Szentendrei Kurir 2011. február

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD

POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2011/FEBRUÁR • ÁRA 150 Ft

Beszélgetés

feLuggossy László festõmûvésszel Szemtõl Szemben

Szirtes János festõmûvésszel

Titkok Móricz körül

Mi lesz a nyugdíjammal?

Exkluzív interjú:

Lõrincz Levente

Álmodom a színházat

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség.

Szép ajándék az egész családnak!

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

, 0 9 17

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból Innen-onnan

Kedves Olvasónk!

4-7

Szemtõl szemben

20-21

Portré

10-12

Egészség

18

Barangoló

8-9

Exkluzív interjú 16-17 Irodalom

24-26

Ügyvéd válaszol

22

Gazdaság

23

Programajánló 30-31 Mûvészrovat

28-29

Kérdése van? Írjon nekünk!

Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak!

Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek Gazdaság

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu Szûts Veronika közgazdász veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Álljon meg egy pillanatra! Emelje fel tekintetét az utcák ránk nehezedõ nyomárától, próbálja egy pillanatra elfelejteni az elõttünk álló nap terheit! Nézze! Nem csodálatos?A hókristályon, dérvirágon megcsillanó napsugár beragyogja az Ön lelkét is , ha hagyja.

A csoda itt van körülöttünk, csak észre kell venni: az ég kékjében, a ragyogó napsütésben, a mocorgó rügyecskében,a szárnyait próbálgató kis bogárban.

A gondok, a bajok, a nincsek, a fájdalmak ellenére keressük meg minden nap azt, aminek örülhetünk. Örüljünk annak, hogy lassan vége a télnek. Itt van február, õsi magyar nyelven Jégbontó hava, de a népi kalendárium böjtelõ havának is nevezi.

Sok kedves hagyomány, szokás kötõdik februárhoz, ezek közül néhányat idéznék fel.

Február 2. Gyertyaszentelõ Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából és meglátja saját árnyékát, visszabújik, mert a tél elhúzódik, de ha már kint marad, akkor hamarosan jön a tavasz.

Február 14. Szent Bálint napja, az immár közkedvelt Valentin-nap.

Igaz, hogy Szent Bálint a szerelmesek védõszentje, de a hozzá kötõdõ szokások új keletûek, angol, amerikai hatásra honosodtak meg nálunk.

Ilyenkor a szerelmesek és nemcsak õk megajándékozzák egymást. És természetesen õsidõk óta a február a farsang idõszaka. Ez vízkereszt napjától, január 6-tól hamvazószerdáig tart. Ez a bálok, különféle mulatságok, régen az esküvõk, nagy lakodalmak ideje volt.

De a farsang legjellemzõbb eseménye a vidám, álarcos, jelmezes bál, felvonulás. Ennek egyik híres formája hazánkban a busójárás.

Tehát akad alkalom és ok az örömre bõven. Így februárban mindig eszembe jut Áprily Lajos, az „angyal-tisztaságú” huszadik századi költõ, ahogyan õt Kondor Béla, a híres kortárs festõ nevezi. Áprily az átélt hányattatások, borzalmak ellenére megtalálta a „létezés hajnal-friss örömét”, Gyõri Lajos szavaival élve.

A Visegrádi-hegyeket, erdõket járva társa lesz a fa, a fû, a virág, az õz, a madarak. Tõlük tanul éltetõ erõt és örömöt. Ez az öröm lüktet tavaszköszöntõ csodálatos soraiban: Titkon a Bükkben moccan a rügyben -mint csibe héjban- kandin a lomb, s mintha a róna kedve dalolna, úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.

Indulok. Értem.

Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ: „Szíved, a bomlott, ócska kolompot hozd ide, hozd ide, hozd ide már!”

Tavaszodik M.M.

Várom leveleiket.

Nagy Erzsébet fõszerkesztõ nagy@szentendreikurir.hu

3

Innen-onnan A megújult Kovács Margit múzeum megnyitása 2011. január 21-tõl ismét a Vastagh György utcai házban csodálhatjuk meg Kovács Margit kerámiáit.

Kovács Margit (1902 – 1977) Kossuth-díjas kerámiamûvész életmûvét bemutató gyûjtemény 1973-ban nyitotta meg kapuit a látogatók elõtt.

A múzeumnak, amely közel két évtizeden át Magyarország egyik leglátogatottabb közgyûjteménye volt, a XVIII. században épült sóház – késõbb postakocsi-állomás, majd a Vastagh család lakóháza – ad otthont. 1979-ben új szárnnyal bõvült az épület, itt az elsõ állandó kiállítás szinte változatlan megtartása mellett Kovács Margit mûvészeti hagyatékát állítottuk ki.

A kiállításban 1979 óta néhány kisebb felújításon kívül nem történt jelentõs változtatás. A múzeum menedzsmentje ezért célul tûzte ki a meglévõ múzeum új épületrésszel történõ bõvítését, a kiállításnak a XXI. századi muzeológiai elvárásoknak megfelelõ felújítását, látogatóbarát múzeumi attrakciók, interaktív információs szolgáltatások bevezetését és többnyelvû tájékoztató rendszer kiépítését.

Az áttörést a 2008-ban benyújtott pályázatunk hozta: A SZENTENDREI KOVÁCS MARGIT MÚZEUM MEGÚJULÁSA címû, KMOP-3.1.1/C-2008 azonosító jelû nyertes pályázatunk teremtette meg

4

az anyagi fedezetet arra, hogy végre, 2010. május 5-én megkezdhettük az építési munkákat. A közel 110 négyzetméteres – Kocsis József Ybl-díjas építész tervei alapján készült – új épületszárnyban helyet kapott a mosdókon és a múzeumi bolton kívül az emeleten egy interaktív 3D vetítésre alkalmas elõadóterem is, melyben megidézzük Kovács Margit személyét: a falakat a mûvészrõl készült portréfotók díszítik. A teremben egy 3D-s digitális program segítségével a látogatók maguk forgathatják körbe a mûvek virtuális képét, s ezzel a mûvek eddig rejtve maradt értékeit is felfedezhetik.

1973-tól a rendszerváltásig szinte nem volt olyan Magyarországra érkezõ magas rangú nemzetközi vendég, köztük uralkodók, államfõk, miniszterek, jelentõs mûvészek, akiknek ne szervezték volna meg a „Szentendre és a Kovács Margit Gyûjtemény” programot. A 70-es évektõl a rendszerváltásig a múzeumban látogatást tett nevezetes személyiségek számbavételével egyúttal betekintést nyerhetünk Magyarország korabeli diplomácia-történetébe is. Az új szárny földszintjén ezekrõl a magas szintû delegációkról – és az õket fogadó múzeumi kollégákról – készült fényképeket állítottuk ki.

A kiállítás rendezési koncepciója is megújult. Kovács Margit munkásságát a kezdetektõl kaleidoszkópjellegûen bemutató kiállítás most új szemléletmóddal gazdagodott.

A megújult tárlat igyekszik megõrizni a bensõséges viszonyt a látogató és a mûtárgyak között, de emellett nagyobb hangsúlyt fektet a teljes életmû kronologikus bemutatására.

A kerámiák idõrendi sorrendjét két tematikus terem (a régi pincében a „kápolnatér”, és az 1979-ben épült pinceszárnyban az audiovizuális terem) szakítja meg, változatosabbá és érthetõbbé téve a pályakép bemutatását.

Az új épület akadálymentes, az emeletre személyfelvonóval is fel lehet menni, az udvaron helyeztük el a mozgássérültek számára kialakított mosdót. A kiállítás utolsó termében –

kerekes székrõl is elérhetõ magasságban elhelyezett – mûtárgymásolatok alkalmazásával vakok és gyengén látók számára „tapintható tárlat”-ot alakítottunk ki, mely azonban minden látogatónak különleges élményt nyújthat.

A múzeum vonzerejének növelésében a legfontosabb elõrelépés a családbarát, a gyermek- és az ifjúsági korcsoportok sajátos igényeit is kielégítõ technikai fejlesztések megvalósulása, melyek során korszerû bemutató módszereket és új közönségtájékoztató berendezéseket helyeztünk el a kiállításban. Az interaktív információs pultok segítségével egy-egy – az életmûvön belül kiemelkedõ jelentõségû – mû elemzése és a kerámiák inspirációs forrásainak mûvelõdéstörténeti, ikonográfiai ismertetése olvasható. A nagyméretû LCD képernyõkön Kovács Margitról készült portréfilmeket, s a gyõri Kovács Margit Múzeumban forgatott kisfilmünket lehet megtekinteni. Az emeleti vetítõteremben elhelyezett számítógépeken a folyamatosan bõvülõ adatbázis segítségével látogatóink tovább mélyíthetik a mûvésszel és életmûvével kapcsolatos ismereteiket.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt!

Innen-onnan Szentendrei Jótékonysági Bál 2011. január 15-én rendezték meg a III. Szentendrei Jótékonysági Bált a MûvészMalomban. Ebben az évben a jótékonysági cél a város központi konyhájának korszerûsítése.

A meghívottak között a neves mûvészek mellett ott voltak a környék nagyvállalkozói, az Ipartestület tagjai, a helyi és megyei intézmények vezetõi.

A bálon fellépõ mûvészek: Ivancsics Ilona, Koós Réka és Bardóczy Attila.

A házigazdák Novodomszky Éva és Dörner György voltak, a segítõ diákok pedig a Szentendrei Ferences Gimnázium végzõsei.

5

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS Lemondott Závodszky Zoltán Lapzártánk után, várhatóan január végén döntöttek a városi képviselõk a Szentendrei Kulturális Központ új ügyvezetõjének személyérõl. Závodszky Zoltán jelenlegi ügyvezetõ december 17-én közös megegyezéssel mondott le, de a társaság mûködõképességének fenntartása miatt február 6-ig még díjazás nélkül intézi a cég ügyeit.

Rodin: hogyan tovább?

Tavasszal születhet döntés arról, hogy miként üzemeltethetõ tovább a Rodin Café épülete. Mint korábban megírtuk, a kávézó lehúzta a rolót, fájó ûrt hagyva ezzel Szentendre kulturális életében. A Szentendre, Ady E. u. 6. szám alatti, 329 m2 alapterületû, múzeumként besorolt, 195 m2 hasznos alapterületû ingatlan határozatlan idejû bérletére a pályázati felhívás és bérleti szerzõdés alapján nyilvános pályázatot írt ki a város oly módon, hogy az épület tetejének felújítását és szigetelését a bérlõ vállalja, amelyet elõzetes írásbeli megállapodás alapján bérbeszámítás útján érvényesíthet.

Görög utca 1.

Januárban dõlhet el a Görög utca 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú épület sorsa. A képviselõ-testület még decemberben tûzte napirendre a kérdést, azonban akkor halasztó döntés született róla.

Adósors Szentendre város önkormányzatának képviselõ-testülete az év végén úgy döntött, hogy a 2011. január 1-tõl hatályba lépõ adóemelés többletbevételét az idei költségvetés mûködési hiányának finanszírozására fordítja.

Városi számla Továbbra is a Raiffeisen Bank vezeti a város folyószámláját, miután év végén úgy határozott az önkormányzat, hogy május végéig meghosszabbítja a hatályos szerzõdést. A Közbeszerzési Munkacsoport ugyanakkor a „Dumtsa Jenõ” kötvény kiváltására, valamint a bankszámlavezetésre (300.000.000 Ft folyó-

6

Megvalósult 11-es út menti fejlesztések 2008. szeptemberében adták át a Megyeri Hidat, amely jelentõs mértékben megkönnyítette a közlekedést a Pest megyében közlekedõk számára. Ám mindez nemcsak elõnyökkel, hanem - a megnövekedett forgalom miatt – hátrányokkal is jár. Szentendrén hét 11-es fõút menti fejlesztést sikerült az Önkormányzatnak „kiharcolni” a város területén, „kárpótlásként” a megnövekedett autós forgalomért.

Ezekbõl a fejlesztésekbõl a közelmúltban hármat fejeztek be annak érdekében, hogy a közlekedést mind a gyalogosok, mind pedig a gépjármûvel közlekedõk számára biztonságosabbá tegyék.

A Barackvirág úttal egy vonalban a fõúton lévõ gyalogátkelõhelyet átalakították, az átkelõnél lévõ járdaszegélyt lesüllyesztették, és miután a megfelelõ

megvilágítást is megkapta, teljes biztonsággal használhatják a gyalogosan közlekedõk.

A Református Gimnáziumnál szintén átalakították a belvárosból kivezetõ utat, ahol egy új kihajtósávot hoztak létre a forgalom gyorsabbá és egyszerûbbé tételének érdekében.

A Sztaravodai úti csomópontnál pedig egy új, balra kanyarodó kihajtósáv került kiépítésre, amely gyorsítja a közlekedést.

Tisztelt szentendrei Lakosok!

2011. január második hetétõll a SZEI felújítása miatt forgalmi rend d változás lesz a Bükkös part bal partján. A forgalom kétirányú lesz az óvoda gazdasági bejáratánál kialakított lezárásig, de onnan tovább hajtani nem lehet. A Bükkös parttól, a Bajcsy-Zsilinszky úton –onnan pedig a Kanonok utcán keresztül – engedélyezett az autós közlekedés.

A Bükkös part bal oldalán a lezárástól a gyalogosforgalom szintén megszûnik a Kanonok utcai hídig, és a közlekedést a Bükkös patak jobb oldalán, a két gyalogos híd valamelyikén átkelve lehet folytatni.

A parkolási lehetõség a Kanonok utca

jobb oldalán megmarad, ugyanúgy, m mint a mozgássérültek számára kialakított parkolóhelyek közül a Kanonok utcával szemben kialakított - a másik a háziorvosi rendelõ udvarán kerül kialakításra.

Mindemellett a szakorvosi rendelések ideiglenes áthelyezése miatt a Jókai utca és a Kert utca teljes hosszában a III. zóna fizetõ várakozóhelyei közül a II. zónába került át.

Ez a forgalmi rend a rendelõintézet átépítésének befejezéséig, várhatóan 2011. augusztus végéig lesz érvényben.

Szíves türelmüket és megértésüket kérjük a munka lezárultáig!

Ábrahám Péter kiállítása A Polgármesteri Galéria 2011. évi elsõ kiállítása január 5-én Ábrahám Péter festõmûvész képeibõl nyílt meg. A rendezvényt dr. Dietz Ferenc polgármester nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a látogatók ismét egy rendkívül izgalmas kiállításnak lehetnek részesei. „Ábrahám Péter igazi kozmopolita mûvész, aki nemcsak hazájában, hanem Dél-Ameri-

ka, Európa és Magyarország számos városában élt, alkotott és kiállított. Mûveinek témája a fogyasztói társadalom és a politika világának meghökkentõ, sokszor megbotránkoztató módon történõ széthúzása és ezzel egyidejûleg – elgondolkodtató módon - annak újrateremtése.”

A kiállítás január végéig látható a Polgármesteri Hivatal elsõ emeletén.

Innen-onnan 7 autó súlyával megegyezõ italos kartont gyûjtöttek a gyerekek Meghosszabbítja országos környezetvédelmi akciójának idõtartamát az IKSZ Szentendre, 2011. január 10. – Eddig összesen 7.430 kg, azaz mintegy 7 személyautó tömegével megegyezõ mennyiségû, hulladékká vált italos kartondobozt gyûjtött vissza az a több mint 17.000 iskolás illetve óvodás kisgyermek, akik oktatási intézményei részt vesznek az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által a tanév elején meghirdetett gyûjtõakcióban. A program nemcsak nevelõ célzata, de díjazása miatt is kedvezõ fogadtatásra talált a gyermekek és a pedagógusok körében, hiszen az iskolák és óvodák minden kilogramm begyûjtött italos kartondoboz után 15 forint díjazást kaptak. Az akció kedvezõ fogadtatására, valamint az intézményektõl érkezõ pozitív visszajelzésekre és kérésekre válaszolva, az IKSZ úgy döntött, hogy az akció idõtartamát 2011. május 20-ig meghosszabbítja.

Az IKSZ által meghirdetett italos kartondoboz gyûjtésben összesen 7 város, 77 intézményének 17.342 tanulója illetve óvodása vesz részt, akik a pedagógusok útmutatásával, de szüleik segítségével gyûjthetik iskolájuk és óvodájuk javára az otthonukban hulladékká vált italos kartondobozokat. A gyûjtõakció Gyöngyösön, Várpalotán, Dunakeszin, Miskolcon, Szentendrén, Szegeden valamint Budapest X. és XVII. kerületében zajlik.

A gyûjtõakcióban Szentendrén, 5 oktatási intézmény 1.241 óvodása és tanulója vesz részt. A szentendrei gyerekek az akció elsõ félévében, december 15-ig összesen 674 kg italos kartondobozt gyûjtöttek össze. „Fontos, hogy már gyermekkorban megtanítsuk a kicsiknek, hogy környezetünk és lakóhelyünk tisztántartása nem mások, hanem a mi közös feladatunk.

Az óvodai és iskolai akciókon keresztül úgy próbálunk szólni a gyermekekhez és szülõkhöz, hogy közvetlenül megtapasztalhassák a szelektív hulladékgyûjtés eredményeit is” - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezetõ igazgatója. „Kezdeményezésünkkel ki kívánjuk azt is fejezni, hogy a hulladék érték, hasznosítható másodnyersanyag, amelynek pénzben kifejezhetõ értéke is van, ezért az akció résztvevõit szimbolikus anyagi díjazásban is részesítjük, amelyet óvodájuk,

KISTÉRSÉGI GYORS számla- és 50.000.000 Ft munkabérhitel biztosítására) vonatkozó határozatlan idõtartamú szerzõdés megkötésére szóló közbeszerzési eljárást folytat le.

Uszodafelülvizsgálat Felülvizsgálja a város az ÉMI Kht. segítségével a V-8 Uszoda és Szabadidõközpont mûszaki kivitelezését és állapotát. Az 1,3 millió forintos munkára az uszodaüzemeltetõ AquaPalace Kft. ügyvezetõjének kezdeményezésére kerül sor.

Új VSZ-vezér

iskolájuk sportszerek és játékok vásárlására fordíthat, illetve az iskolák kirándulásra is.” – tette hozzá a szakember.

A meghosszabbított gyûjtésben résztvevõ intézmények 50 kg begyûjtött mennyiségig kilogrammonként 15 forint támogatást kapnak, e mennyiség felett azonban már kilogrammonként 20 forint díjazásban részesülnek. Az adott városban legtöbbet gyûjtõ intézmények díját továbbra is megduplázza az IKSZ. „A begyûjtés segítése érdekében az Egyesülés minden résztvevõ városban és intézményben igény szerint, ingyenes elõadást tart a gyerekek és a pedagógusok számára. Az elõadás keretében bemutatjuk az italos karton csomagolás jellemzõit, felhasználási lehetõségeit, valamint az italos kartondobozok újrahasznosításának folyamatát is, egy egyszerû konyhai turmixgép segítségével. Az oktató és szemléletformáló elõadás megtartását szívesen vállaljuk az ország egész területén, bármely résztvevõintézmény számára, amelyek ezt az officer@ italoskarton.hu e-mail címen kérhetik” – tette hozzá Baka Éva.

Magyarországon jelenleg 100 italos kartondobozból 16 kerül szelektív hulladékgyûjtõkbe. Az arány növeléséhez olyan szemléletváltásra van szükség, amely kialakítását már gyermekkorban fontos elkezdeni.

Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LAPOSRA!

Új ügyvezetõje van a Városi Szolgáltató Zrt.-nek. Horváth József cégvezetõ lemondása után a szentendrei illetõségû Somogyi Zsolt kapta meg a lehetõséget, hogy a Szentendre összes hulladékszállítási, önkormányzati útfenntartási és parkolási feladatát ellátó „helyi mamutcéget” kormányozza. A régi vezér a Fõvárosi Temetkezési Zrt.-hez került.

Bornemisza Miklós továbbra is ügyvezet 2011. május 31-ig hosszabbították Bornemisza Miklós ügyvezetõi megbízását a város pályázatait felügyelõ Pro Szentendre Kft. élén. A szakember irányítása alatt nyerte el a város a csaknem négymilliárd forint összegû különbözõ nagypályázatok javát.

Új utcanevek Két új utcaelnevezés történt Szentendrén decemberben, ennek megfelelõen a Pálma és a Szirom utca gazdagítja a helyi utcanévkatasztert. Eredmény született ugyanakkor az utcanévtáblák formatervezési pályázatán is: Virágh Attila munkáját 125 ezer, míg a Reguly 21 Kft. pályamûvét 75 ezer forint díjazásban részesítette az önkormányzat. A februári testületi ülésen történik meg az önkormányzati egyeztetések után a táblatervek véglegesítése.

Márciusi izgalmak Márciusban várhatóan napirendre kerül a szentendrei önkormányzatban a helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, valamint Vadász György Kossuth-díjas építész felajánlása, egy építészeti bemutató mûhely létesítése a városban.

-bt-

7

Szentendre közelrõl A Dumtsa Jenõ utca nevezetes házai, híres lakói – I. rész A Dumtsa Jenõ utca a Bükkös-hídról nézve egy régi képeslapon

A 17-18. század fordulóján a lakott városrész déli határa a Bükkös-patakig terjedt. A szerbek betelepülése (1690) után népesült be a Pozsarevacska templom környéke és a késõbbi Paprikahegy. A hídtól a háromszögletû Fõ térig, vagy ahogy régen nevezték, Piactérig vezetõ kb. száz méter hosszú, tíz méter széles utca alig érzékelhetõ emelkedõvel, és egy finom íveléssel torkollik bele délrõl az intim kis térbe. A két oldalán mindösszesen alig huszonöt házat magába foglaló utca nemcsak fizikai, de hangulati, városképi vonatkozásban is szervesen kapcsolódik a történeti városrész középpontjához. A harmonikus szervesülést csak erõsíti az a településszerkezeti sajátosság, hogy a délrõl, északról, nyugatról csatlakozó utcák (Dumtsa Jenõ u., Bogdányi u., Rákóczi u.), melyek a korábbi századokban a települést átszelõ fõútvonalak voltak, mintegy tölcsért képezve mélyen behatolnak a Fõ térbe. A három égtájat összekötõ utak találkozási pontjának kiöblösödése hozta létre magát a teret is.

A Dumtsa Jenõ utca, amit korábban neveztek a Város utcájának, Fõ utcának, Rákosi Mátyás utcának, nemcsak településszerkezeti, város-

Gyerekek a Schartner-ház kertjében. 1896

8

képi adottságai miatt egyik legértékesebb szelete Szentendre történeti városrészének, hanem híres lakói miatt is, a házaihoz fûzõdõ valós történetek, legendák miatt is. Ezekbõl következzék itt egy csokorra való.

Az emléktáblával is kitüntetett 20-as számú házban lakott évtizedeken keresztül Dumtsa Jenõ, a város elegáns megjelenésû, tekintélyt és tartást sugárzó elsõ polgármestere.

1850-ben költözött Szentendrére.

Elõbb fõbíró, majd harminc éven

keresztül (1872-1903) nagy köztiszteletnek örvendõ polgármesterként meghatározó szerepet játszott a város polgárosodásában. Cincár, azaz elszlávosodott ill. elgörögösödött román származású, szerb identitású, pravoszláv vallású, magyar hazafi volt – Milosevits Péter találó és tömör megfogalmazása szerint.

Amikor 1850-ben fiatalemberként Szentendrére került, csak törve beszélte a szerb nyelvet, amit idõvel tökéletesített, de idegen akcentusát haláláig megõrizte. Aszalt szõlõvel, borral, vassal kereskedett és ebbõl szépen meg is gazdagodott. 1862ben vette feleségül Blazsity Petronellát. A gyerektelen házaspár nevéhez sok jótékonysági adakozás, alapítványok létrehozása fûzõdik, többek között saját költségükre építettek Csobánkán, Budakalászon iskolát.

Vezetése alatt a város megszerezte a környezõ erdõségek örökös tulajdonjogát, lecsapoltatta a Szentendre és Pomáz közötti rét mocsarát, mely terület a város legjobb termõföldje lett. Támogatta a Helyiérdekû Vasút (HÉV) megin-

a Dunakanyarban Dumtsa Jenõ polgármester portréja

dulást 1888-ban. Éveken át õ volt a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye világi elnöke, valamint a szentendrei szerb egyházközség elnöke. Fizetése egy részét a szegényalapra utaltatta át. Nevéhez három alapítvány is fûzõdik.

1897-ben megkapta a Ferenc József-rend Lovagkeresztjét.

Dumtsa Jenõ nevéhez fûzõdik a városi képeslapok kiadásának megindítása a 19. század végén, 20. század elején. Õ szorgalmazta a városi turizmus elindítását is. A világ minden tájára küldött szentendrei képeslapokat és kapott e távoli helyekrõl cserébe látóképes levelezõlapokat.

A mintegy húszezer darabból álló képeslapgyûjteménye már saját korában is nemzetközi hírû volt.

Ebben az utcában a 10-es számú házban született 1824-ben Stéger Xavér Ferenc operaénekes. A hõstenor szerepek magas színvonalú megszólaltatója, fellépett Németország, Spanyolország Itália, Anglia opera színpadain.

Csaknem valamennyi Erkel-opera fõszerepét elénekelte. Erkel Ferenc többször meg is látogatta õt Szentendrén. 1874-ben pályájáról végleg visszavonulva hazajött a városba. Ahogy egy visszaemlékezõ írja, „azonnal visszatalált az életbe”.

Ha hosszú mûvészkaftánjában végigsétált a városon, a Duna-soriak, kereskedõk, boltosok kedvesen beinvitálták. A világot látott mûvész szociális érzékenységét mutatja, hogy szívesen jótékonykodott: idõnként ebédet adott saját házában 15-20 szegény szentendreinek, karácsonykor édességgel, ruhával lepte meg a szegényebb gyerekeket.

Ugyanennek a hosszan elterülõ háznak a déli traktusa volt a Schartnerek ( késõbbi Szentendrey család) õsi családi fészke. A Bajorországból származó Schartner család egyik ága 1800-ban házasság révén került Szentendrére. A Schaffer család az 1700-as évek elején ElzászLotharingiából jött Magyarországra, és Budán valamint Hidegkúton telepedtek le. Egyik ága az 1730-as évek elején jött át Szentendrére. A két család Schartner Ferenc és Schaf-

fer Anna 1879-ben kötött házassága révén egyesült. Mindkét család férfi tagjai generációkon keresztül mészáros céhmesterek voltak. Mint a legtöbb adót fizetõ u.n. virilisták, generációkon keresztül önkormányzati képviselõként szolgálták a várost. Átellenben, az utca másik oldalán, az 5-ös számú házban látta meg a napvilágot 1822-ben Jakov Ignatovity, aki bár jogot végzett és ügyvédként dolgozott Szentendrén, 1860 körül regényeket kezdett írni, melyek Respektus Vásza, Örök võlegény, Szerb rapszódia címmel magyarul is megjelentek. Ez utóbbiban fogalmazta meg sokat idézett mondatát a szerbek Jókaijának tartott, vérbõ, szerb realista író: „Olyan szerencsés voltam, hogy Szentendrén születtem, ebben a kicsiny szerb oázisban, annyiféle nemzetiség közepette.”

Sokat tudnának mesélni a Bükköspatak közeli, 22-es számú sarki ház (Tourinform-ház) falai az oltalmuk alatt megrendezett házi elõadásokról, a sok vidám összejövetelrõl. A ház ura, az utca másik oldaláról „való” Jakov Ignjatovity távoli rokona, az ugyancsak szentendrei születésû Ignjatovity János, az 1870-es években a szentendrei szerb iskola igazgatója, városi képviselõ, Dumtsa Jenõ utcai házát a kultúra szolgálatába állította. Színdarabokat írt és fordított, elsõsorban a szerb Jávorkör számára. A házában megtartott elõadásokat rendszerint õ rendezte, és olykor „fellépett nála” Stéger Xavér Ferenc, a pár házzal odébb lakó, már nyugállományba vonult, Európa-hírû operaénekes is.

Török Katalin

A Dumtsa Jenõ utca eleje, Wuits István képeslapján

9

Portré

Beszélgetés

feLuggossy László festõmûvésszel Szük Norbert : Mi volt vagy ki volt az aki elindított a mûvészeti pályafutásodon?Pontosabban hogyan kerültél a mûvészeti pályára? feLugossy László.: Fiatal koromban nagy mozirajongó voltam, szinte a moziban nõttem fel, mint annyian a generációmból. A filmek vizualitása indított el a mûvészet felé. Egy ideig színész szerettem volna lenni, csak késõbb, úgy 17 éves korom körül jött, s érintett meg a képzõmûvészet, amit már akkor kellõ intenzitással kezdtem el gyakorolni, és azóta is ezt csinálom, benne élek...

Sz.N: Minden fiatal mûvésznek voltak és vannak példaképei. Rád ki volt a legnagyobb hatással? f.L: Ahogy már említettem rám nem emberek voltak hatással, hanem a filmek, például Bunuel, Wajda, Antonioni, Federico Fellini, a csehszlovák filmek, Godard, a magyarok közül Huszárik Zoltán, Fábri Zoltán és természetesen folytathatnám

10

e felsorolást, hisz hosszú a lista, de nem csak a filmek, hanem az irodalmi élmények is éppolyan fontosak voltak az életemben, mint a zenei, beat és rock, vagy ahogy késõbb mondták progresszív zenei élmények, a jazz, és az akkoriban igencsak ritkán hallható kísérleti, vagy elektronikus zene mind nagy szerepet játszottak a mûvészetemben. Azt gondolom, hogy elég komplex befogadóként indultam ifjúként, s ennek azért örülök, mert széleskörû érdeklõdésemnek köszönhetõen egy viszonylag jó és megbízható szellemi, lelki alapot sikerült begyûjtenem, amit a késõbbiekben is igyekeztem gyarapítani. 17 éves korom óta rendszeres kiállítás látogató lettem, s a képzõmûvészeti könyvek, albumok olvasója is, mert az elmúlt rendszerben, jó ideig inkább csak mûvészeti könyvekben megjelenõ reprodukciókból kaphattunk képet a modern, 20. század eleji úttörõ mûvészetrõl. Az egyik ilyen könyv

a sokak által jól ismert Herbert Read modern mûvészetrõl szóló könyve volt.

A képzõmûvészet szellemi táplálékom lett. Ma már az internet korában furcsának tûnhet, hogy a hatvanas-hetvenes, sõt még a nyolcvanas években is, sok fontos infóhoz csak megkésve jutott az ember. Persze, ez nem jelentett igazán gondot, mert jó és érzékeny ösztönnel is rá lehetett érezni, hogy mi megy a világban, hogy valójában mirõl is szól az élet.

Sz.N.: A mûvészet széles skáláján dolgozol, a mûvészet palettáján mi áll a szívedhez a legközelebb?

-feL.L.: Természetesen a képzõmûvészet áll legközelebb hozzám, hiszen ez a mûfaj a maga nyitottságával a komplexitás élményét képes nyújtani. A modern képzõmûvészetben fontosak lettek a társmûvészetek. Szabadon lehet õket alkalmazni, a kifejezés érdekében a lehetõségeket tágítani, összetettebb vizuális kérdéseket megfogalmazni. Nem

tartom polihisztornak magam, de az tény, hogy szeretek egyik mûfajból a másikba kirándulni, részben azért, mert kísérletezõ kedvû ember vagyok, részben pedig azért, mert vannak olyan helyzetek, amikor a szöveget gondolom elsõdlegesnek, más helyzetekben pedig a kép, a mozgó vagy az állókép a legegyértelmûbb megnyilvánulásom.

Sz.N.: Kecskeméten születtél, Szentendrén éltél-alkottál, most meg Sárospatakon élsz-alkotsz. Mit érzel e városok iránt és miért élsz most Sárospatakon?

-feL.L.: Rövidebb-hosszabb ideig más városokban is laktam életem során, de mégis azt gondolom, hogy nem vagyok egy nagy vándor, vagy mondjuk úgy, hogy nomád. Bizonyos értelemben az állandóság híve vagyok, aki a változások révén találja meg ezt az állandóságot, kerülve természetesen minden nosztalgiázást, vagy szentimentalizmust. Mindegyik felsorolt város a saját helyén van bennem, és élhetõ térként gondolok rájuk. Az biztos, hogy Szentendre nagyon sokat jelentett, s a mai napig is jelent számomra, mert ifjúságom leglényegesebb terepe, és mûvészeti tevékenységemnek inspirációkkal telített otthona, életem egy nagyon fontos és jelentõs részének meghatározója. 14 éve élek Patakon, és ez jelent valamit. Szeretem a Zemplént, a Bodrogot, a természeti környezetet, az itt élõ emberek közvetlenségét. Vidéki srác vagyok, és azt gondolom, hogy mai fejemmel például már nem tudnék Budapesten élni.

Sz.N.: Milyen mûvészeti esemény,kiállítás és díj volt a legmeghatározóbb az életedben?

-feL.L: A kudarcokat és az úgymond sikereket egyaránt meg kell élnünk, el kell viselnünk. Ezek életünk velejárói. A szakmai díjaknak örültem leginkább mindig. Ilyen volt a Munkácsy díj 1990-ben, A gyõri Médiawave fesztivál Párhuzamos Kultúráért díja, vagy 2009-ben a Herceg Klára díj. És nagy örömöt jelentett számomra, hogy 2010-ben a Magyar Kultúra Napján megkaptam Sárospatak város Ködöböcz József-díját is.

Sz.N.: 1968-tól 1977-ig Szentendrei szabadtéri kiállításokat -performanszokat szerveztél? Mit jelent a számodra maga a szervezés?

-feL.L.: Én nem gondolom szervezõnek magam, mert más alkat vagyok, inkább a kitalálásban vagyok otthon, ötletekkel, koncepciókkal tudom segíteni az operatív szervezõk munkáját.

Sz.N.: Az AE Bizottságban zenéltél, megalakítottad az Új Modern Akrobatika music-performance-t és a Batu, Kármen zenekart. Mondj néhány szót ezekrõl.

-feL.L.: A nyolcvanas évek óriási közösségi és egyéni élménye a zene, a zenélés volt. Egyik napról a másikra megszületett egy zenekar, amit Bizottság együttesnek neveztünk el. És itt az „együt-

-feL.L.: A hatvanas évek végén efZámbó István barátommal kitaláltuk a szentendrei szabadtéri kiállításokat a templomdombon. Itt elkezdõdött egyfajta kulturális pezsgés, amely szemet szúrt a helyi hatalomnak, mert ilyesmivel még nem találkoztak. Ezért õk is kitalálták, hogy ezeket az aktív fiatalokat, akik mûvészkedni próbálnak, összegyûjtik, és egy klubhelyiséget is -egy gyönyörû pincét- bizto-

tes“ nagyon pregnáns, igazán kifejezõ fogalom, mert ezen idõkre a folytonos és folyamatos együtt levés volt a jellemzõ.

Tulajdonképpen, egy állandó mûszakban léteztünk; próbáltunk, buliztunk, vitatkoztunk, beszélgettünk, kocsmáztunk, aztán megint próbáltunk. Egy kívülálló biztos nem tudott volna különbségeket tenni, hogy most egy próbát lát, vagy egy bulizó fiatal társaságot. Sokszor számunkra is összemosódtak a dolgok. Igazán lelkesen csináltuk minden tevékenységünket. Talán ez az õszinte lelkesedés tette szimpatikussá ezt a zenekarosdit, ezt az intenzív életformát.

Sz.N : Hogyan fogalmaznád meg röviden az ars poétikád?

-feL.L.: Hû, ez most meglepett. Talán a „Nyaralj ködben a mirákulum szájton” címû dalszövegem egyik sorát idézném: „Az marad porondon, aki porondra van ítélve“ Sz.N.: Alapítója voltál a Vajda Lajos stúdiónak! Hogyan jött létre maga a stúdió?

sítanak számukra, ahol szintén lehet kiállításokat rendezni, ezzel megszüntetve a szabadtéri kiállításokat. Vajda Lajos Szentendréhez köthetõ festõmûvész nevét vették fel, a tragikus sorsú és fiatalon elhunyt mûvész munkásságának tisztelete jeléül. Így született meg a Vajda Lajos képzõmûvészeti stúdió.

Sz.N.: Összetartó a Vajda stúdió. Mi tartott-tart titeket össze? feL.L.: A Vajda stúdió jövõre már 40 éves lesz. Nem kellene ennél többet mondani. Az idõk folyamán több barátunk, alkotó társunk, alapító tagunk már eltávozott egy másik, égi stúdióba…

Természetesen mindig jöttek fiatal kollégák, barátok. Mindig bõvült a stúdió.

Több generáció épült egymásra az idõk során. Vannak az alapító öreg tagok még néhányan, aztán van egy közép generáció, s vannak a fiatalok. Ettõl színes és érdekes a helyzet, léteznek átjárások a generációk között...

11

Friss

Sz.N.: Milyen új ötletek foglalkoztatnak, és mivel foglalkozol mostanság? feL.L.: 15 éves kihagyás után 2010ben ismét készítettem fiatal barátaimmal egy dupla lemeznyi stúdió felvételt. Jelenleg az utómunkák folynak, keverés, stb. Már azt gondoltam, hogy nem fogok zenélni, mert jó ideje nem érdekelt, nem hatott rám ez a kifejezési forma, annyira kommersz, nyálas lett a zenélés, s igen ritkán akadtam egy-egy zenei gyöngyszemre, amely újra inspirált volna a zene irányába.

Aztán valahogy megtört a jég, és újra írtam egy csomó dalszöveget, amiket barátom házi stúdiójában rögzítettünk.

Sz.N.: Mik a terveid a jövõre vonatkozóan?

-feL.L.: Az elkészült zenékhez mozgóképeket, kvázi klipeket szeretnék készíteni, amit már el is kezdtem. Illetve egy filmszerûséget szeretnék összehozni szintén a házi videózás eszközeivel, teljesen privát alapon, kerülve minden professzionális megoldást, kerülve a pénzért való megalázkodó kuncsorgást. Persze, így sokkal lassabban haladnak a dolgok, de nem érdekel, egyszer csak elkészülnek a képi ötletek, és összeáll valami, ami majd az lesz, aminek lennie kell. És ebben tényleg benne lesz a kiszámíthatatlan jövõ minden jellemzõje.

12

Kiskerti Madonna

Sz.N.:A következõ kiállításod hol lesz látható? feL.L.: Legközelebb február elején veszek részt a Patak csoport egy budapesti kiállításán az Olof Palme Házban.

Azokat a dolgokat kedvelem, amiket teljes erõbedobással kell és lehet csinálni, szeretem azt, ha annak amit csinálok méltósága van.

Sz.N.: Hogyan alakult meg Sárospatakon a Patak Csoport Képzõmûvészeti Egyesület? Milyen mûvészeti akciókat szerveztetek. Mi volt az, aminek a legnagyobb visszhangja volt? feL.L.: Fura, de a Patak csoport Szigetszentmiklóson alakult meg. Késõbb az alapító tagok kiállítottak a sárospataki Képtárban. Aztán elindult egy fokozottabb barátkozás, s én is a csoport tagja lettem, melynek min tahogyan két Vajda stúdiós barátom is.

Sz.N.: Ha jól tudom Sárospatakon mûvészeti (szabadiskolát)-tábort is létrehoztatok. Milyen érzés a fiatalokat tanítani-illetve velük dolgozni? feL.L.: Igen, 2000-ben indult el a sárospataki képzõmûvészeti nyári szabadiskola. Így kerültem be én is a csapatba. Nem igazán a tanítás a szerepem, inkább a jelenlét. Ezen kívül pedig olyan a modern, a kortársmûvészettel kapcsolatos filmeket, videókat, beszélgetéseket ismertetek meg a fiatal

hallgatókkal, amelyeket nagyon fontosnak tartok, természetesen a rajzolás és festés mellett. Egy széleskörû ismeret átadása a cél a kölcsönösség jegyében; tanítasz, miközben a fiataloktól tanulsz.

Sz.N.: Van e valami üzeneted a fiatal mûvészekhez, akik a pályán vannak ,vagy akik a pálya elõtt?(ezt azért kérdezem,mert sok fiatal mûvész példaképe vagy) feL.L.: Egész életemben próbáltam természetes lenni, természetesnek maradni, már amennyire lehetett a sok mesterséges és mûvi dologtól és látszat szellemiségtõl körülvéve. Ez nem volt egyszerû, pedig egyébként az lehetne.

Sz.N.: ef.Zámbó István mesélt nekem az ef,fe névkezdéseitekrõl. Elmesélnéd ezt a sztorit? feL.L.: efZámbó Öcsivel nagyon szoros baráti szálaink vannak, közös munkák, kiállítások, közös zenélések, utazások sokasága köt össze bennünket több, mint 40 éve dolgozunk , gondolkodunk együtt, és ez nagyon sokat jelent számunkra, amit nem ragoznék tovább, s így nem tennék a névmagyarázathoz sem hozzá semmit. Maradjon ez az efZámbó verzióra vonatkozólag is.

Szük Norbert

Fogas kérdésekrõl – õszintén A gazdagság és a szegénység, ha más módon is, egyaránt károsítja a fogakat - derül ki az Egészségügyi Világszervezet 184 országra kiterjesztett, 2000-ben készült vizsgálatából. Az elemzést lehangoló képet fest a jelenlegi állapotokról: a fejlett ipari országokban az iskolás gyermekek 68 százalékának van már háromnál több lyukas vagy tömött foga. A Föld lakosságának közel 80 százaléka, 5 milliárd ember szenved a fogszuvasodástól. A fogatlanságot sokan még mindig a korosodás természetes velejárójának tekintik, holott meg lehet elõzni.

Az elsõdleges prevenció, a szájüregben lévõ valamennyi szövet (fogak, íny) épségének megõrzését jelenti, kifejlõdésük kezdetétõl.

Hogyan tudjuk ezt elérni?

A legtöbbet saját magunk tehetünk ezért, mint egészségünk megõrzésének más területein is.

A fogorvostól általában mindenki fél, mégis ajánlatos legalább félévente meglátogatni és rendszeresen, helyes módon fogat mosni akkor valószínûleg nem kerül sor semmilyen ijesztõ beavatkozásra. Az ellenõrzések során idõben fény derülhet a problémákra, ezek megoldása idõben elkezdõdhet, a kifejlõdésük kivédhetõ, vagy legalább lassítható.

A tudomány számos segédeszközzel siet segítségünkre, hogy minél könnyebben el tudjuk érni a tökéletes szájhigiénét. Fogkefék, fogkrémek, fogselymek tucatjai versengnek azért, hogy használjuk õket. Melyiket válasszuk? Nem érdemes egyetlen típusra letenni szavazatunkat. A kínálat folyamatosan változik, érdemes idõnként mást is megpróbálni, mint a megszokottat, vagy érdemes megkérdezni fogorvosunkat, hogy a mi esetünkben milyen szempontokat tart fontosnak a választás során.

A manapság csaknem minden fogkrémben megtalálható, az a nagyobb mennyiségben mérgezõ anyag, amely az elmúlt évtizedekben rengeteg vitát kavart, a nátriumfluorid (NaF). Az egészséges felnõtt szervezet néhány grammnyi fluorid-tartalommal rendelkezik. A fiatal szervezetben a csontok növekedéséhez nélkülözhetetlen, szilárdító

14

funkciójú anyag. Szükségünk van rá a csontképzéshez is. Mivel a fog is csont, a fogak fejlõdéséhez is elengedhetetlen. Beépülve a fogzománcba, a fluorid ellenállóbbá teszi azt, a fogszuvasodással szemben, továbbá gátolja a foglepedékben található baktériumok fejlõdését. A terápiás és a káros hatást okozó mennyiség között azonban kis különbség van, ezért különösen óvatosan kell bánni kisgyermek korban a fluorid tartalmú fogkrémmel.

Elsõ hallásra talán hihetetlen az a tény, hogy azért került sor a fluorid gyógyászati alkalmazására, mert az alumínium,- és acélipar a gyártás során keletkezett erõsen toxikus melléktermékétõl akart megszabadulni. A fluorid egy felhalmozódó méreg, ami az évek alatt a csontokban gyûlik össze, akadályozza a szervezet enzimatikus folyamatait, károsítja az immunrendszert, hozzájárul a lágyszövetek elmeszesedéséhez, az izületi gyulladást fokozza, és dentális fluorózist (fehér, sárga vagy barna foltok a fogzománcban) okozhat. Tény, hogy a kezdeti lelkes próbálkozásokat követõen Európa nagy részében ma már szisztémás fluoridálást (ivóvíz, só, tabletta formájában) nem használnak. A helyi fluorbevitel, fogkrém, szájvíz, gél, lakk formájában azonban elfogadottá vált és ma már általánosan használjuk. Nem állnak rendelkezésünkre azonban még ma sem olyan tanulmányok, amelyek bizonyítanák azt, hogy ezek nem okoznak hosszú távon káros következményeket a szervezetben és arra vonatkozóan sem, hogy külsõdleges fluorbevitel alkalmazása nélkül, helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás és tökéletes szájhigiéne mellett nagyobb számban fordulna elõ fogszuvasodás.

A fogszabályozás a közhiedelemmel ellentétben elsõsorban nem esztétikai beavatkozás, hanem a megelõzés, a fogmegtartás egyik módja, de a fogszabályozó vagy állcsont-ortopédiai kezelés végeredménye mindig, járulékosan a páciens arcának esztétikai javulását is eredményezi. A rendezetlen fogazatban, a lepedék megtapadása fokozott, és a rendellenes fogállás miatt, a rágás tisztító hatása sem megfelelõ. Nagyobb esélye van fogszuvasodás és fogágybetegség kialakulásának. A megfelelõ szájhigiénét sokkal könynyebb tökéletesen álló fogak esetén elérni.

Fogszabályzással meg lehet elõzni az egyes fogak túlterhelõdését, és a fájdalmas állkapocs ízületi problémákat. Fontos tehát, hogy azokat a helyzeti rendellenességeket, amelyek a fogak elõtörése során kialakultak, akár örökletes okból, akár külsõ behatás miatt (pl. ujjszopás, szájlégzés, nyelvlökés) idõben megszüntessük.

A professzionális szájhigiénés kezelés nem csupán a fogkõ maradéktalan eltávolítását jelenti, hanem a kezelés során meg kell szüntetni minden egyéb, a plakk (fogfelszínt

borító lepedék) megtapadását elõsegítõ tényezõt, amilyenek az elálló szélû tömések, pontatlan koronák is. Csak a tökéletesen letisztított és kipolírozott fogfelszínek tarthatók olyan tisztán, hogy a fogágy gyulladást, vagy fogszuvasodást kiváltó bakteriális plakk felgyülemlését a beteg otthoni fogmosással ellensúlyozni tudja. Erre azonban meg kell tanítani mindenkit. A rendszeres találkozások alkalmával fel kell hívni pácienseink figyelmét a hiányosságokra és azok megoldására. Így, ha már megfelelõ egyéni szájhigiénével rendelkezünk mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk fogainak megtartása érdekében.

Fontos a lehetõ legkorábban felismerni a kezdõdõ fogágybetegséget és elkezdeni a parodontális (fogágy) kezelést. Csak a fogágybetegség tekintetében teljesen rendezett szájban készüljön végleges tömés és fogpótlás.

Sokan szervezetük megcsonkításaként élik meg bölcsesség fogaik eltávolítását, még akkor is, panaszokat okoz számukra a környezetében kialakult gyulladás, vagy mély szuvasodás keletkezett bennük. Megfelelõ okkal történõ eltávolításuk nem csak az általuk okozott lehetséges késõbbi fájdalmaktól ment meg minket, hanem sokszor könynyebbé teszi az elõtte lévõ fogak tisztítását, megkíméli ezzel a fogat a szuvasodástól, vagy a körülötte levõ fogágybetegség kialakulásától, megelõzi a fogazati torlódást.

Folytatjuk…

Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b.

1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1.

Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com

Gyermekünk korai közösséghez szoktatásának elõnyei Gyermekünk 1,5 éves kora körül egyre több szülõben merül fel a gondolat, hogy már nem elég a társaságunk a pici szociális fejlõdéséhez, szüksége van korabeli gyermekek társaságára, hiszen: a játszótéren is ujjongva közelit a többi gyerekhez.

A bölcsõdékben, vagy alternatív kisgyermekeket ellátó intézményekben (pl. családi napköziben) a kisgyerekek egy másfajta rendszert is megtanulnak, mint amivel eddig találkoztak, mégpedig a társas életet. A velük egykorúak megismerésén és a közös játékon keresztül megtapasztalhatják a társadalmi élet alapvetõ szabályait: hogyan viselkedjenek egy koruk bélivel, és hogyan a felnõttekkel? Hogyan osszák meg játékaikat, és hogyan

tartsák be a mások által felállított játékszabályokat? Segítség ez nekik magához az élethez és az életben való elõrejutáshoz. A bölcsõdébe íratott gyermekek általában hamarabb illeszkednek be, hamarabb felelnek

meg az elvárásoknak késõbb, óvodás korban és kisiskolásan is.

A bölcsõdékben szigorú rendszer szerint követik egymást az események, hogy az idegen környezet okozta stressz a kiszámíthatóságnak köszönhetõen minimálisra csökkenjen. Otthon nem kell a gyermeket a bölcsõde napirendjéhez szoktatni, mert ezt megteszik õk maguk, és láss csodát: a délután nyûgösen elalvó kisgyerekbõl sokszor jó alvó válik, a beszélni nem hajlandó kétéves hirtelen fecsegni kezd,

az otthon rosszul evõ pedig jobb evõ lesz, hiszen a társadalmi életre való törekvés – csúnya szóval a csordaszellem – ösztönösen megvan minden emberben. Ebben a korban alakulnak ki a tisztálkodási-, öltözködési-, és rendtartási szokásaik, a gyerekek közül sokan itt lesznek szobatiszták, itt tanulnak meg fogat mosni és öltözködni, hiszen ezt látják a többiektõl is.

Ne féljünk tehát a gyermekünket akár heti egy-két napra közösségbe vinni, mert az minden szempontból csak az elõnyére válhat. A családi napközikben ráadásul lehetõség nyílik igényeink-, és a gyermek életkorának és nyitottságának megfelelõ ütemben hozzászokni egymás elengedéséhez.

A beszoktatást pedig a legjobban azzal tudjuk segíteni, ha látja rajtunk, hogy biztosak vagyunk benne: ez az egész dolog jó!

Gesztenye Gyerekház 2000 Szentendre, Kovács L. u. 1. www.gesztenyegyerekhaz.hu

15

Exkluzív interjú

Periférián a színmûvészet?

Álmodom a színházat Lõrincz Levente (író, színész)

Esztergomban születtem 1983-ban, sokat dolgoztam együtt többek között a Leányfalui Szekér Színházzal is. A 2005-ben alapított független színházi alkotói közösség, az Elízium számára folyamatosan igyekszem végleges befogadó helyet találni, ezen keresgélésem folyamán felmerült Szentendre is.

eglátásom szerint a szakma két komoly és jelentõs szélsõségtõl szenved a foglalkoztatást illetõen.

Az egyik az u.n. elitista szemlélet, miszerint csak meghatározott körbõl adnak lehetõséget színészeknek az érvényesülésre. Aki nem a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen végzett, az ugyebár messze nem egyenrangú velük.

A másik jelenség viszont ennek a tökéletes ellentéte. Fõként a zenés színházakra jellemzõ, hogy a média által kreált hírességeket foglalkoztatja a pályán lévõ végzett színészek helyett.

Ennek a tendenciának egyedüli oka: a marketingfogás. De ha az egyre lejjebb süllyedõ média ilyen mértékben hatja át a színházat, akkor végül mivé lesz maga a színház? Nem is véletlen, hogy több zenés és prózai színház

M

16

között széles szakadék tátong, mind mûvészi eszközeiket, mind törzsközönségüket tekintve.

A legrosszabb az egészben, hogy bizonyos szempontból meg is lehet érteni mindkét álláspontot. Az egyik a megélhetés és a siker megszállottja, a másik pedig az általa voltaképp felügyelt színészképzés megismert és elfogadott termékeit keresi.

Lassan minden második városra jut egy színiiskola, de minimum egy végzettséget nem adó színészképzés, így beláthatjuk, hogy túlképzés van a pályán. Ahol pedig túlképzés van, ott nagy a munkanélküliség, a színvonal messze nem kiegyenlített, és bizony a szakma folyamatosan és nagymértékben felhígul. Persze ennek nyilván részét képezik a médiából, bulvárból

színésszé avanzsált „multitálentumok” is, vagyis õk is komolyan hozzájárulnak a folyamathoz.

Az egyik kedves kollégám így fogalmazta meg egy morgós pillanatában: „Ma csak a teljesítményükhöz és minden máshoz képest is aránytalanul drágán eladott médiaarcokat, a fillérekért fellépõ senkiházikat vagy az ingyen dolgozó amatõröket könnyû eladni. A minõséget nyújtó középrétegre, akik letesznek valamit az asztalra, és annyit kérnek, amennyit adnak, viszont nem ismerik õket a tévébõl, azokra nincs kereslet.”

Ezzel meg is fogalmazta a problémát. Felveszik az embert egy iskolába.

Teljes lelkesedéssel beleveti magát a szakmába – persze aztán letörik a szarvát, nehogy égõ szívvel akarja csinálni, amit hivatásául választott. – Miért?

Mert a színházak zömében egyáltalán nem az alapján ítélnek meg, hogy ki vagy, és mire vagy képes, hanem egyedül az számít, kinek a mije vagy (egyébként ez idehaza nem csak a színházban jellemzõ). Sok esetben meg sem hallgatnak egy-egy színháznál, és még arra sincs lehetõséged, hogy legalább belebukj egy szerepbe, mivel esélyt sem kapsz rá, hogy bizonyíts. Ugyanakkor nagy része ezeknek a fiataloknak tehetséges, tettre kész, és erõs képességû színész. Mégis nehezen érvényesülnek.

Jó magam életre hívtam az Elíziumot, mint színházi alkotói közösséget, hogy együtt dolgozhassak a közös cél érdekében azokkal a kollégáimmal, akikkel a közös hang megtalálása után értékes elõadások sorozatát hozhatjuk létre. Amikor útnak indultunk a túltelített pesti színházi életbe, nagyon meg kellett dolgoznunk az esti nézettségért. Szerencsére elõadásaink még a legalacsonyabb nézõszám mellett is sikert arattak, és kialakult egy piciny, de kitartó bázis, akik folyamatosan érdeklõdnek elõadásaink iránt. Sikerült megnyerni prózai elõadásokhoz kevéssé szokott nézõk tetszését is.

Elkezdtünk munkálkodni az elõadások utaztatásán. Hihetetlen válaszreakciókat kaptunk a mûvelõdési házaktól. Sajnos a gazdasági nehézségek kihatnak rájuk is.

Ezzel alapvetõen nem lenne probléma, csakhogy legnagyobb szomorúságomra nem ritka ilyen esetben, hogy a pénz hajszolásában az ember szétforgácsolódik, és sehol sem tud megfelelõ szinten teljesíteni.

Egyik kedves kollégám azt mondta, hogy már nem tudna ujjongani az örömtõl, ha kapna egy nagy lehetõséget, mert úgy érezné, ennyi nélkülözés és lenézés után ez már jár neki. Pontosan értem, mire gondolt.

Azt gondolom, ma nem feltétlenül a teljesítményük alapján osztályozzák és jutalmazzák az embereket, és ez igen nagy baj.

Tizenkilenc évesen még azt gondoltam, ha írtam egy drámát, amely több szakmabelinek nagyon tetszett, akkor elérhetek valamit. Ez nem igaz. Azt hittem, ha egy amerikai szerzõ – név szerint Bernard J. Taylor – megbízik bennem, hazai képviselõjévé választ, egy darabját lefordítom, és azt be is mutatják, akkor elérhetek valamit. Nem

igazán. Végül huszonkét éves koromban egyik kedvenc zeneszerzõm, Frank Wildhorn – a Jekyll&Hyde, a Vörös Pimpernel és a Rudolf címû musicalek szerzõje – úgy gondolta, meghallgatja elképzeléseimet egyik mûvérõl, és mikor elmondtam, hogyan szeretném színpadra állítani, annyira megtetszett neki az ötlet, hogy szinte teljesen szabadkezet adott. Joggal hittem, ez még itthon is számítani fog, amikor nekikezdek az elõkészítésének. Tévedtem. Egy amerikai számára nehéz volt megérteni, miért nehéz egy jó ötletet itthon sikerre vinni. Semmi másom sincs, csak a tehetség és az érzék, amit kaptam. De ezt, és a bizalmat, amit mások táplálnak irántam, szerencsére nem veheti el tõlem senki.

Az ember gyerekkorában még dédelget olyan álmokat, hogy egyszer világhírû lesz. Amikor felnõ, jó esetben rájön, mit vár valójában az élettõl. Nem akartam médiaszemélyiség lenni, még nagyon ismert sem feltétlenül.

Mindössze azt, hogy tisztességesen megéljek a munkámból, és legyen lehetõségem bizonyítani – magam és mások elõtt. Azt szeretném, amit manapság egyre kevesebben: szolgálni azt a célt, amelyért szerintem a világon vagyok, hogy létrehozzak valami olyasmit, amely mások számára is sokat jelenthet. Ez a célom.

Maga az Elízium is errõl szól. Álmodom a színházat, és szeretném megosztani másokkal az álmaim, amíg még vannak.

(Sz.K.)

17

Egészség rovat

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 7. rész A stroke diagnosztikája

Magyarország a stroke halálozásban (is) világelsõ. Ebben kétségtelen szerepet játszik a magyarok alacsony színvonalú egészségmûveltsége és kúltúrája. Igaz ez a stroke vonatkozásában is, amelyrõl szinte szégyellünk beszélni, pedig egyrészt mind nagyobb számban érinti a fiatalabbakat is, másrészt a súlyos formák sok esetben megelõzhetõek. Igazi, gyakran fatális kimenetelû népbetegség!

A cikksorozat a tudásbõvítés szándékával írodott.

Elsõsorban a gyakorlati tudnivalókat ismerteti a legújabb kutatási eredmények alapján. A sorozat elõzõ fejezeteiben beszéltünk a betegséggel kapcsolatos alapfogalmakról, a stroke okairól és kialakulásának folyamatáról, a betegséghez vezetõ rizikó tényezõkrõl. Ebben a 7. részben a stroke tüneteirõl és diagnosztikájáról írunk. Ezek az ismeretek minden ember számára szó szerint létfontosságúak!

A stroke tünetei Hogy a stroke betegség ne vezessen halálhoz vagy maradandó fizikai és szellemi károsodáshoz, fontos a tünetek felismerése és helyes értékelése, mégpedig kellõ megfontoltsággal és gyorsasággal. Ezért a stroke tüneteit minden felnõtt embernek ismernie kell! És a szüséges tennivalókat is!

A szélütésre utaló tünetek a következõk: -fejfájás, szédülés, hányinger, hányás -szóképzési zavar, beszédképtelenség, a tudat gyakran teljesen tiszta -látásromlás, kettõs látás, esetenként pupillatágulás, eszméletvesztés -féloldali érzékkiesés, nyelészavar, egyensúlyzavar -féloldali kar-, láb-, arcfélzsibbadás-bénulás, szájelhúzódás Erõs fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, homályos látással, néha beszédzavarral járhat a migrén is, a feji érgörcs azonban fokozatosan alakul ki és akár 60 percig is eltarthat.. Hasonló tünetekkel járhat a TIA (tranzitórikus ischémiás attak, átmeneti akut agyi keringészavar- ami tulajdonképpen a stroke elõszobája), a tünetek azonban perceken belül megszünhetnek. A stroke tünetek 24 óra után is megmaradnak.

18

Gyors, helyszíni, de csak felületes diagnózist adhatnak a következõ, általam MEBÖ eljárásnak nevezett módszerek: -mosolyogjon a páciens (félreálló száj, ernyedt arcizmok gyanúsak) -emelje fel a karjait (egyik kar az emelés során elmarad) -beszéljen (az egyszerû mondatképzésben is zavar -”szósüketség”) -öltse ki a nyelvét (félreálló nyelv) A betegséget jelzõ tünetek, panaszok többnyire a reggeli, délelõtti órákban jelentkeznek. ( Ennek hátterében valószínûleg az éjszaka sokszor fokozottan mûködõ agyunk energia ellátásához szükséges oxigén ellátás akut elégtelesége állhat-érszükület, érösszehúzódás, minivérrögösödés miatt).

Fontos tudni, hogy a korrekt diagnózis csak korszerûen felszerelt, mûtétes háttérrel is rendelkezõ intézetben -stroke centrumok- lehetséges, ahol az infarktusos (agyelhalásos) és a vérzéses formát el kell különíteni!! Enélkül hatásos terápia nem lehetséges, sõt az agyvérzéses forma trombolitikus (vérrögoldásos) kezelése a beteg halálát okozhatja.

Ezért stroke gyanú esetén hívni kell a mentõket (104) vagy az általános segélyhívó számot (112). Szükség esetén a mentõk rövid idõn belül valamelyik stroke centrumba szállítják a pácienst.

A szakellátó helyeken MRI, CT, neurológiai és egyéb labor vizsgálatokkal csaknem minden esetben pontosan és rövid idõn belül meg tudják erõsíteni vagy ki tudják zárni a stroke betegséget, képesek elkülöníteni a vérzéses vagy agylágyulásos (infarctusos) formát és késlekedés nélkül elkezdhetik az adekvát kezelést. A halál vagy a súlyos maradandó károsodások elkerülésének fõ kritériuma a gyors és korrekt diagnózis és kezelés. Ezért is nevezi a szakirodalom az elsõ tünetek jelentkezése utáni idõszakot arany elsõ óráknak (“golden first hours”).

A következõ számban a stroke kezelésével, megelõzésével és a betegséget korán jelzõ szûrõvizsgálat lehetõségekkel folytatjuk. Stroke és egyéb problémákkal várjuk szentendrei rendelõnkben (Bolgár u.4.I/4).

Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülész-nõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 06-30-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

Fanyílászárók, svédtechnológiával

Borda Húsbolt

történõ

2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

szigetelése.

Tel.:

0670 245 4781 A BORDA HÚSBOLT februári ajánlata:

Borda sertés párizsi 1040 Ft helyett 850 Ft Borda sertés lecsókolbász 1040 Ft helyett 850 Ft Borda sertés sütnivaló kolbász 1160 Ft helyett 900 Ft-os kedvezményes áron kináljuk Kedves Vásárlóinknak.

Folyamatos sertéshús akciók, sertésbél, mûbél, gyomor folyamatosan kapható.

Szombaton nyitva: 07,00-13,00-ig!!!!

Hasított tüzifa eladás.

Lemérve, kiszállítva 2400 Ft/ 1mázsa Trybek Balázs Tel.: 06 20 512-7976

ÉP LÉLEKNEK EGÉSZSÉGES A TESTE! Vágysz Önmagad még teljesebb megismerésére?

Szeretnél tisztában lenni a benned rejlõ erõkkel? angyalszobrok, ásványok, gyógyító kristályok, ékszerek, könyvek, kártyák, gyertyák, füstölõk, keleti áruk Ezoterikus üzletben, Angyalok Birodalma Bp. IV. Munkásotthon u. 18-22. Tel.: 0670 259-5469

Szemtõl Szemben Szirtes János festõmûvésszel.

Gyakorlatilag háromnegyedileg egy mûvészcsaládban nõtt fel. Leginkább zenész családban ,de nagymamája festõmûvész volt és a szülei is támogatták a kibontakozásában.A pubertáns korbában összebarátkozott fiatal mûvészekkel(festõ mûvészekkel,irodalmárokkal,zenészekkel) akik belevitték a mûvészeti életbe.Gimnáziumi elsõ éves kora óta szoros barátságokat tart a kortársaival,akik ma meghatározó nagynevû mûvészekké váltak.Olyan nagy nevekkel barátkozott össze fiatalkorában mint például Szerb Károly ,Szemzõ Tibor,Vetõ János ,Hajas Tibor és az egész Magyar Budapesti underground. Erdély Miklós féle Indigó körbe járt a fõiskola mellett.Egy fantasztikus környezetet volt számára a kör .Rengeteg kiállítást ,performance-t,installációt készítettek.Az akkori performanszeinek baráti résztvevõi között számos zenekar,zenész volt jelen,mint(Trabant,Európa kiadó,Kontroll csoport).

Látott fatalemberként egy Szentendrei újságot ,amelyben valamilyen kiállításról volt

20

szó és a cikkben benne volt egy fotó két fiatalemberrõl akiknek lángoló tekintete megérintette .Megérezte ,hogy ezzekkel a mûvészeti dolgokkal ,fiatalokkal és a légkörrel tud testvériséget kötni .Késõbb kiderült,hogy a két lángoló szemû fiatalember fe.Luggossy László és ef.Zámbó István volt . Mint fiatal mûvészeti fõiskolás meghívást kapott,hogy a barátaival a Szentendrei nyári Teátrumon vegyenek részt.A Templom téren egy szinházi rendezvényen mûvészeti portékákat árultak ,zenéltek és kisebb zenei performanszeket adtak elõ.Ott találkozott a szentendrei mûvészekkel és szoros barátság szövõdött közöttük.Gyakorlatatilag azonnal elkezdtek közösen zenélni ,performanszeket és akciókat ,kiállításokat szervezni. Folyamatos együtt gondolkozás és dolgozás volt ez az idõszak.Egy közös zenekart is létrehoztak az Új Modern Akrobatikát ,amelyben fe Luggossy László és Szirtes János voltak a frontemberek és másneves mûvészeket is belevontak az elõadásaikba.Több mint száz kiállítást,performanszet hoztak létre nagy

aktivítással.A Szentendreiek bevették õt a Vajda Lajos stúdióba ahol a legmeghatározóbb performanszeit mutatta be.A Magyar Képzõmûvészeti Akadémia mellett két évig Prágában és Pozsonyban is tanult és megismerkedett új emberekkel és mûvészekkel.

Számára kibõvült az underground kultúra és egy új mûvészeti áramlat.Megismerkedett közben Lengyel és más nemzetiségû mûvészekkel is.Kitárult körülötte a világ a sok nemzetközi kapcsolat és a baráti társaságok által.Megismerte a környezõ országok Underground kultúráját is.

A performanszek sok esetben befeléforduló,önkifejezõ mûfaj.János mindig mûvészeti társakra vágyott és a közösségben egyfajta kommunikációban voltak együtt. Az Indigó körben beszélgettek a mûvészetrõl, egymásnak dolgoztak és egymásnak mutatták be a munkáikat.Szabad gondolkodás és szabad párbeszéd folytatása volt ez a rózsaszín diktatórikus kommunizmusban .Felvállalták magukat és bátran olyan szabad im-

pulzív dolgokat alkottak,aminek nagy vízhangja lett .Interaktívan sokszor egymás mûvészetébõl,gondolkodásából táplálkoztak és alkottak közösen.

Sok volt a más gondolkádosú és témájú mûvész ,de ha összejöttek és alkottak közösen , inspirálták egymást.

A legmélyebb kapcsolata fe .Luggossy Lászlóval történt és egymásnak az interaktív generátorai.Egymást stimulálják.

Amiért Szentendrére ment,az az akkori szabadság a realista talajtól való elrugaszkodás miatt volt.Úgy tudtak Szentendrén és máshol élni,hogy tudomást se vettek a külvilágról.Nem álltak be sorba sehová ,nem kezdtek el napi politikával foglalkozni .Így egyfaj-

is performansz számára, mert a festéket és a vásznat is akcióként látja.Nem érdekli,hogy valamit lerajzoljon.A gondolatait és az érzermeit

korom, spray, happening, zene-hang egyaránt szerepel munkásságában. Experimentális mûvész. A 80-as években új-eklektikus, expresszív gesztusokat fest; képei színes, szövetszerû felületet kapnak, amire azután egy újabb, fekete-fehér jelekbõl álló réteg kerülhet. Ezidõben performanszaiban visszatérõ mágikus-rituális elemek vagy eszközök a maszkok, miközben az alkalmazott zene artikulálatlan, extatikus "kvázi-zene". A 90-es évek elejétõl finom textúrájú, kormozott képeket, "archaikus", emberi lenyomatokat fest. Képeinek nagy részét bekormozta, vagyis az õsi népek kultikus-mágikus anyagaihoz hasonlóan a tüzet, a füstöt és a kormot használta fel munkáiban. A 90-es évek második felében újra nagyméretû akvarelleket hoz létre.

Jelenleg a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem média szakán dolgozik és tanít . Próbálják a kollégáival a komunikatív párbeszédet kibõviteni ,ami a média területén nagyon fontos. Ahogy János említette”Audovizuális környezet vesz minket körül és igénytelenség ami napi 24 órát bombázza az agyunkat .A kommunikáció információ áramlás miatt sok a feladat és jelen kell lennünk és érzékenységünket,tudásunkat kamatoztatni és szolgálni kell.”

ta szabad alkotó mûhellyé változott az életük.Borzasztó nagy barátságok voltak és a legszabadabb mûvészi érzésben éltek.

Rengeteg absztrakt,konceptuális mûvészek és performerek hatottak rá.A mûvészet számára nem egy önkifejezés. A mûvészeti párbeszéd az amit fontosnak tart.Leginkább performer mûvésznek,mûvészet pedagógusnak tartja magát és fest és videókat is készít.János kifejtette, ebben a kis mondásában mûvészetének a lényegét-„nekem egy performance egy ünnep egy kiemelt dolog ,a festészet a hétköznapi boldogság a számomra”.Õ egy absztrakt festõ és egy realista prerformer.A festészet

ki tudja fejezni máshogy.Az érdekli ,hogy az érzelmeit a vásznon a fizikai tevékenységeivel hozza létre. Mûvészetében a festés folyamata is akció, a kép témája maga a festés mint gesztus.

Ilyenek a gesztus ,akció festõk vagy keleten a kaligrafia.Fontos a festészeti szituáció és minden egyes képe egy mini performansze.Természetesen képzõmûvész és a festészetigesztusait egyfajta vizuális rendszerben lehet értelmezni.

Mûvészetét sokrétûség és technikai sokféleség jellemzi. Az akvarell, grafika, olaj,

Szentendrén nyáron szokot leginkább alkotni ,ahol a mûvésztelepen van egy mûterme és az Omkamra fiatal mûvészeinek csoportosulásához is kijár.

Szentendre jó hely ,mert ha még a régi alkotók közül is sokan elmentek,újjászületik benne a mûvészet. A fiatalok táplálkoztak a régi korokból,akciókból,mûvészekbõ l,fesztiválokból és töretlen a sok vita mellett a mûvészeti fejlõdés és a speciális létezés az ami szentendrén van.A Vajda Lajos stúdió a mai napig is nagy hatással van a szentendrei fiatal mûvészeti generációnak. Így elmondható,hogy Szentendre mindig is mûvészváros marad.

Szük Norbert

21

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók!

Egy kedves olvasó szerzõdést kíván kötni, melyben kötbérrõl is szeretne rendelkezni, ezért ennek szabályairól érdeklõdött.

A

kötbér az a pénzösszeg, melyet a szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetére szoktunk kikötni, általában késedelem vagy hibás teljesítés miatt, de egyéb szerzõdésszegés esetére is megállapítható. A feleknek a szerzõdésben kifejezetten kell megnevezniük azt, hogy milyen szerzõdésszegést biztosítanak kötbérrel.

Megjegyzem, hogy a kötbér és a foglaló között a legfontosabb különbség az, hogy a kötbért nem elõre, hanem a szerzõdésszegést követõen adják, és úgynevezett átalánykártérítésként szolgál.

A kötbérfizetési kötelezettség megállapításhoz nem elegendõ, hogy a kötelezett ne vagy ne szerzõdésszerûen teljesítsen, hanem az is további feltétel, hogy a nemteljesítésért, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért vétkes legyen, vagyis ha a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogyan ez az adott helyzetben általában elvárható.

Fontos szabály, hogy a kötbérkikötés csak írásba foglalva érvényes.

A kötbérigényrõl le lehet mondani, kivéve a kötelezõ igényérvényesítés esetét, pl. ha a szerzõdésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésbõl történik. Fentiekre figyelemmel a kötelezett kötbérfizetési kötelezettsége jogszabályon is alapulhat.

Amennyiben a feltételei fennállnak, a jogosult igényt tarthat a kötbér megfizetésére. Nem szempont, hogy a jogosultnak a szerzõdésszegésbõl ténylegesen igazolt kára származzon. Mint fentebb írtam, a kötbérnek kárátalány szerepe van, mely azt jelenti, hogy a kötbér összegénél kisebb vagy azzal azonos kárt nem kell bizonyítani. Abban az esetben azonban, ha a kár összege magasabb a kötbér összegénél, a jogosultnak (károsult) bizonyítania kell a kár összegét, s ekkor igényelheti sikeresen a kárösszeg és a kötbér különbözetét.

A jogosult akár igényli, akár nem igényli a kötbér megfizetését, a szerzõdésszegésbõl eredõ egyéb jogait minden további nélkül érvényesítheti.

A szerzõdés nemteljesítése eredhet abból, hogy a teljesítés lehetetlenné vált, s a kötelezett emiatt nem tud teljesíteni, de abból is, hogy egyszerûen nem akar teljesíteni.

Amennyiben a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül tagadja meg, a jogosult választhat – ha mindkettõt írásban kikötötték – a késedelem és a meghiúsulás következményeinek alkalmazása között.

Amikor a felek a késedelem vagy a hibás teljesítés miatt kötik ki a kötbért, és a késedelem vagy a hibás teljesítés folytán a kötbér esedékessé válik, akkor a jogosult követelheti a késedelmi vagy a hibás teljesítés miatti kötbér megfizetését, ugyanakkor a kötelezett teljesítését is.

Az is fontos szabály, hogy a kötbérre vonatkozó szerzõdéses kikötéseket nem értelmezhetjük kiterjesztõ módon. Abban az esetben, ha a felek a késedelmi kötbért kötötték ki, akkor a teljesítés meghiúsulása vagy hibás teljesítés esetén ezen a késedelmi kötbér címén igény nem érvényesíthetõ.

Felhívom a figyelmet arra is, hogy a késedelem esetére kikötött kötbér a késedelem bekövetkeztekor is jogszerûen csak akkor érvényesíthetõ, ha a kötelezettnek a késedelem felróható.

Olyankor, amikor a felek által meghatározott kötbér összege indokolatlanul magas, azt a bíróság a felek akarata ellenére is mérsékelheti, ez azonban csak kivételesen, indokolt esetben történhet. E körben a bíróság összemérheti a szolgáltatás értékét a kötbér nagyságával és értékelheti a felróhatóság fokát is. Szempont lehet az is, ha például a szerzõdésszegés folytán számottevõ kár nem keletkezett. A kötbér mérséklését nem akadályozza az sem, ha a jogosult eredményes kárelhárító tevékenységének a következményeként kár nem is következett be vagy jelentéktelen mértékûvé vált.

Pénztartozásra vonatkozó szerzõdésben, az összeg késedelmes megfizetése esetére vagy késedelmi kamat vagy késedelmi kötbér köthetõ ki, a kettõ egyszerre nem lehetséges. Pénztartozás esetében ugyanis a késedelmi kötbért késedelmi kamatnak kell tekinteni és utóbbi szabályait kell alkalmazni.

A túlzott mértékû késedelmi kamat összegét, az összes körülmény gondos mérlegelése alapján a bíróság szintén mérsékelheti. A késedelmi kamatnak ilyenkor kárátalány szerepe van, ezért a károsult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Polgári törvénykönyvünk kimondja, hogy a bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kikötött kötbért sem lehet bírósági úton érvényesíteni.

Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredõ követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönbõl eredõ követeléseket; valamint azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. Ebbõl következik az a szabály, hogy ha olyan követelés érvényesítése iránt indítanak pert, amely bírósági úton nem érvényesíthetõ, akkor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása – vagyis tárgyalás kitûzése – nélkül utasítja el. Ez a szabály tehát irányadó a bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kikötött kötbér tekintetében is.

Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40

22

Gazdaság

Mi lesz a nyugdíjammal?

A

z Országgyûlés 2010. december 13.ai ülésnapján elfogadta „a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról” szóló 2010. évi CLIV. törvényt.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság minden érintett részére közvetlenül részletes tájékoztató levelet küld, abból a célból, hogy megkönnyítsék a magán-nyugdíjpénztári tagok döntését: tagsági viszonyukat fenntartsák-e, vagy visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

Ugyanakkor a Stabilitás Pénztárszövetség honlapján és a médiákon keresztül Jogfenntartó Nyilatkozat tételére buzdítja azokat, akik kényszerûségnek érzik a visszalépést. A nyilatkozat tartalmáról és megtételi módjáról részletes tájékoztatást találhatnak a http://stabilitas.hu/?p=15151 címen. „Jelentõsége a törvényhozóknak szánt figyelemfelhívás, s annak a reménye, hogy az Alkotmánybíróság a törvény utólagos normakontrollja, vagy más szervezet döntése révén a 2010. évi CLIV. tv. 36. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagy megsemmisítése esetére a magán-nyugdíjpénztár tagjának akaratnyilvánítása igazolt.”

Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk a választási lehetõségeket és azok következményeit.

2010. december 22 és 2011. január 31 között nyilatkozhatnak a magán-nyugdíjpénztári tagok, amennyiben magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonyukat fenn kívánják tartani.

A magánnyugdíj-pénztári jogviszony fenntartásáról szóló nyilatkozat végleges döntést jelent, annak visszavonására 2011. január 31-ét követõen már nincs lehetõség, kivéve a rokkanttá válás esetét.

A nyilatkozat hiányában a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülõ - akár pályakezdõként, akár önkéntes döntéssel - magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva 2011. március 1. napjával megszûnik.

Vagyis azoknak, akik nem kívánják magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani, nyilatkozatot tenniük nem kell.

A magán-nyugdíjpénztári tagnak tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. A nyilatkozattal élni kívánó személyek akár az ONYF-en, akár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és akár a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok bármely ügyfélszolgálatán megtehetik nyilatkozatukat. Ez a lehetõség a nyilatkozni szándékozókat

lakó, vagy tartózkodási helyüktõl függetlenül illeti meg.

Az , aki a) 2011. január 31-ét követõen létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének idõpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétõl kezdõdõen, b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétõl kezdõdõen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati idõt nem szerez, és az ezt követõen szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehetõ figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az idõskorúak járadékára jogosult.

Fentiekbõl a korábban tagságra kötelezett pályakezdõk számára az következik, hogy gyakorlatilag kizárt annak lehetõsége, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságuk fenntartása esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati idõt megszerezzék a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben.

Ezzel szemben a visszalépõk nyugellátása úgy kerül megállapításra, mintha magánnyugdíjpénztárnak nem lettek volna tagjai.

Az állam 2011. december 31.-éig felfüggesztette a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

A magán-nyugdíjpénztári rendszerben való maradásról nyilatkozók esetében a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlát továbbra is a magán-nyugdíjpénztár vezeti, és a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése leteltét követõen esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket azon jóváírja, majd nyugdíjazáskor az egyéni számlaegyenleg alapján a nyugdíjszolgáltatást megállapítja.

A visszalépõk esetében az egyéni számlán lévõ megtakarításnak a kiegészítõ tagdíjbefizetés, illetve az infláció feletti hozam (reálhozam) részérõl a tag rendelkezhet, kérheti annak — bankszámlájára történõ átutalását, illetõleg lakcímére való kézbesítését, — az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számláján, illetve — a társadalombiztosítási egyéni számláján való jóváírását.

A fenti kifizetés, illetve jóváírások után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni. Ha a visszalépõ magán-nyugdíjpénztári tag az önkéntes nyugdíjpénztárba utalás mellett dönt, befizetését az állam további 20 százalékkal – de legfeljebb 300 ezer forinttal - kiegészíti.

A jogosultnak a kiegészítõ tagdíjjal és infláció feletti hozammal kapcsolatos döntésérõl 2011. február 28-ig kell értesítenie magán-nyugdíjpénztárát.

A visszalépõ magán-nyugdíjpénztári tag számlaegyenlegének a saját rendelkezési jog alá nem tartozó részét a volt tag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá.

A Kormány valamennyi, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe befizetéseket teljesítõ személy tekintetében társadalombiztosítási egyéni számla vezetésére tett ígéretet. A részletes szabályozás kidolgozását rendeletben írta elõ 2011. május 31-ig.

A társadalombiztosítási egyéni számla – a nyugellátás megállapítása esetleges új módja mellett – a visszalépett magán-nyugdíjpénztári tagok esetében biztosítja a társadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt magán-nyugdíjpénztári egyenleg Kormány által a 2011. év folyamán meghatározandó részletszabályok szerinti örökölhetõségét is, továbbá itt kerül majd jóváírásra a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése idejére vonatkozó tagdíjnak megfelelõ összeg is.

Szûts Veronika www.taxart.hu

23

Irodalom

Február

Mottó:- Petõfi Sándor TÉLI VILÁG Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút idõt.

Fuj a szél, táncol a tányér A borbélymûhelyek elõtt.

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

A napszámos, napszámosné Tuskót fürészel és hasít; Daróc pólyában gyermekök A szélvésszel versenyt visít.

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

Jár nagy léptekkel föl s alá A katona az õrhelyen, És számlálgatja lépteit; Kínjában mást mit is tegyen?

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

A hosszulábu drótostót Kopott gubáját cepeli; Az orra érett paprika, S hidegtõl folynak könnyei.

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

Barangol a vándorszinész Egy falutól a másikig; Meleg ruhája nincs ugyan, De mindazáltal éhezik.

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

Hát a cigány?... vacog foga A rongyos sátorok alatt; Kopogtat a szél és bemegy, Bár a cigány nem szól: szabad!

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút idõt.

Fuj a szél, táncol a tányér A borbélymûhelyek elõtt.

Hol a boldogság mostanában?

Barátságos meleg szobában.

24

Téli világ Tényleg,- hol a boldogság mostanában? Természetesen erre a kérdésre mindenki mást és mást válaszol, mert a boldogság az egyik legnezebben körülírható és emberi nyelvre fordítható különös valami. Ugyanis mindig más és mindig ugyanaz. A boldogság itt lakik velünk,elidõz a küszöbön,végigfut a tereken, gõzölög a forró teában,a gyermekjátékok között, egy várva-várt mosolyban, egy elmaradt ölelésben.A boldogság ott lakik a szemekben. Ugyanis minden titok ott látható, csak érteni kell a szemek tárházának beszédét.

Petõfi,-a lánglekû, 1845-ben írta a Téli világ címû versét. Milyen különös,hogy most is ugyanolyan idõszerû,mint akkor és amíg világ világ, ez a kérdés mindenkor aktuális lesz. Az örök rejtély: hol lakik a boldogság? Hát én fellebbente-

ném errõl a furfangos kérdésrõl a fátylat: a szívünkben. Igen, éppen ott lakik. Csak meg kell keresni, mert oda rejtették az angyalok. Van egy régi legenda:miszerint,amikor a szeretetet és boldogságot ajándékozták, az angyalok nem tudtak megegyezni,hogy hová kerüljenek, hogy ne leljenek olyan könnyen erre a két csodára az emberek.Néhány angyal javasolta,hogy rejtsék el a tengerek mélyére, mások pedig azt, hogy vigyék õket a legmagasabb hegy csúcsára, mert így nem lesznek könnyedén megszerezhetõek.

De az emberek meghódítják a magasságokat és a mélységeket is,ezért ezek nem megfelelõ titkos helyek. Végül a legszemfülesebb angyal úgy döntött, hogy rejtsék el a boldogságot és szeretetet az emberek szívébe, mert annál titkosabb és méltóbb helyet nemigen talál-

nának. Így is történt és néha valóban a szívünkben tévedünk el a leginkább. Meghódítjuk a legmagasabb hegyeket, föltérképezzük a föld minden pontját, tengereken át hajózunk, legyõzzük a sarkvidékek embertelenségét, -csak olykor a magunk belsõ bolygójával gyûlik meg a bajunk. De ránk is érvényes a megújulás úgy, mint a természetre: mert a természet minden évben meghal és feltámad. Elenged és megtart, mert így kerek a világ.És a boldogság kék madara is itt szárnyal közöttünk, vállunkra száll, -megpihen olykor.

Persze, csak akkor,ha a szárnyait nem vágjuk le, mert abba belepusztulna. Elveszítené a repülés boldogságát! Kérem, akkor itt van mégis velünk ez a sokat ke-

Kedves Olvasó!

Minden hónapban megkérdezem Valakitõl, hogy mi a legkedvesebb verse, novellája, regénye.... És miért? !Ki vagy Mi lenne, ha más lehetne. És miért ?!Milyen fa lenne. És miért?! Milyen lenne. És miért?!

Különös” tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg ajtaját.

Olvassák hát jó szívvel a verses-mesés vallomásokat,hátha gyertyát gyújtanak a szívükben?! S egyetlen gyertya sem veszít lángja erejébõl, ha meggyújt egy másik vagy sok másik gyertyát. Olvassák jó szívvel !

2011. február havában a leányfalui Faluház Igazgató Asszonyát,- Szelekovszky Beát kérdeztem. Õ és munkatársai megtöltik lélekkel és színes programokkal a Faluház és Leányfalu életét.

Köszönet érte a környékbeliek nevében is!

1.Mi a legkedvesebb irodalmi mûved ? (vers,novella,regény.....)

Miért?

1. Van. Sokszor éreztem már, hogy ez a regény a legjobb, a legeslegjobb, amit valaha olvastam... Ha kiolvasok egy könyvet, azon nyomban újra kezdem és újra olvasom - nem tudok hirtelen kiszakadni a világából, és addig olvasom, míg el nem enged...

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legutóbbi regény, amely mélyen megérintett: Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka címû mûve. A történet az 1600-as évek elején élõ asszony titkokkal teli életét mutatja be átszõve álmokkal, babonákkal - egy élmény volt!

2.Lennél-e valaki más és ha igen,.- Ki ?

Miért ?

2. Szívesen felébrednék az 1800as években Szent Pétervár egyik palotájában. A nagy orosz íróknak köszönhetõen vonzódom a városhoz. Soha nem voltam még ott, vár még rám a felfedezése - azt még nem tudom, hogy az idõutazást hogyan intézzem el, attól félek, ebben a tekintetben maradnak kedves orosz íróim.

resett csoda,- hiszen megtalálom a csöndes téli estéken is,a meleg sálam ölelésében,a sült krumpli illatában,a barátok mosolyában.

Anyám jó szavában és féltésében.

S most,hogy a gyertya sercent az asztalon, tán Apám szólított az égi otthonából és jelzett felém,hogy itt van velem. Mert minden boldogságomban ott vannak Szeretteim és valóban, ha én mozdulok, -Õk is ölelik egymást.Hát kell ennél több boldogság ?

3.Milyen fa lennél ?

Miért ?

3. Csakis a fügefa. A formája, az íze, a misztikuma... imádom! Két éve ültettem is kettõt a kertemben, nagyon hálás növény, ontja a termését.

4.Milyen évszak lennél?

Miért ?

4. Az évszakokkal is zavarban vagyok. Minden évszakra újra és újra rácsodálkozom és örülök, hogy kis hazánkban megélhetjük a kemény telet és a forró nyarat, az illatokkal teli tavaszt és a színekben gazdag õszt egyaránt.

Ha mégis választani kell, hogy melyik évszak maradjon, akkor már csak a fügefám miatt is természetesen a nyarat választanám!

25

Titkok Móricz körül

Leányfaluról rögtön Móricz Zsigmond jut eszünkbe. Hiszen az itteni nevezetességek egyik legjelentõsebbike a Móricz Zsigmond Múzeum, amit az író unokája mutat be az érdeklõdõknek.

De érdekes Móricz és Leányfalu vonatkozásában az is, hogy „nevelt lánya“, Littkei Erzsébet vezette Leányfalun Móricz háztartását.

Hogy miért az idézõjel? Mint ahogy lenni szokott, az utókor nemcsak felmagasztalja és példaképnek állítja az író, - költõóriásokat, hanem magánéletük titkairól is lerántja a leplet. Így történt ez Móriczcal is.

Nemrég jelent meg Hamar Péter könyve Móricz Zsigmond utolsó szerelme címmel, amelyben arra hoz bizonyítékokat, hogy Csibe több volt az író számára, mint nevelt gyermek. Sõt egyes feltételezések szerint az 1935.ápr. 14-én született fia Csibének, Móricz Imre az író vér szerinti gyermeke.

Talán kevesen tudják, hogy Leányfalu, a Dunakanyar egyik kedvelt üdülõhelye, az elsõ olyan község a régióban, ahol szépítõ bizottság mûködött az üdülõ jelleg kialakítására és megtartására. A neve: Leányfalusi Társadalmi Egyesület, elsõ pecsétje 1914-bõl való. 1936-ban dolgozták ki alapszabályát. A munkában Móricz Zsigmond is tevékenyen részt vett, õ adott nevet a nyaralótelep új utcáinak.

Móricz még 1911-ben vett itt egy 3 holdas telket szõlõvel, majd az apja, Móricz Bálint a következõ évben egy kis házat épített rá. Ezt bõvítették aztán késõbb Kós Károly tervei alapján. 1936-ban telepedett itt le az író, és itt élt haláláig, 1942-ig.

Az 1936-os év arról is nevezetes, hogy ennek õszén ismerte meg Móricz a Ferenc József hídon (a mai Szabadság híd) Littkei Erzsébetet, a hagyomány szerint az öngyilkosságtól mentette meg. A tragikus sorsú lelenc apránként

26

elmondja gyermekkorának megalázó élményeit. Így születnek a Csibe-novellák. Belõlük nõ ki a szenvedés poklába vezetõ, zsoltárokra tagolt regény, az Árvácska. Talán a legmegdöbbentõbb írása ez Móricznak: az ember megcsúfolásának, megszégyenítettségének, megalázottságnak naturalisztikus bemutatása. És ennek a mai, barbárságba hanyatló idõ egyre fájdalmasabb aktualitást ad.

Csibe emléke ma is körüllengi a leányfalui Móricz – házat.

Hogyan is lett ebbõl múzeum? 1952-ben a Móricz lányok megnyitották a dolgozószobát a

látogatók elõtt. 1979-ben, a 100 éves évforduló alkalmából az állam megvásárolta a szoba berendezését, a könyvtárat és az irattárat, és a Petõfi Irodalmi Múzeumban helyezte el.

A kert, az épület azóta is a leszármazottak birtokában van.1992-ben az író halálának 50. évfordulóján kiállítást rendeztek az író hagyatékából, aminek nagy sikere volt. Ezen felbuzdulva alapítványt hoztak létre és megalapították a múzeumot. A Móricz Zsigmond Múzeum és a Móricz-unoka azóta is szeretettel várja látogatóit.

MM

R e j t v é n y

A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki!

A megfejtést kérjük a Szentendrei Kurír címére beküldeni, január 20-ig; 1135, Bp. Palóc u. 2.

Az elõzõ rejtvény helyes megfejtése: "Shakespeare, Emile Zola, Benedek Elek, Mark Twain, Caraviale" Januári nyertesünk: K. Viktória, Szentendre

Nobel-emlékérem A világhírû svéd kémikus és feltaláló, Alfred Bernhard Nobel nevét viselõ emlékérem felirata: „Inventas vitam iuvat excoluisse per artes”, amelynek magyar fordítását úgy kapja meg, hogyha a keresztrejtvény megfejtése után kiírja a következõ számoknak megfelelõ betûket: 95, 50, 122, 41 – 65, 111, 55, 84, 27 – 33, 50 – 57, 40, 24, 106, 45, 89 – 18, 86, 55, 126, 32, 122, 73, 108, 36, 47 – 120, 6, 112, 57, 71, 50, 144, 92, 69, 1, 118, 24, 77 – 138, 45, 79, 24, 8, 49, 85, 24, 107, 66.

VÍZSZINTES: 1. Ázsiai pusztákon tenyésztett értékes prémû juhfajta. 8. Csúszós. 13. Formál. 19. Pandzsáb szövetségi állam székhelye Pakisztánban.

25. Dohányos. 30. Tó Magyarországon, Közép-Európa legnagyobb állóvize, a magyar tenger. 37. Beteget gondoz. 41. ... Hujtun, a Mongol–Altajhegység 4653 m magas Tavan-Bogd csúcsának egykori neve. 44. Osztályzat. 48. Tõszámnév. 51. Hátrál. 56. Kikötõhely. 59. Egyre messzebb megy.

68. Tiltószó. 71. Vásári néptömeg. 81. ... ovo, kezdettõl fogva, eleve. 83. Teljesség, összesség – latin eredetû szóval. 92. Egyesülethez tartozik.

95. Takarmánytárolók. 100. Jóból is megárt a ... (közmondás). 103. Akta. 107. Név – franciául. 110. Ars ..., a XIV. században kibontakozó új, szabadabb, mozgékonyabb jellegû zenei stílus. 114. Sivatag Közép-Ázsiában. 121. Ábrándozik, tûnõdik. 126. Régészmunka. 132. Királyi kincstár. 138.

Szóösszetételekben: természetes, eredeti. 143. A szaruanyagok kéntartalmú fehérjéje.

FÜGGÕLEGES: 1. Felöltõ. 2. Létesít. 3. Nyelvtani mûvelet. 4. Karám. 5. Apró. 6. Páhol, ver, náspángol. 8. Becézett férfinév. 9. Indulatszó. 10. Fogda – népiesen. 11. Hegységképzõ – görög eredetû szóval. 12. Sínylõdik. 19. Lagzi. 30. Impérium. 41. Palotagróf, nádor. 51. Hosszú nyelû, kicsi, díszes balta. 55. Nagy ..., a vadlibához hasonló, de annál sötétebb színû vándormadár (Anser albifrons). 61. Észtországi finnugor népcsoport tagja. 67. A paleoszibériai nyelvek közé tartozó kihalt nyelv. 70. Pápai állam. 79. Kópia. 82. Nerijus … (1978– ): litván hivatásos labdarúgó. 91. Kiváló téli almafajta.

94. Tölcsérszerû malomalkatrész. 102. Elia ... (1909–2003): háromszoros Oscar-díjas, örmény születésû, világhírû USA-beli színházi és filmrendezõ. 106.

Tobzoska. 110. Hangtalan. 118. Anyagi veszteség. 121. Harap. 132. Kicsinyítõ képzõ

mûvészrovat

Bálint Endre szentendrei mûtermében 1945

Aki nem érti a mûvészetet, annak a természet is idegen Emlékezés a 25 éve elhunyt Bálint Endrére A szentendrei festészet dús lombú fája a harmincas években két erõteljes ágat növesztett magából. Az egyik a mûvésztelep, a hét éven át [1929-1935] mûködõ nyári festõiskolával és a telephez baráti szálakon kapcsolódó vendégmûvészekkel. A másik ág a harmincas évek közepétõl nyaranta a városban dolgozó fiatal festõk ugyancsak baráti csoportjából állt össze. Ez a természetes úton, minden külsõ beavatkozás nélkül létrejött elrendezõdés fogalmazódik meg a „telepiek” és „telepen kívüliek” szóhasználatban.

Mindkét „tábor” baráti szálak, világnézeti rokonság, hasonló mûvészeti törekvések és érdeklõdés és az azonos korosztályhoz tartozás mentén jött létre és tartotta fenn magát a második világháborúig.

A telepen kívüliek, mintegy tizenöt fõs fiatal „bandája” az egykor híres szentendrei szõlõhegy, Pismány oldalában, az u.n. Haluskai tanyán töltötte pár éven keresztül a nyarakat lázas munkával és bohém szertelenséggel.

Példaképüknek és „mesterüknek” a velük egy korosztályhoz tartózó Vajda Lajost tekintették.

A Haluskai tanya lakója és Vajda egyik legelkötelezettebb híve, rajongó követõje Bálint Endre volt. „1937-ben kezdõdött hosszabb ismerkedésem Szentendrével. Pár hetet együtt laktunk Vajdával Fiala szabómesternél…számomra ez a nyár volt talán a legmozgalmasabb és élményekben a legtarkább. Nagyon sok mûvésszel ismerkedtem meg azon a nyáron…Mint aki tudatosan élvezi fiatalságát és az elpazarolhatatlan idõt, úgy éltem én akkor. Sokat és talán túl gyorsan dolgoztam, de jutott idõ mindenre.” A délutáni és esti közös sétákra, egyik legkedvesebb szórakozásukra, a kofahajó várásra a Duna-parton, az augusztus 19-i szerb búcsúra, a város színeinek, rejtett szépségeinek, izgalmas zeg-zugainak felfedezésére. Mindezek az élmények nem csupán festményein keresztül köszönnek vissza. Bálint Endre azon szentendrei festõk egyike, aki az elbeszélésben is jeleskedett, sokat és jól forgatta az író- tollat.

A Népszavában 1940-ben megjelent két írása úgy jeleníti meg a korabeli Szentendrét, ahogy

a színekre, hangulatokra csak egy festõként látó szem képes. „Késõ este van, a Törökhegy felé visz utam, az ezerarcú szentendrei ég már régen elkomorodott. A csillagok lehullottak mind és szentjánosbogarakká váltak: úgy csillognak ki a bokrok mélyébõl. Pedig ritkán borul el az ég homloka itt, az alkonyat türkiz kékei, sejtelmes sárgái és ködös pirosai szelíden simulnak az egyre sötétedõ kékhez, és úgy halnak meg, sóhaj nélkül az estében, mint aki hisz az újraszületésben. És valóban mindennap újraszületnek a szentendrei ég színei. Az alkony a szülõanyjuk és a kétségbeesett, vérzõ nap az apjuk ezeknek a csodálatos színeknek. Szürkére, rózsaszínre, sárgára festett felhõfoszlányok imbolyognak a négyszögletes Kõhegy fölött, mint az úszkáló halak áttetszõ testükkel az akvárium üvegfala mellett. . .

A hegyek is szertartásossá válnak itt alkonyatkor: hatalmas félkörben állnak föl összefogódzva, s ahogy sötétedik, egyre közelednek egymáshoz. Amire a fák lombjai is feketébe öltöznek az éjszakai gyászhoz, a hegyek szûk körben állják körül a pismányi dombot.. .

A Duna ilyenkor fiatalodik meg: ráncai kisimulnak s a hold képét viszi magával távoli útjára, mint egy szerelmes vándor. Nyolc óra felé két hajó jön ide üdvözölni az alkonyatot, széles barázdát hagyva a vízen. Olyanok ezek a barázdák, mint rettentõ sebhelyek - fák sötét árnyai és halak simogatják, amíg be nem heged. . .

A város is leveti nappali ruháit, a házak, amelyek egyszerû fehér köpönyegben álltak vagy okkersárgán merengtek, elkezdenek hivalkodni: hideg foszforeszkálással hunyorgatnak és világítanak. Ideges denevérek fekete árnyai húznak rövidéletû egyenetlen vonalakat a házak falaira. .. A ritkafogú kerítések mögül izzón és tüzes vibrálással világítanak a piros és narancssárga virágok. Az utcán sétáló emberek és a kocsikat húzó lovak formái megnyúlnak az alko-

Lófejes kapu

28

tett halovány fénye tarkítja az elterpeszkedõ zöld és zöldessárga dombokat és a mélybarna és fekete földeket.

Lassan ereszkedek le a hegyrõl egy kanyargós úton Szentendre felé, de a monostori part már jóval elõbb csillan ki a fák lombjai közül, és a víz kék csíkja is kibukkan, mint az ég lecsúszott kis darabkája. A túlsó part nyárfáin pihen meg a nap csillogón remegve, a leveleken valami galambszürke párában fürödve; most Rembrandt egyik tájával barátkozom, tegnap még gyanúsan néztem egy színes reprodukcióban világosszürke fáit; tetszett akkor is, de nem értettem, most értette meg velem a monostori

Szentendrei ház

nyatban, s a magános szomorú vénasszonyok szürke árnyképei imbolyognak a kövezeten. . .

A természet keveri utánozhatatlan színeit palettáján - mintha egy zseniális festõ mögött állnék,

remeg a fölötte átszaladó szellõ érintésétõl.

Innen a hegyrõl jól látni három erõs fordulóját is, amely a reneszánsz mesterek képeinek hátterét idézi. A kékeszöld víz kanyargása, a párás

Szentendre nyolc temploma

hogy ellessem mesterségbeli trükkjeit - úgy figyelem évek óta a szentendrei alkonyat váltakozó képeit, irigyen és tehetetlenül, mert színei megközelíthetetlenek és utánozhatatlanok” Az 1940 nyarán készült másik természet közeli írása nemcsak a táj nagyszerûségét tárja elénk. A nagy festõ elõdök megidézése rávilágít a fiatal, mindössze huszonhat éves Bálint Endre mûveltségére, a mûvészet világában való jártasságára. ”Tenyeres-talpas csend nehezedik a tájra. A Duna szelíden kanyarog, s tükre olykor meg-

levegõ és a távolodó földek és dombok mintha Lionardo da Vinci Mona Lisájának hátteréül szolgálnának. (Így értem meg a közelség által azt a formavilágot, amely ez idáig idegen volt számomra és érthetetlen s valószínûtlenül messzi.)

A hegy, ahonnan nézem a tájat, amely évszázadokat sûrít most egy pillanatra, Szentendre fölött emelkedik oly magasra, hogy a vidék egész körben mutatja magát a természet változatos hullámzásával. Szinte valószínûtlen panorámában Vác városától Pestig a falvak elpötyögte-

part Rembrandt képét.

Majd jobbra fordulok a hajóállomás irányában, egy fahídon megyek át, amely a Dunának kis beömlése fölött emelkedik, és megállok karfának dõlve. Évek óta ismerem ezt a fahidat, de ismerte szegény Vincent van Gogh is, aki Arles-ban találkozott vele, és le is festette, a kép sarkába írott betûkkel oda is írta: ’Le pont de l’anglais á Arles. Vincent’. Furcsa találkozás e festõi ’motívummal’. Épp arra gondoltam: most július van, és ebben a hónapban vetett véget életének van Gogh, csakhogy ötven éve már.

Nem kell továbbmennem, ennyi is elég, hogy hinni tudjak azoknak, akik más nyelven beszélnek, mint én; a természet számtalan arcát mutatja azoknak, akik közelébe mennek és föléje hajolnak; hálás a közeledésért.

Aki nem érti a mûvészetet, annak a természet is idegen. Pedig az megmagyarázza Leonardo da Vincit éppúgy, mint Kandinskyt, Paál Lászlót éppúgy, mint Gulácsyt és Max Ernstet, éppúgy, mint Masacciót. Milyen kis terület a hegyrõl Szentendréig, és mennyi halott, festõvel találkoztam. És az élõ mûvészettel is...”

Török Katalin

29

ajánló / 2011. február P'ART MOZI február 11-én pénteken este fél 7 órakor KORNIS MIHÁLY MESTERKURZUSA SZERETNI, AZ A LEGNAGYOBB 2.Emberré váltunk már ?

(Belépõjegy: 2500 Ft) február 22-én kedden délután 5 órakor VALAMIKOR RÉGEN….

Szentendrei utcák, házak, emberek 12. Régmúlt idõk boltosai, vendéglõsei, tisztes iparosai Török Katalin várostörténeti sorozata (Belépõjegy:500 Ft) február 24-én csütörtökön délután 6 órakor HÖLGYSTAFÉTA (sorozat) NÕKRÕL-NÕKKEL-NEM CSAK NÕKNEKPOLITIKAMENTESEN Meghívott vendégünk: Fábián Csöpike Beszélgetõtárs: Fodor Pál turkológustörténész A programsorozat fõvédnöke: dr.Szántó Csilla, dr.Dietz Ferenc polgármester úr felesége A sorozat media támogatója: a KÉPMÁS CSALÁDI MAGAZIN (Belépõjegy: 400 Ft) február 26-án szombaton délután 5 órakor MESTERPORTRÉK (sorozat) Vendégünk: Szamos László cukrászmester

Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Duna-korzó 18. Tel.: 26/312-657; fax: 26/312-647 e-mail: dmh@dunakanyar.net web: www.szentendreprogram.hu 2011. februári programok Február 11. péntek, 10 óra, Városi Színházterem (Pátriárka u. 7.)

VILÁGSZÉP NÁDSZÁLKISASSZONY – zenés mesejáték A Neptun Brigád és az Új Színház elõadása Belépõjegy: 700 Ft Jegyrendelés a Kulturális Központban (26/312-657) Február 11.péntek, 20 óra, DMH Barlang (Duna-korzó 11/a) Elevenpont koncert: MAGIC MOSQUITOS; TUDÓSOK Belépõjegy: 500 Ft Február 18. péntek, 20 óra, DMH Barlang (Duna-korzó 11/a) Elevenpont koncert: STILL ALIVE (RATM TRIBUTE); APOLLOGIKA Belépõjegy: 400 Ft

A Kós Károly ÁMK – Budakalász Faluház februári programjai febr. 14. 19.00 Nádas György - Kabaré a Faluházban febr.15.

10.00 Bábszínház : Százszorszép Bóbiska – Majoros Ági bábmûvész elõadásában febr. 17. 16.00- 19.00 Budakalászi Nosztalgia Klub - zenés-táncos délután, régi- és mai slágerek a Zseton együttessel ! febr. 19. 19:00 Szerb farsangi bál febr.25.

18.00 Kiállítás megnyitó : Nemes Tímea Izabella budakalászi keramikus – iparmûvész alkotásaiiból ELEINK HAGYOMÁNYA - Kiállítás és tárogató koncert 2011. február 18-án, 17.30 órakor kerül megrendezésre Szigetmonostor Faluházban (Árpád u. 15.), Szolgai István grafikus, illusztrátor „Eleink hagyománya“ címû kiállítása és 18.30 órakor az azt követõ koncert, Vesztergám Miklós (Kalocsa) tárogatós mûsorára. A kiállítást Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere nyitja meg. A belépés díjtalan! Szeretettel várunk mindenkit szigeten innen és túl egyaránt. További információ: www.szigetmonostor.hu

3. CSIGA ZSIGA - A Nefelejcs Bábszínház elõadása Sok szeretettel várunk mindenkit Szigetmonostor Faluházba (Árpád u.

15.), szigeten innen és túl egyaránt a Nefelejcs Bábszínház Csiga Zsiga címû bábelõdadásra, 2011. február 25-én pénteken 10.00 órai kezdettel az intézmény színháztermébe. A belépõjegy ára: 500 Ft. További információ az elõadásról: http:// www.nefelejcsbabszinhaz.hu/mesezsiga. html I. DUNAKANYAR KÉZMÛVES KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 2011. február 26-án szombaton kerül megrendezésre Szigetmonostor Faluházban (Árpád u. 15.) az I. Dunakanyar Kézmûves Kiállítás és Vásár, mely Szigetmonostor Faluház és Tahitótfalu Faluház közös kezdeményezése által valósul meg. Szeretettel várjuk a kiállítókat és az érdeklõdõket, a hagyományteremtõ szándékkal életre hívott, egyedülálló kézmûves és kulturális eseményre, melyen a kiállítás, a vásár és a kiválasztott portékák zsûrizése mellett, színvonalas kulturális programokat is kínálunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Részletek hamarosan itt: www.szigetmonostor.hu vagy www. tahitotfalu.hu

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út.

Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19.

P'Art mozi, Dunakorzó 18.

Fókusz bolt, Széchenyi tér 14.

Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13.

Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73.

Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138.

Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112.

ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2.

Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Olvasó-szerkesztõ: M. András Károly Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, Kiss Ágnes Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@sgmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

LakossĂĄgi

!

Kedves OvasĂłink!

SzeretnÊnk apróhirdetÊsi rovatunkat is megújítani az ÖnÜk hasznåra. Helyt kívånunk adni, valamint kedvezþ hirdetÊsi lehetþsÊget biztosítani azok szåmåra, akik szívesen hirdetnÊnek alåbbi rovataink valamelyikÊben: • szolgåltatås; • ingatlan adås-vÊtel, bÊrlemÊny; • tårskeresþ; • autópiac • ållås; • oktatås; • egyÊb apróhirdetÊsßket minden hónap 20. napjåig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszåmon adhatjåk le. Tarifånk mindenki szåmåra (kÜzßlet -magån) egysÊgesen: 150,-Ft adminisztråciós kÜltsÊg +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgåltatåsunk elnyeri tetszÊsßket.

SzerkesztĂľsĂŠg

! UTQadua !% bi^\QPc ( ( BiXVTc\^]^bc^a 5P[dWui Ă…a_uS d $

GRIMALDI ĂœGYVÉDI IRODA

?a^VaP\^Z)

Szentendre, TĂłmellĂŠk u. 18. I/3.

Tel./Fax: 06 26 314 359 Mobil: 06 20 330 36 40

( ( 8 3d]PZP]hPa :|i\Â&#x152;eTb :Xu[[Â&#x20AC;cub |b Eubua ! :|iiT[ [uQQP[ YucbiÂ&#x2026;Wui # " ?4C8<8 9uc|Z^b :P[P]S_PaZ 2bTa]XZ BiT]ST bi|ZT[h [uQQuQ^b ÂŻ ;uQXcP BiÂ&#x20AC;]Wui $ " & 8 3d]PZP]hPa :|i\Â&#x152;eTb :Xu[[Â&#x20AC;cub |b Eubua SÂ&#x20AC;YucPSÂ&#x2026; RTaT\Â&#x2026;]XuYP & " <PSuaSP[ IT]TZPa :^]RTac |b <TbT cu]RWui

jogi tanĂĄcsadĂĄs, szerzĂľdĂŠsek ingatlan- ĂŠs ĂŠpĂ­tĂŠsi Ăźgyek ĂśrĂśklĂŠsi jog, vĂŠgrendeletek, hĂĄzassĂĄgi perek ĂŠs csalĂĄdi jog, kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠsi, biztosĂ­tĂĄsi, tĂĄrsasĂĄgi jog (cĂŠgjog), tĂĄrsadalmi szervezetek joga, hatĂłsĂĄgi Ăźgyek, szabĂĄlysĂŠrtĂŠsi ĂŠs bĂźntetĂľ Ăźgyek olasz nyelven is

7Â&#x20AC;eYdZ |b euaYdZ P 3d]PZP]hPa cT[T_Â?[|bTX] P[Z^cÂ&#x2026; Z|i\Â&#x152;eTbTZ YT[T]cZTi|b|c 9T[T]cZTi|bX WPcuaXSÂ&#x2021;) ! UTQadua !" 0 YT[T]cZTi|b |b a|bie|cT[ SÂ&#x20AC;YcP[P] 0 ZXu[[Â&#x20AC;cub^] |b eubua^] biPZ\PX ibÂ&#x152;aX eu[PbicYP ZX P 3d]PZP]hPa [TVZXeu[Â&#x2026;QQ Z|i\Â&#x152;eTb P[Z^cubPXc Pi P[uQQX ZPcTVÂ&#x2026;aXuZQP]) ZTau\XP cuaVhPZ ZÂ&#x2021;cuaVhPZ UP cuaVhPZ QÂ&#x2021;a cuaVhPZ Â?eTV |b U|\cuaVhPZ RbdW| |b biP[\P cuaVhPZ cTgcX[ |b ]T\Ti cuaVhPZ TVh|Q P]hPVQÂ&#x2026;[ Z|biÂ?[c cuaVhPZ

0 Z|i\Â&#x152;eTb _^ac|ZuZ eTabT]h|aT ZXu[[Â&#x20AC;cÂ&#x2026;]Z|]c ! SQ P[Z^cubc [TWTc ]TeTi]X P WT[hbiÂ&#x20AC;]T] 0 ZÂ&#x2C6;iÂ&#x2C6;]b|V ZPcTVÂ&#x2026;aXuZcÂ&#x2026;[ UÂ?VVTc[T] ZÂ&#x2C6;iÂ&#x2C6;]b|VSÂ&#x20AC;YPc PS uc BiTaeTiÂ&#x2021;Z) BiXVTc\^]^bc^a 5P[dWui |b CPWXcÂ&#x2026;cUP[d 5P[dWui 9T[T]cZTi|b) UP[dWPi/biXVTc\^]^bc^a Wd ePVh _a^VaP\/cPWXc^cUP[d Wd

n

CT[TU^]) "% & "&# $# |b "% " ""& $$!& C^euQQX X]U^a\uRXÂ&#x2026;) fff biXVTc\^]^bc^a Wd ePVh fff cPWXc^cUP[d Wd

n Segitse a nagycsalĂĄdosok, rĂĄszorultak gyermekein adĂłja 1%-val AdĂłszĂĄmunk:19622897-2-41 http://www.gyermekmisszio.hu

INGATLAN DunabogdĂĄny kĂśzpontjĂĄban a 11-es fþút mellett az ĂŠv mĂĄsodikfelĂŠben elkĂŠszĂźlĂľ igĂŠnyes ĂŠpĂźletben 2 helyisĂŠg kiadĂł. ElsĂľsorban orvosi rendelĂľ ĂŠs/vagy hozzĂĄ kapcsolodĂł tevĂŠkenysĂŠg cĂŠljĂĄbĂłl. Teljes kĂśzmĂť,nagyon jĂł parkolĂĄsi lehetĂľsĂŠg.Ă&#x2030;rd:06-30-203-94-75 SZENTENDRĂ&#x2030;N BĂ&#x161;TOROZOTT KISLAKĂ S KIADĂ&#x201C; HAVI 70.000,- FT+ ALACSONY REZSIĂ&#x2030;RT. TEL: 06-20-330-36-40 PĂźspĂśkmajor lakĂłtelepen, SzĂŠchenyi tĂŠr 36 szĂĄmu tĂĄrsashĂĄz alatti teremgarĂĄzsban beĂĄllĂłk eladĂłk.Ă&#x2030;rd.: 20-5995249 Az uszoda mellett 561 m2-es, lakĂĄsok, Ăźzletek ĂŠs irodĂĄk ĂŠpĂ­tĂŠsĂŠre alkalmas telek eladĂł. Ă&#x2030;rd.: 20-5995249

SzolgĂĄltatĂĄs vĂĄllal lakĂĄsfelĂşjĂ­tĂĄst, generĂĄl kivitelezĂŠst ĂŠs kĂźlsĂľ-belsĂľ hĂľszigetelĂŠst referenciĂĄval. Tel: 06 20 341 45 85 LakĂĄstĂłl az irodahĂĄzig minden, ami villanyszerelĂŠs. VĂĄllaljuk templomi padfĂťtĂŠsek szerelĂŠĂ&#x2030;pĂ­tĂľipari BT.

EgyĂŠni jĂłga menedzsereknek

+36 20 232 0987

sĂŠt, szervizt, ĂŠrintĂŠsvĂŠdelmi, EPH, tĂťzjelzĂľ ĂŠs biztonsĂĄgtechnikai rendszerek szerelĂŠsĂŠt lakĂĄsokba is. Korrekt ĂĄrak! T: 06 30 9 622 629