HUG Magazin 2018 - 4. szám (№12) by PAIGEO - Pallas Athene Innovation and Geopolitical Foundation

2018

HUNGARIA N G EOPOLITICS

A kelet-közép-európai térség 21. századi geopoitikai szerepkörének újradefiniálása: „Helyezzük vissza” együtt Magyarországot a világ politikai és gazdasági térképére! Mi, magyarok mindig is többet tudtunk a világról, mint amennyit a világ tudott rólunk. Most újra a világpolitika egyik meghatározó szereplője lehetünk, geopolitikai nyelven szólva a világ stratégiai földrajzi helye!

HUNGARIAN GEOPOLITICS

HUG 2018 4

Közép-Európa Geopolitikai helyzete Új Selyemút és a V4 kapcsolata Magyar országmárka Kínában Budapest-Varsó tengely Digitális Selyemút 2018/IV.

ISSN 2498-647X

Új Borostyánút Eurázsiai gazdasági Unió Geopolitikai közvélemény kutatás

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! A HUG magazin 12. számát tartja kezében az olvasó. A Hungarian Geopolitics magazinunkat három évvel ezelőtt indítottuk el. 2018. év végén összesítettük alapítványunk, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány és Kutatóintézet évi eredményeit. Büszkék vagyunk rá, hogy a www.geopolitika.hu honlapunkon több mint 175 szakmai cikk jelent meg, melyből egy-egy jelentősebb tanulmány itt a HUGban is megjelent. A szakmai anyagainkat a világ 195 országából több mint százezren olvassák, amely 357 ezer oldalletöltést jelent, és ezzel a látogatóink száma egy év alatt megháromszorozódott, és olvasóink több mint a fele külföldi olvasó volt. Elindítottuk a PAIGEO podcastunkat, szakmai beszélgetésekkel az új geogazdasági világrend geopolitikai kihívásairól, és az elmúlt évben több mint 30 podcastunk jelent meg, amely már a Spotify-on is elérhető. 2018-ban három Geodebates szakmai vitasorozatot szerveztünk Közép- és Kelet-Európa, Közép-Ázsia, a tengeri és szárazföldi közlekedés jövőjéről, és a negyedik ipari forradalom kihívásairól. Az elmúlt évben két nemzetközi konferenciát szerveztünk, amely az Új Világrend és az Egy Övezet, Egy út kihívásait emelte fókuszba. Részt veszünk Közép- és Kelet-Európa legnagyobb doktori programjában a Pécsi Tudományegyetem szervezésében, és büszkék vagyunk arra is, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem GEO Intézetének szervezésében a 2018. őszi szemeszterben George Friedman, az egyik legjelentősebb geopolitikai gondolkodó volt a vendégprofesszorunk. Az elmúlt évben megnyitottak Budapest új építészeti égkövei: a Budai Vár szívében, a Szentháromság téren található Bölcs Vár, valamint a Duna-parton található Ybl Budai Kreatív Ház, ahol év végén bemutattuk a kínai Dunhuang Akadémia és az MTA Keleti Könyvtár közreműködésével a Magyarok a Selyemúton kiállításunkat. 2018-ban ugyanúgy támogattunk értékes kezdeményezéseket, geopolitikai tanulmánykötetek megjelentetésére, kutatásokra, oktatási képzésre egyaránt.

kérdéseket, mint az új borostyánút geopolitikai kihívásai, az Eurázsia Gazdasági Unió kihívásai, KözépKelet-Európa regionális versenyképessége, a kínai és magyar turisztikai brand jelentősége. Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében, vagy a geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiához, az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben, vagy akár az új Digitális Selyemút jelentősége. Másfelől egy régi szakmai álmunkat sikerült megvalósítanunk azzal, hogy 2017. november végén elindítottuk a közvéleménykutatásunkat, amelynek eredményei 2018 őszén születtek meg. Átfogó módon szerettük volna bemutatni, hogy a mai Magyarországon milyen külpolitikai és geopolitikai ismeretekkel rendelkezik a lakosság. Milyen külpolitikai témák játszanak kiemelt szerepet a közgondolkodásban, honnan tájékozódnak, mennyire ismerik a világ legbefolyásosabb országainak a vezetőit, vagy miként vélekednek a nagy globális szövetségi rendszerekről. Ilyen átfogó, különböző térségekre kiterjedő, a magyar lakosság geopolitikai ismereteit vizsgáló kutatás azonban ez idáig nemigen született, így bízunk benne, hogy megfelelő szakmai háttérrel és rendszeres megjelenéssel egy érdekes és izgalmas korképet tudunk adni a geopolitikai ismeretekről és gondolatokról. Jó olvasást kívánva Tisztelettel:

A mostani számunk egy speciális szám, egyfelől a régiónkra: Közép-Kelet Európára fókuszál, és olyan konferenciák előadásit, szakmai tanulmányait válogattunk be fiatal PhD-kutatóktól, amelyek az általunk támogatott szakmai rendezvények és konferenciák konferenciaköteteiben jelentek meg. Olyan témák, amelyek újszerűek, egy új látásmódból közelítik meg az adott geopolitikai és geoökonómiai

Csizmadia Norbert Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnök HUG főszerkesztő

TARTALOMJEGYZÉK

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

Magyar országmárka építés A Kínai Népköztársaságban

A Budapest–Varsó tengely kialakítása

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

A Digitális Selyemút bemutatása

Az Eurázsiai Gazdasági Unió

A visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

104

Geopolitikai közvéleménykutatás 2018

188

Könyvajánló

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében Szerző: Czene Gréta

A közép-európai régió fogalmát nehéz pontosan meghatározni, mert történelmi, etnikai, kulturális, földrajzi határai nem fedik egymást. Az európai térszerkezet fejlődésének bizonyos történelmi időszakaiban Közép-Európa az ütköző zóna szerepét játszotta, folyamatosan a peremhatalmi versengések színtere volt. Az európai kontinentális tér történelmi fejlődését vizsgálva az is kiderül, hogy voltak olyan időszakok, amikor a közép-európai régió határmegtartó erői megsemmisültek és a térség – általában megosztottan – integrálódott geopolitikai egységekbe. Közép-Európa határairól nincs egységes vélekedés, ahány szerző, annyiféle szempont alapján határozza meg Közép-Európa fogalmát.

Közép-Európa meghatározása A 19. században Karl Ritter térségünk lényegét a tengerektől való távolságában fogalmazta meg, s azzal a Germán–szarmata–orosz síkságot azonosította a Rajnától a Volgáig. Őt követve Albrecht Penck és Alfred Hettner, akik már német dominanciájú térségként határozzák meg Közép-Európát, ezt a szemléletet a francia földrajz is átvette. A 19. század közepétől Közép-Európa politikai és kulturális megfogalmazása is kialakult, Németország gazdasági hátterének biztosítására jött létre a Mitteleuropa fogalom már az 1830-as évektől politikusok, gondolkodók (pl. Friedrich List) műveiben, de az első világháborút megelőzően is születtek a témában jelentős művek. A Mitteleuropa fogalom egy Németország központú gazdasági nagytért jelölt, amely délkeleti irányba terjeszkedik, s átlépi a pán germanizmus által kijelölhető tér határait. A térség politikai jelentősége az I. világháború után növekedett meg, mivel Oroszország forradalmi átalakulásával Franciaország számára elveszett az a keleti

szövetséges, amely ellensúlyt képezhetett Németországgal szemben, annak keleti oldalán. A hidegháború idején felosztott Európában Közép-Európa fogalma értelmetlenné vált, hiszen a vasfüggöny lényegében térségünk középvonalában húzódott végig, így régiónk a Kelet-Európa fogalomba sorolódott át. A nyolcvanas évektől jelentkezett újra a közgondolkodásban ez a térfogalom, elsősorban a kelettől való tudati távolodás eredményeként, a rendszerváltás után pedig ez a közösség politikai együttműködésekben is megnyilvánult, erre mutatott példát a Közép-európai Kezdeményezés (KEK), a szabadkereskedelmi társulás (CEFTA) és a Visegrádi Csoport megalakulása. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a KözépEurópával foglalkozó hazai vizsgálatok és tanulmányok száma, ami egyértelműen arra utal, hogy ez az országegyüttes a szakmai érdeklődés fókuszába került. Közép-Európa, mint nagytér meghatározására már számos elméletet megfogalmaztak, és igényes feldolgozások születtek az országegyüttes korábbi

területi sajátosságainak feltárására. A tanulmányok jelzik azt is, hogy a nagytérség lehatárolásában jelentős különbségek, eltérések vannak. A kutatások egyik csoportja az 1991-ben alakult Visegrádi Együttműködés (V4) országaira (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) fókuszál, ezt többen kiegészítik Ausztriával, s így jelenítik meg Közép-Európát. Más elemzések még hozzákapcsolják a nagytérséghez Németország keleti tartományait, esetleg Bajorországot, a Nyugat-Balkánhoz köthető Szlovéniát, valamint Romániát, így már egy szélesebb Közép-Európáról beszélnek. Baráth Tibor szerint Közép-Európában a geográfiai és politikai-történelmi határok ritkán estek egybe, a régióban a határok tartóssága soha nem volt jellemző. Közép-Európa, mint történeti-politikai földrajzi táj, a különböző geográfiai, néprajzi, politikai és kulturális tényezők által kialakított természetes régiónak nevezhető, amely földrajzilag csak bizonytalanul írható körül. Lényeges elem, hogy külső határai nem élesek, a térség általában Németország felé gravitál és területén a keresztény-germán kultúrkör hagyományai dominálnak. Dömők Csilla tanulmányában Közép-Európával összefüggésben extenzív megközelítésben a Rajna és Visztula közötti, a Nyugati-Alpok és a Kárpátok vonulata között elterülő, a Keleti-tenger és az Adriai-tenger között

„Közép-Európa határairól nincs egységes vélekedés, ahány szerző, annyiféle szempont alapján határozza meg Közép-Európa fogalmát. ” fekvő területet érti. Mindazonáltal a szoros értelemben vett központi területekhez Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot sorolja. Miletics Péter és Pál Viktor Közép-Európán – politikai földrajzi szempontok alapján – a következő országokat érti: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Lischenstein és Svájc. Románia véleményük szerint túlságosan is szorosan kötődik a Balkánhoz és a geográfiai elemek elválasztó és térmegtartó erejét figyelembe véve, a Kárpátok kettévágja a román államot, növelve a regionális térfelosztás bizonytalanságait. Mező Ferenc felfogásában Közép-Európa, mint kifejezés nem határozható meg egyszerű természetföldrajzi

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Közép-Európa

Geopolitikai szempontból az egyik legjelentősebb angolszász gondolkodó, Halford Mackinder felfogása szerint a régió jelentős része egy kisállami ütközőzóna, amelynek birtoklása a nagyhatalmiság egyik záloga. Gondoljunk csak híres elméletére, „Aki uralja Kelet-Európát, parancsol a Heartlandnak. Aki uralja a Heartlandet az parancsol a Világszigetnek. Aki uralja a Világszigetet az parancsol a Világnak”. Mackinder szerint tehát, egyedül nyugatról, Kelet-Európával határos részénél védtelen a Heartland, ezért kulcsfontosságú Mackinder számára Kelet-Európa. Amennyiben a Kulcsövezet birtokosa szövetségre lép Németországgal, egy Nagy-Britannia számára legyőzhetetlen szövetség jön létre, így megvalósul a peremvidék feletti ellenőrzés, és aki a peremvidéket ellenőrzi, ellenőrzi a Heartlandet, és aki a Heartlandet ellenőrzi, befolyását ki tudja terjeszteni a teljes világra. Azonban, ha a Brit Birodalom kezében tartja Kelet-Európa döntő részét, akkor nem jelent fenyegetést számára sem Oroszország, sem Németország, s világhatalmi pozíciója biztosított.

ismérvek alapján, mert annyira az identitások és érzések területén létezik, hogy segítségül kell hívni más dimenziókat is, úgy, mint gazdasági, kulturföldrajzi, történelmi, politikai, társadalomszerkezeti stb. Mező szerint a térség mindig az aktuálpolitikák kereszttüzében létezett, hiszen a róla alkotott elméletek mindig valamilyen hatalom ambícióit szolgálták. A magam részéről nem kizárólag földrajzi elhelyezkedésből és civilizációs hagyományokból indulok ki Közép-Európa meghatározásakor, hanem a földrajzi és politikai struktúrák együtthatása alapján definiálom a térséget, amely egy szélesebb Közép-Európát jelent. Az 1945 és 1989 között a politikai szótárból eltűnt Közép-Európa-fogalom mára újjászületett, a közép-európai identitás feltámadt tetszhalott állapotából, és a térség államai e régióval azonosítják magukat. A Kelet-Európa megfogalmazást használatát az amerikai külügyminisztérium is megszünetette hivatali munkájában, tekintettel arra, hogy az elnevezésnek, amely mesterségesen két részre osztotta Európát, nincs többé legitimitása, és azt az elnevezést kell használni, amellyel a térség államai jelölik magukat. Az 1989 után bekövetkezett változások, a kétpólusú világrendszer megszűnése és az euroatlanti struktúrák keleti irányú kiterjedése miatt Közép- Európa definíci-

óm szerint magában foglalja: Ausztriát, Németország keleti tartományait, Magyarországot, Ukrajna Kárpátaljai területeit, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia Hercegovina egyes részeit.

Mackinder a Heartland részének tekintette az általa stratégiai kiegészítés (strategical addition) névvel illetett Kelet-Európát. A szárazföldi és a tengeri hatalom vetélkedése, azaz a nemzetközi viszonyok alakulása

szempontjából meghatározó jelentőségre tett szert a hatalmi űrt kitöltő, kisállamokra szabdalt Kelet-Európa térsége. Mackinder szerint „Mind az inszuláris, mind pedig a félszigeti Nyugat-Európának szükségképpen szembe kell helyezkednie bármely hatalommal, amely kísérletet tesz Kelet-Európa és a Heartland erőforrásainak megszervezésére. Egy másik jelentős gondolkodó, Samuel P. Huntinton szerint a hidegháború utáni világ összetartásának, széthúzásának és konfliktusainak szabályait a kultúra és a kulturális – végső szinten civilizációs – identitások alakítják. A politikai ideológiák civilizációkon belüli ös�szecsapását felváltotta a vallás és a kultúra civilizációk közötti összecsapása. Huntington civilizáció alatt a legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintjét érti, ez alapján 8 civilizációt különböztet meg, ezek: kínai, buddhista, japán, hindu, iszlám, ortodox keresztény, nyugati keresztény, latin-amerikai, afrikai, amelyek határvonala nem mindig követi az országhatárokat. Több állam két civilizáció között ingadozik, vagy épp „civilizációt vált”, ezeket Huntington külön kategóriába, a „magányos államok” körébe sorolja. Ilyen Törökország, Haiti, a Karib-tengeri volt brit gyarmatok, illetve Etiópia. Izrael is külön sorolható, de borzasztóan közel a Nyugati civilizációhoz.

Közép-Kelet-Európa

Látható tehát, hogy ahány szerző, annyiféle meghatározást adnak Közép-Európára, ugyanakkor egyvalamiben mindannyian megegyeznek, hogy pontos definíció, egyértelmű és vitathatatlan földrajzi besorolás aligha lehetséges. Közép-Európa a geopolitikai elméletekben Közép-Európa egészét tartósan soha nem fedte le egyetlen birodalmi terület sem, mindig jellemezte egy belső territoriális megosztottság. A térség gyakorlatilag sohasem szerveződött teljesen uniformizált egységgé, nem alkotott önálló és hosszú életű gazdasági-geopolitikai erőteret, nem valósította meg a birodalom, a kultúrkör szerves integrációját. Minden olyan történelmi pillanat, amikor egy hatalom egyesíteni szándékozott a régiót, kiváltotta a peremállamok kétoldali nyomását, melynek célja a térség hatalmi multipolaritásának konzerválása volt.

Közép-Európa geopolitikai helyzete

A Heartland elmélet vizualizálása, amelyben kiemeli Közép-Európa jelentőségét,

A Nyugati civilizáció keleti határa

A Huntingtoni civilizációk

Huntington szerint a konfliktusok szerkezete megváltozott, konfliktusok alakultak ki a törésvonalak mentén, amelyek főként az iszlám és a nyugati országok között váltak jellemzővé. Európa különösen nehéz helyzetben van Huntington szerint, mert e kontinensen belül találhatóak a leghosszabb elválasztó vonalak, és Huntington ezeket ítéli a legveszélyesebbeknek.

ketté, ahol Szlovénia és Horvátország határolja a többi köztársaságot. A Balkánon ez a vonal természetesen egybeesik az osztrák-magyar birodalom és az Oszmán Birodalom közötti történeti határvonallal. Európa tehát ott ér véget, ahol a nyugati kereszténység, és ahol az iszlám és az ortodoxia világa kezdődik. Ez Huntington szerint Európa kulturális határvonala.

Magyarország a Nyugati és az Ortodox civilizáció határán helyezkedik el, Európa keleti határán, amely Huntingon szerint azon a vonalon fekszik, amely elválasztja a nyugati keresztényeket a muzulmán és ortodox népektől. E vonal történeti előzményei a Római Birodalom 4. századi szétesése, illetve a Német-Római Birodalomnak a 10. században történt megalapítása közötti időzónában keresendők. Legalább 500 éve húzódik itt a határ: Északról indul, végigfut azon a területen ami ma Finnországot, Oroszországtól és Oroszországot a balti államoktól (Észtország, Lettország, Litvánia) elválasztja, átmegy Belorusszia nyugati területein, Ukrajnán, elválasztja a görög katolikus nyugati részeket az ortodox keletiektől, áthalad Románia azon a részén, ahol a katolikus magyar lakosságú Erdély helyezkedik el, végigmegy a hajdani Jugoszlávián, melyet azon a ponton vág

Michael Howard szerint Közép-Európához (vagy Mitteleuropa) tartoznak azok a területek, amelyek hajdan a nyugati kereszténység részei voltak, a Habsburg Birodalom, Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia, Lengyelország és Németország keleti vidékei. Howard a kelet-európai kifejezést azon régiók számára tartogatja, amelyek az ortodox egyház befolyása alatt fejlődtek: fekete-tengeri közösségek, mint Bulgária és Románia, s amelyek csak a 19. században kerültek ki az oszmán uralom alól. A térség geopolitikai jelentőségét Zbigniew Brzezinski sem vitatja. Brzezinski a mackinderi hagyományokhoz visszanyúlva úgy gondolja, hogy Európa a hatalmas eurázsiai szárazföld hídfője és ennek megőrzése, valamint Amerika befolyásának kiterjesztése közvetlenül befo-

Franciaország és Németország geopolitikai érdekszférája

lyásolja Amerika biztonságát. Ugyanakkor Brzezinski térképén az is jól látható, hogy a közép-kelet-európai térség Franciaország és Németország geopolitikai érdekszférájának metszéspontjában helyezkedik el. Franciaország történelmi hagyományokkal rendelkezik Európa vezető szerepének igényével kapcsolatban, és ennek a mélyen átérzett történelmi küldetéséből fakadó különleges elhivatottságnak fontos politikai kihatásai vannak. A térképen ábrázolt geopolitikai érdekszféra az Ibériai félszigettől a Földközi-tenger nyugati térségének északi partvidékéig, valamint Németországot egészen Közép-Kelet-Európáig magában foglalja. Ahogy Brzezinski mondja, ez nem csupán a francia biztonsági övezet minimális területe, hanem a francia politikai érdekek is alapvetően itt összpontosulnak.

Németország azonban tisztában van azzal, hogy meddig terjed Franciaország ereje, hiszen a francia gazdaság sokkal gyengébb, mint a német, s katonai ereje sem képes önállóan megvédeni Európát. Ezért Európa építésének érdekében Németország hajlandó kielégíteni a franciák büszkeségét, de a valódi európai biztonság érdekében továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Amerika központi szerepet játsszon az európai biztonságban. Brzezinski szerint Németország Közép-Európában egyértelműen vezető szerepet játszik, s azzal, hogy az Európai Unió bővítésekor Németország a nagyobb és egységesebb Európa legfőbb apostolává vált, különösen erős befolyásra tett szert Közép-Európában. Jakub J. Grigiel – Aaron Weiss Mitchell Nyugtalan határvidék című könyvükben úgy vélik, hogy az idők során a közép-európai területek birtoklása vagy semlegesí-

Az Egyesült Államok határvidéki szövetségesei a világban

tése szükséges feltétele volt Oroszország nagyhatalmi státuszának, és ereje csúcsán, amikor ezek a közvetlen irányítása alatt álltak, Oroszország több volt egy egyszerű hatalomnál: olyan eurázsiai szuperhatalom volt, amely elegendő forrással rendelkezett ahhoz, hogy formálja külső környezetét és territoriális kapuin keresztül a nagyvilágba is ki tudja vetíteni erejét. Oroszország így az egyetlen hatalom volt, amely veszélyt jelentett az Egyesült Államokra, mindezen területek nélkül azonban Oroszország csak egyike a nagy ázsiai országoknak. Mivel az Egyesült Államok közép-európai szövetségesei beékelődtek Oroszország nyugati felvonulási területei elé, ezért annak geopolitikai növekedése határok közé van szorítva, így Oroszország egy nagy, de végső soron karanténba helyezett országnak nevezhető. Összefoglalás Régiónk a bipoláris világrend felbomlása óta eltelt időszakban nagy átalakuláson ment keresztül: csatlakoztunk az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) valamit tagjai lettünk az Európai Uniónak. Ezekkel a lépésekkel betagozódtunk a transzatlanti világrend pilléreibe, amelyeknek ugyanakkor próbálunk megmaradni szuverén nemzetállamiságot képviselő tagjainak. Ez a feladat nem könnyű, mert a Nyugat és Kelet ha-

tárán, a nagyhatalmak befolyási övezetének mágneses erőterében nehéz megtartani ezt a fajta szuverenitást. Ahogyan Szőcs Krisztina írja Közép-Európáról, KözépEurópa Nyugat és Kelet felé való nyitottságában, nemcsak történelmi, földrajzi, hanem szellemi kulturális tekintetben is lezáratlan, lezárhatatlan. Közép-Európa közép helyzetének köszönhetően, a kelet és nyugat közötti politikai, gazdasági és kulturális mozgások útjának a színhelye. A közép centrális helyzetéből adódóan választóvonalként, határként is funkcionál; olyan határként, amely elhatárolja Keletet a Nyugattól és fordítva, Nyugatot a Kelettől. A fenti szerzők gondolataiból is kitűnik, hogy KözépEurópa történelme nemzetek és birodalmak évszázados harcáról mesél, és ne feledjük, hogy mindkét világháború Közép-Európából indult ki. A hangsúly akkor a középpontra tevődött, aztán a perifériák döntöttek a centrum sorsáról. A hatalmi erővonalak kisugároznak a középpontból a szélek irányába, majd a szélek irányából vissza a középpont felé, és létrejön egy folyamatosan mozgásban lévő, szüntelenül változó és alakuló szellemi világ tudata. Tehát bármi történik is ebben a középső régióban, az soha nem marad csak térségi probléma, ez a tanulsága Magyarország és a közép-európai-régió ezeréves történeténelmének.

Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához

Szerző: Faust Anita, Németh Viktória

Hármas korszakhatárhoz ért az emberiség. A világ uralmáért folyó geopolitikai vetélkedés kiéleződött, magában hordja a Szovjetunió összeomlását követően kialakult egypólusú világrend változását és akár a globalizáció újraértelmezését. Technikai forradalom zajlik, amelyben az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése alapvető gazdasági-társadalmi változásokat hozhat. E mellett a környezeti degradáció és klímaváltozás is globális átrendeződést idézhet elő. Mivel térségünk több tekintetben is ütközőzóna, különösen kitett a rendszer szintű változások hatásainak. E jelenségek egyidejű fennállása teszi indokolttá, hogy térségünk gazdasági stratégiájának alakításában geopolitikai szempontokat is mérlegeljük. Tanulmányunkban elemezzük a közép-európai térség és ezen belül hangsúlyosan a V4-országok alapvető és általános geopolitikai adottságait, ennek kontextusában a korszakváltás várható kimeneteleit. Végezetül a térség erőpozícióját javító gazdaságpolitikához fogalmazunk meg geopolitikai alapú szempontokat.

GEOPOLITIKA ÉS GAZDASÁG A geopolitika mint formális tudományág és erre alapuló nagyhatalmi praxis bő évszázados múltra tekint vissza, melynek során sokféle definíciója látott napvilágot. Colin Flint kortárs szerző megfogalmazásban a geopolitika a nemzetközi tér szereplőinek a földrajzi entitások uralmáért folyó küzdelme, és az érdekeik hatalom útján történő érvényesítésére, célkitűzéseik elérésére fókuszál. A geopolitikai cselekvőképesség alapjául szolgáló hatalom mibenlétét, összetevőit kezdetektől fogva vizsgálták a geopolitika művelői. A leggyakrabban felsorolt összetevők közé tartozik a földrajzi

helyzet, a természeti erőforrások, a gazdasági teljesítmény és potenciál, a katonai erő, valamint a demográfiai adottságokkal, politikai ideológiával, kulturális befolyással, iskolázottsággal és tájékozottsággal is összefüggő társadalmi erőforrások. Az egyes tényezők szerepe, jelentősége a mindenkori nemzetközi kontextustól függ. Egy állam geopolitikai helyzete szoros és összetett kölcsönhatásban áll a világgazdaságban mint rendszerben elfoglalt helyével. A gazdaság működése és alakulása gyengítheti, vagy erősítheti az adott állam geopolitikai erőpozícióját, attól függően, hogy hol helyezkedik el Wallerstein centrum-periféria modelljében, amelyet a későbbiekben részletesebben is megvizsgálunk.

Dimenziói szerint a hatalom lehet relációs, amelyben az adott geopolitikai szereplő az érdekeinek megfelelő politikát tud kikényszeríteni, és lehet strukturális, amennyiben a szabályokat és normákat is képes alakítani. Strukturális hatalma a nagyhatalmaknak, közülük is meghatározóan az Egyesült Államoknak van. Csak relációs hatalommal a regionális hatalmi szerepben lévő államok rendelkeznek. A hatalomgyakorlás képessége a kulcspozíciók birtoklásától függ. Simai megfogalmazásában a strukturális hatalomban alapvető a „a katonai erő a biztonságot meghatározó tényezők befolyásolására, a tudományos és innovációs kapacitások monopolisztikus vagy igen jelentős birtoklása, túlsúly a termelés és a szolgáltatások lényeges ágazataiban és ezek nemzetközi forgalmában, kulcspozíciók a pénzügyi rendszerben.” A közép-európai országok relációs hatalma korlátozott, strukturális hatalmuk nincs, ezért gazdasági-politikai cselekvősképességük akadályozott. A gazdaság egy adott állam geopolitikai helyzetét nagyban meghatározza, de önmagában véve nem ad erőt. A geopolitika erőtényezők mindegyikének megléte és gondozása szükséges ahhoz, hogy a gazdaság működésének a feltételei biztosítottak maradjanak. Mindez nem csak államok esetében értelmezhető, hanem térségek, szövetségi rendszerek, így a V4-országok esetében is.

Akárcsak a geopolitika, a gazdaság fogalma sem választható el az érdektől, így minden stratégia esetében vizsgálható, hogy az kinek jó. Ezért önmagában a gazdasági stratégia sem lehet helyes vagy helytelen. Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy a V4-országok mint a nemzetközi térben cselekvőképes államok nemzetközi érdekérvényesítő képességét támogató gazdasági stratégia geopolitikai szempontjait vizsgáljuk. A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ALAPVETŐ GEOPOLITIKAI ADOTTSÁGAI A térség a világrendszerben: függő félperiféria „A közép- és kelet-európai kapitalizmus kevéssé illeszkedik e gazdasági rendszer hagyományos változataihoz, ugyanis a hagyományos modellekbe illesztése a térség központi jellegzetességének jelesül, külső tényezőktől való függésének figyelmen kívül hagyásával történhetne. (…) Besorolása új kategória létrehozását, a függő piacgazdaság fogalom bevezetését igényli.” Így fogalmazott a kapitalizmust tipizáló tanulmányában Andreas Nölke és Arjan Vliegenthar. Sokrétű adatelemzésük alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Közép- és Kelet-Európára jellemző dependens piacgazdaság „a viszonylag összetett és tartós fogyasztási cikkek összeszerelésében és előállításában versenyképes”. E versenyképességet az

Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához

az olcsó helyi munkaerő, a transznacionális vállalatok technológia transzfere, valamint a külföldi tőkebefektetés mint komplementer tényezők együttállása bontakoztatja ki.

1. ábra: export és import együttes aránya a GDP-hez viszonyítva a V4-országokban és az Európai Unió átlagában

Ez az elgondolás nem áll távol a térség országainak tapasztalatától és egyúttal összhangba hozható Immanuel Wallerstein sokat vitatott és legalább olyan sokat idézett, a mai geopolitikában teret nyerő világrendszer elméletével, amely térségünket a félperiféria kategóriába sorolja.

„…a kvázi-monopóliumok erős államok védelmétől függenek, ezért nagyrészt ilyen államokhoz kötődnek – mind jogi, mind fizikai, mind pedig tulajdonosi szempontból,” mondja Wallerstein. Ebben a rendszerben a félperifériák „közepes erejű államok [amelyek] hatalmas energiákat fordítanak arra, hogy – minimum – megtartsák pozíciójukat a középmezőnyben, de számításaikban és reményeikben természetesen az a lehetőség is ott szerepel, hogy esetleg följebb léphetnek a világrendszer hierarchiájában.” A félperiféria államai legfőképpen egymással állnak versenyben a külföldi tőkebefektetésekért és ezzel a technológia transzferért és munkahelyteremtésért. Miközben ez a verseny a világ összes hasonló adottságúnak tekinthető országa között zajlik, a közép-európai államoknak nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésükre a félperifériák által kedvelt, a „masszív állami intervencióktól” (Id., 63. o.) a protekcionista intézkedésekig terjedő piacvédő eszköztár nemzetközi szervezeti tagságaikból adódóan.

Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia

GVA (%) (Hozzáadott érték) 41,8% 35,5% 52,5% 45,8%

Export (%) 50,8% 43,0% 80,9% 74,8%

Munkahelyek (%) 26,8% 28,8% 26,0% 26,0%

Forrás: Eurostat

2. táblázat - FDI beáramló állomány, GDP arányában Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia

Wallerstein elméletében a termelési folyamatok relációit vizsgálja. E szerint a világ térségei a rájuk leginkább jellemző termelési adottságok alapján centrum, félperiféria és periféria kategóriákba sorolhatók be. Ebben a beosztásban a centrumokban a magas profitabilitást jelentő, kvázi monopol helyzetben lévő vezértermékek előállítása a domináns. Itt magasak a munkabérek, ezért a vásárlóerő is adott a termékek számára. Amikor a vezértermékek vetélytársak megjelenése miatt veszítenek monopol helyzetükből, gyártásukat sok esetben alacsonyabb munkabérű, de versenyképes, azaz félperifériába tartozó országokba telepítik át, ezzel megőrizve a gyártás profitabilitását. Amikor már egészen nyílt versenyhelyzetbe kerülnek ezek a termékek, előállításukat perifériaként besorolt, alacsony munkabérű, nem kompetitív országokba helyezi át a tulajdonos.

1. táblázat: külföldi tulajdonú vállalatok részesedése 2015-ben

2013 62 177 43 57

2014 64 174 43 54

2015 61 161 40 54

2016 63 199 42 51

Forrás: Eurostat

Mint Salamin Géza rámutatott, nem csak elmaradt az EU csatlakozástól remélt felzárkózás (átlépés centrum státusba), de bebizonyosodott ezeknek az országoknak a kiszolgáltatottságból adódó tartós sérülékenysége is. A dependens piacgazdaság Nölke és Vliegenthar és a wallersteini világrendszer elméletben a félperiféria besorolás fennmaradása mellett Salamin azt is dokumentálja, hogy a térség országaiban a hátrányos helyzetű régiók felzárkózása is elmaradt. Thomas Piketty munkája más megközelítésben hívja fel arra a figyelmet, hogy a külföldi működőtőke (FDI) befektetésre szoruló – periféria vagy fél-periféria státusú – országok felzárkózása valószínűtlen, ugyanis az FDI függőségüket és a megtermelt értéktöbblet kivonását növeli. A tőkehiány szinte kizárja ezen államok pozíciójának javítását. A V4-ek gazdasági nyitottságának vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltás valamint az európai uniós csatlakozás óta mind a négy ország jelentősen nyitott kifelé (1. ábra): az export és import emelkedett, nagyarányú az FDI beáramlás, és a külföldi vállalatok gazdasági súlya is erősödött. A nyitás mértéke Lengyelország esetében a legkisebb, majd Csehország és Szlovákia következik, míg Magyarország esetében a legnagyobb. Lengyelország viszonylagos zártsága magyarázható a belső piacának nagyságával, ugyanakkor az export és import GDPhez viszonyított aránya meghaladja az EU-átlagát. Magyarország pedig a vele szinte megegyező Csehországnál és Szlovákiánál is kitettebb a külföld felé. A külföldi vállalatok számottevően járulnak hozzá a V4-országok gazdasági teljesítményéhez (1. táblázat). Részesedésük a hozzáadott értékben

több mint 10%-ponttal meghaladja az EU átlagát (24,5%) Lengyelországban (35,5%) is, míg Magyarországon a hozzáadott értékük 50% feletti. A külföldi tulajdonú vállalatok export hozzájárulása ennél is jelentősebb, és hasonló tendenciákat, mutat, mint az előbbi adat. Ugyanakkor Lengyelország és Csehország esetében a hazai vállalatok exportja eléri, illetve meghaladja a teljes kivitel felét. Eközben Szlovákiában és Magyarországon ez az arány a teljes export negyede illetve ötöde. A foglalkoztatás esetében már jóval kisebb a külföldi vállalatok részesedés, a munkahelyek körülbelül negyedét biztosítják. Ez esetben is Lengyelország a kivitel, ahol majdnem 30%-os az arány. A fenti adatok alá támasztják, hogy a régióban a lengyel gazdaság a legkevésbé kitett a külpiaci folyamatoknak, illetve a külföldi vállalok mellett a hazaiak is képesek exportálni, valamint a relatíve kevesebb külföldi munkáltató nagyobb arányban biztosít munkahelyeket. A külföldi működő tőkebefektetéseket (FDI) elemezése hasonló tendenciákat tükröz, mint a fentiekben ismertettek. Régióba sokkal nagyobb arányban érkezik FDI, mint amilyen tőkekihelyezésre a regionális államok képesek. A külföldi tőke legnagyobb arányban Magyarországra érkezik, jelentősen meghaladva a másik három országot (2. táblázat). Emellett Csehország és Szlovákia esetében figyelhető meg GDP arányosan nagyobb beáramlást. E tekintetben is Lengyelország a legkevésbé kitett a külföldi tőkemozgásoknak, miközben Magyarországon igen hektikus mozgások figyelhetők meg. Bár a félperifériás államok– felismert közös érdekek esetén –egymással szövetségre léphetnek, a centrum államokból érkező befektetésekért folyamatosan versengenek. E versengést a potenciális befektetők

tudatosan erősítik: saját maguk számára igyekeznek előnyös helyzetet teremteni azzal, hogy befektetéseikkel versenyhelyzetbe kényszerítik a félperiféria államait, megnehezítve azok közös fellépését. A közép-európai térségre jellemző tőkehiány és a világ termelési rendjében játszott félperifériás szerep együttállása rendkívüli kihívást jelenthet a V4-országok számára a már megkezdődött ipari forradalom során. Milyen ütemben térnek át a térségbe települt termelő és szolgáltató vállalatok az automatizálásra? A hightech használatával lecsökkentett előállítási költséggel dolgozó cégekkel szemben képeseke versenyben maradni a térség tőkeszegény helyi vállalatai, amelyeknek nem feltétlen áll módjukban áttérni az automatizációra? Ha a helyi tőkeszegény vállalkozások egy része fenn is tud ideig-óráig maradni, a még szélsőségesebbé váló profitabilitásbeli különbség után mennyi esély marad a további technikai lépéstartásukra? A helyi vállalkozások esetleges tömeges csődje nyomán a munkahelyek megszűnése milyen folyamatokat indít el a társadalmakban? E kérdések súlyát mutatja, hogy az előzetes számítások szerint térségünk várható munkahelyvesztése meghaladja az OECD átlagot. De maga az OECD átlag is a munkahelyek 45%-ának elvesztését jelentheti (2. ábra). Mindez nem pusztán válságos átmeneti időszakot eredményezhet, de belátható időtávon belül helyrehozhatatlan pozícióvesztést is. Az ebből eredő társadalmi stabilitásvesztés, a várható elvándorlás, illetve az állami adóbevételek csökkenése térségünk országait –a helyi vállalkozásokat és munkahelyeket védő gazdaságpolitika híján – súlyosan meggyengítheti.

Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához

2. ábra: az automatizáció hatására várható munkahelyvesztés mértéke

Ütközőzóna? Hídfő? A geopolitika egyik első és legnagyobb hatású alakja, Halford J. Mackinder 1919-es tanulmánya óta a közép-kelet-európai térség többnyire Oroszország és rajta keresztül a világ uralmához vezető kulcsfontosságú lépcsőfokként jelenik meg a szakirodalomban. A XX. század során számos elmélet született, amelynek fókuszában térségünk stratégiai szerepe állt, a történelem sodrában pedig hol az egyik nagyhatalom, hol a másik vonta irányítása alá és használta globális pozíciójának megerősítésére. Ebben az elmúlt többszáz év során ritkán adódott cezúra. A legutóbb a Szovjetunió és a Varsói Szerződés összeomlásával alakult ki ilyen helyzet, amelyet Zbigniew Brzezinski egy 1994-es cikkében azzal a megfogalmazással örökített meg, hogy Közép- és KeletEurópa geopolitikai értelemben vett senkiföldjévé vált. A geopolitikai vákuum nem maradhatott fenn sokáig. Colin Flint szerint „a megszállás egy sajátos formája az ütközőzónák létrehozása. Ez korlátozott, defenzív jellegű megszállást jelent, amelynek nem célja a terület annektálása, de valamilyen biztonsági szükségletet szolgál.” A közép-európai térség NATO csatlakozása, majd NATO létesítmények telepítése kétségkívül megfeleltethető ennek a definíciónak. Az ütközőzónákat időről időre mégis szakmai viták övezik, amelyben a nagyhatalmak közötti feszültség fluktuációja és a pozíciók alakításának hullámzása érhető tetten. Bernek Ágnes szerint „Az euroatlanti erőtér és Oroszország közötti mélyülő „szakadék” révén a közép- és kelet-európai térség egyre inkább ütközőzónává válik. A 2015-től megalakuló Eurázsiai Uniónak köszönhetően ugyanakkor hazánk „hídállammá” is válhatna Kelet és Nyugat között.”

Nem csak katonai szempontból értelmezhető az ütközőzóna fogalma, hiszen a hatalomnak, mint láttuk, sokféle összetevője és eszköze van. A mi térségünk tapasztalata azt mutatja, hogy a Flint-féle meghatározás mellett a gazdasági térfoglalás is jelentős szerepet játszik. Ebben kiemelt szerep jut a térség energia ellátásáért folyó nagyhatalmi versenynek. A középkelet-európai térség energia ellátásában ma még Oroszországé a domináns szerep. Ez földrajzi racionalitáson túl geopolitikai örökség is. Oroszország e szerepét térségünkön túlmutató céllal szeretné megtartani és fejleszteni, Európa nyugatabbra fekvő országaival való stratégiai kapcsolat kiépítése, megerősítése céljából. Ma az Egyesült Államok folyamatos erőfeszítést tesz – különösen amióta a világ vezető szénhidrogén kitermelőjévé vált – hogy Európát, és térségünket e téren is saját érdekszférájába terelje, ezzel újabb geopolitikai realitást létrehozva. Így Oroszországot elvágná Európától: stratégiai kapcsolatot ilyen irányban nem tudna kiépíteni, és gazdasági hátrányba is kerülne. Az energiaellátás mint geopolitikai eszköz vonatkozásában térségünk az USA számára ütközőzóna, míg Oroszország számára híd. Az is kimondható, hogy az ütközőzóna státus gazdasági téren a rivális nagyhatalmi érdekkörök egyidejű érdeklődését jelenti a térség iránt. Ez térségünk országainak gazdasági-stratégiai számításaiban fontos szerephez juthat. Az energia beszállítói versengés mellett a Nyugat és Oroszország közti szembenállás keretében kibontakozó szankciós politika és kereskedelmi háború is fokozottan sújthatja térségünket, függő félperiféria és ütközőzóna státusa következtében. A közös kockázatok és veszélyek körében ez is felveti a térségi, V4 együttműködésben megvalósuló kockázatcsökkentés, és kiútkeresés szükségességét. Ütközőzónánkat nem csak a Nyugat és Oroszország, de a Nyugat és Kína nagyhatalmi szembenállása is érinti. A kínai Új Selyemút kezdeményezés számos előnyös lehetőséggel kecsegtet, így a térséget integráló, hiánypótló közlekedési infrastruktúra kiépítésével is. Hatalmas gazdasági erő áll mögötte, ám ennek függése térségünktől ma kisebbnek látszik, mint például Oroszországé az európai gázszállítás vonatkozásában. Míg Kína számára híd vagyunk, a kínai érdekeket riválisnak tekintő Nyugat számára e téren is ütközőzóna szerepet töltünk be. Érdeke Kína kiszorítása, illetve az Új Selyemút e részének is akadályozni kiépülését). Nem vethetjük el azt a feltételezést, hogy az Új Selyemútban való részvétel az orosz gázveze-

ték építők és partnereik elleni szankciókhoz hasonló megtorló intézkedéseket, vagy más, a részvételtől eltérítő beavatkozási formákat vonhat maga után.

A KORSZAKVÁLTÁSBÓL FAKADÓ STRATÉGIAI KIHÍVÁSOK ÉS EGY LEHETŐSÉG

E tényezők miatt a térségünk érdekeinek képviselete fokozott körültekintést igényel. Ha eredményesek akarnak lenni, a térség országainak nem elegendő a remény és igyekezet, hogy a vágyott híd szerepnek megfeleljenek. Tudniuk kell értelmezni azt is, hogy mely nagyhatalom miként tekint a térségre, és helyzetről-helyzetre mérlegelni azt, hogy ennek milyen velejárói lehetnek.

Általános adottságait tekintve térségünk ütközőzónában elhelyezkedő, remélt hídszerepében külső tényezők miatt gátolt, felfelé törekedni vágyó félperiféria. Függelmi viszonyai, csekély relációs hatalma és a strukturális hatalom teljes hiánya folytán külső tényezők akár periféria státuszra kárhoztathatják. A fentiek alapján gazdasági stratégia szintű választ indukáló, aktuális kihívást és lehetőséget a következő, korszakhatárnak is tekinthető tényezők jelentenek.

CIVILIZÁCIÓS PEREMVIDÉK

A kulcspozíciók uralásáért, azaz a strukturális hata-

Térségünk harmadik, konstansnak tekinthető, geopolitikai adottsága, hogy civilizációs peremvidék mentén található. Ütközőzónaként ez a térség történelme során sokszor szenvedte el identitásának és civilizációjának fenyegetését. Nem meglepő hát, hogy határozottan ragaszkodik civilizációjának valamint identitásának megtartásához. Ez a közös szándék – a közös Európai uniós csatlakozási törekvéseket követően – immár másodszor tette aktív, egymásnak kölcsönös támogatást nyújtó összefogássá a Visegrádi Együttműködést. A térségünktől nyugatra fekvő, a tömeges bevándorlásra fogadókész európai országok identitásválsága legjobb esetben is elhúzódónak ígérkezik, sőt drámai következményekhez is vezethet. Éppen ezért a V4 ös�szefogás jelentősége a migráció kapcsán tovább nőhet. A V4 együttműködés lakossági ismertségét, elfogadottságát több közvélemény kutatás is vizsgálta a tagországokban. Ezek röviden úgy összegezhetők, hogy a V4 ismertsége és elismertsége mindenütt jóval 50% fölött mozog, és az együttműködés tartalmi kiszélesítésére nyitottság mutatkozik. Geopolitikai értéket az ad ennek az összefogásnak, hogy földrajzi és geopolitikai adottságait tekintve viszonylag egységet alkotó térség, amelyen belül az erőviszonyok többé-kevésbé kezelhetők, megfogalmazható közös érdek esetén együttműködése valós és eredményes volt és jelenleg is az. A működőtőke és transznacionális vállalati munkaadók bevonása terén riválisai egymásnak, illetve vannak történelmi érzékenységek, amelyek megoszthatóvá teszik az országcsoportot. Ennek ellenére azok a geopolitikai kihívások, amelyekkel meg kell birkóznia a térségnek sok esetben regionális együttműködés keretében kezelhetőnek bizonyulnak. Ehhez a létező, működő V4 összefogás kiváló keretet és alapot ad.

lomért folyó, kiéleződött nagyhatalmi szembenállásból két, gazdasági relevanciával bíró, nagy horderejű kihívás jelent ma fenyegetést. Energiafüggő térségünk energiaellátása a cseppfolyós gázt már most is beszállító USA és Oroszország közötti kiterjedt küzdelem tárgya, rászorultságunk átfogó geopolitikai kiszolgáltatottságot jelent. Ezt vagy a mindennemű nyomás ellenére szilárdan kialakított és fenntartott, több érdekszférából jövő, kiegyensúlyozott beszállítási rendszer, illetve energiafüggőségünk csökkentése enyhítheti. A szankciós politika, a valutaháború és kereskedelmi háború piaci lehetőségeket zár el, legfőbb kereskedelmi partnerünket, az EU-t tovább mélyülő válságba taszítja, a térségünk meghatározó beruházói üzleti terveik újragondolására kényszerülhetnek. A sok szempontból nagyon előnyös és jövőbemutató kínai együttműködés szintén kereskedelmi háború és nyomásgyakorlás tárgya. Ezzel térségünk exportfüggő országai – a nagy belső piaca miatt erősebb Lengyelország kivételével – kiszámíthatatlan viszonyok közé kerülnek. Míg a világgazdaságban való részvétel fontos és értékes, e veszélyes mértékű függés feloldása indokolt. A kihívások második köre a folyamatos felhalmozás fenntartásáért indult technikai forradalomból fakad. Az automatizációra nagy mértékben áttérő vállalatok létszámleépítése mellett a technikai váltáshoz tőkeszegény helyi vállalkozások lehetséges megszűnése okozhat társadalmi erőforrás és gazdasági potenciál vesztést. A kialakuló gazdasági válság, a társadalmi destabilizáció, a várható elvándorlás hosszú távra periféria státusba taszíthatja ma még félperiféria helyzetű térségünket. A harmadik, az előzőekhez mérhető súlyú kérdés a környezeti degradáció, amely szintén összefügg a folyamatos felhalmozás rendjével, és amely ma már világszerte a geopoliti-

Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához

kai gondolkodás egyik kiemelt témája. Közép-Európa számára a természeti környezet – a művelhető talaj, a vízkészlet, a biodiverzitás, a klíma – a térség legfőbb természeti erőforrása (szemben olyan országokkal, amelyeknek ásványi kincsei jelentik legfőbb természeti erőforrását). Ezek az erőforrások a globális ökológiai válság miatt felértékelődőben vannak. Nem merül ki a kérdéskör a sok figyelemben részesülő CO2 kibocsátásban: minden környezeti alrendszer károsodott. Az ökoszisztéma komplexitása és a nagy átfutási idők miatt sokoldalú, jelentős és mihamarábbi környezetrehabilitáló tájhasználati, gazdálkodási formák bevezetésére van szükség – a társadalom és környezet, a gazdaság és környezet kapcsolatának újragondolására. Az értelemszerű, hogy adminisztratív határok ökológiával kapcsolatban nem relevánsak. Ha ma áttér a térség a környezetet rehabilitáló működésre, kellő elszántság esetén még lehet esély a létfeltételeinket veszélyeztető folyamatok megállítására, visszafordítására. Végül, Közép-Európa számára elvi lehetőségként számba kell vegyük a sikeres V4 összetartást, amelyet legutóbb a migráció okozta biztonsági válság aktivizált. Miközben a biztonság megtartása önmagában is felértékelheti a régiót, a működő összefogás geopolitikai értelemben olyan tőke, amely a négy ország további közös érdekei mentén kamatoztatható.

GEOPOLITIKAI SZEMPONTOK A V4-országok GAZDASÁGPOLITIKÁJÁHOZ A nemzeti érdek meghatározhatóságát, vagy létezését sok szakértő kétségbe vonja, ennek ellenére a gyakorlat igazolja létezését. Egedy Gábor (2017) gondolatai szerint a külpolitika formálók számára mindig is kulcskérdés volt a nemzeti érdek, ezért a társadalomtudományoknak is számolniuk kell vele. Gondolatkísérletünkben abból indultunk ki, hogy a gazdasági stratégia elvárható célja, hogy Magyarország és a V4 geopolitikai potenciáját erősítse, ne gyengítse. Erre térségünk adottságait figyelembe véve a folyamatban lévő korszakváltás vonatkozásában a következő szempontok érvényesülése mellett lehet esélyünk. • A centrum hatalmak térségre gyakorolt geopolitikájának hatásaira a V4 összefogáson keresztül lehet a gazdasági stratégia terén is válaszokat adni. A nagyhatalmak és a többnyire külön-külön is túlerőt jelentő transznacionális vállalatok által vezérelt folyamatok aktív, a lokális társadalmi érdekeknek megfelelő befolyásolása térségi, a már működőképesnek bizonyult V4 összefogásban lehetséges. • Mind az automatizáció és mesterséges intelligencia jelentette új ipari forradalomból, mind a környezeti

degradációból adódó feladatok – azaz a természeti és társadalmi erőforrások védelme, stabilitást lehetőség szerint megőrzése – állami szerepvállalás és térségi összefogás mellett teljesülhetnek. • A térség saját cselekvőképességének, stabilitásának megőrzésére akkor van esély, ha térségben a foglalkoztatottság és a helyi vállalkozások fennmaradnak. • A gazdasági függőségüket, sebezhetőségüket a V4országok azzal tudják csökkenteni, hogy integrált és nagy komplexitásra törekvő, gazdasági erőtérré válnak, amely a helyi vállalkozások közötti közvetlen, etikus kapcsolatokra épül. • Ebben az gazdasági erőtérben a V4-országok kö-

megtűrt kritikus megnyilvánulásokra erőteljes válaszlépésekkel reagálnak. Ilyenkor minden, a rendszertől való függés enyhítését célzó magatartásforma és narratíva támadást vonhat maga után, azaz maga is kockázati tényezővé válhat. Ebben az egyre instabilabb globális helyzetben azt indokolt mérlegelni, mi a nagyobb veszély: a strukturális válságba került paradigma fenntartása, vagy a folytathatóság érdekében alternatív térségi kísérletet tenni, a status quoban érdekeltek támadásai ellenére is.

zösen, állami szerepvállalás keretében teremthetik meg azt a kereskedelmi keretrendszert, amely helyi gazdasági szereplőket helyzetbe hozza, és amely a munkahelyek megtartását és teremtését, valamint a természeti környezetet regeneráló innovációkat és termelési, tájhasználati formákat ösztönzi. • A térség gazdasági integrációját szolgáló infrastrukturális beruházások az esetleges nagyhatalmi részvételtől (Új Selyemút) függetlenül is prioritásként megvalósítandók. • Az energiafüggés és az ebből eredő geopolitikai kiszolgáltatottság a kiegyensúlyozott diverzifikáció mellett az energiabehozatal csökkentését lehetővé tevő fejlesztésekkel enyhítendő.

A geopolitikai pozíció és a gazdasági stratégia egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Ha a gazdaság a geopolitikai érdekérvényesítő képesség alapját jelentő társadalmi és környezeti erőforrásokat növeli, a társadalom keretét adó állam cselekvőképesebbé válik a nemzetközi térben, és a gazdaság számára védelmet tud adni, miként ez a centrum országok teszik. A geopolitikai pozíciót erősítő gazdaság kialakítása egyik feltétele a mindenkori nemzetközi viszonyokba ágyazott, reális helyzetmeghatározás. Jelenlegi geopolitikai helyzetét tekintve a középkelet-európai térség egyszerre ütközőzóna és függő piacgazdaságként is leírható gazdasági félperiféria. Erőpozíciója és földrajzi adottsága miatt a közép-európai országok sarkalatos stratégiai kihívásai térségi szinten oldhatók meg. A migrációs válságra adott V4 fellépés megteremtette az alapját annak, hogy a térség e négy országa más kérdésekben is közös megoldásokat keressen.

A sikerfeltételek közül első helyen a V4-országok közötti egyetértés áll. Akkor nyílik egyáltalán lehetőség a mai együttműködés ilyen irányú kiterjesztésére, ha a négy ország hasonlóan ítéli meg a helyzetét és a korszakváltás természetét. Ennek függvényében alakítható ki az a közös alapállás, amely a nagyhatalmi szembenállás feszültségeit enyhíteni törekszik, eszkalációt nem támogat. A kihívásokra adott közös válasz sikere nagyban múlik az állami létforma, a térségi együttműködés értékét, a kihívások és térségi érdekek mibenlétét megmutató narratívákon, valamint az ezek ellen ható érdekek megnyilvánulásának tudatos kezelésén. Végül pedig a közös válaszadási kísérlet geopolitikai előnyteremtése megkívánja a gazdasági együttműködési kísérlet társadalmi-kulturális beágyazását. Amikor a világrendszer strukturális válságba kerül, azaz sorozatosan bebizonyosodik róla, hogy lényeges problémák megoldására alkalmatlan, ahogy erre Wallerstein (2010) rámutatott, a rendszerben vezető pozíciót betöltő szereplők a korábban

KONKLÚZIÓ

A geopolitika és a gazdaság szempontjait összehangolva, egy, a helyi vállalatok térségen belüli, közvetlen kapcsolatai számára életlehetőséget adó V4 gazdasági erőtér létrehozása megoldást adhat a legégetőbb kihívásokra. Elvi lehetőséget nyújt olyan gazdasági stratégiai lépések megtételére, amelyek a hármas korszakváltás közepette a térség környezeti-társadalmi erőforrásait megerősítik, stabilitását megvédik, a várható átmenet megrázkódtatásait enyhítik. Ez megkönnyítheti a sikeres alkalmazkodást a kialakuló új helyzethez. Ha sikerül közösen felismerni a globális strukturális válság tényét és természetét, lehetőség nyílhat megfelelő gazdasági stratégiával a társadalmi és környezeti folytathatóság biztosítására. Ezzel a térség a mai félperiferiális helyzetéből centrális pozíció felé mozdulhat el.

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

Szerző: Horváth Marcell

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban indította útjára megaprojektjét az „Egy öv, egy út” kezdeményezést (Belt and Road Initiatives – BRI), mint nemzetközi gazdaságélénkítő programját. Az Új Selyemút legfőbb délkitűzése a szárazföldi és tengeri infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésén keresztül mind szorosabbra fűzze a BRI országok gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait és egy kínai irányítással megvalósuló Eurázsiai összekapcsoltságot hozzon létre. Magyarország és valamennyi V4-ország a 2000-es évekkel kezdődően egyre intenzívebb kapcsolatokat építettek ki Kínával, amiket tovább segített, hogy a V4-ek az Új Selyemúton fekszenek Európa és Ázsia között. V4-államok a középső szárazföldi útvonal egyik állomása, valamint része a déli vasútvonalnak, amelyhez csatlakozik a Tengeri Selyemút is. A V4-ek és tágabban a 16+1 együttműködés által lefedett térség számára a BRI számos lehetőséget és kihívást nyújthat a gazdasági fejlődés és geopolitikai kapcsolatok diverzifikálása terén. A jövőben V4-ek, mint a 16+1 együttműködés fő meghatározó résztvevői az EU és Kína közötti összekötő hídként is pozícionálhatják magukat egy megfelelő közös stratégiával.

AZ ÚJ SELYEMÚT JELENTŐSÉGE 2013 szeptemberében Hszi Csin-ping kínai államfő kazahsztáni látogatása során javasolta először nemzetközi színtéren egy újfajta együttműködési mód, az „Új selyemút gazdasági övezet” (Silk Road Economic Belt, SREB) létrehozását. Majd az indonéz parlamenthez intézett, október 3-ai beszédében tovább lépve javaslatot tett a „21. századi tengeri selyemút” (21st Century Maritime Silk Road, MSR) létrehozására. Az „övezet” szó a Kína és Európa, Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia, vagyis Eurázsia közötti kapcsolatra utal, míg az „út” szó jelenti azt, hogy Kína városaiból kiindulva

szárazföldön és tengeri útvonalakon éri el Európát és Afrikát. A BRI több mint 73 országot, ezzel a Föld lakosságának több mint a felét köti össze egy új eurázsiai földhídon keresztül. A tagországok gazdaságai együtt pedig a világ GDP-jének közel 30%-t adják. Kína alapvető célja ezzel a megaprojekttel, hogy megerősítse befolyását a világgazdaságban és világpolitikában egyaránt, illetve, hogy elmélyítse a regionális együttműködéseket Eurázsiában. A stratégia kiemeli Kína igényét a nagyobb globális szerepvállalásra, valamint lehetőséget nyújt a kínai túlkapacitás exportjára is. Megindítása óta Kína 87 milliárd dollárt fektetett be különböző infrastrukturális beruházásokba. Ugyanakkor Kína számára az Új Selyemút nem pusztán egy re-

gionális fejlődést célzó, hanem egy globális stratégia is. Eddig több mint 100 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott a BRI kezdeményezéshez, amelynek keretében eddig 6 gazdasági folyosó jött létre és több mint 40 együttműködési megállapodás aláírására is sor került. A tervezet magában foglalja vasutak, autópályák, olajés gázvezetékek, elektromos és internetes hálózatok, illetve tengeri és egyéb infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését, amivel megteremthető Eurázsia komplex összeköttetése. A kínai elképzelés igyekszik a különböző országok nemzeti fejlesztési stratégiáival összehangolni a BRI -t egy közös cél érdekében. A BRI-projektben részes államok 5 kulcsfontosságú területen működnek együtt: 1. különféle politikák összehangolásában; 2. az infrastrukturális összeköttetés javításában; 3. akadálytalan kereskedelem biztosításában; 4. pénzügyi integrációban, 5. emberek közötti kapcsolatok előmozdításában. A pénzügyi együttműködés elsősorban hitelek formájában valósulhat meg, így a program hosszú távú befektetéseket jelent Kína számára. A BRI-t kiszolgáló pénzügyi infrastruktúra folyamatosan formálódik. Annak érdekében, hogy elősegítse az Eurázsián átívelő, Új Selyemút mentén elhelyezkedő országok fejlődését és infrastrukturális fejlesztését, Kína több befektetési

alap létrehozását is kezdeményezte a régióba irányuló projektek finanszírozása érdekében. Ezen felül a finanszírozást segíti a Hszi elnök indonéz parlamenthez intézett beszédében előterjesztett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank — AIIB) is, valamint a BRICS 2015-ben alapított fejlesztési bankja, az Új Fejlesztési Bank (New Development Bank, NDB). A kínai állami vállalatok és az állami tulajdonú bankok fontos szerepet játszanak a BRI pénzügyi végrehajtásában, az Export-Import Bank of China mellett a China Development Bank és a legnagyobb kereskedelmi bankok is finanszírozzák az induló projektekhez. Az Új Selyemút gazdasági és pénzügyi integrációját a kínai valuta nemzetköziesítése, az RMB nemzetközi ügyletek során történő használata is támogatja, a különböző finanszírozási lehetőségeken és beruházásokon keresztül. Összességében Kínai célja megaprojektjével, a BRI-ral, hogy egy olyan komplex konnektivitást teremtsen Eurázsiában, amely kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági és geopolitikai téren winwin helyzetet teremtsen. A résztvevő országok számára az Új Selyemút hatásait röviden a következdőkben lehetne összefoglalni: 1. Piacösztönző; 2. Hatékonyságfokozó; 3. Tudásösztönző; 4. Együttműködést fokozó. (Csizmadia, N. 2016)

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

repet töltenek majd be a KKE-régióban. Mindazonáltal, hogy mind a 16 KKE-állam tagja a BRI-nek, azonban a V4-döntő fontosságú az együttműködés szempontjából. Lengyelország az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) egyetlen alapító tagja a régióból, Magyarország pedig az első európai országként írta alá az együttműködési nyilatkozatot a BRI tervvel kapcsolatban. Csehország és Szlovákia is az utóbbi években egyre aktívabban vesz részt az együttműködésben. A kínai kormány nagyra értékeli a V4-ek befolyását a KKE-régióban az alábbi területeken is: • A V4-országoknak jelentős szerepet játszanak a 16+1 együttműködés előre mozdításában;

A mintából Csehország lóg ki egy kicsit, amely ország diplomáciai Kínával való kapcsolatai 1990-es évek reményteli kezdése után mélypontra kerültek egészen 2012-ig, amely korszaknak a Dalai láma ad keretet. 1990-es évek elején Václav Havel cseh elnök hivatalosan fogadta a Dalai lámát, 1995-ben fogadta a Lien Chan tajvani miniszterelnököt hivatalos látogatáson, valamint támogatta Tajvan csatlakozását az ENSZ-hez, majd 2009-ben Jan Fischer miniszterelnök ismét fogadta a Dalai Lámát. Ekkor nem beszélhetünk érdemi cseh-kínai kapcsolatokról, Kína nem küldött meghívót számukra a nagy régiós csúcstalálkozókra. Jelentős fordulatot Miloš Zemannak 2013-ban cseh elnökké való választása jelentette, amellyel felgyor-

• a V4-ek fontos szerepet játszanak a KKE-régióban, mind gazdasági, mind politikai téren; • a kínai felfogás szerint a négy ország földrajzi elhelyezkedése miatt egyfajta bejáratként szolgál az egységes európai piacra.

sultak a kapcsolatok a két ország között.

V4 ÉS KÍNA KAPCSOLATRENDSZERE ÉS VERSENYELŐNYEI

A V4-régió fontossága kína számára Az 1991. február 15-én jött létre a Visegrádi együttműködés az 1335-ös magyar, cseh és lengyel király csúcstalálkozójának történelmi emlékét felelevenítve és a történelmi együttműködést újraélesztve. A megalakulása óta a V4-csoport egy elismert branddé és a térség a legbefolyásosabb szövetséggé alakult. Kezdeti célja, hogy a tagállamai minél hamarabb csatlakozzanak az euro-atlanti integrációkhoz, időközben megváltozott és a tagállamok gazdasági és külpolitikai súlyának növekedésével együtt a külpolitikai célok is szintet léptek. Így a V4-es közös célkitűzésként a KKE-régió vezető és meghatározó gazdasági és politikai tömörülésévé kívántak válni. Ezért gazdasági és politikai együttműködést épített ki a régióban, a nyugat-balkáni államokkal és az EU keleti partnerségében résztvevő országokkal, majd globális szinten is folytatták a kapcsolatépítést. Jövőben cél lehet, hogy a V4-ek még tovább menjenek a geopolitikai célkitűzések terén és a nyugat és kelet közötti közvetítő híd szerepét is betöltsék. Így fontos szerepük lehet a Kínával való kapcsolatok terén és Kína és az EU közötti közvetítőként jelenhetnek meg, valamint Kína megaprojektjének az Új Selyemútnak EU-ba érkező fő állomásává léphetnek elő.

Kínának és a V4-országok kapcsolata 2012-ben a 16+1 Együttműködésnek köszönhetően új szintre emelkedett. Kína 2011-ben a Budapesten rendezett találkozón kezdeményezte ezt az új platformot, majd a 2012-ben Varsóban először megrendezett Kína-KKE csúcstalálkozó során létrejött 16+1 együttműködési mechanizmus mára átfogó inter-regionális kooperációs fórummá vált. Az együttműködés sarokkövei az infrastrukturális fejlesztések, a pénzügyi együttműködés, a tudomány, az oktatás, a kultúra valamint az emberek közötti kapcsolatok. A 16 közép- és kelet-európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Szerbia, Románia, Szlovákia, Szlovénia) részvételével zajló együttműködés keretein belül átfogó és ágazat-specifikus platformok, illetve kommunikációs fórumok jöttek létre. Ebben a Kína és a térség közötti, új együttműködés keretrendszerben a V4-országok szerepe tekinthető a legfontosabbnak. Noha a kínai vezetés rugalmas és pragmatikus politikát folytat a V4-országokkal is. Nem csak a régió gyors fejlődésében bíznak, hanem remélik, hogy a V4-országok egyre jelentősebb sze-

A V4-országok Kínával való kezdeti kapcsolatai jól jellemezhetőek Magyarország példájával. Kínai Népköztársaság 1949. október 1-i kikiáltását követően néhány nappal Magyarország az elsők között ismerte el hivatalosan Kínát és majd fel is vette a két ország a diplomáciai kapcsolatokat, valamint számos megállapodás is aláírásra került. Az együttműködés folytatódott a gazdasági, politikai, kulturális, oktatási és tudományos területeken. Az akkori kapcsolatok csúcspontjaként Csou En-laj miniszterelnök 1957-ben Budapestre látogatott, majd ugyanabban az évben Kádár János is hivatalos látogatást tett Pekingben. Azonban a kezdeti jó kapcsolat után a szovjet és a kínai kommunista párt 1962-es nyílt szakítása követően, a kialakult a kínai szovjet ellentét rányomta bélyegét a magyar-kínai kapcsolatokra is hasonlóan a többi kommunista országhoz. A két ország közötti kapcsolatok, ahogy a többi V4-országé a 2000-es években kezdtek intenzívebbé válni. Majd az Orbán-kormány által 2011-ben bejelentett „Keleti nyitás” politikája után még nagyobb lendületet kaptak a kapcsolatok. Az új politika célja az ázsiai országokkal – különösen Kínával – való kapcsolat megerősítése. Azóta megnőtt a magas szintű látogatások gyakorisága és Magyarország ma Kína második legfontosabb kereskedelmi partnere a KKE-régióban Lengyelország után.

A következőkben az egyes V4-országok és Kína jelenkori komplex kapcsolatrendszerének mutatom be vázlatosan elsősorban beruházásokra fókuszálva. A V4-ek közül hárman Magyarország, Lengyelország és Csehország hasonló stratégiát követve versenyeznek és igyekeznek magukat Kína és EU közötti hídként feltüntetni. Magyarország Magyarország az európai országok közül elsőként csatlakozott az Új Selyemúthoz. Magyarországra áramlik a legtöbb kínai működőtőke befektetés (FDI) a KKErégión belül. A 2015-ös adatok szerint a 16+1 együttműködésben résztvevő országok közül Magyarországra érkezett a teljes kínai befektetése 30%-a. Továbbá Magyarország ad helyet Kína első, az EU területén kivitelezett vasút építési projektnek, a Budapest-Belgrád vasútvonalnak, amely tovább emeli az ország fontosságát Kína szemében. Magyarország az FDI vonzó célországa, elsősorban a szakképzett és viszonylag olcsó munkaerőnek köszönhetően. Az országot magas gazdasági növekedés, korszerű infrastruktúra, valamint jó telekommunikációs hálózat jellemezi. A GDP növekedés üteme (20132017) 15,6%, az infláció 3,1%. Mindezek mellett 2013 óta jelentős pénzügyi együttműködés indult meg Kína és Magyarország között. A Bank of China 2015 októberében Budapesten nyitotta meg közép- és kelet-európai első regionális RMB klíring központját, valamint 2013. szeptember 9-én a Magyar Nemzeti Bank a kontinensen először, az angol jegybank után Európában másodikként kötött 10 milliárd jüan névértékű bilaterális devizaswap

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

1. ábra: Kínai vállalkozások beruházási projektjei a KKE-régióban (2003-2018. július) Ország Lengyelország Magyarország Románia Csehország Bulgária Szerbia Szlovákia Litvánia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Észtország Macedónia Lettország Összesen

Bejelentett befektetési projektek száma 68 49 43 34 21 18 15 10 4 2 2 2 1 1 270

(devizacsere) keret felállításáról szóló megállapodást kötött a két ország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok támogatása érdekében. 2016 áprilisában Magyarország 1 milliárd RMB (136,8 millió EUR) értékben hároméves lejáratú RMB kötvényt bocsátott ki. 2016. december 12-től elindult a közvetlen RMB/HUF kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében. Mindezek az intézkedések támogatják a bilaterális pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlődését. A Visegrádi országok közül hazánk rendelkezik a legnagyobb kínai FDI állománnyal annak ellenére, hogy a versenyképességi listákban nem szerepelt kiemelkedő helyen. Az első hazánkba települő szignifikáns kínai transznacionális vállalat a Huawei Technologies volt, amely 2005ben nyitotta meg leányvállalatát Budapesten. Azóta több nagyvállalat települt országunkba, elsősorban a vegyipar (BorsodChem), telekommunikáció (Huawei, Lenovo), autóipar (BYD), gyógyszeripar és bankszektor területéről, de a szállítmányozás és elektronikai ipar is népszerű ágazatok a közvetlen kínai FDI-befektetők számára. A BRI első magyarországi projektje, a Budapest– Belgrád-vasútvonal az infrastrukturális fejlesztést célozta. A 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása 550 milliárd forintba kerülhet, amelyet 85 százalékban a kínai policy bank hiteléből állják (20 évre, évi 2,5% kamat). A szerb szakasz felújítása kapcsán is az ExportImport Bank of China a finanszírozó, a szerb kormány

Befektetési volumen (millió USD) 2 526 1 661 2 249 897 2 630 1 044 492 130 339 667 77 42 400 5 13 159

még 2017 májusában 266 millió euró hitelt vett fel, amely felhasználásával a munka már meg is indult a szerb oldalon. 2017-ben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) budapesti székhellyel hozta létre a Kína–KeletKözép-Európa Intézetet, amelynek célja, hogy különböző szemináriumokon, közös kutatásokon és konferenciákon keresztül elősegítse és gördülékenyebbé tegye a 16+1 országok közötti tudományos együttműködést.

Lengyelország Lengyelország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol 1991 óta töretlen a gazdasági növekedés. Az ország GDP-je az 1991-től (80 milliárd UDS) 2016-ig (468 milliárd USD) tartó időszakban csaknem nyolcszorosára nőtt. Lengyelország kiemelkedő gazdasági teljesítménye mellett méretével is kiemelkedik a többi KKE-ország közül. A teljes KKE-régió népességének több, mint 30%-a él Lengyelországban, ezzel a 38 milliós piaccal kiváló lehetőségeket tartogat a kínai

befektetők számára. Lengyelországot jelenleg az erős hazai piac, alacsony magánadósság állomány jellemzi. A GDP növekedési üteme (2013-2017) 21,3%, az infláció 2,5%. Az ázsiai kontinensen Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere Lengyelországnak, így a kétoldalú kapcsolatok további bővítése mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár. Lengyelország 2016. június 15-e óta a KKE-régióból egyedüliként alapító tagja az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak, amely tökéletesen illeszkedik ebbe a gazdasági stratégiába. Lengyelország AIIB tagsága azon túl, hogy tőkét vonz az országba, Lengyelország politikai, valamint üzleti szerepvállalását is növelhetné az ázsiai régióban Lengyelország és Kína közötti pénzügyi integráció szintén jelentős. 2016 augusztusában Panda-kötvényt bocsátott ki a kínai bankközi piacon. A kötvénykibocsátás 3 milliárd jüan (452 millió dollár) értékben történt 3,4%-os átlaghozam mellett. 2012 júniusában a Bank of China, novemberben pedig a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) is fióktelepet hozott létre Varsóban. A HSBC Bank pedig 2018 januárjában egy China Desket is nyitott Lengyelországban, hogy a BRI keretén belül ösztönözze a kereskedelmet és a befektetéseket. A Biała Podlaska Különleges Gazdasági Övezet (Special Economic Zone, SEZ) integrálódik az Új Selyemút kezdeményezésbe. Az összesen 94,06 hektár méretű SEZ Lengyelország keleti részén helyezkedik el, a fehérorosz határtól közelében az Új Selyemút vonalán, valamint közel a Małaszewicze-Brest határátkelőhelyhez, amely az Európa és Kína közötti egyik legnépszerűbb vasútvonalán helyezkedik el. Hasonlóan fontos a łódźi különleges gazdasági övezet, ami egy 1339 hektáros terület. A térség kedvező lehetőségeket nyújt a befektetők számára, akár 55%-os állami támogatás is lehetséges, továbbá adókedvezményekkel is igyekszik ösztönözni a külföldi befektetőket. A terület fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik, így autópályák és vasúti összeköttetés (különösen a Łódź és Chengdu közötti vasút) is megkönnyítik a befektetéseket. A 2013-ban megnyílt Łódź-Chengdu vasútvonalnak köszönhetően a térség mára elmondhatja, hogy Kínával a legdinamikusabban fejlődő kapcsolatrendszere van. Lengyelország különösen aktív szerepet játszott a 16+1 kezdeményezésben már egészen a platform megalakulása óta. 2014-ben a belgrádi csúcstalálkozó alkal-

mával született meg a döntés, hogy Varsóban hozzák létre a Kína-KKE Üzleti Tanácsot (China-CEEC Business Council), valamint a China-CEEC Investment Promotion Agencies Contact Mechanism névre keresztelt információmegosztó központot. Továbbá számos olyan intézményt, illetve intézkedést is létrehozott, amelyek mind a Kínával való kapcsolatainak erősítésére irányulnak. Ezek között említhető például a „Go China” program; a Lengyel-Kína Gazdasági Együttműködési Központ (Center for Polish-Chinese Economic Cooperation). Valamint a kormány által összeállított gazdasági ütemterv is összhangban van az OBOR kezdeményezéssel. A két ország közötti bilaterális kapcsolatokat tekintve fontos megemlíteni, hogy a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség (Polish Investment & Trade Agency) Sanghajban kereskedelmi irodát is nyitott, aminek fő feladatai közé tartozik a B2B találkozók megszervezése, információ-megosztás, az üzleti partnerek kiválasztása, befektetési tanácsadás nyújtása. Kína úgy tekint Lengyelországra, mint a 16+1 kezdeményezés informális vezetőjére, mivel a résztvevő országok közül a legmagasabb GDP-vel rendelkező ország, amelynek a belpolitikai rendszere is stabil. Lengyelország pedig igyekszik ezt megerősíteni A „Riga Guidelines” elfogadásának idején 2017 februárjában létrehoztak egy Kína-KKE Tengeri Ügyekkel Foglalkozó Titkárságot (China-CEEC Secretariat for Maritime Issues) is Varsóban. Lengyelország a kultúrán, valamint az oktatáson keresztül is igyekszik Kínában pozitív képet kialakítani magáról. Részt vettek a 2010-es Sanghaji Expón, amelyen 11, a lengyel kultúrával összefüggésbe hozható programot mutattak be Sanghajban, Pekingben, Tianjinban és Hangzhouban. 2014 közepén a pekingi lengyel nagykövetségen egy Lengyel Intézetet is nyitottak a lengyel kultúra népszerűsítésének szándékával és havonta szerveznek különféle lengyel rendezvényeket. A kínai kultúra népszerűsítésének egy kiváló eszköze a Konfuciusz intézetek, Lengyelországban 4 ilyen intézet működik Krakkóban, Wrocław-ban, Opoleban és Poznańban. Csehország Csehország a KKE-régió egyik leggazdagabb, legstabilabb és legfejlettebb gazdasága. Lengyelországtól eltérően infrastruktúrája nagyon fejlett. Lengyelor-

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

amelynek legszemléletesebb példája az autóipar. A német Volkswagen tulajdonában lévő Skoda 2006-ban tört be a kínai piacra és 2016-ra új rekordot állított fel, mintegy 317 ezer járműre érkezett megrendelés. 2007 óta pedig összesen 2 millió jármű került kínai vásárlókhoz. A Home Credit biztosítótársaság, amely a cseh pénzügyi csoport, a PPF (První Privatizační Fond – Első Privatizációs Alap) tulajdona, és 2007-ben lépett be a kínai piacra. A kezdeti nehézségek ellenére jelenleg a PPF az egyik legfontosabb szereplő a Kínával való kapcsolatok ápolását tekintve. szághoz és Magyarországhoz hasonlóan gazdasági növekedését erősen befolyásolja az FDI és az export. A GDP növekedési üteme (2013-2017) 21,1%, az infláció 2%. Csehország rendelkezik az egyik legátfogóbb vasúti hálózattal egész Európában. Európa 9 legfontosabb árufuvarozási folyosóiból 4 megy keresztül az országon. A kedvező vasúti összeköttetés mellett Csehországban található a KKE-régió egyik legnagyobb reptere, amelyről közvetlen járatok indulnak Kína több városába, valamint 2017 májusában megnyílt a teherszállítási útvonal is Hongkong és Prága között. A Cseh Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben Csehország kínai exportja egyötödével nőtt, a Németországba irányuló kivitel pedig 7,3%-kal. A cseh export Kínába 2017-ben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az import, a kínaiak 472 milliárd cseh korona értékben exportáltak Csehországba, míg a csehek mindössze 56 milliárd korona értékben exportáltak az ázsiai országba, éppen ezért Csehország kereskedelmi deficitje Kínával szemben jelentős, az Eurostat adatai szerint 2017-ben közel 8,4 milliárd euró volt. A kereskedelemben tapasztalt pozitív változások ellenére a csehországi kínai befektetések mégsem voltak jelentősek. A kínai közvetlen FDI 2013. után kezdtek növekedni, 2015-ben elérték a 259 millió eurót, ugyanakkor a kínai FDI mindössze 0,23%-kal volt jelen a cseh piacon 2015-ben. Csehországban a legnagyobb kínai befektető a CEFC (China Energy Company Limited) befektetői csoport. A sanghaji székhelyű vállalat Csehországot választotta európai székhelyéül, és Prágában hozott létre irodát. A cseh vállalatok kínai jelenléte is erősödni kezdett,

A kereskedelmi kapcsolatok fokozása céljából a cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által létrehozott CzechTrade ügynökség több irodát is nyitott Kínában, Guangzhouban, Pekingben, Chengduban és Sanghajban. Az irodák feladata a felek közötti kereskedelmet segíteni az egészségügy, élelmiszer, szolgáltatások, polgári légi közlekedéshez szükséges eszközök, környezetvédelmi technológiák területén. A cseh-kínai emberek közötti kapcsolatok alakulásában fontos szerepe van Jan Kohout volt külügyminiszternek, Zeman elnök tanácsadójának. Kohout hozta létre a New Silk Road Institute Prague elnevezésű intézményt 2015 szeptemberében hozták létre a világban zajló és felgyorsult geopolitikai és gazdasági változásokra való tekintettel, valamint a sino-európai kapcsolatok erősítésének céljával. Az NSRIP egy független think tank, amely szimpóziumokat szervez és publikációkat készít a szakértők és a nagyközönség számára egyaránt. Célja, hogy hozzájáruljon az ázsiai és az európai országok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez és az Új Selyemút koncepciójában új kommunikációs és gazdasági együttműködési módok felkutatásán keresztül segítse azt. A cseh és kínai oktatási minisztériumok az oktatási kapcsolatok fokozása érdekében egy megállapodást is aláírtak a 2016-2019. közötti időszakot felölelő együttműködésre vonatkozóan, amelyek közül az egyetemi ösztöndíjak számának növelése, az egyetemek közötti együttműködés fokozása, közös kutatási és innovációs projektek emelhetők ki.

2. ábra: A V4 és Kína között export 2017-ben Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia

Kereskedelmi kapcsolatok a V4-tagországok és Kína között 2017-ben Millió euróban 16 322 2 062 -14 260 10 537 2 138 -8 400 5 612 1 579 -4 033 3 078 1 213 -1 865

Szlovákia Szlovákiához képest a többi V4-ország sokkal aktívabb a Kínával való kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében. 2017-ben kezdődött meg a kapcsolatok aktív kiépítése szlovák oldalról, amikor a „Kínával való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló stratégia 2017-2020” (Strategy for the Development of Economic Relations with China 2017-2020) programot. A V4-országok között Szlovákiának is megvan a maga versenyelőnye. Az első és legfontosabb, hogy a V4-országok közül egyedül itt használnak eurót. Továbbá Szlovákia a gazdasági reformok terén élen jár a KKE-régióban, nagy mennyiségű FDI-t vonz, valamint általánosságban gyors az ország gazdasági növekedése. A Kínával folytatott kereskedelem viszonylatában is Szlovákia rendelkezik a legalacsonyabb kereskedelmi deficittel, elsősorban az autóipar exportjának köszönhetően. A szlovák GDP 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben a növekedés elérte a 4,6%-ot, az infláció 2017-ben 2,4%-on állt. Tudományos és oktatási kapcsolatok terén megemlítendő a pozsonyi székhelyű Comenius Egyetem, amely a 16+1 Think Tanks Network hivatalos partnerintézményeinek az egyike. A bölcsésztudományi karon belül működik a Kelet-Ázsia tanszék, ami az egyetlen olyan hely Szlovákiában, ahol orientalisztika tanulmányokat lehet folytatni. A Szlovák Tudományos Akadémia, amely szintén tagja a 16+1 Think tank hálózatnak, tudományos intézményei közül elsősorban az Institute of Oriental Studies foglalkozik Ázsiával és így Kínával. Összefoglalva a V4-országoknak kiemelt szerep jut a 16+1 együttműködési platformban. Ez egyrészt köszönhető az uniós tagságnak és geostratégiai földrajzi elhelyezkedésüknek, amely részben központi jellegű a régiót illetően, részben pedig határ jellegű az EU-t nézve. A 16+1-en belüli kiemelt szerepe másrészt köszönhető az egyes V4-országok Kínával folytatott bilaterális gazdasági kapcsolatoknak. A V4-országokkal folytatott kereskedelem teszi ki a Kína és a 16 KKE-ország közötti teljes kereskedelmi volumen 70%-át. A teljes kínai befektetés megközelítőleg 70%-a a V4-országokba irányul, így a V4-csoport a kereskedelem és beruházások területén a 16+1 együttműködés legfontosabb területe. Tekintettel arra, hogy a kereskedelem és a befektetések mellett földrajzi elhelyezkedés, pontosabban abból fakadóan az uniós piachoz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak a kínai nemzetközi kapcsolatokban, a V4-országoknak a legnagyobb súllyal jut szerepe Kínának a KKE-régióval kapcsolatos külkapcsolati rendszerében.

Azonban amíg a V4-országok egymással is versenyezve törekszenek egyenként a maguk számára legelőnyösebb együttműködést kialakítani Kínával, addig a V4 vezette KKE-régió nem lehet globálisan versenyképes Kína számára. Kína pragmatikus megfontolásokból igyekszik nagyobb térségekkel kialakítani az együttműködést. Ezért is hozta létre a kínai léptékkel jobban megfogható 16+1 együttműködést a színes és különböző KKE-országokból, amely laza tömörülésnek hátránya pont ebből sokfelé haladó különbözőségből adódik. Ezért mindegyik fél érdeke az lehet, hogy legalább a V4-re kiterjedő gazdasági és infrastrukturális összeköttetést biztosító együttműködés jöjjön létre a régióban, amely szerves részévé válhat a BRI-nek. Ezzel egy „win-win-win” helyzet jöhet létre, amely előnyös lehet egyenként a V4-országoknak, előnyös lehet a Visegrádi csoportnak és előnyös lehet Kínának. ÖSSZEGZÉS A 21. században a globális gazdasági hatalommért versengő gazdasági erőközpontok igyekeznek egy minél komplexebb és globálisabb konnektivitást felépíteni és kiterjeszteni a világra. Ennek az összakapcsoltságért folyó versenynek egyik „játékosa” a Kína által vezetett BRI. Az Új Selyemút igyekszik egy infrastrukturális, kereskedelmi, pénzügyi és emberek közötti integrációt megteremti a tagállamok között és így létrehozni egy Eurázsia régiót. Ebben a BRI projektben felértékelődhet a V4-ek szerepe geostratégiai elhelyezkedésükből fakadóan. A V4 szerepköre az összekötő tevékenység lehetne, amely kiterjedhet a közlekedési és vasúti szállítási útvonalak és logisztika biztosítására, másrészt a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal közvetítői tevékenység nyújtására nyugat és kelet, illetve kelet és nyugat között. Ahhoz hogy a V4-ek egy geopolitikailag meghatározó hídtérséggé váljanak, fokozni kell az integrációt egymás között, amelynek köszönhetően a KKE-régió jövőjét is versenyképes irányba vezethetik.

MAGYAR ORSZÁGMÁRKA ÉPÍTÉS KÍNÁBAN

Magyar országmárka építés a Kínai Népköztársaságban

Szerző: Horváth Levente

Ma már Kína a világ legnagyobb turizmust generáló régiója. A Kínai Népköztársaság Turisztikai Hivatalának adatai alapján 2016-ban már több, mint 122 millió kínai turista utazott szerte a világba, amelynek köszönhetően 4 éve Kína a világ legnagyobb turisztikai küldő piaca. A kínai belföldi és kiutazó turizmus folyamatos, dinamikus fejlődésben van, amely kihat a világturizmusra. A világ országai, így az európai nemzetek különböző marketingstratégiát építenek fel, hogy minél több kínai utazó válassza a saját városaikat, mint úti célpontot. A nyugat-európai államok mára már kedvelt desztinációi lettek a kínai kiutazó turizmusnak, de Közép- és Kelet-Európában is egyre több a kínai látogató. Térségünkben is nagy verseny zajlik a legnagyobb vásárlóerőt jelentő kínai turisták megnyeréséért. Bár a Magyarországra érkező kínai utazók száma az elmúlt években dinamikusan növekvő tendenciát mutat, Csehország adataihoz képest elmaradás figyelhető meg hazánkban. A tanulmány során különböző turisztikai ágazatok tekintetében vizsgálom meg, hogy a kínai célcsoportok hogyan érhetők el, továbbá az elemzések alapján javaslatot teszek Magyarország kínai piacon való megjelenésének marketingstratégiájára, különösen 10 évnyi kínai tartózkodásom alapján.

Magyarország a kínai turisztikai piacon A Kínai Népköztársaság Turisztikai Hivatalának adatai alapján 2016-ban már több, mint 122 millió kínai turista utazott külföldre, amelynek köszönhetően 4 éve Kína a világ legnagyobb turisztikai küldő piaca. A Kínai Turisztikai Hivatal 2017-ben megjelent éves statisztikai kiadványa szerint 2016-ban 5,13 millió kínai turista tett Európában látogatást, 2017 első negyedévében ehhez képest 103%-os emelkedés figyelhető meg. Kedvelt úti céljuk Nyugat-Európa, de a Közép- és Kelet-Európába irányuló utazások száma is 2016-ban 229%-os növekedést produkált az előző évhez képest! Magyarországon a kínai turisták száma éves szinten 30%-os emelkedést mutat. 2016-ban összesen 170 000 kínai turista érkezett hazánkba, amely a környező országok adataihoz viszonyítva nem egy kiemelkedő szám: Csehországban például ugyanebben az

évben 350 000 kínai turistát fogadtak. A kínai piacon Magyarország országimázs építése elmarad a V4 és a környező országokétól, az átlagos kínai ember Magyarországra továbbra is „ismeretlen” országként tekint, hazánk neve hallatán nem tudnak attraktív, turisztikai szempontból vonzó célpontra asszociálni. Magyarország az elmúlt egy évben kezdett igazán a kínai piacra fókuszálni, azonban az új célcsoport igényeinek feltárása és a célcsoporttagok elérésének a tanulmányozása elmaradt eddig. Kínában a filmturizmus, egészségturizmus, sportturizmus és a gasztronómiai turizmus az elmúlt évek fellendülő turisztikai ágazatai, amelyeken keresztül a magyar országimázs könnyen felépíthető, ezáltal pedig hatékonyabban elérhetővé válhatnak a világon legtöbbet költő turisták. Egy erős országmárka és egy pozitív országimázs sokat segíthet Magyarország megjelenésében a kínai turisztikai piacon.

Magyarország, mint turisztikai termék marketingkutatása A kínai piac méretéből adódóan kifejezetten csak a helyi adottságokat tekintve érdemes pozícionálni, rebrandingelni Magyarországot a nemzetközi marketingmenedzsment modelljét (elemzés, tervezés, megvalósítás és az ellenőrzés) használva. Magyarország helyzetét a kínai piacon marketingkutatási módszerrel tekintettem át: – problémafelvetés: Magyarország térségbeli lemaradásának helyzete és okai a kínai külföldi turisztikai piacon, – kutatási terv kidolgozása: másodlagos adatok, információk szerzése a Kínai Turisztikai Hivataltól, kínai turisztikai internetes portálokról, – információk elemzése a marketingstratégia szemszögéből, – eredmények bemutatása, javaslat egy új marketingstratégiára. A kínai kiutazó turizmus Európában A Kínai Népköztársaság az elmúlt években meghatározó szereplője lett a világpolitikának és világgazdaságnak, emellett a világturizmusban is egyre fontosabb tényezővé vált, a World Tourism Organisation (UNW-

TO) különböző turisztikai ranglistáinak első helyezett országa lett: 2012-ben – Németországot és Amerikát megelőzve – Kína lett az első a külföldön legtöbbet költekező országok listáján, 2013 óta Kína a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca, de turisztikai célpontként is Kína jelen van az elsők között. Kína turizmusa Az 1978-as „Reform és nyitás” politika kihirdetése után, a Kínai Népköztársaság gyors gazdasági fejlődésnek indult, az elmúlt közel 40 évben a GDP folyamatosan 6% feletti növekedést mutatott, amelynek köszönhetően Kína mára a világ második legerősebb gazdasági országa az Egyesült Államok után. A Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal (China National Tourism Administration – CNTA) statisztikai adatai szerint (1. táblázat) az elmúlt 10 évben is hatalmas változások történtek. A CNTA 2017. november 8-án adta ki a 2016. év turisztikai beszámolóját, amelyből az 1. táblázaton túl megismerhető, hogy a kínai turizmus továbbra is gyorsan növekszik, ezen belül is a belföldi turizmus a számottevő, a külföldre utazások mértékének növekedése nem lett annyira intenzív az eddigi évekhez viszonyítva. 2016-ban a kínai turizmus-ágazatban az összes bevétel elérte a 4,69 milliárd RMB-t (721 milliárd USD), amely a tavalyi évhez képest 13,6%-os növekedést jelent. Az éves GDP-ben a turizmus 8,19 milliárd RMB (1,258 mil-

Magyar országmárka építés a Kínai Népköztársaságban

1. táblázat – Kína be-, kiutazó turisztikai adatai 2006-ban és 2016-ban CNTA adatok Belföldi turisták száma (fő) Belföldi turizmus bevétele (RMB) Beutazó turisták száma (fő) Beutazó turizmus bevétele (USD) Kiutazó turisták száma (fő) Kiutazó turizmus költsége (USD)

2006 év 1,39 milliárd 623 milliárd 124 millió 33 milliárd 35 millió 32,5 milliárd

liárd USD) összeggel a 11%-át teszi ki. Minden tizedik kínai munkavállaló, azaz közel 80 millió ember a turizmusban dolgozik közvetlenül vagy közvetetten. 2017 szeptemberében Kína létrehozott egy globális tu-

2016 év 4,4 milliárd 3940 milliárd 138 millió 120 milliárd 122 millió 109,8 milliárd

növekedés 316% 632% 111% 363% 348% 337%

1. ábra – Kínai turisták európai országok közötti eloszlása 2016-ban

risztikai szervezetet, a World Tourism Alliance-t (WTA) egyfajta riválisaként az Utazási és Turisztikai Világtanácsnak (WTTC). Európa, mint az egyik fő kínai turisztikai desztináció Európa mára már a kínaiak 3. legkedveltebb turisztikai célpontja lett Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia után, ami főként az alábbi 3 változásnak köszönhető: – Egyre több kínai városból indul közvetlen légijárat Európa országaiba, ezzel lerövidítve a repülőút/utazás idejét. – Számos ország vízumközpontokat hozott létre Kína több városában, így már nem szükséges a nagykövetségre vagy főkonzulátusokra elutazni akár több 100 km-t is. – A vízumpolitika lazítása: kínai állampolgárok számára könnyebben elérhetővé vált az európai Schengen vízum, továbbá akár több évre is igényelhetik a vízumokat. A CNTA két vezető kínai turisztikai vállalattal közösen készített tanulmányt 2017 első félévi turisztikai adatairól, amelynek központjában a kínai turisták európai látogatásának szokásai állnak: 2016-ban 5,13 millió kínai turista utazott Európába, amely a 2015-ös adathoz képest 6,3%-os növekedést jelent. A CNTA és a kínai utazási irodák az első félév adatait tekintve bizakodók, 2017-re 5,5-6 millió kínai turista érkezését jósolták Európába. Az Európába utazó kínaiakra jellemző, hogy szervezett csoporttal utaznak (85%), és csak 15%-uk utazik egyéni szervezés keretében. Az 1. ábra jól mutatja az úti célországok kiválasztását, a kínai turista kedvelt desztinációja Nyugat-Európa, ezen belül is Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc és Anglia vonzza a legtöbb utazót. Közép-ke-

2. ábra – Európába beutazó kínai turisták életkor szerinti megoszlása 2016-ban

let-európai régióba is egyre több kínai turista érkezik, ugyanis a kínai látogatók általában nem utaznak az általuk megtekintett országba kétszer, hanem mindig új országok iránt érdeklődnek. Kína legnagyobb online travel agency vállalata, a Ctrip elemzése szerint az Európába utazó kínaiak nagy részét a 40 és a 60 év közötti (lásd 2. ábra), biztos gazdasági és családi háttérrel rendelkezők teszik ki. De érdemes a 20-40 évesekre is figyelni, ugyanis ez a korosztály már a “Reform és nyitás” politika utáni nemzedék, nyitottabbak a világra és már a dinamikusan fejlődő és gazdagodó Kínában nőttek fel. A fenti adathoz kapcsolódik továbbá a China Internet Network Information Center (CNNIC) által közzétett “The 40th China Statistical Report on Internet Deve-

lopment” című beszámoló 2017. júniusi adatai szerint a 751 millió aktív internetező életkori eloszlása szerint a 20-40 éves korú felhasználok az internetezők összlétszámának 52,7%-át teszik ki. Az internet fejlődésének köszönhetően tájkozottabb vevők jelentek meg a turisztikai piacon, ezzel a turizmus átrendeződése is megkezdődött, amelyhez alkalmazkodni szükséges. Magyar-kínai turisztikai kapcsolatok vizsgálata Magyarország és Kína szoros kapcsolatokat ápolt 1949-től, Magyarország az elsők között volt, akik elismerték a Kínai Népköztársaság megalakulását és felvették az országgal a diplomáciai kapcsolatokat. Habár a rendszerváltás után Magyarország és Kína kapcsolata „megfagyott”, de a 2000-es évektől ismét közeledett egymáshoz a két ország. A 2010-ben kihirdetett “Keleti nyitás” politikától kezdődően pedig folyamatos és szoros kapcsolatban áll Magyarország és Kína. Magyarország és Kína turizmus-politikai kapcsolata Az 1949-es évektől a magyar-kínai turisztikai kapcsolatok 5 szakaszra oszthatók: – 1949-1990 között a két ország között a politikai delegációk utazása volt döntően a jellemző, az egyszerű kínai polgárok nem utazhattak szabadon külföldre. – 1990-2000 között számos kínai állampolgár telepedett le Magyarországon, főleg a ’90-es évek elején, ugyanis 1990-1992 között a kínai utazók vízummentesen léphettek be Magyarországra. – 2000-2004 között Magyarország első közép-keleteurópai országként felkerült a kínai ADS (Approved Destination Status), azaz “engedélyezett turisztikai célországok” listájára; eközben Magyarország felvételt nyert az EU-ba. – 2004-2010 között – habár az EU, majd a Schengenövezet tagja lett Magyarország, a világgazdasági válság mély nyomott hagyott a magyar és kínai turizmusban is. – 2010 után, a keleti nyitás jegyében egyre szorosabbak lettek a politikai kapcsolatok. 2014. május 22-én, Budapesten megalakult a Kína – Közép-Kelet-Európa Turisztikai Koordinációs Központ. 2016 márciusában a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal (CNTA) Budapesten nyitotta meg első képviseleti irodáját a KKE-térségben, amely egyúttal regionális központjaként fog működni. Továbbá 2017 novemberében a Kína-KKE miniszterelnöki csúcstalálkozójával egy időben, a

magyar-kínai bilaterális találkozó keretében a Magyar Turisztikai Ügynökség a kínai Ctrip turisztikai vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást a magyarországi turizmus ösztönzéséről. Magyarországra beutazó kínai turisták A fentiekből jól látszik, hogy a magyar-kínai turisztikai kapcsolatok a politika színterén igen erősek, azonban a kínai utazási irodák és kínai turisták egyelőre még nem követték a politikai eseményeket: Magyarországra 2016-ban 170 835 kínai turista látogatott el, amely az előző évhez képest 35,7 %-os emelkedést jelent. Az elmúlt években folyamatos volt a 30 %-os emelkedés, azonban ez annak tudható be, hogy a környező országokhoz képest nem egy magas bázisadatról indultunk: Ausztriába 750 ezer fő kínai utazott 2016ban, terveik szerint 2017-ben elérik az 1 millió fő kínai turistát – Ausztria is 20-30%-os emelkedéssel tervez. Csehországba is 300 ezer fölötti volt a kínai utazók száma 2016-ban. Összességében úgy jellemezhetjük Magyarország turisztikai ciklusmodelljét, hogy a kínaiak szempontjából még a „megismerés, felderítés” időszakában van. Javaslat a magyar országimázs stratégiára a kínai piacon A kulturális különbségeken kívül számos tényezőt érdemes megvizsgálni, amelyeket megismerve és azokra alapozva az országimázs építését, eredményesebb fejlesztési stratégiai eredményeket érhetne el a turisztika területén Magyarország a KKEtérségben. Kínai turisták szokásai szerinti áttekintés, javaslatok 2017. január 20-án a CNTA alá tartozó Kínai Turisztikai Akadémia (China Tourism Academy – CTA) a Ctrip vállalattal közösen megjelentette a “Tribute to Chinese tourist – 2016 China outbound tourists large data” című tanulmányát, amelyből megismerhető, hogy a kínai turisták a külföldi útjuk során milyen tényezőket tartanak fontosnak (3.ábra). Közlekedés, célterületre való utazás A kínai turisták 33,7%-a fontosnak tartja a közlekedés kényelmességét, amely igényt a nyugat-európai országok a légitársaságaik terjeszkedésével folyamatosan próbálnak kielégíteni, de Magyarország környező országai is próbálnak mindent megtenni ez ügyben: pl. Csehországba indul közvetlen járat Pekingből, Sanghajból és Chengduból. Magyarország az AirChi-

Magyar országmárka építés a Kínai Népköztársaságban

3. ábra – Kínai kiutazó turizmus preferált tényezői 2016-ban

na-val együttműködve 2014-ben elindította a PekingBudapest közvetlen járatot, azonban a gép Minszkben leszáll, ezért a kínai utazási irodák nem közvetlen járatként tekintenek rá. A továbbiakban a magyar kormánynak szükséges lenne a kínai légitársaságokkal egyeztetni más kínai városokból induló közvetlen járatokról. Látványosságok, nevezetességek, attrakciók: Magyarország látványosságai nem közismertek Kínában, a régiók által kiemelt aktív turisztikai termékek pedig szinte ismeretlenek a kínai tuirsták számára. Erre ok, hogy kevés az országismertető műsor, továbbá érdemes megjegyezni, hogy az Európa méretű Kínában Magyarország 1 fő turisztikai attasét delegált a pekingi nagykövetségre, míg a Cseh Turisztikai Hivatalnak Pekingben és Sanghajban is van a külképviseletektől különálló, külföldi irodája. Vásárlás: A kínai turisták európai útjuk során szeretnek világmárka termékeket vásárolni a kínai luxusadó és a vám elkerülése végett – ugyanis Kínában a 17%-os ÁFA mellett 10-25%-os vámadó és 30-50%-os luxusadó terheli a termékeket, ezáltal a külföldi luxustermékek Kínában akár kétszer drágábbak az európai árakhoz képest, ebből kifolyólag igen népszerűek a belvárosi sétálóutcák márkás üzletei. Ezen felül fontos megemlíteni, hogy a nyugat-európai országokban az elit üzletekben kínaiul beszélő eladókat foglalkoztatnak, hogy még jobb szolgáltatást tudjanak nyújtani a kínai turistáknak. Figyelemreméltó az is, hogy – személyes tapasztalatból is ismerve – a nyugat-európai országokban az utcán, üzletekben, hotelekben és repülőtereken – az angol, francia, spanyol, japán és egyéb nyelvek mellett – kínai feliratokkal is kedveskednek a turistáknak. Magyarországon a kínai feliratok még nem elterjedtek, a budapesti Váci utca üzleteiben a nyugat-európai márkák a termékeik mellett importál-

ták ezt a fajta marketinget is, de általánosságban igen kevés kínai felirattal találkozunk Budapest nevezetességeinél. Ki-, beutazás: Egyes országok vízum-kedvezményekkel vonzzák a kínai turistákat, ugyanis a kínaiak számára nagyon fontos, hogy milyen gyorsan, hány évre kaphatnak vízumot, sőt, Kínában egyfajta presztízskérdés, hogy az illetőnek van-e hosszútávú vízuma valamelyik országba. Amerikába 10 éves vízumot lehet kapni, angol vízumot már az interneten is lehet kérvényezni, nyugat-európai országok pedig a vízumkiadás gyorsaságát reklámozzák. Magyarországra a Schengeni-országok szabályai vonatkoznak, így elvileg azonos eljárással adja ki a vízumot, mint a többi schengeni ország, azonban Franciaország, Németország, Olaszország nagyobb konzuli csapattal gyorsabban tudja elbírálni a vízumokat. Országimázs stratégia-terv a kínai piacra Az országok imázsa folyamatosan változik és változtatható, kialakulhat spontán és irányított módon is (Papadopoulus – Heslop 2002). Tanulmányozva a kínai turisztikai piacot, a kínai utasok szokásait és a jelenlegi turisztikai trendeket, a kínai piacon a sikeres irányított magyar országimázs építés elérése s a megfelelő desztinációmenedzsment céljából az alábbi javaslatokat teszem: 1. lépés: Internetes platformok – a „touch point”-ok növelése: Kínában, mint ahogy fentebb említettem a 751 millió internetező társadalom fele a 20-40 év közötti korosztály, akik potenciális beutazó turisták Magyarországra. Kínában az okostelefon és internet elterjedésének köszönhetően, mindenki a mobilinterneten keresztül a különböző kínai blog és közösségi platformokon át szerez tudomást a világ aktuális eseményeiről. A cseh és lengyel turisztikai hivatalok kihasználva az internetet, létrehozták hivatalos oldalukat a WeChat-en, Weibo-n stb., azonban a magyar turizmust nem hirdetik ezeken a platformokon. 2. lépés: A belföldi turisztikai szolgáltatások a kínai turisták igényeire szabása A turisztikai látványosságok helyszíneit kínai feliratokkal kell ellátni, nyugat-európai mintára kínai nemzetiségű vagy kínai nyelven beszélő eladók foglalkoztatása, a szállodákban pl. vízforraló biztosítása – a kínai vendégeknek a szobák elfoglalásakor az első teendői a víz felforralása a teához. Ezek az apróságok a kínai tu-

risták számára kulcsfontossáúak lehetnek. Ezen desztináció marketing remekül működik Hévíz város vonatkozásában. 3. lépés: Turisztikai képviseletek megnyitása A kínai üzleti kultúrában nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat. A turisztikai hivatalok, cégek, vállalatokkal való tárgyaláshoz, együttműködéshez több Kínához értő, turisztikai szakembert kell kihelyezni a külképviseletekre. 4. lépés: A magyar-kínai turisztikai együttműködések felépítése 2014-ben megnyílt a Budapesten a Kína-KKE regionális kínai turisztikai központ, azonban a Magyar Turisztikai Hivatal Magyar Turisztikai Ügynökséggé való átalakulása során a turisztikai központ szervezése leállt. A központ és a hozzá hasonló turisztikai együttműködések, intézmények és szervezetek támogatása és szervezett felépítése, összefogása javasolt. 5. lépés: A kínai turizmus népszerű alfajtáiról tárgyalások megkezdése: Filmturizmus – közvetett országreklám: Az elmúlt 3 évben indult be a filmturizmus Kínában, egyre több valóságshow készül neves kínai színészekkel külföldön, amely bizonyítottan felpörgeti a turizmust. Az utazási irodák a filmek alapján utazási-csomagokat állítanak össze, amellyel ugyancsak az országpromóciót segítik. 2016-ban Magyarországon is forgattak kínai turisztikai valóságshow-t, olyan neves színészekkel, akiknek a közösségi oldalakon több tízmilliós nagyságú követőik vannak. Egy-egy részt Magyarországról csak az internetes videómegosztók adatai alapján 50-60 millióan tekintettek meg! Házasságturizmus Számos házasodni készülő kínai fiatal pár külföldre megy, hogy elkészítse álmai esküvői fotóját, a kínai piacon erre már külön cégek alakultak, akik megszervezik az utazást és a fotózást is, teljeskörű szolgáltatást nyújtva. Csehország is ráállt a turizmus e területére, és komoly eredményeket ért el. Iskola-turizmus Kínában évente 10 millióan érettségiznek, a legjobb egyetemekre való bejutáshoz komoly verseny alakul ki a diákok között, a szülők pedig minden megtesznek, hogy segítség gyermeküket a jobb eredmények eléré-

sében. Egyre több iskolában szerveznek diákcsoportokat külföldi utakra, hogy a tanult ismereteket élőben is megtekinthessék, a külföldi útjukra a szülők is elkísérik gyermeküket. Zeneturizmus Magyarország a zene országa Ausztriával együtt, amely megfelelően kihasználható lenne a kínai turisztikai piacon. Számos szülő hajlandó a gyermekét 2 hetes zenei tábor jellegű utazásra küldeni Európába, hogy a „nagyoktól” tanulhassanak. Sportturizmus A zeneturizmushoz hasonlóan, számos sportot űző diákcsoport érkezik Európába, a nyár folyamán több kínai labdarúgó-csapat vett részt a helyi tornákon, hogy ezzel is fejlesszék a kínai labdarúgó játékosok tudását. De ugyanez elmondható a többi sportágunkról is. Megfelelő marketinggel Magyarországra, mint a vízi sportok nagyhatalmába lehetne invitálni a vízi sportokkal foglalkozó iskolákat. 6. lépés: a kínai turisták szokásainak elemzése, az újdonságokra gyors reagálás A digitalizációs világban gyorsan változnak a turisták szokásai, folyamatos figyeléssel és elemzéssel, majd ezt követő megfelelő reagálással igen pozitív eredményeket lehet elérni: Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa gyorsan reagálva a kínai filmturizmus-boom-ra, tárgyalásokat folytatott TV társaságokkal, hogy következő műsoruk helyszíne Magyarország legyen.

Összefoglalás Kína mint a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca az európai turizmusban is egyre fontosabb szerepet kap. Az európai országok hatalmas befektetésekkel fejlesztik a hazai turisztikai szolgáltatásaikat, turisztikai termékeik fejlesztésével megfelelően tudják fogadni a kínai vendégeket, hogy minél több éjszakát töltsenek el náluk a világ egyik legtöbbet költő turistái. Emellett folyamatosan figyelik a kínai turisztikai piac sajátosságait, hogy a kínai turizmus „trendje” és a kínaiak szokása szerint építsék országuk marketingjét, turisztikai termékskálájukat. Magyarországra a nyugat-európai statisztikákhoz képest kevés kínai turista érkezik, de ezek az adatok Csehországhoz képest is igen le vannak maradva. A kínai emberek utazási szokásai szerinti áttekintés alapján tett javaslatokkal úgy gondolom, hogy kevés befektetéssel nagy eredményeket lehetne elérni a kínai piacon.

A BudapestVarsó tengely kialakítása

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

1. ábra: 2017 márciusában a regisztrált munkanélküliségi ráta járási szintre lebontva. A sötétebb szín magasabb rátát jelent.

4. ábra: A betöltetlen állások megoszlása megyékre lebontva 2015-ben.

a dél-szlovákiai régió infrastruktúrájának fejlesztésével Szerző: Bohár Ádám

A V4-elnökséget évről évre másik tagállam látja el, mely 2017-ben Lengyelországról Magyarországra szállt. E két ország nem határos egymással, közéjük ékelődik Szlovákia. Annak érdekében, hogy Lengyelország és Magyarország között fejlődjön a gazdasági kapcsolat, szükségszerű foglalkozni a köztük lévő országgal is. Tanulmányom alapfeltevése az, hogy a dél-szlovákiai régió számára komoly előnyökkel járhat az új lengyel-magyar infrastrukturális tengely megteremtése. Elemzem a jelenlegi gazdasági helyzetet Szlovákiában, az ott meglévő különbségeket, amik sújtják és hatással vannak a régió további gazdasági fejlődésére. Külön kitérek a déli régiók állapotára is.A régió úthálózata a második olyan fontos elem, mely hatással van a régió gazdaságának fejlesztésére, valamint az infrastrukturális kapcsolatok szempontjából is abszolút releváns. Külön ki fogok térni egy olyan lehetőségre, mely megalapozhatja a régió gazdasági fejlődését.Legvégül pedig egy közelmúltban elindult projektet fogok megvizsgálni, mely kiemelt célja a kapcsolatteremtés kiépítése, de egyben képes rávilágítani a fentebb vázolt problémákra. Új elnökség, új program 2018 június 19-én Magyarország átvette a V4 soros elnökségét Lengyelországtól, amikor is Magyarország a gazdasági együttműködés építését és a diplomáciai kapcsolatok javítását jelölte meg egyik fő céljának. Már ekkor felmerült az új Budapest Varsó tengely létrehozásának terve. De e terv megvalósítása megan�nyi lépést kíván, és megannyi projektet. Beata Szydlo, Lengyelország akkori miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy egyik fő célkitűzése a V4-csoport további gyors és biztonságos fejlesztése. Továbbá hozzá tette azt is, hogy a V4 egy olyan ország csoport, mely „mindenekelőtt az állampolgárainak az ügyeivel foglalkozik”. Magyarország Lengyelországtól vette át az országokat tömörítő csoport elnöki tisztségét, és 2017 júliusától 2018 júniusáig tölti majd be a V4-csoporton (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) belül ezt a feladatot. A jelenlegi gazdasági helyzet elemzése országos szinten A jelenlegi helyzet megértéséhez a szlovákiai megyéket fogom elemezni az INEKO által készített felmérések alapján. A szegénységnek leginkább kitett régiói

között szerepel a Besztercebánya megye, de nem elhanyagolandó Kassa megye sem. Mindegyik régióban a szegénységi mutató jóval a szlovákiai átlag fölött van, több, mint 10 éve. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy Szlovákia az OECD 32 tagországa közül a 21. helyen áll a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szempontjából. Differencia figyelhető meg a régiók szintjén a közlekedés, a foglalkoztatottság, a bérezés és ezzel párhuzamban, a szegénység aspektusában is, azonban a környékbeli országokkal összevetve magasabb a bevétel, de a foglalkoztatottság és a munkanélküliség szempontjából rosszabbul teljesít azoknál. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy a déli és a keleti járások vannak a leginkább lemaradva a többi járáshoz képest. A legnagyobb munkanélküliség a rimaszombati, nagyrőcei és rozsnyói járásban volt (20% fölött), míg a késmárki járásban valamivel 20% alatt van. Érdekes megemlíteni, hogy a legalacsonyabb munkanélküliség ráta ezzel szemben 3% alatt van, (pőstényi, nagyszombati, galántai és galgóci), és a fennmaradó 10 járásban sem éri el a 4%-os értéket. A 2. ábrán látható, hogy a válság bekövetkeztekor ugrásszerűen megnövekedett a munkanélküliség, majd ez csökkenni kezdett, de a munkanélküliségi különbség a régiók közt nem csökkent. Nagyszombat megye utolérte a legfejlettebbnek

2. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása 2001 és 2016 között a megyékben.

3. ábra: A 8 legkevésbé fejlett szlovákiai járás munkanélküliségi rátájának alakulása az elmúlt 4 évben.

tekinthető Pozsony megyét, a munkanélküliség a nagyszombati megyében 5% alá csökkent. Nyitra megyében is csökkent, jelenleg 5-10% között van. Besztercebánya és Kassa megye esetében 15% alatt van a munkanélküliek száma. A 3. ábrán jól látható, hogy 2016-ról 2017 márciusára a rimaszombati járásban csökkent a munkanélküliség, a rozsnyói járás munkanélküliség szintje egyelőre stagnáló tendenciát mutat. Ezt fontos kiemelni, ugyanis ezek a járások Dél-Szlovákiában találhatók. A munkanélküliséget követően vizsgáljuk meg az új munkahelyek vonatkozásában a régiók helyzetét. Pozsony megye az első, 51%-kal, második Besztercebánya és Nagyszombat megye 8%-kal. Összevetve a 2.

5. ábra: Az álláskeresők száma megyékre lebontva 2015-ben.

4. és 5. ábrát megállapítható azon probléma, hogy a munkahelyek azokban a régiókban vannak és jönnek létre, amelyeknek a munkanélküliségi mutatója amúgy is alacsony, azonban a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban kevés munkahely jön létre. Ebből adódik az, hogy a munkavállalóknak utazniuk kell annak érdekében, hogy munkát tudjanak vállalni, így számukra az úthálózatok, mint pl. a vasút és közút rendkívül fontos. Az 5. ábra a munkakeresők megoszlását részletezi megyékre lebontva. Ez az ábra jól szemlélteti, hogy az eperjesi, kassai és besztercebányai megyében van a legtöbb munkakereső polgár. Pozsony, Nagyszombat és Trencsén megyében ezen emberek száma csupán 6-8% közé tehető. A bérezés szempontjából Pozsony megye áll az első helyen. A legalacsonyabb fizetések Nyitra, Eperjesi és Besztercebánya megyében vannak. 2000 óta a bérek terén Nagyszombat és Zsolna megyében volt fejlődés. A 6. ábra elemzéséből kiderül, hogy Pozsony megye és a többi megye közti különbség átlagbér szempontjából tovább mélyíti a régiók közti különbséget, ugyanis, az elmúlt 16 évben Pozsony me-

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

6. ábra: Az átlagbérek alakulása euróban megyékre lebontva a 2000-2016-os időszakban.

E fejezet eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a munkaerőpiacon hatalmas regionális különbségek figyelhetők meg a keleti és a nyugati megyék között, a bérezés, a munkaerő mennyiség és a betöltetlen munkahelyek szempontjából. A gazdasági helyzet elemzése a déli járásokra való tekintettel

7. ábra: A külföldre való elvándorlás mértéke 2005-2015-ös időszakban megyékre lebontva.

8. ábra: Az EU-források felhasználása Szlovákiában, a magyar kisebbség tükrében (2007-2013)

gyében az átlagbér 1200 euróra növekedett, azonban a többi megyében ez a szám csak 700-800 euró, vagy kevesebb. A 7. ábrán az figyelhető meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen tendenciát mutatott az elvándorlás az adott megyékben. Megállapítható, hogy minden megyében magas az elvándorlók száma, ezek közül is kiemelkedő Kassa megye és Besztercebánya megye, és a 20102015-ös időszakban is hasonló helyzet mutatkozik. Az előbbiekben szereplő felméréséket készítő INEKO Intézet javaslatai közül kiemelendőnek tartom azon javaslatokat, amelyek a közlekedési rendszer fejlesztésére és a vállalkozók számára kedvezőbb feltételek megteremtésére vonatkoznak.

A továbbiakban specifikusan a déli járások helyzetét mutatom be. Csonka Ákos tollából származik az a megállapítás, miszerint: Az Ipoly völgye és Börzsöny vidéke olyan területek, melyek infrastruktúrájukat tekintve oldalvágányra kerültek. Az infrastruktúra, mind a gáz-, mind a vízhálózat hiányos ebben a térségben. A folyót, amely 50 kilométeren át elválasztja a két régiót, csupán egy híd köti össze hivatalosan, így elkülöníti a két, természetföldrajzi szempontból hasonló és társadalmi szempontból összefüggő régiót. A szerző csupán egy, az ipolyszakállósi mézüzemet említi meg, de ahogy a leírás is mutatja, a „küszködő” mezőgazdaság már nem képes a fiatal generációkat a régióban tartani, az infrastruktúra hiányossága miatt a befektetők elkerülik a vidéket. A szerző példaértékűnek nevezi a Börzsönyben turizmus javítására tett lépéseket és annak a régió fellendítésére gyakorolt hatását. Az 1990-es években a déli járások még fejlettnek minősültek, de 25 év leforgása alatt helyzetük megváltozott. Ahogy az megfigyelhető, a fejlett régiók Pozsonytól indulva észak-nyugaton, a Magas-Tátráig találhatóak, és a Csallóköztől keletre található területek gazdaságilag elmaradottabb térséggé váltak. Ez annak tudható be, hogy ezeknek a régióknak a fejlesztését nem megfelelően kezeli az állam, hátrányos helyzetben van a gazdaságpolitika kialakításakor. Az Európai Unión belül Szlovákiára jellemző azon tendencia, hogy a fejlesztési támogatások csak kis területekre összpontosulnak, és ezzel párhuzamosan bizonyos térségek háttérbe szorulnak, mint például a dél-szlovákiai régiók, ahol magas a magyarok lélekszáma. A fenti állításokat a Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége által készített felmérés bizonyítja, miszerint a déli régiók országos viszonylatban elmaradottabbak, különösképp Komáromtól keletre a Bodrogközig. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezzel párhuzamban Magyarországon az északi régió is leszakadó régió. A korábbi megállapításokhoz fontos még hozzáfűzni, hogy a térségben alacsony az állami beruházások száma. Fontos kiemelni azt is, hogy a régió fejlesztéséhez

az infrastruktúra, esetünkben az úthálózat fejlesztése rendkívül fontos lenne, ugyanis a fő csomópontok nem érintik a régiót, ezáltal a közlekedés, valamint a szállítás is nehezebb, és a jelentősebb beruházók is elkerülik a térséget, továbbá akik helyben szeretnének beruházni, azok sem tudják a termékeiket nagyobb piacokra eljuttatni.

9. ábra: Az utak állapota 2000-2016-os időszakban. A narancssárga a nem megfelelő, a vörös a veszélyes utak arányát fejezi ki. (az országos átlag 7,4 %).

A közúti hálózat jelenlegi helyzete Szlovákiában Az infrastruktúra, esetünkben az úthálózat fejlesztése kitörési lehetőség lehet, azonban az elképzelések eléggé egyoldalúak, valamint fontos kiemelni, hogy nem a V4-es együttműködés keretei közt zajlanak. Mind a négy ország közúti hálózata az elmúlt 20-25 évben kelet-nyugati irányú volt, mivel általában véve a nyugati országok akarták áruikat eljuttatni a keleti piacra, valamint a félkész árukat keletről nyugatra akarták minél gyorsabban szállítani, és minden beruházás is ezt figyelembe véve valósult meg. Így egy nyugat-kelet tengely valósult meg, míg az észak-déli kapcsolatok nem, vagy alig fejlődtek. Szemléletes példa a határátkelés: Franciaország és Németország között 5 km-es sűrűségben vannak határátkelők, azonban Szlovákia és Magyarország esetében 20 km és 60 km között vannak határátkelők, de Lengyelország és Csehország valamint Csehország és Szlovákia között is 25 km az átlag. Közúton az átlagsebesség Budapest és Bécs között 93 km/h, Varsó és Berlin között 103 km/h, de a Varsó Budapest tengelyen 64 km/h és a Prága Bécs szakaszon 52 km/h, így a szállítási gyorsaságból származó versenyképesség a nem V4-es államoknak kedvez. Továbbá a V4-es országok közt zajló kereskedelem sem a legjobban kiépült. Ezért látták szükségesnek kijelölni 61 új lehetséges határátkelőt, mivel ezt már gazdasági érdekek is alátámasztják. A transzeurópai hálózat, a TEN-T, magában foglal egy maghálózatot, azaz a fő útvonalakat, továbbá kiegészítő hálózatokat. Az észak-déli útvonalak az kiegészítő hálózat kategóriájába tartoznak. A maghálózat kiépülését az EU 80-85%-kal támogatja, viszont a kiegészítő hálózat kiépülését csak 30%-kal. A TEN-T hálózatot át kell tervezni, bizonyos útvonalakat összekötni. 2020 után várhatóan a Kohéziós Alap megszűnik, ezért a tervezést olyan módon kell véghezvinni, melyek akár egy V4 alap létrehozásával és annak társfinanszírozásával összekötik a V4-tagállamokat. (http 6) Az INEKO kutatása a közlekedés fejlesztésével kapcsolatban arra is rávilágít, hogy a korábban vizsgált dél-szlovákiai régió,

10. ábra: Sztrádák és gyorsforgalmi utak Szlovákiában napjainkban.

11. ábra: Sztrádák és gyorsforgalmi utak előrelátható rendszere 2020-ban.

azon belül is a Csallóköztől keletre eső régió közút- és vasúthálózat fejlesztési szintje nem éri el a többi régióét. Az is tény, hogy ezen a területen a magyar anyanyelvű népesség száma igen magas, és egyelőre ez a tendencia az elkövetkezendő három évben nem valószínű, hogy fog változni. Az INEKO elemzéséből kiderül, hogy a régióban a közutak 40% használhatatlan és/vagy veszélyes állapotban van. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak építése nem az ígért ütemterv szerint halad, és

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

ken ruháznak be, ahol megfelelően kiépült az infrastruktúra, ugyanis a szállítási és tárolási költségek így jelentősen csökkennek. Azonban ez is csak bizonyos távolságig igaz, ilyen például a Jaguar Land Rover esete, amikor is a pozsonyi vezetés nem tudta a befektetőket meggyőzi, hogy beruházásukat keletebbre vigyék, mert így az alkatrészek, melyeknek származási helye Németország és Nagy-Britannia, szállításával jelentős költségek merülnének fel.

gyarországi oldalon a 131-es főútba, Komárom déli elkerülő útjába lenne bekötve. Fontos, hogy a két várost, Komáromot és Rév-Komáromot összekötő Erzsébet hídon 22 tonnás súlykorlátozás van, és legközelebb a Dunán feljebb csak Vámosszabadinál, lejjebb pedig a Megyeri hídon van lehetőség átkelni, így ez a fejlesztés rendkívül megkönnyítené a fuvarozás kérdését. Következtetések és javaslatok

a vasút fejlődése sem éri el a kívánt mértéket, vagyis az állami pénzek nem a leghatékonyabban kerülnek felhasználásra. Az elemzők szerint, az első osztályú utak állagmegőrzése is kiemelt fontosságú, hiszen ezen zajlik a legnagyobb forgalom. A dél régiókban egyedül a Pozsonyt Dunaszerdahellyel és a Kassát Nagymihállyal összekötő szakasz fejlesztése fog megtörténni, ezen kívül a többi régióban az utak fejlesztése nincs kilátásba helyezve. Fontos kiemelni azt a tényt az elemzésekből, hogy a korábban kilátásba helyezett autópálya és gyorsforgalmi út fejlesztésére és építésére is alig, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre fedezet. Az alábbi táblázatokban zöld színnél jelölték azokat a beruházásokat, melyekre van állami fedezet, vörössel azt, amire nincs meg az állami keret. Ebből a táblázatból az olvasható ki, hogy a D1 és a D3 bizonyos szakaszait leszámítva a D4R7 Pozsony környéki részre van megfelelő forrás. Az R2-es gyorsforgalmi út, aminek Zólyomtól Kassáig tartó szakasza enyhíthetné az infrastrukturális hátrányokat a dél-szlovákiai régióban, a táblázat készülése-

További tényező egy adott régió munkaerejének képzettsége is, valamint annak népsűrűsége. Az alacsony népsűrűségű területekre pozitív hatással lehet egyegy autópálya szakasz megépítése, mert elindíthatja

Tanulmányunk összefoglalásaként megállapítható, hogy Szlovákiában a nyugati és keleti régiók között, mind a bérezés, mind a munkaerő és munkaerőhiány te-

az urbanizációt, ezáltal a népsűrűség nő, mely által a munkaerő kínálata is, ez pedig befektetők szempontjából egy vonzó tény. Továbbá a képzettség az, ami képes befektetőket vonzani egy régióba, és ehhez nem elég csak az első osztályú utakat megépíteni. Az autópályák léte és a munkanélküliség rátájának csökkenése között ugyan összefüggés van, de ez főleg a magas munkanélküliségű járásokra igaz. A komáromi híd megépülése, melynek átadása 2019 őszére várható, segítheti a két ország, a két hasonló adottságú természetföldrajzi régió összekötését. Ezen a hatszáz méter hosszú hídon 2X1 forgalmi sávot, kerékpárútot és gyalogosjárdát terveztek. A ma-

rén hatalmas különbségek vannak. A keleten lévő területek várhatóan a jövőben is tovább fognak hanyatlani. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon azok az északi területek, amelyek határosak a dél-szlovákiai területekkel szintén leszakadó régiók. Nagyon fontos lenne az úthálózat minél nagyobb mértékű fejlesztése is. A most épülő komáromi Duna-híd a jövőben megkön�nyíti a két ország közötti közlekedést, s várhatóan hozzá fog járulni ahhoz, hogy fejlessze a dél-szlovákiai régiót, s ezen keresztül a Budapest-Varsó közlekedési/gazdasági tengelyt. De a dél-szlovákiai régió fejlesztéséhez kiemelten fontos lenne a helyi, regionális vállalkozások fejlesztése is.

kor nem rendelkezett fedezettel, valamint a Zólyom és Ipolyság közti R3-as szakasz sem. Fontos kiemelni, hogy az R7-es Érsekújvár-Losonc szakaszra sincs fedezet. A dél-szlovákiai régióban – a korábbiakon kívül csupán Rozsnyó, illetve Kassa környékén van fejlesztés betervezve. Önmagában véve azonban még az útépítés kevés, ugyanis Szlovákia súlyos regionális különbségekkel küzd. Ez a rendszerváltás idején kezdődött el, és azóta folyamatosan elmélyült. A munkanélküliség csak Pozsony és környékén, a Vág mentén és Liptón alacsony, azonban a többi régióban ez a ráta jóval magasabb. Több elemzés is kimondja, hogy az autópálya építések mérsékelni tudják a munkanélküliségét, de önmagukban kevesek, nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött pozitív hatást. Az elemzések szerint a gyorsforgalmi út és/vagy autópálya amennyiben 30 percen belül található, 0,9-1,6 %-kal csökkenti a munkanélküliségét. Alapvetően ez annak köszönhető, hogy a befektetők olyan területe-

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

szentivánt, majd elágazik Sopron és Csorna felé. Csornától folytatódik egy ág Rajkáig, egy másik pedig Komáromon át Budapestig, ahonnét továbbmegy egészen Kelebiáig, a magyar-szerb határig. Rajkától és Komáromtól továbbhalad észak felé, átlépve a magyar-szlovák határt. Érinti Pozsonyt, Újvároskát (Leopoldov) és Zsolnát. Ezután Lengyelországban folytatódik, ahol átmegy Katowicén és Krakkón, majd továbbhalad két irányba, az egyik Varsóban végződik, a másik pedig Lukówon át egészen a lengyel-fehérorosz határig, Terespolig fog tartani. Látható, hogy fontos ipari, gazdasági és közlekedési csomópontokat fog összekötni.

Szerző: Sashalmi Ádám

Jelen tanulmány célja, hogy feltérképezze, hogy az „Új Borostyánút” nevű új vasúti árufuvarozási folyosó létrehozása milyen geoökonómiai következményekkel járhat, milyen hatással lesz a résztvevő államok gazdasági-kereskedelmi kapcsolataira. A kezdeményezés elindítása óta eltelt rövid idő alatt a szakirodalomban viszonylag kevés releváns írás jelent meg a témában. Kiemelendő azonban Inotai András és Juhász Ottó közös cikke (Inotai A. – Juhász O. 2017). A tanulmány megírásához segítséget nyújtottak azok az írások is, amelyek vizsgálták a koperi és más kikötők versenyképességét, mindenekelőtt Wiktor Żuchowski számításai (Żuchowski, W. 2014), illetve Cedomir Dundovic és Svjetlana Hess közös cikke (Dundovic, C. – Hess, S. 2005). A statisztikai elemzésekhez alapul szolgáltak az Európai Bizottság, a Világbank, valamint az egyes kikötői hatóságok adatai. Forrásként szolgáltak az egyes nemzeti kormányok, a visegrádi együttműködés, illetve az Európai Unió intézményei által hivatalosan közzétett közlemények, információk. Ezeken kívül felhasználásra kerültek történészek és geográfusok művei is.

A kutatás a releváns szakirodalom feldolgozása mellett figyelembe veszi a hivatalos jogforrásokat, stratégiákat, közleményeket és a médiában megjelenő híreket is. A tanulmány a lexikális kutatás mellett nagyban támaszkodik statisztikai adatok elemzésére is vasúti szállítással, kikötők forgalmával és államok egymás közötti kereskedelmével kapcsolatban. Az adatelemzés eredményei pedig diagramokon és kartogramokon kerültek ábrázolásra.

ága is. Nevét a legfontosabb szállított árucikkéről, a borostyánkőről kapta. Ez a termék akkor kiemelten fontos, sokoldalúan felhasznált árucikknek számított, nem csak ékszerként, hanem gyógyszerként is alkalmazták. Itáliában Aqulieia városában dolgozták fel a borostyánkövet és innét tovább exportálták késztermékként. A borostyánkőn kívül azonban sok más árucikk is megfordult az útvonalon, a prémek és bőráruk forgalma szintén jelentősnek számított.

Az ókori borostyánút

A borostyánút Római Birodalmon belüli útvonala viszonylag jól ismert. A Birodalmon belül Italia, Pannonia és Noricum provinciákon haladt keresztül, majd átlépve a limest az úgynevezett „Barbaricum” területén, a Római Birodalom közigazgatásán kívül eső zónán haladt tovább. Feltételezések szerint a birodalom határain túl a Kis-Kárpátokon keresztül és a nagyobb folyók mentén, mint a Duna, Morva és Odera, folytatódott. Utóbbiakon időnként folyami szállítás is folyt, ez azonban nagyban függött az időjárási viszonyoktól. A mai Magyarország területéről is több

Az új vasúti árufuvarozási folyosó nevét az ókor egyik legfontosabb európai kereskedelmi útvonala, a borostyánút után kapta, ezért érdemes erre is röviden kitérni. Feltételezések szerint a borostyánút már korábban is létezett, azonban virágkorát a Római Birodalom idején élte. Az útvonal összekötötte az Adriai-tengert a „Keleti-tengerrel”, amelyet napjainkban Balti-tengernek hívnak, illetve egyes elméletek szerint létezett egy a Fekete-tenger irányába haladó

állomáshelye ismert, mint a mai Szombathely közelében fekvő egykori Savaria vagy a Sopron helyén elterülő Scarbantia település.

Itt kell megemlíteni a lengyel kormány párhuzamos tervét a „Via Carpathiáról”. A kezdeményezés egy közúti közlekedési folyosó kialakítása szintén északdéli irányban, amely a litvániai Klapiedától fog indulni, keresztülmegy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti részein, majd elér Romániába. Romániában kettéágazik, egyik ága továbbhalad a Fekete-tengerik, Konstancáig, másik ága pedig továbbmegy Bulgáriába és Görögországba, egészen az égei-tengeri Szaloniki kikötőig. A közlekedési folyosó a tervek szerint 2025-re fog elkészülni (Sejm.gov.pl: Highway from Rzeszów to Budapest – Via Carpathia under construction, 2017). A Via Carpathia megvalósulásával földrajzi tekintetben létrejöhetne egy, az ókori borostyánút fekete-tengeri ágához hasonló kereskedelmi-közlekedési struktúra.

Az Új Borostyánút Az új kezdeményezés annyiban kapcsolódik az ókori borostyánúthoz, hogy hozzávetőlegesen hasonló útvonalon halad. Az Új Borostyánút azonban egy vasúti árufuvarozási folyosó, a jelenkor állapotainak megfelelően fog kiépülni és működni. Négy ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közösen kezdeményezte az árufuvarozási folyosó létrehozását. A négy európai uniós tagállam 2016 márciusában nyújtotta be a kezdeményezést az Európai Bizottságnak. A Bizottság 2017. január 31-én 2017/177 számú végrehajtási határozatában hagyta jóvá a korridor létrehozását, amely 2017. február 2-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (A Bizottság (EU) 2017/177 Végrehajtási Határozata). A határozat értelmében 2018 év végéig meg kell valósítani az új árufuvarozási folyosót. Az Új Borostyánút a koperi kikötőből fog indulni, keresztülszelve Szlovéniát, köztük a fővárost, Ljubljanát. Ezután Magyarországra ér, ahol érinti Zala-

A kezdeményezések illeszkedése az EU-s és V4-es elképzelésekbe A kezdeményezés mellett szól, hogy beleillik az Európai Unió és a visegrádi együttműködés elképzeléseibe, sőt erősíti azokat. Mind az EU, mind pedig a V4 céljaival megegyezik, hogy létrejöjjön egy észak-dél irányú kereskedelmi és közlekedési folyosó a térségben. Az Európai Unión belül az első nemzetközi, piacorientált vasúti árufuvarozási folyosókat az Európai Parlament és a Tanács 913/2010 számú rendelet jelölte ki (Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU Rendelete 2010). A rendelet kilenc darab árufuvarozási korridort jelölt meg, amelyek közül több is érinti a négy országot. A „Rajna-Duna” Szlovákián, a „Keleti” Szlovákián és Magyarországon, az „Északi-tengerBaltikum” Lengyelországon, a „Mediterrán” korridor pedig Szlovénián és Magyarországon halad keresztül. Ezen kívül létezik már egy észak-déli irányú folyosó,

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

az „Adria-Baltikum” korridor, amely keresztülhalad Szlovénián, Szlovákián és Lengyelországon, ez azonban Magyarországot nem érinti. Az Új Borostyánút egyébként több ponton is kapcsolódna az Adria-Baltikum korridorhoz. Az Európai Parlament és Tanács 1316/2013 számú rendeletének 2. számú melléklete módosította, illetve bővítette a korridorokat. Biztosítva ezzel a lehetőséget új korridorok létrehozására is. Ezenkívül említést érdemel még az EMPIRIC (Enhancing Multimodal Platforms, Inland Waterways and Railways services Integration in Central Europe) program a 2007-2013-as programozási időszakban, amely azzal a céllal jött létre (EMPIRIC program), hogy az észak-adriai kikötőket összekapcsolja a közép-európai piacokkal, elsősorban a vasúti fuvarozást igénybe véve (Żuchowski, W. 2014). A visegrádi együttműködést létrehozó Visegrádi Nyilatkozat célként jelölte meg az észak-déli közlekedési folyosó létrehozását (Visegrádi Nyilatkozat, 1991). A 2016-2017-es lengyel elnökség programjába pedig már maga az Új Borostyánút is bekerült a megvalósítandó elképzelések közé (A 2016-2017es lengyel visegrádi elnökség programja). Az Európai Unió, és földrajzi helyzeténél fogva, a visegrádi együttműködés számára a Keleti Partnerség egyaránt fontos. Az Új Borostyánút hozzájárulhat a partnerségen belüli gazdasági együttműködések katalizálásához is. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy a tervezett árufuvarozási folyosó északi vége a lengyel-fehérorosz határ, hiszen Fehéroroszország részt vesz a Keleti Partnerségben. Az Új Borostyán Út és az Új Selyemút kapcsolata Az Új Borostyánút elnevezés nem csak azért jelképes, mert nagyjából hasonló vonalon húzódott, mint az ókori kereskedelmi út, hanem közös pont az is, hogy az ókori borostyánúttal egy időben működött a selyemút is, amely nyugat-kelet irányban szelte át Eurázsiát, összekötve a Római Birodalmat Kínával. Ezzel a négy kezdeményező ország jelezni kívánja, hogy az új vasúti árufuvarozási folyosóval Kína Új Selyemút koncepciójára kívánnak reagálni, illetve ahhoz szeretne kapcsolódni. Itt játszik fontos szerepet az Új Borostyánút magyar-szerb határ irányába lenyúló ága, hiszen itt csatlakozna össze az Új Selyemút Pireusztól Belgrádon át Budapestig tartó

ágával, s így lehetővé teszi a kínai árucikkek északra szállítását (Inotai A. – Juhász O. 2017). Az Új Borostyánút ötletét Kínában is pozitívan fogadták, 2017 májusában az Öv és Út Fórumon Xi Jinping kínai elnök ezt ki is fejezte Beata Szydło lengyel miniszterelnökkel való találkozásakor (Premier.gov.pl: Prime Minister Beata Szydło at the international Belt and Road Forum 2017). Kína szándékai egyébként az EU pozícióit sem kívánják rontani, hiszen Kína egy erős EU-ban érdekelt. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia pedig a Kínával történő regionális 16+1 együttműködésnek is tagjai, ami tovább erősíti a felek közötti szinergiákat. A kezdeményező országok sajátosságai A tervezendő új vasúti árufuvarozási folyosó szempontjából nem csak az számít, hogy milyen regionális és hatalmi érdekek állnak mögötte, hanem az is, hogy maguk a kezdeményező országok milyen sajátosságokkal rendelkeznek. A projekt szempontjából Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia előnyeit igazolandó két statisztikai adatot vettem alapul az Európai Bizottság Vasúti Piac Monitoring (European Comission Rail Market Monitoring 2016) adatbázisából: vasútsűrűség és a vasútvonalakra jutó EU-s támogatás a tagállamokban a 2014-2020-as időszakban. A tízezer km2-re jutó vasútvonalak hossza alapján mind a négy ország az EU-s átlag fölötti értékkel rendelkezik (1. ábra). A négy ország között első, az EU-ban pedig ötödik Magyarország 848 km hosszú tízezer km2-re ju-tó vasútvonallal rendelkezik. Utána következik Szlovákia 740 km-rel, Lengyelország 605 km-rel és Szlovénia 596 km-rel. A vasútsűrűség alapján tehát a négy ország helyzete kedvezőnek mondható. A vasútvonalakra jutó EU-s támogatás szerint szintén mind a négy ország átlag EU-s átlag feletti értékkel rendelkezik. Lengyelország az egész Unión belül a legjobb értékkel rendelkezik, kilométerenként 521 ezer euró. Szlovákia értéke 364 ezer, Szlovéniáé 262 ezer, Magyarországé pedig 259 ezer kilométerenként (2. ábra). Látható tehát, hogy a jelenlegi programozási időszakban viszonylag komoly EU-s források is segítik a vasúti fejlesztéseket a négy országban. Ez szintén előnyös helyzetnek mondható. Azonban az Új Borostyánút szempontjából az sem mindegy, hogy jelenleg milyen állapotban van a vasúti infrastruktúra, a rendelkezésekre álló forrással milyen szintre lehet eljutni.

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

1. ábra: Vasútsűrűség, 2014 (km / tízezer km2)

3. ábra: A legfontosabb észak-adriai kikötők áruforgalmának alakulása (ezer tonna)

1400

60 000

1200

50 000

1000 40 000

800

Koper Trieszt

30 000

Velence Ravenna

600

Rijeka 20 000

400

10 000

200

0 2009

2010

2011

2012

A koperi kikötő jelentősége 2. ábra: Vasútvonalakra jutó EU-s támogatás tagállamonként, 2014-2020 (ezer euró/km)

A kezdeményező államok számára azért fontos Koper kikötője, mert azon keresztül lehetőségük van kijutni és kereskedni a világtengeren. A két „landlocked” ország, Magyarország és Szlovákia szempontjából ennek különösen nagy a jelentősége. Földrajzilag Szlovákiából és Magyarországról egyaránt az Adriai-tenger érhető el leghamarabb. Ennek értelmében Magyarország saját maga is fejleszt a koperi kikötőben. A szlovéniai kikötő azonban nem csak a három ksiebb méretű országnak, hanem a saját kikötőkkel rendelkező Lengyelországnak is fontos. Wiktor Żuchowski cikke rámutat, hogy Lengyelország középső és déli részeire, beleértve Varsót is, az Ázsiából érkező termékeket előnyösebb Koperen partra rakni és onnét vasúton továbbszállítani, mint a német vagy lengyel kikötőkön keresztül.

600

500

400

300

200

100

A koperi kikötő versenyképességéről még többet megtudhatunk, ha összevetjük a legfontosabb északadriai kikötők (Trieszt, Ravenna, Velence, Koper, Rijeka) kikötői hatóságai által nyilvántartott áruforgalmi adatokat. Az áruforgalom alakulása alapján Koper csupán a negyedik az öt kikötő közül, forgalma csak 2015-ben lépte át a 20 millió tonnát. Trieszt értéke kiemelkedő, Velence és Ravenna nagyjából hasonló

2013

2014

2015

2016

forgalmat bonyolít le, a Rijekában évenként partra rakott áruk mennyisége pedig nem éri el a 10 millió tonnát (3. ábra). Ebből az látszik, hogy Rijekát leszámítva a többi kikötő versenyképesebb Kopernél. Azonban ha figyelembe vesszük az áruforgalom változását, akkor elmondható, hogy Koper forgalma növekedett a legnagyobb mértékben, 67%-kal 2009 és 2016 között. Ravenna áruforgalma 39%-kal, Trieszté 33%-kal, Velencéé pedig kevesebb, mint 1%-kal növekedett 2009-hez képest. Rijeka forgalma 2009 és 2015 között körülbelül 9%-kal növekedett. Az előző évhez viszonyított változás alapján pedig csak Trieszt és Koper tudta minden évben növelni az áruforgalmát (4. ábra). Ezek mellett megemlíthető, hogy a közép-európai áruforgalom szempontjából Ravenna és Velence kevésbé játszik jelentős szerepet, így Kopernek elsősorban Trieszttel és Rijekával kell felvennie a versenyt. Trieszt annyiban különbözik Kopertől és Rijekától, hogy míg utóbbi kettő elsősorban a tranzit áruforgalomra fókuszál, addig Trieszt esetében ez jóval kisebb arányt képez, mondhatni, hogy más profilú kikötő. Ezt nézve pedig Koper valódi riválisa Rijeka, amelynél több mutató alapján is sikeresebb. Így elmondható, hogy Koper versenyképes kikötőnek számít.

4. ábra: A kikötők forgalmának változása az előző évhez viszonyítva

Koper

Trieszt

2010 2011 2012

Velence

2013 2014 2015 2016

Ravenna

Rijeka

-20%

-10%

10%

20%

30%

40%

5. ábra: Csomópontok az Új Borostyánúton Lehetséges változások Az Új Borostyánút megvalósulásának egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a négy kezdeményező ország közötti kereskedelmi forgalom növekszik. A Világbank (Világbank Kereskedelmi Statisztika 2015) adatai szerint jelenleg viszonylag alacsony az egymás közötti áruforgalom mértéke, ezzel szemben Németországgal jóval magasabb a kereskedelmi forgalom dollárban mért értéke. A jelenlegi adatok szerint például Magyarország Szlovákiába irányuló exportja a teljes export 5%-át, Németországba irányuló kivitele a teljes export 27%-át adja. Magyarország Lengyelországból történő importja a teljes import 5,5%-át, a Németországból érkező behozatala pedig a teljes import 26%-át adja. A másik három ország esetében is hasonlók az arányok. Egymás között egyszámjegyű, míg Németországgal 15 és 30% közötti az export és import aránya a teljes kereskedelemből. Az új árufuvarozási folyosó kiépülésével felértékelődhetnek egyes közlekedési csomópontok, amelyeken az Új Borostyánút keresztülhalad. Ez különösen

azok esetében lehet jelentős, amelyeket más korridorok is érintenek, például Koper, Ljubljana, Budapest, Pozsony, Zsolna, Katowice, Varsó vagy Terespol (5. ábra). Olaszország bekapcsolódása? A kezdeményezés nem zárja ki az Új Borostyánút későbbi meghosszabbítását sem (GYSEV: Vasúton éledhet újjá az ókori Borostyánút, 2016). Nyilvánvalóan felmerül a gondolat, hogy az ókori borostyánúthoz hasonlóan, az új korridor elérje az Appenninifélszigetet is. Az olasz kikötők bevonásával tovább növekedhet a Közép-Európán keresztülmenő kereskedelem. Olaszország pedig maga is jelentős gazdasági súllyal rendelkezik Európán belül. A résztvevő államoknak pedig már eddig is fontos kereskedelmi partnere volt. Így Olaszország bevonása tovább segítené a közép-európai országok kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálását. A másik oldalról pedig Olaszország is érdekelt lehet, hogy elérjen hozzá az Új Borostyánút.

Konklúzió Az Új Borostyánút ha megvalósul, akkor olyan változásokat hozhat, amelyek javítják a közép-európai régió versenyképességét. A kezdeményező országok számára pedig fejlődési és kitörési lehetőséget jelenthet. Azonban még számos megválaszolatlan kérdés van az Új Borostyánúttal kapcsolatban. Nem tudni, hogy valóban képes lesz-e mérsékelni a résztvevő államok gazdasági függőségét? A Kínával, Olaszországgal vagy az egymás közötti növekvő kereskedelem ellensúlyozni tudja-e Németországot, esetleg Németországnak lesz-e válasza rá? Tovább erősítheti-e a közép-európai politikai együttműködést, növekedhet-e a térség politikai súlya? Hozzájárulhat-e a térség gazdasági teljesítményének növekedéséhez? Lehetnek-e negatív következményei? Kialakulhat újabb függőség, ezúttal Kínától? A kínai áruk kiszorítják a hazai termékeket? Ezekre a kérdésekre a kezdeményezés megvalósulása után fogunk választ kapni.

A Digitális Selyemút bemutatása

Szerző: Bartha György, Horváth Marcell

Az „Új selyemút gazdasági övezet" és a „21. századi tengeri selyemút" elképzelés szintéziséből létrejött „Egy Övezet, Egy Út" kezdeményezés (BRI) nem csupán az egykori kereskedelmi útvonalak újraélesztéséről szól. A BRI magában foglalja vasutak, autópályák, olaj- és gázvezetékek, elektromos hálózatok, internetes hálózatok, valamint tengeri és egyéb infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését is. A Digitális Selyemút koncepciója már az eredetileg 2013-ban útjára indított BRI előtt megjelent. Először 2011 szeptemberében a DHgate e-kereskedelmi vállalat által fogalmazódott meg egy online Selyemút létrehozásának lehetősége. Ezt követően a pekingi vezetés fejlesztési tervei között is egyre nagyobb súllyal jelent meg az információs összeköttetés fontossága, a Digitális Selyemút építésének koncepciója.

Az elmúlt évtizedben a kínai digitális szektor óriási fejlődésen ment keresztül, 2017-ben a digitális gazdaság tette ki az ázsiai ország GDP-jének 32,2%-át, ami 1,59%-os növekedést jelent (év/év). A digitális gazdaság mérete 2017-ben elérte a 26,7 ezermilliárd RMB (4,2 ezermilliárd USD) értéket, ami 17,2%-os növekedés az előző évhez képest. A kínai állami és magán kézben lévő vállalatok mind aktívan részt vesznek a Digitális Selyemút kialakításában, az általuk végzett infrastrukturális és hálózatépítő tevékenység révén. A három legnagyobb állami tulajdonban lévő telekommunikációs vállalat a China Mobile, a China Telecom és a China Unicom Hongkongban hoztak létre nemzetközi cégeket, amelyek a nemzetközivé válás alapjait képezik. Az állami vállalatok mellett a magánszektor nagyvállalatai is aktív részt vállalnak a digitális infrastruktúra kiépítésében. 2006-ban a ZTE megbízást kapott az afganisztáni, a Huawei a tádzsikisztáni optikai kábelhálózat kialakítására. A Digitális Selyemút nem csak a földfelszínen és a víz alatt épül. Kína önállóan épített és üzemeltetett műholdrendszere a BeiDou Navigation Satellite System (BDS), amely a BRI fejlesztését szolgálja, Kína nem-

zetbiztonsági, gazdasági és társadalmi fejlődésének a szem előtt tartásával. A műholdrendszer alkalmazási területei a navigáció mellett kiterjednek a szállítás, halászat, mezőgazdaság, erdészet, közbiztonság területeire is. A fejlett távközlési és információs összeköttetés kiemelkedő lehetőségeket tartogat a kínai e-kereskedelmi vállalatok számára a BRI-hoz kapcsolódó országokban. Kína jelenleg a világ legnagyobb e-kereskedelmi piaca, ahol a globális tranzakciók mintegy 40%-a megy végbe. A kínai e-kereskedelem két legjelentősebb vállalata a B2B és a B2C szegmensben is vezető szerepet betöltő Alibaba Group, valamint a B2C szegmens második legnagyobb vállalata a JD. Mindkét vállalatóriás nagy érdeklődést mutat a BRI kapcsolódó országaiban való terjeszkedés iránt. Jelenleg az interkontinentális digitális összeköttetés a tenger alatti optikai kábelek segítségével valósul meg, amelyeken keresztül zajlik a telekommunikációs és az adatforgalom 98%-a. Kína területén 2017 végére négy nemzetközi kábel csatlakozási pont – Qingdao, Shanghai Nanhui, Shanghai Chongming és Shantou – került kialakításra. Az ország 10 szárazföldi csatlakozási

ponttal rendelkező tenger alatti kábelt épített ki. Ennek ellenére a tenger alatti kábelösszeköttetés területén továbbra is jelentős lemaradásban van. Olyan fejlett országok, mint az USA, Japán, az Egyesült Királyság vagy Szingapúr a kínai kábelmennyiség többszörösével rendelkeznek. Kína szembenézve gazdaságának lassuló növekedésével, az ipari túlkapacitások és az öregedő társadalom jelenségével mindinkább a digitális gazdaságra kezdi áthelyezni a hangsúlyt. Ebből következik, hogy a kínai digitális gazdaság szereplőinek alapvető érdeke fűződik a Digitális Selyemút támogatásához és kiépítéséhez. A Digitális Selyemút legnagyobb nyertesei az e-kereskedelmi szektorból induló vállalatok, amelyek mára tevékenységi köreiket FinTech szolgáltatásokkal is kibővítették. A Digitális Selyemút számos potenciális lehetőséget tartogat az olyan nagyvállalatoknak, mint az Alibaba, a JD, vagy a Tencent. A kormányzati intézkedések is hozzájárulnak az e-kereskedelmi platformok sikeréhez, mára már 35 kínai városban hirdettek nemzetközi e-kereskedelmi kísérleti zónát, ahol a vállalatok kedvező piaci feltételek között, kedvező adózást élvezve növelhetik piaci portfoliójukat. Azonban a kezdeményezés nem csak a vállaltok számára tartogat előnyöket. A BRI-hoz kapcsolódó fejlődő országokban a kínai FinTech vállalatok potenciálisan alkalmasak a pénzügyi integráció növelésére. Mindezek mellett a kínai

FinTech vállalatok az ellátási lánc finanszírozás elősegítésével képesek hozzájárulni a BRI országok között zajló kereskedelem elősegítéséhez. A Digitális Selyemúttal szemben leggyakrabban megfogalmazott kritika a kínai vállalatok által kiépített optikai kábelrendszerrel kapcsolatos. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a kínai vezetés úgynevezett „backdoor mechanizmusokat” épít majd be a rendszerbe, amivel növeli Peking hírszerzési és propaganda tevékenységét a BRI országokban. A kínai kezdeményezésű BRI a globalizáció új motorja. A gazdasági fejlődés új hajtóereje a digitális gazdaság növekvő térnyerése. Kína politikailag és gazdaságilag is támogatja a Digitális Selyemút építését, amely részeként olyan digitális infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek elősegítik a digitálisan elmaradottabb BRI országok fejlődését, valamint a technológiailag fejlettebb országok digitális gazdaságának új szintre emelését, és egyúttal megteremti a BRI országok digitális konnektivitását, amelyen keresztül szabadon és hatékonyan áramolhat a 21. század egyik legfontosabb erőforrása, az információ. 1. A SELYEMÚT A történelem során az emberek természetes viselkedésének részeként különböző helyekre költöztek, vándoroltak, valamint termékeket, technológiát és ötleteket cseréltek másokkal. A különböző kereskedelmi

A Digitális Selyemút bemutatása

és kommunikációs útvonalak összekapcsolódásával alakult ki az az úgynevezett Selyemút. Az útvonalaknak évszázadokig nem létezett egységes elnevezése. A Selyemút elnevezés Báró Ferdinand von Richthofen német geológustól származik, aki először használta a „Die Seidenstrasse” (selyemút) kifejezést 1877-ben. A selyem előállításának módja mintegy 3000 éven keresztül titokban maradt. Előállításának kínai monopóliuma azonban nem azt jelentette, hogy a selyem csak a kínai császári udvarban volt használatos. A különleges textil széles körben kereskedett terméknek számított, továbbá fontos diplomáciai ajándék szerepét töltötte be. A Han dinasztia (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) idejére a selyem vált Kína egyik legfontosabb exporttermékéve. A kereskedelmi utak az idő előrehaladtával a geopolitikai változások függvényében alakultak. A kutatók a Han dinasztia időszakából származó ruhákat találtak Egyiptomban, Mongóliában és több más országban is. A szárazföldi utak mellett a tengeri kereskedelmi utak képezték még a globális kereskedelmi hálózat szerves részét. A tengeri utakon elsősorban fűszereket szállítottak, innen ered a tengeri útvonalak „fűszerút” elnevezése. A tengeri utak története több ezer évre vezethető vissza. Ezek az utak kötötték össze az Arab-fél szigetet, Mezopotámiát és az Indus-völgyi civilizációt. Az ősi Selyemút több volt, mint puszta kereskedelmi útvonal, egyik meghatározó öröksége azon szerepe, hogy hozzájárult az emberek és kultúrák közötti kapcsolatfelvételhez és kulturális cserék kialakulásának adott teret. 2. AZ ÚJ SELYEMÚT KEZDEMÉNYEZÉS Az ősi Selyemút örökségére alapulva 2013. szeptember 7-én Xi Jinping kínai államfő kazahsztáni Nazarbayev egyetemen elhangzott beszédében javasolta először nemzetközi színtéren egy újfajta együttműködési mód, az szárazföldi „Új selyemút gazdasági övezet” (Silk Road Economic Beit) létrehozását, majd az indonéz parlamenthez intézett, október 3-ai beszédében kifejezte szándékát az ASEAN országokkal való kapcsolatának megerősítésére és javaslatot tett a „21. századi tengeri selyemút” (21st Century Maritime Silk Road) és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank — AIIB) létrehozására. Ezt követően 2014 novemberében Xi elnök bejelentette, hogy Kína 40 milliárd USD-t különít el a Selyemút Alap (Silk Road Fund) létrehozására.

Az „Új selyemút gazdasági övezet” és a „21. századi tengeri selyemút” elképzelés szintéziséből létrejött „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative — BRI) egy szisztematikus projekt, amely közös építése a konzultáció segítségével valósul meg oly módon, hogy minden résztvevő érdekei érvényre juthassanak. Mindezek mellett a BRI fontos részét képezi a kapcsolódó országok saját fejlesztési tervének integrálása a BRI keretei közé. A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (National Development and Reform Commission) által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a BRI összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 5 alapelvével, amelyek a kölcsönös tisztelet, az agresszió mentesség, a be nem avatkozás,

net és a reálgazdaság összekapcsolásán keresztül. Az Internet Plusz (IP) az internetet és az információs technológia más vívmányait (például mobil internet, felhőalapú szolgáltatások, nagyméretű adatbázisok és Internet of Things) kívánja a hagyományos iparágakba átültetni, ezzel segítve elő a gazdasági fejlődést. A terv 11 pontra fókuszál:

az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elve.

7. 8. 9. 10. 11.

A tervezet nem csupán az egykori kereskedelmi útvonalak újraélesztéséről szól. A BRI magában foglalja vasutak, autópályák, olaj- és gázvezetékek, elektromos hálózatok, internetes hálózatok, valamint tengeri és egyéb infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését Közép-, Nyugat- és Dél-Ázsián keresztül Európán át Afrikáig. A kereskedelmi és gazdasági együttműködés mellett fontos szerephez jut még a technológiai csere is. A kezdeményezés keretein belüli pénzügyi együttműködés elsősorban hitelek formájában valósulhat meg, így a program hosszú távú befektetéseket jelent Kína számára. 3. A DIGITÁLIS SELYEMÚT KEZDEMÉNYEZÉS HÁTTERE 3.1. Politikai háttér A digitális összeköttetés kialakítására való felhívás már a 2015 márciusában kiadott BRI Fehér könyvben (Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road) megjelent. A kiadvány a határokon átívelő optikai kábelek és más kommunikációs vonalak kiépítésével létrehozandó Információs Selyemút (Information Silk Road) kialakításáról tesz említést. A 2015. június 29-én kiadott EU-Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatában foglaltak szerint a felek elismerik a digitális gazdaság, valamint az információ- és kommunikációtechnológia (ICT) szektoron belül való együttműködés fontosságát. A kínai Államtanács 2015. július 4-én tette közzé az „Irányadó Vélemények az Internet Plus Akcióterv Elősegítésére”10,11 című dokumentumot, amelynek célja a gyors és minőségi fejlődés az inter-

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Vállalkozás és innováció Újgenerációs feldolgozóipar Modem mezőgazdaság Okos energia Újgenerációs pénzügyi megoldások Közszolgáltatások Hatékony logisztika E-kereskedelem Zöld ökológia Kényelmes szállítás Mesterséges intelligencia

Ezen felül 5 fő kategóriában fogalmaz meg támogató intézkedéseket: • Politikai környezet: Az internet-alapú termékek és szolgáltatások piacra jutásának megkönnyítése, vállalkozásösztönzés, a felesleges mechanizmusok és korlátozások megszüntetése. • Újgenerációs információs infrastruktúra: K+F tevékenységek támogatása az innovatív hardver-tervezés, a chip és csúcskategóriás szerverek, valamint a felhőalapú szolgáltatások és adatkezelés fejlesztésének céljából. • Állami források elosztása: A közszolgáltatások bővítése és a kormányzati adatok nyilvános hozzáférésének kísérleti programja. Kis- és középvállalkozások ösztönzése arra, hogy online tájékozódjanak a nemzeti innovációs platformokon keresztül. • Biztonsági előírások: Hálózati és informatikai biztonság növelése és a tisztességes verseny védelme, a hatékony kockázatkezelés mellett. Kína 2015-ben előzte meg az USA-t és vált a világ legnagyobb e-kereskedelmi piacává. Emellett a népköztársaság több mint 720 millió internetfelhasználóval rendelkezik, mégis csupán 52,2%-os a kínai internetpenetráció, amely jelentősen elmarad a fejlett országokra jellemző szinttől (az Egyesült Királyságban például 92,6%-ról beszélhetünk). A kormány a gyorsan fejlődő e-szektorban rejlő hatalmas piaci potenciált felismerve, valamint az online és offline kereskedelmi csatornák összekapcsolására és a modernizációs igény hatására dolgozta ki az Internet Plus programot.

2015 júliusában Lu Wei a kínai Cyberspace Administration igazgatója a Brüsszelben megrendezett Kína-EU digitális együttműködési kerekasztal (China-EU digital cooperation roundtable) alkalmával tett említést a Digitális Selyemút építéséről. Lu kifejtette, hogy törekedni fognak a Kína és az EU közötti kibertérben való együttműködésre. A megbeszélésen részt vett a kínai információ- és kommunikációtechnológia (ICT) szektor több vállalatvezetője is. Olyan vállalatok képviseltettek magukat, mint a China Mobile, a China Telecom, a China Unicom, az Alibaba, a Tencent, a Baidu, a ZTE, a Huawei és a Xiaomi. A szintén 2015 júliusában Zhanjiang városában megrendezésre kerülő 15. Online Média Fórumon (Forum on Internet Media) Ren Xianliang, a kínai Cyberspace Administration miniszterhelyettese beszédében arra ösztönözte az internetes vállalatokat, hogy a hálózati infrastruktúrába való befektetéssel és a Digitális Selyemút építésével csatlakozzanak BRI által képviselt, az összekapcsolódást elősegítő erőfeszítésekhez. A 2016 márciusában elfogadott „13. ötéves terv a gazdasági és szociális fejlődésről (2016-2020)” is kitér a Digitális Selyemút építésére. Ugyanazon év decemberében az Államtanács kiadta az „13. ötéves informatizálási tervet”, amely szintén hangsúlyozza a Digitális Selyemút építését, az intelligens városok létrehozása és az online-szegénység felszámolása mellett. A tervekből világosan látható, hogy a kínai kormány egyre nagyobb jelentőséget és gazdasági értéket tulajdonít a digitális gazdaságnak és együttműködésnek. Kiemelt figyelmet fordít a szárazföldi és tengeralatti kábel infrastruktúra kialakítására, illetve továbbfejlesztésére, valamint a Kínát az Arab országokkal ös�szekötő információs Selyemút, valamint a Kína-ASEAN információs kikötő létrehozására. A Kína-ASEAN információs kikötő hivatalos indítása 2015-ben történt, a Guangxi tartományban található Nanjing városában. A bázis megépítése után 34 projekt került kiválasztásra, mintegy 3,28 milliárd USD értékben. A kezdeményezés célja az ASEAN országokkal való gazdasági, pénzügyi, tudományos és oktatási információs szolgáltatások megosztása. A bázis megalapítása óta három alkalommal került megrendezésre a KínaASEAN Információs Kikötő Fórum, amelynek harmadik, 2018 szeptemberében megrendezett eseményének a Guangxi tartomány-beli Nanning városa adott otthont. A 2017 májusában megrendezett Belt and Road Forum for International Cooperation vezetői kerékasztal ülése után kiadott közös nyilatkozat felhívja a figyelmet az in-

A Digitális Selyemút bemutatása

nováció terén történő együttműködésre az e-kereskedelem, a digitális gazdaság, és az okos városok területén. A május 14-én megrendezett fórumon elhangzott beszédében Xi Jinping kínai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy innováció alapú fejlődést kell folytatni, fokozni kell az együttműködést a digitális gazdaság, mesterséges intelligencia, nanotechnológia és a kvantumszámítás területén, valamint előre kell mozdítani a big data és a felhő alapú számítások fejlesztését.

A 2017 júliusában, az Államtanács által kiadott „Új generációs Al Fejlesztési Terv” világosan kimondja, hogy az Al fejlesztését Kína magas prioritással kezeli. A terv konkrét referenciaértékeket ad meg az Al, illetve az Alhoz kötődő üzletágak számára. A tervezet szerint az Al iparág számára kijelölt cél az ezermilliárd RMB (150,8 milliárd USD) értékű össztermelés 2030-ra való elérése. A leírtak jól tükrözik Kína azon konkrét terveit, hogy vezető szerepet töltsön be az Al technológia területén.

Ezt követően a 2017. december 3-án lezajlott negyedik Internet Világkonferencia (4th World Internet Conference) alkalmával a kínai elnök ismét arra bátorította az országokat, hogy csatlakozzanak az internet és

3.2. Gazdasági háttér Érdemes megjegyezni, hogy a Digitális Selyemút koncepciója már az eredetileg 2013-ban útjára indított BRI előtt megjelent. Először 2011 szeptemberében

a digitális gazdaság fejlődéséhez, majd a Kína, Laosz, Szaúd-Arábia, Szerbia, Thaiföld, Törökország, Egyesült Arab Emírségek és a többi résztvevő ország illetékesei aláírták a „BRI Nemzetközi Digitális Gazdasági Kezdeményezést” („The Belt and Road” Digital Economy International Cooperation Initiative).

a DHgate e-kereskedelmi vállalat által fogalmazódott meg egy online Selyemút létrehozásának lehetősége. Ezt követően az Alibaba és más internetes vállalatok is elkezdtek dolgozni a Digitális Selyemút kialakításán.

A kezdeményezés kiterjed a szélessávú szolgáltatás kiterjesztésére, a szélessáv minőségének javítására, a digitális transzformáció elősegítésére, az e-kereskedelmi együttműködések előmozdítására, valamint az internetes vállalkozások támogatására is többek között. A dokumentum kitér még az ICT szektorba való befektetés ösztönzésére, valamint a városok közötti digitális gazdasági együttműködésre is. Az aláíró felek célja egy békés, biztonságos és nyitott kibertér létrehozása – olvasható a dokumentumban. A 2018 nyarán megrendezett Kína-Arab Országok Együttműködési Fórumának (CASCF) 8. miniszteri találkozóján Xi Jinping kínai elnök egy „BRI űrbéli információs folyosó” kiépítéséről beszélt, amely fő alkotóelemei a kommunikációs, a navigációs, valamint a távérzékelésre képes műholdak. Az új folyosó a BRIhoz kapcsolódó országokat, valamint az országok közötti információs interkonnektivitás megvalósítását szolgálná. A fent taglalt megállapodások, felhívások és törekvések összessége alkotja a ma Digitális Selyemút néven ismert kezdeményezést. Az előbb leírtakhoz kapcsolódnak még Kína tudományos és technológiai szuperhatalommá válásáról szóló tervei. A tervet Xi Jinping kínai elnök fogalmazta meg a 2017 októberében megrendezett 19. Pártkongres�szus alkalmával. Ennek érdekében Kína nagy erőkkel dolgozik a mesterséges intelligencia (Al) fejlesztésén.

A digitális gazdaságra és a ICT szektorra való kiemelt figyelem a kínai digitális szektor robbanásszerű fejlődésével magyarázható. Az elmúlt évtizedben a kínai digitális szektor óriási fejlődésen ment keresztül, 2017ben a digitális gazdaság tette ki az ázsiai ország GDPjének 32,2%-át, ami 1,59%-kos növekedést jelent (év/ év). A digitális gazdaság mérete 2017-ben elérte a 26,7 ezermilliárd RMB (4,2 ezermilliárd USD) értéket, ami 17,2%-os növekedés az előző évhez képest. 3.2.1. Növekvő közvetlen külföldi tőkebefektetések Kína közvetlen külföldi tőkebefektetése (OFDI) jelentős növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. 2016ban 44,1%-os növekedésessel (év/év) az éves OFDI értéke elérte a 170 milliárd USD értéket, amely 2017re a szigorúbb szabályozások bevezetése miatt 19,3%kal csökkent, azonban erre az évre az összesített OFDI értéke elérte az 1,8 ezermilliárd USD értéket, amivel a kínai közvetlen külföldi tőkebefektetése összértéke a második legnagyobb a világon. A hat húzóágazat között szerepelnek a szoftver és informatikai szolgáltatások is. A China Going Global Investment Index alapján 2017ben Szingapúr az összesített kínai OFDI elsődleges célpontja, megelőzve ezzel az USA-t, Hongkong és Malajzia a 3., illetve 4. helyet foglalja el. Az ICT szektor viszonylatában az első három ország Japán, az USA és India. Ugyan ezen a listán a 9. helyet Pakisztán foglalja el, amely jelentős szerepet tölt be a BRI-ban, valamint az ország Dél-Ázsia legnagyobb kommunikációs piaca,

1. ábra: A kínai OFDI értéke (milliárd USD)

180

170

160

145,7

140 123,1

120

107,8

100

87,8

68,8 55,9

60 40

158

74,7

56,5

26,5

20 0

2007 2008 2009 2010 2011

2012 2013 2014 2015 2016 2017

ahol a szélessávú internet, az internetes szolgáltatások és a mobiltelefonok iránti kereslet nagymértékű növekedése tapasztalható.

kel, mint az International Organisation for Standardisation (ISO), vagy az International Telecommunication Union.

A telekommunikációs szektorba irányuló OFDI jelentős növekedésen ment keresztül. A kínai Kereskedelmi Minisztérium 2016-os adatai alapján 109 ügylet került bejegyzésre az információközvetítés, a szoftver és információstechnológiai szolgáltatások területén. Az össze befektetések értéke eléri a 26,4 milliárd USD értéket. Az ICT szektorba irányuló OFDI elsődleges célországai az USA, az EU, valamint az ASEAN országai.

A kínai állami és magán kézben lévő vállalatok mind aktívan részt vesznek a Digitális Selyemút kialakításában, az általuk végzett infrastrukturális és hálózatépítő tevékenység révén. A korábban említett BRI Fehér könyv mellett az „Iránymutatás a nemzetközi együttműködés fokozására a termelési kapacitás és gyártás területén” az előbbiekkel összhangban arra ösztönzi a telekommunikációs vállalatokat, hogy növeljék részesedésüket és versenyképességüket a nemzetközi piacokon

3.2.2. Telekommunikáció Amellett, hogy a kínai iparpolitika nagyban támogatja a külföldi ICT szektorba való befektetéseket, az ázsiai ország aktívan részt vesz a nemzetközi szabványok kialakításában is, ezzel növelve a kínai cégek versenyelőnyét a külföldi piacokon. A kínai szabványok használata jobb pozícióba helyezi az ország ICT vállalatait, kifejezetten az olyan fejlődő országok piacán, ahol a technológia még viszonylag alacsonyabb szinten van, továbbá az olyan helyeken is, ahol olyan előremutató technológiák használatára készülnek, mint az 5G. Mindezek elérése érdekében Kína nagyobb mértékű együttműködésbe kezdett olyan nemzetközi szabványügyi testületek-

A három legnagyobb állami tulajdonban lévő telekommunikációs vállalat: • a China Mobile (piaci kapitalizáció 2018. október: 206 milliárd USD), • a China Telecom (piaci kapitalizáció 2018. október: 40,7 milliárd USD) és a • China Unicom (piaci kapitalizáció 2018. október: 35,2 milliárd USD). Ezek a vállalatok Hongkongban hoztak létre nemzetközi cégeket, amelyek a nemzetközivé válás alapjait képezik: • China Mobile International Limited (alapítás éve 2010.)

A Digitális Selyemút bemutatása

A ZTE tervezi a BRI projektekben való részvételt a hálózatépítés és az e-kereskedelem területén. A vállalat továbbá részt vesz az „Okos város 2.0” stratégia megvalósításában, amely részeként 40 ország több, mint 140 városában kezdett bele az okos városok kiépítésébe. Az „Okos város 2.0” keretében a város digitális infrastruktúrája mindenki számára nyitott és lehetővé teszi, hogy valós időben láthassa, hallhassa és érzékelhesse a városban történő eseményeket, mindezt a kihelyezett kamerák, levegőminőségmérők és mikrofonok teszik lehetővé. Az „Okos város 2.0” befektetéseinek fókuszában olyan platformok állnak, amelyek az adatokhoz való hozzáférést, megosztást, újra felhasználást és az interoperabilitást

A 2009-ben megkezdődött harmadik fejlesztési periódus, a BDS-3 célja, hogy 2018-ra alapvető szolgáltatásokat nyújtson a BRI kapcsolódó országai, valamint a szomszédos régiók számára, majd 2020-ra összesen 35 műhold kerüljön fellövésre a harmadik fejlesztési periódusban. A BDS-3 13 és 14, Kína 37. és 38. műholdja, amelyek 2018. szeptember 19-én kerültek fellövésre. A műholdak közepes Föld körüli pályán keringenek. A műholdrendszer alkalmazási területei a navigáció mellett kiterjednek a szállítás, halászat, mezőgazdaság, erdészet, közbiztonság területeire is.

segítik elő.

emelkedő lehetőségeket tartogat a kínai e-kereskedelmi vállalatok számára a BRI-hoz kapcsolódó országokban. Kína jelenleg a világ legnagyobb e-kereskedelmi piaca, ahol a globális tranzakciók mintegy 40%-a megy végbe. A 2000-es években az e-kereskedelmi szektor rohamos fejlődése figyelhető meg. A statisztikai adatok alapján az e-kereskedelmi tranzakciók összértéke (Hongkong, Makaó és Tajvan nélkül) meghaladta a 29 ezermilliárd RMB-t (4,2 ezermilliárd USD), amellyel 11,7%-os éves növekedést tudhat magáénak az e-kereskedelmi szektor. A növekedés üteme ugyan lassulást mutat a 2015-ös kiugró 55,6%-os bővüléséhez képest, azonban érdemes megjegyezni, hogy a 2017-es adatok alapján a digitális gazdaság a GDP 32%-át tette ki, valamint az éves növekedés mértéke jelentősen meghaladta az áltagos 6,9%-os GDP növekedést. Az elemzők szerint a bővülés további folytatása várható, 2035-re a digitális gazdaság mérete elérheti a 16 ezermilliárd USD-t. Mindezek mellett a magánszemélyek részére végzett e-kereskedelmi szolgáltatások (B2C) is egyre nagyobb százalékban járulnak hozzá az ország GDP növekedéséhez.

3.2.3. Űr információs rendszerek Az Űr Selyemút kezdeményezés 2014-ben került bemutatásra az International Alliance of Satellite Application Service (ASAS) által, amely egy repülőgépipari vállalatokat, intézményeket és tudósokat tömörítő szervezet.

2015 júliusában a vállalat elindította az „Összefogás program” elnevezésű kezdeményezést, amely célja a nemzetközi szereplőkkel való együttműködés, valamint a BRI számára nyújtott megbízhatóbb és gyorsabb szolgáltatás biztosítása. A partner vállalatok között található a VimpelCom, A1 és a Telenor is. • China Telecom Global Limited (alapítás éve 2012.) A vállalat elsősorban Eurázsiára, a Nagy-Mekong régióra, valamint Afrikára koncentrál a BRI keretein belül. A China Telecom leányvállalata a China Comservice megalkotta a „Afrika és Kína közötti afrikai információs szupersztráda együttes építése” tervet 15 milliárd USD befektetéssel. A kialakítani tervezett optikai kábelek hossza 150 ezer km, amely 48 afrikai országon halad keresztül. • China Unicom Global Limited (alapítás éve 2015.) A vállalat hálózatbővítést hajt végre a BRI-hoz kapcsolódó országokban, optikai kábeleket épít ki Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Afrika és Dél-Amerika összekapcsolására. 2016 júniusában a China Unicom vezetésével megalapításra került a China ASEAN Information Harbor Co., Ltd, amely célja a régiókon átívelő információs források integrálása, valamint az „Internet Plus” ipari ökoszisztémájának kialakítása.

A Digitális Selyemút előre mozdításában olyan magánkézben lévő cégóriások is részt vesznek, mint a Huawei, vagy a ZTE. Kína két legnagyobb távközlési és hálózati berendezések szolgáltatásával foglalkozó vállalata bevételeinek megközelítőleg a fele származott a tengerentúli üzletekből. A nagy projektek közül számos már folyamatban van. 2006-ban a ZTE megbízást kapott az afganisztáni, a Huawei a tádzsikisztáni optikai kábelhálózat kialakítására. Kína és Oroszország együttesen építi az Európa és Ázsia közötti kábel összeköttetést. További projektek még az „Európa-Oroszország-Mongólia-Kína” (ERMC) hálózat, valamint a „Transzeurázsiai Információs Szupersztráda” (TASIM) is. ATASIM egy olyan regionális kezdeményezés, amely célja egy transznacionális optikai gerinchálózat létrehozása, amely összeköti Nyugat Európát (Frankfurt) és Kelet-Ázsiát (Hongkong, Sanghaj). Az útvonal keresztülhalad Kína, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország területén egészen Németországig. A projektben résztvevő vállalatok az MTCHT, és a AzInTelecom LLC (Azerbajdzsán), a China Telcom (Kína), a Kaztranscom (Kazahsztán), a Rostelecom (Oroszország) és a Türktelekom (Törökország).

2015 májusában került megrendezésre a China International Satellite Service Business Matching Event, amely témája a „Kína nemzetközi műhold rendszere: Az új Űr Selyemút” volt, az esemény elsődleges célja a műholdak szerepének meghatározása volt a BRI keretein belül. A konferencia alkalmával az ASAS ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Kína számos műholdat állított már pályára, többek között kommunikációs, navigációs és meteorológiai szatelliteket. Az Űr Selyemút ezekből a műholdakból fog használni, hogy kiszolgálja a BRI igényeit.

3.2.4. E-kereskedelem A fejlett távközlési és információs összeköttetés ki-

Kína önállóan épített és üzemeltetett műholdrendszere a BeiDou Navigation Satellite System (BDS), amely a BRI fejlesztését szolgálja Kína nemzetbiztonsági, gazdasági és társadalmi fejlődésének a szem előtt tartásával. A 2016-ban megjelent BDS Fehér könyv alapján a BDS fejlesztési stratégiája három fő periódusra osztható.

Az e-kereskedelem fontos részét képezi az úgynevezett határokon átnyúló e-kereskedelem, amely az e-kereskedelem segítségével, más országokban megvalósuló tranzakciókra, fizetésekre, vagy logisztikára utal. Kína határokon átnyúló e-kereskedelme fokozatos növekedést mutat.

Az első a BDS-1, amely 1994-ben kezdődött kettő geostacionárius (GEO) műhold indításával. Ezt követően 2003-ban került fellövésre a harmadik GEO műhold. A második lépcső során, a BDS-2 alatt 2004 és 2012 között 5 GEO műhold, 5 Inclined Geosynchronous Satellite Orbit (IGSO) és 4 Medium Earth Orbit MEO műhold került pályára.

A kínai E-kereskedelmi Társaság jelentése szerint a kínai határokon átnyúló e-kereskedelem (cross-border E-commerce) 2018-as üzleti forgalma elérheti a 8,8 ezermilliárd RMB (1,2 ezermil-liárd USD) értéket. Kína e-kereskedelmi exportja számottevően nagyobb, mint az ország importja. A legaktívabb területek az e-kereskedelemi export területén a dél-kínai

A Digitális Selyemút bemutatása

2. ábra: Az e-kereskedelmi tranzakciók összértéke (Kína)

600

500

400

300

200

100

3. ábra: A határokon átnyúló e-kereskedelmi tranzakciók összértéke (Kína)

45,0% 38,8%

8 7

35,0%

33,3%

8,8 8,2

6,6

29,0%

30,0%

28,0%

25,0%

4,8

25,0%

22,3%

15,0%

2,7

3 1,2

1,6

10,0% 7,3% 5,0%

1 0

2010

2011

2012

2013

2014

Határokon átívelő e-kereskedelem volumene

20,0%

3,75

40,0% 35,0%

38,7%

2015

2016

2017

2018 (Várható)

Növekedési ütem (év/év)

Növekedési ütem (%)

Tran zakciók értéke (ezerm illiárd RM B)

0,0%

Guangdong tartomány, Peking, a kelet-kínai Zhejiang és Shandong tartomány, valamint a közép-kínai Henan tartomány. A kínai e-kereskedelem két legjelentősebb vállalata a B2B és a B2C szegmensben is vezető szerepet betöltő Alibaba Group (piaci kapitalizáció 2018. október: 378,8 milliárd USD), valamint a B2C szegmens második legnagyobb vállalata a JD (piaci kapitalizáció 2018. október: 35,3 milliárd USD). A két vállalatóriás nagy érdeklődést mutat a BRI kapcsolódó országaiban való terjeszkedés iránt. A JD termékeket vásárol többek között az USA-ból, Európából, Ausztráliából, és ezeket a termékeket Kínán belül értékesíti. Mindezek mellett egyre nagyobb szerepet töltenek be a BRI kapcsolódó országaiból származó olyan termékek, mint a thaiföldi rizs, vagy az izraeli elektromos berendezések. A vállalat 2016-ra már több, mint 250 nagy raktárral rendelkezett Kína területén belül, többek között a BRI olyan fontos kínai városaiban, mint Sanghaj, Xian, vagy Csengdu. Mindezek mellett további raktárak létesítését tervezi a BRI kapcsolódó országaiban is. A 2018 márciusában megrendezett 13. Országos Népi Gyűléses alkalmával Li Keqiang miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt 5 év során folyamatosan javult a kínai életszínvonal, a személyi jöve-

delem évente átlagosan 7,4%-kal növekedett, ami meghaladja az ország átlagos gazdasági növekedését. He Lifeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) igazgatója hozzátette, hogy a statisztikai adatok alapján Kína megközelítőleg 1,4 milliárdos lakosságából 400 millió tartozik már a középosztályhoz, továbbá ez a szám folyamatosan növekszik. A növekvő középosztály jobb környezetet teremt a belső piac növekedéséhez, valamint a fogyasztás nagyarányú megugrásához vezet, amely számos lehetőséget tartogat a kiskereskedők, és elsősorban az e-kereskedők számára. Az kínai e-kereskedelem volumene folyamatos növekedést mutat (3. ábra). A növekvő vásárlóerő mellett kormányzati intézkedések is hozzájárulnak az e-kereskedelmi platformok sikeréhez, mára már 35 kínai városban hirdettek nemzetközi e-kereskedelmi kísérleti zónát, ahol a vállalatok kedvező piaci feltételek között, kedvező adózást élvezve növelhetik piaci portfoliójukat. Az Államtanács 2015 márciusában hagyta jóvá az első nemzetközi e-kereskedelmi kísérleti zóna létrehozását a kelet-kínai Zhejiang tartomány fővárosában, Hangzhouban. A kísérleti zóna célja, hogy szabványokat állapítson meg és felügyelje az e-kereskedelmi tranzakciókat, fizetéseket, a logisztikát, vámkezelést és adóvisszatérítéseket.

A Digitális Selyemút bemutatása

4. ábra: A legnagyobb B2C e-kereskedelmi vállalatok (Kína)

kedni kívánó külföldi vállalatokat segítik a piacszerzésben és emellett a kínai kis- és középvállalkozások határokon átnyúló eladásait, közvetítő nélküli kereskedelmét is ösztönzik. Az Alibaba 2018 szeptemberében lemondott vezetője Jack Ma 2016-ban elmondta, hogy vállalata számára a BRI kapcsolódó országai a legfontosabb területek. A Malajziában életre hívott elektronikus világkereskedelmi platform elindításakor Jack Ma elmondta, hogy a globalizáció a Selyemúttal kezdődött, most, az internet korában a Selyemutat egy „e-úttá” kell átformálni. Az e-út minden országot összeköt, és mindenkinek esélyt ad. Az Alibaba aktívan rész vesz a Digitális Selyemút kiépítésében. A társaság 2016 áprilisában felvásárolta a Lazada 51%-át, majd 2017 nyarán egy újabb 1 milliárd USD értékű vásárlással jelenleg a vállalat 83%-ának tulajdonosa, majd további 2 milliárd USD értékben fektetett be a délkelet-ázsiai vállalatba.

5. ábra: A legnagyobb B2B e-kereskedelmi vállalatok (Kína)

2017-ben az Alibaba a maláj kormánnyal közösen elindították az első Digitális Szabadkereskedelmi Zónát (DFTZ), amely célja, hogy2020-ra megduplázza Malajzia e-kereskedelmi növekedését. A DFTZ fizikai és virtuális zónák segítségével támogatja a KKV-kat, hogy kiaknázhassák a határokon átnyúló e-kereskedelem adta lehetőségeket. Egyfajta mikrokozmoszként fog működni az internetes vállalatok számára, amely támogatja az árukereskedelemet, szolgáltatásokat biztosít, valamit elősegíti az innovációt és a megoldások közös létrehozását. A DFTZ három fő

összetevőből áll, a fizikai zóna két része az eFulfillment Hub és a Satellite Services Hub, a virtuális zóna pedig az úgynevezett eServices Platform. A DFTZ a KKV-k, online piacterek, valamint monobrand-ek számára nyújt holisztikus e-kereskedelmi élményt és tapasztalatot. 2018-ban az Alibaba az orosz Mail.ru internetes vállalattal, a MegaFon orosz telekommunikációs vállalattal, valamint a Russian Direct Investment Fund (RDIF)-dal közösen hozott létre egy közös vállalkozást, amelybe 2 milliárd USD-t fektetett, ezzel a befektetéssel 48%os tulajdonrésszel rendelkezik a közös vállaltban. Az üzlet létrejötte élvezi az orosz vezetés támogatását, amire abból lehet következtetni, hogy a kormányközeli szuverén alap, az RDIF is részese a megállapodásnak. A megállapodás elsődleges célja, hogy tovább növelje az AliExpress Russia meglévő üzleti érdekeltségeit. Ezen a platformon zajlik a Kína és Oroszországi közötti B2C e-kereskedelem legnagyobb része. A szerződő partnerek anyagi, stratégiai, vezetéselméleti tőkéjüket, valamint forrásaikat és tapasztalataikat kombinálva hozták létre a közös vállalkozást, amely megőrzi az AliExpress Russia nevet. A megállapodás nyilvánosságra hozott részletei szerint: • A közös vállalkozáshoz az Alibaba Group az AliExpress orosz érdekeltségeivel és a Tmall révén járul hozzá; • Az Alibaba Group és az RDIF tőkebefektetéssel is hozzájárul a közös vállalathoz; • Az RDIF 13%-os részesedéssel bír a közös vállalatban, mindemellett a MegaFon eladja 10%-os részesedését a Mail.ru internetes vállalatban az Alibaba Group számára, cserébe 24%-os részesedést szerez az AliExpress Russia vállalatban;

6. ábra: A világ tenger alatti kábelrendszere

2016. január 12-én az Államtanács újabb 12 nemzetközi e-kereskedelmi kísérleti zóna kialakításáról döntött. A zónákat Tianjin, Sanghaj, Chongqing, Hefei, Zhengzhou, Guangzhou, Chengdu, Dalian, Ningbo, Qingdao, Shenzhen és Suzhou városában hozták létre. Az egy évvel korábban Hangzhouban kialakított kísérleti zóna

mintegy példaként állt az új fejlesztések előtt, amiket helyi sajátosságokkal is felvérteztek. Kína 2018-ban újabb 22 várost jelölt ki, mint átfogó kísérleti nemzetközi e-kereskedelmi zóna, azzal a céllal, hogy elősegítse a gazdasági nyitást és a külkereskedelmet. A zónák két irányú előnnyel rendelkeznek, a Kínában terjesz-

A Digitális Selyemút bemutatása

3. táblázat: Kína szárazföldi csatlakozási ponttal rendelkező tenger alatti kábelrendszere

1. táblázat: A fontosabb BRI országok IDI Indexe és az internettel rendelkezô háztartások aránya Ország

ICT Development Index 2017

Hongkong Szlovénia Magyarország Kazahsztán Brunei Malajzia Kína Indonézia Kambodzsa India Laosz Banglades Afganisztán Kirgizisztán Szlovákia

6 33 48 52 53 63 80 111 128 134 139 147 159 109 46

Internettel rendelkező háztartások 2016 (%) 87,3 75,5 79,3 76,8 75,0 78,8 53,2 25,4 25,6 29,5 21,9 18,2 10,6 34,5 80,5

Ország

ICT Development Index 2017

Egyesült Arab Emírségek Csehország Lengyelország Üzbegisztán Oroszország Azerbajdzsán Mianmar Thaiföld Szingapúr Sri Lanka Vietnám Fülöp-szigetek Pakisztán Bhután Mongólia

40 43 49 95 45 155 135 78 18 11 108 101 148 121 91

Internettel rendelkező háztartások 2016 (%) 90,6 76,5 73,3 46,8 76,4 78,2 25,1 47,5 81,0 32,1 46,5 55,5 15,5 41,8 22,3

2. táblázat: Kína határokon átnyúló szárazföldi kábelösszeköttetései Szám

Határokon átnyúló szárazföldi kábel

Határállomás

Üzemeltető

Kína -Oroszország

Fuyuan , Manzhouli, Heihe , Suifenhe

China Telecom, China Unicom, China Mobile

Kína -Mongólia

Erenhot

China Telecom, China Unicom, China Mobile

Kína -Vietnám

Pingxiang,Dongxing

China Telecom, China Unicom, China Mobile

Kína -Mianmar

Ruili

China Telecom, China Unicom

Kína -Laosz

Mengla

China Telecom, China Unicom

Kína -Kazahsztán

Khorgas, Alashankou

China Telecom, China Unicom, China Mobile

Kína -Kirgizisztán

Artux

China Telecom, China Unicom

Kína -Tádzsikisztán

Tashikuergantajike

China Telecom

Kína -Pakisztán

Tashikuergantajike

China Telecom

Kína -India

Yadong

China Telecom, China Unicom, China Mobile

Kína -Nepál

Zhangmu

China Telecom, China Unicom

Kína -Észak-Korea (DPKR)

Dandong

China Unicom

1 2

Irány Oroszország és Mongólia

3 4

ASEAN

Közép-Ázsia

Délkelet-Ázsia

11 12

Északkelet-Ázsia

• A Mail.ru a Pandao platformmal járul hozzá a közös vállalkozáshoz, valamint támogatja a készpénz és értékesítés termékintegrációját, mindezért 15%-os tulajdonrészt kap az AliExpress Russia-ból; • Az AliExpress Russia és a Mail.ru együttműködnek többek között a közlekedési és termékfejlesztési projekteken is.

A megállapodás létrejötte után a tulajdoni struktúra a következőképpen alakul: az Alibaba Group 48%, a MegaFon 24%, a Mail.Ru Group 15% és a RDIF 13%-os arányban tulajdonolja az AliExpress Russia vállalatot. A partnerség hatásai túlmutatnak az ekereskedelemen. A Mail.ru nagyfelhasználóbázisához való hozzáférés segítségével az új közös vállalat

Szám 1 2

Irány

Tenger alatti kábel

Szárazföldi állomás

Üzemeltető

TPE

Qingdao és Shanhai Chongming

China Telecom, China Unicom,

NPC

Shanhai Chongming és Shanghai Nanhui

China Telecom, China Mobile, China Unicom

EAC

Qingdao

China Unicom

APG

Shanhai Chongming, Shanghai Nanhui és Hongkong

China Telecom, China Mobile, China Unicom

APCN2

Shanhai Chongming és Shanghai Nanhui

China Telecom, China Unicom

C2C

Shanghai Nanhui

China Unicom

USA

3 4 5

Délkelet-Ázsia

6 7

SJC

Shangtou és Hongkong

China Telecom, China Mobile, China Unicom

PLAF

Shanghai Nanhui

China Telecom, China Unicom

SWM3

Shanhai Chongming és Shantou

China Telecom, China Unicom

AAE-1

China Unicom

Európa

4. táblázat: A kínai telekommunikációs kábel infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban Ország

Kína

USA

Japán

Egyesült Királyság

Szingapúr

Tenger alatti kábelek száma

Összes nemzetközi sávszélesség 2017 (Gb/s) Nemzetközi sávszélesség/fő (Mb/s)

43445

201527

38799

151066

46544

0,031

0,618

0,306

2,289

8,297

egy egyablakos platformot képes kialakítani, amely képes egy helyen kiszolgálni a fogyasztók igényeit a közösségi média, a kommunikáció, az online játék és a vásárlás területén is. 4. A DIGITÁLIS SELYEMÚT INFRASTRUKTURÁLIS VONATKOZÁSAI A BRI-hoz köthető határon átnyúló digitális kapcsolatok előremozdítására irányuló törekvések gazdasági és stratégiai jelentőséggel is bírnak. Számos BRI ország az ICT Fejlettségi Index (IDI) 2017-es adatai alapján a fejletlen kategóriába sorolható. Az IDI egy összesített index, amely 11 indikátor segítségével vizsgálja meg az adott országok ICT szektorának fejlettségét. Az IDI indexet az International Telecommunication Union (ITU) fejlesztette ki 2008-ban. Az IDI index 2009 óta évente jelenik meg. Ahogy az 1. táblázatból is látszik számos BRI-hoz kapcsolódó ország az összesen 176 országból álló rangsor alján helyezkedik el. A telekommunikációs infrastruktúra hiánya és az elavult technológia a kiváló minőségű mobiltelefon- és internetszolgáltatás legnagyobb akadálya. Olyan országokban, mint Mongólia, Kambodzsa,

Laosz, Mianmar vagy Indonézia mindössze a háztartások negyede, vagy annál is kevesebb rendelkezik internetösszeköttetéssel. Ennél még vissza ma radottabb a helyzet Afganisztán, Banglades és Pakisztán esetében, ahol az internethozzáféréssel rendelkező háztartások aránya nem éri el a 20%-ot. Ennél jóval kedvezőbb a helyzet a V4-országok esetében, ahol az internethasználat aránya megközelítőleg 75% körül mozog. Jelenleg az interkontinentális digitális összeköttetés a tenger alatti optikai kábelek segítségével valósul meg, amelyeken keresztül zajlik a telekommunikációs és az adatforgalom 98%-a. Azon túl, hogy a kábelek elhelyezkedése földrajzilag koncentrált, az adatforgalom feletti ellenőrzést az USA gyakorolja, ami adatbiztonsági szempontokból aggályos lehet Kína számára. Többek között ezen okokból kifolyólag a kínai vezetés olyan nagyvolumenű projektekbe kezdett, mint a ChinaPakistan Economic Corridor (CPEC) égisze alatt megvalósult 820 km hosszú optikai kábelösszeköttetés. Az újonnan megépült kábelösszeköttetés felavatására 2018 júliusában került sor, a beruházás teljes költsége

A Digitális Selyemút bemutatása

44 millió USD volt, amelyből 85%-ot a kínai Exim Bank bocsátott rendelkezésre hitel formájában. A beruházás kivitelezését a Huawei hajtotta végre. A projekt célja, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen Pakisztán, Közép-Ázsia és a Kelet-Ázsia között. Az új optikai kábelek várhatóan 2018 végére kerülnek teljes kihasználásra, és a jelenleg legrövidebb utat biztosítják a kínai telekommunikációs vállalatok számára. Az új összeköttetések kialakításának köszönhetően lehetővé válik az olyan leterhelt helyek megkerülése, mint a Malájfélsziget és Szumátra szigete között elhelyezkedő Malaka-szoros, valamint Kína hatásosabban biztosíthatja magának az ország kommunikációs hálózatának kibervédelmét is.

nektivitás, a kereskedelem és a befektetések elősegítéséhez, valamint támogatná a tudományos, kulturális cserét is a két ország között.

Kína összesen 14 országgal határos, ebből kifolyólag egyedülálló geopolitikai előnnyel rendelkezik a szárazföldi és a tenger alatti kábelrendszer kiépítésében. A határokon átnyúló szárazföldi kábelek segítségével Kína olyan kábelhálózatot épített ki, amellyel nem csak a szomszédos országokkal teremt összeköttetést, hanem eléri Európát is. Kína jelenleg 17 nemzetközi szárazföldi kábel határállomással rendelkezik, valamint Bhután és Afganisztán kivételével az összes határos országgal kiépített kábeles összeköttetést, amely sávszélessége eléri a 70 Tb/s átviteli sebességet (2017). Az Oroszországgal való együttműködés eredményeként információs csatornák jöttek létre Kína, Oroszország és Európa; Kína, Mongólia, Oroszország és Európa; valamint Kína, Kazahsztán, Oroszország és Európa között.

További projektek még a China Mobile által kiépített optikai kábelösszeköttetés, amely Pekinget köti össze Mianmarral, Nepállal és Kirgizisztánnal, valamint a Huawei 2017-ben írt alá szerződést a Pakisztánt Djiboutin keresztül Kenyával összekötő kábelösszeköttetés kialakítására.

Kína első tenger alatti kábelét 1993-ban építették, amellyel megvalósult a Kína-Japán információs ös�szeköttetés, mára a tenger alatti optikai kábelek váltak Kína és a világ többi része közötti összeköttetés legfontosabb módjává. 2017 végére négy nemzetközi kábel csatlakozási pont – Qingdao, Shanghai Nanhui, Shanghai Chongming és Shantou – került kialakításra. Az ázsiai ország 10 szárazföldi csatlakozási ponttal rendelkező tenger alatti kábelt épített ki, amelyek 43,4 Tb/s sávszélességgel szolgálják az ország adatforgalmát. Kína további nagyszabású projektjei között szerepel egy, az ázsiai országot Chilével összekötő tenger alatti optikai kábelösszeköttetés kiépítése. A kábel Valparaiso városából indulna Új-Zélandon, Ausztrálián és Francia Polinézián keresztül Sanghajba. Ez lenne az első víz alatti optikai kábelösszeköttetés Ázsia és Latin-Amerika között, amely nagyban hozzájárulna az interkon-

Az Északi-sarkvidék felmelegedése adhat lehetőséget egy 10 ezer km hosszú telekommunikációs kábelösszeköttetés kiépítésére Kína és Finnország között. A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium, valamint az állami tulajdonban lévő China Telecom vesz részt a több, mint 10 ezer km hosszú kábel megépítéséről szóló tárgyalásokban. A projekt résztvevői Finnország, Norvégia, Japán, valamint Oroszország. A kábel lefektetésével 2020-ra megvalósulhatna a valaha volt leggyorsabb adatkapcsolat Kína és Európa között.

A meglévő kábelek ellenére Kína a tenger alatti kábelösszeköttetés területén továbbra is jelentős lemaradásban van. Olyan fejlett országok, mint az USA, Japán, az Egyesült Királyság vagy Szingapúr a kínai kábelmennyiség többszörösével rendelkeznek. A 4. Táblázatból látszik a kínai telekommunikációs kábel infrastruktúra fejlettsége nemzetközi viszonylatban. 5. A DIGITÁLIS SELYEMÚT GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI Kína szembenézve gazdaságának lassuló növekedésével, az ipari túlkapacitások és az öregedő társadalom jelenségével mindinkább a digitális gazdaságra kezdi áthelyezni a hangsúlyt. A 3.1-es fejezetben bemutatott intézkedések és kezdeményezések segítségével nem csak az ország technológiai fejlődését és a gazdaság digitalizálását kívánja elősegíteni, hanem támogatni kívánja a kínai vállaltok előre törését a még kiaknázatlan piacokon a telekommunikáció, az e-kereskedelem és az informatika területén. Erre többek között azért is nagy szükség van, mert ahogy a kínai digitális gazdaság egyre fejlettebbé és érettebbé válik, természetes módon fokozódik a versenyhelyzet, valamint csökkenés tapasztalható a helyi kereslet növekedésében is. Mindebből kifolyólag a kínai digitális gazdaság szereplőinek alapvető érdeke fűződik a Digitális Selyemút támogatásához és kiépítéséhez.

A BRI projektek finanszírozása közvetlenül a pekingi vezetés által támogatott pénzintézetek útján történik, ebből kifolyólag a projektek számos alkalommal kerülnek kiszervezésre különböző kínai vállalatok számára. A kínai internetes vállalatok úgy tekintenek a Digitális Selyemút kezdeményezésre, mint az állami támogatás egyfajta módjára. Erre példa a 2015-ben a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és az Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) által nyújtott hitel, amelyet India legnagyobb telekommunikációs vállalta, a Bharti Airtel részére folyósítottak belföldi infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Ezt követően a Bharti Airtel kiszervezte a hálózatieszköz-gyártás egy részét a két nagy kínai hálózatieszköz-gyártó, a Huawei és ZTE vállalat részére, ezzel támogatva a két nagyvállalat külföldi piaci tevékenységét. 5.1. E-kereskedelem A BRI szerves részét képező Digitális Selyemút kezdeményezés egyik legnagyobb nyertesei az ázsiai ország e-kereskedelmi vállalatai. Számos BRI kapcsolódó országban az infrastrukturális hiányosságok miatt az e-kereskedelem még viszonylag fejletlen szinten áll. A Digitális Selyemút építésével rohamosan fejlődik az infrastruktúra, ennek kihasználására készülnek az olyan vállalatok, mint az Alibaba, vagy a JD, amelyek a legelőnyösebb piaci helyzetből lesznek képesek elindítani üzleti tevékenységeiket az adott régióban. A JD vezetősége elismerte, hogy a BRI-hoz kapcsolódó országokkal folytatott együttműködések nagyban hozzájárultak az e-kereskedelmi platformon elérhető termékválaszték bővüléséhez. A termékpaletta bővülésé mellett a BRI megkönnyíti és meggyorsítja a termékek szállítását is. A Kína-Európa vasúti összeköttetés kihasználásával a JD képes volt felére csökkenteni Kína és Németország közötti gépjármű kiegészítők szállítási idejét. Az Alibaba az AliExpress globális kiskereskedelmi platformja segítségével használja ki a BRI által nyújtott lehetőségeket. A vállalat folyamatosan törekszik a logisztika és a fizetési szolgáltatások fejlesztésére, ebből kifolyólag számos partnerséget alakított ki többek között Oroszországban, Kazahsztánban, Szingapúrban, Malajziában, Spanyolországban, valamint számos délkelet-ázsiai országban. Az Alibaba Group stratégiájának része a kis- és középvállalkozások (KKV) integrálása a globális kereskedelmi rendszerbe. Az Alibaba és a BRI közösen képes nagymértékben előre mozdítani a kisvállalkozások globális kereskedelmi hálózatba való integrálását.

5.2. FinTech A BRI-hoz kapcsolódó fejlődő országokban a kínai FinTech vállalatok potenciálisan alkalmasak a pénzügyi integráció növelésére. A kínai FinTech nagyvállalatok képesek voltak piaci részesedésre szert tenni egy állami bankok uralta pénzügyi környezetben, ahol a KKV-k és a magánszemélyek számára nehézkes a hitelhez jutás. Ezek a piaci körülmények gyakorlatilag megegyeznek a BRI-hoz csatlakozott fejlődő országokban. Néhány vállalat már elkezdte a nemzetközi terjeszkedést a Tengeri Selyemút mentén. A mobil fizetési rendszerek és a kisösszegű hitelekhez való könnyebb hozzáférés elősegíti a fogyasztást és pozitív hatással bír a KKVszektorra is. Annak ellenére, hogy a FinTech befektetés legnagyobb része az USA-ban valósul meg, Kína a FinTech szolgál tatások legnagyobb fogyasztói piaca. 2005ös indulása óta a FinTech hitelezés szembetűnő fejlődésen ment keresztül, különös tekintettel Kínában és az USA-ban.155 Kína esetében a 2013-2016-os időszak éves tett növekedése 252%, 199%-os világátlag mellett. A legnagyobb kínai FinTech vállalat az Ant Finance, a vállalat 2016-os tőzsdére vezetésekor (IPO) 60 milliárd USD értékkel bírt, valamint a tervek szerint további tőkeemelést valósít meg, amellyel a vállalt elérné a 80-100 milliárd USD összértéket. Számos kínai FinTech vállalt jött létre e-kereskedelmi és szórakoztatóipari cégek alapjain. Ide tartozik a már említett Ant Finance, amely az Alibaba Group e-kereskedelmi óriásvállalathoz tartozik, valamint a kínai e-kereskedelmi szektor másik meghatározó szereplőjéhez, a JD-hez tartozó JD Finance. A kínai FinTech szektor harmadik meghatározó szereplője a Tencent médiavállalkozás tulajdonában lévő WeChat Pay. Az e-kereskedelmi szektorhoz hasonlóan Kína belföldi FinTech piaca is egyre telítettebbé válik, ami arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy a külföldi országok irányába terjeszkedjenek, amelyre kiváló lehetőséget nyújt a BRI. Az ázsiai régión belül az Alipay szolgáltatásai elérhetők többek között Hongkongban, Japánban, Szingapúrban, Malajziában, Thaiföldön és Vietnámban, 2018-tól pedig Kambodzsában, Mianmarban, Laoszban és a Fülöp-szigeteken is. Európán belül 19 országban használható a szolgáltatás, többek között az Egyesült Királyságban, Csehországban, Szlovákiában, valamint 2018-tól Magyarországon is. A vállalat a közel-keleti régióban is terjeszkedik, elérhető már

Izraelben, és az Egyesült Arab Emírségekben is. Mindezek mellett az Alipay már elérte az USA piacait, valamint Afrikát is. Az Alipay 2015-ben megindult európai terjeszkedésére válaszként 2017-ben a WeChat Pay is megkezdte a terjeszkedést Európában a német Wirecard céggel kötött megállapodással. A vállalat azóta elérhető az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Olaszországban is. A Tencent tulajdonában lévő vállalat természetesen a délkelet-ázsiai régióban is bővíti piacait, többek között Thaiföldön és Malajziában. Mindezek mellett a kínai FinTech vállalatok az ellátási lánc finanszírozás elősegítésével képesek hozzájárulni a BRI országok között zajló kereskedelem elősegítéséhez. A blockchain technológiát alkalmazó megoldásokra már folynak kísérletek Kínában és Indiában is. A Dianrong, az egyik kínai piaci hitelező és a tajvani Foxconn vállalat közösen indította el a „Chained Finance” nevű vállalkozást, amely célja kínai KKV-k számára történő kereskedelmi lánc finanszírozás. 6. A DIGITÁLIS SELYEMÚT KRITIKÁI A Digitális Selyemúttal szemben leggyakrabban megfogalmazott kritika a kínai vállalatok által kiépített optikai kábelrendszerrel kapcsolatos. Az optikai kábelekből való adatszerzésre számos módszer létezik, de a két legegyszerűbb a kódok feltörése, valamint a kábelekhez való fizikai hozzáférés. Amen�nyiben valaki fizikális hozzáférésre tesz szert, az információ megszerzése már meglehetősen egyszerű. Mindezeken felül, az optikai kábelrendszer kialakítása során manipulálhatják a kábelekben található rostokat, az így keletkezett mikrométerű rosthajlá-

sok pedig lehetővé teszik az adatok szivárgását és azok kifelé való továbbítását. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a kínai vezetés úgynevezett „backdoor mechanizmusokat” épít majd be a rendszerbe, amivel növeli Peking hírszerzési és propaganda tevékenységét a BRI országokban. Amennyiben az olyan kábelek felett, amelyek nagymennyiségű kormányzati, pénzügyi és személyes adatot szállítanak távközlési cégek gyakorolják az ellenőrzést, abban az esetben a biztonsági szabályok betartattatása aggályos lehet. A kábelek eszközként szolgálhatnak a kínai hírszerzés számára, hogy bizalmas vagy titkos információkhoz jussnak hozzá. 7. ÖSSZEFOGLALÁS A kínai kezdeményezésű BRI a globalizáció új motorja. A kezdeményezés összeköttetést teremt az országok között szárazföldi, vízi és informatikai úton is. A kezdeményezés digitális vonatkozásairól viszonylag kevés szó esik a szakirodalomban, azonban a BRI legújabb része egyre nagyobb jelentőséggel bír. A gazdasági fejlődés új hajtóereje a digitális gazdaság növekvő térnyerése. A nemzetközi sajtóban gyakran szereplő kínai alapítású e-kereskedelmi és FinTech vállalatok mára emberek millióit kiszolgáló globális nagyvállalatokká fejlődtek és jelentős mértékben hozzájárulnak a GDP növekedéséhez. A kevésbé előtérben lévő digitális infrastruktúra-fejlesztő vállaltok is nagyszabású nemzetközi projekteken dolgoznak. Kína politikailag és gazdaságilag is támogatja a Digitális Selyemút építését, amely részeként olyan digitális infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek elősegítik a digitálisan elmaradottabb BRI országok fejlődését, valamint a technológiailag fejlettebb országok digitális gazdaságának új szintre emelését.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió,

mint regionális gazdasági integráció perspektívái 84

Az Eurázsiai Gazdasági Unió

mint regionális gazdasági integráció perspektívái Magyarország és a tagországok közötti külkereskedelmi áruforgalom tendenciái 2011-2016 között Szerző: Szegedi Andrea

A hivatalos működését 2015. január 1-i hatállyal megkezdő Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) alapvető célja, hogy a posztszovjet térség első, valóban működő integrációja legyen. Támogatói szerint az EGU az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek tárgyalópartnerévé válhat, míg kritikusai szerint a térségbeli orosz dominancia eszköze, azáltal, hogy akadályozza a többi tagállam és harmadik országok közötti kapcsolatok fejlődését.

Szakértők szerint az EGU a jelenlegi körülmények között akkor tud sikeresebbé válni, ha: 1. Oroszország jobban figyelembe veszi a tagországok, illetve a potenciális csatlakozók eltérő érdekeit és szándékait is; 2. mindenekelőtt gazdasági integrációként működik, hozzájárulva a régió gazdasági fejlődéséhez és modernizációjához; 3. komoly hangsúlyt fektet a tagországok közigazgatási modernizációjára és a korrupció elleni harcra; 4. erősíti társadalmi támogatottságát, illetve vonzerejét a potenciális csatlakozók felé azzal (különösen a közép-ázsiai relációk esetében), hogy valódi előrelépést tud felmutatni a munkaerőmigráció kérdésében (kiemelten a munkavállalói jogok területén) és kedvezően hat a gazdasági növekedésre; 5. javítja intézményrendszerének hatékonyságát, képes elérni a tagok egymással szembeni protekcionista piacvédelmi intézkedéseinek megszüntetését, továbbá a tagokra vonatkozó döntések végrehajtását .

A tagállamok közötti gazdasági harmonizáció és a közös piac csak hosszú távon alakulhat ki. A pénzügyi szektor harmonizációja, a közös energiapolitika, a közös földgáz- és kőolaj kereskedelem pedig csak a távlati tervek között szerepel. Az EGU-ban zajló folyamatok figyelemmel kísérése feltétlenül indokolt, hiszen azok nem csak a közvetlen térségre gyakorolnak hatást, hanem azon túl is: így többek között a Keleti Nyitásban megfogalmazott külgazdasági expanziós törekvéseinkre is befolyással íbírnak. Az EGU által hozott intézkedéseknek jelentős, piacalakító következményei is lehetnek, amelyek adott esetben konkrét magyar érdekeket érinthetnek. Az előbbiek miatt Magyarországnak érdeke, hogy a megfelelő feltételek megléte esetén a jövőben beinduljon, kialakuljon egyfajta együttműködés az EU és az EGU között. Az Eurázsiai Gazdasági Unió elődszervezetei, az integráció célkitűzései A Szovjetunió szétesését követően a posztszovjet tagországok meglehetősen tartózkodóan viszonyultak a regionális reintegráció kérdéséhez (a Balti-

kumban ez a gondolat eleve kizárható volt), azonban viszonylag rövid idő elteltével részben gazdasági, részben biztonsági megfontolások alapján megjelentek a törekvések az együttműködés valamilyen formájának kialakítására. Nurszultán Nazarbajev kazah elnök első hivatalos oroszországi látogatása alkalmával, 1994. március 29-én javaslatot tett az Eurázsiai Unió megalapítására. Belarusz, Oroszország és Kazahsztán részvételével 1995-ben megalakult a Vámunió, mely a poszt-szovjet eurázsiai térségben jelenleg zajló integrációs folyamat alapjának tekinthető. 1999. február 26-án a belorusz, kazah, kirgiz, orosz és tádzsik elnök aláírta a Vámunióról és az Egységes Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló megállapodást. A Vámunió működésének felgyorsítása érdekében 2000. október 10-én Asztanában a tagországok létrehozták az Eurázsiai Gazdasági Közösséget. A belorusz, kazah, orosz és ukrán elnök 2003. szeptember 19-én Jaltán aláírta az EGT alapító dokumentumát, és megegyeztek az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő EGT-n belüli szabad áramlását biztosító jogi szabályozási háttér kidolgozásában. A vámunió 2010-ben kezdte meg működését. Ellentétben a korábbi megállapodásokkal, ez gazdaságilag is kimutatható eredményeket ért el. A három elődszervezetet (EGT, a Vámunió és az Eurázsiai Gazdasági Közösség) létrehozó szerződések fektették le az Eurázsiai Gazdasági Unió alapjait. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) megalakítására vonatkozó dokumentumot 2014. május 29-én írta alá Oroszország, Belarusz és Kazahsztán. Örményország 2014 októberében csatlakozott az integrációhoz, Kirgizisztán ugyanez év decemberben. Az EGU hivatalos működését 2015. január elsejei hatállyal kezdte meg.

Az Európai Unió működési modelljét alapul véve az EGU is egy egységes piac megteremtésére törekszik az integráción belül. Ennek érdekében kitűzött céljai az alábbiak: • az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között; • egységes külső vámtarifa alkalmazása; • az árukra vonatkozó minőségi elvárások szabályozásának összehangolása; • a munkaerő szabad áramlásának biztosítása. Intézményrendszer Az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EGK) központja Moszkvában található. Az EGU komoly nemzetek feletti döntéshozó szervezettel rendelkezik, melynek struktúrája az alábbiak szerint épül fel. Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács (LEGT): Tagjai a tagországok elnökei. Eurázsiai Kormányközi Gazdasági Tanács (EKGT): Tagjai az államok kormányfői. Eurázsiai Gazdasági Bizottság (EGB): Az EGU állandó, nemzetek feletti irányító szerve, mely kollektív döntések alapján hozza meg a határozatait. Feladata az EGU működésének és fejlődésének a biztosítása, illetve az unión belüli gazdasági integrációra vonatkozó javaslatok kidolgozása. Az EGB legfelsőbb szerve az EGB Tanácsa, melyet a tagországok miniszterelnök-helyettesei alkotnak, irányító szerve a 10 fős (tagországonként 2 fő), miniszterekből álló testület, melynek minden tagja meghatározott területékért felelős.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió

Eurázsiai Gazdasági Unió Bírósága: Az Unió tevékenységével kapcsolatos jogi feladatokat látja el, mely részben a tagokat, részben az unió külső tagokkal kötött nemzetközi megállapodásait érinti. Székhelye Minszkben található.. A fent ismertetett struktúra jól működik azokon a területeken, ahol alapvetően egyetértés van a tagok között és a döntések bürokratikus és technikai jellegűek. Ugyanakkor a vitás kérdésekben a struktúra demokratikus felépítése ellenére Oroszország geopolitikai hatalmi pozíciója érvényesül. A másik komoly probléma, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió Bírósága egyetlen alkalommal sem élt idáig azzal a jogával, hogy az EGU-ra vonatkozó szabályt meg-

mesztésben (9%) a 3. helyen, hústermelésben a 4. helyen (3,5%) áll. Az EGU területét behálózó autóutak hossza 1605,9 ezer km (2,5%), a vasúthálózat 107 ezer km hosszú, ez a teljes vasúthálózat 7,8%-a.

sértő tagot az érintett szabály betartására kötelezzen (INTERNATIONAL CRISIS GROUP).

kereskedelmi folyosón (Kína és az EU között).

Az EGU a világ egyik vezető energia- és ásványi anyag előállítója. Ebben a szerepben fel kell készülnie arra a lehetséges forgatókönyvre is, hogy radikális változások állhatnak elő ezen a területen (megújuló energiaforrások alkalmazása). Földrajzi elhelyezkedése, közlekedési infrastruktúrája lehetőséget biztosít arra, hogy közlekedési és szállítási csomóponti szerepet töltsön be egy kelet-nyugati

Gazdasági integráció Az EGU gazdasági potenciálja Az EGU esetében számba vehető mennyiségi elemek viszonylagosak, de az EGU hivatalos kommunikációjában megjelenő mutatók az összehasonlítás mellett a prioritásokat is jelzik. Területi és népességi mutatók: Az EGU a Föld szárazföldi területének 13.62%-át (20,286 millió km2), ugyanakkor a lakosság tekintve csak 2,55%-át (182,1 millió fő) foglalja magába. Belső erőforrások: A Föld gazdaságilag aktív népességének 2,8%-a (92,9 millió fő) él az EGU területén. A természeti erőforrások és a termelés összehasonlítására 20112014 közötti adatokat publikálnak (http://eec. eaeunion.org). Ennek alapján világviszonylatban a földgázkitermelésben a 2. helyen (a teljes földgázkitermelés 18,4%-a), kőolaj kitermelésben az első helyen (a teljes kőolajtermelés 14,6%-a), szénbányászatban a világon a 6. (5,8%-a teljes szénbányászatnak), az elektromos energia előállításában a 4. helyen (5,1%- az összes elektromos energiának) áll az EGU. A vas- és fémkohászatban az előállított öntöttvas és az acélgyártás 4,5-4,5%-át adja a térség. Ezzel az öntöttvas előállítást tekintve a 3., az acélgyártásban az 5. helyet foglalja el. A világ ipari termelésének 3,7%-át adta a vizsgált időszakban, ezzel a 6. helyen állt. Műtrágyagyártásban a világon a második, a termelés 10,8%-át állítja elő. A mezőgazdasági termelésben a burgonya- (11%) és a búzater-

Az EGU mint gazdasági integráció sikerét és működőképességét hosszú távon az dönti el, hogy a tagországok állampolgárai és vállalkozásai mennyire érzik a gazdasági életre, a kereskedelmi kapcsolatokra és a munkaerő áramlására gyakorolt pozitív hatását. Az EGU a tagországoktól messze nem vár el olyan kardinális strukturális átalakításokat, reformokat, mint adott esetben az Európai Unió. Bizonyos területeken megtörtént az integráció, viszont az eddigi intézkedésekben érezhető az orosz erőfölény. Az elfogadott szabályozók sokkal inkább irányulnak a status quo fenntartására, mint a modernizációra. Az EGU tagországok elfogadtak egy egységes vámtarifarendszert, mely többségében az Oroszországban alkalmazott import vámokat emelte át a közös rendszerbe. Ezek a viszonylag magas vámok Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország esetében, ahol alacsonyabb volt az importra kivetett vám, számos termék esetében áremelkedést okoztak. Ez főleg a Kínából érkező élelmiszeripari termékeket érintette, a fogyasztói árak emelkedése mellett negatívan hatott a nagykereskedelmi cégek forgalmára és a re-export típusú ügyletekre is. Ezen a helyzeten valamennyit enyhített, hogy az orosz termékek ára csökkent a rubel gyengülése miatt. A helyzetet tovább bonyolítja Oroszország és Kazahsztán WTO tagsága. Oroszország WTO tagsággal vállalt kötelezettségei kapcsán az import vámok csökkenhetnek, Kazahsztán esetében kettős vámtarifa-rendszer alkalmazásához vezetett. Az egyik az EGU tagországokra érvényes, a másik az EGU-n kívüliekre.

Az EGU-n belül a szovjet rendszerben kidolgozott GOST (ГОСТ: государственный стандарт) minőségi standardok érvényesek. Az államok közötti koordinációs feladatokat az Eurázsiai Szabványügyi, Mérésügyi és Tanúsítványi Tanács látja el, melyet regionális szabványügyi szervezetként egy 1996-ban született állásfoglalás alapján az ISO is elismer. Az EGU-n belül az egyik legfontosabb kérdés az élelmiszeripari termékekre vonatkozó növényi- és állategészségügyi szabályozás követelményeinek harmonizációja. Oroszország ezeket – főleg az állategészségügyi előírásokat – nem egyszer alkalmazta és alkalmazza most is politikai vitákban piacvédelmi eszközként. Mások is élnek ilyen eszközökkel: Kazahsztán 2015-ben az olcsó orosz tejtermékek piacra jutását igyekezett akadályozni. Kirgizisztán jelenleg nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával, hogy az EGU szabályozó rendszerét átvegye, miközben 2017 augusztusában lejár az az átmeneti időszak, illetve azok a könnyítések, amelyeket a fel-

zárkózás, valamint az EGU szabályozó rendszerének átvétele és bevezetése érdekében kapott. (Kirgizisztán csak a mezőgazdasági termékek tekintetében konkurens Kazahsztánon keresztül tudja szállítani hús- és tejtermékeit az EGU tagállamaiba.) Az elemzők az EGU eddigi tevékenységének sikerei között említik a munkaerő migrációjával kapcsolatos problémák enyhítését. Ez a téma a tagok közül leginkább Kirgizisztánt és Örményországot érinti. Tény, hogy az EGU állampolgárok legális munkavállalása könnyebbé vált, kevesebb adminisztrációs feltételnek kell megfelelniük. Az EGB-n belül létrejött egy egység, mely a migrációs folyamatokat kíséri figyelemmel, az EGU állampolgárok munkavállalói jogaiért felel. Ennek ellenére a személyek EGU-n belül szabad mozgásában is vannak fennakadások. Számos alkalommal számolnak be arról EGU állampolgá-

Az Eurázsiai Gazdasági Unió

egyre komolyabb szerepet tölt be. Az EGU közös piaci politikája nem feltétlenül kedvez az egyes tagok érdekeinek (importvám), de eszközt ad Oroszország kezébe, hogy Kína terjeszkedését kontrollálja a közép-ázsiai térségben. 2016. január 1-i hatállyal Oroszország felfüggesztette Ukrajna vonatkozásában a Független Államok Közössége szabadkereskedelmi megállapodásának keretében biztosított kereskedelmi kedvezményeket. Ezen kívül embargót hirdetett az ukrán élelmiszeripari termékekre, illetve akadályozza a Kazahsztánba és Kirgizisztánba történő ukrán tranzitszállítást. Oroszországgal ellentétben a többi tagország fenntartja kereskedelmi és gazdasági

ban. A külkereskedelmi egyenleg 36,4%-ot romlott a 2015-ös évhez képest, de továbbra is pozitív. A kereskedelmi áruforgalom összértéke az EGU-n belül 2016-ban elérte a 42,5 milliárd dollárt. Az Unión belüli áruforgalom 2013 óta csökken, 2016ban 6,7%-kal alacsonyabb a 2015-ös mutatóhoz képest, de mindenképpen lassul a visszaesés mértéke, hiszen 2015-ben 25,5%-kal csökkent a kereskedelmi áruforgalom dollárban kifejezett értéke az előző évhez képest.

kapcsolatait Ukrajnával.

1. Kőolaj árának a csökkenése – Az EGU tagországok külkereskedelmi áruforgalmának meghatározó részét alkotják az energiahordozók (az EGU-n belüli áruforgalom 22,8%-a, a harmadik országokba irányuló export 58,9%-a). Az EGU-n belüli áruforgalom közvetlen összefüggést mutat a kőolaj világpiaci árának alakulásával. Mind EGU-n belül, mind a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemben jellemző, hogy az export átlagos csökkenését meghaladó módon csökkent az energiahordozók kivitele. 2. A világgazdaság és a kereskedelem lassuló növekedése – A világgazdaság növekedése 2016-ban 3,1% volt, ami a 2008-2009-es recessziót követő legalacsonyabb érték. A világkereskedelem is igen alacsony, 1,2%-os mértékben bővült, ami az elmúlt 30 év legalacsonyabb növekedési mutatója. Ez negatív módon hatott a tőzsdei termékek és a kőolaj keresletére, így az árára is. 3. Oroszországgal szembeni szankciók – Az Oroszországgal szemben 2016-ban is meghosszabbított szankciók fékezik az EGU-n belüli áruforgalmat, ugyanakkor ösztönző erővel is hatnak egyes árucsoportok esetében (pl.: mezőgazdasági termékek).

Az Eurázsiai Gazdasági Unió kereskedelmi mutatói 2016-ban

rok, hogy a belső határokon is feltartóztatják őket. A nemzetközi turizmust, illetve esetenként harmadik ország állampolgárainak szabad mozgását is korlátozzák időnként. Az Eurázsiai Gazdasági Unió együttműködése harmadik országokkal Az EGU hivatalos nyilatkozataiban folyamatosan hangsúlyozza az EGU-n kívüli országokkal való együttműködés fontosságát, melyet a közel 40 országgal folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokkal is alátámaszt. Vietnámmal 2015-ben kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást. A Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács 2016. december 26-i ülésén a tagországok elnökei megegyeztek abban, hogy az EGU rövid távú céljai között szerepel szabadkereskedelmi megállapodás aláírása Iránnal, Egyiptommal, Indiával és Szingapúrral. Szabadkereskedelmi zóna kialakításáról folynak a tárgyalások Szerbiával és Izraellel. Kínával is megkezdődtek a tárgyalások a kereskedelmi és gazdasági együttműködési lehetőségekről. Az EGU számára kulcsfontosságú az EU-val és Kínával folytatott együttműködés. Az EGU létrejötte megosztotta az EU tagországokat. Jean-Claude Juncker 2015 novemberében az EGU megalakulása ügyében Putyinnak írt levelé-

ben meghatározott feltételek mellett lehetőségként említi meg az együttműködést az EU és az EGU között. Lengyelország és Litvánia viszont határozott tiltakozását fejezte ki az EGU-val történő együttműködés kapcsán (INTERNATIONAL CRISIS GROUP). Jelenleg részben politikai (Krím és a keletukrajnai konfliktus – szankciók), részben gazdasági (az EGU és az EU előírások harmonizációjának nehézségei) okok miatt kevés az esély arra, hogy egy EU – EGU kapcsolatokban előrelépés szülessen. Oroszország kivételével az EGU tagok egyre inkább arra törekszenek, hogy mélyítsék kapcsolatukat az EU-val. Ez Oroszország ellenzését vonja maga után. Örményország 2013 szeptemberében fel is függesztette a tárgyalásokat a DCFTA aláírásáról, holott Jereván egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere az EU. Míg az EU-val való kapcsolat ellentmondásos, az EGU komoly lehetőségeket lát a Kínával kialakított együttműködésben, különösen a Közép-Ázsiát átszelő, Kínát és Európát összekötő ún. „Selyemút” projektben. A legalább 40 milliárd dolláros tervezett beruházás a közlekedési és a szállítási időt jelentős mértékben csökkentené az EU és Kína között, az érintett országok pedig fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont szerepet tölthetnek be. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tagországok kereskedelmében, gazdasági életében Kína

Kereskedelmi és gazdasági téren az integráción belül az eddigi mutatók negatívak (2015-ben Az EGU-n belül 26%-kal, az EGU-n kívüli partnerekkel bonyolított külkereskedelmi forgalom 34%-kal esett vissza), de az EGU működése és eredményei nem vonatkoztathatók el az EGU térségében zajló negatív gazdasági folyamatoktól (melyben meghatározó és multiplikáló szerepet játszik az orosz gazdaság gyengélkedése). Rövid távon a kereskedelemre és a vámokra vonatkozó jogi normák harmonizációja, illetve az EGU-n belüli munkavállalással kapcsolatos migráció jogi kérdéseinek a rendezése lehet pozitív hatással az EGU működésére. Az EGUn belüli valutában megadott kereskedelmi forgalom 2016-ban is negatív előjelű, de a csökkenés 6,7%-ra mérséklődött. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kereskedelmi áruforgalom fizikai mennyisége 0,4%kal növekedett, illetve Örményország és Kirgizisztán EGU-n belüli kereskedelmi forgalma jelentős mértékben nőtt (Örményország esetében 20%-os, Kirgizisztán esetében 4,4%-os volt a növekedés). A harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi áruforgalom minden mutatója (export, import, áruforgalom, külkereskedelmi egyenleg) csökkent 2016-ban az előző évhez viszonyítva. Az EGU harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi áruforgalma 2016-ban 12%-kal 509,8 milliárd dollárra csökkent. A külkereskedelmi áruforgalom 60,5%-át (308,4 milliárd dollár) tette ki az export, 39,5%-át (201,3 milliárd dollár) az import; a csökkenés sokkal nagyobb mértékű volt az exportban, mint az import-

A csökkenés okai között egyaránt vannak külső és belső tényezők. A meghatározó külső tényezők az alábbiak voltak:

A meghatározó belső tényező a nemzeti valuták devalválódása volt. A nemzeti valutáknak a dollárhoz viszonyított árfolyamának romlása jelentős mértékben fékezte a tagországok külkereskedelmi áruforgalmát. Az EGU legfontosabb külkereskedelmi partnerei Az országcsoportokat vizsgálva 2016-ban az EGU harmadik országokkal bonyolított külkereskedelmi áruforgalmának 46,5%-át az Európai Unióval reali-

Az Eurázsiai Gazdasági Unió

1. táblázat. Kereskedelmi áruforgalom az Eurázsiai Gazdasági Unión belül és harmadik országokkal Mutató 2015. év 2016. év Változás 2016/2015 (milliárd dollár) (milliárd dollár) Kereskedelmi áruforgalom az 45,6 42,5 -6,7% EGU-n belül Kereskedelmi áruforgalom har579,4 509,8 -12% madik országokkal export az EGU-ból 373,8 308,4 -17,5% import az EGU-ba 205,5 201,3 -2%

1. ábra. Magyarország EGU tagországokkal bonyolított külkereskedelmi áruforgalma (millió USD) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000

2. táblázat. Az Eurázsiai Gazdasági Unió TOP 5 kereskedelmi partnere 2016-ban

Sr.

Ország

2016 külkereskedelmi áruforgalom (milliárd dollár)

Kína

78,6

-0,4%

15,4%

+1,8%

Németország

45,1

-11,7%

8,8%

0,0%

2016/2015

Részarány

Részarány 2016/2015

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 2016. I- 2017. IVIII. hó VIII. hó

2. ábra Magyarország EGU tagországokkal bonyolított export és import áruforgalma (millió USD)

Hollandia

37,0

-26,9%

7,3%

-1,5%

Olaszország

28,9

-29,3%

5,7%

-1,4%

Egyesült Államok

23,1

-2,4%

4,5%

-0,4%

9000

Összes ország

509,8

-12,0%

100%

0,0%

7000

10000 8000 6000 5000

zálta. Ugyancsak jelentős az APEC tagországokkal folytatott külkereskedelmi áruforgalom, mely a teljes áruforgalom 31,5%-a. A nem EGU-tag FÁK tagországokkal folytatott kereskedelem a teljes forgalom 5%-át tette ki 2016-ban. Az előző évhez képest az EU-val folytatott külkereskedelmi áruforgalom 2,3%-kal csökkent, az APEC tagországokkal 1,8%kal növekedett. Míg 2015-ben mind az export, mind az import esetében az EU-val bonyolított forgalom volt a legmagasabb, addig 2016-ban az EGU a legmagasabb értékben az APEC országokból importált (a teljes import 42,3%), az EU a második helyre szorult; a teljes import 40,8%-a származott az EU-ból. Az exportban az EU megőrizte vezető helyét (a teljes export 50,3%-a), az APEC országokba a teljes export 24,4%-a irányult. Országonkénti bontásban az EGU legfontosabb külkereskedelmi partnerei Kína, Németország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok. Az EGU legfontosabb export partnere 2016-ban Hollandia (33,5 milliárd dollár, teljes export 10,9%a) volt, ezt követte Kína (32,9 milliárd dollár, teljes export 10,7%-a), Németország (22,6 milliárd dollár, teljes export 7,3%-a), Olaszország (19,5 milliárd dollár, teljes export 6,3%-a) és Törökország (14,7 milliárd dollár, teljes export 4,8%-a).

Az EGU legfontosabb import partnere 2016-ban Kína (45,7 milliárd dollár, teljes import 22,7%-a) volt, ezt követte Németország (22,5 milliárd dollár, teljes import 11,2%-a), az Egyesült Államok (12,9 milliárd dollár, teljes import 6,4%-a), Franciaország (9,5 milliárd dollár, teljes import 4,7%-a) és Olaszország (9,4 milliárd dollár, teljes import 4,7%-a). Magyarország Eurázsiai Gazdasági Unió tagországaival bonyolított külkereskedelmi áruforgalma Az EGU tagországok fontos szerepet játszanak Magyarország keleti nyitás politikájában, melyet a magyar kormány 2011-ben hirdette meg. A külgazdasági stratégia célja a magyar vállalatok keleti irányú piaci térnyerésének elősegítése. Ebben a folyamatban prioritást élvez a hazai KKV-szektor piacszerzésének elősegítése. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a vizsgált térségben 2014 óta végbemenő gazdasági folyamatok negatívan befolyásolják országaink külkereskedelmi mutatóit. A kőolajár jelentős csökkenése, az orosz, illetve a kínai gazdaságtól való függőség az adott ország valutájának leértékeléséhez vezetett. Ennek következtében egyes országok a belső piac védelme vagy a folyó fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése végett piacvédelmi eljárásokat alkalmaznak. Az EGU mint

4000

Import (millió USD)

3000

Export (millió USD)

2000 1000 0

3. ábra. Az EGU tagországokkal realizált külkereskedelmi áruforgalmunk megoszlása (millió USD) 14000 12000 10000

Kirgizisztán

8000

Kazahsztán

6000

Örményország Belarusz

4000

Oroszország

2000 0

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

regionális gazdasági integráció célja részben szintén a külső negatív gazdasági hatások enyhítése, de ez a magyar kereskedelmi megjelenést hátrányosan érinti, hiszen a tagok előnyben részesítik az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, megkönnyítik a tagországok között az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását. Magyarország és az EGU tagországai közötti külkereskedelmi áruforgalom szignifikánsan csökkent 2014-2016 között. Amennyiben a 2011-es év külke-

reskedelmi adatait tekintjük bázisnak, akkor 20112016 között a Magyarország és az EGU tagországok közötti külkereskedelmi áruforgalom 65%-kal csökkent. A csökkenés mind az importot, mind az exportot érintette, bár eltérő mértékben. Az EGU tagországokból Magyarországra irányuló import értéke 2011-2016 között 69%-kal, míg a Magyarországról az EGU tagországokba irányuló export értéke 53%-kal csökkent, ennek köszönhetően a külkereskedelmi egyenlegünk a vizsgált időszakban javult. Biztató jel, hogy a 2017. első nyolc hónapjára vonatkozó adatok szerint a külkereskedelmi áruforgalom adatai 38%-os javulást mutatnak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a Magyarországra érkező import értéke 45,5%-kal nőtt, míg a Magyarországról az EGU tagországokba irányuló export értéke 26%-kal. Amennyiben az EGU tagországokkal realizált külkereskedelmi áruforgalmunk tagországok közötti megoszlását vizsgáljuk, egyértelműen létszik Oroszország domináns szerepe. 2016-ban az EGU tagországokkal folytatott külkereskedelmi áruforgalmunk túlnyomó többségét (92%-át) Oroszországgal bonyolítottuk, ezt követi 4%-os részaránnyal Kazahsztán és 3,5%-os részaránnyal Belarusz. A fennmaradó 0,5%-on „osztozik” Örményország és Kirgizisztán. Az EGU-ból hazánkba érkező három legfontosabb import termékünk a nyers kőolaj és bitumenes ásványokból nyert nyersolaj (teljes EGU-ból származó importunk 55%-a, teljes nyers kőolaj és bitumenes ásványokból nyert nyersolaj behozatalunk 83%-a); földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén (teljes EGU-ból származó importunk 25%-a, teljes földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén behozatalunk 49%-a) és a szintetikus gumi és faktisz (teljes EGU-ból származó importunk 4%a, teljes szintetikus gumi és faktisz behozatalunk 40%-a). Az EGU tagországokba exportált három legfontosabb termékünk a gyógyszerek kimért adagokban (teljes EGU-ba irányuló exportunk 23%-a, a teljes gyógyszerek kimért adagokban 13%-a); gyógyászati készítmények (teljes EGU-ba irányuló exportunk 5%-a, a teljes gyógyászati készítmények exportunk 16%-a) és a személygépkocsi (teljes EGU-ba irányuló exportunk 4%-a, a teljes személygépkocsi exportunk 0,6%-a) (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a szerző számítása szerint).

A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

Szerző: Gál Zsolt

Canarias

Guadeloupe Martinique

Mayotte Réunion

Açores

REGIOgis

Map 1.8 Total expenditure on R&D, 2014 % of regional GDP < 0.5

3–4

0.5 – 1

>= 4

1–2

no data

2–3

EU-28 = 2.04 BE, DE, EL, FR, AT, SE = 2013 The Europe 2020 R&D target is 3%. Source: Eurostat

500 km

Canarias

Guadeloupe Martinique

Bevezetés A kutatásaim a V-4-országok régióinak a gazdasági változóik, jellemzőik szerinti elemző összehasonlítására irányult. A négy ország – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – sorrendben az egyes régióikkal együtt felsorolva és

Guyane

Mayotte Réunion

Açores

nélküliség, csökken a népesség és más-más régióban a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma vagy a farmerek száma nő. Ezeknek a gazdasági nehézségeknek legfőbb megoldása lehet a régiók közötti hatékonyabb gazdasági együttműködés, a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyabb felhasználása, külföldi tőkebefektetések ösztönzése valamint a felsőfokú képzettek számának növelése és rugalmasabb hozzáigazítása a munkaerő piachoz.

Madeira

A kutatási téma fontossága és aktualitása abban van, hogy jelenleg az EU-28 egészében a legdinamikusabban fejlődő országcsoport a V-4-országok, amely várhatóan tovább bővülhet néhány nyugat-balkáni országgal, amelyek részben EU tagországok, részben pedig várható a közeljövőben a csatlakozásuk az EU-hoz. Továbbá a V-4-országok csoportja bővülhet a Balti-térség EU tagországaival is. Ez a lehetséges bővülési folyamat is elvezethet a V-4-országok további szerepének növekedéséhez az EU-on belül.

A V-4-országok az EU-on belüli gazdasági fellendülése és bővülő gazdasági szerepe szükségessé tette ennek az ország-csoportnak a mélyebb részletesebb gazdasági elemzését, elsődlegesen a népesség, a foglalkoztatottság, a termelés – a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása – és a családi jövedelmezőség terén. Fontos felmérni, hogy a V4-országok gazdasági fellendülésének milyen összetevői és alapjai vannak és várhatóan ez a fellendülés, mennyire lesz hosszabb távú. Az ország-csoport gazdasági fellendülése mellett számos nehézséggel is meg kell küzdenie, mint például néhány régióban kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya, a bányászati-kitermelő ágazat nagyobb gazdasági súllyal rendelkezik csökkentve a nagyobb hozzáadott értékű termékek arányát, csökkennek a családi jövedelmek, jelentősen növekszik a munka-

Guyane

tatásaim során, mivel a vajdaságok nagyságrendje megfelel a többi V-4-országok régióinak és az EU-ban alkalmazott NUTS-2 statisztikai besorolási módszernek is. Csehország és Szlovákia esetében szintén zárójelben a régión belüli kisebb területek besorolások szerinti elnevezése található, amely szintén az Eurostat statisztikai nyilvántartásában is nyomon követhető.

Madeira

REGIOgis

Map 1.11 Population aged 25–64 with tertiary education, 2016 % of total population aged 25–64 < 15

30 – 35

15 – 20

35 – 40

20 – 25

> 40

25 – 30

no data

EU-28 = 30.7 ISCED levels 5 and 6 Source: Eurostat

országok, részben pedig várható a közeljövőben a csatlakozásuk az EU-hoz. Továbbá a V-4-országok csoportja bővülhet a Balti-térség EU tagországaival is. Ez a lehetséges bővülési folyamat is elvezethet a V-4-országok további szerepének növekedéséhez az EU-on belül. A V-4-országok az EU-on belüli gazdasági fellendülése és bővülő gazdasági szerepe szükségessé tette ennek az ország-csoportnak a mélyebb részletesebb gazdasági elemzését, elsődlegesen a népesség, a foglalkoztatottság, a termelés – a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása – és a családi jövedelmezőség terén. Fontos felmérni, hogy a V-4-országok gazdasági fellendülésének milyen összetevői és alapjai vannak és várhatóan ez a fellendülés men�nyire lesz hosszabb távú. Néhány szakember megállapította, hogy kapcsolódva a munkahelyek növekedését célzó beruházási aktivitáshoz, a jól működő bankrendszer és a bank-kontrolling ellenőrizze a bankokhoz kapcsolódó kontrolling tevékenységet, így fejlessze és biztosítsa a feladataik megfelelő tervezést, amely elsődlegesen a piaci kockázatot jelentse, strukturálja a jövedelmi lehetőségeket és növelje a bank potenciálját. A gazdasági növekedés lényegesen függ a magántársaságok tevékenységétől, amelyet az adópolitika szabályoz és így hat a tevékenységükre. Általában az adók vagy a direkt – közvetlen adók csökkentése ösztönözheti a magánszektort beruházásaik és további gazdasági tevékenységük növelésére.

500 km

feltüntetve az Eurostatban alkalmazott azonosító számaikat is. Lengyelország esetében a főbb régiókon belül a vajdaságok kerülnek elemzésre a ku-

Mina (2015) szakértő véleménye szerint politikai garancia is szükséges a politikai kockázati szint csökkentésére és a kétoldalú szerződések megkötésére, amelyek biztosítják a tőkeáramlást a beru-

A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

házások növelése céljából. Más szakértők megállapították az infláció csökkentésének fontosságát, hogy így harmonikussá tegyék a gazdasági növekedést a különböző országokban. Az adók különböző formái, mint a kormányzati költségvetés bevételei, jelentős hatással vannak a költségvetési egyenleg alakulására, amely folyamatosan negatív is lehet, amely éppen ezért az EU tagországok teljes államadósságát akkumulálhatja évről évre. Áttekintve az adók kérdését és problémáit, amire leginkább szükség van az, hogy a kormányzati költségvetési mérleg egyenlege pozitív legyen. A gazdasági élet stabilitása és a gazdasági fejlődés dinamikusabbá tétele érdekében fontos a vállalkozások beruházási tevékenységének a növelése, a külföldi közvetlen beruházások (Foreign Direct Investment) ösztönzése és a vásárlóerő növelése a belföldi piac bővítése érdekében, amelyek szükségessé teszik az államadósság és a kormányzati költségvetési deficit csökkentését az adók emelésének elkerülésével A regionális gazdasági fejlesztéseknél célszerű a környezetvédelmi beruházásokat előtérbe állítani, amellyel a Világ Bank által folyósítható támogatások könnyebben megszerezhetővé válhatnak. A technológiai fejlesztéseknél fontos a kedvezőtlen pénzügyi háttér megszüntetése is, amelyhez az államadósság és a kormányzati költségvetési deficit csökkentésén túlmenően a pénzintézetek szerepét is növelni kell (Zsarnóczai et al, 2016).

Canarias

Guadeloupe Martinique

Canarias

Guyane

Mayotte Réunion

Açores

Guadeloupe Martinique

Madeira

Guyane

Mayotte Réunion

Açores

Madeira

REGIOgis

Map 2 Change in GDP per head index, 2008–2015 Index point difference < -20

5 – 10

-20 – -15

10 – 15

-15 – -10

15 – 20

-10 – -5

20 – 25

-5 – 0

> 25

0–5

no data

EU-28 = 0 Source: Eurostat, DG REGIO

500 km

a munkaerőforrása alakulásának és a képzettségi szintjüknek is, amelyeknek a foglalkoztatásban jelentős kihatásai vannak a vállalati versenyképesség kialakítására. Ezért is fontos a két gazdasági változó kiértékelése a kiválasztott országok – a V-4-országok regionális elemzésében.

Anyag és Módszertan A V-4-országoknál a gazdasági elemzésében elsődlegesen az egyes NUTS-2 statisztikai egységek, régiók, Lengyelországban a vajdaságok az EU statisztikai adat nyilvántartásában használt kód elnevezéseiket használom. Az egyes régiók regionális gazdasági jellegű elemzésében a legfontosabb gazdasági jellemzőket vettem alapul, amelyek minden régió esetében fontos szerepet játszanak a régiók gazdasági fejlődésében. Általában a gazdasági változók a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozó adatokra épül, amely ettől eltér, azt külön feltüntetem. A tudományos elemzéseimhez az Eurostat 2017 júniusától 2017 decemberéig közölt adatokat használtam fel. A regionális demográfiai statisztikai adatok terén fontos a népesség és a képzettség alakulása szerinti különbségek és eltérések elemzése régiónként. A kutatásaimban fontos szerepe van az egyes régiók népessége,

Az adott régiók gazdasági fejlettségi szintjét jól jellemzi a kutatásokra, fejlesztésekre fordított költségek nagysága és a munkaerő képzettségi szintje, ezért fontos az ezekre a területekre fordított pénzforrások növelése. A régiók GDP növekedése és a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása kihatással van a foglakoztatásra, a családok jövedelmi szintjére, a vásárlóerejére, és lényegében a lakosságnak az adott régióban való megmaradására. Így ezek a gazdasági változók az egyes régiók népességmegtartó képességét is növelhetik, illetve ezeknek a változóknak a romló tendenciája a régiók népesség megtartó képességét csökkenthetik. Ezért is fontos a kutatásomban ezeknek a gazdasági változóknak a helyzetét értékelni régiós szinten. Az egyes régiók gazdasági fejlődését jól jellemzi a regionális bruttó hozzáadott érték alakulása bázis áron számolva, valamint a családi jövedelmek alakulása szintén ehhez a gazdasági és pénzügyi régiónkénti összehasonlítási elemzésekhez tartozik.

REGIOgis

Map 2.6 Change in employment rate (20-64), 2008–2016 Percentage point change < -5

2.5 – 5

-5 – -2.5

5 – 7.5

-2.5 – 0

> 7.5

0 – 2.5

no data

EU-28 = 0.8 Source: Eurostat, DG REGIO

500 km

A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

Az elemzéseimben kitérek a regionális foglalkoztatottság helyzetére, kiemelten a bányászatban, amely ágazat fontos kihatással van a foglalkoztatottság általános helyzetére. Az ipar termelési színtere a földrajzi környezet, amely biztosítja a termeléshez szükséges ásványkincseket, az energiahordozókat és a nyersanyagokat. A természeti erőforrások men�nyisége és jelentősége a történelem során változik. Napjainkban a vállalatoknak, amelyek a piaci versenyben sikeresek akarnak maradni, egyre inkább számolniuk kell azokkal a földrajzi tényezőkkel, amelyek a nyersanyagellátást, a megújuló energiaforrást és a kereskedelem szempontjából lényeges földrajzi elhelyezkedését jelentik.

tatottsági szint csökkentését is maga után vonja, ezért szükséges más ágazatok fejlesztésével többek között a népesség vidéken tartására és a népesség vásárlóerejének szinten tartására, megfelelő foglalkoztatási politika kialakítására. Az elemzés alapján jól mutatja, hogy a V-4 országok egyes régiói melyik negyedben találhatók a koordináta-rendszerben a gazdasági változóik szerint. Összesen 10 régió tartozik hozzá: Pozsonyi, Eperjesi, Kassai, Mazóviai vajdaság, Varsó, Kis-lengyelországi vajdaság, Krakkó, Sziléziai vajdaság, Katowice, Kárpátaljai vajdaság, Rzeszów, Nagy-lengyelországi vajdaság, Poznań, Nyugat-pomerániai vajdaság, Szczecin és Pomerániai vajdaság, Gdańsk.

A kutatásaim során felhasználtam az SPSS (Special Program for Social Sciences = Sajátos Program a Társdalom-tudományok Érdekében) elnevezésű statisztikai elemzési módszert, amelyet részletesebben Csalner (2015) és Huzsvai-Vincze (2012) dolgoztak ki korábban. Ez a statisztikai elemzési módszer biztosítja a széleskörű több ország nagyszámú régióinak áttekintését és a tudományos megalapozottságú elemzését valamint összehasonlítását. Az elemzési módszerekben kiemelem az egyes régiók gazdasági társadalmi hasonlóságait és eltérő jellemzőit.

Faktor elemzés a gazdasági változói alapján: Népesség, Képzettség, Bányászat, Versenyképesség

Canarias

Guadeloupe Martinique

Guyane

Mayotte Réunion

Açores

Madeira

Kutatási eredmények A felsorolt gazdasági változók alapján történő gazdasági elemző összehasonlítás jó tudományos alapot nyújt a V-4-országok régióinak gazdasági-társadalmi fejlettsége szerinti rangsorolásához és csoportosításához. Az EU jelenleg legdinamikusabban fejlődő régiója a V-4-országok, miközben népessége és területi kiterjedése is jelentős az EU-on belül. Ez is fontossá teszi a négy ország regionális fejlődésének elemzését és a régióinak gazdasági összehasonlítását kiemelten a foglalkoztatás, a képzettség, a tudományos-technikai fejlődés, a lakosság jövedelmezősége és a technológia és tudás intenzív viszonyok elemzése terén, kiemelve alapanyag termelő ágazatok szerepét, mint például a bányászat és a felszíni kitermelést. Az alapanyag termelő ágazatokban a foglalkoztatottság kérdése azért is lehet fontos, mert alapvetően a vidékhez is kapcsolódik, és így az ágazatban a foglalkoztatottság szintjének csökkentése felveti annak a lehetőségét, hogy a népesség mennyire maradhat meg a vidéki térségben. Természetesen a mezőgazdasági termelés fejlődése a foglalkoz-

Forrás: Az SPSS statisztikai elemzési rendszer alapján saját számítások

2012 és 2016 között a Pozsonyi régió népességének 4,4%-os növekedési üteme volt a legnagyobb, a 25 és 64 év közötti népesség felsőoktatási végzettek száma 39%-kal nőtt, míg a bányászatban foglalkoztatottak számának növekedése 200%-ot ért el ez idő alatt. A népesség növekedési üteme jelentős mértékben kihatott a felsőfokú képzettek számának növekedésére, ugyanakkor a régió sajátos jellemzőjeként jelentősen nőtt a bányászati ágazatban a foglalkoztatottak száma, amely itt a legnagyobb a V-4-országokban. Ebben a régióban a kibontakozott fejlődés, amely jellemezhető a felsőoktatási végzettek magas növekedési ütemével és a bányászatban foglalkoztatottak kiemelkedő növekedési ütemével, jelentősen hatott a bruttó hozzáadott érték növekedési ütemére, amely 12,4% volt 2011 és 2015 között, valamint

REGIOgis

Map 4 Total population change in NUTS 3 regions, 2005–2015 Total change (%) < -10

5 – 10

-10 – -5

10 – 15

-5 – 0

> 15

0–5

no data

EU-28 = 2.84 DK, DEA, DED, DEE: data before 2007 was extrapolated. PL52: NUTS 2 Source: Eurostat, DG REGIO

500 km

A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

a családi jövedelmek növekedési ütemével, amely 17,2% volt 2010 és 2014 között, amely a legmagasabb volt a V-4-országokban. A családi jövedelmek növekedését jelentősen előmozdította a magas növekedési ütem, mind a felsőfokú végzettek száma, mind a bányászati ágazatban foglalkoztatottak száma alapján. Lényegében a Pozsonyi régió, az egész V-4-országok régiói viszonylatában komoly, jelentős gazdasági eredményeket ért el. Ezt a régiót követe a Eperjesi régió a 0,6%-os népesség növekedéssel, a felsőoktatásban végzettek száma 43,1%-kal nőtt – csak a Praha régió múlta alig felül ennek mértékét –, míg a bányászatban foglalkoztatottak számának növekedése, amely 24,2%-ot ért el ez idő alatt. Ez utóbbi messze kevesebb a Pozsonyi régióhoz mérten, de erős növekedési ütem volt az egész V-4-országok viszonylatában. Az Eperjesi régióban felsőoktatásban végzettek arányának ilyen nagyfokú növekedése jelentős mértékben hatott a bruttó hozzáadott érték növekedési ütemére, amely 14,3% volt 2011 és 2015 között, valamint a családi jövedelmek növekedési ütemére („Y” tengely), amely 13,6% volt 2010 és 2014 között, amely jelentősnek mondható a V-4-országokban. Megállapítható, hogy a felsőoktatásban végzettek arányának jelentős mértékű növekedése kihatással van a magasabb szintű és képzettségű foglalkoztatás növekedésére, amely a nagyobb mértékű feldolgozottsági szintet eredményezheti a vállalatoknál. A növekvő mértékű foglalkoztatottsági szint és a munkaerő magasabb képzetségi szintje hozzájárul a családi jövedelmek növekedéséhez. Erre a Pozsonyi, Eperjesi és a Kassai régiók adják a legjobb példákat 2011 és 2015 között. Ezt a három régiót követi a Mazóviai vajdaság (Varsó) a népesség 1%-os növekedési ütemével, a felsőoktatásban végzettek aránya 38,4%-kal nőtt, míg a bányászatban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent 6,4%-kal ez idő alatt. Bár a népesség számának a növekedési üteme szerényebb mértékű, mint a régióban, de a felsőoktatásban végzettek arányának nagyfokú növekedése így is jelentős, majdnem a régió mértékét éri el, nincs ezen a téren lényegében különbség a kettő között. Azonban a bányászati és kitermelői ágazatban jelentős volt a foglalkoztatottsági szint csökkenése. Ettől függetlenül ebben a régióban is a felsőoktatásban végzettek arányának

100

101

A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten

nagyfokú növekedése szintén jelentős mértékben hatott a bruttó hozzáadott érték növekedési ütemére, amely 16,3% volt 2011 és 2015 között. Ezzel az eredménnyel ez a régió a Nagy-lengyelországi vajdaság (Poznań) és a Kis-lengyelországi vajdaság (Krakkó) után a harmadik legnagyobb volt a V-4-országokban. E mellett jelentős volt a családi jövedelmek növekedési üteme is, amely 15,7% volt, szintén a második legnagyobb volt a Pozsonyi régió után a V-4-országokban. A Pozsonyi régió magas népesség növekedési ütemet ért el 4,4%-kal 2012-2016 között, amely a legmagasabb az egész V-4-országok ös�sze régióival szemben, ezzel szemben csak a Prága közeli régió érte el majdnem ezt a szintet 4%-kal, miközben a Praha régió, valamint a KözépMagyarország régió (Budapest) 2-2%-kal követte. A többi régió lakosságának növekedési aránya legjobb esetben 1%-ot éri el, viszont a nagy többségük lakossági száma csökkent 1-2%-kal. Lényegébe a fővárosok vagy annak közvetlen közeli régiói tudták csak növelni a lakossági létszámot. A koordinátarendszernek ebben az első jobb felső negyedében lévő régiók jelentős eredményeket értek el a felsőoktatásban végzettek arányának ilyen nagyfokú növekedése révén 2011 és 2015 között a bruttó hozzáadott érték növekedési üteme és a családi jövedelmek növekedési üteme terén. A koordináta-rendszer második negyedébe balra fenn, összesen 12 régió tartozik hozzá: Łódźi vajdaság, Łódź, Lublini vajdaság, Lublin, Lubusi vajdaság, Gorzów, Wielkopolski, Zielona Góra, Alsósziléziai vajdaság, Wrocław, Opolei vajdaság, Opole, Kujávia-pomerániai vajdaság, Bydgoszcz Toruń, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Zsolnai, Besztercebányai. Łódźi vajdaság, népessége növekedési üteme csökkent 2%-kal 2012-2016 között, amelynél nagyobb csökkenés csak a Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld régiókban következett be a V4-országok összes régióival összehasonlítva.

102

Közép-Magyarország régió népessége 2%-kal nőtt, a felsőoktatásban végzettek száma jelentősen 35,5%kal nőtt, amely a hatodik legjobb a V-4-országokban, míg a bányászatban foglalkoztatottak száma 11%kal csökkent ez idő alatt. A felsőoktatásban végzettek számának növekedési üteme nagyfokú volt ennek ellenére a régió bruttó hozzáadott értéke növekedési üteme nagyon szerény volt a 4,1%-os növekedési ütemmel 2011 és 2015 között, viszont a családi jövedelmek növekedési üteme közepesnek mondható a V-4-országai viszonylatában, amely csak 8,9%-ot ért el. Praha régió népessége 2%-kal nőtt, a felsőoktatásban végzettek száma csak 43,3%-kal nőtt, míg a bányászatban foglalkoztatottak száma 30%-kal nőtt ez idő alatt. A felsőoktatásban végzettek számának a növekedési üteme a legnagyobb volt a V-4-országok viszonylatában, még is a régió bruttó hozzáadott értéke csökkent 0,5%-kal 2011 és 2015 között, ugyanakkor a családi jövedelmek is jelentősen („Y” tengely) csökkentek 6%-kal. Megállapítható, hogy lényegében a csehországi tapasztalatok jelzik, hogy a bányászatra épülő régiók gazdaságilag visszaeső helyzetbe kerültek, amely megmutatkozik részint a régiókban a bruttó hozzáadott érték és a családi jövedelmek alacsony szintű növekedésében vagy stagnálásában, esetenként visszaesésében. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy a hegyvidéki területen lényegében a bányászat hagyományos iparágnak számít. A koordináta-rendszer negyedik negyedébe balra lenn, összesen 9 régió tartozik hozzá: Szentkereszt vajdaság, Kielce, Podlasiei vajdaság, Białystok. Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Nagyszombati, Trencséni, Nyitrai, Jihozápad, Severozápad. Az ehhez a negyedéhez tartozó régiók fejlődése esetében is meghatározó jelentősége van a régiós szintű bruttó hozzáadott érték alakulásának, amely a régiók többségében növekvő mértékű, viszont általában kisebb mértékben, mint a koordináta-rendszer többi negyedéhez tartozó régiók esetében. A növekedés mértéke 1,9%-tól 10,5%-ig terjed.

103

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

A geopoliltikai közvélemény kutatásunk 2019 elején lát napvilágot, de a geopolitikai közvéleménykutatás ötlete még 2017 során született meg bennünk. Az elképzeléseink szerint átfogó módon szerettük volna bemutatni, hogy a mai Magyarországon milyen külpolitikai és geopolitikai ismeretekkel rendelkezik a lakosság. Milyen külpolitikai témák játszanak kiemelt szerepet a közgondolkodásban, honnan tájékozódnak, mennyire ismerik a világ legbefolyásosabb országainak a vezetőit, vagy miként vélekednek a nagy globális szövetségi rendszerekről. Kicsi, tengerektől elzárt országként azt tapasztaltuk, hogy a magyar lakosság inkább befelé forduló: kevésbé érdeklődnek a külpolitikai témák, események iránt, mert a jelek szerint nem is érzik úgy, hogy hatással lehetnénk azokra, és inkább a belpolitikai és közéleti események felé fordulnak. Ezt az előfeltevésünket igazolni láttuk a közvéleménykutatás eredményeiben is. Kétségtelenül, korábban is készült már Magyarországon olyan külpolitikai közvéleménykutatás, amelyben a magyar lakosság európai kötődéseit, nemzetközi partnerekről szóló ismereteit vagy az egyes népekhez fűzött viszonyát vizsgálták. Azonban ennyire átfogó, különböző térségekre kiterjedő, a magyar lakosság geopolitikai ismereteit – és egyben véleményét – vizsgáló kutatás azonban ez idáig nemigen született, így bízunk benne, hogy megfelelő szakmai háttérrel és rendszeres megjelenéssel egy érdekes és izgalmas korképet tudunk adni a geopolitikai ismeretekről és gondolatokról a 21. századi Magyarországon. 104

105

1. 106

általános külpolitikai tájékozottság Az első kérdéscsoport (1–11. kérdések) a hazai felnőtt lakosság külpolitikai tájékozottságát, ismereteit méri fel, kitérve a tájékozódás módjaira, egyes médiumok ismertségére. Ezen kívül felméri a különböző országok irányában való szimpátiát, adott országok vezetőinek ismeretét és politikáik hazánkban is tapasztalható hatásainak megítélését, valamint ezen vezetők személyének minősítését is. A kérdések célja volt továbbá annak felmérése is, hogy az elmúlt években történt egyes jelentős regionális vagy világpolitikai események (mint a brexit, a nyugat-európai terrormerényletek, vagy Donald Trump elnökké választása) hatását mennyire érzik befolyással a megkérdezettek a saját életükre. Ezek alapján egy általános kép rajzolódik ki arra vonatkozóan, mi a hazai lakosság hozzáállása a Magyarországon kívül történő eseményekkel kapcsolatban. A válaszok alapján a következő főbb eredményeket kaptuk: • kis ország lévén a hazai külpolitikai érdeklődés viszonylag mérsékelt, a válaszadók kétharmada saját megítélése szerint egyáltalán nem, vagy csak kevéssé tájékozott a témában, és egymás között sem jellemző a külpolitikai témák megvitatása • a különböző médiumok közül a hazai lakosság a televíziót preferálja információszerzésre, a fiatalabb korcsoportokban azonban már az interneten

keresztül való tájékozódás a meghatározóbb. Mindez azonban nagyrészt magyar nyelvű forrásokra szorítkozik, a külföldi médiumok (nyomtatott sajtótermékek, hírcsatornák) ismertsége rendkívül alacsony, átlagosan a lakosság 50-70%-a egyáltalán nem ismeri ezeket • A nemzet külpolitikai gondolkodását a válaszadók szerint elsősorban a média, másodsorban pedig a politikusok befolyásolják • A világpolitikai események hatásait általánosságban kevéssé érzi a lakosság (közel fele egyáltalán nem, vagy inkább nem), konkrét eseményekre rákérdezve viszont már magasabb értékeket kapunk • Legbarátibb országnak a környezetünkből Lengyelországot tartják a válaszadók, legkevésbé barátinak pedig Romániát és Ukrajnát •e gyes globális hatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, Németország) vezetőit általánosságban a lakosság fele ismeri, ez azonban Ázsia irányában drasztikusan csökken (a kínai államfő és az indiai kormányfő ismertsége egyaránt csupán 5% körüli). A legnagyobb hatást gyakorló szereplőknek a közeli nagyhatalmak (Németország és Oroszország) vezetőit tartják, továbbá az ismertséggel némiképp korrelál a szimpátia is (minél kevésbé ismert egy vezető, annál kisebb arányban tartják szimpatikusnak).

107

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

1. Saját megítélése alapján mennyire tájékozott külpolitikai kérdésekben? A kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy a lakosság saját megítélése szerint mennyire tájékozott külpolitikai kérdésekben. Ez a kérdés a blokk összes többi kérdésére adott válaszának értékelését befolyásolja, ugyanis a továbbiakban a külpolitikai ismeretekre vonatkozó egyéb kérdések következnek. Ezek egyrészt kitérnek a tájékozódás forrására (külpolitikával foglalkozó médiumok ismertsége), másrészt külpolitikai események megítélésére, harmadrészt pedig globális szempontból fontos országok vezetőinek ismertségére, befolyásának felmérésére és tevékenységeinek megítélésére. Előzetes feltételezésünk szerint a külpolitikára, a Magyarországon kívüli eseményekre összpontosuló figyelem relatíve alacsony hazánkban. Ugyan az élő televíziós közvetítések, és még inkább az internet segítségével elvileg azonnal értesülünk a világ bármely pontján történt eseményekről, sőt ezek a közvetítések már magukra az eseményekre is hatással lehetnek (ennek már félig-meddig tudományos definíciója is létezik, az úgynevezett CNN-hatás1), mégis a külpolitikai közvetítések évek óta egyre kevesebb hangsúlyt kapnak. Ennek ok-okozati összefüggésére nem kapunk választ a kérdőívből, vagyis, hogy azért csökken alacsony a lakossági érdeklődés a világpolitikai események iránt, mert a híradásokban kisebb figyelmet kapnak ezek az események, vagy azért kapnak kisebb figyelmet a külpolitikai események, mert alacsony irántuk az érdeklődés? Az viszont kiderül a válaszokból, hogy a lakosság mennyire tartja magát tájékozottnak a témában. Az ötfokozatú skálán a kevésbé tájékozottak a lakosság közel 2/3-át teszik ki (több mint egyharmaduk [36,5%] egyáltalán nem tájékozott, közel 30%-uk [27,7%] pedig inkább nem tájékozott), mintegy 64,2%ot. A semleges választ adók további közel ¼-részt tesznek ki, és azok aránya, akik tájékozottnak tartják magukat ezekben a kérdésekben, mindössze 10,2%. Összességében tehát csupán a lakosság egytizede nyitott, érdeklődik és tájékozódik külpolitikai

108

témákban Magyarországon. Nemek szerinti megoszlásban kicsit magasabb arányt mutatnak a férfiak, és alacsonyabbat a nők, ez annak tudatában, hogy a külpolitikai események gyakran konfliktusokról, háborúkról, hatalmi erőviszonyokról, politikusi találkozókról szólnak, melyek alapvetően férfias témák (ahogy a világpolitikát is jelentős mértékben férfiak dominálják), nem meglepő eredmény. Korcsoportok szerint a teljes mintához képest alacsonyabb „tájékozottsági szinttel” rendelkeznek a 18-49 évesek, és csupán az 50-59 év közöttiek, illetve a hatvan év felettiek tájékozottsága mutat a teljes mintához képest magasabb értékeket. Ezek szerint nem csak a fiatal felnőttek, hanem a középkorúak sem igazán érdeklődnek a külpolitika iránt. A vonatkozó korábbi kutatások szerint a fiatalok körében általános érdektelenség és negatív attitűd2 figyelhető meg a politikával szemben, ez magyarázhatja a téma iránti alacsony érdeklődésüket. Az azonban némiképp meglepő eredmény, hogy a középkorúak népes csoportja is meglehetősen tájékozatlannak vallja magát. Viszonylag jelentős különbségek mutathatók ki a külpolitikai tájékozottságban iskolai végzettség, illetve a lakóhely típusa szerint. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők jóval nagyobb arányban vallották magukat tájékozottnak, vagy nagyon tájékozottnak külpolitikai témákban, mint az alsó- vagy középfokú végzettségűek, az egyáltalán nem, vagy inkább nem tájékozottak aránya pedig ennek megfelelően jóval alacsonyabb körükben. (Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportja számszerűen jóval kisebb, mint az alsó- és középfokú végzettségűeké, a válaszadók kevesebb, mint 20%-a tartozik ide.) Hasonlóan markáns különbségek mutatkoznak Budapest és az összes többi település viszonylatában, a budapestiek jóval tájékozottabbnak érzik magukat, legkevésbé pedig a községekben élők vélik tudásukat relevánsnak külpolitikai témákban.

109

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

2. Elsődlegesen honnan informálódik a külpolitikai eseményekről? A második kérdés arra a kérdésre kereste a választ, hogy a lakosság milyen formában tájékozódik a külpolitikai eseményekről, mi a legfontosabb információforrásuk. Az négy lehetséges kategória közül (televízió, nyomtatott sajtó, internetes média, család-ismerősök) a televíziót jelölték meg toronymagasan a legtöbben, a megkérdezettek közel 60%-ának ez a médium az elsődleges információforrása külpolitikai témákban, ezt követi az internetes média, majd pedig a család, ismerősök. A nyomtatott sajtóból való tájékozódás elenyésző értéket kapott. A médiafogyasztási minták tekintetében a legfrissebb hasonló jellegű felmérést Magyarországon 2017 májusában végezték.3 Ebben általános médiafogyasztási szokásokat vizsgáltak a felnőtt lakosság körében, az eredményekből pedig az derült ki, hogy a felnőtt lakosság fele (pontosan 50%) elsősorban a televízióból tájékozódik, egyharmada (36%) pedig az internetről, a nyomtatott sajtó, illetve a rádió csupán 4-4%-ot kapott. Az eredmények összevetését árnyalja, hogy saját kérdőívünkben a személyes kapcsolatok is megjelennek „hírforrásként” (a rádió viszont nem), ezt figyelembe véve az arányok nagyjából azonosnak tekinthetők. Bár az általunk készített kérdőív természetesen csak egy időpontra vonatkoztatható állapotot mutat, a médiafogyasztással kapcsolatban a trendekre is érdemes felhívni a figyelmet: több médiaelemző

110

kutatás is megállapítja4,5, hogy az utóbbi időben egyre jobban visszaszorul a televíziós tartalomfogyasztás aránya a digitális (internetes) tartalomfogyasztás javára, a nyomtatott sajtó iránti érdeklődés pedig már az abszolút számok tekintetében is csökkenést mutat (ez a médium jelentős csapást szenvedett a 2008-as gazdasági válság idején, melyet azóta sem sikerült kihevernie). A külpolitikai ismeretszerzés mintázatai egyéb tekintetben is korrelálnak az általános médiafogyasztási szokásokkal. E tekintetben is igaz például, hogy a korszerkezeti megoszlás szerint a fiatalok körében a legmagasabb az internetes médiafogyasztás (valamivel több mint 50%-uk elsődlegesen digitális úton tájékozódik), valamint, hogy a televízió preferálása az életkor növekedésével egyenesen arányban nő (a 18-29 évesek kevesebb mint egyharmada, a 60 év felettieknek viszont már több mint 80%-a a televíziót jelölte meg elsődleges forrásként). Ennél a két legfontosabb médiumnál iskolai végzettség szerint is szignifikáns eltérést tapasztalunk (a televízióból való tájékozódás az alapfokú végzettségűek körében a legmagasabb, és a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, az internetes média esetében ennek éppen az ellenkezője igaz). Településtípusonként Budapesten értesülnek legalacsonyabb arányban a televízióból, és a legmagasabb arányban az interneten keresztül, a községekben pedig kiemelkedően magas a televízió, és meglehetősen alacsony az internet aránya.

111

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

3. Milyen gyakran vitatják meg a fontosabb külpolitikai eseményeket? A harmadik kérdés eredményeit érdemes összevetni az első kettő kérdésre adott válaszokkal is. Ez ugyanis összefügghet azzal, hogy alapvetően mennyire tekintik magukat tájékozottnak a válaszadók a külpolitikai témákban, illetve a tájékozódás módjával is, feltételezésünk szerint ugyanis szoros kapcsolat van az események megvitatása és aközött, hogy valaki mennyire tartja magát tájékozottnak a külpolitikai témákat illetően. A teljes minta eredményeit tekintve azok, akik egyáltalán nem, vagy ritkán vitatják meg a külpolitikai eseményeket, még nagyobb arányt tesznek ki, mint azok, akik az első kérdésre azt válaszolták, egyáltalán nem, vagy kevéssé tájékozottak külpolitikai kérdésekben. Ezzel szemben azok, akik gyakran, vagy nagyon gyakran beszélgetnek külpolitikáról, kevesebben vannak, mint azok, akik tájékozottnak, vagy nagyon tájékozottnak tartják magukat a témában. Az arányok azonban – az előzetes várakozásoknak megfelelően – meglehetősen közel állnak egymáshoz. Amennyiben azt feltételezzük, hogy összefüggés van a tartalomfogyasztás módja és a témáról való vitatkozás intenzitása között, úgy a korcsoportok közötti bontásban azt kellene eredményül kapnunk, hogy a fiatalabb korosztályok gyakrabban vitatkoznak külpolitikáról, mint az idősebbek, ugyanis a fiatalabbak internetes médiafogyasztása sokkal magasabb volt az idősekénél (a személyes ismeretségen – család, barátok – keresztül tájékozódók esetében nem figyelhető meg ilyen mintázat, az idősebbek ugyan kevésbé tájékozódnak személyes kapcsolatokon keresztül, de a különbség közel sem akkora, mint az internet esetében). Azonban, ha a harmadik kérdésre adott válaszok közül korcsoportok szerint összevontan megvizsgáljuk a ’gyakran’ és ’nagyon gyakran’ választ adók arányát, semmiféle összefüggést

112

nem kapunk. Ugyan legkevésbé az 50-59 évesek vitatkoznak külpolitikáról, őket azonban a legfiatalabb korosztály, a 18-29 évesek követik. (Érdemes megemlíteni, hogy sem a 18-29, sem a 30-39 évesek között nem jelölte meg senki azt, hogy nagyon gyakran vitázik ezekről a témákról!). Majd a 40-49 évesek szinte hajszálpontosan ugyanolyan aránnyal. Legmagasabb arányban pedig a 60 év felettiek képviseltetik magukat, ami végképp ellentmond az előzetes feltevésnek. Kijelenthető tehát, hogy sem az internetes tájékozódás, sem a személyes úton való tájékozódás nem befolyásolja érdemben azt, hogy valaki milyen gyakran vitázik külpolitikai témákról (akár személyesen, akár az interneten keresztül). Az iskolai végzettség tekintetében ismét korrelálnak a kapott eredmények az első kérdésre adott válaszokkal: minél képzettebb valaki, annál gyakrabban vitat meg külpolitikai kérdéseket (hiszen annál tájékozottabb is ezekben a kérdésekben). Az alapfokú végzettséggel rendelkezők több mint háromnegyede (77,2%) egyáltalán nem, vagy kevéssé vitatja meg környezetében ezeket a kérdéseket, a középfokú végzettségűek esetében ugyanez az arány több mint kétharmad (67,9%), felsőfokú végzettségűeknél közel 60% (59,4%). Hasonlóképpen, bár kisebb arányban nő az alapfokú végzettségűektől a felsőfokú végzettségűekig azok, akik gyakran vagy nagyon gyakran vitáznak külpolitikai témákról a környezetükben. Településméret szerint azonban ilyen jellegű összefüggést megint csak nem tudunk megállapítani, a válaszadók nagyjából minden településen hasonló arányban vitatják, illetve nem vitatják meg a külpolitikai kérdéseket, kis mértékben a fővárosban kiemelkedik a gyakori vitázók aránya, azonban például a községek megelőzik a városokat e tekintetben.

113

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

4. Melyik befolyásolja a legjobban a nemzet külpolitikai gondolkodását? (média, politikusok, közösségi hálózatok, blogok, egyéb) A negyedik kérdés egy összetett kérdés volt, a válaszadóknak egy ötfokozatú skálán kellett értékelniük azt, hogy mennyire befolyásolja a külpolitikai gondolkodást a média, a politikusok, a közösségi hálózatok, a blogok, illetve az egyéb intézmények/ szervezetek/csoportok/platformok. A négy kategória közül (az egyéb kérdésre a válaszadók többsége vagy nem tudott/nem akart válaszolni, vagy azt válaszolta, az egyáltalán nem befolyásolja a külpolitikai gondolkodást (1-es pontszám a skálán), így ez a kérdés érdemi eredményt nem ad, magyarázó ereje csekély, ezért a továbbiakban nem foglalkozunk vele) a válaszadók véleménye szerint a média és a politikusok gyakorolnak legnagyobb hatást, majd a közösségi hálózatok, legkevésbé pedig a blogok. De még a média és a politikai szereplők befolyásolási képessége is viszonylag alacsony értékeket kapott csupán (mindkét esetben a leggyakoribb válasz az egyáltalán nem befolyásolja volt), felmerül tehát a kérdés, hogy ha ezek sem, akkor mi, vagy ki befolyásolja a megkérdezettek szerint nemzetünk külpolitikai gondolkodását (és viselkedését)? Ennek vizsgálata azonban további kutatást igényelne, így most a meglévő eredményekre kell szorítkoznunk. A média esetében közel azonos arányban voltak azok, akik szerint az egyáltalán nem, vagy inkább nem befolyásolja a külpolitikai gondolkodást (38,5%), és azok, akik szerint befolyásolja vagy nagyon befolyásolja (37,5%). Ez a képzeletbeli olló a többi kategória esetében egyre szélesebbre nyílik majd, mint látni fogjuk. A média befolyásolási szerepét a legfiatalabb korosztály (18-29 évesek) érzi legkevésbé súlyosnak, kevesebb mint 30%-uk szerint befolyásoló, vagy nagyon befolyásoló, míg az összes többi korcsoport esetében legalább a megkérdezettek 35%-a gondolja így (ezzel együtt a legfiatalabb korosztályban volt a válaszolni nem tudók/nem akarók aránya a legmagasabb, 10% feletti, az összes többi korosztályban 5% körüli volt ugyanez az arány). A média befolyásolását a felsőfokú végzettségűek érzik a legerősebbnek, míg az alapfokú végzettségűek a legkevésbé erősnek.

114

A második legnagyobb hatással bíró csoport a válaszadók szerint a politikusoké, összesen 37,1%-uk gondolta úgy, hogy befolyásolják, vagy nagyon befolyásolják a közgondolkodást (ugyanakkor 40,8%-uk szerint nem, vagy egyáltalán nem befolyásolják). Életkor szerint gyenge egyenes arányosság rajzolódik ki a vélemények között, vagyis minél idősebb korosztályok felé haladunk, annál többen gondolják úgy, hogy a politikusok jelentősen befolyásolják a véleményünket külpolitikai kérdésekben. A közösségi hálózatok esetében a két legmagasabb pontszámot adók összesített aránya 20,3%, míg a két legkevesebbet adóké 51,6%. A közösségi hálózatok befolyásoló hatását magasan értékelők érdekes módon egységesen jelennek meg a 18-29 évesek, a 30-39 évesek és a 40-49 évesek között, látványos csökkenés csak az 50 év feletti korosztálytól történik. Eszerint a közösségi hálózatok használata és hatásainak megítélése már nem mutat jelentős eltérést a fiatal felnőttek és a középkorúak között (külpolitikai témák tekintetében legalábbis semmiképpen). Érdekesség továbbá az is, hogy a közösségi hálózatok hazai megítélését a válaszok alapján nem igazán érintette az az aktuális nemzetközi kritika, mely szerint a közösségi hálózatok sokkal erőteljesebben hatnak a politikai folyamatokra, mint azt korábban gondoltuk, és a közösségi média egyre hangsúlyosabb felülete a politikai eszmék terjesztésének, teret engedve számos negatív fejleménynek is (dezinformálás, hamis hírek terjesztése stb.)6, 7. A blogok befolyásoló erejét csupán a válaszadók 13,2%-a tartja jelentősnek, 57,5%-uk viszont egészen jelentéktelennek. Ebben enyhe korosztályi különbségek (a 18-39 éves korosztály alapvetően nagyobb befolyásoló erőt tulajdonít a blogoknak, mint az idősebbek), illetve iskolai végzettség szerinti különbségek (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb értékeket adtak a blogoknak, mint az alapfokú végzettségűek) vannak.

115

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

5. Mennyire ismeri az alábbi médiumokat? A következő kérdés ismét összetett volt, a válaszadóknak egy ötfokozatú skálán kellett értékelniük, hogy mennyire ismerik (1= egyáltalán nem, 5=nagyon jól) a következő médiumokat: The Economist, BBC, CNN, Russia Today, Al Jazeera, Vice News, Financial Times, The New York Times, Washington Post, Le Monde, CCTV, illetve, hogy van-e még egyéb, globális politikával foglalkozó nemzetközi médium, melyből esetleg tájékozódik. A médiumok összeválogatása során igyekeztünk a legismertebbeket szerepeltetni, illetve azokat, melyek akár csak egy régióban vezetők (pl. Al Jazeera, CCTV), azonban mégis globális jelentőséggel bírnak. A felsorolásban vannak nagy hagyománnyal rendelkező nyomtatott heti és napi folyóiratok (The Economist, Washington Post stb.), globálisan megjelenő televíziócsatornák (BBC, CNN stb.), de viszonylag új szereplők is (a Vice News 2013-ban kezdte meg tevékenységét, a Russia Today (RT) 2005-ben indult), illetve természetesen ma már mindegyik rendelkezik valamilyen online platformmal, elérhetőséggel is. Összességében elmondható, hogy a magyar lakosság körében kevéssé ismertek a nemzetközi médiatermékek: a felsoroltak közül egy sem volt, amelyikre legalább a válaszadók 40%-a ne az egyáltalán nem ismeri választ adta volna, a nem-ismerők aránya pedig inkább 50-70% körül mozgott a legtöbb esetben. Továbbá, igen ritka volt azon médiumok száma, melyek esetében az azokat ismerők, és jól ismerők összesített aránya 10% felett lett volna. A nyomtatott sajtó és a televíziós csatornák ismertsége között nem lehet markáns különbségeket megállapítani: alapvetően a televíziós műsorszolgáltatók közül a régebb óta jelenlévők ismertebbek, a sajtótermékek közül azonban még ez sem mondható el, vannak közöttük relatíve ismertek és kevésbé ismertek is. Az eredmények értékeléséhez az egyes médiumokat kategóriákba soroltuk, a továbbiakban az így megállapított három kategóriát vesszük alapul: 1. Nagy múltú nyomtatott sajtó: ide tartozik a The Economist, a Financial Times, a The New York

116

Times, a Washington Post és a francia Le Monde. Mindegyik terméknek van online elérhetősége is, így valamilyen tartalom (előfizetéssel, vagy anélkül) az interneten is elérhető tőlük. Egyrészt a nagy múltból következően azt feltételezhetnénk, hogy ezek a folyóiratok viszonylag ismertebbek, azonban tekintve, hogy maga a nyomtatott sajtó aránya milyen rohamosan csökken a tartalomfogyasztásban, mégsem várhatunk túl magas értékeket. A többi kategóriával összevetve mégis vannak viszonylag magas értékeket elérő folyóiratok, a The New York Times-t a lakosság mintegy 14%-a (13,8%) inkább ismeri vagy jól ismeri, a Washington Post-ot szintén mintegy 11%-nyian (10,9%). A Financial Times már ennél kevésbé ismert, csupán 9,3% állította, hogy ismeri, vagy jól ismeri, a Le Monde-ot 6%, a The Economist pedig némi meglepetést keltve az utolsó helyen található ebben a kategóriában, a válaszadók alig 4%-a (3,9%) ismeri (ezzel alig ismertebb Magyarországon, mint a CCTV, a Kínai Központi Televízió, vagy a 2013-ban létrehozott hírcsatorna, a Vice News).

végeztek, itt találhatóak a legkevésbé ismertebb elemek is. A kategória relatíve legjobban ismert tagja az Al Jazeera (5% inkább ismeri vagy jól ismeri), melyet a Vice News követ 3,6%-kal, a CCTV-t 3,2, a Russia Today-t pedig 3% ismeri valamilyen szinten

(utóbbi talán megtévesztő lehetett, ugyanis a nevét egy ideje RT-re változtatta, így a hazai közönség számára még nehezebbé válhatott a beazonosítás). Mind a négy csatorna esetében 70% felett volt azok aránya, akik még soha nem hallottak róluk.

2. Globális hírcsatornák: ebbe a kategóriába két elemet soroltunk, a BBC-t és a CNN-t (előbbi ráadásul némiképp kakukktojás, ugyanis a brit közszolgálati műsorszolgáltató a legkevésbé sem csupán híradással foglalkozik, azonban, mivel a BBC híradási elvei nemzetközi sztenderdet képviselnek, ezért került ebbe a kategóriába). Nagy múltú, Magyarországon is viszonylag régebb óta elérhető műsorszolgáltatókról lévén szó, nem meglepő, hogy ez a két csatorna kapta az összes médium közül a legmagasabb értékeket: a CNN-t a megkérdezettek közel ¼-e ismerte (18,9% inkább ismeri vagy jól ismeri), a BBC -t 17,6%. Ez a két csatorna volt továbbá, melyeket a legkisebb arányban nem ismertek egyáltalán, nagyjából a válaszadók 40%-a, míg az összes többi esetben 50-70% körüli volt azok száma, akik egyáltalán nem ismerték az adott médiumokat. 3. Regionális/új médiumok: a harmadik kategóriába került a katari központú Al Jazeera hírcsatorna, az orosz Russia Today, a kínai CCTV, valamint a legújabb, 2013-ban indított Vice News hírcsatorna. Az ebben a kategóriában szereplő médiumok átlagosan még a többinél is alacsonyabb pontszámmal

117

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

6. Ön szerint a világpolitika változásai mennyire befolyásolják mindennapi életét? Az erre a kérdésre adott válaszokat leginkább a nyolcadik kérdés válaszaival összevetve lehet igazán értékelni, ott ugyanis konkrét eseményekre is rákérdezett a felmérés. Ugyanakkor, a külpolitikai eseményekben való tájékozottsággal (1. kérdés) is adja magát az eredmények összehasonlítása. Előzetesen azt feltételeztük, hogy aki nem tartja magát tájékozottnak, az a mindennapi életére gyakorolt hatást is kevésbé érzékeli, aki viszont tájékozottabb, az esetleg nagyobb hatásúnak érzi életére a világpolitika eseményeit. Mindazonáltal maga a kérdés nem egzakt, ennélfogva pedig meglehetősen szubjektív az, hogy egy-egy válaszadó mit ért azon, hogy adott események mekkora befolyást gyakorolnak az életére. A kérdésre adott válaszok meglehetősen egységes arányokat adnak: egyaránt húsz százalék körüli azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem (21,6%), inkább nem (23,4%), igen is meg nem is (24%), illetve inkább befolyásolják (21,2) a világpolitikai eseményei mindennapi életüket. Érdemben csak a jelentős hatást érzékelők aránya tér el, ők mindössze 5,3%-nyian vannak (4,6% nem tudott, illetve nem akart válaszolni a kérdésre). Erről a kérdésről tehát nagyjából egyenlően oszlanak meg a vélemények, ugyanakkor nagyon nagy hatást csupán kevesen tapasztalnak mindennapi életükben a világpolitika eseményein keresztül. Mindez azzal is összefüggésben lehet, hogy mind a média, mind a napi politika elsősorban belpolitikai ügyekkel foglalkozik, ezért alapvetően hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Magyarország, méretéből és helyzetéből adódóan milyen függőségi helyzetben van a világpolitikai szereplőktől (mint ahogy ez történelme során mindig így volt).

118

A nyolcadik kérdésre adott válaszok között három konkrét esemény volt, amelynél ugyanebben a kategóriában (legmagasabb érték) kiugró eredmény született: a felnőtt lakosság sokkal magasabb arányban érzi úgy, hogy életére nagy hatást gyakoroltak a nyugat-európai terrormerényletek (13,1%), a migrációs válság (17,5%), valamint a 2008-as világválság (26,9%). Ez több mint kétszerese, háromszorosa, illetve ötszöröse a hatodik kérdésre adott válaszoknak ugyanebben a kategóriában (mindkét esetben ugyanúgy ötfokozatú skálán lehetett árnyalni a választ). A terrormerényletek, illetve a menekültválság esetében a napi, belpolitikai kommunikáció is szerepet játszhat a magas értékekben, nehezen elképzelhető ugyanis, hogy a magyar lakosság életét ténylegesen ilyen arányban érintenék ezek az események, a gazdasági világválság azonban tényleges érintettséget jelenthet, annak ugyanis szerteágazó következményei lettek, továbbá ez egy már sokkal régebb óta húzódó folyamat. Az életkori bontást tekintve megállapítható, hogy a fiatalabb korosztályok (18-39 évesek) kevésbé érzik az események hatásait mindennapi életükön, az idősebbeknek (40 év felettiek) pedig nagyobb része érez nagy befolyásoló hatást, de nagyobb részük gondolja azt is, hogy az eseményeknek semmilyen, vagy csak kis hatása van életükre (itt a középértéket adók aránya alacsonyabb értelemszerűen). Ebben a kérdésben iskolai végzettség és településtípus szerint semmilyen mintázatot nem lehet felfedezni a válaszok között.

119

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

7. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán a különböző országokat aszerint, hogy milyen viszony fűzi azokat Ön szerint Magyarországhoz. (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, USA, Kína, India, Japán, Oroszország, Törökország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Csehország)

A vizsgálat kitért arra a kérdésre, hogy az emberek megítélése szerint Magyarország külkapcsolatai milyen hangvételűek – a nagyon ellenségestől a nagyon barátságosig. A kérdés összesen 16 országra vonatkozóan lett feltéve, melyek alapvetően 3 csoportba sorolhatók: 1. Környező országok, úgy, mint Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Csehország; 2. Európa meghatározó gazdaságai: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország; 3. Regionális, vagy globális szinten meghatározó geopolitikai szereplők: USA, Kína, India, Japán, Oroszország, Törökország. A kérdésre legtöbben az ellenséges is meg nem is (3), illetve az inkább baráti (4) választ adták, két ország kivételével a válaszok módusza8 mindig az inkább baráti kategóriára esett. A két kivétel Románia és Ukrajna, ahol az ellenséges is meg nem is lehetőséget jelölték meg legtöbben, ezen két ország megítélése tehát a legnegatívabb a lakosság körében. A felnőtt lakosság véleménye szerint a megkérdezett országok közül Magyarországot a legbarátibb viszony Lengyelországhoz fűzi, mely kiemelkedve a mezőnyből a válaszadók ötöde szerint nagyon baráti, 45%-a szerint pedig inkább baráti. Az eredmény hátterében leginkább a lakosságban még élő, ezeréves barátság képe áll, melyről 2007-től hivatalos – a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm által határozatban elfogadott – ünnepnap is megemlékezik: március 23. a Magyar-Lengyel Barátság napja.

120

A középmezőny – amitől a legmagasabb értéket kapott Lengyelország, valamint a két sereghajtó (Ukrajna és Románia) – jelentős mértékben elkülönül, igen népes. Ha összevonjuk az egyes országokra adott inkább baráti és nagyon baráti válaszokat, akkor a köztük lévő különbségek csekélyek, a természetes töréspontok mentén azért csoportosíthatók. Ezt szem előtt tartva a középmezőny a következőképpen fest: Lengyelországtól némiképp lemaradva, de még mindig magas értékeket (45% felett volt azok aránya, akik szerint ezek az országok inkább barátiak vagy nagyon barátiak) kapott Ausztria (51,6%), Csehország (51,4%), Japán (48,9%), Olaszország (47,9%), Nagy-Britannia (47,7%), Oroszország (47,7%), Németország (46,8%) és Kína (46,6%). Ebben az értékkategóriában tehát mindhárom országcsoport képviseltette magát: a környező országok – közülük is ebben az esetben a nyugati (közvetlen, vagy közvetett) szomszédok –, Európa meghatározó gazdaságai – Németország, Olaszország és Nagy-Britannia – és a távolabbi, de gazdasági, politikai szempontból olyan fontos szereplők a geopolitikai színtéren, mint Kína, Japán és Oroszország.

menekültként való nyugatra távozását. A rendszerváltástól a baráti politikai viszony mellett a gazdasági kapcsolatok fokozódása is megtörtént: a KSH adatai szerint mára Magyarország külkereskedelmi termékforgalmának negyedét Németországgal bonyolítja. Mindezek ellenére a semlegesebb, enyhén pozitív megítélés hátterében az elmúlt évek magyar belpolitikai eseményei kapcsán a két ország között előforduló véleménykülönbségek, nézeteltérések állhatnak. A blokkon belül Kína utolsó helyét pedig az magyarázhatja, hogy a magyar külpolitikai-külgazdasági kapcsolatok egyik új, és egyre hangsúlyosabbá váló szereplője. Az ország által kínált gazdasági lehetőségek fényében feltehetően egy pozitív tendenciáról van szó: az eddig „ismeretlen” szereplő színrelépésével megítélése viszonylag kedvezően alakul, a jövőben pedig ennek erősödése várható. De ezt majd az idő igazolja, vagy éppen cáfolja. A középmezőny „lemaradóit” három ország alkotja, melyekre a válaszadók nagyjából 40%-a mondta, hogy inkább barátiak, vagy nagyon barátiak – vagyis leginkább ők tekinthetők „semleges megítélésűeknek”. Ezen országok sorrendben Szlovákia (40,5%), az Egyesült Államok (40,4%) és Franciaország (39,3%). Országcsoportok tekintetében ez a kategória sem homogén, hiszen globális geopolitikai szereplő, szomszéd állam és meghatározó európai nemzetgazdaság is szerepel benne. A középmezőny legnegatívabb megítélésű része (akiket nagyjából a válaszadók 35%-a tekintett inkább baráti, vagy nagyon baráti országnak) két országból

áll: India (36,2%) és Törökország (34,8%). Ez az első homogénebb csoport, ugyanis mindkét tagja regionális hatalom. India helyezésére a magyarázatot az ismertség, ismeretség hiánya adja, ugyanis a válaszadók ebben az esetben adták a legnagyobb arányban a nem tudom/ nem akarok válaszolni választ: a megkérdezettek 27,5%-a. Törökország esetében ez csak részben játszhat szerepet – ugyanis a nem tudok/nem akarok válaszolni opció aránya (21,6%) csak kis mértékben tér el a sokkal pozitívabb megítélésű Japántól (20,7%). Fontosabb befolyásoló tényezők lehetnek az olyan külpolitikai események – török puccskísérlet és az azt követő tisztogatások, vagy a migrációs krízis miatt feszültebbé váló EU-török viszony –, melyek a közvélemény számára negatívabb színben tűntetik fel az országot. A másik homogén csoportot a sereghajtók képezik, akiknek megítélése messze elmarad a mezőny többi tagjától, vagyis a válaszadók szerint Magyarország viszonya velük a legkevésbé baráti: Ukrajna és Románia, a két keleti szomszédunk. Mindkét ország esetében 20% felett van azok aránya, akik szerint inkább ellenségesek vagy nagyon ellenségesek, ez az arány, mindegyik másik ország esetében 15% alatti, vagy akörüli értéket kapott (a harmadik „legellenségesebbnek” tartott ország Szlovákia, a válaszadók 15,3%-a szerint inkább ellenséges vagy nagyon ellenséges). Ennek hátterében leginkább az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés emléke, az azóta folyamatosan fel-fellángoló kisebbségi konfliktusok, illetve a külhoni diaszpórát negatívan érintő intézkedések állhatnak.

Németország– mint hazánk elsőszámú gazdasági partnere, akivel való kapcsolat stratégiai fontosságú – a blokkon belüli utolsó előtti helyezése viszonylag kedvezőtlen megítélését mutat, amit egy romló tendencia eredményeként értékelünk. A korábbi történelmi kapcsolatokon túl a jelenlegi német-magyar politikai viszony alapját leginkább az 1989-es határnyitás mozzanata képezi, ami lehetővé tette a hazánkban tartózkodó NDK-s állampolgárok

121

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

8. Miként értékeli a különböző világeseményeket, milyen hatással voltak az életére? (Arab tavasz, 2008-as világválság, orosz-ukrán konfliktus, terrormerényletek Nyugat-Európában, Trump elnökké választása, migrációs válság, Brexit) A nyolcadik kérdésben a megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy megítélésük szerint a különböző (összesen hét) világpolitikai esemény mekkora befolyást gyakorolt életükre (1=semmilyen hatással nem volt, 5=nagy hatással volt). Az eredményeket első körben az adott válaszok mediánja (középértéke) alapján értékeljük. A legmagasabb medián értéket a 2008-as világválság kapta (4), tehát ez volt legnagyobb hatással a megkérdezettek életére. Hármas medián értéket kapott (hatással is volt meg nem is) a migrációs válság, a terrormerényletek Nyugat-Európában, az orosz-ukrán konfliktus és a Brexit. Trump elnökké választása és az arab tavasz pedig csupán kettes medián értéket kapott, ezt a két eseményt érezték a válaszadók legkevésbé meghatározónak. A sorrend kapcsán felfedezhető bizonyos mértékű összefüggés a földrajzi távolsággal: minél közelebbi eseményről van szó (melynek következtében közvetlen érintettség is fennállhat) jellemzően annál nagyobb medián értéket kapott. Az utolsó két esemény kapcsán pedig nem a földrajzi, sokkal inkább a kognitív távolság tükröződik, azaz az emberek fejében élő kép arról, hogy milyen messze vannak ezen események bekövetkeztének helyszínei. A magyar emberek Amerikát, a nyugati kultúrkör részeként közelebbinek gondolják, mint a Közel-Keletet és Észak-Afrikát. Az emberek véleménye szerint a legmeghatározóbb a 2008-as gazdasági világválság volt, több mint egynegyedük (27%) életére inkább hatással volt, közel ugyanennyiükre (26,9%) pedig nagy hatással. Ebben mindkét nem képviselői azonos véleményen voltak: a férfiak ugyan magasabb arányban válaszoltak a fenti két lehetőségre, de csak kis különbség mutatkozik a nők válaszaihoz képest. Jelentősebb eltérések mutatkoznak viszont, ha a válaszadókat korosztályi bontásban vizsgáljuk.

124

A gazdasági világválság a 40-49 éves korosztály számára jelentette a legnagyobb hatást (több mint 60%-uk érezte jelentősnek, vagy nagyon jelentősnek a válság hatásait), míg életkorban tőlük távolodva (mind a fiatalabbak, mind az idősebbek irányába) az arányok csökkennek. Ezek az eredmények érdekes módon nincsenek összhangban a Központi Statisztikai Hivatalnak a gazdasági világválság munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival kapcsolatos vizsgálati eredményeivel, melyből megtudható többek között a válság hatására a munkájukat elvesztők korosztályi bontása is. Ez alapján a 2009-re a munkájukat elvesztők között a 40-49 éves korcsoport aránya „csak” 22,4%-os, míg a 30-39 és a 18-29 évesek ennél nagyobb hányadot – 28,7% illetve 28,3% – tettek ki.

hatással volt életére a menekültválság). A menekültkérdés napjainkban központi kérdéseként szerepel a médiában, így annak véleményformáló ereje is igen számottevő. A válaszadók közti különbség az iskolai végzettség tekintetében volt a legjelentősebb: véleményük szerint az alapfokú iskolai végzettségűeket befolyásolta legkevésbé (egyharmadukra semennyire vagy kevésbé volt hatással), a maximum érettségivel rendelkezőket közepes mértékben (26%-ukat semennyire, vagy kevéssé, 45%-ukra inkább hatással, vagy nagy hatással volt), a diplomásokat pedig a leginkább (több mint felük – 51,1% – azt válaszolta, inkább hatással volt, vagy nagy hatással volt életükre ez a folyamat). Ennek hátterében legvalószínűbb magyarázatként az emberek külpolitikai kérdésekben való tájékozottsága állhat, ami szintén egyenesen arányos az iskolai végzettséggel: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 6,4%-a vallotta magát inkább tájékozottnak,

vagy nagyon tájékozottnak a témában, középfokúak esetében ez 11%, míg a diplomásoknál 19,7% volt. A többi esemény hatását egységesen nagyjából a megkérdezettek 20%-a érezte nagyobb mértékben (inkább hatással volt, és nagy hatással volt válaszok összevont aránya), ami tükrözi azok közvetett voltát Magyarországra. Legalacsonyabb értékeket e tekintetben az arab tavasz kapta, alig 15% érezte ennek az eseménynek a hatását, emellett kiemelkedő volt a válaszolni nem tudók/nem akarók aránya is, a megkérdezettek több mint egyötöde ezt jelölte meg. A válaszolók megoszlásával kapcsolatosan elmondható, hogy mindegyik esemény kapcsán az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nő azok aránya, akik az egyes események hatását jelentősebbnek érzékelték életükre, ami a korábban említett általános külpolitikai tájékozottsággal állhat összefüggésben.

A válaszok mögött az életkori sajátosságból fakadó munkaerő-piaci kilátások állhatnak. A legfiatalabb korosztály számára a kedvezőtlen gazdasági környezetben a felsőoktatásban való (további) részvétel jelenthet átmeneti megoldást. A 30-39 éves korosztály a foglalkoztatottakon belül még viszonylag fiatalnak számítanak, ráadásul számottevő munkatapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a válság hatására esetlegesen bekövetkezett munkanélküliség után az újra-elhelyezkedés könnyen megvalósuljon. A 60 év felettiek számára pedig a közeli nyugdíjazás adhatott okot a reménykedésre – az esetlegesen kedvezőtlen helyzet esetén is. Ezek lehetnek az okai annak, hogy e a három korcsoport életét – a válaszok alapján – kevésbé befolyásolta a gazdasági világválság, mint a 40-49 évesekét, akik számára mind az oktatási rendszerben való részvétel mind pedig a nyugdíj időben már/még messze van. A megkérdezettek véleménye szerint, a felsorolt események közül második legnagyobb hatást a menekültválság gyakorolta életükre (több mint 40% válaszolta azt, hogy inkább hatással volt, vagy nagy

125

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

9. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy mennyire ismeri a következő személyeket? (Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Robert Fico*, Xi Jinping, Recep Erdogan, Theresa May, Narendra Modi) A külkapcsolatok jellemzéséhez szorosan kapcsolódó kérdés volt, hogy a válaszadók mennyire ismerik jól a felsorolt – összesen 9 – állam- és kormányfőt. Személyük ugyanis alapvetően befolyásolhatja az általuk irányított ország – így pedig Magyarországhoz fűződő viszonyának – megítélését is. A megadott politikai vezetők részben átfedésben állnak a 7. kérdésben felsorolt országokkal: találunk köztük szomszédos ország első emberét (Robert Fico), fontos európai gazdaság vezetőjét (Angela Merkel, Emmanuel Marcon, Theresa May), és regionális/ globális szinten meghatározó geopolitikai hatalmak államfőjét is (Vlagyimir Putyin, Donald Trump, Recep Erdogan, Xi Jinping, Narendra Modi). A kapott eredmények alapján az állam- és kormányfők három csoportba oszthatók. A legismertebbek – az ismeri és nagyon jól ismeri választ adók összevont aránya alapján – csökkenő sorrendben: Vlagyimir Putyin (53,9%), Angela Merkel (53,9%), és Donald Trump (44,2). Eredményük alapvetően két okra vezethető vissza. Egyik az általuk vezetett/ képviselt ország ismertsége. Ebben az esetben két meghatározó globális geopolitikai szereplőről (USA, Oroszország) van szó, valamint európai perspektívából egy szignifikáns gazdaságról, Németország személyében. Tehát mindhárom állam a külpolitikai hírek gyakori szereplője, ennek kapcsán államfőik is nagy eséllyel ismertek a válaszolók körében. A másik fontos tényező az egyes személyek hivatali idejének hossza, ami párhuzamban áll az ismeretség szerinti sorrenddel. Vlagyimir Putyin 2000-től 2008-ig töltött be államfői pozíciót, 2008-tól kezdődő ciklus alatt Oroszország miniszterelnöke volt, 2012-től pedig ismét az ország elnöke. Angela Merkel 2005 óta tölti be a kancellári tisztséget Németország élén, amivel a második legismertebb államfő a magyar közvéleményben. Donald Trump „csupán” 3. helyét is a hivatali idő hossza magyarázhatja, hiszen * A közvéleménykutatás felvételekor Szlovákia miniszterelnöke

126

2017-es beiktatása előtt az üzletember semmilyen politikai tisztséget nem töltött be. Ám az Egyesült Államok elnökeként joggal tarthat számot akkora ismeretségre, hogy szerepeljen az élmezőnyben. A középmezőnyt két európai ország vezetője alkotja Robert Fico (Szlovákia miniszterelnöke: 28,2%-kal) és Theresa May (az Egyesült Királyság miniszterelnöke: 22,8%) személyében. Esetükben mindenképpen fontos magyarázó erő lehet a földrajzi távolság (közelség), amit Nagy-Britanniánál a regionális gazdasági pozíció tovább erősít. A legkevésbé ismert állam- és kormányfők két alcsoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozik Emmanuel Macron (az őt ismerők és nagyon jól ismerők összevont aránya 15,3%) és Recep Erdogan (13,5%). Macron helyezését leginkább viszonylag friss kinevezése magyarázhatja, ugyanis 2017 májusától tölti be a francia elnöki pozíciót, vagyis a külpolitikai hírek egy viszonylag új szereplőjéről van szó. Erdogan esetében a hivatali idő helyett inkább az általa irányított ország – magyar perspektívából ítélt – külpolitikai súlya magyarázhatja az alacsony ismertségi szintet: Törökország EU-n kívüli, nem globális nagyhatalom, ami így a híradások rendszeres, de nem gyakori szereplője. A sereghajtók második alcsoportjába pedig két ázsiai ország, Kína és India vezetői találhatók: Xi Jinping (5,4%) és Narendra Modi (4,9%). Bár ők a világgazdaság fontos országainak élén állnak, nem rendelkeznek akkora befolyással (ami jelen helyzetben megfeleltethető az ismeretségnek), mint például az Egyesült Államok, és nem állnak a magyar külpolitika homlokterében úgy, mint például az európai államok. Kína esetében az Egy övezet egy út kezdeményezés kapcsán – melynek révén hazánkkal való kapcsolatai erősödnek – a jövőben az ismeretség erősödése várható a közeljövőben.

10. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy Ön szerint mekkora hatást gyakorolnak Magyarországra ezek a személyek? (Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Robert Fico*, Xi Jinping, Recep Erdogan, Theresa May, Narendra Modi) Az állam- és kormányfők ismertsége utáni következő kérdés ezen személyek befolyásának nagysága volt, hazánkra – szintén egy 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán nincs hatással, 5=nagyon hatással van. A 9. kérdés (Menyire ismeri a következő személyeket egy 1-5-ig tartó skálán?) kapcsán ismertetett sorrendhez képest csupán egyetlen változás történt: Theresa May, brit miniszterelnök feljött a negyedik helyre, míg Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke az ötödik helyre csúszott. Adott államfő/kormányfő ismeretsége tehát erőteljesen korrelál az általa Magyarországra gyakorolt befolyás mértékével. Az eredményeket az egyszerűség kedvéért ismét a pozitív válaszokat adók (inkább hatással van, nagyon hatással van) összevont aránya alapján elemezzük. A válaszok alapján a mezőnyből messze kiemelkedik Vlagyimir Putyin, orosz államfő (66,6%) és a német kancellár, Angela Merkel (63%). Putyin megítélése esetén nem volt számottevő különbség a válaszadók nem, életkor, iskolai végzettség, vagy településtípus szerinti bontásában sem. Vagyis a két legbefolyásosabb államfő földrajzilag Magyarország szomszédságából kerül ki: gazdasági, politikai szempontból meghatározó európai szereplők. A középmezőnyt sorrendben Trump (46,1%), Fico (31,6%), Theresa May (30,2%) és Macron (27,7%) alkotja, akik bár nem gyakorolnak akkora hatást Magyarországra, mint a kelet-európai nagyhatalom vagy az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságának államfője, befolyásuk még így is számottevő (igaz,

megjegyzésre érdemes, hogy Trump kivételével a másik három vezető esetében a válaszadók mintegy negyede a nem tudom/nem akarok válaszolni opciót jelölte meg, viszonylag magas tehát a bizonytalanok aránya is). A földrajzi kontextus itt már diverzifikáltabb: európai állam- és kormányfők mellett Amerika képviselője is megjelenik a csoportban, mint geopolitikai nagyhatalom, mely a földrajzi távolság ellenében is képes számottevően hatást gyakorolni hazánkra. A lakosság szerint legkevésbé hatást gyakorló vezetők között van Recep Erdogan (20,9%), Törökország miniszterelnöke, Xi Jinping (20,9%), a Kínai Népköztársaság elnöke és Narendra Modi (12,1%), India miniszterelnöke. Az ismeretséggel kapcsolatos kérdés eredményeit látva nem meglepő helyezésük, hiszen a kevésbé ismert szereplők befolyásának mértéke is bizonytalanabb a közvélemény számára. (Ez tükröződik a 10. kérdésnél a nem tudom/nem akarok válaszolni opciót választók aránya is, ami Erdogan esetében 23%, Xi-nél 30,5%, Modinál pedig 32,9% volt.) Az eredmény hátterében álló másik tényező lehet, hogy bár Amerika esetében a globálisan meghatározó geopolitikai pozíció képes volt áthidalni a nagy földrajzi távolságokat – azaz a válaszadók véleménye szerint Magyarország szomszédain kívül, a tengerentúlról is képes számottevő hatást gyakorolni hazánkra –, az ázsiai országok esetében nem beszélhetünk ekkora geopolitikai súlyról, itt a földrajzi távolság lekorlátozza a befolyás gyakorlását.

* A közvéleménykutatás felvételekor Szlovákia miniszterelnöke

127

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

11. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy mennyire szimpatikus Önnek az alábbi személy? (Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Robert Fico*, Xi Jinping, Recep Erdogan, Theresa May, Narendra Modi) Az országok vezetőivel kapcsolatos további érdekes vizsgálati kérdés a személyes szimpátia, vagyis, hogy a válaszadók mennyire tartják szimpatikusnak az előbbiekben is vizsgált 9 politikai vezetőt –Trumpot, Putyint, Merkelt, Macront, Ficot, Xit, Erdogant, Mayt és Modit. A kérdés eredményeit mindenképpen érdemes összevetni egyrészt az állam- és kormányfők ismeretségével kapcsolatos válaszokkal (9. kérdés), valamint Magyarország külkapcsolatainak hangvételével (7. kérdés).

Adott vezető magyARországra gyakorolt hatásának az értékelése *a “Inkább hatással van” és “Nagyon hatással van” válaszok összevonásából

Az egyértelműen pozitív választ adók viszonylag alacsony arányából kitűnik, hogy egyik állam- vagy kormányfő sem tarthat számot elsöprő népszerűségre a magyar közvéleményen belül. A többi válaszlehetőség tükrében ez a különböző személyeknél eltérő okokra vezethető vissza: van, akinél a negatívabb válaszok (egyáltalán nem szimpatikus, inkább nem szimpatikus) magas aránya, míg másoknál az ismeretség hiánya miatt.

David Cameront váltotta a kormányfői tisztségben – szintén a Konzervatív Párt színeiben, összesen a válaszadók több mint egynegyede tartotta szimpatikusnak, vagy nagyon szimpatikusnak, és ennél alig volt magasabb a nem szimpatizálók aránya. Az összes többi politikus esetében a nem szimpatizálók aránya minden esetben sokkal magasabb volt, mint a szimpatizálóké, sok esetben kétszeres, de akár ötszörös különbségek is előfordulnak. Hiába tartják tehát például Vlagyimir Putyin orosz államfőt közel annyian szimpatikusnak, mint Theresa May-t, (Putyint 19,8%, míg May-t 22,2%), a Putyinnal nem szimpatizálók aránya 40,7% (May esetében ez csak 23,6% volt). Nagyjából Emmanuel Macron francia elnök is kétszer annyi ember számára nem szimpatikus, mint ahányan szimpatizálnak vele (29,5%-15,3% az arány), ezzel nagyjából a középmezőnyben tartózkodik – nem különösebben magas a vele szimpatizálók aránya, azonban azoké sem, akik nem szimpatizálnak vele.

A szimpátia meghatározása nem egyszerű feladat, ugyanis az átlagértékek számbavétele éppen a pozitív és negatív véleményeket „egyenlíti ki”, így kevésbé alkalmas a szélsőségek bemutatására. Ugyanakkor pusztán a szimpatizálók vagy nem szimpatizálók ös�szesített aránya sem mutatja be a teljes képet, ezért a további elemzéshez ezek összehasonlítását vettük alapul. A szimpátiát tehát aszerint értékeltük, hogy a válaszadók mekkora arányban tartották nagyon szimpatikusnak és inkább szimpatikusnak, illetve nagyon nem szimpatikusnak és inkább nem szimpatikusnak adott politikusokat.

Ezzel szemben, míg a szimpatizálók aránya nagyjából azonos Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Angela Merkel német kancellár esetében (sorrendben 15,9, illetve 17,7%), addig az ellenszimpatizánsok aránya jóval magasabb, Trump esetében a válaszadók közel fele (48,3%), ami az összes politikust tekintve is a legmagasabb arány volt, Merkel esetében pedig 46,%, ami pedig a második legmagasabb érték. Ők ketten azok a politikusok tehát, akik a válaszadók legnagyobb része számára nem szimpatikusak.

A magyar közvélemény szerint ezek alapján a legnépszerűbb politikai vezető Theresa May, aki a Brexittel kap csolatos népszavazás után lemondó

A nem szimpatizálók aránya meglehetősen magas Robert Fico (a lekérdezés idején még hivatalban lévő) szlovák miniszterelnök esetében is, mintegy 43,3%

* A közvéleménykutatás felvételekor Szlovákia miniszterelnöke

128

129

geopolitikai közvéleménykutatás – 1. általános külpolitikai tájékozottság

(ez a harmadik legmagasabb arány), és az ő esetében a szimpatizálók aránya is viszonylag alacsony, alig több mint tíz százalék (10,1%).

Adott személyt szimpatikusnak tartók aránya

A lista egy külön csoportját alkotják Narendra Modi, India miniszterelnöke, Recep Erdogan, Törökország kormányfője és Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, akik esetében a válaszolni nem tudók/nem akarók aránya meglehetősen magas, 30-40% körül volt. Az ő esetükben különösen érdekes a szimpatizálók-nem szimpatizálók arányának összehasonlítása,

önmagában ugyanis egyik arány sem mond túl sokat (éppen a nem válaszolók magas száma miatt). Ebből a szempontból Recep Erdogan megítélése a legros�szabb, több mint ötször annyian tartják nem szimpatikusnak, mint ahányan szimpatikusnak (37,1%-7,1% a különbség). Xi Jinpinget csak kicsivel több mint négyszer annyian találták nem szimpatikusnak, Narendra Modit pedig csak valamivel több mint kétszer annyian (és a három politikus közül összességében is ő volt a legszimpatikusabb, a válaszadók 9,3%-a szimpatizált vele).

130

131

a magyar külpolitka megítélése

132

Az általános külpolitikai tájékozottságon túl a második kérdéscsoporttal (12–17. kérdések) kifejezetten a hazai külpolitikai irányokra vonatkozó ismereteket mértük fel, illetve azt, hogy a hazai lakosság hogyan viszonyul ezekhez az irányokhoz, merre vannak a súlypontok, mit tekint a hazai lakosság fontosabb területnek, és ez adott esetben milyen viszonyban van a tényleges szakpolitikai irányokkal. A válaszok adalékot adhatnak egy esetlegesen a jövőben formálódó külpolitikai stratégia kialakításához is. A kérdések kitérnek Magyarország és a különböző nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Visegrádi Négyek, NATO stb.) kapcsolatára, ezek fontosságának megítélésére. Foglalkoztunk a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikánk megítélésével is. Továbbá azzal, hogy a hazai lakosság véleménye szerint milyen hatást tud Magyarország gyakorolni a világban zajló egyes eseményekre, folyamatokra. A kapott válaszokból az alábbi főbb eredményeket kaptuk: • Hazánk legfontosabb külpolitikai céljának a lakosság a legkézzelfoghatóbb eredményekkel járó lehetőséget, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítését jelölte meg. Ugyanebben a

kérdéskörben csupán az utolsó előtti helyen szerepel a határon túli kapcsolatok a magyar kisebbségekkel a fontossági sorban. • Legfontosabb diplomáciai kapcsolatunknak Brüs�szelt tartják a megkérdezettek, Washingtont és Berlint is megelőzve. • E zek után logikus, hogy a nemzetközi integrációk közül is az Európai Uniót helyezték legtöbben az első helyre, messze megelőzve ezzel a NATO-t, vagy a Visegrádi Csoportot. • A zok, akik fontosnak érzik a NATO szerepét a hazai védelempolitikában, közel négyszer annyian vannak, mint azok, akik nem érzik fontosnak. Katonákat ugyanakkor csak a lakosság negyede küldene külföldi missziókra, közel kétharmaduk viszont nem. • A hazánkat közvetlenül érintő eseményeket/folyamatokat illetően (migrációs válság, szomszédsági politika) a megkérdezettek jelentősnek vélik a hazai külpolitika befolyását az eseményekre, a nagyobb integrációk működését illetően (EU, Visegrádi Négyek) azonban már sokkal kevésbé gondolják így. Az olyan megfoghatatlan projektekre pedig, mint az Új Selyemút kezdeményezés, még kevésbé tartják a hazai befolyásolás megjelenését reálisnak.

133

geopolitikai közvéleménykutatás – 2. a magyar külpolitika megítélése

12. Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a külpolitikai célokat aszerint, hogy Ön szerint milyen prioritást kell élvezniük a magyar külpolitikában! A második kérdésblokk első kérdése arra keresi a választ, hogy a felnőtt lakosság mit ítél Magyarország számára legfontosabb külpolitikai célnak. Itt öt előre megadott válaszlehetőséget kellett sorba rendezniük a megkérdezetteknek. Az öt válaszlehetőség: – gazdaság és kereskedelem: a gazdasági helyzet, termelékenység, jóléti mutatók a belpolitikai diskurzus egyik központi témacsoportja, a külső tényezők befolyása miatt pedig a külpolitikában is nagy hangsúlyt kell kapniuk. Kérdés, hogy ezt a lakosság is hasonlóan értékeli-e. – védelempolitika: a külpolitika egyik hagyományos területe az ország külső határainak védelme. Magyarország ebből a szempontból speciális helyzetben van, ugyanis mivel 2007 óta a schengeni övezet tagja, a szintén a schengeni övezetbe tartozó szomszédjai (Szlovénia, Ausztria, Szlovákia) irányában megszüntette az állandó határellenőrzést, a többi országgal szemben viszont megerősítette azt (illetve könnyített ellenőrzést alkalmaz még Horvátország és Románia irányában is, melyek szintén EU-tagországok, de nem tagjai a schengeni övezetnek). Ezért kérdés, hogy a lakosság milyen fontosságot tulajdonít a védelempolitikának. – határon túli kapcsolatok a magyar kisebbségekkel: a határon túli magyarok helyzete egyrészt újra és újra előtérbe kerülő (2004-es népszavazás, kettős állampolgárság megkönnyítése 2010-ben stb.) belpolitikai kérdés, másrészt pedig a külpolitikai törekvéseknek is az egyik fontos fókuszterülete. A kérdés megosztja a magyar lakosságot, ez a fontosságának megítélését is befolyásolhatja. – Magyarország nemzetközi presztízsének növelése: országunk nemzetközi elismertségének növelése mindenképpen kulcsfontosságú politikai tényező

134

kell, hogy legyen, ugyanis ez hat többek között a külgazdaság és külkereskedelem alakulására is. Azonban, ami a politika szintjén meghatározó, azt nem biztos, hogy a lakosság is hasonlóan értékeli, előfeltevésünk szerint ez a koncepcionális kérdés az átlagember számára kevésbé kerül előtérbe.

a határvédelem hagyományosan fontos feladat, illetve a menekültválságból adódó helyzet miatt is ez a téma az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt kapott. Összesen a válaszadók mintegy kétharmada sorolta a „Magyarország nemzetközi presztízsének növelése” elemet a második, harmadik és negyedik helyre, nagyjából azonos arányban (20% körül), ez eredményezte végül is az összesítés alapján harmadik helyezését. Az, hogy ez a kategória relatíve ennyire fontos, talán annak is köszönhető, hogy Magyarország nemzetközi megítélése sok esetben negatívabb az utóbbi időben, ennek javítása pedig fontos feladat lenne.

A határon túli magyar kisebbségekkel való kapcsolatok ápolása nem képvisel különösen nagy prioritást a válaszadók körében, ez a téma már korábban tárgyalt összetett megítélése miatt is lehet (illetve, hogy a külhoni magyarok ügye sok esetben a hazai belpolitikai csatározások kereszttüzébe kerül). Utolsó helyen szerepel a világ eseményeibe való beleszólás igénye, ez az előfeltevés alapján is kevésbé hangsúlyos területnek tűnt, így az eredmény a várakozásoknak megfelelő.

– befolyás a világ eseményeibe a nemzetközi diplomácián keresztül: hazánk kis ország, meglehetősen korlátozott erőforrásokkal, az Európai Unióban is periférikus helyet foglalunk el, és a történelem során szinte mindig valamilyen nagyhatalom vonzáskörzetébe tartoztunk. Ennek megfelelően a világ eseményeibe való beleszólásunk is másodrendű szempontnak tűnik. A válaszokat tekintve a következő sorrend alakult ki (mellette a válaszok átlagértéke, ahol minél alacsonyabb az érték, annál jobb helyezést ért el az adott elem): külpolitikai célok

átlagérték

Gazdaság és kereskedelem

2,30

Védelempolitika Magyarország nemzetközi presztízsének növelése Határon túli kapcsolatok a magyar kisebbségekkel Befolyás a világ eseményeibe a nemzetközi diplomácián keresztül

2,75 2,97 3,36 3,62

A válaszadók szerint a legfontosabb külpolitikai célunk a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, több mint 1/3-uk (36%) tette ezt első helyre, további 28,5%-uk pedig másodikra. A fontossági sorrendben ezután a védelempolitika következik, ezt több mint 45%-uk sorolta az első, vagy második helyre. Ez az eredmény nem meglepő, mert bár hazánkat nem érinti közvetlen határfenyegetés,

135

geopolitikai közvéleménykutatás – 2. a magyar külpolitika megítélése

13. Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a külföldi diplomáciai képviseleteket aszerint, hogy Ön szerint mennyire fontos a magyar diplomácia számára az adott képviselet!

kulturálisan és történelmi távlatokra visszatekintve is messzi ország, sohasem játszott jelentős szerepet a hazai külkapcsolatokban. A jövőben azonban ez még változhat, és érdekes lehet összehasonlítani

majd a jelenlegi értéket a következő évek értékeivel, mely bizonyíthatja, mennyire eredményesen (vagy eredménytelenül) alakul a magyar-kínai kapcsolatok építése.

(Brüsszel, Washington, Berlin, Moszkva, Peking) A következő kérdés tulajdonképpen a globális nagyhatalmakkal való kapcsolataink erősségét méri: négy országgal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Németországgal, valamint az Európai Unióval való kapcsolatunkat. E tekintetben szoros összefüggés adódhat a hetedik kérdésre adott válaszok és az erre a kérdésre adott válaszok között, a kérdés feltevésének módja azonban különböző, mert míg előbbinél a válaszadók adhattak azonos pontszámot egy-egy országnak, itt kénytelenek sorrendet felállítani. A „diplomáciai fontossági sorrend” a következőképpen alakul (a városok neve mellett az átlagpontszámuk található, ahol az alacsony érték jelent magas prioritást): diplomáciai képviselet

átlagérték

Brüsszel

2,22

Washington

2,93

Berlin

2,94

Moszkva

2,99

Peking

3,92

Az értékek alapján markánsan három csoport különül el. Az első „csoportban”, egyedüliként található Brüs�szel, az Európai Unió „fővárosa”, mely már hosszú ideje a politikai kommunikációs támadások középpontjában áll, mégis, ennek ellenére a lakosság ezt

136

tartja a legfontosabb külföldi diplomáciai képviseletünknek. Az eredmény tehát ebből a szempontból meglepő, abból viszont semmiképpen sem, hogy az Európai Unió szabályozása, illetve – sokkal inkább – forrásai lakóhelytől, kortól, nemtől és még iskolai végzettségtől is függetlenül mindenkit elérnek valamilyen formában, így logikus, hogy az Európai Unió központját érezzük a legfontosabb helynek, ahol Magyarországnak képviselnie kell magát. A második csoportban helyezkedik el Washington, Berlin és Moszkva. Eredményeik csak századértékekben különböznek, tehát ez a három város egységesen kezelhető (akár „megosztott második helyezést” is kaphatnak). Magyarország számára mindhárom egyaránt, de különböző okokból fontos: Washington az USA fővárosa, mint a jelenleg még mindig egyeduralkodónak tekinthető globális hatalom a világban, melyhez igazodnunk érdemes, illetve katonai szempontból a NATO-tagságunk fontos összekötő kapocs. Berlin a hagyományosan erős német-magyar kapcsolatok miatt szerepel kiemelkedő helyen (még akkor is, ha az utóbbi időben ez a kapcsolat kicsit megromlott), illetve mint legfontosabb gazdasági partnerünk. Moszkva pedig vélhetően az utóbbi idők keleti nyitása miatt foglal el még mindig viszonylag fontos pozíciót a hazai diplomáciai kapcsolatokban (illetve a közgondolkodásban). Utolsó helyen található Peking, jelentős lemaradással (a válaszadók közel 45%-a sorolta utolsó helyre a kínai képviseletünk fontosságát, az utolsó két helyre pedig a válaszadók több mint kétharmada). Ez számos okból nem meglepő eredmény, Kína földrajzilag,

137

geopolitikai közvéleménykutatás – 2. a magyar külpolitika megítélése

14. Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a következő szövetségeket aszerint, hogy Ön szerint milyen prioritást kell élvezniük Magyarország külpolitikájában! (Európai Unió, Visegrádi Csoport, NATO, Eurázsiai Gazdasági Unió) A következő kérdésben arra kerestük a választ, hogy a magyar lakosság hogyan értékeli az egyes transznacionális együttműködésekben való részvételünket, illetve kapcsolódásunkat hozzájuk. Európai Unió: az Európai Unióhoz hazánk 2004-ben csatlakozott, az integrációban való részvétel azóta nagy mértékben meghatározza a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokat Magyarországon. Az Európai Unió megítélése folyamatosan változik, a téma rendkívül összetett (felmérésünk egy külön kérdésblokkot szentelt az EU vizsgálatára, mely a következő fejezetben található), ennek időbeli változásait is érdemes lesz nyomon követni a jövőben. 2008 óta az Unió működését meghatározza a globális gazdasági válság továbbgyűrűzése, az euróválság, a déli tagállamok elhúzódó válsága, az államokon belüli szeparatista törekvések felerősödése, illetve a Brexit, továbbá Magyarországnak is számos vitás kérdésben kell megegyeznie Brüsszellel. Mindezzel együtt azonban vélhetően, ahogy az előző kérdésben is Brüsszel, úgy itt is az első helyre kerül az Európai Unió a válaszok alapján. NATO: Magyarország 1999 óta a NATO tagja Csehországgal és Lengyelországgal együtt. Jelenleg a NATO-missziók közül a legfontosabb (és legközelebbi) Koszovóban működik 11, ezen kívül Irakban vannak még jelen katonáink NATO-tevékenységek keretében12. A katonai szövetségben való részvételünk kevésbé hatja át az emberek mindennapi életét, azonban vélhetően amiatt, hogy az utóbbi időben előtérbe kerültek a védelmi és biztonsági kérdések, a NATO-tagság fontosságának megítélése is relatíve hangsúlyos lesz.

138

Visegrádi Csoport: a Visegrádi Csoport (Visegrádi együttműködés, Visegrádi négyek, V4) Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország regionális szervezete, melynek célja, hogy közösen képviselje a résztvevő országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeit, összehangolja politikai és egyéb tevékenységeiket. 1991-ben került sor az együttműködés felújítására, deklarált céljai között szerepel többek között a tagországok kül- és biztonságpolitikáinak összehangolására való törekvés. A V4-országokat összetartja a közös kelet-és közép-európai identitás, valamint a történelmi tapasztalataik, azonban az egyes országok érdekei számos esetben különböznek, így nehéz érdemi együttműködést folytatniuk, és ez az együttműködés fontosságának megítélésére is rányomhatja bélyegét. Az Eurázsiai Gazdasági Unió esetében kiegészítő információt is mellékeltünk a kérdőívhez: „2015ben Oroszország vezetésével indult gazdasági integrációs közösség a volt szovjet tagországokkal (Jelenleg tagjai: Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán).” Ez az integráció tehát semmilyen formában nem kötődik Magyarországhoz, továbbá meglehetősen új kezdeményezésről van szó, ezért már csak ezekből fakadóan is vélhetően alacsonyabb az ismertsége. Jelentősége szintén alacsonyabb, ugyanis bár Magyarország kihirdette a keleti nyitás politikáját, ezen országok irányába még mindig meglehetősen alacsony a gazdasági aktivitásunk. A későbbi vizsgálatok egyik kérdése lehet, hogy idővel nőni fog-e az Eurázsiai Gazdasági Unió fontosságának megítélése. A kapott válaszokat a következő táblázat foglalja össze (az átlagérték minél alacsonyabb, annál nagyobb fontossága van az adott szervezetnek):

név

átlagérték

Európai Unió

1,90

NATO

2,46

Visegrádi Csoport

2,55

Eurázsiai Gazdasági Unió

3,09

A sorrend teljes mértékben az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. Legtöbben, a válaszadók közel fele (47,5%) első helyre sorolta az Európai Uniót mint legfontosabb szervezetet Magyarország számára. A válaszok életkor szerinti bontása trendszerű, az egyre idősebb életkori csoportok egyre kevésbé sorolták első helyre az EU-t (kivéve az utolsó, 60 év felettiek csoportját, ahol ismét magasabb az arány), a legnagyobb arányban a 18-29 évesek szerint a legfontosabb szervezet az EU (52,7%), tehát minél fiatalabb korosztályról van szó, annál fontosabbnak ítélik az EU szerepét. Ugyanilyen mintázat iskolai végzettség szerint is kirajzolódik: minél magasabb az iskolai végzettség, annál magasabb az EU első helyre sorolása (a felsőfokú végzettségűeknek 55,2%-a,

míg az alapfokú végzettségűeknek csupán 45,2%-a tartozik ide). A NATO és a Visegrádi Csoport megítélése egészen közeli eredményt hozott. Bár második helyen a NATO végzett, a Visegrádi Csoportot például többen sorolták első helyre (a NATO-t 21,6%, a Visegrádi Csoportot 22%). A két szervezet összpontszám tekintetében is egészen közel áll, tehát egymáshoz képest nehéz megítélni, melyik fontosabb. Azonban egyik esetben sem lehet további mintázatokat felfedezni a válaszadók között (nemek, kor, iskolai végzettség, illetve lakóhely szerint sem). Végül utolsó helyen zárt az Eurázsiai Gazdasági Unió (a válaszadók több mint 70%-a harmadik, vagy negyedik helyre sorolta ezt az integrációt), ez a korábbi magyarázó tényezők ismeretében teljes mértékben megfelel az előzetes várakozásoknak. Az átlagnál némiképp kedvezőbb eredményt ért el az integráció életkori bontásban a 30-39 évesek között (2,97), iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek között (2,93), illetve lakóhely szerint a budapestiek között (2,90), ennek magyarázata azonban további kutatást igényelne.

139

geopolitikai közvéleménykutatás – 2. a magyar külpolitika megítélése

15. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán a NATO szerepét Magyarország védelempolitikájában!

16. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországnak katonákat kell küldenie külföldi missziókra?

Az előző kérdést részletesebben vizsgálva most a NATO szerepének megítélése iránt érdeklődtünk. EU-tagországként védelempolitikánkat jelentős mértékben alakítja, hogy résztvevői vagyunk az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának 13,

Magyar katonák két külföldi misszióban vettek részt nagyobb létszámban 2017-ben, Koszovóban, illetve Irakban, mindkét esetben NATO-vezetésű missziókban. Ennek a két alegységnek az összlétszáma mint-

ENSZ-tagként részt veszünk a különböző ENSZmissziókban, ezen kívül az EBESZ-ben (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) való részvételünk is hatással van a védelempolitika alakítására. A NATO-tagság mellett tehát nemzetközi szinten leginkább ezek a szervezetek játszanak szerepet, a kérdés azonban nem arra vonatkozik, hogy ezekkel összehasonlítva mekkora szerepe van a NATO-nak, hanem, hogy önmagában milyen hatással van a magyarországi védelempolitikára. A korábbi kérdésben a NATO fontosságának megítélésekor meglehetősen szórtak az eredmények, a rangsorban mind a négy helyre több mint a válaszadók egynegyede elhelyezte a NATO-t, csak a második helyezések emelkedtek ki jelentősebben, 32,5%-kal. Az itt kapott válaszok között szintén nincsenek markáns különbségek, azonban összességében

megállapítható, hogy a lakosság véleménye szerint inkább fontos szerepet tölt be a NATO a hazai védelempolitikában. Az egyáltalán nem fontos, illetve inkább nem fontos kategóriához csupán a válaszok 14,4%-a érkezett (sorrendben: 3,2, illetve 11,2%-kal), a középértéket a válaszadók egynegyede (20,1%) választotta, a fontos és nagyon fontos kategóriákat viszont több mint a válaszadók fele (sorrendben 39, illetve 16,8%). Összességében tehát kijelenthető, hogy a többség szerint fontos szerepet tölt be a NATO hazánk védelempolitikájában. Ebben a kérdésben egy általános női-férfi különbség tapasztalható, a férfiak jóval nagyobb arányban érzik fontosabbnak a NATO szerepét, mint a nők (a nem válaszolók aránya pedig fele a nőkének). Egyéb tekintetben azonban lényeges eltérések nem tapasztalhatók a válaszok között, sem életkori bontásban (kissé fontosabbnak ítélik a NATO szerepét a 40-49 évesek, de ezt leszámítva nincs szignifikáns különbség), sem iskolai végzettség szerint, sem pedig településtípus szerint (itt a községek tulajdonítottak nagyobb fontosságot a NATO-nak, de számottevő különbség nem volt a válaszok között).

egy ötszáz fő volt14. Ezeken kívül hazánk részvétele az ENSZ- és EU-missziókban jelentősebb. Az ENSZ égisze alatt 2016-ban Cipruson átlagosan 77 magyar katona őrizte a status quo-t a Ciprust kettészelő ütközőzónában, a libanoni békefenntartó misszióban négy fő teljesített szolgálatot, a Nyugat-Szaharai Misszióban hét fő megfigyelő vett részt, a Közép-afrikai Köztársaságban pedig további négy fő segítette a műveleteket. EU-missziók keretében 2016-ban jelen voltunk Bosznia-Hercegovinában átlagosan 163 fővel, továbbá kis létszámban (tíz fő alatt) Maliban, Szomáliában és Grúziában15. Magyarország érvényben lévő Nemzeti Katonai Stratégiája értelmében nemzetközi műveletekben legfeljebb ezer főt állomásoztatunk.16 A külföldi békefenntartó és béketeremtő szolgálatokban való részvételre többek között azért van szükség, hogy biztosítani tudjuk a hazai biztonságot. A közel-keleti helyzet rendezése például azért alapvető érdeke Magyarországnak, hogy ezáltal csökkenjen a térségből Európába érkező menekültek száma.17 A 17. kérdés egy egyszerű eldöntendő (igen/nem) kérdés volt. A fenti objektív bevezetés alapján

140

Magyarország külföldi missziókban való részvételének fontossága és a részvételhez fűződő érdekeink világosan kirajzolódnak. Ennek ellenére a magyar lakosság túlnyomó része mégis ellenkezéssel fogadja a katonai missziókban való részvételünket. A válaszadók mintegy egynegyede (25,6%) ért egyet a katonák külföldre küldésével, közel kétharmaduk (61,1%) viszont nem. A megkérdezettek maradék 13,4%-a erre a kérdésre nem válaszolt. Katonai jellegű kérdésről lévén szó, akárcsak a 15. kérdés esetében, itt is egy viszonylag jelentősebb férfi-nő különbség fedezhető fel a válaszokban, a férfiaknak mintegy 30%-a (29,9%) egyetért a külföldi missziókkal, míg a nőknek csupán alig több, mint 20%-a (21,9%). Iskolai végzettség, illetve korcsoportok szerint azonban semmilyen mintázat nem rajzolódik ki a válaszok között. Településtípus alapján pedig Budapesten messze a legalacsonyabb a külföldi missziók támogatottsága, csupán 18% felelt igennel, illetve a megkérdezettek mintegy negyede (24,4%) nem válaszolt a kérdésre, a nem válaszolók aránya ezzel nagyjából duplája volt, mint bármely más bontásban. A többi településtípus már szintén átlag körüli értékeket produkált.

141

geopolitikai közvéleménykutatás – 2. a magyar külpolitika megítélése

17. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy a magyar külpolitika milyen hatást gyakorol, milyen befolyással bír a következő eseményekre? (migrációs válság, EU integráció, V4 politika, kínai Új Selyemút projekt) A következő kérdés során öt világpolitikai eseményt, folyamatot, illetve szakpolitikai irányt soroltunk fel, ezzel kapcsolatban kellett véleményt alkotniuk a válaszadóknak, és behatárolni, hogy szerintük a magyar külpolitika milyen befolyással van rájuk (egy ötfokozatú skálán, a semmilyentől a nagy hatásig). • Migrációs válság: az utóbbi idők egyik legnagyobb belpolitikai viharát keltő nemzetközi esemény minden bizonnyal a 2015-ben felerősödött menekültválság, illetve az ezzel kapcsolatos válaszintézkedések. Magyarország befolyásának megítélése a folyamatra azonban kettős: egyrészt a kiváltó okokra (közel-keleti térség krízishelyzete, instabil államok kihívásai, klímaváltozás stb.) nyilvánvalóan kevéssé lehet befolyásunk, ugyanakkor országunk tényleges érintettségével kapcsolatban komoly intézkedéseket foganatosítottunk (kerítésépítés, szuverén döntéshozás, EU-s véleménynyilvánítás stb.). • EU integráció: a közelmúltban újra és újra felmerült az Európai Unió működésének felülvizsgálata, az alapelvek átgondolása, az integráció jövőjének kérdése és az ezzel kapcsolatos forgatókönyvek. Ez a kérdés tehát arra keresi a választ, hogy a lakosság megítélése szerint Magyarországnak mekkora szerepe van az EU működésének alakításában, befolyásolásában. • V4 politika: A Visegrádi Négyek mint integráció sokkal lazább, mint például az Európai Unió, azonban mivel itt csak négy tagországról van szó, a közös irányok alakításába is nagyobb beleszólása lehet Magyarországnak. Kérdés, hogy ezt így látja-e a lakosság is. • KínaiÚjSelyemútprojekt:Kínanagyívű,egészEurázsiát behálózó infrastrukturális-gazdasági-kereskedelmi

142

projektje hazánkat is jelentős mértékben érintheti. Azonban mivel egyrészt még egy egészen friss koncepcióról van szó (2013-ban jelentette be a kínai elnök), másrészt, mivel még mindig nagyon sok a kérdőjel mögötte, harmadrészt pedig mivel Kína jelentős távolságban van Magyarországtól, és hagyományosan nem alakultak ki a két ország között szoros gazdasági-kulturális kapcsolatok, így vélhetően Magyarország hatásának megítélése a projektre alacsony értékelést kap.

külpolitika, addig a szomszédsági politika esetében már kevesebb, mint ötödük (18,2%) gondolta ugyanígy, a válaszok tehát inkább a középértékek felé húznak. A további két esetben (V4 és EU) az eredmény rendkívül kis különbséget mutatott, összességében tehát megállapítható, hogy nagyjából egy szinten érzi a magyar lakosság az ország befolyásoló képességét mind a V4 politikára, mind az EU integráció alakítására is. Markáns eltérések nem fedezhetők fel, a legtöbb válasz a középértékre, illetve az inkább hatással van válaszra érkezett, de azt, hogy bármilyen folyamatra nagy hatással lennénk, mindkét esetben a válaszadók alig 15-16%-a gondolja.

3. Végül, a többitől eltérő az Új Selyemút projektre való hatásunk megítélése. Az öt elem közül itt volt a legnagyobb a bizonytalanok aránya, közel egyharmaduk (31,1%) nem válaszolt. A válaszadók egynegyede (25,6%) szerint semmilyen, vagy csak kis hatásunk van a dolgok menetére az Új Selyemúttal kapcsolatban. További egyötödük (20,9%) semleges állásponton van a kérdéssel kapcsolatban, és alig több mint további egyötödük (22,5%) gondolja úgy, hogy van valamilyen hatásunk az eseményekre. Nyilvánvalóan ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legtöbb a kérdőjel, azonban hosszú távon ennek a kérdésnek a vizsgálata hozhatja a legizgalmasabb változásokat is.

• Szomszédsági politika: a szomszédos országokkal kapcsolatos politikák hazánk érintettsége miatt is vélhetően magas értéket kapnak. Ez egy összetett kérdés, és a hazai befolyásolóképesség megítélése is kérdéses, ezzel együtt előfeltevésünk szerint a szomszédsági politika magas értékeket fog kapni. A válaszok alapján három csoportba sorolható az öt esemény: 1. A válaszadók szerint a legnagyobb befolyásunk a migrációs válság alakulására van (az alapján, hogy milyen arányban választották az ’inkább hatással van’ és ’nagy hatással van’ lehetőséget). Ez vélhetően csak a Magyarországot közvetlenül érintő kérdésekre vonatkozik. A válaszadók több mint fele (56,2%) gondolta úgy, hogy inkább hatással van, vagy nagy hatással van Magyarország az eseményekre. Az eredményben érezhető a politikai kommunikációs kampány, illetve a téma iránti fokozott médiafigyelem hatása is. 2. Hasonlóan jelentősnek ítélték a megkérdezettek a magyar politika hatását a szomszédsági politikára, itt 53,5% tulajdonított számottevő hatást. Azonban, míg a migrációs válságra negyedük (25,2%) szerint nagy hatással van a hazai

II.

III.

143

3. 144

az európai unió megítélése Hazánkban A szocialista berendezkedés összeomlása után Magyarországon (Közép- és Kelet-Európa többi országához hasonlóan) egyértelmű igényként fogalmazódott meg a nyugat-európai integrációhoz való mielőbbi csatlakozás, hiszen az Európai Unió elődjeként 1993-ig fennált Európai Gazdasági Közösség garantálta a vasfüggöny által négy évtizedig kettéosztott Európa újraegyesítését, a világ egyik gazdasági központjaként pedig páratlan lehetőségeket kínált hazánk gazdaságának és kereskedelmének. A csatlakozásra – immár az Európai Unióhoz – végül 2004-ben került sor, az azóta eltelt időszak alatt pedig az Unió Magyarország életének gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb szempontokból meghatározó szereplőjévé vált. Az EU jó ideje történetének legsúlyosabb válságán megy keresztül, működését ennélfogva számtalan bírálat éri, így különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy a magyar közvélemény hogyan látja a szervezet szerepét, jelenét és jövőjét. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból a következő főbb következtetéseket lehet levonni: • A közvélemény az Unió működésével kapcsolatban eléggé megosztott (amellett, hogy sok a semleges válasz is): a válaszadók több mint negyede szerint jól működik az integráció, közel egyharmaduk szerint viszont rosszul. • A z EU „fővárosaként” számon tartott Brüsszel, a közvélemény megítélése alapján a politikai mellett

az összes többi megkérdezett funkciót (gazdasági, kulturális, technológiai/innovációs) is magáénak tudhatja, aminek hátterében vélhetően elsősorban nem a város sokszínűsége áll, sokkal inkább az, hogy „fővárosi” szerepköréből adódóan a várost az Unióval azonosítják • A magyar közvélemény legnagyobb hányada az EU szempontjából borúsan látja a jövőt, szerintük két évtized múlva a szupranacionális szervezet már feloszlik • Ennek ellenére a válaszadók közel 30%-a úgy véli, az EU változásai 20 év múlva semmilyen hatással nem lesznek hazánkra, illetve gyakorlatilag ugyanennyien felelték azt, hogy a hatás pozitív lesz • A közvélemény szerint a pénzügyi támogatások jelentik a legfőbb előnyt, amit az uniós tagság Magyarország számára jelent. Ez azt mutatja, sok ember számára nyilvánvaló, hogy hazánk gazdaságában fontos szerepet játszanak az uniós források • A közös európai hadsereg ötletét hozzávetőleg kétszer annyian támogatják, mint a magyar katonák külföldi szolgálatát. A különbség oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a közös hadsereg esetében nem merül fel nyíltan a magyar katonák részvétele

145

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

18. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán az Európai Unió működését! Az utóbbi években – főleg a 2008-as gazdasági világválság óta – az Európai Unió működését számos kritika érte több oldalról is. Ennek okait többek között Németország túlzott érdekérvényesítő képessége, az eurozóna működési problémái, a gazdasági válság vagy a menekültválság kezelése adták. Az euroszkeptikus, nacionalista, nemzeti érdekeket egyre inkább előtérbe helyező hangok számára ráadásul megerősítésként szolgált az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése is. Bár Magyarország a rendszerváltás után nagy reményeket fűzött a közösséghez való csatlakozáshoz, napjainkra a szkeptikus hangok itt is felerősödtek, nem csak az állampolgárok, hanem a kormány részéről is, melynek EU-hoz fűződő viszonyában a konfrontáció igen jelentős mértékűvé vált az utóbbi években. Mindezek fényében érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy ma mit gondol erről a magyar közvélemény, így a 18. kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a magyarok mennyire elégedettek az Unióval, szerintük az európai közösség mennyire működik jól. 1 és 5 között lehetett pontszámokat adni, ahol 1 jelentette a nagyon rosszul-t, 5 pedig a nagyon jól-t. A válaszadók jelentős hányada nem igazán tudta megítélni az EU működését, ugyanis a megkérdezettek több mint harmada (35,2%) a Jól is működik meg nem is (középérték) válaszlehetőséget adta. Ha a többi visszajelzés részesedését nézzük, a semlegestől nagyon enyhén inkább negatív irányba billen a mérleg: a megkérdezettek több mint negyede (26,6%) ugyanis csak 2-esre (Inkább rosszul) értékelte az Unió működését az 1-5-ig tartó skálán, míg 4-est (Inkább jól) 21,1% adott. Egyes pontszámot is jóval többen adtak (5,6%), mint ötöst (1,9%). A válaszadókat különböző szempontból vizsgálva az tapasztalható, hogy nincsenek jelentősebb

146

különbségek a véleményekben. Nemek tekintetében például a nők és férfiak által adott válaszok között csupán néhány százaléknyi eltérés van az egyes kategóriákban (összességében a nők kevésbé gondolják, hogy rosszul működne az EU, de azt is, hogy nagyon jól, illetve nagyobb arányban nem válaszoltak a kérdésre), iskolai végzettség alapján pedig a középés felsőfokú végzettségűek eredményei mutatnak meglehetősen nagy hasonlóságot – ettől némiképp eltérve az alapvégzettségűek pozitívabban ítélik meg az EU működését. Életkor tekintetében is csak néhány százalékpontnyi különbségről beszélhetünk az egyes pontszámok részesedése esetében. Legnagyobb véleménykülönbség a Jól is működik (3 pont) válaszlehetőségnél alakult ki, ahol ezt az opciót legnagyobb arányban (39,7% illetve 39,8%) a 30-39 és az 50-59 éves korcsoport adta. De a 18-29 éves korcsoportot leszámítva a többiek részesedése is 35%, vagy afölötti volt. Maga a kérdés nem részletezte, hogy a szupranacionális szervezet széleskörű tevékenységének konkrétan melyik szegmensére gondol, így az általánosítás egy EU-ról alkotott összbenyomás felmérésére alkalmas. Ez alapján pedig az emberek véleménye az Unió működésével kapcsolatban meglehetősen semleges, a magyar médiában az EU-val kapcsolatosan évek óta tapasztalható negatív politikai kommunikációs kampány ellenére nem fogalmazódnak meg nagy arányban a működésre vonatkozó negatív vélemények. Ebből pedig azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a magyar közvélemény számára nem vetődik fel az Unióból való kilépés gondolata, mint a szervezettel kapcsolatosan fennálló problémákra adható megoldás, mivel a pozitívumok a nehézségekkel nagyjából azonos arányban vannak.

147

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

19–22 Ön szerint melyik város az EU politikai, gazdasági, kulturális, technológiai/innovációs központja? A 19-22. számú kérdések azt mérték fel, hogy az emberek szerint melyik városok rendelkeznek leginkább politikai/gazdasági/kulturális/technológiai/innovációs funkcióval az Unióban. A kérdés nyitott volt, azaz nem voltak előre felsorolt válaszlehetőségek, hanem a megkérdezetteknek saját válaszlehetőséget kellett adniuk. Mind a négy kérdés esetében a válaszok között szerepeltek az Unió tagállamainak fővárosai. E mellett a különböző funkcióknál bekerültek új elemek is, mint például Strasbourg a politikai központra vonatkozó kérdésnél – ahol az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is van központja, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága is itt található. Az Unió politikai központjának a megkérdezettek döntő hányada (73,9%) Brüsszelt adta válaszul, ami nem véletlen, hiszen az EU „fővárosa” a közösség számos intézményének – többek között az Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament– székhelye itt található. Ezek az intézmények pedig több tízezer embernek adnak munkát, ugyanis csak az Európai Bizottság több, mint húszezer embert foglalkoztat a belga fővárosban.18 Nem véletlen tehát, hogy a médiában gyakran az EU szinonimájaként használják a város nevét. A kérdésre a második legnagyobb arányú válasz (10,8%) a nem tudom/nem akarok válaszolni lehetőségre érkezett. A városokra vonatkozó 4 kérdés közül itt volt a legkisebb ennek az opciónak az aránya, ami azt tükrözi, hogy az emberek ennél a kérdésnél volt leginkább biztosak a válaszban. A dobogó 3. fokán Berlin áll, 7,2%-kal. Előkelő helyezésének oka – az alacsony részesedés ellenére – Németország erőteljes szerepvállalása lehet az Unió életében – gondoljunk csak a görög válság kezelésében játszott szerepére. A többi város nem kapott számottevő szavazatot, részesedésük általában 1% alatti. A válaszadókat különböző aspektusból megvizsgálva azt találhatjuk, hogy az iskolai végzettségi szint növekedésével párhuzamosan emelkedik a Brüsszelt

148

Ön szerint melyik város az EU politikai központja?

választók aránya: a maximum 8 osztály végzetteknél 70,2%, az érettségivel rendelkezők 77%, a diplomások pedig 79%-ban nevezték meg Brüsszelt az Unió politikai központjának. Érdekességként említhető, hogy ennek megfelelően arra lehetne számítani, hogy az iskolai végzettséggel fordítottan arányosan alakul a válaszolni nem tudók/ nem akarók részesedése, ám az eredmények nem ezt mutatják: a maximum érettségivel rendelkezők kisebb arányban (5,6%) választották ezt az opciót, mint a felsőfokú végzettségűek (7,5%). Ám mindkét csoport részesedése jóval kisebb, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezőké (15,2%). Brüsszel politikai szerepe után a gazdasági központ esetén már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Igaz ennél a kérdésnél is a belga főváros kapta a legtöbb szavazatot, de már „csak” a válaszadók 44,6%a tartja az Unió gazdasági központjának, ami 30 százalékponttal kevesebb, mint a politikai központ kérdésnél kapott szavazatok aránya. Ezzel párhuzamosan a válaszolni nem tudók/nem akarók aránya közel kétszeresére nőtt (20,7%-ra). Vagyis a közvélemény megítélése szerint Brüsszel gazdasági funkciója már nem annyira egyértelmű, mint a politikai, de még így is magasan kiemelkedik a mezőnyből. A harmadik helyezett ismét Berlin, de az előző kérdéshez képest magasabb szavazati aránnyal (16,1%). Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az EU gazdasági motorjának tekinthető Németország fővárosáról van szó.

Ön szerint melyik város az EU [...] központja?

A mezőny többi tagja szinte elhanyagolható mennyiségű szavazatot kapott – szavazati arányuk Amszterdam (4,2%) kivételével 2% alatti. Érdekes tény, hogy többek között London, a világ vezető pénzügyi szolgáltatási központja19, csak 1,8%-kal részesedik a válaszokból. Ennek hátterében vélhetően a brexit

149

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

áll, ami miatt a közvélemény már nem tekinti a brit fővárost valid EU-s városnak – annak ellenére, hogy a kilépési folyamat még nem ment végbe. Arra a kérdésre, hogy mi az Unió kulturális központja, az előzőekhez képest némiképp változatosabb kép rajzolódik ki a válaszok alapján. Bár Brüsszel még mindig az első helyen áll – az Unió „fővárosaként” a kulturális központ címet is magáénak tudhatja a magyar közvélemény szerint –, ám a többi várossal szembeni fölénye csökkent: a válaszadók már „csak” kevesebb, mint harmada (29,4%) jelölte meg a belga fővárost. Emellett a bizonytalanság is fokozódott a válaszadók körében, ugyanis összesen 27,2%-uk választotta a nem tudok/nem akarok válaszolni lehetőséget – ami ezzel a második legtöbb szavazatot kapó válasz lett. A szavazatok aránya alapján a dobogó harmadik fokán Párizs áll, egy nagyságrenddel lemaradva az első két helyezettől: a szavazatok 9,4%-a érkezett a francia fővárosra. A középmezőny tekintetében pedig már kiegyenlítettebb a kép: Párizs után a következő helyen Bécs (7,8%), majd Berlin (6,8%) áll. Vagyis e kérdés tekintetében bár még mindig Brüsszel dominálja a mezőnyt, de mellette már megjelennek – igaz egy nagyságrenddel lemaradva – más, jelentősebb kulturális hagyatékkal rendelkező városok, a bizonytalanság még mindig magas foka (27,2%) mellett. Mindebből arra következtethetünk, hogy a magyar közvélemény az Európai Uniót – gyakorlatilag bármilyen aspektusból – Brüsszellel azonosítja. A belga fővárostól pedig a válaszadók csak jóval kisebb hányada vonatkoztatott el, és nevezte meg a – számtalan példa közül – Louvre-nak, és Sorbenne-nak helyt adó Párizst, vagy a „zene városaként” világhírűvé vált osztrák fővárost. Az európai városokkal kapcsolatos utolsó kérdés arra kereste a választ, hogy az emberek mit tartanak az Unió technológiai/innovációs központjának. Legnagyobb bizonytalanság ennél a funkciónál volt érezhető, ugyanis a megkérdezettek több mint harmada (34,5%) nem tudott/nem akart válaszolni. A bizonytalanság magából a kérdezett funkcióból fakadhat. Ugyanis az előzőekben többnyire jól

150

behatárolható szerepkörre vonatkoztak a kérdések – politikai központ: EU-s intézmények száma; gazdasági központ: például a GDP-termelő képességgel kifejezhető; kulturális központ: múzeumok, színházak, építészeti emlékek stb. száma – addig az innováció és technológia esetében nehezebb meghatározni, hogy azt miben is lehetne mérni. Bejegyzett találmányok, egyetemek, kutatóintézetek, technológiai cégek száma?

Ön szerint melyik város az EU [...] központja?

A nagy bizonytalanság továbbá azt is tükrözi, hogy Európa technológiai, innovációs tekintetben le van maradva a globális porondon: az EU K+F tevékenységre GDP-jének kevesebb, mint 2%-át költi, ezzel szemben Japán 3,3-at, az Egyesült Államok pedig 2,8%-ot. 20 Ezen állapotot hivatott javítani az EU2020 stratégia is, ami legalább 3%-os K+F arányt irányoz elő a GDP-n belül. 21 A válaszok megoszlása alapján csupán a második helyre került Brüsszel (29,3%) – a nem tudok/nem akarok válaszolni opció mögé –, de még mindig a mezőnyből kiemelkedő eredménnyel. Őt, a dobogó 3. helyén Berlin követi, kevesebb mint fele akkora részesedéssel (11,5%). A középmezőny ebben az esetben is jelentős lemaradásban van: a 3% körüli értéket kapott városok sorolhatók ide, akik csökkenő sorrendben a következők: Amszterdam (3,4%), Budapest (3,2%), Bécs (3,1%), és London (3,0%). A többi város értéke zömmel 1% alatt marad. Az európai városokra vonatkozó kérdések kapcsán összességében megállapítható, hogy az EU „fővárosaként” számon tartott Brüsszel, a közvélemény megítélése alapján a politikai mellett az összes többi megkérdezett funkciót (gazdasági, kulturális, technológiai/innovációs) is magáénak tudhatja. Ennek hátterében elsősorban nem a város sokszínűsége áll, sokkal inkább az, hogy „fővárosi” szerepköréből adódóan a várost az Unióval azonosítják. Az ettől való elvonatkoztatás pedig csak a válaszadók kis arányának sikerült, ami egyrészt tükröződik a válaszolni nem tudók/nem akarók végig nagyon magas arányából, valamint a többi város szinte elhanyagolható részesedéséből.

151

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

23. Hogyan képzeli el az Európai Uniót 20 év múlva? Napjainkban, amikor látványos sebességgel zajlik a globális világrend átalakulása, az EU relatív globális súlyának csökkenése, a közösségnek olyan kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a brexit, vagy a jobb élet reményében Európába áramlók tömegei, nem beszélve a belső politikai feszültségekről az EU működésével kapcsolatosan. Igen izgalmas kérdés tehát, hogy az emberek milyen jövőt prognosztizálnak az integráció számára. (Az EU várható jövőjének kérdése magát az Uniót is foglalkoztatja, így a Bizottság 2012-ben felkért 25 vezető elemző szakértőt, hogy vizsgálják meg a kérdést, akik három szcenáriót, a „Minden marad úgy, ahogy eddig”, az „Európa veszélyben”, valamint az „EU reneszánsza” forgatókönyvet vázolták föl. 22) A zárt kérdésben 5 válaszlehetőség állt a megkérdezettek rendelkezésére: •V áltozatlanul; • Európai Egyesült Államok; • Laza szövetség; • Szorosan központosított államalakulat; • Nem lesz már EU.

Harmadik helyre a Laza szövetség szcenáriója került, amire a válaszadók 23%-a szavazott. Vagyis a második és a harmadik helyezett között csak nagyon kicsi – csupán 1,6%-pontos – különbségről beszélhetünk. Ez a válasz a jelenlegi helyzethez képest a politikai integráció szintjén visszalépést feltételez, ami feltételezhetően az intézmények feladatkörének, funkcióinak csökkenésével is együtt járna. A válaszadók különböző megoszlás szerinti vizsgálatánál ebben az esetben sem fedezhető fel szabályszerűség, az azonban megemlíthető, hogy a legnagyobb véleménykülönbség a korosztályi bontásnál rajzolódik ki. A 40-49 éves, valamint az 50-59 éves korcsoportok százalékos arányai között több mint 10%-pontos különbség van – az előbbiek javára 19,3% illetve 29,7%.

Életkor szerinti csoportosítás esetén az látható, hogy erre a szcenárióra legkisebb arányban a legfiatalabb (18-29 évesek) korcsoport szavazott (22,3%), legnagyobb arányban pedig az 50-59 évesek (35,6%).

A válaszok 13,8%-a az Európai Egyesült Államok jövőképre érkezett, ami így a negyedik helyre került. Maga a kifejezés Sir Winston Churchill nevéhez fűződik, aki 1946-ban, Zürichben mondott beszédében a második világháború szörnyűségeiből arra a következtetésre jutott, hogy újabb konfliktusok elkerülése érdekében létre kell hozni egy kontinentális méretű, szupranacionális szervezetet. 24 Ma az elnevezés alatt leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államok mintájára a tagállamok szoros (a jelenleginél sokkal szorosabb) szövetségét jelentő integrációját értik, olyan egyesülést, melyben elveszne a tagállamok nemzeti önállóságának és függetlenségének egy része. Vagyis ez a jövőkép a politikai integráció elmélyítését vizionálja.

A második helyen a 20 év múlva is változatlan helyzetet feltételező válasz került, ugyanis a megkérdezettek negyede (24,6%) jelölte be ezt az opciót. Az így az EU fennmaradását is prognosztizáló válasz a változatlanságot is magában foglalja, vagyis, hogy a

Legkevesebb válasz (8,1%) a Szorosan központosított államalakulat válaszlehetőségre érkezett, ami a gyakorlatban a nemzetállamok szuverenitásának megszűnését, és európai szintű összeolvadásukat jelentené.

A válaszok közel harmada (30,5%) a legutóbbi opcióra érkezett, vagyis a magyar közvélemény legnagyobb hányada az EU szempontjából borúsan látja a jövőt, szerintük két évtized múlva a szupranacionális szervezet már feloszlik. A közelmúlt politikai eseményeit elnézve ez az arány nem csoda, hiszen mind a brexit, mind pedig a 2017 őszi katalán népszavazás a függetlenné válásról erőteljesen rombolták az egységes EU képét.

152

jelenlegi problémákra nem sikerül olyan megoldást találni, ami jelentős változást eredményezne. Egyes, az EU-t belülről feszítő kihívások pedig már évtizedek óta léteznek – pl. a politikai integráció mélységének, vagy a bővítés határainak kérdése. 23

153

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

24. Milyen hatása lenne az Ön által jelzett változásnak Magyarországra nézve? Ugyan a fenti kérdésre adott válaszokat nem tudjuk teljes mértékben összehasonlítani az előzővel (tehát nem tudjuk, hogy amennyiben valaki szorosabb integrációt vizionált, azt pozitív, vagy negatív változásként értékeli-e, és fordítva, ha valaki lazább együttműködést, vagy az EU szétesését prognosztizálja 20 év múlva, az milyen előjellel érvényesül Magyarországon), arra azonban választ kapunk, hogy a megkérdezettek szerint milyen irányban halad az EU működése, milyen kimenetelt vár Magyarország számára az illető. A kérdés tehát arra keresi a választ, hogy legyenek akármilyen folyamatok is az EU-ban 20 év múlva, azok milyen hatással lesznek hazánkra. A legtöbben a semmilyen hatással nem lenne és a pozitív hatással lenne opciót választották, szinte egyforma arányban: a semmilyen 29,3, a pozitív 28,9%-ot kapott. Annak fényében, hogy az Európai Unió már gyakorlatilag 10 éve, a 2008-as világválság óta különféle súlyos gondokkal küzd (görög adósságválság, brexit, migránsválság, a keleti és nyugati tagállamok közötti világnézeti különbségek stb.), a megoldásokat pedig egyelőre nem találja, a semmilyen válasz első helyezése összhangban van a felmérés azon megállapításával, hogy a magyar lakosság külpolitikai tájékozottsága csekély (erre utal a nem tudja/nem akar válaszolni opciót választók viszonylag magas aránya [14,6%] is). Máskülönben ugyanis nehezen képzelhető el, hogy ilyen nagy számban lennének azok, akik szerint az Unió gondjai egyáltalán nem fogják befolyásolni Magyarországot, illetve akárhogy is alakul az EU jövője, annak nem lesz hatása hazánkra. A pozitív választ adók – ha feltételezzük, hogy úgy látják, jelenleg válságban van az EU – bizonyára úgy vélik, a jelenlegi folyamatok folytatódása, noha az Unióra nézve káros hatással lenne, hazánkra nézve előnyökkel járna. Bizonyára vannak közöttük, akik az EU szétesésében bíznak, vagy egy lazább integráció kialakulásában, amely megnövekedett tagállami szuverenitással járna. Ezen felül természetesen olyanok is lehettek a válaszadók között, akik szerint, ha változatlan is marad az EU működése – beleértve azt is, hogy Magyarország továbbra is nagymértékű

154

anyagi támogatást kap és ennél jóval kevesebbet fizet be az EU-s költségvetésbe –, ez hazánkra nézve pozitív hatással lesz. A válaszadók bizonyos hányada nyilván egyetért az EU intézményi jövőjével kapcsolatos hivatalos magyar állásponttal, amely ellenzi a kétsebességes Európa koncepcióját, ugyanakkor (Orbán Viktor szavaival) „a megerősített együttműködés eszközrendszerét felhasználva [Magyarország nem ellenzi], hogy egyes országok különböző ügyekben előrébb haladjanak, előrébb jussanak, mint mások.”25 Mindazonáltal nem egyértelmű annak megítélése, hogy a hivatalos álláspont mely válasz(ok) arányát befolyásolta. A negatív hatással lenne választ a válaszadók 20,4%-a választotta. Közöttük nyilván vannak olyanok, akik szerint az EU fent említett problémái azt jelzik, hogy nem jó irányban halad az EU, illetve olyanok is, akik a magyar kormány sokszor kifejtett álláspontjával egyetértve úgy vélik, az is a problémák közé tartozik (esetleg ez a fő probléma), hogy az Unió túl sok feladatkört von el a tagállamoktól azok szuverenitásának rovására. A nagyon negatív opciót a válaszadók 5,4, a nagyon pozitívat pedig 1,4% választotta. Az iskolai végzettséget vizsgálva az derül ki, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében jóval nagyobb az optimisták aránya: az EU jövője 38,5%-uk szerint pozitív hatással lesz Magyarországra, ami jóval magasabb arány, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 27,9 és a középfokú végzettségűek 25%-a. A felsőfokú végzettségűek a nagyon negatív és a negatív opciót is sokkal kisebb arányban választották, mint a többiek: az előbbi kategória esetében kb. 4 százalékpont volt a különbség a másik két csoport átlagához képest, az utóbbi kategóriát tekintve pedig mintegy 8 százalékponttal volt kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya az alapfokú végzettséggel rendelkezők mintegy 20%-os, valamint a középfokú végzettségűek 26%-os részesedéséhez képest. A nagyon pozitív kategóriában is a felsőfokú végzettségűeké a legmagasabb arány 2,5%-kal.

155

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

25. Mi a legfontosabb előny Ön szerint, amit Magyarország számára az Európai Unió nyújt/nyújthat? A kérdés arra vonatkozott, hogy a felsorolt, európai uniós tagsághoz kapcsolódó öt aspektus (védelem, gazdaság, közös valuta, globális érdekérvényesítés és pénzügyi támogatások) közül melyik a legfontosabb Magyarország számára. A pénzügyi támogatások kategóriát választották kirívóan a legtöbben (45,2%), ami nyilván azzal magyarázható, hogy a hírekben hosszú évek óta gyakran szerepel, hogy Magyarország különféle európai uniós pénzügyi támogatásokban részesül. Ezen felül számos településen a legkülönfélébb projektek valósulnak meg uniós pénzek segítségével, így összességében a támogatások bizonyos mértékig beivódtak a köztudatba. A korcsoport szerinti megoszlást elemezve két részre bonthatjuk a válaszadókat: a 18-39 évesek, továbbá a 60 év felettiek alkotják az egyiket, mivel közöttük az említett kategóriát választók aránya csaknem ugyanakkora, mintegy 39 és 43 százalék közötti. A másik csoportot a 40-59 évesek alkotják, akiknek körében jóval magasabb ez az arány: kb. 51 és 54 százalék között van. E markáns különbség oka nem egyértelmű; megállapítása további vizsgálatokat igényelne. A pénzügyi támogatásokra vonatkozóan jelentős eltérések voltak a megkérdezettek településtípus szerinti megoszlásában: míg a fővárosi lakosok csak kicsivel több mint 30%-a tartja a pénzügyi támogatásokat az Európai Unió legfőbb hasznának, a városok lakói már közel 45%-ban, a megyeszékhelyek és községek lakói pedig valamivel több mint 50%-ban gondolják így. Ennek vélhetőleg az a magyarázata, hogy míg Budapesten kevésbé látványos, ha egy infrastrukturális, turisztikai vagy egyéb projekt EU-s pénzből valósul meg, addig máshol, különösen pedig megyeszékhelyeken és községekben az ilyen fejlemények jóval inkább „szem előtt vannak”. A feltett kérdésre a második leggyakoribb válasz a gazdaság volt, amely 27,3%-os arányával ugyan jócskán elmarad az első helyen végzett aspektustól, ám a különbség közte és a harmadik legfontosabb előnyként megjelölt kategória között szintén jelentős: csaknem 17 százalékpont. Érdekes módon a fent

156

említett, korcsoportok szerint markánsan különböző két rész itt is megfigyelhető, ám ellenkező arányokkal: míg a 18-39 évesek és a 60 év felettiek kb. 2732%-os arányban képviseltetik magukat, ez az arány a 40-59 évesek körében csak kb. 22-23 százalék. A különbség oka ez esetben sem derül ki a felmérésből. Említést érdemel a válaszok településtípusok szerinti megoszlása is: Budapest és a városok lakói mintegy 30-31%-ban tartják a gazdaságot a legfontosabbnak, a megyeszékhelyek és községek lakói között ez az arány viszont csak kb. 24-25 százalék. E mögött talán az állhat, hogy a fővárosban és más városokban több munkahely kapcsolódik közvetlenül az Európai Unió tagállamaihoz vagy magához az Unióhoz, míg az ország más részein az ilyen munkahelyek aránya kisebb, így az EU és a magyar gazdaság kapcsolata kevésbé egyértelmű.

hadserege (hiszen közös biztonság- és védelempolitika létezik). A korcsoport szerinti bontásból a három utolsó kategóriát illetően nem rajzolódik ki mintázat, amiből következtetéseket lehetne levonni. Ami az iskolai végzettséget illeti, a közös valutát érdekes módon a középfokú végzettséggel rendelkezők kétszer akkora arányban választották, mint akár

az alapfokú, akár a felsőfokú végzettségűek. A védelem fontosságával kapcsolatban az a következtetés adódik a válaszokból, hogy minél magasabb fokú a végzettsége valakinek, annál kevésbé tartja ezt az aspektust a legfontosabb előnynek. Magyarázatként talán az szolgálhat, hogy a magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel tudják, hogy az Európai Unió nem jelent katonai védelmet Magyarország számára.

A feltett kérdésre adható többi három kategória (a válaszadók által felállított fontossági sorrendben: védelem, globális érdekérvényesítés és közös valuta) a fent tárgyaltaktól jelentősen lemaradva végzett, egymás között azonban minimális különbséggel (kb. 8 és 10,5% közé esett mindhárom kategória). Ami a védelmet illeti, az Uniónak nincs közös hadserege, így nem tudná megvédeni Magyarországot; ez magyarázhatja az e kategóriát választók alacsony arányát (10,4%). A globális érdekérvényesítés jelentéséhez a magyar lakosság többsége, külpolitikai tájékozatlanságából kifolyólag, valószínűleg nem igazán tud kézzelfogható tartalmat társítani, a közös valuta utolsó helyét pedig minden bizonnyal az magyarázza, hogy Magyarország pénzneme a forint, nem az euró, ennélfogva a lakosság mindennapos tapasztalataiban a közös valuta nem játszik szerepet. Kiemelendő, hogy a feltett kérdést illetően az egyetlen kategória, amiben a nemek alapján jelentős volt az eltérés, a védelem volt: míg a férfiak 7,2%-a tartotta ezt a szempontot a legfontosabbnak, addig a nők körében ez az arány közel a duplája, 13,1%-os volt. Talán nem alaptalan a következtetés, hogy ennek hátterében a nők nagyobb biztonság iránti igénye áll – függetlenül attól, hogy az EU-nak nincs

157

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

26. A felsoroltak közül Ön szerint mely 3 országnak lenne helye az Európai Unióban? (Ukrajna, Törökország, Szerbia, Montenegro, Moldova, Grúzia, Belarusz, Albánia, Svájc, Macedónia, Oroszország) A 26. kérdés az Unió bővítésével volt kapcsolatos, melynek során a megkérdezettek a következő lehetőségek közül választhattak arra vonatkozóan, hogy kiket látnának szívesen az EU-ban tagként: Ukrajna, Törökország, Szerbia, Montenegró, Moldova, Grúzia, Belarusz, Albánia, Svájc, Macedónia és Oroszország. Az adatokat aszerint értékeltük, hogy az első három helyre az adott országot a válaszadók hány százaléka helyezte el összesen. Az így kapott három ország, amelyet a megkérdezettek a legszívesebben látnának az EU-ban, sorrendben Svájc, Szerbia és Oroszország. Svájc fölényesen vezeti a listát, a válaszadók közel fele szerint lenne helye az EU-ban. Helyezése nem meglepő: a kérdésben szereplő egyetlen nyugat-európai országról van szó, ahol az életminőség közmondásosan jó (ezt támasztja alá a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája is, mely szerint a svájciak életminősége meghaladja még az OECD-tagállamok átlagát is26), a GDP/fő alapján pedig Svájc a világ első húsz országa között van. 27 Az ország tehát gyakorlatilag „adja magát” uniós tagként. A második helyezett Szerbia (mintegy 36,7% látná szívesen az EU tagországai között) meglehetősen nagy különbséggel, közel tíz százalékponttal lemaradva követi Svájcot. Szerbia második helyének magyarázata minden valószínűség szerint az, hogy a listán szereplő országok közül Ukrajnán kívül ez az egyetlen ország, amely szomszédos Magyarországgal. Ukrajnához képest – amely az ötödik lett a listán – azonban Szerbia a köztudatban „közelebb áll” Magyarországhoz, ugyanis például Szerbiában jóval több magyar él (a 2011-es népszámlálási adatok szerint 254 ezer28), mint Ukrajnában (2001-es adatok szerint 152 ezer29). A harmadik helyezett Oroszország, 33,6%-os értékkel; közte és Szerbia között mindössze három százalékpont a különbség. Némileg meglepő, hogy Oroszország ilyen előkelő helyen végzett, tekintve, hogy az utóbbi években rendkívüli mértékben megromlott a viszonya az Európai Unióval, ráadásul az Unió északkeleti határainál (korábban elképzelhetetlen

158

módon) felmerült az orosz katonai agresszió lehetősége is. Mindezt azonban alighanem valamennyire ellensúlyozza a közvéleményben a magyar-orosz kapcsolatok látványos szorosabbra fűzése az elmúlt évek folyamán. Montenegró a negyedik helyezett 30,1%-kal, az ország már 2008-ban benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét, 2010 óta pedig tagjelölt ország. A csatlakozási tárgyalások ezután 2012-ben kezdődtek meg, és megvan rá a lehetőség, hogy 2025-ben csatlakozzon is az integrációhoz. Törökország az ötödik helyen, 29,9%-os értékével épphogy Montenegró mögött végzett (a különbség mindössze két tized százalékpont, ami statisztikailag gyakorlatilag elhanyagolható). Ehhez talán hozzájárult, hogy Törökország évtizedekkel ezelőtt, 1987-ben nyilvánította ki csatlakozási szándékát az európai integrációhoz, és 2005-ben el is indultak a csatlakozási tárgyalások 30, ez pedig a jelek szerint nyomot hagyott a közgondolkodásban. Törökország uniós tagságával kapcsolatban azt hihetnénk, hogy az ország muszlim volta, illetve egyre fokozódó mértékű távolodása az Európai Unióban elfogadott eszméktől és értékektől (demokrácia, szólásszabadság stb.) jelentős akadálynak bizonyulna az EU-s tagságot illetően – ennek ellenére, vélhetően az ország gazdasági erejének köszönhetően, sokan vélik úgy, hogy helye lenne az integrációban. Az ország helyezéséhez hozzájárulhatott az is, hogy Magyarország az elmúlt években a korábbinál barátibb viszonyba került Törökországgal. Törökország után még két ország végzett 25% feletti értékekkel: Ukrajna (28%) és Macedónia (25,5%). Az őket követő országok mind legfeljebb 20% körüli, vagy az alatti arányban kaptak szavazatokat, ennyien sorolták őket az első három ország közé: sorrendben Moldova (20,5%), Albánia (18,7%), Grúzia (16,9%), végül pedig Belarusz (14,2%). Alapvetően tehát a csatlakozási folyamatot már valamilyen formában megkezdett országok kaptak több szavazatot, illetve a gazdasági, vagy geopolitikai szempontból fontos szereplők (Svájc, Oroszország).

159

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

27. Kérem, rendezze fontossági sorrendbe az Európai Unió működése szempontjából a legfontosabb országokat! (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) Ebben a kérdésben a megkérdezetteknek a következő öt ország fontossági sorrendjét kellett felállítaniuk az Európai Unió működése szempontjából: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország. A felsorolt öt ország egyébként egyben az Unió öt legnagyobb gazdasága31 és legnépesebb tagállama is32. Az egyes országokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelni, ahol az 1 jelölte a legfontosabbat, az 5 pedig a legkevésbé fontosat. Az eredményeket elsősorban a módusz, vagyis a legtöbb szavazatot kapott rang alapján elemezzük, másodsorban a vélemények polarizáltsága alapján (első és utolsó helyekre pozícionálás összehasonlítása). A legtöbben fölényesen Németországot tartják az Unió működése szempontjából a legfontosabb országnak: a válaszadók mintegy 55,5%-a tette első helyre az országot, míg mindegyik másik államot legfeljebb a válaszadók kb. 15%-a sorolt az első helyre. Németország első helyezése nem meglepő, hiszen gyakran szerepel a hírekben, amelyek egyértelműen azt sugallják, hogy az ország az Európai Unió egyik gazdaságilag, politikailag és kulturálisan meghatározó jelentőségű tagállama. Németország adja az Unió GDP-jének legnagyobb hányadát (21,1%-ot33), és a néhány évvel ezelőtt tetőző görög pénzügyi válság is kétséget kizáróan mutatta Németország óriási gazdasági és pénzügyi súlyát az EU-ban. Az ország egyben az Unió legnépesebb tagállama is; a teljes uniós lakosság több mint 16%-a él itt.34 Németország fontosságát a közgondolkodásban mindezen felül minden bizonnyal növeli, hogy – különböző államalakulatok formájában – régóta az európai történelem egyik meghatározó szereplője, ráadásul a magyar történelemmel is vannak kapcsolódási pontjai. Mindezen túl az is hozzájárulhatott Németország helyezéséhez, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere.35

160

Franciaországot a legtöbben (35,2%) a második helyre pozícionálták. Az ország második helyezését leginkább az indokolja, hogy – Németországhoz hasonlóan – szintén gyakori szereplője az Európai Unióval kapcsolatos híreknek. Ez különösen így volt 2017-ben, a francia elnökválasztás idején, a választások után pedig a „megerősödött francia-német tengely” került a fókuszba, ami az Unió reformja szempontjából nagy fontossággal bír. Természetesen az ország gazdasági és egyéb területeken érvényesülő súlya is fontos szempont: övé az Unió harmadik legnagyobb gazdasága (az összesített GDP-hez 15%-kal járul hozzá36),

közvélemény már nem feltétlenül tekinti EU-tagnak, annak ellenére, hogy a kilépési folyamat még nem ment végbe (30,3% a legutolsó helyre sorolta az országot, nagyobb arányban, mint bármelyik másikat – csak Spanyolország közelíti meg, melyet 29,% sorolt az utolsó helyre). Mindazonáltal gazdasági súlyát és népességszámát tekintve Nagy-Britannia egyenértékű Franciaországgal: az EU GDP-jének 16%-át adja, 38 lakosságszám szempontjából pedig a harmadik legnépesebb tagállam (részesedése mintegy 13%39). Mindemellett valószínűleg NagyBritannia esetében sem elhanyagolható az európai és a világtörténelemben játszott központi szerepe, ami – Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan – bizonyára nyomot hagyott a köztudatban. Módusz alapján mind Olaszországot, mind Spanyolországot negyedik helyre tették a legtöbben, közöttük az összevont 4-5. és 1-2. helyre pozícionálók

aránya szerint tettünk különbséget. Olaszországot a megkérdezettek 52,9%-a tette az utolsó előtti vagy utolsó helyre, 22,4% pedig az első vagy második helyre. Spanyolországot többen pozícionálták az utolsó helyek egyikére (62,5%) és kevesebben az első helyekre (16,1%), így ennek megfelelően Olaszországot nevezzük ki a negyedik legfontosabb országnak, Spanyolországot pedig az ötödiknek (azonban, mivel különbségeik csekélyek, együtt értékeljük őket). A két mediterrán állam az előző három országgal ellentétben tartósan hátrébb sorolását ezen országok között többek között az adhatja, hogy gazdasági súlyuk – különösen Spanyolországé – kisebb (Olaszország az EU-s GDP kb. 11%-át, Spanyolország 7,5%-át adja40), továbbá Spanyolország esetében a népesség EU-n belüli aránya is kisebb (Olaszországé az Unió lakosságának mintegy 12%-a, Spanyolországé pedig kb. 9%-a41).

lakossága pedig a második legnagyobb az EU-n belül (mintegy 13%-a az összlakosságnak37). Helyezését mindezen túl minden bizonnyal az is befolyásolhatta, hogy – csakúgy, mint Németország – hosszú ideje az európai történelem egyik fontos szereplője. A további országok megítélése vegyes képet mutat, a sorrend meghatározásánál a módusz mellett egyéb tényezőket is figyelembe vettünk. Harmadik helyre Nagy-Britanniát soroltuk, mert bár a módusz alapján az utolsó helyen szerepel (30,3% tette ide), az utolsó két hely összevont arányai alapján előrébb sorolódik Spanyolországnál és Olaszországnál. Nagy-Britanniát mindemellett az előző két országnál nagyobb arányban sorolták az első két helyre is, mely szintén megerősíti harmadik helyezését. Nagy-Britannia, akárcsak az eddig tárgyalt két ország, gyakran szerepel a hírekben az Európai Unióval kapcsolatban, bár 2016 nyara óta gyakorlatilag csak a Brexit kontextusában. Feltételezhető, hogy az országot az Európai Unióból kiléptető népszavazás nélkül Nagy-Britannia magasabb helyezést ért volna el, így a jelen felmérés eredményével ellentétben inkább Franciaországhoz, mint Olaszországhoz sorolták volna fontosság szempontjából. Eredményéből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a

161

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

28. Mely országok az Európai Unió legfontosabb partnerei? (Kína, arab országok, USA, India, Oroszország, Brazília, Japán, egyéb) Ennél a kérdésnél a válaszban több országot is meg lehetett jelölni, az elemzés során viszont az adott kategóriát megjelölő válaszokat az összes leadott válasz arányában vizsgáltuk (tehát az összes válasz összege 100%-ot ad ki). Az Európai Unió legfontosabb partnere a válaszadók több mint egynegyede (26,2%) szerint az USA, őt nem sokkal lemaradva (23,5%) követi Kína. A harmadik helyezett (17,4%-os

Európával, aminek katonai védelmében kiemelkedő szerepet játszik a NATO-n keresztül.)

eredménnyel jócskán lemaradva) Oroszország, majd következik Japán (12,4%), az arab országok (9,1%), India (5,2%), Brazília (3,8%) végül pedig az egyéb, illetve az egyik sem kategóriák (az utóbbi kettő aránya együtt 2,4%).

tényező együtt azt eredményezi, hogy az átlagember is gyakran találkozhat Kínával kapcsolatos hírek széles spektrumával, ami magyarázhatja Kína előkelő helyezését.

Ha összevetjük a válaszokat az Unió kereskedelmi partnereivel kapcsolatos statisztikákkal, az első néhány országot tekintve viszonylagos egyezés figyelhető meg: a legfrissebb, 2016-os adatok szerint42 az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnerei sorrendben az USA, Kína, Svájc, Oroszország, Törökország, Japán, Norvégia, Dél-Korea és India. Ez azt jelenti, hogy ha a kérdésben nem szereplő Svájcot és Törökországot nem számítjuk, a felmérés első négy helyezettje (USA, Kína, Oroszország és Japán) valóban az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a válaszadók túlnyomó része ezt kifejezetten tudta, tekintve a magyar lakosság csekély mértékű külpolitikai tájékozottságát. Inkább arról lehet szó, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Japán hagyományosan a világ vezető hatalmai közé tartoznak, így évtizedek óta rendszeresen szerepelnek a hírekben. Japánt illetően szükséges ehhez hozzátenni, hogy míg az USA és Oroszország hagyományosan nagyhatalomként él a köztudatban, Japán politikailag kevésbé tűnhet fontosnak Magyarországról nézve (a földrajzi távolság miatt, továbbá mert Japán politikai értelemben nem nagyhatalom), ezt azonban a felmérés szempontjából bizonyára ellensúlyozta az, hogy a japán termékek és technológia kiváló minősége régóta közismert Magyarországon is. (Az USA-val kapcsolatban megjegyzendő, hogy első helyezésében közrejátszhat az is, hogy hagyományosan szorosak a kapcsolatai

162

Ami Kínát illeti, köztudott, hogy az ország rengeteg terméket exportál az egész világon, így Magyarországra is. Gazdasági kihatása a világra tehát jelentős, ez pedig az utóbbi mintegy 5-6 évben egyre magabiztosabb világpolitikai fellépéssel is párosul. Ez a két

Az arab országokat, Indiát és Brazíliát pedig nyilván azért választották az eddig tárgyalt országoknál kevesebben, mert egyrészt földrajzilag távol esnek Magyarországtól, másrészt nincsenek oly mértékben jelen a köztudatban, mint például a szintén távoli Japán vagy Kína. A válaszok nemek szerinti eloszlása két ország esetében különbözött nagymértékben: Kínát közel 9 százalékponttal több férfi választotta, mint nő, míg Japán esetében a férfiak aránya 6,5 százalékponttal volt magasabb a nőknél. Talán az a következtetés vonható le ebből, hogy mivel a férfiakat általában jobban érdekli a technológia, ezért a nőknél nagyobb arányban tudják, hogy a két távol-keleti ország élen jár e téren (Japán a minőség, Kína pedig a mennyiség, de egyre inkább a minőség tekintetében is). A korcsoport és iskolai végzettség szempontjából nem rajzolódtak ki egyértelmű minták a válaszokban. A településtípusok szerinti válaszokat vizsgálva azonban szembetűnő, hogy a budapestiek szinte az összes országot (egyedül Oroszországot kivéve) alacsonyabb arányban jelölték meg, mint a másik három településkategória lakói (amely kategóriákat összevetve viszont már semmiféle mintázat nem jelenik meg). Az „egyéb” és „egyik sem” válaszokat viszont a fővárosiak néhány százalékponttal magasabb arányban választották, mint a többi településtípus lakói, azaz úgy tűnik, a budapestiek némileg nagyobb arányban vélik úgy, hogy a kérdésben nem szereplő országok (bármelyek is legyenek azok) az Európai Unió legfontosabb partnerei.

163

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

AZ EU legfontosabb gazdasági partnereinek tartott országok Az adott kategóriát megjelölő válaszok aránya az összes leadott válasz arányában.

164

165

geopolitikai közvéleménykutatás – 3. az európai unió megítélése hazánkban

29. Ön szerint szükség van közös európai hadseregre? A közös európai hadsereg szükségességére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek meggyőző többsége, 55%-a válaszolt igennel; a nemleges válasz aránya közel 30% volt, míg a nem tudja/ nem akar válaszolni opciót a válaszadók mintegy 15%-a választotta. A többség vélhetőleg részben azért pártolja a közös hadsereg létrehozását, mert megszokott dolognak számít, hogy az országoknak van haderejük, ennélfogva pedig természetesnek tűnhet, hogy az Európai Uniónak is szüksége van hadseregre. Ehhez hozzáadódhat még az is, hogy az utóbbi években felerősödött a bizonytalanság Európa védelmével kapcsolatban, részben Oroszország Ukrajnára irányuló katonai akcióinak, részben Donald Trump amerikai elnök megnyilatkozásainak következtében. Talán még az utóbbi évek migránsválságával kapcsolatos magyarországi közéleti kommunikáció is növeli a közös hadsereget pártolók arányát. Megjegyzendő, hogy a magyar közvélemény számára a katonai biztonság kérdése nem bír kiemelkedő fontossággal. Ezzel összefügg, hogy a hazánk katonai védelmét szolgáló NATO, amelynek Magyarország 1999 óta tagja, az általános vélekedés szerint „[...] egy számos szempontból megfoghatatlan, egyrészt jelentéktelennek ítélt, másrészt pedig negatív hatású szövetség […]”.43 A válaszadók nembeli megoszlását megvizsgálva mintegy 5 százalékponttal kevesebb nő, mint férfi gondolja úgy, hogy a közös európai hadsereg szükséges. Ez meglepő annak fényében, hogy a 25. kérdésnél közel kétszer annyi nő gondolta fontosabbnak a védelmet, mint ahány férfi. A közös hadsereg ötletére nemleges választ szinte ugyanakkora arányban adtak a két nem képviselői, ugyanakkor a nők körében közel 5 százalékponttal magasabb volt a nem tudja/ nem akar válaszolni felelet aránya, mint a férfiaknál. A településtípusok szerinti bontásban Budapest

kitűnik azzal, hogy a többi településtípusnál jóval kevésbé támogatja (kb. 43% az 53-61% ellenében) a közös európai hadsereg ötletét, és nagyobb arányban is ellenzi (kb. 35% a 25-31%-kal szemben). A nem tudja/nem akar válaszolni lehetőséget választók aránya is magasabb a fővárosban, mint máshol. A legtámogatóbbaknak és egyben a leghatározottabbaknak a városok tűnnek: közel 61%-os arányban a városlakók támogatják leginkább a közös hadsereg ötletét, valamint ők adták messze a legkevesebb nem tudja/nem akar válaszolni feleletet is. Érdemes az erre a kérdésre kapott válaszokat ös�szevetni a 17. kérdésre adottakkal („Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországnak katonákat kell küldenie külföldi missziókra?”), mivel megoszlásuk épp fordított: az utóbbi kérdésre a válaszadók mindössze mintegy egynegyede (25,6%) felelt igennel, 61,1%uk viszont nemmel válaszolt (a válaszadók 13,4%-a nem válaszolt). A két kérdésre adott válaszok ös�szevetve úgy is értelmezhetők, hogy míg a közös európai hadsereget a válaszadók bő fele támogatja, ez a támogatás kevesebb mint a felére csökken, ha arról van szó, hogy magyar katonáknak is szolgálniuk kellene benne (hiszen a közös európai hadsereg is tekinthető külföldi missziónak). Erre magyarázatként az szolgálhat, hogy a közös európai hadsereg egy elméleti síkon létező, kidolgozatlan elképzelés, míg a magyar katonák részvétele külföldi missziókban valós és potenciálisan veszélyes feladat, így az előbbit „könnyebb” helyeselni, mint az utóbbit. A közös európai hadsereg létrehozása mindenesetre még a jövő zenéje, bár az EU védelmi politikájában mindenképpen előrelépésnek számít a tavaly decemberben 25 uniós tagállam által elfogadott állandó strukturált együttműködés (Permanent Structured Cooperation; PESCO), amelynek egyik fő célja a tagállamok katonai kapacitásának és erőforrásainak összehangolása.44

* a kategória az „inkább ismeri″ és „nagyon jól ismeri″ válaszok összevonásával jött létre

166

167

ázsia megítélése; a világ 2050-ben

168

A negyedik és egyben utolsó kérdésblokk Ázsiára, valamint a világ 2050-es állapotára koncentrál. Összesen tíz kérdés szerepel ebben a blokkban, amelyet két részre oszthatunk. Az első hat ténylegesen csak Ázsiával kapcsolatos kérdéseket fed le, Kína dominanciájával. Az utolsó négy kérdés pedig a válaszadók azon véleményére kíváncsi, hogy az elkövetkező évtizedekben hogyan fog változni a világ hatalmi megoszlása, és melyek lesznek a konfliktusokkal leginkább terhelt kontinensek 2050-re. A válaszok alapján az alábbi eredményeket kaptuk: • az Új Selyemút kezdeményezés bár a lakosság mintegy kétharmada számára még olyan távoli fogalom, hogy nem tudnak véleményt alkotni róla, azok, akik ezt mégis megtették, nagyrészt (a véleményalkotók háromnegyede) pozitívan viszonyulnak hozzá. Hazánk szempontjából a legtöbben (34%) gazdasági növekedést várnak a kezdeményezéstől, illetve Kelet-Ázsia közelebb kerülését Magyarországhoz

• A Kínához való viszonyulás hasonló arányokat mutat az Új Selyemút-kérdésre adott válaszokhoz: a válaszadók mintegy fele nem válaszolt, vagy semleges választ adott, akik viszont állást foglaltak, azok kétharmada pozitívan viszonyul Kínához • A válaszadók szerint a három legfontosabb ázsiai gazdaság ma (sorrendben) Kína, Japán és Oroszország, és a Keleti Nyitás legfontosabb célországai között is ezt a hármat említették legnagyobb arányban. Arra a kérdésre, hogy mennyire sikeres a Keleti Nyitás politikája, a válaszadók kétharmada semleges választ adott (középérték, vagy nem válaszoltak), a fennmaradó közel 40% kicsit több mint fele pozitívan, és kicsit kevesebb mint fele negatívan értékelte ezt a külpolitikai irányt. • A megkérdezettek szerint 2050-re a világ vezető gazdasági hatalma az USA vagy Kína lesz (szinte azonos arányban szavaztak a két országra), a politikai és kulturális hatalom egyértelműbben marad az Egyesült Államok, a legtöbb katonai konfliktust pedig az ázsiai kontinensen jósolják.

169

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

30. A korábban hallottak alapján milyen az Ön szemében az Új Selyemút megítélése? A feltevés az Új Selyemút megítélésére irányul, a kérdés előtt a válaszadók kaptak egy néhány soros leírást, hogy tájékoztatást nyújtson a kezdeményezésről. „Kínai Új Selyemút Projekt: A Kínai Népköztársaság elnöke által 2013-ban meghirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés egy olyan nagyszabású külpolitikai terv, amely új szárazföldi (Új Selyemút) és tengeri (Tengeri Selyemút) infrastrukturális kapcsolatok megteremtésével alakítaná át Eurázsia és Afrika kapcsolatrendszerét, erősítve a régiók gazdasági, pénzügyi, kulturális, tudományos stb. együttműködését.”.45 2015-ig az Egy Övezet Egy Út tervén belül 3000 projekt indult és 49 országban valósultak meg kínai befektetések, ami 18,2%-kal növelte az összbefektetéseknek az arányát. A kínai beruházások, amelyek összefüggésbe hozhatók az Új Selyemúttal 17,83 milliárd amerikai dollárt tettek ki.46 Magyar részről a Kormány három konkrét célt jelölt meg az Egy Övezet, Egy Út stratégiával kapcsolatban.47 1. A magyar fejlett technológia használata az ázsiai kontinensen megvalósuló beruházásokban, főként vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai technológia tekintetében. 2. Infrastrukturális fejlesztések, és elérni, hogy minél több Ázsia-Európa-relációjú útvonal Magyarországon keresztül haladjon át, ezzel is növelve a magyar termékek exportlehetőségeit Ázsiába. 3. Végül megfelelő környezetet biztosítani, hogy az Európába irányuló kínai befektetések egy jelentős része Magyarországra érkezzen. Az egyik legnagyobb hazánkat is érintő beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek fő célja a vasúti vonal felújítása a menetidő lecsökkentésének érdekében, valamint, hogy az útvonal a személyszállítás mellett jelentős teherforgalmat is le tudjon bonyolítani. Mivel az Új Selyemút-kezdeményezés a magyar politikai kommunikáció szempontjából prioritást élvez, valamint az Európai Unióban felmerülő szkeptikus

170

vélemények miatt48 a hazai médiában is egyre gyakrabban hallhatunk a kezdeményezésről, azonban ennek ellenére a válaszadók legnagyobb százaléka [35%] a nem tudja/nem válaszol opciót jelölte meg, ami az Új Selyemút ismeretének hiányát feltételezi. A második legtöbb szavazatot a negatívan is meg nem is válasz kapta [27,2%], amely szintén ismeretség hiányára utal hiszen bizonytalanok a megítélésében, és nem tudják eldönteni, hogy inkább negatívnak vagy pozitívnak látják az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést, ezért inkább a semleges lehetőséget választották. A eredmény alapján elmondható, hogy a megkérdezettek több, mint fele [62,2%] nem rendelkezik megfelelő információkkal az Új Selyemúttal kapcsolatban, ami megkérdőjelezi a hazai médiában megjelenő ezzel kapcsolatos kommunikáció hatékonyságát annak tükrében, hogy ez egy kiemelten fontos nemzetközi kezdeményezés Magyarország számára. A válaszadók 37,8%-a tudott állást foglalni a kérdésben, amely alapján 26,1% pozitívnak gondolja a kezdeményezést (inkább pozitív [23,2%]; nagyon pozitív [2,9%]. A negatívan vélekedők aránya 11,7%, amelyből 9,7% gondolja inkább negatívnak és 2% nagyon negatívnak. Összességében tehát elmondható, hogy a lakosság közel 2/3-a nem rendelkezik elégséges információval, ahhoz, hogy véleményt alkosson az Új Selyemút megítélésével kapcsolatban, amely hasonló arányszámot mutat, mint a kérdőív elején feltett külpolitikai tájékozottság kérdésében a magát nem an�nyira tájékozottnak valló lakosság száma. Azonban a fennmaradó közel 40% [37,8%], amely rendelkezik valamiféle információval, annak majdnem a ¾-e inkább pozitívnak vagy nagyon pozitívnak gondolja a kezdeményezést és csupán az ¼ része gondolja negatívnak vagy inkább negatívnak. Ha a negatív és pozitív vélemények arányát összevetjük, azt kapjuk, hogy több mint kétszer annyian vélekednek pozitívan [26,1%] a kezdeményezésről, mint negatívan [11,7%]. Ez arra enged következtetni, hogy a médiából vagy egyéb helyről szerzett ismereteik alapján az emberek számára inkább lehetőségként jelenik meg a kezdeményezés, mint kockázatként.

171

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

31. Hogyan viszonyul Kínához? A következő kérdés azt vizsgálta, hogy a válaszadók hogyan állnak Kínához. Ez szorosan kapcsolódik az előző kérdéshez, mivel az Új Selyemút kezdeményezés koncepciója is Kínából indult. Az ország megítélésének vizsgálata azonban nem csak ebből a szempontból fontos, hanem a világpolitikákban elfoglalt egyre nagyobb szerepe miatt is. Nemrégiben ugyanis a nominális GDP tekintetében Kína vált a második legnagyobb gazdasággá a világon49 és a globális élet megkerülhetetlen szereplője lett. Míg a 2017ben beiktatásra került Donald Trump amerikai elnök a bilaterális kapcsolatok és inkább Amerika befelé fordulásának a híve, addig a kínai elnök Xi Jinping a 2017-es Davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében nyíltan kiállt a multilateralizmus és a globalizmus mellett, esélyessé téve Kínát a világ vezető pozíciójára.50 A globális hatalmi változások tekintetében fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a magyar lakosság, hogyan ítéli meg Kínát és miképpen állnak az kínai növekedéshez. Az Új Selyemút megítélésének tekintetében láthattuk, hogy a válaszadók közel 2/3-a nem rendelkezett megfelelő információkkal a kezdeményezés kapcsán ahhoz, hogy pozitív vagy negatív véleményt tudjon alkotni róla. A Kínához való viszonyulás tekintetében a megkérdezettek kicsit több, mint fele [52,6%] adott semleges vagy bizonytalan választ a kérdésre (18% nem tudta vagy nem akart válaszolni, 34,6% pedig a negatívan is meg nem is, tehát a semleges opciót jelölte meg. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lakosság nagyobb részben tájékozott Kínáról, mint az Új Selyemút kezdeményezésről, ami nem meglepő, hiszen a kínai kezdeményezést csak 2013ban jelentették be, Kína pedig több ezer éves történelemmel rendelkezik. A válaszadók 47,4%-a foglalt állást Kína megítélésével kapcsolatban valamelyik oldalon. Ennek a 47,4%-nak közel 2/3-a pozitívan áll az országhoz (az összes válaszadó 31,8%-a, 29,1% inkább pozitívan, 2,7% pedig nagyon pozitívan). A fennmaradó közel 1/3 (az összes válaszadó mintegy 15,6%-a) pedig inkább negatívan viszonyul az ázsiai országhoz, (13,4% inkább negatívan, 2,2% pedig nagyon negatívan). A washingtoni Pew Research Center

172

2017-ben hasonló kérdést vizsgált több országban is, ahol Magyarország hasonló százalékkal az inkább Kínához negatívan hozzáálló országok csoportjába sorolható.51 A megkérdezettek neme, korcsoportja és iskolai végzettsége alapján jelentős eltérések nem mutatkoznak, azonban a negatív kategóriákra adott szavazatok aránya alapján kisebb eltérés figyelhető meg a településtípus szerint, ahol az előzőleg feltett kérdéshez hasonlóan ehhez is a budapestiek állnak a legnegatívabban. Végeredményben elmondható, hogy a válaszadók majdnem fele rendelkezik olyan információval, amely birtokában pozitív vagy negatív ítéletet tudott mondani Kínával kapcsolatban. Ez az arányszám jó eredménynek számít, figyelembe véve, hogy a legelső kérdésre a külpolitikai tájékozottság kapcsán a válaszadók 64,2%-a vallotta magát kevéssé informáltnak. A megkérdezettek majdnem 32%-a inkább pozitívan viszonyul Kínához, megközelítőleg 16%-uk pedig inkább negatívan. A 7. kérdés alapján, amely arra irányult, hogy egyes országokat milyen viszony fűzi Magyarországhoz Kína a középmezőnyben végzett, de a 9. és a 10. kérdés szerint, ahol azt kellett értékelni, hogy mennyire ismeri az egyes vezetőket és azok milyen hatást gyakorolnak Magyarországra Xi Jinping volt az egyik legkevésbé ismert és értékelt vezető. Kína és a kínai politika meghatározó vezetője a 2012-ben megválasztott, 2013-ban hivatalba lépett, és a 2017-es 19. Pártkongresszuson újraválasztott jelenlegi kínai elnök Xi Jinping. Viszonylagos ismeretlensége azért lehetséges, mert az emberek a médiában legtöbbször csak Kínával találkoznak és így kevésbé tudják azonosítani az országot Xi Jinping személyével. A megkérdezettek pozitívan viszonyulnak Kínához, azonban Magyarország és Kína viszonyát csak közepes fontosságúnak tartják, Kína hatalmát pedig nem feltétlenül azonosítják Xi Jinping személyével. Kína növekedésének és a globális életben elfoglalt helyének alakulása szerint ezt a kérdést érdemes lesz a későbbiekben is megvizsgálni, és összevetni az adatokat.

173

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

32. Magyarország szempontjából milyen hatással járhat a véleménye szerint az Új Selyemút kezdeményezés? A következő kérdés azt vizsgálta, hogy a válaszadók szerint az Új Selyemút kezdeményezésnek milyen hatása lesz Magyarországra nézve. Az elemzés során az adott kategóriát megjelölő válaszokat az összes leadott válaszhoz arányosítottuk, így ezek összese 100-at ad ki. Az előzőleg felvetett kérdés szerint (A korábban hallottak alapján milyen az Ön szemében az Új Selyemút megítélése?) a megkérdezettek majdnem 63%-a semleges vagy bizonytalan választ adott, ami azt jelzi, hogy nem áll rendelkezésére olyan információ, amellyel biztos állást tudna foglalni a kínai kezdeményezéssel kapcsolatban.52 Az Egy Övezet, Egy Út Magyarországra gyakorolt hatását azonban a válaszadók csak 4,3%-a látta semlegesen (1,6% szerint nem járt semmilyen hatással, 2,7% pedig az egyéb opciót jelölte). Tehát habár a megkérdezettek nagy többsége nem tudja önmagában megítélni az új kezdeményezést, Magyarországra gyakorolt hatásában a legtöbben mégis állást foglaltak. A három legtöbb szavazatot kapott hatás pozitívnak mondható, ami annak tükrében nem meglepő, hogy az Új Selyemút megítélésére több, mint kétszer annyi pozitív válasz érkezett [26,1%], mint negatív [11,7%]. A megkérdezettek legnagyobb többsége gazdasági növekedést remél Magyarországon az Új Selyemút hatására [24,3%]. A második helyen, Kelet-Ázsia közelebb kerülése áll (17,9%), vagyis az emberek azt remélik, hogy a kínai kezdeményezés hatására a kelet-ázsiai kapcsolatok megerősödnek, ami annak tekintetében helytálló, hogy a kezdeményezés egyik célja összekapcsolni Európát és Ázsiát. A harmadik helyre [16,6%] a munkahelyek teremtésének lehetősége került. A következő helyen [12,7%] az ázsiai migráció veszélyének lehetősége áll, vagyis amellett, hogy a megkérdezettek nagy része KeletÁzsia közelebb kerülését várja, mégis veszélyként éli meg, hogy ez esetleg az Ázsiából induló migrációt is felerősítené. 11,1% szerint javítani fogja a politikai kapcsolatokat, de 6,6% úgy véli, hogy alá fogja ásni

174

az EU egységét. Az Európai Unión belül gyakran jelennek meg olyan szkeptikus vélemények, amelyek úgy vélik, hogy a kínai közeledés veszélyt jelenthet az EU egységére, habár főleg a „16+1-es együttműködés” 53 miatt.56 A megkérdezetteknek csak 6,5%-a gondolja úgy, hogy ideológiai kihívást jelenthet hazánkra nézve az Új Selyemút kezdeményezés. Ez a válaszlehetőség azért merülhetett fel, mivel az 1949. október 1-jén kikiáltott Kínai Népköztársaság élén a mai napig a Kínai Kommunista Párt áll. Azonban az amerikai demokráciaexporttal ellentétben Kínára nem jellemző, hogy más országokra kiterjessze ideológiai nézeteit. A válaszadók, habár arra a kérdésre, hogy „A korábban hallottak alapján milyen az Ön szemében az Új Selyemút megítélése?” nem tudja/nem válaszol, vagy a negatív is meg nem is válaszok voltak nagyobb arányban, jelen kérdésben a legtöbben mégis állást foglaltak a kérdőív által felajánlott lehetőségek valamelyike mellett, hogy Magyarországra lesz valamiféle hatása az új kezdeményezésnek. A megkérdezettek nagy többségben úgy vélik, hogy inkább pozitív hatással lesz hazánkra a kínai kezdeményezés, ezen belül is a legtöbben gazdasági növekedést remélnek. A lakosság legkevésbé attól tart, hogy ideológiai kihívást jelenthet hazánk számára és nagyon kevesen vélik csak úgy, hogy semmilyen hatással nem lenne hazánkra, ha megvalósulna az Új Selyemút kezdeményezés. A válaszadók úgy gondolják, hogy a kínai kezdeményezésnek lesz valamilyen hatása hazánkra, azonban a 16. kérdésben feltettek szerint (Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy a magyar külpolitika milyen hatást gyakorol, milyen befolyással bír a következő eseményekre?) úgy vélik, hogy Magyarország külpolitikája nem igazán tudja érdemben befolyásolni az Új Selyemút kezdeményezést. Az Egy Övezet, Egy Út megvalósulásának tekintetében érdemes lesz figyelemmel követni a vélemények alakulását.

175

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

33. A felsoroltak közül Ön szerint mely 3 ázsiai ország a legfontosabb gazdasági szempontból?

A kérdőív végeredménye szerint a negyedik és ötödik helyen a már említett India és Dél-Korea szerepel viszonylag nagy leszakadással az első három országhoz képest. Az utolsó négy ázsiai gazdaság súlyát nagyjából helyesen becsülték meg a megkérdezettek, habár Thaiföld gazdaságát előrébb helyezték, mint Indonéziáét holott az indonéz a 16. thaiföldi pedig a 26. a GDP nagyság tekintetében.

Összességében a válaszadók arányaiban helyesen ítélték meg a felsorolt ázsiai országok gazdasági súlyát, amelyet a világgazdaságban elfoglalnak. Egyedül Oroszország tekintetében volt jelentősebb eltérés, amelynek nagyobb fontosságot tulajdonítottak, mint amilyen szerepet valójában betölt a GDP adatok alapján.

(Dél-Korea, Indonézia, Kína, Thaiföld, Japán, Szingapúr, India, Malajzia, Oroszország) (Dél-Korea, Indonézia, Kína, Thaiföld, Japán, Szingapúr, India, Malajzia, Oroszország) Ezzel a kérdéssel a kérdőív arra kereste a választ, hogy az ázsiai földrészen, mely országok gazdasága a legfontosabb a világgazdaság számára. Összesen kilenc ország közül lehetett választani, melyek a következők voltak: Dél-Korea, Indonézia, Kína, Thaiföld, Japán, Szingapúr, India, Malajzia és Oroszország. A válaszadóknak ezeket az országokat kellett fontossági sorrendbe állítaniuk első helyen jelölve a szerintük gazdasági szempontból a legfontosabbat. Az első három hely a következőképpen alakult: Kína végzett a dobogó legfelső fokán 62%-kal (összesen az első három hely valamelyikére a válaszadók ennyi százalékban sorolták be az országot), utána Japán következik 53,2%-os eredménnyel, a harmadik helyre pedig Oroszország került kevesebb, mint 1%-kal lemaradva a második helyről 52,4%-nyi vokssal. A többi ország helyezése sorrendben: India [32,3%], Dél-Korea [29,6%], Thaiföld [22,3%], Indonézia [16,3%], Szingapúr [18,2%] és Malajzia [14%]. A Világbank 2017 végén kiadott, 2016-os GDP adatok alapján összeállított országos rangsorát54 összehasonlítva a kérdőívben kapott végeredmények alapján a válaszadók nagyjából helyesen ítélték meg a felsorolt ázsiai országok gazdasági fontosságát, egyedül Oroszország szerepel jóval előkelőbb helyen a mentális rangsorban a valósághoz képest. Majdnem 10%-os fölénnyel Kína zárt az első helyen, ami nem csoda, hiszen a 2008-as világválság után is növekedni tudó gazdaság a világon jelenleg a második legnagyobb az Amerikai Egyesült Államok után.55 A 2010-es évek elején vette át a második pozíciót Japántól, mely így a harmadik helyre szorult.56 Érdekesség, hogy Kína gazdasági megítélése a válaszadók körében a magasabb iskolai végzettséggel romlik.

176

Míg az alap- és közepes végzettségűek nagyjából azonos, a teljes mintához közeli arányban sorolták be Kínát az első három hely valamelyikére (sorrendben 63,5, illetve 63,2%), addig a felsőfokú végzettségűek ehhez képest jóval kevesebben (csupán 55,7%). A településtípusok szerinti bontásban a budapesti lakosok még ennél is szkeptikusabbak (vagy tájékozatlanabbak) Kína vezető helyét illetően, csupán alig több mint a felük [51,4%] sorolta az első három hely egyikére az országot. Japán gazdasági jelentőségét egységesen nagyjából a lakosság fele sorolta az első három hely valamelyikére, a tekintetben alig 1-2%-os eltérések tapasztalhatók bármilyen bontásban (nemek, életkor, iskolai végzettség, illetve településtípus szerint is). A kérdőívben kapott eredmények Oroszország tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben. A válaszadók a harmadik legfontosabb gazdaságnak tekintették a választható országok közül, alig lemaradva Japán után, azonban a Világbank adatai alapján az országok rangsorában csak a 12. helyen van GDP tekintetében, míg India a 7., Dél-Korea pedig a 11. helyet foglalja el előtte. A megkérdezettek válaszát valószínűleg nagyban befolyásolta Oroszország földrajzi közelsége és a magyar-orosz kapcsolatok szorosabbá válása pl.: Paks II., valamint nem realizálódott a válaszadók számára az orosz gazdaság egyre csökkenő súlya. Bár kis mértékben, de iskolai végzettség szerint az rajzolódik ki a válaszokból, hogy minél magasabb végzettségű a válaszadó, annál nagyobb arányban pozícionálta (helytelenül) Oroszországot az első három hely egyikére. A legnagyobb különbségek pedig településtípusok szerint adódnak: míg a budapestieknek csupán alig több mint 40%-a [41,2%] érezte Oroszországot fontos gazdaságnak, addig a városlakók esetében ugyanez az arány 60% feletti [61,8].

177

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

34. Véleménye szerint melyek a legfontosabb célországok a Keleti Nyitás számára? (Oroszország, Kína, Közép-Ázsia országai, India, Japán, Törökország, egyéb) A kérdésfeltevés előtt a válaszadók rövid tájékoztatást kaptak a Keleti Nyitásról: A Keleti Nyitás a magyar kormány által 2011-ben meghirdetett külpolitikai program, melynek célja, hogy hazánk hagyományosan nyugati gazdasági irányultságát csökkentse, és szorosabbra fűzze a kapcsolatokat keleti irányban is (Ázsia felé).”, mivel ez a kérdés arra keresi a választ, hogy a megkérdezettek véleménye szerint mely országok számítanak a Keleti Nyitás elsődleges célpontjainak. A kezdeményezés tehát leginkább a magyar exportpiac diverzifikálódását kívánja elősegíteni, valamint ösztönözni az ezen országokból Európába irányuló tőke Magyarországon történő befektetését. A két évvel később meghirdetett kínai Új Selyemút kezdeményezés jól beleillik ebbe a politikába és azóta fontos részét képezi annak.57 A kérdésre összesen nyolc válaszlehetőség volt, amelyből többet is ki lehetett választani amelyből többet is ki lehetett választani, az elemzés során viszont az adott kategóriát megjelölő válaszok számát az ös�szes leadott válaszok arányában értékeltük. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hazai külkereskedelemben és a külgazdasági kapcsolatokban még mindig a nyugati irányultság dominál és ennek tükrében kell kezelni a Keleti Nyitás sikerességét, illetve sikertelenségét. Ebből következhetett az, hogy a 13. kérdésre (Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a külföldi diplomáciai képviseleteket aszerint, hogy Ön szerint mennyire fontos a magyar diplomácia számára az adott képviselet) a pekingi diplomáciai képviseletet értékelték a válaszadók fontosság szerint az utolsónak, a Keleti Nyitás szempontjából viszont a legfontosabb célországnak. A megkérdezettek szerint az első három legfontosabb ország sorrendje a következőképpen alakult: Kína [28,6%], Oroszország [22,2%], Japán [15,8%]. Érdekes összehasonlítani az előzőleg feltett kérdés végeredményével, amelyben a kérdőív arra a kereste a választ, hogy gazdasági szempontból mely három ázsiai ország a legfontosabb, ugyanis az első három ország megegyezik, habár a rangsoruk nem teljesen ugyanis ott Japán került a második

178

helyre Oroszország pedig a harmadikra. Ebből arra lehet következtetni, hogy amíg a világgazdaság szempontjából Japánt tartják a megkérdezettek a második legfontosabbnak, addig Magyarország és a Keleti Nyitás sikeressége szempontjából Oroszországot. Ez nem csak az eredmény hasonlósága miatt érdekes, hanem abból a szempontból is, hogy míg az előző kérdés csak ázsiai országokra irányult, addig jelen kérdésben szerepelt Törökország, valamint az egyéb, illetve az egyik sem lehetőség is. A Keleti Nyitás ugyanis nem csak a szigorúan vett ázsiai országok felé irányul, hanem a közel-keleti országok felé is, azonban a megkérdezettek nagy része úgy látja, hogy inkább az ázsiai országok ezen politikai kezdeményezésnek a legfőbb célországai. A felsoroltak közül meglepő módon a legkevesebb szavazatot Törökország kapta. A felsoroltak közül a legkevesebb szavazatot Törökország kapta. Ez abból a szempontból meglepő, hogy az OEC jelentése szerint a kérdésben felsorolt országokba irányuló magyar export nagysága 2016-ban Kína után [2,2%] Törökországba érkezett a legtöbb [1,9%].58 Ez a szám 2011-ben a Keleti Nyitás meghirdetésének évében 1,6% volt, míg a második legtöbb szavazatot kapó Oroszországba irányuló export 2011-ben 3,5 % volt, ami 2016-ra 1,6%-ra csökkent,59 habár ez nagyban köszönhető az ukrajnai konfliktus miatt az Európai Unió által bevezetett Oroszország ellen irányuló gazdasági szankcióknak. Összességében elmondható, hogy a válaszadók többsége tisztában van a kínai gazdaság növekedésével és jelentőségével, ezáltal Kínát tartják a Keleti Nyitás legfontosabb célországának. Valószínűleg az ismeretek hiányában, valamint az utóbbi évek orosz-magyar közeledésnek köszönhetően került Oroszország a második helyre, nem pedig a csak hatodik helyen álló Törökország, ahova a felsorolt országok közül a második legtöbb export irányul hazánkból. A többi ország rangsorban elfoglalt helye nagyjából korrelál a hazánkkal folytatott kereskedelmi arányával. Ezt a kérdést a későbbiekben is érdemes lesz vizsgálni az Egy Övezet, Egy Út megvalósulásának a kapcsán.

179

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

35. Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán a Keleti Nyitás eddigi sikerességét! A célországok után, most a Keleti Nyitás sikerességét kellett értékelnie a válaszadóknak egy ötös skálán. Ahhoz képest, hogy az országok felsorolásánál megkérdezettek többsége állást foglalt valamely állam mellett, erre a kérdésre majdnem 64% semleges vagy bizonytalan választ adott. Ez valószínűleg abból is következett, hogy habár magáról a Keleti Nyitásról kaptak a válaszadók egy rövid összefoglalót, ennek alapján nem tudtak annak sikerességéről érdemben állást foglalni. A külpolitikai program célországait valószínűleg a médiában gyakran szereplő keleti országokkal össze tudták kapcsolni, azonban a politika eredményességét ezekből az információkból már nem tudták leszűrni. A legtöbben [34,4%] úgy gondolták, hogy a Keleti Nyitás sikeres is meg nem is, vagyis nem tudott érdemi állást foglalni, a második helyen [29,4%] pedig azok állnak, akik pedig nem tudtak, illetve nem akartak válaszolni a feltett kérdésre. Ez az arányszám [63,8%] majdnem pontosan megegyezik azzal a 64,4%-kal, mint a kérdőív elején feltett külpolitikai tájékozottság mérésére szolgáló kérdésben a magát nem annyira tájékozottnak valló lakosság számával. Ez valószínűsíthetőleg mindabból következik, hogy a magyar kormány a Keleti Nyitás keretein belül elért sikereket, egyezségeket és eredményeket rosszul vagy nem elégségesen kommunikálja a lakosság felé a médián keresztül. Továbbá nem fektet elég nagy hangsúlyt, hogy az egyes keleti országokkal történt megállapodásokat, találkozókat, stb. a Keleti Nyitás politikájának keretébe foglalja. A megkérdezettek 20,8%-a gondolta pozitívan ezen politika sikerességét, és ebből a számból 18,7% vélte úgy, hogy inkább sikeres és 2,1% pedig, hogy nagyon sikeres. A fennmaradó 15,3% negatív képet alkotott a Keleti Nyitásról és a válaszadók inkább kudarcnak vélik a magyar külpolitikának ezt a kezdeményezését ugyanis ennek a százalékszámnak a

180

12,8%-a gondolja úgy, hogy inkább nem sikeres és 2,5%-a pedig egyenesen azt, hogy egyáltalán nem sikeres ez a fajta politika. A pozitívan [20,8%] és a negatívan [15,3%] gondolkodók aránya között tehát csak néhány százalékpont [5,5%] a különbség, ennek tükrében elmondható,hogy a lakosság azon része, aki tájékozottnak vallja magát a magyar külpolitika ezen szegmensében, megosztottnak bizonyul a Keleti Nyitás sikerességének tekintetében. A korcsoporteloszlás alapján a 40-49 és az 50-59 év közötti korosztály értékeli negatívabban a Keleti Nyitás sikerességét (mindkét csoport esetében a válaszadók közel 20%-a érzi sikertelennek ezt a külpolitikai irányt). A 60 év felettiek pedig pozitívabban (esetükben volt legalacsonyabb a negatív, és legmagasabb a pozitív vélemények aránya). Abban az esetben, ha együtt vizsgáljuk a nem, korcsoport, iskolai végzettség és a településtípus eloszlása alapján adott válaszokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy leginkább az 50-59 év közötti, felsőoktatással rendelkező, budapesti, férfi lakosok vélik úgy, hogy a magyar kormány Keleti Nyitás politikája egyáltalán nem bizonyult sikeresnek. A 30-39 év közötti, középfokú oktatással rendelkező, megyeszékhelyen élő, szintén férfi lakosok vélik pedig teljesen sikeresnek ezt a fajta külpolitikát. Összességében elmondható tehát, hogy a megkérdezettek több mint fele nem tudott konkrét állást foglalni a megválaszolandó kérdésben és inkább a semlegesnek mondható sikeres is meg nem is, valamint a nem tudom/ nem válaszolok lehetőségeket jelölték. A fennmaradó, közel 40% százalék majdnem fele-fele arányban látja a kérdést pozitívan és negatívan, amelynek alapján az a következtetés szűrhető le, hogy a kérdésben tájékozott és állást foglaló válaszadók nagyon megosztottak a Keleti Nyitás sikerességét illetően.

181

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

36. Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető gazdasági hatalma 2050-ben? (USA, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Törökország, Brazília, India, Japán, Dél-Afrika, egyéb) A négyrészes kérdéscsoport legelőször arra kereste a választ, hogy 2050-ben a felsorolt országok közül melyik lesz a legfontosabb gazdasági hatalom. Tizenegy ország, valamint az egyéb és nem tudom/ nem válaszol lehetőség közül kellett egyet kiválasztania a megkérdezetteknek. A végeredmény alapján a válaszadók majdnem ötöde [18,1%) a nem tudom/ nem válaszol lehetőséget jelölte meg, 0,2% pedig az egyéb választ adta, ami arra utal, hogy a felsorolt 11 ország lefedte azokat az államokat, amelyeket a megkérdezettek a jövőbeni gazdasági hatalomnak látnak. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók négyötödének ismeretei elegendőnek bizonyultak, ahhoz, hogy valamely ország mellett állást foglaljanak, azonban úgy tűnik nem fogalmaznak meg határozott véleményt a jövőbeli elmozdulásokat illetően, válaszaik végeredménye inkább a jelenlegi állapotokat tükrözik.60 A felsorolt országok közül az Egyesült Államok kapta az első helyet 23,9%-kal, tehát a kérdőívet kitöltők úgy gondolják, hogy 2050-ben is Amerika marad a legfontosabb gazdasági hatalom, és bár Kína csak a második helyen szerepel, mindösszesen egy tized százalékponttal [23,8%] maradt le az első helyezett mögött. Vagyis a megkérdezettek szerint 2050-ben is a jelenlegi sorrend maradhat a világ két legnagyobb gazdaságának tekintetében, habár az amerikai előny jelentős csökkenését várják. Kínának a második helyen való megjelölése egyszerre utalhat az Egyesült Államok gazdasági növekedésébe vetett bizalomra, vagy a Kína fejlődésével kapcsolatos aggályokra. Ezzel szemben a legtöbb szakértő már a 2020-as évekre becsüli azt az időszakot, amikor a kínai gazdaság megelőzi a jelenleg első amerikait,61,62 néhányan pedig egyenesen úgy vélik, hogy 2050-re a kínai GDP másfélszerese lesz az amerikai GDP-nek.63 A harmadik helyre Oroszország került 14,1%-kal, annak ellenére, hogy a Világbank 2016-os GDP adatai alapján a felsorolt 11 ország közül az utolsó országok között helyezkedik el gazdasági súlya alapján.

182

India azonban például csak a hetedik helyre került, meglehetősen alacsony, 1%-os aránnyal. Ez némi szkepticizmusról árulkodik az indiai gazdaságot illetően (illetve információhiányt), ugyanis ezzel az eredménnyel ellentétben a nemzetközi gazdasági elemzők sokkal optimistábbak, egyesek 2050-re Indiát a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként pozícionálják,64 a Pricewaterhouse-Cooper elemzése szerint pedig a következő évtizedekben a gazdasági erőközpontok olyannyira áthelyeződnek, hogy vásárlóerő-paritáson mérve a második legnagyobb gazdaság helyére Indiát várják.65 A Citibank elemzése egyenesen azt jósolja, hogy 2050-re India lehet a világ legnagyobb gazdasága vásárlóerőparitáson mérve.66Japán gazdasági hatalmának csökkenését nagyjából az előrejelzéseknek megfelelően ítélték meg a válaszadók. Az utolsó három helyre ugyanannyi szavazattal (0,4%) Törökország, Brazília és Dél-Afrika került, pedig az előrejelzések szerint a Közel-Kelet, Latin-Amerika és Afrika tudja majd a gazdasági súlyát növelni, a hagyományos erőközpontok, mint az európai és amerikai kontinens egyre inkább veszíteni fog jelentőségéből.67 A legnagyobb növekedést mutató régió a következő négy évtizedben a GDP és az egy főre jutó GDP indikátorok tekintetében várhatóan Ázsia [4,7%] lesz, amelyet a szub-szaharai Afrika követ [4,4%], majd a Közel-Kelet és Észak-Afrika [3,9%]. Latin-Amerika [3,3%] és Kelet-Európa [3,2%].68 Az eredmények alapján a válaszadók nem számítanak jelentős átrendeződésekre 2050-re a világgazdaságban. Inkább azon a véleményen vannak, hogy továbbra is az Amerikai Egyesült Államok lesz a legerősebb gazdaság szorosan Kínával maga mögött. Az európai gazdaságok jövőjét is pozitívan látják, szerintük nagyjából tartani fogják jelenlegi helyzetüket a világgazdasági rangsorban.

37. Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető politikai hatalma 2050-ben? (USA, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Törökország, Brazília, India, Japán, Dél-Afrika, egyéb) A kérdés a megadott országok 2050-ben várható politikai hatalmának viszonyait vizsgálja. A tizenkét válaszlehetőség közül egyet jelölhettek meg a megkérdezettek (tíz ország, egyéb, illetve nem tudom/ nem válaszol). A kérdőívet kitöltők egyötöde itt sem tudott vagy nem akart állást foglalni a feltett kérdésben, azonban az előző sorrendhez képest több helyen is módosulás történt. Az USA továbbra is stabilan tartja vezető pozícióját, a második helyre Oroszország lépett, Kína pedig visszaszorult a dobogó harmadik fokára. Nem csak az első három helyen történtek változások, az előző kérdés végeredményéhez képest, ami azt mutatja, hogy a válaszadók nem feltétlenül tulajdonítanak szoros összefüggést a politikai és gazdasági hatalmi szerep között (ahogy ez valóban sokszor nem is jár együtt). Az előző kérdéshez képest tehát érdekes volt megfigyelni, hogy amennyiben politikai hatalom tekintetében teszik sorrendbe az országokat, Oroszország [15,3%] megelőzi Kínát [13,4%], az Egyesült Államok is 10%-kal több szavazatot kapott [34,2%], és ezáltal még stabilabb lett az első helye. Ez arra utalhat, hogy míg a válaszadók egyötöde felismerte Kína gazdasági jelentőségének növekedését, addig politikai hatalommá válásának eshetőségét valamivel kevesebben [10%] várják. Amennyiben Németországgal [7,3%] hasonlítjuk össze, Kínát így is majdnem kétszer többen jelölték meg, mint az Európai Unió egyik legjelentősebb gazdaságát és országát. A válaszadók az előző kérdésben Indiát csak a hetedik helyre sorolták, mint gazdasági hatalom, politikai hatalmát viszont már csak a kilencedik helyre tartják elegendőnek. Holott az előrejelzések szerint a világgazdaságot

2050-re három legnagyobb nemzetgazdaság fogja dominálni, amely Kína, az USA és India hármasa lesz. Mindez várhatóan azt jelenti, hogy a három gazdasági nagyhatalom fogja a világgazdaság, a nemzetközi politika és nemzetközi intézmények működését meghatározni.69 Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy India keveset szerepel a magyar médiában akár, mint esetleges gazdasági vagy politikai hatalom. Legtöbbször csak említés szintjén kerül a médiában, akkor is túlnyomó részt valamely az országban történt nagyobb katasztrófa kapcsán, holott a világ legnagyobb demokráciájaként szokták emlegetni, ahol a legtöbb résztvevővel zajló választás szokott végbemenni. 70 Érdekes megjegyezni, hogy csak a 60 év feletti felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi kitöltők szavaztak egyáltalán India 2050-es politikai hatalmára (a többi csoport esetében 0%-ot ért el a válaszok aránya!), összesítésben 0,2%-ot érve így el, és egyedül Törökországot előzve meg az országok összesített rangsorában. A megkérdezettek szerint Amerika nagy fölén�nyel lesz 2050-ben a politikai hatalom birtokosa, ami pedig az eurázsiai kontinenst illeti, a politikai hatalom kelet felé való tolódását várják. Tehát a válaszadók nem tudják elképzelni, hogy 2050-ben ne Amerika legyen a vezető politikai hatalom. Úgy vélik, hogy Amerika gazdasági hatalmát a jövőben ugyan veszélyeztetni fogja Kína, azonban még ebből kifolyólag sem érzékelik úgy, hogy a már jelenleg is a második gazdasági nagyhatalom 2050-re megtörhetné az amerikai hegemóniát, sőt szerintük Oroszország válik addigra a második számú politikai hatalommá.

183

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető gazdasági hatalma 2050-ben?* *adott országot első helyre sorolók aránya

38. Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető kulturális hatalma 2050-ben? (USA, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Törökország, Brazília, India, Japán, Dél-Afrika, egyéb)

A gazdasági és politikai hatalom után a megkérdezetteknek most arra kellett választ adniuk, hogy a jövőben ki lesz a világon a legnagyobb kulturális hatalma. A felsorolt tizenegy ország közül, valamint az egyéb és nem tudom/nem válaszolok lehetőségek közül tudtak választani. A kulturális hatalmat vizsgáló kérdésre érkezett a három kérdés közül a legtöbb bizonytalan válasz, amelynek aránya 26,5% volt, nem csak a nem tudom/nem válaszolok opciót megjelölők száma nőtt meg, de a felsorolt országok százalékai is kisebb mértékben különböznek.

Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető politikai hatalma 2050-ben?* *adott országot első helyre sorolók aránya

Míg ebben a tekintetben is az Egyesült Államok vezet 17,9%-kal nem előzi meg jelentősen a második helyet kapó Franciaországot, mely a voksok 14,5%-át kapta, és ennek a végeredménynek köszönhetően először jelenik meg az első három helyezett között, mint valamely téren jelentős hatalom. Kína ismét a harmadik helyen végzett 10%-kal, bár csak minimálisan előzve meg olyan európai országokat, mint Németország [8,8%] vagy Nagy-Britannia [8,5%]. Érdekes eltérést mutat a sorrend az életkor vizsgálata alapján, ugyanis a 30 és 39 év közötti megkérdezettek választották a legkisebb arányban nem tudom opciót [18,8%], ha ezt úgy értelmezzük, hogy ez az korcsoport a legmagabiztosabb válaszadó, akkor érdemes megemlíteni, hogy szintén ez a csoport cserélte fel a teljes minta válaszai alapján második helyen lévő Franciaország [10,5%] és a harmadik helyen álló Kína [11,6%] sorrendjét, ők az Egyesült Államokat is nagyobb arányban választották első helyen, mint a többi korcsoport [21,5%]. Az amerikai kultúra nem véletlenül kerülhetett az élre, ugyanis a jelenleg politikai és gazdasági nagyhatalom kultúrája nagyban hatott, és jelenleg is nagy befolyással rendelkezik az egész világra, akár ha a divatot, filmeket vagy a gyorséttermi láncokat tekintjük. Nem meglepő tehát, hogy az előző két kérdésben is az élen végző országról úgy vélik

184

a megkérdezettek, hogy a jövőben is megmarad a gazdasági és politikai fölénye mellett a kulturális hatalma is. Ezek szerint a válaszadók úgy vélik, hogy az az ország, amely jelentős gazdasági és politikai hatalommal bír, ezáltal nagyban tudja exportálni kultúráját más országokba. A második helyen végző Franciaország eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a francia kultúra a jövőben is jelentősen meg fogja határozni a világ kulturális életét. Kína esetét vizsgálva, amely ország mind az előző két és jelen kérdésben is dobogós helyen tudott szerepelni úgy tűnik, hogy az elmúlt évekbeli és jelenlegi külstratégiájának is fontos részét képező úgynevezett ’soft power’ – azaz puha hatalmának növelése sikerrel járt. Ennek a céljából jöttek létre a 2006 óta működő Konfuciusz Intézetek 71is, melyek a nyelvoktatás mellett a kínai kultúra népszerűsítésével is világszerte foglalkoznak. Ezt az eredményt vizsgálva, ha összehasonlítjuk az Amerikánál kapott eredményekkel az eredmény nem meglepő. A válaszadók ugyanis úgy vélik, hogy Kína 2050-re jelentős gazdasági és politikai nagyhatalom lesz ennek következtében pedig kulturális jelentősége is meg fog nőni a világban. Amennyiben jelentőséget tulajdonítunk a harminc év köröli korosztálynál megjelenő sorrend változásnak, azt feltételezhetjük, hogy Kína jelentősége tudatos országimázs-építési stratégiájuknak köszönhetően növekszik. A megkérdezettek ezért is vélhetik úgy, hogy 2050-re a világ egyik jelentős kulturális hatalma lesz. Érdekes megjegyezni, hogy az előző két kérdésben is előkelő helyen szereplő Oroszország kultúráját nem látják a válaszadók olyan meghatározónak, mint gazdasági vagy politikai szerepét a jövőre nézve. Itt is érdemes megvizsgálni India helyzetét, mely az országok rangsorában a nyolcadik helyen végzett, ami az előző két kérdéshez hasonló végeredmény tekintetében nem meglepő.

185

geopolitikai közvéleménykutatás – 4. ázsia megítélése; a világ 2050-ben

39. Véleménye szerint melyik kontinensen lesz a legnagyobb gyakorisága a katonai konfliktusoknak 2050-ben?

Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető kulturális hatalma 2050-ben?* *adott országot első helyre sorolók aránya

(Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia, egyéb) A válaszadóknak ebben a kérdésben azt a földrészt kellett megjelölniük, ahol szerintük 2050-ben a legnagyobb eséllyel törhetnek ki katonai konfliktusok. A lehetséges válaszok között szerepelt Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia, illetve az egyéb, nem tudom/ nem válaszolok, ezek közül egyet jelölhettek meg. Az utóbbi nem tudom/ nem válaszol lehetőség a második leggyakrabban megjelölt választási opció volt, ezzel a megkérdezettek majdnem negyede élt [24,6%], vagyis ennek a kérdésnek a tekintetében is sokan bizonytalanok, és inkább nem foglaltak állást egyik kontinens mellett sem. A kérdőívet kitöltők legnagyobb arányban az ázsiai kontinenst jelölték meg 25,8%-kal, azonban ez alig több, mint a második helyen álló nem tudom/nem válaszol válaszlehetőség 24,6%-ka, illetve a harmadik helyre kerülő afrikai kontinens 23,5%-ka. Figyelembe véve azt, hogy az ázsiai kontinens országai között számos területi konfliktusról beszélhetünk jelenleg is, annak tekintetében nem meglepő a végeredmény. Ezek közül a sajtóból Észak-Korea nukleáris fegyverkezése, vagy a Dél-kínai tenger szigetvitái lehetnek leginkább ismertek a magyar emberek számára. Amennyiben a Közel-Kelet viszonyait is belevesszük, egyértelmű, hogy a válaszadók többsége miért ezt a földrészt jelölte meg, mint a jövőbeni legkonfliktusosabb földrészt. A legkevesebben Észak-Amerikát választották 5,1%-kal, amely abból a szempontból érthető, hogy a földrész kedvező földrajzi fekvéssel rendelkezik. Az itt található országok egymásnak szövetségesei, két oldalról pedig óceánok határolják, amely geopolitikai szempontból stratégiai fontosságúak, jelen helyzete pedig konfliktusmentesnek tekinthető. A korcsoport alapján azonban a többi korcsoportú válaszadóhoz képest a 30-39 év közöttiek magasabb számban vélik úgy, hogy ez a földrész lesz a

186

legkonfliktusosabb a közeljövőben. Az utolsó előtti helyre Dél-Amerika került [7,3%] ezzel az értékkel csak az utolsó egyéb [0,5%] válaszlehetőséget előzve meg, amely eredmény abból következhetett, hogy a válaszadók kevesebb információval rendelkeznek a földrész és annak országai tekintetében vagy pedig úgy gondolják, hogy 2050-re jelentősen mérséklődni fognak a földrészt érintő konfliktusok. Ugyanis ha a jelenlegi helyzetet vesszük alapul, mint a többi földrész esetében elég csak megemlíteni Brazília vagy Venezuela helyzetét, habár ezek nagyrészt csak az országok belügyeit érintő konfliktusok. A 18-29 éves, középfokú oktatással rendelkező megkérdezettek választották legnagyobb számban ezt a lehetőséget. Európa pedig a középmezőnyben végzett 13,2%-kal, amely annak tekintetében érdekes, hogy a válaszadók ezen a kontinensen élnek. A válaszaik alapján úgy vélik, hogy a közeljövőben várható konfliktusok az ő kontinensüket is részben érinteni fogják.

Véleménye szerint melyik kontinensen lesz a legnagyobb gyakorisága a katonai konfliktusoknak 2050-ben?* *adott országot első helyre sorolók aránya

A válaszokat összesítve kapott eredmény nagyrészt az aktuális geopolitikai állapotokról is árulkodnak, Afrika, illetve Ázsia előkelő helyen való megjelölése ilyen szempontból is logikus választásnak tűnhetett a válaszadók. Ázsiát a korcsoport és az iskolai végzettség alapján a 40-49 kor közötti, felsőoktatással rendelkező válaszadók, Afrikát pedig a 60 év feletti, középfokú oktatással rendelkezők választották legnagyobb arányban és vélték úgy, hogy a jövőben a legkonfliktusosabb térség lesz. Láthatjuk azonban, hogy nagyon kicsi az eltérés a három első helyezett között. Egyes szakértők úgy vélik, hogy 2050-ben az ázsiai és az afrikai kontinensek lesznek a leginkább konfliktusokkal terhelt területei a világnak. Összességében elmondható tehát, hogy azok a válaszadók, akik állást foglaltak valamely kontinens mellett, többségében az előrejelzéseknek megfelelően ítélték meg a helyzetet.

187

könyvajánló

Thomas J. Wright: All Measures Short of War: The Contest for the TwentyFirst Century and the Future of American Power A hidegháború végét követő két évtizedben, melynek során a liberális nemzetközi rend teret nyert, a nagyhatalmak között a korábbiaknál sokkal szorosabb együttműködés jött létre. Napjainkban viszont a liberális rendszer jövője kétségessé vált, a hatalmi versengés pedig visszatért a nemzetközi politika színpadára. Oroszország és Kína egyre inkább revizionista politika mellett kötelezte el magát, miközben a Közel-Keleten szinte kibogozhatatlan ellentétekkel találják magukat szembe a politikusok, ráadásul Amerikában is egyre többen kérdőjelezik meg az USA globális vezető szerepének szükségét. Thomas J. Wright könyvében arra vállalkozik, hogy bemutassa a nagyhatalmi rivalizálás legfőbb jellemzőit – amely a háborút kivéve minden eszköz alkalmazását magába foglalja – ezzel együtt alternatívát kíván nyújtani a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, ideális amerikai stratégia kialakításának érdekében.

188

Benjamin J. Cohen: Understanding Monetary Rivalry

Malise Ruthven: Carving Up the Globe: An Atlas of Diplomacy

A világgazdaságban a nagyhatalmak között kiterjedt pénzügyi vetélkedés folyik, ugyanakkor a politikai versengés a dollár, az euró és a yüan globális befolyását is nagymértékben behatárolja, vagyis az adott ország geopolitikai helyzetét, lehetőségeit is alapvető mértékben határozza meg. A szerző a legfontosabb valuták és az államhatalom kapcsolatát vizsgálja a nemzetközi pénzpiacon betöltött szerepükön keresztül. A széles körben hangoztatott állásponttal ellentétben – mely szerint az amerikai dollár uralma a végéhez közeledik – a könyv arra a következtetésre jut, hogy a dollár még ma is „nélkülözhetetlen valuta”, hiszen nélküle a világ sem működne. Miközben az eurót a különböző kormányzati mechanizmusok, a yüant pedig politikai és pénzügyi problémák sújtják, egyedül az USA valutája rendelkezik mindazzal a politikai és gazdasági háttértámogatással, amely még hosszú évekre biztosítani fogja számára a világ vezető valutájának a szerepkörét.

A határvonalakkal kapcsolatos egyezmények már évezredek óta befolyásolják a birodalmak és országok fejlődését, a nemzetközi kapcsolatok alakulását és természetesen a hétköznapi emberek millióinak életét. A diplomaták által a térképen meghúzott vonalaknak minden esetben komoly jelentősége volt, legyen szó az ókori Egyiptom és a Hettita Birodalom megállapodásairól, az 1916-os Sykes-Picot egyezményről, avagy a 2014-es minszki protokollról. Az atlasz több száz színes térkép segítségével kalauzolja el az olvasót a történelem világába, melynek során részletesen bemutatja mindazon tényezőket, amelyek az egyes szerződések aláírásához elvezettek, a diplomatákat és a politikusokat vezérlő ambíciókat és félelmeket, valamint a következményeket is, melyek politikai, gazdasági, katonai téren egyaránt beazonosíthatók. A Malise Ruthven vezette szerzői kollektíva kötete a területi megállapodások mellett, számos fegyverzetkorlátozási, környezetvédelmi és gazdasági egyezmény ismertetésére is vállalkozik.

Slavoj ŽiŽek: Living in the End Times A könyv abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a globális kapitalizmus gyors ütemben közelít a végső válsága felé, amely után a megreformálására többé már nem lesz lehetőség. A szerző négy egymással párhuzamosan végbemenő folyamatra kívánja felhívni a figyelmet, melyek együttesen támasztják alá a nyugati típusú kapitalista rendszer hanyatlását: a világszerte tapasztalható ökológiai krízisre, a biogenetikában lezajló forradalomra, a gazdasági rendszerben tapasztalható egyensúlytalanságokra, valamint a robbanással fenyegető társadalmi megosztottságra. Slavoj Žižek, szlovén filozófus, kritikus, egyetemi tanár könyvében elénk tárja, hogy az emberiség miként reagál a súlyosbodó válságra, miközben azt a nézőpontot képviseli, hogy a kapitalizmus vége egyúttal egy új kezdet lehetőségét is magában hordozza, amely végül elvezethet egy a korábbiaknál igazságosabb társadalmi, gazdasági és politikai rendszer megteremtéséhez.

Otilia Dhand: The Idea of Central Europe: Geopolitics, Culture and Regional Identity A klasszikus geopolitikában KözépEurópa fogalma nagy jelentőségre tett szert az évek során, valójában azonban egy törékeny fogalomról beszélhetünk, amelynek megfelelő értelmezése sokáig váratott magára. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a térség a német dominancia alatt álló politikai és gazdasági uniónak alkotta volna a részét, de végül különböző tényezőknek köszönhetően Keleten és Nyugaton egyaránt komoly fejtörést okozott a nagyhatalmak vezetőinek. Otilia Dhand, geopolitikai szakértő, a közép-kelet-európai térség elkötelezett kutatója, művében kritikai megközelítésben vizsgálja meg a Közép-Európa koncepció megszületésének és fejlődésének körülményeit napjainkig bezáróan. A kiterjedt levéltári kutatásokra épülő munka jelentős mértékben járul hozzá az európai regionalizmus és a geopolitika tanulmányozásának fejlődéséhez, elkerülhetetlennek tartva egyes elméleteknek az eredeti források tükrében való újra értelmezését.

Steven D. Usdin: Bureau of Spies: The Secret Connections between Espionage and Journalism in Washington A washingtoni sajtóközpont épülete évtizedeken keresztül a nemzetközi kémhálózatok egyik kedvelt központjának számított, ahol az újságíróknak álcázott ügynökök igyekeztek minél több kulcsfontosságú információ birtokába jutni az amerikai kormányzat működésével kapcsolatban. Kezdetben a náci Németország és a birodalmi Japán, majd pedig a Szovjetunió és a CIA is működtetett irodákat a sajtóközpontban, ahol a hírszerzés mellett a dezinformáció volt a kémek legfőbb célja. Amint arra a szerző könyvében rámutat, messze nem újkeletű probléma, hogy külső hatalmak befolyásolni igyekeznek az amerikai elnökválasztást, továbbá a WikiLeaks sem az első szervezet, amely nagy mennyiségű titkos információ nyilvánosságra hozatalát hajtotta végre. Az alapos kutatásra támaszkodó mű kitűnő áttekintést nyújt az újságírás és a hírszerzés ellentmondásoktól sem mentes, bonyolult kapcsolatáról, miközben a hidegháború irodalmát is tovább gazdagítja.

189

FORRÁSjegyzék Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében Alapblog: Halford Mackinder játéka a szívvel – I. Rész, https://alapblog. hu/halford-mackinder-jateka-a-szivvel-i-resz/, 2019. január 12. Baráth Tibor: Kelet-Európa fogalma a modern történetírásban, In: Ring É.: Helyünk Európában I. Kötet, Magvető Kiadó, Budapest, 390-404. Czirják Ráhel: GeoDebates: Közép- és Kelet-Európa 21. századi szerepe Európa és Ázsia között: hídfő vagy ütközőzóna?, 2018. június 20. http:// www.geopolitika.hu/hu/2018/06/20/5-geodebates-kelet-kozep-europa-21-szazadi-szerepe-europa-es-azsia-kozott-hidfo-vagy-utkozozona/, 2019. január 5. Dömök Csilla: Közép-Európa és a föderalizmus, Nemzet és Biztonság, 2011. április, 85.o. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/domok_ csilla-kozep_europa_es_a_foderalizmus.pdf, 2019. január Hardi Tamás: Változó Közép-Európa kép a 21. században, Karlovitz János Tibor (szerk.), Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban, http://www.irisro.org/tarstud2015aprilis/21HardiTamas. pdf, 2019. január 7. Irah Kučerová: Geopolitics of Central Europe - A Historical View, Annales Universitatis Apulensis, Series Historica, https://www.researchgate.net/ publication/307174672_Geopolitics_of_Central_Europe_-_A_Historical_View, 2019. január 6. Jakub J. Grygiel -A. Weiss Mitchell: Nyugtalan határvidék, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. Mező Ferenc: Közép-Európa fogalmi változása térben és időben, Tér és Társadalom, XV. Évf. 2001. 3-4. 81.o. Michael Howard: Lessons of the Cold War, Survivar, 36. Winter, 1994, 102-103.o. Miletics Péter – Pál Viktor: A közép-európai tér fejlődésének kérdései, Földrajzi Értesítő, XLVII. Évf. 1998. 2. füzet, 219. http://www.mtafki.hu/ konyvtar/kiadv/FE1998/FE19982_217-233.pdf, 2018. december 27. Rechnitzer János: Elmozdulások és törésvonalak Közép- és Kelet-Európa térszerkezetében, Tér és Társadalom, 30. évf., 4. szám, 2016, 38.o. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 259.o. Szilágyi István: A Földrajz A Történelem Kulcsa, 150 Évvel Ezelőtt Született Sir Halford J. Mackinder, A Geopolitika Klasszikusa, Magyar Tudomány, http://www.matud.iif.hu/2011/11/10.htm, 2018. december 29. Szőcs Krisztina: Gondolatok Közép-Európa fogalmáról, Fogalom és Kép, A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékcsoportjának magyar tagozata által szervezett nemzetközi tanévkezdő konferencia előadásai, Szerkesztette: Gál László, Egyed Péter, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2010. http://old.tok.elte.hu/tarstud/fogalomeskep/ kotet1/szocs.pdf, 2019. január 6. Vogel Sándor: Az euroatlanti integráció és a román Közép-Európafelfogás, Magyar Kisebbség, 5. sz. = 5. évf. (1999.) 1., http://epa.oszk. hu/02100/02169/00011/m990108.htm, 2019. január 12. Zbigniew Brzezinski: A Nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. Geopolitikai szempontok magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához Bernek Á. (2015): A Közép- és Kelet-Európai régió a XXI. századi geopolitika nagy sakktábláján. Köz-Gazdaság. 2015/1. pp. 77-90. Brzezinski, Z. (1994): Getting Real on Central Europe. New York Times, 1994. 06. 26. p. 17. https://www.nytimes.com/1994/06/28/opinion/ getting-real-on-central-europe.html (Elérés dátuma: 2018. 07. 22.) Egedy G. (2017): Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. HVGORAC Kiadó, Budapest. Flint, C. (2016a): Introduction to Geopolitics. 3. kiadás. Routledge. New York, NY. Flint, C. (2016b): Intertwined Spaces of Peace and War: The Perpetual Dynamism of Geopolitical Landscapes In: Kirsch Scott – Colin Flint (szerk) 2016: Reconstructing Conflict: Integrating War and Post-War Geographies. Routledge, New York, NY. p. 34. Flint, C. – Taylor, P. J. (2018) Political Geography: World-Economy, Nation-State and Locality. 7. kiadás. Routledge. New York, NY. National Security Strategy of the United States of America, December 2017. Nölke, A. – Vliegenthar, A. (2009): Enlarging the Varieties of Capitalism: The Emergence of Dependent Market Economies in East Central Europe. World Politics. 61 (4). pp. 670-702. Piketty, T. (2013): Le capital au XXIe siecle. Éditions du Seuil. Párizs. Salamin G. (2015): Transforming Regional Position of Central-Eastern Europe in the Economic Space of the European Union with Special Reference to Hungary. Hungarian Studies 29/1—2. pp. 73-91. Simai M. (2012): A hatalmi viszonyok, a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században. Köz-Gazdaság 2012/2. pp. 33-77. Szilágyi I. (2013): Geopolitika. Publikon. Pécs. Wallerstein, I. (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. L’Harmattan. Budapest. Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben Bernek, Á. 2017: A közép- és kelet-európai országok a 21. század több pólusú világában. HUG Hungarian Geopolitics. 2017/ IV. 24-75. o. Chan, L. 2017: The Czech Republic: A Belt and Road Link in CEE. HKTDC Research. Interneten elérhető: http://economists-pick-research.hktdc.

190

com/business-news/article/Research-Articles/The-Czech-RepublicA-Belt-and-Road-Link-in-CEE/rp/en/1/1X000000/1X0AAQU0.htm (utolsó elérés: 2018. 07. 05.) Csizmadia N. 2016: Geopillanat. A 21. század megismerésének térképe. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 162-173. o. CzechTrade in China. Interneten elérhető: http://www.czechtradeoffices. com/en/cn (elérés dátuma: 2018. 07.13.) Devizacsere-megállapodás a kínai jegybankkal. MNB közlemény Interneten elérhető: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/ sajtokozlemenyek/2013-evi-sajtokozlemenyek/devizacsere-megallapodas-a-kinai-jegybankkal (az elérés dátuma: 2018. 06. 10.) Eszterhai V. 2017: The presentation of the “16 + 1 Cooperation. Interneten elérhető: http://beltandroadcenter.org/2017/11/07/the-presentationof-the-16-1-cooperation/ (az elérés dátuma 2018. 06. 12.) HSBC opens newest China Desk in Poland to capture Belt and Road opportunites in Central, Eastern Europe. HSBC News Release 4 Jan 2018 Interneten elérhető: http://www.about.hsbc.com.cn/-/media/china/en/ news-and-media/180104-hsbc-opens-newest-china-desk-in-poland-en. pdf (elérés dátuma: 2018. 06. 20.) Foreign Trade Offices of the Polish Trade Agency (PAIH). Interneten elérhető: https://www.paih.gov.pl/about_us/Foreign_Trade_Offices (elérés dátuma: 2018. 07. 13.) Huang, Y. 2016: Understanding China’s Belt & Road Initiative: Motivation, framework and assessment. China Economic Review, 40 2016. 314-321. o. Kugiel, P. (szerk) 2016: V4 Goes Global: Exploring Opportunities and Obstacles in the Visegrad Countries’s Cooperation with Brazil, India, China and South Africa. The Polish Institute of International Affairs. Varsó. 85. o. Liu, Z. 2016: How the Chinese Perceive the Visegrad Group. Polish Quarterly of International Affairs 2/2016. 56-67. o. Members and Prospective Members of the Bank. Interneten elérhető: https://www.aiib.org/en/about-aiib/governance/members-of-bank/ index.html (elérés dátuma: 2018. 06. 10.) Syrovátka, J. – Tomášek, J. 2017: Overview of Economic Relations between Czech Republic and China. In Comparing the Czech-Polish Approach to China: Assessing both challenges and opportunities from a security-minded perspective. Prague Security Studies Institute – Centre for International Relations. 4-12. o. Przychodniak, M. 2017: The 16+1 Initiative and Challenges for Cooperation between China and Eastern European Countries. The Polish Institute of International Affairs Bulletin No. 121 (1061), 5 December 2017. 2. o. The Belt and Road Initiative. Changing the behaviour and perceptions of corporate China. Interneten elérhető: https://www.firmenkunden. commerzbank.de/portal/media/corporatebanking/neu-hauptportal-rebrush/insights/bri/42340_ENG_BRI_Whitepaper_brochureA4_260618_Online.pdf (az elérés dátuma 2018. 07. 22.) Turcsanyi, R. Q. 2017: Slovakia’s Overdue China Strategy. The Diplomat. Interneten elérhető: https://thediplomat.com/2017/11/slovakias-overdue-china-strategy/ (az elérés dátuma 2018. 06. 23.) Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21stCentury Maritime Silk Road 2015/03/28 Interneten elérhető: http:// en.ndrc.gov.cn/newsrelease/201503/t20150330_669367.html (az elérés dátuma 2018. 06. 23.). Magyar országépítés a Kínai Népköztársaságban Somfai Vera (2004): A kínai beutazó turizmus Magyarországon. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár. Simonyi Norbert (2006): A kínai lakosság utazási szokásai. Turizmus Bulletin X. évfolyam, 2. szám, 3-8 oldal. Magyar Turisztikai Ügynökség: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Magyar Turisztikai Ügynökség: Magyarország Turisztikai Küldőpiacai: Ázsia Magyar Turisztikai Ügynökség: Turizmus Magyarországon 2016. 8. oldal Kerényi Ádám – Molnár Júlia (2016): A FinTech-jelenség hatása – Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban. Hitelintézeti Szemle, 16 évf. 3. szám, 40. oldal Vágási Mária (2007): Marketing – stratégia és mendzsment. Alinea kiadó Philip Kotler, Kevin Lane Keler (2006): Marketingmenedzsment. Akadémia kiadó Papp-Váry Árpád Ferenc (2006): Az országmárkázás elmélete és gyakorlata. Reklámérték, IV. évf. 34. sz. 1-11 oldal Papp-Váry Árpád Ferenc (2007): Az országmárkázás szerepe és hatásai: országimázs a kibövült Európai Unióban. Doktori disszertáció. Nyugat Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdasági Folyamatok Elmélete és Gyakorlata Doktori Iskola, Sopron Papp-Váry Árpád Ferenc (2006): The World Online, Egy Internetes országimázs-kutatás tapasztalatai (MOK 2006 Konferencia) Csapó János – Reményik Bulcsú (2011): Aktív turizmus. Turisztikai terméktervezés és fejlezstés Online források: Kínai Turisztikai Hivatal: www.cnta.com Kínai Turisztikai Akadémia: www.ctaweb.org Kínai Statisztikai Hivatal: www.stats.gov.cn UNWTO: www.unwto.org Magyar Turisztikai Ügynökség: www.mtu.gov.hu

A Budapest-Varsó tengely kialakulása MäRLE, Tamás: Közép-Európa a Budapest-Varsó tengely körül. In: Magyar Fórum, 2017., http://magyarforum.hu/cikk/3573/KoZeP-EURoPA-ABUDAPEST%E2%80%93VARSo-TENGELY-KoRuL/ (2019.02.13.) Felvidék.ma: A V4-Benelux-csúcstalálkozót követően Magyarország átvette a V4-csoport elnöki tisztségét. In: Felvidék.ma, 2017.06.20., https://felvidek.ma/2017/06/v4-benelux-csucstalalkozot-kovetoenmagyarorszag-atvette-v4-csoport-elnoki-tisztseget/ (2019.02.13.) KIRÁLY, Zsolt: A magyarlakta területek mint mostohagyerek – Hogyan csökkenthető a régiók közti különbség Szlovákiában. In: Körkép.sk, 2017.04.30., http://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2017/04/30/a-magyarlakta-teruletek-mint-mostohagyerek-hogyan-csokkentheto-a-regiokkozti-kulonbseg-szlovakiaban/ (2019.02.13.) CSONKA, Ákos: A régió, melyet magára hagyott a történelem. In: Körkép. sk, 2014.01.02., http://korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2014/01/02/aregio-melyet-magara-hagyott-a-tortenelem/ (2019.02.14.) BERTA, Ágnes: Felvidék gazdasági helyzete – Hogy állunk? In: Felvidék, 2016.11.23., https://felvidek.ma/2016/11/felvidek-gazdasagi-helyzetehogy-allunk/ (2019.02.13.) MATUS, Tibor: Az eltévedt autópályák a Visegrádi térségben In: Felvidék, 2017.01.04., https://felvidek.ma/2017/01/az-eltevedt-autopalyak-avisegradi-tersegben/ (2019.02.13.) KIRÁLY, Zsolt: Észak-Szlovákia vs. dél és kelet. Régiófejlesztés napjainkban és a következő években. In: Körkép, 2017.05.02., http://korkep.sk/ cikkek/gazdasag/2017/05/02/eszak-szlovakia-vs-del-es-kelet-regiofejlesztes-napjainkban-es-a-kovetkezo-evekben/ (2019.02.13.) KOMJÁTHY, Lóránt: Nem az autópályák ész nélküli építése, hanem a képzés-fejlesztés csökkenti a munkanélküliséget. Körkép, 2017.07.25. http://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2017/07/25/nem-az-autopalyakesz-nelkuli-epitese-hanem-a-kepzes-fejlesztes-csokkenti-a-munkanelkuliseget/ (2019.02.13.) JÁMBOR, Gyula: Építhetik a komáromi hidat. Magyar Idők, 2017.08.04. https://magyaridok.hu/gazdasag/epithetik-komaromi-hidat-2040706/ (2019.02.13.) Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége A 2016-2017-Es Lengyel Visegrádi Elnökség Programja A Bizottság (Eu) 2017/177 Végrehajtási Határozata (2017. január 31.) a „Borostyán” árufuvarozási folyosó létrehozásáról szóló közös javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfeleléséről. – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2017/28. pp. 69-70. Az Európai Parlament És A Tanács 913/2010/EU RENDELETE (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (EGT-vonatkozású szöveg). – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010/276. pp. 22-32. Az Európai Parlament És A Tanács 1316/2013/ EU RENDELETE (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg). – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013/348. pp. 129-171. Sejm.Gov.Pl: Highway From Rzeszów To Budapest - Via Carpathia Under Construction 2017: http://www.sejm.gov.pl/Sejm8.nsf/v4Komunikat.xs p?documentId=CBCE79C441AF78DAC125814D003D8B93&lang=EN 2017.08.20-i letöltés. Błażejewski, A. 2015: The Amber Road in Poland. State of research and perspectives: http://www.journals.vu.lt/archaeologia-lituana/article/ view/5132/3389 2017.08.20-i letöltés. Dundovic C. – Hess, S. 2005: Competitiveness of the North Adriatic port sin various cargo flows on selected transport routes. – Promet- TrafficTraffico 17. 4. pp. 205-216. Empiric Program: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/projects/austria/empiric-enhancing-multimodal-platforms-inland-waterways-andrailways-services-integration-in-central-europe 2017.08.19-i letöltés European Comission Rail Market Monitoring 2016: https://ec.europa. eu/transport/modes/rail/market/market_monitoring_en 2017.08.19-i letöltés. Gysev: Vasúton Éledhet Újjá Az Ókori Borostyánút, 2016: https://www2. gysev.hu/rolunk/sajto/hirek/vasuton-eledhet-ujja-az-okori-borostyanut 2017.08.19-i letöltés Herber A. – Martos I. – Moss L. – Tatár Cs. – Tisza L. 2005: Történelem 2 Kr. e. 500-tól Kr. u. 1000-ig. Reáltanoda Alapítvány, pp. 364. Inotai A. – Juhász O. 2017: The New Challenges for the EU and the New Amber Road – National Think Tank 2017/1. pp. 55-62. Pałkiewicz, J. 2017: Poland could rebuild the Amber Road: https://poland. pl/politics/opinions/poland-could-rebuild-amber-road/ 2017.08.20-i letöltés. Pap N. 1997: Európai Korridoron. – In. PAP N. – TÓTH J. (SZERK.): Európa politikai földrajza. Jannus Pannonius Tudományegyetem. pp. 49-64. Póczy K. 1999: A via „Postumia” meghosszabbítása a dunai átkelőhelyekig. – In. Gömöri J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 49-56. Port Of Koper, 2016: https://luka-kp.si/eng/cargo-statistics 2017.08.19-i letöltés. Port Of Ravenna, 2016: http://www.port.ravenna.it/category/portoravenna/statistiche/ 2017.08.19-i letöltés. PORT OF RIJEKA, 2015: http://www.portauthority.hr/en/promotion/statistics 2017.08.19-i letöltés. Port Of Trieste, 2016: http://www.porto.trieste.it/eng/statistics/statsyear-2016 2017.08.19-i letöltés.

Port Of Venice, 2016: https://www.port.venice.it/en/the-port-in-figures. html 2017.08.19-i letöltés. Portfolio: Tengeri Kikötőt Fejleszt Magyarország, 2017: http://www. portfolio.hu/vallalatok/tengeri_kikotot_fejleszt_magyarorszag.247119. html 2017.08.19-i letöltés. Premier.Gov.Pl: Prime Minister Beata Szydło At The International Belt And Road Forum 2017: https://www.premier.gov.pl/mobile/en/news/ news/prime-minister-beata-szydlo-at-the-international-belt-and-roadforum.html 2017.08.19-i letöltés Rail Market Monitoring: https://ec.europa.eu/transport/modes/rail/market/market_monitoring_en 2017.08.19-i letöltés Rajtár, J. 1999: A Borostyánkő út a Dunán való átkelés után – Pozsony környéki emlékek (Az előadás kivonata – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 128129. Scotti, F. M. 1999: A kulturális turizmus lehetőségei Aquileiában. – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. p. 16-17. Világbank Kereskedelmi Statisztika 2015: https://wits.worldbank.org/ countrystats.aspx, 2017.08.19-i letöltés. Visegrádi Nyilatkozat, 1991 Wielowiejski, J. 1999: Az Adria és a Keleti-tenger között vezető Borostyánkő út régészeti és turisztikai szempontból (Az előadás kivonata). – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 137. Żuchowski, W.2014: Alternative connection between territory of Poland and Far / Middle East countriesfor containers transport – LogForum 10.2. pp. 153-161. A digitális Selyemút bemutatása Az Eurázsiai Gazdasági Unió mint regionális gazdasági integráció perspektívái Magyarország és a tagországok közötti külkereskedelem árufordalom tendenciái 2011-2016 között Borkó T. 2010: Kaukázus és Közép-Ázsia In. BLAHÓ A. – KUTASI G. (szerk.): Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 380-404 Deák A. 2017: Gazdasági divergencia és inercia a posztszovjet térben In: DEÁK A. (szerk.): A kéretlen integráció A Putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése 2000-2013 pp. 197-22 Eurasian Development Bank Report 43. – Eurasian Economic Integration 2017 <https://eabr.org/en/analytics/integration-research/cii-reports/ eurasian-economic-integration-2017/> (utolsó letöltés 2017. 11. 25.) Eurasian Economic Union hivatalos oldala <www.eaeunion.org > (utolsó letöltés 2017. 11. 24.) Központi Statisztikai Hivatal oldala <www.ksh.hu> (utolsó letöltés 2017. 11. 27.) The Eurasian Economic Union: Power, Politics and Trade, International Crisis Group Report N 240/Europe and Central Asia 20 July 2016 https://www.crisisgroup.org/europe-central-asia/central-asia/eurasianeconomic-union-power-politics-and-trade (utolsó letöltés 2017. 11. 24.) Vigóczki M. 2016: Az Eurázsiai Gazdasági Unió: Szovjetunió 2.0 vagy Európai Unió 2.0 – KKI-elemzések E-2016/20. pp.3-9. A Visegrádi országok gazdasági jellemzőinek összehasonlítása regionális szinten Csallner A E (2015): Bevezetés az SPSS statisztikai programcsomag használatába. Jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged, p. 133 Huzsvai, L –Vincze, Sz. (2012): SPSS-Könyv. Seneca Books, ISBN 978963-08-5666-9, p. 325 Kalmár P - Zéman Z - Lukács J (2015): Bankcontrolling marketing szemléletben: Alkalmazott statisztika a kontrolling szolgálatában (Bank-controlling marketing conceptions: adapted statistics for aim of controlling). HITELINTÉZETI SZEMLE /Credit Institutional Review/ 14:(4) pp. 108-123. Khemiri, R. - Ben Ali, M.S. (2013): Exchange rate pass-through and inflation dynamics in Tunisia: A Markov-switching approach. Economics, Issue 7, Scopus Journal Lentner Cs – Zsarnóczai J S – Zéman Z (2017): Taxation, governmental debt and budget in the European Union (in Russian). Economic Systems, Vol 10. No.1 (36), pp. 104-109. ISSN 2309-2076, in Moscow. Lentner Cs (2007): The Competitiveness of Hungarian University Based - Knowledge Centres in European Economic and Higher Education Area. TRANSFORMATIONS IN BUSINESS & ECONOMICS 6:(2) pp. 87-100. Lentner Cs (2010): The Macro-Economical Environment of Public Accountancy and Financial Regulation. ECONOMY AND SOCIETY 1-2: pp. 121-132. Mina, W. (2015): Political risk guarantees and capital flows: The role of bilateral investment treaties. Economics, Issue 9, Scopus Journal Valentini, E. (2015): Indirect taxation, public pricing and price cap regulation: A synthesis. Economics, 9. Issue, pp.1-39. Scopus Journal Zsarnóczai J S – Lentner Cs – Zéman Z (2016): Indicators of the World Bank for environmental conservation. Modern Science. No. 4. Prague, ISSN 2336-498X, pp. 37-46.

191

Geopolitikai közvéleménykutatás 2018 1.) Saját megítélése alapján mennyire tájékozott külpolitikai kérdésekben? GILBOA, Eytan (2005): The CNN Effect: The Search for a Communication Theory of International Relations. In: Political Communication, 22:27–44. DOI: 10.1080/10584600590908429 BOGNÁR, Adrienn (2015): A fiatalok politikai attitűdjei. In: Kultúra és közösség, IV. folyam VI. évfolyam, 2015/III. szám, 85–99. http://www. kulturaeskozosseg. hu/pdf/2015/3/09.pdf 2.) Elsődlegesen honnan informálódik a külpolitikai eseményekről? Publicus Research (2017): Médiafogyasztási szokások és egyes médiumok politikai megítélése. 2017. május 21. http://www.publicus.hu/blog/ mediafogyasztasi_szokasok_es_egyes_mediumok_politikai_megitelese/ PwC (2012): Szórakoztatóipari és médiapiacikörkép 2012–2016. 13. kiadás, 2012. novemberhttps://www.pwc.com/hu/hu/media-es-szorakoztatoipar/assets/e-m-outlook-2012.1.pdf Médiatudományi Intézet (2013): Magyarországi médiapiaci körkép 2013. 1. félév. http://mtmi.hu/dokumentum/438/mkpp_13_01.pdf 4.) Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán, hogy az alábbiak közül melyik befolyásolja a legjobban a nemzet külpolitikai gondolkodását? SCHWARTZ, Jason (2018): Is Facebook preparing to open up on fake news? In: Politico, 2018. 01. 07. https://www.politico.com/story/2018/01/07/facebook-fake-news-326996 MADRIGAL, Alexis C. (2017): What Facebook Did to American Democracy - And why it was so hard to see it coming. In: The Atlantic, 2017. 10. 12. https://www.theatlantic.com/technology/archive/2017/10/whatfacebook-did/542502/ 7.) Kérem, értékelje egy 1-től 5-ig tartó skálán a különböző országokat aszerint, hogy milyen viszony fűzi azokat Ön szerint Magyarországhoz. módusz: az adathalmaz – jelen esetben a beérkezett válaszok – leggyakrabban előforduló eleme 12.)Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a külpolitikai célokat aszerint, hogy Ön szerint milyen priortást kell élvezniük a magyar külpolitikában Külgazdasági és Külügyminisztérium alapító okirata (2014): http://www.kormany.hu/download/3/e1/10000/KKM%20 alap%C3%ADt%C3%B3%20okirat.pdf SZILÁGYI Imre (2004): A magyar külpolitika és a délszláv térség 1990 után. In: Külügyi Szemle 3. évf. 1–2. sz. 2004, pp. 4–28. http://kki.hu/ assets/upload/Kulugyi_Szemle_2004_01_Magyarorszeg_ees_a_deelszle_.pdf 14.) Kérem, rendezze fontossági sorrendbe a következő szövetségeket aszerint, hogy Ön szerint milyen prioritást kell élvezniük Magyarország külpolitikájában. A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. (2017): Infojegyzet a Magyar Honvédség folyamatban lévő békefenntartó és válságkezelő szerepvállalásairól, illetve a katonai miszsziók finanszírozási mechanizmusairól. 2017/49, 2017. június 6. http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_49_MH_missziok_2.pdf/ ab17dc18-6ce7-47e2-99b9-1b4638cf3bf0 GALAMBOS Sándor (2017): Külszolgálatra indulnak. In: honvedelem. hu, 2017. augusztus 5. https://honvedelem.hu/cikk/64723_kulszolgalatra_indulnak Europa.eu (2018): Kül- és biztonságpolitika. https://europa.eu/europeanunion/topics/foreign-security-policy_hu 17.) Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországnak katonákat kell küldenie külföldi missziókra? GALAMBOS (2017) A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. Honvédelmi Minisztérium (2012): Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája http://www.kormany.hu/download/a/40/00000/nemzeti_katonai_strategia.pdf GALAMBOS (2017) 19-22.) Ön szerint melyik város az EU politikai, gazdasági, kulturális, technológiai/innovációs központja? https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/european-commission-hr-keyfigures_2017_en.pdf http://www.zyen.com/component/content/article.html?id=240 https://data.oecd.org/rd/gross-domesticspending-on-r-d.htm https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-andfiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/europe-2020-strategy_hu 23.) Hogyan képzeli el az Európai Uniót 20 év múlva? https://ec.europa.eu/research/social-sciences/pdf/policy_reviews/ global-europe-2050report_en.pdf Pogátsa Zoltán (2016): Magyarország politikai gazdaságtana – Az északi modell esélyei. Osiris Kiadó https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/ winston_churchill_hu.pdf

192

24.) Milyen hatása lenne az Ön által jelzett változásnak Magyarországra nézve? Miniszterelnöki Kabinetiroda: Magyarország számára Tusk újraválasztása Európa működőképességéről szólt, http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/magyarorszag-szamara-tusk-ujravalasztasa-europamukodokepessegerol-szolt 26. A felsoroltak közül Ön szerint mely 3 országnak lenne helye az Európai Unióban? OECD Better Life Index: Switzerland, http://www.oecdbetterlifeindex. org/countries/switzerland/ CIA: The World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/rankorder/2004rank.html Kapitány Balázs: Ethnic Hungarians in the Neighbouring Countries, http:// www.demografia.hu/en/publicationsonline/index.php/demographicportrait/article/view/894/656, 233-234. Kapitány Balázs: Ethnic Hungarians in the Neighbouring Countries, http:// www.demografia.hu/en/publicationsonline/index.php/demographicportrait/article/view/894/656, 236. European Commission: European Neighbourhood Policy And Enlargement Negotiations, https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/ countries/detailed-country-information/turkey_en 27.) Kérem, rendezze fontossági sorrendbe az Európai Unió működése szempontjából a legfontosabb országokat! Eurostat: Share of Member States in EU GDP, http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20170410-1 Eurostat Newsrelease, http://ec.europa.eu/eurostat/ documents/2995521/8102195/3-10072017-AP-EN.pdf/a61ce1ca-1efd41df-86a2-bb-495daabdab, 1. Eurostat: Share of Member States in EU GDP, http://ec.europa.eu/ eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170410-1 Eurostat Newsrelease, http://ec.europa.eu/eurostat/ documents/2995521/8102195/3-10072017-AP-EN.pdf/a61ce1ca-1efd41df-86a2-bb-495daabdab, 1. KSH: Jelentés a külkereskedelem 2016. évi teljesítményéről, http://www. ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/kulker16.pdf, 21-22. Eurostat: Share of Member States in EU GDP, http://ec.europa.eu/ eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170410-1 Eurostat Newsrelease, http://ec.europa.eu/eurostat/ documents/2995521/8102195/3-10072017-AP-EN.pdf/a61ce1ca-1efd41df-86a2-bb-495daabdab, 1. Eurostat: Share of Member States in EU GDP, http://ec.europa.eu/ eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170410-1 Eurostat Newsrelease, http://ec.europa.eu/eurostat/ documents/2995521/8102195/3-10072017-AP-EN.pdf/a61ce1ca-1efd41df-86a2-bb-495daabdab, 1. Eurostat: Share of Member States in EU GDP, http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20170410-1 Eurostat Newsrelease, http://ec.europa.eu/eurostat/ documents/2995521/8102195/3-10072017-AP-EN.pdf/a61ce1ca-1efd41df-86a2-bb-495daabdab, 1. 28.) Mely országok az Európai Unió legfontosabb partnerei? European Commission, Directorate General for Trade: Client and Supplier Countries of the EU28 in Merchandise Trade, http://trade.ec.europa. eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_122530.pdf 29.) Ön szerint szükség van közös európai hadseregre? Szálkai Kinga: Magyarország NATO-tagságának jelentősége a 21. század elején, http://www.ajtk.hu/uploaded/file/file_1499425185_1_AJRCElemze%CC%81sek%202016E06%20Sza%CC%81lkai%20Kinga.pdf, 3. o. PESCO: a hatékonyabb védelmi együttműködésért az EUban, http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/ security/20171208STO89939/pesco-a-hatekonyabb-vedel -miegyuttmukodesert-az-eu-ban 30.) A korábban hallottak alapján milyen az Ön szemében az Új Selyemút megítélése? A Kínai Kormány hivatalos oldala: http://www.gov.cn/xinwen/2015-03/28/content_2839723.htm46 2015年中国对外投资同比增长14.7%.’ In: Xinhua, 2016. január 21. http:// www.xinhuanet.com/fortune/2016-01/21/c_128652668.htm ’Az Egy övezet, egy út stratégia komoly lehetőségeket jelent Európának.’ In: Magyarország Kormány, 2017. május 14. http://www.kormany.hu/hu/ kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/az-egy-ovezet-egy-ut-strategia-komoly-lehetosegeket-jelent-europanak Le Corre, Philippe: Europe’s mixed views on China’s One Belt, One Road initiative. In: Brookings, 2017. május 23. https://www.brookings.edu/blog/ order-from-chaos/2017/05/23/europes-mixedviews-on-chinas-onebelt-one-road-initiative/ 31.) Hogyan viszonyul Kínához? The World Bank Data Catalog https://datacatalog.worldbank.org/ dataset/gdp-ranking ’Full Text: Xi Jinping’s keynote speech at the World Economic Forum.’ In: The State Council Information Office The People’s Republic of

China, 2017. április 6. http://www.china.org.cn/node_7247529/content_40569136.htm Pew Research Center. Global Indicator Database. Opinion of China. http://www.pewglobal.org/database/indicator/24/ 32.) Magyarország szempontjából milyen hatással járhat a véleménye szerint az Új Selyemút kezdeményezés? 2012-ben Kína és 16 közép-kelet-európai ország kapcsolataik intézményi koordinálására létrehozta a „16 + 1 együttműködés” elnevezésű platformot Le Corre, Philippe: Europe’s mixed views on China’s One Belt, One Road initiative. In: Brookings, 2017. május 23. https://www.brookings.edu/blog/ order-from-chaos/2017/05/23/europes-mixed4. 33.) A felsoroltak közül Ön szerint mely 3 ázsiai ország a legfontosabb gazdasági szempontból? https://databank.worldbank.org/data/download/GDP.pdf The World Bank hivatalos honlapja. http://www.worldbank.org/en/country/china/overview Barboza, David: China Passes Japan as Second-Largest Economy. In: The New York Times, 2010. augusztus 15. http://www.nytimes. com/2010/08/16/business/global/16yuan.html?pagewanted=all 34.) Véleménye szerint melyek a legfontosabb célországok a Keleti Nyitás számára? ’Az Egy övezet, egy út stratégia komoly lehetőségeket jelent Európának.’ In: Magyarország Kormány, 2017. május 14. http://www.kormany.hu/hu/ kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/az-egy-ovezet-egy-ut-strategia-komoly-lehetosegeket-jelent-europanak The Observatory of Economic Complexity https://atlas.media.mit.edu/ en/visualize/tree_map/hs92/export/hun/show/all/2016/ The Observatory of Economic Complexity https://atlas.media.mit.edu/ en/visualize/tree_map/hs92/export/hun/show/all/2016/

The World in 2050: Will the shift in global economic power continue? PricewaterhouseCooper, 2015. február. http://www.pwc.com/gx/en/issues/the-economy/assets/world-in-2050-february-2015.pdf Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4. (Economist, 2015) 3. http://pages.eiu. com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_ KeyTrends.pdf Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4. (Economist, 2015) 3. http://pages.eiu. com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_ KeyTrends.pdf PwC Lee, William: Global Economic Outlook and Growth Generators. Citibank http://www.citibank.com/transactionservices/home/sa/2011q1/cab/ docs/presentations/day2_3_Economic_outlook.pdf Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4. Eszterhai Viktor – Polyák Eszter: A világgazdaság jövője 2050-ben. In: PAGEO, 2017. február 3. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/06/12/avilaggazdasag-jovoje-2050-ben/ 37.) Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető politikai hatalma 2050-ben? Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4. (Economist, 2015) 3. http://pages.eiu. com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_ KeyTrends.pdf Gáthy Vera (2014): India választott. In: Társadalomkutatás - A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Folyóirata. 32. évf. 3. sz. 2014, pp. 235–246. 38.) Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető kulturális hatalma 2050-ben? Konfuciusz Intézetek hivatalos honlapja: http://english.hanban.org/

36.) Véleménye szerint melyik ország lesz a világ vezető gazdasági hatalma 2050-ben?

39.) Véleménye szerint melyik kontinensen lesz a legnagyobb gyakorisága a katonai konfliktusoknak 2050-ben?

https://databank.worldbank.org/data/download/GDP.pdf Long-term macroeconomic forecasts. Keytrends to 2050. The Economist Intelligence Unit, 2015. 4. (Economist, 2015) 3. http://pages.eiu.com/ rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_KeyTrends.pdf

HEGRE, Haward – KARLSEN, Joakim – NYGARD, Haward Mokleim – STRAND, Haward – URDAL, Henrik: Predicting Armed Conflict, 2010–2050. November 21, 2011 http://folk.uio.no/hahegre/Papers/ PredictionISQ_Final.pdf

képek és ábrák jegyzéke Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében 1. ábra: a szerző saját szerkesztése 2. ábra: https://pangea.blog.hu/2014/06/29/a_foldrajz_a_tortenelem_kulcsa, 2019. január 5. 3. ábra: Zack Cooper: The Clash of Asian Civilizations?, https://www. cato-unbound.org/2017/02/16/zack-cooper/clash-asian-civilizations, 2019. január 6. 4. ábra: Zbigniew Brzezinski: A Nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 88.o. 5. ábra: Jakub G. Grygiel – A. Weiss Mitchell: Nyugtalan határvidék, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. 20.o Geopolitikai szempontok Magyarország és a V4 gazdasági stratégiájához 1. ábra: World Bank 2. ábra: OECD, in: The Economist 1. táblázat: Eurostat 2. táblázat: Eurostat Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben 1. ábra: fDi Intelligence, from the Financial Times Ltd 2018. 2. ábra: Eurostat Magyar országépítés a Kínai Népköztársaságban 1. táblázat: China National Tourism Administration (CNTA) 2006-os és 2016-os éves jelentése 1. ábra: CNTA (2017) 2. ábra: Ctrip (2017) 3. ábra: Kínai Turisztikai Akadémia (China Tourism Academy – CTA) A Budapest-Varsó tengely kialakítása a dél-szlovákiai régió infrastruktúrájának fejlesztésével 1. ábra: Munkaügyi Hivatal 2.ábra: INEKO 3. ábra: INEKO 4. ábra: INEKO 5. ábra: INEKO 6. ábra: INEKO 7. ábra: INEKO

8. ábra Őry Péter, Pro Civis PT 9. ábra: INEKO 10. ábra: INEKO 11. ábra: INEKO Az „Új Borostyánút” Geoökonómiai Jelentősége 1. ábra: Rail Market Monitoring adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 2. ábra: Rail Market Monitoring adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 3. ábra: Kikötői hatóságok adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 4. ábra: Kikötői hatóságok adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 5. ábra: a szerző saját szerkesztésű ábrája A Digitális Selyemút Bemutatása 1. ábra: China Go Abroad (6th Issue), Xinhua Net, China Daily 2. ábra: National Report on E-commerce Development in China, Asia Times 3. ábra: National Report on E-commerce Development in China, EC, Enterprise Singapore 4. ábra: EU SME Centre 5. ábra: EU SME Centre 6. ábra: TeleGeography 1. táblázat: Measuring the Information Society Report 2017 Volume 1 2. táblázat: China Academy of Information and Communications Technology (CAICT) 3. táblázat: China Academy of Information and Communications Technology (CAICT) 4. táblázat: China Academy of Information and Communications Technology (CAICT) Az Eurázsiai Gazdasági Unió Mint Regionális Gazdasági Integráció Perspektívái Magyarország És A Tagországok Közötti Külkereskedelem Árufordalom Tendenciái 2011-2016 Között 1. táblázat: Eurasian Development Bank 2. táblázat: Eurasian Development Bank 1. ábra: KSH alapján a szerző saját szerkesztése 2. ábra: KSH alapján a szerző saját szerkesztése 3. ábra: KSH alapján a szerző saját szerkesztése

193

IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ Csizmadia Norbert FELELŐS SZERKESZTŐ Bendarzsevszkij Anton Szerkesztőbizottság Bendarzsevszkij Anton Körtvélyesi László Salamin Géza Szatmári Péter Szapáry György Szilágyi István Vajas Ákos olvasószerkesztők Kalla Szilvia

SZERZŐINK Bartha György Bohár Ádám Csizmadia Norbert Czene Gréta Czirják Ráhel Csenger Ádám Faust Anita Gál Zsolt Gere László Horváth Levente Horváth Marcell Maráczi Fanni Németh Viktória Sashalmi Ádám Szegedi Andrea Zoltai Alexandra

GRAFIKA, tördelés Nagy Gyula Kovács Fülöp Szabó Zsófia KIADÓ Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány 1013 Budapest, Döbrentei utca 2. KIADÁS DÁTUMA 2018. december

A HUG

jogi információ

A Hungarian Geopolitics (HUG) a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány időszakos kiadványsorozata, amely hazai és külföldi szerzők segítségével mutatja be Magyarország és a világ aktuális geopolitika, geostratégiai illetve a két témakörökhöz szorosabban köthető tudománytématerületek (társadalomtudomány, közgazdaságtan, ) legújabb és legérdekesebb értékeit, eredményeit és változásait. A HUG célja, hogy a tudományos területek mellett átfogó tudással újabb értékteremtésre ösztönözze a geopolitika iránt érdeklődő közösséget.

A HUG (Hungarian Geopolitics) kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A HUG-ban megjelenő írások a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) szellemi termékét és tulajdonát képzik. A kiadvány tartalmának sokszorosítása, illetve a benne foglalt tartalmak felhasználása a tulajdonos az Alapítvány előzetes engedélyéhez kötött. kapcsolat A HUG kiadvánnyal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit és problémáit a hug@paigeobudapest.hu címen jelezheti munkatársaink felé.

195

A PAGEO könyvműhely 4 darabos hiánypótló válogatása

George Friedman és Matolcsy György

„várd a váratlant” „döntéshozók szemével látni a világ eseményeit”

196

2018

HUNGARIA N G EOPOLITICS

HUNGARIAN GEOPOLITICS

HUG 2018 4