CSONTÓ Lajos
GOD BLESS
PAK SI KÉPTÁR ART GALLERY PAK S 2012
CSONTÓ Lajos
GOD BLE SS 2011. szeptember 23 − november 6. / 23 September − 6 November 2011
ANDRÁS Edit
On the Ruins of Pomp ei after Modernity Lajos Csontó’s installatio n God bless (2011)
A modernitás utáni Pomp ei romjain Csontó Lajos God bless (2011) cím ű inst allációja
Ha a modernit ás a mi antikvit ásunk1 – ahogy a legfrissebb teória kezeli a kortárs fogalmát: a modernitást lezáró új kor szakként 2 –, akkor Csontó Lajos God bless című munk ája a modernit ás archeológiai lelete formailag és szemléletileg egyaránt. A modern művészet ikonikus alapeleméből, a koc kából építkezik; úgy is, mint az alapra, a tökéletesre csupa szított, újra-és újrahasznosított illetve opponált ősforma és úgy is, mint pedestál, ami megfelelő magasságot és rangot biztosít a művészet státusszal bíró tárg yak számára. Termé szetesen az alapelem síkbeli képe, a négyzet is ideér tendő, mivel a kettő között átjárás van; az egyik könnyedén átfor dulhat a másikba, akár szellemi értelemben is. Donald Judd festett fém négyzeteit, majd minimalist a kock áit Richard Serr a fek et e alum ín ium és rézf estm én yei insp ir ált ák és 1 Ld. err ől: Ex- index, Docum ent a 12: fol yóirat-proj ekt. http://exind ex.hu/ index.php?l=hu&page=3&id=39 2 Ld. Terr y Smith: What is contemp orar y? The University of Chic ago Press. Chicago and London, 2009. Ld. még e-flux journal # 11, 12. 2009. december and 2010 januar y. Ld. erről még mag yarul: András Edit: Integrálódni, csatlakozni, kimaradni. Műértő, 2011. # 6.
If modernity is our antiquity 1 – as the concept of the contemp orar y has most recently been theorized as a new era that concludes moder nity2 2 –, then Lajos Csontó’s work entitled God bless is an arc haeol og ic al find of mod ernity both in form and appr oa ch. The ins tallat io n util iz es the icon ic fou nd ing comp on ent of mod ern art, the cub e, both as its basis (the ancient form that has been stripp ed to perfec tion, rec ycled and opp osed over and over aga in) and as a pedes tal, which endows objects considered to be art with the appropriate ele vation and rank. Of cours e, the planar image of the cub e, the square, als o belongs here, as there the two are interlinked; one can easily transform into the other, even in a conceptual sens e. Don ald Judd’s paint ed met al squares and minimalist cubes were inspired by Richard Serra’s black aluminium and copp er paintings. As per Mal ev ich’s sugg es tio n, af t er Len in’s dea th – as a way of kee p ing the cult and memor y alive – his met aphysic al square was to turn into a sacral cub e to replace the icon in the corner of homes.3 3 Donald Judd’s cub e 1 See: Ex-index, Docum ent a 12: periodic al project. http:// exind ex.hu/ind ex.php?l=hu&page=3&id=39 2 See Terr y Smith: What is contemp orar y? The University of Chic ag o Press. Chic ag o and Lond on, 2009. Als o see e-flux journal # 11, 12. Dec emb er 2009 and Janua r y 2010. In Hung ar ia n, see: Edit Andr ás: „Integr ál ódni, csatlak ozni, kim ar adni.” [Int eg rat io n, Ass oc iat io n, Excl usio n] Műé rt ő, 2011. # 6. 3 Richard Stites: Revolutionar y Dreams. Utopian Vision and Exp er imental Lif e in the Russia n Rev olut io n., Oxford Univer sity Press, New York, Oxford 1989, 120.
5
Malevics javaslat ára Lenin halála után – a kultusz, az emlé kezet ébrent ar t ás ának részeként – sprirituális négyzetéb ől szakrális célú kock a vált volna a lak ás ok sark áb an az ikon helyén.3 A modernitás egyik kikristályosodott csúcspontjaként számontartott steríl ipari anyagból és módszerrel előállított idom, Donald Judd kockája (és arra épülő moduláris soroza tai) reflexiók és parafrázisok egész sorát índitotta el, ami által a geometrikus alapforma telítődött mindazokkal az elemekkel, érzetekkel, amelyek fizik ailag vagy ment ális an kiűzettek a művészetből a modernitás, a formalizmus ezen szakrális tár gyai ált al, s mely művek a modernit ás tudatalattiját hozt ák felszínre. Serra a makulátlan anyag pusztulás át helyezi elő térb e, Richard Artschw ager pedig a mim ézis leh et ős égét mutatja fel még az annak látszólag ellenálló alapformában is. Sol LeWitt nagyméretű, elegáns és légies konstrukciói a szi lárd tárg yat, múzeumi objektumot opponálják a konceptua lizmus felől. Andy Warhol Brillo dobozai pedig profanizálják, banalizálják a piedeszt álra emelt műt árg yat és elmoss ák a határokat fog yasztási tárgy és művészeti tárgy között, azaz láthatóvá és nyilvánvalóvá teszik a múzeum intézménye által elfedett áru jelleget. A nők kockái, Louis Nevelson és Meret Oppenheim nyomvonalán a modernit ásból kiebrudalt testi séget, taktilis min ős égeket csemp és zik vissza; Eva Hess e (Accession, 1968) keze alatt felpuhulnak kör vonalai, Maurer Dóra kezében pedig antropomorfizálódik és személyessé válik (Mit lehet tenni egy kockakővel? 1971). Mona Hatoum instal lációi (Current Disturbance, 1996) mentális érzeteket – a hor rort, a félelmet, a szorongást – tudnak megjeleníteni vizuális eszközökkel, narráció nélkül. Piero Manzoni A világ alapja (Socle du Monde) című munkája (1961) feje tetejére állítja az alapzatként használt kock át, amely az irány vált ás egyszerű művelete révén mintegy a földgömböt hordozza. Ha így ál lunk, többé az ember sem áll a földön, nem részese annak, még kevésb é uralja, hanem csak mintegy csüng alá a sem mib e. A stab il form a, a biz on yoss ág megk érd őj el ez és e a dekonstrukció, s a kritik ai aktus része. „Ha van igazs ág a művészetb en, akkor az abban a kép ességéb en rejlik, hogy a dolgok at vissza tudja vezetni a ’negatív hat almáb a’, ami 3 Richard Stites: Revolutionar y Dreams. Utopian Vision and Experimental Life in the Russian Revolution., Oxford University Press, New York, Oxford 1989, 120. 8
– a product of ster il e industr ia l mater ia l and method that is considered a crys tallized apex of modernity – (as well as his modular series bas ed on the cub e) insp ir ed a ver it abl e suc cession of reflections and par aphr as es, thro ugh which the basic geometric shap e came to cont ain all the elements and sens es that had been physically or ment ally exorcised from art by thes e sacral objects of modernity and for malism. Thes e works brought to the surf ace the subconscious of modernity. Serra empha sizes the destr uction of immaculate material and Richard Artschwager points to the possi bility of mimesis, even in the basic shap e that app ea rs to resist it. Sol LeW itt’s larg e scale, eleg ant, ether ea l constr uct io ns opp os e the solid object, the mus eum object, from the persp ective of conceptualism. Andy Warhol’s Brillo Boxes profane and banalize the exalted object and blur the lin es between consum er item and art object, ther eb y exp os ing the comm erc ia l char act er conc eal ed by the mus eum as an ins titution. The cub es of such fem al e ar t ists as Louis Nev els on and Mer et Opp enheim smuggle corp oreality and the tac til e qualit ies that hav e bee n excl ud ed from modernity back into the picture. The contours are made softer under the hands of Eva Hesse (Accession, 1968), and, in Dóra Maurer’s ren der ing, the cub e is anthr op om orp hized and becomes personal (What can a stone block be used for? 1971). Mona Hatoum’s ins tallations (Current Dis turb ance, 1996) can conjure such ment al sens ations as horror, fear and anxiety through visual means, without narration. Pie ro Manz on i’s work Socle du Mond e (1961) turns the cub e, used as a foundation, upside down. As a result of the simple act of shifting direct io ns, the obj ect app ea rs to ser v e as a bas e for carr ying the glob e of the earth, as it were. In this scenario, human beings no longer stand on the earth, they are not part of it, let alone in control of it; they hang into the abyss below. Que s tioning of the stable form and of cert ainty is part of deconstruction and the cri tique of the canon. „If there is truth in art, it must be found in its cap acity to bring things
9
esszenciájuk lényege… A világban, ahol csak a ’pozitív forma’ a norma, a művészet feladata megerősíteni ezt a negativitást és form átlans ág ot.”4 Marc de Kes el kit űn ő elemzés éb en Hegel és Bat aille nyomvonalán úgy ér telmezi Manzoni koc káját, mint ami képes rávilágítani az Istent vesztett „modern világ formátlanságára, amin az nyugszik.”5 Az ember viszony latában a megfordított nézőpontban az elkerülhetetlen vég, a semmibeveszés képe materializálódik. Éppen egy fél évszá zaddal kés őbb, a mod ernizmus (mely kategór iáb a beleér tendő a lezáró utolsó szak asz, az agónia korszak a, a poszt modern is) kimúlása után Csontó Lajos Manzoni kockájának attitűdjét eleveníti fel a mából nézve, és Mona Hatoumhoz has onl óan ment ál is áll ap ot ok viz ual iz ál ás ár a haszn álj a.
back to the ‘pow er of the neg ativ e’ that is their ver y ess enc e… In a world wher e only ‘positive shap e’ is the norm, it is art’s mission to aff irm this neg ativ ity and this formless ness.”4 In Marc de Kes el’s seminal analysis, in conc urr enc e with Heg el and Bat ai ll e, he interprets Manzoni’s cub e as something that has the cap acity to cast light on the „deadly formlessness” on which this godless, modern world rests.5 In relat io n to the human being, in the revers ed persp ective, the image of the unavoidable end to exis tence – of tot al extinc tio n – mat er ial iz es. Exactly a cent ur y lat er, af t er the dem is e of mod ern ism (a cat eg or y that als o includ es the last, closing per io d of
4 Marc de Kesel: A Radically Foolish Base. Manzoni with Bataille. http://home. sc arlet.b e/~mk347385/bestanden/A%20radic ally% 20fool%20base.pdf 5 Uo.
4 Marc de Kes el: A Rad ic ally Foolish Bas e. Manzon i with Bat ai ll e. http://hom e.sc arl et.b e/~mk3 47 385/bes tan den/A%20radic ally% 20fool%20bas e.pdf 5 Ibid.
10
Kock aépítménye fekete és kék nylonz sákokk al bevont üres papírdobozokból áll és betölti szinte az egész rendelkezésre álló hatalmas teret, egykori ipari csarnokot. A gigászi bódé város az ideiglenesség érzetét kelti, akár a poszt-apokaliptikus víziók at látt ató film-noir produkciók, kultuszfilmek, mint a Dark Cit y, vagy a Blade Runner. Anyaga olcsó, efemer, csep pet sem emelkedett; formája, jóllehet moduláris, az emberi kéz munkájából fakadó egyenetlenségeket hordoz, a formát lan burkoló anyag pedig fellazítja a kör vonalakat és felpuhítja a szilárd geometrik ai testeket. Az építmény alaprajza emlé keztethet akár hajóra, bombára, templomra, de a vasoszlopot is ben öv ő amorf ör vénylésb en ink ább valam ely ment ális, spirituális tér idéződik meg, amelyb en irány vesztetten bo lyong a magár a hag yott lélek. Hol van már a mod ernit ás diadalmas menetelése a fényes jövőbe!? A pusztulás romjain tap odunk, egy letűnt kultúra kulisszái között. Innen nézve ink ább tömeghalál esetére septiben összehordott kolumbá rium labirintusában tévelygünk, amelyben sír feliratok sincse nek. Épp úgy, ahogy az építm ény egyik oldalán összeálló fohász, God bless (Isten áldd meg) sem nevezi meg, kire is vonatkozzon a kitüntetett fig yelem, ahogy azt sem, hogy kinek az istene lett megszólítva; a Kábakőben tisztelt, avagy a templomban imádott Isten. A kortárs fogalmát teoretizáló irodalomban konszenzus van arról, hogy a modern világkép összeomlása 1989-hez, a hidegháború végéhez, a szocialista táb or felb omlás ához és a berlini fal ledöntés éhez köthető, végér vényessé azonban kétség telenül 2001. szeptember 11. tette. A kilencvenes éveket még a hat árok lehullás ának, a világ kit águlás ának eufóriája jellemezte, az ezredfordulón azonban új falak felhúzása vette kezdetét, a terrorizmus elleni harc pedig a kiesett ellenségképet pótolva, megfelelő szlo gent biztosított a „demokráciák felfüggesztésének”6 legitimá lásához. Ezen a táptalajon aktivizálódtak a fundamentalizmu sok és éledtek újra a nacionalizmusok. Ahogy a Ground Zero területének jelenlegi félkész állapota, közbülső jellege is egy szerre idézi meg az építést és a romb olást, úgy a képzelet számára Csontó „félbehagyott” installációja is nyitott mindkét irányba. A World Trade Center-t asszociálva – amit márcsak 6 A „felfüggesztés állapota” Giorgio Agamben koncepciója, ld.: Giorgio Agam ben: State of Exception. University of Chic ago Press, Chic ago, 2005
agony: postmodernism), Lajos Csontó revives the att itud e of Manzoni’s cub e from today’s persp ect ive, and, similarly to Mona Hatoum, uses it to vis ual ize ment al stat es. His cub e structure is comp os ed of empty pap er boxes covered with black and blue plas tic bags, fil ling the enormous space of the former indust rial hall almost completely. The gigantic „cit y of booths” gives the impression of imp erma nence familiar from the post-ap oc alyptic visi ons of such film noir prod uctio ns and cult classics as Dark cit y and Blad e Runn er. It is comp os ed of cheap, ephemeral material that is anything but sublim e. Its shap e, alb eit modular, carr ies irr eg ular it ies that are inh e rently pres ent in the work of hum an hands. The forml ess cov er ing mat er ia l loos ens the outlin es and sof t ens the three -dim ension al solid object. While the grou nd plan of the structure could be perceived as reminiscent of a ship, a bomb, or a church, in its amorphous, iron-pol e eng ulf ing flow it res embl es even more some kind of a ment al or spiritual space, in which the aband on ed sou l wand ers aim lessly. Where is the glorious march of moder nity into the bright future now? We are trea ding the ruins of destruction, behind the sce nes of a vanished culture. Look ing from this vant ag e poi nt, it app ea rs mor e lik e we are roaming the labyrinth of a columb arium has t ily put together in resp ons e to a mass cat ast rop he so not even grave inscript io ns can be found. Just as the words „God bless” visible on one side of the structure make no reference as to the specif ic pers on they are mea nt for, as it is als o not clear whos e god is address ed; that honoured at the Kaaba, or that adored in church. In literature theorizing the concept of the cont emp or ar y, it is comm on cons ens us that the collaps e of the mod ern world view can be linked with 1989, the end of the Cold War and the Fall of the Berlin Wall. Its ultimate end, however, arrived on 11 Septemb er 2001. While the nineties were still characterized by the shedding of boundaries and the euphoria elic it ed by the exp ansio n of the world, new walls began to be drawn up at the turn of the 11
a 9/11 tízéves évfordulója is sugall –, ténylegesen is emberi maradványok, „jelöletlen sírok” az építőkövei az új épület együttesnek, emberáldozaton épül az új katedrális, de ér vé nyes ez szimbolikus értelemben a művészetre is, amennyiben a Kelet-Európában népszerű és számos változatban – nálunk Kőmíves Kelemen tör téneteként – ismert ősi mondában is az eleven emberáldozat az előfeltétele az emberi kreativitásnak. Mintha az ember csak az isteneket akarná kiengesztelni, ami ért helyéb e lépve alkot ásr a adt a a fejét. A néző ebb en az összefüggésben nem más, mint katasztrófa-turizmuson részt vevő halottleső, aminek egyetlen ér telme lehet: önnön léte zéséről megbizonyosodni, minthogy a „soha többé” parancsa nem látszik működni. Az egykori ipari csarnok szerkezetét
Ground Zero, New York, Fotó / Photo: András, Edit
12
mill enn ium. The War on Terr or subs tit ut ed past enemies and provided a new slogan for legitimizing the „suspension of democracies.”6 This, in turn, offered fresh bree ding ground for fundament alisms and nationalisms. Just as the half finished state and transit ional air of Ground Zero simult aneously evokes construc tion and destruction, so is Csontó’s „par tially don e” ins tall at io n open in both dir ect io ns. Ass oc ia t ing to the World Trad e Center – as als o sugges ted by the ten year annivers ar y of 6 Gio rg io Agamb en’s „stat e of exc ept io n” conc ept, see: Gio rgio Agamb en: State of Exception. University of Chic ago Press, Chic a go, 2005
Vasgyár / Iron Factory, Miskolc, 2010
Konzervgyár / Canning Factory, Paks, 1970
9/11 –, rea l hum an rem ains and „unm ark ed grav es” are the build ing blocks of the new structure; the new cathedral is built on human sacrif ice. Symb olic ally, this is als o true for art; in an anc ient Eas tern Eur op ea n leg end – known in Hung ar y as the tale of Kőm ív es Kelemen – we are shown that human sacrif ice is a prerequisite for human creativity. It is as if human beings were trying to app ea s e the gods for having assumed their position in the act of creation. Viewers, in this scenario, una voidably become corps e watchers of cat astro phe tour ism, with only one possible goa l: to be assured of their own exis tence, as the „ne ver again” command doe sn’t seem to be wor king. The sea of boxes in the gigantic space of the Art Galler y Paks – which has ret ained its form er struct ur e of the ind ustr ia l hall, and als o offers a view from above – conjures up the building’s past and its original function as a wareh ous e. The ar t ist was touc hed by the legac y of socialist utopia in the Miskolc Iron Factor y, which was fou nd ed in the Austr o- Hung ar ia n Mon arc hy and oper at ed dur ing socialism as a window factor y. The abandoned fact or y and the corr od ing prod uct io n lin e inside it, in Csontó’s words, „commanded res pect even in death.” The main hall of the Paks Canning Fact or y was onc e used for canning preserved foods – a building block of modern hous ekeeping, and modern life in general.7 In the ins tallat io n, the boxes ser ve no purp os e other than their own exis tenc e; they are empty cont ainers. The Sis yphean task brings to mind Istv án Örk ény’s work entitled The Tóts, in which a senseless endeavour becomes a tool of aut oc rac y. Lik ew is e, the coll ect iv e box ing dem onstr at es the oper at io ns of fas cism. The dark burr ows and pass ag ew ay s insid e Csont ó’s box ins tall at io n are reminis cent of the lab yr inth-lik e corr id ors of Ismail
7 Edit Andr ás: A káv éd ar ál ót ól a szputn yik ig. Tárgyk ul túr a és nő az ideol óg ia szolg ál at áb an. [From the Coff ee Grind er to the Sputn ik. Object Cult ur e and Wom en in the Ser v ic e of Ideol ogy.] Ars Hung ar ic a, 2011/3. (und er publ ic at io n)
megőrző Paksi Képt ár felülről is szemlélhető óriási terében felhalmozott doboztenger megidézi az épület múltját, az ere det i rakt ár funkc iót is. A szoc ial ist a utóp ia öröks ég e a Monarchiában alapított és a szocializmusban mintag yárként műk öd ő Misk olc i Vasg yárb an érint ett e meg a műv észt. Az elhag yott gyár és benne az erodálásnak indult gépsor – saját szav aiv al élve – „haláláb an is tiszteletet par anc sol ó” volt. A Paksi Konzervg yárb an nagyc sarnok áb an egykoron konzer veket dobozoltak, a modern élet, a modern háztartás egyik építőkövét.7 Az installációhoz a dobozolásért dobozol tak benne: a dobozok üres konténerek. A sziszifuszi munk a legink ább Örkény István Tóték című művét hozz a emléke zetbe, amelyben az ér telmetlen feladat az önkény eszközévé vál ik, míg a koll ekt ív dob oz ol ás a fas izm us műk öd és ét demonstrálja. Csontó dobozépítményének furatai, sötét jára tai Ismail Kadare Az álmok palotája8 labirintusszerű folyósóit, sötét útvesztőit asszociálják, fizikai és szimbolikus értelemben egyaránt, amennyiben felvázolják a tot alit árianizmus struk turáját és mégink ább klausztrofób fojtogató levegőjét. Szo cializm us és fasizm us met af or áj a éppúgy fed ésb e ker ül, ahogy a terrorizmus és a terrorizmus elhárít ása jelszavával önkényt és erőszakot alkalmazó, egyedeit a „puszta életre”9 lec supaszító államapparátus erőszaktétele is összefonódik. Reg ion ális összef ügg ésb en a szoc ializm us örök éb e lép ő poszt-szocialist a nacionalizmus ok nemzeti szimb olumok at kis ajátító és azt kirekesztésre használó működését hozzák előtérbe. Lokális olvasatban viszont a szövegrészlethez hoz záérthető, hogy (Isten áldd meg) a mag yart, mely kategória mibenlétének meghat ározásakor mifelénk könnyedén bele lehet csúszni antiszemitizmusba, romag yűlöletbe és xenofó biába. A szöveg, ami mindig jelen van Csontó munkáiban, és pedig a vizuális elemmel egyenrangú pozícióban, mint más kor, most sem mag yarázó, most sem ad kulcsot, inkább enig matikus, gondolkodásra kényszeríti nézőjét. A két szövegfosz lány két külön nézetből látható, alulról, egyik oldalról a „God bless”, felülről egy bizonyos szögb ől a „Don’t forget”. Egyik
Kadare’s The Palace of Dreams 8 both in a phy sic al and symb olic sense, in so far as they out lin e the struct ur e of tot alit ar ian ism and its contr oll ing, claustr op hob ic, suf f oc at ing atmosphere. The met aphors of socialism and fascism overlap, just as terrorism intertwines with the violence of the state that uses force and abs olutism in the name of preventing ter rorist att acks, and strips its individuals down to „bar e lif e.”9 In a reg io n al context, they bring to the for eg rou nd the oper at io ns of post-socialist nationalisms (which grew out of the leg ac y of soc ialism), wher eb y they app ropr iat e nat ion al symb ols and use them for the purp os es of exclusion. In a loc al frame of referenc e, however, we can tak e the text to imply „God bless the Hungaria n people” – a categor y the def ining of which, in these parts, can easily lead to ant i-Semit ism, anti-Rom a sentiments and xenophobia . As usual, the text – which is ever pres ent in Csontó’s works, and alway s carries equal weight as the visual com pon ent – of f ers no expl an at io ns or key s to solving the puzzle; it is enigmatic and forces view ers to use their think ing. The two text fragm ents can be see n from two differ ent persp ect ives: from below, from one sid e we read „God bless”, while, from a cert ain angle when view ed from abov e, the words „Don’t forget” are visible. Neither has an object, and, in the case of one, even the subject is unclear. Who should not forget what? Is this a warning or a threat? As a result of the spatial positio ning and the wav y surf ac e, the text is only visibl e when viewed from a cer t ain posit io n.
7 András Edit: A kávédarálótól a szputnyikig. Tárgykultúra és nő az ideológia szolgálat ában. Ars Hungarica, 2011/3. 8 Ismail Kadare: Az álmok palotája. Ulpius ház könyvkiadó, 2003 9 Giorgio Agamben kifejezése: Ld. Giorgio Agamben: Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Stanford University Press, 1998
8 Ism ai l Kad ar e: The Pal ac e of Drea ms. Will iam Morr ow and Comp any, Inc., 1990 9 Gio rg io Agamb en’s term, see Gio rg io Agamb en: Hom o Sac er: Sov er eign Pow er and Bar e Lif e. Stanf ord Univ ers ity Press, 1998
14
15
16
nek sincs tárgya, a másiknak még az alanya is kétséges. Kinek és mit nem szabadna elfelejtenie? És vajon fig yelmeztetéssel vagy fenyegetéssel van-e inkább dolgunk? A térbeli helyzet és a hullámzó fels zín okán csak egy bizonyos pontb ól áll össze a szöveg, hogy továbbhaladva elenyésszen. Meg kell találni az enyészpontot, hogy ér telmet nyerjenek a kék foltok, dolgozni kell rajta, hogy előtűnjön valamely támpontot adó közlés, ami aztán csak továbbnöveli a talányt. Hátulról nézve végképp szétesik a szöveg, a kék foltok esetlegessé, jelentés nélkülivé válnak. Csontó az építmény egyik oldalára hullámzó vizet vetít, amely valamely elsüllyedt kultúra maradványainak képzetét kelti. A víz más olvas atb an lehet a Duna Paksnál, vagy a Hudson New Yorknál. A folytonosan hullámzó víz fel oldja a határokat, erodálja a szilárd testeket, s vízióvá, hallu cin ációv á vált ozt atja a látv ányt. Még ink ább rémá lomm á, amelyben a süllyedő város minket is maga alá temet. A pro jektor előtt els ét áló néző ködlénnyé, árnyékk á változik az építmény falán, s mintegy részévé válik annak, előrevetítve saját múlékonyságát. Ha a dobozokat pixeleknek tételezzük, s az azokb ól összeálló kép et akarjuk olvasni, a medializált ságba való bezártságunkkal szembesülünk, av val, hogy már semmi sem valós ágos, csak önnön mediált képmás a, vagy digit ális változat a, mut ánsa. Már a háborúk at is képernyőn nézzük, s már a kat asztróf a tur izmus is vir tuális. Talán a modernit ás utáni Pompei romjait látjuk, melyben a konzer vál ó láv af ol yam a soh a el nem boml ó műa nyaghullad ék, amely átveszi a hatalmat az organikus lények felett, s benövi, megfojtja a világot. Ebben az „installáció-noir”-ban már nem is leljük az élet nyomát, hírmondó sem maradt belőle. Meg lehet, apokaliptikus vízió a művészé: nem kecsegtet semmi jóval, de nem nyújt felmentést sem. A katasztrófába sodrodó világ előérzetét nyújtja még a pusztuláson innen. Az erőteljes, megérintő munka üzenete mégsem negatív. Csontó a művé szet láttató és eszméltető erejével visszavezeti „a dolgokat a ’negatív hatalmába’.”
As we move away, it vanishes. The vanishing point must be fou nd, in ord er for the blue spots to gain meaning. Thus, it takes effort to find the mess age, which should offer a point of refer enc e, but ins tea d only adds to the mys ter y. Viewed from behind, the text disin teg rat es compl et ely; the blue spots app ea r random and meaningless. Csontó projects the image of rippling water on one sid e of the structure, which gives the impressio n of the remn ants of som e subm erg ed cult ur e from the past. The water can also be interpreted as the Dan ub e at Paks, or the Huds on in New York Cit y. The perp et ua lly mov ing wat er dis solv es the boundar ies, erod es solid obj ects, and transforms the spect acle into a vision or hallucination – or rather into a nightmare, in which the sinking cit y will als o bur y us with it. Viewers walking in front of the projector cast the image of a fog-being, a ghost, a shadow on the wall of the structure, almost becoming part of it, ther eb y for es had ow ing its own ephemeral nature. If we imagine the boxes to be pixels and wish to read the image they cre ate, we are to come face to face with our imp ris onment in medializ ation, where nothing is rea l anym or e, ever yt hing we see is its own mediated image, its own digit al/mut ant vers ion. We even watch wars on scree n and cat astrophe tourism too is a vir tual endeavour. Perhaps what we see before us is the ruins of Pomp ei af ter modernity, where non-biodegra dable plas tic was te subs titutes a cons er v ing lav a flow, which ass um es control over all organic beings and engulfs the world. In this „ins tallat ion-noir,” we can no longer find any trac es of life, there is no one left to tell the tale. Csontó’s vision may be nothing short of apocalyptic: it has nothing good to promise us, nor doe s it offer abs olution. It holds the pre monit io n of a world head ed for cat astrop he, as view ed from bef ore the destr uct io n. The mess ag e of this charism atic work of art, how ev er, is ult im at ely not a neg at iv e one. Csontó uses the revealing and awareness-rai sing cap acity of art to „bring things back to the ‘power of the negative’.” 17
19
20
21
CSONTÓ Lajos 1964 Budapest 1986–1992 Magyar Képzőművészeti Főiskola, képgrafika / Hungarian Academy of Fine Art 1992 Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj / Gyula Derkovits Grant for emerging artists 2006– az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense / become the professor of University Károly Eszterházy 2007 Munkácsy Mihály-díj / Award Munkacsy
ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK / SOLO EXHIBITIONS VÁLOGATÁS / SELECTION
2012 A MI FALUNK A TE VÉLEMÉNYED, public art projekt, Pilisborosjenő 2011 GOD BLESS, Paksi Képtár, Paks VÁLOGATÁS, Művészetek Háza, Miskolc 3/4, Óbudai Társaskör Galéria, Budapest (Faa Balázzsal és Koronczi Endrével) 2010 LEESETT SZAVAK, Miskolci Galéria, Miskolc 2009 VÁLOGATÁS, Raiffeisen Galéria, Budapest CSONTÓ LAJOS KIÁLLÍTÁSA, Liceum Galéria, Eger
2006 EGY SIMA, EGY FORDÍTOTT, Vajda Lajos Stúdió Pincegalériája, Szentendre
Galerie mladych U Recickych, Prága (Koronczi Endrével, Roman Dvorákkal) STUDIÓ GALÉRIA, Budapest
2005 ANTIANYAG, Szentendrei Képtár, Szentendre, Ferenczy Múzeum MÉG NEM ELÉG, MenűPont (a Műcsarnok projektterme)
1993 Fészek Klub, Hermann terem, Budapest GALLERY BY NIGHT, Stúdió Galéria, Budapest (Gábor Imrével)
2004 A ZENE SZÉP, Művészetek Háza, Pécs EGYKETTŐ, Vintage Galéria, Budapest GI. EGY NAPJA, Budapest, Millenáris Kiállítócsarnok – Kerengõ (közös videofilm) MÓNINAK MINDIG MINDENT, SOHA SEMMIT, Budapest, Millenáris – Pixel Galéria 2003 KORTÁRS FOTÓ, Pécsi Galéria, Pécs REFLEXINGER, Budapest, Műcsarnok (Bozsó Andrással, Gerhes Gáborral, Halas Istvánnal, Haris Lászlóval, Jokesz Antallal) 2002 RESTART, Vintage Galéria, Budapest 2000 Félreértettél, de hát ez a dolgod, Francia Intézet, Budapest Kirakat, kiállítás sorozat első kiállítása, Vintage Galéria, Budapest MINDIG és más történetek, Szentendre Vajda Lajos Stúdió Pincegalériája 1999 MINDENT ÉRTEK APA, Vintage Galéria, Budapest
2008 HÁTORSZÁG ÉPÍTÉS ALATT, Inda Galéria, Budapest ÁTJÁRÁS, (Csurka Eszterrel és Kamen Stoyanovval), Inda Galéria, Budapest KÖZÖS NEVEZŐ, Dorottya Galéria, Budapest
1998 ISTENEM, V.M.K. Fotógaléria, Nyíregyháza
2007 IRODALOM, Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóháza, Budapest RÜGY, (Bukta Imrével) Kis Zsinagóga, Eger SPECIAL LIFE, MAGIC DAY, (Gerhes Gáborral) Miskolci Galéria, Miskolc
1996 EUFÓRIA, Téli Galéria, Szentendre
24
1997 FOTOGRÁFIÁK, Miskolci Fotógaléria EUFÓRIA II., Szegedi Ifjusági Ház CSONTÓ LAJOS ÉS SZŰCS TIBOR KIÁLLÍTÁSA, Bolt Galéria, Budapest
1994 GALLERY BY NIGHT, Stúdió Galéria, Budapest (Koronczi Endrével)
1992 GALLERY BY NIGHT, Stúdió Galéria, Budapest (Faa Balázzsal) 1990 LHK, Budapest (Wechter Ákossal)
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK / GROUP EXHIBITIONS VÁLOGATÁS / SELECTION
2012 SZENTENDRE A PALOTÁBAN, VLS KIÁLLÍTÁS, Kulturpalota, Marosvásárhely KIKELET, Balassi Intézet, Budapest MÁSODFOKÚ EGYENLETEK, Kepes Intézet, Eger EXPERIMENTS WITH THE MAGYARS, Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ A DUNA – NYITOTT KÖNYV, Mai Manó Ház, Budapest 2011 NEW YORK, RIÓ, TOKYO, Inda Galéria, Budapest VASGYÁRI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁSA, MissionArt Galéria, Miskolc PRIVÁT LABIRINTUSOK, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest INSTANT/POLAROID, Vizum, Miskolci Galéria, Miskolc 2010 DETVAY & HANGYÁL FOTOGRÁFIAI GYŰJTEMÉNYE, Viziárosi Galéria, Budapest NÉZHETŐ ÉS NÉZHETETLEN, MűvészetMalom, Szentendre OPENSOURCE, Magyar Intézet, Párizs VISZONYOK. – KI? KIT? MIVEL? – PORTRÉVARIÁCIÓK A DEÁKGYŰJTEMÉNYBŐL ÉS NAPJAINKBÓL, Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
11 ÉV, VÁLOGATÁS A FERENCZY MÚZEUM ELMÚLT ÉVTIZEDÉNEK SZERZEMÉNYEIBŐL, Szentendrei Képtár, Szentendre 2009 KIS MAGYAR PORNOGRÁFIA, Modem, Debrecen VIENNAFAIR, Bécs (Inda Galéria, Budapest) ANOTHER TIME – ANOTHER PLACE: Contemporary Hungarian Video Artists, American University Museum, Katzen Arts Center ÚJ SZERZEMÉNYEK, RÉG NEM LÁTOTT MŰVEK, Ludwig Múzeum, Budapest VÁLOGATÁS A PAKSI KÉPTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL, Paksi Képtár, Paks SEGMENT, VYOM Gallery, Jaipur, India 2008 BUDAPEST ARTFAIR (Inda Galéria, Budapest) ÚTJAINK, Válogatás a Modern Művészetért Közalapítvány kortárs művészeti gyűjteményéből, Kortárs Művészeti Intézet (ICA), Dunaújváros NUIT DE L’EUROPE, Identités photographiques européennes, Gare de Lyon-Gare de Bercy EGO A FALON, Miskolci Galéria, Petró-ház, Miskolc VASFŰ, Na mi van?, Miskolci Galéria, Miskolc TETSZŐLEGES LÉNYEG – A 2000 utáni táj, Szombathelyi Képtár, Szombathely SZEGMENS, Kulturpalota, Marosvásárhely 2007 KURÁTOROK – MŰVÉSZEK, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest 100 GRAFIKA, 100 KORTÁRS MŰVÉSZ, Pécsi Galéria, Pécs VAJDA LAJOS STÚDIÓ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSA, Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely 100 GRAFIKA, 100 KORTÁRS MŰVÉSZ, Barcsay-terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest METRO4: PALÁNK, Rákóczi tér, Budapest SZEGMENS IV., Kortárs magyar képzőművészeti kiállítás, Igong Gallery, Daejeon, Korea
SEOUL INTERNATIONAL PRINT, PHOTO & EDITION WORKS ART FAIR, Korea NYÍLT TÉR, Kis Zsinagóga, Eger TESTBESZÉD, Modem, Debrecen NEOFOTON,Gödör Klub, Budapest KELJ FEL, LACI, kiállítás, aukció, Budapest, Műcsarnok, MenűPont 2006 TÁJ-KETTŐS ELŐJELLEL, Dorottya Galéria, Budapest HUNGARIAN CONTEMPORARY ART, National Taiwan University of the Arts, Taipei PLUG, Műcsarnok, Budapest MOVIE-ART, Inda Galéria, Budapest EMLÉKEZÉS, Vajda Lajos Stúdió Pince, Szentendre SZOBRÁSZOK, 2B Galéria, Budapest TÚL KORAI, VAGY MÁR TÚL KÉSŐ, Vajda Lajos Stúdió Pince, Szentendre KÓD, Installációs kiállítás, MűvészetMalom, Szentendre ROMA IN MINIATURA, Magyar Akadémia, Róma NARRATÍVA, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár DÉLIBÁB, Makói Grafikai Alkotótelep kiállítása, 2B Galéria, Budapest 2005 PORTFOLIÓ, Stúdió Galéria, Budapest Pixels aus Ungarn, Technische Hochscule, Berlin -Wildau ÁLLJUNK MEG EGY SZÓRA, MissionArt Galéria, Miskolc NEOFOTON, Művészet Malom, Szentendre Műgyűjtés dícsérete, Első Magyar Látványtár, Tapolca-Diszel 2004 KOGART SZALON, KOGART, Budapest SZIMBIÓZIS II., Mai Manó Ház, Budapest MEDIA FACTORY, Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó, Zsolnay Gyár, Pécs 2003 VALÓS KÉP, MEZŐSZEMEREI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁSA, Hatvani Múzeum, Hatvan RÚZS, Szombathelyi Képtár Gátlástalan Tisztaság speciális bizonytalanság, Vajda Lajos Stúdió kiállítása, Szentendre Pincegaléria
2002 KIS LUXUS, a makói grafikai alkotótelep kiállítása, Galéria IX, Budapest VAJDA LAJOS JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS, Műcsarnok, Budapest 2001 ÖNTEMATIKA RAJZBAN, Vajda Lajos Stúdió Pincegalériája, Szentendre KLIMA, Műcsarnok, Budapest 2000 DOKUMENTUM 5, Csikász Galéria, Veszprém DOKUMENTUM 5, Mai Manó Ház, Budapest 1999 KAMERA NÉLKÜL, Vintage Galéria, Budapest 1998 ORNAMENTIKA, Szombathelyi Képtár 1997 Szegedi művésztelep kiállítása, Bartók Galéria, Szeged XXII. GRAFIKAI BIENNÁLÉ, Ljubljana 1996 BUDAPEST ART EXPO, Gromek Fotógaléria, Budapest KÉPPÁR AZ EGYESÜLT KÉPEK EGYESÜLETE ÉS A FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJÁNAK KÖZÖS KIÁLLÍTÁSA, Mediawave, Győr FFS csoportos kiállítása, Mediawave, Győr ÖNARCKÉP, Gromek fotogaléria, Budapest POZSONYI FOTÓHÓNAP, Gromek Fotógaléria 1995 FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJA I. KISÉRLETI FOTÓ, Művészetek Háza, Pécs FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJA, Bolt Galéria, Budapest BALZSAM (Ember embernek balzsama) Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest DERKOVITS ÖSZTÖNDIJASOK KIÁLLÍTÁSA, Magyar Intézet, Prága GALLERY BY NIGHT, Budapest, Stúdió Galéria
25
FIATAL MAGYAR FOTÓ ‘90, MISKOLCI Galéria DERKOVITS ÖSZTÖNDIJASOK BESZÁMOLÓ KIÁLLÍTÁSA, Ernst Múzeum, Budapest FOTÓHÓNAP FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJA, Pécsi Galéria MONÁSZOK II., Váci Görög templom AZ ÚJPEST GALÉRIA VENDÉGE A HETVENNYOLCAS GALÉRIA, Újpest Galéria, Budapest AULA, Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója kiálítása, Közgazdasági Egyetem, Budapest STÚDIÓ ‘95, Vigadó Galéria, Budapest 1994 FIATALOK FOTÓMŰVÉSZETI STÚDIÓJÁNAK KIÁLLÍTÁSA, Művészetek Háza, Pécs GYŰJTEMÉNY ‘94, Uitz Terem, Dunaújváros FIATAL MAGYAR FOTÓ 1990 UTÁN, Miskolci Galéria HETEK, Kisgaléria, Komárom DERKOVITS ÖSZTÖNDIJASOK BESZÁMOLÓ KIÁLLíTÁSA, Palme Ház, Budapest ELSŐ ALKOTÓCSOPORT KIÁLLÍTÁSA CSOPORTKÉP, Vigadó Galéria, Budapest DERKOVITS ÖSZTÖNDIJASOK 1955–1993, Szombathelyi Képtár, Szombathely FIATAL MAGYAR FOTÓ 1990 UTÁN Lajos utcai kiállítóterem, Budapest 1993 MÁRCIUSI IFJAK Magyar Kultúra Háza, Prága (Gábor Imrével, Fe Lugosy Lászlóval, Rácmolnár Sándorral, Wahorn Andrással, Ef Zámbó Istvánnal) VIII. ESZTERGOMI FOTÓBIENNÁLÉ ANYAGÁBÓL, Ernst Múzeum, Budapest DERKOVITS ÖSZTÖNDIJASOK BESZÁMOLÓ KIÁLLíTÁSA, Palme Ház, Budapest I. NEMZETKÖZI GRAFIKAI BIENNÁLÉ, Maastricht VIII. ESZTERGOMI FOTÓBIENNÁLÉ ANYAGÁBÓL, Városi galéria, Nyíregyháza TAVASZI TÁRLAT, Salgótarján II. NEMZETKÖZI GRAFIKAI BIENNÁLÉ, Győr HAT, Laurana Gallery, Zágráb (Gábor Imrével, Gerhes Gáborral, Erkel Lászlóval, Koronczi Endrével, Rácmolnár Sándorral) 1992 JÁTÉK, MissionArt Galéria, Miskolc FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEK STÚDIÓJA, ÉVES KIÁLLÍTÁS, Ernst Múzeum, Budapest
26
1991 XII. NEMZETKÖZI GRAFIKAI BIENNÁLÉ, Krakkó I. NEMZETKÖZI GRAFIKAI BIENNÁLÉ, Győr TATAROZÁS, Műcsarnok, Budapest FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEK STÚDIÓJA, ÉVES KIÁLLÍTÁS, Nemzeti Galéria, Budapest No 6. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója kiállításai, Művelődési Ház, Dorog 1990 AGÓRA, Budapest SESSION BAND, Dömösi Galéria ÚJ STÚDIÓSOK KIÁLLÍTÁSA, Galéria 11, Budapest 1989 DEJAVU GALLERY, Three World Center, New York
MUNKÁK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN / WORKS IN PUBLIC COLLECTIONS
Dunaújvárosi Modern Gyűjtemény (ICA) Ferenczy Múzeum, Szentendre Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest Magyar Fotóművészeti Múzeum, Kecskemét Magyar Nemzeti Galéria Miskolci Galéria Paksi Képtár Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
IRODALOM / BIBLIOGRAPHY
2011 Pelesek Dóra: Szavak és a dolgok (Csontó Lajos munkáihoz), Műút, 2011024 Baglyas Erika: Az ember, aki félszavakba öltözött. Csontó Lajos – Leesett szavak, Balkon, 2011. március Kishonty Zsolt: Néma visszhang, Műértő, 2011. január Baglyas Erika: A művész jelent – három/ négy, Faa Balázs, Csontó Lajos, Koronczi Endre kiállítása az Óbudai Társaskör Galériában, artportal.hu, 11.22.
Baglyas Erika: Új istenek – God Bless, Csontó Lajos kiállítása, artportal.hu, 09.28. Fenyvesi Áron: Csontó paksi pixeljei / Gondolattöredékek a kortárs magyar képzőművészet középgenerációjáról, Balkon 2011/11 Baglyas Erika: Galéria, jubileum – NEW YORK, RIÓ, TOKIÓ, Kultúra.hu, szeptember 16. Faludy Judit: Bolyongók, tévelygők, nézelődők és akarnokok, Műértő, szeptember Király Judit: Mimézis itt és most, Mimetikus szerkezetek, Balkon 7–8. 2010 György Péter: A kettős ügynök, ÉS, LIV. évfolyam 51–52. szám, 2010. december 23. 2009 Csatlós Judit: Köztérkép, Utca 2008, Balkon, 2009/2 Tatai Erzsébet: Csontó Lajos: Válogatás. Műértő, 2009. december Mélyi József: Hétezer könnyű darab, Élet és Irodalom, 2009. december 4. 2008 A kaméleon színt vall, HVG, december, 03. Kardos Rozi: Menjetek építkezni! Exit, december 17. Jokesz Antal: Fotók által homályosan, Fotóművészet Dékei Krisztina: Kis hamis, Magyar Narancs, XX évf. 14. Szám Molnár Mária: Törtek: Csontó Lajos kiállításai, Új Művészet, március Szabó Noémi: Közös töbszörös, Élet és Irodalom, LII évf. 12. szám Götcz Eszter: Törtből egész, Kultura.hu, 2008. 03. 15. Muladi Brigitta: A legjobbak és a legrosszabak 2007-ben, Új művészet, február Baglyas Erika: Lassan, Balkon, 1 sz. Pacsika Rudolf: Irodalom, Tárlatvezető, Műértő, 2008/1 Rieder Gábor: Csontó Lajos, Artportal, 2008. 01. 01.
2007 Götcz Eszter: Képirás, Kultura.hu Aknai Katalin: Mű = anyag. Benczúr Emese és Csontó Lajos egy-egy installációjáról. In: Berecz Á., L. Molnár M., Tatai E. (szerk.): Nulla dies sine linea. Tanulmányok Passuth Krisztina hetvenedik születésnapjára. Bp., Praesens, 2007. 191-195. László Viktória: Irodalmat lehet fényképekkel is írni, espresso.hu, 2007. 12. 17. Bálványos Anna: A fény értelmezései, Új Művészet, december Várkonyi György: Inzertek, Mozgó Világ, 2007/11 Aknai Katalin: Kilencvenkilenc év testbeszéd, Műértő, 2007/10 Nagy Barbara: Arché, Csontó Lajos legújabb videómunkáiról, Balkon 2007/6 Szipőcs Krisztina: Special Days, Magic Life, Műút, 2007/1 Bordács Andrea: Hová tünt egy nemzedék?, Új Művészet 2007/4 Wagner István: Testbeszéd – Minden – Ami marad a MODEM-ben, Artportal, 2007.04.26. Rieder Gábor: Kieselbach és a fotográfia, Artportal, 2007.04.04 Ébli Gábor: Kortárs, magyar és fotó: esély a (nemzetközi) sikerre?, Fotóművészet, 2007/02 Molnár Mária, Pataki Gábor: Legjobbak és legrosszabbak, Új művészet, február Szabó Noémi: Mozimámor, Új Művészet, január
2005 Kishonty Zsolt: Álljunk meg egy szóra!, Élet és Irodalom, 49. évf. 34. sz. András Edit: Virtuális napló, Új Művészet, február 2004 Baglyas Erika: MIND EGY, úgy írom, hogy ismerem a képeit, s te úgy olvasod, hogy ismered a képeit – Csontó Lajos munkáiról. Balkon, 2004. november Jokesz Antal: Egykettő – Vigyázat csalunk!, Csontó-képek a Vintage Galériában. Új Művészet, 2004. november Bodóczky István: Vigyázat csalunk! Tárlatvezető. Műértő, 2004. 10. szám Horányi Attila: Egy illúzió áldozatai lettünk. Műértő, 2004 február Hajdú István: Minden jót Mónika!, Magyar Narancs 2004, február 12.
2006 Pataki Gábor:Lógázva és lógva, Preasens, 2006/4 sz. Baglyas Erika: A puszta dolgok jelentősége, Balkon, 12. sz. Bordács Andrea: „Isten halott. És mi öltük meg”– Corpus Christi-téma a kortárs művészetben Új Művészet – 2006/10 Nagy Barbara, interjú: Végig menni a penge élén, Műértő, december Pacsika Rudolf: Csontó Lajos kiállítása, Városképek, május Bordács Andrea: A változás állandósága Csontó Lajos kiállítása, Új Művészet, január
27
CSONTÓ Lajos God bless 2011.09.23.−2011.11.06. Kiadó / Publisher
Paksi Képtár Felelős kiadó / Editor
PROSEK Zoltán Szerkesztők / Publication overseen by
CSONTÓ Lajos, PROSEK Zoltán Szerző / Author
ANDRÁS Edit Fordítás / Translator
RUDNAY Zsófia Grafikai tervezés / Graphic design
ELN Ferenc Fotók / Photos
KORONCZI Endre, SULYOK Miklós © szerzők / authors © Paksi Képtár, 2012 A katalógus szerzői jogilag védett. A kiadó előzetes írásos hozzá járulása nélkül részleteiben sem reprodukálható. All rights reserved. Without prior written permission of the Publisher, even parts are forbidden to reproduce. Paksi Képtár H-7030, Paks, Tolnai u. 2. www.paksikeptar. hu A kiállítás támogatója / Benefactor of the exhibition