Szentendrei Kurir 2011 május by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD

POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2011/MÁJUS • ÁRA 150 Ft

Kádár-korszak Szentendrén!

Portré: Gryllus Dániel Beszélgetés Kertész Kata színész-drámapedagógussal

Exkluzív interjú:

Szemtõl szemben Müller Péter Sziámival

A szentendrei lány és az Eurovízió: Wolf Kati

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak!

- TÛZIFA ÁRUSÍTÁS - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS - AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

0 179

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból

Kedves Olvasónk!

Innen-onnan

4-5

Barangoló

6-7

Portré

8-9

Exkluzív interjú 16-18 Irodalom

28-29 22

Ügyvéd válaszol Szemtõl szemben

12-14

Egészség

26-27

Mûvészrovat

28-29

„Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse!” – harsogott a megafonból, és mi engedelmesen vonultunk a dísztribün elõtt zászlókkal, virágokkal és táblákkal, hogy köszöntsünk valamit és valakiket, akár volt közünk hozzá, akár nem. Aztán mentünk majálisozni a zöldbe. Vonulni már nem kell, a május a nélkül is az év egyik legszebb hónapja. A római mitológiában Maja termékenység istennõrõl elkeresztelt ötödik hónapnak számos nevet is adtak az évszázadok során. Régi magyar neveinek egyike: az Ígéret hava, utalva arra a reménykedésre, amivel a szántóvetõ várta, mit is hoz majd az elvetett magra az anyatermészet. XVIII. századi nyelvújítóink számára Zöldönös volt, hiszen ilyenkor már a természet zöld ruhát öltve várja a hazatérõ madarakat, és köszönti az új élet születését. A Gergely-naptár szerint Pünkösd havának is tisztelték, hiszen a Húsvét után a Szentlélek kiáradásának ünnepe jött el. Felpántlikázott májusfák, pünkösdi királyok és királylányok életkedvével, újabban a Madarak és Fák napjával is a természet-közeli ember örömét fejezzük ki. Ennek a hónapnak a jelességét jelzi még, hogy Anyák napjával kezdõdik, az Anya Nélkül Nevelkedõ Gyermekek napjával folytatódik, s a Gyereknappal ér véget. És van még egy neve, mivel ebben az idõszakban halad át a Nap a Bika csillagjegybõl az Ikrekbe, csillagászati értelemben ez az Ikrek hava is, ami név Radnóti Miklóst egy fájdalmasan szép, önéletrajzi napló megírására, ikertestvérének és édesanyjának születéskori elvesztésére ihlette. S ha már a Nap arany fényt áraszt, és a májusi esõre azt mondja a nép, hogy aranyat ér, próbáljuk mi is a természet bõkezû ajándékának érezni ezt az idõszakot, –amit nem tud elvenni tõlünk senki és semmi sem! M. András Károly

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek Gazdaság

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu Szûts Veronika közgazdász veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Innen-onnan Kádár-korszak Szentendrén! A Kádár-korszakról szóló kiállítás várja péntektõl a közönséget a Szentendrei Képtár termeiben és kirakatában. A múltidézõ tárlat kiindulópontját a Magyar Rádió legendás Szabó családjának szentendrei kirándulása adja. Mint azt Kende Tamás történész, a kiállítás egyik kurátora felidézte, Angyalföld képzeletbeli Lapály utcájának munkáscsaládja 1959 júniusá-

ban lépett be a rádióhallgatók életébe, s hamarosan rendkívül népszerûvé vált. Szabó bácsi, Szabó néni, Bandi, Laci és a többiek öbbiek 1966 áprilisárilisában, a sorozat orozat 357. részében zében kirándultak Szentendrére, drére, s fedezték k fel az akkor még álmos kisváros isvár á os délies hangu hangulagula gu l la tát. A híres res láto látooost rég gi gatók most régi ik fotókról köszönti köszöntik gea kiállítás vendég vendégerabeli rá ádióit, egy korabeli rádiózetes adás szól. ból pedig a nevez nevezetes Az epizód messze túlmutatott önmagán, mert egybeesett Szentendre "fejlõdésének" kezdetével, amelynek során elõbb üdülõ-, majd múzeumvárossá vált, hogy a végén elérje az "ékszerdoboz" státuszt, s nem mellesleg a díszlet- és kirakatvárosi pozíciót is emelte ki a kurátor. Kende Tamás a kiállításról szólva hangsúlyozta: semmiképp sem

kívánták megmondani, ki mit gondoljon, mint ahogy a múlttal való szembesítés sem volt cél. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának új tárlata szakított a hagyományos történeti kiállítás kánonjával s "önmagát elmesélõ kiállítás" akar lenni: a kádári évek emblematikus tárgyai - a lakótelepi nappalik vitrinjei, a nippek vagy a különféle variációban megjelenõ futók - mellett a dokumentumoknak, hangfelvételeknek, fotóknak és a hatalmas

mennyiségû mozgóképes anyagnak magának kell elmesélnie egy lehetséges történetet úgy, hogy a végén a látogató arra is választ kapjon, mi történt Szentendrén és az országban az államszocializmus idején. A ma képtárként mûködõ, évszázadokon át azonban kereskedõházként funkcionáló épü-

let termeiben megjelennek többek között a 70-es évek jellegzetes szentendrei ajándéktárgyai, a hétvégi nyaralók összetéveszthetetlen hangulatú berendezései, de helyet kapott a híres Szentendrei Teátrum eredeti székei közül is néhány. "Valódi diskurzust szeretnénk kialakítani a közönséggel, ezért törekszünk arra, hogy elõhívjuk a személyes emlékeket a betérõkbõl, és reakciókat váltsunk ki belõlük. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy bárki behozhat tárgyakat, dokumentumokat, magánfotókat, filmekket, de elmondhatja saját élményeit is, a privát já emlékek pedig bekerülnek em a kiállításba, így építve to tovább azt" - mutatott rá a kurátor. Kende Tamás és Sz Száva Borbála történésze szek, a kiállítás kurátorai szeretnék, ha minél töb több járókelõt tudnának megszólítani, ezért kiem kiemelt szerepet szántak a képtár k kirakatainak. Az üveg mögül régi Tesla és Sokol rádiók, Tisza és Junoszty televíziók, Pajtás fényképezõgép, diaﬁlmvetítõ vagy éppen egy Lottó családi sör palackja köszön vissza, az egyik portálban pedig egy 1967-es ballagás amatõr ﬁlmje pereg, mellette az érettségizõk tablójával. A kiállítás július 10-ig látható.

Innen-onnan Beburkolták a Vuk Karadzsics teret Április elejétõl tanulmányozható a szentendrei Vuk Karadzsics tér új burkolata. A munkálat sajátos szerepet tölt be a belváros-rehabilitációs projektben: többféle térkövet fektettek le a helyszínen, amelyek a többi felújítandó utca és tér – többek között a Dumtsa Jenõ utca – mintaburkolataiként funkcionálnak. A szakemberek és a járókelõk tanulmányozhatják a lehetséges burkolatok mintáját, színét, formáját, s az illetékes döntéshozók a helyi Mûvészeti Tanáccsal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogutódjával egyetemben ennek alapján választják ki a végleges változatot.

Drága húsnak, híg a leve

A szívnek kell meghasadni amikor a Csobánkán mûködõ elektronikus médiumok sanyarú sorsáról hall az ember. A Kevély TV befejezte adásait mert nem kapott önkormányzati támogatást és a helyi rádió szerkesztõje is szinte már népi hõs, hogy milyen önfeláldozóan szerkeszt nekünk mûsort. Azonban kis internetes barangolás után kiderül, hogy a helyi TV és rádió is súlyos milliókat kap ezért közpénzekbõl. Valahogy azonban ez elsikkad a nagy önfeláldozó buzgalomban. A Kevély TV a napokban ismét elindította Csobánkai adását. Az önkormány-

zati támogatás hiányára hivatkoztak, amikor néhány hete abbahagyták mûsoruk sugárzását. Azt szemérmesen elhallgatták, hogy 2010-ben több, mint 2 millió forint támogatást kaptak az ORTT-tõl a Kevély TV rezsiköltségeire. Emellett még a Pomáz TV-re is kaptak szép kis támogatást, és Pomáz Város Önkormányzata is a “zsebébe” nyúlt, évente 17 millióval segítik õket. A nem csobánkai támogatások csak azért érdekesek, mert a Kevély TV mûsorában a pomázi mûsorok dominálnak, Csobánkáról meglehetõsen kevés híradást készítettek, az is elfogult, felületes, etikai problémákkal terhelt volt. Az adás újraindításában feltehetõen nagy szerepet játszott, hogy erre az évre 2.034.000 forintot ítélt meg a Kevély TV számára az Országos Médiatanács. A támogatáshoz pedig minimum ide kell “lökni” valamilyen képekbõl álló zagyvalékot. Pomázra 3.177.000 forintot kapott a Pomáz TV. Együtt a pomázi 17 millióval egészen csinos összeg és ezért

kis különbséggel ugyanazt a mûsort adják mindkét településen. Fele munka, dupla élvezet! És akkor azt még nem tudjuk, hogy Szentkeresztért leszakítanak-e még egy kis zsozsót vagy sem. No, ennél szerényebben, de azért szépen támogatott a mi nagyszerû Rádiócsobánunk. Gordon Lajos rádiótulajdonos ugyanis közel két millió forintot (1.836.000 Ft) kapott tavaly az ORTT-tõl. Korábban a csobánkai önkormányzattól is legombolt néhány százezer forintocskát. A mûsor sajnos messze áll a közszolgálatiságtól, a szerkesztõ aszerint osztja az észt, hogy kit szeret és kit nem a faluban. Persze az egésznek nincs nagy jelentõsége, jó ha pár ember hallgatja, amúgy sok esetben hallgathatatlanul unalmas és igénytelen mûsorait. Mindezt állami pénzen kapjuk, ingyen: eszi, nem eszi alapon. Ha közpénzekbõl nem tolnának súlyos milliókat a csobánkai médiába, akkor azt mondanám: olcsó húsnak híg a leve. De így azt mondom: drága húsnak, híg a leve. /Civil Csobánka blog/

Minden nap friss hírekkel várja Önt portálunk, a www.szentendreikurir.hu

Szentendre közelrõl Gilitzer, Õsbudavár, Huzsvik és a többiek… Szentendrei kocsmák, kisvendéglõk anno

Beheim vendéglõ a szentendrei hajóállomásnál A régi kisvárosokban, falvakban elképzelhetetlen volt az élet a helyi nyilvánosság fontos helyszínei, a kocsmák nélkül. Itt cseréltek napi szinten gazdát a hírek, ez volt az a hely, ahol egy-egy pohár helyi termésû, vagy más vidékrõl hozott bor mellett meg lehetett vitatni az idõjárást, a termést, az éppen soron következõ határbeli munkát. Ide tértek be a távolabbi helyekrõl érkezõ vásárosok, piacozók, vándorkereskedõk, a folyók menti településeken, mint Szentendrén is, a kikötött hajók matrózai és legénysége. Az állat és egyéb vásárokon megkötött üzletekre itt itták az áldomást, jobb híján ez volt a bálok helyszíne, s itt gyûltek össze hétvégeken táncolni a ﬁatalok, elsõsorban õsztõl tavaszig. De más szerep is jutott a helyi kocsmáknak. Szentendrén például, de bizonyára másutt is, itt adták elõ a helyi mûkedvelõ társulatok színielõadásait. Izbégen a falu elsõ emberét, a bírót is a kocsmában választották meg. Fontos hely volt tehát a kocsma, amit jól tükröznek a mûködésüket szabályozó szigorú rendeletek.1899-ben Szentendrén például olyan rendelet volt érvényben, ami kimondta, hogy: „Kocsmák, sörházak és pálinkamérések templomoktól, iskoláktól, korházaktól és középületektõl…melyekre ezen üzletek közelsége zavarólag hatna, 100 méter távolságon belül nem nyithatók. Egyházi ünnepélyek és körmenetek közelében és idejében az italmérési üzletekben tilos a vallási érzületet botránkoztató zaj.” A kocs-

mák és sörházak nyáron reggel 5-tõl éjjel 11-ig, télen reggel 6-tól 10 óráig tarthattak nyitva. A zenélést délután 4 órától este 11-ig engedélyezte a város. A pálinkamérés idejét is korlátozták a korareggeli órákra, amikor az emberek munkába indultak a földekre. A nem kívánatos cselekedetek, mint borhamí-

A Husvik vendéglõ nagyterme sítás, verekedés, bicskázás ellen igyekezett a hatóság szigorúan fellépni, több kevesebb sikerrel persze. Egy korabeli újságcikk új fõszolgabírói rendeletrõl számol be, aminek hátterét így foglalja össze: „Vidékünkön, de általában dívó szokás volt, hogy egész kicsiny, fejletlen gyermekek lepték el az egyes kocsmák

lócáit, iddogattak vagy kártyáztak az öregekkel. Most ennek a dolognak végre-valahára a nyakára hágtak. Szigorú rendeletben utasítja most a fõszolgabírói hivatal az egyes vendéglõ és kocsma tulajdonosokat, hogy helyiségeikben 15 évnél fiatalabb leány vagy fiú gyermeket meg nem tûrhetnek.” Dezsõfi Ferenc, Szentendre egykori polgármestere az „Öreg tornyok árnyékában” címmel írt várostörténeti visszaemlékezésében egy séta mentén fûzte egymás mellé a város helyiek által kedvelt és sûrûn látogatott ívó helyeit. Íme, egy kis ízelítõ belõle. Az Alsó-izbégi úton kifelé haladva elõször Schindler Matyi bácsi jó bort tartó ivójával találkozott az arra járó. A szentendreiek elõtt nevezetes volt e hely , mert minden évben itt tartották húshagyó kedden este a batyubált, és innen széledtek szét a városba a „maszkák”. A Deim-féle nyári vendéglõ a Bükkös-patak partján állt árnyas diófák alatt, „a kert végében dolgozgató kis patakmalom csöndes kotyogása” mellett. A romantikus patak-parti környezet hamar ismertté és vonzóvá tette a malomvendéglõt, ahova a HÉV-állomásról társas kocsi hozta ki a vendégeket. A város másik híres

és közkedvelt malomvendéglõje az u. n. „Gilitzer” volt, ugyancsak a Bükkös partján, de jóval kijjebb. A komfort nélküli, csak hideg kosztot, sört és bort tartó vadregényes hely valóságos fogalom volt a maga idejében. „Minden evezõs tudta Pesten, ki az a Gilitzer és hol van.” Ma már közismert tény, és nemcsak a szakemberek elõtt, hogy az1920-as évektõl a

Szentendrén Jeges Ernõ, Strandvendéglõ elõtt, 1928. telepalapító festõk egyik kedvenc törzshelye, a Daru piacon pedig a Kovalszky-féle vendéglõ. „Nõtlen, ﬁatal férﬁ lévén fõleg a téli hónapokban el-ellátogattam egyikbe, másikba – meséli Onódi. A régi mûvészteleppel szemben, a sarkon volt a Csendeske, a Szerb utcában pedig az öreg Crinagorác János bácsi felügyelete mellett az Õsbudavár, ahová nyáron a mûvészteleprõl gyakran és szívesen eljárogattunk…Látogattam a fõtéri Korona étterem és kávéházat, azaz a Huzsvik éttermet, s ott ismerkedtem meg a helybéli akkori tekintélyesebb személyiségekkel. Összejött ott egy un. ’véngyökerek’ asztaltársaság, s folyt a tere-fere, fröccsölés. Egész életemben szenvedélyesen sakkoztam, s Szentendrén itt találtam hozzá partnereket.”A fõtéri Schenkvendéglõt 1896-ban vette meg Husvik Vazul, õ nyitott itt, kezdetben három szobával szállodát, a Koronát. A kávéházat és vendéglõt is mûködtetõ „Huzsvik” lett a város legnagyobb vendégfogadó helye, ami az õ idejükben élte fénykorát. Közönségét részben a város ügyeit jól-rosszul intézõ tisztségviselõk festõk egyre nagyobb számban vertek tanyát Szentendrén, s lassan évszázados jelenlétükkel szervesen beépültek a város történetébe. A szentendrei kocsmák, kisvendéglõk témát ízlelgetve is találunk kapcsolódási pontokat az itt élt festõkhöz, például Jeges Ernõ 1928ban festett, „Strandvendéglõ elõtt” címû képén keresztül. A Szentendrei Mûvésztelep másik alapító tagja, Onódi Béla saját életérõl írt memoárjában hosszasan megemlékezik a két világháború közötti szentendrei kocsmákról, kisvendéglõkrõl, természetesen személyes élmények alapján. Akkortájt a hat-hétezer lakosú Szentendrén húsz-huszonöt kocsma volt, és mindegyik megélt. Igaz, nemcsak ebbõl. Tulajdonosuk gazdálkodott, volt valamennyi földje, állata, vagy valamilyen mesterség mellett tartott fenn kocsmát, vagy szerényebb ivóhelyet. A legpraktikusabb párosításnak az számított, amikor a kocsmáros egyben hentes is volt, így az éhes-szomjas betérõnek, miután a bolt egyik helyiségében frissen sült hurkával, kolbásszal, csevabcsicsával jóllakott, szomját oltani nem kellett meszszire mennie, csak a szomszéd helyiségbe. A két világháború között a Duna-parton, a Görög utcától a Lázár cár térig húzódott a zöldség- és gyümölcspiac. Illatozó dinnye, paprika, paradicsom kínálta magát eladásra, békés szomszédságban a járási vásárokon kipakoló csizmadiák, ködmönösök, kötélverõk, mézeskalácsosok portékáival.

Husvik Lázár és fia Korona étterem A vásárlók be-be tértek a Csernus kocsmába, a mai Görög kancsóba, Taller Nándi vagy Kalafut János vendéglõje is várta a vendégeket ízes falatokkal és jó szentendrei borral. A Duna-parton, a hajóállomásnál állt a késõbbi Zöldfa helyén a Beheim-féle nagyvendéglõ, sok családi ünnep helyszíne. Alacsony épület lévén, áradáskor gyakran a Duna az ablakon is bement a házba, de „a bor nem lett tõle vizes”. A Duna-parti kis vendéglõkön kívül a városban elszórva még sok eredeti hangulatú helyiséget lehetett találni. Onódi Bélán keresztül közelebbrõl is megismerhetjük azokat, amelyeket maga is látogatott, egyedül vagy festõtársaival. Ilyen hely volt a Szamárhegyen a Kisanyik-kocsma, a

adták, szerettek idejárni, mert közel volt a városházához, s mert „Emma néni elkényeztette õket. Ismerte vendégei gusztusát, szeszélyeit, és ezeket tiszteletben tartotta.” De itt borozgatott Vászó bácsi (Husvik Vazul) a görögkeletiek közszeretetben álló esperese is. S ez volt egyik törzshelye a kiﬂijüket a sörbe mártogató, délutáni sziesztájukat töltõ idõs szentendrei polgároknak. „Huzsvik” a város elsõ számú helye volt abban is, hogy helyet adott a báloknak, szüreti mulatságoknak, sok és jelentõs társadalmi eseménynek, egyesületi összejövetelnek Az utcáról nyíló nagytermében biliárdasztal, esténként pedig cigányzenekar gondoskodott a vendégek szórakozásáról. A „Huzsvik” nemcsak neve révén volt koronás hely a régi szentendrei vendéglõk között. Török Katalin

portré

Gryllus Dániel zenésítése a feladat. Amit én írok, nem nevezem egyházi zenének, bár a zsoltáraimból jó pár bekerült már néhány énekes könyvbe. De pl. a Pál apostolt elõadói darabnak szántam, és az is lett. Kívülrõl úgy tûnik, hogy a Kaláka tudatosan építi az imázsát, pl. a diósgyõri Kaláka fesztivállal. Jó hallani, hogy kívülrõl ez jön le, pedig valójában sem az elején sem most nem rendelkezem elõre eltervezett marketing stratégiával. Mindig csak a következõ feladatra koncentrálok, igaz, meglátom a lehetõségeket. 1979ben Városi Mûvelõdési Központ munkatársa megkeresett, hogy a Miskolci Nyár keretében szeretnének valami zenés produkciót a várba. Beugrott a folk fesztivál ötlete, Miskolcnak meg-

ryllus Dániel Kossuth-, Prima Primissimaés Magyar Mûvészetért díjas, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttõl, a Prónay Sándor-díjig sokféleképp elismert muzsikus, zeneszerzõ és kiadótulajdonossal olyan régi a zenész ismeretségünk, mint az általa alapított Kaláka: több mint 40 éves… A Kaláka hivatalosan 1969-ben alakult, de akkor még nem volt bennünk hosszú távú elhatározás, hogy majd öreg fejjel is lehet csinálni. Apám építészmérnök volt, én is a mûegyetemet végeztem el, szerkezetépítõ lettem, csak pályaelhagyó vagyok. Mára 1000 fölött vannak szerzeményeink, 50 fele jár a hanghordozóink száma a szólólemezekkel együtt, és több mint tízezerszer léptünk fel élõben. – A 40 év során összesen hány Kalákatag volt? – Tizenegy. Tavaly megjelent „A Kaláka (elsõ) 40 éve” könyv, abban mindenki benne van. A mai felállás: Gryllus Dániel és Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor. Jelentõsebb ideig velünk volt Mikó István, Huzella Péter és

Dabasi Péter, rövidebb ideig Veress Panka, Tzotzoglou Jorgosz, Kobzos Kiss Tamás, és a betlehemesben Major Gábor is velünk szokott lenni. – Megrendelésre, vagy saját kedvtelésre írtok dalt? – Ez is, az is van. A megrendelés addig volt jellemzõ, amíg a rádióban, televízióban produkciók készültek. Amióta van a Hangzó Helikon-sorozat, amelyben már 22 verseskötet + CD-melléklet készült el, kicsit mi magunktól rendeljük meg a zenéket, lévén a Gryllus Kiadó azonos a muzsikussal. Most õszre pl.egy Szabó Lõrinc lemez felvételei kezdõdtek meg. A szakrális dalok belsõ lelki hit-igénybõl jöttek? Evangélikus családban nõttem fel, anyai nagyapám lelkész volt, gyermekkoromban énekeltem a Deák téri templom Lutheránia kórusában. A teljesség felé anyagát 1981-ben kezdtem írni. A ’90-es évek elején volt egyfajta vallási fellendülés, a Pál-levelek aktualitása elevenebb lett, de szakmailag azonos, hogy bibliai ihletésû szöveg, vagy Arany János meg-

Gryllus Quartett

Kaláka 2009

tetszett, 1980-ban magyar közremûködõkkel indítottuk, késõbb nemzetközi Lett. Idén, a 32. ismét csak magyar közremûködõkkel lesz. Kevesebb a pénz rá. Amikor megszûnt a VMK, nekünk kellett átvenni a szervezését, – de én szeretek szervezni, ha van valami jó ötletem. Nemrég a kiadód 20 éves évfordulóját koncertekkel ünnepeltétek a Fonóban. Miért kellett saját kiadó? Hogy saját kezembe vehessem a sorsunkat. A Gryllus Kiadó elsõ kiadványa a Pál apostol dalsorozat volt. Tudtam, hogy a Hungarotonnál nehezen kapna zöld utat; már A teljesség felé szóló lemezem is csak hosszú huzavona után vette az akadályt. A Pál apostol dalainkat és a könyvet 20 év után õsszel újra megjelentetjük; hangszereléssel nyolcan adjuk

elõ Halmos Béla Ferenczy Gyuri és a Rackajam közremûködésével. Ezáltal a koncertünk is új lendületet kaphat. Hamar kialakult, hogy mások lemezeivel is foglalkozzunk: Kobzos Kiss Tamás krónikás ének gyûjteménye volt az elsõ „külsõs” kiadványunk. Lesznek még újdonságaink, de a kiadói tevékenység már egyre kevésbé éri meg. A Bárczy István u 10. alatti, 9 éve prosperáló Kaláka Zenebolt is, mint sok hasonló üzlet január óta „mélyrepülésben” van. Úgy próbáljuk megállítani a folyamatot, hogy mostantól jegyirodaként is mûködik. Könyvet nem adtok ki önállóan? Abba már bele se akarok fogni, de szívesen társulok másokkal. A Helikonnal és a Cartaphilus Kiadóval, régebben a Mórával csináltunk közös kazetta, késõbb CD mellékletes könyveket. Egészséggel hogy bírod mindezt? Asztmás vagyok, nekem a téli periódus a rossz, ezért télen felmegyek Kékestetõre pár hetet pihenni, meg alkotni. Nagyon sok szerzeményem ilyenkor születik. A Dunakanyarral milyen a kapcsolatotok?

Szentendrére rendszeresen hívnak, Visegrádon, Esztergomban is játszottunk, de nem bánnám, ha még intenzívebb lenne a kapcsolat. Szentendrére nyáron visszük Kányádi Sándor jiddis népdalfordításait, a Volt egyszer volt egy kis zsidó koncertünket, és Vilmossal meg Szalóki Ágival július 16-án a Barcsay udvarban lesz mûsorunk, ennyit tudok. Végül hadd kérdezzelek a gyermekeidrõl! Dorka nemzetközi hírû színésznõ, de nem zenél, Samu viszont bõgõs, basszusgitáros lett. Milyen a kapcsolatotok? Hadd helyesbítsek, Dorka egy Berlinben különféle „emigránsokból” alakult RotFront nevû zenekarral énekel, turnézik. Itthon a Varsói melódia c. darabban, a Pinceszínházban, és persze sok filmben látható. Samu saját elhatározásból az úgynevezett kortárs komolyKaláka 2004

zenét mûveli, zenét szerez színházaknak, hangszerel, operát ír. A Teljesség felé zenei anyagát a 60. születésnapomra áthangszerelte, ennek október 2-án a MüPában lesz elõadása, elsõ részként pedig az új hangzású Pál apostol hangzik el. A gyerekeimnek sem a pálya-, sem a párválasztásába nem szólok bele, inkább elhatározásaikat akarom segíteni. Együtt keveset játszottunk, de a Kaláka meglepetés koncerten mindketten felléptek. Van egy Gryllus Quartett is: Dorkával, Samuval és Vilmossal. Eddig Schleswig-Holsteinben, Berlinben és Budapesten négy fellépésünk volt. De még bármit hozhat a jövõ… M. András Károly

Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel

Beszélgetés

Kertész Kata

színész-drámapedagógussal Március végén, immáron tavasszal láttam vendégül Kertész Katát. Ha esetleg eddig valaki nem tudta ki õ, akkor az este folyamán egy tiszta, õszinte, jó embert ismerhetett meg Kata személyében. Egy, a gyerekek körében élõ legendának számító embert, aki eredetileg színésznek készült, színészként dolgozott, ám idõvel még ennél is többé vált. Kata évtizedek óta felelõsséget érez Szentendre és vonzáskörzete gyermek és ifjúsági színjátszásért, és a társulata bújáért-bajáért. Õ nemcsak színházat csinál, õ egy nagy családot vezet és tart össze. Kiskora óta a színészi pályára készült, gyermekként nyert versmondó és bábversenyt is. Késõbb a színmûvészetire járt, és azon kevesek közé tartozott, akik még jártak „tájolni”, azaz országosan kis falvakba is eljuttatták a színház varázsát. Élete úgy hozta, hogy szentendrei lett, és a semmibõl teremtette meg mindazt, ami ma tiszteletreméltó. Nemcsak, hogy színjátszó csoportot alapított, de annak pszichológiai, etikai és emberi feladatait is ellátta. Megteremtett egy kis mentsvárat e világban a gyermekek

számára, ahol nem számít az, ami korlátokat szabhat a hétköznapokban, itt mindenki tehetséges lehet, itt a sikert mindenki megélheti. A beszélgetés mely most valóban könynyed és kötetlen volt, kimondottan pozitívan töltötte fel azt, aki ellátogatott a Pest Megyei Könyvtár olvasótermébe. Az 1995-ös esztendõben Szentendrén, a „Legszeretetreméltóbb felnõttnek” megválasztott vendégem egy saját maga által írt dalt is elénekelt, amely még inkább fokozta az est fényét. Elõkerült egy kis füzetecske is, melyet a gyerekek készítettek Katának a színtársulat huszadik évfordulóján. Ebben írások, fényképek, rajzok voltak. Szívhez szóló volt, amikor egy fiatalember lépett a színpadra ebbõl felolvasni, egy általa akkor írt bekezdést. Kiderült, hogy a mostoha anyja és a körülmények dacára is kiállt és küzdött érte Kata, akit egy mindig mosolygós õrangyalként jellemzett. Katáról megtudhattunk továbbá, hogy a színészet és drámapedagógia mellett fest, több mint egy évtizedig rádiózott, vállal fellépéseket, és életmód tanácsadással is foglalkozik. De mindenekelõtt magát az éle-

tet szereti, hisz az emberekben, tudja hogy mindenkiben van érték. Az est végén meglepetésben is részesülhetett a közönség. A Szentendrei Gyermekszínház és Kreatív Színházi Stúdió néhány tagja, egy-két rögtönzött helyzetgyakorlatot adott elõ, egy kis komikus bohózatot. Összességében a márciusi elõadás egyszerre volt könnyeden szórakoztató és mélyen megható. A mûsor befejeztével elõkerült több torta, üdítõ és egy kis közös beszélgetés kezdõdött elfeledtetvén az emberrel az idõ múlását. Következõ vendégem Aknay János, Munkácsy és Kossuth-díjas festõ lesz. Õ nemcsak Szentendrén, hanem országosan és nemzetközi szinten is híres, elismert mûvész. Sokszor láthatta, hallhatta õt már mindenki, ám én biztos vagyok benne, hogy tudunk újat adni az est folyamán. Egy kiváló emberrel tölthet el egy órát, aki ellátogat az áprilisi Csevejre. Aki esetleg eddig lemaradt, tekintse meg a Csevej honlapját, és az eddigi elõadásokat a www.csevej.eu címen.

Családalbum

A Schirilla családon keresztül mutatjuk be Tahitótfalut Tahitótfalu a húszas években speciális nagyméretû, háton hordható kosár volt. A kofa a Margit híd budai oldalán állt meg. A „hátyikat” lovas kocsi vitte a Retek utcai piacra. Az emberek gyalog mentek a lassan haladó kocsi mögött. A húszas években a polgári közlekedést is hajóval oldották meg. Az emberek fából készült összecsukható széken ülhettek és nézhették a vadregényes tájat. Legalább a harmincas évek közepéig Tahitótfaluban nem volt áramszolgáltatás. Az emberek nagy része valóban a tyúkokkal feküdt és a tyú-

izony, ha valaki a régi idõkbõl visszalátogatna a mai Tahitótfaluba, igencsak elcsodálkozna. A régi híd már 1912 és 1914 között elkészült Zsigmondy Béla hídépítõ vezetés alatt. A húszas években az egy sávos hídon fõleg ökrös, lovas és bivaly szekér közlekedett. A késõbb érkezõ mindig türelmesen megvárta, hogy a másik oldalról átdöcögjön a szekér, szalmával, szénával, takarmánnyal megrakva. Ilyenkor a híd szerkezetében fészkelõ nagyszámú veréb sereg mindig felröppent és az ügyesebbek zsákmányoltak valamit a szekérrõl. Évtizedekkel késõbb ugyan ezen a fölújított hídon (az eredetit 1944ben felrobbantották) Latabár Kálmán egy elefánttal sétált Tahiból a faluba az akkori film forgatása kedvéért. Az eseményt hatalmas tömeg figyelte. Kemény téli idõben annyira befagyott a Duna, hogy szalmát szórtak a jégre és a közlekedés a hidat kikerülve történt. Jellemzõ módon a Dunának igen jelentõs szerepe volt a falu életében. Ide hajtották a jószágokat inni. Több száz liba és kacsa szûrte a vizet a part közelében. Aratáskor és más nyári mezõgazdaági munkák alatt leküldték a gyereket a folyóhoz. A fiatalok térdig gázoltak a vízben és tele merték a korsókat, hogy a szom-

jas dolgozók friss vizet ihassanak. A falunak igazából nem volt rendszeres busz járata így a hajó volt az öszszeköttetés Tahitótfalu és Budapest között. Naponta kétszer ment a kofahajó fõvárosba a friss paraszti áruval. Az asszonyok már hajnalban megpakolták a „hátyit” eredeti finomságokkal, tojással, hússal, tejtermékekkel, zöldséggel, gyümölccsel. A „hátyit” fûzfa veszõbõl fonták, gyakorlatilag egy

kokkal kelt. Persze ilyenkor is voltak éjszakai baglyok, akik petróleumlámpa fénye mellett tudtak éjszakázni. Az akkori nevek még ma is használatosak. Itt élnek közöttünk a Liptaiak, Csereklyék, Karneválék, Verebesék, Vaclóék. A Gires család a húszas években a polgári értékeket megõrizve, kétkezi munkájukkal, jelentõs szerepet játszottak Tahitótfalu életében. Schirilla György

Szemtõl szemben

Müller Péter Sziámival

z idén 60 éves Müller Péter Sziámi, a népszerû író, Müller Péter fia költõ, énekes, a Sziámi együttes frontembere, a Sziget Kulturális Szervezõiroda Kft. eredeti tulajdonosa és kreatív

csolattartás egy olyan csatornán át, ami meszszebb vezet a láthatónál. Elõbb tudtam írni, mint rendesen beszélni, és anyukám szerint még nem voltam két éves sem, amikor az elsõ versemet kitaláltam. Jelenleg is „költõileg lakozom”, azaz írok, fordítok, olvasok, gondolkodom, beszélgetek, zenélek. Mostanra nagyon fontos lett az életemben a Baltazár Színház, az egyetlen olyan hazai társulat, amely szellemileg sérült színészekkel, fõleg Downszindrómásokkal dolgozik. Egy nagyszerû színházi ember, Elek Dóra vezeti, õ rendezi a darabokat is. Négy évvel ezelõtt elhívott színésznek a készülõ, Kõválasz címû elõadásukba, azóta is boldogan játszom velük, már a harmadik darabban. Sose tervezek, bár mindig tele vagyok ötletekkel, és ha valamelyik olyan közegbe kerül, olyan társak csa-

Ez is egy fagyizás a három legkisebbel (Peti, Brumi, Lili,) és Nórival, az anyukájukkal

igazgatója sokoldalú, színes egyéniség. – Több szakképesítésed és titulusod is van! Kérlek, mesélj arról, mivel foglalkoztál korábban, illetve, hogy jelenleg mivel töltöd az idõdet? – Igazán és szívbõl mindig csak egyetlen dolog érdekelt, tehát csak azzal foglalkoztam titokban: költõ vagyok. Ez persze nem igazán foglalkozás, pláne nem képzettség és nem titulus, inkább kap-

pódnak hozzá, hogy megéri, akkor szívesen veszek részt a létrehozásukban is. Azután általában elengedem õket. Ami igazán leköt, az a családom és a barátaim. – Mikor kezdtél el a zenei pályán tevékenykedni, és mikor alakult meg a Sziámi együttes? – Legelõször Dévényi Ádám gitáros énekesen keresztül léptem kapcsolatba a zenével. Nagyon szoros

volt köztünk a barátság, õ sokáig az én megzenésített verseimmel járta az országot. Gyakran vele tartottam, de csak ritkán énekeltem, inkább mondtam a verseimet. De egyszer, egy utazó színházban duóztunk is; mi voltunk a zenebohócok. A következõ már komolyabb volt: hosszú szünet után, 1980-ban megalakult az URH együttes, amely hamarosan nagy siker és súlyos botránykõ lett, utóbbi elsõsorban az én szövegeim miatt. Miközben itthon a hatalom kézzel-lábbal próbált megsemmisíteni, hol szemtõl szembe, hol titkosszolgálati módszerekkel, a londoni New Musical Express azt írta a mindössze félévig létezett zenekarról, hogy ez a legizgalmasabb program Közép-Európában. Késõbb beléptem a Kontroll Csoportba, amely talán még nagyobbat ütött, annyira, hogy még huszonöt évvel a megszûnése után is, kb.

Szziámi koncert a VOLT-on

egy éve meghívtak minket New-Yorkba, hogy nyissuk meg a Rebel Waltz fesztivált. Vicces és nagyszerû élmény volt. Ezeknek a zenekaroknak, csakúgy, mint késõbb, az 1984-ben alakult Sziámi különbözõ formációinak, részben vagy egészen én írtam a szövegeit. (A Kontroll inkább kollektív alkotómûhely volt, hárman énekeltünk benne Bárdos Ági és Kistamás Laci alapítókkal.)

Isolated koncert a Gödör Klubban (Kirschner Péter és Ujj Zoltán van még a képen)

A Sziámi legalább négy korszakot élt meg. Sziámi-Sziámi néven még Ágival alapítottuk, a Kontroll felbomlása után. Késõbb külön váltunk, a Sziámi onnantól fogva jó ideig egyet jelentett a mi Gasner Jánossal alkotott szerzõpárosunkkal, és a hozzánk csatlakozó, elég gyakran változó zenészekkel. Ezután pár évig Hollandiában éltem, de közben is volt néha egy-egy koncert. Emlékezetes volt például az MTK pályán David Bowie elõzenekarának lenni. Mi hoztunk össze elõször teltházat a Petõfi Csarnokban, és általában mindenhol zsúfolt házakat produkáltunk. Amikor végleg hazajöttem, Zalába költöztem, a pesti zenekar megszûnt, de, mivel a Sziámi a személynevem, az új zenekar, ami a környékbeli zsenikbõl alakult, is a Sziámi és az elsõ osztályú vidéki srácok nevet viselte. Rengeteg emlékezetes fellépésünk volt. Mi nyitottuk a Vörösmarty téren az elsõ Budapesti Õszi Fesztivált, nagy sikerû zenés játékot játszottunk a Madách Színházban, és mi lettünk a Sziget Fesztivál alapító-házigazda zenekara. – Mikor és hogyan alakult meg a Sziget Fesztivál, amelyet mára Európa legrangosabb ilyen eseményeinek egyikeként jegyeznek? – Amikor 1993-ra egyértelmûvé vált, hogy a jelentkezõk nagy száma miatt kinõttük a Zala megyei közös Sziámi nyaralásokat, új helyet kerestünk Gerendai Karcsival, a zenekar akkori szervezõjével. A Sziget történetét már sokszor megírták, annyit azért elmondok, hogy nem számítottunk ekkora durranásra, egyszerû, nagyobbacska baráti összejövetelnek szántuk. Olyannak, ahol sok és sokféle

zene van, a többi kulturális-és szabadidõs tevékenység is tobzódhat, és ahol nincs egyetlen TVkészülék sem. Legyen olcsó és barátságos. Amivé mostanra kinõtte magát a Sziget, abban nem mindig könnyû ezekhez a szempontokhoz hûnek maradni, de, most már, kicsit eltávolodva úgy látom, a lehetõségekhez képest a Sziget még mindig õrzi az arcát és eredeti indíttatását. Persze teljesen más keretek közt. Kezdetben napi 24 órát vettem részt a szervezésben és a tartalom kialakításában, a fennmaradásért folytatott harcokban. Amint azonban a Sziget felvette jelenlegi, már-már gigászi méretét és hangsúlyozottan nagyvállalkozássá nõtt, igyekeztem kivonni magam. Amint lehetõség kínálkozott, megváltam a tulajdonrészemtõl, szem elõtt tartva azoknak a társaimnak az érdekeit is, akik folytatják. Jelenleg is Sziget-dolgozó vagyok, de ez már inkább tiszteletbeli, fél-nyugdíjas státusz, papíron még mindig én vagyok a kreatív igazgató, de ez ma már csak ennyi. – Szervezel még fesztiválokat? – Most nem, bár sokszor megkeresnek ilyesmivel, és nem tartom kizártnak, hogy egyszer még megint fogok. A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált is, amelynek életre hívója voltam, öt év sikeres mûködés után – megrögzött szokásom szerint – átadtam néhány kiváló szakembernek. Csak akkor vállalkozom bármire, ha az nem erõlködés, hanem egészséges, az életembõl szervesen következõ erõfeszítés, – olyankor pedig nem is igazán nehéz. Flow és nem-cselekvés a kulcsszavak.

– Folyamatosan megújulsz, szereted a változásokat. Fontosnak tartod az újító törekvéseket? – Mértékkel. Lao-ce szerint az igaz ember dolga az, hogy tanulmányozza a hagyományt, és korának nyelvén továbbadja azt... – Rengeteg zenésztárssal dolgoztál már együtt. Kik voltak és vannak rád különösen nagy hatással? – Molnár Gergely, Peter Ogi (Spions zenekar – velük dolgoztam, mielõtt önálló zenekari projektekbe kezdtem). Menyhárt Jenõ, az URH zeneszerzõje, Bárdos Ági, Hajnóczy Csaba és a többiek is a Kontrollból, mindenekelõtt Gasner János, akit egészen kivételes tehetségû alkotónak gondolok. Az utóbbi idõben sokat dolgoztam zenekarban, duóban és szerzõtársként is Szakcsi Lakatos Bélával, és kevés ennyire átütõen tehetséges, nyitott, jó embert tudhatok a barátaim, alkotótársaim között. Édesapám, Müller Péter író és Tolcsvay László, akinek a musical-dalokon kívül több nagylemezt is írtam, szintén fényes helyen állnak. Nem sorolhatok fel mindenkit; a harminc év alatt rengeteg remek zenésszel és egyéb alkotóval kerültem kapcsolatba. Rendeztem színházakban, rendeztem filmeket, tanultam és tanítottam több izgalmas európai és tengeren túli városban. – Van saját ars poétikád, amibõl merítkezel? – Mindig akad, hiszen, mint mondtam, titkon épp az „Ars Poetcia” a fõfoglalkozásom. Írtam pár éve egy kis ajándékdalt a Baltazár Színháznak, talán ezt iktatnám ide: „Nem tudhatja ép elme, / Hol a világ értelme. / Akinél a fogyaték, / Annál van a hagyaték. / Aki azt a verset írja, / Amelyik már meg van írva, / S aki olykor, váratlanul / Megölelget ártatlanul.” Például ez is. – A rengeteg szervezés, mûvészeti tevékenykedés mellett hogyan tudod beosztani az idõdet? – Az ilyen típusú gyakorlati teendõket mindig csak akkor engedtem be az életembe, ha

mal. Sokat úszkáltam a Dunában meg a strandon, és a legjobb lángos és palacsinta-élményeim is ide kötnek. Nem is szólva Kecskés Karináról, aki vattacukrot árult a strandon. Egy idõben Szentendrén lakott Egyed Laci festõmûvész barátom, nála is sok idõt töltöttem. Emlékezetesek a fagyizások meg a nagy vacsorák a külföldiekkel, akiket mindig ide hozunk. Olykor a Bizottság-beli mûvészkollégáknál is voltak felejthetetlen összejövetelek. Gyakran jövünk a skanzenbe és a vasútmúzeumba a gyerekekkel. A fõiskola alatt mindig Szentendre és a Teátrum volt a központ. Aztán gyakran koncerteztünk itt a Sziámival, ugyancsak fõleg a fenti ragyogó kortársak szervezésében. Utoljára pedig a Baltazár Színházzal adtuk elõ Szentendrén a Fiúk, lányok címû „kabarettet” Szûk Norbert

A Jazzy Chanson duó koncertje a Centrél Színházban (Szakcsi Lakatos Bélával)

a mûvészként élt életbõl szervesen jöttek. Volt úgy, hogy a fejemre akartak nõni, akkor leadtam õket. Az idõbeosztásomat mindig a bioritmusom és a családom meg a barátaim határozták meg. Sohasem volt semmiféle földi ambícióm ezeken kívül, mindig csak azt csináltam, ami éppen történt, még akkor is, ha kívülrõl esetleg hipertevékenynek tûnhettem olykor. – Mi hat rád igazán? – Minden, ami jó, bármilyen mûfajból. Az operától a népzenén át jazzig és a klasszikus és modern rockig, sõt még a musical és a jó popzene se idegen tõlem. Rengeteg hazai és külföldi elõadónak írtam már dalt. Vannak köztük aggastyánok és kislányok is. – A „Songwriters – ahol a dalok születnek” elnevezésû rendezvénynek, mely a hazai alternatív zenészeknek kínál fórumot, te vagy az ötletgazdája és mûsorvezetõje. Milyen ma az alternatív élet Magyarországon és Európában? – Négy évadon keresztül mûködött a Songwriters’ Klub, ezalatt a magyar dalszerzõk csaknem teljes tábora fellépett nálunk egy-egy új dallal. Az élet egésze egyre alternatívabb a világon, amennyiben ez a diktatúra és a deviancia közötti széles mezsgyét jelenti. Rengeteg eléggé jó mûvész van, több mint valaha, ugyanakkor valamivel kevesebb az eredeti, kellõen tágasan látó és bátor alkotó, mint mondjuk 30 éve. Ez mindig is hullámzott a történelemben. – Mi köt Leányfaluhoz és Szentendréhez? – Gyerekkoromban minden nyáron Leányfalun üdültünk a családdal, a MAFILM üdülõben, most pedig a egyfelõl a szüleimmel vagyunk nyaralótelek-szomszédok, s másik oldalról pedig a húgom-

Baltazár: Fiúk, lányok Szentendrén (Kovács Verával)

Nyelvtanulás kisgyermekkorban Korai nyelvtanulásnak nevezik a kisgyermekkorban folytatott nyelvtanulást, mely a gyerekek életkorának megfelelõ módszerekkel történik: játékos formában, a kommunikáció elsõdlegességére építve, írásbeliség nélkül.

A korai nyelvtanulás elõnyei: Nyelvelsajátítás: A kisgyerekek az anyanyelvük megtanulásához hasonlóan, különösebb erõfeszítés nélkül képesek rá. Nem tudatosan tanulnak hanem spontán módon, az idegen nyelven történõ játék, éneklés, mondókázás, elmutogatás, képnézegetés, mesélés stb. során. Nincs gátlás: Amíg a felnõtt nyelvtanulók nagy részének gondot okoz az idegen nyelven való megszólalás, addig a kisgyerekek ebbõl még nem csinálnak „ügyet”. Kiejtés és intonáció: Kutatások bizonyítják, hogy a kisgyerekek sokkal könnyebben elsajátítják egy újabb nyelv helyes kiejtését és a mondatok „dallamát”, mint a felnõttek.

Hol és hogyan tanulja meg gyermekünk az elsõ idegen szavakat? A leginkább elterjedt forma a délutáni órákban tartott ovis angol (vagy más nyelv), hetente egy-két alkalommal. A kisebbeknek általában a délelõtti órákban nyílik lehetõség a nyelvtanulás-

ra baba-mama foglalkozás keretében, ahová a kicsik együtt mennek szüleikkel. Ezek szintén heti egy-két alkalommal zajlanak, lényegükben hasonlók az ovis foglalkozásokhoz (sok ének, játék, mozgás), de a «tananyag» az õ életkorukhoz igazodik, és a háttérben mindig ott van a szülõ biztonságot nyújtó karja. Idegen nyelvû óvoda: Nagyon jó idegen nyelvi alapokat adhat, ha az óvónõ idegen nyelven beszél gyermekünkhöz. Vannak szülõk, akik otthon kezdik el gyermekeiket idegen nyelvre tanítani. Akár már csecsemõkoruktól beszélnek hozzá több nyelven is.

Mik az eredményes nyelvtanulás titkai? Eredményességen kisgyermekkorban a nyelvek és a nyelvtanulás megszerettetését értjük. Ráfordított idõ: Próbálj meg minél több idõt biztosítani gyermekednek, hogy az adott idegen nyelvû környezetben lehessen, akár otthon foglalkozol vele, akár másra bízod ezt a feladatot. Gyakoriság: A tapasztalatok azt mutatják, hogy jobb eredményeket lehet elérni, ha nem egyhuzamban „tanulunk” sokat, hanem inkább több rövidebb idõszakra bontjuk a nyelvtanulásra fordított idõt.

Megfelelõ módszerek: a gyerekekkel az életkoruknak megfelelõ módszerekkel kell foglalkozni. A kicsiknek játékosan, észrevétlenül kell elsajátítaniuk a nyelvet. Motiváció: Érezhetõen könnyebben megy minden, ha lelkesen csináljuk, és nem kényszerûségbõl. Rátermett nyelvoktató: Minél kisebb a gyermek, az eredmény annál jobban függ az oktató személyétõl. A néhány éves gyerekek az egész nyelvtanulásból annyit érzékelnek, hogy „van egy néni vagy bácsi, aki nagyon furcsán beszél, de olyan jókat mókázunk, hogy alig várom, hogy megint menjünk. Folytonosság: Ha elkezdtek egy nyelvvel ismerkedni, akkor az egy „életre szóló” kapcsolat lesz. Az idegen nyelvtudást ugyanis folyamatosan ápolni kell, lehetõség szerint minél rövidebb idõszakok maradjanak ki: már a nyári szünet is hosszú idõ. Sok mondókával, színes és ﬁgyelemfelkeltõ eszközökkel, vidám hangulattal várjuk angol foglalkozásainkra a gyermekeket:

Gesztenye Gyerekház www.gesztenyegyerekhaz.hu Szentendre, Kovács L. u. 1.

címlapsztori

szentendrei lány és az Eurovízió:

Wolf Kati A

sok tinisztár és más karakterû énekesnõ között egyszer csak megjelent az X-Faktor színpadán egy gyönyörû, érett asszony, ráadásul kétgyermekes anyuka, tökéletes énektudással és hatalmas kisugárzással. Bár nem Wolf Kati nyerte a tehetségkutató versenyt, egy ország zárta a szívébe, olyannyira, hogy az Eurovízió évenként megrendezendõ dalversenyén a szentendrei születésû lány képviselheti 2011ben Magyarországot. – Tõsgyökeres szentendrei vagyok az édesanyám, meg az õ családja révén. Nyüzsgõ, nagy családban nõttem fel, van két bátyám, és állandóan tele volt gyerekkel a ház unokatestvérekkel, meg szomszéd gyerekekkel. Iskolába is ott jártam, csak a gimnáziumot már nem ott fejeztem be. De lényegében a fõiskola után, amikor elkezdtem dolgozni, akkor költöztem csak át, Budapestre.

– Édesapja, Wolf Péter sikeres billentyûs, táncdalszerzõ és hangszerelõ, az Ex Antiquis együttes egykori tagja. Mennyire vette körül otthon a zene? – Teljességgel Sokat hallottam, amikor az édesapám dolgozott otthon a zongoránál, jöttek-mentek a zenészek, sok muzsikát hallgattunk, ráadásul édesanyám énektanár, õ vezeti a szentendrei városi kórust, amit még a nagypapám kezdett el. Ebben nõttem fel, és ezt nagyon szerettem. Zeneóvodába jártam, hétéves voltam, amikor elénekeltem a Vuk-dalt, szóval már akkor valamikor eldõlt, hogy én is a színpadon fogok egykor dolgozni. Gondolkodtam táncban is, de aztán eléggé egyértelmû volt, hogy a zenében találom meg leginkább magamat, és már a középiskolában is volt zenekarom. Papíron magam is zenetanár volnék, szolfézs-karvezetést tanultam a Zeneakadémia Tanárképzõ Fõiskoláján, csak aztán a kötelezõ gyakorlatokon túl mégsem az

lettem, viszont a könnyûzene végleg elcsábított. – Említette a Vuk-dalt. Ezzel kapcsolatban mostanában kis bonyodalom van, hogy ki is énekelte?… – Nincs itt semmi zavar. Maros Gábor énekelte a filmen, én pedig a televízióban, és lemezen. – Amikor még nem volt ennyire ismert, hol és hogyan zenélt? Az elõadó, ha nem hangszeres is, nagyon ki van szolgáltatva annak, hogy kik kísérik, és kik írnak neki? Mindig voltak körülöttem zenekarok, és fontosnak tartottam, hogy ne csak zenészként, de emberileg is jól együtt legyünk. Sokakkal zenéltem, de leginkább a Sunny Dance Band partyzenekarral nõttem fel, õk a legjobb barátaim is.,0. Fellépésünk mindig volt, függetlenül attól, hogy nem csupán mi voltunk, akik sokat dolgoztak klubokban, koncerthelyeken, de kevéssé ismertek a széles

nagyközönség, vagy a média elõtt. Én mindig igyekeztem az édesapámtól elég függetlenül dolgozni, sokáig pl. csak

lami fergeteges ötletem támadna. – Jelenleg milyen repertoárral áll közönség elé?

lemben hagytam magamat sodorni. Jó is lett a vége, mert olyan imázst alakítottak körém, ami valóban én vagyok, ami

vokál munkákban segítettem neki. A közös lemezre is csak 2008-bankerült sor, mikor mindketten úgy éreztük, hogy közelítünk egymás stílusához. Nagyon jó munka volt, szép lemez született belõle, de mivel egyikünk sem ért a marketinghez, kevés helyre jutott belõle. Ahhoz, hogy nekem igazi nevem legyen, kellett egy ilyen tehetségkutató mûsor. Ennek során is sok muzsikussal találkoztam, s bár a mostani fellépéseimen többször géprõl szól a kíséret, a jövõben szeretnék kialakítani egy állandó zenekart, akikkel még több élõ fellépésen állhatok ki. Nem jutott eszébe, hogy a Vukot újra felénekelje? – Sokakban megfordult ez a gondolat, de én úgy érzem, hogy ezekre nagyon vigyázni kell, és nem szabad elcsépelni. Ezt a dalt azon a hangomon ismerik, ahogy én elénekeltem gyerekként, de csak akkor nyúlnék hozzá megint, ha va-

Most van alakulóban a saját anyagom, már készülnek a dalok. Bennem nincs semmi szerzõi ambíció, de jó szerzõk vesznek körül. Természetesen az eurovíziós versenydal most a sláger, szoktam vinni néhány régebbi Wolf Péter dalt, meg párat a régi repertoáromból, pl. Cserháti Zsuzsától, és azokat, amelyeket a verseny során énekeltem. A helyszíntõl is függ, hogy hol, melyik mûsoromból állítom össze az aznapi mûsort. Ön az X-Faktorba kiforrott, kész egyéniségként került be. Mennyire hagyták meg az egyéniségét, vagy mennyire kellett megalkudni a tévé elvárásaival? Szerencsére ez olyan profi mûsor, hogy senkinek sem kellett erõszakon átesnie. Megpróbálták megtalálni mindenkinek az erõsségeit, és azt próbálták kiemelni. Én valóban kialakultan, de nyitottan mentem oda, és bizonyos érte-

nekem is tetszett. Demokratikusan zajlott minden, nem csináltak olyan hajat, nem adtak rám olyan ruhát, ami nem illik hozzám, nem kellett olyan dalt sem énekelnem, ami távol áll tõlem. Pl. a stylist a mai napig velem dolgozik, megmaradt mellettem. Mi alapján választották ki Önt az Eurovízió versenyére? Pályázni kellett? Ez a dalok versenye, nem az elõadóké. Azt nem tudom, hogy ki más próbálkozott, de mi felvettük Rakonczai Viktor és Rácz Gergõ dalát Geszti Péter szövegével, és mindenki úgy érezte, hogy meg kéne próbálni vele a dalfesztivált, ezért beküldték a Magyar Televízióhoz. Az õ belsõ döntésük lett, hogy végül ezt a dalt választották ki. Felmerült-e Önben, hogy ha nyer, ezzel Magyarország kapná a jogot (kötelességet?) hogy a következõ évi Eurovíziós Dalversenyt megrendezze?

Hála a jó Istennek a naptáram eléggé tele van már elõre is fellépésekkel, de sose felejtem el, hogy én elsõsorban anya vagyok, és a lányaim meglehetõs kicsik: az egyik 6 éves lesz, a másik 15 hónapos. Én hozzájuk igazítom a dolgaimat és nem vállalok elé mindent, mert nekem fontos, hogy heti több estét velük töltsek, én fektessek, én mondjam az esti mesét, én vigyem-hozzam az oviba stb. Akkor a médiát és egyéb velejárókat még nem is mondtam. De ha ez lecseng, sokkal többet tudok majd megint velük lenni. A férjem és a két nagymama részérõl így is sok áldozatot kíván az én hátországi segítésem. De a férjem, aki jogász, nagy rajongóm, és mindig is támogatta, hogy kiteljesedjék a pályám. Nagyon jók pl. a meglátásai, szeret, és örül a sikereimnek még az ilyen nehezebb, felfokozottabb idõszakban is. Nekem nagyon jó, hogy azt mûvelhetem, amit nagyon szeretek, másrészt folyamatos a lelkifurdalásom, hogy meg tudjak felelni mind a családnak, mind a közönségnek. Én elsõsorban itthon szeretnék énekesnõ lenni! Ha tehetem, most is sokat járok Szentendrére, nagyon megnyugtatólag hat rám, és a gyerekek is szeretnek ott lenni. A nemzetközi karrierrõl majd inkább akkor beszéljünk, ha meglegyint a szele! Muzsay András

Ez mindenkiben felmerül. A komoly esélylatolgatások, internetes elõszavazások során nagyon jó helyezéseket értem el, de ettõl nem szabad elszállni, mert ott lesz 3 percem, amiben nagyon jól kell szerepelnem, és csak az dönt, hogy akkor, ott milyen hatást gyakorolok az emberekre. Hogy milyenek lesznek a többi produkciók, kinek milyen napja lesz, ki kire szavaz, nem tudni elõre. De ha én magammal úgy tudok majd elszámolni, hogy igen, ezt jól csináltam, akkor mindegy, hogy mire elég, én boldog leszek. Mindenki nagyon bízik bennem, és ennek szeretnék is megfelelni. A Magyar Televízió közvetíti az elõdöntõket és a döntõt is, május 14-én,

remélem azon is ott leszek. Fizikálisan hogy bírja az éneket és a táncot? Nehéz a dal, ezért én csak anynyit fogok mozogni, amennyi belefér, köröttem viszont lesznek fiúk, lányok, akik táncolnak. Itt a dal a fontos, és hogy menjen az ének. Mi lesz utána, ha hazajön, akár világsztárként?

Borda Húsbolt 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT májusi ajánlata:

Fûszeres csont nélküli sertéstarja 1600 Ft helyett 1350 Ft Sütnivaló kolbász 1160 Ft helyett 980 Ft Vákuumfóliás grillkolbász 1320 Ft helyett 980 Ft Többféle hideg-meleg ételutalványt elfogadunk.

BARKÁCSOLÓK ÉS ÉPÍTÕK BOLTJA DUNABOGDÁNY FATELEP OSB, BARKÁCS, LÉCEK, CSAVAROK, BÁDOG, VILLANY, KELLÉKEK, ISOVER NOBASIL VILLAS SZIGETELÕ RENDSZEREK, VALAMINT ZSINDELY, ÉS CSERÉP RENDSZEREK

Legyen szem elõtt egész évben!

CÍM: DUNABOGDÁNY, IPARTELEP KOSSUTH L. ÚTRÓL NYÍLIK FOCIPÁLYÁVAL SZEMBEN

Hirdessen Ön is a Duna Kalendáriumban!

NYITVA H-P 7-16,30-IG SZO: 7-12-IG TEL:06-26-590-022 06-30-924-1070

06-30-974-9040

Tetõszerkezeti és szigetelési munkálatokat is vállalunk!

Irodalom

MÁJUS, az elengedés szeretõje e

MÁJUSI SZELLÕ Almavirággal futkos a szellõ, akár egy kócos semmirekellõ. Kócosnak kócos, de nem mihaszna, okot nem ád õ soha panaszra. Füttyöget olykor, mintha õ volna a kertek kedves sárgarigója. Meghintáztatja ágon a fészket, leszáll a földre: fûhegyen lépked. Illeg és billeg, s ha dolga nincsen, elüldögél egy kék nefelejcsen.

A tél úgy enged el, hogy közben ajándékot ad: megérkezik a tavasz. Az emberek azt mondják: az idõ múlik, az idõ azt mondja: az emberek múlnak el. Cseresznyevirágzás idején milliárdnyi szirom hal meg a szélben, hogy új gyümölcs teremjen, melyek késõbb elengedik a fát. A természet ismeri a halni-tudás képességét, mert az az újjászületés záloga. Az elengedésnek semmi köze az érdektelenséghez, a lélekhez van köze! Elengedni csak az tud, aki szeretni tud. A kínaiak már több évezrede tudják, hogy az elengedés több erõt igényel, mint a ragaszkodás, ezért az „elengedetten áramló víz” minden jelkép közt a legerõsebb. Elengedni csak az erõs képes. A természet intelligenciája erõfeszítés nélküli könnyedség, harmónia és szeretet. Mert nem a világot kell megváltoztatni, hanem saját szemléletmódunkat.

Milyen gyönyörûen írja Pilinszky János, Keringõ címû versében: „A zongorát befutja a borostyán, s a gyerekkori ház falát szétmállasztja a naplemente. És mégis, mégis szakadatlanul szemközt a leáldozó nappal mindaz, mi elmúlt, halhatatlan.” A költõk érzékeny „égi antennások,” valahogy jobban nyitott szemük a világra. Az a csoda, mikor egy verset olvasva fölkiált az ember, hogy: ezt érezte, csak soha nem tudta így leírni. Mikor önmagunkra találunk egy-egy sorban, versszakban. A múlt: történelem, a jövõ: titok, a jelen: ajándék. Így kell a jelenben léteznünk. S megint Pilinszky jut eszembe, amikor azt írja Itt és most címû versében, hogy: „A gyepet nézem, talán a gyepet. Mozdul a fû. Szél vagy zápor talán, vagy egyszerûen az, hogy létezel mozdítja meg itt és most a világot.”

Május hónap közhelye a szerelem, a virágok tüneménye, a fagyos szentek ünnepe, az esõ, ami aranyat ér. Az igazi május mégsem érzelgõs, hanem van benne valami a nyughatatlan, pogány és harsány. Minden lármázik, megtelik a levegõ a virágok illatával és barbár fényekkel. Május elsõ vasárnapja, anyák napja, ez azért szentség mindannyiunk

szívében. Mert, ha van édesanyánk, akkor valahogy másképpen látogatjuk meg ezen a napon, ha már nincs közöttünk, akkor meg talán a legfájdalmasabb nap ez az évben. Úgyhogy ez a hónap veszélyes lehet a szívnek. De gyógyír a gyöngyvirág, az orgona és a harsogó robajjal nyíló füvek, meg az illatok és az esték színes varázsa. Mert egyre melegebb az idõ és

Kedves Olvasó!

Minden hónapban megkérdezem valakitõl, hogy mi a legkedvesebb verse, novellája, regénye....És miért?! Ki vagy mi lenne, ha más lehetne? És miért?! Milyen fa és milyen évszak lenne? És miért?! Különös „tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg lelkének ajtaját. Olvassák jó szívvel a verses, mesés vallomásokat, hátha gyertyát gyújtanak szívükben?!

egyre inkább szeretünk élni ilyenkor. Valahogy nyílnak a remények is. Dsida Jenõ: Kezemben tartom szívedet címû versidézete legyen a végszó. „Nézd, milyen piros sugarakkal, piros örömmel vár minket a messzeségek messzesége, kezemben tartom a szívedet: melegedik, melegedik....” V. Szabó Noémi

Május havában Piszkátor Ildikó képzõ- és üvegmûvészt kérdeztem. Törékeny világ az övé: üvegbõl épít álmokat, palotát, mesét. Színes, törékeny mûvei kincsek. Olyanok, mint amilyeneket gyermekkorunkban a kaleidoszkópban láthattunk. Látomások kristályokból, szilánkokból. Ha az élet köveket gördít eléd, építs belõlük házat-tartja a mondás. Piszkátor Ildikó ismeri az újrateremtés titkát, mûvészete bizonyítja.

Mi a legkedvesebb irodalmi mûved? Coelho mûvei varázsolnak el. Rabul ejt minden története, ahogy az emberi kapcsolatok bonyolultságát és a lélek rejtelmeit, titkait felfedi az irodalom eszközeivel. Ért hozzá, hogy a mindannyiunkban bennünk élõ isteni énünk húrjait megszólítsa, és akár változtatásra késztessen.

Lennél valaki más? Minden ember küzd árnyékoldalával és nehézségeivel. Minek venném fel más kabátját és lennék más? Magamat legalább ismerem! Arra törekszem, hogy önmagamban legyek teljes.

Milyen fa lennél? Fenyõfa. Rejtett szimbolikája fog meg. Az örökzöld levelei az élet reményét, az ég felé keskenyedõ formája a magasságok felé törekvést, önmagunk felemelkedését szimbolizálják. Gyógyító fa, ha egy-egy órát üldögélünk alatta, életerõvel tölt fel, erõsödik immunrendszerünk.

És milyen évszak lennél? Csakis tavasz! A megújhodás, újrakezdés, lendület, színesség, öröm, bizsergés, lehetõségek, erõ. Én is ilyen vagyok.

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Öt fiatalember gazdasági társaságot szándékozik alapítani, s a kérdésük ezzel kapcsolatban arra irányult, hogy a cégük elnevezésénél milyen szabályokra kell különösen figyelniük. A fõbb rendelkezésekrõl adok tehát, a terjedelemre tekintettel rövid, általános ismertetést.

Egy cég elnevezése az alapítók által szabadon választott és a jogszabályban meghatározott kötelezõ elemekbõl tevõdik össze. A cégnév kötelezõ elemei a vezérszó és a cégforma. A vezérszó az a szó a cég nevében, amely a cikk késõbbi részében ismertetésre kerülõ cégkizárólagosság követelményének érvényesülését, vagyis a cégek megkülönböztethetõségét segíti elõ. A vezérszó csakis az elsõ helyen állhat a cégnévben. A kialakult bírói gyakorlat szerint a vezérszó akár több egymást követõ szóból is állhat. A cégelnevezés valamennyi olyan elsõ helytõl induló egymást követõ szavát, tehát amely nem a tevékenységre, mûködési módra, cégformára utal, a vezérszó részének kell tekinteni. Ennek a cég rövidített nevének helyes használata szempontjából lesz különösen jelentõsége. A cégforma megjelölését csakis az adott cégre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint lehet szerepeltetni pl. bt., kft., rt., szövetkezet, erdõbirtokossági társulat, stb. Mivel tehát a szövetkezeti törvény csak a szövetkezet cégformát ismeri, nincs lehetõség pl. kisszövetkezet cégforma feltüntetésére (de „szociális szövetkezet” a törvény szerint létezik), az erdõbirtokossági társulat pedig nem jelölhetõ erdõ- és legelõbirtokossági társulatként. Sajátos, a cég mûködésének módjára, jellegére vonatkozó, a cégformához kapcsolódó további elemek feltüntetése is kötelezõ. Egyes esetekben maguk a jogszabályok további, a cég mûködésére jellemzõ jelzõ, kifejezés cégformához kapcsolódó, a cégforma elõtti feltüntetését is elõírják. Így a részvénytársaságok esetében ilyen a mûködési mód: nyilvános részvénytársaság (Nyrt.) és a zártkörû részvénytársaság (Zrt.). Abban az esetben, ha a gazdasági társaság (2007. július 1-jétõl) nonprofit társaságként mûködik, akkor ezt a cég nevében úgyszintén kötelezõ szerepeltetni pl. XYZ Nonprofit Kft., ZYX Nonprofit Bt. .

Lehetséges további kiegészítõ elem a közhasznú jelleg. Ennek feltüntetése azonban csak lehetõség, vagyis nem kötelezõ pl. XYZ Nonprofit Közhasznú Kft., ZYX Nonprofit Közhasznú Bt. . A cég létszakaszára utaló jelölések is kötelezõek, melyeket a cégforma jelölést követõen feltüntetendõek mint a végelszámolásra, felszámolásra utalás pl. XYZ Kft. végelszámolás alatt, XYZ Kft. va., ZYX Bt. felszámolás alatt, ZYX Bt. fa. . A cég rövidített elnevezésben a cégnévbõl a vezérszónak minõsülõ elemeket, szavakat, valamint a cégformát, illetve ha annak van rövid alakja, azt kell feltüntetni. A mûködési módra vonatkozó, a cégformát kiegészítõ, a teljes cégelnevezésben feltüntetett megjelöléseket a rövid névben is át kell venni pl. ZXY Nonprofit Bt. . A hatályos cégtörvényben megfogalmazott rendelkezés a cégnévvel szemben további három követelményt támaszt: 1. cégvalódiság, 2. cégszabatosság és 3. a cégkizárólagosság. A cégvalódiság azt jelenti, hogy a cég elnevezése nem lehet megtévesztõ. Így ha a kötelezõ részeken túl többletelemet tartalmaz, annak a cég valóságos, tényleges tevékenységi körét, helyzetét, a forgalomban elfoglalt súlyát kell tükröznie. Így nem megengedett például, hogy az ország valamely területére korlátozott tevékenységet folytató cég „országos” jelzõt alkalmazzon az elnevezésében, vagy más túlzó, torzító, félrevezetõ kifejezést. További elõírás a cégelnevezéssel szemben a cégszabatosság, vagyis hogy abban a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, s azok is kizárólag a magyar helyesírás szabályai szerint. A rövidítés szintén csak a vezérszóban (vezérszavakban) és a cégforma megjelöléseként alkalmazható. A cégkizárólagosság követelménye a forgalom biztonságát, a céget magát és a

forgalom többi résztvevõjét (többi céget) védõ szabály. Célja, hogy azonos vagy összetéveszthetõ elnevezéssel, rövidített elnevezéssel cégek ne vegyenek részt a forgalomban, ne kerülhessenek bejegyzésre a cégjegyzékbe. Ennek érdekében követelmény, hogy a választott cégnév és a rövidített név valamennyi bejegyzett vagy a bejegyzési kérelmét már korábban benyújtott (bejegyzés alatt álló) cég elnevezésétõl, illetve a lefoglalt cégnevektõl különbözzön. Az egyértelmû különbözõség feltételeit a bírói gyakorlat már a korábbi, hasonló tartalmú jogszabályi rendelkezések alkalmazása során kialakította. Ennek megfelelõen a különbözõségnek átlagos, közönséges ﬁgyelem mellett - szakmai kifejezések, jelzõk esetében pedig szakmai hozzáértés nélkül -, írásban és hangzásban egyaránt fenn kell állnia. E követelmény érvényesülése szempontjából a cégforma eltérése közömbös, önmagában tehát ennek különbözõsége megkülönböztetésre nem alkalmas vagyis XYZ Kft. léte esetén XYZ Bt.-t vagy XYZ NyRt.-t a cégbíróság már nem fog bejegyezni. A bírói gyakorlat által kialakított szabály szerint amennyiben a társaság cégnevében feltüntetik, akkor a fõtevékenységet kell feltüntetni, s a cégnévben szereplõ tevékenység megváltoztatása esetén fennáll a cégnév változtatásának kötelezettsége is. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják. Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40

Ismerd meg Izraelt! Tanulás és szórakozás

2011. augusztus 212011. augusztus 31. között Félpanziós ellátással: 1.250,- amerikai dollár és 90.000,-Ft repülõjegy Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest Palóc u. 2. Tel: (1) 33 99 490

Gyere velünk a Szentföldre!

Herodium Betlehem Jeruzsálem Éjféli Kiáltás Misszió az Önök szolgálatában 15 éve Izraeli bibliaitanulmány utazás szervezõje www.ejfelikialtas.hu www.ejfelikialtas@gmail.com

Mozogni jó! Tudtad? A rendszeres testmozgás olyan hormonokat szabadít fel a szervezetben, amelyek a boldogságérzetért felelõsek. A test fittsége, frissessége hat tehát a lélekre is, az ember megfiatalodik, optimistábban szemléli a világot és megnõ az önbizalma. A legfontosabb, hogy olyan mozgást válassz, ami alapvetõen örömet okoz Neked. Ne sanyargasd a testedet, helyette inkább tedd azt, amihez igazán kedved van! Íme néhány újdonságnak számító mozgásforma, ami Téged is lendületbe hozhat!

Nordic Aqua Fitness

Aquacycling • csoportos vízi kerékpározás (maximum 5 fõ) • bármilyen életkorú, edzettségi szintû, vagy testsúlyú ember használhatja • alkalmas fogyásra, egészségügyi problémákra, illetve rehabilitációra • térd- és ízületi problémák esetén kifejezetten ajánlott, kímélõ mozgásforma • ha a szárazföldön maximum 10 perces intenzívebb testmozgásra vagy képes, vízben akár 40-50 perces edzést is játszva végrehajthatsz a víz felhajtóereje miatt • minden vízben végzett mozdulat 3 dimenziós ellenállásba ütközik, így a vízi kerékpározással kétszer annyi zsír égethetõ el, tehát ideális választás, ha karcsúsodni szeretnél • intenzív edzésrõl van szó, ami csak fáradtságot okoz, izomlázat nem • a víz átveszi az emberi test edzés közben termelõdõ hõjét, így kevésbé izzadsz mozgás közben A SPAuza Medical Wellnessház számos más mozgáslehetõséggel (pl.: Pilates, jóga, nõi tánc, zumba, hastánc, aquaﬁtness, úszás, gyógytorna) vár Téged is! A jelszó változatlan: mozogni jó! SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu Tel.: 06(26)303-673

• a hagyományos aquaﬁtness és a skandináv gyökerû sífutás elemeit ötvözõ, vízben végzett mozgásforma • kortól, nemtõl, edzettségi szinttõl függetlenül alkalmazhatod • meleg szívvel ajánlható olyan embereknek is, akik súlyfelesleggel - esetleg tetemes túlsúllyal -, vagy ízületi problémákkal küszködnek • a pulzusszámod, a szárazon végzett aerobic mozgással összehasonlítva, kevésbé emelkedik meg • lehetõvé teszi a felsõtested hatékonyabb edzését • fejleszti a mozgáskoordinációdat

Egészség rovat

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 10. befelyezõ rész a stroke elsõdleges -primér-prevenciója

A cikksorozat befejezõ részének jobb megértéséhez érdemes elolvasni az elõzõ kilenc fejezetet. Bár a betegség elnevezése (stroke=ütés, csapás) arra utal, hogy váratlanul, csapásszerûen jelentkezik, ez azonban csak ritkán fordul elõ (pl. agyi aneurizma repedés). Az egyénnek, a családnak és az orvoslásnak a halál és a maradandó károsodások elkerülésére a veleszületett automatizmusokkal mûködõ emberi szervezet hagy lehetõséget. Tünetekkel és betegségekkel jelzi a nagy baj, a stroke közeledését. Ezért magának a stroke-nak csak ritkán szabadna kialakulnia, nagyrészt elkerülhetõ lenne! Ehhez meg kell akadályozni a megelõzõ betegségek súlyos formáinak kialakulását, vagy magukat a betegségeket. Ez az igazi, a primer stroke prevenció.

A primer stroke prevencó lényege és tudományos megalapozása Az emberbe már a szülés alatt sokszázezer milliárd mikroorganizmus jut, akik azonnal beindítják a gyulladásos mechanizmusokkal dolgozó immunrendszert. Ha a szervezetet segítõ és a kórokozó mikrolények aránya egyensúlyban van, az immunrendszer is egyensúlyban dolgozik. Ha kóros a mikroﬂóránk vagy más külsõ faktorok károsítják az immunrendszert (toxinok, külsõ baktérimok, gom-

bák, vírusok, stb), gyenge pontjaink megbetegszenek. Vizsgálatok tömege igazolja, hogy az érelmeszesedésben (is) egy folyamatos, már a korai gyermekkorban elkezdõdõ gyulladás játszik szerepet. A folyamatot generálják a sejtanyagcsere során kóros mértékben termelõdõ salakanyagok és szabadgyökök. A mitokondriumokban végbemenõ oxidáció (égés) energiákat (hõ, mozgás, eletromos, stb) ad,melyek biztosítják, hogy megállás nélkül mûködjön szívünk, agyunk, májunk, stb. A stroke az érgyulladások legsúlyosabb-agyi- formája. Mindazok a zavarok, amelyek sokáig terhelik az energetikai és immunrendszert, stroke megelõzõ, majd stroke betegséget okozhatnak. Ezek a zavarok röviden: táplálkozási problémák, relaxáció-, alvás-, mozgás- és friss levegõ hiány, környezeti szennyezések (levegõ, víz, talaj, táplálék, elektrosztatikus, gyógyszer és más mérgezések). A stroke betegek nagy része hipertóniás, túlsúlyos, arterisclerotikus, dohányzik és/vagy alkoholista. A kórelõzményben csaknem 100%-ban elõfordul a stressz, a szellemi-lelkiﬁzikai túlfeszültség-megfeszülés valamekyik formája. Fentiekbõl következik a primér stroke prevenció lényege: a strokeot szinte mindig megelõzõ betegségek megelõzése. Ezt segítheti a káros szokások kerülése, az egészséges táplálkozás. A nemdohányzás

és a túlevés kerülésével pénz spórolható. A rendszeres testmozgás, a friss levegõ, a relaxáció és alvás, a szeretet és örömszerszerzés nem igazán kerülnek pénzbe és idõbe. A betegség és a gyógyulás sokkal több idõt és pénzt fog igényelni. Összefoglava az elsõdleges stroke prevenció célja a nagyrészt önmûködõen dolgozó szervezet, mindenekelõtt az energetikai és immunrenzdszer egyensúlyban tartása vagy annak helyreállitása. A folyamatot hatékonyan segíthetik -az egészséges életmód mellett- természetgyógyászati módszerek (akupunktúra, masszázs, mozgásterápiák,stb) és néhány jó minõségû, táplálékkiegészítõ (agyi sejtmûködést, immunrendszert, méregtelenítést, lelki- és bélmûködést, izomzatot és izületeket, stb. karbatartó-javító szerek). Egy vadonatúj technika az embert, a géneket is irányító ﬁnomrendszerek vizsgálatát és kezelését is lehetõvé teszi (késõbbi cikk). Az eljárással a ﬁzikailelki zavarok korán, már a tünetek megjelenése elõtt is felismerhetõk. A módszer rendelõnkben elérhetõ. Alkalmazása valódi primer betegség, így stroke prevenciót, egészségesebb és hosszabb életet biztosíthat. Stroke és más betegségeket megelõzõ és kezelõ, rizikót felmérõ korszerû módszerekkel, részletes, egyénre szabott életviteli tanácsadással szeretettel várunk mindenkit szentendrei rendelõnkben (Bolgár u 10. I/4). Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

Esztétika a fogászatban Az esztétika magába foglalja mind az objektív, mind a szubjektív szépséget. Az objektív szépség a szemlélt dolog külsõ megjelenése, míg a szubjektív szépség függ a szemlélõ érzelmi hozzáállásától. A fogorvoslás területén a szép, nehezen választható el az egészségestõl. Míg 100 évvel ezelõtt az egészség, a betegség és rokkantság hiányát jelentette, addig a World Health Organization (WHO) 1948-ban így definiálta az egészséget: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Ugyanebben az évben került nyilvánosságra az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mely szerint a legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való jog, alapvetõ emberi jog.

elsõ lépése csupán. Számtalan féle kerámiát, adhezív rendszert (fogászati ragasztó anyagok), kompozitot lehet kapni. Ha hiszünk a hirdetéseknek, akkor ezek mind fantasztikus anyagok. A helyes választáshoz számtalan kérdést kell mérlegelni: Mennyire megbízhatóak az információforrásaink? Van-e ellentét a funkcionális és az esztétikai szempontok között, s ha igen, akkor milyen kompromiszszum az elfogadható? Hogyan tudjuk felmérni a kockázatokat? Vajon tudunk-e kellõ körül tekintéssel, a betegünk javára a leghelyesebben dönteni? Az esztétikai fogászatnak hivatalosan elfogadott definíciója nincs. Pascal Magne, az esztétikai fogászat egyik kiemelkedõ személyisége szerint az esztétikai fogászat, a

un. minimal invasiv (szervezetet kevéssé terhelõ) beavatkozásokkal, képesek legyünk a természet törvényeit nem áthágva, a páciens által megálmodott mosoly megalkotására. Hogyan válhat egy fogorvos az esztétikai fogászat mûvelõjévé? Ma már külföldi egyetemeken speciális képzés is folyik, de önképzéssel, egyetem utáni kurzusokon történõ részvétellel is elsajátíthatók azok az esztétikai irányelvek, adhéziós technikák, anyagtani ismeretek, amelyek lehetõvé teszik a láthatatlan helyreállítások elkészítését. Természetesen, mint minden továbbképzés ezek a képzések is költségesek és idegen nyelvek megfelelõ szintû ismeretét feltételezik. A képzésen túlmenõen minden fogorvosi

Az egészség dimenziói: • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelõ mûködése • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelõ kifejezésének a képessége • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége Egy fog elvesztésének legfontosabb hatása, a szociális kapcsolatokban mutatkozik meg, hiszen a fogak hiánya nagyon is rányomja bélyegét a megjelenésre. A végtelen döntési lehetõségek korában élünk. Minden olyan klinikai helyzetben, amikor valamilyen foghelyreállító eljárásra van szükség, számos tényezõ befolyásolja, milyen anyag vagy technika mellett döntünk. Direkt (a rendelõben a beteg szájában történõ helyreállítás), vagy indirekt (a rendelõben vett lenyomat alapján, fogtechnikai laboratóriumban elõállított restauráció), kompozit (fog színû mûanyag tömõanyag) vagy kerámia használata? Ez azonban a döntési folyamat

természetes emberi szervezetet utánzó helyreállító fogászat (biomimetic restorativ dentistry), azaz láthatatlan, nem észrevehetõ módon helyreállító fogászat. Nem különálló ága a fogászatnak, hanem egy más jellegû megközelítése a beavatkozásoknak. Az esztétikai fogászat, a fogászati beavatkozások széles spektrumát öleli át: koronák, hidak, esztétikus tömések, betétek (inlay-k), héjak, fogszabályozás, fogfehérítés, implantáció. Ezek közül számos az általános fogászati rendelõkben is rutin beavatkozás. A különbség mindössze annyi, hogy az esztétikus szemlélettel dolgozó fogorvos, láthatatlan, a természeteshez nagyban hasonlatos restaurációkat (helyreállításokat) végez, az ép fogazatra jellemzõ anatómiai struktúrák (íny és fog viszonyai, fogforma, rágófelszín) és harmonikus fogszín visszaállításával. Ez a fogorvos részérõl, más jellegû gondolkodásmódot, sokkal több idõ ráfordítást, speciális technikák és a legjobb minõségû fogászati anyagok pontos alkalmazását követeli meg. Ennek a munkának a tudományos hátterét a kerámiák, a kompozitok, ragasztó anyagok, ragasztási technikák folyamatos fejlõdése adja meg. Ezek az anyagok teszik lehetõvé, hogy ma, kevés biológiai áldozattal (kis mennyiségû foganyag, csont elvétele),

saját és betegei igényei szerint fejlesztheti a megfelelõ eredmény eléréséhez szükséges eszközeit (nagyító, speciális tömõmûszer, polírozó eszközök) és munkájának minõségét, hogy valóban idõtálló esztétikus mosolyt tudjon varázsolni páciensei arcára.

Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b. 1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1. Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com

mûvészrovat

kedvenc tanítványa voltam… Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 Perlrott Csaba festés közben. Szentendre, 1938

Wertheim am Main

Mindig felcsigázza érdeklõdésünket, ha egy mûvész betekintést enged privát életébe, hivatásába, világlátásába. Ezúttal a Szentendréhez több mint fél évszázadon keresztül kötõdõ festõ, Perlrott Csaba Vilmos emlékét idézzük fel saját sorai és néhány festménye segítségével. A kilencszázas évek elején Nagybányára látogató fiatal festõk közül Ferenczy Károly a legtöbbet ígérõnek Perlrott Csabát

tartotta. „Nagyon igyekvõ, komoly és talentumos, amellett földhözragadt szegény ember, aki portrait festéssel közbe-közbe szerez, hogy tanulhasson…” írta vele kapcsolatosan egy támogatást kérõ levelében. Közbenjárásának köszönhetõ, hogy Perlrott Csaba is szívhatta - Czóbel Bélával egy idõben - Párizs lüktetõ, új mûvészeti gondolatokkal, törekvésekkel felhevített levegõjét. Ott szerzett élményeirõl, Henri Matisse francia festõhöz fûzõdõ barátságáról, a nagybányaiakkal kialakult feszült helyzetrõl szól az alábbi önéletírástöredék: 1905-ben festettem Cigányok címû képemet, amely megtetszett Ferenczynek. Pesten kieszközölt számomra egy kis ösztöndíjat, amivel aztán Párizsba utaztam… Párizs forrongó mûvészete sorsdöntõ hatással volt fejlõdésemre. Az elsõ képek, amik megrázóan hatottak rám (az akkor még a Luxemburgban függõ) Manet Olimpiája és Balkon címû munkái voltak. Ezek hatása alatt készült el Önarckép címû képem. A látot-

tak és hallottak (H. Matisse, P. Picasso, A. Derain, az akkor még szobrász Modigliani és Nadelmann) megrendítették minden hitemet Nagybánya iránt. Visszaérkezve a régi társaságba, éles ellentétbe kerültem a vezetõ mûvészekkel, s õk annyira megharagudtak rám, hogy barátaimmal együtt a Neo névvel kezdtek gúnyolni bennünket. Késõbb enyhült a vezetõk averziója. Már nemcsak én hangoztattam az új elméletet, hanem fiatal barátaim is s hiába használtak föl ellenem mindenféle eszközt (ösztöndíjak megvonását, sõt a társadalmi kiközösítés módszerét is), nem tudtak kijózanítani új meggyõzõdésembõl. Iványi-Grünwald volt az, aki leginkább fölfog-

Kilátás mûteremablakból a Notre-Dame-ra

ta az idõk tempóját, s így õ lett a haladók elsõ megértõje. Ferenczy Károly azonban messze állt tõlünk, hatalmas zsenije más-

Kecskeméti kálvária

képpen magyarázta a természet zárt egységét, s csak jóval késõbb jutottam ismét közelébe s szerettem meg mûvészetének egyszerû kifejezési módját. De ez nem rendítette meg azt a hitemet, hogy Nagybánya lejárt, és túl vagyunk az impresszionizmuson, sõt túl a postimpresszionizmuson is, melynek egyik legkiválóbb és leghatalmasabb képviselõjének Gauguint tartottam. Egy ideig meghatott bámulója voltam ennek a mesternek, de iskolás követõjévé nem lehettem soha. Ilyen elgondolásokkal jártam az Academie Julianba, ahol Jean Paul Laurens tanítványa voltam. Esti rajzot Steinlein és Lucien Simon korrigáltak az Academie de la Grande Chaumiereban. Így bõvültek ismereteim és tisztultak meg céljaim. Az volt a véleményem, hogy amit otthon tanultam, meddõ és fölösleges volt. Egyik szombat este, 1906 õszén, meghívást kaptam egy híres mûgyûjtõhöz, Leo Steinhez, (aki maga is festõ és mûvészettörténész volt) s õ megismertetett a világ legnagyobb, illetve a mi korunk legjobb mûvészeivel. Ez alkalommal ismerkedtem meg Matisse, Picasso, Derain, majd a következõ szombat estéken Delaunay, Braque és másokkal. Históriai szempontból Henri Matisse volt az új harc megindítója s vele majdnem egy idõben indult el Picasso is. Késõbbi útjaik egészen elváltak egymástól, de ma már meg lehet állapítani, hogy Picasso a konstruktív képépítés törvényeibõl sokat átvett Matisse-tól. H. Matisse volt az, aki döntõ hatással lett jövõ

fejlõdésemre. 1906 õszén otthagytam a Julian Academie-át és hatod magammal megnyitottuk az elsõ Matisseiskolát, a rue de Sévresben, egy volt kolostor földszintjén. Matisse nem szerette azokat, akik fönntartás nélkül kopírozták õt, megkívánta tanítványaitól, hogy mindegyik a saját útját járja és a saját egyéniségét fejezze ki képeiben. Hivalkodás nélkül elmondhatom, hogy kedvenc tanítványa voltam, sok mindenben támogatott. Azok közé a kegyeltjei közé tartoztam, akiket minden héten meghívott mûtermébe, ahol megmagyarázta beállított csendéleteit s ezek az elméleti oktatások voltak a leghasznosabbak a mi részünkre. Újból visszatértem Nagybányára, nem fogadtak olyan szeretettel, mint annak elõtte. Gúny és nevetség tárgya lettem mindaddig, amíg 1907ben a Salon d› Automne-ban hét képemet a «fauveok» (Vadak) termében ki nem Szentendrei részlet állították… És ellenére minden gúnynak, hányatásnak és nélkülözésnek, megmaradtam azon az úton, amelyen elindultam. Hitem csak erõsödött. Az a közönség, amely haladni tud és elismerésre képes, ha világnézetem talán nem is, de mûvészetem esztétikai értékeit ma már elismeri és megbecsüli – olvashatjuk Perlrott Csaba 1929-ben írt önéletrajzi feljegyzéseiben. Perlrott Csaba azon szerencsés magyar

mûvészek közé tartozik, akiknek mûvészetére mintegy három évtizeden keresztül élõ impulzusokkal hatott Párizs. A tízes évek elejétõl a második világháborúig nyáron rendszerint Nagybányán, késõbb Szentendrén is, télen pedig Párizsban dolgozott. Szállodája ablakából többször is megfestette a Notre Dame templomot és a Szajnát. Párizs és Nagybánya mellett korszakos idõt töltött el a tízes években az Iványi Grünwald Béla vezetése alatt álló Kecskeméti Mûvésztelepen, a húszas években Németország több városában, majd a harmincas évektõl Szentendrén. A nyarakat Nagybányával megosztva töltötte el a Duna-menti kisvárosban, a mûvésztelepen kívül dolgozó, idõsebb festõk (Czóbel Béla, Kmetty János, Diener Dénes Rudolf, Gráber Margit) meghatározó szereplõjeként. A többiekhez hasonlóan õ is u.n. hónapos szobákban lakott, s hol a Duna-parton, hol a Szamárhegy kaptatós kis utcáin állította fel háromlábú festõállványát. A mûvésztelep tagja csak a háború után lett, s mindössze hat évig, 1949-tõl 1955-ben bekövetkezett haláláig. Benedek Katalin mûvészettörténész a „Kettõs arckép” címû, Gráber Margit és Perlrott Csaba Vilmos közös kiállításához kap-

csolódó írásában, Perlrott szerepét tömören úgy határozta meg, hogy „olyan festõ volt, aki a kellõ idõben hozta Magyarországra a nyugateurópai mûvészetet, ugyanakkor a legkevésbé sem „Nyugat-Európa-epigon”, tapasztalatait nem másolásként valósította meg.”

Török Katalin

R e j t v é n y

Sudoku

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, M. András Károly, Schirilla György, Jakab Mária Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@gmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Lakossági

Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

Szentendrén az Egress út végén 1000nm-es telek átminõsítés elõtt eladó. Víz,villany,gáz van. Irányár: 10,5 M FT. 06309-484-659 Budakalász Szent István telepen 750nm összközmûves építési telek eladó! Irányár: 24,5 M FT. 06309-484-659 Szentendre Bükkös Parton 200nöl telken lévõ 140nm-es igényesen felújított ikerház eladó! Irányár:31 M Ft. 06309-484-659 Eladó Tahitótfalu, Tahi részén egy 112 nm-es a ház, 621 nm-es telken. Fedett terasz, elõszoba, konyha, spejz, étkezõ, 2 fürdõszoba WC-vel, nappali, hálószoba és egy nagy gyerekszoba, mely két ajtóval rendelkezik, tehát kettéosztható. Látszódó faszerkezet. Füves kert, két kocsi beálló, pince, padlás, és egy nagy terület elkülönítve a kutyáknak. Jó levegõ, csendes környezet, normális szomszédok. Megegyezés alapján maradhatnak a kertben található farönkjátékok is (csúszda, hinta, homokozó, stb.) Ár: 22 millió Ft. Érdeklõdni lehet: 06-70/3308588 ill. 06-70/ 70-29-350.

Szolgáltatás

Segítsen a nagycsaládosok, rászorultak gyermekein adója 1%-val Adószámunk:19622897-2-41 http://www.gyermekmisszio.hu

Lovaglás, lovastáborok, kocsikázás Szigetmonostoron a Sarokház Cukrászda mellett a Monostori Lovas Farmon! További információ: 0630/856-8152 vagy www. monostorilovasfarm.hu Szolgáltatás Szeretettel Várunk Mindenkit Szentendrén a nagy postánál a Grill büfébe ahol széles választékba várjuk a kedves vendégeinket! kinálatunk: gyros, hamburgerek, hot-dog, melegszendvics, édességek üditõk és kávék.Kedves és gyors kiszolgálással akár helyben vagy elviteli fogyasztásra. Állás Avon termékek forgalmazásához keresek embereket Budapest és Pest megyébõl. Jó mellékkereseti lehetõség, szuper kedvezmények,ajándékok. Telefonszám: 06304693490. Sok éves gyakorlattal, tapasztalattal titkárnõi, asszisztensi, adminisztrációs munkát keresek. Precíz, önálló, lojális és jó csapatjátékos vagyok. Jelige: az évek és a rutin. Elérhetõség: csuzdi.krisztina@gmail. com Tel.:36 30 9009 812 Csecsemõ- és gyermekgondozó, babysitter, szociális gondozó és ápoló, illetve házi- és idõs gondozó végzettségekkel keresek állást Szentendrén és környékén. Képzettség és megbízhatóság. Érdeklõdni lehet: 06305053584

Püspökmajorban kiadó egy 41 nm-es, 2010-ben felújított, amerikai konyhás, erkélyes lakás. A lakásban franciaágy, szekrény van + beépített konyhabútor kerámialapos tûzhellyel, hûtõvel, étkezõasztallal. Bérleti díj: 45 000 + rezsi. Telefon: 06 30 414 4075

Törpetacskó, kaninchan cservörös-fekete, rövidszõrûkölykök I ntercampion apától, HFGY, HPJ anyától igényesnek májusi elvitellel eladók. Ár: 70.000 Ft Érdeklõdni: 06-20-532-4487

MER - CO - SAT Kft. KÖNYVELÕ IRODA VÁLLAL KÖNYVELÉST, BÉRSZÁMFEJTÉST, TB ÜGYINTÉZÉST, ADÓTANÁCSADÁST, SZJA BEVALLÁSOK KÉSZÍTÉSÉT

30 ÉVES NÕ VASALÁST, TAKARÍTÁST, GYERMEK FELÜGYELETET VÁLLAL TAHI-SZENTENDRE TÉRSÉGBEN! HÍVJON BIZALOMMAL A 06 20 546-8861-ES TELEFONSZÁMON! köszönöm

APEH KÉPVISELETET ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ENGEDÉLY KIVÁLTÁSÁT

Ingatlan

IGÉNY ESETÉN MEGBÍZÓNKAT SZEMÉLYESEN KERESSÜK FEL

KELADÓ Szentendre frekventált részén 150nöl összközmûves építési telek érvényes építési engedélyekkel eladó! Irányár:20,5 Ft. 06309-484-659

Tel.: 30-2415365