MIK // KOR kari újság // 2024

ÉVFORDULÓ

20 éves a Breuer Marcell Doktori Iskola és a Televíziós műsorkészítő szak

30 éves a környezetmérnök-képzés

MIK TÖRTÉNTEK

TMDK: egyre nagyobb a népszerűsége a hallgatók körében

MIK HÖK

Igen mozgalmas volt az idei tanév a MIK HÖK életében

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának újságja. Megjelent a 2023/2024-es tanévben.

Felelős kiadó: Dr. MEDVEGY Gabriella, dékán Szerkesztette: Dr. KOVÁCS Éva, KIS Tünde

Fotó: LÉVAI Gábor, SZENTENDREI Antal, a PTE MIK fotóarchívuma

Grafikai tervezés: PINCZEHELYI Márk

Nyomda: Kontraszt Plusz Kft., Pécs

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar 7624 Pécs, Boszorkány út 2.

www.mik.pte.hu

© Minden jog fenntartva!

Dékáni beköszönő 3

MIK történtek

Fenntarthatósági projektet indítottak a Pécsett tanuló külföldi mérnökhallgatók 4 Újra felvett szálakkal kapcsolódik a Távol-Kelethez a pécsi építészképzés 5

2024-től szelektíven gyűjthetjük a konyhai biohulladékokat is –a rendszer működésére dolgoztak ki megoldásokat a PTE MIK-en 7

Az ipar igényei összhangban a tudománnyal és az oktatással –ez állt a 2023-as MIK PARTNERS Szakmai Nap fókuszában 10

A virtuális térben is be kell zárni az ajtót

Hulladékból átmeneti otthon – a jövő építészeinek szemléletét alakítja az újrafelhasználás 14 Hotel a gyárban – pécsi építészhallgatók is közreműködnek a Zsolnay-gyár újragondolásában 16

A PTE MIK kapta a Legjobb Cisco Hálózati Akadémia-díjat

A smart home, azaz az okosotthon állt a XVII. Pollack Expo fókuszában

TMDK a MIK-en: egyre nagyobb a népszerűsége a hallgatók körében

Arcél

Egy csapat, egy évfolyam, egy tanszék akkor prosperál, ha ott mindenki remekül érzi magát és sikeres

A hallgatók feje nem egy bödön, amit meg kell tölteni információval, hanem egy gyufa feje, amit lángra

éves a Televíziós műsorkészítő szak

éves a környezetmérnök-képzés: a levegőtisztaság-védelemtől a nukleáris környezetvédelemig

HR Zóna

Történelmi jelentőségű ponthatárok, mintegy 40%-kal több jelentkező 38 Új munkavállalók a karon

Díjeső

Változtak a nem ágazatspecifikus munkakörökben dolgozók munkakörére és alkalmazására vonatkozó szabályok

Akitől soha nem hallottuk, hogy „nem tudom”

46

47 „Azért vagyok itt, hogy segítsek” – aki néha anya és pszichológus is 48

A jövő jelene

Hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád fejlesztése a cső–borda közti hővezető kontaktanyag használatának tökéletesítésével 49

MIK Partner

Duális Partneri Fórum

50 A jövő energiavilágát építhetik a jelen duális mérnökhallgatói az E.ON-nál 51

MATRO Kft. – Alkatrészeink mozgatják a világot 52

MIK HÖK

PTE MIK HÖK – igen mozgalmas volt az idei tanév 54

Nemzetközi MIK

Az egyik legnagyobb tanulság volt oktatóként Denverben: az oktatást élményszerűvé lehet és kell tenni 56

Mecsek reminds me of Syria 58 MIK: the perfect fusion of tradition and innovation 59

Why Pécs? Hungary became one of my favourite countries…

Living in Pécs it’s very simple and lovely

Tisztelt MIK//KOR Olvasók, kedves Kollégák!

2023-ban azt láttuk, hogy tényleg újra kinyílt az élet a világjárvánnyal terhelt időszak után. Az aktuális akadémiai évben túl vagyunk egy minden idők legsikeresebb MIK Partners rendezvényen, és egy szintén csúcstartó Pollack Expon is. Soha nem látott érdeklődés övezte e szakmai programokat, rengeteg kiállító, partner, kolléga, és természetesen korábbi ’Pollackos’ érkezett. Sokakat feltöltött a baráti, támogató légkör.

Az is jól látható, hogy nem minden fordul már vissza az eredeti kerékvágásba. Tudományos szakirodalma van a ’home office’ körül keletkezett társadalmi jelenségeknek, amiről persze legtöbbünknek még nem is sikerült eldöntenünk, hogy mire is jó, azzal együtt, hogy az ipari partnerek sorra számolnak be arról, hogy nekik nehézséget okoz munkatársaikat visszahívni az irodákba. Talán mi, a Pollackon, többnyire egyetértünk abban, hogy ez a műfaj, az online működés nem barátja a mérnökképzésnek. Keressük is azokat az oktatási formákat, amelyek a bejáratottaknál kompatibilisebbek a digitalizált világra született hallgatóinkkal. Most az látható, hogy a blended learning keretek között lesznek majd kibontható lehetőségek.

Ezen azért is kell gondolkodnunk, mert nem akármilyen hallgatói merítéssel foglalkozunk jelenleg. A Covid-19 elvonult, itthagyva – magára hagyva – azt a generációt, amely tulajdonképpen a gyerekszobájukba zárva, az online éterben töltötte, majd abszolválta középiskolai évei javát. A valódi képlet még nem alakult ki. Nem csoda, hiszen a tudást megszerezték, de a közös munka felületei néha szinte páhuzamos univerzumban keletkeznek. Egy dolgot azért érdemes itt is aláhúzni: ezek a hallgatók is nagyon értékelik, ha komolyan vesszük őket.

Másrészt, a 2023/2024-es akadémiai évet egy válogatott belépő hallgatói csoporttal kezdtük, történelmi ponthatárok alakultak ki. Állami finanszírozású levelező képzéseink küszöbszáma 392–400 pont között alakult alapszakjainkon. A nappali képzési formán is nagyon megszűrtük a bejövőket, lévén, hogy finanszírozott helyet olyan hallgatónak szeretnénk juttatni, aki munkájával erősíti a kiválósági mutatóinkat. Gépészmérnöki alapszak 18 helyen indult, és a mi képzésünkre lehetett a legmagasabb (348) ponttal bejutni, míg villamosmérnök szak 10 helyen indul, szintén a Pollackon a legmagasabb ponttal (350), holtversenyben a Pannon Egyetemmel. Mérnökinformatika alapszakunk pedig a 16 képzőhely között szintén holtversenyben lett első a nem fővárosi intézmények körében (349). Építőmérnök BSc szakon közel 50 ponttal többet kellett hozni a 2022-es beiskolázáshoz képest, amely tény országosan a második helyre tette most a lécet, míg osztatlan építész programunk pedig átlépte a 400-as határt (407), amely történelmi kiválósági mutatója a képzésnek.

Tisztelt Kollégák, ez a mérleg nem is rossz, és közös érdem. Köszönet a szép eredményekért, és a teljes megfeszített akadémiai évért. Jó pihenést, szép nyarat kívánok!

Prof. dr. Medvegy Gabriella a PTE MIK dékánja

Fenntarthatósági projektet indítottak a Pécsett tanuló külföldi mérnökhallgatók

Már kevés beszélni róla, cselekedni kell – ez az elv vezérli a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) tanuló külföldi mérnökhallgatókat, akik nemcsak jövőbeli munkájuk, de már tanulmányaik alatt is a fenntarthatóságot, a körkörös gazdaságot tartják szem előtt. Erre indítottak egy egyéves projektet, amelyre pályázati támogatást is nyertek, így eszközök beszerzésével, új módszerek elsajátításával megtanulhatják, hogyan alkalmazkodjanak a körforgásos gazdasághoz, sőt ötleteiket ki is próbálhatják a gyakorlatban.

A Mérnökök Határok Nélkül (EWB) kezdeményezésére létrehozott, az EUTeens4Green pályázati kerete által támogatott projektben olyan fiatal egyetemisták közreműködnek, akik részt vettek a Mérnökök Határok Nélkül Design Challenge-en, így maguk is valódi változást szeretnének elérni a mérnöki szakmában – ahogy az EWB fogalmaz – a globális felelősségvállalást helyezve a mérnöki munka középpontjába. A most indított fenntarthatósági projekt nem előzmények nélküli: az elmúlt két évben a leendő mérnökök a fenntarthatósággal kapcsolatos elképzeléseiket népszerűsítették hallgatótársaik körében, emellett helyi középiskolákat látogattak meg, hogy a fenntarthatóság mérnöki szakmákban való fontosságáról beszéljenek. „Pécsett a korábbi szén- és uránbányászat felszámolása jelentős negatív gazdasági következményekkel járt a régióra nézve, amikor hazaköltözünk, hogy a választott szakmánkban dolgozzunk, az itteni tapasztalatok, a projekt során levont tanulságok jól adaptálhatók lesznek. A legtöbben közülünk alacsony jövedelmű országokból származnak, így a kis ráfordítást igénylő, de nagy hatékonyságot eredményező megoldások mindannyiunk számára hasznosak” – vélekednek a projektben részt vevő külföldi hallgatók.

Az egyik terület, amellyel a következő hónapokban kiemelten foglalkoznak, a körkörös gazdaság koncepciójának népszerűsítése. Nemcsak a hulladék újrahasznosítása és újrafelhasználása, hanem a termékek élettartamának karbantartás és javítás által történő meghosszabbítása is fókuszt kap. E koncepciók alkalmazásával a kitermelt nyersanyag, az energiaigény és a keletkező hulladék mennyisége is jelentősen csökkenthető. A hallgatók körforgásos gazdasághoz való alkalmazkodását mind az ismeretek hiánya, mind pedig a gyakorlati részvétel hiánya is akadályozza. A jelenleg az egyetemeken tanuló generáció elég kreatív ahhoz, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek hatással lehetnek a körforgásos gazdaságra való áttérésre, ám gyakorlati részvételét eddig az eszközök hiánya akadályozta. Vannak olyan óráik, ahol elméleti megoldásokkal állnak elő, viszont ezek alkalmazásához vagy a fizikai gyakorlati megvalósításukhoz nem állnak rendelkezésre eszközök. Ezért a közelmúltban indított projektben lehetőség adódik egy mobil munkaterület és eszközközpont biztosítására, ahol a fiatalok megtanulhatják, hogyan alkalmazkodjanak a körforgásos gazdasághoz, eszközöket és gyakorlati készségeket kapnak, hogy megvalósíthassák ötleteiket, és a mindennapi életükben alkalmazhassák a tanultakat.

„Hallgatóinknak meg kell tanulniuk, hogy a fogyasztói társadalomnak vannak alternatívái, például miként tudják meghosszabbítani az általuk használt eszközök élettartamát. Ez új készségeket és önbizalmat ad számukra, így egy új eszköz vásárlása helyett a karbantartás is alternatíva lesz számukra. Olyan szakértőket szeretnénk meghívni a közeljövőben, akik a fogyasztási cikkek élettartamának meghosszabbítása érdekében egyszerű karbantartási módszereket tanítanak meg a hallgatóknak. Ellátogatunk egy Pécs melletti hulladékfeldolgozó központba is, ahol azzal szembesülhetnek, hogy mi történik az általuk termelt hulladékkal. Ez valószínűleg arra ösztönzi majd őket, hogy a közösségükben vagy egyetemi szinten bevezethető megoldásokat találjanak ki. A projekttől azt várjuk, hogy a leendő mérnökök nagyobb tudatossággal forduljanak a lineáris gazdasággal kapcsolatos problémák és a zöldebb körforgásos gazdaságra való átállás lehetőségeinek megtalálása felé, ők maguk is kevesebb hulladékok termeljenek, illetve növeljék a háztartási hulladékuk újrahasznosításának arányát” – fogalmaz a program felelőse, dr. Orbán Zoltán, a Műszaki Kar Mérnöki és Smart Technológiák Intézet igazgatója, illetve szakmai vezetője, Marcus Juby, az Intézet munkatársa.

Újra felvett szálakkal

kapcsolódik a TávolKelethez a pécsi építészképzés

A nemzetközi örökségvédelem

állt a közelmúltban a kínai Changchunban megtartott 4x4 Workshop középpontjában, amelyen a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) oktatói is előadást tartottak az építészképzés keretében folyó kutatásokról és tudományos munkáról.

A kar évtizedes szakmai kapcsolatot ápol kínai felsőoktatási intézményekkel, egyik oktatója például több éve vendégprofeszszorként van jelen a wuhani egyetemen (Hubei University of Technology), de számos közös projekt és szakmai workshop is zajlott az elmúlt években. A PTE MIK nemzetközi építészképzésein ez idáig másfélszáz kínai hallgató szerzett oklevelet, legtöbbjük hazájában kamatoztatja a Magyarországon megszerzett tudást. A mostani kínai látogatás következő szintű együttműködéseknek is lendületet ad.

A kar Építész Szakmai Intézete, valamint Breuer Marcell Építészeti Doktori Iskolája 2013 óta áll együttműködésben a kínai China University Unionnal, a 15 magas rangú egyetemet és művészeti akadémiát tömörítő szakmai érdekcsoporttal, mely az építész, építőművész felsőoktatás egyes szereplőit fogja össze nemzetközi környezetben. Amellett, hogy a tagképzőhelyek tapasztalatot cserélnek

egymással, oktatási koncepciókat egyeztetnek Kína-szerte, legfontosabb szakmai eseményük a 4x4 workshop. Erre minden tagképzőhely 4 hallgatót nevezhet, oktatói közül 4 professzort küld és az adott szemeszterben négyszer találkoznak. Az építésztervezés sajátosságainak megfelelően a programba delegált hallgatók először ötlettervet, majd vázlattervet, később pedig kidolgozott építészeti javaslatot mutatnak be. A hallgatók a professzorok mellett vállalati vezetőkből álló zsűri előtt dolgoznak, amely hasznos információkkal és véleményével segíti őket. A Covid óta most először adódott lehetőség személyes találkozás keretében folytatni a szakmai diskurzust, a találkozón az intézmények oktatói vettek részt.

„Az idei téma továbbra is a vidék, az épített örökség értékmentése köré szerveződik, néhány éve már erre fókuszál ez a csoport. Egy rekreáció előtt álló kínai vidéki terület, település felélesztésének lehető -

ségeit járjuk körbe, ami – a különleges lokációnak köszönhetően – innen, Európából nézve ínyenc téma. Az örökségvédelem, a műemlékvédelem, a települések identitásának felfedezése, megértése, a programalkotás természetesen a mi környezetalakítási tematikáinkban is jelen van, de a helyi kulturális értékek óhatatlanul formálják az eszköztárat. Szakmai szempontból azért is érdekes számunkra, hogy miként gondolkodnak erről más kultúrákban, mert ez Breuer Marcell Doktori Iskolánk egyik zászlós témája, alapításakor az első körben szerepelt az integrált örökségvédelem. A mostani workshop igen sok elméleti kutatómunkát is igényel, a résztvevőknek a kijelölt helyszín környezetét, kontextusát és más aspektusait is fel kell tárni. Changchun városban találkoztunk az egyetemek oktatóival, a nyilvános fórumon mi is tartottunk szakmai előadást az európai építészképzésekben aktuálisan jellemző Research by design – Design by research koncepció mentén. Kutatócsoportjaink bemutatásával ismertettük a karon up to date zajló szakmai tudományos munkát: az építészet mint művészet, egyben mérnöki tudomány kialakuló határterületeinek közös keresztmetszeteit feszegetjük, kutatócsoportjaink az ember- és egészségközpontú építészetet, az épített környezet alakításával elérhető fenntarthatóságot, az ökológiai lábnyom csökkentését vizsgálják a digitális eszközök, az építés digitalizációja, akár a BIM kontextusában. Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, és jól látjuk,

hogy kultúráktól eltekintve, végül is egy nyelvet beszélünk a nemzetközi örökségvédelemmel kapcsolatban, ez mindenhol fontos ügy” – foglalja össze a szakmai találkozót dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja.

A China University Union munkáját a PTE díszdoktora, Wang Tie professzor fogja össze, a mostani találkozón elindult egy egyeztetés arról is, hogy a PTE MIK az örökségvédelemmel kapcsolatban egy kihelyezett kutatócsoportot alapít Kínában. Ennek bázisát – a MIK Építész Intézet erőforrásai mellett – a 2013 óta Pécsett a doktori iskolában végzett építész kollégák fogják képezni, akik mára nagyrészt a kínai felsőoktatás építészképzéseiben dolgoznak. A 4x4 workshopon való részvétel mellett a kari delegáció ellátogatott Beihai-ba is, ahol a Covidig bezárólag egy pilot kihelyezett képzése volt a pécsi karnak. Az elmúlt négy év alatt jelentős infrastrukturális és szakmai fejlődésen ment keresztül az ottani partneregyetem, ez is jó alapot ad a további közös munkának. A jövőre nézve kurrens módszertani tudásmegosztás körvonalazódik, amelyben a két intézmény oktatói cserélnek tapasztalatot az eltelt évek alatt zajlott szakmai munkáról (mint pl. a pécsi kar nemzetközi akkreditációjáról), ennek már meg is kezdődött az előkészítése.

„Amikor tíz évvel ezelőtt a kínai kapcsolatok felé fordultunk, egyértelműen az volt a célunk, hogy növeljük a nemzetközi hallgatói létszámot. Tudtuk, hogy Kíná -

ban fogékonyak erre, mivel egy mobil nemzetről beszélünk, az ottani hallgatók jellemzően erősek alkalmazott grafikában, környezetkultúrában, belsőépítészetben, kiváló a vizuális kifejezésmódjuk, remekül rajzolnak és fogékonyak a képletszerű gondolkodásra. Az eltelt évek alatt már több mint 150 olyan kínai hallgató szerzett karunkon alap-, mester- vagy doktori szintű építészvégzettséget, akikről tudjuk, hogy ezeken a sokrétűen monitorozott csatornákon keresztül érkeztek. Eredeti elképzeléseinket is felülmúlták a kínai kapcsolatokból származó előnyök. Nemzetköziesedési ambíciónkat is jól szimbolizálja, hogy a kihelyezett képzésekkel nőtt az akkreditációs erőforrásunk, hiszen a kinti partnereinknél oktató kollégák dokumentált nemzetközi oktatási tapasztalatot szereznek, és mivel az oktatás nyelve angol, ez oktatóink számára is egy komoly helyzetgyakorlat. A létrejött kínai kapcsolatok doktori, akadémiai szinten is presztízsértékűek, de ugyanígy profitálunk a megosztott szakmai tartalomból is” –teszi hozzá dr. Medvegy Gabriella.

A 4x4 workshop helyszíne 2023 szeptemberében újra Pécs volt, erre a világjárvány kitörése óta nem lehetett példa. A szakmai találkozón folytatták a kínai Changchun város középületeinek történetiségét, jelenlegi állapotát felmérő, illetve a hasznosításukra tett javaslatokat érintő kutatás eszmecseréjét.

2024-től szelektíven gyűjthetjük a konyhai biohulladékokat is –a rendszer működésére dolgoztak ki megoldásokat a PTE MIK-en

A körforgásos gazdaság előkészítése témában pályázatot nyert Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karát (PTE MIK) bízta meg az országos biohulladék begyűjtési koncepciójához kapcsolódó tervek elkészítésével, mivel a kar Környezetmérnöki Tanszékén az országban egyedülálló szakértői kompetenciák halmozódtak fel. A Környezetmérnöki BSc-képzés számos oktatója ugyanis több évtizede a pécsi, illetve a hazai hulladékgazdálkodás mérvadó szakembere, cégvezetője, akik gyakorlati tudásukkal, tapasztalatukkal a jövőben keletkező biohulladék mennyiségének meghatározása mellett konkrét forgatókönyveket is összeállítottak a begyűjtési rendszer felállításához.

Magyarországon több mint két évtizede épült ki a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, amelyben Pécs élen jár. Ma már az ország szinte minden településén elkülönítetten gyűjtik a háztartásokban keletkező, tovább hasznosítható hulladékot, mint ahogy a vendéglátóipari szektorban is rendelet szabályozza a főzéskor és étkezéskor keletkező élelmiszer- vagy ételhulladék, illetve a használt sütőolaj begyűjtését is. Az Európai Unió által kiadott keretirányelv 2024. január 1-étől kötelezővé teszi a tagországok számára a háztartásokban és vendéglátóhelyeken képződő étel- és élelmiszerhulladék, valamint használt sütőolaj elkülönített begyűjtését, ami egy teljesen új kötelezettséget jelent a hazai szereplők számára is. Magyarországon tavaly álltunk át egy koncessziós rendszerre, ahol 2023. július 1-étől a MOL cégcsoport lépett a koncesszor szerepébe, így a következő 35 évben ő lesz felelős az évi mintegy 4-5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék gyűjtéséért és kezeléséért. A 2024 elején indult biohulladék-gyűjtés rendszerének kidolgozására kérte fel a témában pályázatot nyert Pannon Egyetem a PTE MIK-et.

2024 januárjától az Európai Unió minden tagországában, így hazánkban is kötelező lett a biohulladék szelektív gyűjtése, ezért a háztartásokban keletkező konyhai, illetve zöldhulladékot is össze kell gyűjteni, hogy azt villamos energia vagy akár üzemanyag előállítására használhassák fel.

„A legnagyobb kihívás a háztartásokban keletkező konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtése lesz, hiszen erre még nincs gyakorlat hazánkban. Az első kérdés ezzel kapcsolatban úgy fogalmazódott meg, hogy a hulladékgyűjtő szervezet elmenjen-e a háztartásokhoz és így gyűjtse be a hulladékot, vagy alakítson ki hulladékgyűjtő helyeket akár a hulladékudvarokban, akár más közforgalmú helyeken telepítsen olyan eszközöket, amelyekben elhelyezhető a lakossági konyhai szerves hulladék. Mindegyikre van példa Európa országaiban, de egy országon belül ott sem feltétlenül egységes a rendszer” – mondja Vér Csaba, a PTE MIK tudományos segédmunkatársa, a projekt pécsi koordinátora. Ugyanilyen vizsgálandó terület, hogy milyen csomagolóeszközben érdemes gyűjteni a maradékot: lebomló műanyag vagy papírzacskó alkalmas-e erre a célra, ami a további felhasználhatóságot is befolyásolhatja. Gondolni kell arra is, hogy a lakáson belül hol lesz helye egy újabb gyűjtőedénynek, ha már a környezettudatos lakók eleve szelektíven gyűjtik a háztartásban keletkező csomagolóanyagot.

Megoldásként szóba jöhetnek a világ más táján már alkalmazott 5–10 literes edények, amelyeket a konyhapultra lehet helyezni és néhány naponta üríteni.

„A konyhai szerves hulladék és kerti zöldhulladék a későbbiekben komposzttelepen kezelve kiváló talajjavító anyaggá válhat, vagy biogáz üzemben erjesztve a lebomlás során a keletkező metánból villamos áramot állíthatnak elő. A használt sütőolajból pedig ahogy eddig, biodízelt készíthetnek. Szakértői munkánk jelentős részét egyfajta mennyiségi becslés tette ki, amikor is az ország különböző területeiről vett minták alapján prognózist készítettünk hazánk összes közigazgatási járására a hulladékösszetételre és a jövőben keletkező szerves hulladék menynyiségére, figyelembe véve pl. a lakossági létszám, a gazdasági helyzet, a vásárlóerő, a környezettudatosság vagy akár a főzési szokások változását. Emellett Európa mintegy 20 országának gyakorlatát megvizsgálva logisztikai, technológiai javaslatokat tettünk a gyűjtési rendszer kiépítésére, gyűjtőjárművek felépítésére, a gyűjtőedényekre, hiszen más eszközöket érdemes használni mondjuk egy belvárosi forgalomcsillapított vagy egy tömbházas övezetben, mint egy családi házas városrészben” – teszi hozzá Vér Csaba.

A tanulmányban összegyűjtött javaslatok megvalósítása nemcsak a koncesszoron múlik majd, a biohulladék gyűjtésének sikere jelentős mértékben függ a lakosság hajlandóságától is. Az elmúlt években megtapasztalt energiaválság, a klímaváltozás sokakban felébresztette a személyes felelősséget, fölerősödött a takarékoskodásra, a visszafogott fogyasztásra való törekvés. Láthatóvá váltak azok, akik különösen odafigyelnek a környezetükre, és amint lehetőségük adódik, azonnal használják az új gyűjtési módszereket. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akik nem törődnek az általuk termelt hulladék sorsával. Azonban bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt 5-6 évben egyre intenzívebben jelenik meg a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdése a tömegkommunikációban és a médiában, ezáltal várhatóan mind többeket fog pozitív cselekvésre sarkallni a felhívás. A szakember tapasztalata szerint egy új rendszer felfuttatásához legalább 7-8 év szükséges.

Az ipar igényei összhangban a tudománnyal és az oktatással

– ez állt a 2023-as MIK

PARTNERS Szakmai Nap fókuszában

Nincs egyetem ipar és nincs ipar egyetem nélkül – ezt számos együttműködés, kutatás-fejlesztési projekt is bizonyítja.

Az oktatási intézményben meglévő szellemi potenciál, a kutatólaborok piacra vihető termékek, szolgáltatások kifejlesztését szolgálhatják, az ipari szereplőknél fellelhető technológia, szakértelem, gyakorlati tudás pedig az egyetemi kutatásokat formálhatja piaci termékké.

De ugyanígy az oktatási portfólió kialakításában is szükséges az igények egyeztetése, hiszen mindkét fél érdeke, hogy piacképes tudással rendelkező szakemberek lépjenek ki az egyetem kapuján. Az ipar részéről felmerülő igények és ehhez kapcsolódóan a tudomány, illetve az oktatás oldaláról jelentkező feladatok összehangolását helyezte a 2023-as MIK PARTNERS Szakmai Nap középpontjába a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), amely 2023. szeptember 28-án a Baranya Vármegyei Mérnöki Kamarával közösen rendezte meg hagyományos konferenciáját.

A 2018 óta zajló szakmai rendezvény célja a PTE MIK, valamint kiterjedt partnerhálózatának együttműködéséből származó eredmények bemutatása az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az ipari innovációs tudástranszfer területét érintve. Egyúttal elősegíti a karhoz kapcsolódó hálózat tagjainak egymás közötti innovatív együttműködését, illetve lehetőséget biztosít a hallgatóknak a kari partnerek tevékenységének megismerésére.

Az MIK PARTNERS a hagyományoknak megfelelően plenáris üléssel kezdődött, ezt követően az esemény gerincét jelentő szakmai előadások következtek 20 szekcióban, 2x2 órás blokkokban. A Dél-Dunántúli Építész Kamra és a Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara tagjai számára a rendezvényt szakmai továbbképzésként akkreditálta.

A MIK PARTNERS-en írták alá azt az együttműködést, amelynek keretében a Magyar Mérnöki Kamara támogatja, hogy az egyetem műszaki felsőoktatási képzései az Engineers Europe (korábbi nevén FEANI) által vezetett EEED (European Engineering Education Database) nyilvántartásába kerüljenek, megkönnyítve ezzel a külföldi hallgatók diplomájának elismerését az Európán kívüli országokban is.

2023 szeptemberében volt 30 éve annak, hogy elindult a pécsi környezetmérnöki képzés a MIK jogelődintézményében, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. A karon jelenleg is naprakész műszaki, természettudományos és menedzsment-ismeretekkel rendelkező szakembereket képeznek, akik tanulmányaik során az intelligens környezettechnológiák, a megújuló energiák vagy akár a nukleáris környezetvédelem specializáción mélyíthetik el tudásukat hagyományos vagy ipari partnerekkel együttműködve akár duális képzési formában. Az évforduló alkalmából egész napos programra várták a képzéshez kapcsolódó szakembereket, oktatókat, munkatársakat, végzett hallgatókat, ipari partnereket.

A fenntarthatóság egyetemi oktatásba való beépítését (új képzések, kurzusok, tananyagok fejlesztése által) célozza meg a Join Rise nevű Erasmus+ projekt, amelyet a PTE Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) a bourgosi, a delfti és a dublini egyetemekkel partnerségben nyert el. Elkezdődött a közös módszertan kidolgozása és a kapcsolódó, akár közös rövid ciklusú képzést is lehetővé tevő online oktatási platform fejlesztése. A MIK PARTNERS-en rendezték meg a projekt nemzetközi konferenciáját, amely az eddigi eredmények bemutatása mellett azzal foglalkozott, hogy mit lehet tenni egy élhetőbb épített környezetért, és miként lehet erre az oktatókollégákat, illetve főként az egyetemi hallgatókat fogékonnyá tenni.

Minél több fiatalt bevonni a duális képzésbe – ez volt az egyik fő aktuális célja a Duális Képzési Tanácsnak, amely az első vidéki ülését tartotta a MIK PARTNERS-en. A PTE Műszaki és Informatikai Kara 2015 óta biztosítja hallgatói számára ezt a gyakorlati képzési formát, amelyben öt alapszakon több mint 200-an vesznek részt. A Duális Képzési Tanács megismerkedett a karon kialakított jó gyakorlatokkal, tájékozódott a Pécsett és a térségben zajló duális képzés kihívásairól, és mivel a szakmai nap több száz, a régióból érkező vállalkozást is vonzott, ez az alkalom találkozási lehetőséget is biztosított a képzésben részt vevőkkel.

Elsősorban szakmai találkozások és tanulmányutak fókusszal alakította meg a MIK PARTNERS-en a Fiatal Mérnökök Csoportja, Dél-dunántúli Régió elnevezésű szervezetét a Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara (BVMK). A csoport célja, hogy az interaktív előadásokhoz kapcsolódó vitákon elmélyítsék a hallottakat, elősegítsék a közös gondolkodást, illetve a felmerült szakmai problémák különböző megoldásaival fejlesszék mérnöki kreativitásukat. Emellett ismerjék meg egymás munkáját és építsenek ki egymással, a szakmával, valamint a Magyar Mérnöki Kamarával is kapcsolatokat.

Mit csinál az építőmérnök, hol van helye az épületek, hidak, közművek, utak építésénél? Mi jelenti számára a kihívást és mi az elismerést? A Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara (BVMK) a MIK PARTNERS kísérőrendezvényeként a pécsi Széchenyi téren felállított poszterekkel keltette fel a fiatalok figyelmét a mérnöki hivatás iránt, szemléltette a mérnöki, tervezői és kivitelezői munka szépségét és fontosságát, mindezt a mérnökké válás folyamatának, baranyai kötődésű cégek sikeres alkotásainak, projektjeinek bemutatásával.

A MIK hallgatói nemcsak résztvevőként, kiállítóként is jelen voltak a MIK PARTNERS-en, hiszen két kiállítás is nyílt a kar épületének folyosóin. Az Ipari termék- és formatervező mérnöki szak a kreatív mér-

nökoktatást képviseli, a MIK PARTNERS kísérőrendezvényeként a 3D-s maketteket, hallgatói munkákat és képeket magában foglaló kiállítás nemcsak a szak elmúlt több mint tíz éves működésének összegzése volt, sokkal inkább az oktatásszervezés és az aktuális gazdasági környezet elvárásainak igényeit is kielégítő munkákban rejlő potenciális lehetőségek bemutatása. A másik kiállítás az ÉPÍTÉSZET ÉS TEÓRIA címet viselte, és az Építészetelmélet és Archtectural Theory 2023 kurzus hallgatói munkáit sorakoztatta fel. A kiállítás célja az volt, hogy rövid szöveges és grafikai eszközökkel az építészet filozófiai alapvetéseire irányítsa a figyelmet.

Az elmúlt években szinte minden alkalommal közel 2500 főt vonzott a MIK PARTNERS, amelyen a régió meghatározó ipari-gazdasági szereplői, a mérnöki-műszaki területen tevékenykedő szakmagyakorlók és kutatók, valamint a PTE MIK mérnöki pályára készülő hallgatói és az őket felkészítő oktatói vesznek részt. 2023-ban az egyetemi szakokhoz igazodóan 20 szekcióban mintegy 70 szakmai előadás hangzott el a legújabb egyetemi kutatásokat és az ipari szereplők gyakorlati tapasztalatait érintve.

A virtuális térben is be kell zárni az ajtót

Ahogy a fizikai valóságunkban bezárjuk magunk mögött az ajtót, úgy a virtuális térben sem árt az óvatosság, hiszen ott is számtalan veszély leselkedik ránk. Az információbiztonság aktuális kihívásairól rendeztek konferenciát a PTE MIK-en.

Az informatikai bűnözés egyre nagyobb teret hódít világszerte, és nemcsak a civil felhasználókat célozza meg, hatalmas károkat képes okozni a vállalatok, az intézmények, a bankok, a hivatalok és szinte minden szervezet működésében. A legújabb veszélyforrást a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Többek között ez is a 2023. október 25-én a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) rendezett Az információbiztonság aktuális kihívásai című tudományos-szakmai konferencia fókuszában állt.

Az országos, hibrid formában zajló eseményt a HTE Információbiztonsági Szakosztály –EIVOK, a PTE MIK, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Neumann János Számítógéptudományi Társaság szervezte az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által kezdeményezett, évente megrendezett Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) kampány keretében. Az EU kiberbiztonsági hónapját az állampolgárok tudatosságának a növelése érdekében rendezik meg minden évben, mert bárki célpontja lehet a kibertérben zajló csalásoknak, támadásoknak, ezért fontos felhívni e veszélyre a figyelmet. Ahogy otthon is védjük az értékeinket, a lakóhelyünket az illetéktelenektől, ugyanúgy meg kell tennünk ezt a számítógépünkkel,

a telefonunkkal vagy a virtuális tárhelyeinkkel. „Létfontosságú felhívnunk a gyerekek figyelmét is arra, hogy nincsenek biztonságban sem a közösségi médiában, sem semmilyen virtuális felületen. Az informatika szerves része lett a hétköznapjainknak, ahová betörtek a bűnözők is, a mostani konferenciának az is volt a célja, hogy a szakmai közösséget, de a hétköznapi felhasználókat is megismertesse az aktuális trendekkel és kihívásokkal” – mondta Gyurák Gábor, a PTE MIK mesteroktatója, a konferencia egyik szervezője.

A kibervédelmi szakemberek számára is új kihívást jelent a mesterséges intelligencia térhódítása, amely által szinte határtalanná váltak az internetes támadók lehetőségei.

A ChatGPT segítségével olyan hamis profilokat képesek létrehozni, amelyeket szinte alig lehet megkülönböztetni a valódiaktól. Mint Gyurák Gábor mondta, a vállalatok is kénytelenek egyre nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre, ezt a hazai törvények is megkövetelik tőlük – eddig az állami és az önkormányzati szerveknek volt kötelezettsége –, és mind szélesebbé válik azok köre, akikre érvényes lesz a törvény hatálya. A PTE MIK-en a mérnökinformatikusok oktatásában évek óta külön tantárgyként jelenik meg a kiberbiztonság témaköre, de a kar oktatói kutatásokat is folytatnak a biztonságtudatosság növelése érdekében. Olyan módszereket vizsgálnak, amelyekkel a jelenlegieknél hatékonyabban növelhető az átlagfelhasználók biztonságtudatossága. Kidolgoztak egy hálózattudományi alapokra fektetett eljárást, amelyet eddig még sehol sem használtak a nagyvilágban, és ami várhatóan rendkívüli előnyökkel kecsegtet.

Hulladékból átmeneti otthon –a jövő építészeinek szemléletét alakítja az újrafelhasználás

A szerkezetet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói tervezték, a megvalósításban a PTE szociálpszichológus hallgatói is jelentős szerepet vállaltak. Amellett, hogy az akcióval konkrét segítséget nyújtottak embertársaiknak, szakmailag is sokat profitáltak: megtapasztalták, hogy miként kapcsolódhatnak össze a lakhatási válságra adott válaszok a körforgásos gazdasággal és az építészettel. Ez a fajta szemléletmód jelentős fókuszt kap a pécsi építészképzésben.

A PTE MIK-en 2015-ben hozták létre a társadalmi problémákra való érzékenyítés céljából a Szolidáris Építészet Munkacsoportot, hogy az egyetemi képzés alatt olyan szociális problémákat is megismertessenek a hallgatókkal, amelyekkel az életben is szembesülhetnek, és amelyekre akár építészként hatással lehetnek. A Lakni kell workshopok keretében az elmúlt években az építészhallgatók például már terveztek és építettek közösségi teraszt a Hajléktalanok Ápoló Otthona lakói számára, legutóbb pedig a Családok Átmeneti Otthona belső tereinek traumatudatos tervezésére hívták a diákokat. A most megsegített párral egy szociálpszichológusokkal közösen indított, a pécsi zártkertekben élők lakhatási körülményeit célzó kutatás kapcsán találkozott a Lakni kell projekt vezetője, dr. Dányi Tibor Zoltán, a PTE MIK Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszékének adjunktusa. Azt tanulmányozta, hogy milyen fizikai teret készítenek maguknak azok, aki ilyen élethelyzetbe kényszerülnek. A legegyszerűbb megoldás, amikor beköltöznek abba, amit találnak, ez lehet akár egy kempingsátor is. Azokra, akik így döntenek, jellemző, hogy nem terveznek hosszú távra, abban bíznak, hogy majd tovább tudnak állni. Az ilyen otthonteremtéseknél is megfigyelhető azonban, hogy különválasztják a funkciókat, van például egy központi tér, egy szabadtéri tűzhely, emellett elkülönítenek konyhát, hálóteret, esetleg egy raktárt. „Van, aki az erdőből szerzi be az alapanyagot a kis épületéhez, más a lakótelepi lakások felújításakor kikerülő ajtólapokat gyűjtötte össze, és ezekből épített kis kunyhót. Találkoztunk olyan megoldással is, amikor egy elbontott hőszigetelt csarnok elemeiből létesült egy kis házszerkezet. Emellett mint építészeket kiváltképpen érdekelt bennünket az építészet természetre gyakorolt hatása is.”

Egy közösségi akciót szervezve, önkéntes munkában, adományokból összegyűjtött újrafelhasználható alapanyagokból szinte zéró költségvetéssel építettek átmeneti lakhatásra alkalmas kis házat pécsi egyetemisták egy nehéz sorsú párnak.

Az építészet – akár az építőanyag előállítása vagy az épületek üzemeltetése miatt – az egyik legnagyobb terhet rója a természetre, ezért mindinkább előtérbe kerül a körforgásos gazdaság elveihez igazodó tervezés, építés. A pécsi egyetemisták projektje erre is próbált megoldást találni: arra törekedtek, hogy úgy építsenek meg egy szerkezetet, hogy nem használnak semmilyen új anyagot, csupán olyat, amelyet korábban már valahol beépítettek – akár más funkciót is adva egy-egy elemnek. A hallgatók ehhez rengeteg segítséget kaptak, ismeretlen emberektől is, viszont azzal szembesültek, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény megnehezíti a gazdálkodó szervezetek számára a regisztrált alap- és csomagolóanyagoktól való megszabadulást, így tőlük kevésbé tudtak anyagot szerezni az építkezéshez. „Három hallgató egy TDK-dolgozat keretében készítette el az új hajlék tervét. Többször is át kellett tervezni a tetőszerkezetet vagy a falszerkezetet annak függvényében, hogy éppen milyen alapanyag érkezett meg vagy azok milyen állapotban kerültek hozzánk. Például a Sziget Fesztiválon ott felejtett sátrakat párazárásra tudtuk használni, de akkor is rögtönöznünk kellett, amikor rövidebb gerendákat kaptunk, mint amire számítottunk. Ezek mind arra ösztönözték a hallgatókat, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez, ez pedig a későbbi munkájuk során is hasznukra válik” – mondja Dányi Tibor.

Mintegy 100 építész-, szociálpszichológus és televíziós műsorkészítő fokszos hallgató vett részt a majd’ két hétig tartó építkezésben. A 18 négyzetméteres faépítményt teljesen leszigetelték, emiatt a korábbinál kevesebbet kell fűteni. A kis lakban továbbra sincs elektromos áram, de erre is találtak megoldást a pécsi egyetemisták: hamarosan napelemet telepítenek a kar épületgépész hallgatói, ezzel le is zárul ez a projekt. „A hallgatók számára mindig nagy élmény hajléktalanságban vagy nehéz életkörülmények között élő emberekkel találkozni. Ezek az alkalmak jó lehetőséget kínálnak arra, hogy elfogadóbbá váljanak és ne alakuljon ki bennük előítélet ezekkel az emberekkel szemben. Másrészt a leendő építészeknek fontos megtapasztalniuk a fizikai építést, azt gondolom, hogy a jelenleginél sokkal többet kellene ilyet csinálnunk a képzés keretében” – fogalmazza meg a mostani akcióhoz hasonló megmozdulások hasznát dr. Dányi Tibor.

„A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építész hallgatói példát mutattak a fenntartható építészet iránti elkötelezettségükről, valamint a kreatív problémamegoldási képességükről. Az Építész Szakmai Intézet büszke arra, hogy ilyen tehetséges és elkötelezett hallgatókkal dolgozhat együtt, akik nemcsak építészként, hanem a társadalom felelős tagjaiként is bizonyítottak. A projekt rámutat arra, hogy az építészet és a társadalom közötti kapcsolatnak nemcsak a szakmai, hanem az emberi dimenziója is kiemelkedő fontosságú, és a körforgásos gazdaság elvei hatnak a jövő építészeti gondolkodására. A hallgatók munkájának eredménye nem csupán egy átmeneti otthon, hanem a résztvevők számára fontos szakmai fejlődés és gyakorlati tapasztalat. Az intézetben folyó oktatás során igyekszünk megfelelni a szakma és az építőipari piac diktálta elvárásoknak, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a nálunk végzett hallgatók ne csak a szakma ismerői, hanem a fenntartható tervezésre fogékony és a társadalmi kérdésekre érzékeny emberekké váljanak” – vélekedik dr. Rétfalvi Donát DLA habil. egyetemi docens, az Építész Szakmai Intézet intézetigazgatója.

Másik épületbe helyezik

át a világhírű pécsi Zsolnay-gyár termelését, amelynek korszerűsítése és hatékonyságnövelése új fejlesztési területeket nyit meg jelenlegi működési helyén.

Hotel a gyárban –pécsi építészhallgatók is közreműködnek

a Zsolnay-gyár újragondolásában

Többek között egy olyan tematikus kulturális-/üzleti-/konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél, amely nemcsak nevében, hanem a valóságban is hordozza a Zsolnay-örökséget. Az átalakítást célzó koncepció megalkotásában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói is részt vesznek egy a kar oktatói által kidolgozott, a fenntarthatóságot fókuszba állító egyedi módszer segítségével. „Egy olyan jelentős időpillanatban vagyunk, hogy bolygónk megváltozott éghajlati viszonyai, a körforgásos gazdaság és a fenntartható jövő megteremtésének szükségessége az építészoktatásban is gyökeres változást kíván. A jövő fenntartható városi közösségeinek megteremtéséhez és az életminőség javításához az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmaznunk. Ebben a

folyamatban kiemelkedő feladat hárul a diákokra és a következő építészgenerációkra, hiszen a jelentős energia- és természetierőforrás-fogyasztó, hulladéktermelő épített környezet már napjainkban is számos kihívást rejt magában. Emiatt is fontos ezeket az elveket már az egyetemen megtanítani, hiszen a mostani hallgatók lesznek azok, akik saját építészeti praxisuk megalapításakor folytatni fogják az elkezdett munkát” – mondja dr. Veres Gábor DLA habil. egyetemi docens, A környezeti vészhelyzet és építészet kurzussorozat – komplex tervezés 1 tantárgyfelelőse.

A pécsi építészképzés keretében olyan oktatási módszert dolgoztak ki, amelyben építészeti terek újrahasznosításával foglalkoznak, és amelyben az épülettervezés, valamint a meglévő településszövet alakítása egy egységes, komplex, fenntarthatóalapelv-központú várostervezési fejlesztéssé kapcsolódik össze. Évről évre a féléves feladatok olyan felhagyott, kiüresedett funkciók köré szerveződnek, amelyek városszerkezetileg lényeges pozícióban találhatók, emellett a társadalom számára is fontos identitással bíró aktív helyek és urbanisztikai környezetük is változtatást kíván. A jelenlegi kurzus fókuszában a pécsi Zsolnay-gyár hasznosítása áll. Ehhez a PTE MIK és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött annak érdekében, hogy az oktatás, kutatás és fejlesztés során elért eredményeket hasznosítsa, a tudásalapú és egyben pragmatikus megközelítéssel pedig elősegítse a gyár, a magyar ipar hosszú távú és folyamatos fejlődését.

A Zsolnay-gyárat is magában foglaló ingatlan hatékony kihasználása, valamint az építészhallgatók jelen feladatában vizsgálandó projektelemek megvalósulása érdekében a gyárat az ingatlanon belül másik épületbe helyezik át. Az egykori Zsolnay-gyár fejlesztése, a termelés korszerűsítése és a hatékonyságnövelés által felszabaduló terület új lehetőségeket kínál. A fejlesztés általános célja az országimázs erősítése, a Zsolnay-márka mint a magyar kulturális örökség fontos elemének a bemutatása, valamint a Zsolnay-porcelánra épülő tematikus hálózat kialakítása. A terület vizsgálata után egy a valóságban is a Zsolnay-örökséget magában hordozó tematikus kulturális-/üzleti-/ konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél.

A tervezésnél elsődleges szempont, hogy a létrejövő épület integritásban legyen a gyártással, egyrészt finoman, dekoratív módon bemutatva azt, másrészt konkrét betekintést nyújtson a gyártás felé. A tervezett épület egyben tisztelettel kíván adózni a méltán híres Zsolnay-épületkerámia örökségének.

„A Komplex tervezés 1 tantárgy hallgatói egyenként ezeknek az elveknek és funkcionális igényeknek megfelelően egy építészeti fejlesztési tervet, valamint egy épületkerámia iparművészeti részlettervet dolgoznak ki a szemeszter során, amelynek válogatott esszenciáját, egy kiadványt és egy kiállítás digitális állományát a kar átnyújtja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. részére.

A terveket egy kiállítás keretében mutatjuk be, várakozásaink szerint ezek egy széles szakmai és társadalmi közegben is érdeklődésre találnak. A kiállítás legjobb munkáit díjazni kívánjuk. Az épületkerámia olyan izgalmas anyag számunkra, amellyel mint kutatási témával a jövőben is foglalkozni kívánunk mind az akadémiai, mind a tudományos TDK és a doktori témakiírásokban is” – teszi hozzá Veres Gábor.

A PTE MIK kapta a Legjobb Cisco Hálózati Akadémia-díjat

A 2023-as évben elért eredményei alapján idén a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara érdemelte ki a Legjobb Cisco Hálózati Akadémia díjat, amelyet ünnepélyes keretek között az IOK 2024 Informatikai Oktatási Konferencián adtak át.

A Cisco Hálózati Akadémia 25. évfordulójára a meghatározó hazai informatikai cégek vezetői által alapított díjjal olyan oktatók és intézmények munkáját ismerik el, akik a Cisco Hálózati Akadémiai Program keretén belül kiemelkedő szerepet vállaltak és vállalnak a diákok piacképes informatikai tudáshoz való juttatásában. A NetAcad Oktatásért Díj intézményi kategóriájának díjazottja a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara lett, Gyurák Gábor, a kar mesteroktatója pedig bekerült a NetAcad Oktatásért Díj oktatói kategória első három helyezettje közé.

A Cisco a világ technológiai vezető vállalata, a számítógép-hálózatok legnevesebb gyártója. Az általa alapított akadémiai rendszerhez – amely számítógépes hálózati és kiberbiztonsággal kapcsolatos kurzusokat is magában foglal – a világ számos országában működő egyetemek, középiskolák és egyéb oktatási intézmények csatlakoztak. A hallgatók ugyanis gyakorlatorientált piacképes tudást sajátíthatnak el a kurzusokon,

amit közvetlenül hasznosítani tudnak az iparban, emellett a biztonságtudatosságukat is növelik. A PTE MIK-en régóta zajlik Cisco akadémiai képzés, amelynek jelentősége mintegy három évvel ezelőtt a pandémiás helyzet okán értékelődött fel. A kar, mint minden oktatási intézmény, különös hangsúlyt helyezett az online oktatásra, és egyre több ilyen kurzust hirdetett meg a mérnökinformatikus hallgatók számára. Mára már minden mérnökinfós hallgató végez kurzust a Cisco-rendszerben, különböző egyetemi kurzusokkal összekötve hirdetnek tanfolyamokat számukra.

„Tavaly karunk csapata egyedüli magyar résztvevőként képviselte hazánkat a Cisco CyberCUP kiberbiztonsági versenyen, ahol a 447 nevezett európai csapatból második helyezést értünk el. A kiberbiztonsági és hálózatos területen ez egy nemzetközi szinten is jegyzett és elismert verseny, azt gondolom, hogy ez a teljesítmény is megjelenik ebben a díjban. A mindennapi oktatásban használjuk a Cisco-hálózat tananyagait, amelyek élvezetes tanulást biztosítanak hallgatóinknak, az ipari sztenderdre épülő tudás által megszerezhető tanúsítást pedig a világ minden országában elfogadják” – mondja Gyurák Gábor, a PTE MIK mesteroktatója. A Netacad hálózat sok területen kínál kurzust, a számítógép-hálózati ismeretek mellett kapcsolástechnikát, forgalomirányítást, nagyvállalati hálózatokkal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos ismereteket is el lehet sajátítani. „Általános tapasztalat, hogy ha az egyetemről kikerülő fiatal szakemberek feltüntetik az önéletrajzukban ezt a fajta képzettségüket, sokkal könnyebben el tudnak helyezkedni, mint egy sima diplomával. Ez az elismerés a Magyarországon működő több száz akadémia közül láthatóvá tette karunkat, ami azt az üzenetet is magában hordozza, hogy nálunk piacképes tudást szerezhetnek a hallgatók. A Legjobb Cisco Hálózati Akadémia-díj, valamint a Cisco CyberCUP kiberbiztonsági versenyen elért előkelő helyezésünk méltán lehet vonzó a jövő mérnökei számára” – teszi hozzá Gyurák Gábor.

A 2024-es Pollack Expo idén arra vállalkozott, hogy bemutassa: milyen technológiai megoldások együttes alkalmazásával jöhet létre egy intelligens épület.

A smart home, azaz az okosotthon állt a XVII. Pollack Expo fókuszában

A kiemelt téma mellett az idei rendezvényen az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba kerülő elektromosjármű-iparhoz kapcsolódó hallgatói fejlesztések is megjelentek, például látható volt egy elektromos gokart, amelyet a PTE MIK gépész, ipari termék- és formatervező, villamosmérnök, illetve mérnökinformatikus hallgatói építettek. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara által 17. alkalommal – a Pécsi Expo Centerben – megszervezett szakkiállításon több mint 100 szekcióelőadáson vehettek részt az érdeklődők, akik mintegy 130 kiállító cég standján ismerhették meg az újdonságokat. Vagy részesei lehettek olyan látványos bemutatóknak, mint a 3D-nyomtatás, illetve a hallgatók számára meghirdetett zsaluzatépítő verseny. A Pollack Expo volt idén a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Open4Business nemzetközi üzletember-találkozójának helyszíne, mint ahogy a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzésének is.

Számtalan eszköz, fejlesztés, komplett rendszerek születtek az elmúlt években az okosotthonok működtetésére, de ma már ott tartunk, hogy ezek az eszközeink automatikus és összehangolt működtetése mellett adatokat gyűjtenek rólunk, monitorozzák a viselkedési szokásainkat, és a mesterséges intelligencia ezeket kiértékelve képes optimalizálni az otthonunk működését. Hol tart ma az okosotthonok fejlesztése és mit hozhat a jövő? – többek között ezekről is szó volt a Pollack Expon szekcióelőadásain és a kiállítási térben is.

Felhasználóként szinte mindenki kapcsolatba kerül a házakkal, a fűtéssel, a vízrendszerekkel, a világítással, a környezetvédelemmel, az energiatakarékossággal, és a funkcionalitás mellett nem mindegy, hogy miként is néz ki egy használati tárgy. Többek között ezért is volt érdemes megismerni az újdonságokat az idei Pollack Expon. A PTE MIK szakkiállítása egyre népszerűbb a műszaki börzék között, és ez nem csupán az évről évre gyarapodó kiállítók számából látszik, hanem abból

is, hogy a hagyományos kiállítói szekciók mellett új szakmaterületek is megjelennek. A szervezők évek óta külön figyelmet fordítanak a pályaválasztási döntés előtt álló középiskolásokra, számukra speciális céges túrákat szerveznek a Pollack Expo két napján.

Open4Business 2024 – nyiss az üzletre Pécsett! Idén a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Pollack Expo keretei között rendezte meg nemzetközi üzletember-találkozóját, amelyen az előre szervezett tárgyalásokon kívül számos lehetőség adódott az üzleti kapcsolatok elmélyítésére. Az idei Open4Business fókuszában a gépipar, a gépgyártás, a fémfeldolgozás, az elektronika, a mérnöki tevékenységek, az automatizálás, a klaszter-együttműködés állt, így témájában kiválóan illeszkedett a Pollack Expohoz. A két esemény összefonódása az innovatív ötletek megosztására és a világ különböző részeiről a legfrissebb trendek megismerésére is alkalmat adott, a személyes kapcsolatépítés nemcsak üzleti előnyöket hoz, hanem inspirációt és motivációt is ad a vállalkozásoknak.

A Pollack Expo az egyetem, az ipar és a mérnöktársadalom találkozóhelye, egy olyan esemény, amely sokkal több egy évente megrendezett szakkiállításnál. Üzletkötési és továbbképzési lehetőség, élmény, egyfajta alumnitalálkozó a Pollackon végzett mérnökök számára, valamint tudás- és tapasztalatszerzési lehetőség a jelenlegi egyetemi

hallgatóknak. A kiállító cégek képviselői, tulajdonosai között szinte mindenhol találunk egykori Pollackost, az együvé tartozás, az alma materhez való kötődés új dimenziókat nyit meg az üzleti kapcsolódásokban. De sok szakember azért látogat ki a Pollack Expora, mert a szekcióelőadások nagy százaléka a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara által akkreditált, ez a regisztrált kamarai tagok számára kiváló alkalmat teremt kreditpontok szerzésére.

A Pollack Expo kétnapos kihelyezett oktatási helyszín a PTE MIK hallgatói számára. A valamikori épületgépész és villamos szaknapokat is azzal a céllal rendezték meg a MIK elődintézményében, a Pollackon, hogy a hallgatók megismerhessék a legfrissebb kutatásokat, technológiákat, a mérnökséget érintő folyamatokat, kerüljenek kapcsolatba az ott kiállító cégekkel, amelyeknél később akár állást is találhatnak. Ma sincs ez másként, ezért a kar két napra a Pécsi

Expo Centerbe költözött, ahol a diákoknak meghatározott kredit értékű aktivitást kellett kifejteniük. Mindehhez a kar szakemberei és hallgatói által fejlesztett iWASTHR platform felhő alapú szolgáltatásrendszer adott hátteret, amely amellett, hogy egységesen kezeli a rendezvényre való regisztrációt és a programbeosztást, nyomon követi a látogatók érdeklődését, és pontos statisztikát is ad a tevékenységeikről.

TMDK a MIK-en: egyre nagyobb a népszerűsége a hallgatók körében

A TDK rövidítés Tudományos Diákkört jelent. Eredete Magyarországon az 50-es évekig nyúlik vissza, ekkor formálódott mozgalommá, és ekkor hozták létre azokat a kereteket, amelyek a mai napig fórumot teremtenek az egyetemeken kutatni, tanulni, a kötelező tananyagnál többet elsajátítani kívánó hallgatók számára.

A háttérben álló hallgatói és oktatói aktívitás mozgatórugói ennél sokkal régebbiek, és a TDK mindössze egy hivatalos keret, többek között például a szakkollégiumi mozgalom mellett, amit a hallgató tudásvágya tölt ki, az önmagával, a tanult szakmájával szembeni igényessége és többet akarása. Mindennek a jelenléte a tehetség alapja. A tehetség szóban a tenni képesség rejtőzik, ami nem pusztán veleszületett adottság, hanem az egyén felismerése azzal kapcsolatosan, hogy mely területen képes fejlődni és kiteljesedni, amely folyamat elengedhetetlen része az alázat, a kitartás és a szorgalom.

Karunk a klasszikus TDK rövidítés helyett a TMDK rövidítést használja, azaz Tudományos és Művészeti Diákkör, utalva ezzel is, hogy a műszaki területen számos szakmai képzés – építőművészet, építészet, belsőépítészet, ipari termék- és formatervező – átnyúlik, és nem képzelhető el a művészeti aspektus nélkül.

A TDK-mozgalom ma a magyarországi egyetemek egyik legfőbb mérőeszköze a tudományos teljesítés területén, így kiemelten fontos a Pécsi Tudományegyetem összes kara, így a Műszaki és Informatikai Kar számára is. A mozgalom országos konferenciája az OTDK, azaz Országos Tudományos Diákköri konferencia, amelyet különböző helyszíneken kétévente rendeznek meg, alkalmat teremtve a hallgatói kutatások legszélesebb körben való megismerésére, egyben összevetésére is. Az OTDK konferencián helyezést elért hallgatói munkák komoly presztízsértékkel bírnak, mind a hallgatók, mind a témavezetők, mind pedig a kibocsájtó egyetem tekintetében.

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett a tehetségtámogatás, vele a Kari Tudományos Diákkörök támogatására.

A PTE MIK Tudományos és Művészeti Diáktanácsa fogja össze a kari TMDK-műhelyeket, szervezi a kari TMDK-konferenciát, és alakította ki azt a stratégiát, amelyben a két OTDK-konferencia között három kari konferenciát szervez.

Időben minél közelebb van az országos megmérettetés, annál inkább fokozódik a hallgatói aktivitás a kari konferencián, így az OTDK évének őszi, és a rá következő év tavaszi kari konferenciája általában alacsonyabb hallgatói aktivitást mutat, mint az OTD-rendezvényt közvetlenül megelőző őszi kari konferencia. A kari adatok ebben a témakörben erőteljes felfelé ívelő tendenciát jeleznek, a hasonló időszak konferencia-részvétel összevetésében a 2023/2024-es akadémiai évben az előző időszakhoz képest közel kétszeres a hallgatói részvétel.

A PTE MIK újabb saját alapítású ösztöndíja a TDK/TMDK munka ösztönzésére PTE MIK Tudományos és művészeti projekt ösztöndíj

Köszönhetően a KTDT-támogatásnak, a PTE MIK TMDT, illetve a kar Tehetségtámogatási Bizottsága közreműködésével a 2023/24-es akadémiai év őszi szemeszterében elindíthatta a Tudományos és művészeti projekt ösztöndíj programját.

A programon belül a hallgatók egyénileg vagy maximum három fő létszámban limitált csoportban választott témavezetővel közösen pályázhatnak egy általuk megvalósításra szánt projekttel, amely projektnek alkalmasnak kellett lennie a TMDK-konferencián való bemutatásra is. Erre az ösztöndíjprogramra 1,5 millió forintot különítettünk el maximum 150.000 Ft/projekt támogatási lehetőséggel. A beadott pályázatokból 11 minősült támogatásra érdemesnek a teljes keret felhasználásával. A támogatott projektek mindegyikét bemutatták a 2024 tavaszán rendezett kari konferencián.

Klasszikus TMDK- és Művészeti TMDK-pályamunka

A klasszikus TMDK-pályamunka tudományos írásmű, terjedelmében 20–40 oldal, alapvetően olyan kutatás összefoglalója, amely relevanciával bír adott szakterületen. A művészeti pályamű esetében kevésbé a kutatás, mintsem a létrehozott kreatív mű kerül a fókuszba, így ennek a pályaműnek a koncepcióleírása vagy munkanaplója (5–12 oldal), illetve a létrehozott a mű dokumentációja adja a gerincét. Karunkon a 2024-es tavaszi konferencián nagy sikerrel mutattak be a hallgatók először művészeti TMDK-pályamunkát, amely forma rendkívül népszerű az OTDK rendszerében is, értelemszerűen a művészeti területen, ideértve az építészet és design szekciókat.

Az elmúlt időszak TMDK-pályamunkáinak tematikáját tekintve kimutatható a PTE MIK hallgatóinak szenzibilitása a jelenkor megoldásra váró problémái tekintetében. Így a klímakatasztrófa, a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia, a szociális érzékenység, a revitalizáció, a környezetünk élhetőbbé tétele mind-mind visszatérő témák. Ugyanakkor megjelennek a hazai és nemzetközi tudományos élet nóvumai is, mint az orvostudomány és az informatika hatékony összekapcsolása az orvos-mérnöki tudományban.

A PTE MIK Tudományos és Művészeti Diákkör a 2023/2024-es akadémiai évben – köszönhetően a Pécsi Tudományegyetem Tehetségtámogatási programjának, illetve a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Kulturális és Innovációs Minisztérium Tehetségtámogatás pályázatának – nemcsak sikeres és nívós kari konferenciákat, a hallgatóknak kiírt projektösztöndíjakat tudott abszolválni, de a TMDK-munkába olyan középiskolás diákokat is bevont, akik karunkra készülnek. A középiskolások miniprojekteken keresztül tekinthettek bele a TMDK-munka írásos tartalmi és prezentációs kérdéseibe egy kurzus és egy workshop keretei között.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2023-2024. évi cselekvési programja alapján pályázatot hirdetett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyein való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása támogatására, mely pályázaton a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara az őszi és tavaszi TMDK-rendezvényére 3.300.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert.

A pályázat célja az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, valamint a hazai tudományos diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása, hallgatók mentorálása, tudományos, szakmai attitűdök kibontakoztatását segítő kurzusok, rendezvények, kerekasztal-beszélgetések szervezése. Idén középiskolai diákok bevonása és mentorálása is sikeresen megvalósult külső és intézményi szakemberek segítségével.

PhD & DLA Szimpózium

Karunk 19. alkalommal adott helyet 2023. november 2-3-án a nemzetközi PhD & DLA szimpóziumnak, amelyen hazai és külföldi hallgatók mutatták be építész, építőmérnöki, informatikai és egyéb mérnöki területeken végzett munkájukat. A szimpóziumon ünnepélyes megemlékezéssel adóztunk a 10 éve elhunyt Iványi Miklós professzor úrnak. Iványi Miklós 1963-ban kezdte meg kiemelkedő pályafutását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának Acélszerkezetek Tanszékén. Életéből négy évtizedet szentelt ennek a szakmának, nyomot hagyva annak fejlődésén. Utolsó tíz évében a PTE MIK-re hozta át szakértelmét.

Nyílt nap

Ez is a tanévben

történt

Pécsi építészhallgatók ötletei is formálják a 2000 éves várost

Ami más városokban még szokatlan, Pécsett kiválóan működik. A pécsi vásártéren a mai kor követelményeinek megfelelő árusítás módjára, helyének kialakítására, a vásártér tájépítészeti, valamint építészeti megújítására fogalmazták meg néhány évvel ezelőtt a javaslataikat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) építészhallgatói, akik azóta is több alkalommal vettek részt ötleteikkel a város különböző tereinek formálásában. Részesei voltak a Pécsi-víz völgyének vagy a város és az egyetem összefonódását vizsgáló egyetemi campusok új koncepciója kialakításának, mint ahogy foglalkoztak a régi vásárcsarnok épületének újrahasznosításával vagy a mecseki parkerdő fejlesztésével is. A város és a kar között a közelmúltban kötött együttműködési megállapodás keretében pedig most kezdődik egy az egyetemisták által is sokat használt útszakasz újragondolását támogató projekt, amelyben Pécs városa szintén számít az egyetemi építészhallgatók által képviselt, a fenntartható fejlesztést, a zéró ökolábnyomot is fókuszba állító javaslatokra.

Nagy sikerrel zajlottak le 2023. december 1-én és 2024. január 18-án nyílt napjaink, melyeken mintegy 1000 érdeklődő vett részt az ország minden részéről, sőt a határon túlról is érkeztek látogatók. A legnagyobb érdeklődés most is a szakos programok és tájékoztatók iránt volt, emellett a 2024-es új felvételi eljárásról és pontszámításról, valamint felkészítő tanfolyamainkról érkezett a legtöbb kérdés. Pozitív tapasztaltként éltük meg, hogy a fiatalok nagy része határozott elképzelésekkel, konkrét kérdésekkel fordultak oktatóinkhoz, diákjainkhoz.

Saját maguk tervezte 3D-nyomtatott autókkal versenyeztek a diákok Pécsett

Maguk által a helyszínen tervezett és 3D-nyomtatott elemekből épített egyszerű autókkal kellett teljesíteniük egy modellautópályán egy adott távolságot középiskolás diákokból álló csapatoknak a MIK 3D MechManián. A PTE MIK által első alkalommal meghirdetett versenyen valósághű kihívásokkal néztek szembe a versenyzők. Ugyan előzetes tervezési, programozási ismereteket nem igényelt a versenyen való részvétel, a diákok meglepően magabiztosan teljesítették a követelményeket.

Zöld lépések az egészségért – Lépj velünk/ Lépcsőzz velünk te is!

A program karunkon 2024. március 26-án reggel valósult meg az A épület aulai és a B épület liftjei előtt. Arra ösztönöztük a kollégákat és a hallgatókat, hogy a saját egészségük és a környezettudatos szemléletformálás (energiatakarékosság) érdekében ezen a napon a liftek használata helyett a lépcsőn való közlekedést preferálják.

Tervezz te is ökoházat! – Pécsett rendezték az országos verseny döntőjét

Egy háromgyermekes fiatal házaspár számára kellett tetszőleges anyagok és technológia felhasználásával ökoházat tervezniük az immár 4. alkalommal a PTE MIK, valamint stratégiai partnere, a Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégiuma által középiskolások számára meghirdetett Tervezz te is ökoházat! verseny résztvevőinek. Az építésztechnikumban tanuló fiatalok a háromfordulós verseny döntőjében március végén mutatták be elképzeléseiket a zsűrinek. A Tervezz te is ökoházat! versenyt az EUTeens4Green európai támogatási program is elismerte mint a fenntarthatóságot, annak gondolatát innovatív módon szolgáló programot.

Lányok Napja

Az elmúlt évekhez hasonlóan karunk idén is csatlakozott a Nők a Tudományban Egyesület Lányok Napja országos rendezvénysorozatához. A Lányok Napja egy országos STEM-területekhez közel álló szakmákat népszerűsítő, diáklányoknak szóló pályaorientációs nap. A 2024. április 25-ei program kerekasztal-beszélgetéssel indult, melyen karunk mérnöknői és -hallgatói osztották meg tapasztalataikat és meséltek életútjukról. Ezután a lányok a kar laborjaiba és műhelyeibe látogattak, ahol a gyakorlatban is megnézhették, majd ki is próbálhatták a különböző szakterületekhez tartozó eszközöket.

Okleveles építőmérnök, marketingmenedzser

szakokleveles közgazdász, a PTE KTK Regionális Politika

és Gazdaságtan Doktori

Iskolában abszolutóriumot, a PTE MIK Breuer Marcell

Doktori Iskolájában pedig

PhD-fokozatot szerzett.

E tanulmányok sokszínűségéből is kitűnik dr. Pál-Schreiner Judit, a Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Építőmérnök Tanszéke adjunktusának széles körű érdeklődése. Mielőtt a Pollackra jött volna tanítani, több helyen is kipróbálta magát a versenyszférában. Frissen végzett mérnökként – huszonéves nőként – több mint 60 építőmunkást irányított, ez a kompetencia ugyanúgy hozzásegítette a hallgatókkal való kiváló kapcsolódáshoz, mint a hatósági munka vagy a külföldi tapasztalatok. Szakmai pályafutásában a vizes vonal áll közel a szívéhez, mint ahogy magánemberként is szeret a vízparton időzni.

- Az, hogy építőmérnök lettem, tulajdonképpen az édesapámhoz köthető. Osztályvezetőként dolgozott a valamikori Baranya Megyei Beruházó Vállalatnál, az UNIBER-nél, és mivel a nagyszüleim messze laktak, gyermekkoromban nagyon sok időt töltöttem az irodájában. A másik inspirációt az adta, hogy mi mindig építkeztünk, és ugyan édesanyám nem volt mérnök, de nagyon értett a lakberendezéshez, ezért valahogy az én világomat a házak jelentették. Jól ment a matek és a fizika is, a fizika tagozatos gimnáziumi osztályból vagy az orvosira vagy a BME-re mentünk. Én az utóbbit választottam, így lettem építőmérnök.

A kivitelezésben helyezkedtem el, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál bedobtak bennünket a mély vízbe, így szinte minden területen megfordultam. Majd megszülettek a gyerekeim, megszűnt a vállalat, ahol dolgoztam, és

Egy

csapat, egy évfolyam, egy tanszék akkor prosperál, ha ott mindenki remekül érzi magát és sikeres

volt bennem vágy a tanulásra. Így jött a marketingképzés, ami mindig is érdekelt. A szülési szabadság után a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon helyezkedtem el, ahol azt gondoltam, hogy vízépítő mérnökként megtalálom a helyemet. Azonban ez egy hatósági munkakör volt, életemben először kellett reggel 8-tól délután 4-ig ülnöm az irodában, és hamar rájöttem, hogy ez nem az én világom, aki szeret jönni-menni, szervezni. A Dunántúli Naplóban találtam egy hirdetést, hogy tanársegédet keresnek a Közmű Geodézia és Környezetvédelmi Tanszékre, vizes területre. Eljátszottam a gondolattal, hogy miként állnám meg a helyemet, bár addig soha nem fordult meg a fejemben, hogy tanár legyek. Jelentkeztem, és 1994. szeptember 1-én kezdtem az első tanévemet a Pollackon.

- Hogy érezte magát egy ilyen éles váltás után? - Egy kiváló közösségbe csöppentem, ami megkönnyítette a beilleszkedést. Kisgyerekes szülőként az is vonzó volt ebben az állásban, hogy viszonylag nagy szabadságot kaptunk az időbeosztást illetően, nem beszélve a nyarakról… A MIK-en – ahogy korábban a Pollackon – minden oktatónak a saját felelőssége, hogy elvégzi-e a munkáját, de hogy mikor, azt ő szabja meg – természetesen a tanórákon kívül. A gyerekek, és most már az unokák mellett ez a beosztás számomra ideális. Egy nőnek szerintem ez is sokat számít a munkavállalást illetően.

1994-ben a Pollack főiskolaként működött, gyakorlati oktatási fókusszal, ezért nagyon jól tudtam hasznosítani a gyakorlati tapasztalataimat. A kollégák készségesek voltak, segítettek. Például betettek hétfőn hospitálni az egyik kolléganő mellé, majd szerdán ugyanazt az órát megtartottam a hallgatók egy másik csoportjának. Azt is meg kellett szoknom, hogy akár 100 ember előtt beszéljek, az első néhány félévben ez még nehéz volt, de aztán egy idő után átfordult.

- Oktatóként mik a prioritások az ön számára?

- Nagyon szeretek oktatni, talán túlzásnak tűnik, de ez olyan, mintha a hobbim is lenne. Minden év augusztus közepén már várom, hogy kezdődjön az új tanév, jöjjenek az új hallgatók, akiket meg kell hódítani, hogy megismerjenek és elfogadjanak. A fiatalok frissen tartják az embert, de nekünk is alkalmazkodnunk kell hozzájuk, ki kell találnunk például, hogy egy-egy helyzetben mivel segítjük a fejlődésüket. Nagyon szeretem, ha a hallgatók óra után odajönnek, megkeresnek a kérdéseikkel, esetleg tanácsot kérnek. Korábban duális szakfelelősként is fontos volt számomra, hogy a lehető legjobb helyet találják meg maguknak a duális partnereinknél.

Már a főiskolai időkben is rendszeresen vittük a hallgatókat terepre, üzemlátogatásokra. Ez nekünk, oktatóknak is hasznos, mert magunk is rengeteg új szakmai dolgot látunk ezeken az alkalmakon. A hallgatók pedig a valóságban szembesülnek azzal, hogy pl. mekkora egy 25 m átmérőjű szennyvíz ülepítőmedence, ami ráadásul még büdös is. Hiába vetítem ki nekik egy dián, teljesen más élményt ad a fizikai megtapasztalás. A gyakorlati oktatás híve vagyok, szerintem akkor tud jól magyarázni valaki, ha a szomszédban Mari néni is megérti. Ezért amennyire lehet, leegyszerűsítem a dolgokat, ami a sikerélmény mellett a más tantárgyakban tanultakhoz való kapcsolódást is elősegíti. Emellett a csapatban hiszek. Tanszékvezetőként is hangsúlyt fektettem az együttműködésre, azt gondolom, hogy egy csapat, egy évfolyam, egy tanszék akkor prosperál, ha ott mindenki remekül érzi magát és sikeres.

- A szakmai pályafutásának részét képezik a külföldi oktatások, tanulmányutak, sőt az angolul oktatott tárgyak is. A nemzetközi tapasztalatok miként hatnak az oktatói munkájára? - Még a 90-es években egy athéni műszaki főiskolára vittünk végzős hallgatókat. Egy hónapot töltöttem ott, ami nagyon nagy élmény volt számomra. A szakmai látnivalók mellett megfogott az egész főiskola légköre, ott már bolognai rendszer szerint tanultak, ami nekünk nagy újdonság volt. Számomra a nagy nyitást a nemzetközi oktatás jelentette. Sok olyan szakmai tárgyam van, ahol projekteket visznek a hallgatók, és mindig arra biztatom őket, hogy valamilyen formában próbálják megjeleníteni a saját országukat. Ezeken az órákon mindig utazunk, mert roppant érdekes technológiákat, módszereket, kultúrákat mutatnak be. A nemzetközi hallgatók pedig új élményt hoznak az órákra, örülök neki, hogy a pécsi karon ilyen szép számban vannak jelen.

- Az építőmérnök szakma még talán ma sem tekinthető tipikusan női hivatásnak. Ön hogyan tudott érvényesülni nőként ezen a területen?

- Amikor az egyetemről frissen kikerülve egy építkezésen dolgoztam, nyilván elég határozottnak kellett lenni ahhoz, hogy elfogadjanak. De a középvezető kollégák, a brigádvezetők sok mindenben segítettek. Velük megbeszéltem, hogy mit szeretnék, és ők adták tovább a munkát a fizikai dolgozóknak. Biztosan nagyon furcsa voltam számukra, mert előtte nem voltak női művezetők az építkezéseken. Előfordult, hogy 4-5 db 15 fős brigádot kellett reggel elindítani, viszont ez egy kiváló iskola volt, mert később nem jelentett problémát 40–50 hallgatót eligazítani. Azért a mai tapasztalatommal már látom, hogy akkor bedobtak a mély vízbe, aminek egyértelmű haszna volt a későbbiekre.

- Az egyetemen az oktatói énje kerül előtérbe, de magánemberként mi jellemzi dr. Pál-Schreiner Juditot?

- Nagyon kedvelem a tengert, a Balatont, mindenfajta vizet, ez biztosan a szakmámból is adódik. Szeretünk utazni, májustól szeptember végéig elöl vannak a bőröndök, mert bepakolunk és már indulunk is új tájakat felfedezni. Imádjuk Olaszországot, bár most éppen egy holland utat tervezünk. Nyáron a bázis a Balatonon van egy családi nyaralóban, a férjem szeret horgászni, engem pedig feltölt, ha néhány napig teljesen kivonhatom magamat a körforgásból. Az éjjeliszekrényemen számos könyv várja, hogy felfedezzem a tartalmukat, erre általában a nyári szünetben van lehetőségem. A filmek is közel állnak hozzám, régen nagy moziba járók voltunk, mostanában a különböző filmes csatornákon keresünk jó alkotásokat. Van egy kutyánk, sokat sétálunk a Mecseken, és annyi időt töltök az unokáimmal, amennyit csak lehet. Én így tudok feltöltődni.

A hallgatók feje nem egy bödön, amit meg kell tölteni információval,

hanem

egy

gyufa

feje, amit lángra kell lobbantani

Néhány hallgatói sikerről beszámoló cikkben szerepel a neve, emellett az országos hallgatói programozási verseny, a Prograce szervezőjeként és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Baranya Megyei Területi szervezetének titkáraként lelhető fel. Mint mondja, ez nem véletlen, hiszen nemcsak tanítja és kutatja a kiberbiztonságot, de alkalmazza is. Gyurák Gábor elsősorban tanárnak tartja magát, még ma is bele tudja élni magát a hallgatók helyzetébe, főként a MIK-en tanulókéba, hiszen maga is ezen a karon koptatta az iskolapadot.

- Mérnökinformatikusként végeztem a Pollackon, akkor még a főiskolai képzés keretében, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem meg az MSc-t, de Achs Ágnes tanárnő felkérésére már ez idő alatt visszajártam óraadóként oktatni Pécsre. Az első tantárgyam a programozás volt, ám szép lassan egyre több tantárgy oktatásába folytam bele.

- Mi volt az indíttatás önben, hogy tanítani szeretne?

- Gyermekkoromban a testvéremmel és az unokatestvéreimmel sokszor játszottunk tanárosdit, ilyenkor mindig én voltam az oktató, ők pedig a diákok. Úgyhogy régi vágyam volt, hogy a valóságban is kipróbáljam magamat ilyen téren. Ami pedig elhivatottságot ad a munkámhoz, hogy diákként én magam is többször átéltem: a tanárok többségében csupán információkat akartak beletölteni a fejünkbe, és csak kevés olyan pedagógussal találkoztam, aki ehelyett inkább az érdeklődést próbálta felkelteni bennünk bizonyos témák iránt. Ez a mottó azóta is bennem maradt, hogy a hallgatók feje nem egy bödön, amit meg kell tölteni információval, hanem egy gyufa feje, amit lángra kell lobbantani. Ez is a célom, hogy ezt megvalósítsam. Természetesen a szakma is izgat, viszont az is foglalkoztat, hogy miként lehet a legjobb módon átadni a tudást a hallgatóknak, felkelteni az érdeklődésüket. A kiberbiztonság, amivel most már jó néhány éve foglalkozom, mindenkit érint, a célom, hogy e téren egyre többen tudatosak legyenek, és ne váljanak áldozattá egy kibertámadás esetén.

Kiberbiztonsági szakemberként kiváló munkát végzett Gyurák

Gábor, a Rendszer- és

Szoftvertechnológiai Tanszék mesteroktatója, mert szinte semmilyen személyes információt nem lehet találni róla az interneten.

- Érdekes helyzet lehetett, amikor elkezdett tanítani a karon, hogy néhány héttel korábban még ön is diák volt. Hogy fogadták a kollégák?

- Nem tartoztam a legrosszabb hallgatók közé, és a tanáraim valószínűleg meglátták bennem a lehetőséget, hogy az általam képviselt tudást hasznosítani lehetne az oktatásban, így lassan ők is kollégaként számítottak rám. Először számomra is szokatlan volt kiállni a katedrára, akkor még a hallgatóság körébe tartozónak gondoltam magamat, ami előnyömre vált, mert egy húron pendültem a hallgatókkal. Láttam, hogy mik az igényeik, így azt tudtam biztosítani, amire szükségük volt. Az oktatóim között eleinte furcsán éreztem magamat, hiszen néhány hónappal korábban még ők záróvizsgáztattak, de könnyen befogadtak, és én is fel tudtam oldódni közöttük. A tanárrá válás folyamatában sokat segített, hogy az első néhány évben tapasztalt kollégám, Achs Ágnes szárnyai alatt dolgozhattam, az ő kiváló példája nyomán fejlődtem én is. Azt gondolom, hogy a hallgatóbarát hozzáállás eleve is megvolt bennem, de ő megerősített, hogy a hallgatók a kollégáink. Én azóta is így szólítom őket, amikor levelet írok nekik, mert egy helyen dolgozunk, munkatársak vagyunk. Mindkettőnknek ugyanaz a célja: hogy megszerezzék a tudást.

- Az informatikában hihetetlenül gyors a fejlődés, ezt miként lehet szakmailag, illetve oktatási oldalról követni?

- Az, hogy naprakészek legyünk, hogy az éppen aktuális trendeket tanítsuk, rengeteg energiabefektetéssel jár. Amit tavaly oktattam, az idén már nem biztos, hogy érvényes – ez óriási kihívás. Mint ahogy az iparban kínálkozó lehetőségek is azok. Rendre megkérdezik tőlem, hogy miért marad valaki az akadémiai területen és az egyetemen, ha a versenyszférában ezzel a tudással nagyobb karriert futhat be. Bennem ez sosem merült fel kérdésként, az oktatásra mint hivatásomra tekintek. Itt is számos lehetőség kínálkozik a fejlődésre, akár legyen szó online tanfolyamról vagy adott gyártók szakmai továbbképzéséről.

A tájékozottságunkhoz hozzátartoznak a konferenciák, ahol lehetőségünk van találkozni a szakma képviselőivel, networkingelni, információkat cserélni, sok esetben így vonzunk be vendégelőadókat, akiket meghívhatunk előadást tartani az egyetemre.

- Hogyan talált rá a kiberbiztonságra mint területre, amelyben szakértővé vált az elmúlt évek alatt?

- Mindig is érdekelt a kiberbiztonság, és amikor a doktori képzés irányát kerestem, Budapesten a Katonai Műszaki Doktori Iskolában találtam egy olyan tématerületet, ami a katonai informatikai rendszerek biztonságával foglalkozik. Az IT securitynek ez egy speciális területe, akkoriban még kuriózumnak számított, most pedig már a szabványokban, a törvényekben szerepel, hogy foglalkozni kell a kiberbiztonsággal. Nemcsak a katonaságnál, mindenhol. Ma az egyetemi képzési követelmények szerint ez kötelező témakör, és Magyarország nemzetbiztonsági stratégiájában is deklarált cél.

- Mi jelent ma kihívást a munkájában?

- Jelentős kihívás volt a Covid, és a hozzá kapcsolódó digitális átállás, most pedig a Z generációval való közös munkára kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Nehéz 90 percen keresztül fenntartani a hallgatók érdeklődését, hiszen az igen rövid, 5–10 másodperces tartalmak fogyasztásához szoktak hozzá. Ezért a cél érdekében nekünk is új technikákkal kell színesítenünk az előadásokat. Emellett törekednünk kell a képzés gyakorlatorientált jellegének erősítésére.

- Miben látja a munkája sikerét?

- A legnagyobb siker számomra az a rengeteg pozitív visszajelzés, amit az évek során a hallgatóktól és a már végzett kollégáktól kaptam. Sokukkal tartom a kapcsolatot, többükkel baráti viszonyba is kerültem. Számos elismerésben részesített az egyetem, a szakma, de vitathatatlanul a hallgatók visszajelzése a legfontosabb.

- Ön nemzetközi hallgatókat is oktat, ez milyen tapasztalatokat hozott az oktatásba?

- Egyre több a külföldi diák a karon, most már ugyanannyi angol nyelvű órám van, mint magyar. Én ezt pozitívan élem meg. Amikor az MSc-képzésre jártam Budapestre, egy félévet Londonban töltöttem, számomra akkor nyílt ki a világ. Szintén egyfajta szemléletformáló kiküldetés volt a Denveri Egyetemen eltöltött másfél hónap, illetve a nemzetközi konferenciákon való részvétel. A világ minden tájáról érkeznek hozzánk hallgatók, és nagyon élvezem a velük töltött órákat, azt a kulturális sokszínűséget, amit képviselnek. Üdítő, ahogy a világot látják, magam is sokat tanulok tőlük. Igyekszem élményszerűvé tenni az oktatást, ezért üzemlátogatásokra viszem őket, amiért nagyon hálásak.

- Az egyetemi oktatói munka milyen tudományos előmenetelre, kutatásra ad lehetőséget?

- Mind az intézmény, mind a magam részéről van egyfajta elvárás a kutatással kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a kiberbiztonságban mint témában rengeteg lehetőség nyílt a közelmúltban. Az elmúlt egy-két évben olyan sikereket értünk el a hallgatókkal (pl. 2023-ban a Cisco CyberCUP kiberbiztonsági versenyen 2. lett a csapatunk), ami kapcsán számos megkeresés érkezett, jó lenne továbbvinni ezt a vonalat. A kutatócsoportommal kidolgoztunk egy módszert az emberek biztonságtudatosságának hatékony mérésére, amelyet érdemes lenne szabadalmaztatni, ám ehhez több időre lenne szükség. Sajnos az adminisztráció rengeteg időt felemészt.

- Mit érdemes Gyurák Gáborról mint magánemberről tudni?

- Két kicsi gyermekem van, akikkel igyekszem minőségi időt tölteni. Szeretek kirándulni, és új helyeket felfedezni. A természet is fontos szerepet tölt be az életemben, ezt a szemléletet már a gyermekeim is magukénak vallják. Az utazás, a zene öröme is jelen van a mindennapjaimban, mint ahogy az olvasás is.

- Milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan, mit szeretne megvalósítani?

- A kiberbiztonság területén szerzett tapasztalataimat szeretném az oktatáson kívül is hasznosítani. Egyetemi szinten is látom a realitását egy kiberbiztonsági kompetenciaközpont létrehozásának, ahol az egész intézmény kibertámadásokkal szembeni ellenállóképességét tudnánk növelni. Ebben, azt gondolom, hogy a karok között mindenképpen vezető szerepet kell felvállalnunk, hiszen műszaki és informatikai kar vagyunk.

20 éves a Breuer Marcell

Doktori Iskola

2000-ben Pécs a későrómai ókeresztény temető együtteséért elnyerte a Világörökség része címet, a történeti belváros védelméért pedig Hild János-érmet kapott. Az elismerés a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara Építész Intézete tanszékeinek több mint három évtizedes munkáját tükrözte.

Mivel a világörökség gondozása folyamatos, aktív kutatómunkát feltételez, a karon felmerült az igény egy elsősorban örökségvédelmi specifikummal rendelkező doktori iskola létrehozására. Az integrált nemzeti örökségvédelem építészeti védelme témára szerveződött akkreditációs pályázatot 2001 júliusában nyújtották be az alapítók.

A doktori szintű képzést folytató mesteriskola 2003-ban 12 alapító- és meghívott tag, mester közreműködésével indult el. Dr. Bachman Zoltán, dr. Kistelegdi István, dr. Lenkei Péter, dr. Szabó Pál, dr. Tóth Zoltán alapító belső tagként; Bán Ferenc, dr. Finta József, Jankovics Tibor, Vadász György külső alapító tagként; míg Erdélyi Zoltán, Farkas Gábor és Kampis Miklós meghívott tagként vettek részt a mesteriskola indításában.

A mesteriskola örökségvédelmi irányultsága időközben a változó elvárások és a jelenkor igényeinek megfelelően kibővült. Mára a doktori iskola az épített értékek védelmének minden aspektusával foglalkozik, a korszellemnek megfelelően a fenntartható építészetet szolgálja, megfelelve az építészet terén a szociális, a környezetvédelmi és a biztonsági elvárásoknak.

„Kezdetben a külső mesterek kitűnően betöltötték szerepüket. Fogadták hallgatóinkat a műhelyeikben, de azután ez olyan jól sikerült, hogy fel is vették őket munkatársnak, és a műtermeik megteltek, ezért megalapítottuk az Építőművész Doktori Iskolát, hogy saját nevelésű mestereket, oktatókat képezzünk. Nagy könnyebbség, hogy időközben felnőttek, tehetséges alkotó emberekké, építészekké lettek a tanítványaim, bent maradtak az egyetemen és elkötelezett oktatókká nemesedtek” – emlékezik a kezdetekre dr. Bachman Zoltán 2010-ben megjelent könyvében. Mint írja, a hagyományos disszertációcentrikus doktorátus megszerzése helyett a mesterműkészítés lett a doktorátus feltétele, ami az építészet lényegének, a ház megalkotásának a dokumentuma, eredménye. Az idő tájt vált szükségessé az erősen leromlott egyetemi épületstruktúra felújítása, amihez a szellemi kapacitást a doktori iskola biztosította: mesterjelöltjeik elkészítették az engedélyezési terveket. A megvalósítást lehetővé tévő pályázatban a közbeszerzési eljárásban konzultánsként, illetve a

kiviteli tervek készítésében is részt vettek. Az akkor mintegy tíz éve tartó egyetemfejlesztés során a doktori iskola majdnem húsz saját nevelésű hallgatója doktorálhatott megvalósult mesterművel, ami egyben az egyetem megújulását is jelentette

Az addigi munkáról egy nagy demonstratív számvetést készítve a pécsi építészdoktori képzés – vállalva a külföldi megmérettetést –2009-ben kiállítást szervezett Berlinben a Collegium Hungaricumban. Ez volt az az ünnepélyes pillanat, amikor az utódok átvették a stafétabotot, a pollacki örökség továbbvivőivé váltak. Azért is volt szükség a fiatalításra, mert abban az időben Magyarországon a professzori kar átlagéletkora 56 év volt, a haladás pedig új lendületet kívánt. A berlini kiállítás vetette fel azt a gondolatot, hogy a doktori iskola vegye fel a pécsi születésű világhírű építész, Breuer Marcell nevét. Ez utal az egyetemre, az alma materre, egyben egy építészeti magatartást is jelképez és egyfajta regionalitást, vállalva a pécsi avantgárd 30-as, 60-as évekbeli tradícióját. Az elnevezés P. Szűcs Julianna javaslata volt, aki művészettörténészként a berlini kiállítás kurátori szerepét is betöltötte.

A 2009-es berlini kiállítás megadta a választ a Doktori Iskola jövőjére vonatkozóan. A nemzetköziség, a kinyílt világ kínálta lehetőségek, a nemzetközi képzés integrációja mind-mind garanciát jelentettek a színvonalas hallgatócentrikus oktatásra. Bachman Zoltán úgy vélte: „a pécsi építészképzés nagy lehetősége, hogy a műszaki kar tíz egyetemi kar ölelésében tevékenykedhet, ezáltal az oktatás abszolút komplexitását kínálja, és ennek köszönhetően csúcsteljesítmények születhettek. Nagy szerencsénk, hogy művészeti karunk is van, amellett, hogy az Építész Szakmai Intézet is komoly művészetelméleti háttérrel rendelkezik. Nagy hibája az akkreditációknak, hogy tagadják az interdiszciplinaritást. Meggyőződésem, hogy művészeti, képzőművészeti képzés nélkül az építészképzés halott, ezért 10–12 szobrász, festő, grafikus, média, művészettörténész, iparművész, belsőépítész oktatónk segíti a képzést, sőt munkájuk szerves részévé vált építészoktatásunknak.”

„A kezdeti időkben nagy hangsúlyt fektettünk a társművészetekkel együtt működő művészeti alapokra az európai felsőoktatási trendekhez igazodva. … Az építészet és a képzőművészet ugyanarról a tőről fakad, mindkettő az emberi léptékre reflektál, amely nem egyszerűen befogad, de saját lételemévé teszi a társművészetek tudástartalmait. Vagyis a művészi tartalom nélkül a műszaki tartalom nem építészet, éppen ezért a pécsi építészképzésben a mérnöki és művészi diszciplína azonos mértékben játszik szerepet. Ezen erős alapokon nyugszik napjaink fókusza: az alkalmazott kutatás, innováció, fenntarthatóság, valamint a smart technológiák, a nemzetközi kapcsolatépítés, a nemzetköziség. A mutidiszciplinaritás a társművészetek bevonásán már túlnőtt, napjaink kihívásai követelik a többi tudományterülettel való együttműködést. Ez a folyamat már elkezdődött és ezt a felsőoktatásban is tovább kell erősíteni” – írja a 2019-ben a kar gondozásában megjelent 15/20 Pécsi Építész Iskola című könyv előszavában Medvegy Gabriella DLA dékán és Rétfalvi Donát DLA, intézetigazgató.

Ma a Doktori Iskola az építőművész DLA mellett a műszaki tudományon belül építészmérnöki tudományágban folytat PhD doktori képzést. Alapfeladata, hogy a bolognai tehetséggondozásnak megfelelő képzést biztosítson a legjobb végzett építészeknek, építészmérnököknek, az építészettel koherens művészeti és tudományos diplomával rendelkezőknek. A Doktori Iskola meghatározó koncepciója, hogy a DLA- és PhD-hallgatók az elméleti felkészítésen túl olyan műhelymunkában tevékenykednek, amelyet a vezető oktatók, a szakma elismert művelői vezetnek, és veszik maguk mellé társként a hallgatókat. Ez a gyakorlat a pécsi oktatás, a DLA-/PhD-képzés legmeghatározóbb, legkarakteresebb eleme, és amely a többi ilyen jellegű képzésekhez képest kiemelten mássá teszi. A hallgatók magas szintű, önálló, kreatív alkotótevékenységet igénylő munkát végeznek. A legtöbb esetben az oktatókkal együtt terveznek megvalósuló épületeket, épületegyütteseket. A mester–tanítvány viszony legszorosabb formája jön így létre.

A Doktori Iskola elindította az idegen nyelvű képzést, ami az iskolában folyó alkotómunka nemzetközi elismerését tükrözi, s egyben további lehetőséget

biztosít a nemzetközi kapcsolatok építésére. A Breuer Marcell Doktori Iskola kiemelkedő eredménye, hogy 2012-ben a 13. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának installációját Bachmann Bálint kurátor és Markó Balázs designer rendezhették. Így a világhírű építészek között szerepelhettek építészhallgatóink munkái, amelyeket pályázat útján választottak ki a rendezők. Az intézményben készült A malom, a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve, két vezető oktató, Getto Tamás és Hutter Ákos munkájaként.

„2019-ben, a MIK egyetemi karrá válásának 20., a Doktori Iskola megalapításának 15. évfordulóján avattuk fel az az építészképzésnek dedikált, azon belül a doktori iskolát is magába fogadó É81 épületét, valamint dr. Bachman Zoltán iskolaalapító szobrát is. Meghirdettünk egy nemzetközi építészhallgatói pályázatot, készült egy az építészképzésben működő kollégák életművét, művészeti tevékenységét, szakmai hátterét bemutató kiadvány, amelyet egy kiállítás kísért. Szintén öt évvel ezelőtt rendeztük meg a Places and Technologies nemzetközi építész szakmai konferenciát, amely idén ismét Pécsre költözik” – mondja Bachmann Bálint DLA, a Breuer Marcell Doktori Iskola vezetője.

A Doktori Iskolában jelenleg több mint 80 doktorandusz végzi tanulmányait, mintegy ötödük nemzetközi hallgató. Az elmúlt húsz évben 260-an szereztek DLA-, illetve PhD-fokozatot a világ ötven országából. 2024 novemberében a Sanghaji Design Hét keretében egy kiállításon összegzi az intézmény az általa képviselt építészoktatást és tudományos munkásságot, a kiállítási anyagot azután 25 kínai felsőoktatási intézményben mutatják be.

„A Breuer Marcell Doktori Iskola mára olyan elismertséget szerzett, hogy szívesen jönnek hozzánk tanulni a világ minden tájáról. Mintegy 25 kínai művészeti akadémia építész intézetével állunk kapcsolatban, emellett 10. éve közreműködünk a szakmai párbeszédet fókuszba állító 4x4 nemzetközi workshopban, amely szintén emeli intézményünk presztízsét. Elismertségünk annak is köszönhető, hogy gyakorlatias, projekt alapú, a karon és a Doktori Iskolában integrált projekteket és témákat, illetve tudományos kompetenciákat érintő oktatást folytatunk. A doktoranduszok felé publikációs elvárást támasztunk, a kutatások és a doktori témák eredményei, az oktatóinkkal közösen írt cikkek gyakran Q2, Q1 és D1 minősítésűek. Aktuális törekvésünk, hogy az építészmérnöki és építőművészeti ágakban kutató doktoranduszok a karon működő építéstudományi és más tudományágakban működő kutatócsoportokkal közös, integrált témákkal foglalkozzanak, ezzel is erősítve a műszaki és művészeti tudományosság interdiszciplin jellegét” – teszi hozzá Bachmann Bálint.

A doktori iskola törzstagjai szakmai profiljának sokrétűsége biztosítja, hogy a művészeti és műszaki képzési területen egyaránt létrejöhessen a kapcsolat a határterületi kutatások között, s akár megosztott témavezetéssel biztosítható legyen a kutató-alkotó munka multidiszciplináris támogatása.

Bachman Zoltán: Kavics aula

Bachman Zoltán: Kavics belső homlokzat

A 2000-es évek elején járunk, a helyszín még a Pollack, a képzés bölcsője pedig a Pedagógia Tanszék, és aki a bölcsőt ringatja, Pais Ella Regina tanszékvezető, később dékánhelyettes, segítője Gocsál Ákos.

20 éves a Televíziós

műsorkészítő

szak

Az alapkoncepció egymásra épülő képzéseket jelentett volna, ahogy azt Ella kigondolta: legyen egy két féléves középfokú szakképzés, egy – akkoriban újdonságnak számító – négy féléves felsőfokú szakképzés, illetve egy arra ráépülő BSc. Ez az egymásra épülő képzési forma azonban nem valósult meg. Ugyanakkor létrejött egy két féléves középfokú képzés, amely 2001 tavaszán és őszén zajlott, és tulajdonképpen ez volt a későbbi FOKSZ szakmai alapja. Az első záróvizsgán a hallgatók megvédték a vizsgafilmjüket, illetve az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó elméleti tételekből feleltek. A vizsgabizottság elnöke a kétszeres Kossuth-díjas, Oscar-díjra jelölt operatőr, Illés György volt, aki még a vizsgán is tanította a hallgatókat. Jól emlékszem, hogy amikor az egyik vizsgázó arról beszélt, hogy egy kisvárosi televízióban dolgozik, ahol nagyon szűkös hely van a stúdióban, ötleteket adott, hogyan helyezzék el a lámpákat, hogy mégis szépen legyen megvilágítva a műsorvezető – így emlékszik vissza Gocsál Ákos. A vizsgabizottság tagja volt még Havasréti József, Sz. Koncz István,

Siményi Gergely, Borsos Árpád, Szondi Imre és Gocsál Ákos. Az első vizsgán hét hallgató szerezte meg a szakképzettséget.

A felsőfokú szakképzés indításának előkészítése így 2001-ben indult el. Ebben pótolhatatlan segítséget nyújtott Borsos Árpád, aki az akkori médiahatóság, az ORTT főosztályvezető-helyettese volt. Pedagógusként, mozgóképelméleti szakemberként, de korábban a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatóságának vezetőjeként szerzett tapasztalatainak és kapcsolatrendszerének köszönhetően is kiváló rálátása volt az ilyen típusú képzések szervezésére. A tantervben filmtörténet, dramaturgia, jogi és munkavédelmi ismeretek, gyártásszervezés, film- és videótechnikai ismeretek, stúdiógyakorlat tantárgyak szerepeltek, és olyan legendás hírű egyetemi tanárok, művészek is tanítottak itt, mint Vagyóczky Tibor, akit épp akkoriban választottak az Európai Operatőrök Társasága, az IMAGO elnökévé, Kárpáti György rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora vagy Rák József Balázs Béla-díjas operatőr. A képzésen Buglya Sándor Balázs Béla-díjas rendező, operatőr is tanított. Oktatói csapatunk oszlopos tagja volt már a kezdetektől Szondi Imre HSC operatőr, aki mintegy másfél évtizedig oktatott vizuális nyelvet és stúdiógyakorlatokat karunkon.

Mivel ilyen képzés korábban nem létezett, szükséges volt az Országos Képzési Jegyzékbe való felvétele, amire 2002-ben tanszékünk kezdeményezésére sor is került. Meglehetősen hosszú idő elteltével megjelent a képzés szakmai követelményeit tartalmazó rendelet is, illetve a kar is megkapta a jogosultságot a képzés indítására, így 2004 szeptemberében elindulhatott az első évfolyamunk.

Pais Ella Regina a kezdetekről: Mindig optimista vagyok, ebben meg különösképpen az voltam. Bár hosszú és rögös út volt az engedélyezés, ezt a képzést pontosan hat év alatt sikerült akkreditálni. A folyamat teli volt akadályokkal, na de hát én az akadályokat

mindig a siker lépcsőfokainak tekintettem. Amikor az ötlet jött – és ez Szondi Imre érdeme, ez egyszerűen elvitathatatlan –, akkor már látszott, hogy azok a képzések, amelyeket addig vittünk, azok iránt előbb-utóbb jelentősen csökkenni fog az érdeklődés. Így is történt egyébként, és a bolognai bevezetése el is vitte a műszaki szakoktató- és a mérnöktanár-képzést. Tehát új lehetőségeket, képzési formákat kellett keresni, és ez a képzés mindenképpen ezt jelentette, egyaránt a média világában, mint a képzések formájában is.

A jogszabály lehetővé tette, hogy szakközépiskola is szervezhetett felsőfokú szakképzést, ha együttműködési megállapodást kötött valamely felsőoktatási intézménynyel, ahol az adott képzést akkreditálták. Ezzel a lehetőséggel mi is éltünk. A budapesti CDM Számítástechnikai Szakképző Iskola azzal keresett meg bennünket, hogy értesültek a tervezett képzésről, és az említett konstrukcióban szívesen indítanák velünk. Megkötöttük az együttműködési megállapodást, ennek köszönhetően Gurdon József igazgató úrral és munkatársaival sok évig tartó jól működő, kollegiális munkakapcsolatot tudtunk kialakítani. Így a képzés 2004-es indulásakor már Budapesten is volt csoportunk. Az első évfolyamra összesen 46 hallgató iratkozott be, ebből 26 Pécsett, 20 Budapesten.

Pais Ella Regina: Az akkori rektor, Tóth József nagyon támogatta az elképzeléseinket, a kar vezetését meg szerintem nem annyira érdekelte az egész, mert tudták, hogy valahol valamit mindig kezdek, valamiben töröm a fejem, ami egy kicsit idegen volt a klaszszikus műszaki kartól. Én meg úgy gondoltam, hogy sikert ott lehet elérni, ahol az ember nemcsak a megszokott pályán halad, hanem megnyit oldalösvényeket, amik aztán úgy néz ki, hogy elvezettek a sikerhez. Komoly nehézséget jelentett, hogy sem a karon, sem a tanszéken nem volt a televíziós szakmához értő szakember. Így én gyakorlatilag folyamatosan külsősökkel dolgoztam. Ez amúgy nem volt újdonság számomra, hiszen a szakoktató-képzésben korábban a katonai, tűzvédelmi, és kozmetikus szakirányokat is így sikerült akkreditálni. De itt nagyobb bajban voltam, mert a tanszéken sem volt ilyen szakember, ráadásul, ugye, ennek a képzésnek van egy komoly technikai háttérigénye is. Így jutottam el hozzátok, felétek, és igazából ez a képzés akkor került kézbe, és ezt kérlek, hogy írd meg úgy, ahogy mondom, amikor te (Kovács Éva) odakerültél a tanszékre. Háttérként meg ugye ott volt Kesu (Keresnyei János) a Pécs TV-vel, annak a technikai hátterével..., és hát így tudtunk aztán akkor előrejutni.

Oktatásszervezőként eleinte Regdon Mariann, majd 2008-tól Mangné Kardos Zita dolgozott velünk, de az első években számíthattunk Balaton Katalin segítségére és tapasztalatára is, aki a mérnöktanár és műszaki szakoktató szakok szervezésével foglalkozott már hosszú évek óta a Pedagógia Tanszéken.

A képzés négy félévét nagy óraszámban kísérte végig a Pécs TV-nél teljesített stúdiógyakorlat, illetve az utolsó félévben a szakdolgozat és a vizsgafilm elkészítését mestermunkakurzus segítette.

Ekkor kezdtem külsős oktatóként a szakon, gyártásszervezést tanítottam, velem együtt csatlakozott Urbán Ernő, aki hangtechnikát, Kosaras Attila pedig vágás-montírozást oktatott. A filmtörténeti kurzusokat Szilágyi László, később Bodó László tartotta, a jogi tantárgyunkat pedig dr. Szőke Gergely tanította. Az oktatásban Gocsál Ákos fizikát – ezen belül fénytant –és művelődési ismereteket tartott.

A szak a Pécs TV igazgatója, Keresnyei János személyében stabil szakmai partnert talált, aki nemcsak a gyakorlati képzéshez biztosított külső helyszínt, de számos ötlettel is jelentkezett, amivel színesíthettük a képzést, emellett pedig különféle szakmai projektekbe is meghívta hallgatóinkat. A Pécs TV ekkoriban az ország egyik legnagyobb helyi televíziója volt, több mint 50 munkatárssal dolgozott. A gyakorlatot teljesítő hallgatóknak Hauer János, illetve Salamon László adott feladatokat. Első felsőfokú évfolyamunk 2006-ban végzett.

Keresnyei János: A szak indításakor én a Pécs Tv Kommunikációs Kft. igazgatója voltam. Éppen jelentős átalakítási folyamatban voltunk, ebben az időszakban jelentünk meg az infotévés Pécs Tv-vel és rengeteg híranyagra volt szükség, ugyanakkor kevesebb élő adást adtunk. Pont ekkor keresett meg Pais Ella azzal,

hogy a kar szeretne egy tévés-filmes képzést indítani. Én nagyon örültem a lehetőségnek, mert a technikai oldalon jelentős utánpótlásra volt szükségünk. Nem újságírókat kerestünk, hanem kameramanokat, technikusokat, hangtechnikusokat, akik ki tudták egészíteni a professzionális, gyakorlott munkatársakat és hamar beletanultak a szakmába.

A kezdeti filmes gyakorlatok mellett a televíziós és videós ismeretek egyre nagyobb teret kaptak a képzésben, és a Pécs Tvben is megtanultuk, hogyan adjunk értelmes feladatot a gyakornokoknak, hogyan használjuk aztán közösen az elméleti és gyakorlati tudást. Ez nem volt egyszerű feladat, nem volt ebben a szakmában gyakorlata a szakmai képzésben részt vevő gyakornokok fogadásának. Sokszor az is problémát okozott, hogy a gyárszerű, ipari szemléletű folyamatokban nem volt idő a gyakornokkal való fókuszált foglalkozásra. Rövidesen ezt is megoldottuk, így a képzésből mindjárt az elején sokan el tudtak helyezkedni valamelyik szektorban és azonnal munkát tudtak kapni, mert betanítási időre alig vagy egyáltalán nem volt szükség.

Jelentős változást a szak életében 2012 hozott, amikor újra kellett akkreditálni a képzést. Teljesen új tantervet, tantárgystruktúrát, szakindítási anyagot kellett összeállítani – tíz éven belül immár a harmadik alkalommal. Ekkor váltotta fel a felsőoktatási szakképzés a korábban használt felsőfokú szakképzés megnevezést. A szakunk neve is megváltozott, televíziós műsorkészítő lett a korábbi te -

levíziós műsorgyártó helyett. Ezen a képzési szinten a karunkon csak a televíziós képzés tudta az új akkreditációval tovább folytatni a FOKSZ képzést.

Hauer János, szakmai oktató: Úgy vélem, hogy – bár a televízió hívószó – a képzés már rég túllépett a csak televíziós képzési kompetencián. Valójában a hallgatók egyaránt boldogulnak az írott, az elektronikus és a social media felületein.

Oktatói munkám során nagy és szép feladat a hallgatóknak feltárni a valódi vizuális élményt adó, a valóságos eseményeken, hús-vér embereket ábrázoló művekben rejlő szépségeket. Azokkal a kihívásokkal együtt, amelyek a lehető legmagasabb esztétikai értékkel mutatják be a valóst. Manapság rengeteg vizuális élmény éri az embereket. Ezek jó része manipulált valóság, de legalább ekkora a vizuális környezetszennyezésnek minősíthető tartalom is. Az oktatóknak kötelességük úgy tanítani a hallgatót, hogy el tudjon igazodni a filmes szakmaiság és a technokrata hatásvadászat között. Ha úgy tetszik, az audiovizuális igazság és hazugság között.

A képzés végén zajló záróvizsgákra fontosnak tarjuk ún. külsős szakemberek meghívását, hiszen az ő visszajelzéseik meghatároznak olyan szakmai kereteket, amelyek segítenek összhangot teremteni az elméleti és a gyakorlati kompetenciák arányán. Pachmann Péter, a TV2 szerkesztő-műsorvezetője 2008-tól minden évben elnökként vesz részt a munkánkban.

Pachmann Péter: Még mindig óriási divat médiamunkásnak lenni, ám a munkatárs és a szakember közötti különbség – vagy nevezzük ezt inkább hasadéknak – határozottan mélyülőben van. Köszönhető ez nyilván a rendkívül aktív tartalomfogyasztásnak és az ezzel járó egyre igénytelenebb tartalmak megjelenésének. Itt a tanári gárda képzett és tapasztalt, ez utóbbi lehet a leglényegesebb egy olyan kreatív képzésen, mint a pécsi. Talán a legfontosabb, hogy olyan szakemberek irányítják a képzést, akik maguk is a média területéről érkeztek/érkeznek, és éppen emiatt képesek felülírni a tankönyvek rendkívül hasznos, mégis igencsak steril természetét. Tendenciózus módon szoktatja le a világ a médiahasználókat az igényességről. Ez ellen küzd a pécsi

képzés. Kis sziget ez a médiatengerben, de mindig a kis szikrák borították lángba a világot.

A mai képzés a 2012-es új akkreditációval nagyobb szabadságot hozott a tantárgyi modulok kialakításában és a záróvizsga lebonyolításában is. Így bevezettünk egy korszerű oktatási és értékelési módszertant, ami jobban igazodik a folyamatosan változó digitális tartalomszolgáltatás kihívásaihoz. Az új struktúra kidolgozásában még jelentős feladatot vállalt Gocsál Ákos.

Gocsál Ákos: Bár azóta már eltelt tíz év, ma is szívesen gondolok vissza a kollégákkal és a hallgatókkal végzett közös munkára, a forgatásokra, az órai beszélgetésekre, és persze a diplomaosztók boldog pillanataira. Tanszékvezető asszonnyal és valamennyi kollégával igyekeztünk egy olyan munkahelyet, egy olyan iskolát megteremteni, ahova szívesen jövünk mindannyian – oktatók, hallgatók, adminisztratív dolgozók, külső óraadók egyaránt. Máshogy talán nem is lehet jól sem televíziót, sem iskolát csinálni, csak egy kiválóan működő, egymást támogató tagokból álló csapatban. Ma már nincs rálátásom a képzés működésére, de biztos vagyok abban, hogy a szakmaiságon túl ezt a kollegiális, sőt, baráti szellemiséget az utánunk következő oktatók is folytatták és folytatják a mai napig. Nagy örömmel tölt el, hogy húsz év elteltével is működik a képzés, és ha mi, az első időszak szervezői, oktatói ehhez hozzátehettünk valamit, akkor –ahogy mondani szokás – már megérte.

Nem könnyű az eddigieket sem összegezni, sem kiegészíteni. Én, aki részt vettem a képzés indításában és 2011 óta szakvezetőként irányítom, látom a digitalizáció kommunikációra gyakorolt hatásait. Kihívásokkal teli ebben a gyors tempójú világban szem előtt tartani az újabb és újabb generációs hallgatók számára a média klasszikus értékeit. Így csak azokra a szakmai és morális építőkövekre alapozhatunk, amelyek időtállók: mint mások véleményének tiszteletben tartása, törekvés a tisztességes és tájékoztató tartalmak létrehozására és a hallgatóink kritikai gondolkodásának fejlesztésére. Szeretném hinni, hogy ezek a gondolatok fogják keretezni talán a képzésünk következő 20 évét is!

Dr. Kovács Éva operatív szakfelelős

30 éves a környezetmérnök-képzés: a levegőtisztaság-védelemtől a nukleáris környezetvédelemig

Hazánk

környezetmérnököket képző intézményei közül Pécs az egyik legrégebb óta folyó képzés színtere. A képzés kiemelt előnye, hogy a környezetvédelem teljes spektrumát azonos súllyal tárgyalja, így színes, széles körű, multidiszciplináris műszaki ismeretanyag birtokába jutnak hallgatóink.

Az életciklus-szemléletet és a körforgásos gazdaság elveit figyelembe vevő, rendszerben gondolkodó környezetmérnökeink képesek lesznek megtalálni az egyes iparágak, illetve technológiai folyamatok között fennálló szinergikus kapcsolatokat, így a gazdálkodó-termelő egységek fejlesztéseit olyan módon irányíthatják, hogy azok a versenyképesség elvesztése nélkül eredményezzék a környezet állapotának javulását. Az aktív és prevencióra épülő környezetvédelem megvalósítását megcélzó képzés műszaki szakembereket bocsát ki az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltató tevékenység vagy akár a települési önkormányzatok, a közigazgatás részére.

A környezetmérnöki képzés 30 éve az 1993/94-es tanévben indult, az országban az elsők között. Az akkori főiskolának már voltak hagyományai, felhasználható tapasztalatai a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatás terén, hiszen az építész, az építő, az épületgépész és az akkoriban megszűnt vegyipari gépész képzésekben korábban is hangsúlyt kapott a környezetvédelem egyes területeinek oktatása, a környezeti elemek védelme. Emellett az 1980-as években levegőtisztaság-védelem témában mérnöki továbbképző tanfolyamot, majd környezetvédelmi szakmérnök posztgraduális képzést is sikerrel szer-

veztek. Az önálló környezetmérnöki szak alapításának igénye okán dr. Vétek Lajos vezetésével, Vesztergom János (Joe bácsi) és Kucsera Gyula közreműködésével oktatói gárda szerveződött. A képzés gesztoraként 1993-ban létrejött a Környezetmérnöki Szakvezető és Környezetvédelmi Szaktanács, és ezzel együtt a gyakorlatias szemlélet érvényesítése érdekében igyekeztek megnyerni a nem oktató intézmények támogatását is. Így az akkori Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel történt együttműködés eredményeként a Környezetmérnöki Külső Tanszéki Csoport is hatékonyan szolgálta a gyakorlatias szemléletalkotás és -formálás ügyét. 1995-től a Környezetmérnöki Szeminárium, majd 1999 óta a Környezetmérnöki Tanszék látja el a környezetmérnöki, továbbá a környezetvédelem témaköreit feldolgozó számos szakirányú továbbképzés gesztorálását.

A képzés 6 féléves beosztással indult, amely időközben 7 félévesre bővült. Ezzel párhuzamosan az oktatott tananyag is folyamatosan változott, fejlesztésénél alapvető szempont volt az iparági kihívásokhoz való minél hatékonyabb alkalmazkodás és a piaci elvárások integrálása a tanagyagokba. A BSc-képzésben új specializációkat indítottunk, mint például az intelligens környezettechnológiák, a megújuló energiák vagy éppen a nukleáris környezetvédelem. A fejlesztések során új tantárgyak is kerültek a programba, amelyek segítenek megérteni a folyamatosan változó környezeti folyamatokat, aktuális problémákat és megfelelő alapokat, naprakész, szintetizálható tudást adnak hallgatóinknak a megoldásukra.

A XXI. század környezeti kihívásai, mint a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a fenntarthatóság, a körkörös gazdaság, a kritikus nyersanyagok mind azonnali és hatékony cselekvést kívánnak meg. Erre válaszul képzésünket naprakész műszaki, természettudományos és menedzsmentismeretekkel frissítjük, hogy a nálunk képzett környezetmérnökök képesek le -

gyenek a környezeti ártalmak és károk megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére, hulladékszegény és erőforrás-hatékony technológiák működtetésének önálló megvalósítására, szakmai adatbázisok, tervező, szimulációs szoftverek használatára, a megújuló erőforrásokra való társadalmi átállás és az emissziócsökkentés megvalósításának irányítására. A képzéseinket új, nemzetközi szinten is megfelelő laborkomplexum támogatja, amely kapcsán a környezetvédelem teljes területét lefedő gyakorlati mérési és kísérleti, kutatási lehetőségeket biztosítunk hallgatóinknak, oktatóinknak és külső partnereinknek egyaránt.

A szak hallgatói a Környezetmérnöki Tanszék együttműködési keretmegállapodásai révén szakmai tapasztalatszerzési céllal nyolchetes kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, illetve a régió számos vállalkozásától beérkezett igényeknek megfelelően gyakornoki programokba is bekapcsolódhatnak, 2015 szeptemberétől gyakorlatorientált, duális képzési formában is tanulhatnak.

Hallgatóink a diplomaszerzést követően szakirányú tovabbképzéseinken specializálódhatnak: hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, nukleáris környezetvédelem, településüzemeltetés és környezetmenedzsment témákban.

A képzésünk gyakorlatorientáltságát a régió kiváló műszaki szakembereinek oktatásba való bevonása, így a tudásanyag hatékony átadását országosan is kimagasló oktatói gárda segíti; az egyetemi oktatók és az adott szakterületen speciális gyakorlati tudással rendelkező elismert ipari szakemberek részvételével. Oktatóink magasszintű elismerését mutatja, hogy többen megkapták a Környezetünkért emlékplakettet, valamint 9 oktatónk a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata által alapított Környezetvédelmi műszaki felsőoktatásért kitüntetésben részesült.

Az elmúlt 10 évben a Környezetmérnöki Tanszék számos nagy volumenű hazai (TÁMOP, EFOP, FIKP, TKP) és nemzetközi (Horizon 2020) kutatás-fejlesztési projektben vett részt, amelyekben hazai és nemzetközi egyetemi és ipari partnerekkel együttműködve kutattunk. 2014-ben létrejött a Smart City Technologies Kutatócsoport, amelynek célja az erőforrás-hatékony és élhető/ egészséges városi lakókörnyezet megteremtéséhez szükséges technológiai fejlesztések és eljárási innovációk kidolgozása. Fő kutatási témáink: a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás (pl. körkörös gazdaság), a városi klímaalkalmazkodás, a megújuló energiák, valamint az intelligens közlekedésszervezés. Másik jelentős kutatócsoportunk a Korszerű ökologikus vízgazdálkodási és zöldfelületi rendszerek kutatócsoport, amely a zöldfelületek, kiemelten a zöldtetők energetikai és vízgazdálkodási viszonyaival, a természetközeli szennyvíztisztítás, a korszerű és víztakarékos épületvízgazdálkodási rendszerek, a csapadékvíz- és szürkeszennyvíz-kezelés, továbbá a korszerű települési zöldfelületi és vízgazdálkodási rendszerek kutatásával, fejlesztésével foglalkozik. A kutatómunkánk eredményességét jelzi, hogy számtalan magyar és idegen nyelvű publikáció jelent meg az eredményeinkről, több esetben külföldi, rangos D1, Q1 és Q2 minősítésű szakmai folyóiratokban.

Oktatóink mellett hallgatóink is nagy számban kapcsolódnak be kutatócsoportjaink aktuális kutatásaiba. A hallgatói kuta -

tási aktivitás eredményességét tükrözik, a megjelent közös oktatói-hallgatói publikációk, konferencia-előadások mellett, a TMDK 1–3. helyezések, illetve a 2019-ben elnyert I. helyezés a XXXIV. OTDK Műszaki Tudományi szekció Környezetmérnöki 2. tagozatában. Amire különösen büszkék vagyunk, hogy több volt hallgatónk PhD-fokozatuk megszerzését követően a szakunk oktatója lett.

Az oktatás mellett a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk az egyetemi diákélet hagyományainak megteremtésére is. Már 1993 novemberében a környezetmérnöki szak indulását követően az első évfolyam és oktatói megalapították a Kék Bolygó Lovagrendet, amelynek új hallgatóink minden évben tradicionális szertartás keretében válnak tagjává. Hagyománnyá vált a hallgatói szakestek tartása és a diplomaosztót megelőző kopjafaszegezés is, amelyekre minden végzett hallgatónk nosztalgiával emlékezik vissza.

Dr. Leitol Csaba mb. tanszékvezető Környezetmérnöki Tanszék

Történelmi jelentőségű ponthatárok, mintegy 40%-kal több jelentkező

2023-ban kiemelten népszerű volt a PTE MIK. Minden idők legmagasabb pontszámaival juthattak be a műszaki felsőoktatásba jelentkezők a 2023/2024-es tanévre a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és

Informatikai Karára (PTE MIK).

Bár 2023-ban megszűnt az országos felvételi minimum ponthatár, a kar minden szak vonatkozásában ennél jóval magasabb pontszámot határozott meg a bekerüléshez. A levelező képzések államilag finanszírozott helyeiért minden eddiginél nagyobb volt a verseny, a gépészmérnöki alapképzés esetében például 400 pont kellett ahhoz, hogy szeptembertől a MIK hallgatója lehessen valaki. A 2023-as év jelentkezési csúcsot is hozott: a tavalyi jelentkezők számához viszonyítva közel 40%-kal többen jelölték meg első helyen a kart, de pl. 2020-hoz képest ez a szám majdnem 80%-os növekmény. A megélénkült érdeklődés mögött a műszaki szakmák felértékelődése, illetve a kar magas minőséget nyújtó oktatása áll. Mindezek ellenére nem emelt keretszámot a kar, a nemzetközi hallgatókkal együtt is mintegy 1100 új hallgató kezdte meg a tanévet a PTE MIK-en.

A felvételi adatokból jól látszik, hogy szinte minden szak iránt nőtt az érdeklődés, az építészmérnök alapszakra például az elmúlt három évben 300 körüliről mintegy 800-ra emelkedett a jelentkezők száma. A dél-dunántúli régió és a kar ipari partnerei számára fontos gépészképzés is a jelentkezők fókuszába került, az egyetemek között a pécsi karon határozták meg a mérvadó államilag finanszírozott szakra a legmagasabb bekerülési pontszámot. Soha nem volt ilyen magas – 350 pont körüli – a gépész- és a villamosmérnöki nappali képzéseinken a ponthatár.

Hatalmas jelentkezési kedv jellemezte a mérnökinformatikus alapképzést, szeptemberben 113-an kezdtél meg tanulmányaikat a karon. Egy híján 350 ponttal lehetett bejutni az államilag finanszírozott nappali szakra, amely a vidéki képzőhelyek között a legmagasabb léc lett.

Az elmúlt évek beiskolázási adatai a PTE MIK magyar nyelvű képzésein

Érdekes képet mutatnak az ipari formatervező mérnöki és a környezetmérnöki szakok is a felvételi tükrében: megháromszorozódott a jelentkezők száma, így a tanév elején 20 fővel indultak a dél-dunántúli régióban egyedülálló képzések.

Érdemes megemlíteni az építőmérnökképzésre vonatkozó ponthatárt, a jövő szakemberei 328 ponttal válthatták meg a belépőjüket a karra, ennél csak egy helyen volt magasabb a bejutási pontszám az országban.

A szeptemberben az első évfolyamot kezdett hallgatók mintegy negyede külföldi a MIK-en, a 270 nemzetközi diák hozzávetőlegesen ötven küldő országból érkezett Nagy-Britanniától az Egyesült Államokon át a Közel- és Távol-Keletig. Újdonság, hogy megjelentek a régió, a Balkán országainak is jelentkezői, és a kar széles körű ázsiai kapcsolatainak köszönhetően több kínai hallgató is tanul Pécsett.

Új munkavállalók a karon

Dr. Ramos Gonzalez Nicolas Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék adjunktus

Dr. Jurdik Sarolta

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék adjunktus

Dr. Lovig Dalma Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék adjunktus

Kovács Péter

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék adjunktus

Zsófia Dékáni Hivatal, Marketing Csoport marketing ügyintéző

Chvojkáné dr. Török Eszter Dékáni Hivatal jogi és koordinációs dékáni referens

Tenzlinger Kristóf Dékáni Hivatal, Információtechnológiai Csoport kari IT koordinációs mérnök

Abai Tibor Gábor Informatika és Villamos Intézet, Villamos Hálózatok Tanszék szakoktató

Elhadad Sara Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék tanszéki mérnök

Lenkovics András Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék tanszéki mérnök

Kaszás András Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Mérnöki Matematika Tanszék tanársegéd-gyakornok

Erdős Lóránd Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék tanszéki mérnök

Novák Balázs László Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Mérnöki Ismeretek Tanszék tanársegéd

Bitó Tamás Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Gépészmérnöki Tanszék mérnöktechnikus

2023. 10. 01.

2023. 09. 01.

2023. 09. 01.

2024. 02. 01.

Temesvári

2023. 09. 01.

2023. 10. 01.

2023. 07. 12.

11. 01.

Elismerések, díjak

Oktatói díjak Név Szervezeti egység Kitüntetés megnevezése Adományozó Évszám

Prof. dr. Dévényi Sándor Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Prof. dr. Bachmann Bálint

Dr. Sztranyák Gergely

Prof. dr. Dévényi Sándor

Dr. Gyurcsek István

Dr. Perjésiné dr. Hámori Ildikó

Prof. dr. Medvegy Gabriella

Prof. dr. Medvegy Gabriella

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék

Érdemrend tisztikereszt

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék Kós Károly életműdíj

Informatika és Villamos Intézet, Villamos Hálózatok Tanszék

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Mérnöki Matematika Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Prof. dr. Borsos Ágnes Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Dr. Metin Akay

Prof. dr. Klincsik Mihály Informatika és Villamos Intézet, Műszaki Informatika Tanszék

Szűcs Áron Antal

Baumann Mihály

Dr. Pál-Schreiner Judit

Körber Hungária Gépgyártó Kft.

Dr. Ercsey Zsolt

Körber Hungária Gépgyártó Kft.

Dr. Ali Modar

Dr. Dormány András

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék

Informatika és Villamos Intézet, Rendszer-és Szoftvertechnológiai Tanszék

Marcell-díj, Pécs Város Műszaki Díj Pécs Megyei Jogú Városa

Mecenatúra Díj

Publikációs

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék

Dr. Mang-Kardos Zita Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék

Dr. Salem Ali Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék

Dr. Csonka Dávid

Dr. Jurdik Sarolta

oklevél

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Gépészmérnöki Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

fokozat

Doktori Tanácsa

Doktori Tanácsa 2023

Doktori Tanácsa 2023

Baranya Megyei Szervezete

Dr. Nicolas Ramos Gonzalez

Dr. Baranyai Bálint

Dr. Len Adél

Dr. Rák Olivér

Dr. Kovács Éva

Udvardi Péter

Dr. Molnár Tamás

Dr. Kondor Tamás

Dr. Sztranyák Gergely

Dr. Kovács-Andor Krisztián, dr. Tamás Anna Mária

Dr. Sztranyák Gergely, dr. Sztranyák Veronika

Dr. Sztranyák Gergely

Dr. Greg András

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Építőmérnök Tanszék Habilitált doktori oklevél

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Mérnöki Ismeretek Tanszék Pollack Mihály Nívódíj

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Vizuális Ismeretek Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíj

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék Terrán Támogatói Különdíj

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign

Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Épületszerkezetek-Energiadesign Tanszék

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Dr. Zilahi Péter, Gyüre Lilla Andrea Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék

Dr. Pécz Tibor

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Környezetmérnöki Tanszék

Építész Pályázat lakóépület kategória III. hely

2024-es Európai Unió Kortárs Építészeti Díja / Mies van der Rohe Awards (EUmies Awards)

Magyar Művészeti Akadémia Építészeti tagozat által meghirdetett Nagyharsányi csata emlékhelye 2023 ötletpályázat –kiemelt elismerés

Magyar Művészeti Akadémia Építészeti tagozat által meghirdetett Nagyharsányi csata emlékhelye 2023 ötletpályázat –a pályamű elismerése

Közös jövőnk nemzetközi kárpátmedencei környezetvédelmi verseny 3. helyezés és különdíj

Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottsága

Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottsága

Év Háza 2023 pályázat keretén belül – Új Pécsi Vásárcsarnok

Év Háza 2023 pályázat keretén belül Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Visegrád

Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. Építész pályázata

Új Pécsi Vásárcsarnok,2024-es Európai Unió Kortárs Építészeti Díja / Mies van der Rohe Awards (EUmies Awards) nomináltjai közé bekerült

Magyar Művészati Akadémia Építészeti tagozat 2024

Magyar Művészati Akadémia Építészeti tagozat

PTE MIK Net Acad Oktatásárt Díj meghatározó hazai informatikai cégek vezetői által alapított díj

Lakni Kell közösségi építkezés program (Szolidáris Építészet Kutatócsoport)

IWASTHR rendezvény platformja

Made in Pécs díj 2023 - Az év legeredetibb ötlete kategória

Dr. Schunk Tímea Építész Szakmai Intézet, Vizuális Ismeretek Tanszék Forbát Alfréd Építészeti Díj Dél-dunántúli Építész Kamara 2023

Zilahi Péter, Tamás Anna Mária, Kovács-Andor Krisztián, Dancs Tamás

Dr. Borsos Ágnes, dr. Gyergyák János

Építész Szakmai Intézet, Építészeti és Várostervezési Tanszék Építész Építészetért Elismerő Oklevél Dél-dunántúli Építész Kamara 2023

Misina TetőPont – Családi és Mozgástér fejlesztése turizmusfejlesztési nagydíj

MIK dékánja

Az Év Legjobb Oktatója

MIK dékánja

Elismerések, díjak

Hallgatói díjak

Shalash Adham Civil Engineering (BSc)

Khan Khushal Civil Engineering (BSc)

Shetiya Ravi Kumar Structural Engineering (MSc)

Komor Ákos Építőmérnöki (BSc)

Dénes Mátyás Építőmérnöki (BSc)

Klie Anna Építőmérnöki (BSc)

Orgován Csilla Építőmérnöki (BSc)

Bohócki Árpád Építőmérnöki (BSc)

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja

Tamás

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja 2023 Dr. Dormány András

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja 2023 Dr. Ali Salem

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja

Kovácsné dr. Vanya Csilla

dr. Vanya Csilla

Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Diplomadíja 2023 Kovácsné dr. Vanya Csilla

Vucskics Marcell Televíziós műsorkészítő Legjobb Vizsgafilm Díj 2023 Dr. Kovács Éva

Dr. Poór Viktor Soma

Biomedical Engineering (MSc) Biomedical Engineering (MSc) Diplomadíj 2023 Dr. Schiffer Ádám PhD

Dr. Kedves András Biomedical Engineering (MSc)

Szőke András Gergő Biomedical Engineering (MSc)

Biomedical Engineering (MSc) Diplomadíj 2023 Dr. habil. Lakosi Ferenc MD PhD Dr. Schiffer Ádám PhD

Biomedical Engineering (MSc) Diplomadíj 2023 Dr. Maróti Péter, dr. Schlégl Ádám

Devecz Réka Építész (MSc) BVMK diplomadíj 2023 Dr. Gyergyák János, dr. Rétfalvi Donát

Komár Vanessza Építőművészet (BA) BVMK diplomadíj

Orgován Csilla Építőmérnöki (BSc) BVMK diplomadíj

Balla Miklós Szerkezet-építőmérnöki (MSc) BVMK diplomadíj

Pap Balázs Gépészmérnöki (BSc) BVMK diplomadíj

Kismárton Sándor Gépészmérnöki (MSc) BVMK diplomadíj

Nyakas Veronika Villamosmérnöki (BSc) BVMK diplomadíj

Al-Ajeeli Ahmed Karim Sadun Architecture (MSc) BM diplomadíj

Üreten Zeynep Ece Architecture (MSc) BM diplomadíj

Alcérreca Cuevas Camila Architecture OTM BM diplomadíj

Bittner Zsófia Belsőépítész tervezőművész (MA) BM diplomadíj

Török Fanni Júlia Belsőépítész tervezőművész (MA)

Varga Konrád Belsőépítész tervezőművész (MA)

Bodócsi Imre Építész (MSc)

diplomadíj

diplomadíj

Devecz Réka Építész (MSc) BM diplomadíj

Kéri Zsombor Csaba Építész (MSc)

Kövedi Péter Gábor Építész (MSc)

Ocskó Balázs Építész (MSc)

Soós Zsolt Építész (MSc)

Takács Dóra Építész (MSc)

Illés Dorottya Építészmérnöki (osztatlan)

Sarnyai Anna Építőművész (MA)

Balázs Vivien Építőművészet (BA)

Dankházi Márton Balázs Építőművészet (BA)

diplomadíj

Dr. Greg András, dr. Veres Gábor

Kovácsné dr. Vanya Csilla

Dr. Pomezanski Vanda Olimpia

Baumann Mihály

Lenkovics László

Helmich József

Dr. Gyergyák János

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna

Dr. Nicolas Ramos Gonzales

Dr. Rétfalvi Donát, dr. Borsos Ágnes

Dr. Rétfalvi Donát, dr. Borsos Ágnes

Dr. Rétfalvi Donát, dr. Borsos Ágnes

Dr. Zilahi Péter

Dr. Gyergyák János

Dr. Schunk Tímea

Gyergyák János

Schunk Tímea

Gyergyák Ákos

Dr. Veres Gábor

Dr. Veres Gábor

Dr. Tamás Anna Mária

Veres Gábor

Dr. Vörös Erika

Komár Vanessza Építőművészet (BA)

Kustor Karolina Építőművészet (BA)

Mucsi Míra Tekla Építőművészet (BA)

Nagy Zoltán Építőművészet (BA)

Ravasz Tamás Építőművészet (BA)

Afzal Fariha

and Spatial Design (MA)

Juhász Zoltán Építész (MSc)

Al-Alam Raneen Awni Yacob, Demirci Ezgi Su, Gantumur Bujinlkham, Hamati Salwa, Hussein Sara Ardalan Hussein, Marzouk Sarah, Mohamadamen Lujain, Ahmad Mohamadamen, Qu Xingyu, Shahrour Hazem, Sivasubramanian Soundharya, Valan Arul Raja Antony Joe, Zhang Yufei

and Spatial Design (MA)

Drőzer Kitti Zsanett, Rácz Kitti Belsőépítész tervezőművész (MA)

Gantumur Bujinlkham, Lujain Ahmad, Mohamadamen, Sara Ardalan Hussein, Interior and Spatial Design (MA)

PTE MIK alumni hallgatói 61 üzemmérnök, 4 vegyipari gépész szaktechnikus

Fariha Afzal, Ezgi Su Demirci, Antonella Masonatti Belsőépítész doktori hallgató

Komár Vanessa volt építőművész hallgató

Kovács Norbert Hunor PTE MIK HÖK elnök

Vukovics Vivien volt építészmérnök hallgató

Kókai Noémi PTE MIK Építész Intézet doktorandusza

Németh Barnabás, Ruppe Dávid Mérnökinformatikus hallgatók

PTEnigma

Kultúráért Díj

Architecture Competitions tiszteletbeli elismerés

Arany díszoklevél

Breuer Marcell- és a Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara Díj

Debreczeni László Közéleti Díj 2023

Pécs Város Kíváló Hallgatói Díj (mesterképzés) 2023

Pályamű elismerés a Magyar Művészati Akadémia Építészeti tagozat által meghirdetett Nagyharsányi csata emlékhelye 2023 ötletpályázat

Prograce programozói verseny 1. hely 2023

Cisco CyberCUP kiberbiztonsági nemzetközi verseny 2. hely

Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. Építészhallgatói pályázata: Építész Hallgatói Pályázat

Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. Építészhallgatói pályázata: Építész Hallgatói Pályázat

Prof. dr. Borsos Ágnes

Dr.

2023 Gyurák Gábor

2024

Rétfalvi Donát

Diósi Dávid Építész (MSc)

2023 Dr. Schunk Tímea, dr. Paári Péter

Pál Rita Szabina Építészmérnök (BSc)

2023 Dr. Schunk Tímea, dr. Halada Miklós

Változtak a nem ágazatspecifikus munkakörökben dolgozók munkakörére és alkalmazására vonatkozó szabályok

Új munkaköri struktúrát vezetett be 2024. március 18-tól a Pécsi Tudományegyetem, ami a nem ágazatspecifikus, azaz az adminisztratív és az egyéb munkakörök vonatkozásában hozott jelentős változást. Ettől az időponttól kezdve a munka törvénykönyvének megfelelően a korábban használt ügyvivő szakértő vagy igazgatási ügyintéző státuszokat a tényleges munkakörhöz tartozó megnevezések váltják fel, így karunkon is végzettségüknek és feladatuknak megfelelően fizikai, középfokú szellemi, felsőfokú szellemi, valamint vezetői munkakörökbe soroljuk be a munkatársakat.

Az új munkaköri struktúrával kapcsolatos legfontosabb változásokat foglaltuk össze cikkünkben.

A 3/2024. számú, a nem ágazatspecifikus munkaköröket magában foglaló munkaköri struktúráról és alkalmazásának szabályairól szóló rektori és kancellári együttes utasítás szerint a PTE nem ágazatspecifikus munkaköreiben foglalkoztatottak esetében a Munka Törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) foglalt szabályokra való áttérés új munkaköri struktúra bevezetését tette szükségessé, amely egyúttal elősegíti a PTE hatékony és átlátható szervezeti működését.

Az utasítás személyi hatálya a PTE karain és önálló szervezeteiben adminisztratív munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkaviszonyban álló munkavállalóra kiterjed, de nem érinti az oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatottakat, sem a PTE által fenntartott köznevelési és szakképző intézményekben, sem pedig a Klinikai Központban munkaviszonyban álló vagy egészségügyi szolgálati jogviszony alapján munkát végző munkavállalókat.

A munkaköri struktúrában a tevékenységi körök mentén úgy alakították ki a munkaköröket, hogy egy-egy munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek ellátásához ugyanolyan vagy nagyon hasonló követelmények,

kompetenciák szükségesek. Az azonos tevékenységi körhöz tartozó munkakörök egymásra épülve integrált rendszert alkotnak, ez lehetővé teszi a korrekt életpálya-tervezést, általa hatékonyabbak lesznek a toborzás-kiválasztás folyamatai, egyszerűbb a munkakörök tervezése és azok elnevezése. Emellett az új rendszer lehetőséget ad az objektív teljesítménymenedzselésre, a munkakör-értékelésre és meggyorsítja, illetve hatékonyabbá teszi a munkavégzési szintenként kért adatszolgáltatási kötelezettségeket.

A munkavégzési szinteket a nem ágazatspecifikus munkaköröket ellátó munkatársak esetén három fő szempont határozza meg: a felelősség, a tudás-tapasztalat, valamint a problémamegoldás (feladat-komplexitás). Minél komplexebbek az adott munkakörben végzett feladatok, minél magasabb végzettség vagy egyéb követelmény (pl. nyelvismeret), minél több tapasztalat – esetenként vezetői tapasztalat – szükséges az adott munkakörben végzett feladatok elvégzéséhez, annál magasabb munkavégzési szintre sorolják be az adott munkakört. A munkaköri struktúra a munkavégzési szintek mentén négy munkaköri főcsoportot definiál: a) vezetői, b) felsőfokú szellemi, c) középfokú szellemi, d) fizikai.

Az új besoroláshoz új munkaköri leírást kaptak az egyetemi munkavállalók, ez átfogóan tartalmazza az adott munkakörhöz kapcsolódó feladatokat. Eszerint a munkavállaló köteles valamennyi olyan feladatot elvégezni, amely anélkül is a munkakör céljához kötődik, hogy tételesen szerepelne a munkaköri leírásban. A munkaköri leírást teljes munkaidős jogviszonyra tekintettel határozták meg, ám amennyiben az adott munkakörben részmunkaidőben foglalkoztatják a munkavállalót, a teljes munkaidőhöz kötődő mennyiségi előírások a munkaidővel arányosak.

A munkaköri struktúrába illesztés esetén a munkakörben ellátandó feladatok, a tudás-tapasztalat és a felelősség szolgáltatják a besorolás alapját. Ennek megfelelően az azonos tevékenységet végző munkavállalók azonos munkakörbe kerülnek. Az utasítás hatályba lépését követően jogviszonyt létesítő munkavállaló csak a munkaköri struktúrában szereplő munkakörben foglalkoztatható, és e szabály a munkavállalók munkakör-módosítása, valamint a munkavállaló belső áthelyezése esetén is követendő. Előfordulhat, hogy korábban még nem használt munkakört kell bevezetni, ebben az esetben a HR-referens tájékoztatja a vezetőt a munkaköri struktúrában szereplő munkakörökről. Új munkakör kizárólag abban az esetben hozható létre, amennyiben a munkaköri struktúrában szereplő munkakörök közül egyik sem fedi le a munkakörben ellátandó feladatok minimum 80%-át. Új munkakört a HPI HR Fejlesztési Osztálya hozhat létre. Amennyiben jogszabály vagy szabályzat-módosítás miatt indokolt a munkakör módosítása, a változásokat az adott szervezeti egység vezetője és/vagy HR-referense jelzi írásban a HR Fejlesztési Osztály részére. A munkakör megszüntetésére vonatkozó igényekről a Humánpolitikai Igazgatóság HR Fejlesztési Osztályát kell írásban tájékoztatni.

A PTE adminisztrációs munkaköri csoportjai:

Fizikai: szakmunkás 3., szakmunkás 2., szakmunkás 1., betanított munkás 2., betanított munkás 1., segédmunkás.

Középfokú szellemi: képesített ügyviteli munkakörök 3., képesített ügyviteli munkakörök 2., képesített ügyviteli munkakörök 1., adminisztrátor.

Diplomás szakértői: magas szintű szakértő, szenior szakértő, medior szakértő, junior szakértő/adminisztratív szakértő. Vezetői munkakörök: felsővezető, funkcionális vezető, középvezető, operatív vezető (diplomás szellemi munkatársak csoportvezetője), operatív vezető (középfokú végzettségűek csoportvezetője), operatív vezető (fizikai munkatársak csoportvezetője).

Akitől soha nem hallottuk, hogy „nem tudom”

Az első munkaköre a webmesteri volt, melyből két év után átkerült a Rókus utcába mint számítógépes hálózat felügyelő és – a mai modern kifejezéssel élve – IT helpdesk-es. Újabb néhány év múlva viszszakerült a Boszorkány útra, és itt élte át a 2007-es felújítást, ami rendesen adott kihívást az IT-csoportnak. A felújítást követően és az oktatástechnikai kollégák nyugdíjba vonulásával az ő munkájukat is javarészt Axa vette át, így a számítógépek karbantartása, a szoftverek telepítése és bizonyos fokú hálózati problémák elhárítása mellett az oktatástechnikai feladatokkal (hangosítás, projektorok kezelése, CD-DVD-másolás stb.) is foglalkozni kellett. Ehhez szép lassan a számítógépes hardver és szoftver beszerzése, javíttatása, valamint a beszerzési munkák is társultak. A Covid lecsengése után 2021-ben kérték fel IT-koordinátornak, és idén februárjától kinevezték az Információtechnológiai Csoport vezetőjének.

- Miben támogatod a kar működését és mi érdekeset, szépet, kihívást találsz benne? Mi az, amiért mindennap szívesen bejársz dolgozni?

- Mint IT-csoportvezető elég szerteágazó a feladatom, melybe az alábbi feladatok tartoznak:

• Az IT-csapat koordinálása

• A kar IT-stratégiájának megalkotása

• Kommunikáció a kar vezetőségével, intézetigazgatókkal, tanszékvezetőkkel

• Kommunikáció az informatikai központtal (3IG)

• Központi informatikai terv összeállításához adatszolgáltatás

• Mobil- és vezetékes telefonok intézése, hibaelhárítás

• Oktatástechnikai feladatok (kari és külső rendezvények alkalmával technikai segítségnyújtás, hangosítás, kivetítés)

• Hibás informatikai eszközök garanciális és garancián túli javíttatásának intézése

• IT-oldali felhasználótámogatás

• Hálózatos hibaelhárítás

• Központi multifunkciós gépek hibaelhárítása

E lista alapján is látszik, hogy munka és kihívás mindig akad, és a gyűrű sem esik le a kezemről, ha valamilyen egyszerűbb IT-probléma elhárítása a feladat.

- Milyen emlékezetes élményed fűződik a karhoz, a munkádhoz?

- A kedvenc sztorim jó húsz évvel ezelőtt történt. Annak idején a mai TO helyén még a könyvtár volt. Csörög a telefon, hogy nincs internet (akkoriban még koaxkábelen ment a net össze-vissza kábelezve, hol jól, hol rosszabbul). Lemegyünk megnézni, mi a baj. Kb. félórás hibakeresés után derült ki, hogy az akkori internetkábel a szőnyeg alatt futott, amire valaki ráhúzott egy széket, majd ráült, megszakítva ezzel a hálózati forgalmat.

Szentei Balázs, vagy ahogy mindenki ismeri a karon: Axa kari pályafutása valamikor 1999-ben kezdődött, még polgári szolgálatosként az akkori Pedagógia Tanszéken a Rókus utcai telephelyen, majd egy újsághirdetésnek köszönhetően került a karra 2001 tavaszán.

2012 óta dolgozik a karon a tanulmányi csoport

előadójaként Zidaricsné

Herczeg Zita. Az első évben több szak levelezős hallgatói

tartoztak hozzá, aztán

megkapta az építőmérnök

BSc-, a szerkezetépítő MScés az építész MSc-szakokat.

„Azért vagyok itt, hogy segítsek” – aki néha anya és pszichológus is

A beiratkozástól a záróvizsgáig (néha azon túl is) kíséri a hallgatók tanulmányi ügyeit, pénzügyeit, akik sokszor a családi eseményekbe is beavatják Zitát.

- Mi az, amiért mindennap szívesen bejársz dolgozni?

- Az egészségügyben dolgoztam, ahol mindennap embereken kell segíteni, problémákat megoldani.

A számítógépes munkát is szeretem, de emberekkel foglalkozni is. Amikor idekerültem, nagyon izgultam, hogyan fogok megtanulni, fejben tartani ennyi szabályzatot, átlátni, kezelni a TR-programot. Ez tanulható, gyakorolható, a hiba javítható, legfeljebb Kollár Tibortól kapunk egy kis dorgálást, ha elrontunk valamit.

Sokan azt hiszik, csak adatokat rögzítünk, nem is sejtik, hogy milyen problémákkal keresnek meg bennünket. Én sem gondoltam, hogy tanulmányi előadóként milyen fontos a kommunikáció, ahogy ezt nagyon rövid időn belül meg is tapasztaltam. A hallgatóknak mindig azt mondom, hogy azért vagyok itt, hogy segítsek. E-mailre válaszolva azzal kezdem, hogy „minden rendben”, ez legyen az első, amit lát, máris megnyugszik, aztán megbeszéljük a teendőket. Az utóbbi pár évben egyre több szülő, nagyszülő, sőt barátnő intézkedik a hallgató helyett, velük is meg kell találni a közös nevezőt. Azt szeretném, ha a MIK-nek jó hírét vinnék és minél többen jelentkeznének hozzánk. Amikor valaki ügyintézés után elmegy a TO-ról, nem azt mondja, hogy „Erzsike ezt mondta”, hanem „a TO-n ezt mondták” – és a vélemény az egész TO-ról alakul ki. Igyekszem több variációt felajánlani a hallgatónak a problémájára, hogy kiválaszthassa a legjobb megoldást a maga számára. Voltam olyan helyzetben, amikor egy apuka keresett meg a fiával együtt, hogy ez a szak a harmadik, amit elkezdett és most ezt is abba akarja hagyni. Abban a pillanatban anya vagy és pszichológus is. Volt egy félórás beszélgetésünk, aztán a tanulmányai alatt végig odafigyeltem a hallgatóra, mindig szólnom kellett a következő teendőkről, de diplomát szerzett! Ebben a helyzetben segített, hogy idősebb vagyok, és talán az egészségügyi tapasztalat is, ahol sokszor kellett lelket öntenem a családtagokba.

Az is érdekes volt, amikor egyáltalán nem ismertem a hallgatót, de a feleségét annál inkább. Mindent ő intézett, az aktiválást, a tárgyfelvételt stb. Minden félév elején felhívott, a gép előtt ülve adtam az itinert, hogy hova klikkeljen – egy idő után már tegeződtünk.

Azt gondolom, hogy nem csak a hallgatók felé fontos a kommunikáció. Kapcsolatban vagyunk más egyetemekkel, hivatalos intézményekkel. Nem mindegy, milyen a stílus, a hangnem a munkatársakkal, a tanszékkel, az oktatókkal, a jegyzőkkel szemben. Vannak érzékenyebb emberek, nem egyforma minden napunk, figyeljünk oda egymás lelkére is.

- Milyen emlékezetes élményed fűződik a karhoz, a munkádhoz?

- Egy szerbiai magyar hallgató a folyosón szólt utánam, hogy „jövök majd magához, amikor kint lesz a vitrinben.” Ott még használják a régi magyar kifejezéseket, amit itt már csak a nagymamák. Máskor egy anyuka telefonált – megnyugtattam, aztán jött a fia, hogy „anyámmal cseteltem, azt mondta, jöjjek ide magához”. Kaptam végzős hallgatótól köszönőlapot, ami úgy néz ki, mint egy diploma, nyomdában készült, ez érdekes meglepetés volt számomra. Ma már többet intézkedünk e-mailben, valamikor az egész délelőttöm azzal telik, hogy ezekre válaszolok. Sokszor rövidítenek, pl. az „azt hiszem” annyi lett, hogy „asszem”. Írt hallgató 5-6 mondatos e-mailt, amiben egy darab vessző sem volt. Nem mindegy, hogy „a királynét megölni nem kell félnetek jó lesz” – telefonon megkérdeztem, hogy mire gondolt a költő. Olyan is előfordult, hogy diplomaosztó után e-mailben kaptam fotót a családról, a hallgató gyermeke, szülei, nagyszülei is rajta voltak, ez is megható pillanat.

Voltam már két esküvőn is, itt ismerkedtek meg a hallgatók a MIK-en, az egyik párnál már 4 gyermek született... és így van minden rendben.

Hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád fejlesztése a cső–borda közti hővezető kontaktanyag

használatának tökéletesítésével

A CAADEX Kft. ipari tapasztalata, valamint a PTE MIK kutatási és fejlesztési kapacitása egyesítésével olyan innovatív megoldások születhetnek, amelyek jelentős hatékonyságnövekedést és csökkentett környezeti terhelést ígérnek.

A hőcserélő modellek részletes vizsgálatára irányuló CFD (Computional Fluid Dynamics) analízisekkel pontosabb képet kaptunk a hőáramlás és a turbulencia viselkedéséről, ami lehetővé tette az anyagok hővezetési tényezőinek és a geometriai kialakítás hatásainak mélyreható elemzését. Együttműködve a CAADEX Kft.-vel és az eCon Engineering Kft.-vel közösen dolgoztunk ki egy integrált modellt, amely a legújabb kutatásokat és ipari gyakorlatokat tükrözi. Ez a közös fejlesztés lehetővé tette, hogy a különböző gyártási és tesztelési módszereket egyesítő egységes szimulációs keretrendszert hozzunk létre. A projekt során elért közös eredmények többek között a hőcserélők tervezési folyamatá -

nak javítását és a gyártás optimalizálását foglalták magukban. A CAADEX Kft. ipari tapasztalata és a PTE MIK-en felhalmozódott elméleti és gyakorlati tudás kombinációja lehetővé tette, hogy pontosabb és hatékonyabb hőcserélők fejlesztését valósítsuk meg. Tevékenységeink során eredményes CFD szimulációkat, hőcserélő kismintaméréseket és cső–borda kapcsolat vizsgálatokat hajtottunk végre, amelyekkel növeltük a hőátadási folyamatok megértését, és közös modellfejlesztést végeztünk, ami fokozta a tervezési és tesztelési folyamatok szinergiáit és hatékonyságát.

Az elért eredményeket aktívan megosztottuk a tudományos és szakmai közösséggel. Az egyik fontos fórum az Eszéken megrendezett PLIN2023 konferencia volt, ahol bemutattuk az „Analysis of contact materials in finned tube heat exchangers: solders, solderability” című tudományos cikkünket. Ebben a publikációban részletesen elemeztük a bordás

A projekt célja, hogy új generációs hőcserélő családot fejlesszünk ki, amely jobban alkalmazkodik a mai piaci és környezeti igényekhez.

cső hőcserélőkben használt kontaktanyagokat, különös tekintettel a forrasztóanyagokra és a forraszthatóságra. A cikk bemutatja a különböző anyagok hőátadási tulajdonságait, és összehasonlítja azok a hőcserélő rendszerekben való hatékonyságát.

Továbbá részt vettünk a 19. PhD/DLA Szimpóziumon, ahol „Tube-Fin Contact Material Assessment in the Heat Exchangers” címmel ismertettük további kutatási eredményeinket. Ez az előadás a szimpózium absztraktkötetében is megjelent, és lehetőséget biztosított arra, hogy a doktori hallgatók és más kutatók megvitassák a hőcserélőkben használt kontaktanyagok jellemzőit és hatékonyságát. Az előadás során különös figyelmet fordítottunk a cső–lamella kapcsolatoknál alkalmazott anyagminőségek bemutatására, ami kulcsfontosságú kérdés lehet a hőcserélő rendszerek teljesítményének optimalizálása szempontjából.

Terveink között szerepel a technológia további finomítása és az új hőcserélők ipari méretű gyártásának előkészítése. További kutatásokat tervezünk az anyagok és gyártási eljárások optimalizálása érdekében, amelyeket szorosan összekötünk a CAADEX Kft. gyártási tapasztalataival, így biztosítva, hogy az innovációk gyorsan piaci alkalmazást is nyerjenek.

Vasvári Gyula Ferenc mb. tanszékvezető, Gépészmérnöki Tanszék

Immár hagyományosan év elején rendezte meg karunk a Duális Partneri Fórumot, amelyen a duális képzésben részt vevő céges partnereinkkel kerekasztalbeszélgetést tartottunk. Ezen megvitattuk az elmúlt és az előttünk álló időszak legfontosabb kihívásait, illetve közösen kerestük a választ a felmerülő kérdésekre.

Duális Partneri Fórum

A fórum résztvevői egyhangúlag pozitívnak értékelték a duális akadémia tantárgyat, mert a cégek a hallgatóik nagy részét az e tantárgyat felvevők közül választották ki a korábbi években is, amikor a hallgatónak kellett felvennie a tárgyat és nem a Tanulmányi Csoport által került automatikus felvételre. A duális partnercégek vezetői és képviselői javasolták, hogy levelező képzésben is vezessék be a duális akadémia tantárgyat, amit a kar képviselői megfontolandónak találtak.

A Partneri Fórumon minden, a cégek számára fontos és informatív, az elmúlt időszakot és a jövő változásait átölelő információt megosztottak a résztvevők.

A duális képzési forma a jogszabályváltozásoknak köszönhetően nagymértékű előrelépést jelenthet nemcsak a hallgatóknak, hanem a partnerszervezetnek és az intézménynek is.

A PTE MIK új duális kapcsolatai a 2023/2024-es tanévben:

• Aktív Kft.

• Alcedo Kft.

• Bútorsoft-Consulting Kft.

• Encons Kft.

• IG-Tech Automatika Kft.

• Iron-Tech Kft.

• KRONOSPAN-MOFA Kft.

• Magyar Cukor Zrt.

• Online Group Kft.

• Solar FM Kft.

• TAM-BAU Kft.

• V.A.-IQ Kft.

• Villamosterv Kft.

A programok lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az energiaipar területén, és közvetlenül részt vegyenek egy a jövő energiavilágát formáló nagyvállalat munkájában és aktuális projektjeiben. A duális képzéssel a hallgatók az iskolában megszerzett elméleti tudásukat öszszekapcsolhatják a való élet kihívásaival, és a gyakorlati tapasztalatok, valamint profi szakértők segítségével készülhetnek fel a szakmai pályájukra. A duális képzésben tanuló legjobb eredménnyel végzett hallgatók az E.ON kötelékében folytathatják szakmai pályafutásukat. A duális képzésben való részvétellel a vállalatok is nyernek, hiszen ez lehetőséget teremt arra, hogy tehetséges, motivált mérnököket vonzanak és tartsanak meg, akik hozzájárulnak a vállalat fejlődéséhez és innovációihoz.

Az E.ON Dél-Dunántúlon működő gáz- és áramhálózati vállalatai is elkötelezettek a duális képzés iránt, hosszú évek óta partnerséget ápolnak a környező egyetemekkel és főiskolákkal, köztük az egyes városokban működő egyetemekkel és szakiskolákkal. A PTE MIK és az E.ON közötti jó kapcsolat lehetővé teszi a hatékony együttműködést a duális képzés programjainak tervezésében és megvalósításában. Sokat elárul az E.ON fiatal tehetségekkel kapcsolatos elkötelezettségéről, hogy utánpótlásképzési szakterületet is működtet, amelynek célja a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése.

A duális képzésben részt vevő hallgatók feladatait a vállalatok szakmai vezetői és mentorai felügyelik, akik a gyakorlati tudásátadáson túl megismertetik a tanulókkal az iparág sajátosságait és fejlesztik szakmai készségeiket. A közös munka során az E.ON cégek saját munkaválla -

Az E.ON Dél-dunántúli

Gázhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati

Zrt. 2015 óta kínál duális képzést villamosmérnök, 2022 óta pedig gépészmérnök szakon.

A jövő energiavilágát építhetik a jelen duális

mérnökhallgatói az

E.ON-nál

lóikként tekintenek a hallgatókra, betekintést engednek számukra a nagyvállalati cégkultúrába is, így a diákok már a diákéveikben hasznos nagyvállalati tapasztalatot szerezhetnek. Szinte minden jogosultságot megkapnak, amit a munkavállalók: valós irodai környezetben dolgozhatnak, saját számítógépük, irodai asztaluk és székük van, a munkaterületen védőruhát kapnak, használhatják a céges autókat is. A törvényben meghatározott alapbéren felül teljesítményalapú ösztöndíjrendszert is élveznek, így gyakorlatilag önellátóak lesznek az egyetemi éveik alatt.

A cégek elkötelezettek, hogy a duális hallgatóknak valódi, életszerű és hasznos gyakorlati képzést biztosítsanak, amelyek hozzájárulnak a vállalat mindennapi működéséhez és fejlődéséhez. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a hallgatók nagyfokú elkötelezettséggel és motivációval vesznek részt a duális képzésben, és értékelik az E.ON szakértőitől első kézből kapott szakmai tapasztalatot, gyakorlati oktatást és hosszú távú karrierlehetőséget. A végzett fiatalok a diploma megszerzését követően már nem kezdő, hanem gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyenrangú munkatársként indulhatnak el a szakmai pályájukon egy nagyon értékes szakma birtokosaként.

A duális képzésben részt vevő E.ON vállalatokról

Az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. az energiaellátás megbízhatóságának és hatékonyságának kiemelkedő szereplője a dél-dunántúli régióban.

Az E.ON Hungária Csoport tagjaként a vállalatok tevékenysége kiterjed a gáz- és áramhálózat tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására. Mindkét cég hosszú távú elkötelezettséget vállal a természettel harmóniában lévő megoldások és a fenntarthatóság iránt. Erősségük a technológiai innováció és a magas szintű szakértelem, amely lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasan reagáljanak az energiaipar dinamikus változásaira.

MATRO Kft. –Alkatrészeink mozgatják a világot

A PTE MIK ipari partnere, a MATRO Kft. Dél-Dunántúl egyik meghatározó autóipari beszállítója. Gépipari termékeink Európa szinte összes személy- és haszongépjárműmárkájába beépülnek.

A 35 éves családi vállalkozás fő tevékenysége forgácsolással előállított alkatrészek és szerszámgépekhez szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártása. Sikerünk mögött kimagasló színvonalú géppark, magas technológiai minőség, folyamatos fejlesztés, elkötelezett és jól képzett munkatársak, valamint több évtizedes tapasztalat áll.

Bonyolult, rendkívül pontos megmunkálás

A magas színvonalú esztergált és mart alkatrészeket kis és nagy példányszámban kizárólag a legmodernebb berendezések közé tartozó CNC esztergagépekkel gyártjuk. A MATRO technikai adottságai méretével és rugalmasságával – világszinten is – kevés cég veszi fel a versenyt.

Termékeinket elsősorban a világ jármű- és gépiparának élvonalába tartozó, nemzetközileg is ismert személygépjármű, haszongépjármű és vasúti járműipari, valamint gépipari vevőink megrendelésére gyártjuk, de a pneumatika, a gyógyászat és egyéb területeken tevékenységet végzőket is ellátjuk alkatrészekkel. A forgácsoló szerszámok és szerszámbefogó rendszerek gyártása nagy szaktudást igényel, a komplex feladat esetenként az egyes típusok gyártása közötti igen gyors, rugalmas átállást feltételez, amire csak kevés cég képes – a MATRO ezek közül az egyik. Vállalkozásunk gyakran már a termékek tervezési szakaszában is részt vesz, felkészült tervezőgárdánk keze alól átgondolt és a gyakorlatban jól megvalósítható, az elvárt funkcióknak maximálisan megfelelő termék- és kiviteli tervek kerülnek ki. 2020-ban 5000 m2-re bővítettük gyártócsarnokunkat, illetve a Déli Ipari Parkban egy 4500 m2-es csarnokkal nőtt üzemi területünk és ezáltal a gyártási kapacitásunk is.

Különleges munkahely

A MATRO egyesíti a modern multinacionális munkakörnyezettel járó kiemelkedően magas és biztonságos munkakörülményeket, valamint a fejlődési lehetőséget, ugyanakkor családi tulajdonú vállalkozásként mégis emberközpontú, közvetlen és jó hangulatú vállalat. A pozitív munkahelyi légkör miatt a munkatársak többsége hoszszú távon tervez velünk, és mi is velük. Ajtónk nyitva áll olyan fiatal és tapasztalt munkavállalók előtt, akik egy vidám, de teljesítményorientált, igényes munkakörnyezetet keresnek maguknak. Fontosnak tartjuk a fejlődést, ezért bátorítjuk munkatársainkat tanulásra. Együttműködünk a PTE Műszaki és Informatikai Karával, így a duális képzésben valódi gyártási körülmények között sajátítható el a mérnöki tudás gyakorlati oldala.

Munkatársainknak évi több alkalommal szakmai tréninget szervezünk, de kötetlenebb családias összejöveteleket is tartunk. Évente négy alkalommal jelenik meg a vállalat képes magazinja, amelyben a MATRO-val kapcsolatos történésekről és az itt dolgozók különleges képességeiről is beszámolunk. Támogatjuk a munkába járást, honoráljuk a munkavállalói hűséget. Nyitottak vagyunk kollégáink kezdeményezéseire, ötleteiket díjazzuk.

Kiemelten fontos a környezetvédelem

Cégünk elkötelezte magát és kiemelten kezeli a környezetvédelem területét. A fenntarthatóság biztosítása érdekében évről évre újabb környezetvédelmi célokat tűzünk ki magunk elé, amelyeket a legjobb tudásunk szerint meg is valósítunk. Az eredmények alapján elmondható, hogy képesek vagyunk fajlagosan csökkenteni a környezetet terhelő hulladékaink, segédanyagaink mennyiségét. Komoly szándékunk a természeti erőforrások megőrzése, a károsanyag-kibocsátás minimalizálása és a folyamatos fejlesztés.

Rendezvényeinket még a korábbi, viszonylag frekventáltnak mondható beosztásunkhoz képest is besűrítettük, a tanulmányi időszakban átlagosan heti kettő-három eseménnyel igyekeztünk szórakoztatni a hallgatóságot, de volt jó néhány olyan napunk is, amikor párhuzamosan három rendezvényt koordináltunk, melyekhez hozzáadódtak a kari szervezésű programok is. Mindezt a hallgatók folyamatos érdekképviselete mellett, a kari és összegyetemi bizottsági munkák naprakész, aktív résztvevőiként nem kis feladat és felelősség a lehető legmagasabb szintre törekedve menedzselni. De hála a mindenre elszánt, alázatos csapatnak és a segítőkész munkatársaknak, akik körülvesznek bennünket, úgy érzem, becsülettel helytállunk és stabil erődöt képviselünk egyetemünk szervezeti struktúráján belül. Mindezeket alátámasztó visszaigazolásképpen vehettem át a Pécsi Tudományegyetemen első hallgatói tisztségviselőként tavaly októberben a PTE EHÖK felterjesztésére prof. dr. Miseta Attila rektor úrtól a Debreczeni László Közéleti Díjat, melyet ezúton is hálásan köszönök a kollégáim nevében is, hiszen közös az érdem.

A díjazásoknál maradva szeretném kiemelni, hogy a legutóbbi kari tanévnyitó ünnepségen immáron harmadik alkalommal jutalmaztunk 10 kiváló kari oktatót egy-egy gravírozott üvegplakettel, ezzel is közvetítve a hallgatók megbecsülését, elismerését, illetve pozitív megerősítéssel szolgálva a példaértékű hivatástudatukért, kiemelkedően hallgatóbarát hozzáállásukért. A díjazott oktatók a következők voltak:

Dr. Cs. Nagy Géza – a Gépészmérnök Tanszék adjunktusa

Dr. Kvasznicza Zoltán – a Villamos Hálózatok Tanszék vezetője

Dr. Molnár Tamás – a Vizuális Ismeretek Tanszék egyetemi docense

Dr. Somfai Dávid – a Környezetmérnök Tanszék adjunktusa

Dr. Szabó Levente – a Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék adjunktusa

Gyöngy András – a Mérnöki Matematika Tanszék tanársegéd gyakornoka

Kisander Zsolt – az Automatizálási Tanszék tanársegédje

Kovács Attila – a Villamos Hálózatok Tanszék szakoktatója

Széll Judit – az Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszék mesteroktatója

Udvardi Péter – az Építészeti és Várostervezési Tanszék mesteroktatója

PTE MIK HÖK – igen mozgalmas volt az idei tanév

A Kari Hallgatói

Részönkormányzatunk csapatával egy igazán eseménydús és számos tanulsággal teli évet tudhatunk magunk mögött.

Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolódást az elismeréseken és a kölcsönös tisztelet folyamatos építgetésén túl a szakos programok minőségi fejlesztésével is igyekszünk elősegíteni. Minden szakterület belső igényeihez igazodva hoztunk létre olyan, részben szórakoztató, részben szakmai eseményeket, melyeknek keretein belül a szakos identitást is erősítve tölthetnek együtt értékes időt a hallgatók oktatóikkal, generációkon átívelő beszélgetésekkel stimulálva a közösségépítés ezen formáját.

Az elnökválasztás egy meglehetősen izgalmas periódust hozott részönkormányzatunk életébe, melynek során a szokásosnál is intenzívebb önreflexiót gyakorolva igyekeztünk levonni a tanulságot a megfogalmazott véleményekből, az építő jellegű kritikákból annak érdekében, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásainkból kihozva a maximumot a lehető legtöbb fronton felelhessünk meg a felénk támasztott elvárásoknak. A rendezvény-portfóliónkat is folyamatosan a hallgatói igényeknek megfelelően formáljuk, elengedtünk olyan formátumokat, melyek az évek során csökkenő létszámú érdeklődést generáltak, helyettük olyan új típusú eseményekre helyeztük át a fókuszt, melyekre jelentősebb igény mutatkozott és ez a szemléletváltás eredményesnek is bizonyult.

Számos területen is ugrásszerű fejlődést lehetett figyelemmel kísérni, ilyen ágazat például a hallgatói sportélet, melynek keretein belül folyamatosan tágítjuk a lehetőségek horizontját a tanulmányi leterheltséget fizikai aktivitással ellensúlyozni kívánó hallgatók számára, jelentős részvételi arányokat produkálva. Ehhez a szegmenshez kapcsolódóan szeretném kiemelni a szurkolói bázisunkat is, mely az egész PTE-szinten egyedülállónak mondható és elképesztő extra motivációt jelentenek rendszeresen a MIK-et képviselő hallgatók számára a karok közötti megmérettetéseken, sporteseményeken. Többek között ennek a tendenciának az egyik kicsúcsosodásaként értékelhetjük a kari csapat hősies küzdelemmel megszerzett első helyezését a legutóbbi PTE Sárkányhajó Regatta versenyen, melynek a megvédésére jelenleg is gőzerővel készülünk.

Az egyetemi élet feszített tempója mellett különösképpen fontosnak tartjuk, hogy időnként felhívjuk a figyelmet a közös társadalmi felelősségvállalás fontosságára is, hogy észrevegyük

magunk körül azokat a segítségre szoruló közösségeket, melyeknek egy kis odafigyeléssel és törődéssel hatalmas segítséget nyújthatunk. Rendszeresen szervezünk jótékonysági sütivásárokat a környékbeli állatmentő szervezetek támogatására, illetve gyűjtéseket tartunk rászoruló gyerekeket foglalkoztató tanodák számára, és terveink szerint ezeket a kapcsolatokat is egyre inkább bővíteni, illetve erősíteni fogjuk a közeljövőben.

Most, hogy az aktuális szemeszterünk lassan a végéhez közeledik, nagy erőkkel fordulunk rá a gólyatábor szervezésére, hogy méltó módon fogadhassuk az újonnan hozzánk érkező évfolyamot, felvértezve őket a kellő tudással és a szükséges ismeretekkel annak érdekében, hogy valóban a legszebb éveiket tölthessék el nálunk.

Folyamatosan ott motoszkál az ember fejében a szűnni nem akaró gondolat, hogy bármennyi eufórikus pillanatot éltünk át együtt hallgatótársaimmal, bármennyi felejthetetlen élmény marad meg fényképszerűen az emlékezetünkben, mindig lehet még jobban csinálni, még precízebbre csiszolni. Finomítani a részleteket, még inkább az aktuális hallgatói igényekre formálni a szolgáltatásainkat, és ez az a mozgatórugó, ami kellő motivációval szolgál ahhoz, hogy a munkámat segítő csapattal folyamatosan fejlődhessünk.

Kovács Norbert Hunor HÖK elnök

Az egyik legnagyobb tanulság volt

oktatóként Denverben: az oktatást élményszerűvé lehet és kell tenni

A denveri Metropolitan State University (MSU) 10 éve indított egy programot a PTE Műszaki és Informatikai Karával közösen, amelynek köszönhetően minden szemeszterben 2-2 építész oktató tartózkodik Denverben. A kinti képzés alapvetően mérnökképzés, ahol egy architecture minor program keretében hat építész tantárgyat oktatnak az építő mérnök és projektmenedzser hallgatóknak. A tavalyi évben Hutter Ákossal ketten voltak a képzés oktatói.

- Viszonylag sok, de csak rövid időtartamú vendégoktatói tapasztalatom volt tavalyig. Az Erasmus+ oktatói mobilitás programnak köszönhetően az elmúlt 7-8 évben minden szemeszterben egy-egy hetet valamelyik európai partneregyetemen töltöttem vendégelőadóként. Az Erasmus+ kreditmobilitási program révén pedig a Fülöp-szigetekre is eljutottam, ahol a cebui San Carlos Egyetemen tanítottam két hetet 2022-ben. Nagyon fontosnak tartom a külföldi oktatói tapasztalatszerzést, más egyetemek, képzőhelyek oktatási gyakorlatának megismerését. Ezért vállaltam a denveri vendégoktatást is először egy, majd még egy félévre.

- Milyen tárgyakat oktatott?

- A program egyetlen kötelező tantárgyát, a Building Structures tárgyat és egy szabadon választhatót, a Digital presentation tárgyat tanítottam. A hallgatóknak a szerkezeti ismereteken túl elsősorban építészeti gondolkodást és szemléletet próbáltam átadni. Ugyanakkor én is sokat tanultam a felkészülés, a tananyagfejlesztés és a konkrét oktatás alatt is. Abból, hogy a hallgatókat mi érdekelte jobban, mire voltak kíváncsiak, mi kötötte le őket, kiderült, hogy melyek a megtartandó és melyek a fejlesztendő elemek. Az egyik legnagyobb tanulság például az volt, hogy az ok-

A tavalyi évben két szemesztert, a 2022/2023-as tanév tavaszi és a 2023/2024es tanév őszi szemeszterét töltötte Denverben, az Amerikai Egyesült Államokban dr. KovácsAndor Krisztián egyetemi docens.

tatást élményszerűvé lehet és kell tenni a hallgatók számára. A frontális előadásokon történő ismeretátadás helyett az interakciókra, beszélgetésekre, prezentációkra, a csapatmunkára vagy például a makettkészítésre helyeződött a hangsúly, amit a hallgatók nagyon élveztek.

- Kik vettek részt az ön kurzusain?

- Az amerikai egyetemek egyik fő jellemzője a sokszínűség. Az MSU-ra is nagyon változatos gyökerű és társadalmi hátterű hallgatók járnak. Az általam oktatott kurzusok diákjainak közel fele például spanyolajkú volt, akik velem angolul, de a csapatmunkában egymással már spanyolul beszélgettek. A korfa is elég széles, bár a hallgatók nagy része a 20–30-as éveiben járt, több hallgatóm is volt a 40–50-es korosztályból.

- Miben más az ottani struktúra, az oktatás, a körülmények, a hallgatók, mint itthon?

- Az amerikai oktatás alapvetően diákbarát. Persze ehhez az is hozzájárul, hogy a képzés fizetős, így bizonyos szinten ez elvárás is a hallgatók részéről. Szinte minden hallgatóm dolgozott az egyetem mellett, hogy előteremtse a tandíjat. Ugyanakkor az amerikai felsőoktatásban van egy olyan szemlélet is, hogy segíteni kell a rászorulókat, mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani. Az esélyegyenlőség nagyon fontos elv az oktatásban. A rendszer külön figyel a különböző nehézségekkel küzdő és lemaradó diákokra és

minden karon külön emberek foglalkoznak azzal, hogy ezek a hallgatók is teljesíteni tudják a követelményeket és el tudják végezni az egyetemet.

A körülmények ezért aztán ideálisnak mondhatók. Az óráinkhoz szükséges programok, anyagok listáját a félév elején leadtuk a megfelelő tanszéki kollégának, aki mindent beszerzett arra a hétre, amikor szükség volt rá. A tantermek felszereltek, az infrastrukturális háttér nagyon jó. Különösen tetszett az a környezettudatos szemlélet, hogy a campus épületeinek minden folyosóján ivókutak vannak, amelyek jelzik, hogy a használatukkal mennyi műanyag palackot spóroltunk meg.

Az amerikai hallgatók bizonyos szempontból mások, mint a magyar hallgatók. Egyrészt sokkal tudatosabbak. Tudják, hogy mit akarnak, miért vannak az egyetemen és hogy ez nekik menynyibe kerül. A kinti diákoknak nem okoz gondot a verbális kommunikáció. Mindenki magabiztos, jól tud előadni, szeret és mer megnyilatkozni. Valószínűleg már a közoktatási rendszer is erre szoktatja a diákokat. Kimondottan jól lehet csapatmunkában, interaktív módon, beszélgetéseket és vitákat generálva tanítani.

- Milyen egy vendégoktató helyzete egy külföldi egyetemen? Miként tagozódik be az ottani oktatói közegbe?

- Amerikában a vendégoktatók nem valami furcsa szerzetek, csodabogarak a képzésben. Az oktatói gárda legalább olyan színes, mint a hallgatók. A tanszéken több volt a közel-keleti és távol-keleti kolléga, mint a született amerikai.

A magyar vendégoktatók az MSU-n különleges helyzetben vannak, hiszen az egész kapcsolat két kint élő és dolgozó magyar oktatónak, Balogh Jenőnek és Balogh Zsuzsának köszönhető. Ők igyekeztek odafigyelni ránk, de az elfoglaltságuk miatt nem tudtunk sokat találkozni velük. A legszorosabb kapcsolatunk egy kanadai származású kolléganőnkkel volt, akivel számos alkalommal találkoztunk az egyetemen kívül, eljártunk közös programokra, hétvégéken utaztunk a hegyekbe vagy többnapos kirándulásokat tettünk a környező államokba.

A kinti hallgatóktól és oktatóktól mindig pozitív visszajelzéseket kaptunk. A hallgatók szerették a képzést, látszott, hogy hozzá vannak szokva a nemzetközi oktatógárdához. Az oktató kollégáknak nem nagyon volt rálátásuk az oktatási tevékenységünkre, de odakint minden félévet egy kiállítással zárunk, ahol a képzés hallgatói bemutatják a féléves munkájukat, a félév során készített terveket, tanulmányokat, épületmaketteket. A kiállítást egy hétig lehet megtekinteni a kar főépületében. A tavaszi félév végén megrendezett kiállításunk olyan sikeres volt, hogy nemcsak a saját tanszékünk, hanem más tanszékek oktatói is személyesen odajöttek hozzánk gratulálni.

- Milyen szakmai fejlődési lehetőségek kínálkoznak a vendégoktató számára ezeken a külföldi kurzusokon?

- Az anyanyelvi közegben való idegen nyelvű oktatás, a konferencia-részvételek lehetősége, a rendkívül színes nemzetközi oktatógárdával való szakmai csere lehetősége természetesen segíti a szakmai fejlődést. Ugyanakkor a legfontosabb szakmai fejlődést számomra a sok utazás és az olyan épületekkel való személyes találkozás élménye nyújtotta, amelyeket előtte csak áttételesen, könyvekből, magazinokból vagy az internetről

ismertem. Egyrészt sikerült eljutni sok, az amerikai őslakosok által épített tradicionális indián településre Arizonában vagy Új-Mexikóban, amelyek ma a világörökség részét képezik. Mivel idehaza műemlékvédelmet is tanítok, kimondottan szerettem volna ezeket a helyeket is felkeresni. Másrészt Denver kortárs építészete kimondottan színes, a klasszikus felhőkarcolós belváros mellett olyan nemzetközileg is jelentős épületek vannak itt, mint a Denver Art Museum Gió Ponti által tervezett épülete, a múzeum Daniel Liebeskind általi bővítése, a David Adjaye által tervezett Denveri Kortárs Művészeti Múzeum, a Clyfford Still Múzeum vagy Phillip Johnson Cash Register Building -je. De a közeli városokban, Colorado Springsben és Boulderben is jelentős kortárs épületeket találunk. Ezek közül az épületek közül néhányat a tananyagba is beépítettünk és a hallgatókkal meglátogattuk a tanórák keretében.

- Mit lehet hazahozni a kint megtapasztaltakból: szemléletet, oktatásban alkalmazható ötleteket, megoldásokat stb.?

- Legelőször talán a hallgatóbarát hozzáállást említeném. Odakint érezhető, hogy az egész oktatás a hallgatókért van. Természetesen ez nem arról szól, hogy a produkciójától függetlenül mindenkinek jó jegyet adunk, hanem hogy a hallgató élvezze az oktatást, szívesen jöjjön és úgy szívja fel a tudást, hogy közben jól érzi magát. Az épületlátogatásokon, gyakorlati példákon keresztül történő élményszerű oktatás természetesen az itthoni képzéstől sem idegen. A Történeti épületdiagnosztikai szakmérnöki képzésben – amelyiknek a szakfelelőse vagyok – például már régóta törekszünk ennek megvalósítására. Ugyanennek a hallgatóbarát szemléletnek a másik megnyilvánulása az esélyegyenlőség biztosítása, illetve a lemorzsolódás csökkentése a képzésben. Ebben még sokat tanulhatunk az amerikai rendszertől.

- Milyen az élet egyébként vendégoktatóként: hol lakik, milyen szabadidős programokon vesz részt? Mi volt a legérdekesebb, legszokatlanabb az ön számára?

- Az MSU az egyetemtől három villamosmegállónyira fenntart egy lakást, ahol a kint tartózkodásuk alatt a pécsi vendégoktatók lakhatnak. Bár Denver óriási területen fekszik, a lakás helyzete lehetővé teszi, hogy 10–15 perc alatt akár kerékpárral is bejussunk a belvárosban található campusra. Rendszeresen jártam futni a közeli Washington parkba és a Cherry Creek patak partján a város egész nagy részét sikerült kerékpárral bejárni, megismerni. Ennek ellenére az egyik legérdekesebb dolog számomra a teljes városrendezés autós szempontoknak való alárendelése volt. Bár hallottam, olvastam már erről, mégis más volt személyesen megtapasztalni. Az utak még a belvárosban is nagyon szélesek, az autók nagyok. Ha az ember el akarja hagyni a várost és fel akar menni a csak félórás autóútra fekvő hegyekbe, muszáj autóba ülnie. Mi vagy a kinti ismerősünk autójával utaztunk vagy autót béreltünk. A közösségi autóbérlésre szerencsére nagyon jó lehetőségek vannak.

Mivel nagy természetimádó vagyok, a legnagyobb élmény talán a tavaszi félév végén tett közép-nyugati körutunk volt, ahol egy 2100 mérföldes autóúttal négy állam összes fontos nemzeti parkját, természeti csodáját sikerült felkeresni.

I always had the desire to pursue studies abroad. During my time working in heritage preservation in Syria, I collaborated with a Hungarian archaeological mission on preserving a medieval castle near my hometown. It was their recommendation that led me to explore the the Stipendium Hungaricum Scholarship Program. After checking the study programs in details, Pécs was my chosen destination.

Throughout my master’s studies, I appreciated how the courses were organized, ensuring students received comprehensive knowledge without feeling overwhelmed. While the doctoral program is very valuable, I believe there’s room for further development, particularly in providing specialized knowledge across diverse fields of engineering and types of doctoral studies.

During the master’s program, it was easy to make friends with other international students either classmates or neighbors from the dormitory. Unfortunately, at that time it was not very easy to make Hungarian friends because we were separated in the study programs and the dormitory. However, It was much better during the Ph.D. as I’ve been a member of the Energia Design research group and I made friendships that I’m proud of.

Reflecting on cultural differences, I found the experience to be more of an interesting observation of different habits than a challenge. However, I’d say that the real challenge to me was to learn cooking, especially with the new different ingredients available in supermarkets. Eventually, I managed it and I enjoy cooking a lot of dishes now.

Mecsek reminds me of Syria

My name is Modar Ali. I am from Syria, from a coastal city called Tartous. My major is architectural engineering. After completing my BSc in Latakia, Syria, I pursued my higher education journey in Pécs where I earned an MSc and recently PhD.

Living abroad has been an enjoyable transformative experience and a rich learning process. Even though it’s quite challenging to leave the family and the familiarity of the homeland, I think on the other hand, leaving the comfort zone can broaden one’s horizons. I’m happy with the self-development I could achieve in Hungary. Pécs in particular is a very nice city with very kind people. I like that it’s neighbored by the Mecsek hill because it reminds me of the mountainous terrain of the coastal region in Syria.

I am currently working at our faculty as an assistant lecturer. My career aspirations lie in scientific research, particularly in addressing climate change. Whether in academia, research institutes, or industry, I wish to utilize my expertise for meaningful contributions in this crucial area which hold a great value to me.

I recommend students to not only rely on what they learn at university, but also to self-educate themselves through the variety of open-source materials available online with keeping their eyes open on new technologies and developments. I also recommend them to have the environmental impacts in mind because it requires us to provide more efficient solutions and, therefore, be better architects and engineers.

Exploring New Horizons: Huseyn Karimzada’s Journey in Electrical Engineering.

From the vibrant landscapes of Azerbaijan, Huseyn Karimzada embarked on an academic journey that brought him to the historic heart of Hungary. A third-year electrical engineering student at MIK, Huseyn’s passion for innovation and his thirst for knowledge align seamlessly with the rich academic traditions of his chosen university.

Huseyn’s decision to study in Hungary was driven by a desire for a cross-cultural experience that MIK’s renowned educational framework could offer. Attracted by Hungary’s blend of historic richness and cutting-edge educational practices, especially in engineering, he found in MIK the perfect fusion of tradition and innovation—a place where his potential could flourish.

Beyond the confines of lecture halls, Huseyn delves deep into the intricacies of electrical engineering through personal projects that showcase his creative and analytical prowess. With precision and dedication, he designs and constructs electronic devices, ranging from printed circuit boards to complex circuits involving microcontrollers and sensors. These projects are more than hobbies; they are a profound expression of his dedication to mastering every nuance of his field.

When not engrossed in his engineering pursuits, Huseyn explores the natural beauty of Pécs. The surrounding hills and trails offer him a tranquil escape, where he can recharge and find balance. His free time is also filled with video games, social gatherings, and cultural events, which not only provide relaxation but also hone his decision-making skills and foster a sense of community.

Looking to the future, Huseyn envisions himself leading pioneering projects in sustainable energy or smart technology. Drawing on the solid educational foundation provided by MIK, he aims to contribute significantly to his field, embodying the role of a leader and innovator.

MIK: the perfect fusion of tradition and innovation

Huseyn’s transition to Hungary was smoothed by his earlier move to Belgium during his teenage years, accustoming him to the European cultural landscape. This background enabled him to easily adapt to new environments and embrace the diverse cultural palette of Hungary.

At MIK, Huseyn appreciates the progressive educational approach. The faculty’s commitment to blending hands-on practice with theoretical learning ensures that students like him are well-prepared to meet the challenges of the evolving engineering landscape. Huseyn’s efforts to master the Hungarian language, despite its challenges and his busy schedule, reflect his deep respect and enthusiasm for fully immersing himself in the local culture.

Huseyn’s advice to future engineers is to remain curious and embrace challenges. He believes that the essence of engineering lies not only in technical expertise but in the continuous application of knowledge to solve real-world problems.

Huseyn Karimzada’s story is not just one of academic success; it is a testament to his ability to adapt and thrive in a new cultural setting. His journey at MIK and life in Pécs showcase his resilience and his proactive approach to embracing every opportunity for learning and personal development. This narrative underscores his readiness to influence the future of engineering, marked by a deep appreciation for his adopted country and its cultural heritage.

Why Pécs? Hungary became one of my favourite countries…

Why Pecs? My story began 2 years ago when I was on a kayak trip to paddle the Duna River from Germany to the Black Sea. It was interesting for me was how one river changes its name with the different languages it traverses. On this trip, I learned how West European culture and East European culture can differ, which was a new realisation for me as a foreigner and Hungary became one of my favourite countries with its unique cultural background.

As you may have noticed I love traveling. I am 27 now and I have lived in 5 countries and travelled to about 30 countries in the past 10 years. Before coming to Pécs to study architecture I was working as a taxidermist. This is just one example of how I enjoy my life going anywhere. Where do I see myself in 5 years? It’s unpredictable and I would like to keep it a surprise.

I feel fortunate to be able to study here in Pecs with my new classmates. All my classmates have their mother tongue, and we have a lot of respect for other cultures. I wish we would have more opportunities to do more activities with Hungarian students as well. In that sense, I very much enjoyed volunteering for Professor Tibor’s project last semester, where international students and Hungarian students came together to build a small house from recycled materials for a family who needed a place to live.

I am enjoying a healthy life in Pecs. Every weekend I run the trails, and I am glad that Hungary is not entirely flat.

My home country Japan is also known for its unique architecture. I hope someday you as a future engineer will come and visit :) I would love to see how Japanese architecture, or any traditional designs, can be incorporated into the modern architecture world.

Hello, my name is Joana Sato and I’m from Japan. I am currently studying in the Architectural Engineering BSc programme.

Living in Pécs it’s

very simple and lovely

My name is Lafi Skieker, I’m from Syria. I’m a civil engineer studying my masters at Pécs University.

I was motivated to study in Hungary because it’s a beautiful country and has a really rich history. In addition to that, I found the potential to grow and better myself in a country like Hungary.

I like my faculty a lot; the atmosphere is friendly, and the teachers are also nice, friendly and knowledgeable. They do their best to help us and teach us. In addition, it was so nice to make new friends and be introduced to new people.

I didn’t really find that much difficulty adapting to Hungary because the people and the atmosphere reminds me of my country, so it basically feels like home. I particularly enjoy the weather and the way of living in Pecs; it’s a very simple yet lovely city that has a lot of warmth and comfort.

I have one piece of advice to future engineers. Even though it’s hard to study engineering, being an engineer has a very important and rewarding role in the society. Remember that as an engineer, people dream and it’s up to you to make their dreams a reality, so keep moving forward and be the best engineer you can be because the world needs you.

Summary

Sustainability Project Launched by International Engineering Students Studying in Pécs; Architectural Education in Pécs Reconnects with the Far East; The Demands of Industry in Line with Science and Education was the Central Topic of the MIK PARTNERS Professional Day 2023; From Waste to Temporary Shelter – Recycling Shapes the Mindset of Future Architects; Smart Home, the Cornerstone of the XVII Pollack Expo; are just a few article titles from MIK//KOR highlighting the events of the 2023/2024 academic year.

In 2023, UP FEIT was particularly popular, with around 40% more students applying to the Faculty despite having to reach the highest-ever scores to get accepted into technical higher education. The increased interest is due to the growing value of technical professions and the high quality of training the Faculty provides. Along with international students, approximately 1,100 new students started the academic year at UP FEIT.

The magazine features a portrait interview with two of the Faculty’s prominent lecturers, Dr. Judit Pál-Schreiner, Assistant Professor of the Department of Civil Engineering at the Institute of Smart Technology and Engineering, and Gábor Gyurák, Master Lecturer of the Department of Systems and Software Technologies at the Institute of Information and Electrical Technology. “I am honestly passionate about teaching. It may seem an exaggeration, but it is like a hobby for me. Young people keep you fresh”, says Judit Pál-Schreiner. “The greatest success for me is the countless positive feedback I have received over the years from students and already graduated colleagues. I have been acknowledged by the university and the profession in numerous ways. Still, undeniably, the feedback from students is the most precious and gratifying”, says Gábor Gyurák.

The core mission of Marcel Breuer Doctoral School, celebrating its 20th anniversary this year, is to provide the highest quality training in line with the Bologna system talent management to the most outstanding graduated architects, architectural engineers, and professionals with an architecture-related degree in Arts or Sciences. In addition to theoretical education, the Doctoral School’s guiding concept is to offer DLA and PhD students the opportunity to engage in workshops led by prominent academics and recognised practitioners of the profession who train students as their partners.

Our Television Production advanced vocational training was also launched 20 years ago, educating professionals with a wide range of technical, communicational, and sociological skills to work in the field. “Although television is a catchword - instruction has long gone beyond merely teaching television competences. In fact, students can manage equally well on the written, electronic, and social media platforms”, the article explains.

Now in its 30th year, our Environmental Engineering programme has the particular advantage of covering the full spectrum of environmental protection with the same emphasis, providing students with a colourful, broad, and multidisciplinary technical knowledge and expertise. Environmental challenges of the 21st century, such as climate change, pollution, sustainability, circular economy, and critical raw materials, are being addressed by offering up-to-date technical, scientific, and management skills.

One of the most striking lessons I learned as an instructor in Denver was that education can and should be made experiential – so says Dr. Krisztián Kovács-Andor, Associate Professor, in his report summarising his time at Metropolitan State University in Denver. “We always receive positive feedback from students and lecturers at MSU Denver. We end each term with an exhibition where students from the course showcase their semester’s work. The exhibition closing the Spring semester this year was such an immense success that lecturers from both our department and also others came personally to congratulate us.”

www.mik.pte.hu