Légy Te is Magvetõ!
Erdélyi Magvetõk Közösségi Hálózata a mezõgazdasági sokféleség fenntartása érdekében
Szerzõ: Pakot Mónika Társszerzõ: Ferencz Lehel Kiadó: Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Felelõs kiadó: Orbán Árpád (arpad.orban@civitas.ro) Tördelõszerkesztés: DTP Stúdió Szöveggondozó: Szabó Attila A kiadvány a Hagyományos magok – a biodiverzitás megõrzésének kulcsa elnevezésû projekt keretében készült, melyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért valósít meg. www.magvetok.ro, www.civitas.ro © CIVITAS ALAPÍTVÁNY A POLGÁRI TÁRSADALOMÉRT, 2016. április
2
Légy Te is Magvetõ! Kedves Magvetõ társunk! Napjainkban gyakran szembesülünk a felgyorsult társadalmi, gazdasági és környezeti változásokkal és alig tudatosul bennünk, hogy a sodródás során milyen gyorsan elveszítjük természeti kincseinket, régi tájfajtáinkat. Pedig ez a kulturális örökség olyan értékkel rendelkezik, ami ma különösen szükségszerû az emberiség táplálkozásában. Hiszen saját kiskertekben való termesztésük során olyan megbízható élelemhez juthatunk, ami elengedhetetlen egészségünk megõrzése érdekében. Ezek a tájfajták olyan környezetben alakultak ki, ahol az ipari mezõgazdaság nem tudott teret hódítani, ezért a magokban rejlõ információk számos gazdaember tudását, munkájának eredményét hordozzák magukban. Úgy kell rájuk tekinteni, mint egy régió kulturális kincsére, amit óvni és éltetni kell. Nem véletlen, hogy Ausztriában a tájfajta magok fölkerültek az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Azért, hogy a mi örökségünk is megmaradjon és elérhetõ legyen a következõ generáció számára is, olyan elkötelezett emberekre van szükségünk, akik vállalják ezeknek a tájfajta magoknak a fenntartását és szaporítását. Az Erdélyi Magvetõk Hálózata ezt a célt kívánja szolgálni. Jelen kiadvány sûrítve olyan útbaigazítást ad, aminek a segítségével bárki bekapcsolódhat a magok megõrzésébe és szaporításába. Milyen alapokra épül ez a hálózati kezdeményezés? 2014 tavaszán a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a Hagyományos magok – a biodiverzitás megõrzésének kulcsa elnevezésû projektet annak érdekében indította el, hogy megmentse az Erdélyben még megtalálható tájfajta zöldségeket. A kezdeményezés több pillérre épül. Elsõként feltérképeztük és elkezdtük összegyûjteni a fellelhetõ tájfajtákat, majd leírást készítettünk róluk. 2015-ben pedig két kísérleti kertben felszaporítottuk ezeket a magokat és 2016-ban magbörzéket szerveztünk, ahol szétosztottuk a magokat. Ezzel párhuzamosan szakmai képzéseket szerveztünk és egy könyvet adtunk ki arról, hogy hogyan lehet a hagyományos fajtákat természetes úton termeszteni és a magokat megmenteni. Azért, hogy az elkezdett munkát tovább folytathassuk, olyan elkötelezett személyekre van szükségünk, akik szeretnének bekapcsolódni ebbe a mozgalomba és vállalják saját kertjükben egy-egy fajta megmentését. Pakot Mónika projektvezetõ
3
Miért fontos a tájfajták termesztése? Aggasztó világadatok: • Az elmúlt száz évben a mezõgazdaságban használt növényfajták változatosságának 75%-át elveszítettük. • A haszonállat fajták 30%-át kipusztulás veszélyezteti. Eddig 690 ismert haszonállatfajta halt ki a világon. • A világélelmezés 75%-át csupán 12 növény- és 5 állatfaj adja. A 250-300 ezer ehetõ növényfaj csupán 4%-át használja az emberiség. • 4 faj (rizs, kukorica, búza, burgonya) adja az emberiség növényi táplálékának több mint 60%-át. • A fajtaszám csökkenése és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését teszi sebezhetõvé. A változatos genetikai erõforrások megõrzése fontos, mert: • biztosítják az agrár-ökoszisztémák stabilitását, • elengedhetetlenek az élelmezés és élelmiszerbiztonság megteremtéséhez, • segítik a változó körülményekhez való alkalmazkodást, • nemesítéshez, tenyésztéshez biztosítanak kiindulási alapanyagot és génforrást, • nélkülözhetetlenek a biológiai növényvédelemhez, • egyedi, tájegységre jellemzõ helyi termékek elõállítását teszik lehetõvé, • táj- és ökológiai gazdálkodáshoz ideális választékot biztosítanak. Forrás: http://www.fao.org
4
Románia és a mezõgazdasági sokféleség Románia mezõgazdasági területe közel 15 millió hektár, ez az ország területének 61%-a. Ebbõl 9,4 millió hektár szántóföld, a többi pedig gyepterület. A romániai GDP 6%-át mezõgazdaság biztosítja, a munkaképes lakosság 13%-a mezõgazdaságban dolgozik. Ha a mezõgazdaságban foglalkoztatottak számát tekintjük, Románia a második helyet foglalja el az Európai Unióban. 2015-ben 1,3 millió személy dolgozott alkalmazotti jogviszonyban vagy kistermelõként a mezõgazdaságban. Az elsõ helyezett Lengyelország 1,9 millió mezõgazdásszal, a dobogó harmadik fokán pedig Olaszország áll 1,1 millióval. Ha megnézzük a romániai statisztikát, azt látjuk, hogy míg 2005-ben 2,5 millióan dolgoztak mezõgazdaságban, ez a szám 2015 végére visszaesett 1,3 millióra. Ezek az értékek azt mutatják, hogy az utóbbi 10 év alatt szinte felére csökkent a mezõgazdaságban dolgozók száma. Ez a visszaesés az EU-csatlakozás után erõsödött fel, amikor a lakosság egy része, ezen belül a mezõgazdaságban dolgozók is külföldre mentek munkát vállalni. Egy másik oka az agráriumban foglalkoztatottak száma csökkenésének, hogy külföldi befektetõk vásárolták fel a földeket, akik a területeken ipari mezõgazdaságot folytatnak, kiiktatva a személyek foglalkoztatottságát. Ugyanakkor a családi gazdaságok száma is folytonosan csökken, mert a támogatási rendszerek a tagosítást és a mezõgazdaság iparosítását szorgalmazzák. Napjainkban már csak 2 millió családi gazdaság van Romániában, amelyek 1 ha alatti területet mûvelnek meg, de ez a szám is csökkenõben van. Az Erdélyi Magvetõ Hálózat mûködése Az Erdélyi Magvetõk Hálózata a tájfajták megõrzése érdekében jött létre. Mint civil szervezõdés célja a tájfajta magoknak mint közvagyonnak a megõrzése és továbbadása, nem pedig a magokon keresztüli kereskedés és pénzszerzés. A tájfajták megmentéséért és fejlesztéséért nem elegendõ, ha csak egy szervezet tevékenykedik, sok kézre és kertre van szükség. Ezért az alapítvány ingyen oszt szét magokat olyan érdekelt személyeknek, akik maguk is vállalják a saját kertjükben történõ termesztést és magszaporítást. Így a tájfajtákat különbözõ helyeken ültetjük el és szaporítjuk, esélyt adva a tájhoz való alkalmazkodásukhoz és ellenálló képességük növekedéséhez. Az ingyenes hozzáférés és ingyenes továbbadása a magoknak alapfeltétele a növényi sokszínûség megõrzésének! Ezért a hálózatban részt vevõ szervezetek és személyek nem kezelhetik tulajdonjogként a vetõmagokat. Ennek értelmében azok a magánszemélyek és szervezetek juthatnak vetõmaghoz, amelyek a következõ feltételeknek tesznek eleget: a kedvezményezett vállalja, hogy a kapott genetikai sajátosságokkal bíró magokra nem tart szellemi tulajdonjogot, ha szándékában áll a kapott vetõmagokkal kereskedelmi termesztést vagy kutatást végezni, kötelezõ a Civitas Alapítvánnyal ezt tudatnia,
5
ha a hálózatban kapott vetõmagokkal kapcsolatosan valamilyen kutatás vagy kiadvány születik, fontos, hogy a vetõmagok eredete föl legyen tüntetve, ha vetõmagot adunk tovább egy harmadik személynek, fontos a felsorolt elkötelezõdést tudatni és csak ezt követõen továbbadni. Magánszemélyként felkínálhatom-e a magokat másoknak? A magmentõ hálózatban részt vevõ magánszemélyek olyan elkötelezett egyének, akik a ritka tájfajta növények megmentéséért és azok terjesztéséért küzdenek. Az általuk megmentett fajták magjait felkínálhatják a hálózaton belül, de nem kereskedelmi célból. Csak a postai költség megtérítésére kérhetnek pénzt. Hogyan lehet maghoz jutni? A Civitas Alapítvány rendszeresen szervez magbörzéket, ahol a magokat szétosztják. Errõl a sajtón keresztül, az Erdélyi Magvetõk Facebook-oldalán vagy pedig a www.magvetok.ro weboldalon lehet tudomást szerezni. Hosszú távon az alapítvány szándékában áll a tájfajta magok postán keresztül történõ szétosztása is. Ebben az esetben megkérjük az érdekelteket, hogy fajtánként csak egy adagot rendeljenek, amit majd saját maguk felszaporíthatnak és továbbadhatnak. Egy személy egyszerre több tájfajtát is rendelhet, ha vállalja annak a szaporítását és a magok visszaküldését az alapítvány által létrehozott magtárba. A fent megnevezett kötelezettségek a szabad tájfajta magok fenntartása végett szükségszerûek és kötelezõek! Zöldségtermesztési tippek Mielõtt elvetjük a magokat, a következõ javaslatokat érdemes betartani a vetõmagok kezelése érdekében: • minden kerti virág és zöldség magjainak jót tesz, ha vetés elõtt gyógynövénykeverék-fõzetben áztatjuk, • a gyógynövény-forrázatban elõáztatott magok nemcsak gyorsabban csíráznak, hanem erõteljesebben nõnek és egészségesebben fejlõdnek, • áztatás során könnyen eltávolíthatjuk a felszínen úszó sérülteket és csíraképteleneket, míg az egészségesek az edény alján maradnak, • áztatás után a nedves magokat konyhai törlõpapíron vagy pamutruhán szárítsuk, majd egy napon belül vessük el, mert hamar beindul a csírázás! A zöldségek társítása Mivel a kerti zöldségeknek különbözõ trágya- és vízigényük, illetve vegetálási módjuk van, egymás mellé kerülve egymást negatívan vagy kedvezõen befolyásolhatják. Egyes növények olyan rovarokat vonzanak, amelyek parazitákkal táplálkoznak, ezért igazoltan jó õket azon növények mellé ültetni, amelyeket ezek a kártevõk károsíthatnak.
6
Hová ültessük a zöldséget? Zöldség Csípõs paprika Sütõtök Burgonya Uborka Eper Hagyma Cikória Fõzõtök Futóbab Fehérbab
Napraforgó Karalábé
Mellé Borsó Kukorica, retek Fehérbab, káposzta, kukorica, padlizsán (mint csapda), borsó Fehérbab, káposzta, kukorica, saláta, borsó, retek, napraforgó Fehérbab, saláta (a barázdákba), hagyma, borsó, spenót Cékla, káposzta, sárgarépa, korai saláta (a földbe), póréhagyma, eper, paradicsom Borsó Kukorica Sárgarépa, kukorica, borsó A legtöbb zöldség, fõleg a cékla, káposzta, sárgarépa, karalábé, kukorica, uborka, padlizsán, póréhagyma, borsó, burgonya, eper, retek Uborka Fehérbab, saláta, póréhagyma, karalábé, uborka, hagyma (a jó földbe), spenót, eper
Távol ettõl Burgonya Uborka, sütõtök, málna, fõzõtök, napraforgó, paradicsom Burgonya Káposzta
Burgonya Cékla, káposzta, hagyma
Futóbab és burgonya
Borsó
Bab, sárgarépa, cikória, kukorica, uborka, korai burgonya, Késõi burgonya, hagyma padlizsán, retek, spenót, eper, csípõs paprika
Sárgarépa
Saláta, fehérbab, póréhagyma, hagyma, borsó, futóbab, retek, paradicsom
7
Tarlórépa Kukorica Póréhagyma Retek
Borsó Cékla, fehérbab, fõzõtök, korai burgonya, borsó Cékla, fehérbab, karalábé, zeller, hagyma A legtöbb zöldség, fõleg a fehérbab, sárgarépa, fõzõtök, fodros saláta, pasztinák, borsó, spenót, cékla Paradicsom Spárga, káposzta, zeller, ribizli, hagyma Sárgabarack, burgonya, karalábé Saláta Sárgarépa, retek (a sárgarépa, a retek és a saláta nagyon összeillenek), káposzta Cékla Fehérbab, káposzta, kukorica, póréhagyma, hagyma, retek Futóbab Spenót Saláta, borsó, retek, eper Spárga Paradicsom Zeller Fehérbab, póréhagyma, káposzta, karfiol, paradicsom Padlizsán Fehérbab, borsó, burgonya Káposzta (brokkoli, kelbimbó, Cékla, fehérbab, zeller, uborka, saláta, hagyma, burgonya, Futóbab, eper karfiol, kelkáposzta, karalábé) paradicsom Málna Szeder, burgonya
8
Kártevõk elleni védekezés Az alábbiakban olyan készítményeket mutatunk be, amelyek segítségével hatékonyan tudunk védekezni a kártevõk ellen. Preparátum Csalánlé
Gilisztaûzõ varádics Bodzahajtás-fõzet
Fehérürömlé
Feketeürömlé
Kamillalé
Paradicsomlé
Receptúra 0,5 kg frissen szedett csalánt 5 liter vízben áztatunk, 24 órán át állni hagyjuk, és hígítatlan formában permetezzük ki a levelekre. 0,5 kg nyers gilisztaûzõ varádicsot 48 órán keresztül áztassunk 5 liter vízben. Kb. 40 g bodzahajtást 10 liter esõvízben 20-30 percig fõzzünk lassú tûzön, míg a színe sötétre nem vált. Ha kihûlt, 10 liter esõvízzel hígítva permetezzük. 0,5 kg friss vagy 150-200 g szárított szárat 5 l esõvízben 2-3 óráig áztatunk, majd 20-30 percig lassan fõzünk. A kész oldatot 5 liter esõvízzel hígítjuk. 0,5 kg friss vagy 150-200 g szárított szárat 5 l esõvízben 2-3 óráig áztatunk, majd 20-30 percig lassan fõzünk. A kész oldatot 5 liter esõvízzel hígítjuk. Egy jó marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, szûrés után ötszörös hígításban kannával öntözzük a növényekre. Egészséges növény szárát, levelét, bogyókat vízzel felöntünk, hogy ellepje, fél órát lassú tûzön fõzzük, a vizet pótoljuk 10 literig, 40 g káliszappant reszelünk hozzá a tapadás fokozására.
9
Hatáskör Levéltetvek ellen
Takácsatka ellen A káposztalepke hernyója ellen használható Atkák ellen Földibolha ellen hatásos
Földibolha ellen hatásos
Zöld levéltetvek ellen
Rágó kártevõk, levéltetvek, atkák, káposztalepke hernyója ellen használjuk
Tárkonylé
Páfrány Fahamu Rebarbaralé Begónialé Ricinuspor Borsforrázat Kenõszappanoldat Koriander-infúzió Vérehulló fecskefû Csípõspaprika-lé
0,5 kg friss vagy 150-200 g szárított szárat 5 l esõvízben 2-3 óráig áztatunk, majd 20-30 percig lassan fõzünk. A kész oldatot 5 liter esõvízzel hígítjuk. 0,5 kg páfrányt 5 liter vízben egy hétig áztatunk, majd a kapott egyveleget 10% koncentrációban használjuk. Vékony rétegben a levélfelületre kiszórva. 0,5 kg rebarbaralevelet és szárat 10 liter vízben áztatunk 48 órán keresztül, majd 20% koncentrációban használjuk. 200 g begónialevelet áztatunk 24 órán keresztül, majd teljes koncentrációban használjuk. Kiszórva a talajra. 100 g õrölt borsot beleteszünk 5 liter felforrt vízbe, fél órára állni hagyjuk, majd leszûrjük. 20 dkg háziszappant 10 liter vízben feloldunk, hígítás nélkül használjuk. 0,5 kg koriander herbát beleteszünk 10 liter vízbe, majd fél óra múlva leszûrjük, teljes koncentrációban használjuk. 0,5 kg vérehulló fecskefüvet 5 liter vízben áztatunk 48 órán keresztül, majd hígítás nélkül használjuk. 3 db közepes méretû csípõs paprikát feldarabolunk és 2 liter vízben ázni hagyunk, majd leszûrve használjuk.
10
Földibolha ellen hatásos
Levéltetvek ellen Földibolha ellen hatásos Levéltetvek ellen Csigák ellen Távol tartja a rágcsálókat és a vakondokat Rovarok ellen Levéltetvek, pajzstetvek, szívó kártevõk ellen Burgonyabogár ellen Hangyák távoltartása, hangyabolyba adagolva Földibolha ellen Levéltetvek ellen
Gombásodást fékezõ preparátumok Preparátum Fokhagymalé
Kamillaforrázat Tejes permet Zsurlólé Snidlinglé Bórax koktél
Tormalé Bordói lé
Alapi kén
Receptúra 2-3 kg külsõ pikkelylevelet (belemehet a vöröshagyma burka és tisztítási hulladéka is) 10 liter esõvízben áztatunk. 8 napi erjesztés után szûrjük, hígítása 10-szeres. 0,5 kg kamillavirágzatot leforrázunk 5 liter vízzel, majd ezt teljes koncentrációban használjuk. 4 liter tejet 2 liter vízzel keverjünk össze. 0,5 kg nyers zsurlót 15 percen keresztül fõzzünk 5 liter vízben. 250 g metélõhagymát leforrázunk 5 liter vízzel, majd fél óra elteltével leszûrjük, a kapott oldattal permetezünk. Egy evõkanál cinezésre használt bóraxot keverünk össze ugyanannyi cukorral, hangyabolyra, illetve vonulási útvonalukra szórjuk. 0,5 kg nyers tormalevelet 10 liter vízben, fél órán keresztül áztatunk, majd teljes koncentrációban használjuk. 100 g réz-szulfátot (CuSO4) és 80 g kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2) 5-5 liter vízben feloldunk, majd a két oldatot összevegyítjük. Alapelv: „Rezesbanda a meszes gödörbe“. Por formájában szórjuk a növényre.
11
Hatáskör Gombás betegségek ellen
Lisztharmat és peronoszpóra ellen Palántadõlés ellen Lisztharmat ellen Különféle vész, rozsdagomba, illetve szürkepenész ellen Hangyák ellen
Szürkepenész ellen Gombás betegségek ellen
Peronoszpóra és szürkepenész ellen
Baktérium felszaporodást akadályozó preparátumok Preparátum Fokhagymalé
Tejes permetlé
Receptúra 2-3 kg külsõ pikkelylevelet (belemehet a vöröshagyma burka és tisztítási hulladéka is) 10 liter esõvízben áztatunk. 8 napi erjesztés után szûrjük, hígítása 10-szeres. 1 kg száraz varádicsvirágot összemorzsolunk, majd 5 liter esõvízben 3-5 napig áztatjuk. Háromszoros (15 liter) mennyiségû vízzel hígítjuk szûrés után. A varádicslé után 1%-os konyhasóoldattal (100 liter víz/1 kg konyhasó) permetezzünk. 2 liter tejet, lehetõleg forrázatlant, 8 liter vízben hígítunk fel.
Ecetes lé
100 ml ecetet feloldunk 5 liter vízben.
Gilisztaûzõ varádicslé
12
Hatáskör Baktériumos fertõzések ellen
A burgonya és paradicsom baktériumos betegsége ellen
A burgonya és paradicsom baktériumos betegsége ellen Baktériumos fertõzés ellen
Magfogási praktikák Az egyes tájfajta zöldségek termesztésérõl és megmentésérõl részletes információ a www.magvetok.ro weboldalon található vagy pedig az alapítvány által kiadott Útmutató a hagyományos zöldségfajták megmentéséhez címû könyvben, amely megtalálható a Civitas Alapítvány székhelyén, Székelyudvarhelyen, a Solymossy utca 29. szám alatt. Magfogási útmutató Magyar és latin név
Bab (Phaseolus vulgaris)
Életciklus
Megporzás módja
Izolációs Minimális távolság egyedszám fajtánként Egyéves Öntermékeny, ritkán 5-10 m 10-15 rovarmegporzás növény
Borsó (Pisum sativum)
Egyéves Öntermékeny
2-5 m
Burgonya (Solanum tuberosum)
Egyéves Vegetatívan szaporítjuk, nincs jelentõsége Egyéves Öntermékeny
nincs jelentõsége 1m
Búza, Tönkölybúza, Alakor, Zab, Árpa (Triticum aestivum, T. aestivum ssp. speltum, T. monococcum, Avena sativa, Hordeum vulgare) Cékla/Mángold (Beta vulgaris)
Kétéves
10-15 növény 25-30 gumó 1 m2
Keresztbe- 200 m porzódik, szélmegporzás
13
CsíráTovábbi információk zó-képesség 3-4 év A tûzbab (Ph. coccineus), holdbab (Ph. lunatus) és méteresbab (Vigna unguiculata) esetében viszont 150 méteres izolációs távolságot kell tartani, mert az egyes fajokon belül a fajták összekeresztezõdnek. 3-4 év 4-6 hónap 5-6 év
10 3-5 év növény
Cukkini/Fõzõtök/Olajtök/ Patisszon (Cucurbita pepo) Fokhagyma (Allium sativum)
Egyéves Keresztbeporzódik, rovarmegporzás Egyéves Vegetatívan szaporítjuk, nincs jelentõsége Görögdinnye (Citrullus lanatus) Egyéves Keresztbeporzódik, rovarmegporzás Hagyma (Allium cepa) Kétéves Keresztbeporzódik, rovarmegporzás Káposzta/Karalábé/Brokkoli Kétéves Keresztbeporzódik, (Brassica oleracea) rovarmegporzás Kukorica (Zea mays) Egyéves Keresztbeporzódik, szélmegporzás Mák (Papaver somniferum) Egyéves Öntermékeny, hajlamos a rovarok általi keresztbeporzódásra Napraforgó (Helianthus Egyéves Keresztbeporzódik, annuus) rovarmegporzás Padlizsán (Solanum melonEgyéves Öntermékeny, hajlagena) mos a rovarok általi keresztbeporzódásra Paprika (Capsicum annuum, C. Egyéves Öntermékeny, frutescens, C. Baccatum) hajlamos a rovarok általi keresztbeporzódásra
250 m
6-12 növény 5 gumó
4-5 év
6-12 növény 150 m 15-20 növény 150 m 10-15 növény 400-500 100-200 m növény 150 m 1 m2
5-6 év
nincs jelentõsége 150 m
6-8 Léghagymácskáról szaporítva kétévesként kezeljük hónap
2 év 5 év 3-4 év 2-3 év
200-250 m 100 m
10-15 növény 6-12 növény
5-6 év
30 m
6-12 növény
3-4 év
14
5-7 év
A káposztafélék többsége a virágok termékenyüléséhez hûvös, párás idõjárást igényel, ennek biztosítása hazai viszonyok között nem könnyû
Paradicsom (Lycopersicon esculentum)
Retek (Raphanus sativus)
Egyéves Öntermékeny, hajlamos a rovarok általi keresztbeporzódásra Egyéves vagy kétéves
Rozs (Secale cereale)
Egyéves
Saláta (Lactuca sativa)
Egyéves
Sárgarépa (Daucus carota)
Kétéves
Sóska (Rumex spp.)
Évelõ
Spenót (Spinacea oleracea)
Egyéves
Sütõtök (Cucurbita maxima, C. Egyéves Moschata) Uborka (Cucumis sativus) Egyéves
3-12 m, fajtától függõen
6-12 növény
Keresztbe- 150 m porzódik, rovarmegporzás Keresztbeporzódik, 300 m 1 m2 szélmegporzás Öntermékeny, ritkán 2-5 m 10 növény keresztbeporzódik Keresztbeporzódik, 100-150 30 növény rovarmegporzás m Keresztbeporzódik, 150 m 5-10 rovarmegporzás növény Keresztbeporzódik, 200 m 25-30 szélmegporzás növény Keresztbeporzódik, 250 m 6-12 nörovarmegporzás vény Keresztbeporzódik, 150 m 6-12 nörovarmegporzás vény
5-10 év
15-20 5-6 év
5-6 év 4-5 év 3-5 év A petrezselyem, paszternák és zeller is hasonlóan viselkedik 2-3 év 3-4 év 3-4 év 4-5 év Az uborkánál leírtak a sárgadinnyére is érvényesek. Az uborka a sárgadinnyével összekeresztezõdik, ezért az izolációs távolságot közöttük is meg kell tartani
Forrás: http://www.maghaz.hu
15
Az EGT 2009–2014 közötti idõszakra vonatkozó támogatásából finanszírozott projekt, a Civil Támogatási Alap Romániában program keretén belül. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az EGT 2009-2014 hivatalos álláspontját. Az EGT és a norvég támogatásokkal kapcsolatos hivatalos információk megtalálhatók a www.eeagrants.org honlapon. www.magvetok.ro, www.civitas.ro ISBN 978-606-8599-25-0