldak ra 78 uj haz epitesc-motivum 156 hegy-molivum 65-76 es ambici6 szintje 68 felmaszas 68 katalim panorama 70-73 leereszkedes 74 peldak. es esetek hozza 67, 70, 71 szimbolikus tartalma 67-69 zavar-j elek 72, 74 hiperbidr6zis 61 hipnag6g hallucinaci6k 18 hipnoid allapot 17, 18, 29, 39, 106, 148 maginalas, es vizualizalas kiilonbsege 39, 40

imaginativ onabrazolas elve 21 imaginativ tudatossag 16, 17, 26, 36, 160 intellektualizalas 26, 48, 98, 99, 108, 11 0, 145, 160 j avallatok es ellenjavallatok 163-169 betegseg-kateg6riak. szerint 166 kl inikai indikaci6k 165 zajos tiinetek 168 katarzis, mi.kro- 62, 153 katatim kepelmeny alapelve 27 demonstralasa 33-48 es alom 24 bevezetese 92, 112 befejezese 39, 40 nap16zasa l 09 projekci6s emyoje 159 szerkezete es vezetese 112- 132 tartalmanak megitelese 47-48 torteneti peldak. 19 katatim panorama 19, I. meg hegy terkepvazlat 22-23, 7 1, 73 kepelmeny-napl6 109 kimerites es kisebbites 87, 174 KIP, altalilnos celja 165 bevezetes a kezelesbe 89 es pszichoanalizis 7, 173 ertelmezes szerepe 45 eszkozei 87 helye a pszichoterapiak. kozott 7 javallatok es ellenjavaUatok 163-1 69 jelentosege 99 kezelesi modelljei, I. alapszint kockazatai 24, 168 masodik dimenzi6ja 140- 144 prognosztikai jegyek 165- 168 prognosztikai kriteriumai 163-164 szintjei 7, 5 1 terapias hat6tenyezoi 151- 156 kliens informalasa 97 extrem kliensek 136 informalas merteke 98 korai intellektualizalas veszclye 99

179

motivaltsaga 102 tanulasi folyamat 40, 41, 76, 97, 113, 134, 152 kognitiv behatolas 151, 153 konfliktusmentes tartalmak 52, 133-1 44 konfliktusterhelt szcenak. 51, 83, 137 konfrontaci6 a szimb6lummal 172 kontrollatt regresszi6 7, 25, 160 korkoros osszefiigges kepzelet es el lazulas kozott 29, 30 krizis-intervenci6 esete 89 latni vagy elkepzclni 40 leereszkedes szakasza 74 lereagalas 18, 62 magikus folyadekok 87, 174 megbCkitcs-felkarolas 87, 88 megvaltozott (m6dosult) tudatallapot 18, 39; I. meg hipnoid tudatallapot meriiles, veszelye 63, 64, 161 melyseget kipr6ba16 lechnikak veszelyei ~.64 ' mikrokatarzis, I. katarzis mobil projekci6 23, 37 mocsar-motivum 87, 173 motivaltsag 103, 122, I 67 munkaszovetseg 103- 104 ,,mutet a szimb6lumon" 127 negativ attetel, I. a ttetel objektivalas 152 oroszlan-motfvum 87, 170 on-ertelmezes szimb61umai pajzsmirigy-rulmukodes 60 panorama a csucsr61, I. hegy paradoxon 54,55, 123 patak-motivum 44, 57-66 esettortenetek 61-63 fUrdes hatasa gatl6 motivumok folyas kovetese 62, 64 szimbolikus tartalma 59 zavar-jelek 60, 62 pretudatos konfrontaci6 I 54 preverbalis konfrontaci6 es tisztazas 155 pr6ba-terapia 104

180

Targy- es nevmutato

pszichoszomatikus (tiinetek, szindr6szinkron transzformaci6, I. szcena valto- . zasa mak) 11, 14, 59, 73, 165, 17 1, 174 esetckben 11 , 13, 60, 84, 139, 141-143, t.aplalas-kielegites kezelesi modellje 86 taplal6 technika 88, 89 148 TAT 22 racionalizalas 160 tehen-motivum jelcntese 146 referencia-figurak: motivuma 87, 170 tenger (6cean)-motivum 59, 63 relaxaci6s technikak 26-27 ret-motivum 33, 42, 52-57 terapeuta viselkedese 32, 113-116, 135 ellenallas 54, 56 terapias hat6tenyezok 151-1 56 terapias szovetseg, I. munkaszovetseg peldak ra 54-56 szimbolikus tartalma 54 tcrapias technikak paradoxonok benne 54, 55 asszociaci6s eljaras 171 attetel elemzese 172 vezetesi javaslatok 57 f6kuszalas akut konfliktusokra 17 1 zavar-jelek 54, 56 imaginaci6 javaslasa 30 Rorschach 22 reszletek megfigyelese es leirasa 30 rogziilt kepek 52, 120-132 esetek hozza 121-124, 126- 127, 132 testi szervek vizsgalata 171 standard mo ti vumok 50-88, 87, I 17-120 ,,varjuk ki es lassuk meg" 38 terkep 22-23, 73 szabadon lebego figyelem 110 tisztaz6 onertelmczcs 45 szcena atvaltozasa 23, 75 tulazonosulas 11 4 szerepcsere-technika 146 szexualis attitiidok-motivum (r6zsabotuldeterminaltsag 98 kor) 87, 170 iilesek idobeli strukturaja I05-111 szimboldrama, fogalma 7, 15 val6s hclyzetek kovetese 145- 150 vagykielegites 37 szimb61umok onertelmczese 45 vegetativ tiinetek 13, 84, 165 szimb61umokon vegrehajtott miiveletek virag-teszt 28, 29, 92-96 belso vezetes 172 visszacsatol6 hatas 154-155 biivos folyadekok 174 viszontattetel, I. attetel feloldasra torekves 172 viz-szimbolika 59, 140 kimerites es kisebbites 174 konfrontaci6 a szimb61ummal 172 vlzeses-motivum 63 vulkan-motivum 87, 173 zenei KIP 24