Szentendrei Kurir 2011 november by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD 2011. NOVEMBER ÁRA 150 Ft

A DUNAKANYAR POLITIKAMENTES KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ MAGAZINJA

Csevej Biczák Péter a Pest Megyei Könyvtár igazgatója. Fókuszban

Újabb óriásprojekt a Dunakanyarban Vadász György: Ide nekem az oroszlánt is!

Exkluzív interjú

K i r á l y T a m á s a divatguru

Szelekovszky Beátával Faluház igazgatójával

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! TÛZIFA ÁRUSÍTÁS BÜKK, GYERTYÁN ÉS TÖLGY KUGLIBAN 2000 FT/mázsa HASÍTVA 2200 FT/mázsa AKÁC KUGLIBAN 2100 FT/mázsa HASÍTVA 2300 FT/mázsa HÁZHOZ SZÁLLÍTVA - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

-F , 0 9

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból Innen-onnan

Kedves Olvasónk! 4-7

Barangoló

8-9

Vendéglátó

Exkluzív interjú 16-19 Portré

12-13

Ügyvéd válaszol

Szemtõl szemben

20-21

Egészség

Mûvészrovat

28-29

Enyészet hava, Ez az õsi magyar neve novembernek, de a népi kalendárium szerint Szent András havának is hívják. Noha szomorkás, elégikus hangulata van az enyészet szónak,mégis számomra az egyik legszebb magyar szó. Sokkal többet mond, mint az elmúlik vagy meghal szavunk. Így november elején, amikor az enyészet ölén eltávozott szeretteinkre, barátainkra emlékezünk, különösen is mélabúsan visszhangzik ez a szó. Halottainkra november 2-án emlékezünk, ilyenkor sok helyen egykét órán át is szólnak a harangok az elhunytak emlékezetére. November elsején pedig az egyházak szentjeikre emlékeznek, ez a mindenszentek napja. Ezek a napok azért is fontosak a mindennapok taposómalmában, mert ekkor megállunk egy percre, készülõdünk halottainkhoz a temetõbe, de arra is, hogy rég nem látott rokonainkkal találkozzunk, így meghitt családi ünnep is ez. Ünnep, azaz együtt örülünk annak, hogy élünk, ha nem is fogalmazzuk meg, hiszen az "élet él és élni akar", ránk is millió feladat vár. Feltöltõdve az emlékezés és együttlét erõforrásából visszük tovább a mindennapok terhét. November sok kedves szokással is igyekszik kárpótolni bennünket a nyár, a meleg, a nyaralás, a szikrázó napsütés elmúlásáért. Emlékezzünk csak a november 11-éhez kötõdõ Márton napi szokásokra. Ez a nap már a 14. századi magyar krónikákban is jelentõs gazdasági napként szerepel. Ez volt a gazdasági év befejezésének határnapja. A Márton napi lúdpecsenye pedig e nap megkoronázása volt. Hát igen, november télelõ is. Megérkeznek a fagyok, be kell fûteni a kályhába. Hideg ellen jó tanácsként álljon itt Kányádi Sándor pár sora: Aki fázik, vacogjon, fújja körmét, topogjon, földig érõ kucsmába, burkolózzék bundába, üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. Miklós Margit, a Kurír munkatársa Nagy Erzsébet fõszerkesztõ asszony továbbra is várja kedves Olvasóink észrevételeit, leveleit.

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Innen-onnan Honfoglaláskori leletek Pest megyében A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága régészei, Rácz Tibor Ákos és Füredi Ágnes vezetésével honfoglalás kori sírokat tártak fel a megye délkeleti részén. A legkiemelkedõbb leletanyag a harmadik sírból került elõ: az eltemetett férﬁ elõkelõ rangjára aranyozott ezüst veretes díszöve és tarsolyának fedõlemeze utalt. A hiteles körülmények között, szakemberek által feltárt tarsolylemez országosan is kiemelkedõ jelentõségû leletnek tekinthetõ. A Kárpátmedence területén mindezidáig alig két tucat hasonló tárgy ismert, ezeknek töredéke származik megfelelõen dokumentált ásatásból. A klasszikus honfoglalás kori motívumkinccsel díszített lemez kompozíciója egyedi, kidolgozása magas színvonalat képvisel. Elõkerülése a régió korabeli, eddig kevésbé felismert jelentõségére világíthat rá. A kiállításon elsõsorban a 10. századi leletanyagról szeretnénk képet adni,

tó temetõk leletei is, valamint a korszakhoz köthetõ településásatások anyagából is ízelítõt nyújtunk. A kiválasztott leletek segítségével tehát a korszak lehetõ legtöbb tárgytípusát, jelenségét szeretnénk átfogóan bemutatni a látogatóknak. Nem csak a kiállított tárgyak esztétikai élménye, de az egykori valóságban betöltött szerepük érzékeltetése is fontos momentuma a kiállításnak. A Dabas és Bugyi térségében elõkerült újabb leletek – köztük a különleges és nagy jelentõséggel bíró tarsolylemez – pedig nemcsak a nagyközönség, de a szakma számára is új információkat nyújtó szenzációja lesz a tárlatnak, és tervezzük egy sír „in situ” bemutatását is.

idõben nagyjából az államalapítás koráig bezárólag. A reprezentatív honfoglalás kori tárgyak, ékszerek mellett megjelennek az egyszerûbb, szegényesebbnek mondha-

A megye évtizedek óta elsõ nagyszabású honfoglalás kori kiállítását kiemelten ajánljuk az iskolás korosztálynak. (PH) A kiállítás nyitva 2011. november 27-ig, szerdától vasárnapig 10-tõ 18-óráig.

Újabb kapocs India és Szentendre között

Tagore Magyarországon, 1926.

Rabindranath Tagore, hazánkban is alkotó Nobel-díjas indiai költõ nagy hatással volt a 20. század irodalmi életére. Születésének 150. évfordulója alkalmából a budapesti Indiai Nagykövetség 2011. november 17-én egy nagyszabású kiállítás keretében emlékezik meg

a költõrõl, amelyen a szentendrei képzõmûvészet is bemutatkozik. Gauri Shankar Gupta, India nagykövete a fenti esemény elõkészítése kapcsán látogatott a szentendrei Régi Mûvésztelepre, ahol dr. Dietz Ferenc polgármester és Szakács Imre festõmûvész, a ki-

„A kép: a fény emléke, melyet az árnyék õriz” állítás egyik fõ szervezõje fogadta õt. A megbeszélésen szó esett az indiai és szentendrei kulturális kapcsolatok erõsítésérõl, a helyi mûvészek kölcsönös együttmûködésérõl, támogatásáról.

Innen-onnan Fókuszban - Újabb óriásprojekt a Dunakanyarban

Több mint hárommilliárd forintból bõvül öt kistérségi település szennyvízcsatorna-hálózata a következõ két esztendõben. Leányfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor és Tahitótfalu belterülete mellett Szentendrén, Pismány lakóövezetében is folynak majd a munkálatok. A beruházásban több mint 3800 telek érintett – ezek szennyvizének tisztítóba vezetése végre igazi ökoparadicsommá teheti a Szentendrei-szigetet, miközben a környék is felszabadul a rendkívüli talajterhelés alól, és új életre ébredhet. 2,94 milliárd forinttal támogatja a Környezet és Energia Operatív Program keretében az Európai Unió a Dunakanyar-Pilisi Kistérség települési szennyvíz-csatornázási munkálatait. A beruházás teljes, 3,536 milliárd forintos összegét tekintve ez 84,64 %-os támogatottságot jelent. A fennmaradó mintegy 15%-kal a csatornázásban résztvevõ települések járulnak hozzá a projekt sikerességéhez. A kétéves projekt részleteirõl október 27-én, csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a résztvevõ települések vezetõi: Németh Miklós Pócsmegyer Község polgármestere, Dr Sajtos Sándor Tahitótfalu Község polgármestere, Molnár Zsolt Szigetmonostor Község polgármestere, Nyíri Csaba Leányfalu Nagyközség polgármestere, Dr Dietz Ferenc Szentendre Város polgármestere. A Szentendrei-sziget és környéke kiemelkedõen fontos ivóvízbázisa a fõvárosnak és az országnak. E szempont miatt különös jelentõséggel bír a szigeti

területek és a környezõ szárazföld ökológiai egyensúlyának megtartása, a természet és a környezet helyi védelme, s az itt folyó fejlesztések fenntarthatósága. A nagyarányú betelepüléssel járó környezetterhelés azonban régóta hátrányosan érinti a szigetet és vidékét, fõként hogy igen hiányos a csatornahálózat, emiatt a sziget nagy részén a szennyvíz közvetlenül a talajt terheli. E tendencia káros hatásait képes igen hatékonyan ellensúlyozni a kistérségi csatornázási beruházás. A projekt keretében Szentendre 678,8 millió forintból végezheti el a Pismány második ütemében lévõ belterületi ingatlanok csatornázását, Leányfalu 211 millióból, Tahitótfalu pedig 362,7 millióból teheti ugyanezt. Szigetmonostor 945,1 millió forinttal részesedik a munkálatokból, a legnagyobb támogatási összeg – 1338,5 milliárd forint – pedig Pócsmegyert illeti. (A számok nettó támogatási összegeket jelölnek.) A döntés már tavaly megszületett a Dunakanyari Csatornázási Társulás megalakításáról és egy projektcég felállításáról, amely felügyeli a tervezést, a kivitelezést, és gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról. A Társulás elnökévé a legnagyobb kedvezményben részesülõ Pócsmegyer polgármesterét, Németh Miklóst választották. – „A támogatási szerzõdés aláírása folyamatban van. A beruházással érintett szennyvíztisztítás biztosított, hiszen a szennyvíz befogadásáról a DMRV nyilatkozatot adott” – fejtette ki Németh Miklós, a Dunakanyari Csatornázási Társulás elnöke. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az öt településen kialakítandó telken belüli bekötéseket és a gerinchálózatot rákötik a fõvezetékre, amely a Szentendre déli határában lévõ szennyvíztisztítóba viszi az összegyûlt anyagot,

hogy ott környezetbarát technológiákkal kezeljék a szakemberek. A pályázat két évet ad a kivitelezésre, és minimum ötéves továbbmûködtetést ír elõ. Ennek leteltével a megépített hálózat és annak részei az egyes települési önkormányzatok törzsvagyon-állományába kerülnek. – „A támogatás csak belterületi, lakóövezeti ingatlanokra vonatkozik. Mindezzel együtt a támogatási körbõl kiesõknek és a vállalkozásoknak is most érdemes csatlakozniuk a hálózatra, mert a projekt kivitelezésekor sokkal költséghatékonyabban nyílik erre lehetõségük, mint késõbb” – tette hozzá Németh Miklós. Amellett, hogy a szennyvízhálózat bõvítése kedvezõ hatással van a környék élõvilágára és ökológiai egyensúlyára, a résztvevõ ingatlanok értéke is jelentõsen emelkedik. A sajtótájékoztatón az Új Széchenyi Terv általános sikertörténetérõl Hadházy Sándor országgyûlési képviselõ beszélt. Hangsúlyozta: a pályázat elnyerésének eredménye a kormány fejlesztési szándékait is tükrözi. Szívós és kemény, összefogott és összehangolt munkával hasonló eredmények követhetik a csatornázást. Németh Miklós, a Dunakanyari Csatornázási Társulás elnöke kiemelte a települések összefogásának erejét, tisztelve önállóságukat, eltérõ sajátosságaikat, és egyúttal köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik településük, lakóhelyük iránt felelõsséget érezve sikerre segítették ezt a hosszú évek óta folyó kezdeményezést. – „Kérünk minden lokálpatriótát, hogy a kistérségünk ökoszemlélete, életünk minõségének javítása érdekében csatlakozzon a kezdeményezéshez, amennyiben módja van rá” – fogalmazott. A törvényi elõírások miatt a csatornadíjhoz képest az emésztõket sújtó úgynevezett talajterhelési díj a következõ években a többszörösére fog emelkedni – elsõsorban azoknál, akik megtehetnék, hogy csatlakozzanak a csatornázási munkákba, de nem teszik. A projektiroda, illetve a Dunakanyari Csatornázási Társulat címén az ott dolgozó szakemberek kérésre mûszaki szempontból átvizsgálják a további csatlakozások lehetõségét, illetve ennek jogi és pénzügyi oldalait, hiszen a cél a minél nagyobb csatornázottsági arány elérése a térségben.

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS Szentkereszti bajok Nagyléptékû, egyedülálló és a község érdekeit szem elõtt tartó fejlesztésekbe kezdene bele Lendvai József, Pilisszentkereszt polgármestere – ha engednék. Azonban a településen belüli, illetve a Dobogókõre irányuló fejlesztési tervek is sorra buknak el néhány kitartó ellenálló bojkottján, bár indokaik közel sem maguktól értetõdõek. Az eredmény: feloszlatta magát az önkormányzat képviselõ-testülete. 4,5 milliárdos fejlesztési tervet dolgozott ki Lendvai József, amely Dobogókõ teljes arculat-átalakítását célozta: elektronikus jármûvek használatával, wellness részleggel, éttermekkel, kilátóval tette volna vonzóbbá a helyet. Távol a nagyvárosok nyüzsgõ zajától, megõrizve a hely természetes és egyedülálló szépségét, Dobogókõ országunk egyik turisztikai gyöngyszemévé válhatott volna. Mivel az önkormányzat nem tudja biztosítani az önrészt pályázatok esetén, ezért befektetõt kerestek a projekthez. Azonban sosem tudtak egyrõl a kettõre lépni. A testület néhány tagja, illetve a zöld szervezetek olyan hévvel támadták az elképzeléseket, hogy végül ellehetetlenült a közös munka. Lendvai József szerint idén már semmilyen fejlesztés nem tud megvalósulni a környéken. Aranyhangya Díjat kapott Budakalász Az Aranyhangya Díj 2011 önkormányzati kategória második helyét szerezte meg Budakalász város önkormányzata. Az eredményhirdetést 2011. október 20-án, a Hulladékgazdálkodási Napon tartják a Margitszigeti Danubius Health SpaResortban. A pályázat fõszervezõje a Tanzer Consulting Kft. Az „AranyHangya“ a szorgalom, az ötletesség, a kollektív munka, a szervezettség, az energia és alkotókészség szimbóluma.A díjra azon diákok, önkormányzatok és önkormányzati társulások pályázhattak, amelyek a hulladékgazdálkodás területén kiemelkedõ tevékenységet végeztek az elmúlt évben. Az elsõ helyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerezte meg, ezt követi Budakalász, a harmadik pozíció pedig Szentes város Önkormányzatát illette meg. Budakalászon is vonultak a nõk a mellrák ellen Budapesten már tizedik alkalommal vonultak végig a nõk a rózsaszínnel kivilágított Lánchídon október 2-án. A mellrák elleni küzdelmet fémjelzõ programhoz idén elsõ ízben Budakalász is csatlakozott. A község az Egészségklub szervezésében állt az tízéves fõvárosi rendezvény mellé. A programon tiszteletét tette Rogán László polgármester és felszólalt dr. Demeter Jolán is, a Szent János Kórház Emlõ Centrum radiológus fõorvos asszonya és az MRL alelnöke. Nagy sikerrel és számos résztvevõvel debütált Budakalász elsõ mellrákellenes felvonulása október elején. A Faluház alkalomhoz illõen feldíszített nagytermében a fõorvos asszony tartott elõadást: hangsúlyozta, hogy Európában, így Magyarországon

Dunabogdányi hírek

wikipedia

Szeptember 23.-án a KÖVIZIG osztályvezetõjével és fõerdészével Dunabogdány önkormányzatának megtartották az együttmûködési megállapodásban rögzített éves bejárást a Duna települési partszakaszán. A szabad strand környékén a fõerdész úr kezdeményezni fogja az elöregedett nyárfák miatt a megújító fakivágást. (a nyáron az egyik nyárfáról minden elõjel nélkül egy nagy ág leszakadt, szerencsére a kora délelõtti idõpontban még kevesen voltak a strandon). A fõerdész úrral egyeztettük az uszadékfa gyûjtés módját, a NATURA 2000 védettségre is tekintettel. A kõrakodó alatti szakaszon bejártuk a régi nyárigát nyomvonalát, egy esetleges gátfelújítás nagyságrendjének meghatározásához. Leutenbach testvértelepülésrõl egy osztály érkezett egy hétre az általános iskolába, fogadásuk, a tervezett program rendben lezajlott. Az újonnan megbízott fõépítésznek átadtuk a munkavégzéséhez szükséges legfontosabb dokumentumokat, megkezdte tevékenységét. Szeptember 28.-án átadás-átvételi bejárás történt a DMRV-vel, a vízmû B és C medencéinek elkészült az új villamos betáplálása. Tájékoztatót hallgatott meg a képviselõ testület a Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. elsõ félévi tevékenységérõl. Herr Tamás elnök úr ismertette a Német Kisebbségi Önkormányzat elsõ félévi programjait, rendezvényeit. Az országos kisebbségi önkormányzati választáson Lakatosné dr. Schilling Dorottya bekerült az országos önkormányzatba. Örömteli, hogy a kisebbségi önkormányzat körül kialakult egy mag, akiknek az önkéntes segítségére tudnak támaszkodni. Köszönetét fejezte ki a Képviselõ-testületnek azért, hogy az idei évben is – az állami normatív támogatás

csökkenése ellenére – a tavalyi összeggel azonos támogatást (560.000,Ft) biztosított idei költségvetésében. Emellett a kisebbségi önkormányzat 1 M Ft összeget nyert feladat alapú támogatás címén, így összesen 1,7 M Ft-ból gazdálkodnak. Aktualitásként kiemelte a népszámlálás keretében a nemzetiségi kérdésekre történõ válaszadás fontosságát, továbbá a zeneiskola hangszerjavítási költségeihez megszavazott 120e Ft összegû támogatást. Elfogadta a testület az önkormányzati személygépjármûvek használatára vonatkozó gépjármû üzemeltetési szabályzatot. Elsõbbséget élvez az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati programok céljára történõ igénybevétel, de a kihasználatlan idõszakokban térítés ellenében a magáncélú használat is lehetséges. 2012-ben is csatlakozunk a Bursa Hungarica felsõoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázathoz. Aláírtuk a csatlakozáshoz szükséges nyilatkozatot. A pályázatok beadási határideje 2011. november 14. napja, pályázati ûrlap a Hivatalban megkapható, de az interneten is elérhetõ. A Vidékfejlesztési Minisztérium kereste meg a Polgármesteri Hivatalt a helyi védett természeti területek nyilvántartásának felülvizsgálata keretében azzal, hogy a helyi önkormányzati rendeletet az új törvényi elõírások tükrében tekintsük át, szükség esetén módosítsuk, továbbá a védett természeti területek pontos rendeletben rögzített lehatárolását végezzük el. A kérésnek eleget téve a képviselõ-testület megalkotta 16/2011. (X. 5.) sz. önkormányzati rendeletét a helyi jelentõségû természeti értékek védelmérõl szóló 15/2000. (X. 5.) önk. számú rendelet módosításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a testület a 2011. évi helyi adóbevételekrõl és a második félévi költségvetés teljesíthetõségérõl. A normatív bevételek a tervezetthez képest érdemben nem változtak. A helyi adóbevételek tervezése óvatos volt, ennek ellenére az õszi adóﬁzetési idõszakra

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS tervezett 92,8 M Ft helyett 81,3 M Ft-on áll október 3.-án a bevétel ténylegesen. Az építményadó mértéke felszólítások után tartható, a talajterhelési díj is rendben van. Az idegenforgalmi adó bevétel kétszeres lett, de nagyságrendje kicsi. A gépjármû adó területén -3 M Ft a különbözet, míg a helyi iparûzési adónál -8 M Ft. A várható kiadásokat is figyelembe véve 3-3,5 m Ft hiánnyal zárnánk az évet. Éppen ezért mind a bevételi, mind a kiadási oldalon lépni kell, azért is, hogy a tartalék felélésére ne kerüljön sor. Szükség van az adózási fegyelem javítására, a rendszeresen és rendesen fizetõk miatt is. 70 adózó rendelkezik 100 eFt feletti tatozással, az összes kintlévõség 30 M Ft, sajnos ebbõl 10 cég felszámolás alatt áll. A megnehezedett gazdasági helyzetre tekintettel a Polgármesteri Hivatal kész az egyeztetésre, a megegyezésre, várjuk az érintettek jelentkezését. A Tanuszodában az iskolaév elején nem kezdõdött meg az úszásoktatás. Az úszómedence a nyári javítások ellenére tömörtelen maradt, napi 700 liter fölött volt az augusztus végi feltöltésnél a vízveszteség, ami a pincében folyt szét, az így kialakuló párás környezetben az oda telepített uszodatechnikai berendezések rövid idõn belül tönkre fognak menni, az elõrehaladott korrózió mindenhol látható. A probléma 4 éve megoldatlan. Esõs idõben az épület hibás talajvíz elleni szigetelésén keresztül is sok víz folyik be a pinceszintre. A medence szivárgás ügyében több reklamáló levelet küldött az Önkormányzat a generálkivitelezõ cégnek, javítási munkálatok történnek, de eddig teljes mértékben elhárítani nem tudták ezt a hibát. A talajvíz szigetelési hibák miatti pincebeázás tekintetében még semmilyen elõrelépés nincs. Következetesek maradunk, az úszómedence szivárgás elhárításáig nem indulhat meg az úszás. A képviselõtestület határozatot fogadott el arról, hogy ha rövid idõn belül nem történnek meg a javítások, jogi úton is érvényesíteni fogja a hibás teljesítés miatti igényeit. Az új iskolai étkezõ építés az épületgépészeti munkák beindításával folytatódik. Az eddig elvégzett építészeti munkák kifizetése után idei költségvetésünkben mintegy 5 millió Ft áll erre a célra még rendelkezésre. Ebbõl az épületgépészeti csõvezeték szerelési munkák elvégzése illetve olyan berendezések beszerzése lehetséges, amelyek 2012-ben már többe kerülnének.

10 éves lesz a leányfalusi Szekérszínház

is a mellráki megbetegedések érintik leggyakrabban a nõket – ennek ellenére mégis elenyészõ azok száma, akik rendszeresen járnak szûrõvizsgálatokra. „Míg a korai stádiumban diagnosztizált megbetegedések legnagyobb része gyorsan és maradéktalanul gyógyítható, annál nagyobb a veszély, ha elhanyagoljuk a rendszeres ellenõrzést.” – emelte ki dr. Demeter Jolán. A beszéd után az Anita Hungária Kft. fürdõruháiba és fehérnemûibe öltözött manökenek bemutatójában gyönyörködhettek a résztvevõk, akikmellrákos betegségbõl felépülve kezdték újra életüket. A divatbemutató után a katolikus templomhoz sétáltak át a jelenlévõk, ahol Kálmán József atya köszöntötte az egybegyûlteket. A program Papp Ágnes, zeneiskolai tanár által szervezett koncerttel ért véget. 10 éve testvérünk Penzing

A Leányfalui Szekérszínház ezekben a nehéz idõkben is, amikor a kultúrára és mûvészetre fordított támogatás mértéke egyre apad, 13 elõadást mutatott be az elmúlt évben. Leányfalu Önkormányzatának, a Leányfalu-Háznak és a színészszakszervezetnek köszönhetõen kilenc év alatt kilenc bemutatóra kerülhetett sor. Magáért beszél az eredmény, hogy kilenc év alatt 130 elõadás, 35 színész, 10 zenész, 4 koreográfus és rengeteg helyszín határainkon innen és túl (Vajdaság, Kárpátalja és Erdély) adta meg a lehetõséget, hogy ezek a darabok életre keljenek a színpadon. Hivatásos színészek, tanuló színinövendékek és leányfalusiak valósították meg az elképzeléseket. Tizedik születésnapját ünnepli jövõre az intézmény, tíz év kemény munkáját, amelyet az alkotásnak és a mûvészetnek szentelt a színház.

Johannes Erhard polgármester úr, Ingrid Bühler aszszony és Ulrich Hofmann úr vezetésével érkezett Leányfaluba a penzingi küldöttség, hogy megünnepeljük a magyar község és a német település testvérkapcsolatának tíz éves születésnapját. A két város közötti szoros baráti kapcsolat kialakulásának kezdetekor a magyar államalapítás 1100. évfordulóján érkezett Budapestre a penzingi ifjúsági fúvószenekar, és ez alkalomból Leányfalun is koncerteztek. Innentõl kezdve mindkét fél igyekezett szorosabbra fûzni a szálakat. Az idei többnapos rendezvény kitûnõ lehetõséget adott arra, hogy a két község még inkább elmélyítse barátságát. A küldöttség emlékezetes cimbalomkoncerten, kitûnõ bográcsozáson vett részt, majd a szombati napot egy ízletes borkóstolóval zárták. Vasárnap folyamán a Szentmise után a tíz éves jubileum alkalmából a Faluházban rendezett kiállítást látogatta meg a német küldöttség. 50 éve hunyt el Rózshegyi Kálmán Félszáz éve halt meg, 88 éves korában Rózsahegyi Kálmán, a magyar színésztársadalom egyik kiemelkedõ alakja. Rózsahegyi a békés megyei Endrõdön (ma Gyomaendrõd) született 1873. október 6-án. Vidéken kezdte pályafutását, majd Pesten 1900-tól 1935-ig a Nemzeti Színház tagja volt. A harmincas évek végétõl zsidó származása miatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás, a Nemzeti Színház teljhatalmú ura nem engedte, hogy visszatérjen. A „legszeretetreméltóbb színész”, ahogy Heves Sándor nevezte, a századforduló végén vásárolt telket Leányfalun. Ezzel lehetõvé tette, hogy a község a budapesti mûvészvilág egyik nagyon kedvelt találkozóhelyévé váljon. A legendás magyar színészt éppen 50 éve, 1961-ben érte utol a halál. A Rózsahegyi-villa azóta is áll, az utcát róla nevezték el, hogy az utókor is tudja: egy igazán zseniális magyar itt színész lelte meg otthonát, Leányfalun. SZK-információk

Innen-onnan Parkerdõ természetesen Sikeresen indult a „Parkerdõ természetesen 2010-2012” program

266 millió forintos európai uniós támogatással tovább folytatódhat a Pilisi Parkerdõ Zrt. tavaly sikerrel zárult Parkerdõ természetesen programja, amely a fõváros környéki parkerdõk természetvédelmi fejlesztése terén eddig sosem tapasztalt lendületet hozott. A „Parkerdõ természetesen 2010-2012” elnevezésû, új erdészeti és természetvédelmi fókuszú projekt az elõzõ pályázati idõszak eredményeire épít. Ennek nyomán 2012 nyarára, összesen 8 erdészetnél, további védett erdõterületek rehabilitációja (erdõszerkezet átalakítás), veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok, életközösségek védelme, védett területeken fennmaradt, az ökológiai kapcsolatokat gátló kerítések bontása, valamint bolygatott, hulladékkal szennyezett élõhelyek helyreállítása valósulhat meg. A 296 millió forint összköltségvetésû, a szakmai és a civil szervezetek együttes bevonásával elõkészített természetvédelmi projekt a pályázatot kísérõ tájékoztató és szemléletformáló kommunikációra is nagy hangsúlyt helyez. A pályázati eredmények hosszútávú megõrzése, fenntartása nem csak szakmai, hanem jelentõs mértékben gazdasági érdek is, ezért a természetkárosító hulladéklerakás, a fa- és kõlopás, az extrém sportok gyakorlása, valamint az illegálisan gyakorolt „zöld” szabadidõs tevé-

kenységek megfékezése elemi kívánalom. A védett erdõterületekre bevezetõ utak elején éppen ezért sorompókat, útelzáró karókat helyez ki az erdészet. A pályázat nem csak a megelõzésre koncentrál; ahol az szükséges, az illegálisan elhelyezett hulladék eltakarítására is sor kerül. A pályázat keretében a tervek szerint mintegy 200 m3 ilyen jellegû hulladék összegyûjtése és elszállítása fog megtörténni. A Parkerdõ természetesen 2010-2012 nevet viselõ program célja a Pilisi Parkerdõ Zrt. kezelésében lévõ országos és NATURA 2000 védettségû területek és élõhelyek természeti állapotának megóvása, javítása. A természetvédelmi fejlesztésekre

jellemzõen az uniós támogatás az elsõ lépés megtételéhez nyújt nagy segítséget, a születõ új erdõk évtizeden keresztül tartó ápolását a Pilisi Parkerdõ Zrt. biztosítja. A megvalósítás közel két éve alatt – 2012 májusáig - 31 települést érintõen összesen 201 erdõrészletben zajlanak munkálatok. Érintett települések: Bag, Budajenõ, Budakeszi, Budapest II., Budapest III., Budapest XII., Csobánka, Dabas, Dány, Domony, Dunabogdány, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllõ, Isaszeg, Leányfalu, Nagykovácsi, Páty, Pécel, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Solymár, Szada, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Törökbálint, Vácszentlászló, Valkó, Veresegyház, Visegrád A fejlesztések az alábbi projektelemekbõl épülnek fel: • Invazív fafajok visszaszorítása védett erdõterületen (188 hektáron) • Védett erdõterületek rehabilitációja “Erdõszerkezet átalakítás” (1609 hektáron) • Sorompók kihelyezése (59 db) • Útelzáró karók kihelyezése (211 db) • Bolygatott élõhelyek helyreállítása “hulladék-mentesítés” (200 m3) • Védett területen az ökológiai kapcsolatokat gátló kerítések bontása (32200 m) • Védõkerítés létesítése “fokozottan védett terület védelme” (940 m)

sport

Innen-onnan

Sport és mûvészet - Interjú Budai Tündével

Mióta foglakozol a jazz balettel? Már 3 éves koromban mûvészi tornáztam, egészen 12éves koromig.A zene-fõként a klasszikus dallamok (akkoriban a tornán külön zongorista -"bácsi" kísért minket élõben, minden órán!),a ritmus,a mozgás öröme, a fegyelem, az önkifejezés vágya már itt belém plántáltatott. Tizenévesen iratkoztam be a Talentum Táncegyüttesbe, ahol évekig jazz táncot, klasszikus balettet és néptáncot tanultam, majd néhány év kihagyás után Kriszt Lászlónál és Bognár Zsuzsannánál balettet, jazztáncot, akrobatikát és amerikai szteppet, valamint showtáncot tanultam, immár huszonévesen. Tanítani azért kezdtem néhány évvel ezelõtt, mert szerettem volna a trendi irányzatok mellett egy kis klasszikus képzést és örömet adó, de munkával teli,amatõröknek, de nem csak fiataloknak szóló mozgásórákat tartani. Az aerobik, a testépítés, a modern hiphop kurzusok iránt nagy az érdeklõdés,de a korombeliek, vagy idõsebbek,akik régen tornáztak, balettoztak,vagy fiatalok,akik érdeklõdnek a klaszszikus jazz és a modern tánc iránt, de nem találják helyüket a divatos

centerek világában, õk az én valódi célközönségem. Ez a tevékenység mennyire mondható sportnak és mennyire mondható mûvészetnek? Ez a mozgás mindenképp a sport halmazában keresendõ, amennyiben testünk, izomzatunk fejlesztésérõl szól. Mûvészet, mivel egyéniségek fejezik ki önmagukat, mert sokszor katarzissal és életörömmel jár, mert a zene ott szólal meg,ahol a szó már nem elég, és mert minden koreográﬁa felfogható egy pici jelenetnek, drámának, versnek,vagy gondolatnak. No meg az improvizálás, a gondolatokból mozdulatok létrehozása, a kreativitás, mind-mind mûvészetnek nevezhetõ. Honnan ered a jazz és mit üzen mondjuk a nõknek asszonyoknak? A kifejezés 1917-ben jelenik meg elõször, gyökerei a new orleansi feketék Kongó- táncaihoz nyúik vissza. Késõbb új elemekkel gazdagodott a balett és a modern tánc hatására. A stílus egy speciális technikán alapul, az un. Izolációs-technikán. Ennek lényege abban áll, hogy egyes területei a testünknek egymástól függetlenül mozognak. A mozgásközpontjai: fej-nyak, vállak, mellkas, medence, a kezek és a lábak. A mozgás lényege a "policentrikusság", ez azt jelenti, hogy legalább kettõ - a fentebb említett - mozgásközpont egymástól függetlenül mozog. Majdnem minden típusú mozgás engedélyezett. Fontos üzenete: Mozogj, törõdj a testeddel, de a lényeg:örömmel, munkával, kitartással, kreatívan, nem csupán izomból! Hogyan választod ki a zenét egy-egy ujabb jazz üzenethez? Vannak régi-régi mániáim, amiket mindig elõveszek, vagy a szöveg,vagy a ritmus, vagy a tipikus stílusa miatt, amúgy a mai legmodernebb zenéktõl a ﬁlmzenéken át, a klasszikus dallamokig mindent felhasználok. Kell-e különösebb tehetség ahhoz, hogy valaki bátran eljár-

jon hozzád a foglakozásokra? Tehetség? Minimális. Inkább szorgalom és akarat kell hozzá. És bátorság, ahhoz, hogy felismerve az évek múlását, a test fáradását, merjek idõt és energiát szánni magamra a rohanó önmegvalósító és önfenntartó életmód mellett. Te egy kifejezetten sok oldalú lány vagy. Tanítasz, énekelsz, szinészi feladatokat látsz el, fõiskolára jársz. A jazz balett mennyire segít abban, hogy tele vagy energiával, segítõ szándékkal, élet örömmel? Igen, teológus-hallgatóként egyetemre járok (Károli Gáspár Református Egyetem, V.évf.), és egy stúdió színházban játszom (Kazán István Kamaraszínház), emelett angolt is tanítok. A tánctanítás fárasztó és mint minden oktatás felelõsségteljes dolog. Nagyon sok új élményt kapok az órákon az emberektõl: büszke vagyok rájuk, amikor legyõzik magukat, a hétköznapok akadályait, a testük korlátait,a gátlásaikat, és baromi jókat beszélgetünk, lelkizünk és persze poénkodunk! Feltölt és értelmet ad. Örömöt és érzéseket. Kevés ma az a hely, ahol közösségben vagy, adsz is, de sokat kapsz. Szigetmonostoron laksz és több helyen is oktatsz a Dunakanyarban. Mennyire kötõdsz a Dunához, a közeli hegyekhez, az emberekhez? Nagy urbanista voltam mindig és 20 év a Budai Vár alatt, az I.kerületben megalapozta a vonzalmamat a szép iránt. Itt, a Dunakanyarban valami egészen emberközeli lét valósítható meg a természettel és -ben élve. Ha a létfenntartás nem kényszerítene, nem is igen mennék be a környékrõl Pestre. Az itt élõ emberekben is megﬁgyeltem valami közöset: mindenki távolodik a zajtól, erõltetett társadalmi szerepektõl, kényszeres rohanástól és igénylik a harmóniát, friss levegõt, õszinteséget, barátságos együttélést. Schirilla György

Adalékok a szentendrei ipartörténethez Krachler Ágoston feljegyzéseibõl

Zimmer-féle szerszámgyár, alapítva 1865-ben

ti A nagy múltú gabona õrlõ és fûrészmalmok után a 19. század második felében létesült Izbégen, a Bükkös-patak partján Szentendre elsõ ipari üzeme, amit az idõ múlásával további létesítmények követtek. Áttekintésükben hasznos segítséget nyújt az izbégi születésû Krachler Ágoston, aki közel kilencvenéves korában, ragyogó emlékezõ képességének birtokában írta meg visszaemlékezéseit. Krachler Ágoston 1902-ben született apja második házasságából a kilencedik, de mindkét házasságát egybevéve, a tizenötödik gyermekeként. Az osztrák származású édesapa fiatal legényként kitanulta a kõmûves szakmát, aminek az 1870-es évektõl rohamosan nagyvárossá fejlõdõ Pesten igen jó hasznát vette. A nagy építkezésekhez a pilisi mészégetõk szállították a meszet, de egy idõ után már nem gyõzték a megrendeléseket. Krachler Ágoston édesapja még korábban téglagyári és mészégetõ kemencék tervezésére, építésére, specializálta magát. Ennek köszönhette, hogy õt bízták meg a pesthidegkúti mésztelepen egy nagy teljesítményû, kör alakú mészégetõ kemence építésével, aminek üzembe helyezése sokat segített a pes-

építkezések mészellátásán. Krachler kõmûves már az iskolában is kitûnt igen jó rajzoló készségével, éles eszével, kreativitásával, s különben sem volt

talba azzal a reménnyel, hogy munkalehetõséget tudnak szerezni a szentendreieknek és ezzel segíthetik a város gyarapodásához. A követ ugyan megfelelõnek tartották, de elõször pénzhiány, majd az elsõ világháború kitörése miatt a kõfejtés csak az 1920as évek elejétõl indulhatott meg. Ekkor épült az ötletadó Krachler vezetésével a dömörkapui út, ami kettõs haszonnal is járt: munkát adott a frontról hazatért katonáknak és megkönnyítette a kibányászott kõ tengelyen történõ szállítását mindaddig, amíg el nem készült a hat és fél kilométer hosszú drótkötélpálya Dömörkapu és a HÉV-végállomás mögötti, kõzúzásra kijelölt terület között. A levegõben csilléken szállított követ itt zúzták apróra az útépítésekhez. A telep 1923-tól 1960-ig mûködött. Emlékét a város jelenlegi iparterületén végigfutó Kõzúzó utca õrzi.

Az izbégi fémárú gyár

az a típus volt, aki otthon ülve várta, hogy megkeressék a munkával. Így adódott, hogy 1912ben maga mellé vette tizenötödik gyermekét, Ágostont és az út- és járdaépítésre kiválóan alkalmas dömörkapui kõbõl mintát vittek a Budapesti Mûépítészeti Hiva-

Krachler Ágoston visszaemlékezése ipartörténeti szempontból sok értékes és érdekes adatot mentett meg a feledéstõl. A dömörkaui kõbányát egy olasz bányamester, bizonyos Roselli által beindított kõfejtõ hely elõzte meg, a késõbbi Kékibánya. Innen a

Szentendrén

A Zimmer-gyár munkásainak juniálisa Izbégen, 1901-ben

város felé haladva a Bükkös partján létesült 1865-ben Szentendre legelsõ gyára, a Zimmer-féle szerszámgyár, ami Krachler Ágoston emlékezete szerint „ Az elsõ

Dömörkapui kõbánya, 1922

években vízikerék meghajtással, az 1880-as évektõl egy gõzgép segítségével mûködött. A két méter átmérõjû, nagy köszörûköveknek egy vízi árok adta a vizet. A gyár

tén a patak mellé telepített Lámés Korlát-féle szerszámgyár, a késõbbi Kocsigyár. Bemutatásához ismét átadom a szót Krachler Ágostonnak: „A gyárban lószerszám verítékeket (vereteket) készítettek. A gyár vízikerék meghajtásban mûködött, és igen sok dolgozót alkalmazott. Az inasok száma meghaladta a harmincat, negyvenet, akik fõleg menhelyi fiúkból tevõdtek ki. Horvátszlavon fiúk voltak. Négy évig kellett itt dolgozniuk, teljes ellátást, kosztot kaptak, bent a gyár területén laktak. Fizetést nem kaptak, csak néha tíz-húsz fillér mozi pénzt adtak azoknak, akik rendesen, szorgalmasan dolgoztak. Itt tanultak meg úgy-ahogy magyarul. Négy év elteltével segédek lettek, volt aki itt maradt, volt aki visszament. A bejáró izbégi dolgozók öntõ, lakatos,

igen híres volt szerszámkészítésben. Az ország területérõl, de külföldrõl is sokan jöttek szerszámokat rendelni mindenféle szakma részére: bognároknak, kádároknak, kovácsoknak, ácsoknak készítettek itt kéziszerszámokat. Ha jöttek például valamilyen szerszámot megrendelni, és abból éppen nem volt készen, akkor itt maradtak két-három éjszakára az iparosok, a faluban megszálltak, és úgy várták meg, amíg elkészítik Krachler Ágoston 90 éves korában nekik. A gyárban kb. húsz-huszonöt falubeli (azaz esztergályos mesterek voltak. Az izbégi) és szentendrei inas dolgo- 1930-as években új tulajdonosai zott. Zimmer munkásainak majá- lettek a gyárnak: Vilcsek és Lolisokat rendezett, az 1901. évirõl vas, akik egy turbina meghajtású fénykép is készült. Ez az üzem zsilipet és csatornát terveztek. A késõbb Csoknyai és utána Gajári terv csõdöt mondott és továbbra gyár lett.” is Diesel-motor mûködtette az A Zimmer gyártól a város felé üzemet, ami késõbb kasza-, majd haladva a következõ ipari léte- kocsigyár lett.” – majd a rendsítmény - nem számítva most a szerváltás után lebontották és hegabonaõrlõ malmokat - az 1880- lyén napjaink divatos létesítméas években fatalicskákat gyártó nye, egy lakópark épült. Nedelko-féle üzem volt. Ezt követte, a két részvényes által szin- Török Katalin

Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel kulturális-mûvészeti-értékobjektívkaritatív szentendrei havi estje.

CSEVEJ XV. 2011-09-27 Biczák Péter a Pest Megyei Könyvtár igazgatója. Mint azt a meghívóban is leírtam, szándékomban állt egyszer meghívni a Csevejbe Biczák Pétert, ám csakis akkor, amikor már nem õ az, aki az estemnek helyet biztosít. Fõként azért, mert nem szerettem volna, hogy ez a szituáció megessen, miszerint a vendéglátómat vendégül látom. Ám egyrészt, aki ismer, tudja, hogy csakis olyan vendégeket hívok meg, akik teljességgel az elképzeléseimbe illenek, és hát Péter rendkívüli, másrészt a Csevej kiáll a Pest Megyei Könyvtár mellett. Ugyanis az intézmény mûködése került veszélybe az elmúlt hónapokban, ezért is alakítottam át az õszi menetrendet, és azonnal felvállaltuk azt, hogy a Könyvtár nálunk is középpontba kerüljön. Ezen kettõsséggel kezdõdött az este. A fõ vonal azonban nem a probléma, a nehéz helyzet volt, hanem maga Biczák Péter, az õ élete, munkássága, és az a rendkívüli életszemlélet, mellyel igazgatóként is tevékenykedik már hosszú ideje. Pétert már kitûntették Bibliotéka Emlékérmével, Szentendrén Pro Urbe díjjal és a héten kapta meg a Czine Mihály díjat is. Az igazgatóság mellett számos civil társaság tagja, a Móricz Irodalmi Társaság ügyvezetõje, de a Magyar Könyvtárosok Egyesületénél is volt alelnök. A magánéletben mindemellett lelkes kórus tag, aki szeret olvasni, melynek kapcsán rendkívül érdekesen beszélt olyan sztereotípiákról, amik magát az olvasást lengik körül. Elmondta, hogy ha a szépirodalomban van is némi visszaesés, az olvasás meglepõ módon inkább növekszik. Érdekes volt hallgatni, hogy szerinte nem feltétlen rossz, hogy sok minden digitalizálódik,

hisz egy fantasztikus és értékes filmnél sem feltétlen az „adathordozó” számít, hanem a tartalom. No és hányszor megjósolták már a Gutenberg galaxis végét, és lám, a könyv még létezik. Ezen felül, Péter nevéhez fûzõdik a mai napig mûködõ ceglédi bibliobusz is. A Pest Megyei Könyvtár szorult helyzetérõl megállapításra került, hogy Szentendre egyszerûen nem engedheti meg magának, hogy elveszítse ezen intézményét. A Csevej a felvállalás mellett egy kezdeményezést is indított. A kezdeményezés lényege, hogy a nehéz helyzetbe került intézményt mind összegszerûséggel (1000 Ft/fõ), mind pedig a melléállással segélyezzük. Az összegek nem hasztalanok, és mindenki felajánlása valódi lehetõségeket ad. Aki ezzel az 1000 Ft-tal az intézmény mellé áll, neve felkerül a Karácsony elõtt a Könyvtárban bekeretezve kiállított merített papírra. Az est végén ezúttal mindenkinek egy üvegpohárban tokaji furmintot szolgáltam fel, s koccintottunk a napokban 60. életévét ünneplõ Biczák Péterre, illetve a szeretett könyvtárunkra, annak jövõjére. Pétert én egyfajta példaképnek tekintem, aki igazgatóként is mindvégig

részét az estnek egy kedves idézetével zárta Péter, ami így hangzik: "Isten ránk küldi ugyan a megpróbáltatásokat, de azt soha, sehol nem mondja, hogy nem szabad fütyörészve fogadni õket!" Következõ vendégem Seres Borbála gitármûvész lesz. Egy olyan hölgy, aki nemzetközileg is számos versenyt nyert már meg, és akit az elismerések mellett óriási tehetségnek tart a szakma is. Aki esetleg eddig lemaradt, tekintse meg a Csevej honlapját és az eddigi elõadásokat a www.csevej.eu címen.

Fotók : Lévay Máté

ember, jó ember tudott maradni, minden elé helyezve elveit, jóakaratát, emberségét, becsületét, õszinteségét. Úgy vélem, vezetõ pozícióban ez nagyon keveseknek sikerül! A kissé keserédes

Továbbra is szeretettel várok mindenkit! Kellár F. János Immánuel A CSEVEJ alapítója és házigazdája

Interjú

é t á M y Léva l a s s ó t o f

Mióta fotózol? Hozzávetõleg három éve, de az elsõ másfél évben kimondottan csak hobbi szinten ûztem. Akkor ez most hobbi vagy hivatás? Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem pillanatnyilag a hobbim a munkám! Eredetileg hobbinak indult valóban, és nem is gondoltam, hogy ezen a pályán induljak el. Ám késõbb egy lehetõség révén kaptam egyfajta lökést, amivel elindulhattam. Tanultál, vagy autodidaktaként szerezted ismereteidet? Abszolút autodidakta, de szeretnék papírt is majd róla. Jelenleg a Zsigmond Király Fõiskolára járok és a tanulmányaimat kommunikáció és médiatudomány szakon végzem. Az iskolából mennyi van még hátra? Ez az utolsó évem, májusban diplomázom. Vannak kedvenc témáid? Nagyon vegyes, a természet, sport, sok téma megmozgat, de fõ profi-

lomnak jelenleg a modell-, koncert- és természetfotózást mondanám. Mi a kötõdésed Szentendréhez? Szentendrén születtem, itt is élek, illetve az elsõ és egyelõre az egyetlen kiállításom is itt volt. Szeretek ebben a városban dolgozni, felfedezni a sokak számára megszokott utcákat, kapukat, falakat és részleteiben látni a várost. Mi az álmod, az elérendõ célod fotósként? Minden féle politikai háttér nélkül nagy sikerként élném meg, ha képeim megjelennének a városháza falain belül, a Pest Megyei Könyvtárban, esetleg állandó kiállítás valósulhatna meg valahol. Ez nekem nagyon nagy elismerés lenne. Fotóriporterként is dolgozol? Igen, a LaFemme online magazinnál kezdtem a pályámat, és azóta fotóriporterként találkoztam személyesen többek között Robert De Niroval, illetve a Beatrice új CD borítóját is én készítettem el. Úgy tudom te a szentendrei Csevej mûsornak, Kellár F. János Immánuelnek is dolgozol. Így van, én vagyok a mûsor fotósa és operatõre is. Én készítem az anyagokat a vendégek számára, a honlapra, illetve archiválásra is. A Pomáz TV saját stábbal dolgozik, én pedig egyénileg alkotok ezeken a rendezvényeken. Egy kisebb, ám komoly kamerával dolgozom. Fontos volt a méret, hisz Jánosnál is könnyebben tudok mozogni, ha kisebb a kamera. Milyen helyezéseket értél el fotópályázatokon? Több fotópályázaton indultam. A Sport Autó magazin és a WSR közös fotópályázatának három kategóriájá-

ból kettõt megnyertem, a 25. Nike félmaraton futóversenyén közönségszavazatos elsõ helyet szereztem, az Europe Direct fotópályázatán harmadik helyezést értem el, a Wellness akció kétfordulós fotópályázatán pedig elsõ helyet szereztem. Illetve az Aposztróf Kiadó által hirdetett fotópályázat keretein belül lehetõségem volt megjelenni a 134 pillanat címû kereskedelmi forgalomba kapható fotóalbumban. Hol lehet Lévay Mátét és munkásságát még jobban megismerni? Igen, a karrierem kezdetétõl vezetek egy saját blogot (www.levaymate.blog. hu), ahol munkásságomat élménybeszámolóval egybekötve publikálom, illetve van egy honlapom is (www.levay-mate. hu). Itt sok minden megtudható még, és nyomon követhetõ. Továbbá a nemrégiben megjelent Mûvészeti Ki-kicsodába is belekerültem, mint fiatal mûvész. Szentendre hírnevét öregbíti a munkásságod? Talán errõl még korai beszélni, de a Beatrice képei, amelyek az egyik bank havi értesítõ levelén is megjelentek, többnyire Szentendrén készültek. Ehhez én ragaszkodtam, hisz szeretném, ha a fotóim Szentendrébõl is visszaadnának valamit. Nagyon jó viszontlátni így a munkáimat, s talán egyszer tudni fogja azt is mindenki, hogy ki az a Lévay Máté, és hogy hol lakik, hol alkot. NE/KFJI

portré

K i r á l y

T a m á s a divatguru Az egyetlen magyar divattervezõ, akit a Voguetól kezdve, a Sternen át, nemzetközileg is mindenhol elismernek. Londonban, Edinburgban és New Yorkban egyaránt sikerrel mutatta be a kollekcióit.

Hogyan lettél divattervezõ? KT: Már 1 hónapos koromban igazgattam a pelenkát magamon . Nagyanyám köntösének ujját levágtam , s zsabót készítettem belõle. Valószínû, hogy mindig foglalkoztam a saját magam öltözködésével. Szülõvárosomban Gyöngyösön nagyon különcnek számítottam, és hozzátartozik, hogy a barátaimmal rendszeresen provokáltuk a város lakóit öltözködésileg. A komolyabb dolog, maga a divattervezés, úgy indult, hogy Koppány Gizi barátom felkért, dolgozzunk együtt. Hiába mondtam, hogy én nem értek a divattervezéshez. Amit belõlem látott az elég volt neki. Kik indított el a pályádon és mi motivált? KT:Koppány Gizi a 80-as évek elején felkért , hogy dolgozzunk együtt..., majd megnyitottuk a New Art stúdiót, ami ma már legenda. Az a New Art Stúdió abban az idõben megelõzte a korát egy jó húsz évvel, de nagyon sikeresnek is számított. Volt amikor nyitás elõtt egy-két órával már sorban álltak az emberek. Naponta visszatértek a vásárlóink, benéztek, egyszerûen második otthonukká lett a hely. Hozták a legújabb zenei felvételeket, ott zenehallgatástól kezdve minden elõfordult. Kölcsön is adtunk ruhát, meg hitelre is lehetett venni, nagyon-nagyon népszerûnek számítottunk. Elkezdõdött tíz, százezerrel, aztán a végén már a fél város tõlünk öltözködött. Ez is csak azt bizonyítja, hogy tényleg olyan hely volt, ahova szerettek menni és nem azt érezték, hogy kivesszük a zsebükbõl a pénzt az áruért cserébe, ami manapság jellemzõ. Akár ingyen üdítõitalokat, akár megfestett vodkatonikokat is osztogattunk boldog-boldogtalannak, meg nyilván fekete gyertyák is ott égtek legelõször nonstop. Mely személyek voltak fiatalkorodban a példaképeid ,akik hatást gyakoroltak a mûvészi életedben ? KT: Nagy hatással volt rám Fellini : Róma címû filmjének a Vatikáni Divatbemutató jelenete , valamint Antonioni : Nagyítás c. filmje. Akadtak a városban olyan emberek, akik "fõöltözködõnek" számítottak, akikkel nyilván összehozott a baráti kapcsolat. Csak tátottam

14 14

a számat, amikor készültünk egy Fiatal Mûvészek Klubjába, ami akkor, lévén válogatott mûvészek népszerû találkozóhelye, valóban divatcentrikusnak számított. Kele Judit, akkori avantgarde performance mûvésznõ, például iszonyú extrán öltözködött. Volt úgy, hogy este kilenckor rájött és akkor még elkezdett ruhát festeni. Aznap vette az Ecserin, befestette, megszárította, és aztán abba jött. Akkor láttam olyat is, hogy a kirgíz táskát, az óvodás sapkát, a kombinépántot a tornacipõvel kombinálta, vagy épp a Dél-Afrikai falvédõt vette magára, aztán amikor megjelent a Fiatal Mûvészek Klubjába, meglepõdött az egész klub. Szóval nekem Judit volt a fõiskolám. És akadt még egy pár egyéniség. Máig is tartom a kapcsolatot egy Marilyn Monroe becenevû hölggyel, aki, ha úgy hozta, nyáron bundában sétált át a Margit hídon. Azóta is azt vallom, ha nyáron fázol nyugodtan viselhetsz bundát, ha télen meleged van, atlétatrikóban vagy bikiniben is flangálhatsz, nem az idõtõl, nem is az évszakoktól függ, mit viselsz, amiben te jól érzed magad, azt vedd fel! Milyen nagynevû személyiségekkel vagy hírességekkel dolgoztál a pályafutásod során?(mo dellek,színészek,zenészek stb) KT: Fotósok: Ferdinando Scianna Magnum , Nicola Casamassima , Nat Finkelstein / AndyWarhol Factory fotósa / , ...... Zenészek : Tuxedomoon / Belgium / , Die Haut / Nick Cave / Domonkos Csilla, Tervezõk : Vivien Westwood , Rudi Gernreich , Claudia Skoda. Fontos e számodra a siker és a sikerélmény? KT: A siker relatív. Az önmagam által felépített mérce a fontos. A 80 as években hódított az andergrand élet Magyarországon ,amelyben fontos szerepet töltöttél be a divatszakmában!Milyen változásokat észleltél azóta a divatszakmában és a mûvészeti életben ? KT: Én evergreen underground vagyok . Szinte egyedül voltam , amikor kezdtem , ma már anynyi divattervezõ és stylist van , hogy Szentendrénél Dunát lehetne rekeszteni. A '80-as évek maga volt az eredetiség, az, ami most hiányzik. Én például nem végeztem iskolát, aminek nagyon örülök. Lehet, hogy az alapokat meg lehet tanulni ott, de igazából mindig is iskola-

ellenes voltam. Hál' istennek nem egy intézményben és nem is a külföldi folyóiratokból tanultam a divatot, mert akkor biztos elromlottam volna. Mondjuk, akkor nem is nagyon voltak divatlapok, csak az Ez a divat, meg a Fürge Ujjak létezett. Azt hiszem, az is szerencse nálam, hogy akkor is elkezdtem ruhákkal foglalkozni, amikor itt nem lehetett anyagot kapni. Rákényszerültem, az élet úgy hozta, hogy nem elégedtem meg azzal az egyetlen selyemmel, vagy flanellal, vagy selyemanginnal, amit árusítottak, hanem kreatívan elkezdtem anyagokat gyártani. Így jött, hogy segítsek másoknak is az öltözködésben. Hiszen nemcsak textil van a világon, hanem kavics, fa is, meg levél, meg kõ is van! Ezeket varrtam rá a textilekre, aminek eredményeként megszületett a kaviccsal borított öltöny, a kövekkel borított zakó. Tulajdonképpen mai napig is hasonlót csinálok, csak persze magasabb szinten. Kézzel gyártok drótcsipkét vagy coll -stokk ruhát, vagy hurka drapériákat. Visszatérve a '80-as évekre, ami szintén nagyon jó volt bennük, hogy nem hogy divatújság nem volt, de divat tv sem, amit néztek volna az emberek, tehát nem jöttek át külföldrõl dolgok, nem volt mit kopírozni, másolni. A magyarországi fiatalok - fõleg Pestre gondolok -, minden idõkre levetítve akkor öltözködtek a legeredetibben, rá voltak kényszerítve. Szinte sikknek számított, a fél város kijárt az Ecserire, ami tulajdonképpen a mai turkálónak az õse, csak ott nem fogasokon lógtak, hanem kupacokban hevertek a ruhák a földön. Mi is ott vettünk tíz, meg húsz forintért régi, '20-as, '30-as évekbeli darabokat. Ezeket alakítottuk, festettük át, más gombot nyomtunk rájuk. Mivel ezek 50-40 évvel ezelõtti ruhák voltak átalakítva, ezekbõl csak egy volt az egész világon. Máig azt hirdetem, hogy nincs két egyforma ember és nem kéne egyformán öltözködnünk. Az alapján, amit elmondtam, maximálisan a '80-as évek öltözködésével vagyok a leginkább elégedett. Te nem állsz be a sorba a mûvészeti palettán, egyedi vagy, forradalmi alkotó és gondolkodó. Mi az ami a kísérletezésre és az újításra ösztönöz? KT: Az életem maga , ami nem szürke : "Hell and Heaven " Az ars poeticam az, hogy hell and heaven, a szürkeséget nem bírom. Nyilván azt szeretném, ha több jó lenne és egyre kevesebb rossz. Úgy élek, hogy nyitott a lakás, ha éjjel

belül mozgott a közönség. De mit nevezünk egyáltalán ismertségnek, mi számít inkább, a mennyiség, vagy a minõség? Mást jelent, ha telt házas bemutatót csinálsz valahol, és megint mást, ha Londonban tervezel ilyesmit, ahol egy kis stadionban az a 3000 nézõ a világ legkülönbözõbb pontjáról jön. Na meg persze akkor biztos, hogy ott van a tudósító és a kamera is, akkor azt a mûsort leadják a helyi tévében, és akkor hirtelen nagyon-nagyon sok nézõ látja a munkáidat...

háromkor valaki becsenget, nem szitkozódom, nyilván, hogy kinyitom az ajtót, mert nem kell reggel munkába mennem és nyilván az a valaki, aki jön, azért jön, mert szüksége van rám. Fontos az ember. Fontos, hogy ne átlagosan, ne szürkén éljek, mert az inspirál, abból tudok élni, meríteni. Milyen külföldi divatbemutatóid voltak és melyek voltak számodra a legmeghatározóbbak?(Berlin.London stb….) KT: Mindegyiket szeretem valamiért , pl. New York , ahol a variálható kollekciómat mutattam be : 4 ruhából 8 kör alatt a 32 variációt improvizáltam a közönség elõtt , vagy Berlin , ahol a 70 méter hosszú , 1 cm vastag acélhídon mentek a levegõben modelljeim , vagy Koppenhága , ahol Vidovszky László 12 varrógépre írt zenemûvét mutadták be és sorolhatnam , sorolhatnám... Hogyan fogadják az emberek az extrém divatbemutatóidat itthon vagy külföldön ? KT: Hogy itt ,hogy áll velem a szakma, azt inkább tõlük kellene megkérdezni. Páran talán féltékenyek a sikereimre, vagy épp arra, hogy nem végeztem iskolát. De nagyon sokan ismernek. Kezdetektõl fontos volt számomra, hogy ne egy rétegnek csináljak bemutatót. A Petõfi Csarnokban rendezett szabadtéri bemutatókon jó pár ezer ember között például nagyon jól megfért a punktól kezdve a gazdag butikoson át a konzervatívig mindenki, nagyon-nagyon széles skálán

Jelmezeket és frenetikusan szürreális ruhákat is terveztél nemcsak divatbemutatókra hanem filmekbe is. Melyek ezek a filmek? KT Filmek ? : Jancsó Miki bácsi , Sándor Pál , Xantus János, Szabó Ildikó és sokan , sokan mások.. Sok, összesen húsz filmben mûködtem közre. Nagyon szerettem csinálni, hisz ahogy a divatbemutató is csapatmunka, úgy a film is az. Igaz, ott hatványozottan együtt kell mûködni a látványtervezõvel, a rendezõvel, a világosítóval, a színészekkel, mindenkivel. Éppen az tetszik benne, hogy abszolút közösen dolgozunk. Nyilván ott is csak olyan filmet vállaltam el, ahol minden tetszett, a forgatókönyvtõl kezdve a rendezõ munkatársakig, de akkor teljes bedobással vállaltam, amit vállaltam, csak így lehet dolgozni. Ismét a kihívás ösztönzött, valami újat belerakni a jelmeztervezésbe, és hogy egyáltalán meg tudom-e csinálni. Az egyetlen olyan jelmeztervezõ vagyok, aki nem megcsinálja a tervet és átadja a kész ruhát, majd utána elköszön, hanem az elsõ perctõl az utolsóig minden forgatási napon ott van. Hiszen, menet közben bármi jöhet, ami fontos lehet. Lehet, hogy épp olyan a pillanatnyi felvétel hangulata, hogy megkívánja, hogy a színésznek fölhajtsam az inggallérját, és erre csak ott jövök rá, miközben figyelem. Pici, nüansznyi dolgok ezek, de azért csinálom, mert hiszek benne. Hiszem, hogy épp ezektõl a pici dolgoktól lesz jobb az egész, ez a pont az i-re. Mi foglalkoztat most és milyen ruhákat tervezel? KT: A Párizsi bemutató elõkészületeit ,Fashion Clip forgatása , amelyben feltûnnek legutolsó munkám a " Baltazár éji álom " címû darab ruhái, melyet a Baltazár színház mutatott be. Milyen kapcsolatban vagy és voltál a Szentendrei mûvészeti élettel ? KT: Nagyon sok kedves barátom él Szentendrén , ha a neveket végog sorolnám , nem lenne elég az oldalszám.Szentendre egy igazi mûvészváros ahol hihetetlenül jól érzem magamat és feltöltõdök az atmoszférájától. Mi az ami a divattervezésen kívül boldoggá tesz? Mit csinálsz legszívesebben a szabadidõdben? KT: A munkám tesz boldoggá és boldog vagyok,hogy azt csinálhatom amit szeretek. Szük Norbert

15 15

Portré Titkok, rejtélyek és vágyak egy mûteremben:

Ide nekem az oroszlánt is!

Egy csésze kávé Vadász György Kossuth, Steindl és Ybl díjas építészszel, szó esik irodalomról, zenérõl, hitrõl és persze építészetrõl. Az iskolateremtõ mester rengeteg hazai és külföldi mûvel dicsekedhet: a Gellérthegyi Víztározó, Zalaegerszeg csipkeházai, a városmajori telefonközpont, a Mohácsi Nemzeti Park és a nagy nemzetközi elismerést érdemlõ Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja. Nagyon szelektív a felsorolás, mégis jellemzõ válogatás a Mester munkáiból. Kitûnõ zenész, grafikus és irodalmár. 2011-ben ismét Prima Primissima díjra jelölték. -Ha megkérne valaki, hogy mesélj a mai magyar építészetrõl mit mondanál? -Azt, hogy olyan, mint a mai magyar sport, muzsika vagy irodalom. Van benne gyenge, közepes és nagyszerû. Emberektõl függ minden. Emberek hitétõl, szeretetétõl és akaratától. Valaha zongorista akartam lenni. A közelünkben lakott a világhírû cimbalommûvész, Rácz Aladár. Nagyon fontos volt nekem, mint egy félisten. A világ minden tájáról jöttek hozzá kiváló muzsikusok: Jascha Heifetz, Yehudi

Menuhin, David Ojsztrah, Fisher Ani és még sorolhatnám a „csodákat.” Rácz Aladár mondta min-

maradt még jó néhány nagy magyar építész, akik felkentek, mert az Isten születésükkor elõre jelezte küldetésüket. -Mennyi építész van Magyarországon? Körülbelül 8500 építész van ma az országban. Ebbõl talán 800, akik ebben a szakmában dolgoznak, mint tervezõ elmék. Isten segítse õket és a magyar építészetet! -Édesapád kiváló építész volt, a magyar Bauhaus egyik élenjáró megteremtõje. Miatta választottad ezt a hivatást? -Elsõsorban Édesapám melletti életem miatt, de eleinte muzsikusnak készültem, zongoristának, Vásáry Tamással jártam egy évfolyamra a Zeneakadémián. Hamar eszméltem azonban, hogy a szigorú elõírásai a kottának engem kiváló „másolóvá” avattak, míg én szabadon alkotni akartam.

Gellérthegyi Víztározó

denkinek: a világhírhez legalább tízféle dolog kell! Elsõsorban tehetség, kitartás, hit, kulturált viselkedés, akaraterõ, egészség, jó idegrendszer és a fölkentségnek mindenek fölötti elõtérbe helyezése. Ez van az építészetben is,

Láttam apám rajzait, épületeit, amelyek ma már a világörökség részei. Láttam, amint a rajzból térdre állt, majd felemelkedett az épület. Elbûvölt, ahogyan megszületett a mû. A mai napig csodának érzem. -Gyerekeid és unokád is társaid munkádban? Igen. Nagyobb fiam, György sta-

Radnóti Miklós Mûvelûdési Központ

Sénye, Szilváshegy kápolna

tikus, tehát az építészet csontrendszerével, állékonyságával foglalkozik. Kisebb fiam, Bence építész, a külsõ-belsõ esztétikát, a szépség formavilágát szolgálja és kívánja megteremteni. Unokám, Balázs nemes társam lett, örömet okoz világa, építész mivolta. -Kudarcok érnek?

sokak által férfias kapaszkodó. Nagyon sokszor használtam életemben és bizony jól esik ma is. Játékot és szárnyakat ad az embernek. -Küldetéstudat nélkül nem megy? - Nem! Küldetéstudatom egyre inkább hajtott e világba, kellett ahhoz, hogy érezzem: ez az én igém, hangom, versenyem, Isten igéivel. Szeretnék jó építész len-

Zalaegerszegi csipkeházak

-Sok. -Nehezen viseled a csalódásokat? -Igen, nagyon. -Jó apának érzed magad, hiszen nagy a családod? - Nem, de jó anya sem vagyok. -Tudom, hogy szereted a jó bort. -Még jobban, mint a csalódásokat. A bor nem csupán Hamvas Bélát idézõ õsi csodaszer: röpít, álmodoztat, Isten közelbe emel ( néha az ördögébe!), de furcsa és

retetet, hogy olyan építészetet csinálok, hogy szeretetet, szépséget hagyjak a földön. Azt teszem, amit az érzelem rám gyakorolt hite mondat velem. Az építészetem emberré, daliás férfivá és gyönyörûséges nõvé válik. - A fehér foltot úgy értettem, hogy van-e olyan konkrét dolog, amit még szeretnél mindenképpen megcsinálni?

Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja

ni, aki zenét szerez. -Talán építészek között a legtöbb díjat, elismerést megkaptad. Mégis, van-e fehér folt a szíveden, van-e valamilyen hiányod? - Kedves vidámsággal próbálok válaszolni: a szívemben fehér folt nincs, de szellememben egyre több! Ezek a hiányok sohasem izgattak. Lelkem meg szívem van, sok mindent befogadó szív. S úgy adom vissza a kapott sze-

-Most, öregkoromban a nap már lemenõben, de dolgom van az utolsó lélegzetvételig. Kondor Béla drága barátom szavait idézem, amikor azt mondom: szeretnék „ jelet hagyni.”De nem mohó módon, törtetve, hanem tiszta emberséggel szolgálni az építészet urát, aki küldött. „ Ide nekem az oroszlánt is!” Talán nem szégyen egy öreg mestertõl? V. Szabó Noémi

címpalon

Beszélgetés Szelekovszky

Beátával a leányfalui Faluház igazgatójával Mielõtt feltenném a kérdéseim, mesélj a szüleidrõl, hiszen tudtommal nem hétköznapi emberek. Mondj róluk néhány szót. Szüleim hatalmas energiával megáldott csodálatos emberek, akik mai napig aktívan dolgoznak. Kitartóan küzdenek az eszméikért céljaikért. Családunk történetében benne van a teljes 20. századi történelem. Értelmiségi családból származom, felmenõink pedagógusok, lelkészek, jogászok, orvosok, a történelem által rájuk mért meghurcoltatásokkal együtt. Édesanyám nyugalmazott középiskolai magyar – történelem - könyvtár szakos tanár, oktatási tanácsadó, negyven évig tanított egy budai gimnáziumban. Édesapám a Honvédelmi Minisztérium nyugal-

mazott fõosztályvezetõje, a civil kapcsolatokkal, kiemelten (családi érintettség okán is) a politikai foglyokat tömörítõ civil szervezetekkel foglalkozik. Mióta vetted át Leányfalu faluházának vezetését? Mikor megtudtad, hogy te kapod meg ezt a kulturális szempontból igen jelentõs megbízatást voltak-e benned „világot megváltó“ ötletek és ha igen, mik voltak azok és mit valósítottál meg belõlük? Családi indíttatásból, tanári végzettségem mellett elvégeztem a Magyar Iparmûvészeti Egyetem mûvészeti menedzser szakát is, és választottam hivatásomnak a kultúra menedzselésének rögös útját.

2003 áprilisában, 8 év GYES után hatalmas munkaéhséggel kezdtem el dolgozni a Faluházban. Egy olyan házat kellett megtölteni élettel, amelyrõl legkevésbé sem lehetett elmondani, hogy pezsgõ kulturális életet kínált volna. Célom volt, hogy szembe menjek azzal a mindnyájunkban meglévõ „kultúrház képpel”, ami az unalmat, haknizó színészeket, és az évi egyszeri bálokat jelentette. Egy élõ, magas színvonalon mûködõ intézménye legyen a falunak a Ház. Szeressék vagy gyûlöljék, de valahogy mindenki viszonyuljon hozzá. Azt akartam elérni, hogy még a fiataloknak se legyen „kínos” bejönni a Faluházba. A kultúra iránt érzékeny helyiek közül sokan már az elsõ évben örömmel csatlakoztak hozzánk, és színes, színvona-

las munkájukkal tették izgalmassá a ház mûködését. Legfontosabb feladatunk az volt, hogy megtaláljuk azt a pár embert, akikre építeni lehet, akik köré mûkedvelõ csoportok fejlõdtek. El kellett hitetni az emberekkel, hogy érdemes a Faluházba lejönni elképzeléseikkel, mert pénzt próbálunk szerezni rá, pályázatokat írunk, szponzorokat keresünk, megvalósítjuk – ez sem ment könnyen, de megérte a befektetett munka. A helyiek bevonása után következtek a szentendrei és környékbeli mûvészek, akik nagy szeretettel jönnek ki Leányfalura. Aki próbálta, az tudja, milyen nagy eredmény az, hogy a Faluház eljutott arra a szintre, hogy évente

többször is országos rangú eseményeket szervezünk. Számunkra természetesen ugyanolyan fontos, hogy a nagy rendezvények mellett saját csoportjaink, önképzõ köreink, nõi tornák, baba-mama klub, a nyugdíjas klub, színjátszó köreink

is otthon érzik magukat a házban. Ez volt a „világmegváltó” terv, és ez nagyjából sikerült is. Munkámban végig támaszom volt Beke Pál közösségfejlesztõ, az MMI volt igazgatója (1943-2009), a faluház-mozgalom elindítója. Idõvel a ház nem csak belülrõl, de kívülrõl is megújult, köszönhetõen a Nyíri Csaba polgármester vezette képviselõ testületnek: sikeres pályázat eredményeként a Magyar Kultúra Napján, 2010. január 22- én ünnepélyes keretek között új faluházat vehetett birtokába Leányfalu közössége. Vadász György Kossuthés Ybl-díjas építész tervei alapján, EU-s támogatással készült el a gyönyörû épület. A 180millió forintos beruházás

terhének felét Leányfalu Nagyközség Önkormányzata vállalta fel. Azt gondolom, hogy az ország legszebb faluháza a miénk. Milyen tervek, elképzelések alapján állitod össze a faluház programjait. Kik a döntéshozók a programot illetõen? Ebbõl következik az a kérdésem is, hogy mennyire vagy önálló a faluház intézését illetõen? A Faluházban csapatmunka folyik. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, mert Nyíri Csaba polgármester és a képviselõtestület is szívügyének tekinti településünk oktatási-kulturális életét, fejlõdését. Szakmailag kiváló munkatársaim vannak: Wospil Adrienn népmûvelõ, Bedõ Szilvia, a Ravasz László Könyvtár, Jékely Endréné, Leányfalu Helytörténeti Múzeumának vezetõje és Kováts Kristóf, az Aba-Novák Galéria vezetõje. Minden tervet, programot átbeszélünk, megvitatunk, meglátásaik, tapasztalataik nagyon fontosak számomra. Rendezvényeinket egyeztetjük a helyi iskolával, civil szervezetekkel és a helyi egyházi közösségekkel. Programjaink az itt élõk tenni akarását, közösségi élményre törekvését, önmegvalósítását, alkotásvágyát tükrözik. 2009-ben, a megújult Faluház indulásakor hívtuk életre a Leányfalui Szabadegyetem Alapítványt, mely a kulturális élet széles spektrumát lefedi. Olyan kuratóriumi tagokat és tiszteletbeli elnököt kívántunk bevonni,

akik rendszeresen jelen vannak a Faluház életében, bizonyítottan sokat tettek már, és a továbbiakban is tenni akarnak a helyi kultúráért. A Szabadegyetem alapítói általunk nagyra becsült személyek, kiknek tudása, értékítélete számunkra mérce: Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtételi Bizottság elnöke, dr. Bibó István, mûvészettörténész és dr. Kemény Dénes, a magyar vízilabda-válogatott háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitánya A Faluház kulturális misszióját a

2010-ben megalakult Leányfalui Közmûvelõdési Tanács is segíti, melynek tagjai évtizedek óta rengeteget dolgoznak településünk kulturális fejlõdésén: Református Templom Alapítvány, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Leányfalui Civil Egylet, Aba-Novák Galéria, Hóvirág Nyugdíjas Klub, Puszta Sándor Alapítvány, Leányfalusi Helytörténeti Múzeum Közalapítvány, Leányfalu Nõegylet, Leányfalu Szabadegyetem Közalapítvány, Szent Anna Cserkész csapat,

Leányfalu Nagyközség Épített Környezetének Alakításáért és Védelméért Közhasznú Közalapítvány

Mennyire mûködnek Veled együtt a faluban lakók vagy idekötõdõ mûvészek? Mint kulturális intézménynek, kiemelten fontos feladatunk a településen, a régióban élõ mûvészek, alkotók felkutatása és bemutatása a nagyközönségnek. A havi rendszerességgel tartott kiállítás-megnyitóink a mûvészeti értékek közvetítése mellett komoly közösségteremtõ funkcióval és páratlan média hírértékkel bírnak. Ezen alkalmakat rendszeresen összekötjük a különbözõ mûvészeti ágak együttes bemutatásával: a képzõmûvészet mellett irodalmi alkotások, és a helyi zenemûvészeknek köszönhetõen komolyzenei elõadások is szerves részét képezik a megnyitóknak.

helyszíne. Az ABA-NOVÁK Galéria kiállításai rendszeresen jelen vannak az országos médiában, Leányfalu hírét viszik még az országhatáron túl is.

geink egy kivételével, visszatértek hozzánk, és sok új csoport is alakult az elmúlt több, mint másfél évben. És a jövõ tervei?

A képzõmûvészet mellett kiemelten fontos szerep jut a helytörténeti hagyományok ápolásának, irodalmi rendezvények szervezésének, melyek magas színvonalú megvalósításában Bedõ Szilvia, Jékely Endréné és Patak Márta szakmai tudása biztos garancia.

A Faluház kiállításainak híre messze túljutott a környezõ településeken. A szakma és a mûgyûjtõk is rendszeres látogatói lettek e tárlatoknak. A leányfalui Faluház Vadász György tervei alapján készült Sok képzõmûvészeti alkotás talált gazdára Mi volt eddig a legnehezebb felintézményünkben. adatod amelyet el kellett látnod? Mivel nyilvánvaló igény volt egy színvonalas galéria kialakítására, A legnagyobb kihívással a Faluház felkértük Kováts Kristófot, kéfelújítása kapcsán szembesültem. szítsen elemzést számunkra, hoFéltve õrzött csoportjaink, civil gyan mûködhetne ez szakmailag szervezeteink, klubjaink megóváfelsõfokon a megújult Faluházban. sa volt a cél. Sok év alatt sikerült egy erõs civil bázist terem2010. január 22-én Kováts Kristenünk, meg kellett oldanunk az tóf jóvoltából az épületben kaelhelyezésüket az átépítés során pott helyet az ABA-NOVÁK Gakeletkezett ûrben, és biztosítaléria, mely a változó kortárs ni kellett a kulturális programok képzõmûvészetet felölelõ kiálzökkenõmentes lebonyolítását. lításain túl mûvészettörténeti Alig több, mint fél év alatt felépült elõadások, festõiskola és egyéb a Ház, és szerencsére, közössémûvészeti, oktatási tevékenység

A Leányfalu szellemiségéhez méltóan kialakított, küllemében impozáns Faluház rengeteg új lehetõséget kínál. A megújult épület, termek, színház kihasználása már egy más, színesebb programstruktúra kialakítását teszi lehetõvé, de mindebben természetesen

nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelen, és elõre láthatóan a következõ évek nehéz gazdasági körülményeit. A civil szervezetek, a helyben és a környéken élõ értelmiségiek, mûvészek, fiatal generációk tudatosabb bevonásával tervezzük a jövõt, szem elõtt tartva Márai Sándor gondolatait: „A mûvelõdéshez mindig legyen idõd, mindennap (…) bizonyos, hogy használsz magadnak is, hazádnak és az emberiségnek is, ha mindennap idõt adsz lelked mûvelésének…” NE

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó 5 hónapon keresztül külföldön tartózkodott, s idõközben a szomszédja olyan építmény kivitelezésére kért és kapott engedélyt – sõt azóta azt meg is valósította –, mely az õ jogos érdekeit sérti. Amikor az Olvasó a tájékozódás miatt felkereste a hivatalt, akkor azt javasolták számára, hogy a fellebbezése mellé nyújtson be igazolási kérelmet is. Az igazolási kérelem lehetõségét minden eljárási jog ismeri. Az jelenti, hogy aki az eljárás során valamilyen határnapot vagy határidõt elmulaszt, az a törvényben meghatározott okból és határidõn belül kimentheti mulasztását. Jelen ügyre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény (továbbiakban Ket.) vonatkozik, ezért ennek a szabályait ismertetem, de a többi eljárási törvény is hasonló rendelkezéseket alkalmaz. A Ket. két kimentési okot enged meg: egyrészt, amikor az érintett önhibáján kívül akadályoztatva van, másrészt a hatóság hibája miatt elõállt helyzeteket. Önhibáján kívüli akadályoztatásra példa az, amikor valaki baleset vagy súlyos betegség miatt nem tud eleget tenni valamely kötelezettségének. Ezen kívül kimentési ok lehet például, ha az eljárás résztvevõje egy küldeményt postára adott, de az a posta hibájából elveszett vagy késve érkezett, s a feladás tényét az ajánlott feladóvevénnyel igazolja. Kimentésre további eset, ha valaki tõle elvárható mértékben mindent megtett az õt terhelõ kötelezettség teljesítése érdekében, ám az külsõ ok miatt mégsem történt meg határidõre. Például egy vállalkozóval szerzõdést kötött egy hatósági határozatban elõírt munka elvégzésére, de a vállalkozó túllépte a határidõt. Kimentési ok lehet továbbá az is, ha az ügyfél nem vagy nem idõben kapta meg a kötelezettséget megállapító határozatot. A hatóság közrehatása folytán bekövetkezõ mulasztásról akkor beszélünk, ha például a hatóság tévesen jelöli meg a teljesítési határidõt, késedelmesen adja postára az idézést vagy más hivatalos iratot, illetve a hatóság feladatkörében eljáró munkatársa téves felvilágosítást ad az ügyfélnek a határidõ-módosítás módjára nézve. Az igazolási kérelem benyújtására a Ket.

két határidõt enged: a fõ szabály a 8 nap és kisegítõ jelleggel 6 hónap. Ez utóbbi jogvesztõ, ami azt jelenti, hogy az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet akkor sem fogadhat el a hatóság, ha a mulasztás az érintettnek csak késõbb jut a tudomására. A 6 hónapos határidõ elmulasztása miatt pedig igazolási kérelem nem fogadható el. Tehát alap esetben 8 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy igazolási kérelmet terjesszünk elõ. A szigorú szabályozásnak az az oka, hogy sem a hatóságot, sem az esetleges ellenérdekû felet nem lehet sokáig bizonytalanságban tartani az eljárás kimenetelét – vagyis a határozat jogerõre emelkedését vagy megtámadhatatlanságát – illetõen. Ha hatóság az igazolási kérelmet elfogadja, akkor az ügyfelet eljárásjogi szempontból – esetlegesen a határozat módosítása vagy visszavonása által is – olyan helyzetbe hozza, mintha nem mulasztott volna. Ez olyankor okoz komplikációt, amikor az ügyben van ellenérdekû fél. A Kedves Olvasó esetében ez azt jelenti, hogy mivel õ tartósan külföldön tartózkodott az építési engedélyt szomszédjának kiadták, melyrõl õt is értesítették. A postai úton elküldött irat – mivel az olvasó távol volt és vele együttlakó hozzátartozója nincs – nem kereste jelzéssel érkezett vissza a hatósághoz. A jogszabály szerint a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni az iratot. Ez az úgynevezett kézbesítési vélelem. A Ket. alapján az Olvasó a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztõ határidõn belül, a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló ké-

relmet terjeszthet elõ. Ez tulajdonképpen az igazolási kérelem egyik fajtája, mivel a Ket. értelmében akkor is elõ lehet terjeszteni, ha a természetes személy ügyfél önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Mivel Olvasónk a kézbesítési vélelem beálltától számított 5 hónap múlva tért vissza Magyarországra, s mivel postaládájában megtalálja a két postai értesítõt, felkereste a hatóságot, ahol személyesen vette át a határozatot. Olvasónk megtekintette a helyszínt, áttanulmányozta a határozatot, s mivel azt magára nézve sérelmesnek tartotta, ezért ügyvédhez fordult. Olvasónk számára elmondtam, hogy a kézbesítési vélelem beálltáról történõ tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet és egyben a határozat elleni fellebbezést kell benyújtani. Ha az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétõl számított 15. napon belül annak helyt ad, akkor a korábbi engedélyezõ határozatát vissza kell vonnia, s az elsõfokú eljárást a fellebbezésben foglaltak ﬁgyelembevételével kell lefolytatnia. Ennek során megállapíthatja, hogy bár az engedélyezõ határozat nem volt jogszabálysértõ, de valóban sérti az Olvasó jogos érdekeit, ezért a korábbitól eltérõ tartalmú új elsõfokú határozatot hozhat. Az ügy bonyolultságát az adja, hogy a kézbesítési vélelem beálltától számítva az elsõfokú határozat visszavonásáig több mint 6 hónap eltelt, idõközben a szomszéd – teljesen jogszerûen és jóhiszemûen – felépítette az építményét, így neki az ügyben ez a helyzet súlyos károkat okozhat, amelyet számára senki sem fog megtéríteni. Megállapítható, hogy amikor senki sem követ el jogszabálysértést, akkor is lehet az ügynek vesztese. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják. Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40

Borda HĂşsbolt 2023 DunabogdĂĄny, Kossuth L. u. 40.

A BORDA HĂ&#x161;SBOLT NOVEMBERI AJĂ NLATA !

Borda sertĂŠs pĂĄrizsi 1040 Ft helyett 850 Ft Borda Csemege debreceni 1240 Ft helyett 1080 Ft Iratkozzon fel honlapunkon www.bordahusfeldolgozo.hu hĂrlevelĂźnkre ĂŠs minden ĂşjdonsĂĄgrĂłl,heti,havi akciĂłrĂłl kĂśzvetlenĂźl ĂŠs gyorsan ĂŠrtesĂźlhet.

ember 5 - okt ept Ăł sz

Most

0. r3 be

201 1.

VecsĂŠsi savanyĂş kĂĄposzta ( kimĂŠrve ) ĂŠs vecsĂŠsi savanyĂşsĂĄgok nagy vĂĄlasztĂŠkban kaphatĂł.

8000 Ft visszajĂĄr

minden VELUX tetĹ&#x2018;tĂŠri ablak RĂŠ ĂĄrĂĄbĂłl! n! szl

ete k

a kereske dĂŠ

*a gyĂĄrtĂłtĂłl igĂŠnyelhetĹ&#x2018; vissza az ablak beĂŠpĂtĂŠsĂŠhez burkolĂłkeret szĂźksĂŠges

sbe

az ablak beĂŠpĂtĂŠshez burkolĂłkeret szĂźksĂŠges

Ă&#x161;jĂtsa fel tetĹ&#x2018;terĂŠt

VELUX tetĹ&#x2018;tĂŠri ablakokkal!

TetĹ&#x2018;tĂĄr Kft.

TahitĂłtfalu, BĂŠke Ăşt 50. (a focipĂĄlyĂĄnĂĄl) Tel./Fax:

06 26 585 134

Szentendre, KĂĄlvĂĄria Ăşt 16. (Vizes Nyolcas Uszoda ĂŠs SzabadidĂľkĂśzpont fĂśldszintjĂŠn) Nyitva tartĂĄs: hĂŠtfĂľ-szombat: 9:00-19:00 vasĂĄrnap: ZĂ RVA Telefon: +06-20-828-12-94 Email: info@haromkaptar.hu

BarĂĄtsĂĄgos BioBoltunkban bio ĂŠlelmiszerek, Ăśko ĂŠs bio tisztĂtĂłszerek ĂŠs kozmetikumok szĂŠles vĂĄlasztĂŠkban, kedvezĂľ ĂĄron kaphatĂłk. Nagy kĂnĂĄlat tĂĄplĂĄlĂŠkallergiĂĄsok szĂĄmĂĄra is.

VA S-

A Ă&#x2030;S SZABADIDĹ? P

SZILVESZTERI DĂ?NOM-DĂ NOM A SZENTENDREI-SZIGETEN! A Dunakanyar legnagyobb lovas tanyĂĄjĂĄn, a Bodor Majorban 2011. december 31-ĂŠn 19 ĂłrĂĄtĂłl az alĂĄbbi programmal vĂĄrjuk VendĂŠgeinket: VendĂŠgvĂĄrĂĄs pĂĄlinkĂĄval ĂŠs kemencĂŠs lĂĄngossal *iODYDFVRUD Â&#x2021; eMIpOL NRFFLQWiV Â&#x2021; eMIpOL Â´PDODFViJRNÂľ Â´hWÄ&#x2122;VÂľ GREVKRZ Â&#x2021; 9LGiP V]LOYHV]WHUL MiWpNRN Â&#x2021; eOÄ&#x2122;]HQH WiQF 7RPEROD Â&#x2021; )iNO\iV ORYDV EHPXWDWy

5pV]YpWHOL GtM )W IÄ&#x2DC;

EXTRA LEHETĂ&#x2013;SĂ&#x2030;G 6]iOOiV D /LSLFDL 3an]LyEDQ ~MpYL EÂ IpUHJJHOLYHO )W IÄ&#x2DC; 6]LOYHV]WHUL GLV]QyWRURV SURJUDP GHFHPEHU pQ )W IÄ&#x2DC; Ă&#x201C;MpYL ORYDV NDODQG MDQXiU pQ )W IÄ&#x2DC;

TOVĂ BBI INFORMĂ CĂ&#x201C;

LQIR#ERGRUPDMRU KX Â&#x2021; ZZZ ERGRUPDMRU KX Â&#x2021; 7HO

Heti akcióink: November 2.-6.: Átalakító, testfeszesítõ LPG bérlet November 7.-13.: Zsírbontó kavitációs ultrahang és hullámmasszázs bérlet November 14.-20.: Sminktetoválás (pl.: szájkontúr, teljes satír, szemhéj) November 21.-27. Alakformáló, méregtelenítõ Alpha Oxy Led

Õsz? Nevess a zord idõ képébe! Ha igazán õszinte szeretnék lenni, el kellene ismernem, hogy a szépség és a szörnyeteg is bennünk lakozik. Az utóbbi, szerencsére csak ritkán bújik elõ belõlünk. Tessék jegyzõkönyvbe venni, hogy nem szeretem az õszinteséget. Gyakran biztatom magamat, hogy az igazi szépség belülrõl sugárzik. Belülrõl, de néha ez nem nagyon látszik, kívülrõl. Imádom az õszt, a rozsdabarna színeket, az éppen csak melengetõ napfényt. De hol van ez már? Hûvösek a reggelek, fázósan húzom magamra a fürdõköpenyt, elkészítem a reggelit, a kezemet melengetem a teás csészén. A fürdõszobába érve, a tükör csak ront a helyzeten, ilyenkor csípõre tett kézzel kérem számon magamon, legalább a belsõ kisugárzást. Tudom, hogy van, csak elbújt valahová mélyre, az esõ, a szél és a hideg elõl. Ilyenkor tenni kell valamit. Mégpedig gyorsan. Több dolog is eszembe jut, az egyik azonnal kockás takaró alá bújva kucorodni, mézszínû lámpafény alatt olvasni egy jó könyvet. Ettõl csak kipihentebbé és olvasottabbá válok, ami

szintén nagyon fontos és jó érzés, de nem leszek tõle szebb, inkább csak ellustulok. Ha Te is többre vágysz, igazi kényeztetésre, kisimulásra, a SPAuza Medical Wellnessházban ezt is megkapod. Hatalmas fotelekben pihenhetsz, meleg teát ihatsz, miközben gyertyák égnek a pihenõszobában és nyugtató, halk zene szól. Az ablakból innen is ki lehet nevetni, egyenesen bele a zord idõ képébe. Két kezelés, vagy torna között szaunázhatsz, vagy ejtõzhetsz a jaccuzziban. Itt nem jut eszedbe a számodra elkészített éppen aktuális lista sem, amire meggondolatlanul a napi kötelezõ teendõket firkantottad fel. Ne csak magadra gondolj, ajándékozd vagy lepd meg szeretteidet is! Kiváló helyszín a pároddal eltölteni néhány nyugodt órát, elfelejteni az épp aktuális családi probléma hegyeket. Kezdõ randizóknak is ajánlom, tuti jobb, mint egy mozi, és anya-lánya napra is ideális lehet

a csacsogással egybekötött közös szépülés. Segítség az is, hogy a SPAuza Medical Wellnessház az õszi idõszakban minden hétre más és más akciót kínál, 20 százalékos kedvezményt ad bérletei árából. Bogarássz a lehetõségek között, válaszd ki azt, amire a leginkább szükséged van! Legszívesebben kipróbálnám az öszszes kezelést, és olyan szép lennék, hogy még a belsõ kisugárzásom is elõbújna döbbenetében. Kettõs hatással szálljunk szembe az esõs, hûvös õsszel! hdk SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu www.wellnessmedical.hu 06-26/303-673

Az új prevenciós egészség-és oktatáspolitika tudományos megalapozása (5.rész)

z elõzõ részekben arról írtam, hogy az igen kedvezõtlen magyar morbiditási, mortalitási és demográfiai helyzeten ( Európa egyik legbetegebb nemzete vagyunk!) csak akkor lehet javítani, ha az élet minden területén –a nagypolitikában, egészség-, oktatás-, környezet- és szociális politikában, minden egyes ember, de az egész társadalom értékrendjében is –prioritást fog kapni az egészségmegõrzés szemlélete és gyakorlata. Beszéltem többek között az egészség és az életminõség összefüggéseirõl, a megdöbbentõen rossz magyar halálozási mutatókról, a WHO egészségfogalmáról, az egészséget meghatározó tényezõkrõl. Az elõzõ részben említettem, hogy a tudomány eredményeivel, de a józan észszel is szembe menve a magyar emberek jelentõs része betegsége és halálozása megelõzését a politikától és az egészségügyi ellátórendszertõl várja. Felhívtam a figyelmet, hogy ez egy igen súlyos tévhit: egyénileg élj, ahogyan akarsz, rombold az egészséged, a közösség majd meggyógyít. Röviden megmagyaráztam, hogy a politika és az egészségügyi rendszer komoly szerepet játszott ezen tévhit kialakulásában. Az egészség minden vonakozásban a legértékesebb kincsünk Az elkeserítõ magyar megbetegedési és halálozási mutatókat a politikai –gazdasági háttér csak részben magyarázza. Kétségtelen, hogy az emberek munkához és minõségi élelmiszerekhez juttatása, a fizikai (levegõ, víz, talaj, stb) és lelki környezet hatékony megóvása, a génál-

lományunk rombolásának megelõzése, a szaporodás nagymértékû javítása nagyon sok pénzbe kerülne. Sokkal többe, mint az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi úgyahogy finanszírozása. Azonban az is kétségtelen, hogy az itthoni rossz betegségi- halálozási mutatók kialakulásában a magyar emberek

egészségkúltúrájának hiányosságai jelentõs szerepet játszanak. A statisztikai adatok tükrében nem nehéz megállapítani, hogy az emberek jelentõs része sem önmaga, sem gyermeke és különösen mások egészségével nem törõdik, vagy a törõdés nem kellõ mértékû. Az egészség sok ember szemében csak akkor válik értékessé, ha már nincs, ha már betegek lesznek. Sokan – köztük politikusok, orvosok, tanárok- nem fogják fel, hogy a betegségbõl történõ felgyógyulás sokkal több pénzbe és idõbe kerül, mint annak megelõzése, az egészség megõrzése. A pénz nem mindig segít a nagyobb baj elkerülésében. James Le Fanu angol orvostudós

írta nemrégen megjelent kiváló könyvében: „az egészségügyi költségek fele a mai ember életének utólsó 60 napján keletkezik”. Amikor gyakran már túl késõ, amikor hagyni kellene az embert békében meghalni. Nem évekig, agykárosodottan, gépekkel, töménytelen mennyiségû drága gyógyszerrel életben tartani. Vagy ilyenkor elkezdeni a hozzátartozók, a közösség részérõl a törõdést, a szeretet adást. A józan ésszel rendelkezõ okos ember megérti, hogy a betegségei kialakulásáért saját maga is felelõs. Az alapegészségéért nem. Azt kapja. A szüleitõl, a társadalomtól, a természettõl, végsõ soron az univerzunmtól. Ahol rend van. Az emberben is rendnek kell lennie. Az emberi alapegészség törvényeit nem az ember írja. Ahhoz jelentéktelen, ez akkor is igaz, ha Õ mást hisz magáról. Ha az ember mindennapi mûködésében alkalmazkodik a rendhez (táplálkozás, légzés, mozgás, relaxálás-alvás, természetben élés, stb), hagyja, hogy Õ és a belsõ- külsõ energiákinformációk egyensúlyban legyenek, már önmagában is majdnem mindig alapegészséget eredményezhet. Ehhez a rendhez mindig igazodni kellett, mivel az élõvilág –benne egyik szereplõként az ember – sokmillió év alatt csak a folyamatos alkalmazkodással fejlõdhetett ki. Az igazán jó egészséghez a mai mesterséges világban ennél azonban több kell. Ismereti és gyakorlati szinten is. Ezt segíthetik elõ az emberi mûködéssel kapcsolatos legújabb vizsgálatok, melyeket a következõ részekben ismertetek. Hasznos lesz velem tartani, mivel az egészség és hitem szerint az orvoslás új dimenziójáról írok. Addig is várjuk szentendrei rendelõnkben (Velt Med Egészségház, Bolgár u.10). Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu www.egészségmegõzés.hu

Fogas kérdésekrõl - õszintén Fogászati implantáció Minden implantáció a fog eltávolításával kezdõdik, ha kiveszünk, valamit tennünk kell a helyére. A fogászati implantáció kezdete óta eltelt 45 év. A megszerzett tapasztalatok, és a folyamatos fejlesztések, az következõ években még inkább forradalmasítani fogják a fogorvoslásról kialakult szemléletünket. Korábban is kérdésként vetõdött fel, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek alap-

a jobb felsõ nagymetszõfog implantátummal pótolva

ján eldöntjük, hogy vajon egy problémás fogat el kell-e távolítani vagy sem. Az orvosszakmai szempontokon (hosszú távon megtartható-e, gócként szerepel-e, szükségünk van-e rá a további tervezés, kezelés során, technikailag véghezvihetõ a fog megtartása) túl, mérlegelnünk kell a páciens gazdasági helyzetét, (most, vagy késõbbiekben

4 implantátumon rögzített hybrid, felcsavarozható pótlás panoráma rtg. felvétel

4 implantátum a szájban

milyen anyagi terheket ró páciensünkre a döntés, ezeket hogyan tudja finanszírozni), pszichés hozzáállását (végletekig ragasz-

kodik a saját fogának megtartásához, fogpótlást, implantátumot nem akar, mielõbb szabadulni akar a fájdalomtól). Még azzal a a pótlás felhelyezésének sémás ábrája beteggel is nehéz dolgunk van, aki úgy érkezik a rendelõnkbe, hogy az orvostudomány mai állása szerint a lehetõ legjobbat szeretné kapni, mivel a konkrét irányelveken belül is számos alternatív út létezik, amelynek kiválasztása az orvos tudományos ismeretein, szakmai felkészültségén, kézügyességén, technikusi hátterén múlik. Tovább nehezíti helyzetünket, hogy pontos összehasonlító tanulmány még nem áll rendelkezésünkre arról, hogy hosszú távon melyik beavatkozás a legjobb betegünknek, de vannak olyan tények, amelyek megkönnyítik döntésünket: - a dentális implantáció orvos szakmai szempontok szerint megfelelõ hosszú távú eredményt ad (88,3-95,3 %). - az elsõ, jól elkészített gyökérkezelés hoszszú távú sikeressége legalább olyan jó, mint az implantátummal idõben helyettesített pótlás sikeressége 98 %. -egy ismételt (36 %), és/vagy gyökércsúcs eltávolítással kiegészített (64 %) gyökérkezelésnek jelentõsen alacsonyabb a sikeressége. - amennyiben a gyökércsúcs körüli rtg. elváltozás mérete nagyobb 5 mm-nél, a hoszszú távú sikeresség jelentõsen csökken. - önmagában, a fog lecsiszolása is már jelentõsen csökkenti annak hosszú távú megtarthatóságát. - az elõször felhelyezett hídpótlás hosszabb idõre sikeres, mint az ismételt. - egy 3 tagú híd tartósabb (86%), mint a hosszabb pótlások, de nem olyan tartós, mint az önálló korona, vagy az önálló implantátummal történõ pótlás. - a kezelt fogágy betegség hosszú távon biztosíthatja a fogak megtarthatóságát. - az irányított szövetregeneráció jobb eredményt ad, mint a fog körüli szövetek nyitott, mûtétes tisztítása. - a dohányzás jelentõsen csökkenti a fogágy kezelések hosszú távú sikerét, de az implantátumok élettartamát is. - ha egy fog megtartása több beavatkozást igényelne, és ezek költsége megközelíti az implantáció költségét, akkor inkább az implantáció választandó. -a megfelelõ idõben elvégzett fogeltávolítás jobb anatómiai viszonyokat eredményez az implantáció számára. Így esetleg nem lesz szükségünk csontpótlásra, vagy a lágyrészek korrekciójára.

Ma már azt is tudjuk, hogy a fog körüli szövetek (csont, lágyrész) megtartása szempontjából, a fogeltávolítás módja, és az ezt követõ implantáció idejének megválasztása sem elhanyagolható tényezõ. A lehetõ legkisebb roncsolással végzett eltávolítás és az azonnali (legkésõbb 1 héten belüli) implantáció a legkevésbé megterhelõ beavatkozás a páciens számára, de sajnos ez nem mindig lehetséges. Amikor ezt nem tudjuk így elvégezni , akkor megfelelõ lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az eltávolítás után törvényszerûen fellépõ csontveszteség mértékét (mert a fog eltávolítása után a funkcióját veszített csont 3 tagú híd implantátumon rögzítve mennyisége csökkenni kezd, melynek mértéke az elsõ három hónapban 50%) csökkentsük. Törekednünk kell tehát, a minél korábbi (8 héten belüli) implantációra, hogy a lehetõ legkevesebb csontot veszítsünk a területrõl. Más a helyzet azokon a helyeken, ahol már valamilyen ok miatt létrejött a csontvesztés. Itt a legtöbb esetben (praxisunkban legalább 80%), csak csontpótlással és lágyrész korrekcióval érhetünk el jó eredményt. Ezek már sokkal megterhelõbb beavatkozások, és a beavatkozások száma is növekszik az „egyszerû” implantációhoz képest, nem is beszélve a költségekrõl. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy pácienseink legfontosabb teendõje, hogy idõben, rendszeresen látogassák fogorvosukat, hogy a megfelelõ kezelések kellõ idõben megtörténhessenek. A legjobb, legolcsóbb, legfájdalmatlanabb megoldás még mindig a megelõzés. Implantátumra csak akkor lesz szükségük, ha már elveszítették fogaikat.

Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b. 1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1. Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com

mûvészrovat

Kõhegy, Izbég, Pismány a szentendrei tájképfestészetben fokoz a magaslati pontok által kínált változatos panoráma. Aki egyszer is megfürdette szemét a Szentendrét körülvevõ tájék lebilincselõ látványában, nem fog csodálkozni a festõk a több kilométeres gyaloglásain, sem a festõfelszerelés cipelésben tett erõfeszítésein, hogy vászonra örökítsék az elõttük

it. A többiek között is élen jártak a vidék: Anna-völgy, Boldogtanya, Kõhegy és nem utolsó sorban Izbég felfedezésében Onódi Béla, Bánovszky Miklós, Barcsay Jenõ. Onódi Béla festõmûvész önéletrajzi vonatkozású könyvében írta meg az alább következõ történetet festõkollégájáról, Bánovszky Miklósról: „Tájképeknél, hogy egy témát megkeressen és azt lefesthesse, a cél érdekében hosszú kilométereket volt képes gyalogolni. Ez nem csak a harmincas években nyilvánult meg, hanem a hatvanas években is. Visszaemlékszem egy olyan esetre, amikor az Anna-völgyben az egyik domboldalról kedvünkre való témát

Barcsay Jenõ: Izbég, 1934

Szentendrén minden Nagybányára emlékeztet, minden olyan, csak kicsiben, - mondták az 1920-as években érkezett festõk. Megállapításukat nemcsak az ódon városra, az azt keresztül szelõ, vadregényes, gyorsfolyású Bükkös patakra - amiben a nagybányai Zazar párját vélték felfedezni -, hanem a mély völgyekkel szabdalt, közeli lankás dombokra és a mögöttük karéjban elterülõ hegyvonulatokra is értették. A Kõhegy, Pismány, az izbégi dombok, az Anna-völgy, Dömör-kapu, a Pilisi hegység önmagában is magával ragadó látványt nyújtanak, amit csak

elterülõ domborzat izgalmas ritmusát, az óráról órára változó fény-árnyék játékokat, a napszakok, az évszakok és az idõjárás függvényében váltakozó színvilágot. A város ódon hangulatú szegletei, szabálytalan épületegyüttesei mellett tehát hamar felfedezték maguknak a festõk a közeli és távolabbi környéket, a táj szépségeit. A csábítás ellenállha-

Barcsay Jenõ: Kõhegy, 1931

tatlannak bizonyult. A többségében Párizsban és Nagyb á n y á n iskolázott f e s t õ k megszállottan keresték a természet utáni festés különleges, izgalmas helyszíneit és alkalmaBarcsay Jenõ: Pismány, 1934

fedeztünk fel. A lejtõs domboldalon azonban még a festõállványunkat sem tudtuk felállítani. Miklós két napra rá azzal jelentkezett, hogy most már elkezdhetjük a képet. Kimenve hozzá, nagy elképedéssel láttam, hogy õ közben ott járt és egy valóságos ’tûzérségi állást’ képezett ki, amelyen azután kényelmesen dolgozhattunk.” Barcsay Jenõ másfajta erõfeszítéseket tett az 1930-as évek elsõ felében. annak érdekében, hogy az õt leginkább foglalkoztató táji témákat: a Szentendre körüli domborzati tömböket, a természet nagy formáit, a föld gyûrõdéseit, kitüremkedéseit és azok arányait feldolgozza a festészet eszközeivel. „…mentem a hegyekbe,

Sverák József) készítették a freskókat. Boromisza Tibor már az 1920-as évek elején festett Izbégen (Vihar után, 1923). A Kõhegyet Barcsay Jenõ és Pirk János számos ragyogó akvarellje mellett Fekete Nagy Béla is témául választotta 1939-ben.

Kántor Andor: Tájkép, 1932

négy-öt kilométert gyalogoltam, kicipeltem a teljes fölszerelést: festék, vászon, állvány, szék, sokszor majdnem a Kõhegyig mentem, mert onnan gyönyörû látvány tárul az ember elé.” A legtöbb festmény, ami az Izbég körüli dombokat örökítette meg Barcsay Jenõ nevéhez kötõdik. Izbégnek hosszú idõn keresztül volt egy festõ lakója is, Bálint Rezsõ. Az elsõ világháború után költözött ki, és úgy tudjuk, hogy 1945-ig, haláláig ott lakott. Életének errõl a szakaszáról szinte semmit nem tudunk, itt készült mûveibõl is alig ismerünk néhányat. Vajda Lajos baráti köréhez tartozott, s vele kapcsolatban neve többször is felmerül a harmincas években. A századelõn sok, késõbbi szentendrei festõhöz hasonlóan Bálint Rezsõ is Párizsban élt, egy ideig Modiglianival közös mûteremben. 1941-ben saját kiadásban jelentette meg a „Mûvészek Párizsban” címû könyvét, borítóján azzal a portréval, amit Modigliani készített Erdei Viktor festõ feleségérõl, Karinthy Adáról, Karinthy Frigyes nõvérérõl. Apáti Abkarovics Béla festõmûvész 1945-ben, mint rövid ideig az izbégi iskola igazgatója, szintén a faluban lakott. Amikor Onódi Béla 1939-ben az Anna-völgyben festett, nem sejthette, hogy néhány évvel késõbb Izbég ismét belép az életébe. Közvetlenül a háború után fél évre internálták, majd 1946-ban a mûvésztelepet is el kellett hagynia. Nem talált magának más munkát, kénytelen volt elszegõdni az izbégi Kocsigyárba segédmunkásnak. Itt is festett, csak éppen nem lehelet-

finom, érzékeny színvilágú festményeket, hanem hideg vasakat, kint a szabad ég alatt, éveken keresztül. A mûvésztelep egy másik alapító tagját, Jeges Ernõt is Izbégre sodorták a háború utáni kemény idõk. Miután a mûvészteleprõl világnézeti okok miatt õt is kitették, templomi freskók festésébõl tartotta el családját. Így került Izbégre is, ahol 1950ben kezdett hozzá a Szent András plébániatemplom freskóinak elkészítéséhez. A szentéjben Szent András életébõl vett jelentek láthatók, a szentéjt felezõ ívhajláson magyar szentek, az elõtér boltozatán az utolsó vacsora, a szentéjt Onódi Béla: Anna-völgy, 1939 lezáró íven pedig a Szentlelket szimbolizáló galamb és a négy evangélista képe díszíti a templombelsõt. A Jeges Ernõ freskóit õrzõ izbégi templom így párja lett a belvárosban lévõ, középkori eredetû Szent János plébánia templomnak, ahol az 1930-as évek második felében ugyancsak a mûvésztelep festõi (Onódi Béla, Pándy Lajos, Heintz Henrik, Bánáti

Jelenleg csak elszórt példák idézhetõk az Izbéghez és környékéhez köthetõ képzõmûvészeti alkotások vonatkozásában. Alapos és módszeres kutatással azonban egészen biztos, hogy még további mûvek kerülhetnek elõ. Olyanok is, amelyek címükben ugyan nem hordozzák a városrész nevét, de témájuk alapján és dokumentum értékû források felhasználásával nagy biztonsággal beazonosíthatók lesznek. Kántor Andor, Diener Dénes Rudolf, Pap Gyula, Paizs Goebel Jenõ, Gálffy Lola csak néhány festõ azok közül, akikrõl biztonsággal állítható, hogy Izbég irányába is kigyalogoltak a városból egy-egy megragadó téma kedvéért. S aki idáig eljutott, annak szeme nem kerülhette el Pismány lankás domboldalának festõi látványát.

Azok a festõk pedig, mint például Vajda Júlia, Szántó Piroska, Korniss Dezsõ, Bálint Endre, akik ezen az egykori híres szõlõhegyen álló Haluskai tanyán töltöttek el néhány nyarat az 1930as évek második felében, nemcsak a pismányi, még érintetlen tájat festették vászonra, hanem a pazar kilátást is, ami onnan nyílt a szemközti Kõhegyre, vagy magára a városra. Török Katalin

R e j t v é n y

Sudoku

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Tulajdonos-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Felelõs- fõszerkesztõ: Schirilla György Ügyv. ig.: Nagy Erzsébet Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás (Innen-onnan rovat szerkesztõje), Schirilla György, Gabnai Gusztáv, Török Katalin, Vészabó Noémi, Szük Norbert Médiareferens Jakab Mária Gabnai Tímea szk.partner@gmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft. Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Nekünk az Ön véleménye fontos! Szerkesszük együtt a Szentendrei Kurírt!

Beszéljük meg közösen a mindenkit érintõ témákat! Like-oljon minket és írja meg véleményét a Facebookon!

Szerkesszük

együtt

Dunakanyar

politikamentes közösségformáló lapját a

facebook-on! Beszéljük meg közösen a mindenkit érintõ témákat!Afontos, aktuálistémákésvitákajövõbenbekerülnek a Szentendrei Kurírba!

Legyen Ön is munkatársunk!