DUNABOGDÁNY
◆
TAHITÓTFALU
◆
LEÁNYFALU
◆
SZENTENDRE
◆
POMÁZ
◆
BUDAKALÁSZ
◆
SZENTENDREI-SZIGET
◆
VISEGRÁD
POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2011/ÁPRILIS • ÁRA 150 Ft
Önkéntesek és alkalmazottak
Gabor Amadeus gitármûvész
Családalbum A Schirilla családon keresztül mutatjuk be Tahitótfalut
Mit is jelent a családi napközi? Exkluzív interjú:
Szandi, a sztár, és háromgyermekes anyuka
A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak!
Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén
, 0 9 17
a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)
Tartalomból 4-9
Vendéglátó Szépség
10 12-13
Exkluzív interjú 16-18 Irodalom
20-21 22
Ügyvéd válaszol
24-25
Egészség
26-27
Mûvészrovat
28-29
Várom leveleiket, most már a facebook oldalán is! Szívélyes üdvözlettel Nagy Erzsébet, fõszerkesztõ levélcímem: nagy@szentendreikurir.hu valamint a facebook: Szentendrei Kurír oldalán.
ÖR
KÉR
Szemtõl szemben
Április hónapban most már szinte biztosra vehetjük, hogy itt a jó idõ! Ez azt jelenti, hogy végre kimehetünk a szabadba. Vihetjük az apróságokat a játszótérre. Igen, csak az a kérdés, hogy melyikbe? Tahitótfalun például évekkel ezelõtt volt egy nagyszerû kezdeményezés, egy „igazi” játszótér kialakítására. Kár, hogy ez nem járt túlzott sikerrel. Pedig ha a helybeli lakosság nem veszi kezébe a kezdeményezést, akkor másoktól se várhatnak el semmit. Lám, volt egy ember, aki gondolt valamit és addig küzdött, harcolt, míg kivívta, hogy legyen Tahitótfalunak egy szupermarketja. Újabb kezdeményezése a falunak egy tûzoltó és egészségügyi központ létrehozása. Igen, ez a falu mer álmodni…. Minden egy gondolattal kezdõdik… csak ezután jön a többi, ezért merem bátorítani a tótfalui lakosokat, hogy merjenek nagyot álmodni és véghez is vinni. A Szentendrei Kurír segít abban, hogy legyen a falunak egy játszótere, ha találunk elég támogatót és ha az újságolvasóink is segítenek ebben a kezdeményezésben. A Facebookon, a „Szentendrei Kurír” oldalán lehet jelentkezni ötletekkel és munkafelajánlásokkal. Mi addig utána járunk az építkezés hivatalos feltételeinek.
SK
Innen-onnan
Kedves Olvasónk!
DÉ Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.
Egészség
Jogügyek Gazdaság
Irodalom
prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu Szûts Veronika közgazdász veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu
Mi a véleménye, Tahitótfaluban önkéntes munkával fel lehetne építeni egy játszóteret?
B. Ferencné (72): Aranyoskám én már öreg vagyok, de szerintem nagy az összetartás az emberek között és biztosan tudnának építeni egy játszóteret a gyerekeknek. Én már nem vehetek részt benne, mert nem nagyon járok el itthonról, beteges vagyok, de ismerem annyira az embereket, hogy tudjam egy jó cél érdekében szívesen tesznek. Sz. Jánosné (52): Ez egy nagyon szép dolog, és biztos vagyok benne, hogy sokan vállalnának önkéntes munkát, azért hogy játszóteret építsenek a gyerekeknek. Ez fontos dolog, mert szükség volna rá és a lakosok is egy kicsit jobban megismernék egymást, mert a közös munka összehoz mindenkit. Én csak támogatni tudom az elképzelést.
V. Mihályné (83): Sajnos én is és a férjem is már öregek és betegesek vagyunk, de nagyon szép elképzelésnek tartom. Nem nagyon ismerem már a mai fiatalokat, csak azokat akik itt laknak az utcánkban, de azok mind nagyon kedvesek és biztosan elmennének egy ilyen önkéntes munkára. F. Károly (48): Az elképzelés nagyon jó, de azok az emberek akik segíteni tudnának, beleértve engemet is, nagyon sokat dolgoznak és még egy napot is nehéz kiszakítani abból a bizonyos „mókuskerékbõl”, hogy önkéntes munkában vegyenek részt. Az én véleményem az, hogy biztosan lenne jelentkezõ, csak jó szervezés kérdése az egész.
3
Innen-onnan Égetõ szükség volna rá
Olyan idõket élünk, amikor az önkormányzatok gazdasági helyzete még nehezebbé válik. A Dunakanyar települései sem kivételek ez alól. Ennek ellenére a térség hét önkormányzata úgy döntött, hogy Tahitótfalu, Leányfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Dunabogdány és Visegrád összefog egy tûzoltóõrs – mentõállomás létrehozásában. Március 22-én e cél érdekében rendeztek találkozót az említett települések polgármesterei Tahitótfaluban. Jelen voltak Dunabogdány polgármestere Pályi Gyula, Kisorosziból Molnár Csaba, Leányfaluról Dr. nyíri Csaba, Pócsmegyerrõl Németh Miklós, Szigetmonostort Molnár Zsolt képviselte. Szentendre részérõl jelen volt Dr. Török Balázs alpolgármester és Dr. Molnár Ildikó fõjegyzõ asszony. Visegrád nem képviseltette magát a találkozón. A jelenlévõket a vendéglátó Tahitótfalu polgármestere, Dr. Sajtos Sándor üdvözölte, akik között volt még Dr. Göndöcs Zsigmond az Országos Mentõszolgálat mûveleti igazgatója, Dobson Tibor az Országos Katasztrófa Felügyelettõl, valamint a szentendrei tûzoltó parancsnok, Jámbor Ferenc személyében. Abban szinte mindegyik felszólaló egyetértett, hogy égetõen szükség volna Tahitótfalun egy ilyen tûzoltó- és mentõállomásra. A jelenlegi helyzet közel sem mondható kielégítõnek, mivel a Szentendrei Tûzoltóság kénytelen ellátni a Szentendrei-sziget ilyen jellegû feladatait is. Dr. Sajtos Sándor személyes élményével szemléltette ezt az áldatlan helyzetet, amikor 50 méterre a házától égett le egy másik épület a közelmúltban. A szigeten lévõ településekre az oltókocsik jelenleg 35 perc alatt érhetnek ki. A szakemberek úgy nyilatkoztak,
4
hogy egy tetõtéri tûz esetén 20 perc után már az épület menthetetlen. A Tahiba tervezett új létesítménybõl viszont a környékre irányuló vonulási idõ a felére csökkenhetne. A polgármester úr elmondta, hogy a környék értékes erdei miatt is fontos lenne ez a projekt. Az OKF is szakmailag indokoltnak tartja egy õrs létrehozását, amelyhez elõteremti 12 fõ bérköltségét és mûködtetéséhez 44 millió forint normatíva biztosításával járulna hozzá. A finanszírozás kérdésében már kevésbé értettek egyet a jelenlévõk. Dr. Göndöcs Zsigmond többek között elmondta, hogy egy társulás létrehozása azért is elõnyösebb, mivel az állami támogatás esélye – akár a Belügy Minisztérium részérõl is – nagyobb lehet. Szóba került, hogy a finanszírozásba esetleg bevonhatnák a helyi vállalkozókat és/vagy esetleg a polgárokat is, de ennek nem látják még a járható útját. Pályi Gyula Dunabogdány polgármestere elmondta, hogy az õ kereteik igen szûkösek és amúgy sem látja be, hogy egy olyan projekt megvalósításában, mely normálisan állami feladat, miért kellene bevonni a lakosságot. Szentendre alpolgármestere Dr. Török Balázs feltette a kérdést, hogy városának mivel kellene ehhez hozzájárulnia. Válaszként az hangzott el, hogy várni nem várnak tõlük semmit, de Szentendre hozzáállása elõmozdíthatja a kezdeményezés megvalósulását, így szívesen veszik támogatásukat. Ílymódon Szentendre is mentesítve volna. Ezzel kapcsolatban Molnár Csaba Kisoroszi polgármestere elmondta, hogy õk többé nem képesek Szentendrének egy fillért sem fizetni a szolgáltatásért, amennyiben ez az új társulás nem jön létre. Szentendre fõjegyzõje Dr. Molnár Ildikó úgy válaszolt, hogy az ottani tûzoltóság fenntartása deficites, a város évente milliókat kénytelen beletenni a finan-
szírozásba. A folyamatos mûködtetéshez nem látják biztosítottnak az anyagi forrásokat. Szerinte világossá kellene tenni a normatív finanszírozáson felüli támogatások mértékét. Molnár Csaba úgy válaszolt, hogy Szentendrének az államhoz kellene fordulnia emiatt. Szigetmonostor polgármestere, Molnár
Zsolt mindenesetre kezdeményezte, hogy e cél elérése érdekében ott helyben állapodjanak meg a társulás létrehozásában. Így a többség beleegyezésével szóban megállapodtak a Dunakanyari Tûzvédelmi Társulás megalakulásáról, pénzügyi elkötelezettség nélkül, amit írásban is lefektetnek és a közeljövõben aláírnak. Dunabogdány egyelõre még átgondolja saját pénzügyi helyzetét. Dobson Tibor az OKF hivatalvezetõje végül megerõsítette, hogy az állomásra nagy szükség lenne és a társuláshoz csatlakozik az OKF is. Ezután kerül majd sor, hogy tájékoztatják Szentendrét is. A társulás megalakítása indokolná a szentendrei tûzoltóság létszámának 12 fõvel történõ bõvítését, azok kiképzésének céljából. Továbbá hozzátette, hogy támogatást csak arra lehet szerezni, ami már megalakult. Dr. Gödöcs Zsigmond az OMSZ-tõl hozzátette: A Társulás szerezze meg a forrást, az OMSZ pedig mûködtetni fogja a mentõállomást. A kezdeményezés, az ötlet jó, a gazdasági helyzet a pénzügyi viszonyok és lehetõségek annál rosszabbak. Csak remélhetik az érintett települések lakói, hogy ez az õ érdekükben tett elsõ lényeges lépés egyben nem az utolsó és a jövõ évben megvalósul ez a hozzávetõlegesen 150 milliós projekt, amire égetõ szükség volna. -DL-
Innen-onnan Európai Népek Fesztiválja Szentendrén Valódi, több száz fõs nemzetközi rendezvénynek ad otthont Szentendre a nyáron: július 22. és 29. között városunk ad otthont az unió-szerte nagy hagyományokkal rendelkezõ Európai Népek Fesztiváljának (European Peoples’ Festival). Az önkormányzat és Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete (SZNKE), valamint lelkes civilek által közösen szervezett nemzetközi rendezvény részletei nemrég kerültek napvilágra egy lakossági fórum alkalmával. Az uniós tagországok fiataljainak egyhetes, nemzetközi rendezvénye, a European Peoples’ Festival (Európai Népek Fesztiválja) gasztronómia, sport és kultúra egyvelege, színes kiállításokkal, játékos vetélkedõkkel fûszerezve. 2005 óta ez lesz a hetedik olyan EPF, amelyen Szentendre is képviselteti magát, s egyúttal ez az EU soros elnöksége apropóján rendezõként is bemutatkozik. Nyitrai Zsuzsa, az SZNKE alelnöke beszámolt róla: a rendezvényt az önkormányzat és az egyesület együtt hozza tetõ alá. Tízmillió forint feletti összegre nyújtottak be pályázatot, az önkormányzat legfõképpen helyszínbiztosítással segít, és min-
den résztvevõ fejenként 40 eurós regisztrációs díjat fizet, amelybõl közel hétmillió forint gyûlhet össze. A többit helyi vállalkozók, szponzorok adhatják össze. A fesztivál hagyományosan ökumenikus istentisztelettel indul, amelyet vagy a Templomdombon, vagy a Péter-Pál templomban tartanak. A program két részre tagolódik: a nemzetek csapatainak egymás közötti sport-, mûvészeti és gasztronómiai versenyeire, valamint nyilvános fellépésekre, koncertekre, táncbemutatókra és vásárra. A rock- és más szórakoztató zenéken, például a Brains zárókoncertjén kívül a Söndörgõ, a Borbély Kvartett és számos más, igényes helyi muzsikus kapott felkérést, hogy bemutatkozzon a vendégeknek. A csoportok szerdán buszos kirándulásra mennek Budapest, illetve Visegrád-Esztergom irányába. A helyieknek valamennyi nyitott programra ingyenes a belépés. Dr. Török Balázs alpolgármester elmondta: – „A fesztivál elsõdleges helyszínéül a Postás-strandot jelöltük ki, ide tervezzük a nagyközönség számára is nyitott programokat. Mivel lehetséges, hogy nyáron árvíz lesz a területen, B terv is készült: ebben az esetben a Püspökmajor lakó-
telep fölött, a Kálvária út végén lévõ nyílt területen zajlanak majd az események”. A hangosítást a Rózsakerttel ellentétes irányban szerelik fel, hogy minimálisra csökkenjen a zajterhelés. A Dumtsa Jenõ utca felújítása miatt az eredeti tervekkel ellentétben az Eurovillage nevû, nemzeti kulturális sajátosságokat bemutató kiállítás és vásár is a Postás strandon kap helyet. A vendégek zöme a Barcsay iskola körülbelül húsz tantermében lakik majd. A vizes programokat a Vizes Nyolcas Uszodában rendezik, a kosárlabdamérkõzések a Móricz és a Barcsay iskola pályáin lesznek, a focibajnokságot pedig az Izbégi Általános Iskola udvarán tartják. Körülbelül 6-700 fõ érkezésére számítanak a rendezõk, akik minden külföldi csoport mellé két-két idegen nyelven beszélõ helyi fiatalt állítanak kalauzként. Úgy tûnik, a várakozásokat biztosan nem fogják jelentõsen alulmúlni: az idegenbõl érkezõ vendégek már lefoglalták az EPF idõtartamára Szentendre csaknem összes szállodáját és panzióját, több ország résztvevõi már megvették a repülõjegyeket is, és a hírek szerint nagyon várják az érkezést. SZK-információ
Parádés koncert a csángómagyarokért Óriási sikert aratott a diószéni csángó gyerekek részére szervezett március 12-i jótékonysági koncert, amelynek fõszereplõje a Rajkó zenekar és tánccsoportja voltak. A teltházas estre, amelynek fõvédnöke dr. Dietz Ferenc szentendrei polgármester volt, sok száz ember vásárolt támogató jegyeket, összesen több mint 800 ezer forintos támogatást nyújtva. A programot a Keresztszülõk a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület nevében Jolanda Willemse alelnök és Király Lajos diószéni falugazda szervezte azzal a céllal, hogy a befolyt összeggel a diószéni csángó gyerekek táborozását segítse. Fõleg azokat a gyerekeket, akik részt vesznek a Moldvai Magyar Oktatási Programban, rendszere-
sen járnak magyarórára, de még nincs Magyarországon fogadott keresztszülõjük. A táborozás olyan jutalom, amely a gyerekeket motiválja a tanulásra.
A koncerten a Rajkó zenekar és táncosai mellett fellépett még Csoma Gergely fotó- és szobrászmûvész, Petrás Mária diószéni keramikusmûvész és népdalénekes, Orbán Bori szentendrei kislány, a zeneiskola diákja, a három gyönyörû népdalt énekelõ diószéni csángó gyerekek, a székely népmesét mondó Petrás Róbert, valamint Kovács Krisztián csángó fiatal, aki Magyarországon folytatja tanulmányait. Õ Pusztinán született, ott járt iskolába, de a gimnáziumot már Csíkszeredán végezte el magyar nyelven. Sorsa az oktatási program sikertörténete. SZK-információ
5
Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS Tartanak a korzóbontástól A part menti és a környékbeli vállalkozók tartanak a Duna-korzó felbontásával járó forgalomcsökkenéstõl. A munkálatok java még idén megtörténik, és ez természetesen hatással lesz a közlekedésre és a turisták útvonalára is. Az idén ötvenedik évét ünneplõ Görög Kancsó Étterem vezetõje, Szalai Péter más vállalkozók véleményét is tolmácsolva úgy nyilatkozott: a felbontás valószínûleg a forgalom visszaeséséhez vezet majd, de reménykednek benne, hogy a felfordulás minél hamarabb véget ér.
Adós tagtelepülések Két tagtelepülés rendszeresen elmulasztja a tagdíjfizetést, ezért instabil a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcléú Kistérségi Társulásának gazdálkodása – jelentette be dr. Dedics Zsigmond, az intézmény nemrégiben kinevezett új irodavezetõje. Alapvetõ strukturális probléma, hogy egy-egy szakterületre csak egy-egy referens jut, így a helyettesítés nem megoldható. A számos területért felelõs pénzügyes szakember is egyedül van, ráadásul a terhei a Gondozási Központ társulási fenntartásba való átvételével szignifikánsan megnõttek.
Kistérségi ki-kicsoda A következõ kistérségi ülésen születhet döntés arról, hogy a társulás a kreatív iparág tapasztalatcseréjére vonatkozó Interreg pályázat keretében kiadjon egy kulturális-mûvészeti ki-kicsodát, amelybe az iparmûvészektõl a zenészeken át a szépírókig sokféle mûvészeti ág képviselõje bekerülhet. 2012 januárjában ennek folytatásaként ismét kiírnak egy hároméves pályázatot, amelyen a kistérség szintén indulni szeretne.
Vesszetek, szúnyogok! Idén szokatlanul korán kezdték a felkészülést a kistérségi irodánál a rendes évi szúnyoggyérítésre. A Dunakanyar térsége meglehetõsen „szúnyogfertõzõtt”, így visszatérõ komoly feladat a szúnyoggyérítés minél hatékonyabb megszervezése. A tavalyi év különösen kritikus volt, mert a rendkívüli idõjárási viszonyok miatt a szúnyogpopuláció jócskán átlag feletti volt. Az idei évben – többek között a korai felkészüléssel is – igyekeznek elejét venni az esetleges problémáknak. Környezetvédelmi okokból
6
Városfejlesztõ kérdések A zöldfelületek megújításának második fordulós elõterjesztését, a Szentendrei Kulturális Kht. ügyvezetõi pályázatának terveit és az adventi vásár megrendezésének pályázatát vitatta meg a Városfejlesztõ Egyesület március 2-án. A zöld területek kapcsán állandó, visszatérõ téma, hogy a postahivatal elõtti nagy területet méltó fogadótérré kellene alakítani. Ehhez azonban szükség lenne arra, hogy a jelenleg ott lévõ (és néhányak által sokat kritizált) alkotásokat máshová telepítsék. Felmerült, hogy a szobrok átkerülhetnének a Volánbusz-pályaudvar mellé, de az ötlet egyik problémája, hogy ott szûkös a hely, a másik, hogy a terület nem a városé, hanem a buszos cégé. A másik felmerült ötlet szerint „mozgó kiállítás” mûködhetne a városban, amelyben az alkotások idõrõl idõre más helyszíneken bukkannának fel – ez esetben kérdéses, ki viselné a rendszeres költöztetéssel járó anyagi terhet. A régi üzemeltetõ nem vállalta tovább az adventi vásár megrendezését, ezért új pályázatot írnak ki. A városfejlesztõk egyöntetû vélekedése
volt, hogy a pályázatban szerepelnie kell az elvárásnak: a rendezõ markánsan jelenítse meg a kisebbségek hagyományait és gasztronómiáját a programokban. A „bóvlisodás” elkerülése érdekében szükség van az árusított termékek alaposabb zsûrizésére és ellenõrzésére is. Végül a Kulturális Kht. ügyvezetõi posztjára kiírt pályázat került terítékre. A tervezett szöveg szerint az Elõadómûvészeti Tanács érintett szakmai kollégiuma négy, a miniszter egy, az elõadó-mûvészeti szervezet közalkalmazotti tanácsa egy, a reprezentatív szakszervezet szintén egy, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlója (az önkormányzat) két képviselõt delegál a pályázatok véleményezésére. Problémás, hogy a képzõmûvészek – akik a helyi kulturális élet szerves részét képezik – a fentiek értelmében nem, vagy csak áttételesen kapnak képviseleti jogot a döntésben. Ahhoz, hogy ez változzon, törvénymódosításra lenne szükség, azonban az ügyvezetõi pályázat elbírálásáig erre sajnos nem nyílik mód. - bt -
Szentendrei-szigeti veteránok a Hungexpo-n Hatalmas sikerrel zárult a hétvégén megrendezett Budapest Motor Fesztivál, amin a Szentendrei-szigeti Veterán Autós és Motoros Egyesület is képviseltette magát. A Szigetmonostoron 2006 óta mûködõ Egyesület elsõ budapesti rendezvényen történt bemutatkozása osztatlan sikert aratott. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt Szigetmonostor Polgármestere is. A SZESZVAME következõ rendezvénye a szigetmonostori Faluház udvarán
tartandó börze április 30-án, szombaton. A családias hangulatú rendezvényre mindenkit szeretettel várnak a festõi Szentendrei-szigetre. -gn-
Innen-onnan Benkovits György kiállítása Amikor megkaptam a felkérést, hogy kiállítást rendezzek akvarelljeimbõl a Vizes Nyolcas Uszoda galériájában és a megnyitó idõpontjának április 8-át ajánlotta fel az intézmény menedzsere, és én a Gomba melletti virágzó díszcseresznyefáról készült képem választottam a plakátra, nem gondoltam, hogy Japánt ekkora tragédia fogja érni. Az apropó csupán a gombánál lévõ fa virágzása volt. Mert április elején a szentendreiek spontán módon megtartják sajátos helyi Sakura-ünnepüket, ugyanis ilyenkor kezdõdik nálunk a kiülõs szezon, amikor sokan ülnek ki a Dunakorzón lévõ teraszokra, csodálják meg a Gomba melletti virágzó Japán díszcseresznye fát ( Kiku-Shidare-Sakurat). A cseresznyevirág-ünnep alkalmával Japánban a családok, barátok, munkatársak kerekednek föl, hogy a virágzó fák alá telepedve nézzék, ahogy a levegõben szálldosnak a szirmok. Régóta kínálta magát gondolat, hogy a várost a tragédia elõtt egész évben csoportokban látogató, a szentendrei idegenforgalmat éltetõ japánoknak a város fõ attrakciójával képzõmûvészeti tárlattal lehetne és lenne érdemes kedveskedni ilyenkor. Ebben az évben nem lesz olyan boldog ünnepük, mint más években, és a japán turizmus is leállt. Illene most
szeretnék a biológiai irtást is szorgalmazni, amely módszerrel már lárvakorban megölik a szúnyogokat, ezért már most megkezdõdött a tervezés. A szükséges pénzt állami támogatásból és önkormányzati hozzájárulásokból fedezi a kistérség.
Szelektív gyûjtés háztól szolidraritásunkat kifejezni, legalább azoknak, akik a szentendrei japán idegenfogalom haszonélvezõi voltak, mégha errõl alig hallik központi akció és a városháza sem érzi erkölcsi, politikai feladatának, hogy kifejezze szolidaritását, esetleg gyûjtést szervezzen a távoli károsultaknak. Ezért, gondoltam fontos, hogy fontos hogy e képet tegyem plakátomra és felajánlom árát a japán károsultaknak. Talán így egy cseppnyivel hozzájárulhatok az õket ért tragédia enyhítéséhez. S ha rajtam kívül más is tud és akar segíteni, ezt a (K&H Bank 1040500400026548-00000009 és a közlemény rovatban mindenképpen kérik feltüntetni: ”JAPÁN”) számú számlájára befizetett összeggel megteheti, amelyet a Magyar Vöröskereszt e célra hozott létre. Benkovits György
Berlinben a „Festõk városa”, Szentendre
2011. március 9-13. között került megrendezésre Berlinben a világ legnagyobb és legszínvonalasabb turisztikai rendezvénye, az ITM (International Tourism Fair). Az eseményre rendszerint több mint 10.000 kiállító érkezik 180 országból, és közel 200.000 látogatót vonz minden évben. A turisztikai világvásáron az utazásszervezõk, légitársaságok és hotelek mellett
KISTÉRSÉGI GYORS
a kultúrának és a mûvészetnek is kiemelt szerepe van, és ez utóbbi keretein belül a legjelentõsebb európai mûvésztelepek is bemutatásra kerülnek az Európai Mûvésztelepek Szövetségének (EuroArt) hathatós közremûködésével. Szakács Imre festõmûvész, a Régi Mûvésztelep vezetõje elmondta, hogy az EuroArt jelentõs anyagi ráfordítással immár második alkalommal vett részt ezen a nagyszabású rendezvényen, és a tavalyi sikeres bemutatkozás után a szentendrei Régi Mûvésztelep is lehetõséget kapott arra, hogy négy nyelven is kiadott, képekkel gazdagon illusztrált szóróanyagával – amelynek kiadásához a város jelentõs anyagi támogatást biztosított – újra képviselje Szentendrét, a festõk városát. (info)
Idén is folytatódik Szentendrén a háztól végzett szelektívhulladék-gyûjtés a Városi Szolgáltatónak köszönhetõen. A közismerten rossz gazdasági helyzetre való tekintettel a programot csak a már bevezetett területeken tartják fenn, legfeljebb jövõre várható a gyûjtés kiterjesztése.
AquaPalace: szigorítás Megszorították a nadrágszíjat az uszodát üzemeltetõ AquaPalace Kft-nél. Miközben vizsgálják a Felügyelõ Bizottság mûködésének jogszerûségét, minden lehetséges eszközzel törekednek a költségek lefaragására. A cég a munkavállalói részére tervezett idei cafeteria-juttatást csak nyereséges gazdálkodás esetén biztosítja, az önkormányzat a továbbiakban olyan sportegyesület részére nem biztosít támogatást, amelynek az AquaPalace Kft-vel szemben tartozása áll fenn. A városvezetés vizsgálja azt is, hogy az iskolai úszásoktatás, a gyógyúszás és a vízisportok támogatására biztosított költségvetési keretet milyen támogatási formában tudja biztosítani. A cég mérlegének elfogadását követõen haladéktalanul kiírnak egy koncessziós szerzõdést a további üzemeltetésre.
Ingyen felügyelnek A Városi Szolgáltató után újabb cég felügyelõ bizottsági tagjai végzik ingyen a munkájukat a továbbiakban: a Szentendrei Kulturális Központ felügyelõ bizottsági tagjainak díjazása megszûnt, és az így fennmaradó öszszeget átcsoportosítják az Európai Népek Fesztiválja költségeinek további fedezésére.
Hárommillió orvosi eszközökre A szakorvosi rendelõ megújítása kapcsán lezajlott közbeszerzési eljárás eredményeként a Medwise Bt.-vel és a PROVITAL Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-vel köt szerzõdést az önkormányzat, hogy a két cég összesen hárommillió forint + áfa értékben orvostechnikai eszközöket szerezzen be. -bt-
7
Szentendre közelrõl Szõlészet és borászat az egykori Szentendrén
Kellõ kíváncsisággal és némi felfedezõ kedvvel sétálgatva Szentendre régi, kacskaringós utcáin, a várost egykor felvirágoztató szõlõkultúra számos emlékével találkozhatunk össze. Ami leghamarabb feltûnhet, az a sok, utcára nyíló vasból vagy fából készült régi pinceajtó, melyek a hajdani borkészítés egyik legszembeötlõbb tárgyi emlékei. A szentendrei szõlõkultúra sajátosságainak elsõ hiteles ismertetése Schams Ferenc (1780-1839) tollából látott napvilágot az 1830-as évek elején. A cseh származású szerzõ, a magyarországi szakszerû szõlõmûvelés úttörõje, eredetileg gyógyszerésznek tanult Prágában és Bécsben, majd Magyarországon saját gyógyszertárat nyitott. Érdeklõdése azonban 1817-tõl mind jobban a szõlészet felé fordult. Õ foglalkozott elsõként tudományosan a szõlészettel. A budai Sas-hegy alján egy ötholdas területen létrehozta Magyarország elsõ szõlõiskoláját. Mindemellett behatóan tanulmányozta az ország bortermelõ vidékeit, megyénként és fajonként gyûjtötte össze a szõlõket. Schams szerkesztette 1836 és 1839 között az elsõ magyar szõlészeti és borászati folyóiratot, a Magyarország Bortermesztését ‘s Készítését Tárgyazó Folyóírást. Ezzel a szakmai háttérrel írta meg két kötetes, német nyelvû mûvét a magyarországi szõlõtermesztésrõl és borkészítésrõl. Könyvében négy oldalt szentelt a
Régi présház a Szamárhegy lábánál
8
szentendrei szõlõtermesztés bemutatására, amit 1980-ban Szelényi László fordított le magyarra az I. Sándor Ildikóval közösen jegyzett, „A szõlõ és a vörösbor Szentendrén” címû tanulmányban. Schams személyesen járt Szentendrén, hogy behatóan tanulmányozhassa az itteni szõlõkultúra sajátosságait. A szõlõmûvelésbe vont terület mértékegysége a hold mellett az un. „kapás” volt, ami alatt akkora területet értettek, amit egy ember egy nap alatt meg tudott kapálni. Szentendrei viszonyok között ez 150 négyszögölnek felelt meg. Így számolva a 19. század elsõ harmadában 20.400 kapásnyi szõlõ borította a szentendrei határ legjobb termést adó részeit: Pismányt, Tyukovácot, Bubánt, de a város számos más részén, a Szamárhegyen,
a Paprikahegyen is kisebb nagyobb szõlõskertek húzódtak. A tehetõs, nagy szõlõsgazdák mellett aki csak tehette mûvelt valamennyi szõlõt, így az iparosok és a kereskedõk is. Ha eladásra nem is mindenkinek futotta, de legalább nem kellett pénzt kiadni a saját fogyasztásra valóért. A régészeti feltárások és a történeti források egyértelmûen tanúsítják, hogy a mai Szentendre területén az itt élõk már a római korban és a középkorban is folytattak szõlõmûvelést, de annak gyakorlati mikéntjérõl, a termesztett szõlõfajtákról, a borkészítés technológiájáról már szerényebb a tudásunk. Mindenesetre a tárgyi eszközök mellett az 1690-es években, a város újratelepülése idején több elhagyott, kõbõl épített pincét találtak a mai Fõ tér környékén.
Szentendrén
Szõlõfürt a Rab Ráby ház kapuívén A hódoltság utáni szerb betelepülés új korszakot nyitott a szentendrei szõlõtermesztés történetébe. A város földesura, Zichy István nyolc év adómentességet adott azoknak, akik földjeiket szõlõvel telepítették be. A Balkánról menekült új honfoglalók éltek is a lehetõséggel az óhazából hozott tudás és mûvelési gyakorlat birtokában. S ezzel kezdetét vette az a közel kétszáz éves korszak, amelyben Szentendre legfontosabb megélhetési forrása, gazdagságának bázisa a szõlõmûvelés lett. A szentendrén az újkorban meghonosított szõlõ- és borkultúra tehát balkáni eredetû. A téma nagyszerû kutatója és egyik legjobb ismerõje, Andrásfalvy Bertalan néprajztudós egy 1957-ben publikált írása szerint a tradicionális balkáni, s így a szentendrei szõlõmûvelés fõ jellemzõi a következõk: az uralkodó szõlõfajta a kadarka, amit karózás nélkül nevelnek, rövidre, egy szemre metszenek, nagy, kerek fakádakban un. kacákban erjesztenek oly módon, hogy a mustot rajta hagyják a törkölyön, a keletkezett bort a törköllyel együtt letapasztják, majd a kellõ érési idõ elteltével, anélkül, hogy a bort elõzetesen lefejtenék, egy csaplyukon kieresztve fogyasztják. Ebbõl következik,
Szõlõsgazdák keresztje a 18. század második felébõl
hogy eredetileg nem használtak sem szõlõprést, sem a bor tárolására, érlelésére szolgáló hordókat. Mindkettõt a borral való intenzív kereskedés hozta divatba, tette késõbb szükségessé, akárcsak a drága nedûvel töltött hordók tárolására szolgáló, szekérrel is bejárható pincéket. Az elmondottak mellett a balkáni és szentendrei borkultúrának különlegessége a fûszeres bor készítése, ami nálunk rácürmös néven vált ismertté. Az egykori szõlõmûvelés mindenki számára elérhetõ és megtekinthetõ tárgyi emlékei közé tartozik a 18. század második felében felállított un. „Szõlõsgazdák keresztje” a Bogdányi utca és a Dézsma utca sarkán. A talpazaton álló és kettõs keresztet tartó kõoszlopon faragott szõlõindák és fürtök futnak körbe. A szentendrei un. szõlõsgazda háztípus legszebb példányának, a Rab Ráby háznak kõ kapuívén a zárókövet ugyancsak egy faragott szõlõfürt díszíti az 1786-os évbõl. Emléktábla hívja fel a figyelmet a „Szõlõsgazdák keresztjével” átellenben álló saroképületre, ahol a hagyomány szerint le kellett róni az egyháznak járó tizedet, azaz a dézsmát a határból behozott szõlõ után.
A Rab Ráby ház utcai homlokzata kacsárnyával, pinceablakkal Néhány szót a szentendrei pincékrõl. Az eddig feltárt pincerendszer hossza meghaladja a száz kilométert is, minthogy helyenként több szinten húzódnak egymás fölött a pincék keresztül, kasul. Vannak a föld mélyében elhelyezkedõ kisebb vagy óriási kiépített üregek, míg mások a telek szintjével egyezõ magasságban vezetnek hosszan a föld belsejébe. A 18. századi, mélyen fekvõ pincékben elhelyezett nagy, kerek fa kádakba széles fa vályún keresztül juttatták le az utcáról a szekerekkel odaszállított, leszüretelt szõlõt, amit a fentiekben leírt módon érleltek. A város 18. századi gazdagságát nagyrészt megalapozó szentendrei szõlõ- és borkultúra virágzásának, 19. századi fokozatos hanyatlásának, majd a filoxéra-vész miatt rövid néhány év alatt bekövetkezett teljes összeomlásának története sajnos mind a mai napig csak felületesen és epizódszerûen ismert. Török Katalin
9
Vendéglátó
Kellár F. János Immánuel
Villányi G. András költõ-mûfordítóval
Beszélgetés
Nagy öröm volt számomra, hogy Villányi G. András ült le velem szembe és hogy egy valóságos versszínházat tudtam teremteni erre az estére. Úgy gondolom a vendégem és a két fellépõ mûvész által Balázs László Gábor színész-elõadómûvész és Balázs Gergely hegedûmûvész által a közönség ismét igazi értékekkel és élményekkel gazdagodott. András hosszú éveket töltött kint Japánban. Mûfordítóként haikukat, tankákat, vakákat vet papírra magyarul. Õ maga is költõ, az est elsõ felvonásában egy érdekes párosítást élvezhetett a közönség. Készülõ új kötetébõl hallhattunk pár japánról fordított mûvet, melyekhez õ maga írt „Tükrözõdéseket”. A mester, egy XII. századi japán buddhista költõ, Szaigjó, aki pedig ezeket a lírai prózákat hozzátette egy, a jelenkorban élõ, az eklektikára is hajlamos különleges ember, András. A beszélgetés alatt kaptunk történelmi, irodalmi és vallá-
10
si áttekintést is. A mintegy 60 fõs közönség a kiosztott lapok segítségével együtt értelmezhette az egyik japán verset, mely eredeti nyelven is elhangzott, illetve klasszikus írásjelekkel volt látható. Villányi G. András beszélt a mai kortárs költõk nehéz helyzetérõl, az értékekrõl és a tiszteletrõl is. A második felvonásban az úgynevezett „Naplótoldások” következtek. Mindezeket Villányi G. András élete ihlette, személyében léteznek a gyökerek. Hallhattunk a kóbei zöld fotelrõl és Ilka nénirõl is. Késõbb az is kiderült, hogy vendégemnek van egy Rudi nevû papagája, aki beszélgetõpartneremet csak Kandúrnak hívja. Beszélgetéseik során Rudi az élettörténete mellett sok mindenrõl szólt már, s mindenki kapott némi ízelítõt a „Papagájmesékbõl”. Ezek olyan írások, melyeket Rudi mesél el Villányi G. András tolla által. Mindez sokkalta
könnyedebben van megírva, olykor groteszk, olykor vicces, olykor elgondolkodtató. Zárásként is egy vers hangzott el, a hegedû felsírt, s nehezen tért magához mindenki a varázslatból. Az est folyamán repültünk és alámerültünk, csordult ki könnycsepp, tört elõ kacaj. Egy olyan emberrel volt szerencsém beszélgetni, aki a kortárs költészetben sokkalta nagyobb hangsúlyt érdemelne. Következõ vendégem Kertész Kata színészdrámapedagógus lesz. Az elõkészületek már javában folynak és annyit szabad elárulnom, hogy az izgalmas beszélgetés mellett lesz ének, sámándobolás és egy meglepetés a mûsor végén a Kreatív Színházi Stúdió közremûködésével. Hamarosan megtekinthetõ mindez a CSEVEJ honlapján, a www.csevej.eu címen.
Családalbum
A Schirilla családon keresztül mutatjuk be Tahitótfalut zata nehezítette. Elsõ házasságából született két gyermeke, akik járványos betegségben meghaltak. Nem sokkal késõbb feleségét is elveszítette, õ tüdõbajban hunyt el. Dédanyámmal, Bauer Józsával 1901-ben kötött házasságot. Ebben a kapcsolatban is hamar megjelent a tragédia. 1904-ben meghalt a három éves Micike és a másfél éves Józsika. Szerencsére az 1907-ben született Mici és az 1911-ben született Zsazsi életben maradtak. Nekik köszönhetõen Tahi a mai napig megmaradt meleg, családi, természet közeli fészeknek a hálás utódok számára. Dédapám, a KassaOdeberg vasútvonalon volt fõellenõr. Az ottani fizetésébõl vette meg Tahit még a századforduló elõtt.
Anyai dédapám Giresch Ágoston (eredeti nevén Gires Ágoston cseh származású ember) 1869-ben született Bécsben és 1947-ben halt meg Tahiban. Életét családi tragédiák soro-
Magas színvonalra emelte a Pilisbõl lezúduló patak által a vízgazdálkodást, a növénytermesztést és az állattenyésztést. Dédapám mûvészi szinten rajzolt és rendszeresen sportolt az akkori divat szerint. Persze legtöbb energiáját a ma is gyönyörû Tahi fönntartásának adta. Amikor 1947-ben meghalt, a faluba vezetõ híd le volt bombázva. Ezért Dédapámat a pagony szerû kert legszebb részén helyezték örök nyugalomra. A sír mellett van ma is a nagymamám által ültetett közel nyolcvan éves szelídgesztenye fa. Dédapámat a mai napig nem felejtettük el. Személyesen nem ismerhettem, de Masikával együtt ( õ Giresch unoka ) rendszeresen viszünk virágot, az eredetiben meghagyott patak kövekbõl kirakott sírra. Az eredeti fakereszt elkorhadt. A második keresztet egy Demeter nevû férfi készítette a hatvanas években, akit az akkori rendszer üldözött és Tahiban talált menedéket. Késõbb sikerült nyugatra szöknie és onnan írt hálalevelet Zsazsinak. Schirilla György
11
Karcsúsodj könnyedén! Sokunk legnagyobb örömére, itt a tavasz és a téli ruhákat könnyedebb darabokra kell cserélni. Most érdemes elkezdeni a megújulást, hogy Te is igazán jól érezhesd magad a bõrödben! Megszabadulnál néhány felesleges, zavaró kilótól? A narancsbõr elleni küzdelemben szeretnél segítséget? Akkor a megoldás már tényleg csak karnyújtásnyira van! Az alábbi elektrokozmetikai módszerek ugyanis garantáltan segítenek a fenti problémák megszüntetésében!
Elektrokozmetika Azokról a kozmetikai eljárásokról van szó, amelyek során az energiát kis dózisú elektromos áram szolgáltatja, a finoman adagolt elektromos áram ugyanis a szakértõk kezében csodákra képes! A legtöbb készülék a gyógyászatból adaptált, teljesen biztonságos mûszer, a velük végzett kezelések fájdalommentesek, serkentik a szervezet életfunkcióit, de annak egészséges mûködését nem befolyásolják.
Narancsbõr kezelés Narancsbõrrõl bõr felszínén
beszélünk, ha a enyhe dudorosság
figyelhetõ meg, mely, ha a bõrt két oldalról összepréseljük, még jobban elõtûnik. Súlyosabb formáiban a hason és a combon, a csípõ tájékon, a felkaron halvány csíkozottság is megfigyelhetõ, melyre jellemzõ, hogy a bõr a csíkok területén benyomható. Szervezetünk hormonális változásai, terhesség, nagyobb mértékû testsúlyváltozás, fogamzásgátló tabletták szedése, édességek, kávé rendszeres fogyasztása elõsegíthetik kifejlõdését. A kezelés interferenciás árammal támogatott és speciális hatóanyag tartalmú krémmel történik az egyéni igényeknek megfelelõen, ismétlése heti két-három alkalommal ajánlott. Egy-egy kezelés 45-60 percig tart.
válni a szervezetükben jelenlévõ felesleges zsírtól, illetve azoknak, akik nem tudnak megbékélni azzal a tudattal, hogy bizonyos - többnyire genetikailag adott - testrészeiket semmilyen diétával vagy tornával nem képesek átalakítani. Rendszeres kezelések esetén akár három hét alatt is látványos eredmény érhetõ el!
Zsírredukciós kezelés
SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas utca 11. www.spauzawellness.hu Tel.: 06-26/303-673
Minden nagyobb (fenék, has, hát stb.) és kisebb testtájékra alkalmazható. Ezt az alkalmanként 60 perces kezelést azoknak ajánljuk, akik nagy erõkifejtés nélkül szeretnének meg-
12
A SPAuza Medical Wellnessház életmód tanácsadással, mozgás– lehetõséggel (Pilates, aquafitness, aquacycling, tánc, hastánc) és alakformáló csomagokkal vár Téged is!
Önkéntesek és alkalmazottak – együtt a Szentendrei ÁRVÁCSKA Állatmenhelyért – Mikor és milyen céllal jött létre az Árvácska Állatmenhelyért szervezet? „Jót tenni könnyû, ha sokan segítenek” – hirdeti a sokunk által nagyra becsült mondás, ami többszörösen is igaznak bizonyul a Szentendrei ÁRVÁCSKA Állatmenhely üzemeltetéséért és hosszú távú fennmaradásáért vívott mindennapos küzdelemben. Sztakó Edit elnöknõ vezetésével és napi irányításával immár 14. éve mûködik az ÁRVÁCSKA kutya- és cicamenhely. A 2 fõ részmunkaidõs alkalmazott mellett egy egyre erõsödõ önkéntes gárda, energiát - szabadidõt nem sajnálva rendszeres kétkezi munkával, aki teheti anyagi támogatásával segíti a menhely védenceinek minél jobb ellátását, és ami a legfontosabb megbízható örökbeadásukat! Hány állatot tud befogadni a menhely? Akik már jártak a menhelyen tudják, hogy ma már átlagban 130 kutyus és 70-80 cica a napi létszám. Szinte folyamatos a „telt ház”, nagyon ritka az üres kennel. A gazdátlanul maradt állatok sokszor elõzetes bejelentés után sorban állva várják az üresedést, hogy bekerüljenek a menhelyre. Gyakran fordul elõ, hogy a helyi szeméttárolókban találunk kidobott kölyökkutyákat, mint legutóbb is a Püspökmajori lakótelep egyik konténerében. Csak a következetes ivartalanítás tudná ezt a gondot megoldani, aminek meghirdetése országos szinten kívánatos lenne! Mibõl tudják fenntartani magukat? Fáradságos munkánkat állandó pénzügyi gondok kísérik. Állatvédelmi munkánk folytatása, fennmaradása ezért lehetetlen lenne a civil lakosság nagylelkû támogatása nélkül. Szûkös anyagi keretek között mûködünk, az egyesület állami támogatásban egyáltalán nem, önkormányzati támogatásban egy_egy alkalommal részesül. Vállalkozásunk nonprofit szervezet, 2009 óta kiemelten közhasznú társaság, a menhely megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges pénzeszközöket önkéntes egyéni támogatóktól, a civil lakosság 1% adó-átutalásából kapjuk, ritka esetben pályázat útján nyerjük.
1% Adószám:
18675359-1-13
Bankszámla: Dunakanyar Takarékszövetkezet
64700076-10006234
Akik eddig nem voltak biztosak abban, hogy az 1 % adományázásával jó ügyet szolgálnak, szeretettel várjuk õket a Menhelyen, hogy személyesen is meggyõzõdhessenek arról, hogy védenceink számára milyen fontos a támogatásuk. Mi motiválta önöket arra, hogy állatokkal foglalkozzanak? Az állatvédelem nem hobby, nem néhány ráérõ ember kedvenc idõtöltése, hanem egy felelõsségteljes, kitartást és megbízhatóságot, szinte állandó rendelkezésre állást igénylõ feladat. Olyan feladat, amit nem csak a gazdátlan állatok megmentése, hanem azzal párhuzamosan az ország jóléte, a lakosság élhetõ környezetének megóvása, az emberi méltóság megõrzése érdekében kell elvégezni. Az embernek, mint a teremtett világon az egyetlen gondolkodó, intelligens lénynek veleszületett feladata a környezõ világ résztvevõinek védelme, támogatása, fennmaradásuk és túlélésük biztosítása. Ezt a szerzõdéses kötelezettséget felmondani nem lehet, emberségünk megõrzése kötelez minket arra, hogy megvédjük a nálunk gyengébbet, a kiszolgáltatottat. Sokat hallunk rossz körülmények között tartott állatokról. Önöknek mekkora terület áll rendelkezésére? Az ÁRVÁCSKA Állatmenhelyen mi is mindent megteszünk azért, hogy befogadott állatainkat felkészítsük az új életre, az újrakezdésre, hatalmas erõfeszítéseket teszünk azért, hogy új felelõs örökbefogadó személyeket, családokat találjunk a számukra. A kutyák többségének a közvetlen környéken, de akár az egész országban keresünk gazdit. Vannak emellett kapcsolataink német állatvédõkkel, akikkel közösen keressük az „álomgazdit” kutyusaink részére. Az örökbeadást mind bel-, mind külföldön elõzetes kikérdezés elõzi meg, az örökbefogadónak nyilatkoznia kell az általa biztosított állattartási körülményekrõl, és csak azok megfelelõsége esetén viheti el az állatot. Az örökbeadás után tartjuk a kapcsolatot, telefonon vagy akár személyesen nézünk utána, hogy az örökbeadás sikeres e, ember és állat megkedvelték e egymást és megfelelõek a tartási körülmények. Volt már olyan esetünk, amikor rossz körülményeket találtunk a befogadó család részérõl – ilyen esetben az állatot akár vissza is hozzuk. Van-e lehetõségük olyan állatokról is gondoskodni akiknek már nem lehet gazdit találni? Az állatok az emberhez hasonlóan megöregszenek. Az ember idõs korára legalább nyugdíjat kap – ha az nem is mindig elég. Az állatoknak nincs meg ez a szerencséje. De ugyanúgy öregek, betegek, fáradtak lesznek, gyakorta orvosi kezelésre és több emberi gondoskodásra szorulnak. Már nem lehet „büszkélkedni”, dicsekedni velük, ezért kidobják, elaltatják, jobb esetben egy menhelyen leadják õket. Állatmenhelyünk ezeknek az idõs kutyusoknak, cicáknak is végsõ menedéket ad. www.arvacska.hu
Állatmenhelyünkön altatás nincs!
FELELŐS ÁLLATTARTÁS – IVARTALANÍTÁS – REGISZTRÁLT CHIP
14
Opรกl
Katica
Berci
Satu
Sipi Hetty
Kisasszony i
lyen
ilyen
lett
volt
Prinz Ria
Sonny
Cha-cha
15
címlapsztori
Szandi, a sztár, és háromgyermekes anyuka Szandi, (Pintácsi Alexandra), 35 éves kora és 3 gyermeke ellenére több mint húsz éve sztár. A Fenyõ Miklós által megálmodott magyar Amerika dalainak hullámain lovagolva vált ismertté, aztán férje, Bogdán Csaba (Solaris, Elsõ Emelet) gitáros, zeneszerzõ, producer közremûködésével folytatódott az elõadói karrier, és annak ellenére, hogy közben három gyermekük is született, Szandi ma is népszerû fellépõ országszerte. Ez már jól megérdemelt, tartós siker. – Kedvez-e a mai könnyûzenei légkör, ez a sztárgyártás annak, amit te képviselsz? – Fenyõ Miklósnak, annak idején, nem kellett engem kitalálnia; rám épített mindent. Én mindmáig kívülrõl fújom az ’50-60-as évek slágereit, mert baba koromtól ezt hallgattuk otthon. Apukám azt vallotta, hogy a gyereknek elõször úszni és rock and rollt táncolni kell megtanulni. 22 év alatt valóban sok a változás. Engem zavar, hogy ezek a mai „tehetségkutató” mûsorok lényegében csak arról szólnak, hogyan lehet belõlük minél több pénzt kifacsarni; nem szempont a tehetséggondozás. Mielõtt az elõadó énje kiderülhetne, stylistok, sminkesek, fodrászok elkezdik megcsinálni, a háttérben táncosok, tûznyelõk, profi fény- és hangeffektek tömkelege, nagy a körítés, az egyéniség elvész, az igazi tehetség meg se mutatkozhat. Baj, hogy mindjárt a csúcsról indulnak, a lufik pedig gyorsan kipukkannak. Az igazi tehetség majd akkor derül ki, ha majd a való életben kell megdolgozni a sikerért. Az újabb felfedezettek közül pár év távlatából a legtöbbnek a nevére se emlékszünk. Folyamatosan jönnek a mûsorok, persze elsõsorban õket hívják mindenüvé fellépni, ami valljuk be, nem tesz jót azoknak, akik huzamosabb ideje vannak ebben a szakmában, hiszen õk mellõzöttekké válnak. Én, hála Istennek nem panaszkodhatom, de sok kollégám helyzetét látom, akik nem érdemlik meg, hogy puszta divatrajongás elvegye a kenyerüket. Abban hiszek, hogy aki lelkiismeretes, hosszú távon is tud mûködni. Csak persze az embereknek mindig valami újdonság kell.
16
– Te hogyan tanultad meg ezt a szakmát? – Velem születetten és a gyakorlatban. Mikor 12 évesen megnyertem a Mini Tini popversenyt, nem volt semmi körítés, csak énekeltem, és mire elkezdtem volna azon gondolkozni, hogy mi legyek, már benne voltam. Hogy miként kell kommunikálni a közönséggel, milyen a kisugárzása a fellépéseknek, a gyakorlatban alakult ki. Az elsõ turnékon még elõre leírtam és bemagoltam, hogy mit is mondok majd a számok között. Aztán ez elkezdett spontán jönni, pedig a repertoárt is az adott közönséghez igazítjuk. A legtöbb fellépésem 45-50 perc, minden rajtam múlik, tudatosan figyelnem kell mindenre. Ha egymás után van egy gyerekelõadás, egy nyugdíjas délután, és egy retró-diszkó éjjel egy egyetemi klubban, az mind más, még ha több dal azonos is. A kommunikáláson és azon, hogy pillanatok alatt rá tudok-e érezni az adott közönségre, nagyon sok múlik. Csak a fellépések elõtti egészséges izgalom változatlan. – Nõvérednek, Vikinek van egy énekiskolája gyerekek számára. Te hogy állsz ehhez? – A tanítást nem bírnám, de van értelme, mert a gyerekek nagyon élvezik. Pl. az enyémek sokat panaszkodnak arra, hogy az énekórákon mindig csak népdalokat tanulnak, ami jó, de szeretnének mást, pl. popdalokat is énekelni! A testvéremnél épp ezt élvezik, hogy megtehetik, és táncot is tanulnak
hozzá. Az enyémek tanultak zongorázni, de abbahagytuk, mert nem szerették. A 8 és féléves Domonkos érez rá leginkább a zenére, de õ inkább sportember: szertornázik és vívni is tanul. A 11 éves Blanka doktor néni szeretne lenni, õt a szertorna mellett a kangoo (rugós cipõ) érdekli. Csabika judózik, de igazán nem köti le, õ még csak 5 éves, és állandóan énekelget. Figyeljük õket, hogy elfogulatlanul tudjuk segíteni a törekvéseiket. Szabadidõben sokat járunk futni, biciklitúrára, mert a sport a hobbim. A Dunakanyarba is kijárunk, most voltunk Visegrádon, és Szentendrét, a Skanzent is rendszeresen látogatjuk, itt van, a közelben. – Hittel élõ emberként mit jelent a vallás számodra? 12 éves koromban önszántamból keresztelkedtem meg, mert nem neveltek vallásosan. Antal János atyának köszönhetem a római katolikus hitemet. Csabi a piaristáknál végzett, vele is sokat beszélgettünk a hitrõl a kapcsolatunk elején. A gyermekeink egyházi óvodába, iskolába járnak, ahol hasonló családokkal találkozunk. Különösen a
gyerekekkel és fogyatékosokkal kapcsolatosan sokat lépek fel jótékonysági rendezvényeken, de ennek is ésszerû határt kell szabni, mert idõm sem jut mindenre, és nekünk is abból kell ellátnunk a családot, amit megkeresünk. – Hogyan éled meg a pályafutásod során az élet hozta szükséges váltásokat? – 9 évesen álltam elõször színpadra, visszatapsoltak, örültem, de nem izgatott túlságosan, mert nem készültem énekesnek, aztán mégis az lettem. Fenyõ Miklóst pótapámként tisztelem a mai napig, és négy lemezt készítettem vele. Mikor véget ért a munkakapcsolat, jött a dolgos útkeresés. 1995-ben, háromévi szerelem után költöztem a férjemhez, nagy bizonyításvággyal kezdtünk neki a közös munkának. Voltak külföldi turnék Mexikótól Hongkongig, összecsiszolódtunk, kialakult a közös stílusunk, 19 éve vagyunk együtt. Sok mindent kipróbálhattam: játszottam színdarabban, filmen, tévémûsorban Vágó Istvánnal mûsort vezethettem, ezekért mind hálás vagyok a jó Istennek. Már a 18. lemezemnél tartok. A világ változásait el kell fogadni, de nem feltétel nélkül mindent. Nekem kialakult stílusom van, és csak annyiban követem a divatot, hogy törekszem arra, hogy mindig önmagam maradjak. Az újabb dalok mellett a régebbi nagy slágereimet remix változatban adom elõ, ez vagyok én, ma, és a közönség is szeret ezekre tombolni a fellépéseimen. Új lendületet kap a dal és az elõadó is, ráadásul a közönség már ismeri. Készülök a következõ zenei terveimre, de ezek még nagyon képlékenyek. Szeptembertõl a TF-re szeretnék járni rekreációs szervezést, egészségfejlesztést tanulni! Nyitott vagyok szinte mindenre, és jól érzem magam. M. András Károly
17
Mit is jelent a családi napközi? lehet kezdeni a közösséghez szoktatást. A családi napköziben koruknak és egyéniségüknek megfelelõen gondoskodnak a gyermekekrõl, lehetõség szerint rugalmasan alkalmazkodva a
Röviden, tömören, a 20 hetestõl a 14 éves korú gyermekek napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. “Családi”, vagyis otthoni, szeretetteljes és nyugodt légkört igyekszik teremteni úgy, hogy a gyermekek napjai (a szakképzett gondozóknak köszönhetõen) észrevétlenül, játékokon keresztül okosodással teljenek. A kis létszám miatt a gondozó és a gyermek-, valamint a gyermekek között is nagyon szoros kapcsolat alakul ki. Igy megszületnek a legelsõ kis barátságok, és elfogadja a kisgyermek a legelsõ “ismeretlen” felnõttet. “Napközi”, vagyis napközbeni ellátást biztosít a szülõk igényeinek megfelelõen: akár csak heti egyszer fél nappal is el
18
szülõk kéréseihez. Lehetõség van egyéni étrend tartására, egyéni speciális fejlesztõ foglalkozás igénylésére, sajátos szokások figyelembevételére. Államilag és Önkormányzatilag felügyelt és ellenõrzött szervezet, ahol szakmailag felkészült és szakirányú képesítéssel rendelkezõ gondozónõk vigyáznak a legféltettebb kincsünkre. A családi napközi elõnyei: Családias légkört és környe-
zetet biztosít, így könnyebbé válik a szülõtõl való elszakadás legelsõ lépcsõfoka a hagyományos intézményeknél (óvoda, bölcsõde, iskolai napközi) rugalmasabban tud alkalmazkodni az igényekhez, a változó környezethez. - A kis létszámú gyermekcsoport (5-7 fõ) lehetõséget teremt az egyes gyermek fejlettségét, egyéni adottségait és szükségleteit figyelembe vevõ gondoskodásra. - Ritkábbak a megbetegedések mint a nagy létszámú, zsúfolt állami intézményekben. Olyan intézmény tehát, mely alternativ lehetõséget nyújt azoknak a szülõknek, akik gyermeküket nem tudják, vagy nem szeretnék állami bölcsõdébe vagy óvodába járatni – illetve nagyobb gyermekeknél, az iskolai napközi eredményével nincsen megelégedve.
Gesztenye Gyerekház www.gesztenyegyerekhaz.hu Szentendre, Kovács L. u. 1. Tel: 26/316-532
Borda Húsbolt 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.
A BORDA HÚSBOLT áprilisi ajánlata: Csemege Debreceni 1240 Ft helyett 950 Ft Vákuumfóliás Csemege debreceni 1320 Ft helyett 980 Ft Vákuumfóliás grillkolbász többféle ízesítéssel 1320 Ft helyett 980 Ft
Reggelente helyben sütött péksütemény Húsvéti ajánlatunk: Hagyományos ízesítéssel és pácolással készült Füstölt sonka, tarja. Füstölt Parasztsonkára csonttal és csont nélkül elõjegyzést felveszünk.
BARKÁCSOLÓK ÉS ÉPÍTÕK BOLTJA DUNABOGDÁNY FATELEP OSB, BARKÁCS, LÉCEK, CSAVAROK, BÁDOG, VILLANY, KELLÉKEK, IZOVER MOBAZIL VILLÁS SZIGETELÕ RENDSZEREK, VALAMINT ZSINDELY, ÉS CSERÉP RENDSZEREK CÍM: DUNABOGDÁNY, IPARTELEP KOSSUTH L. ÚTRÓL NYÍLIK FOCIPÁLYÁVAL SZEMBEN NYITVA H-P 7-16,30-IG SZO: 7-12-IG TEL:06-26-590-022 06-30-924-1070
Irodalom Irodalom m
ÁPRILIS, a szelek és a napsütések eljövetele
ÉRIK A FÉNY Megrázhatom fáimat, már közelednek testvéreim. Ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött, a kicsi madarakat látod-e vállainkon? Mi vagyunk azok és szelíd arcunk is egymáshoz ér Nyissuk ki egészen magunkat, egyszerre jusson mindenki a szeretetbe. A Napra akasztjuk sugarainkat, megszabadult kenyerek telepednek küszöbeinkre. Gyémánthidak szökkennek mindenfelé s az elaludt aknák pacsirtákként emelkednek szívünkbe és szelíden fölrobbannak csókjainkban. Hát pazaroljuk szét harangjainkat, kitárt ajtónál mosolyogjunk. Szemünkben rejtõzik a torony, melyrõl beláthatjuk ismeretlen hazánk vidékeit. Készen vagyunk már égboltjainkkal s készen vagyunk a fényességre Aki hajnalonta gyönge virágokat okoz. 1925. febr. [?]
20
Jajj, de nagyon régen vártuk már ezt a hónapot! Mindegy, hogy esik vagy fúj, végképp eltemettük a telet és futni hagytuk minden erõszakosságát. Az ég kék, távoli szelek új idõket hoznak, a szívekben valami másképp dobban és meleg kabátjainkat gondosan számûzzük ruhatárunkból. Ebben a hónapban, József Attila születése ünnepén országos rendezvényekkel tartjuk a Költészet Napját. A költészetét, amely szívünk földjeinek lágy esõje, ivóvíz a magnak, menekülés tiszta forrásokhoz. A költõk mágusok, igéznek és idéznek. Nyitogatják lelkünk ajtaját, vagy elvisznek távoli vidékekre, ahol szelíd szavak simogatják az elesetteket.
A versek imák. Röpítenek, felöklelnek, megríkatnak és Istenhez visznek szárnyaikon. A versek az élet színei, milyen szomorú lenne nélkülük a világ. De most áprilisban valahogy éled a remény. Az ég kékje mámorító, a szél íze türkiz, s egyre nagyobb robbanásokkal nyílnak a virágok. A kertekben a harmónia simítja végig a télen leigázott füveket, a fákat megmetszik, hogy új hajtásoknak adjanak otthont az ágak. A madarak harsányan hirdetik, hogy új idõk új dalai jönnek elénk. Az áprilisban van valami állhatatlan, valami rohanó, valami óvatosan izgató. A közhit kicsit bolondosnak tartja ezt a hónapot. Nem csoda, hiszen vadóc, szeles és harsogó nyitási ceremóniájával van benne még
Kedves Olvasó!
Minden hónapban megkérdezem valakitõl, hogy mi a legkedvesebb verse, novellája, regénye....És miért?! Ki vagy mi lenne, ha más lehetne? És miért?! Milyen fa és milyen évszak lenne? És miért?! Különös „tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg lelkének ajtaját. Olvassák jó szívvel a verses, mesés vallomásokat, hátha gyertyát gyújtanak szívükben?! Április hónapban Szél Ágnes építész, fotómûvészt kérdeztem. Különös az õ világa, befelé halad lelki országútján. A szép-
nyugtalanság, szelesség és fûszeres bolondéria is. Április elhiteti velünk könnyedén, hogy az élet tele van káprázatos meglepetésekkel. Minden lehetõség benne van, mintha életünk verstéma lenne, semmi más. Az utcán az aszfaltból is sárga virágok nyílnak az embertömegben. S bámészan és önfeledten tudjuk bámulni az eget, a megáradt vizeket. Szívünk tele van a halhatatlanság erejével és hitével. Élvezzük a végtelenség levegõjét, mellyel lassan elkeveredünk. A napsütések megsokszorozzák akartunkat, a szél átfújja testünk minden rejtett zugát és mi újult tisztasággal vágunk bele az élni akarásba. Készen vagyunk a fényességre. Kinyíltak az egek. V. Szabó Noémi
séget hirdeti mindenek felett. Fénnyel fest fotóin. 2002-ben megjelent A bor géniusza. In memoriam Hamvas Béla címû könyve, 2004-ben a Gyöngyfüzér az anyaságról és 2008-ban a Kert éden címû spirituális ihletettségû kötete. Szél Ágnes a szépség hírnöke, akinek ars poeticája: „Úton járni, láttatni a láthatatlant – a szépet, a szelídet, az ártatlant – magam, mások örömére, javára tenni.” Hitét és tenni akarását számos hazai és külföldi kiállításon bizonyította alkotásaival.
Mi a kedvenc versed vagy irodalmi mûved, mûveid? WEÖRES SÁNDOR: A TELJESSÉG FELÉ mert egyszerû, tiszta és igaz. HAMVAS BÉLA: A BOR FILOZÓFIÁJA, mert szellemes, játékos, eredeti. Szívderítõ olvasmány, különösen egy pohár szép bor társaságában. Gondoljuk el, Hamvas ezt 1945-ben írta, a háborútól elgyötörve, és mégis, írását hit, életöröm, derû hatja át!
Lennél-e valaki más, ha lehetnél? Ha lehetnék más?... Liziantusz lennék, vagy Lótuszvirág. A Liziantusznál melyik virág táncol szebben, nem tudom, tán egy sem. Minden gesztusa, ahogyan levelét hordja, ahogyan bimbózik, virágát bontja, szárát hajlítja, és a fény felé nyújtózik..........mennyei tánc. Fehér, rózsaszín, halvány-, sötétlila szirmú táncruhában, hamvaszöld kecses, nyúlánk levélpartnerekkel. Micsoda tánc!!! Nem szép, de irigylem, és közben boldog vagyok, ha nézhetem, csodálhatom elbûvölõ táncát a fényben.
Milyen fa lennél? Hársfa lennék. Szívalakú leveleim szívalakú lombjával árnyat adnék, illatommal a lelkekre gyógyír volnék. Lombom alól feltekintve a Nap fényét milliónyi csillaggá varázsolnám a nyár kék egén. Engedném, hogy erõs törzsem gyermek, ember átölelje és erõre kapjon belõle, boldog legyen tõle. Azt kívánnám, hogy táncra perdüljenek körülöttem. Körtáncra, egymás kezét fogva, énekelve. Nem egyedül állnék. Négyen állnánk, jelzésül, hogy szent az a hely, érték az élet.
Milyen évszak lennél? Õsz lennék. Mert szelíd és bölcs. Világot átfogó, melegszínû, hatalmas, csöndes ölelés.
21
Ügyvéd válaszol
Tisztelt Olvasók! Egy fiatalember munkahelyén informálisan megtudta, hogy munkáltatója az õ munkaviszonyának felmondását is fontolgatja, ezért ennek szabályairól kért tájékoztatást.
Jelen írásban kizárólag a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó szabályokat ismertetem. A határozatlan idejû munkaviszonyt a munkavállaló és a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató a felmondását – fõ szabály szerint – köteles megindokolni, melybõl a felmondás okának világosan ki kell tûnnie. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonynyal kapcsolatos magatartásával vagy a munkáltató mûködésével összefüggõ ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozó munkáltatói felmondás elõtt lehetõséget kell adni a kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibõl következõen ez nem várható el a munkáltatótól. A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minõsül. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõ öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. Ezt a szabályt megfelelõen alkalmazni kell a rehabilitációs járadékban részesülõ, nem keresõképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetésére is. A munkáltató személyében bekövetkezõ jogutódlás önmagában nem okozhatja a határozatlan idejû munkaviszony rendes felmondással történõ megszüntetését. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idõtartam alatt: - a betegség miatti keresõképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követõ egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresõképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
22
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, - a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, - a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggõ kezelés, a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság, - a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedõ, (a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülõt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette). - a rehabilitációs járadékban részesülõ személy esetén a keresõképtelenség teljes, - a külön törvény szerinti, örökbefogadás elõtti kötelezõ gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintõen a kötelezõ gondozásba helyezéstõl számított 6 hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte elõtt kikerül a gondozásból, a kötelezõ gondozás idõtartama. A felmondási idõ kezdete, ha az elõbbiekben meghatározott felmondási védelem idõtartama a 15 napot meghaladja, ezt követõen csak 15 nap múltával, ha a 30 napot meghaladja, akkor ezt követõen csak 30 nap múltával indulhat el. A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idõpontja számít. A fentiekben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minõsül, a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során pedig más szabályok érvényesülnek. A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülõ munkavállaló munkaviszonyát a fenti felmondási védelem leteltét követõen rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt csakis akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelõ másik munkakör nem biztosítható, vagy ha a munkavállaló az
ilyen másik munkakörben történõ foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerzõdése módosításához nem járul hozzá. A felmondási idõ legalább 30 nap, egy évnél több azonban nem lehet. A felmondási idõ a munkáltatónál munkaviszonyban töltött - 3 év után 5 nappal, - 5 év után 15 nappal, - 8 év után 20 nappal, - 10 év után 25 nappal, - 15 év után 30 nappal, - 18 év után 40 nappal, - 20 év után 60 nappal hosszabbodik. A munkáltató rendes felmondása esetén, a felmondási idõ felére köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, a munkavállaló kívánságának megfelelõ idõben és részletekben. A munkavégzés alóli felmentés idõtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti. Ha pl. betegállomány, vagy más ok miatt munkabérre a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult, akkor a felmentési idõre járó munkabér sem jár, mert pl. ekkor táppénzt kap. A munkavállaló elõnyére szolgál az a szabály, hogy ha a munkavállalót a felmondási idõ letelte elõtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be, akkor a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset továbbá akkor sem követelhetõ vissza, ha a munkavállaló a felmentési idõ alatt másik munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idõ alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése elõtti idõpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt idõpontban megszüntetni. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják. Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40
Válassza a Főgázt Pest megyében is! 06-40-474- 474
www.fogaz.hu
ügyfélszolgálatok
Már 2 millió ügyfél számára elérhetőek a Főgáz által nyújtott szolgáltatások. A 155 éves tapasztalat, stabilitás, a magyar és nemzetközi háttér garancia a biztonságra. Hamarosan az ELMŰ-ÉMÁSZ irodáiban is jelen vagyunk.
FŐGÁZ
Április 13-ától Ön már dönthet a FŐGÁZ mellett
FėV01-GAZ-092-11_Fogaz_szentendrei_kurir_200x140.indd 1
2011.03.21. 18:00:04
Ismerd meg Izraelt! Tanulás és szórakozás
Gyere velünk a Szentföldre!
Idén mi is újra kampányolunk. Becsszóra megígérjük, hogy küzdünk a gyógyulásért. Ugye nem felejtesz el nyilatkozni adód 1%-áról?
2011. augusztus 212011. augusztus 31. között Félpanziós ellátással: 1.250,- amerikai dollár és 90.000,-Ft repülõjegy Nánási
Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest Palóc u. 2. Tel: (1) 33 99 490
Herodium Betlehem Jeruzsálem Éjféli Kiáltás Misszió az Önök szolgálatában 15 éve Izraeli bibliaitanulmány utazás szervezõje www.ejfelikialtas.hu www.ejfelikialtas@gmail.com
Gabor Amadeus gitármûvész
Fotó: B.Tasnádi Mária
Szentendrén születtél. Milyen kapcsolatod van a várossal – illetve neked mit adott Szentendre? – Mindig is fontos helyet foglalt el a város a szívemben, számomra a kikapcsolódást, a kora gyerekkori és az iskolás élményeket jelenti. Még alsó tagozatos koromban elköltöztem Szentendrérõl Biatorbágyra, így enynyi a kötõdés a szülõvárosomhoz. Felnõttként már számos rendezvényt látogattam, és mindig nagyon magával ragad az a kulturális forgatag, ami a városban zajlik. Elképzeléseim között szerepel, hogy a város kulturális életében is szerepet vállalok, mint elõadómûvész. Mikor érezted azt, hogy gitármûvész szeretnél lenni, kik hatottak rád leginkább, hogy ezt a pályát válaszd? Tehetségemet még általános iskolában ismerte fel egy biatorbágyi pe-
24
dagógus, akinek sokat köszönhetek, még az iskolai évek alatt számtalan kulturális rendezvényen szerepeltettek, adtak lehetõséget, hogy bontogassam szárnyaimat. A gitárral, mint hangszerrel elõször a nagymamámnál találkoztam, családban volt egy hangszer, ami nagyon megtetszett, elsõ látásra szerelem volt és attól kezdve, hogy a kezembe vettem, más hangszer már nem is érdekelt. Míg a többiek kinn fociztak, addig én szorgalmasan gyakoroltam és gyártottam az álmokat, hogy mi szeretnék lenni, ha felnövök. Zenei tanulmányaimra hatással volt a Pászti Miklós Zeneiskola, ahol elsajátítottam a zenei alapokat, majd késõbb magánnövendékként számos és neves oktatóval kerültem kapcsolatba, akiknek zeneileg, emberileg nagyon sokat köszönhetek. Sosem szerettem volna úgy játszani a hangszeren, ahogy a többiek, mindig is kerestem a saját utamat, amit késõbb meg is találtam a latin jazz zenén belül. Így felnõttként már mesterkurzusokon vettem részt, ahol az adott mûfajok nagyjaitól személyesen tanulhattam, leshettem el a mûfajnak minden varázsát, talán a legnevesebb tanáraim egyike Al Di Meola jazzgitár világsztár.
Kik a zenében, a gitármûvészetben a példaképeid és miért? Számomra minden olyan zenész példakép, aki magára formálta azt a zenei világot, amiben alkot, vagyis érzem rajta, hogy miközben játszik tényleg megszületik valami a hangok között. Számomra minden olyan mûfaj érdekes, ami hordoz gondolatokat, dallamokat, lehet ez bármilyen mûfaj igazából. Büszke vagyok arra például, hogy tanáraimra, mint mûvészekre is felnézhetek, vagyis aktívan dolgoznak még a mai napig és mert nemcsak szakmailag, hanem emberileg is közel állnak hozzám. Néhány nevet említenék hangszeresek közül, akiktõl sokat tanulhattam , illetve példaképeim is, általuk tapasztaltam meg a zene születését és szabadságát, energiáját. Kukovecz Gábor és Al Di Meola gitáros, Mario Parmisano zongorista. Nyilván a zene nagyon sok irányból érkezik az emberhez, s ezek mind hatással vannak a késõbbi zenei elképzeléseimre. Hazánkban is számos olyan mûvész van, akik példaképként vannak szemem elõtt, bennük érzem az ösztönös alkotóerõt, ami egyedivé teszi az alkotásaikat, hagy említsek meg néhány nevet, Szakcsi Lakatos Géza, Presser Gábor, Zorán, Szörényi Levente, Bródy János, vagy a fiatalabb generációból például Alapi István vagy Pély Barna. Mesélj bõvebben arról, hogy milyen zenei mûfajokat szeretsz és melyikekben vagy jártas? A konkrét irányvonaladról, stílusodról mondj valamit. Mûfajokról nem szívesen beszélek inkább arról, hogy számomra minden olyan zene érdekes, ami
képes érzelmeket, gondolatokat közölni, ez lehet Chick Corea jazz szerzeményeitõl egészen a Sebestyén Mártáig, vagyis a magyar népdalig bármi. Szívesen hallgatom meg mindazt, ami dallamos illetve hangulatilag épp közel áll hozzám. Jómagam a fúziós latin jazz mûfajon belül dolgozom, ami számomra azért érdekes zenei irányzat, mert a hangszeres mesterség mellett kísérletezhetek újfajta hangzásvilágokkal, ritmusokkal is. Ami zeneileg most közel áll hozzám, az Astor Piazzolla tangó szerzeményei, melyet eredetileg harmonikára írtak, de gitárral átültetve és újra átgondolva nagyon frissítõ és kikapcsolódást ígérõ dallamok születnek újjá általa. Melyek azok a mûfajok, amelyeket a legszívesebben játszol? Szívesen alkotok a jazz, latin-jazz, swing, szamba mûfajokon belül, amik számomra magát az életerõt és a pozitív energiát jelentik. Munkásságom azonban nem csak a hangszeres munkára korlátozódik, sokkal szélesebb a látóköröm, hiszen van egy magánstúdióm, ahol reklámfilmek zenéjét készítem, énekeseknek hangfelvételét vagy épp zenei alapot készítek, vagy akár feldolgozásokat épp abból a mûfajból, ami az énekes vagy a megrendelõ stílusának megfelelõ. Milyen fellépéseken szeretnél játszani? Mik a jövõbeli elképzeléseid? Dolgoztam idáig televíziós produkciókban ugyanúgy, mint a különbözõ élõzenének helyt adó jazz bárokban is. Mindenhol szívesen játszok szólóban vagy a zenekarommal, ahol lehetõséget kap az élõ zene. A visszajelzések alapján nagyon sok embert meg tud érinteni a minõségi és dallamos gitárzene, én ezt tapasztalom. Mik voltak életed legmeghatározóbb fellépései? Legmeghatározóbb? Az elsõ hatalmas élményem az volt, amikor még 1995- ben diákként sikerült elkészítenem egy klasszikus gitárlemezt és ennek sikere kapcsán meghívott a Zenebutik C mûsorba Juhász Elõd, mint ifjú tehetséget, és egy szponzor cég
is mögém állt. Tõlük ajándékba kaptam egy spanyol gitárt, ami egy kivalló flamenco mesterhangszer, ezek az élmények nagyon sok erõt adtak akkor ahhoz a hitemhez, hogy igenis van értelme a kitartó munkának és egyedi elképzeléseknek. Volt egy a médiában aktívabbként szereplõs korszakom, arra is szívesen emlékszem, ahol egy projekttel kapcsolatban sok mûsorban eljutottunk például a Dáridóba, RTL.-klub, Tv2 mûsoraiba, de most hirtelen még egy élmény jut eszembe, amire szívesen emlékszem: 2004-ben egy kulturális cégen keresztül kijutottam a frankfurti nemzetközi hangszerkiállításra, mint magyarországi fellépõ. Itt kapcsolatom lett a nemzetközi Ibanez gitárokat gyártó céggel, ahol készítettek számomra egy mesterhangszert, amelyre azóta is büszke vagyok. Mik a terveid a jövõben(álmok- tervek-fellépések)A következõ fellépéseid hol lesznek? Nagyon sok elképzelésem van, amit szeretnék megvalósítani idén, többek között mindjárt kezdem azzal, hogy születõben van egy olyan projektem, amiben már nem csak az instrumentális zene kap teret, hanem egy énekesnõvel és egy zongoristával olyan triót keltünk életre, amely által sokkal több fülhöz tudunk majd eljutni. Olyan szórakozóhelyeken is lehetõséget kapunk ezután, ahol az ének van inkább elsõdleges szerepben, így sokkal populárisabb zenei elképzeléseket valósítunk meg ezzel. Magyarországon egyelõre keresem azt a szervezési szálat, ami segít jobban bekerülni a zenei körforgásba. Érdekes az, hogy külföldön, Ausztriában, Németországban sikerült egy koncertmenedzsert magunk mögé állítani, így egészen sok lehetõségünk lesz idén is, s remélem, eljutunk Belgiumba illetve Japánba is, hiszen mindkét
irányba folynak az egyeztetések egy koncertkörút megvalósítására. Szeretnék Magyarországon is hasonló körülményekre lelni, jelenleg is keressük ennek lehetõségét. Jómagam mindig is ügyeltem arra, hogy ne a koncertek sokasága, a rutin vagy a megélhetés hajtsa a zenekaromat, hanem az, hogy milyen mûvészi mondanivalóval, illetve energiával épül fel egy mûsor, hogy legyen mondanivalója, témája egy adott koncertanyagnak, erre ügyelek mind a mai napig is. Milyen új zenei formációban lépsz fel? A 2009 -ben sikerült olyan kollégákkal is megismerkednem, akikhez közel áll a zenei kifejezés ezen formája, és így már egységes erõként tudunk elõre haladni céljaink megvalósításában. Jelenleg dolgozom Ottrok Béla, Hetényi Kálmán zongoristákkal, Bánkúti László és Soós Balázs nagybõgõsökkel, jelenleg folynak az énekes castingokis, keressük azt az énekesnõt, akivel hosszú távon szívesen dolgoznánk együtt több projektben. Mik a jövõbeli terveid és mikben kísérletezel? Bízom abban, hogy idén tudok találkozni a Szentendrei Fesztiválok valamelyikén a helybéli közönséggel, épp ezen dolgozunk jelen pillanatban is, illetve, hogy a szervezéssel, menedzseléssel kapcsolatos kérdésekre is konkrét választ kapok, kivel és fe milyen szerzõdési feltételek szerint tudunk tovább dolgozni. A tervek között szerepel egy koncertfilm forgatása is, ami nemsokára a honlapomon is elérhetõ lesz. Ezen bemutatjuk a jelenlegi projekteket, mûvészeket, akikkel felépül a produkcióm. Szük Norbert
25
Egészség rovat
Amit az agyvérzésrõl tudni kell 9. rész secunder, másodlagos stroke prevenció
Az elõzõ részben a stroke két formájának kezelésével foglalkoztunk. Leírtuk, hogy Magyarországon kirívóan sok a stroke megbetegedés (50000/év). A betegek egyharma (18000) egy hónapon belül meghal. Sok esetben maradandó károsdást szenved a páciens. Ennek egyik oka a tudatlanság, amely miatt a betegek egy része egyáltalán nem vagy csak késõn jut megfelelõ ellátáshoz.
Miért ilyen rossz a stroke helyzet Magyarországon ? Az elmúlt években rengeteg új stroke gyógyszert és eljárás vezettek be, mégsem sikerült csökkenteni a megbetegedések számát. Elsõsorban azért, mert sem a lakosság, sem az orvoslás, sem a politika – tisztelet a kivételnek – nem tudja vagy nem akarja megérteni, hogy ez a betegség is erõsen függ az életmódtól, a környezettõl, a
26
szociális, mûveltségi, szellemi és lelki faktoroktól. Vagy tudja, de a helyzet javításáért nem sokat tesz. A stroke - sem- genetikai betegség, nem Isten vagy sorscsapás! Jobban kellene oktatni az egészséggel kapcsolatos alapismereteket, persze nem mindegy, hogy mit és milyen módszerekkel. Saját, a mindennapi gyakorlatból szerzett tapasztalataim szerint a jelenlegi egészséggel-betegséggel kapcsolatos iskolai tananyag és oktatási színvonal szinte teljesen hatástalan, fõként az egészségmegõrzés szempontjából. Az emberek elképesztõen keveset tudnak testük felépítésérõl és mûködésérõl. Fentiek igen fontos szerepet játszanak a magyarok rossz egészségi állapotának kialakulásában, a stroke helyzetben is.
A stroke elõfutárai, szûrés, kezelés, szekunder prevenció A stroke-ot megelõzõ betegségekrõl, az elõfutárokról már beszéltem. A stroke megbetegedést -“csapást”- nagy százalékban-egyenként vagy kombináltan - a következõ elõfutárok jelzik: hipertónia, kövérség, magas vérzsírszint, cukorbetegség, dohányzás, alkoholizmus és közel 100%-ban a stressz, a szellemi, lelki és testi feszültségmegfeszülés valamelyik formája és hasonló arányban a súlyos érelmeszesedés. Különbözõ orvosi és természetgyógyászati módszerekkel fenti betegségek, különösen
elõrehaladott formában könnyen szûrhetõk, diagnosztizálhatók (vérnyomásmérés, laboratórium, UH, RTG, CT, MRI, EKG, EEG, agyi és nyaki erek arteriographiája, állapotfelmérõ módszerek, stb). A stroke megelõzõ “elõfutár” betegségek kezelésével foglalkozó írások, adatok, tudományos vizsgálatok könyvtárakat töltenek meg. A szakirodalom szinte átláthatatlan. Az azonban bizonyos, hogy akkor járunk el korrekten, ha nem a betegséggel járó tüneteket, hanem azok okait kezeljük. Minden beteg, minden ember más, különbözõek a betegségekhez vezetõ körülményeik. Ezért fontos, hogy ezeket a körülményeket (okokat) derítsük fel és csak ezek után alkalmazzunk egyénre szabott kezeléseket (sajnos a jelenlegi egészségügy tüneteket kezel). Ezek a betegségek orvosi, természetgyógyászati és alternativ orvosi eljárásokkal többnyire kezelhetõk, szinten tarthatók, súlyosbodásuk megelõzhetõ. Különösen akkor, ha életmódváltást is sürgetünk. Eredményes kezelésük a stroke secunder prevenciója. A primer, elsõdleges stroke prevencióról a következõ számban irok. Stroke megelõzõ, kezelõ és rizikót felmérõ eljárásokkal, korszerû diagnosztikus és terápiás módszerekkel, életmód tanácsadással várjuk szentendrei rendelõnkben (Velt-Med , Bolgár u.10.I/4).
Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu
Fogas kérdésekrõl – õszintén A rögzített fogszabályozó készülékekkel (a fogakra felragasztott bracketekbe rögzített ívek) történõ kezeléseknek már nincsen felsõ korhatára. Felnõtt korban, a páciensek gyakran fogpótlás elkészítése miatt keresik fel a fogorvost és a kezelési terv megbeszélésekor derül ki, hogy
In-Ovation C önzáró bracket
a fogak sorba rendezése után lehet csak mechanikailag kifogástalan, esztétikailag igazán kedvezõ fogpótlást készíteni. Más esetekben a fogágybetegség miatt meglazult, elvándorolt fogak megtartását segíti a parodontológiai kezelést kiegészítõ fogszabályozás.
Mûködésük szerint lehetnek hagyományos rendszerûek, vagy ún. önzáróak. Fogszabályozás során a fogra ható erõ a fogat a csonton belül mozdítja el. Ilyenkor a fog környezetében a csont átépül. Az önzáró rendszereknél használt ívek anyagában történt fejlesztéseknek köszönhetõen
Damon clear (átlátszó) és Damon Q (fém) önzáró bracket
lágy erõkkel történnek a kezelések, ezért minimálisra csökkent a viselés során fellépõ kellemetlenség és az alkalmazott ún. biológiai erõ serkentõleg hat az állcsontok csontépítõ folyamataira is, így pl. torlódások esetén nagyobb az esély a
orthodontiai implantátum
Súlyos harapási rendellenességek esetében, a fogszabályozást állcsont ortopédiai mûtéttel is ki kell egészíteni a megfelelõ eredmény eléréséhez.
rögzített retainer
egyszerû kivehetõ retainer
Amikor már eldöntötték, hogy vállalják a fogszabályozó kezelést, a következõ lépés a bracket választás. Vannak fém és nem fém (porcelán, vagy mûanyag) bracketek.
foghúzás elkerülésére. Az ív és a bracket közötti alacsony súrlódás miatt gyorsabb a fogelmozdítás, ezáltal rövidebb a teljes kezelési idõ, és ritkábban kell felkeresni a fogorvost. Ezek között a bracketek között is található fém és fogszínû, azonban a zárszerkezet a fogszínû bracketek esetében is gyakran fém. A bracket választás során fontos a kezelõorvos véleménye, mert esetenként egyik vagy másik bracket alkalmasabb egyes rendellenességek kezelésére. A fogszabályozó beavatkozások mindig személyre szabott kezelési terv alapján kell hogy történjenek és jó, ha a kezelõorvos külön figyelmet fordít az arcesztétikai-, és mosolytervezésre. A fogszabályozás legújabb fejlesztései közé tartoznak az orthodontiai implantátumok. Ezek a pici csavarok, a fogszabályozó kezelések ideiglenes segítõi. A csavarok fájdalommentesen helyezhetõk a csontba, és miután feladatukat ellátták, fájdalommentesen eltávolíthatók. Használatukkal új lehetõségek nyílnak a kezeléstervezésben, csökkenthetõ a saját fogazatra ható erõ, még hatékonyabbá tehetõ a kezelés. Miután a fogak, állcsontok megfelelõ he-
lyükre kerültek, a fogszabályozó készüléket eltávolították, annak érdekében, hogy az elért eredmény tartós maradjon, ún. retenciós készüléket (retainer) kell hordania a páciensnek. A retenciós készülék sokféle lehet, de a feladata minden esetben az, hogy a fogakat az új helyzetben tartva segítsen a fogat tartó fogágynak átépülni. Erre azért van szükség, mert a fogak körül rögzülõ kötõszöveti rostok lassabban épülnek át, mint a csont, és hajlamosak a levétel után visszafelé húzni a fogat az eredeti helyére. Sem a kivehetõ, sem a rögzített fogszabályozó készülék nem károsítja közvetlenül a fogakat, nem okoz fogszuvasodást. Természetesen a megfelelõ fogmosásnak a kezelés során is nagyon fontos szerepe van. Amennyiben a páciens nem mossa kielégítõen a fogait és a fogszabályozó készülék mellett a fog tartósan lepedékes marad, úgy idõvel fogszuvasodás, vagy ínygyulladás alakulhat ki. Ez azonban nem a kezelés és a készülék hibája, hanem a helytelen szájápolás eredménye. Ilyen esetben indokolt lehet a kezelés megszakítása. Korábban, a bracketeknek a fogakról történõ eltávolítása során elõfordult, hogy a fogzománc megsérült. A mai készülékek talpának kiképzése más, tehát szakszerû, óvatos levétellel a zománcsérülés elkerülhetõ. A fogszabályozás során nagyon ritkán, gyökérfelszívódás léphet fel. Ez egy olyan folyamat, ami során a foggyökér korábbi, kifejezetten hegyes vége elõször letompul és késõbb kissé fogy. Ez csak röntgenfelvételen látható, fájdalommal nem járó, lassú elõrehaladású folyamat, amely nem vezet a fog elhalásához, vagy kilazulásához.
Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b. 1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1. Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com
27
mûvészrovat
Bálint Rezső, Nagybányai táj, 1908
A szentendrei festészet kezdetei Ferenczy Károlytól Boromisza Tiborig S
zentendre a húszas évek elejétõl mágnesként vonzotta magához a festõket. Az elsõ világháború már múlt idõbe került, a megváltozott életlehetõségek, a drasztikusan átszabott országhatárok új élethelyzeteket és feltételeket adtak illetve kényszerítettek a túlélõkre. A festõk is keresték új helyüket az új világban. Szentendre sokuk számára ekkor lett végleges vagy átmeneti befogadó hely. Harmincöt évvel azután, hogy Ferenczy Károly családjával megérkezett a városba (1887), egyik késõbbi tanítványának, a már delelõ korban lévõ Boromisza Tibornak is Szentendre adott új otthont 1922-1927 között. A Ferenczy és Boromisza nevével közrefogott évtizedek alatt is több festõ kereste fel a várost, így Háry Gyula az 1890-es évek elején, hogy megörökítse az egyik késõbbi „õstémát”, Szentendre látképét a túlpartról, többi városképéhez hasonlóan, vélhetõen megrendelésre. Majd jött Fényes Adolf (1907), hogy elsõként vigye vászonra az idõvel ugyancsak az „õstémák” közé sorolt
részletet, a Bükkös-patak felõl mutatkozó városképet, majd egy másik festményén a szentendrei háztetõk
Fényes Adolf - Szentendre, 1907
28
megszámlálhatatlan változatának egyikét. Fényesnek kedvelt témája volt a kisvárosi élet, Szentendre mellett festette Vácot, Budapesten a Tabánt, Szolnokot és a környezõ tanyákat, kisebb településeket. Tipary Dezsõ 1909-ben a Nemzeti Szalon kiállításán már két szentendrei témájú rézkarcával szerepelt, Barta István járva a Dunakanyar városait, festett Szentendrén is (1910), majd húsz évvel késõbb már a mûvésztelep vendégeként töltötte meg színekkel vásznait. A felsorolt jelzésszerû festészeti elõzmények és az új történelmi helyzet ismeretében nem meglepõ, hogy a húszas évek elejétõl érezhetõen megélénkült a festõk érdeklõdése a város iránt. De míg korábban - Ferenczy kivételével – csak egy-egy témarandevúra keresték fel Szentendrét, addig a háború után egyre többen jöttek tavasztól õszig a szabadban festésre magát kínáló városkába. A Tanácsköztársaság alatt két festõ kapott lakást a várostól, Erdei Viktor és Bálint Rezsõ. Erdei, Ferenczy Károly egykori tanítványa, kortársaihoz, Czóbel Bélához, Boromisz Tiborhoz, Perlrott Csabához hasonlóan Nagybányán és Párizsban nevelõdött, így természetesen ismerték is egymást. Bálint Rezsõ Erdeivel egy idõben járt a francia fõvárosban.
Boromisza Tibor, Szamárhegyi kútnál, 1922
oly vonzóvá. A Tanácsköztársaságbeli szereplése miatt elszenvedett pár hónapos börtönbüntetés (1920) után egy ideig a Margit-szigeti Kisszállóban lakott, innen költözött ki Szentendrére. Festményeinek sajátkezû dátumozása szerint 1922-ben már megfordult a városban, de csak az év végén hagyta el a Margit-szigetet. Elsõ szentendrei lakása a Szamárhegyen az Iskola u. 12 szám alatt volt, az u. n. Kalauzházban, majd néhány hónap elteltével innen költözött át Vevér Oszkár Elsõ állandó mûvész-lakóját Szamosi Soós Vilmos kolozsvári szobrászban tisztelheti a város. 1921-tõl haláláig Kertész utcai házában élt. Vele azonos évben érkezett Nagybányáról, egyelõre csak rövidebb idõre, Apáti Abkarovics Béla. Ferenczy Károly tanítvány volt õ is, akárcsak az ekkortájt felbukkanó másik három festõ, Kmetty János, Perlrott és Boromisza. Magától Kmettytõl tudjuk, hogy 1921 után többször is felkereste Szentendrét. Perlrott Csaba Vilmos feleségével, Gráber Margittal 1921-1922-ben Pócsmegyeren nyaraltak, õ innen kelt át a Dunán, hogy ismerkedjen a különleges atmoszférájú kisvárossal. Vajda Lajos tizenöt éves volt, amikor 1923-ban, miután szüleivel Szerbiából visszaköltöztek Magyarországra, Szentendrén telepedtek le. A fentiekben megnevezett festõk fonták Szentendre köré az elsõ
olyan tartós kapcsolati szálakat, amelyek már maradandónak bizonyultak és amelyek mellé továbbiak szövõdtek. Ezekbõl alkotta meg az idõ a szentendrei festészet változatos mintázatú, egyedi szövetét, aminek egyik különleges motívumát az 1922-1927 között Szentendrén élõ Boromisza Tibor képviseli. S z e n t e n d r é r e k ö l t ö z é s e k or Boromisza már ismert és elismert, jó névvel bíró festõ. A negyvenkét éves mûvész már túl volt külföldi tanulmányain, már maga mögött tudhatta a sok viharral kísért nagybányai korszakát, már részt vett 1907-ben a balatoni mûvésztelep megszervezésében és tiszavirág életû mûködésében. Ismert kiállító mûvész volt, akirõl a lapok is gyakran írtak. Számára Szentendrét – mint a késõbbiekben õ maga elbeszéli – éppen a nyugodt, elvonult alkotásra való lehetõség tette
Tipary Dezső, Sétáló pár, 1910-es évek
pismányi villájába. Boromisza életében új fejezetet nyitott Szentendre. 1925-ben házasságot kötött az érsekújvári Holota Évával, akit még a Margit-szigeti Kisszállóban ismert meg. Telket vett és házépítésbe kezdett a leányfalui út mentén húzódó domboldalon, pazar kilátással a Dunára és a városra. Sokat festett és írt, behatóan tanulmányozta a buddhizmust, ötöd magával mûvésztelep létesítését tervezte. Szentendrei tartózkodásának azonban hirtelen véget vetett házasságának megromlása, s a mûvésztelepet is mások hozták létre, jóllehet akkor még itt élt a városban (1926). Ezekkel a számára kudarcos eseményekkel lezárult életének egy fejezete, Szentendre viszont ekkor lépett be legújabb kori történetének egyik legmeghatározóbb korszakába. Török Katalin
Kmetty János, Hónapos szoba, 1910
29
R e j t v é n y
Sudoku
Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.
30
Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u
Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.
Tahitótfalu
Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.
Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.
Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.
Impresszum
a Dunakanyar magazinja
Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca
Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, M. András Károly, Schirilla György, Jakab Mária Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@gmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu
Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.
Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta
A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!
Lakossági
!
Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség
egy varázslatos hangulatú kúria 1200nm-es, intim, õsfás kertben. A ház 185 nm: 4 tágas, parkettás, világos szobával, 25 nm-es verandával. Egy kis átalakítással két külön lakásként használható (138 nm és 48 nm). BEFEKTETÉSNEK IS KIVÁLÓ! A telek beépíthetõsége 30 % . A tetõ kiváló állapotban, a tetõtér beépíthetõ,netto 100 nm. A ház szakértõk által bevizsgálava. A kertben 25 m-es fúrt kút. A ház részben felújított: gépészet, vezetékek, festés (2008). Ár: 49,9 millió forint. Érdeklõdni lehet: 06 30 367 97 82 Családi ház Tahitótfaluban eladó Eladó családi ház Tahitótfalun.112 nm-es a ház, 621 nm-es a telek, fedett terasz, elõszoba, konyha, spejz, étkezõ, 2 fürdõszoba WCvel, nappali, hálószoba és egy nagy két ajtós, kettéosztható gyerekszoba. A kertben is található egy fedett fa terasz, kerti fajátékok. Füves kert gyümölcsfákkal, két kocsis beálló, pince, padlás, és egy nagy terület elkülönítve a kutyusnak. A Pilisi Tájvédelmi Körzet és Mini ABC gyalog 2 percre. Központ autóval 3 perc. Ár: 22 millió Ft. Érdeklõdni lehet tel: 06-70/330-8588 ill. 06-70/ 70-29-350.
Szolgáltatás Szeretettel várok minden kedves vendéget, aki mûkörmöt építtetni,manikûröztetni,vagy pedikûröztetni szeretne. A munkáim megtekinthetõk: www. zsuarkorom.eu oldalon. címem: Szentendre 2000 Dunakanyar krt 7 tel:0670-522-66-73
Ház eladó Szentendrén központi helyen Kossuth Lajos u.17 utcai, 16m2 – es felújított Ajándék, Ezüst ékszer üzlet bérleti jóga átadó! Irányár: 1,2 millió berendezéssel, jó parkolási lehetõség / más tevékenységre is alkalmas./ Érdeklõdni Tel.: 06-30/9-318-138
Építõipari BT. vállal
Segítsen a nagycsaládosok, rászorultak gyermekein adója 1%-val Adószámunk:19622897-2-41 http://www.gyermekmisszio.hu
lakásfelújítást, generál kivitelezést és külsõ-belsõ hõszigetelést referenciával. Tel: 06 20 341 45 85 Állás
Avon termékek forgalmazásához keresek embereket Budapest és Pest megyébõl. Jó mellékkereseti lehetõség, szuper kedvezmények,ajándékok. Telefonszám: 06304693490. Sok éves gyakorlattal, tapasztalattal titkárnõi, asszisztensi, adminisztrációs munkát keresek. Precíz, önálló, lojális és jó csapatjátékos vagyok. Jelige: az évek és a rutin. Elérhetõség: csuzdi.krisztina@gmail.com Tel.:36 30 9009 812 Csecsemõ- és gyermekgondozó, babysitter, szociális gondozó és ápoló, illetve házi- és idõs gondozó végzettségekkel keresek állást Szentendrén és környékén. Képzettség és megbízhatóság. Érdeklõdni lehet: 06305053584 30 ÉVES NÕ VASALÁST, TAKARÍTÁST, GYERMEK FELÜGYELETET VÁLLAL TAHI-SZENTENDRE TÉRSÉGBEN! HÍVJON BIZALOMMAL A 06 20 546-8861-ES TELEFONSZÁMON! köszönöm
Ingatlan Kiadó lakást keres Fiatal Házaspár Kisgyermekkel KIADÓ 3szobás, ÖNÁLLÓ Téglaépítésû Családi Házat Keres Budakalász, Pomáz,Leányfalu és Tahi Környékén Hosszú távra. Max. 85eft+rezsiért. Tel:06709355541 Eladó Századfordulón épült kúria Leányfalun tulajdonostól eladó (1889. SzitányiSchaffner- Kisfaludy kúria)! Központi helyen, csendes utcában, a termálfürdõtõl 100 méterre eladó
MER - CO - SAT Kft. KÖNYVELÕ IRODA VÁLLAL KÖNYVELÉST, BÉRSZÁMFEJTÉST, TB ÜGYINTÉZÉST, ADÓTANÁCSADÁST, SZJA BEVALLÁSOK KÉSZÍTÉSÉT APEH KÉPVISELETET ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ENGEDÉLY KIVÁLTÁSÁT IGÉNY ESETÉN MEGBÍZÓNKAT SZEMÉLYESEN KERESSÜK FEL
Tel.: 30-2415365