Metszés

A gyümölcsfák metszése A g yümölcsfák metszés e Mohácsy M átyás szer int „olyan t ermesztéstechnikai m űvelet, a melynek s orán a gyümölcstermő növény egyes zöld vagy fás részeit visszavágjuk, illetve tőből eltávolítjuk, valamint a növényen különböző bemetszéseket, sebzéseket ejtünk a termesztési cél érdekében“.

(Moh á c sy és mtsai., 1968). vázág csúcsá ig t ermőrészekkel va nnak b erakódva, nem pedig az, amelyik csak a vázágak végein terem.

A metszés g yakorlatilag k ét mó dszerrel valósítható meg: vissza metszéssel és ri tkító metszéssel. A k ét el járás ha tása el térő. A vissza metszés kihajtásra serkent, mivel az el távolított csúcsrügy által termelt kihajtást gátló vegyületek hatása alól az als óbb helyzetű r ügyek felszabadulnak. Ennek következtében sűrűsödik a korona, ami termőkorban rendszerint káros, míg az alakí tás során több esetben is szü kséges. Természetesen nem mindegy, hogy az adott koronarészből mennyit vágunk vissza. A füg gőlegesen ál ló v essző vá rható ki hajtását szemlélteti a vissza metszés függvényében az 1. ábra.

A visszametszés nélküli, illetve a gyengén viszszametszett v esszőkön viszo nylag k evés hosszú hajtás képződik, az als ó hajtások rövidek, ezekből termőrészek lesznek. Minél erősebb a metszés, annál erősebb a hajtásképződés (ezért is helytelen az a gyakorlat, mikor a fa magasságá nak korlátozása céljából er ősen vissza metszik a legf első v esszőket). A vessző csonkra történő visszavágása elvileg a leg erősebb b eavatkozás, mégis k evés és g yenge hajtás k eletkezik, mer t az als ó r ügyek ta rtalmazzák a legt öbb kihajtást gátló anyagot, illetve az ú j hajtások csak rejtett rügyekből tudnak előtörni.

1. ábra Különböző mértékben visszametszett, függőlegesen álló vessző várható kihajtása (Forrás: Sipos, 2009)

A gyümölcsfák metszése

A

metszés f ontosságát k ülönböző idő kben eltérően ér tékelték. I dősebb em berektől gyakran hal lani: a nnak idején nem metszettünk, nem p ermeteztünk, mégis mindig v olt termés! Ez valób an igaz, de azt nem sza bad elfelejteni, hog y a ká rtevők, kórokozók az i lyen g yümölcsfákon szabadon garázdálkodhattak, a termés minősége a ma i kívá nalmaknak f eltehetően nem felelne meg.

Azt b izonyára s okan ta pasztalták, hog y eg yik évben sok apró gyümölcs van a fán, a másik évben pedig jóval kevesebb, de nagyobb. A szakemberek ezt a jelenséget nevezik szakaszos terméshozásnak (alternancia). Ennek eg yik fő oka (több más mellett) a rendszeres metszés elmaradása. A rendszeres metszéssel tehát: – kialakíthatjuk a kívánt koronaformát (alakító metszés); – megt eremtjük és f enntartjuk a t ermőegyensúlyt. Ez alatt azt ér tjük, hogy minden é vben kellő szá mban ú j t ermőrészek k épződnek, amelyek az egyéb tényezőkön kívül (megporzás, időjárás, tápanyagellátás stb.) szavatolják a rendszeres terméshozást; – a f elesleges k oronarészek kimetszés ével (ri tkító metszés) lehetővé tesszük a korona megfelelő f ényellátottságát, szel lőzöttségét, ezáltal a nö vényvédelem ha tékonyabbá váli k. A metszés során nyugalmi és vegetációs időben egyaránt jó alkalom nyílik a sérült, beteg, fertőzött részek eltávolítására és megs emmisítésére. Egy-egy fertőzött vessző vagy hajtás miatt nem érdemes azonnal a p ermetezőgéphez nyúlni, eg yszerűbb és o lcsóbb azo kat metszéssel el távolítani. A „ metszőollós nö vényvédelem” az in tegrált és a b iotermesztésben, valamint a bogyósok esetében kötelező munkafolyamat; – megifjíthatjuk a termőgallyakat, és ha szükséges, a koronát is (ifjító metszés); – k orlátozhatjuk a nö vény t erjedelmét, megtartva célszer ű mér eteit és a rányait. Ez azér t fontos, mer t az ado tt t enyészterületen b elül kell tartanunk a nö vényeket a g ondozás és a talajápolás ér dekében. A mási k szem pont a felkopaszodás megakadályozása. Az a „ hasznos” k orona, a melynek vázága i a t örzstől a

1

A ritkító metszés az adott koronarész tőből történő eltávolítását jelenti csonk nélkül vagy csonkra.

Ezt a metszésmódot alapvetően a termőkorú növényeknél al kalmazzuk. A vissza metszéssel el lentétben – mivel a csúcsr ügy kihajtást mérséklő hatása megmarad – nem fokozza a hosszú hajtások képződését, inkább a termőrész-képződést segíti elő.

A vesszők rügyei kihajtásának erősségét nemcsak a vessző hossza, az al kalmazott metszésmód, stb. határozza meg, ha nem az is, hog y a v essző a vízszinteshez viszonyítva milyen szögben áll – ezt szemlélteti a 2. ábra.

Vázágat vízszin tes szögál lásban nem a jánlott nevelni, mert mint az ábra is mutatja, a leendő vázág tövénél erős hajtások (vesszők) képződnek, a csúcs környékén pedig rövid termőrészek. Emiatt gyakori, hogy a vázága t nem lehet t ovábbnevelni.

Ez a szögállás olyan termőgallyak nevelésére alkalmas, amelyeket idővel leváltunk alsóbb vesszőkre vagy csonkra.

A függőleges leívelődés az úgynevezett hosszú, szálvesszős (csúcs-r ügyes) metszésr e jel lemző. A vessző a termés súlya alatt leívelődik, az ív környékén er ős ha jtások k épződnek, a melyekre a let ermett gally leváltható. Ezen a t ulajdonságon alapul például az őszibarack és a fekete bodza csökkentett számú szálv esszős metszés e, de g yakorlatilag íg y kell metszeni a félcserjéket is.

2. ábra Különböző szögben áll, metszetlen vesszők várható kihajtása (Forrás: Sipos, 2009)

A metszési sebek kezelése A metszés s orán s ebeket ej tünk. A metszési s ebek b ehatolást biztosítanak a s érüléseken keresztül fertőző b etegségek számára. L eggyakrabban a csonthéjasok – els ősorban a ka jszi és őszib arack – ágelhalását okozó betegségekre, a pszeudomonászos és a leukosztómás ágelhalás-ra kell figyelnünk, de ide kell sorolni az alma (kevésbé a körte) nektriás rákját (Nectria galligena) és a fás részek egyéb betegségeit is.

A legismer tebb és a legnag yobb ká rt o kozó a csonthéjasok ágelhalása. Tulajdonképpen k ét k órokozó o kozhatja eg yüttesen, vag y vala melyik egyedül. Az eg yik a Pseudomonas sy ringae pv. syringae baktérium, a mási k a Leucostoma ( Cytospora) ci ncta gomba, de vis elkedésük, b iológiájuk 2

és k örnyezeti ig ényük k özel ál l eg ymáshoz. L eginkább a ka jszit és az őszib arackot veszélyezteti a betegség, de más csonthéjast is megtámadhat.

A betegség tünetei először tavasszal, nyár elején jelentkeznek. K ezdetben a le vélzet fak ózöld, her vad, majd gyorsan elszárad. Az egész ág, súlyosabb esetben az eg ész fa el hal. Az el haló r észen rák os sebek jelenhetnek meg, g yakori a mézgakiválás is.

Az el halt ág ala tti r észen, a fa p usztulása es etén, a g yökérnyaki r észen ha jtások t örnek elő . A vastagabb részeken a g omba támadását jelzi k a k éreg felszínén megjelenő d udorok, amelyek alatt a k órokozó f elszaporodik, sza porítóképleteinek t ömege emeli meg a k érget. A k órokozók az őszi időszakban, a hűvös, csapadékos napokon szaporodnak fel.

A fertőzéshez s érülések szü kségesek, a melyet művelőeszközzel, metszéss el o kozhatunk, de ál latok rágása, fag yléc is t eremthet k edvező f eltételeket a kórokozók behatolásához. Ugyanígy a télen megfagyott, kora tavasszal lepergő virágrügyek (kajszinál gyakori lehet) is a sebzések forrásai.

Ezt követően eg y öngerjesztő folyamat indul el.

A k órokozók el használják a fa szénhidrá ttartalékait, emiatt a fa érzék enyebb lesz a fag yra, károsodik, leg yengül. A leg yengült fá ban g yorsan t erjed és meg erősödik a b etegség ká rosítása. E lpusztítja a há ncsszövetet és a ka mbiumot, ezál tal a fa élettevékenysége le áll, ennek k övetkezménye a g yors hervadás, az ágpusztulás. A kórokozók elviselik, sőt kedvelik az alacs ony hő mérsékletet, f ertőzésükhöz feltétlenül csapadék, illetve nedvesség szükséges. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban a fák nyugalmi állapotban vannak, védekezőképességük is gyengébb.

A v édekezés eg yik mó dja az előbb iekből k övetkezően a metszés idő pontjának megválasztása.

A metszést ta vasszal, a r ügyfakadás tá jékán, akár a r ügyfakadás u tán, de a virágzás elő tt v égezzük el. Sajnos ez az időszak nag yon rövid, ráadásu l a koronában mozogva vagy levágott gallyat, ágat kiemelve rengeteg virágrügyet lesodorhatunk. Mindenképpen v égezzük el a metszési f elületek lezárását sebkezelő anyaggal. A metszés s orán a rákos sebeket is tá volítsuk el. A r éztartalmú szer ekkel végzett lemosó permetezés levélhullás végén, illetve tavasszal a r ügyfakadást megelőző időszakban lehet hatékony.

Mivel a n yugalmi időszak ban v égzett metszés sok hátránnyal jár, növényvédelmi szempontból is kedvezőbb a n yár végi, kora őszi idő szakban végzett metszés.

METSZÉS IDŐZÍTÉSE Nyugalmi állapot A g yümölcsfák metszés énél k orábban a n yugalmi időszakban végzett fás metszés v olt az elf ogadott. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 °C feletti

Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák k oronaalakító metszés énél ja vasolt.

Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező ha tású, a mikor er ős t éli fag ykár sú jtotta az ültetvényeket, a mely a ka mbium r észleges el halásához, b ámulásához v ezet. Ily enkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig, más g yümölcsfajoknál rügyfakadásig, fehér, illetve p iros b imbós ál lapotig elő nyösen b efolyásolja a ka mbium regenerálódását, a nag yobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként.

A t eljes v irágzás á llapotában egyetlen g yümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés, mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet.

Sziromhullás utáni metszés A s ziromhullás u tán 1-3 h éttel vé gzett m agasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák es etén), azaz kettő vag y többéves részekre történő visszavágása, valamint a 3 é ves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Az ebben az időszakban vég zett metszés eredményezi a le gkisebb m értékű növekedési reakciókat.

Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide ta rtozik a r ügykidörzsölés vagy -kivakítás is. Ennek s orán fiatal, alakítás alatt álló fejlett oltványokon a r ügyfakadás után célszer ű a fővezérhajtás (fővezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését, míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtások szögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást.

A hajtásválogatás, a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét k épezi. A zö ldválogatás a lmatermésűeknél június második felében javasolható, mivel a m egmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak, mintha az előtte vagy utána történne.

Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a j únius 20-a k örüli ha jtás vis szavágással, vagy visszatöréssel cs ökkenthető leg eredményesebben a növekedési er ély. Ez a b eavatkozás t ermőfák es etén a gyümölcs méretét is csökkenti, ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. A cs onthéjas gyümölcsfajok fá inak ha jtásválogatása a ha jtások átlagosan 20-25 cm-es ál lapotában o ptimális. E munka során a vezérhajtások alatt az iker- és mellékvezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűr űsítő hajtásokat má r a ha jtásválogatással el lehet távolítani.

A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig almatermésűek esetén a k éső ta vaszi fag ykárok es etén a ha jtáscsúcsok nö vekedésének á tmeneti ki kapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni.

Ez a m unkaigényes beavatkozás az in tenzív ültetvények eg yik célsze rűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető.

A nyári metszés A leg gondosabb alakí tó és ka rbantartó metszés ellenére is g yakran cél jainknak nem megf elelő számú és irá nyú ha jtások k épződnek. A p erifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását, másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét, vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. A n yári metszéss el cs ökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk.

Olyan é vjáratokban célszer ű elv égezni alma-, körte-, őszib arackfák es etén, a mikor a fák g yümölcsberakódása a ha rmonikustól elmarad, i lletve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos mértékűre állítottuk be.

A n yári m etszés e lvégzésének f ontos f eltétele a lombozat k iváló egés zségi á llapota. A t úlzott g yümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lo mbozatú, es etleg kártevők ál tal ká rosított lo mbfelület metszéss el t örténő további csökkentése viszont mind a g yümölcs minőségét (mér etét), mind a k övetkező é vi t ermést negatívan befolyásolhatja.

A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a füg gőleges, perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éve s vesszők, il letve gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet (3. ábra).

A gyümölcsfák metszése

hőmérsékleten lehet ett v égezni. A g yümölcsfák ágainak héjk érge a k éz meleg étől f elmelegszik és fagyfolt keletkezhet. Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét, a t ermőrész-berakódást és a korona sűrűségét.

A t éli, i lletve t élvégi metszés ek az almag yümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők, legalábbis akkor, ha a fa minden r észét érin ti a metszés. A hasonló mértékű és mó dszerű késői metszés es etén már kötődéscsökkenésre, illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk.

A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a k ésői metszésre. Egyes fajok esetében (ősziés ka jszibarack) nö vény-egészségügyi o kok mia tt kívánatos is a r ügyfakadás u tán, a virágzás elő tti állapotig metszeni.

A zöldmetszéshez a v egetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a sziromhullás utáni metszés, a június második felében végzett zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés, valamint a szüret utáni metszés a jelen tősebb vegetációs idő szakban végzett metszések.

3

Minél er ősebb nö vekedésű ala nyfajta k ombinációjú fákat metszünk, annál jobban vigyázzunk a ha jtásképletek cs onkmentes el távolítására. Az ilyen fákon a nyári, nyárvégi csonkok – különösen a vastaga bb k épletek cs onkjai – jelen tik a k övetkező é vi f elesleges ha jtásnövekedés (vízha jtások) gócait. A hajtásokat csak ritkítsuk, semmilyen viszszametszést ne végezzünk a nyár folyamán.

A n yári m etszés o ptimális idő szaka a kkor k ezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Ez függ a k ülönböző gyümölcsfajok növekedési er élyétől, i lletve csúcsr ügyben zá ródási hajlamától.

A gyümölcsfák metszése

3. ábra Nyári metszés (Forrás: Papp, 2003)

4

Általánosságban megf ogalmazható, hog y a körtét j úlius k özepén, az a lmát – fa jtától füg gően – július végétől szeptember elejéig-közepéig, a csonthéjas g yümölcsűeket els ősorban a m eggyet é s a cseresznyét, k özvetlenül a s züret u tán, a s zilvafajták erősebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az ő szibarackot pedig júni us végén, július e lején, va lamint a ugusztus h ónap f olyamán célszerű megmetszeni.

Az o ptimális időb en, mér tékben és mó don végzett nyári metszés az alma termésűek g yümölcseinek és a fa belső részeinek jobb megvilágításával, az érésmenet lassításával: – ja vítja a g yümölcs tá rolási minős égét (tá rolhatóságát), – f okozza a megf elelően színező dött g yümölcsök arányát, – egyes években javítja a virágok funkcióképességét, íg y a k övetkező é vi g yümölcskötődés esélyeit, v égeredményben f okozza a t ermésbiztonságot, – cs ökkenti a k övetkező é vi ha jtásnövekedést, mivel korábbi a ha jtások csúcsrügyben záródása, – ja vítja a p ermetezhetőséget (p ermetlé-borítottságot).

Meggy- és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül k övető időszak ban, j únius elejét ől j úlius közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek

szerint a leg kedvezőbb eredményeket, amely a virágrügyek nag yobb számában és a k övetkező évi, nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg.

Erősen nö vekedő szilvafajták e setében a t éli metszés során mindenképpen eltávolítandó képletek júliusi, augusztusi levágása javítja a g yümölcs méretét, színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. A kajszi nyári metszésének elvégzésére j úlius hó nap a legmegf elelőbb, a mely a k orábbi é vtizedekben S itt-metszés né ven v olt ismert, viszo nt az u tóbbi é vekben err ől t eljesen megfeledkeztünk.

A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni.

Almatermésűek szüret utáni metszése Túl erős növekedésű, el húzódó v egetációs aktivitású, későn csúcsr ügyben záródó al ma- és k örtefajtákon a ugusztus más odik f elétől o któber els ő feléig terjedő időszakban teljes téli metszés al kalmazható. Ezt az időszak ot az ü ltetvények első 3-4 évéig hasz nosíthatjuk metszésr e, ha ngsúlyozva, hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése.

A nég yévesnél idős ebb ü ltetvényekben má r más növekedéscsökkentő b eavatkozással is el lensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet.

A metszés jelentősége, szerepe megváltozott az új tí pusú, nag yobb ál lománysűrűségű, kis ebb faméretű intenzív ültetvényekben.

Az új ültetvényekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szer epe va n a minden irá nyú ha rmónia megteremtésében. A kis ebb mér etek lehet ővé t eszik a fák könnyebb áttekinthetőségét.

A METSZÉSSEL KAPCSOLATOS FONTOSABB ALAPFOGALMAK Alakfa Valamilyen mér tani ido mra (gú la, p iramis, henger stb .) vag y hasz nálati tá rgyra (f őleg t öbbágú gyertyatartó) has onlító k oronaforma. K ialakításuk nag y szakértelmet, türelmet igényelt, ezér t is tekintették annak idején a metszést a gyümölcstermesztés művészetének.

Alakító metszés A k oronaforma kialakí tása s orán az úg ynevezett nem termő időszakban alkalmazott metszés. Célja a koronaforma minél gyorsabb létrehozása. Ennek érdekében ál talában k ülönböző er ősségű visszametszést alkalmazunk. Álsudár A sudá r vissza metszése k onkurens hajtásra, vag y vesszőre. Célja a sudár felkopaszodott részének kihajtásra öszt önzése. Álsudá rnak csak mer edeken

feltörő konkurenst szabad meghagyni, különben a sudár nem fog egyenesen nőni.

Csonkos (Pillar) metszés A korona megújítására (lásd ifjítás), illetve az orsó koronaformák termőgallyainak váltására szolgáló metszési eljárás (1. kép).

A 3-4 é ves t ermőgallyakat r endszeresen 4-5 cm-es csonkra met szik vissza. A cs onk rejtett rügyeiből előtörő hajtások közül a vízszinteshez közelebb ál lót hag yják meg, ez lesz ma jd az ú j t ermőgally. Csonthéjasok orsóinál a cs onk hosszabb is lehet, akár 30-40 cm.

Csúcsrügy A hajtás, illetve a vessző csúcsán található legutolsó rügy, ami lehet vegyesrügy, hajtásrügy, kivételes esetben (generatív nyárs) virágrügy.

Felkopaszodás (ostorosodás) A v essző o ldalrügyei k özött alig va n vag y nincs hajtásrügy, emiatt nem k épződnek o ldalhajtások.

Egyes meggy- és cseresznyefajtákra jellemző.

Gyökérmetszés Hajtásnövekedést mérs éklő el járás. Azo knál az intenzív k oronaformáknál al kalmazzák, a melyek erősen nőnek. A metszést nagy átmérőjű tárcsával vagy mélylazító késsel végzik, 40-50 cm mély en, a fák mindkét oldalán a törzstől 40-60 cm-re.

Hajtáshelyzet megváltoztatása (lekötözés, súlyozás stb.)

A g yorsabb t ermőrészberakódás, i lletve a vázágak szögál lásának megta rtása ér dekében gyakran meg k ell változtatni a ha jtások, a v eszszők er edeti szög ét. Ennek t öbb mó dszere t erjedt el, ezek et m utatják b e az á brák. A mó dszerek mindeg yikénél vig yázni k ell, hog y a lekötözendő koronarész ne ívesen hajoljon meg.

A művelet a hajtások félfás állapotában végezhető augusztus közepétől vagy tavasszal (március), amikor a vesszők már jól hajlíthatok (4. ábra).

4. ábra A hajtás helyzetének megváltoztatása kötözéssel, illetve súlyozással (Forrás: Sipos, 2009)

Hajtásválogatás Főleg az alakí tó metszés idején al kalmazott metszési el járás, a mivel g yorsíthatjuk a k oronaforma kialakítását. T ermő k orban ha jtásválogatással segíthetjük elő a f ény b ehatolását a k oronába. A hajtásválogatás s orán azo kat a ha jtásokat tá volítjuk el, a melyek nem szü kségesek a k oronaforma kialakításához: – törzsmagasság alatti hajtások, – vízhajtások, – tősarjak (csak a fatermetűeknél), – sérült, fertőzött (pl. almatermésűek tűzelhalása) hajtások, – vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtások, – konkurensek.

A hajtásválogatás – céljától függően – különböző időpontokban hajtható végre.

Ha a vázág vesszőkről k orán el aka rjuk távolítani a nemkívá natos ha jtásokat, a f elfelé és lef elé néző , vala mint k onkurens r ügyeket, i lletve az 1-2 cm hosszú ha jtásokat is kidö rzsölhetjük. Ez a munka na gyon g yorsan v égezhető. A v esszők o ldalán jobb ra-balra megma radó ha jtások úg y helyezkednek el, mint a hal gerincén a szálkák, ezért is nevezzük az ilyen vázágfelépítést halbordás szerkezetnek.

A ha jtásválogatások ideje r észben a ha jtások hosszához, r észben időszak okhoz k öthető. A szokásos időszak má jus-június, a rasznyi (20-25 cm) ha jtáshossznál. A k ésőbbi ha jtásválogatás

A gyümölcsfák metszése

1. kép Csonkból előtört hajtás (Fotó: Sipos, 2009)

5

(augusztusszeptember) a k oronaszerkezet g yorsabb kialakí tása vag y termő k orban a g yümölcsszíneződés fokozása érdekében történhet. Utóbbi esetben csak azokat a hosszú hajtásokat távolítjuk el (vag y metsszü k vissza), a melyek á rnyékolják a gyümölcsöket. Ezt a m unkát nem sza bad meggondolatlanul végezni, mert káros is lehet. Olya n években, a mikor magas a na pfényes ó rák szá ma, gyakoriak a hős égnapok, meg nő az UV -sugárzás erőssége. A hir telen f ényre k erülő g yümölcsök felületén – f őleg a t éli alma fajtákon – p erzselés (napperzselés) keletkezhet. A p erzselt felület először csontfehér, később bebarnul. Az i lyen almák friss fogyasztásra alkalmatlanok.

Hajtásvisszacsípés (pincírozás) Ezzel az eljárással fékezni lehet a ha jtásnövekedés erősségét, illetve a csonkból kitörő hajtások közül kiválaszthatjuk a szá munkra k edvezőt. Ál talában az intenzív koronaformák alakító metszésénél alkalmazzuk.

A hajtásnövekedés ideiglenes leállításához csak a ha jtás csúcsá t (vi torlát) csí pjük vissza. Amen ynyiben a ha jtást az als ó 3-4 le vélre csí pjük vag y metsszük, a meghagyott levelek hónaljrügyeiből új hajtások törnek elő, melyekből többnyire termőrészek lesznek (5. ábra).

Járulékos gyökér A nem maggal, hanem más növényi résszel (hajtás, vessző, g yökér, le vél) szaporított növények jellegzetes g yökere. A g yökérzetnek nincs f őgyökere, csak mellékgyökerek.

Konkurens A v ezér ala tti mer edeken f eltörő ha jtások vag y vesszők. A cs eresznyékre jel lemző, hog y a v ezér alatt 3-4 konkurens is van (tyúklábszerű elágazás).

A konkurenseket általában eltávolítjuk, de szükség szerint új vezér vagy sudár (álsudár) nevelhető belőlük. Ha a konkurens hajtás arasznyi, nem szükséges eltávolítani, mert visszametszve az als ó 3-4 levélre, a csonkból kitörő hajtások nem konkurálnak a vezérrel, rendszerint termőrészek lesznek.

Koronaforma A gyümölcstermő növény eredeti, vagy mesterségesen alakí tott alak ja. A kialakí tható k oronaformát több tényező határozza meg: – az alany és a nemes növekedési erélye, – a nemes elágazási típusa, – a törzs megléte vagy hiánya, hosszúsága, – a sudár megléte, hiánya, – a vázágak száma, elrendezése, szögállása.

Koronába metszés A suháng visszavágása a kívánt törzsmagasság fölötti 4-6. r ügynél, vagy a sudár kimetszése az els ő vázágak felett.

Koronás oltvány Meghatározott számú és elrendezésű gyökérzettel, valamint legalább három beérett vesszővel rendelkező oltvány. Jellemzőit szabványok tartalmazzák.

A gyümölcsfák metszése

5. ábra A hajtásvisszacsípés lehetséges mértékei (Forrás: Sipos, 2009)

6

Ifjítás Idősebb fás k oronarész er őteljes vissza vágása alsóbb elágazásra vagy csonkra, az erőteljesebb hajtásképzés érdekében. Változatai: – t ermőrészifjítás: p éldául az alma és a k örte termőbogjainak visszavágása alsóbb helyzetű kalácsra; – termőgallyifjítás: visszavágás vesszőre, gallyra vagy csonkra (Pillar-módszer); – részleges koronaifjítás: a gallyak részleges ritkítása, ma jd a meg maradók vissza vágása alsóbb elágazásra; – teljes ifjítás: a k orona váz ágainak megritkítása, majd a megmaradók visszavágása 1-1,5 m hosszú csonkokra.

Könyököltetés (hajlító metszés) Az eltávolítandó koronarész (hajtás, vessző, gally) alsó, laposabb szögben álló koronarészre történő visszametszése. Tulajdonképpen a felsőrügyes metszés és a N agy Sándor-féle almametszés is idesorolható.

Metszlap A visszavágás felületét nevezzük metszlapnak. Ennek a v égálló r ügyhöz vag y a megma radó elágazáshoz viszonyított helyze te főleg a k orona alakításakor fontos (6. ábra).

6. ábra

Rügy feletti bemetszések Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy bizonyos rügyek kihajtsanak, például szuperorsó alma, körte ne velésekor. A ki hajtást b emetszésekkel k ényszeríthetjük ki, amit a 7. ábra szemléltet.

7. ábra A rügy feletti bemetszések módja

Sebkezelés A nag yobb – p éldául ág vágó ollóval, fűrésszel ejtett vag y t épett – s ebek szélei r oncsoltak, emia tt nehezen g yógyulnak. A s ebkezelés els ő lép ése a seb széleinek simára vágása éles metszőollóval, oltókéssel vag y az e célra kialakí tott görbe p engéjű késsel, a kaco rral. Ezután a metszla pot s ebkezelő anyaggal kell lekenni. Ezek nag y választékban vásárolhatók vagy készíthetők házilag. Az a jó sebkezelő anyag, amelyik hidegben is könnyen kenhető, jól fedi a s ebet, megakadályozza a kórokozók és a kártevők behatolását a sebbe (8. ábra).

hanem termésritkítással is, ha a g yümölcsök méretét kívá njuk nö velni vag y t úl s ok t ermés va n a növényen. Általában a friss fogyasztású nagy gyümölcsű fajoknál végezzük (alma, őszib arack, körte, szilva, kajszi), de t öbb országban a cs eresznyét is ri tkítják (p l. S panyolország, Törökország, C hile). A ritkítás végezhető kézzel, vegyszerekkel, gépekkel vagy ezek kombinálásával.

A ritkítás ideje az úgynevezett természetes gyümölcshullás után van, alma és k örte esetében legfeljebb 2 cm t ermésátmérőig. Az őszi barackfákon addig v égezhető er edményesen a ri tkítás, a míg a gyümölcs tűvel könnyen átszúrható, a csontár még lágy. A termésritkítást időben kell elvégezni, mert a késői ritkítás a megmaradó gyümölcsök méretére alig hat.

A ri tkítás mér téke meg határozható a virágsűrűség (vázág, termőgally, törzs) alapján. A legegyszerűbb megoldás: két termés között ak kora hely maradjon, hog y a g yümölcsök különleges (extra) vagy első osztályú méretre nőhessenek (9. ábra).

9. ábra Gyümölcsritkítási módok (Forrás: Sipos, 2009)

8. ábra Sebkezelt csonkok (Forrás: Sipos, 2009)

Suháng Egyéves, elágazás nélküli oltvány. Jellemzőit szabványok tartalmazzák.

A rügy feletti bemetszések módja Termésritkítás A t ermést nemcsak metszéss el sza bályozhatjuk,

Termőre metszés Az alakító metszést k övető metszési el járás, amikor már a termőrészek, termőgallyak meghagyása a cél, általában ritkító metszéssel.

Téli metszés (nyugalmi időszakban végzett, fás metszés) Lombhullástól r ügyfakadásig v égzett metszés.

Előnye a metszésr e f ordítható viszo nylag hosszú időszak, amit viszont az idő járás lényegesen módosíthat. Hátrányai: – mín usz 3-4 °C ala tt nem a jánlott, mer t a metszlapokon fag yási s érülések k eletkezhetnek, az ágvágó ollók pengéi elpattanhatnak;

A gyümölcsfák metszése

Termőre fordulás A termőre fordulás évének azt tekintjük, amikor a növény a teljes termőképességének körülbelül 1/3át termi.

7

– a p neumatikus metszőg épek g yakran meghibásodnak, ug yanis a kicsa pódó p ára megfagyhat a légvezetékekben; – a metszési sebek nehezen gyógyulnak; – havas, sáros időben megnő a balesetveszély; – er ősebb ha jtásképződést o koz, min t a n yári metszés; – k ezdő metsző k g yakran t últerhelik a fáka t, mert „ritkának látják” a koronákat.

Tépéses metszés Koronaalakítás idején n yugalmi ál lapotban vag y termő k orban a v egetációban v égzett metszési módszer. E lsősorban a k onkurensek, víz hajtások eltávolítására ajánlott eljárás. E lőnye, hog y a ha jtás (vessző) tövénél lévő rejtett rügyek nagy része is kiszakad, ezál tal csökken a vízha jtás-képződési hajlam. Csak o tt a jánlható, aho l a nö vényvédelemre különös gondot fordítanak, mivel a sebeken keresztül nagy a fertőzésveszély (10 ábra).

hetik a fákat, ezért a sebeket sebkezelő anyagokkal le kell zárni.

Végálló r ügy A metszlap alatti első rügy. Végálló rügynek nevezzük a károsodott vesszőcsúcs alatti első rügyet is.

Vízhajtás A k oronában er őteljesen f eltörő, a t öbbinél jó val hosszabb ha jtás. Színe r endszerint vi lágosabb, mint a r övidebbeké, g yakran másodrendű – n yáron k épződött – ha jtások is talál hatók ra jta. A vékonyabb vízha jtások t ermőgallynak is meghagyhatók, a vastaga bbak ú j váz ágak ne velésére alkalmasak. Az er őteljes vízha jtásképződés er ős metszésre utal, őszibarackfákon elég g yakori képződmény. A lo mb nél küli megfás odott vízha jtás neve a következő évben fattyúvesző vagy lovas.

FONTOSABB METSZÉSI MÓDSZEREK A gyümölcstermesztés története során több olyan metszésmód ala kult ki, a melyek szakemberek nevéhez (Nagy Sándor, Brunner Tamás, Claus József, Du Breuil, L orette, Pillar, Petrov, Gaucher, Z ahn, Sitt és más ok) ka pcsolódnak. A metszésmó dok zöme a t ermőkori metszés ben já tszik szer epet, egy r észük má ra el is a vult, ezér t csak a jelen tősebbekkel foglalkozunk részletesebben.

A gyümölcsfák metszése

10. ábra Lefestett tépett seb, illetve tépett vessző forradó sebe (Forrás: Sipos, 2009)

8

Törzsbemetszés, elszorítás, köpülyözés Az erős növekedésű, vag y későn termőre forduló fáknál al kalmazott el járások, a ha jtásnövekedés mérséklésére. A b emetszések gá tolják a tá panyagok á ramlását a g yökerek f elé, ennek k övetkeztében cs ökken a hosszú ha jtások k épződése. A törzsbemetszéskor (g yűrűzés) a t örzs k érgét f élháromnegyed k örben lehá ntjuk 3-4 mm-es csí kban. A bemetszéseket több helyen is elvégezhetjük, a törzs ellentétes oldalain.

Az elszo rítás eszk öze vastag (2-3 mm) h uzal, időpontja a ne dvkeringés megindulása előtt (február vége) van. A szorítást időnként fel kell lazítani, nehogy a huzal a törzsbe bevágjon, benője azt.

A huzalt augusztusban végleg el kell távolítani.

A köpülyözés s orán éles eszk özzel (kés, b alta) a törzs kérgét hosszanti irányba több helyen behasogatjuk.

Ezeknél a mó dszereknél – az elszo rítás kivételével – komoly sebzéseket okozunk a fák törzsein, amelyeken k eresztül ká rtevők, k órokozók f ertőz-

Nagy Sándor-féle almametszés Nagy Sá ndor (1905-1970) K ossuth-díjas sza bolcsi főkertész a ’Jonathan’ fajtára dolgozta ki ezt az eljárást. A mó dszer figyelembe veszi a fa jta fogékonyságát a lisztha rmatra, vala mint a vízszin tes helyzetű vessző előnyét.

A metszési mó dszer lén yege: als óra, hosszúra!

Ez azt jelenti, hogy a termőgallyat alsóbb helyzetű, a vízszinteshez közeli vesszőre vágjuk vissza, a vessző lisztharmattal f ertőzött r észét lemetsszü k. A metszés során az összes k özéphosszú és hosszú v esszőt visszametszették, füg getlenül a ttól, hog y t ermőrügyben zárultak vagy fertőzésmentesek voltak.

A módszer annyira elterjedt, hogy szinte minden g yümölcsfajt – még s okszor na pjainkban is – így metszettek, azzal a hib ával kiegészítve, hogy erősen vissza vágták a v esszőket, a mi r endszerint nem a legjobb eljárás.

Brunner Tamás felsőrügyes és szektoriális metszése (Br unner T . /1990/ nyomán) Korábban a koronaalakítás idején a vesszőket alsó, „jó irányban álló” rügyre metszettük vissza, mondván, hog y az innen ki törő ha jtás la posabban f og nőni. Ez a legri tkább esetben következett be, mert

Petrov-féle csökkentett számú szálvesszős metszés Ez a metszési mó dszer Bulgáriából terjedt el. A fa terhelését a t eljes értékű szálvesszőkre alapozzuk, lehetőleg csak ezek ből hag yunk meg fá nként 40100 da rabot. A szálv esszők menn yisége t öbb t ényezőtől (a fajta tulajdonságai, a fa kora, egészségi és erőnléti állapota) függ.

A szálv esszőket eg ymástól 25-30 cm-r e hag yjuk meg visszametszés nélkül. A termés súlya alatt a vesszők leívelődnek, az ív tetején erőteljes hajtások képződnek. Ennél a metszésmódnál a termésritkítás elen gedhetetlen, mer t p éldául eg y 50 cm hosszú szálvesszőn akár 20 g yümölcs is kötődhet, de ezekből csak 5-6 darabot szabad meghagyni!

A következő évben, ha van a letermett gally közelében r ejtett r ügyből ki hajtott t eljes ér tékű szálvessző, ak kor a let ermettet t őből el távolítjuk. H a nincs elegendő új szálvessző, akkor a letermett gally alján – a nnak vastagságától és hosszá tól függően – hagyunk meg 1-3 darab teljes értékű szálvesszőt.

Ezzel a metszéss el az őszib arackfák nag yon gyorsan metszhetők különösebb szakértelem nélkül. H a nincs megf elelő szá mú szálv essző, ak kor maradhatnak n yársak és nem t eljes ér tékű szálvesszők is a fán (11. ábra).

11. ábra Szálvesszős metszés (Forrás: Sipos, 2009)

Pillar-metszés Alma és körte karcsúorsóra kidolgozott termőgallyváltó metszés. Az emlí tett gyümölcsfajok a legszebb gyümölcsüket a 2-3 é ves termőgallyakon hozzák. A metszés során a koronában ritkító metszést végzünk, a sudáron és a vázágakon lévő 4 éves termőgallyakat pedig 3-4 cm-es csonkra visszavágjuk. A csonk rejtett

rügyeiből előtörő hajtások közül csak a legfejlettebb, vízszinteshez közeli helyzetűt hagyjuk meg hajtásválogatáskor. Ebből lesz a következő 3-4 évre az új termőgally.

A ta pasztalatok szerin t azér t k ell 3-4 cm-es csonkokra vissza metszeni az idős t ermőgallyakat, mert a rövidebbekből nem kapunk megfelelő erősségű új hajtásokat.

Sitt-féle kajszimetszés A valamikori Szovjetunió kutatóprofesszora arra lett figyelmes, hog y a ka jszifákon – k oronában elf oglalt helyzetüktől füg getlenül – leg korábban a r övid termőrészeken (n yársak) fakadnak a virágr ügyek, majd a v esszőkön, u toljára p edig a fa ttyúvesszők másodrendű v esszőin. Ez a viszo nylag k ései – a nyársakhoz képest akár egy héttel későbbi – virágzás azt jelenti, hog y a ta vaszi fagyok már nem t esznek jelentős kárt a fa ttyúvesszők virágaiban. Sitt erősen metszette a ka jszifákat, hog y minél t öbb vízha jtás, és azo kon más odrendű ha jtás leg yen, a ha jtásokat pedig nyáron középerősen visszavágta, a minél több másodrendű hajtás képződése érdekében.

A mó dszer b evált, de nag yon m unkaigényes, bár napjainkban a kontúrmetsző gépekkel gyorsan és hatékonyan elvégezhető ez a munka.

A KORONAFORMÁKAT MEGHATÁROZÓ TULAJDONSÁGOK Minden g yümölcsfajra jel lemző eg y b izonyos természetes nö vekedés, f ormálódás, azaz k oronaforma. A t ermészetes k oronaformák csak a legritkább es etben f elelnek meg a t ermelő ig ényeinek. Részb en nag y t erületet f oglalnak el, gyorsan f elkopaszodnak, nehezen k ezelhetők.

Ezeket a k edvezőtlen t ulajdonságokat vál toztatjuk meg a k oronaforma mest erséges kialakításával. A f riss f ogyasztásra szá nt minős égi gyümölcs megt ermeléséhez az alacs ony, „emberközeli” k oronaformák a megf elelők. Ezek en lehet ha tékonyan elv égezni azo kat a k ézi f itotechnikai m unkákat – t ermésszabályozás, g yümölcsritkítás stb. –, a melyekkel növelni lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát.

A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye, a vázágak szá ma és elhelyezkedése, a t örzs magassága, vala mint a fa magassága.

A g yümölcsfajok k ülönböző k oronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm: – alma, körte birsalanyon, őszibarack.

Középmagas törzs: 80-100 cm: – cseresznye, meggy, kajszi, szilva, ringló, körte vadalanyon, törzses bogyósok.

A gyümölcsfák metszése

a hajtás a fény felé görbülve, felfelé nőtt, és a következő é v tavaszán vissza k ellett vágni a gal lyat eg y alsóbb, most már tényleg jó irányba növő vesszőre.

A f elsőrügyes metszés azt jelen ti, hog y a f erde irányba nőtt vagy kényszerített vesszőt ne a „jó irányban” álló alsó rügyre vágjuk vissza, ha nem az elő tte levő felfelé néző rügyre. Ebből felfelé nő majd a hajtás, az alsóból pedig rendszerint a kívánt irányba. A felfelé törő hajtást augusztus végén félfás állapotban vagy vesszőként a következő év tavaszán metsszük le.

9

Magas törzs: 120 cm és felette: – dió, gesztenye, fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformák.

Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megf elelő törzsmagassággal, pl.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál, akkor a t örzsmagasság 100-120 cm, de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzsmagasság.

A táblázatban feltüntetett sor- és tőtávolságok nagymértékben vál tozhatnak a tala jtípustól, a t ermesztéstechnológia színvonalától, a fajtától és az alanytól.

A vázágak, i lletve vázág emeletek k özti távolság a t ermőre f ordult k oronaformákon legalá bb 60-80, diónál 100-120 cm.

Az ala ny els ősorban a nemes nö vekedésére hat, de befolyásolja a termőre fordulás, sőt az érés idejét is. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg, de nö vekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága, a talajtípus, az ültetés mélysége, stb.

A gyümölcsfák metszése

Kör alapvetületű koronaformák Kombinált k orona. Almafákat na pjainkban má r csak ritkán nevelik erre a koronaformára, más g yümölcsfajoknál viszont még elég gé elterjedt. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye, meggy, kajszi, szi lva, k örte) k oronaformája. T örzsmagassága 80-120 cm, a fa magassága eléri, vagy meghaladja az 5-6 métert is. Tenyészterület-igénye 60-70 m2 fánként.

Kombinált koronának azért nevezzük, mert sudaras koronaként indítjuk, de az u tolsó vázág vag y vázágcsoport f elett a suda rat el távolítjuk, min tegy kikatlanozzuk a fát. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző, hogy a vázágak emelet eket al kotnak, az emelet ek közti távolság 60-80 cm (12. ábra).

10

12. ábra Vadalanyra oltott almafa kombinált koronaformával (Forrás: Papp, 2003)

A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el, az eg ymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm.

Gömb kor ona. A t ermészetes k oronaformák egyik formája, a dió- és a gesztenyefákra jellemző. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban, koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik.

Katlan korona. Elsősorban az őszib arack koronaformája. Törzsmagassága 40-60 cm, a fa magassága 2-3 m. Tenyészterület-igénye 15-24 m2/fa. Sudara nincs, 3-4 db, egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. A vázágak szögállása 35-40° (13. ábra).

13. ábra Katlan koronaforma (Forrás: Papp, 2003)

Váza (t ölcsér) k orona. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a k oronaformára. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező, de a rázóg épes g yümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak.

A katlan k oronától a bban k ülönbözik, hog y a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°), rajtuk úg ynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágaka t többszörösen. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm, rázógépes betakarításnál 100-120 cm (14. ábra).

14. ábra Váza koronaforma (Forrás: Papp, 2003)

15. ábra Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel (Forrás: Papp, 2003)

A KORONAALAKÍTÓ METSZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. Azo król a k oronás o ltványokról, a melyeken a vesszők túl alacsonyan vagy túl magasan vannak, a vesszőket távolítsuk el, az oltványt suhángként kezeljük. E llenkező es etben a t örzs nag yon r övid, vagy ami rosszabb, nagyon hosszú lesz.

2. A leghosszabb hajtások mindig a felső rügyekből t örnek elő , ezér t a v ezérvesszőt mindig

ott kell – 4-6 r ügy ráhagyással – vissza vágni, ahol a k övetkező ágat vagy ágemeletet kívánjuk kialakítani. Ez a sza bály érvényes a t örzsmagasság meg határozására is, a mit koronába metszésnek nevezünk.

3. V ázágak kine veléséhez a g yenge, 20-30 cm hosszú vesszőket 3-5 r ügyre vágjuk vissza, az erőseket (40-50 cm) csak mérs ékelten, vag y egyáltalán nem szü kséges vissza metszeni.

Utóbbi es etben csúcsr ügyből t örténő vázágnevelésről beszélünk.

4. Ha csonthéjas gyümölcsfa koronáját neveljük csúcsrügyből, ak kor a v esszőkről a virág okat el k ell ma jd tá volitanunk, nehog y a k épződő termés leh úzza a v esszőket, és ezzel meg változzon a leendő vázágak szögállása.

5. A k oronaalakítás során tartsuk be az azo nosság elvét: ha az o ldalvesszőket visszametszettük, akkor a sudarat is vissza kell vágni és fordítva. A v egyes metszés a ránytalan ki hajtást fog eredményezni.

6. Az o ldalvezérvesszők visszametszését az úg ynevezett f elsőrügyes metszéss el v égezzük, amivel ha jlító ha tást ér ünk el, az ú j v ezérvessző a vízszin teshez k özelebbi szögb en f og elhelyezked ni.

7. Ha a fővezérvesszőt (suháng, sudár csúcsvesszeje) kell visszametszeni, akkor a végálló rügy (a metszlap alatti első rügy) az uralkodó széljárással szemben legyen, ellenkező esetben a szél az új vezérhajtást könnyen letörheti.

8. A sudáron vázágnak egy vesszőt soha sem szabad meg hagyni, mer t ez vag y átveszi a v ezér szerepét, vagy féloldalas lesz a k orona. Kettőt már meg lehet hagyni, ha azok közel egyforma erő sek.

9. Ágcsoport kineveléséhez mindig közel egyforma erősségű (vas tag és hosszú) v esszőket válasszunk ki.

10. Á gcsoportos k oronaformáknál (ka tlan, váza, kombinált stb .) az ág csoportot nem sza bad egy p ontból indí tani, mer t a fák vázága i k ésőbb k önnyen lehasad hatnak. A vázág hasadásra érzék eny fa jok és fa jták vázága it nem célszerű csúcsr ügyből ne velni, ezek nél b iztonságosabb a vissza metszéses módszer (Budapest kajszi, Érdi bőtermő meggy, öntermékeny szilvák, ringló stb.).

11. Ágcsoportos koronaformáknál egy ágcsoportban 3-4 v esszőnél többet nem célszer ű meghagyni. A meghagyott vesszők térben arányosan ál ljanak, és ha lehet, a f elsőbb ágcsoport vesszői ne az als ók f elett leg yenek, ha nem közöljék azokat a jobb fényhasznosítás végett.

Ezt a szem pontot a s övényeknél nem lehet betartani, csak a k ör alapvetületű koronaformáknál.

12. Ha a vázágakat csúcsrügyből neveljük, akkor a

A gyümölcsfák metszése

Termőkaros or só. Mifelénk F ejes Sá ndor ál tal elterjesztett koronaforma. Alma fáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. Körténél és eg yes cs onthéjas g yümölcsfajoknál is alkalmazható. Törzsmagassága 50-60 cm, a fa t eljes magassága 3,0-3,5 m. Tenyészterület-igénye 25-30 m2/fa. A vázkarok a sudá r men tén szó rtan vag y csoportosan hely ezkednek el, szögál lásukat fa jtól és fajtától függően 20-30° között változik. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják.

Szabadorsó. Az előző k oronaformától a bban különbözik, hog y ne velésekor a vázka rok szögállását els ősorban nem k ötözéssel vag y sú lyozással biztosítják, hanem metszéssel. Almán kívül kajszinál, meggynél, szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma.

Karcsúorsó. Korszerű, könnyen ápolható koronaforma. Almánál hazánkban is elterjedt, körténél kevésbé. Csonthéjasoknál is al kalmazható. Törzsmagassága 50-60 cm, a fa 2-2,5 m magas. T ámrendszeres koronaforma, egyedi karós, vagy huzalos meg oldással. Tenyészterület-igénye 4-8 m 2/fa.

A ka rcsúorsó k oronaforma jel legzetessége, hog y csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága, a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (15. ábra).

11

A gyümölcsfák metszése 12

vegyesrügyes gyümölcsfajok (alma, körte, dió stb.) vezérvesszőinek végéről a csúcsr ügyet le kell metszeni vag y ki hajtás u tán a virág ot ki kell csípni. Ezt azért kell elvégezni, mert ha termést hoznak, akkor a termés lefogja a növekedést, illetve súlya megváltoztatja a vessző szögállását. Az o ltványdióra különösen ér vényes ez a szabály. Ha a koronaalakítás időszakában a dió v ezérvesszőinek v égéről nem metsszü k le a v egyesrügyeket, akkor a t ermések erősen visszafogják a növekedést, a fa „ülve marad”.

13. A dió csemete t örzsét ü ltetés u tán ta vasszal erősen (a tala jtól 40-60 cm-r e) vissza k ell metszeni. A csonkból kitörő hajtások közül a legerősebbet meghagyjuk, a t öbbit május végén eltávolítjuk. A meghagyott hajtás nagyon erősen fog nőni – sokkal jobban, mint ha nem metsszük vissza i lyen „d urván” a t örzset –, ezért karóhoz kell kötni, nehogy a szél letörje.

14. A k oronaszerkezet g yors kialakí tása v égett a hajtásválogatást mindig el kell végezni. Ekkor eltávolítjuk a mer edeken f elfelé t örő hosszú, a k onkurens, vala mint a t örzsből ki tört ha jtásokat is, hacsak nem aka runk törzserősítőket hagyni. Az első hajtásválogatást meg lehet kezdeni már 1-2 cm ha jtáshossznál, de mindenképpen el kell végezni, ha a hajtások 20-25 cm hosszúak.

15. A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kine velni. A v esszők vag y hajtások kívánt szögállását általában lekötözéssel rögzítjük. Ennek ideje r ügypattanáskor vag y félfás állapotban, augusztus végén van. Kötésnél nem sza bad a k ötözőanyagot a v esszőre szorítani, mer t b evághat a v esszőbe, az i lyen vesszőt a szél könnyen letöri.

16. A központi tengely (és a fa) magasságá t a sudárvessző el távolításával vag y lek ötözésével korlátozzuk.

17. H a a b ogyósokat b okorformára aka rjuk nevelni, akkor ültetés után erősen vágjuk vissza vesszőiket a jobb b okrosodás ér dekében. A ribiszkeféléket és a köszmétét 3-4 rügyre, míg a málnát és a sze dret 5-10 cm-re a talaj felett metsszük vissza. E llenkező esetben a v esszők termést hoznak, a f öld al ól nem t örnek élő megfelelő számban és erősségben a felújulást, bokrosodást biztosító tősarjak.

18. A koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat.

KORONAFORMÁK ALAKÍTÓ METSZÉSE Kombinált korona Szórt ál lású vag y ág csoportos k ombinált k oronaformára az er ős ala nyra szemzet t fa termetű

gyümölcsfajokat ne velhetjük. Korábban ezt a k oronaformát er ős vissza metszésekkel alakí tották – mo ndván, hog y t eherbíró vázágak k ellenek –, aminek az let t a k övetkezménye, hog y a t ermőre fordulás csak 8-10 év múlva következett be.

Az el ültetett su hángot a t örzsmagasságnak megfelelően vissza metsszük. A cs emetén elő törő hajtások k özül nyár elején csak azo kat (su dár, oldalvezérek) hag yjuk meg, a melyek a k oronaneveléshez szükségesek. Augusztusban ismét v égezhetünk hajtásválogatást, ekkor a másodrendű hajtások közül ritkítunk.

A m ásodik év t avaszán a sudá rvesszőt a k övetkező ág emelet ma gasságában, az o ldalvezéreket p edig hosszu któl füg gően vágj uk vissza vag y hagyjuk metszetlen ül. H a az o ldalvezérek nem a megkívánt irá nyban és szögb en nő nek, ak kor lekötözéssel segíthetünk a bajon.

Nyár elején és v égén – ug yanúgy, mint az els ő évben – hajtásválogatást végzünk. A rövid, csúcsrügyben záródott hajtásokat ne távolítsuk el, mert ezekből nag y valószín űséggel t ermőrészek k épződnek.

A sudáron a két emelet között kitört, elvileg felesleges hajtások közül néhányat ideiglenes térkitöltőnek meghagyhatunk. Ezeket vízszintesre vagy függőlegesre leív elve g yorsabb t ermőre f ordulást érhetünk el. E gy-két termőév után ezeket a t érkitöltőket majd tőből eltávolítjuk.

Ha telepítéskor koronás oltványokat ültettünk, akkor a koronavesszők közül válasszuk ki a vázágnak valókat, a t öbbit – a sudá r kivételével – el távolítjuk.

A ha rmadik é vi met szés igényli a legnag yobb figyelmet és hozzáértést, mivel az első koronaszinten g yümölcsfajtól füg gően t öbb-kevesebb t ermésre is számíthatunk.

Tavasszal a sudarat és a felső koronaszintet koruknak megf elelően k ezeljük. Az als ó ágak on a metszés erősségét csökkenteni kell, a vezérvesszőket csak indokolt esetben vágjuk vissza. A lehajlásra, hasadásra érzék eny fajok és fa jták (Cigány- és Pándy-meggy, kajszi, szilva, ringló, valamint egyes cseresznye-, alma- és k örtefajták) hosszú v esszeit indokolt mérsékelten visszametszeni.

Mindig távolítsuk el a konkurens, a meredeken felfelé t örő hosszú v esszőket, de a t ermőrészeket ne b ántsuk. H a az előző é vben elv égeztük a k étszeri ha jtásválogatást, ak kor hosszú v esszők alig akadnak tavasszal a koronában.

A hajtásválogatást a korábban leírt szempontok szerint végezzük el ebben az évben is.

A negyedik évben – kedvező esetben – a k ombinált koronaalakító metszése befejeződhet, mivel 9-nél több vázágat nem célszerű kinevelni.

A felső koronarészek alakító metszése még 2-3 évig folytatódik, hiszen azok a fa 4. életévében még csak 1-2 évesek.

A kombinált korona alakításának különleges esetei A fiatalon erős növekedésű, sűr ű k orona k épzésére ha jlamos fa jták er őteljes metszés ét k erülni kell (pl. Besztercei szilva). Megtehetjük, hog y az első é vekben csak a suda rat metsszü k ta vasszal, és rendszeres hajtásválogatást végzünk. A korona végleges szerkezetét a 3-4. évben alakítjuk ki.

A sudá rvessző nem e lég hosszú ahhoz, hog y a következő koronaszint magasságában metsszü k vissza. Ilyen esetben az ágszint kialakítását egy évvel el kell halasztanunk.

A ka jsziból r endkívül nehéz sza bályos k oronaformát kine velni, miv el a ha jtás vi torlája lehullik, a hajtás (és a vessző) végálló rügyben, nem p edig csúcsr ügyben v égződik. T avasszal rendszerint nem a v égálló r ügyből k eletkezik a leg erősebb ha jtás, ha nem vala melyik ala tta levőből. A ka jszi eme jel legzetessége mia tt a koronaalakítás s orán a ha jtásválogatásnak k ülönös jelentősége van (16. ábra).

Minél erősebb növekedésű a fa jta, annál laposabb szögbe kössük le a t ermőkarvesszőket, de 20 fok alá ne menjünk. Egy-egy évben 3-4 termőkarnál többet nem célszerű kinevelni.

Az első év ben suháng t elepítése es etén t örzsmagasságig metsszük vissza, nyáron végezzük el a hajtásválogatást. A meghagyott hajtásokat augusztusban kössük le.

Ha k oronás o ltványt ü ltettünk, ak kor a t örzsmagasság alatti vesszőket távolítsuk el, a megmaradók közül válasszunk ki a térben arányosan álló 3-4 erőteljes, lehetőleg eg yforma fejlettségű veszszőt, a t öbbit – a sudá r kivételével – tá volítsuk el.

A nyári hajtásválogatást most sem nélkülözhetjük.

Ha a k oronavesszők sa tnyák, de megf elelő számút és helyzetűt válogathatunk közülük, akkor ezeket metsszük vissza rövidre. A tavasszal visszametszett vesszőkből előtörő hajtásokat augusztusban kössük le.

A második évben a tél végi metszéskor azokat a vesszőket, amelyek túl hosszúra nő ttek és leha jlanak, g yengén metsszü k vissza vag y k össük f el. A központi tengelyen levő vesszőket a ne dvkeringés megindulása után rögzítsük a kívá nt szögál lásba.

A n yári ha jtásválogatást az ismer t idő pontokban végezzük el.

Amennyiben a ugusztusban is meg válogatjuk a hajtásokat, célsze rű a lekötözést is azonnal elvégezni.

A ha rmadik és neg yedik é vben a t ermőkaros orsó alakí tása az e lőző évie khez ha sonlóan f olytatódik. Különös gonddal kell kezelni az als ó termőkarokat, mer t ezek en má r a ha rmadik é vben

16. ábra Kombinált korona alakítása az 1-4. évben (Forrás: Sipos, 2009)

Termőkaros orsó A t ermőkaros o rsó ne velésénél a t ermőkarokat (vázágakat) a lehet ő leg kevesebb metszéss el k ell alakítani. A t ermőkarok megfelelő szög állását lekötözéssel, vagy súlyozással érjük el. Ennek mértéke a fajta növekedési erélyétől függ.

számottevő termés képződhet.

A leha jlásra, f elkopaszodásra ha jlamos fa jták másod- és ha rmadrendű elágazása it szü kség szerint metsszü k vissza. A k evésbé elágazó dó fa jták vesszőit erősebben kell kurtítani (Bosc kobak körte, Glosteralma) (17. ábra).

A gyümölcsfák metszése

A tél végi metszés s orán a suda rat az u tolsó emelet magasságá ban vágj uk vissza, a k ülönböző ágszin teket k oruknak megf elelően metsszük meg.

A legals ó vázágak on a más od- és ha rmadrendű elágazásokat a nö vekedési erély és a f elkopaszodás szerin t metsszü k vissza. A n yári hajtásválogatást az eg ész k oronán v égezzük el. E m unka s orán a sudá rhajtást el távolítva vagy lek ötve alakí thatjuk ki a fa v égleges magasságát.

13

17. ábra Termőkaros orsó koronaforma kialakítása (Forrás: Sipos, 2009)

A gyümölcsfák metszése

Szabadorsó Ez a k oronaforma a bban k ülönbözik a t ermőkaros o rsótól, hog y a vázka rok szögál lását nem lekötözéssel vag y sú lyozással, ha nem met széssel szabályozzuk. A t ermőkaros o rsóra alakí tható gyümölcsfajok sza badorsóra is ne velhetők, b ár a meredeken feltörő habitusú fajtáknál ez kicsit nehezebb.

14

Karcsúorsó A ka rcsúorsó az eg yik leg elterjedtebb in tenzív koronaforma, csak nem min den g yümölcsfaj számára megf elel (18. á bra). Először g yenge ala nyú almafákat neveltek erre a formára Hollandiában és Angliában, de na pjainkban a sűr ű térállású ültetvényekben sem ritka koronaforma.

Több változata ismeretes (Pillar-, francia tengelyes, X-tengelyes, Vogel-orsó, Zahn-orsó, Solax- stb.)

A legegyszerűbb az eredeti, egy vázágemeletes karcsúorsó, amit suhángból könnyebb kinevelni, bár a megfelelően elágazódott koronás oltvány jobban megfelelne a célnak.

Az első é vi metszés a koronába metszésre korlátozódik. A nyár folyamán elengedhetetlen a hajtásválogatás és a lekötözés.

A zö ldválogatás s orán a t örzsmagasság f elett 3-4, a t érben a rányosan ál ló, lehet őleg eg yforma erősségű ha jtást válasszun k ki. Ezek lesznek a fa majdani vázága i. A vázágak lek ötési szög e 30-35 fok. Nyáron kísérjük figyelemmel a sudár növekedését, és ha kell, többször is kössük lazán a csemete melletti támberendezéshez, ami eg yedi karó vag y huzalos támasz is lehet.

Gyakran előfordul, hogy a sudár végálló rügye vegyesrügy, és kivi rágzik. Ezek et a virágza tokat már zöldbimbós állapotban el kell távolítani, mert lefogják a sudár növekedését, ráadásul a termőkalácsból kitörő hajtás nem nő függőlegesen!

A második év t avaszán, ha szükséges, a vázágvesszőket f elsőrügyes metszéss el k urtítsuk meg.

A ha jtásválogatás s orán a k onkurenshajtásokat, valamint a vázka rokról meredeken feltörő hosszú hajtásokat tőből távolítsuk el.

Vezérhajtásnak mindig azo kat hag yjuk meg, amelyek a legjobb an „ irányba” állnak. A sudá ron képződött o ldalhajtásokat k össük víz szintesre.

Ezek nem lesznek vázágak, ha nem „csak” termőgallyak, a miket 3-4 é ves k orukban cs onkos metszéssel leváltunk.

A ka rcsúorsó k oronaforma ne velésének k özponti kérdése a sudá r kezelése és a p iramisforma megtartása, ami azt jelen ti, hog y a fa magasságának és a k orona átmérőjének aránya 2:1. A sudá r nevelésére t öbb mó dszer ismer etes, ezek k özül csak azo kkal f oglalkozunk, a melyek a g yakorlatban már beváltak.

18. ábra A karcsúorsó kialakításának lépései (Forrás: Sipos, 2009)

Sudárvisszametszés virágzás után A ta vaszi metszés s orán a suda rat nem metszi k, csak az elvirágzás u tán. E lőnye, hog y a metszés időpontjában lá tszik, hog y a sudá ron al ul há ny rügy nem hajtott ki, milyen mértékű a felkopaszodás. A su darat o lyan mér tékben k ell vissza vágni, amekkora a felkopaszodás. Álsudarazás tavasszal Nem a sudárvesszőt metszik vissza rügyre, hanem az egész sudarat egy lejjebb levő vesszőre, az álsudarazás szabályait betartva. Ezt a mó dszert akkor lehet alkalmazni, ha nyáron nem végeztük el a hajtásválogatást, és álsudárnak alkalmas vesszők vannak a sudáron. Álsudarazás zölden A ta vasszal metszetlen ül hag yott suda rat ak kor metszik vissza álsudárra, amikor a hajtások 20-30 cm hosszúak.

Hajlítgatásos sudárnevelés A sudarat egyáltalán nem metszik, hanem leíveléssel nevelik a következő módon (19. ábra):

rakódjon b e. Így hag yják augusztus elejéig, ma jd függőleges helyzet be r ögzítik. Ezt a ha jlítgatást mindaddig folytatják, amíg a fa el nem éri a v égleges magasságát.

Az alma ka rcsúorsónál – füg getlenül a sudá rnevelés módjától – a mer edeken felfelé törő hoszszú hajtásokat minden es etben le k ell kötni közel vízszintesre!

A harmadik év alakító metszése az előző é vivel többé-kevésbé azonos.

A vázágak oldal- és vezérvesszőit – ha túl hoszszúak – g yengén vágj uk vissza, a suda rat a kiválasztott nevelési módszerrel alakítsuk. A zöldmunkákat ne ha nyagoljuk el, a ka rcsúorsó nevelésénél ezek szinte nélkülözhetetlenek.

Jó esetben a koronaforma alakítása ekkor be is fejeződik, a fa el érheti a 2-2,5 m magasság ot. Ebben az esetben a sudárvesszőt vagy lekötjük, vagy egy la posan nö vő elágazá sra vágj uk vissza, vag y ma gasabbra neveljük.

A további években viszonylag egyszerű és sematikus a ka rcsúorsó metszése. Tavasszal a k özponti tengelyről és a vázágakr ól 3-4 „ letermett” galylyat 3-4 cm-es cs onk meghagyásával eltávolítunk.

Ugyanennyi hajtást viszo nt a zö ldmunkák idején lekötözünk. A cs onkokból előtörő hajtások közül mindig csak eg yet hag yjunk meg, lehet őleg azt, amelyik a vízszinteshez közel áll.

Váza Főleg fényigényes gyümölcsfajokat (kajszi, őszibarack, dió, mandula) ajánlatos erre a formára alakítani, de bármelyik törzses gyümölcsfa kinevelhető vázának. Ehhez suhángot vagy a koronaformának megfelelő koronás oltványt telepítsünk.

A váza kialakí tásánál g yakran el követik azt a hib át, hog y a fa suda rát k orán kimetszi k, a fá t kikatlanozzák. Ezzel azt éri k el, hog y a vázágak középre záródnak, a fa nem lesz a f ormának megfelelően nyitott. A váza koronaforma sudarát csak akkor szabad kivágni, ha a vázágak má r megerősödve tartják a szögállásukat, ami lehet, hogy csak az ültetést követő negyedik-ötödik évben következik be! Azt is meg lehet valósí tani, hogy a sudarat alsóbb, jó állású gallyra metsszük vissza, és ez lesz 19. ábra a fa negyedik vázága.

A karcsúorsó hajlítgatásos Az e lső é vi met szés ta vasszal a k oronába metsudárnevelésének folyamata széssel kezdődik. A su hángot a t örzsmagasság fe(Forrás: Sipos, 2009) lett 6-8 rügy ráhagyással metsszük vissza. A nyári hajtásválogatás idején úgy válogassuk ki a hajtásoTavasszal, amikor a nedvkeringés megindult és kat, mintha koronás oltványt telepítettünk volna. a v esszők jó l hajlíthatok, a fák suda rát vag y eg yKoronás o ltvány es etén a t örzsmagasság felett máshoz, vagy pedig a másik fa támberendezéséhez válasszunk ki 3 da rab, a t érben a rányosan el hekötik közel vízszintesen. Addig hagyják így a suda- lyezkedő, eg yforma er ősségű, lehet őleg nem k örat, amíg a rajta kitört hajtások csúcsrügyben nem zeli rügyekből eredő vesszőt és a suda rat, a többit záródnak (r endszerint j únius k özepe). Ezu tán a távolítsuk el. A sudá rvesszőt ne metsszü k vissza! sudarat az előző mó don, de a mási k irányba haj- A vázágaknak kiszemelt vesszőket (hajtásokat) 60lítják át azért, hogy az als ó rész is t ermőrészekkel 70 fokos szögb en rögzítsük. A szép k oronaforma

A gyümölcsfák metszése

Sudárvisszametszés tavasszal A suda rat – nö vekedési er élyétől füg gően – f elére-kétharmadára met szik vissza. Az íg y metszet t sudárból a f első r észen er őteljes ha jtások f ognak kitörni, lej jebb r övidebbek, az als ó r ész p edig rendszerint felkopaszodik.

15

A gyümölcsfák metszése

kinevelése érdekében érdemes egy 2-2,5 m hosszú támkarót a fa mellé leverni. Ehhez fogjuk kikötni a törzset és a sudarat.

A második év tavaszán a vázágvesszőket erősségüktől függően felsőrügyes metszéssel vágjuk viszsza. Ha szü kséges, a suda rat a vázág vezérvesszők síkja fölött legalább 20-30 cm-rel metsszük vissza!

A sudár ne velésénél tartsuk b e a 2/3-os sza bályt!

Hajtásválogatáskor vezérnek mindig azokat hagyjuk meg, amelyek a legjobban tartják a dőlési szöget. A korona belseje felé törő hajtásokat ne távolítsuk el, inkább csípjük vissza levélkoszorúra.

A t ovábbi éve kben a k oronanevelés cél ja a vázágak kine velése és elágazta tása. Ez az úg ynevezett gal lérágak kine velésére, vala mint a vázágak egyszeri elágaztatására vonatkozik. Az els ő gal lérágakat a vázágakon 150-160 cm magasságban neveljük ki, a vázág elágaztatást pedig 2 m k örül kell végrehajtani. A sudarat az utolsó vázág felett a 4-5. évben távolítsuk el!

A váza koronaforma nevelése során néhány nagyon fontos tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet: – A vázágaka t nem sza bad k özel eg y p ontból elágaztatni, mer t k ésőbb a fa a t ermés sú lya alatt, szélnyomásra széthasadhat. Termő korban a hasadást úg y akadály ozhatjuk meg, hogy a vázágaka t er ős k ötözőanyaggal (m űanyag p ánt, vastagabb kábel vag y kötél) öszszekötjük.

– A hasadásra érzékeny fajok vagy fajták vázágvesszőit erőteljesebb visszametszéssel kell alakítani, csökkentve ezzel a lehasadás veszélyét.

– Az er ős nö vekedésű fa jok vag y fa jták v ezérvesszőit csak nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem kell visszavágni, mert a korona hamar elsűrűsödik (pl. Besztercei szilva) (20. ábra).

16

A TERMŐKORI METSZÉS FŐBB SZABÁLYAI, GYAKRAN ELKÖVETETT HIBÁK A t ermőkorú fák metszés éhez a k oronaalakító metszéssel szem ben nem nagyon lehet írásb eli útmutatást adni, mert ebben az időszak ban már a termőképesség minél hossza bb f enntartása a cél, és nem a k oronaszerkezet kialakí tása. Amenn yiben ismerjük a fajok termőrészeit, képződésük sajátosságait, vala mint a metszés k övetkezményeit, nem f ogunk alapvető metszési hib ákat el követni.

Ezek közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: A vesszőket nem szabad erőteljesen visszametszeni Az egyik leggyakoribb metszési hib a, hogy fajra való tekintet nélkül, egyformán metszik például az almá t, az őszibarackot és a szőlőt! A hiba oka valószínűleg abból adódik, hogy mind a szőlőt, mind az őszibarackot dombvidéken régebben jóformán a vál tócsapos és az egyvesszős metszési mó dszerekkel metszet ték. Ezzel nem is lenne baj. A gondok akkor kezdenek előjönni, amikor a t öbbi gyümölcsfaj fáit is ezzel a mó dszerrel metszik. Almatermésűeknél ez nag yon erőteljes hajtásnövekedéssel és egyben jelentős termésveszteséggel jár, a minőségi romlásról nem is beszélve.

A hosszú vesszőkön ezeknél a fa joknál kevés a termőrügy (lás d az alma termésűek t ermőrészei), majd a vesszők oldalrügyeiből képződő rövid termőrészeken keletkeznek, ha nem metszettük viszsza erősen a vesszőket (lásd a metszés hatása).

A fák magasságát nem az alakítás éveiben kell korlátozni A fák magasságá t, nö vekedési er élyét mindenek-

20. ábra A váza koronaalakítás első három éve (Forrás: Sipos, 2009)

Függőlegesen álló vesszőt is meg lehet hagyni Sokan a füg gőlegesen ál ló v esszőket szin te a utomatikusan kivágják a k oronából. Miért? Mert azt olvastam, hogy azokat nem szabad meghagyni. Ez a válasz nag yon g yakori, és r endszerint azo k követik el ezt a hib át, aki k nem ismeri k a t ermőrészeket.

Csonthéjasokon minden t ovábbi nél kül meghagyhatok a füg gőlegesen ál ló v esszők is, mer t azok eg yben a t ermővesszők. A t ermés ma jd lehúzza a vesszőt, ki fog hajolni a koronából. Ha nagyon nincs rá szükség, majd eltávolítjuk a következő évben, mint letermett gallyat (21. ábra).

Almatermésűeken is meg hagyhatok a füg gőlegesen álló vesszők, ha azo k csúcsán vegyesrügy van, mer t azo k t ermővesszők! Ál talában az er őteljesen nö vő, füg gőlegesen f eltörő vízha jtásokat, fattyúvesszőket kell kimetszeni a koronából, ha az mindenképpen indokolt! A gyengébbeket – ha van helyük – eg y-két é vig meg hagyhatjuk, majd eltávolítjuk, ha már letermettek.

21. ábra A meredeken feltörő vesszőket nem szabad visszavágni (Forrás: Sipos, 2009)

A vázágakat nem szabad felkopaszítani Arról a fá ról lehet lesze dni a legt öbb t ermést, amelynek vázágai szinte a törzstől a vázág csúcsáig termőgallyakkal vannak berakódva. Ezt úg y lehet elérni, hogy a metszést nem a vázág csúcsán kezdjük, ha nem a t övénél, és gal lyról gal lyra haladva végezzük a metszést, üg yelve a rra, hog y legalá bb 30-40 centiméterenként hagyjunk gallyat, azokon ugyanilyen tá volságban t ermővesszőket. N agyon elszomorítóan néz ki az a fa, amelyik nyelével földbeütött s öprűre has onlít. Alul kopasz, csak a k orona tetején vannak termőgallyak, termővesszők.

A METSZÉS ESZKÖZEI A k özismert mo ndás, miszerin t jó m unkához jó szerszám k ell, a metszési m unkáknál nag yon is igaz, hiszen sebeket ejtünk velük a növényeken. A metszéshez használ t eszk özök az idő k f olyamán fokozatosan fejlődtek, az egyszerű késtől az önjáró metszőkocsiig, kontúrmetszőgépekig. Az eszközöket feloszthatjuk kézi, kézzel működtetett gépi és erőgépről hajtott metszőgépekre.

Kézi metszőeszközök Egykezes metszőollók A leggyakrabban használt kézi metszőeszköz, ennek megfelelően nagyon sok típusa van. A metszőollók részeit a 22. ábra mutatja. Milyen a jó metszőolló?

– viszonylag könnyű, – nyelei illeszkednek a kéz formájához (jobbosbalos), – pengéje eltartó, – al katrészei (vág ópenge, tá masztópenge, n yelek) cserélhetők, – b iztonságosan és g yorsan n yitható-zárható egy kézzel, – a nyelek bevonata nehezen kopó, csúszásmentes műanyag, – megerőltetés nélkül lehet vele legfeljebb 1,5-2 cm átmérőjű vesszőket, gallyakat átvágni.

Az már megszokás dolga, hogy a külső nyél foroge vagy sem. Van, aki a forgó nyelűt kedveli, van, aki a merev nyelűt. A forgó nyelűvel könnyebb vágni, a merev nyelűvel vastagabb részeket lehet átvágni.

22. ábra A metszőolló részei (Forrás: Sipos, 2009)

A korszerű metszés elen gedhetetlen r észe a metszőeszközök idő nkénti f ertőtlenítése, a k órokozók nag y részét ug yanis nag yon jó l lehet t erjeszteni metszésk or. Ebb ől a szem pontból talá n legveszélyesebb az alma termésűeket pusztító tűzelhalás (Erwinia a mylovora). A fertőtlenítés t örténhet k lórtartalmú v egyszerekkel, b enzinnel, de a p erzselés sem ismeretlen (p éldául metszés k özben ö ngyújtó lá ngjával). A r ozsdamentes p engék jobban el lenállnak a v egyszereknek, k önnyebben is tisztí thatók, viszo nt k evésbé el tartók. A

A gyümölcsfák metszése

előtt az ala ny határozza meg. Amenn yiben növényünk t úl er őteljesen f ejlődik, ak kor csak a legszükségesebb mértékben metsszük, lehetőleg nyár végén.

A fa magasságát ráérünk 8-10 év múlva beállítani, a sudár vagy vastagabb gallyak eltávolításával.

17

rozsdamentes bevonatok közül pedig az olcsóbbak (pl. teflon) nem kellően kopásállók.

Az ollók a működési elvük alapján többfélék lehetnek, nálunk a legelterjedtebb a mellévágó olló.

Gyakori k érdés, hog y mek kora leg yen a metszőolló? A metszőollók méretét a teljes hosszukkal jellemzik. A legt öbbet használ t o llók hossza 1822 cm k özött változik, persze vannak kisebbek és nagyob bak is.

A személyre szabott ollóméret viszonylag könynyen meghatározható. A teljesen kinyitott ollót tenyerünkbe fektetjük úgy, hogy az o lló belső nyele legfeljebb 1-2 cm-rel lógjon ki tenyerünkből. Ha a mutatóujjunk behajlított első ujjpercével be tudjuk fogni a külső nyelet, akkor jó a méret (23. ábra).

A gyümölcsfák metszése

23. ábra A kéz nagyságához kiválasztott metszőolló mérete (Forrás: Sipos, 2009)

18

Kétkezes (ágvágó) metszőollók A vastagabb, 2-4 cm átmérőjű fás részek levágására alkalmas eszközök (24. ábra). A vágás megkönynyítésére különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak. A pengék mellévágó (nyíró) vagy rávágó rendszerben m űködnek, a rá vágok jobb an el terjedtek. Szárhosszuk 60-100 cm között változik, de vannak teleszkópos kivitelűek is.

Az ágvágó ollók nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezér t nem mindeg y, hog y há ny é vig szo lgálják gazdájukat. Vannak nagyon rövid életűek és szinte életre szólóak, ami természetesen az á rukban is kifejezésre jut.

Milyen tulajdonságok szerint döntsük el, hog y melyik ág vágó o llót vásá roljuk meg? N éhány szempont: – lehetőleg minél könnyebb legyen, – hosszabb ollóval könnyebb a vastagabb részek levágása, – kis n yélnyílásnál nag y leg yen a p engék közti távolság, – cserélhető legyen mindkét penge.

Nagyon kellemetlen és fájdalmas, ha vágáskor a nye-

lek annyira közel kerülnek egymáshoz, hogy ökleink összeverődnek. Emiatt ajánlott vásárláskor kipróbálni a nyelek rugalmasságát, szilárdságát. Teljes erőből nyomjuk össze a nyeleket, és ha ökleink nagyon közel k erülnek eg ymáshoz va gy össze érnek, inká bb vegyük meg a drágá bbat (van olyan nagyjából 1 kg tömegű, alumíniumnyelű ágvágó olló, aminek nyeleit nagyon erős férfiak sem tudják összenyomni).

24. ábra Ágvágó olló

Fűrészek A r égebbi, metszéss el f oglalkozó szakírás ok t öbb fűrésztípust leír tak – p engeforma, n yél, f ogazat szerint. M ára má r kialak ultak a metszés hez legjobban igazodó típusok, ennek ellenére több olyan is forgalomban van, amelyek fűrészelésre igen, de metszéshez nem igazán használhatók. A fejlődés a pengék minős égében, f ogazásában és éle zésében mutatkozik meg leginkább.

Kiválasztási szempontok: – keret nélküli, úgynevezett kardpengést, – jó pengeminőségű, húzásra vágó típust, – a penge ne legyen hosszabb 25-30 cm-nél, – a n yél k ézbe i llő, lehet őleg csúszásmen tes legyen.

Nagyon hasznos, ha a fűr ész össze csukható vag y tokkal rendelkezik. Az ilyeneket nem kell a földre letenni, a t okosok övön vis elhetők, az össze csukhatók zs ebben is ho rdozhatók, de aká r t okban is tartha tók (25. ábra).

25. ábra Övre fűzhető tokos fűrész

A fűrész legfontosabb része a p enge. A jó minőségű fűrészek pengéjén nyíl jelzi a vágás irányát.

Ez azér t fontos, mer t az o da-vissza vágók p engéi vastagabbak, mer evebbek, min t az eg y irá nyba (húzásra) vágóké. A f ogak úgy vannak kialakítva, hogy a fűr észpor k önnyen el távozzon k özülük, végső élezésük rendszerint lézersugárral történik.

Megvétel előtt végezzük el a p engehajlítás próbáját. Csak azt ér demes megvenni, aminek meghajlított p engéje elengedéskor vi llámgyorsan eredeti állapotába pattan vissza. Az, a melyik meghajlítva marad, gyenge, nem érdemes megvenni.