Szentendrei Kurir 2010. május by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD

POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2010/MÁJUS • ÁRA 150 Ft

Minden nõ öltözködhet vonzóan

Keresztek nyomában Szentendrén

…Szél söpri a port… Tamás Mária festõmûvész

Az Esõrõl és a

Szívrõl Exkluzív interjú:

Patkó Béla

KIKI

„Egy vagyok közülük”

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak!

-F , 0 9

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból

Kedves Olvasónk!

Divat

12-13

Egészség

14-15

Exkluzív interjú 16-17

20-21

Irodalom

Szemtõl szemben

Portré

Mûvészrovat

ÖR

KÉR

Ügyvéd válaszol

Várom továbbra is leveleiket: nagy@szentendreikurir.hu e-mail vagy a szerkesztõség címén. Szívélyes üdvözlettel: Nagy Erzsébet fõszerkesztõ

Gazdaság

DÉ

4-9

Innen-onnan

A Mária Rádiót hallgattam, ahol éppen az édesanyákat köszöntötték. Meghatódtam Sinkovits Imre által mondott szép versen. Elgondolkoztam az fölött, hogy valóban mit is jelent nekem az édesanyám! Sajnos már tíz éve is annak, hogy nincs itt közöttünk, de alig múlik el nap, vagy hét, hogy ne jutna az eszembe. Kitörölhetetlen nyomott hagyott az életemben. Halálával megszûnt az én gyermekségem. De vajon én mit jelenthetek az saját gyermekeimnek. Ön elgondolkozott már ezen? Amit a menyeimnek tanácsolni szoktam, hogy otthon a férjét „sütemény szaggal” várja, vagyis „jó illattal”. Teremtsen igazi otthont! Mikor a párja haza ér, azt érezze, hogy „itthon vagyok”. Jó itthon lenni! Ezt kívánom minden Olvasónknak, hogy legyen békességük, mikor belépnek a saját lakásukba. Vannak azonban édesanya után vágyakozók is. Rendszeresen hozunk ki egy árvaházból 6-8 gyereket, ilyenkor érezzük, csak, hogy tud naponta sérülni és hogyan lesz minden nemû jó ellátás ellenére egyre sérültebb a gyermekek lelke. Egy kisﬁú kérdései így hangzottak: „Ez a te gyereked?” „Tényleg?” „De igazán a tiéd?” „És hazaviszed minden nap?” Juliusban szeretnénk a Szentendrei-szigetre hozni õket, talán megszánja a gyerekeket néhány lovarda tulajdonos…. és néhány szép napot ajándékoz nekik.

Mit szeret Ön az édesanyjában? A Szentendrei Kurír munkatársainak vallomásai:

26-27

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek Gazdaság

Mûvészet Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu Szûts Veronika közgazdász veronika.szuts@taxart.hu Szük Norbert; szuk.norbert@gmail.com 30 302 1241 Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

D. Gábor: Azt, hogy összetartja a családot.

G.Timi: Lehet, hogy ez Önnek furcsa, de azt, hogy szerethetõ és azt, hogy szeret engem!

Sz. Erika: Azt, hogy az én anyukám. És olyan az én anyukám, hogy kedves, aranyos, türelmes és a nap 24 órájában számíthatok rá. Ha megismerné az édesanyámat, Ön is láthatná, hogy õ egy galamblelkû, nem beszél csúnyán, minket is mindig a szép beszédre buzdít.

G.Gusztáv: Azt, hogy õ CSAK az enyém! És ez számomra a minden. D.Tibor: Az édesanyámat szeretem benne! S. István: Azt, hogy édesanyám volt! B.Attila: Azt, hogy mindig számíthatok rá.

Innen-onnan Szentendrei mûvészek Belgiumban Az 1000 éves Szentendre rendezvénysorozat kiemelt programja, a Szentendrei Régi Mûvésztelepen megrendezett kiállítás sikerére való tekintettel nyílt lehetõség az anyag belgiumi bemutatására. „1000 éves Szentendre, a festõk városa – Tervuren és Szentendre, két élõ mûvésztelep” címmel Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnökének védnökségével március 24-én nyílt kiállítás a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben.

Parais Simon, Josse Coudré, dr. Dietz Ferenc, Szakács Imre,

Parais Simon Szakács Imre, dr. Dietz Ferenc, Josse Coudré,

Dr. Benno W.K. Risch, Josse Coudré, dr. Dietz Ferenc, Szakács Imre, Jan Verhulst

A kiállítást dr. Dietz Ferenc polgármester nyitotta meg, kurátora Szakács Imre festõmûvész, az Európai Mûvésztelepek Szövetségének alelnöke volt. A megnyitó után kerekasztal-beszélgetést tartottak a mûvésztelepek jelentõségérõl mind a múlt, mind a jelen Európájának képzõmûvészeti életében. A magyar delegáció megbeszélést folytatott a két nagy mûvészeti múlttal rendelkezõ város együttmûködésérõl és az ebben rejlõ lehetõségekrõl Tervuren polgármesterével, Bruno Eulaerts, a tervureni Mûvészeti Tanács elnökével, Jan Verhulst, valamint az Európai Mûvésztelepek Szövetségének fõtitkárával, dr. Benno W. K. Risch urakkal. A kiállítást követõen Szentendre polgármestere és dr. Reményi Krisztina, a Brüszszeli Magyar Kulturális Intézet igazgatója egyeztetett a szentendrei mûvészek brüsszeli bemutatkozási lehetõségeirõl.

tájképfestõt késztetett arra, hogy kövessék a 17. századi mestereik nyomát, és letelepedjenek a faluban (egészen 1860-ig). Hamarosan szabad festõiskolaként ismerték el õket, mely a francia barbizoni iskola stílusát követte. Három sikeres generáció következett egymás után egészen 1914-ig. Szembeszálltak a kor és az akadémia által meghatározott szigorú szabályokkal, és csak a természetet ismerték el egyetlen mesterüknek. Fõleg a soignes-i erdõt, a közelben lévõ Voer-völgyet, valamint a környezõ földeket és mezõket választották képeik témájául. Közel fél évszázadon át tartott a folyamat a „romantikus” látásmód és az „érzelmi realizmus” között – egy olyan realizmusig, mely végül a tipikus „belga impresszionizmushoz” vezetett. Az elsõ generációs festõk közül sokan évekig a faluban maradtak, ösztönözve vezetõjük, Hippolyte Boulenger által. A második generáció szintén hasonló alapelveket követett, – legjelentõsebb támogatójuk Joseph Coosemans volt. Coosemans, a legjobb Antwerpeni Szépmûvészeti Fõiskola kinevezett tájképfestészeti professzora sok tanítványát indította el pályáján Tervurenben, ahol követhették az elõzõ generációk hagyományait. Az ún. „tervureni iskolának” az elsõ világháború kitörése elõtt lett vége, de még a 21. században is festõk sokasága jön és keres inspirációt a soignes-i erdõben.

A „tervureni iskola” fontos mérföldkõ a belga festészet fejlõdésében, hiszen része volt annak a 19. századi nemzetközi mozgalomnak, mely visszatért a természethez, mint a mûvészet fontos alapjához. Ezen „iskola” számos tagja járult hozzá a nagyra becsült belga impresszionizmus és a flamand expresszionizmus létrehozásához. (Sint Martens Latem, 1900 elõtt). A 20. században, de még manapság is Tervuren sok mûvész számára megmaradt az inspiráció forrásának. Számos festõ és szobrász telepedett le a községben. Alkotásaikból rendezett belgiumi és külföldi kiállításokkal (pl. Euroart) gyakran járnak a mûvészetszeretõk kedvében. Herman de Vilder

”Tervureni iskola” – egy 19. századi mûvésztelep Tervuren két fontos város, Brüszszel és Leuven között, a soignes-i erdõben fekszik, mely már a 17. századtól kezdve gyakran vonzott olyan híres festõket, mint Pieter Paul Rubens és id. Jan Breughel. Azért jöttek ide, hogy Habsburg Albert fõherceg és Isabella fõhercegnõ várát és annak környékét megörökítsék. Tervuren hírneve, festõk találkozóhelyeként sok 19. századi

Szentendre Berlinben is A Régi Mûvészteleprõl készült négynyelvû kiadvány által Szentendrét ez évben elõször láthatták a berlini Turisztikai Világkiállításon, az ITB-n, az Európai Mûvésztelepek Szövetsége, az EuroArt által bérelt standon. (4. kép Szakács Imre, Jan Verhulst, Nicole Verhulst, Peter Bürgel és Stefan Schwenke, Berlinben az ITB-n, a Turisztikai Világkiállítás, EuroArt standjánál.)

Innen-onnan „Legyen úgy, mint régen vót!”

KISTÉRSÉGI GYORS

Vasárnapi Vásárnap Tahitótfalun!

Községháza átadás Tahitótfalun

„Jöjjenek, csak jöjjenek! Lássanak és vegyenek, portékáik legjavát hozzák most a mesterek. A réten az íjászok a kíváncsikat várják, kik eleink íjait ki is próbálhatják. Jöjjenek hát muzsikára, szép magyar vásárra. Szent György havának tizennyolcadik napjára!” Idén április 18-án rendezték meg a Tahi hídfõ melletti füves területen Szent György-napi Állat-, terményés kézmûves vásárt, a Vasárnapi Vásárnapot. Tahitótfalu az elsõ vásárt 3 évvel ezelõtt szervezte meg, azóta évenként kétszer kerül sor erre a sikeres eseményre. A vásárnak több fontos célja van. Nemcsak azért rendezik meg, hogy a falu hagyományait õrizzék, de fontos, hogy itt a vásárló és a termelõ egymással találkozik. Hogy a vásárlók olyan élelmiszereket vegyenek és egyenek, amelyek nem ismeretlen eredetûek, frissek, ﬁnomak és kedvezõbb áron tudják megkapni. Az is célja ennek a vásárnak, hogy a falu közössége jobban megismerje egymást. Ismerkedjenek meg a helyi termelõk, tenyésztõk, alkotók a helybéli lakosokkal, vagy azokkal,

akik tervezik, hogy ide, vagy a környékre költöznek. A hídfõ melletti terület Magyar Zoltán érdeme, aki ezt ingyen adja erre a célra. A Tegyünk Együtt Tahitótfaluért Közhasznú Alapítvány, valamint több civil szervezet, az önkormányzattal együtt támogatja a vásárt. A Vasárnapi Vásárnak varázslatos hangulata van. Idén több ezres tömeg látogatott el az eseményre. Egyre több család kapcsolódik itt ki, kismamák hozzák gyerekeiket, sokan pedig még házi kedvencüket is elhozták. A régi hangulatot idézve, lovas csendõr vigyázott a rendre, vásári kikiáltó adta hírül a tudnivalókat és az induló eseményeket. Meghívást kaptak a Szentendrei Árvácska Állatmenhelyi kutyusok, és a pilis-budai kutyások is. Az önkéntesek megmutatták a gazdikra váró kutyusokat és cicusokat, melyeket örökbe is lehetett fogadni. Lehetett tyúkokat, kakasokat, csirkéket, libákat, kecskéket vásárolni. Magyar pásztorkutya bemutató is volt, ahol a „Dunakanyar pásztorkutyája” szépségversenyt is megtartották. A legszebb kutya nyereménye a sziget legnagyobb csontja, a büszke gazdira egy Polyák bicska várt. Az árusok árultak sajtokat, zöldségeket, különbözõ fajtájú mézet, szörpöket, dísz-, haszon-, fûszernövényeket. Füstölt hentesárut is lehetett kapni, megjelentek a fafaragók, kovácsok, cserépkályhások és még sokan mások. A helyi gyerekek kézmûves munkáikat árulták, ékszerészek, keramikusok, tûzzománc készítõk is megmutathatták portékájukat. A gyerekek láthattak ostoros csikós bemutatót, csattogtathattak is! Játszottak hagyományos népi játékokkal, és egy kör erejéig felülhettek egy traktorra, valamint a TAKI SE íjászai közremûködésével a gyerekek íjászkodhattak is. Tahitótfalu bemutatta a készülõ trianoni emlékmû graﬁkáját, és különbözõ jótékonysági célokra is gyûjtöttek! Reméljük a következõ Vasárnapi Vásár is ennyire sikeres lesz! Aki nem tehette meg, a következõ vásárra feltétlenül jöjjön el! K. Á.

2010 május 7én ünnepélyes keretek között átadásra kerül, Tahitótfalu megújult községháza. A régi épület teljes alapterülete 335 m2 volt. A mostani végleges, a 280 m2-es hozzáépítéssel jelenleg 615 m2-re bõvült. A tervezés és kivitelezés 134 millió forintba került, melyet a beruházó, Tahitótfalu Község Önkormányzata, pályázati forrás igénybevétele nélkül, önerõs községi beruházásként ﬁnanszírozott. Komoly eredményként könyvelheti el a település, hogy az Önkormányzat ezzel a beruházással egy idõben, szintén saját ﬁnanszírozásban az általános iskolát 23.380.000 forint-, az Óvodát 8.340.000, valamint a Sportcsarnokot 30.600.000 forint összegben szintén önerõbõl újította fel, mivel a falu lélekszámának növekedésével, a 2010 évben több mint félezer a gyerekek száma, melybõl 216 a két településrész óvodáiba, 310 pedig a helyi Pollack Mihály Általános és Zeneiskolába jár. - tette hozzá Dr. Sajtos Sándor polgármester. -mua-

Street park Ha az érintettek beleegyeznek, hamarosan „street park” (leginkább kerékpárosok és más, kerekes ügyességi sportot ûzõk számára kialakított szabadidõs park) jöhet létre a városban. Az önkormányzat a cserkésztábor területét, a hajóállomás melletti kb. 2000 négyzetméternyi területet, vagy az Ipar utca végén, a tûzoltóság mellett lévõ üres területet jelölte ki lehetséges helyszínként. Az elõkészítés során természetesen többoldalú egyeztetéseket folytatnak az érintett területek környékén élõkkel is. -bt-

Telekért kukásautót Egy Egres úti önkormányzati telek megosztásából és értékesítésébõl tervezi új jármû vásárlását a Városi Szolgáltató Zrt. A bruttó 28,5 millió forintért eladni remélt telek árából venne a város egy Haller technológiájú, öntömörítõs, használt, de felújított Mercedes alvázas, csere-felépítményes, hulladékszállító jármûvet. -bt-

Jön a „mobil ovi” Sikeres volt az óvodai „konténer” beszerzésérõl szóló pályázat. Mint ismeretes, a város a szûkös óvodai férõhelykapacitást ún. „mobil óvoda” felállításával

Innen-onnan Mentõk az uszodában A Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidõközpont adott otthont április 17-én a Civil Mentõszervezetek Szakmai Fóruma elnevezésû kutatómentõ konferenciasorozat második állomásának.

A programot számos bemutató színezte, amelyek a szakmabeliek és a nagyközönség számára is élvezetesnek bizonyultak. Az Országos Készenléti és Riasztási Adatbázison kívül infra- és romkutató kamerákkal lehetett megismerkedni, bemutatkozott a SARAID brit civil mentõszervezet, majd Rob Davis, az egység operatív igazgatója beszélt a 2010. januári haiti földren-

gés mentési munkálatainak tapasztalatairól. A több mint 200 ezer emberéletet követelõ katasztrófa után közel 1500 speciális mentõ végzett kutatást 115 mentõkutyával. A SARAID az elsõ odaérkezõk között volt. Novák András haditudósító és Dobson Tibor tûzoltó ezredes a katasztrófahelyzetek dokumentálásának írott és íratlan szabályairól, és az ezek során használt kommu-

nikációs csatornákról tartott elõadást, valamint szó volt a halottak és sérültek felkutatásáról is. Délután öt különbözõ helyszínen a korábban bemutatott eszközöket élesben is használták a szakemberek. Rabovszky Dóra katasztrófapszichológus a tömegbalesetek lélektanáról, a tömegpánikról és az ilyenkor megnyilvánuló jellegzetes emberi viselkedésformákról beszélt. A vízi mentési bemutató során a medencében bárki kipróbálhatta az igazi mentõeszközöket, közelebb hozva ezzel a katasztrófavédelem feladatait a hétköznapokhoz. „A szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidõ Központ ideális helyszíneként szolgált a PMKMSZ szakmai konferenciájának, amelyen a magyarországi civil mentõszervezetek döntõ többsége képviseltette magát, hiszen a létesítményen belül egy idõben és egy helyszínen bemutatható és megtanítható volt mindaz, amiért létrejött ez a kezdeményezés. Az épület egy napra átalakult és az uszoda térben búvárok és vízimentõk, a parkoló házban katasztrófa helyszínek és mentõkutyák vették át a területet, míg az épületben több száz ember sajátíthatta el az alapvetõ szakmai irányelveket” – mondta el Beck Mónika a PMKMSZ sajtókapcsolati vezetõje. (mua)

Csíkország festõje Zsögödi Nagy Imre, Magyar Örökség-díjas festõmûvész kiállítása – Csíkország festõje címmel – április 17-én, Kányádi Sándor Kossuth-díjas költõ közremûködésével Leányfalun, az Aba-Novák Galériában nyílt meg.

Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893. július 25. – 1976. augusztus 22.) festõmûvész, a székely nép és táj mûvészeti megörökítõje a budapesti Képzõmûvészeti Akadémián tanult, majd 1924-ben visszamegy szülõfalujába és 1949-ig kizárólag ott él, alkot. 1949-tõl állandó lakhelyét Kolozsvárra helyezi át, de Zsögöd megmarad az állandó feltöltõdés helyszínének. A

nyarakat mindegyre ott tölti. Háza egyszerû fatornácos parasztház, három egymásba nyitható szobával. Ehhez a festõ 1963-ban toldotta a mûtermet, ahol haláláig alkotott. Napi hat órán át dolgozott. Már túl a nyolcvanadik életévén, azt mondta, ha az Úristen még hét évvel megajándékozná, véghez tudná vinni minden vonalában, színében ki tudná teljesíteni stílusát. Munkásságának elismeréseképpen 1939-ben a Zichy Mihály grafikai díjjal, 1942ben a Kolozsvári Mûvészeti Hetek nagydíjával, 1969-ben a Magyar Képzõmûvészek Országos Szövetsége tiszteletbeli tagságával, 1957ben a Román Népköztársaság Érdemes Mestere címmel, 1963-ban a Munka Érdemrend I. fokozata ki-

tüntetéssel, 1968-ban a Kulturális Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel, 1971-ben a Román Kommunista Párt 50. évfordulója érmével, 1972ben a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója érmével, 1973-ban az Augusztus 23. Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel, 2005-ben pedig posztumusz Magyar Örökség-díjjal jutalmazták. (mua)

Innen-onnan Egy lokálpatrióta halála Április 18-ról 19-ére virradó éjjel elhunyt dr. Dragon Pál, Szentendre önkormányzati képviselõje, független országgyûlési képviselõ. A 64 esztendõs jogász 1970-tõl vett részt a közéletben. Az 1980-as évek közepétõl kapcsolódott be az ellenzéki körök munkájába, majd a politikai mozgalmak és pártok szervezésébe (MDF, Független Kisgazda Párt). 1990-94 között országgyûlési képviselõ volt, mely tisztségbe akkor került be újra, amikor tavaly Boross Péter volt miniszterelnök lemondott mandátumáról, és õ lépett a helyébe, akkor még az MDF színeiben, majd a parlamenti pártfrakció megszûnése után függetlenként. Képviselõi munkája során a ’90-es években az Országgyûlés gazdasá-

gi bizottságában valamint a Duna vízlépcsõket ellenõrzõ ideiglenes bizottságban tevékenykedett. 199091-ben elvégezte a Századvég Politikai Akadémiát, 1994-95-ben újságíró diplomát kapott a Magyar Újságírók Közösségénél, majd 1995-2001 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1998-tól Szentendrén önkormányzati képviselõként és a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság elnökeként tevékenykedett. Április 9-én súlyos, életveszélyes állapotban került kórházba több, egymást követõ infarktus miatt, amelyekkel a szíve végül nem tudott megbirkózni. Szentendre egyik legnagyobb lokálpatriótájára, Pismány, Petyina, Tyukosdûlõ és Boldogtanya városrészek aktív védelmezõjére és fejlesztõjére április 18-án este a Templomdombon álló Petõﬁszobornál gyertyagyújtással emlékeztek. (bt)

Szentendre sajtótörténete A Pest Megyei Könyvtár adott otthont Bokor Tamás és Pethõ Zsoltné Németh Erika könyvbemutatójának. Kötetük – eddig egyedülálló módon – Szentendre 1883 és 2009 közötti sajtótörténetébe nyújt betekintést. A város polgármestere, a könyvtár igazgatója, hazánk egy igen elismert sajtótörténésze, valamint a szerzõk köszöntötték a meghívottakat, majd mutatták be a mûvet április 13-án, kedden este a Pest Megyei Könyvtárban. Dr. Buzinkay Géza sajtótörténész ismertette, a könyvet. A szerzõpáros együttmûködése újszerû. Pethõ Németh Erika helytörténész eddig jobbára egyedül írt könyveket – egyebek mellett Szentendre utcaneveinek jegyzékét, iskolatörténetet, helyi Ki-kicsodát, stb. –, most azonban az egyházi lapok és a rendszerváltási utáni sajtó feldolgozását rábízta Bokor Tamás újságíróra, kommunikációkutatóra. Lehet, hogy a második kiadás nincs

is olyan messze, mint gondolnánk. A polgármester felvetése nyomán ugyanis már megvan a következõ téma: összegyûjteni a szentendrei online sajtó termékeit, amely megfelelõ technológia és gyakorlat híján igen bonyolult feladatnak ígérkezik, és – ahogy Buzinkay Géza fogalmazott – senki sem tudja, hogyan változik majd a sajtó helyzete. Tény, hogy a jövõbe nem láthatunk bele, de a múltba annál inkább, hiszen megszületett a magyar sajtótörténet egy kicsi szegmensének részletekbe menõ bemutatása, amelyben egyebek mellett lapunkról, a Szentendrei Kurírról is olvashatnak az érdeklõdõk. Kisvárdai Dóra

KISTÉRSÉGI GYORS kívánja enyhíteni. A nyertes cég, az óbudai illetõségû Mobilbox Konténer Kereskedelmi Kft. nem egészen 9,8 millió forintért szállít egy ilyet, és úgy építi ki benne az elektromos fûtési rendszert, hogy azzal együtt is tízmillió forint alatt maradjanak a költségek. Ezzel egy teljes óvodai csoport nyer majd új, kulturált és megbízható elhelyezést. -bt-

Ablakcsere a Vasvári oviban Az ovi-suli program keretében közbeszerzési eljárás indult a Vasvári Pál utcai önkormányzati tagóvoda homlokzati nyílászáró cseréjének és külsõ hõszigetelésének kivitelezése érdekében. Az eljárást – ahogyan az egész ovi-suli programot – a Pro Szentendre Kft. intézi. -bt-

Erdélyi képzõmûvészek Leányfalun Az „Erdélyi képzõmûvészek Leányfalun” kiállítás-sorozat, amelyet Leányfalu önkormányzata és a faluház segítségével Dr. Szász István Tas 20 éven keresztül szervezett, immár településünk kulturális életének hagyományává vált. A kiállítás-sorozatot a 20 év alatt a kiállító mûvészek munkásságát jól ismerõ két kritikus, az erdélyi kortárs irodalom kiemelkedõ egyéniségei: Páskándi Géza, majd halála után Lászlóffy Aladár nyitották meg. 20 év után úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy az itt szerepelt mûvészek számára egy gyûjteményes, áttekintõ tárlatot szervezzünk. A kiállítást Banner Zoltán mûvészettörténész és kritikus, Erdély képzõmûvészetének egyik legkiválóbb ismerõje nyitja meg. A megnyitó után külön mûsorban emlékezünk az éppen egy éve elhunyt Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költõnkre. Az emlékmûsort Széles Klára irodalomtörténész, a költõ monográﬁájának szerzõje vezeti be és moderálja. Lászlóffy Aladárra Szakolczay Lajos irodalomtörténész emlékékezik; közremûködik Faragó Laura énekmûvész. Lászlóffy Aladár mûveibõl Bálint Márta, Ferenczy Csongor, Sebõk Klára, Novák Gizella, Óvári Óss Enikõ, Széles Anna és Borbáth Ottília ad elõ. A kiállító mûvészek: Balázs Imre, Bardócz Lajos, Bortnyik Éva, Botár Edit, Csomafáy Ferenc, Finta Edit, Katona Szabó Erzsébet, Kádár Tibor, Kántor Antal, Kopacz Mária, Kotsis Nagy Margit, Kusztos Endre, Kristóﬁ János, Márton Zoltán, Molnár Lászó József, Nagy Pál, Nagy Géza, Paulovics László, Petrás Mária, Péterfy László, Simon Endre, Tirnován Ari Vid, Ughy István, Ughy Miklós és Vilhelm Károly. Faluház és Ravasz László Könyvtár 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 124. 06-26383-454. (mua)

Innen-onnan Korszerû mobil árvízvédelmi fal Szentendrén Szentendre sikeresen túljutott a pályázati támogatás elbírálásának elsõ, elõkészítési szakaszán. Ha a második forduló is pozitív eredménnyel zárul, nagy összegû uniós támogatással megvalósulhat a védõmû megerõsítése és mobil árvízvédelmi fal kiépítése. Ezáltal nemcsak a város lakossága élhet nagyobb biztonságban, de a történelmi óváros védelme is hatékonyabb lesz.

A szentendrei kistérség mindig is a veszélyeztetett területek közé tartozott. A korábbi áradások oly mértékû károkat okoztak, melyek indokolttá tették az árvízvédelem fejlesztését. A város önkormányzata több éve azon dolgozik, hogy

A Föld Napja

Hagyomány, hogy Szentendrén az önkormányzat a Regionális Környezetvédelmi Központtal (REC) együtt rendezi meg április 24-én a Föld Napja rendezvényt. Idén az éghajlatváltozás és a Galápagos-szigetek élõvilága játszotta a fõszerepet. A REC konferenciaépületében a szigetek élõvilágáról nyílt kiállítás, amit Juhász Árpád geológus színes elõadása tarkított, majd „Te is a Húsvétszigetekre tartasz?” címmel szerveztek gondolatbörzét az éghajlatváltozásról. A gyerekek megismerkedhettek a komposztálással és a papír körforgásával, újrahasznosításának lehetõségeivel, – emellett az Alma együttes, a Welldance Sporttánc Egyesület és a Ládaﬁa Bábszínház is szórakoztatta õket. –bt-

Szentendre lakossága és vállalkozásai maximális biztonságban érezhessék magukat, és a történelmi mûemlékek megõrzése is biztosított legyen. A fejlesztés elõkészítési szakaszában megnyert 40 millió forint pályázati támogatásnak köszönhetõen 2009-ben elkészült a védõrendszer kiépítésének terve, ami szerint elsõ lépésben megerõsítik a jelenlegi gátat, majd egy mobil árvízvédelmi falat húznak fel 300 méteres szakaszon. A mobil árvízvédelmi fal innovatív megoldása az árvíz elleni védekezésnek, hasonló technológiával legközelebb Párkányban találkozhatunk. Elõnye, hogy csak árvízvédelmi készültség esetén helyezik ki, így a mindennapok során nem zavarja a városképet.

A tervezett beruházás több mint 1 milliárd forint pályázati támogatásból valósulhat meg; eredményeként a megépített, felújított gát, és a tervezett mobil árvízvédelmi fal a jövõben állni tudja majd a küzdelmet a természet szélsõségességével szemben. A probléma nem pusztán helyi érdekeltségû, de kiemelten fontos a teljes közép-magyarországi régiót érintõen, mert megfelelõ védelmi infrastruktúra és védekezés hatalmas költségeket emészt fel, hátráltatva a nemzetközi versenyképesség és fenntartható fejlõdés elõsegítését. „Jó esélyekkel indulunk a teljes, kivitelezéshez elegendõ támogatási összeg megnyeréséhez.” – nyilatkozta Dr. Dietz Ferenc polgármester. „Külön projekt keretében az árvíz védmû megépítését egészen a 11-es útig folytatnunk kell.” A projekt befejezésével biztonságos, környezetvédelmi szempontból is idõtálló árvízvédelmi rendszer valósul majd meg, amely megfelel az EU által támasztott követelményeknek és Szentendre történelmi hangulatának is. (Mua)

A Bíró Eszter Elnapolt Quintet a Béke kiadatás Világnapján A második babáját váró Bíró Eszter énekesnõ új zenekarának koncertjein (a „Mikor lesz az már?” c. lemezhez híven) a zsidó folklór dallamainak akusztikus feldolgozásán kívül Radnóti Miklós, Nagy László, Kányádi Sándor és Varró Dániel megzenésített versei is megszólalnak A Pécsi Zsinagógában, május 9-én adandó lemezbemutató koncertet a televízió is rögzíti. A lemezbemutató érdekessége nemcsak a különleges helyszín, de az is, hogy aznap lesz a Béke Világnapja. Ezért erre az alkalomra a lemez számain kívül más dalokkal is készül a zenekar. Vendégként fellép majd a fúvós hangszereken közremûködõ Borbély Mihály is. (mua)

Április 21-ig ismét elnapolta a dublini bíróság az egy évtizeddel ezelõtt, Leányfalun két kisgyermek halálát okozó ír gázoló kiadatási tárgyalását. A már elítélt Francis Ciarán Tobint európai elfogatóparancs alapján ugyan novemberben õrizetbe vették, de szabadlábon védekezhet. Az eddigi ír bírósági megjelenései során jórészt csak az eljárás elnapolásáról és adat-kiegészítés elrendelésérõl születtek döntések. (mua)

Innen-onnan Emlékkiállítás a lengyel pápának

II. János Pál pápa születésének 90. és halálának 5. évfordulójára „Ne féljetek!” címmel rendezett kiállítást, a szentendrei római katolikus egyházközség a Kolping-házban (Török köz 2.). Blanckenstein György esperes-plébános, Szentendre díszpolgára, és dr. Dietz Ferenc polgármester beszédével április 11-én nyílt meg az emléktárlat. II. János Pál pápa, született Karol Józef Wojtyła (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) többszörösen is belopta magát a magyar emberek szívébe. Nem csupán

a római katolikus egyház fejét, a reformer szellemiségû „utazó pápát” tiszteltük benne, de azt is, hogy mint lengyel ember más világlátással, egyfajta Kelet-Európa ismerettel került Szent Péter trónjára, megtörve ezzel a nyugat-európai pápák hagyományos hegemóniáját, akiknek ﬁgyelme aligha terjedt ki öt kontinens keresztényeire, és a más vallások ökumenikus szándékú tiszteletére, elfogadására. Nekünk, magyaroknak talán kicsit Bakócz Tamás esztergomi érsek egykori „vereségét” is feledtette az ikon értékû lengyel pápa sikeres, példamutató élete. A két nép sok évszázados barátságát nem politikusok deklarációjából, de a megélt mindennapokból ismerjük. Ezek a gyásznapok: a Katyñba tartó repülõgép szerencsétlensége és a lengyel elnöki pár temetése új, szomorú aktualitással vonja bakacsinba a testvéri ravatalt, de II. János Pál síron túli üzenete: „Ne féljetek!” itt is, így is erõt, reményt ad a gyászban. A szentendrei katolikus egyházközség kiállítása szeretné megmutatni, hogy a lengyel pápa minden generáció pápája volt; a kiegészítõ programok is ezt szolgálják. Kívés Zoltán állandó diakónus, a kiállítás szervezõje elmondta, hogy részint az õ gyûjteménye, részint mások segítsége tette lehetõvé az anyag ilyen sokszínûségét. Például Hummel Gizelláé, aki a Hõsök terén tartott mi-

séhez a Szentatya kelyhét készítette, odaadta ennek pontos másolatát. Az anyag egyik része a pápa életútjával és munkásságával ismerteti meg a látogatót, majd a ma emberének különösen fontos egységek láthatók fotók, könyvek, újságok, különféle kiadványok, videóanyagok segítségével. Így az ifjúsággal való kapcsolatának, az utazásoknak, és a magyarországi pápalátogatásoknak az emlékei. Megható kis egység mutatja be a pápa és a kereszt kapcsolatát, és „A szenvedés evangéliuma” címû tablón az utolsó, beteg idõszak fegyelmezetten hõsies sorsvállalását. A kiállítás május 30-ig minden nap 10-18 óra között ingyenesen látogatható. Számos kísérõrendezvény is tarkítja ezt a másfél hónapot. A legkisebbeket a vasárnapi mise utáni közös gyerekfoglalkozásra várják a szervezõk. Április 17. 15:00 „A szeretet zarándoka” (dokumentumfilm). Május 1. 16:00 Az új évezred kezdetén – a pápai enciklikák útmutatása. 2. 9:00 pismányi zarándoklat. 8. 16:00 II. János Pál pápa filozófiája; 19:30 Az aranymûves boltja (játékfilm Karol Wojtyła színmûvébõl). 16. kerékpárverseny a Pilisben. 18. 19:00 Karol Wojtyła 90 éves. 21. 18:00 Karol - az ember, aki pápa lett (I. és II. rész). 28. 18:00 Karol - az ember, aki pápa lett (III. és IV. rész) 29. 19:30 A bennem növekvõ Ige – irodalmi összeállítás Karol Wojtyła mûveibõl. 30. 17:00 A kiállítás záró rendezvénye. A programok részletei a www.facebook.com/nefeljetek internetes oldalon olvashatók. m.a.k.

Közös szentmise a csiksomlyóiakkal Pilisszántón A csíksomlyói szentmisével egy idõben Pilisszántón is misét mutatnak be Pünkösd hétfõjén. A keresztényi nemzet összetartozásának több évszázados történelmi zarándokhelyén, Csíksomlyón május 22-én szombaton, 12 óra 30 perckor, a Somlyó-hegy nyergében misét mutatnak be. A keresztaljak sora népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahol a Szûzanya oltalma alatt együtt imádkozik békességben a román a magyarral. Sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, bár érzelmileg együtt szeretnének lenni az ottaniakkal. Ezért a Pilis-hegy oldalában, a pilis-

szántói Boldogasszony-kápolnában, a csíksomlyói misével egy idõben szentmisét tartanak, az idõeltolódás miatt az itteni idõ szerint 11 óra 30 perckor. A szántói misét a pilisi pálosok szülõföldjén Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfõnöke mutatja be. A mise színvonalát Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesek segítik méltó rangjára. Hasonlóan a Csíksomlyóihoz, az itteni keresztaljak is a kápolnához vezetõ Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel, ahol a Szûzanya oltalma alatt itt is békességben, a Szentlélek egyesítõ erejével együtt imádkozik a szlovák,

szerb, sváb és cigány a magyarral Istenhez az ország mai erkölcsi mélységébõl való felemelkedéséért. (bt)

APEH egyszerûsített bevallás Közel 240 ezer adózó kérte idén, hogy az adóhatóság készítse el a személyi jövedelemadó bevallásra szolgáló ajánlatát. Eddig 220723 magánszemélynek készítették el az egyszerûsített bevallását, amit az adóhatóság már postáz is. A késve, hibásan, vagy jogosulatlanul benyújtott nyilatkozatok érvénytelenségérõl már értesítették a magánszemélyeket, és felhívták a figyelmüket arra, hogy kötelezettségüket a 0953-as bevalláson teljesíthetik. Akik kérték az egyszerûsített bevallás elkészítését, de az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel a munkáltatók / kifizetõk által lejelentett jövedelem, ha a magánszemély a levelünkkel és a kapott igazolásaival felkeresi az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodáját, segítséget kap a 0953-as személyi jövedelemadó bevallása elkészítéséhez.

Változnak az alkalmi foglalkoztatás szabályai Az alkalmi munkavállalói kiskönyvet április 1-tõl felváltja az egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony, amely a háztartási, mezõgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka, illetve alkalmi munka esetén alkalmazható. Harmadik országbeli állampolgár esetében csak a mezõgazdasági idény-, és háztartási munka megengedett. Az egyszerûsített szerzõdéssel létrejött foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése elõtt írásba kell foglalni. Ez csak akkor nem kötelezõ, ha a munkavégzés 5 napnál rövidebb idõtartamú, illetve, ha a növénytermesztési idénymunka egybefüggõ idõtartama a 30 napot nem haladja meg, és a munkavállaló sem kéri az írásban való rögzítést. Ekkor 2 példányban jelenléti ívet kell vezetni, melybõl egy a munkavállalóé, egy a munkáltatónál marad. Ilyen jellegû foglalkoztatási viszony nem jöhet létre a munkáltató és az általa már munkaviszony keretében foglalkoztatott személy között, valamint a meglévõ munkaviszony sem módosítható ilyen jellegû jogviszonnyá. A munkáltatónak a munkakezdést megelõzõen be kell jelentenie a nevét, adószámát / adóazonosító jelét, a munkavállaló adatait, a munkaviszony kezdetének,

megszûnésének idõpontját, a heti munkaidõt, a munkavégzés helyét. A munkáltató a bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a 10T1041E jelû nyomtatványon tud eleget tenni, de a háztartási munka, ill. növénytermesztési idénymunka esetén ez az adminisztráció telefonon keresztül is teljesíthetõ. Július 1-jétõl lehetõség lesz az sms-ben történõ bejelentésre is. A foglalkoztatáshoz a munkáltatóknak a tárgyhónapot követõ hó 12-éig kell bevallást benyújtaniuk. A közteher az idénymunka és a háztartási munka esetében a kiﬁzetett munkabér 30 %-a lesz. Fontos, hogy a 30 %-os közteher mellett a munkavállalók nem jogosultak egészségbiztosítási ellátásokra. Ha egyéb jogviszonyuk sem alapozza meg az igénybevételt, akkor ﬁzetniük kell a havi 4950 forintot.

Gazdaság

Vállalkozók réme: a tevékenységre jellemzõ kereset

lõzõ havi cikkemben rövid összefoglalót olvashattak az idei legfontosabb adó-és járulék változásokról. Mind a személyi jövedelem adó, mind a járulékok (TB illetve EHO=egészségügyi hozzájárulás) kapcsán elõjött a címben szereplõ fogalom, mely csak és kizárólag a fõállású vagy annak minõsülõ egyéni és társas vállalkozókat érinti, amenynyiben személyes közremûködésre kötelezettek vagy egyébként a társaság tevékenységében személyesen közremûködnek, a fõtevékenységük vonatkozásában. A mai napig az Alkotmánybíróság döntésére vár, vajon törvényes-e ez a sokak szerint megfoghatatlan és meghatározhatatlan számítási mód, mely eredeti célja szerint a vállalkozók „munkabérszerû” megadóztatását/járulékoltatását kívánja megvalósítani olyan mértékig, mint amilyen mértékig alkalmazottként terhelné õket és az õket foglalkoztatókat. Megtámadták számosan -adószakértõk, az Ügyvédi Kamara képviselõi és sok más szervezet-, azonban tény, hogy a döntésig alkalmaznunk kell. A járulék fizetéseknél már februárban figyelembe kellett vennünk, a társasági és a személyi jövedelem adónál elvileg „ráérünk” a döntéssel a 2010-es évrõl szóló bevallási határidõkig, azonban a nemrég megjelent Apeh tájékoztató (is) figyelmeztet a késõi döntés veszélyeire. A tájékoztató megtalálható az Apeh honlapján, illetve online kiadásunkban. Terjedelmi okokból cikkemben csupán értelmezni

próbálnám azt a gyakorlati adószakértõ szemével. A tájékoztató olvasásakor azonnal elkapott a létbiztonság megnyugtató érzése. Lesz munkám! (Bocsássa meg az olvasó, de mint tudjuk, minden szentnek maga felé hajlik a keze.) Lelkesedésem azonban hamar lelohadt, mikor megpróbáltam lefordítani a gyakorlatra a leírtakat, mert hiszen hogyan adhatnék én tanácsot valamiben, amit magam sem értek? Ne foglalkozzunk most azzal, hogy mely paragrafusok és miért lehetnek Alkotmány ellenesek, hogy mennyire diszkriminatív a szabályozás, hogy a személyes közremûködés fogalma nem tisztázott a személyi jövedelemadó törvényben (pusztán az ügyvezetés például a Gt. szerint nem minden esetben minõsül személyes közremûködésnek), és még sorolhatnám. Egy dolgot azonban elõre bocsátanék, értelmezési zavaroktól függetlenül, mert a szakértõk egy része kimondottan

1. rész

ajánlja. Nevezetesen azt, hogy év végéig ne változtassunk a korábbi TB járulék fizetési szokásainkon. Alapozzák ezt arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint számított kötelezõ kivét kiegészítés, illetve társas vállalkozásoknál a társasági és osztalék adóról szóló törvény szerint számított adózás elõtti eredmény és a tagi közremûködési díj/jövedelem kiegészítési kötelezettség pontos összegét az idei évrõl szóló bevallás idõszakában is ráérünk megállapítani, addig pedig bízunk az Alkotmánybíróságban. Ezzel szinte azt sugallják, hogy ne is foglalkozzunk a tevékenységre jellemzõ kereset fogalmával és az e szerinti járulékfizetéssel, vagy eltörlik, vagy majd foglalkozunk vele jövõ ilyenkor. Felhívnám a figyelmet arra, hogy – bár bevallási szokásainkon valóban nem célszerû pánikszerûen és megalapozatlanul változtatni-, a kellõen át nem gondolt évközi járulékfizetésnek nagy összegû EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség lehet a vége, mely összegszerûségében a TB járulékkal azonos (27%), azonban szolgáltatást (nyugdíj) nem kapunk utána! Amennyiben sejthetõ - az elmúlt évek vagy idei lekötött szerzõdéseink tükrében-, hogy a jelenlegi szabályozás szerint év végén várhatóan magasabb összegû kivét/jövedelem kiegészítésre kényszerülünk, úgy érdemes meggondolni az évközi magasabb járulékfizetést. Ugyanígy, ha 2009-ben a minimálbér duplája vagy akár nagyobb öszszeg után fizettünk, nem célszerû idén év közben csak a minimálbér után fizetni, pusztán azért, mert törvényileg ezt megtehetjük. (A minimálbér duplája utáni kötelezõ minimum járulék fizetést ugyanis eltörölték.) Hogyan állapítsuk meg, mekkora legyen a havi járulékalapunk, azaz menynyi is a tevékenységünkre jellemzõ kereset? Ez az a kérdés, amire eddig nem sikerült megnyugtató választ kapnunk. Sajnos, az Apehtõl sem. Következõ havi cikkünkben folytatjuk elméleti példákkal.

Szûts Veronika igazságügyi adószakertõ www. taxart.hu

DIVAT

Minden no öltözködhet vonzóan

ennek eléréséhez a legfontosabb, hogy ügyeljünk a részletekre A Budapesti Divatiskolában a tervezési órákhoz kapcsolódóan az alkati sajátosságok sokféleségét is tanulmányozzák a hallgatók, és természetesen az ezek eltüntetését szolgáló szabászati, és egyéb trükköket is megtanulják. Mint például: 1. Ha kövér, vagy sovány alkatú, sok múlhat a sötét, vagy világos színeken. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy melyik testrészünket kívánjuk leplezni, mert helyes színválasztással el tudjuk terelni róla a ﬁgyelmet. A világos színek optikailag mindig erõsítenek, a sötét színekkel viszont ellenkezõleg, vékonyabb benyomást kelthetünk. Ha szem elõtt tartja ezt az alapelvet, a színválasztás segítségével kedvezõbben befolyásolhatja testarányainak látványát. A hatás feltûnõ lesz. 2. Ha magas vagy alacsony növésû: Az alacsony termetûek az egyszínû ruházat viselésével nyerhetnek optikailag egy kis magasságot. Ha különbözõ színû ruhadarabokat visel, még alacsonyabbnak tûnik, mert az egyes ruhadarabok kisebb egységekre osztják a látványt. Ez ugyanígy érvényes a magas növésûekre is, az egyszínû ruhában vagy kosztûmben még magasabbnak tûnnek, míg a különbözõ színek kombinációjával optikai megosztást érünk el. 3. Az arcunk legyen a középpontban! – Mindig a legelõnyösebb szín kerüljön közel az arcunkhoz, így biztos, hogy a beszélgetõpartnere az arcára ﬁgyel, és nem veszi észre az alkati problémákat. 4. A gallér szerepe – A gallérok, nyakkivágások is segítségünkre lehetnek az opti-

12 12

kailag elõnyös megjelenésünkhöz. Ha az arcunk keskeny és hosszú: ellensúlyozhatjuk kerek kivágással. Ha az arcunk kerek: nyújtott V alakú kivágással vagy nyitott gallérral nyújthatjuk meg. Ha a nyaka hosszú: elõnyös a garbó nyakú pulóver, az álló nyakú blúz, hogy ezáltal rövidebbnek észleljük a hoszszú nyakat. Ha rövid a nyaka: mindenképpen U- vagy V-kivágású pulóver, nyitott gallérú blúz az elõnyös. A rövidre vágott frizura, amely szabadon hagyja a nyakat, szintén segít a nyak meghosszabbításában. 5. A kiegészítõk szerepe – A kiegészítõk egyedülálló lehetõséget nyújtanak arra, hogy öltözékünket teljesen egyéniségünkhöz igazítsuk. A retikülök színe nem feltétlenül ugyanolyan, mint a cipõnk. Mérete a testmagasságunkhoz és az arányainkhoz illõ legyen. Ne vegyünk soha úgy retikült, hogy a tükörben ne néznénk meg magunkat a táskával együtt. Nagy táskák is jól állhatnak alacsony, törékeny termetû nõknek, a magas, erõs alkatú nõkhöz viszont nem illenek a csinos, apró táskák. Az övek: Minden öv többé – kevésbé kiemeli a derekunkat és optikailag két részre osztja a ruhát. Ha hoszszú pulóverhez vagy blúzhoz övet hordunk, az öv feküdjön közelebb a csípõnkhöz, mint a derekunkhoz, így jobban karcsúsít, kivéve a darázsderekúakat. Sohase vegyünk olcsó bõrövet, mert az egész ruha silányabbnak látszik tõle. A cipõ: Valamennyi kiegészítõ közül a ruhánkhoz rosszul megválasztott cipõ ronthatja el legjobban öltözékünk összhangját. A szép járás, az elegáns megjelenés bájt

és könnyedséget jelképez. Minél magasabb és keskenyebb sarkú a cipõnk, annál vékonyabb harisnyát viseljünk hozzá. Cipõnk színe harmonizáljon öltözékünk alapszíneivel. Sohase vegyünk divatszínû, drága bõrcipõt, az aktuális divatszínekben csak olcsó nyári szandált és szalma vagy vászoncipõt érdemes vásárolni. Az ékszerek: Nem kell feltétlenül nemesfémbõl készülnie, ma már tényleg szép, divatos bizsukat lehet kapni. Ügyeljünk rá, hogy rögtön divatos bizsuknak látszszanak, és ne „ékszerutánzatnak”. A haj, a kéz és a make-up: Hajunkat, kezünket és a make-up-ot is kiegészítõnek kell tekintenünk, melynek nagyon fontos szerepük van abban, hogy milyen összbenyomást keltünk. A hajunknak egészen különleges szerepe van ebben. Fontos a jó fazon, ha festett az egyenletes szín, hossza arcunkkal és alakunkkal összhangban álljon. A jó megjelenéshez természetesen hozzátartozik az ápolt kéz is. Arcunk kikészítéséhez legjobb elõször szakember tanácsát kérni, adjon ötleteket milyen alapozót, szemfestéket használjunk milyen rúzs, vagy szájfény emeli ki legelõnyösebben ajkunkat, mert elsõsorban ajkunk színének kell feltétlenül összhangban állnia ruházatunkkal. Tanácsok a ruhatár kialakításához Ha ötletszerûen vásárolunk, vagy varrunk valamit, késõbb többnyire gondot okozhat, hogy nem tudjuk más ruhadarabokkal kombinálni. Ha azt akarjuk elérni, hogy ruhatárunkban minden alkalomhoz illõ ruha legyen, akkor minden darabját részletesen, elõre meg kell terveznünk. Ezzel a módszerrel pénzt, tömött szekrényt és sok-sok idegeskedést takaríthatunk meg. A szemrevételezést azzal kezdjük, hogy rakjuk ki egész szekrényünket! 1. Válogassuk ki mindazt, amit évente négy alkalommal sem veszünk fel, kivéve a fürdõ-, strand- és estélyi ruhákat! 2. Váljunk meg minden darabtól, ami csak megtölti a szekrényt, de sohasem hordjuk! 3. Válogassuk szét a maradékot aszerint, hogy milyen fajta ruhák és mire használhatók! 4. Végül csoportosítsuk õket szín szerint! Végezzük el a válogatást és a csoportosítást a pulóverekkel, a cipõkkel és a táskákkal is! 5. Tekintsük át a megmaradt ruhákat! Ha ekkor olyan szoknyára bukkanunk, amihez semmi sem illik, egyetlen blúzunk vagy cipõnk sem, akkor inkább ajándékozzuk el. Még mindig jobban járunk, mintha hozzá illõ új darabokat kellene vásárolnunk. Mielõtt új holmit vásárolunk, gondoljuk át, mire használhatjuk! Mindig olyan minõséget, színt, fazont vegyünk, amely egyezik saját elképzelésünkkel! Rose Gáborné BDI

Tavasszal még a kismama divat is megújul RUHA: WAITING FOR YOU

égre jön a nyár – most már szabadon tudathatjuk országgal világgal, hogy kisbabánk születik! A megújuló kismama divatnak hála már nem kell bálnához vagy felfújt buborékhoz hasonlítani – szebbnél szebb kismamaruhák között válogathatunk. Mindegy, hogy sportos a stílusunk, vagy az elegáns, dögös csaj a jellemzõ ars poeticánk, egy-egy jól megválasztott ruhadarabbal egész tavasszal, nyáron csinosak lehetünk. Mára már annyiféle kismamaruha között tudunk válogatni, hogy nem jelent gondot,

hogy dolgozni megyünk, vagy kint lévõ gyermekünkkel a játszótérre megyünk. A sokféle kismamaruhát pedig úgy is válogathatjuk, hogy egymással kombinálva egymástól távol álló eseményeken is el lehet sütni. Amire viszont fontos odaﬁgyelnünk a kismamaruhatár összeállításánál: 1. Olyan legyen a kismamaruha, amiben el tudod képzelni az elõtted álló idõszakot. Csak azért mert olcsó vagy éppen szép, de tudod, hogy nem fogod felvenni, ne vedd meg! 2. Kismamaruháidat ne a szekrénynek vásárold, abban a tudatban vedd, hogy babád megszületése után jórészük kényelmes ruhadarabjaid lehetnek. 3. Azt a ruhát, amirõl úgy érzed, hogy csak a héten jó rád, tedd vissza a polcra. 4. Azokat a ruhadarabokat vedd meg, amiket elsõ látásra megszeretsz. 5. Döntésednél ne elsõsorban az ár befolyásoljon, mert elõfordulhat, hogy az olcsóbbat nem fogod kihasználni, mert mégsem tetszik annyira, mint a drágább, amit végig hordanál. 6. Nem kell megvenni egy bolt kínálatát, de érdemes úgy válogatni, hogy a különbözõ darabok egymással variálhatók legyenek.

8. Úgy vásárolj kismamaruhát, hogy örömmel nézz tükörbe, férjed büszkén vonulhasson felesége mellett. Hidd el, nem fogod megbánni, sõt kimondottan jól fog esni a sok elismerõ pillantás, megjegyzés.

7. Kérd az eladót, hogy mondja el õszinte véleményét. Nálunk a mumONboard kismamaruha outeltben (Szentendre, Kucsera Ferenc u. 2. – szemben a Rab Ráby étteremmel) nem az a cél, hogy mindent rád tukmáljunk, hanem, hogy elégedetten távozz!

Ha bizonytalan vagy a kismamaruha divat tekintetében, látogass el a mumONboard babaváró magazin honlapjára, ahol a divaton kívül a babavárással kapcsolatban sok-sok hasznos információt találsz még (www.kismamaruha.net).

Vákuumos gépi nyirokmasszázs A vákuum masszázs (köpölyözés) egy nagyon régi, már évezredek óta alkalmazott kezelési módszer. Alkalmazási lehetõségei nagyon sokrétûek. A vákuummasszázs során kitágulnak az erek, s felgyorsul a szövetek vér- és nyirokkeringése, tehát javul a leromlott alapanyagcsere. A bomlástermékeket és zsírt szállító nyirokfolyadék áramlási sebessége akár ötvenszeresére is felgyorsulhat. A cellulit, népszerû nevén a narancsbõr, a helytelen táplálkozás, a kevés mozgás, a fogamzásgátló tabletták hatására alakul ki. Normálállapotban a zsírsejtek mérete gombostûfej nagyságú. Ezek felfúvódhatnak akár diónyira is (folyadékkal töltõdnek meg). Ez az eljárás vízteleníti a szöveteket, mégpedig úgy, hogy a beszippantott, bõrfelület alatti zsírmolekulákat szétpukkasztja, így a zsír kifolyik belõlük, s a nyirokkeringéssel távozik. Ezért a vákuumos kezelés a cellulitkezelés mellett a helyi fogyasztásban is jó eredményt hozhat. A vákuum aktiválja a rugalmas rostokat termelõ kötõszöveti sejteket, ennek köszönhetõen a bõr

sokkal feszesebb, és elasztikusabb lesz a kezeléseket követõen. A vákuum erõsségét a kezelésnek megfelelõen állítjuk be. A kezelendõ testfelületre ráhelyezünk egy üvegbõl készült, pipa alakú köpölyözõt, amely azonnal beszippantja a bõrt (mintha porszívót helyeznénk a testre). A kezelés felfokozza a nyirokáramlást, felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, így a salakanyag a szervezetbõl gyorsan

távozik. A zsírsejtekben felfokozódik az égés, aminek következtében a bõr felmelegszik (bepirosodik), így csökkennek a zsírpárnák. A laza kötõszöveteket megerõsíti, rugalmasságát visszaállítja. Ez a kezelés nagyon jól kombinálható a Hypoxi kezeléssel, tovább erõsítve a célzott zsírégetést, a bõr feszesítését, a narancsbõr csökkentését. A köpölyözéssel csökkenthetõ a fájdalmat kiváltó prosztaglandinok szintje is, továbbá az érzõidegek ingerlésével fájdalomcsillapító vegyületek szabadulnak fel, ezért fájdalomcsillapításra, letapadt izmok lazítására is sikeresen használható. Egy kezelés kb. 30 perc. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

Szépítõk Szigete Szentendre, Bolgár u. 8. I. emelet 6. (HÉV-végállomásnál)

20/465-3352 www.szepitokszigete.hu

Egészség rovat

„A halál a belekben lakozik”

A fejezet jobb megértéséhez fontos az elõzõ részek ismerete.

A bélflóra zavarok megelõzése Alaptétel: a bélﬂóra zavarokat is jobb megelõzni, mint kezelni A betegségek kezelése már sokkal több pénzt és idõt igényel! Mi kell ehhez: jobb levegõ és környezet, több mozgás és relaxáció, pozitív gondolkodás, tudatos stresszoldás (közösségi élet, zene, könyv, jóga). -Kiemelten fontos: a tudatos táplálkozás, a nassolás mellõzése! -Elegendõ idõ és nyugodt körülmények, odaﬁgyelés, rágás. -Kisebb mennyiséget, naponta négyszerötször étkezzünk. -Kalóriabevitelünk legyen arányos alkatunkkal, napi életvitelünkkel, korunkkal, nemünkkel. -Kerüljük a túlfogyasztását: telített zsírok és olajok, ezekben történõ sütés, vörös húsok, füstölt ételek, só, fûszerek, tej, alkohol, édesítõk. -Ne süssünk, hanem pároljunk! Igyunk legalább 2 l liter vizet. -Legyen ideális a testsúlyunk (túlsúly: csaknem mindig több zavar!) -Együnk megfelelõ mennyiségben és minõségben vitamint, ásványokat, lehetõleg

(Hippokratesz)

friss zöldségek és gyümölcsök , teljes kiõrlésû gabonatermékek, halak és szárnyas húsok, hüvelyesek, fermentált tejtermékek, dió, cékla, káposzta, lencse, brokkoli, stb. formájában

A bélflóra zavarok kezelése Ha problémánk van, forduljunk szakemberhez (életmentõ is lehet!). A változatos megjelenésû bélzavarok diagnosztikája és terápiája során sokféle eljárást alkalmaznak. Bélflóra probléma esetén csak a holisztikus megközelítés a célravezetõ. Azonos séma nincs, ezért vázlatosan a saját gyakorlatomat írom le: -Tájékozódom a páciens életvitelérõl, igyekszem tisztázni a bél- és a társuló tüneteket kiváltó okokat –részletes anamnézis. -Teljes egészségi állapotfelmérést végzek (Beclars, Mora, NES) -Ha komolyabb probléma merül fel, speciális vizsgálatokra küldöm a pácienst( béltükrözések, MRI, CT, laborok, leoltások, stb). -Ha a tünetek és a vizsgálatok nem utalnak komolyabb vagy akut betegségre, a bélflórazavar oki alapterápiáját tanácsolom, amely elsõsorban a bélrendszer helyes arányú mikrobaelosztását célozza. Terápiás lépések: -patológiás bélflóra a (káros baktériumok, gombák) redukciója: léböjtkúra,

zöldség- gyümölcsnapok, májdetoxikáció flavonoidokkal, -savviszonyok rendezése, lúgosítás, ph beállítás, folyadékbevitel. -szükséges ideig diéta : kímélõ, fõtt ételek, vitaminok, adekvát teák, -elkerülni: ecetes, penészes ételeket, bort, finomított cukrokat, édességeket, az egészségre káros ûdítõket, az erõs fûszereket, a nem feltétlenül szükséges gyógyszereket, pl. antibiotikumokat, -probiotikus kezelés: a jótékony baktériumok a bélben, hüvelyben, hólyagban, húgycsõben és máshol elfoglalják a káros baktériumok és gombák elõl a helyeket, megeszik elõlük a táplálékot, saját antibiotikumaikkal lelassítják vagy elölik õket, nagy mennyiségben immunanyagokat termelnek, részt vesznek a méregtelenítésben, a vitaminképzésben és az emésztésben).A magyarok probiotikus bélflóra aránya az egészséges 50%-al szemben 10%, ez a világ egyik legrosszabb bélflórája. A piacon kapható változó minõségû pre- és probiotikus étrendkiegészítõkrõl rendelõnkben részletes ismertetést adunk. -gyakran Omega-3 esszenciális zsírsavkiegészítõre is szükség lehet. Ebbõl a nélkülözhetetlen többszörösen telítetlen zsírsavból a magyar emberekben kirívóan kevés van, és többek között igen hatékony thrombozis megelõzõ hatású, valamint erõs bélgyulladás gátló. Rendelésünk minden esetben egyéni életmódtanácsadással jár! A bélflóra sorozat végére talán mindenki számára érthetõvé válik az a sok tapasztalaton alapuló véleményem, hogy minden nem akut terápiát a bélflóra rendezésével kell(ene) kezdeni. Így sokszor más kezelésre nem is lenne szükség. Különösen igaz ez akkor, ha ezt a szemléletet a prevencióra is kiterjesztjük. Magas színvonalú diagnoszitkával és kezelésekkel szeretettel várjuk szentendrei rendelõnkben (Bolgár u.10. Bejelentkezés telefonon. Prof. Dr. Szigetvári Iván

Prof.Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülész-nõgyógyász természetgyógyász, az MTA doktora Tel: 06 30 201 8080, 06 30 360 7725 Rendelés:www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

koncert koncer rt M Május ájus 29 29.én én a lleányfalu leányfalui eányfa Falunapon Este Es E stte e 18:30 kor indul, az Azok a ’80as é as évek v elnevezésû program, amellyen ly ye en n fellép Sipos F. Tamás (Exotic), Janicsák Ja J an niic István az Asszonykórussal ((Z’Zi (Z Z’Zi ’Z Zi Labor), és Zoltán Erika. Az est ffõmûsora fõ õmû mû idén az Elsõ Emelet kétórás, ór ó rá áss élõ koncertje lesz. Bár B Bá ár a 80-as évek egyik legsikeresebb sse ebb bb zenekara, a máig 8 albumot megjelentetõ m eg eg Elsõ Emelet hivatalosan sa an sosem s oszlott fel, 1992 óta a tago ok többnyire a saját útjukat járták. gok A ze e zenekar a 2008-as, SYMA Csarn no okb megtartott, 25 éves jubileunokban mii k m o koncertjének sikere után döntött úgy, ú úg gy, y hogy ismét koncertezni kezd. 2009-ben több kiemelt rendezvényen 2 20 009 0 többek között a debreis ffelléptek, e el ceni c ce eni ni Virágkarneválon, ahol 15000 ember em e mb énekelte dalaikat. Idén, lesz mit mi m it ttanulniuk a rajongóknak, ugyanis, a közelmúltban, olyat tett, a banda, ba a amire amir a am mir i 20 éve nem volt példa.

A leányfalui önkormányzat idén is megrendezi a május végi Falunapot. 29-én a strandon és a futballpályán kerül sor a rendezvényre, és már délelõttõl várják az érdeklõdõket.

Fotó: Lázár Péter

Elsõ Emeletnek, amely a korábbi Azz E A Solaris és Lobogó együttesek tagjaiból állt össze 1982-ben, azokban az idõkben úgy készültek a lemezei, hogy a csapat több hétre leköltözött

billentyûsük, Berkes Gábor balatonfüredi nyaralójába. Az ott eltöltött napok alatt a sok bulizás, sportolás mellett az alkotásra is jutott mindig idõ, így közösen születtek és készültek el a máig is sokszor hallható slágerek.

hangulatban.” Egy másik pedig arról, hogy „van erõnk a visszatéréshez, most van a mi idõnk, ma van a mi napunk, mert zenélni, gyõzni, szeretni, igazi embernek lenni nem kor kérdése, hanem a léleké, szellemé és a tehetségé.”

2010-ben ehhez a hagyományhoz tértek vissza: barátjuk, Várkonyi Attila (DJ Dominique) házában, a Dunakanyar egyik hangulatos településén ütötték fel az „alkotótábort”, igaz, csak néhány nap erejéig. A lelkesedés, a jó hangulat határtalan volt, ahogy az alkotókedv is. Húsz év kihagyás után, néhány nap alatt 3 új Elsõ Emelet dal született!

A mára az ötvenes éveiket taposó sztárcsapat Berkes Gábor, Patkó Béla (Kiki) Kisszabó Gábor, Tereh István két vendég zenésszel, Hastó Zsolttal és Kelemen Tamással együtt, több régi Elsõ Emelet slágert is újrahangszereltek 2010es hangzásra; ( Film forog tovább, Kisgeneráció, Angyali vallomás, El valahová, valakivel) A most elkészült 3 dallal és a további még félkész zenei ötletekkel, lassan akár már egy új lemezanyag is összeállhat.

Egyik este meglátogatta a zenekart Geszti Péter, hiszen, – ahogy régen –, most is õ írja majd a szövegeket. Közösen hallgatták meg az új zenéket, és rögtön jöttek az ötletek, poénok. Nem telt el sok idõ, és a szövegek el is készültek. Geszti elmondása szerint, az egyik dal „a hûségrõl, az összetartozásról, egymásrautaltságról szól, örömteli újrakezdésbe öltöztetve, szerelmi

A május 29-én megrendezésre kerülõ Falunapon a régi, kemény rajongói tábor, és az új érdeklõdõk is, bárki meghallhatja a 2010-es Elsõ Emelet-hangzást a régi slágerekkel és az új siker-várományosokkal egyetemben! -map-

Barangoló

a Dunakanyarban

A török idõk alatt sok szerb menekült Szentendrére, majd ott is telepedett le. Sajátos építési szokásaikkal alakították ki a város mai formáját. A XVIII. században Szentendre a magyarországi szerbek egyházi-, oktatási- és kulturális központja lett. Mikor megalakult a független Szerbia, jelentõs számú lakos hazatelepült; helyükre németek, magyarok és szlovákok érkeztek. A város még mindig õrzi emlékeiket: házaikat, templomaikat és keresztjeiket. De nemcsak pravoszláv keresztek találhatók, hanem katolikusok is.

Keresztek nyomában Szentendrén

szentendrei kereskedõ társaság emelte 1763. évében. Ugyanaz a társaság szeretetteljes törõdéssel megszépítve felújította 1836. évben. 1901-ben megújítva.” A kereszt állásiránya megegyezik a Blagovesztenszka templom keresztjének állásirányával. Gábriel arkangyal napján itt végezték a vízszentelés szertartását. A Szamár-hegyen sétálva, a Bartók Béla utcában megláthatjuk a Tobakosok, azaz a (szerb) tímárok keresztjét. 1695-ben megkapták a kiváltságlevelet, ennek emlékére állították a XVIII. században. A négyzetes alapzaton álló

Az abortusz áldozataiért

Kucsera Ferenc kereszt

A Dunakorzón sétálva egy fekete oszlopot láthatunk, tetején vas kereszttel. Ez a Kucsera Ferenc emlékkereszt. Dr. Kucsera Ferenc 1892 szeptemberében született Léván. Pappá 1915 júniusában szentelték fel, és még ebben az évben kihelyezték Szentendrére, mint segédlelkészt. 1919-ben ellenforradalmárok szervezkedtek, majd felléptek a vörös hatalom ellen. A fegyveres akció kezdetét harangzúgással jelezték. A pap nem vett részt a szervezkedésben, de a kerületi parancsnok felhívta rá a figyelmet, így került a lista élére, melyen az „árulók” neve szerepelt. Elfogták, próbálták megtudni, hogy ki harangozott, de Kucsera Ferenc nem vallott, így megvédett egy nyolcgyermekes kõmûvest. Tárgyalás nélkül bûnösnek mondták ki, majd a Duna-partra kísérték, és négy önkéntes katona agyonlõtte. Az emlékkereszt elõször fából készült, de 1950-ben eltûnt. A kivégzés helyére 1993-ben állítottak egy kis öntöttvas keresztet. A szentendrei fõtér középpontjában áll a Kereskedõ Társaság emlékkeresztje, ismertebb nevén Pestis-kereszt. Hálából emelték 1763ban, mert a pestisjárvány elkerülte a várost. A néphagyomány szerint egy fejjel lefelé eltemetett ember van a kereszt alatt: õ védi a várost attól, hogy a ragály elpusztítsa. A kovácsoltvas ráccsal kerített, vörös márvány talpazatú kereszt, háromoldalú pillérét késõ rokokó stílusú faragványok és vaslemezre festett ikonok díszítik. Tetején vaskereszt található. Az emlékmû talpazat-oszlopának három oldalán felirat olvasható: „Ezt a keresztet a szerb privilegiális

Szõlõsgazdák keresztje

Pestis-kereszt

kõpillér tetején rocaille-os díszû kovácsoltvas kereszt emelkedik indadíszekkel. Fölötte félköríves, hajított bádogtetõ látható. Az emlékmû a város egyik legszebb pontján áll, ahonnan elragadó kilátás nyílik a hömpölygõ Dunára, a Szentendrei-sziget hatalmas zöld foltjára, és a Szamárhegy Duna felõli lábánál épült Preobrazsenszkatemplomra. Lesétálva a Bartók Béla utcán, ha végigmegyünk az Angyal utcán, megérkezünk a Szõlõsgazdák keresztjéhez, mely az Ady Endre és a Dézsma utca sarkán áll. A XVIII. században emelték a szabadalmat kapott tehetõsebb iparos céhek. A szõlõsgazdák, azért állították, hogy megvédje a szõlõt a fagy és a jégverés ellen. Abban a században 2500 hold szõlõt mûveltek Szentendrén, így nem is csoda, hogy a város lakói számára a legnagyobb eseményt a szüret jelentette. A kereskedõk, az iparosok, késõbb a hivatalviselõk is szõlõbe fektették vagyonukat. A kereszt négyzetes talpazaton áll. A karcsú kõoszlopon faragott szõlõinda csavarodik körül. Tetején díszes kovácsoltvas kettõs kereszttel. Környékén még ma is láthatók a szõlõtermelési korból származó pincék. A város központját elhagyva a Kálvária téren áll a szerb Kálvária emlékkereszt. A XVIII. század közepérõl származik. Nyolcszögû kerítésfal veszi körül a nyolcszögletes talpazaton álló, lesarkított élû dór mészkõoszlopot, tetején kovácsoltvas kettõs kereszttel. Szentendrén még ma is állítanak kereszteket, ilyen a Péter-Pál templom udvarán lévõ „Abortusz áldozataiért”. Ratyis Luca

Irodalom

Az Esõrõl

és a Szívrõl

Május – ígéret – Pünkösd hava

„ Szinte sercent, hogy nõtt a fû, Zengett a fény, tüzelt a Nap, Szökkent a lomb, virult a Föld, Táncolt a Föld, táncolt az Ég S csókolt minden az Ég alatt S csókolt minden az Ég alatt.”

Az esõben mindig van valami szomorúság. Talán az, hogy elmossa a fényt a világban s melankolikus zokogásában elõtörnek sok szív titkos gondolatai. Pedig az esõ jó ! Itatja a Földet, táncolnak, nyújtóznak az erdõk alatta. Mennyi hajtás, csíra, új növény ígéretét rejti! S tudjuk, hogy a májusi esõ aranyat ér, de ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik és a nagypénteki esõ rossz termést hoz, a karácsonyi esõ pedig jó búzatermést. A magyar közhiedelemben fontos az esõ és mindennapjainkban is. Talán olykor elmossa a világ bûneit is?! Eszembe jutott az a történet, amikor egy faluban régóta nem volt esõ és kiszáradt minden, az emberek kétségbe estek. Ekkor a pap összetoborozta a falu népét, hogy együtt imádkozzanak esõért, hátha hitük közös ereje meghozza az égi áldást. Vasárnap délelõtt összegyûlt a falu apraja-nagyja, de csak egy kislány hozott magával esernyõt. Szívszorítóan szép történet,- apropó szív ! Sokan érzelgõsnek tartják a szívet, pedig nem az ! A szív intuitív,egészében, összefüggéseiben fogja fel a történteket. Nem mérlegel a nyereség-veszteség tengely mentén. Shakespeare írta valahol, hogy ”látogass el szívedbe, kopogj és kérdezd meg, mit tud.” Vajon gyakran kopogtatunk-e szívünk ajtaján ?

Pedig mindannyian megtanultuk Saint Exuperry-tõl, hogy jól csak a szívünkkel látunk. Látunk-e a szívünkkel ? Igen. Szeretteinket és szerelmesen is szívben élünk, szíveket rajzolunk és ajándékozunk. Talán ki kéne terjeszteni a világ felé is a szívvel-látás tudományát, mert ahol a kincsünk van, ott a szívünk is,- írta Máté az evangéliumában. Azért az bizonyos, hogy a szív központja a testünknek, napjainknak és életünk oly sok stádiumának, hiszen szívünk a test legerõsebb adója. A bátorság szó a latinban szívvel rendelkezõt is jelent, s ezt használjuk is,hiszen azt mondjuk a bátor emberre,hogy helyén van a szíve. A magyar nyelv gazdag tárháza a csodák fûszerillatú szó-birodalmának, mert mi SZÍVesen adunk,SZÍVbõl élünk, SZÍVtelenek is lehetünk, SZÍVszorító, SZÍVbemarkoló történeteink vannak, SZÍVfájdalmakban vergõdünk, meghasad a SZÍVünk, kitárjuk SZÍVünk kapuját, megSZÍVleljük a dolgokat, SZÍVerõsítõt iszunk, nyíltSZÍVûek is vagyunk és kõSZÍVûek vagy oroszlánSZÍVû-ek is lehetünk, de mégis legtöbb az anyai SZÍV. Márai Sándor füveskönyvében olvastam több helyütt a szívrõl. „ Arról, hogy a szívek összetörnek „ „ De pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnõk énekelnek. S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyéragasztani.

Az életben is ennyi a tanulság. Ha az ember egyszer bizalommal, föltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, „ szívét összetörték, „soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag.” Ha az összetört szívekrõl elmélkedni szeretnénk, akkor a világirodalom minden írója és költõje elõtt ki kell tárnunk szívünk ajtaját, hiszen Õk mindentudói a szív titkos útjainak, elmondják, leírják helyettünk a a szív repüléseit, fájdalmait. De nemcsak összetört szívekrõl szólnak a versek, boldoságban fürdõ szívekrõl is. Tóth Árpád Rímes fucsa játékában írja: „ Fogadj szívedbe Édes! ” Csokonai Lilla szívét kéri s megadá az ég, Vajda János szíve többé nem ég, nem bántja újabb szenvedély, Nagy Lászlónál a „ szív már nem menekül,leszédül hozzád és megrészegül”, Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne néki: „ én bús szívem vidámsága, lelkem édes kívánsága”

Vörösmarty Mihály Álom és való címû versében csodálatosan írja: „ a szív kéjeiben lelkem örömre hajolt.” József Attila mikor az uccán átment a kedves : „ senki se bánta, hogy Õ a szívem gyökere-ága,” de Freud 80. születésnapjára írt verse imígyen kezdõdik: „ Amit szívedre rejtesz, szemednek tárd ki azt, amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki azt. A szerelembe –mondják- belehal aki él, de úgy kell a boldoság, mint egy falat kenyér.” A szerelem bizonyosan „ csak „ a szívben lakozhat, hiszen Petõﬁ Sándor ifjú szívében is „ lángsugarú nyár „ honolt. S idézhetnénk végtelenbe futóan sok-sok boldog és összetört szívrõl, mert míg világ a világ a szívünkre hagyatkozunk,- hiszen ott születik a szeretet és ott fáj az elmúlás, ott érezzük, ha valaki közelében nagyot dobban a szívünk. Dobban a szív Dobogókõn is, mert itt van a föld szívcsakrája. A Visegrádi – hegység legmagasbb pontján fekszik 699 méter magasan, Dobogókõ jelentõsége a világ nagy energiaközpontjaival egyenértékû.

Attila hun vezér legféltetebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Az hogy mi vagyunk a föld szíve csordultig tölti lelkemet, büszke vagyok rá. S ismét Márai Sándort kell idéznem, mert megSZÍVlendõ útravalót ad az életünkhöz. „ A szívrõl De amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önzõ és komisz szívét megismerted, elég, hogy megbocsáss az emberek össszességének.Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepette megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel.Csak éppen ideges Voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy s mert ilyen az emberi szív.” Szívem minden melegével kívánok arany májust ! Vészabónoémi

Kedves Olvasó ! Minden hónapban megkérdezem Valakitõl, hogy mi a legkedvesebb verse, novellája, regénye… És miért ?! Ki vagy Mi lenne, ha más lehetne. És miért ? ! Milyen fa lenne. És miért ?! Milyen évszak lenne. És miért ? ! Különös „ tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg ajtaját. Olvassák hát jó szívvel a verses-mesés vallomásokat, - hátha gyertyát gyújtanak a szívükben ? ! S egyetlen gyertya sem veszít lángja erejébõl, ha meggyújt egy másik vagy sok másik gyertyát. Olvassák jó szívvel !

- Mi a legkedvesebb versed vagy novellád ? - Maradjunk a verseknél : József Attila : Március /1937/ - Miért ? - A magyarázat az 5. versszak: - „Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor értelmes ﬁút, ki õriz belõlünk egy foszlányt, mint nap fényébõl a Tejút,-…”olyan szépen fejezi ki gyermekvállalás-családtervezés misztériumát, amire én

orvosgenetikusként – noha erre tettem fel az életem – nem vagyok képes. S József Attila ezt halála évében írta… - Ki vagy mi lennél, ha más lehetnél ? Én válogatott futballista, majd történész, végül szülész-nõgyógyász orvos akartam lenni, a SORS-nak köszönhetõen orvos-genetikus lettem. A SORS szerencsére jól döntött. - Miért ?

Május havában Dr. Czeizel Endre orvosgenetikust az orvostudományok akadémiai doktorát, címzetes egyetemi tanárt kérdeztem. Rendkívüli ember. Magyarországon szinte egyedülállóként kiemelkedõ szerepe van a genetikai ismeretterjesztésben, a Családtervezési Központ alapítója. Magyar és angol nyelven megjelent mûvei különleges kincsei a világnak!

Mert így valóra válthattam ﬁatal orvosként megfogalmazott álmom, hogy mint Semmelweis Ignác, aki megmentette az anyák életét, én a magzatok megmentõje lehessek. - Milyen fa lennél ? - Szomorúfûz. - És miért ? - Ez az én titkom. - Milyen évszak lennél ? - Õsz. A színei miatt. - Köszönöm szépen !

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó azzal keresett meg, hogy munkahelyén a munkaszerzõdése módosítását kezdeményezték, melyben ún. versenytilalmi megállapodásról is szó van. Kérdése az, milyen szempontokra figyeljen, hogy ne váljon hátrányossá számára a korlátozás.

Munka Törvénykönyve a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvetõ szabályairól szóló részében rendelkezik konkrétan a versenytilalmi korlátozásról, mely a törvénybõl fakadóan kiterjed a munkaviszony idejére, és megállapodás alapján azt követõen is fennállhat. A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt egyoldalúan, az azt követõ idõre pedig közös megegyezéssel megtilthatja például, hogy a munkavállalója egy konkurens cégnél helyezkedjen el vagy a munkáltatójával megegyezõ gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást indítson. A törvény szerint a munkavállaló azalatt az idõ alatt, amíg a munkaviszonya fennáll, nem tanúsíthat olyan magatartást, amelylyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, kivéve, ha erre jogszabály lehetõséget ad. Ezen általános tilalom mellett a Munka Törvénykönyve más, ilyen típusú garanciális szabályokat is tartalmaz, így például azt, hogy a munkavállaló további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatónak köteles bejelenteni. A törvény nem mondja ki, de ezt a bejelentést elõzetesen kell, és a könnyebb bizonyíthatóság érdekében írásban célszerû megtenni. Figyelemmel a fent leírtakra, a munkaviszony idejére a munkáltatónak jogában áll a további munkaviszony létesítését megtiltani. A munkaviszony megszûnését követõen a versenytilalmi korlátozás a munkavállalót legfeljebb 3 évig és akkor terheli, ha a munkáltatójával megfelelõ ellenérték fejében ilyen tartalmú megállapodást kötött. A megállapodás megköthetõ a munkaszerzõdés létrejöttével egyidejûleg akár a szerzõdésben, akár külön okiratban, a munkaviszony fennállásakor bármikor, de legkésõbb a munkaviszony megszûnésekor; habár ekkor már elég valószínûtlen a munkavállaló részérõl. A megállapodásra – akkor is, ha a munkaszerzõdésben helyezik el a szövegét – a polgári jog szabályait kell alkalmazni.

Láthatjuk tehát, hogy a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztetõ magatartás tilalma a munkavállaló munkaviszonya megszûnése után is fennállhat; hangsúlyozandó azonban, hogy ez a kötelezettség csakis megfelelõ ellenérték fejében kötött megállapodással érvényesíthetõ. A megállapodás megfogalmazásakor gondosan ügyelni kell arra, hogy a korlátozás jelentõs mértékben és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését, lényeges tartalmi eleme a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása, valamint a tilalom idõtartamának és földrajzi határainak egyértelmû rögzítése. Az ellenérték összegében a felek szabadon állapodhatnak meg, mely egy öszszegben vagy részletekben, legkésõbb a tilalom fennállásáig ﬁzetendõ meg. A bírói gyakorlat szerint a megfelelõ ellenérték legalább az éves átlagkereset 50 %-át kell, hogy elérje. A megállapodással keletkezett versenytilalmi korlátozás a munkaviszony megszûnésekor kezdõdik. A megállapodásban általában úgy rendelkeznek, hogy a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával dönt a korlátozás igényérõl, s abban az esetben, ha a munkavállalót mentesíti, akkor az ellenértéket sem kell megﬁzetnie. Annak sincsen jogi akadálya, hogy a felek közös megegyezéssel elálljanak a megállapodásuktól. A témához kiegészítésként teszem hozzá, hogy a Munka Törvénykönyve külön is tartalmaz a vezetõkre vonatkozó versenytilalmi szabályokat, amikor elõírja, hogy a vezetõ további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt egyáltalán nem létesíthet. Munkaszerzõdés eltérõ kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenységre létesítettek. A jogalkotó abból indult ki, hogy a vezetõ alapvetõ kötelezettsége a munkáltatója kizárólagos érdekeinek szem elõtt tartása, ezért rögzíti, hogy pl. további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesít-

het. A munkáltató a munkaszerzõdésben korlátozhatja vagy akár ki is zárhatja a tudományos, oktatói, illetve szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenység létesítését és folytatását. A Munka Törvénykönyve szerint a vezetõ beosztású munkavállalót gazdasági, illetve versenytilalmi jellegû rendelkezések is kötik, melyektõl eltérni nem lehet. Ezek a rendelkezések három területet érintenek: egyrészt korlátozzák a vezetõ tulajdonszerzését más gazdasági társaságban, másrészt tiltják bizonyos ügyletek megkötését, harmadrészt bejelentési kötelezettséget írnak elõ számára, ha közeli hozzátartozója folytat olyan tevékenységet, amely veszélyezteti saját munkáltatójának gazdasági érdekeit. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06-20-330-3640

GRIMALDI ÜGYVÉDI IRODA Szentendre, Tómellék u. 18. I/3. Tel./Fax: 06 26 314 359 Mobil: 06 20 330 36 40 jogi tanácsadás, szerzõdések ingatlan- és építési ügyek öröklési jog, végrendeletek, házassági perek és családi jog, kártérítési, biztosítási, társasági jog (cégjog), társadalmi szervezetek joga, hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyek olasz nyelven is

Szemtõl szemben

osztalgikusan gondolok vissza gyermekkorom egyik szép emlékére, mikor édesapám beiratott a Gyõri rajzszakkörbe. Alig voltam nyolc éves, de vonzott már akkor is a mûvészeti világ és szerettem rajzolni. A szakkörben sok nálam pár évvel idõsebb mûvészpalántát ismertem meg, akikre felnéztem. Segítettek nekem a a mûvészi úton való elindulásban és ösztönözték bimbódzó lelkemet. A legemlékezetesebb két személyiség számomra Kunert Zsolt (Dodó) és Menyhárt Tamás (Menyus) volt, akik a mai napig szoros barátságban vannak. Gyermekkori fejjel nem csak úgy láttam õket, mint két elválaszthatatlan barátot, hanem mint Stan és Pant, akik megnevettetnek stílusukkal, humorukkal, életfilozófiájukkal, és extrém–lázadó elképzeléseikkel. A 80-as évek elején a lázongó fiatalok az alternatív zenekarokat halgatták, mint a A.E.Bizottság, Kontroll Csoport, Európa Kiadó, Balaton, URH. Kunert Zsolt és Menyhárt Tamás ekkor egy jól megkomponált alternatív zenekarban játszott, a TEKNÕS-BIKA zenekarban. Olyan zenét játszottak, amit élveztek és éreztek, nem törõdve a sok trendi zenei irányzattal. A lényeg, hogy jól érezték magukat. Közben Zsolt a gyõri grafikai stúdióban elsajátította a sokszorosító eljárásokat (rézkarc, linó, litográfia) és nagy elõszeretettel nyomtatott képeket. Ebben az idõben ez a lehetõség nagy segítség volt neki, hogy dolgozhasson és magába szívja az alkotóközösségek szellemét. Egy olyan provokációs, lázongó képi mûvészvilágba csöppent, ahol a merészség volt a számottevõ. A mûvészetekben az erõteljes dolgok és ábrázolások ragadták meg. Nem gondolkozott stílusokban, hanem az egyediségre és a forradalmi újításokra törekedett, mindenféle bekategorizálás nélkül. Kunert Zsolt lelkében nincsenek határkeretek és dogmák, a gondolatiságában a teljes szabadság minden bélyegnélkülisége uralkodik. Technikái is kísérletezõ tendenciákat mutatnak, mivel keveri az anyagokat. Nem csoda, hogy a kísérletezõ világa az indusztriális (ipari) és az independent (független) irányzatokhoz sodorta a képzõmûvészetben és a zenében is egyaránt. A zene nagyban inspirálja a mûvészetét, amelynek hangulatai és érzelmi világai beleivódtak képeibe. A faktúrákat nagyon kedveli, és nagyobb képein ezt az

indusztriális-ipari világot jeleníti meg. A képzõmûvészet mellett zenélt, hogy mégjobban kifejezze mûvészi tendenciáit. A Teknõs-Bika után csatlakozott az Art Deco zenekarhoz, amely egyedi készítésû hangszerekkel játszott és itt ütõs lett. Az Art Deco nagy képviselõje volt Magyarországon a Body Art-nak. Performanszaik sokkoló, meghökkentõ hatásúak voltak, melyekkel provokálták vagy felizzították a közönséget. Egy biztos, hogy felvállalták teljes mellszélességel a Body Art mûfajából részesített erõteljes motívumokat, és ezzel nagy feltûnést és hírnevet szereztek. Az erõteljes képzõmûvészeti és zenei pályája mellett 10 éves korától foglalkozni kezdett a küzdõsportokkal. Életfilozófiájában erõt és tartást ad az életben a küzdõsport. A harc és a küzdelem a mai világunkban elkerülhetetlen. Zsolt a küzdõ sportot logikai, pihentetõ, és meditatív játéknak tartja. A harcmûvészetek és a mûvészeti világa révén becsatlakozott az éjszakai életbe és hosszú ideig testõr lett. Így ismerte meg az éjszakai életet. Mindig is volt a mûvészeknek az éjszakai élethez közük, és emiatt számos kapcsolatra és ismeretségre tett szert. Rengeteg vendéglátós egységhez volt köze és kívülrõl szemlélte a bent folyó programokat és az új lehetõségeket. Olyan helyet hozott létre, ahol irodalmi esteket és koncerteket szerveztek, illetve olyan produkciókat, amelyek újak és kísérletezõk. Olyan helyet akartak létrehozni, ahová õk is szívesen szerettek volna járni és ez lett a kiindulópontjuk és szemléletük. Abban az idõben nem volt ilyen hely. A kezdeményezésük beindult és megtanulta a vendéglátást.Az elsõ vállalkozásuk a Tütü Tangó kávéház volt. A Pesti Est Cafétól a Trafó Tütü Tangón keresztül a Trafó Mappa Clubbig vezetett az útja és itt szervez és ügyintéz. Feleségével, Puskás Andreával (Büfével) együtt szerveznek és vendéglátóskodnak. Büfé, azaz Andrea a Sziámi-Sziámi zenekar énekesnõje és többekközött grafikus, modell volt és most egyedi technikával textilbõl varr képeket. . Jelenleg az Iparmûvészeti Egyetem menzáját szervezi. Hosszú ideje, 23 éve, vannak együtt és nevelik négy gyermeküket harmonikusan és derûsen. Mindig is szerettek volna nagy családot. A gyermekeiktõl nagy lelki boldogságot és kiegyensúlyozottságot kapnak. Az összes vendéglátós munkát együtt

Kunert Zsolt festõmûvésszel intézik. Kiegészítik egymást, és a kapcsolatukban Zsolt a germán mechanika és Andrea a temperamentumos latin nõ. Minden napjuk izgalmasan telik és keresik az izgalmakat és az újat. Ami rutinmunkává válik, azt nem szeretik. A legnagyobb közös szenvedélyük az utazás és fõleg a misztikus Távol-Kelet. Szeretnek olyan meseszép helyekre utazni ahol feltöltõdhetnek és a keresett izgalmakat megtalálhatják. Zsolt szenvedélye a búvárkodás és a repülés hõlégballonnal, sárkányrepülõvel. Mindkettõ helyen a vízben és a levegõben otthon érzi magát, mivel itt egy másfajta érzésvilágot kap. Igazi boldog és derûs embernek ismertem meg Zsoltot és a családját, akik hihetetlen pozitív energiával és életﬁlozóﬁával rendelkeznek. Amikor megkérdeztem tõle, hogy mi szeretne lenni, akkor is azt felelte, hogy boldog ember. A boldogság érezhetõ benne és ez a derû engem is magával ragadt és rájöttem arra, hogy a boldogság képessége nem kívülünk, hanem bennünk rejlik. Felismert saját szükségleteink, lehetõségeink mellett azt is érdemes tudnunk: egyedül nem lehetünk boldogok. Kellenek a társak, az útitárs. A másik ember. Szentendrén rengeteg mûvész barátja él, és folyamatosan felmerül bennük a terv, hogy kiköltözzenek ebbe a városba, mivel a város atmoszférája és az itt élõ mûvészek közössége inspirálja õket. Szük Norbert

Póka Éva (színmûvész, rendezõ)

Leányfalui jegyzetek

Az én szín-házam Amikor az egészségügyi középiskola után az újvidéki orvosi egyetemre iratkoztam be, – de közben titokban ott motoszkált bennem a kisördög is: „ugyan már, csak úgy heccbõl, megpróbálom a színészetet” –, nem hittem volna, hogy nem az orvosi, hanem a színészesküt mondom majd nagy lelkesedéssel 1980-ban. Akkor dõlt el, hogy nem a testet, hanem a lelket fogom gyógyítani egy életen át. A mai napig váltig állítom, hogy sorsunk meghatározó pillanataiban nemcsak magunk döntünk. Nem izgultam, nem gondoltam bele

egy színész esetleg sanyarú sorsába, nem is a karriervágy hajtott, se a csillogás, se a szereplésvágy. Egyszerûen az emberi szép érzések és sorsok drámaiságának átélése és átadása volt a célom. Én magam is azért megyek a SZÍN-HÁZÁBA, hogy a lelkem feltöltsem: lám ilyen a boldogság, esetleg milyen a szenvedés, de ez is része az életnek, tehát elkerülhetetlen. A szín-ház az igazság háza. Nem mímelni kell az érzést, hanem valósan eljátszani, átélni, megszenvedni, ha kell több száz elõadáson keresztül. Ez a dolgunk, a hivatásunk. Nem

könnyû, de gyönyörû, felemelõ. M á r a i Sándor szavaival zárnám színházi ars poétikámat: „Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerûbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett volna velem.

Könyvajánló

TULI JÓZSEF

AMIRÕL MI KETTEN NEM BESZÉLÜNK

Ára: 1450, -Ft Könyv, 208 oldal

Megrendelhetõ: Szentendrei Kurír 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (36-1) 350 0343 Kapható:Líra Könyv Szentendre Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5.

Portré

„Egy vagyok közülük” Egy naplóregény és a belõle írott monodráma utolsó mondata, „Egy vagyok közülük”, pontosan jellemzi azt, aki papírra vetette: a most 80 évén túl járó Sárdi Mária újságírónõt, aki a maga életének egy fontos idõszakát „Kislány a pokolban” címmel írta meg. Klein Mária Zsuzsanna (1929. október 17.) a Lovag utcából 14 éves korában kapott egy naplót, és mint afféle csitri elkezdte beleírni a gondolatait, és a vele történt dolgokat. 1943. és fõleg 1944. március 19. után egy zsidó kislánnyal, ha nem akarta is, már történtek dolgok, méghozzá abban a tempóban, ahogy a világ elordasult körötte. A megörökítendõ kislányos semmiségek között megjelennek az érthetetlen, diszkriminatív gondolatok és rendelkezések: a kötelezõ sárga csillag, a kényszerlakhely, a családokat szétszakító, félelmetes hatalom, a nyilasházból táborokba hurcolt ismerõsök és ismeretlenek. És ez a 15. évébe cseperedõ kis „magyar Anna Frank” 1944. december 7-én, a legutolsó transzporttal maga is felkerül a pokolba tartó vonatra, hogy személyesen is megismerje Bergen-Belsen és még két másik tábor – egyes maiak számára meg sem is történt – realitását. Sárdi Máriából, – ahogy maga mondja – az váltotta ki a naplóregény megírásának késztetését, hogy egy józsefvárosi marhavagonban megrendezett Holocaust-emlékkiállítás kapcsán téves információ jelent meg arról, hogy mikor is indult az utolsó zsidószállítmány Magyarországról. Nem nyáron, ahogy a cikkíró tudta. Eszébe jutottak egykori, de fennmaradt naplófeljegyzései, majd az emlékek jelen idejû megírásával kiegészült a mára több kiadást is megért könyv. Mert abban a korban, amikor az antiszemitizmus és a Holocaust tagadása még nem halt ki a világból, sõt fel-felhorgad, akkor a szemtanúnak vallania kell: így történt, akármit is mondanak! És hogy voltak igaz emberek is, mint a Szabadság téri református templomban szolgálatot teljesítõ, a zsidó hittestvéreik megmentéséért áldozatot hozó Viktor János lelkész és Karsai Dezsõ segédlelkész.

Klein Mária Zsuzsanna mellõl a történelem halálba küldte minden rokonát, – testvére kivételével, aki hozzá hasonlóan 1945-ben hazatérhetett és idõs kora ellenére ma is közöttünk van. Sárdi Mária 2003-ban Béke Inter-Lyra díjat elnyert könyve két éve új életet nyert mai ﬁatalok jóvoltából. A Kazán István Kamaraszínház rendezõje, Kriszt László, (akinek ez a huszonötödik rendezése), és a kislányt alakító Budai Tünde – mindketten a Károli Gáspár Református Egyetem teológus hallgatói – monodráma formában vitték színre a történetet. Az elõadás a FÉSZEK Mûvészklub színpadán több sikeres elõadást is megért, elkezdték meghívni, legutóbb pedig a Dohány utcai zsinagóga adott neki méltó helyet április 11-én, a Holocaust Emléknapon. Izraelbe és Amerikába is szeretnék majd kivinni az elõadást, hogy a második és harmadik generációs magyarok is lássák, mi és hogyan történt 1944-45-ben. Mindez sokakkal hasonló módon történt meg akkoriban, legfeljebb a hazatérés nem adatott meg azoknak, akiknek túl sok idõt kellett eltölteniük a halál árnyékában, és nem bírták ki, vagy akiket gyengébb ﬁzikumuk miatt már eleve gázkamrába, gépfegyverek csöve elé hurcoltak. De a lelki sebek a túlélõkbe is örökre belemarták magukat, akár egy tetovált nyilvántartási szám. Bergen-Belsen náci koncentrációs haláltáborának poklából az oda elhurcolt tizenötezer gyerek közül alig százan élték túl a szörnyû hónapokat. Sárdi Mária, túl a nyolcvanon, botra támaszkodva, a Tahi nyaraló védett világából elmondhatja: „egy vagyok közülük”. A kislány és nagymamája meghamisított életkorral bejegyzett adatait a precíz német nyilvántartás máig hitelesen õrzi. Akár elhiszik a Holocaust-tagadók, akár nem. M. András Károly

Mûvészrovat

…Szél söpri a port… Tamás Mária festõmûvész kiállítása a Skanzen Galériában

Tamás Mária autodidakta mûvész. A festés számára nem foglalkozás, azért fest, mert enélkül nem találja helyét a világban. Így tudja magát megmutatni, gondolatait elbeszélni. De a mélyen rejlõ dolgokat küzdelmes felszínre hozni. Õ mégis megkísérli, szinte csak ez foglalkoztatja. És cseppet sem szépít a dolgokon, a mi kis világunkon. Kiteríti elénk úgy, ahogy õ látja, ahogy õ gondolkozik felõle.

„Lerágott csont” cím alatt egy koponya uralja az egyik képmezõt. Az emberi koponya a maga naturális mivoltában valóban nem más, mint egy darab lerágott csont. Bizarr, de igaz. Átvitt értelemben is. Az emberiség története csak errõl szól. A téma maga is eléggé lerágott csont. S mégis, generációról generációra újra elõvesszük és boncolgatjuk a tényt, azt, hogy lettünk és elenyészünk. Jöttünk valahonnan és elme-

gyünk valahova. A két nagy titok közötti tartományt érezhetjük csak a magunkénak. A két nagy titok közötti tartomány színes és gazdag. Ember milliárdok élete, küzdelme, sikere és kudarca, építõ és romboló tevékenysége színezi és gazdagítja. Példa erre egy másik kép, a „Ne temessetek el…” címû. Itt a mû középpontjában az 1848-as forradalom emblematikus alakjának, a tüzes lelkû fiatal költõnek, Petõfi Sándornak jól ismert arcvonásait látjuk, de nem akármilyen megfogalmazásban. Tamás Mária az egész képfelületet ceruzával sûrû sorokban teleírta Petõfi élettörténetével. A gesztussal egyfelõl különleges faktúrát teremtett, másfelõl meditatív alázattal idézte elénk a lánglelkû költõ emlékét. A költõ élettörténetével alapozott felületre alkotta meg azután portréját, de teljesen szokatlan és egyéni módon: a történeti Magyarország és benne a 90 éve fennálló országhatárok rajzolódnak ki, de csak oldalra hajtott fejtartással nézve tárulnak fel a nézõ elõtt. Ezzel a szellemes és rendhagyó megfogalmazással sikerült érzékeltetnie az ábrázolt alak és a nézõ élete között eltelt idõt, s benne nem-

lenül, ahol lehet elõhozza bennük rejtõzködõ kétértelmûséget, vagy éppen aktualizálja tartalmukat. Ezt a vonulatot példázzák az „Egyensúly pont com”, a „Szabadakarat pont sys” vagy a „Metszéspontok” címû opusok. Nemcsak a tartalmi jegyekben, a képtéma dolgában taposott ki egyéni utakat Tamás Mária, hanem technikában, anyaghasználatban is. A nagyméretû képeit, ha kell, több részbõl állítja öszsze. Szinte kizárólag papírra dolgozik, akvarelljeit nagyméretû, merített papírok szívják magukba, de szívesen dolgozik pasztellel is, gyakran ezek vegyítésével viszi fel a témát. De tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel ki is merült eszköztára. Az „akvatech”, mint egyéni anyagkombináció (akvarell és technokol elegyítése) jól megfér a már említett szöveg-kollázsokkal, vagy más természetû ragasztott papírfelületek alkalmazásával. Akármilyen anyaghasználat és rögzítési technika mentén készül is el egy-egy Tamási-mû, azok színvilága egységes és kiegyensúlyozott. Színei visszafogottak, egymással harmonizálók. zeti múltunk heroikus és drámai fordulópontjait. Tamás Mária mûvei nem azok közül valók, melyeket egy rávetett pillantással máris valamelyik emléktároló agybugyrunkba dobhatunk. Pontosabban, aki ezt teszi, a lényeg mellett megy el. Mert szinte minden nagyobb méretû mûvénél alkalmazza, és nem csak faktúraépítõ eszközként, a saját kézírást, vagy írott szövegek felragasztását. Ha csupán faktúraépítésrõl lenne szó, bármilyen kivágású szövegtest alkalmas lenne erre. De õ a betûvel mondani, közölni is akar gondolatot, olykor filozofikus vagy fanyar humorral fûszerezett véleményt. Tamás Mária képeit nemcsak távolról nézni, hanem hozzájuk közel menve, olvasni, olykor megfejteni is érdemes. A figyelmes szemlélõ sejtelmes hangulatú festményein hamar felfedezi korunk legdivatosabb „nyelvét”, a számítógépes ikonokat, parancsszavakat, a legördülõ ablakokat. Persze a mûvész ezeket sem hagyja érintet-

vója, vagy alapítóinak egyike, mint például a szentendrei IKON csoportnak. Egyéni hangját kemény munkával építõ mûvész õ. Lírai, de nem érzelgõs. Zárkózott, de közösségi lény. Az akvarell technikában nívóés különdíjas.

Két mûtárgycsoportra, mint az állandó kísérletezés példáira külön is szeretném felhívni a figyelmet! Az egyiket az ún. „koromgrafika” tételei alkotják. A lehelet finom, lágy, organikus formákat az egyik kezével a levegõben tartott papírra az alatta mozgatott gyertya füstjével varázsolja fel, miközben másik keze fején a lecsepegõ forró viasz hagy, ha nem is örök, de átmeneti nyomokat. A másik mûtárgy-együttest azok a grafikák alkotják, melyeknek fõ motívumát egy-egy település, vagy egy híres épület alaprajza adja. A sorozat darabjai a számára kedves és emlékezetes helyekhez, mint például Mártély, Szeged, Esztergom, Tahitótfalu, Szentendre kötõdnek. Ha már kötõdésrõl esett szó, mint rá nagyon jellemzõt, illik elmondani, hogy Tamás Mária több mûvészközösség tagja, életre hí-

A valós és a képzelt világ megjelenítése egyaránt foglalkoztatja. „Szabad akarat” és „Egyensúly”. Nem csupán képcímek. Az élet fontos iránytûi, mert „Emberre zsugorodva” nagy szükség van rájuk. Török Katalin

A BORDA HĂ&#x161;SBOLT MĂ JUSI AJĂ NLATA: VĂĄkuumfĂłliĂĄs grillkolbĂĄsz tĂśbbfĂŠle ĂzesĂtĂŠssel

Borda HĂşsbolt 2023 DunabogdĂĄny, Kossuth L. u. 40.

1320 Ft helyett 1100

Ă&#x161;J TERMĂ&#x2030;K : CsĂpĂľs FĂľzĂľkolbĂĄsz: 1040 Ft helyett 900 Ft

MĂĄjustĂłl kaphatĂł csak a itt a Mintaboltunkban: SZAMĂ R VastagkolbĂĄsz

A sertĂŠshĂşs beszerzĂŠsi ĂĄrĂĄnak kedvezĂľ alakulĂĄsa folytĂĄn az Ă RAKAT mi is csĂśkkentettĂźk!!!

RĂłmai parti fesztivĂĄl MĂĄjus 29-ei, szombati mĂťsor SzĂnpad mĂťsorai: v " \Ă&#x2019;T " QO" 5Ă&#x2019;S][ =\KIQ Â T\ 1[S 6Â¨8<Â 6+ v " \Ă&#x2019;T " QO" 3M^M =\KIQ Â T\ 1[S 6Â¨8<Â 6+ v " \Ă&#x201C;T " QO" 5Ă&#x2019;S][ =\KIQ Â T\ 1[S B-6-3): v " \Ă&#x201C;T " QO" 8IQ[ ,Mb[Ă&#x201C; Â T\ 1[S 5-<)447.76 v " \Ă&#x201C;T " QO" BQXMZVW_[Sa 3Ă&#x20AC;ZWTa Â T\ 1[S 6Â¨8<Â 6+ v " \Ă&#x2019;T " QO" 5MLOaM[Q .MZMVK Â T\ 1[S 316+;Â´ -/AÂť<<-; v " " 0ITĂ&#x20AC;[bTĂ&#x2C6; b[Ă&#x161;ZQbĂ&#x2C6;[ v " \Ă&#x201C;T " QO" )Y]QVK]UQ Â T\ 1[S 5=;1+)4 v " \Ă&#x2019;T " QO" )8)+=3) B-6-3): v " \Ă&#x2019;T " QO" 3Q[MZLMQ Â T\ 1[S 6Â¨8<Â 6+ v " \Ă&#x2019;T " QO" ?QTL *]NNITW +7=6<:A <Â 6+ v !" \Ă&#x2019;T !" QO" ;7374 -/AÂť<<-; v !" \Ă&#x2019;T" =VQKZMLQ\ *IVS \Ă&#x20AC;UWOI\Ă&#x20AC;[Ă&#x20AC;^IT" 1+-+:-)5 *4=-; *)6, QVOaMVM[ SWVKMZ\ WWW.ICECREAMBLUESBAND.HU WWW.UNICREDITBANK.HU

Folyamatos programok: v :IN\QVO v 0Q[\WZQK ZITTaM I]\Ă&#x2019; SQĂ&#x20AC;TTĂ&#x152;\Ă&#x20AC;[ v ;bMV\ 5IZOQ\ :MVLMTĂ&#x201C;QV\Ă&#x2C6;bM\ 6WVXZWĂ˘ \ 3N\ MOĂ&#x2C6;[b[Ă&#x2C6;OĂ&#x203A;OaQ [bĂ&#x161;ZĂ&#x201C;^Qb[OĂ&#x20AC;TI\IQ v .TW\\QTTI ^Ă&#x152;bQ JMU]\I\Ă&#x2019; v 3Q[S]\aĂ&#x20AC;S Ă&#x2022;ZĂ&#x2022;SJMNWOILĂ&#x20AC;[I v +Q^QT XQSVQS v /I[b\ZW NIT]

www.romaiparti.hu

ajánló / 2010. május Május 8. szombat, 20 óra, DMH Barlang (Duna-korzó 11/a) BIN JIP – koncert Május 13. csütörtök, 18.30 óra, P’Art Mozi (Duna-korzó 18) PACSKOVSZKY JÓZSEF szentendrei helyszineken forgatott ﬁlmjének premier előtti szentendrei ősbemutatója A VÁGYAKOZÁS NAPJAI ff. magyar ﬁlmdráma, ' Május 14. péntek, 18 óra, P’Art Mozi (Duna-korzó 18.) MUZSIKUSPORTRÉK Május 15. szombat, 10-24 óráig, MűvészetMalom udvara (Bogdányi u. 32.) SZENTENDREI DOBBANÁSOK IV. 10:00 Kékvölgy Zeneiskola bemutatója 11:00 Repülő Serpenyők – a Solymári Waldorf Iskola zsonglőr csoportjának bemutatója 12:00 Magonc együttes – az Óbudai Waldorf Iskola együttese

13:00 Írmag Együttes 14:30 Ablak a napra együttes 16:00 Kékvölgy Zeneiskola bemutatója 17:00 Pál Tamás – Megasztár 18:00 Ádok Zoli – Kiscsillag 19:00 Zuboly együttes 20:00 Áldás és Átok együttes (kékvölgyi gyerekek és szülők együttese) 20:30 Meztelen Diplomaták 22:00 Kistehén Zenekar (Little cow dinamikusok) A programok alatt táncház, kézműveskedés, eszem-iszom (büfé)

Aszering- RENDEZVÉNYSZERVEZÕ ÉS INGATLANIRODA!! Esküvõ, legény-leánybúcsú, aranylakodalom, szülinapi buli, céges rendezvények!

Május 25. kedd, 17 óra, P’Art Mozi (Dunakorzó 18.) VALAMIKOR RÉGEN…Szentendrei utcák, házak, emberek 5. A Szamárhegy Török Katalin vetítéssel kísért várostörténeti sorozata KIÁLLÍTÁSOK: MűvészetMalom 2000 Szentendre, Bogdányi u. 32. Tel.: 26/301-701, e-mail: muveszetmalom@ ﬁbermail.hu; web: www.muveszetmalom.hu Nyitva: hétfő kivételével 10-18 óráig. Március 27. – május 30. CSÍKSZENTMIHÁLYI RÓBERT ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA MűvészetMalomban az 1964 óta Szentendrén élő és alkotó Érdemes és Kiváló művész életmű-kiállítása .

Ingatlan eladás-kiadás- értékbecslés!

INGYENES ÁRAJÁNLAT! Hívjon bizalommal! 26/385-087, 06/20-996-24-34

Május 14 – 30. (félkész épület) EURÓPAI FÓRUM. FIATALOK. MA… FOTÓKIÁLLÍTÁS Megnyitó: május 14. péntek, 17 óra

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70. Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Egyedi terjesztési hálózatunkba várjuk üzletek jelentkezését! Partnereink listája automatikusan felkerül honlapunkra. www.szentendreikurir.hu

Impresszum Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Olvasó-szerkesztõ: M. András Károly Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, Szük Norbert, Kiss Ágnes Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@sgmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Lakossági

LEÁNYFALU Május 29. Falunap

Azok a ’80-as évek -

Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb Apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

10:00 – Kötélhúzás 11:00 – Szekérszínház

EZ VALAMI MÁS! Várja a Dunakanyarban mûködõ társvadász iroda, ha Ön csinos Hölgy, okos Asszony, vagy igényes Úr és vonzó Férfi. Hívjon bizalommal.

Futballpálya - 12:00 – Rendõrségi bemutató

06 20 823 2025 Strand - 14:00 – Nõi Fﬁ strandröplabda bemutató - 15:00 – 17:00 – Strandfoci Leányfalu és Kistérségi válogatott – Kósz Zoltán – gyermekvízilabda bemutató - 16:00 – 17:00 – Gyermekeknek koncert Faluház - 17:00 – Kiállítás megnyitó - 17:00 – ’80 as évek Divatbemutató- Prokopp Dóra - 18:30 – Nagyszínpad - Futballpálya A ’80-as évek népszerû elõadói - 18:30 – 19:05 Exotic / Sipos F. Tamás - 19:10 – 19:45 Janicsák István + Asszonykórus - 19:50 – 20:25 Zoltán Erika - 20:30 – 22:00 Elsõ Emelet koncert - 22:05 – 24:00 Retro Disco - 24:00 – Gyertyaúsztatás

Budakalász május 09. 18.00 óra

Ránki Dezső és Klukon Edit zongorakoncertje Helyszín: Budakalász, Faluház

neebredjen.egyedul@gmail.com www.ujrakezdes.shp.hu INGATLAN Ingatlant venne, vagy eladna? Nem tudja, mennyit ér ma? Szakképzett értékbecslõ vállalja lakása, háza, telke értékbecslését Szentendrén és környékén. Tel. 06-26-318-759, +36-20-958-6174

Könyvelés visszamenõlegesen is Bérszámfejtés, munkaügy Adó és üzletviteli tanácsadás

EGYÉB Figyelem! Ezúton értesítem kedves vendégeimet, hogy Piláth Rezsõné, Erika férfi-nõi gyermekfodrász új helyre költözött Szentendrén. Új cím: Vámosház tér 4. (Polgármesteri hivatallal szemben, az okmányiroda mellett lévõ szépítõk házában. Várom kedves vendégeimet. ttbb@citromail.hu; Tel: 30/443-0998 Eredeti kínai festmények és kalligráfiák gyûjtôtôl eladók. Érdeklôdni lehet: Beretvás Nagy András 2000 Szentendre, Ölyv u. 19. 06 20 4238914 web: http://beretvas.uw.hu www.artendre.hu E-mail: kinakonyv@ gmail.com

20 éves tapasztalat, garancia

www.primaudit.hu

20/912-7713 SZOLGÁLTATÁ Pedikûrös, manikûrös és masszõrlány házhoz megy. Szex-mentes!!! Információ és idõpont egyeztetés:06/20/360 0 812.

ÁLLÁS „Duna House szentendrei irodájába értékesítési tapasztalattal rendelkezõ szakembereket keresünk, akiknek fontos a folyamatos fejlõdési, és kiemelkedõ kereseti lehetõség. Önéletrajzokat az alábbi e-mail címre várjuk: jablonszky.bea@dh.hu. Érd: 06 30 619 56 53”

FOGORVOSI RENDELÕ SZENTENDRÉN Számíthat ránk az egyszerû fogtöméstõl, fogpótlástól, az arc esztétikát figyelembe vevõ fogszabályozásig, s azon túl is, a megállított fogágy pusztulás után az implantátumok segítségével helyreállított rágóképességig, és az esztétikus, önbizalmat adó megjelenésig.

Szeretettel várja Önt Szentendrén, a Vasúti villasor 3/b alatt található fogorvosi rendelõben Dr. Kurucz József fogszakorvos, szájsebész, parodontológus, és felesége Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus.

Bejelentkezés: + 36 20 943 7081