POLGÁRI KIÁLTVÁNY
POLGÁRI KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁÉRT, SZOLIDARITÁSÉRT ÉS EGYENLŐSÉGÉRT
A 2014-‐es európai parlamenti választásokra Mi, Európa népe, akik születésünk, választásunk vagy lakóhelyünk1 okán európai polgárok vagyunk, úgy hisszük, az Európai Unió és tagállamai nem tudták biztosítani polgáraik jólétét, illetve nem reagáltak sikeresen a globális és helyi kihívásokra, amelyek az utóbbi öt válságos évben megrengették Európát. Hisszük, hogy Európának van közös jövője, de úgy érezzük, elveszítjük sorsunk felett az irányítást. Ahelyett, hogy az országok megtört nemzeti szuverenitására támaszkodnánk, nemzetközi szinten kell eljárnunk. Európa fontos szerepet vállalhatna a demokrácia, a szolidaritás és az egyenlőség terén, ám ehhez gyors és gyökeres változásra van szükség az Európai Unió jelenlegi politikai rendszerében és prioritásaiban. 2014-‐ben lehetőségünk nyílik szakítani az eddigi válságos időszakkal. Új Európai Parlamentet választanak, és új Európai Bizottság kerül kinevezésre. A megújuló kormányzást megújuló polgári kötelezettségvállalásnak kell kísérnie. Az egészséges demokráciák mindig az élénk társadalmi részvételből táplálkoztak, amelyet összefogás, vita és kritika jellemez. Ebben a szellemben dolgoztunk ki egy részvételi alapú, összeurópai Kiáltványt, amely egyfajta megállapodás Európa népe és a vezetése között. A Kiáltvány politikai javaslatokat és elvárásokat tartalmaz, amelyeket három év alatt gyűjtöttünk Európa-‐szerte több ezer polgár közreműködésével. A folyamat részét képezte több mint 60 polgári bizottság, 12 nemzetközi fórum, 2 európai parlamenti meghallgatás, online testületek, illetve széleskörű jelenlét Európa utcáin és terein. Ez vezetett a javaslatok megfogalmazásához, amely túlmutat az országok zéró összegű játszmáin. A kidolgozott javaslatok figyelembe veszik az Európai Unió törvényhozói és jogi kereteit, hogy megvalósítható stratégiatervezetet biztosítsanak egy lehetséges alternatív Európának, amely elérhető közelségben van. Az érintett témák nem merítik ki a problémák sokaságát, amelyekkel szemben állunk, de tükrözik a különböző résztvevők által hangsúlyozott prioritásokat. A Kiáltványt a jövőben rendszeresen frissítik a polgárok által felvetett új javaslatokkal. Ez egy élő dokumentum, amely a nép követelését visszhangozza. Kérjük a magánszemélyeket, a szervezeteket és a társadalmi mozgalmakat, amelyek szívükön viselik e témák bármelyikét, hogy csatlakozzanak az európai reform nyitott és részvételen alapuló folyamatához. Kérjük a helyi, az országos, és különösen az európai választásokon induló politikusokat, hogy csatlakozzanak a Kiáltvány javaslataihoz, vegyék be őket választási kampányukba, és támogassák őket mandátumuk alatt. Az adott javaslatokból kialakuló jogelvek először összefoglaló formában, majd részletes szakpolitikai intézkedésként szerepelnek a függelékben. 1
Számomra nem volt világos, hogy a permanent circumstances mire vonatkozik. Először a tartós helyzetünk vagy fennálló körülményeink megoldások jutottak eszembe, de ezeket nem tartottam értelmesnek, ezért maradtam a lakóhelynél.
1
POLGÁRI KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁÉRT, SZOLIDARITÁSÉRT ÉS EGYENLŐSÉGÉRT
Európa gazdasági, környezetvédelmi és demokratikus válsággal néz szembe. Az elmúlt évtizedekben új társadalmi kihívásokra reagáltunk, a jóléti állam megteremtésétől az intézmények felépítéséig, amelyek célja a béke megőrzése. A legnagyobb válsághelyzetet azonban nem maguk a feladatok jelentik, amelyekkel szembekerülünk, hanem Európa cselekvőképtelensége. Az anyagi érdekeltségek kihasználják ezt az űrt, hogy uralják a gazdasági szférát, a közbeszédet és a jogalkotást. A válság egyik leginkább látható jele a „negatív verseny”, amely belső versengést idézett elő a munkavállalók és az országok között is, ezzel tartós munkanélküliséget, bizonytalanságot és szegénységet eredményezett, alapvetően aláásva a munka értékét. Ezt szükséges felváltani egy európai jóléti rendszerrel, biztosítván a szociális és gazdasági jogokat, amelyek anyagi helyzetüktől és lakóhelyüktől függetlenül megfelelnek a polgárok alapvető szükségleteinek; ilyen a munkanélküli-‐ és a nyugdíj-‐járadék, a minimálbér vagy az alapjövedelem. Ehhez szükség van egy közös és méltányos költségvetési politikára, amely meggátolja a nagyvállalatoknak kedvező adóversenyt. Visszautasítjuk, hogy társadalmi és gazdasági jogainkat aláássák, miközben óriási összegeket mozgósítottak egy olyan pénzügyi rendszer megmentésére, amely cserbenhagyott minket. Európának azzal kell kezdenie, hogy visszafogja a banki mentőcsomagokat, és szerkezetátalakítást végez a bankszektorban, illetve visszatér az eredeti társadalmi szerepvállalásához, vagyis az emberek megtakarításainak védelméhez, valamint a kis-‐ és középvállalkozások finanszírozásának támogatásához. Az uniós pénzügyi tranzakciós adó például a felelősségteljesebb kereskedelmi és befektetési formákat ösztönözné. Meg kell akadályoznunk a pénzügyi piaci szereplők fenyegetéseinek érvényesülését, felhasználva az adósságmegosztás és végső hitelezői mechanizmus eszközeinek felhasználásával. A fenntarthatatlan mértékű államadósságokat le kell írnunk a minimális szociális előírásokra vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül. Európának új integrált gazdaságpolitikára van szüksége, amely támogatja a teljes foglalkoztatottságot a tartalmas és megfelelően fizetett munkakörökben, és amely kevésbé függ a fosszilis üzemanyagoktól, illetve nem támaszkodik olyan kereskedelmi megállapodásokra, amelyek tisztességtelenek az Európai Unión kívüli országokkal szemben. Az Unió a világ legnagyobb gazdasága. A működését befolyásoló összehangolt és céltudatos döntéseknek valódi globális hatása lehet a környezetvédelemre, a tartalmas és tisztességes foglalkoztatás előmozdítására, a kereskedelmi kapcsolatok globális igazságosságának biztosítására, illetve a versenyen alapuló fogyasztói társadalom felől egy együttműködő és megosztáson alapuló gazdaság felé történő elmozdulásra. A Közös Piac kibővítette szabadságjogainkat, ám a jelenlegi működése több lehetőséget adott a nagyvállalatoknak, hogy elkerüljék a társadalmi felelősségvállalást az adófizetésben. A szabályozás hiányosságait ki is használták szervezett bűnözői csoportok, hogy a határokon átívelő bűnözői tevékenységüket kiterjesszék. Az Európai Uniónak harcolnia kell az adóparadicsomok ellen, és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie az illegálisan szerzett vagyon elkobzására és annak újbóli társadalmi felhasználására. Az európai demokrácia válságban van. A szavazások részvételi aránya és a pártok taglétszáma folyamatosan csökken. A lakosság úgy érzi, nem képes a jelenlegi intézményi csatornákon keresztül elősegíteni a változást, különösen nem európai szinten. Ezért szükséges az Unió demokratikus szerkezetének teljes átalakítása, például egy kizárólag
2
POLGÁRI KIÁLTVÁNY
választáson alapuló európai kormány létrehozása, az Európai Parlament teljes körű jogalkotói hatáskörrel való felruházása, valamint összeurópai választási listák bevezetése. A döntéshozói folyamatot minden civil társadalom egésze számára elérhetővé kell tennünk, és engedélyeznünk kell, beindítására egy Európai Konvent létrehozását javasoljuk, ahol a polgárok és a politikusok összeülnek, hogy egy új demokratikus berendezkedést dolgozzanak ki. Minden demokratikus rendszernek szüksége van a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére. Európában ez csak elvi szinten garantált, nem mindig érvényesül, így néhány hang kiszorul a nyilvános vitából. A tulajdonjog átláthatóságát felügyelő független szabályozó szervekre és a központosítás elleni egyértelmű szabályokra van szükségünk. Jelentős beruházásokat követelünk a független közszolgálati médiában, illetve hogy az internet mindenki számára elérhető legyen. Követeljük a személyes adatok védelmét, hogy azok mentesek legyenek a vállalati vagy állami felügyelettől, valamint jelentős befektetések ösztönzését a médiaműveltség kialakítására. A jövő, amelyre Európa népe vágyik, megköveteli a hatalom tényleges újraelosztását. Az európai demokráciának azt kell jelentenie, hogy a döntéseket közösen hozzák a közösség érdekében, nem csupán néhányan, hogy a társadalom egy szűk rétegének kedvezzenek. Kérjük az Európai Uniót, hogy kezdeményezze a hosszú távú fenntartható intézkedések ösztönzését a közös problémák megoldása érdekében. A hatalom újraelosztása megkívánja, hogy senkit se zárhassanak el az alapvető fontosságú közös erőforrásoktól. A fiatal generációnk emlékezetében élénken él majd, hogy milyen súlyos károkat okozhat az indokolatlan és felelőtlen verseny ösztönzése. Az Európai Uniónak biztosítania kell a közös javakhoz (például a biztonságos ivóvízhez) való hozzáférést, amelyek nélkülözhetetlenek az alapvető jogok élvezetéhez. Egy lehetőségünk van, hogy Európát újra működőképessé tegyük, így a világ legnagyobb gazdaságát felelősségteljes és fenntartható módon helyreállítsuk. Európának át kell térnie a káros energiaforrásokról a tiszta és megújuló energiaforrásokra. A hatalom újraelosztása megkívánja, hogy a környezetre hatással lévő magánjellegű intézkedésekhez Európa lakosai hozzájáruljanak, hiszen ők maguk függnek ettől a környezettől. Az Európai Uniónak az elővigyázatosság elvét kell érvényesítenie, amennyiben a polgárai káros környezeti kockázatokat vélnek felfedezni. A válság különösen sújtott bizonyos – már korábban is hátrányos helyzetben lévő – csoportokat, beleértve a bevándorlókat, a nőket, a háborúk miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülőket, az LMBT2 és roma polgárokat, akiknek az alapvető jogokhoz, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz és a közös javakhoz való hozzáférésüket, valamint a politikai életben való érdemleges részvételüket korlátozták, vagy meg is tagadták. Az Európai Unió jelmondatát („egység a sokféleségben”) sürgősen át kell ültetni a gyakorlatba, lehetővé téve a lakosok és a polgárok számára, hogy az uniós szintű változásnak ők is szereplői legyenek, továbbá nemtől, nemi identitástól és önkifejezéstől, szexuális irányultságtól, társadalmi és etnikai háttértől, illetve származástól függetlenül egyenlően élvezhessék alapvető jogaikat. Különösen válság idején szükséges, hogy az Európai Unió elérje törekvéseit, és garantálják az emberi jogok védelmét, nemcsak az EU-‐n belül, hanem határain túl is. Az Uniónak 2
Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek
3
POLGÁRI KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁÉRT, SZOLIDARITÁSÉRT ÉS EGYENLŐSÉGÉRT
biztosítania kell a bevándorlók kulturális és emberi jogainak tiszteletben tartását. A határigazgatás legyen átlátható és elszámoltatható. Az adminisztratív célú fogva tartás ne legyen szabványos intézkedés, a gyermekek őrizetbe vételét pedig minden körülmények között meg kell tiltani. A bevándorlók méltóságának megőrzése érdekében munkavállalási jogot kell számukra biztosítani addig is, amíg kézhez nem kapják a tartózkodásukra vonatkozó közigazgatási határozatot. A kitoloncolások nem szakíthatnak szét családokat. A migránsok tapasztalata és szellemi teljesítménye nem alsóbbrendű bármely más munkaerővel szemben. A nőket aránytalanul sújtotta a válság és a szociálpolitikákat ért folyamatos támadások. Az Európai Uniónak biztosítania kell a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget. Fel kell vennünk a harcot a nők elleni erőszak minden formája ellen, és meg kell szüntetnünk a nemek közötti bérszakadékot. A válságok táptalajt jelentenek az olyan társalgásokhoz, amelyek a „másoktól” való félelmet használják fel bűnbakkeresésre. A bevándorlók és a roma lakosok a gyűlöletbeszédek és az előítéletből elkövetett bűncselekmények rendszeres céltáblái épp úgy, mint az LMBT polgárok, akiket különbözőségük miatt gyakran társadalmilag kirekesztenek. Az uniós polgárság nem lehet pusztán üres fogalom, és nem teheti lehetővé első és másodrendű polgárok megkülönböztetését. Mindenkit megilletnek az európai állampolgársághoz tartozó jogok, mint például az EU-‐n belüli mozgás és tartózkodás szabadsága, illetve a jogok hordozhatósága. Az LMBT polgárokat nem lehet nemi identitásuk és önkifejezésük, valamint szexuális irányultságuk miatt megakadályozni szabad mozgásukban. Ez nem azt jelenti, hogy bizonyos polgárokra kiegészítő jogokat ruházzunk, hanem hogy a hátrányos helyzetű csoportok védelmét biztosítsuk annak érdekében, hogy ők is egyenlő jogokkal bírjanak. Ha az országokat meg lehet ítélni az alapján, hogyan bánnak a kisebbségeikkel, akkor az Európai Uniót az alapján kell megítélni, hogyan bánik a roma polgárokkal, akik talán a legnagyobb nemzetközi európai kisebbségi csoporthoz tartoznak a kontinensen, ugyanakkor ők jelentik az egyik leginkább kirekesztett réteget is. El kell ismernünk, hogy a roma lakosok az európai társadalom szerves részét képezik, akiknek részt kell venniük az őket érintő szakpolitikai tárgyalások minden szakaszában. Ma Európa válaszúthoz ért. Az integrációs folyamat, ahogy az mindeddig történt, aktív polgári szerepvállalás nélküli politikai entitást hozott létre, amely képes befolyásolni saját pályáját. A sürgető változás főszereplőivé kell válnunk, hogy az Európai Uniót megújíthassuk, és a demokrácián és részvételen alapuló hellyé válhasson. Az idő nem nekünk kedvez: az euroszkepticizmus és az idegengyűlölet gyorsan terjed szerte a kontinensen, és fennáll a kockázata, hogy egyre nagyobb hangot kap az európai intézményekben. A közelgő európai választásokra úgy kell tekinteni, mint egy lehetőségre, amely társadalmunk jövőjét határozza meg. A jelöltek és a pártok részéről nagyratörő politikai javaslatokra van szükségünk, továbbá nekünk is a változás részévé kell válnunk. Az Európai Uniónak megvan a lehetősége, hogy a demokratikus reformok úttörője legyen, a képviseleti és a részvételi demokrácia új globális mintáját biztosítva egy olyan többnyelvű, többnemzetiségű és multikulturális társadalomban, amely képes ellátni a sürgős és radikális reakciót igénylő helyi és a globális feladatokat. Európa megmutatta, hogy többször is képes újraéledni hamvaiból, és itt az idő, amikor ezt újra bizonyítania kell a változás érdekében.
4
POLGÁRI KIÁLTVÁNY
www.citizenspact.eu
5