NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK NYOMÁBAN Drávaszög és Szlavónia

dr. Kondor Tamás

NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK NYOMÁBAN Drávaszög és Szlavónia

őstől maradott ...

ajánlás

Ajánlom e könyvet azoknak, kik nem képesek felbecsülni tudatlanul megörökölt értékeiket,

ajánlom azoknak, kik már látnak, hisznek és önzetlenül cselekednek, kik hagyományaikat őrizve teremtenek újabb és újabb értéket,

ajánlom mindenkinek, ki ösztönzést érez magában a jóra, s nem rest azért tenni sem.

ajánlom Nektek Barátaim, kik házaitokba befogadtatok minket, és megosztottátok velünk életetek,

ajánlom minden Csillogó Szeműnek, ki e munkában részt vett, megőrzött egy cseppet a múltból, és teremtett egyet a jövőnek.

Hogy mindez miért fontos … ?

Mit e házak magukban hordoznak nem más, mint egy nép teljes története, kultúrája, temperamentuma! Szellemi és érzelmi tükre a nemzetnek! Lemondani róla, kidobni, annyit tesz, mint elhajítani származásunk és beolvadni a szürke, személytelen semmibe!

dr. Kondor Tamás

A fényképeket Keresnyei Vince és Kovács Tamás fotóművészek, valamint a PTE hallgatói és oktatói készítették. Az építészeti felméréseket és a rajzi dokumentálást dr. Kondor Tamás egyetemi docens vezetésével a PTE építész szakos hallgatói, a néprajzi kutatásokat dr. Vargyas Gábor egyetemi docens és Máté Gábor egyetemi tanársegéd vezetésévela PTE néprajz szakos hallgatói végezték. A kutatási munkában a MESZ munkatársai, a drávaszögi és szlavóniai magyarok, valamint a Szentendrei Skanzen munkatársai és Kücsán József vettek részt. A felmérőtáborok létrehozását támogatta: Magyar Egyesületek Szövetsége, Szülőföld Alap Iroda, Pécsi Tudományegyetem Pollack

Mihály Műszaki és Informatikai Kar.

Kiadja:

Felelős kiadó:

Felelős szerkesztő: Sipos Zsivics Tünde, A Baranyai Júlia Népfőiskola igazgatója

Grafikai- és tördelőszerkesztő: Simon Zsolt és Horvát Krisztián

Szerkesztette és írta: dr. Kondor Tamás

Szakmai lektor: dr. Bachman Zoltán DLA

Nyomda/Tisak: dr. Kondor Tamás

Borítóterv:

Borítón szereplő olajfestmény: Keresnyei Johanna

ISBN:

888

TARTALOMJEGYZÉK

Ajánlás

Tartalomjegyzék

Lektor előszava

Kiadó előszava

A kutatással érintett területek térképe

Előzmények

Bevezető

Kutatási program

Mit jelent a szó: „ház”, és mit jelent: „az épített örökség”?

Kutatás és Értékmentés

Őstől maradott...

Drávaszög és Szlavónia, Településformák

A kutatott falvakban tapasztalt beépítési módok

Alaprajzi kialakítás, belső rend

A népi építészet esztétikája

Népi építészeti szerkezetek anyagok és technológiák

Melléképületek

Kutatás / Népi építészetünk nyomában - Drávaszög

Értékmentés és érték teremtés / Magyar házak program

Baranyai Júlia Népfőiskola és tájház

Felmérések Pélmonostor

Tájház Nagybodolya

Felmérések Nagybodolya

Felmérések Vörösmart

Felmérések Sepse

Felmérések Hercegszőllős

Felmérések Laskó

Kutatás / Népi építészetünk nyomában - Kelet-Szlavónia

Felmérések Kórógy

Tájház

Felmérések Haraszti

Kutatás / Népi építészetünk nyomában - Nyugat-Szlavónia

Felmérések Gerbavác

Felmérések Krestelovác

Felmérések Kis Piszanica

1.ábra: A nagybodolyai római katolikus templom rajzát Csóka Attila és Bögös András készítették

Lektor előszava

dr. Kondor Tamás könyve kiemelkedik a hasonló témájú könyvek sorából. A könyv mélységes alázatról tanúskodik a népi építészet alkotásai megítélésében és szellemiségének továbbéltetésében. Hosszú évek óta folytat kutatómunkát Drávaszög és Szlavónia magyar népi építészettörténeti emlékeinek körében úgy, hogy közben az ott élők ügyes bajos dolgaiban, építészként és egyetemi oktatóként is próbál segítséget adni. Kondor Tamás és hallgatóinak segítségével a horvátországi magyarok az elmúlt évek folyamán népfőiskolát és tájházakat hoztak létre, mostoha körülmények között, de az ügy melletti hatalmas lelkesedéssel mindent elsöpörve a magyarság továbbélésének és a hagyomány dokumentálásának útjából alkottak, missziót teljesítettek, dokumentáltak. Lélekemelő, ahogy ifjú hallgatóival hirdeti az épített örökség mélyről fakadó, ősi tiszteletét a Drávaszögben és Szlavóniában élő emberek között. E tevékenység azonban, mindkét irányban kölcsönös értékekkel bír. Felbecsülhetetlen örökség az a tudás és szeretet, mellyel az ott élő emberek között töltőthedtek fel a fiatalok, s mely tudás lenyomata, most e könyv soraiban és rajzaiban rejlik. A 2006 óta összekovácsolódott kutató csapat, tervező munkája során az eredményeket különféle kiállításokon, szakmai fórumokon és konferenciákon mutatta be. Ezek a rendezvények nagy sikerrel és komoly szakmai színvonalon valósultak meg. E csöppnyi magyar nép végeláthatatlanul szép értékeinek gyümölcsét mutatták be úgy az Anyaország, mint Drávaszög, Szlavónia, Vajdaság, Erdély és a Felvidék népeinek. Hitük, mellyel Kós Károly lépteinek nyomában büszkén haladnak előre, e szétszóratottságra ítélt nép kulturális és szellemi együvé tartozását, az őket erősen összetartó nemzeti tudat kötelékét szimbolizálja. E könyv kitűnő anyaggal illusztrálja törekvésük indokoltságát. A bemutatott értékek megmentése sokkal több támogatást érdemelne, hiszen kincsről van szó, a magyar népi építészet rohamosan pusztuló emlékeinek megmentéséről. Tán még nem késő! Főleg ha az értékmentés, értékteremtő szándékkal párosul….

dr. Bachman Zoltán DLA PTE PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola vezetője, egyetemi tanár Kossuth, Ybl, Pro-Architektura, Prinz és Steindl díjas építész

Kiadó előszava

E könyvet azzal a céllal írtuk, hogy felhívjuk a horvátországi magyarok figyelmét, arra a megszámolhatatlan őseinktől öröklött értékre, melyre büszkék lehetünk, melyet nem szabad elfelednünk és melynek ismeretét és megbecsülését tovább kell adnunk gyermekeink számára.

Mi horvátországi magyarok igazán büszkék lehetünk múltunkra. Nem sodorta el az évszázadok során az itt élőket sem természeti, sem történelmi csapás. Ez a közösség mindig túlélő volt és maradt, így hát van mit mesélni az unokáknak. De hogy az emlékezet ne csak szájhagyomány és rombadőlt épületek sora legyen, íme hát egy könyv, mely segít tisztábban látnunk magyarságunk, történelmi múltunk értékeit.

A bemutatásra kerülő népi építészeti kultúrkincs - megőrizve, felújjítva, idegenforgalmi funkcióba helyezve - az itt élő magyaroknak megélhetést is kínál. Fiataljaink számára a helyben maradás és helyben boldogulás egyik lehetősége. Hogy mennyire tudunk élni ezzel, az még a jövő titka.

Elődeink múltbeli életmódja, a hagyományok, a tradíció melyet őrzünk értékként kezelendő. Drávaszögi és szlavóniai településeink, a bennük élő magyar emberek megérdemlik, hogy ezekeket az értékeket könyvbe, könyvekbe foglalják. Kiadványainkkal és törekvéseinkkel saját kulturális gyökereinkre támaszkodva építjük a jövőnk és állítunk emléket elődeinknek. Kötelességünknek tartjuk, hogy gyermekeinkbe is beleneveljük a szülőföld ismeretét, szeretetét, hogy önazonosságtudatuk sose inogjon meg. Az a nép, amely nem ismeri múltját, annak jövője sincs. Mi magyarok, tudjuk mit köszönhetünk eleinknek és mivel tartozunk utódainknak!

Juhász Sándor a MESZ elnöke

1.fotó: Karancs lakóépület tornáca

Szentlászló

Haraszti

Kopács

Várdaróc

Jelmagyarázat:

- Dávaszög

- Kelet - Szlavónia

- Nyugat Szlavónia

Horvátország térképe, rajta színkóddal megkülönböztetve a kutatással érintett települések, területi egység szerint.

Ki vagyok én?

Anyanyelv nélkül, hazám nélkül, Összetartó közösség nélkül

Mit érhet még a magyarságom?

Nem tudom, csak őrzöm híven, Halálig itt, egy idegen tájon.

Hát így vagyok... Ki vagyok én? Csak az lehetek, aki voltam: Síromig magyar.

Csak egy lehetek, itt és ottan, Egy levele a magyar fának. Leszakadt, megtépett levél, Sodorja, pergeti a szél, Jajongva, síromig él.

Mikes Margit

kutatással érintett települései

1. fotó:

A lakóépület barokkos diszítetségű utcai ablaka

Utcai homlokzat

2. fotó: Oromzati virágdísz és lélekablakok 3. fotó: A ház építőjének neve és az építés dátuma az oromfal vakolatarchitektúrájában

4. fotó: a honvédő háború idején beszakadt tető 5. fotó:

udvarban álló kenyérsütő kemence 6. fotó:

LAKÓÉPÜLET

Kórógy, Milicia Krizsán utca 6.

1. fotó

2. fotó 3. fotó

4. fotó 5. fotó

6. fotó

A jugoszláviai polgárháború, Jugoszlávia szétesése, az önálló Horvátország létrejötte új helyzet elé állította a határon túli magyarság képviselőit és mindazokat, akik helyzetük jobbítása érdekében valamit is tenni szerettek volna. A magyarság aránya, politikaigazdasági - kulturális súlya megváltozott. A 1991-től 1995-ig tartó háború hadszíntérré változtatta magyar többségű falvakat. A Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség területéről elmenekült, több mint hétezer magyar nemzetiségű állampolgár jelentős része nem tért vissza szülőföldjére. Mára a horvátországi magyarok száma tizenhatezer fő körülire tehető, mely népességnek egyharmada a Drávaszögben él, kétharmada szórványokban található meg. Eme elszóratott világban egy-egy tömböt képeznek a szlavóniai szigetmagyarság falvai - Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu. A magyarság intézményrendszere a háborúban nagyrészt megsemmisült vagy alig működött. Kulturális intézmények, könyvtár, múzeum, tájház, tudományos intézet, megszűntek létezni.

Egy ilyen helyzetből kellett, hogy a horvátországi magyarság változást kezdeményezni és irányítani tudó, „kiművelt emberfői”, összefogva a helyben maradó és hazatérő civil társadalmi rétegekkel, újjáteremtsék az elpusztult világot. Iskolákat, gazdaköröket, kultúregyesületeket alapítsanak. Felpezsdítsék kulturális életüket. Újraszervezzék közösségeiket. Megóvják és továbbörökítsék tárgyi és szellemi kultúrájukat. Közösségi házakat és történeti múzeumokat építsenek. Eme építő, identitást erősítő munkához hívta a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) 2004-ben segítségül a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének két oktatóját, Filep Antalt (település és az építkezéskutató) és Vargyas Gábort (tanszékvezető), hogy közösen mérjék fel a Drávaszög és Szlavónia magyar néprajzi gyűjteményeinek és épített örökségének háború utáni állapotát. Az eredmény lesújtó mélységeit Vargyas Gábor szavai méltán szemléltetik:

„Mindaz, amit az előttünk járó néprajzos nemzedék, Andrásfalvy Bertalan, Baranyai Júlia, Lábadi Károly és sokan mások fáradságos munkával, egy élet küzdelmei révén létrehoztak, a szemünk láttára vált az enyészet martalékává.”1

A képen Laskó történelmi főutcájának egy részletét láthatjuk a fennmaradt, bár rossz állapotú épületek sorával. Ezek az épületek mára felújításra kerültek, megőrizvén azt az esztétikai és kulturális igényességet, történelmi identitást, mely az itt élő emberek öröksége.

A képen, egy folyamatot látunk, mely a kortárs falumegújítás esztétikai lábnyomát tükrözi minden egyes településen, ahol nem tisztelik az értéket.

1. fotó

2. fotó

1. fotó:

2. fotó:

E könyv összegzés, melyet a Pécsi Tudományegyetem építész és néprajz szakos oktatói, doktoranduszai és hallgatói, valamint a MESZ munkatársai és Horvátország magyar lakosai közötti együttműködés keretében 2006 óta folyó tudományos kutatásról és közösségépítő munkáról készítettünk.

A honvédő háború pusztításai során rengeteg értékes épület pusztult el. A háború utáni állami újjáépítés jóindulatú segítsége azonban, talán még az ágyuknál is több értéket tett a föld színével egyenlővé, eme soknemzetiségű vidék épített örökségéből, a modernizáció jegyében. Az elmúlt korok építészeti kultúráját, a paraszti építkezés organikus fejlődését tükröző házak helyébe felépített lakó -és középületek már nem kötődnek sem a hely szelleméhez, sem a bennük élő emberek helyi, kulturális vagy éppen nemzeti identitásához. Eszköztelen „szürke” típusházak, melyek a kor építéstechnológiai előírásainak ugyan megfelelnek, de esztétikai értéket csak ritkán képviselnek. A fennmaradt, de már pusztulásnak indult népi építészeti értékeknek nincsen műemléki védettsége, mi több, sok esetben a társadalmi megbecsülés sem fogja fel az elvesztésükkel keletkező űr veszélyeit. Ma még nagyon sok történeti értékkel bíró épület látható a Drávaszögben. Szlavónia rejtett kis falvaiban még egész utcák őrzik a hagyományos építkezés e nemes emlékeit. 2006-hoz viszonyítva azonban e népi műemlékek pusztulási aránya azonban ilyesztő.

Természetesen senki, így mi sem kívánhatjuk a ma emberétől, hogy vidéki lakhelyén korlátozza saját életminőségét, egy múlt századi igényeket kielégítő térstruktúrába élje mindennapjait, olyan építőanyagokból felépített szerkezetek között, melyeknél már lehetősége lenne sokkal magasabb minőségű anyagokat használni és az ebből adódó előnyöket élvezni. A kérdés csak az, hogy mindezt hogyan teszi. Mennyit és milyen módon örökít át saját kulturális örökségéből a jelenbe és milyen értékrétegekkel egészíti ki azt a jövő számára! Minden település, mely életre ítéltetett változik. A történelem lenyomataadódjon az a népesség számának vagy a nemzetiségek eloszlásának változásából, a háborúk pusztításának következményeként, vagy éppen a gazdasági fejlődés hozadékaként - rávetül egy település utcaképére. Ami itt a Drávaszögben és Szlavóniában kissé megnehezíti a feladatunkat, az a területhez és így a kulturális örökséghez való kötődés csökkenése. E területen ma nagyrészt olyan emberek élnek, akiknek gyökerei egy más vidékről valóak. A megmaradt, viszonylag kisszámú „őslakos” (pár száz éve itt élő famíliák) érdekérvényesítő képessége eltörpül a többség ilyen irányú igénytelenségével szemben. Kutatási programunkban, ezekből a negatív folyamatokból adódóan sokrétű feladatot tűztünk ki magunk elé:

Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. Nézd a tarackot, nem árthat annak se aszály, se árvíz, se fagy, se tűz, hiába perzselik azt fönt, s hiába vagdalják alant. ...

Veres Péter

Ha nem lehettél szálfa

1. ábra :

A rajzon a Baranyai Júlia Népfőiskola és Tájház számára megvásárolt lakóingatlan helyszínrajzát, udvari elrendezését látjuk. A rajzot Nagy Viktor készítette,

BARANYAI JÚLIA NÉPFŐISKOLA ÉS TÁJHÁZ

számára megvásárolt ingatlan

Pélmonostor, Vladana Desnice utca 79.

A horvátországi magyarság épített öröksége. Értékmentés - Értékteremtés

földből - ház tudásból - iskola szeretetből - otthon

"A művelődési egyesületek a horvátországi magyar közösség életfájának gyökerei, ezek tartják meg a földben, szállítják az éltető nedveket, teszik lehetővé a megtépázott lombkorona, az ezernyi helyen megsérült törzs megújhodását. A remélhetőleg utolsó európai háborút követő években a művelődési egyesületek újraindulása jelentette, hogy közösségünk még mindig nem mondott le a reményről, s az újfent ránkszakadó tengernyi tragédia, sorscsapás ellenére és közepette, még mindig léteznek rejtett erőtartalékok. A sokszor ösztönös tenniakarástól sarkallt embereket, mint már annyiszor ez idáig, eltakarították a romokat, s ismét nekirugaszkodtak, nem pénzért, nem dicsőségért, hanem mint ezt nemegyszer csendesen és szerényen megjegyzik csak azért, hogy valami legyen. Itt nincs magaskultúra, művészi érték, szárnyalás és szent elrévülés: úgy virítanak ezek a kis embercsoportok falvainkban, mint egykor a muskátli a parasztházak ablakában…"

Juhász Sándor, a MESZ elnöke

Horvátországban az elmúlt szűk másfél évtizedben számos egyesület alakult a magyar néphagyományok, nyelv, művelődés és önazonosságtudat ápolása céljából. Ezek az egyesületek - a legjobb esetben - a helyi kultúrotthonokban tevékenykedtek, ám zömük nem rendelkezett saját helyiséggel. Felismerve ezt a gondot, és okulva az olyan egyesületek példáján, amelyek tevékenysége idővel helyiséghiány miatt elhalt, a Magyar Egyesületek Szövetsége kidolgozta a „Magyar Házak” projektet azzal a céllal, hogy minden tagszervezet számára biztosítsa a közösségi teret - ház, klubhelyiség -, ahol azok zavartalanul tevékenykedhetnek. Ezek a közösségi helyek egyfajta letéteményesei lehetnek a horvátországi magyarság megmaradásának, a magyar kulturális értékek megőrzésének, az identitás megerősödésének.

A „Magyar Házak” egy része az egyesületek működéséhez biztosít megfelelő teret, másik része pedig a helyi néprajzi gyűjteményeknek ad otthont. A projekt egyik első és talán mindmáig legfontosabb elemének megvalósítása 2006-ban kezdődött, mikor is a horvátországi magyarság egyik központjában, Pélmonostoron (Beli Manastir), egy helyben megőrzött népi építészeti műemlékben, megkezdődött a Baranyai Júlia Népfőiskola és „tájház” létrehozása. Ez az épület egy olyan tudományos és kulturális központ, amely egyszerre ad helyet múzeumnak, népfőiskolának és közösségi háznak - mintegy csírájaként az újraépítendő intézményrendszernek.

Az Apáczai Közalapítvány támogatásának köszönhetően a 2006 végén sor kerülhetett a kiválasztott épület megvételére. Az épület egy kb. 120 éves ház, 4 egymásba nyíló helyiséggel, két kamrával és gazdasági épületekkel, 2 hektár földterülettel.

3. ábra

4. ábra

5. ábra

1. ábra

2. ábra

BARANYAI JÚLIA

NÉPFŐISKOLA ÉS TÁJHÁZ

felmérési tervek

Pélmonostor, Vladana Desnice utca 79.

Baranyai Júlia Népfőiskola és tájház

A PTE PMMK Építészeti és Tervezési Ismeretek Tanszéke által, dr. Kondor Tamás vezetésével, Nagy Viktor, Zilahi Péter, Dancs Tamás, Tiber Zita, Etlinger József, Bartkó Tamás, Durkó András, Keresnyei Johanna, Boldóczki Róbert közreműködésével készített tájház és népfőiskola tervek alapján a MESZ a házat 2007-ben helyreállíttatta, majd 2008 nyarán, a nyári felmérőtábor keretein belül, Kücsán József és dr. Vargyas Gábor vezetésével, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak közreműködésével, a PTE BTK Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének hallgatói és a MESZ munkatársai, a horvátországi magyarok bőkezű adományaiból berendezték a tájházat. A népfőiskola funkciójához szükséges épületrész kialakítására 2009-ben került sor.

A megvásárolt épület a helyi szerb ortodox templom mellet helyezkedik el. Valószínűleg módosabb család építette. A felméréskor három szoba, konyha, fürdő, tárolók voltak benne találhatók. Régen az utcai bejárat a tornác végében lehetett, de később ezt felfalazták és ablak került a helyére. A tornácra két lépcsőn is fel lehetett jutni. Ebből következik, hogy a háznak két bejárata volt, egy lakó és egy gazdasági részhez vezető. A szobák padlóburkolataként találtunk hajópadlót, parkettát, kőburkolatot és padlószőnyeget is. Ezek az évek folyamán cserélődtek, változtak. A falazatok anyaga vályogtégla, az utca homlokzat vegyes falszerkezet (vályogtégla és kisméretű tömör tégla). A tornác oszlopainál csak téglát alkalmaztak. A falazatok alatti alapozás szintén kisméretű tégla.

A helységeket bejárva azt tapasztaltuk, hogy a tornác felöli falak jelentős mértékben feláztak, míg az épület másik oldalán a falak a sarkokban végigrepedtek, szinte az összes csatlakozásnál. A főhomlokzaton és az udvar felől is találhatunk vakolatdíszeket az eresz alatt. Csak az udvar felől készült csapadékvíz elvezető csatorna.

A ház nyugati végében alakították ki a füstölőt. A padláson megtaláltuk egy szabadkémény maradványait, ami arra utal, hogy a felméréskor talált fürdőszoba és a tárolók helyén régen konyha vagy füstölő volt. A födém típusa pólyás fafödém. A fedélszerkezet egyszerű két állószékes fedélszék, míg a tető héjalása palafedés volt. Melléképületei közül csak a góré maradt meg használható állapotban. Az alsó szinten található a két csirkeól, a disznóól és a tároló. A felső szint két részből áll. Az egyik a kukoricagóré, a másik egy lerekeszthető szemes termény tároló. A kukoricagóré padlózata pallóterítés, ami a födémgerendákra van fektetve. A gabonatároló zsilipszerűen lerekeszthető deszkákkal. Az oldalfalakon kiugró téglák fognak közre faoszlopokat. Az oszlopokba nút van vésve, ezekbe lehet a deszkákat zsilipelt rendszerben felülről belecsúsztatni. A kukoricagóré fa szerkezete csapokkal kapcsolódik egymáshoz. Helyenként ezt megerősítették néhány ácskapoccsal is.

A góré mellett található rom valószínűleg istálló lehetett. Egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy lovat vagy esetleg marhát tartottak benne. Ennek az épületnek az anyaga vályogtégla, de a lábazat és az alapozás tégla. A tetőszerkezetéről nincs semmilyen adat. Csak néhány födémgerenda, és a leszakadt mestergerenda maradt meg. A harmadik melléképületből csak a térdmagasságú falak maradtak.

BARANYAI JÚLIA NÉPFŐISKOLA ÉS TÁJHÁZ tájház belső terei

gereben Pfaff varógép a szabóműhelyből

1. fotó:

2. fotó: szövőszék 3. fotó: tilók 4. fotó: a tájház lakószobája az 1920-as évekből származó bútorokkal van berendezve

5. fotó: köszörű 6. fotó:

Pélmonostor, Vladana Desnice utca 79.

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

6. fotó

Felújítás és bővítés

Apélmonostoritájház nagyszerűpéldája aXX.századiparaszti kultúrabemutatásának.A helyreállított épület és a benne kialakított több évtizedet átölelő tárgyi örökséggel bíró kiállítás, méltó módon képviseli a helyi magyarság történelmét. A tájház berendezését komoly restaurálási munka előzte meg, ennek során a begyűjtött, nagyrészt XX. század elejéről és közepéről származó bútorokat és tárgyakat az esetleges kártevők miatt konzerválni, fertőtleníteni kellett. A lakószoba a XX. század első harmadára, a konyha a középső harmadára jellemzően került berendezésre, ugyanakkor egy helyiség a textil feldolgozásának bemutatására szolgáló helyiségként lett kialakítva rokkákkal, tilókkal, kendertörővel és szövőszékkel. A negyedik helyiségben szabóműhelyt alakítottunk ki. Varrógép,szabóasztal,vasaló,vasalómelegítő kályha és próbababák teszik hangulatossá aszobát.Ezaszabóműhelyegyébkéntamúltszázad50-60-aséveittükrözi.

A tájház lakóterek mögötti szekciójában berendezett füstös konyha, beépített csikós tűzhellyel, padlásfeljáróval

7. fotó :

Pélmonostor,VladanaDesniceutca79.

terített asztal az elülső konyhában

8. fotó :

9. fotó : A tájház második helyiségében berendezett konyha az 50-es évek hangulatát idézi

7. fotó

8. fotó

utcai nézet montázs udvari látvány a népfőiskola bejáratáról

és a népfőiskola találkozásáról

BARANYAI JÚLIA NÉPFŐISKOLA ÉS TÁJHÁZ

1. kép:

2. kép: északi nézet a tájház

3. kép:

Pélmonostor,VladanaDesniceutca79.

2. kép

3. kép

1. kép

tervei

észak-nyugati nézet a népvőiskola és a toldalék funkciók tömbjének

csatlakozásáról hátsóudvari látvány

földszinti

BARANYAI JÚLIA NÉPFŐISKOLA ÉS TÁJHÁZ tervei

Pélmonostor,VladanaDesniceutca79.

Atájház bővítésehelyetadanépfőiskolának,melytervezetttömegével,egyszerremutatja be az öröklött értékek pozitív módon történő újraértelmezését, és otthonként szolgál a szellemi örökség továbbadására is! A tervezett épület rajzain jól látható az elképzelt jövő! A fiatalság szellemi és gyakorlati oktatásának szentelt intézmény olyan szakmákat ad tanulóinak kezébe, melyekkel megélhetésük helyben is megoldottá válik. Az intézmény elülső (meglévő)épületében a tájház funkció, mint az „Őstőlöröklött…”tudás szimbóluma kapott helyet, míg a hátulsó épületben az elméleti oktatás és a gyakorlati munka terei lettekelhelyezve.Akettőtvizuálisanösszekötőésmégiskontrasztosanelválasztónyaktag a fogadóteret és az üzemeltetés helyiségeit rejti magába! A hallgatók, az általuk felmért épületből, a táborokban megszerzett tudás segítségével iskolát alkottak! A tervek és a megvalósulás, bár mutat némi különbséget, összességében a létrejött épület tükrözi a jövőbe vetett töretlen hitet, tenni akarást, a megóvni kívánt örökség inspiráló erejét és a teremtettértékekkelvalóegyüvétartozását.

4. kép:

5. kép: megvalósult utcai nézet

6. kép:

2. ábra

1. ábra

6. kép

5. kép

4. kép

tervezett

alaprajz 1. ábra: tervezett tetőtéri alaprajz

2. ábra:

A rajzon a Baranyai Júlia Népfőiskola hosszútávú fejlesztésének koncepcióvázlatát látjuk egy helyszínrajzon ábrázolva.

BARANYAI JÚLIA NÉPFŐISKOLA ÉS SKANZEN

Az egyre bővülő néprajzi gyűjtemény számára, a felmérő-táborok során fellelt, elhagyott, de magas építészeti értékkel bíró épületekből építene a meglévő népfőiskola hátsó udvarába egy skanzent a MESZ. Ezek az épületek szolgálnának a drávaszögi és szlavóniai falvak életét bemutató szabadtéri néprajzi múzeum számára, épített örökségül, a népfőiskola számára pedig a továbbképzések méltó helyéül. Az áttelepített házak egysége, egyszerre lenne a térségben működő nemzetiségi összefogás szimbolikus jelképe, hisz a területen élő magyar, szerb, horvát, sváb népek építési kulturája gyakran már szétválaszthatatlanul összenőtt. Mi sem bizonyítja jobban az elképzelés helytállóságát, hogy maga a program is csak a szomszédos szerb templom területével együttvalósíthatómeg.Amegmentettépületekmellett,szükségleszolyanújépületekreis aterületen,melyeka meglévő épületekbenelnemhelyezhetőiskolafunkciókat(műhelyek, tantermek) foglalják magukba. Ezekkel az épületekkel szeretnénk egyben iskolapéldát is mutatni, hogy milyen módon és eszközökkel lehet egy értékes épített környezetben úgy újatalkotni,hogy azértékesörökségrétegkéntegészíthessekiameglévőt.Az építés,ésa használatközben (iskolai,múzeumiés turisztikaihasznosítás)újközösségek jönnek létre, és meglévő emberi kapcsolatok erősödnek meg. Összefogás, hit, tanulni és tenniakarás. Ennyi az, amire szükség van e munkához, vagy akár az élethez. Hisszük, hogy az a fajta életszemlélet,melyetejövőbeniházakésaziskolábanfolyóoktatásközvetítenekazittélő és ide ellátogató emberek irányába, pozitív irányba lendítik a horvátországi magyarok jövőjét éppúgy, mint a nemzetiségi kulturák identitásának megőrzését a globalizált homogenitássalszemben.

Iskolát kell építeni ahhoz, hogy értékeink megmaradjanak, hogy tudásunk fejlődjön, hogy nemzeti létünk újabb és újabb generációkon keresztül éljen tovább! Szakmát tanítunk, hogy a fiatalok helyben maradjanak. Pozitív példát mutatunk, hogy helyes értékrend szerintéljenek!Közösségetteremtünk,hogyegyüttmaradjanak!

1. ábra : Pélmonostor,VladanaDesniceutca79.

Az épület a Napfény utcában áll. A telekhatárra épített családi ház alaprajzi elrendezése a hagyományos elrendezést követi: az utca felőli tiszta szoba a konyhán keresztül közelíthető meg. Szintén a középső osztatból nyílik a hátsó lakókamra. A tömeghez láthatóan utólag építettek hozzá egy szabadkéményes konyhát, ahonnan a padlásra is fel lehet jutni. Az épület falazata vert földfal. A fedélszék kialakítása több érdekes részletet rejt. Ilyen például, hogy a főállások szerkezetikialakítása nemcsak a toldalék épületrésznél különbözik (kétállószékes), hanem a háromsejtes ház eredeti alapterületén belül is más (torokgerendás-ollós).Az egyik lehetséges magyarázat egy tűzkár utáni helyreállítás demegeshet,hogyakorábbikonyhafölötti fedélszékrészt a funkció hátulsó részre építésekor alakították át. Az épület egyszerű, zárt tömegrendezése, árulkodik lakóinak anyagi lehetőségeiről is. Tornác nincs, az udvari munkát a kiszélesített ereszalja védelmében végzik. Az épület ablakai kis méretűek, hisz az alváson túl, lakosainak élete a földeken folyt. A födém, a területre jellemző pólyás fafödém. Az utcai nyílászárók nem úszták meg a szocializmus átrendezési elveit. Az épület végóráitéli.

Fedélszék csomóponti részletei Fedélszék alaprajza

LAKÓÉPÜLET

Pélmonostor,Sučanautca51.

1. fotó

3. ábra

1. ábra

2. ábra

4. ábra

1. ábra : 2. ábra : Földszinti alaprajz 3. ábra : Udvari, déli homlokzat 4. ábra :

1. fotó : Az épület kétállószékes fedélszék állásának fotója

Grafika az épület utcai oldaláról

6. ábra :

5. ábra : Grafika az épület hátsó konyhájának bejáratáról

2.

: Utcai homlokzat

3.

: Felmérési hangulatkép

4.

: Hátsó konyha ajtaja

LAKÓÉPÜLET Pélmonostor,Sučanautca51.

fotó

6. ábra

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. ábra

fotó

fotó

1889 -ben, mikor ez a ház épült, Pélmonostor gazdasága virágzott. Felméréseink során több XIX. sz. közepéről - végéről származó portát találtunk, melyek úgy lakóhelyiségeik számában,mintmelléképületekméretében egy gazdag és folyamatosan fejlődő társadalmi létre utalnak. Az épület utcára merőleges hossztengelyén négy egymás mögé sorolt lakóteret találunk, melyeket konyha, kamra és annak tornác felőli oldalfalába rejtetten padlásfeljáró és pincébe vezető lépcső követ. A második lakótérként szolgáló helyiség a korábbi konyha területe, mely a lakók számának gyarapodásával hátrébb költözött. A lakófunkció sorolásának végén a gazdasági funkciók elhelyezése egy hajlított épüleformálási rendet követ. A hossztengelyen ól, majd merőlegesen befordítva műhely, istálló és fedett szín zárja a sort. A hátsó udvar felől toldalékként csatlakozik a sertésól. Utcai barokkos homlokzatával, végigfutó ritmikus tornácával, védett udvarával, olyan elhagyott épület ez, mely közösségi funkcióként való hasznosítással (nyári iskola, kézműves ház, stb.) megmenthető lenneapusztulástól.

2. ábra

Pélmonostor,Osječkautca121.

1. ábra

Műhely

Konyha

LAKÓÉPÜLET

1. fotó

Pélmonostor,Osječkautca121.

2. fotó

3. fotó

4. fotó

1. fotó : Tornác belső világa

2. fotó : Kovácsoltvas ablakrács díszítése

3. fotó : Dél-keleti látkép

4. fotó : Utcai homlokzat

Ez az épületegyüttes, éppúgy mint az előző, egy gazdag paraszti képét mutatja. Maga a telek beépítése azonban, sokkal tisztábban mutatja az épületeggyüttestől külön tömegben megvalósult melléképületek helyzeti elrendezését. A disznóól itt a kukoricagóré alatt, az elülső udvarban helyezkedik el. Baranyában meglehetősen elterjedt ez a funkciótársításból adódó forma, melyet e helyütt az utca vonalára kitolva találunk, mintegy utalás képpen a portát lakók tehetősségére. A telek elülső udvarának déli oldala sűrűn beépített. Ólak, füstölő, kút, nyárikonyha. A hajlított istálló és a keresztbeforduló csűr mögött, a kocsiszín, tárolóésújabbólhúzódik.

A ház műszaki állapota a folyamatosan romlik. A vályog -és égetett agyagtéglából készült vegyesfalazat az udvari oldalon még jólbírja terhét, de az északioldal egy

10 méteres hosszon az alap hiányából és az esővíz elvezetésének megoldatlanságából fakadóan kidőlt. A kétállószékes, egyébként jó állapotban lévő tetőszerkezet ezen a szakaszon csak az ideiglenes kitámasztásnak köszönhetően nem szakad le. Az a kiterjedt gazdasági tevékenység, mely ezt az épületet létrehozta, megszűnt létezni.

A pár éve még jó állapotúnak tűnő épület ma márromos,míg holnaptán márnemis lesz. A homlokzat és a tornác még fellelhető szépsége azonban árulkodik arról a cizellált részletgazdagságról, mellyel a házat építő ember kívánta megjeleníteni saját erkölcsi magatartását az épített környezet által. Ugyanígy a melléképületek szinezett téglafelületei és fürészelt deszkapárkányának mintái, vagy a szecessziós kútfelépítmény, magával ragadó hangulatot teremt az elmúlás árnyékában. Az épületben talált tárgyak közül két századfordulós fatiló a Baranyai Júlia Népfőiskola és Tájház kiállításának részétképezik.

Földszinti alaprajz Udvari hosszhomlokzatok, fő -és melléképületek

LAKÓÉPÜLET

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Pélmonostor,VladanaDesniceutca51.

1. ábra :

2. ábra : Utcai homlokzat 3. ábra : Látványkép az udvarról 4. ábra :

1. fotó : Szecessziós öntött vas udvari kút

2. fotó : Góré fürészelt ereszdíszítése

3. fotó : Kukoricagóré alatta disznó ól

4. fotó : Utcai homlokzat

5. fotó : Udvari homlokzat és tornác látképe

Pélmonostor,VladanaDesniceutca51. LAKÓÉPÜLET

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

Az 1920-ban épült lakóház legszembetűnőbb részlete, a tornác kapuzatként megfogalmazott két bejárata. Egyiken szőlőfürtök és indák, másikon boroskancsó és az azt tartó kezek mutatják, hogy az egykori építtető szőlőműveléssel foglalkozott. Az építés dátuma és a tulaj nevének monogramja, az első kapun látható. Az épület nyugodt ritmikáját némileg felülírja az a népi eklektika, mely az utcai homlokzatot gazdagítja. Sajnos, a keresztbe forduló csűr eredeti tömegét és szerkezetét már csak nyomokban lehetett felfedezni az átépítés igénytelenségéből fakadóan. Ez a fajta pusztulás, talán még veszélyesebb, mint amit az idő és az elhagyatottság okozhat, hiszen anyagi lehetőség lenne, csak igény nincs az érték megóvására. A főépület alaprajzi elrendezésében nyolc helyiség sorolódik egymás után. Érdekes kapcsolati rendszer, hogy az első négy, kettesével alakít ki külön bejáratú szobakonyha egységet. A második szakasz felméréskori képe kamrát, wc-t és ólakat mutat, de a tornác második kapuzatának hangsúlya a szőlő feldolgozásának helyiségeireutal,minteredetifunkció.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

1. fotó : Tornác díszített kapuzata

2. fotó : Oszlopfő díszítés lakóépület

3. fotó : Oszlop díszítés csűr

4. fotó : Utcai homlokzat látképe

LAKÓÉPÜLET

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

Pélmonostor,VladanaDesniceutca26.

4. ábra

Grafika az épület bejáratáról 4. ábra :

A tájház utcai nézete A tájház tornáca

Parfümszóró a borbélyműhelyből

4. fotó: Kelengyés szekrény a tiszta szobában

A fotón a felújított tájház bejárattól, az utca irányába eső sokac szobájának berendezése látható.

TÁJHÁZ NAGYBODOLYA

Nagybodolya,Főutca20.

1. fotó:

2. fotó:

3. fotó:

3. fotó

1. fotó

5. fotó

4. fotó

5. fotó:

2. fotó

A fotón a felújított tájház hátsó, tiszta szobájának berendezése látható.

A nagybodolyai tájház 2011 novemberében került átadásra. A tárlat korábbi keltezésű, 2009-benalakultki ahelyihagyományőrző egyesület szorgalmazásban,JeszenszkiMária vezetése alatt. A tájház számára megvásárolt épület a XIX. sz végéről származtatható. Alaprajzi elrendezésében öt osztat figyelhető meg. Érdekesség, hogy a középső helyiség az épület magját adó pitvar és füstös konyha területe. Ezzel egy a háromsejtű alapmag fejlődési rendszerét felülírva, két-két helyiséget sorol az utca és a kert irányába. Megvizsgálva a tető -és födémszerkezetet beigazolódott, hogy ez a rendszer nem egy bővítés eredménye, hanem az építéskor meghatározott alapstruktúra. Elmondások alapján, az utcafronti helyiség, külön bejárattal, már eredetileg is borbélyműhelynek épült. A tájház jelenlegi berendezése is ezt a funkciót tükrözi. További érdekesség az épület tüzelőberendezésének fejlődése, melyből egy időben mutatkozik meg a füstölőként használt korábbi boltozott szabadkéményes füstöskonyha és a füstgerenda alá utólag beépített csikós tűzhely. A konyhától jobbra és balra egy-egy lakószoba található, melyekből az utca felé esőben a magyar nép hagyományait bemutató tér van kialakítva, míg az udvar felőliben a sokac kultúrát tükröző lakótér került berendezésre. E két kultúra egymás melletisége szimbolizálja azt a békés együttélést, mely e környék népeire, és alkotó mindennapjaira jellemző. Az ötös egység végén találjuk az épület kamráját és padlásfeljárójátazidetartozógazdaságieszközökkel.

A népi klasszicizmust képviseli az épület déli oldalát diszítő, köroszlopos, melvédes tornác, melynek boltíves oszlopzáródásai oly emberien széppé varázsolják az egyszerű tömeget.Afehéren szikrázó homlokzatfényárnyék plasztikusjátéka,szinte márfeledtetia tornác használati funkcióját, az esőtől védett munkatér szerepkört, ahol annak idején a kukoricafosztásfolyt.

A léckerítéssel körbevettudvar hátsó szegletében egy fahombár vár még felújításra, mely a környék, de még inkább a nyugatabbra lévő szlavón területek, néhol még ma is használatosmagtárolóépülete.

7. fotó:

TÁJHÁZ NAGYBODOLYA

Nagybodolya,Főutca20.

Tájház Nagybodolya

8. fotó:

8. fotó

Szenteltvíz tartó a tisztaszobából

6. fotó

7. fotó

9. fotó

9. fotó:

6. fotó: Pillanatkép a tisztaszoba asztaláról az Újszövetséggel Hozsanna / Énekes könyv

LAKÓÉPÜLET (későbbi tájház)

Nagybodolya,Főutca20.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

5. ábra

5. ábra : Alaprajz

4. ábra : Hosszmetszet

3. ábra : Udvari homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Grafika az épület udvari oldaláról Grafika az épület utcai oldaláról

4. ábra

A

LAKÓÉPÜLET

(későbbi tájház) Nagybodolya,Főutca20.

6. ábra

1. fotó

4. fotó

2. fotó

6. ábra : Utcai homlokzat és keresztmetszet

korábbi füstös konyha, majd füstölő funkció, füstgyűjtő / elvezető tégla boltozata a padlásról nézve

3. fotó : Csikóstűzhely a füstgerenda alá építve 2. fotó : Tornác oszlopsora 1. fotó :

3. fotó

Utcai homlokzat 4. fotó :

Heffler Éva (született Tímár Éva) néni háza ma Nagybodolya talán legöregebb épülete, lakója szerint akár két-, háromszázévesislehet.

Éva néni 1919-ben született és 1935-ben ment férjhez Hefler Ádámhoz. Egy lányuk volt, Heffler Erzsébet. A házat 1969-ben vásárolták rokonuktól, Heffler Toncsitól, akiaz épületbenszódagyáratüzemeltetett.

Éva néni ma már nem lehet közöttünk, de lánya tovább őrzi és lakja ezt a gyönyörű épületet.

Korábban a ház nádfedeles volt, azonban a nád folytonos fenntartási és csere költségei miatt, Éva néni a katolikus templomban végzett munkájáért kapott pénzből az akkori időben biztosabb megoldást nyúltó hullámpalára cserélte a fedést. Éva néni a mezőgazdaságban dolgozott, napszámba járt, a harangozásért földet kapott, a ház mögötti kertetművelteésállatokattartott.

A ház alaprajzi felépítése egyszerű, az utcafronton egy szoba, utána pitvar és konyha, majd még egy lakószoba. Zárásnak kamra és tároló következik mely korábban a szóda gyártásának helyisége lehetett.

LAKÓÉPÜLET

Nagybodolya,Főutca18.

3. ábra

2. ábra

1. ábra

3. ábra : Alaprajz és udvari homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Grafika az épület utcai ablakáról

Grafika az épület utcai oldaláról

4. ábra

1. fotó

Nagybodolya,Főutca18.

4. ábra : Grafika a kéményről Heffler Éva néni 2006-ban az épület felmérésekor 1. fotó :

2. fotó

5. fotó

3. fotó

4. fotó

Tornác látképe 2. fotó : Belső kép a tiszta szobáról 3. fotó : Tyúkól látképe 4. fotó : Az épület utcai homlokzata 5. fotó :

LAKÓÉPÜLET (elbontva)

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Nagybodolya,Főutca16.

4. ábra : Grafika az épület utcai oldaláról

3. ábra : Udvari homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Földszinti alaprajz Grafika az épület tornácáról

LAKÓÉPÜLET (elbontva) Nagybodolya,Főutca16.

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

Udvari, déli homlokzat és melléképület

4. fotó : Utcai látkép 3. fotó : Az épület bakdúcos fedélszékének fotója

2. fotó : Tornác látképe

1. fotó :

A telken két főépület ált 2006-ban. Szomorú pusztulásukat a bevezetőben bemutatott képsor példázza. A következő oldalakon bemutatott közel 150 éves lakóház első tulajdonosa Mayor János kovácsmester volt. Feleségével, Sánta Katával a 20. század elején Chicagóba ment szerencsét próbálni és onnan meggazdagodva tértek haza. Felépítették „bodolai” cseréptetejű házukat, ami két szobából, egy füstölőből és két konyhából állt. A házhoz tartozott még két kocsibeálló, egy nádfedelű istálló, és egy góré is. A lakóház mellé építettek fel kocsmájukat (ennek rajzai láthatók e két oldalon). A család gazdag volt, a kocsma bevétele mellett mezőgazdaságból éltek, cséplőgépük, kukorica- és búzadarálójuk, fafűrészükisvolt.

A házat őket követően Mayor József (Mayor János fia) és felesége, Weber Hajnalka lakta, akik szintén Amerikába távoztak. Az üresen maradt, jóállapotú épületeket,melyekafaluékességeivoltak, az elmúlt öt év alatt egy vállalkozó szépen lassan, turisztikai hasznosítással hitegetve a település lakóit, eltörölte a föld színéről. Békeporaikra.

Nagybodolya,Főutca16.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

VOLT KOCSMAÉPÜLET (elbontva)

3. ábra :

Grafika az utcai homlokzatról

2. ábra :

1. ábra : Földszinti alaprajz

Utcai homlokzat rajza

1. fotó

4. ábra

2. fotó

utcakép a telken lévő két házról

2. fotó :

archív utcakép, Gombárovics Erzsébet tulajdona

1. fotó :

5. ábra

6. ábra : Keresztmetszet

6. ábra

5. ábra : Helyszínrajz

4. ábra : Grafika az épület utcai ablakáról

Az épület, melyhez a felmért présház is tartozik egykor gazdasági épületként szolgált, de ott jártunkkor lakóházként üzemelt. Az első két utcafronti szoba, mint bővítmény került rá körülbelül negyven éve. A lakók mezőgazdasággal, szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az általunk feldolgozott szeszfőzde épülete a megtermelt javak feldolgozására szolgált. Valai vályog -és égetett agyagtáglából vannak. Először egy önálló présház készülhetett el, melyhez toldalékként csatolták a szeszfőzéshez szükséges helyiségeket. Bözsi néni (lakó) 82 éves kora miatt egyedül már nehezen bírja ellátni a gazdasággal kapcsolatos teendőket, így az épületek állaga jelentősenmegromlott.

PRÉSHÁZ - PÁLINKAFŐZŐ

Nagybodolya,Planina103.

1. ábra

2. ábra

5. ábra

4. ábra

3. ábra

5. ábra : Látványkép a dűlőút felől

4. ábra : Déli homlokzat

3. ábra : Keleti és északi homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Alaprajz Keresztmetszet

PRÉSHÁZ - PÁLINKAFŐZŐ

Nagybodolya,Planina103.

6. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

6. ábra : Homlokzati rajz Fotó a dűlő felől 4. fotó : Fotó előről 3. fotó : Kukorica dáráló 2. fotó : Szeszfőző bejárata és ablaka 1. fotó :

Julka néni háza Nagybodolyán a szurdokban (115. házszámú) Julka néni kisugárzásában, és abban a házban, melyben éldegél, van valami meseszerű. Hirtelen bontakozik ki a szurdokbéli fák öleléséből a kis telek, a házzal és a présházzal, amely egy hosszú pincében végződik; meg az udvaron álló kemencévelésólakkal.

Maga az épület valamikor 1950-’60 körül épülhetett, jelenlegi tulajdonosa 1970 óta lakik benne. A dimbes-dombos szurdokba emelt lakóház udvarán keskeny, kövekből kirakott lépcső fut fel a ház tornácára, egyikoldalánfakorláttal.

A présházban – amit nagybátyja, Lénárt István épített –ma márcsak öreg bútorok, ládák vannak, régebben itt dolgozták fel a szőlőt, itt főztek nyáron a sparhelten,és itt is étkeztek. Az udvaron álló kemencében Julka néni régebben kenyeret, kalácsot sütött,mamárcsakpaprikátszárítbenne.

„… de most már sok a duma…” /Julka néni/

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

1. fotó

4. ábra : Hossz -és keresztmetszet

3. ábra : Részletrajz a présház kapuja fölötti szemben lévő kovácsolt vas rácsról

2. ábra :

1. ábra : Alaprajz Főhomlokzati kép

Julka néni a présház kapujában 1. fotó : PRÉSHÁZ Nagybodolya,Planina115.

2. fotó : Présház látképe az udvarból

3. fotó : Oszlopfejezet virág és napszimbólummal

4. fotó : Fedett szín az istálló előtt

Kenyérsütő kemence az udvaron

PRÉSHÁZ

5. fotó : Nagybodolya,Planina115.

5. ábra

2. fotó

3. fotó

4. fotó

Az egyház által tiltott népi imádságok, a plébánosok fegyelmezése ellenére is megmaradtak,aDrávaszögbenis.Kétváltozataisismertugyanannakazimának.Azegyik változat, egy asszonyi imádság a vasárnap délutáni litánián, amikor nem volt jelen a plébános.PatakyAndrás néprajzkutatószámára eváltozatmegismerése,Csapó Rozálián keresztülváltlehetségessé Nagybodolyán.Amásik népiimádságota kopácsi GyőrfiIlona örökségeként jegyezte le, kit nagyanyja tanítottmeg rá.Az imádság mindkétváltozatában megjelenik azarany,anapnak,az életnek ajelképe,s ezenkívüla népmesékbőlisismert hármas és hetes szám. A kopácsi változatban a pirgátilum tüze is szerepel, amely kétségtelenül a tisztítótűz, a purgatórium tájnyelvi alakja. Feltételezem, hogy a XVI. századireformációelőttiidőkmaradványa.

I.változat:

„Kelj föl Mária. Szól a kakas, Elfogták a szent fiadat, Dárdával dárdázták, Koronával koronázták, Hét csöpp vérit kiengedték, Az angyalok fölszedték, Arany tálra tëtték, Az Isten elé vitték. Ámen”

Csapó Rozália (Nagybodolya)

II.változat:

„Kakas szólamlik, kelj föl Mária, Mert a zsidók elfogták a Jézuskát, Körösztfára feszítötték, Vasszegekkel megszëgelték, Három csöpp vére elcsöppent, Az angyalok aranytányérra tëtték, És az Isten színe elé vitték. Aki ezt az imádságot, Naponta háromszor elmondja, Nem engedöm pirgátilum tüzibe, Igazítom igaz útra, Mennyországnak kapujába, - Ámen.”

Győrfi Ilona (Kopács)

A rajz Szent Donátus búcsújáró helyének képtartóját mutatja

KATOLIKUS TEMPLOM

1. ábra

Helyszínrajz Hosszmetszet Nagybodolya,Temetődomb.

1. ábra :

2. ábra : Alaprajz 3. ábra :

1. fotó :

Keresztmetszet 4. ábra : Nyugati homlokzat 5. ábra : Fotó a Welches család kriptájának bejáratáról

2. ábra

3. ábra

4. ábra

7. ábra

6. ábra

5. ábra

1. fotó

Déli homlokzat 6. ábra : Homlokzati akvarell (Welches család kriptája)

7. ábra :

8. ábra

Északi homlokzat 8. ábra :

KATOLIKUS TEMPLOM

2. fotó : Fotó a templom bejáratáról ÉNY-i irányból

3. fotó : A templom orgonájának billentyűzete

4. fotó : Fedélszék

5. fotó : Feszület az Úr asztalán

2. fotó

3. fotó

6. fotó

5. fotó

Nagybodolya,Temetődomb.

4. fotó

6. fotó : Templom belső karzattal

Ötven éve öt-hat kocsma működött Vörösmarton. Bennük rendszeres élőzene szólt. Két cigányzenekar és egy tamburazenekar járta a falut és a környező településeket. Az egyik régi kocsmaépületben ma Tompek

Zsuzsanna lakik. A házat még nagyszülei építették, akik a kocsmát működtették. Vezetését később

Zsuzsa néni szülei vették át. Az utca felőli első szoba volt a kocsma, a gangszoba, ahol a nép mulatott. A hátsó szobákban a tulajdonosok

laktak. A ház mellett az udvaron egy kis pincében tárolták a fogyasztásra szánt italokat. A családnak egy nagy

pincéje is volt a falu református

1. fotó:

Archív fotó az utca irányából

pincesorán. A kocsma 1958-59 körül zárt be, a működtetők megöregedtek, nem volt ki folytassa a munkát. RÉGI

1. ábra:

Belső udvar nyugati homlokzat

2. ábra: Akvarell kép az utca irányából

3. ábra: Alaprajz

1. ábra

2. ábra

3. ábra

1. fotó

Belső udvar déli homlokzat 5. ábra : Akvarell a bejárati lépcsőről 6. ábra : Akvarell az utcai homlokzatról

:

RÉGI KOCSMA ÉPÜLET

4. ábra

6. ábra

5. ábra

7. ábra

Vörösmart,Zeljeznickautca8.

A Drávaszög mediterrán jellegű klímája kifejezettenkedvezaszőlőtermesztéshez. A Baranyabáni dombság körül elhelyezkedő falvak, kitűnű borok szülőhelyévé váltak az elmúlt évszázadok folyamán. Ezek közül is kiemelkedik Vörösmart, ahol a XIII. századból is származnakmárutalások aszőlészetreés borkészítésre. A terület morfológiai adottsága és talajának összetétele általánosan véve kedvezett a mezőgazdasági termelésnek, így a szőlőés a gyümölcstermesztésnek. A szőlő és borkultúra történelmi visszavezetése egészen a római időkig nyúlik vissza ezen a területen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az i.sz. III. századból származó oltárkő, melyet az akkor itt élő rómaiak emeltek a Pogán dombon Liber-nek, a szőlő és bor istenének. Az oltár felirata árulkodik az itt termett szőlő fajtáinak egy részéről, melyek közt csemegeszőlő, aprószemű gömbölyű szőlő, és borostyánlevelű cabaliai szőlő is van. A Liberoltár (Zágrábi Archeológiai Múzeum , CIL III 10275) feliratának olvasható részei (Lábadi Károly: Boranyja14):

DEOLIBPATRI

AVRCONS…..VS

EXPRO.…..

INSToQVIVIRIBVS

SVISINSERV.T

PERINSTANTVE

NANTIFILISVI

VINEAEARPCCCC

EXHISoVCVPENIS

VTERMINIS

VVALLESIBVS

VCABALLIORI

Grafika, részlet a katolikus pincesorról

1. fotó : Katolikus templom

2 fotó :

A pincesor látványa háttérben a katolikus templom tornyával

Vörösmart

2. fotó

1. ábra

KATOLIKUS PINCESOR

1. ábra :

1. fotó

Grafika, részlet a református pincesorról

A pincesor látványa háttérben a református templom tornyával

REFORMÁTUS PINCESOR

Vörösmart

2. ábra :

3. fotó : Református templom

4. fotó :

3. fotó

4. fotó

2. ábra

A török időkben ideérkező rácok, magukkal hozták a Kadarka szőlőt, mely hamarost leváltotta az addig itt meghonosodottfehérszőlőfajtákat.Atörök hódoltság idejében Vörösmart dunai kikötőjének és vámfelvevő szerepének köszönhetően kiemelkedett a többi borászattalfoglalkozótelepüléssorából. AnagyfellendülésaXVIII–XIX.században következett be, amikor földesurak, uradalmuk jövedelmeinek fokozására, a jobbágyoknak is kedvezményeket biztosítottak a szőlőtelepítés érdekében. Az 1860-as évektől szinte az egész szőlőhegyen új pincéket építettek a gazdák.

A fejlődést az 1891-ben berobbant filoxéra pusztítása akasztotta meg. Viszont amilyen gyorsan pusztult el a fertőzött területeken a szőlő, olyan gyorsan rekonstruálták a területet. Korábban nagyrészt a vörös fajtákat termesztették. De az új oltványos szőlők elterjedésével nagy fordulat következett be. A kedvezőtlen gazdasági évek és a filoxéra pusztításai miatt egyre fontosabbá vált a védekezés. Szükség is volt rá, mert az amerikai vadalanyokkal behurcoltak újabb fertőzéseket. A szőlészek egyike egy a ló hátára szerelhető nagy teljesítményű permetezőgépetszerkesztett,amelykitűnő teljesítménye végett híressé vált. Vörösmarton is gyorsan elterjedt. A jó minőségű borok jó módot hoztak az itt élő embereknek. Erről a gazdagságról árulkodnak a még éppen maradt míves kialakítású présházak, illetve pincék is, melyek jelenlegi munkánk középpontjába kerültek.

1. ábra

1. fotó

Északi homlokzat Nyugati homlokzat 1. ábra : 2. ábra : Keleti homlokzat 3. ábra :

2. ábra

3. ábra

2. fotó

1. fotó : Présház kapuja feletti kovácsoltvas szem

2. fotó : Présház fotója a bejárat felől

Vörösmart

REFORMÁTUS PINCESOR

Vörösmart

3. fotó

5. fotó

3. fotó : Makettfotó

4. fotó : A présház fogadó homlokzata

5. fotó : Présház fakazettás kapuja

4. ábra

4. fotó

5. ábra

6. ábra

Földszinti alaprajz Keleti homlokzat

4. ábra : 5. ábra : Festmény a présházról ÉK irányból 6. ábra :

Felméréseink során a Vörösmarton húzódó pincesorok közül a katolikus és a református templomtól induló szurdokok építményeit vizsgáltuk meg. Ezen a vidéken, éppúgy mint Baranya magyarországi területein is az volt a jellemző, hogy a külső, szőlőhegyi területeken megtermelt gyümölcsöt, a település belterületén, általában a főutca vonala mentén vagy arra merőlegesen telepített pincesorok présházaiban dolgozták fel. Itt történt aztán a bor tárolása is. A présházak általánosan a löszfalba vájt 8-15 -20 méter hosszú boltozott pincék indító épületeként vannak megfogalmazva. A pincék nagy

általánosságban téglaszerkezetű

boltozattal bírnak, de ráakadtunk néhány szerényebb anyagi lehetőséggel bíró

gazda löszboltozatos pincéjére is. A pincék szellőzése általában gravitációs módon megoldott. Egyik irányban a présház felé, másik irányban a pince végének boltozatán átfúrt szellőzőkürtő formájában. A pincékben a bor tárolása

különböző méretű és formájú hordókban

történt. Palackos és fémtartályos tárolásra csak a közelmúltban állt át egy-két ma is aktívanborászkodógazda.

A présházak alaprajzi felépítése legtöbbször egyterű, de volt arra is példa (főleg a szőlőterület közvetlen szomszédságába épült présházaknál), hogy a borkészítés folyamatát folyamatosan felügyelni kívánó gazda egy külön kis szobát is lekerített magának. Ilyenkor a szoba padozata 2-3 lépcsőfokkal a présház padlója fölött volt, mint ahogy a présház szintje is kiemelkedettapinceszinthezképest.

REFORMÁTUS PINCESOR

Vörösmart

1. fotó

Akvarell festmény

1. ábra :

2. ábra :

1. fotó :

1. ábra

2. ábra

Rajz a bejárati homlokzatról Fotó a bejárati homlokzatról

és fotók:

A református szurdok különböző pincéinek homlokzati és tömegi megjelenését példázzák a következő fotók és rajzok

REFORMÁTUS PINCESOR

Vörösmart

5. fotó

4. fotó

ábrák

2. fotó

3. fotó

5. ábra

4. ábra

3. ábra

6. fotó

4. fotó

Erre azért van szükség, hogy hogy az erjedéskor keletkező nehéz gázok ne jussanak be a pihenőtérbe, mert könnyen mérgezést, ill. halált okozhatnak. A külterületi pincék szobájában heyenként még fel lehetettmérnia csikóstűzhelyet is. A présházban történt a szőlő törése, csumázása, darálása, préselése, a vörösbor áztatása (szinezése) és a kádas erjesztés.

Az épületek földszinti falainak anyaga a vizsgált épületek 70 százalákában kisméretű téglafal, volt míg kisebbik hányaduk vert földfal és vályogtégla fal. A homlokzati oromfal kialakítása ennél jóval változatosabb szerkezeti felépítéssal bír.

Tégla, vályogtégla, sárral tapasztott sövényfal, nyitott sövényfak, léctakarásos deszkafal, ill. lécfal. A deszkaoromzatos homlokzatok függőleges elemeinek végén, az oromdeszkáknál vagy az oromzat alsó vízvető deszkáján gyakori a fürészelt minta. Lekerekítés, virágszirom, vagy fúrt lyuk.

A tető szerkezete egyszerű üres fedélszék, esetenként torokgerendás vagy fogópáros kialakítást is alkalmaztak. A fedés mára majd mindenhol égetett agyagcserép.

A présházak ajtajainak kialakítása is magával ragadó sokszínűséget rejt. Gyakori a pallótokos, kazettás ajtószárny, fölötte a napszimbólumos kovácsoltvas bevilágító szemmel. Az ajtók kazettái általában szigorú geometrikus kialakításban vannak megépítve, de nem egyszer fordulnak elő rajtuk napsugaras motívumok is. A zárak, kilincsek, keresztpántok kialakítása gyakorta igazi lakatosmestermű.

REFORMÁTUS PINCESOR

1. ábra

1. fotó

2. ábra

Vörösmart

Akvarell festmény a református pincesorról

1. ábra : 2. ábra : 1. fotó : Rajz a bejárati homlokzatról Fotó a bejárati homlokzatról

ábrák és fotók: A református szurdok különböző pincéinek homlokzati és tömegi megjelenését példázzák a következő fotók és rajzok

5. fotó: Présház melletti kerekes kút

REFORMÁTUS PINCESOR

Vörösmart

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

6. fotó

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

7. fotó

ábrák és fotók 1 - 4: A katolikus szurdok különböző pincéinek homlokzati és tömegi megjelenését példázzák a következő fotók és rajzok

5. fotó: Diszített oromdeszkás ereszrészlet, az elkorhadt talpszelemen végződésének ideiglenes megtámasztásával

5. ábra: Grafika a katolikus pincesor egy szakaszáról

2. ábra

1. ábra

5. fotó

3. ábra

4. ábra

5. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

ábrák és fotók 6 - 9: A katolikus szurdok különböző pincéinek homlokzati és tömegi megjelenését példázzák a következő fotók és rajzok

10. fotó: Elbontott présház árván maradt pincelejárata

10. ábra: Grafika a katolikus pincesor egy szakaszáról

1. fotó

8. ábra

9. ábra

7. ábra

6. ábra

6. fotó

7. fotó

8. fotó

9. fotó

10. fotó

10. ábra

Asepseireformátusecclesiaépületei:

Sepsén, az első írásos adatok szerint a XVII. századtól működő református egyház mindvégig sokoldalú feladatot látott el. Három épületegyüttese, a templom,aparókiaés aziskolaépületköré csoportosult a kulturális és szellemiélet.A gyülekezet tagjainak életét végigkísérte e három helyszín: a születéstől a házasságkötésen áta halálig. Az ecclesiát egy emberként irányította a választott lelkész és a helyi lakosokból szerveződő presbitérium. Gazdasági javait,működését az egyházközség tagjai két kezük munkájával biztosították. Jelentős változást hozott az utóbbi időben történt helyi „egyházszakadás”. A két kis létszámú gyülekezet számára a templom tere túl nagy volt, illetve a templom birtoklása körül kialakult nézeteltérések miatt mindkét fél jobbnak látta saját, külön imaterem kialakítását. A megosztottság és a lecsökkent népesség következtében a hajdan oly forgalmas templomdomb, mára elnéptelenedett.

Nyugati - utca felőli homlokzat rajza

Déli homlokzat rajza

3. ábra

1. fotó

1. ábra

2. ábra

Sepse,Főutca108/b.

1. ábra :

2. ábra : Földszinti alaprajz 3. ábra :

A templom épületének látványa a a hátsó kertből, DK irányból

1. fotó :

Templom Az írások szerint 1803. május 28-án, pünkösd szombatján a templom leégett, mert az iskolaház sarkán álló kemence tüzet fogott. Ebből következtethetünk arra, hogy valaha a templom és az iskolaépület egyhelyüttállott;dokumentumoktanúsága szerint pedig még egy külön harangláb is tartozott hozzá, nem volt saját tornya az akkori templomépületnek. 1806-ra készültek el az új templom épülete. „A templom a mellett lévő torony épülni kezdett 1803, elvégeztetett 1806, jó matériából, a templom cserép zsindej, a torony pedig bádog tetővel fedetett bé”.

A sepsei templomhoz grádicsos feljáró vezet, 1806-ban alakítottak ki. A régi harang, melyet 1804-ben öntöttek Pesten Henrik Ebenhart műhelyében, a tűzvészkor megsemmisült, kettétört. 1824ben kapott új harangot a község, ugyanattólamestertől.1816-bankerültsor toronyóra felszerelésére. 1856-ban a tornyotújrabádogozták,alattakicseréltéka deszkaborítást. A templom orgonáját 1876-ban újították meg. Tíz évvel később a templom renoválását végezték. 1963ban a templom és a torony tetőzetének teljes felújítására került sor. A gyülekezet kettészakadásával kapcsolatos viszály csillapításának eredménye, hogy a templomot jelenleg csak különleges alkalmakkor használják. Istentisztelet jelenleg a parókia egy erre a célra kialakított termében, illetve egy magánházban tartanak. Legutóbbi felújításra2005-benkerültsor,ekkoratető födémszerkezetétépítettékújra.

A templom orgonája

A

REFORMÁTUS TEMPLOM

Sepse,Főutca108/b.

2. fotó

4. fotó

3. fotó

2. fotó : Templomkarzat

3. fotó :

templom épületének látványa a szemközti lakóház udvarából

4. fotó :

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

1. fotó : leírás...

2. fotó : leírás...

3. fotó : leírás...

4. fotó : leírás...

5. fotó : leírás...

ÉPÜLET,PINCE

1. ábra

2. ábra

3. ábra

6. ábra

4. ábra

5. ábra

GAZDASÁGI

GAZDASÁGI ÉPÜLET,PINCE Sepse,Főutca110.

2. fotó

3. fotó

1. fotó

1. fotó : leírás...

2. fotó : leírás...

3. fotó : leírás...

Iskola

Azreformátus iskolaépülettelkét1910-ben

vásárolták Keresztes Józseftől és Laskói Máriától, akik az árként kiszabott 4000 koronán felül megkapták a korábbi iskola

épületét életfogytiglani haszonélvezeti joggal. 1970-ig használták iskolaként ezt az épületet,ekkorújatépítettek.Ama már

lakatlan épület funkciója bizonyos mértékben ugyanaz maradt: gyermekek használják játszótérül, illetve a helyi vadásztársaság tartja itt összejöveteleit. Az iskola melléképülete egy ideig önkormányzatiszükséglakásvolt15

Utcával párhuzamosan beforduló tantermi tömegével fokozzat a parókiával és a templommal való összetartozás térbeli érzetét, annak ellenére, hogy maga az épület a terep adottságaiból adódóan az utca alá sűllyed. Az "L" alakú tömegképzés egy nagyon szép, védett játszóudvart biztosíthatott a valaha idejáró gyermekekszámára

1. fotó : Iskolaudvar és az épület bejárata

2. fotó : lutcai homlokzat

1. fotó

1. ábra

2. fotó

Utcai - keleti homlokzat

1. ábra :

2. ábra

C-C metszet Sepse,Főutca15.

2. ábra :

3. ábra : Udvari - nyugati homlokzat

4. ábra :

5. ábra : földszinti alaprajz

6. ábra : RÉGI ISKOLA ÉPÜLET

3. ábra

6. ábra

4. ábra

5. ábra

Udvari - déli homlokzat

AházaFőutcaés aDózsaGyörgyutcaa sarkán áll, nem messze a falu végétől annak főtengelyén. Polgárias külsejével első pillantásra kitűnik a település környezőházaiközül.Belsőudvarábanegy

teljes gazdaság minden épülete megtalálható (nyári konyha, istálló, ólak, présház, pince, fészer, góré, műhely). Az épület Fő utcai oldalához téglából épült kerítés kapcsolódik, ami tovább erősíti a telek zártságát. A kétszárnyú kapun belépve a gazdasági építményekkel körülvett,téglávalburkoltudvarrajutunk.A

ház két bejáratából az egyiket a kapualj mellett, míg a másikat a ház végénél találjuk. A házba lépve először a konyhai funkciókat is ellátó lakóelőtérbe jutunk. Innen lehetőség van mind a Fő utcára, mindpedigaz egyik,Dózsa György utcára néző szobába belépni. A négyhelyiséghes épülethez magvalósított díszes épületkülső nem idegen Sepsén. A XIX. sz. elején virágzó gazdaságban több ilyen porta is megvalósult. A homlokzat téglaburkolatos kiemelése és a gazdag eklektikával díszítettablakok jellemzőek a térség több településén is, mint a kiemelt társadalmirangszimbólumai.

a Dózsa György utca felől

1. ábra

LAKÓÉPÜLET

Sepse,DózsaGyörgyutca1.

2. ábra

4. ábra

5. ábra

Homlokzat

1. ábra :

2. ábra : Alaprajz

3. ábra : Vaegyes technikájú rajt a nagykapu zárkövét hangsúlyozó ornamentikáról

4. ábra : Grafika az ólakra épített góréról

5. ábra : 100

3. ábra

Homlokzat a Fő utca felől

1. fotó :

2. fotó :

Nézet a Dózsa György utca felől Nézet a Fő utca felől

3. fotó : Belsőudvar képe

4. fotó : Nagykapu

5. fotó : Az épület kereszteződést uraló tömege

LAKÓÉPÜLET Sepse,DózsaGyörgyutca1.

1. fotó

4. fotó

3. fotó

2. fotó

5. fotó

A Fő utcán haladva 2-3 méteres aljnövényzet mögé rejtőzve bújt meg tekintetünk elől ez a ház. Csak amikor a kölcsönkapott kaszával közelebb mentünk és elkezdtük kihámozni a növényzet alkotta zöld takaró alól, derült ki, hogy milyen kincsre bukkantunk. A lakóépület az egész utcára jellemző oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezkedik el a telekészakihatárán.EhhezkapcsolódikLalakban a pajta, illetve további gazdasági épületrész. Az egykorilakókigényességét híven tükrözik az alkalmazott épületszerkezetek (kör keresztmetszetű pillér, pólyásfödém, boltíves kialakítású füstölő).

homlokzat 1. ábra : 2. ábra :

Földszinti alaprajz

az épületről DNY-i irányból 3. ábra :

- Nyugati homlokzat 4. ábra :

a lakószárnyról 5. ábra :

1. ábra

2. ábra

4. ábra

3. ábra

6. ábra

7. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

1. fotó : Az épület fotója ÉNY-ról

2. fotó : A keresztbe fordülő Istálló és csűr tömbje

3. fotó :

7. ábra :

Festmény az épületről DNY-i irányból Az épület látványa DNY-i irányból

A házat jelenleg három generáció népesíti be. Ahhoz, hogy minden lakója számára kielégítse a modern kor igényeit, számos átalakításra volt szükség. A telket, a rajta álló épületekkel a nagyszülők vásárolták, mialatt fiuk kötelező katonaságáttöltötte, s így láttak hozzá első – csak karbantartási célú – javításához. A ház urának korai távozása és a háború miatt évekig szinte üresen állt. Habár a nagymama nem menekült gyermekeivel együtt Magyarországra,aharcok idején afaluban maradt nők biztonságosabbnak érezték, ha többen együtt, egy helyen húzzák meg magukat. A kedélyek csendesedése után végre újra gyermekzsivaj töltötte be a portát. A haza érkező fiú – feleségével és gyermekeivel együtt komoly átépítésbe kezdett. A családi fészek kialakítása több hullámban, fokozatosan történt, a melléképületek és a finom mintájú homlokzat azonban még őrzik a régi idők emlékét. Mai állapotában tökéletesen megfelel a lassan már felnőttkorba lépő unokáknak, szüleiknek és nagymamának, készen áll akár a negyedik generáció érkezésére is. Ezt a folyamatos változást kívántuk egy ponton megörökíteni, mikor felmértük az épületet és dokumentáltuk a házjelenlegiformáját.

Sepse,Főutca42.

1. ábra

2. ábra LAKÓÉPÜLET

Akvarell a ház belső udvaráról

1. ábra :

2. ábra :

Földszinti alaprajz

3. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

Helyszínrajz a telek beépítéséről

3. ábra :

1. fotó : Utcai nézet

2. fotó : Az utcai homlokzat még meglévő architektúrájának egy részlete

3. fotó : A keresztbeforduló épülettömb látványa

4. ábra

5. ábra

6. ábra

Hosszmetszet 4. ábra : Udvari, déli homlokzat 5. ábra : Utcai, nyugati homlokzat 6. ábra :

Utcai, nyugati homlokzat 1. fotó :

Téglakerítés mintázott fejezete 2. fotó : Kovácsolt vas kapu 3. fotó :

LAKÓÉPÜLET

Hercegszőlős,Főutca167.

1903-ban kezdődött az egykori Árpád utca 30, ma Fő utca 167. számú ház története. Hogy a terület mióta volt aKozár család birtokában, arról pontos adatok nincsenek, azonban Kozár Sándor és felesége Kovács Éva már korábban is ezen a helyen laktak egy nádfedeles vályogházban, ami 1903-ban került lebontásra és épült helyette a ma is álló vegyes falazatú (vert fal és tégla), utcafrontos, cseréppel fedett, egytraktusos,gangoslakóépület.

A szoba-konyha-szoba-konyha/szoba alaprajzi elrendezésű épület első szobája volt a tisztaszoba, a hátsó konyha-szobát az anyai nagymama lakta, és a maradék egy szobában és konyhában lakott a családtöbbirésze.

A szobákban, a földpadlós bejárat kivételével deszkapadló és arra fektetett házilag szőtt szőnyeg szolgált burkolatként. A gangnak döngölt földpadlója volt, melyhez a dunapartról hoztákasárgaagyagosföldet.

A kéttengelyes épület utcai homlokzata sárga téglávalvoltkirakva,azonbanennek egy része megsérült a 2. világháborúban. Nem volt rá lehetőség, hogy a javításhoz sárga téglát szerezzenek, így nyerte el a homlokzat a ma is látható vakolt külsejét, valamint az addig csonkakontyolt tető a nyeregtetős kialakítást. A házzal átelenes oldal műhely és tároló épületsor zárja a beépítést.

3. fotó

1. fotó

2. fotó

LAKÓÉPÜLET

5. ábra

1. ábra Hercegszőlős,Főutca167.

3. ábra

2. ábra

4. ábra

5. ábra : Kovácsolt vas kapu az utca felől

4. ábra : utcai, keleti homlokzat

3. ábra : Metszet a csűrön/garázson át - udvari, déli homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Alaprajz Akvarell az épület utcai nézetéről

LAKÓÉPÜLET

1. fotó

2. ábra

Hercegszőlős,Május1.utca64.

1. ábra

3. ábra : Utcai épületszárny déli bütüje

2. ábra :

1. ábra : Kiskapu rajza az utcáról

Metszetek és homlokzatok

1. fotó :

3. ábra

A belső udvar tusrajza nézet az utca felé

Az utcai téglakerítés

Kiskapu az utca felé

Kukoricagóré

Az utcával párhuzamos épületszárn látványa

LAKÓÉPÜLET

Hercegszőlős,Május1.utca64.

2. fotó

5. fotó

4. ábra

4. ábra : Helyszínrajz és alaprajz

3. fotó :

mintázott fejezete 2. fotó :

3. fotó

4. fotó

4. fotó :

5. fotó :

Lábadi Károly könyvéből jól kiolvasható, hogy Laskón mára reformáció térhódítása előtt iskola működött. A tanítást annak a kolostornak a barátai végezték, amelynek helyén Sztárai Mihály 1544-ben hirdetni kezdte az evangéliumi tanait. Az ő fellépésével nemcsak a templomnak lett új pásztora, hanem az iskola is új tanítót kapott. Szegedi Kis István négy éven át fejtette ki tevékenységét a faluban rektorként és lelkészként egyaránt.

Munkája nyomán a laskói iskolából el lehetett jutni a kor legnevezetesebb tudományos központokba,pl.a wittenbergi egyetemre, vagy a debreceni kollégiumba.

A település iskolája 1964-ig a templomdörömbön, a dombon álló templomhozsimulvafogadtaagyerekeket.

Épületéről a legrégibb adat 1787-ből származik.Az épület1817-re márszűknek bizonyult, ezért kétölnyivel meghosszabbították. 1866-ban a régi helyen teljesen új épült, ez 1964-ig szolgáltaafalut.

Laskó iskolájának fénye az alapítását követő évtizedekben világított legmesszebbre, híre akkor jutott legtávolabbra. Ahogy megfogyatkozott a hajdani mezőváros gazdasági jelentősége, az előbbi fénye is egyre halványult. A forgalmas dunai kikötővárosból falusi település lett, ám lakói sohasem fogadták el, hogy iskolájuk megszűnjön. Megtanulták, hogy szellemi javak nélkül végzetes szegénységbe süllyednek.

Tanodájuk a túlélés szimbóluma lett. Ma körzeti iskola: Várdaróc és Kopács felső tagozatosaiis itttanulnak. APetőfiSándor nevét viselő intézmény 1981-ben költözött újépületbe.

Az ezt követő időszakban az épület a kulturális funkcióknak egy másik ágát fogadta magába és adott otthont annak a bőkincsű magyar néprajzi gyűjteménynek, mely a honvédő háború során nagyrészt elpusztult. Felmérésünkkor az épület és a kiállítás állapota is a végórák pillanatait élték.

1. ábra : Földszinti alaprajz

Helyszínrajz a templomdombról

2. ábra :

3. ábra : Keresztmetszet és udvar déli homlokzata

4. ábra : Hosszmetszet

:

Iskolaépület és templomtorony

TÁJHÁZ

Laskó,TemplomUtca4.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

EGYKORI KÖRZETI ISKOLA majd

1. fotó

1. fotó

6. fotó

3. fotó

4. fotó

Kiállítás maradványai - gyékénykosár

4. fotó : A hajlított épület udvari képe

3. fotó :

2. fotó : Pincelejáró lépcsős háta, kiállítótér

5. fotó

5. fotó :

2. fotó

5. ábra

5. ábra : Akvarell a tornácról

Kiállítás maradványai - festett fali tálas és szekrény

5. fotó : Kiállítás maradványai - karos szék

A laskói színház egykor a környék legnagyobb kultúrintézményeként működött. Nem csak a helyi színtársulat számára biztosított lehetőséget a szárnybontogatásra, de híres társulatok, művészek is felléptek színpadán, ahogy például Harangozó Teri is. Ennek emléke hangfelvétel formájában ma is megtalálható Kovács Kálmán birtokában. Az épület egyben kultúrotthon és mozi is volt, ám a háború ezt sem kímélte. A felmérésidejébenalegszomorúbblátványt

nyújtó rom volt Laskón, mely csak mulandó emlékfoszlányokban utalt hajdani állapotára. A színpad és a mozi vetítőszobája felett a tetőzet egy része megmaradt, csak a nézőtérre omlott rá a ház dereka. Mégis, a régi faülések makacsul bámulnak a megfakult színpadra.

A színház épület mellett találtunk még pár épnekmárnemmondható,defelismerhető építményt. Raktár: tégla lábazaton, vályog falazattal. Udvari wc téglából. Színházhoz kapcsolódó raktár és boros pince: tégla boltozattal. A boroshordókra már csak a földre fektetett fagerendák utalnak. Udvari kút.

Az utcafronti épület közösségi térként lett felújítva a "Magyar Ház" program keretein belül, de az eredeti lakóház utcafronti arányainak visszaállítására nem volt financiálislehetőség.

Tervünk a színház és közösségi tér

újjáépítésével kapcsolatosan egyértelmű: a magyar kulturális élet felpezsdítése a faluban, lehetőség teremtése egy magyar nyelvű színház, ill. színi tanoda létrehozására.Hamára“fonó”intézménye elvész a ködben, lépjen a napvilágra egy új színház, egy kultúrkocsma, egy Pilvax kávéház ahol a helyi magyar értelmiség összegyűl, ahol a gyerekek kamatoztatják művészet iránti vonzódásukat, ahol szól a zeneéspattogatánc.

SZÍNHÁZ - KÖZÖSSÉGIHÁZ

Laskó,PetőfiSándorutca146.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

4. ábra : Alaprajz

3. ábra : Helyszínrajz

2. ábra :

1. ábra : Keresztmetszet Romos kút rajza

5. ábra : Hosszmetszet

A színház előterében álló volt lakó majd fogadóépület 80-as években tönkretett homlokzata, melyet eredeti arányrendszer alapján kell visszaállítani.

6. ábra

7. ábra

8. ábra 1. fotó

8. ábra : Melléképület alaprajza

7. ábra : Északi homolokzat

6. ábra : Déli homlokzat.. Volt színhaáz nézőter maradványai... 1. fotó :

9. ábra

2. fotó

9. ábra : Melléképület udvari homlokzata

2. fotó :

A házat 1914-ben építették, valószínűleg egy laskói közép-vagyonos család. Az eredeti tulajdonosok meghaltak, ez után a Pap család vette meg, akik a jobb megélhetés reményében a Vajdaságból költöztek Laskóra az 1930’-as években. Vallásukat tekintve elütnek az „laskaiaktól”,mivelkatolikusok.

Aházhozeredetilegnemtartozottpinceés gazdasági épületek sem. Ezeket utólag építették Papp György szülei, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Minekután munkahelye az eszéki vasgyár bezárt ezt a hagyományt neki is követnie kellett. Ma édesanyjávalkettesbenélnekitt.

A szülei idejében két rokon család élt a házban, ami miatt két részre osztották az épületet. Elöl voltak Györgyék, hátul pedig a nagybátyjáék. Két konyha is kilalakításra került. Elöl a gang egy része beépítésre kerültésittlettkialakítvaegykiskonyha.A hátsó füstöskonyhát a család másik fele használta. Átalakítások nem történtek azóta az épületen, csak a kaput cserélték le vaskapura, valamint a gazdasági épületekszorultaknéhajavítgatásra.

LAKÓÉPÜLET

Laskó,PetőfiSándorutca118.

5. ábra

6. ábra

4. ábra

2. ábra

3. ábra

1. ábra

6. ábra : Hosszmetszet

5. ábra : Földszinti alaprajz

4. ábra : Helyszínrajz

3. ábra : Keresztmetszet

2. ábra :

1. ábra : Tornác oszlopfő díszítés rajza

Góré részletrajza

LAKÓÉPÜLET

Laskó,PetőfiSándorutca120.

3. fotó

1. fotó

7. ábra

7. ábra : Utcai és udvari homolokzat

Barokkos ablakkeret architektúra

3. fotó : Tornác padozatának burkolatdísze

2. fotó : Utcakép részlet 1. fotó :

2. fotó

A portán két ház található, a régebbi –amelyikben jelenleg nem lakik senki –1787-benépült.Afiatalabbházat,melyben Molnár János Dezső és felesége, Kovács Irma lakik, 1900 körül építették Molnár JánosDezsőnagyszülei.

A jelenlegi tulajdonosok a házat 1967-69 között gazdasági épületekkel bővítették ki (ólak, góré, eszközöket tároló helyiségek). Ezek mögé nyúlik hosszan hátra a portához tartozó földrész. Az egymás után sorolt helységek elrendezésére felépülő alaprajz a tájegységre jellemző három oldalról "zárt" formát öltenek. A hátsó beforduló épülettömeg átfordulása szépen keretezi az elülső udvart, és választékot képez a hátsó gazdasági udvartól. Molnár Dezsővel folytatott beszélgetés nyomán megmutatkozik a porta lakóinak tehetős léte, melynek köszönhetően az épület létrejött:

„Agazdaságiépületeketmikorépítették?

’67-’69 körülbelül. Akartunk egy nagyobb gazdasági épületet is, amibe befér kombájn, traktor, minden mezőgazdasági szerkezet, de az végül nem lett. 12-13-14 vagon kukoricám volt minden évben. Baranya és Szlavónia területén második voltam a kukoricatermelésben. 136m szemes kukorica termett egy hektáron, nem nyers, szemes. A faluban kibéreltem négy-ötgórét,hogytudjamhovatenni."

A ház öt helyiségből áll. A sorrend az utca felől a következő: két tisztaszoba, konyha, ami régena füstölő volt, kamra, s végülaz ólak, majd a gazdasági épületek. A kamrábólnyíló pince atisztaszobáig nyúlik vissza a föld alatt. Az épület különlegessége, hogy első tisztaszobájának mennyezetét egy 1913ban, kézzel felfestett, a négy évszakot ábrázolófestménydíszíti

2. ábra :

1. ábra : Déli homlokzat és melléképület északi homokzat

3. ábra : Utcai homokzat

1. fotó :

Földszinti alaprajz Az első tisztaszoba mennyezetén található festmény "Négy évszak" témájának "Ősz" részlete

2. ábra

3. ábra

1. ábra

1. fotó

1. fotó

:

Az épület utcai látképe

: Udvar és tornác látképe

Az első tisztaszoba mennyezetén található festmény "Négy évszak"

LAKÓÉPÜLET

Laskó,PetőfiSándorutca118.

3. fotó

2. fotó

4. fotó

2. fotó

4. fotó

3. fotó :

A ház 1871-ben már állt, és áll azóta is, első tulajdonosának keze munkáját dicsérve. Akkoriban ezen a vidéken nem mesterekkel építették a házat, hanem a tulajdonos maga, a saját szájíze szerint. Ezt a házat Távesz István építette, aki a fronton életét vesztette, így azt veje, Kovács Kálmán édesapja örökölte. A vagyonos Távesz béresek segítségével, 6 részletben építette a házat: elsőként a pince és a középső házrész készült el a konyhával, hombárral, gazdasági épületekkel (pálinkafőzde, daráló), majd ezeket az utcafront felé szobákkal toldottákmeg.

A ház építésekor a téglát egy laskói, német származású téglasütő mester, egy bizonyos Bella nevű biztosította.A házban két tisztaszoba is volt, ezekben a bútorokatmáigmegőrizték. Aházhozgóré is tartozik, amit sokkal később, 1985-86ban építettek. A góré azóta megőrizte funkcióját,mostis kukoricátés takarmányt tárolnak benne. Jelenleg a házban hárman élnek: Kovács Kálmán és felesége,valamintkisebbikfiúk,Csaba.

LAKÓÉPÜLET

Laskó,PetőfiSándorutca142.

2. ábra

3. ábra

4. ábra

1. ábra

4. ábra : Akvarell a tornácról

3. ábra : Akvarell az utcai homlokzatról

2. ábra :

Pinceszinti alaprajz, Földszinti alaprajz, Fedélszék

5. ábra : Utcai homlokzat

6. ábra : Keresztmetszet

1. fotó :

2. fotó :

3. fotó :

Lakóépület téglaarchitektúrás utcai homlokzata

Tornác téglázott udvarral

Utcafrontig kinyúló emeletes gangos góré

LAKÓÉPÜLET

Laskó,PetőfiSándorutca142.

1. fotó

2. fotó

6. ábra

5. ábra

3. fotó

A góréhoz tartozó ház és a hozzá tartozó gazdasági épületek építési dátuma ismeretlen.Felmérésünkkorezek márnem álltak, csak az alapok nyomaiból és a szomszédok elbeszéléséből lehet következtetni hajdanvolt létükre. Azelőtt hatalmas ház állt itt. Az első ismert tulajdonosa Ádám Dénes. A visszaemlékezések szerint a ház hat szobából állt. Halála után ez a ház és hozzátartozó birtok az egyik lányára és annak férjére Csikós Györgyre öröklődött át. A háború ideje alatt a ház elnéptelenedett. A család Eszékre menekült. A háború után már a gyerekek nem tértek vissza, az idős apára maradt a birtok, aki nem tudta gondozni a portát. Egy szerkezetileg átgondolatlan tetőcsere után összeomlott a lakóház. Az addig nádtetős háztetőszerkezete nembírtaela cserépfedést. A pajta már korábban az enyészeté lett. A ma látható góré nagysága, mívesen rakott téglafala is mutatja a néhai tulajdonosok vagyoni helyzetét. Az épület elülső szakaszában három szint, pince, földszinti lakókamra és tetőtéritárolótalálható.Ahátsórészbenaz ólakraemeltkukoricagóréáll.

KUKORICAGÓRÉ

2. ábra

1. ábra

Laskó,PetőfiSándorutca140.

2. ábra :

1. ábra : Pasztelrajz az utca felől Udvari és utcai homlokzat

4. fotó A góré gangja

fotó

Margitnéni szülei a házat1956-ban vették meg, amikora Rétről beköltöztek a faluba. Pontos építési idejét nem tudjuk. Az idők során, a házon nem történt változás, csak a nádtető lett időnként lecserélve. A tetőt általában nádazók javították, akiket többnyire más falvakból fogadtak meg. Ott jártunkkor kezdtek rajta komolyabb változtatásokat végrehajtani. Az udvar elrendezése egy szegény paraszti porta nyomait mutatja. Településen belüli elhelyezkedése is erre utal, hiszen a főúttól távolabbi szegletében van a falunak. A nádtető helyett a jelenlegi lakók palát kívánnak feltenni, mellyel az épület eredeti szépségének egy része elvész. A házban négy helyiség található: van egy nagyobb szoba az utcafronton, aztán egy kisebb, majd ezt követi egy kamra és végül egy konyha. Ez a konyha funkció régebben a második, mára lakótérként működő helyiségben lehetett. Két bejárat van a házba: az első a kisszobába a korábbi pitvar/konyha helyiségbe, a második pedig a jelenlegi konyhába vezet. A házhoz tartozik még egy góré, valamint néhány gazdaságiépület (fás szín, verem, disznóól,...)

2. ábra

1. fotó

1. ábra Laskó,Újsor26.

2. ábra :

1. ábra : Kerekes út

Helyszínrajz és földszinti alaprajz

Archiv fénykép az 1. fotó :

2. fotó

Utcai és udvari homlokzat

2. fotó :

LAKÓÉPÜLET

3. ábra

3. fotó

4. fotó

5. fotó

3. ábra : Az épület hátsó részének rajza

Kapu 4. fotó : Az épület utcai homlokzata 3. fotó :

Ereszalja életkép 5. fotó :

A kórógyi toronyóra, nem forog a sétálója. Ágyútűz pusztított engem, Pedig én csak „csilingeltem”, Évszázadokat átéltem, S mindig csak az időt mértem. Időt mértem mindenkinek, Magyarnak, horvátnak, szerbnek, Mind gazdagnak, mind szegénynek, Nem ártottam én senkinek. Miért kellett hát így meg halnom? Ki mondja meg ezt, hát hallom? Útban voltam valakinek? S halnom kellett, ugyan, minek?

Gyászének az elpusztított, közel 500 éves kórógyi toronyóra pusztulása fölött

Bencze Sándor

Az iskola melleti épület utcával párhuzamos homlokzata már egy városias beépítési formát tükröz. Bár maga a település megmaradt falunak, az épület eredeti lakói tehetősebb polgárok lehettek, akik "úriasabb" építkezési formát választottak. Az utcai szárny két részből tevődik össze, melyeket a ház közepén lévő kapuáthajtó választ el egymástól. A kaputól jobbra eső rész a hátsó kódisállásos bejáratú tornácról megközelíthető háromosztatú lakótér. Ennek a hagyományokhoz híven egy közbenső pitvaros szabadkéményes konyha része van, míg ettől keletre a hálókamra, nyugatra pedig a tiszta szoba helyezkedik el. Az 1869-es építési eredeztetés két helyen is feltűnik az épületen. Egyszer az utcai homlokzaton lévő vakolatarchitektúrán, egyszer pedig az épület tisztaszobájának mestergerendáján. Az áthajtó másik oldalán két kamra, és a padlásfeljáró található. Ezek a kamrák nagy valószínűséggel a család újabb generációinak hálófülkéi lehettek. Az épület alatt, egy kisméretű pince húzódik, míg az udvarban további gazdasági és tárolóépületek,ólakhelyezkednekel.

LAKÓÉPÜLET

3. ábra

4. ábra

2. ábra

6. ábra

4. ábra : Udvari homlokzat

3. ábra : Véghomlokzat

2. ábra :

1. ábra : Földszinti alaprajz Helyszínrajz

5. ábra

5. ábra : Keresztmetszet

6. ábra : Hosszmetszet

az épület utcai látképe ÉK-ről 1. fotó :

Utcai homlokzat képe ÉNY-ról 2. fotó : A hátsóudvarról nyíló kódisállásos bejárat 4. fotó :

Ablak és vakolathímes ereszlezárás 3. fotó :

LAKÓÉPÜLET

2. fotó

3. fotó

1. fotó

4. fotó

Akombináltfunkciójúmelléképületekegyik tipikus példája ez a kukoricagóré, melynek alsó téglafelépítményében disznókat neveltek, a gangos góréban kukoricát, a padlástérben egyéb terményeket tároltak. Idővel, kihasználva a szerkezetet teherbírását egy további félnyeregtető toldalékkal már kocsibeállóként is működött az épület. A tégla alapokra épített kisméretű tömör tégla falú ólak felett, favázas szerkezettel bír a lécezett oldalú szellős góré. Az épület részletgazdagsága, igényes kivitelezése és optimalizált térhasználata szimbolizálja aparasztigondolkodásreálisharmóniáját.

1. fotó

2. ábra

1. ábra

3. ábra

KUKORICA GÓRÉ

3. ábra : Ceruzarajz a góréról

2. ábra :

1. ábra : Földszinti alaprajz Hosszmetszet

A góré emeleti gangja 1. fotó : Kórógy,IveLoleRibarautca26.

KUKORICA GÓRÉ

2. fotó

3. fotó

4. ábra

5. ábra

6. ábra

6. ábra : Oldal homlokzat

5. ábra : Keresztmetszet

4. ábra : Emeleti alaprjaz Kép a komplex melléképületként (góré, ólak, kocsiszín) működő épületről

3. fotó :

Ágascifra diszítés a góré oszlop-gerenda kapcsolatánál

2. fotó : Kórógy,IveLoleRibarautca26.

Ennek a kis háznak, mely 2006-ban, felmérésünk idejében még állt, volt egy nagyon szép szabadkéményes füstelvezetése. A háromosztatú ház szokatlan térelosztási formájában a pitvar és a konyha a leghátsó helyiségbe került. A kettőt elválasztó, szemöldök magasságig leeresztett füstgerendáról indul a vesszőfonatú, sártapasztásos kürtő, mely a helyiség teljes geometriai szélességét szűkíti kéményméretűvé mielőtt a füstöt átvezeti a héjjazaton. A kürtő szerkezete fa gerendákból van ácsolva. Ezen az ácsolaton áll a fagyálló téglakémény.

LAKÓÉPÜLET

Kórógy NaputcaésPetőfiSándorutcasarok

4. ábra

3. ábra

2. ábra

5. ábra

6. ábra

5. ábra : Keleti homlokzat

4. ábra : Tetőalaprajz

3. ábra : Földszinti alaprajz

2. ábra :

1. ábra : Északi homlokzat Déli homlokzat

1. ábra

1. fotó

2. fotó

6. ábra : Nyugati homlokzat

LAKÓÉPÜLET

4. fotó

3. fotó

5. fotó

6. fotó

7. fotó

5. fotó : Füstelvezető szabadkémény padlástéri szerkezete

4. fotó : Fedélszék

3. fotó : Bejárati ajtó Látvány az utca felől

Kórógy NaputcaésPetőfiSándorutcasarok

7. fotó :

6. fotó : Füstelvezető szabadkémény padlástéri szerkezete

Az épület beépítése oldalhatáron álló, mely a földhivatali térkép szerint hajdan volt melléképületeinek nagy részével "L" alakot írt le. A lakószárny korábban valószínűleg három osztatú volt, ebből egynek csak az alapjai maradtak meg, a másikkettőalakás,és egy góréalattaegy disznóóllal. Az udvaron áll még egy kemence is. A helyiségek a tornácról nyílnak. Sajnos az épület nagyon romos állapotban van, ezért az egyes helyiségek funkciójára csak következtetni tudtunk. Az utca felől valószínűleg tisztaszoba volt, amely a konyhából nyílt. A hátsó részen szobák, majd tároló helyiségek helyezkedtek el. Az utca felőli homlokzat díszességéből arra lehet következtetni, hogy jómódú család háza volt. Az orommezőben az építés éve fölött még a név is szerepel: „Szekeres Illés 1912”, valamint ezek fölött egy virágmotívum található. Az oromzat viszonylag jó állapotban megmaradt, az ablakokat népi barokk keretezéssel díszítették. A homlokzatot padlásfödém magasságában díszes párkány osztja. Az épület falazata vályogtéglából készült, a sarkokat égetett agyagtéglával armírozták. Az oromzat teljes egészében égetett agyagtéglából épült. A fa fedélszékű tetőt hódfarkú kettősfedésborítja.Amelléképületfalazata favázas, a köze vesszőfonat vályoggal kitöltve.

LAKÓÉPÜLET

1. ábra

Kórógy,MiliceKrižanutca6.

2. ábra

3. ábra

1. fotó

2. fotó

3. ábra : Utcai homlokzat

2. ábra :

1. ábra : Udvari homlokzat Földszinti alaprajz Favázas szerkezetű toldaléképület, részlet

2. fotó : Oromzati vakolatarchitektúra

1. fotó :

Barokkos ablakkeret 3. fotó :

4. fotó

5. fotó

6. fotó

Utcai nézet 6. fotó :

Beszakadt tetőszerkezet

5. fotó : Tornác

4. fotó :

Kórógy,MiliceKrižanutca6.

A népi gazdaság "hombár"-nak hívott tároló eszköze, mind a mai napig betölti szerepétegyesudvarokban.Azsilipeltfalú kazetták búzát, rozst, árpát és kölest, megannyi szemes terményt képesek tárolni. Az alaprajz belső tereit kilenc részre osztják a zsilipek, mely egységekből bármelyik összenyitható a szomszédossal, vag akár az egész tér egyként működik. Ezzel a kombinálhatósággal, mindig az aktuális tárolási mennyiségekhez igazítható egyegy rekesz mérete. A faszerkezet úgy engedi át magán a tisztító erejű szélfuvallatot hogy közben egy szem mag sem perdül ki a tároló rekeszből. A bejárat íves díszítő könyökfái mívesebb megjelenést kölcsönöznek ennek a kis gazdasági épületecskének, mint maga a lakóépület. Az oszlopok farkasfogas díszítése, a boltívekbe vésett természeti formákatutánzóívesminták,mind-mindaz épület készítőjének szakmaszeretetéről, az élet apró szépségeinek megtalálásáról szólnak.

1. fotó

1. ábra

Kórógy,PetőfiSándorutca46.

2. ábra

3. ábra

5. ábra

4. ábra

6. ábra

7. ábra

7. ábra : Oldalnézet

6. ábra : Oldalnézet

5. ábra : Elölnézet

4. ábra : Hátulnézet

3. ábra : Keresztmetszet

2. ábra :

1. ábra : Hosszmetszet Alaprajz FAHOMBÁR

Hombár sarkának képe a tégla pillér alaptól a tetőereszig

1. fotó :

3. fotó

FAHOMBÁR

Az udvaron álló hombár hasonlóan az előzőhöz favázas szerkezetű. Tárolóterük előtt fedett gang van a nyári munkák végzésére. A hombár tömegéhez az idő múltával egy kocsibeállót is hozzátoldottak, ami műhelyenként, illetve fészerként is szolgál. A tereptől a kis épületetavíztávoltartásaésajószellőzés miatt 3 sor téglával elemelték, így a tégla lassítottaafelszivárgóvízmennyiségét,az állandóan mozgó levegő pedig szárazon tartotta az eltárolt gabonát. A favázak közötti tárolótér leválasztását itt is zsilipelt rendszerrel készítették. A faoszlopokba vájthornyokbasüllyesztettékapallókat,ez adtaahombárfalát.Jólláthatóanelkülönül a régi épített rész az újtól, hiszen előbbi nagy művészi igényességgel készült

ácsmunka: oszlopok és íves kialakítású karpántok népi motívumokkal díszítettek. Azoromzatisdeszkaburkolatotkapott.

3. ábra

Kórógy,PetőfiSándorutca45.

7. ábra

4. ábra

2. ábra

6. ábra

5. ábra

1. ábra

1. fotó

7. ábra : Oldalnézet

6. ábra : Oldalnézet

5. ábra : Keresztmetszet...

4. ábra : Előlnézet

3. ábra : Kersztmetszet

2. ábra :

1. ábra : Hátulnézet Alaprajz Farkasfogas oszlopdíszítés

1. fotó :

2. fotó

3. fotó

6. fotó

4. fotó

5. fotó

Bejárat - hiányoznak a könyökfák

5. fotó : Gang részlet 4. fotó : Díszes könyökfa merevítés 3. fotó : Hombár képe a rátoldott kocsibeálló felől

2. fotó : Elülső nézet a hombárról 6. fotó :

1. fotó: sámli gyűjtemény

ácsolt láda a tájház látványa az utca felől, ÉK irányból

2. fotó: székgyűjtemény a XIX-XX. sz-ból

4. fotó:

5. fotó:

3. fotó: támlás szék a XIX. sz-ból

6. fotó: etetőszék a XIX. sz-ból

Haraszti,PetőfiSándorutca17. TÁJHÁZ HARASZTI

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

6. fotó

Harasztitájház,az építettkultúraegy fennmaradtgyöngyszeme.Aháromosztatútornácos parasztház, harmonikus összetartozása a református templommal és annak túloldalán lévő lelkészlakkal, épp olyan erős kötődést mutat, mint amennyire elválaszthatatlan egységként dolgozik az emberben a hit, a tudás és az akarat. A harasztii néprajzi gyűjteménynek éppúgy, ahogy a bodolyainak előzménye van. Gyurkovics Hunor négy évtizeden át gyűjtött tárgyi anyagából, és az itt élő emberek adományaiból korábban már működöttegy helytörténetikiállításalekészlakutcaiszobájában.Amostkialakításrakerült bemutató tér, hármas egysége azonban jóval nagyobb lehetőséget biztosított az összegyűlt anyagot tematizálni. Az elülső tisztaszobába kerültek, az alvással, tárolással, gyermekneveléssel és házimunkával kapcsolatos tárgyak. Elhelyezésükkel nem egy idillikus szobaberendezést kívántak bemutatni a kiállítás tervezői (bár vannak banne ilyen hangulatok is "anya-ágy-bölcső"), hisz a gyűjtemény oly gazdag és változatos anyaggal bír, hogy ezek megválogatása helyett, sokatmondóbb az a lírai sokszínűség, mely a parasztikultúratárgyieszközeinekformáiból,ésdiszítőmintázataibólkiolvasható.Sok-sok láda,szék,sulyokfa, korsó,edény,szőttes vana térben,mégsincs kétegyformaközöttük. A középső tér, mely az épület eredeti alaprajzi rendszerében még pitvar és füstöskonyha lehetett, mára lakótérré alakult. Oldalfalaiba a tüzelőberendezések fejlődésével, kéménykürtők kerültek, a kenyérsütő kemence pedig kikerült az udvarra, ahol ma is megtalálható. Jelenleg a kiállítás étkezéssel kapcsolatos tematikus elemeit fogadja magába. A hátsó kamra, mint harmadik osztat az alaprajzi sorolásban, az eredeti raktározási funkió elemeit mutatja be. E tájház létrejöttét, annak szükségességét és jövőbeni szerepét Szenn Péter haraszti református lelkipásztor megnyitó beszéde szemléltetialegjobban:

"Mi itt mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Isten kegyelméből és jóakaratából kaptuk ezeket a földi javakat, amelyeket élvezünk. A haraszti emberek tele vannak energiával és képesek összefogni, amikor leginkább kell. Minderről a Tájmúzeum is tanúskodik, mert ha nem is anyagilag, de áldozatos, odaadó munkával hozzájárultak ahhoz, hogy a mai ünnepi esemény létrejöhetett. Mindenki kivette a részét a munkából, amely még nem ért véget, mert sok még a tennivaló, és jóakaróinknak köszönhetjük, hogy ma itt tartunk."

7. fotó

8. fotó

9. fotó

Haraszti,PetőfiSándorutca17.

a tájház látványa az utca felől, DK irányból

4. ábra

1. ábra

2. ábra :

1. ábra : Déli homlokzat Udvari perspektiva

2. ábra

3. ábra

3. ábra : Keleti homlokzat

4. ábra : Nyugati homlokzat

LAKÓÉPÜLET későbbi TÁJHÁZ

2. fotó

1. fotó

5. ábra

6 ábra

7. ábra

7. ábra : Udvari kenyérsütő kemence alaprajzok és metszet

6. ábra : Udvari kenyérsütő kemence homlokzatok

5. ábra : Fölszinti alaprajz Tornác oszlopsorral 2. fotó : Az épület utcai látképe 1. fotó :

Ez az a ház, mely örökre belopta magát a szívembe,szintsemmibennemkülönbözik az utca többi házától. Ugyanaz a tömegarány, ugyanaz a nyeregtető, ugyanazok a funkciók is. De az az egyszerű, tiszta fehérség, mely az egész házat beragyogja, a vidéki ember hétköznapi életének mindennapos mosolyaként hat rám. Az oromzaton mutató nélkül maradt napóra, a visszafogott barokkos vakolathím, az utcára kitekintő kis négyosztatú ablakok, minthaamesébőlléptek volnaelő.A fehér szín könnyed eleganciája, szinte már nemesi jellege, harmonikusan ötvöződik a paraszti kultúra természetelvű fa tornácoszlopaival. A kötőgerendák ritmikusan megjelenő végződései dallamot adnak a ház homlokzatának. Az egyszerű hosszanti irányú telekosztás szalagszerű geometriája, egyértelművé tette a gazdasági épületek hasonló "hossztoldott" elrendezését. A telek szinte teljes hossza ki van használva, hiszen a nagyobb testű lábasjószágok istállói után kis szünettelott vannak a disznóólak, majd a szemestermény tároló. Az oldalkertben nyúlól, nyárikonyha, kút és tyúkól található egy kissé elhúzva a háztól. Az egész udvar éltető tereként ott van a tornác. Az oszlopok mögött árnyékba húzódo élettér maga az ökologikus életszemlélet. A nyári nagy melegben kellemes hűvöset ad. A szélis mindigmozogegy kicsit,még akkor is,haakertbenegytücsökseszusszan.A téli napsugaraknak viszont feltárulkozik. A tornácon üldögélve a betakarítás utáni munka is jobban esik. Mindig történik valami az udvaron, amire oda lehet figyelni.

LAKÓÉPÜLET

Haraszti,Petőfiutca59.

5. ábra

1. fotó

2. fotó

1. ábra : Földszinti alaprajz Lakószárny bejárata a tornácról

2. fotó :

Az eresz és a túlnyúló födémgerendák ritmikus játéka a tornác koszorúgerendáján

1. fotó :

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

2. ábra : Udvari, déli homlokzat

3. ábra : Szomszéd felőli, északi homlokzat

4. ábra : Helyszínrajz

5. ábra : Utcai, keleti homlokzat

homlokzat

Bejárat a vendégszerető büszke tulajjal

LAKÓÉPÜLET

3. fotó

4. fotó

5. fotó

6. fotó

7. fotó

GAZDASÁGI ÉPÜLET

Haraszti,Petőfiutca17.

2. ábra

1. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

5. ábra : Északi homlokzat

4. ábra : Déli homlokzat

3. ábra : Alaprajz

2. ábra :

1. ábra : Beépített hombár alaprajz Akvarell az istálló bejáratáról

GAZDASÁGI ÉPÜLET

4. fotó

1. fotó

Épület látképe

2. fotó : leírás...

1. fotó :

2. fotó

3. fotó

Kapu díszítés

3. fotó : Feljáró

4. fotó :

HOMBÁR

3. ábra

1. fotó

1. ábra

2. ábra

3. ábra : Elöl és hátulnézet

2. ábra :

1. ábra : Oldalnézetek Alaprajz Fűrészelt mintázatú deszka oromzat 2. fotó : Elölnézet és keresztmetszet 1. fotó :

2. fotó

Oldalnézet 3.

:

: Szerkezet részletei a bejáratnál 5.

: A hombár látványa előről a büszke tulajjal

Díszített ormazati koszorúgerenda 6. fotó : A bejárat ajtókilincse és zárja, nagy valószínűséggel nem az eredeti szerkezet

3. fotó

5. fotó Haraszti,Petőfiutca67.

6. fotó

7. fotó

HOMBÁR

fotó

fotó

4. fotó

4. fotó

7. fotó :

MI A HAZA?

"Édesanya, édesapa! Mondjátok csak, mi a haza? Tán e ház, amelyben vagyunk? Amelyben mindnyájan lakunk: Ez a haza?"

"Nem, gyermekem, ez csak házunk, De amit itt körül látunk, Merre földeink terülnek, Merre kertjeink feküsznek: Ez a haza!

Minden, amit a szem belát, Itt e föld, mely kenyeret ád, E folyók tele halakkal, E szőlőhegyek falvakkal: Ez a haza!

Amerre a hegylánc kéklik, Merre a berek sötétlik, Merre a róna kanyarul, Melyre a kék ég leborul: Ez a haza!

Hol egykor őseink laktak, Itt csatáztak, itt mulattak, Ahol a határt ők szabták S örökségül reánk hagyták: Ez a haza!

Ahol csontjaink porladnak S mindig a földben maradnak, Ahová bennünket tesznek, Midőn egyszer eltemetnek: Ez a haza!

Ez a föld, mely drága nekünk, Melyet legjobban szeretünk, Ahová, bármerre járunk, Mindig vissza-visszavágyunk: Ez a haza!"

Majthényi Flóra

Grbavac, Fő utca 42. szám alatti ingatlan elrendezése egy keresztcsűrös formát követ. Az utca keleti oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. A telepítés ilyenfajta tájolása megszokott, hisz a falusi szalagtelkes települési forma alapvető elrendezése, hogy az oldalhatárra épített lakóházak megvilágítást és szellőzést biztosító homlokzata a meleg déli oldalra, az ottfelnyíló udvarranéz,míg zárt,nyílás nélküli homlokzata északról védi a házat és az udvart az időjárás viszontagságaitól.

Maga az épület egy háromosztatú (szoba + konyha + kamra) lakóegységből és egy hozzátoldott asztalos ill. kádár műhelyből

áll, melyeket faoszlopos tornác köt össze. Hátsó, keleti homlokzatához könnyűszerkezetes fedett tároló csatlakozik. A környék egyik meghatározó építészeti megnyilvánulása, az árnyékoló lugasként megformált, szőlővel futtatott fa pergola, az épület szinte teljes déli homlokzata előtt végigfut. A keresztbe fordított pajta, a hozzátoldott kukoricagóréval optikai és egyben fizikai választékot képez a lakóépülethez tartozó udvarok rendszerében. Tőle nyugatra eső részen az utca számára is felnyíló, mindenki által jól látható lakóudvar található, míg mögötte a gyümölcsös kert területe húzódik. Ezt a zárást erősítik a füstölő és a tároló épületek is. Az udvar közepén a kerekes kút karcsú tömege szerveziateret.

LAKÓÉPÜLET és PORTA

Gerbavác,Főutca42.

1. fotó

1.ábra

2. fotó

3. fotó

1. ábra : Földszinti alaprajz A fatornác belvilága 1. fotó :

Udvari kerekes kút 3. fotó :

A füstölőnyílások és akasztó rudak ritmikus játéka

2. fotó :

fotó :

fotó :

Udvari füstölő

Lakóépület látványa az utca felől

A lakóépület faoszlopos tornáca 6. fotó :

7. fotó :

A lakóépület tengelyére merőlegesen elhelyezkedő különálló pajta és csűr épülete

LAKÓÉPÜLET és PORTA

6. fotó

5. fotó

4. fotó

7. fotó

Grbavac, Fő utca 45. szám alatti ingatlan elrendezése hosszanti sorolt formát követ. Az utca nyugati oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. Az utca felé néző, gyönyörű vakolathímekkel díszített homlokzat vizsgálataalapjánúgy tűnik,hogy atornác utólag lett a ház hosszhomlokzatához hozzáépítve. Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy azelőtt csak egy szélesebb ereszalja kísérhette a ház déli oldalát. Az előző beépítés keresztbeforduló csűrjével szemben, itt az istálló épülete összekovácsolódott a lakóház tömegével. Külső megjelenésükben csak a tornác falazott oszlopos kialakításának faoszloposra váltása árulkodik a toldásról. Az udvar így teljes hosszában nyitottá válik, s csak egy kerítésválasztjaelahátsószérűskerttől.A grbavacitelkekszéleskialakításaarégióra jellemző telekosztási mód. Ez a kialakítás ad lehetőséget ezen ingatlan esetében a melléképületek viszonylag szellős elrendezésére az oldalkertben. A szérűskertet leválasztó kerítéshez csatlakozik a juhakol karámja, mely közvetlen kapcsolódik a hátsókerti legelő felülethez.

Fahombár szerkezeti csomópont (tégla alap - keresztirányú talpgerendákoszlop - zsilipelt fal)

Gerbavác,Főutca45.

1.ábra

2. fotó

3. fotó

1. ábra : Földszinti alaprajz és telekbeépítés

3. fotó : Fahombár elülső gangja 2. fotó :

Kerekes kút és tornác 1. fotó :

1. fotó

LAKÓÉPÜLET és PORTA

4. fotó

6. fotó

7. fotó

5. fotó Lakóépület látványa hátulról 4. fotó :

Grbavac, Fő utca 35. szám alatti ingatlan elrendezése egy kombinált beépítési forma. Az utcával párhuzamos hosszhomlokzatú lakóépület, egy városias tömegformálási eszköz, mely falun csak a tehetősebb családok körében (erre utal a míves utcai homlokzat), ill. a közintézmények (iskola, közigazgatási hivatal, stb.) kialakításánál terjedt el. Az utcai épületszárnyból hátranyúló könnyűszerkezetes fa istálló főépülethez kapcsolt tömege egy hajlított beépítési típust eredményez. Az udvarban található keresztirányú, hátsó részt elzáró csűrrel viszont, ha hézagosan is de egy kétszer hajlított elrendezés figyelhető meg. A kocsiszínnel kombinált kukoricagóré, a csirkeól és az árnyékszék elhelyezkedésével azonban egy szinte négy oldalról hézagosan zárt udvart kapunk. Összességében, az épületek egy minden szempontból teljes gazdasági udvarfelépítéstmutatnak, melyben még ha kisebb méretben is de megtalálható az árnyékospihenéstnyújtószőlőlugasis.

LAKÓÉPÜLET és PORTA

Gerbavác,Főutca35.

1. fotó

1.ábra

2. fotó

1. ábra : Telekbeépítés helyszínrajza

Vakolathím a lakóépület utcai homlokzatán

2. fotó : Ól, kukoricagóré, kocsibeálló

1. fotó :

LAKÓÉPÜLET és PORTA Gerbavác,Főutca35.

3. fotó

4. fotó

5. fotó

7. fotó

Kútház 6. fotó : Az épület utcai homlokzata 5. fotó : Falazott oszlopos tornác belső világa 4. fotó :

Míves bádogos munka az esőeresz csatlakozó tölcsére

3. fotó :

6. fotó

Az épület utcai látványa 7. fotó :

funkciójú

LAKÓÉPÜLET és

Krestelovác,Főutca47.

1. ábra

1. fotó

2. fotó

3. fotó

2. ábra

PORTA

2. ábra :

1. ábra : Vegyes technikájú rajz az épület utcai nézetéről

Telekbeépítés helyszínrajza

Kersztbeforduló csűr és pajta

3. fotó : Fűrészelt mintás deszka tornácmellvéd

2. fotó :

Kombinált

melléképület felső favázas szerkezetű kamra részének fűrészelt díszítésű deszka oromzata belülről

1. fotó :

3. ábra : Vegyes technikájú rajz a kombinált funkciójú ( felül lakókamra / később tároló kamra, alul borospince ) melléképületről

Utcai oromzat 5. fotó : Utcai látkép 4. fotó : Kerekes kút 6. fotó :

LAKÓÉPÜLET és PORTA

3. ábra

4. fotó

5. fotó

6. fotó

1. fotó :

Oromzat lezáró deszka fúrt díszítése

2. fotó :

3. fotó : A talpas favázas épület utcai képe

Ereszaljában meghúzódó ablak képe

4. fotó :

5. fotó :

Az épület képe az udvar felől, leszakadt kocsibeállóval

Lábazati csomópont részlet

Az épület úgytünik egyszer már szét lett szedve, majd újra összerakva. A lábazat "új" téglafal, a falszerekezet a régi fecskefarkú kötéssel bír, közöttük sarazott vesszőfonatos paticsfal van

LAKÓ ÉS GAZDASÁGI ÉPÜLET

Krestelovác

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

5. fotó

3. fotó

1. fotó

2. fotó

4. fotó

Utcai látkép 4. fotó :

Tornácban meghúzódó zsalugáteres ablak

3. fotó :

Utcai homlokzat 2. fotó :

Udvari kép, a tornávból kiszélesített kúttal a fókuszpontban

1. fotó :

2. fotó

1. ábra

1. fotó

1. ábra : Vegyestechinkájú rajz a talpgerndás, favázas épület utcai homlokzatáról Az omladozó tornác belvilága 2. fotó : Udvari kemence 1. fotó :

1. fotó :

2.

:

Az épület hátsó oromzatának fűrészelt deszka díszítése

Az épület utcai homlokzatán látható a szerkezeti faváz és az azt kitöltő kisméretű tégla falazat

Az épület tornácának bejárata 3. fotó :

Az épület látványa dél-nyugatról 4. fotó :

4. fotó

2. fotó

3. fotó

1. fotó

fotó

1. fotó :

2. fotó : Az épület bejáratának kódisállása

Vakolatdíszbe rejtett monogram az építettő nevéről, és az építés évszáma

Utcai látvány 3. fotó :

4. fotó :

Udvari látvány kútházzal középütt

LAKÓÉPÜLET

NagyPiszanica

1. fotó

2. fotó

3. fotó

4. fotó

1. ábra

1. fotó

2. fotó

1. ábra : Őrségi épületek formai megjelenését is magán hordozó utcai homlokzat

Mestergerenda faragott végződésének és az oromzati vízvető deszkának a találkozása

2. fotó : Akvarell az épület távlati nézetéről 1. fotó :

A daruvári dalárda (magyarul már nem beszélő tagokból álló énekkar) által előadott magyar ének kottája és szövege (magyarul, horvátul, és fonetikusan leírva). Mikor azt mondjuk: „a természet visszahódítja mindazt, mit az ember elvett tőle ”- gondoljunk erre a dalra! Nincs az az erő, mely örökre elveheti a magyar embertől a magyar szót!

„Él e világon egy nép, kit magyarnak hívnak! Kit hiába sújt háború, gyilkos kór, szegénység, sosem felejti vérét, s annak ősi eredetét. Élhet csoportban, szórványban, magára maradva, bús, vidám nótáját a szél szerteszét fújja!”

Engedjék meg nekem, hogy könyvünk befejezéséül egy személyes történetemet osszam meg Önökkel,amamegszámlálhatatlangyönyörűélmény közül,mely velünke tájon,az itt élő magyar emberek társaságában megesett. Mert úgy igaz és való e könyv tartalma, ha eztazutószónyivallomástittésehelyüttlejegyezzük.

Mikor Drávaszög és Szlavónia magyarlakta településeire előszörindultunk, azt gondoltuk, hogy segíteni, adni, oktatni jövünk e helyre. Azt gondoltuk, munkánkkal olyan értékszemléletet képviselünk az itt még tetten érhető épített örökség védelmében, mely példaértékű lesz majd az itt élő emberek - úgy magyarok, mint más nemzetiségűekszámára. Hittük, hogy értékmegörző munkánk nem hiábavaló, és tapasztaltuk hogy az emberek, Önök, egyre nagyobb számban társulnak e tevékenységhez. A "Magyar ház" program segítségével olyan célok váltak elérhetővé, melyekben az elmúlt évtizedekben már aligha hitt valaki. Az itt élő magyarság a Drávaszög területén még tömbben, de attól nyugatabbra néhány zárványtelepülésen kívül nagyrészt szórványban, egymástól elszigetelődveél.Vannakhelyek,aholmajdszázfősamagyarközösség,degyakori,hogy számukmesszetízalattvan.

A hegyek között megbúvó falvakban azonban sehol egy jajszó. A háború elmúlt, cél az élet. Ezek az emberek a jelenben, és a mindig újat hozó, pozitív jövőben gondolkodnak.

Becsületben élnek, dolgoznak, alkotnak. Szűkös lehetőségeikhez mérten közösségeket alakítanak,kultúrházat,tájmúzeumotépítenek!

Próbáltam beleképzelni magam egy magányos, elvesztett identitással küszködő szórványlakó szerepébe, és negatív előérzetemmel ellentétben, megdöbbenve láttam, hogy az emberek itt végtelen hittel kapaszkodnak magyarságuk megőrzésének minden lehetőségébe. Nyugat-Szlavóniában, hol a nyelvi asszimilálódás következtében a magyarok jelentős része már elvesztette anyanyelvét, újonnan alakított dalárdában magyardalokatzengeneka csillogószeműifjak,ésasokatmegéltbölcsekközösen!Nem felhívásra,nemkényszerből.Önszántukból,sajátkultúrájukvisszanyeréseérdekében.

Nagybodolyán, hol a falu magyar lakóinak száma a töredékére csökkent a hajdaninak, a fiatalok pedig messzi tájakra vándorolnak megélhetést keresni, az itt maradók tájházat építenek, kultúrházat újítanak, és utat húznak a hegyen át, hogy felfűzve rá a rejtett falvakatmégszorosabbrakovácsoljákamagyartelepülésekegységét.

Pélmonostoron pedig iskola épült. Népfőiskola kicsiknek és nagyoknak, mert a helybenmaradás záloga a tudás, mellyel értéket őrzünk és teremtünk. E közösségnek kicsitrészévéválni,olyantudásthordozmagában,melyetmásholnemsajátíthatunkel.Ha azt gondoltuk, hogy tanítóként jöttünk ide, akkor most bevallhatjuk, hogy boldog, tudással feltöltődött tanulóként térhettünk haza minden egyes alkalom után, melyet az itt élő közösségekkelegyüttélhettünkát.

Köszönjük!

dr.KondorTamás építész-tanszékvezetőegyetemidocens

Altorjai Domonkos Bácsalmásy Dóra Bakó Tibor Bakó Zsófia Bakóné Savanyó Ildikó Barka Adrienn Bartkó Tamás

Bedekovics Emese Boldocki Róbert Borbély Júlia Csere Bernadett Csikós Gábor Csillag Gábor Dancs Tamás Darabos Dóra

Donkó Eszter Dr. Kondor Tamás Durkó András Etlinger József Farkas Edit Farkas Petra Fekete Attila Fellner Anita

Gál Renáta Gazdig Tamás Gubik Péter Gyuris Boglárka Hornok Anna Izsák Réka Zsófia Kadia Dalma Kálmán Zsófia

Kámán Zsolt Képesi Anita Keresnyei Johanna Kolozsi Mária Kósa Balázs Kozák Barnabás Mika Árpád Mikuli Dorka

Mikuli Vera Nagy Viktor Németh Zoltán Orbán Edina Eszter Szabados András Sándorfi András Rácz István Puskás Annamária

Ángyán Attila

Szabó Péter Szalay Mátyás Szatori Dóra Sztranyák Gergely Varga János T. Tóth Dávid Tíber Zita Szűcs Gábor

Zagorácz Márk Zilahi Péter Keresnyei Vince Kovács Tamás Bácsalmásy Zoltán Stemmer Andrea Fehér Gabriella Lőke Ferenc

Hegedűs Anett Németh István Zsiga Zoltán Mester Orsolya Czuck Ágnes Bögös András Andor Viktória

Lente Ildikó Csóka Attila Endes Szabolcs Gunszt Beáta Simon Zsolt

RÉSZTVEVŐK

MESZ-PÉLMONOSTOR

László Róbert Milanovic Ljiljana Najbauer Tamás Pintér Irénke Pléháti Juliska Pozsár László Radic Paula

Rajki Zoltán

Sipos Golub Mária Sipos Zsivics Tünde Szenn Péter Szöllősi Kuhar Melinda Tokai István Tomasic Deák Korina Tóth Sándor

Vujic Ariana Zsivics Tibor

Ágh Izabella Angyal Márta Bisztricán Hajnalka Bisztricán Nikéta Böjtös Denisz Horvát Pál Jeszenszki András

Jeszenszki Mária Juhász Dorotea Juhász Sándor Kanya Gyöngyi Karaszi Kornél Kel Rózsika Kovács Sándor

Lakatos Anna

Krimer Melita

RÉSZTVEVŐK

Arató Zsófia Béres Sándor Borsos Kinga Dr. Vargyas Gábor Gebauer Hanga Kőszegi Gábor Kücsán József

Máté Gábor Molnár Fanni Nagy Balázs Neichl Noémi Schüszler Brigitta Simon Tamás Szabó Réka Tóth Nikoletta

Vágyi Katalin Varga Judit

SZNM-SZENTENDRE

RÉSZTVEVŐK Szendrődiné Gombás Ágnes Kovács Levente Jakab Dániel Kecskés Tibor Hugyecsek Balázs

In: Sipos Tünde (szerk.): Elődeink öröksége képekben, Budapest - PélmonostorPécs,2006.,7.old.

Néprajzivonatkozásúfeljegyzéseimegjelentek:In:LÁBADIKÁROLY:Megvagyokén búval rakva. Ács Gedeon élete és feljegyzései a XIX. századi drávaszögi népéletről, Újvidék,1992.

AbudapestiMagyarNyelvőraz1880-asévekbõlközölthíradásai

VáradyFerenc:Baranyamúltjaésjelene,1896

KATONA IMRE: Lábánál holdvilág, fejénél napsugár…Drávaszögi és szlavóniai magyarfolklór.(Tanulmányok,esszék)Eszék,1996.

LÁBADIKÁROLY:Kopács,avízmellettifalu.HMDK,Eszék-Budapest,1994.

GÖNYEYSÁNDOR:Drávaszögihímzések,Budapest.1944.

KATONA IMRE: Csalóka Péter, Budapest. 1947.; Sárkányölõ ikertestvérek. Újvidék, 1972. - PENAVIN OLGA: Jugoszláviai magyar népmesék I-II., Budapest.-Újvidék, 1984. - PATAKY ANDRÁS: Kopácsi népmesék. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve,Pécs,1964.205-221.old.

BARANYAIJÚLIA:Vízbeveszőnyomokon,Újvidék,1976.,1977.

LÁBADIKÁROLY:DrávaszögÁbécé,Eszék-Budapest,1996.

PENAVINOLGA:Szlavóniai(kórógyi)szótárI-III.Újvidék,Budapest.

GARAY ÁKOS: Szlavóniai magyar faluk,In:Néprajzi értesítő 12 (1911),221-248 old.

- 1941-ben FARKAS TIBOR végzett vegyes gyűjtést a népi építészetről és

házberendezésről a Drávaszögben, Kopácson, mely gyűjtés még egyelőre még csak

kéziratos formában található meg. - KÉRY ZITA: Adalékok a Drávaszög népi

építészetéhez, In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 6., 1984, 297-315. old. - BENCZE SÁNDOR: Kórógy népi építészete, In: Horvátországi Magyarok

Szövetsége Évkönyv 7, Eszék, 1985, 274-280. old. - LÁBADI KÁROLY: Drávaszög

ábécé Néprajzi és folklór tájlexikon, Eszék-Budapest, 1996 - BALASSA IVÁN: A szomszédosországokmagyarjainaknéprajza,Budapest,2003,472-497.old.

13.ZENTAI TÜNDE: A parasztház története a Dél-Dunántúlon, Pécs, 1991. - SZÁSZ

JÁNOSÉSSZIGETVÁRIJÁNOS:Népiépítészetünknyomában,Budapest,1976 14. 15. LÁBADIKÁROLY:BoranyjaMESZ,Pélmonostor,2007

LÁBADI KÁROLY: Istennek hajlékai a Drávaszögben. A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai5.Budapest,1994.

- ARDAY LAJOS: A horvátországi magyarok története In: Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből, (Arday Lajos szerk.) Teleki László Alapítvány, Budapest, 1994, 934old.

- BARANYAI JÚLIA: Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből. Újvidék-Eszék,2004.

-BARABÁSJENŐ-GILYÉNNÁNDOR:Magyarnépiépítészet,Budapest,1987

- BARABÁS JENŐ - GILYÉN NÁNDOR: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához, Budapest,1979

-BALASSAIVÁN:Ahatárainkontúlimagyaroknéprajza,Budapest,1989,277-296.old.

- BERNICS FERENC: Julián iskolák Horvátországban 1904-1918, In: Horvátországi MagyarokSzövetségeÉvkönyv10.Eszék,1988.85-107old.

- BENCZE SÁNDOR: Kórógy népi építészete, In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv7,Eszék,1985,274-280.old.

- BURJÁN ISTVÁN: A nád jelentősége a Drávaszögben, In: Horvátországi Magyarság, I. évfolyam,1szám,14-15old.

-DUNAIN.JÁNOS:SzülőföldemaDrávaszög,Zágráb,1999

- ÉGER GYÖRGY: A Drávaszög demográfiai, etnikai és vallási jellemzői a népszámlálások tükrében (1869-1981). In: Régió, etnikum, vallás. Demográfiai és településtörténetitanulmányok.Budapest,1993

-FILEPANTAL:AKisalföldilakóházmorfológiaivizsgálat,In:CseriMiklós-FüzesEndreKücsánJózsef-PergerGyula(szerk.):Házésember,2006:19.

-GARAYÁKOS:Szlavóniaimagyarfaluk,In:Néprajziértesítő,1911:12,221-248old.

-GYŐRFFYISTVÁN:Magyarfalumagyarház,Budapest,1943

- HEKÁNÉ DR. SZONDI ILDIKÓ: Drávaszög In: Sipos Tünde (szerk.): Hagyaték, Pélmonostor,2007:5,17-50old.

-BaranyaMegyeiMúzeumokIgazgatósága:Baranyanépművészete,Pécs,2008

- KÁROLYI ANTAL - PERÉNYI IMRE, TÓTH KÁLMÁN ÉS VARGHA LÁSZLÓ (szerk): A magyarfaluépítészete,Budapest,1955

- KÉRY ZITA: Adalékok a Drávaszög népi építészetéhez, In: Horvátországi Magyarok SzövetségeÉvkönyv6.,Eszék,1984,297-315.old.

- K. CSILLÉRI KLÁRA: A magyar népi lakáskultúra kialukálásnak kezdetei, Budapest, 1982

-LÁBADIKÁROLY:Ahorvátországimagyarsághelytörténetiésnéprajzigyűjteményei.In: Horvátországimagyarság,VIIIévf.,2001/8-9,30-40.old.

-LÁBADIKÁROLY:DrávaszögábécéNéprajziésfolklórtájlexikon,Eszék-Budapest,1996 (aDrávaszögnépiépítészetérevonatkozószócikkek)

-LÁBADIKÁROLY:Kopácsiviziélet,Újvidék,1987

- MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA, MÉSZÁROS VERONIKA (szerk.): Háztörténetek, A dunántúlinémetekkulturálisjellemzői,Veszprém,2006

-MagyarNéprajz,AkadémiaKiadó,Bp.2001

- SEBŐK LÁSZLÓ: A szlavóniai magyar szórványok In: BAKÓ BOGLÁRKA és SZOTÁK SZILVIA (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpátmedencében,Budapest,2006,179-195old.

- SIPOS TÜNDE (szerk.): Elődeink öröksége képekben, Budapest - Pélmonostor - Pécs, 2006

- SIPOS ZSIVICS TÜNDE: Értékmentés és értékteremtés - néprajzi kiállítás PélmonostoronIn:SiposZsivicsTünde(szerk.):MagyarEgyesületekSzövetségeÉvkönyv 2008,Pélmonostor,2008,123-128old.

-SIPOSZSIVICSTÜNDE:BilogoraiMagyarok,Pélmonostor-Pécs,2008

-SÁNDORLÁSZLÓ:Sepsenépének gazdaságiés társadalmiéletmódja1780-tól1914-ig. In:HorvátországiMagyarokSzövetségeÉvkönyv6.Eszék,1984,211-245old.

- SZABÓ LÁSZLÓ: Népi építészeti gyökerek felmérése, kutatása diákjaimmal, Budapest 2003

-SZÁSZJÁNOSésSZIGETVÁRIJÁNOS:Népiépítészetünknyomában,Budapest1976

-TÓTHJÁNOS:Népiépítészetünkhagyományai,Budapest,1961

-ZENTAITÜNDE:AparasztháztörténeteaDél-Dunántúlon,Pécs,1991.