Művészet és vadászat

m ű v é s z e t é s va d á s z at

Válogatás a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből

A kiadvány a Művészet és vadászat. Válogatás a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből című kiállítás alkalmából készült, mely az Egy a Természettel. Vadászati és Természeti Világkiállítás képzőművészeti kísérőrendezvénye.

A kiállításésAkiAdványkoncepciójA: : dobos Zsuzsanna, prágai Adrienn

A műtárgyleírásoksZerZői: Bacsa ildikó, Boda Bianka, Boda Zsuzsanna, Bodnár csaba, Bodnár szilvia, csető georgina, dobos Zsuzsanna, domány Adél, Ferenczi ágnes, gaboda péter józsef, gálos miklós, gosztola Annamária, gulyás dorottya, Hertelendy csaba, kárpáti Zoltán, koruhely nikoletta, kovács Anna Zsófia, lakatos szilvia, lantos Adriána, mrázik rebeka, prágai Adrienn, radványi orsolya, suba Zoltán, szeifert judit, szőcs miriam, tóth Bernadett, tóth márton, vargyas Zsófia sZerkesZtette: radványi orsolya olvAsósZerkesZtők: Borus judit, ruttkay Helga grAFikAiterv: czeizel Balázs

műtárgyFotók: áment gellért, Bokor Zsuzsa, Borsos mihály, dabasi András, Harasztos áron, Hasznos Zoltán, Horváth mátyás, józsa dénes, kardos judit, makrai péter, mátyus lászló, mester tibor, soltész vince, szesztay csanád

restAurátorok: Berta éva, czifra mónika, csala ildikó, Fáy András, Fekete dóra, Fiam judit, gácsi orsolya, gyöpös viktória, Hering Zoltán, Hidasiné kohányi orsolya Annamária, Horváth mátyás, kispál sándor, kolozsvári-pap rebeka, kovács krisztián, kovácsné gőgös ágota, lehoczki lászló, nemcsics imre, tarcsai kinga

reprodukciósjogok: © A szerzők © kovács gábor gyűjtemény, Budapest © kuny domokos múzeum, tata © magyar nemzeti Bank © magyar nemzeti múzeum © magyar természettudományi múzeum mátra múzeuma, gyöngyös © petőfi irodalmi múzeum © szépművészeti múzeum

A kötet létrejöttéhez nyújtott segítségéért illeti köszönet tóth juditot, varga noémit és vígh Annamáriát.

külön köszönet illeti az illusztrációs fotók beszerzésében nyújtott segítségükért Bányai Balázst, Bodonovits reginát, csizmadia krisztinát, jónás ágnest, marosvölgyi gábort, sánta ákost, sidó Annát, stegmayer mátét, szende lászlót, szinyei merse Annát, szvoboda krisztinát és tikovits Frigyest.

FelelőskiAdó: Baán lászló főigazgató szépművészeti múzeum, Budapest, 2021

isBn 978-615-5987-58-8

tArtAlom

köszöntő (Baán László) | 7

Dobos Zsuzsanna – Prágai Adrienn Bevezető | 9

Prágai Adrienn

A vadászat természete – a reprezentáció természete vadászatábrázolások a 19. századi magyar művészetben | 13

A szöveg közti képek jegyzéke | 46 kAtAlógus

i.| vadászok a görög-római mitológiában | 49

ii.| A hun-magyar mondakör vadászai | 81

iii.| szentek szarvassal: szent egyed és a vadászat védőszentjei | 97

iv.| A vadászportré mint társadalmi rangjelző | 109

v.| Hajsza életre-halálra | 137

vi.| A vadászzsákmány | 203

vii.| A halászat | 223 válogatott irodalom | 253

1. FEJEzEt Köszöntő

A

vadászat és a képzőművészet története az ősidőktől kezdve elválaszthatatlanul összeforrt, legyen szó a vadászati rítusokhoz kapcsolódó barlangrajzokról, az ókori keleti ábrázolásokról vagy az európai művészet évezredeinek megannyi vadászati témájú alkotásáról. Ennek az összetartozásnak a bemutatására már az első, 1910-ben Bécsben megrendezett vadászati világkiállítás rendezői is tudatosan törekedtek, amivel hagyományt teremtettek. Legutóbb 1971-ben, az ugyancsak Budapesten rendezett vadászati és természeti világkiállítás alkalmával került kultúrtörténeti fókuszba a vadászat, illetve a vadászat és a művészet sokrétű kapcsolata.

A szépművészeti Múzeum és a Magyar nemzeti Galéria gyűjteményeiben rendkívüli gazdagságban, széles körű műfaji és tematikai változatosságban találhatók meg a vadászatábrázolások. A 2021. évi budapesti vadászati világkiállításra készült válogatásunk kilencvenkilenc, a szépművészeti Múzeum és a Magyar nemzeti Galéria valamennyi gyűjteményét reprezentáló műtárgyon keresztül mutatja be a téma különféle aspektusait. A művek segítségével éppúgy fogalmat alkothatunk az európai vadászati és halászati kultúra történetéről, mint társadalmi rangjáról, szellemi tartalmáról és szórakoztató szerepéről. Az album anyagában az egyetemes és magyar képzőművészet olyan kiemelkedő egyéniségeinek munkái szerepelnek, mint Albrecht Dürer, Barend van Orley, Rembrandt, Jan Fijt, Alonso Cano, idősebb Markó Károly, szinyei Merse Pál, Vaszary János, zichy Mihály vagy Ligeti Miklós, kimeríthetetlen esztétikai tartalommal gazdagítva a tematikus szempontú összeállítást.

Ajánlom kiadványunkat mindazoknak, akik kíváncsiak a szépművészeti Múzeum és a Magyar nemzeti Galéria gyűjteményeinek ritkábban látható kincseire, és átfogó, sokszínű képet szeretnének kapni a vadászat és a képzőművészet szerteágazó kapcsolatáról.

BAán LászLó a Szépművészeti Múzeum –Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója

beveZető

a

19. század második felétől népszerűvé vált trófeakiállítások és vadászati világkiállítások programjának – a trófeák, preparátumok és fegyverek felsorakoztatása mellett – egyre inkább részévé vált a vadászatot különféle aspektusokból ábrázoló képzőművészeti alkotások bemutatása. az 1971-ben budapesten megrendezett világkiállításhoz hasonlóan az Egy a Természettel című 2021. évi vadászati kiállításhoz is számos képzőművészeti esemény kapcsolódik. a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt, negyven műtárgyat felvonultató tárlat, a Művészet és vadászat kibővített változata került kiadványunkba. az összeállítás az ókortól a 20. századig tartó időszakot öleli fel, bőséges információt nyújtva a vadászat és halászat történetének számos fejezetéről, kultúrtörténeti jelentőségéről. a vadászat mint egyetemes téma a képzőművészet összes műfajában fellelhető: a mitológiai és vallásos ábrázolások mellett találkozhatunk a főúri reprezentáció eszközeként értelmezhető arcképekkel, kifejezetten a vadászat társas szokásaiból kialakuló csoportportrékkal, hajtást és halászatot ábrázoló zsánerképekkel, a vadászzsákmányt megjelenítő csendéletekkel, sőt, még a vadászatot segítő állatokról vagy az elejtett vadakról készült, portrészerűen egyénített állatábrázolásokkal is. a műtárgyakon nyomon követhető a vadászat funkciójának folyamatos változása a létfenntartáshoz szükséges zsákmányszerzéstől és a hagyományos vadászati módoktól a főúri szenvedélyig, majd a szabadidős tevékenységig, a sportig. a tematikus válogatás i. szekciója a „vadászok a görög-római mitológiában” címet viseli. a reneszánsztól a 20. századig terjedő időszakból válogatott művek – festmények, szobrok és grafikák – nagy változatossággal, hol a hagyományos ikonográfiát követve, hol az egyéni fantáziának nagyobb teret engedve mutatják be az antik mitológia vadászattal kapcsolatos történeteit. az ábrázolások főszereplője a vadászat és a vadállatok istennője, Diana, a görög artemisz római megfelelője, aki a vadon védelmezőjeként és zsákmányszerzőként egyaránt megjelenik. actaeonnal való, a vadász tragikus végzetébe torkolló találkozása – melyet ovidius Átváltozások című művében örökített meg – ihlető erővel hatott számos reneszánsz és barokk művészre. ábrázolása a 19–20. századi festészetben és szobrászatban sem veszített a népszerűségéből. a széles körű műveltséggel rendelkező, a klasszikus ókort alaposan ismerő idősebb Markó Károlycsaknem tucatnyi képen örökítette meg mítoszának különféle motívumait, amelyek közül kettő került be a válogatásba: az istennő az egyiken nimfái

körében, vadászat közben, a másikon szerelme, endymion mellett látható (9 10 kat sz.). az összeállításban szereplő művek venus és adonis (2., 7 8. kat. sz.), valamint a ka ledóniai vaddisznó elejtésének történetét is megidézik (1 , 4 kat sz ) a ii. részbe a 19 20. századi magyar művészet olyan alkotásai kerültek, amelyek té májukban a hun magyar mondakörhöz kapcsolódnak a legismertebb legendabeli vadászok, Hunor és magor története iránti érdeklődés a 19. század közepén tovább fokozódott, ekkor a magyar történettudományi írások megjelenésével (ipolyi arnold: Magyar mythologia, 1854) a szarvas népi őshitben betöltött jelképi erejére is figyelem irányult, kialakult az „ősmagyar ” ember habitusának és megjelenítésének romantikus eszménye míg a millenniumi ünnepségek inkább a szent istván i szimbolikára épül tek, a századfordulón körösfői kriesch aladár, a gödöllői művésztelep alapítója ismét a pogány hitvilág és a nemzeti őstörténet felé fordult (16 17 kat sz ): ezek később a 20. századi képzőművészetnek is kedvelt témái maradtak (22. kat. sz.).

a iii egység a „szentek szarvassal” címet viseli és a vadászat védőszentjei, szent euszták és szent Hubertusz, valamint a tizennégy segítőszent egyike, a vadállatok vé delmezőjeként is tisztelt szent egyed ábrázolásaiból mutat be néhányat legendája szerint placidusnak, traianus császár katonai parancsnokának vadászat közben egy szarvasbika jelent meg, amelynek agancsai között feszület tündökölt (24., 26. kat. sz.). a látomás hatására placidus keresztény hitre tért, és a keresztségben az euszták nevet vette fel. a 7 8. században élt szent Hubertusz, liège első püspökének legendája az agancsán ugyancsak keresztet hordozó szarvas víziójával hasonló ikonográfiai hagyományt teremtett, míg szent egyedet leggyakrabban a vadász nyilától megmen tett szarvasünővel ábrázolták (23 , 25 kat sz ) az 1881 ben, erős társadalmi és politikai támogatottsággal, józsef királyi főherceg örökös tiszteletbeli elnöksége mellett lét rejött nemzeti vadászati védegylet jelképe szent Hubertuszra utalóan az agancsai közt feszületet hordozó szarvas lett (27 kat sz )

„a vadászportré” téma köré rendezett iv. szekció a vadász és a vadászat társadalmi státuszával foglalkozik a vadászat, ahogyan a modern európai társadalmakban és a magyar kultúrában ismerjük, hordozza a reprezentáció igényét: gondolhatunk itt a sajátos jelentésű viseletekre, a sikeres vadászat utáni terítékre, az elejtett vadtól szár mazó trófeára, a preparátumokra, illetve az esemény pontos szöveges (irodalmi) vagy képi (képzőművészeti, fotográfiai) megörökítésére

Bár a vadászat társadalmi elérhetősége és a vadászok köre folyamatosan szélesedett, az itt bemutatott 17 20 századi ábrázolások zöme még azon kevesekhez kötődik, akik rangjuknál fogva hódolhattak e szenvedélynek az uralkodókról készült vadászportrék, amelyek nemcsak az ábrázolt vonásait örökítették meg, hanem harcbéli jártasságát is kiemelték (28 , 29 , 39 40 kat sz ), illetve az arisztokrácia tagjait vadászként ábrázoló képmások (31., 32. kat. sz.) mind azt hangsúlyozzák, hogy a vadászimázsnak különösen fontos szerepe volt a reprezentációban ezeken a portrékon a modell gyakran a vadá szatra utaló öltözékben, puskával és más vadászati kellékekkel, olykor a földön kite rített vadászzsákmánnyal jelenik meg a képmások elmaradhatatlan szereplője a va dászkutya, a vadászat attribútuma. a válogatásban a reprezentatív portrék mellett a vadászt mint zsánerfigurát ábrázoló művek is megtalálhatók

a 19 században megjelenő, a vadászatot nem a hatalmi reprezentáció eszközeként, hanem mint főúri szórakozást és társasági összejövetelt ábrázoló képek ismét életre hívták a 16 századi németalföldről származó, majd igen népszerűvé váló képtípust, a csoportportrét. a portrékból összeállított csoportképeket a zsánerszerű hatás mel lett az esemény és a résztvevők pontos megörökítésének igénye jellemzi, így ezek a festmények (35., 36. kat. sz.) a fotó közvetlen előzményeinek tekinthetők. a vadászat témájához kapcsolódó művészeti alkotások között a vadak hajtását, illetve leterítését bemutató jelenetek a legközkedveltebbek a szépművészeti múzeum és a magyar nemzeti galéria összes gyűjteményében kiemelkedően gazdagon képviselt ábrázolásokból a „Hajsza életre halálra” címet viselő v szekció ad ízelítőt a reneszánsz és a barokk művészetben előszeretettel örökítették meg gyakran sorozatok formá jában a legkülönfélébb, nemritkán egzotikus állatok (többek között szarvas, vad disznó, róka, medve, farkas, oroszlán, leopárd, strucc, krokodil) elejtését. míg a rene szánsz és manierista műveket gyakran gondos természetábrázolás, valamint a kor vadászati kultúrájának részletes bemutatása jellemzi, a 17. században részben rubens rézmetszetek formájában is széles körben ismertté vált monumentális vadászjelenete inek (48 kat sz ) hatására a festők a hangsúlyt az erőszak és az emelkedettség közötti egyensúly megragadására, a vadak élet halál harcának hiteles, szuggesztív közvetítésére, ember és állat bonyolult mozgásának bemutatására helyezték Bár a vadászatot önma gában, fő témaként megörökítő művek is szép számban készültek, a 17. század második felétől elterjedtek a vadászati jeleneteket staffázsként bemutató tájképek (55 kat sz ) a szekció külön csoportját alkotják a vadászt segítő állatokról kutyákról, lovakról, sólymokról készült, olykor portrészerűen megfogalmazott állatképek és szobrok (67 , 68., 70., 71. kat. sz.). a 18. században iii. györgy angol király uralkodása idején alakult ki a brit festészet jellegzetes képtípusa, a vadászati vagy halászati jeleneteket ábrázoló sporting art (72 , 73 kat sz ), illetve a 17 századi holland festészetben gyökerező, a gyü lekező vadászokat és falkát megörökítő meet kép (74., 75., 76. kat. sz.).

a vi szekció a régi képtár és a 19 20 századi Festészeti gyűjtemény rendkívül gaz dag vadászcsendélet gyűjteményéből nyújt válogatást. a vadászat sikerességéről tanús kodó, elsősorban reprezentatív és dekoratív szerepet betöltő vadászcsendéletek ame lyeken a leölt apró és nagyvadak önmagukban, esetleg vadászebek társaságában, olykor konyhai csendéletek részeként jelennek meg az 1620 as évektől terjedtek el az enteriőrben vagy szabadban megjelenített trófeák gyakran a vad elejtésének módjára utaló vadászati eszközökkel is kiegészülnek a képtípus, amelynek fejlődésében a flamand Frans snijders és jan Fijt, illetve a holland Willem van aelst játszott döntő szerepet, a 17. század második felében, valamint a 18. század folyamán európa szerte rendkívüli népszerűségre tett szert a festményeken a korabeli néző minden bizonnyal gyönyörködve szemlélte az állatok jellegzetes formáinak pontos megfestését, a rafinált kompozíciós megoldásokat, a bravúros technikát, amellyel a festők az állatszőrök és a színes madártollak puhaságának illúzióját megteremtették. az elpusztult állatok látványa ugyanakkor emlékeztetett az élet mulandóságára is a 19 századi magyar festészet példái (85., 99. kat. sz.) a 17. századi holland festészet ábrázolási hagyományainak továbbéléséről tanúskodnak

a következő, vii rész a halászatábrázolásokból mutat be válogatást csakúgy, mint a vadászat, a halászat is számtalan képzőművészeti téma kapcsán került megörökítésre az ókortól napjainkig ezek között a zsákmányszerzés aktusát bemutató jelenetek éppúgy megtalálhatók, mint a Bibliából, a római mitológiából vett epizódok. a 17 19. századi műveket felsorakoztató válogatásban a halászati jeleneteket staffázsként be mutató tájképek, zsánerjelenetek és halcsendéletek szerepelnek utóbbiak különleges helyet foglalnak el a zsákmányállatokat megörökítő képek sorában kifogott tengeri és édesvízi halak, rákok, kagylók már a négyelem ábrázolásokon és a 16 század közepén németalföldön, majd észak itáliában elterjedt piac és konyhai képeken is feltűntek. az 1630 as évektől jelentek meg a vízi zsákmányt a folyó vagy tengerparton, illetve a konyhaasztalon ábrázoló önálló halcsendéletek (95., 96., 97. kat. sz.). az ilyen képeket a festészeti akadémiák nem sokra becsülték, mégis nagy kereslet mutatkozott irántuk a 19. századi francia, német és magyar példák arról árulkodnak, hogy ekkorra már a halászati ábrázolások között egyedibb, figyelemfelkeltőbb témák is előtérbe kerültek

a

a d

e n n

a va d á s z at t e r m é s z e t e a r e p r e z e n tá c i ó t e r m é s z e t e

Vadászatábrázolások a 19 századi magyar művészetben

a

természet a vad élőhelye, a vadász és az állat találkozásának helyszíne ez így van az emberiség történetének kezdetétől napjainkig a természet, a vad és a vadász hármasának viszonya azonban az utóbbi évezredek során folyamatosan változott míg eleinte a zsákmányejtés az ember alapvető szükségletének kielégítését szolgálta, az állattenyésztés és a növénytermesztés evolúciós eredményeként a vadászat elvesztette ilyesféle jelentőségét, és a létfenntartás eszköze helyett választható időtöltéssé, szen vedéllyé, sporttá, később erdőgazdasági tevékenységgé vált ezt a folyamatot követte a reprezentáció például a viseletek, a szokások, a nyelv, az aktusok összessége és a képzőművészet is milyen viszonyban áll egymással a vadászat és képi reprezentációja? a kezdetekkor, a primitív népek életében az aktus képi ábrázolása a vadászatot segítő szertartás része volt a legkorábbi jelenleg ismert ilyen emlék majdnem 44 ezer éves: az indonéz szi getvilágban, celebesz szigetén feltárt barlangrajz disznókra és bivalyokra vadászó em bereket ábrázol 1 jelentőségét tovább növeli, hogy teriantróp, vagyis állativá átlényegült, állati és emberi tulajdonságokat egyaránt birtokló alakokat is megjelenít. ez alapján feltételezhető, hogy az indonéz barlangrajz a vadászmágia, a vadászathoz kapcsolódó misztikus rítusosság első emléke is. a civilizációs folyamatokkal együtt a vadászathoz olyan kulturális tényezők kapcsolódtak, mint a vallás és a művészet, amelyek később egyre magasabb szintű hiedelmekké, mitologikus hitrendszerré, végül többrétegű rítussá és képzőművészeti alkotásokká fejlődtek 2 Hogyan alakult tehát a kezdetektől jelen lévő vallásosság, valamint a különböző társadalmi és művészeti ízlésbeli tényezők hatására a vadászat reprezentációja? Hogyan jelentkezett a vadászat a 19. századi ma gyar képzőművészetben?

1| aubert lebe oktaviana 2019, 442 445 2 | ilyen rítusnak tekinthető a vadászok körében ma is ismert töretkultusz, amely nem csupán a vad iránti, hanem a vadászok egymás közötti tiszteletadásának is a jelképe ehhez lehetőség szerint háromágú gallyakat törnek le az elejtés helyszínén álló fából a vadászok a töretet négyféleképpen használják: be helyezik az állat szájába utolsó eleségeként; a sebére teszik; a találatot szerző vadász kalapjára a vad vérébe mártott sikertöret kerül; illetve amikor egy vadásztól örökre elbúcsúznak a társai, gyásztöretet tesznek először a kalapjukra, majd a sírgödörbe

R e p R e z e n tác i ó s i g é n y a vadászat és a reprezentáció kapcsolata nem választható el a vadászat elérhetősé gétől, tehát attól, hogy az egyén társadalmi státuszától függetlenül vadászhat e. magyarországon az 1848 as törvények megszüntették a nemesi előjogokat, 1872 ben pedig a vadászati törvény a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékává tette a vadá szati jogot ennek értelmében, bár valamelyest szélesedett a vadászok köre, a vadászat megmaradt a legtehetősebbek szenvedélyének, így jelen vizsgálódások kontextusa is az arisztokráciához és a királyi udvarhoz kötődő vadászati szokások és ábrázolások összessége

a vadászat, ahogyan a modern európai társadalmakban és a magyar kultúrában ismerjük, alapjaiban hordozza a reprezentáció igényét gondolhatunk itt sajátos je lentésű viseletekre, sikeres vadászat utáni terítékre, elejtett vadtól származó trófeára (például agancsra, szarvra vagy agyarra), preparátumokra, illetve az esemény pontos szöveges (irodalmi) vagy képi (képzőművészeti, fotográfiai) regisztrációjára. e jelen ségek és tárgyak esetében amellett, hogy rituális fontossággal bírnak és emlékeztet nek a vadászat élményére kiemelkedően fontos elvárás az esztétikum 3 a trófeák, preparátumok és képi ábrázolások eleinte a főúri kastélyok tereit díszí tették, így csupán szűk körben váltak csodálat tárgyává (1 kép), később azonban egyre többen láthatták őket, míg végül a legnagyobb nyilvánosság előtt, világkiállításokon kaptak helyet a folyamat korai mérföldkövei magyarországon az 1871 es nemzeti lovardabeli első trófeakiállítás, az 1896 os budapesti millenniumi kiállítás és az 1900 as párizsi világkiállítás vadászati részlegei voltak 4 a rendszeresen megtartott, egyszerre szakmai és kulturális programokat is felvonultató nemzetközi kiállításokon magyarország mindig gazdag és összetett vadászati anyaggal képviseltette magát, amelynek egyre inkább részévé váltak a képzőművészeti alkotások is. eközben itthon folyamatosan zajlott a vadászat és a vadvédelem intéz ményesülése: 1881 ben létrejött az országos magyar vadóvó egyesület, amely azután országos magyar vadászati védegylet néven működött. a szervezet erős társadalmi és politikai támogatottsággal szervezte a hazai vadászatszakmai életet, rudolf trón örökös védnöksége és Habsburg józsef ágost főherceg tiszteletbeli elnöklete mellett (39 40 kat sz ) a védegylet jelképe szent Hubertusz látomására utalóan a szarvas lett, amelynek agancsai között feszület lebeg. ez látható Berán lajos, a magyar éremművészet kiemelkedően termékeny alakjának érmén is (27 kat sz )

Va d ás z o k a m i to l ó g i á b ó l é s a tö Rt é n e l e m b ő l előbb a reformkorra, majd az osztrák magyar monarchia létrejötte utáni időre tehető a magyar vadászati kultúra fellendülése, amelyben elsősorban a német nyelvterületről

| például a meghatározott rendszert követő, precíz elrendezésű teríték esetében felmerül ez az esztétikai igény, de ennél nyilvánvalóbb az ízlés szerepe a vadászelbeszélések vagy a festmények kapcsán 4 | Bányai 1996, 211 215

1 klösz györgy: Gróf Festetics Tasziló berzencei kastélyának ebédlője, 1900 körül

átvett kifejezések, szokások, szimbolikus aktusok domináltak 5 ennek ellenére a va dászhitet tárgyaló írások mint lakatos józsef babonákkal foglalkozó, 1910 ben meg jelent könyve is szent Hubertusz tiszteletét inkább a német vadászkultúra részének tekintették.6 a szent ábrázolásai a század magyar művészetében csak elvétve jelennek meg, ahogyan szent euszták vértanúszent sem gyakori témája a képeknek és szob roknak az azonban kétségtelen, hogy a korábbi századokban, az arisztokraták erdei ben álltak szent Hubertusznak és szent eusztáknak szentelt kápolnák, például a pálffy család detrekői uradalmában, konyhán (kuchyňa, szlovákia), valamint ugodon és csákváron, az esterházyak birtokán.7

5| ez elsődlegesen a magyar vadászati szaknyelv kialakulásán, a német nyelvből tükörfordítással képzett szavakon vagy a német osztrák eredetű kifejezések átvételén figyelhető meg vö csőre 2003, 51 64 6 | lakatos 1910, 69 7| ezekben a kápolnákban főként vadászmisék hangzottak el a 19 századi anekdotikus leírások és tárcák már úgy számolnak be a vadászmisékről, mint a vadászatot megelőző, de kötelezően végighall gatandó, emiatt rövidre szabott eseményekről vö Kalauz 1867, 312

a vadászat motívuma nemcsak a vallásos ábrázolásokon, hanem az antik mitológiá ból vett jeleneteken is felbukkan8 (1 15. kat. sz.). a legfőbb alakok képi ábrázolásai ar temisz görög istennő és római megfelelője, diana vagy a rómaiak erdei istensége, silvanus silvestris különböző tárgyi emlékeken hagyományozódtak a magyar kultúrában is, a róluk készült 19 századi művek azonban sokkal inkább a korabeli műveltségből ere deztethetők. művészeti képzésük lezárásaként a festők és a szobrászok európai körutazást tettek: a grand touron az úti cél anglia mellett itália lett, ahová eljutni és az olasz művészet korszakait, fő műveit megismerni alapvető fontosságú volt 9 a magyar mitologikus vadászatábrázolások legkiemelkedőbb példáit idősebb markó károly életművében találjuk a széles körű műveltséggel bíró, a klasszikus ókort ala posan ismerő markó bécsi tartózkodása alatt, az 1820 as évektől kezdett mitológiai kompozíciókat festeni, de diana ábrázolásai már itáliában készültek diana egyszerre

8 | a vadászat eseménye köré szerveződik diana és actaeon története actaeon vadászat közben véletlenül megpillantja a meztelenül fürdőző dianát, aki mérgében megátkozza a szarvassá változott actaeont végül saját vadászebei tépik szét 9 | sinkó 2018, 53 55

2 időseBB markó károly: Diana és Callisto, 1850

3

időseBB markó károly: Diana megsiratja az elejtett szarvast (Apollo és a szarvas), 1831

a vadászat és az állatok, valamint artemisztől eltérően a Hold istennője is markó életművében több diana-történet is megjelenik: ábrázolta vadászat közben, nimfái körében, a bosszú áldozatává váló callistóval és szerelme, endymion mellett is10 (2 kép) Diana a vadászaton című 1833 as festményén vadregényes tájban festette meg az istennőt és kíséretét, amint éppen célba venni igyekszik a kutyák elől menekülő őzbakot (9. kat. sz ) ennek a történetnek a „következményét” láthatjuk a két évvel korábban készített,

10 | callisto története ovidius Átváltozások című írása nyomán széles körben elterjedt: a műben keverednek a görög és római istenségek tettei, hiszen diana vadászatainak kísérőjébe, a görög lycaon árkádiai király lányába, callistóba a római főisten, jupiter szeret bele jupiter diana (vagy artemisz) képében megter mékenyíti a lányt, aki így akaratán kívül megszegi szüzességi fogadalmát, és így végül diana elküldi nimfái közül megszületik callisto gyermeke, arcas, aki a juno (vagy Héra) által medvévé változtatott anyját saját maga nyilazza le jupiter megsajnálja callistót és arcast, az égre emeli őket, így létrehozva a nagy medve és kis medve csillagképet

az elejtett szarvast sirató dianát (vagy artemiszt) és a kezében lírát tartó apollót áb rázoló jelenetben (3. kép). mivel endymion története az ókori források szerint nem a vadászistennőhöz, hanem a Hold istennőjéhez kötődött, a vadászati kultúrának is csak később vált részévé.11 szeléné, a görög holdistennő a 17. század folyamán alakult át dianává: ettől fogva ahogyan markó festményén is már szarvasháton, íjjal, a vadászat attribútumaival látjuk a szerelmét meglátogató istennőt12 (10. kat. sz.). vadászati témájú magyar képzőművészeti ábrázolásokkal idáig kevéssé foglalkozott a művészettörténeti szakirodalom: e téren dr nagy domokos imre irodalomtörténész írásai kiemelkedő jelentőségűek, többek között azért, mert olyan magyar vagy magyar országon működő alkotókkal is foglalkozik, akiket a művészettörténeti kutatás szinte alig ismer.13 a főként az erdészet, a vadászat és a természetvédelem területét érintő publikációiban a vallásos és mitológiai ábrázolások külön csoportot képeznek Felveti a kérdést: egyáltalán tárgyalhatók e ezek a képek a vadászati tematikájú képzőművé szeti alkotások között? érveket sorakoztathatunk fel ellene: a bibliai és mitológiai je lenetek nem valós vadászatot örökítenek meg, és az ábrázolás szándéka is összeha sonlíthatatlanul más, mint például egy „aggaték kép” esetében, illetve sokszor felróható nekik az állatok, az öltözékek, az eszközök, összességében a vadászati tevékenység áb rázolásának szakszerűtlensége is.14 másrészt viszont, a vadászatot mint kultúrtörténeti jelenséget vizsgálva kétségtelen, hogy a szent Hubertusz vagy a diana ábrázolások is a képtípus történetének szerves részét képezik, mivel egyes attribútumaikkal jelentősen hozzájárulnak a vadászat ikonográfiájához ugyanígy fontos részei az ábrázolástörténetnek a sajátosan magyar vadászati témák, például a Hunor és magor mondáját, vagy a szent imre herceg, illetve a zrínyi miklós horvát bán, hadvezér és költő halálát megörökítő képek. a magyarság eredetmondáját megőrző, kézai simontól származó gesta Hungarorum, illetve a képes krónika szerint Hunor és magor vadászatuk közben a mitikus állat, a csodaszarvas üldözésekor talál tak rá a letelepedésre alkalmas területre. ez a jelenet a hun magyar mondakörben való megjelenésétől napjainkig fennmaradt a népművészetben, a népi hagyományok ban (például a regösénekekben) és a képzőművészetben (17., 22. kat. sz.).

Hasonlóan népszerű vadászati motívum fedezhető fel a mátyás királyhoz kapcso lódó legendákban: sokszínű folklórhagyomány őrzi a király álruhás országjárása vagy vadűzése során kikerekedő, tanulságot rejtő történeteket a vadászatból kibontva mátyás király csodálatos hőstetteit, szerelmi kalandjait ismerhetjük meg, de előfordulnak névadások mint a kedvenc vadászáról, dedéről elnevezett dedevár esetében

1 1 | Apollodorus 1921, 61 (1 könyv, 7 fejezet, 5 szakasz) 1 2 | a történet szerint endymion nagy szerelmet ébresztett szelénében, a görög holdistennőben, aki nem tudott belenyugodni az ifjú pásztor halandóságába és öregedésébe, így örök álomba ringatta a hold istennő minden éjszaka megcsodálta a fiú soha nem múló szépségét később, miután már dianaként ábrázolták a holdistennőt, bővült a szereplők köre, és amor vezette őt az örökké alvó endymionhoz

1 3 | Foglalkozott többek között olyan arisztokratákkal gróf lamberg Ferenccel, gróf andrássy manóval és báró orczy Bélával , akik saját vadászélményeiket festették meg, és bemutatta a vadászirodalom azon szerzőit mint nemeskéri kiss sándort , akik történeteiket maguk illusztrálták nagy 1972; nagy 1974, 149 161 ; nagy 1988, 152 163 ; nagy 1996, 243 263 14 | az aggaték összekötött bőr vagy kenderzsinórokból áll, ezekre fűzik fel az elejtett szárnyas apróva dakat, így könnyen ki tudnak hűlni

ligeti antal Wágner sándor: Mátyás király hazatérése

vadászatról (Vajda Hunyad Mátyás király korában), 1872

is, amikor a narratíva szerint mátyás király egy jeles vadászati esemény emlékére várat építtet.15 e történetek egy része csak helyileg terjedt el, ugyanakkor a vadászat általánosságban a mátyás kultusz részévé vált: a hagyománynak írásos és tárgyi em lékei is ismertek. ilyen ereklye például az esterházy család csákvári vadászkastélyában őrzött, de 1861 nyarán eltulajdonított agancs, amely a hagyomány szerint egy mátyás király által elejtett szarvastól származott.16 a vadászó mátyás királyt ábrázoló típus tájfestészetet és életképet ötvöző példája ligeti antal és Wágner sándor Mátyás király hazatérése a vadászatról című festménye, amelyen mátyást mint szenvedélyes vadászt látjuk, amint hófehér lován, díszes kíséretével vajdahunyadi vára felé vágtat.17 a vadá szat sikeressége kétségtelen, több zsákmányállat is látható a képen: egy szarvasbika terebélyes aganccsal, mellette a kordén egy szarvastehén, a kíséretnél vaddisznó, nyúl

magyar

Hölgyfutár 1861,

a festmény az 1873 as bécsi világkiállításon mutatkozott be Die Burg Vajda Hunyad im restaurirten Zustande címen: a kiállítás katalógusában ligeti antal neve mellett szerepel a mű, Wágner sándor pedig mint az alakok festője van feltüntetve vö Bécs 1873, 179

és különböző szárnyasok18 (4 kép) vörösmarty mihály Szép Ilonka című elbeszélő köl teménye szintén mátyás király egy vadászatát beszéli el:19 a király egyszerű vadászként járja a vértest, amikor megpillantja a pillangót kergető peterdi ilonkát, aki rögtön rabul ejti a szívét innentől a vadász vágyakozása kerül szembe a király hazaszeretetével és kötelességeivel, ebből adódik a vers végső tragikuma is. az ismeretlen vadász meg hívja Budára ilonkát és az édesapját, akik ekkor döbbennek rá, hogy korábban a királyt látták vendégül otthonukban. a vértesi tanyához mátyás később visszatér, de már csak

18 | mátyás király híres vadászszenvedélyével és vadaskertjeivel a Vadász és Versenylap (1871, 254 ) is foglal kozott

19 | első megjelenése: vörösmarty 1834, 179 185

orlai petricH soma: A les a vörösmarty mihály Szép Ilonka című költeményéhez készült sorozatból, ii., 1866

6 orlai petricH soma: Gyász a vörösmarty mihály Szép Ilonka című költeményéhez készült sorozatból, viii., 1866

az üres házat találja 20 orlai petrich soma 1866 ban nyolcrészes sorozatban, zsánerszerű, bensőséges jelenetekben festette meg a történetet (5 6 kép),21 amelynek ezenkívül is több képzőművészeti feldolgozása született a 19. században. stróbl alajosnak a buda v á r i k i r á l y i p a l o t á h o z é p í t e t t m á t y á s k ú t j a v a l ó s z í n ű l e g a j ó v a l k o r á b b a n , g r ó f esterházy miklós józsef által tatára megrendelt de a gróf halála miatt meg nem va lósult falikút átalakított változata a szoborcsoport szintén szép ilonka történetét

20 | vaderna 2019 21 | orlai petrich soma: Szép Ilonka sorozat vörösmarty mihály költeményéhez i viii (A les, A meglepetés, Beköszöntés, Felköszöntés, Búcsú, Felismerés, Búsongás, Gyász), 1866 olaj, vászon, 86 × 74 cm magyar nemzeti Bank, értéktár program, letét a petőfi irodalmi múzeumban

p rág a i a d r i e n n | a va dás z at t e r m é s z e t e a r e p r e z e n tác i ó t e r m é s z e t e || 21

mutatja be: a sziklaképződmény tetején mátyást láthatjuk vadászöltözékben, míg balján, lent ül a fiatal szépség egy őzet dédelgetve. a vadászkürtösből, fővadászból és az olykor az itáliai humanista tudóssal, galeotto marzióval azonosított solymászból álló kísé retében különféle kutyák orosz agár és erdélyi kopók vannak. a diadalmasan távolba tekintő király lábánál kapitális kárpáti szarvas fekszik, amelynek modellje egy orv vadászok által elejtett vad volt. a szarvast Hauszmann alajos vadőre találta szentendre határában: a trófea az építész irodájába, az éppen átépítés alatt álló budavári királyi palotába került, ahol a húszas agancsot stróbl alajos mellett Ferenc józsef is látta 22 a vadászbaleset, a vadkan támadása a magyar történelemben és a néprajzi hagyo mányban visszatérő motívum Bár szent imre herceg tragikus halála nem gyakori té mája a képzőművészetnek sokkal többször ábrázolták a temetését, vagy ifjúként szent istván és szent lászló mellett , szerencsétlen kimenetelű története a magyar vadászati emlékezet része. szintén nagy jelentősége van zrínyi miklós mára többször megkérdőjelezett, de a történettudomány által ma is balesetként elismert 1664 ben

7

keleti gusztáv: Zrínyi, a költő halála, 1860 as évek

keleti gusztáv: Vaddisznóvadász, 19. század második fele

bekövetkezett halálának. az ezt ábrázoló képek alapja a korabeli beszámolók írásos hagyománya, például Bethlen miklós későbbi erdélyi kancellár visszaemlékezése, amelyben mint a vadkan támadása után megérkező szemtanú írja le az eseményeket.23 a 19 századi történeti festészetben a hős zrínyik ábrázolásai közül a költő zrínyi halála főleg a szigetvári ostromhoz képest kevésbé számított népszerű témának 24 eltekintve az írásos hagyományban fennmaradt részletektől, a történet alapmotívuma akkor vált széles körben is ismertté, amikor 1866 ban keleti gusztáv Zrínyi, a költő halála című képe a képzőművészeti társulat műlapja lett25 (7. kép). keleti gazdag, romantikus tájképi környezetbe helyezte a jelenetet, amelyben az utolsó leheletéig küzdő zrínyi éppen leszúrja a vadkant. a végzetes vadászatot zsánerszerűen ábrázolta: a hatalmas erdei növényzet mellett az ember és a vad szinte csak staffázsfiguraként, vagyis mellékszereplőként jelenik meg. ismert még egy másik rajz keletitől, amely akár a Zrínyihez készített tanulmány is lehet a műlaphoz képest ezen egy puskát is láthatunk, az események végkimenetele azonban ugyanaz: a vázlat halott vadászt és egy elterült vaddisznót ábrázol (8. kép).

| Bethlen 1980, 603.

| cennerné Wilhelmb

5 | litografált változata:

történelmi képcsarnok, Budapest, ltsz 61 105 a műlapok művészeti tárgyú, többféle technikával sokszorosított reprodukciók műlapokat adott ki például az 1840 től működő pesti műegylet és az 1861 ben létrejövő országos magyar képzőművészeti társulat is

Va d ás z o k : z s á n e R é s p o Rt R é

az ábrázolások tematikai sokszínűsége további képtípusok megkülönböztetését teszi lehetővé, így külön csoportot képeznek a zsánerképek, a vadász és állatportrék, a csendéletek, valamint a kifejezetten a vadászat társas szokásaiból eredő csoportportrék ahogyan keleti gusztáv történelmi vadászjeleneténél láthattuk, több tájképfestőnél is csupán mellékszereplőként jelennek meg az emberek a természetben, mintha a kis méretű staffázsalakok csak eszközök lennének a táj hatalmasságának és fékezhetet lenségének bemutatásához. molnár józsef is gyakran választotta a vadász figuráját, amikor alakot festett a tájba: több képén a tátra rettenetes hegyvonulatait, a lezúduló vízeséseket ragadta meg, és e hangsúlyos természeti környezetben helyezte el a pihenő vagy friss forrásvizet ivó vadászt és a kutyáját26 (64 kat sz ) érdekes, hogy a jernyére visszavonult szinyei merse pál is először csak bozótot és fákat vitt fel később híressé vált vadászképének vásznára 27 tízévnyi alkotói csend után tért vissza ehhez a tájkép hez, amit egy vadásszal és a kutyájával egészített ki, így készült el az Oculi című fest mény (66 kat sz ) szinyei a képet kiállította a képzőművészeti társulat 1894 1895 évi tárlatán, ahol a mű nagy sikert aratott, és rögtön Ferenc józsef magángyűjtemé nyébe került. az Oculi keletkezésének története megismerhető szinyei fia, Félix vissza emlékezése alapján, aki apja vadászathoz való viszonyáról és a szalonkázásról így nyi latkozott:

„

kényelmes természetű ember létére nem volt valami szenvedélyes vadász. a sportok közül legjobban szerette a lovaglást, jól is lovagolt, azt tartották róla, hogy nagyon jó keze van. [...] a vadászat sportjából egyedül a szalonkázást szerette, mégpedig az esteli húzást, erre szívesen eljárogatott velünk vadászokkal ezzel kapcsolatban volt egyszer egy különleges kívánsága; fényképeznék le neki egy repülő szalonkát. ennek a kívánságnak azonban sehogyan sem tudtam eleget tenni, részben, mert az esteli világításban úgysem sikerült volna a felvétel, de mint nagyon szenvedélyes vadász, ha a szalonkát megláttam, otthagytam csapot papot, fény képezőgépet és puskát ragadtam. egy vaddisznót azonban mégis lőtt atyám szomszédunk péchy elek vadászatán, erre büszke is volt, mert a szembe jövő disznót egyetlen lövéssel homlokán találta. volt nagy gaudium, mikor este a vadászat után nagy ünnepélyességgel felcsapták vaddisznó vadásszá 28 a mű témáját tehát a festő kedvelt szórakozása, a szalonkázás vagy snepfezés ihlette: a kiváló lőtudást igénylő vadászat megörökítéséhez öccsét, szinyei merse józsefet

26 | molnár józsef egy másik vadászati témájú festménye vaddisznóvadászatot ábrázol. a képet a 19. szá zad közepén többször reprodukálták, színezett litográfiaként megjelent többek között az 1857 ben gróf andrássy manó gondozásában kiadott Hazai vadászatok és sport Magyarországon című albumban is (and rássy 1857)

27 | Budapest 1990, 108 , 114

28 | szinyei merse 1948, 124

9 A művész Józsi

öccse modellt áll a készülő oculi képhez, 1884

használta modellként, ahogyan azt a festménnyel egykorú karakterfotón is láthatjuk29 (9. kép). az Oculit az 1913-tól megjelenő Nimród vadászújság több cikkében említette és reprodukálta,30 így szinyei képe a szakmai körökben is ismertté vált, és a magyar vadászati kultúra része lett ezt mutatja, hogy napjainkig több kiállításon szerepelt, így például 1958 ban sopronban az Erdő a magyar festészetben című tárlaton, valamint 1971 ben, a vadászati világkiállítás alkalmával a műcsarnokban rendezett képzőmű vészeti seregszemlén. az Oculi befejezése után néhány évvel, 1897 ben festette meg szinyei azt az önarcképét, amelyet később az olasz kultuszminiszter kérésére az uffizi művészportré gyűjteményének ajándékozott.31 ez tekinthető a vadászportrék legis mertebb hazai példájának: a festményen a jernyei földbirtokos, a lelkes természetjáró látható. a kép beállítása különösen beszédes, hiszen ezenkívül egyetlen szinyei-önarcképet ismerünk, az 1880 ban festett fiatalkori portrét, amelyen semleges háttérrel, pol gári viseletben festette le magát szinyei ezzel szemben a későbbi önarcképen az akkor 52 éves művész személyiségét és életfelfogását is láthatjuk: a festmény a sza badban készült, a számára kedves sárosi földeken, mintha éppen vadászni indulna szinyei merse rózsi így idézte fel édesapja Önarcképének keletkezését:

29 | közölve: Budapest 1990, 179 kép 3 0 | Bobory 1928, 290 291 ; rédly 1929, 147 ; Balla 1962, 7 ; telepy 1979, 447 449 ; telepy 1987, 256 ; motesiky 1990, 8 9 (232 233 ); muray 2006, 26

31 | szinyei merse pál: Önarckép bőrkabátban, 1897 olaj, vászon, 90,5 × 70,5 cm Firenze, galleria degli uffizi, ltsz 1980 n 3759 közölve: Firenze 2013, 107 113

t e r m é s z e t e a r e p r e z e n tác i ó t e r m é s z e t e || 25

„

„ „

önarcképe festése kint a kertben a nyírfacsoportnál zajlott kivitetett két nagy staffeleit, egyikre egy nagy tükröt tett, másikra a festővásznat. ilyen appará tussal csak biztos szép időben lehetett dolgozni 32 visszagondolva szinyei merse Félix szavaira, a festő valószínűleg nem volt vérbeli va dász, viszont annál szenvedélyesebben szerette a természetet. ennek legfőbb tanúbi zonysága egy, az egész pályáját meghatározó döntés: 1869 ben elhagyta a müncheni akadémiát egyben a monumentális történeti festészetet is , és a természet felé fordult: elhatároztam ennél fogva a piloty iskolából kilépni ’ s ezután csak egy tanárt követni mely engem legjobban fog vezérelni, ’ s e tanárom a természet.33 szinyei példája is azt mutatja, hogy a vadászportré kifejezetten az alany személyéhez kötődik, és identitásképző jelentőséggel bír a vadászportrék másik típusa az uralkodói reprezentáció több száz éves ábrázolási hagyományába illeszkedik: a legfőbb világi méltóságok arcképein gyakran előfordul a vadászatra utaló öltözék vagy a puska, illetve ezeken a vadászkutya is mint a vadászat attribútuma értelmezhető (28 40. kat. sz.). a diana istennőként megfestett hölgyek és az uralkodó vadászatban való jártasságáról tanúskodó portrék mind azt hangsúlyozzák, hogy a vadászimázsnak különösen fontos szerepe van a reprezentációban. Honnan eredhet ez az elképzelés, miért vadászként örökíttették meg magukat az uralkodók? eszmeiségében hozzájárulhatott ehhez niccolò machiavelli 1510 es években írt A fejedelem (Il Principe) című, lorenzo de medicinek ajánlott politikai tanulmánya is a mű sorra veszi az uralkodó ideális személyiségjegyeit és tulajdonságait, majd a jó hadvezérről beszél: a vadászatot a hadvezéri elme és a test megedzésének eszközeként írja le: a kitartás, a terep ismerete, a vad űzése egyenlővé válik a hadviselés közbeni feladatokkal és elvárásokkal, az ellenség üldözésével.34

s ami a testgyakorlást illeti, [a fejedelem] azonkívül, hogy jó rendben és gya korlatban tartja az övéit, járjon vadászni; a vadászaton testét az idő viszontag ságaihoz szoktassa, és ismerje meg a vidéket, [...] ezeknek ismerete pedig két okból fontos: először is megtanulja, hogy országát ismernie kell, hiszen így könnyebb megvédenie. másodszor, a vidék ismeretének gyakorlása által könynyebben át tud tekinteni bármilyen tájékot, ahol hadseregét mozgatnia kell [ ] az uralkodó, aki ennek gyakorlásában elmarad, a legfontosabb hadvezéri

3 2 | szinyei merse 1989, 301

3 3 | szinyei merse pál levele atyjához, münchen 9/8 869, közölve: szinyei merse 1989, 136, 141 szám Huszonnyolc évvel később, amikor országgyűlési képviselőként a képzőművészeti akadémiai oktatás megreformálására tett javaslatot Wlassics gyula vallás és közoktatásügyi miniszternél, szintén megmu tatkozott természetszeretete: „ mert a festő , a művész, rajzot, formát színt, tónust, compositiót egyszóval mindent csak egy mestertől tanulhatott meg jól és helyesen, s ez az egy mester maga a ter mészet ” szinyei merse pál képzőművészeti akadémiai reformtervezete, 1897 01 16 , közli: szinyei merse 1989, 156

34 | machiavelli 1987, 81

feladatot hanyagolja el: az ellenség üldözését, szállásaiknak bevételét, a had vezetését, a harc elrendelését és a táborozást úgy, hogy foganata legyen.

A fejedelem széles körben és időben is hosszan hatott, forgatta például Báthory istván erdélyi fejedelem, és hivatkozott rá többek között széchenyi istván, deák Ferenc, de még a 20. század meghatározó művészettörténésze és művészetfilozófusa, Fülep lajos is 35 a fejedelmi tükörben megfogalmazottakat később más gondolkodók is átvették, így feltételezhető, hogy emiatt is választották az uralkodók hadászati erősségeik hang súlyozására a vadászportrékat.

az uralkodók különböző erényeik bemutatására gyakran fogadtak maguk mellé tehetséges művészeket, akik krónikásként festették meg olykor erős idealizálással v e g y í t v e ő k e t é s a z u d v a r i é l e t e s e m é n y e i t k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű v o l t z i c h y mihály munkássága, akinek rajzai és akvarelljei megtalálhatók az egykori cári udvar emlékeit őrző szentpétervári ermitázsban és a brit uralkodócsalád művészeti gyűj teményében is. a művész négy cár i. miklós, ii. sándor, iii. sándor és ii. miklós mellett szolgált oroszországban, megörökítette a romanov ház mindennapjait, a legfontosabb eseményeket, vacsorákat részt vett az uralkodó vadászatain is, a hely színen gyors ceruzarajzokat készített, majd akvarellel vagy lavírozott tussal kidol gozta a jeleneteket, és a kész műveket sorozatokba vagy albumokba rendezte az udvari vadászatok gyakoriak voltak, ehhez társult zichy hihetetlen munkabírása. több sorozata is híressé vált, például a ii sándor cár 1860 as, Bolsoje liszinóban tett medvevadászatáról festett ötvenkét lapos kártyasorozat,36 vagy az 1861 es, bje lovezsszkojei bölényvadászatról készült képei a magyar nemzeti galéria gyűjtemé nyében zichy mihálynak az 1869-es medvevadászatról készült akvarellje tanúskodik az oroszországi időszakról (63 kat sz ) amikor zichy ii sándor cártól néhány hetes szabadságot kapott, eleget tett a walesi herceg a későbbi vii eduárd király ko rábbi meghívásának. a tíznapos skóciai tartózkodás vadászattal telt, emlékét rajzok, akvarellek és egy több nyelven publikált album őrzi 37 ezek az élmények ösztönözték először írásra zichyt, aki beszámolóját rögtön a nyilvánosságnak címezte: a Vadász és Versenylap teljes egészében négy részletben közölte a festő szentpétervárról küldött szövegét.38 a vadászatok néhol anekdotikus, néhol humoros társadalomrajz nak is beillő leírásaiból kiderül, zichy nagyon érdeklődött a viseletek, a szokások és a vadászati kultúra iránt, kedvelte a kardtáncot, az esti fáklyatáncot és a dudajátékot is (65 kat sz )

3 5 | machiavelli magyarországi fogadtatásáról: kaposi 2007 3 6 | zichy néhol groteszkbe hajló kártyalapjain követhető a vadászat teljes menete a kártyákat tartalmazó vadászalbumot ma az ermitázs orosz kultúrtörténeti osztálya őrzi vö princeva 2007, 101 106 3 7 | zichy mihály: Jelenet a skót vadászatok című sorozatból A szarvas megtalálása, 1875 rézkarc, 795 × 569 mm, j. n. szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz. g.59.68; zichy mihály: Jelenet a skót vadászatok című sorozatból A szarvast hazaszállítják, 1875 szépia, akvarell, toll, tus, papír, 735 × 535 mm, j j l : zichy 1875 szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz F 59 127 38 | Beszámolóját közvetlenül a vadászat után, még 1871 ben írta, ismert azonban egy olyan elbeszélése is, amelyet 1897 ben vetett papírra az 1860 as évekbeli pétervári élményei alapján ezt a Vadászlap tíz részletben publikálta, lásd zichy 1871

rág a i a

a

s

„

zichy alkotásai a részletező realista tájábrázolással és az előkelőségek portrészerű megjelenítésével a legelevenebb vadászképek közé sorolhatók. ez köszönhető talán annak is, hogy az ő életművében találkozik igazán a művészi kvalitás a vadászat sze retetével.39 erre utal a francia író és kritikus, théophile gautier leírása, aki 1858 1859 telén látogatott el a művész szentpétervári műtermébe, s beszámolóival meghozta zichy számára az európai hírnevet: először egy elég tágas szalonon mentünk keresztül, amelynek egyik falát egy pompás trófea és vadászfelszerelés gyűjtemény foglalta el. puskák, karabélyok, kések, vadásztarisznyák, puskaportartók, felakasztva szarvastrófeákra és kö rülvéve hiúz , farkas és rókabőrökkel, zichy áldozataival vagy modelljeivel. egy nagy vadásznál hihettük volna magunkat, vagy legalábbis egy sportember nél, ha csak egy rembrandt modorában árnyékokkal gazdagon telített fest mény, amely egy prófétát ábrázolt barlangjában, egy paul delaroche Hémicycle je után készített Henriquel dupont metszet, vagy egy Horace vernet smalája után készült feketés mezzotinto nem tanúskodtak volna arról, néhány vászonra váró üres keret kíséretében, hogy valójában egy művésznél jártunk 40

a 19 század folyamán az olyan képek, amelyek a vadászatot nem mint a hatalmi rep rezentáció eszközét, hanem mint főúri szórakozást és társasági összejövetelt ábrázol ták, ismét életre hívták a 16 századi németalföldről eredő és saját korában igen nép s z e r ű k é p t í p u s t , a c s o p o r t p o r t r é t . a p o r t r é k b ó l ö s s z e á l l í t o t t c s o p o rt k é p e k n é l felfedezhető az esemény és a résztvevők pontos megörökítésének igénye, így ezek a festmények a fotó közvetlen előzményeinek tekinthetők. a vadászati csoportportré képzőművészeti előzményei angol képtípusokban, az úgynevezett sporting artban és a meet képekben gyökereznek, amelyek szintén a 17 századi holland művészetre vezet hetők vissza. a sporting art iii. györgy brit király uralkodása idején, a 18. században ala kult ki, amikor a vadászatból sporttá alakult tevékenységeket, például a lóversenyzést és a rókavadászatot is a kultúra részének tekintették.41 ezzel párhuzamosan megjelent az igény főleg a tenyésztők irányából, állataik népszerűsítése céljából a versenylovak, a kopók, sőt a szarvasmarhák és a juhok portrészerű megörökítése iránt.42 ennek egy fajtája a vadászatot elbeszélő jelleggel bemutató, többnyire a gyülekező vadászokat és a falkát ábrázoló meet-kép, amely a hagyományok szigorú követésén alapul, így elemei a képtípus kétszáz éves angliai története során változatlanok maradtak 43

39 | mivel a festő a 13 századi eredetű zichy család köznemesi zicsi és zajki ágának továbbvivője, öröksége az a címer is, amelyen aranykoronából kinövő szarvasagancsok között egyenlő szárú ezüstkereszt lebeg további magyar szarvasos heraldikai emlék a Bakócz család címere, és a belőle leágazó erdődy és pálffy családok címerei, ezeken félkerékből kinövő szarvasok láthatók további vadászathoz köthető heraldikai motívumokról lásd Huszár 1972, 87 104 40 | gautier 1867, i., 294. (francia eredetiből fordította krasznai réka). zichy mihály szentpétervári használati tárgyai például fegyverei és trófeái ma a zalai zichy mihály emlékmúzeum gyűjteményében találhatók

4 1 | krüger 2018, 72 92

| paget 1945, 8

4 3 | erre példa lehet Henry thomas alken 19 század eleji, george goodwin kilburne század végi és Hey wood Hardy 20 század eleji képeinek egymás melletti vizsgálata vö turner reuter 2016, 6 11

a magyar vadászatábrázolások a vadászati kultúrát ért hatásokkal együtt változtak: ebben nagy szerepe volt gróf széchenyi istván tevékenységének, aki 1827 ben létrehozta a pályafutási társaságot (később állattenyésztő társaság, majd magyar gazdasági egyesület), 1839 ben pedig megalapította a pest megyei agarász társaságot. széchenyi reformjainak eredményeként megindult a versenylovak és agarak importja angliából, és a század közepén itthon és ausztriában is elterjedt a kopászat (vagy falkavadászat). a külföldről bejövő módszertani újítások mellett a külsőségekben is megfigyelhető az angol minta átvétele, ugyanis a falkavadász társaságok viseletét is ez alapján ter vezték meg. így a képzőművészeti emlékeken is látható vörös kabátot rókavadászat, a zöld kabátot pedig szarvas vagy nyúlvadászat esetén viselték 44 az angol művészeti hatások itthon elsősorban nem Ferenc józsef és a királyi udvar mecenatúrájában jelentkeztek, hanem a század nagy múltú arisztokrata családjainak, például a széchenyiek, a nádasdyak, az esterházyak és a zichyk körében. a főnemesség vadászkastélyait trófeák és festmények díszítették, és fegyvergyűjteményük és agancs ból készült bútoraik is vadászati szenvedélyüket tükrözte. a csákberényi lamberg merán és a lovasberényi cziráky kastély mellett különösen gazdag volt vadászati be rendezésekben gróf nádasdy Ferencnek, a pesti kopóvadász társulat részvényesének és az országos magyar vadászati védegylet első elnökének nádasdladányi kastélya.45 Belső terei a fennmaradt családi irattári dokumentumok, az egykorú leírások és fotók alapján rekonstruálhatók: a biliárdterem falait például nyolcvan Harry Hall és nyolc vanegy emil adam festmény díszítette 46 többségük kis méretű, lovakat ábrázoló kép volt, és itt lógott emil adam agárdi vadásztársaságot megörökítő, 1882 ben készült festménye is47 (10 kép) a nagy méretű képről 1889 ben a kor egyik újságírója, vértessy józsefné makfalvay gizella is beszámolt:

„

a férfi társalgóban levő nagy „festvény ” ádám műve, az „agárdi falka vadászat” résztvevői lepték meg a grófot e szép emlékkel, melyen vagy 30 alak, arcz élethű, kocsin, lóháton csoportosítva, míg neveik a keret alján érczlapra vannak vésve 48 adam műve egy tipikus meet kép az agárdi vadászatokról, akárcsak az a majdnem húsz évvel későbbi festmény, amely szintén nádasdy Ferenc társasági körökben kiví vott megbecsültségéről tanúskodik emil adam fia, a müncheni tanultságú richard Benno adam 1899 őszén lovagolt ki először a budapesti falkázókkal, ekkor készítette első vázlatait a 47 portréhoz és lóábrázoláshoz 49 a kész kép a társaságot Újpest és

4 4 | Székesfehérvár 2019, 23 25

5 | gróf nádasdy Ferenc vadászati portréja: Bányai in Székesfehérvár 2019, 3 152

6 | sisa 2000, 21 54

7 | az agárdi vadászatokat idéző másik festmény nádasdy Ferenc lovas portréja pállik Bélától pállik Béla: Falkavadászat,

ltsz.

olaj, vászon,

makfalvay

múzeum történelmi képcsarnok,

nádasdy Ferenc számára készülő csoportképről többször beszámolt a Vadász és Versenylap, külön cikkben mutatták be a festő, richard Benno adam személyét is: Vadász és Versenylap 1899, 645 ; Vadász és Versenylap 1900a, 45 ; Vadász és Versenylap 1900b, 665, Vadász és Versenylap 1900c, 668 ; Vadász

Versenylap 1901, 609

emil adam: Főúri vadásztársaság Agárdon, 1882

dunakeszi között, impozáns környezetben, a duna előtt mutatja. 1900 novemberében, szent Hubertusz napján adták át a festményt a grófnak, aki aztán a nádasdladányi kastély ebédlőjében helyezte el (11. kép).

az esterházy család tatai kastélya a vértes és a gerecse vadban gazdag területén feküdt a birtokon nem csupán nagyszabású falkavadászatokat rendeztek, de tata volt a lóversenyzés központja is. a műpártoló gróf esterházy miklós józsef tatai kas télyában foglalkoztatta festőként, valamint színházigazgatóként, rendezőként és dísz letfestőként pállik Bélát,50 de több festőt is ellátott megrendelésekkel.51 a bécsi aka d é m i a i f e s t ő , Wi l h e l m r i c h t e r s z i n t é n d o l g o z o t t a z e s t e r h á z y c s a l á d n a k : f e s t e t t portrékat, versenylovakat, de a rókavadászatot ábrázoló, 1870 es festménye a legismer tebb 52 ezen a meet képek minden jellegzetessége megtalálható: richter a gyülekezés pillanatát, a vadászokat, a kutyafalkát, és középen a falkavadászat masterét, esterházy grófot örökítette meg az öreg tó partján (12 kép) nádasdy Ferenc és esterházy miklós józsef grófok híres falkavadászatait csak Ferenc józsef diplomáciailag is jelentős udvari vadászatai múlták felül. a király széles körű mecénási tevékenysége során több festőt kifejezetten a vadászok és a vadászatok meg

50 | pállik Béla, aki nem csupán festőként, hanem tenoristaként is elismert volt külföldön, esterházy gróf kérésére telepedett le magyarországon. a tatai színház első néhány évében tevékenyen részt vett alkotóként, számos darabot pállik rendezésében mutattak be vö staud 1964, 117 120 51 | a tatai esterházy kastély inventáriumában szereplő művészek: johann erdmann gottlieb prestel, julius von Blaas, pállik Béla, Wilhelm richter vö kövesdi 2015, 217 221 52 | a festmény eredetileg a tatai esterházy kastély nagyszalonjában függött, jelenleg pedig a 2018 és 2020 között felújított épület biliárdszobájában található

1 1 . ricHard Benno adam: A Budapesti Rókafalka Társaság, 1900

12 WilHelm ricHter: Az Esterházy család rókavadászata, 1870

örökítésére foglalkoztatott ezek egyike a Blaas festődinasztia tagja,53 julius von Blaas volt. Blaas gyula, ahogyan a magyar sajtóban írtak róla, szintén járt richterrel tatán, dolgozott Festetics taszilónak is, valamint országszerte számos verseny és tenyész lovat ábrázoló képet rendeltek tőle. megfestette a királyi pár lovas portréit, és 1882 ben megörökített egy gödöllői vadászatot is: a képen a rókavadászathoz gyülekező falka és a társaság, a királyi pár és rudolf trónörökös látható, mögöttük a kastély fő homlokzata utal az esemény helyszínére54 (13 kép)

gödöllő ekkorra már a magyarországi falkavadászatok egyik központja volt. a területet 1867 ben a magyar kormány vásárolta meg a királyi pár számára koronaaján dékként a király a kastély és a birtok tulajdonjogát a kincstárra ruházta át, használati és vadászati jogát azonban megtartotta, valamint a vadászható területet a század vé gére bérleményekkel kiegészítve tovább növelte 55 szintén az 1880 as években látogatott gödöllőre a lengyel festő, Wojciech Horacy kossak, aki korábban Wágner sándor tanítványa volt a müncheni akadémián kossak

| idősebb julius von Blaas (1845 1922) édesapja, karl von Blaas (1815 1894) a bécsi és a velencei aka démia festő tanára volt, nála tanult többek között liezen mayer sándor is

| julius von Blaas 1882 ben festett képe ma spányik kornél másolatában ismert

Farkas

a műcsarnok 1887 es őszi tárlatán mutatta be a Ferenc józsef által rendelt, Udvari vadászat Gödöllőn című festményét (14 kép) a korabeli sajtó arról írt, hogy a király kossaknak három jelenetre adott megbízást, „melyeknek tárgyai lesznek: a meet, a run, a kill” 56 a jelenleg a varsói nemzeti galéria gyűjteményében lévő kép a patakon átvágó királyt és a hídon átkelő, fekete vadászöltözéket és félcilindert viselő gizella főhercegnőt mutatja a mozgalmas festmény egyik legérdekesebb történése a dom bos táj horizontján játszódik: egy felnyergelt pej ló vágtat, lovasa a földön fekszik mögötte, piros frakkban ez a jelenet a sporting art eseményt regisztráló, elbeszélő jellegét hangsúlyozza, hiszen ezen a falkázáson nagy valószínűséggel valóban tör ténhetett baleset.57

a már említett Wilhelm richtert nem csupán az arisztokrácia foglalkoztatta magyar országon, többször lefestette Ferenc józsefet és a családját, sőt, vadászataikat és

13. s pá n y i k ko r n é l j u l i u s vo n B l a as u tá n: Királyi falkavadászat Gödöllőn, 1882 után

56 | Pesti Hírlap 1886, 4 5 7 | a korabeli híradások alapján rekonstruálható, hogy Wojciech Horacy kossak 1886 őszén látogatta a király vadászatait, ekkor készített vázlatokat a készülő művekhez gizella főhercegnő nem mindegyik falkázáson vett részt, de az 1886 november 19 én rendezett rókavadászaton jelen volt az szintén a sajtó ból tudható, hogy ekkor teleki gróf lova megtorpant, és a gróf a földre esett Pesti Napló 1886, [2 ]

Wojciech KossaK:

vadászatra, 1887

„ versenylovaikat, zsokéikat is. Richter két királyi vadászatot ábrázoló csoportképe közül az egyiken a duna vizébe menekülő, kutyáktól űzött szarvas és a parton megpihenő vadászó társaság látható,58 míg a másik egy meet-kép: ezen Richter 54 azonosítható portrét és 30 lovat festett meg (15. kép). a festményt a Budapesti Falkavadász Társaság elnöke, báró Wenckheim Béla rendelte meg, majd a társaság erzsébet királynénak ajándékozta a képet, amely sokáig a királyi palotában, erzsébet dolgozószobájában függött. a sajtó nagy érdeklődéssel fogadta, részletes beszámolókat közöltek róla, metszetként reprodukálták és felsorolták az ábrázoltak nevét,63 sőt, az olvasók színezetlen és színezett, nagy méretű – akár díszkeretes – fotográfiákat is rendelhettek róla. ez a felhívás a Vadász- és Versenylap hasábjain jelent meg, ahol a festmény ajánlását kiegészítette egy, a magyar művészeti közegre utaló vélemény:

im, a falkavadászat azon hasznos eredményeken felül, melyek e lap mult számaiban felsoroltattak, még a művészet fejlesztésére is hat. a festészet ez ága (értve a sport és katonai lovas genret) ugy is még igen primitiv Magyarországon. Festőink egy pár kivétellel, csupa szentek, tájképek és mythologiai tárgyak szélesre taposott utján mozognak. csodálatos, de igaz, hogy Magyarországon, ha egy pár lovat correct festetni akarunk, a külföldhöz kell fordulnunk.60

Wilhelm Richter: A királyi család vadászaton a Dunakanyarban, 1876. olaj, vászon, 95 × 126,5 cm. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 1894.

Vasárnapi Ujság, 33. évf., 49. sz. (1886. december 5.), 788–789.

Vadász- és Versenylap 1873, 388.

Bár nem tartozott a lap profiljába, a Vadász és Versenylap nem csupán e richter kép kapcsán foglalkozott a képzőművészettel: rendszeresen beszámoltak a magyarorszá gon ténykedő külföldi festők műveiről, ismertettek egy egy nagyobb megrendelést, pontosan tudatták, hogy a festők éppen kinél tartózkodnak, valamint teljes oldalon közöltek díjnyertes lovakról készült illusztrációkat. a fenti 1873 ból származó idézet a magyar sportképek és katonai lovas ábrázolások hiányára világít rá, és valóban, mint láthattuk, több angol, német és osztrák festőt foglalkoztattak itthon a legfelsőbb kö rökben mennyiben hatott ez a művészet a magyar festőkre? csak kevés vadászat témájú magyar ábrázolást ismerünk a 19. századi képzőművészetből, közülük az egyik legnagyobb csoportportrét mészöly géza festette gróf zichy jenőnek, aki rendszeres megrendelője volt a festő a gróf vendégeit és vadászszemély zetét vadkacsavadászat után örökítette meg (37. kat. sz.). a horizontból a felsőszent iváni (ma aba település, Fejér megye) zichy kastély víztornya emelkedik ki a gróf va dászkastélyába ellátogatott mikszáth kálmán is, aki így írta le 1883 ban a látványt: ennek a lépcsőháza még a nimród fiaihoz szól. minden a vadászatot jelképezi, a szarvak a családi címerben, mely a kastély homlokzatán csillog, a nagy agan csok a falakon, a kürtök, őz és medvefejek, szörnyű agyaraik, mint ruhafogasok, bőrük, mint szőnyeg mi mindent nem testálnak gyilkosaikra ezek a jámbor vadállatok!

glatz oszkár: Velencei tavi partra szállás, 1904

zichy műkincsei közt nem utolsó sorban állnak a képek Huszonegy hazai művésztől van itt vagy száz kép, s ezek közt nagy figyelmet érdemel mészöly gézának egy nagy, az egész falat elborító műve, mely egy kedves részletet áb rázol a szentiváni parkból a vadásztársasággal rajta, az előtérben egy szamár által vont talyicskával.61

a festmény nem tipikus meet kép, nem mutatja az angol képtípus sajátosságait, sokkal inkább mészöly saját festői œuvre jébe illeszkedik, és követi a müncheni realista táj festészet hagyományát. az előző példákhoz képest itt kisebb hangsúllyal jelennek meg a portrészerűen megfestett vadászok, a kompozíciót a naturalista megfogalma zású természet uralja. szintén nem a külföldi vadászfestészet inspirálta glatz oszkár művét, amelyen a velencei tavi vadászati társulat több mint negyven tagjának a portréja látható62 (16. kép). a képet a társaság akkori elnöke, meszleny Benedek kapta ajándékba, miután már huszonötödik éve vezette a társaságot 63 glatz a műcsarnok 1904 évi tárlatán mutatta be a csoportképet, ahol nagy feltűnést keltett méretével és témájával.64 a fotó

a rajta szereplők nevével együtt reprodu

hoz hasonló, mozgalmas kompozíció egyetlen zsánerszerű pillanatot ábrázol, nem színpadias beállításban, tétlenül sorakoztatja a résztvevőket. a kép egyik szereplője, chernel istván, naplójában rögzítette, hogy 1904 februárjában kétszer járt glatz mű termében, őt pedig meszleny pál és gróf esterházy lászló követte.65 a festményen a gróf cziráky család több tagja antal és fia, lászló, valamint Béla és fia, józsef is látható. a meszleny családban máig élő szóbeli hagyomány szerint a festményt oda adták a czirákyaknak, hogy helyezzék el a nagyobb belmagasságú lovasberényi kas télyban az épületet a vörös Hadsereg katonái erősen megrongálták, meszlenyék azon ban még a második világháborús pusztítás előtt sikeresen kimenekítették a képet, amelynek holléte ma ismeretlen 66 szintén a zsánerszerűség hatását keltik a vadászat közben megpihenő, oldott han gulatú társaságot megörökítő csoportportrék több festmény esetében mára feledésbe merült a szereplők kiléte, de a természeti hűségre való törekvés és az arcok egyénítése kétségtelenné teszik, hogy a művészek nem saját invenciójuk alapján, hanem megren delésre festették őket (35., 36., 38. kat. sz.). erre példa egy sokalakos vadászati csoport kép festője, györgyi giergl alajos, aki bár rendszeresen dolgozott az arisztokráciának, és többször részt is vett főúri vadászatokon, kifejezetten kellemetlennek érezte ezt a sporttevékenységet:

„

vasárnap vadászaton kellett résztvennem, képzelheti, milyen kellemetlen volt ez nekem, hiszen ismeri határozott ellenszenvemet csak szívből sajnálom, hogy a rengeteg vadból nem küldhettem néhány nyulat és vadkacsát mutatóba legalább, amiket én lőttem 67

Va d a k : c s e n d é l e t é s p o Rt R é a vadászathoz kapcsolódó festmények és szobrok egyrészt a vadászt segítő állatokról, másrészt az elejtett vadakról készültek. az állatábrázolások nem tartoztak a képző művészeti akadémiai oktatás legelismertebb műfajai közé a 19 században, művelőiről lyka károly, a korszak ismert művészeti kritikusa és művészettörténésze is igen lesújtó véleménnyel volt ez alól kivételt jelentett pállik Béla, akiről lyka is elismerően nyi latkozott:

a juhok, kosok, bárányoknak oly kitűnő ismerője lett, hogy tulajdonképpen nem állatfestő, hanem egyes állatok arcképeinek formálója.68

1963,

velencei Helytörténeti egyesülettől

gáspár

Fehér árpád készített interjút meszleny ignáccal, akinek nagyapja meszleny pál volt, a kép eredeti tulajdonosának, meszleny Benedeknek a test vére gránitz Fehér 2014

| györgyi giergl alajos levele feleségéhez, anarcs, 1857 szeptember 22 közli: Bakay 1938, 44

lyka 1908, 384 389

pállik Béla legismertebb állatportréja az 1874 es születésű angol telivért, a magyar lósport verhetetlen kancáját, kincsemet ábrázolja. a Vadász és Versenylap rendszeresen tudósított a sikereiről, amely a festmény keletkezésének évében, az 1878 as verseny szezonban például tizenöt futamon indult és mindegyiket meg is nyerte. a ló és a róla készült portré is hatalmas népszerűségnek örvendett: pállik képét olajnyomatú rep rodukcióként bárki megvásárolhatta.69 ahogyan az általános ábrázolással szemben lyka megkülönbözteti az „állatarckép” típusát pálliknál, úgy az egyetemes művészet történetének korábbi évszázadaiban is számos portrészerűen egyénített kutya , ló vagy juhábrázolást találunk. a kutyaportré gyökerei például az itáliai reneszánszig nyúlnak vissza, népszerűsége pedig töretlen volt a holland és flamand, valamint a francia barokk festészetben is (54., 67. kat. sz.). az állatportré a sporting arttal és a meet képekkel mutat közösséget: ez a képtípus is brit közvetítéssel jutott el hazánkba, a lóversenyek kultúrájával egy időben, a 19. század közepén 70 az egyénített állatképek eredetileg a kiváló pedigrével rendelkező tenyész állatok népszerűsítését szolgálták angliában.71 ezek itthon pállik Béla életművén túl a vastagh művészcsalád tagjainál, idősebb vastagh györgy festőművész fiainál is fel fedezhetőek

míg vastagh géza afrikai vadászatai során leginkább egzotikus oroszlánképeket festett,72 ifjabb vastagh györgy szobrászművész az állatportré eredeti rendeltetésének megfelelően a magyar háziállatfajtákat, a legkiválóbb tenyészállatokat, lovakat, szarvasmarhákat, juhokat mintázta meg (70 , 71 kat sz ) szobrait sohasem idealizálta, a legmagasabb fokú realizmusra törekedett: vázlatrajzokat, akvarelleket és fotókat ké szített, valamint a pontos hűség érdekében szőrmintákat is vett az állatoktól, amelyek alapján később színezte a gipszeket. vastagh az agrármuzeológiai és fajtatörténeti szempontból is jelentős szobrokkal először a millenniumi kiállításon mutatkozott be, ekkor a Földművelési minisztérium ötven, az országos magyar gazdasági egye sület pedig tizenhat szobrot rendelt meg tőle. ifjabb vastagh györgy nem csupán 1896 ban aratott sikert, hanem rangos nemzetközi szerepléseivel is: két aranyéremmel jutalmazták az 1900 as párizsi világkiállításon, szintén érmeket kapott az 1910 es bécsi vadászati világkiállításon és az 1911 es torinói világkiállításon,73 valamint vásárolt tőle a müncheni deutsches museum és a londoni British museum is.74 vastagh anatómiai pontosságú szobrai kiválóan szemléltetik az agarakat, a vizslákat és a kotorékebek közül a tacskókat, a vadászati kultúrában azonban a segítőállatokénál sokkal elterjedtebbek a zsákmányállatok ábrázolásai ezek között is találunk állat

69 | pállik mellett Harry Hall, emil adam és julius von Blaas is lefestette kincsemet, ifj vastagh györgy pedig 1942 ben fotók, méretadatok és a kanca csontvázának preparátuma alapján mintázta meg bronzból

| a legismertebbek george stubbs és sir edwin Henry landseer kutya és lóábrázolásai, illetve a Ferenc józsef körében is alkotó Wilhelm richter versenylovakról készült képei

7 1 | paget 1945, 8.

7 2 | vastagh géza: Oroszlánfej, 1899 ceruza, fedőfehér, papír, lapméret: 262 × 324 mm, j j l : vastagh géza, j j f az oroszlán sörényében: 1899 jan 6 szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz 1938 3306

7 3 | szöllősy 2009, 6

4 | az 1902 ben rendelt hatvan szobor ma a londoni natural History museum gyűjteményében található

portrékat: a már leölt állatokat a festők gyakran élőként festették meg a trófeák alapján egyénített vonásokkal, eredeti élőhelyükön magyarországon többek között az auto didakta festő, gróf Franz emerich von lamberg, az 1848 49 es szabadságharcban el hunyt gróf lamberg Ferenc Fülöp altábornagy fia, valamint Franz Xaver von pausinger osztrák festőművész alkotásai készültek így. a holt élőként való megörökítése egyrészt a vadászat körülményeinek pontos regisztrálását szolgálja, ugyanakkor az állatnak való emlékállítás is. ezeken a képeken a vadászat rítusos jellege szűrődik át, a vaddal szembeni tiszteletadást ez a reprezentációs mód fejezi ki leginkább a képzőművészet ben az élőként ábrázolt leölt vad portréjának eszmeisége összefüggésben áll a teríték szertartásosságával: a teríték vagy vadravatal nem tekinthető csupán a számadás eszközének, mivel olyan külsőségek, etikai és esztétikai szabályszerűségek szerint ké szítik el, amelyek miatt túlmutat a vadász dicsőségének ünneplésén. lamberg gróf magyar és osztrák vadászterületek örököseként számos nagy vadá szatot rendezett, de kevésbé lőtte, mint inkább festette a vadakat: csákberényi kas télyában az elejtett vad agancsa alá akasztotta a színvaksága miatt grisaille ban (a szürke árnyalataival) készített festményeit75 (17 18. kép). csupán néhány műve maradt

17. ismeretlen

fényképész: A csákberényi Lamberg Merán kastély hallja, 1940 körül

a család tulajdonában,76 mert többségük a háború során elpusztult, így gróf lamberg állatfestészete művészettörténeti kutatásoknak sem lett témája képeinek stílusa leg inkább pausingeréhez hasonlít, aki Ferenc józsef kedvelt állatfestője volt, valamint több megrendelést kapott magyar arisztokratáktól is: őzeket és szarvasokat ábrázoló képei díszítették például gróf Festetics tasziló berzencei (1. kép), gróf nádasdy Ferenc nádasdladányi (19 kép), és gróf esterházy miklós móric konventépületből kialakított majki vadászkastélyát is.77 az elejtett vadak ábrázolásának másik módja a csendéletek részeként, „aggaték képeken” való megjelenítés Bár kevés 19 századi magyar példát ismerünk, az egyete mes művészet történetében főként a korábbi évszázadokban sokkal gyakoribb téma a vadászzsákmány ábrázolása (77 85 kat sz ) e csendéletek jellemzője, hogy nem a vadászat cselekményének egy elkapott pillanatát, hanem következményét örö kítik meg nélkülöznek mindenféle idealizálást, megmutatják a vad sebeit, utalnak

76 | a festményeket a csákberényi születésű, 2021 ben, 95 évesen elhunyt meran Fülöp őrizte, aki korábban a grazi vadászati múzeum igazgatója is volt.

7 7 | lásd részletesebben a nádasdy kastélyhoz: sisa 2000, 21 54 ; a majki kamalduli remeteséghez: rácz sárossy 2013, 355 369

p

az állat elejtésének módjára, olykor eszközére is, a levetett fegyverekkel sejtetve az emberi részvételt. a gondosan összeállított kompozíciókhoz gyakran allegorikus tartalmak is kapcsolódnak, például a konyhai csendéletekké kiegészülő ábrázolások a festmény tulajdonosának gazdagságát jelképezik.

Va d ás z at i i l l u s z t R ác i ó

a 19. század a magyar illusztrált sajtó, ennek részeként pedig a vadászati témájú szak lapok felvirágzásának időszaka is a két legjelentősebb újság, az 1857 től megjelenő Vadász és Versenylap, valamint az 1913 tól kiadott Nimród nem csupán saját grafiku sokkal dolgoztak, de mint láthattuk, olykor még képzőművészeti kérdésekkel, kultu rális célú ismeretterjesztéssel is foglalkoztak.78 a sajtótermékek mellett a kezdetben magánkiadású, a század végére már több té mában és egyre nagyobb számban terjedő vadászati témájú könyvek is gazdag kép anyaggal jelentek meg, az illusztrálást pedig többnyire maguk az írók végezték 79 aho g y a n g r ó f l a m b e r g Fe r e n c e s e t é b e n i s l á t h a t t u k , a 1 9 s z á z a d k ö z e p é n a v a d á s z ó arisztokrácia köréből önképző festők és rajzolók is kikerültek. csak néhányuk jutott el alkotásaival nyilvános képzőművészeti kiállításokra, ugyanakkor műveik a vadászok köreiben ismertek voltak. az egyik ilyen magánvállalkozás gróf andrássy manó Hazai vadászatok és sport Magyarországon című magyar és francia nyelvű díszalbuma volt, amelyet 1857 ben adtak ki tizenkét nagy méretű színezett litográfiával és több kisebb szövegközi képpel 80 az akkor már elismert festők markó Ferenc, lotz károly, molnár józsef és sterio károly mellett a rajzolók között találjuk gróf andrássy manót (Aga rászat, Túzokvadászat, Vaddisznóvadászat, Halászat) és báró orczy Bélát (Szarvasvadászat, A csákói vadásztanya, A falka nyomában Csákón, Teli hang) is a báró, aki csupán „műked velősködésnek” tartotta művészi működését,81 keleti gusztáv édesapjánál, klette ká rolynál tanult festeni 82 az andrássy féle album egyik orczy műve, A csákói vadásztanya, a legkorábbi magyar meet képek közé sorolható, így az angol művészet hatását már az 1850 es évek első felében felfedezhetjük a szenvedélyes vadászként ismert „rudolf trónörökös főherczeg ő császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közremunkálásával”, 1885 és 1902 között jelent meg az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványsorozat.83 a gazdagon illusztrált kötetek néprajzi, történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális körképet igye keztek nyújtani a monarchia nemzeteiről a magyar kiadást jókai mór szerkesztette

78 | a Vadász és Versenylap számait (az első évben Lapok a lovászat és a vadászat köréből címmel) 1857 és

között adták ki, míg a Nimród a második világháború miatti kisebb kihagyásokkal, illetve 1948 és 1968 között Magyar Vadász néven ugyan, de alapítása óta napjainkig megjelenik

| például gróf andrássy manó is saját rajzaival publikálta egzotikus vadászatainak történetét (andrássy 1857) vadászelbeszélésekről és periodikákról: vuray rácz Fodor szabó 2000

| andrássy 1857

| Vasárnapi Ujság 1882, 405.

| Vasárnapi Ujság 1879, 634

| Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben 1885 1902

19

klösz györgy: Gróf Nádasdy

Ferenc nádasd ladányi kastélyának könyvtárszobája

Pausinger húszágas szarvast ábrázoló szénrajzával, 1900 körül

az egyes kötetek részeként minden tájegység bemutatásánál szó esett a vadászat és a halászat helyzetéről: az alföld leírásához például Feszty árpád pákászról készült rajza kapcsolódik (94 kat sz ) a magyarországi udvari vadászatokról a Gödöllő és vidéke alfejezetben olvashatunk, amelyet keleti gusztáv illusztrációja kísér84 (20. kép). a kép csupán a távolból keleti eredeti feljegyzése szerint mária valéria kedvenc padjáról nézve ábrázolja a kastélyt, az előtérben pedig gazdag, dús természeti kör nyezetet látunk. szintén ehhez az alfejezethez tartozik vágó pálnak egy udvari róka vadászatot megörökítő képe, amelyen éppen egy kerítésen vág át a falka után lovagló Ferenc józsef, két lánya és rudolf trónörökös társaságában (38. kat. sz.).85

a század végén magyarország egyik legelismertebb vadászírójának, Bársony istván nak jelentek meg szépirodalmi kötetei: Erdőn, mezőn című könyvét pataky lászló, spá

nyi Béla és más festők képeivel,86 egy évvel később a Csendet neogrády antal alkotá saival illusztrálva adták ki.87 ezek már jellemzően a mindennapi vadászéletből vett jelenetek, zsánerek erdőt járó vadászokkal és kutyáikkal a kompozíciók főként az arisztokrácia és a király megrendeléseire festett, zsúfolt és eseménydús festményekhez képest leegyszerűsödtek, csupán a szöveg pontos illusztrálására törekszenek a 20 században a vadászati témájú képzőművészeti alkotások mennyisége csökkent, szinte már teljesen el is veszítették önállóságukat, de a folyóirat és könyvillusztrálást a ko rábbi évszázadéhoz hasonló termékenység jellemezte

20

k e l e t i g u s z táv: Gödöllő, 1890 es évek eleje

a vadászat témájának egyetemessége a 19 századi magyar képzőművészetben több jelenségben tetten érhető: az itt bemutatott műfaji és médiumbeli változatosság mel lett, amely a csendélettől az (állat)portréig, az illusztrációtól a zsánerig, az éremtől a festményig hasonló súllyal szerepelteti a vadászatot, olyan átjárhatóság jellemzi a témát, amely alkotói közé csábítja a nem művész, de a vadászatot szenvedélyként űző laikus arisztokratákat is. miért ábrázol a 19. századi alkotó vadászatot? mert az ábrá zolt vadászati tehetségét akarja (megrendelésre) reprezentálni; mert a (megrendelő) gazdagságát hivatott megmutatni; mert saját vadászatának eredményességét akarja megörökíteni, emléket állítani neki. ezek a szándékok és motivációk szinte vissza is vezetik a művészt a téma ábrázolástörténetének őskori kezdeteihez: a vadászat rep rezentációban rejlő rítusossága felsejlik évezredek múltán is.

a s z ö v e g kö z t i k é p e k j e g y z é k e

1. k é p | klösz györgy: Gróf Festetics Tasziló berzencei kastélyának ebédlője, 1900 körül. magyar nemzeti múzeum, Budapest, történeti Fényképtár, ltsz 78 108

2 k é p | id markó károly: Diana és Callisto, 1850 olaj, vászon, 143 × 200 cm, jelezve középen lent: c marko p appeggi 1850 kovács gábor gyűjtemény

3 k é p | id markó károly: Diana megsiratja az elejtett szarvast (Apollo és a szarvas), 1831 olaj, fa, 35 × 42 cm, jelezve balra lent: c. marko 1831. kovács gábor gyűjtemény

4. k é p | ligeti antal Wágner sándor: Mátyás király hazatérése a vadászatról (Vajda Hunyad Mátyás király korában), 1872 olaj, vászon, 152 × 223,5 cm, j n szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz 2767

5 k é p | orlai petrich soma: A les a vörösmarty mihály Szép Ilonka című költeményéhez készült sorozatból, ii., 1866. olaj, vászon, 86 × 74 cm, j. b. l.: orlay 866. magyar nemzeti Bank, értéktár program letét, petőfi irodalmi múzeum, Budapest, művészeti tár

6 k é p | orlai petrich soma: Gyász a vörösmarty mihály Szép Ilonka című költeményéhez ké szült sorozatból, viii , 1866 olaj, vászon, 86 × 74 cm, j b l : orlay 866 magyar nemzeti Bank, értéktár program letét, petőfi irodalmi múzeum, Budapest, művészeti tár

7 k é p | k e l e t i g u s z t á v : Z r í n y i , a k ö l t ő h a l á l a , 1 8 6 0 a s é v e k a k v a r e l l , t u s , d i ó f a p á c , p a p í r, 330 × 455 mm, j n szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz 1955 5336

8 kép | keleti gusztáv: Va d d i s z n ó v a d á s z , 19 század második fele akvarell, ceruza, papír, 141 × 197 mm, j. n. szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz. F95.53

9 k é p | A művész Józsi öccse modellt áll a készülő oculi képhez, 1884 családi archív fotó

10 k é p | emil adam: Főúri vadásztársaság Agárdon, 1882 olaj, vászon, 160 × 285 cm, j b l : emil adam 1882 münchen magyar nemzeti múzeum, Budapest, történelmi képcsarnok, ltsz 53 1

11. k é p | richard Benno adam: A Budapesti Rókafalka Társaság, 1900. magyar természettudo mányi múzeum mátra múzeuma, gyöngyös

12 k é p | Wilhelm richter: Az Esterházy család rókavadászata, 1870 olaj, vászon, 127 × 189 cm, j j l : Wilh richter 1870 kuny domokos múzeum, tata, képzőművészeti gyűjtemény, ltsz

1 1

13 k é p | spányik kornél julius von Blaas után: Királyi falkavadászat Gödöllőn, 1882 után olaj, vászon, 62 × 100 cm, j. b. l.: julius v. Blaas u. másolta spányik kornél m., magyar nemzeti mú zeum, Budapest, történelmi képcsarnok, ltsz 1909

14 k é p | Wojciech kossak: Indulás a vadászatra, 1887 olaj, vászon, 111 × 194 cm, j b l : Wojciech kossak / 1887. muzeum narodowe w Warszawie, varsó, ltsz. mp 222 mnW

15 k é p | Wilhelm richter: Királyi falkavadászat Rákoson, 1872 olaj, vászon, 144 × 153 cm, j b l : „Wilh „Wilh richter 1872”, magyar nemzeti múzeum, Budapest, történelmi képcsarnok, ltsz 1897

16 k é p | glatz oszkár: Velencei tavi partra szállás, 1904 reprodukálva: Vasárnapi Ujság, 1904 december 11., 851.

17. k é p | ismeretlen fényképész: A csákberényi Lamberg Merán kastély hallja, 1940 körül. magán tulajdon, Bányai Balázs és sánta ákos jóvoltából

18 k é p | lamberg Ferenc: Őzbak a Vértesben, 1898 magántulajdon, Bányai Balázs és sánta ákos jóvoltából

19 k é p | klösz györgy: Gróf Nádasdy Ferenc nádasdladányi kastélyának könyvtárszobája Pausinger húszágas szarvast ábrázoló szénrajzával, 1900 körül. magyar nemzeti múzeum, Budapest, törté neti Fényképtár, ltsz 78 186

20 k é p | keleti gusztáv: Gödöllő, 1890 es évek eleje akvarell, fedőfehér, papír, 253 × 355 mm, j j l : kelety szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria, Budapest, ltsz 1902 1034

k ata l ó g u s i .

va d á s z o k a g ö rö g ró m a i m i t o l ó g i á B a n

„kedvelek én minden ligetet, s a vadászatot értem ”

(ovidius: Átváltozások, vii. könyv, cephalus és procris)

l é o n d av e n t (működött: Fontainebleau, 1540 1556)

lu c a p e n n i (Firenze, 1500/1504 párizs, 1557) vagy

F r a n c e s c o p r i m at i c c i o (Bologna, 1504/1505 Fontainebleau, 1570) után

Adonis elejti a kaledóniai vadkant

1574

rézkarc, papír, 310 × 394 mm i/ii. levonat vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 52262 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

az 1520 as években i Ferenc francia király reneszánsz stílusban építtette át fontaine bleau i kastélyát. a belső terek díszítésére a legjobb itáliai művészeket szerződtette. a firenzei rosso (giovanni Battista di jacopo rosso, 1495 1540) és a bolognai Fran cesco primaticcio felügyelete alatt dolgozó mesterek néhány évtized alatt falképek, stukkók, intarziák és falikárpitok egyedülállóan gazdag együttesét hozták létre nem csak a termek fényűző dekorációja hirdette az uralkodó nagyságát, a kastély leghíre sebb kompozíciói hamarosan sokszorosított grafikákon is ismertté váltak a fontainebleau-i metszetkészítők lapjai azonban ritkán pontos reprodukciói a falképeknek, hiszen gyakran használtak olyan vázlatrajzokat, melyeket végül nem fes tettek meg Bár léon davent szinte kizárólag primaticcio freskói után készítette a rézkarcait, az adonis és a kaledóniai vadkan mitológiai történetét elmesélő lapjához hasonló falkép nem maradt ránk mivel a Fontainebleau ban készült metszetek idővel egyre kevésbé korlátozódtak a helyi festők műveire, abban sem lehetünk biztosak, hogy a kompozíció a kastély dekorációs programjához tartozott

Francia szobrász (?)

Venus és Adonis

16. század közepe

Márvány, 32,5 × 45 cm átvétel az iparművészeti Múzeumból, 1950

Ltsz. 51.926 szépművészeti Múzeum, régi szobor Gyűjtemény

a márvány dombormű az antik mitológia egyik tragikus kimenetelű történetét ábrázolja. Venus és kedvese, a szépséges, ám halandó adonis együtt jártak vadászni, a szerelem istennője azonban óva intette az ifjút a vakmerő erőfitogtatástól: „Kor, csinos orca meg nem hat vadakat – mint engem…” (ovidius: Átváltozások). a faragvány azt az epizódot örökíti meg, amikor Venus kérleli adonist a végzetes vadkanvadászat előtt – nimfák, vadászkutyák és puttók körében –, hogy ne induljon útnak. bár a dombormű alkotója ismeretlen, stiláris jellegzetességeit – a kecses pózokban ábrázolt, megnyúlt alakokat és a zsúfolt, vertikális hangsúlyú kompozíciót – tekintve szoros rokonságban áll az itáliai késő reneszánszból merítő francia fontainebleau-i iskola művészeinek munkáival. analógiaként említhető a Párizs közelében fekvő fontainebleau-i kastélyban d’Étampes hercegnő egykori hálószobájának (a 18. századi átépítés óta királyi lépcsőház) stukkódekorációja, amely Francesco Primaticcio (1504–1570) tervei alapján az 1540-es években készült el. a budapesti mű vélhetően grafikai vagy festészeti előképet követ.

TóTh M árTon

irodaLoM: balogh 1969, 120., 62. kép; balogh 1975, i. kötet, 197., 273. kat. sz.

g i o rg i o g H i s i (mantova, 1520 mantova, 1582)

lu c a p e n n i (Firenze, 1500/1504 párizs, 1557) után

A vadászat allegóriája

1556

rézmetszet, papír, 364 × 254 mm ii/v levonat vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz 5440 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

a mantovai rézmetsző, giorgio ghisi páratlan karriert futott be európa legnagyobb metszetkiadói foglalkoztatták: rómában antoine lafréry, majd később antwerpenben Hieronymus cock később francia földre utazott, ahol a fontainebleau i kastély de korációján dolgozó itáliai mesterek, luca penni és Francesco primaticcio rajzai után készített metszeteket. egy évtized múltán visszatért mantovába, ahol haláláig a hercegi család ékszer és nemesfémgyűjteményének felügyelőjeként állt a gonzagák szolgá latában.

Bár elsősorban michelangelo és raffaello művei után dolgozott, legszebb metszetei luca penni rajzai nyomán születtek. penni raffaello római műhelyében kezdte a pá lyáját, majd Franciaországba költözött, ahol megélhetését főként a párizsi és fontaine bleau-i metszetkészítőknek szánt rajzaiból fedezte. Fontainebleau-ban közkedveltek voltak a vadászatábrázolások: a helység nevének eredete az erdő rejtett forrását felfe dező Bleau nevű vadászkopó legendás történetére utal, és diana, a vadászat istennője is gyakran feltűnik i. Ferenc francia király ikonográfiájában. ghisi és penni közös réz metszetének a témája is a vadászat: az allegorikus ábrázolás azonban nem egy konkrét mitológiai történetet jelenít meg, így szereplőit éppúgy azonosították venusszal és adonisszal, mint dianával és orionnal

Boorsch lewis lewis 1985,

1998,

Meleagrosz

16 század közepe Bronz, fekete lakkpatinával, 42 × 17 × 13 cm vétel Ferenczy istván gyűjteményéből, 1914 ltsz. 5309 szépművészeti múzeum, régi szobor gyűjtemény

a kisbronz a kaledóniai vadkant megölő antik királyfit, meleagroszt ábrázolja, jobb lába mellett vadászkutyájával. a kompozíció antik előképet követ: a vatikáni museo pio clementinóban őrzött, a hőst kutyájával és a vadkan fejével ábrázoló márvány szobor elveszett bronzeredetijét szkopasz görög szobrász (működött a kr. e. 4. század közepén) készítette a márványszobor 1546 óta mint az egyik legszebb klasszikus plasztika volt ismert rómában, 1555 ben metszet is készült róla. a budapesti darab a fatörzsön nyugvó vadkanfej, valamint a meleagrosz bal karjáról hullámzó köpenyvég n é l k ü l , á m a f i g u r á k t e s t t a rt á s á t h ű e n k ö v e t v e m á s o l j a a r ó m a i m á r v á n y s z o b r o t . alkotója ugyancsak csonkán hagyta az alak bal karját, tudatosan hasonulva az antik előképhez a téma több, kisbronzokat öntő újkori mestert is megihletett az antik márványt teljes egészében lemásoló, ugyanakkor meleagrosz bal alkarját kiegészítő reneszánsz replikát őriz a bécsi liechtenstein hercegi gyűjtemény, egy 18 századi, rómában készült darab pedig a new york i Frick gyűjteményben található.

va rgyas z s ó F i a

B e r n a e rt d e r i j c k e r e (kortrijk, 1535 körül antwerpen, 1590)

Diana és Actaeon

1562

olaj, tölgyfa, 48 × 70,5 cm jelezve balra lent a kőlépcsőn: 1562 / B.D. Rickere IV átvétel a budai kamaraelnöki lakásból, 1848 ltsz. 378 szépművészeti múzeum, régi képtár

diana és actaeon történetét ovidius beszéli el Átváltozások című művében (iii 138 253): cadmus király bátor unokáját vadászat közben a végzet vezette „sosemismert berkeken át” a nimfák lakta szent ligetbe, ahol a szűz istennő szokott követői társa ságában megpihenni és egy barlangban fürdőzni. a festmény előterében már azt látjuk, ahogy az ifjú megleste a földöntúli szépségtől ragyogó, mezítelen dianát, aki harag jában forrásvizet és vele sorsfordító átkot hintett actaeonra: a vadászt szarvassá változtatta, és bár az menekülni próbált, saját kutyái marcangolták halálra a 16 századi németalföldön igen kedvelt volt ez az egyszerre erotikus, szokatlan és borzongató elemeket is tartalmazó mítosz, melynek számos ábrázolását ismerjük. Bernaert de rijckere, aki főként allegorikus és mitológiai témájú festményeiről ismert, a történet kezdő és zárójeleneteit a festmény hátterében, egészen apró motívumokként szőtte bele a liget kékeszöld sűrűjébe, míg a drámai csúcspontot nagyobb léptékben megjele nítve az előtérbe helyezte. az elbeszélés szöveghű ábrázolása mellett azonban jóval nagyobb hangsúlyt fektetett az erdős hegyes vidék megörökítésében rejlő dekorativi tásra: a balról belépő actaeon ruhája, illetve a márványfehérségű testek ékszerként világlanak ki a festményt uraló buja növényzet bársonyzöldjéből c s e tő g e o rg i n a

g i u s e p p e c e s a r i ( c ava l i e r d ’a r p i n o ) (arpino, 1568 róma, 1640)

Diana szarvassá változtatja Actaeont

1603 1606 körül olaj, réz, 50 × 69 cm jelezve lent a kövön, actaeon lába előtt: IOSEPH(US) ARPlNA(S) F(EClT) vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 508 szépművészeti múzeum, régi képtár

ovidius Átváltozások című művének diana és actaeon történetéről szóló elbeszéléséből (iii, 138 253) a római manierista giuseppe cesari azt a pillanatot ragadja meg, amikor actaeon már elkezd szarvassá változni a nőalakok meglepettsége és riadalma játékos kíváncsisággal vegyül. a változatos pózokban megfestett aktokkal kiteljesített eroti kus mitologikus jelenetben a festő az aktuális közízléshez igazodva dianát gyermeki, mégis érzéki alakként állítja elénk. giuseppe cesari jelentős római freskók és oltárképek mellett számos kisebb méretű, mitológiai témájú kabinetképet is festett utóbbi munkáit gyakran fa , réz vagy pala tábla hordozóra festette, ami hozzájárul elegáns, aprólékosan kivitelezett festményei zománcos hatású befejezettségéhez ezek egyik korai példája a budapesti alkotás, melynek népszerű kompozíciója több változatban is fennmaradt: egy korábbi verzióját a párizsi musée du louvre őrzi, egy későbbi, oldalfordított változata egy római magán gyűjteményben található, míg a mester testvére, Bernardino által készített másolat a római galleria Borghese gyűjteményének darabja

p i e t ro t e s ta (lucca, 1612 róma, 1650)

Venus és Adonis

1632 körül rézkarc, papír, 355 × 452 mm i/iii. levonat vétel delhaes istván gyűjteményéből, 1901 ltsz. 46553 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

a 17 században egyre több festő készített rézkarcokat a rézmetszeteknél spontánabb és rugalmasabb kifejezésmódot kínáló sokszorosított grafikai eljárás lehetőséget te remtett számukra, hogy rézmetsző közreműködése nélkül, közvetlenül dolgozhassanak a rézlemezen. a rézkarc népszerűségében az is közrejátszott, hogy számos művész ebből próbált megélni azokban az időszakokban, amikor kevesebb festészeti megren delést kapott. Bár a legtöbb festő életművében a metszetkészítés így is csak epizodikus volt, pietro testától rengeteg rézkarc maradt ránk a festő rómában a korszak legismertebb antik szakértőjének, cassiano dal pozzó nak (1588 1657) az alkalmazásában állt és patrónusa tízezer lapot számláló „papír múzeuma” (museo cartaceo) számára rajzolt ókori emlékeket pozzo a római elit leg felsőbb köreihez tartozott, így testa a rézkarcait is elsősorban nekik szánta. az itt látható mű a szerelem istennője, venus és a halandó ifjú vadász, adonis szerelmének tragikus történetét ábrázolja. testa a gondosan megkoreografált allegorikus kompozíció drámai hatását nem az egyszerű történetmeséléssel, hanem az antik irodalomban jártas, művelt közönség számára nyilvánvaló intellektuális utalásokkal teremtette meg. ká r pát i z o ltá n

Ferdinando Tacca (Firenze, 1619 – Firenze, 1686)

Venus és Adonis

1650 körül

Bronz, barna lakkpatinával, 44,5 × 26 × 26,5 cm

Vétel Ferenczy istván gyűjteményéből, 1914

Ltsz. 5352

Szépművészeti Múzeum, régi Szobor Gyűjtemény

a szobor Venus és adonis ovidiusi történetének egy epizódját jeleníti meg: a szerelem istennője hasztalan próbálja maga mellett tartani a végzetes vadászatra induló halandó kedvesét. Venus kétségbeesését és adonis virtuskodó kiállását színpadias gesztusokkal érzékeltette a kisbronz mestere, Ferdinando Tacca. a díszlettervezőként és építészként is működő firenzei szobrász 1640-ben lépett apja, a Giambologna-tanítvány Pietro Tacca (1577–1640) helyébe a Mediciek udvari szobrászaként, és vette át a Borgo Pintin álló bronzöntő műhely vezetését. a monumentális megbízások (például iV. Fülöp spanyol király madridi lovas szobra, 1640−1642; i. Ferdinánd és ii. cosimo toscanai nagyhercegek firenzei lovas szobrai, 1642−1649) mellett egy sor kis méretű, kétszereplős bronzszobor került ki a keze alól, amelyek mitológiai témákat dolgoznak fel. ezek sorába illeszkedik a finom és részletgazdag kidolgozású budapesti darab, amelyet anthony radcliffe helyezett el a mester életművében. a végzetes vadkanvadászat történetét előrevetítő kisbronz mellett számos más, vadászjelenetet ábrázoló szobor is készült a Mediciek szobrászműhelyében a 17. században, amihez a nagyhercegi udvar által rendezett vadászatok nyújthatták az inspirációt.

irodaLoM: Balogh 1975, i. kötet, 174. kat. sz.; radcliffe 1976, 15.; Szőcs in London 2010, 88. kat. sz.

VarGyaS Z SóFia

i d ő s e B B m a r kó k á ro ly (lőcse, 1791 Firenze, 1860)

Diana a vadászaton (Nimfák vadászaton)

1836

olaj, fa, 38,5 × 52,5 cm jelezve balra középen: C Markó 1836 Romae ajándék, 1862 ltsz. 3085 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

széles körű műveltségről, az antik szerzők ismeretéről tanúskodik, hogy idősebb markó károly gyakran nyúlt mitológiai témákhoz, sőt, alakjait például parist és dianát más más történetekkel és kompozícióban többször is megfestette Diana a vadászaton című művén a vadászebek, az íjak és a kürt attribútumaival utal a vadászat istennőjének történetére Bár alakjai nem általánosodnak staffázsokká, az ábrázolási hagyomány korábbi képeivel ellentétben a jelenet nem tölti ki a festmény terét: mintha az ideális itáliai táj nagyszerűsége, változatossága, szépsége lenne az elsődleges témája, amelyet a benne élő emberekkel és állatokkal hangsúlyoz a kép kompozíciója sajátos egyensúlyra épül: balra dianát és a kíséretében lévő erdei nimfákat láthatjuk, akik gesztusaikkal a jobb oldalra, a vízfolyáson túl menekülő őzbakra irányítják a figyelmet a festményt hét másik markó képpel együtt 1862 ben a nemzeti képcsarnokot alapító egyesület vásárolta meg a festő hagyatékából, majd a józsef nádor nemzeti képcsarnoknak ajándékozták. a gyűjtemény folyamatosan vásárlásokkal és ajándé kozásokkal bővült, végül a 19 század végén a nemzeti múzeumból a szépművészeti múzeumba került.

p rág a i a d r i e n n

i d ő s e B B m a r kó k á ro ly (lőcse, 1791 Firenze, 1860)

Diana és Endymion

1853

olaj, vászon, 71 × 94,6 cm jelezve balra lent: C. Markó S.p. Ap. 1853 vétel közadakozás útján, 1861 december 5 , pest ltsz. 3086 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

diana és endymion története az ókori források szerint nem a vadászistennőhöz, hanem a Hold istennőjéhez kötődött. szeléné, a görög holdistennő csak a 17. század folyamán alakult át a római dianává: ettől fogva ahogyan idősebb markó károly festményén is már szarvasháton és íjjal, a vadászat attribútumaival látjuk a szerelmét meglátogató istennőt a mitológia szerint endymion heves szerelmet ébresztett szelénében, aki nem tudott belenyugodni az ifjú pásztor halandóságába és öregedésébe, így örök álomba rin gatta kedvesét a holdistennő minden éjszaka megcsodálta a fiú soha nem múló szép ségét. később, amikor már dianaként ábrázolták a holdistennőt, bővült a szereplők köre, és amor vezette szerelmét az örökké alvó endymionhoz ezt láthatjuk markó festményén, a holdvilág fényével megvilágított, idilli tájképbe helyezett jelenetben is. az idősödő, szembetegséggel küzdő markó élete utolsó szakaszában, a Firenze melletti letelepedése után festette meg a szerelmesek történetét, éppen 1853 ban, pesti haza látogatása évében kultusza már ekkor hatalmas volt, de csak halála után ért tetőpont jára, amikor hagyatéka a Diana és Endymionnal együtt közadakozás révén a nemzeti múzeumba került

rág

ró n a j ó z s e F (lovasberény, 1861 Budapest, 1939)

Diana

1880 1910 között Bronz, 16 cm jelezve a talapzaton, balra: róna józsef vétel a művésztől, 1937 ltsz. 56.543-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

az asztalosinasként indult művész 1879 től az 1880 as évek közepéig Bécsben sajátí totta el a szobrászat mesterségét. caspar von zumbusch (1830 1915) irányítása alatt nemcsak a bibliai és antik témák megfogalmazását, hanem a művészi hajlamának leginkább megfelelő monumentális alkotásokhoz szükséges tudást is magáévá tette. legismertebb alkotásai közé tartozik a magyar nemzeti galéria épülete előtt álló, neobarokk lendületű Savoyai Jenő lovas szobor, melynek nemcsak kompozíciója, de monumentalitása, ovális talapzata és térrendező felfogása is róna egykori mestere hatásáról tanúskodik (Albert herceg lovas szobra a bécsi albertina előtt) nem tudjuk, róna józsefet milyen viszony fűzte a vadászathoz. valószínűsíthető, hogy zumbusch példájának, illetve a római ösztöndíjnak köszönhető az antikvitás iránti érdeklődése, emellett a korabeli szobrászi konvenciók hívhatták életre a szóban forgó két diana szobrot Úgy a művésztől 1937 ben vásárolt változat archaizáló formája, mint az özvegytől ajándékozás útján szerzeményezett szobor azt sugallhatják, hogy itáliai tartózkodása idején vagy közvetlenül utána készültek: a sztélék kompozícióját imitáló szobrot csupán az ábrázolt figurák plasztikus kiképzése avatja egy kortárs ifjú szobrász munkájává

ró n a j ó z s e F (lovasberény, 1861 Budapest, 1939)

Szarvason ülő Diana

1880 1910 között Bronz, 25 cm jelezve a talapzaton: róna j. a művész özvegyének ajándéka ltsz. 56.773-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

a Szarvason ülő Diana a korban jellemző, antikizáló zsánerszobornak tűnik, a vadászat istennőjének arca azonban archaizáló másolat benyomását kelti. lengyel géza 1910 ben róna józsefről írt cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy „az intimebb plasztika saját vallomása szerint különben is csak pihenés volt számára. erejét tulajdonképpen a monumentális feladatok kötötték le ” a művész 1929 ben megjelent önéletrajzát ol vasva azonban ellentmondó következtetésre juthatunk: a női test szépsége, egy-egy modell és a róla mintázott akt utáni sóvárgás, valamint a félbehagyott vagy még el sem kezdett portrék élénk emlékei azt a benyomást keltik, hogy az idős szobrász „intimebb plasztikák” iránti érdeklődése nem csupán átmeneti volt.

su Ba z o ltá n

irodalom: lengyel 1910, 23 36 ; róna 1929; kenyeres 1982, ii kötet, 532

j e a n a l e X a n d r e j o s e p H Fa l g u i è r e (toulouse, 1831 párizs, 1900)

Diana

modell: 1882 körül; öntés: 1890 körül Bronz, 42,5 × 37 × 26 cm vétel, 1980 ltsz 80 1 u szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

alexandre Falguière a 19. század második felének egyik legsikeresebb francia szobrásza volt dianát, a vadászat római istennőjét ábrázoló teljes alakos, életnagyságú szobrát egyik legismertebb alkotásaként tartják számon. a 1882 es párizsi szalonon bemutatott mű igazi botránysikert aratott, számos kritikus ugyanis kifogásolta, hogy a művész nem eszményített módon jelenítette meg az istennőt. a klasszikus hagyomány köve tése helyett Falguière a női test realista ábrázolását választotta, a természetes arányok, illetve a telt, sokak által közönségesnek vélt idomok hangsúlyozásával inkább diana emberi mivoltát emelte ki a művész ennek ellenére több változatban, így viszonylag ritkább festményeinek egyikén is feldolgozta a témát, és remekműve mellszobor formájában is igen népsze rűvé vált csupán a homlokot díszítő félhold árulja el, hogy dianával állunk szemben, ám mivel a test ebben az esetben nem vonja el figyelmünket az istennő idealizálatlan arcvonásairól, a büsztön sokkal hangsúlyosabban érvényesül a modell dacos fejtartása és erőt sugárzó profilja.

kovác s a n n a z s ó F i a

W e i n B e rg e r a n ta l r u d o l F (resica, 1879 Bécs, 1936)

Vadászat és művészet

1910 vert bronz, plakettméret: 75 × 57 mm jelezve elöl jobbra lent: WEINBERGER; balra: WIEN 1910 vétel, 1985 ltsz. 86.39 p magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

a magyar származású Weinberger antal rudolf a bécsi akadémia elvégzése után végleg Bécsben maradt, ahol számos megrendelést kapott és a künstlerhaus rendszeres ki állítója lett gyakran megjelent műveivel Budapesten, az országos magyar képző művészeti társulat tárlatain is. széles körű emlékérem és plakettművészeti munkás s á g á n a k l e g i s m e rt e b b m a g y a r v o n a t k o z á s ú a l k o t á s a a z 1 9 0 8 b a n k é s z í t e t t pe t ő f i sándor-érem.

Weinberger plakettje az 1910 ben Bécsben megrendezett első nemzetközi vadászati kiállítás apropóján készült, ahol a szakmai szempontok mellett nagy hangsúlyt kapott a kultúra is: az úgynevezett festőművészeti és iparművészeti pavilonban többek között Hans makart (1840 1884) és a magyar arisztokrata körökben is foglalkoztatott Franz Xaver von pausinger (1839 1915) képeit láthatta a közönség. a plakett a művészet és a vadászat allegóriáját jeleníti meg az előbbit egy festő jelképezi, míg a vadászatot diana istennő személyesíti meg, akinek attribútuma az íj és a nyilak, valamint a fején látható sugárzó holdsarló a vadászati hagyománynak kiemelten fontos része az iro dalom mellett a képzőművészet: az 1910-ben rendezett bécsi után az 1971-es budapesti vadászati világkiállításon is külön tárlaton mutatták be a témához kapcsolódó festményeket és szobrokat, valamint kortárs művészeti pályázatot is hirdettek ekkor p rág a i a d r i e n n

irodalom: siklóssy 1910, 62 , 65 66 ; Erdészeti Lapok 1910, 590 602 ; Bányai 1996, 62 ,

g á r d o s a l a d á r (Budapest, 1878 Budapest, 1944)

Diana

1923 körül márvány, 89 × 34 × 26 cm jelezve oldalt, a bal láb mellett, folyóírással: Gárdos A. vétel magánszemélytől, 1960 ltsz. 60.50-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

„a szobrászat, melynek legfőbb czélja, az abszolút forma kifejezésre juttatása, sohase törekedjék az olcsó, úgynevezett festői hatásokkal eredményt érni el” írta gárdos aladár Önmagáról 1917 ben írásában külön kiemeli a különböző szobrászati anyagok ban (kő, bronz, fa) való jártasság jelentőségét, és az anyagszerűség érvényre juttatását a szoborművekben márványszobrairól a korabeli kritikák kiemelik, hogy „a lelkiségnek átitatottságát sugározzák”, formáikban „emberi érzések vibrálnak”. gárdos Dianaszobrát a Benczúr társaság nemzeti szalonbeli kiállításán mutatta be 1923 ban az aktfigura azonosításában segít a nőalak bal válla felé fordított fejét díszítő félhold: dianát ugyanis lunával, a Hold istennőjével azonosították. neve is a dia (’ hold/fény ’) tőre vezethető vissza diana a görög panteon istenei közül artemisz megfelelője a római mitológiában, ahol elsősorban a vadászat istene. gárdos szobra is a vadászat istennőjeként attribútumaival bal oldalán a tegezzel, jobb kezében a combjára tá masztott rövid nyíllal jeleníti meg, ezek azonban nem kapnak hangsúlyos szerepet. s bár diana általában a szüzesség jelképe is, itt a bal lábára nehezedő, jobb térdét fi noman behajlító fiatal női akt ábrázolásmódjában a szűzi szemérmesség helyett inkább egyfajta fojtott érzékiség dominál

s z e i F e rt j u d i t

irodalom: gárdos 1917, 761 ; Budapest 1923, 121 tétel; Budapest 1929, 181 tétel; Ojság 1929, 4 ; Népszava 1929, 14

i i . a H u n m a g ya r m o n d a kö r va d á s z a i

„ott a szarvas, mint a pára köd előtte, köd utána míg az ember széjjelnézne: szemök elől elenyésze.”

(arany jános: Rege a csodaszarvasról, részlet, 1863)

kö rö s F ő i k r i e s c H a l a d á r (Buda, 1863 Budakeszi, 1920)

Ősmagyar bölényvadászat

1899 körül olaj, vászon, 85 × 99,5 cm jelezve jobbra lent: Szives emlékül Kriesch Aladár ajándék, 1939 ltsz. 7738 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

a magyar múltnak és történetének kutatása a 19 század első felétől az érdeklődés középpontjában állt hazánkban. a gödöllői művésztelep vezetője, körösfői kriesch aladár többször feldolgozta nemzetünk őstörténetét, különösen a hun magyar mon dakör foglalkoztatta. ennek egyik központi motívumát, a csodaszarvast 1897 ben ké szült vázlatán ábrázolta elsőként a síkszerű, dekoratív, folthatásokra épülő képen az alakok heves mozdulatai a légiesen menekülő fehér szarvas felé vezetnek. körösfői a művet ornamentális keretbe foglalta, amelyet a középkori művészetet idéző, négy szirmú virágfejek díszítenek

F e r e n c z i ág n e s

irodalom: keserü in németh 1981, i kötet, 433 ; gellér in gellér g merva őriné 2003, 5 26 ; Földi in őriné 2016, 73 76

kö rö s F ő i k r i e s c H a l a d á r (Buda, 1863 Budakeszi, 1920)

A csodaszarvas (Vadászat)

1897

akvarell, tus, tempera, papír, 353 × 465 mm jelezve balra lent: KA 897 Vadászat majovszky pál ajándéka, 1935 ltsz. 1935-2805 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

témájában és felfogásában ehhez hasonló az országház ebédlőtermébe készült szekkó, az Ősmagyar bölényvadászat olajvázlata, amelynek elkészítésével szintén 1897 ben bízták meg körösfői az arany jános Buda halála című eposzából vett jelenetet ábrázolta: az átlós szerkezetű, sokalakos, mozgalmas kompozíción attila lóháton, lándzsával a ke zében siet a földön fekvő Buda megmentésére a monumentális alkotás több átdol gozást követően 1902-ben nyerte el végső formáját az országház falán.

F e r e n c z i ág n e s

irodalom: keserü in németh 1981, i kötet, 433 ; gellér in gellér g merva őriné 2003, 5 26 ; Földi in őriné 2016, 73 76

H o l l ó B a r n a B á s (alsóhangony, 1865 Budapest, 1917)

Ivó vadász

1900 körül Bronz, 37 cm jelezve a talapzaton: HOLLÓ B vétel a művész özvegyétől, 1927 ltsz. 56.300-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

az Ivó vadász eredetileg egy köztéri kút pályatervéhez készült; annak bronzváltozata az 1892 ben elhunyt budai polgár és szikvízgyáros, millacher lajos végrendeletében 20 000 forintot hagyott a fővárosra, hogy ezen a költségen díszkutat állítsanak az em lékére. millacher kikötötte, hogy a megbízott szobrászt pályázati úton kell kiválasztani, és a művésznek meg kell jelenítenie a donátort, továbbá meghagyta, hogy a kész művet „lajos-kút”-nak nevezzék. Huszonhét szobrász harmincöt pályaművet nyújtott be, majd hosszas zsűrizés és további pályáztatás után a korszak olyan meghatározó szob rászait megelőzve, mint jankovits gyula, Füredi richárd, dankó józsef és markup ede, 1903 júniusában végül Holló Barnabás kapott megbízást a kút elkészítésére. Holló Barnabás maga is szenvedélyes vadász volt, aki még első kiállított munkáin is előszeretettel használt fel állatmotívumokat. noha első sikerei után megszaporodtak épületszobrászati megbízásai (például a magyar tudományos akadémia alapítását megörökítő dombormű, vagy a Wesselényi miklós árvízi mentéséről készült alkotás a Ferenciek terén), a lajos kút mintázásakor rutinos kézzel nyúlt vissza kedvenc té májához, melyet a honfoglalás kori magyar férfi toposzával ötvözött.

su Ba z o ltá n

s e n y e i ( s c H m i d t ) k á ro ly (pest, 1854 Budapest, 1919)

Kürtös

1900 körül

Bronz, 57 cm jelezve a talapzaton: senyey vétel magántulajdonból, 1933 ltsz. 52.146 magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

a millenniumi emlékmű Szent István és II Endre szobrának alkotóját többnyire zsá ner és épületdíszítő szobrairól ismerjük az előbbi csoportba sorolható a kötetben szereplő Kürtös is. senyei károly szobrát a műcsarnok téli tárlatának vásárlásai közt találjuk először: a Kuruc tárogatós bronzszobrot Benkő kálmán, az országos magyar képzőművészeti társulat tagja vásárolta meg 1899 ben. ezt követően az alkotás Kuruc címen szerepelt az 1900 as párizsi világkiállításon mint a hazai iparművészet, s ezen belül is a magyar bronzöntés egyik etalonja, mely a budapesti Beschorner-öntödéből került ki

a tárogató történeti változata, a rákóczi szabadságharc idején népszerűvé vált tö röksíp egyaránt szolgált harci sípként és szórakoztatásra. a hangszerhez megkerül hetetlenül kapcsolódott a kuruc lovas, így nem elhanyagolható a szobor másodlagos politikai jelentése, különös tekintettel arra, hogy készülésének idején magyarország még a monarchia része volt: ebből a szempontból egy nemzetközi kiállításon való szerepeltetése a függetlenedési törekvések deklarációjának is tekinthető. Felmerülhet a kérdés, vajon mikor és milyen szándékkal változott a kuruc lovast ábrázoló szobor neve a „semlegesebb” kürtösre?

su Ba z o ltá n

irodalom: Műcsarnok 1900, 9 ; györgyi 1900, 236 ; kenyeres 1982, ii kötet, 619 ; ortutay 1982, 213

i F j a B B va s ta g H g y ö rg y (kolozsvár, 1868 Budapest, 1946)

Ősmagyar lovas (Íjász lovon)

1938

Bronz, 45 cm jelezve a talapzaton: vastagh györgy / 1938. viii. 31. átvétel a várból, 1952 ltsz. 52.946 magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

az anatómiai pontosságú portrészerű állatszobrairól ismert ifjabb vastagh györgy minden munkájában nagy jelentőséget tulajdonított a részletek precíz megjeleníté sének a hitelesség érdekében lovas jeleneteket ábrázoló szobrainak nagy részét hor tobágyi csikósokról mintázta, az ősmagyar lovas esetében azonban autentikus minta hiányában az alak viseletét és fegyvereit a 19 századi romantikus elképzeléseknek megfelelően alakította. a lóalak mintájául vastagh 1908-ban Bábolnán mintázott nyerítő lószobra szolgált, melynek modellje egy gazal nevű arab mén volt a szobor első változatait a művész 1910 ben készítette, amikor munkács városától megbízást kapott árpád fejedelem nagy méretű lovas szobrára. Bár az i. világháború kitörése miatt az életnagyságú alkotást nem tudta befejezni, a kompozíciót később újra és újra elővette, és kisebb mértékben változtatott rajta. lándzsával kiegészített fél életnagyságú változatát Örkény vitéz címen köztéri szoborként állították fel egy másik nagy méretű, életnagyságon felüli, alumíniumból készült variánsa pedig gömbös gyula sírját díszítette a magyar nemzeti galériában őrzött kisplasztika egykor a Horthy család királyi palotában kialakított lakrészének dekorációjául szolgált egy másik, hasonlóan kis léptékű, pajzs helyett lándzsát tartó példányát Honfoglalók előőrse címen ismerjük g u lyás d o rot t ya

szatmári

Barla szabó 2004; szőllősy

m au g s c H g y u l a (Besztercebánya, 1882 ausztria, 1946)

Ősmagyar nyilazó

1940 es évek első fele Bronz, 42,5 cm jelezve a talapzaton: maugsch vétel a művésztől, 1944 ltsz. 56.473-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár noha tizenkét évnyi németországi tartózkodása idején állatszobrászként alapozta meg hírnevét, maugsch gyula kutyák, medvék és más állatok mintázása mellett figu rális kompozíciókat és portrékat is készített. az Ősmagyar nyilazó csupán elkészültének körülményeit félretéve tekinthető „vadászábrázolásnak”: a szobor elnevezése ugyanis az 1940 es évekbeli magyar sajtóban felbukkanó ősmagyar kifejezés, illetve a megje lenített mozdulatot összevonó utólagos konstrukcióként született másfelől az irre dentizmustól átszőtt háborús légkörben készült szobor inkább tekinthető propagandisztikus műnek, mintsem historizáló zsánerszobornak az Ősmagyar első említésével a műcsarnok 1943 évi tavaszi tárlata kapcsán találkozunk, így pontosabb információ híján el kell fogadjuk készülési idejének az 1940 es évek első felét. a korszak kultúrpolitikai törekvéseinek ismeretében magától értetődő, hogy az ek korra már hadban álló magyarország a millenniumi ünnepségek óta egyébként is jelen levő és közkedvelt téma, a honfoglalás kori magyar harcos ábrázolásával forduljon a hátország műkedvelő lakosságához: az íjjal vadászó ősmagyar ebben a kontextusban már az ellent üldöző harcosként jelenik meg

B e r k i v i o l a (kiskunhalas, 1932 Budapest, 2001)

Régi magyar vadászat

1971

olaj, vászon, 110,5 × 118,5 cm jelezve jobbra lent: Berki viola könyvjóváírással a kulturális minisztériumtól, 1974 ltsz. mm74.156 magyar nemzeti galéria, jelenkori gyűjtemény

a kiskunhalasi származású Berki viola festett olajjal, akvarellel és tussal, készített ceruzarajzot, rézkarcot és szitanyomatot, illusztrált mesekönyveket és folyóiratokat, valamint ismertek mozaikművei is. Fónyi gézánál tanult, később nagy hatással volt rá a szentendrei művésztelepen töltött idő, valamint korniss dezső és Barcsay jenő művészete. Berki formailag a magyar népművészetből, az itáliai trecento művészetéből és a perzsa miniatúrákból táplálkozott stilizált figurákkal benépesített dekoratív, színes képi fantáziavilága pekáry istván, szabó vladimír és gross arnold műveinek hangulatával rokonítható mesés, narratív jeleneteinek további forrása a Biblia és a történelem volt a művésznő Régi magyar vadászat című képe élénk színezetű tájba helyezett, hagyo mányos módon történő vadászatot ábrázol: a honfoglalás kori vadászok lóháton és lesből, kutyákkal és íjjakkal ejtik el a szarvasokat. Berki viola az 1971 es vadászati világkiállításra készítette a képet a kiállítást kísérő, a műcsarnokban rendezett kép zőművészeti tárlaton a régi művészetet a washingtoni smithsonian institution képei, a szépművészeti múzeum 17 18 századi flamand és holland művei, valamint a magyar nemzeti galéria 19 20. századi magyar alkotói képviselték, míg a jelenkori anyag tizenhat ország kortárs művészeinek alkotásaiból állt össze p rág a i a d r i e n n

irodalom: Budapest

kovács

; dévényi

Brestyánszky 1984, 6 ; szűcs 2012,

„e szarvasban, akire vadásztál, én vadásztam terád.” (jacobus de voragine: Legenda Aurea, 1260 körül)

III. Szentek SzarvaSSal: Szent egyed éS a vadáSzat védőSzentjeI

t i ro l i va g y d é l n é m e t s z o B r á s z (működött 1500 körül)

Szent Egyed

1500 körül Hársfa, 128 × 42 × 32 cm vétel a központi pénzintézettől, 1970 ltsz 70 2 szépművészeti múzeum, régi szobor gyűjtemény

szent egyed a görög félszigetről a mai dél Franciaország területére vándorolt, ahol később a róla elnevezett helységben (saint gilles du gard) bencés apátságot alapított attribútuma az oltalmát kereső szarvastehén, amelyet megmentett a vizigót király, Flavius vadászaitól a 11 századi Vita S Aegidii által megörökített történet szerint a kutyákkal üldözött szarvastehén egyednél keresett menedéket, aki saját kezével fogta fel a szarvasnak szánt nyílvesszőt egyedet a tizennégy segítőszent egyikeként, a vad állatok védelmezőjeként tisztelték. Főként német területeken vált nagyon népszerűvé a késő középkortól a tizennégy szentet ábrázoló falképeken, táblaképeken és szárnyas oltárokon jelen szobor is egy oltár része lehetett egykor, de az alak pásztorbotja ké sőbbi pótlás. a 15. század második felében főként a délnémet területeken volt jellemző a szarvasnak elnyújtott alakú, hátsó lábain ágaskodó, mellső lábaival egyedre támasz kodó megjelenítése. ennek egyik legszebb példája osternohe evangélikus templo m á n a k f a r a g o t t s z á rn y a s o l t á r á n l á t h a t ó a b u d a p e s t i s z o b o r k o r á b b a n a b e r l i n i richard von kaufmann (1850 1908), egykori pénzügyminiszter kiemelkedő művészeti kollekciójába tartozott

d o m á n y a d é l

irodalom: cassirer Helbing 1917, 315 szám, 42 tábla; Balogh 1975, i kötet, 36 kat sz ; Budapest 1999, 45 kat sz

a l B r e c H t d ü r e r (nürnberg, 1471 nürnberg, 1528)

Szent Euszták látomása

1501 körül rézmetszet, 355 × 259 mm vétel az elischer gyűjteményből, 1900 ltsz 1900 496 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

albrecht dürer, az északi reneszánsz virtuóz grafikusművésze nagy részletgazdagsággal ábrázolta rézmetszetein az élesen megfigyelt természetet, és szinte festői tónusokat hozott létre a szürke árnyalataival. a Szent Euszták látomása kompozíció a művész leg nagyobb méretű rézmetszete, amely a traianus császársága idején élt római katona, placidus megtérését ábrázolja. legendája szerint placidus vadászat közben egy szarvas agancsának ágai között meglátta a keresztre feszített krisztust a korabeli vadászruhát viselő katona, aki a keresztségben az eustachius (euszták) nevet kapta, egy patak partján, a lova mellett térdel, és ámultan, karját széttárva figyeli a háttéri jelenést a diffe renciált vonalstruktúrával, aprólékos részletességgel megidézett táj a különbözo néze tekből megjelenített vadászkutyákkal jól példázza dürer különleges érzékét a közvet len természetmegfigyelésen alapuló ábrázolások iránt a művész évtizedekkel későbbi németalföldi útján nemegyszer elajándékozta vagy eladta a metszet egy egy példányát, ami jelzi a mű igen nagy értékét

B o d n á r s z i lv i a

irodalom: Bartsch vii

scherbaum 2001 2004,

m i c H e l a n g e l o a n s e l m i (lucca, 1492 körül parma, 1555/1556)

Szent Egyed

1523 1524 körül olaj, fa, 54 × 46 cm vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz 995 szépművészeti múzeum, régi képtár

szent egyed, a tizennégy segítőszent egyike, jacobus de voragine Legenda aurea című műve szerint a 7 8 században dél Franciaországban tevékenykedett a szent életű férfi számos csodája révén híressé vált, és „az emberi dicséret veszedelmétől félve” remeteségbe vonult ez idő alatt egy szarvasünő táplálta egy nap a nyugati gótok kirá lyának emberei le akarták lőni a szarvast, ehelyett azonban egyedet sebesítették meg. a király engesztelésül egyed kérésére monostort alapított, amely első apátjának a re metét tette meg. a később szent egyedről elnevezett bencés apátság (saint-gillesdu gard) a középkor egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált anselmi képén a szent a szarvassal és egy ritka ikonográfiai típust követve apáti ornátusban és jelvényekkel jelenik meg. a festmény megrendelésének körülményeit nem ismerjük a kép Federico Barocci alkotásaként került az esterházy gyűjtemény nyel a szépművészeti múzeum jogelődjét képező országos képtárba. a puha fény árnyék hatások, a lágy színharmóniák, a festői, mégis tömör alak eleganciája és köz v e t l e n s é g e v a l ó b a n m i n d k é t m e s t e r s t í l u s á b a n f e l l e l h e t ő j e g y e k , a n s e l m i n e k a z 1523 1524 ben a parmai evangélista szent jános apátságba készült, egyháztanítókat ábrázoló freskója analógiájaként azonban az alkotást ma az ő munkájának tartjuk.

ko r u H e ly n i ko l e t ta irodalom: tátrai in Summary Catalogue 1991, 1 ; Fadda 2004, 162 , 4 kat sz 26

c o r n e l i s c o rt (Hoorn, 1533 róma, 1578 körül)

g i ro l a m o m u z i a n o (Brescia, 1532 róma, 1592) után

Szent Euszták látomása

1574 rézmetszet, papír, 529 × 391 mm vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 32414 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

a 16. század második felében antwerpen a metszetkiadás egyik legvirágzóbb központ jának számított, a németalföldi kiadók pedig európa szerte igyekeztek kiszolgálni a gyűjtők igényeit. természetesen a nagy itáliai mesterek híres műveit reprodukáló lapok voltak a legkeresettebbek cornelis cort antwerpeni metszetkészítő ezért 1565 ben kifejezetten azért utazott velencébe, hogy tizianóval közösen készíthessen met szeteket. a művek sikere újabb megbízásokat eredményezett, így cort rómában te lepedett le, ahol a korszak legjobb festőivel dolgozott együtt girolamo muziano eredetileg tájfestőnek tanult, majd az ellenreformáció legked veltebb művésze lett vallásos témájú festményekre és falképekre specializálódott, mi közben a legfontosabb pápai megbízásokon dolgozott. pályája csúcsán járt, amikor egy bűnbánó szenteket ábrázoló, hat lapból álló rézmetszetsorozat kiadásába fogott ehhez az itáliában fellelhető legjobb rézmetszővel, cornelis corttal szövetkezett. Bár a kor elvárásainak megfelelően muziano vallásos témát választott, a szentek mindössze apró staffázsfigurák a németalföldi tájképeket idéző, áthatolhatatlan vadont megje lenítő kompozíciókon.

B

s (Budapest, 1882 Budapest, 1943)

A Nemzeti Vadászati Védegylet budapesti agancskiállítása

1928 aranyozott, vert bronz, átmérő: 58 mm jelezve lent, elöl: BERÁN; hátul tölgykoszorúban: NEMZETI VADÁSZATI VÉDEGYLET; középen: AGANCS / KIÁLLITÁS / BUDAPEST vétel a procopius-gyűjteményből, 1944 ltsz 55 314 p magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

a nemzeti vadászati védegylet a szabályos, szakszerű vadászatot és a vadak óvását támogató egyesülettel, az országos magyar vadászati védegylettel párhuzamosan mű ködött egy ideig. éves agancskiállításukat 1925 és 1944 között a budapesti magyar mezőgazdasági múzeumban rendezték meg ebben az időszakban bízták meg Berán lajos érem- és szobrászművészt egy emlékérem készítésével, amelynek itt látható példánya az éremkedvelők egyesülete, majd a numizmatikai társaság alelnöki pozícióját is betöltő procopius Béla gyűjteményéből származik az érmén lévő allegorikus ábrázolás vagyis a szarvas, amelynek agancsai között egy sugárzó kereszt lebeg szent Hubertusz legendájára, a vadászetika fontosságára utal. a művész fenyőfás háttérrel egészítette ki a motívumot, így az érme harmonikus kompozíciójával és kvalitásos művészi kivitelével jól illeszkedik Berán lajos élet művébe. a szent püspök szarvasát egyébként címerében és egyleti jelvényén az orszá gos magyar vadászati védegylet is használta Berán telcs edénél, majd a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, később érempályázatok sorát nyerte meg, így a két világháború között a legfoglalkoztatottabb éremművésszé vált neki köszönhető többek között a magyar sportérmek művészi szintre emelése, valamint jelentős munkát végzett az állami pénzverde művészi fővés nökeként is p rág a i a d r i e n n irodalom: Huszár 1943, 80 82 ; procopius 1943, 47 49 ; gosztonyi 1982, 36 40

i v. a va d á s z p o rt r é m i n t tá rs a d a l m i r a n g j e l z ő

„ nem lehet úriember az, aki nem szereti a solymászatot és a vadászatot ”

(Humfrey Braham: The Institucion of a Gentleman, 1555)

c o r n e l i s va n p o e l e n B u rc H (utrecht, 1594/95 utrecht, 1667)

A „Téli király és királyné” hét idősebb gyermeke 1628

olaj, tölgyfa, 37,9 × 65,3 cm szignálva és datálva jobbra lent: CP.1628 vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 381 szépművészeti múzeum, régi képtár

alig egy évig ült csehország trónján v Frigyes pfalzi választófejedelem (1596 1632), kiérdemelve ezzel a „téli király” gúnynevet, amikor 1620 ban a protestánsok fehérhegyi veresége után családjával Hollandiába kellett menekülnie cornelis van poelenburch csoportportréja Frigyes és felesége, stuart erzsébet (1596 1662) gyermekei közül hetet örökít meg a festő éveket töltött itáliában, ottani tapasztalatait tükrözi a finoman megfestett eszményi táj, az alakok letisztult, klasszikus hangú megfogalmazása, elrendezésük harmonikus ritmusa a királyi sarjak tartása előkelőséget sugároz, valameny nyien antik kosztümöt viselnek, poelenburch talán egy mitológiai szerepjáték résztve vőiként ábrázolta őket. eszerint a legnagyobb fiú, Frigyes a kaledóniai vadkant megölő meleagroszt, míg erzsébet az árkádiai vadásznőt, atalantét személyesíti meg Frigyes kezében a levágott vadkanfő vagy károly lajos lándzsája azt jelképezi, hogy a vadak elejtése keménységet, erőt, vitézséget kíván a betanított sólyom és a szelíd énekesmadár az erényekre nevelésre utal, melynek célja a vágyak, az ösztönök, a fényűzés legyőzése. e hívságokat testesítik meg az elejtett állatok, így a sikeres vadászat az erkölcs ural kodókhoz illő diadalát hangsúlyozza. a festmény egykor a „téli királyné” testvére, i károly angol király (1600 1649) gyűjteményét gazdagította

Alonso CAno (Granada, 1601 – Granada, 1667)

Baltazár Károly infáns

1633–1634 olaj, vászon, 144 × 109 cm 1951. évi szerzemény ltsz. 51.2828 szépművészeti Múzeum, Régi Képtár

A vadászat gyakorlása a középkor óta kiemelt jelentőséggel bírt a spanyolországi uralkodó elit tagjai számára. E tevékenység mutatta meg ugyanis a legjobban a király azon képességeit – a fizikai rátermettséget, a találékonyságot és a taktikai érzéket –, amelyek a háborúban a győzelemhez szükségesek.

A képen ábrázolt mindössze öt-hat év körüli Habsburg-házi királyi herceg (infáns), Baltazár Károly (1629–1646) nevelésében is fontos szerepet kapott a vadászat. Bár sem öltözete, sem az egyéb kiegészítők nem jelzik rangját, délceg testtartása, korához képest komoly és méltóságteljes arckifejezése, valamint a puska tartásában megmutatkozó határozottság királyi származására utalnak.

A festmény megrendelésének körülményei és eredeti funkciója ismeretlen. Kompozíciójában és az ábrázolt alak beállításában Diego Velázqueznek Baltazár Károly infánsról festett azon portréját követi, amelyet IV. Fülöp (1605–1665) megbízásából a Madrid mellett fekvő Torre de la Parada vadászkastélyba készített. A képünk modelljeként szolgáló mű egy portrésorozathoz tartozott, amelyen Velázquez az uralkodót, öccsét, Habsburg Ferdinánd bíboros-infánst, valamint fiát, Baltazár Károlyt vadászként ábrázolta.

l AnTos A DRIánA

IRoDAloM: Wethey 1983, 155. o., no. X.17.; nyerges 1983, 143–149.; nyerges in Budapest 2006b, 60. kat. sz., 182–183.; Doval Trueba 2010, 202–211.

i F j a B B d a n i ë l m i j t e n s n e k t u l a j d o n í t va (Hága, 1644 Hága, 1688)

Előkelő fiatal nő mint Diana

1680 1685 körül olaj, vászon, 77,3 × 88 cm vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz 317 szépművészeti múzeum, régi képtár

a festményen ábrázolt ifjú hölgy pompás öltözete nem a korabeli divatot követi, in kább valamiféle kosztümöt sejtet a hajdíszként hordott apró holdsarló, a fára füg gesztett tegez és az íj egyértelművé teszi, kinek a szerepében jelenik meg előttünk: ezek a római dianának, a vadászat szűz istennőjének jellegzetes attribútumai körü lötte agarak és kopók, ahogy az egy előkelő vadászhoz illik, a fényűző, puttófigurával díszes kerti kút pedig az istennőt fürdőzés közben megpillantó actaeon legendáját idézi. a modellt mitológiai, bibliai vagy történeti alakokként megjelenítő portrait historié (’történeti képmás’) az 1630 as évektől vált kedveltté a hágai udvarban, a portré típust meghonosító gerrit van Honthorsttól (1590 1654) és testvérétől, Willemtől is ismerünk arisztokrata leányokat dianaként megörökítő képmásokat. a budapesti képet sokáig Franciscus Haagennek tulajdonították, újabban vált elfogadottá ifjabb daniël mijtens szerzősége. a hágai mester azonos nevű sokáig londonban a stuartok udvari festőjeként működő apjának volt a tanítványa délies tájba komponált mo delljét klasszikus modorban, finom méltósággal és eleganciával ábrázolta. ebben, és a részletező, a drapériák anyagszerűségét kitűnően érzékeltető festésmódban a fla mand mesterek, főként anthonis van dyck portréstílusának hatása mutatkozik.

H e rt e l e n dy c sa Ba

j o H a n n c o n r a d e i c H l e r n e k t u l a j d o n í t va (peine, 1680 Wolfenbüttel, 1748)

I. Károly braunschweig wolfenbütteli fejedelem képmása vadászként

1730 as évek olaj, vászon, 152 × 112 cm lent, balra a kövön hamis szignatúra: Johan Kupezky Pinx 1709 1951. évi szerzemény ltsz 51 165 szépművészeti múzeum, régi képtár

a sziklás hegyen, egy fa árnyékában ülő vadász hanyag eleganciája, fesztelen tartása az esetlegesség érzetét kelti, valójában azonban a látvány minden részlete tudatosan végiggondolt. a ruhadarabok igényes megválogatása a mívesen díszített, sujtásos dol mánnyal és a háromszögletű kalappal, a frissen ondolált haj és a magabiztos fellépés egyaránt az ábrázolt társadalmi rangját hivatott kifejezni, mint ahogy a lábánál hűségesen heverésző német vizsla és a baljában tartott duplacsövű, elöltöltős kovás puska is az ábrázolt a braunschweigi landesmuseumban őrzött portréja alapján minden bizonnyal azonos Braunschweig Wolfenbüttel egyik uralkodójával, i károllyal (1713 1780). a festmény bár „johan. kupezky ” szignatúrával ellátott nem sorolható a nagynevű cseh portréfestő œuvre jébe az anatómiai elrajzolások és a darabos, kissé suta modellálás egy kevésbé tehetséges mester munkájára utalnak. Feltételezhetően az említett képmás alkotójával hozható összefüggésbe, mégpedig a portrékra specia lizálódott johann conrad eichlerrel, aki 1717-től a braunschweig wolfenbütteli fejedelemség udvari festője volt ez a közvetlen kötetlen modorban megfogalmazott, a ba r o k k d e k o r a t iv i t á s á t t á r g y i l a g o s s á g g a l ö t v ö z ő p o r t r é a h e r c e g v a d á s z k a s t é l y á b a készülhetett.

g o s z to l a a n n a m á r i a irodalom: garas in Summary Catalogue 2003, 49 50 ; gosztola in Torino 2004 2005, 49 kat sz

Máriássy Boldizsár négyéves korában

1763

olaj, vászon, 87,5 × 70 cm Felirat balra fent: Balthasaius Mariassy / Annor 4 vétel, 1984 ltsz 84 3m magyar nemzeti galéria, régi magyar gyűjtemény

a szepességi nemesi családból származó márkus és batizfalvi máriássy ii. Boldizsár (toporc, 1759 sajószentpéter, 1811) szepes, majd Borsod megye szolga és táblabírája volt. Borsodi birtokait feltehetőleg felesége, losonci losonczy klára révén szerezte, akivel 1787 ben sajószentpéteren kötött házasságot, majd sajókazincon lakott és gaz dálkodott. gyermekeik is nagyrészt itt születtek. a családban bizonyára komoly hagyománya volt a nemesség kedvelt időtöltésének, a vadászatnak, s később, a 19 20. században is kerültek ki közülük híres vadászok. máriássy Boldizsárt gyermekkori portréja a kor szokásának megfelelően kis felnőttként, ezúttal vadászként ábrázolja, csíkos vadászöltözetben, rózsákkal díszített zöld csákóval a fején, elöltöltős vadászpuskával és vadászkutyával. a kedves gyermekfigura mellett a kép vonzereje a háttér vadregényes tája a kanyargó folyóval, rajta kergetőző vad kacsákkal, a folyóparton kastéllyal. ez a táj és a tornyos várkastély a szepes és gömör vármegyei birtokokkal rendelkező ősi nemesi máriássy család márkusfalvai (ma marku šovce, szlovákia) birtokközpontját idézi a Hernád völgyében.

B o da z su z sa n n a

tüskés máriássy

m a rt i n F e r d i n a n d Q u a d a l ( c H váta l ) (němčice nad Hanou [niemtschitz], 1736 szentpétervár, 1809)

Pihenő vadászfiú 1786

olaj, vászon, 118 × 155 cm jelezve jobbra lent a kövön: M. F. Quadal. Pinx / 1786 vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 435 szépművészeti múzeum, régi képtár

a morvaországi születésű martin Ferdinand Quadal bécsi tanulmányait követően a párizsi, majd a londoni királyi akadémián képezte magát tovább. Független művész ként dublintól nápolyig egész európát bejárta, végül cári udvari festőként szentpé terváron telepedett le. nemesi származású megrendelői a helyi stíluskövetelményekhez gyorsan alkalmazkodó festőtől pontosan azt kapták, amire kastélyaik dekorációjához szükségük volt: portrékat melyeken gyakran az ábrázolt kedvenc kutyája is megjelenik és vadászjeleneteket a sikeres fogolyvadászathoz a vadat kitartóan megálló vadászeb és a biztos kezű sörétlövő vadász tökéletes együttműködésére van szükség. Quadal zsánerképe meg győzően mutatja be ember és állat zsákmány felett érzett közös büszkeségét az nem valószínű, hogy az egyszerű öltözetű, mezítlábas fiúban valamely nemesifjú portréját kellene keresnünk, noha a festő két évvel korábban szintén kutyái között, a zsákmányt magasba tartva örökítette meg iv. Ferdinánd nápolyi király fővadászát (caserta, királyi palota)

aligha tartható a korábbi szakirodalom feltételezése, mely szerint a festmény szupraportnak, azaz ajtó feletti elhelyezésre készült a vörös fehér ír szetter a kép mélysé géből egyenesen a nézőre szegezi tekintetét a szellemes ötlet a magasból minden hatását elveszítené.

j o s e p H k r e u t z i n g e r (Bécs, 1757 Bécs, 1829)

Ülő férfi vadászpuskával

1780 as évek olaj, vászon, 124 × 96 cm jelezve jobbra lent: Jos…Kreutzi… vétel, 1979 ltsz.79.6m magyar nemzeti galéria, régi magyar gyűjtemény

joseph kreutzinger korának egyik legkeresettebb bécsi arcképfestője volt, az arisz tokrácia és az előkelő körök szívesen foglalkoztatták. művein a modell személyiségé nek, egyéniségének érzékeny megragadására törekedett münchenben és szentpéter váron is működött; portréit rézmetszeteken sokszorosították. művészetére hatással volt a francia rokokó arckép, de az angol portréfestészet is érdekelte, amelyet feltehe tően nem csak metszetek útján volt alkalma tanulmányozni.

az itt bemutatott férfiportré is a korszak angol arcképfestészetének hatásáról ta núskodik az elegáns öltözetű fiatalember kezében vadászpuskát tart ugyan, de gon dolataiban nem a vadászat izgalma van jelen; ellenkezőleg, alakját csendes elmélyülés jellemzi, a körülötte lévő természettel harmonikus összhangban könyökével már ványposztamensre támaszkodik, amelyen kőurna áll „magdalena” felirattal. kissé szo morkás, merengő arckifejezése inkább az elhunyt kedvesre, az elmúlt szép időkre való emlékezésre utal. ezt a tűnődő hangulatot erősíti a háttér tája, puhán festett magas fái és felhős ege is az érzelmek mélyen átélt megfogalmazása, az érzések és a táj ilyen mértékű egymásra hangolása elsősorban a korszak angol és német szentimentalista irodalmában jelentkezett és a festészetbe is átszűrődött

g y ö rg y i g i e rg l a l a j o s (pest, 1821 pest, 1863)

Vadásztársaság a Gerecse hegységben

1859

olaj, vászon, 143 × 179 cm jelezve középen lent: Giergl 1859 vétel, 1964 ltsz. 65.57t magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

a főúri vadászat a társasági élet fontos eseményének, szinte nemesi kötelezettségnek számított. a tehetősebb urak előszeretettel örökítették meg magukat a kor híres fes tőivel kedvelt szórakozásuk közben Főúri megrendelésre készülhetett a század egyik kiváló portréfestőjének, györgyi giergl alajosnak a sok alakot felsorakoztató Vadász társaság a Gerecse hegységben című festménye is a biedermeier hangulatú kép vidám társaságot ábrázol, amely a sikeres vadászatot ünnepli. a baráti társaság tagjainak aprólékosan kivitelezett portréi nem kis feladatot róttak a festőre a látvány hűséges rögzítésén túl györgyi giergl gondosan megragadta a hangulatot és figyelt a kompo zíciós elvekre is. a zsákmányaikat körülálló vadászok és kutyáik mögötti kék és zöld színekkel megfestett távoli táj a német romantikus festészet hatását mutatja

F e r e n c z i ág n e s

j a ko B e y k á ro ly (kúla, 1826 Budapest, 1891)

Zöldben 1861

olaj, vászon, 146 × 174,5 cm jelezve jobbra lent: Jakobey Károly Pesten 1861 vétel, 1956 ltsz. 56.245t magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

Bár a vadászokat többnyire vadászat vagy az arra való felkészülés közben örökítették meg, jakobey károly 1861 ben festett nagy méretű vásznán egy viszonylag ritkán áb rázolt pillanatban, pihenő alatt látható a társaság az őszi színekben pompázó fák és bokrok határolta tisztáson három vadász üldögél, egy pedig a háttérből figyeli őket. mellettük pihennek vadászkutyáik, míg a földön különféle kellékek, táskák és puskák hevernek. jakobey részletgazdagon mutatja be a vadászok öltözetét: a combközépig érő zöld, gombos zubbonyt a hozzá tartozó nadrággal, a térdig érő fekete csizmával és sötét kalappal annak ellenére, hogy ma már nem tudjuk, kiket ábrázol a festmény, a portréfestőként hírnevet szerző jakobey jól láthatóan az arcok egyénítésére töre kedett

m é s z ö ly g é z a (sárbogárd, 1844 jobbágyi, 1887)

Vadásztársaság (Vadkacsavadászat)

1880 1882

olaj, vászon, 179 × 280 cm jelezve jobbra lent: Mészöly G. 82 vétel, 1954

ltsz. 54.354 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

mészöly géza nagy méretű festménye az ázsiai utazásairól ismert gróf zichy jenő Fejér megyében található felsőszentiváni birtokának egy részletét ábrázolja. a sűrű lombú fákkal beárnyékolt tó partján vadásztársaság látható a puskát tartó urak a va dászatot befejezve, elégedetten nézik elejtett zsákmányaikat. a kékes tollú vadkacsákat és más szárnyasokat a vadászszemélyzet pakolja majd a szamárfogatú kocsira a tár saság élén maga a házigazda, gróf zichy jenő áll. a szenvedélyes vadász hírében álló zichy nagy erőfeszítéseket tett a közel négyszáz holdnyi birtok vadállományának nö velése érdekében az uradalom később jelentős vadászterületté nőtte ki magát, az itt rendezett vadászatok jelentős társasági eseménynek számítottak. az ország minden pontjáról érkeztek előkelőségek, a legnevesebb vadászvendég milán szerb király volt, aki többször is vendégeskedett a vadaskertben. zichy az 1882 es első bécsi nemzetközi képzőművészeti kiállításra rendelte a művésztől a képet, amely később a felsőszent iváni vadászkastély szalonját díszítette.

F e r e n c z i ág n e s

irodalom: Fővárosi Lapok 1882, 496 ; Fővárosi Lapok 1889, 406 ; Bányai 2013, 29

s t r a s s g ü rt l k á ro ly (Budapest, 1869 Berlin, ?)

Ferenc József és Erzsébet királyné rókavadászaton 1896

rézkarc, papír, 243 × 370 mm jelezve jobbra lent: Vágó; szegélyen jobbra lent: Strassgürtl sculp. 96. / Vágó Pál: Udvari vadászat a gödöllői határban ajándék, 1914 ltsz 1914 1166 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

a királyi család minden társadalmi eseményét, köztük az udvari vadászatokat is élénk érdeklődés övezte strassgürtl károly, aki finoman kidolgozott rézkarcportréival szer zett hírnevet, az 1896 os országos kiállításra az uralkodói pár rókavadászatáról készí tett ábrázolást vágó pál Vadászat a gödöllői határban című rajza nyomán sem vágó, sem strassgürtl jelenetéhez nem készült leírás, ezért nem tudjuk pontosan, kik szerepelnek a képen az biztos, hogy a király és a királyné lovagolnak az élen, közelről fi gyelve angol pointereik vadűzését Ferenc józsef egyik oldalán, a kalapot emelő lovas b a n ru d o l f f ő h e r c e g n e k , m á s i k o l d a l á n p e d i g v e j é n e k , l i p ó t b a j o r h e r c e g n e k a z arcvonásai ismerhetők fel erzsébet királyné mögött egyik lánya lovagol, de a hason lóság miatt nehéz eldönteni, hogy gizella vagy mária valéria. a gödöllői kastélyt és a hozzá tartozó birtokot 1867 ben vásárolta meg a királyi párnak koronaajándékul a kormány. Ferenc józsef remek vadász volt, és erzsébet királyné is gyakran elkísérte, hiszen ő is rajongott ezért a sportért, különösen a falkavadászatért

l i g e t i m i k l ó s (Buda, 1871 Budapest, 1944)

Auguszta főhercegnő vadászszobra

1910 Bronz, 92 cm jelezve elöl a talapzaton: Ligeti M. 910. ernst lajos ajándéka a Fővárosi képtárnak, 1932 ltsz. 56.422-n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

József Ágost főherceg vadászszobra

1910

Bronz, 80 cm jelezve elöl a talapzaton: Ligeti Miklós 1910 ernst lajos ajándéka a Fővárosi képtárnak, 1932 ltsz 56 424 n magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

a magyar képzőművészeti társaság védnöki tisztségét betöltő józsef ágost főherceg és felesége a társadalmi és kulturális események rendszeres díszvendégeinek számítottak nem csupán a tudományokért és a művészetekért rajongtak szenvedélyesen, a vadászat is legkedvesebb időtöltéseik közé tartozott. 1903 őszén a Vadász és Verseny lap a főhercegi pár máramarosi vadászatáról részletes híradásban számolt be, sorra véve az esemény résztvevőit, az ejtett vadak számát és az agancsok minőségét. a főherceg kiemelkedő si kerének méltatása mellett a feleséget is elismerő szavakkal illetik, amiért egy gyönyörű nagy fekete medvét sikerült megsebesítenie, majd elejtenie: „a herczegasszonynak ez az eseményszámba menő vadászszerencséje annál jelentősebb, mert a cserkészés a fölötte hosszú utak s rendkívül meredek ösvények folytán roppant fáradsággal járt és izgalmait tekintve, olyan vakmerő vállalkozás volt, amilyent idáig kevés női vadász élt át”

a tragikus halált halt Habsburg rudolf trónörökös ligeti miklós által készített szobrát 1908 ban avatták fel a városligetben. a királyi herceget vadászat közben, egy sziklán állva ábrázolta a szobrász ez a megoldás több ponton mutat hasonlóságot az itt látható bronzkompozíciókkal, melyeket az 1910 es bécsi vadászati világkiállításra mintázott a művész a főhercegi pár tagjairól az ábrázoltak vadászruhában állnak ter mészeti környezetet imitáló lábazaton. kezükben puska, lábuk alatt leterített vad. a fő herceg és felesége személyesen állt modellt a művész stefánia úti műtermében „józsef főherceg abban a vadászruhájában mintáztatja magát, amelyben együtt vadászott Henrik porosz herceggel a gróf andrássy géza által rendezett betléri vadászaton lábánál ha talmas, elejtett medve, s a fenség ismét lövésre készen áll auguszta főhercegasszonyt, aki mellett ott látható egy leterített, gyönyörű agancsú szarvas, menés közben állítja a néző elé a művész könnyű vadásztoilettet visel s a bal válláról fegyver csüng alá jobb kezében hosszú sétapálca s legyezője, melyet még a vadászatnál is mindig magával hord” olvasható a Pesti Hírlap beszámolójában a két bronzkompozíció ernst lajos ajándékaként került a szépművészeti múzeum gyűjteményébe.

irodalom: Vadász és Verseny lap 1903, 634 ; Pesti Hírlap 1910, 16 ; Magyarország 1910, 9 ; Élet 1910, 722 723 (repr ); Das Interessante Blatt 1910, 4 (repr ); mazányi 2005, 165 166 kat sz

v.

H a j s z a é l e t r e H a l á l r a

„nyúlászat, vadászat, fűrjészet s halászat embert mulattatja, elménket s kedvünket, szívünket s éltünket meg is vidámitja…”

(koháry istván: Ne hagyjuk magunkat, mindhalálig vígan inkább, bánatban mintsem éljük napjainkat, 1682 1685 között)

Táblácska III. Sesonk oroszlánvadászat jelenetével

iii. átmeneti kor, 22. dinasztia, iii. sesonk uralkodása (kr. e. 825 773) szteatit, eredetileg fehér mázzal, 2,5 × 1,9 cm vétel, 2007 ltsz 2007 1 e szépművészeti múzeum, egyiptomi gyűjtemény

a védőamulettként szolgáló táblácska előlapján Hórusz isten meggyógyított szeme, az udzsat szem látható, amely az épség, a sikeres regeneráció apotropaikus jele volt, de a naponta megújuló napszemet is jelképezte. a hátoldalon egy oroszlánvadászat mozgalmas jelenetében iii sesonk lándzsával döfi le az ellene felágaskodó egyik fene vadat, míg a másikkal vadászkutyája küzd. a fáraó lába alatt a levert ellenség szimbo likus alakjai hevernek a király ünnepi viseletben való ábrázolása sejteti, hogy nem konkrét vadászatról van szó: a kompozíció egésze „az ellenséggel szembeni megigazulás” túlvilági elkép zelését tükrözi, az onnan való pirkadatkori „kijövetel” (azaz az újjászületés) előfeltételét a nap túlvilági ciklikus pályájához csatlakozó halott ugyanis csak ennek birtokában kezdhette visszaszerezni specifikus wsr erejét, hatalmát, és foghatott hozzá a káosz (va gyis a halál) által megbontott rend helyreállításához. ehhez a túlvilági nappálya átme neti, veszélyes szakaszán áthaladva le kellett számolnia az itt oroszlánnal azonosított ellenségekkel. ebben nemcsak védelmet nyújtott számára a megigazulás birtoklása, de szabad utat is biztosított a túlvilágról az evilágra vezető, oroszlánok által őrzött ho rizontkapuig, és garanciát adott az azon való átkeléshez.

g a B o da p é t e r j ó z s e F

irodalom: gaboda

III. Amenhotep nagy emlékszkarabeusza: oroszlánvadászat

Újbirodalom, iii. amenhotep uralkodásának eleje (kr. e. 14. század eleje) szericit pala, 7,5 × 4,7 cm Báró révay Ferenc hagyatékából 1916 ban került a magyar nemzeti múzeumba, onnan vette át a szépművészeti múzeum 1934 ben ltsz. 65.3-e szépművészeti múzeum, egyiptomi gyűjtemény

iii amenhotep uralkodása idején jelentek meg az úgynevezett nagy emlékszkarabe uszok, amelyek a bogártest alsó felületén nem hordoztak ábrázolásokat, csupán hosz szabb szövegeket kibocsátásukra különféle ünnepi ceremóniák alkalmával kerülhetett sor, ahol ajándékként kaphatták a korabeli elit tagjai, vagy adományként ajánlhatták fel a templomok számára az oroszlánvadászat-emlékszkarabeuszon olvasható nyolcsoros szöveg is áttételesen arról szól, hogy a szakrális uralkodó miként tesz eleget különböző feladatainak a bi rodalom rendezett állapotának biztosításával a fáraó teljes királyneve és teje királyné nevének megemlítése után beszámol arról, hogy a király uralkodásának első tíz évében összesen százkét vadoroszlánt ejtett el nagy erejénél és vadságánál fogva az oroszlán azon állatok közé tartozott, amelyekkel a fáraó szívesen azonosult és saját harci erejét, hatalmát szimbolizálta a fenevad a birodalom rendjét fenyegető káoszt, az ellenséges hatalmak erejét is jelképezhette. így vadászatával a fáraó szimbolikusan azt jelezte: képes uralkodását az ellenséggel szemben megvédeni, fenntartani, sőt ciklikusan meg újítani. ugyanígy az épségben való megújulást, regenerációt remélhette e darabtól egykori tulajdonosa is a bogártestet hosszában átfúrták, ami amulettszerű használa tára utal

g a B o da p é t e r j ó z s e F irodalom: Wessetzky 1965, 75 77 ; gaboda in kóthay liptay 2012, 28 kat sz

Római kori mécses szarvast marcangoló kutya ábrázolásával

kr. u. 1. század vége 2. század első fele negatív formából készült, agyag, hosszúság: 7,4 cm; magasság: 2,3 cm delhaes istván gyűjteményéből, átvétel a magyar nemzeti múzeumtól, 1950 ltsz 50 1146 szépművészeti múzeum, antik gyűjtemény

a kerek olajlámpás alacsony talpkorongon áll, vállát körbefutó tojássorminta, tányérját (discusát) domborműves jelenet díszíti testén két nyílás látható: a tányéron lévő kisebb lyukon át töltötték be az olajat, míg az orr végén az égőnyílás az olajba mártott kanóc kivezetésére szolgált a fazekas a lámpást nem korongon, hanem két terrakotta vagy gipsz negatív forma segítségével készítette, amelyekbe belesimította az agyagot, majd az így megformált alsó és felső részt egymáshoz illesztette a mécsesek a római kor talán legjellemzőbb tárgytípusai voltak, nagy mennyiségben, sorozatban gyártották őket, a legváltozatosabb formákban Discusukat a hétköznapi életből vagy a mítoszok világából vett különféle jelenetekkel díszítették ezen a dara bon egy kétalakos kompozíció figyelhető meg: egy vadászkutya menekülő szarvasra támad

a római császárkorban a vadászat az elit kedvelt időtöltése volt, de a katonai ki képzésben is fontos szerepet kapott, így nem meglepő, hogy ábrázolása népszerű a korabeli művészetben. a mécseseken vadállatokkal (oroszlán, vadkan, szarvas, nyúl) és vadászkutyákkal egyaránt találkozunk, hol önmagukban, hol hajtás közben magát a vadászt ritkábban ábrázolták ha megjelenik, alakjában gyakran valamely mitikus vadásztörténet szereplőjét (például artemiszt vagy meleagroszt) ismerhetjük fel

szentléleky

tábla; Bailey 1972, 12f tábla;

Etruszk szenelő nyúlvadászat ábrázolásával

kr. e. 550 525 körül durván megmunkált agyag, pecsételt reliefdíszítés, magasság: 14,1 cm; átmérő: 46,5 cm ajándék, 2000 ltsz. 2000.25.a szépművészeti múzeum, antik gyűjtemény

a nagy méretű korongolt agyagedény (impasto) peremén pecsétlő hengerrel kialakított reliefdísz fut körbe. a díszítés mindkét sávjában hatszor ismétlődik ugyanaz a jelenet, amelyben balról jobbra egy madár, két öklelő kecskebak, valamint egy férfialak látható a vadászként azonosítható figura két görbe botot, a nyúlvadászat jellegzetes eszközét tartja a kezében, és két kutya segítségével egy nyulat űz az előtte kifeszített háló felé Hasonló edények a rómától mintegy 40 kilométerre északnyugatra fekvő cerveteri (az ókorban cisra, agylla és caere néven ismert település) műhelyeiben készültek a kr e 6 században a parázzsal megtöltött szenelők fűtésre, de ételek főzésére, mele gítésére is szolgálhattak. elsősorban a lakóházak mindennapjaihoz tartoztak, de gyak ran helyeztek szenelőket az elhunytak mellé sírokba is a vadászat, különösképpen a vadkan és nyúlvadászat gyakori témája a szenelők díszítésének míg a vadkanvadászat jelenetei egy görög mítoszt meleagrosz hőstettét a kaledóniai vadászaton is felidézhették ókori szemlélőjükben, a nyúlvadászat nem kapcsolódik mitikus történethez a valós vadászatok világából merítő ábrázolás azon ban éppúgy alkalmas kifejezője volt az arisztokratikus életforma egyik legfontosabb aspektusának, és évszázadokon keresztül népszerű maradt az etruszk művészetben l a kato s s z i lv i a irodalom: pieraccini 2003, 94 95 ; szilágyi 2004; szilágyi 2007, 30 32 , 11 tábla

Moderno (Galeazzo Mondella) (Verona, 1467 – Verona, 1528)

Oroszlánvadászat

1480–1525 között

Bronz, magasság: 8,1 cm

Vétel a. S. drey-től, München, 1920 ltsz. 6272

Szépművészeti Múzeum, régi Szobor Gyűjtemény

Galeazzo Mondella, a reneszánsz Itália egyik legmeghatározóbb plakett- és éremkészítő mestere veronai nemesi család sarjaként kezdetben saját ötvöscéhet vezetett, majd csatlakozott a mantovai őrgróf udvarában az antik művészetet tökéletesen visszaadó stílusa miatt „antico”-nak nevezett Pier Jacopo alari Bonacolsi köré szerveződő ötvösművészek köréhez. ez a tapasztalat meghatározó volt számára a klasszikus formakincs elsajátításában. emellett több észak-itáliai műhely is hatással volt rá, így alakította ki önálló stílusát, és vette fel a „Moderno” nevet, amely tucatnyi hozzá kapcsolható alkotáson olvasható. oroszlánvadászatot ábrázoló kompozíciója számos antik előképből táplálkozik: az előtérben lévő lovas alakja nagy Konstantin római diadalívének Traianus-frízén, míg a háttérbeli lovas és a pajzzsal védekező áldozatát támadó oroszlán késő antik szarkofágokon látható. az Oroszlánvadászat-plakett kompozíciója uralkodói érmeken is visszaköszönt, például V. Károlyén (1530 körül), valamint zsigmond Ágost lengyel királyén (1564). a plakett számos példányban fennmaradt, a Szépművészeti Múzeum darabja a washingtoni national Gallery of artban őrzöttel hasonló méretű és kvalitású.

IrodaloM: Balogh 1975, I. kötet, 274–275. o. és 416. kat. sz.; Budapest 1978, 24–25. o., 76. kat. sz.; lewis 1987, 77–97.; lewis 1989, 105–141.

amico aspertini (Bologna, 1474/1475 Bologna, 1552)

Oroszlánvadászat

1520 körül

toll, barna tinta, papír, 163 × 245 mm vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz 2152 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

a 15 16. századot az antik művészet utánzásának és meghaladásának ellentmondásos viszonya uralta az ókori emlékek másolása a művészi gyakorlat részévé vált, a művé szek azonban az antik emlékeket többnyire csak egyszerű motívumoknak tartották, melyeket műveiken tetszés szerint használhattak az ekkor népszerű antik modor (all’antica) sem egy konkrét korszak művészetét, hanem a helyes és követendő stílust jelentette az antik és a modern művészet szoros szimbiózisban élt, a korszak kevéssé differenciált régiségfogalmában pedig gyakran elmosódtak a határok köztük. a bolognai festő és szobrász amico aspertini „bizarr és excentrikus” művészete sze rencsésen találkozott a művelt elit ókor iránti rajongásával aspertini jól ismerte az antik emlékeket, és igyekezett minél többet lerajzolni az utazásai során. a budapesti rajzon az egyik vázlatkönyvében megörökített római dombormű oroszlánvadászatát korának manierista stílusában dinamikus és drámai jelenetté dolgozta át. a művet eleve metszet előkészítő rajznak szánhatta, melynek körvonalait közvetlenül erről a lapról másolta a rézlemezre a kompozíciót reprodukáló itáliai rézmetsző, giovanni antonio da Brescia

ká r pát i z o ltá n

irodalom: Faietti in Bologna 1988, 72 kat sz ; zentai in Budapest 2003, 8 kat sz

B e r n a r d va n o r l e y (Brüsszel, 1490 körül Brüsszel, 1541)

Reggeli az erdőben (november hónap ábrázolása az V. Károly vadászatai kárpitsorozatból)

1530 körül

Fekete kréta, toll, barna tinta, barna, kék, halványzöld, rózsaszín és sárga lavírozás, papír, 387 × 537 mm jelezve balra fent: An mennekens dans vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz 1365 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

a vadászat reprezentatív szerepét a 16 századi fejedelmi udvarokban az a párizsi musée du louvre ban őrzött, nagyszabású kárpitsorozat is bizonyítja, melyet nem sokkal német római császárrá történő koronázása után európa legnagyobb hatalmú uralkodója, v. károly (1500 1558) számára készítettek Brüsszelben. a pompás szőttesek a korabeli festett kalendáriumok ciklikus hónapábrázolásainak mintájára tizenkét epizódban, élethű részletgazdagsággal beszélik el a vadászati évad eseményeit a tavaszi solymászattól az őszi szarvasvadászaton át a decemberi vadkanvadászatig. a sorozatot tervező Bernard van orley, a flamand reneszánsz egyik legkiválóbb mestere a novem ber hónapot megjelenítő tervrajzán perspektivikus rövidülésben elhelyezett, dekoratív, kopasz ágú tölgyfák segítségével élethű módon érzékelteti a térmélységet a fák között kisebb jelenetek bontakoznak ki: jobbra, a háttérben égő máglya körül gyülekeznek a vadászok, az előtérben szorgos szolgálók asztalt terítenek az erdőben felszolgálandó reggeli számára. van orley a feketekréta-előrajzon tollal és barna tintával jelölte a kontúrokat, barna lavírozással érzékeltette a plasztikus és árnyékos területeket, míg a sárga, rózsaszín és halványzöld vízfesték hozzáadásával a kárpit dekoratív jellegét igyekezett felidézni a megrendelő számára.

Jonas suyderhoef (?, 1613 körül – haarlem, 1686)

Pieter Paul rubens (siegen, 1577 – antwerpen, 1640) után

Oroszlán- és leopárdvadászat

1642

rézmetszet, 463 × 580 mm Jelezve lenn, középen: In adfectus et Venerationis Pignus Idoneum Leoninam Venationem Indoco Vander Graft Cognato Suo Mathematicae artis cultori / P. Soutman Editor. D.D.D. P. P. Rubens Pinxit – I. Suijderhoef Sculpsit – Cum. Privil. Sa. Cae. M. / P. Soutman Excud. Vétel az esterházy-gyűjteményből, 1871 ltsz. 38215 szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény

baldovino de Monte simoncelli 1616-ban megjelent vadászati traktátusában – Il Simoncello, o vero della caccia –, melyet ii. Cosimo de’ Medici toscanai nagyherceg szolgálatában vetett papírra, az ókori szerzők, többek között Xenophón által is nagyra becsült és dicsőített vadászatot a reneszánsz humanista szemléletének szellemében a szabad művészetek közé sorolta. ezzel egy időben antwerpenben Pieter Paul rubens művészi zsenialitásának köszönhetően a korábban falikárpitokon ábrázolt vadászjelenetek a festészetben is megjelentek. nagy méretű, monumentális vásznain dinamikus kompozíciókban fogalmazta meg az életnagyságban megjelenített honos és egzotikus állatok, az ágaskodó lovak és a vadászok kifejező pózait, az egymásnak feszülő erők drámai összecsapását. Jonas suyderhoef rézmetszete annak a drezdai Képtárban őrzött festménynek a tükörképes mása, amelyet rubens bajor Miksa választófejedelem schleissheimi kastélyába készített. a sokszorosított grafikai lapok lehetővé tették azt is, hogy a későbbi művészgenerációk évszázadok múlva is alaposan tanulmányozhassák rubens kifejezőerejének titkát: eugène delacroix például több rajzot is készített az itt látható harapó oroszlánról és a földön fekvő férfiról.

irodalom: schneevoogt 1873, 227., 21/2. kat. sz.; Hollstein Dutch and Flemish XXViii (boon 1984), 215., 28. kat. sz.; Corpus Rubenianum XViii. kötet, 2. rész (balis 1986), ii. kötet, 46–49., 149–153., 8. kat. sz., 64. kép

remBrandt Harmensz. van rijn (leiden, 1606 amszterdam, 1669)

Nagy oroszlánvadászat

1641

rézkarc, hidegtű, papír, 223 × 297 mm szignálva fenn, jobbra: Rembrandt f 1641 vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 31441 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

rembrandt, a holland barokk festészet és grafika legnagyobb művésze, már fiatalko rában jól ismerte flamand kortársa, rubens alkotásait, sőt bizonyos témák esetében a reneszánsz művészi eszme, a versengés aemulatio jegyében igyekezett létrehozni az általa érvényesnek vélt művészi interpretációt. ezek közé tartozott az Oroszlán vadászat, melyet több változatban is elkészített rembrandt ezen a kivételesen nagy méretű rézkarcán nagyvonalúan lemondott a pontos, zárt kontúrok alkalmazásáról. a jelenet hangulati intenzitását elsősorban a gesztusértékű, energikus vonal közvetíti, melynek közvetlensége és spontaneitása nemcsak rembrandt kiváló rajzolói kvalitá sait, hanem bravúros rézkarctechnikáját is jelzi. a leonardói non finito (’ befejezetlenség’) érzetét keltő kompozíció hátterében a kardját magasba emelő vadász alakja leonardo harcosának tükörképe az Anghiari csatából, melyet az utókor csupán rubens rajzmá solatából ismer a vadászati és csatajelenetek művészi ábrázolásában tapasztalható motívumátvételek híven tükrözik azt a korabeli elképzelést, mely szerint a vadászat mint bátorságot és stratégiai képességeket fejlesztő sport békeidőben kiváló fel készülést jelentett a csatára.

tót H B e r n a d e t t

irodalom: Hollstein Dutch and Flemish Xviii, 60 o , 114/ii kat sz ; gerszi in Budapest 2006a, 42 kat sz ; New Hollstein Dutch and Flemish 2013, ii kötet, 63 o , 187 kat sz

d a m i a n o c a p p e l l i (működött 1662 1688 között Firenzében)

Vadkanvadászat és Bikaviadal

1650 körül

Bronz aranybarna patinával, 28 × 39 × 21 cm és 28,5 × 31 × 22 cm vétel, 1959

ltsz 59 3 és 59 4 szépművészeti múzeum, régi szobor gyűjtemény

damiano cappelli egyike volt azoknak a szobrászoknak, akik a giambologna mun kássága következtében felvirágzó firenzei bronzöntés területén fejtették ki tevékeny ségüket. életéről keveset tudunk: Filippo Baldinucci, az olasz barokk művészek élet rajzírója gyakorlott bronzöntőként emlékezik meg róla mielőtt 1662 ben önálló műhelyt nyitott, Ferdinando taccánál dolgozott. cappellitől mindössze öt szignált mű maradt ránk, valamennyi rendkívül magas színvonalon kivitelezett kisbronz; kö zülük négy vadászjelenetet ábrázol, ezek ma egy new york-i magángyűjteményben vannak az oroszlán , szarvas és vaddisznóvadászatot, valamint bikaviadalt megjele nítő kompozíciók egykor sorozatot alkothattak az utóbbi két ábrázolás egy egy vál tozata megtalálható a szépművészeti múzeum gyűjteményében is. cappelli vadászat témájú kisbronzainak egyes részletei, az ágaskodó és vágtató lovak, a vaddisznó és a szarvas hasonló formában már mesterei, giambologna és tacca művein is feltűntek a kompozíciókat a medici család körében közkedvelt vadászatok ösztönözhették, de keletkezésüket a Firenzében népszerű, a város valamennyi jelen tősebb ünnepén kiemelkedő eseménynek számító állatviadalok is inspirálhatták ekkor a dárdával vagy karddal felfegyverzett lovasok az egzotikus hatás fokozására nemegyszer a budapesti kisbronzokon is látható keleties ruhát öltöttek a rendkívül mozgalmas Bikaviadal és Vadkanvadászat jelenet megformálását sokáig cappelli mesterének, Ferdinando taccának tulajdonították, ma már a bonyolult kom pozíciók megalkotását is cappelli saját invenciójának tartják a kutatók s z ő c s m i r i a m

irodalom: Balogh 1975, i kötet,

2005, 260 265 ; szőcs

c a r l B o r ro m äu s a n d r e a s r u t H a rt (danzig [gdańsk], 1630 körül aquila, 1703)

Vaddisznóra támadó farkasok

1663

olaj, vászon, 98,5 × 78 cm jelezve lent, középen: C. RUTHART 1663 vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 568 szépművészeti múzeum, régi képtár

a 17 században a vadászjelenetek egyetlen számottevő német specialistája carl Bor romäus andreas ruthart volt. közel egy évtizedes itáliai útja során főként a genovai giovanni Benedetto castiglione állatábrázolásai inspirálták, Flandriában pedig Frans snijders és a kötetben látható jan Fijt művei tettek rá mély benyomást. az 1660 as évek közepén Bécsbe utazott, ahol károly özséb liechtensteini herceg szolgálatába állt. mecénásának állatkertjében szerzett közvetlen élményei hatására kötelezte el magát ruthart végérvényesen az állatképfestészet mellett ezen a képén egy erdős, sziklás hegyvidék kicsiny tisztására vezeti a nézőt, hogy tanúja legyen egy farkasfalka és egy vaddisznó küzdelmének. de nem a vérszomjas farkasok támadásán, a leterített állat tehetetlenségén és a történés brutalitásán van a hangsúly, hanem az állatok le nyűgöző mozgásának a látványán, bundájuk érzékletes megfestésén. a közelükben látható szarvaskoponya egy korábbi küzdelem mementójaként a halálra, az elmú lásra utal. ruthart az erős karakterű olasz és flamand példaképek ellenére egyéni, jól megkülönböztethető stílust alakított ki tipikus, ahogy az állatok dekoratív csoportját kombinálja a lazúrosan, csaknem monokróm színekkel megfestett tájjal, és ahogy az egyes motívumokat a mesterséges világítás hatását keltő fényekkel modellálja g o s z to l a a n n a m á r i a irodalom: garas in Summary

gosztola in Compiègne 2007, 67 kat sz

joHann elias ridinger (ulm, 1698 augsburg, 1767)

Szarvasvadászat

1726

ceruza, fekete kréta, fedőfehér, kék papír, 321 × 288 mm jelezve lent, középen: J. El Ridinger inv et del: 1726. vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 821 szépművészeti múzeum, grafikai gyűjtemény

johann elias ridinger a 18 századi augsburg egyik legkiválóbb festője és grafikus művésze volt, aki elsősorban vadászjeleneteinek és állatábrázolásainak köszönhette hírnevét Fiaival együtt működtetett metszetkiadójában saját rajzai, valamint más előképek alapján mintegy 1600 rézmetszet készült. a kiadó grafikai sorozatai közül különösen népszerű volt a részletekben megjelent és csak ridinger halála évében be fejezett százlapos széria, amelyet a Genaue und richtige Vorstellung der wundersamsten Hirschen főcímmel publikáltak a nagy méretű kompozíciók a különféle délnémet parkokban rendezett főúri vadászatok egy egy epizódját és az ott élő állatokat örökítik meg. a budapesti Szarvasvadászat a sorozat 45. lapjának előrajza. a két megtámadott szarvas drámai küzdelmét, amint hasztalan próbálják lerázni magukról a rájuk ugró, beléjük maró vadászkutyákat, a művész a szürke finom árnyalataival ábrázolta, és festői fény árnyék ellentétet érzékeltetett a fekete kréta, a kék papír és a világos foltokat kiemelő fedőfehér kombinációjával. a pillanatfelvétel szerű hatást egy hanyatt esve kapálózó kutya is fokozza a rajz 1726-os datálású, a tükörképes kompozíciójú metszet pedig 1731-ben készült, és felirata szerint egy, a nymphenburgi parkban megfigyelt vadászjelenetet idéz fel B o d n á r s z i lv i a

irodalom: Hoffmann 1929, 137 138 , 42 kép; garas 1980, 31 kat sz ; ecsedy in Compiègne 2007, 72 kat sz

a l e X a n d r e F r a n ç o i s d e s p o rt e s (champigneulle, 1661 párizs, 1743)

Vaddisznóra támadó kutyák

1730 as évek olaj, vászon, 81 × 101 cm vétel magántulajdonból, Budapest, 2010 ltsz 2011 1 szépművészeti múzeum, régi képtár

alexandre François desportes a 18. századi francia csendélet és állatképfestészet ki emelkedő alakja 1700 tól haláláig számos királyi kastélyt dekorált állatküzdelmeivel, vadászképeivel, valamint a király kedvenc kutyáinak képmásaival. saint simon felje gyezte róla, hogy a vadászatok alkalmával „általában a király mellett járt, egy kis váz latfüzettel a kezében, hogy ott helyben megörökítse a kutyák különféle viselkedését”. a szabadban készült vázlatok alapján nemcsak az állatokat, de a természetet is mo dellként használta és a valósághoz hűen ábrázolta; így a naturalista tájképfestészet egyik első és igen korai képviselőjének tekinthető

állatképein a kortársak elsősorban nem a nagyfokú természethűséget csodálták, sokkal inkább figuráinak egyedi, szinte emberi vonásokat hordozó karakterét. ez a képe is jellegzetes alkotása: a vadra fenekedő kutyák vérszomjas tekintete, a húsra éhező karmok és fogak részletező rajzossága leplezetlenül jeleníti meg a vadászat ke gyetlen természetét a megtámadott vadkan a végsőkig küzd életéért, egy kutyát már le is terített, amely a vérében fekszik. társai kétségbeesetten vetik rá magukat a vadra, de annak elszántságát és a sebesült kutya kínját látva nem lehetünk biztosak benne, hogy a túlerőben lévő támadók végül legyőzik kiszemelt áldozatukat.

dvá n y i o rs o lya

vittorio amedeo cignaroli (torino, 1730 torino, 1800)

Szarvasvadászat

1770 es évek eleje olaj, vászon, 97 × 129 cm kossuth Ferenc hagyatéka, 1914 ltsz 4644 szépművészeti múzeum, régi képtár

a torinói vittorio amedeo cignaroli tájképeivel és vadászjeleneteivel rendkívüli nép szerűségre tett szert a savoyai udvarban és a piemonti arisztokrácia körében évtize deken keresztül jelentős szerepet játszott a savoyai rezidenciák (venaria, moncalieri) dekorációjának elkészítésében, majd sikerei csúcsán, 1782 ben iii viktor amadé „táj képek és erdős jelenetek” udvari festőjének nevezte ki. a stupinigi vadászkastélyba 1777 ben festett, látványos, gazdag narratívájú képein a királyi szarvasvadászatok egyes fázisait örökítette meg. az 1770-es évekből származik a jelenetet nem konkrét szereplőkkel, hanem zsánertémaként bemutató budapesti kép is az elegáns falkavadászatnak a torinói síkságot és dombvidéket megidéző, eszményi táj ad színteret cignaroli fi gyelmét nem a lóháton vágtázó vadászok erőfeszítése és a loholó kutyák gyűrűjéből menekülni próbáló szarvas küzdelmének drámája, hanem az ádáz csata közepette is háborítatlanságát őrző, idilli táj köti le. rendkívüli érzékenységgel festi meg a békés vidék megannyi apró, vonzó részletét: a zöld és aranybarna színekben játszó lombokat, a patakpart szikláiban megbújó árnyékokat, a víztükör selymes csillogását. az ábrá zolás rokokó derűje és a fénnyel átitatott atmoszféra arról árulkodik, hogy a művész a velencei settecento tájfestészet legjelentősebb képviselői, giuseppe zais és Francesco zuccarelli művészetéből is merített ihletet

o B o s z su z sa n n a

irodalom: garas 1972, 145 , 40 jegyzet; cifani monetti

78 79 ,

kat

221 224 ; tátrai in Montreal

au g u s t Q u e r F u rt (Wolfenbüttel, 1696 Bécs, 1761)

Sólyomvadászat

1750 körül olaj, vászon, 34,5 × 26 cm (egyenként) gróf zichy jenő hagyománya Budapest székesfővárosa számára, 1906. a szépművészeti múzeum átvétele a Fővárosi képtárból, 1953 ltsz. 53.438 a, b, c szépművészeti múzeum, régi képtár

august Querfurtot főként csataképek és lovas ütközetek specialistájaként ismerték augsburg, pozsony és Bécs polgárai. Bár nem tartozott az eredeti gondolatokkal meg áldott alkotók közé, mestere, georg philipp rugendas, illetve példaképei, johann elias ridinger és philips Wouwerman modorában festett művei nagy népszerűséget bizto sítottak számára szívesen örökített meg vadászjeleneteket is az a négy darabból álló sorozat, amelyhez ez a három kabinetkép is tartozott, minden bizonnyal egy nemesi kúria vagy vadászkastély dekorációjaként készült Querfurt kedvelte és többször fel dolgozta ezt a témát ezen a művén nem konkrét eseményt ábrázolt valós személyekkel, hanem egy só lyomvadászat hangulatát próbálta festői eszközökkel megragadni a középső képen a résztvevők békésen beszélgetnek, heverésznek, nézelődnek. a bal oldali jeleneten a solymász madara röptetésébe kezd, amit többen köztük egy divatosan öltözött, elő kelő pár lélegzetüket visszafojtva figyelnek. a nyugtalan, kíváncsi kutyákat pórázzal próbálják visszatartani a jobb oldali képen már minden mozgásban van, sugallva a vadászattal járó izgalmak légkörét. a képek jól példázzák Querfurt komponálási készségét, könnyed ecsetkezelését és laza festőiségét az egyes festmények bár sorozat részét képezik önálló alkotásként is jól érvényesülnek

klette károly (drezda, 1793 Budapest, 1874)

ForgácH károly (alkotott a 19 század elején) rajza után

Vadászjelenetek

1816

litográfia, papír, 1 tükörméret: 393 × 550 mm; 2 tükörméret: 393 × 550 mm; 3 tükörméret: 390 × 550 mm; 4 tükörméret: 388 × 540 mm

1. jelezve balra lent: Carl Forgach pinx ; jobbra lent.: C Klette lith ; 2 jelezve balra lent: Carl Forgach; jobbra lent: Klette litograph;

3. jelezve balra lent: Carl Forgach pinx; jobbra lent: Carl Klette litograph; 4 jelezve balra lent: Carl Klette; középen lent: Carl Forgach pinx vétel, 1981 ltsz g81 76 1 4 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

a drezdai születésű klette károly 1836 ban került pestre józsef nádor udvari festője ként Hivatalos megbízásai mellett számos portré, veduta és tájkép fűződik a nevéhez pályafutásának elején a mára már ismeretlen Forgách károly négy, vadászjelenetet ábrázoló rajzát litografálta mind a négy rajzon szarvasok és őzek űzésének pillanatait örökíti meg: az első kettőn a puskáját emelő vadász lő a menekülő vadra. a harmadik azt a pillanatot mutatja be, amikor az életéért küzdő állat szembekerül a vadász kutyával. a hangsúly az állatokon van, nem a háttérben lévő vadászokon. ugyancsak az állatok csoportját helyezi a középpontba a negyedik litográfián, amelyen menekülő szarvasok ugranak a folyóba a túlélésért

Forgách károly valószínűleg nagy kedvelője lehetett ennek a sportnak, és kortársai hoz hasonlóan saját élményeit, emlékeit örökítette meg a papíron majd megbízta az akkor még fiatal klettét, hogy készítsen litográfiát a rajzaiból, aki ugyancsak számos állattanulmányt és vadászjelenetet hagyott az utókorra

Bac

irodalom: éber gombosi 1935, 569

Győr 2000,

Brodszky sándor (Tóalmás, 1819 – Budapest, 1901)

Szarvasvadászat

1845 körül

Ceruza, papír, 214 × 213 mm Bedő rudolf ajándéka, 1924 Ltsz. 1924-1075 Magyar nemzeti Galéria, Grafikai Gyűjtemény

Brodszky sándor, a hazai romantikus tájképfestészet egyik legjelentősebb képviselője, 1845-ben Bécsből Münchenbe költözött, ahol közel egy évtizedig élt. Ekkor készült képei – ahogy az itt látható rajz is – müncheni akadémiai tanárának, Carl rottmannnak a hatását tükrözik és a romantikus tájábrázolás minden ismérvének megfelelnek. Brodszky szinte egész életében utazott, különösen a tiroli, a svájci és a bajor havasokat, a budai hegyeket és a Balaton környékét kedvelte. Barangolásai során új tájakat megismerve, a helyszínen készülő tanulmányok alapján alkotta műveit, köztük a Szarvasvadászatotis. A sziklás tájban szökkenő szarvas látható, amely az üldöző vadászok elől menekül. A szigorú szabályok szerint komponált alkotás a természeti látvány pontos leképezésére törekszik. Brodszky nem a vadászatra, sokkal inkább a vadregényes táj ábrázolására helyezi a hangsúlyt.

irodALoM: szendrei–szentiványi 1915, i. kötet, 268–273.; Bodnár 1975, 65.; szvoboda dománszky 2009, 54.

(senlis,

A madarász

1857

olaj, vászon, 42 × 61 cm jelezve balra lent: T. C. 1857 gróf pálffy jános hagyatéka, 1907 ltsz. 253.B szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

thomas couture, a 19 század derekán a kor egyik legnépszerűbb francia festője, a mes terséget a történelmi festészet olyan jeles képviselőitől tanulta, mint antoine jean gros és paul delaroche témaválasztás és festői technika tekintetében couture kitűnik sokoldalúságával: repertoárjában történelmi témájú képek mellett szerepelnek táj képek, portrék, valamint allegorikus kompozíciók is 1847 ben megnyitotta neves magániskoláját, ahol festő-pedagógusként olyan tehetségeket pallérozott, mint anselm Feuerbach és édouard manet szülővárosa a negyvenes évek végén felajánlotta couture nek a püspökség régi ká polnáját műteremnek A madarász ennek udvarát ábrázolja. az előtérben egy feszülten figyelő, fél térdre ereszkedett ifjú vadászt látunk, aki a kellő pillanatot várja a csapda zsinórjának megrántásához. a madarász körül az udvaron kalitkák hevernek, s azok lógnak az épület oldaláról és a fákról is, ezzel utalva az ifjú mesterségére a madárfogás és a madarászat az ősfoglalkozások egyike, az emberi találékonyság izgalmas megtestesülése: couture meleg tónusú életképén a hagyományos eszközökkel történő madárfogást ábrázolja.

m rá z i k r e B e ka

z i c H y m i H á ly (zala, 1827 szentpétervár, 1906)

Medvevadászat

1869

akvarell, fedőfehér, papír, 180 × 285 mm jelezve balra lent: Zichy 1869 csere a sotheby ’ s aukciósházzal (london), 1988 ltsz. F88.120 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

zichy mihály 1853 tól rövid megszakításokkal élete végéig oroszországban élt, ez alatt négy cárnak dolgozott: először csak megrendeléseket teljesített, később udvari festővé nevezték ki a csaknem öt évtized alatt festett portrékat, diplomáciai esemé nyeket és ünnepélyeket, de legfőbb feladata az udvari vadászatok megörökítése volt. a helyszínen készített vázlatokat később kidolgozta és albumokba rendezte, így realista állatábrázolások, rajzok és akvarellek tucatjai tanúskodnak a dicsőséges cári vadászatokról ii sándor cár szenvedélyesen kedvelte a medvevadászatot, ilyen alkalommal készült például zichy ötvenkét lapos, humoreszkekből álló kártyasorozata és az itt látható akvarell is. zichy a Medvevadászat című lapon a zsánerképek spontaneitását ötvözte a jól megszerkesztett kompozíció sajátosságaival: megfestette az éppen össze roskadó állatot, a balról megjelenő hajtókat, a visszafogott kutyát, a háttér eseményei nek pillanatszerűségét és ábrázolta a téli fenyves fáinak tökéletes ritmusát zichy vadászat témájú képeit nem csupán a narratív jelleg és a jól megragadott, ele ven mozdulatok jellemzik, hanem az anatómiailag is kifogástalan vadábrázolások Bár saját maga lebecsülte állatképeit, állatképfestőként lett a szentpétervári akadémia tagja, sőt théophile gautier, a francia kritikus is rajongott zichy rókáiért, farkasaiért és vadmacskáiért

m o l n á r j ó z s e F (zsámbok, 1821 Budapest, 1899)

Vízesés (Vadász a Tátrában)

1870 után olaj, vászon, 150 × 84,5 cm jelezve jobbra lent: Molnár J. Hagyaték, 1992 ltsz. 92.11t magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

a 19 század közepétől több magyar tájfestőnél például idősebb markó károlynál és keleti gusztávnál is megfigyelhető, hogy képeiken az emberek csupán mellék szereplőnek tűnnek az eszményi szépségű természet mellett

Hozzájuk hasonlóan a több műfajban alkotó molnár józsef is gyakran választott staffázsalakokat, vagyis kis méretű figurákat, hogy velük ellentétben a táj, a tátra ret tenetes hegyvonulatainak és lezúduló vízeséseinek fenséges nagyságát hangsúlyozhassa a Vízesés (Vadász a Tátrában) című képen a kalapjából friss forrásvizet ivó vadász láthatóan egy sikeres vadászat közben pihent meg kutyájával a kis tarpataki völgy kapuját és a mögötte magasodó lomnici csúcs kékes ormait ábrázoló festménynek több hasonló kompozíciójú és méretarányú változatát ismerjük, de csak némelyiket népesítette be zsánerszerű jelenettel. molnár csaknem hat évtizedes művészi pályája során vissza visszatért a vadász figurájához: megfestette a lesben álló vadászt és fenn maradt egy tusrajza is, amelyen a vadra való várakozás közben mély álomba szenderülő vadász komikus alakja jelenik meg

p rág a i a d r i e n n

irodalom: turcsányi 1938, 92

z i c H y m i H á ly (zala, 1827 szentpétervár, 1906)

A szarvast hazaszállítják. jelenet a Skót vadászatok című sorozatból

1875

szépia, akvarell, toll, tus, papír, 735 × 535 mm jelezve jobbra lent: Zichy 1875 vétel, 1959 ltsz F59 127 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

az orosz udvari festőként ténykedő zichy mihály 1871 ben néhány hetes szabadságot kapott ii sándor cártól, ekkor tett eleget a walesi herceg, a későbbi vii eduárd király meghívásának. a többnapos skóciai vendégség alatt vadásztak szarvasra és apróvadra, nyírfajdra is zichy a vad felkutatásától, becserkészésétől kezdve a lövés pillanatán és az elejtett vad megtalálásán keresztül egészen a sikeres vadászatot követő dudajátékig, fáklya és kardtáncig mindent megörökített a sorozat egyik darabján az elejtett szar vast agancsánál fogva, nagy körültekintéssel vonszolják le a magas sziklaszirtről zichy illusztrációkra emlékeztető akvarelljein keveredik a realista ábrázolásmód és a ro mantikus kompozíciós elv, a fesztelen alkotás szabadsága és az élményszerűség zichy szentpétervárra visszatérve beszámolót küldött a Vadász és Versenylap magyar olvasóinak: részletesen leírta a vadászatok mellett a skót tájat és a neki különösen tetsző öltözékeket is. mint írta, eleinte előítéletes volt az angolokkal, később azonban minden ellenérzése eltűnt elégedetten állapította meg, hogy a királyi család a művé szetek nagy támogatója: zichy néhány rajza jelenleg is gyűjteményük részét képezi. prágai adrienn

s z i n y e i m e rs e pá l (szinyeújfalu, 1845 jernye, 1920)

Oculi

1884 1894

olaj, vászon, 60,5 × 47,8 cm jelezve balra lent: Szinyei Merse Pál 1894 vétel, 1918 ltsz. 5207 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

a vadászidény első madara a szalonka, amely a nagyböjt harmadik vasárnapján jelenik meg: erre utal az oculi, a 25. zsoltár 15. versének latin nyelvű kezdőszava is. e zsoltárból alakult ki és terjedt el német vadászkalendáriumokban egy versike, amely a nagyböjt első vasárnapjától a húsvét utáni első vasárnapig a madarak várásától a költés meg kezdéséig sorolja a snepfezés, vagyis szalonkavadászat legfőbb mozzanatait szinyei festménye 1884-ben még csupán vázlatosan ábrázolta a vöröses bokrokat, a kopár fákat és a télből még megmaradt hófoltokat tíz év elteltével a vadász és a kutya alak jával egészítette ki a képet, amelynek témája így a festő által kedvelt kora esti szalon kavadászat lett. szinyeinek öccse, józsef állt modellt: erről fennmaradt egy karakterfotó is, ezt szinyei fia, Félix készítette, aki maga is szenvedélyes vadász volt (9 kép) szinyei életében nagy fordulatot jelentett, amikor az országos magyar képzőmű vészeti társulat 1894 1895 évi téli tárlatán kiállította az Oculit, és Ferenc józsef rögtön meg is vásárolta. ezt követően a korábban egy évtizedre jernyei magányba vonuló festő reménnyel telve ragadott ismét ecsetet

p rág a i a d r i e

irodalom: szinyei merse

124 ; szinyei

j a n F i j t (antwerpen, 1611 antwerpen, 1661)

Csendélet kutyával és madarakkal

1658 (?)

olaj, vászon, 41 × 51,7 cm jelezve jobbra lent a kövön: Joannes Fyt/165. (8?) vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 737 szépművészeti múzeum, régi képtár

Frans snijders és tanítványa, jan Fijt a flamand barokk állatképfestészet legjelentősebb, vezető egyéniségei voltak. Fijt festői tehetségét leginkább a vadászjelenetek területén kamatoztatta, bár készített gyümölcs és virágkompozíciókat is dolgozott párizsban és itália több nagyvárosában, majd 1641 ben visszatért antwerpenbe, ahol az egyik legnépszerűbb festő lett rubens ekkor már nem élt, de a festőfejedelem példája a ki vitelezés igényességét és a kompozíció tökéletes felépítését illetően meghatározó volt számára gazdag, közel háromszáz művet számláló œuvre jéből ez az úgynevezett ka binetcsendélet kiválóan reprezentálja művészetét: dekorativitása és naturalizmusa egyszerre ragadja magával a nézőt. az előtérben, egy fa tövében két elejtett szajkó hever a földön a mögöttük látható vadászkutya éppen felkapaszkodik egy sötét, szög letes kőre, közben körbekémlel és felméri, fenyegeti e veszély a rábízott zsákmányt. Fijt hangulatteremtő képessége mellett jól érvényesül káprázatos technikai tudása is: csaknem tapintható közelségből láthatjuk az állatokat, szinte érezhetjük, milyen a kutya bundájának és a madarak tollának az érintése gyönyörködhetünk a különleges fényeffektusokban és a madarak rózsaszín, acélkék és szürke árnyalatokkal megfestett tollazatában

g o s z to l a a n n a m á r i a

irodalom: gosztola in Summary

71 ; Willigen meijer 2003, 83 ; ember 2011, 85 86 , 24 kat sz

F l a m a n d F e s t ő (működött 1700 körül)

Két vadászsólyom

olaj, vászon, 77 × 95 cm átvétel a letéti anyagból, 1958 ltsz. 58.36 szépművészeti múzeum, régi képtár

a képen velünk szemben egy vándorsólyom, háttal pedig északi sólyom látható, toll forgóval ékes sisakban, lábukra erősített csengővel. mindkét madárfaj a solymászok kedvelt állata volt a vándorsólymot kis termete és elegáns röpte miatt a hölgyek része sítették előnyben, a nagyobb testű és gyors északi sólyommal pedig az urak vadásztak. a királyi és főúri kiváltságnak számító solymászat a 18 századra kezdett veszíteni jelentőségéből. ugyanakkor i. kelemen ágost kölni hercegérsek brühli nyári kastélyá hoz az 1730 as években építtetett egy olyan vadászkastélyt, amelynek már a neve is a solymászatra utal (Falkenlust). a kastély egyik szobájának díszítését az érsek kedvenc sólymainak faburkolatba illesztett portréi alkották ilyen dekorációs céllal készülhetett ez a kép is, amely egyben magyarázatot ad hát terének sommás kezelésére és kompozíciójának bizonyos elnagyoltságára. a hasonló ábrázolásokon a sólymok általában faágon vagy egy bőrkesztyűs kézen ülnek itt az északi sólyom az előtér korhadt farönkjén kapaszkodik, míg társa a perspektíva tör vényeinek ellentmondva jelenik meg a középtér kopasz dombján

g á l o s m i k l ó s

irodalom: ember in Wausau 1989, B15 kat sz ; gosztola in Summary Catalogue 2000, 65 ; ember 2011, 35 kat sz

Gerl Károly (Neulerchenfeld [Bécs], 1857 – Körmöcbánya, 1907)

A Nemzeti Vadászati Védegylet budapesti agancskiállításának emlékérme

1883

Vert bronz, átmérő: 68 mm Jelezve lent, hátul: K.B.; elöl koszorúban: NEMZETI VADÁSZATI VÉDEGYLET; középen: AGANCS / KIÁLLITÁS / BUDAPEST

Vétel a Pompéry-gyűjteményből, 1940

ltsz. 56.339-P Magyar Nemzeti Galéria, Szobor Gyűjtemény és Éremtár

A főnemesi vadászatok elterjedésével a trófeakultusz népszerűsége is nőtt: a kastélyokat és a kúriákat agancsok, agyarak, szarvak és preparátumok díszítették. európa első nyilvános trófeakiállítását 1871-ben Pesten, a Nemzeti lovardában tartották, később az 1881-től létrejövő országos Magyar Vadászati Védegylet évente rendezett mustrákat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Nemzeti Kaszinóban vagy a Vigadóban. Bár a nemzetközileg egységes trófeabírálati rendszer csak a 20. század első évtizedeiben alakult ki, már az első magyar kiállítások alkalmával osztályozták a trófeákat tömegük, valamint az ágak száma és erőssége alapján.

A bécsi születésű Gerl Károly a képzőművészeti akadémia elvégzése után a körmöcbányai pénzverde éremvésője lett. Itt készült az agancskiállítás alkalmából az országos Magyar Vadászati Védegylet által 1883-ban megrendelt emlékérem is, erre utal a szarvas marán olvasható „K.B.” jelzés. ennek a 68 milliméter átmérőjű, szarvasfejet ábrázoló, később többször újravert éremnek volt egy kisebb, őzbakot ábrázoló párdarabja is. Gerl a csaknem három évtizedes alkotói pályája során számos emlékérmet készített, amelyek közül az írók és művészek – például Munkácsy Mihály, lotz Károly, liszt Ferenc és Jókai Mór – portréival vert darabok a legismertebbek.

P ráGAI A drIeNN

IrodAloM: Siklóssy 1910, 50–54.; Szigeti 1951–1952, 64–67.; Huszár 1957–1958, 58–62.; Várhidy 1974, 29–32.

i F j a B B va s ta g H g y ö rg y (kolozsvár, 1868 Budapest, 1946)

Ló (Kozma)

1903 körül

Bronz, 56 × 16 × 46 cm átvétel a ráth györgy múzeumtól, 1951 ltsz 52 136 magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

ifjabb vastagh györgy 1903 ban készítette el zimmermann ágoston megrendelésére az állatorvosi Főiskola számára a lépő, ágaskodó mozdulatot végző lovak izomtapa dását bemutató anatómiai szobrait. a kozma nevű angol telivér ménről készült szobra nem pusztán anatómiai lóábrázolás, hanem konkrét modell alapján készült állatportré a fejét kissé balra fordító, fülét hegyező, hosszú sörényű versenyló megmintázásában érezhető a hippológiai tudás, ugyanakkor kozma megjelenítése portrészerű Fontosak a ló karakterjegyei: nemes vonalú nyaka, karcsú lába, kissé erősebb fara és dereka. vastagh több száz állatportrét készített, amelyek művészi értékükön túl agrármu zeológiai szempontból szintén jelentősek, hiszen elsőrendű fajtatörténeti dokumen tumok. segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése. vastagh az anatómiai tanulmányplasztikákkal egy időben mintázta a Kozmát 1903 ban a Művészet folyóirat 2. évfolyamának 5. száma arról számolt be, hogy a szegedi kép zőművészeti egyesület az egyik kiállításán megvásárolta a szobrot, hogy majd tagjai között kisorsolja. a sorsoláson a szobrot ruzicska jános nyerte meg.

s z e i F e rt j u d

i F j a B B va s ta g H g y ö rg y (kolozsvár, 1868 Budapest, 1946)

Agár

1910 körül

Bronz, 37 × 40 × 13 cm jelezve a bronztalapzaton, a jobb hátsó lábnál, folyóírással: Ifj. Vastagh György vétel a képzőművészeti társulattól, 1921 ltsz. 5617 magyar nemzeti galéria, szobor gyűjtemény és éremtár

ifjabb vastagh györgyöt 1898 ban ötven tenyészállat szakszerű, negyed, harmad vagy teljes életnagyságú szobrának megmintázásával bízták meg. az 1900 as párizsi világ kiállításon képzőművészeti és mezőgazdasági aranyérmet nyert el munkáival a soro zatot megvásárolta a londoni British museum, egyes példányait pedig a müncheni deutsches museum a művész az 1906 os milánói világkiállításon szintén aranyérmet szerzett, az 1910-es bécsi vadászati kiállításra rendelt 24 kutyafajtáról készített sorozatáért köztük az Agár című szoborért pedig állami ezüstérmet kapott vastagh mindig az állatok egyedi jellegzetességeinek megragadására törekedett az Agár a kiváló vadászkutya tulajdonságait örökíti meg: felszegett feje, valamint egyenes, fegyelmezett és mégis ugrásra kész testhelyzete feszült, összpontosító figyelemre utal tartása büszke, tekintete magas intelligenciát és önérzetet sugároz.

s z e i F e rt j u d i t

Ujság

j o H n F r e d e r i c k H e r r i n g (surrey, 1795 meopham, 1865)

Rókavadászat

1831

olaj, vászon, 86 × 103 cm jelezve balra lent: J. F. Herring 831 1969 évi szerzemény ltsz. 570.B szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

john Frederick Herring műve a 19 század első felében az angliában igen népszerű rókavadászatot örökíti meg. a rókákat a 18. századtól már nemcsak értékes prémjükért vagy a túlszaporulat megakadályozása végett lőtték ki, hanem kedvtelésből is vadásztak rájuk: egy felsőbb osztálybeli férfiakból álló csoport teljes vadászfelszerelésben, lóhá ton, kutyafalka segítségével kergette a rókát addig, míg ki nem merült és hagyta magát levadászni. ennek a sportnak a 19. századra a nemeseken kívül egyre több középosztálybeli kedvelője is lett, és az angolok igen költséges nemzeti sportjává vált ezzel párhuzamosan az eseményt megörökítő festmények népszerűsége is megnőtt

Herringhez közel állt ez a világ: előbb hivatásos kocsisként kereste kenyerét (ami a korban előkelő állásnak számított), majd fogadók cégéreit és lovas portrékat festett az 1830 as évektől főállású művész lett, gyakran készített az angol középnemesség megrendelésére vadászati jeleneteket és versenylóportrékat még viktória királynő is felfigyelt rá és támogatója lett. képei sokszorosításuk révén széles körben elterjedtek, így valószínű, hogy édouard manet és edgar degas művészetére is hatással lehettek

F r i e d r i c H j o H a n n g o t t l i e B l i e d e r (potsdam, 1780 pest, 1859)

Vadászat

1859 előtt olaj, vászon, 46 × 88 cm vétel, 1940 ltsz Fk5300 magyar nemzeti galéria, 19 20. századi Festészeti gyűjtemény

az itthon lieder Frigyesként ismert potsdami születésű festő a párizsi művészeti aka démián tanult jacques louis davidnál, majd pesten, nagyszombatban és pozsonyban az arisztokraták elismert portréfestőjévé vált. később dolgozott Bécsben és iii. Frigyes vilmos porosz király udvari festőjeként is életének utolsó évtizedeiben magyarorszá gon működött. lieder sajátos kompozíciót választott festményéhez: a lovas és a vadászebek figyelme egyetlen pontra irányul, sőt, a vadász éppen elsüti hosszú, elöltöltős puskáját. az űzöttet azonban nem látjuk, csupán sejthetjük a vadász öltözékének zöld színéből, hogy szarvast vagy nyulat vett célba a festmény nem lehet egy vadászat pontos megörökí tése, sokkal inkább egy arisztokrata portréja a számára kedves lovával, kutyáival. annál is inkább, mert a közvetlenül a ló feje mellett elsütött lövés (és az azzal járó detonáció) a gyakorlatban nem valósítható meg az ábrázolt módon. a vad nélküli jelenetek kép típusa a vadászati módok és eszközök fejlődésével összefüggésben jelent meg az egyre korszerűbb fegyverek lehetővé tették a vadász eltávolodását a célpontjától, így a kép zőművészetben is jellemzővé vált az a kompozíció, amelynek egyedüli szereplője vagy a vadász, vagy az éppen menekülő zsákmányállat lett.

p rág a i a d r i e n n

d i r k m a a s (Haarlem, 1656 Haarlem, 1717)

Készülődés a sólyomvadászatra

1675 1717 között olaj, tölgyfa, 37,2 × 46 cm gróf apponyi sándor ajándéka, 1919 ltsz 5300 szépművészeti múzeum, régi képtár

az uralkodók, nagyurak kiváltságának számító solymászat nagy hagyományokkal bírt németalföldön: a brabanti arendonk és valkenswaard solymászait a 16 századtól szá mos európai udvar foglalkoztatta. a holland dirk maas festményén is sólyomvadá szatra készülődik hajtók, pecérek, vadászszolgák kíséretében az előkelő pár a kas tély díszes kapujánál álló hintón érkezhettek, a hölgy már a nyeregből szemléli a solymász karján ülő madarat, férje az egyik agárra pillant, miközben egy szolgáló há tasának kötőfékét tartja. akkoriban apróvadra rendszerint sólymokkal, lóháton mentek, s a vadászebek hajtották fel a zsákmányt maas évekig dolgozott iii vilmos angol király szolgálatában Bár elismertségét csataképeinek köszönhette, számos művön örökítette meg az arisztokraták életét. ezen a képen is igazodik az elvárt, reprezentatív, elegáns ábrázolásmódhoz, melyet azonban a zsánerszerű motívumok az agarat tartó fiú vagy a hölgy természetes mozdulata elevenebbé, közvetlenebbé tesznek. a már már idilli szépségű táj megjelenítésében egykori mestere, nicolas Berchem (1620 1683) italianizáló tájképeinek hatása köszön vissza. maas pályája során szívesen és gyakran ábrázolt lovakat, talán ezért került itt is ennyire hangsúlyosan a nemesúr fehér paripája a kompozíció középpontjába.

e rt e l e n dy c sa Ba

s t e r i o k á ro ly (Újmoldova, 1821 pest, 1862)

Indulás vadászatra 1856

olaj, karton, 50 × 63 cm jelezve jobbra lent: Sterio 856. csere, 1946 ltsz. Fk8019 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

az emigráns görög felmenőktől származó sterio károly arc és életképfestő volt, de számos sport és vadászkép is fűződik a nevéhez. ez utóbbi típust képviseli egyik leg ismertebb festménye, az Indulás vadászatra is, amelyet két másik kép mellett a pesti műegylet kiállításán mutatott be 1856 ban. a festmény a vadászképeknek abba a típu sába tartozik, amelyek a vadászatra való felkészülést ábrázolják a központi alak a fehér lovon ülő vadász, aki érdeklődve figyeli a körülötte zajló eseményeket. sterio a festmény összes alakját: a vadászokat, a lovakat, a kutyákat csitító fiúkat, az izgatott agarakat mozgás közben ábrázolja, ezért érezzük mi is a jelenetet sokkal inkább moz galmasnak, mint színpadiasnak. Bár a korabeli sajtó „kellemes benyomású” festmény ként jellemezte, két rajzbeli hibát így is észrevett: felhívta a figyelmet a póni nyakának és a kutyákat tartó fiú bal kezének sutaságára.

a magyar posta 1979 ben hét, állatokat ábrázoló festményt szerepeltetett bélyege ken: sterio képe az 5 forintosra került.

va s z a ry j á n o s (kaposvár, 1867 Budapest, 1939)

Agarászat (Agarászat előtt)

1890 es évek eleje olaj, fa, 45 × 54,5 cm jelezve jobbra lent: Vaszary J. vétel, 1947 ltsz. Fk8512 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

vaszary jános 1891 elején hosszabb időre elhagyta párizst, ahol addig a julian akadé mián tanult, és esztergomban és környékén, illetve olaszországban töltötte a követ kező másfél évet ebben az időszakban készültek első naturalista alkotásai, köztük az Agarászat című festménye is. a festő müncheni és párizsi tanulmányai idején már megismerhette jules Bastien lepage naturalista műveit itt a francia mestert követve a látvány részletezőbb megjelenítésével kísérletezik. vaszary nem magát a vadászatot, hanem az azt megelőző készülődést ábrázolja az udvaron álló lovászfiú kantáron fogja a már felnyergelt lovat, körülötte három agár várakozik az indulásra. az agarászat a legősibb vadászati módok egyike, lényege, hogy a lovon ülő vadász agarak segítségével ejti el a zsákmányt Hazánkban az agarászat az 1848 49 es szabadságharc leverését követően, legfőképp a dualizmus idején élte fénykorát a fegyvertartási engedélyek szigorítása miatt keveseknek volt lehetősége a fegyveres vadászatra, ezáltal az engedélyhez nem kötött agarászat egyre népsze rűbbé vált

irodalom: krasznai 1986, 14 20

vuray rácz Fodor szabó 2000, 313 ; Boros in Buda pest 2007a, 27

v i .

a va d á s z z s á k m á n y

„a [ ] festő minden tehetségét latba vetette, hogy az élettelen testekbe életet leheljen…”

(johann Wolfgang goethe: Költészet és valóság, 1811 1833)

c o r n e l i s l e l i e n B e rg H (Hága 1610/1630 körül Hága, 1676 után)

Csendélet vadmadarakkal és vadászpuskával

1660 as évek eleje olaj, vászon, 80 × 101,5 cm jelezve balra lent: : C.V. Lelienberg f. vétel somogyi dezsőtől, 1951 ltsz. 51.2888 szépművészeti múzeum, régi képtár

a 17 századi Hollandiában a legelőkelőbbek szívesen látták viszont kedvelt időtöl tésüket, a vadászatot festményeken. a század derekától a növekvő presztízsét mind inkább hangsúlyozó, szokásaikban az arisztokratákat követő gazdag polgárok körében is keresetté váltak a modellt vadászöltözetben megjelenítő portrék, a vadászjelenetek és az elejtett állatokat ábrázoló csendéletek Hágában, a helytartó székhelyén, az 1650 es években már számos festő specializálódott a vadászzsákmány mint főúri trófea ábrázolására, e vadászcsendélet típusnak pedig cornelis lelienbergh lett a legjelen tősebb képviselője ezen a festményén már nyoma sincs a korai munkáira jellemző egyszerűbb komponálásnak és visszafogott színhasználatnak. a mozgalmas drapéria, a szemet gyönyörködtetően megfestett vadkacsával, vadnyulakkal és madárral együtt megjelenített míves vadászfegyver, a függőleges és átlós tengelyekre épített beállítás dinamizmusa annak az új dekorativitásra és grandiózusságra törekvő ábrázolás módnak a jellemzője, amely az 1650 es évektől vált meghatározóvá. az erős fény árnyék, a naturalisztikusan aprólékos, anyagszerű megjelenítés a szemet becsapó valósághűség megteremtését szolgálja, s a trompe l’œil hatást növelik a pillanat illúzióját keltve a lebegő tollak is

irodalom:

j a c o B va n d e k e rc k H o v e n (antwerpen, 1637 körül velence, 1712 vagy utána)

Csendélet lelőtt nyúllal és madarakkal

1680 as évek olaj, vászon, 79,5 × 101,5 cm jelezve balra lent, monogrammal: I.VD K. átvétel a magyar nemzeti múzeumból, 1877 ltsz. 851 szépművészeti múzeum, régi képtár

j a c o B va n d e k e rc k H o v e n (antwerpen, 1637 körül velence, 1712 vagy utána)

Csendélet élő és lelőtt madarakkal

1680 as évek olaj, vászon, 80 × 102 cm jelezve balra lent, monogrammal: I VD K átvétel a magyar nemzeti múzeumból, 1877 ltsz. 895 szépművészeti múzeum, régi képtár

kerckhoven a flamand állatképfestészet egyik legjelentősebb mesterénél, jan Fijtnél sajátította el a műfaj alapjait antwerpenben. 1685 ben áttelepült velencébe, ahol olasz pályatársainak a hatását is művészetébe építve lett sikeres festő giacomo da castello néven párdarabot alkotó budapesti képei itáliai útja előtt készültek, és az életmű leg kvalitásosabb munkái közé tartoznak. tematikailag némileg eltérnek egymástól az egyiken kizárólag elejtett vadak lát hatók: egy vaddisznó feje, rajta nyúltetemmel, előtte és mögötte különféle madárkákkal, egy hatalmas zellerrel a háttérben, jobbról pedig két gyümölccsel a másikon csakis madarak sorakoznak, élők és elejtettek egyaránt, egy méretes citrom szomszédságában. a kompozíciót két csupasz nyakú, összekötözött lábú pulyka uralja, kék csíkos, gaz dagon redőzött konyharuhára fektetve. mindkét festményen jól érvényesül a mester egyedi stílusa, ritka látásmódja jellemző a valósághűen megfestett részletek dekoratív, szinte irreális elrendezése, a markáns fény árnyék ellentét, a barnás okkeres össztónus, a motívumok kétszintes tagolása el lipszis formában, valamint a rusztikus hangulat

az ilyen és ehhez hasonló csendéletek összetett jelentéstartalommal és többféle céllal készülhettek amellett, hogy elláttak egyfajta díszítő funkciót, tulajdonosát em lékeztethették vadászati sikereire és jólétére is. témájuk és melankolikus hangvételük pedig felelevenítette a memento mori (’emlékezz a halálra’) gondolatát, és felhívta a fi gyelmet az erőszakos emberi cselekedetekre.

g o s z to l a a n n a m á r i a

irodalom: gosztola in Summary Catalogue 2, 2000, 90 91 ; Willigen meijer 2003, 121 ; ember 2011, 161 165 , 49

kat sz

aBraHam van calraet (dordrecht, 1642 dordrecht, 1722)

Leölt fogolymadár

1670 1690

olaj, rézlemez, 47,2 × 38 cm szignálva jobbra fent: AC vétel glück Frigyes gyűjteményéből, Budapest, 1949 ltsz. 9835 szépművészeti múzeum, régi képtár

a vadászat jelentősége a 17 század második felében mindinkább felértékelődött Hol landiában. továbbra is az arisztokraták privilégiumának számított, kereteit pedig szi gorú törvények határozták meg szarvast és nagyvadat csak az udvar tagjai ejthettek a nemesek nyulat, nagyobb madarakat vadkacsát, foglyot, hattyút korlátozott számban, énekesmadarakat viszont bármikor lőhettek a polgárok csak saját földbir tokaikon vadászhattak, már ha tudtak erre áldozni a jövedelmükből. így a vadászzsákmányt ábrázoló képek magas társadalmi ranghoz társultak, legyen szó polgári ott honba készült vadászcsendéletről, vagy főúri lakosztályt díszítő trófeaábrázolásról a madarak közül a fogoly visszatérő témának számított: mivel a nemesek gyakori zsák mánya, ráadásul szép tollazatú szárnyas volt, előkelő madárnak tekintették cesare ripa emblémakönyve, az Iconologia szerint azonban a paráznaság, a féktelen vágy és a kéjelgés megtestesítője ezen a képen mindezt feledteti az elmúlás rideg valósága, amit fokoz az erős fény árnyék teremtette plaszticitás és drámai hangvétel. Hasonlóan komponált, leölt és felfüggesztett foglyot ábrázoló festményei alapján merült fel koráb ban Willem van aelst, majd követője, Hendrik de Fromantiou szerzősége, Fred meijer 2012 es attribúciója szerint az utrechti abraham van calraet alkotásának tartjuk

dy c sa Ba

irodalom: pigler 1967, 21 ; Wausau 1989, 136 , B16 kat sz ; Summary Catalogue 2000, 71 ; ember 2011, 87 90 , 25 kat sz ; meijer

p H i l i p p F e r d i n a n d d e H a m i lt o n (Brüsszel, 1664 Bécs, 1750)

Csendélet nyúllal és madarakkal

1698

olaj, vászon, 98 × 83 cm jelezve, datálva jobbra a kőlap élén: Philip F. de. Hamilton. / 1698. vétel az esterházy gyűjteményből, 1871 ltsz. 726 szépművészeti múzeum, régi képtár

a brüsszeli születésű philipp Ferdinand de Hamilton 1705 től volt Bécsben i józsef, majd utódainak udvari festője, de dolgozott a schwarzenbergek, a liechtensteinek és savoyai jenő herceg számára is vadászjelenetek mellett madarak és más állatok áb rázolásait festette megrendelői bécsi és csehországi kastélyai számára. e korai képe még a németalföldi tradíciókat követi az elejtett madarak és vadász eszközök között ábrázolt fellógatott nyúl motívuma flamand eredetű, de Hamilton k é p é n e k l e g k ö z e l e b b i r o k o n a i t a h o l l a n d m e s t e r e k o l y a n m ű v e i k ö z ö t t t a l á l j u k , mint jan ii Weenix 1681 es vadászcsendélete (Frankfurt, städel museum) a helyszín Weenixnél egy kastélypark a müncheni alte pinakothekben őrzött csendélete alapján ezt a típust Hamilton maga is ismerte a sötét háttér csak sejteni engedi a kőasztal mögötti balusztrádos korlátot, melyen lőporszaru, kovás puska, valamint bársony vadásztáska és vadhordozó zsák látható az asztalon fekvő süvöltő és karmazsinpirók mellett feltűnő kakas azonban arra utal, hogy nem egy konkrét zsákmány bemutatásáról van szó a kakas tollainak színpom pája a nyúl egy tónusban tartott szőrzetét ellentételezi, míg megjelenése arra figyelmeztet, hogy e vadászcsendéletek végső soron a 16 század második felének konyhai csendéleteiből erednek

g á l o s m i k l ó s

i ro d a l o m: ember in Wausau 1989, 17 kat sz ; garas in Summary Catalogue 2003, 62 ; ember 2011, 33 kat sz

joHann pHilipp von purgau (linz, 1681 Bécs, 1720 után)

Elejtett őzbak

1710 es évek olaj, vászon, 95,5 × 155,5 cm jelezve balra lent: P. v. Pvrgav. f. vétel, 1999 ltsz. 99.5 szépművészeti múzeum, régi képtár

a linzi származású johann philipp von purgau a kis méretű, gyakran rézlemezre festett, madarakat és csúszómászókat ábrázoló csendéletek specialistája volt. e nagyobb for mátumú képe kompozíciós és térbeli bizonytalanságaival a bal oldali kutya testének aligha jut hely a facsonk és a földhányás között arról árulkodik, hogy a festő ezúttal számára kevéssé ismert terepre merészkedett a hajtóvadászat során elejtett szarvas vagy őz motívuma a 17. század közepének flamand festészetéből ered a festmény régi vakkeretén 19 századi kézírással olvasható 'snyders' felirat nemcsak azt jelzi, hogy szignatúra észre nem vételével vagy tudatos figyelmen kívül hagyásával mely neves festőnek kívánták a képet tulajdonítani, de egyben rámutat a kompozíció forrására is a flamand vadászcsendéletek iskolateremtő mesterének, Frans snijdersnek képünknél mintegy kilencven évvel korábbi, a brüsszeli királyi szépművészeti múzeumban őrzött, szarvasvadászatot ábrázoló festményén az elterülő szarvas ugyanebben a pozícióban tűnik fel. snijders hajszajelenetének dinamikája purgaunál csendéletté szelídül, a kutyák acsarkodása visszafogott érdeklődéssé tompul. ezt az idillbe forduló hangulatot erősíti a tölgyfa csonkján ülő harkály is a tölgy és a fenyő valósághű ábrázolása a Bécs kör nyéki flóra visszaadásának igyekezetéről tanúskodik

gaBriele salci (róma, 1681 ?, 1720 után)

Csendélet elejtett nyúllal és madarakkal

1719

olaj, vászon, 99 × 75 cm jelezve jobbra lent: Gabriello Salci / Romano 1719 vétel a Báv 7 aukcióján, Budapest, 1963 ltsz. 63.9 szépművészeti múzeum, régi képtár

gabriele salci életéről és pályájáról csak igen kevés adattal rendelkezünk. a 17. század végén rómában christian Berentz, maximilian pfeiler és cristoforo munari hatására északias stílusú, gondosan kidolgozott csendéleteket és állatképeket festett. jelenleg ismert műveinek korántsem terjedelmes korpuszában a fényűző tárgyakat asztali díszedényeket, üvegeket felvonultató, gazdag pompacsendéletek mellett vadászcsend életek is megtalálhatók, amelyek közül az egyik legtetszetősebb a szépművészeti múzeum elejtett nyulat, vadkacsát és foglyokat ábrázoló képe. a bőséges zsákmány tarka keleti szőnyeggel leterített kőasztalon hever, amely fölé mintegy baldachinként szőlőlugas borul az ember közreműködésére, illetve a vadak elejtésének módjára a szőlőtőkére támasztott kétcsövű vadászpuska és az állatok mögül kikandikáló lőpor tartó utalnak az elegáns környezet, a látványos kompozíció, valamint az állattetemek bemutatásában megmutatkozó távolságtartó objektivitás nyilvánvalóvá teszik, hogy a festő szándéka nem a halál drámai bemutatása, hanem a dekoratív, kifinomult össz hatás megteremtése volt. salci bravúros technikai tudása nyilvánul meg abban, aho gyan a madártollak pelyhes puhaságának, a nyúlbunda bársonyosságának, a szőnyeg bolyhosságának és a szőlőszemek hamvasságának illúzióját megteremti.

d o B o s z su z sa n n a

g a B r i e l e s a l c i (róma, 1681 ?, 1720 után)

Csendélet elejtett rókával és sünnel

1720

olaj, vászon, 72,6 × 59,3 cm jelezve középen lent: Gabrielle Salci Romano / 1720 vétel a Báv 63 aukcióján, Budapest, 1984 ltsz. 84.5 szépművészeti múzeum, régi képtár

gabriele salci vadászcsendéletei között nemcsak zsákmányállatok és tárgyak sokaságát felsorakoztató, látványos művek, hanem szerényebb motívumvilágú és kompozíciójú alkotások is megtalálhatók ezek közé tartozik ez a festménye is, amelynek témája a lehető legegyszerűbb: saját élőhelyén, egy erdei tisztás sziklás talaján leölt vörös róka és sün teteme hever kiterítve a zsákmány bemutatásához mindössze néhány vadvirág ibolya és százszorszép , valamint a távolban felsejlő bokrok szolgálnak természetes kulisszaként miközben az elejtett róka motívuma gyakran jelenik meg a barokk va dászcsendéleteken, a sünt trófeák részeként szinte sohasem ábrázolták, annak ellenére, hogy vadászata az ókor óta elterjedt volt. salci a természettudományos pontosság igé nyétől vezérelve már már hiperrealista módon, vékony ecsettel, egyenként festette meg a róka gereznájának szőrszálait és a sün tüskéit. stílusának ezt a különösen jel legzetes elemét a közelről élvezhető, rendkívül aprólékos festésmódot már a pem broke i gróf Wilton House beli gyűjteményének 1731. évi leltárában szereplő, leölt vad disznót és madarakat megörökítő képe kapcsán is kiemelték miközben a néző elmerül a fények és árnyak ellentétében feltáruló festői részletek szemlélésében, az elmúlás könyörtelen tényével, a memento mori (’emlékezz a halálra’) üzenetével is szembesül d o B o s z su z sa n n a

jakoBey károly (kúla, 1826 Budapest, 1891)

Vadászcsendélet

1852

olaj, vászon, 92 × 72 cm jelezve jobbra lent: Jakobey Károly Baján 1852. vétel, 1949 ltsz. Fk9820 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

jakobey károly pályafutása során csak kevés csendéletet festett, de még ezek közül is ritka kivételnek számít ez a Vadászcsendélet. a festményt az 1852 es pesti műtárlaton állította ki először meleg színekkel festette meg a nyúl, a gerle, az erdei szalonkák és a tőkésrécék élettelen együttesét, természethűen és pontosan ábrázolta az állatok jel lemzőit a különféle pozíciókban a vadászcsendéletekre jellemző, hogy valamilyen va dászfelszerelés, ebben az esetben egy vadásztáska is megjelenik az elejtett vadak mellett a csendéletszerű kompozícióba rendezett állatcsoportot a természetbe helyezte a festő jakobey nem csak jó megfigyelőképessége miatt tudta ilyen hűen ábrázolni az állatokat valószínű, hogy ő maga is hódolt ennek a sportnak. annak ellenére, hogy a tárlaton sikere volt a képnek, jakobey ezután többé nem állított ki csendéletet. ennek valószínűleg köze lehetett az elmarasztaló sajtóvissz hanghoz, amely szerint ismert egyházi festőként komolyabb témában kellene alkotnia, mint a kevésbé értékelt csendélet műfajában.

Bac

i

v i i . a H a l á s z at

„ mert vagy halbefogó hálót meritettem a vízbe, vagy sziklán ültem, s a halászó nádra ügyeltem.”

(ovidius: Átváltozások, Xiii. könyv, glaucus)

H e n d r i c k j a c o B s z . d u B B e l s (amszterdam, 1621 amszterdam, 1707)

A scheveningeni tengerpart halászokkal

1660 körül tölgyfa, olaj, 49 × 75,5 cm jelezve balra lent: H. Dubbels átvétel a Fővárosi képtártól, 1953 ltsz. 53.441 szépművészeti múzeum, régi képtár

a hollandok számára a tenger egyszerre volt áldás és átok: szüntelen fenyegettek a vi hardagályok, ám a tengeri kereskedelem és a halászat megélhetést, sőt, gyarapodást biztosított a 17 század elejétől egyre nagyobb számban készültek tengeri látképek, számos kiváló tájképfestő köztük jan van goyen, salomon van ruysdael örökítette meg a parti dűnevidéket is a tengeri tájkép és jeles képviselői határozták meg Hend rick dubbels egész pályafutását: korai műveit jan porcellis modorában festette, 1650től simon de vlieger, majd idősebb jan van der velde műhelyében, azok munkatársa ként dolgozott vlieger „csendes vizeket” (Stille watertie) megörökítő képeinek végtelen nyugalma, szélesen kitáruló horizontja, valamint goyen tájfestészetének öröksége, a fény és atmoszferikus hatások érzékeltetése köszön vissza dubbels budapesti al kotásán. a mester az 1650 es évek vége felé több olyan festményén ábrázolta a dűne vidéket, melyeknek visszatérő motívumai a partra húzott lapos fenekű halászbárkák, a parton gyülekező kirakodó halászok, a portékájukat kínáló halárusok. a háttérben látható torony alapján a helyszín talán nem is a hagyományosan scheveningennek tartott partszakasz, hanem a tőle mintegy 90 kilométerre északra fekvő egmond aan zee környéke

a d a m p i j n a c k e r n e k t u l a j d o n í t va (schiedam, 1620/1621 amszterdam, 1673)

Sziklás táj vízeséssel

1650 es évek olaj, fa, 55 × 46 cm szignálva lent középen a sziklán: Apynacker (AP ligatúraként) átvétel a Felszámolási kft tól, 1949 ltsz. 9783 szépművészeti múzeum, régi képtár

adam pijnacker borkereskedőből lett művész: már a huszonkilencedik évében járt, amikor első ismert képét megfestette. rövid pályája során schiedamban és a szom szédos delftben, valamint amszterdamban működött, 1654 1655 ben a brandenburgi udvarban foglalkoztatták. meleg, fénnyel átitatott színekkel, a részletgazdagságot finom harmóniával egyesítve festette zömmel folyóparti tájakat ábrázoló képeit ar nold Houbraken a 18. századi művészéletrajz-író állításával ellentétben nem valószínű, hogy pijnacker járt itáliában, önálló stílusának kibontakoztatásához a holland italianizáló festők (jan Both, jan asselijn, Herman saftleven) műveiből merített ins pirációt. ez a festménye a hatalmas bércek között áttörő hegyi patakkal egy az amsz terdami rijksmuseumban őrzött képével mutat hasonlóságot, itt azonban a színvilág komorabb, a fények élesebbek, az árnyékok mélyebbek, ami a víz vadságával együtt expresszív erővel tölti meg a képet a sziklás táj vízeséssel az 1650 es években a mester több képén is megjelenik, talán ekkortájt készítette ezt a festményét is, bár pijnacker alkotásainak kronológiája kevés datált műve miatt igen bizonytalan lent a halá szok bottal, kis hálóval fogják a pisztrángokat. a hideg és tiszta vizű hegyi patakokban élő hal becses zsákmánynak, az úri konyhák ízletes fogásának számított

irodalom: pigler 1967, 562 ; Harwood 1988, 132 , c29 kat sz , 148 tábla; Summary Cata logue 2000, 137

W o l F g a n g kö p p (kismarton, 1738 Bécs, 1807)

Hegyvidéki táj tóval, halászokkal

1780 as évek akvarell, tus, scagliola, mészkő, 45,5 × 65 cm keszt mihály ajándéka, 1863 ltsz 3158 magyar nemzeti galéria, régi magyar gyűjtemény

a kismartoni születésű Wolfgang köpp a bécsi képzőművészeti akadémián végzett, majd a dekoratív scagliola (stukkómárvány ) technika egy általa kikísérletezett fajtá jával vált széles körben ismertté és kedveltté, sőt bécsi, firenzei és berlini akadémiai tagságát is ennek köszönhette az anyagában színezett, majd csiszolt gipszmassza alapra bekarcolással és tussal vitte fel a motívumok kontúrjait, s a részletek további színezése után újabb csiszolással, majd polírozással zárta le a felületet az 1770 es évektől foglalkozott ezzel a technikával, amellyel akár nagy méretű oltárképet is tudott készíteni (solymár, plébániatemplom, 1782) gyakoribbak azonban kisebb méretű, itá liai hangulatú ideális tájképei, illetve hónapképsorozata is ismert (Budapest, magyar nemzeti galéria). ezeket itáliai, francia és flamand metszetelőképek után készítette. ez a különleges technika két egymástól távoli alapanyag és eljárás, a márványozás és az akvarellel színezett rézmetszet műfaját szintetizálja egyedi hatásossággal. ezt érez zük a fokozottan akvarellszerű, finom kékessárgás árnyalatokkal színezett képzeletbeli tájképen is, melynek előterét halászattal és halkereskedéssel foglalkozó zsánerfigurák népesítik be

i d ő s e B B m a r kó k á ro ly (lőcse, 1791 Firenze, 1860)

Halászok

1851

olaj, vászon, 110 × 165 cm jelezve középen lent: C. Markó p. App. 1851 gróf zichy jenő hagyatékából, 1911 ltsz. Fk1588 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

idősebb markó károly életének utolsó szakaszában itáliában alkotott: ekkor készült mitológiai és bibliai témájú képein, valamint staffázsalakokkal megfestett eszményi tájain e mediterrán természeti környezet napsütötte, párás atmoszféráját ábrázolta Festményeire a klasszikus akadémiai képszerkesztés, a fényhatások érzékenysége és a finom tónusokkal kialakított levegőperspektíva jellemző Halászok című festményén az ideális itáliai tájat a lemenő nap fénye hátulról világítja meg, a halászok és az imbolygó bárkák pedig csak az öbölbe betörő utolsó sugarakban rajzolódnak ki az ár nyékos előtérben markó károly festménye gróf zichy jenő hagyatékából származik. a gróf az édes apjától, zichy edmundtól örökölt főként 17 századi német, francia, itáliai, flamand és holland művekből álló gyűjteményt tovább gyarapítva, 1902 ben megnyitotta Bu dapesten az ország első magánmúzeumát zichy jenő lelkes műpártolóként és mecé násként elsősorban a 19. századi magyar festészet remekeit markó mellett többek között ligeti antal, Borsos józsef, munkácsy mihály, Benczúr gyula képeit vásárolta közéjük tartozott a kötetben is közölt mészöly géza Vadkacsavadászata, valamint az osztrák august Querfurt Sólyomvadászata is

rág a i a d r i e n n

august von pettenkoFen (Bécs, 1822 Bécs, 1889)

Folyóparti táj (A Tiszánál)

1850 es évek eleje olaj, vászon, 18,5 × 28,3 cm jelezve balra lent: Pettenkofen Heim móric ajándéka, 1920 ltsz. 381.B szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

a magyar alföld osztrák festők köztük august von pettenkofen általi felfedezése a 19. század közepén nem volt véletlen: megelégelve az akadémizmus kötöttségeit, a természet felé fordultak nekik a magyar puszta már az „egzotikus kelet” nek számított, és az alföldi táj fényei, impressziója még vonzóbbá tette a szemükben szolnokot, amely a vasút kiépülésével könnyen elérhetővé vált művészetükre és témaválasztá sukra a francia tájképfestészet és a barbizoni iskola is jelentős hatással volt. pettenkofen is járt párizsban és Barbizonban; ott készült képei etnográfiai felvételeknek is tekinthetők a Folyóparti táj című, az 1850 es évek elején festett műve egy horgász magányos alak jának és az őt körülvevő végtelen magyar alföldnek az ellentétére épül a folyópart tágas horizontjának látványát csupán egy kimagasló fa szakítja meg. a képen ábrázolt mocsaras vidék azért is különleges, mert ez a korban a művészek számára sokrétű inspirációs forrást jelentő tisza parti természeti környezet az 1870 es évek folyósza bályozásaival végleg eltűnt

t H a n m ó r (óbecse, 1828 trieszt, 1899)

Halászat

1880 as évek olaj, vászon, 25 × 32 cm jelezve középen lent: Than M. vétel, 1916 ltsz. 5023 magyar nemzeti galéria, 19 20 századi Festészeti gyűjtemény

than mór elsősorban történelmi jeleneteivel vált híressé, de munkái között szép szám mal találunk portrékat, falfestményeket és néhány népi életképet is. jóval ismertté vá lása után festette meg ezt a kis méretű zsánerképet, amely a folyóparton dolgozó ha lászokat örökíti meg családjukkal. az alkonyati jelenetben a part sötét színvilága dominál, amit a kanyargó folyó felszínén visszatükröződő világosabb, szürkés égbolt és a halászok fehér öltözete ellenpontoz. than azt a fáradságos munkát szemlélteti, amit a halászok végeznek a háló kiemelése pillanatában a festmény bal oldalán ülő anya határozott kézmozdulatával is erre hívja fel ölében ülő gyermeke figyelmét, és egyben a néző tekintetét is a történésre irányítja. a bárkán lévő és a kunyhó előtt ülő alak pedig a halászmesterség egyéb pillanatait mutatja be than a festményen ábrázolt jelenetet sokszor megtapasztalhatta személyesen, hiszen a tisza partján nőtt fel. va lószínűleg gyermekkori emlékeit is visszaidézte ezzel az 1880 as években készült kis vázlattal.

Bac sa i l d i kó

au g u s t i n F e y e n p e r r i n (Bey sur seille, 1826 párizs, 1888)

Cancale i halászleányok

1881 olaj, vászon, 118 × 158 cm jelezve jobbra lent: A. Feyen Perrin vétel, 1882 ltsz. 80.B szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

a mára némileg elfeledett augustin Feyen perrin a 19 század utolsó negyedében a cancale i nők festőjeként vált népszerűvé. a breton tengerparton fekvő, osztriga tenyésztésből és halászatból élő kisváros számos kompozícióját ihlette, amelyek rend szerint a helyi asszonyok mindennapjait ábrázolják. a szépművészeti múzeumban őrzött képe, melynek több variációja ismert, 1881 ben nagy sikerrel szerepelt a párizsi szalonon és az országos magyar képzőművészeti társulat őszi kiállításán témája a „pêche à pied”, azaz a sekély vízben, apálykor foly tatott hal és csigagyűjtés a kompozíció három cancale i „gráciára” fókuszál, akik egy szerű, dísztelen öltözetben, mezítláb járnak a nedves homokban, kecses mozdulattal hordják haza a megtöltött kosarakat vonzó, karcsú, egyben nemes, erőt sugárzó alak juk a felhős ég előtt rajzolódik ki; az enyhe alulnézet egyfajta monumentalitást köl csönöz megjelenésüknek jellegzetes költői naturalizmusához híven Feyen perrin nem a fizikai munkával járó megerőltetést és fáradtságot ábrázolta, hanem a hagyományos halászélet idealizált képét

kovác s a n n a z s ó F i a

H e r m a n n B a i s c H (drezda, 1846 karlsruhe, 1894)

Krevetthalászok 1890

olaj, vászon, 102 × 154 cm jelezve jobbra lent: Hermann Baisch 1890 vétel, 1890 ltsz. 117.B szépművészeti múzeum, 1800 utáni gyűjtemény

a német Hermann Baisch legfőképpen realista és romantikus elemeket ötvöző falusi életképeiről, vidéki tájképeiről és állatábrázolásairól volt ismert, műveinek egy kisebb, valamivel naturalistábbnak tekinthető hányadát azonban az északi tengerparton ké szítette, a hollandiai katwijkben. a halászfalu mely valószínűleg budapesti képét is ihlette a 19 század utolsó negyedében nagy számban vonzotta a festőket: a külön leges fény, az egyszerű halászélet, a helyi öltözetek és szokások új és vonzó témákat nyújtottak számukra a Krevetthalászok azt mutatja be, ahogyan a helyi férfiak lovakkal vontatott hálók segítségével gyűjtik össze a tengeri garnélarákokat, míg a parton álló nők a friss árura várakoznak elsőként a ragyogó napsütés ragadja meg a nézőt, Baisch bravúrosan adja vissza a felhős ég különleges fényhatásait, a parton húzódó árnyékokat, a homok nedves textúráját a kompozíció izgalmas ellentmondása, hogy míg a művész minden részletre kiterjedő fotórealista pontossággal ábrázolta a jelenetet, mégsem láthatjuk azt, amire az összes szereplő figyelme összpontosul: a halászok elfordulnak a nézőtől, a lovas kocsi eltakarja a kiterített árut.

kovác s a n n a z s ó F i a

F e s z t y á r pá d (ógyalla, 1856 lovran, 1914)

Pákász

1880 as évek akvarell, fedőfehér, ceruza, karton, 357 × 246 mm jelezve balra lent: Feszty Árpád átvétel a pénzügyminisztériumtól, 1902 ltsz. 1902-930 magyar nemzeti galéria, grafikai gyűjtemény

Feszty árpád műve egy mára már elfeledett tevékenységet elevenít fel az ecsedi lápon, a nagy és kis sárréten és a Bodrog közben élő, növénygyűjtő, vadászó, halászó élet módot folytató pákászok a parasztság legszegényebb rétegéből kerültek ki, s a mocsa ras, árvíz járta területeken kényszerültek a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó életmódjuk kialakítására nád és földkunyhókban laktak, az ingoványos talajon tör ténő közlekedéshez pedig lápi botot és bocskorukra erősített gyékénytalpat használtak. kiváló halászok voltak, zsákmányukat varsával és szigonnyal ejtették el Feszty halászat közben ábrázolja a csónakján, az úgynevezett lélekvesztőn álló pá kászt, aki ötágú szigonyával készül lecsapni a mocsárban rejtőző halakra. a hátteret szinte teljes egészében a pákászok otthonaként szolgáló, aprólékosan megrajzolt, vad regényes lápvidék tölti ki. Feszty rajza az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványsorozatnak az alföld leírását nyújtó kötetében jelent meg F e r e n c z i ág n e s

irodalom: nyakas 1985,

selmeczi

Willem Ormea (Utrecht, 1611 ? – Utrecht, 1673) és

adam (?) Willaerts (antwerpen, 1577 – Utrecht, 1664)

Halcsendélet tengerparton

1650-es évek Olaj, tölgyfa, 51,5 × 74 cm Vétel Fehér istvánnétól, Budapest, 1969 ltsz. 69.52 szépművészeti múzeum, régi Képtár

a németalföldi mesterek a 16. század közepétől ábrázoltak halakat piac- és konyhai képeken, majd csendéleteken. e műfajon belül a halcsendélet az 1630-as évektől lett önálló s egyre népszerűbb típus. az utrechti Willem Ormea kompozícióin – mint a budapesti képen is – az előtér halcsendélete tengerparti tájat megjelenítő háttérrel egészül ki. a mester a változatos halfajták karakteres formáit, részleteit, a síkos-vizes testeken megcsillanó fényeket ugyanazzal az alapossággal jeleníti meg, mint üveges szemüket, tátott szájukat. a szenvtelen tárgyilagosság hangsúlyozza a halcsendélet hagyományos morális felhangját, a lételemükből kiragadott, elpusztult állatok ugyanis a mulandóságra emlékeztetnek. a vonagló haltetemekhez igazodik az átlósan futó partvonal, a képszerkesztésnek ezt a dinamikáját teljesíti ki a hevesen hullámzó tenger, a gomolygó felhők. a tájhátteret adam Willaerts – vagy abraham nevű fia – festette. Ők, és a másik Willaerts fivér, isaac, többször is együtt dolgoztak Ormeával. az előés háttér között a kontraszt nem pusztán stílusbeli, a halcsendélet sugallta szikár végzetszerűséggel szemben a parton felbukkanó apró alakok, a széllel küzdő hajók az élet jelenvalóságára emlékeztetnek.

irOdalOm: ember in Bulletin 1973, 84–85.; ember 1979, 305–306., 99. kép; Wausau 1989, 150., B29. kat. sz.; Summary Catalogue 2000, 128.; ember 2011, 193–195., 61. kat. sz.

Jacob GilliG (Utrecht, 1636 körül – Utrecht, 1701)

Halcsendélet

1679

olaj, vászon, 56,5 × 66 cm Jelezve és datálva jobbra lent: Jgillig 1679 Vétel Göbölyös Gyulától, budapest, 1980 ltsz. 80.12 Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár

az utrechti Jacob Gillig kezdetben – akárcsak az apja – kereskedőként és a városháza börtönének felügyelőjeként kereste a kenyerét. csak huszonöt éves kora körül kezdett festészettel foglalkozni, mestere a városban működő Willem ormea lehetett, Hester nevű első felesége pedig a festő adam Willaerts leánya volt. a tengeri tájképeikről ismert Willaerts festőcsalád tagjai – adam, valamint fiai, abraham és isaac – Utrechtben több mester halcsendéleteihez festettek tengeri tájhátteret. Talán dolgoztak Gilliggel is, aki idővel a legkiválóbb lett a helyi halcsendéletfestők között. ahogy arnold Houbraken, a 17. századi holland festők életrajzírója művében lejegyezte, „mindenféle halat megfestett, főleg édesvízi halakat, ami a legjellemzőbb Utrechtben”, s műveit „élethűen és szellemesen” alkotta. a festői lelemény nem hiányzik ezen a képén sem: mintha a feldőlt kosárból ömlene elénk a folyóból kifogott zsákmány, ponty, csuka, sügér. anynyira friss a fogás, hogy a halak körül még ott a hínár. Gillig gyakran megjeleníti a halászeszközöket is, mint ezen a képen a felgöngyölt hálót. a művész láthatóan kedvét lelte a részletek bravúros megfestésében, halcsendélete a látvány megörökítése mindenféle moralizálás, a memento mori (’emlékezz a halálra’) jelképes felemlegetése nélkül.

eRTelendy c Saba

iRodaloM: ember 1979, 145–146., 307., 102. kép; Wausau 1989, 70–71., 15. kat. sz.; Summary Catalogue 2000, 73.; ember 2011, 97–98., 28. kat. sz.

Jacob GilliG (Utrecht, 1636 körül – Utrecht, 1701)

Halcsendélet

1679

olaj, vászon, 56,5 × 66 cm Jelezve és datálva jobbra lent: Jgillig 1679 Vétel Göbölyös Gyulától, budapest, 1980 ltsz. 80.12 Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár

az utrechti Jacob Gillig kezdetben – akárcsak az apja – kereskedőként és a városháza börtönének felügyelőjeként kereste a kenyerét. csak huszonöt éves kora körül kezdett festészettel foglalkozni, mestere a városban működő Willem ormea lehetett, Hester nevű első felesége pedig a festő adam Willaerts leánya volt. a tengeri tájképeikről ismert Willaerts festőcsalád tagjai – adam, valamint fiai, abraham és isaac – Utrechtben több mester halcsendéleteihez festettek tengeri tájhátteret. Talán dolgoztak Gilliggel is, aki idővel a legkiválóbb lett a helyi halcsendéletfestők között. ahogy arnold Houbraken, a 17. századi holland festők életrajzírója művében lejegyezte, „mindenféle halat megfestett, főleg édesvízi halakat, ami a legjellemzőbb Utrechtben”, s műveit „élethűen és szellemesen” alkotta. a festői lelemény nem hiányzik ezen a képén sem: mintha a feldőlt kosárból ömlene elénk a folyóból kifogott zsákmány, ponty, csuka, sügér. anynyira friss a fogás, hogy a halak körül még ott a hínár. Gillig gyakran megjeleníti a halászeszközöket is, mint ezen a képen a felgöngyölt hálót. a művész láthatóan kedvét lelte a részletek bravúros megfestésében, halcsendélete a látvány megörökítése mindenféle moralizálás, a memento mori (’emlékezz a halálra’) jelképes felemlegetése nélkül.

eRTelendy c Saba

iRodaloM: ember 1979, 145–146., 307., 102. kép; Wausau 1989, 70–71., 15. kat. sz.; Summary Catalogue 2000, 73.; ember 2011, 97–98., 28. kat. sz.

i z B i g H y v ö rö s i s t vá n (izbég?, 1698 körül kassa, 1758)

Asztali csendélet rákokkal, habán korsóval, pohárral, cipóval és egérrel

1740 es évek olaj, vászon, 42 × 53 cm jelezve lent, középen: St: Mich: Jzbighy csere, 1989 ltsz 89 2m magyar nemzeti galéria, régi magyar gyűjtemény

izbighy vörös istván kassai polgár és háztulajdonos, a városi közgyűlés tagja volt. a 18 század első felében kassán és környékén városi festőként változatos munkákat vállalt, például szobor , torony és zászlófestést, a város címerének megújítását. ő ké szítette az 1750 es években a kassai domonkos templom mennyezetének illuzionisz tikus freskódíszét és a legújabb források szerint a máriapócsi kegytemplom falképeit 1748 1749 ben elsősorban azonban mint kiváló csendéletfestőt ismerjük kevés, de igen magas színvonalú képe alapján, amelyeket feltehetően nemesi megrendelők szá mára, kastélyaik berendezésére készített.

a 17 századi csendéletek hatását őrző festményen a kihalászott folyami rákok már fogyasztásra készen, vörösre főzve halmozódnak a tányéron, mellettük pohár bor és kék fehér mázas habán korsó, amelynek megjelenése szintén a kép magyarországi ere detére vall. az ábrázolt dolgok az előtérben sorakoznak egymás mellett, alig takarásban; hátrafelé nincs terük, sötét „fal” zárja a kompozíciót Festésmódjuk gondos és termé szethű. az egyszerű tárgyak meghitt fegyelmezettségét oldja a csendélet mulatságos eleme, az asztalról eliszkoló egér és a nyomában leesni készülő cipó

m a r a s t o n i j ó z s e F (velence, 1834 Bécs, 1895)

Csendélet rákkal

1853

olaj, vászon, 56 cm × 78 cm vétel, 1940 ltsz Fk4978 magyar nemzeti galéria, 19 20. századi Festészeti gyűjtemény

marastoni józsef tanulmányait az édesapja, marastoni jakab által 1846 ban alapított első magyar Festészeti akadémián kezdte, majd a velencei képzőművészeti akadémiát látogatta: valószínűleg ekkor készült a Csendélet rákkal című festménye, amelyet nagy bizonyossággal a pesti műegylet 1853 évi október novemberi tárlatán mutatott be először. marastoni egy gazdag étkezés kellékeit festette meg a mediterrán halászatra és gasztronómiára jellemző homárral, kagylókkal, borral, citrommal és olajokkal a kor són pihenő légy a trompe-l’œil, vagyis a szemet becsapó képek ábrázolási hagyományába illeszkedik, amely plinius zeuxiszról és parrhaszioszról szóló anekdotájából ered marastoni Bacchánsok című festménye szintén a megtévesztést célozza: ezen egy fla mand francia szobrász, François duquesnoy reliefje után készült gipszmintát ábrázol minden repedésével, grisaille ban megfestve a Csendélet rákkal egy szenvedélyes vadász, gróf nádasdy Ferenc nádasdladányi kas télyában, az ebédlőben függött egykor, ahogyan szintén a nádasdy kastélyt díszítette a jelenleg a magyar nemzeti galériában őrzött Halászfiú marastonitól és az Imádkozó leány című festmény spiró edétől

p rág a i a d r i e n n

irodalom: sisa 2000,

p rág a i a d r i e n n | a va dás z at t e r m é s z e t e a r e p r e z e n tác i ó t e r m é s z e t e || 251

irodalom

ainsworth 1982 ainsworth, maryan W : Bernart van Orley as a Designer of Tapestry ph diss yale university, new Haven, 1982

Alkotmány 1903 Főváros Alkotmány, 8 évf 115 sz (1903 május 15 ), 8 anderson 1985 anderson, john kinloch: Hunting in the Ancient World university of california press, los angeles london, 1985

andrássy 1857 gróf andrássy manó: Hazai vadászatok és sport Magyarországon armin geibel, pest, 1857

Apollodorus 1921

Apollodorus The library translated by sir james george Frazer loeb classical library, volumes 121 & 122 Harvard university press, cambridge William Heinemann ltd , london, 1921

aubert lebe oktaviana 2019 a u b e r t , m a x i m e ru s t a n l e b e ad h i ag u s o k t a v i a n a e t a l : earliest hunting scene in prehistoric art Nature, 576 sz (2019), 442 445

Bailey 1972 Bailey, donald m : Greek and Roman Pottery Lamps British museum, london, 1972

Bakay 1938

B Bakay margit: A Biedermeier kor elfelejtett festője, Györgyi (Giergl) Alajos. B. Bakay margit, Budapest, 1938

Balatonfüred 2019 Folyók, tavak, tengerek Az éltető víz Víz motívumok a 19 századi nemzet közi és magyar festészetben szerk. plesznivy edit. vaszary galéria, Balatonfüred, 2019

Balla 1962

Balla ernő: műterem látogatáson Boldizsár istván festőművésznél Magyar Vadász, 15 évf 9 sz (1962 szeptember), 7

Balogh 1969

Balogh, jolán: studi nella collezione di sculture del museo di Belle arti in Budapest vii Acta Historiae Artium, 15 évf 1 2 sz (1969), 77 138

Balogh 1975

Balogh, jolán: Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest IV XVIII Jahrhundert, i ii kötet aka démiai kiadó, Budapest, 1975

Bányai 1996

Bányai józsef: vadászati kiállítások in: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881 1990 szerk kecskés sándor ma gyar mezőgazdasági múzeum, Budapest, 1996, 211 215

Bányai 2013

Bányai Balázs: gróf zichy jenő felsőszentiváni vadászatai Honis meret, 41 évf 3 sz (2013), 29

Bányai 2019

Bányai Balázs: az igazi sportsman mintaképe gróf nádasdy Ferenc (1842 1907) és a vadászat in Székesfehérvár 2019, 3 152

Barla szabó 2004

Barla szabó lászló szerk : A Vastagh művészcsalád ernst múzeum, Budapest, 2004

Bársony 1894

Bársony istván: Erdőn, mezőn Természeti és vadászati képek athena eum irodalmi és nyomdai rt , Budapest, 1894

Bársony 1895

Bársony istván: Csend légrády testvérek, Budapest, 1895

Bartsch

Bartsch, adam von: Le Peintre graveur i XXi degen mechetti verlag, Wien, 1803 1821

Bayard 1898

B a y a r d , é m i l e : l e s „ d i a n e ” i n : Al e x a n d r e Fa l g u i è r e : s c u l p t e u r e t peintre société anonyme la plume, paris, 1898, 61 63

Bécs 1873 Officieller Kunst catalog Welt Ausstellung 1873 in Wien verlag der gene ral direction, druckerei des journals die presse, Wien, 1873

Bécs 2006 Aufgeklärt bürgerlich Porträts von Gainsborough bis Waldmüller 1750 1840. szerk. sabine grabner michael krapf. Wien, österreichische galerie Belvedere Hirmer, münchen, 2006

Bellini 1998 Bellini, paolo: L’opera incisa di Giorgio Ghisi tassotti editore, Bassa no del grappa, 1998

Bellini Wallace 1990 Bellini, paolo richard W Wallace: Italian Masters of the Seventeenth Centuries The Illustrated Bartsch, vol 45, part 2 (commentary) new york, 1990

Bénédite 1902 Bénédite, léonce: Alexandre Falguière librairie de l’art ancien et moderne, paris, 1902

Berkovits 1964 Berkovits ilona: Zichy Mihály élete és munkássága (1827 1906) aka démiai kiadó, Budapest, 1964

Bethlen 1980 Bethlen miklós: élete leírása magától in: Kemény János és Bethlen Mik lós művei kiad v Windisch éva szépirodalmi, Budapest, 1980, 603

Bobory 1928

Bobory [györgy]: sonderbarer vogel Nimród, 16 évf 16 sz (1928 június 1 ), 290 291

Bodnár 1975

Bodnár éva: Balatoni Képtár keszthely, 1975

Boime 1969

Boime, albert: Thomas couture and the evolution of painting in nineteenth century France The Art Bulletin, 51 évf 1 sz (1969), 48 56

Bol 1973

laurens j Bol: Die holländische Marinemalerei des 17 Jahrhunderts klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1973

Bologna 1988

Bologna e l’umanesimo 1490 1510 szerk Faietti, marzia konrad oberhuber raimondi pinacoteca nazionale, Bologna, 1988

Boon 1977

Boon, karel g : die antwerpse schilder Bernaert de rijckere en zijn tekeningen oeuvre Oud Holland, 91 évf (1977), 109 131

Boorsch lewis lewis 1985 Boorsch, suzanne michael lewis r e lewis: The Engravings of Giorgio Ghisi metropolitan museum of arts, new york, 1985

Brestyánszky 1984

Brestyánszky ilona: Berki viola népi szürrealizmusa Vas Népe, 29 évf 176 sz (1984 július 28 ), 6

Brüsszel 2019

Bücken, véronique ingrid de meûter szerk.: Bernard van Orley Bruxelles, palais des Beaux arts 2019 Bozar Books, mardaga, Bru xelles, 2019

Budapest 1881

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1881 évben rendezett őszi kiállítás első sorozatának tárgymutatója I omkt, Budapest, 1881

Budapest 1890

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1890 évben rendezett Téli kiállítás tárgymutatója Franklin társulat könyv nyomdája, Budapest, 1890

Budapest 1896

Ezredéves Országos Kiállítás A Képzőművészeti Csoport képes tárgymu tatója omkt, Budapest, 1896

Budapest 1923

A Benczúr Társaság első kiállítása nemzeti szalon, Budapest, 1923 április

Budapest 1929

CVII csoportkiállítás (Herman lipót festményei, gárdos aladár szob rai, Francia mesterek rajzai) ernst múzeum, Budapest, 1929 no vember

Budapest 1968

Ifj Vastagh György emlékkiállítás katalógus Bev csap erzsébet me zőgazdasági múzeum, Budapest, 1968

Budapest 1971

Vadászati Világkiállítás Budapest, 1971 képzőművészeti kiállítás szerk Frank jános műcsarnok, 1971 augusztus 27 szeptember 30 , Budapest kiállítási intézmények, Budapest, 1971

Budapest 1978

Kisplasztikai kiállítás a 10 től a 19 századig az Iparművészeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum anyagából szerk sz eszláry éva sz koroknay éva szépművészeti múzeum, Budapest, 1978

Budapest 1990 szinyei merse anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete magyar nemzeti galéria corvina kiadó széchenyi kiadó kft , Buda pest, 1990

Budapest 1999 verő mária: Gótikus szobrok szépművészeti múzeum, Budapest, 1999

Budapest 2003 zentai loránd: Észak itáliai reneszánsz rajzok szépművészeti mú zeum, Budapest, 2003

Budapest 2006a gerszi teréz: Rembrandt 400 Rézkarcok és rajzok Kiállítás a művész születésének 400 évfordulójára szépművészeti múzeum, Budapest, 2006

Budapest 2006b El Greco, Velázquez, Goya Öt évszázad spanyol festészetének remekművei szerk nyerges éva matthias Weniger szépművészeti múzeum, Budapest, 2006

Budapest 2007a Vaszary János szerk veszprémi nóra magyar nemzeti galéria, Bu dapest, 2007

Budapest 2007b Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem a magyar nemzeti galéria kiadvá nyai 2007/4 szerk róka enikő magyar nemzeti galéria, Budapest, 2007

Budapest 2009 München magyarul Magyar művészek Münchenben 1850 1914 szerk szücs györgy magyar nemzeti galéria, Budapest, 2009

Budapest 2011 Markó Károly és köre Mítosztól a képig szerk Bellák gábor dragon zoltán Hessky orsolya magyar nemzeti galéria, Budapest, 2011

Budapest 2012 gerszi teréz (tóth Bernadett közreműködésével): Új Szépségeszmény Pieter Bruegel századában A Szépművészeti Múzeum 16 századi néme talföldi rajzai szépművészeti múzeum, Budapest, 2012

Budapest 2020 Állatok Állatábrázolás a 19. századi festészetben. magyar mezőgazdasági múzeum, Budapest, 2020

Budapesti Hírlap 1856

Bulyovszky gyula: Pesti műtárlat. Budapesti Hírlap, 129. sz. (1856. június 5.), o. n. [2–3.]

Bulletin 1973

Nouvelles acquisitions 1967–1972. Bulletin du Musée hongrois des Beaux-Arts, 41. évf. 1973, 53–124.

Bulletin 2000

New acquisitions. Bulletin du Musée hongrois des Beaux-Arts, 92–93. évf. (2000), 143.

Cassirer–Helbing 1917

Cassirer, Paul – Hugo Helbing: Sammlung Richard von Kaufmann, Berlin. Kunstsalon Paul Cassirer, Berlin, 1917

Cennerné Wilhelmb 1982

Cennerné Wilhelmb gizella: Than Mór. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1982

Cennerné Wilhelmb 1997

Cennerné Wilhelmb gizella: A Zrínyi család ikonográfiája. Balassi Kiadó, Budapest, 1997

Cifani–monetti 1999 Cifani, arabella – Franco monetti: vittorio amadeo Cignaroli Szarvasvadászata. Bulletin du Musée hongrois des Beaux-Arts, 90–91. évf. (1999), 221–224.

Cifka 2000

Cifka, Brigitta: The 19th Century Exhibition. Szépművészeti múzeum, Budapest, 2000

Compiègne 2007 Starcky, Emmanuel – marie lionnet et al.: Nicolas II Esterházy, 1765–1833: Un prince hongrois collectionneur. musée national du château de Compiègne, 2007–2008. réunion des musées nationaux, Paris, 2007

Corpus Rubenianum

Corpus Rubenianum: an illustrated catalogue raisonné of the work of Peter Paul Rubens based on the material assembled by ludwig Burchard in 26 vols. Landscapes and Hunting Scenes (Xviii/1–2. kötet), 2.: Hunting Scenes by arnout Balis. Phaidon, london–oxford –New York, 1986

Cropper 1988

Elizabeth Cropper: Pietro Testa, 1612 1650: Prints and Drawings. University of Pennsylvania, Philadephia, 1988

Czobor 1967

Czobor ágnes: Holland tájképek. Corvina, Budapest, 1967

Csőre 2003

Csőre Pál: a magyar vadászati szaknyelv kialakulása. in: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. tudománytörténeti Konferencia a magyar mezőgazdasági múzeum-

ban apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére. mezőgazdasági múzeum, Budapest, 2003, 51–64.

dévényi 1973 dévényi iván: Berki viola. Vigilia, 38. évf. 8. sz. (1973), 520–521.

doval trueba 2010 doval trueba, maría del mar: alonso Cano y los retratos del príncipe Baltasar Carlos. Goya Revista de Arte, 332. sz. (2010. július–szeptember), madrid, 2010, 202–211.

duschanek 1994–1995 duschanek, adolf: der maler und mosaizist Wolfgang Köpp (1738–1807). Acta Historiae Artium, XXXvii. évf. (1994–1995), 175–229.

Éber–gombosi 1935 Művészeti Lexikon I II. Szerk. Éber lászló – gombosi györgy. győző andor kiadása, Budapest, 1935

Ekkart 2011 Ekkart, rudolf E. o.: Old Masters’ Gallery Catalogues, Szépművészeti Múzeum, Budapest. volume 1. Dutch and Flemish Painting: Portraits 1600–1800. leiden–Budapest, 2011 Élet 1910 Élet, 2. évf. 22. sz. (1910. május 29.), 722–723. (repr.)

Ember 1979 Ember, ildikó: Három utrechti halcsendélet. Bulletin du Musée hongrois des Beaux-Arts, 53. évf. (1979), 303–307.

Ember 2011 Ember, ildikó: Old Masters’ Gallery Catalogues, Szépművészeti Múzeum Budapest. volume 2. Dutch and Flemish Still Lifes 1600 1800. Nl-Primavera, leiden–Budapest, 2011

Eörsi 2001 Eörsi anna: Puer, abige muscas! remarks on renaissance Flyology. Acta Historiae Artium, 42. évf. (2001), 7–22.

Erdészeti Lapok 1910 a bécsi nemzetközi vadászati kiállításról. Erdészeti Lapok, 49. évf. 15. füzet (1910), 590–602.

Erdős–Farkas–Kállay 1983 Erdős imre – Farkas gábor – Kállay istván: Gárdony története. gárdony Nagyközség tanácsa, gárdony, 1983

Fáczányi 2006 Fáczányi Ödön: Strobl alajos (1856–1926). Nimród, 94. évf. 7. sz. (2006), 31–32.

Fadda 2004 Fadda, Elisabetta: Michelangelo Anselmi. Umberto allemandi & C., torino, 2004

Farkas 2013 Farkas József: a koronauradalom kialakítása. in: Gödöllő története II., 1867–1945, 1. kötet. Szerk. g. merva mária. gödöllő város Önkormányzata, gödöllő, 2013

Firenze 2013

Az Uffizi Képtár Magyar önarcképei szerk Fehér ildikó galleria degli uffizi, Firenze, 2013

Fónagy 1935

Fónagy Béla: lieder Frigyes in: Művészeti Lexikon, ii kötet (l z) szerk éber lászló győző andor kiadása, Budapest, 1935

Fővárosi Lapok 1882 (pr ): a nemzetközi műkiállítás ii Fővárosi Lapok, 19 évf 78 sz (1882 április 5 ), 496

Fővárosi Lapok 1889 ( m): mészöly hátrahagyott képei (a műcsarnokban) Fővárosi Lapok, 26 évf 56 sz (1889 február 26 ), 406 408

Frankfurt am Main 1985

Na t u r u n d A n t i k e i n d e r R e n a i s s a n c e s z e r k H e r b e rt B e c k e t a l liebighaus, museum alter plastik, Frankfurt am main, 1985

Frankfurt am Main 1999 Barkóczi, istván szerk : Von Raffael bis Tiepolo Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhauses Esterházy schirn kunsthalle, Frank furt am main, 1999

gaboda 2012 gaboda péter: a királyi oroszlánvadászat küzdelem motívuma iii sesonk udzsat plakettjén: egy Újbirodalomban kedvelt téma kivé teles újraidézése a líbiai korban i rész Bulletin du Musée hongrois des Beaux Arts, 116 117 évf (2012), 219 233

gaboda 2013 gaboda péter: a királyi oroszlánlándzsázás iii sesonk udzsat pla kettjén: az összetetten strukturált jelentésrétegek vizsgálata. ii. r é s z B u l l e t i n d u M u s é e h o n g r o i s d e s B e a u x A r t s, 1 1 8 é v f ( 2 0 1 3 ) , 21 50.

garas 1972 garas klára: gianbettino cignaroli és pietro rotari művei magyar országon. Bulletin du Musée hongrois des Beaux Arts, 39. évf. (1972), 137 145

garas 1980 garas klára: A XVIII század német és osztrák rajzművészete Válogatott mesterművek a Szépművészeti Múzeum rajzanyagából corvina, Buda pest, 1980

garas 1991 garas klára: 18 századi csendéletfestők művei a szépművészeti múzeumban maximilian pfeiler, Franz Werner tamm et gabriele salci Bulletin du Musée hongrois des Beaux Arts, 74 évf (1991), 91 99

gárdos 1917 gárdos aladár: önmagáról Vasárnapi Ujság, 64 évf 45 sz (1917 november 11 ), 721

gaunt 1964 gaunt, William: rural life and sport in: uő: Concise History of English Painting thames and Hudson, london, 1964

gautier 1867 gautier, Théophile: Voyage en Russie, i ii charpentier, paris, 1867

gellér 2000 gellér katalin: zichy mihály művei az angol királynő gyűjtemé nyében Művészettörténeti Értesítő, 49 évf 1 2 sz (2000), 75 93

gellér 2003 gellér katalin: Újítás és tradícióváltás in: A gödöllői művésztelep 1901 1920 szerk gellér katalin g merva mária őriné nagy cecília gödöllő, 2003

gosztonyi 1982 gosztonyi józsef: száz éve született Berán lajos Az Érem, 38 évf 1 sz (1982), 36 40

gránitz Fehér 2014 gránitz gáspár Fehér árpád: Beszélgetés meszleny ignáccal 2 velencei Helytörténeti egyesület honlapja, https://helytortenet eoldal hu/cikkek/az egyesulet sajat gyujtesei/ granitz gaspar feher arpad beszelgetesmeszleny ignaccal 2 html (utolsó megtekintés: 2021 március 4 )

Győr 2000 Hessky orsolya: A XIX századi magyar rajzművészet mesterei Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria és a Soproni Múzeum rajzgyűjteményéből vá rosi művészeti múzeum, győr, 2000

györgyi 1900 györgyi kálmán: az iparművészet a párisi kiállításon Magyar Ipar művészet, 3 évf 5 sz (1900), 236 k gyurkovich 1974 k. gyurkovich tibor: sterio károly, a mozgás festője. Művészettör téneti Értesítő, 23 évf 4 sz (1974), 323 327

Haak 1984

Haak, Bob: The Golden Age: Dutch painters of the Seventeenth Century Harry n abrams inc , new york, 1984

Harwood 1988 H a r w o o d , l a u r i e B : Ad a m Py n a c k e r : c 1 6 2 0 1 6 7 3 davaco , doornspijk, 1988

Hauszmann 1997 H a u s z m a n n Al a j o s n a p l ó j a É p í t é s z a s z á z a d f o r d u l ó n ö s s z e á l l dr seidl ambrus gondolat, Budapest, 1997

Hessky 2011

Hessky orsolya: mitológia és táj találkozása idősebb markó károly művein in: Budapest 2011, 59 72

Hoffmann 1929 Hoffmann edith: a szépművészeti múzeum néhány németalföldi és német rajzáról Az Országos Szépművészeti Múzeum Évkönyvei [An nales du Musée des Beaux Arts de Budapest], 5 évf (1927 1928), Buda pest, 1929, 89 143

Hollstein Dutch and Flemish Xviii White, christopher karel g Boon: Rembrandt van Rijn, Hollstein’s

D

roosendaal : koninklijke van poll sound & vision pub, amster dam, 1969

Hollstein Dutch and Flemish XXviii

Hollstein’s Dutch and Flemish Etchings, Engravings and Woodcuts, vol XXviii szerk karel g Boon, összeáll dieuwke de Hoop scheffer geroge s keyes van gendt, Blaricum, 1984

Hölgyfutár 1861

Budapesti hírharang Hölgyfutár, 12 évf 77 sz (1861 június 27 ), 615

Horváth 1963

H o r v á t h e rn ő : ad a t o k c h e rn e l i s t v á n é l e t r a j z á h o z S a v a r i a , A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1 , szombathely, 1963, 57 83

Huszár 1943

Huszár lajos: Berán lajos emlékezete Szépművészet, 4 évf 5 sz (1943), 80 82

Huszár 1957 1958

Huszár lajos: körmöcbányán 1872 1899 években vert emlékérmek mesterei Numizmatikai Közlöny, szerk Huszár lajos, 56 57 évf (1957 1958), 58 62

Huszár 1972

Huszár károly: vadászati motívumok a magyar címerekben Az Or szágos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei, 5 7 (1972), 87 104

illyés 2001 illyés mária: XIX századi francia művek (a szépművészeti múzeum gyűjteményei 4) szépművészeti múzeum, Budapest, 2001

Interessante Blatt 1910 e i n Fa m i l i e n g e s c h e n k f ü r d e n k a i s e r. D a s I n t e r e s s a n t e B l a tt , 2 juni 1910 , 4 (repr )

javel 1898 j a v e l , F i rm i n : a l e x a n d r e Fa l g u i è r e : s a v i e e t s o n œ u vr e . i n : Alexandre Falguière: sculpteur et peintre société anonyme la plume, paris, 1898, 30 32.

kalapis 1982 kalapis zoltán: Than mór bácskai emlékei Magyar Szó, 217 sz , (1982), 8

Kalauz 1867

Kalauz Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára, 3 évf 39 sz (1867 július 1 ), 312

kaposi 2007 kaposi márton: Machiavelli Magyarországon A merész kortárs és a re neszánsz klasszikus fogadtatása 1541 1921 akadémiai nagydoktori thesis magyar tudományos akadémia, Budapest, 2007

karasszon 1978 dr karasszon dénes: monostori professzor és a „veterinarius” ha tása a hazai állattenyésztéstani szakirodalom fejlődésére Magyar Állatorvosok Lapja, 33 évf 6 sz (1978 június), 365

kenyeres 1982 Magyar Életrajzi Lexikon, ii kötet szerk kenyeres ágnes akadémiai kiadó, Budapest, 1982

kóthay liptay 2012 k ó t h a y k a t a l i n a n n a l i p t a y é v a s z e r k : A S z é p m ű v é s z e t i Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye Budapest, 2012

kovács 2013 k o v á c s z i t a : B e r k i Vi o l a H a l a s i a l b u m o k 1 4 , t h o rm a j á n o s múzeum, Halasi múzeum alapítvány, Berki viola közalapítvány, kiskunhalas, 2013 kövesdi 2015 kövesdi mónika: az első és az utolsó falkavadászat Art Limes Kép zőművészek Tata városában XVIII XX század, 4 évf 2 sz (2015), 217 221

krasznai 1986 krasznai péter: az agarászat Nimród Fórum (a Nimród szakmai mel léklete, 1986 április), 14 20

krüger 2018 krüger, michael: visual sources in the History of sports: potential, problems, and perspectives with selected examples of sporting art Historical Social Research / Historische Socialforschung, 43 évf 2 sz special issue: visualities sports, Bodies, and visual sources, 2018, 72 92

lakatos 1910 lakatos károly: Vadászhit A magyar vadászbabonák és hiedelmek kul tusza 2 bővített kiadás, engel lajos kiadása, szeged, 1910

lengyel 1910 lengyel géza: róna józsef. Művészet, 9. évf. 1. sz. (1910), 23 36.

lewis 1987 lewis, douglas: The medallic oeuvre of „moderno”: His develop ment at mantua in the circle of „antico”. in: Studies in the History of Art vol 21, symposium papers viii: italian medals, national gal lery of art, Washington, 1987, 77 97.

lewis 1989 lewis, douglas: The plaquettes of moderno and His Followers in: luchs, alison szerk : Studies in the History of Art vol 22, symposium papers iX: italian plaquettes, national gallery of art, Washington, 1989, 105 141

London 2001 Bury, michael: The Print in Italy 1550 1620 British museum, london, 2001

London 2010 ekserdjian, david szerk : Treasures from Budapest European Master pieces from Leonardo to Schiele royal academy of arts, london, 2010

London Leicester Liverpool 1974 British Sporting Painting 1650 1850 Hayward gallery, london lei cestershire museum and art gallery, leicester Walker art gallery, liverpool the art council of great Britain, london, 1974

losonci 1984 losonci miklós: Than mór festménye a halászatról Halászat, 1 sz (1984), 31

lyka 1908 lyka károly: pállik Béla Művészet, 7 évf 6 sz (1908), 384 389

macchiavelli 1987 machiavelli, niccolò: A fejedelem Ford lutter éva európa könyv kiadó, Budapest, 1987

Madrid 2017 solana, guillermo mar Borobia szerk : Obras maestras de Budapest del renacimento a las vanguardias museo nacional Thyssen Borne misza, madrid, 2017

magyar 2017 magyar zoltán: Mátyás király narratív hagyományköre Típus és motí vumindex Balassi kiadó, Budapest, 2017

Magyarország 1910 a bécsi vadászati kiállítás magyar csoportja Magyarország, 17 évf 101 sz (1910 április 29 ), 9

Magyar Szemle 1902 irodalom és művészet Magyar Szemle, 14 évf 47 sz (1902 novem ber 23 ), 564

Marosvásárhely 2017 Árkádia színei Remekművek a budapesti Szépművészeti Múzeum Zichy gyűjteményéből maros megyei múzeum románia nemzeti művé szeti múzeuma szépművészeti múzeum magyar nemzeti ga léria szerk Bányai Balázs gosztola annamária kovács eleonóra maros megyei múzeum, marosvásárhely, 2017, 29 33.

mazányi 2005 mazányi judit: Ligeti Miklós szobrászművész életműve doktori disszer táció. elte Btk, Budapest, 2005

meder 1932 meder, joseph: Dürer Katalog: Ein Handbuch über Albrecht Dürers Sti che, Radierungen, Holzschnitte, deren Zustände, Ausgaben und Wasserze ichen vienna, 1932

meijer 2010 meijer, Fred g : a partridge abraham van calraet (1642 1722) in Budapest in: Geest en gratie: essays presented to Ildikó Ember on her seventieth birthday szerk radványi, orsolya szépművészeti mú zeum, Budapest, 2012

middendorf 1989 middendorf, ulrike: Hendrik Jacobsz Dubbels (1621 1707): Gemälde und Zeichnungen mit kritischem Oeuvrekatalog luca verlag, Freren, 1989

mikszáth 1883 mikszáth kálmán: a nyolc tó pusztája látogatás zichy jenőnél in: Mikszáth Kálmán összes művei Cikkek és karcolatok XVII , 1882 1883 67 kötet kritikai kiadás, szerk Bisztray gyula király istván, sajtó alá rendezte rejtő istván akadémiai kiadó, Budapest, 1969, 64 71

mojzer 1982

mojzer miklós: A Magyar Nemzeti Galéria késő reneszánsz és barokk kiállítása, képek és szobrok képzőművészeti alap, Budapest, 1982

molnár 2001 molnár lászló, ph d : emlékezzünk stróbl alajosra, nemzetközi hírű szobrászunkra Nimród, 89 évf 11 sz (2001), 36 37

Montreal 2002

l a v o i e , Fr a n c i n e s z e r k : i t a l i a n o l d m a s t e r s f r o m r a p h a e l t o tiepolo The collection of the Budapest museum of Fine arts, montreal, The montreal museum of Fine arts Connaissance des Arts, special issue, 176 sz (2002)

motesiky 1990 motesiky árpád: Híres festő remek nimród Nimród, 110 évf 10 sz (1990 május 21 ), 8 9 (232 233 )

mravik 1989 mravik lászló: két szilánk a hajdani Brunsvik gyűjteményből Mű vészettörténeti Értesítő, 38 évf 1 4 sz (1989), 145 147

Műcsarnok 1900 vásárlások a téli kiállításon Műcsarnok, 3 évf 1 sz (1900 január 1 ), 9

muray 2006 muray róbert: vadászati világkiállítás képzőművészeti kiállítás Nimród, 94 évf 3 sz (2006 március 15 ), 26

Művészet 1917 krónika. Holló Barnabás. Művészet, 16. évf. tavaszi sz. (1917), 76 78.

Múzeumi kalauz 2021 Múzeumi kalauz Vezető a Szépművészeti Múzeum régi gyűjteményeihez szerk. radványi orsolya. szépművészeti múzeum, Budapest, 2021

nagy 1972 dr nagy domokos imre: A vadászat a festészetben corvina kiadó, Budapest, 1972

nagy 1974 dr nagy domokos imre: gondolatok és adatok a XiX XX századi magyar vadászfestészetről in: Vadászévkönyv ’ 75 (1974), 149 161

nagy 1988 nagy domokos imre: gondolatok a magyar vadászfestészetről in: Hunor Vadászkönyv Állatvilág, szafari, vadvédelem szerk dr zoltán attila officina nova magyar könyvklub, Budapest, 1988, 152 160

nagy 1996 dr nagy domokos imre: a vadászat és a művészet in: dr ádámfi tamás et al : Vadászetika I lipták kiadó, Budapest, 1996, 243 263

nagyszandai szekeres 1938 nagyszandai szekeres margit: Jakobey Károly (1826 1891) Hollósy jános könyvnyomtató műhelye, Budapest, 1938

németh 1981

Magyar művészet 1890 1919, i ii kötet szerk németh lajos akadé miai kiadó, Budapest, 1981

Népszava 1929

(i e ): csoportkiállítás az ernst múzeumban Népszava, 57 évf 262 sz (1929 november 17 ), 14

New Hollstein Dutch and Flemish 2013 Th e Ne w H o l l s t e i n D u t c h a n d F l e m i s h E t c h i n g s, E n g r a v i n g s a n d Woodcuts 1450 1700, Rembrandt szerk erik Hinterding jaco rut gers 7 vols (vols 69 75) sound and vision publishers, ouderkerk aan den ijssel, 2013

nyakas 1985

dr nyakas lászló: pákász Hajdú Bihari Napló, 42 évf 115 sz (1985 május 18 ), 12

nyerges 1983 nyerges, éva: el retrato de don Baltasar carlos en el museo de Bellas artes de Budapest Archivo Español de Arte, 56 évf 222 sz (1983), 143 149

Ojság 1929 szenzációs attrakciók az ernst muzeumban Az Ojság, 10 évf 46 sz (1929 november 17 ), 4

ortutay 1982

Magyar Néprajzi Lexikon, v kötet szerk ortutay gyula akadémiai kiadó, Budapest, 1982

őriné 2016 Körösfői Kriesch Aladár (1863 1920) festő és iparművész monográfiája és œuvre katalógusa. szerk. őriné nagy cecília. gödöllői városi mú zeum, gödöllő, 2016

Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben 1885 1902

Az Osztrák Magyar Monarchia, Rudolf trónörökös főherczeg ő császári é s k i r á l y i f e n s é g e k e z d e m é n y e z é s é b ő l é s k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , i XXiv. kötet. magyar királyi államnyomda, Budapest, 1885 1902

Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben 1887

Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben I Bevezető kötet ma gyar királyi államnyomda, Budapest, 1887

Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben 1893

Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország III Bu dapest és Fiume magyar királyi államnyomda, Budapest, 1893

paget 1945 paget, guy: Sporting Pictures of England adprint limited, london, 1945

Paris Salon 1881

1881 Catalogue Illustré du salon szerk dumas, F g librairie d’art l Baschet, paris, 1881

Párizs 2004

Primatice: Maître de Fontainebleau szerk cordellier, dominique Bernadette py musée du louvre, paris, 2004

Pesti Hírlap 1886 napi hírek (a parforce vadászok) Pesti Hírlap, 8 évf 330 sz (1886 november 29 ), 4

Pesti Hírlap 1903 képzőművészet Pesti Hírlap, 25 évf 164 sz (1903 június 17 ), 9

Pesti Hírlap 1910 a főhercegi pár vadászszobra Pesti Hírlap, 32 évf 20 sz (1910 január 25 ), 16

Pesti Napló 1886 különfélék gizella főherczegnő udvari vadászaton Pesti Napló, 37 évf 321 sz (1886 november 20 ), [2 ]

pieraccini 2003 pieraccini, lisa: Around the Hearth Caeretan Cylinder Stamped Brazi ers studia archaeologica 120 l’erma di Bretschneider, roma, 2003

pigler 1967 pigler andor: Museum der Bildenden Künste Katalog der Galerie Alter Meister akadémiai kiadó, Budapest, 1967

princeva 2007 princeva, galina a : ii sándor vadászjelenetes kártyái in: Budapest 2007b, 101 106

procopius 1943 dr procopius Béla: Berán lajos élete és művészete Numizmatikai Közlöny szerk Huszár lajos 42 évf (1943), 47 49

rácz sárossy 2013 rácz miklós sárossy péter: a majki kamalduli remeteség műem léki felújítása. Műemlékvédelem, 57. évf. 6. sz. (2013), 355 369.

radcliffe 1976 radcliffe, anthony: Ferdinando tacca, the missing link in Floren tine Baroque Bronzes. in: keutner, Herbert szerk.: Kunst des Barock in der Toskana (italienische Forschungen des kunsthistorischen institutes in Florenz 3. Folge, Bd. 9.) münchen, 1976

radcliffe penny 2005 radcliffe, anthony nicholas penny: Art of the Renaissance Bronze 1500 1650 The Robert H Smith Collection philip Wilson publishers, london, 2005

radványi 2018 radványi orsolya: trompe l’oeil vagy stúdium? a gipszminták hasz nálata a hazai festészeti oktatásban, avagy egy ismeretlen magán gyűjteményi darab meghatározásának tanulságai Művészettörténeti Értesítő, 67 évf 1 sz (2018), 49 59

rédly 1929 dr rédly sándor: szalonkaemlékek Nimród, 17 évf 9 sz (1929 március 20 ), 147

róna 1929 róna józsef: Egy magyar művész élete szerzői kiadás, Budapest, 1929

o

atott

rózsaffy 1905 rózsaffy dezső: pettenkofen szolnokon Művészet, 4 évf 6 sz (1905), 386 399

safarik 2006 safarik, maria isabella: Martin Ferdinand Quadal L’insolita carriera d i u n a r t i s t a i n d e p e n d e n t e n e l l ’ E u r o p a d e l S e tt e c e n t o u n iv d i s s università degli studi roma tre, roma, 2006

schneebalg perelman 1982 schneebalg perelman, sophie: Les Chasses de Maximilien: les énigmes d’un chef d’œuvre de la tapisserie editions de chabassol, Bruxelles, 1982

schneevoogt 1873 schneevoogt, c g voorhelm: Catalogue des Estampes Gravées d’après P P Rubens, avec l’indication des collections où se trouvent les tableux et les gravures les héritiers loosjes, Haarlem, 1873

schoch mende scherbaum 2001 2004 schoch, rainer matthias mende anna scherbaum: Albrecht Durer: das druckgraphische Werk, i iii prestel verlag, münchen, 2001 2004 sullivan 1984 s u l l iv a n , s c o tt a : Th e D u t c h G a m e p i e c e Th e B o y d e l l pr e s s , Woodbridge, suffolk, 1984

selmeczi kovács 2009 selmeczi kovács attila: Elfeledett magyar mesterségek és népélet cser kiadó, Budapest, 2009

siklóssy 1910 dr. siklóssy lászló: a modern magyar éremművészet és művelői (1817 1910) Numizmatikai Közlöny szerk dr gohl ödön 9 évf 2 füzet (1910), 43 67.

sinkó 2018 sinkó katalin: Festői utazások itáliában in: A magyar művészet a 19 században szerk. sisa józsef papp júlia király erzsébet. mta Bölcsészettudományi kutatóközpont osiris kiadó, Budapest, 2018

sisa 2000 sisa józsef: a nádasdladányi nádasdy kastély Művészettörténeti Ér tesítő, 49 évf 1 2 sz (2000), 21 54

sluijter seijffert 2016 sluijter seijffert, nicolette cathérine: Cornelis van Poelenburch 1593 1667 The paintings john Benjamins publishing company, amster dam, 2016

staud 1964 staud géza: Magyar kastélyszínházak 3 (színháztörténeti könyvtár 15 ) színháztudományi intézet, Budapest, 1964

Summary Catalogue 1991 tátrai vilmos szerk : Old Masters’ Gallery: Summary Catalogue, vo lume 1 Italian, French, Spanish and Greek Paintings visual arts pub , london Budapest, 1991

Summary Catalogue 2000 ember, ildikó zsuzsa urbach szerk : Museum of Fine Arts Budapest

Old Masters’ Gallery Summary Catalogue, volume 2 Early Netherlan dish, Dutch and Flemish Paintings museum of Fine arts, Budapest, 2000

Summary Catalogue 2003 ember, ildikó imre takács szerk : Museum of Fine Arts Budapest

Old Masters’ Gallery Summary Catalogue, volume 3 German, Austrian, Bohemian and British Paintings museum of Fine arts, Budapest, 2003

szabó 1996 szabó imre: a vértes hegység erdei és szarvasai lamberg Ferenc múlt századi képein Erdészettörténeti Közlemények, 25 sz (1996), 161 197

szatmári 2001 szatmári gizella: az ybl és Hauszmann féle palotaszárnyak szob rászati díszítése a Habsburg terem in: A budavári királyi palota év századai (tanulmányok Budapest múltjából XXiX ) Budapesti tör téneti múzeum, Budapest, 2001

Székesfehérvár 1993 m mojzer et al : Zsánermetamorfózisok Világi műfajok a közép európai barokk festészetben / The Metamorphosis of Themes Secular Subjects in the Art of the Baroque in Central Europe szépművészeti múzeum, szé kesfehérvár, 1993

Székesfehérvár 2014 Bányai Balázs gosztola annamária kovács eleonóra szerk : Né metalföldtől Rómáig Válogatás a Zichy Gyűjtemény legszebb festményeiből és szobraiból a szent istván király múzeum és a szépművészeti múzeum magyar nemzeti galéria közös kiállítása, székesfehér vár, szent istván király múzeum, csók istván képtár. szent istván király múzeum, székesfehérvár, 2014

Székesfehérvár 2019 Bányai Balázs sánta ákos: Vadászok és vadászatok Fejér megyében. szent istván király múzeum, székesfehérvár, 2019

szendrei szentiványi 1915 Magyar képzőművészek lexikona, i kötet szerk szendrei jános szentiványi gyula Budapest, 1915

szentléleky 1969 szentléleky tihamér: Ancient Lamps akadémiai kiadó Budapest, 1969

szentmiklóssy 1930 A magyar feltámadás lexikona A magyar legújabb kor története szerk szentmiklóssy géza a magyar feltámadás lexikona kiadása, Bu dapest, 1930

Szépművészet 1943 művészeti élet Szépművészet, 4 évf 5 sz (1943), 91 szigeti 1951 1952 szigeti istván: körmöcbányán vert magyar emlékérmek adatai Numizmatikai Közlöny szerk Huszár lajos 50 51 évf (1951 1952), 64 67

szilágyi 2004 szilágyi jános györgy: etruszk szenelő tál Az évszak műtárgya, 2004 tavasz szépművészeti múzeum, Budapest, 2004

szilágyi 2007 szilágyi jános györgy: Corpus Vasorum Antiquorum, fasc 2 Hongrie, Budapest, musée des Beaux arts, fasc 2 roma 2007

szinyei merse 1948 szinyei merse Félix: emlékezések édesatyámról Magyar Művészet, 15 évf 3 sz (1948), 120 126

szinyei merse 1989 szinyei merse anna szerk : A Majális festője közelről Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések akadémiai kiadó, Buda pest, 1989

szőcs 2005 szőcs miriam: Bikaviadal és vaddisznóvadászat: a szépművészeti múzeum két damiano cappelli kisbronzáról Bulletin du Musée hongrois des Beaux Arts, 100 évf (2005), 211 218

szőllősy 2009 szőllősy gábor: Ifj Vastagh György állatszobrai (a magyar mezőgaz dasági múzeum tárgykatalógusai 1 ) magyar mezőgazdasági mú zeum, Budapest, 2009

Szombathely 2005 zsámbéky mónika szerk : A Batthyányiak évszázadai szombathelyi képtár, szombathely, 2005

szűcs 2012 szűcs károly: egy irritálóan érdekes életmű: Berki viola Artmagazin, 10. évf. 3. sz. (2012), 26 32.

szvoboda dománszky 2007 szvoboda dománszky gabriella: A Pesti Műegylet története miskolci egyetemi kiadó, miskolc, 2007

telepy 1979 dr telepy katalin: Festők, festmények Nimród, 99 évf 10 sz (1979 október), 447 448.

telepy 1987 dr telepy katalin: medvék és túzokok Nimród, 107 évf 6 sz (1987 június), 16 (256 )

Torino 2004 2005

Da Raffaello a Goya Ritratti dal Museo di Belle Arti di Budapest szerk sgarbi, vittorio daniela magnetti tátrai vilmos palazzo Bri cherasio, torino, 2004 2005 electa, milano, 2004

tóth 2012 tóth Ferenc: Donátorok és képtárépítők A Szépművészeti Múzeum külföldi gyűjteményének kialakulása szépművészeti múzeum, Budapest, 2012

turcsányi 1938

tu r c s á n y i e rz s é b e t : M o l n á r Jó z s e f 1 8 2 1 1 8 9 9 ( a B u d a p e s t i k i r magyar pázmány péter tudományegyetem művészettörténeti és keresztényrégészeti intézetének dolgozatai ) Budapest, 1938

turner reuter 2016 turner reuter, F jr : The penkhus collection of British sporting art, 1800 2000 in: Animal and Sporting Paintings in the Penkhus Col lection: The Very English Ambience of It All gustavus adolphus college, Hillstrom museum of art, st peter (mn), 2016

tüskés máriássy 2019 tü s k é s a n n a m á r i á s s y pé t e r : A M á r i á s s y c s a l á d ő s g a l é r i á j a kalligram kiadó, pozsony, 2019

Ujság 1910 a bécsi vadászati kiállítás kitüntetettjei Az Ujság, 8 évf 236 sz (1910 október 5 ), 14

Új Tükör 1979 Bélyeggyűjtés Új Tükör, 34 sz (1979), 44

ujvári 2001 ujvári gábor: a Budai királyi palota a „neobarokk társadalomban” in: A budavári királyi palota évszázadai (tanulmányok Budapest múltjából XXiX ) Budapesti történeti múzeum, Budapest, 2001

Vadász Lap 1885 kapitális husz ágas Vadász Lap, 6 évf 11 sz (1885 április 15 ), 149

Vadász Lap 1910 különféle a magyar ebtenyésztők és ebkedvelők egyesülete Va dász Lap, 31 évf 14 sz (1910 május 15 ), 187

Vadász és Versenylap 1871 H g : adatok a hazai vadászat régibb történetéhez iii Vadász és Versenylap, 15. évf. 39. sz. (1871. október 18.), 254.

Vadász és Versenylap 1873 irodalom, festészet Vadász és Versenylap, 17 évf 52 sz (1873 dec ember 17.), 388.

Vadász és Versenylap 1899 irodalom, festészet Vadász és Versenylap, 43 évf 97 sz (1899 dec ember 24.), 645.

Vadász és Versenylap 1900a i r o d a l o m , f e s t é s z e t Va d á s z é s Ve r s e n y l a p, 4 4 é v f 5 s z ( 1 9 0 0 január 27 ), 45

Vadász és Versenylap 1900b részletek a bpesti falkavadászati nagy képről Vadász és Versenylap, 44 évf 107 sz (1900 december 22 ), 665

Vadász és Versenylap 1900c a falkavadászati kép festője Vadász és Versenylap, 44 évf 107 sz (1900 december 22 ), 668

Vadász és Versenylap 1901 irodalom, festészet Vadász és Versenylap, 45 évf , 99 sz (1901 no vember 16 ), 609

Vadász és Versenylap 1903 vadászat, lövészet józsef ágost főherczeg Vadász és Versenylap, 47 évf 90 sz (1903 október 9 ), 634

vaderna 2019 vaderna Gábor: mátyás király szerelmes. vörösmarty mihály: szép Ilonka. 2000: Irodalmi és társadalmi havi lap, 31. évf. 3. sz. (2019), 61–79. várhidy 1974 várhidy Imre: erdészet és vadászat magyar érmeken és plaketteken. Az Érem, 30. évf. 2. sz. (1974), 29–32.

Vasárnapi Ujság 1879 -á-r-: Báró Orczy Béla. Vasárnapi Ujság, 26. évf. 40. sz. (1879. október 5.), 633–634.

Vasárnapi Ujság 1882 szarvas az erdőben. Vasárnapi Ujság, 29. évf. 26. sz. (1882. június 25.), 405.

Vasárnapi Ujság 1904 téli kiállítás a műcsarnokban. Vasárnapi Ujság, 51. évf. 50. sz. (1904. december 11.), 859–860. vértessyné makfalvay 1893 vértessyné makfalvay Gizella: Hópelyhek. Beszélyek és útleírások. székesfehérvár, 1893

vörösmarty 1834 vörösmarty mihály: szép Ilonka. Aurora. Hazai Almanach, 1. sz. (1834), 179–185.

vuray – Rácz Fodor – szabó 2000 vuray György – Rácz Fodor Gábor – szabó zoltán: A magyar vadászirodalom képeskönyve. Vadászat és horgászat az irodalomban és a képzőművészetben. mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000

Warren 2014

Warren, Jeremy szerk.: Medieval and Renaissance Sculpture. A Catalogue of the Collection in the Ashmolean Museum, vol. 3. (ashmolean museum Publications) Oxford, 2014

Wausau 1989 ember, Ildikó: Delights for the Senses. Dutch and Flemish Still-Life Paintings from Budapest . Leigh Yawkey Woodson art museum, Wausau, Wisconsin, 1989

Wessetzky 1965

Wessetzky vilmos: III. amenophis oroszlánvadászat skarabeusza. Bulletin du Musée hongrois des Beaux-Arts, 27. évf. (1965), 75–77.

Wethey 1983

Wethey, Harold e.: Alonso Cano. Pintor, escultor y arquitecto. alianza editorial, madrid, 1983

Wilhelmb 1953 [Cennerné] Wilhelmb Gizella: Than Mór. Képzőművészeti alap Kiadóvállalata, Budapest, 1953

Willigen–meijer 2003 Willigen, adriaan van der – Fred G. meijer: A Dictionary of Dutch and Flemish Still-life Painters Working in Oils, 1525–1725. Primavera, Leiden, 2003

zerner 1969 zerner, Henri: Die Schule von Fontainebleau: Das graphische Werk. anton schroll, Bécs, 1969

zichy 1871 zichy mihály: tiz nap a walesi herczeg vadászatain. Vadász- és Versenylap, 15. évf. 44. sz. (1871. november 30.), 284–286.; 15. évf. 45. sz. (1871. december 10.), 293–295.; 15. évf. 46. sz. (1871. december 20.), 300–302.; 15. évf. 47. sz. (1871. december 30.), 308–309.

zichy 1897 (1994) zichy mihály: Egy pétervári hajtóvadászat. szerk. Garami János. terraprint Kiadó, Budapest, 1994