HUG Magazin 2019 - 2. szám (№14) by PAIGEO - Pallas Athene Innovation and Geopolitical Foundation

2019

HUNGARIA N G EOPOLITICS

A kelet-közép-európai térség 21. századi geopoitikai szerepkörének újradefiniálása: „Helyezzük vissza” együtt Magyarországot a világ politikai és gazdasági térképére! Mi, magyarok mindig is többet tudtunk a világról, mint amennyit a világ tudott rólunk. Most újra a világpolitika egyik meghatározó szereplője lehetünk, geopolitikai nyelven szólva a világ stratégiai földrajzi helye!

HUNGARIAN GEOPOLITICS

HUG 2019 2

Közép-Európa geopolitikai helyzete A „16 + 1 együttműködés” bemutatása Magyarország mint a BRI együttműködés úttörője Az Új Se lyemú t jelentősége a V4 számára 2019/II.

ISSN 2498-647X

a globális gazdasági térben Az ökológiai civilizáció tudományos megalapozása

ELŐSZÓ

Eurázsia Korszaka Új világrend van kialakulóban, a globális gazdasági erőtér keletre toldódott. Egy mintegy ötszáz éves Atlanti-korszakot egy új szárazföldi korszak Eurázsia korszaka váltja fel. Eurázsia, amely évezredeken keresztül összeköttetésben áll egymással, mind geológiai, mind földrajzi értelemben. 11 átfogó tudományterület együttes eredményeként is beigazolódott, hogy a Kárpát-medencétől egyészen a Kínai Alföldig évezredeken keresztül egy őskőkori, valamint egy őskori Selyemút is működött. Ez az összefüggő terület a 8 millió négyzetkilóméteres sztyeppe övezet, egy 16 millió négyzetkilóméteres puszta – mint közlekedési útvonal teremtett lehetőséget arra, hogy a korabeli legfontosabb innovációk, filozófiák, a nyelv, a zene, a motívumoktól kezdve egy folyamatosan kapcsolatot tudjanak teremteni. Akárcsak a történelem későbbi korszakaiban, azon az útvonalon amely mára újjáéledt, és ismét a legfontosabb közeledési, kereskedelmi, gazdasági, technológiai, digitális, tudás és kulturális kapcsolatot jelenti. A tengeri korszakot egy új szárazföldi korszak követi, amely 2013-ban kezdődött. A Globalizációt egy új technológiai korszak váltja, és Kína, amely meghirdette az ökológiai civilizációt, lehetőséget teremtve egy hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez, egy békés építkezéshez, mely Eurázsián keresztül halad, és a mi téréségünk Magyarország, a Kárpát-medence, Közép-Kelet Európa kiemelet szerepet játszik ebben. A 21. században az összekapcsoltság, és a komplexitás a legfontosabb kifejezések. Ebben az új világrendben újra kell alkotnunk a térképeinket, mert ez a korszak már nem Amerika, nem Európa, hanem Eurázsia korszaka. Minél jobban gyengül Európa, annál jobban erősödik Eurázsia. Az Egy Övezet, Egy út 2013-as szeptemberi meghirdetése óta, ma már 125 ország csatlakozott, 29 nemzetközi intézmény és 170 együttműködési megállapodás született mintegy 1000 miliárd USD értékben. Az Egy övezet Egy út célja, hogy a világgazdaság tengelyét ismét áthelyezze az óceánokról a szárazfödre, és helyreállítsa és újjáépítse Eurázsia egykori gazdasági, politikai és kulturális szerepét. Egy olyan hálózat, amely időben és térben rugalmasan bővíthető, a békés felemelkedés elősegítő win-win együttműködés. A Selyemút köti Össze azokat a szereplőket, akik a globalizáció új szakaszát alkotják. Grandpierre Attila: Ősi Magyarország – a Kárpát medence és

a Selyemút népeinek felemelkedése könyvében azt írja, hogy a Kárpát-medence népeinek felemelkedése szorosan összefügg a és a Selyemút népeinek felemelkedéseivel. Magyarország az első volt, amely meghirdette a keleti nyitás politikáját, amely csatalakozott az új Selyemúthoz, amely együttműködési megállapodást írt alá az BRI keretében, amely csatlakozott a deviza csere megállapodáshoz, amely oktatási együttműködés keretében közös programot indított. Budapest és Magyarosság az új Selyemút igazi kapuközpontjává vált, és a Visegrádi országok valamint a 16+1 országokkal egy közép-európai gazdasági erőtérré alakult. 2017 őszén megjelent kínai HUG számunkba a Selyemút eredményeit mutattuk be, és közben rájöttünk arra, hogy Kína és a nemzetközi színtér számára is sokkal fontosabb, hogy bemutassuk hogy a mi Közép-Kelet európai régióink hogyan fejlődött az elmúlt évtizedben, és hogyan vált egyre fontosabb geopolitikai szereplővé. Ezért ebben a speciális különszámban Magyarország és a BRI kapcsolódását a Visegrádi együttműködésen, a 16+ 1 együttműködésen keresztül mutatjuk be mindazon eredményeket, amelyeket az Egy-Övezet, Egy Út meghirdetése óta közösen építünk. Üdvözlettel:

Csizmadia Norbert Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnök HUG főszerkesztő

TARTALOMJEGYZÉK

Közép-Európa geopolitikai helyzete

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A „16 + 1 együttműködés” bemutatása

A Budapest Guidelines

Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-középeurópai országok jegybankelnökeinek találkozóján

Magyarország a gazdasági felzárkozás ösvényén

102

Magyarország mint a BRI együttműködés úttörője

108

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

116

Magyar iránytű Kelet és Nyugat között

124

Az új Európa itt születik a régiónkban

128

A földrajz jelentősége a 21. század multipoláris világrendjében

138

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

148

A Budapest–Varsó tengely kialakítása

156

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

164

A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítást üzemeltető vállalatok

172

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció

184

Az ökológiai civilizáció tudományos megalapozása

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében Szerző: Czene Gréta

A közép-európai régió fogalmát nehéz pontosan meghatározni, mert történelmi, etnikai, kulturális, földrajzi határai nem fedik egymást. Az európai térszerkezet fejlődésének bizonyos történelmi időszakaiban Közép-Európa az ütköző zóna szerepét játszotta, folyamatosan a peremhatalmi versengések színtere volt. Az európai kontinentális tér történelmi fejlődését vizsgálva az is kiderül, hogy voltak olyan időszakok, amikor a közép-európai régió határmegtartó erői megsemmisültek és a térség – általában megosztottan – integrálódott geopolitikai egységekbe. Közép-Európa határairól nincs egységes vélekedés, ahány szerző, annyiféle szempont alapján határozza meg Közép-Európa fogalmát.

Közép-Európa meghatározása A 19. században Karl Ritter térségünk lényegét a tengerektől való távolságában fogalmazta meg, s azzal a Germán–szarmata–orosz síkságot azonosította a Rajnától a Volgáig. Őt követve Albrecht Penck és Alfred Hettner, akik már német dominanciájú térségként határozzák meg Közép-Európát, ezt a szemléletet a francia földrajz is átvette. A 19. század közepétől Közép-Európa politikai és kulturális megfogalmazása is kialakult, Németország gazdasági hátterének biztosítására jött létre a Mitteleuropa fogalom már az 1830-as évektől politikusok, gondolkodók (pl. Friedrich List) műveiben, de az első világháborút megelőzően is születtek a témában jelentős művek. A Mitteleuropa fogalom egy Németország központú gazdasági nagytért jelölt, amely délkeleti irányba terjeszkedik, s átlépi a pán germanizmus által kijelölhető tér határait. A térség politikai jelentősége az I. világháború után növekedett meg, mivel Oroszország forradalmi átalakulásával Franciaország számára elveszett az a keleti

szövetséges, amely ellensúlyt képezhetett Németországgal szemben, annak keleti oldalán. A hidegháború idején felosztott Európában Közép-Európa fogalma értelmetlenné vált, hiszen a vasfüggöny lényegében térségünk középvonalában húzódott végig, így régiónk a Kelet-Európa fogalomba sorolódott át. A nyolcvanas évektől jelentkezett újra a közgondolkodásban ez a térfogalom, elsősorban a kelettől való tudati távolodás eredményeként, a rendszerváltás után pedig ez a közösség politikai együttműködésekben is megnyilvánult, erre mutatott példát a Közép-európai Kezdeményezés (KEK), a szabadkereskedelmi társulás (CEFTA) és a Visegrádi Csoport megalakulása. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a Közép-Európával foglalkozó hazai vizsgálatok és tanulmányok száma, ami egyértelműen arra utal, hogy ez az országegyüttes a szakmai érdeklődés fókuszába került. Közép-Európa, mint nagytér meghatározására már számos elméletet megfogalmaztak, és igényes feldolgozások születtek az országegyüttes korábbi

területi sajátosságainak feltárására. A tanulmányok jelzik azt is, hogy a nagytérség lehatárolásában jelentős különbségek, eltérések vannak. A kutatások egyik csoportja az 1991-ben alakult Visegrádi Együttműködés (V4) országaira (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) fókuszál, ezt többen kiegészítik Ausztriával, s így jelenítik meg Közép-Európát. Más elemzések még hozzákapcsolják a nagytérséghez Németország keleti tartományait, esetleg Bajorországot, a Nyugat-Balkánhoz köthető Szlovéniát, valamint Romániát, így már egy szélesebb Közép-Európáról beszélnek. Baráth Tibor szerint Közép-Európában a geográfiai és politikai-történelmi határok ritkán estek egybe, a régióban a határok tartóssága soha nem volt jellemző. Közép-Európa, mint történeti-politikai földrajzi táj, a különböző geográfiai, néprajzi, politikai és kulturális tényezők által kialakított természetes régiónak nevezhető, amely földrajzilag csak bizonytalanul írható körül. Lényeges elem, hogy külső határai nem élesek, a térség általában Németország felé gravitál és területén a keresztény-germán kultúrkör hagyományai dominálnak. Dömők Csilla tanulmányában Közép-Európával összefüggésben extenzív megközelítésben a Rajna és Visztula közötti, a Nyugati-Alpok és a Kárpátok vonulata között elterülő, a Keleti-tenger és az Adriai-tenger között

„Közép-Európa határairól nincs egységes vélekedés, ahány szerző, annyiféle szempont alapján határozza meg Közép-Európa fogalmát. ” fekvő területet érti. Mindazonáltal a szoros értelemben vett központi területekhez Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot sorolja. Miletics Péter és Pál Viktor Közép-Európán – politikai földrajzi szempontok alapján – a következő országokat érti: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Lischenstein és Svájc. Románia véleményük szerint túlságosan is szorosan kötődik a Balkánhoz és a geográfiai elemek elválasztó és térmegtartó erejét figyelembe véve, a Kárpátok kettévágja a román államot, növelve a regionális térfelosztás bizonytalanságait. Mező Ferenc felfogásában Közép-Európa, mint kifejezés nem határozható meg egyszerű természetföldrajzi

Közép-Európa

ismérvek alapján, mert annyira az identitások és érzések területén létezik, hogy segítségül kell hívni más dimenziókat is, úgy, mint gazdasági, kulturföldrajzi, történelmi, politikai, társadalomszerkezeti stb. Mező szerint a térség mindig az aktuálpolitikák kereszttüzében létezett, hiszen a róla alkotott elméletek mindig valamilyen hatalom ambícióit szolgálták. A magam részéről nem kizárólag földrajzi elhelyezkedésből és civilizációs hagyományokból indulok ki Közép-Európa meghatározásakor, hanem a földrajzi és politikai struktúrák együtthatása alapján definiálom a térséget, amely egy szélesebb Közép-Európát jelent. Az 1945 és 1989 között a politikai szótárból eltűnt Közép-Európa-fogalom mára újjászületett, a közép-európai identitás feltámadt tetszhalott állapotából, és a térség államai e régióval azonosítják magukat. A Kelet-Európa megfogalmazást használatát az amerikai külügyminisztérium is megszünetette hivatali munkájában, tekintettel arra, hogy az elnevezésnek, amely mesterségesen két részre osztotta Európát, nincs többé legitimitása, és azt az elnevezést kell használni, amellyel a térség államai jelölik magukat. Az 1989 után bekövetkezett változások, a kétpólusú világrendszer megszűnése és az euroatlanti struktúrák keleti irányú kiterjedése miatt Közép- Európa definí-

cióm szerint magában foglalja: Ausztriát, Németország keleti tartományait, Magyarországot, Ukrajna Kárpátaljai területeit, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia Hercegovina egyes részeit. Látható tehát, hogy ahány szerző, annyiféle meghatározást adnak Közép-Európára, ugyanakkor egyvalamiben mindannyian megegyeznek, hogy pontos definíció, egyértelmű és vitathatatlan földrajzi besorolás aligha lehetséges. Közép-Európa a geopolitikai elméletekben Közép-Európa egészét tartósan soha nem fedte le egyetlen birodalmi terület sem, mindig jellemezte egy belső territoriális megosztottság. A térség gyakorlatilag sohasem szerveződött teljesen uniformizált egységgé, nem alkotott önálló és hosszú életű gazdasági-geopolitikai erőteret, nem valósította meg a birodalom, a kultúrkör szerves integrációját. Minden olyan történelmi pillanat, amikor egy hatalom egyesíteni szándékozott a régiót, kiváltotta a peremállamok kétoldali nyomását, melynek célja a térség hatalmi multipolaritásának konzerválása volt.

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Geopolitikai szempontból az egyik legjelentősebb angolszász gondolkodó, Halford Mackinder felfogása szerint a régió jelentős része egy kisállami ütközőzóna, amelynek birtoklása a nagyhatalmiság egyik záloga. Gondoljunk csak híres elméletére, „Aki uralja Kelet-Európát, parancsol a Heartlandnak. Aki uralja a Heartlandet az parancsol a Világszigetnek. Aki uralja a Világszigetet az parancsol a Világnak”. Mackinder szerint tehát, egyedül nyugatról, Kelet-Európával határos részénél védtelen a Heartland, ezért kulcsfontosságú Mackinder számára Kelet-Európa. Amennyiben a Kulcsövezet birtokosa szövetségre lép Németországgal, egy Nagy-Britannia számára legyőzhetetlen szövetség jön létre, így megvalósul a

szempontjából meghatározó jelentőségre tett szert a hatalmi űrt kitöltő, kisállamokra szabdalt Kelet-Európa térsége. Mackinder szerint „Mind az inszuláris, mind pedig a félszigeti Nyugat-Európának szükségképpen szembe kell helyezkednie bármely hatalommal, amely kísérletet tesz Kelet-Európa és a Heartland erőforrásainak megszervezésére.

peremvidék feletti ellenőrzés, és aki a peremvidéket ellenőrzi, ellenőrzi a Heartlandet, és aki a Heartlandet ellenőrzi, befolyását ki tudja terjeszteni a teljes világra.

ók közötti összecsapása. Huntington civilizáció alatt a legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintjét érti, ez alapján 8 civilizációt különböztet meg, ezek: kínai, buddhista, japán, hindu, iszlám, ortodox keresztény, nyugati keresztény, latin-amerikai, afrikai, amelyek határvonala nem mindig követi az országhatárokat. Több állam két civilizáció között ingadozik, vagy épp „civilizációt vált”, ezeket Huntington külön kategóriába, a „magányos államok” körébe sorolja. Ilyen Törökország, Haiti, a Karib-tengeri volt brit gyarmatok, illetve Etiópia. Izrael is külön sorolható, de borzasztóan közel a Nyugati civilizációhoz.

Azonban, ha a Brit Birodalom kezében tartja Kelet-Európa döntő részét, akkor nem jelent fenyegetést számára sem Oroszország, sem Németország, s világhatalmi pozíciója biztosított. Mackinder a Heartland részének tekintette az általa stratégiai kiegészítés (strategical addition) névvel illetett Kelet-Európát. A szárazföldi és a tengeri hatalom vetélkedése, azaz a nemzetközi viszonyok alakulása

Egy másik jelentős gondolkodó, Samuel P. Huntinton szerint a hidegháború utáni világ összetartásának, széthúzásának és konfliktusainak szabályait a kultúra és a kulturális – végső szinten civilizációs – identitások alakítják. A politikai ideológiák civilizációkon belüli ös�szecsapását felváltotta a vallás és a kultúra civilizáci-

Közép-Kelet-Európa

A Heartland elmélet vizualizálása, amelyben kiemeli Közép-Európa jelentőségét,

A Huntingtoni civilizációk

Közép-Európa geopolitikai helyzete

A Nyugati civilizáció keleti határa

Huntington szerint a konfliktusok szerkezete megváltozott, konfliktusok alakultak ki a törésvonalak mentén, amelyek főként az iszlám és a nyugati országok között váltak jellemzővé. Európa különösen nehéz helyzetben van Huntington szerint, mert e kontinensen belül találhatóak a leghosszabb elválasztó vonalak, és Huntington ezeket ítéli a legveszélyesebbeknek.

ahol Szlovénia és Horvátország határolja a többi köztársaságot. A Balkánon ez a vonal természetesen egybeesik az osztrák-magyar birodalom és az Oszmán Birodalom közötti történeti határvonallal. Európa tehát ott ér véget, ahol a nyugati kereszténység, és ahol az iszlám és az ortodoxia világa kezdődik. Ez Huntington szerint Európa kulturális határvonala.

Magyarország a Nyugati és az Ortodox civilizáció határán helyezkedik el, Európa keleti határán, amely Huntingon szerint azon a vonalon fekszik, amely elválasztja a nyugati keresztényeket a muzulmán és ortodox népektől. E vonal történeti előzményei a Római Birodalom 4. századi szétesése, illetve a Német-Római Birodalomnak a 10. században történt megalapítása közötti időzónában keresendők. Legalább 500 éve húzódik itt a határ: Északról indul, végigfut azon a területen ami ma Finnországot, Oroszországtól és Oroszországot a balti államoktól (Észtország, Lettország, Litvánia) elválasztja, átmegy Belorusszia nyugati területein, Ukrajnán, elválasztja a görög katolikus nyugati részeket az ortodox keletiektől, áthalad Románia azon a részén, ahol a katolikus magyar lakosságú Erdély helyezkedik el, végigmegy a hajdani Jugoszlávián, melyet azon a ponton vág ketté,

Michael Howard szerint Közép-Európához (vagy Mitteleuropa) tartoznak azok a területek, amelyek hajdan a nyugati kereszténység részei voltak, a Habsburg Birodalom, Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia, Lengyelország és Németország keleti vidékei. Howard a kelet-európai kifejezést azon régiók számára tartogatja, amelyek az ortodox egyház befolyása alatt fejlődtek: fekete-tengeri közösségek, mint Bulgária és Románia, s amelyek csak a 19. században kerültek ki az oszmán uralom alól. A térség geopolitikai jelentőségét Zbigniew Brzezinski sem vitatja. Brzezinski a mackinderi hagyományokhoz visszanyúlva úgy gondolja, hogy Európa a hatalmas eurázsiai szárazföld hídfője és ennek megőrzése, valamint Amerika befolyásának kiterjesztése közvetlenül befo-

Franciaország és Németország geopolitikai érdekszférája

lyásolja Amerika biztonságát. Ugyanakkor Brzezinski térképén az is jól látható, hogy a közép-kelet-európai térség Franciaország és Németország geopolitikai érdekszférájának metszéspontjában helyezkedik el. Franciaország történelmi hagyományokkal rendelkezik Európa vezető szerepének igényével kapcsolatban, és ennek a mélyen átérzett történelmi küldetéséből fakadó különleges elhivatottságnak fontos politikai kihatásai vannak. A térképen ábrázolt geopolitikai érdekszféra az Ibériai félszigettől a Földközi-tenger nyugati térségének északi partvidékéig, valamint Németországot egészen Közép-Kelet-Európáig magában foglalja. Ahogy Brzezinski mondja, ez nem csupán a francia biztonsági övezet minimális területe, hanem a francia politikai érdekek is alapvetően itt összpontosulnak.

Németország azonban tisztában van azzal, hogy meddig terjed Franciaország ereje, hiszen a francia gazdaság sokkal gyengébb, mint a német, s katonai ereje sem képes önállóan megvédeni Európát. Ezért Európa építésének érdekében Németország hajlandó kielégíteni a franciák büszkeségét, de a valódi európai biztonság érdekében továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Amerika központi szerepet játsszon az európai biztonságban. Brzezinski szerint Németország Közép-Európában egyértelműen vezető szerepet játszik, s azzal, hogy az Európai Unió bővítésekor Németország a nagyobb és egységesebb Európa legfőbb apostolává vált, különösen erős befolyásra tett szert Közép-Európában. Jakub J. Grigiel – Aaron Weiss Mitchell Nyugtalan határvidék című könyvükben úgy vélik, hogy az idők során a közép-európai területek birtoklása vagy semlegesí-

Közép-Európa geopolitikai helyzete

Az Egyesült Államok határvidéki szövetségesei a világban

tése szükséges feltétele volt Oroszország nagyhatalmi státuszának, és ereje csúcsán, amikor ezek a közvetlen irányítása alatt álltak, Oroszország több volt egy egyszerű hatalomnál: olyan eurázsiai szuperhatalom volt, amely elegendő forrással rendelkezett ahhoz, hogy formálja külső környezetét és territoriális kapuin keresztül a nagyvilágba is ki tudja vetíteni erejét. Oroszország így az egyetlen hatalom volt, amely veszélyt jelentett az Egyesült Államokra, mindezen területek nélkül azonban Oroszország csak egyike a nagy ázsiai országoknak. Mivel az Egyesült Államok közép-európai szövetségesei beékelődtek Oroszország nyugati felvonulási területei elé, ezért annak geopolitikai növekedése határok közé van szorítva, így Oroszország egy nagy, de végső soron karanténba helyezett országnak nevezhető. Összefoglalás Régiónk a bipoláris világrend felbomlása óta eltelt időszakban nagy átalakuláson ment keresztül: csatlakoztunk az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) valamit tagjai lettünk az Európai Uniónak. Ezekkel a lépésekkel betagozódtunk a transzatlanti világrend pilléreibe, amelyeknek ugyanakkor próbálunk megmaradni szuverén nemzetállamiságot képviselő tagjainak. Ez a feladat nem könnyű, mert a Nyugat és Kelet ha-

tárán, a nagyhatalmak befolyási övezetének mágneses erőterében nehéz megtartani ezt a fajta szuverenitást. Ahogyan Szőcs Krisztina írja Közép-Európáról, Közép-Európa Nyugat és Kelet felé való nyitottságában, nemcsak történelmi, földrajzi, hanem szellemi kulturális tekintetben is lezáratlan, lezárhatatlan. Közép-Európa közép helyzetének köszönhetően, a kelet és nyugat közötti politikai, gazdasági és kulturális mozgások útjának a színhelye. A közép centrális helyzetéből adódóan választóvonalként, határként is funkcionál; olyan határként, amely elhatárolja Keletet a Nyugattól és fordítva, Nyugatot a Kelettől. A fenti szerzők gondolataiból is kitűnik, hogy KözépEurópa történelme nemzetek és birodalmak évszázados harcáról mesél, és ne feledjük, hogy mindkét világháború Közép-Európából indult ki. A hangsúly akkor a középpontra tevődött, aztán a perifériák döntöttek a centrum sorsáról. A hatalmi erővonalak kisugároznak a középpontból a szélek irányába, majd a szélek irányából vissza a középpont felé, és létrejön egy folyamatosan mozgásban lévő, szüntelenül változó és alakuló szellemi világ tudata. Tehát bármi történik is ebben a középső régióban, az soha nem marad csak térségi probléma, ez a tanulsága Magyarország és a közép-európai-régió ezeréves történeténelmének.

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A 20. század Nyugat és Kelet közötti ütközőzónájától a 21. század eurázsiai hídtérségéig Szerző: Bernek Ágnes

A közép- és kelet-európai régió geopolitikai szerepkörének értelmezésekor a fő kérdés rendszerint az, hogy hol van a térség, Nyugaton vagy Keleten? A Nyugat-Kelet beosztás a mai napig a nemzetközi geopolitikai térről való gondolkodásunk alapját képezi, annak ellenére, hogy a hidegháború időszakának 1990-es években történő lezárásával már értelmét vesztette az erre a logikára épülő nemzetközi felosztás. De a 21. század elején a közép- és kelet-európai országok tudnak-e változtatni a hagyományos geopolitikai szemléletükön, s legfőképpen azon a szinte már „berögzült” sztereotip gondolkodásmódjukon, miszerint „Nyugatra mindig felnéznek és Keletet mindig lenézik”?

2018-ra immár tényként elfogadható, hogy az USA és az atlanti erőtér világpolitikai és világgazdasági hegemón szerepére alapuló egypólusú világ után formálódóban van egy új többpólusú világ. Az USA „első az egyenlők közt” világban betöltött szerepkörének napjainkra vége van, s geopolitikailag megállapítható, hogy megkezdődött a hatalom térbeli diffúziója. De milyen lesz ez a többpólusú világ? Mivel a jelenleg alakuló többpólusú világ szabályozórendszere még korántsem alakult ki, így napjaink teljesen bizonytalan világa legfőképpen az ún. rendszerszintű geopolitikai kockázatokra vezethető vissza. Azáltal, hogy Kína már a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, az angolszász

világgazdasági szabályozórendszer mellett más politikai és gazdasági modellek, más gazdasági szemléleti módok alakulnak ki. Formálódóban van az ún. nem angolszász világ (de egyelőre még az angolszász világ mellett). Így a hagyományos értelemben vett „Nyugat” dominanciája egyre inkább megkérdőjelezhető. A 21. század geopolitikai „nagy sakktáblája” alapvetően átalakul, s az Európai Unió és az európai országok 2008 óta tartó válságával együtt a világ központi térsége egyre inkább átkerül a csendes-óceáni erőtérre. A 21. század nagy stratégiáit immár kizárólag három világpolitikai hatalom, az USA, Oroszország és Kína geopoli-

tikai törekvései alapján vizsgáljuk. Fordul a földgömb, s minden előrejelzés szerint a 21. század nem az európai kontinens évszázada lesz. S mindezzel együtt, ha lassan is, de változni fog az Európa-centrikus világkép. Vagyis térképészeti szavakkal megfogalmazva, változik a tájékozódási pont, s a világot már nem csak Brüsszelből és Washingtonból lehet értelmezni, de Pekingből és Moszkvából nézve is, vagyis alapvetően új geopolitikai szemléletmódot kellene kialakítanunk. De ennek ellenére jelenleg mégis az ortodox (hagyományos) geopolitikai megközelítés reneszánszának lehetünk tanúi. Napjaink geopolitikájának vitathatatlanul legtöbbet idézett szerzője a skót származású, brit földrajztudós, Halford J. Mackinder (1861-1947). A geopolitika két legfontosabb kifejezése, nevezetesen a „Heartland” és a „Világsziget” fogalma is Mackinder munkásságához kapcsolódik. „Aki uralja Kelet-Európát, az parancsol a Heartlandnek; Aki uralja a Heartlandet, az parancsol a Világszigetnek; Aki uralja a Világszigetet, az parancsol a Világnak.” (H. Mackinder, 1919. 186. o.) Az idézetet napjaink geopolitikai tanulmányai rendszeresen úgy használják, hogy aki uralja a „Heartland”-et, az uralja a világot. A 21. században a „Heartland”-et Közép-Ázsia térségére helyezik, bár az ukrán események alapján egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy Kelet-Európának változatlanul kiemelt szerepe van a világpolitikában. Egyébként a 21. században a „Heartland” megfogalmazható úgy is, mint a geopolitikai tér „ütköző pólusa”. Európa és Ázsia politikai elemzése kapcsán Mackinder arra keresett választ, hogy a földrajzi és a történelmi folyamatok, főbb események között milyen összefüggések lehetségesek. Tőle származik az Eurázsia politikai fogalom, amely nem csak egyszerűen arra utal, hogy földtani értelemben Európa és Ázsia egy kontinens, hanem kiemelten arra, hogy Európa és Ázsia népei, államai képezik a világhatalom központját. A fenti idézetben szereplő „Világsziget” kifejezés is nem másra, mint Eurázsiára, Földünk legnagyobb összefüggő kontinensére utal. De Eurázsia fogalma napjaink egyik legvitatottabb kifejezése. Európa nyugati felén még e fogalom létét is tagadják, s rendszerint Oroszországgal, vagy akár a volt

Szovjetunió újjáéledésével azonosítják. Hazánkban is a hidegháborús időkre jellemző sztereotip gondolkodás Európát érti az ún. Nyugat alatt, s Eurázsiát Kelettel azonosítja. Már az a „jól bejáratott” politikai megfogalmazás is, miszerint választanunk kell Európa és Eurázsia között mind földrajzilag, mind geopolitikailag, alapvetően hibás. Európa geológiai és földrajzi értelemben nem önálló kontinens. Alexander Humboldt is úgy értelmezte Európát, mint Ázsia hatalma nyugati félszigetét. Ami miatt Európát önálló kontinensnek tekintjük, annak sokkal inkább történelmi, kulturális és szemléletbeli gyökerei vannak. H. Mackinder a világ politikai szerkezetét úgy jellemezte, mint az amerikai kontinens és a Világsziget. Bár minden változik, de az alapvető geopolitikai kérdés változatlan, nevezetesen Halford Mackinder Világszigete mint tényleges területi egység létrejön-e egyáltalán, s a közeljövőben vizsgálhatjuk-e úgy a világpolitikai viszonyokat, mint a Világsziget és az amerikai kontinens? Folytatódni fog-e az USA hidegháborús fékentartás politikája, s ha igen, akkor ez milyen módon fogja megakadályozni, hogy Európa és Ázsia között erős gazdasági és politikai kapcsolatok alakuljanak ki? Oroszország és Kína fokozódó gazdasági együttműködése révén kialakul-e egy új eurázsiai szuperkontinens? Ez milyen új többpólusú világot fog formálni, s milyen lesz térségünk és hazánk pozíciója a jelenleg alakuló eurázsiai szuperkontinensen? A 2000-es években – V. Putyin elnökségi időszakának megkezdésétől, valamint Oroszország gazdasági és politikai konszolidációjától és felemelkedésétől – az Eurázsia fogalmat kizárólag az orosz geopolitikai törekvésekhez társították, így poszt-szovjet értelmezést kapott, s a Nyugat Oroszország eurázsiai geopolitikai stratégiáiban a Szovjetunió „feltámasztásának” veszélyét látta. Nem véletlenül az euro-atlanti erőtér országaiban ez elutasításra került, s teljesen kizártnak tartották, hogy orosz vezetéssel egy új Európa és Ázsia közötti szövetség, erőtér jöjjön létre. 2013-tól a kínai „Új Selyemút”, vagyis hivatalosan az „Egy Övezet, Egy Út” infrastrukturális és gazdasági fejlesztési program meghirdetésével és megkezdésével az Eurázsia fogalom új, kiemelten gazdasági értelmezést kapott, s alapvetően túllépett a poszt-szovjet birodalmi értelmezésen. Ugyanis most először a történelem során reális gazdasági lehetőség van arra, hogy Európa és Ázsia egy gazdasági erőteret alkosson, hiszen ténylegesen összeköttetésre kerülne Európa nyu-

gati fele Ázsia keleti felével. Mindez azt is jelenti, hogy amíg korábban Eurázsia fogalmát világszinten (Oroszország kivételével) csak geológiai értelemben fogadták el, addig napjainkra Eurázsia új politikai és gazdasági értelmezést kapott. De milyen geopolitikai szerepköre lesz a közép- és kelet-európai térségnek ezen az új most alakuló eurázsiai kontinensen? Európai értelemben e térség az EU perifériája, az európai kontinens keleti fele. De e térség kap-e új geopolitikai szerepkört, lesz-e hídtérség Európa és Ázsia között, Európa nyugati fele és Ázsia keleti része között? Ki tud-e törni a kelet-közép-európai régió a Nyugat és Kelet közötti „fogságából”? De ahhoz, hogy a közép-és kelet-európai országok a jelenleg formálódó eurázsiai kontinens hídtérségé váljanak, mindenképpen önálló gazdasági erőtérré kell, hogy alakuljanak. De ez csak akkor lehetséges, ha a térség országai gazdaságilag ténylegesen együttműködnek, s a szinte már állandósuló nyugat-keleti megosztottság helyett létrejön egy új észak-déli irányú infrastrukturális folyosókra épülő új kelet-közép-európai gazdasági erőtér. Ez a közép- és kelet-európai észak-déli irányú gazdasági (és politikai) erőtér létrehozásának szükségessége egyébként már Józef Pilsudski lengyel marsall I. világháború utáni rendezési tervében is szerepelt. Pilsudski marsall alkotta meg az Intermarium vagy Tengerköz fogalmát, amely arra utalt, hogy a Balti-tengertől az Adriai-tengerig és a Fekete-tengerig tartó térség országai szorosabban együttműködnének függetlenségük megőrzése érdekében. Ezen új, jelenleg alakuló kelet-közép-európai gazdasági erőtér három kiemelt eleme, lényegében „hajtómotorja” a következő: 1. Az 1991-ben aláírt Visegrádi együttműködés eredeti célja a minél előbbi euro-atlanti integráció volt. Azóta a V4 elismert politikai „védjegy” lett. A 2016/2017es lengyel V4-es elnökségi időszak volt az első periódus, amikor a Visegrádi együttműködés már nagyon komoly külpolitikai célokat tűzött ki: így a V4 országok gazdasági és politikai együttműködésének fokozását a közép- és kelet-európai térség többi államával, továbbá a nyugat-balkáni államok és az EU keleti partnerségi programjának államaival. A jelenlegi magyar elnökségi program tovább viszi a lengyel elnökség külpolitikai törekvéseit, s az ún. „Regionális Visegrád” c. magyar elnökségi részprogram kiemelt célja szintén a V4-ek és a Nyugat-Balkán közötti

erősebb kapcsolatok kiépítése. De a közeljövő egyik nagy kérdése, hogy lesz-e további bővítése a Visegrádi együttműködésnek? Jelen tanulmány prognózisa szerint a V4-es formációt V7-es formációra kellene átalakítani, nevezetesen a négy ország mellé Horvátországot, Szlovéniát és Ausztriát is be kellene vonni az együttműködésbe, s ennek révén egy új 21. századi közép-európai együttműködési keretet kellene kialakítani. 2. A közép- és kelet-európai térség új észak-déli irányú kapcsolati hálózatának megteremtése érdekében született meg az ún. Három tenger kezdeményezés (Three Seas Initiative, TSI). Ez a térségünkön belüli, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti új gazdasági kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul. A Három tenger kezdeményezést Horvátország és Lengyelország indítványozta. Az első csúcstalálkozóra 2016 nyarán Dubrovnikban került sor, a második csúcstalálkozót 2017 júliusában Varsóban rendezték. E kezdeményezés fő célja egy új észak-déli irányú, a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó energetikai folyosó létrehozása. Ennek északi „kapuja” a 2016ban üzembe helyezett észak-lengyelországi swinoujsciéi LNG (cseppfolyósított földgáz) terminál, míg déli „kapuja” a várhatóan 2019-re elkészülő horvát Krk-szigeti adriai-tengeri LNG terminál. 3. Kína és 16 közép- és kelet-európai ország között jött létre az ún. „16+1” együttműködés, amelyet Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke, 2011es hivatalos magyarországi látogatásán jelentette be azzal a céllal, hogy Kína új platformot hozzon létre a közép- és kelet-európai államokkal. E „16+1” transzregionális platform hivatalosan 2012-ben a varsói csúcstalálkozón alakult meg, s azóta minden évben van egy miniszterelnöki csúcs a tizenhat KKE-ország és Kína között. 2017 novemberében Budapesten került sor a 16+1 együttműködés csúcstalálkozójára. De e három kezdeményezésen, együttműködési formán túl szintén erre az alakuló közép- és kelet-európai gazdasági erőtérre utal az is, hogy megkezdődött az Európai Unió térségünket érintő öt transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) eddig még hiányzó közlekedési szakaszainak kiépítése. Ennek is legfontosabb kérdése, hogy e TEN-T közlekedési folyosók hogyan tudnak majd kapcsolódni a kínai Új Selyemút gazdasági övezet fő útvonalaihoz. A kínai Új Selyemút gazdasági övezet szárazföldi útvonalának két európai

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

kapuja a lengyel/belorusz Terespol/Breszt és a magyar Záhony. A 21. Századi Tengeri Selyemút európai kapuja viszont egyértelműen a görög pireuszi kikötő. Ugyanakkor vitathatatlan ahhoz, hogy ténylegesen kialakuljon egy új kelet-közép-európai gazdasági erőtér a politikai, a gazdasági és az üzleti élet valamen�nyi szereplőjének alapvetően új geopolitikai szemléletmódot, új geopolitikai látásmódot kell kialakítani. Néhány értized múlva arra a kérdésre, hogy hol van a közép- és kelet-európai térség, milyen választ fogunk adni: azt, hogy Európa keleti felén, vagy inkább azt, hogy Eurázsia közepén? 1. Közép- és Kelet-Európa – a Nyugat és Kelet közötti ütközőzóna szerepkör „fogságától” a 21. század többpólusú világának hídtérségéig – kutatási célkitűzések és hipotézisek A közép- és kelet-európai régió geopolitikai szerepkörének értelmezésekor a fő kérdés rendszerint az, hogy hol van a térség, Nyugaton vagy Keleten? Mi a fontosabb, az, hogy az atlanti erőtér keleti határzónája-e a régió, vagy sokkal inkább az, hogy a most formálódó eurázsiai erőtér nyugati hídfőállása?

De e kérdésfeltevés már nem igazán felel meg a 21. századi világnak, hanem sokkal inkább a 20. század második felének hagyományos Észak-Dél és Nyugat-Kelet felosztásához kapcsolódik. A valamikori német kancellár, Willy Brandt vezetésével az 1980-as években készült ún. Brandt-jelentések a világpolitikai és a világgazdasági megosztottságot Észak és Dél földrajzi irányai szerint mutatták be. Az ún. Brandt-vonal az Északi szélesség 30. foka mentén osztotta ketté a világot fejlett északi és fejlődő déli országokra. De a hidegháború időszakában a fejlett északi világot a politikai berendezkedés alapján is kettéosztották, a kapitalista nyugati világra és a vele szemben álló szocialista (a Szovjetunió és a szocialista európai országok) keleti blokkjára. E Nyugat-Kelet beosztás a mai napig a nemzetközi geopolitikai térről való gondolkodásunk alapját képezi, annak ellenére, hogy az 1990-es évektől megkezdődő rendszerváltozás nyomán egypólusúvá vált a világ, s már értelmét vesztette e hidegháborús logikára épülő nemzetközi felosztás. Sőt a korábbi elmaradott déli fejlődő országokból felemelkedő feltörekvő piacok révén az Észak-Dél felosztás is érvényét vesztette, annyira, hogy a 21. századi világpolitikában és a

Az új világrend új térképi ábárzolása

Az eurázsiai kontinens

világgazdaságban már nem is használjuk a fejlődő ország elnevezést. Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy a földrajzi égtájak e hagyományos geopolitikai értelmezésének alapja az, hogy teljesen egyértelmű számunkra, hogy az európai kontinens a világ központi térsége. S így mindig olyan világtérképeket használunk, amelyeken Európa van középen, s így Észak-Dél, de főként Nyugat és Kelet geopolitikai szemléletének alapja az, hogy a 21. századi geopolitikai teret is hagyományosan kizárólag Európából vizsgáljuk. A 21. század geopolitikai „nagy sakktáblája” azonban alapvetően átalakul, s az Európai Unió és az európai országok 2008 óta tartó válságával együtt, a világ központi térsége egyre inkább átkerül a csendes-óceáni erőtérre. A 21. század nagy stratégiáit immár kizárólag három világpolitikai hatalom, az USA, Oroszország és Kína geopolitikai törekvései alapján vizsgáljuk. Fordul a földgömb, s minden előrejelzés szerint a 21. század nem az európai kontinens évszázada lesz. S mindezzel együtt, ha lassan is, de változni fog az Európa-centrikus világkép, s így a hagyományos Észak-Dél és Kelet-Nyugat relációiban felosztott nemzetközi rend értelmezése is átalakul. Vagyis térképészeti szavakkal megfogalmazva, változik a tájékozódási pont, s a világot már nem csak Brüsszelből és Washingtonból lehet értelmezni, de Pekingből és Moszkvából nézve is, vagyis alapvetően új geopolitikai térszemléletet kell kialakítanunk. De a közép- és kelet-európai térség esetében nagyon nehéz a hidegháborús szemléletű Nyugat-Kelet „fogságból” szabadulni. Ugyanis a Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán, az USA és Oroszország közötti szembenállás révén a kelet-középeurópai térség egyre inkább ütközőzónává vált, olyan térséggé, amely a történelem során már többször volt. A szinte „megkövült” Nyugat-Kelet geopolitikai gon-

dolkozásmód helyett új szemléletmódot kell kialakítunk, s így a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzete relatív értelemben egészen új értelmezést nyerhet a közeljövőben. A jelenleg alakuló többpólusú világ minden kockázata ellenére új geopolitikai lehetőségeket is kínál. Megítélésem szerint a kelet-közép-európai térség, s kiemelten a visegrádi államok 21. századi világgazdasági és világpolitikai szerepköre egyértelműen a fő gazdasági és politikai erőterek közötti összekötő tevékenység lehetne. Gazdasági oldalról nézve ez azt jelenti, hogy egyrészt a közlekedési és szállítási szolgáltatások, másrészt az üzleti és pénzügyi közvetítő tevékenységek lehetnének a meghatározóak. Magyarország geopolitikai helyzete révén ideális logisztikai központ lehetne, mind a Nyugatról (főleg Észak-Amerikából és Nyugat-Európából), mind a Keletről (főleg Oroszországból és Kínából) érkező transznacionális vállalatok számára. Véleményem szerint Magyarország hosszú távú és sikeres jövője szempontjából mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a 21. század többpólusú világának stratégiai földrajzi helyévé, geopolitikai szóval élve „hídállamává” váljunk. A most formálódó eurázsiai szuperkontinens erre lehetőséget kínál. Oroszország és Kína fokozódó gazdasági együttműködése révén kialakulóban van egy új eurázsiai erőtér, de a fő kérdés az, hogy Európának és Ázsiának milyen lesz a jövőben a politikai és gazdasági kapcsolata, s a 21. századi Eurázsiának része lesz-e az európai kontinens? Lehet-e egy olyan kis országnak, mint hazánk önálló külgazdasági/külpolitikai stratégiája? E jelenlegi „deglobalizációs” korszakban, a megerősödő nagytérségek korában a Visegrádi Együttműködés megerősítése, egy új észak-déli irányú infrastrukturális folyosókra épü-

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

lő kelet-közép-európai gazdasági erőtér kialakítása megfelelő alap lenne egy a jelenleginél lényegesen szuverénebb külpolitikai irányvonal deklaráláshoz. A tanulmány alapkoncepciója az ún. új Eurázsia-paradigma. Ennek legfontosabb elemei a következők: Ø A 2000-es években – V. Putyin elnökségi időszakának megkezdésétől, valamint Oroszország gazdasági és politikai konszolidációjától és felemelkedésétől – az Eurázsia fogalmat kizárólag az orosz geopolitikai törekvésekhez társították,. így poszt-szovjet értelmezést kapott, s a Nyugat Oroszország eurázsiai geopolitikai stratégiáiban a Szovjetunió „feltámasztásának” veszélyét látták. Nem véletlenül az euro-atlanti erőtér országaiban ez teljes elutasításra került, s teljesen kizártnak tartották, hogy orosz vezetéssel egy új Európa és Ázsia között szövetség, erőtér jöjjön létre. Ø 2013-tól a kínai „Új Selyemút” infrastrukturális és gazdasági fejlesztési program meghirdetésével és megkezdésével viszont az Eurázsia fogalom új, kiemelten gazdasági értelmezést kapott, s alapvetően túllépett a poszt-szovjet birodalmi értelmezésen. Ugyanis most először a történelem során reális gazdasági lehetőség van arra, hogy Európa és Ázsia egy gazdasági erőteret alkosson, hiszen ténylegesen összeköttetésre kerül Európa nyugati fele Ázsia keleti felével. Ø Mindez azt is jelenti, hogy amíg korábban Eurázsia fogalmát világszinten (Oroszország kivételével) csak geológiai értelemben fogadták el, addig napjainkra Eurázsia új politikai és gazdasági értelmezést kapott. S ez alapjaiban fogja megváltoztatni az általános világszemléletet, Nyugat és Kelet állandó szembeállítása helyett, új térségi szinten, szinteken kell gondolkoznunk. Ø De milyen lesz e 21. századi Eurázsia térbeli szerveződése? A hagyományos centrum-periféria viszony helyett Eurázsia térségei milyen új függőségi viszonyba fognak kerülni? A korábbi ütközőzónák átalakulhatnak-e hídtérséggé? Létezik-e Közép-Eurázsia térsége? Ez mennyiben más, mint a hagyományos Közép-Ázsia fogalom? Ø Milyen geopolitikai szerepköre lesz a közép- és kelet-európai térségnek ezen az új most alakuló eurázsiai kontinensen? Európai értelemben e térség az EU perifériája, az európai kontinens keleti fele.

De e térség kap-e új geopolitikai szerepkört, lesz-e hídtérség Európa és Ázsia között? Ki tud-e törni Nyugat és Kelet közötti „fogságából”? Néhány értized múlva arra a kérdésre, hogy hol van a középés kelet-európai térség, milyen választ fogunk adni: azt, hogy Európa keleti felén, vagy inkább azt, hogy Eurázsia közepén? A tanulmány fő célja, hogy hozzájáruljon a közép- és kelet-európai térség hídzóna szerepkörének elméleti és aktuálpolitikai, diplomáciai és gazdaságdiplomáciai megalapozásához. 2. A 21. század formálódó többpólusú világa – bizonytalan jövőkép „A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két dolog biztos. Először is, hogy bizonytalan. Másrészt az, hogy az USA napjaink vezető gazdasági és politikai hatalma.” Részlet egy 1998-ban készített interjúból. Interjúalany: André Kostolany (1906-1999), a világ egykori tőzsdeguruja. Ha most, 2017-ben kérdeznénk André Kostolany-t, akkor a válasza már az lenne: „A jelenlegi globális világgazdaságban már mindössze csak egy dolog biztos, az, hogy bizonytalan.” 2018-ra immár tényként elfogadható, hogy az USA és az atlanti erőtér világpolitikai és világgazdasági hegemón szerepére alapuló egypólusú világ után formálódóban van egy új többpólusú világ. Az USA „első az egyenlők közt” világban betöltött szerepkörének napjainkra vége van, s geopolitikailag megállapítható, hogy megkezdődött a hatalom térbeli diffúziója. Ennek eredményeként a liberális gazdasági modell, s az amerikai demokráciamodell is egyre kevésbé érvényesül. Barack Obama ugyan több beszédében elmondta, hogy a „demokrácia a mi márkánk”, de az amerikai demokráciamodell az angolszász világon kívül lényegében „nem igazán működik”. De az is egyértelmű, hogy napjainkra az amerikai világszintű szerepvállalás változás előtt áll. Az USA jelenlegi elnökének, Donald Trumpnak 2017. év januárjától megkezdett külpolitikájában ugyan még a geopolitikai stratégiák nehezen nyomon követhetőek, de az amerikai szemléletmód már alapvetően változik. Kérdés, hogy Trump és a hozzáköthető politikai és gazdasági elit képes lesz-e generálni a világ, s így a Nyugat rendszerszintű változását? De milyen lesz ez a többpólusú világ? Mivel ezen alakuló többpólusú világ szabályozórendszere még korántsem alakult ki, így napjaink teljesen bizonytalan

világa legfőképpen az ún. rendszerszintű geopolitikai kockázatokra vezethető vissza. Vitathatatlan, hogy a II. világháború utáni világgazdasági és világpolitikai keretrendszer a 21. századra alapvető átalakításra szorul. A hagyományos értelemben vett „fejlett országok” tényleges hatalma is jelentősen csökken, világgazdasági értelemben a nagy feltörekvő piacok már meghatározó tényezővé váltak. Azáltal, hogy Kína már a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, az angolszász világgazdasági szabályrendszer mellett más politikai és gazdasági modellek, más gazdasági szemléleti módok alakulnak ki. Formálódóban van az ún. nem angolszász világ (de egyelőre még az angolszász világ mellett). Így a hagyományos értelemben vett „Nyugat” dominanciája egyre inkább megkérdőjelezhető. Napjainkra alakulóban van egy új „deglobalizációs” korszak, nevezetesen a globális világpiac mellett egyre fontosabbak a nagytérségek, nagytérségi piacok. A feltörekvő piacok érdekszférájukat még nem globális szinten, hanem „csak” kontinens méretben, vagy nagytérségi szinten szervezik, alakítják. A nagyhatalmak és a nagy feltörekvő piacok esetében a geostratégiai gondolkodás, nagytérségi hatalmi erőterek kiépítése fontosabb, mint korábban. Az ún. „birodalmi gondolkodás” újra a nagyhatalmi geopolitikai törekvések

központi elemévé vált. Hogyan szerveződik térben a 21. századi „Pax Americana” azaz az „Amerikai Birodalom”? De hazánk számára kardinális kérdés, hogy az eurázsiai kontinens területi szintjén szerveződő „Pax Russica”-ban, vagyis az „Orosz Birodalomban” milyen szerepet szánnak a kelet-közép-európai térségnek. Sőt, ha a 21. század világgazdasági súlypontja átkerül a csendes-óceáni erőtérre, akkor ez újra fogja rendezni az egyes kontinenseket átfogó nagyhatalmi erőtereket és legfőképpen ezek egymáshoz való viszonyát. Bár a világ alapvető változásokon megy át, de az 1990-es években lezárt, több évtizedre visszatekintő hidegháborús szembenállás a politikai gondolkodásmódunkban, a nemzetközi kapcsolatok elemzésére használt fogalom-rendszerünkben tovább él. Egyelőre még nem tudunk szakítani a hidegháborús asszociációkkal. Ennek megfelelően az általános megítélés szerint Oroszország az angolszász világ fő ellensége. Mintha a 2014. év, a Krím-félsziget orosz annektálása egy újabb hidegháborút idéző időszak kezdetét hozná, ahol egyre élesebb a Nyugat (az euro-atlanti erőtér) és a Kelet (Oroszország) szembenállása, ahol a Nyugat Oroszországgal szemben újabb és újabb gazdasági szankciókat hoz és a kelet-közép-európai térségünkben – amely így geopolitikai értelemben újra

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

ütközőzóna –, a NATO növeli és erősíti katonai erőit. Ugyanakkor az orosz nemzeti öntudat, az orosz állam függetlenségének és önálló geopolitikai stratégiájának deklarálása sokkal erősebb, mint néhány éve volt. „Oroszország számunkra ellenségként fontos, s nem barátként” mondják rendszeresen az amerikai külpolitikai elemzők. Vitathatatlan, hogy az amerikai média kommunikációjának egyik legfőbb eleme az ún. „orosz kártya”. S mindennek az alapja az ősrégi amerikai hidegháborús elv, a George Kennan által 1947-ben kidolgozott „containment”, vagyis fékentartás elve. Az erre épülő, Truman elnök által 1947-ben meghirdetett Feltartóztatás Nemzetbiztonsági Stratégia fő eleme az volt, hogy minden lehetséges módon (lehetőleg a

3. E urázsia azaz a Világsziget ortodox geopolitikai értelmezése „Aki uralja Kelet-Európát, az parancsol a Heartlandnek; Aki uralja a Heartlandet, az parancsol a Világszigetnek; Aki uralja a Világszigetet, az parancsol a Világnak.” (H. Mackinder, 1919. 186. o.) Teljesen egyértelmű, hogy a 21. század formálódó többpólusú világa új geopolitikai szemléletet, új geopolitikai fogalmakat igényelne. De jelenleg mégis az ortodox (hagyományos) geopolitikai megközelítés reneszánszának lehetünk tanúi. Napjaink geopolitikájának vitathatatlanul legtöbbet idézett szerzője a skót

háború elkerülésével) meg kell akadályozni a szovjet hatalom további expanzióját. Úgy tűnik, hogy ezen nincs változás, a mai napig Oroszországhoz és minden eurázsiai gazdasági/politikai szervezethez ilyen módon viszonyul az USA.

származású, brit földrajztudós, Halford J. Mackinder (1861-1947). A geopolitika két legfontosabb kifejezése, nevezetesen a „Heartland” és a Világsziget fogalma Mackinder munkásságához kapcsolódik, ahogy arra a fenti idézet is utal.

De a közép- és kelet-európai térség, s így hazánk új geopolitikai szerepkörének kialakítása igen nehéz feladat, mivel ez az átmeneti időszak – a nagyhatalmi versengéssel és erődemonstrációval jellemezhető korszak az egypólusú világból a többpólusú világ felé – nemzetbiztonsági értelemben nagyon veszélyes. Az angolszász világ politikai és gazdasági intézményei már nem tudják megfelelően fenntartani a világ rendjét, gazdasági-politikai stabilitását. De a feltörekvő piacok (s ezen belül is kiemelten a BRICS országok) még messze nem erősek, s legfőképpen sem gazdaságilag, sem politikailag nem alkotnak olyan erős szövetséget, hogy képesek legyenek egy új világrend alapjait kialakítani. De e nagyhatalmi versengés azt is eredményezi, hogy gyengül vagy megszűnik az egyes érdekszférák feletti hatalmi kontroll. Nyilvánvaló tény, hogy azokban az országokban, ahol gyengült az amerikai hatalmi befolyás, megkezdődött az orosz és/vagy kínai érdekszféra kiépítése. De az így kialakuló „hatalmi vákuumok”, a még egyik hatalmi érdekszférához sem tartozó országok, területek révén hatalmas mértékben nőnek a biztonsági kockázatok. Ennek példája az amerikai csapatok kivonása után maradt rendezetlen iraki helyzet és a megoldatlan szír kérdés, amely oda vezetett, hogy e két ország határmenti területén 2013-ban kikiáltották az Iszlám Államot. A 2015. év nyarától Európába érkező hatalmas menekülthullám fő oka is ez, nevezetesen a teljesen rendezetlen afganisztáni, iraki és szír kérdés, valamint a megerősödő, kiemelten az Iszlám Államhoz köthető nemzetközi terrorizmus.

Az idézetet napjaink geopolitikai tanulmányai rendszeresen úgy használják, hogy aki uralja a „Heartland”-et, az uralja a világot. A 21. században a „Heartland”-et Közép-Ázsia térségére helyezik, bár az ukrán események alapján egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy Kelet-Európának változatlanul kiemelt szerepe van a világpolitikában. Egyébként a 21. században a „Heartland” megfogalmazható úgy is, mint a geopolitikai tér „ütköző pólusa”. Mackinder leghíresebb tanulmánya „A földrajz, mint a történelem kulcsa” címmel jelent meg, amelyet a brit Királyi Földrajzi Társaság 1904. január 25-én megtartott ülésén olvasott fel. Európa és Ázsia politikai elemzése kapcsán Mackinder arra keresett választ, hogy a földrajzi és a történelmi folyamatok, főbb események között milyen összefüggések lehetségesek. Tőle származik az Eurázsia politikai fogalom, amely nem csak egyszerűen arra utal, hogy földtani értelemben Európa és Ázsia egy kontinens, hanem kiemelten arra, hogy Európa és Ázsia népei, államai képezik a világhatalom központját. A fenti idézetben szereplő „Világsziget” kifejezés is nem másra, mint Eurázsiára, Földünk legnagyobb összefüggő kontinensére utal. Eurázsia fogalma napjaink egyik legvitatottabb kifejezése. Európa nyugati felén még e fogalom létét is tagadják, s rendszerint Oroszországgal vagy akár a volt Szovjetunió újjáéledésével azonosítják. Hazánkban is a hidegháborús időkre jellemző sztereotip gondolkodás Európát érti az ún. Nyugat alatt, s Eurázsiát

Európa és Ázsia határa: az Ural hegység

Kelettel azonosítja. Már az a „jól bejáratott” politikai megfogalmazás is, amely V. Putyin magyarországi látogatásaikor mindig felmerül, miszerint választanunk kell Európa és Eurázsia között, mind földrajzilag, mind geopolitikailag alapvetően hibás. Európa ugyanis geológiai és földrajzi értelemben nem önálló kontinens. Alexander Humboldt is úgy értelmezte Európát, mint Ázsia hatalmas nyugati félszigetét. Ami miatt Európát önálló kontinensnek tekintjük,

annak sokkal inkább történelmi, kulturális és szemléletbeli gyökerei vannak. Eurázsia Földünk legnagyobb kontinense, összes területe mintegy 55 millió négyzetkilométer, a világ összes szárazföldi területének 37%a. Az amerikai kontinens teljes területe „csak” 43 millió négyzetkilométer, a világ összes szárazföldi területének 28%-a. Ennek az összehasonlításnak azért van kiemelt jelentősége, mert H. Mackinder a világ politikai szerkezetét úgy jellemezte, mint az amerikai kontinens és a Világsziget.

A kulcsövezet, valamint a belső és külső peremív – H. Mackinder 1904

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Az eurázsiai sztyeppövezet

Mackinder az Európa és Ázsia közötti civilizációs konfliktust tanulmányozva megállapította, hogy a világ történelmének kulcsövezete (Pivot Area) Oroszországnak az Uraltól közel a Csendes-óceánig terjedő hatalmas térsége, amely „ugyan elérhetetlen a tengeri közlekedés számára, de a múltban nyitva állt a lovas nomádok előtt, és napjainkban kialakulóban van a vasúti hálózata”. Mackinder térképe

szerint e kulcsövezetet egy nagy belső peremív (inner crescent) veszi körül, s itt helyezkedik el Németország, Ausztria, Törökország, India és Kína. A külső peremívet (outer crescent) Nagy-Britannia, Dél-Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és Japán alkotják. Mackinder „A földrajz, mint a történelem kulcsa” c. tanulmányát a következő mondatokkal zárja: „…ha a belső területek feletti ellenőrzést Oroszország

helyett egy új hatalom gyakorolná, ez nem csökkentené a kulcspozíció földrajzi jelentőségét. Ha a japánok által megszervezett kínaiak például megdöntenék az orosz birodalmat, és meghódítanák a területét, ők jelentenék a világ szabadságát fenyegető sárga veszedelmet, mert ők kapcsolnák össze a tengereket a nagy kontinens erőforrásaival, és ez olyan előnyt jelentene számukra, amely az oroszoknak, a kulcsövezet gazdáinak, eddig soha nem adatott meg.” Ez az idézet is utal arra, hogy Kína 21. századi „Egy Övezet, Egy Út” infrastrukturális fejlesztési programjának a geopolitikai tétje hatalmas, ugyanis ha megvalósul, akkor most először a világtörténelem során sikerül a három óceán összekapcsolása, sikerül a szárazföldinek nevezett Eurázsiából, vagyis a Világszigetből kijutni a tengerek felé, más szavakkal a 21. században a szárazföldi hatalomnak nevezett Kína és szövetségesei legyőzhetnék a nyugati tengeri hatalmakat. Európa keleti határának az Ural hegységet tekintjük, de az Ural természetföldrajzilag nem elválasztó határ, lényegében inkább mesterségesen kijelölt kontinenshatárnak nevezhető. Ugyanis az Ural nyugati oldalán lévő Kelet-európai síkvidék és a keleti oldalán lévő Nyugat-szibériai alföld minden földrajzi tekintetben hasonló egymáshoz. Az Ural délen dombvidékké alacsonyodik, amelynek túlnyomó része a sztyeppövezetbe esik. Ennek az Ural és a Kaszpi-tenger közötti területnek – a Mugaldzsár-dombvidéknek és ennek keleti részének, a Torgaj-kapunak – mindig is kiemelkedő szerepe volt a közlekedési útvonalak terén. Geopolitikai jelentőségét Halford Mackinder ebben a tanulmányában a következőképpen írja le: „Az ötödiktől a tizenhatodik századig a sztyeppén át, az Ural és a Kaszpi-tenger közötti átjárón keresztül, Ázsia ismeretlen eldugott zugaiból egymás után áramlottak be a turáni nomád népek, hunok, avarok, bolgárok, magyarok, kazárok, besenyők, kunok, mongolok, kalmükök. Attila alatt a hunok a Dunához legközelebb álló elkülönült sztyeppés részen, a Puszta közepén telepedtek le.” Vagyis ez a természetföldrajzi átjáró a kulcsa az eurázsiai sztyeppövezet (a kárpát-medencei Alföldtől Ukrajnán, Oroszországon, Kazahsztánon, Mongólián át a kínai történelmi Mandzsúriáig tartó) folytonosságának. Ez az óvilági nagy sztyeppövezet a földrajzi alapja az ókori és középkori fő kereskedelmi útvonalnak, a Selyemútnak (pontosabban ennek északi útvonalának), ahol is a nomád pásztorok és karavánok összekötötték az eurázsiai kontinens keleti felét a nyugatival.

Közép-Ázsia vagy Közép-Eurázsia – a geopolitikai nagy játszma kiemelt színtere A kb. 4 millió km2-nyi közép-ázsiai térség az eurázsiai kontinens középső, száraz éghajlatú, a tengerektől vízválasztókkal elzárt, lefolyástalan vidéke. Ide tartozik Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. A valamikori ősi Selyemút révén a térség az akkori világkereskedelem egyik fő útvonala volt. E 18. és 19. században Turkesztánnak nevezett terület orosz fennhatóság alá került, s a 20. század elején, a Szovjetunió megalakulásával szovjet tagköztársaságokká váltak. Önálló államokká csak 1991-ben, a Szovjetunió megszűnésével alakultak. De e természetföldrajzi meghatározás és országok szerinti lehatárolás mellett a magyar szakirodalom rendszeresen használja a Belső-Ázsia kifejezést, amely térben sokkal kiterjedtebb, főleg kulturális és történelmi alapon meghatározott régiót jelöl. E kb. 8 millió km2-nyi lefolyástalan terület mérsékelt övi sztyepp és mérsékelt övi sivatagi éghajlatú térség. Kulturális és gazdasági értelemben legfontosabb vonását a nagyállattartó nomád törzsek jelentik, akik az őket körülvevő letelepült, földműves társadalom gyűrűjében éltek. E kettősség – a nomád állattartás és a sivatagi oázisok földművelése (kiemelten az exportra szánt gyapottermesztés) – a térség államainak máig meglévő fő hagyományos gazdasági elemei. Az öt közép-ázsiai ország jelenlegi gazdasági fejlődése a kőolaj- és földgáz-, valamint az ásványkincs-kitermelés függvényében alakul. Türkmenisztán kivételével az országok tagjai a Független Államok Közösségének (szabadkereskedelmi övezetnek) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (politikai együttműködési fórumnak). Továbbá Kazahsztán alapító tagja a 2015-ben életbe lépett Eurázsiai Gazdasági Uniónak, amelyhez a térség országai közül még Kirgizisztán is csatlakozott. A 21. századi eurázsiai szuperkontinens „Heartlandjének Heartlandje”, vagyis igazi központja egyértelműen Kazahsztán. Nursultan Nazarbayev kazah elnök megfogalmazásában „Eurázsia szíve” – „Heart of Eurasia”. Az ország új (1997-től) fővárosa Asztana (ami kazahul fővárost jelent) a térség regionális üzleti/pénzügyi központjának szerepére aspirál. Erre utal az is, hogy a 2017. év nyarán Asztana rendezte az EXPO-ot a megújuló energiaforrások témaköréhez kapcsolódva. Kazahsztán a világ 9. legnagyobb területű országa, s egyben a világ legnagyobb szárazfölddel körülvett, tengerpart nélküli állama. Kiváló a geopolitikai helyze-

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Közép-Ázsia – a geopolitikai nagy játszma kiemelt színtere

A Magyar Pavilon koncepciója: Az élet fája – 2017. évi Asztanai Expo (A jövő energiája)

te. Északon Oroszországgal határos (e 7644 km hosszú határszakasz a világ leghosszabb szárazföldi határa), nyugati határvonalát a Kaszpi-tenger (amely csak nevében tenger, valójában tó, hiszen nincs lefolyása) képezi, keleten Kínával határos, míg délről Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal és Kirgizisztánnal is közös határvonala van.

A khorgosi határátkelő A kazah-kínai határon lévő Horgossal/Khorgossal az egész eurázsiai kontinensnek az a földrajzi helye, amely legtávolabb van az óceánoktól. Halford Mackinder értelmezésében a tengeri hatalom mindig legyőzi a szárazföldi hatalmat, de a világ e „legszárazföldibb” helye a 21. században talán mégis „geopolitikai győztes” lesz. Ugyanis a kazah oldalon lévő Khorgos és a kínai oldalon lévő Horgos között, a kazah-kínai határmenti együttműködés keretében épül (s részben már működik) Nyugat-Kína legnagyobb közúti kereskedelmi árufuvarozási terminálja, amely Nyugat-Kínát összeköti Közép-Ázsiával és Európával, s így igen fontos szerepet játszik a közép-ázsiai kereskedelemben. Erre jelenleg az egész világon úgy tekintenek, mint az Új Selyemút gazdasági övezet legnagyobb városépítésére, a legnagyobb kereskedelmi és logisztikai központ megépítésére. Kazahsztán ma a világ 48. legnagyobb nemzetgazdasága (a 2015. évi összes valutakulcsos GNI értéke – közel 200 milliárd USD – alapján). A kazah gazdaság rekordmértékű fellendülése a 2000. évben indult meg, főként a kőolaj-termelés és a kőolaj-export hatalmas növekedése révén. Az ország északnyugati részén lévő karacsaganaki kőolajmezőt a világ egyik legnagyobb kőolaj-lelőhelyének tartják. 2001-ben az ország második legígéretesebb kőolaj-mezőjéről, Tengizből megnyitották a Kaszpi-tengeren átnyúló kőolaj-vezetéket, jelentősen növelve az exportkapacitást. Becslések szerint Kazahsztán rendelkezik a világ 12. legna-

gyobb kőolaj- és 15. legnagyobb földgáztartalékával. Jelenleg az ország a világ 10. legnagyobb kőolaj- és 19. legnagyobb földgázexportálója. Egyébként exportjának közel 60%-át kizárólag a kőolaj és a kőolaj-termékek teszik ki, s ennek Kína a legfőbb felvevő piaca. Importjának fő forrása Oroszország. A szénhidrogének mellett jelentős az uránérc (becslések a világ legnagyobb uránérc-bányája ebben az országban található), a rézérc és a cinkérc készlete is. A nemesfémek már a kivitel 20%-át teszi ki. Mindezeknek köszönhetően kimagasló értékű külföldi működőtőke-befektetés (főként kínai, orosz és amerikai befektetések) érkezik az országba, összesített érték alapján 2015-ben már közel 120 milliárd USD. Nazarbayev elnök 2017. január 31-én hirdette meg az ország új, 3. modernizációs programját, amelynek öt fő eleme a következő: a gazdaság technológiai modernizációja, a hagyományos iparágak technológiai fejlesztése, az ország bányászati iparának továbbfejlesztése, a mezőgazdasági szektor teljes átalakítása és húzóágazattá tétele, valamint csatlakozás az új eurázsiai logisztikai infrastruktúrához és ennek országon belüli infrastrukturális elemeinek kiépítése. Mindezek alapján az ország kiemelt fő célja, hogy 2050-re Kazahsztán bekerüljön a világ 30 legnagyobb nemzetgazdasága közé! Az Ural és a Kaszpi-tenger közötti Mugaldzsár-dombvidéktől és a Kaszpi-síkságtól keletre található a Turáni-alföld. Ennek eredeti földrajzi neve Nyugat-Turkesztán volt, az itt élő török nyelvű népekről elnevezve, 1924-től kezdve Szovjet Közép-Ázsia, majd 1991-től a Szovjetunió felbomlása után Turáni-alföld. E táj a nyugat-ázsiai síkvidék tagja, felszínét sok helyen homokés agyagsivatagok borítják, lefolyástalan területein óriási sóstavak vannak. Maga a Turán kifejezés az ókori Perzsiától északra és keletre lévő népcsoportok lakóterületének perzsa eredetű neve volt. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert az 1910-ben alakított Turáni Társaság (alcímében Magyar Ázsiai Társaság) lényegében a jelenlegi magyar keleti nyitási politika történelmi előzményének is tekinthető. A Turán, a turáni elnevezés értelmezése mindvégig vita volt a Turáni Társaság működése során. A földrajztudomány művelői a „turáni” fogalmat földrajzi értelemben használták, s harcoltak az ellen, hogy a turanizmus eszmeköre tudományosan messze nem kellően megalapozott nyelvészeti, kulturális vagy politikai értelmezést kapjon. Teleki Pál a társaság folyóiratának, a Turánnak 1918. januári-februári számában erről így ír:

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Asztana – Kazahsztán fővárosa

”…a Turán előttem földrajzi fogalom, typusfogalom; a középázsiai, a sivataggal és a klíma hullámzásainak befolyása alatt küzködő steppe fogalma…”. A földrajztudomány kiemelt képviselőinek törekvései ellenére a turanizmus politikai tartalmat kapott, s a turanizmus eszmerendszere különösen az 1920. évi trianoni békediktátum után erősödött fel igazán, úgymint: „a Nyugat árulása után Keleten kell új szövetségeseket találni”. Az első világháború alatt, jelentős kormányzati támogatással – 1916 májusától – a Turáni Társaság Magyar Keleti Kultúrközponttá alakult át, s feladata az volt, hogy a turáni nyelvcsoportba tartozó népekkel (kiemelten Törökországgal és Bulgáriával) minél erősebb kapcsolatokat alakítson ki. A jelenlegi keleti nyitás külgazdasági stratégia szempontjából nagyon fontos jelentősége van az 1899-től 1920-ig önálló intézményként működő Keleti Kereskedelmi Akadémiának. A hallgatókat kiemelten a balkáni és a kis-ázsiai térségben lévő országokkal folytatott kereskedelem fejlesztésére képezték ki. Az e térségekkel folytatott kereskedelmet az akkori állami politika úgy támogatta, hogy a térségek kiemelt gazdasági központjaiban kereskedelmi kirendeltségeket hoztak létre, ame-

lyek egyben a konzulátusok feladatait is elvégezték. Mivel az Akadémián tanuló diákok jelentős ösztöndíjat kaptak, s a végzés után komoly külügyi/külgazdasági karrierre számíthattak, így az Akadémiára jelentős volt a túljelentkezés, ahová évente csak kb. 25 fő hallgatót vettek fel. A kor kiváló tudósai tanítottak itt, pl. Germanus Gyula volt a török és az arab nyelv előadója. Sajnos a Keleti Kereskedelmi Akadémia napjainkra feledésbe merült, működéséről nagyon kevés dokumentum érhető el. Az amerikai geopolitika számára az eurázsiai erőtér feletti politikai hatalomgyakorlás mindig is a világméretű hatalomgyakorlásnak egyik kiemelt tényezője volt. A 20. században az Eurázsia politikai fogalom Brzezinskinél mint az „eurázsiai sakktábla” jelenik meg, s az USA Eurázsia felé irányuló geostratégiai célkitűzéseit foglalja össze. Brzezinski „A nagy sakktábla” c. világhíres könyvében erről a következőképpen ír: „Nyilvánvaló, hogy az egész világon szerteágazó kapcsolatokat ápoló Amerika számára, ha meg akarja őrizni világhatalmi szerepét – aminek érdekében ajánlatos megakadályozni egy egyeduralkodó és ellenséges eurázsiai ha-

talom létrejöttét -, központi kérdés marad, hogy eligazodjon az eurázsiai hatalmi viszonyok között.” Ebben a könyvében Brzezinski az USA világhatalma számára a legnagyobb veszélyt a következő lehetséges jövőképben látja: „Talán a legveszélyesebb forgatókönyv az lenne, ha létrejönne egy Kínából, Oroszországból és esetleg Iránból álló nagy koalíció, egy olyan „hegemóniaellenes” szövetség, amelyet nem az ideológia, hanem az egymást erősítő sérelmek tartanának össze” Az USA jelenlegi geopolitikai nagy stratégiájának két fő eleme Brzezinski 2012. évi értelmezésében a „nagyobb Nyugat” és az „új Kelet”. A „nagyobb Nyugat” arra utal, hogy az USA kiemelt célja a Nyugat erősítése, s ennek keretében Oroszország és Törökország bevonása az USA nyugati szövetségesei közé. Bár e 2012. évi értelmezés Oroszország viszonylatában már érvényét vesztette. Brzezinski „új Kelet” fogalma Kínára, a kelet- és a délkelet-ázsiai térségre irányul, amelyekkel megítélése szerint egy új, átfogó egyensúlyi kapcsolatrendszert kell az USA-nak kialakítani. Világunk 21. századi geopolitikai „nagy sakktáblája” alapvetően átalakul, a formálódó többpólusú világ révén e sakktáblán új „játékosok” jelennek meg, akik új „játékszabályokat” alakítanak ki. S bár minden változik, de az alapvető geopolitikai kérdés változatlan, nevezetesen, hogy Halford Mackinder Világszigete, mint tényleges területi egység létrejön-e egyáltalán s a közeljövőben vizsgálhatjuk-e úgy a világpolitikai viszonyokat, mint a Világsziget és az amerikai kontinens? Folytatódni fog-e az USA fékentartás politikája, s ha igen, akkor ez milyen módon fogja megakadályozni, hogy Európa és Ázsia között erős gazdasági és politikai kapcsolatok alakuljanak ki? Oroszország és Kína fokozódó gazdasági együttműködése révén kialakul-e egy új eurázsiai szuperkontinens? Ez milyen új többpólusú világot fog formálni, s milyen lesz térségünk és hazánk pozíciója a jelenleg alakuló eurázsiai szuperkontinensen? 4. Oroszország és a neoeurázsiaiság geopolitikai irányzata „Az elmúlt 20 évben nyugati partnereink folyamatosan próbáltak meggyőzni minket jó szándékukról, s legfőképpen arról, hogy Oroszországgal stratégiai együttműködésre törekszenek. De valójában nem tettek mást, mint a NATO-t bővítették, s így katonai és politikai érdekszférájukat egyre közelebb hozták határainkhoz. S amikor jogosan megkérdeztük, hogy

„Hogyan lehetséges ez? Miért nem vitatják ezt meg velünk?”, a válasz mindig ugyanaz volt, „Ez nem ti dolgotok”. Mindazok számára, akik továbbra is ragaszkodnak az országunkkal kapcsolatos ilyen bánásmódhoz, nyilvánvalóan nem tetszik Oroszország független politikája. Az ukrán események is ezt bizonyították, s azt is, hogy Oroszországgal a jövőben nem lehet ilyen kettős mércén alapuló kapcsolatokat építeni.” Részlet V. Putyin 2014. július elsején az orosz nagykövetek és állandó képviselők számára rendezett konferencián elhangzott beszédéből. Eurázsia a 2000. évtől kialakuló új orosz geopolitika központi eleme, ugyanis a neoeurázsiaiság, vagyis az új bipolaritás kialakítása – az eurázsiaiság szemben az atlantizmussal – a jelenlegi orosz nagyhatalmi törekvések kiemelt tényezője. Ez az orosz eurázsiai geopolitikai tér annyira meghatározó, hogy V. Putyin még 2012. május 7-én, az elnöki beiktatási ünnepségen elhangzott beszédében is utalt rá. „…..a fő célunk a Balti-tengertől a Csendes-óceánig húzódó területi expanzió, amelynek révén képessé válunk arra, hogy egész Eurázsia vezetőjévé és gravitációs központjává váljunk.” Az új orosz geopolitika fő kidolgozója és „vezéregyénisége” Alekszandr Dugin, aki 2002-ben megszervezte saját pártját, az Eurázsia politikai mozgalmat. Vagyis Mackinder Eurázsia politikai kifejezése a jelenlegi orosz geopolitikai irány abszolút „kulcs�szavává” vált. Mivel az eurázsiaiságnak nagyon komoly történelmi múltja van Oroszországban, így e jelenlegi orosz geopolitikai irányt Dugin neoeurázsiaiságnak nevezte el. E neoeurázsiaiság szemben áll az atlantizmussal, s a legfőbb orosz geopolitikai cél a többpólusú világ megteremtése. Dugin az új orosz geopolitika elméletét a „A geopolitika alapjai” c. könyvében fektette le. Dugin e műve alapján az orosz geopolitika legfontosabb tényezői és célkitűzései a következők: Ø Az unipoláris, az atlanti-erőtérből irányított világpolitikai rendszerrel szemben bipoláris világpolitikai rendszert kell kialakítani, s Eurázsiát ismételten a világpolitika egyik meghatározó központjává kell tenni; Ø Az eurázsiaiság (pontosabban neoeurázsiaiság) megerősítésének központi hatalma Oroszország, amelynek kiemelt célja új összeurázsiai egyezmények megkötése Ázsia vezető hatalmaival (kiemelten Japánnal, Kínával és Indiával), valamint a FÁK ázsiai államaival);

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Oroszország természetfölrajzi ábrázolása és határai

Ø Oroszország nem egyszerűen „csak” állam, nem egyszerűen regionális hatalom, hanem világhatalom, s e világhatalom fő célja az új Orosz Birodalom kiépítése; Ø Oroszország gazdasági érdekszférájának kiépítésében központi szerepe van az európai kontinens országaival – kiemelten Németországgal és a kelet-közép-európai térség államaival – folytatott új típusú gazdasági kapcsolatok kiépítésének. Napjainkra Oroszországban az eurázsiaiság intézményileg is megerősítést nyert, ugyanis 2015. január elsején – Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia és Örményország tagságával – megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió. 2015 augusztusában Kirgizisztán vált az eurázsiai integráció ötödik tagjává. De geopolitikailag az új eurázsiai erőtér megteremtésének fő kérdése az, hogy képes lesz-e Oroszország a jövőben új szövetségeseket találni, s ezen belül is a fő kérdés az, hogy hogyan alakul a közeljövőben az orosz-kínai viszony. Ennek vitathatatlanul legfontosabb eseménye az orosz és kínai elnök 2015. évi májusi moszkvai találkozása volt. Ugyanis 2015. május 8-án (egy nappal a II. világháború lezárásának 70. évfordulóján rendezett Győzelem-napi orosz katonai felvonulás előtt) Oroszország és Kína hivatalosan aláírta az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Új Selyemút Gazdasági Övezet együttműködéséről szóló szerződést. Ez lényegesen több kereskedelmi megállapodásnál, ugyanis

közös nagyszabású befektetési és hatalmas infrastrukturális fejlesztési tervek állnak a szerződés előterében. Milyen a világ Moszkvából nézve? A mellékelt Eurázsia térkép azt szemlélteti, hogy Eurázsia milyen főbb térségekre osztható az orosz érdekek és az orosz geopolitikai célok alapján. A térkép központi területe, H. Mackinder szavával élve „Heartlandje” Oroszország, Kína, Közép-Ázsia és Mongólia. E központi térség körüli négy övezet, geopolitikai szóval élve „Rimland” helyezkedik el. Ezek a következők: Ø Törökország, Irán, Afganisztán, Pakisztán és India által alkotott övezet; Ø Európa – Nyugat-Európától Oroszország nyugati határáig; Ø Délkelet-, Dél- és Kelet-Ázsia – Mianmar nyugati határától Japánig; Ø A Közel-Kelet – Észak-Afrika, az Arab-félsziget, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Irak. Így az orosz geopolitikai törekvéseknek, az új 21. századi orosz eurázsiai térnek Kína, Közép-Ázsia és Mongólia a kiemelt célterületei. A kérdés az, hogy a négy „rimland” térségben Oroszország milyen szövetségeseket tud találni, s így milyen irányban tudja az orosz gazdasági és politikai befolyást növelni.

Az eurázsiai szuperkontinens fő geopolitikai térségei az orosz geopolitikai stratégiák szempontjából

Kína és Oroszország politikai együttműködésének legfontosabb platformja a még 2001-ben megalapított Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organization). A szervezet alapító tagjai közé tartoznak még a közép-ázsiai „Heartland” államok közül Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Az SCO politikai fontossága 2017-re jelentősen nőtt, s két újabb taggal bővült, ugyanis India és Pakisztán is teljes jogú tagokká váltak. Ezért is szokták e szervezetet az orosz politikai elemzők „G8-ak”nak nevezni. A közeljövő nagy kérdése, hogy Irán mikor lesz az SCO tagja, s továbbá az is, hogy Törökország, a szervezet jelenlegi partnerállama mikor kap teljes jogú tagságot. Az vitathatatlan, hogy az SCO a jelenleg formálódó eurázsiai szuperkontinens legfontosabb politikai szervezetének tekinthető. A térkép szemlélteti a jelenleg formálódó eurázsiai szuperkontinens két fő gazdasági integrációs szervezetének – az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és Délkelet-ázsiai országok szevezete (ASEAN) –, va-

lamint az előbb említett Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO) a tagállamait. Megállapítható, hogy az ázsiai kontinens országai közül csak néhány állam marad ki ezekből a szervezetekből: Türkmenisztán (amely Oroszországgal korábban – a gázvezeték építéséből eredő vita folytán – rossz viszonyban volt, de ennek rendezése már megkezdődött); Nepál és Bhután, Észak-Korea, Dél-Korea, valamint Japán (amely a térségben az USA szövetségesének tekinthető). A Nagyobb Eurázsiai Partnerség (Great Eurasian Partnership) gondolatát 2016 júniusában a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon fogalmazta meg V. Putyin. A térkép is azt szemlélteti, hogy e tervezett új eurázsiai együttműködés milyen főbb, már működő szervezetekre épülne. Az orosz tervek szerint 2018-ra kezdődhetne meg e Nagyobb Eurázsiai Partnerség egy többszintű integrációs modell formájában; az elképzelések szerint egy új típusú nemzetközi hálózati szerveződési formában.

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Great Eurasian Partnership – Nagyobb Eurázsiai Együttműködés

5. A kínai „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés és az új eurázsiai paradigma De milyen a világ Pekingből nézve? Kína eredeti kínai neve az, hogy Csung kuo, vagyis „Középső Birodalom”. Ez egyértelműen utal arra, hogy Kína mindig is a világ közepének tekintette és jelenleg is tekinti önmagát. 2016-ban az USA a világ összes valutakulcsos GNI értékének 24%-át állította elő, s a második helyen álló Kína már 15%-át. Ugyanebben az évben a világ 500 legnagyobb vállalata közül 132 vállalat volt amerikai, s már 109 vállalat

volt kínai. Egyébként Oroszország 2016-ban a világ 11. legnagyobb nemzetgazdasága volt (minden nyugati szankció és az alacsony kőolaj-ár ellenére), a világ összes GNI értékének csak 2%-át állította elő, s mindössze csak négy orosz vállalat szerepelt ekkor a Global 500-as listán. Mindebből egyértelműen következik, hogy az új eurázsiai szuperkontinens megteremtése, formálódása lényegében Kína gazdasági törekvéseinek a függvénye. S megállapítható az is, hogy Oroszország nem fog soha rivalizálni Kínával, Oroszország érdeke a minél erősebb orosz-kínai szövetség.

Kína „Egy Övezet, Egy út” fejlesztési programjának fő útvonalai a 2017. évi márciusi helyzet szerint

A 21. századi eurázsiai szuperkontinens megteremtésében vitathatatlanul a legfontosabb Kína grandiózus terve, az Új Selyemút Gazdasági Övezet, Egy Övezet, Egy Út kiépítése. Xi Jinping kínai elnök 2013-ban Kazahsztánban, Asztanában (Eurázsia „Heartland”-jében) hirdette meg azt a kereskedelmi és infrastrukturális fejlesztési programot, amely Kelet- és Közép-Ázsiát összekötné Európával, s így ténylegesen megteremtené a 21. századi Eurázsiát. Az Új Selyemút Gazdasági Övezet szárazföldi részének három fő útvonala van: 1. a Kínát Európával összekötő útvonal, amely Közép-Ázsián és Oroszországon át vezet; 2. a Kínát a Közel-Kelettel összekötő útvonal, amely Közép-Ázsián keresztül vezet; 3. a Kínát Dél-Ázsiával és Délkelet-Ázsiával (az Indiai-óceán térségének államaival) összekötő útvonal. Az Új Selyemút Gazdasági Övezet tengeri részének két fő útvonala van: 1. a Kínát Európával összekötő útvonal, amely a Dél-kínai tengeren és az Indiai-óceánon át vezet; 2. a Kínát a dél-csendes óceáni térséggel összekötő útvonal, amely a dél-kínai tengeren át vezet.

Az útvonalak alapján geopolitikailag megállapítható, hogy mindezek révén a 21. században lehetőség nyílik arra, hogy kialakuljon egy új eurázsiai erőtér. Sőt az útvonal mentén lévő országoknak mindez egyedülálló, soha korábban nem létező infrastrukturális fejlődési lehetőségeket teremt. Így a mackinderi Világsziget fogalom tágabb értelmezésben – Európa, Ázsia és Afrika – is megvalósulhat, létrejöhet a három kontinens gazdasági erőtere. S így fennáll annak a lehetősége, hogy az USA kiszorul a Világszigetről, s uralma egyre inkább az amerikai kontinensre korlátozódik. Az előzőekben felsorolt 5 fő útvonalhoz 6 fő fejlesztési övezet csatlakozik. Ezek a következők: 1. Az ún. „Új eurázsiai földhíd” fejlesztési övezet. Ennek az alapja az a vasútvonal, amely a Sárga-tenger partján lévő Jiangsu tartomány Lianyungang városából megy Belső-Kínába, Xinjiang tartományba, s ennek is Alashankou városába. E város a legfontosabb kazah-kínai határ-átjárónál, a Dzsungárkapunál található, amely már a nomád törzsek népvándorlásakor is az egyik fő hegyszoros volt. A fejlesztési övezet nyugati végpontja a hollandiai Rotterdam kikötője, s az övezet keretében Kína

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Kína „Egy Övezet, Egy út” fejlesztési programjának hat fő fejlesztési övezete

közvetlen vasúti áruszállítási útvonalakat épít Chongqingból (Csungking) Duisburgba, Wuhanból a cseh Melnikbe és Pardubicéba, Chengduból (Csengtu) a lengyel Lódzba, valamint Zhengzhouból Hamburgba. 2. A „Kína – Mongólia – Oroszország” fejlesztési övezet. Az övezetben résztvevő három állam a Sanghaji Együttműködés Szervezet Dusanbéban rendezett csúcstalálkozóján írt alá megállapodást arról, hogy a közeljövőben erősítik a három oldalú együttműködést. Terveik szerint ennek keretében fogják felújítani a térségben lévő orosz vasútvonalakat, s ki fogják építeni az ún. „új mongol sztyepp útvonalat” is. 3. A „Kína – Közép-Ázsia – Nyugat-Ázsia” fejlesztési övezet. Kínát az öt közép-ázsiai országon és Iránon át Törökországgal köti össze. Ennek keretében Kína az öt közép-ázsiai állammal együttműködési megállapodást írt alá, s ezen állomok nemzeti fejlesztési stratégiáikat összehangolják az Új Selyemút gazdasági program célkitűzéseivel. 4. „Kína – Indokína” fejlesztési övezet. Az Indokínai-félsziget öt államával Kína új együttműködési megállapodást kötött. Ez összekapcsolódik az ún. „Nagyobb Mekong Szubregionális Gazdasági Együttműködéssel” is. Mindezek keretében több vasútvonal és autóút építését tervezik.

5. A „Kína – Pakisztán” fejlesztési övezet. Ennek fő célja, hogy a belső-kínai Xinjiang tartományt vasútés autóúton összekösse Pakisztán Gwadar kikötőjével. 6. A „Banglades – Kína – India – Mianmar” fejlesztési övezet. Kína 2013 májusában írt alá közös fejlesztési megállapodást Indiával, majd ezt 2013 decemberében Bangladesre és Mianmarra is kiterjesztették. Ázsia e hatalmas infrastrukturális (a II. világháború lezárása utáni világgazdasági korszakban egyedülálló, ilyen nagy mértékű, az egész kontinenst átfogó fejlesztés terén példátlan) fejlesztéséhez a pénzügyi alapot főleg a Kína kezdeményezésével megalakult Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (Asian Infrastructure Investment Bank – AIIB) jelenti, amely 2016 januárjában kezdte meg tényleges tevékenységét. Hazánk 2017. június 26-tól lett az AIIB tagja. A bank hivatalos közlése szerint a 2017. év végére a tagok száma elérte a 85-öt, vagyis a világ közel 200 nemzetállamának fele már csatlakozott ezen új infrastrukturális fejlesztési bankhoz. Geopolitikai szempontból fontos kiemelni, hogy az USA nem tag (az USA a nemzetközi fejlesztések terén a Világbank elsődlegességét hirdeti), s nem tag Japán sem, amely e kínai kezdeményezésű bankban a saját alapítású, Ázsiai Fejlesztési Bankjának a riválisát látja.

Az Egy Övezet Egy Út – az Új Selyemút útvonalai

Kirov

Moscow Hamburg

Minsk

Berlin

Rotterdam / Antwerpen

Warsaw Kiev

London Lille / Brussels Paris

Cologne

Nuremb.

Salzburg Münich Salzburg

Pardubice

Chop Budapest

Vienna

Alterau (New Sarai)

Belgrade Skopje Sofia

Istanbul

Ankara Yerevan Tabriz

Venice

Antiochia

Rome

Damaskus Cairo

Jelmagyarázat nyomtáv törés

ősi selyemút

vasúti nyomtáv méretek: Standard (Európa, Kína, Törökország & Irán): 1435 mm Dél-kelet Ázsia: 1000 mm korábbi Szovjetúnió: 1520 mm India & Pakisztán: 1676 mm

transz-szibériai vasút (felosztva transz-mongóliaira & transz-mandzsúriaira)

kikötők a Fekete-tengeren & Balti tengeren

transz-eurázsiai logisztika

a világ TOP 15 legforgalmasabb árukikötője

új eurázsiai földhidvak (tervezett)

Damaszkusz

fontos városok az ősi selyemúton

Moszkva

fontos városok az új selyemúton

meghatározó helyi vasúthálózatok (Európa & Kína) gyorssebességű vasúthálózat 2020-ra (>250 km/h) létező főbb vasúthálózatok

Eurázsiai vasúthálózat

bajkál-amúr fővonal európai vasúthálózat

kínai transzkontinentális hálózat (tervezett) TRACECA (Európa-Kaukázus-Ázsia közlekedési korridor)

Forrás:

traceca-programme.eu enciklopedia.org trans-eurasia-logistics.com ersrail.com skyscrapercity.com

Az eredeti rajzot készítette:

Teheran Bagdhad Basra

Perm

Yakulsk

Yekaterinburg Omsk

Novosibirsk

Északi korridor

Krasnoyarsk Tayshet

Skovorodino Chita Heihe

Irkutsk

Astana

Ulaanbaater Aktogay / Alataw Pass

Khabarovsk

Manzhouli Suifenhe

Saksaulkaya

Harbin

Középső korridor

Ürümqi

Lop Nor

Wuwei

Niya

Shenyang / Fushun

Lanzhou

Holan (Kholan)

Xian

Lianyungang

Taxila

Balkh (Bactra)

Changchun

Bejing / Tianjin

Tashkent Khujand (Kokand)

Vladivostok

Erenhot

Turpan

Jlayuguan Samarkand

Sevelskaya Gawan

Tianshu / Guyvan

Mashhad

Zhengzhou

Xuzhou Nanjing

Shanghai

Wuhan Changsha / Zhuzhou

Déli korridor Karachi Tamluk

Hanoi

Barygaza

Shenzhen / Hong Kong

Masulipatam

Singarpore

A Pireuszi kikötő, mint a 21. századi Új Tengeri Selyemút európai kapuja

6. A közép- és kelet-európai országok a 21. századi geopolitika nagy sakktábláján A közép- és kelet-európai országok helyzete a 21. századi geopolitika „nagy sakktáblán” a következő hatalmi mátrix alapján értelmezhető. Alapul vettem Brzezinski 2012. évi értelmezését, nevezetesen a „nagyobb Nyugat” és az „új Kelet” paradigmát. Az általam alkotott hatalmi mátrix logikája ezt követi, de az „új Kelet” kifejezést az „eurázsiai szuperkontinens” fogalomra

módosítottam, azért is, mert ez a közép- és kelet-európai térség esetében sokkal inkább relevánsabb. Térségünk jelenlegi és jövőbeli geopolitikai helyzetét alapvetően megszabja, hogy milyen lesz a nagyobb Nyugat és az eurázsiai szuperkontinens viszonya. Ha a jövőben is változatlan lesz az a világpolitikai környezet, amely az amerikai fékentartás elvére, s így az atlanti erőtér oroszfóbiájára épül, akkor a kelet-közép-európai térségnek, s így hazánknak is kevés lehetősége lesz arra, hogy kilépjen „Nyugat és Kelet közötti fogságából”.

Geopolitikai hatalmi mátrix a közép- és kelet-európai térség vonatkozásában35

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Kelet-Közép-Európa a magasból

A hatalmi mátrix alapján a közép- és kelet-európai térség vonatkozásában a közeljövő fő geopolitikai kérdései a következők: – Változni fog-e a Donald Trump által vezetett amerikai elnöki adminisztráció külpolitikai stratégiája a kelet-közép-európai térséget illetően, s milyen lesz a NATO térségünket illető politikája? – Milyen lesz az Európai Unió politikai jövője? Vagy inkább az EU nemzetállamainak szembenállása az ún. „Russo-German” Európa vízióját vetítik előre?

– Lesz-e további keleti bővítése az EU-nak? Mikorra várható a délszláv térség államainak – különösen a geopolitikailag kiemelkedő jelentőségű Szerbiának – az EU-hoz történő csatlakozása? – Hogyan alakul Oroszország jövőbeli szerepköre, s az Eurázsiai Gazdasági Uniónak milyen lesz a viszonya az Európai Unióhoz? – A kelet-közép-európai térségnek milyen lesz a szerepe Kína geoökonómiai stratégiái terén? Az Új Selyemút Gazdasági Övezet révén kialakul-e gazdasági értelemben az új eurázsiai szuperkontinens?

7. K özép- és Kelet-Európa vagy KeletKözép-Európa – a térség elnevezésének, lehatárolásának kérdőjelei, valamint országainak csoportosítási problémái A közép- és a kelet-európai térségnek vagy más szóval kelet-közép-európai térségnek természetföldrajzi határai nincsenek, így földrajzilag az is kérdéses, hogy az európai kontinensen belül ilyen térség elkülöníthető-e egyáltalán. Ugyanakkor a térség országainak többségére három fő természetföldrajzi vonás érvényesül, nevezetesen a szárazföldi jelleg, a mezőgazdaság számára kedvező természetföldrajzi feltételek és az energiahordozók hiánya. De már a térség elnevezése is problematikus. A világpolitikai hírekben a térséget rendszerint Közép-Kelet-Európának nevezik, amely a magyar nyelv logikája szerint Kelet-Európa közepét, természetföldrajzilag a Kelet-európai-síkság közepét jelenti. Vagyis hibás az elnevezés, mert térségünket Közép-Európának, ennek is keleti felének, vagyis Kelet-Közép-Európának tekintjük. De az már kérdés, hogy a Balti-térség, vagy a Balkán-félsziget értelmezhető-e egyáltalán Közép-Európaként. A természetföldrajzi lehatárolás alapján Közép-Európa, mint európai nagytáj nyugat-keleti irányban a Rajnától a Kelet-európai-síkvidék pereméig terjed, míg észak-déli irányban az Északi-tengertől a dél-európai félszigetek gyökeréig helyezkedik el. Közép-Európa és Kelet-Európa határának azt a képzeletbeli tengelyt tekintjük, amelyet a Gdanski-öböltől a Keleti-Kárpátok vonulatáig húzhatunk, hiszen ettől keletre húzódik a 4,5 millió négyzetkilométernyi Kelet-európai-síkság, amely kb. a fele Európa összes területének. De tény, hogy Közép- és Kelet-Európának tényleges természetföldrajzi választóvonala nincs. A közép-európai nagytájhoz soroljuk a Közép-európai rögvidéket (a Germán-, Lengyel- és Balti-alföldet, valamint a német, cseh és lengyel középhegységeket), az Alpokat, a Kárpátokat és a Kárpát-medencevidéket. A mintegy 330 ezer négyzetkilométernyi Kárpát-medencevidék különleges földrajzi egységnek tekinthető, hiszen Európa tengerektől távoli területének legegységesebb, legjobban körülhatárolható nagytája. A már Dél-Európához sorolt Balkán-félsziget északon 1200 km hosszan érintkezik Közép-Európával, s igen nehéz elválasztani a közép-európai nagytájtól. De a Balkán-félszigetnek kiemelt stratégiai jelentősége van,

hiszen híd szerepet tölt be Kisázsia felé, amelytől csak két keskeny tengerszoros, a Dardenellák és a Boszporusz választja el. De e két keskeny tengerszorosnak a történelem során mindig is nagyon fontos szerepe volt, hiszen a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre kijutni csak e két tengerszoroson keresztül lehet. Az elnevezés és a természetföldrajzi lehatárolás ellenére – vagy talán éppen ezért – a közép- és kelet-európai térséget történelmi régiónak tekintjük. A térség országainak sajátos történelmi fejlődése már a 15.-16. századtól megkezdődött, amikor ezek az országok – földrajzi helyzetükből adódóan – kimaradtak a nagy földrajzi felfedezésekből. A világkereskedelem súlypontja az Atlanti-óceán partján elterülő országokra tevődött át, s a kontinens belső területein fekvő államok fokozatosan a kialakuló világgazdaság perifériájává/félperifériájává váltak. Ezekben az országokban az európai kontinens nyugati részéhez képest csak késve, a 19. században indult meg az ipari forradalom. Az iparosodáshoz szükséges tőkefelhalmozás alapját a kedvező természetföldrajzi adottságokat kihasználó mezőgazdasági árutermelés és a kontinens nyugati országaiba irányuló élelmiszerexport jelentette. Az I. világháború következtében a térség államhatárai alapvetően megváltoztak. Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, s területén több önálló nemzetállam alakult. A II. világháború mérhetetlen pusztulást hozott a térség országai számára. A II. világháború után a térség „sajátos” történelmi fejlődési pályára került. A Szovjetunió háborús győzelme egyben politikai érdekszférájának kiterjesztését is jelentette a világ néhány országára. Európa II. világháború utáni politikai felosztásának eredményeként Albániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában 1945-49 között olyan társadalmi-gazdasági rendszer szerveződött, amely kötelező érvényűnek tekintette a Szovjetunióban kialakult szocializmusmodell átvételét. A közép- és a kelet-európai országok jelenlegi legfontosabb, több tekintetben a mai napig érvényesülő gazdasági és társadalmi problémái az 1989-90-ben megkezdődött rendszerváltozáshoz kapcsolódnak. Ennek az időszaknak is a legfontosabb kérdése az Európai Unióhoz történő csatlakozás mint a hidegháborús időszak szimbólumának tartott Vasfüggöny lebontása utáni újra egyesülő európai kontinenshez való tartozás ténye. A földrajzi elhelyezkedés, a történelmi múlt, az 1990-es évtized közelmúltjának történései és

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A közép- és a kelet-európai országok – 2017 Népesség millió fő – 2017

GNI milliárd USD – 2016

GNI/fő USD – 2016

A NATO-hoz történő csatlakozás éve

Az EUhoz és az euróövezethez (€) történő csatlakozás éve

A visegrádi országok Csehország

10,7

186

17570

1999

2004

Lengyelország

38,5

481

12680

1999

2004

Magyarország

9,9

123

12570

1999

2004

Szlovákia

5,4

16810

2004

2004 – € 2009

Észtország

1,3

17750

2004

2004 – € 2011

Lettország

1,9

14630

2004

2004 – € 2014

Litvánia

2,8

14770

2004

2004 – € 2015

3,0

4250

2009

A balti államok

A délkelet-európai államok Albánia Bulgária

7,1

7470

2004

2007

Románia

21,5

187

9470

2004

2007

2009

2013

A jugoszláv utódállamok Bosznia és Hercegovina

3,9

4880

Horvátország

4,3

12110

Macedónia

2,1

4980

Koszovó

1,9

3850

Montenegró

0,6

6970

Szerbia

7,1

5280

Szlovénia

2,0

21660

5600

2017 2004

2004 – € 2007

Az európai kontinens volt szovjet utódállamai Belorusszia

9,6

Moldova

3,5

2120

Ukrajna

44,0

2310

Saját összeállítású táblázat a World Bank World Development Indicators adatai alapján. az atlanti erőtérhez való tartozás alapján az e térséghez sorolt 20 országot rendszerint a következő módon csoportosítjuk (lásd táblázat). De érvényes-e még napjainkra e táblázatban szereplő hagyományos csoportosítás? Az euro-atlanti erőtérhez való tartozás napjainkban is még a legfőbb csoportosítási kritérium? A földrajzi adottságok, a történelmi múlt, a geopolitikai helyzet alapján milyen szubrégiókba oszthatók fel a térség országai? S a legfőbb kérdés, hogy a 21. század formálódó többpólusú világában várhatóan milyen szerepe lesz e 20 középés kelet-európai államnak?

A táblázatban szereplő 20 ország, illetve ezek középés kelet-európai régióhoz történő besorolása egyébként közel hasonló a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország között létrejött ún. „16+1” együttműködéshez. Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke, 2011-es hivatalos magyarországi látogatásán jelentette be, hogy Kína új platformot kíván létrehozni annak érdekében, hogy a közép- és kelet-európai államokkal, illetve magával a térséggel minél intenzívebb gazdasági kapcsolatokat fejlesszen. Kína közép- és kelet-európai térség felfogásában azon országok sorolhatóak ide, amelyek Nyugat-Európa és az orosz befolyási terület között helyezkednek el. Így az általunk vizsgált

Az EU NUTS2-es régióinak GDP/fô értékei (PPP – vásárlóerőparitásos értékek) 2015-ben az EU 28-ak regionális gazdasági fejlettségi átlagának százalékában

20 országból a kínai értelmezésben vett közép-és kelet-európai 16-ok közé nem tartozik Belorusszia, Moldova és Ukrajna. Továbbá a kínai békére való törekvés és konfrontáció kerülésre jellemzően Koszovó sem. A „16+1” transzregionális platform hivatalosan 2012-ben a varsói csúcstalálkozón alakult meg, s azóta minden évben van egy miniszterelnöki csúcs a ti-

zenhat KKE-ország és Kína között. Kína fő célja, hogy megerősítse az érintett országokkal fennálló gazdasági kapcsolatait és emellett a tudományos, technológiai, oktatási, kulturális szférákban is kiterjessze az együttműködést. De ugyanakkor a legfőbb cél, hogy Kína 21. századi nagyszabású, egy új eurázsiai erőtér felépítését célzó „Egy Övezet, Egy Út” programjának

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A kelet-közép-európai országok Kínából és Hongkongból érkezô importja az országok GDP-jének százalékában, 2016

sikeres megvalósítása érdekében fejlessze a regionális együttműködést a térség országaival. Nagyon fontos kiemelni, hogy ez Kína részéről azt is jelenti, hogy a közép- és kelet-európai térségben gondolkodik, s nem az egyes országokkal külön-külön szándékozik erősíteni a kapcsolatokat. Bár kérdés, hogy e kínai 16+1 formáció mennyiben fog hozzájárulni ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai államokból egy új 21. századi gazdasági erőtér alakuljon ki. 2013 novemberében a bukaresti csúcstalálkozón fogadták el az országok, hogy kidolgozásra kerül a „16+1 együttműködés” középtávú programja. 2014 decemberében a belgrádi csúcstalálkozón döntés született arról, hogy a „16+1 együttműködés” alapjának a „EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend” („China 2020 Strategic Agenda for Cooperation”) dokumentum irányelveit és az EU jogszabályait tekintik. Ekkor került aláírásra a „16+1 együttműködés” első nagyszabású infrastrukturális projektje, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. Továbbá döntés született az első ágazati koordinációs központok megalakításáról: a Kína-KKE Turisztikai Koordinációs Központ (China-CEEC Tourism Promotion

Agency) Budapesten és a Kína-KEE Befektetési Koordinációs Központ (China-CEEC Investment Promotion Agency) létrehozásáról Varsóban és Pekingben. A 2015 novemberében tartott Suzhou-i csúcstalálkozón véglegesen megszilárdult a „16+1 együttműködés” intézményi működésének a rendje. A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése érdekében a felek elfogadták, hogy a két régió közötti vasúti kapcsolatot – a már működő, Lodz és Chengdu (Csengtu) városok közötti áruszállítás mintájára – fejlesztik. Működésbe lépett a vámkezelési együttműködési mechanizmus Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország között annak érdekében, hogy Pireusz kikötőjéből minél zavartalanabbul juthassanak el az áruk az EU-ba (China-Europe Land-Sea Express Line). A felek támogatták az adriai-, a balti-, és a fekete-tengeri kikötők és az ehhez kapcsolódó ipari parkok együttműködésére és azok gazdasági folyosókkal való összeköttetését biztosító tervet (Adriatic-Baltic-Black Sea Seaport Cooperation). A 2016 novemberében rendezett Riga-csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a Kína–KKE Befektetési Alap (China-CEEC Investment

A 16+1 együttműködés európai csatlakozó orzságai

Cooperation Fund) megalapítása volt. A felek megegyeztek, hogy infrastrukturális fejlesztéseiket egyeztetik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) útvonalaival. Rigában felállításra került a Kína-KKE Titkárság a Logisztikai Együttműködésről (China-CEEC Secretariat on Logistics Cooperation), amely saját virtuális platformot is kapott (www.ceec-china-logistics.org). A felek támogatják a mechanizmus második nagyszabású infrastrukturális projektjét: a Belgrád-Bar (Montenegró tengeri kikötője) vasúti vonal modernizációját. 2017 novemberében Budapesten került sor a 16+1 együttműködés csúcstalálkozójára. E csúcstalálkozót Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a záró sajtótájékoztatón (2017. november 27-én) a következőképpen értékelte:

„Megerősítettük azt a fölismerést, hogy körülöttünk egy új világrend alakul ki mind a politikában, mind a gazdaságban. Ebben az új világrendben Ázsiának és Kínának a szerepe jelentős mértékben megnövekedett, és nőni fog a jövőben, pénzügyi és technológiai értelemben is meghatározó erővé vált. Közép-Európa ezt a fejleményt üdvözli. Úgy látjuk, hogy a kínai gazdaság erősödése komoly lehetőséget és lehetőségeket tartogat a közép-európaiak számára is. Egy sikertörténet képei bontakoznak ki előttünk: a közép-európai országok és Kína együttműködésének sikertörténete. A közép-európai térségben hatalmas fejlődési potenciál van. Ha Önök áttanulmányozzák a közép-európai térség gazdasági növekedési számait, akkor láthatják ezt a potenciált. Ebben az együttműködési rendszerben tizenegyen az Európai Unió tagállamai vagyunk, öten pedig még

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Orbán Viktor Miniszterelenök a 16+1 csúcstalálkozón

nem. Kulcskérdés a jövő szempontjából, hogy az Európai Unióhoz tartozó közép-európai országok és az oda törekvő másik öt ország között létre tudjuk-e hozni azokat a nagy ívű és távlatos gazdasági projekteket, beruházásokat és fejlesztéseket, melyek az egész térséget föl fogják majd emelni. Ahhoz, hogy ez a térség fejlődni tudjon, külső technológiai és külső pénzügyi forrásokra is szükségünk van. Az

európai források már önmagukban nem elegendőek, ezért üdvözöljük azt a tényt, hogy az új gazdasági világrend részeként Kína úgy tekint erre a térségre, mint amelynek fejlődésében és fejlesztésében jelen kíván lenni. Számba vettük azokat a nagyobb projekteket, amelyekben ez az együttműködés kifejeződik. Ezek közül zászlóshajóként meg kell, hogy említsem a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerű-

sítését és fejlesztését, amely az „Egy övezet, egy út” program részeként a Selyemúton keresztül történő szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű lesz majd a jövőben. Olyan projektekről hallhattunk, és olyan fejlesztési tervekről hallhattunk a mai napon, amelyek win-win-win helyzeteket idéznek elő, vagyis győztes helyzeteket minden résztvevő számára. Amit ma elértünk, az jó Kínának, jó az Európai Uniónak, és jó a közép-európai országoknak is.”

A Visegrádi (V4) együttműködés országai

A táblázatban szereplő 20 ország csoportosítása terén egyetlen egy csoport van, amelyet nem a földrajzi helyzet, vagy nem a közös történelmi múlt hívott életre, hanem az 1990-es évek rendszerváltozásakor aláírt politikai együttműködés révén alakult meg, ez a Visegrádi együttműködés. 1991. február 15-én Visegrádon – a lengyel, cseh és magyar király 1335-ben a visegrádi várban tartott találkozójának történelmi emléke alapján – Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Antall József magyar miniszterelnök és Lech Wałęsa lengyel elnök írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot. Ebben a politikusok arról egyeztek meg, a három (ma a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság 1993-es kettéválását követően már négy) ország szorosan együtt fog működni az európai integráció felé vezető úton. Azóta a V4 elismert politikai „védjegy”, marketing nyelven szólva „brand” lett, s a nemzetközi szakirodalomban, a nemzetközi diplomáciában e négy országot Visegrádi Négyeknek nevezik. A V4-ek az 1990-es években kitűzött fő céljukat elérték, 2004-ben az EU tagjai lettek, s 1999ben Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO tagja lett, s Szlovákia 2004-ben vált a katonai szervezet tagjává. A Visegrádi Együttműködés egyik legnagyobb eredménye, hogy 2000-ben pozsonyi székhellyel létrehozták a Nemzetközi Visegrádi Alapot, amelynek fő célja a V4-ek együttműködésének elősegítése az oktatás, a tudomány és a kultúra terén. Sőt napjainkban már a Nemzetközi Visegrádi Alap olyan programokat is támogat, amelyek a V4-ek szomszédos országokkal folytatott kapcsolatainak erősítését fejlesztik. A 2000-es évek fő V4-es céljai kiemelten a közép-európai identitás megőrzése és a közös érdekérvényesítés voltak. A 2015-re rekordszintre jutó migrációs krízis a V4ek politikai érdekérvényesítő képességét megerősítette, mind az EU-n belül, mind az EU-n kívül. De természetesen ez összefüggésben van az EU poli-

tikai válságával (lesz-e valaha erős politikai unió az EU-ból, vagy a közeljövőben is a nemzetek szuverenitására épül, valamint azzal, hogy a migrációs válságra milyen válaszokat tud adni az európai integráció, s e téren milyen az egyes nemzetállamok szembenállása). Napjainkra a V4-ek különállása az EU-n belül különösen a migránsok kötelező betelepítési kvótája és a demokráciamodell európai uniós felfogása és ennek közép-európai értelmezése kapcsán a leginkább szembetűnő. De ezen utóbbi téren a magyar és a lengyel demokráciaértelmezés eltér a cseh és szlovák értelmezéstől. A 2016/2017-es lengyel V4-es elnökségi időszak volt az első periódus, amikor a visegrádi együttműködés már nagyon komoly külpolitikai célokat tűzött ki: így a V4 országok gazdasági és politikai együttműködésének fokozását a közép- és kelet-európai térség többi államával, továbbá a nyugat-balkáni államok és az EU keleti partnerségi programjának államaival (kiemelten Belorussziával, Moldovával és Ukrajnával). A jelenlegi magyar elnökségi program tovább viszi a lengyel elnökség külpolitikai törekvéseit, s az ún. „Regionális Visegrád” c. magyar elnökségi részprogram kiemelt célja szintén a V4-ek és a Nyugat-Balkán közötti erősebb kapcsolatok kiépítése, valamint az, hogy V4-eknek nagyobb szerepe legyen – a keleti partnerség országaival való erősödő kapcsolatok révén – az EU további bővítési politikájának kialakításában és megalapozásában.

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A TEN programok további célkitűzése, hogy az uniós hálózatokat kiterjesszék Kelet- és Délkelet-Európára, valamint a mediterrán térség országaira.

De a közeljövő egyik nagy kérdése, hogy lesz-e további bővítése a Visegrádi Együttműködésnek? A V4ek mellé bevonásra kerülnek-e a térségből más országok is? Geopolitikai szempontból mindenképpen indokolt a visegrádi együttműködés bővítése, ugyanis ahhoz, hogy a jelenlegi, a nagyhatalmak által megosztott közép- és kelet-európai országok egy új, mind politikailag, mind gazdaságilag erős térséggé tudjanak alakulni az eddiginél lényegesen nagyobb dominanciával, erővel kell, hogy rendelkezzenek. A 2017. évi cseh és osztrák választások is ehhez az irányhoz illeszkednek. Saját közeljövőre szóló prognózisom szerint a V4-es formációt V7-es formációra kellene átalakítani, nevezetesen a négy ország mellé Horvátországot, Szlovéniát és Ausztriát is be kellene vonni ez együttműködésbe, s ennek révén egy új 21. századi közép-európai együttműködési keretet kellene kialakítani. 8. Az Európai Unió transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) a közép- és kelet-európai térségen áthaladó öt törzshálózati folyosója és ennek gazdasági térszervező hatása, kiemelt tekintettel a térség kínai „kapuira” Az 1992-es Maastrichti Szerződés határozata alapján az Európai Unió a közlekedési, a távközlési és az energiaipar területén transzeurópai hálózatokat (TEN) hozott létre, és ezek fejlesztését kezdte el. Annak érdekében, hogy elősegítse a belső piac működését, hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi kohézió kialakításához, valamint,, hogy megteremtse az EU központi területeinek az összeköttetését a peremterületekkel, vagyis a szigetekkel és a tengerparttal nem rendelkező területekkel. Azaz a transzeurópai hálózatok koncepciójának a célja az, hogy összekapcsolják egymással a meglévő nemzeti és regionális hálózatokat, és kiépítsék a hiányzó szakaszokat, megszűntessék a nemzeti hálózatok közötti szűk keresztmetszeteket, és ennek révén az egész európai integrációt és tágabb értelemben az egész európai kontinenst átfogó hálózatok jöjjenek létre.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiemelt célja a közúti szállítási infrastruktúrák ös�szekapcsolása, az európai kontinenst átfogó nagysebességű vasúthálózat kiépítése, valamint a légi szállítási és légi irányítási rendszerek egységesítése. Az EU 1996. és 2001. évi közlekedésfejlesztési tervei a TEN-T hálózatok kialakítása terén kiemelt prioritást adtak a a tengeri és a belvízi kikötők, valamint a kombinált árufuvarozási terminálok kialakításának. Majd az EU 2013. évi felülvizsgálata integrálta e TEN-T hálózati struktúrákat, az ehhez kapcsolódó mintegy 30 kiemelt projektet és kilenc törzshálózati folyosót (TEN-T Core Networks Corridors) jelölt ki. A törzshálózatok létrehozásához kapcsolódó projektek megvalósítására az EU céldátumnak a 2030. évet adta meg. A következő térkép az EU e kilenc törzshálózati folyosóját ábrázolja. E kilenc törzshálózati folyosóból öt folyosó érinti illetve halad át a közép- és kelet-európai térségen. Az öt folyósóból három nyugat-keleti irányú, ezek Ø a Rajna-Duna (Rhine-Danube) korridor; Ø a Mediterrán (Mediterranean) korridor és Ø a z Északi-tengeri és Balti (North Sea-Baltic) korridor. Az öt TEN-T TEN-T folyósóból kettő észak-déli irányú, ezek Ø a Balti-Adriai (Balti-Adriatic) korridor és Ø a Kelet/Kelet-Mediterrán (Orient/East Med) korridor. A közép-és kelet-európai országok szempontjából a TEN-T közlekedési folyosók kapcsán általában két kritikai észrevételt szoktak megfogalmazni. Egyrészt a nyugaton meghatározott hálózatok dominanciája érvényesül, s mindössze e hálózatok kelet- és délkelet-európai „toldozgatásáról”, kibővítéséről van szó, s így nem a térségünkön belüli közlekedési hálózatok kiépítésének prioritása érvényesül. Másrészt a meglévő finanszírozási feltételekkel (egyedi projekt finanszírozhatóság) csak a korábban kialakult hálózatok tudnak megerősödni, s új struktúrák kiépítésére, létrehozására nagyon kevés esély van. Térségünkre nézve ez azt

Az Európai Unió TEN-T törzshálózati folyosói

jelenti, hogy mivel e TEN-T hálózatok nyugat-keleti irányú folyosóinak keleti meghosszabbítása érvényesül az EU közlekedéspolitikai irányelveiben, így e hálózatok egy új, 21. századi észak-déli irányú kelet-közép-európai gazdasági erőtér kialakulásához csak részben járulnak hozzá. Vagyis e jelenlegi TEN-T hálózati struktúra nem a kibővült EU térszerveződésének szempontjait veszi figyelembe, hanem az EU nyugat-európai, ún. „mag-térségének” központi szerepkörét erősíti tovább. De e TEN-T folyosók 21. századi átalakításának kérdése nem csak a kibővült EU miatt fontos, hanem Kína Új Selyemút Gazdasági Övezete révén is. Nevezetesen a fő kérdés az, hogy az EU hagyományosan Nyugat-Európára koncentráló közlekedési folyosóit mennyiben lehetne átalakítani úgy, hogy a jelenleg formálódó eurázsiai erőtér közlekedési hálózatához illeszkedjen, vagyis a kínai Új Selyemút Gazdasági Övezet szárazföldi és tengeri útvonalaival együtt egy új egységes eurázsiai közlekedési hálózat alakuljon ki. Két kínai útvonalhoz

kellene megtalálni az EU TEN-T folyosóinak kapcsolódási lehetőségét, egyrészt a Kínát Európával (Közép-Ázsián és Oroszországon át) összekötő szárazföldi útvonalhoz, másrészt a Kínát Európával összekötő tengeri útvonalhoz (a Dél-kínai tengeren és az Indiai-óceánon át). De az EU új eurázsiai erőtérben történő értelmezése még nem szerepel az EU hivatalos állásfoglalásai között, sőt az EU vezetői, véleményformálói jelenleg még általában magát az Eurázsia fogalmat is elutasítják. De térségünk számára ez kiemelten fontos, mert csak ez az új eurázsiai erőtérben történő gondolkozás tenné lehetővé, hogy „kiszabaduljunk Nyugat és Kelet fogságából”, s a 21. századra hídtérséggé váljunk. Ugyanakkor az EU esetében előrelépésnek számít az, hogy már egyre több olyan európai uniós fejlesztési program van, amelyekbe a csatlakozásra váró európai országok is bevonásra kerülnek. A közép- és keleteurópai erőteret illetően kiemelt jelentősége van az EU ún. makroregionális stratégiáinak. A makrorégió-

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A közép- és kelet-európai térséget érintő öt TEN-T törzshálózati folyosó

nak, mint fogalomnak nem létezik egységes definíciója. Jellemezhet nemzetközi jelentőségű ország csoportokat (pl. EU, APEC, Eurázsiai Gazdasági Unió), adott országokat, vagy esetleg adott országon belüli olyan régiókat is, amelyek adott nagytérséghez tartoznak. Az Európai Unió 2009-ben a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia elfogadásakor kialakított definíció szerint a makrorégió alatt olyan területi egységeket értünk, amely különböző országok azon régióit öleli fel, melyek közös kohéziós jellemzőkkel bírnak, valamint egymáshoz fűződő sajátos politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeznek. Az EU a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia elfogadása után három további makroregionális stratégiát dolgozott ki: a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiát 2011-ben, az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát 2014-ben és az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát 2016-ban. A 19 uniós és 8 nem uniós országot magában foglaló makroregionális stratégiák az uniós szakpolitikai keret szerves részévé váltak. Célkitűzéseik teljes mértékben összhangban állnak az EU politikai prioritásaival; megerősítik a különböző uniós szakpo-

litikákat és kohéziós politikai keretre épülnek. A makroregionális stratégiák megnövelik a kohéziós politika együttműködési dimenziójának értékét. Teret adnak a nem uniós tagállamok előtt is a több szektort, országot és szintet felölelő kormányzásnak. Jelentős szerepet játszhatnak az EU külső határain fennálló esetleges negatív hatások enyhítésében, valamint annak elősegítésében, hogy ezen országok megerősítsék az unióval fennálló kapcsolataikat. Az EU makroregionális együttműködésének alapjai a következők: Ø A makrorégiók valós belső kapcsolatrendszereken alapuló, kiterjedt vonzástérségek; Ø Az együttműködések alapfeltétele az országos és regionális szintű elköteleződés; Ø Részvételi folyamat és többszintű kormányzási törekvések jellemzik; Ø Az együttműködések keretében konkrét tevékenységeket végeznek, melyek közös projektekként valósulnak meg; Ø A makroregionális stratégiák végrehajtása a már meglévő uniós jogszabályokkal és politikákkal való összhang megteremtésével zajlik.

Az Európai Unió makrorégiói

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A makrorégiókra elfogadott EU alapelvének lényege a három nem elve, miszerint: Ø A stratégia nem nyújt új uniós pénzügyi támogatást. Egyéb nemzetközi, nemzeti vagy magánszférából származó támogatást szerezhet a régió, ugyanakkor főként a meglévő források jobb kihasználásán van a hangsúly; Ø A stratégia miatt nem kell az uniós jogszabályokat módosítani; Ø A stratégia nem hoz létre újabb struktúrákat, végrehajtását már létező testületek végzik, melyek kiegészítő jellegét maximalizálni kell.

A Rajna-Duna törzshálózati (TEN-T) folyosó

A makrorégiók értelmezhetőek úgy is, mint a földrajzi elhelyezkedésén és a földrajzi adottságokon alapuló területek összetartozó, együttes fejlődése. Geopolitikailag a kérdés az, hogy e makroregionális fejlesztési stratégiák mennyiben tudnak túllépni a makrorégióhoz tartozó országok, területek különböző történelmi fejlődési pályáin, s így tudják-e csökkenteni/változtatni a Nyugat-Kelet megosztottságára épülő hidegháborús retorikát. De vitathatatlan, hogy az EU makroregionális stratégiája nagy lehetőséget kínál ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai térségünknek új 21. századi, nem a politikai megosztottságra, hanem a gazdasági összetartozásra épülő térszerveződése alakuljon ki. A továbbiakban az EU azon öt fő közlekedési törzshálózati folyosóját (TEN-T) elemezzük, amelyek áthaladnak a közép- és kelet-európai térségen, kiemelten abból a szempontból, hogy ezek révén térségünknek milyen új gazdasági térszerveződési formái alakulnak/ alakulhatnak ki. A Rajna-Duna (Rhine-Danube) korridor A Rajna-Duna korridor a kontinentális Európa legfontosabb nyugat-keleti közlekedési folyosója. A Duna útvonalát követve Strasbourgból halad Délnyugat és Délkelet-Németországon át Közép-Európa városai felé, Bécset, Pozsonyt, Budapestet köti össze Bukaresttel, és Románia legfontosabb fekete-tengeri kikötőjénél, Constantában van a legkeletibb pontja. A korridor északabbra lévő második útvonala Frankfurtot, Prágát, Zilinát (Zsolnát) és Kossicét (Kassát) köti össze, a legkeletibb pontja a szlovák-ukrán határnál található. A közlekedési folyosó jövőbeli fejlesztésének fő kérdése a Németországot a kelet-közép-európai országokkal összekötő közlekedési útvonalak továbbfejlesztése. E fő közlekedési vonal alapját a Duna–Majna–Rajna vízi út (Europakanal) jelenti, amelyen nagy hajókkal az Északi-tengernél fekvő Rotterdamtól a Fekete-tenger-

nél fekvő Constantáig lehet hajózni. Ez a transzeurópai vízi út a világ leghosszabb belvízi útja, hossza 3434 km, a hozzá kapcsolódó folyószakaszokkal együtt a vízi útrendszer hossza 12 000 km. Megvalósításához a Duna és a Rajna eredetileg nem hajózható szakaszain jelentős vízépítőmunkákra volt szükség. Továbbá a Majna és a Duna között új hajózható csatornát építettek, és e 171 kilométer hosszú vízi út Bajorországban, Bambergtől Kelkheimig köti össze a Majnát a Dunával. A csatornát 1992-ben adták át. A teljes Duna-Majna-Rajna vizíútra 29 vízlépcsőt terveztek, 14 már elkészült, ezek összesen 607 km hosszan duzzasztásokkal teremtik meg a szakaszra megkívánt víziút-paramétereket és ezáltal a zavartalan hajózást. E közlekedési folyosó fejlesztéséhez nagyon nagy mértékben járul hozzá az, hogy 2011-ben az EU elfogadta a Duna Régió Stratégiát, amely az Európai Unió második makroregionális stratégiája. E stratégia a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Megalkotásában nyolc tagállam és hat EU-n kívüli ország vett részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württenberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország (amely ekkor még nem volt az EU tagja), Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Mivel a Duna Régió Stratégiájában részt vevő országok többsége (Ausztria és Németország kivételével) az EU keleti bővítési politikájának 2004-ben, 2007-ben és Horvátország révén 2013-ban csatlakozott államai-

Az Európai Unió Duna-régió makroregionális stratégiájának területe

ból, valamint a már csatlakozási tárgyalásokat folytató nyugat-balkáni államokból és a keleti partnerségi program államaiból áll, így e makroregionális stratégiát az új, kibővült EU jelképének is tekintik. A gazdasági térszerveződés szempontjából azt mondhatjuk, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa növekedési tengelye. A Duna makrorégiót szemlélteti a fenti térkép. E térkép alapján megállapíthatjuk, hogy közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó szubrégiójának tekinthetjük e területet, amely a természetföldrajzi adottságokra épül, s túllép azon a politikai megközelítésén, hogy mely országok az euro-atlanti erőtér tagjai és mely országok nem. Hazánk számára a Rajna-Duna törzshálózati folyosónak és a Duna-régiónak kiemelt stratégiai fontossága van, mivel földrajzi helyzetünk, történelmi múltunk és jelenlegi EU-tagságunk révén áruexportunknak mintegy fele e közlekedési folyosó keretében bonyolódik le, ugyanis hagyományosan a Duna képezi a legfontosabb természetföldrajzi összekötő elemet Európa nyugati és keleti része között. A mellékelt térképen látható, hogy négy kiemelt desztináció (dunai ország) az, amelynek relációjában hazánk áruexportjának értéke meghaladja az 5 milliárd USD-t. E négy kiemelt desztináció: Németország (összes áruexport: 28,9 milliárd USD, összes áruexportunk 28,1%-a), Románia (összes áruexport: 5,3 milliárd USD, összes áruexportunk 5,2%-

a), Szlovákia (összes áruexport: 5,12 milliárd USD, ös�szes áruexportunk 5,02%-a) és Ausztria (összes áruexport: 5,1 milliárd USD, összes áruexportunk 5,0%-a). Az európai kontinens e legfontosabb nyugat-keleti irányú közlekedési folyosója kiemelkedő technikai fejlesztés előtt áll, hiszen a tervek szerint Európában először a Bécs–Pozsony–Budapest–Kassa útvonalon épülne meg az ún. Hyperloop, vagyis a hangsebességgel (a tervek szerint 1220 km/óra) száguldó vákumvonat. 2016 márciusában a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) vezérigazgatója és a szlovák gazdasági miniszter megállapodást írt alá arról, hogy a 2020-as évekre kiépítik a négy város között a Hyperloop közlekedési módot. Ahogy a mellékelt térkép is szemlélteti, a városok közötti közlekedési idő teljesen lerövidülne, hiszen Bécs és Pozsony között mindössze 8 percet venne igénybe az utazás, míg Pozsony és Budapest között 10 percet. Ez a napjainkban szinte még felfoghatatlan új közlekedési mód térségünkre nézve azt jelenti, hogy azonnali lesz az összeköttetés a térség nagyvárosai között, s teljesen új gazdasági térszerveződési formák, térbeli összeköttetések alakulhatnak ki. E forradalmian új technológiát tekintve a kétkedők száma nyilvánvalóan hatalmas, de az vitathatatlan, hogy e hyperloop technológia a földrajzi távolságot lényegében megszüntetné. Kiemelkedő fontossága azért is van, mert a közép- és kelet-

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

Magyarország áruexportjának fő irányai 2016-ban és a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodái 2017-ben

A Hyperloop 2020-as évekre tervezett útvonala Bécs, Pozsony, Budapest és Kassa között

európai gazdasági erőtérnek két kiemelt növekedési tengelye van, az egyik a Bécs-Pozsony gazdasági tengely, a másik a Varsó-Berlin növekedési tengely (ahol részben szintén Hyperloop vasút építését tervezi a lengyel kormány). Ez utóbbira a későbbiekben még visszatérünk. A Mediterrán (Mediterranean) korridor A Mediterrán törzshálózati (TEN-T) folyosó

összeköti az EU magterületével. Spanyolország területén e közlekedési folyosó a tengerparti rész mellett egy másik útvonallal is rendelkezik, ez Madrid összeköttetését jelenti a tengerparti területekkel. A Madrid és Barcelona közötti 621 km hosszú nagy sebességű (300 km/h felett) vasutat 2008-ban nyitották meg. Amíg korábban e két spanyol város között 5 óra volt az utazási idő, addig e nagysebességű vasút révén már csak 2 és fél óra. Francia területen Marseille-ből Lyonba szintén nagysebességű vasút közlekedik. E mediterrán közlekedési folyosó egyik legnagyobb beruházása a Lyonból az olasz Torinóba irányuló új vasútvonal kiépítése. Ennek is kiemelt eleme egy új 57 km hosszú alagút kiépítése az Alpokon keresztül. Várhatóan ez az új vasúti pálya, az új francia-olasz határátkelő 2028-ra lesz kész. Az e közlekedési folyosóhoz kapcsolódó szlovén, horvát és magyar területeken a vasúthálózat korszerűsítése még csak az EU hosszú távra szóló tervei között szerepel. A 2016-ban elfogadott, az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia kapcsolódik ehhez a korridorhoz. De ez a 20 közép- és kelet-európai ország közül csak kizárólag Szlovéniát érinti.

A mintegy 3000 km hosszú Mediterrán közlekedési folyosó az EU TEN-T hálózatai közül a másik legfontosabb nyugat-keleti irányú tengely, mely a délnyugati-mediterrán térséget köti össze hazánk ukrajnai határával. Spanyolország legdélebbi pontjától, a Gibraltári-szorostól indul, majd a spanyol és a francia tengerparton halad, keresztezi az Alpokat, s Olaszország északi részén áthaladva Szlovénián és Horvátországon áthaladva lép be Magyarország területére. E Mediterrán közlekedési folyosó legkeletebbi pontja a magyar-ukrán határnál lévő Záhony. A Mediterrán korridor jelentőséget adja még, hogy a nyugat-mediterrán térséget

Az Alpok-régió egyike a világ leggazdagabb térségeinek, továbbá egyedi földrajzi és természeti jellemzőivel Európa gazdaságilag legdinamikusabb, leginnovatívabb és legversenyképesebb térségei közé tartozik. A stratégia kb. 80 millió embert érint az Alpok makrorégióban lévő hét ország 48 régiójában, mely országok közül öt uniós tagállam (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovénia) és kettő nem uniós tagállam (Liechtenstein és Svájc). Hazánk számára e közlekedési törzsfolyosó kiemelt jelentőségét az adja, hogy a magyar-ukrán határon lévő Záhony az EU keleti kapuja, de egyben a kínai Új Se-

Az Európai Unió Alpok-régió makroregionális stratégiájának területe

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

lyemút Gazdasági Övezet új eurázsiai földhíd fejlesztési övezetének egyik nyugati kapuja is. Vagyis Záhony tekinthető az új eurázsiai erőtér egyik kiemelt stratégiai földrajzi helyének. Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások fontos állomása, ahol találkozik az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat. A vasúti nyomtávolság-különbség miatti átrakás már 1948 óta működik, ami 70 éves történelmi múltat jelent. Magyarország keleti kapujaként emlegetett mintegy 84 km2 kiterjedésű szárazföldi átrakó komplexum, amely 260 km-es normál nyomtávú vágányhálózatával, valamint 140 km széles nyomtávú vágányhálózata révén európai szinten is kiemelt méretekkel és kapacitásokkal rendelkezik. Fő tevékenysége a Független Államok Közössége és az azon túl fekvő országokból Ukrajna Csop (Záhony) és Batyevo (Eperjeske) határállomásain keresztül a széles nyomtávolságú (1520 mm) vagonokban érkező küldemények átrakása normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti kocsikba. De jelenleg Záhony Kína Új Selyemút gazdasági programja révén új szerepkört kaphat, ugyanis a közeljövőben Záhonyon keresztül fog vezetni a Kína és az európai kontinens közötti áruforgalom egyik fő útvonala, s így Záhony a kínai áruk logisztikai központjává válhat. A 2017. év novemberében megkötött kínai-magyar logisztikai együttműködés fejlesztésére szóló megállapodás értelmében, a közeljövőben a Kínából az EU-ba áramló áruforgalom egy része Magyarországra fog érkezni és innen osztják szét a közép- és kelet-európai térségbe. A kínai vasúti konténeres forgalom magyarországi vonzásának érdekében vámszabad területté jelölte ki a Magyar Kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma egy, a záhonyi szabad vállalkozási zónában lévő több mint 17 ezer négyzetméteres területet. Hazánknak ez jelenleg az egyetlen vámszabad területe, amely jelentősen fellendítheti a térség iparvonzó képességét, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy a záhonyi térség nemzetközi áruforgalmi és logisztikai csomóponttá válhasson. A vámszabad területen lévő áruk a behozatali vámok és adók szempontjából úgy tekintendők, mintha nem lennének az Európai Unió vámterületén, így itt bármilyen ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység engedélyezett a vámjogszabályokban megállapított feltételek szerint. Azaz az áru tárolásával, megmunkálásával, feldolgozásával, eladásával vagy vételével járó tevékenységet is végezhetnek a gazdálkodók. Ha az adott beruházás vámszabad terület formájában valósul meg, akkor nem kell megfizetni az

unió vámterületén kívülről behozott áruk után a vámot és a nemzeti adókat, így az ipari területen tervezett gazdasági tevékenységek költségei alacsonyabbak lesznek. Emellett beruházási kedvezmények biztosíthatók azáltal, hogy a bevitt termelőeszközök is mentesek a vámoktól, adóktól. De Záhony igazi jövőbeli fejlődését az adná meg, ha létrejönne a közeljövőben az új, közvetlen vasúti kapcsolat a kazah-kínai határon lévő Horgossal/Khorgossal. Jelenleg e kazah-kínai határmenti együttműködésre az egész világon úgy tekintenek, mint az Új Selyemút gazdasági övezet legnagyobb városépítésére, a legnagyobb kereskedelmi és logisztikai központ megépítésére. A kazah oldalon lévő Horgos és a kínai oldalon lévő Khorgos Nyugat-Kína legnagyobb közúti kereskedelmi árufuvarozási terminálja, amely Nyugat-Kínát összeköti Közép-Ázsiával és Európával, s így igen fontos szerepet játszik a közép-ázsiai kereskedelemben. Horgos és Khorgos között határmenti együttműködési központ épül, ahol kereskedelmi tárgyalásokat, árubemutatókat tartanak, értékesítést és szállítást bonyolítanak, különféle térségi, nemzetközi gazdasági és kereskedelmi konferenciákat rendeznek. A térségben kedvezményes kétoldalú kereskedelmi politika érvényesül: Kína, Kazahsztán vagy más országok polgárai árucikkeikkel, gépkocsijukkal vízum nélkül 30 napot maradhatnak a központban. Az Északi-tengeri – Balti (North Sea-Baltic) korridor Az Északi-tengeri – Balti törzshálózati (TEN-T) folyosó

Az EU Északi-tengeri – Balti közlekedési folyosója Helsinkiből indul, összeköti a három balti ország kikötőit és legfontosabb városait, majd a hagyományos nyu-

A Hyperloop tervezett útvonala Lengyelországban a Varsó-Lódz-Wroclaw útvonalon és a lengyel Hyperloop vasút tervezett formaképe

gat-keleti irányt követve Varsón, Lódzon és Poznanon át Berlin felé halad az Északi-tenger fontos kikötői felé, vagyis Hamburg, Bréma, Amszterdam, Rotterdam és Antwerpen irányába. Így az európai kontinens legfontosabb kikötőit kapcsolja össze Lengyelországgal és a balti államokkal. A teljes közlekedési folyosó 5947 km hosszú vasútvonalból, 4029 km hosszú úthálózatból és 2186 km hosszú belvízi úthálózatból áll. Az egyik legfontosabb beruházása egy új nagysebességű vasútvonal kiépítése az észt Tallinnból a litván-lengyel határ irányába a lengyel Bialystok város felé, s majd ezt egészen Varsóig tervezik meghosszabbítani. Mivel e közlekedési folyosó biztosítja Kelet-Európából a legforgalmasabb nyugat-európai kikötők felé az elérhetőséget, így kiemelt fontossága van a kínai Új Selyemút gazdasági övezetre, pontosabban ennek az „Új eurázsiai földhíd” elnevezésű fejlesztési folyosójára. A belorusz és a lengyel határon, a belorusz Breszt városával szemben, a lengyel oldalon, Terespol városában teljes egészében kínai tőkebefektetéssel épül egy új logisztikai központ, lényegében egy új város. A lengyel Terespol városát már úgy is emlegetik, mint a kínai Selyemút egyik új kelet-közép-európai városát. A Kínával bonyolódó áruforgalomnak ez lesz a közeljövőben az egyik fő iránya. De természetesen Terespol fontosságát a vele szemben lévő breszti átrakó államás adja meg, hiszen Breszt – hasonlóan Záhonyhoz – átrakó állomás a Szovjetunió időszakában épített széles nyomtávú vasútról az európai normál nyomtávú vasútra. Bresztnek kíváló a közlekedésföldrajzi helyze-

te, hiszen a Moszkva-Minszk közötti vasúti fővonalon található, sőt Moszkva és Minszk között még a Szovjetunió időszakában autópálya is épült. Ahogy az előzőekben már utaltunk rá, a közép- és kelet-európai térséget illetően a Hyperloop vasút másik tervezett útvonala Lengyelországban lenne, a Varsó– Lódz-Wroclaw útvonalon. A fővárost, Varsót kötné össze – 415 km-es hosszon – a gyáripari és technológiai központtal, Wroclaw-val. Amíg „hagyományos” közlekedési módon ennek az útvonalnak a megtétele idáig 3,5 órát tett ki, addig a Hyperloop vasút révén a jövőben már csak 40 percet. A tervek szerint a Hyperloop lengyelországi útvonalának első szakasza Varsó és Lódz között épülne meg. Ugyanis Lódz a kínai Új Selyemút övezet egyik kiemelt európai logisztikai központja. Ahogy a fentiekben már utaltunk rá, az Új Selyemút szárazföldi útvonalának lengyelországi kapuja a fehérorosz Breszt városával szemben lévő Terespol város. A tervek szerint Terespol és Varsó között új vasúti pályát építenének ki, majd Varsóból Lódzig Hyperloop vasúttal lehetne eljutni, s onnan Poznan érintésével egészen Berlinig vezet az Északi-tengeri – Balti TEN-T közlekedési folyosó útvonala. Ennek a fontosságát az adja, hogy jelenleg a közép-európai térség egyik legfontosabb növekedési tengelye a Varsó-Berlin tengely. De a Hyperloop Poland vállalat tervei között szerepel az is, hogy előkészítik a Hyperloop Varsót Krakkóval összekötő útvonalát, amelynek kiemelkedő fontos-

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

sága lenne a többi visegrádi ország felé, s jelentősen elősegítené egy új visegrádi gazdasági erőtér kialakulását. A Hyperloop One vállalat Európára vonatkozó tervei között szerepel még két útvonal, amely szorosan kapcsolódik az Északi-tengeri – Balti TEN-T folyosóhoz, illetve a közép- és kelet-európai erőtérhez. Az egyik a Helsinki és Tallinn közötti 90 km-es útvonal, amely a Hyperloop vasúttal mindössze 8 perc alatt tehető majd meg. A másik az 1991 km hosszú Hyperloop német körgyűrű-terv, a München-Berlin-Hamburg-Frankfurt-Stuttgart-München útvonalon. E közlekedési folyosóhoz nagyon szorosan kapcsolódik az Európai Tanács által még 2009-ben elfogadott balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia. A balti-tengeri makrorégiót – ahogy a mellékelt térkép is ábrázolja – 11 ország alkotja. Nevezetesen 8 EU-tag (Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Berlin fővárosi tartomány, Brandenburg, Bremen, Hamburg, Mecklenburg-Vorpommern, Schleswig-Holstein és Niedersachsen (csak a NUTS II-es régiója a Lüneburg régiónak), Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország) és 3 nem EU-tag (Belorusszia, Norvégia és Oroszország – a balti-tengeri területei, kiemelten Szentpétervárra és a kalinyingrádi területre). Az Európai Unió Balti-régió makroregionális stratégiájának területe

A Balti-régió makroregionális stratégia fő célja, hogy az egész Balti-tenger körüli térséget világszinten vezető régióvá fejlesszék. E makroregionális stratégia négy fő pillérre épül: 1. Környezetileg fenntarthatóvá tenni a balti-tengeri térséget. 2. Virágzóvá tenni a térséget (a kutatás és innováció, valamint az EU jogszabályainak eredményesebb összehangolása által). 3. Elérhetővé és vonzóvá tenni a térséget (a közlekedési rendszerek és az energiaellátás javításával – ami jelentős próbatételnek bizonyul, ismerve a balti-tengeri térség egyes részeinek alacsony népsűrűségét és periférikus jellegét). 4. Biztonságossá tenni a térséget (például a hajózás, a közegészségügy és a válságkezelés közös felügyelete által). A Balti-tengeri makrorégió geopolitikai fontosságát rendkívüli módon megnöveli, hogy Oroszország és Belorusszia is a partnerországok között szerepel. Oroszország részére a Balti-térség kiemelten fontos a Gazprom Északi-áramlatának vezetékei miatt. A Gazprom Északi-áramlat vezetékének az a jelentősége, hogy Ukrajna megkerülésével a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországba viszi a földgázt. Németország a Gazprom földgázának legnagyobb vásárlója, s e vezeték is példa a 2000-es évektől egyre javuló, s jelenleg már igen kiváló orosz-német gazdasági kapcsolatokra. Ez geopolitikailag úgy is értelmezhető, mint az új 21. századi orosz-német gazdasági tengely. Az Északi-áramlat I. vezetékét 2011. november 8-án adták át, s az orosz-finn határnál lévő Vyborg városából a német Greifswaldba szállítja a földgázt. Az Északi-áramlat vállalat vegyesvállalat formájában működik, amelyből többségi (51%) tulajdonosi aránnyal rendelkezik a Gazprom. Amikor 2015 első félévében a Déli-áramlat vezeték építése leállításra került, akkor az Északi-áramlat vegyesvállalat megállapodást kötött az Északi-áramlat II. vezetékének megépítéséről. A Gazprom Északi-áramlat II. vezetéke 1200 km hoszszú lesz, éves szállítási kapacitása a tervek szerint 55 milliárd köbmétert fog elérni, s várhatóan 2019-re fog elkészülni. A Gazprom I. és II. vezetékének összes szállítási kapacitását éves szinten 110 milliárd köbméter földgázra tervezik. 2017 áprilisában öt nagy európai energetikai cég (ENGIE, OMV, Royal Dutch Shell, Uniper és Wintershall) megállapodást írt a Gazprommal, hogy a teljes építési költség 50%-át

A Gazprom Északi-áramlatának I. és II. vezetéke

biztosítják. Mindennek kiemelt geopolitikai jelentőségét az adja, hogy a Gazprom tervei szerint az Európába irányuló földgázszállítások 80%-át ezen az útvonalon fogják lebonyolítani, s így Ukrajna tranzitállam szerepköre – és az ezzel járó bevételek – a közeljövőben teljesen megszűnik. A Balti-Adriai (Baltic-Adriatic) korridor A Balti-Adriai törzshálózati (TEN-T) folyosó

Az EU Balti-Adriai közlekedési folyosója a közép- és kelet-európai térség számára kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel észak-déli iránya révén kapcsolatot teremt a balti-tengeri tengerparttal rendelkező Lengyelország és az adriai-tengerparttal rendelkező Szlovénia és Olaszország között. A közlekedési folyosó hosszú távú fejlesztésének egyik legfőbb célja a Lengyelország és Csehország valamint Szlovákia közötti, még hiányzó infrastrukturális kapcsolati háló kiépítése. A korridor Lengyelországban két kiindulási ponttal rendelkezik, az egyik Szczecin és ennek előkikötője Swinoujscié (itt található a 2016-ban üzembe helyezett lengyel LNG terminál), valamint a legforgalmasabb lengyel kikötő Gdansk (Gdynia). A Szczecin felől induló közlekedési folyosó Poznanon és Wroclawon keresztül érkezik a cseh Ostravába, majd Pferovon és Brno-n keresztül érkezik meg Bécsbe. A Gdanskból induló másik fővonal Varsót, Lódzot és Katowicét köti össze, és Szlovákiába belépve Zsolnán és Pozsonyon át szintén Bécsbe érkezik. Bécsből, majd Grazból a közlekedési folyosó egyik ága Olaszországba halad, ahol is Udinén át Velencébe jut, s innen Velence, Padova, Bologna és Ravenna között teremt közlekedési kapcsolatot. Grazból a közlekedési folyosó másik ága Ljubljana felé indul, s a fő szlovén kikötő Koper és az olasz kikötő Trieszt között teremt közlekedési kapcsolatot.

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A Három Tenger Kezdeményezés országai és három alapelve

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy e közlekedési folyosó az új észak-déli irányú kelet-közép-európai gazdasági erőtér kialakításához csak részben járul hozzá, mivel Magyarországot és Horvátországot nem érinti, sokkal inkább Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Ausztria, valamint Olaszország közötti közlekedési kapcsolatot erősíti. A közép- és kelet-európai térség új észak-déli irányú kapcsolati hálózatának megteremtése érdekében született meg az ún. Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative, TSI). Ez a térségünkön belüli, Balti-, Adriai- és a Fekete-tenger közötti új gazdasági kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul. Vagyis szemben az EU TEN-T folyosóival, nem a korábbi EU-tagok és a 2004-től felvett keleti országok közötti kapcsolatot akarja kiépíteni (az ún. „maradékelv” révén), hanem egy olyan új gazdasági erőteret akar létrehozni, ahol ténylegesen az adott földrajzi terület fejlesztése a cél, s nem az a kiemelt szempont, hogy Nyugat-Európával hogyan lehet a közlekedési kapcsolatokat kiépíteni. A Három Tenger Kezdeményezést a leghosszabb adriai tengerparttal (5835 km) rendelkező Horvátország elnökasszonya, Kolinda-Grabar Kitarovic és a

kelet-közép-európai országok közül a legnagyobb nemzetgazdasággal és 440 km hosszú balti-tengerparttal rendelkező Lengyelország elnöke, Andrzej Duda kezdeményezte. Az első csúcstalálkozóra 2016 nyarán Dubrovnikban került sor. A részt vevő 12 állam a következő: Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária. Bár a fekete-tengeri partvidékkel rendelkező Románia és Bulgária is tagja a Három Tenger Kezdeményezésnek, de az egyik legproblematikusabb elem a fekete-tengeri övezettel való erősebb gazdasági kapcsolat megteremtése. Nagy kérdés, hogy a közeljövőben Ukrajnának (2782 km hosszú a fekete-tengeri tengerpartja) lesz-e egyáltalán szerepe ebben a kezdeményezésben. E Három Tenger Kezdeményezés egyébként nagyon hasonló a Kína által kezdeményezett 16-1 formációhoz, de ebben Ausztria nem vesz részt, ugyanakkor részt vesznek a nyugat-balkáni térség országai. A második csúcstalálkozót 2017 júliusában Varsóban rendezték, amelyen részt vett Donald Trump amerikai elnök is, aki e Három Tenger Kezdeményezést mint a közép- és kelet-európai térség Oroszországtól, pontosabban az orosz földgázszállításoktól való függet-

lenedéseként értelmezte. Donald Trump Varsóban tartott beszédében Oroszországot nevezte meg azon országként, amely a leginkább veszélyezteti térségünk biztonságát, s megerősítette, hogy a NATO minden esetleges orosz agresszió ellen kész megvédeni a térséget. De Donald Trump varsói látogatása sokkal inkább geoökonómiai indíttatású volt, mint geopolitikai célú. Ugyanis az amerikai elnök varsói látogatása előtt néhány héttel, június elején érkezett meg az első amerikai LNG-t szállító tanker, a Clean Ocean az új lengyel Swinoujsciében lévő LNG kikötőbe. A közeljövő nagy kérdése, hogy az eddig túlnyomórészt Katarból érkező LNG mellett vagy helyett milyen szerepe lesz az USA-ból érkező LNG szállítmányoknak. Donald Trump látogatása után, július végén az Amerikai Képviselőház megszavazta az Oroszország elleni újabb szankciókat, amelyek minden orosz energetikai vállalatra vonatkoznak, sőt azon európai vállalatokra is, amelyek közreműködnek az orosz energetikai beruházásokban. Teljesen egyértelmű, hogy ez kiemelten a Gazprom Északi-áramlat II. vezeték beruházásra vonatkozik. A harmadik csúcstalálkozóra 2018-ban, Bukarestben fog sor kerülni, vagyis az Adriai- és a Balti-tenger országai után a fekete-tengeri tengerparttal rendelkező Romániában. 2015-ben adták át és 2016-ban helyezték üzembe az észak-lengyelországi swinoujsciéi LNG (cseppfolyósított földgáz) terminált. A 2011 márciusa óta épült, mintegy 830 millió euró költséggel létesített terminálnak már 2014 közepére kellett volna elkészülnie. A gázkikötőt Andrzej Duda elnök jelenlétében Lech Kaczynskiról, a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt lengyel államfőről nevezték el. A néhai államfő még 2006-ban kezdeményezte a gázkikötő létesítését. A beruházás késése miatt módosítani kellett a kikötő által továbbítandó katari cseppfolyós földgáz (LNG) szállítását szabályozó szerződést, ennek értelmében a lengyel terminál által fel nem használt gázt a katari szállító más piacokon értékesítheti. Jelenleg a két gáztárolós terminál 5 milliárd köbméter kapacitással működik, s Lengyelország évi földgázszükségletének mintegy harmadát elégíti ki. A swinoujsciéi gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó része. A balti-tengeri gázkikötőtől létesített lengyelországi gázvezetékek a másik lengyel kikötőváros, Gdansk, illetve a nyugat-lengyelországi Lwówek felé továbbítják majd a földgázt, és a

A tervezett észak-déli irányú energetikai gázfolyosó

lengyelországi gázvezeték-rendszerből a már létező gázösszekötőkön keresztül Németország, Szlovákia, Csehország és Ukrajna felé is szállíthatnak. A terminál működését az korlátozza, hogy az ide vezető tengeri útvonalakat keresztező, 2011-ben átadott Északi Áramlat gázvezeték megnehezíti a mély, 13,5 méternél nagyobb merülésű LNG-hajók közlekedését. Az északi, balti-tengeri lengyel LNG terminál mellett várhatóan 2019-re készül el a déli, a horvát Krk-szigeten épülő adriai-tengeri LNG terminál. A tervek szerint ez évi 6 milliárd köbméteres kapacitással fog működni. A krk-szigeti terminál biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, továbbá várhatóan Ukrajna felé is irányulnának szállítások. E két terminál révén a közép- és kelet-európai térség számára most először lehetőség nyílik egy új észak-déli irányú, a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó energetikai folyosó létrehozására. Így az orosz földgáztól való függés helyett most először földrajzilag diverzifikálni lehetne a világpiacról érkező földgázimportot. Ezt a tervezett észak-déli irányú energetikai folyosót szemlélteti a fenti ábra, kiemelt tekintettel a lengyel-szlovák gázelosztó központ létrehozásának tervére. A Kelet/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) korridor Az délkeleti-északnyugati irányú Kelet/Kelet-Mediterrán közlekedési folyosó Görögország (illetve Ciprus) valamint Németország legforgalmasabb kikötői között teremti meg a közlekedési kapcsolatot. Pontosabban szólva a jövőben fogja megteremteni a kapcsolatot, mivel e TEN-T folyosó déli és középső része még nagy fejlesztésekre vár. A folyosó tengeri

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

A Kelet/Kelet-Mediterrán törzshálózati (TEN-T) folyosó

útvonala révén a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. 2017 novemberében kezdődött meg a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása. A korszerűsítés befejezését követően a két főváros közötti jelenlegi 8 órás menetidő 3 órára rövidül. A beruházás kínai finanszírozással valósul meg. A vasútvonal felújításának programja több szempontból is jelentős, mert ez az első határon átnyúló projekt, amely Kína, valamint 16 közép- és kelet-európai ország együttműködésének keretében valósul meg. De egyedülálló azért is, mert Kína, egy EU-tagország

útvonala Ciprus Larnaka kikötőjéből indul, majd Kréta szigetéről a görög Pireusz kikötőnél lép a szárazföldre. E közlekedési folyosó egyik elágazása Athént, illetve Pireuszt összeköti még a Görög-félsziget nyugati részén lévő fontosabb városokkal. Innen Theszaloniki városán át jut el Bulgáriába, Szófiába. Szófiából a közlekedési folyosó egyik ága a burgaszi kikötő irányába halad, míg e TEN-T útvonal fő ága a bulgáriai Vidin városának irányából lép tovább Romániába. Nagyvárad és Arad közötti útvonalon lép be Lökösházánál hazánk területére, s a Békéscsaba–Szolnok útvonalon keresztül jut el Budapestre. Majd Pozsony és Bécs irányából Csehországba lép, ahol a Prága, Melnik útirányon Decinnél lép át Németországba. Itt az egyik fő útvonal Berlinen át halad Rostock kikötője felé. A másik fő útvonal Lipcsén, Magdeburgon át Hamburg és Bremen kikötője irányába megy tovább. E közlekedési folyosó kizárólag az EU tagállamain fut keresztül, s így földrajzilag kerülőt tesz Bulgária és Romániába felé. De a hagyományos nyugat-balkáni útvonal (ahogy a fő szárazföldi migránsútvonal is) a földrajzilag rövidebb útvonalat követi Görögországból Macedónián és Szerbián át Magyarország irányába. Egyébként az EU TEN-T folyosóinak legújabb térképén már szerepel e közlekedési folyosó új tervezett leágazása a Theszaloniki – Szkopje – Pristina – Belgrád – Budapest útvonalat illetően. Kína és az EU kereskedelmi kapcsolata terén kiemelkedő jelentősége van a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának. Mivel így a kínai Új Selyemút tengeri

és egy nem EU-tag együttesen vesz részt benne. A kivitelezést a China Railways International és a China Communications Construction Company végzi. A felújítás után a vonatok a szakasz első 20 kilométerén akár óránkénti 200 kilométeres sebességgel is haladni tudnak majd, míg a fennmaradó részen 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A teljes szerbiai szakaszon az átlagsebesség óránként 120-180 kilométer között alakul majd. Az eddigi sebesség alig érte el az óránkénti 70 kilométert. A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint a teljes felújítás és a korszerűsítés 2023-ra fejeződhet be. A magyarországi szakaszra – a Soroksár és Kelebia közötti –, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása 2017. november 27-én jelent meg a MÁV honlapján, azon a napon, amikor Budapesten megkezdődött a Kína és a közép- és kelet-európai országok 16+1 fóruma. A kínai Új Selyemút gazdasági övezet szárazföldi útvonalának két európai kapuja van (ahogy azt korábban már elemeztük) a lengyel/belorusz Terespol/Breszt és a magyar Záhony. A 21. Századi Tengeri Selyemút európai kapuja viszont egyértelműen a görög pireuszi kikötő. A kínai állami tulajdonban lévő COSCO vállalat 2008-tól kezdte meg a görög konténerkikötő működtetését. 2013 februárjában a pireuszi kikötő vasútvonalát hozzákapcsolták az európai vasúti hálózathoz, és azóta is zökkenőmentesen működik. 2016 augusztusában e kínai vállalat megvásárolta a pireuszi

kikötő, vagyis a Pireusz Kikötői Hatóság (Piraeus Port Authority) elnevezésű állami vállalat részvényeinek 67%-át, s így többségi tulajdonossá vált. Az állami tulajdonú COSCO Kína legnagyobb és a világ negyedik legnagyobb tengeri áruszállító cége. Becslések szerint ebben az évben a COSCO 3,4 millió konténert rak ki a pireuszi kikötőben. A COSCO jelenleg heti három vonatot indít Pireuszból Magyarország, és hazánkon keresztül Közép-Európa felé. A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésével reális esély van arra, hogy hazánk váljon a tengeren szállított kínai áruk közép-európai elosztó központjává. Egyébként 2016-ban Pireusz Európa 8. legnagyobb konténer kikötője volt, de az előrejelzések szerint 2030-ra akár Európa legnagyobb konténerkikötőjévé is válhat. 9. Közép- és Kelet-Európa, mint a 21. század eurázsiai kontinensének hídtérsége – egy új geopolitikai gondolkozásmód felé Térségünk jövőjére nézve a legoptimistább forgatókönyv az, hogy Közép- és Kelet-Európa hídtérséggé válik nemcsak Európa nyugati és keleti fele között, hanem Európa és Ázsia között is. Létrejön-e a közeljö-

vőben egy új eurázsiai szuperkontinens? Az vitathatatlan, hogy napjainkban már formálódik egy új eurázsiai erőtér, kiemelten Oroszország és Kína fokozódó gazdasági együttműködése révén. De a fő kérdés az, hogy milyen lesz a jövőben Európának és Ázsiának a politikai és a gazdasági kapcsolata, s a 21. századi Eurázsiának része lesz-e az európai kontinens? A jelenleg alakuló többpólusú világ minden kockázata ellenére új geopolitikai lehetőségeket is kínál. Megítélésem szerint a kelet-közép-európai térség, s kiemelten a visegrádi államok 21. századi világgazdasági és világpolitikai szerepköre egyértelműen a fő gazdasági és politikai erőterek közötti összekötő tevékenység lehetne. Gazdasági oldalról nézve ez azt jelenti, hogy egyrészt a közlekedési és szállítási szolgáltatások, másrészt az üzleti és pénzügyi közvetítő tevékenységek lehetnének a meghatározóak. Magyarország geopolitikai helyzete révén ideális logisztikai központ lehetne, mind a Nyugatról (főleg Észak-Amerikából és Nyugat-Európából), mind a Keletről (főleg Oroszországból és Kínából) érkező transznacionális vállalatok számára. Véleményem szerint Magyarország hosszú távú és sikeres jövője szempontjából mindenképpen arra

A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában

kell törekednünk, hogy a 21. század többpólusú világának stratégiai földrajzi helyévé, hídállamává váljunk. Lehet-e egy olyan kis országnak, mint hazánk önálló külgazdasági/külpolitikai stratégiája? E jelenlegi „deglobalizációs” korszakban, a megerősödő nagytérségek korában a visegrádi országok együttműködésének fokozása, egy új észak-déli irányú infrastrukturális folyosókra épülő kelet-közép-európai gazdasági erőtér kialakítása megfelelő alap lenne hazánk számára is egy, a jelenleginél lényegesen szuverénebb külpolitikai irányvonal deklaráláshoz. Ez a közép- és kelet-európai észak-déli irányú gazdasági (és politikai) erőtér létrehozásának szükségessége egyébként már Józef Pilsudski lengyel marsall

a többpólusú világ létét és egy új, 21. századi eurázsiai kontinens kialakulását, s legfőképpen azt, hogy Magyarország hídállam az európai kontinens nyugat fele és az ázsiai kontinens keleti fele között. De tudunk-e a jövőben változtatni gondolkodásmódunkon? Tudunk-e majd „keleti módon” gondolkodni? Nyugat és a Kelet eltérő gondolkozása, s így eltérő stratégiaalkotása a sakk és a go játék különbözősége alapján is értelmezhető. A sakk egy tipikus zéróösszegű játszma, ugyanis az egyik fél győzelme a másik fél vereségét jelenti. Vagyis a sakk a totális győzelemről szól, célja a matt: az ellenfél királyát megtámadni, s így lehetetlen helyzetbe hozni. Más szavakkal a sakk a végső, döntő csatáról szól. A hétköznapi általánosságok

I. világháború utáni rendezési tervében is szerepelt. Pilsudski marsall alkotta meg az Intermarium vagy Tengerköz fogalmát, amely arra utalt, hogy a Balti-tengertől az Adriai-tengerig és a Fekete-tengerig tartó térség országai szorosabban együttműködnének függetlenségük megőrzése érdekében.

szintjén megfogalmazva: vagy fekete vagy fehér, vagy Nyugat vagy Kelet, vagy az USA vagy Oroszország. Lényegében a hidegháborús időszak egy sakkjátszmához hasonlítható, nem véletlenül az amerikai geopolitika – Z. Brzezinski után – a világpolitika színterét is sakktáblának nevezi.

Világunk 21. századi geopolitikai „nagy sakktáblája” alapvetően átalakul, a formálódó többpólusú világ révén e sakktáblán új „játékosok” jelennek meg, akik új „játékszabályokat” alakítanak ki. S bár minden változik, de az alapvető geopolitikai kérdés változatlan, nevezetesen, hogy Halford Mackinder Világszigete – azaz az eurázsiai kontinens – mint tényleges területi egység létrejön-e egyáltalán, s a közeljövőben vizsgálhatjuk-e úgy a világpolitikai viszonyokat, mint a Világsziget és az amerikai kontinens?

Ezzel szemben a wei qi (japán néven a go) az elhúzódó hadakozásról szól. A játék neve szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „az egymást körbekerítő kövek játéka”, s a játék elve maga a stratégiaalkotás, a stratégiai bekerítés. Henry Kissinger Kínáról szóló könyvében a kínai stratégiaalkotásnak a nyugatitól eltérő jellegzetességeit Szun-ce „A hadviselés tudománya” c. műve alapján mutatja be. Kissinger szerint „A stratéga feladata … ebből adódóan nem annyira egy adott helyzet elemzésében merül ki, hanem inkább annak a meghatározásában, hogy az milyen viszonyban van a kontextussal, amelybe beágyazódik. Statikus helyzet egyszerűen nem létezik; minden helyzet átmeneti és folyamatosan változik... Szun-ce a shi szót használja erre a tulajdonságra, amelynek nincs közvetlen nyugati megfelelője.”

Meglátásom szerint ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai térség a most formálódó eurázsiai erőtérben minél sikeresebb legyen, elengedhetetlen, hogy a térség országainak állampolgárai változtassanak a hagyományos, hidegháborús szemléletű, szinte már berögzült világszemléletükön, s alapvetőn új geopolitikai gondolkodásmódot alakítsanak ki. Ennek egyik fő eleme, hogy az Oroszországról való gondolkodásmódunkon alapvetően változtatnunk kell. Hazánk számára nagyon fontos lenne Oroszország reális megítélése, a jelenlegi Oroszország minél jobb megismerése, függetlenül az éppen aktuális világpolitikai helyzettől. Továbbá alapvető kérdés az is, hogy a szinte már „berögzült” sztereotip gondolkodásmódunkat is, miszerint „Nyugatra felnézünk és Keletet lenézzük”, alapjaiban kell megváltoztatnunk. Az általános és alapjaiban hibás közkeletű leegyszerűsítések helyett (pl. az Eurázsiai Gazdasági Unió az Európai Unió ellensége) új geopolitikai szemléletet kialakítanunk. Így el kell fogadnunk

De képesek leszünk-e a jövőben alkalmazni e kínai gondolkozásmódot? Képesek vagyunk-e arra, hogy e shi-szemléletet, vagyis az állandóan változó állapotot és az ehhez való állandó igazodást alkalmazzuk a gazdasági és a politikai stratégiák terén? Képesek vagyunk-e arra, hogy e shi-szemlélet alapján újra definiáljuk a közép- és kelet-európai térség 21. századi geopolitikai pozícióját és geopolitikai stratégiáját? Úgy vélem ezen új típusú gondolkozásmód, új típusú stratégiák kialakításához nagyon hasznos alapot ad az, ha megismerjük a wei qi (go) játék stratégiai alapelveit és aranyszabályait.

A játék négy stratégiai alapelve a hosszú távra szóló stratégiák alkotásának a fő kiindulási alapját és irányelveit jelentik. Ezek a következők: 1. Az ellentámadás elve: Közmondásosan legjobb védekezés a támadás, ez a go-ban is így érvényes. Ha stratégiailag védekezünk, akkor a játszma pontosan az ellenfél tervei alapján fog lényegében zajlani. Ezért célszerű támadásra támadással válaszolni, ha a védekezés elmulasztása nem okoz számunkra nagy hátrányt. Az ellentámadás során mindenképpen lépjünk olyat, amelyre az ellenfélnek közvetlenül válaszolni kell. Tartsuk tehát magunknál a kezdeményezést. 2. Az elszigetelés elve: Ha az ellenfél területét el tudjuk szigetelni a tábla többi részétől, akkor előnyös helyzetbe kerülünk. Az elszigetelt területek ugyanis nem tudnak beleszólni a játszma későbbi alakulásába. Ez csekély mértékű áldozatot is megér adott esetben. 3. A rugalmasság elve: Célunkat próbáljuk meg elérni, de legyünk tekintettel az ellenfél lépéseire is. Szükségessé válhat, hogy a terveinken változtassunk. Ez azt is jelenti, hogy ameddig elképzelhető, hogy ellenfelünk lépése alapvetően megváltoztatja az állást, addig csak előkészítő, tapogatózó lépéseket tegyünk.

4. A veszteség csökkentésének elve: A legjobb terv esetén is elképzelhető, hogy az ellenfél keresztül tudja azt húzni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy módunk legyen arra, hogy a veszteséget a lehető legkisebbre szorítsuk le.95 A wei qi játék ún. tíz aranyszabálya (Wang Jixin híres kínai wei qi játékos által összefoglalt aranyszabályok, a Thang dinasztia (618-907) időszakából) pedig a hosszú távra szóló stratégiák taktikai megvalósításához mutathatnak irányt. A wei qi játék tíz aranyszabálya: 1. A kapzsiság nem vezet győzelemhez! 2. Ne siess belépni az ellenség területére! 3. Önmagadra figyelj, amikor támad a másik! 4. Lehet, hogy elvesztettél egy követ, de a játékot még megnyerheted! 5. Hagyd a kicsit, a nagyot mentsed meg! 6. Veszélyes helyzetben hozz áldozatot! 7. Építs vastag falat, hogy elkerüld az ellenséges támadást! 8. Legalább egy lépéssel mindig válaszolj az ellenségnek! 9. Erős pozícióval szemben óvatosan játssz! 10. Törekedj a békére, kerüld az izolált, vagy a gyenge pozícióban folytatott harcot!

A „16 + 1 együttműködés” bemutatása

A „16 + 1 együttműködés” bemutatása Szerző: Eszterhai Viktor

A „16+1 együttműködés” egy olyan transzregionális platform, amelyet Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése céljából hoztak létre. A mechanizmus miniszterelnöki csúcstalálkozójának 2017 novemberében Magyarország lesz a házigazdája, így érdemes a „16+1 együttműködés” történetét, működésének jellegzetességeit, valamint a felmerülő problémákat, kihívásokat megvizsgálni. Előzmények Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke, 2011-es hivatalos magyarországi látogatásán kijelentette, hogy Kína elkötelezett a közép-kelet-európai (KKE) országokkal történő kapcsolatok fejlesztése iránt, mely érdekében egy új mechanizmus megalakítását is bejelentette. Egy évvel később Varsóban Kína és a 16 KKE állam a kapcsolataik intézményi koordinálására létrehozta a „16 + 1 együttműködés” elnevezésű platformot. A mechanizmusban részt vevő 16 KKE-állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország. A „16 + 1 együttműködés” beleillik az elmúlt években Kína részéről tapasztalható törekvésbe, hogy új nemzetközi intézményeket hozzon létre, annak érdekében, hogy növelje befolyását a világpolitikában. A „16 + 1 együttműködés” másik fontos jellegzetessége, hogy nyíltan Kína nagy külpolitikai tervének, az „Egy Övezet, Egy Út” részét képezi. „16+1 együttműködés”története 2012-ben Kína és a KKE-országok miniszterelnökeinek a varsói csúcstalálkozóján a mechanizmus tagállamai elfogadták a „Tizenkét intézkedést” (Twelve Measures), amely meghatározta az együttműködés fő céljait és formáját. Ennek legfontosabb pontja a Pekingben működő, a Kínai Külügyminisztériumnak alárendelt

Titkárság (Secretariat) felállítása volt. Kína bejelentette, hogy egy 10 milliárd dolláros különleges hitelkeretet hoz létre, amelynek egy része kedvezményes kölcsönök formájában hívható le, a közös projektek megvalósítása érdekében, elsősorban az infrastruktúra, a zöld gazdaság, stb. területén. A KKE-országok kínai pénzintézeteknél (National Development Bank of China, Export and Import Bank of China, Industrial and Commercial Bank of China, Construction Bank of China, Bank of China, China Citic Bank) pályázhatnak a projektek finanszírozására. A felek megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy 500 millió dollárból álló fejlesztési alapot, és a tagállamok tervbe vették, hogy a régió és Kína közötti kereskedelmet 2015-re 100 Mrd. USD-re növelik. A megállapodások további együttműködést írtak elő pénzügyi, turisztikai, kulturális és tudományos területen, valamint Kína ígéretet tett arra, hogy a következő öt évben 5000 hallgatónak biztosít ösztöndíjat a régióból. A 2013 novemberében megrendezett bukaresti csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy a felek rögzítették, az érintett államok kormányfői évente fognak találkozni az együttműködés eredményeinek áttekintése, valamint a jövőbeni fejlődés irányának meghatározása céljából. Arról is megállapodtak, hogy kidolgozásra kerül a „16 + 1 együttműködés” középtávú programja. A gazdasági együttműködés területén befektetői és tudományos fórumok megtartásáról, illetve Kína és a KKE-országok kereskedelmi kamarájának a felállításáról született döntés, amelybe a

tagállamok önkéntes alapon léphetnek be. Több új fórumot is hirdettek a tudomány, az oktatás területén (China-CEEC high-level symposium of think tanks, China-CEEC Young Political Leaders› Forum, China-CEEC Education Policy Dialogue, stb.) és elfogadásra került, hogy különböző területeken koordinációs központok létesítését fogják előkészíteni. Végül Magyarország, Szerbia és Kína bejelentette, hogy közösen újítják fel a Budapest és Belgrád közötti vasúti kapcsolatot. 2014 decemberében a belgrádi csúcstalálkozón a felek kifejezték, hogy az együttműködés alapjának a „EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend” („China 2020 Strategic Agenda for Cooperation”) dokumentum irányelveit és az EU jogszabályait tekintik. Aláírásra került a „16 + 1 együttműködés” első nagyszabású infrastrukturális projektje, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. A csúcstalálkozón a felek kijelentették, hogy támogatják a Kína-KKE Üzleti Tanács (China-CEEC Business Council) felállítását Varsóban, amelybe a regionális gazdasági szervezetek önkéntesen beléphetnek. Döntés született az első ágazati koordinációs központok megalakításáról: a Kína-KKE Turisztikai Koordinációs Központ (China-CEEC Tourism Promotion Agency) Budapesten és a Kína-KEE Befektetési Koordinációs Központ (China-CEEC Investment Promotion Agency) létrehozásáról Varsóban és Pekingben.

A 2015 novemberében tartott suzhou-i csúcstalálkozón véglegesen megszilárdult a „16 + 1 együttműködés” intézményi működésének a rendje: a kínai fél és a nemzetközi koordinátorok előkészítették a csúcstalálkozót (National Coordinators’ Meetings), a csúcstalálkozó során a felek megállapodtak a találkozó következő helyszínéről, egyeztették a közösség célkitűzéseit és megvizsgálták a korábbi tervek megvalósulását. A „Suzhou-i irányelvek” hangsúlyozták a „16+1 együttműködés” és az EU kapcsolatának a további erősödését, a korábban említett együttműködési formák mellett nevesítve a Kína-EU Összeköttetési Platformot (China-EU Connectivity Platform). Megerősítésre került, hogy a kínai fél a „16+1 együttműködést”, a kormány grandiózus „Egy Övezet, Egy Út” tervéhez szervesen kapcsolódó mechanizmusként kezeli, így külön hangsúlyt kapott a Magyarország és Kína által aláírt egyetértési nyilatkozat (Memorandum of Understanding). A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése érdekében a felek elfogadták, hogy a két régió közötti vasúti kapcsolatot – a már működő, Lodz és Chengdu városok közötti áruszállítás mintájára – fejlesztik. Működésbe lépett a vámkezelési együttműködési mechanizmus Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország között, annak érdekében, hogy Pireusz kikötőjéből minél zavartalanabbul juthassanak el az áruk az EU-ba (China-Europe Land-Sea Express Line). A felek támogatták az adriai-, a balti-, és a fekete-tengeri kikötők és kapcsolódó ipari parkok

együttműködésére és azok gazdasági folyosókkal való összeköttetését biztosító tervet (Adriatic-Baltic-Black Sea Seaport Cooperation). Elfogadásra került a platform közös, „Középtávú menetrendje” (Medium-term Agenda), amely véglegesen megszilárdította az együttműködés területeit: gazdaság; összeköttetés és infrastruktúra; ipar és feldolgozóipar; pénzügy; mezőgazdaság és erdőgazdálkodás; tudomány, kutatás és környezetvédelem; kultúra, oktatás, fiatalok cseréje, sport és turizmus; egészségügy és végül helyi szintű együttműködés. A 2016 novemberében rendezett Riga-csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a Kína–KKE Befektetési Alap (China-CEEC Investment Cooperation Fund) megalapítása volt. A felek megegyeztek, hogy infrastrukturális fejlesztéseiket egyeztetik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) útvonalaival. Rigában felállításra került a Kína-KKE Titkárság a Logisztikai Együttműködésről (China-CEEC Secretariat on Logistics Cooperation), amely saját virtuális platformot is kapott (www.ceec-china-logistics.org). A felek támogatják a mechanizmus második nagyszabású, infrastrukturális projektjét a Belgrád-Bar vasúti vonal modernizációját. A „16+1 együttműködés” jellemzői Az elmúlt évek tapasztalata alapján a „16 + 1 együttműködés” számos érdekes tulajdonsággal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más nemzetközi intézményektől. A „16 + 1 együttműködés” első fontos jellemzője, hogy tudatosan laza intézményesülés szerint működik.A mechanizmus szerveinek munkájába való bekapcsolódásról az egyes országok jellemzően önkéntes alapon döntenek. A mechanizmusnak három szintje van: 1.) az állami vezetők fóruma; 2.) a szakértői egyeztetések és az együttműködés fontosabb területeihez kapcsolódó szint (pl. infrastruktúra fejlesztés, mezőgazdaság); 3.) és végül a legfontosabb szintet a Pekingben működő, az érintett országok nagykövetségével folyamatos kapcsolatot ápoló (felügyelik a kezdeményezések, kötelezettségvállalások teljesítését, összehívják az üléseket, témajavaslatot fogalmaznak meg) központi szerv, a Titkárság jelenti. Ez a laza intézményesítés megfelel a részt vevő országok különböző érdekeinek és motivációinak, és megkönnyíti az együttműködés javítását szolgáló területekre való összpontosítást. Különösen fontos továbbá, hogy ezáltal az EU szemében

is elfogadhatóbb a mechanizmus, csökkentve azokat a kritikus hangokat, melyek szerint Kína egy saját nemzetközi szervezetet igyekszik létrehozni az EU-n belül. Érdekes, hogy bár a laza intézményesülés hagyományosan a gyenge szervezetek jellemzője, az elmúlt évtized gyorsan változó globális viszonyai között kétségtelen előnnyel is rendelkezik: rugalmasabbá és eredményorientálttá teszi a mechanizmust.

„Az elmúlt évek tapasztalata alapján a „16 + 1 együttműködés” számos érdekes tulajdonsággal rendelkezik...” Az együttműködés másik jellemzője, hogy tudatosan elfogadja a részt vevő országok heterogenitását. A 16 KKE-országból 11 az Európai Unió (EU) tagállama, míg 12 az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja. A 16 ország földrajzilag nagyon különböző és rendkívül eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, az egyetlen közös történelmi tényező, hogy egykor mindannyian a szocialista blokk részei voltak. A heterogenitás elfogadása szükséges a „16 + 1 együttműködés” működőképessége szempontjából. Azáltal azonban, hogy a tagállamokat nem kényszeríti kötelező homogenitásra, némiképpen növeli is a hatékonyságot. Kétségtelen azonban, hogy a közeljövőben a 16 országot, a meglévő intézményi keretek megtartása mellett, Kínának érdemes belső blokként (Balti-országok, Nyugat és Kelet-Balkán, Visegrádi országok) bontani, az eredményesebb együttműködés érdekében. Harmadszor, a „16 + 1 együttműködés” egy olyan közös regionális fórummá vált, amely szükségszerűen közelebb hozza egymáshoz a kelet-közép-európai országokat. Mindez eddig érdemben nem csökkentette a régió hagyományosan nyugat-európai fókuszát, de hosszabb távon várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy egyfajta regionális identitást erősítsen meg. Ha az Európán belüli politikai folyamatokra tekintünk, ennek jelentősége hosszabb távon nem lebecsülendő. A negyedik jellemző, hogy bár az együttműködés a kapcsolatok szinte minden területére kiterjed, elsősorban továbbra is a gazdaság dominál.

A „16 + 1 együttműködés” bemutatása

A gazdasági kapcsolatok legfontosabb vetületét a pénzügyi együttműködés (kedvezményes kölcsönök vagy beruházások) és az infrastruktúra-támogatás (például a Budapest-Belgrád vasút) jelenti. Jellemzően a gazdasági együttműködés szervei és fórumai a legaktívabbak és legjelentősebbek, mint például a „Kína–Közép-Kelet-Európa Üzleti Tanács” és a „Kínai – Közép-Kelet-Európa Üzleti Fórum” (China-Central and Eastern Europe Business Forum). A kapcsolat gazdasági együttműködésre vonatkozó fókusza segít abban, hogy a két szervezet eredményorientált legyen. A „16 + 1 együttműködés” e karaktere nagyon jól tükrözi a kínai külpolitika pragmatikus, kevésbé érték alapú jellegét, amely egyben arra is alkalmas, hogy növelje a mechanizmus elfogadhatóságát az EU-n belül. Az ötödik jellemző a „16 + 1 együttműködés” tervezett kerete, amely már a megalapítás időpontjában egyértelmű volt (pl. „Tizenkét intézkedés”), de intézményesült formát a Suzhouban tartott csúcstalálkozó után öltött, kiegészülve a mechanizmus középtávú menetrendjével. A célok meghatározása és az eredmények nyomon követése tovább növeli a platform tipikusan eredményorientált jellegét.

Hatodszor, az együttműködés motorja Kína, míg a KKE-országok nem képesek egységes álláspontot megfogalmazni. Ez az aszimmetria egyfelől az intézmények létrehozásában és működtetésében érhető leginkább tetten. Kína tudatosan figyel a kisebb részt vevő államok érdekeire, de a gyakorlatban továbbra is erős a verseny a régió államai között a kínai befektetések elnyerése iránt, amely nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltozik. A hetedik jellemző, hogy a „16 + 1 együttműködés” hangsúlyozottan nem áll ellentétben az Európai Unióval, sőt „összhangban van a vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel». A „16 + 1 együttműködésnek” meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak és stratégiai dokumentumoknak (Kína-EU 2020 Stratégiai Együttműködés). Ennek hangsúlyozása azért rendkívül fontos, hogy elejét vegyék a mechanizmust érő kritikáknak. A „16 + 1 együttműködés» ennek ellenére politikai céloktól nem teljesen mentes, és több mint egy pusztán nemzetközi gazdasági intézmény. Végül a KEE-Kína együttműködés a „16 + 1 együttműködés” révén jól illeszkedik Kína egyéb új mechanizmusaihoz, illetve együttműködéseihez, amelyek Kína és más régiók állami szintű kapcsolatait koordinálják

A „16 + 1 együttműködés” bemutatása

(pl. Kína-Afrika Együttműködési Fórum), ami arra utal, hogy a kínai kormány egyfajta minta alapján építi a transzregionális intézményeit, alapvető támpontot adva az „Egy Övezet, Egy Út” működtetéséhez. A „16+1 együttműködés” megítélése Egyes kínai vélemények szerint a „16+1 együttműködés” Kína Európa-politikájának az egyik legfontosabb diplomácia eredménye, amely más régiók (vagy akár az EU) számára is például szolgálhat. Más szakértők kiemelik, hogy az együttműködés viszonylag rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el, és már új fejlődési fázisba lépett: míg korábban az intézményi keretek kialakítása élvezett prioritást, immáron azok tartalommal való megtöltése vált fontossá. Ezzel ellentétben egyes szakértők úgy vélik, a tizenhat ország eltérő történelmi múltjából, valamint különböző politikai helyzetéből kifolyólag az együttműködés működőképessége megkérdőjelezhető. Kétségtelen tény, hogy a mechanizmus megalakulásakor kitűzött célt, nevezetesen hogy Kína és a KKE-régió közötti kereskedelmet 100 mrd. USD-ra növeljék, nem sikerült elérni: Kína exportja 2015-ben 42,2 milliárd dollárt tett ki, míg a 16 országból exportja 14,1 milliárd USD. Az adatokból jól látható, hogy a kereskedelem ráadásul továbbra is erősen aszimmetrikus, az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak, arra hogy a közép-és kelet-közép-európai országok közép-és kisvállalkozói hatékonyan jelenjenek meg a kínai piacon. Ugyancsak csalódást keltett, elsősorban a KKE-országok számára, hogy a „16+1 együttműködés” ellenére továbbra sem figyelhető meg nagy felfutás a kínai befektetésekben. Különösen fájó a zöldmezős beruházások elmaradása, amely munkahelyteremtő képessége miatt rendkívül népszerű eszköze a belpolitikának. A „16+1 együttműködést” azonban a KKE-régió kormányai – a kritikus hangok ellenére – döntően továbbra is pozitívan ítélik meg. Ez elsősorban az „Egy Övezet, Egy Út” projektnek köszönhető, amely az optimista vélekedés szerint alkalmas eszközül szolgálhat ahhoz, hogy a kereskedelem bővítésén keresztül a régió kitörjön az Európán belüli félperiférikus helyzetéből. Valójában az „16+1 együttműködésre” leselkedő legnagyobb veszély, kívülről, az EU irányából jön. Annak ellenére, hogy az együttműködés nem

számít kiemelt témának (szemben a kereskedelem, a beruházások, az emberi jogok stb. kérdésével) az EU-Kína kapcsolatokban, egyes uniós vezető körök (és tagállamok kormányai pl. Németország) szerint a régiónak nincs szüksége új, EU-n kívüli csatornára a Kínával való kapcsolatok menedzseléséhez. Ez az irányelv nem csupán a tagországokra, hanem a tagjelölt öt balkáni országra is igaz. Az EU-n belül a „16 + 1 együttműködéssel” kapcsolatban három aggály szokott felmerülni. Az első aggodalom szerint a mechanizmus keretén belül a közös projektek – főként az infrastrukturális beruházások és annak finanszírozási formája – ellentétesek az uniós jogszabályokkal. Ezen álláspontot képviselők szerint a projektek nem átláthatóak, sértik az EU belső piaci szabályait (közbeszerzés, környezeti hatásvizsgálat, műszaki szabványok stb.). Az Európai Bizottság pontosan ezen indokok miatt vizsgálja az együttműködés kiemelt projektjét, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását. Másodszor, a kritikus hangok szerint a mechanizmus nem felel meg az európai elveknek és értékeknek és nem követi azt a modellt, amelyet az EU képvisel a KEE-régióban. Harmadszor, egyes kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy Kína igyekszik éket verni Európán belül, és a mechanizmussal az „oszd meg és uralkodj” elvet érvényesíti. Egyes szélsőséges nézetek a „16+1 együttműködést” egyenesen Kína trójai falovának tekintik. Mindezen kritikai megjegyzéseket – ha túlzóak is – és részben a KKE-piac megőrzéséből fakad, szükséges szem előtt tartani annak érdekében, hogy a „16 + 1 együttműködés” további fejlődése biztosítható legyen. Összegzés A „16 + 1 együttműködés” az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül, és egy működő transzregionális platformmá vált. A létrejött intézmény egy olyan rugalmas és pragmatikus mechanizmusnak tekinthető, amely egyfelől érdemben javította Kína és a KEE-régió kapcsolatát, másfelől irányt mutat az „Egy Övezet, Egy út” keretein belül Kína és más régiók kapcsolatainak a működtetésére. Mindezek miatt hosszú távon akár az EU és Kína közötti együttműködés mintájául is szolgálhat, különösen, ha az USA és az EU távolodása folytatódik. Mindennek feltétele azonban, hogy „16 + 1 együttműködés” hatékony választ adjon az előtte tornyosuló számtalan kihívásra.

Kína és a középkelet-európai országok 6. csúcstalálkozója

Budapest Guidelines 79

A Budapest Guidelines Szerző: Eszterhai Viktor

2017. november 27-én Budapesten került megrendezésre Kína és a közép- és kelet-európai országok 6. csúcstalálkozója. Jelen elemzés célja, hogy a találkozó kapcsán született irányelvek, az ún. Budapest Guidelines alapján bemutassa a „16+1 együttműködés” legfontosabb fejleményeit.

Preambulum A „16+1 együttműködés” legjelentősebb fóruma a 16 közép- és kelet-európai (KKE) ország és Kína kormányfőinek évente megrendezésre kerülő csúcstalálkozója. A Budapest Guidelines alapján Albánia és Románia kivételével, amelyek miniszterelnök helyettesi szinten képviseltették magukat, a többi ország kormányfője mind jelen volt. Mindez tükrözi, hogy a csúcstalálkozót valóban kiemelt regionális eseményként ítélik meg a KEE országai és az együttműködés kétség kívül a térség egyik legfontosabb politikai fórumává vált. NÉV Orbán Viktor Li Keqiang Denis Zvizdic Boyko Borissov Andrej Plenkovic Bohuslav Sobotka Jyri Ratas Maris Kucinskis Saulius Skvernelis Zoran Zaev Dusko Markovic Beata Szydlo Ana Brnabic Robert Fico Miro Cerar Senida Mesi Paul Stanescu

Kína és a közép- és kelet-európai országok 6. csúcstalálkozójának résztvevői A 17 országon kívül a rendezvényen megfigyelőként részt vett Ausztria, Fehéroroszország, Görögország, Svájc, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Unió képviselői. Ezen országok és intézmények bevonása nem véletlen. Ausztria – a Habsburg Birodalmi örökségből is adódóan – hagyományosan szoros kapcsolatot ápol a régióval, és az aktív gazdasági kapcsolatok miatt már korábban felvetődött a bevonása a mechanizmusba.

ORSZÁG Magyarország Kína Bosznia-Hercegovina Bulgária Horvátország Csehország Észtország Lettország Litvánia Macedónia Montenegró Lengyelország Szerbia Szlovákia Szlovénia Albánia Románia

TISZTSÉG kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő kormányfő-helyettes kormányfő-helyettes

Fehéroroszország részvétele két okból indokolható, egyfelől szintén szoros kapcsolata van a szomszédos KKE országokkal, természetes folyosóként kapcsolva a régiót Oroszországhoz. Másfelől az ország maga is a kínai befektetések jelentős színtere. Görögország jelenléte ugyancsak nem tekinthető meglepetésnek: szomszédjai közül több is aktív résztvevője a „16+1 együttműködésnek”, míg a mechanizmus egyik zászlóshajója a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán Görögország közvetlenül is érintett a kezdeményezésben, mert a vasútvonal Pireusz kikötőjét kötné össze az EU piacával. A svájci érdeklődés oka egyrészt a KKE régióval ápolt szoros gazdasági kapcsolat, másrészt a „16+1 együttműködés” a potenciális befektetési lehetőségek miatt is vonzó az ország számára. Az Európai Unió részvétele magától értetődő, mivel a 16 KKE országból 11 az EU tagja. Másfelől az EU megfigyelő státuszos bevonása a mechanizmusba csökkentheti az EU egyes döntéshozói körében tapasztalható szkeptikus megítélést a mechanizmussal szemben. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elsődleges érdeke, hogy a befektetés szempontjából érdekes projekteket keressen, összehangolva azokat az európai infrastrukturális fejlesztési programjával (Európai Bizottság Befektetési Terve Európára (European Commission’s Investment Plan for Europe), ismertebb nevén „Juncker terv”).

A Budapest Guidelines külön hangsúlyt fektet arra, hogy a budapesti a hatodik csúcstalálkozó (Varsó, Bukarest, Belgrád, Suzhou, Riga), ezért az öt éves időszak alkalmas arra, hogy áttekintsék a korábbi eredményeket. Ezt tükrözi a Budapest Guidelines mellett kiadott, az öt év eredményeit felsoroló dokumentum is (Five-year Outcome List of Cooperation Between China and Central and Eastern European Countries). Az eredmények hangsúlyozása azért is fontos, mert egyes vélemények szerint a „16+1 együttműködés” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (a legismertebb példa, hogy a KKE régió és Kína közötti kereskedelmet a tervek szerint 2015-re 100 mrd. USD-ra kellett volna növelni, de ez alig haladta meg az 50 mrd. USD-t a céldátum időpontjában). A Budapest Guidelines nem véletlenül hangsúlyozza, hogy az együttműködés megítélésékor nem szabad csak a gazdaságra fókuszálni, hanem a közlekedés és a logisztika, a kultúra és a humán szféra kapcsolatai is fontosak, amely területeken kétség kívül számos eredmény született. A Budapest Guidelines kiemeli, hogy a platform elkötelezetten támogatja a multilateralizmust és a nemzetközi intézményeket, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a Világkereskedelmi Szervezetet, valamint azok szabályait. Ennek jelentőségét egyfelől az adja, hogy a résztvevő államok a korábbi,

évente kiadott irányelvekhez hasonlóan igyekeznek eloszlatni azon aggodalmakat, melyek szerint Kína nemzetközi intézményépítő törekvése – és így a „16+1 együttműködés” is – aláássa a nemzetközi szervezetek szerepét. Másfelől ez egyfajta kiállás is a világ felé, mindenekelőtt az USA-ban végbemenő antiglobalizációs törekvés kapcsán, amelynek mind Kína, mind a rendkívül nyitott KKE régió a vesztese lehet. Nem véletlenül a szöveg külön hangsúlyozza, hogy a „16+1 együttműködés” célja a világgazdaság nyitottságának a fenntartása. A Budapest Guidelines megállapítja, hogy a „16+1 együttműködés” fontos és pozitív szerepet játszik a Kína és Európa kapcsolatában és segíti az EU és Kína közötti „átfogó stratégiai partnerség” elmélyítését. Ennek a már korábban említett, EU döntéshozói szinten tapasztalható, „16+1-es együttműködéssel” kapcsolatos negatív megítélés miatt van kiemelt jelentősége. A források tükrében a kritikák alapvetően három elemből fakadnak: a mechanizmus keretében megvalósított projektek nem teljesen illeszkednek az EU szabályozásával; Kína regionális szerepvállalása megkérdőjelezi a „nyugati” modell kizárólagosságát a KKE régióban; és végül, hogy a mechanizmus aláássa az EU egységét. A Budapest Guidlines éppen ezért hangsúlyozza, hogy célja az „egységes, stabil és virágzó Európa” megteremtése. A bizalom elmélyítése céljából ugyancsak rögzítésre került, hogy a 16 KKE ország és Kína elkötelezetten követik az EU-Kína kapcsolatát rögzítő stratégiai dokumentumokat és célkitűzéseket, mint amilyen az EU-Kína 2020 Stratégiai Agenda (EU-China Agenda 2020), az EU-Kína Összeköttetési Platform (EU-China Connectivity Platform), Európai Bizottság Befektetési Terve Európára (European Commission’s Investment Plan for Europe) és a tárgyalás alatt álló EU-Kína Átfogó Befektetési Megállapodás (EU-China Comprehensive Agreement on Investment). A Budapest Guidelines rögzíti, hogy a „16+1-es együttműködés” szorosan kapcsolódik az „Egy Övezet, egy út” tervhez, amelyet először 2014-ben, Belgrádban jelentett be a kínai miniszterelnök, Li Keqiang, és azóta minden évben megjelenik az irányelvekben. Az „Egy Övezet, egy út” rendkívül népszerű a KKE államok között, mert úgy gondolják, hogy az annak keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások jelentősen javítják a régió elérhetőségét, hozzásegítve őket a periférikus gazdasági helyzetükből való kitöréshez. Másodszor Kína számára rendkívül

fontos, hogy a KKE államok rögzítik a pozitív elkötelezettségüket az „Egy Övezet, egy út” iránt, mert az EU-n belül annak megítélése, hasonlóan a „16+1 együttműködéshez” igen vegyes, elsősorban az EU egyes magállamai szemében (pl. Németország), így a közös kiállás hosszabb távon formálhatja az EU attitűdjét. A Budapest Guidelines a jövő fő követendő irányát a következőképp jelölte meg: „gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés elmélyítése a közös előnyök érdekében”. Ebben a mondatban két említésre méltó dolog található. Először is belekerült a KKE és Kína közötti pénzügyi együttműködés kérdése, amely korábban kisebb hangsúlyt kapott a gazdasági témák között. A változás alapvetően annak tulajdonítható, hogy a házigazda Magyarországnak pénzügyi téren sikerült a legnagyobb előrelépést elérnie a bilaterális kapcsolatokban Kínával, amelyet a felek úgy értékelhettek, hogy követendő példa lehetne a többi 15 ország számára is. A pénzügyi kapcsolatok elmélyítését Kína különösen szorgalmazza, egyfelől a RMB nemzetközisítésére irányuló központi törekvések miatt, másfelől azért, mert ezen a területen – mint a magyar példa mutatja – viszonylag könnyű eredményeket elérni, szemben a befektetés és kereskedelem növelését célzó törekvésekkel, amelyeket gyakran a 16 KEE ország gazdasági struktúrájának jellegzetességei hátráltatnak. Másodszor hangsúlyos elemként felfedezhető a kapcsolatok kölcsönösen előnyös elve. Ez a kérdés jelentős figyelmet kapott az elmúlt években és több kritika is érte a „16+1 együttműködést” amiatt, hogy elsősorban Kína érdekeit szolgálja. Mindezek miatt a kölcsönös előnyök hangsúlyozása különösen fontos az érintett felek számára. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kínai fél a kölcsönös előnyök alatt nem feltétlenül az előnyökből való egyforma részesedést érti, pusztán azt, hogy a kapcsolat mindkét fél számára tartogat előnyöket, így az nem zárja ki, hogy pl. egy projekt megvalósítása nagyobb előnyt jelent Kína, mint a partnerei számára. Természetesen az is nyilvánvaló, hogy nem Kína feladata gondoskodni arról, hogy a KKE országok saját érdekeiket mennyire tarják szem előtt (pl. az egyes projektek megvalósíthatóságát). Végül a Budapest Guidelines preambulumának az utolsó pontja felsorolja a részben már említett normákat, amelyek meghatározzák a „16+1 együttműködést”, mint az „átláthatóság, a méltányosság, a reciprocitás és a kölcsönös előnyök” elve, amelyek a

a budapest guidlines

dokumentum szerint teljes mértékben kapcsolódnak a nemzetközi normákhoz és az EU jogszabályaihoz. Ennek a pontnak a jelentősége ugyancsak abban áll, hogy a felek hangsúlyozzák, a „16+1 együttműködés” nem a fennálló nemzetközi rend aláásása és különösen nem az EU megosztása céljából jött létre, hanem a kölcsönös előnyök kiaknázása érdekében.

A Kína és a közép- és kelet-európai országok jövő évi, 7. miniszterelnöki szintű csúcstalálkozójának Bulgária fog otthont adni. Bulgária az együttműködésen belül eddig a kevésbé aktív országok közé tartozott,

elfogadásra kerülő EU-Kína Átfogó Befektetési Megállapodás (EU-China Comprehensive Agreement on Investment) lesz mérvadó. Mindkettő jelentősége egyfelől a már említett törekvésre vezethető vissza, amely igyekszik hangsúlyozni, hogy Kína intézményépítése nem a fennálló nemzetközi rend ellenében történik, valamint próbálja növelni az EU bizalmát a „16+1 együttműködéssel” szemben. Másfelől a Világkereskedelmi szervezet egy kidolgozott, bejáratott nemzetközi szabályozási rendszer, amely ismert a résztvevő államok számára, így növelheti a „16+1 együttműködés” tagállamai közötti kooperáció hatékonyságát. A Világkereskedelmi szervezet szabályaira való hivatkozás azonban kétség kívül egy

amely többek között a Kínával kapcsolatos gazdasági kapcsolatok fejletlenségére is visszavezethető. A jövő évi találkozó egyik kiemelt pontja várhatóan az agrártermékek kínai exportja lesz, mert a „16+1 együttműködés” mezőgazdasági fókuszú ágazati koordinációs központja (16+1 Association for Agriculture Promotion) Szófiában található.

látens engedmény is a kínai félnek, hiszen a 11 EU-tag számára nem a Világkereskedelmi szervezet, hanem az EU közös kereskedelmi rendszere és politikája az alapvető referencia pont. Bár az öt nem EU tagállamra való tekintettel indokolható a megfogalmazás, várhatóan Nyugat-Európa és az Európai Bizottság számára az nem kielégítő.

Együttműködési és koordináció Együttműködési terv és koordináció témakörben a felek megállapodtak, hogy továbbra is követik a közös „Középtávú menetrend” (Medium Term Agenda) céljainak a megvalósítását, és bejelentésre került a következő 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó tervek előkészítésének az igénye is, amely rendkívül fontos a „16+1 együttműködés” jövője szempontjából, mert konkrét, megvalósítandó célokat fogalmaz meg. A mechanizmus működésének formalizált menete újra megerősítésre került, amelynek keretében az év első felében az ún. nemzeti koordinátorok egyeztetnek Kínában, majd az év második felében a csúcstalálkozó házigazdájának országában, születnek meg a végleges döntések. A döntés előkészítési mechanizmusban sem történt változás: a Kínai Külügyminisztérium a Pekingben működő Titkárságon keresztül, az érintett országok nagykövetségeivel egyeztetve készítik elő a csúcstalálkozók pontjait. Továbbra is fontos jellegzetessége a mechanizmusnak, hogy annak munkájába való bekapcsolódásról az egyes országok és azok intézményei és vállalatai továbbra is önkéntes alapon döntenek.

A gazdasági kapcsolatok koordinálásában és előkészítésében a legfontosabb szerepet továbbra is a Kína–Közép- és Kelet-Európa Üzleti Tanács (China-CEEC Business Council) tölti be. A felek számtalan nemzetközi kiállítást és rendezvényt támogatnak (pl. China International Import Expo, China International Consumer Goods Fair). Ezek jelentősége a KKE államok számára abban áll, hogy lehetőséget kapnak termékeik promotálására a lehetséges kínai partnerek felé, növelve ezzel a KKE országok exportját és egyben csökkentve a Kínával szembeni kereskedelmi deficitjüket, amely egyébként gyakran felmerülő kritika a „16+1 együttműködéssel” kapcsolatban. A Budapest Guidelines kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az e-kereskedelemre mint az együttműködés egyik potenciális területére. Az e-kereskedelem ugyanis kölcsönös előnyöket nyújthat: a kínai vállalatok rendelkeznek azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek platformot biztosítanak a KKE országok kisebb vállalatai számára a kínai és globális piacok elérése számára. A döntően hazai tulajdonú, de gyakran fejletlen KKE kis- és középvállalatok aktívabb bevonása a „16+1 együttműködésbe” pedig évek óta remélt, de meg nem valósult cél. Valójában mind a külkereskedelmi hiány, mind a KKE országok kis és közép vállalatainak alacsony hatékonyságú nemzetközi jelenléte a régió gazdasági struktúrájából fakad, így azok megoldását az elfogadott pontok nem képesek érdemben orvosolni.

Elfogadott pontok

Kereskedem és befektetés A tagállamok kereskedelem tekintetében a Világkereskedelmi szervezet szabályozása alapján igyekeznek a bilaterális kereskedelmet tovább erősíteni, míg a befektetések szempontjából a jövőben

Összeköttetés A Budapest Guidelines megerősítette, hogy a „16+1 együttműködés” projektjeit az „Egy övezet egy út” mellett harmonizálják az EU érintett dokumentumaival és intézményeivel, mint például az EU-Kína Összeköttetési Platformmal, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és a Keleti Partnerség programokkal. A cél a gazdasági racionalitáson túl, hogy bizalmat építsen az EU-n belül, csökkentve annak lehetőségét, hogy megakad a projektek megvalósítása, mint az történt az első jelentős regionális projekt a Budapest-Belgrád vasútvonal rekonstrukciója esetében. Hosszabb távon a tagállamok remélik, hogy az EU és a „16+1

A felek felismerték, hogy a hatékonyság növelése érdekében szükséges a vámszabályozást az EU szabályaival (EU-China Agreement on Cooperation and Mutual Administrative Assistance in Customs Matters, EU-China Strategic Framework for Customs Cooperation) egyeztetni. Mindezek elsősorban amiatt fontosak, mert általuk csökkenthetők a KKE országok töredezett infrastrukturális hálózatából és az EU nem-EU tagállamok különböző vámszabályozásából származó hátrányok.

együttműködés” projektjei között kétség kívül létező átfedés miatt az EU álláspontja támogatóbb lesz.

energia, a tudomány és a technológia területén a korábbi együttműködést, amely koordináló állama Szlovákia. A konkrét intézkedések közül kiemelendő a közös laboratóriumok létrehozása (pl. a Szlovákiában létrejött virtuális technológiai transzfer központ) és a közös rendezvények, mint a harmadik 16+1 konferencia az Innovációs Együttműködésről (16+1 Conference on Innovation Cooperation), amely 2018-ban Szarajevóban kerül megrendezésre.

A konkrét projektek közül megemlítésre került a Budapest-Belgrád vasútvonal, megállapítva hogy Kína, Szerbia és Magyarország jelentős lépéseket tett annak megvalósítása érdekében. Formálisan fontos lépést jelentett a vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás kiírása, amely előfeltétele a megvalósításnak. A közbeszerzési eljárás jelentőségét az adja, hogy korábban az Európai Bizottság pontosan ennek elmaradása miatt emelt kifogást. A tendereztetés lezárulta után így a remények szerint elhárulhatnak a korábbi akadályok és az építkezés 2020-ban elindulhat. A további konkrét projektek között megjelent még a Rijeka és Koper kikötőket Magyarországgal összekötő vasúti kapcsolat kialakításának a támogatása, valamint – megvalósíthatósági tanulmányok ajánlásai alapján – a Belgrád-Budapest vasútvonal Montenegró és Albánia kikötőin keresztül történő kiterjesztésének a lehetősége is. A projektek kapcsolódnak az ún. Kína-Európa Szárazföldi-tengeri Express Folyosó és Kikötői Együttműködéshez (China-Europe Land Sea Express Line és Port Area Cooperation), amely célja a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti modern kapcsolat megteremtése. A „16+1 együttműködés” a szállítási kapcsolatok javítása érdekében támogatja, hogy fejlesszék a KKE összekötetési szolgáltatási színvonalának hatékonyságát a határátlépés és vámszabályok harmonizációjával, a vasúti hálózat jobb összekapcsolhatóságával, valamint a meglévő logisztikai központok együttműködési lehetőségeinek felülvizsgálatával.

Ipar, az energia, a tudomány és a technológia területén A tagállamok igyekeznek elmélyíteni az ipar, az

A Budapest Guidelines – a korábban ismertetett okok miatt – az ipari és műszaki együttműködésbe is igyekezett hangsúlyosan bevonni a kis- és középvállalkozásokat, így célként megjelent egy KKE-Kínai Nemzetközi Kis- és Középvállalkozások Vásárának (China International Small and Medium Enterprises Fair) a megrendezése Kínában. Pénzügyi együttműködés A Budapest Guidelines egyik leghangsúlyosabb területe a pénzügyi együttműködés, amelyben valószínűleg fontos szerepet játszott, hogy a 16 KKE ország közül – mint ahogy az korábban említésre került – Magyarországnak sikerült az elmúlt években a legnagyobb előrelépést tennie a Kínával kapcsolatos pénzügyi kapcsolatok elmélyítése felé. Sor került a Kína–KEE Befektetési Együttműködési Alap (China-CEEC Investment Cooperation Fund) második fázisának létrehozására, kiegészítve a jóval szerényebb léptékű (közel 0,5 mrd. USD) első alapot. A tevékenysége várhatóan kiegészül a Selyemút Befektetési Alap regionális befektetéseivel, amelynek fókuszában megjelenik a KKE régió is, mindenekelőtt a Nyugat-Balkán régió infrastrukturális beruházási lehetőségei kapcsán. Létrejött a Kínai-KKE Bankközi Társulás (China-CEEC Inter-Bank Association), amelyhez az érintett államok pénzügyi intézményei

a budapest guidlines

önkéntes alapon csatlakozhatnak. A Titkárságot a Kínai Fejlesztési Bank (China Development Bank) irányítja, míg a regionális koordinációs központ létrehozását a Magyar Fejlesztési Bank vezeti. Magyarország vezető szerepét tükrözi, hogy a Kína-KKE Központi Bank Kormányzóinak a Találkozója (China-CEEC Central Bank Governors' Meeting) 2018ban Magyarországon kerül megrendezésre. Mezőgazdaság, Erdészet és Környezetvédelem A „16+1 együttműködés” egyik legsikeresebb területe kétség kívül a mezőgazdaság, a viszonylag olcsó és jó minőségű termékek számára Kína megfelelő piacnak minősül. A Budapest Guidelines-ban ennek megfelelően nagy hangsúly kerül a regionális termékek kínai promóciójára (pl. China International Agricultural Products Fair, 13th China-CEEC Agrotrade and Economic Cooperation Forum, stb.) A sikeres megjelenés érdekében szükség van a nemzeti sztenderdek, minőségi és egészségügyi előírások harmonizációjára. A piac hatékonyabb elérése érdekében a termékek forgalmazásához az e-kereskedelmi platformokon történő árusítás lehetőségének a támogatása is felmerült. Végül a felek támogatják egy Nemzetközi Mezőgazdasági Demonstrációs Park létrehozását Bulgáriában (Plovdiv), amely a „16+1 együttműködés” regionális koordinációs központja a mezőgazdaság területén. Humán kapcsolatok A számtalan kulturális, oktatási, tudományos, turisztikai csereprogram közül a Budapest Guidelines-ban egyértelműen hangsúlyosak a médiához kapcsolódó csereprogramok (pl. Year of China-CEEC Media Cooperation). Ugyancsak fontos szerepet kapott a fiatalok és a fiatal vezetők cseréje, amely nélkülözhetetlen feltétele a „16+1 együttműködés” megerősítésének. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a turisztikai kapcsolatok elmélyítése érdekében szükség van KKE államok egységes márkanévként való megjelenítésére. Mindez tükrözi, hogy a tagállamok lassan kezdik felismerni, hogy a kínai turistákért folytatott versenyben a kisebb államoknak érdemesebb összefogniuk, mint önállóan küzdeni a nagyobb turisztikai célpontnak számító országokkal, vagy akár egymással szemben. Egészségügy Az egészségügy tekintetében korábbi témák mellett a Budapest Guidelines-ban kiemelt szerepet kapott a „16+1 együttműködés” mint a tradicionális kínai

orvoslás nemzetközi terjesztésének fóruma. Továbbá rögzítésre került, hogy a KKE régió fontos szerepet játszhat a kínai gyógynövény-termesztésben és -termelésben. Mindezek megkövetelik a szabályozás elmélyítését, amelynek körvonalazódik az intézményesülése pl. a Kína-KKE Gyógyszer Szabályozási Fórum (China-CEEC Drug Regulatory Cooperation Forum) keretében, melynek házigazdája Csehország lesz 2018-ban. Lokális kapcsolatok A Budapest Guidelines kiemelt témája a lokális kapcsolatok tekintetében a helyi önkormányzatok és helyi vállalkozások közötti kapcsolatok elmélyítése volt, amely keretében számtalan fórum kerül megrendezésre, mint a 3. Kína-KKE Fővárosi Polgármesterek Fóruma (China-CEEC Capital Mayors Forum) Szerbiában. Végül a Budapest Guidelines összefoglalja az előző évben Rigában meghirdetett tervek megvalósulását. Mindez rendkívül fontos visszacsatoló mechanizmus a „16+1 együttműködés” számára, mert tükrözi, az együttműködés mélységét és segít realisztikus célokat kitűzni a jövőben.

„Összefoglalva megállapítható, hogy a „16+1 együttműködés” a KKE régió fontos intézményévé vált, amely jelentősége a Budapest Guidelines alapján is megfigyelhető. A Budapest Guidelines vizsgálata jól tükrözi az elmúlt évek fejlődését, magában foglalva a megoldandó problémákat és kihívásokat és a lehetséges további fejlődési irányokat.” 85

16+1

jegybankelnรถki talรกlkozรณ

Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-középeurópai országok jegybankelnökeinek találkozóján Good morning. I’ve just got a permission to speak Hungarian. Tisztelettel köszöntök mindenkit, jó napot kívánok! Mielőtt belekezdenék a mondandómba, szeretném elmondani Önöknek, hogy most jöttem vissza Sanghajból, ahol egy világtörténelmi pillanatnak voltam a tanúja, erre szeretném ráirányítani az Önök figyelmét. Ha valaki azt mondta volna, mondjuk, tíz évvel ezelőtt, hogy egy olyan konferencián lehetünk jelen, ahol a kínaiak a Világbankkal, a Világkereskedelmi Szervezet vezetőjével és az IMF vezetőjével közösen egy meg nem nevezett, jelentős világgazdasági szereplővel szemben fogják védeni a szabadkereskedelmet és a multilaterializmust, szóval ha valaki ezt mondta volna nekünk tíz évvel ezelőtt, akkor ezen jót nevettünk volna. Jól mutatja, hogy a világban milyen mértékű változások vannak, hogy ezt talán már csak a mi kelet-európai vagy közép-európai fülünk hallja valami érdekességnek, hiszen Kína olyan elfogadott szereplője lett a világgazdaságnak, hogy mint a multilaterializmus és a free trade harcosa ma már egyáltalán nem okoz ebben a szerepében meglepetést a számunkra.

Én tisztelettel köszöntöm a Kínai Népköztársaság jegybankjának elnökét azért is, mert jövőre lesz hetven esztendeje, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással. Ez ha nem is világrekord, de előre rangsorol bennünket azon országok sorában, amelyek nem tegnap kezdték fölismerni, hogy Kínának egyszer még lesz világgazdasági és világtörténelmi jelentősége, és ez a hetven év együttműködés és barátság ma egy nagyon komoly előny a kínai–magyar kapcsolatokban. És részrehajló módon, de engedjék meg, hogy külön is köszöntsem Isărescu barátomat, aki a román jegybanknak az elnöke, és aki a poétikusan fiatal korunkra emlékeztet bennünket, hiszen még 2000-ben miniszterelnökként szolgálhattam együtt a jegybankelnök úrral. Isten hozott ismét Budapesten! Tisztelettel köszöntöm Önöket itt, a Budai Várban, ami a magyar nemzetnek az ősi szellemi és politikai központja. Láthatjuk, hogy az elődeinknek megvolt a magukhoz való esze. Olyan helyre építették meg az évszázadokon keresztül a legfontosabb gondolatok és döntések megszületésének helyszínét, ahonnan nemcsak nyugatra, hanem keletre is lehet látni. Körpanoráma van, amely arra kényszeríti azokat, akik itt dolgoznak, hogy minden

irányba tájékozódjanak, mielőtt meghozzák a Magyarország szempontjából fontos döntéseket. Ennek most különös jelentősége van, mert ha valaki csak egy irányba tekint, akkor nem tud olyan döntéseket hozni, amely jól jelölné ki a helyét a most formálódó világrendben. Márpedig, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a közép-európai országoknak és a hozzánk szorosan kötődő balkáni térségnek az az erős elkötelezettsége és terve, optimista látása, hogy mi, ez a régió, Közép-Európa és a Balkán együtt, a következő évtized nyertesei akarunk lenni. Ez az első alkalom, hogy a tizenhatok és Kína jegybankárai közös konferenciát tartanak. Sok mindent csináltunk már, de ilyen formátumban még nem találkoztunk egymással, de sejtettük, hogy előbb-utóbb el fogunk jutni arra a szintre, amikor már nem elég csak kereskedelmi és befektetési kérdésekkel foglalkoznunk, el fog jönni a pillanat, amikor a pénzügyek terén is keresnünk kell az együttműködést. Az, hogy ez így történt, abban kiemelkedő, kezdeményező és döntő szerepe van Matolcsy György kormányzó úrnak, aki megszervezte ezt a konferenciát, és akinek ezért hálásak vagyunk. Ha körülnézünk itt magunkon, tisztelt Hölgyeim és Uraim, akkor láthatjuk, hogy nagyon színes társaság a mienk. Most nemcsak arra gondolok, hogy a 16 országban különböző mintázatú kormányzatok működnek, hanem úgy is értem a sokszínűséget, hogy mivel fizetünk, és miben számolunk el. Itt van Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia, aki egyszerre tagja az Európai Uniónak és tagja az eurózónának. Itt van Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Horvátország és Magyarország, amelyik tagja az Európai Uniónak, de nem tagja az eurózónának, és különböző dolgokat is mondanak arról, hogy akarnak-e, és ha igen, mikor tagjai lenni. Jól tudják, hogy Magyarország az óvatosabbak közé tartozik. Mi úgy akarunk integrált részei lenni az európai közösségnek, hogy közben nyitva akarunk maradni más térségek és közösségek felé is, és ez majd az euróra vonatkozó döntésünkben is ki kell, hogy fejeződjön. És aztán itt vannak még velünk a barátaink Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából. Rendkívül gyorsan fejlődő régiót képviselnek, de sem az Európai Uniónak, sem az eurózónának nem tagjai. Itt szeretném világossá tenni, hogy a közép-európaiak, ide értve Magyarországot is a legerőteljesebben elkötelezettek a balkáni régióhoz tartozó országok európai uniós tagságának ügyében. Gyors, erőteljes bővítést szeretnénk látni, élén Szerbiával és

Montenegróval, akik szerintem legközelebb vannak ahhoz, hogy tagjai legyenek az Európai Uniónak. És a sokszínűséget tetőzi, hogy itt van velünk Kína is, amelyiknek a valutájával a jövőben is számolni kell. Ha jól értem a kormányzó úr fölkérését, akkor az volna az én dolgom itt ma reggel, hogy valahogy megnyissam ezt a konferenciát nem jegybankári nézőpontból, olyanból van itt éppen elég. Az én dolgom tehát az, hogy megpróbáljam a figyelmüket néhány politikai nézőpontból fontosnak tűnő dologra ráirányítani. Az első dolog, amit megemlítek, hogy 2008-ban, a pénzügyi válság idején vált nyilvánvalóvá, hogy egy új gazdasági világrend felé haladunk. Voltak, akik már korábban is ezt állították, de a 2008-as pénzügyi válság tette nyilvánvalóvá, hogy itt most egy korszakváltásban vagyunk. Eltelt azóta tíz év, most 2018-at írunk. Szerintem megkockáztathatjuk kellő szerénységgel, hogy azt mondjuk, hogy most már látjuk, hogy milyen lesz a világ a következő tíz-húsz évben. Azt tudjuk most már mondani, hogy az egypólusú világrendet mindenképpen fölváltja egy többpólusú világ, amelyben új szereplők, új együttműködések és új értékek jelennek meg és nyernek teret. A második dolog, amire a figyelmüket szeretném ráirányítani, hogy mi, politikusok nemcsak Magyarországon, hanem az unióban is úgy látjuk, hogy a globalizáció ugyan folytatódni fog, de annak a belső erőviszonyai meg fognak változni. Mert fölemelkednek újabb és újabb erőközpontok, amelyek a világgazdaság tortájából egyre nagyobb szeleteket fognak kihasítani. A fölemelkedő új centrumok között első helyen találjuk Kínát. A kormányzó úrnak mondom, hogyha olvassa a nyugat-európai elemzéseket, amelyek Kínával kapcsolatosak, akkor gyakran olvashat olyan elemzéseket, amelyek Kína sikerét átmenetinek állítják be. Nehéz tudni, hogy mennyi ebből a higgadt elemzés, és mennyi a wishful thinking, de úgy látom, hogy az elmúlt tíz esztendő azt bizonyította, hogy a kínai gazdaság fölemelkedése nem átmeneti jelenség. Kína egy állócsillag lesz a következő időszakban, és hosszú-hosszú ideig lesz meghatározó szereplője a világgazdaságnak, és nekünk is így kell Kínára gondolnunk, és így kell vele számolnunk a jövőben. A globalizáció belső erőviszonyainak megváltozása között kell említenem azt a tényt, hogy Európában is kiemelkedett egy új centrum, ez Közép-Európa, és ha a Jóisten megengedi, akkor majd ehhez kapcsolódóan a balkáni térség, vagyis Közép-Európa és a Balkán együtt, vagyis mi. Abban konszenzus van Nyugat-Európában,

hogy a következő öt-tíz évben a közép-európai régió fogja adni majd az európai gazdasági növekedésnek a motorját. Mi leszünk Európában a leggyorsabban növekvő gazdasági országcsoport. Az előnyeink nem konjunkturálisak, hanem strukturálisak. Ezek az országok innovatívak, alacsony adórendszerrel dolgoznak, és kiváló képességű és képesítésű munkaerővel is rendelkeznek. Fontos alkatrésze vagyunk az európai gazdaság motorjának. Magyarország különösképpen így van ezzel, úgy érezzük, hogy jó okunk van önbizalommal tekinteni az előttünk álló évekre. Arra is szeretném fölhívni az Önök figyelmét, hogy a két fölemelkedő erőközpont, Kína és Közép-Európa között a történelmi kapcsolatokon túl, a földrajzi kapcsolatokon túl nyilvánvalóan gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, és a két térség egyre inkább össze fog kapcsolódni. A kínaiak ezt meg is fogalmazták, meghirdették ezt a programot: „Egy Övezet, Egy Út”, egy gazdasági térséget szeretnének létrehozni. A mi fülünknek furcsán hangzik még a kifejezés, de itt Eurázsia építésétől beszélünk. Három koncepció is asztalon van mindig, amikor Európa jövőjéről beszélünk, az eurázsiai, az euramerikai és eurábiai koncepciók. Ezeknek mindegyikében sok igazság van, de kétségkívül gazdaságilag az újszerű és leginkább vonzó az eurázsiai megközelítés. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy Kína és Közép-Európa egy egybefüggő földrajzi térség részét képezi. Vasúton két hét alatt el lehet jutni Közép-Európából Kínába és bármilyen árut el lehet szállítani. Ha pedig sikerül a

görög kikötőkből a gyorsvasutat megépíteni Európába, akkor ez még rövidebb időt jelent majd. Azt akartam csak ezzel mondani, hogy Eurázsiát nemcsak nyilvánvalóan létező földrajzi tényként, hanem egy gazdasági térségként is el kell gondolnunk a jövőben. Fölvethető persze, hogy különböző ideológiák alapján állnak Eurázsia európai és ázsiai részének országai, azonban ha az az elmúlt tíz évre visszatekintek, azt kell mondanom, hogy ennek nincs jelentősége. Európa nyugati fele lassabban tanul, mint a közép-európai része, de a végén mindenki rájön arra, hogy Kínához ideológiamentesen kell közelíteni. El kell fogadnunk azt, hogy különbözőek vagyunk, különböző módon szervezzük az életünket, és különböző módon irányítjuk az országainkat. A feladat nem az, hogy ítélkezünk. Ezt hagyjuk meg a tollforgatóknak. A döntéshozóknak az a dolga, hogy azt keresse, hogy mik a közös érdekek, amelyeket megtalálhatunk egy közös kapcsolatrendszerben. A Kína–közép-európai kapcsolatok nem véletlenül számítanak az új korszak sikertörténetének. Az elnök úr volt olyan kedves, és említette, hogy a kereskedelmi volumenünk megközelítette a 70 milliárd dollárt, és a növekedés üteme lenyűgöző, átlagosan 10, de a kínai– magyar kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, ha jól láttam az első három negyedév adatait, 18 százalékos növekedést regisztráltunk.

Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek találkozóján

Szeretném arra is a figyelmüket ráirányítani, hogy ebben az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz. Két lehetősége van mindenkinek. Az első, hogy megtermeli a tudást, a másik, hogy megvásárolja a tudást. Egyre élesebb a harc a régiók között a kiváló szakemberekért. Ennek az agyelszívásnak lesznek nyertesei, és lesznek vesztesei. A közép-európai országok sosem voltak híresek arról, hogy másoktól akarták volna a tudást elszívni. Minden közép-európai ország egész történelme során azt gondolta, hogy a függetlenségének és nemzeti szuverenitásának kulturális és intellektuális alapjai vannak, és az az ország, amelyik nem tudja megtermelni a modern versenyképességhez szüksé-

majd történni, és dolgozunk azon, hogy megteremtsük a lehetőségét, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan elszámoló pénz legyen. Ez egy izgalmas dolog, óriási változások vannak a szemünk előtt. Érdemes ebben nemcsak a veszélyt, hanem a lehetőséget, sőt inkább a lehetőséget, mint a veszélyt látni.

ges tudást, az nem is érdemli meg, hogy nemzetként létezhessen. Szerintem ez egy közös meggyőződése a közép-európai országoknak, ezért mi nem megvásárolni akarjuk a tudást, hanem meg akarjuk termelni. Minden meg is van ahhoz, hogy ezt a tudást létre tudjuk hozni. Közép-Európában képzett és okos fiatalok állnak rendelkezésre. Én ha összehasonlítom a magam nemzedékét – senkit sem megbántva a velem korúak közül –, a mögöttünk sorakozó és most már felnőttkorba lépett fiatal nemzedékekkel, akkor jól látható, hogy képzettebbek és versenyképesebbek, mint mi voltunk, és lassan versenyképesebbek lesznek annál, mint mi vagyunk. Nem vagyunk híján okos és képzett fiataloknak, vannak kreatív vállalkozásaink, és vannak kutatás-fejlesztést támogató politikai rendszereink is. Magyarországon például az a cél, hogy 2020-ra a K+F ráfordítások a GDP 1,8 százalékát elérjék, az pedig azt jelentené, hogy 2020-ig nagyjából 1.000 milliárd forintot költenénk erre a célra, ami magyar mércével mérve egy óriási szám.

ról, akkor haptákba kell állni, ez nagyjából a helyzet. Érinteni a jegybankokat miniszterelnöki véleménnyel egy életveszélyes dolog. De mégis, egy ilyen konferencián talán ezt a luxust is megengedhetjük magunknak. Leginkább azért, mert egyet szeretnék érteni a magyar jegybank elnökével, aki azt hangsúlyozta, hogy a mostani korban a nemzeti bankok és a kormányok együttműködése döntő jelentőségű. A jegybankoknak az a dolguk, hogy pénzügyi stabilitást adjanak, a politikának pedig az, hogy politikai stabilitást adjon. Nem járhatunk külön utakon. Ha a pénzügyi rendszer és a politikai rendszer egyszerre stabil, akkor tudjuk kivédeni azokat a válságokat, amelyek újra és újra bekövetkeznek a világgazdaságban. És ha van együttműködés, és mind a ketten hozzuk a saját stabilitási teljesítményünket, akkor nem juthatunk olyan csődbe, mint 2008-ban voltunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amire még szeretném a figyelmüket ráirányítani, egy lehetőség. Nem tudjuk, így lesz-e, bár nagyon úgy tűnik, hogy föl kell készülnünk arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti az egyeduralmát. Már ma sincs egyedül a placcon. Úgy tűnik, hogy a világ nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg is diverzifikáltabb lesz, mint volt. Az új kereskedelmi központoknak a súlyát és erejét nem föltétlenül a dollárban fogják kifejezni a jövőben. A jüan egy olyan befektetési és kereskedelmi eszköz, amivel nekünk, magyaroknak is számolnunk kell. Nem véletlen, hogy Magyarország már bocsátott ki kínai jüanban államkötvényeket, fogunk is még, bár az államadósságot elsősorban magyar belső megtakarításokból akarjuk finanszírozni, de ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, akkor az a keleti irányba fog

Szeretnék arról is mondani néhány szót, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy jegybankoknak a szerepe az új világrendben szerintem meg fog változni. Erről persze életveszélyes dolog miniszterelnököknek beszélni, mert a doktrína ma Nyugaton az, hogy a miniszterelnökök nem mondhatnak semmit a jegybankokról, ha viszont a jegybankok mondanak valamit a kormányok-

Azt is gondolom, hogy a nemzeti bankok talán erőteljesebben részt vehetnének a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésében is. Minden eszközük és fölhatalmazásuk megvan ehhez, talán erről majd később is mondanék majd néhány szót. És végezetül szeretném arra ráirányítani a figyelmüket, hogy egy újabb válság nem zárható ki. Persze ebben a témában senki sem tud biztosat mondani, sajnos én sem. Azt tudom mondani Önöknek, hogy a kezeim közé kerülő elemzések, részben hazaiak, részben nemzetközi elemzések, 70-30 arányban beszélnek egy újabb válság közelgő bekövetkezéséről, arról, hogy nem egy 2008-as méretű, egy annál kisebb, formájában pontosan nem identifikált, de biztosan bekövetkező gazdasági visszaeséssel kell számolni. Senki sem tudja, hogy így lesz-e, még egyszer mondom: a nemzetközi elemzések 70-30 arányban beszélnek erről. Ez alátámasztja azt, amit a kormányzó úr mondott, és ez Magyarországra is igaz: két tervvel kell rendelkeznünk, A és B tervvel egyaránt. Nem fordulhat

elő, hogy nincs az asztalfiókban egy olyan terve a magyar kormánynak, amely erre a gazdasági eshetőségre készül majd föl. A válság okai között említi mindenki az adóssághelyzetet. Valóban az uniós államok egy tekintélyes része ma jobban eladósodott, mint a 2008-as válság idején volt. Beszélnek arról, hogy az olcsó pénz korszaka véget ért. Itt vannak a kereskedelmi háborúk is a nyakunkon. A magyar nyelv direktebb, mint a kínai nyelv, mi a kereskedelmi disputákat kereskedelmi háborúnak fordítjuk, a magyar nyelv már csak ilyen, Kormányzó úr. És itt van a migráció is, amely szerintem sokkal nagyobb hatást fog gyakorolni az életünkre, mint gondoljuk. Ami a kereskedelmi háború kérdését illeti, mi, magyarok régóta úgy látjuk, hogy az Egyesült Államok arra törekszik, hogy megőrizze hegemón szerepét a világgazdaságban, és ezért megpróbálja átalakítani a világkereskedelmi viszonyokat. Értjük mi ezt, ezért vetik ki a vámokat, például az Európai Unió termékeire és a legpiacképesebb ágazatainkra, és ezzel a világgazdaság motorját jelentő kereskedelmet jelentősen megpróbálja átalakítani. Az exportban érdekelt térségeknek – és a mi közép-európai, balkáni térségünk egy exportban érdekelt térség – meg kell találni a helyes politikát ebben a helyzetben. Nem könnyű ez. Itt én csak annyit merek, annyit vállalok, annyit tudok mondani, hogy ez a háború nem a mi háborúnk. Ez talán a kiindulópont, amelynek segítségével meghatározhatjuk, hogy hogyan kell viselkednünk egy ilyen kereskedelmi konfliktusokkal terhelt időszakban. Ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk. Úgy kell tehát a gazdaságpolitikánkat irányítani, hogy egyszerre tudjuk megtartani a jó kapcsolatokat az egyébként ellenérdekelt felekkel, és külön-külön képesnek kell lenni jó kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Szerintem képesek vagyunk arra, hogy olyan gazdaságpolitikát alakítsunk ki, nemcsak Magyarország, hanem az egész térség, hogy Kína, Németország vagy az Egyesült Államok egyszerre legyen érdekelt abban, hogy Magyarország és a közép-európai térség sikeres legyen. Nem egyszerű művelet, de lehetséges. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az idő rövidsége miatt a migrációról szeretnék még három mondatot mondani. Át fogja alakítani az életünket. Először a nyugatiakét, az övékét már biztosan, ez a folyamat zajlik, Nyugat-Európa többet nem lesz olyan, mint volt. A folyamat megállíthatatlannak látszik. Úgy tűnik, hogy a párhuzamos társadalmak megszületése nem elkerülhető Nyugat-Európában, különösen a nyu-

gat-európai nagyvárosokban. Hogy sikerül-e az ebből fakadó problémákkal megbirkózni és az ebben rejlő lehetőségeket kihasználni a nyugat-európai kormányoknak, ezt most még nem tudjuk, de biztosan tudjuk azt, hogy nekik más problémáik lesznek, mint nekünk Közép-Európában, akik eddig sikeresen védtük meg magunkat a migrációval szemben. Aztán majd, hogyha kiegyenlítődnek a gazdasági viszonyok, mert a folyamatok erre utalnak, és fönnmarad Schengen, és a szabad mozgás is itt marad, akkor majd nekünk is kell választ adnunk azokra a problémákra, amikkel ma még ők küszködnek. Szerencsére ez nem a mostani kormányzati mandátum idején várható kihívás, ezzel majd a következő kormányok ráérnek foglalkozni, de jó, ha intellektuálisan fölkészülünk erre a helyzetre. Az, hogy az első migrációs hullámon túl vagyunk, nem jelenti azt, hogy ne láthatnánk, vagy ne kellene látnunk az ázsiai és afrikai demográfiai mutatókat, amelyek teljes bizonyossággal jelzik előre az ezután következő újabb és újabb hullámokat. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy a térség megmaradjon olyannak, amilyen most: biztonságos, erős, gyorsan fejlődő régiónak, amelynek van befolyása, sőt jelentős befolyása arra, hogy hogyan nézzen ki a jövőben Európa. Végezetül a jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szeretnék még mondani néhány mondatot. Ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, akkor ahhoz komoly fejlesztéseket kell végrehajtanunk, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket, mert egy hálózatba kell kötnünk Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, méghozzá egy világméretű hálózatba. Ehhez pedig tőke kell. Szerintem a jegybankoknak több szerepet kell vállalniuk abban, hogy javaslatokat tegyenek a kormányoknak a szükséges, az ilyen típusú szükséges tőkék előteremtéséhez, sőt akár abban szerepet is vállaljanak. A második dolog, amire szerintem a kormányzatoknak kellene számítaniuk, vagy jó lenne, ha segítséget kapnának a jegybankoktól, olyan programok megindítását jelentené, amelyben részt tudnak venni, amelyek segítségével a jegybankok részt tudnak venni a vállalkozások fejlesztésében, különösen a jövőt alakító szektorok és innovatív vállalkozások fejlesztésében kellene talán több szerepet vállalnia a jegybankoknak – így a magyarnak is, bár itt a hitelprogramokon keresztül sikeres példákat látunk –, mint eddig. És, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ha igaz, amit a tudásról mondtam, akkor az is igaz, hogy modern oktatás nélkül nehéz lesz megnyerni a jövőt. Szerintem a jegybank, a

Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek találkozóján

magyar jegybank jó irányba mozdult el, habár lehetne bátrabb is, amikor szerepet vállal a jövő közgazdászainak és a mérnökeinek a kiképzésében. Tehát azt hiszem, hogy az oktatási rendszerben a kormány mellett a jegybank is nagyobb erővel vehetne részt, mint ahogy az általában az elmúlt harminc-negyven évben szokás volt. Kifejezetten biztatnám ennek a lehetőségnek az átgondolására a jegybankokat. És végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, mi az, amit cserébe tudnak adni a nemzeti kormányok? Nem hiszem, hogy ebben ne lenne egyetértés a jegybankelnökök között. A legnagyobb ajándék, amit a kormányok adni tudnak a jegybankoknak, a politikai stabilitás. Egy nagyobb kilengésektől mentes politikai atmoszférát kell teremteni, hogy a gazdaság kiszámíthatóan tudjon működni. Pont ugyanolyan kiszámítható és előre tervezhető politikai rendszerre van szükségünk, mint amilyen kiszámítható és stabil gazdasági rendszert várunk a jegybankoktól és a pénzügyi intézményeinktől. Közép-Európának e tekintetben nincs oka panaszkodásra. Közép-Európa egy stabil hely, mentes a nagyobb kilengésektől. Kerülendő a diplomáciai bonyodalmakat most nem említem meg azokat a nyugat-európai országokat, ahol folyamatos kormányalakítási problémákkal kell megküzdeni, ahol koalíciók állnak össze, hullanak szét. És olyan országokat nem említek név

szerint, ahol fenyegetnek az előrehozott választások. Itt kellő szerénységgel csak annyit szeretnék mondani, hogy itt van például Magyarország. Az első szabad választások 1990-ben voltak, az pedig 28 év, ami azóta eltelt, és egyetlenegyszer sem kellett tartani előrehozott választásokat. Ez azt mutatja, hogy Közép-Európában értjük, hogy a politikai stabilitás fontos, és a gazdasági siker előföltétele is egyben. Tehát amit mi tudunk ígérni a jegybankároknak, a kormányzó uraknak és a pénzügyi, gazdasági élet vezetőinek, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy legalább olyan stabil politikai rendszereket építsünk föl, mint amilyen stabil gazdasági rendszereket várunk a pénzügyi vezetőktől. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném még egyszer üdvözölni a 16+1 jegybankelnöki találkozót. Hálásak vagyunk a Kínai Népköztársaság jegybankja kormányzójának, hogy személyesen vesz részt ezen a találkozón. Tisztelettel köszöntöm még egyszer a Balkánról és Közép-Európából érkezett barátainkat. Kívánom Önöknek, hogy sikerüljön olyan gondolatokat és együttműködéseket előállítani, amelynek segítségével egy valódi, egybefüggő és gazdaságilag is sikeresen működő Eurázsiát építhetünk föl a következő időszakban. A tanácskozáshoz sok sikert kívánok!

magyarország a gazdasági felzárkozás ösvényén

12 gazdaságtörténeti léptékű fordulat volt 2010 óta Szerző: Matolcsy György – a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Magyarország 12 nagy fordulatot hajtott végre az elmúlt időszakban, és egy tizenharmadikat is elindított, ami egy versenyképességi fordulatot jelent. Magyarország jól használta a korábbi hagyományos és nem hagyományos gazdaságpolitikai eszközöket. Magyarországon gazdaságtörténeti léptékű változások mentek végbe, amihez strukturális reformokra is szükség volt.

A legfontosabb fordulatok 2010. júniusától Magyarországon sikeres válságmenedzselés volt, majd pedig sikeresen tért vissza az ország a növekedési pályára. Az első ciklus elején 2010-2014 között elindultak a strukturális reformok, amik közül a legfontosabbak az első két évben voltak. A magyar reformok egyszerre stabilizálták a gazdaságot, és segítettek a növekedési fordulatot. Mindez egy logikus sorrend eredménye, először egy költségvetési fordulat ment végbe, majd egy monetáris politikai fordulat, most pedig a versenyképességi fordulat zajlik.

fordulatra. A magyar intézkedések nem megszorításokra építették a politikát, ezért is sikerült a foglalkoztatottsági fordulatot ilyen sikeresen végrehajtani. Munkára ösztönzés és megtakarítások A következő nagy fordulat az adórendszerben következett be az egykulcsos adózás bevezetésével és a családpolitikai kedvezmények beépülésével. Adórendszeri fordulat nélkül egyetlen más fordulat sem következett volna be. Az adórendszerben a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódott el a teherviselés.

A 12 nagy fordulat közül a munkarőpiaci fordulat az egyik legfontosabb, mivel ezen a téren nagyon nagy eredményeket ért el az ország. Európa legjobbjai között van a hazai munkanélküliségi ráta, és a foglalkoztatottság is jelentősen nőtt. Megszorítások nélkül volt képes Magyarország a gazdaságtörténeti

Az adórendszerbeli változások munkavállalásra, magasabb teljesítményre és tanulásra ösztönöztek. A jövőben célként kell kitűzni az egyszámjegyű SZJA-t. Az államháztartási fordulattal kapcsolatban 2012 óta pozitív az elsődleges költségvetési egyenleg. Az államadósság területén is jelentős csökkenés

volt, valamint sikerült kikerülnie az országnak a túlzott-deficit eljárás alól. Mindezekekre a fordulatokra lehetett építeni a monetáris fordulatot. Történelmi mélypontra esett a jegybanki alapkamat, mindezek eredményeképpen jelentősen csökkentek az állampapírok kamatai. 2017-ben csak emiatt 600 milliárd forintos megtakarítása volt a költségvetésnek.

Jelentős strukturális reform volt a devizahitelek forintosítása, így 1000 milliárd forinttal csökkent a háztartási adósság. A Magyar Nemzeti Bank végrehajtotta azt a fordulatot, hogy miközben hitelezési fordulat van és csökken az alapkamat, akkor szűkítik a jegybanki mérleget. Mindez nem volt általános a világban.

Beindult a hitelezés

Növekedési fordulat volt a magyar gazdaságban, így 2013-tól kezdve két százalék feletti volt a bővülés. Reméljük, az idei évben 3,5 százalék fölötti növekedés lesz, ami fenntartható lesz. Magyarország úgy ment bele a válságba, hogy feladtuk a felzárkózási pályát, de válság menedzselése után sem volt biztos, hogy visszatérünk a felzárkózási pályára. A növekedési fordulat után felzárkózási fordulat is történt. Hazánk még csak a versenyképességi fordulat elején tart, de 12+1 fordulat után azt lehet mondani, hogy minden változtatás, amit 2010 után végrehajtottunk, az minden változást támogatott.

Hitelezési fordulat is végbement, pedig ez volt az egyik legnehezebb feladat, mivel 2013-ban gyakorlatilag befagyott a hitelpiac. A Növekedési Hitelprogram bevezetésével sikerült feltornázni a kkv-k hitelbővítését, majd pedig sikerült fenntartani ezt a lendületet. A következő években a 5-10 százalékos sávban maradhat a hitelek bővülése, ami egy fenntartható pálya.

12 gazdaságtörténeti léptékű fordulat volt 2010 óta

A világ élvonalában van Magyarország A World Economic Forum objektív szempontjai esetében nem romlottak a magyar versenyképességi mutatóink, míg a szubjektíveknél igen. Ha objektív mutatókat alkalmazunk, akkor egyértelmű, hogy előrelépett Magyarország, ilyen objektív mutató a munkaerőpiaci változások mérése. A kutatás-fejlesztés területén a visegrádiak között az élen állunk. A Gazdasági Összetettség Mutató alapján Magyarország nagyon jól áll. Ezt az indexet a Harvard és az MIT állította össze. Ezen mutató alapján Magyarország a nyolcadik helyen áll a világban, míg 2007-ben csak a 15.-ek voltunk. Csehország és Ausztria is ott van a térségből a TOP10-ben. Ezzel párhuzamosan az EU gazdasági összetettsége romlott, míg a közép-európai térségé javult. Ha a következő években Magyarország képes lesz véghezvinni a versenyképességi reformokat, akkor nagyon ígéretes jövő előtt áll az ország.

„Magyarország 12 nagy fordulatot hajtott végre az elmúlt időszakban, és egy tizenharmadikat is elindított, ami egy versenyképességi fordulatot jelent. Magyarország jól használta a korábbi hagyományos és nem hagyományos gazdaságpolitikai eszközöket.”

Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének előadása

Új Aranykor – A tudás- és tőkealapú gazdasági modell követendő A skandináv gazdasági modell lehet követendő Magyarország számára, mert a munka- és tőkeközpontú gazdaság után a tudásalapú gazdaság irányába haladnak. 2010-től újból arra az útra tért az ország, amelynek végén a bőség kora, egy új aranykor köszönthet be Magyarországon, részben azért, mert az Európai Unió leghatékonyabb válságkezelését hajtottuk végre, ennek segítségével növekedési fordulat történt. Nem példa számunkra többé a dél-európai gazdasági modell, nem lehet példa a magas eladósodottság, a magas munkanélküliség, a közép-kelet-európai unió országai számára a skandináv modell a példa, ott a foglalkoztatás emelése után egy tőkeintenzív szakaszra tértek át, a gazdaság tudásintenzív, azok a modellek sikeresek, példaként szolgálnak Magyarország számára is. A gazdaságtudomány ma már egyetért abban, hogy a valóság mellett a képzetek is fontosak, hiszen a gondolatok teremtik meg a valóságot. Magyarországon meg kell változtatni a gondolkodást, mert a tőke jó dolog, jó dolog a gazdagság, jó dolog a profit,

a magyar állam a pénzt, a tőkét, a profitot becsüli, a gondolkodásunkban ezt helyre kell tenni, jó dolog, ha a közöség hasznára váló tevékenységből származik a pénz. Magyarországon javult a versenyképesség 2010 óta, a globális rangsorok ugyanis több tényezőt nem vesznek figyelembe, a Magyar Nemzeti Bank által végzett kutatások 90 százalékban tényeken alapulnak, miközben a fontosabb nemzetközi rangsorok fele részben szubjektív tényezőket vizsgálnak. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az állami vállalatokat tőzsdére vigyük, mivel a tőzsdei jelenlét lehetővé teszi, hogy mérjük a vállalatok hatékonyságát. A blue chipek jelenlétére is nagy szükség van, de további nagyvállalatok tőzsdei bevezetése is szükséges. Számunkra érdemes megvizsgálni a lengyel példát, ahol valamennyi nagybank a tőzsdén van, lényegében kötelezően, ez a modell egyrészt dinamikus tőkeforrást jelentene a tőzsdének, de fontos a bankoknak is, mivel a tőzsdén keresztül azok teljesítménye is mérhetővé válik. A középvállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét, ezért minél több erős ilyen vállalatra van szükség, ahogy azt a dél-németországi, osztrák és

12 gazdaságtörténeti léptékű fordulat volt 2010 óta

észak-olasz példákból is láthatjuk. Ma Magyarországon 25 ezer kisvállalkozás áll a középvállalattá válás küszöbén, és szintén fontos eredmény, hogy a Növekedési Hitelprogramban közel 40 ezer kkv vett részt.

ne a központi banknál parkoljon – például kéthetes MNB-kötvényekben -, hanem a gazdaságban forogjon, és a bankok hitelként helyezzék ki a vállalkozásokhoz és a lakosságnak.

Jó példa Baden-Württemberg, az ottani 14 ezer középvállalat innovatív, kreatív, azok adják a gazdaság gerincét, de Magyarországon jelenleg csak közel 4600 erős középvállalat van, ha ezek számát 2,5-3-szorosára emeljük, akkor a magyar GDP is jelentősen növekedhet.

A globális gazdaság a bőség korába lépett többek között a feltörekvő ázsiai gazdaságok erősödése és a nulla százalék körüli alapkamatok miatti olcsó pénz következtében.

Fontos dolog, hogy Magyarország végrehajtja a keleti és a déli nyitást, és az is, hogy részt vesz a selyemút kiépítésében is, hiszen a jövőbeni magyar gazdasági teljesítmény egyre nagyobb része az Európai Unión kívüli régiókkal való kapcsolatokon keresztül jön majd létre, Magyarország a 2010 után megtett pénzügyi és növekedési fordulat után a fenntartható felzárkózás szakaszában van, miközben a költségvetés hiánya két százalék körül alakul. Ez a pénzügyi egyensúly többek között az adóreformnak, a magyar válságkezelő lépéseknek és a monetáris politikában tett fordulatnak köszönhető. Utóbbi lényege, hogy több nagy jegybankkal ellentétben az MNB úgynevezett mérlegszűkítést vezetett be, azt célozva, hogy a pénz

Ez egyfajta „aranykor” – Magyarország területén már Károly Róbert és Nagy Lajos királyok alatt beköszöntött abban az értelemben, hogy ekkor hazánk adta az európai aranytermelés zömét, és az ezüsttermelésben is elöl jártunk . A magyar gazdaság számára – az elrontott déleurópai válságkezelés helyett – a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, mert ezek az országok először a munka-, majd a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak. A magyar gazdaság számára a globális gazdaságban olyan lehetőség alakult ki, amely 1920 és 1990 között nem adatott meg, most ugyanis megnyílt a geopolitikai tér a felzárkózásunkhoz, nem véletlen, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasági fejlődése jóval gyorsabb az európai átlagnál.

Magyarország az „egy övezet, egy út”

100

együttműködés úttörője 101

Magyarország mint a BRI együttműködés úttörője Szerző: Zoltai Alexandra

A HKTDC (Hong Kong Trade Development Council) által kibocsátott elemzés szerint hazánk számít az Új Selyemút együttműködés egyik fő úttörőjének. Magyarországot úgy emlegetik, mint a Közép-Kelet-Európába (KKE) irányuló kínai befektetések bajnoka, aki már régóta Kína fontos partnerének számít a külföldi nyitás stratégiájában. Hazánk volt az, amely a KKE országok közül otthont adott az első renminbi (RMB) klíring központjának – amely fontos szerepet játszott az RMB nemzetköziesítésében –, először írt alá megállapodást (memorandum of understanding-MoU) az „Egy Övezet, Egy Út” keretein belül Kínával, valamint Magyarország az interkulturális kapcsolatok és csereprogramok aktív támogatója is a két ország között olyan területeken, mint a turizmus vagy a művészet.

Partnerség és gazdasági kapcsolat Kínával Hazánk messze a legnagyobb befogadója a kínai külföldi tőkekihelyezésnek a KKE országok közül. Magyarország Keleti nyitás politikája 2010-ben indult a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kezdeményezésére, amely új piacok nyitását célozza Ázsiában. Kína gazdasági és kulturális együttműködése Magyarországgal jelentős mértékben bővült a 2012-es 16+1-es együttműködés és a 2013-as „Egy Övezet, Egy Út” bejelentése után. A 16+1-es együttműködés keretein belül a 2015-ös kínai kihelyezések mintegy 30 százaléka hazánkba irányult. Magyarország már régóta Kína egyik kulcs kereskedelmi partnere, a KKE országok közül 2016-ban hazánk részesült a legnagyobb arányban a kínai importból (3,5

102

milliárd dollár, ami 23 százaléka regionálisan az összes kínai importnak), a Kínába irányuló export nagyságát tekintve pedig csak Lengyelország és Csehország előzte meg (5,4 milliárd dollár, amely a régiós arányból 12,3 százalékot tesz ki). 2013-ban Magyarország volt az első ország a KKE régióban, aki aláírta a devizacsere megállapodást a Kínai Népi Bankkal, majd 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank bejelentette a Budapest Renminbi Együttműködést a Renminbi Program keretein belül, amely támogatja a kínai-magyar gazdasági együttműködést az RMB-HUF piachoz igazodva. Magyarország lett a Bank of China (BOC) regionális központja, 2015 októberében pedig hazánk került kiválasztásra a BOC által a KKE országok közül, hogy létrehozza első RMB klíring központját a régióban, 2017 januárjában pedig elindították az

China’s ODI Stock in 16 CEECs (millió USA dollár)

2011

2012

2013

2014

2015

Magyarország

475,35

507,41

532,35

556,35

571,11

Románia

125,83

161,09

145,13

191,37

364,80

Lengyelország

201,26

208,11

257,04

329,35

352,11

Bulgária

72,56

126,74

149,85

170,27

235,97

Csehország

66,83

202,45

204,68

242,69

224,31

Szlovákia

25,78

86,01

82,77

127,79

Szerbia

5,05

6,47

18,54

29,71

49,79

Litvánia

3,93

6,97

12,48

Horvátország

8,18

8,63

8,31

11,87

11,82

Bosznia és Hercegovina

6,01

6,07

6,13

7,75

Albánia

4,43

7,03

6,95

Szlovénia

5,00

Észtország

7,50

3,50

Macedónia

0,20

0,26

2,09

2,11

Litvánia

0,54

0,94

Montenegró

0,32

Forrás: 2015 Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment

China’s Trade with 16 CEECs in 2016 Ország

Teljes export

Teljes import

Teljes kereskedelem

millió USA dollár

százalékos részesedés

millió USA dollár

százalékos részesedés

millió USA dollár

százalékos részesedés

Teljes

44,016

100,0

14,890

100,0

58,907

100,0

Lengyelország

15,247

34,6

2,531

17,0

17,778

30,2

Csehország

8,055

18,3

2,947

19,8

11,002

18,7

Magyarország

5,425

12,3

3,463

23,3

8,887

15,1

Szlovákia

2,868

6,5

2,407

16,2

5,275

9,0

Románia

3,474

7,9

1,441

9,7

4,916

8,3

Szlovénia

2,293

5,2

436

2,9

2,729

4,6

Bulgária

1,065

2,4

584

3,9

1,649

2,8

Litvánia

1,300

3,0

163

1,1

1,463

2,5

Lettország

1,079

2,5

132

0,9

1,211

2,1

Horvátország

1,028

2,3

161

1,1

1,190

2,0

Észtország

967

2,2

211

1,4

1,179

2,0

Albánia

518

1,2

130

0,9

647

1,1

Szerbia

434

1,0

162

1,1

596

1,0

Montenegró

109

0,2

142

0,2

Macedónia

0,2

0,3

135

0,2

Bosznia és Hercegovina

0,1

0,3

108

0,2

Forrás: China Customs

103

első kínai renminbi és a magyar forint betéti kártyát Európában. 2016 áprilisában pedig hazánk volt az első közép-kelet-európai ország, amely RMB alapú szuverén kötvényt bocsáthatott ki. Ez a jó kapcsolat alapozta meg azt, hogy Európában Magyarország volt az első ország, aki megállapodást írt alá az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésen belül 2015-ben. Ez az egyezség egy 350 kilométeres gyorsvasúti vonal kiépítéséről szól Budapest és Belgrád között, amely a jelenlegi nyolc óráról három órára csökkentené az utazás időtartamát, jelentősen modernizálva az infrastrukturális összeköttetést. Az aktív magyar szerepvállalás a BRI-ban a kínai befektetőket is ösztönözte, például a vezető elektromos autógyártót, a BYD-t, amely 2017 áprilisában Komáromban hozta létre Európában első buszgyárát. Magyar részről pedig a Graphisoft épületmodellező magyar szoftverfejlesztő céget választotta ki Hongkong, hogy együtt dolgozzanak a BRI keretei között.

104

Fontos csomópont az új Selyemút vonalán Magyarország földrajzi elhelyezkedése nagy szerepet játszik gazdasági fejlődésében. Egyfelől a keleti határa a schengeni övezetnek, másfelől jó összeköttetést biztosít a többi közép-kelet-európai országgal, valamint szoros gazdasági kapcsolatot ápol a legtöbb közvetlen és közvetett szomszédjával. Habár Magyarország egy tengerparttal nem rendelkező ország, ezt a hátrányát mégis le tudta küzdeni annak köszönhetően, hogy fejlesztette belföldi kikötőit, így a Duna mentén létrehozva egy olyan fejlett infrastruktúrát, ami elér a Fekete-tengerig. Az országon továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) két folyosója is áthalad. A növekvő számú közvetlen légi szállítási összeköttetés létrejötte a BRI többi országával és így gazdaságával, mint például Hongkong, Katar és Törökország, Magyarországot egy áruelosztó hubbá változtatja, ahonnan az áruk ki tudnak áramolni a többi KKE ország irányába. Ennek köszönhetően a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér évről-évre több áruforgalmat

bonyolít le, 2016-ban például ez az arány 23 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami megközelítőleg 112 ezer tonnát jelent. Annak érdekében, hogy ennek az egyre növekvő igénynek meg tudjanak felelni, és ki tudják azt elégíteni, meghirdették a BUD:2020 fejlesztési programot, melynek összege eléri az 50 milliárd forintot (160 millió euró). Ennek a fejlesztésnek a keretein belül új logisztikai központot hoznak létre az 1. Terminálon, amely kifejezetten az áruforgalomnak és a szállítással foglalkozó cégek részére lesz kialakítva, de az utasforgalommal kapcsolatos bővítéseket is tartalmaz. A magyar vasúthálózat is komoly fejlesztéseken és átszervezéseken megy keresztül, amelynek fő részét a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációja jelenti. Ennek az elsődleges célja, hogy Magyarországnak jobb összeköttetést biztosítson az adriai- és a földközi-tengeri kikötőkkel, beleértve a görögországi Pireusz kikötőt is, amely többek között a kínai COSCO szállítmányozási céggel működik együtt. Továbbá meg kell említeni még Záhonyt, ami a Trieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Khorgos szállítási folyosó fontos csomópontját képezi.

Úttörő kulturális fronton Magyarország emellett a Kínával való interkulturális kapcsolatok és csereprogramok aktív támogatója is olyan területeken, mint a turizmus vagy a művészet. Turisztikai vonalon érdemes kiemelni a Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Koordinációs Központot, amely 2014-ben, valamint a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal első KKE-s irodáját, ami pedig 2016-ban nyílt meg Budapesten. Mind a kettő jó példa a kínai-magyar turisztikai együttműködésre. Az 1953-ban megrendezett első Kínai Filmfesztiváltól a 2017 áprilisában az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott Kung Fu Yoga-ig (amelyen a hongkongi filmsztár, Jackie Chan is részt vett) a filmek és a művészet is bizonyítottan fontos részét képezik annak, hogy Kína jó kapcsolatot alakítson ki a magyar emberekkel. A két ország között létrejövő első filmes koprodukció a Kína, Magyarország és a foci volt, amelynek sikeres debütálására 2013-ban került sor a Pekingi Magyar Kulturális Intézet megnyitóján, Budapesten. Ennek az anyagi forrását a Magyar Nemzeti Filmalap biztosította, és adott egy lökést a közös együttműködésre a filmgyártás terén is.

105

106

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

107

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

Szerző: Horváth Marcell

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban indította útjára megaprojektjét az „Egy öv, egy út” kezdeményezést (Belt and Road Initiatives – BRI), mint nemzetközi gazdaságélénkítő programját. Az Új Selyemút legfőbb délkitűzése a szárazföldi és tengeri infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésén keresztül mind szorosabbra fűzze a BRI országok gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait és egy kínai irányítással megvalósuló Eurázsiai összekapcsoltságot hozzon létre. Magyarország és valamennyi V4-ország a 2000-es évekkel kezdődően egyre intenzívebb kapcsolatokat építettek ki Kínával, amiket tovább segített, hogy a V4-ek az Új Selyemúton fekszenek Európa és Ázsia között. V4-államok a középső szárazföldi útvonal egyik állomása, valamint része a déli vasútvonalnak, amelyhez csatlakozik a Tengeri Selyemút is. A V4-ek és tágabban a 16+1 együttműködés által lefedett térség számára a BRI számos lehetőséget és kihívást nyújthat a gazdasági fejlődés és geopolitikai kapcsolatok diverzifikálása terén. A jövőben V4-ek, mint a 16+1 együttműködés fő meghatározó résztvevői az EU és Kína közötti összekötő hídként is pozícionálhatják magukat egy megfelelő közös stratégiával.

AZ ÚJ SELYEMÚT JELENTŐSÉGE 2013 szeptemberében Hszi Csin-ping kínai államfő kazahsztáni látogatása során javasolta először nemzetközi színtéren egy újfajta együttműködési mód, az „Új selyemút gazdasági övezet” (Silk Road Economic Belt, SREB) létrehozását. Majd az indonéz parlamenthez intézett, október 3-ai beszédében tovább lépve javaslatot tett a „21. századi tengeri selyemút” (21st Century Maritime Silk Road, MSR) létrehozására. Az „övezet” szó a Kína és Európa, Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia, vagyis Eurázsia közötti kapcsolatra utal, míg az „út” szó jelenti azt, hogy Kína városaiból kiindulva

108

szárazföldön és tengeri útvonalakon éri el Európát és Afrikát. A BRI több mint 73 országot, ezzel a Föld lakosságának több mint a felét köti össze egy új eurázsiai földhídon keresztül. A tagországok gazdaságai együtt pedig a világ GDP-jének közel 30%-t adják. Kína alapvető célja ezzel a megaprojekttel, hogy megerősítse befolyását a világgazdaságban és világpolitikában egyaránt, illetve, hogy elmélyítse a regionális együttműködéseket Eurázsiában. A stratégia kiemeli Kína igényét a nagyobb globális szerepvállalásra, valamint lehetőséget nyújt a kínai túlkapacitás exportjára is. Megindítása óta Kína 87 milliárd dollárt fektetett be különböző infrastrukturális beruházásokba. Ugyanakkor Kína számára az Új Selyemút nem pusztán egy re-

gionális fejlődést célzó, hanem egy globális stratégia is. Eddig több mint 100 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott a BRI kezdeményezéshez, amelynek keretében eddig 6 gazdasági folyosó jött létre és több mint 40 együttműködési megállapodás aláírására is sor került. A tervezet magában foglalja vasutak, autópályák, olajés gázvezetékek, elektromos és internetes hálózatok, illetve tengeri és egyéb infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését, amivel megteremthető Eurázsia komplex összeköttetése. A kínai elképzelés igyekszik a különböző országok nemzeti fejlesztési stratégiáival összehangolni a BRI -t egy közös cél érdekében. A BRI-projektben részes államok 5 kulcsfontosságú területen működnek együtt: 1. különféle politikák összehangolásában; 2. az infrastrukturális összeköttetés javításában; 3. akadálytalan kereskedelem biztosításában; 4. pénzügyi integrációban, 5. emberek közötti kapcsolatok előmozdításában. A pénzügyi együttműködés elsősorban hitelek formájában valósulhat meg, így a program hosszú távú befektetéseket jelent Kína számára. A BRI-t kiszolgáló pénzügyi infrastruktúra folyamatosan formálódik. Annak érdekében, hogy elősegítse az Eurázsián átívelő, Új Selyemút mentén elhelyezkedő országok fejlődését és infrastrukturális fejlesztését, Kína több befektetési

alap létrehozását is kezdeményezte a régióba irányuló projektek finanszírozása érdekében. Ezen felül a finanszírozást segíti a Hszi elnök indonéz parlamenthez intézett beszédében előterjesztett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank — AIIB) is, valamint a BRICS 2015-ben alapított fejlesztési bankja, az Új Fejlesztési Bank (New Development Bank, NDB). A kínai állami vállalatok és az állami tulajdonú bankok fontos szerepet játszanak a BRI pénzügyi végrehajtásában, az Export-Import Bank of China mellett a China Development Bank és a legnagyobb kereskedelmi bankok is finanszírozzák az induló projektekhez. Az Új Selyemút gazdasági és pénzügyi integrációját a kínai valuta nemzetköziesítése, az RMB nemzetközi ügyletek során történő használata is támogatja, a különböző finanszírozási lehetőségeken és beruházásokon keresztül. Összességében Kínai célja megaprojektjével, a BRI-ral, hogy egy olyan komplex konnektivitást teremtsen Eurázsiában, amely kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági és geopolitikai téren winwin helyzetet teremtsen. A résztvevő országok számára az Új Selyemút hatásait röviden a következdőkben lehetne összefoglalni: 1. Piacösztönző; 2. Hatékonyságfokozó; 3. Tudásösztönző; 4. Együttműködést fokozó. (Csizmadia, N. 2016)

109

A V4-régió fontossága kína számára Az 1991. február 15-én jött létre a Visegrádi együttműködés az 1335-ös magyar, cseh és lengyel király csúcstalálkozójának történelmi emlékét felelevenítve és a történelmi együttműködést újraélesztve. A megalakulása óta a V4-csoport egy elismert branddé és a térség a legbefolyásosabb szövetséggé alakult. Kezdeti célja, hogy a tagállamai minél hamarabb csatlakozzanak az euro-atlanti integrációkhoz, időközben megváltozott és a tagállamok gazdasági és külpolitikai súlyának növekedésével együtt a külpolitikai célok is szintet léptek. Így a V4-es közös célkitűzésként a KKE-régió vezető és meghatározó gazdasági és politikai tömörülésévé kívántak válni. Ezért gazdasági és politikai együttműködést épített ki a régióban, a nyugat-balkáni államokkal és az EU keleti partnerségében résztvevő országokkal, majd globális szinten is folytatták a kapcsolatépítést. Jövőben cél lehet, hogy a V4-ek még tovább menjenek a geopolitikai célkitűzések terén és a nyugat és kelet közötti közvetítő híd szerepét is betöltsék. Így fontos szerepük lehet a Kínával való kapcsolatok terén és Kína és az EU közötti közvetítőként jelenhetnek meg, valamint Kína megaprojektjének az Új Selyemútnak EU-ba érkező fő állomásává léphetnek elő.

110

Kínának és a V4-országok kapcsolata 2012-ben a 16+1 Együttműködésnek köszönhetően új szintre emelkedett. Kína 2011-ben a Budapesten rendezett találkozón kezdeményezte ezt az új platformot, majd a 2012-ben Varsóban először megrendezett Kína-KKE csúcstalálkozó során létrejött 16+1 együttműködési mechanizmus mára átfogó inter-regionális kooperációs fórummá vált. Az együttműködés sarokkövei az infrastrukturális fejlesztések, a pénzügyi együttműködés, a tudomány, az oktatás, a kultúra valamint az emberek közötti kapcsolatok. A 16 közép- és kelet-európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Szerbia, Románia, Szlovákia, Szlovénia) részvételével zajló együttműködés keretein belül átfogó és ágazat-specifikus platformok, illetve kommunikációs fórumok jöttek létre. Ebben a Kína és a térség közötti, új együttműködés keretrendszerben a V4-országok szerepe tekinthető a legfontosabbnak. Noha a kínai vezetés rugalmas és pragmatikus politikát folytat a V4-országokkal is. Nem csak a régió gyors fejlődésében bíznak, hanem remélik, hogy a V4-országok egyre jelentősebb sze-

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

repet töltenek majd be a KKE-régióban. Mindazonáltal, hogy mind a 16 KKE-állam tagja a BRI-nek, azonban a V4-döntő fontosságú az együttműködés szempontjából. Lengyelország az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) egyetlen alapító tagja a régióból, Magyarország pedig az első európai országként írta alá az együttműködési nyilatkozatot a BRI tervvel kapcsolatban. Csehország és Szlovákia is az utóbbi években egyre aktívabban vesz részt az együttműködésben. A kínai kormány nagyra értékeli a V4-ek befolyását a KKE-régióban az alábbi területeken is: • A V4-országoknak jelentős szerepet játszanak a 16+1 együttműködés előre mozdításában;

A mintából Csehország lóg ki egy kicsit, amely ország diplomáciai Kínával való kapcsolatai 1990-es évek reményteli kezdése után mélypontra kerültek egészen 2012-ig, amely korszaknak a Dalai láma ad keretet. 1990-es évek elején Václav Havel cseh elnök hivatalosan fogadta a Dalai lámát, 1995-ben fogadta a Lien Chan tajvani miniszterelnököt hivatalos látogatáson, valamint támogatta Tajvan csatlakozását az ENSZ-hez, majd 2009-ben Jan Fischer miniszterelnök ismét fogadta a Dalai Lámát. Ekkor nem beszélhetünk érdemi cseh-kínai kapcsolatokról, Kína nem küldött meghívót számukra a nagy régiós csúcstalálkozókra. Jelentős fordulatot Miloš Zemannak 2013-ban cseh elnökké való választása jelentette, amellyel felgyor-

• a V4-ek fontos szerepet játszanak a KKE-régióban, mind gazdasági, mind politikai téren; • a kínai felfogás szerint a négy ország földrajzi elhelyezkedése miatt egyfajta bejáratként szolgál az egységes európai piacra.

sultak a kapcsolatok a két ország között.

V4 ÉS KÍNA KAPCSOLATRENDSZERE ÉS VERSENYELŐNYEI A V4-országok Kínával való kezdeti kapcsolatai jól jellemezhetőek Magyarország példájával. Kínai Népköztársaság 1949. október 1-i kikiáltását követően néhány nappal Magyarország az elsők között ismerte el hivatalosan Kínát és majd fel is vette a két ország a diplomáciai kapcsolatokat, valamint számos megállapodás is aláírásra került. Az együttműködés folytatódott a gazdasági, politikai, kulturális, oktatási és tudományos területeken. Az akkori kapcsolatok csúcspontjaként Csou En-laj miniszterelnök 1957-ben Budapestre látogatott, majd ugyanabban az évben Kádár János is hivatalos látogatást tett Pekingben. Azonban a kezdeti jó kapcsolat után a szovjet és a kínai kommunista párt 1962-es nyílt szakítása követően, a kialakult a kínai szovjet ellentét rányomta bélyegét a magyar-kínai kapcsolatokra is hasonlóan a többi kommunista országhoz. A két ország közötti kapcsolatok, ahogy a többi V4-országé a 2000-es években kezdtek intenzívebbé válni. Majd az Orbán-kormány által 2011-ben bejelentett „Keleti nyitás” politikája után még nagyobb lendületet kaptak a kapcsolatok. Az új politika célja az ázsiai országokkal – különösen Kínával – való kapcsolat megerősítése. Azóta megnőtt a magas szintű látogatások gyakorisága és Magyarország ma Kína második legfontosabb kereskedelmi partnere a KKE-régióban Lengyelország után.

A következőkben az egyes V4-országok és Kína jelenkori komplex kapcsolatrendszerének mutatom be vázlatosan elsősorban beruházásokra fókuszálva. A V4-ek közül hárman Magyarország, Lengyelország és Csehország hasonló stratégiát követve versenyeznek és igyekeznek magukat Kína és EU közötti hídként feltüntetni. Magyarország Magyarország az európai országok közül elsőként csatlakozott az Új Selyemúthoz. Magyarországra áramlik a legtöbb kínai működőtőke befektetés (FDI) a KKErégión belül. A 2015-ös adatok szerint a 16+1 együttműködésben résztvevő országok közül Magyarországra érkezett a teljes kínai befektetése 30%-a. Továbbá Magyarország ad helyet Kína első, az EU területén kivitelezett vasút építési projektnek, a Budapest-Belgrád vasútvonalnak, amely tovább emeli az ország fontosságát Kína szemében. Magyarország az FDI vonzó célországa, elsősorban a szakképzett és viszonylag olcsó munkaerőnek köszönhetően. Az országot magas gazdasági növekedés, korszerű infrastruktúra, valamint jó telekommunikációs hálózat jellemezi. A GDP növekedés üteme (20132017) 15,6%, az infláció 3,1%. Mindezek mellett 2013 óta jelentős pénzügyi együttműködés indult meg Kína és Magyarország között. A Bank of China 2015 októberében Budapesten nyitotta meg közép- és kelet-európai első regionális RMB klíring központját, valamint 2013. szeptember 9-én a Magyar Nemzeti Bank a kontinensen először, az angol jegybank után Európában másodikként kötött 10 milliárd jüan névértékű bilaterális devizas-

111

1. ábra: Kínai vállalkozások beruházási projektjei a KKE-régióban (2003-2018. július) Ország Lengyelország Magyarország Románia Csehország Bulgária Szerbia Szlovákia Litvánia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Észtország Macedónia Lettország Összesen

Bejelentett befektetési projektek száma 68 49 43 34 21 18 15 10 4 2 2 2 1 1 270

wap (devizacsere) keret felállításáról szóló megállapodást kötött a két ország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok támogatása érdekében. 2016 áprilisában Magyarország 1 milliárd RMB (136,8 millió EUR) értékben hároméves lejáratú RMB kötvényt bocsátott ki. 2016. december 12-től elindult a közvetlen RMB/HUF kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében. Mindezek az intézkedések támogatják a bilaterális pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlődését. A Visegrádi országok közül hazánk rendelkezik a legnagyobb kínai FDI állománnyal annak ellenére, hogy a versenyképességi listákban nem szerepelt kiemelkedő helyen. Az első hazánkba települő szignifikáns kínai transznacionális vállalat a Huawei Technologies volt, amely 2005-ben nyitotta meg leányvállalatát Budapesten. Azóta több nagyvállalat települt országunkba, elsősorban a vegyipar (BorsodChem), telekommunikáció (Huawei, Lenovo), autóipar (BYD), gyógyszeripar és bankszektor területéről, de a szállítmányozás és elektronikai ipar is népszerű ágazatok a közvetlen kínai FDI-befektetők számára.

2017 májusában 266 millió euró hitelt vett fel, amely felhasználásával a munka már meg is indult a szerb oldalon.

A BRI első magyarországi projektje, a Budapest–Belgrád-vasútvonal az infrastrukturális fejlesztést célozta. A 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása 550 milliárd forintba kerülhet, amelyet 85 százalékban a kínai policy bank hiteléből állják (20 évre, évi 2,5% kamat). A

Lengyelország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol 1991 óta töretlen a gazdasági növekedés. Az ország GDP-je az 1991-től (80 milliárd UDS) 2016-ig (468 milliárd USD) tartó időszakban csaknem nyolcszorosára nőtt. Lengyelország kiemelkedő gazdasági teljesítménye mellett méretével is kiemelkedik a többi KKE-ország közül. A teljes KKE-régió népességének több, mint 30%-a él Lengyelországban, ezzel a 38

szerb szakasz felújítása kapcsán is az Export-Import Bank of China a finanszírozó, a szerb kormány még

112

Befektetési volumen (millió USD) 2 526 1 661 2 249 897 2 630 1 044 492 130 339 667 77 42 400 5 13 159

2017-ben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) budapesti székhellyel hozta létre a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézetet, amelynek célja, hogy különböző szemináriumokon, közös kutatásokon és konferenciákon keresztül elősegítse és gördülékenyebbé tegye a 16+1 országok közötti tudományos együttműködést.

Lengyelország

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

milliós piaccal kiváló lehetőségeket tartogat a kínai befektetők számára. Lengyelországot jelenleg az erős hazai piac, alacsony magánadósság állomány jellemzi. A GDP növekedési üteme (2013-2017) 21,3%, az infláció 2,5%. Az ázsiai kontinensen Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere Lengyelországnak, így a kétoldalú kapcsolatok további bővítése mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár. Lengyelország 2016. június 15-e óta a KKE-régióból egyedüliként alapító tagja az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak, amely tökéletesen illeszkedik ebbe a gazdasági stratégiába. Lengyelország AIIB tagsága azon túl, hogy tőkét vonz az országba, Lengyelország politikai, valamint üzleti szerepvállalását is növelhetné az ázsiai régióban Lengyelország és Kína közötti pénzügyi integráció szintén jelentős. 2016 augusztusában Panda-kötvényt bocsátott ki a kínai bankközi piacon. A kötvénykibocsátás 3 milliárd jüan (452 millió dollár) értékben történt 3,4%-os átlaghozam mellett. 2012 júniusában a Bank of China, novemberben pedig a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) is fióktelepet hozott létre Varsóban. A HSBC Bank pedig 2018 januárjában egy China Desket is nyitott Lengyelországban, hogy a BRI keretén belül ösztönözze a kereskedelmet és a befektetéseket. A Biała Podlaska Különleges Gazdasági Övezet (Special Economic Zone, SEZ) integrálódik az Új Selyemút kezdeményezésbe. Az összesen 94,06 hektár méretű SEZ Lengyelország keleti részén helyezkedik el, a fehérorosz határtól közelében az Új Selyemút vonalán, valamint közel a Małaszewicze-Brest határátkelőhelyhez, amely az Európa és Kína közötti egyik legnépszerűbb vasútvonalán helyezkedik el. Hasonlóan fontos a łódźi különleges gazdasági övezet, ami egy 1339 hektáros terület. A térség kedvező lehetőségeket nyújt a befektetők számára, akár 55%-os állami támogatás is lehetséges, továbbá adókedvezményekkel is igyekszik ösztönözni a külföldi befektetőket. A terület fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik, így autópályák és vasúti összeköttetés (különösen a Łódź és Chengdu közötti vasút) is megkönnyítik a befektetéseket. A 2013-ban megnyílt Łódź-Chengdu vasútvonalnak köszönhetően a térség mára elmondhatja, hogy Kínával a legdinamikusabban fejlődő kapcsolatrendszere van. Lengyelország különösen aktív szerepet játszott a 16+1 kezdeményezésben már egészen a platform megala-

kulása óta. 2014-ben a belgrádi csúcstalálkozó alkalmával született meg a döntés, hogy Varsóban hozzák létre a Kína-KKE Üzleti Tanácsot (China-CEEC Business Council), valamint a China-CEEC Investment Promotion Agencies Contact Mechanism névre keresztelt információmegosztó központot. Továbbá számos olyan intézményt, illetve intézkedést is létrehozott, amelyek mind a Kínával való kapcsolatainak erősítésére irányulnak. Ezek között említhető például a „Go China” program; a Lengyel-Kína Gazdasági Együttműködési Központ (Center for Polish-Chinese Economic Cooperation). Valamint a kormány által összeállított gazdasági ütemterv is összhangban van az OBOR kezdeményezéssel. A két ország közötti bilaterális kapcsolatokat tekintve fontos megemlíteni, hogy a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség (Polish Investment & Trade Agency) Sanghajban kereskedelmi irodát is nyitott, aminek fő feladatai közé tartozik a B2B találkozók megszervezése, információ-megosztás, az üzleti partnerek kiválasztása, befektetési tanácsadás nyújtása. Kína úgy tekint Lengyelországra, mint a 16+1 kezdeményezés informális vezetőjére, mivel a résztvevő országok közül a legmagasabb GDP-vel rendelkező ország, amelynek a belpolitikai rendszere is stabil. Lengyelország pedig igyekszik ezt megerősíteni A „Riga Guidelines” elfogadásának idején 2017 februárjában létrehoztak egy Kína-KKE Tengeri Ügyekkel Foglalkozó Titkárságot (China-CEEC Secretariat for Maritime Issues) is Varsóban. Lengyelország a kultúrán, valamint az oktatáson keresztül is igyekszik Kínában pozitív képet kialakítani magáról. Részt vettek a 2010-es Sanghaji Expón, amelyen 11, a lengyel kultúrával összefüggésbe hozható programot mutattak be Sanghajban, Pekingben, Tianjinban és Hangzhouban. 2014 közepén a pekingi lengyel nagykövetségen egy Lengyel Intézetet is nyitottak a lengyel kultúra népszerűsítésének szándékával és havonta szerveznek különféle lengyel rendezvényeket. A kínai kultúra népszerűsítésének egy kiváló eszköze a Konfuciusz intézetek, Lengyelországban 4 ilyen intézet működik Krakkóban, Wrocław-ban, Opoleban és Poznańban. Csehország Csehország a KKE-régió egyik leggazdagabb, legstabilabb és legfejlettebb gazdasága. Lengyelországtól

113

eltérően infrastruktúrája nagyon fejlett. Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan gazdasági növekedését erősen befolyásolja az FDI és az export. A GDP növekedési üteme (2013-2017) 21,1%, az infláció 2%. Csehország rendelkezik az egyik legátfogóbb vasúti hálózattal egész Európában. Európa 9 legfontosabb árufuvarozási folyosóiból 4 megy keresztül az országon. A kedvező vasúti összeköttetés mellett Csehországban található a KKE-régió egyik legnagyobb reptere, amelyről közvetlen járatok indulnak Kína több városába, valamint 2017 májusában megnyílt a teherszállítási útvonal is Hongkong és Prága között. A Cseh Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben Csehország kínai exportja egyötödével nőtt, a Németországba irányuló kivitel pedig 7,3%-kal. A cseh export Kínába 2017-ben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az import, a kínaiak 472 milliárd cseh korona értékben exportáltak Csehországba, míg a csehek mindössze 56 milliárd korona értékben exportáltak az ázsiai országba, éppen ezért Csehország kereskedelmi deficitje Kínával szemben jelentős, az Eurostat adatai szerint 2017-ben közel 8,4 milliárd euró volt. A kereskedelemben tapasztalt pozitív változások ellenére a csehországi kínai befektetések mégsem voltak jelentősek. A kínai közvetlen FDI 2013. után kezdtek növekedni, 2015-ben elérték a 259 millió eurót, ugyanakkor a kínai FDI mindössze 0,23%-kal volt jelen a cseh piacon 2015-ben. Csehországban a legnagyobb kínai befektető a CEFC (China Energy Company Limited) befektetői csoport. A sanghaji székhelyű vállalat Csehországot választotta európai székhelyéül, és Prágában hozott létre irodát.

A cseh vállalatok kínai jelenléte is erősödni kezdett, amelynek legszemléletesebb példája az autóipar. A német Volkswagen tulajdonában lévő Skoda 2006-ban tört be a kínai piacra és 2016-ra új rekordot állított fel, mintegy 317 ezer járműre érkezett megrendelés. 2007 óta pedig összesen 2 millió jármű került kínai vásárlókhoz. A Home Credit biztosítótársaság, amely a cseh pénzügyi csoport, a PPF (První Privatizační Fond – Első Privatizációs Alap) tulajdona, és 2007-ben lépett be a kínai piacra. A kezdeti nehézségek ellenére jelenleg a PPF az egyik legfontosabb szereplő a Kínával való kapcsolatok ápolását tekintve. A kereskedelmi kapcsolatok fokozása céljából a cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által létrehozott CzechTrade ügynökség több irodát is nyitott Kínában, Guangzhouban, Pekingben, Chengduban és Sanghajban. Az irodák feladata a felek közötti kereskedelmet segíteni az egészségügy, élelmiszer, szolgáltatások, polgári légi közlekedéshez szükséges eszközök, környezetvédelmi technológiák területén. A cseh-kínai emberek közötti kapcsolatok alakulásában fontos szerepe van Jan Kohout volt külügyminiszternek, Zeman elnök tanácsadójának. Kohout hozta létre a New Silk Road Institute Prague elnevezésű intézményt 2015 szeptemberében hozták létre a világban zajló és felgyorsult geopolitikai és gazdasági változásokra való tekintettel, valamint a sino-európai kapcsolatok erősítésének céljával. Az NSRIP egy független think tank, amely szimpóziumokat szervez és publikációkat készít a szakértők és a nagyközönség számára egyaránt. Célja, hogy hozzájáruljon az ázsiai és az európai országok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez és az Új Selyemút koncepciójában új kommunikációs és gazdasági együttműködési módok felkutatásán keresztül segítse azt. A cseh és kínai oktatási minisztériumok az oktatási kapcsolatok fokozása érdekében egy megállapodást is aláírtak a 2016-2019. közötti időszakot felölelő együttműködésre vonatkozóan, amelyek közül az egyetemi ösztöndíjak számának növelése, az egyetemek közötti együttműködés fokozása, közös kutatási és innovációs projektek emelhetők ki.

2. ábra: A V4 és Kína között export 2017-ben Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia

114

Kereskedelmi kapcsolatok a V4-tagországok és Kína között 2017-ben Millió euróban 16 322 2 062 -14 260 10 537 2 138 -8 400 5 612 1 579 -4 033 3 078 1 213 -1 865

Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

Szlovákia Szlovákiához képest a többi V4-ország sokkal aktívabb a Kínával való kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében. 2017-ben kezdődött meg a kapcsolatok aktív kiépítése szlovák oldalról, amikor a „Kínával való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló stratégia 2017-2020” (Strategy for the Development of Economic Relations with China 2017-2020) programot. A V4-országok között Szlovákiának is megvan a maga versenyelőnye. Az első és legfontosabb, hogy a V4-országok közül egyedül itt használnak eurót. Továbbá Szlovákia a gazdasági reformok terén élen jár a KKE-régióban, nagy mennyiségű FDI-t vonz, valamint általánosságban gyors az ország gazdasági növekedése. A Kínával folytatott kereskedelem viszonylatában is Szlovákia rendelkezik a legalacsonyabb kereskedelmi deficittel, elsősorban az autóipar exportjának köszönhetően. A szlovák GDP 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben a növekedés elérte a 4,6%-ot, az infláció 2017-ben 2,4%-on állt. Tudományos és oktatási kapcsolatok terén megemlítendő a pozsonyi székhelyű Comenius Egyetem, amely a 16+1 Think Tanks Network hivatalos partnerintézményeinek az egyike. A bölcsésztudományi karon belül működik a Kelet-Ázsia tanszék, ami az egyetlen olyan hely Szlovákiában, ahol orientalisztika tanulmányokat lehet folytatni. A Szlovák Tudományos Akadémia, amely szintén tagja a 16+1 Think tank hálózatnak, tudományos intézményei közül elsősorban az Institute of Oriental Studies foglalkozik Ázsiával és így Kínával. Összefoglalva a V4-országoknak kiemelt szerep jut a 16+1 együttműködési platformban. Ez egyrészt köszönhető az uniós tagságnak és geostratégiai földrajzi elhelyezkedésüknek, amely részben központi jellegű a régiót illetően, részben pedig határ jellegű az EU-t nézve. A 16+1-en belüli kiemelt szerepe másrészt köszönhető az egyes V4-országok Kínával folytatott bilaterális gazdasági kapcsolatoknak. A V4-országokkal folytatott kereskedelem teszi ki a Kína és a 16 KKE-ország közötti teljes kereskedelmi volumen 70%-át. A teljes kínai befektetés megközelítőleg 70%-a a V4-országokba irányul, így a V4-csoport a kereskedelem és beruházások területén a 16+1 együttműködés legfontosabb területe. Tekintettel arra, hogy a kereskedelem és a befektetések mellett földrajzi elhelyezkedés, pontosabban abból fakadóan az uniós piachoz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak a kínai nemzetközi kapcsolatokban, a V4-országoknak a legnagyobb súllyal jut szerepe Kínának a KKE-régióval kapcsolatos külkapcsolati rendszerében.

Azonban amíg a V4-országok egymással is versenyezve törekszenek egyenként a maguk számára legelőnyösebb együttműködést kialakítani Kínával, addig a V4 vezette KKE-régió nem lehet globálisan versenyképes Kína számára. Kína pragmatikus megfontolásokból igyekszik nagyobb térségekkel kialakítani az együttműködést. Ezért is hozta létre a kínai léptékkel jobban megfogható 16+1 együttműködést a színes és különböző KKE-országokból, amely laza tömörülésnek hátránya pont ebből sokfelé haladó különbözőségből adódik. Ezért mindegyik fél érdeke az lehet, hogy legalább a V4-re kiterjedő gazdasági és infrastrukturális összeköttetést biztosító együttműködés jöjjön létre a régióban, amely szerves részévé válhat a BRI-nek. Ezzel egy „win-win-win” helyzet jöhet létre, amely előnyös lehet egyenként a V4-országoknak, előnyös lehet a Visegrádi csoportnak és előnyös lehet Kínának. ÖSSZEGZÉS A 21. században a globális gazdasági hatalommért versengő gazdasági erőközpontok igyekeznek egy minél komplexebb és globálisabb konnektivitást felépíteni és kiterjeszteni a világra. Ennek az összakapcsoltságért folyó versenynek egyik „játékosa” a Kína által vezetett BRI. Az Új Selyemút igyekszik egy infrastrukturális, kereskedelmi, pénzügyi és emberek közötti integrációt megteremti a tagállamok között és így létrehozni egy Eurázsia régiót. Ebben a BRI projektben felértékelődhet a V4-ek szerepe geostratégiai elhelyezkedésükből fakadóan. A V4 szerepköre az összekötő tevékenység lehetne, amely kiterjedhet a közlekedési és vasúti szállítási útvonalak és logisztika biztosítására, másrészt a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal közvetítői tevékenység nyújtására nyugat és kelet, illetve kelet és nyugat között. Ahhoz hogy a V4-ek egy geopolitikailag meghatározó hídtérséggé váljanak, fokozni kell az integrációt egymás között, amelynek köszönhetően a KKE-régió jövőjét is versenyképes irányba vezethetik.

115

Magyar iránytű Kelet és Nyugat között Szerző: Kopátsy Sándor

Mi, magyarok, a történelem során többször kerültünk már Kelet és Nyugat közé, azt is mondhatnák, hogy 1200 éve folyamatosan ebben a helyzetben kell lavíroznunk. Korunkban, az Európai Unió útkeresésének és a Kína vezette Kelet példátlan gazdasági sikereinek lehetünk szemtanúi, miközben az elmúlt ötven év alatt nagyobb társadalmi, gazdasági változások történtek, mint az előző ötezer év alatt. Ebben, az átalakuló világban kell megtalálnunk az igazodási pontokat és a magyar erényekre építve, jó iránytűt követve sikeresnek lennünk.

Történelmünk során többször kerültünk Kelet és Nyugat közé, abba a helyzetbe, hogy térségünket a nyugati és a keleti nagyhatalmak a közöttük létesített ütközőzónának nyilvánították. Először a Honfoglaláskor kerültünk Kelet és Nyugat szorításába. Mi voltunk az első nyugatra törő pásztornép, aki itt a Dunántúlon és az Alföld peremterületein, ahol a hármas vetésforgót átvett, letelepedett lakossággal találkozott; az államalapításunk pedig időben egybeesett az európai félbarbár népek keresztény hitre térésével. Másodszor a XVI. században azért lettünk ütközőzóna, mert az óceánokat meghódító és vallási alapon is függetlenné váló Nyugatnak a Spanyol-Osztrák Császársággal vívott harcában jól jött, hogy a török rajtunk keresztül fenyegetheti Bécset. Jellemző, hogy a törökök máig nem értik, hogy mi miért beszélünk török megszállásról, amikor ők itt csak a Habsburgokat, a nyugat-európai protestánsok elnyomóit akarták megszorongatni. Szereplői voltunk az európai történelem egyik legnagyobb harcának és mi védtük a kereszténységet a pogány törökökkel szemben. Harmadszor Jaltában kerültünk Kelet és Nyugat közé. Lényegében 1944-ben is az történt, ami 812-ben: a nyugati és a keleti nagyhatalom senkiföldjének deklarálja térségünket. A párhuzam kísérteties, csak annyi a különbség, hogy e senki földjén ekkor nem a Török Birodalom, hanem a kor keleti nagyhatalma, a Szovjetunió diktálhatott. Az elmúlt 1200 évben tehát többször volt példa arra, hogy egy nagy európai

116

színjátéknak a részeseivé váltunk. Vizsgáljuk hát meg milyen állapotban van jelenleg Európa és a Kelet és mik a gazdasági, társadalmi, geopolitikai kilátásaink a jövőben! Nézzük meg, mit várhatunk a Kelettől és Nyugattól!

„Az elmúlt ötven évben csak olyan ország volt gazdaságilag sikeres, ahol a lakosság viselkedését Nyugaton a puritanizmus, a Távol-Keleten a konfuciánus életvitel jellemezte. ” Más vágányon halad Kelet és Nyugat Az elmúlt ötven évben csak olyan ország volt gazdaságilag sikeres, ahol a lakosság viselkedését Nyugaton a puritanizmus, a Távol-Keleten a konfuciánus életvitel jellemezte. Az elmúlt fél évszázad tehát egyértelműen azt bizonyítja, hogy a siker csak e két viselkedési forma számára van nyitva, csak a puritán Nyugat és a konfuciánus Távol-Kelet társadalmai

fejlődtek a világ átlagához képest, minden más kultúra, viselkedési mód lemarad. Azonban merőben más vágányon halad a Nyugat és a Kelet, ez olvasható ki a nemzetközi adatokból, elemzésekből. Mára már a politikusok és a közgazdászok is kezdik felismerni, hogy a Nyugat fejlett társadalmainak a teljesítménye törtrésze annak, amit a Távol-Keleten elértek. Tudomásul kell venni, hogy még a Nyugat puritán társadalmai sem képesek felvenni azt a sebességet, amit a Távol-Keleten diktálnak. Még odáig sem jutott el a közgazdaságtan, hogy vizsgája a távol-keleti sikerek okát. Pedig, az okok mindkét oldalon nagyon egyértelműek. • A Távol-Keleten magas, a Nyugaton alacsony a munkaképes lakosság foglalkoztatási szintje. Ez különösen élesen jelentkezik a munkaerő alsó minőségi negyedében. Most kezdik a nyugati politikusok észlelni, hogy a gyenge minőségű munkaerőnek nem képesek munkát adni, az pedig nem motivált eléggé abban, hogy munkát vállaljon. • A Távol-Keleten nagyon magas a megtakarítás, a Nyugaton nagyon alacsony. Ez bármennyire egyértelmű évtizedek óta, nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget. • A Távol-Keleten nagyon erős a tanulási vágy, a Nyugaton a lakosság jelentős hányadában gyenge. Az oktatás hatékonyságában még nagyobb a Távol-Kelet előnye, mégsem foglalkoznak vele. A puritán Nyugat egye jobban akar élni, de közben kevesebbet szeretne dolgozni és több évet nyugdíjasként élvezni. A távol-keletiek viszont minél szegényebbek annál többet dolgoznak, tanulnak, áldoznak a tanulásért. Az EU tagországoknál lényegesen többet dolgoznak a négy volt angol gyarmaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Bizonyításul elég néhány adatot kiemelni. Az évente ledolgozott órák számát tekintve az Hong Kong, Szingapúr és Dél-Korea kiemelkedik, 2010-ben ezekben az országokban 2200-2400 közötti sávban volt az egy dolgozóra jutó éves munkaórák száma. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy Dél-Koreában 1980-ban ez a szám még közel 2800 volt. Európa vezető gazdaságai közül Németországban, Franciaországban is 1500 óra alá került ez a szám az elmúlt 15 évben. 1980 és 2010 között az évente ledolgozott órák száma a leggyorsabban Hollandiában és Franciaországban csökkent, átlagosan évi 0,8, illetve 0,6 százalékkal. 2014-ben Hollandiában a heti átlagosan munkában elöltött órák száma 28,9, Franciaországban 36,1 volt az OECD adatai alapján. Már ennyi adat is elég lenne

annak bizonyítására, hogy míg Európa egyre kevesebb munkával akar boldogulni, addig a Kelet minél nagyobb bajban van, annál többet dolgozik.

A szerzőről Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ível. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett. Az 1956-os forradalom alatt az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett. Eddig közel 30 könyve jelent meg melyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: „...a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő.” Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet. Polgári Szemlének átadott írása és most készülő könyve e témakört exponálja.

Ha a nyugdíjban töltött éveket nem a munkában töltött évekkel, hanem a ledolgozott órákkal állítanánk szembe, még tragikusabb képet kapnánk. Az EU országokban ugyanis az elmúlt harminc évben átlagosan tíz százalékkal csökkent a ledolgozott munkaidő. Ehhez jön, hogy közel tíz százalékkal nőtt a nyugdíjban töltött évek száma, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíjkorhatár. Mindennél jellemzőbb adat, hogy amíg az EU tagországokban, mindenekelőtt a mediterránokban egyre nő a korhatár előtti nyugdíjasok aránya, addig Japánban a nyugdíjkorhatár után is szívesen maradnak munkában az emberek. Vizsgáljuk meg a hivatalos nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás közötti különbséget régiónként az OECD adatai alapján! Azt látjuk, hogy Japán és Dél-Korea esetében az emberek tovább dolgoznak, mint amennyit muszáj, az USA-ban nagyjából annyit, amennyit kell, Európában viszont kevesebbet.

117

Az egy munkavállalóra jutó ledolgozott órák száma országonként 1980-2010

Forrás: The Federal Reserve Bank of St. Louis, U.S. Bureau of Labor Statistics

A nemzeti jövedelem termelésében résztvevők aktivitásánál is nagyobb a különbség a szellemi vagyon, a tudás, az oktatás területén. Az oktatásban elért eredmények alapján minden távol-keleti ország az élcsoportban van; Dél-Koreával, Tajvannal, Japánnal, Szingapúrral és Hong Konggal csak Finnország versenyképes. A felsorolt országok, Japántól eltekintve, abban még előrébb állnak, hogy az egyetemisták hány százaléka tanul a világhírű nyugati egyetemeken, és ott milyen az eredményük. Még nagyobb a távol-keleti országok fölénye abban, hogy a család milyen arányban támogatja az iskolán kívüli tanulást. Ezekben az országokban általános, hogy a szülők fáradságot és pénzt áldoznak a minél jobb iskolai eredmény érdekében. Márpedig nincs a jövőben várható eredménynek jobb előrejelzője, mint a tanulás minősége. Az iskolai oktatás eredménye elsősorban attól függ, hogyan állnak a szülők a tanulás eredményességéhez. Ebben a legnagyobb a távol-keleti kultúra fölénye. Európa dilemmái Ma már az együttműködés hasznosabb, mint a kizsákmányolás, de az eurozóna válsága világossá tette, hogy az Európai Unió rossz úton jár. Az EU minden

118

áron nagy akart lenni, ahelyett, hogy erős lett volna és nem látja be, hogy pont ennek a szándékának köszönhetően lesz egyre gyengébb. Az Unió illetékesei még mindig nem ismerték fel, hogy ahol a pénzügyek világában feszültség van, ott a társadalom beteg, és ezt a betegséget nem lehet pénzügyi eszközökkel gyógyítani. Aki a németeknek, görögöknek, és délolaszoknak közös bankot és valutát vezetett be, arra nem bíznám a pénzemet. Európában lényegében három jelentősen eltérő kultúra van, és ezeknek megfelelően három kereszténység. A világ élvonalához e háromból csak egy, az észak-nyugati tartozik, amihez hasonlóan élnek, viselkednek a franciák, a dél-németek és az osztrákok. Európából, csak ezek a népek tartoznak a fejlett Nyugathoz. Az európai mediterrán népek óriási segítséget kaptak, és kapnak az északibb népektől turizmusban és támogatásban, önerőből még ott sem tartanának, ahol most vannak. Az ortodox keresztények pedig egyre jobban lemaradnak. Jelenleg az EU versenyképtelen a másik két óriással, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Az Európai Unió vezetői eleve nem számoltak azzal, hogy csak az a gazdasági közösség lehet egészséges, amelyikben többé-kevésbé azonos

magyar iránytű kelet és nyugat között

a lakosság viselkedési kultúrája. Ha az unió csak addig terjeszkedett volna, ameddig megőrizheti viszonylagos homogenitását, lényegesen kisebb, de ma lényegesen erősebb volna. Az európai integráció határait ezen túl nem volt indokolt erőltetni. Diákkorom óta az a véleményem, hogy Európában minden ország társadalmi fejlettsége leolvasható egy olyan koordinátarendszerben, aminek az Y tengelye a Malmö–Athén, az X tengelye pedig a Moszkva–Sevilla vonal. Még egyszerűbben: „Mondd meg milyen erős a Golf-áramlat hatása, megmondom, hol tart az ország!” Ezen a logikán alapult a Nyugat felé című könyvem, ami bemutatta, hogyan és miért vonult észak-nyugat felé az Egyiptomban elindult társadalmi és gazdasági fejlődés, ami a harmadik évezred elején Norvégiában ért révbe. Az EU válságát Nagy Britannia kilépése tette nyilvánvalóvá. Ettől kedve az EU nem maradhat az, ami létrejötte óta volt. Vagy visszaalakul az EU azzá, ami kezdetben volt az áruk és szolgáltatások, valamint a lakosság szabad áramlásához. Ami az áruk és szolgáltatások szabad piacát jelenti. Ez is csak

akkor valósulhat meg, ha a tagállamok szuverenitása megmarad. A közgazdászok máig nem tisztázták az áruk szabad mozgásának előfeltételeit. Az áruk és szolgáltatások szabad mozgása lényegében minden kultúrájú és fejlettségű állam között hatékonyan működhet, ha az államok szuverenitása a valutájuk érékének változtatásában fennmarad. De csak akkor. Csak olyan államoknak lehet közös valutájuk, amelyek kulturálisan rokonok és a gazdasági fejlettségük szintje is közel azonos. Az Európai Unió legyen szabad, szuverén államok vámuniója! Az EU Nagy-Britanniával is béna kacsa volt, de nélküle még inkább az. Ez ugyan világgazdasági szerepében is igaz, de fokozottan érvényes a katonai erejére is. Európa a világpolitikában nem játszik szerepet, ha katonai erejéről van szó. A NATO lényegében az Egyesült Államokat jelenti, a többi tag egyrészt eleve kevés pénzt áldoz erre a célra, de még ennek sincs komoly katonai súlya. Az Egyesült Államokban az elmúlt 8 évben jelentősen, 5.3 százalékról 3.7 százalékra csökkent a katonai kiadások aránya. Az EU tagállamok kiadása, a kilépett Nagy Britanniától eltekintve, 2 százalék alatt van, és a részaránya csökken, egyedül Lengyelországé nőtt valamivel. Európa

119

katonai erőtlenségét jól illusztrálja, hogy az EU az Egyesült Államok nélkül nem katonai tényező. Ehhez csak azt kell hozzátenni, hogy gazdasági tekintetben sem versenyképes, egyre jobban lemarad. A Kelet felemelkedése Ha a jövőt látni szeretnénk, Kínára kell figyelnünk! Ez többszempontból is igaz. Jelenleg a világgazdasági növekedésnek Kína a motorja, olyannyira, hogy a fejlődése döntő hatással van a világgazdaság nyersanyagigényére is. Kína fergeteges fejlődésének következtében a világgazdaság nyersanyagigénye példátlan gyorsasággal növekedett, ennek következtében a bányajáradék mennyisége és aránya is megnőtt. A világgazdaság történetében még nem volt hasonló növekedés a nyersanyagigényben. Kína mérete, és a növekedésének gyorsasága példátlan: a Nyugat ipari forradalma az első kétszáz évében az emberiség tizedét érintette, és az egy főre jutó jövedelem alig 1 százalékos növekedését eredményezte, ezzel szemben Kína a világ népességének ötödét jelenti és az elmúlt 25 év átlagában mintegy 10 százalékkal növelte az egy lakosra jutó teljesítményt. Elég arra gondolni, hogy az ipari forradalom döntően a szénre és a vasércre épült, amit e két termékben szegény Európa a 20. század közepéig képes volt kielégíteni. Kína, ma tízszer annyi acélt termel, mint amennyit Európa a 19. század végén. Kína azonban alig negyed század alatt bejárta az iparosítás klasszikus útját, ezért a nyersanyagigényének aránya egyre csökken, így a jövőben a legnagyobb fogyasztási igénynövekedés már nem a bányászatban, hanem a mezőgazdaságban lesz. Ezzel a keresletváltozással a társadalomtudomány alig foglalkozik, a biológusok annál inkább. Nekik köszönhetjük, hogy a vízben élő állatok termelésének forradalma beindult. Ez a forradalom még nagyon az elején jár, de a sebessége nagyságrendekkel gyorsabb, mint a szárazföldön élő haszonállatoké, mert jelentősen nagyobb a potenciális szaporodásuk, ebből fakadóan a szelekciójuk is. A vizek, mindenekelőtt a sós tengervizek termelésre fogása potenciálisan sokkal nagyobb lehet, mint a szárazföldeké. Azt, hogy a belátható jövő legnagyobb fogyasztói igénye az élelemtermelés lesz, ismereteim szerint, csak a kínaiak ismerték fel. Ez azért nem meglepő, mert a termőföldjéhez viszonyítva túlnépesedett Kína lesz a legnagyobb élelmiszerfogyasztó. A lassú népességnövekedésű, de nagyon gyorsan

120

gazdagodó Kínában növekedni fog a húsfogyasztás, ennek a takarmányigényét pedig Kína képtelen lesz megtermelni. Ez ma még csak abban jelentkezik, hogy a világ legnagyobb szója importálója. A vezetésben már megfogalmazódott az elképzelés, hogy a lakosság élelmezését elsősorban Brazíliában lehet megszervezni. Ezt tettekkel is jelezte Kína, amit mutat, hogy keresik a lehetőséget Brazíliával a politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére, ennek példájaként a közelmúltban jelentették be, hogy Kína vállalta Brazília vasúti összeköttetését a két óceánnal. Vagyis ők már felismerték, hogy a csendes óceáni part áruval történő hatékony megközelítése csak modern, nagy teljesítményű vasúton képzelhető el. Ilyenkor csak elszomorodom azon, hogy Európa jövőjével kapcsoltban az EU vezetése, milyen földhöz ragadt és szűklátókörű Kína vezetőihez képest. Kína fejlődésének tempóját látva, a Nyugatnak egyrészt szerényebbeknek, másrészt türelmesebbeknek kellene lennie a bírálatokkal. A természeti környezettel és a vízgazdálkodással kapcsolatban például elmondható, hogy Kína a világtörténelemben a legjobb vízgazdálkodó. A világ vízkészletének 7 százalékával rendelkezik, és ebből tartja el a világ népességének 20 százalékát. Kína a szűk lehetőségei ellenére az egy lakosra jutó jövedelmet és vagyont az EU átlagánál ötször, az elmúlt évben pedig tízszer gyorsabban növelte. Az iránytű szerepe A világgazdaság és a benne lévő erőközpontok tehát átalakulóban vannak, az átalakulás pedig, mindig konfliktusokkal jár, de esélyeket és lehetőségeket is rejt magában. A történelem pedig azt igazolja, hogy a társadalmat ért megpróbáltatások nagyobb eredményre vezetnek, ha sikerül állni a próbát. Ebben a változó világgazdasági és geopolitikai környezetben mire építhetünk, mi magyarok? A magyar népnek példás a szorgalma. A jelenkori és még inkább a belátható jövő gazdasági sikerei mindenek előtt azon fognak múlni, hogy melyik nép használja ki jobban az idejét. Nem volt olyan nép, amelyik nagyobb mértében élt volna a szabadidőben végzett munka jövedelempótló lehetőségével, mint mi a 80-as években. Vagyis még nem volt nép, aki ilyen példátlan mértékben fordult a vállalkozások felé. A vállalkozókedvünk pedig nagy erény.

magyar iránytű kelet és nyugat között

Individuális és jó szervező a magyar. Azt a tényt, hogy pásztornépként jöttünk ide és ebben a minőségben sikerült tartós államot alapítani, nem elég hangoztatni, hanem látni is kell, hogy ennek következményeit máig hordozzuk. A pásztornépeket a teljes gazdasági atomizáltság és az ezt ellensúlyozó, fegyvereken alapuló szervezőképesség jellemzi. A pásztorok tehát az egymástól való gazdasági függetlenségben, ugyanakkor a többiektől való állandó félelemben éltek, e kettősség határozta meg karakterüket. A pásztorok individualisták, kiváló katonák, a vezetőik pedig jó szervezők voltak. Innen ered egyszerre az individualizmusunk és az egységvágyunk. Kreativitás és a magyar géniusz. Ahogy a pályám a gazdaságpolitika területére tévedt, ösztönösen elővettem a számomra politikai zseninek tartott Széchenyi műveit. Öreg koromra legnagyobb érdemének tartom, hogy kétszáz évvel korát megelőzően felismerte, hogy elsősorban nem a termőterületet kell növelni, hanem az emberfőket kell kiművelni. Mára azt látjuk, hogy egyre inkább beteljesedett jóslata, a legnagyobb érték a kiművelt emberfő. Széchényi István nemcsak gabonatermő területet adott az

országnak, hanem Tudományos Akadémiát, Budát és Pestet egyesítő Lánchidat, de a legfontosabbat is: jövőképet. Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást. Az én életemben is minden nem várt sikerem elsődleges feltétele az iránytűm volt. Soha nem tévedtem el, mindig felismertem, hol vannak a sokak által nem látható, de életveszélyes politikai határok, megmaradhattam a lehetőségek határán. Nem akartam sokáig élni, már 35 évvel idősebb vagyok, mint reméltem. Ezt szerencsémnek köszönhetem, mert többször kerülgetett a háborúban a fizikai és szellemi kimúlás. Az ország és a világ viszonyai között azonban soha nem tévedtem el, így mindent túlélhettem, mert jó iránytűm volt. Szerencsés embernek azért érzem magam, mert sokáig élhettem abban a korban, amikor száz év alatt sokkal több fejlődést élvezhettünk, mint előtte sok évezred alatt. Az események egyre jobban sűrűsödnek, a gyorsan változó körülmények között különösen fontos a tájékozódás képessége.

121

122

az új európa a régiónkban születik

123

az új európa itt születik A régiónkban Szerző: Békés Márton

A változás korában élünk. Amint a múlt században az 1929-es nagy gazdasági világválság – vagyis az első globális termelési krízis – alaposan átrendezte a gazdasággal kapcsolatos gondolkodást, úgy a 2008-as, ingatlan- és hitelpiacokról kiinduló válság is messzemenő következményekkel járó változásokat hozott.

A reakció egyik esetben sem maradt el: az előbbinél keynesiánus gazdaságpolitika lépett a korábban uralkodó laissez faire helyébe, utóbbinál pedig egyenesen a valóság csapta arcul a tőzsdespekulációra és adósságcirkulálásra felépített neoliberális pénzügyi rendszert. A gazdasági buborékok és derivátumok gyakorlata szó szerint hitelét vesztette. 2008 azonban jóval mélyebb tanulsággal szolgált, mint 1929, hiszen egyfelől megrendült a gazdaság mindenhatóságába vetett hit s felértékelődtek az olyan értékek, mint a szorgalom, a takarékosság, a kiszámíthatóság és a biztonság, másfelől a gazdaság belső szerkezete is megváltozott, ugyanis a hitel helyébe a munka, a gazdaság autonómiájának helyébe pedig a társadalom érdekeit védő állam lépett. Miután színről-színre láttunk, kiderült: a munkából finanszírozott jólét biztosítása helyett évtizedeken keresztül könyörtelen magánosítás és a semmivel folytatott lánckereskedelem zajlott. A tanulságok leszűrése után a világ színpadjára visszatértek a konkrétumok, a meghatározott értékek és a biztonságot garantáló korlátok. Röviden: a közérdek vált elsődlegessé. Mint mindig, a változás ezúttal is a fejünkben kezdődött. Nyíltan kezdtek beszélni a pénzügyi tervezőközpontok hibáiról, a világgazdaságot működtető nemzetközi szervezetek vonakodó válságkezeléséről és a gazdaságon belüli olyan egyensúlytalanságokról, mint amik a tőke és a munka megtermelt jöve-

124

delmemből való részesedése között vagy a hazai és külföldi tulajdon arányában alakultak ki. A nyílt beszéd lebontotta azokat a korlátokat, amelyeket az 1990-es évek óta a neoliberalizmussal szövetségben működő „történelemvégi” politikai elit emelt a szabad véleménynyilvánítás elé. E húsz évig érvényesülő kérdéstilalom olyan orwelli újbeszédet alakított ki, amely bizonyos kifejezések „politikailag inkorrektté” nyilvánításával nyelvileg vette elejét annak, hogy a problémákat tudomásul vegyük – így amikor ezek minden korábbinál élesebben vetődtek fel, a megoldás keresése már a szavak szintjén ellehetetlenült. A status quo elleni lázadás a fogalmak ismételt birtokba vételével kezdődött, amikor is bátran nevén nevezték a bajokat. Jellemző módon a 2016-os év két nagy meglepetése Donald Trump megválasztása és a Brexit megszavazása volt. Előbbi kapcsán a közvéleménykutató cégek, a fősodratú véleményt diktáló médiagépezet és a „független” nyomásgyakorló csoportok kórusban hajtogatták, hogy ez nem lehetséges; utóbbi másnapján pedig egy vezető brit liberális lap jelent meg olyan címlappal, amelynek szalagcíme a „maradás” győzelmét hirdette. A régi keretek között mozgó véleményvezérek egyik esetben sem tudták elképzelni, hogy más világ is lehetséges, mint az övéké. Ám e régi világ kulturális hegemóniáján rések keletkeztek s a választók mindkét alkalommal másként döntöttek, mint ahogy azt oda-

fentről sugallták nekik. Ezzel visszatért a demokrácia többségi modellje, amelyben a kiváltságait féltő elit helyett a nemzet dönt saját sorsáról. Ismét a nép lett a szuverén.

„Európában új konszenzus születik. Az új Európa a kontinens középső és keleti felén születik.” Európában új konszenzus születik. A felelősségre-vonhatatlan, nem választott vezetők és a távoli, bürokratikus–technokratikus centrumok egy ideje kezdik elveszíteni az idő fölötti uralmukat, amin az sem segít, ha az új politikai erőket nyakra-főre „populistának” nevezik, amely valójában azt jelenti, hogy emezek képesek elnyerni a választásra jogosult állampolgárok többségének bizalmát, és „népbarát” politizálást folytatnak – azaz a nép javára, nemzeti keretek között gyakorolják törvényes felhatalmazásukat. Ezzel párhuzamosan zajlik az a folyamat is, amelynek során a nemzetekfeletti struktúrák – amelyek megerősödése időben együtt járt az egyéni töredék-identitások népszerűsítésével – helyett egyre inkább a nemzeti közösségek reneszánszát látjuk, jelentkezzen bár a nemzetállamok megerősítése, vagy éppenséggel a nemzetiségi autonómiák iránti igény képében. Huszonkét európai ország választási eredményei bizonyítják, hogy az ún. „jobboldali populista” pártok támogatása ma magasabb, mint az elmúlt harminc évben bármikor. Mindez a gyakorlatban nem jelent mást, mint hogy Brüsszel és Strasbourg átláthatatlan és elszámoltathatatlan döntései helyett adott esetben Varsó, Prága, Pozsony és Budapest akarata érvényesül. Történelmi okokból kifolyólag és a politikai kultúra sajátosságainál fogva az új Európa a kontinens középső és keleti felén születik. Azok a változások, amelyek egész Európában zajlanak, itt előbb és élesebb kontúrokkal jelennek meg. 1978-ban, öt évvel Nyugatra emigrálása után Alekszandr Szolzsenyicin Harvardon tartott előadásában azt mondta, hogy „az emberi jellem Nyugaton meggyengült, Keleten megerősödött. A szovjet nép hatvan év alatt, a kelet-európai népek három évtized alatt olyan lelki tapasztalatra tettek szert, ami jóval megelőzi a Nyugatot. A sokféle és halálos erejű nyomás alatt az élet itt

erősebb, mélyebb és érdekesebb jellemeket alakított ki, mint a szabályozott nyugati jólét.” Az orosz Gulág-túlélő arra gondolt, hogy a kommunizmus nyomása alatt Közép- és Kelet-Európa népeinek élete és függetlensége állandó veszélyben volt, így a szabadság iránti vágy és a nemzeti hagyományok tisztelete folyamatos aktivitást mutatott. A kommunizmus halálos veszedelme eközben nemcsak életerőssé, hanem eggyé is kovácsolta az itt élő népeket. Bár a Balti-tengertől a Balkánig és az Odera–Neisse–Duna-vonalától a Dnyeszterig Európa középső és keleti felét évtizedekre hibernálták, ez a politikai jégkorszak egyfelől örökös védekezésre késztette őket, másfelől növelte ellenállóképességüket a mindenkori ideológiák és utópikus kísértések – így a mostaniak – ellen is. A rendszerváltoztatások után eltelt évtizedekben aztán ez a közös történelemi tapasztalat a régió előnyévé vált, amelyre támaszkodva a V4-es együttműködés Európa hajtóerejévé válhatott. Az 1989/90-es rendszerváltoztatás – amikor Magyarország régiós sorstársaival egy időben harcolta ki a szabadságát és függetlenségét– után még sokáig a kommunizmus súlyos öröksége tartotta fogva országunkat. Az egypártrendszerű diktatúra helyett ugyan parlamentáris demokráciát vezettünk be, a tervutasításos gazdaság helyébe piacgazdaság lépett, és az erőszakos szovjet integrációk helyett a NATO és az Európai Unió kereteit választhatták a magyarok is, de kulturális kódjainkban, a nyilvánosság működtetőinek körében és az intézmények alagsorában még élt a pártállam. Húszévnyi küzdelem után az ország 2010-től kezdte el lebontani a posztkommunista struktúrákat. Ettől kezdve járhatta a maga útját Magyarország, amelyben sok innovatív gondolatnak és mindenekelőtt önálló cselekvésnek jutott szerep. Sokan furcsállták, másik szokatlannak tartották, és nem kevesen voltak, akik ellene drukkoltak, de mára kiderült: a magyar modell működik.

„Húszévnyi küzdelem után az ország 2010-től kezdte el lebontani a posztkommunista struktúrákat.” 125

126

Mi, magyarok, ha megkérdeznek minket, hogy milyenek vagyunk, gyakran ismerjük el némi dicsekvéssel, hogy jellemvonásaink közé tartozik a leleményesség, a találékonyság és a furfangos megoldások kiötlése. Minden bizonnyal a mögöttünk hagyott évszázadok nemzetet próbáló sorsfordulói és történelmi kutyaszorítóink okozták, hogy ravasz ötletekkel kellett kicseleznünk a ránk mért sorsot. Életben maradásunk feltétele volt, hogy használjuk az eszünket. Ennek köszönhetően Magyarország 2010 óta saját lábára állt, és olyan úton jár, amit a választók jelöltek ki számára. A globális kihívásokra születő lokális magyar megoldások az elmúlt nyolc évben fokozatosan számolták fel az ország gazdasági kitettségét, növelték diplomáciai mozgásterét és adtak okot a nemzeti büszkeség megélésére. Az első feladatok között korszerű államjogi kereteket kellett teremtenünk a 21. századi Magyarország számára – ezt szolgálta az új alkotmány (a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény), amely lecserélte a még 1949-ben az országra erőltetett s azóta toldozgatott-foltozgatott alkotmányt. Emellett az ország függetlenségét is hamar biztosította a kormány, amely a korábban félrekezelt gazdasági válság negatív hatásainak csökkentéséből, a függőség és a financiális gyámkodás megszüntetéséből állt. A megelőző kormányzatok által felhalmozott államadósságtól való megszabadulást és a társadalom pénzügyi védelmének hiányából fakadó lakossági deviza-tartozások rendezését ugyanaz motiválta: az az ország, amely kintlevőségeket halmoz fel, nem lehet igazán független. A stratégiai infrastruktúra állami kézbe – s ezzel nemzeti ellenőrzés alá – vétele szintén ezt a célt szolgálta, akárcsak a multinacionális nagyvállalatokat érintő különadók bevezetése, a pénzügyi tranzakciókat, a telekommunikációs szektort, a reklámokat vagy a közműszolgáltatókat érintő adók alkalmazása. E különadók 2010 és 2017 között évente a GDP másfél–két százalékát tették ki!

„A kettőezertízes évek nagy felismerése volt, hogy csak munkaalapú és családban gondolkodó nemzet lehet erős.”

A kettőezertízes évek nagy felismerése volt, hogy csak munkaalapú és családban gondolkodó nemzet lehet erős. Éppen ezért egy sor olyan intézkedés történt, amely a dolgozó emberek és családok védelmét és gyarapodását szolgálta. A neoliberális gyakorlat miatt a gazdasági termelékenységtől az azt előállítók bérei jelentősen elszakadtak. A bérek részesedése folyamatosan csökkent, az 1970 és 2010 közötti időszak fő veszteseivé a magyar munkavállalók váltak. A magyar kormány jövedelemátcsoportosítása révén azonban 2010-től megfordult a folyamat, és 2017-ben a visegrádi országok közül immár Magyarországon volt a legmagasabb a bérhányad. A munkaalapú társadalom létrejöttét célozta a munkajövedelmek helyett a fogyasztást terhelő adó bevezetése, amelyet minimálbér- és nyugdíjemelés, valamint szektorális béremelések egészítenek ki. A számok magukért beszélnek: 2017-re a foglalkoztatottak száma 4 és fél millióra nőtt Magyarországon, a nettó bérek pedig reálértelemben 2010 és 2017 között majd’ 40 százalékkal növekedtek. A családok támogatása szintén prioritássá vált: a hatékony családtámogatási rendszer megteremtése, a gyermekvállalás és a lakásépítés ösztönzése, a nagycsaládoknak járó kedvezmények és a rezsicsökkentés mind-mind azt szolgálja, hogy a társadalom alapjául szolgáló legkisebb egység megerősödjön. Összesen egymillió család került könnyebb helyzetbe a családi adókedvezményekkel, a családi típusú adózásnak köszönhetően pedig 2011 és 2018 között 1900 milliárd forint marad a gyermeket nevelő családoknál. A kormány intézkedéseinek nyomán a családok a rezsicsökkentéssel eddig több mint ezermilliárd forintot takarítottak meg. A 2010-ben mélyponton lévő gyermekvállalási kedv kedvezőtlen trendje két ciklus alatt jelentősen javult. Az ország anyagi talpra állítása persze önmagán jócskán túlmutató missziót teljesít: egy magabíró nemzet kultúrájának kialakítását. A magyar tapasztalat szerint ráadásul a munkaalapú és családbarát társadalom versenyképesebb. Magyarország mindenestől európai ország, közelebbről pedig a közép- és kelet-európai népek egymásra utalt családjának tagja. Ezer éve élünk Európa közepén – büszkék vagyunk múltunkra és megkötött barátságainkra. Együtt megyünk tovább! A tanulmány a The Future of Europe - Hungary Brave and Free című könyv utószava.

127

A földrajz jelentősége a 21. század multipoláris világrendjében

Geofusion – Mapping of the 21st century Szerző: Csizmadia Norbert

Milyenek a 21. századi térképeink? Hogyan is változott meg a világunk ebben a 21. századi új világrendben? Milyen szerepe van Kelet-Közép-Európának a világ geopolitikai térképén? Miért fontos az, hogy a 21. század aktuális globális gazdasági és politikai változásait a földrajzon keresztül érthessük meg? Egy új világrend hajnalán vagyunk. Amíg 1980-2010 között a globalizáció volt a meghatározó, addig a 2008-as gazdasági válság hatására új együttműködések, új szereplők új gondolkodási formák, új megoldások, új értékrendek kezdtek kialakulni, 2010-től, a globalizáció egy új korszakába lépett a technológia, tudás korszakába. Új Multipoláris világrend – a földrajz újrafelfedezése Ebben az új korszakban a földrajz és a gazdaságföldrajz felemelkedéséről beszélünk, a geopolitikai folyamatokat a geo-ökonómiai folyamatok váltják fel, a területszerzés helyett a piacokért folyik a verseny. Hálózatok és a fúziók korában élünk. Ebben az összekapcsolt világban a komplex megközelítés válik a legfontosabbá. A világgazdaság pólusa ismét kelet felé tolódik, és amíg a 19. század a Brit Birodalom korszaka, a 20. század Amerika korszaka volt, a 21. század egyértelműen Eurázsia évszázada lesz. Ázsia és az eurázsiai kontinens felelmélkedése, amelyen belül Kína vezető szerepet fog játszani. És az eddig ütközőzónaként aposztrofált közép-kelet európai térség pedig az eurázsiai kontinens hídfőtérségévé válhat. Az Új Selyemút nyugati kapujaként, Európai Unió legfejlettebb régióit tartalmazó technológia-vezérelt Baden-Württemberg, Bajoroszág, Lombardia keleti kapujaként, és az egykori ókori római borostyánút (ahol ma Közép-Kelet-Európa legfontosabb autóipari beruházásait találjuk) középső részeként. Kelet-Közép-Európa találkozó- és kapcsolódási pont Nyugat és Kelet között.

128

A 21. században a kapcsolódási pontok rendkívül fontosak. A földrajz, a geo-ökonómia, a geopolitika és a globális gazdaság összekapcsolódásával komplexen szemlélhetjük a világunkat. Ebben a fúziós korszakban arra keressük térképek és a földrajz segítségével a választ, hogy kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei vezetői? Hogyan érthetjük meg a körülöttünk zajló globális politikai fölrajzi, gazdasági és gazdaságföldrajzi folyamatokat? Hogyan tudjuk újra definiálni és egyáltalán újra rajzolni a térképeinket? Hogyan válnak az egykor periférián lévő területek ismét központokká? A 2008-as gazdasági válság új világrendet, új értékrendet teremtett, új szereplőkkel, új együttműködésekkel, új helyekkel, a korábbi centrumok kerültek perifériára, és a korábbi perifériák válhattak centrumokká. A korábbi receptek és dogmák megbuktak, újfajta gondolkodásmódra és módszerekre van szükségünk. A 21. század a tudás, a tehetség a technológia és az innováció korszaka, amelynek valutája az egyedi ötlet és az innováció. A globalizáció korszaka után beköszöntött a technológia korszaka, és az egyik fő kérdés, hogy ebben a technológia vezérelt korszak-

ban milyen szerepe lesz a helyeknek. Ha a technológiát (technology), a tudást (knowledge) és a földrajzot (geography) egy szóvá formáljuk, a tech-knowled(ge) ography kifejezést kapjuk, azaz a tudás a technológiai korszak földrajzi világában. Ez a tudás és a fúziók földrajza, a „Geofúziók”, amely a komplex tudás és a földrajz találkozópontjává válik a hálózatok korában. A földrajz a világ megismerésének eszköze A földrajz a világ megismerésének eszköze, hiszen a földrajz nem csak a helyek memorizálása a térképeinken, hanem a földrajz ismerete és tudása magában hordozza világ komplex megismerését. Nem mindenki gondolja persze így: Richard O’Brian a ’90-es évek elején megírja A globális pénzügyi integráció – a földrajz halála című könyvét, amely a földrajzi térnek a globalizált világunkban betöltött szerepéről szól. Szerinte a modern informatikának köszönhetően másodpercek alatt lehet dollármilliókat eljuttatni a Föld egyik sarkáról a másikra. Nincs messze tehát az a jövő, amikor a „gazdasági fejlődés szempontjából a földrajzi elhelyezkedés már nem számít tényezőnek”. Nos, mára biztosan állíthatjuk, hogy O’Briannek nem lett igaza. Egy évtizeddel később a Stratford geopolitikai guruja, Robert D. Kaplan a globális folyamatokban a te-

rületiség meghatározó szerepének elismerését emeli fókuszba a The Revenge of Geography című kötettel, amit O’Briannak adott válaszként is olvashatunk. Kaplan azt írja könyvében: lehet hogy a földrajzi tényezők hatalmáról megfeledkezünk, de attól még nem szűnnek meg. Még a technológiai fejlődés sem képes erre, bár sokan azt hitték, a technológiai fejlődés ugyanis nemcsak hogy nem hozta el a földrajz halálát, de újra felértékelte a földrajz jelentőségét. Hasonlóképpen vélekedik, egy picit más megközelítésben Thomas L. Friedman És mégis lapos a Föld című nagyszerű könyv szerzője, aki 2013-ban azt mondta, hogy mai világunkban már nem fejlett és fejlődő országokról kell beszélnünk, hanem olyan országokról, amelyek képesek megmozgatni az emberek fantáziáját. Ezek az országok fognak számítani a jövőben. Miért fontosak a térképek? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait, térképekre van szükségünk. A térképek fontosak! A térképek folyamatosan változnak, fejlődnek, de a jelentésük és a jelentőségük változatlan. A térképek fontosak voltak a múltban fontosak a jelenben és fontosak lesznek a jövőben is. Ha megnézzük az i.sz. 8. században a polinézek által készített térképet, amel�lyel több mint 1000 szigetre jutottak el az Új-Zéland,

129

Hawaii és a Húsvét-sziget alkotta háromszögön belül. Ismerték a csillagokat, a tengeráramlatokat, a tengeri útvonalakat. Kézzel készítették térképeiket, melynek találkozási csomópontjaira helyezték el a kagylókat, amelyek a szigeteket jelentik, és így navigáltak évszázadokon keresztül. De ilyen fontos térképek voltak az európai hajósok által késztett portókán térképek is, amelyek minél részletesebben ábrázolták a legfontosabb helyeket és kikötőket, és amely térképek 1-2 száz évvel később a nagy földrajzi felfedezések térképi alapjait is jelentették Vagy a jordániai Madaba városában található mozaiktérkép, amely kétmillió mozaikból készült az i.sz. 5-6 században, és az akkori globalizált világ teljes földrajzi leírását tartalmazta, és magát a térképet csak 1884-ben fedezték fel. De hogy is néz ki a mai világunk térképe? Mi az, amit láthatunk és leolvashatunk a térképekről, országokat, amelyeket különböző színekkel jelölnek, országhatárokat, amelyek elválasztják az egyes országokat különböző színekkel, hogy jobban látszódjanak, kontinenseket és óceánokat. Ilyen a mai világ politikai térképe: közel 200 ország 5 kontinens három nagy óceán. És még ami feltűnhet a térképeinken, hogy mindig Európa van a közepén, tőle keletre helyezkedik el Ázsia, nyugatra pedig az amerikai (az észak- és dél-amerikai) kontinenst az Atlanti-óceán választja el. Igen mi európaiak eurocentrikus világban élünk, és eurócentrikus világtérképen át látjuk a világot. A térképek azért is segítik az új gondolkodást, mert ha más szemszögből nézzük a világot, akkor újfajta nézőpont alakítható ki: hogy is néz ki a világtérképünk, ha Ázsia és a Csendes-óceán perspektívájából néznénk? De képzeljük csak el, hogy néznének ki a térképeink, ha nem országokat rajzolnánk a világtérképünkre, hanem 182 repülőgép társaság légi útvonalait, vagy éppen a nemzetközi kutatási együttműködések, és tudományos munkák eredményeit. Vagy éppen a 2 milliárd ember által használt Facebook kapcsolati térképét, mind-mind hálózatos térkép, vonalakkal, és a csomópontokban a találkozási pontok, amelyek kirajzolják, a 21. század erővonalait, és fő központjait a városokat. És hogyan néz ki a világtérképünk, ha országok helyett városokat ábrázolna a világtérképünk országhatárok nélkül, a világon található legjelentősebb közel 400 város egymáshoz kapcsolódó hálózati térképét, vagy épp a világ 50 legfontosabb repülőterét? A városok lakosságszámát, és a városaink nagyságát, úgy jelölve, minél népesebb egy város, annál nagyobb pontként jelenik meg a térképen. Pont úgy, ahogy

130

A földrajz jelentősége a 21. század multipoláris világrendjében

Benjamin Higgins világtérképén, aki a „View the Soft the World” internetes oldalán teljesen újraalkotta a világtérképet. Abból indult ki, hogy egy adott kategóriában minél jelentősebb egy város vagy egy ország, annál jobban kidudorodik a térképből, így az általa alkotott világtérképek teljesen új színben mutatják be a Földünkön lezajló térbeli folyamatokat. Mint például a világ népesedési térképén. 2017-ben több mint 7,4 milliárdan élünk a Földön, ami az érdekesség, hogy a Föld szárazföldjeinek közel ötven százalékán lakik a népesség 0,5 százaléka, míg egy 5 %-nyi területen (Kína, India) lakik a világ több mint 90 %-a. El tudják képzelni, hogy ez hogy néz ki egy ilyen új megközelítésű világtérképen? Ugyanez rajzolódik ki a globális gazdaság térképén is, a mintegy 80 trillió USD területi eloszlásán azt látjuk, hogy három kiemelkedő, vagy inkább kikerekedő régió van, az Egyesült Államok, Európa és Kína. És még érdekesebb, ha ugyanezeket a térképeket térben és időben egyaránt nézzük. Ugyanis a technológiai új világrendben bármennyire is nehéz elképzelnünk, de a térképeink elkezdenek mozogni. GIF animációs segítségével láthatjuk, hogy hogyan alakul a világ népessége 2000-2010 között, de ugyanígy az évi GDP növekedés térbeli eloszlását is, ahol Kelet-Ázsia egyre nagyobb és nagyobb lesz. Dinamikus térképek korában élünk egy dinamikus világban. A 21. század a tudás, a kreativitás évszázada, ahol az egyéni ötletek és innovációk, a legfontosabb valutái, és azok az országok, amelyek nem rendelkeznek elég tudással, kénytelenek lesznek megvásárolni azt, pedig a tudás egyre drágább és drágább lesz. A földrajz felemelkedésének vagyunk a szemtanúi, és különösen a gazdaság és a fölrajz összekapcsolódásával kialakult geo-ökonómia egyre jelentősebb válik. Amikor megkérdezték a brit jegybank egykori alelnökét Paul Tuckert 2016 márciusban a Londoni Tacitus Lectures előadássorozat keretében, hogy mégis kik lesznek a 21. század nyertes országai, nemzetei, közösségei, vezetői? Azt válaszolta, hogy azok az országok, amelyek összehangoljak a pénzügy, azaz a monetáris politikájukat a gazdaságpolitikájukat és a geopolitikájukat. A geo-ökonómia kora A 21. század fontos geopolitikai eleme, hogy korábbi egypólusú világból többpólusú, multipoláris világrend van kialakulóban, melynek három főszereplője az

Egyesült Államok, Kína és Oroszország, a két mellékszereplő pedig Németország és Törökország. A geoökonómia – amely a közgazdaságtan, a társadalomtudományok és földrajz fúziós találkozópontjaként meghatározza a világgazdasági folyamatokat. Jelenleg a geo-ökonómia felemelkedésének vagyunk tanúi, egy olyan versenynek, amely a kereskedelem nyelvén, de a háború logikája szerint zajlik. A geopolitikai verseny átalakítja a globális gazdaságot, a globális erőviszonyokat és a kormányzást. A pénzügyi-gazdasági válság előtt a geopolitika inkább csak helyi szinten játszott szerepet, manapság azonban újra fellángoltak a nagyhatalmak közötti konfliktusok is. Ezek közül a legkiemelkedőbbek a Nyugat és Oroszország, Kína és szomszédai közötti konfliktusok, illetve a Közel-Kelet egyre többrétegűvé váló válsága. Van egy láthatatlan sáv ebben a multipoliáris világrend térképén. Az északi szélesség 30–36. fok között – és ezen a vonalon van 5 fordítópont: Mexikó és az USA között, Gibraltárnál, Európa és Afrika között, a levantei kikötőknél, Kashmirnál, valamint a Dél-kínai-tengernél, ahol a konfliktusok is kialakulnak. Habár számos háború zajlik a világban Damaszkusztól Ukrajnáig, a legfontosabb csatatérnek manapság a gazdaság számít. A katonai csapások helyét átveszik a gazdasági szankciók, a katonai szövetségekét az egymással versenyző kereskedelmi rendszerek. A valutaháborúk valószínűsége ma sokkal nagyobb, mint a területfoglalásoké, illetve bizonyos nyersanyagok árának manipulálása (például az olajé) hatásosabbnak bizonyul, mint a konvencionális fegyverkezési verseny. Mindezekből jól látható, hogy a geo-ökonómia felemelkedésének vagyunk tanúi, egy olyan versenynek, amely a kereskedelem nyelvén, de a háború logikája szerint zajlik. A geo-ökonómia egyszerre jelenti a globalizáció antitézisét és a legnagyobb győzelmét is. Az országok kölcsönös függősége és összekapcsoltsága olyan méreteket ölt, hogy az ebből való kizárás lehetősége mindenki számára egy háborús konfliktus súlyával ér fel. A geo-ökonómiai kihívások rávilágítanak azokra az erőteljes trendekre, amelyek újraformálják a világot, megváltoztatják az országok közötti verseny körülményeit. Mindezek egy olyan világot rajzolnak ki, amelyben az erő birtoklása legalább olyan fontos lesz, mint a profit utáni hajsza, és mindehhez az állam fokozódó gazdasági szerepvállalása társul; a gazdasági hadviselés aláássa a gazdasági integrációt; a multilaterális rendszerek ahelyett, hogy globálissá

131

válnának, inkább visszafejlődnek regionális szintre; alacsony és ingadozó lesz az olajár, ezért a verseny nem az erőforrásokért, hanem a piacokért zajlik majd. Összekapcsoltság – az összekötő vonalak fontossága A 21. század megismerésének térképen van még egy térképi elem, ami a határoknál is fontosabb, ezt pedig a helyeket és kontinenseket átívelő és összekötő vonalak. Ezek az infrastrukturális vonalak. Parag Khanna 2016 januári TED-es előadásában azt mondta, hogy van 500.000 km határ, van 1 millió km hosszúságú tenger alatti internet kábel, 2 millió km hosszúságú gázvezeték, 4 millió km hosszúságú vasúthálózat és 64 millió km hosszúságú úthálózat. Ezek a hálózatok lesznek a legfontosabb vonalak a térképeinken. És nem véletlenül Kína hosszú távú geostratégiája, hogy hogyan lehet a szárazföldre visszahelyezni a világgazdaság tengelyét az óceánokról. Az Új Selyemút vagy „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezést Kína 2013-ban kezdte meg. Kína hosszú távú tervének lényege, hogy az Új Selyemút kiépítésével visszaszerezze Eurázsia egykori történelmi, kulturális, gazdasági és kereskedelmi jelentőségét. Az Új Selyemút vasútvonalakból, tengeri és szárazföldi kikötők fejlesztéséből, autópálya építésekből, logisztikai központok létesítéséből és fejlesztéséből áll. Hálózatokból, amelyek gazdasági folyosókon keresztül va-

132

lósulnak meg. A program 2013-as meghirdetése óta kínai részről komoly pénzügyi befektetések és tervek születtek meg annak érdekében, hogy az új Eurázsiára kiterjedő gazdasági övezet valóban megvalósulhasson. A Kínai Fejlesztési Bank mintegy 900 milliárd dollárt különített el több száz különféle projektre. Az Új Selyemút keretében kiépülő infrastrukturális hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is, és új központok jelennek meg. A Kazahsztánban található Khorgosi szárazkikötő amit a világ legnagyobb szárazkikötőjének is emlegetnek és Kína legfontosabb szárazföldi útvonalának legfontosabb eurázsiai kapuja és fontos logisztikai központja, amely Kelet-Közép-Európa fejlődésére is kihatással bír. Ugyanúgy, ahogy a Kína-Pakisztáni gazdasági folyosó, amely a világ legmagasabban fekvő burkolt nemzetközi útján a Karakoum Highway-en keresztül köti össze Kínát az Arab tengerrel Gwadar kikötőjén keresztül. Gwadar jelentősége többek között abból áll, hogy rajta keresztül a kínai áruk gyorsabban érhetik el az európai kontinenst, mint a Malaka-szoroson áthaladó hagyományos szállítási útvonalak. Az áruk egyik fő elosztó központja a görög pireuszi kikötő, amelyből az áruk várhatóan a Belgrád-Budapest vasútvonalon érik el Magyarországot és onnan tovább indulnak Rotterdam és Hamburg kikötői felé. Nem véletlen, hogy az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezéshez eddig 64 ország csatlakozott, és az sem véletlen, hogy Kína jelentős szerepet szán Magyarországnak az Új Selyemút megépítésével, egyszerre

A földrajz jelentősége a 21. század multipoláris világrendjében

3 selyemút-hálózat is találkozik Magyarországnál. Ezért hazánk az Új Selyemút egyik kulcsországa, a kelet-közép-európai térség pedig az új hídfőtérséggé válhat. Az egykori Selyemút mindig is fontos volt a történelem során, négy birodalmat kötött össze, és az adott korszakok legfontosabb termékeit, technológiai újdonságait, innovációit és tudását szállította és minőségi termékek cseréltek gazdát. A Selyemút nemcsak infrastrukturális hálózatokból, de tudásmegosztásból, az emberek közötti kapcsolatokból, kulturális és pénzügyi együttműködésekből is áll.

20 nappal rövidítheti le a tengeri szállítás hosszát, a Xian-Duisburg vasúti útvonal pedig 24 nap alatt ér oda a korábi 42 nap helyett. A vasúti közlekedés központjai a németországi Duisburg, a belarusz-lengyel határnál található Brest, a lengyelországi Lodz, a görög kikötő Pireusz, valamint Budapest lehet. Ennek értelmében egy új fejlődési tengely alakul ki amely egyrészt északon kelet-nyugat irányú, és a déli ágon pedig ÉNY-DK irányú, amely Pireuszt kapcsolja össze Rotterdammal vagy éppen a hamburgi kikötővel. Ezáltal kialakul egy észak-déli övezet a balti tengertől az Adriáig, illetve fekte tengerig. és a 16+1 tagország az egyik fontos kapcsolatot jelent Kínával.

2018 májusában 26 európai nagykövet írt egy közös petíciót (egyedül a magyar nagykövet nem írta alá), melyben a nagykövetek átláthatatlannak és ad hoc jellegűnek tartják az Új Selyemút fejlesztési elképzeléseket. Nem csoda, hiszen európai szemmel a legpontosabb térkép (MERICS) is csak gazdasági övezeteket, és egy-két beruházást jelöl csak a térképeken, melyeket átvesznek az európai döntéshozók. Ezért is van szükség arra, hogy minél pontosabb és részletesebb térképek készüljenek, nem ismert a volumen, hogy milyen áruk cserélnek gazdát, milyen rendszerességgel, és hol vannak már működő szállítási együttműködések.

Nem véletlen, hogy a kínai elképzelések szerint ebben a térségben 2 központ alakul ki, az egyik az északi központ Varsó központtal, amely főként a szállítás, a logisztikai, az energetikai befektetések, míg a déli sávban Budapest, amely a pénzügyi szolgáltatási kulturális és intellektuális együttműködések helyszíne (Budapesten található a Bank of China Európai központja, 2016 őszén itt nyitotta meg központját a Kínai Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központja)

Hiszen 2013-tól 38 kínai város és 36 európai város között összesen 3673 vonat közlekedik, amely több mint 180.000 új munkahelyet teremtett. A pireuszi kikötő

Tudás korszakában élünk, a geo-ökönömia korában, és egy fúziós világban. Fúziókat találhatunk a gasztronómiában, a zenében, a tudományban, az építészet-

Fúziók és hálózatok korában élünk

133

ben, a fúziók azért is fontosak, mert a legváratlanabb helyekről történő találkozásokból születik valami egészen új. A gasztro-fúzióknál azt mondják, akkor beszélünk fúzióról, amikor a kelet találkozik a nyugattal. És ebben a fúziós korszakban, ebben a geofúziós korszakban az adat (big data) lesz a 21. század nyersanyaga, a tudás, a kreativitás, az élmény a szolgáltatás, új szereplőkkel és új együttműködésből a kicsikből lesznek a nagyok, ahogy ezt a startup cégek, a startup városok, és a startup nemzetek megmutatták. Egy új kambriumi pillanatban, egy új technológiai-vállalkozói forradalomnak vagyunk szemtanúi. Ha a 21. századból egy térképet kellene kiemelnünk, amelyben megmutatjuk, hogy mi is a legfontosabb térkép,

dolog számít az egyik a tudás és a magasan képzett munkaerő, a másik pedig maga az exportáló termék, azaz, hogy egy adott ország exportstruktúrájában minél nagyobb arányban szerepeljen a magasan hozzáadott értékű iparágak aránya. Ebben az újfajta gazdasági komplex versenyképességben Japán a listavezető, melyet Németország követ és a TOP 10 országban három térségből szerepelnek országok: délkelet-ázsiai (Korea, Szingapúr) országok, a Skandináv országok (Finnország, Svédország, Norvégia) valamint a közép-kelet-európai országok (Magyarország, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Szlovákia). Ezért is fontos, hogy a globalizáció új tudás és technológiai tudáskorszakában minél magasabb

akkor azt mondjuk, hogy maga az internet térképe – a hálózataival, a csomópontjaival.

legyen az innováció aránya, és az összekapcsoltság révén a térség a 21. század növekvő prosperáló térsége lehessen.

A hálózatok összekapcsoltsága mellett legfontosabb összetevő a komplexitás mérése. az MIT kutatói 2012-ben publikálták először a gazdasági komplexitás atlaszát. Ricardo Hausmann, aki 2017 júniusában Dublinban a Regional Studies Association (RSA) éves konferencián tartotta vitaindító előadását, bemutatta a kutatása legújabb eredményeit. A gazdasági komplexitás mérésének legfontosabb tényezői, hogy egy adott ország mit exportál, és maga az exportált termék hogyan kapcsolódik a globális terméktérbe. A mutatókat 1974 óta vizsgálják, és nézik, hogy az adott időintervallumban hogyan változnak az egyes országok rangsorai. Hausmann szerint két

134

Geomnifesztó – A földrajz fontossága és felemelkedése a 21. században „Ha a geopolitika juttatja mélypontra az életedet, akkor a geopolitika fog kihúzni is onnan.” Ebben az évszázadban minden vezető számára követendő maximává válik George Friedman híres mondása: A 21. század döntéshozói azok lesznek, akik képesek geopolitikai látásmóddal szemlélni a világot, akik újra merik rajzolni a térképeket. Philip Zimbardo a stanfordi börtönkísérlet atyja azt mondta: „ha egy ember kiáll a világ ellen, akkor őrült, ha három-négy teszi

A földrajz jelentősége a 21. század multipoláris világrendjében

ezt, az már egy álláspont.” Ha egy térképünk hibás, haszontalan, esetleg félrevezet, az még nem típushiba, de ha három-négy, az már a paradigmaváltás első jele. A leggyorsabban fejlődő multinacionális vállalatok vezetői, a legeredményesebb egyetemek profes�szorai és a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerekkel rendelkező politikusok már félredobták a hibás térképeiket, és tiszta lapra, új, saját értelmezési és célrendszert rajzolnak. A világ vezető cégei egyre szorosabb hálózatot építenek ki Kelet-Európával, Indiával és Délkelet-Ázsiával, hogy kis startupok kreativitásával frissíthessék portfólióikat. Eközben Kína keletről építi az ázsiai kontinenst átszelő modern Selyemutat. A technológiai cégóriások igazgatói egyre nagyobb figyelmet szentelnek globális társadalmi kérdéseknek ezáltal nyomást gyakorolnak olyan nemzetközi politikai döntésekre is, mint az űrverseny, a globális felmelegedés vagy a migráció. A tudomány is a geopolitika felé fordult: az University College London gazdasági és vezetőképzésében megjelenik az urbanisztika, a területiség, fenntarthatóság és a társadalomföldrajz is. A Stanford 2015-ben elindította 700 millió dolláros globális vezetőképző programját, amelyben gazdasági-társadalmi kérdésekre, a globalizációra és technológiai kihívásokra keresnek választ. Ázsia legjobb egyetemén a National University of Singapore Társadalomtudományi

karán a közgazdaságtant geográfiával, kommunikációelmélettel, pszichológiával és politikatudomán�nyal egészítik ki. Hasonló folyamatok kezdődtek meg Magyarországon is a Budapesti Corvinus Egyetemen. A világ vezető gazdasági, politikai és tudásközpontjai megpróbálják újrarajzolni a világ térképeit, saját értelmezési készlettel és jelmagyarázattal látják el azokat. Ezek a metropoliszok és térségek (Boston, San Francisco, Bangalore, Szingapúr…) olyan hubokká (csomópontokká) akarnak válni, amelyek elidegeníthetetlenek a világ döntéseit befolyásoló adat-, tudás- és innovációhálózataitól. A geopolitikai fordulópontok mögött végső soron mindig emberek és emberi döntések állnak. A 21. század döntéshozói, gazdasági, politikai, tudományos és technológiai vezetői pedig azok lesznek, akik képesek átlátni a globális összefüggéseket és maguk köré formálni a kreativitás és információáramlás csomópontjait. Akik elég bátrak, kíváncsiak és kreatívak, ahhoz hogy erőt merítsenek a válságokból, és ahhoz, hogy újragondolják a térbeliség szerepét a globális döntéshozatalban. Azok, akik keresik a fúziót, az új határterületeket legyenek azok fizikaiak, természetiek, vagy tudományosak. Akik személyes hálózatokat építenek ki a többi kreatív hubbal és erőt merítenek a kultúrák közötti tapasztalatcseréből. Ők lesznek a vérbeli felfedezők, a globális vezérek, a dinamikus térképek vándorai, akik geopolitikai látásmóddal felvértezve újraformálják a világot.

135

136

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

137

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége Szerző: Sashalmi Ádám

Jelen tanulmány célja, hogy feltérképezze, hogy az „Új Borostyánút” nevű új vasúti árufuvarozási folyosó létrehozása milyen geoökonómiai következményekkel járhat, milyen hatással lesz a résztvevő államok gazdasági-kereskedelmi kapcsolataira. A kezdeményezés elindítása óta eltelt rövid idő alatt a szakirodalomban viszonylag kevés releváns írás jelent meg a témában. Kiemelendő azonban Inotai András és Juhász Ottó közös cikke (Inotai A. – Juhász O. 2017). A tanulmány megírásához segítséget nyújtottak azok az írások is, amelyek vizsgálták a koperi és más kikötők versenyképességét, mindenekelőtt Wiktor Żuchowski számításai (Żuchowski, W. 2014), illetve Cedomir Dundovic és Svjetlana Hess közös cikke (Dundovic, C. – Hess, S. 2005). A statisztikai elemzésekhez alapul szolgáltak az Európai Bizottság, a Világbank, valamint az egyes kikötői hatóságok adatai. Forrásként szolgáltak az egyes nemzeti kormányok, a visegrádi együttműködés, illetve az Európai Unió intézményei által hivatalosan közzétett közlemények, információk. Ezeken kívül felhasználásra kerültek történészek és geográfusok művei is.

A kutatás a releváns szakirodalom feldolgozása mellett figyelembe veszi a hivatalos jogforrásokat, stratégiákat, közleményeket és a médiában megjelenő híreket is. A tanulmány a lexikális kutatás mellett nagyban támaszkodik statisztikai adatok elemzésére is vasúti szállítással, kikötők forgalmával és államok egymás közötti kereskedelmével kapcsolatban. Az adatelemzés eredményei pedig diagramokon és kartogramokon kerültek ábrázolásra.

ága is. Nevét a legfontosabb szállított árucikkéről, a borostyánkőről kapta. Ez a termék akkor kiemelten fontos, sokoldalúan felhasznált árucikknek számított, nem csak ékszerként, hanem gyógyszerként is alkalmazták. Itáliában Aqulieia városában dolgozták fel a borostyánkövet és innét tovább exportálták késztermékként. A borostyánkőn kívül azonban sok más árucikk is megfordult az útvonalon, a prémek és bőráruk forgalma szintén jelentősnek számított.

Az ókori borostyánút

A borostyánút Római Birodalmon belüli útvonala viszonylag jól ismert. A Birodalmon belül Italia, Pannonia és Noricum provinciákon haladt keresztül, majd átlépve a limest az úgynevezett „Barbaricum” területén, a Római Birodalom közigazgatásán kívül eső zónán haladt tovább. Feltételezések szerint a birodalom határain túl a Kis-Kárpátokon keresztül és a nagyobb folyók mentén, mint a Duna, Morva és Odera, folytatódott. Utóbbiakon időnként folyami szállítás is folyt, ez azonban nagyban függött az időjárási viszonyoktól. A mai Magyarország területéről is több

Az új vasúti árufuvarozási folyosó nevét az ókor egyik legfontosabb európai kereskedelmi útvonala, a borostyánút után kapta, ezért érdemes erre is röviden kitérni. Feltételezések szerint a borostyánút már korábban is létezett, azonban virágkorát a Római Birodalom idején élte. Az útvonal összekötötte az Adriai-tengert a „Keleti-tengerrel”, amelyet napjainkban Balti-tengernek hívnak, illetve egyes elméletek szerint létezett egy a Fekete-tenger irányába haladó

138

szentivánt, majd elágazik Sopron és Csorna felé. Csornától folytatódik egy ág Rajkáig, egy másik pedig Komáromon át Budapestig, ahonnét továbbmegy egészen Kelebiáig, a magyar-szerb határig. Rajkától és Komáromtól továbbhalad észak felé, átlépve a magyar-szlovák határt. Érinti Pozsonyt, Újvároskát (Leopoldov) és Zsolnát. Ezután Lengyelországban folytatódik, ahol átmegy Katowicén és Krakkón, majd továbbhalad két irányba, az egyik Varsóban végződik, a másik pedig Lukówon át egészen a lengyel-fehérorosz határig, Terespolig fog tartani. Látható, hogy fontos ipari, gazdasági és közlekedési csomópontokat fog összekötni.

állomáshelye ismert, mint a mai Szombathely közelében fekvő egykori Savaria vagy a Sopron helyén elterülő Scarbantia település.

Itt kell megemlíteni a lengyel kormány párhuzamos tervét a „Via Carpathiáról”. A kezdeményezés egy közúti közlekedési folyosó kialakítása szintén észak-déli irányban, amely a litvániai Klapiedától fog indulni, keresztülmegy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti részein, majd elér Romániába. Romániában kettéágazik, egyik ága továbbhalad a Fekete-tengerik, Konstancáig, másik ága pedig továbbmegy Bulgáriába és Görögországba, egészen az égei-tengeri Szaloniki kikötőig. A közlekedési folyosó a tervek szerint 2025-re fog elkészülni (Sejm.gov.pl: Highway from Rzeszów to Budapest – Via Carpathia under construction, 2017). A Via Carpathia megvalósulásával földrajzi tekintetben létrejöhetne egy, az ókori borostyánút fekete-tengeri ágához hasonló kereskedelmi-közlekedési struktúra.

Az Új Borostyánút Az új kezdeményezés annyiban kapcsolódik az ókori borostyánúthoz, hogy hozzávetőlegesen hasonló útvonalon halad. Az Új Borostyánút azonban egy vasúti árufuvarozási folyosó, a jelenkor állapotainak megfelelően fog kiépülni és működni. Négy ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közösen kezdeményezte az árufuvarozási folyosó létrehozását. A négy európai uniós tagállam 2016 márciusában nyújtotta be a kezdeményezést az Európai Bizottságnak. A Bizottság 2017. január 31-én 2017/177 számú végrehajtási határozatában hagyta jóvá a korridor létrehozását, amely 2017. február 2-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (A Bizottság (EU) 2017/177 Végrehajtási Határozata). A határozat értelmében 2018 év végéig meg kell valósítani az új árufuvarozási folyosót. Az Új Borostyánút a koperi kikötőből fog indulni, keresztülszelve Szlovéniát, köztük a fővárost, Ljubljanát. Ezután Magyarországra ér, ahol érinti Zala-

A kezdeményezések illeszkedése az EU-s és V4-es elképzelésekbe A kezdeményezés mellett szól, hogy beleillik az Európai Unió és a visegrádi együttműködés elképzeléseibe, sőt erősíti azokat. Mind az EU, mind pedig a V4 céljaival megegyezik, hogy létrejöjjön egy észak-dél irányú kereskedelmi és közlekedési folyosó a térségben. Az Európai Unión belül az első nemzetközi, piacorientált vasúti árufuvarozási folyosókat az Európai Parlament és a Tanács 913/2010 számú rendelet jelölte ki (Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU Rendelete 2010). A rendelet kilenc darab árufuvarozási korridort jelölt meg, amelyek közül több is érinti a négy országot. A „Rajna-Duna” Szlovákián, a „Keleti” Szlovákián és Magyarországon, az „Északi-tenger-Baltikum” Lengyelországon, a „Mediterrán” korridor pedig Szlovénián és Magyarországon halad keresztül. Ezen kívül létezik már egy észak-déli irányú

139

folyosó, az „Adria-Baltikum” korridor, amely keresztülhalad Szlovénián, Szlovákián és Lengyelországon, ez azonban Magyarországot nem érinti. Az Új Borostyánút egyébként több ponton is kapcsolódna az Adria-Baltikum korridorhoz. Az Európai Parlament és Tanács 1316/2013 számú rendeletének 2. számú melléklete módosította, illetve bővítette a korridorokat. Biztosítva ezzel a lehetőséget új korridorok létrehozására is. Ezenkívül említést érdemel még az EMPIRIC (Enhancing Multimodal Platforms, Inland Waterways and Railways services Integration in Central Europe) program a 2007-2013-as programozási időszakban, amely azzal a céllal jött létre (EMPIRIC program), hogy az észak-adriai kikötőket összekapcsolja a közép-európai piacokkal, elsősorban a vasúti fuvarozást igénybe véve (Żuchowski, W. 2014). A visegrádi együttműködést létrehozó Visegrádi Nyilatkozat célként jelölte meg az észak-déli közlekedési folyosó létrehozását (Visegrádi Nyilatkozat, 1991). A 2016-2017-es lengyel elnökség programjába pedig már maga az Új Borostyánút is bekerült a megvalósítandó elképzelések közé (A 2016-2017es lengyel visegrádi elnökség programja). Az Európai Unió, és földrajzi helyzeténél fogva, a visegrádi együttműködés számára a Keleti Partnerség egyaránt fontos. Az Új Borostyánút hozzájárulhat a partnerségen belüli gazdasági együttműködések katalizálásához is. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy a tervezett árufuvarozási folyosó északi vége a lengyel-fehérorosz határ, hiszen Fehéroroszország részt vesz a Keleti Partnerségben. Az Új Borostyán Út és az Új Selyemút kapcsolata Az Új Borostyánút elnevezés nem csak azért jelképes, mert nagyjából hasonló vonalon húzódott, mint az ókori kereskedelmi út, hanem közös pont az is, hogy az ókori borostyánúttal egy időben működött a selyemút is, amely nyugat-kelet irányban szelte át Eurázsiát, összekötve a Római Birodalmat Kínával. Ezzel a négy kezdeményező ország jelezni kívánja, hogy az új vasúti árufuvarozási folyosóval Kína Új Selyemút koncepciójára kívánnak reagálni, illetve ahhoz szeretne kapcsolódni. Itt játszik fontos szerepet az Új Borostyánút magyar-szerb határ irányába lenyúló ága, hiszen itt csatlakozna össze az Új Selyemút Pireusztól Belgrádon át Budapestig tartó

140

ágával, s így lehetővé teszi a kínai árucikkek északra szállítását (Inotai A. – Juhász O. 2017). Az Új Borostyánút ötletét Kínában is pozitívan fogadták, 2017 májusában az Öv és Út Fórumon Xi Jinping kínai elnök ezt ki is fejezte Beata Szydło lengyel miniszterelnökkel való találkozásakor (Premier.gov.pl: Prime Minister Beata Szydło at the international Belt and Road Forum 2017). Kína szándékai egyébként az EU pozícióit sem kívánják rontani, hiszen Kína egy erős EU-ban érdekelt. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia pedig a Kínával történő regionális 16+1 együttműködésnek is tagjai, ami tovább erősíti a felek közötti szinergiákat. A kezdeményező országok sajátosságai A tervezendő új vasúti árufuvarozási folyosó szempontjából nem csak az számít, hogy milyen regionális és hatalmi érdekek állnak mögötte, hanem az is, hogy maguk a kezdeményező országok milyen sajátosságokkal rendelkeznek. A projekt szempontjából Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia előnyeit igazolandó két statisztikai adatot vettem alapul az Európai Bizottság Vasúti Piac Monitoring (European Comission Rail Market Monitoring 2016) adatbázisából: vasútsűrűség és a vasútvonalakra jutó EU-s támogatás a tagállamokban a 2014-2020-as időszakban. A tízezer km2-re jutó vasútvonalak hossza alapján mind a négy ország az EU-s átlag fölötti értékkel rendelkezik (1. ábra). A négy ország között első, az EU-ban pedig ötödik Magyarország 848 km hosszú tízezer km2-re ju-tó vasútvonallal rendelkezik. Utána következik Szlovákia 740 km-rel, Lengyelország 605 km-rel és Szlovénia 596 km-rel. A vasútsűrűség alapján tehát a négy ország helyzete kedvezőnek mondható. A vasútvonalakra jutó EU-s támogatás szerint szintén mind a négy ország átlag EU-s átlag feletti értékkel rendelkezik. Lengyelország az egész Unión belül a legjobb értékkel rendelkezik, kilométerenként 521 ezer euró. Szlovákia értéke 364 ezer, Szlovéniáé 262 ezer, Magyarországé pedig 259 ezer kilométerenként (2. ábra). Látható tehát, hogy a jelenlegi programozási időszakban viszonylag komoly EU-s források is segítik a vasúti fejlesztéseket a négy országban. Ez szintén előnyös helyzetnek mondható. Azonban az Új Borostyánút szempontjából az sem mindegy, hogy jelenleg milyen állapotban van a vasúti infrastruktúra, a rendelkezésekre álló forrással milyen szintre lehet eljutni.

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

141

1. ábra: Vasútsűrűség, 2014 (km / tízezer km2) 1400

1200

1000

800

600

400

200

2. ábra: Vasútvonalakra jutó EU-s támogatás tagállamonként, 2014-2020 (ezer euró/km)

600

500

400

300

200

142

100

Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége

3. ábra: A legfontosabb észak-adriai kikötők áruforgalmának alakulása (ezer tonna) 60 000

50 000

40 000

Koper Trieszt

30 000

Velence Ravenna Rijeka

20 000

10 000

0 2009

2010

2011

2012

A koperi kikötő jelentősége A kezdeményező államok számára azért fontos Koper kikötője, mert azon keresztül lehetőségük van kijutni és kereskedni a világtengeren. A két „landlocked” ország, Magyarország és Szlovákia szempontjából ennek különösen nagy a jelentősége. Földrajzilag Szlovákiából és Magyarországról egyaránt az Adriai-tenger érhető el leghamarabb. Ennek értelmében Magyarország saját maga is fejleszt a koperi kikötőben. A szlovéniai kikötő azonban nem csak a három ksiebb méretű országnak, hanem a saját kikötőkkel rendelkező Lengyelországnak is fontos. Wiktor Żuchowski cikke rámutat, hogy Lengyelország középső és déli részeire, beleértve Varsót is, az Ázsiából érkező termékeket előnyösebb Koperen partra rakni és onnét vasúton továbbszállítani, mint a német vagy lengyel kikötőkön keresztül. A koperi kikötő versenyképességéről még többet megtudhatunk, ha összevetjük a legfontosabb észak-adriai kikötők (Trieszt, Ravenna, Velence, Koper, Rijeka) kikötői hatóságai által nyilvántartott áruforgalmi adatokat. Az áruforgalom alakulása alapján Koper csupán a negyedik az öt kikötő közül, forgalma csak 2015-ben lépte át a 20 millió tonnát. Trieszt értéke kiemelkedő, Velence és Ravenna nagyjából hasonló forgalmat bonyolít le,

2013

2014

2015

2016

a Rijekában évenként partra rakott áruk mennyisége pedig nem éri el a 10 millió tonnát (3. ábra). Ebből az látszik, hogy Rijekát leszámítva a többi kikötő versenyképesebb Kopernél. Azonban ha figyelembe vesszük az áruforgalom változását, akkor elmondható, hogy Koper forgalma növekedett a legnagyobb mértékben, 67%-kal 2009 és 2016 között. Ravenna áruforgalma 39%-kal, Trieszté 33%-kal, Velencéé pedig kevesebb, mint 1%-kal növekedett 2009-hez képest. Rijeka forgalma 2009 és 2015 között körülbelül 9%-kal növekedett. Az előző évhez viszonyított változás alapján pedig csak Trieszt és Koper tudta minden évben növelni az áruforgalmát (4. ábra). Ezek mellett megemlíthető, hogy a közép-európai áruforgalom szempontjából Ravenna és Velence kevésbé játszik jelentős szerepet, így Kopernek elsősorban Trieszttel és Rijekával kell felvennie a versenyt. Trieszt annyiban különbözik Kopertől és Rijekától, hogy míg utóbbi kettő elsősorban a tranzit áruforgalomra fókuszál, addig Trieszt esetében ez jóval kisebb arányt képez, mondhatni, hogy más profilú kikötő. Ezt nézve pedig Koper valódi riválisa Rijeka, amelynél több mutató alapján is sikeresebb. Így elmondható, hogy Koper versenyképes kikötőnek számít.

143

4. ábra: A kikötők forgalmának változása az előző évhez viszonyítva

Koper

Trieszt

2010 2011 2012

Velence

2013 2014 2015 2016

Ravenna

Rijeka

-20%

-10%

10%

Lehetséges változások Az Új Borostyánút megvalósulásának egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a négy kezdeményező ország közötti kereskedelmi forgalom növekszik. A Világbank (Világbank Kereskedelmi Statisztika 2015) adatai szerint jelenleg viszonylag alacsony az egymás közötti áruforgalom mértéke, ezzel szemben Németországgal jóval magasabb a kereskedelmi forgalom dollárban mért értéke. A jelenlegi adatok szerint például Magyarország Szlovákiába irányuló exportja a teljes export 5%-át, Németországba irányuló kivitele a teljes export 27%-át adja. Magyarország Lengyelországból történő importja a teljes import 5,5%-át, a Németországból érkező behozatala pedig a teljes import 26%-át adja. A másik három ország esetében is hasonlók az arányok. Egymás között egyszámjegyű, míg Németországgal 15 és 30% közötti az export és import aránya a teljes kereskedelemből. Az új árufuvarozási folyosó kiépülésével felértékelődhetnek egyes közlekedési csomópontok, amelyeken az Új Borostyánút keresztülhalad. Ez különö-

144

20%

30%

40%

sen azok esetében lehet jelentős, amelyeket más korridorok is érintenek, például Koper, Ljubljana, Budapest, Pozsony, Zsolna, Katowice, Varsó vagy Terespol (5. ábra). Olaszország bekapcsolódása? A kezdeményezés nem zárja ki az Új Borostyánút későbbi meghosszabbítását sem (GYSEV: Vasúton éledhet újjá az ókori Borostyánút, 2016). Nyilvánvalóan felmerül a gondolat, hogy az ókori borostyánúthoz hasonlóan, az új korridor elérje az Appennini-félszigetet is. Az olasz kikötők bevonásával tovább növekedhet a Közép-Európán keresztülmenő kereskedelem. Olaszország pedig maga is jelentős gazdasági súllyal rendelkezik Európán belül. A résztvevő államoknak pedig már eddig is fontos kereskedelmi partnere volt. Így Olaszország bevonása tovább segítené a közép-európai országok kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálását. A másik oldalról pedig Olaszország is érdekelt lehet, hogy elérjen hozzá az Új Borostyánút.

5. ábra: Csomópontok az Új Borostyánúton

Konklúzió Az Új Borostyánút ha megvalósul, akkor olyan változásokat hozhat, amelyek javítják a közép-európai régió versenyképességét. A kezdeményező országok számára pedig fejlődési és kitörési lehetőséget jelenthet. Azonban még számos megválaszolatlan kérdés van az Új Borostyánúttal kapcsolatban. Nem tudni, hogy valóban képes lesz-e mérsékelni a résztvevő államok gazdasági függőségét? A Kínával, Olaszországgal vagy az egymás közötti növekvő kereskedelem ellensúlyozni tudja-e Németországot, esetleg Németországnak lesz-e válasza rá? Tovább erősítheti-e a közép-európai politikai együttműködést, növekedhet-e a térség politikai súlya? Hozzájárulhat-e a térség gazdasági teljesítményének növekedéséhez? Lehetnek-e negatív következményei? Kialakulhat újabb függőség, ezúttal Kínától? A kínai áruk kiszorítják a hazai termékeket? Ezekre a kérdésekre a kezdeményezés megvalósulása után fogunk választ kapni.

145

146

A BudapestVarsó tengely kialakítása

147

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

a dél-szlovákiai régió infrastruktúrájának fejlesztésével Szerző: Bohár Ádám

A V4-elnökséget évről évre másik tagállam látja el, mely 2017-ben Lengyelországról Magyarországra szállt. E két ország nem határos egymással, közéjük ékelődik Szlovákia. Annak érdekében, hogy Lengyelország és Magyarország között fejlődjön a gazdasági kapcsolat, szükségszerű foglalkozni a köztük lévő országgal is. Tanulmányom alapfeltevése az, hogy a dél-szlovákiai régió számára komoly előnyökkel járhat az új lengyel-magyar infrastrukturális tengely megteremtése. Elemzem a jelenlegi gazdasági helyzetet Szlovákiában, az ott meglévő különbségeket, amik sújtják és hatással vannak a régió további gazdasági fejlődésére. Külön kitérek a déli régiók állapotára is.A régió úthálózata a második olyan fontos elem, mely hatással van a régió gazdaságának fejlesztésére, valamint az infrastrukturális kapcsolatok szempontjából is abszolút releváns. Külön ki fogok térni egy olyan lehetőségre, mely megalapozhatja a régió gazdasági fejlődését.Legvégül pedig egy közelmúltban elindult projektet fogok megvizsgálni, mely kiemelt célja a kapcsolatteremtés kiépítése, de egyben képes rávilágítani a fentebb vázolt problémákra. Új elnökség, új program 2018 június 19-én Magyarország átvette a V4 soros elnökségét Lengyelországtól, amikor is Magyarország a gazdasági együttműködés építését és a diplomáciai kapcsolatok javítását jelölte meg egyik fő céljának. Már ekkor felmerült az új Budapest Varsó tengely létrehozásának terve. De e terv megvalósítása megan�nyi lépést kíván, és megannyi projektet. Beata Szydlo, Lengyelország akkori miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy egyik fő célkitűzése a V4-csoport további gyors és biztonságos fejlesztése. Továbbá hozzá tette azt is, hogy a V4 egy olyan ország csoport, mely „mindenekelőtt az állampolgárainak az ügyeivel foglalkozik”. Magyarország Lengyelországtól vette át az országokat tömörítő csoport elnöki tisztségét, és 2017 júliusától 2018 júniusáig tölti majd be a V4-csoporton (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) belül ezt a feladatot. A jelenlegi gazdasági helyzet elemzése országos szinten A jelenlegi helyzet megértéséhez a szlovákiai megyéket fogom elemezni az INEKO által készített felmérések alapján. A szegénységnek leginkább kitett régiói

148

között szerepel a Besztercebánya megye, de nem elhanyagolandó Kassa megye sem. Mindegyik régióban a szegénységi mutató jóval a szlovákiai átlag fölött van, több, mint 10 éve. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy Szlovákia az OECD 32 tagországa közül a 21. helyen áll a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szempontjából. Differencia figyelhető meg a régiók szintjén a közlekedés, a foglalkoztatottság, a bérezés és ezzel párhuzamban, a szegénység aspektusában is, azonban a környékbeli országokkal összevetve magasabb a bevétel, de a foglalkoztatottság és a munkanélküliség szempontjából rosszabbul teljesít azoknál. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy a déli és a keleti járások vannak a leginkább lemaradva a többi járáshoz képest. A legnagyobb munkanélküliség a rimaszombati, nagyrőcei és rozsnyói járásban volt (20% fölött), míg a késmárki járásban valamivel 20% alatt van. Érdekes megemlíteni, hogy a legalacsonyabb munkanélküliség ráta ezzel szemben 3% alatt van, (pőstényi, nagyszombati, galántai és galgóci), és a fennmaradó 10 járásban sem éri el a 4%-os értéket. A 2. ábrán látható, hogy a válság bekövetkeztekor ugrásszerűen megnövekedett a munkanélküliség, majd ez csökkenni kezdett, de a munkanélküliségi különbség a régiók közt nem csökkent. Nagyszombat megye utolérte a legfejlettebbnek

1. ábra: 2017 márciusában a regisztrált munkanélküliségi ráta járási szintre lebontva. A sötétebb szín magasabb rátát jelent.

2. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának változása 2001 és 2016 között a megyékben.

3. ábra: A 8 legkevésbé fejlett szlovákiai járás munkanélküliségi rátájának alakulása az elmúlt 4 évben.

tekinthető Pozsony megyét, a munkanélküliség a nagyszombati megyében 5% alá csökkent. Nyitra megyében is csökkent, jelenleg 5-10% között van. Besztercebánya és Kassa megye esetében 15% alatt van a munkanélküliek száma. A 3. ábrán jól látható, hogy 2016-ról 2017 márciusára a rimaszombati járásban csökkent a munkanélküliség, a rozsnyói járás munkanélküliség szintje egyelőre stagnáló tendenciát mutat. Ezt fontos kiemelni, ugyanis ezek a járások Dél-Szlovákiában találhatók. A munkanélküliséget követően vizsgáljuk meg az új munkahelyek vonatkozásában a régiók helyzetét. Pozsony megye az első, 51%-kal, második Besztercebánya és Nagyszombat megye 8%-kal. Összevetve a 2.

4. ábra: A betöltetlen állások megoszlása megyékre lebontva 2015-ben.

5. ábra: Az álláskeresők száma megyékre lebontva 2015-ben.

4. és 5. ábrát megállapítható azon probléma, hogy a munkahelyek azokban a régiókban vannak és jönnek létre, amelyeknek a munkanélküliségi mutatója amúgy is alacsony, azonban a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban kevés munkahely jön létre. Ebből adódik az, hogy a munkavállalóknak utazniuk kell annak érdekében, hogy munkát tudjanak vállalni, így számukra az úthálózatok, mint pl. a vasút és közút rendkívül fontos. Az 5. ábra a munkakeresők megoszlását részletezi megyékre lebontva. Ez az ábra jól szemlélteti, hogy az eperjesi, kassai és besztercebányai megyében van a legtöbb munkakereső polgár. Pozsony, Nagyszombat és Trencsén megyében ezen emberek száma csupán 6-8% közé tehető. A bérezés szempontjából Pozsony megye áll az első helyen. A legalacsonyabb fizetések Nyitra, Eperjesi és Besztercebánya megyében vannak. 2000 óta a bérek terén Nagyszombat és Zsolna megyében volt fejlődés. A 6. ábra elemzéséből kiderül, hogy Pozsony megye és a többi megye közti különbség átlagbér szempontjából tovább mélyíti a régiók közti különbséget, ugyanis, az elmúlt 16 évben Pozsony me-

149

6. ábra: Az átlagbérek alakulása euróban megyékre lebontva a 2000-2016-os időszakban.

E fejezet eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a munkaerőpiacon hatalmas regionális különbségek figyelhetők meg a keleti és a nyugati megyék között, a bérezés, a munkaerő mennyiség és a betöltetlen munkahelyek szempontjából. A gazdasági helyzet elemzése a déli járásokra való tekintettel

7. ábra: A külföldre való elvándorlás mértéke 2005-2015-ös időszakban megyékre lebontva.

8. ábra: Az EU-források felhasználása Szlovákiában, a magyar kisebbség tükrében (2007-2013)

gyében az átlagbér 1200 euróra növekedett, azonban a többi megyében ez a szám csak 700-800 euró, vagy kevesebb. A 7. ábrán az figyelhető meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen tendenciát mutatott az elvándorlás az adott megyékben. Megállapítható, hogy minden megyében magas az elvándorlók száma, ezek közül is kiemelkedő Kassa megye és Besztercebánya megye, és a 20102015-ös időszakban is hasonló helyzet mutatkozik. Az előbbiekben szereplő felméréséket készítő INEKO Intézet javaslatai közül kiemelendőnek tartom azon javaslatokat, amelyek a közlekedési rendszer fejlesztésére és a vállalkozók számára kedvezőbb feltételek megteremtésére vonatkoznak.

150

A továbbiakban specifikusan a déli járások helyzetét mutatom be. Csonka Ákos tollából származik az a megállapítás, miszerint: Az Ipoly völgye és Börzsöny vidéke olyan területek, melyek infrastruktúrájukat tekintve oldalvágányra kerültek. Az infrastruktúra, mind a gáz-, mind a vízhálózat hiányos ebben a térségben. A folyót, amely 50 kilométeren át elválasztja a két régiót, csupán egy híd köti össze hivatalosan, így elkülöníti a két, természetföldrajzi szempontból hasonló és társadalmi szempontból összefüggő régiót. A szerző csupán egy, az ipolyszakállósi mézüzemet említi meg, de ahogy a leírás is mutatja, a „küszködő” mezőgazdaság már nem képes a fiatal generációkat a régióban tartani, az infrastruktúra hiányossága miatt a befektetők elkerülik a vidéket. A szerző példaértékűnek nevezi a Börzsönyben turizmus javítására tett lépéseket és annak a régió fellendítésére gyakorolt hatását. Az 1990-es években a déli járások még fejlettnek minősültek, de 25 év leforgása alatt helyzetük megváltozott. Ahogy az megfigyelhető, a fejlett régiók Pozsonytól indulva észak-nyugaton, a Magas-Tátráig találhatóak, és a Csallóköztől keletre található területek gazdaságilag elmaradottabb térséggé váltak. Ez annak tudható be, hogy ezeknek a régióknak a fejlesztését nem megfelelően kezeli az állam, hátrányos helyzetben van a gazdaságpolitika kialakításakor. Az Európai Unión belül Szlovákiára jellemző azon tendencia, hogy a fejlesztési támogatások csak kis területekre összpontosulnak, és ezzel párhuzamosan bizonyos térségek háttérbe szorulnak, mint például a dél-szlovákiai régiók, ahol magas a magyarok lélekszáma. A fenti állításokat a Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége által készített felmérés bizonyítja, miszerint a déli régiók országos viszonylatban elmaradottabbak, különösképp Komáromtól keletre a Bodrogközig. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezzel párhuzamban Magyarországon az északi régió is leszakadó régió. A korábbi megállapításokhoz fontos még hozzáfűzni, hogy a térségben alacsony az állami beruházások száma. Fontos kiemelni azt is, hogy a régió fejlesztéséhez

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

az infrastruktúra, esetünkben az úthálózat fejlesztése rendkívül fontos lenne, ugyanis a fő csomópontok nem érintik a régiót, ezáltal a közlekedés, valamint a szállítás is nehezebb, és a jelentősebb beruházók is elkerülik a térséget, továbbá akik helyben szeretnének beruházni, azok sem tudják a termékeiket nagyobb piacokra eljuttatni.

9. ábra: Az utak állapota 2000-2016-os időszakban. A narancssárga a nem megfelelő, a vörös a veszélyes utak arányát fejezi ki. (az országos átlag 7,4 %).

A közúti hálózat jelenlegi helyzete Szlovákiában Az infrastruktúra, esetünkben az úthálózat fejlesztése kitörési lehetőség lehet, azonban az elképzelések eléggé egyoldalúak, valamint fontos kiemelni, hogy nem a V4-es együttműködés keretei közt zajlanak. Mind a négy ország közúti hálózata az elmúlt 20-25 évben kelet-nyugati irányú volt, mivel általában véve a nyugati országok akarták áruikat eljuttatni a keleti piacra, valamint a félkész árukat keletről nyugatra akarták minél gyorsabban szállítani, és minden beruházás is ezt figyelembe véve valósult meg. Így egy nyugat-kelet tengely valósult meg, míg az észak-déli kapcsolatok nem, vagy alig fejlődtek. Szemléletes példa a határátkelés: Franciaország és Németország között 5 km-es sűrűségben vannak határátkelők, azonban Szlovákia és Magyarország esetében 20 km és 60 km között vannak határátkelők, de Lengyelország és Csehország valamint Csehország és Szlovákia között is 25 km az átlag. Közúton az átlagsebesség Budapest és Bécs között 93 km/h, Varsó és Berlin között 103 km/h, de a Varsó Budapest tengelyen 64 km/h és a Prága Bécs szakaszon 52 km/h, így a szállítási gyorsaságból származó versenyképesség a nem V4-es államoknak kedvez. Továbbá a V4-es országok közt zajló kereskedelem sem a legjobban kiépült. Ezért látták szükségesnek kijelölni 61 új lehetséges határátkelőt, mivel ezt már gazdasági érdekek is alátámasztják. A transzeurópai hálózat, a TEN-T, magában foglal egy maghálózatot, azaz a fő útvonalakat, továbbá kiegészítő hálózatokat. Az észak-déli útvonalak az kiegészítő hálózat kategóriájába tartoznak. A maghálózat kiépülését az EU 80-85%-kal támogatja, viszont a kiegészítő hálózat kiépülését csak 30%-kal. A TEN-T hálózatot át kell tervezni, bizonyos útvonalakat összekötni. 2020 után várhatóan a Kohéziós Alap megszűnik, ezért a tervezést olyan módon kell véghezvinni, melyek akár egy V4 alap létrehozásával és annak társfinanszírozásával összekötik a V4-tagállamokat. (http 6) Az INEKO kutatása a közlekedés fejlesztésével kapcsolatban arra is rávilágít, hogy a korábban vizsgált dél-szlovákiai régió,

10. ábra: Sztrádák és gyorsforgalmi utak Szlovákiában napjainkban.

11. ábra: Sztrádák és gyorsforgalmi utak előrelátható rendszere 2020-ban.

azon belül is a Csallóköztől keletre eső régió közút- és vasúthálózat fejlesztési szintje nem éri el a többi régióét. Az is tény, hogy ezen a területen a magyar anyanyelvű népesség száma igen magas, és egyelőre ez a tendencia az elkövetkezendő három évben nem valószínű, hogy fog változni. Az INEKO elemzéséből kiderül, hogy a régióban a közutak 40% használhatatlan és/vagy veszélyes állapotban van. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak építése nem az ígért ütemterv szerint halad, és

151

a vasút fejlődése sem éri el a kívánt mértéket, vagyis az állami pénzek nem a leghatékonyabban kerülnek felhasználásra. Az elemzők szerint, az első osztályú utak állagmegőrzése is kiemelt fontosságú, hiszen ezen zajlik a legnagyobb forgalom. A dél régiókban egyedül a Pozsonyt Dunaszerdahellyel és a Kassát Nagymihállyal összekötő szakasz fejlesztése fog megtörténni, ezen kívül a többi régióban az utak fejlesztése nincs kilátásba helyezve. Fontos kiemelni azt a tényt az elemzésekből, hogy a korábban kilátásba helyezett autópálya és gyorsforgalmi út fejlesztésére és építésére is alig, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre fedezet. Az alábbi táblázatokban zöld színnél jelölték azokat a beruházásokat, melyekre van állami fedezet, vörössel azt, amire nincs meg az állami keret. Ebből a táblázatból az olvasható ki, hogy a D1 és a D3 bizonyos szakaszait leszámítva a D4R7 Pozsony környéki részre van megfelelő forrás. Az R2-es gyorsforgalmi út, aminek Zólyomtól Kassáig tartó szakasza enyhíthetné az infrastrukturális hátrányokat a dél-szlovákiai régióban, a táblázat készülése-

152

kor nem rendelkezett fedezettel, valamint a Zólyom és Ipolyság közti R3-as szakasz sem. Fontos kiemelni, hogy az R7-es Érsekújvár-Losonc szakaszra sincs fedezet. A dél-szlovákiai régióban – a korábbiakon kívül csupán Rozsnyó, illetve Kassa környékén van fejlesztés betervezve. Önmagában véve azonban még az útépítés kevés, ugyanis Szlovákia súlyos regionális különbségekkel küzd. Ez a rendszerváltás idején kezdődött el, és azóta folyamatosan elmélyült. A munkanélküliség csak Pozsony és környékén, a Vág mentén és Liptón alacsony, azonban a többi régióban ez a ráta jóval magasabb. Több elemzés is kimondja, hogy az autópálya építések mérsékelni tudják a munkanélküliségét, de önmagukban kevesek, nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött pozitív hatást. Az elemzések szerint a gyorsforgalmi út és/vagy autópálya amennyiben 30 percen belül található, 0,9-1,6 %-kal csökkenti a munkanélküliségét. Alapvetően ez annak köszönhető, hogy a befektetők olyan területe-

A Budapest-Varsó tengely kialakítása

ken ruháznak be, ahol megfelelően kiépült az infrastruktúra, ugyanis a szállítási és tárolási költségek így jelentősen csökkennek. Azonban ez is csak bizonyos távolságig igaz, ilyen például a Jaguar Land Rover esete, amikor is a pozsonyi vezetés nem tudta a befektetőket meggyőzi, hogy beruházásukat keletebbre vigyék, mert így az alkatrészek, melyeknek származási helye Németország és Nagy-Britannia, szállításával jelentős költségek merülnének fel.

gyarországi oldalon a 131-es főútba, Komárom déli elkerülő útjába lenne bekötve. Fontos, hogy a két várost, Komáromot és Rév-Komáromot összekötő Erzsébet hídon 22 tonnás súlykorlátozás van, és legközelebb a Dunán feljebb csak Vámosszabadinál, lejjebb pedig a Megyeri hídon van lehetőség átkelni, így ez a fejlesztés rendkívül megkönnyítené a fuvarozás kérdését. Következtetések és javaslatok

További tényező egy adott régió munkaerejének képzettsége is, valamint annak népsűrűsége. Az alacsony népsűrűségű területekre pozitív hatással lehet egyegy autópálya szakasz megépítése, mert elindíthatja

Tanulmányunk összefoglalásaként megállapítható, hogy Szlovákiában a nyugati és keleti régiók között, mind a bérezés, mind a munkaerő és munkaerőhiány te-

az urbanizációt, ezáltal a népsűrűség nő, mely által a munkaerő kínálata is, ez pedig befektetők szempontjából egy vonzó tény. Továbbá a képzettség az, ami képes befektetőket vonzani egy régióba, és ehhez nem elég csak az első osztályú utakat megépíteni. Az autópályák léte és a munkanélküliség rátájának csökkenése között ugyan összefüggés van, de ez főleg a magas munkanélküliségű járásokra igaz. A komáromi híd megépülése, melynek átadása 2019 őszére várható, segítheti a két ország, a két hasonló adottságú természetföldrajzi régió összekötését. Ezen a hatszáz méter hosszú hídon 2X1 forgalmi sávot, kerékpárútot és gyalogosjárdát terveztek. A ma-

rén hatalmas különbségek vannak. A keleten lévő területek várhatóan a jövőben is tovább fognak hanyatlani. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon azok az északi területek, amelyek határosak a dél-szlovákiai területekkel szintén leszakadó régiók. Nagyon fontos lenne az úthálózat minél nagyobb mértékű fejlesztése is. A most épülő komáromi Duna-híd a jövőben megkön�nyíti a két ország közötti közlekedést, s várhatóan hozzá fog járulni ahhoz, hogy fejlessze a dél-szlovákiai régiót, s ezen keresztül a Budapest-Varsó közlekedési/gazdasági tengelyt. De a dél-szlovákiai régió fejlesztéséhez kiemelten fontos lenne a helyi, regionális vállalkozások fejlesztése is.

153

154

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

155

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

Szerző: Bucsky Péter

Kína és az Egyesült Államok is stratégiát hirdetett a középkori Selyemút térségének gazdasági felélesztésére, aminek része az eurázsiai közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Az elképzelések szerint a csökkenő menetidők, a bővülő kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy Kína és az Európai Unió között egyre nagyobb szerepet kapjon a közvetlen vasúti teherszállítás. Érdemes a kereskedelmi adatok alapján megvizsgálni, hogy mi látszik a tervek megavalósulásából, és hogy milyen területeken lehet a jövőben leginkább fontos a vasúti teherszállítás a két gazdaság számára.

Az országok közötti közlekedési kapcsolatok minősége jelentős hatással van a kereskedelem men�nyiségi és minőségi alakulására. Az eljutási idők és költségek határozzák meg, hogy a térségek között mely áruk kereskedelme versenyképes. Ezáltal minden ország érdeke, hogy egyre jobb és olcsóbb közlekedési rendszereket fejlesszenek, javítsák a térségek közötti kapcsolatokat, és ezáltal hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem növeléséhez. A vasúti teherszállításban hosszú évtizedek óta nem történt jelentős innováció, a vasúti kocsik és a mozdonyok sebessége nem növekedett, a 100120 km/h-s sebesség tekinthető általánosnak. Európában ehhez a pálya is megfelelő színvonalú, ám egyre nagyobb kihívást okoz a hálózaton a sűrű forgalom, és különösen a városi központok térségében kialakuló torlódások. Kínában a vasúti infrastruktúra sokáig alulfejlett volt, de a 90-es évektől jelentős vasútfejlesztési program indult. Ennek elsődleges célja a személyszállítás minőségének és sebességének emelése, új vasúti

156

összeköttetések megteremtése volt. Ez azonban a vasúti teherszállításnak is kedvezett, mivel így a személyszállító vonatok az új nagysebességű pályákat használták, és jelentős kapacitás nyílt a tehervasutak számára. A két jelentős gazdasági központ megfelelő infrastruktúrával rendelkezik a vasúti teherszállítás számára, de a köztük lévő 10 ezer km-es távolságot a korábbi Szovjetunió tagállamaiban kell megtenni. Ebben a térségében kitüntetett szerepe van a vasútnak, 80% feletti részaránnyal rendelkezik az áruszállításból a fejlett országok 10-30%-os szintjével szemben. Ám ennek oka nem a vasúti teherszállítás fejlettségében, hanem az erősen alulfejlett közúti infrastruktúrában és a nagyon alacsony népsűrűségben, illetve a nagyon nagy távolságban kereshető. Jól látható, hogy míg Kína a közép-európai országok szintjét éri el a logisztikai teljesítménye alapján – amely az infrastruktúra mellett a kiszolgáló

A Selyemút mentén elhelyezkedő országok logisztikai teljesítménye a Világbank LPI (Logistics Performance Index) listája alapján 2007 ország Németország

2016

2007-2016

pontok

helyezés

pontok

helyezés

Változás a pontokban

4,1

4,23

Cseh Köztársaság

3,13

3,67

17%

Kína

3,32

3,66

10%

Lengyelország

3,04

3,43

13%

Kazahsztán

2,12

133

2,75

30%

Ukrajna

2,55

2,74

Oroszország

2,37

2,57

Mongólia

2,08

136

2,51

108

20%

Üzbegisztán

2,16

129

2,4

118

11%

Belorusz

2,53

2,4

120

-5%

Türkmenisztán

N/A

2,21

140

N/A

Kirgizisztán

2,35

103

2,16

146

-8%

Tádzsikisztán

1,93

146

2,06

153

Figyelembevett országok

150

160

Forrás: https://lpi.worldbank.org/international/global

iparágak és szolgáltatások teljesítményét méri –, addig a közép-ázsiai országok a világ legros�szabbjainak számítanak, ha logisztikáról van szó. Ez alól Kazahsztán jelenti a kivételt, ahol az utóbbi időszakban sokat javult a minőség. De a szintén nagyon fontos tranzitországnak számító Belorusz és Oroszország esetében továbbra is számos probléma van még.

más vetélytársakhoz képest Európában, a volt szovjet térségben és Kínában pedig még inkább fejletlenek ezek a szolgáltatások – ezt az LPI-jelentések is évről évre alátámasztják. Az eurázsiai földhíd gazdasági és politikai szempontból Kazah kapcsolat

A vasúti teherszállítás a nagyobb távolságok megtétele esetén versenyképes igazán, az európai vasúti szakmai ökölszabály szerint ez nagyjából 700 km feletti távolságot jelent. Nehezebb azonban azt megállapítani, hogy milyen távolságra éri meg még vasúttal szállítani, és nem a lassabb, de jóval olcsóbb hajóval? Továbbá lényeges kérdés annak meghatározása, hogy milyen egyéb peremfeltételek megléte szükséges a vasúti áruszállítás versenyképességéhez, mert maga a vasútvonal megléte bár szükséges, de nem elégséges feltétele ennek. Sőt, egyre nagyobb szerepet kapnak a modern logisztikai rendszerekben a kiegészítő szolgáltatások, mint például a kombinált árufuvarozáshoz szükséges terminálok, a háztól-házig szállítási megoldások, a pontosság és a várható idők megadása, a gyűjtő-elosztó fuvarozás, a flexibilis mennyiségi és árazási megoldások. A vasút pedig pontosan ezeken a területeken teljesített rosszabbul

Európa és Ázsia között a vasúti összeköttetést a transzszibériai vasútvonal teremtette meg 1917-ben, és a nemzetközi áruforgalomban 1936 óta használják. A Kína és Európa közti közvetlen vasúti kapcsolat tehát már 80 éve adott. Az elmúlt időszakban a legnagyobb előrelépést az okozta, hogy Kazahsztán érintésével egy új vasúti korridor jött létre. Ez az útvonal a közép-kínai és dél-kínai térségek, illetve Közép-Ázsia, Oroszország európai területei és Európa között akár 2 ezer km-rel rövidebb eljutást tesz lehetővé. Az elérhető adatok alapján a transzszibériai útvonal áruforgalma 420 ezer TEU (egységkonténer) volt 2012-ben, a kazah útvonalon keresztül pedig 240 ezer. Azt fontos kiemelni, hogy ennek nagy része nem Európába, hanem a FÁK államok felé irányul.

157

Forrás: https://america.cgtn.com/2017/05/13/5000-china-europe-cargo-trains-expected-by-2020#

A Kína és Kazahsztán közti vasúti kapcsolat 1991ben jött létre. Az Ürümcsi és Alashankou közti vasúti összeköttetést a korábban feszült politikai viszonyban lévő Kína és Szovjetunió között a ’80-as évek második felében bekövetkező enyhülés tette lehetővé. Érdemben rövidebb és gyorsabb vasúti kapcsolat megteremtésére nem igazán látszik a közel- és középtávon lehetőség.

„A kínai Új Selyemút koncepcióban megtalálható közlekedési fejlesztési tervek nemcsak a kínai exportot segítik, hanem céljuk a kínai fejlesztési modell exportja is. ” Alternatív közlekedési kapcsolatok létrehozásának azonban nem csak gazdasági, de politikai és biztonsági okai is lehetnek. A kínai ellátásbiztonságot szolgálhatja, hogy a lehető legtöbb úton kapcsolatot tudjon teremteni az eurázsiai régió

158

gazdaságaival. A Kirgizisztánon és Üzbegisztánon át vezető vonal Kazahsztán megkerülését teszi lehetővé, de csak a politikailag elszigetelt Türkmenisztánon és Iránon át. Kína és Törökország között is új kapcsolat jöhet létre ezeken az országokon át. Ennek alternatív útvonala a kazah kikötőkből az Azerbajdzsánba induló kompok, ahonnan már Grúzián át úgy érhetik el a vonatok Törökországot, hogy Örményországot elkerülik. Számos egyéb inkább csak helyi jelentőségű, ázsiai vasútfejlesztési projekt folyamatban van, de ezek jelentősége ös�szegségében sem vethető össze a kazah vonallal. A kínai gazdaság átalakulása A vasúti áruszállítás iránti érdeklődés megemelkedésének okát leginkább a kínai gazdasági szerkezet változásában érdemes keresni. Már az ezredforduló óta számos ázsiai infrastruktúra-fejlesztést finanszírozott Kína, ezek aztán megjelentek a 2013-ban az Új Selyemút koncepcióban is. A kínai Új Selyemút koncepcióban megtalálható közlekedési fejlesztési tervek nemcsak a kínai exportot segítik, hanem céljuk a kínai fejlesztési modell exportja is. Számukra a vasút ebben a koncepcióban nem Európa irányába a legfontosabb, hanem a közép-ázsiai országok felé, mert ez segíti

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

Forrás: http://www.unescap.org/resources/trans-asian-railway-network-map

az ottani kínai tőkebefektetéseket, termelőegységek létrehozását. Ami az európai viszonylatot illeti, továbbra is a hajózásé lesz a főszerep, és ezen belül enyhe mértékben várható átrendeződés a nyugati kikötők (Rotterdam, Hamburg) felől a dél-európaiak felé (Pireusz, Trieszt, stb.) – főként abból az okból, hogy ezek egy része már kínai kézben van. De nemcsak Kína nemzetközi érdekei és szerepvállalása játszanak fontos szerepet az eurázsiai földhidak helyzetében, hanem a Kínán belüli átalakulások is. A kínai politika célja a belső területek fejlesztése, de a gazdasági kényszerűség is ezt diktálta, mert a tengerparti városokban egyre drágább a munkaerő, és már a munkaerő-kínálatban is egyre inkább mutatkoznak problémák. Az egyke politika hatására a kínai munkaerő bővülése mára gyakorlatilag leállt. Eközben a legfejlettebb tengerparti kínai városokban egyre magasabbak a bérek, az egyszerűbb tömegtermelés egyre inkább a belső területekre

költözik. A belső-kínai városok már akár 2 ezer km-re vannak a tengerparti kikötőktől, így már nagyobb eséllyel éri meg a kontinensen keresztül Európába vagy onnan ide szállítmányozni. Mivel a kínai export 70-80%-ban importon alapul, mindkét irányú közlekedés fontos szerepet kap. Az egyre növekvő kínai munkabérek és az egyre csökkenő kínai munkaerő-kínálat miatt a gyárak egy részének új befektetési helyszíneket kell keresniük. Ennek egyik ideális terepe Vietnam vagy Banglades lehet, amiket hajóval lehet megközelíteni. A másik ideális helyszín Közép-Ázsia lesz, de ehhez a térség infrastrukturális fejlesztésére lesz szükség. A csupán összességében 70 milliós lakosság azonban erősen behatárolja a térség fejlesztésének lehetőségeit. De mivel Kínában a környezetvédelmi előírások is egyre szigorodnak, a szennyező és energiaintenzív iparágak áttelepítése is megfigyelhető a térségben. Tádzsikisztánba cementgyárakat telepítenek például. Az ilyen nehézipari gyárak pedig tipikusan vasúti szállításokat igényelnek. A mezőgazdasági termelés áttelepítése is fontos szerepet kaphat a szomszéd országokba. Ez utóbbi is tipikusan nagy mennyiségben, vasúton olcsón szállítható termékeket állít elő, ez is alátámasztja a kínai infrastruktúra-befektetések létjogosultságát. Geopolitikai célok és a gazdasági realitás

Forrás: https://www.rba.gov.au/publications/bulletin/2016/ jun/pdf/bu-0616-5.pdf

A térképekre rajzolt közlekedési összeköttetések, tervek és célok közül csak kevés szokott a valóságban is megvalósulni, különösen, ha nem a piaci

159

Az Európai Unió tagállaminak teherszállítási teljesítményének megoszlása szállítási módonként (milliárd tonnakm)

Forrás: Saját számítás a European Commission Transport Pocketbook adatai alapján

Kína teherszállítási teljesítményének megoszlása szállítási módonként (milliárd tonnakilométer)

Forrás: Saját számítás az NBS adatai alapján

kereslet, hanem politikai szándék hatására jönnek létre. A gazdasági racionalitás nélkül, politikai szándék miatt létrejövő összeköttetés nem tud automatikusan több kereskedelmet generálni. Sokkal fontosabb a térképen már látható sínpárok karbantartása, az eljutási idők mellett a járatok sűrítése és talán ezeknél is fontosabb a térképeken nehezen megjeleníthető kiszolgáló iparág, ennek minősége és elérhetősége. Bürokratikus kihívások Közép-Ázsia esetében kiemelten fontos kérdések a korrupció és a bürokrácia, a karbantartás minősége vagy éppen hiánya, a nehézkes nemzetközi kapcsolattartás. Az Európa és Ázsia közti vonatok 15-20 napos útjuk során akár 4-5 napig csupán a határokon állnak vám- és egyéb ellenőrzésekre várva. Ez egy óriási fejlesztési lehetőség gyakorlatilag befektetés nélkül, de a térség hagyományosan

160

nagyon rosszul szerepel a bürokráciával kapcsolatban, a Világbank „Ease of doing business” felmérésben a sereghajtók közé tartoznak – Kazahsztán kivételével.1 Az OECD 2010-ben készített utoljára felmérést a határellenőrzések átlagos idejéről, de ekkor a térség nagyon rosszul szerepelt, az üzbég-kazah határmenet átlagos ideje 100 óra, tehát 4 nap volt. Jogi szempontból is vannak kockázatok, mivel az ázsiai és európai vasutak más-más jogi és biztosítási rendszert, fuvarlevelet használnak. Európában a COTIF fuvarleveleket (Convention concerning International Carriage by Rail - COTIF) használják, míg a volt szovjet térségben és Kínában az SMPS/ SMGS fuvarlevelet. Ez nemcsak azért okoz problémát, mert formátumokban térnek el, de a jogi szabályozás is eltérő mögöttük, nehezen feleltethetők meg egymásnak. 2006 óta elérhető a közös CIM/ SMGS fuvarlevél, ami nagy előrelépésnek számít,

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

A kínai szárazföldi terminálok

de még számos egységesítési lehetőség van az európai és ázsiai vasutak bürokratikus és elszámolási rendszerei között.

hogy az átlag elrejti az egyes árutípusok közti különbségeket, Kínában például a szénerőművek folyamatos bezárása áll a vasúti teljesítmény csökkenésének hátterében.

A vasúti teherszállítás szerepe Általános trendek és a szállítási módok megoszlása Kínában és az Európai Unióban is általános trendnek tekinthető a vasúti áruszállítás szerepének fokozatos visszaszorulása. 1996 óta a tonnakilométerben kifejezett teherszállítási teljesítményben a vasút részesedése Kínában 2015-ig 27-ről 12%-ra csökkent. Ugyanezen időszak alatt az EU-ban 14-ről 12%-ra csökkent, tehát jelenleg megegyezik ez az arány. Mivel az EU-ban alacsony volt a szállítási teljesítmények növekedése összegségében, a vasút részarányának csökkenése abszolút értékben is csökkenést jelentett. Kínában 2011-ben tetőzött a vasúit szállítási teljesítményt, azóta enyhén csökken. A vasútra tehát nehéz a jövőben versenyképes fuvarozási lehetőségként tekinteni. Igaz azonban,

Érdekes azt is kiemelni, hogy 2014-ben a Kínai Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlagos szállítási távolság 722 km volt, míg 1991-ben 718. Tehát az elmúlt másfél évtized óriási vasúti beruházásai, az ország belseje felé induló iparosítás sem tudott ezen változtatni, ami azt jelzi, hogy a vasút nem tudott ebben a változásban aktív szerepet vállalni. Ezt támasztja alá, hogy ugyanebben az időszakban a vízi közlekedésben 1554-ről 1866 km-re nőtt az átlagos távolság. Az Európa és Kína közti szállításban kiemelt szerepe van a konténeres forgalmaknak. Az EU tagállamai közül a teljes forgalom 51%-kal Írországban a legmagasabb, de a közép-európai országokban csupán 10-13%. Ez azért lehet problémás az eurázsiai forgalom szempontjából, mert a potenciálisan fontos közép-európai térségben nem túl elterjedt ez fuvarozási forma.

161

Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása közlekedési módonként a Selyemúton elhelyezkedő országokkal (érték alapon, euróban)

Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása közlekedési módonként a Selyemúton elhelyezkedő országokkal (mennyiség alapon, tonnában)

Forrás: saját számítások az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa alapján

Kínai konténeres hiányosságok

37%-os arányától.A kínai vasút (CR) azonban megalapította már az intermodális szállítmányozásra szakosodott leányvállalatát, a CR Intermodal-t. A cég 18 szárazföldi konténerterminált üzemeltet már magánbefektetőkkel közösen. Az Európa és Kína közti konténerszállítások felpörgetése elképzelhetetlen ennek a kapacitásnak a jelentős bővítése nélkül.

A Világbank jelentése szerint jelenős mértékű termelési átrendeződés zajlott le a kínai tengerparti régiókból az ország belső területei felé. Ennek is kiemelt szerepe volt az 1998 és 2007 közötti óriási növekedésben a közlekedési szektorban. Ebben a 15 évben a GDP 9,7%-kal emelkedett, míg a tonnakilométer alapú szállítási teljesítmény 10,4%-kal, amit a vasút nem tudott kihasználni. Kína egy ideális ország lenne a több száz vagy ezer km-es vasúti szállításokhoz, hasonlóan, ahogy az az Egyesült Államokban működik. De a megfelelő szolgáltatások és a szaktudás hiánya miatt a szállítás alapvetően közúton zajlik. 2013-as számítások szerint csupán az áruk 1,3%-a érkezik vasúton a kínai kikötőkbe, ami a vasútikonténer-szállítási kapacitások súlyos elmaradottságára mutat rá. Csupán 20 jelentős szárazföldi terminál volt egy 2013-as tanulmány szerint Kínában. A probléma oka, hogy a pekingi vezetés a személyszállításra koncentrál, és nem foglalkoztak a szállítmányozási szolgáltatások fejlesztésével. Komoly hiány van intermodális szárazföldi terminálokból is, ahol a közúti és a vasúti szállítás között hatékonyan lehetne. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2016-os tanulmánya szerint a vasúti konténeres áruforgalom csupán a teljes forgalom 2,4%-át tette ki tonna alapon, ami jelentősen elmarad az EU 20%-os és az Egyesült Államok

162

A National Bureau of Statistics of China adatai 2016-ban tartalmazták először a vasúti szállításon belül a konténeres szállítást, és ez alapján 3%át tette ez ki a teljes forgalomnak tonna alapon, és 8% tonnakilométer alapon. De ez volt az egyetlen terület az építőanyagok mellett, aminek a teljesítménye csökkent a megelőző évhez képest.

Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása fajlagos értéke szerint (euró/tonna) a Selyemúton elhelyezkedő országokkal

Forrás: saját számítások az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa alapján

Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton

Az iparági benchmark alapján az intermodális vasúti szállítmányozás 500-700 km felett lehet nyereséges. A kínai adatok ezen a téren kiemelkedőek, 1800 km volt az átlagos távolság. A kínai vasúti piac ha lassan is, de megindult a konténeres és kombinált szállítmányozás irányába, ennek jelentős fejlesztésére lesz azonban még szükség. Az Európa és Ázsia közötti vasúti teherforgalom elemzése Az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa lehetőséget ad a közösségből induló export és ide érkező import közlekedési módok szerinti elemzésére mind értékben (euró), mind mennyiségben (tonna). A Selyemút mentén elhelyezkedő országokkal folytatott kereskedelemben a vasút aránya nem lépi át az 1-2%-ot. Ez alól a Kirgiz Köztársaság, Mongólia és Üzbegisztán képez kivételt, de az alacsony áruforgalom mellett ennek oka lehet, hogy egyik ország sem rendelkezik tengeri kapcsolattal. Csak az EU keleti határán lévő Ukrajna tudott magas értéket felmutatni, ahol ráadásul a közúti infrastruktúra inkább alulfejlett, míg a vasúti relatív jó minőségű. Ez jól mutatja, hogy még egy igen közeli ország esetében is csupán értékben számolva a kereskedelem 12%-a zajlik vasúon. Ez jól mutatja, mennyire limitált a Kínával történő vasúti árukereskedelem lehetőségei. A vasúttal szállított áruk érték alapon nagyobb súlyt képviselnek, mint súlyban számolva. Ez azt a feltételezést igazolja, hogy a drágább árukat éri meg vasúton szállítani. Az egyes, a Selyemúton elhelyezkedő országokkal folytatott kereskedelem során a hasonló fajlagos értékű árukhoz választják az adott közlekedési módokat. Tehát egy-egy országba nem csak a közlekedési sajátságok határozzák meg, hogy milyen úton jutnak el az áruk, hanem az áruk típusa és értéke. De az is látszik, hogy Kínába a nagyobb távolság okán csak a többi országnál drágább terméket éri meg vasúttal szállítani, ami még tovább szűkíti ennek a közlekedési módnak a lehetőségeit. Ezért amikor infrastrukturális fejlesztéseket terveznek, érdemes a meglévő kereskedelmi áruszerkezetet is figyelembe venni, illetve a fellelhető potenciálokat, hogy az adott közlekedési mód egyáltalán szerephez juthat-e.

„...egy-egy országba nem csak a közlekedési sajátságok határozzák meg, hogy milyen úton jutnak el az áruk, hanem az áruk típusa és értéke.” Kitekintés Az Európa és Ázsia közti vasúti teherszállítás fizikai feltételei már egy évszázada adottak. Eddig azonban a vasúti áruszállítás csak elhanyagolható szerepet kapott a tengeri és légi szállítás mellett. Az amerikai és kínai geopolitikai stratégiák a középkori Selyemút térségének felértékelését vetítik előre, és a gazdasági és politikai kapcsolatok felértékelésének fontos eszközeként tekintenek a vasútra. Az utóbbi években egyre több elemzés látott napvilágot a Selyemút mentén a vasúti áruszállítás feléledéséről. Az Európai Unió és Kína kereskedelmében azonban mind mennyiségileg mind értékében 1-2% körül alakult a vasút aránya. Nagyon alacsony a bázis értéke, ráadásul az Európai Unióban és Kínában is folyamatosan veszít piaci pozícióiból. A kínai tervhivatal azonban azzal számol, hogy 2020-ra már évi 5000 ezer konténervonat közlekedik Európa és Kína között, a jelenlegi évi 1500-2000 helyett. Ezt alapvetően a gazdasági struktúraváltás segítheti, ha a kínai becslések kissé optimistának tűnnek is. Az eurázsiai konténerszállítások legnagyobb megrendelője az autóipar és a gépipar, illetve az elektronikai eszközök gyártói. Utóbbi esetben az érzékeny berendezéseknél nagy előny, hogy nem kell a sós víz korrodáló párájával sem számolni. A magas értékű, mégis nehéz gépipari és autóipari termékeknél pedig fontos a megtakarított idő, de nem lenne a légi szállítás kifizetődő. Az előrejelzések alapján pedig pont ezek az iparágak fognak egyre nagyobb szerepet kapni az Európa és Ázsia közti kereskedelemben.

163

A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítást üzemeltető vállalatok Szerző: Miklós Katalin

A Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének egyik kiemelt infrastrukturális terve a vasúti összeköttetés bővítése. Egyre több teherszállító vonat közlekedik az eurázsiai kontinens keleti és nyugati vége között, az alábbiakban az ezeket működtető vállalatokat mutatjuk be.

A Kína-Európa Tehervonatok Szervezőbizottsága A kínai vezetés által meghirdetett „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés több területen kíván szorosabb kapcsolatot teremteni az eurázsiai térségben. Egyik eleme az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése, amely magában foglalja többek között a meglévő vasúti, közúti hálózatok fejlesztését, bővítését, a szállítási útvonalak mentén logisztikai központok, ipari parkok és a szállítást kiszolgáló egyéb intézmények létesítését. A kezdeményezés egy nagyívű elképzelés, amelynek azonban nincs egy központi irányító szerve, a különböző területeken elképzelt fejlesztések különböző és sokszor nehezen azonosítható szervek hatáskörébe tartoznak. A Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének egyik kiemelt infrastrukturális terve a vasúti összeköttetés bővítése. A kínaiul Kína-Európa tehervonatoknak, a kínaiak által használt angol fordítás szerint CR Expressnek (a CR a China Railways rövidítése) nevezett vonatok száma az elmúlt években gyors ütemben növekedett, egyre több áru érkezik ilyen módon Európába, azonban nehéz átlátni, mely cégek szervezik, működtetik ezeket a járatokat. 2017

164

májusában Pekingben létrehoztak egy, a koordinálási feladatok ellátására hivatott bizottságot, a Kína-Európa Tehervonatok Szervezőbizottságát. A Bizottság létrehozását az „Övezet és út” vasutat érintő stratégiájáért felelős Kínai Államvasút kezdeményezte, és a Kínai Államvasút Konténerszállító Kft. mellett hét nagy logisztikai központ cégei alkotják a tagjait: • Yuxinou (Chongqing) Logisztikai Kft. • Chengdui Nemzetközi Vasúti Teherszállítási Kft. • Zhengzhoui Nemzetközi Szárazkikötő Fejlesztési-Építési Kft. • Wuhani Hanou Logisztikai Kft. • Suzhou Zongbao Tongyun Nemzetközi Szállítmányozási Kft. • Yiwu Tianmeng (Timex) Kereskedelmi Kft. • Xiani Nemzetközi Intermodális Szárazkikötő Kft. A 2018-ra kitűzött célok szerint a Kína és Európa között megforduló teherszállító vonatok számát 4000-re szeretnék növelni. Jelenleg jóval több vonat közlekedik Kínából Európába, mint visszafele, szeretnék elérni, hogy az Európából Kínába tartó tehervonatok száma elérje a másik irányba tartók 60%-át. Ennek érdekében javítani kell a járatszervezést, csökkenteni a költségeket, gyorsítani az

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína

áthaladást a határátkelőkön. Fejleszteni szeretnék az Európába tartó vasútvonal déli ágát, valamint a Litvánia, Lettország, Ukrajna felé tartó vonalakat is. A bizottság feladata a külföldi vasúti és szállítmányozási cégek értékelése, valamint információszolgáltatás a külföldi partnerrel együttműködni kívánó kínai vállalatok számára. Fontos kérdés a vasúti szállítás biztonsága, a teljes vonalra kiterjedő elektronikus lopásvédelem, nyomonkövethetőség. Egységes konténerplatform megteremtésével kívánják biztosítani a hűtött szállítási láncot, ehhez felhasználják a Kínai Államvasút és az egyes tagok saját konténereit is. Kiemelt feladat a digitalizálás fejlesztése, információs platform megteremtése, a részt vevő országok vasúti cégei, vámhatóságai és szállítmányozó cégei közti elektronikus információcsere fejlesztése. A Kínai Államvasút Konténerszállító Kft. honlapján található statisztika szerint 2011 és 2017 között a táblázat adatai szerint alakult a Kína – Európa, illetve az Európa – Kína között közlekedő teherszállító vonatok száma. A Kínai Államvasút Konténerszállító Kft. információi szerint jelenleg a Kína és Európa között közlekedő tehervonatok 43 kínai várost kötnek össze 14 európai ország 42 városával. 2018. április 2-től már 65 kijelölt útvonalon haladnak a teherszállító vonatok, ebből 46 vonal tart Kínából Európa felé, 19 az ellenkező irányba. Ezekről a vonalakról, a kínai és európai városok közötti összeköttetésről sajnos nincsen egységesített információ, a különböző viszonylatokról csak a vasúti cégek honlapjai, illetve az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésről megjelent hírek alapján lehet összegyűjteni nem teljes körű adatokat.

Vonat 17 0 42 0 80 0 280 28 550 265 1130 572 2399 1274

TEU 1404 0 3674 0 6960 0 23804 2266 47132 21770 97400 48394i 212000 105930

Yuxinou (Chongqing) Logisztikai Kft. A nyugat-kínai Sichuan tartományban fekvő Chongqing volt az egyik első kínai város, amelyik vasúti áruszállítási kapcsolatot létesített Európával: főleg autógyárak, elektronikai eszközöket gyártó vállalatok vették igénybe a szolgáltatást a két kontinensen fekvő telephelyek közötti logisztika megoldására. A Yuxinou (Chongqing) Logisztikai Kft. a Kína és Európa közötti vasúti teherszállítás úttörője. A vállalat neve Chongqing régi elnevezése (Yu), az Ujgur Autonóm Tartomány kínai nevének első szótagja (Xin) és Európa kínai nevének első szótagja (Ou) összeillesztésével keletkezett. A különböző vonalak ilyen típusú kínai elnevezésével a többi viszonylaton is találkozunk még, ezt márkaként is használják, konténereken, csomagolásokon is megjelenik. A Yuxinou (Chongqing) Logisztikai Kft-t 2012. április 11-én alapították öt vállalat részvételével. Tagja a DB Schenker kínai vállalata, a Kínai Államvasút Nemzetközi Multimodális Szállítmányozási Kft., a Chongqingi Közlekedési-Szállítási Kft., a Kaztransservice (a kazah vasutak konténerflottájának kezelője) és az RZD Logistics (az Orosz Vasutak logisztikai üzletágának üzemeltetője). A cég vezetőségének európai tagja is van, elnöke Thomas Lindy Sørensen, a DB Schenker China északi- és közép-kínai területekért felelős vezérigazgatója. A DB Schenker már 2013-ban személyre szabott vasúti logisztikai szolgáltatásokat kínált a Kína és Európa közötti áruszállítás lebonyolítására. Elektronikai gyártóvállalat számára indított rendszeres

165

2013 2014 2015 2016 2017

Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína Kína – Európa Európa – Kína

konténervonatokat Chongqing és Duisburg között, Lipcse és Shenyang viszonylatban egy autógyár, Qingdao és Moszkva között egy európai alkatrészgyártó vette igénybe az általa kínált vasúti szállítást, de szállított kozmetikumokat Kína és Kazahsztán között is. A Yuxinou a kínai-európai vasúti teherszállítás úttörőjeként már 2011-ben indított kísérleti járatot Moszkvába, 2013-ban pedig a Changan-Ford autógyár számára szállított alkatrészeket Európából Kínába. 2017 végéig 1500 járatot közlekedtetett, 2016-ban 420 vonatot indított, ebből 278 tartott Kínából nyugat felé, és 142 jött visszafelé. A nyugatra szállított áruk legnagyobb részt IT-cikkek, gépipari berendezések, autók, autóalkatrészek és kávé, Európából pedig főként autókat és autóalkatrészeket, gépipari berendezéseket, kozmetikai cikkeket, sört és tejport importáltak. A fő útvonal a Chongqing – Duisburg járat, amely a Breszt – Małaszewicze határátkelőn lép be az Európai Unió területére. Az átlagos szállítási idő 13-15 nap, ez a vonal összeköttetést biztosít számos további ország felé is, pl. Csehország, Ukrajna, Litvánia, Lettország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Olaszország, Svájc, Magyarország stb. Egy másik útvonal Dostykon és Almatyn keresztül köti össze Kínát öt közép-ázsiai országgal és Oroszországgal. Chengdui Nemzetközi Vasúti Teherszállítási Kft. A Chengdui Nemzetközi Vasúti Teherszállítási Kft-t 2016. március 28-án alapították, tagjai a Chengdu Rongou Befektetési Fejlesztési Kft. és a Chengdui Kínai Vasúti Délnyugati Nemzetközi Logisztikai Kft. A tagok közül a Chengdu Rongou Befektetési

166

Vonatok 31 0 45 0 72 31 291 169 541 324

Összesen 31 45 103 460 865

Fejlesztési Kft., az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés „élharcosa”, a Chengdu Ipari Befektetési Társaság leányvállalata, melynek jegyzett tőkéje 600 millió yuan. A Chengduból 2013-2017 között indított járatok száma a táblázatban látható. Emellett belföldön is kiterjedt logisztikai hálózattal rendelkeznek, 11 várossal, pl. Shenzhennel, Ningboval indítanak közösen vonatokat.

A Chengduból induló járatokat egységesen Rongou tehervonatoknak hívják – Chengdu régi neve és Európa kínai nevének első szótagja összetételéből. A fő útvonalak: Chengdu – Łodz, Chengdu – Tilburg, Chengdu – Nürnberg, Chengdu – Moszkva, Chengdu – Bécs, Bratsk – Chengdu, Lesosibirsk – Chengdu, Chengdu – Alashankou, Chengdu – Khorgos. Az útvonalakat három csoportba osztják: a középső vonal a Chengdu – Łodz járat, ami tovább nyúlik Kutno, Nürnberg, Tilburg, Prága és egyéb európai városok irányába. A déli vonal Chengduból Isztambulba fut, lefedi a közép- és nyugat-ázsiai, valamint a dél-európai területeket. Az északi vonal Moszkvába megy, a FÁK országait és Kelet-Európát köti be a vasúti vérkeringésbe. Emellett 2017. november 28-án elindították az első Milánó – Chengdu járatot is, amely gépeket, minőségi bútorokat és csempéket vitt Kínába.

A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítást üzemeltető vállalatok

A vállalat az Európából érkező importált hús fogadására alkalmas vámudvarral rendelkezik, hűtőkonténer tároló állomás és 3000 tonna kapacitású hűtőraktár szolgálja az áruk fogadását. A TCL számára színes televízió alkatrészeket szállít Chengduból a lengyelországi összeszerelő üzembe.

működtetnek. Az online kereskedelem mellett több szupermarketben „offline” is jelen vannak saját bemutató boltokkal, a zhengzhoui fejlesztési területen pedig egy központi bemutató teremben tekinthetők meg az importált áruk. Wuhani Hanou Logisztikai Kft.

Zhengzhoui Nemzetközi Szárazkikötő Fejlesztési-Építési Kft. Zhengzhou az Új Selyemút egyik központja, az észak-déli és kelet-nyugati vasútvonalak találkozásánál fekszik, ezért ideális logisztikai és árugyűjtő központ.

A Wuhani Hanou Logisztikai Kft-t 2014 március 25-én alapították. Az Európába tartó tehervonatok Alashankounál (Hanxinou vonatok) vagy Manzhoulinál (Hanmanou vonatok) hagyják el Kínát, átlagosan 14-17 nap alatt érnek Európába, összesen 28 ország 60 városát érik el az innen induló járatok. A szállított

A Zhengzhoui Nemzetközi Szárazkikötő Fejlesztési-Építési Kft-t 2013. június 26-án alapították. A zhengzhoui járatok közös neve, az előző városokhoz hasonlóan, Zhengou tehervonatok. A fő vasúti összeköttetés Európa felé a Zhengzhou – Hamburg járat, mely Alashankoun vagy Erlianhaoten keresztül 10214 illetve 10484 kilométert megtéve ér célba. A másik fontos vonal Zhengzhout Münchennel köti össze, szintén Alashankoun vagy Erlianhaoten keresztül, a távolság itt 10650 illetve 10920 kilométer. A szállítási idő átlagosan 15 nap, ez 22-27 nappal rövidebb, mint a tengeri szállítási idő, az ár pedig az áruk súlyától függően 20-80%-kal olcsóbb a légi szállításnál.

áruk jellemzően repülőgép-, autó- és kerékpáralkatrészek, gépalkatrészek, elektronikus cikkek, textilipari és vegyipari termékek, élelmiszerek stb.

2013. július 18-a, az első járat indulása óta összesen 1187 tehervonat vitte az árut Kína és Európa között (683 oda, 504 vissza), az áruk összértéke 6 milliárd 277 millió USD, összsúlya pedig 605 ezer tonna volt. A zhengzhoui árugyűjtő központba a Sárga-folyó és a Gyöngy-folyó deltájából, a Bohai-öbölből és az északkeleti iparvidékről – azaz a kínai tartományok háromnegyedéből érkeznek szállítmányok. A tengeren keresztül könnyen elérhető innen Korea, Japán és Tajvan is. Külföldön 24 ország 121 városával áll összeköttetésben, 780 külföldi vállalattal működik együtt. A Zhengzhoui Nemzetközi Szárazkikötő Fejlesztési-Építési Kft. mintegy 150 európai, orosz, közép- és kelet-ázsiai logisztikai céggel, lengyel, kazah és belarusz vasúti társasággal áll kapcsolatban. Tárgyalásokat folytatnak a török, luxemburgi, bolgár és litván vasutakkal közös gyűjtőközpontok létesítéséről, a dél-európai vonal fejlesztéséről, logisztikai központok építéséről stb. Az elektronikus kereskedelmi cégek számára vámügyintézési platformot fejlesztettek, és Banliego néven saját elektronikus kereskedelmi oldalt is

A Wuhan és Európa közötti vasúti teherszállítás 2014-ben kezdődött, abban az évben még csak 23 vonatot indítottak. Ez a szám 2015-ben 92-re, 2016ban pedig már 122-re nőtt; a nyugati irány mellett Európából is indítanak visszafelé járatokat, ezeken orosz faanyagot, belarusz tejet, francia vörösbort és autóalkatrészeket, német húsipari termékeket importálnak Kínába. A Wuhanon átmenő vasútvonalak a délkelet-ázsiai térséget is összekötik Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai országokkal. Suzhou Zongbao Tongyun Nemzetközi Szállítmányozási Kft. A Suzhou Zongbao Tongyun Nemzetközi Szállítmányozási Kft-t 2011. április 2-án alapították, a Suzhoui Gaoxin Vámszabadterület és Logisztikai Központ Kft leányvállalata. A Suzhouból Európába tartó járatok Manzhoulinál lépik át a kínai határt (Sumanou vonatok), több járatot az Orosz Vasúttal együttműködésben üzemeltetnek. Az innen induló fő útvonal a Suzhou – Varsó járat; az 11800 kilométeres út átlagosan 14 napig tart.

167

Suzhou és Európa között öt év alatt 346 járat közlekedett, összesen 2.98 milliárd USD értékű árut szállítottak a vonatok. 2017 első tíz hónapjában már 104 vonat futott végig a vonalon, összesen 925 millió USD értékű árut szállítva. Ebből 45 vonat tartott Európából Kínába, az így importált áruk értéke 162 millió USD volt. A suzhoui Taicang kikötőn keresztül Japánt és Délkelet-Ázsiát is be tudják kötni az eurázsiai vasúti hálózatba, a multimodális logisztikai központ zökkenőmentesen továbbítja a tengeren érkező szállítmányokat. Yiwu Tianmeng (Timex) Kereskedelmi Kft. Az Yiwu Tianmeng (Timex) Kereskedelmi Kft-t 2012 február 28-án alapították, az Yiwuból induló Yixinou vonatok üzemeltetője. A vállalatnak külföldi képviseletei vannak Madridban, Duisburgban, Londonban és Párizsban is. A fő útvonal az Yiwu – Madrid járat, amely 2014-ben indult, Małaszewiczén és Duisburgon keresztül éri el a spanyol fővárost. Madridon kívül Londonba, Teheránba, Cseljabinszkba, Minszkbe, Rigába, Prágába, Mazar-e-Sharifba mennek még tehervonatok Yiwuból. A keleti irányú forgalom mellett visszafelé is indítanak vonatokat: a Madrid – Yiwu járat 2015, a Prága – Yiwu és London – Yiwu járatok pedig 2017 óta kötik össze az eurázsiai kontinens nyugati és keleti végeit. Xiani Nemzetközi Szárazkikötő Multimodális Szállítási Kft. A Xiani Nemzetközi Szárazkikötő Multimodális Szállítási Kft-t 2016. okt. 11-én alapították, a Xianból induló nemzetközi tehervonatok (Changanhao vonatok) üzemeltetője. Xianból Európába a fő útvonalak Hamburgba, Budapestre és Kouvolába tartanak. A Xian – Hamburg

168

vonal 9547 kilométer, 16-18 napig tart az út, Alashankoun, a kazahsztáni Iletsken, Breszten, Małaszewiczén keresztül ér a vonat a német kikötővárosba. A Xian – Budapest vonal 8767 kilométer; a kazahsztáni Iletsken, oroszországi Suzemkán és ukrajnai Chopon keresztül 13-15 nap alatt ér Magyarországra. A Xian – Kouvola vonal 9110 kilométer, 13-15 napig tart az út, Kazahsztánon és az oroszországi Buslowskayán keresztül érkezik a vonat a finn városba. 2017 végén a finn városból is indult visszafelé járat Xianba, faárut, gépeket, munkaruházatot és hajóalkatrészeket szállított Kínába. Ezt a járatot a kazah KTZ Express szervezte a Xiani Nemzetközi Kereskedelmi és Logisztikai parkkal, valamint a Kouvola Innovációs Kft-vel közösen. A vasúti teherszállítást szervező egyéb cégek Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés keretében kibontakozó vasúti infrastrukturális fejlesztés feltérképezésének egyik fő nehézsége, hogy nincsenek a projektről összefogó információk. A fentiekben ismertetett vállalatokon és útvonalakon kívül számos egyéb összeköttetést lehet találni, Magyarország szempontjából a Changsha-Budapest-Changsha járatnak van jelentősége. Ezt a Xiangou Express Logisztikai Kft. szervezi, Budapesten kívül indítanak járatokat Duisburgba, Hamburgba, Moszkvába, Minszkbe is.

A Changshából Budapestre, illetve a visszafelé tartó teherszállító vonatok szervezését egy kínai-magyar kereskedelmi vállalat, illetve a hozzájuk tartozó magyar logisztikai cég végzi. A szállítási kapacitást Kínában foglalják le, a vonatok Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és a szlovákiai Dobrán keresztül érkeznek Magyarországra. A kazah-kínai határon a nyomtávváltásnál a legkritikusabb tényező nem az átrakodás sebessége, hanem hogy időben ott legyenek a vagonok. Ezeket az orosz TransContainertől rendelik.

A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítást üzemeltető vállalatok

A magyar példa mellett számos hír található további kínai és külföldi logisztikai cégekről, amelyek az új vasúti selyemúton szállítják az árukat Kínából Európába. A szállítmányok jelentős részét, mintegy 15%-át autók és autóalkatrészek teszik ki - a Volvo például a Daqingban gyártott S90-es autókat vonaton viszi a belgiumi Zeebruggeba. A szállítást a Beijing Changjiu Logistics és a HAO International Logistics szervezi. De szállít autókat és alkatrészeket Kína és Európa között az APL Logistics és az Orosz Vasutak tulajdonában lévő Gefco is, s ezek csak kiragadott példák. Az útvonalak száma is gyors ütemben növekszik, és az eurázsiai vasúti híd nemcsak Kínát, hanem a környező országokat is összeköti Európával. Nemrég a japán Nippon Express logisztikai vállalat indított új szolgáltatást: kilenc japán városból szállít tengeri vagy légi összeköttetéssel kínai vasúti központokba, ahonnan vonaton mennek tovább az áruk Európába. Tengeren Dalianbe érkeznek a japán termékek, légi úton pedig Chongqingba, az európai célállomás pedig mindkét esetben Duisburg.

Konklúzió A fenti információk alapján megállapítható, hogy a Kína és Európa közötti vasúti teherszállítás egy rendkívül szerteágazó, szövevényes, dinamikusan bővülő, sokszereplős hálózat. A Kínai Államvasutak, a Kína-Európa Tehervonatok Szervezőbizottságát alkotó kínai vállalatok, az orosz és a kazah vasút mind részt vesznek a vonatok működtetésében, a szállítások szervezése pedig számtalan logisztikai cégen keresztül történik. A lehetőségek mindenesetre adottak nemcsak a kínai, hanem a külföldi vállalatok számára is kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésére, hiszen ezek a vonatok mindkét irányba közlekednek. A szolgáltatás minősége folyamatosan javul, a temperált szállítási lánc, az egyénre szabott megoldások, a háztól-házig szállítás, az áru nyomonkövetése már mind elérhető a megrendelők számára. A vasúti kapcsolatok az előző évekhez hasonlóan tovább fognak bővülni, ezek feltárására, elemzésére érdemes lesz még visszatérni.

169

170

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció

171

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció Szerző: Dr. Grandpierre Atilla

Az ókori-középkori Selyemút után egyre több fény derül az ősi, 40 000 éves múltú Selyemút létére, amely egy mai szemmel meglepően egységes és meglepően magas fejlettségű műveltség ütőere volt. Az ősi Selyemutat az az ősi eurázsiai magasműveltség hozta létre, amely a mezopotámiai civilizációt megelőzte, és amelynek megismerése lényeges segítséget adhat az ökologikus civilizáció építése számára. Cikkünk az ősi eurázsiai műveltség leglényegesebb elemét, tudományos világképét hozza közel az Olvasóhoz, hogy elősegíthesse az az Új Selyemút, az Egy Övezet, Egy Út kiépítését és megvilágíthassa felemelő, világtörténelmi jelentőségét.

Az ősi Selyemút 40 000 éves múltja Az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő későbbi Selyemút körzetében a felső kőkorszak (i.e. 40 000 – 10 000) fennmaradt ábrázolásainak (pl. barlangrajzok, Vénusz-szobrocskák) egésze és előfordulási helyei figyelemre méltó egyöntetűséget mutatnak. A tudósok ebből arra következtettek, hogy a vallás és kozmológia ebben a hatalmas eurázsiai körzetben az elmúlt több mint 20 000 éven át alapvetően azonos, egységes és folytonos. Az ősember sokáig feltételezett „primitív” gondolkodását ma már az ismertté vált tények hatására a legtöbb kutató elutasítja, s ehelyett elfogadja, hogy a felső kőkorban az ember a maihoz hasonló gondolkodási mintákat követett. A felső kőkorban az emberiség vallási élménye a Kozmoszról szerzett tudással egységes egészet alkotott, nem volt különbség a tudomány és a vallás között mindkettőt az egységes, kozmikus világlátás határozta meg. A kozmikus szemléletű eurázsiai műveltségben a kozmológia, a filozófia, a vallás és a mitológia egészen az i.e. első évezredekig, a nyugati civilizáció megjelenéséig alapvetően egységes. A Kárpát-medencétől Közép-Ázsiáig és a Csendes-óceánig egységes

172

eurázsiai népmese-kontinensről beszélnek a népmese-kutatók. A magyar és a kínai népzene máig meglévő sámánisztikus-kozmológiai gyökerei abból a szemléletből fakadnak, amely szerint szerint a zene a Természet része, szerves összefüggésben áll a kozmológiával. A népzene-kutatók a legkorszerűbb matematikai módszerek alapján megállapították, hogy legalább 12 ezer évvel ezelőtt már a maihoz hasonló fejlettségű kellett legyen a pentaton népzene ősrétege. Ahogy azt J. Bruce Long vallástörténész megfogalmazta, ez az ősi eurázsiai magasműveltség volt az, amely kifejlesztette a kozmikus törvény fogalmát, amely azt az elvet jelentette, amely e felfogás szerint a Világegyetem dolgainak elrendezettségét, ezek legáltalánosabb természetét jelölte. Az emberi viselkedés terén ezt a fogalmat használták a valóság, igazság, jog vagy az emberi jogok és igazságosság jelölésére – és kiterjesztésképpen, a társadalmi és erkölcsi normák egész kiterjedésére, amelyeken a társadalom felépül. Az erkölcsi világrend ezen eszméjéből ered az ősi magyar jogrendben ismert népfelség elve éppúgy, mint a Mennyek Mandátumának eszméje az ősi Kínában. Legalább 30 ezer éves múltra tekinthet vissza ebben az egész térségben a ruházkodás is. Úgy tűnik, minden alapunk megvan ahhoz, hogy ebben a körzetben egy olyan ősi eurázsiai

magasműveltségről beszélhessünk, amely manapság a köztudatban még ismeretlennek számít. Dél-Korea kiemelkedő Selyemút-szakértője, Jeong Su-il, 2016-ban megjelent "The Silk Road Encyclopedia" című művében megállapította, hogy már a felső kőkortól kezdve létezett egy Európát Kelet-Ázsiával a mérsékelt égöv mentén összekötő, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő ősi Selyemút, amely mentén pédául a híres Vénusz-szobrocskák találhatóak. A legrégibb, i.e. 40 000 körüli Vénusz-szobrocska Közép-Európában, a Duna forrásvidékén, Hohle Fels környékén került elő. A Nyugat-Európától Anatóliáig és a Csendes-óceánig terjedő hatalmas övezetben több, mint 250 egymással sok szempontból hasonló, kitűnően megmunkált Vénusz-szobrocskát találtak, amelyek hasonlósága egy magas fejlettségi szintet elért egységes műveltség fennállására utal. A Vénusz-szobrocskák közül sok vallási jellegű, mások a korabeli ruházkodást és hajviseletet mutatják be a kutatók vizsgálatai szerint. Rejtély, de ezek a Vénusz-szobrocskák tízezer éveken át rendkívüli egységességet, állandóságot mutattak. Az ősi Selyemút nemcsak kereskedelmi útvonal volt, hanem egy egységes ősi civilizáció és kultúra globális áramköre – írja a Silk Road Encyclopedia a Sztyeppe Főútja (Steppe Road) nevű szócikkben. Az ősi Selyemút kora a Vénusz-szobrocskák kormeghatározása alapján visszanyúlik i.e. 40 000-ig. Mivel a történelmi Selyemút kezdetét a Han-dinasztia i.e. 207 körüli uralomra jutása jelzi, az ősi Selyemút szokatlanul nagy időtávot, 40 000 évet fog át. Ez pedig azt jelenti, hogy létezett egy magas fejlettségű ősi civilizáció a ma ismert első civilizációk – a mezopotámiai, a kínai, az indiai és egyiptomi – előtt. Ennek az ősi civilizációnak a megismerése világtörténelmi jelentőségű. Mi itt elsősorban ennek az ősműveltségnek a világszemléletét szeretnénk megvilágítani, mert ebben rejlik legnagyobb jelentősége az ökológiai civilizáció építése számára. Az eurázsiai ősműveltség megfelelően alapos vizsgálatát a Selyemút körzetében négy természettudomány: a természetföldrajz, az embertan, a genetika, a régészet és hat humán tudomány: a népmesekutatás, a népzenekutatás, a nyelvészet, a vallástörténet, a néprajz és a nemzeti önazonosságtudat-kutatás alapján külön

könyvben vizsgáltuk meg. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb tényeket, amelyek alapján a maga saját összefüggéseiben, teljesebb fényében bontakozhat ki előttünk az ősi eurázsiai civilizáció. Az alábbiak szerint az ősi Selyemút világszemlélete a modernnél mélyebb és teljesebb volt. Ez pedig azt jelzi, hogy az ősi eurázsiai műveltség világszemléletének megismerése életfontosságú a civilizáció előrelépéséhez. Az ősi Selyemút és a népfelség eszméje Ahogy azt Mircea Eliade vallástörténész megírja, az ősi Eurázsiában az élet szakrális jellegű volt. Az élettel és a Természettel összhangban álló ember legmeghatározóbb tapasztalata a kozmikus rend szakrális élménye. Az a bizalom, hogy az egész Világegyetem a természetes és erkölcsi rend alapján épül fel és ez alapján kormányzott, tette képessé az emberi lényeket, egyénileg és közösségileg, hogy hatékonyan oldják meg intellektuális, erkölcsi és spirituális életválságaikat. A szakrális erkölcsi világrend egyik lényeges jellemzője a profán, modern civilizáció szemléleti keretein kívül eső népfelség eszméje. A népfelség eszméje azt jelenti, hogy a nép, mint egységes egész, hivatott saját életének irányítására, mégpedig szakrális, azaz örökérvényű, a kozmikus világrendből fakadó erkölcsi rendnek megfelelő alapon.

A szakrális királyság eszméje az ókori Eurázsiában minden jel szerint már a felső kőkorban jelen volt, hiszen az i.e. 26 000 körüli korból származó szungíri leletegyüttesben a felnőtt férfi fején keresztpántos koronára emlékeztető, 2936 mammutgyöngyből felfűzött fejdíszt viselt.

173

Mellette egy 2,4 méter hosszú, 20 kg súlyú, fejmagasságban napkoronggal díszített, kiegyenesített mammutagyar található, amelyet a kutatók királyi jogarként azonosítottak. A régészek megállapították, hogy a szungíri temetkezés szakrális ceremónia keretében zajlott le. A szakrális királyság eszméje ismert az ősi magyar jogrendben, Mezopotámiában, Kínában és Indiában. Az i.e. 3-ik évezredi Xia dinasztiában a király a „Menny Mandátumától” („t’ien-ming”) kapta felhatalmazását.

„Az ősi Selyemút vallását a 19-ik századi eredű „sámánizmus“ kifejezés helyett inkább a mágusok vallásának, a kozmikus világrend ismeretéből fakadó bölcsességvallásnak, filozófiának, bölcsesség-tiszteletnek nevezhetjük.” Az ősi Selyemút és az eurázsiai mesekontinens A z egységes eurázsiai magasm ű veltség létét a műveltség egyéb jellemzői is mutatják. A mesekutatás már régebben rájött arra, hogy a népmesék eurázsiai elterjedtségében három, egymástól észrevehetően elütő mesekontinens különböztethető meg. Az eurázsiai mesekontinens az ősi Selyemút mentén, a Kárpát-medencétől Közép-Ázsiáig és keletebbre terjedő meseterület, amelybe a magyar, török, kínai, szaka, közép-ázsiai, kínai népmesék tartoznak. A magyar meseanyagban Vámos Ferenc egy egész témakört derít fel, amely a létezés kozmikus, mágikus világát jeleníti meg, és ez csaknem ugyanígy van együtt Eurázsia népeinek történeti anyagegyüttesében. A magyar népmesék egyik legfontosabb eleme, az égiérő fa, a Világfa elsődleges körzete, ahol leggyakrabban fordul elő, és ahol jelképrendszere is a leggazdagabb, a Kárpát-medencétől Indiáig és Kelet-Ázsiáig terjedő körzet. A Világfa attól Világfa, hogy az égig ér,

174

vagyis elér a bolygókig, a csillagokig. A Világfa ágai között azonban csak a magyar, az uráli, altáji és az ősi ázsiai népek mesekincsében található a Nap és a Hold. A magyar népmese világában a kozmo-mágikus életerő az, amely természeti erőként „csörgedezteti a források vizét, növeszti a föld növényét, szelet fúj a felhőkbe, a Nap, a Hold és a csillagok pályáját jelöli”. A Nap, a Hold és a csillagok is ettől a mágikus életerőtől nyerik hatalmukat s pompájukat. Ez a kozmikus, varázslatos életerő megtölti az egész teret. A Világfa maga ennek a kozmikus életerőnek a megtestesülése, hiszen a nevében is benne van, hogy szó szerint egy kozmikus élőlény: világ-fa. A magyar népmesék legfőbb elemei – a Világfa, a griff, a sárkány, a szarvas – a szkíta művészet legfőbb jelképei. A griff-félék a pusztai népek mitológiájában öt egymásra rétegődő szerepben tűnnek fel. Ezek az Isten, a nemzetős, a szakrális király, a mágus, és a szakrális király mint mágus szerepkörei. A magyar Fehérlófia mesetípus sárkánya, amint viselkedése mutatja, minden vonásában más, mint a nyugat-európai. Amíg a nyugat-európai mesekincsben a sárkány gonosz, állatias szörnyeteg, addig a magyarban sok emberi tulajdonsággal bír: várkastélyban lakik, elrabolt földi nővel él együtt, buzogány és kard a fegyvere, a hős vele ölre megy, birkózva győzi le, s nem ritkán jóságos tulajdonságokkal bír. A Világfát gyakran sárkány őrzi. Emberi mivoltát szörnnyé csak az változtatja, hogy több (6, 9, 12) feje van és óriás termetű, rettentő erejű. A szkíta sárkány még egyfejű, akárcsak a kínai népmesékben, ahol a sárkány jóságos természetű. Kínában a sárkány nevének jelentése: kiváló értelmű lény, ő az írás és a tudományok feltalálója is. Tekintve, hogy a sztyeppei mesekontinens régi népmesei motívumai ősvallási elemek voltak, az egységes sztyeppei mesekontinens mögött egységes ősvallásnak kellett állnia. Az ősi Selyemút műveltsége és az eurázsiai ősvallás Az ősi Selyemút körzetének vallását az „animizmus”, illetve a „sámánizmus” szakkifejezésekkel szokták említeni. Mindkét szó új keletű. Ezek helyett helyesebb lenne a korabeli elnevezést alkalmazni. Az ókori Közép-Ázsiában, ahonnan Árpád népe költözött vissza a Kárpát-medencébe a kilencedik században, az ősvallás-őstudás egyik neve mazdaizmus

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció

(mazda = bölcsesség, mazdaizmus = bölcsesség-tisztelet), másik neve: a mágusok vallása. A mágus szó az ókorban elsősorban azt jelenti: bölcs. Ami a modern szemléletben a tudás, az az ősi eurázsiai műveltség szemléletében a bölcsesség. A bölcsesség lényegesen több, mint a tudás, mert a tudáson kívül a tudás helyes, az az erkölcsi világrendnek megfelelő felhasználásának módját is magában foglalta. A „mágus“ szó további jelentései az ókorban a Természet titkaiban jártas, csillagász, államférfi, tanító, gyógyító, isteni tudással bíró látnok, pap, varázsló, filozófus. A mágusok eleve filozófusok, hiszen filo = kedvelő, szófia = bölcsesség, filozófia = a bölcsesség kedvelése; a bölcsek pedig nyilvánvalóan a bölcsesség kedvelői, sőt művelői, alkalmazói, életbe átültetői. A filozófia tehát nem a görögökkel kezdődött, az ősi eurázsiai műveltség szakrális tiszteletben részesítette a bölcsességet. Az Oxford English Dictonary „Magus” címszava szerint „A mágusok pre-szemita és pre-árja [vagyis a szemita és árja népeknél ősibb – GA] papi törzs voltak Nyugat-Ázsiában”. Mivel a szemita és az árja nyelvek eredetét több, mint 5000 évre teszik, ennek alapján a mágusok még ősibb múltra tekinthetnek vissza. Az eurázsiai mágusok voltak „az emberiség legősibb tanító nemzetsége, kétségbevonhatatlanul. A mágusok részrehajlás és előítéletek nélkül dolgoznak” Az ősi Selyemút vallását a 19-ik századi eredű „sámánizmus“ kifejezés helyett inkább a mágusok vallásának, a kozmikus világrend ismeretéből fakadó bölcsesség-vallásnak, filozófiának, bölcsesség-tiszteletnek nevezhetjük. A mágusok a sámánoktól eltérő tulajdonságait jól jellemzik az ókori feljegyzések, amelyek szerint például Dicinius, a Kárpát-medencei „csaknem az egész filozófiára kiképezte a gótokat, fizikát, csillagászatot, logikát tanított“ – ahogy azt a történetíró Jordanes is megírta az i.sz. 6-ik században. A mágusok az eurázsiai térséget az i.e. évezredekben uraló szkítáknál is kiemelkedő szerepet játszottak. Az i.e. 7. évszázad körül szkíta látnokok, mágikus gyógyítók, vallási tanítók rajzottak ki észak felől az ókori görögökhöz. Mágusok voltak Platón, Démokritosz, Pythagorasz, Empedoklesz és Prótagorasz tanítói. Mágusok készítették fel az ókori Közép-Ázsiában a perzsa hercegeket a királyságra, az igazságosságra, bátorságra és önállóságra. Mágusoknak köszönhetik a perzsák politikai és civil intézményeiket is – írta a vallástörténész és iranista Gherardo Gnoli. „Mágusok fektették le

„s felhasználva a zene alapelveit, felmutatják a legtökéletesebb összhang létét a Világegyetemben a közös Egy-hez tartozás és a részek egymás iránti együttérzésében” a jog alaptörvényeit. Azt állítják, ők találták fel a geometriát, a csillagászatot, az aritmetikát” – írta Diogenes Laertius (i. sz. 200). A mágusok a társadalom jogrendjében az erkölcsi világrendet képviselték. Dio Khüszosztomosz (kb. i.sz. 40-112) szerint „a mágusok olyan emberek, akik a legméltóbbak az igazsághoz”. Victor H. Mair régészeti és nyelvi bizonyítékok alapján azt is kimutatta, hogy az ó-kínai „*myag, mágus, természettudós, filozófus” jelentésű szó nem kínai, hanem közép-ázsiai eredetű. Kínában a mágusok tanítása elsősorban az ősi királyi udvar vallási életében volt fontos. A kínai univerzalizmus, konfucianizmus, taoizmus a mágusok tanításaira épült, megőrizve az ősmúltba nyúló kulturális folytonosságot. Tegyük hozzá: az ókorban a filozófia még a természettudományt is magában foglalta. Alexandriai Kelemen szerint a filozófiát az ókori görögök előtti népek a világon a leghasznosabb tevékenységnek tartották. Valójában az egész ősi műveltség egyetlen egységes, átfogó világszemléleten alapult, amely magában foglalta a vallást, a társadalomirányítás eszméit, sőt a mesterségek ismeretét is. Alexandriai Philo feljegyzésében így ír a mezopotámiai mágusokról: „A káldeusok abban tűnnek ki minden más ember közül, hogy magukat a csillagászatnak és őseik megismerésének szentelik (…) s felhasználva a zene alapelveit, felmutatják a legtökéletesebb összhang létét a Világegyetemben a közös Egyhez tartozás és a részek egymás iránti együttérzésében, amely részek bár térben távoliak, nem választódnak szét, amennyiben rokonságukat megőrzik. (…) Ezek a bölcs emberek úgy képzelik, hogy ez a Világegyetem, amihez tartozunk, az

175

egyetlen, ami létezik, és [ez a Világegyetem] vagy maga az Isten, vagy magába foglalja Istent, mint a Világegyetem lelkét”. A magyar ősvallást felületesen a sámánizmussal azonosítják. Tény azonban, hogy a magyar ősvallás tisztségviselőit nem sámánnak, hanem mágusnak hívták. A magyar ősvallást őrző Árpád-kori magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait „mágusok” néven említették – írta a néprajzkutató Dömötör Tekla az Encyclopedia Britannica „Magyar vallás“ címszavában. A 14. századból származó Bécsi Krónika (manapság ismertebb nevén: a Képes Krónika) „Magos”-ok néven említi a mágusokat. A mágusok nemcsak a magyarság és a Közép-ázsiai népek őstörténelmében játszottak központi szerepet, hanem az ősi Kínában és Indiában is.

„Figyelemre méltó, hogy az ősi eurázsiai műveltségben három kozmikus alapelv alkotja a Világegyetem végső lényegét.” Victor H. Mair, a kínai nyelv és irodalom professzora a Pennsylvania Egyetemen 1990-ben megjelent tanulmányában régészeti leletek alapján mutatta ki a sámán és a mágus közötti különbséget. A sámán Hoppál Mihály összefoglalója szerint a nemzetség szellemi vezetője, áldozópap, lélekvezető, jós, gyógyító (vagy javas), költő és énekmondó (regös), továbbá a sámánizálás drámájának a főszereplője egyben, talán legjellemzőbb tulajdonsága az a megváltozott tudatállapotbeli utazás, amelyben a sámán a beavatási szertartáson, illetve gyógyításai alkalmával részt vesz. Ezzel ellentétben a Kínában ’myag’ (ejtsd: mag, az 'm' hang kicsit lágyabban ejtendő) névre hallgató ősi mágus az uralkodók udvarához szorosan hozzátartozó, magas rangú állami hivatalt tölt be, királyi tanácsadó, isteni tudással bíró látnok, felelős tisztviselőként illetékes a csillagászat, a fohászok, és a gyógyítás terén. Mai szóval: a mágus az államszervezésben kulcs�szerepet betöltő tisztviselő, a királyi tanács tagja, csillagász, pap, orvos, látnok egyaránt; röviden,

176

egy szóval: bölcs. Mair kimutatta, hogy a mágusok legalább hétezer éves múltra tekinthetnek vissza. Ez pedig teljes összhangban áll de Groot megállapításával: „Nagyon ősi időkben, vagy már a kínai vallás hajnala előtt, a mágusok vallásának szervezett papsága lehetett a későbbi Kína körzetében.” Az eurázsiai ősműveltség tudományos ismeretei a Világegyetemről és a kozmikus Egyháromságról Az ősi eurázsiai műveltség tudományos ismereteinek egyik fő jellemzője, hogy ismerték a Világegyetem első elveit. Ismeretes, hogy az első ógörög tudós, Thalész az őselveket (görögül: arché) kereste, vagyis tudott a kozmikus alapelvek létéről. Azt azonban ezek szerint már nem tudta, melyek a Világegyetem alapelvei. Ezzel szemben az ősi eurázsiai műveltségben a Kárpát-medencétől Kínáig tudták, hogy a Világegyetem legmélyebb alapelve az életelv. Az élet kozmikus alapelvnek tekintése megőrződött a kínai „chi”, az indiai „prána” eszméjében. „Minden kínai hagyomány megegyezik egy lényeges ponton: a Világegyetem egy mindent átfogó Élet-ösztönzést képvisel, egy mindent átható Élet-lendületet, amelyik soha egyetlen pillanatra sem szűnik teremteni és nemzeni, soha egyetlen helyen sem szűnik bővelkedni és kölcsönösen átható kapcsolatba hozni” – írta a kínai filozófus, Thomé H. Fang A „csí ” a kínai filozófiában az az éteri anyag, amelyből minden létrejött. Kínában megőrzödött hagyomány szerint a kozmikus törvény a bölcsesség alapja. A Su king egyik legrégibb részében (I, 4) ezt olvassuk: „A legbensőségesebb összefüggés van fent az ég és lent az emberek között, és aki ezt teljes egészében felismeri, az az igazi bölcs”.

„Test, lélek és értelem alkot egységet az emberben éppúgy, mint a kozmikus világban, a Világegyetemben.” Bár a csí a Világegyetem legfőbb alapelve, nem az egyetlen. Figyelemre méltó, hogy az ősi eurázsiai műveltségben három kozmikus alapelv alkotja a Világegyetem végső lényegét. Kínában a három kincs, a jing, chi és shen, azaz az anyag, életerő,

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció

szellem elve alkot egységet. Indiában a három gúnát, amelyek sattva, rajas, és tamas, azaz az anyag, az élet, és a szellem alkotja. Test, lélek és értelem alkot egységet az emberben éppúgy, mint a kozmikus világban, a Világegyetemben. Az eurázsiai műveltség lényegének megértéséhez ezekről a kozmikus alapelvekről kell közelebbi fogalmat alkotnunk. A kozmikus alapelv rendkívül mélyreható fogalom. Ókori jelentése szerint alapelv, princípium, az ógörögöknél arché az, amiből a látható Világegyetem ered, ami kormányozza az egész Világegyetemet. Az ókori Mezopotámiában a Világegyetemet, az Egy három kozmikus első elv egysége – írta Francois Lenormant "Chaldean Magic" című könyvében. Az alapelv mélyebbre ható fogalom a természettörvények fogalmánál is, hiszen a természettörvények is ezekből az alapelvekből – másképpen: első elvekből – származnak. Amíg a természettörvények száma meglehetősen nagy, pontosan nem is ismert, addig a még mélyebb alapelvek, az első elvek száma az ősi világban ismert módon: három. Három kozmikus alapelv, az anyag, az élet és az értelem kozmikus alapelve kormányozza az egész Világegyetemet, és ez a három kozmikus alapelv maga is egyetlen egységet alkot: az Egyháromságot. Ezeknek a kozmikus alapelveknek az ismerete a tudomány leghatékonyabb eszközeit jelenti. Az alapelvek rendkívüli szellemi mélységűek, az emberi értelmet valósággal próbára tevően mélyrehatóak, és éppen azért, mert olyan valóság-sűrítmények, amelyek mintegy dióhéjban magukban foglalják az egész világot, az összes alapvető természettörvényt és a megszámlálhatatlanul végtelen megfigyelhető jelenséget. Hangsúlyozzuk: az életelv mint kozmikus alapelv ismerete a Természet rendkívül mély, az egész modern civilizáció szellemi látóhatárát meghaladó szintű ismeretét jelenti. „A hagyományos, ősi társadalmakban az életelv az, amely az egyéni élet dinamizmusát kormányozta” – írta a vallástörténész Claude Riviere. A kozmikus életelv kapcsolja össze az emberi életet a Kozmosszal és az élet tiszteletét a legfőbb kozmikus értékként kijelölő erkölcsi világrenddel. Ez az ősi tudás a kozmikus alapelvekről a modern tudomány négy évszázados fejlődésének köszönhetően az anyagi világ terén tudományosan beigazolódott. A modern fizika legnagyobb vívmánya

Az Egy székely-magyar zászlaja a kettős kereszttel a csíksomlyói búcsún

annak felismerése, hogy a fizika összes alaptörvénye levezethető, ráadásul a legelegánsabb módon, egyetlen elvből – a legkisebb hatás elvéből. Az élettelen anyagi világ ezen alapelvéből az egzakt matematika segítségével levezethető a klasszikus fizika, a relativitáselmélet és a kvantumfizika összes alapegyenlete. Bebizonyosodott, hogy az egész anyagi világot valóban egyetlen kozmikus alapelv irányítja. A fizikai alapelv azonban csak az élettelen anyagi világot irányítja. Bármilyen lényeges is az anyagi alapelv ismerete a fizika számára, a fizika csak az élettelen anyag tudománya, ami csak a műszaki-technikai fejlődés számára fontos. Életünk és jövőnk számára még fontosabb az életelv pontos és megbízható ismerete, hiszen ha helytálló, akkor az életünket és jövőnket az életelv alapján építhetjük fel úgy, hogy megfeleljen életünk valódi lényegének. Úgy gondoljuk, hogy az emberiség és a tudomány számára még a fizika alapelvénél is fontosabb az életelv legalább ugyanolyan egzakt ismerete, mint az anyagelvé a fizikában. A nyugati civilizáció alapvetően a műszaki-technikai, anyagi fejlődésre és hatalomra irányul. Úgy gondoljuk, ez a materialista látásmód a legalapvetőbb oka a mai világot fenyegető ökológiai válságának. Ahhoz, hogy a civilizáció összhangba kerülhessen az egész Természetet átható élettel és értelemmel, alapvető jelentőségű lehet az életelv egzakt, matematikai alakban is megfogalmazott, tudományos kidolgozása. Ennek fényében meg kell említenünk, hogy ez Bauer Ervin munkásságának nyomán ma már elérhető. A Bauer Ervin egzakt elméleti

177

mélyebb és átfogóbb tör vények felé halad. Amikor a tudományos megismerés eljut a kozmikus alapelvekig, és felismeri, hogy ez a három kozmikus alapelv egyetlen egységet alkot, az Egy-et, onnan nincs tovább, mert az Egy maga a Világegyetem, mint minden létező egységes egésze, tehát rajta kívül nincs további létező. A z EGY eszméje magában rejti az ősi szakrális világrend lényegét, az Egyháromságot is.

A kettős kereszt az ősi szkíta jelképeken figyelemre méltó lényegi összefüggésben áll a Világfával

biológiájában megfogalmazott életelv minden lényeges tulajdonsága, kozmikus jellege és az élet felemelő és értelemszerű, az egész Világegyetemben összhangot teremtő volta révén azonosítható az ősi eurázsiai civilizációban ismert életelvvel. Ez a tény pedig azt jelzi, hogy az ősi eurázsiai civilizáció szellemi téren meghaladta a modern nyugati civilizáció látóhatárát és megismerőképességének mélységét. A kozmikus al apelvek Egyháromsága a z ókorban A tudományos megismerés a külső érzékszervek által érzékelt jelenségvilágból az egyre

A kettős kereszt a hétezer éves tatárlakai táblácska bal alsó sarkában

178

A z Egyháromsággal való kapcsolata miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ősi magyar rovásírásban az EGY olvasatú GY hang jele nem egy, hanem három vonalból áll. Ez a jel nemcsak a magyar rovásírás egyik jele, hanem a magyar ősvallás egyik legfontosabb jele is, alakjára nézve ez a kettős kereszt: ╪. Ez a kettős kereszt ősidők óta a mai napig a legfontosabb magyar nemzeti jelképek egyike (kép: az Egy zászlaja). Kétségkívül komoly oka kellett legyen annak, hogy az Egy jelét, amelyből Egyház szavunkat is képezzük, nem egy, hanem három vonallal ábrázoljuk. Szinte elkerülhetetlennek látszik, hogy az Egy jele maga is egy jelből álljon. Mégis, a magyar rovásírásban az egyetemes, kozmikus ’EGY ’-et nem egy, hanem három jellel ábrázoljuk. A z Egy az ősi magyar mitológiában Ipolyi Arnold vallástörténész szerint az Isten-fogalom elődje, őse volt. Komoly, sőt szakrális oka kellett legyen annak, hogy egy ilyen központi jelentőségű vallási fogalmat mégsem egy, hanem három vonallal ábrázoljanak. Amikor a „három” jelenti az „EGY”-et, akkor a hármasság egységéről: Egyháromságról van szó. Ez a kozmikus Egyháromság állt az ősi magyar mitológia bölcseleti rendszerének középpontjában. Ehhez az Egyháromság-eszméhez szorosan kapcsolódott a Világfa, az Életfa, a Tudás Fája eszméje. Ez pedig azzal állhat kapcsolatban, hogy a kozmikus Egyháromság a látható világ, a kozmikus élet és a kozmikus értelem egysége. A Világfa a szkíta kozmosz szerkezetének központi motívuma. A z a tény, hog y az id ő s zámí tá su nk előt ti évezredek ben az eu ráz siai m a ga sm ű velt ség kör zetében a V ilágfa , az Élet fa és a Tudás Fája jelképei szorosan összefonódtak, az élet, a Világegyetem és az értelem egységének eszméjét jelzi. A régészeti leletek szerint a Világfa jelképe a Kárpát-medencében

Az Új Selyemút és az ősi eurázsiai civilizáció

már az i.e. VII . évezredben kimutatható. A z erdélyi Tordos körzetében talált, az i.e. VII -ik évezredből származó táblákon a kettős kereszt mágikus-vallásos jele a kutatók szerint kapcsolatban áll a 2000 év vel későbbi mezopotámiai civilizáció írásjeleivel. A kettős kereszt függőleges törzse maga az életelv, a kozmikus Fa törzse, amelyen a két vízszintes ág közül az alsó az anyagelv, a felső az ér telemelv. A há rom kozmikus alapelv közül az életelv a legalapvetőbb, amely egybefogja, összetar tja a világot, amely e három között biztosítja az összhangot. Úgy tűnik, felülmúlhatatlan mélységű, felülmúlhatatlanul széles körű, és felülmúlhatatlanul elegáns bölcseleti rendszerről van szó.

„A nyugati civilizáció alapvetően a műszaki-technikai, anyagi fejlődésre és hatalomra irányul. Úgy gondoljuk, ez a materialista látásmód a legalapvetőbb oka a mai világot fenyegető ökológiai válságának.” Úgy gondoljuk, hogy a három kozmikus alapelv és ezek egységének ismerete az eurázsiai ősműveltségben rendkívüli jelentőséggel bír, mert a kozmikus Egyháromság a Világegyetem végső lényegéig hatoló bölcseleti rendszer létét jelzi számunkra. Olyan mélyreható tudásról van itt szó, amely meghaladja a mindmáig a tudományt az anyagi világra korlátozó nyugati civilizáció szemléleti kereteit. Ennek pedig azért van kiemelkedő jelentősége számunkra, mert a Természetet csak akkor láthatjuk értékesnek, ha saját élettel és értelemmel rendelkezőnek látjuk. A z ökológiai válság meghaladásához az emberiségnek éppen ilyen Természet-felfogásra van szüksége.

Szemléleti ak adályok a z eur á zsiai ősműveltség felfogásában Az eurázsiai ősműveltség lényege a kozmikus, életközpontú szemlélet. A modern nyugati civilizáció lényegét az anyagias szemléletben látjuk. Ezért a nyugati világban hosszú évszázadok, évezredek alatt bevésődött szemlélet alapján nem lehet helytállóan felfogni az ősi eurázsiai műveltséget a maga saját összefüggéseiben, saját értelmezési rendszerében. Az ősi eurázsiai civilizáció felfogásában szemléletünket befolyásoló néhány legfontosabb téves, anakronisztikus eszme a következő: a kozmikus életközpontú ősműveltség sámánizmus szóval lefedése és ezzel egybemosása; az eurázsiai ősműveltség hatalmas korának és magas fejlettségének figyelmen kívül hagyása; a hatalmas, korokat és térségeket átfogó műveltség egységességének figyelmen kívül hagyása; az ősidőkben érvényes népesedési viszonyok figyelmen kívül hagyása; és az az emberiség ősmúltjának alapvetően hamis megítélésére vezető téveszme, hogy a filozófia és a tudomány az ókori görögökkel kezdődött. A sámánizmus 19. századi elnevezés a korabeli szibériai népek vallására. Tény, hogy a 19. századi szibériai népek vallási élete és néphagyománya a 12-13. századi mongol, majd a 16. századtól kezdődő orosz hódítás három évszázada után megroppant, óriási mértékű hagyományvesztésen ment át. Óvakodnunk kell attól, hogy az eredeti mivoltából ennyire lényeges mértékben vesztett néphagyományt sámánizmus néven vis�szavetítsük az ősi Selyemút korába, kétezer vagy még több évvel korábbi időszakba. A nyugati civilizáció az elmúlt évezredekben óriási fejlődésről adott tanúbizonyságot, elsősorban azóta, hogy felelevenítette és továbbfejlesztette az ókori görögöknél megőrződött tudást a reneszánsz korától kezdve. Úgy gondoljuk, az a tudás, amelyből a 19. századi sámánizmus csak egyes elemeket őrzött meg, az ősi eurázsiai műveltség mágusainak tudása volt. Ebből a tudásból a nyugati civilizáció csak az anyagi fejlődés felé vezető ágat vette át. Új és még jelentősebb reneszánsz bontakozhat ki, ha az ősi eurázsiai magasműveltség másik két

179

ágát, az élet és az értelem tudományos fejlesztése felé vezető ágat is átveszi az az új eurázsiai civilizáció, amelynek éppen ebben a térségben máig élő, kitörölhetetlen nyomai vannak. Kizökkent vil ág és a civiliz áció al apkérdése Sokáig úgy tudtuk, hogy az ókori görögökkel kezdődött úgyszólván minden, ami a modern világ számára érték. Csakhogy maguk az ókori görögök, Strabón és Homérosz ismerik el, hogy náluk kezdődtek a bajok. Strabón (i.sz. 23 körül) ugyanis főművében Homéroszra (i.e. 800 előtt) is hivatkozva ezt írja: „a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket, amennyiben bevitte közéjük a fényűzést, az élvhajhászást, a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját... a fondorlatosságot...a vagyongyűjtést... az igazságtalankodást... a züllött- séget... a kétszínűséget...”. Majdnem háromezer éves egységes irányultsága arra utal, hogy a nyugati civilizáció lételméleti állásfoglalás az anyagi világ elsődlegessége mellett az élettel, az emberrel és az értelemmel, a természetet, az életet és az értelmet tisztelő felfogással szemben. Mircea Eliade „A szent és a profán“ című könyve szerint a nyugati civilizáció a világtapasztalásnak az a viszonylag új módja, amely az életet és a Kozmoszt teljes mértékben minden szentségétől megfosztottként fogja fel. Feltehető, hogy ezen a rendkívül mélyreható szinten, a lételmélet szintjén zökkent ki az idő, közel 3000 évvel ezelőtt. Bármennyire is sok előnye származott az emberiségnek az anyagi műveltség magas szintre emeléséből, amely jelentős részben a modern természettudománynak köszönhető, mégis hosszú távon elkerülhetetlen, hogy az emberiség visszazökkenjen a hosszú távon fenntartható, a Természettel, az életközösségekkel és az értelemmel összhangban álló, ökologikus civilizáció irányába.

Az eurázsiai ősműveltség jelentősége az Új Selyemút és az ökologikus civilizáció építése számára Az ősi Selyemút évezredei gazdasági és kulturális téren számtalan sok szállal kötötték össze a térség népeit. Ezek a mélyen gyökerező hagyományok fontos szerepet játszhatnak a mai szempontok és körülmények figyelembe vételével az Új Selyemút jövőjében. Az OBOR, az „Egy Övezet, egy Út” korában Magyarország kapcsolhatja össze Európa központját a felemelkedő Kelettel. Az Új Selyemút óriási felemelkedési lehetőséget jelent minden érintett ország népe számára. A legnagyobb akadályt az Új Selyemút gyors fejlődésében az eurázsiai térség népeinek kulturális elszigeteltsége és közös gyökereitől elidegenedése jelenti. Az OBOR „puha elemei”-ben, az ökologikus szempontoknak megfelelő posztmodern kultúrában, jogrendszerben és oktatásban rejlik Eurázsia felemelkedésének hosszú távú biztosítéka. Kulcsfontosságú, hogy az OBOR kulturális téren e népek ősi hagyományaihoz szervesen illeszkedő megalapozásra tegyen szert. Tény, hogy e térségben a népek történelmi emlékezete, hagyományai, ősi műveltsége máig őrzi a közös, a népeket egymással és a Természet teljesebb dimenzióival összekötő elemeket. Kutatásaink jelzik, hogy a Selyemút ősi műveltségében olyan magas szintű tudás, sőt bölcsesség rejlik, amely a nyugati szemlélet uralta évszázadokban elkerülte a figyelmet, és amely a modern tudománynál fejlettebb, szélesebb látókörű és mélyebbre ható posztmodern tudomány megszületése révén kerülhet újra előtérbe. Ez a teljesebb, az anyag tudományán, a fizikán kívül az élet és az értelem természettörvényeit is feltáró posztmodern tudomány a kulcs az ősi műveltség, a Selyemút hagyományos kultúrájának tudományos megalapozásához, újra

felfedezéséhez és értékeléséhez. Mindez annál inkább időszerű, mert az ősi műveltségben gyökerező szemlélet alapvető egyezésben áll a térség tartós felemelkedését biztosító ökologikus szemlélettel, amelynek lényege az életközösségek, az ember, a társadalom és a Természet összhangjának biztosítása. A civilizáció legalapvetőbb szemléletében az ökológiai szempontok elsődlegessége ma már nem annyira választás kérdése, mint inkább megkerülhetetlenül szükséges lépés, az idők parancsa a világ egyre nagyobb részén. Az ökologikus, posztmodern civilizáció akkor válhat a modern civilizációnál hatékonyabbá, ha megteremti saját tudományos alapját, a modern tudománynál hatékonyabb posztmodern tudományt. Eljött az ideje, hogy a modern tudományos világkép egyoldalúságát felváltsa a kiegyensúlyozott, az ember, a nemzetek, az emberiség és a Természet összhangját elősegítő ökologikus tudományos világkép. A z átfogó, kiegyensúlyozott tudományos világkép a 21 . század legkorszerűbb szemléleteként a hosszútávú közgazdasági, pénzügyi, jogi és szociális fejlődés legfőbb motorjává válhat. A civilizáció minőségi megújulásához átfogó szemléletváltásra van szükség, egy egészséges természet- és társadalomfelfogásra és emberképre, mert ezek biztosíthatnak kiegyensúlyozott, egészséges és hatékony jövőképet számunkra a társadalom-irányításban éppúgy, mint a nemzetek egymással fenntartott kapcsolataiban és a családban. Így például a posztmodern tudomány emberképében az embert kozmikus, szakrális természettörvények, az anyag, az élet és az értelem természettörvényei, vagyis kozmikus teremtőerők hatják át és kötik össze a Természettel, végső soron a Világegyetemmel. Az ökológiai civilizáció építésének megalapozói és előfutárai között jelentős szerepet játszik az

Alfred North Whitehead, John B. Cobb és David Ray Griffin nevéhez fűződő folyamatfilozófia és az építő posztmodernizmus. A kínai ökológiai civilizáció pillérei az ősi kínai filozófia, az építő posztmodernizmus és az organikus gondolkodás. Az ősi eurázsiai magasműveltség tudományos világképének egyezése az átfogó, életközpontú posztmodern tudománnyal lehetővé teszi mind a folyamatfilozófia, mind az építő posztmodernizmus, az organikus szemlélet és az ősi kínai filozófia tudományos megalapozását és továbbfejlesztését. A társadalom legalapvetőbb, emberi erőforrásai ma kihasználatlanul parlagon hevernek. A felmérések szerint az iskolát végzettek több mint fele profán szemléletű nihilistaként kerül ki az életbe. Életünk legalapvetőbb természetes iránya lelki és szellemi képességeink mozgósítása az élet felemelésének érdekében, egyéni és közösségi életünk összhangba hozása az ember belső világát és a Természet egészét egyaránt átható kozmikus teremtőerőkkel, az anyag, az élet és az értelem kozmikus törvényeivel. Az ökológiai civilizáció építésének sikerében óriási jelentőségű a természetadta emberi erőforrások mozgósítása annak érdekében, hogy az ember megtalálja helyét a Természetben, felismerje természetadta helyét a társadalomban és a világban, életét az emberiség javára fordítsa és értelmével az emberiség hosszútávú felemelkedése javára szolgáló döntéseket hozzon. Az egészséges világkép, emberkép és társadalomkép tudományos alapon, a józan ésszel és a közjóval összhangban ad útmutatást az emberiség és a civilizáció fejlődése számára. A posztmodern tudományon alapuló átfogó, holisztikus világkép alapvető összhangban áll az Új Selyemút körzetének népei által máig őrzött ősi magasműveltséggel.

182

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

183

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

Szerző: Dr. Grandpierre Attila

Az emberiség alapvető törekvése, hogy minél jobban éljen, minél teljesebben élje életét. Cikkünkben felhívjuk a figyelmet a civilizációk két alaptípusára, az életközpontú és az anyagközpontú civilizációra. Nemcsak az ősi időkben élt az ember életközpontú civilizációban. Megszületésünk után néhány évig mindnyájan életközpontú szemlélettel fogtuk fel a világot. Később családunktól, majd az iskolától, a társadalomtól eredeti, természetes lényünkre újabb civilizációs rétegek rakódnak rá, amelyek az anyagközpontú civilizációban elidegenítenek bennünket eredeti lényünktől. Az elidegenedés miatt emberi alkotóerőnk a töredékére csökken. Az elidegenedés leküzdéséhez az élet tudománya döntő segítséget adhat. Az új, egzakt biológia segítségével eljutunk az első átfogó, lényegében teljes tudományhoz. Az egzakt biológia alapelve a Világegyetem legalapvetőbb természettörvényeként az élet teljességére, a teljes egészségre ösztönöz bennünket. Az átfogó tudomány első elvei megalapozzák az átfogó tudományos világnézetet, amelyet egészségesnek nevezhetünk, mert teljeskörű, kiegyensúlyozott, megfelel a valóság lényegének. Az átfogó tudomány szerint a Világegyetem legátfogóbb és legalapvetőbb tulajdonsága, hogy él. S ha így van, akkor az élet megértése kulcs az egész világ megértéséhez és az ökológiai civilizáció sikeréhez. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan.

A civilizációk két alapvető fajtája: a természetes és a modern Az emberiség történetében alapvetően kétfajta civilizációt különböztethetünk meg: az ősi, a Természettel összhangban élő, életközpontú és a modern, materialista jellegű, anyag-központú civilizációt. A civilizációk ezen két alaptípusra felosztását – többek között – alátámasztják az emberiség fennmaradt őshagyományai, történelmi emlékezete a legrégibb időkről; a vallástörténelem; a mitológia-történelem; a népmesekutatás; és a történelemtudomány.

184

A természetes civilizációt az ember és az élő Természet összhangja jellemzi. Az ember a Természet teremtőerőinek (lásd alább, A Természet első elvei c. szakaszban) szülötte, ezek emberi megtestesülése. Az ember alapvetően éppúgy természeti lény, mint bármely földi élőlény. Az emberi természet – nem véletlen a szóegyezés – és a Természet egylényegű. Az ember évmilliókon át a Természet ölén, a Természettel egybeforrva élt. Az ősi civilizáció természetvallásában az ember a Természetet a legnagyobb tiszteletet ébresztő erővel, a kozmikus életerővel feltöltöttként fogta fel. A természetes civilizáció embere a Természet iránt hálát érez, adományait messzemenően méltányol-

ja. A Természet minden lényében rejtetten ott lappangó energia misztériuma iránt rendkívül érzékeny. A természeti rendből adódó erkölcsi erényeknek az őszinteséget, a becsületességet és a tisztaságot tartja, és a legmagasabb tisztelettel fordul a bámulatot és csodálatot ébresztő természeti rend törvénye, a Természet életfolyamatainak tökéletessége felé. A természetes civilizáció szakrális, számára a Természet rendje szent, az élet szent, az értelem szent, mindannyian a legmagasabb tiszteletben részesülnek. A természetes civilizáció embere a Természettel együttműködésre törekszik. A modernitásban egyik sem szent. A modern ember használja a környezetét, és nem együttműködésre törekszik. A természetes

minden más korban, illetve körzetben az ember mindig arra törekedett, hogy szent univerzumban éljen. Az ősi, szakrális civilizáció embere bátran vállalja a súlyos felelősséget például azért, hogy részt vesz a világ teremtésében, saját világa létrehozásában, a növények és állatok életének biztosításában stb. Ez azonban a felelősségvállalásnak más fajtája, mint amit mi, modern emberek valódinak és érvényesnek tartunk: kozmikus síkon történő felelősségvállalás. A nyugati előtti természetes civilizáció emberének olyan világszentségben van része, amely mind az állat-, mind a növényvilágban megnyilvánul. Az ősi ember számára a Kozmosz élő és tagolt egység.

civilizáció az életet tartotta a legalapvetőbb létezőnek, és így az életet a legmagasabb megbecsülésben részesítette; ezért volt életigenlő és harmonikus, ezért maradhatott fenn rendkívül hosszú időkön át. Az emberiség alapélményét, a Természetet átható élet szentségének élményét a materializmus egyre növekvő uralma szorította háttérbe. Az élet és a Természet szentségének élményét felváltotta a nihilisztikus, profán civilizáció élménye.

Ez az ősi, életigenlő, szakrális világrend Európa középső, keleti és Ázsia nagyobb részén az i.u. 1200-as évekig fennmaradt a természetvallásban, és máig tovább él a konfucianizmusban, a sintoizmusban és a Selyemút népeinek őshagyományaiban. A nyugati civilizáció megszületésével és hódításaival ezt az eurázsiai életigenlő civilizációt fokozatosan felváltotta az egyre inkább materialista jellegű, az életben és a Természetben rejlő belső értéket nem tisztelő civilizáció. Albert Schweitzer érvelése szerint az ősi európai világnézetet a középkorban az életet és a világot lényegében tagadó, a természetfölöttire irányuló szemlélet váltotta fel. Az életigenlés azonban a középkorban keletről Európába érkező, a zoroasztrizmussal és a kínai filozófiával lényegi rokonságban álló világnézetű, eleinte még „barbár”, azaz „pogány” népek alkotóerejére támaszkodva, az 1300-as évektől újjászületett ugyan, de az 1800-as évektől fokozatosan ismét háttérbe szorult. A modern európai gondolkodás tragédiája, hogy az élet- és világigenlés, valamint az erkölcsi világnézet között eredetileg meglevő kötelékek lassan meglazultak és felbomlottak, tragikus törés lépett fel az európai történelemben.

Úgy tűnik, Európában a civilizáció romlása a régi görögökkel, a nyugati civilizáció megalapítóival, az i.e. 800 körüli évszázadokban kezdődött. Strabón, a legjelentősebb ókori görög történetíró Homéroszra hivatkozva ezt írja: „A nálunk [a görögöknél] dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt, s megrontotta az erkölcsöket... Bevitte közéjük a fényűzést, az élvhajhászást, a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját... Mindez látszólag elősegíti a civilizáltabb szokásokat, de kétségkívül megrontja az erkölcsöket és kétszínűségre vezet, a korábbi hamisítatlan őszinteség helyett”. Az erkölcsi romlás ezen jelei egytől-egyig a materialista szemlélet jellemzői. A civilizáció szorosan összefügg az anyagi-technológiai vívmányokkal, amelyek gyakran életmódváltásra vezettek, s nem egyszer a hagyomány leértékelésével, profanizálódással, a materializmus fokozatos erősödésével jártak. Az ökológiai civilizáció építésében fontos szerepet játszhatnak azok a hagyományos életmódot élő népcsoportok, amelyek életmódjukban és világnézetükben is, tehát teljesebben őrzik az évmilliós tudás-örökség tiszta forrását. Ahogy Mircea Eliade, a kiemelkedő vallástörténész olyan meggyőzően kimutatta, a profán, nyugati civilizáció, „a teljesen deszakralizált világ, kozmosz az emberi szellem történetében új felfedezésnek számít”, s

Az életközpontú értékrend és alkotóerő megtörése kisgyermekkorban Ahogy az ősi, természetes civilizációban, értékrendünk egyéni életünk első éveiben is az élet értékelésén nyugszik. Ez a természetes értékrend, az élet értékrendje. Kisgyermekkorunkban az évek múlásával egyre növekedő súllyal rakódik ránk a családban (bölcsődében, óvodában) tanult második értékrend. Amikor ez a második, családi értékrend ütközik az első, életelvű értékrenddel, meghasonlás lép fel személyiségünkben. Gordon W. Allport amerikai személyiségpszichológus rámutatott, hogy Nyugaton a csa-

185

ládi-társadalmi hatások rendszerint 3-5 éves korban kerekednek felül a kisgyermek eredeti, természetes én-jén; ekkorra már „a nyugati ember énje [belső világából] úgy kiáll, mint egy feltartott hüvelykujj”. Figyelemre méltó, hogy ezzel egyidejűleg a gyerekek önálló, eredeti látásmódja, alkotóereje fokozatosan háttérbe szorul. 3-5 éves korban az emberi alkotóerő még a gyermekek 98%-ában eléri a kreatív géniusz szintet, 25-30 éves korra azonban ez az arány 2% alá süllyed. Mi lehet ennek az oka? Tény, hogy 6 éves kortól a második értékrendre rárakódik a harmadik értékrend, az iskolai tanítás, a tananyag értékrendje. A modern, kötelező iskolai oktatás materialista világnézetű, száraz adatok bebiflázását erőltető tananya-

186

ga elnyomja a szabad akaratot, érdeklődést, távoli az élettől, lényegében idegen a gyermekek eredeti érdeklődésétől, természetes motivációitól, a nihilizmust erősíti, és kiöli a bennük rejlő alkotó géniuszt. Az emberi alkotóerő a civilizáció legfőbb hajtóereje. Az a civilizáció, amely megőrzi az eredeti, velünk született emberi alkotóerőt, érdeklődést, kíváncsiságot és motiváltságot, összhangban az ember természetével, a bennünk rejlő természeti erőkkel és képességekkel, nem csak sokkal magasabb életörömöt biztosítana az emberiségnek, de egyszersmind óriási civilizációs hajtóerő-többletre tenne szert a materialista civilizációban szokásos mértékhez képest.

A modern civilizációt jellemző materialista világnézetben az élet, az értelem és az anyagi világ szerves egysége, a Természet úgy tűnik fel, mint ami nem több mint anyag; az élet és az értelem pedig úgy, mint ami nem több mint az anyagi világ önálló oksági erővel nem rendelkező mellékjelensége. Következésképpen, a modern világban az élet és az értelem alárendelődik az anyagi világnak, és így saját mivoltától elidegenedve a materializmus követésére kényszerül. Ahogy Leo Strauss nagyhatású kritikájában vázolta, a modernitás lényege az a törekvés, hogy „felszabadítsa” az emberi akaratot minden „külső”-nek tekintett tényezőtől, mint például az Isten, a Természet, és a történelem. A modernitás sikeressége azonban aláássa magát

a modernitást, mert a minden iránytű nélkül maradt modern nyugati ember már nem tudja, mit akarjon, és elvesztette abba az értelembe vetett hitét, amely legmagasabb céljait megerősíthette volna. Eredeti, természetes irányultságát elvesztve a nyugati ember a materializmus könnyű prédájává válik. A történelem kilép természetes medréből, kizökken az idő, ahogy Shakespeare 1602-ben megfogalmazta. Természetes körülmények között az emberi életakarat és az értelembe vetett hit az emberi alkotóerő elsődleges hajtóerői. A modernitás válsága azzal járt, hogy a modern civilizáció leértékelte, parkolópályára kényszerítette legnagyobb erőforrását, az emberi alkotóerőt éltető belső motiváltságot.Következtetésünket alá-

187

támasztja, hogy Niall Ferguson, a Harvard Egyetem történész-professzora szerint az elmúlt évtizedekben a nyugati emberek elvesztették hitüket saját civilizációjukban. Az egészség és az ökologikus szemlélet kapcsolata Az ember alapvetően természeti lény volta azt jelenti, hogy önazonosságunk alapvetően egybeesik a Természettel. Ez csak úgy lehetséges, hogy a Természet élőlény. A Természet alatt itt a Világegyetemet értjük, vagyis minden létező egységes egészét. Ha a Világegyetem él, élete akadálytalanul zajlik, mert nincs rajta kívüli létező. Ha természeti lényként egylényegűek vagyunk a Világegyetemmel, akkor életünk személyes összeköttetésben áll ezzel az akadálytalanul zajló, különleges, kozmikus élettel. Természeti lényünk révén egyek vagyunk a magasabb szinten szerveződő, kozmikus életet élő Mindenséggel, az Egész-szel. Lényünk ezért rendkívüli mélységű, és így csak akkor ép, ha nem idegenedik el ettől az Egész-től. S ha önazonosságunk alapvetően egybeesik ezzel a végtelen, égi szabadságban élő Mindenséggel, akkor hozzátartozik az emberi lélek épségéhez, egészségéhez. Az ökológia az életközösségek és viszonyaik, kölcsönhatásaik és kapcsolataik tudománya. Ha a Természet él, akkor az ökológia a Világegyetemet is magában foglalja, és így a legátfogóbb tudománnyá válik. A materializmus keretein belül az ember lénye egyéni testére korlátozódik. A World Health Organization (WHO) definíciója szerint az egészség “a teljes fizikai, mentális és társadalmi jól-lét, nemcsak a betegség és a legyengülés hiánya”. Mentális jól-lét alatt az érzelemvilágunk és gondolatvilágunk magas szintű jól-létét értjük. Ahhoz, hogy az egészséget, ezt a civilizációnk egészsége számára rendkívül lényeges fogalmat teljes súlyában foghassuk fel, a WHO egészség-meghatározását kicsit pontosítanunk kell, és ki kell terjesszük az élet legalapvetőbb szintjére, természeti lény voltunkra, és az ember és a Természet kapcsolatára. Figyelembe véve, hogy az emberiség akkor tudja a Természetet megbecsülni, ha saját, belső értékkel bíróként fogja fel, az ökológia alapvető feladata, hogy a Világegyetemet élőlénynek tekinthesse. A Természetet értékelő ökológia tudományos megalapozásához az életet a Kozmosz egészére kiterjesztő egzakt biológiára van szükség. A fizikai egészségre korlátozódó

188

materialista egészségfelfogástól megkülönböztetve, az így nyert egészségfogalmat, amikor a megértéshez szükséges, teljes egészségnek nevezzük. Így egészség-meghatározásunk a következő alakot ölti: az egészség egyéni, társadalmi és természeti lényünk teljes fizikai, lelki és szellemi, társadalmi és természeti jól-léte, az ember és a Természet kapcsolatának teljes jól-létét is beleértve. A teljes egészség nemcsak a betegség hiánya, hanem mindenféle, fizikai, lelki és szellemi egészségrontó hatástól mentesség, és mindenféle, fizikai, lelki és szellemi erővel, teljes életerővel, lelkesedéssel, tisztánlátó képességgel való feltöltöttség. Magában foglalja természeti lényünk teljes összhangját az élő Világegyetemmel. Ez a teljes egészség együtt jár a lélek és az értelem, a boldogság és a tisztánlátás magas szintű, teljes kibontakozásával. Ha ezeket a tulajdonságokat szeretnénk kiemelni, nevezhetjük a teljes egészséget életteljességnek, az élet teljének is.Lelki és szellemi épségünk megőrzéséhez egészséges, életigenlő, értelemigenlő és világigenlő civilizációra van szükségünk. Albert Schweitzer, a Nobel-díjas orvos és filozófus meghatározásában a világ- és életigenlés az embernek az a belső meggyőződése, hogy az élet egy valóságos létező, a világnak és az életnek belső és nagy értéke van, az élet mindenki számára végtelenül értékes, az emberi szellem az egész világot képes átfogni, és az embernek sohasem szabad feladnia küzdelmét. Az életigenlő és világigenlő civilizáció a világ két körzetére jellemző; ezek Európa és Kína. „Sehol sem érezték át a világ- és életigenlés problémáját olyan elementáris és átfogó módon, mint a kínai gondolkodásban”. Előző tanulmányunkban jeleztük, hogy e két körzet között az őskorban és az ókorban a Selyemút kulturális egységet teremtett, amely egészen i.u. 1200-ig fennállt. A nyugati civilizáció a materializmus egyre nagyobb mértékű eluralkodásával letért erről az útról. Kína viszont megőrizte – egészen Mao idejéig – élet- és világigenlő világnézetét. Az elmúlt évtizedekben ez az ősi ökologikus világszemlélet Közép-és Kelet-Európában és Kínában is újjászületőben van. Az egészség alapvetően ökológiai fogalom, mert az élet a Világegyetemben közösségi és alapvetően egymásra támaszkodó jellegű. Ahogy az átfogó ökológiában, úgy az ősi magyar mitológiában is a Világegyetem a kozmikus élet szerveződésének legfelsőbb szintje, a Legfelsőbb Lény. Hasonlóan, a Világegyetem a kínai felfogás szerint is élőlény. Korunkban az asztrobiológia és az antropikus kozmológia váratlanul alapvető

189

kapcsolatot teremtett a Világegyetem és az élet tudományai között. Ezt a kapcsolatot erősíti a biológia Bauer Ervin magyar származású biológus által felfedezett egyetemes természettörvénye, a James Lovelock által kidolgozott Gaia-elmélet, amely a Föld élő voltának elmélete, a Héliosz-elmélet, amely a Nap élő voltának elmélete, és az Élő Világegyetem elmélete. Ezen egymást erősítő trendek az ókori hun-magyar és a kínai életközpontú filozófia modern tudományos alátámasztását jelentik. A civilizáció lételméleti alapja A metafizika egyik fő ága az ontológia, magyarul lételmélet, vagyis a létezés mibenlétének és alapvető fajtáinak tudománya. A materializmus az anyagot tartja egyedül létezőnek, az életnek és az értelemnek nem tulajdonít lételméleti súlyt. Az életközpontú világnézet az anyagnak, az életnek és az értelemnek egyaránt lételméleti súlyt tulajdonít, s e három közül az életet tartja alapvetőnek. Az életközpontú világnézetben az anyag, az élet és az értelem egységes egészet alkot, és ezért, legalábbis természetes körülmények között, e három valóságfajta összhangban áll egymással. A természetes civilizáció metafizikus, szakrális és harmonikus, a materialista anti-metafizikus, profán és elidegenedett. Bár a modern tudomány kifejlődésében az

190

új, materialista metafizikán alapuló mechanikus világkép kialakulása játszotta a kezdeményező és meghatározó szerepet, a modernitás a metafizikát megpróbálta leértékelni. Ez pedig saját fennmaradása számára hátrányos, hiszen a nyugati civilizáció első változatának, a görög-római civilizációnak koraközépkori bukását saját, „pogány” metafizikán alapuló világnézetének bukása okozta. A nyugati civilizáció materialista világnézete azon a rendkívül kétséges metafizikai feltevésen alapszik, hogy a fizika, az anyag tudománya az egész Világegyetem minden aspektusát le tudja írni, vagyis az élőlények viselkedését éppúgy, mint az élettelenekét. Ez a feltevés lételméleti szintű feltevés, azt jelenti, hogy minden változásnak kizárólag fizikai oka lehet, vagyis minden változás kizárólag fizikai erők hatására lép fel. Csakhogy az élettelen tárgyak viselkedésének előrejelzésében rendkívül sikeres fizika az élőlények viselkedésének előrejelzésében teljes csődöt mond. A mindennapi tapasztalatnak is élesen ellentmond, hiszen az emberi viselkedést alapvetően nem fizikai erők, hanem ösztönök, érzések és gondolatok irányítják. Ráadásul, ahogy az alábbiakban kimutatjuk, korunkban a nyugati civilizáció materialista világnézetét saját legfőbb segédeszköze, a tudomány cáfolja meg. Mivel az anyag, az élet és az értelem egymáshoz viszonyított jelentősége lételméleti kérdés, a civilizációt alapvetően lételméleti állásfoglalásnak tekintjük. Ez a

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

lételméleti állásfoglalás az, amelyik olyan rendkívüli mélységű, hogy mindennapi gondoktól terhelt, kisebb kérdésekhez szoktatott és ezekkel túlságosan megterhelt gondolkodásunk számára jószerivel teljesen járatlan világnak számít. Pedig éppen, mert rendkívül mélyreható, a civilizáció képes gondolkodásunkat észrevétlenül is saját lételméleti állásfoglalása irányába vezetni, például a materialista keretek közé terelni. Ráadásul a civilizáció lételméleti állásfoglalása korai életéveinkben kritika nélkül jut belső világunkba. Miután megszoktuk, úgy vezeti meg az embert, hogy nem vesszük észre. Így mindennapi életvezetésünk alakításában rendkívül hatékony, és az emberiség jelentős részére ki tudja terjeszteni hatását. A civilizáció lénye-

és gondolatvilágunk minőségének javítására – vagy éppen anyagi értékeink gyarapítására, több pénz vagy hatalom elérésére. A világnézet határozza meg, mely kérdések fontosak számunkra, és azt is, milyen válaszok adhatóak ezekre a kérdésekre. Amit gondolkodásnak nevezünk, az általában nem több mint eleve meglevő világnézetünk alkalmazása az adott helyzetre. A világnézet a tudományban is alapvető, anélkül, hogy ezt rendszerint tudomásul vennénk. Alapvetően a világnézet szabja meg azt is, mit gondolunk a tudományról. A világnézet nagyobb gyakorlati jelentőségű, mint a tudomány. A világnézet tudattalan kialakulása és tudattalan alkalmazása egyike azoknak a fő okoknak, amelyek miatt a világnézet rendkívüli jelentősége

gének éppen ezért uralkodó lételméleti állásfoglalását tekintjük. Akkor beszélhetünk civilizációról, amikor az uralkodó lételméleti állásfoglalás hatásrendszere népek sokaságára és történelmileg jelentős időszakra terjed ki.

nem tudatos. A világnézet azért is rendkívüli jelentőségű, mert három rétege: a velünk született, a családtól kapott és a társadalomtól kapott, minden emberben már ifjúkorban kialakul, és rendszerint az egész életvezetést meghatározza. Ráadásul éppen a világnézet rendkívüli jelentőségének elsikkadása miatt felnőttkorban is nagyon kevesen ismerik fel világnézetük egész életükre gyakorolt alapvető szerepét. Mégis, ha tudatosítjuk magunkban, képesekké válhatunk világnézetünket egészségessé tenni, és ezzel életünket a felemelkedés irányába állítani.

A civilizáció lényege és leghatékonyabb eszköze: a világnézet A Világegyetem minden létező egységes egésze, az egységes valóság. A lételméleti, szakszóval ontológiai állásfoglalás a világ egészének lényegéről alkot véleményt, ezért szükségképpen világnézeti jellegű. A világnézet a lételméleti állásfoglalás mindennapi életben alkalmazható formája, a világ összes jelenségére alapvető magyarázatot adó egységes rendszer. A világnézet a világ értelmezésének, értékelésének és érzékelésének egységes rendszere, meghatározó alapja, az a mód, ahogyan a világot felfogjuk és értékeljük. A világnézet a civilizáció leghatékonyabb eszköze, mert a családon és a társadalmi hatásrendszeren keresztül kora gyermekkorban beépül a gyermekekbe, és alapvetően meghatározza világfelfogásukat, még a felnőttek számára elérhető kritikai gondolkodás kifejlődése előtt. Emiatt, ha később nem tudatosul, észrevétlen marad. Észrevétlen marad az is, hogy a világnézet mindent eldöntő jelentőségű életvezetésünk alapvető irányának meghatározásában. Ezért a világnézet jelentőségének tudatosítása létfontosságú. Másképpen megfogalmazva: a világnézet a döntéseink alapjául szolgáló gondolatvilágunk és értékrendszerünk egységes rendszere, és így cselekvésünk legalapvetőbb irányítója. Az a mód, ahogyan felfogjuk a világot, kulcsfontosságú, mert minden élményünket, tapasztalatunkat felhasználhatjuk az életminőségünk, érzésvilágunk

A világnézet jelentősége abban rejlik, hogy dióhéjba foglalja a Világegyetemet, és ez a dióhéjba foglalt tudás a civilizáció minden tagjának gondolkodásába beépül. Gondolkodásunk következő szintje: a tudomány és az oktatás hatása. Az eddigiekben jeleztük, hogy gondolkodásunk természetes, elsődleges szintje a természetes, életközpontú világlátás. A nyugati világban erre rakódik rá a gondolkodásunk második szintjét meghatározó, családban tanult értékrend, amely a szülők meghatározó szerepe és a szülők társadalomba beilleszkedése révén rendszerint többé-kevésbé összhangban áll a társadalom, illetve a civilizáció értékrendjével. A materialista civilizációban a szülők rendszerint materialista világnézetűekké válnak, s így a nyugati civilizációban gondolkodásunk második szintje materialista világlátássá válik. Az első két szint tudattalanul, észrevétlenül hat ránk. A harmadik szint a tudatos gondolkodásé. A mai világban a tudatos gondolkodást jelentős részben a tudomány hatása jellemzi. Mind a szülők, mind az iskolában tanuló gyermekek a tudományos igazságokat tartják mérvadónak annak eldöntésében, mi igaz és mi nem. Amennyiben a tudomány materialista jellegű, ahogy ez a helyzet a fizika kizárólagosságát valló modern tudománnyal, gondolkodásunk harmadik, tudatos

191

szintje is – rendszerint észrevétlenül – a materializmus keretei közé terelődik. S ha ez a harmadik szint alapvetően összhangban áll a második, családi meghatározottságú világnézettel, akkor megerősítik egymás hatását, és még hatékonyabban szorítják a háttérbe a velünk született, életközpontú világnézetet, s vele lelki-szellemi egészségünket. Az elidegenedés még nagyobb mértékűvé válik.

Gondolkodásunk mindhárom szintjének rendkívüli jelentősége van az ökológiai civilizáció építése számára.

Gyermekeink világnézete a harmadik gondolkodási szinten akkor maradhat egészséges, ha az iskolai oktatás szemlélete életközpontú, és ha a fizikai, lelki és szellemi jól-létet összehangolva mindegyikre megfelelő figyelmet fordít. Mindaddig, amíg egyetlen egzakt tudomány létezik, az anyag tudománya, a fizika, és ennek az egzakt tudománynak a tekintélyével ruházzák fel a legfeljebb csak hipotézisnek tekinthető materialista metafizikát, az iskolai oktatás világnézete alapvetően materialista jellegű marad. Következésképpen, a

Ahhoz, hogy társadalmi szinten meg tudjuk őrizni gyermekeink lelkének természetes épségét, e három világnézetnek összhangban kell állnia. Mivel az életközpontú világnézet velünk született, lelki egészségünk csak akkor lehet teljes, ha a családtól és a civilizációtól is életközpontú világnézetet kapunk. Az egészséges szemléletre törekvő társadalom számára alapvető feladat, hogy felkészítse a szülőket az életközpontú, egészséges világnézet alapján történő gyermeknevelésre. Ehhez fontos segítséget adhat az ősi eurázsiai civilizáció gyermeknevelési hagyományait máig őrző népek nevelési szokásainak megismerése. Gyermekeink

nyugati oktatási rendszer átvétele Közép- és Kelet-Európában és Ázsiában is alapvetően formálja át a belőle kikerülő gyermekek gondolkodását és világnézetét. A nyugati oktatási rendszert végigjáró gyermekek nyugati típusú gondolkodással kerülnek ki a társadalomba, függetlenül a helyi hagyományoktól, kultúráktól. Ezen a helyzeten változtathat az egzakt és a fizikából le nem vezethető, saját, önálló törvényekkel rendelkező biológia megjelenése. Mivel az új, egzakt, a modern fizika legjobb hagyományait megőrző és továbbfejlesztő biológia alapelve személyes és közösségi szinten egyaránt iránymutatást ad életvezetésünkhöz,

Gondolkodásunk három szintje és az egészséges civilizáció

192

világnézete a második gondolkodási szinten akkor maradhat egészséges, ha a szülők tudatosan törekszenek az egészséges világnézet kellő szintű elsajátítására.

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

ezért személyesen és közösségi szinten is megerősíti a tanulók természetes érdeklődését, életszeretetét. Az életközpontú természettudomány a fizikát is sokkal közelebb hozza a tanulókhoz, mert első elveinek köszönhetően mélyebb szintű megértést tesz lehetővé könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb módon. Így alkalmas arra, hogy felkeltse kíváncsiságukat, az iskolai tananyagot a megszokott száraz, életidegen, lexikális tudás jellegű helyett vonzóvá, lelkesítővé, motiválóvá változtassa, a hangsúlyt az összefüggések megértésére, és így az önálló gondolkodás kibontakoztatására alkalmassá tegye, egészséges irányba fejlessze lelküket és értelmüket. Az egészséges nevelés célja lényünk épségének megőrzése és továbbfejlesztése arra a szintre, hogy a mai civilizációban helytálljon, képes és kész legyen önállóan cselekedni egyéni, közösségi, társadalmi és természeti lényének egészségéért. Az egészséges oktatás célja az emberi létezés alapvető kérdéseinek megválaszolása és összefoglalása az alapvető ismeretek egységes, az egész világot átfogó rendszerében, az alapműveltségben. Az általános megismerési képességek leghatékonyabb fejlesztését az egységes világkép teszi lehetővé. Mivel életközpontú tananyagról van szó, egy csapásra az életközösségek és kölcsönhatásaik tudománya, az ökológia oktatása is egyszerűvé válik. Az életközpontú, lényegében teljes, és ezért egészséges ökológiai

világnézet pedig világértelmezési és értékelési rendszerünket lényegében teljessé téve alkalmassá teszi az iskolából kikerülő nemzedékeket a kiegyensúlyozott, egészséges civilizáció építésére.Ha az ökológiai világnézet nem gondoskodik a materialista világnézet tudományos megalapozottságához, legalábbis hasonló horderejű tudományos megalapozottságról, akkor versenyhátrányba kerülhet. Véleményünk szerint az életképes ökológiai civilizáció építéséhez szükséges legfontosabb eszközök az egész Világegyetemet teljes kiterjedésében és mélységében is átfogó tudomány, amely az anyag tudományán kívül az élet és az értelem tudományát is magában foglalja, és az ezen az átfogó tudományon alapuló egészséges világnézet. Ez a feladat olyan biológia kifejlesztését igényli, amely elősegíti az életigenlést, az életerő és az életminőség növekedését, és amely a fizikához hasonlóan egzakt megalapozottsággal bír, de nincs a fizikának alárendelve. Az ökológiai civilizáció építésének fontos feladata az életigenlő biológia és az értelemigenlő pszichológia tudományos megalapozása. A fizika első elve A modern nyugati civilizáció leghatékonyabb támasza a fizikán alapuló fejlett ipar és a fizikán alapuló materialista világnézet. Feladatunk megoldásához az első lépés annak felismerése, hogy a fizika leghatékonyabb

193

eszköze a legkisebb hatás elve. A legkisebb hatás elvét a fizika első elvének tekinthetjük, mert belőle a fizika összes alapvető egyenlete levezethető. Tény, hogy a klasszikus fizika alapegyenleteinek éppúgy a legkisebb hatás elvéből vezethető le legelegánsabb, legtömörebb és legvilágosabb megfogalmazása, mint a gravitáció-elméletnek vagy a kvantumfizikának. Az egész fizika összes alapegyenletét magában foglaló legkisebb hatás elvét a fizika meghatározásának tekinthetjük. A fizika az élettelen anyag tudománya; élettelen anyag az, amelynek viselkedését a legkisebb hatás elve határozza meg. A legkisebb hatás elvének szemléletes tartalma, hogy a fizikai testek változásaiban a tehetetlenség fejeződik ki.

alapegyenletét, és az összes alapvető életjelenséget is levezette. Ezért a Bauer-elvet a Természet első elvének tekinthetjük. Az élet lényegének energetikai meghatározását adja. Kifejezi, hogy az élet lényege a cselekvés, az élet minél magasabb szintre emeléséért végzett munka. Mivel örök természettörvényről van szó, ezért az élet a Kozmoszban szükségképpen győzelemre ítéltetett. Egy természettörvényt nem lehet legyőzni. Nincs az a földi hatalmasság, amely az élet győzelmét legalábbis hosszú távon megakadályozhatná. Az élet lényege tehát nem a túlélésben rejlik, ahogy a fizika szemüvegén át látszott, hanem az életminőség felemelésében, az élet tökéletesítésében, egyre tartalmasabbá és értékesebbé, boldogabbá és értelmesebbé tételében.

A biológia első elve A biológia alapvetőbb a fizikánál Az élőlények azonban nem tehetetlenek, így viselkedésüket alapvetően más természeti törvény, a cselekvőképesség fenntartásának törvénye jellemzi. Az élőlényeknek ugyanis cselekedeteik során cselekvőképességüket, életképességüket is helyre kell állítani, a biológiai cselekvéshez ugyanis energiára és időre is szükség van. Ha az élőlények nem gondoskodnának életképességük fenntartásáról, akkor energiájuk, mozgásképességük hamarosan elenyészne. Az élőlények egyetemes törvényét Bauer Ervin fedezte fel, és ezt róla Bauer-elvnek nevezik. A Bauer-elv kimondja: „Az élő és csakis az élő rendszerek soha sincsenek egyensúlyban és szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie. Az élő rendszer mindig egész szabadenergia tartalmát alakítja át a várható egyensúly megvalósulása ellenében végzett munkává”. A Bauer-elv az élet első elvének tekinthető, mert Bauer ebből az élet összes alapegyenletét, köztük az anyagcsere, a szaporodás, a növekedés

194

A Bauer-elv jelentősége szükségessé teszi, hogy ös�szevessük az elméleti fizika legnagyobb horderejű alkotóelemével, a legkisebb hatás elvével. Mivel a legkisebb hatás elve a tehetetlen tárgyak változásainak törvénye, és az élőlények lényeges többlettel, cselekvőképességgel rendelkeznek, kerestem a módot a legkisebb hatás elvének biológiai általánosítására. A legkisebb hatás elve a cselekvés vagy történés jelenlegi, adott kezdőpontja és jövőbeli végpontja közötti legkisebb energia- és idő-ráfordítású pályát határozza meg. A legkisebb hatás elve eszményien alkalmas a „postás” szerepére, mert a kezdőpontot egyenesen a végponttal köti össze. Ha a legkisebb hatás elvét általánosítjuk, belőle elhagyjuk a „legkisebb” megkötést, és figyelembe vesszük, hogy a cselekvés végpontját, célját maga az élőlény határozza meg, mert a Bauer-elvnek megfelelően minden rendelkezésre álló energiát cselekvőképessége legmagasabb szintre emelésére fordít, akkor megkapjuk a biológia alapelvét. A leeső kő egyenesen a földre esik, nem végez cikk-cakkokat, mert az több energiába, időbe kerülne. Az energiaráfordítás és időráfordítás együt-

tes mérőszáma a „hatás”. A fizikai testek a legkisebb energiaráfordítással és a legrövidebb idő alatt futják be pályájukat, a legkisebb hatás elve ezt fejezi ki. Az élőlényekre ennek éppen az ellenkezője jellemző. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb energiával és a lehető leghosszabb ideig éljünk. Úgy választjuk meg cselekvéseink végpontját, hogy jól járjunk, hogy életünket a lehető legmagasabbra emeljük és ez a lehető legtovább tartson. Így jutottam el a legnagyobb hatás elvéhez (LNHE). Az LNHE matematikai alakja magában foglalja a Bauer-elvet mint a legnagyobb vitalitás elvét, és emellett a leggazdaságosabb időfelhasználás, azaz legnagyobb bölcsesség elvét is. A „bölcsesség”-et biológiai értelemben határoztam meg: bölcs az a döntés, amely az élet javára szolgál. Az értelem az élet tartozéka. Arra való, hogy az adott körülmények között az élet számára legkedvezőbb döntést a lehető leggyorsabban hozza meg. Az értelmet az élet azért hozta létre, hogy bölcs döntéseket hozzon, hogy az élet a legmagasabb kiteljesedése felé tudjon haladni. A legnagyobb hatás elve határesetként magában foglalja a legkisebb hatás elvét, arra az esetre, amikor a legnagyobb hatás is rendkívül kicsi, mint a mikrovilágban. Ez a legkisebb fokú cselekvés, a tehetetlenség elve, amely az elemi részecskékre és az anyagi világra jellemző. Mivel az LNHE a legkisebb hatás elvének általánosítása, ezért éppúgy érvényes az egész Világegyetemben, mint a legkisebb hatás elve. Mivel az LNHE magában foglalja a legnagyobb vitalitás elvét a Világegyetem egészére vonatkozóan, ezért a Világegyetem – mint egész – élőlény. Mivel az LNHE magában foglalja a fizika első elvét, ezért a fizika törvényei az élet törvényeiből származnak. Az élet alapvetőbb, mint az anyag. A Világegyetem mélyebb valóságszinten él, mint anyagi felszíne. Figyelemre méltó a biológiai és a fizikai okok viszonya. Először a biológiai ok hat, kitűzi a célt, és mozgósítja a cél megvalósításához szükséges biológiai energiákat. Ezáltal kerül sor a cél fizikai megvalósításához szükséges konkrét fizikai okok egész sorozatának előidézésére. Amint a

biológiai célkitűzés megtörtént, az ehhez szükséges fizikai folyamatok a lehető leggazdaságosabban jönnek létre, mert a tehetetlenség elve egyben a takarékosság elve is, a legkisebb energia- és időráfordítás elve. A biológiai okoknak a Természet elsőbbséget és rendelkező képességet biztosít a fizikai okok felett. Az élet tudományán alapuló civilizációnak hatékonyabb tudományos alapja van, mint az anyagelvű civilizációnak, mert a legnagyobb hatás elve a tehetetlenség elvének továbbfejlesztett, kibővített, nagyobb horderejű, és az élet felemelését elősegítő változata. Amíg az anyagi javak fogyasztására irányuló civilizáció az egyre nagyobb kényelem megteremtésére irányul, addig az életközpontú civilizáció, megőrizve az anyagi jól-lét szempontját, alapvetően az életminőség fejlesztésére törekszik. Az életelv a teljes egészségre ösztönöz bennünket Mivel a legnagyobb hatás elve csak a fizikában is létező mennyiségeket, az idő- és energia-felhasználást foglalja magában, tovább általánosítottam a biológia saját mozgatóerőire. Minden élőlény érző lény, és minden élőlénynek döntenie kell, hogyan cselekedjen egy adott helyzetben. A fizikában a változások oka a fizikai erő. A biológiai változások oka a motiváció. A motivációnak két alapvető fajtája van: az érzelmi és az intellektuális motiváció. Így jutottam el a biológia legáltalánosabb, legalapvetőbb elvéhez, amit életelvnek neveztem el. Az életelv kimondja, hogy minden élőlény minden pillanatban minden energiáját, lelkesedését és bölcsességét mozgósítja vitalitása, érzelemvilága és gondolatvilága legmagasabb szintre emelése érdekében. Az életelv ismerete elősegítheti a tudatos életvezetést, mert azt mondja, hogy élőlényként az az életfeladatunk, hogy minden pillanatban mozgósítsuk minden lelki és szellemi energiáinkat a teljes élet javára tör-

195

ténő cselekvés felfedezése és megvalósítása érdekében. Az életelv értelmében ugyanis annyira élünk az életünkkel, amennyire mindent megteszünk az élet felemeléséért. Ha ezt nem tesszük, akkor tetszhalottként vegetálunk; anélkül telik az életünk, hogy élnénk az élet adta valódi lehetőségeinkkel, a felemelkedés lehetőségével. Ha tehát tényleg lényegében teljes, azaz egészséges életet szeretnénk élni, akkor mindent meg kell tennünk az élet felvirágoztatásáért. Az élőlényeknek nagyon is számít, mit éreznek, jól érzik-e magukat a bőrükben. Az értelmes lényeknek nagyon is számít, jól értik-e a világot. Az életelv a legjobb érzésekre és gondolatokra, a teljes egészségre, az élet teljének elérésére ösztönöz bennünket. Érdemes figyelembe venni, mert az életünkről van szó. Az életelv az egészség, az életteljesség természettörvénye. Az életelv tudatosítása serkenti a vitalitást, a bölcsességet, legjobb képességeink kibontakozását, rendkívüli lelkesedést ébreszt, arra ösztönöz, hogy visszanyerjük belső, őseredeti, természeti erőként felelevenedő alkotóerőnket. Ha tudatosan élünk az életelvvel, akkor elemi erővel, örök életerővel töltődünk fel, óriási életenergia-többletre teszünk szert. Így az életelv megértésének alapvető jelentősége van az egészséges civilizáció számára. A Természet három első elve A Természet három első elve az anyag, az élet és az értelem elve. Az anyag, az élet és az értelem lételméleti Egyháromsága a tudományban a fizika, a biológia és a pszichológia, az egyén szintjén a test-lélek-szellem, a végső alkotóelemek szintjén az atom-érzés-gondolat háromságának felel meg. Az élőlények cselekvőképességének elméletében kimutattam, hogy a motivációkhoz tartozó biológiailag irányítható energiák képesek a kvantum-vákuumban a bennük rejlő cél fizikai megvalósítására alkalmas virtuális részecskepárokat teremteni. A kvantum-elektrodinamika szerint minden fizikai erőt a virtuális részecskék hordoznak. Így tehát a biológiai motivációk képesek az élő szervezetben a biológiai okoknak megfelelő fizikai folyamatokat előidézni és megvalósítani.A modern fizika két alapvető hibában szenved, ezek az energia-megmaradás és az okság egyetemes törvényének sérülése. A kvantum-vákuumban spontán, fizikai ok nélkül termelődő virtuális részecskepárok ugyanis egyszerre sértik mindkettőt. Az egzakt biológia szerint a virtuális részecskepárokat az élő szervezetekben biológiai okok hozzák létre biológiai energiák segítségével. Az átfogó természettu-

196

domány tudományos horderejére jellemző, hogy egyrészt képes az élőlények viselkedésének törvényszerű aspektusát meghatározni, ugyanakkor egyúttal minden további feltevés nélkül orvosolja a modern fizika mindkét alapvető hibáját. Az élet a saját erejéből létező valóság Az élet alaptermészete szerint cselekvésre, élet-teremtésre irányul. Az élet önmagát teremti újra meg újra. Az élet több mint puszta létezés, mert cselekszik és teremt. Az élet az önmagát létrehozó, önmagát teremtő, önmagát megvalósító valóság. A kozmikus élet az oksági kapcsolatoknak rendkívüli, teljesen egyedülálló példája, mert olyan körkörös célokságot jelent, amelynek révén a célt kitűző létező teljes mértékben elő tudja idézni önmaga további létesülését. A kozmikus élet az önmagát teljes összefüggéseiben, teljes létében és létösszefüggéseiben létesítő, vagyis létében semmi mástól nem függő, teljhatalmú valóság. Az anyagi létező nem lehet az első létező, mert a létezésnek létre kell jönnie, amihez létesítő képességre van szükség. Mivel a létesítő képességet is létesíteni kell, csak úgy létezhet, ha önmagát is létesíti, ha maga az önlétesítő képesség. Ilyen csak egy létezik, ez a kozmikus élet. A kozmikus élet tehát az őslétező, az önmagától, önmaga által létező. A kozmikus élet az önmagától létező és önmagától cselekvő valóság. Az élet több mint létező, mert cselekvő is, cselekvése által önlétesítő, s így minden létezés alapja. Az élet az önmagát cselekvése által teremtő valóság. Ha a végső valóság csak az lehet, amelynek nincs önmagán kívüli oka, amely tehát önmagát hozza létre, akkor a kozmikus élet a végső valóság. A végső valóság tehát az önmagát és változásait magától teremtő Élő Világegyetem. Semmi sincs, ami a kozmikus életnél nagyobb lenne. Az élet betölti és átfogja, sőt folyamatosan létrehozza, mozgatja és fejleszti a Mindenséget. Az élet az egyetlen, önmagától, saját erejétől létrejövő, az önmagát folyamatosan teremtő és tökéletesítő végső valóság. Az élet hét szinten él Az egzakt biológiában az egyén „pszichogén” fogalom, nincs benne az életelvben. Az egyén fogalma az önmegfigyelésből ered. Az egyén nem élhet sejtjei nélkül, nem élhet elődei nélkül, nem élhet a faj nélkül, a faj nem élhet a bioszféra nélkül, s ha az élet a végső valóság, akkor minden élet életből keletkezett, és így a földi bioszféra a kozmikus életből ered. Az életet nem lehet egy skatulyába bezárni. Az életelv egyetemes, mindenhol jelen van, és a különböző szinteken

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

más-más életformák a gyümölcsei. Az élet lényege nem anyagában, hanem változásainak irányításában, viselkedésmódjában, élet-felemelő jellegében rejlik. Ez a viselkedés egyszerre nyilvánul meg egyéni és közösségi szinten, ahogy sejtjeink szintjén is. Ugyanaz az egyetemes életelv irányítja az egyes ember életét, mint amely a sejtekét, az emberi fajét, a bioszféráét, a Világegyetemét. Az életelv összeköti az egyén életét a sejtek életével, a faj életével, a bioszféra és a Kozmosz életével. Az ökológia, mint az életközösségek és viszonyaik tudománya, a sejtek világát összeköti az egyének, a fajok, a földi világ és a kozmikus világ életével. Az egész Mindenséget átfogó ökológiához jutottunk. Ebben az átfogó, kozmikus ökológiában az életnek hét

a jó az élet fenntartása, támogatása, felemelése, és a rossz az élet elpusztítása, károsítása és korlátozása”. Mivel a Mindenség alapvető lényege, hogy él, ezért alapvető lényegéhez tartozik, hogy jó. Mivel az életelv magában foglalja az anyag, a lélek és az értelem alapelvét, ezért egységes, mindhárom alapvalóságot átfogó elméletnek tekinthető. Ennélfogva magában foglalja az egész Világegyetem lényegét. A Természet mindhárom első elve mélyebb a fizikai törvényeknél, és azon kívül az élet és az értelem világára is kiterjed, így az átfogó tudomány világnézete mind szélesebb, mind mélyebb, mint a modern fizikai világnézet. A fizikai világnézet az átfogó tudomány világnézetéhez képest egyoldalú és felszínes. Mivel a világnézet hi-

alapvető szintjét különböztetjük meg, amelyekért felelősséggel tartozunk, amelyekért cselekednünk kell, amelyeken az életünk zajlik. Ez a hét szint a sejtek, az egyén, a család, a nemzet, az emberiség, a bioszféra és a kozmikus életközösség. Életünk ezen hét élet egysége. Valódi énünk az élet mind a hét kozmikus szintjén egyszerre van jelen. Az a tény, hogy az ősi, szakrális civilizáció embere bátran vállalja a súlyos felelősséget a növények és állatok életének biztosításában és a kozmikus síkon, azt jelzi, hogy az ősi eurázsiai civilizációban ismerték az élet földi és kozmikus életszintjei iránti erkölcsi kötelezettségünket. Az átfogó tudomány megerősíti ezt az ősi tudást. Életünk mélyebb az anyagi világnál, és így szükségképpen életelvünk mellett énünk, értelmünk is kozmikus természetű. Életigenlő és világigenlő ökológia bontakozik ki előttünk. Azért kerültünk a Földre, hogy földi életünk során az Élő Világegyetem helyi cselekvésközpontjaként cselekedjünk. Ez a hét életszint az egyetemes erkölcsi világrend alapja. Az egyetemes erkölcsi világrend a minden élet javára történő cselekvés törvénye mind a hét életszinten. A hét életszint egyéni életünkön kívül közösségi és természeti lényünket is magában foglalja. Az élet egzakt tudományán alapuló erkölcsi világrend tudományos alapot ad a családok, a nemzetek, az emberiség életének a természeti, földi és kozmikus életvilággal összhangba hozásához.Az egzakt, önálló biológiával a tudományba bekerül az érték. Minden érték közül az élet a legalapvetőbb és legnagyobb érték, hiszen minden érték az élőlények élete számára érték. Az élet javára történő cselekvés az életnek jó, és így a „jó” erkölcsi fogalma tudományos megalapozást kaphat. Következtetésünk összhangban áll Albert Schweitzer az élet tiszteletén alapuló etikájával is. „Az erkölcs ugyanabban gyökerezik, mint az élet- és világigenlés, mert az erkölcs semmi más, mint az élet tisztelete. Ez adja meg az erkölcs alapelvét, nevezetesen,

vatása, hogy az egész világról adjon képet, és a fizika csak a világ egyik oldaláról, az anyagiról ad képet, a fizikai világnézet egyoldalú, csonka, félrevezető, mert a valóságban nem világnézet, csak anyagnézet, csak az anyagi világ nézete, nem az egész világé. Mivel az átfogó tudomány világnézete a valóság mindhárom létkörét, az anyagi világot, az életvilágot és az értelem világát is magában foglalja, lényegében teljesnek nevezhető. Mivel lényegében teljes, ezért a világ egészéről ad a valóságnak megfelelő képet, és így egészséges világnézetnek nevezhető. Az átfogó tudomány az egész világot átfogja, így a tudományos világnézet lényegének tekinthető. Mivel az egész világ lényegét és az életteljesség természettörvényét egyaránt magában foglalja, biztosíthatja egyéni életvezetésünk összhangját a Természettel, a valósággal. Mivel az egész emberiséget átfogja, biztosítja a civilizáció alaptörvényét és legfőbb célkitűzését. Mivel a civilizáció forrása, hajtóereje és leghatékonyabb eszköze a civilizáció uralkodó világnézete, az egészséges világnézet ismerete történelmi jelentőségű, mert megalapozza az egészséges civilizáció felépítését. A hét életszint jelentősége életünk számára 1. A sejtek világának jelentősége Felelősek vagyunk sejtjeink egészségéért. Életünkkel együtt jár az a természetes erkölcsi elkötelezettség, hogy saját érdekünkben mindent megtegyünk szervezetünk, s benne sejtjeink világának egészségéért. Érdemes tudomásul venni, hogy sejtjeink élő, tehát érző lények. Sejtjeink érzelemvilága szorosan összefügg közérzetünkkel. Az emberi szervezet 60 000 milliárd sejtből áll, ami nagyobb szám, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben. Hogyan tudunk sejtjeink életéről nem-mechanikus képet alkotni?

197

Mindegyik sejt másodpercenként többszázezer elemi biokémiai folyamatot valósít meg; például, hőmozgás ide, hőmozgás oda, a megfelelő molekulákat a megfelelő receptorhoz kell eljuttatniuk. Sejtjeink molekuláinak irányításában mind a sejt szerkezete, mind a sejt egésze részt vesz. A sejt egésze a biológiai motivációkkal tud beavatkozni a molekuláris szintű folyamatokba. Sejtjeink érzelmi energiáikkal működnek közre megfelelő életműködéseik biztosításában. Egy hasonlattal: sejtjeink érzelmi energiáikkal, szenvedélyes életszeretetükkel segítik molekuláik célba juttatását. Számításaim szerint a sejtek teljes termodinamikai potenciáljukat, összes felhasználható energiájukat biológiai célokra fordítják. A sejtek rendkívül hatékonyan dolgoznak, molekuláikat szinte mindig tökéletesen megfelelően juttatják a célba. Ezen a téren az emberi teljesítőképességet messze felülmúlják. Ami talán még figyelemreméltóbb, az a sejtek szinte tökéletes együttműködése. Olyan összehangoltan működnek együtt, hogy az életükhöz képest csillagászati magasságban zajló emberi életünkhöz szükséges tevékenységeket, agyműködésünktől végtagjaink mozgatásáig, szinte tökéletesen biztosítják. Sejtjeink ilyen együttműködésének köszönhetjük, hogy akaratunk révén rendkívüli könnyedséggel tudjuk testünket mozgatni, mégpedig akár száz éven át vagy még tovább. Úgy tűnik, az „egy mindenkiért, mindenki egyért”

198

elv alapján cselekednek, bár nem könnyű felfognunk, tőlük mennyire hatalmas, csillagászati magasságban levő lény az az „egy”, akiért cselekednek. Egyetértésük alapja a minden életet éltető életelv tisztelete, beleértve a tőlük csillagászati távolságban zajló emberi életet is. Egy ilyen tökéletességű együttműködés példaértékű lehet a nemzetek és az emberiség együttműködése számára.Hogy mennyire nem gépies együttműködésről van szó, azt jelzi az a tény is, hogy vannak olyan sejtek is, amelyek önállóságukat vis�szaélésre, egyéni szempontjaiknak a közösségi értékek rovására történő érvényesítésére fordítják. Ezeket nevezik a sejtbiológusok „csaló” sejteknek. Az ilyen individualista, közösségellenes viselkedés azonban olyannyira ritka, hogy nem akadályozza szervezetünk bámulatosan könnyed, szinte tökéletes összhangban zajló életét.Tanulságos lehet elgondolni, hogy rendkívülien hatékony élettevékenységet folytató sejtekből áll szervezetünk. Ideje lenne felnőni hozzájuk, az ember szintjén hasonlóan tökéletes életet élni. Ha ennek kulcsa az élet szenvedélyes szeretete és iránta érzett cselekvő elkötelezettség, akkor ez tőlünk sem állhat olyan messze, hiszen mi is élőlények vagyunk, és annál boldogabban élünk, minél teljesebben élünk az életünkkel. Pontosabban megfogalmazva, a sejtek saját életének és közösségi együttműködésének számunkra szokatlanul magas hatékonysága annak köszönhe-

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

tő, hogy döntéseik – számunkra szokatlan elkötelezettséggel és gyakorisággal – egy irányba mutatnak az életelvvel. Szemléltessük a sejtek életét egy hasonlattal! Tekintsük az életelvet egy táltos lónak, a sejteket mesebeli királyfiaknak, szervezetünket egy királyfiakból álló seregnek, amelynek minden tagja minden nap egész életét, minden lelkierejét beveti az ügy érdekében. Táltos lovaik hátára hasalva röpülnek a legvonzóbb, legboldogítóbb életpályákon, lovukkal egybeforrva, tökéletes egységben, közös céljukért, saját életük és a náluk magasabb szintű életszerveződés életének elősegítéséért. A királyfi azért száguld szélsebesen, mert egyetért a táltos lóval; döntéseinek lényege: Előre! Ha azt mondaná táltos lovának: állj, le akarok szállni, mert nekem szabadságra van szükségem, mindent csakis magam erejéből akarok elérni, teljes mértékben függetlenül a valóságtól, akkor gyalogosan tudna csak haladni, sokkal lassabban, és nagyon kétséges, előre vagy hátrafelé halad majd.Sejtjeinkhez képest csillagászati magasságban egyfajta égi lényekként éljük emberi életünket. Szervezetünk egyfajta makrokozmikus világ sejtjeink mikrokozmoszai felett. Cselekedeteinkkel, érzéseinkkel és gondolatainkkal áthidalhatjuk ezt a távolságot, hiszen érzéseink és gondolataink biológiai mozgatóerők. Ebben az értelemben fizikai, érzelmi és értelmi tevékenységeink sejtjeink számára „isteni” eseményeknek számítanak. Sejtjeink számára valóságosan cselekvő „istenek”, magasabb lények vagyunk. Cselekedhetünk jóakaró, együttérző istenekként, ha egészségesen táplálkozunk, ha napi rendszerességgel tornázunk és a testgyakorlatokkal boldogság-hormonokat termelünk, ha az élet szépségéért, felemeléséért cselekszünk. És ezzel mi is jobban járunk! 2. Egyéni életutunk jelentősége életvezetésünk számára Mindig egész földi életutunkat kell szemünk előtt tartanunk cselekvéseinkben ahhoz, hogy a végeredmény, vagyis életünk egésze, a lehető legnagyszerűbb legyen. Rendkívül mozgósító lehet, ha földi életutunk túlsó végéről, mintegy a halálos ágyunkról visszatekintve törjük a fejünket, mit tehetünk életünkért, amíg itt vagyunk a Földön és cselekvőképesek vagyunk. Életünket és értelmünket alapvetően a Természettől kaptuk. A Természetet átható kozmikus értelem az, amelyik tudja, miért vagyunk itt. A mi feladatunk, hogy megtudjuk, mi lehet ez a Természet-adta cél. Ezért van jelentősége annak, hogy életcélunkat megpróbáljuk a Természet szemével, a kozmikus élőlény szemével nézni életünket. Minden ilyen törekvésünk közelebb visz ben-

nünket életünk céljának felfedezéséhez és megvalósításához, hogy azt az életet élhessük, amiért megszülettünk.Minden egyes napon előbbre vihetjük életünk ügyét, hiszen, ha egészséges életet élünk, érzéseink és gondolataink e cél szolgálatába állításában senki és semmi sem akadályozhat meg bennünket. Abban sem akadályozhat meg bennünket senki, hogy egyre egészségesebb életet éljünk. Régi mondás: ragadd meg a napot! A „Holt költők társasága” című filmben a tanár ezt mondja a tanulóknak: „Ragadjátok meg a napot, fiúk! Tegyétek az életeteket rendkívülivé!” Tegyük hozzá: ragadd meg a hetet, a hónapot, az évet, az évtizedet, és mindenekelőtt: ragadd meg életed egészét! Tedd az életed rendkívülivé! Életed rendkívüli kell, hogy legyen, mert maga az Élő Világegyetem találta földi életedet eléggé nagyszerűnek ahhoz, hogy ideröpítsen a Földre! Ragadd meg az életed célját, az életed értelmét, és életminőséged egycsapásra sokszorosára nő! Minden egyes áldott napot kezdhetünk azzal, hogy a felébredésünk pillanataiban elhatározzuk, képességeink teljes mozgósításával, és kihirdetjük határozatként szervezetünkben: „Életemet fölemelem!” Elalvás előtt pedig, a nap végén, megkérdezhetjük magunktól: Mit tettem ma az életem fölemeléséért? Milyen nagyszerű, felemelő élményeket éltem át? Milyen nagyszerű, felemelő gondolatokra, elhatározásokra jutottam? Mit tettem ma azért, hogy különb emberré változzak, hogy fejlődjek? Milyen nagyszerű, felemelő tetteket hajtottam végre? Mi vagyunk a világon az a személy, aki a legnagyobb mértékben felelős azért, hogyan alakítjuk az életünket. Felelősek vagyunk világnézetünkért, képesek vagyunk cselekedni érte, képesek vagyunk az egészséges világnézet elsajátítására, mert ebben segítségünkre áll az életelv, s benne a legnagyobb vitalitás és a legnagyobb bölcsesség elve. Rajtunk áll, milyen mértékben élünk velük. Az életelv azt mondja, hogy az élet célja a lehető legcsodálatosabb, legértékesebb, legtartalmasabb élet átélése és érvényre juttatása a Földön. Mindannyian ugyanennek a feladatnak a megoldásán dolgozunk. Élet-munkatársak vagyunk. Martin Seligman, az egészség pszichológiájának kutatója szerint a boldogságnak három szintje létezik. Az első szint a rövidtávú örömöké, élvezeteké, mint például az evés. Ez a szint is fontos szerepet játszik az életünkben. A boldogság második, mélyebb szintje a szenvedélyes tevékenységben felszabaduló örömtöbblet, amelynek során úgy érezzük, célunk valóra váltásába nálunk nagyobb erők is bekapcsolódnak, mint például amikor elkapja az embert egy elemi erejű érzés, szinte

199

magától válik valóra a célunk, szinte tökéletesen cselekszünk. A boldogság harmadik, legmélyebb szintjét akkor éljük át, amikor megérezzük, hogy életünk egésze értelemmel bír, egyéni életünknél nagyobb élettel áll kapcsolatban. Ez a boldogság maradandó, életünk egészére vonatkozó, sőt életünkön is túlmutató, hiszen földi életünknél magasabb értelemmel áll kapcsolatban. Kimutatták, hogy amíg a boldogság első két szintje nem jár együtt az életminőség növekedésével, addig a boldogság harmadik, legmélyebb szintje, életünk értelmének érzése egészségünket tartósan javítja, mégpedig nem is akárhogyan: életminőségünket ötszáz százalékkal, vagyis ötszörösére növeli. Érdemes a legmélyebb boldogság elérésére folyamatosan időt,

élet boldogságszintje életminőségünk lényeges ös�szetevője. Ha cselekvően törekszünk családi életünk javítására, jelentős mértékben növelhetjük egyéni életminőségünket. Éppen szoros együttélésünk miatt a családi életünk követeli meg legjobban személyiségünk fejlődését.Nagy-Britanniában a Nemzeti Statisztikai Hivatal mintegy 160 000 emberre kiterjedő felméréssel arra a következtetésre jutott, hogy egy bizonyos jövedelmi szint felett a jó házastársi kapcsolat húszszor (20-szor) fontosabb az életminőségünk számára, mint a magas fizetés. A jó családi kapcsolat alacsony jövedelem esetén is kulcsfontosságú. Sokkal jobban javítja életminőségünket, ha minden nap rászánunk néhány órát családi életünk jól-létére, ja-

energiát fordítani, mert befektetésünk sokszorosan megtérül. Az életelv erre ösztönöz bennünket.

vítására, mintha ugyanezt az időt pénzkeresésre fordítanánk. Családi kapcsolataink javítása egész életre szól. Az életelv arra sarkall bennünket, hogy tegyünk meg mindent a családunk boldogságáért. Rajtunk áll, a mi felelősségünk, hogy mennyire vesszük ki részünket ebből a léleknemesítő feladatból.

3. A családi élet javításának jelentősége életminőségünk számára Életünk legszemélyesebb, legalapvetőbb szintje a családi élet. Kora gyermekkorunktól szülővé válásunkig, majd ismét, most már szülőként, családban zajlik magánéletünk, számtalan bensőséges szálon összeforrva. Lényünk nem kizárólag egyedi lényünkre korlátozódik. Érzésvilágunk természetadta módon összeköt bennünket családtagjaink természetes érzésvilágával. Ezért óriási jelentőségű mindannyiunk számára a lehető legjobb, legegészségesebb családi légkör. A családi

200

4. A kultúra, a nemzet, a társadalom jelentősége életminőségünk számára Ökológiai nézőpontból minden nemzet egyének életközössége, és minden nemzet élete a többi nemzettel egy életszinten, a nemzetek életközösségében zajlik. A történelmet a nemzetek tevékenysége és egymáshoz való viszonya határozza meg. Az átfogó ökológia

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

alaptörvényét az életelv jelenti. Eszerint minden nemzet természetadta célja, hogy a lehető legmagasabb szintű anyagi, érzelmi és értelmi jól-létet biztosítsa a nemzet számára. Az életelv alapján minden nemzet természetes életfeladata, hogy az emberiség és a földi élővilág minél magasabb szintű egészségének érdekében együttműködjenek egymással. Az egyetemes ökológiai világnézet alapján könnyű észrevenni, hogy a nemzetek alapvető érdekei és értékei közösek. A kozmikus élet hét szintje egyetlen egységes rendet alkot, az erkölcsi világrendet. A nemzetek élete alapvetően ebben a világrendben értelmeződik és értékelődik. Mivel a hét kozmikus életszint mindegyike ugyanazt az egyetemes értékrendet követi, a kozmikus élet értékrendjét, ezért a nemzetek Természet szerint nem ellenségei és nem ellenfelei, hanem együttműködő munkatársai egymásnak és az emberiségnek. Minden nemzet elsődleges érdekei az egyetemes élet felemelő értékei. A nemzet anyagi, lelki és szellemi jól-léte életünk kibontakozásának színtere és személyes életminőségünk lényeges alkotóeleme. A nemzetszeretet hozzátartozik lelki egészségünkhöz. Az erkölcsi világrend léte és az ökológiai világnézet alapvető jelentőségű a nemzetek felemelő távlatai számára. 5. Az erkölcsi világrend jelentősége az emberiség számára Az emberiség élete a földi életközösségben zajlik. A Természet szempontjából az emberiség életfeladata a földi életközösség teljes egészségének biztosítása és életminőségének javítása. Az emberiség alapvető érdeke, hogy a földi otthonunk és a földlakók életközösségének épségét és szépségét gazdagítsa. Ami az embert emberré teszi, az az emberi együttérzés, nemeslelkűség és jóakarat minden életforma számára. Mivel minden életformát a három kozmikus teremtőelv éltet és röpít előre, a kozmikus élet és értelem megnyilvánulásait tisztelhetjük bennük. Ezek a teremtőelvek az élőlények három alapvető ösztöneiként válnak életük cselekvő részeivé. Ez a három ösztön az egyéni, közösségi és kozmikus élet testi, lelki és szellemi fenn-tartására, minél magasabb szintű fenntartására irányul.Az emberiség képes tevékenységével hozzájárulni az élővilág még gazdagabb virágzásához. Az emberiség őstörténelmében több olyan példára is bukkanhatunk, amely igazolja az ember Természet-gazdagító gyakorlati tevékenységét. Ilyen például az ősi magyar ártéri vízgazdálkodás, amely a halaknak olyan életfeltételeket biztosított, hogy a középkorban vizeinkben szinte több volt a hal, mint a víz. Az átfogó

ökológiai világnézet előrejelzi, hogy amint a nemzetek ökologikus, építő együttműködése válik uralkodóvá a Földön, az emberiség élete ugrásszerű és minden eddigi várakozást messze felülmúló virágzásnak indul. A kozmikus teremtőerők szárnyakat adnak az emberiség érzésvilágának és gondolatvilágának. Az emberiség érzésvilága és gondolatvilága sokkal hatékonyabbá válik és sokkal nagyobb eredményekre lesz képes, ha a Természettel, vagyis a valósággal összhangban állóvá válik. A kozmikus teremtőerők akadálytalan kibontakozása az emberiséget kozmikus érzés- és gondolatvilággal ajándékozza meg. A pozitív pszichológia kimutatta, hogy az emberi élet legnagyobb és legnagyszerűbb élménye, csúcsélménye a kozmikus egységélmény. Az elmúlt évezredekben ez a csúcsélmény csak ritkán és csak egyes emberek életének rövid szakaszaiban bukkant fel. Amint az emberiség visszanyeri teljes egészségét, a kozmikus egységélmény mindennapossá és általánossá válik. A Természettel összhangban élő egészséges civilizációban az ősidőkből ismert kozmikus szimpátia az emberiség kultúrájának fontos részévé válik. A Világegyetem lényegének megértése, az élet belső teremtőerőinek kibontakozása, az emberi alkotóerő magas szintjének felnőttkori megőrzése és továbbfejlesztése az emberiség intelligenciáját minőségileg magasabb fokra emeli. Az emberré válás folyamata eléri célját, az ember élet-felemelő képességeinek teljes kibontakozását. 6. Az erkölcsi világrend jelentősége az élő Föld, Gaia számára Az erkölcsi világrend alapján Gaia természetadta életfeladata, hogy hozzájáruljon az Élő Világegyetem életének földi kibontakozásához, tökéletesítéséhez, a Mindenség számára értékes és értelmes élettevékenység gyakorlásához. 7. Az erkölcsi világrend jelentősége az Élő Világegyetem számára Amint az emberiség a kozmikus világrend egészséges tagjává válik, előrejelzésünk szerint szokatlan folyamatokra kerül sor a kozmikus szinten. Tény, hogy a Földön az emberiség egyedülálló szerepet játszik, ami magas szintű tudatosságával áll összefüggésben. Az emberiség egyedülálló szerepe ezen a kozmikus bolygón annak jele lehet, hogy az emberiségnek a Mindenségben életfontosságú szerepe és felelőssége van, ahogy ezt az ősi kínai filozófia is tanítja. Tekintsük most az emberiséget a Mindenség egy fontos agyközpontjának. A mai viszonyok között ez az agyközpont beteg, hiszen alkotóelemei, a nemzetek, magasabb

201

cél érdekében történő együttműködés helyett gyakran egymás ellen fordultak. Ha agyunkban a sejtjeink egymás ellen fordulnának, agyműködésünk felmondaná a szolgálatot. A kozmikus élet szintjéről tekintve ez a kozmikus agyközpont olyan, mint egy megzavarodott hangyaboly, amely belső kórtól szenved. Mivel egyik agyközpontja beteg, a Mindenség maga sem teljesen egészséges. De amikor az emberiség visszanyeri teljes egészségét, az Élő Világegyetem újra egészségessé válik. Ezt az egészséges állapotot elérve a Mindenség éltető erői újra teljes mértékben átjárják az embert. Az emberiségben élő kozmikus alkotóerők a velük összhangban álló emberi értelem és lélek hatására megelevenednek. Mivel a Mindenség visszanyeri egészséges agyközpontját, a kozmikus elme magasabb szintű, egészségesebb, teljesebb és boldogabb tudatállapotba kerül. A kozmikus élet két szárnya, az anyag és az értelem minőségileg magasabb szintű összhangba kerülnek, közelebb jutnak egymáshoz és az élethez, alapvető természetük minőségileg finomabbá válik. Ebben a kiteljesült állapotban az anyag könnyebben válaszol az értelem és az érzés hatásaira. Az értelem és a lélek minőségileg magasabb szinten válik képessé rendelkezni az anyag felett. A Világegyetem beléphet a kiteljesült, teljes képességeit kibontakoztató életszakaszába. Az élet hét szintjéről Az ökológiai világnézet jegyében úgy gondoljuk, hogy az életünk három létköre és hét szintje közötti ös�szhang és egyensúly az emberiség egészséges életvitelének alapja. Érdemes megemlíteni, hogy ehhez hasonló nézetek őrződtek meg a kínai filozófiában. „Az élet értelmi összefüggéseit vagy a személy, vagy a nemzet, vagy az emberiség egésze vagy a Világegyetem teljessége alkotja, amelynek minden eleme és résztvevője egymással a legbensőségesebb és harmonikusabb kapcsolatba lép”. Az átfogó ökológiai szemlélet rendkívüli előnye az ökológiai civilizáció számára, hogy személyesen tesz érdekeltté bennünket mind a hét életszint teljes egészségében.A civilizáció legalapvetőbb erőforrását az emberi alkotóerő jelenti. Enélkül egyetlen civilizáció sem maradhat fenn. Ha nem gördítünk útjába akadályokat, akkor az élet fő útja mind a hét szinten az egészség. Az egészséges, ökológiai civilizáció megteremtése mindan�nyiunk életminőségének kulcskérdése.Eredményeink alapvető egyezéseket és hasonlóságokat mutatnak az Ősi Selyemút civilizációjának fennmaradt nyomaival. Az ősi eurázsiai magasműveltségből a kínai

202

civilizáció őrizte meg a legtöbb írásos nyomot. A kínai filozófiában a ’qi’ az az életerő, amelyből minden létrejön, “a Világegyetem létének végső alapja”… “a Világegyetem ontológiai forrása”. Az életelv létének egzakt bizonyítása a ’qi’ létére tudományos magyarázatot ad. Az átfogó ökológia jelentősége az ökológiai civilizáció számára Milyen távlatokat ígér az egzakt biológia alapján kirajzolódó átfogó ökológia?Az átfogó tudomány és az egészséges világnézet kulcsszerepet játszhat az ökológiai civilizáció építésének és fennmaradásának egyik legfontosabb tényezője, az iskolai oktatás számára. Az átfogó ökológia lehetővé teszi egy életigenlő és világigenlő tananyag kidolgozását, és elérhetővé teszi, hogy az iskolarendszer ne materialista, hanem ökologikus világnézetű nemzedékeket bocsásson ki az ökológiai civilizáció építése számára.Az átfogó tudomány az anyag, az élet és a tudat egységes tudománya. Amíg az eddigi paradigma-váltások a fizikán belül jelentettek előrelépéseket, az átfogó tudomány megjelenésével egész világnézetünk lép előbbre, eljut a lényegében teljes, egészséges világnézetig, és így minden eddigi paradigma-váltásnál nagyobb jelentőségű előrelépést jelenthet.Az előző világnézetváltás az újkor hajnalán lépett fel, és az anyagi fejlődés számára jelentett előrelépést. „Elindítói és képviselői (…) új filozófiának hívták azt a felfordulást, amelyet ma úgy nevezünk: tudományos forradalom… Kozmikus töprenkedéseik és kutatásaik(…) lerombolták a zárt világegyetem és a változhatatlan társadalmi rend középkori elképzeléseit, az erkölcsi értékek rögzített rendjét, és oly mértékben formálták át az európai társadalmakat, kultúrát, szokásokat és a civilizáció teljes szerkezetét, mintha a bolygón új faj jelent volna meg”. Ennek során az egzakt fizika sikereinek hatására a középkori világképet a materialista felfogás váltotta fel. Ezt a fordulatot nevezték „tudományos forradalom”-nak. Következménye az anyagi jól-lét elérése. A következő egzakt tudomány, a biológia színrelépése az élet természetének megismerését és ennek társadalmi alkalmazását hozhatja el. Következménye a lelki és szellemi jól-lét elérése. Az egzakt biológiának köszönhetően lehetővé vált az életközpontú világnézet tudományos alátámasztása. Az életközpontú világnézet a civilizáció hatókörében éppúgy mindenkibe be tud épülni, ahogy ez az elmúlt évszázadokban a materialista világnézettel történt. Az egészséges világnézet elterjedése és tudatosodása az emberiség teljes egészsége számára jelenthet elő-

AZ ÖKOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

relépést.Ne riadjunk vissza az átfogó ökológia várható következményeinek végiggondolásától! A magyar Nobel-díjas biológus, Szent-Györgyi Albert jelmondata így hangzik: mindenben meg szabad alkudni, kivéve céljainkat. S ha a Világegyetem legalapvetőbb tulajdonsága, hogy él, ahogy azt egyre több tudományos érv támasztja alá, akkor az élet a végső valóság, és akkor az élet kérdésének tudományos megoldása lehet az a kulcskérdés, amelyik megnyitja a kaput a világ egészének megértéséhez. Ha a világ legátfogóbb és legmélyebb lényege, hogy él, és ha ezt a kozmikus életet megértjük, az az egész világ megértéséhez kulcsot adhat. A Természet első elveinek egzakt megfogalmazása lehetővé teszi a filozófia tudományos alapon történő művelését, a filozófia forradalmát. Az életelv erkölcsi jelentőségének felfedezése elősegítheti a társadalomtudomány forradalmát. Ahogy Ernst F. Schumacher felhívta erre a figyelmet: a közgazdaságtan előírásai és következményei attól függnek, milyen képünk van az emberről és feladatáról a Földön. Az átfogó ökológia szerint az ember feladata a Földön az élővilág még gazdagabb virágzásának, szépségének és kozmikus értékének elősegítése. Az egészséges civilizáció ennek a feladatnak a megoldására irányul. Az erkölcsi világrend felfedezése elősegítheti a nemzeteszme egészségesebbé válását, a nemzetek építő együttműködését, a világbékét, az emberiség

egységének újjászületését, az ember és a Természet kapcsolatának megjavulását, a világtörténelem forradalmát. „A háború ítélet, amely akkor sújtja a társadalmakat, ha már sokáig éltek a világegyetemet kormányzó törvényekkel túlságosan is erőszakosan szembeszegülő eszméken. (...) Sohase gondoljuk, hogy a háborúk értelmetlen katasztrófák: akkor törnek ki, amikor a rossz gondolkodás- és életmód tűrhetetlen helyzetet idéz elő”. A lényegében teljes, egészséges világnézet képes elősegíteni az egészséges életvezetés forradalmát, az értelem, pontosabban a bölcsesség forradalmát, a lelki épség forradalmát, az alkotóerő forradalmát, az életminőség forradalmát, az ökológiai civilizáció építését. Képes arra, hogy ös�szehangolja egymással a természettudományokat és a társadalomtudományokat, amelyek évszázadok óta egyre távolodtak egymástól. A szakrális erkölcsi világrend tudományos megalapozása révén képes orvosolni a tudomány és a vallás külön malomban őrlését. Az élet tudományának iskolai tananyagba bevezetése képes közel hozni egymáshoz a tudományt és az életet. Az átfogó ökológiai világnézet képes világnézetünket közelebb hozni a valósághoz. Az életközpontú átfogó ökológia egész Világegyetemet átfogó és egységes volta az ökológia tudományát alapvető jelentőséggel ruházza fel. Az ökológia előtérbe kerülése képes megszüntetni az ember önmagától, a társadalomtól, az emberiségtől és a Természettől történt elidegenedését, s újra összhangba hozni a civilizációt a Természettel.

203

FORRÁSjegyzék Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében • Alapblog: Halford Mackinder játéka a szívvel – I. Rész, https://alapblog.hu/halfordmackinder-jateka-a-szivvel-i-resz/, 2019. január 12. • Baráth Tibor: Kelet-Európa fogalma a modern történetírásban, In: Ring É.: Helyünk Európában I. Kötet, Magvető Kiadó, Budapest, 390-404. • Czirják Ráhel: GeoDebates: Kelet-Közép-Európa 21. századi szerepe Európa és Ázsia között: hídfő vagy ütközőzóna?, 2018. június 20. http://www.geopolitika.hu/ hu/2018/06/20/5-geodebates-kelet-kozep-europa-21-szazadi-szerepe-europa-es-azsia-kozott-hidfo-vagy-utkozozona/, 2019. január 5. • Dömök Csilla: Közép-Európa és a föderalizmus, Nemzet és Biztonság, 2011. április, 85.o. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/domok_csilla-kozep_europa_es_a_ foderalizmus.pdf, 2019. január • Hardi Tamás: Változó Közép-Európa kép a 21. században, Karlovitz János Tibor (szerk.), Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban, http://www. irisro.org/tarstud2015aprilis/21HardiTamas.pdf, 2019. január 7. • Irah Kučerová: Geopolitics of Central Europe - A Historical View, Annales Universitatis Apulensis, Series Historica, https://www.researchgate.net/publication/307174672_ Geopolitics_of_Central_Europe_-_A_Historical_View, 2019. január 6. • Jakub J. Grygiel -A. Weiss Mitchell: Nyugtalan határvidék, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. • Mező Ferenc: Közép-Európa fogalmi változása térben és időben, Tér és Társadalom, XV. Évf. 2001. 3-4. 81.o. • Michael Howard: Lessons of the Cold War, Survivar, 36. Winter, 1994, 102-103.o. • Miletics Péter – Pál Viktor: A közép-európai tér fejlődésének kérdései, Földrajzi Értesítő, XLVII. Évf. 1998. 2. füzet, 219. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE1998/ FE19982_217-233.pdf, 2018. december 27. • Rechnitzer János: Elmozdulások és törésvonalak Kelet-Közép-Európa térszerkezetében, Tér és Társadalom, 30. évf., 4. szám, 2016, 38.o. • Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 259.o. • Szilágyi István: A Földrajz A Történelem Kulcsa, 150 Évvel Ezelőtt Született Sir Halford J. Mackinder, A Geopolitika Klasszikusa, Magyar Tudomány, http://www.matud.iif. hu/2011/11/10.htm, 2018. december 29. • Szőcs Krisztina: Gondolatok Közép-Európa fogalmáról, Fogalom és Kép, A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékcsoportjának magyar tagozata által szervezett nemzetközi tanévkezdő konferencia előadásai, Szerkesztette: Gál László, Egyed Péter, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2010. http://old.tok.elte.hu/tarstud/ fogalomeskep/kotet1/szocs.pdf, 2019. január 6. • Vogel Sándor: Az euroatlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás, Magyar Kisebbség, 5. sz. = 5. évf. (1999.) 1., http://epa.oszk.hu/02100/02169/00011/ m990108.htm, 2019. január 12. • Zbigniew Brzezinski: A Nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. A közép- és kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában • Asian Infrastructure Investment Bank – AIIB. – 2017. október 10. https://www.aiib. org/en/about-aiib/governance/members-of-bank/index.html • Az Európai Unió makroregionális stratégiái: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/ cooperation/macro-regional-strategies/ • Az Európai Unió Tanácsa, a keleti partnerségi program: http://www.consilium.europa. eu/hu/policies/eastern-partnership/ • BERNEK Ágnes: „21. századi geopolitikai stratégiák. Az ortodox geopolitika újjászületése és az egyre fokozódó biztonsági kockázatok”. Nemzetbiztonsági szemle, Vol. 2. No. 3. (2014). 18-46. o. • BRZEZINSKI, Zbigniew: A nagy sakktábla. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1999. • BRZEZINSKI, Zbigniew: Stratégiai vízió. Amerika és a globális hatalom válsága. Budapest: Antall József Tudásközpont, 2013. • CIA „World Fact Book”, World Bank „World Development Indicators” • Conference of Russian ambassadors and permanent representatives. July 1, 2014, The Kremlin, Moscow. http://eng.news.kremlin.ru/news/22586, 2014. július 19. • Connecting Europe, Baltic-Adriatic Corridor https://ec.europa.eu/transport/themes/ infrastructure/baltic-adriatic_en • Connecting Europe, Mediterranean Corridor https://ec.europa.eu/transport/themes/ infrastructure/mediterranean_en • Connecting Europe, North Sea – Baltic https://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/north-sea-baltic_en • Connecting Europe, Orient/East-Med Corridor https://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/orient-east-med_en • Connecting Europe, Rhine-Danube Corridor https://ec.europa.eu/transport/themes/ infrastructure/rhine-danube_en • Cooperation between China and Central and Eastern European Countries – www. china-ceec.org/eng/ • DUGIN, Alekszandr: A geopolitika alapjai. In: Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai • Eurasian Economic Union. Official Information. http://www.eaeunion.org/?lang=en#info , 2017. július 12. • Európai Unió, Európai Bizottság, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia: www.balticsea-region.eu/ • Európai Unió, Európai Bizottság, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia: www. danube-region.eu/ • Európai Unió, Európai Bizottság, az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia: www. alpineregion.eu/ • Európai Unió, Európai Bizottság: Trans-European Transport Network (TEN-T) public portal: http://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/site/ index_en.htm • European Union, European Comisssion – http://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/site/brochures_images/20150429_final_common_progress_report_final.pdf • FARKAS Ildikó: „A turánizmus”. Magyar Tudomány, Vol. 38. (100.) No. 7. (1993). 860868. o. • Fleischer Tamás: Transzeurópai folyosók – A meglévők hosszabbítgatása vagy egy összeurópai hálózat kialakítása? A délkelet-európai térség és Magyarország Európa közlekedésében: Előadások a Balkánról. 6. Balkán-tanulmányok Központ, Európa Intézet MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2006. május 16. http://www. balkancenter.hu/pdf/elemzes/fleischer.pdf • Földrajzi Világatlasz. Budapest: Cartographia Kft., 2012. • Gas Transmission Operator Gaz-System S.A. http://en.gaz-system.pl/nasze-inwestycje/integracja-z-europejski-systemem/korytarz-polnoc-poludnie/ • Gazprom hivatalos honlapja: www.gazprom.com • Go wiki honlap – Alapelvek és aranyszabályok – http://gowiki.hu/index.php?title=Alapelvek • HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 2011. • http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/ orban-viktor-sajtonyilatkozata-kina-es-kozep-kelet-europa-csucstalalkozot-koveto-sajtotajekoztaton

204

• Hyperloop One, Hyperloop One’s Vision for Europe Summit: https://hyperloop-one. com/hyperloop-ones-vision-europe-summit-unveiling-9-routes-spanning-continent-part-its-global-challenge • Hyperloop Transportation Technologies cég hivatalos honlapja: www.hyperloop. global • IMF „Coordinated Direct Investment Survey” internetes kiadványai. • IMF „Direction of Trade Statistics” • KISSINGER, Henry: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014. pp. 47. • KISSINGER, Henry: Világrend. Budapest: Antall József Tudásközpont, 2015. 372.o. • KOSTOLANY, André: Világpolgár. MTV, videó, 1998. https://www.youtube.com/ watch?v=mLkuL4PHsOE, 2017. augusztus 10. • LNG Terminal Krk – LNG Croatia LLC – www.lng.hr • LNG World News www.lngworldnews.com • MACKINDER, Halford J.: „A földrajz mint a történelem kulcsa.” In: Geopolitikai szöveggyűjtemény (szerk. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt). Budapest: Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal, 2002. • MACKINDER, Halford J.: „The Geographical Pivot of History”. Geographical Journal, Vol. 23. No. 4. (1904) 421-437. o. • MACKINDER, Halford J.: Democratic Ideals and Reality. A Study in the Politics of Reconstruction. New York: Henry Holt and Company, 1919. • MAROSI Sándor – Sárfalvi Béla (szerk.) Európa I. kötet. Gondolat, 1975 • ’Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása.’ 2017. november 28. http://www.origo.hu/itthon/20171128-megkezdodott-a-budapest-belgrad-vasutvonalfelujitasanak-szerbiai-szakasza.html • National Security Act of 1947. Truman Doctrine. • North Atlantic Treaty Organization: www.nato.int • PAGEO Budapest, Eszterhai Viktor: A „16+1 együttműködés” bemutatása.2017. november, http://www.geopolitika.hu/hu/2017/11/01/a-16-1-egyuttmukodes-bemutatasa/ • PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016): A pireuszi kikötő geopolitikai jelentősége Kína számára: http://www.geopolitika.hu/hu/2016/07/08/a-pireuszi-kikoto-geopolitikai-jelentosege-kina-szamara/ • Pireus Port Authority S.A. www.olp.gr/en/ • Polskie LNG S.A. http://en.polskielng.pl • ASMUS, RONALD (2008) Europe’s Eastern Promise. Rethinking NATO and EU Enlargement. Foreign Affairs. January/February 2008. • Russian-Chines Talks. May 8, 2015. The Kremlin, Moscow. http://en.kremlin.ru/events/ president/news/49430 , 2015 május 10. • Sanghai Cooperation Organization – http://eng.sectsco.org – 2017. szeptember 15. • SHEPARD, Wade: A Look at 7 New Cities Rising Along The New Silk Road. In: Forbes, 2016. szeptember 20. https://www.forbes.com/sites/wadeshepard/2016/09/20/7-new-cities-that-are-rising-alongthe-new-silk-road/#117ed0bd1300 • SHEPARD, Wade: Horgos: The First New City Of The New Silk Road Emerges As A Robot Manufacturing Hub. In: Forbes, 2017. január 9. https://www.forbes.com/sites/ wadeshepard/2017/01/09/horgos-the-first-new-city-of-the-newsilk-road-becomes-a-hub-for-robots/#c1b5994245e5 • Slawomir Debski előadásanyaga: https://twitter.com/slawomirdebski/status/879437089162629121 • SZÖGI László – ZSIDAI Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1892-1919. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 2007. szöveggyűjtemény. (szerk. Ljubov Siselina – Gazdag Ferenc). Budapest: Zrínyi Könyvkiadó, 2004. 333376. o. • TELEKI Pál: A Turán földrajzi fogalom. No. 1-2. (1918). 49. o. • The Belt and Road Initiative. The State Council The People’s Republic of China. http://english.gov.cn/beltAndRoad, 2017. szeptember 3. • The Polish Institute of International Affairs: www.pism.pl • The Visegrad Group 2016-2017 Polish Presidency http://www.visegradgroup.eu/ documents/presidency-programs/program-of-the-polish • The Visegrad Group 2017-2018 Hungarian Presidency http://www.visegradgroup.eu/ documents/2017-2018-hungarian/20172018-hungarian • The Visegrad Group: www.visegradgroup.eu • Vladimir Putin inaugurated as President of Russia. May 7, 2012. The Kremlin, Moscow. http://en.kremlin.ru/events/president/news/15224 , 2012. május 8. • Záhony Logisztikai és Rakománykezelési Szolgáltató Zrt. – 2011. évi kiadvány: http:// www.zahony-port.hu/prospektus/zp_2011_hu.pdf A „16+1 együttműködés” bemutatása • „Belt and Road Opportunities in Central and Eastern Europe” Hong Kong Trade Development Council, October 5, 2016. http://economists-pick-research.hktdc.com/business-news/article/Research-Articles/Belt-and-Road-Opportunities-in-Central-and-Eastern-Europe/rp/ en/1/1X000000/1X0A7MSE.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „The Bucharest Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410594.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.) • BURNAY, Matthieu – CARBONNET, Adrien – RAUBE, Kolja – WOUTERS, Jan: „China’s foreign policy and external relations”, European Parliament's Committee on Foreign Affairs, July 2015. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ STUD/2015/549057/EXPO_STU(2015)549057_EN.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.); • „China, Hungary, Serbia Agree on Railway Project”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015 http://www.china-ceec.org/eng/ldrhw_1/2013bjlst/tpxw/t1411113.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „China's Twelve Measures for Promoting Friendly Cooperation with Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, January 26, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410595.htm (utolsó letöltés: 2017. október 1.) • ESZTERHAI Viktor: A transzregionális együttműködés új modellje a változó nemzetközi rendben, geopolitika.hu, 2017 szeptember 28. http://www.geopolitika.hu/ hu/2017/09/28/a-transzregionalis-egyuttmukodes-uj-modellje-a-valtozo-nemzetkozi-rendben/#_edn25 (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • ESZTERHAI, Viktor: The Central and Eastern European countries’ attitude toward the OBOR initiative: hopes and reality, In: Chen Xin (ed.): How Hungary Perceives Belt & Road Initiative and China-CEEC Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing, 2017. • „Full text of Chinese Premier's speech at China-Central and Eastern European Countries Economic and Trade Forum”, Xinhua, June 26, 2011. http://news.xinhuanet. com/english2010/china/2011-06/26/c_13950035.html

(utolsó letöltés: 2017. október 1.) • GUY de Jonquières: „The European Union’s China Policy: Priorities and Strategies for the New Commission”, European Centre For International Political Economy, Policy Brief 3. 2015. 2-3. http://ecipe.org//app/uploads/2015/04/The-European-Union%E2%80%99s-China-Policy.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • HEILMANN, Sebastian – MORITZ, Rudolf – HUOTARI, Mikko – BUCKOW, Johannes „China’s Shadow Foreign Policy: Parallel Structures Challenge the Established International Order,” Mercator Institute of China Studies, China Monitor 18, October 28, 2014. http://www.merics.org/fileadmin/user_upload/downloads/China-Monitor/China_Monitor_No_18_en.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • KACZMARSKI, Marcin: China on Central-Eastern Europe: ‘16+1’ as seen from Beijing, Ośrodek Studiów Wschodnich, April 14, 2015. https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/osw-commentary/2015-04-14/china-central-eastern-europe-161-seen-beijing (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Koordinációs Központ”, Magyarország Nagykövetsége Peking, 2017. https://peking.mfa.gov.hu/page/kina-koezep-kelet-europa-turisztikai-koordinacios-koezpont • KONG Tianping: The 16+1 Framework and Economic Relations Between China and the Central and Eastern European Countries, Council for European Studies, 14 December 2015. (KONG, 2015.) • KRATZ, Agatha: „The best of both worlds? CEE’s place in China-Europe economic relations” In: KRATZ, Agatha – STANZEL, Angela: „China’s Investment in Influence: the Future of 16+1 Cooperation”, The European Council on Foreign Relations, China Analysis, December 2016. 8. http://www.ecfr.eu/page/-/China_Analysis_Sixteen_Plus_One.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • KUSAI Sándor: A New Look at Some Lessons of Prospects for the 16+1 Cooperation, In: Chen Xin (ed): How Hungary Perceives the Belt and Road Initiative and China-CEEC Cooperation, National Think Tank 2017 (1), China Social Sciences Press, 2017. 39-42. • LIU Zuokui: The Pragmatic Cooperation between China and CEE: Characteristics, Problems and Policy Suggestions Working Paper Series on European Studies of Institute of European Studies, Chinese Academy of Social Sciences, 7. (6), 2013. 5-6. http://ies.cass.cn/webpic/web/ies2/en/UploadFil es_8765/201311/2013111510002690.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • PAVLIĆEVIĆ, Dragan: China in Central and Eastern Europe: 4 Myths, The Diplomat, June 16, 2016. https://thediplomat.com/2016/06/china-in-central-and-easterneurope-4-myths/ (utolsó letöltés: 2017. október 2.); • SIMURINA, Jurica: China’s Approach to the CEE-16, Europe China Research and Advice Network (ECRAN) Short Term Policy Brief 85. January 2014. http://eeas.europa. eu/archives/docs/china/docs/division_ecran/ecran_is107_paper_85_chinas_approach_to_the_cee-16_jurica_simurina_en.pdf (utolsó letöltés: 2017. október 1.) • TURCSÁNYI, Richard: Central and Eastern Europe’s courtship with China: Trojan horse within the EU?, European Institute for Asian Studies, January 2014. • TURCSANYI, Richard Q. : Obor’s Older Brother: Lessons Learned from the China-CEE 16+1 Platform, IAPS Dialogue: The Online Magazine of the Institute of Asia & Pacific Studies, July 19, 2017. https://iapsdialogue.org/2017/07/19/obors-elder-brother-lessons-learned-fromthe-china-cee-161-platform/ (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „The Belgrade Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410596.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „The Medium-Term Agenda for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, 24 November 2015. (http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/ t1318038.shtml (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „The Riga Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, The State Council of the People's Republic of China, 6 November 2016. http://english.gov.cn/news/international_exchanges/2016/11/06/ content_281475484363051.htm (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • „The Suzhou Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries”, Ministry of Foreign Affairs of the People's Republic of China, November 24, 2015. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1318039. shtml (utolsó letöltés: 2017. október 2.) • https://www.wired.com/insights/2014/07/data-new-oil-digital-economy/ A Budapest Guidelines • China-Central and Eastern Europe Investment Cooperation Fund http://china-ceefund.com/Template/background_9.html (2017.12.13) • China's Twelve Measures for Promoting Friendly Cooperation with Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, January 26, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/ t1410595.htm (2017.4.15.). • Eastern Partnership, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/neighbourhood/eastern-partnership_en (2017.12.11) • ESZTERHAI Viktor: Az Egy Övezet Egy Út Németország szemszögéből, május 8, 2017. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/05/08/az-egy-ovezet-egy-ut-nemetorszag-szemszogebol/ (2017.12.8.); • VAN DER PUTTEN, Frans-Paul – SEAMAN, John – HUOTARI, Mikko – EKMAN, Alice – OTERO-IGLESIAS, Miguel: Europe and China’svNew Silk Roads. European Think-tank Network on China (ETNC), December 2016. • ESZTERHAI, Viktor: 2. The Financial Cooperation between China and Hungary from the Central and Eastern European Perspective, Magyar Nemzeti Bank – China-CEE Institute, 2017. China-CEE Institute. (megjelenés alatt) • ESZTERHAI, Viktor: How to Synergize the “16+1 Cooperation”with the ‘Belt And Road’ Initiative Better After the “Belt And Road” Forum For International Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing. 2017. (megjelenés alatt) • ESZTERHAI, Viktor: The Central and Eastern European countries’ attitude toward the OBOR initiative: hopes and reality, In: Chen Xin (ed.): How Hungary Perceives Belt & Road Initiative and China-CEEC Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing, 2017. • ESZTERHAI, Viktor: The Question of the Missing Chinese Greenfield Investment in Central and Eastern Europe: the Case of Hungary, China-CEE Institute, 2017. China-CEE Institute, Working Paper 18. 15 November, 2017. • EU-China 2020 Strategic Agenda for Cooperation, European External Action Service, November 23, 2013. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/20131123.pdf (2017.11.12) • EU-China Comprehensive Agreement on Investment, European Parliament, 2017. http://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-a-balanced-and-progressive-trade-policy-to-harness-globalisation/file-eu-china-investment-agreement (2017.12.12) • EU-China Connectivity Platform, 2017.

• Five-year Outcome List of Cooperation Between China and Central and Eastern European Countries, Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, November 28, 2017. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1514538. shtml (2017.12.5) • GODEMENT, François – VASSELIER, Abigaël: China at the gates: A new power audit of EU-China relations, European Council of Foreign Relations, 1 December, 2017. http:// www.ecfr.eu/publications/summary/china_eu_power_audit7242 (2017.12.8.) • GRIEGER, Gisela: “China, the 16+1 cooperation format and the EU”, European Parliament, March 2017. 2. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ ATAG/2017/599313/EPRS_ATA(2017)599313_EN.pdf (2017.8.22). • International Customs Co-operation and Mutual Administrative Assistance Agreements, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/taxation_customs/ business/international-affairs/international-customs-cooperation-mutual-administrative-assistance-agreements_en (2017.12.11) • Investment Plan for Europe: the Juncker Plan, European Commission, 2017. https:// ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/investment_plan_booklet_ en.pdf (2017.12.5) • “Joint Agreed Minutes of the Second Chairs' Meeting of EU” China Connectivity Platform, 1 June 2017. https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/ files/2017-06-01-joint-agreed-minutes-second-chairs-meeting-eu-china-connectivity-platform.pdf (2017.11.12) • KRATZ, Agatha: The best of both worlds? CEE’s place in China-Europe economic relations, In: KRATZ, Agatha – STANZEL, Angela – PAVLICEVIC, Dragan: “China’s Investment in Influence: the Future of 16+1 Cooperation”, The European Council on Foreign Relations, China Analysis, December 2016. 8. URL: http://www.ecfr.eu/ page/-/China_Analysis_Sixteen_Plus_One.pdf (Accessed: January 15, 2017). • Li Keqiang Attends Third Meeting of Heads of Government of China and Central and Eastern European Countries, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/ldrhw_1/ 2014bergld/tpxw/t1411364.htm (2017.11.12) • LIU Zuokui: China-CEEC Cooperation: China’s Building of a New Type of International Relations, Croatian International Relations Review, 23(78), 19-34. 21-22.https://www. degruyter.com/view/j/cirr.2017.23.issue-78/cirr-2017-0005/cirr-2017-0005.xml (2017.12.5) • LONG Jing, Yidai yilu changyi zai zhongdongou diqu de jiyu he tiaozhan (“一带一路” 倡议在中东欧地区的机遇和挑战, Guoji guancha (国际观察), 3., 2016, 118-130. • Magyarország célja, hogy a térség legfőbb kínai exportőre legyen, Külgazdasági és Külügyminisztérium, November 26, 2017. http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/magyarorszag-celja-hogy-a-terseg-legfobb-kinai-exportore-legyen (2017.12.11) • Strategic Framework for Customs Cooperation 2018 - 2020 between the European Union and the Government of the People's Republic of China, Council of the European Union, 22 May 2017. http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-95482017-INIT/en/pdf (2017.12.11) • The Budapest Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, November 28, 2017. (The Budapest Guidelines, 2017) http://www.fmprc.gov.cn/ mfa_eng/zxxx_662805/t1514534.shtml (2017.12.5) • The Budapest Guidelines, 2017 • The Medium-Term Agenda for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, 24 November 2015. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/ t1318038.shtml (2017.4.27). • VERSECK, Von Keno: Osteuropa huldigt Peking - und hofft auf Milliarden. Spiegel, November 28, 2017. http://www.spiegel.de/politik/ausland/china-osteuropa-gipfel-in-budapest-huldigung-an-peking-a-1180622.html (2017.12.5) • TURCSANYI, Richard Q.: “Obor’s Older Brother: Lessons Learned from the China-CEE 16+1 Platform.” IAPS Dialogue: The Online Magazine of the Institute of Asia & Pacific Studies, July 19, 2017. https://iapsdialogue.org/2017/07/19/obors-elder-brotherlessons-learned-from-the-china-cee-161-platform/ (2017.12.5) • Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road, Issued by the National Development and Reform Commission, Ministry of Foreign Affairs, and Ministry of Commerce of the People's Republic of China, with State Council authorization, March 2015. URL: http://en.ndrc.gov.cn/ newsrelease/201503/t20150330_669367.html (2017.11.12) • ZENELI, Valbona: What Has China Accomplished in Central and Eastern Europe?, The Diplomat, November 25, 2017. https://thediplomat.com/2017/11/what-has-chinaaccomplished-in-central-and-eastern-europe/ (2017.12.5) Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek találkozóján • http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-kinai-es-kelet-kozep-europai-orszagokjegybankelnokeinek-talalkozojan/ Magyarorszáng mint a BRI együttműködés úttörője • CHAN, Louis: Hungary: Leading the Way in BRI Co-operation. In: HKTDC, 2017. június 15. http://economists-pick-research.hktdc.com/business-news/article/Research-Articles/Hungary-Leading-the-Way-in-BRI-Co-operation/rp/en/1/1X32LK39/1X0AAEGE.htm (utolsó letöltés: 2018. július 3.) Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben • Bernek, Á. 2017: A közép- és kelet-európai országok a 21. század több pólusú világában. HUG Hungarian Geopolitics. 2017/ IV. 24-75. o. • Chan, L. 2017: The Czech Republic: A Belt and Road Link in CEE. HKTDC Research. Interneten elérhető: http://economists-pick-research.hktdc.com/business-news/ article/Research-Articles/The-Czech-Republic-A-Belt-and-Road-Link-in-CEE/rp/ en/1/1X000000/1X0AAQU0.htm (utolsó elérés: 2018. 07. 05.) • Csizmadia N. 2016: Geopillanat. A 21. század megismerésének térképe. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 162-173. o. • CzechTrade in China. Interneten elérhető: http://www.czechtradeoffices.com/en/cn (elérés dátuma: 2018. 07.13.) • Devizacsere-megállapodás a kínai jegybankkal. MNB közlemény Interneten elérhető: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2013-evi-sajtokozlemenyek/ devizacsere-megallapodas-a-kinai-jegybankkal (az elérés dátuma: 2018. 06. 10.) • Eszterhai V. 2017: The presentation of the “16 + 1 Cooperation. Interneten elérhető: http://beltandroadcenter.org/2017/11/07/the-presentation-of-the-16-1-cooperation/ (az elérés dátuma 2018. 06. 12.) • HSBC opens newest China Desk in Poland to capture Belt and Road opportunites in Central, Eastern Europe. HSBC News Release 4 Jan 2018 Interneten elérhető: http:// www.about.hsbc.com.cn/-/media/china/en/news-and-media/180104-hsbc-opensnewest-china-desk-in-poland-en.pdf (elérés dátuma: 2018. 06. 20.) • Foreign Trade Offices of the Polish Trade Agency (PAIH). Interneten elérhető: https:// www.paih.gov.pl/about_us/Foreign_Trade_Offices (elérés dátuma: 2018. 07. 13.) • Huang, Y. 2016: Understanding China’s Belt & Road Initiative: Motivation, framework and assessment. China Economic Review, 40 2016. 314-321. o. • Kugiel, P. (szerk) 2016: V4 Goes Global: Exploring Opportunities and Obstacles in the Visegrad Countries’s Cooperation with Brazil, India, China and South Africa. The Polish Institute of International Affairs. Varsó. 85. o.

205

• Liu, Z. 2016: How the Chinese Perceive the Visegrad Group. Polish Quarterly of International Affairs 2/2016. 56-67. o. • Members and Prospective Members of the Bank. Interneten elérhető: https://www. aiib.org/en/about-aiib/governance/members-of-bank/index.html (elérés dátuma: 2018. 06. 10.) • Syrovátka, J. – Tomášek, J. 2017: Overview of Economic Relations between Czech Republic and China. In Comparing the Czech-Polish Approach to China: Assessing both challenges and opportunities from a security-minded perspective. Prague Security Studies Institute – Centre for International Relations. 4-12. o. • Przychodniak, M. 2017: The 16+1 Initiative and Challenges for Cooperation between China and Eastern European Countries. The Polish Institute of International Affairs Bulletin No. 121 (1061), 5 December 2017. 2. o. • The Belt and Road Initiative. Changing the behaviour and perceptions of corporate China. Interneten elérhető: https://www.firmenkunden.commerzbank.de/portal/media/corporatebanking/neu-hauptportal-rebrush/insights/bri/42340_ENG_BRI_Whitepaper_brochure-A4_260618_Online.pdf (az elérés dátuma 2018. 07. 22.) • Turcsanyi, R. Q. 2017: Slovakia’s Overdue China Strategy. The Diplomat. Interneten elérhető: https://thediplomat.com/2017/11/slovakias-overdue-china-strategy/ (az elérés dátuma 2018. 06. 23.) • Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road 2015/03/28 Interneten elérhető: http://en.ndrc.gov.cn/newsrelease/201503/t20150330_669367.html (az elérés dátuma 2018. 06. 23.). Magyar iránytű Kelet és Nyugat között A cikk eredetileg Palotai Dániel és Virág Barnabás, Versenyképesség és növekedés című könyvében jelent meg. Válasz Könyvkiadó, 2016, 832. Az új Európa itt születik a régiónkban Az írás utószó a szerző szerkesztésében, angol nyelven megjelent The future of Europe – Hungary: brave and free című, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában, 2018 januárjában megjelent kötethez. Az „Új Borostyánút” geoökonómiai jelentősége • A 2016-2017-Es Lengyel Visegrádi Elnökség Programja • A Bizottság (Eu) 2017/177 Végrehajtási Határozata (2017. január 31.) a „Borostyán” árufuvarozási folyosó létrehozásáról szóló közös javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfeleléséről. – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2017/28. pp. 69-70. • Az Európai Parlament És A Tanács 913/2010/EU RENDELETE (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (EGT-vonatkozású szöveg). – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010/276. pp. 22-32. • Az Európai Parlament És A Tanács 1316/2013/ EU RENDELETE (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg). – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013/348. pp. 129-171. • Sejm.Gov.Pl: Highway From Rzeszów To Budapest - Via Carpathia Under Construction 2017: http://www.sejm.gov.pl/Sejm8.nsf/v4Komunikat.xsp?documentId=CBCE79C441AF78DAC125814D003D8B93&lang=EN 2017.08.20-i letöltés. • Błażejewski, A. 2015: The Amber Road in Poland. State of research and perspectives: http://www.journals.vu.lt/archaeologia-lituana/article/view/5132/3389 2017.08.20-i letöltés. • Dundovic C. – Hess, S. 2005: Competitiveness of the North Adriatic port sin various cargo flows on selected transport routes. – Promet- Traffic- Traffico 17. 4. pp. 205216. • Empiric Program: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/projects/austria/empiric-enhancing-multimodal-platforms-inland-waterways-and-railways-services-integration-in-central-europe 2017.08.19-i letöltés • European Comission Rail Market Monitoring 2016: https://ec.europa.eu/transport/ modes/rail/market/market_monitoring_en 2017.08.19-i letöltés. • Gysev: Vasúton Éledhet Újjá Az Ókori Borostyánút, 2016: https://www2.gysev.hu/ rolunk/sajto/hirek/vasuton-eledhet-ujja-az-okori-borostyanut 2017.08.19-i letöltés • Herber A. – Martos I. – Moss L. – Tatár Cs. – Tisza L. 2005: Történelem 2 Kr. e. 500-tól Kr. u. 1000-ig. Reáltanoda Alapítvány, pp. 364. • Inotai A. – Juhász O. 2017: The New Challenges for the EU and the New Amber Road – National Think Tank 2017/1. pp. 55-62. • Pałkiewicz, J. 2017: Poland could rebuild the Amber Road: https://poland.pl/politics/ opinions/poland-could-rebuild-amber-road/ 2017.08.20-i letöltés. • Pap N. 1997: Európai Korridoron. – In. PAP N. – TÓTH J. (SZERK.): Európa politikai földrajza. Jannus Pannonius Tudományegyetem. pp. 49-64. • Póczy K. 1999: A via „Postumia” meghosszabbítása a dunai átkelőhelyekig. – In. Gömöri J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 49-56. • Port Of Koper, 2016: https://luka-kp.si/eng/cargo-statistics 2017.08.19-i letöltés. • Port Of Ravenna, 2016: http://www.port.ravenna.it/category/portoravenna/statistiche/ 2017.08.19-i letöltés. • PORT OF RIJEKA, 2015: http://www.portauthority.hr/en/promotion/statistics 2017.08.19-i letöltés. • Port Of Trieste, 2016: http://www.porto.trieste.it/eng/statistics/stats-year-2016 2017.08.19-i letöltés. • Port Of Venice, 2016: https://www.port.venice.it/en/the-port-in-figures.html 2017.08.19-i letöltés. • Portfolio: Tengeri Kikötőt Fejleszt Magyarország, 2017: http://www.portfolio.hu/ vallalatok/tengeri_kikotot_fejleszt_magyarorszag.247119.html 2017.08.19-i letöltés. • Premier.Gov.Pl: Prime Minister Beata Szydło At The International Belt And Road Forum 2017: https://www.premier.gov.pl/mobile/en/news/news/prime-minister-beata-szydlo-at-the-international-belt-and-road-forum.html 2017.08.19-i letöltés • Rail Market Monitoring: https://ec.europa.eu/transport/modes/rail/market/market_monitoring_en 2017.08.19-i letöltés • Rajtár, J. 1999: A Borostyánkő út a Dunán való átkelés után – Pozsony környéki emlékek (Az előadás kivonata – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 128-129. • Scotti, F. M. 1999: A kulturális turizmus lehetőségei Aquileiában. – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. p. 16-17. • Világbank Kereskedelmi Statisztika 2015: https://wits.worldbank.org/countrystats. aspx, 2017.08.19-i letöltés. • Visegrádi Nyilatkozat, 1991 • Wielowiejski, J. 1999: Az Adria és a Keleti-tenger között vezető Borostyánkő út régészeti és turisztikai szempontból (Az előadás kivonata). – In. GÖMÖRI J. (szerk.): A Borostyánkő út tájai és emlékei, Scarbantia Társaság, Sopron. pp. 137. • Żuchowski, W.2014: Alternative connection between territory of Poland and Far / Middle East countriesfor containers transport – LogForum 10.2. pp. 153-161. A Budapest-Varsó tengely kialakulása MäRLE, Tamás: Közép-Európa a Budapest-Varsó tengely körül. In: Magyar Fórum, 2017., http://magyarforum.hu/cikk/3573/KoZeP-EURoPA-A-BUDAPEST%E2%80%93VARSo-TENGELY-KoRuL/ (2019.02.13.) Felvidék.ma: A V4-Benelux-csúcstalálkozót követően Magyarország átvette a V4-csoport elnöki tisztségét. In: Felvidék.ma, 2017.06.20., https://felvidek.ma/2017/06/ v4-benelux-csucstalalkozot-kovetoen-magyarorszag-atvette-v4-csoport-elnoki-tisztseget/ (2019.02.13.) KIRÁLY, Zsolt: A magyarlakta területek mint mostohagyerek – Hogyan csökkenthető a régiók közti különbség Szlovákiában. In: Körkép.sk, 2017.04.30., http://korkep. sk/cikkek/gazdasag/2017/04/30/a-magyarlakta-teruletek-mint-mostohagyerek-hogyan-csokkentheto-a-regiok-kozti-kulonbseg-szlovakiaban/ (2019.02.13.)

206

CSONKA, Ákos: A régió, melyet magára hagyott a történelem. In: Körkép.sk, 2014.01.02., http://korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2014/01/02/a-regio-melyet-magara-hagyott-a-tortenelem/ (2019.02.14.) BERTA, Ágnes: Felvidék gazdasági helyzete – Hogy állunk? In: Felvidék, 2016.11.23., https://felvidek.ma/2016/11/felvidek-gazdasagi-helyzete-hogy-allunk/ (2019.02.13.) MATUS, Tibor: Az eltévedt autópályák a Visegrádi térségben In: Felvidék, 2017.01.04., https://felvidek.ma/2017/01/az-eltevedt-autopalyak-a-visegradi-tersegben/ (2019.02.13.) KIRÁLY, Zsolt: Észak-Szlovákia vs. dél és kelet. Régiófejlesztés napjainkban és a következő években. In: Körkép, 2017.05.02., http://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2017/05/02/ eszak-szlovakia-vs-del-es-kelet-regiofejlesztes-napjainkban-es-a-kovetkezo-evekben/ (2019.02.13.) KOMJÁTHY, Lóránt: Nem az autópályák ész nélküli építése, hanem a képzés-fejlesztés csökkenti a munkanélküliséget. Körkép, 2017.07.25. http://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2017/07/25/nem-az-autopalyak-esz-nelkuli-epitese-hanem-a-kepzes-fejlesztes-csokkenti-a-munkanelkuliseget/ (2019.02.13.) JÁMBOR, Gyula: Építhetik a komáromi hidat. Magyar Idők, 2017.08.04. https://magyaridok.hu/gazdasag/epithetik-komaromi-hidat-2040706/ (2019.02.13.) Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton • ABRAMOVIĆ, B., ZITRICKY, V. & BIŠKUP, V. (2016) European Transport Research Review, Topical Collection on The Future of rail freight transport and logistics • ADB (2016) Completion Reoport, People’s Republic of China: Railway ContainerTransport Developme, https://www.adb.org/sites/default/files/project-document/191071/47065-001-tcr. pdf Accessed on 14.03.2017 • DIENER, A. (2015) Parsing mobilities in Central Eurasia: border management and New Silk Roads, Eurasian Geography and Economics http://dx.doi.org/10.1080/15387216. 2015.1078736 • ELEN, M. (2015), 08.09.2015,China's Silk Road initiatives could shake up European port cities' status quo http://www.chinaeconomicreview.com/chinas-silk-road-initiatives-could-shake-european-port-cities-status-quo • ERDŐSI, F. (2015) Trans-Eurasian transport links in great and medium-size spaces of power, Tér és Társadalom, Volume 29, 2015 - Issue 2 • HOFMAN, I. (2016): Politics or profits along the “Silk Road”: what drives Chinese farms in Tajikistan and helps them thrive?, Eurasian Geography and Economics • MERICS (2016) MADE IN CHINA 2025 The making of a high-tech superpower and consequences for industrial countries, Papaers on China, No 2., 2016 December, https://www.merics.org/fileadmin/user_upload/downloads/MPOC/MPOC_Made_ in_China_2025/MPOC_No.2_MadeinChina_2025.pdf Accessed on 06.03.2017 • MONIOS, J., WANG, Y (2013) Spatial and institutional characteristics of inland port development in China , GeoJournal Issue 78 • PPIAF (2011) Railway Reform: Toolkit for Improving Rail Sector Performance , The International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank, Washington D.C. https://ppiaf.org/sites/ppiaf.org/files/documents/toolkits/railways_toolkit/ PDFs/WB_toolkit.pdf • PEYROUSE, Sebastien – RABALLAND, Gaël (2015) Central Asia: the New Silk Road Initiative’s questionable economic rationality, Eurasian Geography and Economics, Shu, X. (1997) The New Asia-Europe Land Bridge— Current Situation and Future Prospects Issue 14, December 1997, http://www.ejrcf.or.jp/jrtr/jrtr14/pdf/f30_xu.pdf • TRACY E., SHVARTS E., SIMONOV, E., BABENKO, M. (2017): China’s new Eurasian ambitions: the environmental risks of the Silk Road Economic Belt, Eurasian Geography and Economics, Volume 58, 2017 - Issue 1, http://dx.doi.org/10.1080/15387216.2017. 1295876 • World Bank (2015) Customer-driven Rail Intermodal Logistics Unlocking a New Source of Value for China by Luis C. Blancas, Gerald Ollivier, Richard Bullock, May 2015, http://documents.worldbank.org/curated/en/326271468018548105/ pdf/950250WP00PUBL0China0Final0ENGLISH.pdf Accessed on 11.03.2017 • XIANGMING, C. and MARDEUSZ, J. (2015) China and Europe: Reconnecting Across a New Silk Road, The European Financial Review February - March 2015 • XU, H. (2014) `Revisit' the Silk Road: A Quasi-Experiment Approach Estimating the Effects of Railway Speed-Up Project on China-Central Asia Exports, ERSA conference paper, ERSA conference papers ersa14p78, European Regional Science Association A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítást üzemeltető vállaltok • [常务理事单位] 武汉汉欧国际物流有限公司 http://www.landbridge.com/lshco/2014-11-16/15776.html (2018.06.13.) • 2016年大陆桥运输指标与中欧班列相关数据分析及2017年中欧、中亚班列发展预测; 2017.04.26. http://www.landbridgenet.com/landbridgetransunion/2017-04-26/45524.html (2018.06.12.) • A kínai elektronikus cégjegyzék alapján: http://www.gsxt.gov.cn/index.html (2018.05.23.) • A magyar logisztikai cég szóbeli tájékoztatása alapján. • Coia, Anthony: China-Europe rail services - The building blocks of demand; 2017.12.04. In: Automotive Logistics https://automotivelogistics.media/intelligence/ building-blocks-demand (2018.06.14.) • Finland to China freight service launched; 2017.11.14. In: Railway Gazette. http://www. railwaygazette.com/news/freight/single-view/view/finland-to-china-freight-service-launched.html (2018.06.13.) • Freight trains linking Chengdu, Milan; 2017.11.30. In: China Daily https://europe. chinadaily.com.cn/business/2017-11/30/content_35134369.htm (2018.06.12.) • Get your business rolling with innovative rail logistics solutions between China and Europe. 2013.04.01.https://www.dbschenker.com/resource/blob/489132/e3caffd7ced19e657ea7f60be0823f9b/china-rail-data.pdf (2018.06.12.) • Leijen, Majorie van: New service Nippon Express connects Japan to New Silk Road; 2018.05.30. https://www.railfreight.com/corridors/2018/05/30/new-service-nippon-express-connects-japan-to-new-silk-road/ (2018.06.14.) • Yixinou Milestone http://www.yixinou.com/aboutUs.htm?type=14 (2018.06.13.) • 班列开行日历 https://www.cdirs.com/?i18n_locale=zh_CN (2018.06.12.) • 成都蓉欧投资发展有限责任公司简介 http://www.cdroeu.com/cn/info-c1_10.html (2018.06.12.) • 管理层简介http://www.yuxinoulogistics.com/website/h-Chinese/leader.html (2018.06.12.) • 国际联运 International transport http://www.crct.com/index.php?m=content&c=index&a=lists&catid=22 (2018.06.12.) • 集装箱公共班列服务 http://www.yuxinoulogistics.com/website/h-Chinese/service. html (2018.06.12.) • 精品线路 https://www.xaport.net/#/login (2018.02.28.) • 通路服务“苏满欧”班列 http://www.snd-iftz.com/ContentShow.aspx?typeid=27&id=416 (2018.06.13.) • 线路介绍 http://www.hnxokx.com/xljs/ (2018.06.13.) • 线下展销 http://www.zzguojilugang.com/guojimaoyi/xianxiazhanxiao/2018/0330/226.html (2018.06.12.) • 郑欧班列介绍 http://www.zzguojilugang.com/zhengoubanlie/banlieyoushi/2016/0710/45.html (2018.06.12.) • 中欧班列（蓉欧快铁）已开通11条国际线路http://www.sc.gov.cn/10462/10464/10797/ 2017/12/4/10439827.shtml (2018.06.12.) • 中欧班列（苏州—华沙）项目启动五年共开行出口班列346列货值29.8亿美元; 2017.11.27. http://www.suzhou.gov.cn/news/sxqdt/201711/t20171127_935724.shtml (2018.06.13.) • 中欧班列运输协调委员会秘书处 http://www.crct.com/index.php?m=content&c=index&a=lists&catid=34 (2018.06.12.) • 走进渝新欧 http://www.yuxinoulogistics.com/website/h-Chinese/linetime.html (2018.05.12.)

képek és ábrák jegyzéke Közép-Európa geopolitikai helyzetének vizsgálata a geopolitikai elméletek tükrében 1. ábra: a szerző saját szerkesztése 2. ábra: https://pangea.blog.hu/2014/06/29/a_foldrajz_a_tortenelem_kulcsa, 2019. január 5. 3. ábra: Zack Cooper: The Clash of Asian Civilizations?, https://www. cato-unbound.org/2017/02/16/zack-cooper/clash-asian-civilizations, 2019. január 6. 4. ábra: Zbigniew Brzezinski: A Nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 88.o. 5. ábra: Jakub G. Grygiel – A. Weiss Mitchell: Nyugtalan határvidék, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017. 20.o A „16+1 együttműködés”bemutatása 1. kép: wikimedia A Budapest Guidelines 1.táblázat: The Budapest Guidelines, 2017 Orbán Viktor beszéde a kínai és kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek találkozóján • h ttp://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-kinai-es-kelet-kozep-europai-orszagokjegybankelnokeinek-talalkozojan/ Magyarorszáng mint a BRI együttműködés úttörője 1 ábra: 2015 Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment 2. ábra: China Customs Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben 1. ábra: fDi Intelligence, from the Financial Times Ltd 2018. 2. ábra: Eurostat Magyar iránytű Kelet és Nyugat között A cikk eredetileg Palotai Dániel és Virág Barnabás, Versenyképesség és növekedés című könyvében jelent meg. Válasz Könyvkiadó, 2016, 832. Az új Európa itt születik a régiónkban 1.ábra: Bernek Ágnes összeállítása, Cartographia Kft. készítette 2. ábra: Az új világrend új térképi ábrázolása, www.chinaebridge.com.cn 3.ábra: A kulcsövezet, valamint a belső és külső peremív, Halford J. Mackinder: „The Geographical Pivot of History”. Geographical Journal, Vol. 23. 5. ábra: Kína „Egy övezet – Egy út” fejlesztési programjának fő útvonalai a 2017. évi márciusi helyzet szerint, Merics – Mercator Institute for Chineas Studies, https://www.merics.org/index.php/en/china-mapping/silk-road-initiative 6.ábra: Kína „Egy övezet – Egy út” fejlesztési programjának hat fő fejlesztési övezete, Hong Kong Trade Development Council, HKTDC Research, http://china-trade-research.hktdc.com/business-news/article/The-Belt-and-Road-Initiative/The-Belt-and-Road-Initiative/obor/ en/1/1X000000/1X0A36B7.htm, 2017 augusztus 14. 7.ábra: Az Egy Övezet Egy Út – az Új Selyemút útvonalai, Theo Deutinger and Kit Chow 8.ábra: Geopolitikai hatalmi mátrix a közép- és kelet-európai térség vonatkozásában, Bernek Ágnes saját ábra 9.ábra: A közép- és a kelet-európai országok – 2017, Bernek Ágnes saját összeállítású táblázata a World Bank World Development Indicators adatai alapján 10.ábra: Az EU NUTS2-es régióinak GDP/fő értékei (PPP – vásárlóerőparitásos értékek) 2015-ben az EU 28-ak regionális gazdasági fejlettségi átlagának százalékában, Eurostat 11.ábra: A 16+1 együttműködés európai csatlakozó országai, ecfr.eu 12.ábra: Az Európai Unió TEN-T törzshálózati folyosói, Európai Unió, Európai Bizottság honlapja, http://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/site/maps_upload/SchematicA0_EUcorridor_map.pdf 13.ábra: A közép- és kelet-európai térséget érintő öt TEN-T törzshálózati folyosó, Bernek Ágnes és a Cartographia Kft. által készített saját térkép az Európai Unió Európai Bizottságának TENtec Interactive Map Viewer honlapja alapján. 14.ábra: Az Európai Unió makrorégiói, Az Európai Unió makroregionális stratégiáit bemutató, 2017-ben megjelent kiadványának térképe: http:// ec.europa.eu/ regional_policy/hu/information/publications/ 15.ábra: A Rajna-Duna törzshálózati (TEN-T) folyosó, Európai Unió, Európai Bizottság: TENtec Interactive Map Viewer: http://ec.europa.eu/transport/ infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html 16.ábra: Az Európai Unió Duna-régió makroregionális stratégiájának területe, Európai Unió, Európai Bizottság, az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia: www.alpineregion.eu/ 17. ábra Magyarország áruexportjának fő irányai 2016-ban és a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodái 2017-ben, Bernek Ágnes és a Cartographia Kft. által készített saját térkép az IMF Direction of Trade Statistics adatai és a Magyar Nemzeti Kereskedőház információi alapján

18.ábra: A Hyperloop 2020-as évekre tervezett útvonala Bécs, Pozsony, Budapest és Kassa között, http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-3493007/Hyperloop-coming-Europe-Superfast-tube-people-continent-just-25-minutes-2020.html 19.ábra: A Mediterrán törzshálózati (TEN-T) folyosó, Európai Unió, Európai Bizottság: TENtec Interactive Map Viewer: http://ec.europa.eu/transport/ infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html 20.ábra: Az Európai Unió Alpok-régió makroregionális stratégiájának területe, Európai Unió, Európai Bizottság, az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia: www.alpineregion.eu/ 21.ábra: Az Északi-tengeri – Balti törzshálózati (TEN-T) folyosó, Európai Unió, Európai Bizottság: TENtec Interactive Map Viewer: http://ec.europa. eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html 22.ábra: A Hyperloop tervezett útvonala Lengyelországban a Varsó-Lódz-Wroclaw útvonalon és a lengyel Hyperloop vasút tervezett formaképe, A Hyper Poland honlapja: www.hyperpoland.com 23.ábra: Az Európai Unió Balti-régió makroregionális stratégiájának területe, Európai Unió, Európai Bizottság, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia: www.balticsea-region.eu/108 24.ábra: A Gazprom Északi-áramlatának I. és II. vezetéke, Gazprom hivatalos honlapja: www.gazprom.com 25.ábra: A Balti-Adriai törzshálózati (TEN-T) folyosó, Európai Unió, Európai Bizottság: TENtec Interactive Map Viewer: http://ec.europa.eu/transport/ infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html 26.ábra: A Három Tenger Kezdeményezés országai és három alapelve, Slawomir Debski előadásanyaga: https://twitter.com/slawomirdebski/ status/879437089162629121 27.ábra: A tervezett észak-déli irányú energetikai gázfolyosó, BIZNESALERT http://biznesalert.com/polish-briefing-eu-grant-agreement-poland-slovakia-gas-interconnection/ 28.ábra: A Kelet/Kelet-Mediterrán törzshálózati (TEN-T) folyosó, Európai Unió, Európai Bizottság: TENtec Interactive Map Viewer: http://ec.europa. eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html Az „Új Borostyánút” Geoökonómiai Jelentősége 1. ábra: Rail Market Monitoring adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 2. ábra: Rail Market Monitoring adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 3. ábra: Kikötői hatóságok adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 4. ábra: Kikötői hatóságok adatai alapján a szerző saját szerkesztésű ábrája 5. ábra: a szerző saját szerkesztésű ábrája A Budapest-Varsó tengely kialakítása a dél-szlovákiai régió infrastruktúrájának fejlesztésével 1. ábra: Munkaügyi Hivatal 2.ábra: INEKO 3. ábra: INEKO 4. ábra: INEKO 5. ábra: INEKO 6. ábra: INEKO 7. ábra: INEKO 8. ábra Őry Péter, Pro Civis PT 9. ábra: INEKO 10. ábra: INEKO 11. ábra: INEKO Vasúti teherszállítás Kína és az Európai Unió között az Új Selyemúton 1. ábra: A Selyemút mentén elhelyezkedő országok logisztikai teljesítménye a Világbank LPI (Logistics Performance Index) listája alapján Forrás: https://lpi.worldbank.org/international/global 2. ábra: Forrás: https://america.cgtn.com/2017/05/13/5000-china-europe-cargo-trains-expected-by-2020# 3. ábra: Forrás: http://www.unescap.org/resources/trans-asian-railway-network-map 4. ábra: Forrás: https://www.rba.gov.au/publications/bulletin/2016/jun/ pdf/bu-0616-5.pdf 5. ábra: Az Európai Unió tagállaminak teherszállítási teljesítményének megoszlása szállítási módonként (milliárd tonnakm) Forrás: Saját számítás a European Commission Transport Pocketbook adatai alapján 6. ábra: Kína teherszállítási teljesítményének megoszlása szállítási módonként (milliárd tonnakilométer) Forrás: Saját számítás az NBS adatai alapján 7. ábra: Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása közlekedési módonként a Selyemúton elhelyezkedő országokkal (érték alapon, euróban) Forrás: saját számítások az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa alapján 8. ábra: Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása közlekedési módonként a Selyemúton elhelyezkedő országokkal (men�nyiség alapon, tonnában) Forrás: saját számítások az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa alapján 9. ábra: Az Európai Unió külkereskedelemének (export+import) megoszlása fajlagos értéke szerint (euró/tonna) a Selyemúton elhelyezkedő országokkal Forrás: saját számítások az Európai Bizottság kereskedelmi adatbázisa alapján

207

IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ Csizmadia Norbert Szerkesztőbizottság Bernek Ágnes Eszterhai Viktor Körtvélyesi László Salamin Géza Szatmári Péter Szapáry György Szilágyi István olvasószerkesztők Kalla Szilvia GRAFIKA, tördelés Nagy Gyula

SZERZŐINK Bernek Ágnes Békés Márton Bohár Ádám Bucsky Péter Czene Gréta Csizmadia Norbert Eszterhai Viktor Grandpierre Attila Horváth Marcell Kopátsy Sándor Matolcsy György Miklós Katalin Orbán Viktor Sashalmi Ádám Zoltai Alexandra

KIADÓ Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány 1013 Budapest, Döbrentei utca 2. KIADÁS DÁTUMA 2019. június

208

A HUG

jogi információ

A Hungarian Geopolitics (HUG) a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány időszakos kiadványsorozata, amely hazai és külföldi szerzők segítségével mutatja be Magyarország és a világ aktuális geopolitika, geostratégiai illetve a két témakörökhöz szorosabban köthető tudománytématerületek (társadalomtudomány, közgazdaságtan, ) legújabb és legérdekesebb értékeit, eredményeit és változásait. A HUG célja, hogy a tudományos területek mellett átfogó tudással újabb értékteremtésre ösztönözze a geopolitika iránt érdeklődő közösséget.

A HUG (Hungarian Geopolitics) kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A HUG-ban megjelenő írások a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) szellemi termékét és tulajdonát képzik. A kiadvány tartalmának sokszorosítása, illetve a benne foglalt tartalmak felhasználása a tulajdonos az Alapítvány előzetes engedélyéhez kötött. kapcsolat A HUG kiadvánnyal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit és problémáit a hug@paigeobudapest.hu címen jelezheti munkatársaink felé.

209

A PAGEO könyvműhely 4 darabos hiánypótló válogatása

George Friedman és Matolcsy György

„várd a váratlant” „döntéshozók szemével látni a világ eseményeit”

210

2019

HUNGARIA N G EOPOLITICS

HUNGARIAN GEOPOLITICS

HUG 2019 2