FÉNY KÉP ÉSZ - Kreatív útmutató by Szépművészeti Múzeum/Museum of Fine Arts Budapest

FÉNY KÉP ÉSZ © Hungart / Magyar Fotográfiai Múzeum

14 év felett

Kreatív útmutató LÉLEK ÉS TEST

KERTÉSZTŐL MAPPLETHORPE-IG, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével

„Mindenki néz, de nem biztos, hogy lát is” – mondta

a magyar fotográfia egyik legnagyobb alakja, André Kertész. Ez a mottója ennek a kis tájékoztató jellegű füzetnek is, amely segíteni fog abban, hogy egyre többen megtanuljanak látni.

Kulcsszavak a fényképezés történetéből Camera obscura Már a középkorban is ismerték a fényképezőgép ősét, a camera obscurát („sötétkamra”): Egy fénymentesen elzárt doboz egyik oldalának közepére egy pici lyukat szúrtak; a lyukon áthaladó fénysugarak a kívül lévő tárgy fordított és kicsinyített képét hozták létre a kilyukasztott oldallal szemben lévő oldalon. Ha erre a dobozlapra rákentek volna egy fényérzékeny réteget, a tárgy képét rögzíteni is tudták volna. De ez a korszakalkotó találmány még évszázadokig váratott magára! Heliográfia A fotográfia történetében először a francia Nicéphore Niépce-nek sikerült rögzítenie a képet 1826-ban. A heliográfiának nevezett eljárás során egy fényérzékennyé tett ónlemezt behelyezett a camera obscurába, és mintegy nyolcórás expozícióval sikerült maradandó képet alkotnia. Dagerrotípia Louis Daguerre alkalmazta először a fényképezés történetében az ezüst-jodidot. Az ezüst-jodidot rézlemezre vitte fel, és a képet higanygőzös eljárással hívta elő. A találmányt, melyet róla neveztek el dagerrotípiának, 1839-ben jelentette be a Francia Tudományos Akadémia. A francia állam a szabadalmat életjáradék fejében megváltotta, és mindenki számára elérhetővé tette.

A camera obscura működési elve

Kalotípia Az angol William Fox Talbot 1840-re egy olyan eljárást dolgozott ki, amivel papírt tett fényérzékennyé ezüst-kloriddal. Azt is felfedezte, hogy a galluszsav alkalmas a kívánt kép előhívására. A fixálás után áttetszővé tette a papírt, így másolhatóvá, sokszorosíthatóvá vált az addig csak negatívban látott kép. Míg a Niépce és Daguerre által létrehozott képek nem voltak sokszorosíthatóak, addig Talbot eljárása sokszorosíthatóvá tette a fényképet. Igaz, a kalotípiák elmosódottabbak voltak, mint a részletgazdag dagerrotípiák. 1840-ben nyílt meg az első műterem New Yorkban, ahol apró portrék készültek a megrendelőkről. 1888- ban elkészül az első Kodak kézi fényképezőgép, amelyben tekercselt papírnegatív volt. 1889 - ben pedig megjelenik a piacon a 100 felvétel elkészítésére alkalmas celluloid tekercsfilm. A fotográfiában az első, viszonylag könnyen sokszorosítható színes anyagot csak az 1930-as években találták fel. 3

A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején a piktorializmusnak nevezett stílusirányzat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a fotográfia művészet voltát elismertesse. Ennek következtében a fényképek egyre inkább a régi mesterek képeire kezdtek emlékeztetni. A fotók témái és formai megoldásai a képzőművészet különböző eljárásaihoz igazodtak és elmosódott, festményszerű alkotások születéséhez vezettek.

A piktorializmussal ellentétben, a modern fotografálás az 1910-es évektől már nem a festészetből lesi el a témáit és a motívumait, hanem a hétköznapok váltak az inspiráció fő forrásává. A modernek felfedezték, hogy az ipari környezet és a hétköznapi tárgyak is lehetnek szépek. Új nézőpontokat, látószögeket és merész kivágásokat alkalmaztak. Már hittek a saját művészi képességeikben. Tudatosan próbáltak elszakadni a festészeti kötődésektől, mert be akarták bizonyítani, hogy a fotózás a festészettel egyenrangú műfaj. Ennek következtében egyre több olyan fénykép született, amelyek nem csak visszaadták valaminek a képét, hanem második jelentéssel is bírtak. Azonban nem csupán a festészet befolyásolta a fotográfiát, hanem a fotográfia fejlődése is hatott a festészet történetére! A fényképek megjelenése megingatta a festők addigi pozícióját a társadalomban, és a festészetet új utakra terelte. Míg a fényképezés felfedezése előtt a festők egyik legfontosabb feladata az volt, hogy élethű portrékat készítsenek megrendelőikről, a 19. században, a fotográfia térhódításával egyre kevesebb megrendelést kaptak. Kénytelenek voltak új témákat és új kifejezési módokat találni. A festészetet már nem az élethűségre való törekvés inspirálta, a fejlődés fő mozgatórugója az „eredetiség” lett. 5

Mit látsz és mit látsz bele?

Mi a különbség a fénykép és a festett kép között?

Míg a legtöbb ember képes éles fényképet csinálni, jól rajzolni és festeni csak kevesen tudnak. A fénykép minősége – ellentétben a festménnyel – nem annyira a fényképező képességétől, hanem a fényképezőgép minőségétől függ. A fényképész a tárgyi valóságtól nem tud teljesen elszakadni, a festő fantáziájának azonban semmi sem szab gátat.

A kéz kifejező ereje nagyon jelentős, képes arra, hogy átvegye az arc mimikai szerepkörét, sőt önállóan is jellemezheti az embert!

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság?

téma hangulat cél

kompozíció arckifejezés

mondanivaló

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mi a fénykép?

Mit látsz és mit látsz bele?

A fénykép megállítja az időt, miközben kiemel egy pillanatot a folyamattá sűrűsödő sok-sok pillanatból; jelentőségteljessé tesz valamit, ami máskülönben rejtve maradna, azaz rendkívülit teremt a hétköznapiból, figyelemreméltót az átlagosból.

A fénykép és a néző között csak akkor jön létre kapcsolat, ha a néző képes mozgósítani saját emlékképeit a fénykép befogadásakor. A fényképhez az értő néző hozzáadja saját élményvilágát, képes új belső képek létrehozására, és így a fotóbefogadás közben, a beleélés állapotában alkotó jellegű munkát végez.

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság?

kompozíció mondanivaló

hangulat téma

arckifejezés cél 9

Mit látsz és mit látsz bele?

Tud-e egy amatőr művészi színvonalú fotót készíteni?

Sokszor az különbözteti meg egymástól a fotókat, hogy mi volt a fényképező célja. Egy hétköznapi fotó, még akkor is, ha érzelmeket vált ki vagy gondolatokat ébreszt a szemlélőben, egy adott pillanat varázsát próbálja visszaadni, és az általánosból az egyedit ragadja meg. Ezzel szemben a fotóművész az egyedit használja fel az általánosításra.

A fényképek érzékelésétől a róluk való gondolkodásig vezet az érzelmekkel átitatott beleélés útja. A gondolkodás során a néző olyan összefüggéseket is felismerhet, amelyeket nem érzékelhet közvetlenül a fotón.

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság?

téma hangulat cél

kompozíció

arckifejezés

mondanivaló

Mit látsz és mit látsz bele?

Miért életlen vagy szemcsés némely portré -fotó?

A fényképezők között sokan azért nem hívei a portré éles beállításának, mert az emberi szem egészen másképp látja a természetet, mint a fényképezőgép. A fotó-objektív az emberi test lágy kontúrjait mereven kiélezi és az arcbőr hibáit kihangsúlyozza. A valóságban különben sincs soha alkalmunk egy arcot pillanatnyi, mozdulatlan állapotában látni. Míg a fényképező lencse csak egy pillanat arckifejezését kapja el, a festő a sok-sok pillanatból összeálló, a modellről kialakult belső, lelki képét viszi vászonra. Az életlenség tehát a merevség enyhítését és a hasonlóság megtartását szolgálja.

Akkor maradandó a fénykép, ha a fotónéző újra és újra életre tudja kelteni a fénykép világát, azaz mindig az adott kor emberéhez szól.

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság? 14

téma

hangulat cél

kompozíció

arckifejezés

mondanivaló

Lehet-e társadalmi mozgósító ereje a fotónak?

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mit látsz és mit látsz bele?

A szociofotók fényképi úton dokumentálnak társadalmi perem-állapotot, szociális elesettséget. Szociálpszichológiai elméletek szerint a művészet az egyre erősödő elidegenedés ellen hat és képes társadalmi cselekvésre mozgósítani.

Egy átlagos fotó egy adott pillanatot rögzít, és attól függően jó vagy nem jó, hogy mennyire sikerült dokumentálnia a látható valóságot. A művészfotó esetébena látható valóság csak apropót jelent ahhoz, hogy a művész a valóság szemmel nem érzékelhető részére rávilágítson, akár a valóság torzításával. A művész számára a látható valóság egy alkotási folyamat kiindulási pontja, és nem a végcélja. Míg a turista dokumentál, a művész alkot.

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság?

kompozíció mondanivaló

hangulat arckifejezés

téma cél

Mit látsz és mit látsz bele?

Mi a jelentősége a tipikusnak mondható mosolynak a fényképeken?

A mosoly mindig sokat sejtető: lehet barátságos, udvariaskodó, érdeklődő, vigasztaló, megértő, szégyent palástoló, ijesztő vagy akár erotikus és így tovább. Ennek köszönhetően tágabb teret enged a fantáziánknak, mint a többi arckifejezés. A sejtelmesség maga elősegíti a kreatív gondolkodást, mert gondolkodásra ösztönöz, és személyesebbé teszi a befogadás élményét.

A művészetben ábrázolt dolgok, emberek és tárgyak soha sem csak önmagukat képviselik, hanem szimbólumokként segítik a befogadót abban, hogy kapcsolatot tudjon teremteni saját belső világa és a külvilág között. Ily módon egy egymást érintő férfi és női kéz könnyen válhat a szeretet és megértés jelképévé.

Adj címet ennek a képkivágásnak!

Mi a különbség az itt látható fénykép és a festmény között? És mi a hasonlóság?

téma hangulat

cél

arckifejezés kompozíció

mondanivaló

Mit látsz és mit látsz bele? Adj címet Pécsi József fényképének!

Művészet-e a fényképezés? Pécsi József, a magyar fotográfia egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb egyénisége ezt a sokak által feltett kérdést így válaszolja meg:

„A fényképezőnek kétféle szeme van. Mindkettő lát, de csak az egyik lát meg. A gép szeme tökéletes műszer, amely nem téved, de üres és pontos természetmásoló szerszám. A másik szemet belső tűz éleszti, és meleg tekintetéből alkotóerejű fény árad szét. A fényképezőnek is a meglátás a legmagasabb művészi gondolatú munkája, amely a léleknélküli fotográfiából finomabb összetételű művet fakaszt.”

Művészet-e a festészet? A művészi érték kérdése nem az eszköztől, hanem az ecsetet, vésőt, tollat vagy éppen kamerát tartó embertől függ. Az alkotóképesség lényege, a dolgok szintézise, mássá való átszervezése: minél mélyebb és nagyobb mértékű ez a szervező szintézis, annál alkotóbb, azaz művészibb, az eredmény. A művész olyan ember, aki szakadatlanul útban van a dolgok lényege felé.

Mit látsz és mit látsz bele? Adj címet Velázquez festményének!

Felelős szerkesztő: Dr. Baán László • Szerző: Deme Edina • Kiadványterv: Remsey Dávid

LÉLEK ÉS TEST

1. Vadas Ernő: Körmenet. 1934. Zselatinos ezüst. Ltsz. 70.215. Magyar Fotográfiai Múzeum /címlap/ 2. Munkacsi, Martin [Munkácsi Márton]: Strandon. 1930 / 1994. Zselatinos ezüst. Ltsz. 2006.16893. Magyar Fotográfiai Múzeum /címlap/ 3. Barta Zsolt Péter: Szem (Róma). 1993 / 1998. Zselatinos ezüst. Magántulajdon 4. Rónai Dénes: Ádám és Éva az almával. 1910-es évek. Brómolaj átnyomás. Ltsz. 64.100. Magyar Fotográfiai Múzeum 5. Jordaens, Jacob: Bűnbeesés. 1630 körül. Ltsz. 5551. Szépművészeti Múzeum, Budapest 6. Moholy - Nagy László: Akt negatív. 1931 / 1973. Zselatinos ezüst. Ltsz. 2004.9667. Magyar Fotográfiai Múzeum 7. Manet, Éduard: Hölgy legyezővel. 1862. Ltsz. 368. B. Szépművészeti Múzeum, Budapest 8. Capa, Cornell [Friedmann Kornél]: A moszkvai nagyszínház balettiskolája. 1958 / 1990-es évek. Zselatinos ezüst. Magyar Fotográfiai Múzeum 9. Chassériau, Théodore: Petra Camara. 1852. Ltsz. 365. B. Szépművészeti Múzeum, Budapest 10. Aszmann Ferenc: Az ember és műve. 1941. Zselatinos ezüst. Ltsz. 84.208. Magyar Fotográfiai Múzeum 11. Troyon, Constant: Tehénpásztor. 1860 körül. Ltsz. 260. B. Szépművészeti Múzeum, Budapest 12. Kertész, André [Kertész Andor]: Enyelgő katona. 1916 / 1967. Zselatinos ezüst. Magyar Fotográfiai Múzeum 13. Altdorfer, Albrecht: Szerelmespár. 1530 körül. Ltsz. 3890. Szépművészeti Múzeum, Budapest 14. Capa, Robert [Friedmann Endre Ernő]: Ingrid Bergman az „Arch of Triumph” forgatásán, Hollywood. 1946 / 1970. Zselatinos ezüst. Ltsz. 2002.220. Magyar Fotográfiai Múzeum 15. Hooch, Pieter de: Levelet olvasó nő az ablaknál. 1664. Ltsz. 5933. Szépművészeti Múzeum, Budapest 16. Escher Károly: Éjjeli menedékhely I. 1932 / 1964. Zselatinos ezüst. Ltsz. 68.1343. Magyar Fotográfiai Múzeum 17. Courbet, Gustave: Birkózók.1853. Ltsz. 502. B. Szépművészeti Múzeum, Budapest 18. Kertész, André [Kertész Andor]: Te meg én. 1931 / 1967. Zselatinos ezüst. Ltsz. 86.164. Magyar Fotográfiai Múzeum 19. Dyck, Anthony van: Házaspár képe. Ltsz. 754. Szépművészeti Múzeum, Budapest 20. Pécsi József: Terített asztal. 1930 körül. Zselatinos ezüst. Ltsz. 69.184. Magyar Fotográfiai Múzeum 21. Velázquez, Diego: Étkező parasztok. 1619 körül. Ltsz. 3820. Szépművészeti Múzeum, Budapest

KERTÉSZTŐL MAPPLETHORPE-IG, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével 2008. JÚNIUS 6. – AUGUSZTUS 24.

A felhasznált képek jegyzéke