Szentendrei Kurir 2011 szeptember by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD 2011. SZEPTEMBER ÁRA 150 Ft

A DUNAKANYAR POLITIKAMENTES KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ MAGAZINJA

Szingularitás Szentendrén A városi bikaistállótól a színházig

Szentendrei mûvészek segítettek a rászoruló gyerekeknek

Exkluzív interjú

Szemtõlszemben Széchy Beáta festõmûvésszel

Goztola Krisztina

Önerõbõl a világsiker felé

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! TÛZIFA ÁRUSÍTÁS BÜKK, GYERTYÁN TÖLGY ÉS AKÁC KUGLIBAN 2000 FT/mázsa HASÍTVA 2200 FT/mázsa HÁZHOZ SZÁLLÍTVA - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

0 179

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból

Kedves Olvasónk!

Innen-onnan

4-7

Kezdõdik az iskola

Barangoló

8-9

Vendéglátó

Ha tetszik, ha nem, vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak, nagy bánata van…sok fiúnak és lánynak. Remélem, megbocsát Móra Ferenc, hogy egy kicsit átköltöttem sorait. Hát igen, a nyár vége egyben az új tanév kezdetét is jelenti. Körülöttünk minden erre emlékeztet. Elég belépni egy nagyobb áruházba, bevásárlóközpontba, mindenütt az iskolakezdés kellékei tûnnek a szemünkbe. De anya is azzal nyaggat, hogy jó lenne kinyitni a könyvet, ismételni egy kicsit. A gyereknek kis gond, kellemetlenség az iskolakezdés, a szülõknek viszont jóval nagyobb és egyre nagyobb gondot jelent a tankönyvcsomag, az iskolaszerek megvásárlása. A 2011/2012-es tanév szeptember 1-jén, csütörtökön kezdõdik, és 2012. június 15-ig tart (péntek). 183 tanítási napot tartalmaz. Az õszi szünet nov. 2-5. közé esik, a téli szünet dec. 22-tõl 2012. jan. 2-ig tart, a tavaszi szünet pedig ápr. 5-9. között lesz. A gondok, bajok mellett, kedves szülõk, gondoljunk arra is, hogy egy évvel nagyobb, okosabb lett gyermekünk, és bízzunk abban, hogy hatalmas tudásszomjjal indulnak neki az új tanévnek. A gyerekek figyelmébe pedig Molnos Lajos Becsengetés címû versének egy részletét ajánlom:

Exkluzív interjú 16-18 Portré

20-21 22

Ügyvéd válaszol Szemtõl szemben

12-14

Egészség

Mûvészrovat

28-29

Ezerszínû, kedves nyár: elszállt tarka lepke – Csitri-csivi fecskék sem ülnek az ereszre… Hosszú, nagy vakáció: már csak emlék, álom – Szép volt, jó volt, s hogy eltelt kicsit még sajnálom. De szólít az iskola, a padok, térkép, tábla… … Szép volt a vakáció, mint egy színes álom, de hogy eltelt, oly nagyon most már nem is bánom.

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Innen-onnan A Lupa-tavakban veszélyes és tilos a fürdés

- A Budakalász melletti Lupa-tavak teljes területe üzemi terület, ezért ott fürdeni és jetskizni is tilos - hívja fel a figyelmet a közel-

múlt tragédiáira is emlékeztetve a Szentendrei Rendõrkapitányság szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye.

A kapitányság illetékességi területén az idén nyáron eddig négyen fulladtak vízbe; a tragédiák egyik oka a tiltott helyen való fürdõzés volt - áll a közleményben. Legutóbb július 11-én fulladt a vízbe egy fiú, aki a szülõk tudta nélkül a Lupa-tavak egyik bányatavában tiltott helyen fürdött. A bányatavakban csak akkor lehet fürdeni, ha azok egy külön jogszabály szerint kijelölt fürdõhelynek minõsülnek. Tiltott fürdõzésnek számít az is, ha valaki felfújható csónakkal, vízibiciklivel, matraccal megy a vízbe - olvasható a közleményben. A tilalmat megszegõket 20 ezer forintig terjedõ bírsággal sújthatják. A bányatavakban fürdõzõknek a fertõzésveszélyen kívül a víz hirtelen mélyülésével és a vízfenéken lévõ, esetleg sérülést okozó veszélyes tárgyak, drótok, alkatrészek felbukkanásával is számolniuk kell - figyelmeztet a Szentendrei Rendõrkapitányság. -mti-

Vége a nyugodt evezéseknek

Véget érhet a nyugodt evezés, kajakozás, és kenuzás a Szentendrei Duna-ágon a helyiek szerint. A Magyar Hajózási Rt. ugyanis menetrend szerinti szárnyashajó járatot indítana a fõváros és Szentendre között. Ehhez azonban fel kell emelni a jelenlegi biztonságos 30 kilométer per órás sebességhatárt a szakaszon. A helyiek és az evezõs egyesületek tiltakoznak. Lõrincz Attila és evezõs tanítványainak szokásos

edzését kísértük ﬁgyelemmel a Szentendrei Duna ágon. Egy szokatlan hajó megjelent a tréning közepén. Szárnyas hajó repesztett el az evezõsök mellett. Olyan hullámokat vetett, hogy nehéz volt a csónakokban megmaradni. – Nagyon nagy a hullámja, nem olyan, mint a többi hajóké, hanem óriási és tol ki a partra – mondta az egyik evezõs. A Magyar Hajózási Rt. menetrendszerinti járatot indítana a dunai ágon Budapest és Szentendre között. Hagyományos hajójárat már van, de az nem lépi túl a jelenlegi 30 kilométer per órás, biztonságos sebességkorlátot. A limitet éppen a szárnyashajók miatt emelné meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság. A mai próbajárat

volt. A szárnyashajók ellen az evezõs és a kajak-kenu szövetség is tiltakozott már. – A Nemzeti Közlekedési Hatóság a mai napon megtartotta, megtartja ezt a szemléjét, ami alapján mi is biztosak lehetünk abban, illetve a Mahart is rájön arra, hogy ez egy igen veszélyes üzem." – mondta Ott Zsuzsanna, a Magyar Evezõs Szövetség fõtitkára. – Ez egy olyan kanyar, aminek a túloldalán a Lupa sziget van. Igazán nem belátható, nagy sebességgel meg pláne nem. És ha valaki ott tartózkodik, biztos, hogy nem fogja észrevenni egy olyan hajó, ami nagy sebességgel közeledik." – mondta Lõrincz Attila, edzõ. Korábban, a Megyeri híd építésekor, a nagy Duna-ágon egy szárnyashajó elütött egy munkásokat szállító csónakot. A mai próba eredményérõl szerettük volna a Mahart és a Közlekedési Hatóság véleményét is kikérni, de azt a választ kaptuk, hogy az eredmények csak késõbb lesznek meg.

Innen-onnan Ötven éve halt meg Tildy Zoltán Ötven éve, 1961. augusztus 3-án halt meg Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, 1946-1948 között Magyarország köztársasági elnöke, az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere. 1889. november 18-án született. A pápai református fõiskola teológiai akadémiájának elvégzése után Írországban tanult, majd a Somogy megyei Szennán, késõbb a Pest megyei Tahitótfalun szolgált. 1932-tõl köztársasági elnökké választásáig a Békés megyei Szeghalom gyülekezetének lelkipásztora volt. A szegény falusiak kiszolgáltatottságát megtapasztalva kezdett politizálni, 1917-tõl volt Nagyatádi Szabó István Gazdapártjának tagja. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazda, Földmûves és Polgári Pártot, amelynek ügyvezetõ alelnökévé választották. 1936-tól Szeghalom parlamenti képviselõje volt.

Tildy 1945 áprilisában bekerült az Ideiglenes Nemzetgyûlésbe, 1945. augusztus 20-án pedig az FKGP országos elnöke lett. A párt nagyarányú választási gyõzelme után, 1945. november 15-én miniszterelnökké, majd 1946. február 1-jén a királyság intézményét eltörlõ törvénycikk elfogadását követõen köztársasági elnökké választották. Az egyébként is konﬂiktuskerülõ alkatú, szûkre szabott jogkörökkel rendelkezõ Tildy államfõként aggodalommal ﬁgyelte a kommunisták hegemóniára irányuló törekvéseit, de még jobban félt a szerves fejlõdés lehetõségének elvesztésétõl, így folyamatos engedményeket tett a Baloldali Blokk pártjainak. Rákosiék már 1947-ben, a kisgazdák "leszalámizása" és az elcsalt kékcédulás választások után meg akartak szabadulni tõle, de erre csak egy évvel késõbb, a két munkáspárt egyesülése után került sor. Koholt hûtlenségi és kémkedési vádakkal letartóztatták (majd késõbb kivégezték)

Tildy vejét, Csornoky Viktort, s az ügyet a köztársasági elnök megzsarolására használták fel. Kétféle lemondónyilatkozatot is aláírattak vele, és az egyiket 1948. július 30-án nyilvánosságra hozták. Tildyt házi õrizetbe helyezték, és ezt csak 1956. május 1-jén szüntették meg. 1956. október 28-án elvállalta Nagy Imre kormányában az államminiszteri tisztséget, amelyet a november 4-i szovjet intervencióig töltött be. 1957 májusában letartóztatták, a Nagy Imreper negyedrendû vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés elõmozdítása címén 1958. június 15-én hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában magas korára és egészségi állapotára való tekintettel büntetését felfüggesztették, s 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt. 1989 július 6-án, a Nagy Imre-per felülvizsgálata során a Legfelsõbb bíróság rehabilitálta. -mti-

50-nel repesztenének a BKV-hajók a Dunán

Augusztus végén tárgyalja a fõvárosi önkormányzat azt a koncepciót, ami szerint féltucatnyi gyors, kis merülésû katamaránt állítanának forgalomba Budapesten és az agglomerációban. A hajókat a BKV üzemeltetné, a menetjegy annyiba kerülne, mint amennyi egy hasonló szakaszon a többi tömegközlekedési jármûvön. Augusztus végi ülésén tárgyalja a fõvárosi közgyûlés azt az elõterjesztést, amely a dunai tömegközlekedés elindításáról szól. Szûcs-Somlyó Mária, a

fõpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta, konkrét, a városvezetés által jóváhagyott tervet vitatnak meg, ami meghatározza, milyen irányba halad a vízi közösségi közlekedés Budapesten a jövõben. A kezdeményezés Nyíri Csabától, Leányfalu polgármesterétõl indult, akit Borz Miklós keresett meg ausztráliai tapasztalatai alapján. Borz Miklós szerint az elképzelés lényege, hogy olyan hajók közlekedhessenek a Dunán, amik 50 km/órás sebességet is el tudnak érni, kis merülésûek, azaz a Szentendrei Duna-ágban is közlekedhetnek, és mindezt hasonló áron, mint a parti tömegközlekedési jármûvek, azaz a MÁV, a Volánbusz vagy a BKV járatai. Nyíri Csaba szerint amióta nincs kotrás a Szentendrei Duna-ágban, csak lassú kishajók szállíthatnak utasokat. Ha elindulna a katamarán, Leányfaluról 42 perc alatt lehetne a Batthyány térre érni két közbensõ állomás, Szentendre és a Római part érintésével. A megvalósításra õsszel önkormányzati társulás jön létre az érintett agglomerácós települések, budapesti

kerületek és a fõvárosi önkormányzat részvételével. Sok önkormányzat már határozott is a belépésrõl, jelenleg a fõvárosi döntésre várnak. A társulás a tervek szerint 100 százalékos uniós támogatásra pályázik, így ha minden a legjobb úton halad, Nyíri Csaba szerint 2-3 év múlva el is indulhatna a menetrendszerû hajójárat. Az elképzelés szerint 4-6 darab 100120 férõhelyes katamaránból állna a ﬂotta, amit a BKV üzemeltetne. A menetjegy arányos lenne a parti tömegközlekedési tarifákkal, vagy agglomerációs bérletet lehetne váltani. Azt még nem tudni, hogy a katamaránokat külföldrõl vásárolná a BKV, vagy esetleg hazai gyártók építenék meg a hajókat licenc alapján. A hazai vízi közlekedési életet jól ismerõ szakértõ lapunknak azt mondta, az ötlet alapvetõen jó, de még korai lenne belevágni. A gazdasági válság éveit arra kellene fordítani, hogy a projektet alaposan elõkészítsék, és azt is meg kellene várni, hogy a BKV elõször a földi jármûveit, a buszokat, metrókat tegye rendbe, csak azután foglalkozzon az egyébként méregdrága ﬂotta üzemeltetésével. (Forrás index.hu)

Innen-onnan Minek nekünk Vietnam? Egy újabb testvérváros: Hoi An

Biztos, hogy a világ másik végén lévõ Vietnamból kell testvérvárost választanunk? -merülhet fel sokakban a kérdés, miután a júniusi testületi ülésen felhatalmazták dr. Dietz Ferenc polgármestert, hogy tárgyaljon a testvérvárosi kapcsolatokat keresõ vietnami Hoi An várossal. A testvérvárosi eszme Nyugat-Európából indult el, már az elsõ világháború után, de igazán a második világháborút követõen lett népszerû a gondolat. Szentendre már számos európai várossal áll testvérvárosi kapcsolatban. Külön cikk témája lehetne, hogy mi a jelentõsége ezeknek a kapcsolatoknak. Hasznosított-e már valamit városunk a külföldön látottakból? De a legfontosabb kér-

dés az, hogy teljesül-e a mozgalom célja és közelebb hozza-e a különbözõ népeket egymáshoz, vagy csak formális, az elit utazgatását szolgáló költséges „diplomáciai” kapcsolattá silányul. Mert az biztos, hogy Hoi An nem a legkönnyebben és legolcsóbban megközelíthetõ úti cél. A vietnami városba tett virtuális utazásunk alkalmával azonban számos példaértékû módszerrel találkoztunk. Nemcsak külsõségeit tekintve egzotikus a hely, hanem egyedi a máshol nem látott szisztéma szerint mûködõ turisztikai menedzsment is. A legtöbb magyar nyelvû útikalauz „Hoi An-t Vietnam Szentendréje” –ként azonosítja, azért akad számos olyan ötletük, amit érdemes lenne részletesen megismerni, talán Szentendre hasznára válhatna. A Hoi Anba érkezõ a település határában belépti díjat fizet. A vietnamiak 3-, a külföldiek 5 USD-nek megfelelõ összeget. A megvásárolt jeggyel a város számos látogatásra érdemes helyszíne megtekinthetõ, többek között a több mint ezer történelmi értéknek minõsített védett épület is. Gyakorlatilag az egész város egy múzeum. Ám még mielõtt valamiféle skanzen képe rémlene fel elõttünk, gyorsan hozzátesszük, hogy a védett épületek a mai napig lakottak.

A magántulajdonban lévõ lakóházak néhány tulajdonosával szerzõdést kötött a helyi turisztikai hivatal, és a látogató nemcsak a házakat tekintheti meg kívül–belül, de a látogatása idejére egy kicsit a család részévé is válik és beleshet a helyiek mindennapjaiba. Valószínûleg sok nehézséggel jár a látogatók fogadásának ez a formája, de az érintett családoknak anyagilag biztosan megéri. Ugyanis a város határában beszedett belépti díj egy részét ezek a családok kapják a turisták által átadott kuponok alapján. A kupononként kapható összeg az épület méretétõl függ, értékük azonban csak néhány dollárcent. Elképzelni is nehéz mennyi veszõdséggel járt annak a háznak az élete, amely 2006-ban ilyen módon 14 ezer USD (forrás: UNESCO) bevételre tett szert. A belépti díj nagyobb része az államkincstárat gyarapítja, de az állam ezt helyben költi el, elsõsorban restaurációra, és az állami tulajdonú ingatlanok fenntartására. Az ideérkezõnek természetesen szüksége van egyéb szolgáltatásokra is, például szállásra, étkezésre. Az erre a célra szolgáló épületek többsége magántulajdonban van. Amikor 1995-ben a politikai- és gazdasági helyzet lehetõvé tette a turizmus megindítását, a tulajdonosoknak nem volt sem tõkéje, sem tudása az üzletek megnyitásához. Az állam és a helyi önkormányzat oldotta meg a problémát azzal, hogy felújíttatta az épületeket, és tanfolyamokat szervezett a vállalkozóknak. Érdekes, hogy a helyi lakosokat bizony gyõzködni kellett a kezdetekkor, mert a Vietnamban ma is tiszteletben tartott hagyományok szerint a „földmûvelés minden, a kereskedelem semmi”. A turizmusnak köszönhetõen a lakosság száma egyre gyarapszik - manapság mintegy 80 ezer fõre tehetõ – a gazdaság virágzik. Nagy teljesítmény ez, hiszen Vietnam, még a 90-es évek elején is háborúban állt Kínával. A béke rövid két évtizedében kellett leküzdeniük az idegenekkel szembeni tartózkodásukat, és megtanulniuk a vendéglátás és a turizmus összes csínjátbínját. A számok alapján úgy tûnik, siker koronázza igyekezetüket; Hoi An városa 2007-ben 34 millió USD (forrás: UNESCO) turizmusból származó bevétellel gyarapodott. Forrás: www.endre.info.

Innen-onnan Egy állati jó program I. Szigetmonostori Kisállatvásár

Nem oly régen készült egy felmérés Magyarországon, melyben megkérdeztek általános iskolás gyermekeket, hogy „Mi borítja a csirke testét?”. Sokan azt válaszolták, hogy nejlon. Szomorú dolog, hogy városban élõ gyermekek nem tudják, hogyan néznek ki az állatok. De sajnos a falusi porták talaját sem sok helyen kapirgálják lábasjószágok. Pedig a szép zöld gyep, a gyermekjátékok és a háziállatok nagyon jól megférnek egymás mellett. Ebben is egyet értett pár szigetmonostori lakos, akik megalapították a Szigetmonostori Kistermelõk Közhasznú Egyesületét (SZIKKE).

Az egyesület célja, hogy a falusi életmód, kultúra, hagyomány ne vesszen ki. Ez nem valami öncélú múltban élést jelent, hanem a hagyományok modernizálását, élhetõvé tételét, felelevenítését. Régen a szülõktõl, nagyszülõktõl el lehetett tanulni a kopasztás, csirkekeltetés, tésztadagasztás fortélyait. Ma egyik ismerõsöm - kemény munkával - az Internet segítségével tanult meg kaszálni. Ezt a szakadékot próbálják az egyesület tagjai, munkájukkal betölteni. Segíteni kívánnak azoknak, akik gyökerek nélkül kiköltözve vidékre, szeretnének állatot tartani, növényt termeszteni és a megtermelt egészséges élelmiszerekkel családjukat táplálni. 2011. szeptember 17-én szombaton 9-16 óra között Szigetmonostor Faluházának udvarán a SZIKKE szervezésében megrendezésre kerül az I. Szigetmonostori Kisállatvásár. A vásárra

kimondottan falusi állattartók, kistermelõk jelentkezését várják, akik az ezévi szaporulatuk számára piacot találhatnak, vérfrissítés céljából újabb egyedeket vásárolhatnak, valamint szeretettel várnak minden kisgyermekes családot, akik csemetéikkel megismertetnék az állatokat. Lesz kakasszépségverseny, kacsaterelési bemutató, állatsimogató, régimódi fényképész, terményes játszóház, fõzõverseny bográcsban, és még sok más látnivaló. -szk-

Felhívás A Szigetmonostori Kistermelõk Közhasznú Egyesülete szeretettel várja minden olyan állattartó (díszhaltól a kecskéig), bio- és hobbykertész valamint állati és növényi eredetû alapanyagból kézmûves terméket készítõ személy jelentkezését, aki szeretne a vásáron portékájával megjelenni. Jelentkezni lehet a vásár szervezõinél: 06/20/4138070 - Németh Tamara 06/30/2415365 - Merényi Éva e-mail: szigetmonostori.kistermelok@ gmail.com Jelentkezési határidõ: 2011. augusztus 31.

Több egészséges pékáru kerülhet a polcokra

A teljesen hazai tulajdonú PrímaPék FinompékáruKft. hagyományos alapanyagokból készülõ termékei annyira sikeresek, hogy a cég eljutott addig a pontig, amikor már nem tudott eleget gyártani belõlük, ráadásul termékeiket a fõváros különbözõ pontjain készítették. „A cég növekedése így most új lendületet kap, mivel mindent egy

helyen, nagyobb mennyiségben készíthet, a hagyományos kovászos parasztkenyértõl a kakaós csigáig” – mondta a beruházásról Tóth János, a Príma Pék FinompékáruKft. cégvezetõje. A 100 millió forintos uniós támogatással épülõ új üzemnek köszönhetõen a vállalkozás komoly üzleti növekedésbe kezdhet. A beruházás nemcsak mintegy 30-40 új munkahelyet hoz létre a Príma Péknél, de az árbevétel jelentõs emelkedését is várják tõle. Az új sütõüzem a XXI. század technológiáját képviseli: a PrímaPék hagyományos receptjeivel, egészséges hozzávalókkal, de a legmodernebb német olasz és magyar gépekkel, berendezésekkel fog termelni. A létesítményt Fritsch

tésztakészítõ gyártósorral, MIWE kemencével és Real Forni gõzcsöves kemencével látják el, és az MBT silórendszerét használják a liszt tárolására. A jövõre 20 éves Príma Pék Kft az elsõ hazai pék-üzlethálózat volt a 90-es években. A vállalat 100%-os magyar tulajdonbanvan: a tulajdonosok és a pékmesterek komoly elhivatottsággal állnak a saját fejlesztésû, titkos receptek folyamatos tökéletesítéséhez, a hagyományos megoldások, egészséges alapanyagok használatához. Így a cégnél olyan süteményeket, kenyereket sütnek, amelyekben kerülik az adalékanyagokat, törekszenek a bio- illetve teljes kiõrlésû gabonák használatára. A cég legújabb fejlesztésû termékei a természetes anyagokból készült, de kalóriaszegény péksütemények, amelyek közelmúltbeli bemutatásuk óta különösen kiemelkedõ piaci sikereket hoztak a cégnek. -x-

A városi bikaistállótól a színházig A szentendrei városháza Több indok is lenne arra, hogy a szentendrei városháza, mint épület és mint intézmény is nagyobb figyelmet kapjon, legalább anynyira, hogy valaki megírja hiteles történetét. Sok egyéb mellett azért, mert olyan helyen áll, ahol a föld mélye korábbi századok emlékeit, leleteit rejti magában, meg azért is, mert Szentendre egyik legkorábbi középülete a 18. század elejérõl, pontosan 1733-ból, s azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, az országban se sok ilyen akad, amelyik közel háromszáz éve ugyanazt a funkciót tölti be, mint amire létrehozták: a városi magisztrátus, a helyi önkormányzat elsõ számú székhelye. A földszintes barokk épület belsõ udvarára nézõ, nyitott boltíves folyosón helyezkedtek el több mint kétszáz éven át az irodai helyiségek, hasonlóan napjaink gyakorlatához. A szép ritmusban egymást követõ nagy falívek ma is láthatók, csak már befalazott, beüvegezett megjelenéssel. Megvan a régi titkokat rejtõ pince is, ahol, ha hinni lehet a régi szóbeszédnek, no meg Ráby Mátyás felderítõ munkájának, a Helytartótanács

elõl eltitkolt városi bevételek egy része is rejtõzött. A városháza már a 19. század elején szûknek bizonyult a rá rótt feladatok ellátásához, ezért végig az egész századon át napirenden volt bõvítésének gondolata és igénye. Az errõl tanúskodó legkorábbi ismert feljegyzéseket az 1811. évi városi jegyzõkönyvek õrzik. Az átalakítást célzó tervrajzok el is készültek, több ízben is, de a magvalósulásig – rendszerint pénzhiA Városháza homlokzata, Dezsõﬁ Ferenc, 1930 ány miatt – mégsem jutott el egyik sem. Így hát a patinás, leginkább egy jó- abban az évben tervet készíttet az új kora vidéki udvarházra hasonlító városháza felépítésérõl, ami annál épület, emeletes, jó módról árul- is sürgetõbb volt, mert a harminc kodó kereskedõ és polgárházak éve használatban lévõ járásbírósászomszédságában egyszerre több gi épület életveszélyessé vált. Már hivatali ágazat gyûjtõhelye is volt. 1890 óta szó volt új járásbíróság A nagy tágas udvar északi szárnyá- építésérõl, de még a meglévõ inban mûködött az adó- gatlan felújítására sem futotta. Hat hivatal, a déli oldalon évvel késõbb, 1908-ban a testület a bíróság, a börtön és asztalán még mindig csak arról a drabantok szobája folyt a szó, hogy a közmûvesítés kapott helyet. 1905- mellett egy új városháza építésére ben a városháza ud- lenne szükség. Mindezekhez, vavarán állt a városi is- lamint a Duna-parti védfal megtálló, innen hajtották építéséhez együttesen 600 ezer ki reggelente legelni korona kölcsönt kellett volna a a városi tenyészbikát, városnak felvennie, amibõl 240 amit a tanfelügyelõ ezer fedezte volna a városházi a gyerekekre nézve építkezéseket. Az összeg nagyságveszélyesnek tar- rendjéhez némi viszonyítási alatott és ezért folya- pot nyújt, hogy például az 1911-es modott a képviselõ évre 193 ezer korona kiadással és testülethez annak 175 ezer bevétellel kalkulált a tesmegszüntetés véget. tület. S hiába került újra és újra a Már ezt megelõzõen, képviselõk elé az asztalra a város érezve a helyzet elsõ házának immár elodázhatatt a r t h a t a t l a n s á g á t , lan bõvítése, korszerûsítése, még 1902 januárjában a egy nagy akadállyal és annak minképviselõtestület el- den vonzatával meg kellett küzdehatározza, hogy még ni. Ez nem volt más, mint az elsõ világháború. A városháza még mindig földA Városházudvar 1923 elõtt szintes épületének bõvítésre fenn-

Szentendrén

A Városháza a templomdombról

állásának 190. évében, dr. Antolik Arnold polgármestersége idején, csak 1923-ban került sor. A szentendrei városháza homlokzata és „U” alakú (Rákóczy Ferenc u., Városház tér, Bajcsy Zsilinszky u.), jelenleg fehérre festett központi része ekkor nyerte el mai formáját. A neobarokk stílusban átalakított épület félköríves homlokzata azóta a város egyik emblémája lett. Ekkor épült a bejárat fölötti, vaskos oszlopokon nyugvó erkély, valamint az emeleten, a lépcsõtõl balra kialakított karzatos, tágas tanácsterem. A hatalmas, osztott ablakokon keresztül a várfalra és a várdombi plébánia templomra nyílik kilátás. A városháza 1923. évi bõvítése Lessner Manó neves mûépítész tervei szerint készült, bár a terveken Keller Dezsõ neve szerepel. Az ellenmondás feloldását dr. Katona Gyuláné egyik írásában Lessner Manó unokaöccsének elbeszélésére támaszkodva így foglalja össze: „Lessner Manó 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt kinevezést kapott a budapesti Mûegyetem Városrendezési Tanszékére. A Tanácsköztársaság leverése után tanári székérõl lemondatták, az Építõmûvészek

Kamarájából kizárták. Nem kapott többé megbízást. Ezért másoknak dolgozott, illetve baráti építészek nevén szerepelhetett csupán. Egyik fõ mûve a szentendrei városháza újjáépítése, ill. gyökeres átépítése. Az épületet…Keller építésznek tulajdonították, ugyanis õ írta alá a beadványterveket…” Az 1924 áprilisában megválasztott új polgármester, dr Starzsinszky László már a kibõvített, átépített új városházán foglalhatta el hivatali székét. Az 1923-as bõvítés azonban nem volt elegendõ ahhoz, hogy a városban négy különbözõ helyre szétszórt hivatalok mind visszakerüljenek a központi épületbe. Ezért Starzsinszky már beiktatásának évében elõterjesztette a városháza további bõvítésének ügyét Möller Dezsõ mûépítész 1924 áprilisában bemutatott tervei alapján, amelyben az északi szárnyon (Rákóczi Ferenc u.) a posta és a távírda, a rendõrség, az adóhivatal, a pénzügyõrség, a pincében a vendéglõ, a déli szárnyon (Bajcsy Zsilinszky u.) a járásbíróság elhelyezése szerepelt. A felsorolt intézményekre kiszabott késõbbi bérleti díj volt a felvett kölcsön egy év alatti visszafizetésének fe-

dezete. A város 20-22 hold felparcellázott parlagföldet is eladott a városháza bõvítése érdekében. Dr. Starzsinszky László polgármester nevéhez fûzõdik tehát a városháza északi és déli, kétemeletes szárnyának felépíttetése. Az akkor harminckilenc éves, ambiciózus polgármester méltán lehetett büszke hivatali idejének elsõ két évében elért eredményére. Nem is mulasztotta el, hogy 1926. novemberében egy ünnepélyes városi közgyûlés keretében köszönetet mondjon a feljebbvalóitól érkezett támogatásért. Sõt, még egy „meglepetéssel” is elõrukkolt. A fél éve alapított mûvésztelep fiatal festõitõl rendelte meg a politika prominenseinek, közöttük Vass József népjóléti miniszternek átnyújtott díszokleveleket is. A városháza két új szárnyát Agorasztó Tivadar alispán adta át a közjónak. Az ünnepség egyéb eseményeit ugyanezen lapszám mûvészet rovata idézi az olvasó elé, abból az alkalomból, hogy éppen 85 évvel ezelõtt, 1926 nyarán alakult meg a máig is élõ szentendrei mûvésztelep. Ekkor kapott Szentendrén a város által is felkarolt módon életteret festészet. A színház és a városháza kapcsolata – eltekintve a két világháború közötti vándor színi elõadásoktól, melyeknek helyszínéül olykor a díszes tanácsterem szolgált – hatvan évvel késõbb, 1985/86-ban vette kezdetét. Az 1985-ben kísérletképpen megrendezett Városházudvari Színjátékok beigazolták, hogy a nyári szabadtéri programok között van igény és fogadókészség az intimebb terekre és darabokra. Mindkét évben nagy sikert aratott a Paraszt Dekameron, hasonlóan a ’86-ban õsbemutatóként színre vitt Parasztbiblia, Vándorfi László darabja. A Városházudvari Színjátékok – nem ezen a néven – de azóta is, éppen negyed százada, két nyári hónap hétvégéire birtokba veszik ezt a hangulatos, nosztalgikus kisugárzású, színjátszásra ideális helyszínt. Török Katalin

Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel kulturális-mûvészeti-értékobjektív-karitatív szentendrei havi estje.

CSEVEJ XII. 2011-06-28 Levente Péter Önképzõ társaslény. Ki ne ismerné a „véget ért a móka mára, zárul Miki móka tára” szlogent. Levente Péter a Zsebtévében vált egy ország kedvencévé, és teremtett olyan egyedi interaktív mûsort, mely messze megelõzte a korát. De a Ki kopog? címû rádiómûsor, vagy a fiatalabbakhoz az idõ és megélés útján közelebb álló Égbõl Pottyant mesék is egyedien emelkedtek ki korszakukban. Ám az Ifjúsági- Jászai Mari- Gyermekekért díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitûntetett, illetve a Magyar Örökség díjjal elismert mûvésszel elsõsorban nem a múltat idéztük fel. Péter a mai napig tanít, és havonta több mint 3500 kilométert vezet, ahogy õ mondja; vándorszínészi és néptanítói talentumaival való elszámolás okán. Aki ellátogatott ezen estén hozzánk egy hosszú színházi elõadást kapott, ami kissé volt színpadi produkció, hitvallás és tanítói elõadás egyben. Levente Péter egy dolgot gyûlöl a Földön, ez pedig a pazarlás. Lelki, szellemi és materiális szinteken egyaránt. Ebbõl, és élete különbözõ szakaszaiból és eseményeibõl fûzhetõ fel, hogy elkezdett magatartás- és emberi viselkedéskutatással foglalkozni. Negyven évesen pedig rájött, micsoda megváltoztathatatlan egyéniség is Õ. Egy kis táblán megmutatta az önismeret három lépcsõfokát, s mindebbõl a magyar nyelv gyönyörûsége is kitûnt, hisz ezt képtelenek lefordítani angolra és más nyelvre. Eszerint létezik megismerés, ráismerés és felismerés. A tanítás, magyarázás, önvallomás nevezzük bárhogyan, oly igaz mód hatott az elmesélt élményekkel, tapasztalásokkal egyetemben, hogy mindenki magáénak érezhette, mert Péter mindenkit megszólított szavaival. Levente Péter az est elõtt mindenkit személyesen fogadott, és a telt ház elõtt zajló est, hosszasan elnyúlt, ugyanis a mûsor folytatódott immáron mikrofonok nélkül is. Péter különleges egyénisége és elõadásmódja révén nem egy olyan kamarajellegû elõadás valósult meg a

Csevejben, amit szemlélünk és megtekintünk közönségként, hanem egy olyan, amiben mind részeseivé válunk minden mozzanatnak, és bátran állíthatom, hogy ezen az estén, mindenki fõszereplõként távozott.

euróval támogatja az adott szervezetet. Kap kitûzõt, oklevelet, neve felkerül a honlapra.

A Csevejen belül a kezdetektõl fogva létezik egy karitatív kezdeményezés, a civil szférát megszólító OLTALOMB. A Csevejbõl nõtt ki, mert a Csevej est erre is hivatott. Segíteni,

A Csevej est e havi vendége, és az Oltalomb idei támogatottja a Mosolygó Kórház Alapítvány volt. Az alapítvány, a beteg kisgyermekek kórházakban töltött napjait hivatott szebbé tenni. Mûvészek és önkéntesek járják minden nap a kórházakat, és zenélnek, báboznak, kézmûveskednek, bûvészkednek, játszanak és mesélnek a gyerekeknek. Eleinte nem akartam az alapítványt meghívni, mivel én is tagja vagyok, de úgy vélem, hiba lett volna kihagyni õket, hisz én is azért vagyok önkénes mûvész, mert hiszek bennük, és csodálatosnak tartom létezésüket. Volt bûvész elõadás, és az est záró

ösztönözni, példát mutatni. Az Oltalomb lényege, hogy évente az egyik Csevej esten bemutatkozik egy alapítvány vagy egyesület, és Õket lehet támogatni azáltal, hogy az emberek csatlakoznak az Oltalombhoz. Aki ezt megteszi, az évi 12 euróval, azaz havi 1

részében a színpadon közös énekléssel zártuk mûsorunkat, és átadásra került az Oltalomb csekk, és már a helyszínen is csatlakoztak, de továbbra is arra buzdítunk mindenkit, -persze csak ha megteheti e nehéz világban- hogy ha fotó: Lévay Máté módjában áll segítsen.

CSEVEJ XIII. 2011-0726 Mosolygó Kórház Alapítvány.

Szereted a vörösbort? Mert Õ nagyon szeret Téged! Szereted a vörösbort? Mert Õ nagyon szeret Téged! Talán már Te is hallottál a bornak az egészség megõrzésében betöltött szerepérõl, illetve a mértékletes borfogyasztás jótékony élettani hatásairól, de mégsem hitted el. Most már fogadd el, hogy vörösbort bátran fogyaszthatsz lelkiismeret-furdalás nélkül bármikor. A mennyiséget azért ne vidd túlzásba! Fontos, hogy csak szõlõt látott, jó minõségû vörösbort vegyél, a cukrozott, édes nedût utasítsd vissza, sokkal károsabb, mint gondolnád! Nõknek napi 1-2, férfiaknak 2-3 dl ajánlott. A borszaküzletekben kapható vákumpumpa hasznos lehet, ha egyedül fogyasztod. Használata során a levegõt eltávolítod a palackból és így megelõzheted, hogy a finom bor jelentõsen veszítsen beltartalmából – akár 5 napig is.

Miért is jó? • • • • • •

• • • • • •

• •

A vörösborban nagy koncentrációban vannak jelen keringést javító vegyületek, koleszterinszintet csökkentõ molekulák, antioxidánsok. Ezek sikeresen veszik fel a harcot az öregedésben jelentõs szerepet játszó szabad gyökökkel. Bizonyított, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának kockázata 50%-kal kevesebb a vörösbort fogyasztóknál, és a nem fogyasztókkal szemben 11 évvel hosszabb a várható élettartamuk is ezeknek az embereknek. A vörösbor jellemzõ antioxidánsa a polifenolok (tízszer-tizenötször magasabb, mint a fehérborokénak), melyek többek között erõs gyulladáscsökkentõek, védenek a káros koleszterin hatásaitól, az elhízástól és a daganatos betegségek megfelelõ védekezõ anyagai is egyben. A flavonoidok és polifenolok serkentik a memóriamûködést is, amik segítenek megelõzni az agy leépülését. A borban levõ szerves savak fontos szerepet játszanak az emésztésben is, és segítenek a vér lúgosságának fenntartásában is. A rezveratrol néven ismert vegyület - öregedésgátló, vérhigító és rákellenes hatása mellett megakadályozza a hibás, illetve mutáns erek kialakulását, így képes megvédeni a szemben található ereket a korral járó károsodástól. Izületi betegség esetén, magát a fájdalmat is enyhíti a vörösbor. Kalcium- és magnéziumtartalmának köszönhetõen nemcsak az ízületek, hanem a csontok állapotán is segít.

Megj.: a szõlõben szintetizálódó polifenolok feladata, hogy megvédék a növényi sejteket a napsugárzás káros hatásától, és a különbözõ kórokozóktól. Fõleg a héjban, kocsányban, magban találhatók, így a borkészítési technológia miatt a vörösborban sokkal nagyobb mennyiségben maradnak meg. Bónusz - zsírégetés A vörös szõlõ héjában megtalálható resveratrol velünk van és segít hatékonyan rábírni szervezetünket a zsírégetésre. A cukorbetegség ellen is sikeresen veszi fel a harcot. kis érdekesség Jól ismertek a franciák rossz táplálkozási szokásai, mégis kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés, amit a rendszeres, de mérsékelt vörösbor-fogyasztásnak köszönhetnek. Nem újdonság Rengeteg írás (már az ókori Rómából is) és egyéb adatok bizonyítják, hogy a borfogyasztás jótékony hatását már nagyon régóta ismerjük, ahogy már az egyiptomiak is ismerték. A Kr.u. IX. században, egy arab orvos, Avicenna híres iskolájában a betegségek megelõzését tartotta fontosnak, és ebben jelentõs szerepe volt a bornak: ,,Kezd a napot egy pohár jó borral, és fejezd be egy pohár még jobbal!”

Tipp#: Megfelelõ mennyiségû, jó minõségû vörösbor nem alkoholnak számít, hanem gyógyszernek, fogyaszd Te is egészséggel! Forrás: 94 napos fiatalító tréning

Szemtõl-szemben Széchy Beáta festõmûvésszel

Hogyan kerültél bele a mûvészeti szférába?Mikor kezdtél el a mûvészettel foglalkozni? Érdekes a véletlen, hogy ezt pont most kérdezed, mert a Bakonyi Mihály, általános iskolai rajztanárom a napokban üzent nekem, akirõl nem hallottam 40 éve. 12 éves koromban kezdtem rajz szakkörbe járni a Mártonhegyi úti általános iskolában. A rajztanárom benevezte a munkám (A mosónõ címmel) az országos gyerekrajz versenyre és elsõ díjat nyertem a rajzommal. Ezzel meg is pecsételõdött a pályám, jelentkeztem a Képzõmûvészeti gimnáziumba ahol grafika szakon végeztem. 1987 óta Magyarország és Amerika között ingázol és alkotótáborokat hozol létre. Milyenek célból hoztad létre a mûvésztelepeket és hová szervezed õket? Igen 1987 óta ingázom a két kontinens közt. 1990-ben megalapítottam a HMC-t (Hungarian Multicultural Center, Inc.), kulturális non-profit egyesületet, amelynek célja a magyar kultúra, film, irodalom, zene és képzõmûvészet bemutatása, terjesztése volt. Az elsõ mûvésztelepet 1995-ben szerveztem meg, azóta minden évben mûködik. Elõször Balatonfüreden, Csopakon, majd az utolsó 5 évben Budapesten. Azzal a céllal hoztam létre a mûvésztelepet, hogy kiállításokon, mûvészbeszélgetéseken keresztül a magyar kultúra terjesztését elõsegítsem . A programok nyilvánosak. Mikor kerültél ki Amerikába milyen tapasztalataid vannak a kinti mûvészeti eseményekrõl és történésekrõl? 1987-1993-ig San Franciscóban, Kaliforniában éltem. Majd elköltöztem a Texas állam beli Dallasba. Kulturálisan és más vonatkozásban is óriási a különbség a két hely között. Kaliforniai mûvészeti élet nyitottabb, nemzetközibb mint Dallasban. Talán még ezt sem mondhatom így általánosságban, mert a Dallas Museum of Art, a Nasher Museum, Kimbells Museum, és sok nagyon jó galéria található Dallasban is. Miért éppen Amerikát választottad fiatalkorodban? Voltak rokonaim Kaliforniában, akik az elsõ nehézségeken átsegítettek.

Floppy Flowers

Mivel foglalkoztál kint a kezdetek kezdetén és mivel foglalkozol most? Mivel nem beszéltem a nyelvet, és nem volt munkavállalási engedélyem sem, így elõször a magyar köröket kerestem. Találkoztam egy magyar származású lánnyal, aki kirakatrendezéssel foglalkozott és betársultam hozzá. Felfejlesztettük a cégünket "Special Effect" és nem csak kirakatokat rendeztünk, hanem üzletek arculatát, vásárokat is kezdtünk csinálni, ami olyan sikeres lett, hogy mar a Disneyland-nek, Fendi-nek és más nagy cégeknek is dolgoztunk. És mibõl? Szemétbõl. Találtunk nagyon jó dolgokat, amit az embe-

rek kidobtak, régi biciklitõl kezdve, bútorokig, apróságokat, amit begyûjtöttünk és ezekbõl terveztük meg az installációkat. Mivel a fizikai munkát késõbb már nem bírtam, elmentem egy évre dolgozni egy kínai céghez, mint mûvészeti igazgató. 1993-ban kaptam tanítási munkát Dallasban, ezért költöztem el. 6 évig tanítottam rajzot, festészetet és design-t a Tarrant County College-ban. 2007-tõl teljes idõmben a HMC szervezésével foglalkozom és végre jut több idõm arra, hogy magamnak is dolgozzam. Minden 2 évben volt kiállításom és már megint készülök új munkákkal a következõre...

Aktív alkotói munkásságod mellett régóta szervezed és tartod életben a Hungarian Multicultural Center nevû, dallasi központú mûvész-szervezetet. A több mint hatszáz tagot számláló nemzetközi alkotócsoport számára évente rendezel mûvésztelepeket, szemináriumot és egy-egy kiállítást Magyarországon. Fontosnak tartod e a kiállítás és az alkotótábor szervezéseket?Mit ad neked ez a sok szervezés? Szeretem csinálni, sokat jelent a mûvészeknek, hogy egy-egy hónapot dolgozhatnak egy új környezetben, inspirációt kapnak egy új kultúrától, kiállíthatnak egy új országban. Sok barátot kapok a mûvésztelepen keresztül a világ minden tájáról. És, a mûvészek is barátságot kötnek, egymást meghívják az országukba, városukba kiállítani. Például, legutóbb a 2005-ben az egyik csoport elnevezte magukat "Kismet" csoportnak és kiállítottunk együtt a San Francisco-i egyetemen 2010-ben. Minden mûvész egy-egy munkát adományoz a HMC-nek és ezekbõl a munkákból szervezem nekik a kiállításokat. A HMC gyûjteménye már lassan 3,000 munka, szobrok, festmények, grafikák, objektek, fotók, és újabban egyre több videó is készült. A nyolcvanas évek elején régi fotográfiák felhasználásával készítettél kollázsokat. Papírplasztikáidban, négyzethálóba szõtt kollázsaidban a téma feldolgozása révén újraértelmezed, továbbgondolod az elfeledett emlékeket, a múlt lenyomatait. Mik azok a technikák és anyagok amelyet alkalmazol a mûvészetedben,képeidben.? Papirral szeretek dolgozni, a legtöbb munkám papírból vagy papírra készül. Azért nehéz erre konkrétan válaszolnom, mert végül is mindent használok, talált tárgyakat beépítek a munkáimba, vagy könyveket készítek, sokszor nyomatokat, akár szita, vagy monoprintet, de sokat rajzolok is, fotózom és videókat is csinálok. "megyek vacakolni", szoktam mondani, amikor leülök készíteni valamit, azt sosem mondom, hogy dolgozni megyek, nekem nem munka az alkotás. Az alkotásaim, rólam szólnak, a mindennapjaimról, a gondolataimról, az életemrõl. Milyen filozófiai értelmezésûek a képeid?Mi az amit ki szeretnél fejezni az alkotásaid révén? Elindultam valahonnan, az életemben egy kört tettem meg és visszaérkeztem a kiindulóponthoz... Valami miatt így kellett történnie... Mi a saját filozófiád és arspoétikád az életedben és a mûvészetedben?

“Bocsájtsátok meg nekik, nem tudják mit cselekednek” (Jézus) Mik a terveid a jövõre vonatkozóan? Terveim? Amíg tudom/ bírom csinálom a dolgom. A dolgom, hogy adjak másoknak a munkám réven. A pihenést azt már elfelejtettem mi is az mivel 1987 óta nem pihentem. Sokat szervezek és kiállítok. Még nem tudom hol lesz a következõ önálló kiállításom, de több csoportos kiállításon részt veszek. Hol lesz legközelebb kiállításszervezésed ? Idén 3 nagy kiállítást szerveztem a HMC-n keresztül. Májusban volt a Ferencvárosi Pincegalériában a "9X12, Budapest" címû kiállítás, augusztus 1-én Jeremy Austin (USA) és (Kis Anikó) kiállítása nyílik meg a Ráday Képesházban, majd közvetlen az õ kiállításuk után nyitjuk meg a "Gondolatok a könyvtárban" címû kiállitást.

60.-ik Születésnapomra - 21/13

Kíváncsi vagyok,hogy honnan veszed ezt a hihetetlen energiát,mert amit szervezel és létrehozol ,ahhoz hihetetlen nagy erõ és kitartás kell! Ez így alakult, elõször nem gondoltam, hogy ez lesz belõle. Csak egyre terebélyesedett, szinte magától, és most már tényleg erõ és energia szükséges, hogy menjen a dolog. Bizony mondhatom, hogy elérkeztem arra pontra, hogy a nap 24 órája sem elég ... Milyennek tartod Szentendrét a festõk városát és a benne lakó és élõ mûvészeket? Szentendre mindig része volt az életemnek, kiállítottam a Vajda Lajos Stúdióban is. Elviszem a mûvésztelep résztvevõit többször is Szentendrére és megmutatom az Új Mûvésztelepet, az Erdész Galériát, a Múzeumokat és végig sétálunk a városon. Sok régi barátom és kollégám lakik Szentendrén. Vannak e olyan céljaid és álmaid amit még meg akarsz valósítani?

Vannak, de errõl nem szeretnék beszélni, mert a végén "elkiabálom" és nem valósul meg. Nem vagyok babonás, de már voltak rossz tapasztalataim, hogy inkább nem álmodozom, csak nagyon mélyen a szívemben tartogatom ezeket a gondolatokat. Szük Norbert

Szingularitás Szentendrén, Omkamra - Interjú Benkovits Balázs képzõmûvésszel..... nek számít a hazai mûvészeti események sorában, de meg kell említsem az itthon kisebb visszhangot kapott Münsteri és Hágai akciókat, amelyek már harmadik éve zajlanak nem kis sikerrel. Utoljára, de nem utolsó sorban, szívem csücske a „Szentendre a Gödörben” fesztivál, ahol a Vajda Lajos Stúdióval a Forgács társasággal és több csodálatos szentendrei zenekarral közösen alakítottunk valami egészen emlékezetest.

Amikor leültem kollégáimmal, hogy egyeztessem velük az Omkamrát mint csoportot érintõ kérdéseket, az elsõ reakció az volt: „tedd hozzá, hogy ez csak a te véleményed” - azt pedig már kifejtettem - maradjunk tehát annyiban, hogy próbálunk progresszívak maradni. Vannak e a mûvészetben vagy mûvészeti csoportosulásokban példaképeitek-akik nagy hatással voltak és vannak rátok?

Herczku András

Hogyan értelmezed a saját mûvészetedet és a mûvészeti tevékenységedet? Elnézést, hogy rögtön egy csavarral kezdem, de megtisztelõ, hogy mûvészetnek nevezed a ténykedésemet. Újabban vízionáriusként definiálom magam, nem feltétlenül a hagyományos értelemben, de valóban a vízióim táplálják a mûvészetemet. Jelenleg van egy jövõképem a társadalomról, az emberi nem fejlõdésérõl .A mûvészetem e cél megvalósításának eszköze. Talán ezért vonzódom a tudományos, spirituális és nem utolsó sorban társadalmi kérdésekhez, hiszen mindezen területek hathatós együttmûködése nélkül elérhetetlen az áhított „hegycsúcs” (ami nem összetévesztendõ egy piramis csúcsával). Hiszem, hogy minden ember egyenlõ, s ha nem sikerült maradandó értéket létrehoznia, vagy olyan életpályát futott be ami nem feltétlenül válik becsületére, leginkább mi – a társadalom – vagyunk a felelõsek. Hogy úgy mondjam nem sikerült az oly sok helyen lefektetett egyenlõ esélyeket biztosítanunk számára. A mûvészetem ennek okán másról sem szól, minthogy akit elérhetek felszabadítsam a megkövült társadalmi viszonyok fogságából, és ha módomban áll lehetõséget vagy ha úgy tetszik segítõ kezet nyújtsak teljes szellemi potenciáljának felszabadításához. Természetesen ez a saját problémám is, de arra a következtetésre jutottam, hogy magamon is úgy segíthetek a leginkább, ha a környezetemen

munkálkodom. Többen több eszünk van :), és így exponenciálisan gyorsulva haladhatunk a teljes szabadság felé, ami szerintem minden épeszû (és szívét nem a gatyájában hordó) ember leghõbb vágya. (Persze szem elõtt tartva Mr. Mill méltán elhíresült mondását: „Szabadságom ott ér véget ahol a tiéd kezdõdik”)

Mikor alakult meg a mûvészeti csoportotok és miért neveztétek el Omkamrának? – Egyesületként körülbelül most leszünk egy évesek, de mint mûvészeti csoport lassan nagykorúak leszünk. A név pedig a véletlen mûve... Milyen mûvészeti kezdeményezéseket keltettetek életre és mik a célkitûzéseitek és a mûvészeti filozófiátok? – A most aktuális mûvésztelep ugrik be elõször, ami néhány éves pályafutása alatt nemzetközivé nõtte ki magát, szinte „rangos” esemény-

Csató Máté

– Természetesen, de megint csak a saját nevemben beszélhetek. Magától értetõdõ a Vajda Lajos Stúdióval-el való szellemi rokonság . Ebben nõttem fel és többen is tagjai vagyunk mindkét egyesületnek. Azonban az Omkamra sokkal „professzionálisabb”, nagy bánatomra, szerintem ez a manapság divatos sokkal individuálisabb szemlélet hátráltatja a

Jobban örülnék a „Szentendre a mûvészetek városa” kifejezésnek, ha már... Lol, nemrégiben azt olvastam az ÉS-ben, hogy a szentendrei mûvészet halott. Ezt a cikk írója tájékozatlanságának tudtam be, de mindenképpen intõ jelnek vélem. Nem lenne rossz Szentendrét mûvészetiszellemi központtá tenni, szerintem a lehetõségek Benkovits Balázs adottak is hozzá, de ahhoz hogy ez megvalósuljon elõször is a provinciális gondolkodásmódtól kell megszabadulni. Szerintem a Performance Fesztivál és az Omkamra mûvésztelep ebbe az irányba mutatnak, sajnos a Fesztivál évek óta szünetel, ami nagy veszteség a Városnak.

mûvészettörténészek,egyetemi tanárok tartottak elõadásokat,felismerve a mûvészek és mûvészettörténészek,esztéták közötti párbeszéd óriási jelentõségét. A mûvésztelep munkáiból kiállítást szervezünk az A38-hajón októberben... A negyven éve mûködõ, legendás Vajda Lajos Stúdió, a tizenöt éves OMKAMRA . A mûvész csoport, és a fiatalok Forgács Társasága, közös nagyszabású kiállítást rendez Budapesten, az Erzsébet téri Gödör Klubban november 13-december 5 között.A kiállításon, mely – a régi vajdás hagyományokat idézve – kibõvül a meghívott barátokkal-vendégekkel , a szentendreiek friss festményei, grafikái, printjei, installációi és videó alkotásai lesznek láthatók. Mik a jövõbeli elképzeléseitek és vágyaitok csoportosan? Nagyon remélem, hogy sikerrel folytatódnak a külföldi akciók, és régebbi meghívásainknak is eleget tudunk tenni - lehet, hogy veszettül romantikus vagyok de szívesen látnám, hogy az „Omkamra Párizsban” - és remélem, hogy a mûvésztelep szervezõi sem adják fel a föléjük tornyosuló nehézségek ellenére.A www.omkamra.hu oldalon minden információt megtudhatnak a programjainkról, munkásságunkról. Szük Norbert

Benkovits Balázs

Mákó Rozi

valódi értékteremtést. Azt kell hogy mondjam jobb szeretem az egymást tápláló lángoló tehetségeket mint az elefántcsont-tornyukban rekedt „nagy nevek” versengését. Kik voltak még hatással? Már tizenéves koromban megragadott a neodadaista hozzáállás, nem kis mértékben BADA-DADA munkásságának köszönhetõen. Felemelõ volt még Chief Rolling Mountain Thunder munkásságával találkoznom, nagyon szeretem , Thomas Hirschhorn melóit, erõsen hatott rám Mariko Mori és Nam June Paik is. Mint mindenkinek, nekem is vannak kedvenceim vagy olyan mûvek amelyek sokat jelentenek (sokat „segítettek” a fenti kontextusban) ilyen nekem Erdély Miklós „Fiúing-merevítõ”-je vagy Beuys „zsíros deszkái” – Mit jelent számotokra Szentendre a festõk városa?Milyennek ítélitek meg a város mûvészeti életét?

Idén augusztusban volt az 5. Nemzetközi Új Média Mûvésztelep és Konferencia Szentendrén.Mirõl szólnak ezek a mûvésztelepek és mi a céljuk? Omkamra, a Szentendrei Vajdal Lajos Stúdió és az Experiment Kft., a mostanra gyakorlattá vált szentendrei nyári mûvésztelepe Aug 6-15.Az eddig 5 alkalommal megrendezésre került Új Média Mûvésztelep,mely mind a magyar, mind a külföldi mûvészeknek lehetõséget adott a közös,elmélyült munkára,a mûvészek prezentációival segíti a résztevevõk közötti szakmai kapcsolatok kialakulását. Évrõl-évre egyre komolyabb feladatokat vállal magára.2010ben a szakmai párbeszéd elõsegítését célzó programsorozattal bõvült a mûvésztelep,ahol elismert képzõmûvészek és

címpalon

Önerõbõl a világsiker felé Goztola Krisztina „Ha kitartóak vagyunk és hajlandóak szívósan megdolgozni álmainkért, minden jól alakulhat.”- vallja Goztola Krisztina színmûvésznõ, aki teljesen önerõbõl, tehetsége és nyelvtudása birtokában vágott neki az egyáltalán nem akadálymentes útnak a világsiker felé. Szentendrei otthonában arról beszélgetünk, hogy hogyan indul el egy magyar színésznõ, aki mögött nem áll se neves rendezõ, se híres pártfogó és divatos kifejezéssel élve „hogyan csinálja meg magát”, hogy egyszer csak a nemzetközi filmvilág élvonalában levõk között találja magát. – Az egyik beszélgetésünk alkalmával Ön úgy fogalmazott a szakmáról, hogy „az igazi csoda a színpadon születik” és ezt joggal mondhatja az, akit már elsõ éves színinövendék korában felkértek, hogy vállaljon el fõszerepet, majd szinte szünet nélkül, estérõl estére aktív részese lehetett annak a csodának, amit az élõ játék jelent. Az utóbbi években azonban egyre

többet áll kamerák elé, hiszen olasz származású ügynöke segítségével párizsi, Los Angeles-i, valamint londoni forgatásokon vesz részt. De ne is szaladjunk ennyire elõre, hogyan is indult ez a pálya? – Gyõrött a konzervatórium magán énekszakán végeztem. Már kisgyerekként nagyon szerettem a zenét és nagyon szerettem énekelni. A Színmûvészeti Egyetem musical tagozatának elvégzése után vidéki és budapesti színházakban léptem fel, ahol fõleg zenés darabokban és vígjátékokban szerepeltem. Aztán az élet

úgy alakult, hogy a páromat Angliába szólította a munkája és én vele tartottam. Mindig is élt bennem a vágy, hogy kipróbáljam magam forgatásokon, így a külföldi tartózkodásunk alatt elkezdtem intenzíven tanulni az angol nyelvet és közben felkerestem ügynökségeket, egyszóval kerestem a helyemet. – Hogyan történik egy ilyen jelentkezés? Az ember külföldön él, jól beszéli a nyelvet és bekopog egy színházi vagy filmes ügynökséghez, elmondja, hogy itt vagyok én, mint hivatásos színésznõ, szeretném ma-

gam megmutatni, szeretném, ha meghallgatnának? – Érdekes tapasztalat volt számomra az, hogy Amerikában például szó szerint az utcáról bekerülhet bárki egy-egy background (háttérszerep) filmezésre és senkit nem érdekel, hogy profi-e, vagy tanulta-e a szakmát. Ezzel szemben például Londonban teljesen más a helyzet, ott nagyon nehéz és körülményes bekerülni idegenként egy színházba vagy ügynökséghez. Körültekintõen ellenõrzik például a diploma hiteles fordítását, minden dokumentumot, és õk kizárólag profi színészekkel állnak szóba. – Gondolom a jó nyelvtudás még nem elég ahhoz, hogy egy szereplõnek a bõrébe bújva annak érzéseit, gondolatait ugyanolyan hitelesen tudja megélni és megjeleníteni a mûvész, mintha anyanyelvén játszana. Hogy lehet erre a szintre eljutni és milyen módszerekkel?

ben valósággal rákényszerített arra, hogy megéljek vagy újraéljek olyan megrázó eseményeket, amelyek fontosak voltak az életemben, miközben ezekrõl angol nyelven kellett beszélnem és angolul visszagondolnom. Hihetetlenül kimerítõ és hatalmas idegmunka egy-egy ilyen tréning, de feltétlenül eredményes. Általa az ember el tud jutni arra a szintre, hogy bizonyos helyzetekben azon a nyelven gondolkodjon, sõt

– Ön a szakma iránti hatalmas alázattal, rendkívüli szorgalommal és kitartással dolgozott és egyszer csak kezdett mûködni a dolog és jöttek a felkérések: a londoni „Bird’s Nest Theatre”-ben játszott fõszerep, ahol az Arthur Miller Salem-i boszorkányok c. darabjában Abigélt alakította, majd Thornton Wilder „A mi kis vársunk”-ban Emily szerepe és ezt követték a Los Angeles-i forgatások, pontosabban melyek is voltak azok? – Ezek a castingok párhuzamosan zajlottak Londonban és Los Angeles-ben. Ilyen volt például az „Endgame”, címû film, melyben Natasha szerepét játszottam Fahrad Mann rendezésében, a Duerme Con Dios c. filmben Lola szerepét alakítottam, ezt Thiaga Ruivo rendezte, akárcsak a Papa Loves Mambo c. filmet, amelyben Anita voltam. Londonban forgattam még Mark Normandy rendezésében a Forest c. filmet, melyben Veronika szerepét alakítottam. – És az itthoni fellépések, szerepek közül melyekre emlékszik a legszívesebben?

– Rengeteg fáradtságos munkával, sok-sok órás gyakorlattal. Szerencsésnek mondhatom magam, mert fantasztikus mestereim voltak. Londonban például, amikor készültem az Arthur Miller „Salem-i boszorkányok” címû drámájának fõszerepére, amelyben Abigélt alakítottam, nagyon sok olyan helyzetgyakorlatot végzett velem a mesterem, mely-

érezzen. A külföldi színészek életében bevett szokás, hogy folyamatosan tréningeken vesznek részt, ez a fajta állandó továbbképzés a felkészülések természetes része. Ilyen tréningeken vettem részt New Yorkban, Los Angeles-ben, Londonban, ahol tanáraim többek között Dustin Hoffman, Sigourney Weaver, Sharon Stone mesterei voltak.

– Számomra minden szerep nagyon fontos, egy epizódszerep éppen olyan kihívás lehet, mint egy fõszerep. Legutóbbi itthoni fellépéseim a 2009-ben Horváth Ádám által rendezett Életképek c. tévésorozat volt, melyben Krisztina voltam. 2010-ben pedig a Játékszínben játszottam Lukács Sándorral a „Miért nem marad reggelire?” címû, Balázsovits Lajos által rendezett háromszemélyes vígjátékban. Ebben a

tem sem kis dolog, és a most adódó lehetõségeket semmiképp sem szabad elmulasztanom. Tehát az aktuális jelek alapján, van rá esély, hogy valahol a világban lehorgonyozzak, és valameddig ott éljek. – Az utazások, az örökös tanulás, a forgatások mellett és közben mire marad még ideje? – Érdekességként említem, hogy jelenleg egy angol nyelvû könyv fordításán dolgozom, melyhez éppen folyamatban van a jogok megszerzése. Talán legközelebb már többet mondhatok róla. A közeljövõben szeretnék itthon elindítani egy francia sanzon-est sorozatot és a fellépéseim során befolyt összeggel beteg gyerekeket támogatni. Én úgy érzem, hogy az ember életébe sok minden belefér, ha nyitott szívvel és szeretettel áll a dolgokhoz. Kéri Ildikó

darabban Luise-t, az érzékeny lelkû lázadó fiatal lányt alakítottam. Szerettem ezt a szerepet, ugyanis nagy öröm volt olya kitûnõ kollegával játszani, mint Lukács Sándor, akitõl megtanultam, hogy a színpadon egyik legfontosabb dolog az, hogy a szereplõk tudjanak minden pillanatban egymásra figyelni, mert ettõl születik meg, azaz összhang, amitõl egy elõadás igazán jó lehet. – Az utóbbi évek összegzése tehát: több tengerentúli forgatás, számos tréning és rengeteg repülés a külföldi castingok helyszíneire. Mi lesz a folytatás, hogyan látja a jövõt? Talán eljön egyszer az idõ, amikor valahol a világban megállapodik és már csak látogatóba jön haza, vagy rövidebb-hosszabb kitérõk után ismét itthon találja meg a helyét?

– Úgy gondolom, hogy minden magyar színésznek az a nagy álma, hogy elsõsorban itthon legyen sikeres, hogy egyszer felkérje egy magyar rendezõ, hogy vállaljon fõszerepet egy magyar filmben. Hogy õszinte legyek, én is örülnék egy ilyen felkérésnek, de azt hiszem, amit nemzetközi szinten elér-

Csillagtúra és aktív kikapcsolódás Bali szigetén, Indonéziában 2012 április 10-26-ig sporttábort és csillagtúrát szervezünk Balira az „istenek szigetére”. Azoknak az aktív élményekre vágyóknak és mozgáskedvelõknek ajánljuk ezt a programot, akik testi-lelki-szellemi felüdülésre vágynak. A legvarázslatosabb tájakon fogunk kirándulni, pl: megmásszuk az Agung vulkánt, Bali legmagasabb pontját, vadvízi evezésre indulunk az Ubud melletti mesés õserdõben, gyalogtúrát teszünk romantikus rizsteraszokon, búvárkodunk Kelet-Bali leghíresebb búvárpontjain, szörfórákat veszünk Dél-Bali strandjain. Ezenkívül számos izgalmas és kreatív csoportos és egyéni lehetõségeket biztosítunk a színes, mozgalmas élményekre vágyóknak.

„Spirituális Ubud” (Bali, Indonézia) Inspiráció és lelki újjászületés a földi Paradicsomban 2012 március 10-26-ig spirituális tábort szervezünk Ubudba, melyet a balinéz hindu ünnep, a „Nyepi” alatt tartunk meg. A Nyepi a balinéz újév ünnepe, amit teljes csendben, úgynevezett „meditációs nap” keretében ülik a helyiek. A csendes napot megelõzi egy nagyon színes felvonulási forgatag, ekkor megtekinthetjük és fotózhatjuk az óriási balinéz ogo-ogo figurákat, és a teljes körmenetet maszkokkal és bábokkal. Mivel a balinéz újév ünnepe szoros összefüggésben áll az elmúlt év történéseinek összegzésével, a felesleges dolgok elengedésével, mi is ebben a szellemben töltjük majd ezt a két hetet az „istenek szigetén”.

Kéthetes alkotótábor és csillagtúra Bali szigetén, Indonéziában Inspiráció és Lelki újjászületés a földi Paradicsomban 2012 február 4-20-ig alkotótelepet és csillagtúrát szervezünk Balira az „istenek szigetére”, melynek végén a résztvevõk munkáit kiállítjuk egy helyi galériában. A résztvevõket megismertetjük a sziget minden érdekességével, a kinti kulturális élettel, illetve a kint élõ híres nemzetközi és helyi mûvészekkel. A különbözõ mûvészeti tevékenységeken, és az adott programokon kívül számos kikapcsolódási lehetõség kínálkozik: szörf, búvárkodás, strandok, partik, elefántagolás, szafari, õserdei rafting, séta a rizsteraszokon, vulkántúra, kiállítások, shopping, hindu szertartások, árnyjáték (wayang) elõadások, táncelõadások, élõzenei koncertek. Jöhet bárki: alkotómûvészek, kultúrát kedvelõk, utaznivágyók és kalandorok!

Balin egész évben 30 fok meleg van, ami azt jelenti, hogy az év bármely idõpontjában lehet nyaralni - a város kulturálisan pezsgõ életétõl pár száz méterre a természeti harmónia és az atmoszféra ölel át minket. Az érdeklõdõknek emailben küldjük a részletes programot és a részvételi feltételeket. További információ ezen a honlapon is található: www.baliartcamp.webs.com

Kapcsolatfelvétel: mobil: (+36 70)6348728, (+36 30)3021241 email: baliartcamp@gmail.com skype: baliartcamp voip: donorart web: www.baliartcamp.webs.com -x-

Portré

Czeizel Endre Focistából genetikus „Ha ló nincs, a szamár is jó!” Szentendrén, a Duna parton találkozunk. Pontosan érkezik. Egy különleges italt hoz ajándékba, kicsit zavartan megigazítja a haját, majd rendel. Görög sajtot kér salátával, alkoholt nem iszik – vezet. Bátran kijelenthetem, hogy országunk legnagyobb ma élõ genetikusa ül velem szemben. Dr. Czeizel Endre az orvostudományok akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár. Magyarországon szinte egyedülállóként kiemelkedõ szerepe van a genetikai ismeretterjesztésben. A Családtervezési Központ alapítója. Több tucat könyv és számos orvosi felfedezés fûzõdik nevéhez. Meg az a sok megszületett gyerek, akik neki köszönhetik életüket. Fiatal éveirõl szinte semmit nem tudunk. Most mesél az indulásról.

ocistának készült, tizenéves korát a sport bûvölete uralta. Tehetségesnek is tartották. Idejét és energiájának nagy részét az edzések és versenyek töltötték be. S ahogy õ fogalmaz: „mégis” kitûnõre érettségizik 1953-ban a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Felejthetetlen emlékû történelemtanára ( Hegyi Károly) hatására történésznek készült. De erõs akaratú édesapja szembeszállt vele, mert nagy vágya az volt, hogy elsõszülött fiából orvos legyen. -Nem sokat vitatkoztam vele, addigra már sokszor tapasztalhattam bölcsessé-

gét. Végül ezért jelentkeztem az orvosegyetemre.- Ekkor szembesül a politikai rendszer „átkos” mivol-

viselkedésû lenni. Mindig, mindent megtanult, kijelentette, hogy csakis ötöst kaphat a vizsgákon. Azt mondja nem tûnt túl rokonszenvesnek társainál, de tudásszomja gyõzött mindenek felett. - Soha nem fogom elfelejteni egy osztálytársam gúnyos mosolyát, amikor másodéves korunkban kiderült, hogy nem tudom, ki az a Henri de ToulouseLautrec. A nyári szünidõmet arra használtam, hogy „ megtanuljam” a képzõmûvészet történetét, felnõtt kotával, ugyanis apja kisiparosként próbálta mûködtetni a nagyapa által alapított szobafestõ-mázoló céget. Akkortájt ez nagy bátorságnak számított, meg is lett a büntetése: nem támogatták fia orvosegyetemre való felvételijét. Azonban az élet nagy fordulatai tényleg meglepõek olykor. Nagy Imre 1953-ban lett elõször miniszterelnök, és kormánya döntése szerint a kitûnõen érettségizõknek nem kellett felvételi vizsgát tenniük. -1953 szeptemberében elkezdtem az orvosi egyetemet, ahol két esemény hamarosan meghatározónak bizonyult a késõbbi sorsomra. Egyrészt májgyulladást kaptam, amibõl ugyan kilábaltam, de attól kezdve nem tudtam teljes erõvel végigfocizni mind a két félidõt. Ez megpecsételte labdarúgókarrieremet, ami bennem nagy megrázkódtatást okozott. Akkor, „ha ló nincs, a szamár is jó” elvétõl vezérelve, elkezdtem tanulni és rájöttem a tudás megszerzésének izgató ízére, meg a szellemi gyõzelem adta örömre. Úgy emlékszik abban az idõben megmutatkozott személyisége egyik jellegzetessége, hogy szeretett a többségtõl eltérõ

Henri de Toulouse-Lautrec

romban aztán tanulmányt írtam a festõmûvész genetikai eredetû betegségérõl.Azt vallja, hogy mindig valami kényszerítõ bizonyítási vágy állt egész élete hátterében, amiben elsõ generációs értelmiségi mivolta is szerepet játszik. 1956. október 23-a nemcsak a

magyar történelem, hanem Czeizel Endre életének is sorsfordító eseménye. A lövöldözéseket hallva jelentkezett, hogy ellássa a sebesülteket. Emlékszik az egyik elsõ halottra is, hiszen Puskás volt a vezetékneve és õt is Öcsinek becézték. Így elterjedt a városban a híres labdarúgó halálhíre. - Úgy tûnt, hogy gyõzött a forradalom, ami ugyan hihetetlen volt, de óriási lelkesedést keltett sokunkban. Akkor éreztem elõször – és sajnos utoljára-, hogy a magyarság mire képes.Gimnáziumi osztálytársai, akiket akkoriban nem engedtek egyetemre, mind elhagyták az országot. Az egyetem elvégzése után, 1959-ben „summa cum laude” minõsítéssel megkapta orvosi diplomáját. Tudásszomja tovább sarkallta, szeretett volna többet tudni a méhen belüli magzat fejlõdésérõl. Kutatásokra is alkalma nyílt több intézménynél, így már fiatalon megjelenhettek tudományos közleményei, eredményei. Elég gyakran tarthatott elõadásokat hazai tudományos kongresszusokon, ezek általában figyelmet keltettek. Szerencsésnek érzi szakmai életét. -Pályakezdésem legfontosabb felismerésének az emberek által szenynyezett felületi pocsolyák és a még érintetlen forrásokból táplálkozó tiszta vizek közötti különbség érzékelését tekintem.A 20. század hajnalán az orvosi genetika ígéretes startot vett hazánkban.- mondja nevetve. 1965-ben az akkori Szovjetúnióban Hruscsov rájött, hogy a szovjet mezõgazdaság tönkremenésében a genetika szabályszerûségeinek figyelmen kívül hagyása is komoly szerepet játszott. Ezért megengedte a genetika tudományos mûvelését, és döntése természetesen Magyarországra is kihatott. 1965-ben volt Tihanyban egy orvosi genetikai továbbképzõ tanfolyam, ahol részt vett és szédületes gyorsasággal beindult a hazai orvosi lehetõségek elõtt a szabad út. Ekkor döntötte el végképp, hogy genetikus lesz, vagyis az öröklõdéssel foglalkozó orvos.Elsõsorban a genetikai bajok megelõzésére koncentrálta erõit. Ez a hivatása, ez a mindene. V. Szabó Noémi

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó ez év áprilisában kérelmet nyújtott be az illetékes helyi hatósághoz, azonban többszöri érdeklõdése ellenére nem kapott még határozatot az ügyben. További részletet nem közölt velem, de arra kért, tájékoztassam arról, hogy a hatóságoknak mennyi idejük van a kérelmek elbírálására.

Közigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait szükséges alkalmazni. Ezen törvény értelmében az általános ügyintézési határidõ az azt követõ napon kezdõdik, amikor az ügyfél kérelme az illetékes hatósághoz megérkezik, vagy pedig ha az eljárás hivatalból indul, akkor még aznap. A határozatot (továbbá az eljárást megszüntetõ végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az elsõ fokú döntést megsemmisítõ egyben új eljárásra utasító végzését) a hatósághoz érkezést követõ 30 napon belül kell meghozni, ugyanakkor gondoskodni kell annak közlésérõl. Ennél rövidebb határidõt bármely fajta jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Ha a fent hivatkozott Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejérõl nem rendelkezik, akkor a hatóságnak haladéktalanul, de legkésõbb 8 napon belül kell gondoskodnia az eljárási cselekményt megtételérõl vagy a végzést meghozataláról. A törvény soronkívüliséget ír elõ kiskorú ügyfelek érdekeinek veszélyeztetettsége, az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet elhárítása, a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedésének elrendelése esetén, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Tudnunk kell, hogy az alapügy elintézési határidejébe nem számítanak be a következõk: – a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének és az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama, – a jogsegélyeljárás idõtartama és adatnak a nyilvántartásból történõ beszerzéséhez szükséges idõ, – a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ, – a szakhatóság eljárásának idõtartama, – az eljárás felfüggesztésének idõtartama, – a hatóság mûködését legalább egy teljes napra ellehetetlenítõ üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény idõtartama, – a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idõ, – a szakértõi vélemény elkészítésének idõtartama, – a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedõ idõtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történõ közlés idõtartama. Ha a hatóság testületi szerv, pl. önkormányzati testület vagy a Tervtanács, akkor a hatáskörébe tartozó ügyben 30 napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidõ letelte utáni elsõ testületi ülésen, legkésõbb azonban két hónapon belül határoz. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidõ az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követõ napon kezdõdik. Az eljáró hatóság vezetõje – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – az ügyintézési határidõt annak letelte elõtt, kizárólag indokolt esetben és csakis egyszeri alkalommal, legfeljebb 30, a soron kívüli eljárás esetében pedig legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.

A szakhatóság (pl. környezetvédelmi vagy vízügyi hatóság) eljárására irányadó ügyintézési határideje – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – 15 nap. Szigorúan indokolt esetben, a szakhatóság vezetõje a szakhatósági eljárásra irányadó határidõt is kizárólag egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghoszszabbíthatja. A meghosszabbított eljárási határidõrõl az ügyfelet és a megkeresõ hatóságot kötelezõ értesíteni. Szeretném a Tisztelt Olvasó figyelmét felhívni arra a szabályra, mely szerint ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidõt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevõjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelõ összeget, ha pedig az ügyintézés idõtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidõ kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelõ összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hatóság ezen fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg. A visszafizetendõ összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerõssé válásától számított 8 napon belül kell, hogy visszatérítse az ügyfél számára, illetve fizesse be a központi költségvetés erre kijelölt számlájára. Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv – általában az ügyfél jelzése alapján – megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az általános ügyintézési határidõt vagy az eljárási határidõ túllépésébõl eredõ fizetési kötelezettségét nem teljesítette, abban az esetben a mulasztó hatóságot a meghatározott összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi. Bizonyos esetekben a hatóság az ügy együttes eldöntése céljából elrendelheti az elõtte folyamatban lévõ olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással öszszefügg. Ilyenkor azonban a hatóság az egyes eljárásokra irányadó legkorábban lejáró ügyintézési határidõn belül kell, hogy eljárjon fenti szabályokra figyelemmel. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják. Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail:grimaldizs@tonline.hu telefon: 06 20 330 36 40

Októberi akció! Borda Húsbolt 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

Az Ön hírdetésének helye! Csak az elsõ 8 jelentkezõnek!

5500 Ft +Áfa A BORDA HÚSBOLT SZEPTEMBERI AJÁNLATA !

Diákcsemege vastagkolbász még mindig bevezetõ áron: 1700 Ft helyett 1460 Ft Vákummfóliás grillkolbász háromféle ízesítéssel: 1320 Ft helyett 980 Ft Új termék: Csípõs Lópatkó kolbász : 1500 Ft helyett 1200 Ft Házi savanyúság, Panzani tészták, Mirelit áruk nagy választékban és kedvezõ áron kapható !

Most 20% kedvezménnyel az Éjféli Kiáltás Missziónál

3490,- Ft 2970,- Ft Megrendelhetõ: 061-3500-343, ejfel@t-online.hu

A latin zene és a nagyik! aqua zumba Ha nem hisztek nekem, kérdezzetek rá a dédire vagy a nagyira! A latin-zene már õket is elvarázsolta, csak azokat a dalokat nem Antonio Banderas vagy Juanez énekelte, hanem mások. Igen illedelmesen tánciskolákban tanulták a cha-cha-chát, a merenget és iskolán kívül, esetleg titokban a vadul erotikus, sokáig tiltott táncnak számító argentin tangót. Na, ezek után így nézzetek a nagyira és ha már tánc, kérdezzetek rá a twistre és a rock-and rollra is. Lehet, hogy elpirulnak, és csillogni kezd a szemük! A tánc nem csak szórakoztat, felvidít és örömet ad, hanem jól átmozgatja az izmokat, a testet és a lelket is felrázza: legyen az görög, bolgár, magyar vagy latin muzsika. Az utóbbi újra és újra divatba jön, generációkon át pörgetteti a lányokat és a ﬁúkat is. A táncparketten, bocsánat a partykon, csak kevesen merik elõadni magukat, de otthon, ha senki nem látja, a tükör elõtt a legtöbben kipróbálják azokat a mozdulatokat, amelyeket a ﬁlmekben láttak (Salsa, Dirty Dancing...), és amirõl sokáig azt hitték megtanulhatatlan, erre születni kell. Pedig nem!

Svédország, Norvégia után hazánk is zumba lázban ég, a magyar lányok különösen jók ebben a mûfajban is. A zumba a latin ritmusokra könnyen tanulható lépésekkel, mozdulatokkal, páratlanul egyedülálló ﬁtness programot hozott létre. Hatvan perc alatt kb. 600 kalóriát égetsz el, miközben növeled az állóképességed, és úgy formálod az alakod, hogy észre sem veszed! Az is jó, hogy tánc közben lehet hibázni, szinte senki nem veszi észre és biztos, hogy nem lépsz a partnered lábára sem! Elõfordulhat, hogy a melegben nincs kedved a forró latin ritmusokhoz? Térdedre vagy más ízületeidre akarsz vigyázni? Akkor pedig irány az aqua zumba, ahol mindezt mellig érõ vízben, dél-amerikai ritmusokra is táncolhatod. Fürdõruhát hozz magaddal, magas sarkú, táncos cipõ nem is kell hozzá! Mozgás! Gyerünk! Tararararara, tararararara: Tengo la camisa negra... Kezeket fel, és rázni a vállat! hdk

SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu 06-26/303-673

Egészség rovat Az új prevenciós egészség-és oktatáspolitika tudományos megalapozása (3.rész)

Az elsõ két részben az egészséggel kapcsolatos általános politika paradigmaváltásának szükségességérõl beszéltem, arról, hogy az életminõséget mindenekelõtt meghatározó egészségszemléletnek (és persze a gyakorlatnak) az élet minden területén prioritást kell kapnia. Mert a magyar lakósság egészségi állapota és az ország demográfiai helyzete tragikussá vált. Említettem, hogy a további romlás megállításához, az esetleges valódi javuláshoz szükséges új politika komplexitásában a kormány új rendelkezéseit figyelve még meg sem körvonalazódott. Az elõzõ részt a szomorú magyar halálozási- demográfiai statisztikai adatokkal fejeztük be. Itt folytatjuk. . Morbiditási, mortalitási, demográfiai, reproduktív egészségügyi helyzet Magyarországon (folytatás) A jelenlegi adatok szerint minden egyes órában 4 fõvel csökken az ország lakóssága, 20 év alatt a redukció megközelítette az egy milliót. Múlt év októberében 10 millió alá csökkent Magyarország lakóssága. A fejlett országok közül pl. Hollandiában szintén csökken a születésszám, de méginkább a halálozások száma, ezért a népesség szaporodik, a szaldó pozitív.

A férﬁak születéskor várható élettartama a 30 tagú OECD országlistán az utólsó helyen áll, és az a tény is megdöbbentõ, hogy világviszonylatban vezetjük a rákos és agyvérzéses halálozást. A nõk vonatkozásában sem sokkal jobb a helyzet. A várható életkort tekintve az OECD listán az utolsó elõtti helyen állunk. Az elmúlt három

évtized folyamán a tüdõrákos megbetegedések száma négyszeresére, a májrákosoké duplájára, a májcirrhozisoké hatszorosára emelkedett. Az európai úniós országok átlagát négyszeresen meghaladja az évenkénti méhnyakrákos halálozás. Gyermekeink egészségi állapotára sem lehetünk büszkék. Szinte felfoghatalan, hogy a 14 év alatti korcsoportban 15% a hipertónia gyakorisága (már egészen kisgyermekkorban is elõfordul), és egész Európát ﬁgyelembe véve itt a legmagasabb a 14 év alatti dohányzók száma. És ebben a reprodukcióban elsõdlegesen érintett lányok „vezetnek”. A reproduktív egészséggel kapcsolatos mutatóink is rosszabbodnak. Nõ a meddõ párok száma (az elmúlt három évtized alatt 10%-ról 15%-ra), romlik az ondóminõség, a nõk vonatkozásában emelkedik a funkcionális meddõség (pl.PCOS -policisztás ovárium szindróma) gyakorisága. Csökken a házasságkötések száma (múlt évben példátlanul kevés, alig 30 ezer köttetett), a ﬁatalok egyharmada pedig már nem is akar gyermeket vállalni.

Ezek az adatok is bizonyítják, hogy nagyon beteg a nemzet. Pozitív dolog alig említhetõ. A nyomorúságos helyzet jellemzésére- az olvasók és saját keserûségem oldására- elmondok egy viccet: elmegy a beteg az orvoshoz, aki sorolja diagnózisait: hipertónia,cukorbaj, májrák. Közbevág a beteg, nem tudna legalább egy pozitív dolgot mondani. Az orvos lapozza a leleteket, na nézzük csak, nézzük, igen, igen, itt van például az AIDS tesztje! A következõ számokban a tragikus magyar egészségügyi mutatókhoz vezetõ okokkal folytatjuk. Addig is modern diagnosztikus és terápiás eljárásokkal várjuk szentendrei rendelõnkben (Velt-Med Egészségház, Bolgár u. 10.1/4). Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

Szentendrei mûvészek segítettek a rászoruló gyerekeknek

Napjainkban ez a szó, hogy segítség, kissé megkopott, igazi jelentését talán nem is tudjuk. A mindennapi életben, ha valaki embertársa javára, érdekében cselekszik, kimondva, vagy csak gondolatban, ellenszolgáltatást vár érte. És persze azt hangoztatja, hogy mennyit segített õ ennek és ennek az embernek.

De segíteni nem ezt jelenti! Aki segít, az önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül ad, fáradozik mások érdekében, és örül, ha örömet szerezhet. A mai anyagias világban,

amikor egyre nehezebb a megélhetés, az ilyen segítségnek van nagy értéke. Segíteni többféleképpen lehet – nyitott szemmel jár-

va vegyük észre a környezetünkben élõ emberek gondjait, bajait, és akkor megtaláljuk a segítség módját is. Természetesen az anyagi segítség nagyon sokat jelent a munkanélküliség, az öregség, betegség gyötrelmei között, de a lelki biztatás, szeretetteljes odaﬁgyelés éppen olyan fontos. Mindezt nagyon jól tudja az Éjféli Kiáltás Misszió is. Munkatársai fáradhatatlanul járják a világot és viszik a ﬁzikai és lelki segítség sokszínû vigaszát. Idõsotthonokat, gyermekotthonokat, kórházakat, hajléktalan szállókat látogatnak és adományokat osztanak, kedves mosollyal biztatnak, bátorítanak. Ezen a nyáron nagyon szegény, a segítségre igazán rászoruló gyerekeknek szervezett

10 napos tábort a szentendrei Pap-szigeten. Olyan nehéz sorsú gyerekek tölthettek el itt élményekben gazdag tíz napot, akik közül egyesek most táboroztak elõször,

akik mostoha családi környezetüket próbálták itt feledni. Volt olyan kisgyermek is, aki szinte sose mosolygott, szívszorító volt látni komor, bús arcocskáját. De örömmel számolhatunk be arról, hogy végül õ is felengedett, a tábortûznél már nevetett is. Hogy feloldódtak a gátlások, és mindenki jól érezte magát, nagymértékben köszönhetõ a térség mûvészei, híres személyiségei segítségének is. Mindenképpen köszönettel tartozunk Vészabó Noémi festõmûvésznõnek, aki a festészet rejtelmeibe vezette be a gyerekeket, Póka Éva színmûvésznõnek, aki Mátyás napi mulatságot szervezett, Schirilla Györgynek, aki az egészségnap keretében lehetõvé tette,

hogy a Vadkacsa Leányfalui Gyermek Víziﬂotta Egyesület vezetésével kenuzni is elmehessenek a táborozók. Önzetlenül adni szeretetet, törõdést, gondoskodást, odaﬁgyelést – ezt nagyon tudnak a Misszió munkatársai, támogató mûvészeink. De meg is kapták jutalmukat – a sok vidám, elégedett gyermekarc minden fáradságot feledtetett. Hát igen, segíteni jó! www.ejfelikialtas.hu

mûvészrovat

A múlt üzen a mának A Szentendrei Mûvésztelep megalakulása 1926-ban

éti István végzõs növendékeinek egy baráti csoportja 1926 tavaszán a fõiskola egyik mûtermében nyugalmas nyári alkotóhelyrõl ábrándozott, s mit sem tudott arról, hogy Szentendrén a hivatalát két éve betöltõ, nagy terveket szövõ, közel negyvenéves, ambiciózus polgármester, dr. Starzsinszky László az idegenforgalom fellendítésében látta a városfejlesztés egyik kulcsát. nagybányai mûvésztelep megalakulása [1896] után harminc évvel néhány ﬁatal festõ vágyálma szerencsésen találkozott össze egy Duna-menti kisváros polgármesterének városfejlesztõ elképzelésével. Akkor bizonyára egyikük sem gondolta, hihette, hogy a huszadik századi hazai festészet történetének egyik önálló fejezetét kezdik el tartalommal megtölteni. Még el sem foglalták 1926 nyarán egy városszéli poros tanyán, a várostól kapott szegényes nyári rezidenciájukat a „mûvész urak”, amikor májusban a képviselõ-testületi ülésesen már kész tényként jegyzõkönyvbe rögzítették, hogy Szentendre ha-

Heintz Henrik-Rozgonyi László: Szentendre a Bükkös felõl, 1926

A Városháza díszterme, 1926. júliusi kiállításon

tárában, a szõlõtelepen lévõ épületekben és mellékhelyiségekben mûvésztelepet és festõiskolát alapít a város. A felsorakoztatott érvek szerint „a mûvésztelep és iskolának felállítása a város fejlõdése érdekében történik annál is inkább, mert erre a fõváros közelségénél és természeti fekvésénél fogva kiválóan alkalmas. A város fejlõdésére, amely az idegenforgalmat csak fokozni fogja, elõnyt jelent azon szempontból is, mert az itt festett tájképek útján a város széles e világon ismertté fog lenni, a város állandó kiállítási hely lesz és végül az itteni szép és régi tárgyakról festett képek is elõsegíteni fogják egy leendõ városi múzeumnak és levéltárnak a mielõbbi felállítását”. Az elsõ szentendrei nyarukat töltõ ﬁatal festõk jórészt elõzõ mûvésztelepeken készült mûveibõl és néhány már itt festett szentendrei városképbõl július 25-én, vasárnap délelõtt tizenegy órakor kiállítás nyílt a városháza két éve felújított, impozáns közgyûlési termében. Figyelem felkeltésnek plakátok kerültek a kirakatokba, a fõtérre kiakasztottak egy feliratos reklám-zászlót, vélhetõen nagy feltûnést keltve általa, hiszen ilyesmire még nem volt példa a városban. Ez volt Szentendre történetének elsõ képzõmûvészeti kiállítása. A félszáz festmény között Glatz Oszkár fõiskolai rektor és Réti István fõiskolai professzor néhány mun-

kája is a falakon lógott, jelezve ezzel is az ügyet támogató szándékukat. A Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Magyar Hírlap, a Budapesti Hírlap, az Új Nemzedék adott hírt a szentendrei mûvésztelep - valamennyien ezt a kifejezést használták - elsõ kiállításáról. A legrészletesebb beszámoló a Pesti Napló kiküldött tudósítójának tollát dicséri a lap július 27-i számában: „Vasárnap, rekordhõség…zsúfoltan indulnak a szentendrei helyiérdekû vonatok. A pesti közönség óriási tömegekben tódul az útvonalon fekvõ fürdõhelyekre. A Római fürdõnél, a Csillaghegyen hosszú karavánok hagyják el a vonatot s az üressé vált vagonokban lassanként egymásra találnak azok, akik kánikulával dacolva elindultak, hogy…segítõi legyenek a szentendrei mûvésztelep megalapozásának…Diskurzus indul a mûvésztelep kilátásairól. Meg lehet-e törni a meleg nyárban a közönség közönyét és felkelteni az érdeklõdést a ma megnyíló kiállítás iránt! Lehet-e anyagi eszközök nélkül, csupán hittel, akarattal és tehetséggel utat nyitni a mûvészetek meggyökereztetése felé…A budapesti vendégeket Starzsinszky László polgármester és Motesitzky Hugó mûszaki fõtanácsos fogadják. Megtudjuk, hogy a polgármester úr a város kulturális súlyát és hírnevét szeretné gyarapítani a mûvésztelep révén. De nem könnyû feladat új

mûvészi intézményt felvirágoztatni egy 8000 lakosú kis városban, ahol újság sincs, színház sem játszik. És Szentendrét legutóbb árvíz látogatta meg, mely földeket borított el, hidakat, utakat tett tönkre…A mûvésztelep ügye mindjárt megalakulásakor másodrangú kérdéssé lett. Azért mégis akad szépszámmal érdeklõdõ a megnyitáson. A kiállítás maga a legnívósabb, elsõrangú anyagból van összeválogatva… Délután a fõvárosi vendégeknek a polgármester úr megmutatta a város messze híres épületeit… Azután autókba ül a társaság s Réti mester vezetése mellett szemlére indul a város környékén, helyet keresni a mûvésztelep részére.” Az 1926-os esztendõ új korszakot indított el Szentendre és festõi közös történetében. Korábban is megfordultak már festõk a városban. Ezek a látogatások azonban esetlegesek és egymástól elszigeteltek voltak, emléküket egy-egy itt készült mû õrzi csupán. Az egyetlen kivétel Ferenczy Károly. 1926-ban már egészen más a helyzet. A Budapest Környéke címû lap tudósítója nem túlzott, amikor szeptember 19-i írásának a Virágzó mûvészélet Szentendrén címet adta, s hogy meg is feleljen ennek a sokat sejtetõ szóhasználatnak, mintegy leltárszerûen számba vette, amit a nyárutón a városban talált, látott, hallott. Tudósítása egy filmszerû jelenettel indul: „A napokban egy érdekes párral találkoztunk a Staravodához vezetõ úton. Egy napbarnított, tót-szalmakalapos, bõ, háziszõttes vászonnadrágban járó, ingujjra gyürkõzött fiatalember, egy kifogástalanul elegáns, feltûnõ hölgyet kísért a város felé. Hóna alatt összecsapott festõállvány, kezében kopottas ládika. – Ma megint egy új képet fejezett be Glatz mester ott az erdõ sarkán. Jöjjön, nézze meg – mondta a fiatalember csínos kísérõjének és amint utánuk tekintettünk, valóban ott láttuk a mestert négy tanítványa társaságában…Már a múlt esztendõben felvetõdött az eszme, hogy a Csoportkép az elsõ szentendrei mûvésztelepen 1926.

Bánáti Sverák József: Beteggyógyítás, 1926.

város és környéke alkalmas volna mûvésztelep létesítésére. Glatz Oszkár festõmûvész, a képzõmûvészeti fõiskola rektora, lelkes támogatóra talált terve keresztülvitelében dr. Starzsinszky Lászlóban, Szentendre agilis, mûvészetkedvelõ ﬁatal polgármesterében, s így kelt életre az a terv, amelynek Boromisza Tibor már tavaly is olyan lelkes híve volt…” Szentendre és a festõk látványosan erõsödõ kapcsolatát illetõen az 1926-os év kiemelkedõ eseménynyel zárult. A polgármester meghívására november 14-én, egy vasárnap délelõtt megtartott ünnepi közgyûlésen a politika és a képzõmûvészeti élet kimagasló szereplõi jelenlétében a város díszpolgári oklevelet adott át a népjóléti miniszternek, a kerület országgyûlési képviselõjének, a fõispánnak és az alispánnak. Kínálta

magát a jó alkalom egyben arra is, hogy ünnepélyes keretek között a díszteremben megrendezett kiállítással felavassák az új szentendrei mûvésztelepet. A budapesti Pálffy térrõl induló zsúfolt különvonaton Az Est újságírójának szóhasználatával, az ünnepeltek mellett „ott szorongott” Budapest fõpolgármestere, több bizottsági tag, egy államtitkár és a mûvészeti élet jeles személyiségei: Glatz Oszkár fõiskolai rektor, Iványi Grünwald Béla és dr. Jeszenszky Sándor a Szinyei Társaság képviseletében, Szablya-Frischauf Ferenc és Benkhard Ágost festõmûvészek a KÉVE mûvészegyesület részérõl. A díszpolgári okleveleket a szentendrei részleteket ábrázoló szövegközi akvarellekkel már a telep ﬁatal mûvészei tervezték, ill. készítették. A kiállítást megnyitó dr. Preszly Elemér, a vármegye fõispánja beszédében azt hangsúlyozta, hogy az igazi magyar képzõmûvészeti kultúra Nagybányán kezdõdött és ennek folytatása, pótlása lesz most Szentendre. Glatz Oszkár festõmûvész, fõiskolai rektor, aki a modern festõmûvészet nevében vette át a telepet, az esti banketten elmondott beszédében megerõsítette, hogy a kormány és a város támogatásával Szentendre valóban pótolni fogja az elszakított Nagybányát. Török Katalin

R e j t v é n y

Sudoku

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, M. András Károly, Schirilla György, Jakab Mária Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@gmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Lakossági

Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

Szolgáltatás

Dr. Szebeni Olivér - Bibliai kortörténet A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. Ára: 1450 Ft Megrendelhetõ: http://www.ejfelikialtas.hu (061) 3500-343

ESKÜVÕRE, CÉGES ÉS MAGÁNRENDEZVÉNYEKRE DJ SZOLGÁLTATÁS. ELÉRHETÕ ÁRON, INGYENES ÁRAJÁNLAT KÉSZÍTÉS. TEL:30-419-9397 WWW.LAGZIM.HU, WWW.DJNEKED.HU

Ingatlan Tótfalun kiadó egy 2 szobás lakás bútorozott. Ára: 55.000,- Ft+rezsi/hó. Telefon: 06306307823

Megrendelhetõ: 061-3500-343, ejfel@t-online.hu