BUD - Budapest Vízió 2020 by PAIGEO - Pallas Athene Innovation and Geopolitical Foundation

PAGEO PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY

BUD

BUDAPEST VÍZIÓ

BUD

BUDAPEST VÍZIÓ IMPRESSZUM

A JELENTÉS ELŐZMÉNYEKÉNT A VS.HU SZERKESZTŐSÉGE A PAGEO KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ELINDÍTOTTA HONILAPJÁN A SAJÁT BUDAPESTTEL FOGLALKOZÓ ROVATÁT BUD 2020 NÉVEN, AMI A VÁROSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK FELKUTATÁSÁT CÉLOZTA MEG. A JELENLEGI KIADVÁNY CÉLJA TÖBBEK KÖZÖTT A ROVAT ÁLTAL KIALAKULT CÉLOKAT ÉS MEGLÁTÁSOKAT KERETEK KÖZÉ SZORÍTANI ÉS EGYSÉGES LOGIKIAI SZÁL MENTÉN EGY KÖZÖS DOKUMENTUMBA FELFŰZNI ÉS BEMUTATNI, ILLETVE EGY TÁGABB SZAKMAI HÁTTERET BIZTOSÍTANI ÉRTELMEZÉSÜKHÖZ.

JELENTÉS BUDAPEST LEHETŐSÉGEIRŐL ÉS TÁVLATAIRÓL

BUDAPEST, 2015. JÚNIUS

BEVEZETÉS

udapest a globalizálódó világ játékosa. Lassan megszokjuk, hogy fővárosunk egyre gyakrabban válik különféle nemzetközi összehasonlítások tárgyává, hiszen izgalmas lehetőségei egyre nagyobb nemzetközi érdeklődést hoznak számára. A globális és európai szintű összehasonlítások a városról kialakult imázzsal együtt nem csupán a közvéleményt alakítják, hanem súlyos gazdasági, beruházási döntések alapjává is válnak. Budapest nem csak saját magáért felel, hanem mint Magyarországnak és bizonyos mértékben a Kárpát-medencének a globális kapuja, az egész térség dinamizálásának egyik kulcstényezője. Budapest nemzetközi szerepvállalását azonban számos tényező befolyásolja, miközben erős nyomásnak van kitéve, hiszen a világ várostérségei között éles verseny zajlik. Milyen szerepeket vállaljon fel és milyen pozíciókra törekedjen a magyar főváros? Milyen társadalmi és környezeti feltételeknek kell megfelelnie, hogy a világszerte érvényesülő koncentrált nagyvárosi feszültségeit (közlekedés, légszennyezés, társadalmi elidegenedés) kezelni tudja? Hogyan legyen a „Budapest miliő”, az innovációt és a tudást mágnesként vonzó közeg? Milyen városstruktúra tudja mindezeket a követelményeket hatékonyan szolgálni? És mindezekben mi az egyedi, a sajátságosan Budapesti karakter? Sok kérdés tehető fel azzal

kapcsolatban is, hogy hogyan lehet a főváros egyszerre sikeres a világgazdasági szintéren zajló meccsekben és fejlődést ösztönző pólusa tágabb térségének, nem elszívva annak erőforrásait és lehetőségeit. Hogyan lehet az ország kihívásainak kezelésében, a magyar gazdaságpolitika célrendszerének hatékony eszköze a főváros és térségének fejődése is? Mindehhez a mindenkor aktuális fejlesztési, településrendezési, városszervezési feladatokon és a működtetés optimalizálásán túl másra is szükség van. A távlatokra. Budapest számára szükség van olyan közös stratégiai jövőképre, amelyet nem csak a gazdaságpolitika, a kormány, a fővárosi és a többi érintett önkormányzat oszt, hanem amit a meghatározó piacigazdasági szereplők is magukénak éreznek, és amivel a polgárok nagy többsége is azonosulni tud, különösen tekintettel a leginkább kreatív és aktív csoportokra. A kézben tartott szakértői vitairat egy, a fenti kérdésekre választ kereső Budapest stratégia kialakításához kíván hozzájárulni. Az ötlettárnak tekinthető vízió az újdonságok mellett sok korábbi és jelenlegi elképzelésre, stratégiára és a nemzetközi jó példákra is építve sorakoztat fel ötleteket és lehetőségeket a főváros és térsége számára, miközben a Budapest „brand” kialakításához is számos eredményt és egyediséget gyűjt egy csokorba.

TARTALOMJEGYZÉK

KITÖRÉSI PONTOK 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉS ZÖLD VÁROS

1. AZ ÉLHETŐ- ÉS VERSENYKÉPES VÁROSOK ISMÉRVEI AZ ÉLHETŐSÉG- ÉS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJAI 11

URBANIZÁCIÓS HATÉKONYSÁGOT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT NÖVEKEDÉST SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET 69 PRODUKTÍV VÁROS 72

2. BUDAPEST LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI

JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) 77

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL AZ ERŐSSÉG, AMELYRE ÉPÍTHETÜNK 19 KITÖRÉSI ÁGAZATOK BUDAPESTEN 23 NÖVEKEDÉSI PONTOK ÉS TENGELYEK A VÁROS SZÖVETÉBEN

BUDAPEST „FOODHUB” 29

7. AZ ÉLHETŐ ÉS IZGALMAS VÁROS BUDAPEST AZ INNOVÁCIÓRA FOGÉKONY, KÖZÖSSÉGEKET TÁMOGATÓ VÁROS

8. „DUNABEST” - A VÍZRE ALAPOZOTT FEJLESZTÉSEK LEHETŐSÉGEI BUDAPEST ÉS A VÍZ - A DUNÁVAL SZIMBIÓZISBAN ÉLŐ VÁROS

3. BUDAPEST „D3” VÍZIÓ

A BUDAPESTI DUNAPART FEJLESZTÉSÉNEK PRIORITÁSAI 101

ESZKÖZÖK

IRODALOMJEGYZÉK 111

4. A FEJLŐDÉSI FORDULAT FELTÉTELRENDSZERE SZEMPONTOK MEGHATÁROZÁSA 41

5. AZ ALKOTÓ VÁROS VÁLLALKOZÓ SZELLEMET ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA

A MEGOSZTÁSON ALAPULÓ GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK ALKALMAZÁSA

MENNYISÉGI EGYENSÚLY ÉS MINŐSÉGI FEJLŐDÉS AZ INGATLANGAZDÁLKODÁSBAN

A FÖLDRAJZI KÖZELSÉG SZEREPE A GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÖSZTÖNZÉSÉBEN

SMART CITY 62

AZ ÉLHETŐ ÉS VERSENYKÉPES VÁROSOK ISMÉRVEI

AZ ÉLHETŐSÉG- ÉS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJAI

Városaink sikerességét napjainkban gazdasági fejlettségükön és versenyképességükön kívül az életminőség terén tapasztalható viszonyok is meghatározzák, mely alternatív szempontok elsősorban a területi, környezeti és társadalmi jellemzőkre terjednek ki. A városok a népesség egyre nagyobb arányát foglalják magukba, így azok komplex mutatókon alapuló élhetőségi rangsorokban elfoglalt helye gyakran önálló szempontként is megjelenik a multinacionális vállalatok székhelyválasztásakor, illetve a földrajzi terjeszkedési irányainak meghatározásakor.

A városfejlesztés sikeréhez előtérbe állítja és méri az ún. „puha” – soft tényezőket, úgymint:

Az élhető és versenyképes városok alapismérvei, továbbá ahol koncentrálódik az innovációs potenciál, kreatív osztály:

BUDAPEST ÉLHETŐSÉGÉNEK KULCSKÉRDÉSE A FENNTARTHATÓ, HATÉKONY VÁROSSZERKEZET

»» Emberközpontú, családokat és közösséget támogató, »» Biztonságos, »» Megfizethető, gazdaságilag is életképes, »» Smart(okos) – infokommunikációs eszközökkel épít hidat a gazdasági fejlődés és a társadalmi előrehaladás között - A város, amely kommunikál a városhasználókkal (területi alapon összehangolt műszaki rendszert üzemeltet, társadalmi kapacitást szervez, valamint regionális gazdasági hálózatot épít) hatékony, »» Környezettudatos, méltányos – természeti erőforrásaival és kulturális örökségeivel méltányosan gazdálkodik, értékeit megőrzi, vidéki környezetével együtt élve épít helyi gazdaságot és képez identitást, egyediséget, »» Fenntartható – fejlesztéspolitikája rendszerszemlélet mentén, területi alapon teremt egyensúlyt a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek között.

»» kreativitást, »» innovációs képességet, »» új tudás létrehozását, »» tudástranszfert, »» együttműködési készséget, »» bizalmat, »» kollektív kompetenciákat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2012-ben publikálta a területi jellemzőkkel korrigált élhetőségi indexét (Spatially Adjusted Livability Index), melynek célja, hogy számot adjon a városi élet társadalmi jólétet és élet minőséget meghatározó területi karakteréről. Az index az életminőséget, élhetőséget széleskörűen értelmezve, ténylegesen komplex módon mutatja be. Kiterjedt indikátorrendszer áll mögötte, ezért megfelelően szemlélteti az alternatív növekedés integrált jellegét (ideértve például a kulturális, örökségvédelmi, valamint az oktatásra és egészségügyi helyzetre vonatkozó ismérveket is). A komplexmutatóban mért alindikátorok és súlyuk a mutatóban a következő: »» Stabilitás - 18,75% (bűncselekmények előfordulása, katonai konfliktus veszélye, polgári konfliktusok) »» Egészségügy – 15% (ellátás elérhetősége, minősége)

»» Infrastruktúra – 15% (közúthálózat minősége, közösségi közlekedés minőség, belföldi kapcsolódások minősége, jó minőségű lakhatási feltételek elérhetősége, energiaellátás minősége, vízellátás minősége, telekommunikáció minősége) »» Kultúra- és környezet – 18,75% (közúthálózat minősége, közösségi közlekedés minősége, belföldi kapcsolódások minősége, jó minőségű lakhatási feltételek elérhetősége, energiaellátás minősége, vízellátás minősége, telekommunikáció minősége) »» Területi jellemzők – 25 % (zöldterületek elérhetősége, városi szétterülés - hatékony város-szerkezet, természeti értékek, területek száma, nagysága, kulturális, világörökségi helyszínek térségi jelenléte, légforgalmi elérhetőség, járatsűrűség) »» Oktatás - 7,5 % (közoktatási mutatók, magánoktatás elérhetősége, magánoktatás minősége)

Egészségügy

Infrastruktúra

Az index értékelését az EIU 70 metropolisz térségre dolgozta ki, a városok kiválasztása a népességnagyság és a városok földrajzi eloszlása alapján történt. A rangsorban Budapest a 24. helyen áll, a rangsor vezető városai pedig a következők: 1. Hong Kong 2. Amszterdam 3. Osaka 4. Párizs 5. Sydney 6. Stockholm 7. Berlin

Kultúra- és környezet Oktatás

Budapest (24.)

Varsó (32.)

Bukarest(43.)

Berlin (7.)

Párizs (4.)

Amszterdam (2.)

Ábra: Economist Intelligence Unit (EIU) területi jellemzőkkel korrigált élhetőségi indexének

EMBERKÖZPONTÚ, A HELYI LAKOSOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK IGÉNYIRE REAGÁLÓ VÁROS

A városhasználói igényekre érzékeny várostervezésre és városrehabilitációs gyakorlatra jó példa a koppenhágai Carlsberg nemrég bezárt koppenhágai sörgyárának megújítási folyamata.

(Forrás: Hamu és Gyémánt (2013): Élhető Város cikk alapján)

A helyi emberek elvárásaira reagáló várostervezés sikerének TOP 5 kulcsa Koppenhágában:

Koppenhága példája jól szemlélteti, hogyan lehet emberközpontú, hasznos közterekkel visszaadni a várost az embereknek. A koppenhágai köztértervezés és közlekedésszervezés, melynek vezéralakja JAN GEHL (GehlArchitects) jó példaként szolgálhat Budapest számára is. E várostervezési szemlélet alapja, hogy a korszerű városi tér sokoldalú és képes a változásra. A várostervezés alaptétele, hogy a modern városi tér sosem befejezett mű, mert mindig tükröznie kell a városlakók változó életstílusát, térhasználati szokásait.

1. Merész reformok, ésszerű alternatívák; 2. A helyi igények gondos felmérése tervezés előtt (Public Life Survey Módszer). Filozófiájának meghatározó alapja, hogy a design szolgálja az embert (és nem fordítva); 3. Hasznos, több funkciós és átjárható terek kialakítása; 4. Az autóforgalom ésszerű korlátozása; 5. Igényes közterületek a tömegközlekedési állomások körül (többek között ezzel is ösztönözve a tömegközlekedés használatát).

CARLSBERG CITY (KOPPENHÁGA)

8. Toronto 9. München 10. Tokyo

Stabilitás Területi jellemzők

A mutatót az Economist évente közli, a számításokat saját adatbázis alapján végzik, melynek megalapozásához számos nemzetközi szervezet adatbázisát felhasználják, ideértve a Világbank és az ENSZ statisztikai adatbázisait.

Budapest az oktatásban, a környezeti és az egészségügyi indikátorban teljesített jól, a területi jellemzők tekintetében azonban (zöldterületek elérhetősége, városi szétterülés - hatékony városszerkezet) alacsonyabb helyezést ért el, ezért a jövőben az élhetőség és a város működési hatékonyságának fokozása érdekében erre szükséges fejlesztési forrásokat koncentrálni. Ábra: Területileg korrigált élhetőségi index

A Carlsberg nemrég bezárt koppenhágai sörgyára páratlan várostervezési kísérlet színhelye. A 33 hektáros területen a 150 éves vöröstéglás épületekben kulturális intézményeket alakítottak ki, valamint 3 ezer új lakást hoztak létre. A projekt kezdetén a tervezők megnyitották a teret a nagyközönség számára, az emberek bejárhatták, felfedezhették az elhagyatott sörgyárat. A tervezők e közben folyamatosan figyelték a spontán gyülekező, találkozó helyeket, tevékenységeket és a kedvenc útvonalakat, így fel tudták mérni, hogy hová milyen épületet kell majd tervezniük. Az emberi léptékű funkcionalizmus új mintapéldája társadalmi olvasztótégelyként is szolgál majd: többféle tulajdonosi és bérleti konstrukció révén lehet majd lakáshoz jutni. Az alacsonyabb jövedelműek számára minimális bérleti díjért biztosítanak lakást, a kedvezményezettek pedig kompenzációként a negyedben történő őrző-védő, illetve gondnoki szolgálatot végeznek.

(Forrás: Economist Intelligence Unit, 2013)

alindikátorai Európa nagyvárosaiban, 2012 (Forrás: Economist Intelligence Unit, 2013)

(Forrás: Carlsberg Group)

BUDAPEST A TALÁLKOZÁSOK VÁROSA „Híd a társadalmi előrehaladást szolgáló növekedés felé” (Bridge Budapest)

1. KIK TALÁLKOZNAK? »» Generációk találkozása - családbarát, »» Tudományok és szakmák - a tudásintenzív és kreatív iparágak szereplői, »» Beruházások, fejlesztési források és jó ötletek - befektetők és feltörekvő vállalkozások, civilek.

2. MIT AJÁNLJON BUDAPEST? »» Innovációt és vállalkozó szellemet támogató ökoszisztémát - ésszerű, egyszerű szabályozási és gazdasági környezet, »» Inspirációt – kulturális és kreatív kikapcsolódási lehetőségek, gasztronómiai élmények, »» Véletleneket – a spontán találkozások „WOW” élményét, »» Köztes tereket és intézményeket – a személyes kapcsolódáshoz: −− TUDÁSTRANSZFER INTÉZMÉNYEI – az akadémiai tudás alkalmazását segítő, aktív hídképző intézmények, egyetemi technológia transzfer irodák, tudományos és technológiai parkok, technológiai központok, kapcsolattartó irodák, innovációs ügynökségek; −− KÖZTÉRKULTÚRA – magas használati értékű közösségi terek; −− MAGAS SZÍNVONALÚ VENDÉGLÁTÁS, GASZTRONÓMIA – étterem -és kávéházi kultúra.

3. HOGYAN JÁRUL EZ HOZZÁ BUDAPEST FEJLŐDÉSÉHEZ? TÁRSADALMI KOHÉZIÓT-KÖZÖSSÉGEKET TEREMT a növekvő személyes találkozások révén,

Növeli a városban keletkező INNOVÁCIÓK, új ötletek kialakulását, Ösztönzi a VÁLLALKOZÓI SZELLEMET, Növeli A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK TERMELÉKENYSÉGÉT, Az emberek közötti interakciók és találkozások által (és így a sűrűsödő társadalmi kapcsolatok hálózata révén), az INFORMÁCIÓ GYORSABB ÉS SZERTEÁGAZÓBB ÁRAMLÁSA valósul meg.

BUDAPEST LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL AZ ERŐSSÉG, AMELYRE ÉPÍTHETÜNK

agyarországon az exportvezérelt gazdaságfejlődési pálya erősen támaszkodik a magas hozzáadott értékű termelésre, - kelet-közép-európai léptékben kimagasló aránnyal - az export 22%-át a technológia-intenzív termékek adják.

Magyarország európai uniós összehasonlításban jelenleg a közepes innovációs teljesítményű országok közé tartozik, a 19. helyen áll az Európai Uniós rangsorban (IUS, 2013). Kiemelendő azonban, hogy 2011-ben a K+F ráfordítások a GDP arányában - az elmúlt két évtizedet nézve - a legmagasabb értékre, 1,21%-ra növekedtek, ez az érték még mindig jelentősen elmarad a 2,03%-os európai uniós átlagtól, és az EU 2020 stratégia 3%-os céljától.

E jelenség elterjedése várhatóan szélesedni fog, ugyanis e hazai kezdeményezéseket jelentősen erősíti, hogy Magyarországon a kockázati tőkebefektetések aránya a GDP-hez mérten, növekszik, 2012-ben az Európai Unión belül Magyarországon volt a legmagasabb, háromszorosan meghaladva az uniós átlagot.

Ábra: A GDP-hez viszonyított kockázati tőkebefektetések aránya (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013)

Ábra: Innovációs kibocsátás mutató (2010-2011) (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013)

A vállalati szektorban a Magyarországra települt globális vállalatok K+F tevékenysége a meghatározó, e mellett pedig folyamatosan növekednek a technológia intenzív iparágakban kialakuló hazai startup vállalkozások.

Magyarországon belül Budapest a tudás intenzív és kreatív iparágak tekintetében, az innovációs szektorban, egyre jelentősebb szerepet tölt be. A fővárosi térségben összpontosul a K+F+I ráfordítások mintegy kétharmada. A kutatás - fejlesztés területén kialakult koncentrációs jelenséget jól szemlélteti, hogy 2011-ben a hazánkban alkalmazott 36 945 kutató-fejlesztőből 20 828 Budapesten dolgozott. E tudásintenzív tevékenységek fővárosi koncentrációját tekintve érdekes adat, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (összes K+F ráfordítás, illetve kutatók teljes létszáma) sokkal erősebben koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (K+F-et végző cégek árbevétele, valamint az összes vállalkozás által befizetett adó).

Ábra: A kreatív szakemberek aránya az aktívkorú népességhez viszonyítva 2005-2008 (%) (Forrás: Territorial Dynamics in Europe - The Creative Workforce, ESPON, 2011)

BUDAPESTEN KONCENTRÁLÓDIK: »» A K+F ráfordítások 62%-a, »» A GDP 39%-a, !

Reykjavik

»» A népesség 17%-a.

Oslo !

Canarias

Guadeloupe Martinique !

Réunion

Helsinki

Stockholm

Tallinn !

Guyane

Riga

København !

Vilnius !

Madeira

Acores

Minsk

Dublin

London

Paris

Warszawa

Berlin

Amsterdam

Kyiv

This map does not necessarily reflect the opinion of the ESPON Monitoring Committee

Bruxelles/Brussel

Praha

Luxembourg

Wien ! Bratislava Budapest

Kishinev

Bern

Vaduz LjubljanaZagreb !

Beograd

Sarajevo !

Podgorica !

Madrid

Bucuresti

Roma !

Sofiya

Skopje

Ankara

Tirana

Lisboa

Athinai Nicosia

El-Jazair

Tounis

Valletta

260

520

Regional level: NUTS 2

Source: Own elaboration on EUROSTAT/LFS data A KREATÍV SZAKEMBEREK SZÁMA A 100 FŐRE JUTÓ AKTÍV KORÚ NÉPESSÉG TEKINTETÉBEN (%) Origin of data: EUROSTAT/LFS data

2,2 - 4,8

Creative professionals per 100 head of active population (%) 4,9 - 6,5

Authors: A.P. Russo, A. Quaglieri, F. Brandajs © EuroGeographics Association for administrative boundaries

2,2 -6,6 4,8- 8,1 4,9 -8,2 6,5- 16,3 6,6 -NINCS 8,1 ADAT 8,2 - 16,3 NO DATA Creative professionals per 100 head of active population, both variables averaged over 2005-2008 period.

E kivételes mértékű koncentráció hátterében az áll, hogy a két kutatás-fejlesztéshez leginkább köthető legfontosabb jelenség, a felsőoktatási intézmények és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások területi elhelyezkedése, vagyis a gazdasági és a felsőoktatási szektor ágazati és területi összhangja, a haza átlagtól eltérően, Budapest esetében erősen összekapcsolódik, míg az ország több területén ez sajnos nagymértékben elkülönül. A gazdaság és a

felsőoktatás között még nem mindenhol épült ki a megfelelő, kétirányú és mellérendelt kapcsolat, amely miatt a fejlett országok, várostérségek annyira eredményesek az innováció területén. Átlagosan Nyugat-Dunántúl erősebb a kutatásfejlesztést végző vállalatok gazdasági mutatóiban, míg Pécs, Debrecen, Szeged pedig inkább a felsőoktatásban rendelkeznek jó pozíciókkal. A K+F ráfordításokat három (statisztikailag elkülönített) szektorban használják fel: a vállalkozási, az állami (intézeti) és a felsőoktatási szektorban. Közép-Magyarország régióban a K+F ráfordítások kétharmada a vállalkozási szektorhoz kötődik, ami nagyjából megfelel az országos szintű, átlagos megoszlási arányszámnak.

Ábra: K+F ráfordítások megyénkénti és szektoronkénti bontásban (2011, millió Ft). (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon, NIH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

KITÖRÉSI ÁGAZATOK BUDAPESTEN

A vállalkozási szektor K+F ráfordításának és létszámának aránya a 2000-es évek második felében erősen növekedett, mely trend jelenleg is tart. Stratégia szempontból viszont kérdés, hogy az államilag finanszírozott alapkutatások és az ipari alkalmazott technológiai kutatások összhangja megvalósul- e, vagy inkább „elcsúsznak” egymás mellett.

Ábra: Az egyes szektorok ráfordításainak aránya Közép-Magyarországon (2011) (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon, NIH, 2013)

Közép-Magyarország Régióban a működő vállalatok innovációs tevékenysége alapján, jelenleg a következő ágazatok emelkednek ki (azon ágazatok, ahol a működő vállalkozások legalább 30%-a végez innovációs tevékenységet): »» INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ; »» GYÓGYSZERGYÁRTÁS: országos szinten az ágazatban működő, innovációs tevékenységet folytató vállalatok négyötöde a Közép-Magyarország Régióban található; »» SZÁMÍTÓGÉP, ELEKTRONIKAI, OPTIKAI TERMÉK GYÁRTÁS: ezeknek a tevékenységek túlsúlya szintén meghatározó Közép-Magyarország esetében, a gyógyszergyártáshoz hasonlóan, az ágazatban működő innovatív vállalatok négyötöde itt található.

A jövőre vonatkozó technológiai innováció tekintetében, mint alaptényezők már megfigyelhető, hogy egyre több a nemzetközi elismerést kivívó eredménnyel, sikeres kezdeményezéssel és startup vállalkozással rendelkezik Budapest, mely elért sikerek elsősorban az IT szektort, az orvos- és gyógyászati technológiai, valamint a biotechnológiai tevékenységeket érintik. További kitörési pontokként pedig várhatóan az agrár-, a zöldtechnológiák és a vízhez kapcsolódó technológiai innovációk kerülnek előtérbe. A főváros sikeres vállalkozásainak, innovációs tevékenységeinek skáláján, mint komparatív előnyök, a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, egyben sajátos látásmódot igénylő és kínáló területek emelkednek ki (például: Rubik kocka, NNG, Prezi, Leonar3Do). A hazai innovációs tevékenységek ösztönzéséhez és e kitörési pontok érvényesítéséhez általános szempontokként a szakemberek és a BudapestHUB munkacsoport az oktatás, a termékfejlesztés és a széleskörű partnerségi kapcsolatok kiegyensúlyozott kialakítására hívják fel a figyelmet.

FELTÖREKVŐ BUDAPESTI VÁLLALKOZÁSOK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI IPARBAN 3D TERVEZÉS ÉS MODELLEZÉS, NAVIGÁCIÓ A 3D tervezést és modellezést forradalmasító Leonar3Do számos alkalommal bizonyította

versenyképességének nemzetközi szinten elismert léptékét. A virtuális térben való munkát teljesen új alapokra helyező fejlesztések közül a legújabb a Leopoly!, ami koncepciójában ötvözi a prezi.com-ot a 3D rajzolással: webes alapon közösségi oldalként teszi lehetővé bárki számára a digitális rajzolást és együttdolgozást. Egyben a legkönnyebb megoldást kínálja a 3D nyomtatásra szánt tárgyak megformázásához azoknak is, akik sem a 3D nyomtatással, sem a modellezéssel nem találkoztak korábban. A GPS Tuner szintén rendelkezik már tapasztalatokkal a globális szintéren való megjelenés kapcsán: a cég évek óta rendszeres kiállító a CES-en. A hazai fejlesztőműhely már jelentős nemzetközi sikereket tudhat a háta mögött, kerékpáros navigációs szoftverével és egyéb szabadtéri navigációs alkalmazásaival több országban is piacvezető. Az Xdroid a mintaértékű startup termékeivel hasonlóan gyakorlott szereplő a globális terepen. A cég a mesterséges intelligencia és az adatbányászat terén kínál nemzetközileg is egyedi, hazai fejlesztésű megoldásokat. A magyar piacon elsősorban beszéd és érzelemfelismerő technológiákkal, üzleti előrejelző megoldásokkal foglalkozó Xdroid új területeken is szeretne nemzetközi sikereket elérni. A 2014-es las vegas-i CES kiállításra a cég a BinPad nevű, teljesen unikális, vizualizációs keresőmotor alkalmazással készült.

EGÉSZSÉGIPAR ÉS BIONIKA A hazai innovációs szféra további kitörési pontját képezi a bionikai ipar. A bionika a biotechnológia, illetve az elektronika-informatika határán kialakult

tudomány. Olyan technológiák kifejlődésével kecsegtet, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a gyógyászat és egészségügy szinte minden területén. A bionika hazai eredményei már megmutatkoznak például a magas minőségű protézisek gyártása, illetve a látás bionika, a látássérültek műszaki eszközökkel történő látás visszaállítása (Magyar Bionikus Látásközpont), szakterületén. A hazai bionikai ipar támogatására 2013-ban a Kormány határozat keretében, a technológiai Innovációs alapból, hazai forrásokkal támogatja egy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem által alapítandó Bionikai Innovációs Központ létrehozását.

ZÖLDGAZDASÁG, AGRÁRINNOVÁCIÓ ÉS KÖRNYEZETI IPAR A zöld gazdaság, mint a válságból való kiútkeresés egyik gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő eszköze szintén egyre gyakrabban hangzik el. A megújuló energiák hasznosítása, a környezettechnológiai innováció és részben ehhez kapcsolódva az agrárinnováció is jelentős kitörési pontot képez a hazai gazdaságban.

A MCKINSEY KÖZÉP-EURÓPAI NÖVEKEDÉSRŐL SZÓLÓ RIPORTJÁNAK AJÁNLÁSAI E nagyobb ívű növekedés eléréséhez a MCKINSEY GLOBAL INSTITUTE jelentése („A new dawn: Reigniting Growth in Central and Eastern Europe”) egy három pilléren alapuló modellt javasolt bevezetni, valamint további, a növekedési modell végrehajtást megalapozó, kiegészítő feltételek teljesítését ajánlja.

I. Export mértékének és

értékének kiterjesztése

»» Erősebb elmozdulás a tudás intenzív gyártói funkciók felé, magasabb hozzáadott értékű, K+F tevékenységekkel támogatott gyártást elérve, különösen a járműiparban, űrtechnológiai iparban, versenyezve az ázsiai feltörekvő piacokkal. »» A régióba kihelyezett, kiszervezett tevékenységek magasabb szintre emelése, több, nagyobb léptékű beruházás vonzásával a tudás intenzív szektorokba, melynek megvalósításához a régió egységes marketing tevékenységét ajánlja a jelentés, valamint ezen iparág legjobb gyakorlatainak megosztását. »» A régió egy mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó központtá (pán-európai foodhub) emelése szintén erős ajánlása a jelentésnek, kihasználva, hogy az olcsó munkaerő és nyersanyagárak kompenzálják az élelmiszer külföldi piacokra történő szállításának költségeit. Ennek teljesítéshez az országok szakpolitikáinak ösztönözni szükséges a termelési eszközök modernizációját, a gazdák képzését, valamint a beruházások könnyítése érdekében reformokat szükséges bevezetni a földnyilvántartások bejegyzési rendszerében.

Ábra: McKinsey Global Institute jelentésének borítója

II. Növekedési

fokozása,

termelékenységi különbségek megszüntetése (felzárkózás a nyugat-európai szinthez), és beruházások a lemaradó ágazatokban, különös tekintettel a következőkre: ütem

»» ÉPÍTŐIPAR: e szektorban a termelékenység átlagosan 31%-kal alacsonyabb, mint az EU15 átlaga, melynek oka a moderneszközök, munkavállalói készségek, képességek hiánya, valamint a nehezen követhető szabályozások. »» KÖZLEKEDÉS: a teherszállítás tekintetében a termelékenység 40%-kal marad alatta az EU 15 átlagának, melynek hátterében elsősorban az utak nem megfelelő minősége és a gyenge fuvarozói ipar áll. A modern infokommunikációs technológiák alkalmazásának hiánya például a rakománytelítettség, út optimalizálás kapcsán további hatékonysági problémákat vet fel. »» KERESKEDELEM: a vizsgált régióban ezen ágazat bár figyelemre méltó modernizáción ment keresztül az elmúlt időszakban, termelékenység tekintetében még mindig 15%-kal az EU-15 átlag alatt van. Az arány javítására szükséges a modern formátumú üzletek, bevásárló központok elterjesztése és a fókuszált, ügyfélközpontú ún. „lean” kultúra bevezetése. »» HÁLÓZATI IPARÁGAK: a hálózati alapú közszolgáltatások (elektromos áram vagy telekommunikáció) terén számos országban szabályozási enyhítések, liberalizáció történt, de azokban a kelet- és közép-európai országokban és ágazatokban, ahol csak kisebb léptékű fejlődés történt e hálózati szolgáltatásokban, a reformok gyorsítása útján termelékenységi nyereség érhető el.

III. Új

külföldi működő tőke beáramlások vonzása,

valamint a belföldi megtakarítások növelése A külföldi működő tőke beáramlások drasztikusan csökkentek a vizsgált régióban a krízis következtében, mely jelentős gazdasági visszaesést eredményeztek a térség sérülékenysége, nyugati-európai beruházásoknak, piacoknak való kitettsége miatt. »» A sérülékenység csökkentése érdekében a beruházások fedezéséhez szükséges a belföldi megtakarítások növelése. A jelentés szerint a megtakarítások utáni kereslet növelése elérhető például nyugdíjrendszeri reformok bevezetésével, mellyel a jelenleg működő felosztó-kirovó rendszer helyét a sajátfinanszírozású nyugdíj megtakarítások vennék át. »» A fenti pillér teljesítéséhez az üzleti környezet javítása mellett (például: adminisztratív terhek csökkentésével) a kelet- és középeurópai országoknak szükséges a külpiacok felé egységes, kiterjesztett marketing tevékenységgel fellépni, például globális léptékű közös exportösztönző irodahálózaton keresztül.

A NÖVEKEDÉSHEZ SZÜKSÉGES LEGFONTOSABB, MEGALAPOZÓ FELTÉTELEKKÉNT A MCKINSEY A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA Az azonosított fejlesztési területek és ajánlások teret nyitnak a térségi erősségek hatékonyabb kihasználásához és a gyengeségek kezeléséhez. »» Infrastruktúra: a jelentés szerint az elérni kívánt éves 4,6%-os GDP növekedési arányhoz a régiónak több, mint a GDP 5%át infrastruktúra fejlesztésre szükséges szánnia. Ezen belül 20%-os arányt szükséges képviselnie a közútfejlesztéseknek.

NÖVEKEDÉSI PONTOK ÉS TENGELYEK A VÁROS SZÖVETÉBEN TERÜLETI KITÖRÉSI PONTOK A VÁROS SZÖVETÉBEN »» Urbanizáció: A kelet- és közép-európai térség kevésbé tekinthető urbanizáltnak míg a nyugateurópai (EU-15) lakosság 77%-a él városokban, addig a vizsgált térségben ez az arány csupán 62%. A városok különös jelentőséggel bírnak a bővebb munkalehetőségek szempontjából, a városlakók továbbá gyakran jobb egészségi állapottal rendelkeznek, a magasabb népsűrűség pedig több és hatékonyabb közszolgáltatás biztosítását teszi lehetővé. A kelet- és közép-európai térségben ún. két sebességű gazdaságot különböztetnek meg, külön utakat jelölve a vidéki és a városi térségek gazdasági fejlődésének. Az elmúlt két évtizedben a vizsgált térségben az urbanizációs szint alig mozdult (összesen 1%-ot emelkedett), míg például Kínában ez idő alatt a városlakók aránya 26%-ról 54%-ra emelkedett. »» Szabályozás és intézményesítés: a szabályozási reformok jelentős segítséget nyújthatnak a beruházások élénkítéséhez, valamint a vállalkozói hajlandóság ösztönzéséhez, ideértve az adminisztratív terhek racionalizálását. Szükséges továbbá olyan jogi szabályozások kialakítása, melyek csökkentik az informális folyamatokat és ez által hozzájárulnak például az építőipar termelékenységének növeléséhez. Ezen kívül az intézményi képességek, kapacitások javítása, kiépítése (minisztériumok és egyéb szervezeteik világos funkcióinak, teljesítménybeli célkitűzéseinek kialakítása, megbízhatóság erősítése) is jelentős hatással lehet a gazdasági fejlődés gátjainak lebontásában.

»» Oktatás és szakismeretek: többlet beruházásokat fordítani a fejlett gyártástechnológiák és kiszervezési ipar által szükségeltetett magasan képzett szakmunkások biztosításához, a középiskolát követő szakoktatás átalakítása, továbbá a jelentés hangsúlyozza a térségben a megfelelő menedzsment képességek hiányát is, melyre szintén szükséges az oktatásban rendszerszerű megoldást adni. Ezen kívül a korábban emigrált munkavállalók hazahívása is jelentős intézkedésként jelenik meg.

DUNAPEST Vízparti

zöld területek:

Duna parthoz kapcsolódó minőségi rekreációs területek és korzók fejlesztése – használati értékeik, társadalmi aktivitásuk növelése (lásd 8. fejezet).

»» Kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I): a jelentés egyik markáns ajánlása az állami és a magán ráfordítások növelése a K+F+I szektorban. A vizsgált kelet- és közép-európai térségben 2010-ben mindössze a GDP 0,9%a szolgált K+F+I célokat, míg ez az aránya az USA esetében 2,9%, az EU-15 tagállamokban 2,1%, a BRIC országokban pedig 1,4%. Ezen felül a jelentés javasolja a szorosabb ipari-egyetemi együttműködések kialakítását, valamint a startupok támogatását.

(Forrás: Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

AZ INNOVÁCIÓ TEREI A

kutatás-fejlesztés és innováció terei:

Egyetemi campus térségek, Prosperáló kutató-központok, startup telephelyek, valamint a technológia – és tudás transzfer intézményei (innovációs és kreatív ipari tevékenységet támogató központok, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorok, co-work helyek, akcelerátorok telephelyei).

(Forrás: Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

Javasolt e terek intézményi koncentrációjának biztosítása, a Duna-menti területeken. E földrajzi közelség pedig nagymértékben elősegítené az innovációs tevékenységeket, az intézmények és kutatóközpontok közötti kapcsolatok kialakítását és fenntartását.

BUDAPEST „FOODHUB” AZ EGÉSZSÉGES ÉLELMISZEREK KERESKEDELME, A VÁSÁRCSARNOK KULTÚRA TEREI

Kedvező

fekvésű (lokáció),

a város belső területein található, jó elérhetőségi viszonyokkal rendelkező vízparti barnamezős területek fejlesztése. Ezeknek a hasznosításában javasolt a közfunkciók előnyben részesítése, mely egyszerre jelenti a rekreációs és az intézményi területek megszervezését (különösen az oktatás és a kutatás területén).

Az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó területek, mint tematikus térszervező erő, fővárosi szinten összefogott fejlesztése egyaránt nagy jelentőségű az idegenforgalom szempontjából, továbbá a lakosság gasztronómiai kultúrájának fejlesztésében, a könnyen elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerek biztosítása kapcsán.

Az élelmiszer kereskedelemhez, termelői piacokhoz kapcsolódó területek, de különösen a vásárcsarnokok területének és hálózatának fejlesztése a város gasztronómiai fejlődésében és a lakosság egészségi állapotának javításában kiemelten fontos.

Az élelmiszerpiacok, termelői piacok szükségességének növekvő jelentőségére hívja fel a figyelmet az is, hogy Budapest vándorlási egyenlege 2007 óta pozitív, vagyis a város népessége növekszik.

Ábra: UNESCO világörökségi helyszínek (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

Világgazdasági léptékben pedig sokatmondó trend, hogy 2014 első félévében rekord mértékben nőtt az élelmiszeripari termékek ára, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár indexe alapján.

290

2002-2004 = 100%

TEJ

260

(Forrás: Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

szolgáltatások

A fővárosi vásárcsarnokokban rejlő nemzetközi szintű erősségre mutat rá, hogy 2013-ban a CNN első helyen említi a budapesti I. számú, Vámház körúti vásárcsarnokot Európa 5 legfantasztikusabb piaca között. (A Vámház körúti vásárteret követi a világhírű barcelonai Boqueira, az isztambuli Nagy Bazár, a londoni Portobello piac és a párizsi Les Puces.)

NÖVÉNYI OLAJ

210

2013

FEB

DEC

JAN

NOV

OKT

SZEP

170

JÚL

HÚS

AUG

idegenforgalomra és vendéglátásra fókuszáló negyedek, tematikus utcák (például: Kazinczy utca – „kultucca”, gasztronómiai tematikus utca, a feltörekvő, Ábra: Szállodák sűrűsödése férőhely-kapacitás valamint a leglátogatottabb kulturális intézmények terei- múzeumok, színházak, zenei (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) központok, UNESCO világörökségi helyszínek). fogyasztásának

JÚN

terei:

kreatív

ÁPR

és

kutatócsoport, 2014)

GABONA

MÁRC

kulturális

230

FEB

CUKOR

MÁJ

A VENDÉGLÁTÁS ÉS A KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TEREI

(Forrás: Az élelmiszer-hálózatokról, Based on PIG

2014

Ábra: FAO élelmiszeripari termékek árindexe, 2014 (Forrás: www.fao.org) - PAGEO átszerkesztés

(Forrás: Wikipédia)

ÉPÜLJÖN EURÓPA ELSŐ ÉDESVÍZI HALCSARNOKA BUDAPESTEN A budapesti vásárcsarnok kultúra további, hosszútávú fejlesztési célkitűzése lehet egy Duna parti halcsarnok kialakítása, ahol Magyarország és akár a közép-európai tenger nélküli országok (Ausztria, Csehország, Szlovákia) ritka és kiváló minőségű halfajtáit és gasztronómiai specialitásait lehet eladásra kínálni. A halászati termékek iránti kereslet ugyanis növekszik az Európai Unióban (közösségi szinten évente 1,5%-kal), mely keresletet csak importból lehet fedezni. Mind magyarországi, mind Uniós léptékben a hal- és halászati termékek importmennyisége és - értéke még mindig jelentősen meghaladja az export mennyiségét. A hazai haltermékek fogyasztásának felét importált termékek adják, uniós szinten pedig a szükségletek 65%-át fedezik importból. Az uniós piac szükségleteinek belső fedezését 25%-ban a halászat, 10%-ban az európai akvakultúra ágazat adja. A halfogyasztás tekintetében Magyarország összességében alacsony értékekkel rendelkezik. A KSH és a FAO 2009. évi élelmiszermérlegei szerint halászati termékekből a világon az egy főre jutó fogyasztás 18,4 kg volt (2,6 kg-mal több, mint 2000-ben). Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás mindössze 5,1 kg-ot tett ki ugyanebben az évben, amely a FAO vizsgálatába vont negyven európai ország közül csupán a montenegróinál volt nagyobb. A halhús fogyasztása azonban igen fontos lenne a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis e betegségcsoport hazánkban évről évre a halálozások felét okozza. A halfogyasztás jótékony hatása a telítetlen omega-3 zsírsavaknak tulajdonítható, amelyek fogyasztása révén ritkábban, illetve később alakul ki szív- és érrendszeri betegség.

A halcsarnok célja, hogy fokozza a belföldi halászati és akvakultúra szereplőinek piacra jutási lehetőségeit, valamint a hazai halfajok megismertetésével és különböző elkészítési módjainak népszerűsítésével tovább erősítse a hazai fogyasztást és a „gasztro forradalomnak” nevezett jelenséget. Az édesvízi akvakultúra fejlesztését az Európai Unió közös agrárpolitikája keretében is támogatja, mert jelentősen hozzájárul a természeti sokféleség megőrzéséhez, az európai polgárok megfelelő halellátásához, továbbá a klímavédelemben is fontos szerepet tölt be. A kitörési pont érvényesítéséhez különösen fontos, hogy az épített környezet átalakításán kívül a kapcsolódó szabályozási feltételek is ösztönözzék a csarnokok termelők és az emberek (helyi lakosok, turisták) számára történő hozzáférését.

BUDAPEST „D3” VÍZIÓ

sky terrace

tetőterasz kultúra

„Budapest felett mindig kék az ég”

top 10 Budapest a Top 10 tagja

tehetségközpont Egyediség - Egyéniség - Eredetiség

dunapest A víz fővárosa

innováció Startup ökoszisztéma

élhetőség Az élhető város

BUDEO DESIGN - DEVELOPMENT - DESTINATION

kreativitás

zene

Közép-Európa kreatív központja

hotspot A gyógyvíz és az ásványvíz fővárosa

A zene fővárosa

vibrant city A Művészet és kultúra fővárosa

street life A közösségi terek városa

B U D A P E S T V Í Z I Ó . .

. . É S S T R AT É G I A

IZGALMAS - SOFT POWER

ÉLTETŐ

ALKOTÓ

„A szerethető város”

„Közösségi- és családbarát”

„Aktív és produktív város”

inspiráló és minden érzékszervre hat

TÁRSADALMI AKTIVITÁST ÖSZTÖNÖZ

VÁLLALKOZÓI SZELLEM ÖSZTÖNZÉSE

»» közösségfejlesztő programok megvalósítása

KULTURÁLIS VONZÓKÉPESSÉG – TURIZMUS ERŐSÍTÉSE »» Kulturális szektor kibocsátása (pl. globális zeneiparban, zenei eseményekben lévő jelenlét)

CSALÁDBARÁT SZOLGÁLTATÁSOKAT KÍNÁL SPORTOLÁSRA ÖSZTÖNÖZ BIZTONSÁGOS

»» Gasztronómai és vendéglátás DESIGN »» Vizuálisan magával ragadó közterületek és „landmark” épületek

Diplomatikus és elfogadó »» Budapest jelenléte és reprezentálása nemzetközi eseményeken »» Társadalmi tolerancia (A kudarc társadalmi toleranciája - vállalkozó szellem ösztönzése)

»» a megújulásra és a „csináld magad” (DIY - Do It Yourself) szemléletre bátorít

ERGONOMIKUS KÖZTEREK »» több generáció igényeinek megfelelő, magas használati értékű terek létrehozása TÉRHASZNÁLATI KONFLIKTUSOKTÓL MENTES »» játszóterek, parkok, kutyabarát terek elválasztása, közlekedési eszközök családbarát kialakítása

KOMMUNIKATÍV ÉS IDENTITÁS FORMÁLÓ

»» a sportolás mellett a szabadtéri játkokkal aktív mozgásra ösztönzi a lakosságot LEHETŐSÉGET AD »» a város megteremti és biztosítja a felemelkedéshez szükséges feltételeket és lehetőségeket, TÁRSADALMI FELEMELKEDÉST SZOLGÁLJA »» a felemelkedést okos (Smart City), hatékony és méltányosan működő közszolgáltatási rendszer szolgálja.

»» Társadalmi kommunikáció: aktív közösségi háló és média jelenlét »» Városmarketing termék)

város,

EGÉSZSÉGES - ZÖLD

EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETET BIZTOSÍT »» magas levegőminőség, zajszennyezéstől mentes FEJLETT, MEGFIZETHETŐ ÉS EGÉSZSÉGES ÉLELMISZER KULTÚRA ÉSSZERŰ KÖZLEKEDÉSI ALTERNATÍVÁK »» „autó-központú”, autófüggő közlekedés helyett alternatív közlekedési módok biztosítása (kerékpár, gyalogos, tömegközlekedés) ALACSONY SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS »» környezetileg és gazdaságilag is fenntartható életmódra ösztönzés ÖSSZEFÜGGŐ ZÖLDFELÜLETI RENDSZERREL RENDELKEZIK »» mindenki számára könnyen elérhető VÍZKINCSÉT KÍMÉLETESEN ÉS VÁLTOZATOS MÓDON HASZNOSÍTJA

mint

BARNAMEZŐIT A MEGÚJULÁS SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJA

PROGRAMOK „DUNAPEST” A vízfrontok visszafoglalása

MOZGÁS SZABAD TEREI (MOST) Zöldfelületi rendszer

MEGÚJULÓ BARNAMEZŐK

BUDAPEST „FOODHUB”

BUDAPEST BUSINESS REGION

AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ OKTATÁS TEREI INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS

A FEJLŐDÉSI FORDULAT FELTÉTELRENDSZERE

SZEMPONTOK MEGHATÁROZÁSA A kitörési pontok érvényesítéséhez a beavatkozási lehetőségek kiválasztásában kulcsfontosságú volt, hogy olyan ajánlások felsorolása történjen, melynek alakításában az önkormányzati és állami szféra közvetlen ráhatással rendelkezzen, a javasolt változások (szak)politikai eszközökkel megtörténhessenek. A fejlesztések irányultságát tekintve fókuszpontok lettek kijelölve (lásd: alsó ábra). A beavatkozások kapcsán továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztések megvalósításában egyszerre kell, hogy megvalósuljon a gazdaságszabályozási, a támogatási keretek, az épített környezet alakításának, a jogszabályi környezet megújításának, valamint a társadalom felé történő kommunikációs folyamatok összhangja (lásd: jobb oldali ábra). URBANIZÁCIÓS HATÉKONYSÁG 1. Ésszerűen tervezett (energia hatékony) városszerkezet; 2. Infokommunikációs technológiákkal támogatott;

1. A városi közterek visszafoglalása; 2. Befogadó társadalmi környezet, aktív közösségek

és az innovációs szférát

ami támogatja a vállalkozói szellemet

MEGFIZETHETŐSÉG

TÁRSADALMI KAPACITÁSOK

2. energia;

VÁLLALKÓZÓ SZELLEMET ÉS INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK

1. lakó- és gazdasági célú ingatlanok;

3. Jó kormányzás (good governance)

3. hitel

GAZDASÁGI KÖRNYEZET

városüzemeltetés és közszolgáltatások;

AZ ALKOTÓ VÁROS

VÁLLALKOZÓ SZELLEMET ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA

INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA AZ ÉVTIZED VÉGÉRE BUDAPEST LEGYEN A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG STARTUP FŐVÁROSA Budapest, Magyarország, de az Európai Unió (EU 2020 Stratégiában megfogalmazott célkitűzések) számára is egyaránt a gazdasági növekedés kulcspontját képezik a technológia intenzív, tudás alapú vállalkozások, ezért mind városi, mind országos szinten szükséges megteremteni a tudás intenzív ágazatokban alapítandó vállalkozások támogatásának, szabályozásának keretfeltételeit (innovációs és startup ökoszisztéma). Ezt célozza a 2013 szeptemberében alakult BudapestHUB munkacsoport, melynek felállítását CSÉFALVAY ZOLTÁN kezdeményezte a hazai startup világ fejlődéséért felelős szakértők és kutatók meghívásával. A BudapestHUB munkájának célja, hogy az évtized végére Budapest legyen a közép-európai térség startup-fővárosa és ennek érdekében az üléseken meghatározzák és kidolgozzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására.

JAVASLATCSOMAG AZ INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA FEJLŐDÉSÉÉRT A BUDAPESTHUB MUNKACSOPORT AJÁNLÁSAI ALAPJÁN Magyarországon, leginkább Budapesten ma már megtalálható a startup ökoszisztéma fejlesztéshez kapcsolódó innovatívnak mondható, néhány kulcselem (például: kockázati tőkealapok, vagy

a különböző startup versenyek), néhány elem kiépítése jelenleg is zajlik (példuául: technológiai inkubátorok), továbbá néhány egyéb, kulcselem pedig ma még szinte teljesen hiányzik (például: speciális startup üzleti képzés, magvető szakasz előtti finanszírozási lehetőségek, vagy az „angyal” befektetők kritikus tömege). A nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre és kölcsönhatásaikra épül:

Ábra: Az innovációs ökoszisztéma alapelemei (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013)

1. Oktatás és képzés, 2. Forrásokhoz való hozzáférés, 3. Adó és szabályozás, valamint 4. Támogató környezet

Az alapelemek természetéből fakadóan, azok fejlesztésében, jogi szabályozásában, intézményi működésében, rendszer szemléletében, valamint általánosságban a támogatáspolitikán keresztül az ökoszisztéma fejlesztésének kezdeti, induló és a folyamatokat felgyorsító lépéseinél az államra is komoly feladat hárulhat.

1. OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Az oktatás, képzés tekintetében a javaslatcsomag következő pontjai vonatkoznak a startup-ok vállalkozási tevékenységéhez, vállalkozásösztönzéshez: Felsőoktatás keretein az EGYETEMI SPIN-OFF-ok ösztönzésének beavatkozásai: »» az egyetemi és akadémiai spin-off vállalkozások, vállalkozásokat elősegítő infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése (például: a brit ”University Challenge Fund”-ok mintájára); »» a máshol már bevált technológia-transzfer modellek és intézmények hazai adaptálása (technológiai inkubátor modellekhez hasonlóan); »» az egyetemi és főiskolai startup inkubátorok/ acceleratorok kialakításának támogatása (például: a kanadai Waterloo Egyetem mintájára); »» a vállalkozói sabbatical / ösztöndíj lehetőségének bevezetése a felsőoktatásban (ennek keretében piacképes újításokon dolgozó oktatók és kutatók juthatnának 3-6 hónapos ösztöndíjhoz, amelynek ideje alatt gyakorlati vállalkozási ismereteket és tapasztalatokat szerezhetnének, és ezt az időt az újítást piacra vivő startup

vállalkozás építésére fordíthatnák, gyakorlati mentorálással és ún. pre-seed támogatással kombinálva); »» a startup cégek elindításában és felépítésében jártas vállalati és befektetési szakemberek intézményesített formában történő bevonása az egyetemi és főiskolai oktatásba; »» az egyetemeken és a startup vállalkozásokkal intézményrendszernél és angol, mint munkanyelv használata (akár az állami támogatás egyik feltételéül

főiskolákon a kapcsolatos képzésnél az általános és/vagy uniós szabva).

STARTUP ÜZLETI AKADÉMIÁK Az általános magyar felsőoktatásból ma még erősen hiányzik az üzleti ismeretek gyakorlati jellegű oktatása, ami különösen érzékenyen érinti a startupokat. Ezért ennek a felsőoktatás reformjában kitüntetett szerepet kell kapnia. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy szükség van olyan képzésekre és tréningekre is, amelyek a felsőoktatás keretein kívül nyújtanak a startup vállalkozásokat indító fiatalok számára naprakész és gyakorlati jellegű üzleti ismereteket. A beavatkozási következők:

javaslatok

tekintetben

»» JEREMIE AKADÉMIÁK KIALAKÍTÁSÁT, amelyek a JEREMIE programban létrejött kockázati tőkealapok számára nyújtanak - döntően magánberuházói és kiegészítő jelleggel állami/uniós forrásokból, meghatározóan magántulajdonosi szakmai részvétellel és irányítással, nemzetközi szakértők és a nemzetközi üzleti szektor bevonásával, időben rövid és tartalmilag koncentrált képzést. »» KELET-KÖZÉP EURÓPAI STARTUP ÜZLETI AKADÉMIA (”CEE Venture School”) létrehozását, alapvetően vállalkozói és befektetői kezdeményezésre, részvételre és működtetésre építve, amennyiben pedig szükséges, akkor részleges állami és/vagy uniós támogatással.

2. FORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS VÁLLALATI ÉLETCIKLUSHOZ IGAZODÓ FORRÁSHOZ JUTÁS Egy startup ökoszisztéma akkor lehet tartósan életképes, ha a vállalkozói életciklus valamennyi szakaszában, - az ötlettől az üzleti modell-

és vállalatépítésen át a globális piacra való kilépésig, - az életszakaszhoz igazodó és elérhető finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre.

HIÁNYZIK A PRE-SEED, A SEED ÉS A STARTUP FINANSZÍROZÁS Az elmúlt években a hazai startup ökoszisztémában a forráshoz való hozzájutás terén szinte kizárólag a kockázati tőkénél történt előrelépés. (Az uniós támogatással megvalósult JEREMIE program keretében ma már 28 kockázati tőkealapban mintegy 130 milliárd forint vár befektetésre.) Az elmúlt időszakban a JEREMIE program rámutatott arra is, hogy a kockázati tőke alapvetően a már kifejlesztett termékkel rendelkező vállalkozásoknak nyújtanak finanszírozási lehetőséget, miközben a termék- és vállalkozásépítés kezdeti szakaszaiban lévő induló technológiai vállalkozások számára már csak kevésbé, vagy egyáltalán nem jelentenek forráshoz jutási lehetőséget. A JEREMIE program keretében létrejött kockázati tőkealapok és társaságok egyre inkább abba a problémába ütköznek, hogy hiányzik a befektetésekhez a ”felhozatal” (a ”deal flow”), hiányoznak a befektetésre érdemes, a termék és vállalkozásépítés kezdeti szakaszain túljutott,

»» STARTUP ÜZLETI AKADÉMIÁK LÉTREHOZÁSA, amelyek a startup vállalkozásokat indító fiatalok számára biztosítanak időben rövid és tartalmilag koncentrált képzést.

(Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013)

ígéretes, gyors és globális növekedésre képes startup vállalkozások. Javasolt ezért, hogy – hazai és uniós források felhasználásával - a kockázati tőke mellett, a jövőben nagyobb hangsúly legyen az alábbi életszakaszok finanszírozásán: »» PRE-SEED SZAKASZ (amely általában a három „F” – Founders, Family, and Friends, keretében finanszírozódik), »» SEED SZAKASZ (ahol már az üzleti angyalok, korai magvető kockázati tőke, inkubátorok/ acceleratorok, állami vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások is szerepet játszhatnak), valamint »» STARTUP SZAKASZ (amelyben - különböző hangsúllyal - az üzleti angyalok, korai magvető kockázati tőke, inkubátorok/ acceleratorok, különböző kedvezményes hitelformák, állami vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kaphatnak szerepet). Csakis az a startup és innovációs ökoszisztéma lehet tartósan életképes, amelyben a technológiai vállalkozások valamennyi életszakaszban – az ötlet és újítás termékké formálásától a globális piacra való kilépésig - az életszakaszra jellemző és elérhető finanszírozási eszközhöz tudnak hozzájutni. Igaz ez Magyarország és különösen Budapestre is, ahol a startup és innovációs ökoszisztéma kiépítése a forrásokhoz való hozzáférés terén – a JEREMIE program keretében létrejött kockázati tőkealapokkal – a rendszer egyik végpontjáról indult el, miközben a megelőző szakaszokban ma még jelentős hiányok mutatkoznak.

3. ADÓ ÉS SZABÁLYOZÁS Nemzetközi példák az innováción alapuló gazdaságfejlesztést támogató jogszabályi, valamint egyéb gazdasági szabályozási rendszerekre (állami szerepvállalás). A startup világ fejlődésében az állami, önkormányzati szféra elsősorban katalizátor szerepet játszhat, elősegítve a startup ökoszisztéma kialakulását és növekedését. A BudapestHUB szakértőinek ajánlásai szerint ezen szektor a legtöbbet azzal teheti, ha gazdaságpolitikai jelzései a teljesítményt és a produktív vállalkozásokat ösztönzik, és közvetett beavatkozásai révén részt vesz a startup világ fejlődésének célja előtt álló akadályok elhárításában, mely sok esetben a szabályozás oldalról kerül előtérbe. Nemzetközi szinten a kormányok innováció felé történő elköteleződése és K+F-hez kapcsolódó adópolitikája között, mely vonzza és megtartja az innováció orientált szervezeteket, szoros összefüggés figyelhető meg. Ezt támasztja alá a brit és francia példa, továbbá az Egyesült Államok és Japán esete is. A francia kormányzat legjelentősebb intézkedése a 2008-ban az adójóváírások terén bevezetett reformja volt, miután több jelentős gyógyszeripari cég is kivonult az országból. Az adójóváírás a társasági adóból számos esetben igénybe vehető, például a K+F projektekben használt eszközök amortizációja kapcsán, K+F tevékenységhez felhasznált munkaerőköltségek. Összességében 100 millió Euróig minden K+F-nek minősülő kiadás 30%-os adójóváírásra jogosult, ezen összeghatár felett pedig a jóváírás mértéke 5%.

Az USA hosszúidőre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik a K+F területen igénybe vehető adójóváírások területén. Innovációs politikájának köszönhetően pedig jelentős együttműködéseket alakított ki a kormányzat és a vállalkozások között, növekedést eredményezve ez által a technológiai startup vállalkozások terén, a kockázati tőkében, a magánvagyon gyarapodásában, valamint a fúziókban és felvásárlásokban. Japán szintén a K+F területén igénybe vehető adójóváírások területén tett engedményeket: a vállalkozások jövedelméből számított társasági adóban 2003 óta 10 %, 2012-ben pedig már 12%-os jóváírás kérhető, a mellett, hogy számos kapcsolódó központi kezdeményezés született az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködésekre. Japánban az adójóváírás lehetősége a kiszervezett kutatás-fejlesztési tevékenység esetében is igénybe vehető. Az innováció ösztönzése jelentős szerepet kap Japán növekedési politikájában, az fontos részét képezi a miniszterelnök ABE SHINZO által bevezetett új, „Abenomics”-ként ismertté váló gazdaságpolitikának.

SAJÁTOS KIHÍVÁSOK BUDAPESTEN ÉS MAGYARORSZÁGON Az adózás terén mind a startupok, mind pedig az adópolitika alakítói négy nagy kihívással szembesülnek. »» A startupok sajátos jellemzője, hogy az első években a startup vállalkozásnak többnyire nincs nyeresége, miközben maga a termékés vállalkozásfejlesztés is nagy kockázatokat hordoz. Így a kutatás-fejlesztés és innováció klasszikus adóoldali támogatási eszközeit, - például a kutatás-fejlesztés költségeinek leírását a társasági adóalapból, - a legtöbb esetben nem tudják igénybe venni.

»» A startupoknál, más vállalkozásokkal szemben, kiemelt szerepet kap a szellemi tulajdonjog (know how, szabadalom, stb.) és a szellemi tulajdonvédelem. »» A technológiai startupok, szintén eltérve az egyéb vállalkozásoktól, valamint a nagyobb kockázatok miatt, többnyire sajátos, a klasszikus banki hitelezésen túlmutató forrásszerzési és befektetési modellekkel működnek (venture capital, equity financing, angel investment, fizetés helyett/mellett opciós előnyök, stb.). »» A startupok adóoldali segítését szinte mindenhol megnehezíti az a tény, hogy adózási szempontból rendkívül nehéz a startupok pontos és részletekbe menő meghatározása. A startup ökoszisztéma adóoldali kedvezményeinél egyszerre szükséges mind a startup vállalkozások, mind pedig a startup vállalkozásokba befektetők adóterheinek a könnyítése. További, külön kihívás a startupok és a befektetők adókedvezményei közötti egyensúly megteremtése.

A STARTUPOK ADÓZÁSI GYAKORLATÁNAK FEJLESZTÉSI JAVASLATAI Az adózás szempontjából értelmezhető startup definíció (és/vagy az adójogi startup státusz) mielőbbi kialakítása: »» az adóterhek könnyítése (például: a brit minta alapján korlátozott ideig és összegig tartó adómentesség);

»» a

kutatás-fejlesztési

fokozottabb figyelembevétele

számukra magasabb kedvezmény bevezetése;

ráfordításainak

az adózásnál, arányú K+F

»» célzott járulékkedvezmény bevezetése foglalkoztatás elősegítése érdekében);

»» eszközbeszerzési adókedvezmény biztosítása (korlátozott keretek között) ; »» a szellemi apportból származó jövedelmek kedvező adóztatása, valamint a szabadalomhoz kapcsolódó bevételek után járó adókedvezmény nyújtása; »» az opciós ügyletek egyszerűsítése, valamint a startupok esetében a veszteségelhatárolás szabályainak kedvező módosítása. A startupokba befektető vállalkozások (kockázati tőkebefektetők, üzleti angyalok, stb.) számára az adóoldali ösztönzők között megfontolásra javasolt: »» befektetéseik után jelentős adókedvezmény biztosítása (például: a brit ”Seed Enterprise Investment Scheme” mintáját követve); »» saját cég alapításakor a vállalkozó által korábban befizetett adó visszaigénylésének és ebből tőkeemelésnek a lehetőségét (az ír minta alapján); »» az üzleti angyalok veszteségeinek leírását az adóköteles jövedelemből (a brit mintát követve). A munkacsoport kiemeli továbbá: adóoldali kedvezmények csakis akkor képesek érdemben javítani a hazai startupok helyzetén, ha a kedvezmények versenyképesek más startup központok által nyújtott adóoldali kedvezményekkel. (Forrás: iBusiness Blog, 2014)

EGYSZERŰBB ADMINISZTRÁCIÓ, VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS, ELJÁRÁSRENDEK A startupoknál különösen fontos az adminisztrációs terhek csökkentése, hogy a kezdő vállalkozó idejét és energiáit ne a vállalkozás megalapításának adminisztrációja vegye el az ötlet és a termék kidolgozásától. Az állami és önkormányzati szféra azonban nemcsak a felesleges adminisztrációs terhek csökkentésével segítheti a startup vállalkozásokat, hanem azzal is, hogy mint megrendelő (különösen a közbeszerzéseknél) teret nyit az új innovatív eljárásokra és új kutatási eredményekre épülő induló vállalkozások előtt. Egyszerűsítésre vonatkozó javaslatok: »» a startup vállalkozások számára a cégalapításhoz, az adózáshoz és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztráció radikális leegyszerűsítése, »» a szellemi

tulajdonjogokhoz

eljárások egyszerűsítése,

kapcsolódó

valamint

»» a kereskedelmi értékesítés előtti közbeszerzés alkalmazása (”pre-commercial procurement”) az Egyesült Államokban (”Small Business Innovation Research”, SBIR) és NagyBritanniában (”Small Business Research Initiative”, SBRI) bevált modelljei alapján, amelynek során az állami közbeszerzéseknél, versenyrendszerű pályázattal, külön keretet különítenek el az innovatív kisvállalkozások számára.

A MEGOSZTÁSON ALAPULÓ GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK ALKALMAZÁSA JELSZÓ: TOVÁBBFEJLESZTÉS ÉS MEGFIZETHETŐSÉG!

A megosztásra és hozzáférésre épülő gazdaság egyre nagyobb teret nyer Nyugat-Európában és Amerikában, jelentősége pedig növekszik, hiszen megváltoztatja a vásárlás, az étkezés, a munkába járás és az utazás módjait és lehetőségeit is. A trendforduló lényege, hogy a szolgáltatások, átlagos termékek és luxuscikkek bérlése kerül előtérbe (felváltva az eddigi önálló fogyasztást), megfizethető áron. Ezt a cserén, bérbeadáson, szívességeken, egyszóval hozzáférésen alapuló fogyasztási trendet egyfelől a gazdasági válság, másfelől az égető környezeti problémák, illetve a szociális kapcsolatok hiánya hívta életre. A trend felgyorsulásának fő mozgatórugója, hogy a mobil technológiák elterjedése, az online peer-topeer hálózatok elterjedése és az ezekhez való egyre könnyebb hozzáférés lehetővé teszi, hogy ideiglenesen vagy időszakosan vegyünk bérbe olyan szolgáltatásokat és eszközöket, melyekre

nincs szükségünk állandó jelleggel, vagy esetleg nem áll módunkban megvásárolni azokat. A hazai szinten is egyre terjedő telekocsi oldalak, a lakáséttermek, közösségi kertek, a közösségi finanszírozás vagy a DIY (csináld magad) szemlélet, valamint számos globális léptékben is elterjedt közösségi kezdeményezés, mint új szolgáltatások jól példázzák a jelenség kifejlődését. Ilyen nemzetközi, formabontó kezdeményezések például:

LinkedIn, mely közösségi hálóként újra formálta a munkaerő toborzáshoz kapcsolódó üzletágat

Airbnb, ahol a lakás tulajdonosok maguk ajánlhatják ki szobáikat a rövidtávú látogatóknak, turistáknak változásokat okozva a szállodaiparágban

Uber, mely a közlekedési szokások reformját hívta életre, világszerte segít összekötni a potenciális utazókat és az autósokat, mely az előzőekhez hasonló változásokat idézett elő a taxi szolgáltatások terén.

Központi, önkormányzati szinten a megfizethetőséget célzó, megosztáson alapuló fejlesztési lehetőségeket részben az üres ingatlanállomány hasznosításával, részben pedig a tudás vagy éppen a tulajdon megosztását gátló jogi és infrastrukturális (információs kommunikációs infrastruktúra – kiterjedt, megfizethető internet gerinchálózat) akadályok megszüntetésével, továbbá a jogi szabályozások egyszerűsítésével, mint sajátos beavatkozások lehet ösztönözni.

ÜRES INGATLANÁLLOMÁNY HASZNOSÍTÁSA A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a főváros lakásállománya, a lakott és a nem lakott lakások, valamint a lakásként használt üdülők száma, 905 ezer volt. Budapesten a nem lakott lakások száma 2001 óta a lakott lakásokénál jóval nagyobb mértékben, összességében 40%-kal gyarapodott. A fővárosban 118 071 nem lakott lakás található. A növekedés a belső, azon belül is a városmagot alkotó kerületekben jóval nagyobb volt, mint a korszerűbb összetételű lakásállománnyal rendelkező külső városrészben.

TERÜLET

LAKOTT

NEM LAKOTT

Az üres önkormányzati, állami épületekben közösségi cowork helyek, FabLab-ek kialakítása: »» A coworking helyek vagy más néven közösségi irodák, rugalmas feltételek közt, többnyire a kreatív szektorban dolgozó, alacsony költséggel működő és magas hozzáadott értéket előállító, 1-2 fős mikro vállalkozások számára kínálnak megfizethető munkaállomásokat. A jellemzően egylégterű nyitott terekben, ahol közös irodaszerek és infrastruktúra használat valósul meg, a vállalkozók rugalmasan, akár néhány napra is bérelhetnek munkaállomásokat vagy akár az épület további részeiben kisebb tárgyalókat, projektszobákat is. »» A FabLab műhelyekben, általánosságban, a közösségi irodákhoz hasonlóan, a megosztott eszközhasználat, infrastruktúra adja a költséghatékonyság és megfizethetőség alapját. E műhelyek több féle tevékenységre specializálódhatnak:

ÖSSZESEN

LAKÁSOK SZÁMA

Városmagot

• Tudásintenzív tevékenységek: e műhelyekben magas értékű, egyéni szinten szinte megfizethetetlen eszközök állnak egyszerre rendelkezésre(példa: MIT által alapított digitális gyártói műhely LAKOTT

NEM LAKOTT

LAKÁS A 2001. ÉVI SZÁZALÉKÁBAN

147.256

37.809

185.074

103.3

144.5

109.7

351.284

55.416

406.700

108.8

140.3

112.3

Belső kerületek

498.549

93.225

591.774

107.1

142.0

111.4

Külső kerületek

288.785

24.846

313.631

106.4

134.2

108.2

ÖSSZESEN

787.334

118.071

905.405

106,9

140.2

110.3

alkotó kerületek Városmagot övező belső kerületek

Ábra: A lakott és nem lakott lakások száma és aránya Budapesten, 2001 - 2011 (Forrás: LABKULTUR)

ÖSSZESEN

(Forrás: Népszámlálás - Területi adatok, 2013, KSH)

hálózat, mely műhelyekben lézervágó, műanyag vágó, 3D nyomtató, prototípus készítő berendezések találhatóak) • Design és divattervezést támogató tervezői és közösségi gyártóiműhelyek kialakítása, • Különböző kerékpárhoz kapcsolódó javításokat és összeszereléseket támogató műhelyek, úgynevezett „bringakonyhák” kialakítása • Egyéb, mindennapi „csináld magad” szemléletet (DIY) ösztönző, és kézműves tevékenységeket segítő eszköztárak, melyek az emberek számára, mint a szabadidő eltöltésének egy hasznos módját kínálják. (A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésében létrejött Rögtön jövök! program már hasonló modellre épül, itt azonban az elsődleges cél az üresen álló önkormányzati üzlethelységek kereskedelmi célú hasznosítása volt).

COHOUSING - MEGFIZETHETŐSÉG KÖZÖSSÉGI LAKHATÁSSAL (GLATZ ZSÓFIA - KOMLÓSI BENCE, 2013 alapján)

A megfizethető lakhatás kérdésköre Budapest szempontjából kiemelkedő probléma, melyre a megosztáson alapuló gazdaság keretében a közösségi lakhatás kínálhat jó alternatívát. A KSH népszámlálási adataiból kiderült, hogy Budapesten a legkisebb a laksűrűség, száz lakásban átlagosan 213, míg Pest megyében 278, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében pedig 274 fő élt. Ennek hátterében az áll, hogy a fővárosban különösen magas a nem családháztartások, azon belül pedig az egyedülállók aránya. A népszámlálási adatok szerint Budapesten a háztartások 41%-ban egy személy él, mely meghaladja az országos szintű 32%-os átlagot.

A KSH adatai szerint 2012-ben az átlagos lakhatási költségek a háztartások kiadásain belül ugrásszerűen növekedtek 23%-ról 27%ra (más becslések szerint akár 30% fölé), így a lakásfenntartás költségei a háztartások jelentős részében komoly megterhelést jelentenek. Az alsó jövedelmi ötödben a háztartások kiadásaik közel felét (46%) lakhatásra költik, a lakhatási költségek a második ötödben is az átlagosnál nagyobb terhet jelentenek. A rezsicsökkentés következtében ezen arányok jóllehet csökkentek, azonban a lakhatási költségek fedezése bizonyos sérülékenyebb célcsoportok estében (egyszemélyes háztartások például idősebb korosztályok esetén vagy a pályakezdő célcsoportok körében) továbbra is jelentős probléma. Nyugat-Európában, a jelenlegihez hasonló válsággal terhelt időkben, már az 1800-as évek elejétől folyamatosan előtérbe kerülnek a közösségi lakhatást és a lakásszövetkezetek fejlesztését célzó kezdeményezések szociális (egészséges lakóközösségek, együttélés), gazdasági (non-profit - 20-30 %-kal olcsóbbak, mint a piaci lakásárak) és kulturális (közösségi célok például az elmagányosodás ellen, sokszínű kulturális fejlesztések) előnyeik miatt. Sokkal változatosabb lakásformákat ajánlanak; a lakóközösségek erősebbek; és e kooperatív emberek és közösségeik jobban reagálnak a változásokra. E lakhatási modell nem feltétlen általánosan vágyott életstílus, bizonyos életszakaszokban (például: fiatal pályakezdők, idősek számára) elfogadható és megfizethető fejlesztéseket kínál, ezért ezen alulról jövő kezdeményezéseket (bottom-up) az állam, mint felülről irányító (topdown) szerv támogathatja mind a jogi, mind a gazdasági feltételek javításával, hogy saját maguk is megpróbálják jobbá tenni lakhatási feltételeiket. E lakhatási modell újgenerációját jól példázza a zürichi "DREIECK" nevű projekt.

A ZÜRICHI "DREIECK" PROJEKT (GLATZ ZSÓFIA - KOMLÓSI BENCE, 2013 alapján)

A "DREIECK" épülettömb Zürich belvárosában helyezkedik el, nagyon jó elérhetőséggel, tömegközlekedési lehetőségekkel. A "DasDreieck" lakásszövetkezet, egyesületi formában alulról jövő kezdeményezésként jött létre 1996-ban azzal a céllal, hogy megtartsák a meglévő épületállományt (épített értékeket) és rendbehozzák annak jogi hátterét, valamint hogy megfizethető lakó- és kereskedelmi tereket hozzanak létre. A tagok alapvető közös célja az épített környezet revitalizációja, a meglévő lakóközösség megtartása, illetve gazdaságos és szociálisan érzékeny lakhatási feltételek létrehozása. A gazdasági fenntarthatóság és a költséghatékonyság a projekt minden fázisában fontos szerepet kapott a tervezésen, a megvalósításon át a fenntartásig. Az egyesület megszervezte, hogy a lakók saját maguk is részt

vehessenek a bontási, építési munkálatokban és a működés fenntartása kapcsán kifejezetten ezért lettek egyes elemek (központi hőszivattyú, napelemek stb.) beépítve a projektbe. Végül a tömbben 60 lakást tettek elérhetővé összesen 10 felújított és 2 új épületben. A sokszínű lakáskínálatnak köszönhetően nagyon sokszínű a lakóközösség szociális összetétele. A régi épületek, klasszikusnak nevezhető lakásaikkal inkább a normáknak jobban megfelelő családokat szolgálják ki (2 szülő és egy vagy kettő gyermek), míg az új épületek lakásai inkább a speciális igényekkel rendelkező háztartásokat segítik. A lakások mellett pedig nagy hangsúlyt kapnak egyéb, közösségi terek is: »» közösségi mosoda, »» több lakás vendégszoba,

által

közösen

használt

»» menza, ami az ott lakók mellett a környékben élőket is kiszolgálja.

(Forrás: GLATZ ZSÓFIA-KOMLÓSI BENCE, 2013)

MENNYISÉGI EGYENSÚLY ÉS MINŐSÉGI FEJLŐDÉS AZ INGATLANGAZDÁLKODÁSBAN GAZDASÁGI AKTIVITÁST ÖSZTÖNZŐ TERÜLETRENDEZÉS

MENNYISÉGI ÉS KONCENTRÁCIÓS EGYENSÚLY A város megfizethetősége a lakó és a gazdasági célú ingatlanok pénzügyi szempontú elérhetősége kulcsfontosságú a gazdaság fejlődéséhez. Az elérhető ingatlanárak pedig ismert módon a kereslet- és kínálat egyensúlyozásával teremthetőek meg, városrészenként felismerve és gyorsan reagálva a gazdasági aktivitás és a lakhatási szükségletek által kialakult igényekre. A kereslet és kínálat egyensúlyi állapotára való törekvés az ingatlanpiacon az önkormányzati szféra koordinációs szerepe, részben a területi tervezés és építési szabályozás következetes megalkotásában, részben pedig az épített környezet alakításához kapcsolódóan komoly hatásokat válthat ki. Az egyensúlyra való törekvés növekvő kereslettel rendelkező városrészek esetén jelentheti azt, hogy a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, teret engednek a növekvő igényeknek vagy felfelé történő terjeszkedés mentén, vertikális növekedéssel (nagyobb sűrűségű városszövet kialakulása) vagy több terület beépítésével, melynek következtében a növekvő kereslet nem vezet az árak szélsőséges felszökéséhez. Csökkenő keresleti viszonyok között, kiüresedő és nem megfelelően hasznosított ingatlanállomány esetén pedig fontos kiemelni, hogy az épített környezet alakításához kapcsolódóan a megoldás bontások elrendelésében is állhat, teret engedve a megújulásnak. Utóbbi esetére az elmúlt időszakban Budapesten is láthatunk jó példát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, (korábban Ipari Minisztérium) Margit körúti épületének bontásával, ahol e

beavatkozást követően park és mélygarázs kerül kialakításra, megnyitva ezzel a Duna felé egy olyan szélcsatornát, mely a terület friss levegővel való utánpótlását is biztosítja. Lipcse városa pedig települési léptékben nyújt jó példát arra, hogy milyen válaszlépés adható az ingatlan állomány iránt tanúsított csökkenő keresletre, a város ugyanis az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején csökkenő népességgel rendelkezett és a lakások egy ötöde üresen állt. A város vezetése 2000-ben beismerte és elfogadta a város valós helyzetét, mely szerint az üresen álló ingatlanállomány jelentős fenntartási, energetikai kiadásokat, továbbá közbiztonsági és esztétikai problémákat is felvetett. Válaszként a város ezért a bontások mellett döntött és külön alapot hozott létre a lakatlan, rossz állapotban lévő lakások bontására, melyek helyén attraktív közparkokat és zöldterületeket hoztak létre. Ezek az intézkedések bár nem hozzák vissza az egykori népességet, de vonzóbbá, biztonságosabbá és olcsóbbá, gazdaságilag is fenntarthatóbbá tették a várost.

Az ingatlanpiacot érintő kereslet és kínálat egyensúlyi állapotához való közelítésben kulcspont, hogy az önkormányzat az épített környezet szabályozásával (településrendezési eszközeivel) időben tudjon reagálni és szükség esetén beavatkozni az ingatlanpiaci folyamatokba, tompítva annak szélsőséges hatásait. Napjainkban azonban a településrendezés szabályozása csupán lassú tervmódosítások mentén lehetséges. Átlagosan egy település vagy kerület településrendezési tervének, tervrendszerének módosítása (helyi építési szabályzat és szabályozási terv, településszerkezeti terv) másfél év, valamint e tervek megvalósítását segítő sajátos jogintézmények (kisajátítás, telekalakítás, helyi közút számára történő lejegyzés stb.) szintén lassú megvalósítást eredményeznek. E lassabb, több véleményezési eljárást tartalmazó elfogadási

rend, melyet a helyi önkormányzatok képviselő testülete rendelettel, illetve a településszerkezeti terv esetén határozattal fogad el, pozitívuma, hogy elősegíti a természeti és kulturális értékek megőrzését, hátránya azonban, hogy gátolja bizonyos beruházások gyors megvalósítását. Összességében tehát sajátos településrendezési rendszerünk, mely jóllehet alapos háttérrel és megalapozó szakági tanulmányokkal alátámasztott, lassabb reakció időt tesz lehetővé, így az épített környezet nem képes lépést tartani a társadalmi és gazdasági folyamatokkal, ciklusokkal, ez pedig versenyképességi hátrányt eredményez. A köztes megoldást a gazdasági zónák megszervezése jelentheti, amely rugalmas terület felhasználási háttérrel és kevésbé megengedőbb beépítési szabályozással támogatott.

A lakóingatlanokat érintő problémákra világít rá, hogy Magyarországon az üres lakások 25%a Budapesten, 34%-a Közép-Magyarországi régióban van (Habitat, 2013). A fővárosi lakásállomány minőségi és energetikai kérdéseire hívja fel a figyelmet, hogy a lakások több mint 30%-a 1945 előtti építésű. Ezért is fontos, hogy a településrendezési szabályozás folyamata tegye lehetővé, hogy az épített környezet alakulása lépést tudjon tartani a társadalmi és gazdasági folyamatok, ciklusok változásával.

(Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

A FÖLDRAJZI KÖZELSÉG SZEREPE A GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÖSZTÖNZÉSÉBEN

A területi koncentráció és specializáció kérdése a közgazdasági gondolkodásban már több mint száz éve jelen van, a gazdaságföldrajz pedig az 1980as évek végén, az endogén regionális fejlődési modellek kialakításával kezdte alkalmazni ennek elveit. LENGYEL BALÁZS és SZANYI MIKLÓS 2011ben a Közgazdasági Szemlében megjelent cikke alapján („Agglomerációs előnyök és regionális növekedés felzárkózó régiókban – a magyar átmenet esete”) agglomerációs előnyök akkor keletkeznek, ha: »» nagyszámú speciális rendelkezésre,

munkaerő

áll

»» sűrű a beszállítók és a vásárlók közötti interakciók hálózata, »» megfelelő az infrastruktúra, és »» más lokális külső hatások csökkentik a helyi cégek költségeit, vagy növelik azok bevételeit. Az agglomerációs előnyök felismerése és a területi tervezésben, valamint a városfejlesztésben, azok tudatos alkalmazása (telephelyek kialakítása és gazdasági együttműködések ösztönzése támogatása) nagymértékben hozzájárulhat egy térség versenyképességének és az ott található vállalkozások termelékenységének növekedéséhez. A globalizációs folyamatok előrehaladásával a vállalkozások egymás mellé településében, a speciális adottságoknak a kihasználásában, már nem az egyes vállalkozások játszanak kulcsszerepet, hanem vállalatok hálózatai, térbeli csoportosulásai, klaszterei. (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

A regionális gazdaságfejlesztésben pedig ezen együttműködési és kapcsolódási formáknak azért van nagy jelentősége, mert a globális folyamatok térnyerésével a verseny alapegységei ezen várostérségi üzleti desztinációk, ahol a magánszféra szereplői már nem, mint egymástól elszigetelt vállalkozások vannak jelen. Fontos továbbá kiemelni az önkormányzatok és a helyi vállalkozások együttműködése kapcsán, hogy amennyiben e területeken klaszterek alakulnak a vállalkozások között, azok az önkormányzattal történő együttműködés és a helyi gazdaságfejlesztés fontos partnerivé válnak. Az eddigi vizsgálatok alapján kirajzolódik, hogy a gazdasági szereplők együttműködése, értékláncok szerinti szerveződése és klaszteresedése, települési szinten bizonyos utcákra (ún. tematikus utcák) vagy egy-egy negyedekre kiterjedően szerveződik, míg magasabb területi szinten, regionális léptékben a gazdasági szervezetek közötti együttműködés és az egymáshoz közeli telephelyek kiválasztása ágazatok szerint történik (például járműipari klaszterek, nagytérségi beszállítói hálózatok kialakulása – Kecskemét AIPA klaszter, vagy a technológia intenzív tevékenységek estében a Szilícium-völgy vagy az indiai Bangalore térsége nyújt mintát az agglomerációs hatásokra). A szabadalmak, és Budapest kitörési pontját képező innovációs tevékenységek kapcsán, a földrajzi közelség szintén jelentős tényező. Kimutatták ugyanis (EDWARD GLAESER, 2011), hogy a szabadalmi hivatkozások tekintetében az egy metorpolisztérségben az egymásra hivatkozó, egymást idéző szabadalmak száma kétszer

gyakoribb, valamint további érdekesség, hogy azok a vállalatok, ahol az innovációs, kutatásfejlesztési központ és a vállalat termelési helye egymás mellett található (például: egyetem, kutatóközpont) vagy legalábbis a közelében, sokkal magasabb termelékenységet érnek el. Az információs technológia és információs társadalom korában, ellentétben a korábban előrevetített víziókkal, a földrajzi tér jelentősége nem tűnik el, az új ötletek és a tudás keletkezése, annak körülményei földrajzilag továbbra is meghatározottak, a földrajzi tér (a fejlesztési szereplők földrajzi konfigurációja) továbbra is jelentős hatással van az innovációra és a termelékenységre. Összességében ALFRED MARSHALL az iparági agglomerációkat vizsgálva három alaptényezőt különböztetett meg, melyek kulcsfontosságot jelentenek: »» fejlett munkaerőpiachoz való hozzáférés, »» kifinomult beszállítói háttér és »» a

cégek

közötti

információáramlás

gyors

tudás-

és

lehetősége.

Települési szinten a tematikus utcák elsődleges célja az adott terület gazdaságának élénkítése, revitalizálása, élettel való megtöltése, ahol valamilyen tematika, például kereskedelem, vendéglátás, vagy éppen kultúra és ezek kiegészítő tevékenységeinek összefüggő rendszere határozza meg az utca jellegét. Budapesten például ilyen tematikus utca a KIRÁLY UTCA („Király utca design utca klaszter”), ahol az utcában lévő vállalkozók közül bárki csatlakozhatott a klaszterhez, az utca tematikáját pedig a design

és lakberendezéssel kapcsolatos kereskedelmi szolgáltatások határozzák meg. Híres tematikus utca továbbá Budapesten a FALK MIKSA UTCA, ahol az antikvitás, műgyűjtő és galéria tulajdonosok fogtak össze így e művészeti jelleg képezi az utca fő térszervező erejét. További jól ismert példa a RÁDAY UTCA és a KAZINCZY UTCA „kultucca” vagy a Liszt Ferenc tér vendéglátó egységeinek összefogása. A jövőben a globalizációs folyamatok térnyerésével, a verseny erősödésével mind a területi, mind a települési, utca szintű együttműködések nagyobb aránya várható, hiszen az uniós támogatás politika is ezen irányt kívánja erősíteni, mind az önkormányzatok és a vállalkozók közötti partnerségek, mind a vállalkozások egymás közötti viszonyait tekintve.

A STARTUP VÁLLALKOZÁSOK GLOBÁLIS TELEPHELY VÁLASZTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Az innováció alapú gazdaságfejlesztés alternatív vagy másodlagos feltételeinek megteremtése Budapest jövőbeli versenyképességének kulcspontját képezi. E tényezők a gazdasági szabályozásokon, termelési költségeket közvetlenül befolyásoló tényezőkön túlmutatnak. Az innovációs környezet ugyanis magába foglalja a város környezetének, közszolgáltatásainak, valamint a termékek és szolgáltatások fogyasztásának, elérhetőségének és sokféleségének minőségi jellemzőt is, melyek részletesen a következő életminőséget meghatározó tényezők:

»» Társadalmi tolerancia, ideértve az etnikai sokszínűség befogadó légkörét, a nők foglalkoztatási szintjét (ugyanitt esetenként a melegek jogait is vizsgálják); »» Magas szintű környezetminőség biztosítása (magas levegőminőség, alacsony zajszennyezési szint); »» Minőségi zöldterületek elérhetősége, mennyisége, a várostervezés legfontosabb környezetjavítást célzó beavatkozásai; »» Kiterjedt kerékpárút hálózat;

BUDAPEST ESETÉN ENNEK ÁLTALÁNOS ÜZENETEI A KÖVETKEZŐK Kerületi szinten az önkormányzatok számára szükséges a gazdasági folyamatok területi jellemzőit folyamatosan nyomon követni, és tudatosan érdemes ösztönözni például az azonos technológiai hátterű vagy éppen a kereskedelem és vendéglátás terén működő vállalatok tematikus tereinek kialakítását (például: korzók, sétáló utcák, vízpartok mentén stb.).

»» Alacsony bűnözési ráta; »» Minőségi oktatás és egészségügy; »» Vendéglátóés egyéb minőségi kiskereskedelmi egységekkel való sűrű ellátottság, könnyű hozzáférés; »» A tömegközlekedés költsége és minősége; »» A helyi média ereje és elérhetősége; »» Nem befolyásolható, de adottságként meghatározó és Magyarország szempontjából kedvező tulajdonság: napsütéses órák száma és átlag hőmérséklet.

Az innováción alapuló gazdaságfejlesztés területi (telephely) feltételeinek megteremtésében figyelembe kell venni a tudás – és technológia intenzív szektorban a startup vállalkozások telephely választási tényezőit (például műemlékek vagy egyéb, nem védett épületek gazdasági célú ingatlanokként történő hasznosításának ösztönzése a belső településrészeken).

Budapest Business Region: nagytérségi szinten, az iparági koncentrációk kialakításához Budapestet, mint egységes üzleti desztinációt kell értelmezni, és a városmarketing eszközeivel, mint egységes „brand”-ként kell kezelni. Az oktatás, a kutatás és a tudástranszfer intézményeinek földrajzi közelsége (például: a főváros belső területeiről induló, Duna menti innovációs tengely, folyosó megteremtésével, építve a jelenlegi felsőoktatási és akadémiai bázisra.

Ábra: Budapest vonzáskörzete (Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció)

SMART CITY INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁKKAL TÁMOGATOTT VÁROSÜZEMELTETÉSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK

Smart city – infokommunikációs technológiákat alkalmazó városüzemeltetési rendszerek – a területi tudásmenedzsment az üzemeltetésben és a közszolgáltatások megszervezésében. Az infokommunikációs technológiák városüzemeltetési alkalmazásának példaértékű kezdeményezései: »» CompStat – NEW YORK: térinformatikai eszközökkel támogatott közbiztonsági rendszer:

A szingapúrihoz hasonló intelligens kártya Hongkongban is működik, mellyel a közlekedési költségeken kívül kölcsönözni is lehet a könyvtárból, igazolni, hogy jelen volt egy hallgató az egyetemi előadáson, továbbá vásárolni is lehet vele számtalan üzletben és automatánál, ezen kívül még lakáskulcsként is funkcionál.

A közbiztonság fenntartásában példaként szolgálhat New York városának „CompStat” rendszere, mely a kerületi rendőrkapitányságok tevékenységének területi összehangolásában nyújt valósidejű információkat és segítséget.

A Magyar Formatervezési Tanács megbízásából készített BUDAPEST DESIGN MAP térképes applikáció mintájára, az alkalmazás a budapesti gasztronómiai élethez kapcsolódó legfontosabb helyek egységes térképi és információs megjelenítését adná. Tematikus bontásban (az élelmiszer kultúrához kapcsolódóan a termelési folyamatoktól a fogyasztásig) ez magában foglalhatja például az élelmiszerpiacok, a legjobb éttermek vagy akár a közösségi kertek listáját és területi elérhetőségét is. A Budapest Design Map-hez hasonlóan itt is fontos, hogy e térképek nyomtatott formában is jelenjenek meg a város különböző pontjain. A városfejlesztés szempontjából a Budapest foodHUB projekt és alkalmazás céljai a következők:

»» E-Symphony kártya – SZINGAPÚR: felhasználóbarát város okos egyszerűséggel: Szingapúr lehet az első olyan ország, ahol egy évtized múlva nem lesz szükség készpénzre. Helyette egyetlen kártyával fizetnek majd a városlakók. Az E-Symphony elnevezésű kártyával használható az összes tömegközlekedési eszköz. Ugyanezen kártyáról vonják le a parkolási díjat, az útdíjat, a taxidíjat, és a legtöbb boltban is lehet fizetni vele. Az E-Symphony kártya révén számos információ rögzíthető a szingapúriak utazási szokásairól és ezek alapján fejlesztik tovább a tömegközeledést. Ez alapján tűzték ki azt a célt, hogy a lakosok 2008-ban az utazások 59%-át tették meg tömegközeledési eszközökkel, mely arányt a város 2020-ra 70%-ra szeretné növelni. (Szingapúrban továbbá autóhasználati kvóta él, az autók mennyisége nem nőhet gyorsabban, mint évi 1,5 %.)

BUDAPEST FOODHUB APPLIKÁCIÓ A GASZTRONÓMIA KULTÚRA FEJLŐDÉSÉÉRT

(Forrás: TODAYONLINE, 2013)

»» Térinformatikai modellezéssel támogatott stratégiai tervezés – SZINGAPÚR: az EDF és a VEOLIA közösen fejleszti azt a rendszert, amellyel modellezhetőek lesznek a várostervezési és – irányítási döntések hatásai. A ForCity térképeken, 3D grafikákon és táblázatokon keresztül szimulálja majd az energetikai, a közlekedés és parkosítás vagy éppen a szemétszállítás terén hozott döntések hatásait.

(Forrás: Fast Company, 2010)

»» helyi lakosok számára a városban gyorsan elérhető, megfizethető és egészséges hazai élelmiszerek biztosítása; »» a főváros gasztronómiai pozíciójának erősítése a nemzetközi városok rangsorában; »» a budapesti vásárcsarnok és termelői piac kultúra újjáélesztése ; »» a város-vidék kapcsolatok erősítése várostérségi gazdaság élénkítése.

A Budapest Design Map, mint alapminta a főváros dizájnértékeire irányítja a figyelmet, mely több mint 130, tematikus csoportokba rendezett budapesti boltról, galériáról és múzeumról nyújt alapinformációkat mobilalkalmazás (Android, iOS) és hagyományos nyomtatott térkép formában egyaránt. A térkép nyomtatott verziója megtalálható a rajta szereplő dizájnpontokon és a Design Terminálban is, míg a mobil alkalmazás ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Google Play webáruházból.

EGYSZERŰ VÁROSHASZNÁLAT: BUDAPEST KÁRTYA INTEGRÁLT FIZETÉSI RENDSZERREL (Forrás: Élhető város - Hamu és Gyémánt, 2013 alapján)

A szingapúri E-Symphony kártya adaptációja, melynek segítségével a közlekedési, parkolási és egyéb közszolgáltatásokat (például könyvtári kölcsönzés), továbbá csatlakozó kereskedelmi és kulturális szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Fontos azonban kiemelni, hogy a rendszer üzemeltetése szakértelmet és a városfejlesztés folyamataival párhuzamosan, folyamatos fejlesztést kíván.

»» A várost használó emberek (a várost, mint terméket fogyasztók) szokásairól valósidejű és megbízható információkat közöl, mely segíti az embereket középpontba helyező, a várost használó emberek igényeire és tényleges problémáira reagáló városfejlesztést (például: legforgalmasabb közlekedési útvonalak és időperiódusok, legkeresettebb közszolgáltatások, kulturális szolgáltatások alakulása)

Az integrált városi kártya előnyei a következők: »» a várost használók (helyi lakosok, külföldi vendégek, turisták, diákok) egyszerűen és gyorsan tudnak a szolgáltatásokhoz hozzáférni (például: sorban állásra fordított időegységek felszabadulása), »» a nem készpénz alapú fizetési rendszer, mint helyi elektronikus pénz funkcionálhat Budapesten, mely a városhasználókat arra ösztönzi, hogy minél több forrást a városban használjanak, pénzügyi forrásaikkal a helyi kereskedelmet támogassák.

(Forrás: Tripwant.com)

(Forrás: Budapest.com)

AZ EGÉSZSÉGES ÉS ZÖLD VÁROS

URBANIZÁCIÓS HATÉKONYSÁGOT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT NÖVEKEDÉST SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET

HATÉKONYABB TERÜLETHASZNÁLAT A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSÉRT ÉS TISZTA KÖRNYEZETÉRT TERÜLETHASZNÁLATI SZABÁLYOZÁS A népsűrűség és ezzel szoros kapcsolatban a beépítési intenzitás alapvetően befolyásolja a városi szolgáltatások létesítési és üzemeltetési költségeit. Budapest népsűrűsége azonban globális szinten alacsonynak, és az európai városok körében is csupán átlagosnak tekinthető (3230 fő/km2). Az uniós fővárosok közül klasszikusan sűrűn lakott Athén, Bukarest, Lisszabon, Madrid, Koppenhága, Brüsszel, ahol a népsűrűség meghaladta az 5000 fő/km2-t. A ritkábban lakott fővárosok a balti országokban, Észak-Európában, valamint KözépEurópában találhatók. Az európai fővárosok között Luxembourg és Róma 2000 fő/km2 alatti népsűrűsége kiemelkedően alacsonynak számít.

ATHÉN BUKAREST LISSZABON BRÜSSZEL KOPPENHÁGA MADRID

Az alacsony népsűrűség és a városok szétterülésének ára igen magas, mely mind az energiafogyasztás mennyiségében, mind az emberek időráfordításában (ingázás), a környezeti károk mértékében (autófüggő életmód miatt növekvő károsanyag-kibocsátás), továbbá az újabb (gyakran mezőgazdasági művelés alól kivett) területeken a közműhálózati infrastruktúra kiépítésének önkormányzati költségei tekintetében is egyértelműen kimutatható. A városok növekedésének, élhetőségének és fenntartható, alacsony energiafogyasztási egyensúlyának megtalálása a városok működésének egyik legkomolyabb kihívása. Az alacsony népességű agglomerációkban bár egyéni vagy családi szinten a különböző gazdasági, építési és ingatlanvásárlási szabályozások (például: olcsó telekárak, új lakások építésére ösztönző pénzügyi szabályozások) következtében kifizetődő lehet szuburbiában élni, a nagymértékű személygépkocsi használat és magas ingázási idők miatt városi és nemzetgazdasági szinten ennek ára megjelenik (társadalmi, környezeti költségek). A zöldmezős építkezések engedélyezése továbbá csökkenti a városok barnamezős területeinek újrahasznosítását, mely tovább súlyosbítja a problémákat.

AMSZTERDAM

Az ésszerűen tervezett, zöldterületekkel tagolt, nagyobb városi népsűrűség a következő előnyöket hordozza:

DUBLIN BÉCS BERLIN VARSÓ BUDAPEST HELSINKI

»» kevesebb személygépkocsi használat

TALLINN RIGA PRÁGA RÓMA LUXEMBOURG VILNIUS NICOSIA

5000

10000

15000

20000

Ábra: Európai fővárosok népsűrűsége (Forrás: KSH, 2010)

»» alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás (adott területen a népesség duplázódásával háztartásonként évente átlagosan 10 tonnával csökken a szén-dioxid kibocsátás) (EDWARD GLAESER, 2011)

»» a nagyobb népsűrűséggel rendelkező városokban az átlagosan kisebb lakásméret szintén további energia megtakarítást okoz A nagyobb sűrűséggel rendelkező városok zöldebbek, kisebb léptékű energiafüggőséget okoznak, valamint a közterek megújulása következtében több emberi kapcsolatot eredményeznek. Az egészséges környezetben kialakuló magasabb népsűrűség a következő szabályozási eszközökkel érhető el: »» Sűrűbb

beépítés,

magasabb

szintterületi

a város magasabb kereslettel rendelkező területein (ahol védett tájképi elemek, épített örökség nem korlátoz), melyek általában a város központi részei vagy az ahhoz közel eső barnamezős területek. Vagyis fontos hangsúlyozni, hogy a magasabb beépítés csak akkor ajánl ésszerű választ a város növekedési kihívásaira, ha valóban az adott területen meredek keresletnövekedés történik, vagyis a város növekedését ezen épületek képesek támogatni, azonban önmagában felhőkarcolók és magas épületek kialakításával nem lehet gazdasági növekedést előidézni. mutatók engedélyezése

»» Zöldterületi arányok és magas használati értékű zöldterületek kialakítása: az egy lakosra jutó parkállomány a hazai városokban 23 m2, Budapesten azonban ez a területnagyság csak 13 m2. Az 1970es években még településtervezési irányelvként alkalmazott 7m2/ lakos lakókert, 7m2/ lakos közpark és 7m2/ lakos városi szintű közpark alapján számított, egészségügyileg kívánatos össz-zöldfelület mintegy fele hiányzik Budapesten. »» Az

épületek

használata

és

–

településrészek izolált

vegyes

épületek

és

a társadalom szélesebb csoportjai felé kulcsfonotosságú, biztosítva a területek magas kihasználtságát és elkerülve azok időszakos kiüresedését. Ez részben a lakóterületek és szolgáltató területek (kereskedelem, rekreáció és lakófunkciók) ésszerűen vegyes terület felhasználását, részben pedig azon szabályozási gyakorlat bevezetését jelenti, hogy meghatározott épületeknél bizonyos szinteket (általában a földszintet) a köz számára elérhetővé, szinte köztérré tesznek. (Ezért cserébe New York-ban például magasabb beépítési arányt lehet engedélyeztetni). településrészek

nyitása

(Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

»» A város belső, jó lokációval rendelkező barnamezős területeinek revitalizációja. Ennek gyakori korlátja, hogy rendezetlen, elaprózott tulajdonviszonyokkal rendelkeznek, ezért első lépésként ezen viszonyok rendezése lehet ésszerű. Napjainkban Budapesten a használaton kívüli barnamezős területek nagysága 1250 hektár.

PÁRIZS – LA DÉFENSE: A TÖRTÉNELMI BELVÁROS ÉS A MODERN ÜZLETI NEGYED ÖSSZHANGJA Párizs, amely a közelmúltban találta meg a műemlékvédelem és a kortárs építészet egyensúlyát, jól példázza a versenyképesség és az értékőrzés összeegyeztethető jellegét. A Haussmann- féle átalakításoknak köszönhetően (1853 és 1870 között) itt nem csak a város, de az egész világ kulturális örökségét gazdagító épített örökség tekinthető meg napjainkban is. A városban azonban, főleg az 1960-as és 1970es évek környékén komoly útkeresés zajlott a fenti dilemma megoldásához. Ekkor ugyanis a történelmi belvárosban, a növekvő ingatlanigények következtében, elkezdtek feltűnni olyan modern épületek és felhőkarcolók, mint a Pompidou Központ vagy a Montparnasse Torony, melyeket

(Forrás: JILLIAN HASWELL)

a lakosság heves ellenállással fogadott. A város végül figyelembe véve a sikeres ingatlan fejlesztés három legjelentősebb alapelvét (lokáció, lokáció, lokáció) és a történelmi központhoz relatíve közel, attól 20 perces metró távolságra, megépíttette a modern és nagy épületmagasságot engedélyező La Défense negyedet. Az új városrész, kiépített közlekedési kapcsolatai révén és a központhoz való közelsége miatt, hatékony választ adott a növekvő igényekre. A város azonban arra is rámutat, hogy a korábbi struktúrák, történelmi épületek és városrészek megőrzésének ára van, melyet minden városi polgárnak viselni kell.

(Forrás: JILLIAN HASWELL)

PRODUKTÍV VÁROS HATÉKONY ENERGIAGAZDÁLKODÁS, BIZTONSÁGOS ÉLELMISZERHÁLÓZAT, HASZNOSÍTHATÓ ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

ENERGIAHATÉKONY VÁROS TERMELÉKENY TÉRSZERKEZET A város hatékonyabb hálózatmenedzsmentjének célja, hogy egy több központú, policentrikus térszerkezet ésszerűen vegyes területhasználatot tegyen lehetővé, amely egyúttal csökkenti a közlekedési igényeket, hozzájárulva ezzel az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátáshoz és az emberek ingázással töltött idejének csökkentéséhez. (Lakó és munkahely övezetek, valamint a legfontosabb szolgáltatásokat koncentráló központok hatékonyabb összekapcsolása, területi elhelyezése) A gazdasági zónák megszervezése, integrálva azokat a várostérség munkaerő-piaci terébe - rugalmas szabályozási (építési, adózási stb.) keretébe szintén hálózati menedzsment kérdés.

A város belső térszerkezetének policentrikus kiegyensúlyozására való törekvés, a metropolisztérségen belüli alcentrumok fejlesztésével a térszerkezet kiegyensúlyozottabbá tételével érhető el. Nagytérségi léptékben is kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs szereppel rendelkező „zöld gyűrű” kialakítása (Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Gödöllőidombság, Ócsai TVK, Duna-mente, Tétényifennsík, stb.), az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása. Zöldfelületi hálózat hasznosítása minőségi, aktív szabadidős tevékenységekre alkalmas közterületekként (sport), tekintettel a természeti értékek védelmére.

Ábra: A budapesti egységes gazdasági tér- és kapcsolatrendszer (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

Ábrák: Kiegyensúlyozott, a város-vidék

Ábrák: A lakó- és munkahelyek térszerkezeti

kapcsolatokat erősítő központrendszer

elrendeződése Budapesten

(Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

A MAGAS MINŐSÉGŰ HAZAI ÉLELMISZEREKET NYÚJTÓ VÁSÁRCSARNOK HÁLÓZAT “BUDAPEST FOODHUB” SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA A hálózatos térszerkezet és az épített környezet tudatos és energia hatékony kialakítása mellett különösen fontos, hogy a bennük csoportosuló funkciók rendeltetésszerű működését és sikerességét gazdasági szabályozások is elősegítsék. Annak érdekében, hogy Budapest valódi gasztronómiai központtá váljon és mind lakóinak mind a városba látogatóknak biztonságos, jó minőségű és elérhető árú élelmiszert biztosítson, szükséges a vásárcsarnok hálózatnak, mint intézményrendszer, ésszerű, produktivitást serkentő szabályozási környezetet kialakítani. Érdekesség, hogy már az 1897-ben átadott központi Nagyvásárcsarnok működésében a korabeli szabályozási környezet részletesen, ugyanakkor a fő kereskedelmi tevékenységet nem gátló módon, keretet szabott a csarnok működésének. Az egységes szabályozási feltételek körében kitértek például a nagykereskedelmi árrés, az áruküldés rendjére, az áruk csomagolására és a hordárok tarifájára is. Megszervezték továbbá, hogy a vasút 10% kedvezménnyel szállította a vásárcsarnokba címzett árut. Ennek következményeként a városnak jelentős bevételei keletkeztek ez időben a vásárcsarnok adta fejlesztésekből, az áruforgalom 1897 és 1912 között megnégyszereződött, és az ország olyan területei is bekapcsolódtak Budapest ellátásába, amelyek korábban kívül rekedtek a beszállítói körön. Szabályozási elemek (gazdasági, jogi, közeledési) a vásárcsarnok kultúra megerősítéséért: Ábrák: Kiegyensúlyozott zöldterületekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

»» Egységes

jogi

szabályozás

„akadálymentesítés”) a higiéniai-, kereskedelmi

(„jogi

vásárcsarnokok és

működési

rendszerével kapcsolatban:

−− Ésszerű higiéniai előírások bevezetése (korlátozó adminisztratív terhek egyszerűsítése); −− A kereskedelem új alapokra helyezése Rövid ellátási láncok ösztönzése.

(Forrás: Az élelmiszer-hálózatokról, Based on PIG kutatócsoport, 2014)

»» Megfizethető bérleti díjak: a termelők termékminőség alapon történő árusítása. »» Közlekedés,

termékszállítási

hálózatok

fejlesztése:

−− Közösségi áruszállítás – térségenként szervezett beszállítói hálózatok kialakítása, az egy térségből, megyéből érkező termékek közös szállításának kialakítása a személyszállításban már kialakult „telekocsi” szolgáltatás által. Az internet és a közösségi oldalak elterjedése ugyanis a közlekedési szokásokban is reformot hívtak életre: világszerte segít összekötni a potenciális utazókat és az autósokat. Ilyen ún. telekocsi szolgáltatást a világszerte ismert „Uber” kínál, melynek hazai megfelelője, hasonló elveken

JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE)

»» Az

épületek

több

(fenntarthatóság

funkciós

erősítése):

kialakítása

a központi vásárcsarnok sikerességének egyik kulcsa, hogy szolgáltatások csoportját (mint élmények csomagját) kínálja egy helyen: egyszerre van jelen az élelmiszer kereskedelem, a vendéglátás, és egyéb kézműves, kisipari termékek kereskedelme. Új trend továbbá, hogy e piaccsarnok esetenként, szórakoztató, kulturális funkcióknak is teret ad, melyre példa, hogy 2014 májusában, a Budapest Essentials rendezvény keretében, a Nagyvásárcsarnokban könnyűzenei koncertet rendeztek.

1. Területi együttműködések – közigazgatási határokon átnyúló fejlesztési együttműködések: Többszintű és rugalmas kormányzás kialakítása a hatékony város-vidék kapcsolatokért, a valós térbeli folyamatokon alapuló metropolisz térség együttes kezelése, a többszintű kormányzás eszközeinek segítségével átívelni a települések és kerületek adminisztratív határait (spillover hatás kezelése). »» Budapest, mint a Duna főutcája a területi együttműködéseket a folyó menti fejlesztések esetén, nagytérségi léptékben is kell, hogy érvényesítse. Ennek eszköze lehet a legjelentősebb Duna menti városok polgármestereinek, valamint várostervezésért felelős szakembereinek rendszeres találkozója.

D AN

HIP

P R OD

STE WA

IT Y

(Forrás: Urban Player, 2014)

L SUSTAINA

ING

RATE STRAT

Y EG

REGIONAL P

BIL

−− Közös és biztonságos raktár és hűtőhelységek, mint élelmiszerlogisztikai bázisok a városszövetben – a termelők, kereskedők közötti költségek megosztása.

2. Vállalatokkal történő együttműködés: Napjainkban a települések és térségeik gazdasági fejlődése, versenyképessége nem csupán az adott terület infrastrukturális vagy gazdaságélénkítést célzó szabályozási vagy terv ellátottsági jellemzőitől függ, hanem a helyi vállalatok és az adott település vezetése, illetve fejlesztési stratégiája közötti összhang, vagyis a kooperáció minőségétől, továbbá a közös célok, és egymást erősítő fejlesztési hatások kiaknázhatóságától. A cél a város és térsége számára, valamint a város vezetése számára olyan stratégiai irányok kialakítása, ahol nagymértékben építenek a vállalat(ok) által gerjesztett gazdasági dinamikára és az általa kialakult üzleti összefonódások szinergikus hatásaira.

»» Vásárcsarnok menedzsment (szervezetfejlesztés): a vásárcsarnokok, mint a megfizethető, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek intézményi bázisainak egységes irányítással és megjelenéssel kell rendelkezniük. A menedzsment szervezete az állami, az önkormányzati a vállalkozói szféra, valamint a fogyasztók konstruktív együttműködését szolgálja. Ez biztosítja a csarnok folyamatos és a látogatók számára kívánatos (fogyasztóbarát) megújulását és a termelők méltányos viszonyok közötti fejlődését:

−− Átlátható működés biztosítása: intézmény fenntartási költségek szűken tartása, költségés veszteségcsökkentési módszerek bevezetése az egységes irányítással.

A jó kormányzás alappillérei Budapest esetében a következőek:

−− A fogyasztók számára kedvezőbb (gyors és komfortos) elérhetőség biztosítása a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével: hálózati összekapcsoltság, (a csarnokok többsége tömegközlekedési szempontból jól megközelíthető)

−− Fogyasztókkal történő kapcsolatok (társadalmi kapcsolatok) kezelése, visszajelzések, panaszok fogadása, programok szervezése.

Budapesten a fejlesztések hatékony és időszerű megvalósításának érdekében aktívabb párbeszédre van szükség a fejlesztéspolitika legfontosabb szereplői között, az állam, a főváros, a kerületek, továbbá a vállalkozások, a civilszervezetek, valamint a lakosság között.

SITE -LE

−− Vasúton történő szállítás esetén kedvezmények biztosítása és Budapesten belül történő szállítás közös megszervezése (pályaudvarok és vásárcsarnokok közötti transzfer).

−− A menedzsment felé elszámoltatható, felelősséggel vállaló minőségirányítás: a csarnokokban árusító termelők minőségi alapon történő kiválasztása az áruk minőségének ésszerű keretek között történő ellenőrzése.

LOC AL CO R

működve, az Oszkár Telekocsi oldal. Ennek alapján a termelők között a Budapestre történő áruszállításban is a közösségi alapú megoldásokat szükséges ösztönözni, mely magasabb költséghatékonyságot és alacsonyabb károsanyag (zaj, szén-dioxid) kibocsátást eredményez.

A nagyvállalati kapcsolatok élénkítése az innovációs szektorban (a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció meghatározó része a hazánkba települt globális nagyvállalatoktól származik), melyben a nagyvállalati motivációja fenntartani nagy szervezetén belül is a startupokra jellemző dinamizmust és kreativitást. Magyarországon a nagyvállalatok egy része napjainkra nemcsak szoros viszonyt alakított ki a hazai egyetemekkel és főiskolákkal, de egyre szélesebb körben integrálják beszállítói rendszerükbe a kutatás-fejlesztés orientált, innovatív kis- és középvállalkozásokat is. A nagyvállalati szektorral történő erősebb integráció a következő ajánlások mentén valósulhat meg:

»» prototípusok kidolgozásának támogatása a startup vállalkozások számára a nagyvállalatok bevonásával, speciális kutatási infrastruktúra létrejöttének (”living lab”) támogatása; »» a nagyvállalatok számára, például társadalmi szerepvállalásuk keretében, a hazai startupok támogatói környezetében való erősebb részvétel (például: díjak, rendezvények, versenyek, szponzoráció);

Barcelona Institute of Technology for the Habitat

iCity

Cisco

Barcelona City Council (Mayor of Urban Habitat)

City Protocol

»» a közvetlen ipari alkalmazáshoz közelálló, alkalmazott ipari kutatóhelyek kialakítása, intézményi feltételeinek megteremtése. Public-Private Partnership

22@ District and Urban Lab

Universitat Pompeu Fabra

Barcelona Activa

Open Cities ESADE

Public Sector

Private Sector

Third-Party Organization

Academic institution

Ábra: A magán- és közszféra összehangolt intézményrendszere Barcelonában

BARCELONA

az innováción alapuló városfejlesztésben (Forrás: ANNA PONTING, 2013) - PAGEO átszerkesztés

STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A NAGYVÁLLALATOKKAL Barcelona város önkormányzata és polgármesteri hivatala a 2011-es választásokat követően, az új polgármester XAVIER TRIAS beiktatása után, jelentősen átalakult. A város gazdaságfejlesztési stratégiája is új irányt vett, legfontosabb mozgatórugója az innovációs tevékenységek ösztönzése, e városfejlesztési kezdeményezést „Smart City” néven azonosították. Az innováción alapuló stratégia megvalósítása a hivatal intézményi struktúrájában és a városi politikusok magánszférával való tudatos partnerség alakítási viszonyrendszerében is egyaránt tükröződik. A hivatal átstrukturálását követően az öt alpolgármester egyike, Antoni Vives (mayor of urban habitat), speciálisan az infokommunikációs technológiákra és fenntarthatóságra építő városfejlesztés feladatát látja el.

22@ Barcelona Municipal Society

A város „Smart City” projektjében közintézmények, magán vállalkozások, nonprofit szervezetek egyaránt részt vesznek. A közintézmények és magánvállalatok közötti kapcsolatokat speciális szervek irányítják, kezelik (például: Barcelona Activa), összhangot teremtve ezzel számos munkaadó és munkavállalói szervezettel is, valamint egyetemekkel, kutató intézetekkel. A város ezen kívül egy technológiai negyedet is létrehozott, ipari épületek felújításával (22@ Barcelona).

Barcelona érdekessége, hogy a világban számos „smart city” koncepcióra (tudás intenzív tevékenységet és elsősorban az infokommunikációs technológiát ösztönző várospolitika) építő város létezik, azonban Barcelona épít leginkább a magánszférával való kapcsolatokra. A CISCO (a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata) szoros kapcsolatot épített ki a várossal, partnerséget vállalt például a Barcelona Institute of Technology (BIT) megalapításában is, ahol az alapítást követően nem csupán szponzorként, hanem mint aktív projektvezető is közreműködik. (Az intézmény oktatási, kutatási tevékenységeket vállal fel, valamint az infokommunikációs szektorban működő vállalkozások számára is kínál szolgáltatásokat.)

A város elsődleges célja a nagyvállalatokkal történő kapcsolatok kialakításával az innovációs tevékenységek és a tudásintenzív iparágak ösztönzése, előtérbe helyezve az infokommunikációs vívmányok városüzemeltetésben, városfejlesztésben történő alkalmazását. A megállapodások célja továbbá, hogy e nagyvállalatok szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a város kisvállalkozásaival, startupjaival. Ennek legfontosabb példája a CISCO, mely a város vezetésével együttműködve az oktatás tekintetében is komoly szerepet vállal. Barcelona esetében további érdekesség, hogy a magánszférával való kapcsolatokban a kis és nagyvállalati szektorra, azok optimális elegyére a város gazdasági rendszerében, egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek. A város egyszerre ösztönzi a vállalkozói szellem előremozdítását (tudás

intenzív startup szféra, KKV-k ösztönzése) és a nagyvállalatokkal való kapcsolatépítést is. Ez azonban nem csupán a város vezetése és a vállalatok közötti kapcsolódásokat (partnerségi megállapodások) jelenti, a város nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy minél jobban ösztönözze a városban található kisvállalkozások és a nagyvállalatok összekapcsolódását. A város (önkormányzati szféra) és a magánszféra közötti, valamint a vállalkozások és egyéb tudományos intézmények közötti változatos kapcsolatokat Barcelona a következő eszközök segítségével éri el: »» A város számos nemzetközi jelentőségű rendezvénynek, konferenciának ad otthont, például Barcelonában rendezik meg a világ legnagyobb smart city konferenciáját (Smart City World Congress). »» Tehetséges és magasan képzett külföldi munkaerő vonzása a városba, akik a technológiai iparban tevékenykednek – személyes kapcsolódások, hidak építése – a város humántőke fejlesztésének ez az egyik legfontosabb eszköze.

(Forrás: More Than Green, 2012)

»» Intézményi és menedzsment keretek: A gazdaságfejlesztést célzó intézkedések kapcsán a köz- és magánszféra kapcsolatait a Barcelona Activa szervezet irányítja. A szervezet egyben a „22@Barcelona” technológiai negyed menedzselését, irányítását is végzi. »» A város magas szintű infokommunikációs infrastruktúrával rendelkezik (internet gerinchálózatok), gyors információ áramlást biztosítva. »» Az innováció és vállalkozói szellem összekapcsolásaBarcelona inkubációs terei több mint 110 vállalkozásnak adnak otthont, melyek összesített árbevétele éves szinten több mint 50 millió EUR, továbbá 650 munkahely keletkezik itt évente. »» Technológiai negyed („22@Barcelona” és „Barcelona Nord Technology Park”). »» A városvezetés által kötött szövetségek a nagyvállalatokkal (partnerségi megállapodások).

AZ ÉLHETŐ ÉS IZGALMAS VÁROS

BUDAPEST AZ INNOVÁCIÓRA FOGÉKONY, KÖZÖSSÉGEKET TÁMOGATÓ VÁROS

A városok fejlődését és prosperitását elsősorban az ott élő emberek határozzák meg. Ehhez a hagyományos értelemben vett infrastrukturális adottságokon kívül szükség van a helyi társadalom megújulási képességének növelésére is, mely egyszerre jelenti az újdonságokra való nyitottság, befogadó készség és képesség növelését, valamint a helyi közösség megtartó erejének, öntudatosságának erősítését, melyre a város vezetése a későbbiekben is építhet. Az EU országainak sorában e tudásalapú gazdaságés társadalom kialakításában Dánia élenjár. Az ország belátta, hogy tudásalapú gazdasági fejlődés nem képzelhető el új termékeket, technológiákat kifejleszteni, illetve alkalmazni képes szakemberek sokasága nélkül. Dánia ezért, a 2008-as válság időszakában is növelte az oktatásra és a kutatásfejlesztésre szánt állami kiadásokat, továbbá különös gondot fordít arra is, hogy versenyképes, elit egyetemei legyenek. A végzett hallgatók tekintetében pedig fontos elvárás, hogy nem csupán a szakterületükön megszerezhető tudás birtokában vannak, hanem annak rugalmas alkalmazására és gyarapítására is képesek új munkahelyzetekben. A várostervezés szempontjából tehát fontos elem a társadalom formálása, melyhez hozzájárul az oktatás, a helyi képzés (felnőttképzés!), hiszen ez teremti meg a befogadás feltételeihez szükséges alapismeretek és készségeket. A városi társadalom megújuló képességének azonban az is fontos részét képezi, hogy létrejöjjön egy olyan közeg, mely felelős, öngondoskodásra képes és összetartó közösséget alkot.

A városok népessége azonban napjainkban számos társadalmi kihívással szembesül: »» szegénység, munkanélküliség, mely magas koncentrációban és izolált városrészekben elkülönülve jelentkezik e térségekben, »» demográfiai kihívások: vándorlások, népesség csökkenés/növekedés kezelése, »» növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek, »» etnikai és szociokulturális konfliktusok, »» boldogtalanság és elmagányosodás.

BUDAPEST TÁRSADALMI HELYZETKÉPE RÖVIDEN A társadalmi jellemzői esetében Budapest számos ismérvet tekintve eltér az országos átlagtól, melyek erősen befolyásolják a város megújulási képességét és produktivitását. Ezen legjelentősebb ismérvek statisztikai jellemzői a következők:

BUDAPEST AZ ORSZÁGOS ÁTLAGOT MEGHALADÓ ÖREGEDÉSI INDEX-EL RENDELKEZIK Az idősödést kifejező, egyik legáltalánosabban elfogadott mutató a 65 évesek és idősebbek gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, azaz az öregedési index, amely a történeti idősorok tanúsága szerint folyamatosan nő. 2005 óta az időskorúak száma meghaladja a gyermekkorúakét, és 2011-ben már átlagosan 117 időskorú jutott száz gyermekre, Budapesten azonban ennél rosszabb az arány, az időskorú népesség aránya a fővárosban már több mint kétszerese a gyermekkorúakénak. A legrosszabb helyzetben az V. kerület van, ahol több mint négy idős személy jut egy gyermekkorúra (az öregedési index: 452).

Budapesten 2001 óta jelentősen csökkent a házas, és nőtt a hajadon, valamint a nőtlen családi állapotúak 15 éves és idősebb népességen belüli aránya. 2011-ben az e korosztályba (15+) tartozók 37%-ka még soha nem kötött házasságot, részesedésük valamennyi megye arányszámánál magasabb.

Összességében Budapesten 2011-ben mintegy 453 ezer családban 1 millió 227 ezer személy élt. A családok 60%-ka házasságon, 16%-ka élettársi kapcsolaton alapult, 24%-ka egy szülő gyermekkel típusú család volt. Az élettársi kapcsolaton alapuló és az egyszülős családok aránya 2001 óta emelkedett.

A nők termékenysége az országban Budapesten a legalacsonyabb, valamint itt a legnagyobb a gyermek nélküli és az egygyermekes nők aránya.

A családok száma 7%-kal csökkent Budapest 2001 és 2011 között.

Az előzőekkel összefüggésben további érdekes adat, hogy a Budapesten élő közel 340 ezer egyedülálló az összes háztartás 41%-át adta, arányuk 2001 óta 6,8 százalékponttal emelkedett.

A FŐVÁROSBAN CSÖKKENT LEGINKÁBB AZ ISKOLÁSKORÚAK SZÁMA Magyarországon az iskoláskorúak száma az 1980as évek közepe óta folyamatosan csökken, a legnagyobb mértékben Budapesten, ami többek között a szuburbanizációval (a fiatal gyermekes családoknak az agglomerációs településekre költözésével) magyarázható. BUDAPEST

A VÁLÁS MIATT MEGSZŰNŐ HÁZASSÁGOK GYAKORIBBAK A FŐVÁROSBAN Magyarországon átlagosan a házasságok egyharmada bomlott kétharmada özvegyülés miatt.

megszűnt fel válás,

BÁCS-KISKUN BARANYA BÉKÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN

Ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya (%) (KSH, 2013) -

CSONGRÁD FEJÉR

PAGEO átszerkesztés

GYŐR-MOSON-SOPRON HAJDÚ-BIHAR HEVES

A FELSŐFOKÚ VÉGZETSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS AZ IDEGEN NYELVET BESZÉLŐK ARÁNYA BUDAPESTEN A LEGMAGASABB

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

600

KOMÁROM-ESZTERGOM

91 25 31

500 400

NÓGRÁD

89 13 57

300 200

386

328

96 14 73 270

BÉKÉS

PEST

NÓGRÁD

SOMOGY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

SOMOGY

TOLNA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

VAS

HEVES

VESZPRÉM

TOLNA

ZALA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN ZALA

100

BÁCS-KISKUN

1980

2011

VAS

1990 Házaspár

Élettársi kapcsolat

2000 Apa gyermekkel

2010 Anya gyermekkel

BARANYA

Ábra: A 3-18 éves népesség számának alakulása, 1980-2011

CSONGRÁD

(KSH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

VESZPRÉM KOMÁROM-ESZTERGOM FEJÉR

Ábra: A családok száma családösszetétel szerint, 2001-2011 (KSH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG HAJDÚ-BIHAR PEST GYŐR-MOSON-SOPRON BUDAPEST

500

1000

Válás

1500

2000

Özvegyülés

Ábra Ezer házasságkötésre jutó megszűnt házasság a megszűnés oka szerint, 2001-2011 (KSH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

Ábra: száz családra jutó gyermekek száma 2001-2011 (KSH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

2500

A fővárosban az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya 2001 és 2011 között jelentősen megnövekedett. A férfiak és nők iskolai végzettségében a korábban meglévő markáns különbségek mára kiegyenlítődtek.

A FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY BUDAPESTEN KEDVEZŐBB AZ ORSZÁGOS ÁTLAGNÁL

FOLYAMATOSAN CSÖKKEN BUDAPESTEN A BŰNCSELEKMÉNYEK ARÁNYA

A foglalkoztatási arány Magyarországon átlagosan, szezonális ingadozást mutatva, 50-53%, míg Budapesten ez az arány 57-58 %. A budapesti érték a nők esetében közelítőleg 56%, férfiak eseté pedig 67 %. 2011-ben a foglalkoztatottak arányát tekintve is a VI. és a XII. kerület képviselte a két szélsőértéket. (a munkanélküliség a VIII. kerületben élőket érintette a leginkább, a legkevésbé pedig a II. kerület lakosságát.)

Budapesten 2000 és 2010 között 8,1 %-kal csökkent a bűncselekmények aránya azonban továbbra is országos átlag feletti értéket képvisel. Az országban Budapesten, Somogy és Hajdú-Bihar megyében követték el a legtöbb bűncselekményt, minden tízezer ottani lakosra 600–700 bűncselekményt jutott. A visszaeső bűnelkövetők aránya Budapesten a második legmagasabb az országban (13,4%), ennél csupán Borsod-AbaújZemplén megyében mértek magasabb értéket (14,5%).

Ábra: Felsőfokú végzettségűek száma megyei bontásban (%) és az idegen nyelven beszélők regionális aránya (%) (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon, NIH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

Ábra: A tízezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2010-ben, valamint a bűncselekmények számának 2000 és 2010 közötti változása (Forrás: KSH, 2012) - PAGEO átszerkesztés

A CSALÁDBARÁT VÁROS MODELL: MIRE VAN SZÜKSÉG A VÁROSOK CSALÁDBARÁTTÁ VÁLÁSÁHOZ? Értékválasztás,

Akadálymentes,

családpolitika és az ezzel célkitűzések határozott

»» A gyermekvállalás közösségi szerepének, fontosságának tudatosítása a helyi társadalom számára, a gyermeket vállalók megbecsülése; »» Családbarát példák népszerűsítése;

támogatása

»» Generációk együttélésének támogatása.

Ábra: Foglalkoztatási, munkanélküliségi és aktivitási adatok (2011) (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon, NIH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

környezet

és

közlekedés

szemléletváltás:

»» Stabil, helyi kapcsolatos felvállalása;

családbarát

és

»» Fizikai akadálymentesítés a gyalogos és közösségi közlekedésben, intézményekben, hivatalokban és a piaci alapon szerveződő szolgáltatásokban; »» Tiszta környezet: levegő, közterek, utcák; »» Játszóterek, közösségi terek, családbarát lakókörnyezet; »» Gyalogos és biztonságos szélességű (gyermekek által is használható) kerékpáros közlekedés, ezek előnyben részesítése az autókkal szemben; »» Zöldterületek védelme, bővítése, használatának, elérhetőségének és biztonságának fejlesztése; »» Társasházak támogatása.

gyerekbarát

átalakításainak

Biztonság

Családbarát foglalkoztatás

a gyermekeknek

»» Biztonságos környezet és közlekedés (pl. bűnmegelőzés); »» A lakóövezetek biztonságát és környezetvédelmét szolgáló forgalomszervezés – forgalmas utak elkerüljék a lakóterületeket.

Családbarát intézményrendszer és

szolgáltatások

»» Gyermekjóléti és családokat érintő oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségben, kapacitásokkal és elérhető módon; »» Anyagi és természetbeni támogatások (pl. étkeztetés, iskolakezdési támogatás, utazási kedvezmények, stb.); »» Egészségvédelem: prevenció, sportolási lehetőségek, szűrések, védőoltás, stb.

és munkahelyek

»» Rugalmas munkaidő, távmunka; »» A nők munkába segítése;

való

visszatérésének

»» Távmunka városi feltételeinek megteremtése pl. Wi-Fi.

Tervezés

»» Városok belterületén megfelelő környezeti minőségű, vonzó, intézményekkel jól ellátott zöld lakóterületek szervezett kialakítása; »» Családbarát városrehabilitáció; »» Hosszú távú szemlélet, lakossági és civil bevonás és kontroll.

ÉRTÉKVÁLASZTÁS SZEMLÉLETVÁLTÁS

CSALÁDBARÁT AKADÁLYMENTES, CSALÁDBARÁT KÖRNYEZET ÉS KÖZLEKEDÉS

VÁROSOK

MAGDOLNA NEGYED SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAM (Forrás: Rév8, 2012 alapján)

»» A fenti szempontokat következetesen figyelembe vevő várostervezés, -rendezés, építésszabályozás;

BIZTONSÁG A GYERMEKEKNEK

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS A VÁROSRÉSZEK TÁRSADALMI MEGÚJULÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE – PÉLDÁK MAGYARORSZÁGRÓL

A budapesti VIII. kerületben található Magdolna negyed megújulása egymásra épülő, társadalmi, gazdasági és az épített környezet felújításán alapuló, integrált programokkal valósult meg. E társadalmi, gazdasági és környezeti célokat megvalósító programok együttese alkotja a negyed rehabilitációs programját. Mivel a rehabilitáció fő gerincét a társadalmi célok alkották, a negyed megújítását szociális rehabilitációnak nevezzük. A szociális rehabilitáció egy olyan városfejlesztési folyamat, melynek eredményeként megállítható az itt lakók egyre súlyosabb társadalmi leszakadása, a fokozódó szegregáció , folyamatosan csökken, a családokban felhalmozódott és generációkon

keresztül öröklődött hátrány, megszűnik a társadalomból való kirekesztettség, a szegénység újratermelődése. A rehabilitációs programok hozzásegítik az embereket egy vállalhatóbb, és saját felemelkedésüket is elősegítő egyéni életstratégiákhoz. A célok megvalósításához szükséges a helyi társadalom és gazdaság erősítése, az iskolai képzés és foglalkoztatási helyzet javítása. A Magdolna negyed szociális városrehabilitációs program társadalmi és gazdasági alprogramjának elemei:

1. Közösségi

ház létrehozása

A rehabilitáció társadalmi-gazdasági céljainak megvalósításához szükséges a társadalmi kohézió erősítése, a különböző társadalmi csoportok közös aktivitását segítő programok és annak helyet biztosító terek, intézmények megerősítése. A közösségi ház létrehozása az első lépés ahhoz, hogy a negyedben élő embereket meg lehessen szólítani és ezáltal lehetőséget biztosítani számukra, hogy bekapcsolódhassanak a rehabilitációs folyamatba, esélyt adni számukra

CSALÁDBARÁT INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

CSALÁDBARÁT FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKAHELYEK

TERVEZÉS (Forrás: Hazai Középületek, 2013)

(Forrás: Hazai Középületek, 2013)

6. Közbiztonság

a változtatáshoz, mind a saját sorsuk, mind a környezetük tekintetében, hogy valódi részesei legyenek városrész megújításának.

javítása

Mivel a városnegyed-megújítás végrehajtásának és az eredmények fenntarthatóságának alapfeltétele a biztonságos lakókörnyezet kialakítása, a Magdolna negyed megújításának keretében a helyi közbiztonságot javító, és bűnmegelőzést szolgáló programokat indítottak a helyi lakosok közreműködésével.

A Mátyás tér 15. alatti, évek óta üresen álló kesztyűgyár átalakításával létre lehetett hozni egy olyan komplexumot, amely helyet tud biztosítani alternatív kulturális és oktatási programoknak, közösségi helyet biztosít a környéken élő lakóknak, fiataloknak.

2. Magdolna negyed szomszédság,

KÖZÖSSÉGI KERTÉSZKEDÉS

mint közösség létrehozása

A VÁROSOKBAN

A közösségfejlesztés célja, hogy az itt lakó emberek jobban megismerjék környezetüket, a szomszédjaikat, hogy megismerjék és maguk is hozzá tehessenek a rehabilitációs programokhoz, aktívan részt vehessenek a negyed átalakításában, a környezet rendbetételében, hogy érezzék, hogy felelősségük van saját sorsuk és a környezetük iránt.

(Forrás: Kortárs Építészeti Központ

3. Családsegítés

www.kozossegikertek.hu alapján)

(Forrás: Építészfórum, 2010)

A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak.

A városi kert tehát többről szól, mint csak a városi kertészkedésről. Egy közösségi kert többek közt szólhat az interperszonális kapcsolatokról, az önellátás alapjainak elsajátításáról, az élelmiszer önrendelkezés fontosságáról, az életvitel tervezéséről, a közösségi életről, az ökotudatosságról, a konzumkultúra elutasításáról. A városi kertben a közösségi élet tűnik a legnagyobb előnynek, az aktivitások legtöbbje közösségi esemény, mintsem kertészkedés. A városi kerteket elhagyott telkeken, üres grundokon alapíthatnak, azonban mindig szigorúan a tulajdonossal kötött együttműködési megállapodás szellemében és szakszerű termelési módszereken alapulva (önkéntes szakemberek), a városi kertek nem gerillamozgalomként működnek, sokkal inkább egy közép vagy hosszú távú terv részei, amelyek az önellátáshoz való jogot és tudást helyezik a középpontba.

és tanácsadás megerősítése

»» Fiatalok sajátos problémáit szervezetek megerősítése »» Oktatás nyitottságának színvonalának erősítése

és

kezelő szakmai

»» A kirekesztettség csökkentése a nyitott programok segítségével

4. Erdélyi utcai iskola felújítása és felzárkóztató program

Az Erdélyi utcai általános iskola vezetői által kidolgozott felzárkóztató szakmai program végrehajtása kiemelkedően fontos a városrészben élő hátrányos helyzetű gyerekek és – közvetve családjaik számára is. A programot összekötötték a „Közösségi Ház” programjaival,

ahol számítástechnikán alapuló audio és vizuális kultúra oktatás kapott helyett. A projekt célja, hogy fejlessze az oktatási program megvalósításának körülményeit, technikai feltételeit, valamint lehetőséget adjon az iskola negyedben betöltött oktatási, kulturális szerepének bővítésére.

5. Új

bölcsőde létrehozása

Józsefvárosban a József krt. – Rákóczi út – Fiumei út Baross utca által határolt területen, amely a Magdolna negyedet is magában foglalja, nem volt bölcsőde. A beruházás szervesen illeszkedik a negyed megújításának programjához, a gyerekek nappali elhelyezésével elősegíti a hátrányos helyzetű családok tagjainak munkába állását, és néhány új munkahelyet is teremt.

(Forrás: Sustainable Cities Collective, 2013)

Budapesten az első közösségi kertek a KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT (KÉK) szervezésében jöttek létre, akik 2010. óta foglalkoznak a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő „community gardening”, valamint az egyre népszerűbb „urban gardening” magyarországi meghonosításával. A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával, és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését.

ORTHOFOTÓ JÁTÉK Jó példa a közösség aktivizálására a városi közterek, városrészek megújításakor, az Új Irány Csoport által kidolgozott orthofotó játék. Az „Ön itt áll!” című orthofotó játék a dialógusra épülő köztéri művészeti munkák közé sorolható: kétirányú folyamatot indukál, ahol a néző aktív részvétele szükséges a munka kibontásában, kiteljesülésében, tehát jelentős társadalmi aktivitást igényel. Valójában az orthofotó játék a városi köztereken installálható interaktív művészeti alkotás. Az adott városról készült orthofotó nyomata a járófelületre ragasztva a megszokott környezet megbolygatásával a járókelők figyelmét saját környezetükre, városukra

irányítja. Az orthofotó felületén a járókelők matricák segítségével jelölhetik meg kedvenc helyeiket, otthonukat, illetve az általuk fejlesztendőnek ítélt területeket. Így a projekt a közvélemény kutatási alternatív formájaként is értelmezhető. Alapvető célja a projektnek, hogy minél több ember figyelmét megragadja, érdeklődésüket saját városukra terelje, valamint az egymásnak idegen emberek közt kommunikációt indukáljon. Ehhez fontos lépés a városban, a mindennapoktól eltérő, jó hangulatú, otthonos közeget teremteni, ahol az együttműködés és egymás segítése jellemzi az emberek viselkedését, a befogadó társadalom előképét modellezve. Az orthofotó játék indulásakor 2006-ban, Budapesten a Főváros Atlantisz-köztéri művészeti pályázatán lett nyertes pályamű. A Nyugati téri aluljáróban ezen pályázat keretében került megvalósításra a projekt. A játék 2008ban további két köztéri művészeti pályázaton nyert. A Reneszánsz év keretén belül, a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázat eredményeképpen az orthofotó projekt további három, vidéki városban – Szegeden, Győrött, és Ajkán - valósult meg.

(Forrás: Új Irány Csoport - Ortofotó játék)

STARTUP KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE (Forrás: The Economist, 2014)

BRAD FELD, aki „Startup Communities” című könyvében egyrészt bemutatja, hogy hogyan építsünk startup közösségeket a városokban, másrészt analógiát von a korunk startup közösségei és a középkori, saját maguk szabályai szerint irányított, ún. „önkormányzó” céhközösségek között. Feld ennek kapcsán a következők pontokat emeli ki: »» A startup közösségek bárki számára nyitottak, akik csatlakozni szeretnének, »» A legfontosabb üzenet a következő: „először adnod kell, mielőtt kapsz valamit a közösségtől”. A startupok számára a társadalmi (és kapcsolati) tőke rendkívül fontos. TOM EISENMANN (Harvard

Business School) kiemeli, hogy a startup közösségek, kolóniák erős hálózati hatásokkal rendelkező csoportok. Ez magyarázatot ad a startup ökoszisztémák egyéb jellegzetességére is: a bukás toleranciájára, a startupokkal kapcsolatos végtelen beszélgetések sorozatára, a találkozókra, partikra és mindezek felett az őket övező „hype”ra, széleskörű médiafigyelemre. Amit a startupok e hálózati hatás eredményeként valójában kaphatnak, és amely egyben kilépést, tovább lépést is jelent az a tőzsdén való bejegyzése vagy egy nagyvállalat általi felvásárlása a vállalkozásnak. A hálózati hatás azonban más módon is érvényesül, mivel globális léptékben kiterjedt információkkal, kapcsolatokkal rendelkeznek, e vállalkozások, jobb feltételek és adottságok hatására könnyen áttelepülhetnek más globális nagyvárosokba.

„DUNAPEST” A VÍZRE ALAPOZOTT FEJLESZTÉSEK LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST ÉS A VÍZ A DUNÁVAL SZIMBIÓZISBAN ÉLŐ VÁROS

BUDAPEST ÉS A VÍZ Magyarország, ezen belül Budapest rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben egyaránt. Budapest arculatát, funkcióit, szerkezetét alapvetően meghatározza a Duna és a területén lévő felszín alatti vizek is, amelyekre a világ fővárosai között egyedülálló fürdőkultúra épült. A víz, mint erőforrás globális felértékelődésével ezért Budapest is kedvező helyzetbe kerülhet, ehhez ugyanakkor bizonyos pontokon újra kell definiálni a vízzel való kapcsolatát, különösen a Duna vonatkozásában. Az elmúlt időszakban világszerte növekedett a városok és vízpartjaik közötti kapcsolat megerősítése iránti igény, számos nemzetközi példát láthatunk a víz felé fordulásra – legyen szó akár tenger- vagy folyópartról – a vízparti leromlott állapotú területek rehabilitációjára, új funkciókkal való megtöltésére, új vibráló vízparti városrészek kialakulására. A jelen fejezet ezért elsősorban arra koncentrál, hogy Budapest esetében ez hogyan valósítható meg, milyen eszközökkel erősíthető a víz és a város közötti kapcsolat és milyen előnyök származhatnak ebből a város és lakói számára. A fejezet összeállításához a már meglévő fejlesztési dokumentumok és ötletek kerültek felhasználásra. Elsősorban a „Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmánytervéből”, illetve a Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióból” merítettük az általunk különösen fontosnak vélt fejlesztési területeket, ötleteket. Ugyanezekre a dokumentumokra épül a Duna menti fejlesztések gyakorlati megvalósítását megalapozó „Duna menti területek összehangolt fejlesztése tematikus fejlesztési program”. A 2014 júniusában elfogadott dokumentum a 2014-2020 között, uniós forrásból megvalósuló, területileg integrált fejlesztéseket alapozza meg.

STRATÉGIAI CÉL: A DUNÁVAL SZIMBIÓZISBAN ÉLŐ VÁROS A természetföldrajzi adottságok meghatározó szerepet játszanak egy város kialakulásában és fejlődésében. A települések közül csak a különleges földrajzi helyzetűek válhattak (nagy)várossá. Budapest részben az egyik helyi energiájának, a Dunának köszönhetően válhatott Magyarország és a szűkebb régiójának meghatározó gazdasági kulturális központjává. A folyó alapvetően meghatározza Budapest szerkezetét, arculatát, belső kapcsolatait, rekreációs teret, ivóvizet, közlekedési útvonalat, de akár szellemi impulzusokat is nyújt az itt élők számára. A folyó és az ember közvetlen kapcsolata azonban városfejlődés során megszakadt. A Duna vízfelülete és a Duna menti területek jelenleg minden szempontból alul, vagy pedig rosszul hasznosítottak, megközelítésük nehézkes, számos helyen rendezetlen képet mutatnak. A Dunát szigeteivel és partjaival a mindennapi élet különleges, ugyanakkor szerves részévé kell tenni, közösségi használatának növelése és erősítése stratégiai jelentőségű. A Duna legyen egész Budapesté és ne csak a képeslapokra, hanem a városlakók mentális térképére is kerüljön fel! A város és a Duna minél erőteljesebb, élő kapcsolatára azért van szükség, hogy az itt lévő, eszmei értékkel is rendelkező terület minél eredményesebb, színvonalasabb és szervesebb részévé váljon Budapestnek. Ez egyben az ország fővárosának nemzetközi jelentőségét is emelni tudja, a Duna európai országokat összekapcsoló, szimbolikusnak is tekinthető szerepe miatt.

100

101

A BUDAPESTI DUNAPART FEJLESZTÉSÉNEK PRIORITÁSAI MIT SZERETNÉNEK A BUDAPESTIEK? A folyóval való kapcsolat erősítése nem csak felülről, hanem alapvetően alulról érkező igény is, amelyet jól érzékeltet egy felmérés, amelyet Budapest Főváros Önkormányzatának Városépítési Főosztálya a Duna Tematikus Fejlesztési Programhoz kapcsolódóan készített el. A kérdőíves felmérésben arra voltak kíváncsiak, hogy a városlakók mit gondolnak a Duna-parti fejlesztésekről, mire használják a folyót, és mit szeretnének látni a Duna mentén. A válaszadók jelentős része jelenleg kikapcsolódásra (24%) és sportra (11%) használja a Duna-partot, leginkább

a Margitszigeten, sokan pedig közlekedésre (13%). A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztési cél a Duna és a főváros közötti kapcsolat szorosabbá tétele. Több közösségi, zöld teret, sportolási és szórakozási lehetőséget szeretnének a budapestiek, közvetlenül a vízparton, mint ahogy az a nyugat-európai nagyvárásokban (például: Párizs) megszokott. 25%-uk zöldövezetek kiépítését, fasorok telepítését támogatja leginkább, 16% sétányokat látna szívesen sok szabadidős lehetőséggel, 7% pedig a kerékpárosoknak biztosítana jobb közlekedési feltételeket a Duna mentén.

Összhangban a főváros és a fővárosiak által meghatározott igényekkel, illetve figyelembe véve a Kormány Budapestre vonatkozó elképzeléseit, nemzetközi példákat, az alábbi prioritásokat emeltük ki a Dunával kapcsolatos fejlesztési elképzelések és lehetőségek közül. 1. BUDAPEST FŐUTCÁJA 2. AZ INNOVÁCIÓ, A KULTÚRA, ÉS A REKREÁCIÓ ÚJ BUDAPESTI SZÍNTEREI 3. A DUNA MINT KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ 4. ZÖLDPART

BUDAPEST FŐUTCÁJA CÉLTERÜLET »» BUDAVÁR-BELVÁROS

FUNKCIÓ Budapest arculatát a 32 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel kettészelő Duna, a várost körülölelő hegyek és dombok, illetve az adottságokhoz arányosan illeszkedő városépítészeti karakter határozza meg. Budapesten a város központját is átszelő folyam és a környező területek a „Főutca” szerepét töltik be. Két partján helyezkedik el a város legtöbb történeti emléke, kulturális értékeinek, valamint a köz‐ és felsőoktatási intézmények nagy része. Az épített értékek és a látványos táji adottságok egyedülállóan harmonikus egysége révén a térség 1987‐ben világörökségi terület rangra emelkedhetett. Mindemellett színes kulturális

(Forrás: Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve)

(Forrás: Szeretem Budapestet Mozgalom - Dunai Víziók)

tér, a városba irányuló idegenforgalom egyik központja, ugyanakkor az erős gépjárműforgalom miatt gyalogos megközelíthetősége rossz, nem kapcsolódik szervesen a város többi részéhez, így a városlakóknak nincs kapcsolata a területtel.

KITÖRÉSI PONTOK A terület funkcióinak bővítéséhez, elhelyezkedéséhez méltó használatának megvalósításához biztosítani kell azt, hogy szabadon megközelíthetővé váljon, amihez elkerülhetetlen a rakpart jelenlegi közlekedési funkciójának háttérbe szorítása, illetve átalakítása. Ennek részeként, a gyalogos és kerékpáros forgalom növelésével párhuzamosan a közúti gépjármű forgalom csillapítása szükséges. A folyó mindkét oldalán csökkenteni kell a gépjármű forgalom nagyságát, továbbá a pesti oldalon az átmenő forgalom arányát. Ennek módjaira már többféle elképzelés is napvilágot látott (sebességkorlátozás, egyirányúsítás, forgalom kitiltása, rakpart lefedése), illetve a lakosság elképzelései is meglehetősen különbözőek, különösen, ha a közlekedési lehetőségek potenciális szűkítéséről van szó.

102

103

104

105

• A gyalogos és kerékpáros közlekedést ezen a területen előtérbe kell helyezni a gépjárműforgalommal szemben, ugyanakkor nagyon fontos, hogy különálló teret biztosítsunk számukra a konfliktusok megszüntetése és elkerülése érdekében. Biztonságos keresztezési lehetőségek megteremtésével biztosítani kell a közvetlen vízpart, és a hajózási létesítmények könnyű elérését.

(Forrás: Építészfórum, 2009)

• A rekreációs szerepkör erősítése érdekében olyan különböző funkciójú parkok létesítését javasoljuk, amelyek közül mindenki (sportolni, játszani vágyók, passzív kikapcsolódásra vágyók, állattartók, kisgyermekesek stb.) ki tudja választani a számára megfelelő teret. • A zöldfelületek mellett klasszikus városi, agora-szerű tereket is ki kell alakítani, vagy a már meglévő tereket (például: Március 15. tér) közvetlenül hozzá kell kapcsolni a Dunához. • A rekreációs funkciók és a Dunával való kapcsolat erősítése érdekében hozzunk létre egy Duna-menti futópályát és, úszóstrandokat, időszakos jelleggel homokos plázsokat, teraszokat. • Több különböző vélemény felvettette már a Vigadó tér és a megújuló Várkert Bazár közötti

gyalogoshíd ötletét, amely azonban több szempontból sem tűnik megvalósíthatónak, illetve célszerűnek, mivel egyrészről jelentősen módosítja a világörökség részét képező városképet, továbbá számos műszaki nehézség merülne fel (hídfők kialakítása, hajózás feltételeinek biztosítása), valamint a meglévő hidak elhelyezkedése sem indokolja a híd megépítését. • Új belvárosi gyalogos híd építése helyett javasoljuk a Lánchíd funkcióinak újragondolását. Az autóforgalom elől történő elzárása középtávon, a rakpartok közlekedési rendszerének rendezésével és egyéb szabályozási feltételek (például: dugódíj bevezetése) teljesülésével párhuzamosan megfontolandó lehet a Lánchíd átadása gyalogos és kerékpáros forgalomnak. • Mobil közterek a Dunán. A vízen úszó, egymáshoz kapcsolható elemek max. méretét a dunai hidak támpillér-közei és művi létesítményei határozzák meg. A tér a vízparti kerületek bármelyikéhez elvontatható.

AZ INNOVÁCIÓ, A KULTÚRA, ÉS A REKREÁCIÓ ÚJ BUDAPESTI SZÍNTEREI CÉLTERÜLET »» ÚJBUDA-LÁGYMÁNYOS, »» DÉL-BUDA, »» CSEPEL-SZIGETI PART, »» ÉSZAK-PEST (AZ ANGYALFÖLDI, ÉS ÚJPESTI PARTVIDÉK) EGYES RÉSZEI.

FUNKCIÓ Budapesten jelenleg összesen 1250 hektár barnamezős terület van, amelyek jelentős része a Duna mentén helyezkedik el. Ezek az egykori, leromlott állapotú ipari, újonnan fejlesztésbe vont és alulhasznosított területek jellemzően a belvárostól távolabb ún. átmeneti zónában találhatók. Szerkezetüket tekintve igen heterogének, használatuk mozaikos, az irodai, lakóterületi és vegyes kereskedelmi területekhez

(Forrás: Minusplus Tervező iroda - Duna park)

• Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen a „soft” elemekre is fontosak a terület fejlesztése szempontjából. A belvárosi Duna partok kiváló helyszín nyújtanak kulturális, sport és akár konkrétan a Dunához köthető rendezvényeknek, programoknak. Jó példa erre a VÁROS ÉS FOLYÓ EGYESÜLET (VALYO) Duna tanösvénye.

(Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció)

vezető átalakulási folyamatok sokszor szigetszerűen zajlanak le. Habár a kedvező feltételek nem mindig teljesülnek egyszerre, és a tulajdonviszonyok is gyakran megnehezítik a fejlesztéseket, a barnamezős területek általában nagy fejlesztési tartalékokkal rendelkeznek, mivel alkalmas telekszerkezettel, újrahasznosítható, vagy szükség esetén bontható épületállománnyal, sok esetben jó közlekedési infrastruktúrával (kötöttpályás és közúti főhálózatokkal), jelentős közműkapacitással és már kialakult, funkcionális értelemben kellően összetett háttérterületekkel párosulnak. Az elmúlt évek számos sikeres és kevésbé sikeres példával szolgáltak a barnamezős területek fejlesztése tekintetében. A Váci út egykori iparterületeinek funkcióváltása pozitív példának mondható, annak ellenére, hogy leginkább csak egyetlen funkció (irodák) található meg, ugyanakkor a IX. kerület Soroksári út menti területe nem vált igazi alközponttá.

106

107

KITÖRÉSI PONTOK A Duna mentén több olyan barnamezős terület található, amelyek otthont adhatnak a nagyobb ívű fejlesztéseknek, akár landmark típusú építkezéseknek is, és amelyek funkcióváltással a város izgalmas és új alközpontjaivá válhatnak, elősegítve ezzel a policentrikus városszerkezet kialakulását is. Az egyik lehetséges funkciójuk, hogy az innovációs gazdaságfejlesztés új budapesti színtereivé válnak, és koncentrálják az innovatív gazdasági ágazatok szereplőit, beleértve a kutatóközpontokat, spin-off és startup vállalkozásokat stb. és kihasználva ezzel a földrajzi közelség megtermékenyítő hatásait. Ezek az ágazatok és vállalkozások rendszerint a magas minőségű városi területeket részesítik

előnyben, amelyek tömegközlekedéssel vagy kerekpárral történő megközelítése kedvező, illetve ahonnan zöldterületek elérése is könnyű. A kedvező adottságú barnamezős területeken, amelyek megfelelő kapcsolódó háttérterületekkel rendelkeznek, átgondolt és komplex, a környezet minőségét és az elérhetőséget javító fejlesztésekkel a barnamezős területeken kialakíthatók olyan terek, amelyek megfelelő hátteret nyújthatnak egy innovációs mag kialakulásának. Fontos emellett, hogy a betelepülő tevékenységek megfelelően kiegészítsék egymást, egymásra épüljenek, és további funkciók (szórakozás, kultúra) is létrejöjjenek, hiszen önmagában az épületállomány fejlesztése még nem eredményezi egy barnamezős terület revitalizálódását.

A DUNA, MINT KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ CÉLTERÜLET »» DUNA VÁCTÓL SZÁZHALOMBATTÁIG TARTÓ SZAKASZA

FUNKCIÓ Annak ellenére, hogy a Duna VII. páneurópai közlekedési folyosó részét képezi helyi és helyközi viszonylatokban (például: Szentendre, Vác, Visegrád) elenyésző szerepet tölt be a dunai közlekedés, elsősorban csak turisztikai hajóutakra korlátozódik. Budapesten 78 közforgalmú kikötő van, a más vízi létesítmények (állóhajók) kiszolgálása 7 további kikötőről történik, az üzemi kikötők száma 8. Ennek oka elsősorban a Duna menti közúti közlekedés jelentős elválasztó hatása, amely miatt vízpartok elérése nehézkes és időigényes. További hátráltató tényező, hogy a szükséges infrastruktúra sem áll egyelőre rendelkezésre, illetve, hogy a Duna, mint észak-déli közlekedési tengely csak részben válthatja ki az ugyanilyen irányú, de gyorsabb kapcsolatokat biztosító közlekedési módokat.

KITÖRÉSI PONTOK A Duna közlekedési szempontból történő jobb kihasználása érdekében a városon belüli és a térségi hivatásforgalmat a városi közösségi közlekedés szerves részeként, azzal integráltan kell fejleszteni. A városon belüli kapcsolatokat a menetrendszerű hajóközlekedés infrastruktúrájának és szervezésének fejlesztésével kell megteremteni, de emellett a Duna menti agglomerációs térségeket (akár Váctól Százhalombattáig) is be

Ábra: A Graphisoft Park madártávlatból (Forrás: www.panoramio.com)

kell kapcsolni a dunai közlekedésbe, versenyképes közlekedési alternatívát kínálva ezzel. Az áruszállításban a nemzetközi átmenő forgalom a meghatározó, mivel hajóval a nagy tömegű áru nagy távolságra történő szállítása a gazdaságos tevékenység. Budapest ellátásában, gazdaságának kiszolgálásában a hajózás szerepe a kikötőkhöz kapcsolódó jó közúti és vasúti infrastruktúra megteremtése esetén (multimodális szállítás) nyerhet nagyobb szerepet. A Dunával együtt élő város létrejöttében látványos szerepet kaphat a magas színvonalú turisztikai (séta) hajózás, illetve velencei példára (vaporetto), akár rövidebb távú, gyors keresztirányú kapcsolatok is létrejöhetnek a frekventált, kiemelt turisztikai értékű, de jelenleg nehezebben megközelíthető területek között. A Duna jelentette hajózási lehetőségeket – kishajó (yacht) forgalom, a vízitaxi szolgáltatás – a fővárosi kikötő‐hálózat és a kapcsolódó partoldali közterületek alkalmassá tételével tudja kihasználni a város. Mindezek megvalósításához szükség van járműbeszerzésre, az utasforgalmi és teherforgalmi kikötői infrastruktúra fejlesztésére és a megfelelő átszállási kapcsolatok kialakítására.

108

109

ZÖLDPARTOK CÉLTERÜLETEK: »» ÉSZAK-BUDAPEST »» SZIGETEK »» RÁCKEVEI DUNA »» CSEPEL »» DÉL-BUDA

FUNKCIÓ A Duna zöld, természetközeli partjai és szigetei állapotának megóvása és a zöldfelületek szélesítése nem csak az élővilág, hanem Budapest lakossága számára is elengedhetetlenül fontos, hiszen a Duna biztosítja a város vízellátását, a városi klímát jelentősen befolyásoló átszellőzési folyosó, a dunai szigetek ökológiai, rekreációs, vizuális és kultúrtörténeti jelentőséggel is bírnak, természetközeli élményt, nyugalmat és jó levegőt biztosítanak a budapestiek számára.

KITÖRÉSI PONTOK A fentebb felsorolt funkciók miatt jelenlegi állapotuk megőrzése, ill. javítása, a zöldfelületek csökkenésének megállítása és a kíméletes, elsősorban rekreációs célú hasznosításuk kiemelten fontos a budapesti lakosság életminősége és a város vonzereje szempontjából is. A természetközeli Duna-parti területek, szigetek rekreációs funkciójának erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a hozzáférhetőségüket javítsuk, amelyre elsősorban gyalogos és kerékpáros hidak építésén keresztül van lehetőség. Főként az észak-budapesti folyószakaszon található szigetek, természetközeli állapotú

parti sávok kapcsolódnak gyengén a beépített területekhez. E szigetek füzére néhány pontszerű beavatkozással átjárható rendszerré szervezhető, amelynek bejárására a távolságok miatt a kerékpár a legalkalmasabb eszköz. Dél-Pesten a RáckeveiDuna-menti sávban rejlik hasonlóan szunnyadó, de felszabadítható lehetőség. A dunai mellékágakat átszelő kisebb gyalogos-kerékpáros hidak építése azért fontos feladat, mert viszonylag csekély költséggel településszerkezeti szempontból is jelentős kapcsolatokat hozhatnak létre.

(Forrás: Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve)

Különösen fontos lenne: −− az Óbudai-sziget mindkét oldali és a Népsziget Újpest felőli megközelítését lehetővé tevő gyalogos és kerékpáros hidak létrehozása −− a Margitszigetre vezető gyalogoshidak építése, hogy Újlipótváros és Felhévíz is közvetlen kapcsolattal rendelkezzen, de ez tovább növelheti az egyébként is túlterhelt terület használatát. −− a Kopaszi-gát és a Csepel-sziget északi részének összekötése −− a Szentendrei-sziget déli részén átívelő híd kialakítása, amely összekötné a két oldalt. A hozzáférhetőségen túl biztosítani kell azt, hogy ezeket a tereket biztonságban és biztonságosan tudják használni a városlakók.

(Forrás: Magyar Nemzet Online - Zöldfolyosó lesz Budapesten a Duna-mentén, 2012)

111

IRODALOMJEGYZÉK

ANNA PONTING (2013): High-Tech Urbanism - The Political and Economic Implications of the Smart City (Honors Thesis- Program on Urban Studies, Stanford University) http://urbanstudies.stanford.edu/programs/documents/PontingFinalThesis.pdf

BARCELONA, A CITY OF TECHNOLOGICAL INNOVATION http://w110.bcn.cat/portal/site/Home/menuitem.14f90aeeb15793636d5d05f320348a0c/?vgnextoid=60f265cc276de310VgnV CM1000001947900aRCRD&vgnextchannel=0000000000001653VgnV6CONT00000000200RCRD&vgnextfmt=formatDetall&lang=en_GB

BARCELONA LEADS GLOBAL ROLLOUT OF NISSAN’S NEW ELECTRIC TAXI http://ens-newswire.com/2013/09/23/barcelona-leads-global-rollout-

BUDAPEST DUNA MENTI TERÜLETEINEK FEJLESZTÉSI TANULMÁNYTERVE http://www.bkk.hu/apps/docs/duna_tanulmany.pdf

CNN TRAVEL (2013): 5 great city markets in Europe http://travel.cnn.com/europes-amazing-city-markets-354731

CARLSBERG GROUP http://www.carlsberggroup.com/Company/VisitCarlsberg/Pages/ default.aspx

”DAS DREIECK” LAKÁSSZÖVETKEZET ZÜRICHBEN http://kozossegbenelni.blogspot.hu/2013/02/haromszog-nem-negyse-nem-ketto.html

THE ECONOMIST (2014. február): A kambriumi pillanat, tematikus lapszám

of-nissans-new-electric-taxi/

THE ECONOMIST INTELLIGENCE UNIT (2013): A Summary of the Liveability Ranking and Overview

BARCELONA REALIZES VISION OF INNOVATIVE CITY GOVERNANCE WITH CLOUD, DEVICES, AND APPS

EDWARD GLAESER (2011): The Triumph of the City

http://www.microsoft.com/casestudies/Windows-Server2012-Datacenter/City-of-Barcelona/Barcelona-Realizes-Vision-

ESPON (2011): Territorial Dynamics in Europe - The Creative Workforce

of-Innovative-City-Governance-with-Cloud-Devices-and-

http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Publications/

Apps/710000002984

TerritorialObservations/TrendsInCreativeWorkforce/186759-ESPON-

BASED ON BIG KUTATÓCSOPORT (2014): Az élelmiszer-hálózatokról

TO5-WEB.pdf

ÉPÍTÉSZFÓRUM (2009): Uszálystrand a Dunán

http://www.basedonpig.com/3004/az-elelmiszer-halozatokrol/

http://epiteszforum.hu/uszalystrand-a-dunan

BUDAPEST 2030 - VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ÉPÍTÉSZFÓRUM (2010): Közösségi részvétel a városfejlesztésben - A Magdolna Negyed tanulságai

BUDAPEST RUNWAY 2.0 2.0 (2013): A START-UP CREDO BUDAPEST.COM: Budapest Card http://www.budapest.com/travel/tourist_information/budapest_ card.en.html

BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2011) [HELYZETELEMZÉS]

http://epiteszforum.hu/kozossegi-reszvetel-a-varosfejlesztesben-amagdolna-negyed-tanulsagai

FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations): Food Price Index http://www.fao.org/worldfoodsituation/foodpricesindex/en/

FAST COMPANY (2010): Infographic of the day - The seasonal food calendar http://www.fastcompany.com/1603979/infographic-day-seasonalfood-calendar

112

113

GLATZ ZSÓFIA - KOMLÓSI BENCE (2013): Lakhatási teendők pénzhiány esetén

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013): Népszámlálás, 2011- Területi adatok, Budapest

McKINSEY GLOBAL INSTITUTE (2013): A new dawn: Reigniting growt in Central and Eastern Europe

SZERETEM BUDAPESTET MOZGALOM - Duna víziók

http://hg.hu/cikkek/varos/15951-lakhatasi-teendok-penzhiany-eseten

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013): Népszámlálás, 2011- Országos adatok

http://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/dotcom/Insights/

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013): A haltermelés és - fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon

growth%20in%20Central%20and%20Eastern%20Europe/MGI_CEE_A_

THOMSON REUTERS (2013): Top 100 Global Innovators Report

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf

http://www.minusplus.hu/hu/node/105

LABKULTUR: Innovationsökologien - Vier Szenarien für die Kreativwirtschaft in NRW 2020

MORE THAN GREEN (2012): 22@BARCELONA - el distrito de la innovación

http://www.labkultur.tv/blog/innovationsoekologien-vier-szenarien-

http://www.morethangreen.es/22barcelona-the-innovation-district-

fuer-die-kreativwirtschaft-nrw-2020

el-distrito-de-la-innovacion/

LENGYEL BALÁZS - SZANYI MIKLÓS (2011): Agglomerációs előnyök és regionális növekedés felzárkózó régiókban - a magyar átmenet esete. Közgazdasági szemle, LVIII. évf. pp. 858 - 876.

NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL (2013): KFI tükör - A KFI területi jellegzetességei Magyarországon

MACZÁK JOHANNA (2014): Budapest területfejlesztése 2014-2020, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Városépítési főosztály

HABITAT FOR HUMANITY (2013): Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2012 http://www.habitat.hu/files/jelentes_veglszoveg_web.pdf

HAMU ÉS GYÉMÁNT: Élhető Város (2013. március) pp. 18 - 41. HAZAI KÖZÉPÜLETEK (2013): Kesztyűgyár Közösségi Ház - Budapest http://hazai.kozep.bme.hu/hu/kesztyugyar-kozossegi-hazbudapest/#

IBUSINESS BLOG (2014): The 20 entrepreneurial hot spots around the globe http://ibusinessblog.co.uk/infographic-the-20-entrepreneurial-hotspots-around-the-globe/

JILLIAN HASWELL (2010): La Défense http://courses.umass.edu/latour/2010/ladefence/JillianHaswell%20 La%20Defense.html

JELENTÉS A AZ EURÓPAI HALÁSZATI ÁGAZAT HELYZETÉRŐL ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁIRÓL AZ EU ÉS THAIFÖLD KÖZÖTTI SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN (2013/2179(INI)) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//

www.kozossegikertek.hu

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2010): Budapest és az Európai Unió fővárosainak főbb jellemzői http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/bpurban.pdf

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2012): Magyarország Társadalmi Atlasza https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/tarsatlasz.pdf

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013): Területi Statisztika, Területi Adatbázis

new_dawn_Full_report_Dec_2013.ashx

MINUSPLUS TERVEZŐIRODA (2005): DUNA-PARK

TODAYONLINE (2013): Safeguard public’s monies by regulating stored value cards http://www.todayonline.com/voices/safeguard-publics-moniesregulating-stored-value-cards

TRIPWANT: Budapest Card http://www.tripwant.com/print_pdf.php?link_id=14866

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP) http://palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/772/filter?offset=0&theme_

t%C3%BCk%C3%B6r%203%20-%20A%20KFI%20ter%C3%BCleti%20

http://ujirany.com/hu/projekt/orthofoto-jatek

jellegzetess%C3%A9gei%20Magyarorsz%C3%A1gon

VARGA JUDIT : Budapest éllemiszer – ellátása – vásárcsarnokok a századfordulón

RÉV8 - JÓZSEFVÁROSI REHABILITÁCIÓS ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI ZRT. (2012): Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program III. ütem, Integrált szociális városrehabilitációs Program, Teljes Akcióterületi Terv Összefoglaló

MAGYAR NEMZET ONLINE (2012): A budapestieket kérdezgették mi legyen a duna partokkal

program_iii.pdf

duna-partokkal-1227463

MAGYAR NEMZET ONLINE (2012): Zöldfolyosó lesz Budapesten a Duna mentén

RUZSÁNYI TIVADAR - ERDEI GYULA (2009): Műhelytanulmány budapesti tömegközlekedés tervezéséhez – Budapest, 1915 – Kiegészítés a tömegközlekedési közszolgáltatás c. tanulmányhoz

MICROSOFT CITYNEXT: VÁROSFEJLESZTÉS SZÁZADI MÓDSZEREKKEL http://insiderblog.hu/blogzine/2013/08/13/microsoft-citynext-

XXI.

http://epa.oszk.hu/02100/02120/00028/pdf/ORSZ_BPTM_ TBM_28_087.pdf

VEISZER ALINDA (2013): Álmokból üzlet: Bridge generáció, Kossuth Kiadó VISION MAGAZIN (2014. január): Vállalkozói szellem, tematikus lapszám VISSZATÉRNEK A LAKÁSSZÖVETKEZETEK? - PÉLDA A KÖZÖSSÉGI LÉTRE http://www.www.herminabau.hu/cikk/index/1295/visszaternek-a-

SZABICS LILLA (2005): A piac színtere a XIX. század végén: vásárcsarnokok Budapesten

lakasszovetkezetek---pelda-a-kozossegi-letre

http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/dolgozatok/szabics-

vizpartifejlesztések.blog.hu

http://mno.hu/egigero/zoldfolyoso-lesz-budapesten-a-dunamenten-bbpd4-1069054

http://urbanplayer.hu/zene/bpes-majomparade-a-vasarcsarnokban/

ÚJ IRÁNY CSOPORT - ORTOFOTÓ JÁTÉK

www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/029_magdolna_negyed_

http://mno.hu/egigero/a-budapestieket-kerdezgettek-mi-legyen-a-

URBAN PLAYER (2014): Majomparádé a Vásárcsarnokban

http://kaleidoszkop.nih.gov.hu/documents/15428/38972/KFI%20

filter=

TEXT+REPORT+A7-2014-0130+0+DOC+XML+V0//HU#title1

KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT (KÉK): Közösségi kertek honlap

Economic%20Studies/A%20new%20dawn%20-%20Reigniting%20

http://szeretembudapestet.hu/kategoriak/duna_viziok/

lilla_vasarcsarnok-jav.pdf

SUSTAINABLE CITIES COLLECTIVE (2013): Data Farming: Demonstrating the Benefits of Urban Agriculture

varosfejlesztes-xxi-szazadi-modszerekkel/ http://sustainablecitiescollective.com/big-city/133921/data-farmingdemonstrating-benefits-urban-agriculture

VÍZPARTI FEJLESZTÉSEK BLOG

VÁROS ÉS FOLYÓ http://www.valyo.hu/

WIKIPÉDIA: Fővám tér http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91v%C3%A1m_t%C3%A9r

PAGEO PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY