Irodalom 10 by Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola

Irodalom Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. továbbá a 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Hartai László, Nényei Pál, dr. Urbán Péter, dr. Vincze Ferenc Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Velkey György László Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József, dr. Tarján Tamás Pedagógiai lektor: dr. Bodó Márton Fedélterv: Korda Ágnes A borító Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor című festményének felhasználásával készült Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás Fotók: 123RF, © Cultiris: Gordon Eszter, Szilágyi Lenke, Szűcs Enikő, Páll Gábor, Lazányi István, Vahl Ottó; /akg/Bildarchiv Steffens; /INTERFOTO/ATELIER S; /Bridgeman Art Library; /Lebrecht Authors; /Victor Bazhenov/Lebrecht Music & Arts; /AKG-Images/Erich Lessing; /Anne Purkiss/Lebrecht Music & Arts, © Petőfi Irodalmi Múzeum, © Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár/Gadányi György, © Déri Múzeum, © Fortepan A tankönyv alkotói ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-779-3 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős kiadó: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501021001 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 18,54 (A/5 ív), tömeg: 333 gramm 1. kiadás, 2014 Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Bevezető Tisztelt Kollégák!

Kedves Diákok!

Tankönyvünk a kerettantervben előírt tananyagot tárgyalja. A könyv kísérleti tankönyv: a kipróbálási időszakot követően a tanárok visszajelzései alapján fejlesztésre, átdolgozásra kerül. Igyekeztünk az ismereteket tömören összefoglalni, a szorosan vett törzsanyaghoz kapcsolódó kiegészítő szövegeket pedig a portál kapcsolódó felületein elhelyezni. Ennek megfelelően a kötet elsődleges célja a diákok kalauzolása a sokféle tudásbázis között, azok a tudáselemek pedig, amelyek szétfeszítenék e kalauz kereteit, a digitális háttéranyagokban lelhetők föl. A részletes műelemzések és az emelt szintű érettségire készülők számára kínált tananyag-kiegészítések is itt keresendők. Tankönyvünkben minden fejezet egy-egy oldalpárt alkot. Az ismeretközlést rövid felvezetők és kérdések előzik meg, amelyek reményeink szerint segítenek abban, hogy az új anyag kapcsolódni tudjon az előismeretekhez vagy a személyes tapasztalatokhoz. A fogalmak és a kapcsolódó szöveganyag feldolgozását segítő kérdések mellett megtalálhatók a leckékben közös megvitatásra alkalmas témafelvetéseink is. A tankönyvhöz tartozó szöveggyűjtemény összeállításánál arra törekedtünk, hogy minden leckéhez, még a bevezető jellegűekhez is, tartozzék értelmezendő szöveg. Az Irány a szöveg modulok világosan jelzik a javasolt olvasmányokat. A leckéket mindig kitekintő modul zárja. Ezekben kortárs vagy modern kori szövegeket vagy mai filmrészleteket kapcsolunk asszociatív módon a klas�szikusokhoz. A kiegészítő olvasmány kapcsán ötletet adunk szövegalkotási feladathoz is. A feladatok felváltva gyakoroltatják az érvelő, az összehasonlító és az értelmező szövegalkotást. Bízunk benne, hogy kiadványunk hatékonyan segíti majd az Önök munkáját és a diákok előrehaladását egyaránt.

Ez a tankönyv arra hivatott, hogy segítse az irodalommal való ismerkedéseteket. Milyen művek kerülnek szóba ebben a kötetben? Elsősorban a 18–19. század témakörei, a felvilágosodás és a romantika alkotói, de röviden sort kerítünk a realizmus korai szakaszával való megismerkedésre is. Ahol csak lehet, igyekeztünk olyan szövegrészleteket vagy teljes műveket figyelmetekbe ajánlani, amelyek a kor egészének jellegét is megmutatják. Így egy-egy alkotás elolvasásával az adott korról általánosságban is szerezhettek valamiféle benyomást. Az ismeretközlő szövegek mellett kérdéseket, fogalmi meghatározásokat is találtok a tankönyvi leckékben. De a legfontosabb, hogy számos ponton olyan lehetőségekre bukkanhattok, amelyek a Ti alkotó közreműködésetekre építenek. A leckék felvezetői és zárlatai mellett a Vitassuk meg! felvetések is arra hívnak meg Benneteket, hogy alkotó módon vegyetek részt a tananyag megismerésében. Elvégre is az irodalom nem valami szoborként megkövült világ, amelyet csak távolról szabad csodálni, hanem olyan dolog, amelybe mi magunk is alkotó módon kapcsolódhatunk be. Használjátok a szöveggyűjteményt s a digitális tananyagot is! Ez utóbbiban található meg többek között számos részletező műelemzés, és itt közöljük azokat a filmrészleteket is, amelyek kapcsán szöveget alkothattok.

A kötet szerzői

Sok sikert kívánunk a tanulmányaitokhoz! A kötet szerkesztői

Tartalom I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon A felvilágosodás .......................................................... A regény a 18. században ........................................... A levélregény................................................................ Voltaire: Candide, vagy az optimizmus..................... A magyar felvilágosodás............................................. A testőrírók.................................................................. Csokonai Vitéz Mihály pályája.................................. Csokonai Vitéz Mihály ódái....................................... A Lilla-versek ............................................................ Csokonai Vitéz Mihály elégiái .................................. Berzsenyi Dániel pályája ............................................ Berzsenyi Dániel elégiái I. ......................................... Berzsenyi Dániel elégiái II.......................................... Berzsenyi Dániel ódái................................................. Összefoglalás................................................................

8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36

II. Romantika és realizmus Európában Az európai romantika. Líra........................................ A romantikus regény................................................... A verses regény............................................................ Az orosz romantika, Puskin ...................................... Puskin: Jevgenyij Anyegin .......................................... Az Anyegin és a történetmesélés szabadsága .......... Az Anyegin jelentősége és utóélete............................ Gogol és a realizmus kezdetei ................................... Stendhal........................................................................ Honoré de Balzac ........................................................ Összefoglalás ...............................................................

38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58

III. A magyar romantika irodalma Magyar romantika, magyar nemzettudat ................ A romantika irodalma Magyarországon.................. A Bánk bán előzményei és születése......................... A Bánk bán szerkezete és karakterei ........................ Bánk bán jelleme......................................................... A Bánk bán jelentősége .............................................. Kölcsey Ferenc pályája ............................................... Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as években ......................................................................

60 62 64 66 68 70 72

Kölcsey Ferenc: Himnusz.......................................... Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas......................... Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években...... Kölcsey Ferenc prózai művei................................... Vörösmarty Mihály pályája ..................................... Vörösmarty Mihály: Szózat...................................... Vörösmarty Mihály gondolati költészete ............... Vörösmarty Mihály: A merengőhöz ........................ Vörösmarty Mihály: Az emberek ............................ Vörösmarty Mihály kései versei.............................. A Csongor és Tünde műfaja, előzményei................. A Csongor és Tünde értelmezése.............................. Petőfi Sándor pályája ................................................ A népiesség Petőfi Sándor költészetében ............... A Felhők-ciklus költészete ....................................... Petőfi szerelmi költészete ......................................... Petőfi Sándor: A XIX. század költői ........................ Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet….......... Petőfi Sándor forradalmi költészete ....................... Petőfi Sándor kései tájleíró költészete..................... Petőfi Sándor: Az apostol ......................................... Petőfi Sándor: A helység kalapácsa ......................... Jókai Mór pályája ...................................................... Jókai Mór: Az arany ember....................................... Jelképes motívumok Az arany emberben .............. Összefoglalás..............................................................

76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 108 110 112 114 116 118 120 122 124 125

IRODALOM I ADAPTÁCIÓK A FILMMŰVÉSZETBEN ...................................... 127 IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 131 FOGALOMTÁR ...................................................... 139 KIEJTÉSI LISTA ...................................................... 143 FELHASZNÁLT IRODALOM .............................. 144

Vajda Júlia (Wilhelm Egger, 1825, részlet, a Déri Múzeum Gyűjteménye)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

I. A felvilágosodás Európában és Magyarországon

A felvilágosodás Immanuel Kant filozófus a következőképpen fogalmaz Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás című művében: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” agykorúként milyen döntéseket kell meghoznunk? Mondj példát! Mi mindenben döntöttek N helyettünk előzőleg a szüleink? Kiskorúként is lehettek saját döntéseink?

„Sapere aude!” – „Merj gondolkodni!”

Amikor az elmúlt év végén a francia klasszicizmusról tanultunk, már szóba került a felvilágosodás kulturális és tudományos mozgalma is, amely részben a klasszicizmussal egy időben, részben azt követően bontakozott ki. A 18. században, a fény századában élte virágkorát. Azt mondtuk, hogy e mozgalom célja, hogy a hagyománytól, vallási képzetektől és politikai uralomtól függetlenül, a tiszta emberi értelem alapján értelmezze újra a világot. Nemcsak a magyar felvilágosodás szó, hanem német (Aufklärung), francia (Lumières) és angol (Enlightenment) megfelelője is utal a fényre és a világosságra. A kor legfontosabb gondolkodói, például John Locke vagy Isaac Newton, mind meg voltak győződve róla, hogy a világos értelmen alapuló tudományos megismerés számára minden hozzáférhető. Ezért lett a felvilágosodás jelszava a római Horatius tanácsa: „Sapere aude!” – „Merj gondolkodni!”

Az enciklopédisták

A felvilágosodás gondolkodói szerint a korábbi korszakok képtelenek voltak a tiszta és világos gondolkodásra. Ezért mindent újra kell értelmezni ésszerű alapokon. Így merült fel az 1750es évek elején Franciaországban egy mindenre kiterjedő, a világot egészében feltáró és bemutató Enciklopédia megírásának gondolata. Azokat, akik részt vettek ebben a vállalkozásban, enciklopédistáknak nevezzük. Vezetőjük, az Enciklopédia szerkesztője és számos szócikk írója Denis Diderot volt. A 28 kötetből álló sorozat 1772re készült el, s mivel egy-egy szócikke a társadalom kényes kérdéseit is feszeget-

te, nemcsak művelődéstörténeti szempontból fontos, hanem a század társadalmi mozgásaira is hatott.

A német klasszika

A 18. század második felének német irodalma az egyik legnagyobb hatású korszak az irodalom történetében. A kor esztétikai gondolkodását olyan ma is olvasott szerzők határozták meg, mint Winckelmann és Lessing. A német felvilágosodás legfontosabb szerzői Johann Wolfgang Goethe (1749–1832) és Friedrich Schiller (1759–1805). Az általuk meghatározott irodalomtörténeti korszakot német klasszikának, vagy a korszak szellemi központja, Goethe és Schiller lakóhelye után weimari klasszikának nevezzük. (Az elnevezés megtévesztő lehet, hiszen a német klasszika majdnem száz évvel a francia klasszicizmus után alakult ki, és sok szempontból különbözött tőle.) A német felvilágosodás alkotói is nagy tisztelettel fordultak az antik klas�szikusok felé, de a színházról például egészen másként gondolkodtak, mint a francia klasszicista dráma teoretikusai. Boileau merev, arisztotelészi alapokon nyugvó szabályaival szemben ők a műalkotás egyediségét, a teremtő zsenialitás fontosságát hangsúlyozták, és a francia drámaírókkal ellentétben inkább Shakespeare színházáért lelkesedtek. A német felvilágosodás fontos irányzata a szentimentalizmus. A szentimentalizmus az emberi érzelmek fontosságát hangsúlyozta, s pályájuk elején Schiller J ohann Wolfgang von Goethe és Johann Christoph Friedrich von Schiller (Ernst Rietscher, 1857)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon (Ármány és szerelem) és Goethe (Az ifjú Werther szenvedései) is ezt az irányzatot követte. A szentimentalizmus érzelmessége – a klasszicizmus szigorával szemben – immár a romantika felé mutat.

A német irodalomban az átmeneti korszak egy korabeli dráma címe nyomán a Sturm und Drang elnevezést kapta (vihar és előretörés).

Vitassuk meg!

„A nép önmagában mindig jót akar, de nem mindig tudja önmagától, hogy mi a jó.” (Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, Mikó Imre fordítása)

• Értelmezd Rousseau kijelentését! Hogyan küszöbölik ki a modern demokráciák az általa említett problémát? • Mi lehet a garancia a helyes politikai irányra ott, ahol nincs demokrácia?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben található

Goethe-verset, A Tündérkirályt! Mi a vers beszédhelyzete? Milyen lényeges dolgot tudunk meg, és mi az, ami homályban marad?

2. A történet képzelet és valóság határán játszódik.

Gyűjtsd össze, hogy mely szereplők és mely megszólalások tartoznak egyik és másik dimenzióhoz!

felvilágosodás: a 17–18. század ideológiai, filozófiai, esztétikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberiséget a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény birodalmába kell átvezetni racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek

3. Milyen valós és milyen képzeletbeli díszletekkel

empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat

4. Ellentétnek vagy párhuzamnak gondolod a túlvilá-

deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik be a működésébe

5. Olvasd el a Vándor éji dalát! Hány gondolategy-

Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika közt

6. Hogyan értelmezhető a vers beszédhelyzete? Ki

weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kulturális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években kifejtett művészeti programját, irodalmi munkásságát foglalja magába

jelenik meg a versben a halálfélelem?

gi víziókat és a való világ zord időjárását? Indokold!

ségre osztható a költemény? Melyek ezek? Melyik rész szól a természetről, és melyik az emberről? lehet a megszólított?

az epizódját dolgozza Egy huszadik századi regény Goethe életének azt ani szerelme (Thomas föl, amikor sok-sok év után felkeresi a nagy írót hajd háború után hirtelen Mann: Lotte Weimarban). A regény a második világ sán. A náci főbűkapc az érdeklődés középpontjába került egy furcsa eset a regény sorait, mintha nösök perében az ügyész tévedésből úgy idézte azok Goethétől származnának. eli Goethe szavai a néOlvasd el a regény részletét, majd – a képzeletb metségről írj érvelő esszét ezzel a címmel: ugyanez a kritika a huszadik szá– az, Szeretheti-e népét és hazáját zadi fejlemények tükrében aki bírálja? Ady Endre magyarságverseinek Írásodban vedd figyelembe ezeket a – párhuzamos példája szempontokat is: iért szükséges az önkritika? –m

érvelés

Thomas Mann

A regény a 18. században A felvilágosodás korának jellegzetes műfaja a tézisregény. Olyan mű ez, amelynek végső célja egy többnyire filozófiai tézis alátámasztása vagy éppen cáfolata. Ennek következtében különösen hangsúlyos, hogy miként vélekednek a fontosabb szereplők egy-egy tézisről. Ezek a regények arra késztetik az olvasót, hogy a felvetett kérdésben maga is állást foglaljon. A tézisregény szempontjai és kérdésfelvetései ugyanakkor sokszor erősen az adott korhoz kötődnek, és idővel elveszíthetik aktualitásukat. I smersz-e olyan műalkotást, könnyűzenei számot vagy fotót, amely kérdést vet fel, és állásfoglalásra késztet? Mi a kérdés, és mi a válaszod?

A regény műfaja

A regény az epika műnemének egyik legtermékenyebb műfaja. Kialakulása és története nem köthető egyetlen korszakhoz sem, hiszen már az antikvitásban is születtek regények, mint például Apuleius Aranyszamár vagy Héliodorosz Sorsüldözött szerelmesek című regényei, a későreneszánsz híres regényéről, a Don Quijotéról pedig már tanultunk is. A regény túlnyomórészt prózai alkotás, de verses regényeket is ismerünk: Byron Don Juanjáról és Puskin Anyeginjéről beszélni is fogunk később. A novellánál, amelyről Boccaccio kapcsán volt szó tavaly, a regény általában hosszabb, összetett történetet beszél el, fő- és mellékszereplőket mozgat, és kitérőket tesz. Sokféle regény létezik, a felvilágosodás korszakának legfontosabb típusai a nevelődési regény, az utazóregény, a napló- és a levélregény. A családregény, a történelmi regény és a detektívregény a 19. században válik majd igazán fontossá.

Elbeszélő és elbeszélés

A regény elbeszélő műfaj, így fontos szerep jut benne az elbeszélőnek, a narrátornak. Az elbeszélőt nem azonosíthatjuk a regény szerzőjével, még akkor sem, ha a szerző látszólag saját nevében beszél. Az életrajzi szerző és a fiktív világ részeként megalkotott elbeszélő megkülönböztetését még az önéletrajzi regények esetében is fenntartjuk. A regény ugyanis nem dokumentum, hanem kitalált történet. Ha regényeket elemzünk, mindig érdemes külön figyelnünk az elbeszélőre: tárgyilagos vagy mindentudó? Külső szemlélő vagy maga is részt vesz a cselekményben? Főszereplő vagy mellékszereplő? Belelát a múltba, Gulliver Lilliputban (illusztráció, 1842)

jövőbe vagy korlátozott a nézőpontja? A próza nyelve is sokféle lehet: egészen más hangulatot és érzelmeket képesek kelteni a rövid, szinte kopogó mondatok, mint a végtelenül hosszan kígyózók. A szerkezeti felépítés is bizonyos tudást, akár világképet is közvetíthet, hiszen a lineáris, az ok-okozatiság logikáját követő szerkezet a világ befogadhatóságát és elbeszélhetőségét sejteti, míg a töredékes, mozaikszerű felépítés ennek az ellenkezőjéről tanúskodik.

A regény a 18. században

Említettük, hogy az irodalom legkorábbi időszakaiból is ismerünk regényeket, de a felvilágosodástól kezdve a korábbinál sokkal népszerűbbé vált ez az irodalmi műfaj, és sikere ma is töretlen. A 18. századi angol és francia irodalomnak például már egyértelműen a regény a legfontosabb irodalmi műfaja. Az angol felvilágosodás kiemelkedő regényei Jonathan

A felvilágosodás Európában és Magyarországon sonlóan a felvilágosodás legfontosabb francia regénye, Voltaire Candide-ja is az utazás motívumára épül. Ezek a regények nemcsak különböző kalandos történetekről szóló mesék, hanem fontos filozófiai tanulságokat is hordoznak.

Vitassuk meg!

Swift Gulliver utazásai című műve és Daniel Defoe Robinson Crusoe-ja. Hasonlóan fontos Laurence Sterne regénye, a Tristram Shandy. A törpék Lilliputját, a tudósok Laputáját vagy a Nyihahák országát bejáró Gulliver történeté hez ha-

„Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.” (Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Vajda Endre fordítása)

• Elérhetjük-e tudatos önkontrollal és tréninggel, hogy elégedettebben tekintsünk saját életünkre, körülményeinkre? • Szerinted mitől függ, hogy valaki félig üresnek, vagy félig telinek látja a poharat?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Jonathan Swift regényéből idézett részletet! Hogyan kíván-

ja biztosítani a szöveg az olvasókat arról, hogy hiteles információkat közöl?

2. Az író szerint császár külseje alapján tiszteletet keltő figura. Mely sza-

vak ássák alá mégis ezt a nagyszerű jellemzést?

3. Keresd ki a szemelvényből azokat a részeket, amelyek a táj Gulliverhez

viszonyított apró méretét hivatottak bemutatni!

4. Melyek tűnnek számodra a legképtelenebb helyzeteknek? Miért? 5. Hogyan viszonyul az elbeszélő Lilliput népéhez? A szöveg mely pontjain

látunk iróniát, cinizmust?

6. Swift regénye tulajdonképpen az angol társadalmi viszonyok karikatú-

rája kíván lenni. Találsz erre utaló jeleket az idézett szövegben?

Crusoe-ja is, amelyA felvilágosodás korának regénye Defoe Robinson jelent meg azóta. Olyan nek számos variánsa, újabb és újabb változata yes megjelenítése, hogy gyakorivá vált az övéhez hasonló kalandok regén zzük. saját nevet is kapott a műfaj: robinzonádnak neve Különös robinzonád kalandjait élhetjük át a Számkivetett a holdon című film nézőiként is. Idézd fel emlékezetedben, vagy járj utána, miről is szól a Robinson Crusoe, majd nézd meg az említett film digitális tananyagunkban közölt részletét! Írj összehasonlító esszét ezzel

a címmel: Miben tér el az egykori és a mai Robinson helyzete? – helyszín, a civilizációtól való távolság tárgyak, dolgok, amelyeknek – hasznát veheti – melyiküknek mi a fő nehézsége – kitérhetsz a hasonlóságokra is

énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ egyik alakjaként lép fel fejlődésregény: regénytípus, amelyben fontos szerepet kaphat az utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése robinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszigetelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Robinson Crusoe című művéről kapta a nevét

összehasonlítás

A Számkivetett a Holdon cimű film plakátja

A levélregény A felvilágosodás kora átrendeződést hozott az irodalmi műfajok terén is. Divatba jött például a levélregény, s a műfaj ma is reneszánszát éli. Meg Cabot, A neveletlen hercegnő szerzője vagy Daniel Glattauer, a Gyógyír északi szélre alkotója egyaránt elektronikus levelekből építi fel regényét, olvasótáboruk pedig egyre nagyobb. a a mi évtizedeinkről fognak egyszer tanulni a jövő diákjai, vajon miféle kulturális átrendeH ződéseket fognak még megnevezni feleletükben?

A levélregény műfaja

felvilágosodás irodalmának. Új Héloïse című műve Az előző leckében említettük, hogy a regény igen 1761-ben született, és hatalmas sikert aratott. A renépszerű lett a 18. században. Mivel egyre több re- gény két központi alakja a házitanító, Saint-Preux gény született, újabb és újabb műfajok, típusok ke- és tanítványa, Júlia, akik halálosan szerelmesek egymásba, de rang- és vagyonbeli kületkeztek. A felvilágosodás korának lönbségek miatt nem lehetnek egyik ilyen új regénytípusa a egymáséi, Júlia ugyanis apja levélregény, amelynek töregy magas rangú barátténete nem egy narrátor jához megy feleségül. elbeszélése nyomán, Saint-Preux elutazik, hanem a szereplők de később újra vis�képzeletbeli levelezészatér, és épp Júlia sében bontakozik ki. gyermekeinek lesz a Természetesen nem tanítója. Újra fellángol előzmények nélküli ez a reménytelen szerelem. a műfaj. Már jóval koA túláradó érzelmeket ábrábban rájöttek, hogy a levél rázoló regény Júlia tragikus nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem akár irodalWerther az asztalánál (JD Schubert akvarellje, 1788) halálával végződik. Rousseau levélregényének a címe mi alkotás is lehet, vagy akként is olvasható. Így jött létre a fiktív levél műfaja, a középkor két híres szerelmesének, Pierre Abélardamelyről már tanultunk az előző tanévben Mikes nak és tanítványának, Héloïse-nek a történetére utal, Kelemen kapcsán. Mivel a levélregény sok különálló akik szintén nem lehettek egymáséi. A párhuzam írásmű gyűjteménye, különösen jellemző rá a töre- arra mutat rá, hogy a társadalmi előítéletek területén dékesség, a szaggatottság. A hosszú levelek bőven alig változott valami a középkor óta. adtak lehetőséget az összetett érzelmek és a bonyolult gondolatok részletes kifejtésére, így a levélre- A Werther gény különösen kedvelt műfaja lett a szentimentaliz- Goethe 1774-ben fejezte be és jelentette meg azt a musnak. Nem meglepő, hogy a műfaj leggyakoribb művet, amely világszerte híressé tette: Az ifjú Werther „levelezőpartnerei” szerelmesek. Jó példa erre a két szenvedései című levélregényt. A szöveg Werther leveleghíresebb levélregény, Rousseau Új Héloïse vagy leiből épül fel, amelyekből a megözvegyült tiszttartó Goethe Az ifjú Werther szenvedései című műve. A lánya, Lotte iránt érzett szerelméről értesülhetünk. levélregény műfajának egyik máig is népszerű klas�- A levelek sorát, melyeket Werther néhány kivétellel szikusa de Laclos Veszedelmes viszonyok című műve, egy barátjának ír, a regény második felében a kiadó amelynek több modern irodalmi feldolgozása és fil- tárgyilagos közbevetései szakítják meg. A szerző ezzel mes adaptációja is készült. az eljárással is erősíteni próbálta azt a képet, hogy itt nem fiktív, hanem valódi levelekről és valódi tragédiáról esik szó. Ugyan Lotte is vonzódik a fiatalemberAz Új Héloïse Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) mind filozófus- hez, de már eljegyezte magát, és nem akar szakítani ként, mind íróként meghatározó alakja volt a francia vőlegényével, Alberttel. Minthogy Werther csupán a

A felvilágosodás Európában és Magyarországon barátságára tarthat igényt, szerelmét felejtendő állást vállal, de később ismét visszatér Lottéhoz, aki időközben férjhez ment. A fiatalember ezt már végképp nem tudja elviselni, és öngyilkosságot követ el. Goethe regénye hatalmas vihart kavart: az, hogy a főhős öngyil-

Fogalmak

Vitassuk meg!

„Ha láthatnám a síkon át e nyüzsgést, szabad nép szabad honát, a pillanathoz esdve szólnék: Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!”

levélregény: regényműfaj, amely fiktív levelekből áll, ezek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a regényben naplóregény: naplót imitáló irodalmi alkotás, a szentimentalizmus kedvelt műfaja

kosságával zárul a történet, botrányosnak számított a kor polgári értékrendje szempontjából. A Werther hatása rendkívüli volt: a hagyomány úgy tartja, hogy a regény életérzése, a főhős példája öngyilkossági hullámot indított el.

(Goethe: Faust, Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása)

• A munkálkodó népsokaság vagy a semmittevő, strandoló tömeg látványa a vonzóbb? • Akadálya-e a boldogságnak, ha az embernek egy életen át semmi dolga sincs?

Irány a szöveg! 1. Az ifjú Werther szenvedései levélregény. Mit gondolsz, milyen lehetőségeket rejt magában ez a műfaj? A

szöveggyűjteményben idézett rész él ezekkel a lehetőségekkel?

2. Jellemezd néhány szóval a szöveg stílusát, beszédmódját! Vizsgáld meg külön Werther mondatait is! 3. Miért bűn a rosszkedv Werther szerint? Melyik szereplő tulajdonságai indítják a rosszkedv elleni felszóla-

lásra?

4. Miben mutatkozik meg a főhős szenvedélyessége? Tudja-e irányítani szenvedélye erejét? 5. A szemelvény mely részei utalnak arra, hogy Werther szerelmet érez Lotte iránt? Lotte milyen cselekedetei

bátorítják? Kiderül-e a részből, hogy ez a szerelem viszonzatlan? Indokold!

6. Werther neve beszélő név, azt jelenti: értékesebb. Tulajdonságait, emberi értékeit figyelembe véve megfe-

lel a főhős neve a jelentésének? Indokold!

fel. A műfaj különleges hatása abban A levélregények naplókból, levelekből épülnek on bensőséges módon ismerhetjük áll, hogy az ilyen műben nagyon közelről és nagy az imitált elbeszélés az uralkodó, meg a szereplők érzéseit, gondolatait. Mindvégig s nézőpontjával. így az elbeszélői nézőpont teljesen egybeesik a főhő it látunk másként imitált, mit közvetZávada Pál hasonló technikával dolgozik – m len elbeszélésmód esetén Jadviga párnája című regényében. Olvasd iben más a mellékszereplők regénybeel a regény részletét, majd írj rövid értel- – m li helyzete egy napló- vagy levélregény mező esszét ezzel a címmel: Az imitált elesetében beszélésmód következményei és hatásai. iért nehezebb az író dolga Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem- – m – miben erősebb, miben gyengébb az olpontokat is: vasói élmény

ÉRTELMEZÉS

Závada Pál

Voltaire: Candide, vagy az optimizmus Odüsszeia, János vitéz, Harry Potter: csupa happy enddel végződő mű. Győz bennük az optimizmus, jó érzéssel teheti le őket az olvasó, ha a történet végére ért. És ismerünk persze sok olyan művet is, amelynek szomorú a vége. Ilyen például Móricztól a Hét krajcár, ilyen Kőmíves Kelemenné balladája vagy például Mikszáth novellája, A néhai bárány. francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja az emA beriség kollektív optimizmusát. Mit gondolsz, kiirtható ez a derűlátás az emberből? Ismersz pesszimista és optimista embereket? Miben változtatja meg életüket a látásmódjuk?

Voltaire

Voltaire (1694–1778) Rousseau-hoz hasonlóan nem egyszerűen író volt, hanem egyúttal filozófus, drámaíró és történész is. Életét egészen fiatal korától folyamatos botrányok kísérték, mivel állandóan kritizálta a fennálló rendszert. Ma azt mondanánk, hogy világpolgár volt. Több helyen is élt, bejárta a korabeli Európát, hol önszántából, hol üldözői elől menekülve. Hosszabb időt töltött Angliában és Poroszország központjában, Berlinben. Történeti munkái mellett számos drámát írt. Az igazi hírnevet a Candide, vagy az optimizmus című szatirikus regénye hozta meg számára. Voltaire a felvilágosodás legendás alakja: politikai függetlenségét mindvégig megőrizte, és egész életében az önálló emberi gondolkodás felszabadításáért harcolt, nézeteiért többször a börtönbüntetést is vállalta.

A Candide szerkezete

A Candide, vagy az optizmizmus című regényét Voltaire 1759-ben fejezte be. A több száz oldalas regény lényegében egyetlen mondat cáfolata, s mivel a cáfolattal egyben állít is valamit, tézisregény. A német filozófus, Gottfried Leibniz híres gondolatát cáfolja, amely szerint világunk „a lehetséges világok legjobbika”. Az egymást követő fejezetek a világban lévő „rossz” különböző lehetőségeit tárják az

olvasók elé, a zsarnokságtól kezdődően a híres lis�szaboni földrengésen át egészen az erőszak számtalan formájáig. A Candide-ot nemcsak tézisregénynek, hanem kalandregénynek is nevezhetjük. Sőt fejlődésregényként is olvashatjuk, igaz Candide a műfaj hagyományaival szemben valójában visszafelé fejlődik: az igazság szenvedélyes keresőjéből a gondolkodásról lemondó, kiábrándult emberré válik. A mű első nagy egysége Európában játszódik, a második nagyobb rész Európán kívül, főként Dél-Amerikában, az utolsó egység pedig ismét Európában. Ez a szerkezet az ismert világot a távoli ismeretlennel szembesíti, és azt is megmutatja, miként mélyíti el a saját világ megértését az idegen világról szerzett tapasztalat.

A rossz alakjai

A regény cselekménye egy kastélyban kezdődik: itt él Candide tanítómesterével, Pangloss-szal. A fiatal fiú és a magas rangú házigazda lánya, Kunigunda egymásba szeretnek, de az apa száműzi Candide-ot. Ekkor kezdődnek a megpróbáltatások és a kalandok. Katona lesz, majd a bolgárok után a hollandokhoz jut el. Itt az emberi fukarságot tapasztalja meg. Ezután újra találkozik Pangloss mesterrel. Együtt szállnak hajóra, és érkeznek meg a földrengés sújtotta Lisszabonba. Itt azzal szembesülnek, hogy a katasztrófa nem egymás segítésére, hanem a fosztogatásra és a rablásra sarkallja az embereket. Bármerre is jár Candide, akár Európában, akár távoli földrészeken, Paraguayban vagy a bennszülött Fülesek vidékén, mindenhol az emberi elmaradottsággal és gonoszsággal találkozik. Párizsban és Velencében, a művelt nyugat szellemi központjaiban pedig arra döbben rá, hogy a kultúra is, amelyet korábban oly nagyra becsült, nevetséges és

Voltaire (Jean-Antoine Houdon szobra, 1781)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Fogalmak utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társadalom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlannak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést rögzít tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszélő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazolása vagy helytelenítése kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szervezi

lenne. Műve tisztán logikai kérdést feszeget: csakis akkor értelmezhető a „jó” fogalma, ha létezik mellette a „rossz” is.

„A gonoszok – felelte Jezrád –, mindig szerencsétlenek; arra szolgálnak ők, hogy próbára tegyék azt a kevés igaz embert, aki él a földön; nincs olyan rossz, ami valami jót ne szülne.”

Vitassuk meg!

hiábavaló. Egyedül a dél-amerikai Eldorádóban szerez pozitív tapasztalatokat Candide. Befejezésül hozzátehetjük: Leibniz természetesen sohasem állította, hogy ez a világ igen-igen jó világ

(Voltaire: A remete, Benedek Marcell fordítása)

• Léteznek olyan magánéleti helyzetek, amikor a csapás előreviszi az életünket? • Mutat példát arra a történelem, hogy a rossz dolgokból jó fakadt?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményből a Candide részletét! Mi az a két tényező Eldorádó természeti adottságaiban,

amely az országot tökéletes hellyé teszi?

2. Milyen abszurditásokkal és milyen egzotikumokkal találkozhatunk az ország földrajzában, építészetében, társa-

dalmi berendezkedésében és szokásaiban?

3. Milyen gazdasági elmélet bontható ki ebből? Miért nincs értelme az országban a kincsgyűjtésnek, kincsfelhal-

mozásnak?

4. Milyen felvilágosult életeszmény ismerhető fel Eldorádó lakosainak életmódjában? 5. „Egy szó mint száz, nem árt az utazás” ¬ olvasható a szövegben. Milyen haszonnal jár Candide számára az eldo-

rádói utazás?

mutat be, amelyben nincs értéke a A Candide Eldorádó-fejezete olyan társadalmat hogy anyagi szempontokkal egyáltapénznek, aranynak. A jólét arra a szintre jutott, nlóan utópikus gondolatok a modern lán nem kell foglalkozniuk az ott élőknek. Haso ikusaiban is felmerültek, amikor egy kor társadalomkutatóiban, filozófusaiban, polit jövőbeni tökéletes társadalmat vizionáltak. Bereményi Géza forgatókönyvében viszont (Eldorádó) éppenséggel a nyomor világa, a háború utáni kilátástalan helyzet jelenik meg. Itt az élet csak pénzen váltható meg, s a pénzt mindenáron meg kell szerezni. Olvasd el az 1988-ban készült film forgatókönyv részletét, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Hogyan lesz a leírt szövegből film?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: ivel készíti elő a leírt szöveg a majdani –m forgatást? – miben más egy ilyen szöveg, mint egy regény szövege? – miben hasonlít egy dráma szövegéhez, és miben tér el tőle? – mi mindenre kell ügyelnie a forgatókönyvírónak?

ÉRTELMEZÉS

Jelenet az Eldorádó című filmből

A magyar felvilágosodás A magyar felvilágosodás íróit lelkes tettvágy jellemzi. Bessenyei György Jámbor szándék című értekezése a fontosnak tartott elveket programszerűen állítja össze, s nem kevesebbet céloz meg, mint az ország boldogságát. A nyelvújítás során az újítani vágyók a legbonyolultabb rendszert, magát a nyelvet is alapjaiban átalakíthatónak vélték. A radikális újítások ellenzői ugyanakkor szerves, organikus rendszernek, szinte élőlénynek látták a nyelvet. Barbárságnak érezték a „nemes fa” megnyesését, erőszakos átszabását. it gondolsz, csupán jól hangzó metafora, ha azt mondjuk, él a nyelvünk? Vagy a nyelv alakuM lásának folyamata csakugyan egyfajta életfolyamat ifjúkorral, elöregedéssel, újjászületéssel?

Pezsgő századvég

az építészetben és az iparművészetben. A rokokó törekvései a képzőműA 18. század második felében az Euvészetben bontakoztak ki először, és rópában zajló változások hatására a csak később találták meg irodalmi magyar kulturális és irodalmi élet is formájukat: a zeneiség, alliteráció, átalakuláson ment keresztül. A felhangutánzás, hangfestés, megszólítás, világosodás gondolatvilága szorosan felsorolás eszközeit. Amade László összefonódott azzal a felismerésvagy Faludi Ferenc versei jellemzően sel, hogy elengedhetetlen a nemzet e stílusirányzat jegyeit viselik maguszámára saját nyelvének fejlesztése. kon, és Csokonai Vitéz Mihály is roAmíg korábban az irodalmi hagyokokó költőként határozta meg magát. mány tekintetében magyarországi Ezzel párhuzamosan lépett színre a irodalomról beszélhettünk, amely klasszicizmus, amelynek alapvető vonemcsak magyarul, hanem latinul nása az antik formák felelevenítése és vagy németül is íródhatott, mostantól hű utánzása volt (imitáció). Ez nema szépirodalom nyelve a magyar. Az Kazinczy Ferenc portréja csak a klasszikus időmértékes verselés írói levelezésekben, a szótárírók tollán (19. század) elterjedését, hanem újszerű tartalmak egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a helyesírás és a nyelvhelyesség problémái. Megindult a és életszemlélet kibontakozását is jelentette. Az antik nyelvújítás, amely során a nyelvújítók (neológusok) irodalom szabályrendszerének követése a tiszta, világos és ellenfeleik (ortológusok) folytattak vitákat a nyelv gondolattal, a választékos nyelv és a közérthetőség igémesterséges alakíthatóságáról. Ugyanekkor erősödik nyével párosult. Legjelentősebb képviselője Berzsenyi meg az igény a magyar tudományos és irodalmi élet Dániel és Kazinczy Ferenc. megszervezésére: ekkor alapítják az első folyóiratokat (például: Magyar Museum), és ekkor hozza létre Kazinczy Ferenc, az irodalomszervező gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot és ennek Kazinczy Ferenc (1759–1831) szinte önálló intézkönyvtárát, amelyet ma Országos Széchényi Könyv- ményként működött a magyar irodalomban. A kortárként ismerünk. társak vezéralakként tekintettek rá, Széphalomnak

A rokokó és a klasszicizmus

A barokk utolsó periódusában, a 18. század derekától Magyarországon is divatossá vált a francia eredetű rokokó ízlésvilága. A stílusirányzatot a könnyedség, a dekoráció kedvelése, a báj, kecsesség és a játékos erotika jellemezte; a természet és a vidéki életmód idillikus ábrázolása, a könnyed ornamentika, a kicsinyítés elemei Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevelének utolsó lapja, 1802

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Fogalmak

hanem korrajzként is igen jelentős. Eltökélt vezére volt a nyelvújításnak, amelyet saját epigrammagyűjteménye, a Tövisek és virágok indított el. Kezdeményezésére az ortológusok Mondolat című gúnyirata felelt, majd a vitát Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya zárta.

neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar nyelvújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc

„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, amelyben a szerző egy aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság)

• Az informatika nyelve az angol, az orvostudományé a latin. Igaza volt Bessenyeinek?

ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szóalkotási lázát

Vitassuk meg!

nevezett birtokáról évtizedeken át levelezésben állt a korszak irodalmának képviselőivel, rengeteget írt, fordított. A Martinovics-perben elítélték, és több mint hat évig raboskodott. A fogságban töltött időnek köszönhetjük egyik kiemelkedő munkáját, a Fogságom naplóját, amely nemcsak irodalmi alkotásként,

(Bessenyei György: Magyarság)

Irány a szöveg! 1. Mit jelenthet Bessenyei Magyarság című írásában a következő metafora: „megszűkültünk a magyarságban”?

Milyen metaforákat használ még a szöveg?

2. Foglald össze három pontba szedve az idézett szöveg programját mai nyelven! 3. „Köpedelemre” méltó, ahogy a magyarok becsmérlik önmagukat, saját anyanyelvüket. Keress három érvet, ami

indokolja ezt a durva kifejezést Bessenyei írásában!

4. Ma vajon mely pontokon bírálná Bessenyei a társadalomnak az anyanyelvhez való viszonyát?

ty Mihály vers jeleníti A műveltség kivánatos elterjedését talán Vörösmar d ki keletre nyugatról”. meg a legképszerűbben: „Majd ha világosság terje Iskoláztatásra van szükVilágosság, azaz műveltség, tudás, ésszerűség. hogy művelődhessenek. ség, az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, számára elérhetővé, Az olvasás azonban a mai napig sem vált mindenki . hiába is hinnénk, hogy vége az analfabetizmusnak kommunikációs csaFigyeld meg, hogyan éli meg a főhős – új műfajok, tornák, amelyek befogadásakor A könyvtolvaj című filmben, hogy vagy alkalmazásakor nem kell olnem tud olvasni! Nézd meg a digivasni tális tananyagunkban közölt filmonline tevékenységek, amelyek – részletet, majd írj érvelő kisesszét hez továbbra is nélkülözhetetlen ezzel a címmel: Fontos marad-e az az olvasás olvasás a digitális korszakban? mi a hátránya a huzamos olvasás, – a et Írásodban vedd figyelembe ezek a könyvolvasás visszaszorulásászempontokat is: nak? – miben más az internetes olvasgatás?

érvelés

A könyvtolvaj című film plakátja

A testőrírók Bessenyei, Kazinczy és az ő híveik nemcsak nyelvújítók voltak, hanem nyelvművelők is. Berzsenyi Dániel verseit például sokszor a szóhasználatuk miatt bírálta Kazinczy, pedig a mai fülnek már teljesen egyformán hangzik az is, amit jóváhagyott, és az is, amit ellenzett. Ma olyasmiket bírálnak egyes nyelvművelők, mint például a kötőszóval kezdett mondat: „És különben is…” Mások viszont nyelvi babonának tartják az ilyen tilalmakat, szabályokat. Világszerte új mesterséges nyelvek is vannak születőben. A nehezen megtanulható idegen nyelvek kiváltására jött létre például az eszperantó, vagy a mindössze 850 alapszót alkalmazó egyszerűsített angol. F inomkodásnak, mesterkéltségnek tartod-e, ha valaki úgymond „szépen”, választékosan beszél? Milyen károkat okoz a trágár, primitív, igénytelen beszédmód?

Bessenyei György

Testőrírók – ezzel a névvel szokta illetni az irodalomtörténet-írás azokat az írókat és költőket, akik a Mária Terézia által felállított magyar testőrség tagjai voltak és akikre erősen hatottak az új irányzatok, a felvilágosodás eszméi. A bécsi magyar testőrségben szolgált többek között Orczy Lőrinc, Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám és Bessenyei György is. Élénken foglakoztatták őket a tudás hasznának, a megismerés lehetőségeinek kérdései. Felfogásukban közös volt, hogy az irodalmat a műveltség és a kifinomult gondolkodás elengedhetetlen feltételének tartották. Kiemelkedik közülük Bessenyei György (1747–1811). Sokoldalú szerző volt: verselt, regényt és drámákat is írt, értekező prózája is jelentős. Magyarság című írásában a magyar nyelv szerepének kulcsfontosságára híva fel a figyelmet, innen származik híres mondata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Legfontosabb szépirodalmi műve az Ágis tragédiája, amelyben Leonidas király és Ágis herceg Bessenyei György portréja személyében a hatalom két eltérő felfogása feszül egy(19. század) másnak. Ennek a drámának a megjelenésétől, 1772-től szokás számítani a magyar felvilágosodás és a megújuló magyar irodalom kezdetét.

Batsányi János

Batsányi János (1763–1845) költő nem tartozott a testőrírók közé, de a korszak jelentős személyisége, felvi-

lágosult gondolkodója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyar irodalmi társaság, a Kassai Magyar Társaság és az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum megalapítása. A rövid életű kassai lapot Kazinczyval közösen indították, de irodalomfelfogásuk különbözősége miatt hamarosan elváltak útjaik. 1792-ben, a Magyar Museum hasábjain jelent meg Batsányi A franciaországi változá Batsányi János (Friedrich sokra című verse, amelyért Heinrich Füger,1808) később felségárulás vádjával feljelentették. Az egyetlen nagy körmondatként olvasható nyolcsoros epigramma igen feszes szerkezetű. A francia forradalom példájával a zsarnoki hatalommal szembeni ellenállásra buzdít, s ez a buzdítás a társadalom csoportjainak ismételt megszólítása révén szinte parancsként hat.

Kármán József: Fanni hagyományai

Kármán József (1769–1795) kora egyik legnagyobb tehetségének ígérkezett, Fanni hagyományai című regénye a magyar szentimentalizmus legfontosabb alkotása. Műve a levél- és naplóregény ötvözete, hiszen Fanni levelei mellett vallomásos naplóbejegyzéseit is tartalmazza. Az Uránia című, ugyancsak Kármán által alapított lapban folytatásokban megjelenő mű bevezetése azt az illúziót kívánja kelteni, mintha a naplók és levelek nem fiktív írások, hanem valódiak lennének. A regény központjában Fanni, a fiatal nemeslány T-ai Józsi iránt érzett reménytelen szerelme áll, amely a férfi szegénysége miatt nem teljesedhet

A felvilágosodás Európában és Magyarországon ki. Kármán regényében a felfokozott érzékenység a külvilág újfajta megközelítését hívja elő: a magába zárkózó lány lélekábrázolása szorosan összefonódik episztola: megnevezett, valóságos személyhez írt verses levél ‒ irodalmi levél szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája; negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi János 1788-ban alapított Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt

„Oh, mi az élet szeretet nélkül? Iszonyú, mint a tágas vadon, amelyben nem járt embernyom. Borzasztó, mint éjfél hasogató hidege… Nem élt az, aki szeretet nélkül élt!”

Vitassuk meg!

Fogalmak

a változó természet bemutatásával. A regény végén beköszöntő tavasz mégsem a reményt, hanem Fanni halálát hozza el.

(Kármán József: Fanni hagyományai)

• Ha szeretettel kötődünk valakihez, az sebezhetővé tesz. Igaz ez? • Ha senkit sem szeretünk, önmagunkat csonkítjuk meg. Igaz ez?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Fanni hagyományaiból választott szemelvényt! A címben szereplő hagyomány szó valójában hagyaté-

kot jelent. Mely rész utal arra, mintha az író csak közreadná egy lány naplóját, nem pedig megírná a kisregényt?

2. Gyűjts érveket amellett (vagy ellenérveket, ha úgy tetszik), hogy a naplóforma alkalmasabb műfaj a lélekábrá-

zolásra, mint a hagyományos regény!

3. A krónikák miféle igazságtalanságára hívja fel a szerző az olvasók figyelmét? 4. Milyen sors tehet egy nőt híres személyiséggé az előszó szerint? 5. Milyen a regényrészlet nyelvezete, fogalmazásmódja? Hasonlítsd össze a nemrég olvasott Goethe-regény rész-

letével ebből a szempontból!

6. Jellemezd Fanni lelkiállapotát a tánc előtt! Milyen változást hozott számára a tánc? 7. Milyen szavak, kifejezések bizonyítják, hogy Fanni életében a leírt találkozás „szerelem első látásra”? Idézz né-

hányat!

8. Mely mondatok árulkodnak arról, hogy Fanni retteg érzelmei kimutatásától, lelke titkának feltárásától?

sát sürgeti Bessenyei Amikor anyanyelvünk fejlesztését és gazdagítá yarítását szorgalmazGyörgy, elsősorban a tudományos szókincs mag nyelvi kompetenciája za. A nyelv kifejezőereje és az egyes emberek ő soron a személyes, azonban a mindennapi kommunikációt, s végs a. emberi kapcsolatok minőségét is befolyásolhatj Figyeld meg, hogyan vetődik fel ez a kérdés Kosztolányi Dezső A bolgár kalauzzal cseveg… című novellájában, amelyet könnyen megtalálhatsz az interneten, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Kommunikáció és emberi érzések

ÉRTELMEZÉS

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – a nyelvi szűkösség nehézségei – kiegészítő eszköztár: nonverbális jelek, testbeszéd – az elbeszélő felelőtlensége és feltámadó lelkiismerete – a kalauz kommunikációja mögött feltáruló mélységek

Csokonai Vitéz Mihály pályája Csokonait kicsapták a debreceni kollégiumból, ahol poézist és ezzel kapcsolatos széptudományokat tanított. Talán politikai okokból, talán liberális tanári stílusa miatt. Pedig nyilvánvaló volt a tehetsége, és diákjai kedvelték. Nem csoda, hiszen nem a szigorú fegyelem híve volt: nem a katedráról tanított, hanem lelkesen a padok közt járkálva, és jó barátként, fiatalos lendülettel beszélt diákjaival. Sőt, szabad idejében is kijárt velük a Nagyerdőre, és saját költeményeire tanítgatta őket, velük szavaltatta vagy játszatta el kantátáit, színdarabjait. Azt a rousseau-i nézetet vallotta, hogy ha egészséges embert akarunk nevelni, vigyük ki a természetbe, hadd lásson, érzékeljen, érezzen és eszméljen. Az iskolai tanszék mégis megvádolta, hogy az előadásait nem tartja meg, a tanulók erkölcseit pedig megrontja. it gondolsz, egy-egy írói életrajz ilyesfajta mozzanatainak bele kell tartozniuk a tananyagM ba? Fontos az, hogy hogyan élt egy költő, mi történt vele? Lehetséges életrajz nélkül értelmezni a műveket?

Debreceni évek

Mindössze 31 évet élt a korszak egyik legműveltebb, rendkívüli tehetségű költője, Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805). Debrecenben született, Csokonai József borbély és Diószegi Sára gyermekeként, református családban. A nagyhírű Debreceni Református Kollégium diákjaként tett szert arra a széleskörű műveltségre, amelyet később, tanársága idején diákjai A Debreceni Református annyira csodáltak. Öt Kollégium Múzeuma idegen nyelven olvasott, nemcsak a verstan vagy a klasszikus irodalom területén, de a természettudományokban is otthonosan mozgott. Már kamaszkorától költőként tartották számon, s folyóiratokban is korán megjelentek versei (Magyar Hírmondó, Uránia). Alig huszonegy évesen lett a Kollégium tanára. Bár diákjai szerették, korát meghaladó pedagógiai módszerei miatt rossz szemmel néztek rá kollégái. 1795-ben Pesten járt, ahol feltehetőleg szemtanúja volt Martinovicsék kivégzésének. Fegyelemsértési pert indítottak ellene, és kicsapták a Kollégiumból.

Barátok, mesterek

Debrecennek két fontos barátságot is köszönhet a fiatal Csokonai: Fazekas Mihály és Földi János barátságát. Mindketten költők és természettudósok, a magyar nyelvű állat- és növénytan megteremtői. A Lúdas Matyi A Debreceni Református Kollégium (rézkarc, 1802)

írója, Fazekas Mihály (1766–1828) természettudományos eredménye a Diószegi Sámuellel közösen készített Magyar fűvészkönyv 1807-ben. Fazekas nem tartotta magát költőnek, inkább botanikusnak, ám Csokonai barátsága inspirálóan hatott rá. A másik meghatározó barát, a kor polihisztora, Földi János (1755–1801) hamar felfigyelt Csokonai tehetségére, és verstanra oktatta a költőt. Földi inkább elméletben értett a költészethez és a nyelvhez: A versirásról című tanulmányában verstani alapelveket fektetett le, pályázaton díjnyertes alkotása, a Magyar Grammatika pedig a nyelvújítási harc egyik állásfoglalásaként jelent meg. Debreceni kötődései mellett Csokonai Vitéz Mihály a korszak meghatározó irodalmi alakjaival is felvette a kapcsolatot. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, aki bár elismerte tehetségét, nem tartotta igazán jelentős költőnek, s nem sorolta őt a korszak legfontosabb alkotói közé.

Csokonai irodalmi munkássága

Csokonait elsősorban költőként ismerjük, ám a dráma és az epika terén is alkotott. 1804-ben jelent meg Kaposváron írt Dorottya című vígeposza, melyben a túlságosan rövid farsangi időszakon háborognak a hölgyek, s ebből ered a konfliktus a megszemélyesített Farsanggal. A négy énekből álló alkotás a klasszikus eposzi kellékeket felhasználva mond-

A felvilágosodás Európában és Magyarországon ja el a farsangi történetet, de nem műfajparódia a célja. Éles humorral gúnyolja ki a nyugati mintákat utánzó magyar nemesi társasági életet. Az eposz formája és lehetőségei is visszatérően foglalkoztatták Csokonait, erről vall a töredékben maradt Árpádiász című eposz is. Nem fejezte be a Méla Tempefői, avagy Az is bolond, ki

poétává lesz Magyarországon című drámáját sem. Mikor vándorlásai végén visszatért Debrecenbe, rendezni kezdte kéziratait. Egy húszkötetes gyűjtemény kiadását tervezte, amelyből csak az első kettő jelent meg (A tavasz és a Dorottya). 1805-ben egy temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és nem sokkal később meghalt.

Fogalmak

vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj formai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra cseréli

Vitassuk meg!

„Zordon erdők, durva bércek, szírtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talám több érezéssel bírtok, Mintsem embertársaim, Kik keblekből számkivetnek És magok közt csúfra emlegetnek…”

szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés érvényesülése ugyanabban a versben

(Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz)

• Ma milyen fórumai vannak a társunk „csúfra emlegetésének”? • Miért igénye az embernek a pletyka, a rosszindulat, az oltogatás, beszólás, savazás?

Irány a szöveg! 1. Milyen epikus, lírai és drámai elemeket különíthetünk el a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című versben? 2. Milyen a mű verselése, rímképlete? Milyen rímek uralják: tiszta rímek vagy asszonáncok? 3. Honnét tudjuk, hogy szerepjátékként, helyzetdalként szólal meg a vers? 4. Mely kifejezések teszik népdalszerűvé, népiessé a verset? 5. Állítsd szembe Csokonai rokokó és népies stílusát legalább három szempont alapján! 6. Miben különbözik a népiesség és a rokokó a Csokonai-vers tükrében, szerelemfelfogásában?

-ban jelent meg BécsCsokonai Anakreoni dalok című verseskötete 1803 maradt alkotásaifenn ben. A kötet versei visszanyúlnak a görög költő k fel. Kortársunk, Varró hoz, és ezek formakultúráját és érzésvilágát idézi ejűleg utal Csokonaira Dániel Boldogság című verse pedig immár egyid tematikát. és Anakreónra, miközben egészen maivá teszi a Olvass el néhány ide kapcsolódó verset Anakreóntól, Csokonaitól, majd olvasd el Varró Dániel versét is! Írj összehasonlító esszét a három megközelítésmódról egy-egy kiválasztott szöveg alapján ezzel a címmel: Az idill megjelenítése régen és ma

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – közös pontok és különbségek – a szövegekre jellemző lírapoétikai megoldások – hogyan válik maivá a téma Varró Dánielnél? – mit tesz hozzá az olvasói élményhez az intertextualitás?

összehasonlítás

Varró Dániel

Csokonai Vitéz Mihály ódái Csokonai abban is megelőzte korát, hogy sokat barangolt az ország szép vidékein, jó szemmel fedezte fel a természeti és a kulturális értékeket, amilyenek például a tihanyi barátlakások, remetebarlangok. Ha túlzás is, megkockáztathatjuk: a mai turisták, természetjárók elődjét tisztelhetjük benne. A természet amúgy is előtérbe került ebben a korban, hiszen a kor nagyhatású írója, Rousseau éppen ezt hirdette: vissza a természethez, („retour à la nature”)! A természetközeli életet minden szempontból jobbnak tartotta a civilizáció börtönénél. iért él „börtönben”, aki nagyvárosban él? Milyen élettani hatásokkal jár a civilizáció az M emberi testre nézve? És hogyan hat az idegrendszerünkre például a számítógép, a televízió? Rávehetnének-e téged bármilyen csábító ajánlattal, hogy lemondj mindezekről?

Az óda

ja meg, mintegy társként hívja maga mellé az egzotiAz óda műfaji eredete az antikvitás görög irodalmáig kus világ bejárásához. A piktúra a város rövid leírását nyúlik vissza, ahol még két alapvető formája különült követően azonnal a részletek aprólékos bemutatása felé fordul (ruházatok, fegyverek, el: a kórus által énekelt kardal és az dohányzási szokások), és a hárem egyetlen költő megszólaltatta ének. terjedelmes leírásával végződik. Amíg az előbbit fennkölt hangvétel A piktúrában a rokokó intim, apró és szuggesztív képek, addig az utóbés erotikus dolgok iránti vonzódábit sokkal személyesebb hangnem sát figyelhetjük meg. A török város és visszafogott stílus jellemzi. Megkincseire és csodáira mint idegen határozása és formája folyamatosan kultúrára csodálkozik rá a beszélő, változott az idők során; más jellemazonban a vers második egységézői voltak Horatius ódáinak, mint a ben, amelyben az egyház hatalma reneszánsz vagy a német klasszicizkerül előtérbe, az idegenség átválmus korában született ódáknak. A tozik az ismerősség tapasztalatává. magyar költészetben a felvilágosoIsmerőssé válik, hiszen az emberi dás korában honosodott meg és vált értelmet elnyomó mindenkori bakedvelt műfajjá. Az időmértékes bona és képmutatás válik a bírálat forma változatos témákkal párosult: Csokonai Vitéz Mihály portréja tárgyává, szorosan kapcsolódva a a nemzeti és társadalmi problémák (18. század) felvilágosodás egyházkritikájához. mellett személyes kérdésfelvetéseknek is teret engedett. Csokonai mellett Berzsenyi A vers szerint a metaforikus sötétséget csak a terméDániel is kiemelkedő művelője volt. A magasztos, szet és az emberi értelem képes legyőzni. ünnepélyes hangnem mindvégig fontos tulajdonsága maradt a műfajnak, de költőink kivétel nélkül saját el- Az estve képzelésükhöz alakították. Ahogyan a Konstancinápoly, úgy Az estve című óda szerkezeti felépítése is a piktúra és a szentencia egymásra következésének logikáját követi. Az első rész Konstancinápoly Csokonai Konstancinápoly című ódája első pillantás- ritmikáját a tájleírásba szövődő metaforikus képek és ra az iszlám egyház kritikájának tűnhet. Szándéko- megszemélyesítések adják, amelyek a környezet szépsan, ugyanis a vers így rejti el valódi vonatkozását: a ségét is érzékeltetik. A természet leírása és fennkölt katolikus egyház kritikáját. A költemény mind poé- bemutatása alakítja ki a vers alaphangulatát, amely a tikailag, mind gondolatiságát tekintve két nagyobb derűs felütés után – ahogyan a lírai én pillantása a teregységre bontható: az első, leíró jellegű részt (piktúra) mészetet körülvevő emberi világ felé fordul – komoköveti egy általános filozofikus igazságokat és megál- rodni kezd. A váltást az új nézőpont jelenti, ugyanis lapításokat tartalmazó egység (szentencia). A helyszín olyan kritikus megállapítások következnek, amelyek kiválasztása és bemutatása után a vers a Múzsát szólít- az emberek világának gyarlóságait, a társadalmi fe-

A felvilágosodás Európában és Magyarországon szültségeket veszik sorra. Ennek egyik eszköze az ellentétek állítása, hiszen szembe kerül egymással szegény és gazdag, úr és szolga, természet és társadalom, ősi harmónia és mai igazságtalanság. A vers közép-

Fogalmak szentencia: eszmei rész a klasszicista versben

gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az ös�szefoglaló neve, amelyekben a gondolati elem meghatározó; jellemzője egy elvont gondolat személyes élménnyé, költőivé alakulása

Vitassuk meg!

„Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált”

piktúra: leíró rész a klasszicista versben russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet, amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapasztalunk a világban, a civilizáció, a természettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell térnünk a természethez

pontjába így a tulajdon kerül, s Rousseau nézetei bukkannak fel, miszerint a bajok fő okozója a magántulajdon. A vers zárlatában pedig egy olyan eljövendő világ igénye sejlik föl, amely mindezektől eltekint.

(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)

• Valóban létezett olyan kor, amelyben az emberek nem őriztek magántulajdont? • Megvalósulhat szerinted egy olyan társadalom, amelyben mindenki igényei szerint részesülhet a javakból? Miért?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Csokonai Az estve című ódáját a szöveggyűjteményből! Különítsd el a piktúra és szentencia részeit! 2. Keress az első részben metaforát, megszemélyesítést, alliterációt! 3. Mi a civilizáció legfőbb bűne a vers szerint? Ki tehető érte felelőssé? Ki mit rontott el? Melyik sor szól erről?

Kinek a gondolatait tükrözi ez?

4. Mi a civilizáció legkellemetlenebb kísérőjelensége? A vers négyszer is említi. Mikor mit jelent? A természet me-

lyik tulajdonsága alkotja az ellentétpár másik oldalát?

5. Olvasd el a Konstancinápoly című verset! Hogyan épül föl a szöveg? Milyen részekre tagolódik? 6. Mely kifejezések utalnak az iszlám vallásra? Melyek teszik egyértelművé, hogy valójában a katolikus egyházról

van szó?

7. Milyen erényeket, érdemeket ítél el a vers, és melyek azok, amelyeket üdvözöl? Kiket kíván megszólítani a szö-

veg, és milyen hangnemet választ a különböző megszólításokhoz?

ényen ostorozza az elKonstancinápoly című versében Csokonai kem a vallási életben tavakult, babonás hitet. Ilyen hit azonban nemcsak vetik hitüket a kbe pasztalható. Sokszor politikusokba, népvezére netesen Hitler, abból megkeseredett emberek, s ha ez a népvezér törté világkatasztrófa következhet. vedd figyelembe ezeket a Nézd meg A bukás című film digi- Írásodban is: tális tananyagunkban közölt részle- szempontokat ztalatlanság tapas s, aivitá n – a tét, majd írj érvelő kisesszét ezzel nlítási alapjuk haso össze címmel: Miért kétszeres felelősség – nincs tenek a felnőttre tekin – bálványként a gyerekeket célzó propaganda? a gyerek nevelése idegenre nem – tartozik

érvelés

A bukás című film plakátja

A Lilla-versek Csokonai nemcsak a felvilágosodás nagy eszméinek volt az apostola, hanem a rímnek és a ritmusnak, a szöveg művészi szépségének is elkötelezettje volt. Gyakran alkalmazta például a szimultán ritmust, amely kétféle ritmizálási eljárás, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés elveit érvényesít egyszerre. (Kissé mást jelent a kevert ritmus, amikor egymást váltva jelenik meg a verssorokban egyik majd másik verselés.) Nem véletlen, hogy ma is egyik legismertebb versünk A Reményhez című műve, mivel egyrészt sokan ráismerhetnek benne saját csalódásaik érzésvilágára, másrészt zenéje is magával ragadó. T úlzásnak tartod-e, hogy az átható ritmusú versek kapcsán a vers zenéjéről beszélünk? Szerencsésebbnek tartanád, ha a zene szót csak arra használnánk, amit a kedvenc könnyűzenei számaid és a komolyzene képviselnek? Vagy elfogadod, hogy ez is egyfajta zene?

A Lilla-kötet életrajzi háttere

Csokonai a debreceni évek után először Sárospatakon, majd Pozsonyban próbált szerencsét. Itt adta ki a rövid életű Diétai Magyar Múzsa füzeteit, amelyben több versét is megjelentette. E kísérlet kudarca után utazott Komáromba. Új állást, új lehetőségeket, új életet remélt, ehelyett szerelmet talált. „Egy nyári estve Lillát, / A gyenge rózsaszájú, / A tűzszemű leánykát, / Megláttam, és azonnal / Látnom, szeretnem – egy volt.” Megismerte Vajda Juliannát, a gazdag polgárlányt, s udvarolni kezdett neki. Verseiben Lillának nevezte kedvesét. A lány kedvezően fogadta a költő udvarlását, később azonban engedett az apai önkénynek, és feleségül ment egy kereskedőhöz. A Lilla-versek legtöbbje ennek a szerelemnek állít emléket, azonban pár költemény korábbról származik, feltehetőleg egy debreceni szerelem emlékeit őrzi.

A könyv előszava

A Lilla című kötet már csak Csokonai halála után, 1805-ben láthatott napvilágot. A költő saját könyvéhez írt előszavában Kisfaludy Sándor pár évvel korábban megjelent Himfy szerelmei című munkájához hasonlítja művét. Egyrészt kisebbíti kötetét, mert úgy véli, hogy az csak Himfy árnyékában olvasható, ugyanakkor következetesen rámutat a különbségekre is, mint például a versformák változatosságára. Az Előbeszédben azt is hangsúlyozza, hogy a versek eredetileg nem azzal a céllal íródtak, hogy itt „egymással összefüggő kis poétai román kerűljön” egy gyűjteménybe. Mindez jól mutatja, hogy Csokonai a költeményeket később rendezte ciklusba, hogy így egy szerelem története is kibontakozzon az olvasók előtt. Ezzel a gesztussal a szerző irányítani kívánja a mű befogadását, és értelmezési lehetőségeket kíván nyújtani.

Az én poézisom természete

A három részre felosztott verseskötet első költeménye Az én poézisom természete. Ahogyan a cím is mutatja, az itt megszólaló lírai én saját költészetét teszi meg versének tárgyául, így a vers a kötet programverseként is értelmezhető, Csokonai ars poeticája. A vers beszélője elutasítja a kor divatos, szentimentális angol temetőköltészetét, a klasszicista tragédiákat, Racine-t, Shakespeare komolyságát; és önmagát rokokó költőként határozza meg. A költészet helyét a vers zárlatában kirajzo Vajda Júlia (Wilhelm Egger festménye, lódó szerelmes együttlét 1825, A Déri Múzeum Gyűjteménye) idilljében a kedves szórakoztatás eszközeként találja meg. Ha áttekintjük Csokonai életművét, később keletkezett verseiben úgy látjuk, kevéssé tudott megfelelni saját költészeti hitvallásának.

A Reményhez

Az idill és a mindent elvesztés szomorúságának feszültsége kerül szembe egymással A Reményhez című versben. Ez a Lilla-kötet utolsó költeménye, tehát a könyv kompozícióját tekintve kiemelt helyen szerepel. Tudjuk, hogy Lilla és Csokonai szerelme nem teljesedett be, Lilla egy kereskedőhöz ment feleségül. A Reményhez azonban mintha nem csak ezt a tragikus élményt fogalmazná meg. A négyszakaszos vers első két szakaszában a boldogság képeit olvassuk, s ennek a

A felvilágosodás Európában és Magyarországon és a természet képei szorosan összekapcsolódnak a költeményben. A pompázatos és virágzó kert látványa a bimbózó szerelmet jelképezi, azonban ez hamar átfordul a csupasz, téli táj negatívjába, amelytől – és egyúttal a szerelemtől is – keserűen vesz búcsút a beszélő.

Fogalmak rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy időben megjelenő stílusirányzat; kedveli a virtuóz, kidolgozott formákat és az idilli hangulatot népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotásainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben asszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellentétben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó hangok egyezése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két szótagjára kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli hangzása adja, illetve a rímalkotó szótagok mássalhangzóinak rokonsága

„Míg az emberi nem hajdan a természet Együgyű keblében nyugva heverészett […] Boldog volt a világ”

Vitassuk meg!

boldogságnak nem csak Lilla szerelme az oka, hanem a Remény is, amelyet magának teremt az ember. A harmadik szakaszban lévő szomorú fordulatnak sem csak Lilla elvesztése az oka, hanem mindenfajta reménynek, magának a „Reménynek” az elvesztése is. A szerelem

(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)

• Milyen példák bizonyítják, hogy az idézet ellenére sok bennszülött nép nagyon is kegyetlen életvitelt folytatott? • Miben volt egészségesebb, harmonikusabb a természeti népek élete a civilizált, mai emberénél?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Csokonai A Reményhez című versét a szöveggyűjteményből! Miért írja nagybetűvel Csokonai a re-

mény szót versében? Hogy nevezzük ezt a költői eljárást?

2. Bontsd elemeire a vers 2–3. versszakának fordított párhuzamát! Mely sorok felelnek meg egymásnak? 3. Milyen örömei voltak a lírai énnek, amelyek később szertefoszlottak? 4. Mi a vers rímképlete? Tiszta rímek vagy asszonánc jellemzi a sorvégi összecsengéseket? Milyen szóelemek al-

kalmazásával éri ezt el a költő?

5. Keress szentimentalista, rokokó vagy elégikus stílusjegyeket a versben!

egyfajta történetté tette Csokonai ciklusba rendezte Lilla-verseit, s így matainak együttese lenyo azt, ami eredetileg csak különálló élmények huszonhatodik év) még volt. A 20. századi Szabó Lőrinc versciklusát (A ély halála. szorosabb egységbe fogja a gyász: a szeretett szem különbségek a kommunikációs Olvasd el a ciklus 95. számú, Egyéb – helyzetben, a stílusban, képszerűnem című versét, majd írj összehaségben sonlító esszét erről és A Reményhez a tematikában és az ércímű Csokonai-versről ezzel a cím- – rokonság zelmekben mel: A külvilág képei és a belső tar a „gondolatok” motívuma egyik – talom és másik versben Írásodban vedd figyelembe ezeket a – az érzelmekhez kapcsolódó társzempontokat is: gyak, környezeti elemek metaforikus-metonimikus szerepe

összehasonlítás

Szabó Lőrinc (Rippl-Rónai József pasztellje, 1923)

Csokonai Vitéz Mihály elégiái Csokonai elégikus verseinek egyike úgy szól a megszemélyesített Magánossághoz, mintha egy közeli barátja lenne. Egy szeretnivaló, kedves ismerős. Meg is magyarázza, hogy miért jó a magány. A nagy gondolatok, a fontos alkotások a békés egyedüllétben születnek. A magány motívumával más irodalmi művekben is sokszor találkozunk. A Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez például korszakalkotó regényt szentelt a magány témájának. A címe is ez: Száz év magány. it gondolsz, magányosabbak ma az emberek, mint száz évvel ezelőtt? A válás mindenM esetre több, sokan össze se házasodnak, a hagyományos családforma visszaszorulóban van. A szomszédsági viszonyok is sokat változtak. Szerinted mi helyettesíti a mai emberek életében a hajdan meghatározó kapcsolati formákat?

Visszatérés Debrecenbe

Csokonai egy rövid időre Csurgón kapott helyettes tanári állást, s a rendezettebb körülmények terméken�nyé is tették az időszakot. Végül visszatér Debrecenbe, de ekkor már az elkeseredés, az elismerés hiánya és a szerelmi csalódás beárnyékolják hétköznapjait. Anyagi gondokkal küzd, és egészségi állapota is egyre rosszabb. Életének ebben az Csokonai és a debreceni kör utolsó szakaszában (Bíró Lajos festménye, 20.század, megkísérelte muna Déri Múzeum Gyűjteménye) káit összerendezni. Ekkor írta meg töredékben maradt eposzának, az Árpádiásznak a részleteit. Ezt a lehangoltságot és reményvesztettséget tükrözi Márton József bécsi professzorhoz írt levelének néhány sora is: „Ha írok is, a minthogy már én a nélkűl nem tarthatom fen lételemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a XX. vagy XXI. századnak, írok annak a kornak, a melyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.” Ez a hangulat mutatkozik meg kései versein, amelyeket az elégikus hangvétel, az élettől való búcsúzás képei jellemeznek.

A tihanyi Ekhóhoz

Egyik legfontosabb elégiája, A tihanyi Ekhóhoz korai változata még 1796-ban született, és csak később került a Lilla-kötet versei közé. Csokonai témája itt az egyedüllét, a teljes magány. A vers megszólítottja a tiTihany látképe színezett képeslapon

hanyi visszhang, a görög mitológiából ismert nimfa, lányalak víziójaként. Az ekhó megszólítása és megszemélyesítése nem csupán poétikailag fontos eleme a költeménynek, hanem a lírai én magára hagyatottságának is kifejezője. Olyan ember képe vetül elénk, aki már csak az értelmes válaszokat adni nem képes visszhanggal tud beszélni. Ezt jelzik a trochaikus lejtésű sorokból álló strófák ismétlődő utolsó sorai, amelyek minden változás nélkül mondják el újra az elhangzottakat, és ezzel egyúttal fel is erősítik azok keserű jelentését. A természethez való visszatérés gondolata összekapcsolódik az önként vállalt magánnyal, a remeteséggel, amelyek egyedüli lehetőségként jelennek meg a vers zárlatában, hiszen más választás nem kínálkozik a lírai ént meg nem értő világgal szemben.

A Magánossághoz

Ahogyan korábbi versekben már megfigyelhettük, A Magánossághoz című költemény felütésében Csokonai ismét egy fogalom megszólításának és egyúttal megszemélyesítésének poétikai eljárását választja. A tihanyi Ekhóhoz című versben felsejlő remeteség itt nyer tökéletes formát, hiszen a vers beszélője csak a teljes elvonulásban és egyedüllétben tud megbékélni saját sorsával. De a magány megszemélyesítése folytán az elvonulást választó lírai én mégsem lesz egészen egyedül, éppen a „Magánosság” válik beszélge-

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Fogalmak megszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőképességgel, személyes tulajdonságokkal ruház fel elvont fogalmakat, természeti jelenségeket vagy élettelen tárgyakat paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely első olvasásra képtelenségnek, ellentmondásnak látszik, de alaposabb meggondolás után mégis igaznak bizonyul ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utolsó szavának visszhangszerű, esetenként variálódó ismétlődése; általánosságban visszhangot jelent, nagybetűvel kezdve pedig egy nimfa neve

térbe, már a romantika művészetfelfogása felé mutat. Csokonai költeménye a különböző stílusirányzatok határán helyezkedik el, a magyar költészet 19. században bekövetkező változásait példázza.

„Te szűlöd a virtust, csupán te tetted Naggyá az ollyan bőlcseket, Kiknek határtalanra terjegetted Testekbe kisded lelkeket.”

Vitassuk meg!

tőtársává. A természet nyújtotta nyugalom képei, amelyek egyúttal az alkotás lehetőségét is biztosítják, a szentimentalizmust idézik, de a hetedik strófa zárlata, amely az új, eredeti dolgok teremtését helyezi elő-

(Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz)

• Valóban inspiráló a magány, ha az ember ki akarja bontakoztatni a személyiségét? Létezik olyan ember, aki magányosan tud igazán boldog lenni?

Irány a szöveg! 1. Milyen retorikai alakzat vonul végig A Magánossághoz versszakain? Hogyan hozható kapcsolatba ez a címmel? 2. Milyen jelzőket használ a költő a Magánosság megszólításához? Milyen jelentés, tartalom fűzhető ezekhez a

megszólításokhoz?

3. Olvasd el A tihanyi Ekhóhoz című verset, és hasonlítsd össze A Magánossághoz cíművel! Melyik a keserűbb,

panaszosabb hangvételű költemény?

4. A tihanyi Ekhóhoz című vers eredeti címe ez volt: A füredi parton. Mely sorok igazolják azt, hogy a lírai én tartóz-

kodási helye esetleg Balatonfüred? Fogalmazd meg a két cím közötti különbségeket!

5. Hogyan csoportosíthatók a lírai én panaszai? Kire panaszkodik? Milyen sorrendiséget, szabályosságot mutatnak

a panaszok?

ánossághoz című verséCsokonai az egyedüllét fájdalmát siratja A Mag t épp ez a magány hat ben, ugyanakkor arra is rámutat, hogy esetenkén ennek az alkalmas hantermékenyítőleg egy művészre, alkotóra. Akár en érinti a magány az gulati állapotnak köszönhetően, akár mert mély en. embert, gyakran bukkan fel a téma a költészetb A Nyugat folyóirat első nemzedékének költője, Tóth Árpád Meddő órán című versében ír a magányosságról – ám egészen másként jeleníti meg ugyanazt a témát. Olvasd el a két verset, majd írj összehasonlító esszét róluk, ezzel a címmel: Két magányvers, két beszédmód Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mit tudunk meg a vershelyzetről, a körülményekről, a két lírai én tevékenységéről? – miben különbözik a két beszélő énképe, önértékelése? hogy viszonyul egymáshoz a – „meddő” és a „teremt” szó? hogyan módosítja a befogadást – Tóth Árpád versének szándékos dísztelensége, nyíltsága, puritánsága?

összehasonlítás

Tóth Árpád

Berzsenyi Dániel pályája Az irodalmi élet egyik fontos tényezője az irodalomkritika, a frissen megjelent művek értelmező bírálata. A kritikus azáltal, hogy dialógust kezdeményez a műről, akár annak sikeréhez is hozzájárulhat. De a bíráló szavak néha személyes konfliktushoz is vezetnek. Berzsenyi például élete végéig sebként hordozta magában Kölcsey Ferenc kritikáját. A visszajelzés nemcsak az irodalomban, hanem az élet más területein is fontos. A hétköznapi értelemben vett kritika is lehet hasznos, de eredményezhet konfliktusokat is. T e jól tűröd a kritikát? Szerinted van értelme néha tükröt tartani a másik elé? Mi kell ahhoz, hogy a bírált személy ne sértődjön meg a visszajelzés miatt? Milyen a jó kritika?

A „niklai remete”

Berzsenyi Dániel (1776–1836) régi, nemesi család gyermekeként született Egyházashetyén, a remek borairól híres Kemenesalján. A „szilaj és szertelen” ifjú Berzsenyi meglehetősen későn került iskolába, a soproni evangélikus líceumban pedig magatartása és tanulmányi eredményei is kifogásolhatók voltak. A latin nyelv és a mitológia viszont érdekelte, kiválóan ismerte Horatius műveit. Miután 1795-ben elhagyta Sopront, katonának állt, de nem sokáig katonás Berzsenyi Dániel (Donát kodott. Visszatért szülőJános festménye, 1817) földjére, és feleségül vette másod-unokatestvérét, az akkor 16 éves Dukai Takács Zsuzsannát. A niklai birtokán gazdálkodó, vidéki magányba visszahúzódó Berzsenyi idegenkedett az irodalmi élettől, ezért is emlegették „niklai remete” néven. Későn kiadott első kötetéről Kölcsey írt részletes bírálatot. Ezt Berzsenyi recenziónak álcázott csúfolódásnak érezte, és még a korábbinál is inkább elszigetelte magát a művelt irodalmi nyilvánosságtól. Magánya csupán élete utolsó éveiben enyhült, amikor 1830-ban rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.

A költő felfedezése

Berzsenyi sokáig csak magának verselt. Munkáira az evangélikus lelkész és költő Kis János, Berzsenyi barátja figyelt fel az 1800-as évek legelején. Azt a néhány verset, amelyet a költő megmutatott neki, azonnal to-

vábbküldte Kazinczy Ferencnek mint a korabeli irodalmi élet legtekintélyesebb alakjának. Kazinczy bátorító szavakkal válaszolt Berzsenyinek. Levelezni kezdtek, elhatározták, hogy kiadják a verseket. A közös munkából, a hosszú levelezésből barátság született, amelyről Berzsenyi Kazinczynak ajánlott versei is tanúskodnak. Tudjuk, hogy a több évi levelezést követő első találkozás meghatározó volt Berzsenyi számára. Amikor végre megjelent a kötet, Berzsenyi már harminchét éves volt. Az irodalmi közvélemény pozitívan fogadta, még akkor is, ha a nyelvújítási viták hevében, az 1813-ban megjelent Mondolatban támadás is érte Berzsenyit mint Kazinczy köréhez tartozó költőt.

Kölcsey bírálata

1817-ben a Tudományos Gyűjtemény hasábjain jelent meg Kölcsey Ferencnek (1790–1838), a Himnusz költőjének híres bírálata Berzsenyi kötetéről. Az írás teljesen letaglózta a költőt, annyira mélyen érintette, hogy gyakorlatilag felhagyott a versírással. A kritika elhíresült első mondata Berzsenyi eredetiséget hiányolja: „A poeta és versificator úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács: amaz, ki a machinát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerént kifaragta.” Tehát nem elég a mesterségbeli tudás, nem elég versfaragónak lenni, a költészet alapja a kreativitás, az ötlet. Kölcsey dicséri Berzsenyi lírájának erőteljességét, de helyenként dagályosnak tartja verseit, és kifogásolja, hogy fiatalkori műveit is felvette a kötetbe. Kölcsey és Berzsenyi vitájának megértéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy az irodalmi kritika műfaja ko-

Berzsenyi Emlékmúzeum, Nikla

A felvilágosodás Európában és Magyarországon rábban szinte ismeretlen volt Magyarországon. Ma az alkotók többnyire fel vannak készülve arra, hogy műveiket méltatni és bírálni fogják. Örülnek, hogy foglalkoznak a művükkel, és az esetleges bíráló meg-

Fogalmak

jegyzéseket sem veszik feltétlenül személyes sértésnek. Berzsenyit viszont teljesen váratlanul érhették Kölcsey észrevételei, így személyes támadásként élhetett meg elvont esztétikai megállapításokat.

Vitassuk meg!

„Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet.”

recenzió: általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lényegre törő bírálat

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás)

• Valóban nyilvánvaló, hogy a teremtett világ mögött, fölött, előtt lennie kell egy teremtőnek? • Milyen kapcsolat áll fönn korunkban tudomány („bölcs”) és művészet között? Tudomány és vallás között?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Kölcsey bírálatának részletét! Milyen határok közé szorítja írásában Kölcsey Európa népeit? 2. Milyen metaforát használ a szerző az ihletmerítésre? 3. Hányféle néven említi a mű a latin nyelvet? 4. Mi a gond Kölcsey szerint a latin nyelvvel? Fogalmazd meg bővebben a saját szavaiddal! 5. A szemléltetett kritikarészlet még nem említi Berzsenyi nevét. Mi az, ami az olvasottakból mégis esetleg rá vo-

natkoztatható lehet a szerzői szándék szerint?

6. Mi különbözteti meg a költőt a fűzfapoétától Kölcsey kritikájában? 7. Hogyan nevezi Kölcsey a fűzfapoétákat, versgyártókat? 8. „Úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács” – áll az írásban. Alkoss ehhez hasonló szerkezeteket

más témákban is!

9. Mit hiányol Kölcsey leginkább Berzsenyi lírájából?

ott, hogy szerinte Kölcsey FeBerzsenyi életében helyrehozhatatlan törést okoz ény színe előtt „leminősítette” renc róla írt kritikája az egész irodalmi közvélem még meg sem közelítette a mai a verseit és őt magát. Pedig ez a nyilvánosság zítani képes erejét. média hatalmát, embereket felemelni vagy letas volt-e Kölcseynek, és megfelelő Nézd meg A némafilmes című film di- – igaza eszközt választott-e a nyilvános kritigitális tananyagunkban közölt jelenekával? tét, amelyben szintén nehéz helyzetbe ivel tehet ma tönkre valakit a sajtó? hozza a főhőst a nyilvánosság, majd írj – m mennyire látod mulandónak vagy érvelő esszét ezzel a címmel: Mennyire – maradandónak egy-egy sajtóbotrány kell komolyan venni egy sajtótámahatását? dást? létezhet-e bármilyen korlátozás a kö– a et ezek e Írásodban vedd figyelemb zösségi oldalak korában? szempontokat is:

érvelés

A némafilmes című film plakátja

Berzsenyi Dániel elégiái I. Berzsenyi egyik elégiája a „carpe diem” („ragadd meg a napot”) antik jelszavához kapcsolódik. Felidézi a horatiusi gondolatot: kár a múlton rágódni vagy a jövőről álmodozni, ha egyszer a jelen az igazán fontos. tücsök és a hangya meséje is valami hasonlóról szól. És mit jelent a „carpe diem” egy köA zépiskolás számára? Mi lesz a tanulással, a felvételivel? Lehetséges a középút megtalálása?

Berzsenyi költészete

Berzsenyi Dániel költészete mind a klasszicizmus, mind a romantika stílusjegyeit magán viseli. Jellemzően klasszicista vonása az antik versformák (alkaioszi vagy szapphói strófák) használata, amely költői hitvallásként is olvasható: visszavonulás a hétköznapi élet középsze-

dészi sorokból építkező Horác egy örök témát, az idő múlását járja körül. Az első versszak borús képei az elmúlást idézik fel, a második versszak pedig a pillanatnyi harmóniát kívánja megragadni. A mű alapgondolata, hogy az elmúlás tényének tudatában még inkább értékelnünk kell a jelen pillanatot. „Használd a napokat, s ami jelen vagyon, / Forró szívvel öleld…” – szól a versbeli beszélő tanácsa. A jelen az eljövendőnél is fontosabb („Holnappal ne törődj…”), hiszen az gyorsan bekövetkezik, majd múlttá lesz. Az egyedüli tulajdonunk a mostani pillanat. A költemény zárlatában az idő kettős metaforában, gyorsan suhanó nyílként és rohanva csobogó patakként is megjelenik.

Osztályrészem

Berzsenyi Dániel verseskötete, 1816

rűsége elől az antik költészet fennköltségébe. Az antik strófákban íródott versekre különféle mitológiai alakok megidézése és az állandó antik utalások is jellemzők. Berzsenyi lírájában emellett romantikus hatások is kimutathatók. Amit Kölcsey klasszicista bírálatában dagályosnak, áradónak tartott, az tökéletesen megfelel a romantikus líraeszménynek. Berzsenyi romantikusnak mondható verseiben sem hagyja el az antik versformák jelentette biztonságot, de heves gondolatai, érzelmi csapongása és túlzásai már egy új stílus beköszöntét jelzik, amelyről később tanulunk részletesebben.

Horác

Berzsenyi pályájának egy szakaszán kizárólag Horatiust tekintette példaképnek. Horác című verse címében és témájában is a római költőt idézi. Nemcsak e szöveg, hanem több más Berzsenyi-vers kapcsán is kimutatható a nagy költőelőd hatása. Az aszklepiaSághegy

A Horác időfelfogásában tapasztalható kettősséghez hasonlóan az Osztályrészem című elégia is ellentétek és párhuzamok termékeny feszültségére épül. De ennek a versnek nem az idő, hanem a megbékélés áll a középpontjában. Meg kell elégednünk saját osztályrészünkkel: azzal az élettel, amelyet a sors adott. Megérkezésre utaló képek követik egymást a szövegben. A megérkezés motívuma utalhat a fiatalság végére, az érett férfikorba érkezésre. A belenyugvás és a bizonyosság azonban csak látszólagos: a vers sorai mögül kiérezhető a kétely. A 20. század második felének híres költője, Nemes Nagy Ágnes így ír erről: „Vajon a boldog megelégedés verse ez? Nem hiszem. Inkább az elfödött, öntudatlan, arany-szavakkal eltakart elégedetlenségé,

A felvilágosodás Európában és Magyarországon valamely rejtett tragikumé. Az ilyen rejtett tartalom aztán igen mélyen szokta érinteni az olvasót, anélkül hogy tudná: miért.” A vers utolsó két strófája pontosan a

idő- és értékszembesítő vers: olyan verstípus, melyben az egyes idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, legtöbbször az értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel

„Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút!”

Vitassuk meg!

Fogalmak

valósággal, a hétköznapokkal való megbékélést kérdőjelezi meg, a sors szeszélyével a költészet vigasztalását állítja szembe.

(Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)

• A kamaszkor, ifjúkor a szebb, vagy amikor már mindenünk megvan, és – úgymond – megállapodtunk? • Biztonságos, „elzárt” helyen érdemes otthont alapítani, vagy a városi forgatag közepén?

Irány a szöveg! 1. Mely kifejezések idézik a Horác című versben az antik stílust? Mi utal a magyar valóságra? 2. Mi teszi zeneivé a verset a rímek híján? Melyik verstípus áll közelebb hozzád: a rímes vagy a rímtelen? Miért? 3. A versben felbukkanó tárgyak jórészt metonímiák: egy életforma jelentéssel teli kellékei. Melyek sorolhatók

ide?

4. Berzsenyi Osztályrészem című verse két nagy egységből áll. Próbáld meg elkülöníteni a két részt, és megfogal-

mazni, hogy miben áll a különbségük! Hogyan állítható párhuzamba a lírai én és Odüsszeusz?

5. A hajó toposza sok versben, regényben felbukkan. Gyűjtsetek közösen 4-5 ilyet! Melyikben milyen jelentést

hordoz a kép?

6. A köznyelv is használja a kifejezést: révbe érni. Mit jelent? Mennyiben rokon Berzsenyi motívumával: „Partra

szállottam”?

7. Berzsenyi verse különleges létösszegző vers, mert alapvetően nyitott, bizakodó a jövővel szemben. Keress érve-

ket ennek igazolására, vagy cáfold meg, ha nem így látod!

zárkózásnak, a kalanBerzsenyi a hazatérésnek, az otthoni kisvilágba ak közérzetét jeleníti dokkal-hányattatásokkal teli ifjúkor lezárásán dó hajó révbe ért, a meg Osztályrészem című versében. A hánykoló jön a csend, az egyveszélyek elmúltak, a megpróbáltatások után jól hangúság, a megelégedés. Ezt a révbe jutást, hazaérkezést, az otthon egyszerre unalmas s épp ettől meghitt békéjét hiányolja Zsákos Bilbó is A hobbit című filmben. Ő még nem ért haza, szereti is a kalandot, amelybe csöppent, de az otthon kispolgári békéje is fölöttébb kedvére való. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt

részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Mindenütt jó, de legjobb otthon – vagy mégsem? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – k aland és unalom – á tmenetiség és állandóság – biztonság és kockázat – ismert és ismeretlen

érvelés

Jelenet A hobbit című filmből

Berzsenyi Dániel elégiái II. Berzsenyi egyik verse az esti órák életképszerű megjelenítése. Magányt hoznak ezek az órák, de csendet, békét és alkotó pillanatokat is. Két allegorikus alak töri csak meg a magányt: a szerelem és a költészet két megszemélyesült lénye. S zámodra mi lenne az a két dolog, amit életed jelképévé emelnél? Mit állítanál jobb és bal oldaladra megszemélyesített figuraként? A zenét? A sportokat? A tanulást?

Az elmúlás motívuma

Az idő múlásának ábrázolása visszatérő témája Berzsenyi Dániel lírájának, az Osztályrészem és a Horác című verseknek is fontos eleme. Előbbiben a révbe érő hajó metaforája az utazás és a megérkezés motívumán keresztül az életútra utal, míg a Horác a patakként zuhogó és nyílként röpülő időről beszél. A Levéltöredék barátnémhoz című elégia egy magányos vidéki estét beszél el. A lírai én a természet esti elcsendesedésének pillanatában tekint vissza az elmúlt napra, és azon keresztül az egész addigi életre. Az idő múlását érzékeltető természeti képek jelennek meg A közelítő tél című költe Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz, ményében is. Az őszi tájat leíró vers képeit a tagadás 1804 után („nem illatoz”) és az elmúlás („hervad”, „elvirít”) igéi szervezik, amelyek az emberi élet rövidségének érzetét erősítik. Másutt a madár, az „őszibogár” vagy a suhanó nyíl képe mind a tovarepülésre, a gyors és elkerülhetetlen elmúlásra utalnak.

Levéltöredék barátnémhoz

De a múló emberi élet képei között mégis megmarad valami az „estvéli” órákra. A Levéltöredék barátnémhoz zárlatában megjelenik két „mulatótárs”, akik ébren maradtak, akik a társaságot biztosítják a vers beszélője számára. A „szelíd szerelem hamvadó szikrája” ugyan

Csorsztin és Nedecz (id. Markó Károly festménye, 1820)

a szöveg hangulatához illően hamvadóban, azaz kihunyóban van, de még mindig pislákol. A szikra, a tűz tehát az utolsó sorokban a szerelem metaforájává válik, és ezáltal a költemény korábbi természeti képeit is mintegy visszamenőleg a szerelem képzetéhez rendelheti. A megőrzött és még jelenlévő szerelem így felülírja a verskezdő strófa panaszát, amelyben a lírai én a címnek megfelelően megszólítja a barátnőjét, és távolléte miatt panaszkodik.

A közelítő tél

De a szerelem sem állhat ellen az időnek, legalábbis erre céloznak A közelítő tél antik utalásokat halmozó sorai. A természet elmúlásához hasonlóan az emberi vidámság is elmúlik, de amíg a természet új életre támad, az emberi elmúlást nem követi újjászületés. A vers beszélője számba veszi, mitől fosztja majd meg a közeli vég. Az élet örömei így mégis szerepelnek, a tagadó mondatszerkezetek ellenére jelen vannak a versben. Mintha ez a mű éppen az Osztályrészem fordítottja lenne. Ott a megelégedésről szóló kijelentések mögött éreztünk keserűséget, itt pedig mintha az elmúlás képei mögül sejlene fel a jelen, az egyre gyengülő élet békés boldogsága.

A felvilágosodás Európában és Magyarországon Érdekesség, hogy mindkét vers fontos kijelentéseket tesz magáról a költészetről, amely a szerelem motívumához hasonló módon, azzal összefüggésben jelenik meg. A költészet a Levéltöredék barátnémhoz című versben szereplő másik „mulatótárs”. A „ham-

Fogalmak

szinesztézia: olyan szókép, amelyben két vagy több érzékelési területhez tartozó kifejezés kapcsolódik össze

Vitassuk meg!

„Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész.”

melankólia: a szomorúság, bánat lélekállapota negatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos állapotot kifejtésére szolgál; az értékszembesítő versek jellegzetessége

vadó” szikraként megjelenő szerelemhez hasonlóan a költészetet sem a derű vagy az öröm képei övezik („bús melancholiám szomorgó nótája”), de jelenléte jelzi: ellenáll az enyészetnek és az elmúlásnak.

(Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)

• Mikor tűnik gyorsnak, és mikor lassúnak az idő múlása? Csakugyan rövid az ember élete, vagy éppenséggel bőven elég, nagyon is hosszú, amit felesleges lenne tovább nyújtani?

Irány a szöveg! 1. A közelítő tél című vers milyen természetűnek látja a költői sikereket? Hogyan vélekedik a versbeli beszélő saját

életéről? A válaszadáshoz idézz a szövegből!

2. A közelítő tél világosan két részre tagolódik. Hol a határ? Mi a különbség a két szakasz között? 3. Hol érhető tetten a versben a negatív festés? Milyen állító és milyen tagadó formulák emelik ki a lényeget? 4. Mennyiben felel meg a Levéltöredék barátnémhoz című vers a levél műfajának? Mennyiben tér el tőle? 5. Miért nevezhetjük életképnek, ami a versben feltárul előttünk? Fogalmazd meg az életkép definícióját, és felel-

tesd meg annak a szöveget!

6. Keress a versben megszólítást, ismétlést, párhuzamot és még két másik alakzatot! Értelmezd is őket! 7. Miért figyelemfelkeltő a záróstrófa már első pillantásra is? Mi utal rá, hogy szándékos megoldást látunk? És mi

utal az ellenkezőjére?

hoz) olyasfajta magányt Berzsenyi elégiájában (Levéltöredék barátném ánynak nevezhetnénk. él át a beszélő, amelyet leginkább kulturális mag nem beszélheti meg a A cselédek ott vannak a közelben, velük azonban éli át a híres amerikai gondolatait. Ugyanezt az intellektuális magányt család), hiszen ő sem író, Isaac Bashevis Singer rabbija is (A Moszkát talál a környezetében méltó szellemi partnerre. vedd figyelembe ezeket a Olvasd el a Singer-regény részle- Írásodban is: tét, majd írj értelmező esszét ezzel szempontokat entrikus körökben konc ilyen m a címmel: A világba ágyazottan és – it a társadalom? rabb a l veszi körü mégis elkülönülten – van-e még további kör is a társadalmon kívül? – hogyan tud kilépni a szűk odújából? miért nem tud mégsem? miért illene a részletre, ha azt – mondanánk róla: életkép?

összehasonlítás

Isaac Bashevis Singer

Berzsenyi Dániel ódái Berzsenyi több ódájában is a magyarságot szólítja meg, a nemzet egészét. A közösség tagjaként inti, figyelmezteti vagy épp biztatja magát a közösséget. Nem tudjuk, bízott-e szavai hatásában, s azt sem tudhatjuk, hatott-e csakugyan a kortársaira, s rajtuk keresztül esetleg a történelmi folyamatokra is. S zerinted mi kell ahhoz, hogy valakire hallgassanak a társai? Milyen módon tud valaki támogatókat szerezni véleményének egy kisebb vagy nagyobb közösségben? Mi tesz szószólóvá, véleményformálóvá, vezetővé valakit?

Közösségi versek

Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (I.) és A magyarokhoz (II.) című ódáit közösségi költeményeknek tekinthetjük, mégpedig kettős értelemben. Közösségi költemények, hiszen mindkét vers egy közösséghez szól: a magyarokat, a magyar népet szólítja meg. De nemcsak megszólít, hanem azon túl a közösség nevében és érdekében beszél. Bírálja, ostorozza és önmagával szembesíti azt.

A magyarokhoz (I.)

A múlt és jelen képei feszülnek egymásnak Berzsenyi ódájában. Az idő kettéosztása a nemzet hajdani erejéhez és jelenbeli gyengeségéhez kapcsolódik. A múlt dicső, a jelen silány. Az óda felütése („Romlásnak indult hajdan erős magyar!”) az egész költemény szerkezetét meghatározza. A dicső múlt emlékei, a közösség ereje és tenni akarása a jelen hitványságával kerül szembe. A tatárjárás és a török hódoltság ideje a tagadás retorikájában jelenik meg. A hányatott múltat is dicsőségesnek láttatja a vers: a támadók ugyanis hatalmas túlerejük és átmeneti győzelmeik ellenére sem tudták végleg megtörni a magyarságot. De a hősi

Honfoglalás (Munkácsy Mihály festménye, 1893)

múlt csak még negatívabb színben tünteti fel a jelent. A „Mi a magyar most?” kérdésre csupán megdöbbentő és kiábrándító válaszokat tud adni a szöveg: „Elődeinknek bajnoki köntösét / S nyelvét megunván, rút idegent cserélt.” A kritika egyre erősebb és elkeseredettebb, a vers zárlata pedig egészen tragikus. Az utolsó két versszak nem a megújulás lehetőségeit mérlegeli, hanem a nagy birodalmak (Róma, Karthágó) elkerülhetetlen bukását állítja elrettentő példaként a megszólított közösség tagjai elé.

A magyarokhoz (II.)

Közösségi költemény a „Forr a világ bús tengere…” kezdetű óda is, de egészen más hangnemben szólal meg. Monumentális képek uralják a szöveget, de ezek nem a történelem, hanem a jelen képei. Nem a múlt dicsőségére, hanem a jelen történelmi pillanat kihívásaira és veszélyeire figyelmeztet a beszélő. A vers tételmondata („Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”) azt hangsúlyozza, hogy a közösség maga vívhatja ki szabadságát. Amíg A magyarokhoz (I.) zárlatában a nagy birodalmak az elbukást példázzák, addig ebben a versben a reményteli fele-

A felvilágosodás Európában és Magyarországon melkedés lehetőségét jelentik. A vers Berzsenyi több, már megismert költeményéhez hasonlóan a klas�szicizmus és a romantika közötti átmenet stílusjegyeit

Fogalmak

viseli magán. Az antik utalások sokasága a klasszicista stílust idézi, a túlzó kifejezések viszont a romantika jellegzetességei.

Vitassuk meg!

„Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik!”

hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzelmileg telített szó- és mondathasználata a jellemző

(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.))

• Miért bukhatott meg a Nyugatrómai Birodalom? Meg fog bukni valaha az Egyesült Államok? Látunk arra példát a történelemben, hogy a külső ellenséget visszaverték, de a belső problémák végzetesnek bizonyultak?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Berzsenyi két magyarokhoz írt ódáját! A két vers közül melyik az időszembesítés, és melyik mondható

inkább térbeli összefoglalásnak? Mely korszakokra, mely terültekre terjed ki egyik, illetve másik?

2. A két vers közül melyiknek bizakodóbb a hangvétele? Milyen sorok fejezik ki ezt az optimista szemléletet? 3. A két vers közül melyikben dominálnak hanghatások? Milyen hangokat vél hallani a költő? 4. Az I. versben mely versszakokra jellemző a pátosz? Mely versszakokban találunk iróniát? Mely versszakok hang-

neme mondható elégikusnak?

5. Milyen két fő fogalmat állít egymással szembe a vers? Hogyan lehet ezeket az időben elhelyezni? Melyik korra

jellemzők? Milyen szófajok fejezik ki egyiket és másikat?

6. Milyen érzelmi állapotban szólal meg a lírai én? Mely részek bizonyítják, hogy a vers a magyarokon belül főleg

a nemesekhez szól? Miért?

7. Mely versszakok szólnak a történelem körforgásáról? Idézz olyan sorokat, amelyek leginkább kifejezik ezt!

król ír Berzsenyi, a másikban a külA magyarokhoz című ódák egyikében a belső bajo egyik inkább pesszimistának mondső fejleményekről, a forrongó nagyvilágról. Az mindkettőben, hogy mit hoz a jövő, ható, a másik derűlátó. Közös kérdés viszont lesz-e egyáltalán jövő. Egy mai költő természetesen egészen más hangnemben ír sorskérdéseinkről, a dilemmák azonban továbbra is érvényesek. Kovács András Ferenc versében (Vojtina vázlatfüzetéből) például mindent átjáró irónia színezi a kérdésfelvetéseket, ám a „jövendő” itt is kérdésként bukkan fel, a társadalmi jelenségek kritikája itt is kérdőjeleket vetít elénk – nem beszélve a Berzsenyire történő nyílt utalásról, intertextuális kapcsolódásról.

Olvasd el a verset, majd írj értelmező es�szét ezzel a címmel: Történelmi motívumok és jelenkor-kritika. Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – hogyan válogat a vers történelmi tudatunk motívumaiból? – mely fordulataival utal cinikus magatartásformákra? ire utalhat a „honfigőg” kifejezés? –m – „ magyaros” versforma – vagyis milyen?

ÉRTELMEZÉS

Kovács András Ferenc

Összefoglalás A felvilágosodás mozgalma a 18. században terjedt el Európában. Fő törekvése az volt, hogy a tiszta emberi értelem alapján értelmezze újra a világot. A felvilágosodás gondolkodásának fontos dokumentuma a Denis Diderot szerkesztette Enciklopédia, amely 28 kötetben jelent meg Franciaországban. A német felvilágosodáshoz kapcsolódó legfontosabb irodalmi alkotók Goethe és Schiller voltak, az általuk meghatározott irodalomtörténeti korszak a német klasszika. A felvilágosodás korában erősödött meg Európában a szentimentalizmus, az érzékenység irányzata is, amely a felvilágosodás racionalizmusával szemben az érzelmek fontosságát hirdette. A szentimentalizmushoz köthető például a német Sturm und Drang-mozgalom Angliában pedig Laurence Sterne életműve. Feladat: A 18. század a tudományos gondolkodás nagyarányú fellendülését hozta. Keress minél több tudóst, filozófust ebből az időszakból! A regény műfaja egyre fontosabbá vált a felvilágosodás korában. A korszak jelentős regénye Sterne Tristram Shandyje, Defoe Robinson Crusoe-ja és Swift műve, a Gulliver utazása. A szentimentalizmus irányzatának egyik legkedveltebb műfaja, a levélregény, amelynek története a szereplők levelezése nyomán bontakozik ki. A műfaj legnagyobb hatású alkotása Goethe Az ifjú Werther szenvedései című levélregénye. Voltaire műve, a Candide, vagy az optimizmus Leibniz állítását cáfolja, amely szerint világunk „a lehetséges világok legjobbika”. Ennyiben tézisregény, de utazási regényként, kalandregényként sőt fejlődésregényként is értelmezhető. Feladat: Fogalmazd meg, hogy milyen jellemzői válnak hangsúlyossá a Candide-nak, aszerint, hogy kalandregénynek, fejlődésregénynek vagy utazási regénynek olvassuk. A magyar felvilágosodás szorosan összefonódott tudományos és irodalmi élet megszervezésére tett első kísérletekkel valamint a nyelv fejlesztésének kérdésével. A nyelvújítók (neológusok) kezdeményezéseit a Mondolat című gúnyiratban figurázták ki ellenzőik, az ortológusok. A vitát a neológusok vezéralakjának, Kazinczynak az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya zárta. Kazinczy nemcsak nyelvújító volt, hanem író és nagyhatású irodalomszervező. A magyar felvilágosodás jelentős költője Batsányi János és a Fanni hagyományai című regény szerzője, Kármán József. A Mária Terézia bécsi magyar testőrségébe tartozó testőrírók közül kiemelkedik Bessenyei György, akinek Ágis tragédiája című művétől számítjuk a magyar felvilágoso-

dás kezdetét. Feladat: Hasonlítsd össze a Fanni hagyományaiból és a Werther szerelme és halála című műből választott részleteket! Csokonai Vitéz Mihály életművére a századvégi magyar irodalom meghatározó stílusirányzatainak, a rokokónak és a klasszicizmusnak a szintézise jellemző. A Konstancinápoly és Az estve című ódája egyaránt két nagyobb egységre bontható a leíró jellegű piktúrára és a filozofikus igazságokat tartalmazó szentenciára. A szerelméhez írott Lilla-verseket tartalmazó kötete 1805-ben jelent meg. A nyitóvers Csokonai rokokó ars poeticája, Az én poézisom természete. A kötetet A Reményhez című vers zárja, amely akárcsak a költő elégiája, A Magányassághoz, egy fogalom megszemélyesítésére épül. Csokonai költészete sokszínű: elégiák ódák és dalok (Szegény Zsuzsi a táborozáskor) mellett epikus (pl.: Dorottya) és drámai műveket (Karnyóné; Tempefői) is alkotott, gondolati költészete pedig a kor filozófiájának alapos ismeretéről tanúskodik. Feladat: Nézz utána Csokonai verseinek az interneten! Válassz a tanult műveken kívül egy-egy elégiát, ódát és dalt! Bizonyítsd be, hogy az általad választott költemények az adott lírai műfajba tartoznak! A magyar felvilágosodás másik nagy költője Berzsenyi Dániel, akinek munkássága a klasszicista stílusjegyek mellett a születő romantika vonásait is magán hordozza. Részben ez a stílusbeli kettősség volt az oka Kölcsey klasszicista alapokon álló 1817-es kritikájának, amelyet Berzsenyi személyes sértésként értelmezett. Elégiáira a rezignált hang jellemző. A Horác a carpe diem gondolatát bontja ki, az Osztályrészem középpontjában a megbékélés motívuma áll, A közelítő tél meghatározó gondolata pedig az élet rövidsége: az újjászülető természet ciklikus idejével ellentétben az emberi lét alaptapasztalata a visszafordíthatatlanul múló idő. Berzsenyi ódái közé tartoznak erőteljes képeket használó közösségi versei a Magyarokhoz (I.) és (II.). A „Romlásnak indult hajdan erős magyar!” kezdetű óda a dicső múlt emlékét a hitvány jelennel állítja szembe, míg a monumentális képek által meghatározott „Forr a világ” a jelen történelmi pillanat kihívásaira koncentrál. Feladat: Gyűjts klasszicista és romantikus jellemvonásokat Berzsenyi tanult verseiben!

George Sand arcképe, 1840

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

II. Romantika és realizmus Európában

Az európai romantika. Líra Horatius és Berzsenyi kapcsán szó esett már a jelen fontosságáról, a jelen megragadásának eszméjéről. De a mindenkori itt és most soha sem választható el teljesen a távolitól és az elmúlttól. A romantikus művek gyakran hívják fel a figyelmet az itteni és a távoli, a mostani és a régi, a látható és a láthatatlan közötti sejtelmes kapcsolódásokra. i minden idézheti elő, hogy olykor akaratlanul is eszünkbe jusson a múlt egyik-másik mozzaM nata? És mi lehet az oka, hogy néha előre megérzünk, megsejtünk ezt-azt a jövőből?

A romantika jellegzetességei

A romantika stílusirányzata a 18. század végén jelent meg az angol és a német irodalomban, a 19. század során pedig az egész kontinensen elterjedt. A kifejezés a francia roman, regény szóra utal, a romantikus tehát szó szerint regényest jelent. Láttuk, hogy a klasszicizmus név alatt is mást értünk a különböző nemzeti irodalmakban. Ugyanígy van ez a romantika esetében is, de vannak a romantikának olyan jellegzetességei, amelyek a különféle nemzeti irodalmakban és művészetekben is közösek. A klasszicizmus racionalitásával szemben a romantikát az erős, szélsőséges és változékony érzelmek uralják. A romantikusok is tisztelik az antik irodalmat, de a korábban kevéssé ismert és lenézett népi kultúra is modellé, inspirációs forrássá válik számukra. A felvilágosodás tudományosan megismerhetőnek, mérhetőnek, uralhatónak tekintette a természetet. A romantika viszont visszatérést hirdetett a vad, kiszámíthatatlan és irányíthatatlan természethez. A felvilágosodás számára oly fontos egyetemes emberi értelem helyett a romantikusok inkább a kezdeményezőkészségben, a kiszámíthatatlan zsenialitásban és az emberi egyéniség szabadságában hittek. A romantika eszméihez a nemzet fogalma is szorosan kapcsolódik, amely a 19. században megszületendő nacionalizmuselméletek központi kategóriája. A nemzettudat a romantikától kezdve vált az egyéni identitás meghatározójává.

Romantika más művészetekben

A romantika stílusirányzata az irodalomban alakult ki először, de a szélsőséges és változékony érzelmek, a természet látványa és hangjai a zenében és a festészetben is nagy jelentőségre tettek szert. A romantikus festészet egyik legtöbbet elemzett alkotása Caspar David Friedrich (1774–1840) Vándor a ködtenger felett című festménye, amely rendkívül kifejezően ábrázolja a magányos ember találkozását a változékony természet erejével és mozgalmasságával. Théodore Géricault (1791–1824) képe, A Medúza tutaja

ándor a ködtenger felett V (Caspar David Friedrich festménye, 1818 körül)

pedig az ember ezerféle érzelmét ragadja meg a festmény hajótöröttjei arcán: a reménytől a kétségbeesésig, a lemondástól a halálfélelemig. A festészethez hasonlóan a zenében is az érzelmek, a szélsőségesség és a monumentalitás vált meghatározóvá. A romantika leghíresebb művei Richard Wagner (1813–1883) és Giuseppe Verdi (1813–1901) operái, vagy a fiatalon elhunyt Franz Schubert (1797–1828) szonátái és dalai.

A romantikus költészet

A romantikus költészet legfontosabb művei a német és az angol irodalomban születtek. A korai német romantika fontos képviselője Novalis (1772–1801), az irányzat kései szerzője pedig Heinrich Heine (1797–1856). A romantikához szokás sorolni a híres német lírikust, a tragikus sorsú Hölderlint

Romantika és realizmus Európában (1770–1843) is. Az angol romantika indulásának fontos szerzői Wordsworth és Coleridge, az ő közös kötetük, a Lírai balladák 1798-as megjelenését szokás az angol romantika indulásának tekinteni. Az angol romantikusok második generációjának legfontosabb

Fogalmak

költője Shelley mellett Byron és Keats. John Keats költészetében központi helyet foglal el az antik görögség művészete iránt érzett csodálat. Ez fejeződik ki az Óda egy görög vázához című költeményben is, amely az ekphraszisz, azaz a képleírás poétikai eljárását használja.

Vitassuk meg!

„Ó Elmulás, hallom ijesztő orgonádat […] A billentyűknél a Halál ül, odabújva S feketét és fehért érint olykor az ujja: Koporsód, sírköved.”

spleen: a világfájdalom egy sajátos megjelenési formája, rosszkedv, levertség, a főhős mélabúja: a 19–20. századi költészet egyik alaptémája

(Victor Hugo: Az éj, az éj, az éj, Kosztolányi Dezső fordítása)

ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; olyan költő alakzat, amely egy valódi vagy egy elképzelt vizuális műalkotás leírását adja

• Értelmesebben élünk, ha szüntelenül számolunk a véggel, vagy jobb nem törődni vele? • Mit tennél, ha megtudnád, hogy már csak egy órád van hátra?

programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak érzékeltetésével kapcsolatos zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség; a romantikára jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz

Irány a szöveg! 1. Az Óda a nyugati szélhez óda is, elégia is. Hol található az elégikus rész a költeményben? 2. Hányféle alakban személyesíti meg a költő a nyugati szelet? Miért vágyik a lírai én arra, hogy azonosulhasson a

széllel? Mi mindennek lehet szimbóluma a szél?

3. A szél lehet pusztító és óvó, őrjöngő és frissítő, termékenyítő és ihlető. Hogyan jelenik meg mindez a versben?

Milyen nyelvi eszközökkel érzékelteti sokféleségét a szöveg?

4. Hogyan erősíti versforma és ritmus a szabadságérzetet? Milyen zeneiséget erősítő szavakat tudsz kigyűjteni a

versből?

5. Olvasd el az Óda egy görög vázához című verset! Mely két beszédszólam váltakozik a szövegben? 6. Milyen kimerevített pillanatokat ábrázol a görög váza rajza? A jelentekben lefestett alakok milyen érzelmeket

mutatnak?

természeti jelenségről beszél: a Shelley Óda a nyugati szélhez című verse egy járól) még inkább, hisz nem szélről. Csengery Kristófé (Az eső hatvannyolc fajtá az utóbbinak is olyan jelképes, más a témája, mint az eső. De van-e vajon ennek ha nincs? Értékesebb-e a régi, rejtett jelentése, mint az előbbinek? S baj-e az, szet? nagy eszméket patetikus hangon megjelenítő költé Írj a kérdést végiggondolva érvelő es�szét ezzel a címmel: Ünnepélyes stílusúnak kell-e lennie egy versnek? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

érvelés

– mitől válik valaki jelentős művésszé? – hol a határ önkifejezés és művészet között? könnyebben befogadható-e az idő– ben közelebbi műalkotás? – kiváltság-e a versírás?

A romantikus regény A romantika korában váltak népszerűvé a detektívtörténetek is. A műfaj jelentős szerzője az amerikai Edgar Allan Poe, akinek egyik leghíresebb bűnügyi története A Morgue utcai kettős gyilkosság. A későbbi korokban azután méltán váltak híressé a műfaj alkotóiként olyan szerzők, akik egyedülállóan széles olvasóközönséget tudtak lebilincselni történetükkel. i a véleményed, részei a krimik a szépirodalomnak? Esztétikai értékük sokszor nyilván kérM déses, ugyanakkor óriási a hatásuk, s az általuk keltett olvasói öröm kétségtelen. Mikor tekinthetünk egy regényt szépirodalmi alkotásnak?

Az angol romantikus regény

Korábban említettük, hogy a regény a felvilágosodás korszakában vált igazán népszerű műfajjá. Ez a romantikában sem változott meg, de új regénytípusok születtek. A romantika múlt iránti rajongása tükröződik Skócia leghíresebb írója, Walter Scott (1771–1832) műveiben. Scott első regénye a Waverley, amely a 18. század közepének valós történelmi eseményei között játszódik, a modern történelmi regény első példája. Scott másik híres műve, az Ivanhoe a 12. századi Angliát eleveníti meg. A mű sikere a kutatók szerint erősen hozzájárult a középkor értékeinek, hangulatának felfedezéséhez és kultuszához. A brit romantika fontos szerzői a Brontë nővérek is. A testvérek, Charlotte, Emily és Anne férfi álnév alatt publikálták a műveiket. Charlotte (1816–1855) és Emily (1818–1848) egy-egy regénye, a Jane Eyre és az Üvöltő szelek máig nagyon népszerű szerte a világon.

ben jogi úton érvényt szerezni saját igazának, így az erőszak útjára lép, törni, zúzni és gyújtogatni kezd, mígnem fanatikus igazságkeresése miatt elbukik. A mű hatása óriási volt. A súlyos erkölcsi dilemma és az erőszak ábrázolása heves reakciókat váltott ki a korabeli olvasókból. Kleist műve a magyar irodalmat is inspirálta: Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámája és Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélése a téma legismertebb hazai feldolgozásai.

Victor Hugo

A francia nyelvterület legfontosabb romantikus írója Victor Hugo (1802–1885). Élete és munkássága átfogja szinte a teljes 19. századot. Nemcsak regényíróként, hanem költőként és drámaíróként is alkotott, sőt híres publicista, szónok és gondolkodó volt, a halálbüntetés eltörléséért vívott harc egyik vezére. Hernani című drámájának bemutatójától szokás számítani a francia romantika kezdetét. A darab ugyanis hatalmas vitát váltott ki, így találtak egymásra és Heinrich von Kleist alakították ki esztétikai nézeteiHeinrich von Kleist (1777–1811) ket az Hernani iránt lelkesedők: munkásságát a német klasszika és Brontë nővérek (Branwell Brontë a romantika képviselői. Világiroromantika közötti átmenet időfestménye, 19. század) dalmi helyét elsősorban regényeiszakához szokták sorolni. Sokoldalú szerző volt, drámáit ma is játsszák, lírai és pró- nek köszönheti. Két legnépszerűbb alkotása A párizsi zai alkotásai is jelentősek. Leghíresebb elbeszélése a Notre-Dame és A nyomorultak. Regényeiben Hugo Kohlhaas Mihály, amelynek címszereplő főhőse valós remekül ábrázolja a korabeli Franciaország társadalmi történelmi személy a 16. századból: egy tisztességes, viszonyait. A nyomorultak egyszerre történelmi, társamegbecsült lókereskedő. A reformáció korában ját- dalmi és filozófiai regény, a szegények és kitaszítottak szódó történetben a tronkai várúr területén áthaladó világának ábrázolása. A főhős, Jean Valjean fordulatos Kohlhaastól jogtalanul elveszik két lovát, s ő mindent életén keresztül megismerjük a korabeli Franciaország elkövet azért, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. társadalmi, politikai viszonyait, Párizst és a vidéket, a De rá kell jönnie, hogy képtelen a hatalommal szem- szegényeket és a gazdagokat.

Romantika és realizmus Európában

couleur locale: a francia romantikusok által meghonosított művészeti terminus, a műben ábrázolt korra és társadalmi-földrajzi környezetre sajátosan jellemző motívumok összessége detektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris (népszerű) irodalomhoz tartozó epikai műfaj, amely egy bűnügy megfejtésének végigkövetését ígéri az olvasónak történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek tárgya a történelem valamely epizódja; történelmi és kitalált személyeket egyaránt szerepeltet, a karakterek indítékai, belső világuk szorosan kötődik a regény által megidézett történelmi összefüggésrendszerhez

„Szentnek lenni kivétel, igaznak lenni szabály. Tévedjetek, botoljatok, vétkezzetek, de legyetek igaz emberek!”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Victor Hugo: A nyomorultak, Lányi Viktor fordítása)

• Előfordul, hogy rossz ember egyszer csak jót cselekszik? • Mit tartasz nagyobb bűnnek: ha sok rosszat teszünk, vagy ha soha semmi jót nem teszünk?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben A nyomorultak részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval az idézet elbeszélés-

módját!

2. Milyen kölcsönös segítségnyújtásra épült a Valjean testvérek élete? 3. Jeant a tettei miatt ismerjük meg rokonszenves fiatalembernek. Melyek ezek a tettek? 4. Az elbeszélő elhelyez egy-két jelzőt, határozót, amelyek nem a legjobb színben tüntetik fel a főhőst. Melyek

ezek a szavak?

5. Mennyiben tárgyilagos az író a mellékalakokkal kapcsolatban? Mennyiben alkot saját véleményt? 6. Melyik mellékalak a legellenszenvesebb számodra? Indokold válaszodat! Szerinted melyikük a legellenszenve-

sebb az írónak? Indokold ezt is!

7. Milyen körülmények vezettek Jean Valjean bűnözővé válásához? Milyen körülmények szigorítottak a büntetésén? 8. A nagyváros kegyetlenné, a természet vaddá teszi az embereket. Szerinted miért? Próbáld igazolni ezt az állítást!

zik többek között a pá- A romantikára jellemző stílusjegyek közé tarto túlzás is. E jellegzetessétosz, a kontraszt, az érzelmi felfokozottság és a ha más korszakok szögek összhatása különösen szembeötlővé válhat, vegvilágával vetjük össze a romantikus alkotást. Olvass el egy részletet Jókai Mór Forradalmi és csataképek című gyűjteményéből, majd vesd össze Illyés Gyulának a segesvári csatáról szóló leírásával (Illyés Gyula: Petőfi Sándor). Írj összehasonlító esszét a két szövegről ezzel a címmel: Stíluseszközök egy romantikus és egy huszadik századi műben. Írásodban vedd figyelembe ezeket a

szempontokat is: – az ünnepélyes stílus kifejezőeszközei és a pátosz kerülése – az éles kontrasztok, túlzások jelenléte illetve hiánya – túlzó illetve hétköznapi nyelvhasználat – képiség, értekező jelleg, elbeszélői szerep

összehasonlítás

A kápolnai csata (Than Mór festménye, részlet, 1850 körül)

A verses regény A romantika fontos témája az utazás. Az utazó, miközben messzi országokban jár, távoli kultúrákkal, idegen emberekkel lép kapcsolatba, saját magát is jobban megismeri. Újabban a turizmus sokak számára adódó lehetőséggé, egyfajta tömegcikké vált. De az is megfigyelhető, hogy a turisták bármerre is járnak, sokszor ugyanazt keresik, amit otthonukban is el tudnak érni. i a különbség turista és utazó között? Mit keres, mire vágyik egyik és másik? Mi viszi rá, M hogy utazzon? Mit ad hozzá ő maga az úti élményekhez?

A verses regény műfaja

Byron maga is sokat utazott, Portugáliától Törökországig bejárta az egész kontinenst. Hosszabb időn át élt Itáliában, részt vett a görögök szabadságharcában az Oszmán Birodalom ellen. Szenvedélyes úszó volt, és imádta a tengert. Feljegyezték, hogy 1810 májusában a Dardanellák szorosánál átúszott Európából Ázsiába. Ez a pillanat a modern sport születésének is tekinthető.

A verses regény a romantika jellegzetes műfaja. Nem egyszerűen versben megírt regény, sajátos műfaji jellemzői vannak. Az epika és a líra határán áll: elbeszélő jellegű, de az epikai műfajoknál nagyobb szerepet kap benne a lírai személyesség, a belső érzelmek ábrázolása. Gyakorta kisebb, epizódszerű történetekből építkezik, amelyek lassítják a cselekmény kibontakozását. A műfajt Byron teremtette meg Don Juan című Don Juan művével. A verses regény leggyakoribb Byron leghíresebb munkája a befejeversformája a reneszánsz eredetű nyolzetlenül maradt Don Juan. A mű 16 George Gordon Byron csoros stanza, rímképlete: abababcc. énekben, közel kettőezer nyolcsoros illusztrációja saját A romantika másik híres verses regénye versszakban maradt ránk. A stanzákban művéhez, a Don Juanhoz Puskin Anyeginje, amelyről részletemegírt verses regényt Byron szatirikus sebben tanulunk. A magyar irodalomban Arany János költeménynek is nevezte, amelyben saját korának Toldi szerelme vagy Arany László A délibábok hőse című közállapotait és irodalmi életét, például Coleridge művei tekinthetők a verses regény fő képviselőinek. és Wordsworth munkásságát tette gúny tárgyává. Don Juan alakja egy 14. századi spanyol mondából származik: egy híres nőcsábász ő, aki semmitől sem Byron George Byron (1788–1824) angol arisztokrata csa- riad vissza, hogy újabb és újabb nőket szerezzen malád sarja, szülei válása miatt gyermekkorát mégis gának. Byron átalakítja a karaktert: nála Don Juan nem hódító, hanem sokkal inkább álszegénységben töltötte. Később vidozat. Bármerre is megy, mindenütt szont nagy vagyont örökölt. Életét versengenek érte a nők, de leginkább sorozatos botrányok övezték, hol csak testileg vonzódnak iránta, igazi szerelmi élete, hol provokatív irodalszerelemmel csak kevesen szeretik. mi fellépése miatt. Irodalmi hírnevét A kutatók szerint az újraértelmezett a Childe Harold zarándokútja című Don Juan sok szempontból emlékezelbeszélő költeményével alapozta tet Byron karakterére. A történet Spameg. A főhős, Childe Harold mást nyolországban indul: a fiatal Juant elsem tesz, csak utazik, folyamatosan csábítja egy férjes asszony. A viszony változtatja a helyét. Az utazás témálelepleződése után menekülnie kell. ja kedvelt volt az egzotikus és idegen Hajótörést szenved, majd egy kalóz helyek iránt vonzódó romantikában, lányának szeretője lesz. Később rabés az önmagát kereső, a saját belső George Gordon Byron szolgasorba jut Konstantinápolyban, útját járó, mindenhol és mindig ma(Thomas Phillips színezett majd nőnek öltözve a szultán háregányos ember helyzetét is példázza. grafikája, 1813)

Romantika és realizmus Európában mébe kerül. A szultán és a szultán egyik felesége is megkívánja, de végül sikerül elmenekülnie. Ezután harcol az oroszok oldalán, ő viszi a győzelem hírét II. Katalin orosz cárnőnek, aki szintén megpróbálja

Fogalmak

elcsábítani őt, végül Angliába kerül, ahol egyszerre több nő ostromolja. A mű befejezetlen maradt, a francia forradalomról szóló rész már nem készült el.

Vitassuk meg!

„Min emléked ma rejtve ring: szived mohó reménye volt, s reményed illó kincse mind szelíd emlékezésbe folyt.”

verses regény: a romantika műnemi határokat elmosó műfaja; regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket megszólaltató reflexiók

(George Gordon Byron: Stancák zenére, Rónay György fordítása)

• Boldogabb annak az öregsége, aki sok örömteli pillanatra emlékezhet vissza – vagy annál fájóbb az elvesztésük? • Léteznek boldog évek? Vagy inkább csak boldog napok? Esetleg csak boldog órák?

egzotizmus: az Európától földrajzilag, kulturálisan távol eső helyeket, népeket bemutató, főleg epikus, gyakran kalandos utazás során szerzett tapasztalatok előtérbe kerülése az irodalomban

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Don Juan részletét a szöveggyűjteményből! Hány versszakot szán a szerző a témamegjelölésre, az

írástechnika ismertetésére, illetve a szereplők bemutatására? Miről árulkodnak az arányok?

2. Milyen korábban tanult műben találkoztunk már azzal a gondolattal, hogy a szerző nem a híres emberek közül

választ főhőst?

3. Mi az a divat, amellyel az elbeszélő szembe kíván menni? Milyen módon? 4. Keress a szemelvényben példákat arra, amikor a szerző egy későbbi állításával ellentmond a korábban elhang-

zottaknak!

5. Milyen időmérték, milyen verslábak adják meg a vers ritmusát? Mi a vers rímképlete?

regények, a kortárs írók Azt hihetnénk, ma már nem születnek verses S ráadásul azt a bravúrt azonban, például Térey János több ilyet is írt. formát a legmaibb tartais végbevitte, hogy a régi, idejétmúltnak látszó ául egy kiber-biztonlommal tölti meg. Paulus című verses regénye péld igen jól él a hackereksággal foglalkozó sikeres vállalkozót léptet föl, aki től rettegő nagyvállalatok megbízásaiból. Olvasd el a regény részletét, melyben egy régi osztálytárssal épp csülökvacsoráját fogyasztja el a főhős a József körúti sörözőben, majd vesd össze a jelenetet Byron Don Juanjának részletével, amelyben pedig épp reggeliznek a szereplők. Írj a két szövegrészletről összehasonlító esszét ezzel a címmel: Kiégett személyiségek

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – mi a közös a két hős lelkiállapotában, s hogy viszonyulnak ehhez a többiek? – milyen arányban halljuk az elbeszélők, illetve a szereplők hangját? – mely pontokon érhető tetten az elbeszélők iróniája? – milyen a két szöveg ritmusa, rímelése?

összehasonlítás

Térey János

Az orosz romantika. Puskin Puskin párbajban veszítette el életét, feleségének szeretője végzett vele. Előzőleg ő maga is leírt egy párbajt: művében, az Anyeginben is halállal végződik az eset. A párbaj motívuma rendszeresen felbukkan a romantika és a realizmus irodalmában. Büntette a törvény, mégis sokáig bevett gyakorlat volt egész Európában. utasd be röviden azt a világlátást, amely a párM baj intézménye mögött húzódik! Mire jó e felfogás szerint a párbaj? Milyen jellemeket feltételez? Barbár vagy inkább hősies tett?

Puskin élete

Láttuk, hogy a romantika kora mennyire vonzódott az egzotikus dolgokhoz. Alekszandr Szergejevics Puskin (1799–1837) pedig maga az egzotikum. Míg apai ágon az egyik legősibb orosz nemesi család sarja, addig anyai ágon az egyik őse Nagy Péter cár Hannibál nevű szerecsen apródja. Az író tőle örökölte kreol bőrét és látványosan göndör haját. Élete tele van romantikus és kevésbé romantikus fordulatokkal. Majdnem száműzik, mivel részt vett az I. Miklós cárrá koronázását ellenző és a nyugati, liberális eszmék Oroszországba ültetéséért küzdő dekabrista mozgalomban. Szabados versei miatt aztán tényleg menekülnie kell: a Kaukázusba, Odesszába kerül. A száműzetésben töltött hat év alatt születnek első fontos művei, itt kezdi el írni főművét, az Anyegint is. A cár magához rendeli Pétervárra, és állami szolgálatra kényszeríti. Maga az uralkodó cenzúrázza műveit, többször beleszól az alkotás folyamatába. Puskin időközben megnősül, a kor egyik híres szépségét, Natalja Goncsarovát veszi el. Felesége nem hűséges hozzá: szerelmi ügyeiről suttog az egész udvar. Amikor az egyik állítólagos szeretőt,

lekszandr Szergejevics Puskin A (Orest A. Kiprenski festménye, 1827)

Natalia húgának férjét, egy d’Anthès nevű francia fiatalembert Puskin a kor erkölcsei szerint kihívja párbajra, az egyszerűen agyonlövi a költőt.

Puskin versei

Puskin gyakran meglepi az olvasóit. A Téli reggel című költeményében például a téli táj ábrázolásához nem a bezárkózás, az elcsendesülés, hanem a vitalitás, az energia, a vidámság motívumait kapcsolja. A szöveg különösen a második strófában, de több más ponton is utal a téli tájhoz kapcsolódó ismeretes toposzokra, a búskomorságra, a tűnődésre, a szoba melegére és a kályhában pattogó tűzre. De mindezek a vershelyzet hátterében maradnak, emlékképekként vagy elvetett lehetőségként jelennek meg csupán. A költemény a kedves ébredésének, ébresztésének intim pillanatával indul, egy új nap kezdetével, amely rengeteg lehetőséget hordoz. Ezeket az utolsó strófa felszólító módú, rendkívül energikus és dinamikus igealakjai veszik számba. A monoton, havas táj és a duzzadó életerő ellentétét már a szöveg első szavai megteremtik a

A Fontanka folyó látképe Szentpéterváron (Makajev Mihail Ivanovics alkotása, 1753)

Romantika és realizmus Európában természet halálához kapcsolódó „fagy” és az éltető „napfény” szembeállításával. A fény, a költemény első szava végig meghatározó vezérmotívum marad. A Tél van… kezdetű művében pedig arról értekezik, hogy menyire unalmas a falusi tél: újságolvasás, végtelen

cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőrzése; Puskin műveit az orosz cár cenzúráztatta, ezért az Anyeginből több rész is hiányzik cárizmus: a cári uralom és a tőle származó hatalom népet elnyomó rendszere Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának történetéről, életéről szóló mítoszok, legendák által kialakított irodalmi szöveghagyomány

„Jó s egyszerű orosz család, Agyonkínálnak, úgy szivelnek – Befőtt, beszéd, sok, végtelen, S a tárgy: esőzés, marha, len.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

hosszú beszélgetések a semmiről, nagy lakomák, pácolt nyulak... De a reménytelen unalomba egyszerre csak megérkezik két csacsogó leány, és hirtelen kiderül: a tél a világ legszebb időszaka, mert az orosz lányok a legszebbek.

(Alekszandr Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

• Hogyan jellemezhetjük a magyaros vendéglátást az oroszhoz képest? • Szoktak túlozni, hogy a magyaroknál a búcsúzkodás tovább tart, mint az azt megelőző vendégeskedés? Van benne igazság?

Irány a szöveg! 1. A keserű szerelem mely stációit, lelkiállapotait különíti el a Szerettem Önt című vers? 2. Mi utal a versben az érzelmek hevességére, és mi szorítja mégis fegyelmezett keretek közé? 3. Mi az igazán önzetlen gesztus ebben a versben? Tekinthetjük-e csattanónak ennek megfogalmazódását? Ha

igen, akkor mi lehet a vers műfaja?

4. Nézzük meg közelebbről Puskin téli világot megjelenítő versét is! Szerelem és természet, orosz hangulat és írói

gond témái mellett mi mindent vet még fel ez a vers? Miért sokrétű a jelentése?

5. Az orosz tél fogalommá vált. Milyen történelmi szerepe volt a háborúkban? Hogyan hatott az ottani életformára? 6. Miben áll a „versíró tusa”? Mit gondolsz, a Tél van… kezdetű vers is ilyen harc árán íródott? Indokold vélemé-

nyed a szövegből vett idézetekkel!

a halászról meg a kis Puskin meséket is írt: a legismertebb talán a Mese t teljesít, a szerencsés halról. A visszaengedett hal minden kívánságo nségével és mértéktelen halászt mégis tönkreteszi a felesége telhetetle nagyravágyásával. dhatjuk körkörösnek az A nagyravágyásról és az önnön – miért mon egyik történetet és miért a másihelyzetünkkel való folytonos elékat? gedetlenségről szól Lázár Ervin netben van nagyobb meséje is, A nagyravágyó feketerigó. – melyik törté szerepe az elbeszélőnek, és miért? Olvasd el mindkét mesét, majd írj ocsáthatóbb a feketeriösszehasonító esszét ezzel a cím- – miért megb gó bűne? mel: Körkörös életutak tanulság egyértelmű, de Írásodban vedd figyelembe ezeket a – az erkölcsi mit mond el a két történet az emszempontokat is: beri kapcsolatokról?

összehasonlítás

Lázár Ervin

Puksin: Anyegin A romantikus kor alkotói közül sokan kedvelték az iróniát. Puskin Anyeginjét például valósággal átszövi az irónia és az önirónia. Mintha mindig gunyoros lenne, és sohasem tudnánk pontosan, hogy mit is gondol valójában. Vannak, akik szerint már annyi szörnyűség történt a világon, hogy még a legszebb dolgokról is csak ironikusan lehet beszélni. Mások viszont az irónia veszélyeire figyelmeztetnek. A német romantikus költő, Novalis szerint például az irónia „általános megsemmisítő rendszer”. T e mit gondolsz az iróniáról? Ismersz ironikus, gúnyos embereket? Lehet egyáltalán komoly dolgokról beszélgetni az olyan emberrel, aki mindenről csak gunyorosan tud nyilatkozni?

Az Anyegin jelentősége

Az Anyegin cselekménye nem túl bonyolult, egy boldogtalan szerelem története. Egy vidékre költözött művelt pétervári férfiba, Anyeginbe beleszeret egy nemeskisasszony, Tatjána. De hiába vallja be szerelmét levélben, a férfi nem szereti őt. Néhány évvel később viszont a férfi szeret bele halálosan ugyanabba a lányba, s most ő az, aki hiába vallja be a szerelmét levélben. Tatjána akkor már egy herceg felesége, elutasítja. De az egyszerű cselekmény ellenére – vagy talán éppen amiatt – a regény ma is sokakat megindít. Világszerte népszerű olvasmány, és több filmes adaptációja is készült. Mi lehet a titka az Anyegin évszázadok óta tartó varázsának?

Hős? Antihős?

Miért mondjuk azt, hogy az Anyegin modern? Talán azért, mert a modern ember világlátása először ebben a műben jelenik meg. Az Anyegin főhőse: antihős. A romantika vonzódása a zsenikhez, a világot megváltoztató „nagyemberhez”, például Napóleonhoz, itt mintha nem lenne érvényes. Anyegin nem igazi hős. Semmihez sem ért igazán, műveltsége felületes, a legtöbb gondot a külsejére fordítja, piperkőc, puszta szórakozásból, mindenféle komoly szándék nélkül udvarol a nőknek. Nem tudunk arról, hogy a külsején kívül valaki vagy valami igazán fontos lenne neki, valamiért igazán lelkesedne. Belefog ebbe-abba, de hamar elfogy a lendülete. Se nem bátor, se nem gyáva, inkább közönyös. Nem dédelget világmegváltó gondolatokat, nem töpreng Oroszország és a világ jövőjén, a politika, a közélet problémái teljesen hidegen hagyják: legfőbb „tevékenysége”, hogy unatkozik. Unatkozik a nagyvárosban, unatkozik vidéken. Unalmának forrása nem a külső körülményekben, hanem benne, magában van. Anyegin a „felesleges emberLenszkij és Anyegin párbaja (Ilja Rjepin festménye, 1899)

nek”, a modern európai irodalom egyik kulcsszereplőjének első példája. Antihőst egy mű főszereplőjének választani nagy bátorságra vall. De épp ez az Anyegin sikerének a kulcsa: a közönség kiábrándult a sok emberfeletti hősből, és szívesen találkozik olyan szereplőkkel, melyekben önmagára ismer.

Puskin és Anyegin

Anyegin figurájának legizgalmasabb rétege a szerzőhöz fűződő viszonya. Tudjuk, hogy a szerző sohasem azonos a szereplőjével, de szoros rokonságban állhatnak egymással. Akár az érem két oldala. Ha elolvassuk a művet, végig bizonytalanságban fogunk maradni: Puskin és Anyegin mintha egy és ugyanaz a személy lenne. Miközben Puskin bizonygatja, hogy mennyire különbözik a főszereplőtől, pontosan lehet tudni, hogy Anyegin barátai Puskin barátai, és életútja is nagyrészt megegyezik Puskinéval. Anyegin figurája akár Puskin alteregójának is tekinthető. Szerző és hős ilyen bonyolult viszonyára a magyar irodalomban is találunk több jelentős példát. Mindenek előtt Krúdy Gyula Szindbádját és Kosztolányi Esti Kornélját. Róluk majd jövőre tanulunk.

Romantika és realizmus Európában Fogalmak

összetett hangnem: kevert műfajú művekben előforduló különféle hangnemek együttes megjelenése felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett csak álmodozik antihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem hősies jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköznapi ember, hétköznapi gondokkal

Vitassuk meg!

„Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró... Most azt várod rímemre: zordul: Itt van, ni, kapd el, olvasó!”

kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji sajátosságok keveredése egy műben (pl.: epikai és lírai jellemzők a verses regényben)

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

• Kedveled-e azokat a műveket, amelyekben az elbeszélő megszólítja olvasóit? Mi ennek az előnye? Mi a hátránya? • Láttál-e már olyan filmet, amelynek narrátora a nézőkhöz beszélt? Hány formában valósulhat meg egy filmben ez a közlésmód?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményből Anyegin bemutatását! Milyen részekre tagolható a szöveg gondolatmenete?

Milyen nyelvi, gondolati alakzat strukturálja a jellemzést?

2. Jelöld meg a szöveg kulcsszavait, csoportosítsd Anyegin tulajdonságait, a legfontosabbakból készíts fürtábrát! 3. Gyűjtsd össze, hogy milyen helyszínek, személyek és tárgyak jelennek meg a szövegben Anyeginnel összefüg-

gésben! Írd ki az Anyeginre vonatkozó igéket is!

4. Olvasd el Anyegin és Lenszkij rövid párbeszédét! Hogy jellemeznéd az emberi kapcsolatukat? Jelezd, hogy mely

szöveghelyekből következtettél!

5. Az idézett néhány sor alapján milyen ember lehet Lenszkij? Melyek lehetnek a fő jellembeli különbségek közte

és Anyegin között?

6. A beszélgetésben Anyegin röviden kifejti a véleményét Olgáról. Hogyan tudnád egy szóval összefoglalni Anyegin

benyomását?

Puskin Anyeginjét versszakról Látni fogjuk, hogy a leghíresebb verses regényt, itika. Miért fontos ez az emversszakra átjárja az irónia, a gunyorosság, az önkr ha képesek vagyunk a dolgok beri életben? Miért leszünk többek, gazdagabbak, ironikus szemléletére? hibákat követhet el, aki túl Előbb figyeld meg, mitől ironikus – milyen szigorú önmagához? Lackfi János verse (Homeopátiás dúdomilyen veszélyei vannak az öneléló), majd írj érvelő esszét ezzel a cím- – gültségnek? mel: Önirónia nélkül nincs helyes önmiért jelenthet középutat az öniró– értékelés nia? Írásodban vedd figyelembe ezeket a milyen példákat láttunk az iróniára – szempontokat is: korábban olvasott művekben?

érvelés

Lackfi János

A történetmesélés szabadsága Különös módon fejeződik be az Anyegin. Az elbeszélő elköszön az olvasótól, és elmereng azon, hogy mi minden változott, mióta írja a regényét. A Puskin-mű zárlata jól érzékelteti alkotó és mű sajátos viszonyát. Amikor a szerző megírja művét, önálló életet ad neki, és a háttérbe vonul. tömegkultúra sztárigénye gyakran helyezi a művek helyett az alkotókat a figyelem középA pontjába. Szerinted ez a fajta fokozott figyelem jót tesz a műveknek, vagy inkább árt nekik?

Az Anyegin elbeszélője

Az Anyeginben az elbeszélő szakít a történetmesélés hagyományos módszerével: a linearitással. Nem tesz úgy, mintha kezében tartaná a művét és hőseit. Puskin elbeszélője nem olyan, mint egy szokásos mindentudó narrátor, aki mindenhol ott van, aki pontosan tudja, mit gondolnak hősei, és aki mindent meg is oszt az olvasóval. A legtöbbet önmagáról beszél, a cselekményt pedig szinte hagyja magától alakulni, mintha arról alig tudna valamit. Az elbeszélő bemegy például Anyegin budoárjába – ma fürdőszobának mondanánk, és leírja, mit lát ott: fésűket, hajszeszeket, csipeszeket, ollócskákat. De aztán rájön, hogy amíg a budoár leírásával és saját gondolataival húzta az időt, Anyegin elment a bálba: fussunk hát, utol kell érni! Az első rész végén meg elárulja, hogy 25 énekből fog állni a műve – aztán a nyolcadik ének végén egyszerűen nem folytatja tovább. Megfogadja, hogy ő többet aztán nem rajzol a versei mellé női fejecskéket meg lábacskákat, de ha vagyunk olyan szerencsések, hogy láthatjuk Puskin kéziratait, kiderül, hogy az Anyegin kézirata végig van firkálva: a versek mellett női fejecskékről és lábacskákról készült rajzok sorakoznak. Vagy egy másik Kéziratoldal az Anyeginből tréfája: a legizgalma(1828) sabb részekhez érve a szerző ahelyett, hogy elmesélné, mi történt, inkább elmereng arról, ami hirtelen az eszébe jutott. Mi olvasók pedig még jó ideig várhatjuk, hogy kiderüljön a folytatás.

Tatjana Jelena (Petrovna Szamokis Szudovszkaja festménye, 1900)

Puskin és Tatjána

Szokatlan viszonyban van Puskin Anyeginnal, az író a szereplővel, az elbeszélő a művel. De az egészen megdöbbentő, amikor a mű egy pontján Puskinból hirtelen kibuggyan a vallomás: szerelmes Tatjánába. Az elbeszélőt elragadják az érzelmei. Tatjána természetesen nem tudhatja, hogy maga az író szerelmes belé, hiszen ő a műben van, és attól szenved, hogy nem szereti Anyegin. Amikor Tatjána elmegy Anyegin üresen álló házába, és keresi, kutatja, ki az a férfi, akibe beleszeretett, nem talál semmi megfoghatót. Lehet, hogy csak egy ideálképbe szerelmes, amely az ő szerelemvágyából született? Akkor tulajdonképpen ugyanabban a helyzetben van, mint az író: létrehozott valakit, és az lett neki a legdrágább és a legszebb. A művész, akárcsak a mitológiai szobrász, Pügmalion, beleszeret saját művébe.

Romantika és realizmus Európában

töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tökéletesség iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszültség következménye; az Anyeginben a töredékesség figyelmünket a mű alkotásának folyamatára irányítja, a kihagyott részek lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlenségének, illetve a művészi kifejezés nehézségeinek, képtelenségének megfogalmazására is szabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó műfaji meghatározása, amelyet az utolsó előtti strófában említ

„Én írok levelet magának Kell több? Nem mond ez eleget? Méltán tarthatja hát jogának, Hogy most megvessen engemet.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

• A Tatjána levelével megteremtődő helyzet Byron Don Juanjához teszi hasonlóvá Anyegint. Igaz ez az állítás? • Nevezhetjük Tatjánát női trubadúrnak? Miért igen? Miért nem?

Irány a szöveg! 1. Vedd számba a főhős kitörési kísérleteit! Miért nem sikerülnek? 2. Miért kötődik Anyegin és Lenszkij egymáshoz? 3. Honnan ismerősek a témák, melyekről társalognak? 4. Milyen stílusirányzat hatását tükrözik a megfontolások, melyek Puskin szemében a Tatjána név mellett szólnak? 5. Vedd számba a kamasz Tatjána szentimentális-romantikus vonásait! 6. Miért nem árul el a költő semmit Tatjána külsejéről? 7. Miért nem ismeri a romantikus szerelmet a dajka? 8. Olvasd el Tatjána levelét! Tudatosan vagy öntudatlanul hágja át a szokásrendet? 9. Miért ír Tatjána franciául? 10. Jelöld a levélben az érzelmi fordulatokat!

ki előttünk, aki egy idő után Az Anyeginben egy olyan ember alakja rajzolódik életcélja, nem sző terveket. teljesen feleslegesnek érzi magát, nincs semmiféle él a jó száz évvel későbbi orosz Más okokból ugyan, de hasonló jövőtlenségben arita című regényben. Íróként író, Mihail Bulgakov hőse is A Mester és Marg s miért élnie. tönkretették a kritikusok, máshoz nem ért, ninc lanság hangulati következméOlvasd el a regény részletét, majd írj – a célta nyei a két műben és saját tapasztalaérvelő esszét ezzel a címmel: Szüksétaink szerint ges-e, hogy folyton célok lebegjenek a – másoktól kapott feladatok és önmaszemünk előtt? gunk elé állított célok Írásodban vedd figyelembe ezeket a – milyen lelki hatással jár, amikor céloszempontokat is: kat tűzünk ki? – mi teszi céltalanná Anyegint, miért nem tud talpra állni a Mester?

érvelés

Mihail Bulgakov er és Margarita Mest A című művének illusztrációja

Az Anyegin jelentősége és utóélete Az Anyegin leghíresebb részletei a szerelmesek egymásnak írott szerelmeslevelei. A levélműfaj nemcsak a romantika irodalmában gyakori: Mikes Kelemen, Rousseau vagy Goethe kapcsán is említettük. A fiktív levelek divatja a korabeli kommunikációs eszközhöz, a valódi levelekhez kapcsolódik. mai internetes levelezés alapján új szóbeliségről beszél a tudomány. Vajon miért mondják A szóbelinek, ha egyszer írunk? A szóbeliség mely jellemzői jelennek meg a csetelésben?

Az Anyegin-strófa

Azért szakítottak a hagyományokkal a romantikus művészek, azért hághatták át a művészet ősi szabályait, mert tökéletesen elsajátították őket. A klasszikus költészet minden csínját-bínját ismerték, ugyanúgy poeta doctusok voltak, mint klasszicista vagy reneszánsz társaik. Ha úgy látták jónak, nagy élvezettel és pontosan használtak évezredes formákat is. A romantika számára a szabadság nem anarchia vagy káosz, hanem törvények és szabályok pontos ismerete és szabad áthágása. Puskin szabadsága az Anyegin formájában is megmutatkozik: nem egy bevált, jól ismert formához nyúl, hanem saját formát alkot művének. De szabad választása épp egy kötött, tizennégy soros formára esik: ezt hívjuk Anyegin-strófának.

Tatjána levele

Az Anyegin egyik leghíresebb részlete Tatjána levele Anyeginhez. A fiatal leányt először borítja el a szerelem érzése, imádottjának – megszegve minden régi-régi szokást – levélben vallja be érzelmeit, és feleségül ajánlkozik. Júlia vallomása óta nem sok ilyen drámai pillanata volt a világirodalomnak. A levél annyira hiteles, mintha tényleg egy tizennyolc éves lány írta volna, aki erőt vesz magán, legyőzi szégyenkezését, és őszintén feltárja érzelmeit. De még ebben a részletben is találunk egy kis játékosságot. Nem elég Puskinnak, hogy egy levél erejéig egy lányka szerepébe bújik. Azt is írja, hogy hősnőnk – mivel nem tud jól oroszul – franciául és prózában

fogalmazta meg a levelét, amelyet ő, miután megkapott, gyarló módon oroszra fordított – versben. Az olvasó előtt felrémlik a francia eredeti – amely természetesen nincs, de mégis van: hiszen a mű fikciós rendjében létezik. Később aztán egy tréfás kedvű orosz irodalmár, Vlagyimir Nabokov megírta Tatjána „eredeti” levelét: visszafordította az orosz fordítást franciára, és „visszaprózásította” az orosz verset.

nyegin (Petrovna Szamokis A Szudovszkaja alkotása, 1900)

Az Anyegin utóélete

Az Anyegin, e korszakos remekmű megihlette a későbbi művészeket is. Lermontov Korunk hőse című verses elbeszélésének vagy Goncsarov Oblomovjának főszereplője mintha Anyegin egy-egy ikertestvére lenne. Pjotr Iljics Csajkovszkij operát írt a történetből, ez lett híres balettjei mellett a legnépszerűbb műve; gyakran játsszák nálunk is. Szergej Prokofjev a színpadi változathoz írt kísérőzenét. Sok filmes feldolgozásról is tudunk: az elsőt 1915-ben forgatták, a legutóbbi 1999-ben készült Liv Tyler és Ralph Fiennes főszereplésével. Az Anyegint már 1866-ban magyarra fordította Bérczy Károly. Később Áprily Lajos és Galgóczy Árpád készített ugyancsak kiváló, népszerű Anyegin-fordítást. Puskin műve jelentős hatást gyakorolt az egyik legfontosabb magyar verses regényre, Arany László A délibábok hőse című művére, amelyet „magyar Anyeginként” is szokás emlegetni.

Natalia Makarova, Alexander Sombart Csajkovszkij Anyegin című balettjében

Romantika és realizmus Európában Fogalmak

Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló strófa, a sorok 8 vagy 9 szótagúak; rímképlete: abab ccdd effe gg

Vitassuk meg!

„Olvas tehát. De puszta szemmel. A lelke másfelé figyel; […] A nyomtatott sorok közében Ő más sort lát, más jár eszében”

poéta doctus: olyan költő, aki született tehetségén kívül alapos elméleti és gyakorlati irodalmi tudással rendelkezik, nagy műgonddal alkot

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

• Te tudsz úgy olvasni, hogy közben másutt jár az eszed? • A fiatalokra jellemző a multi-tasking: szól a zene, csetelnek, és közben tanulnak. Tényleg lehet így tanulni?

Irány a szöveg! 1. Tudod-e a választ a 3. fejezet 21. strófa kérdésére: „Kinek szól, Tánya, mondd kinek?” 2. Milyen válaszra számítottál Anyegintől, míg Tatjána levelét olvastad? 3. Hatott-e rá a levél? 4. Vesd össze Tatjána levelének és Anyegin válaszának a stílusát! 5. „Eképpen prédikált Anyegin” – zárja le a választ az elbeszélő. Mit sugall a „prédikált” kifejezés? 6. Kinek ad igazat a szerző: a házasodni készülő Lenszkijnek vagy a házasság elől menekülő Anyeginnek? 7. Miről szól Tatjána álma? 8. Magyarázd meg Anyegin Tatjána-napi viselkedését! 9. Hogyan fogadja Anyegin a kihívást? Mit árul el róla, hogy úgy alszik a párbaj előtt, mint a bunda? 10. Mit mond Anyeginről dolgozószobája? 11. Szabad-e csupán Byron hatásával magyaráznunk Anyegin viselkedését?

e szüntelenül reflektál önmaAz Anyegin egyik különlegessége, hogy elbeszélőj d magyar irodalmából Ottlik gára, saját gondolataira, saját művére. A 20. száza ki az önmagára reflektáló írásGéza Iskola a határon című művét emelhetjük féle nézőpontból is bemutatmód egyik példájaként. Ugyanazt a helyzetet több , vagy legalábbis pontatlannak ja, s az egyik szövegrészlet akár meg is cáfolhatja mondhatja a másikat. megszerzett ismeretek tükrében Olvasd el az Ottlik-regény részletét, – másként értelmeződnek a korábbiak majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: ányodik az aktuálisan hozzá taIgaz-e, hogy idővel mindent másként – elhalv padó érzelem látunk? őségét veszti, ami pillanatnyilag Írásodban vedd figyelembe ezeket a – jelent fontosnak látszott szempontokat is: o– felhalmozódó új benyomások mód sítják a dolgok jelentését

érvelés

Ottlik Géza

Gogol és az orosz realizmus kezdetei Gogol egyik híres művének, A revizornak az alapja egy félreértés: a városka lakói valakit másnak gondolnak, mint aki valójában, s ő zseniálisan játssza új szerepét. De nemcsak az orosz kisváros oszt szerepeket, hanem ez történik minden más közösségben is. Más szerepet osztanak ránk az iskolában, mást otthon, és mást baráti körben. Minden közösség meghatározott viselkedésmódokat vár el. Mindenki többféle szerepet „játszik” egyszerre: máshogy viselkedik otthon, máshogy az iskolában, máshogy baráti körben. iért és hogyan okozhat szerepkonfliktust, ha egymásba csúszik két „színpad”? Ha a szülő M megjelenik az iskolában? Keress még ilyen helyzeteket, és elemezd őket!

A realizmus

A realista irodalom a 19. század közepén, a romantika virágkorának időszakában alakult ki a francia és az orosz prózában. Bár a realizmus és romantika részben egy időben létezett, a két irányzat mégis nagyrészt különbözik egymástól, s e különbségből Puskin műve már némi ízelítővel szolgált. Mintha a század közepének írói egyszerre megcsömörlöttek volna a nagy romantikus hősöktől, a valószínűtlenül kalandos életektől és a mindent felkavaró érzelmi viharoktól. Felfedezték, hogy nincs érdekesebb a hétköznapi valóságnál. Nem a korszakos zseniről írtak, hanem az átlagemberről. Nem annyira az egyedi, mint inkább a tipikus érdekelte őket. Nem a régmúlt, hanem a jelen. Nem egzotikus vagy kitalált országok iránt érdeklődtek, hanem az őket körülvevő hétköznapi valóság iránt. A nagyvárosokban élő különböző társadalmi rétegek: Párizs, London, Moszkva és Szentpétervár valósága iránt. A városokba áramló tömegek élete és a kialakuló munkásság problémái iránt. Említettük, hogy a regény műfaja milyen jelentőségre tett szert a 18. századtól kezdve. A realizmus is megteremtette saját regénytípusát, a realista regényt. A realista próza legfontosabb európai teljesítményei az orosz és a francia irodalom alkotásai. Az első realista szövegek a 19. század harmincas éveitől kezdve jelentek meg, de az irányzat egészen a századfordulóig létezett, sőt a 20. században is születtek realistának Nyikolaj Vasziljevics Gogol tekinthető művek. Idén (Otto F. Th. von Möller a realizmus első évtifestménye, 1841)

Ludwigh-féle Diesel-motor gyár (Szentpétervár, 19. század)

zedeivel foglalkozunk, Turgenyev, Tolsztoj és Dosztojevszkij műveiről jövőre lesz szó.

Az orosz realizmus indulása: Gogol

Az orosz realizmus első írója, Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852) lengyel és kozák eredetű földbirtokos-családból származott. Miután elvégezte a líceumot, hivatalnokként kezdett dolgozni egy vidéki kisvárosban. Majd Szentpétervárra ment, elsősorban színészi sikerek reményében. Itt teljesedett ki irodalmi munkássága. 1830-tól jelentek meg novellái különböző folyóiratokban. Leghíresebb rövidprózai művei a Pétervári elbeszélések. Ezek közé tartozik A köpönyeg, amelynek főszereplője, Akakij Akakijevics, a tökéletesen jelentéktelen szentpétervári hivatalnok, a csinovnyik első irodalmi megtestesítője. A Pétervári elbeszélések másik híres darabja, Az orr abszurd történet egy hivatalnok elveszett orráról és a közönyös bürokráciáról. A Holt lelkek című befejezetlen nagyepikus művét egy Puskintól származó anekdota alapján írta meg. Szintén Puskin történetéből származik Gogol ma is gyakran játszott drámája, A revizor. Az öt felvonásból álló színdarab

Romantika és realizmus Európában egy vidéki kisváros korrupt viszonyait mutatja be. A mű középpontjában egy félreértés áll: a helyiek körében valóságos rettegést vált ki egy csavargó szélhámos megjelenése, akit revizornak vélnek. A fiatalember

remekül játssza a neki tulajdonított szerepet, hagyja, hogy a polgármester meghívja házába, hogy a különböző visszaéléseket elkövető hivatalnokok megpróbálják lefizetni, sőt, még a polgármester lányát is eljegyzi.

Vitassuk meg!

„De melyik orosz nem szereti a gyors iramot? Hisz akkor érzi magát igazán elemében, amikor szinte szédítő sebességgel repül!” (Gogol: Holt lelkek, fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

• Vajon miért szereti az ember ennyire a száguldást? Miért okoz örömet, ha száguldhatunk, sőt már a száguldás látványa is? • A Forma-1-et inkább fiúk nézik. A lányok mit szólnak a száguldáshoz és a „száguldó cirkuszhoz”?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Gogol A revizor című művének részletét! Hogyan és miért jele-

provincializmus: szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiesség

2. Milyen modorban beszél egymással Hlesztakov és a szolga? Művelt em-

groteszk: egyszerre félelemetes és nevetséges hangvétel

nik meg az étkezés az első jelenetben?

bernek látszik Hlesztakov? Mely szöveghelyek alapján gondolod így?

csinovnyik: orosz kishivatalnok

3. Mi a félreértés alapja a történetben? Mit gondolsz, rájön Hlesztakov az

idézett részben, hogy másnak vélik, mint ami valójában? Indokold állításodat a szövegből vett idézettel!

4. „Ki nem állhatom a kétszínű embereket” – hangzik az idézet utolsó meg-

szólalásában. Mi a véleményed, hogyan lehet ezt érteni?

5. Ha te rendeznéd meg a darabot, milyen színészeket választanál a sze-

repekre? Korhű díszletet és jelmezt terveztetnél, vagy modernt? Miért?

ngérez ki, amely nemGogol komédiája, A revizor olyan jelenséget pelle ágában mutatkozott csak akkor és ott, az 1800-as évek cári Oroszorsz volt és jelen lesz a tármeg számtalan alakban, hanem mindig is jelen az ötvenes évek Masadalom korrupt köreiben. Látlelete érvényes volt ígjáték, A nagyrozsdási gyarországán is, el is készült 1957-ben egy filmv eset címmel. Természetesen betiltották. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, vesd össze azzal, amit A revizorról tudsz, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Magyar gogoliáda az ötvenes évekből. Írásodban vedd figyelembe ezeket a

szempontokat is: – milyen párhuzamokat látsz a helyszín, a körülmények tekintetében? – vannak-e hasonló jellemek? – miben különbözik a szituáció? – ma hogyan módosítanád az örök téma feldolgozását?

összehasonlítás

Jelenet A nagyrozsdási eset című filmből

Stendhal Stendhal regénye karrierregény: a hős felemelkedése adja a fő témáját. A realizmus irodalmában ezen kívül is sok karrierregényt találunk. Ma úgy mondanánk: a társadalmi mobilitás foglalkoztatta akkoriban az írókat, legalábbis ez a téma is bekerült a látókörükbe. Mely történelmi korok, mely társadalmi berendezkedések korlátozták leginkább a társadalmi rétegek közti mozgást? Melyek támogatták? Ma mi a helyzet e téren Európában és Magyarországon? Hogyan lehetne elősegíteni a mobilitást?

A francia realizmus alkotói

A francia realizmus az oroszhoz hasonlóan együtt alakult a romantikával. Az első realista írók, Stendhal és Balzac a század első felében alkottak, de a realizmus irányzata a 19. század egészét érintette. Stendhal művei a romantika művészet- és irodalomfelfogása felől is értelmezhetők. Balzac viszont témaválasztásában, stílusában is igazi realista. Szorosan a realizmushoz kötődik a század második felében alkotó Gustave Flaubert és Guy de Maupassant munkássága, valamint Émile Zolának a realizmus nyomán megszülető naturalizmusa is. Ezekről a szerzőkről jövőre tanulunk.

Stendhal pályája

Maria-Henri Beyle (1783–1842), azaz közismert írói nevén Stendhal grenoble-i polgárcsaládból származott. Fiatalon Napóleon hivatalnoka lett, majd beállt katonának a császár hadseregébe. Szépírói pályafutása viszonylag későn kezdődött: a Vörös és fekete 1830ban, A pármai kolostor pedig 1839-ben jelent meg. Ez utóbbit egyébként Balzac javaslatára alaposan átdolgozta, és két évvel később újra kiadta, de ma az eredeti, korábbi verziót szokás olvasni. Az 1810-es és az 1820-as években esztétikai, művészetelméleti írásokat

és úti beszámolókat jelentetett meg. Magát dilettánsnak vallotta, de az itáliai reneszánsz festészetről, valamint az olasz operáról írott szövegei tekintélyes szakértelemről tanúskodnak. Irodalmi kérdésekkel is foglalkozott. A híres német esztéta, Friedrich Schlegel mellett a romantika legfontosabb teoretikusa volt. Racine és Shakespeare című tanulmányában szembehelyezke Stendhal (Silvestro dett a klasszicista színházzal, Valeri festménye, 1836) Shakespeare örökségének a fontosságát hangsúlyozta, és a romantika mellett tört lándzsát. Maga az elnevezés is tőle származik.

A Vörös és fekete

Stendhal regényének központi alakja a vidéki kisvárosban élő Julien Sorel. Egyszerű sorból származik, de tehetségesnek bizonyul, és egy abbé közbenjárásával házitanító lesz. Egyre feljebb emelkedik egészen a párizsi arisztokráciáig. Sikereinek titka, hogy minden helyzetben az elvárásoknak megfelelően viselkedik. Házitanítóként szerelmesnek hazudja magát a ház asszonyába, a papi szemináriumban ájtatos papnövendéknek mutatja magát. Párizsban is különféle szerepeket játszik. Egy gazdag márki titkára lesz, akinek a lányát is elcsábítja. Katonai állást vállal, és már majdnem elnyeri a dúsgazdag márkilány kezét, amikor a végső siker kapujában minden összeomlik. A regény nemcsak egy sikeres ifjú bukásának története. Sorel életútja alkalmat ad arra, hogy az egész korabeli társadalmat megismerjük. Erre utal a mű alcíme is: „a 19. század krónikája”.

Julien Sorel (Henri Dubouchet illusztrációja, 19. század)

Romantika és realizmus Európában Stendhal regényének fontos újítása, hogy szakít a modern regény addigi történetében egyeduralkodónak mondható mindentudó narrátor pozíciójával, és bár nem E/1-ben szólal meg, a főszereplő nézőpontjából láttatja az eseményeket. Ennek a sajátos narrációnak, az úgynevezett belső fokalizá-

ciónak a következménye a leíró részek viszonylagos hiánya és az, hogy a különböző életszakaszok szereplői nyomtalanul eltűnnek a regény teréből. A különféle narrátori hangok és nézőpontok variálásának egyre nagyobb szerepe lesz a modern regényirodalomban.

Vitassuk meg!

Igen, uraim, a regény: tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát mutat, és maguk a tükröt vádolják! (Stendhal: Vörös és fekete, Illés Endre fordítása)

• Léteznek olyan műalkotások, amelyek meghamisítják a valóságot, mégis értékesek? • Miért szeret a nézők jó része olyan filmeket nézni, amelyek rózsaszínű képet festenek a világról?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Stendal regényének, a Vörös és feketének a

részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval Julient, a történet főszereplőjét és az apját!

2. Mit árulhat el Julienről, hogy legkedvesebb könyve Na-

póleon naplója volt?

3. Milyen szereplők jelennek meg a szövegben, milyen a

viszonyuk Julienhez?

realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. században a romantikával párhuzamosan bontakozott ki; fő céljai: a társadalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált megformálása, valamint a lélek mélységeinek feltárása típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelenségek, dolgok jellegzetes jegyeit magán viselő alapforma a személyiségrajzban

4. Hányféle módon bántalmazza az apa fiát? Milyen testi

karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a társadalommal összeütközve felemelkedik, vagy elbukik

5. Keress a szövegben a romantikára jellemző szélsőséges

belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája, amelyben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit a szereplő tudhat; a szereplő nézőpontjából fakadó tudás, érzékelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőjével

és milyen lelki gyötrelmeket kell elszenvednie a fiúnak? Melyik fáj neki a legjobban? érzelmi megnyilvánulásokat!

6. Mely részletek, ábrázolások mondhatók inkább realistá-

nak ugyanebben a szövegben? Miért?

ier. De nem csak neki fontos: Stendhal hőse számára központi kérdés a karr is a karrier a legfontosabb fontos ez ma is a legtöbb ember számára. Szerinted g? az életben? Azonos-e a boldogulás és a boldogsá Olvasd el Spiegl Máté versét (Az okos 2005-ben), majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: A tökéletesség idegesítő Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

érvelés

– mi a különbség a stréber és a jó tanuló között? – vannak-e stréber felnőttek? – szempont-e számodra, hogy sikeres ember legyen a barátod?

Honoré de Balzac Balzac regényének, a Goriot apónak egyik részletében a titokzatos főszereplő kilétét szeretné kideríteni néhány szomszédja. Elsősorban a férfi anyagi viszonyai és társadalmi állása érdekli őket. Külső jegyek alapján próbálnak következtetni: milyen lakást bérel, milyen ruhában jár, milyen látogatókat fogad, mit és hol eszik? mai magyar társadalmat milyen csoportokba lehet sorolni az emberek anyagi helyzete A alapján? Mit jelent a létminimum? Mit jelent a relatív és az abszolút szegénység? Milyen életmód jellemzi a felső tízezert?

Emberi színjáték

Az irodalomtörténetben Honoré de Balzac (1799– 1850) neve összefonódott a realizmussal. Élete főműve az Emberi színjáték, amelynek címe nyilvánvaló utalás Dante tavaly megismert Isteni színjátékára. Az Emberi színjáték közel száz regényt tartalmazó regényciklus, amelyet elbeszélések és esszék egészítenek ki. Balzac legtöbb regénye, köztük leghíresebb műve, a Goriot apó mind egy monumentális történet része, amelynek koherenciáját a hol főszereplőként, hol mellékszereplőként visszatérő karakterek biztosítják. A regényciklus egyes darabjait 1829-ben kezdte írni Balzac, de csak később, a Goriot apó megírása körül döntött úgy, hogy egyetlen történetté fűzi össze a műveit. Haláláig az Emberi színjátékon dolgozott, befejezetlen művei is a ciklushoz tartoznak. Balzac egyes regényei önállóan is élvezhető, önmagukban is megálló alkotások, de akik a teljes életművet, a szinte végtelen balzaci univerzumot feldolgozták, újabb és újabb jelentésrétegekre bukkannak. Ebben a leckében a Goriot apó című regényével ismerkedünk meg.

Goriot apó

Balzac Goriot apó című regénye három emberi sorsot állít párhuzamba. A cselekmény helyszíne Párizs, egy bizonyos Vauqer-né panziója, ahol többek között Goriot apó, Vautrin és Eugène de Rastignac is szobát bérelnek. Az idős Goriot apó hajdan tészta-

Honoré de Balzac (dagerrotípia, 1842)

gyáros volt, azonban felhalmozott vagyonát lányaira költötte, akik hálátlanul elfordultak tőle. Vautrin, mint utóbb kiderül, szökött, álnéven élő bűnöző. Rastignac joghallgató, aki a környezetét szemlélve próbálja meg eldönteni, melyik utat válassza: a szakmája biztosította középszerűséget, a bűnözéssel járó gyors előrejutást vagy az előnyős házasság lehetőségét. Végül Goriot apó egyik lányával, a nagyvilági életet élő Delphine-nel kezd viszonyt.

A panzió

Az író nagyszerű leleménnyel választotta regénye helyszínéül a már említett panziót. Emeletei mintha csak a társadalom rétegeinek metonímiái lennének. Az előnyösebb szinteken a jómódúak élnek, a szegényebbek csak hosszas lépcsőmászással jutnak el lepusztult szobájukig, netán a padlástér odújáig. Abban is modellül szolgál a ház, hogy leképezi a rétegek

Jelent a Goriot apó című filmből (2004)

Romantika és realizmus Európában közti mozgásokat. Amikor a vén Goriot elszegényedik, olcsóbb szobába kell költöznie. Vautrin, a szökött fegyenc viszont kitűnő szobát bérelhet, hiszen senki sem tudja, honnét vannak a milliói. Remek ötlet az is, hogy a földszinti ebédlőben közösen étkeznek a lakók. Így ez szinte színpaddá válhat, a történet pedig

regényciklus: egymással összefüggő, gyakran azonos szereplőket felvonultató regények sorozata társadalomrajz: a realista regényekre jellemző, a szereplők által képviselt egyes rétegek ábrázolása, bemutatása

„Miféle sav marta le erről a teremtésről a női formákat? Valamikor csinos és jó alakú lehetett – a bűn tette így tönkre, a bánat vagy a kapzsiság?”

Vitassuk meg!

Fogalmak

drámai jelleget ölthet, mert naponta sor kerül egy-egy összecsapásra az asztalnál. Balzac – és az egész realizmus – egyik fő újdonsága, hogy a társadalom egészét mutatja be néhány életúton keresztül. Ugyanakkor a lélek mélységeibe is bevilágít, amikor feltárja egy-egy hős vívódásait, döntéseinek mozgatóit.

(Honoré de Balzac: Goriot apó, Lányi Viktor fordítása)

• Lehet-e vajon abban valami, hogy az erkölcseink, szokásaink, életmódunk nyomai kiülnek az arcunkra, tekintetünkre? • Igaz lehet-e az a közhiedelem, hogy a házi kedvencek egy idő után hasonlítani kezdenek a gazdájukra?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Goriot apó részletét! Milyen szemszögből mesél az elbeszélő? 2. Milyennek látja a környezete Goriot apót, és milyennek mutatja be az elbeszélő? 3. Melyik két szereplő lélektani hadviselésének történetét ismerhetjük meg a szemelvényből? 4. Gyűjts szentenciaszerű megállapításokat, mondatokat a szövegből! Miért gyakori ez az írásmód az idézett szö-

vegben?

5. Értelmezd a szemelvény utolsó mondatát! Mitől szelíd a tönkrement ember? Miért lehet engedékeny, aki nyo-

morban él?

6. Jellemezd az elbeszélőt és az elbeszélésmódot! Ismerve a realizmus célkitűzéseit, mely elbeszélésmód, mely

elbeszélőtípus jellemezheti általánosságban?

apjuk temetésére sem mennek el. Goriot apó lányai annyira szívtelenek, hogy még t küldtek csupán maguk helyett. A fiatal diák döbbenten látja, hogy két üres hintó Marcel Proust jóval későbbi, 20. századi regényének (Az eltűnt idő nyomában) egyik jelenetében mintha csak ugyanezt a szituációt figyelhetnénk meg a másik oldalról. Előkelő szereplői egy pazar fogadásra indulnak, s a szórakozás iránti vágyukban sem rokonuk halálhíre, sem beszélgetőtársuk halálos betegsége nem ingathatja meg őket. Olvasd el a regényrészletet, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: Valóság és kommunikáció

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – milyen kommunikációs stratégiával hárítják el a szereplők a valósággal való szembenézést? – hogyan reflektál az elbeszélő a jelenetre? – hogyan jellemezhetjük beszédük alapján a szereplőket? – mit árul el a jelenet a társadalmi rétegről, amelynek tagjait láthatjuk?

ÉRTELMEZÉS

Marcel Proust

Összefoglalás A romantika stílusirányzata a 18. század végén jelent meg az angol és a német irodalomban, a 19. század során pedig az egész kontinensen elterjedt. A klasszicizmus racionalitásával szemben a romantikát az érzelmek uralják. A romantika kialakulása összefügg a nemzeti gondolat megerősödésével, a nemzetállamok létrejöttével. Jellemző erre a korra a zsenikultusz, a szabadságkultusz, a vonzódás az egzotikushoz, misztikushoz, a romokhoz, a befejezetlenséghez, a szélsőséges érzelmekhez. A művészetben is szabadság uralkodik, keverednek a műfajok, a korábbi merev formák határai feloldódnak. Az angol romantika legfontosabb költői Shelley, Keats és Byron, Hölderlin, Novalis és Heine pedig a német romantikus költészetnek, a romantikus idealizmusnak a kiváló képviselői. A francia romantika legnagyobb alakja Victor Hugo volt, aki költőként is alkotott, de leginkább regényei lettek népszerűek. Hugo a romantikus nagyregény műfajának egyik legfontosabb művelője. A nyomorultak című regénye egyszerre történelmi, társadalmi és filozófiai regény. Feladat: Hasonlítsd össze Heine, Shelley és Keats szöveggyűjteményben szereplő egy-egy versét a vershelyzet és a versszerkezet szempontjából! Keress közös motívumokat is! A romantika kedvelt műfaja a verses regény, amely az epika és a líra határán áll: elbeszélő jellegű, de nagy szerepet kap benne a lírai személyesség. A műfajt George Byron Don Juanja teremtette meg, amely egy 14. századi spanyol monda újraértelmezése. Byronnál Don Juan nem a nőket meghódító férfi, hanem sokkal inkább a nők áldozata. Puskin az orosz romantika legjelentősebb költője. Tanult verseiben az orosz tél sajátos, olykor meglepő ábrázolását adja. Főműve az Anyegin című verses regény, amely egy kiábrándult antihős története. A szöveg legismertebb részlete Tatjána szerelmes levele, amelyben felfedi érzelmeit Anyegin előtt. Az unatkozó ifjú semmibe veszi a lány közeledését, később viszont maga lobban szerelemre. Az Anyegin érdekessége az elbeszélő szokatlanul erős és közvetlen jelenléte: többször kiszól a szövegből, mintha maga is csak futna az események után. Tudjuk, hogy a fikció szerzője még az E/1 narrációban sem azonosítható a szereplővel, de az Anyegin esetében jól érzékelhető szerző és főhős nagyon szoros kapcsolata. Feladat: Az Anyegin ismeretében olvasd újra a Don Juan részletét! Találsz az Anyeginhez kapcsolható motívumokat a szövegben? A realista irodalom a 19. század közepén, a romantika virágkorának időszakában alakult ki a francia és az orosz prózában. A realizmus érdeklődésének középpontjában nem a távoli, egzotikus világok, hanem a hétköz-

napi valóság, nem a történelmi múlt, hanem a jelen állt. Az irányzat a század végéig meghatározó maradt több európai irodalomban, idén a korai realista írókkal foglalkozunk. Az orosz realizmus első jelentős alkotója Gogol, a Holt lelkek című regény szerzője. Leghíresebb rövidprózai művei a Pétervári elbeszélések, például A köpönyeg, amelynek főszereplője egy jelentéktelen csinovnyik. A revizor című színdarabját egy félreértés mozgatja: a városba érkező szélhámost ellenőrző revizornak nézik. A tévedés a kisváros korrupt viszonyait teszi nyilvánvalóvá. Feladat: Tekintsd át újra A köpönyeg és Az orr című elbeszéléseket. Keresd meg azokat a szövegrészeket, amelyek a hivatallal, a hivatalnoki léttel kapcsolatosak. Gyűjtsd össze a kulcs�szavakat. Marie-Henri Beyle, azaz Stendhal a francia realizmus első nagy alkotója. Legfontosabb művei a Vörös és fekete és A pármai kolostor. Szépirodalomi munkái mellett esztétikai tanulmányai, művészetelméleti írásai is jelentősek. A romantika elnevezés is tőle származik. A Vörös és fekete főszereplője Julien Sorel, aki egyszerű sorból küzdi fel magát a fővárosi arisztokráciáig. Felemelkedése lehetőséget ad arra, hogy a regény teljes szélességében bemutassa a korabeli társadalmat. Erre utal a mű alcíme is „a 19. század krónikája”. A regény E/3-ben kerül elbeszélésre, de a főszereplő nézőpontját érvényesíti. Balzac főműve az Emberi színjáték című regényciklus, amely közel száz regényt tartalmaz. Ezek közé tartozik a Goriot apó, amely egy párizsi panzió lakóinak, három egészen különböző embernek a sorsát mutatja be. A mű középpontjában Vauquer-né panziója áll, amelynek egyes emeletei a társadalmi rétegek metonímiái. Feladat: Olvasd újra a Vörös és fekete valamint a Goriot apó részletét! Hasonlítsd össze a két szövegrészt aszerint, hogy miként érzékeltetik a főszereplő és környezet viszonyát!

Szalagfű (Barabás Miklós festménye, 1841)

Romantika és realizmus Európában

III. A magyar romantika irodalma 59

Magyar romantika, magyar nemzettudat A népköltészet felfedezését Johann Gottfried Herder nevéhez szokás kötni, a népköltések gyűjtése azonban már Herder előtt is megkezdődött. Az egyik leghíresebb, igen korai népdalgyűjtemény a dán Vedelé 1591-ből. Magyarországon a romantika korában mutatkozott először igazán élénk érdeklődés a népdalok, népmondák iránt. Élen járt ebben Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Kriza János is. Később pedig Arany László és Gyulai Pál kezdeményezett népdalgyűjtést, s a termést meg is jelentették Magyar Népköltési Gyűjtemény címmel. a már nemigen születnek népdalok, mindenhová betört a média által sugárzott kultúra. M Létezik azért még népművészet? Ha ma is van folklór, mit lehetne ebbe sorolni?

A nemzettudat megszületése

Az a szó, hogy magyar, egészen mást jelentett a 16–17. században, mint ma. Ha valaki azt mondta magáról, hogy ő magyar, az azt jelentette, hogy Magyarországon él, a magyar Szent Korona országaiban. Így magyar, ‚hungarus’ volt az is, akit ma esetleg szlováknak, németnek vagy szerbnek mondanánk. Ezt a régi identitást hívjuk hungarus-tudatnak. A nemzeti ébredés időszakában, a 19. századtól az emberek egyre kevésbé tartották magukat hungarusnak, identitásukat már nem országhoz, hanem nemzethez való tartozásuk határozta meg. Ez a változás, a nemzettudat megszületése és elterjedése egybeesik a magyar romantika korával. Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy a 19. század elején Pest tulajdonképpen német nyelvű város volt. Nem volt magyar színház, csak német; az értelmiség és a nemesség első nyelve a német volt; fiatal korában még „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István is leginkább németül beszélt és írt; csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Ha ezt tudjuk, akkor csodálkozhatunk rá igazán arra, hogy milyen hamar, szinte egyik napról a másikra változott magyar várossá Pest. A romantikában ugyanis divattá vált minden, ami magyar – mint ahogy a többi európai kultúrában is divattá vált, ami nemzeti, ami helyi jellegzetesség.

A művészet mint nemzeti ügy

A nemzettudat kialakulása hosszú folyamat volt, és ebben fontos szerep jutott a romantikus művészeknek, akik gyakran politizáltak is. Vérre menő összecsapások folytak a helyesírás átalakításáról (jottista–ipszilonista harc), a nyelvújítás szükségességéről (ortológus– neológus vita), vagy arról, hogyan kell magyar nyelven klasszikus időmértékes verset írni (prozódiai harc). Mai szemmel furcsák ezek a A Rudas fürdő (Weissenberg viták, pedig ezek voltak Ignác metszete, 19.század) a magyar nemzettudat legfontosabb kérdései: a nemzet fogalma elsősorban ezek során született meg. Mire megindult a politikai értelemben vett reformkor, és a nemzeti kérdések a politika síkján is előtérbe kerültek, addigra a művészek, tudósok a nemzet legfontosabb kérdéseit a művészetben, tudományban már megvitatták. De a mi mai magyarságtudatunkat is erősen meghatározza az akkori irodalom. Gondoljunk például magyarságunk egyik legfontosabb kifejezőjére, az alföldi rónaságra. Ez az önkép nagyrészt Petőfi verseinek köszönhető, az általa felmutatott nemzeti önszimbólumok jó része a mai nemzedékek identitástudatában is felfedezhető.

Pest látképe (Carl Vasquez: Buda és Pest szabad városainak tájleírása, 1837 körül)

A magyar romantika irodalma

verbunkos: eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot jelentett, de később önálló táncdarabbá válva kiindulópontja lett a 19. századi magyar zenei nyelvújításnak historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirányzat a 19. században, lényege a múltbeli stílusok utánzása, felújítása; az eklekticizmussal ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával él; válfajai: neogótika, neoromán, neoreneszánsz, neobarokk; a nemzeti stílus kialakításának szemléleti háttere népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kialakulásával párhuzamos; a kor művészeinek, politikusainak érdeklődése a népdalok felé fordult; a népdal ekkor régit, népit, magyarost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve népdalszerű műköltészeti alkotásokat reform: a gazdasági-politikai és társadalmi viszonyok megváltoztatására irányuló békés folyamat

„Így hamvadtak el ők alacsony mohlepte gödörben, S a feledékenység éje borítja nevök’, Hantra dül a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját; És nem tudja, kinek hőspora nyugszik alatt; Titkon mégis eped, szomorú dalt zengedez ajka: A hősárnyékok csendesen ihletik őt. A csatasíkon mély borulattal ballag az útas, Elgondolva minő kétes az emberi sors; Néz, és elkomorul s lesütött szemmel halad ismét; Felpattant sebeit belseje érzi maga.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Kisfaludy Károly: Mohács)

• Mit jelenthet „a hely szelleme” kifejezés? Milyen emlékhelyek találhatók a lakóhelyed közelében? Van esetleg olyan, amelynek jelentőségét csak a helyiek, a beavatottak ismerik? Miért érdemes számon tartani ezeket a helyeket?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Kisfaludy Károly Mohács című versét! Milyen romantikus vonásokat fedezel fel benne? 2. A mohácsi csata mely valós résztvevői, eseményei jelennek meg a versben? Nézz utána a vers történelmi hát-

terének!

3. Milyen versformát választott Kisfaludy? Szerinted miért? Milyen hatást kelt ez a versforma? 4. Milyen jelenetekre „közelít rá” a vers ? Dinamikusnak találod a felépítését? Gyűjtsd ki a vonatkozó szöveg-

helyeket!

5. Keress a szövegben költői eszközöket: halmozást, megszemélyesítést, párhuzamot, metonímiát! 6. Vizsgáld meg a szöveg szerkezetét! Milyen részekre osztható a költemény?

gondolata, az úgynevezett herderi jósA magyar romantika korát átjárta a nemzethalál Herder, a korban nálunk is jól ismert lat nyomán kialakult félelem. Johann Gottfried beszélt német és szláv nyelvek kettős német tudós ugyanis azt jövendölte: a sokak által esen el fog tűnni. szorításában az egymagában álló magyar nyelv rövid ész, rétegek, diribdarab: mely szavak Kovács András Ferenc versében is fel- – m képviselik még a freskó-motívum jelenbukkan a múlt elsüllyedésének motívutésrétegét? ma. Olvasd el Erdélyi töredék című versét, milyen konkrét mozzanatai bukkannak – el: majd írj értelmező esszét ezzel a címm fel az említett freskóknak? Freskórétegek és jelentésrétegek – a vers mely elemei tesznek még lehetővé allegorikus értelmezést? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem– hányféleképpen értelmezhető a „mi”, a pontokat is: többes szám első személy?

ÉRTELMEZÉS

Szent László legenda (freskórészlet, Székelyderzs)

A romantika irodalma Magyarországon A reformkor egyik tárgyiasult emléke a Lánchíd. Aki ismeri a történetét, tud róla, hogy ki kezdeményezte és mozgatta az ügyét, annak újra meg újra eszébe juttathatja a kort, amelyben megépült. A hajdani Nemzeti Színháznak ugyanakkor ma már hűlt helye. Nem járhatjuk be a termeit, ahol reformkori nagyjaink játszottak. mai korból mely középületeinket kellene mindenképpen megőrizni a jövő számára? Melyeket A tekinthetjük leginkább a mai kor tárgyiasulásainak?

Romantika és nemzeti múlt

Sümeg környékén fellelhető szinte összes vár, Csobánc, Tátika, Somló és Rezi regéEgy nemzet öntudatra ébredéséhez a jét. A Tátikában például a gonosz moslegfontosabb, hogy megismerje és feltoha összeszövetkezik a gonosz Pongdolgozza saját múltját. A romantika koráccal, hogy nevelt leányát, Mancit, aki rában az írók és költők ezért szinte köegyre csak várja Sándor nevű kedvesét, telességüknek érezték, hogy a magyar úgy megijesszék, hogy az szörnyet haltörténelemből vett témákat dolgozzajon. Természetesen a gonoszok kudarcot nak fel; de előfordult az is, hogy maguk vallanak, a szerelmesek pedig boldogok konstruálták meg a nemzeti múlt azon lesznek. részeit, amelyekről nem maradt elegendő A romantika első évtizedeinek máforrás. Sorra születtek ebben a korszaksik fontos műfaja a ballada. Legterméban a történelmi tárgyú művek. Az első Kisfaludy Károly kenyebb balladaszerzőnk Garay János. magyar nyelvű regény, Dugonics András portréja (19. század) Leghíresebb művét, Kont című balladáját Etelka című műve (1788) a honfoglalás korát eleveníti föl. Árpád vezér idejében Etele belesze- száz évvel ezelőtt még minden magyar diáknak köteret Gyula vezér leányába, Etelkába, akibe szerelmes lező volt megtanulni. A ballada Zsigmond király koráegy bolgár fejedelmi sarj, Zalánfi is. Etele szívét Huba ba röpíti olvasóit: hőse Hédervári Kont, az igaz hazafi, vezér leánya, Világos akarja meghódítani, föl is bérel aki ellenszegül a gonosz, idegen királynak. A Kont teregy tót származású cselszövőt, Rókát… – ennyiből is mészetesen csak látszólag dolgoz föl történelmi témát, megsejthetjük a romantikus cselekményszövés jelle- valójában saját koráról mesél. A nemzeti öntudatra gét. Az Etelka lett az első magyar nyelvű könyvsiker. ébredés ugyanis hamarosan összetalálkozott a politiTöbb eposz is íródott ekkoriban a magyarság ere- kai szabadságmozgalmakkal, a nemzeti függetlenség detéről: Csokonai Árpádja, Horvát Endre Árpádiásza, kivívásának eszméjével. A korabeli irodalom így hát Vörösmarty Zalán futása című műve, a színpadokat nemcsak a reformkor politikai küzdelmeihez szolgált pedig elárasztják a magyar nyelvű és tárgyú törté- hátterül, hanem része volt a szabadságharcot előkészítő nelmi drámák. A korszak legnépszerűbb drámaírója eszmei-politikai átalakulásnak is. Kisfaludy Károly, akinek Tatárok Magyarországban (1809) című „eredeti hazai költemény”-e zajos sikert aratott. Nem is csoda: a darabban mindenki becsületes, vitéz, jó hazafi, még a tatárok is. A darab végén a haldokló Bebek Zsigmond ellenségének, a tatár Kajuknak nyújtja kezét, mondván: „Légy boldog, tatár!”. Mire ő, szinte sírva kiáltja társainak: „Tatárok! Idenézzetek, így hal a magyar, így hal meg az igazi bajnok!”

A regék és a balladák

A romantika romkultusza természetesen Magyarországon is megjelenik. Kisfaludy Sándor, az érzékeny Himfy-dalok szerzője például megénekli a lakhelye,

A sümegi vár látképe

A magyar romantika irodalma

ballada: átmeneti műfaj a három műnem határán; epikus, mert történetet mond el, drámai, mert konfliktusos és párbeszédes, jellemzője a kihagyásos szerkezet, a balladai homály

„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Liszt Ferenc)

• Ösztönösséggel, intuitív módon, a megérzéseinkre hagyatkozva nem lehet nagyot alkotni? • Vajon szerepet játszott-e a logika a kedvenc könnyűzenei számod megalkotásában?

Irány a szöveg! 1. Arany János A walesi bárdok című balladájában, melyet a 6. osztályból már ismerhetsz, észrevétlenül tiszteleg

Garay János Kont című balladája előtt. Vessük össze a két verset!

2. A versekben szereplő királyok I. Edward és Luxemburgi Zsigmond. Kik voltak az uralkodók a versek születésének

idején? Milyen tiltakozást voltak hivatottak kifejezni a versek?

3. Milyen ellenállást tanúsítanak a balladákban megénekelt hősök? Miért végzik ki őket? 4. Melyik balladában szerepel egy a társai közül kiemelkedő főhős? Hogy hívják? 5. Milyen jelentős cselekedete teszi igazi balladai hőssé? 6. Hol jelenik meg a mozgás, vonulás motívuma a két balladában? Mi a lényeges különbség köztük? 7. Vesd össze azokat a sorokat, amelyek néven nevezik a két királyt! Milyen hasonlóságot fedezel fel? 8. Az első bárd és Kont szinte szó szerint ugyanazokkal a szavakkal vádolja a királyt. Hogy hangzanak ezek a szavak? 9. Vesd össze a vérengzés elrendelésének versszakait!

sák, Mohács című versét viszont még Kisfaludy Károly drámáit ma már kevesen olvas gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nemsokan ismerik. Így kezdődik: „Hősvértől pirosult zeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” mezhető az értelmiség, a művészek küzA vers motívuma Nagy Gáspár 1987-es delmeként versében is felbukkan (Pályabér – Kiégett a tribünről irányító, kiöregedett „caesar” – lelegelőn), itt azonban a késő Kádár-kor utalhat a kultúrpolitika irányítójára pusztult falusi futballpályája jelenik meg a Bíró-Sport-Rovat-ba belevetíthetjük a mohácsi csatamező helyett. Olvasd el – az állampárt által irányított sajtókritikát mindkét verset, majd írj a modern koriról – az „öreg” kifejezés utalhat a rendszer értelmező esszét ezzel a címmel: hanyatlására vagy akár az idős Kádár Kódolt beszédmód a diktatúrában Jánosra, esetleg pártjára, vagy a kultúrát Írásodban vedd figyelembe ezeket a szemfelügyelő Aczél Györgyre is pontokat is: a futballpályán zajló küzdelem értel–

ÉRTELMEZÉS

Nagy Gáspár

A Bánk bán előzményei és születése 1832-ben Széchenyi István Magyar játékszinrül című művében az állandó színház felállítását szorgalmazta: „Bár volna nekünk Magyaroknak is valahára állandó színházunk.” Fontosnak tartotta, hogy lehetőség szerint állandó helyen, állandó színészgárdával működő színházakban folyjon a magyar színjátszás, ne olyan rendezetlenül, mint a vándortársulatoknál, ahol folyton másutt, folyton más színészekkel játszották a különféle darabokat. a sok színházunk van, de nem mindegyik előadásuk fut telt házzal. Te miért mennél el színM házba, ha elmennél? Mi az izgalmas benne? Miben különbözik a színházi előadás a moziban vagy otthon megnézett filmtől?

Az első magyar dráma?

A Bánk bánra úgy is szokás hivatkozni, hogy ezzel a darabbal született meg 1819-ben a magyar dráma és a magyar színház. Ha szigorúan nézzük, ez a kijelentés árnyalásra szorul. Már 1558-ból is ismerünk magyar nyelvű drámát, ekkor jelent meg Bornemisza Péter Szophoklész-átirata, a Tragédia magyar nyelven az Szophoklész Elektrájából. 1569-ben nyomtatták ki egy ismeretlen szerző komédiáját, a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról című művet. Balassi Bálint drámáját, a Szép magyar komédiát tavaly említettük, ez szintén megjelent nyomtatásban valószínűleg még a 16. században. Sok magyar nyelvű drámát ismerünk a következő évszázadokból is, például az iskoladrámákat, amelyek tulajdonképpen iskolai színjátszóköröknek készült előadásszövegek. Arról pedig tanultunk is már, hogy a magyar felvilágosodás kezdetét is egy drámának, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének megjelenéséhez, az 1772-es évhez kötjük. Csokonai is írt színdarabokat. A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon és a Karnyóné s két szeleburdiak című művei ma is népszerűek. Vannak tehát a Bánk bánnak előzményei a magyar irodalomban, az azonban igaz, hogy ez a mű a magyar drámairo-

dalom első világirodalmi mércével mérhető eredeti alkotása. Magyar színjátszás is létezett, de a színdarabokat fejedelmi udvarokban, főnemesi esküvőkön, iskolai ünnepek alkalmából adták elő, és egészen 1790-ig nem volt olyan nyilvános színház, ahol magyarul játszottak volna. A polgárság megerősödésével Katona József portréja ugyan sorra nyíltak a 18. a Bánk bán 1856. évi század végén a színházak, kiadásához de ezekben leginkább csak (Barabás Miklós, litográfia) német nyelven játszottak. Ennek fényében érthetjük meg a reformkor törekvését, hogy szülessenek magyar drámák, és legyen végre magyar színház.

Katona és a Bánk bán – a drámapályázat

Ezt a törekvést szolgálta az 1815-ben, az Erdélyi Múzeum című folyóirat által kiírt első magyar drámapályázat, amelyre Katona József, a színészkedéssel és drámaírással is foglalkozó jogász is beküldte a maga pályaművét: a Bánk bán első változatát. Alkotását nem díjazták, igaz, nem lehet biztosan tudni, hogy egyáltalán megérkezett-e a műve a bírálókhoz. Maga a szerző így ír kudarcáról: „részemről elegendő hálát nem adhatok, hogy így esett; mert megvallom, hogy gyengét írtam.” Az első, pályázatra beküldött verzió után alaposan átírta a művét, a végső változat 1819-ben jelent meg. Pesti Magyar Színház (Zitterbarth Mátyás építőmester A tervei alapján épült 1840 körül)

A magyar romantika irodalma Nem gyakori, hogy egy könyvformában megjelent dráma azonnal sikert arasson. Visszhangtalan maradt Katona műve is, elsősorban azért, mert csak a kiadását engedélyezték, az előadását nem. A kötetből mindös�-

Fogalmak

első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdélyi Múzeum című folyóirat által kiírt pályázat, amelyre Katona József beadta a Bánk bán első változatát, de nem díjazták

Vitassuk meg!

„Szabad kivánna lenni mindenik, És torkukon kegyes nagyasszonyuk Sült-főttje oly mohón rohan le, hogy Majd szinte megfulladnak. Lévnyalóvá Lettél dicső Árpád gyümölcse te?”

iskoladráma: színjáték, amely általában bibliai vagy történeti tárgyú, s tanító, morális-vallásos célzattal tanintézetekben adtak elő diákok; virágkora a 16–18. század között volt állandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igényét kísérve, Széchenyi István szorgalmazására nyílt meg az első állandó színház, a Pesti Magyar Színház 1837-ben

sze húsz példány fogyott el egy év alatt. Ő maga ezután felhagyott színházi tevékenységeivel, és szülővárosába visszatérve immár kizárólag jogászként dolgozott, Kecskemét főügyészeként halt meg 1830-ban.

(Katona József: Bánk bán)

• Csorbul-e nemzeti függetlenségünk azzal, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Bánk bán első felvonását! Foglald össze néhány mondatban a dráma alaphelyzetét, amely az első

felvonásban kibontakozik!

2. Gyűjtsd össze a bemutatott szereplőket, ábrával jelöld, milyen kapcsolatban állnak egymással! 3. A jelszón kívül mivel céloz még Petur a csábításra, amikor Bánkkal beszél? 4. Mi mindent hallgat ki Bánk? Mi az, amit nem hallhat? 5. Mi a legárulkodóbb Melinda számára Ottó viselkedésében? 6. A tragikum kiteljesedésében szerepet játszik a tragikus vétek, Bánk hibája is. Az első felvonásban milyen hibát

követ el?

7. A tragikum sokszor a tudással kapcsolatos: a hős vagy túl sokat, vagy túl keveset tud. Bánk milyen témákban

tájékozottabb, mint a társai? Milyen problémák összegződnek a tudatában?

Széppataki Róza életének egy Katona színházi társa és titkos szerelme, Déryné e: Déryné, hol van? Az idősöhatárpontját jeleníti meg Maár Gyula 1975-ös filmj már követni az új irányzatodő Déryné visszavonulna, hisz úgy érzi, nem tudja l, és elszakadni az alkotó élettől. kat, ugyanakkor képtelen lemondani a színpadró g Törőcsik Mari, aki alakításáA film zeneszerzője Cseh Tamás, főszereplője pedi ért a megkapta a cannes-i filmfesztivál díját. g, népszerűség Nézd meg a film digitális tananyagunk- – ismertsé enység, lehetőség a kretevék lkotó a ban közölt részletét, majd írj érvelő es�- – ativitásra szét ezzel a címmel: A színészi pálya a csapatmunka, együttműködés más – legizgalmasabbak egyike művészekkel Írásodban vedd figyelembe ezeket a – hátrányai, nehézségei szempontokat is:

érvelés

Törőcsik Mari és Kállai Ferenc a Déryné, hol van? című filmben

A Bánk bán szerkezete és karakterei A király az utolsó felvonásban nagyon súlyos engedményt tesz, amikor a megbékélés érdekében eltekint Bánk megbüntetésétől. Bármennyire igazak is az érvei, akkor is eléggé furcsa, hogy ilyen elnéző a felesége gyilkosával. magyar történelemben az ország vezetői sok esetben kötöttek vitatható kompromisszumoA kat. Idézzetek ilyen eseteket történelmi tanulmányaitok alapján! Vitassátok meg, helyes vagy helytelen volt egyezséget kötni!

Előzmények

Katona számos szépirodalmi előzményre és történeti forrásra támaszkodott. Már a 16. században készült egy német nyelvű dráma a történetből, de regény és elbeszélés is született belőle. A darab értékéből mindez semmit sem von le (tudjuk, hogy a Shakespeare-drámák is sokszor feldolgozott történetek újrafogalmazásai). Így is érték benne, hogy megőrzi nekünk a nyelvújítás előtti magyar nyelvet; hogy sajátos szerkezetet teremt, melyben a magánéleti és a közéleti konfliktus szüntelen hullámzása kelt feszült Erkel Ferenc (Franc Eybl séget, s hogy hamleti, víalkotása, 19. század) vódó hőst formál Bánkból, akinek intellektusa épp ezekből a vívódásokból sugárzik. Érdekesek a mellékalakok is, különösen Biberach, akinek kettős viselkedése az erkölcs relativitását veti fel. Gazemberként joggal mondja: a született nagyuraké az igazi felelősség, akik könnyen hirdethetnek jó erkölcsöt, hisz nem szorulnának bűnnel szerzett előnyökre. Külön érdekessége a darabnak, hogy miközben a nacionalizmus korában, s épp a nemzeti hevülettől felkarolva vált híressé, valójában épp ennek túlzásaira világít rá. Bánk Petur szemébe vágja: belőled a rút nemzeti gyűlölködés beszél. S ő valóban nem osztozik ebben. Sokkal inkább a negatív színben feltüntetett királyné, aki valódi nacionalistaként, semmi mással nem törődve juttatja előnyhöz honfitársait, s a tőrt is akkor ragadja meg, amikor Bánk megátkozza a hazáját, Merániát. Sólyom-Nagy Sándor és Molnár András Erkel Ferenc Bánk bán című operájában (Rendező: Káel Csaba, 2002)

Szerkezet

Az expozícióul szolgáló első szakasz azzal kelt feszültséget, hogy egyszerre zúdul benne a hősre az útján látott tapasztalat mellé a Petur-féle gyanús kezdeményezés, a Tiborc-panasz és a Melinda-aggodalom. A második szakasz bonyodalma közéleti rendcsinálásra kényszeríti Bánkot, s eközben máris elkésik vele, hogy elejét vegye magánélete összeomlásának. A harmadik szakaszban Melinda gyalázata köti le, s közben süket marad Tiborc megújuló panaszára, népe sorsára. Végül aztán úrrá lesz tanácstalanságán, s a két szálat egybefogva Tiborcra bízza feleségét. A negyedik felvonás tetőpontján, Gertrudis megölésekor azután már elválaszthatatlanul egybemosódik a két motívum, s nem lehet eldönteni, magánéleti vagy közéleti sérelme-e az erősebb a királynéra zúdított vádakban. Hamleti tétovasága azonban még ekkor is megbénítja, s a cselekmény aktív mozgatója továbbra is a királyné marad. Ő rendelte magához a bánt, s ő az, aki végül tőrt ragad. Az ötödik szakasz katasztrófájában azután meglepő fordulatra kerül sor: nem Bánk hal meg, hanem Melinda, a hazatérő király pedig ahelyett, hogy elítélné, felmenti. A furcsa, krónikáinkból átvett királyi döntést a darab három módon is megindokolja. Endre egyrészt fél: Bánk elítélése nyomán esetleg ellene fordulna a nemesség. Másrészt kiderül, hogy joga sincs ilyen ítélethozatalra: egy ilyen rangú személy ügyében csak az országgyűlés dönthet. Harmadrészt Endre gyásza ellenére belátja: az ország polgárháború lángjába borulhatott volna, ha Bánk nem ment volna elébe a közhangulatnak.

A magyar romantika irodalma Szereplők

A mű szereplői három csoportba oszthatók: Bánk és köre, Endre és köre, Gertrudis és köre. Bánk körébe tartozik Melinda, Petur, Mikhál, Simon és Tiborc. Mindannyian az elnyomott magyarság képviselői. Endre körébe tartozik Myska bán (a királyfiak nevelője), Solom mester (Myska fia). Ők értelemszerűen ki-

Fogalmak

erkölcs: más néven etika, morál, a társadalomra és az egyénre vonatkozó normarendszer, amelyhez cselekedeteinket szabjuk krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemzője, amely egy határhelyzet, válság állapotát jeleníti meg

„Bán, ébredezz; mert meglopattatik Bánk!”

Vitassuk meg!

dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drámai művekkel foglalkozó elméleti és gyakorlati tudományág

rályukat és annak családját védik, így szükségképpen szembekerülnek Bánkkal és Peturral. Gertrudis köréhez Ottó, Biberach és Izidóra tartozik. Mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják. Biberach ugyanakkor kettős játékot játszik, hiszen Bánknak is beszámol a történtekről. Ott van a haza – vallja –, ahol a haszon.

(Katona József: Bánk bán)

• Mit jelent a kettős elnevezés? Melyik utal a magán- emberre, melyik a közszereplőre? Adott helyzetben neked melyik lenne a fontosabb? • Szívesen lennél-e vezető politikus vagy híres ember gyermeke?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a negyedik felvonást! Mely állam megszerzéséről álmodozik Gertrudis nagyravágyása csúcsaként? 2. Miről árulkodik, hogy a királyné elfelejtette: ő hívatta Bánkot? 3. Mit mond Gertrudis Ottóról Bánk szemrehányásainak súlya alatt? 4. Építsd fel lépésről lépésre, mi vezetett a gyilkossághoz! Bánk és a királynő utolsó beszélgetéséből gyűjtsd ki az

ebben eligazító kulcsszavakat!

5. Olvasd el az ötödik felvonást! Ki az igazi gyilkos Bánk szerint? Kit vagy mit ölt meg? 6. Miért nem fél Bánk a királytól? 7. Kik biztatják Endrét a büntetésről való lemondásra? 8. Miért nem bünteti meg a király Bánkot? Nevezz meg három okot!

llik, és ezt a tragédiBánk sorsa – családjáéval együtt – tragédiába torko a dráma elején. A Káel át sok minden előre jelzi, vagy legalábbis sejteti egy felvezető képsor, Csaba által rendezett operafilmbe szintén bekerült tést érzünk. amely halászokat mutat, s amelyben szintén sejte Keresd meg a dráma idevágó szakaszait, nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Figyelmeztető jelek Katona József drámájában és az operafilmben

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – Petur bán szavai mit jeleznek előre? – Bánk mit lát intő jelnek? – hogyan utal előre a film, és mit sejtet? – milyen vizuális és audiális eszközökkel éri el a kívánt hatást?

összehasonlítás

Jelenet a Bánk bán című operafilmből

Bánk bán jelleme A színházi szerepek mindegyike bizonyos szerepkörbe tartozik. Ez voltaképp a színész alkatának, belső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja. Szerepkörnek nevezhető például az intrikus, a cselszövő is, aki a cselekmény fordulatait tudatosan, de lehetőségeihez mérten titokban alakítja, irányítja. A naiva ugyancsak sajátos szerepkör, fiatal nők játsszák, többnyire egyszerű gondolkodású lányokat alakítva. T e elvállalnád egy ellenszenves karakter megformálását, ha színész, színésznő lennél? Mit gondolsz, miért vállalnak el ilyen szerepet a színészek? Miért nem utasítják vissza az ellenszenves alakok megjelenítését?

Bánk határozatlansága

Bánk bánt először Petur társaságában látjuk, aki titokban hazahívja országjáró körútjáról. Nem derül ki, hogy miért kellett hazatérnie, a besúgóktól való félelmében Petur csak annyit árul el, hogy „te is bele vagy keverve, és ha veszteségre jön a dolog, tied lesz nagyobb”. És ha nem értené Bánk, miről van szó, hozzáteszi: „Jelszónk lészen: Melinda!”. Petur biztos abban, hogy felesége jó hírével felzaklathatja Bánkot, és várható dühét kihasználva az összeesküvés mellé állíthatja. A mű első jelenete tehát azzal szembesíti a nézőt, hogy Bánk egyszerre erős, hatalmas, befolyásos, ugyanakkor szerelmében sebezhető. Ugyanerre utal később Bánk és Tiborc jelenete is. Tiborc saját nyomorúságáról szeretne beszélni, de Bánk szerelmi kétségbeesésében egyáltalán nem tud figyelni rá. Miközben Bánk egyszerre féltékeny, s ugyanakkor dühös magára e féltékenység miatt („szerelme-féltő Bánk!”), Tiborc szomorúan veszi tudomásul: „Nem is figyelmez reám.” Mindehhez hozzávehetjük azt a jelenetet, amelyről korábban már beszéltünk. Bánk egy rejtekajtó mögött hallgatózik, s tétlenül hallgatja, hogy a feleségét valaki ostromolja. Ennyire határozatlan ez a fontos szemé-

lyiség? – merülhet fel bennünk. Hát mindent mások irányítanak? Mások a kezdeményezők? Petur, Ottó, Gertrudis?

Többet tud a többieknél

Idővel vesszük csak észre, hogy Bánk tétovázása mögött épp az intellektusa áll. Személyisége épp azoknak az ellenpontja, akiknek mindenre azonnal megvan a válaszuk. S akiknek a válaszaik nemcsak leegyszerűsítők, hanem épp emiatt kártékonyak is.

Nemzeti Színház nézőtere a színpad felől A (Rohn Alajos alkotása , 1846)

Bánk látja az ország tragikus helyzetét, de egyáltalán nem biztos benne, hogy egy összeesküvés egycsapásra mindent megoldana. Látja, hogy Ottó ostromolja Melindát, de nem tudhatja, bűnös-e ebben a felesége. Kissé olyan a helyzete, mint Hamleté. Túl sokat tud, ugyanakkor semmiben sem lehet biztos. Előbb ellenőriznie kellene, mi az igazság, a rázúduló információk azonban lebénítják, az események pedig elrohannak mellette. Az összeesküvők gyűlésén is mélyebbre lát, mint a többiek. Lehet, hogy ellenDíszletterv a Bánk bánhoz (Oláh Gusztáv rajza, 1953)

A magyar romantika irodalma szenvesek a merániak, de a „rút nemzeti gyűlölködés” akkor sem jó tanácsadó, ezt sem hagyhatja figyelmen kívül. Bánk határozatlan ugyan, de csak azért, amiért Hamlet. Mert túl sokat tud, mert többet megért, mint a többiek, s átlátja a problémák bonyolultságát. Szerelmi dilemmájában talán még Melinda félmon-

szerepkör: a színész, énekes alkatának, belső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja társadalmi tragikum: olyan tragikum, amelyben a hős a külvilággal áll konfliktusban jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a hős önmagával áll konfliktusban tragikus vétek: a drámában a tragikum forrása, amelyet vagy a hős követ el, vagy a közösség és a hős közötti konfliktusból ered

„Mint vándor a hófúvásokban, úgy Lelkem, ingadoz határtalan Kétség között, s eszem egy nagy óceánban Lebeg, veszejtve minden csillagot.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

datára is van füle, amit kihallgat. „Szép se volt igen”, mondja róla a felesége. Talán jó oka van, ha a feleségem elcsábítható, gondolhatja ez a mindent megértő férfi. Az empátia, a mérlegelés, a mindent megértés intellektuális hősét is felismerhetjük a vívódó Bánkban.

(Katona József: Bánk bán)

• Csak a határozatlan személyiségű emberek szoktak tétovázni, vagy mindannyiunk számára elkerülhetetlenek az ilyen helyzetek? • Bánknak nehezebb döntenie, vagy Hamletnek? Az a határozatlanabb, aki többet tud, vagy az, aki kevesebbet?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Bánk bán harmadik felvonását! Tekintsd át Melinda és Bánk jelenetét! Rekonstruáld, hogy miként

jut el odáig Bánk, hogy megátkozza gyermekét és feleségét!

2. Tiborc sértő szavakat hall Bánktól. Melyek ezek? Csakugyan neki szólnak? 3. Olvasd el Tiborc panaszát, és gyűjtsd össze a merániak bűneit! 4. Bánk három szavával háromszorosan veszi el Tiborc reményét. Melyek ezek? 5. Miért utasítja el Bánk Tiborc felhívását? Milyen fejleményekről tart? Hol szerepelt már ez az érvrendszer? 6. Milyen magyarázatot kapunk Biberach velejéig romlott jellemének kialakulására?

is meg akarja érteni. Bánk vívódásai során önmagát is keresi, önmagát során rárakódott erre a Azt kutatja, milyen ember ő, mi az, ami élete ezeket a rétegeket. személyiségre, és hogyan hánthatná le magáról A motívummal rokonítható mai vers (Lackfi János: Magam magam) szintén a személyiség határait kutatja: meddig terjedek én magam, mi a legbenső énem, és milyen rétegek vesznek körül. Olvasd el Lackfi János versét, majd írj róla értelmező esszét ezzel a címmel: Önmagunk keresése. Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– van-e egyedisége a vers szerint a legbensőbb énnek? – hogyan rakódnak rá a személyiségvonások? – miként értelmezed a szőnyeg-metaforát, a tipli-hasonlatot? – mire utalhat, hogy hátunkon cipeljük önmagunkat, egyéniségünket, adottságainkat?

ÉRTELMEZÉS

Jelenet a Bánk bán című operafilmből (rendezte: Kael Csaba, 2002)

A Bánk bán jelentősége Katona József főművének hosszú kálváriát kellett végigjárnia, míg sikert aratott. Sokáig nem is mutatták be, és három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes terjedelmében színpadra állítsák. Utóbb azután a darab nemzeti drámánkká, az iskolai tananyag kötelező részévé vált. it gondolsz, örül neki egy szerző, ha iskolai tananyaggá válik a műve? Mi lehet ebben a jó, M és mi lehet a rossz?

A Bánk bán mint politikai dráma sikere

A Bánk bán első előadásai nem arattak sikert. Az 1833-as kassai ősbemutató szinte teljesen visszhangtalan maradt, és az 1839-es pesti előadást is értetlen-

kérdéseket. Az 1840-es évek közepén egy magyar néző könnyedén azonosult Bánk bánnal: beleláthatta a fennálló hatalommal kezdetben lojális, ám később szembeszálló magyarságot. Közel érezhette magához Tiborcot, akit a zsarnok hatalomtól szenvedő közrendű magyarság képviselőjének látott. Így érthetjük annak a szimbolikus jelentőségét, hogy 1848. március 15-én a Bánk bánt tűzte műsorára a Nemzeti Színház. (A felfokozott hangulatban végül nem játszották el a darabot.) A Bánk bán olvasata a későbbiekben is politikai jellegű maradt: évtizedeken keresztül megtartotta 1848-as jelentését.

A lélektani dráma

Pesti Magyar Színház belseje A a nézőtér felől (Vasquez Károly, 1838)

ség fogadta. Széchenyi a darabot „esztelenségnek” tartotta, Vörösmarty pedig a „legkevésbé sikerültnek” nevezte Bánk bán karakterét. A művet 1845-ben állították újra színpadra. Ekkor igazolódott be a cenzúra félelme: a Habsburg-ellenes mozgalmak aktuálpolitikai értelmezést adtak a darabnak. A gonosz merániakat a Habsburgokkal, a Petur-féle békétleneket a szabadságért küzdő, a nemzet szabadságharcát előkészítő forradalmárokkal azonosították. Irodalom és politika kölcsönhatása természetes. Az irodalmi művek gyakran politikai jellegű üzeneteket fogalmazhatnak meg, és az egyes politikai mozgalmak is rendszerint kijelölnek számukra különösen fontos, szimbolikus jelentőségű irodalmi alkotásokat. De egy mű szinte kizárólagosan politikai értelmezése óhatatlanul leegyszerűsítő. Ez a kérdés a Bánk bán esetében is felmerül, sikerének kulcsa ugyanis az volt, hogy az 1840-es évek nézői megtalálták benne a nemzeti sors-

Ha nem nemzeti-politikai nézőpontból vizsgáljuk, a Bánk bán arról is szólni tud, amiről minden jó dráma: a folyamatosan változó emberi viszonyokról. Cselekménye ugyanis elsősorban a szereplők lelkében bonyolódik, gondoljunk csak arra a jelenetre, amelyben Ottó Melindának udvarol. Bánk bán belép egy oldalajtón feldúlt lelkiállapotban, és meglátja, amint Ottó Melinda kezét a homlokához szorítja. Döbbent zavarodottságában az ajtó mögé húzódik. A pesti bemutatón a közönség azt hitte, hogy a színész elrontotta a belépőjét,

A Bánk bán plakátja Kolozsváron, 1906

A magyar romantika irodalma véletlenül korán érkezett, azért ment ki ilyen hamar. Nyilván, mert nehéz arra emlékezni, hogy Petur bán az előadás majdnem tíz perccel korábbi pontján már fölébresztette Bánk féltékenységét azzal, hogy a békétlenek Melinda nevét használják jelszóul. Ebből azután egyenesen következik Bánk különös viselkedése. Már eleve össze volt zavarodva! Ahhoz, hogy megértsük az ajtó mögül kilépő Bánkot, aki „meztelen karddal

Fogalmak

politikai dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában a hatalom kérdése, hatalom és egyén viszonya, hatalom és erkölcs összeütközése áll

Vitassuk meg!

„Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk a jó barátot, ellenséget, és aztán, ha célba értünk, sírni kell”

befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek a folyamatosan alakuló története lélektani dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában a szereplők belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és személyiségfejlődése áll

tipeg-tapog”, erre is emlékeznünk kell, s tudnunk, hogy mit élhetett át akkor, amikor nem volt a színen. Túlságosan gyorsan zúdulnak rá a sokkoló információk, gyorsabban, mint ahogy bárki is feldolgozhatná őket. Az országjárás ijesztő képei, Peturék zavaros lázongása, az egészen másmilyennek ismert Melinda – ennyi sokkhatás közepette nem képes gyorsan és határozottan cselekedni.

(Katona József: Bánk bán)

• Szükségesek az erőszakos népfelkelések, lázadások, forradalmak, vagy sokkal messzebbre jutottunk volna, ha nem okoznak ezek rendre anarchiát? • Széchenyi reformpártisága vagy Kossuth radikalizmusa áll közelebb hozzád?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Bánk bán második felvonását! Hogyan bonyolódik a történet Bánk szempontjából? Válaszd szét a

magánéleti és a közéleti eseményeket!

2. Mivel igazolja Petur azt a nézetét, hogy Gertrudis nem érezhet úgy, mint a magyarok? 3. Miért épp Mikháltól kér felvilágosítást az érkező Bánk? 4. Milyen értelmezést kapunk a „bán” szó jelentéséről Petur szavaiból? 5. Gyűjtd össze Bánk érveit, amelyekkel megpróbálja meggyőzni Peturt! 6. Biberach milyen alapon teszi felelőssé Peturt a Melinda-tragédiáért?

a a darabba: a nincsteleneket, a Tiborc alakja a társadalom számkivetettjeit hozz az ő világukba enged bepillanperifériákon élőket. Ma is vannak ilyen rétegek, tást Halász Margit műve (A kétfejű madár).

érvelés

probléma-e a szegénységprobOlvasd el Halász Margit írásának rész- – cigány léma? letét, majd írj érvelő esszét ezzel a címrétegek veszélyeztetettek a romel: Mit tehetne a társadalom a lesza- – milyen mák mellett? kadó rétegekért? mit tehetne az állam? – a Írásodban vedd figyelembe ezeket – mit tehetnék én a magam szűk körészempontokat is: ben?

Kölcsey Ferenc pályája Kölcsey korában kezdett nálunk meggyökerezni a kritika, s ebben neki magának is kulcsszerepe volt. Szigorú bírálóként lépett föl, nem tántorította el elveitől a várható kellemetlenség sem. S bátran vállalta a konfliktusokat országgyűlési követként is. i a rokonszenvesebb neked, aki következetesen ragaszkodik az elveihez, vagy K aki élete különböző szakaszain rendre felülvizsgálja ezeket? Az alkalmazkodás és az önkorrekció a fontosabb, vagy a sziklaszilárd elkötelezettség?

Élete

Kölcsey Ferenc Szatmár megyében, a partiumi Sződemeteren (ma Romániához tartozik) született 1790-ben. Kisgyerekkorában egy himlőbetegség szövődményeként bal szemére megvakult. Szülei korán meghaltak, apját hat, anyját tizenkét évesen veszítette el. 1796-ban került Debrecenbe, ahol a Református Kollégium diákjaként tanult. 1808-ban vette fel a kapcsolatot Kazinczy Ferenccel, aki felismerte a fiatal költő tehetségét, és tanácsokkal látta el. Kazinczy révén ismerkedett meg majdani barátjával, Szemere Pállal is, amikor joggyakornokként Pestre költözött. 1812-től Álmosdon, majd Szatmárcsekén gazdálkodott, öccse halála után ő gondoskodott annak családjáról. Kölcsey tevékenyen vett részt az ország közügyeiben is. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság (a A Mondolat címlapja (1813) későbbi Magyar Tudományos Akadémia) alakuló ülése vidéki rendes taggá választotta. 1829-től Szatmár megye aljegyzője, később országgyűlési követeként a reformpárti ellenzék vezérszónoka volt. Tisztségéről akkor mondott le, amikor a megye reformellenes magatartásra utasította követeit. Életének utolsó időszakában a perbe fogott Wesselényi Miklós ügyvédje volt. 1838-ban halt meg Szatmárcsekén.

Kölcsey szatmárcsekei dolgozószobája

Kölcsey, az irodalomkritikus

Kölcsey Ferenc költőként kezdte pályáját. Első jelentős költeményei az 1810-es évek elején születtek. Számos lírai műfajban alkotott, írt például románcot, bordalt, ódát, himnuszt, népdalszerű verset, balladát és epigrammát. Verseivel a következő leckékben Kölcsey Ferenc (Lazányi foglalkozunk részletesebben. István szobra, 2010) A nyelvújítási vitában a neológus Kazinczy Ferenc álláspontját képviselte. Szemere Pállal közösen írták a Felelet a Mondolatra (1815) című röpiratot az ortológusok gúnyiratának (Mondolat) hasonlóan gúnyos hangú megválaszolásaként. Kölcsey a tudományos igényű irodalmi kritika megteremtője Magyarországon. A kritika korabeli képviselői még elsősorban életrajzi vagy tartalmi ismertetést értettek a fogalom alatt, míg Kölcsey írásai sajátosan irodalmi szempontok alapján közelítenek a vizsgált művekhez. Mindez akkor is vitathatatlan érdeme marad Kölcseynek, ha kritikáiban korántsem

A magyar romantika irodalma bizonyult tévedhetetlennek. Legsúlyosabb tévedése talán Berzsenyi Dániel költészetének negatív értékelése volt. Hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz,

hogy később felülbírálta nézeteit, s Berzsenyit búcsúztató temetési beszédében egyértelműen kiemelte a költő jelentőségét.

Vitassuk meg!

„Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek, megvagynak az ő különböző koraik. Gyermekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.” (Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok)

• Melyek a „legöregebbnek” mondható nemzetek, amelyeknek legrégebb óta folyamatos a kultúrájuk? • Kell-e tanulnia egyik nemzetnek a másiktól? Vagy épp attól leszünk nemzet, ha a magunk útját járjuk?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Kölcsey önéletrajzi levelének részleteit! Értelmezd a kö-

vetkező gondolatot: „a nemzetségi régiség […] arisztokráciai büszkeséget is ugyan, de szeretetet is táplál a hon, a nemzet és nemzetiség iránt.”!

2. Az önéletrajzi levél mely mondatai fejeznek ki származás miatti

büszkeséget? Melyek árulkodnak a saját érdem miatt érzett büszkeségről?

3. Mivel foglalkozott Kölcsey, amikor a „parasztdal tónját találgatá”?

Miért lehetett ez olyan nehéz számára?

4. Mit jelent a szerző tollán a Magyarország régi abrosza kifejezés?

Milyen régies szavunkat ismered még ugyanerre?

5. Miért semmisítette meg Kölcsey régi verseit Kazinczyval való meg-

ismerkedése után?

országgyűlési követ: a megye rendi országgyűlésre delegált küldötte retorika: a szónoki mesterséghez kapcsolódó szövegalkotási, szerkesztési elvek és előadói jellemzők (pl.: kifejtés, mondatszerkezetek, érvrendszer, mimika, meggyőzés) alapján kidolgozott leíró és előíró rendszer mandátum: megbízatás az országgyűlési követség betöltésére Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudományos élet támogatására 1825-ben alapított intézmény, később a Magyar Tudományos Akadémia elnevezés rögzült

tában, ám azokkal elszántan Kölcsey Ferenc hátrányos testi adottságainak tuda ja, nehezére esett a hangos dacolva lépett közéleti pályára. Erőtlen volt a hang testalkata is gyenge volt. Minszónoklat, minden bizonnyal zavarta félvaksága, megyei, majd az országos polidennek ellenére bátran vállalta szerepét előbb a válóbb közéleti szereplővé lett. tikában, és testi korlátait legyőzve az egyik legki válhat giccsessé egy érzelmekFigyeld meg, hogyan emelkedik felül – mitől ben gazdag mozifilm? fizikai adottságain a főhős a Forrest ügg-e az esztétikai érték és a Gump című filmben, hogyan válik rossz – összef szellemi hatás ereje? lábaival épp a futás apostolává, majd írj heti-e valaki egyszerre Kölcseyt érvelő esszét ezzel a címmel: Magaskul- – szeret is és a hollywoodi produkciókat is? túra és mozifilmek tanulhatunk egy olyan filmből, Írásodban vedd figyelembe ezeket a – mit mint a Forrest Gump? szempontokat is:

érvelés

Jelenet a Forrest Gump című filmből

Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as években Kölcsey Elfojtódás című verse szinte semmit sem közöl, mégis egészen különleges ereje van: aki olvassa, szinte átéli a lírai én szenvedését. Kulcsszerepe van ebben a háromszoros felkiáltásnak: „sírni, sírni, sírni”. Ady majdnem egy századdal később ezzel a címmel írt verset: Sírni, sírni, sírni. Plágium ez? Vagy tisztelgés a költőelőd előtt? Jó az, ha mások motívumait is beépítik saját művükbe a szerzők? it gondolsz, miért termékeny az intertextualitás, azaz különböző szövegek összekapcsolása M a linkek technikájára emlékeztető utalásokkal? Milyen jelentéstöbblettel telítődik az átvevő mű?

Magányosság, remény, elvágyódás

Kölcsey jól ismerte Csokonai Vitéz Mihály verseit. Korai költeményei egyrészt az ő szentimentalizmusának, másrészt a klasszicizmus eszményeit valló Kazinczynak a hatását mutatják. Kölcsey szeretett volna az irodalmi élet központjába, Pestre költözni. Az 1810-es évek elejére azonban kiderült, hogy anyagi és családi okok miatt erre nincs lehetősége. Ebben az időszakban született műveinek leggyakrabban visszatérő léttapasztalata a magány és az elszigeteltség, de már korai költészetétől kezdve szerepel a haza témája is. A költő egyik első jelentős verse, az Elfojtódás is ezeket a témákat dolgozza fel. A cím vonatkozhat magára a lírai énre, akit a szellemi társ nélküli környezet, a magány „fojt el”, de jelentheti az érzelmek elfojtását, elnyomását, visszaszorítását is („S mért nem forr könyű szememben?”). A versbeli beszélő a boldogság elvesztését oly nagy fájdalomként éli meg, amelynek kifejezésére a sírás már elégtelennek bizonyul. A fájdalom mértékéről nemcsak a rá közvetlenül utaló kifejezések adnak számot („Legfelsőbb pontján fájdalmának”, „Lángoló mint az enyém, csapongó, s mély”), hanem a vers retorikus felépítése is érzékelteti azt. Ennek eszközei például az ismétlések („Ó sírni, sírni, sírni”; „Ki tud? ki tud?”; „Nincsen több, nincs sehol”; stb.), a felkiáltások („Ó sírni”; „Ah, Fájdalom”), valamint a költői kérdések („Ki tud?”; „S mért hogy szívem nem reped meg / Vérözönnel keblemen?”). Az élmény intenzitását adják vissza a költemény sajátosan romantikus, nagyszabású, kifejező képei is („lángoló […], csapongó, mély” fájdalom, vérözönnel megrepedő szív). Hasonlóan erőteljes A Reményhez című vers viharképe. A költemény témája ebben az esetben is a magányos, elhagyatott beszélő bánata, amely ezúttal

A Kölcsey-kúria Álmosdon

pusztító tengeri viharként válik szemléletessé. Menekülést egyedül az ismert Csokonai-vershez hasonlóan személyként, istenségként megszólított Remény jelenthet. A korai Kölcsey-versek híres darabja, a Csolnakon című dal a népdalok hatását mutatja. A keretes szerkezetű költemény első szakasza egy múltbeli vágyat idéz fel. A vonuló darvakra feltekintő beszélő reményének, elvágyódásának ad hangot: „Én is, hajh, keresnék / Szállván veled, / Más boldog határon / Hű fedelet!”. A vers jelen idejű utolsó szakaszában megismétlődik az előbbi beszédhelyzet („Ülök csolnakomban…”), viszont a múlt reményteli álmodozását a sors hatalmának belátása váltja fel („Sorsom, ah, nem adta / Szállnom veled!”).

Hazaszeretet

A hazaszeretet témájának korai példája a Rákos nymphájához című költemény. Az imaszerűen megszólaló óda már megelőlegezi a későbbi nagy hazafias költeményeket, a büszkeség és a szeretet mellett megjelenő aggodalmat, féltést: „De néked élni kell, ó Hon, /

A magyar romantika irodalma S örökre mint tavasz virúlni, / Ah, mert omladékidon / Reszketve fognék szétomolni / Hazám, hazám!”. A Drégel című epigramma a hazaszeretet követendő pél-

Fogalmak

intertextualitás: különböző irodalmi művek összekapcsolódása; egy irodalmi szövegben megidéződik egy másik szöveg, akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése, ugyanakkor az intertextualitás jelensége problémássá teszi a jogilag egyértelmű fogalmat

„Azonban ismerni a jót könnyebb, mint követni.”

Vitassuk meg!

költői kérdés: olyan kérdőmondat, amelynek esztétikai szerepe van, például a kifejezőerő növelése

dáját a történelemben találja meg. Szondi György hősiességének elhanyagolt, romos helyszíne a dicső múlt és a hanyatló jelen ellentétének jelképévé válik.

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

• A magyar történelem mely helyzeteiben tudtuk a helyes irányt, s választottuk mégis a tévutat? • Egyéni, emberi életutakban hol, milyen helyzetekben mutatkozik meg a helyes út felismerése, s mégis egy helytelen választása?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Csolnakon című verset! Kölcsey így szól erről a költeményről önéletrajzi írásában: „még most is lát-

szik, hogy valaha fonókába illő nyelven volt írva.” Mit jelent ez? A vers milyen elemei alapján írhatja ezt?

2. Figyeld meg a vers ritmusát, zeneiségét! Milyen érzetet kelt, mit kíván utánozni? Mennyiben kapcsolódik ez a

forma a népköltészeti hagyományokhoz?

3. Milyen különbséget figyelhetünk meg a keretversszakokban? Mi változott meg a vers végére? Fogalmazd meg

egy-egy kulcsszóban, hogy mit fejez ki az első, illetve az utolsó versszak!

4. Milyen érzések társíthatók a versben előforduló évszakokhoz, természeti képekhez? Melyik az a metafora, ame-

lyik egyetlen szóba tömörít egy ilyen kapcsolatot?

5. Miért lehet az elvágyódás jelképe a madár? Milyen más versekben találkoztál már a madármotívummal ugyan-

ilyen szerepben?

6. Minek az elfojtódásáról beszél az Elfojtódás című vers? 7. Mi a versformája az A Reményhez című műnek?

a Csolnakon, szenKölcsey Ferenc sokféle verset írt, népieset, mint erek tudatában eltimentálisat, mint az Elfojtódás, ám a magyar emb zenésített formában sősorban a Himnusz szerzőjeként él. Verse meg gat meg bennünk, nemzeti jelképünkké vált, és erős érzelmeket moz valahányszor halljuk. r, himnusz: melyikFigyeld meg, milyen kettős szere- – zászló, címe nek mi a funkciója? pet játszik a Himnusz a Szabadság, egyetértesz-e a vélekedéssel, – szerelem című filmben, majd írj érhogy Himnuszunk túl szomorú? velő esszét ezzel a címmel: d-e, ha kisebb közösMiért van szükségünk jelképekre? – jónak tarto ségeknek is van zászlajuk, címeÍrásodban vedd figyelembe ezeket rük, jelképük? a szempontokat is: miért hat ránk érzelmileg a – Himnusz dallama?

érvelés

A Szabadság, szerelem című film plakátja

Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey Himnusza Isten megszólításával kezdődik és végződik. A középkori Stabat mater a Szűzanyához beszél, Ady, József Attila számos verse is Istenhez szól. Munkácsy Krisztus-trilógiája a festészeten, Liszt Krisztus-oratóriuma vagy Händel Messiása a zenén keresztül dolgozza fel és gondolja újra a bibliai történeteket. it gondolsz, fogékonyabbak a művészek a hit és a misztérium titkaira, mint a hétköznapi M emberek? Lehet összefüggés a művészi alkat és a vallási érzékenység között?

A Himnusz műfaja

Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású műve a nemzeti jelképünkké, összetartozásunk kifejezőjévé vált Himnusz. A költemény eredetileg a Hymnus címet viselte. Alcíme: „a magyar nép zivataros századaiból”. A költő a verset 1823. január 22-ére keltezte, ezért január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A költemény első alkalommal az Aurora című évkönyvben jelent meg 1829-ben. Általános ismertségre akkor tett szert, amikor Erkel Ferenc 1844-ben a Nemzeti Színház pályázati felhívására megzenésítette. A nemzeti himnusz funkcióit korábban három egyházi népének (Boldogasszony anyánk; Ah, hol vagy magyarok… Tebenned bíztunk eleinktől fogva), illetve a Rákóczi-nóta töltötte be. A Himnusz cím egyben műfaji megjelölés is. A himnusz az ódával rokon, Istent, istenséget megszólító költemény. Antik eredetű műfaj, amely az istentisztelethez kapcsolódó, liturgikus énekként a középkorban élte virágkorát. A romantika fedezte fel újra, ekkor távolodott el a liturgikus használattól is. Kölcsey versében a lírai én a közösség tagjaként a nemzet nevében szólítja meg Istent. Ez a szándék lehet az oka a versbeli megszólalás történelmi visszahelyezésének is, amire az alcím is utal. A Himnusz beszélője egy 16. századi prédikátor hangján szólal

meg, s az ő szerepében beszél Istenhez. Ennek megfelelően a török kor a legutolsó korszak, amelyről történeti áttekintésében a szöveg még beszél, a későbbiekre már nem tér ki.

A Himnusz előképei

A Himnusz keretes szerkezetű költemény, az utolsó versszak az első variánsa, ismétlése. A közbülső szakaszok először a magyar történelem dicsőséges eseményeit, büszkeségeit veszik számba, majd balsorssal sújtott korszakait, amelyek közé a vers jelen ideje is tartozik. A szöveg a történelmet és a nemzet sorsának alakulását mint Isten által irányított folyamatot állítja elénk. A jó sorsra így Isten ajándékaként tekint, a balsors okát pedig bűneinkben találja meg.

A Himnusz mint védőbeszéd

A Himnuszt egy Istenhez intézett, a nemzet érdekében megfogalmazott, retorikailag jól felépített védőbeszédként értelmezhetjük. A saját nemzetéért kiálló beszélő az első versszakban áldásért és a régóta tartó balsors jóra fordulásáért fohászkodik. A büntetés jogosságát nem tagadja, mértékét viszont túlzottnak tekinti („Megbünhödte már e nép / A múltat s jövendőt!”). A vers a dicső múlt felidézése után érzékletes képekkel, erőteljes kifejezésekkel festi le a balsorsot. Ez a rész Isten együttérzését, részvétét hivatott felkelteni. A mű végén visszatérő könyörgés ezért áldás helyett szánalmat kér. Ezt a változást a szórend megváltoztatása is nyomatékosítja. ölcsey Ferenc: K Himnusz (eredeti kézirat)

A magyar romantika irodalma Fogalmak

himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó, ima, óda

Vitassuk meg!

„Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után.”

jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató hangvételű verses műfaj

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

almanach: a könyv és publicisztika jegyeit is magán viselő időszaki kiadvány, évkönyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel indította az első magyar évkönyvet, amelyben a Himnusz megjelent

• Mi szól a nemzetközi, globalizált, más és más országokba költöző életforma mellett, és mi szól ellene? • Mely társadalmi csoportjait, rétegeit veszíti el a nemzet a külföldre telepedőkkel?

archaizálás: valamely régi kor felidézése nyelvi, stilisztikai, poétikai eszközökkel

Irány a szöveg! 1. Megfelel-e a Himnusz retorikai felépítése a műfajt megjelölő címnek? Miért? 2. Hasonlítsd össze az első és az utolsó versszakot! Milyen szemléletbeli és meggyőződésbeli változásokat tapasz-

talsz? Mi indokolhatja a változást?

3. Hol érzel fordulópontot a versben? Mi lehet a szimmetriatengely? Miért? Miről volt szó előtte, és miről utána? 4. Milyen motívumok térnek vissza a vers második felében fordított párhuzamként? Hogyan? Mi a szerepük? Me-

lyik versszak zárja rövidre az ellentéteket?

5. Mely korábban tanult művekben találkoztál már azzal a gondolattal, hogy a magyarság szorongatott helyzetbe

került bűnei miatt?

6. Gyűjts minél több példát az ország egészét jelölő metonímiákra! 7. Hol kezd átalakulni a klasszicista kiegyensúlyozottság romantikus szenvedéllyé? Indokold! Milyen hiperbolákat

(költői túlzásokat) találsz a versben?

8. Hogyan ritmizálható a vers az ütemhangsúlyos, és hogyan az időmértékes verselés szabályai szerint? Milyen

tagolás jellemzi? Válaszd ki a legtisztább időmértékes ritmusú sorokat!

” – így fejeződik be a Himnusz törté„Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! rdja következne. Kölcsey a gyernelmi áttekintése, mielőtt a keretversszak záróakko mindig ez a legmegrendítőbb a törmekek szenvedését hangsúlyozza. S joggal, mert ténelem kataklizmáiban. Kristóf Ágota (Agota Kristof) A nagy füzet című regénye pontosan erre a legmegrendítőbbre fókuszál. Két gyerek nézőpontjából pillant rá a történelemre, akik ugyan sem nem árvák, sem nem hull a könnyük, ám épp ettől lesz még sűrűbb a sorsukat átjáró tragikum. Olvasd el a regény részletét, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: Koraérett gyerekek Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mely pontokon tapintható ki az a szikár tárgyilagosság a szövegben, amely gyerekekre egyébként nem jellemző? – épp csak annyi hangzik el, amennyinek muszáj elhangoznia – ez milyen hatást kelt? – milyen történelmi összefüggésekre utal a cipész megjegyzése várható jövőjéről? – egy elbeszélő van vagy több?

ÉRTELMEZÉS

Kristóf Ágota

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas Kölcsey verse, amellyel ebben a leckében foglalkozunk, a félelmetes természeti jelenségeket méhdongásnak, a történelem legjelentősebb eseményeit pedig „kakasviadalnak” nevezi. A vers beszélője szerint a történelmi események, még a legfontosabbnak tartottak is teljesen jelentéktelenek. i minden lenne ma más Magyarországon, ha nincs másfél százados török uralom? Mi lenne M más, ha nem omlik össze a Szovjetunió, s ma is itt vannak az orosz tankok? Tudsz-e olyan eseményt, amely semmit sem változtatott a dolgok fő irányán?

A Himnusz párverse Érvelés, következtetés

A Himnusz születése után néhány hónappal fejezte be Kölcsey Vanitatum vanitas című versét. A két költemény több rokon vonást mutat, mégis teljesen ellentétes lelkiállapotról tanúskodik. A hasonlóságot elsősorban a két szöveg szerkezetében, a retorikai megszerkesztettségben, illetve a történelem fontos eseményeinek és jeles személyiségeinek szerepeltetésében fedezhetjük Salamon találkozik Sába fel. A Vanitatum vanitas királynőjével (Piero della ironikus hangja, kétkedő Francesca alkotása, és cinikus (az eszményerészlet 1452-66) ket, szokásokat keserű kiábrándultsággal kigúnyoló) szemlélete viszont éppen az ellenkezője annak, amit a Himnusz esetében tapasztaltunk.

A cím

A Vanitatum vanitas cím az ószövetségi Prédikátor könyvére utal, jelentése hiúságok hiúsága, avagy hiábavalóságok hiábavalósága. A mű első szakasza Salamon nevét említi. A bölcsességéről híres Salamon királynak tulajdonított bibliai könyv Károli Gáspár fordításában a következő mondatokkal kezdődik: „Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, mel�lyel munkálkodik a nap alatt?”. A költemény szakaszai ezt a kételyt hivatottak alátámasztani.

A második versszaktól a nyolcadikig tartó egység következetesen azoknak a dolgoknak a „hiábavalóságát” igyekszik kimutatni, amelyeket az ember általában nagynak, vagy jelentősnek tart. A szentenciaszerűen megfogalmazott állítások a megnevezett fogalmakat rendszerint egy-egy metaforával alacsonyítják le. A nagynak tapasztalt Föld így válik például „kis hangyafészekké”, a villám és a dörgés „méhdongássá”, a Himnuszban még az Isten által célszerűen irányított történelem csatái pedig értelmetlen „kakasviadallá”. Különös keserűségről árulkodnak a hazáért való önfeláldozást, a vértanúhalált „bohóságként” leértékelő sorok, hiszen ezek Kölcsey értékrendjének talán legfontosabb sarokpontjai. Más típusú érvvel számolja fel a vers a nagy érzelmeket és a bölcsességet. Az érzelmeket („a kebel lángérzeményei”) „vértolúlásként”, azaz egy testi rendellenességként határozza meg, és így megfosztja őket sajátosan emberi, nemes voltuktól. A nagy kérdéseket feltevő bölcselkedést pedig épp a bölcselkedés ellentétének, az oktalanságnak, pontosabban ezen oktalanság álcázásának, elkendőzésének látja, amikor „rendbe fűzött tudatlanságról” beszél. (Izgalmas kérdés, hogy a bölcselkedés lealacsonyítása nem ássa-e alá annak a versnek az igazságát is, amely szintén egy sajátos bölcseleti tétel mellett érvel.)

Vanitas (Edwaert Collier festémnye, 18. század)

A magyar romantika irodalma A Vanitatum vanitas beszélője az érveket felsorakoztató versszakok után levonja a következtetést: „Bölcs az, mindent ki megvet”. Az értelem nélküli, hiábavaló világban eszerint a közöny az egyetlen

szkepszis: az igazság megismerésének kételkedő gondolati megközelítése, a megismerés lehetetlenségét állítja, és ezért a törekvés hiábavalóságára következtet oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely egymással ellentétes szavakat vagy mondatokat kapcsol össze, leginkább jelzői szintagmákban

„Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlan áll; de minden támadó szélnek enged, s annak változásaként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

vállalható magatartás. Ezt a közönyt szemlélteti a szikla hasonlata. A szikla „rendületlen”, tántoríthatatlan, másfelől viszont „érezetlen”, érzéketlen, érzelemmentes.

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

• Hogyan próbálja befolyásolni a fiatalokat a média? Miért érdemes kritikával kezelni? • A kortárs csoport befolyásával nehéz és veszélyes szembefordulni. Miért?

Irány a szöveg! 1. „És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad” – mondja Salamon a Prédi-

kátor könyvében. A Vanitatum vanitas melyik sora felel meg ennek leginkább?

2. Készíts katalógust! Milyen értékek fölött mond ítéletet a költő a versben? Rendezd őket csoportokba! 3. Milyen híres személyiségeket kapcsol az emberi értékekhez? Milyen kultúrkörökből? Mi a közös bennük? 4. A 2–8. versszakban sok-sok metafora található. Keress olyanokat, amelyek a mulandóságot, és olyanokat, ame-

lyek a jelentéktelenséget érzékeltetik!

5. Keress oximoronokat a versben! 6. Melyik tavaly tanult költő vélekedett hasonlóképpen a hírnévről balladáiban? Kikről írt?

izáció – ezt a keserű köHiúságok hiúsága a történelem és az emberi civil k néha értelmetlenek, vetkeztetést fogalmazza meg Kölcsey verse. A tette megszerzett tudás mit a háborúk sehová sem vezetnek, a nagy nehezen sem segít az emberiségen. Orbán Ottó azonos címmel írta meg a Kölcsey-vers parafrázisát, a 20. század új fejleményeit is belevonva az egyetemes kultúrakritikába (Vanitatum vanitas). Olvasd el a verset, majd írj összehasonlító esszét a két azonos című alkotásról ezzel a címmel: Az értelmetlenség és a körforgás motívuma Kölcseynél és Orbán Ottónál

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – a metaforák szerepe egyik és másik versben – a sorra vett jelenségek körei, csoportjai – jellegzetesen 20. századi utalások Orbán Ottónál – az önreflexió egyik és másik alkotásban

összehasonlítás

Orbán Ottó

Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években Kölcsey verseiben gyakran jelenik meg a vár motívuma. A legtöbb vár a környező falvak és városok fölé magasodik, messziről is jól látható. Olyan, mint egy jel, mint egy figyelemfelhívó mementó. A múlt már nincs jelen, de hatása ma is érezhető. Egy ember életében milyen fiatalkori események hagyhatnak maradandó nyomot? Milyen traumák hatásait hurcolhatjuk magunkban? És milyen gyermekkori emlékek adhatnak életre szóló muníciót?

Zrínyi éneke

A Zrínyi énekeként és Zrínyi dalaként egyaránt emlegetett költeménynek Kölcsey eredetileg nem adott címet, a nyomtatott kiadásokban mindkét címváltozattal találkozhatunk. Az előbbi változat mellett szól, hogy Kölcsey egy későbbi versének a Zrínyi második éneke Zrínyi Miklós címet adta. hadvezér (Matthias A költemény meglehetősen Zündt, 16.század) keserű hangon veti fel a haza helyzetének kérdését. A párbeszédes formájú mű páratlan szakaszai kérdésként megfogalmazva kérik számon a jelen koron azt a hősiességet és önfeláldozást, amelynek történelmünk dicsőséges szakaszait köszönhetjük. A ritmikusan ismétlődő „hol van?” kezdetű kérdő mondatokra a páros versszakok adják meg a feleletet. A magyarság eszerint elhanyagolja, veszni hagyja ősei örökségét. A beszélő Árpád győzelmei helyett közönyt („Jégkebelben fásult szívet”), Szondi hőstetteinek helyén „bús feledséget” és „gyáva kort”, a nehézségek ellenére is küzdeni tudó nép helyett pedig az ősökhöz méltatlanná vált, „romlott, szívtelen” népet talál. Minden eddiginél súlyosabb a verset záró megállapítás: a dicső nép „névben él csak, többé nincs jelen”, azaz tartalmát vesztett, üres szóvá, formává vált.

Huszt

Kölcsey legismertebb epigrammája az 1831-ben írt Huszt. Huszt vára a 14. században épült, történelmi szempontból jelentősebb szerepet Rákóczi idejében töltött be, ekkor a szabadságharc egyik fontos központja volt. A vers sajátosan romantikus helyszínt fest le várrommal, holdfényes éjszakával, kísérteties csenddel és

a szellem megjelenésével. Míg Kölcsey más költeményeiben (pl. Drégel, Himnusz) a romos vár a dicső múlt és a hanyatló jelen közötti kontraszt szimbólumaként jelent meg, addig a Husztban megszólaló szellem a jelen és a megálmodott jövő „összevetésére” szólít fel. A haza fényes, dicsőséges korszakáról már nem mint egy elveszett, múltbeli állapotról, hanem mint a jövőben elérendő célról beszél. A cél elérésének eszköze a költő által sokszor hangoztatott tevékeny hazaszeretet: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”.

Zrínyi második éneke

Kölcsey Ferenc egyik utolsó költeménye, a Zrínyi második éneke (1838) a korábbi Zrínyi-vershez hasonlóan mély keserűségről árulkodik. A szenvedő magyarság nevében megszólaló beszélő és a megszólított sors párbeszédében reménytelenül sötét kép rajzolódik ki a hazáról. A magyarság eltékozolta áldásként kapott lehetőségeit, s miközben tétlenül várt segítséget, önmaga okozta vesztét. A sors ítélete szerint az ilyen nép nem méltó a szánalomra, helyét más nemzet fogja átvenni. A versben több ponton is visszaköszönnek a Himnusz egyes motívumai. Ilyen az istenséghez fordulás gesztusa, az eltékozolt isteni áldás, az, hogy pusztulásunkat önmagunknak köszönhetjük, vagy a szánalomért való könyörgés. Míg azonban Himnusz könyörgésében erősen él a jobb jövő reménye, itt a Huszt vára (Hollósy Simon festménye, 1896)

A magyar romantika irodalma sors a nemzet halálát törvényszerűnek („Törvényem él”), azaz visszavonhatatlannak, véglegesnek mutatja. A Zrínyi-versek műfaját drámai monológként azonosíthatjuk, mivel a költő két pólus köré csoportosítja

szerepjáték: olyan lírai műfaj, amelyre jellemző, hogy a költő határozottan eltávolítja magától a versbeli beszélőt, és sajátos karaktert ad neki helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy helyzetébe képzeli magát drámai monológ: a szerző több karakter megszólalásaiba vetíti mondandóit szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos jelentést nem egy-egy szó hordozza, hanem hos�szabb szövegrészlet vagy az egész mű

„Ismerd magadat és magad által az embereket; ez ismeret nélkül tudományod holt tudomány.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

dilemmáit, s két beszélő szavaiba vetíti őket. Ugyanezért szerepjátéknak is mondhatjuk a verseket, mert a lírai én közvetlen megszólalásai mellett másik beszélőt is szerepeltetnek.

(Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

• Milyen érzelmi érintettség miatt nehéz valójában az igazi önismeret megvalósítása? • Valódi tudomány-e a grafológia? Mit mondhat el rólunk és mit nem?

Irány a szöveg! 1. Kivel folytat párbeszédet a költő a Zrínyi éneke című versben? És kivel a Zrínyi második énekében? Kit takarhat

a „vándor” megszólítás?

2. A Zrínyi éneke mely motívumaival találkoztál már a Himnuszban is? Milyen szemléletmódbeli változást tapasz-

talsz a két vers között?

3. A Zrínyi második éneke a Zrínyi éneke utolsó sorainak gondolatát folytatja. Mennyiben? Kikről beszél? Hogy

nevezi őket?

4. Milyen kapcsolatba hozható a két Zrínyi-vers Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzával? 5. Figyeld meg a két Zrínyi-vers verselését! Milyen verslábakból épül fel az egyik, illetve a másik? Hogyan kapcso-

lódik ez a közvetített érzelmekhez?

6. Négy folyamról beszél Kölcsey az utolsó versszakban. Mely folyókra utalhat

hibáit és bűneit állítják a Kölcsey Zrínyi-versei elsősorban a haza fiainak az derül ki, hogy a lírai középpontba. Vas István verséből (Az új Tamás) lyel tekintett önnön én egészen az 1956-os forradalomig maga is kétel nemzetére. Kölcsey mintha csak az érem egyik oldalát látná: a bűnöket. Vas István erről már nem beszél, csak a feloldozásról. A nemzet végre bizonyított, többé nem igazak rá az addig nagyon is jogos vádak. Ha Kölcsey megérte volna a szabadságharcot, talán ő is ír egy ehhez hasonló verset. Olvasd el az említett műveket, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Bűn és megtisztulás

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – mik a nemzet bűnei Kölcseynél, mi ad okot a feloldozásra Vas Istvánnál? – a kommunikációs helyzet változatai a három versben allegorikus utalások az elemzett – versekben – líraiság és közvetlen beszédmód az egyikben, szerepjáték a másikban

összehasonlítás

Vas István

Kölcsey Ferenc prózai művei Kölcsey nemcsak nagy költő volt, hanem kiváló prózaíró is. Elmélkedett a haza sorskérdéseiről, tudósított az országgyűlésről, amelynek ő maga is híres szónoka volt. De személyes témákkal is foglalkozott. Fontos írása a Parainesis, amelyben unokaöccsének adott életre szóló tanácsokat. Hogyan kell helyesen gondolkodni? Milyen az erényes élet? épzeld el, hogy unokatestvéred most megy iskolába! Te mit tanácsolnál neki? Hogyan viK selkedjen, ha sikeres, népszerű akar lenni? Két külön stratégiát kell-e választania a két cél eléréséhez?

Nemzeti hagyományok

1826-ban jelent meg Kölcsey Nemzeti hagyományok című nagy tanulmánya, amelyben többek között a nemzeti irodalommal kapcsolatos gondolatait fejti ki. Az írás nagy hatású meglátása például a népköltészet jelentőségének hangsúlyozása. A népdalok és népmesék kultúránk más módon hozzáférhetetlen, ősi rétegére engednek rálátást, ezért szükséges összegyűjteni és tanulmányozni őket. „Úgy vélem – írja Kölcsey –, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.”

Országgyűlési napló

A költő országgyűlési munkájának emléke az Országgyűlési napló, amely a korszak közéleti viszonyainak fontos, forrásértékű dokumentuma. A humoros hangvételű, gyakran ironikus napló irodalmi alkotásként is megállja a helyét. Az országgyűlésen elmondott nagy hatású búcsúbeszéde (Búcsú az országos rendektől, 1835) retorikai remekmű. Ebben a lemondását bejelentő szónoklatban hangzottak el a haladásról szóló híres mondatok: „Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korsze-

Az országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcseytől

rinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; Isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzás szép napját!”.

Parainesis

Kölcsey saját gyermekeként nevelte korán meghalt öccsének fiát, Kölcsey Kálmánt. Ő a címzettje a Parainesisnek, Kölcsey szellemi végrendeletének. A parainesis szó intelmet, buzdítást jelent. Irodalmi műfajként erkölcsi célzatú tanítóbeszéd, amely bár konkrét személyt szólít meg, tanácsai, iránymutatásai általános érvényűek. A műfaj gyökerei az antikvitásig nyúlnak vissza, magyarországi elődjeként például Szent István király Intelmeit említhetjük. A Parainesis bevezető mondatai az idősödő ember élettapasztalatát kincsként határozzák meg, amely értékes örökség lehet a fiatalabbak

z alsótábla ülésterme A a pozsonyi országgyűlésen (1839)

A magyar romantika irodalma számára. A különleges szépségű szöveg rövid felszólító mondatokkal, illetve ezek részletesebb, szemléletesebb kifejtésével tanít a legfőbb értéknek tartott erényességre és az erény cselekvő, alkotó gyakorlására. Az első felszólítás Isten imádását kéri, a második az emberiség szeretetét, a harmadik pedig egy szűkebb

jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik fő témája volt az örökváltság, mely azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket intelem: meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú beszéd parainézis: az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszólítottnak megfogalmazott buzdítás általános érvénnyel is rendelkezik

„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

közösség, a haza szeretetére buzdít: „Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.” A hazaszeretet tettekre váltását segíti a hasznos ismeretek megszerzésére és a magyar nyelv szeretetére vonatkozó felszólítás is.

(Kölcsey Ferenc: Mohács)

• Nem akadályozza-e a tervezést, a dinamizmust, ha a múlt kudarcait emlegetjük? • Milyen történelmi tévutakból tanulhatunk, ha nemzeti múltunkra gondolunk?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Parainesis részleteit! Hogyan vélekedik Kölcsey az erények és a haza viszonyáról? Egyetértesz vele? 2. Mi mindennel kell óvatosan bánni az ismeretek megszerzése közben? Mire kell vigyázni? 3. A fiatalkor rövid, nem fér bele minden tudomány elsajátítása. Mi akkor a cél? Milyen hozzáállást kell kialakíta-

niuk magukban a fiataloknak?

4. A Nemzeti hagyományok című mű részletében milyen két csoportra osztja Kölcsey a népdalokat? Milyen krité-

riumok alapján?

5. A Búcsú az országos rendektől című írás jóslatokba bocsátkozik a mellveregető, hamis hazaszeretetről. Mi a

véleményed, igazolta a történelem a jóslatot?

6. Milyen hasonlatot alkalmaz Kölcsey, amikor a tudományról, a hazaszeretetről, a józan és szépérzék nélküli is-

meretekről, valamint a helyesen elsajátított ismeretekről értekezik?

a Parainesis egyik legszebb, legfilo„Ki boldogságot vadász, árnyékot vadász” – ez or maradéktalanul boldogok vazofikusabb mondata. Ritka pillanatok azok, amik ogság, legfeljebb öröm. gyunk, s ha csak pillanatok, akkor ez nem is bold dban vedd figyelembe ezeket a szemWilliam Somerset Maugham angol író no- Íráso okat is: vellája (A sekrestyés) szintén olyan embert pont idősík, két élethelyzet, különbségek mutat be, akinek sok oka lenne a boldog- – két és hasonlóságok ságra, s mégsem boldog. Olvasd el a novelkülső körülmények és belül megélt – a ezzel lát, majd írj rövid értelmező esszét öröm egyik és másik élethelyzetben címmel: A boldogság nem megszerezhető – mit befolyásolhatott a főhős és mit nem? – megfogalmazható üzenet, tanulság

ÉRTELMEZÉS

William Somerset Maugham

Vörösmarty Mihály pályája Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty: mind a nemesi rétegből érkeztek irodalmunkba. Berzsenyi azonban nyugat-magyarországi evangélikus, Kölcsey kelet-magyarországi református, Vörösmarty pedig közép-dunántúli katolikus családból származott. ajon miért nem tanulunk pesti költőkről ebben az időszakban? V Milyen irodalmi, politikai központjai voltak a reformkorban Magyarországnak? Jó-e, hogy ma ilyen egyközpontú ország vagyunk? Melyek a vízfejűség előnyei, hátrányai?

Vörösmarty pályakezdése

Vörösmarty Mihály (1800–1855) Pusztanyéken született, kisnemesi családban. Középiskolába Székesfehérváron a ciszterci és Pesten a piarista gimnáziumba járt, grammatikai és humanista osztályba. Első ismert versét 1816-ban írta, ezután latinul és magyarul is egyre több verset írt. Édesapja halála után, 1817-ben, hogy magát és családját fenntartsa, nevelő lett a Perczel családnál. 1819-ben Kisfaludy Károly egyik színdarabja hatására kezdett színműveket írni (bár nagyon sok darabja fennmaradt, az utókor lényegében a Csongor és Tünde írójaként tekint rá). Vörösmarty ekkoriban ismerkedett meg az európai irodalom olyan fontos szerzőivel, mint Goethe, Schiller vagy Shakespeare. Figyelemmel kísérte a kor magyar irodalmi életének vitáit, például a nyelvújítási harcot. Perczel Etelka iránti érzelmei határozták meg korai szerelmi költészetét. 1822-ben kezdett bele nagyepikai műveibe (Zalán futása, A hűség diadalma, Rom, Tündérvölgy stb.) A honfoglaló magyarokról szóló romantikus eposza, a Zalán futása 1825-ben jelent meg, de nem aratott átütő sikert. 1826-ban elhagyta a Perczel családot, s Pesten az írásaiból próbált megélni.

A romantikus költő

1828-ban barátai közbenjárására a Tudományos Gyűjtemény című tekintélyes lap szerkesztője lett,

Vörösmarty Mihály (Barabás Miklós festménye, 1836)

ezzel megoldódtak anyagi problémái. 1829–30-ban írta meg a Csongor és Tündét, legsikeresebb drámai művét. 1830-ra az új, romantikus nemzedék vezére, a kor egyik legfontosabb költője lett. A Magyar Tudós Társaság első tagjainak egyike. 1836-ban barátaival megalakította a Kisfaludy Társaságot, amely a magyar irodalmi közélet fontos egyesülete lett. Ebben az évben kezdett bele Shakespeare műveinek fordításába (Julius Caesar, Lear király). 1841-ben a mérsékeltebb Széchenyi és a radikálisabb Kossuth vitájában Kossuth mellé állt, 1842-ben a forradalmi mozgalom egyik első csoportosulásának, az Ellenzéki Körnek az alelnökévé választották. 1843-ban vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurát – házasságukból öt gyermek született. 1848-ban az Ellenzéki Kör radikális szárnyához csatlakozott, a forradalomban nemzetőr lett, majd a szabadságharcban a Kegyelmi Szék bírája. A szabadságharc után Haynau kegyelemben részesítette, először Baracska közelébe, majd Nyékre költözött, ahol gazdálkodással foglalkozott. Nehéz körülmények között éltek, egészsége is megrendült. Ebben az időszakban születtek kései nagy versei.

A nyéki Vörösmarty-kúria

A magyar romantika irodalma 1855-ben Pesten halt meg. Temetése nemzeti demonstráció volt. Deák Ferenc gyűjtést kezdeményezett Vörösmarty árváinak a javára: rövid időn belül

Fogalmak

100 000 forint adomány folyt be. Ez is jelzi, hogy Vörösmarty ekkor már a nemzeti emlékezet egyik legfontosabb alkotójaként élt az emberek tudatában.

Vitassuk meg!

„Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk?”

romantikus triász: a 19. század középső évtizedeinek meghatározó romantikus költői, akik az Athenaeum folyóirat körül csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József által 1837 és 1846 között kiadott társadalmi-irodalmi folyóirat

• Mi kell ahhoz, hogy élete végén azt mondhassa az ember: bőven hagyok nyomot magam után? • Hétköznapi életutak után mondhatjuk-e, hogy alkotott, létrehozott valamit ennek a köznapi útnak a bejárója is?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Késő vágy című verset! Mit tanultunk az életrajzi hátteréről? 2. A névutó nevében benne van, hogy hátul áll. Hol és hányszor alkalmaz ennek megváltoztatásával szórendcserét

a vers? Milyen hatást vált ki ez az inverzió?

3. Jellemezd a névutós szerkezet által körülírt első idősíkot! 4. A második idősík a közelmúlt. Miért ellentmondásos ennek a hangulata? 5. A jelen mindkét megelőző idősíkhoz viszonyítható. Miben más és miben azonos a régmúlttal? Miért ellentétes

a közelmúlttal?

6. Hova kanyarodik vissza a jövőre utaló utolsó szakasz? 7. Milyen oximoronokkal jellemzi a szöveg a szerelem jelenségét?

dalmi igazságtalanságokra, az Vörösmarty mindig érzékenyen reagált a társa éve aki feketén született, / Mert amerikai rabszolgatartásról például így írt: „Kiv szíjjal ostorozzák.” A reformok azt baromnak tartják e dicsők / S az isten képét zatvállalását sürgette. híveként, Kossuth követőjeként is a nemesek áldo Száz évvel későbbi, egészen más helyzetet jelenít meg a Schindler listája című film, amelyben azonban az áldozatvállalás erkölcsi követelménye ugyanúgy megmutatkozik, mint a reformkori folyamatokban. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Segíthetünk-e másokon áldozatvállalás nélkül?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – mit áldozhatok fel a közelemben élőkért? – milyen áldozatokat hozott Széchenyi, Kossuth és a többi reformkori személyiség? mi vezethette a német gyárost, – Schindlert? – látsz-e magad körül manapság áldozatvállalókat?

érvelés

Liam Neeson a Schindler listaja című filmben

Vörösmarty Mihály: Szózat Vörösmarty Szózatát elsősorban Kölcsey Himnuszához kapcsolva, szinte annak párverseként tartja számon az utókor, amelynek megzenésített változatát hasonló kommunikációs helyzetekben énekeljük. Pedig nagyon sokban különbözik a két vers! Már az első sorokból kiderül például, hogy míg a Himnusz Istent, addig a Szózat előbb a magyarokat szólítja meg, azután a megszemélyesített szabadságot, majd a népek közösségét. T ekinthetjük irodalmi, műfaji szempontból a Szózatot is himnusznak? És nevezhetjük-e himnusznak a nemzeti himnuszokra, nemzeti jelképversekre gondolva?

Keretes szerkesztés

A Szózat tizennégy strófából áll, az első kettő és az utolsó kettő a vers kerete. A keret exponálja a vers fiktív beszédhelyzetét: a költői én megszólít egy magyart, de nyilvánvalóan nem egy konkrét személyhez szól, hanem a magyar emberhez általában. Ha megvizsgáljuk a keret négy versszakát, hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg: míg a vers első sora a „Hazádnak rendületlenűl” szavakkal kezdődik, az utolsó előtti versszak indítása megváltozik („Légy híve rendületlenűl”). Azzal, hogy előre kerül a felszólító módú ige,

Vörösmarty Mihály: Szózat (eredeti kézirat)

még nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi parancs. Az első versszak második két sora („Bölcsőd az s majdan sírod is / Mely ápol s eltakar”) az utolsó előtti vers�szak második két sorában tükröződik („Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar”). Itt is hangsúlyeltolódást találunk, hiszen a vers vége sokkal szervesebb, folyamatosabb kapcsolatot tételez a haza és a megszólított között, mint a nyitó versszak. A „sír” szó helyett a zárlatban egy elbeszélő múlt idejű igealak szerepel: „elbukál”. Ez is fontos változás, mert az „elbukik” ige a halál mellett a vereség jelentését is hordozza. Ez az elbukás vagy el nem bukás a végső tét a vers szerint, nem kisebb dolog, hanem a teljes megsemmisülés fo-

rog kockán a reformkor harcai közepette. 1836-ban, a sikertelen országgyűlés bezárásakor, az ellenzék vezéreinek bebörtönzésekor a kérdés nagyon is valóságos volt.

A herderi jóslat

A harmadik versszak után eltűnik a megszólított. Megfeledkezett volna róla Vörösmarty? Biztosan nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy ez a szózat már nem csak egy magyarhoz szól, hanem az egész világhoz. (Ezt az eljárást, a kozmikus léptékváltást több kései Vörösmarty-versben is megfigyeljük majd.) A Szózat megszületésének egyik fontos oka ugyanis az ún. herderi jóslat. Herder, mint már szó esett róla, a nemzetek történelmét az egyes ember életével állította párhuzamba, és azt mondta, hogy a gyenge és megöregedett nemzetek – mint amilyen szerinte például a magyar – pontosan úgy fognak meghalni, ahogyan az öreg és gyenge emberek. A Szózat a herderi jóslattal, a történelmi „átoksúllyal” való dacolás verse. Herderre utal a vers végének váratlan víziója, a nemzethalál képe is. De a versbeli beszélő számára a halál nem egy gyenge nemzet eltűnése, hanem „nagyszerű”, azaz döbbenetes és megdöbbentő kozmikus jelentőségű pillanat.

A Himnusz és a Szózat mint szavalati vers

Miként Kölcseyéről a Himnusz, úgy Vörösmarty nevéről általában a Szózat jut eszünkbe. Ez mindkét szerző leggyakrabban olvasott, elhangzó, értelmezett és elemzett verse. De minél többször „használunk” egy szöveget, annál kevésbé tudjuk megkülönböztetni a hozzá fűződő élményektől. Nehéz a híres szavalatok, a vershez írt zeneművek, az iskolai ünnepségek mögött meglátni magát a költői szöveget. Nehéz egy politikailag ennyire szimbolikus jelentőségű szöveget irodalmi műként nézni. Pedig esztétikai szempontból is igazi remekmű mindkét jelképversünk.

A magyar romantika irodalma

óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény jelképvers: olyan költemény, amely tartalma és jelentősége miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban vagy élőszóban

„A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Vörösmarty Mihály: Szózat)

• Több 20. századi magyar exodus adott új aktualitást e soroknak. Mit jelenthet az exodus? Milyen új jelentésekkel telítődött ezek ismeretében a strófa? • Mennyiben tekinti érvényesnek a parancsot a mai fiatal nemzedék? Mennyiben meghaladottnak?

Irány a szöveg! 1. Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnusszal! Miben hasonlít a két költemény szerkezete? 2. Kit vagy kiket, hogyan és milyen szándékkal szólít meg az egyik, illetve a másik költő? Milyen filozófiai különbö-

zőség derül ki ebből?

3. Miben különbözik a két vers műfaja? 4. Milyen verslábak jellemzik a versek sorait? Mit nyomatékosít általuk az egyik és a másik? 5. Múlt, jelen és jövő közül melyik idősík milyen szerepet kap a versekben? Melyik hol hangsúlyosabb? Hogy függ

össze a jelen a múlttal? Melyik versben van a jövőnek alternatív lehetősége?

6. Milyen általános és milyen konkrét tényeket, eseményeket idéznek fel a versek a nemzeti múltból? 7. Kölcsey balsorsról beszél. Vörösmarty melyik szóval fejezi ezt ki? Világíts rá a két kifejezés stíluskülönbségére! 8. Ki az a történelmi alak, akit mindkét vers és Berzsenyi A magyarokhoz (I.) című ódája is megemlít? Mi a közös

szándék a szerepeltetésében, és milyen különbségek bomlanak ki a témából?

9. Mely részek utalnak a két versben a külső veszélyekre? Melyek a belső ellenségeskedésre?

k arra, hogy Arany JáMivel részben kortársak is voltak, ritkán gondolun ó évtizedeiben immár nos jóval fiatalabb volt Vörösmartynál. Élete utols így a nagy Vörösmar, hajdani költőként kellett Vörösmartyra gondolnia thetjük. S ő többször ty-versekre tett utalásait az utókor reflexióinak tekin bárdokat a Szózat versis élt ezzel a reflexióval, például, amikor A walesi a műre Magányban és nerre formájában vetette papírra, vagy amikor ugya szörösen visszautal. a Hazádnak rendületlenül című versében is több előkészítése a 4. versOlvasd el a Magányban című verset, – az evokáció szakban és vesd össze motívumait eredeti hangulat a reformkorelőfordulásukkal! Írj összehasonlító – hangnem, ban és az elnyomás idején esszét ezzel a címmel: elemek a patetikus szöVörösmarty-utalások a Magány- – groteszk vegrészek átvételekor ban 5. versszakában nemzetnek egyik és máÍrásodban vedd figyelembe ezeket a – üzenet a sik versben szempontokat is:

összehasonlítás

Arany János

Vörösmarty Mihály gondolati költészete Annak a két versnek, amelyről ebben a leckében tanulunk, közös tárgya a könyv. A könyvek megjelenése és főként a könyvnyomtatás elterjedése hatalmas változást hozott az emberek életében. Manapság, az utóbbi évtizedekben is hasonló jelentőségű változás zajlik. Az informatika fejlődése, az internet megjelenése teljesen átalakította a hétköznapjainkat. S zerinted milyen előnyei vannak ismeretszerzés tekintetében az internetnek? És mi az, amiben ma is többet ér egy nyomtatott lexikon?

A Guttenberg-albumba

A vers először 1840-ben, Braunschweigben, Németországban jelent meg a könyvnyomtatás feltalálásának négyszáz éves évfordulójára kiadott Gutenbergs-Album című kötetben. Első olvasásra úgy tűnhet: egy klasszicista remekművel állunk szemben. Vörösmarty pontosan betartja az epigramma műfaji szabályait: disztichonban írott, rövid és csattanós. A vers szerkezete is tökéletesen szabályos. Meghatározó alakzata a gondolatritmus: az egymás után sorjázó mellékmondatok ugyanabba a struktúrába illeszkednek. Mind egy-egy feltételt szab („Majd ha…”), így a vers minden sora a zárlatra, a késleltetett főmondatra utal előre. Az első strófában szereplő feltételek a 18. századi felvilágosodás legfontosabb üzeneteit fogalmazzák meg. Ehhez képest fontos változást jelent, romantikus jelleget mutat a második résznek a Szózathoz hasonló kozmikus víziója, amely az első rész szabályos gondolatritmusát is felborítja. Az egész emberiség egy közösséggé épül, és a sokféle emberi hangból az „igazság” szó áll össze. Azaz a versben megszületik a bábeli nyelvzavar előtti emberi egyetértés. A közös szó és a közös akarat következtében pedig megszületik az aranykor. Ha az egész emberiség képes közösen ugyanarra vágyakozni, és vágyát közösen, egy szózatban kifejezni, boldog lesz a világ. A bábeli zűrzavar előtti állapot világa a romantikus idealizmus világa. A felvilágosodás eszméinek összegzésétől tehát a kozmosz és az emberiség találkozásáig jut el a vers. De mindez csak vágykép, amint azt az utolsó két sor, a költemény csattanója is világossá teszi. A vers legfontosabb motívuma a

kimondott szó hatalma. De ki a legfontosabb dolgok kimondója? Vörösmarty verse alapján úgy tűnik: nem az egyes ember, hanem a világméretű közösség. Mintha Vörösmarty költeménye túlmutatna a lírai költészet világán, s globális cselekvést sürgetne.

Gondolatok a könyvtárban

Ez a nagy gondolati költemény akár A Guttenberg-albumba problematikájának hosszabban kifejtett változataként is olvasható. Ment-e a könyvek által a világ elébb? A vers alapgondolata, hogy a könyvnyomtatás nem hozta el a „nagyobb rész” boldogságát. Az emberi gonoszság, butaság és kapzsiság ellen nem használ a könyvekben lévő sok szép és jó. A szép eszmék és a nyers valóság kibékíthetetlen ellentétét tökéletesen érzékelteti a könyv mint tárgy kettős jellege is. Miközben a fehér papíron szépről, jóról, népboldogító eszmékről olvashatunk, a papír anyaga az emberiség nyomoráról tanúskodik. Hiszen a könyvek akkoriban rongyból készültek: gyakran szegény és szerencsétlen emberek ruháit pépesítették papírmasszává. De a vers befejező része reményteli hangvételű. Küzdenünk kell, különösen most, amikor éppen valami új születik: a nemzet gondolata. A nemzetek megerősödéséből születhet újjá az emberi testvériség. A nemzeti összetartozás tudata nem ismer gazdagot és szegényt: aki magyar, annak minden magyar a testvére. A vers konklúziója tehát különbözik a A Guttenberg-albumba zárlatától. Már nincs szó az emberiség „nagyobb részéről”. „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll”, amiért „erőnk szerint” küzdenünk kell. A Gutenberg nyomda (1568 körül)

A magyar romantika irodalma A két vers összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy a Gondolatok lemond az egész emberiségért való küzdelemről. „Építsük egy újabb kor Bábelét”, mondja a szöveg. De Bábel tornyának története az emberiség közösségének széteséséről szól. Ha az eredeti Bábel

gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit megfogalmazó lírai műfaj halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok olyan többszörös ismétlésformája, amelyben rokon tartalmú, nyelvi egységek követik egymást allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a mű egészén végigvonuló képrendszer, amelyben a képi sík egyes elemei pontról pontra az elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak

„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e A könyvek által a világ elébb?”

Vitassuk meg!

Fogalmak

tornya a különböző nyelvek születéséhez vezetett, akkor „az újabb kor Bábele” a népek és nemzetek közötti megnemértés megfogalmazása. Vörömarty tehát ismét a mitológia nyelvén szólal meg. De ebben a versben már saját mítoszt is teremt.

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

• Mi minden hiányozna mai világunkból a tudományos kutatás évszázados eredményei nélkül? • Veszélyes-e technikailag, hogy egyre inkább csak virtuális módon őrződnek meg a szellemi termékek?

Irány a szöveg! 1. A Guttenberg-albumba című vers egyetlen hosszú mondatból áll. Mely sorok képezik a főmondatot? Milyen

típusú mellékmondatokat látunk?

2. Gyűjtsd ki, majd rendezd két csoportba a vers fontosabb szavait, fogalmait! Az egyik csoportba a felvilágosult-

ságra, a másikba a tudatlanságra jellemző fogalmak kerüljenek!

3. Alkoss a fenti csoportokból ellentétpárokat! 4. A vers első tíz sora alapján fogalmazd meg kétsoronként egyetlen szóban, hogy minek kellene megszűnnie a

költő szerint!

5. Alkoss logikai láncot, amelyben végigvezeted a verset felépítő gondolatokat! Indulj ki a könyv szóból, és juss el

a jobb világ fogalmáig!

6. „Világosság terjed ki keletre nyugatról” – indokold, hogy miért épp ezt az irányt választja a költő! 7. Milyen hangnemet használ Vörösmarty, amikor a jelenről beszél, és milyet, amikor a jövőről?

értelmezésében komoly segítséget A Gondolatok a könyvtárban olyan vers, amelynek Nem minden műnél igaz ez ilyen jelenthet a keletkezés körülményeinek ismerete. szák mögé. mértékben, de itt érdemes bepillantanunk a kulis

ÉRTELMEZÉS

dban vedd figyelembe ezeket a szemOlvasd el Szörényi Lászlónak a mű kelet- Íráso okat is: kezéséről és életrajzi összefüggéseiről írt pont ín, alkalom, a megírás körülméelysz h – ezt tanulmányát, majd írj értelmező esszé nyei zel a címmel: Milyen okok vezettek a vers – Széchenyi István szerepe, kapcsolódása megírásához? a témához – közéleti háttér – Vörösmarty személyes megfontolásai

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz Ma szinte minden információ percek alatt eljuthat hozzánk. A fél világot bejárhatjuk a műholdképek segítségével, s ha ahhoz támad kedvünk, virtuálisan máris messzi tájakon sétálhatunk egy kaliforniai város napsütötte utcáin. A filmek pedig az ott élők fényűzését is bemutatják. S zerinted milyen hatásai vannak az emberre az internet segítségével megnyíló virtuális tereknek?

„Ábrándozás az élet megrontója”

Minél gyakorlottabb egy versolvasó, annál jobban tudja, hogy egy vers értelmezésében mennyit segíthet egy másik vers. A versek gyakran értelmezhetik egymást. Ezt nagyon jól megérthetjük, ha A merengőhöz című verset és a Gondolatok a könyvtárban sorait egymás után olvassuk. Pedig első ránézésre semmi összefüggés nem mutatkozik a két szöveg között. A Gondolatok egy monumentális gondolati költemény a világ és az emberiség problémáiról egy könyvtárba lépő tudósnak címezve, míg A merengőhöz alcíme szerint is a költő szerelméhez, későbbi feleségéhez íródott. De a Laurának szóló szöveg ugyanolyan filozofikus. Tanító vers, bölcs tanácsokkal látja el a címzettet és mindazokat, akik ezt a verset olvassák. Ahogyan a Gondolatok a könyvtárban is lemond a világ egészének boldogításáról, úgy itt is valami hasonló önkorlátozásra kapunk felszólítást. A beszélő lemondásra biztatja a címzettet. Ne az egész világgal („Az egész világ nem a mi birtokunk”), csak a közvetlenül megfoghatóval

Csajághy Laura

Verduni oltárrészlet (Verduni Miklós alkotása, 1181)

(„A bírhatót ne add el álompénzen”) foglalkozz! Ne álmodozz („Ábrándozás az élet megrontója”;„Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek”), hanem légy otthon a földön („Kit […] fény el nem varázsolt, / Földön honát csak olyan lelheté”).

Noé második madara

De minél figyelmesebben olvassuk újra és újra ezt a verset, annál több kérdésünk lesz. A romantika a végtelenbe vágyódás korszaka. Vörösmarty verse tehát antiromantikus beszéd? Miért? Miért írja egy költő, aki az ábrándozás mestere, hogy az „ábrándozás az élet megrontója”? Nem az ábrándozás viszi előre az emberiséget? Nem azok, akik mernek nagyot gondolni? A vers elején Laura távolba merülő tekintete a vers végére metaforává, Noé bárkájából kiröppenő galambbá lesz, s az, bár „egész erdő viránya csalja”, mégis visszatér inkább a bárkára. A bibliai történetből tudjuk, hogy a zöld ággal visszatérő madár Noé második madara, ez még visszatért csőrében a remény ágával. De az igazi boldogság jelképe a harmadik madár, ez már nem tért vissza, hiszen a víz annyira leapadt, hogy otthonra lelt egy frissen sarjadt erdőben. Az, hogy a madár nem tér vissza, annak a bizonyítéka, hogy megszűnt Isten haragja, és vége a vízözönnek. De Vörösmarty megáll a második madárnál. Eszerint a madárnak jobb a bárkán, mint a szabadságban, az újra kizöldülő erdőben?

A magyar romantika irodalma Ha csak a későbbi feleségnek írt versként olvassuk A merengőhözt, akár a szerelmét féltő férfi szavaiként is értelmezhetjük, aki arra kéri feleségét, számoljon le az álmaival, és szentelje életét a hétköznapi as�szonyi teendőknek. De a szöveg nemcsak Laurának szól, általános értelmet is adhatunk neki. Ez az értelmezés arra tanít, hogy a világ dolgain, egyetemes,

szállóige: ismert szerző konkrét művéből származó, közismert, a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet, például Vörösmartytól ez a sor: „a látni vágyó napba nem tekint”.

„Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

kozmikus problémákon töprengeni valóban nagyon nehéz és kockázatos. S arra, hogy az egészen korláttalan, űrre vagy vákuumra emlékeztető szabadság néha már túlságosan is sok lehet az embernek, ennek a nagyon is véges lénynek. Erre utal majd Madách Imre művében is (Az ember tragédiájában) az űrjelenet.

(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

• Van-e olyan élethelyzet, amikor a ránk zúduló siker egyszerre értéktelenné teszi, amit elértünk? • Igaz-e, hogy minél többet elérünk, annál többre vágyunk? Hogy semmi sem elég?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Vörösmarty A merengőhöz című művét! Kicsoda valójában a „merengő”? 2. A vers első pillantásra egyetlen, tagolatlan szövegtest. Tudnád mégis szakaszolni? Hogyan? Miért éppen így? 3. Mely alakzatok uralják a verset? Miért éppen ezek? Hogy függ össze jelenlétük a vers tartalmával, kommuniká-

ciós helyzetével?

4. Miért illik a setét virág képe a múlt csalódásaihoz? Bontsd ki a metaforát! 5. „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: / Egész világ nem a mi birtokunk; / Amennyit a szív felfoghat magába, /

Sajátunknak csak annyit mondhatunk.” Egyetértesz-e ezekkel az állításokkal? Fejtsd ki álláspontodat!

k életünk töredékesséA merengőhöz kulcsgondolatát – el kell fogadnun és enélkül talán nem is gét – a költői nyelv ereje emeli igazán magasra, űvek közé. sorolnánk a verset a legnagyobb Vörösmarty-m Hogy a költői alkotást mennyire lecsupaszíthatja, ha megfosztjuk képiségétől és nyelvi gazdagságától, azt jól mutatja Szabó T. Anna remek átirata, a Vörösmarty-rap. Olvasd el, majd mutass rá a lecsupaszítás hatásaira egy összehasonlító esszében, ezzel a címmel: Mit ad a rap a költőiség helyett?

összehasonlítás

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – metaforák itt is vannak – a megszólítás alakzata – szleng kifejezések – szoros átvételek Vörösmartytól

Szabó T. Anna

Vörösmarty Mihály: Az emberek „A történelem az élet tanítómestere” – szól a latin közmondás. De a történelem tanítása nem egyértelmű. Meg lehet egyáltalán állapítani, hogy mi történt a múltban, le lehet vonni egyszer és mindenkorra a tanulságokat? Hiszen minden történet ezerféleképpen elmesélhető. Eszünkbe juttathatják ezt Vörösmarty versei is. Gyakran fordult Vörösmarty a múlt felé, de mást olvasott ki a magyar történelemből a Szózatban és mást Az emberek című versben. T e hogyan foglalnád össze a saját osztályod eddigi történetét? Mit gondolsz, máshogy is el lehetne mesélni ugyanezt? Milyen nézőpontok ütközhetnek?

„ne szóljon a dal”

Ha egy vers úgy kezdődik, hogy „Hallgassatok, ne szóljon a dal, / Most a világ beszél”, az első gondolatunk az, hogy akkor ki írja ezt a verset? Mert bárhogy is nézzük, ha egyszer „a világ beszél”, akkor az olvasott szavak nem a költő szavai. A költő tehát csupán közvetítő: emberi nyelvre fordítja a világ üzenetét. De túlléphet-e egy költő, egy ember az önkifejezésen? Tudunk-e másról beszélni, mint saját vágyainkról és örömeinkről? A romantikus és modern költészet nagy kérdése ez, Petőfi is erről ír A XIX. század költőiben. Hogyan juthat el egy költő odáig, hogy kilép privát létének sajátos dimenzióiból? Ki az, aki azt meri mondani, hogy versében a világ beszél és nem ő? Az emberek című vers a végletekig fokozza azt a lemondást, amelyet már a Gondolatok a könyvtárban és A merengőhöz című versek kapcsán megfigyeltünk. Itt már semmilyen remény nem marad: érvényét veszíti mind a felemelkedő nemzet, mind a saját kézzelfogható világával megelégedő ember vigasztaló gondolata. Az emberi gonoszság mindennél erősebbnek bizonyul.

„Az ember fáj a földnek”

A vers tulajdonképpen az emberiség történelmének áttekintése. Kezdetben atyái voltak a népnek – ez a pátriárkák kora, amikor az emberiség úgy élt, mint egy nagy család. De az atyák vétkeztek – ezért törvényeket kellett hozni. A törvénykezés ugyanis – sugallja a vers – mindig az erkölcs, a világrend megrendülésének jele. Le kell írni valamit, ami addig természetes volt. Micsoda abszurd gondolat, hogy törvénybe kell foglalni azt, ami az ember lelkébe van égetve, például a gyilkosság tilalmát! A törvények megoldják a problémákat? Természetesen nem mindig. Leginkább csak előírnak és tiltanak. A törvények egy részéből tehát hamar kiábrándulhatnak az emberek, és azok felé fordulnak, akik a törvények fölött állnak. A diktátorok, a „dicsők” felé. De az ő sorsuk is a bukás. A jelen békessége is csalóka: egy még szörnyűbb csapást készít elő. A történelem útja tehát a rosszból a még rosszabb felé vezet. A legborzasztóbb gondolat, a történelem végső magyarázata, Vörösmarty egyik leghíresebb mondata az utolsó versszakban szerepel: „Az ember fáj a földnek”. Nem lenne tisztább és nyugodtabb minden, ha nem is létezne az emberiség? Nagy kérdés, hogyan hat ez a végletes, és bizonyára az adott kor tragikumát is visszatükröző pesszimizmus

nagy vízözön A (részlet a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójából, Michelangelo Buonarroti alkotása, 1508-1512)

A magyar romantika irodalma a mű befogadhatóságára. Azonosulni tud vele valaki, aki derűsebben látja a világot? Vagy csak azokat szólítja meg a vers, akik ugyanilyen elátkozottnak látják az életet? A kérdés aligha maradhatott rejtve a szerző előtt.

ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világképére is jellemző történelemszemlélet, amely szerint a történelemben az emberiség nem egy lineáris fejlődés útján jár, hanem időről időre hasonló problémákat, eseményeket hozó helyzetek során tapasztalja meg ugyanazokat a fejlődési és válságszakaszokat

„Kiirthatatlan vággyal, amíg él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanul Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán”

Vitassuk meg!

Fogalmak

Valószínű, hogy az a tanító szándék, amely a Gondolatokat és A merengőhözt még átjárta, ebből már végképp hiányzik. Ez a vers már nem próbál nevelni. Beéri azzal, hogy kimondja a végső ítéletet.

(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

• Igaz-e, hogy bizonyos emberek halálukon túlmutató hatást akarnak kifejteni? • Mennyiben érvényes a mai emberre: túr és tünődik?

Irány a szöveg! 1. Vesd össze Az emberek című vers végkicsengését a Gondolatok a könyvtárban zárlatával! Miért, miben ellenté-

tesek?

2. Az 1846-os verset bizonyára történelmi tapasztalatok, esetleg a galíciai jobbágyfelkelés egymás ellen forduló,

önemésztő erői ihlették. Mitől tarthatott Vörösmarty a magyar viszonyok tekintetében?

3. „Ez őrült sár, ez istenarcu lény!” – miért paradoxon ez az emberről alkotott definíció? 4. Figyeld meg, milyen rímeket kapcsol a költő a refrén sorához! Melyiket találod a legszellemesebbnek? Melyik

ismétlődik?

5. Történelmi áttekintés és időtlen dilemma alkotja a vers két szakaszának két fő témáját. Hol a szakaszhatár?

Mettől meddig találod az egyiket, mettől meddig a másikat?

kételyekkel tekint az emberre. Vörösmarty számos írásában teszi szóvá, milyen tt így fogalmaz: félig isten, féSárkányfog-vetemény, mondja egy helyütt, másu földnek. lig állat az ember, megint másutt: az ember fáj a vedd figyelembe ezeket a Nézd meg az Út a vadonba című film Írásodban okat is: digitális tananyagunkban közölt részle- szempont bűnei, zavaró jelenségei dalom társa a – tét! Ebben olyan főhőst látunk, aki az ént említhető személyek, akik ember nélküli vadonba vágyik, ott ta- – példak kivonultak a társadalomból lálja meg az embertől mentes csendet, mi lenne a legjobb egy vadonbeli, tisztaságot, egyszerűséget. Írj érvelő – magányos életben? esszét ezzel a címmel: Mi lehet szép a – a robinzonádok tanulságai teljes egyedüllétben?

érvelés

Az Út a vadonba cimű film plakátja

Vörösmarty Mihály kései versei A groteszk beszédmódról majd 12. osztályban tanulunk részletesen, a 20. századi irodalom és különösen Örkény István kapcsán. De jelen van ez már a középkori művészetben, és felleljük Vörösmarty költészetében is. Mi is a groteszk? Részlegesen össze nem illő elemek társítása bizarr módon; a torz, furcsa vonások kiemelése, az ijesztő és a rút mulatságosnak mutatása. Olyan dolgok ábrázolása, amelyek egyszerre félelmetesek és nevetségesek. Helyénvalónak vagy cinikus hozzáállásnak tartod, ha valaki nevet a félelmetes dolgokon?

A rapszódia műfaja

A rapszódia Vörösmarty kései költészetének legmeghatározóbb műfaja. A rapszódia az óda műfajcsoportjába tartozik, hiszen emelkedett nyelven, magasztos tárgyhoz vagy tárgyról szól. De különösen jellemző rá az érzelmi túlfűtöttség, a szélsőséges érzelmek gyors váltakozása és a zaklatottság. Mindez számos formai következménnyel jár. Különböző hosszúságú sorok követik egymást, kiszámíthatatlanul váltakoznak a különböző modalitású mondatok, sőt akár a ritmus is. Jellemző a műfajra a hangutánzó és hangulatfestő szavak gyakori használata, miközben üzenetértékű, váratlan elhallgatások és kihagyások is szerepet kapnak a közlésben, éppen a ki nem mondott szó hatása révén.

Előszó

A vers Vörösmarty egy korábbi művének, a Három regének a kiadásához íródott 1850-ben. A korábbi mű kiadása lehetőséget ad közelmúlt és jelen összevetésére, ezért mondhatjuk, hogy az Előszó időszembesítő vers.

A tanult Vörösmarty-verseknél kisebb történelmi lépték nem csökkenti az események jelentőségét. Ellenkezőleg: a közelmúlt eseményei egyetemes érvényűek. A vers első részlete a békéről ír, de nem Az emberek negyedik strófájában megjelenő, baljóslatú békéről, hanem egy reményteli korszakról, amelyben minden adott az emberiség boldogságához. A vágyott szó, a „szent szózat” nyomán végre beköszönthet az aranykor. De amikor végre elhangzik, nem egy aranykorhoz, hanem sohasem látott pusztuláshoz vezet. A kirobbanó vész tombolása, Vörösmartynak ez a félelmetes víziója egy rendkívül érzékletes apokalipszis-leírás. Bonyolult kérdés, hogy mennyire lehet a vers történéseit megfeleltetni a magyar történelmi eseményeknek. A „szent szózat” tulajdonképpen az 1848-as forradalom? A vész pedig az elbukó szabadságharc? Meglehet, a vers idősíkja ugyanis erre utal. De a monumentális képi világ elszakad a magyar történelemtől. Az apokalipszis mozgalmas képeit a kimerevített és teljesen mozdulatlan jelen váltja fel, amelyben már emberek sincsenek. A vers zárlatában, az új tavaszban pedig a földanya, a Terra Mater mintha immár egészen egymaga lenne, és már nem lennének gyermekei. A ciklus, a kozmikus év körbeért, a körforgásban azonban sok minden véglegesen elveszett. Az idill és a pátosz, az álomszerű szürrealizmus és a lecsupaszított téli kép után az ironikus zárlat mintha azt sejtetné: a körforgás egyben spirált is kirajzol, s ez egyre mélyebbre viszi az emberiséget ahelyett, hogy emelné.

A vén cigány

Kurtakocsma (Aba-Novák Ferenc festménye, 1930)

De Vörösmarty nem hallgat el. Önmagát mint költőt szólítja meg, amikor egyik utolsó, talán legnagyobb művében, A vén cigányban a cigány zenésznek mondja a lírai alany: „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”. A vers alaphelyzete valamiféle mulatság, amelyben a versbeli beszélő biztatja, ösztökéli a zenészt, hogy hegedüljön, ha már megitta az árát. De mi ez a sírva vigadós mulatság? Talán maga az élet? Ahogy áradnak a

A magyar romantika irodalma vihar és az apokaliptikus vész mintha eggyé válna, és ebben a pillanatban sejlik föl a megváltás képe: Noé bárkája; a világ újjászületésének ígérete. Mintha elért volna a költői életmű a szakadék pereméig, s csak az utolsó pillanatban rántaná vissza az Eszmét a végső önmegsemmisítéstől.

Fogalmak rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a himnusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet modalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való viszonya, illetve azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt kifejezi ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem hevétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik

„Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.”

Vitassuk meg!

képek, váltják egymást a különböző modalitású mondatok, egyre inkább felbomlik a vers elején egyértelműnek hitt beszédhelyzet. A beszélő már csak a refrénben szól a cigányhoz. Egyre inkább maga beszél s egyre inkább úgy, ahogyan a zenésztől várta volna. Elérkezik az a pont, amikor a vers zivatara, a költői

(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

• A vágyak, célok, ambíciók csak a fiatalokra jellemzők vagy később, az idősebbeknél is meghatározók? • Elképzelhető-e élet, amelyben semmilyen szerepük sincs a vágyaknak?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el az Előszó című verset! Mely szavak vetítik előre már a vers elején a szöveg idő- és értékszembesítő

irányultságát?

2. Hány szerkezeti egységre, idősíkra osztható a vers? Milyen természeti képek társulnak az egyes részekhez? Me-

lyekben ismerhető fel világosan egy-egy évszak?

3. Milyen történelmi korszakokra utalhatnak az egyes szakaszok? Milyen stílussal jeleníti meg ezeket a költő? 4. Mely sorok közvetítik a legünnepélyesebb stílust? Hol érzékelhető a legerőteljesebben a pátosz? 5. Mi hangsúlyosabb a versben, a dicső küzdelem, vagy a pusztító rombolás? Melyik mennyi ideig tart? Magyar

vagy világméretű pusztulást vizionál a vers?

6. Milyen szélsőséges, romantikus hiperbolák találhatók a versben? Keress minél több példát! Melyik versből le-

het ismerős a „csonthalmok” kifejezés?

beli eseményeket idézi fel, hanem A vén cigány a bibliai mítoszokat nem mint múlt lkos testvér” sem egyszerűen Káin, az emberiség örök jelenébe vetíti őket. Így a „gyi forduló ember, az egymást gyilkoló hanem a mindenkori Káin, az embertársa ellen teremtmények jelképe. dban vedd figyelembe ezeket a szemEz az olthatatlan emberi gyűlölködés, az Íráso okat is: örökös testvérviszály, a tehetségünk egy- pont emberré lett angyal vágyai, csalódámás ellen fordításának a fájdalma bukkan – az sai, utolsó reményei fel Babits Mihály Az angyal című novelláiért látszik megállíthatatlannak, amit jában is. Olvasd el a novellát, majd írj róla – m elindított? értelmező esszét ezzel a címmel: – a táj, a környezet mint jelkép A gyűlölködés mítosza. – a nézőpont rögzítettsége

ÉRTELMEZÉS

Babits Mihály

A Csongor és Tünde műfaja, előzményei A Csongor és Tünde bizonyos jelenetei az álom és a valóság határán, egyfajta meghatározhatatlan szférában zajlanak. Ezt az átmenetet, határmezsgyét valamennyien ismerhetjük: a felébredés fázisában agyunk különösen is aktív, s ami keszekusza álomképnek látszik, eligazító ötletnek bizonyulhat a valóságban. I dézz olyan történeteket, amelyekben álomlátás segít a hősnek! Mi történik a valóság képeivel, amikor álmunk nyersanyagává válnak? Hallgatnál-e adott helyzetben az álmod üzenetére?

Drámai költemény

Vörösmarty Csongor és Tünde című színjátéka a legnépszerűbb drámai műve. Ő maga nevezte színjátéknak, mi műfaját tekintve drámai költeménynek tartjuk: inkább könyvdrámának, mint színpadi műnek. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy színpadon is megjelenjék, de vannak a műnek olyan jelenetei, amelyek alapján joggal feltételezhetjük, hogy azokat maga a szerző sem igazi színpadra szánta. Például a harmadik felvonásban Balga kinyit egy szekrényt, ahonnan Mirígy vicsorog rá, erre ő ijedten átfut a színpad másik végébe, kinyit egy ajtót, hogy elmeneküljön, de az ajtó mögött megint Mirígy vicsorog rá, és a két Mirígy ezután söprűvel kergetni kezdi, majd miután kikergették a színpadról, a két Mirígy egy Miríggyé válik és megszólal. Rendező legyen a talpán, aki ezt megoldja!

Árgirus története

A mű dramaturgiailag lazább szerkezete Shakespeare Szentivánéji álom vagy a Vihar című darabjához hasonló. A szereplők jönnek-mennek, bolyonganak, eltévednek, félreértik egymást. Mindez akkor

válik egyértelművé, ha elolvassuk a Csongor és Tünde közvetlen előzményét, Gergei Albert Árgirus históriája című művét. Az Árgirus egy tündérmese-vándortéma verses feldolgozása, maga a téma népmeseként (Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona) is ismerős lehet. Az Árgirus meséje szerint egy titokzatos aranyalmafa jelenik meg egy király Gergei Albert História egy kertjében, de minden Árgilus nevű királyfiról és egy éjjel eltűnnek róla az tündér szűz leányról című almák. Kimennek a könyvének címlapja király fiai, hogy megőrizzék, de mindig elalszanak. Csak a harmadik tud ébren maradni, aki meglátja, hogy madarak viszik el az almákat. Az egyiket megfogja, az leveti magáról madárbőrét, és kiderül, hogy igazából egy tündérlány. Ő ültette ide az aranyalmafát, hogy találkozhasson a királyfival. A királyfi és a tündér egymásba is szeretnek. Egymás karjaiban éri őket a hajnal, amikor egy boszorkány levágja az alvó tündérlány egy hajtincsét. A tündér, amikor ezt észreveszi, elbúsul, mert nem maradhat együtt szerelmével, vissza kell mennie Tündérországba. Árgirus azonban utánamegy, és hosszú, kalandos utazás után három

J elenet a Szegedi Színház Csongor és Tünde-előadásából

A magyar romantika irodalma ördögfióka örökségét (köpeny, bocskor, ostor) megszerezve eljut Tündérországba, ahol tündérszerelmével boldogan élnek, míg meg nem halnak. A Csongor és Tünde meséjében Árgirus históriájának számos részlete szerepel, de minden megváltoztatott formában. Tünde haját levágja ugyan Mirígy, de ő nem indul el Tündérországba. Az események terében marad Ilmával, a szolgálójával együtt, és a fő-

drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt, filozofikus mű

„Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

hős, Csongor után epekedik. A fiú megszerzi ugyan az ördögök bűvös örökségét, de hiába, mert semeddig sem jut velük: Balga egy ördögök által lassan vontatott kordéval leelőzi. A legfontosabb különbség pedig az, hogy a darab végén nem jutnak el a szereplők Tündérhonba, Csongornak és Tündének a földön kell boldogulnia.

(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

• Érdemes-e a jómódú család gyermekét is puritán módon nevelni, hogy ne szokjon hozzá a gazdagsághoz? • Valóban jobb-e gazdag családban felnőni, mint szegényben?

Irány a szöveg! 1. Milyen előzményei vannak a magyar drámairodalomban a Csongor és Tündének? 2. Milyen utak közül kellene ma választania Csongornak? Napjaink mely típusait állítanád a hármas útra? 3. Milyen valóságos, milyen mesebeli és milyen jelképes értelme van a Csongor és Tündében az első és utolsó jele-

netben szereplő kertnek? Mit jelképez a többi helyszín?

4. Mi mindent szimbolizál a csodafa a műben? 5. Jellemezd a Csongor és Tünde egyes szereplőit társadalmi helyzetük, mesebeli szerepük és életfelfogásuk sze-

rint!

6. Miért bukik el a három vándor, miért nem bukik el Csongor?

ntikusoknál – valami A szerelem Vörösmartynál – és általában a roma nt, drámai küzdelemegészen magasztos dologként, az élet csodájaké ern költőink sokszor jáben elnyerhető ajándékaként jelenik meg. Mod amint azt Kosztolányi tékosabban, könnyedebben nyúlnak a témához, is láthatjuk. Dezső vagy Lackfi János egyik-másik versében

összehasonlítás

a és alapötlet Olvasd el őket (Kosztolányi Dezső: – átvett form hétköznapiság Lackfi JáIlona – Lackfi János: Júlia), majd írj – f okozott nosnál róluk összehasonlító esszét ezzel a – a felsorolás és a halmozás forrásai címmel: Egy vers és a parafrázisa elválasztott szavak Írásodban vedd figyelembe ezeket a – soráthajlás, szempontokat is:

A Csongor és Tünde értelmezése Csongor ember, Tünde tündér. De szerepel Vörösmarty drámai költeményében nemtő, ördög és boszorkány is. A görög és római mondák zsúfolva vannak istenekkel, istennőkkel, szörnyekkel, mint például az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya, Kerberosz, az egyszemű küklopszok, a félig oroszlán, félig sas griffek, a Gorgó medúza, akinek tekintete kővé dermeszt, és így tovább. Shakespeare drámáiban is szerepelnek természetfeletti lények: tündérkirályok és királynők, mint Oberon és Titánia, szellemek, mint Ariel. it gondolsz, megfér egymással a mesejáték és a filozófiai mű? Miért erősíthetik egymást? M Hogy viszonyul a szimbólumokhoz egyik és másik műfaj?

A kiábrándulás és sikertelenség meséje?

Vörösmarty több művében megtaláltuk már a lemondás, a kiábrándulás motívumát. Ez a Csongor és Tündében minden korábbinál erősebben van jelen.

már nincs visszaút. Még Mirígy tervei is összeomlanak, ugyanis annyira ügyetlen és alkalmatlan még gonosznak is, hogy az alvilág kineveti.

Az Éj és a szerelem

A darab egyik legfontosabb szereplője az Éj – Vörösmarty magánmitológiájának legfélelmetesebb szereplője. Ő maga a Semmi. Az ő monológja az egyik legfontosabb része a darabnak. A Semmi, a Nincs mindennél ősibb, a Semmiből lett a Van, de a Van, az egész teremtett világ csupán csak epizód. A véges időbe zárt Valami teljesen jelentéktelen a végtelen Semmiben. A darab vége maga a kilátástalan éjszaka. A mesék boldog vége helyett itt „Éjfél van, az éj rideg és szomorú, / Gyászosra hanyatlik az égi ború”. De ezen a ponton bekövetkezik az ésszel szinte felfoghatatlan fordulat: igaz, hogy minden gyászos, kiábrándító, sötét, de a szerelem ébren marad, és öröme szembe tud szállni a szörnyű Éjjel.

Kozmikus nap A varázsló kertje (Gulácsy Lajos festménye, 1906)

A mesék és mesés történetek ugyanis mindig valami csodálatos vég irányába, a mostani nehézségek felől a későbbi boldogság felé tartanak. A szegénylegényből királyfi lesz, Kukorica Jancsiból „Tündérországnak boldog fejedelme”. A bűvös fák és egyéb növények, mint az égigérő paszuly, az aranyalmafa – a mesék visszatérő motívumai – összekötik az eget a földdel, a hősök számára szabad átjárást biztosítanak evilág és túlvilág között. De a Csongor és Tündében minden lefelé húz. A három vándor által választott három életút mind a boldogtalanságba vezet. A darab végén pedig nem Csongorból lesz tündérkirály, hanem Tündéből lesz halandó, földi teremtés. Az aranyalmafa itt nem az égbe jutás, hanem a földreszállás helye, amely után

Éjféltől éjfélig ível a történet, ehhez az órához kötődik a legnehezebb pillanat az elején, s még nehezebbnek, csak a szerelemmel túlélhetőnek látszik a

Csongor és Tünde (Jankovics Marcell alkotása, 2013)

A magyar romantika irodalma végén is. A darab egyes jelenetei azután mintha csak az óralapon, a mutatót követve vándoroltatnák a hősöket: eljutnak a Hajnal palotájáig, majd jön a dél, az este, s a történetet záró éjfél. Nemcsak az emlékeztet a műben a Vanitatum vanitasra, hogy a három

Fogalmak

magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de személyes és sajátos jelentéssel, szimbólum-rendszerrel megalkotott jelképes történet, képzeletbeli világ

Vitassuk meg!

„Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett.”

archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet, ősi kép, amely az emberiség általános, közös tapasztalatainak képe C. G. Jung pszichológiai rendszerében (a völgy, az út, az útelágazás, a lépcső, a folyosó stb.) vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön valamilyen változatban, feldolgozás formájában

vándor kapcsán minden fontosnak hitt perspektíva zsákutcának bizonyul (pénz, hatalom, tudás), hanem az is, hogy az élet ennyinek látszik csupán: egy röpke napnak, pár pillanatnak, amit csak az ember érez óriásinak.

(Vörösmarty Mihály: Keserű pohár)

• Melyik életszakaszokban van leginkább szükség a merészségre? Gyerekként? Kamaszként? Vagy éppenséggel öregként? • Hol a határ a merészség és a vakmerőség közt? Pontosítsátok a két fogalmat gondolattérképpel!

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Az Éj monológját! Milyen teremtéstörténetekről és apokalipszisekről tanultál már eddig? Mennyiben

hasonlít az itt megfogalmazott mítosz hozzájuk?

2. Hogyan hozható kapcsolatba a monológ Vörösmarty Előszó című versével? Melyek a hasonló motívumok a két

költeményben, és milyen különbségekkel szerepelnek?

3. Hogyan jellemzi magát az Éj? Mit tart önmaga legfőbb értékének? 4. Honnan hová tart a világ a monológ szerint? Milyen metafora azonosítja a világot? Milyen világszemléletet

tükröz mindez?

5. „Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj” – hogyan viszonyul a hangzás a tartalomhoz? 6. Záró szavaiban Tünde is az éjről beszél. Milyen elemeiben emlékeztet ez az Éj monológjának utolsó szavaira, és

mennyiben tér el tőle?

Tünde vállalja az emberlétA Csongor és Tünde egyik legszebb motívuma, hogy lmet, mint a halhatatlansáben való osztozást, mert fontosabbnak tartja a szere ura című regényében is, ahol a got. Ugyanez történik J. R. R. Tolkien A gyűrűk sorsban való osztozást vállalja, szépséges tündelány, Arwen maga is az emberi hogy Aragorn hitvese lehessen. Nézd meg a film részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: A mulandóság ad súlyt az életünknek Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– miért emlékezetesebb, ami megismételhetetlen? – van-e valami szép az idős korban? – miért szól olyan sok vers az elmúlásról? – választanád-e a halhatatlanságot, ha módod nyílna rá?

érvelés

A gyűrűk ura című film plakátja

Petőfi Sándor pályája Petőfi országgyűlési képviselő szeretett volna lenni, hogy közvetlenül is befolyásolhassa a nemzet sorsának alakulását, de a szabadszállási választásokon vereséget szenvedett. Vörösmarty viszont képviselő lett, Kölcsey pedig már korábban országgyűlési követ volt, a rendi országgyűlés alsóházának tagja. Zrínyi, Rákóczi úgy volt író, költő, hogy közben államférfiak is voltak. it gondolsz, miért tűnt el napjainkra, a posztmodern korára a váteszköltő, a közéleti költő M szerepköre? Mit pótolt a kettős szerepű művész a reformkorban? Miért vált külön később a két út?

A Petőfi-kultusz

A borozó. Ezt a verset még Petrovics néven írta alá, viszont a néPetőfi Sándor a legismertebb mahány hónappal később megjelenő gyar költő. Verseit mindenki száHazám című versét már a Petőfi mára könnyen befogadhatóvá teszi néven jegyzi. 1842 novemberéa közérthető nyelvezet, a formai ben vándorszínészként Debrecenegyszerűség, valamint a könnyen be került. A színészkedés mellett azonosítható üzenet. Ismertségéis folyamatosan születtek versei. ben és népszerűségében fontos Amikor egy kötetre való költeszerepet játszik az is, hogy a műmény elkészült, gyalog ment Pestvek mögött szokatlan erővel jelere, hogy kiadót keressen. nik meg a „szabadság és szerelem” Pesten Vörösmarty Mihály seköltőjének egyénisége, maga az gítségével sikerült kiadatnia műveéletrajzi szerző, aki rövid, de rendit. Szintén az ő ajánlásával kapott kívül intenzív életével hitelesíti a segédszerkesztői állást Vahot Imre versekben leírtakat. Így az őt kölapjánál, a Pesti Divatlapnál. Két sirülvevő, már-már kultikus tisztelet keres év után 1845-ben a személyes a magas színvonalú irodalmi telje Petőfi Sándor (Orlai Petrich Soma és alkotói válság időszaka követkesítmény mellett irodalmon kívüli festménye, 1840 körül) zett. Ennek emlékét őrzik a Felhők mozzanatoknak, Petőfi erkölcsi tartásának, szabadságszeretetének és hősiességének is című ciklus borúlátó költeményei. A válságot a következő évben erős tettvágy váltja fel. Megalapította a fiatal szól. írók érdekvédő egyleteként működő Tízek Társaságát, amelynek többek között Jókai Mór és Tompa Mihály Életrajzi vázlat Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. is tagja volt. Egy bálon ismerkedett meg Szendrey Apja, Petrovics István mészárszékbérlő, anyja, Hrúz Júliával, akit egy év múlva feleségül vett. Szoros barátMária férjhezmenetele előtt cselédként dolgozott. ságot kötött Arany Jánossal, akire a Toldi megjelenése A család nem sokkal később Kiskunfélegyházára köl- után figyelt fel. 1848. március 15-én Petőfi a márciusi tözött, ezért mindkét város joggal tartja magát a költő ifjak vezéregyénisége és a forradalmi események egyik szülővárosának. Petőfi a család anyagi lehetőségeitől meghatározó alakja volt. A forradalmat követően azonfüggően gyakran váltott iskolát. Kecskeméten, Sár- ban radikális nézetei miatt egyre inkább elszigetelődött, szentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen tanult. népszerűsége jelentősen csökkent. A szabadszállási A selmeci líceumot akkor kellett otthagynia, amikor képviselőválasztáson súlyos vereséget szenvedett. Kaapja anyagilag tönkrement. A Pesti Magyar Szín- tonaként először Debrecenben szolgált, itt századossá házban lett statiszta, majd házitanítóként dolgozott nevezték ki. Később áthelyezését kérte Bem tábornokOstffyasszonyfán. 1839 szeptemberében katonának hoz Erdélybe. Bem őrnagyi rangra emelte, amelyről állt Sopronban. Mintegy két év múlva gyenge fiziku- azonban később lemondott. Civilként, aggódó érdekma miatt leszerelték. 1841 őszétől a pápai kollégium lődőként volt jelen a segesvári csatában, amikor 1849. tanulója volt. 1842-ben jelent meg első költeménye, július 31-én eltűnt.

100

A magyar romantika irodalma

vándorszínészet: az első állandó kőszínház megépülése előtt a társulatok változó helyszíneken és színészgárdával adták elő a színdarabokat eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik a romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben az egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai követelmény, a hagyomány és sajátosság kölcsönhatása, újítás és kapcsolódás jellemzi epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat eredetiség nélküli követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv nélküli szerző; sokszor csak az utókor számára válik nyilvánvalóvá ez

„Emlékezet! Te összetört hajónk egy deszkaszála, Mit a hullám s a szél viszálya A tengerpartra vet”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Petőfi Sándor: Emlékezet…)

• Valóban csak apró töredékek maradnak fenn az emlékezet rostáján, vagy valójában minden emlék bennünk él tovább? • Véletlenszerű, hogy mi marad meg, vagy megnevezhetők összefüggések az elfeledett és a megmaradó emlékképek között?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Gróf Teleky Sándorhoz című verset! Milyen alapszerkezetre épül? Mi adja a vers humorát? 2. A Szülőföldemen című verset a táj, az otthon szeretetén kívül átjárja a sóvárgás is. Mi után sóvárog a költő?

Mely sorokból derül ez ki?

3. Mely sorok jelzik az Egy estém otthon című versben az apa jóindulatát a fiával szemben? Mely sorok a rosszal-

lását?

4. Milyen hiábavaló vitát kerül ki a költő az apával? Milyen megoldást választ ehhez? 5. Fogalmazd meg Petőfi korai versei alapján, mit láthattak meghökkentően újszerűnek ezekben a Kölcsey és Vö-

rösmarty stílusához szokott olvasók!

kívül is számos verPetőfi magyarosította a nevét, s ezen a gesztuson n az egy emberé vagy sében jelzi, milyen fontosnak tartja a nevet, legye neve költő fiadnak, egy nemzeté. A magyar név megint szép lesz, dicső lmazások bukkannak eldobod érte az én nevemet – ilyesfajta megfoga fel újra meg újra a műveiben. nbség a metafora és a Nézd meg a Pi élete című filmből – mi a külö metonímia között azt a jelenetet, amikor az indiai tekinthetjük a szekisfiú saját nevének becsületéért – miért nem mélyneveket metaforáknak küzd, majd írj érvelő esszét ezzel miért nem lehetett megfelelő a címmel: Valamennyiünk neve – metonímia a Petrovics név? egy-egy metonímia hogyan kerülte el a névcsere Írásodban vedd figyelembe ezeket – kényszerét a filmbeli Pi? a szempontokat is:

érvelés

Jelenet a Pi élete című filmből

4 101

A népiesség Petőfi Sándor költészetében Petőfi olyan hétköznapi témákat emel a költészetébe, mint például egy szamáron ülő juhász, aki nagy búbánatában jól fejbe veri a szamarát. Olyan ügyesen azonosul a népköltészettel, hogy nem egy versét népdalnak érezte a közönség, népdalként énekelte, írta tovább, alkotta meg variánsait. De nem üt-e vissza ez a népdalos hang ma, amikor a globalizálódott szórakoztatóipar minden figyelmet a világcégek által menedzselt sztárok produkcióira irányít? É rdekel-e a világzene? Megérzed-e egy-egy zenész, énekes munkásságában a folklórhoz való kötődést? Szerepel-e kedvenc zenéid közt olyasmi, ami kapcsolatban áll a népdal, a népzene ősforrásával?

Petőfi legkorábbi versei

eleme. A népdalszerűséget erősíti továbbá az ütemPetőfi pályakezdését népies hangvételű költemények hangsúlyos verselés, illetve a sorok páros rímelése is. határozzák meg. A népiesség irányzata a népköltészet A vers első szakasza újszerűen rendezi el a kikelet, a alkotásainak stílusjegyeit emeli a műköltészetbe. Petőfi lány, a virág és a szerelem közismert népdalmotívunépdalainak sikerét jól mutatja, hogy közülük több folk- mait. Amíg a népdalokban a virág rendszerint a lány metaforája, a Petőfi-verslorizálódott, azaz szinte ben a szerelem megnea népi közös hagyomány vezője lesz, a lánynak része lett, szájról szájra pedig szokatlan módon terjedő, változatokban élő a „szép kikelet” felel meg. népdallá vált. A Petőfi-daA motívumok új elrenlok gyakran különféle dezése játékosan fejezi ki népies alakokat szólaltata szerelem ébredésének nak meg. Helyzetdalaiszükségszerűségét és ellenak egyik gyakori alakja nőrizhetetlenségét. Ahoa borozó ember. Ebből a gyan tavasszal a virágnak szerepből szólal meg első virágoznia „kell”, úgy a nyomtatásban megjelent lány szépségének is szükversének, A borozónak a ségszerű következmébeszélője is. A vers az annye a beszélő szerelme. tik eredetű bordal műfaji A jó bor (Hollósy Simon festménye, 1884) Ugyancsak egy természehagyományába illeszkedik. Beszélője hetyke magabiztossággal sorolja a bor- ti kép (a felhős égbolt) teszi szemléletessé a szerelem ivás előnyeit. A bor adta mámoros állapot menedéket viszonzatlanságának gondolatát a harmadik versszakjelent a számára. A zordnak tapasztalt világgal szem- ban. A szerelem megvallásának tavaszképe helyett itt ben („Szívemet hol annyi kínnak / Skorpiói szaggaták”) a borúsabb képzeteket keltő ősz jelenik meg. A felszóa bor vidámságot, könnyedséget és a gondok elfeledé- lító módra váltó utolsó szakasz a szerelmi líra gyakori fordulatával a megszólított válaszához köti saját életését kínálja. nek boldogságát vagy éppen boldogtalanságát. E két lehetőség szembenállását a fény („ragyogj, csillag”) és A virágnak megtiltani nem lehet… Petőfi egyik legszebb népies dala A virágnak megtilta- a sötétség („bús éjszaka”) ellentétpárja fejezi ki. ni nem lehet… kezdetű költemény. A vers a népdalok motívumvilágára épül, de megalkotottságában sok A természet vadvirága szempontból el is távolodik azoktól. A belső érzel- A természet vadvirága című vers a költő korai ars poemek (szerelem, féltékenység) és külső természeti ké- ticája. 1844-ben jelent meg költői válaszként az őt érő pek (napsugár, felhő) párhuzamba állítása, a „babám” kritikákra, amelyek elsősorban nyers nyelvhasználavagy a „gyöngyvirág” megszólítás, az elbujdosás motí- tát és „pórias” stílusát kifogásolták. A vers a költészet vuma mind a népköltészet eszköztárának jellegzetes vállalható formáját az iskolás szabályokra támaszko-

102

A magyar romantika irodalma dó (azokra rászoruló) középszerűséggel szemben „a korláttalan természet” szabadságában határozza meg. Ez a felfogás a romantika zsenikultuszához és eredetiségtiszteletéhez kapcsolható. A beszélő a szabályok-

Fogalmak

nak alárendelt költészetet mint „üvegházak satnya sarjadékait” utasítja vissza, saját költőszerepét pedig ezzel szemben a természet vad és tüskés virágának a metaforájában fogalmazza meg.

népiesség: irodalmi irányzat, a népköltészet formanyelvét követi

Vitassuk meg!

„A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem; Bele estem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok.”

stílusdemokratizmus: természetes nyelven közérthető művészeti alkotást teremteni

(Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem…)

átlagnyelv: általánosan használt köznyelv

• Hogyan írható le pszichológiai fogalmakkal, racionális szóhasználattal az az állapot, amire a vers utal? • Mi tehet hasonlóan vakká, elfogulttá valakit a szerelmen kívül?

bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekeltek, a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköltészetben felidéző ereje van

Irány a szöveg! 1. Milyen apró hétköznapi cselekedetek gyűjthetők ki a szemelvényekből? Milyen foglalkozásokra vagy életmódra

utalnak?

2. Keress az itt olvasható versekben olyan párhuzamokat, amelyekben természeti jelenségek mellé emberi tulaj-

donságot, viselkedést állít a költő!

3. Hányféle párhuzam található a Befordultam a konyhára című versben? 4 Keress a szemléltetett versekben a népies beszédmódra jellemző felkiáltásokat! 5. Az itt olvasható szemelvények közül melyik helyzetdal? Melyik életkép, és melyik zsánerkép?

magyar költő, sokan semmit Hiába ismert költő Petőfi, hiába ő a leghíresebb versét ismerik. Így van ez az sem tudnak róla, legfeljebb az Anyám tyúkja című yoros eszközökkel megjelenítő ötvenes évek Rákosi-diktatúráját humoros-gun járt az Anyám tyúkja, és csakis A tanú című filmben is, ahol vers gyanánt mind ez jut a főhős eszébe. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, majd írj érvelő es�szét ezzel a címmel: Hogyan válhatott ilyen közismertté épp az Anyám tyúkja?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – az iskola szerepe és befogadást torzító hatása – a vers egyszerűsége, a népiesség eltúlzása a vers komikus kommunikációs – helyzete – nyelvezet, verselés, stílus

érvelés

Kállai Ferenc mint Pelikán elvtárs A tanú című filmben

103

A Felhők-ciklus költészete A művészek – éppen azért, mert olyan felfokozott módon vannak jelen a világban – gyakran élnek át válságos periódust, gyakran produkálják a kiégettség tüneteit. Petőfi válságkorszaka – amelybe szerelmi kudarcai is belejátszottak – mindig nagy hangsúlyt kap életútjának bemutatásában, s méltán, mert nagyszerű versei születtek ebben az időszakban. Lehetséges volna, hogy a gondok, a bajok és a fájdalmak különösen is termékenyek művészi szempontból? T alálkozni lehet olyan diákokkal, akik annak köszönhetik karrierjüket, hogy annak idején megbuktak, s azután dacból, hogy bizonyítsanak, annál keményebben tanultak. Hasznos lehet a buktatás? Vagy meg kellene szüntetni?

Petőfi válságkorszaka

A kezdeti sikereket 1845-ben egy rövid válságkorszak követte Petőfi életében. Ez az őt ért negatív kritikákra, a Nemzeti Színházhoz benyújtott darabjának visszautasítására, magánéleti kudarcokra, valamint a saját költészetével való elégedetlenségre vezethető vissza. A szorongó, bizonytalan, szomorú életérzésnek a lenyomatát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 novembere és 1846 februárja között keletkezett ciklus 66 rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló költeményt tartalmaz. A versek meghasonlottságot tükröznek, hangvételük elégikus.

A bánat? egy nagy oceán…

A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költemény egy metaforapárral érzékelteti a bánat és az öröm megtapasztalt arányát. A bánat óceánként, azaz reménytelenül nagy, végtelen és feldolgozhatatlan élményként jelenik meg. Az öröm metaforája ezzel szemben a gyöngy, amelyhez az apró méret mellett a ritkaság, az értékesség és a törékenység fogalmai is társulnak. Ahogyan a gyöngy az óceán mélyén nehezen hozzáférhető, csaknem megszerezhetetlen, úgy a bánat is elfedi, elrejti, megélhetetlenné teszi az örömöt.

Emlékezet

etőfi Sándor 1845-ben P (Barabás Miklós alkotása)

Az Emlékezet című vers egy töredék. A versszöveget mindössze az emlékezet megszólítása, valamint a megszólítás metaforikus részletezése alkotja. Az emlékezet metaforája: egy összetört hajó egyik partra vetett deszkája. Alig marad meg valami a régi dolgokból, s hogy mi ez a kevés, a véletlentől függ, kiszámíthatatlan.

Annyit sem ér az élet…

Szintén egyetlen kijelentésből áll az Annyit sem ér az élet… kezdetű vers. Az Emlékezet hajójához hasonlóan ez a szöveg is egy törött tárgyhoz, egy eltört fazékhoz hasonlítja az életet. A célszerűségnek, az egykori funkciónak az elvesztése az értéktelenség és a fölöslegesség nyomasztó megtapasztalásához vezet. Ez a tapasztalat íródik a versbe a negatív képzeteket felidéző szavak egymásutánja révén: „eltört”, „kidobtak”, „vén koldus”, „rászáradt”. Szalkszentmárton, Petőfiék egykori lakóháza (képeslap)

104

A magyar romantika irodalma Az én szivem

A szív az ember életerejének, érzelmeinek, személyiségének szimbolikus megtestesítője. Ezt a szívet azonosítja Az én szivem című vers „egy földalatti lak”-kal. A hely ismétléssel is nyomatékosított tulajdonsága a sötétség, amelyez szorongás és félelem kapcsolódik („szörnyek tanyáznak ott”). A szöveg

Fogalmak

a sötétséggel az „öröm egy-egy fénysugarát” állítja szembe. A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költeményhez hasonlóan a sötétséghez ebben az esetben is a nagyság („tele van, tele”), az örömhöz pedig a ritkaság és a kicsinység tapasztalata („egy-egy fényes sugarat”, „csak néha vét”, „pillant”) kapcsolódik.

Vitassuk meg!

„A bánat? egy nagy oceán. S az öröm? Az oceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm.”

khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege az ismétlés és megfordítás, amelyben az ismétlés párhuzamosságra, a megfordítás ellentétességre utal

(Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy oceán…)

töredék: a romantika kedveli a befejezetlenséget, mint a szabálytalanság egyik megnyilvánulását

• Pesszimista felfogás, hogy sokkal kevesebb az öröm, mint a bánat. Lehetséges egyáltalán ilyen mérleget vonni? • Hányféleképpen értelmezhető, hogy mi magunk törjük össze a gyöngyöt?

haiku: lírai műfaj, amely egy japán versformáról kapta a nevét, tizenhét szótagból, többnyire három sorból áll, az első sor öt, a második hét, a harmadik ismét öt szótagú; a természeti képek gyakorisága jellemzi

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Felhők-ciklus verseit! Gyűjts minél több metaforát! Keress visszatérő motí-

vumokat a versekben!

2. Melyik versben meghatározó a kihagyás alakzata? Milyen nyelvtani sajátosság indokolja ezt? Mi hiányzik? 3. Melyik vers szól a realitás kegyetlenségéről? Milyen metafora fejezi ezt ki? 4. Melyik vers jeleníti meg az idő pusztítását? Milyen képpel fejezi ezt ki a költő? 5. Miben különböznek az itt szemléltetett versek az előző órán tanultaktól, vagyis a Petőfi népies korszakába tar-

tozóktól?

6. Melyik versben találhatunk khiazmust? Melyekben jellemző a megszólítás? 7. Hasonlítanak ezek a versek az epigrammákra? Mennyiben igen, és mennyiben nem?

atikus jellegű, úgy ennek változata Ahogyan a Felhők ciklus sok darabja epigramm ényben közölt haikukból a kedvagy rokona a haiku is. Válaszd ki a szöveggyűjtem műveket, és fogalmazd meg, melyikvenceidet, állítsd sorrendbe a legjobbnak talált ben mit találtál értéknek, mit kifogásolhatónak! Írj értelmező esszét a kedvenceidről ezzel a címmel: Ha én lennék a kritikus

ÉRTELMEZÉS

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – gondolati tartalom – találó szavak, kifejezések – tömörség, csattanó, meglepetés – formai többlet (rím vagy ritmus)

105

Petőfi Sándor szerelmi költészete A romantika költői felmagasztalták a szerelmi érzést, mint általában mindent, ami érzelem. A modern és posztmodern versek sokszor az érzelmek visszásságaira, a csalódásokra utalnak. Nem tudhatjuk, megmarad-e ez az irány, vagy visszatér egy második romantika, de jelen évtizedeinket inkább a kétely, a kiábrándultság, az értékek megkérdőjelezése jellemzi. it gondolsz, hogyan tehetné népszerűbbé Petőfi verseit a média? Hogyan szabadíthatnánk M meg műveit attól a tévképzettől, hogy ezek túlságosan egyszerűek, unalmasan elkoptatottak, legfeljebb az alsósok érdeklődésére számíthatnak? Milyen kampányt indítanál, ha te lennél a felelős?

Szeptember végén

A magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes verse a Szeptember végén. A költeményt Petőfi 1847-ben, a nászútjuk során írta Koltón, a Teleki-kastélyban. De meglepő módon a költeményből mégsem árad felhőtlen boldogság. A nyitó versszak első négy sora máris egy kettősséget állít az olvasó elé: a nyíló virágok és zöldellő fák, valamint a távoli havas hegytető ellentétét. A tájkép nyári és téli elemeinek szembeállítása egyfelől a de kötőszóval, másfelől a még–már szerkezettel történik, ami a tél irányába való haladást hangsúlyozza. A szakasz következő négy sora azonos szerkezetre épül, a lírai én saját élethelyzetére vonatkoztatja a természeti képek ellentétét. A látvány alkalmat ad a pillanatnyi fiatalság és boldogság ideiglenességével és mulandóságával való szembesülésre. Ennek a tapasztalat Petőfi Sándorné (Barabás Miklós alkotása, 1848) nak a rögzítése nem marad meg a puszta párhuzam szintjén: az évszak-motívumok – immár metaforikusan – a beszélőre vonatkozó sorokba is beleíródnak („lángsugarú nyár”, „benne virít az egész kikelet”, „a tél dere már megüté fejemet”). A szöveg a három évszak mellett (tavasz, nyár, tél) a hajszínre utaló ősz homonímiája (azonos alakúsága) révén a negyediket is felidézi („sötét hajam őszbe vegyül”).

106

Miután a természeti kép adta élményt egy rövid párhuzammal még egyszer összefoglalja („Elhull a virág, eliramlik az élet...”), a második strófa a kedveshez fordul. A beszélő saját közelgő halálát vizionálja. A szentimentalizmust idéző záróképben a lírai én a síron túl is szerelmet esküszik. A költemény szépségéhez nagymértékben hozzájárul a verszene is: elsősorban az anapestusokra épülő időmértékes sorok és a keresztrímek lüktető harmóniája.

Minek nevezzelek

A szerelemi líra eszköztárának jellegzetes eleme a megszólított kedves szépségének dicsérete, valamint e szépség beszélőre tett hatásának hangsúlyozása: a bók és a csodálat. Emellett gyakran úgy találja a beszélő, hogy azok a kifejezések, amelyeket vallomásában használ, nem elég érzékletesek, nem tükrözik kellően érzelme nagyságát. A kimondani kívánt érzés és a végül kimondott szó közötti távolság feszültsége jelenik meg a Minek nevezzelek címbeli kérdésében is, amely egyben minden versszak keretét is adja. A vers szakaszai egy-egy összetett képpel tesznek kísérletet a „megnevezésre”. Az első versszakban például a megszólított szeme először csillagként jelenik meg. A szöveg ezt a metaforát újítja meg, illetve értelmezi át, amikor a csillag sugarait a szerelem patakjaiként, a beszélő lelkét pedig e patakokból táplálkozó tengerként azonosítja. Petőfi tehát megszokott, konvencionális és így elhalványult metaforák (szépség–ragyogás, szem–csillag, szem–lélek, fény–folyadék stb.) megújításával alkot újszerű, igazán kifejező képet. Különösen szép a költemény utolsó szakasza, amelyben a „boldogságom édesanyja”-ként megszólított kedvest már-már vallásos tisztelettel veszi körül a versbeli beszélő: a megszólított a szövegben szinte égi lénnyé alakul át („égberontott képzelet”, „tündérleánya”, „ragyogó valóság”).

Vitassuk meg!

A magyar romantika irodalma „Most is oly forrón, oly lángolón szeretem a feleségemet, mint hajdanában nőtlen koromban, pedig már egy hét mulva két hete lesz, hogy megházasodtam.” (Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

• Megőrizhető vajon a szerelem egy sokéves házasság hosszú ideje alatt is? Vagy a férjek-feleségek már nem szerelmesek egymásba? • Nélkülözhető-e egy hosszú távú elköteleződésben, hogy meglegyen az érzelmek hevessége?

Fogalmak

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a Minek nevezzelek című verset! Milyen különbséget

észlelsz a versszakok elején és végén álló kérdések hangulatában, jelentésében?

2. Milyen jelentősége van a strófák 9. sora végén álló gondolat-

életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt műfaja

3. Szerinted sikerül választ adnia a vers szövegének a címben fel-

személyesség: Petőfi költészetében a személyes önkifejezés nyer teret, jellemző rá az én-líra, a fokozott líraiság

4. Milyen közhelyes képeket bontanak ki a versszakok? Keresd

keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymással; rímképlete: a b a b

jelnek? Miért nincs ilyen az utolsó versszakban? tett kérdésre? Indokold!

meg a strófákon belül azt a sort, ahol új értelmet nyer, életre kel a halott metafora!

5. Milyen töredékes történéssorozat olvasható ki a versből? Hol

szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltás hiberbola: költői túlzás

érik el a tetőpontot az epizódok?

6. Keress a versben ódára és rapszódiára jellemző vonásokat! 7. Keress a költeményben szinesztéziát! 8. Melyik versszak tartalmazza a legtöbb hiperbolikus képet?

Idézz belőlük!

n. A szavak árnyalatai, a bennünk Azt szokták mondani, a magyar líra lefordíthatatla egy kiválasztott vagy épp mellőzött talán nem is tudatosodó apró különbségek egyáljuk idegen nyelvre fordítani őket. kifejezés között nagyrészt elvesznek, ha megprób Természetesen ennek ellenére is sok versünket lefordították idegen nyelvekre, s ha némelyiknél érezzük is a veszteséget, más változatokat egészen sikeresnek találhatunk. Olvasd el a Szeptember végén című verset németül vagy angolul, s írj értelmező esszét a fordításról ezzel a címmel: Mi maradt meg a vers értékeiből, és mi veszett el?

ÉRTELMEZÉS

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – rímek, ritmus – elhull a virág, eliramlik az élet… – kísérteties temető-jelenet – még, már, tavasz, tél – párhuzamos szerkesztésmód

4 107

Petőfi Sándor: A XIX. század költői A reformkorban sok költő számára szinte egyértelmű volt, hogy közéleti szerepet kell vállalnia, állást kell foglalnia a fontos nemzeti kérdésekben, verseivel is a nemzet ügyét kell szolgálnia. A huszadik században, a Nyugat korszakában ez a küldetéses hozzáállás már mint vitás kérdés vetődik fel. Éles szembenállás jellemezte például a Nyugat két szerkesztőjét, Babitsot és Móriczot e tekintetben. Babits a művek esztétikai értékét tekintette elsődlegesnek, Móricz a társadalmi problémákra való reflektálást. T e mennyire tartod fontosnak, hogy egyáltalán foglalkozz a közügyekkel? Fogsz szavazni, amikor pár év múlva lehetőséged lesz rá? Fontosnak tartod a politikai állásfoglalást, vagy a politikusok megközelíthetetlen játéktereként tekintesz az országos ügyekre?

Költőszerepek

A Petőfi-költészet több jellegzetesen romantikus költőszerepet is megjelenít. A pálya első szakaszának ars poeticája a természet költőjének programját fogalmazta meg. Ez a felfogás, amelyet A természet vadvirága című vers képvisel a leghatározottabban, a zseni költő természetes szabadságát hirdeti a korlátozó, előíró, a természet „vadságát” megszelídítő „iskolás” szabályokkal, elvárásokkal szemben. Petőfi legkarakteresebb költőszerepe azonban a népet vezető, a népért küzdő költőé. Ennek legismertebb megfogalmazása A XIX. század költői című ars poetica. Mózes (Michelangelo Buonnarroti szobra, 1508–1516)

Lángoszlop

A vers a jelent olyan kitüntetett, sorsfordító időpontként határozza meg, amelyben felértékelődik a költő szerepe („Nagy munkát vállal az magára”). Ezt erősíti, hogy a szöveg a lantot, a költészet régi metaforáját szentnek, azaz a hétköznapi használatból kiemelt, valamely magasabb cél érdekében lefoglalt eszköznek nevezi. A személyes problémákat („saját fájdalmad s örömed”) felülírja a közösség szolgálata. A második versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószövetségi párhuzammal teszi szemléletessé. Az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a „tejjel-mézzel folyó” Kánaánba Mózes vezetésével vándorló zsidóságnak Isten egy lángoszloppal mutatott utat. Amikor a vers ezzel a lángoszloppal azonosítja a költői szerepet, akkor nemcsak népvezéri rendeltetését hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét, küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást ezért prófétavagy váteszszerepnek is szokták hívni. A retorikailag is jól felépített költemény harmadik szakasza egy jelszószerű felszólítással vonja le a következtetést: „Előre hát mind, aki költő, / A néppel tűzön-vízen át!”. Míg az első versszak csupán szükségtelennek nevezi azt a költészetet, amely nem az általa

108

hirdetett közösségi célokért harcol, a szöveg itt már megátkozza az „elmaradókat”. Hasonló szenvedéllyel figyelmeztet a szónok-beszélő a megalkuvó „hamis próféták” jelentette veszélyre is, akik a harcot indokolatlannak tartják.

Az ígéret földje

A költemény különlegessége, hogy itt bontakozik ki legrészletesebben, hogy mit ért Petőfi az „ígéret földjén”. Az ötödik versszak a küzdelem céljának elérését három feltétel teljesüléséhez köti: a „bőség kosara”, a „jognak asztala” metonímiáihoz és a „szellem napvilága” metaforájához. A feltételek a javak egyenlő elosztásának, a törvény előtti egyenlőségnek, valamint a tudáshoz való egyenlő hozzáférésnek a radikális és utópikus kívánságát fogalmazzák meg. A célok világos kimondása után az utolsó versszak még egyszer – a kérdés retorikai eszközével is nyomatékosítva – megerősíti az elvárt költőszerepet: „folyvást küszködni kell”. A küszködni szó a küzdelem, harc

A magyar romantika irodalma jelentés mellett a küzdelem elhúzódó idejét és a vele járó kínlódást, szenvedést is magában foglalja. Erre a kilátástalanságra utalnak a vers záró sorai, amelyek

Fogalmak

Vitassuk meg!

„Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet…”

ars poetica: költői hitvallás; programhirdetés váteszköltészet: a reformkorban kialakuló irodalmi irányzat, melynek értelmében a költő látnok, próféta, akinek a nép vezetőjeként kell szólnia

várható „fizetségként” a harc eredményének „élvezete” helyett csupán a hősi halottnak kijáró tiszteletet ígérik.

(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

• Lehetséges olyan társadalom, amilyet Petőfi leír? Egyáltalán megközelíthető ez a cél? • Ha a teljes egyenlőségről mint elérhetetlenről eleve le kell mondanunk, mi legyen a bár viszonylagos, ámde lehetséges társadalmi cél?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el A XIX. század költői című verset! Mi egy költő valódi feladata a vers szerint? Gyűjts kulcsszavakat! 2. Milyen emberi tulajdonságok miatt lesz a vers szerint egy költőből vezetésre alkalmatlan hamis próféta? 3. Keress a versben bibliai utalásokat, vallásos kifejezéseket! Mi ezeknek a szerepe? Mit nyomatékosítanak? 4. Milyen nyelvi eszközök, alakzatok jelzik a beszélő szenvedélyességét, érzelmi túlfűtöttségét? 5. Milyen metonimikus képekkel utal a vers magára a költészet egészére? 6. Milyen hétköznapi képeket választ a költő, hogy mindenki számára értelmezhetővé tegye a szabadság elvont

fogalmát?

7. Melyik versszak emlékeztet Vörösmarty A Guttenberg-albumba című versére? Miért? Milyen alakzatokkal segíti

a felidézést?

8. A jövőt illetően milyen kétségei vannak a költőnek, és miben biztos?

fi hármas követelményt fogalmaz A XIX. század költői című ars poeticájában Pető ot és népművelést. A jogegyenlőség meg: jogegyenlőséget követel, szociális biztonság az elvont eszmét. Ha egyazon asztalt kapcsán az asztal motívumával teszi képszerűvé lhoz, akkor legalább már emberülünk körül, ha mindenkit odaengedünk az aszta számba vesszük azokat is, akik velünk ülnek. A „jognak asztala” azóta közkeletű frazémává lett, gyakran használja a sajtó, egyesületet neveztek el Petőfi képe nyomán, a közéletről szólva gyakran idézik a kifejezést. Gyűjts minél több ilyen előfordulást az interneten kutatva, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: Mi a Petőfi-motívum többletjelentése az egyes előfordulásokban?

ÉRTELMEZÉS

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: hogyan használja az állandósult szó– szerkezetet a sajtó? – milyen gyakorisággal utalnak konkrétan is Petőfire? – mit ad hozzá a szöveghez a kifejezés az egyes előfordulásokban? – mennyire széles körű a használata?

109

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… „Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével / És fátyolos zászlók kiséretével / A hősöket egy közös sírnak adják” – jövendölte meg Petőfi saját halálát és „temetését” Egy gondolat bánt engemet kezdetű versében. Földi maradványait nem találták meg. Petőfihez hasonlóan több híres művész sírhelye is bizonytalan. A temető, ahová Csokonait temették, megszűnt, nem tudjuk, hol a sírja. Mozart nyughelye a bécsi Sankt Marx temetőben is csak szimbolikus értékű, hiszen üres. T e mit gondolsz, szükség van emlékhelyekre, vagy örök maradhat az emlékezet emlékhelyek nélkül is? Fontosak egyáltalán a földi maradványok, vagy egyedül az emlékezet a fontos, amely örök maradhat a porhüvely helyének számontartása nélkül is? Neked vannak saját emlékhelyeid, ahol az őseidre vagy személyes múltad fontos pillanataira emlékezel?

Jövendölésvers

Az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia Petőfi úgynevezett jövendölésversei közé tartozik. Ezek az 1846/47-ben keletkezett, tettvágytól fűtött költemények látomásos formában jövendölik meg a közelgő forradalmat. Beszélőjük ennek megfelelően azt a kiválasztott, prófétai-látnoki költőszerepet jeleníti meg, amelyet A XIX. század költői című vers nyíltan is megkövetel.

„Ne ily halált adj énnekem!”

A Petőfi-lírában gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a mondanivaló egy ellentét segítségével válik megragadhatóvá. Gondoljunk például az üvegházak satnya sarjadékainak és a természet vadvirágának (A természet vadvirága), az örömnek és a bánatnak (A bánat? egy nagy oceán) vagy a nyárnak és a télnek (Szeptember végén) az ellentétére. Az Egy gondolat bánt engemet… kétféle halált állít egymással szembe, a természetes („ágyban, párnák közt”) és a hősi halált. A tétlenül elszenvedett természetes halál céltalanságát és értelmetlenségét egyrészt a hervadó virág, másrészt az üres szobában lassan elfogyó gyertya képe szemlélteti. Ezt a beszélő ismétléssel is nyomatékosítva határozottan elutasítja („Ne ily halált adj, istenem, / Ne ily halált adj énnekem!”). A választott hősi halált a szöveg egy jellegzetesen romantikus, monumentális képben festi meg. A villámcsapást szenvedett,

110

szélvésztől kicsavart fa és a mennydörgés által ledöntött kőszirt pusztulása annak köszönhető, hogy valamely pusztító, elemi erőnek vakmerőn ellenállnak. Nem nehéz belátni, hogy e két halál valójában kétféle élet lehetőségét is jelenti: az átlagember nagy tettektől mentes, csaknem következmények nélküli és szükségszerűen „elfogyó” életét és a kiválasztott hős nemes célnak szentelt, tudatosan választott életét. A versszakokra nem tagolódó (astrófikus) költemény következő egysége a beszélő által vállalt halált pontosítja: „Ott essem el én / A harc mezején”. A jövőben a világszabadságért vívott harc egyre részletesebb és érzékletesebb látomásos képe rajzolódik ki a zászlókkal, a „Világszabadság!” jelszavával, majd a csata zajával („acéli zörej”, „trombita hangja”, „ágyudörej”, „fújó paripák”). A vers dinamikáját eddig a pontig egy folyamatos „crescendo”, erősödés határozta meg: az üres szobában álló gyertyától a látványos viharon át a harc hangzavaráig. A vers záróképe – ahogyan A XIX. század költői esetében is – a csatában elesett hősi halottak temetésének víziója. A költemény itt hirtelen „lehalkul”, az előbbi hangzavart a „ünnepélyes, lassu gyász-zene” hangja váltja fel. A hangulatváltásokat a vers időmértékes ritmusa is követi. A kezdeti részben jambikus a szöveg, a csatajelent leírásakor anapestus gyorsítja, majd a temetés felidézésekor ismét lelassul a lüktetés. „Nemzeti dal" A (Zichy Mihály litográfiája, 1889)

A magyar romantika irodalma

anapestus: két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műben exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és indulatkeltés eszköze, a felindultság kifejezője; formailag a felkiáltójel, az inverzió és a hiányos mondat jellemzi

„Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Petőfi Sándor: Előszó)

• Léteznek olyan helyzetek, amikor a morális megfontolásokkal együtt is szerencsésebb hazudni? • Az őszinteség is lehet túlzó, vagy ilyesmi elképzelhetetlen?

Irány a szöveg! 1. Milyen gondolati egységekre tudod felosztani az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verset? Adj címet az

egyes részeknek!

2. Mi lehet az első egység kulcsszava (a költő meg is ismétli)? Milyen szavak, kifejezések ellenpontozzák ezt a kö-

vetkező részegységben? Miért?

3. Milyen természeti jelenségekkel ábrázolja a költő a kétfajta halált? Melyik halált milyen erők segítik? 4. Milyen romantikus látomásokat, víziókat tartalmaz a vers? Mi jellemzi őket? 5. Hogyan vesz részt a szöveg verselése a jelentésképzésben? Figyeld meg és értelmezd a sorok hosszúságát és a

verslábakat!

6. Keress példákat a következő retorikai alakzatokra: megszólítás, ismétlés, felkiáltás! 7. Kiket ért jókon, és kiket gonoszakon a költő Az ítélet című versében?

lkozik a név kérdésével. Petőfi – mint már volt róla szó – sokat fogla ája vajon az ő neve? Most mi is feltehetjük a kérdést: minek a metoními fié? Elsősorban talán a A mindenkori költőé? A forradalmáré? A haza adságszeretete minszenvedélyes szabadságszeretet metonímiája. Szab űvének más témájú denesetre szerelmes verseit, tájleíró verseit, életm alkotásait is áthatja. kapcsolja egybe a sikátor Babits Mihály verse is a szabadság – hogyan és a folyosó képe a trianoni szűjelképeként utal Petőfire (Petőfi kokösségérzetet és a politikai elnyoszorúi). Olvasd el a verset, majd írj mást? róla értelmező esszét ezzel a címmel: mely motívumpár von be újabb – A jelképek egymásba fonódása dimenziókat a harmadik versÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szakban? szempontokat is: milyen következtetések felé nyit – ki? – milyen Petőfi-kép rajzolódik utat a virágmotívum, majd a koporsó?

ÉRTELMEZÉS

Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (ismeretlen művész akvarellje, 19. század)

111

Petőfi Sándor forradalmi költészete Petőfi politikai versei hatással voltak a reformküzdelmekre és a forradalmi fejleményekre. Sorait tömegek olvasták, szavalták, terjesztették. Művészetének óriási közéleti hatása volt. De vajon nem nyomasztó ez egy alkotó számára? Én egyedül megfogalmazok egy gondolatot, s ki tudja, milyen lavinát indítok el vele. Az internet korában még könnyebben válthat ki valaki láncreakciót, tömeghisztériát, mozgalmat. Hogyan ellenőrzöd, hogy megalapozott és követendő-e, amire buzdítanak?

A politikus költő

1848 márciusában megvalósulni látszott mindaz, amit az előző évek látomásos lírája megjövendölt. Petőfi a márciusi ifjak vezéregyéniségeként tevékenyen részt vett a forradalomban, majd honvédtiszt lett, Bem futártisztje. Politikai költeményei (különösen a Nemzeti dal) lelkesítő, buzdító hatásukkal jelentősen hozzájárultak a forradalmi események alakulásához. Március végére azonban radikálisabb, republikánus (köztársaságpárti) meggyőződése miatt elveszítette meghatározó szerepét, elszigetelődött. A királyokhoz (1848. március 28.) című királyellenes versét például országos felháborodás fogadta. A májusi népgyűlésen meglehetősen ingerülten fejezte ki az elégedetlenségét a Batthyány-kormánnyal szemben. Egészében azonban negyvennyolc és Petőfi mégiscsak elválaszthatatlan.

A Nemzeti dal keletkezése

Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 13-án, eredetileg egy március 19-ére tervezett népgyűlésre írta. A bécsi forradalom híre azonban felgyorsította az eseményeket. A költő a verset először március 15-én reggel olvasta fel a Pilvax kávéházban, majd napközben még több alkalommal is elszavalta az egyre növekvő tömeg előtt. A 12 pont mellett így vált a Nemzeti dal a forradalom emblematikus (jelképes) szövegévé, a „pesti forradalom himnuszává” (Kerényi Ferenc kifejezé-

se). A költemény kéziratára maga Petőfi jegyezte fel a következő sorokat: „E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először a ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-ik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá tett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

A Nemzeti dal szerkezete, felépítése

A Nemzeti dal beszélője a szónok szerepében szólal meg, aki önfeláldozó harcra kíván ösztönözni. A versszakok első részében a szónok egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg. A strófák második felében refrénként visszatérő eskü pedig már a megszólított és meggyőzött közösség válaszaként is értelmezhető. Az érvek sorát az idő elérkezésének, az „itt és most” soha vissza nem térő lehetőségének hangsúlyozása nyitja. A második versszak a még szabadságban élt ősök emlékére figyelmeztet: az utókor tartozik nekik a szabadság kivívásával. A következő szakasz – A XIX. század költői című versből ismerős módon – szembeállítja a magánérdeket a közösségi céllal. Kemény szavakkal ítéli el azokat, akik saját életüket a haza érdekei elé helyezik. A negyedik versszak a rablánc és a kard metonímiáival szinte meg akar riasztani, s így szinte kényszerít a bátor kiállásra. Az ötödik strófa a régi dicsőség visszaszerzésének esélyével érvel. A befejező szakasz pedig az utókornak a szabadságért meghalt hősök iránti tiszteletét ígéri. A költemény hatásához, meggyőző erejéhez nemcsak az érvek és az azokat megerősítő refrén járulnak hozzá, hanem a szónoki eszközök is: az erőteljes megszólítás („Talpra, magyar, hí a haza!”), a kérdés („Rabok legyünk vagy szabadok?”), az expresszív (nagy kifejezőerejű) kifejezések („sehonnani bitang”, „rongy élete”, „gyalázatot” stb.) vagy az ünnepélyes hangvételű szavak („áldó imádság”, „szent neveinket”). Talpra magyar! (Thorma János festménye, 1898‒1937)

112

A magyar romantika irodalma Fogalmak

szónoki beszéd: olyan retorikai alakzatokban gazdag beszéd, amelynek célja, hogy segítségével a szónok megnyerje ügyének a hallgatóságot

Vitassuk meg!

„Megírta évmiljók előtt A sors, mi fog történni majd? Vagy a történet gálya, mit A véletlen fuvalma hajt?”

felfokozott életérzés: a romantikára jellemző, a korszakban domináns végletes életérzés, egyik változata a reményvesztettség, a csalódás, a másik a forradalmi optimizmus, a kitörő életöröm

(Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség)

• Kitapinthatók a nagy történelmi fordulatok mögötti okok? Nevezz meg ilyeneket a történelemórán tanultak alapján! • Milyen arányban játszanak szerepet törvényszerűségek, és mekkora szerepe lehet az emberi tényezőnek? Keressetek példákat és ellenpéldákat egyaránt!

Irány a szöveg! 1. A szöveggyűjtemény három vonatkozó verse, a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger és az Akasszátok fel a kirá-

lyokat közül melyik a legradikálisabb? Miért?

2. A három vers közül melyik dolgozik egyetlen allegorikus képpel? 3. Melyik vers tekinthető szónoki mesterműnek? Miért? 4. Mely sorok fejezik ki a versekben leginkább a királyellenességet? Milyen költői eszközökkel? 5. A három vers közül melyekben fordulnak elő a következő retorikai alakzatok: megszólítás, kérdés, ismétlés,

párhuzam, anafora, hiperbola, ellentét?

6. A fentiek közül melyek azok az alakzatok, amelyek mindhárom versben megtalálhatók? 7. Melyik vers említi metonimikus képben a hatalom megdöntése helyett a hatalom szimbólumának megsemmi-

sítését? Idézd!

8. Melyik vers említi egyetlen sorban a szolgaság és szabadság két ellentétes motívumát? Idézd! 9. Vesd össze a Nemzeti dal temetés-vízióját az Egy gondolat… és A XIX. század költői című versben megjelenővel!

Milyen azonos motívumokat és milyen különbségeket látsz bennük?

dalmaknak, így az ötvenhaPetőfi személye fontos jelképe volt a későbbi forra mek is, amelyek épp az eltosnak is. De zászlajára tűzték a nevét olyan rezsi a hazugságot, képmutatást is lenkezőjét építették annak, amit ő képviselt. Ezt forradalom 24. évfordulójára. szóba hozza Petri György verse: A kis októberi esszét ezzel a címmel: Mit Keresd meg a verset az interneten, majd írj rövid i? tehet egy költő, ha nem akar politikai jelképpé váln – könnyen a propagandagépezet részéFigyelembe veheted a következőket is: vé válhat – a politika csak ritkán felemelő ami vonzónak tűnik egy lelkes pilla– – a művész nem egy réteghez, hanem natban, utóbb lelepleződhet mindenkihez akar szólni – az elnyomó rendszerek beszennyezik a művészt

érvelés

Petri György

113

Petőfi Sándor kései tájleíró költészete A tér, a környezet jellege erős hatást gyakorol az emberre. Petőfi tájleíró versei is ezt a hatást rögzítik. Petőfi jellegzetes tája az Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé vált, s egyben megfelel annak a romantikus igénynek is, hogy egzotikus, helyi színek mutatkozzanak a művekben. i lenne egzotikusabb a pusztánál? Nevezz meg romantikus mikrokörnyezeteket MagyarM országon!

A Tisza

Petőfi A Tisza című verset Pesten írta 1847 februárjában. A múlt időben megszólaló, visszatekintő költemény egy megragadó tájélményt elevenít fel, a Tisza-parti naplemente szépségét, illetve a folyó kétarcúságát: szelídségét, majd árvízi vadságát. A vers a szemlélődés pontos helyének („Ott, hol a kis Túr siet beléje”) és idejének („Nyári napnak alkonyúlatánál”) megjelölésével kezdődik. A látvány bemutatása a közeli tájelemektől (a víztükör, a „sárga föveny-szőnyeg”) a távolabbiak („Túl a réten” erdő, „mármarosi bércek”) felé tart. A rendkívül képszerű, szemléletes leírás legfontosabb eszközei a hasonlatok és a megszemélyesítések. A látott táj felidézése a tizedik versszakban a megtapasztalt szépség felemelő hatásának felelevenítésébe torkollik: „Lelkem édes, mély mámorba szédült / A természet örök szépségétül.” A következő szakasz himnikus sorai ezt a lelkesedést az emlékezés múltjából a versbeli megszólalás jelenébe helyezik át. A természet (szükségszerűen) jelen idejű megszólítása ezen kívül magára a versírásra is reflektál, amikor a természet szépségének nyelvi rögzíthetetlenségére, leírhatatlanságára utal. Figyelemre méltó, hogy a versszak második sora („Mely nyelv merne versenyezni véled?”) nemcsak problematizálja a nyelvet, hanem az „e” hangok sokaságával a hangzás révén is előtérbe helyezi azt: magát a hordozót, a gondolatok és érzések kifejezését megkísérlő (s szükségképpen elégtelen) eszközrendszert. A 12. szakaszban az eddig meghatározó leírást egyfajta elA puszta (id. Markó Károly festménye, 1853)

114

beszélő jelleg váltja fel a vacsora alatti beszélgetéssel és a „pár nap” múlva érkező árvízzel. A korábban szelíden „ballagó”, sima tükrű, hangtalan Tiszát itt láncait letépő őrültnek mutatja a vers, ismét romantikus elvárást teljesítve be az éles kontraszt megvalósításával.

A puszta, télen

A puszta, télen című költemény szintén Pesten keletkezett, 1848 elején. A vers sem a beszédhelyzetet, sem a beszélő kilétét nem határozza meg. A végig harmadik személyben szóló lírai énről mindössze az derül ki, hogy otthonosan, ismerősként mozog a puszta világában, illetve az, hogy a tájhoz érzelmileg is erősen kötődik. Ez utóbbira utal a verset nyitó felkiáltás érzelmi töltése. A téli táj leírásának különlegessége, hogy következetesen a nem látható dolgokat veszi számba. A szöveget így a hiány jelentésmozzanatát tartalmazó kifejezések határozzák meg („hült helyét leli”, „nincs ott”, „elnémultanak”, „nem szól”, „üres”, „hallgatnak” stb.). Feltűnő azonban, hogy ezek a hiányzó elemek is meg-

A magyar romantika irodalma lehetősen érzékletesen, jelzős szerkezetekben jelennek meg („juhnyáj méla kolompjával”, „pásztorlegény kesergő sípjával”, „dalos madarak”, „harsogó haris” stb.) A vers tehát a téli puszta sajátos leírásával jelenvalóvá, „láthatóvá” teszi a nyári tájat is.

negatív festés: olyan költői eljárás, amely a hiányok felsorolásával teremt hangulatot lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költészetben, amelyben ugyanakkor a költő poétikai eszközökkel a személyes érzelmeit is kifejezi

„Lelkem édes, mély álomba szédült A természet örök szépségétül.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

A leírásban ezúttal is kiemelkedő szerep jut a hasonlatoknak és a megszemélyesítéseknek. Különösen szép az utolsó versszak képe, amely a lemenő napot mérges tekintetű, elűzött királyként ábrázolja, akár egy politikai jelentés megalkotását is lehetővé téve.

(Petőfi Sándor: A Tisza)

• A szépség hat az elmére, de az elme is szerepet játszik abban, mi minősüljön szépnek, mi csúnyának. Igazold a téli pusztáról szóló vers példájával! • Mi mindent „lát” A puszta, télen szerzője, ami nincs is ott?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményből Petőfi tájleíró verseit (A puszta, télen, A Kiskunság, A Tisza)! Milyen képek,

kifejezések érzékeltetik a versekben a költő bensőséges viszonyát a tájhoz, természethez? Melyik versből hiányzik a személyes vallomás?

2. Melyik az a családias kép, amely két versben is szerepel? Mi a különbség köztük? 3. Melyik verset jellemzi többsíkú időszerkezet? Melyik síkon mi történik? 4. Milyen látószögből szemlélhetjük a tájat a versekben? Milyen „kameramozgásokat” észlelhetünk? Melyik vers-

ben nem azonosítható a nézőpont?

5. Keress közös pontokat a versek alapján a táj élővilágában, földrajzában, épületeiben, emberalakjaiban! 6. Hasonlítsd össze a nap, napsugarak szerepét a versekben! Hol milyen hangulati vagy gondolati értékük van? 7. Melyik versre jellemzők a tagadó szerkezetek? Minek a hiányát, elmúltát érzékeltetik? Minek a jövetelét sejte-

tik?

8. Mely versekben értelmezhető valamilyen természeti jelenség szimbólumként? Miknek a szimbólumát láthatjuk

bennük?

képi eszközeink vannak a tájak Joggal vetődhet fel manapság a kérdés: ha kiváló me van szavakkal leírást adni és másféle látványelemek megörökítésére, mi értel egy-egy tájról? Olvasd Petőfi mellé József Attila tájversét is (József Attila: Téli éjszaka), majd írj érvelő esszét Festmény, fénykép, szöveg címmel

Írásodban vedd figyelembe az alábbi szempontokat is: – a kifejezésformák eszközei – előnyök és hátrányok mindegyiknél – mit ad többletként a szavak általi leírás? – mit ad többletként egy vers?

érvelés

József Attila

115

Petőfi Sándor: Az apostol A zsenialitás kultusza a romantika gondolkodásának fontos eleme. Az átlagon felüli képességekkel rendelkező ember sorsa azonban nem könnyű. A társadalom gyakran viszonyul gyanakvással azokhoz, akik akár felfelé, akár lefelé kilógnak a sorból. Petőfi elbeszélő költeménye, Az apostol is egy rendkívüli ember története. J onathan Swift felveti regényében, hogy tudósok, zsenik vezessék az államot a politikusok helyett. Miért nem válik be vajon a rendszer?

A mű keletkezési háttere és szerkezete

Petőfi 1848 nyarán, néhány hét alatt írta meg Az apostol című elbeszélő költeményét. Szilveszter élettörténetének egyes részleteiben, a szabadságért folytatott küzdelemben, valamint ennek a küzdelemnek a nehézségeiben is felismerhetők a költő pályájának mozzanatai. Ugyanakkor nyilvánvaló az irodalmi hatás is. A történet nem egy mozzanatában Charles Dickens Twist Olivér című regényének motívumai ihletik Petőfit. Azzal is eltávolítja saját személyétől a főhőst, hogy idegenszerű városba helyezi, amelynek padlásszobás épületeit látva inkább gondolhatunk Párizsra, mint Pestre. A példázatszerű történet in medias res a padlásszobában nyomorgó kétgyerekes család egy estéjével kezdődik (1–4. fejezet). Az elbeszélő innen tekint vissza a családfő, Szilveszter életére. Az 5–14. fejezetben a kronologikus elbeszélés a hányatott gyerekkortól (a tolvajnál, a koldusasszonynál és az uraság házában töltött idő) a reményteljes ifjúságon (iskolás évek) és a férfikor sikerein (jegyzői munkája, lelkesítő beszédei, családalapítás) és kudarcain (elüldözik a faluból, nem nyomtatják ki a könyvét, anyagi nehézségek) át jut vissza a kiinduló jelenethez. A 15–19. fejezet beszéli el a kisebbik gyermeke halálát, a könyve illegális kiadását, tízévnyi börtönbüntetését, felesége halálát, a király elleni merényletkísérletet, valamint a kivégzést. Az utolsó fejezet Petőfi egyes látomásos és forradalmi verseihez hasonlóan a szabadságért folytatott küzdelmet a jövőben látja beteljesülni. Ebben a remélt jövőben hősként tekintenek majd azokra, „akik szolgaságban szabadok” voltak.

Rákóczi induló (Hollósy Simon festménye, 1899)

116

A főhős

Szilveszter alakja a nép szabadságáért megalkuvás nélkül küzdő váteszt idézi. Ebből a szempontból A XIX. század költői című vershez kapcsolható. Az elbeszélő költemény a főhőst – a kiválasztottságot és a tanítói szerepet hangsúlyozva – apostolnak nevezi. A mű annak a tapasztalatnak ad hangot, hogy az apostoli szerep, a kiválasztottság magányossággal és számkivetettséggel jár együtt. Ezt a kettősséget emeli ki az elbeszélő, amikor Szilvesztert bemutatja: „Ki vagy te, férfiú? / Lelked ruhája / Csillagsugárból szőtt fényes palást, / És testedet / Kopott rongyok fedik. / […] / S mit a tiéidnek s magadnak / Nem bírsz megszerzeni, / A nagyvilágot /Törekszel boldogítani. / Az égbe van szabad bejáratod, / S ha úri ház előtt kopognál, / Az ajtót bézárnák előtted”. A főhős kisgyerekkora óta újra és újra azzal szembesül, hogy a boldogulás feltétele a szabadság bizonyos fokú feladása. De már tizenévesen eldönti, hogy nem alkuszik meg, és küzdeni fog a teljes és valódi szabadságért. Az őt érő kudarcok ellenére nem veszíti el hitét, de a cél elérését lassú folyamatnak látja. Ez az optimista szemlélet tükröződik a 11. fejezet sokat idézett szőlőszem-hasonlatában is. Ha a kis szőlőszem megéréséhez egy teljes nyár napsugaraira van szükség, a földgolyóbis „nagy gyümölcsének” megérését várva is türelmesnek kell lennünk. A földet érlelő sugarak a

A magyar romantika irodalma nagy emberek lelkei: „Minden nagy lélek egy ilyen sugár, de / Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kivánhatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék?” Ugyan-

Fogalmak

csak derűlátásról tanúskodik a 20. fejezet jövővíziója is: az eszményi cél érdekében hozott áldozat – bármilyen reménytelennek tűnik is – nem válik fölöslegessé.

jövővízió: látomásszerűen megfogalmazott kép a fejlődés elképzelt irányáról és majdani végeredményéről

Vitassuk meg!

„A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek, Amíg megérik?”

zsenikultusz: az a romantikus szemlélet, amely minden szabálynál, esztétikai elvárásnál, sőt magánál a műnél is fontosabbnak ítéli az alkotót

(Petőfi Sándor: Az apostol)

• A demokratikus társadalmi berendezkedések „exportja” vajon gyorsítja az emberiség „érését”? • Vajon előrébb tart az „érési folyamatban” Amerika, mint Európa? Európa, mint a fejlődő világ?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el Az apostol részletét! Ismerve Petőfi látomásos és politikai verseit, milyen karakternek találtad Szil-

vesztert?

2. Keress Szilveszter jellemére vonatkozó jelzőket a faluban végzett munkássága, könyvkiadói munkássága, végül

elhurcolása alatt tanúsított magatartása alapján! Milyen változásokat tapasztalsz?

3. A mű kiábrándult képet fest a népről: mely részei tüntetik fel a népet a legrosszabb színben? Mennyiben külön-

bözik ez a költő más verseiben tapasztalható népábrázolástól? Mi ennek az oka?

4. Milyen hasonlóságokat tapasztalsz a költő látomásversei és az itt közölt szemelvény közt? Mi a közös Szilveszter

és Petőfi történelemértelmezésében?

5. Mit tudunk meg a költeményrészlet alapján a hős és a hatalom viszonyáról? Mit tudunk meg a hős Istenhez

fűződő viszonyáról?

6. Milyen ellentét fejezi ki Szilveszter csalódását az emberi természetben? 7. Milyen metaforák fejezik ki, hogy a megpróbáltatások és csalódások testileg és lelkileg is megviselik az embert?

zolja a nyomort, amely egészen Petőfi Az apostolban realisztikus színekkel ábrá d művében. Olyan témát emel a szó szerinti éhezésig és az otthontalanságig terje kek lírájában még nem kerülhebe ezzel a költészetbe, amely a korábbi nemzedé tett a figyelem fókuszába.

érvelés

vedd figyelembe ezeket a Mai költőink is gyakran hívják fel a Írásodban okat is: figyelmet a szembeötlő nyomorra. Ol- szempont beszámolója életútjáról én lírai a – vasd el Petőcz András versét (Egy hajbuktatókat emeli ki? léktalan vallomása), majd írj érvelő – mely yásolhatta volna a sorsát? esszét ezzel a címmel: Elkerülhető lett – hol befol – hogyan kapcsolódik a versben a jelen volna? és a múlt?

Petőcz András

117

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Talán ebből a néhány leckéből is kiderült, hogy Petőfi milyen sokoldalú szerző: népies, hazafias, szerelmes és humoros is. Híres komikus műve A helység kalapácsa. Paródia ez, az eposzok paródiája, s miközben megnevetteti az olvasót, egyben rá is mutat a parodizált műfaj jellegzetességeire. zt az ismerőst tudjuk jól parodizálni, akinek erőteljes jellemzői, karakterisztikus vonásai vagy A megnyilvánulásai vannak. De vajon lényegi dolgokat is kifejezhetünk a paródiával, vagy csak a felszín jelenségeit?

Műfaj

Petőfi komikus eposza, A helység kalapácsa 1844-ben jelent meg. A komikus eposz (vagy vígeposz) olyan verses formában íródott nagyepikai alkotás, amely a hagyományos eposzi kellékek, valamint az emelkedett stílus tekintetében megfelel az eposz műfaji elvárásainak, ugyanakkor annak emberfeletti erővel küzdő hősei és magasztos tárgya helyett kisszerű szereplőket és problémákat visz színre. Petőfi költeményének „hősei” is hétköznapi falusi emberek. A cselekmény kisszerűségét már a fő helyszín, a falu egyetlen közösségi tereként működő kocsma is jelzi. Itt zajlik a banális történet: eposzi hőstettként az ötvenöt éves Erzsóknak vall szerelmet a félénk kántor, akit a féltékeny Fejenagy a legkiválóbb harcosok párbaja helyett egyszerűen megpofoz, a csatajelenet szerepét pedig egy nagy kocsmai verekedés tölti be. A formai-stiláris jegyeknek és a témának ez az összeférhetetlensége komikus hatást eredményez. Műfaji szempontból a Petőfi-mű magyar irodalmi előzményének Csokonai Vitéz Mihály Dorottyáját tekinthetjük.

Az eposzi kellékek

Az eposz műfaji szabályaihoz tartozó eposzi kellékek – rendszerint parodisztikus formában – A hely-

ség kalapácsában is megjelennek. Az elbeszélő a mű elején a történetmondás képességét – egyfajta témamegjelöléssel egybekötött invokációként – az istenektől származtatja: „Szeretnek az istenek engem, / […] / Megajándékoztanak ők / Oly ritka tüdővel, / Mely a csatavészek / Világrendítő dúlakodásait / Illendően elkurjantani képes”. A cselekmény az istentiszteletet záró „Ámen”-nel in medias res kezdődik. A költemény jellemző elemei a szereplők állandó jelzői: „szemérmetes Erzsók”, „lágyszivü kántor”, „szélestenyerű Fejenagy”, „amazontermészetű Márta” stb. A második énekben az elbeszélő az eposzok seregszemléjét idézve tekint végig a kocsma vendégein.

A komikum forrásai

A helység kalapácsa nem csupán az eposzt parodizáló gesztusai révén vált ki kacagtató hatást. Fontos szerep jut a nyelvi komikumnak is. Ilyen a szólások kifordítása („Így főzte a gondolatok seregét / Feje bográcsában”) vagy a fölösleges körülírás. Bagarja lábai például egy alkalommal mint a „test-épületének / Élő oszlopai” jelennek meg, Csepü Palkó szája pedig mint „orr alatti nyílás”. Többször találkozunk a hasonlat parodisztikus kiüresítésével: „S olyformán néze szemével, / Mint nézni szokott halandó, / Ha nem érti a dolgot”, vagy egy másik helyen: „Ártatlan vagyok én, / Mint az izé”. A szöveg előszeretettel él az irónia eszközével is, amikor például az idősödő, sejthetően a bortól pirospozsgás arcú szemérmetes Erzsókot ártatlan, fiatal lányként mutatja be, vagy amikor a nagy men�nyiségű bort elfogyasztó Csepü Palkót mértékletesnek nevezi.

helység kalapácsa első kiadásához készített A illusztráció (Petőfi Sándor alkotása)

118

A magyar romantika irodalma

karikatúra: humoros vagy gúnyos célú, elsősorban képi ábrázolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt olvasóközönséget regényeivel, sikerkönyvei előtt a regényirodalom csak szűk réteget szólított meg

„És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki, És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.”

Vitassuk meg!

Fogalmak

(Petőfi Sándor: Az ítélet)

• Lehet-e különbséget tenni háború és háború között? Léteznek nemesebb háborúk és megvetendőbb háborúk? • Védhető-e erkölcsileg egy agresszor által indított háború? Vagy csak a honvédelem adhat felmentést?

Irány a szöveg! 1. Olvasd el A helység kalapácsa részletét! Milyen cselekmény áll a paródia középpontjában? Mennyiben emlékez-

tet ez az eposzi hagyományokra?

2. Milyen beszélő neveket találsz a műben? Hogyan befolyásolják az állandó jelzőkkel teleaggatott beszélő nevek

a hősalkotást?

3. Keress a szemelvényben felesleges jelzőket, amelyek csak az eposzokat imitálva kerültek be a szövegbe, s az

nélkülük is érthető lenne!

4. Hol találsz a szövegben stílustörést? Keress példákat arra, amikor a fennköltnek induló hangnemet alpári váltja föl! 5. Mulatságos a szövegben a hasonlatok, metaforák kétfelé húzása: amikor az egyik tag pátoszát a másik tag út-

széli stílusa vagy hétköznapi, néha közhelyes tartalma zúzza szét. Idézz belőlük!

6. Hol találsz a szövegben előreutalást? Milyen jelenségek kísérik? 7. Mely sorokban alakul sikeresen a hexameter két utolsó kötelező verslába? Mutat-e ez bármilyen szabályosságot?

hordoz magán egy-egy Minél egyedibb, minél erőteljesebb jegyeket yebb őt parodizálni. szerző stílusa, annál hálásabb feladat és annál könn enkori eposz jellegzetesPetőfi alapvetően a műfajon csúfolódik, a mind zai a maguk konkrétségein, de eléggé valószínű, hogy Vörösmarty epos ságában is a szeme előtt lebegtek. Parodizálni azonban nem csak klasszikus műveket lehet, hanem akár mozifilmeket vagy szórakoztató regényeket is. Azok közt is van karakterisztikusabb és kevésbé egyedi. Rejtőzködő szerző írta meg a kultuszsorozattá vált Harry Potter-széria talán legszellemesebb paródiáját Heri Kókler címmel. Olvasd el a részletét, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel:

A túlzás és a szándékos hiba Petőfi eposzparódiájában és a kortárs szövegben Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – komikus nevek Petőfinél és itt – harcleírás A helység kalapácsában és itt – oda nem illő elemek a felsorolásokban – túlzások és szándékos hibák ott és itt

összehasonlítás

A Harry Potter című könyv borítója

119

Jókai Mór pályája Jókai Mórnak nemcsak a forradalomban volt fontos szerepe, hanem a szabadságharc idején is, amikor a kormány hivatalos Közlönyét szerkesztette. Szerencsére a szabadságharc leverése után a felesége szerzett neki egy komáromi menlevelet, így nem üldözhették. Ismeritek a Komáromi erőd történetét? Minek köszönhették a várvédők a kivételes eljárást?

Élete 1848‒49-ig

Komáromban született kálvinista családban. Apja nemesi származású ügyvéd volt, azaz nemes és polgár egy személyben. 1841–42-ben Jókai is, Petőfi is a pápai kollégiumban tanult, össze is barátkoztak. Jókai 1842-től jogot hallgatott Kecskeméten, s joggyakorlatra érkezett 1845 őszén Pestre. Ös�szejárt azokkal a fiatal írókkal és színészekkel, akik az 1848-as forradalom csillagai lettek. Jókai Mór (litográfia) 1846-ban megírta első regényét. Egy évre rá már az Életképek című folyóirat szerkesztője, később pedig a Pesti Hírlap munkatársa. Ő fogalmazta meg, és olvasta fel 1848. március 15-én a tizenkét pontot. A Bánk bán esti előadásán ismerte meg Laborfalvi Rózát, a híres színésznőt, akit még ez évben elvett feleségül. Felesége mentette meg életét a szabadságharc bukása után: a komáromi várat a világosi fegyverletétel után is védő Klapka tábornoknak sikerült menlevelet kialkudnia tisztjei számára – Laborfalvi Róza felvetette a bujdosó Jókait a tisztek névsorába.

A szabadságharc után

A kiegyezésig Jókai volt a nemzet vigasztalója. Arany is megverselte a szabadságharc hősiességét, de a kifogásait sem rejtette véka alá. Jókai azonban a bénult magyarságnak hitet adó legendákat nyújtott át: 1850-es novelláskötete, a Csataképek csak a szabadságharc dicső eseményeit idézi fel. Reményt akart nyújtani történelmi regényeivel is (Erdély aranykora, 1851; Török világ Magyarországon, 1852–53), melyekben a magyarság elpusztíthatatlanságát hangsúlyozta. A reformkor

lelkesítő legendáját fogalmazta meg Egy magyar nábob (1853–54) és Kárpáthy Zoltán (1854–55) című regényeiben: miként vált a dorbézoló magyar nemesség a legnemesebb eszmék zászlóvivőjévé.

Fénykora és kései korszaka

Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a szabadságharc idealizált történetét, A kőszívű ember fiait (1869), illetve a magyar felvilágosodás legendássá emelt históriáját (És mégis mozog a föld, 1872; Rab Ráby, 1879). A polgárosodás a témája Fekete gyémántok (1870) és Az arany ember (1872) című regényének. Előbbi a kapitalizmus ábrándos, idealizált képe: a nemesi származású tudós, Berend Iván bányatulajdonosként megteremti a magyar ipart – munkásaival testvéri szövetségben. Utóbbi talán Jókai legjobb műve, külföldön is sikert arató regénye. Élete végén jobbára szórakoztató kalandregényeket írt. Kivételnek számít Sárga rózsa című kisregénye (1893), amely egy hortobágyi szerelmi háromszög története.

Egy érdekesség Jókai pályája kapcsán

Jókai Mór politikai és írói munkássága mellett jelentős hírlapírói és szerkesztői tevékenységet is folytatott. 1856-ban szerkesztett lapot Nagy Tükör címmel, amelyben karikatúrákat közöltek az aktuális közéleti eseményekről a német Fliegende Blätter élclap mintájára. A német lapnak az a Wilhelm Busch (1832– 1908) volt a rajzolója, akit az európai képregény megalapítójának is tekintenek. Ezt a mintát követte Jókai lapja (néha Busch munkáit is átvették). A Nagy Tükör megszűnése után, 1858-ban indult útjára szintén Jókai szerkesztésében az Üstökös című „Humoristico-belletristicus hetilap”, amelybe

Jókainé Laborfalvi Róza (Telepy Károly festménye, 1858, a Petőfi Irodalmi Múzeum Gyűjteménye)

120

A magyar romantika irodalma maga az író is rajzolt képes történeteket. A későbbiekben inkább csak a történetek szövegét és forgatókönyvét (storyboard) írta Jókai, a rajzokat Jankó János (1833–1896) grafikus készítette. Ezek a rajzokkal il-

lusztrált történetek ugyan nem tekinthetők még a mai értelemben vett képregényeknek, de mindenképpen a műfaj magyar alakulástörténetének első állomásai.

Vitassuk meg!

„Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.” (Jókai Mór: Az arany ember)

• A népmesék hőse nagyon sokszor kitér a konfliktus elől: odébbáll, tovább vándorol, várja a jobb alkalmat. Gyávaság a kedvező alkalom kivárása, vagy éppenséggel okosságra vall? • Deák Ferenc azzal biztatta a magyarokat, az idő majd meghozza a lehetőségeket. Boldogabb vajon egy-egy nemzedék, amely szerencsésebb korszakban született? Vélhetjük például, hogy a háborús nemzedékek boldogtalanabbak?

Irány a szöveg! 1. Szabályos ismétlődés teszi szónokivá Teréza mama panaszát Az arany ember szöveggyűjteményünkben idézett

részletében. Hogy hangzik az ismétlődő mondatséma? Hányszor ismétlődik?

2. A jellegzetes mondattípus ismétlődő előfordulásai egy-egy társadalmi szereplőt, jelenséget bírálnak. Kiket, mi-

ket? Vedd sorra!

3. Az ismétlődő mondatban megfogalmazódó bírálatok a főcselekményben, Timár történetében is megjelennek

társadalomkritikaként. Válaszd ki azt a hármat, amely a főcselekményben a leghangsúlyosabban jelentkezik, és utalj ottani összefüggéseire!

4. „Mire való az egész világ?” – összegzi csalódottságát az asszony. Két választás áll előtte. Melyek ezek? Timár

későbbi döntése mennyiben hasonlít Terézáéra? Miben fordítottja Timár sorsa, döntése Terézáénak – a hasonlóságon túl?

5. Teréza története bizonyos tekintetben kicsiben ismétli Timár történetét. Nevezz meg irodalmi műveket, ahol

hasonló fraktáljelleggel kicsiben ismétlődik az alaptörténet!

6. A szöveg második fele több bibliai és Rousseau-ra utaló motívumot tartalmaz. Melyek ezek?

e utakon szerzett vaA gyors meggazdagodás, az emberi törtetés, a görb ául Az arany embergyon nemcsak Jókai regényeiben kap szerepet (péld án vagy Móricz Kálm ben), hanem Balzac, Stendhal, később Mikszáth ők is gyakran utalnak Zsigmond műveiben is. De a mai, kortárs szerz stalan felkapaszkodók a törtető, kizárólag a pénz iránt érdeklődő, gátlá típusára. Erdős Virág gunyoros zsánerverse (Egyszeregy királyfi…) egy erdélyi népballada szövegét evokálja, s épp annak eredeti tisztasága emeli ki az átiratban megjelenített világ szégyenletes alantasságát. Olvasd el az átiratot és az eredetit, majd írj ös�szehasonlító esszét ezzel a címmel: Feje tetejére állított társadalom

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – szereplők egyik műben, másikban – balladai jegyek a két műben milyen jellegzetes anomáliákat – gyűjt egybe a mai vers tablója? – miért épp ez a ballada látszott alkalmasnak erre a szerepre?

összehasonlítás

Erdős Virág

121

Jókai Mór: Az arany ember Jókai igen termékeny írónak bizonyult hosszú élete során. És a regényeiből készült filmek is szép számban állnak rendelkezésünkre, ámbár eléggé régiek ezek a mai nézők ízléséhez. Várkonyi Zoltán 1965ben rendezte A kőszívű ember fiait, 1966-ban az Egy magyar nábobot és a Kárpáthy Zoltánt, 1976-ban a Fekete gyémántokat. Gertler Viktor pedig 1962-ben forgatta Az arany embert. it gondolsz, miért olyan szembeötlő egy film esetében, ha több évtizedes? Miért látszik régiM módinak alig 20-30 év elteltével? Egy könyvnél, regénynél miért nem jelentkezik ilyen élesen ez a probléma?

A regény cselekménye

Jókai 1872-ben jelentette meg Az arany ember című regényét, amely számos fordításának köszönhetően nem csupán a magyar olvasóközönség körében, hanem a világ több országában sikert aratott. A mű főhőse a hajóbiztos, Timár Mihály. A cselekmény a Szent Borbála nevű hajón kezdődik. A Magyarország felé tartó hajó több akadály leküzdése után köt ki a Senki szigetén. Itt ismerkedik meg Timár a világtól elvonultan élő Terézával és gyönyörű lányával, Noémivel. De itt bukkan fel a mindenre elszánt kalandor, Krisztyán Tódor is. A cselekmény másik szála Ali Csorbadzsihoz kapcsolódik, aki halála előtt Timárra bízza lányát, Timéát. Ali egy titkot is elárul a hajósnak, amely nagy gazdagságot hoz a számára. Timár később feleségül veszi Timéát, de a lány nem szerelemből, csupán hálából megy hozzá. Timár hiába gazdag, mégis boldogtalan, ezért visszatér a Senki szigetére. Ettől kezdve él kettős életet: hol Noémi, hol Timéa mellett van. Végül Noémit választja, de minden vagyonát feleségére hagyja, aki abban a hitben, hogy férje meghalt, hozzámegy szerelméhez.

Ellentétek

Számtalan egymással ellentétes fogalom, felfogás ütközik a regényben. A mű egyik lényeges pontja a gaz-

dagság, amely jólétet, anyagi biztonságot jelent. Ezzel áll szemben az emberek boldogsága, amely nem anyagi javak kérdése. Hiába gazdag Timár Mihály, boldog csak a Senki szigetén lehet. A jóság és a rosszindulat is szembekerül egymással, többek között a regény nőalakjai révén. Míg Timéa vagy Noémi a mások javát előtérbe helyező, elfogadó, a világra nyitott szereplők, addig a komáromi kereskedő lánya, Athalie intrikus, gőgös, sőt, még a gyilkosságtól sem riadna vissza. Az ellentétek egész regényen végigvonuló kettőssége azt sugallja, hogy az ember újra meg újra döntési helyzetekben találja magát: a társadalmi jólét kötöttségekkel jár, a pénztelenség viszont bármilyen furcsa is, a boldogság és a szabadság lehetőségét hordozza.

A természet

Az arany emberben kiemelt szerep jut a természetnek: ez a romantika természetkultuszához kapcsolható. A vad, megzabolázhatatlan természet az ember szélsőséges érzelmeit jeleníti meg. A komor és fenséges Vaskapu-szoros részletes bemutatása előrevetíti Timár elkeseredett harcát a hajóért és a hajón lévő emberek életéért. A Duna leírása ugyanezt a hatást éri el: „Az ősz óriás szilaj hőssé ifjul, hullámai szökellnek a sziklás meder felett, egy-egy roppant bérctömeg ül ki néhol medre közepébe, mint valami rémoltár; az óriási Babagáj, a koronás Kaszán szikla; azokat fenséges haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forgatagokat örvényítve mögöttük, feneketlen árkot vájva a sziklamederben”. A Senki szigetének idilli, a földöntúli Paradicsomot felidéző képe a boldogság, a béke és a harmonikus nyugalom külső megfelelője. A befagyott, téli Balaton rajza pedig Krisztyán Tódor halálához kapcsolódik, de akár a Timár életét átszövő, féltve őrzött titkokat is szimbolizálhatja. sorba András és Béres Ilona Az aranyember című film egyik C jelenetében (rendező: Gertler Viktor, 1962)

122

A magyar romantika irodalma Fogalmak

vallomásregény: olyan regénytípus, amelyben a szerző azonosul a főhős nézeteivel, gondolataival, és így fejezi ki saját véleményét

Vitassuk meg!

„A magyar pénzt »keres«, a német pénzt »érdemel« (Geld verdienen), a francia pénzt »nyer« (gagner d`argent), az amerikai pénzt »csinál« (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg…”

idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint amilyen valójában

(Jókai Mór: Fekete gyémántok)

• Vajon hol helyezkedik el Magyarország az életszínvonal alapján felállítható skálán a nemzetek között? • Milyen történelmi körülmények miatt maradt le térségünk a modern kor gazdasági versenyében? Behozható-e valaha is a lemaradás?

Irány a szöveg! 1. Az arany ember részletének elbeszélője több tényezőt is felsorol, amelyek főhőse szerelmét táplálták válasz-

tottja iránt. Mik ezek? Melyek közülük azok, amelyekre nem szerencsés szerelmet, házasságot alapozni?

2. Melyik az a szkeptikus mondat, amely már az elején kissé kiábrándítja az olvasót az említett szerelem természe-

tét illetően?

3. Milyen társadalmi akadályok késleltetik a jegyespár egybekelését? Milyen akadályokat gördített el az útból a

gazdag Timár?

4. Milyen lelki akadályokat nem tud elgörgetni? Hol a hiba a gondolatmenetében? Tud róla, vagy csak az író tudja

ezt róla?

5. Milyen visszaadott kincsekről beszél a regényrészlet? Kié volt a kincs? Mi történt vele? 6. Hányféle egyházat említ a szöveg? Hányat kritizál közülük? 7. Gyűjts ki a szövegből minél több vallási műszót, és rendezd őket a keleti és a nyugati kereszténység csoportba!

sán mindent elér, amit csak egy Az arany emberben Timár Mihály karrierje csúc ében elérhet: gazdag, befolyásos, önmegvalósító ember a vállalkozók versengés l boldogtalanabb, s úgy tűnik, köztiszteletnek örvend. De minél gazdagabb, anná a felkapaszkodás felesleges és értelmetlen volt. Kosztolányi Dezső novellája (Egy közönséges villamosutazásról) az élet elkerülhetetlen paradoxonaként mutat rá az összefüggésre: mire „jó helyre” tülekedünk a létharcban, máris értelmét veszíti a felkapaszkodás. Olvasd el a novellát, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: Az utazás allegóriája

ÉRTELMEZÉS

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is: – milyen vonásokkal jellemzi a novella a fiatalság időszakát? – milyen nehézségekre utalhatnak a felkapaszkodás mozzanatai? – mely pontokon rögzít örömteli pillanatokat a történet? – miért épp villamosutazásról van szó?

123

Jelképes motívumok Az arany emberben A regény, mint látni fogjuk, Midász királyéhoz hasonlítja Timár sorsát, mert egyiküknek sem hozott boldogságot a pénz. De Midász egy másik történet szerint arról is híres, hogy hiába szerette volna, mégsem tudta eltitkolni: szamárfüle van. A hajával igyekezett eltakarni testi hibáját, de a királyi borbély, aki nyilvánvalóan tudott a dologról, képtelen volt magában tartani a titkot. Egy lyukat vájt, s abba suttogta a kimondhatatlant. Így is napvilágra került, aminek rejtve kellett volna maradnia, mert nádas nőtt a mélyedésben, s ha fújt a szél, ezt susogta: „Midásznak szamárfüle van!”. i az a titok a regényben (az utolsó szakaszában), amelynek nem lenne szabad kiderülni? MiM ért derül ki mégis? Miért állítja joggal a közmondás: „amit két ember tud, az már nem titok”?

A hold-motívum

A hold-motívum rendre Timár sorsfordító választásainak alkalmával tűnik fel a regényben, Timár lelkiállapotának megjelenítésére szolgál. Az elbeszélő Timár szemszögéből láttatja a holdat: kivetítésnek hívjuk azt a lelki jelenséget, hogy az ember valamit a hangulatának megfelelően fog fel. Amikor Timárt az első kísértés éri, „valami ferde képű hold világít alá”. A hold itt a vámvizsgálat hamisságának szimbóluma, azé a hamisságé, mely megkörnyékezi főhősünket is. Amikor Csorbadzsi rábízza titkait Timárra, vörös a hold az égen. Ijesztő, akár a Timárban ébredő gondolatok: „Valami félelem fogta el, ha arra a vörös holdra tekintett. Azt hitte, ettől jönnek azok a rossz suttogások.” Ezek a hangok arra biztatják, hogy szerezze meg a török főúr kincsét és leányát, s bár ezúttal még ellenáll a kísértésnek, végül is engedni fog. A Melankólia című fejezet a válságba jutott Timár Mihályt mutatja. A hold most a lelkiismeret tükre: „Rettenetes bűnhődés, hogy az ember mindig ott lásson az égen egy fénylő jelt, mely örökkön örökké első bűnét, elhibázott életének első végzetes botlását juttassa eszébe!” Noémi itt az elbeszélő szócsöve, ő az, aki megfogalmazza a hold és a főhős lelkiállapota közötti összefüggést: mivel a hold egy kiégett, kihűlt bolygó, amin nincsen élet, szerinte az öngyilkosok lelkei lakják a holdat. Nem is sejti, hogy a mellette ülő Timár öngyilkosságra készül. Miután Timár bűnbánatot tart, megbékél, és a holdat is más színben látja: „most már nem a kísértő csillag, nem az öngyilkosok jégparadicsoma, hanem egy ismerős jó barát.”

Mitológiai előzmények

A regény két görög mitológiai epizódhoz is kapcsolódik: Midász király alakjához és Polükratész történetéhez. (Midász király mítoszának párhuzamára utal a

124

idász király M (Nicolas Poussin festménye, 1626‒1628)

regény első, 1884-es amerikai kiadásának címe is: Modern Midas.) Midász a hagyomány szerint azt kérte Dionüszosz istentől, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér. A regény szövege több alkalommal közvetlenül is utal erre a mitológiai epizódra, egyértelművé teszi az összefüggést (igaz, Midász nevét nem említi). A legnyilvánvalóbb utalás, amikor Timárról szólva a következőképpen fogalmaz a szöveg „És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében”. A másik felidézett görög mítosz Polükratészhez kapcsolódik, aki óriási vagyonáról volt híres. A mítosz szerint már maga Polükratész is szabadult volna a nyomasztó vagyontól, de ez nem volt lehetséges. Akkor sem szabadulhatott meg értékes gyűrűjétől, amikor a vízbe vetette, mert egy kifogott hal gyomrából újra előkerült. Erre a történetre is utal a regény, sőt meg is nevezi Polükratészt: „Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől”.

A magyar romantika irodalma

Összefoglalás A magyar romantika a magyar nemzettudat megerősödésének időszaka. A nemzettudat kialakulásában döntő szerepet játszottak a művészetek, különösen az irodalom. A romantikus írók és költők kedvelt témája a magyar történelem (pl.: Dugonics: Etelka, Csokonai: Árpád, Vörösmarty: Zalán futása, Kisfaludy Károly: Tatárok Magyarországban). A történelem iránti érdeklődéssel van összefüggésben a romantika rom-kultusza is. A magyar drámairodalom első világirodalmi rangú remekműve, Katona József Bánk bánja szintén történelmi témát dolgoz fel. Katona a drámát egy 1814-es pályázatra készítette, de csak 1820-ban jelent meg. A kezdeti sikertelenségek után 1848-ban éppen a történelmi áthallások tették igazán népszerűvé, ettől kezdve vált legfontosabb nemzeti színdarabunkká. A Bánk bán a politikai értelmezés mellett lélektani drámaként is olvasható. Feladat: Tekintsd át a Bánk bán cselekményét, készíts szerkezeti ábrát! Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy milyen viszonyban állnak egymással! Melyek a drámát mozgató fő viszonyváltozások? A korszak sokoldalú egyénisége Kölcsey Ferenc. Nemcsak költő, hanem irodalomkritikus, országgyűlési szónok és nyelvújító. Korai költészetének jellemző motívuma a magány, a remény és az elvágyódás (Elfojtódás, A Reményhez), de már ebben az időszakban megjelenik a hazaszeretet témája is (Rákos Nymphájához, Drégel). Elsősorban a Himnusz költőjeként él a köztudatban. A költemény 1823-ban keletkezett. Erkel Ferenc 1844ben zenésítette meg, ekkor tett szert általános ismertségre. A keretes szerkezetű vers egy 16. századi prédikátor szerepét ölti magára, és Istent szólítja meg. A magyarság számára áldást kér, majd a büntetésként felfogott szenvedések végének reményében szánalomért könyörög. A közbülső versszakok előbb a magyar történelem dicső emlékein, majd a balsorssal sújtott korszakokon tekintenek végig. A Himnusz párverse a hasonló szerkezetű, ám azzal ellentétes szemléletről árulkodó Vanitatum vanita, amely az ószövetségi Prédikátor könyvére utalva a „minden hiábavalóság” tétele mellett érvel. Kölcsey kései költeményeiben is fontos szerepet játszik a haza kérdése. A Huszt című epigramma a tevékeny hazaszeretetben jelöli meg a haza „fényre derülésének” zálogát. A Zrínyi-versek (Zrínyi éneke, Zrínyi második éneke) viszont keserű pesszimizmussal tekintenek a magyarság múltbeli dicsősséggel szembeállított jelenére. Kölcsey jelentős prózai életművet is létrehozott. A Nemzeti hagyományok című tanulmányában a nemzeti irodalom kérdéseivel foglalkozik, az Országgyűlési napló feljegyzései a költő országgyűlési munkájának forrásértékű emlékei. Nevelt

fiához írott intelmeiben (Parainesis) általános érvényű szellemi végrendeletét fogalmazta meg. Feladat: Keress a szentimentalizmushoz köthető, klasszicista és romantikus elemeket Kölcsey tanult verseiben! A Himnusz mellett a másik szimbolikus jelentőségű nemzeti költeményünknek, a Szózatnak a szerzője Vörösmarty Mihály. Az ugyancsak keretes szerkezetű vers szónokként beszélő lírai énje a magyarságot a haza iránti hűségre szólítja fel. Vörösmarty gondolati költészetének legismertebb példái a Guttenberg-albumba és a Gondolatok a könyvtárban című versek. E szövegekből még kiolvasható a rossznak tapasztalt világ javíthatóságának optimizmusa. Az emberek című költeményben viszont már a lemondás hangja erősödik fel. A költő kései költészetének legmeghatározóbb műfaja a rapszódia. E költemények közül az Előszó és A vén cigány című verssel ismerkedtünk meg. Vörösmarty híres színjátéka a Csongor és Tünde. Műfaja drámai költemény. A mű közvetlen előzménye Gergei Albert Árgirus históriája című munkája. Az előképpel szemben Vörösmarty művében a szerelemesek nem jutnak el Tündérországba, hanem mindkettejüknek a földi világban kell boldogulniuk. A darab fontos szereplője az Éj, a mindennél ősibb Semmi. A szörnyű Éjjel a szerelem szállhat szembe. Feladat: Gyűjts szempontokat, készíts gondolati vázlatot Vörösmarty két választott versének összehasonlító elemzéséhez! Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Pályakezdését népies hangvételű költemények jellemzik. Népies dalainak sikerére jellemző, hogy közülük több folklorizálódott, azaz szinte népköltészet részeként élt tovább. A költő korai ars poeticája A természet vadvirága című vers, amely az iskolás szabályokra támaszkodó (azokra rászoruló) középszerűséggel szemben „a korláttalan természet” szabadsága mellett tesz hitet. Petfői kezdeti sikereit 1845-ben egy rövid válságkorszak követte. Ennek az időszaknak a lenyomatát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 novembere és 1846 februárja között Szalkszentmártonban keletkezett ciklus 66 rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló, elégikus hangvételű, meghasonlottságot tükröző verset tartalmaz. A magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes verse a Szeptember végén (1847, Koltó). A költemény beszélője a szeptemberi tájképet saját élethelyzetével állítja párhuzamba. A költemény szépségéhez nagymértékben hozzájárul a verszene is, elsősorban az anapestusokra épülő időmértékes sorok és a keresztrímek. Feladat: Gyűjts népies motívumokat, a népköltészetre jellemző formai megoldásokat a Petőfi korai költeményeiből.

125

Petőfi legkarakteresebb költőszerepe a népet vezető, a népért küzdő költő. Ennek legismertebb megfogalmazása A XIX. század költői című ars poetica. A magánjellegű problémákat felülírja a közösség szolgálata. A második versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószövetségi párhuzammal teszi szemléletessé. Amikor a vers a zsidó népet vezető lángoszloppal azonosítja a költői szerepet, akkor nemcsak a népvezér feladatának jelentőségét hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét, küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást ezért próféta- vagy váteszszerepnek is nevezzük. Az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia Petőfi úgynevezett jövendölésversei közé tartozik. A költemény kétféle halált állít egymással szembe, a természetes és a hősi halált. A választott hősi halált a szöveg a szélvésztől kicsavart fa és a mennydörgés által ledöntött kőszirt jellegzetesen romantikus, monumentális képében festi meg. Petőfi forradalmi költészetének legismertebb darabja a Nemzeti dal. A vers beszélője a szabadságért folytatott harcra ösztönző szónok szerepében szólal meg. A versszakok első részében a szónok egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg. A strófák második felében refrénként visszatérő eskü pedig már a megszólított és meggyőzött közösség válaszaként is értelmezhető. Feladat: Tekintsd át a Petőfi-kultusz legfőbb elemeit. A Petőfi-líra mely aspektusai kerülnek a kultusz középpontjába, és melyekre esik kevesebb figyelem? Eddigi életed során milyen összefüggésben találkozhattál a költővel? A Petőfi-költészet egyik jelentős tematikus csoportját alkotják a tájleíró versek. Petőfi jellegzetes tája az Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé válik. A Tisza című költemény egy megragadó tájélményt elevenít fel, a Tisza-parti naplemente szépségét,

126

illetve a folyó kétarcúságát: szelídségét, majd árvízi vadságát. A puszta, télen című vers tájleírásának különlegessége, hogy következetesen a nem látható dolgokat veszi számba. A forradalmat követő időszak kudarcai adják az életrajzi hátterét Az apostol című elbeszélő költeménynek. A főhős, Szilveszter alakjában az a nép szabadságáért megalkuvás nélkül küzdő váteszszerep testesül meg, amelyet A XIX. század költői című vers is hirdet. Petőfi komikus eposza A helység kalapácsa. Az eposz műfaji szabályaihoz tartozó eposzi kellékek – rendszerint parodisztikus formában – a Petőfi-műben is megjelennek. A helység kalapácsa komikumához ezen kívül nagymértékben hozzájárul az irónia is. Feladat: Milyen eposzi kellékek jelennek meg A helység kalapácsában? Gyűjts példákat! A 19. század magyar prózájának kiemelkedő alakja Jókai Mór. Petőfi iskolatársa volt Pápán, részt vett a forradalomban, ő fogalmazta meg és olvasta fel március 15-én a tizenkét pontot. A szabadságharc bukását követő pas�szív rezisztencia korszakának jelentős szellemi vezetője. Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a szabadságharc idelizált történetét, A kőszívű ember fiait. A polgárosodás témájához Az arany ember című regénye kapcsolódik. A mű egyik központi problémája a jólétet és anyagi biztonságot jelentő gazdagság és az anyagi javaktól független egyéni boldogság kérdése. A regényben kiemelt szerep jut a természetnek: a szövegben megjelenő külső helyszínek belső tartalmak megfelelői. A regény fontos jelentésrétegét alkotják a visszatérő motívumok és mitológiai előzmények. Feladat: Nézz utána Midász király történeteinek! Foglald össze, hogyan hozható kapcsolatba Jókai regénye és az antik mitológia!

Irodalmi adaptációk a filmművészetben Irodalmi adaptációnak nevezzük, ha egy regényt vagy novellát a film közegében keltenek új életre. Az irodalmi mű azonban nem egykönnyen nyílik meg egy másik elbeszélő forma számára. Ahogyan Balázs Béla, a nagy hatású filmteoretikus megfogalmazta, „a nyelv megnevez, a film megmutat”. Szigorú értelemben véve csak az irodalmi mű „története”, a cselekménymenet alapján kialakuló oksági láncolat adaptálható. Az irodalmi szöveg nyelvi karaktere viszont csak nagyon korlátozott módon érzékeltethető a filmvásznon. Ami az irodalmi mű esetében magától értetődő (például annak bemutatására, hogy mi játszódik le a szereplőben), az a filmeknél kifejezetten problémát jelent. Másfelől viszont ami a filmnek természetes (például a környezetélmény megteremtése a néző számára), azzal az irodalom küzd meg alaposan. A sikeres filmadaptáció mindig eredeti, önálló mű, saját érvényű alkotás, amely nagyrészt független attól az irodalmi szövegtől, amely alapján készült. Ebből következik az is, hogy a filmek sohasem pótolhatják az eredeti művek elolvasását. Az alábbiakban természetesen csak néhány filmet említünk az idén tárgyalt irodalmi alkotások filmadaptációinak rengetegéből.

(2005), amelynek főhősét ugyanaz a megátalkodott optimizmus jellemezi, mint Voltaire 18. századi figuráját.

Puskin és Gogol

Puskin művei komoly inspirációul szolgáltak a filmművészet számára. A Postamester és a Pikk dáma című novelláiból több (orosz, francia, német) adaptáció is készült. Jurij Norstein, az animáció egyik legnagyobb alakja a Puskin kéziratain lévő rajzocskákból, firkákból, ábrákból kiindulva készített egy különleges, egész estés mozit 1987-ben. A Magyarországon nem forgalmazott film rendezője Andrej Csarnovszkij, angol címe pedig My favourite time. Az Anyegint már 1911-ben megfilmesítette Vasili Goncsarov, később pedig Csajkovszkij Anyegin című operáját adaptálták filmre több változatban is. Puskin művének legutolsó, angol-amerikai filmváltozata 1999-ben készült Martha Fiennes rendezésében Ralph Fiennes és Liv Tyler főszereplésével. A visszafogott, lassú tempójú filmben a szerelmi szál hangsúlyosabb, a táj- és környezetábrázolás minden precizitása és szépsége mellett is hangsúlytalanabb, mint Puskin remekében.

Voltaire: Candide

Igazi konvencionális Candide-adaptációról nem tudunk, pedig több jeles mester is belefogott a maga Candide-jába. A nagyszerű magyar animációs művész, Kovásznai György például élete legutolsó időszakában egy egész estés animációs Candidefeldolgozásán dolgozott, amely halála miatt nem készülhetett el. 1960-ban készült a Candide, avagy a XX. század optimizmusa című francia film, amely – mint a film címe is sugallja – nem egyszerűen feldolgozza, hanem a második világháború és az azt követő évtizedek világába helyezi át a regényhőst. A modern Candide egy árva vesztfáliai fiatal, aki a nácik elől menekülve a Nemzetközi Vöröskereszthez csatlakozik. Később Voltaire figurájához hasonlóan ő is világkörüli útra indul: felbukkan Dél-Amerikában, Borneón és Moszkvában is (ahol véletlenül rakétaválságot robbant ki a Szovjetúnió és Amerika között). Végül Franciaországban telepedik le Panglossal és egy titokzatos hölggyel, aki megmentette az életét. Ekkor írja meg kalandos élete történetét. Megemlítendő még Neil Jordan Reggeli a Plútón című filmje

Puskin rajzai az Anyegin kéziratán

Ha Puskint kedveli a filmművészet, akkor Gogol a filmesek és televíziósok egyik „kedvence”. A Tarasz Bulba című kisregényét, A köpönyeg című elbeszélést és regényét, a Holt lelkeket is többször megfilmesítették. A revizor az 1932-es első, németországi adaptációjától kezdve számos szerzőt ihletett meg.

127

Liv Tyler és Ralph Fiennes az Anyegin című filmben (rendező: Martha Fiennes, 1999)

Gogol szatirikus vígjátéka alapján Hollywoodban és Hollandiában musicalt (1948, 1982), Indonéziában falusi drámát forgattak, az 1962-es olasz változat egy dél-olasz kisvárosban játszódik a fasizmus éveiben, az 1981-es hongkongi adaptáció pedig a Kínai Kommunista Párt terrorja, az ún. kulturális forradalom kontextusába helyezi a cselekményt. A revizor a magyar filmeseket is inspirálta, Zsurzs Éva tévéjátékot készített a műből (1969), akárcsak Gothár Péter (1982), Mészáros Márta pedig a Délibábok országa című mozifilmet (1983). Művészi szempontból jelentősebb ezeknél Jeles András kísérleti filmje, amelyben budapesti hajléktalanok épp Gogol drámáját készülnek előadni. Az 1995–1997 között készült film a meg nem valósuló színpadi előadás próbafolyamatát mutatja. A revizor fontos adaptációja Gothár Péter 1982-es tv-filmje is.

Utolsó tangó Párizsban, Az utolsó császár) világhírűvé váló rendező saját gyermekkorára, környezetére reflektáló alkotása. Az 1948-as szöveghű francia adaptációt az irodalmi és a filmes szakma bírálta a regényhez nem illő érzelgős, kalandfilmes jellege miatt, de a nagy sikernek bizonyult elsősorban a kor rajongott színésze, a már említett Gérard Philipe színészi játéka miatt. Balzac Goriot apó című regényét 1921-ben vitték először filmre, azóta pedig legalább öt adaptáció készült a műből, ám ezek egyike sem lett különösebben sikeres. (A 2004-ben Verhaeghe rendezésében készült változat érdekessége, hogy címszerepét Charles Aznavour, a világhírű énekes alakítja.) A francia újhullám képviselője, François Truffaut ugyan nem készített Balzac adaptációt, de a francia író rendkívül fontos volt számára, több filmjében is említésre kerül. A Négyszáz csapás című, emblematikus jelentőségű mozi főszereplője, Antoine (Jean-Pierre Léaud) például titkos szentélyt rendez be Balzacnak. Amikor gyertyát gyújt az író tiszteletére, a lakás majdnem leég, szülei megbüntetik, és a Balzac hatására írt dolgozatát is kigúnyolja a tanár. Szintén Balzacra utal, tőle idéz a filmtörténet talán legnépszerűbb filmje, Francis Ford Coppola Keresztapa című trilógiájának első darabja: „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtő-

Stendhal és Balzac

Stendhal Vörös és fekete című regényét is többen adaptálták az első, 1928-as némafilm-változat óta. 1954-ben Claude Autant-Lara Gérard Philipe-pel és Danielle Darrieux-vel készített filmet Stendhal főművéből. A BBC emlékezetes sorozata 1993-ban került adásba, míg a legutóbbi, 1997-es változatot Jean-Daniel Verhaeghe rendezte többek között Carole Bouquet szereplésével. A Vörös és fekete ambiciózus Julien Soreljének a figurája számos filmhőst rokonít Stendhal teremtményével, ezek közül külön is érdemes kiemelni Abel Gance 1927-es kiváló művét, a Napóleon című némafilmjét. Stendhal másik híres regényét, A pármai kolostort többek között Bernardo Bertolucci adaptálta Forradalom előtt címmel 1964-ben. A szabad, önéletrajzi motívumokkal átszőtt feldolgozás a későbbi műveivel (A megalkuvó,

128

harles Aznavour a Goriot apó című filben C (rendező: Jean-Daniel Verhaeghe, 2004)

IRODALOM A FILMMŰVÉSZETBEN zik”. (Sőt a film legendássá váló fordulata is a Goriot apóból származik: „Teszek egy ajánlatot, amit nem tud visszautasítani”.) Balzac másik regényéből, az Elveszett illúziókból Gazdag Gyula készített izgalmas filmet 1982-ben. A rendező így beszélt alkotásáról a Filmkultúra című lapban: „Vélt és valós előjogok, az erőviszonyok átrendeződései […], vad tülekedések kisebb és nagyobb hatalmi gócok körül – mind ugyanúgy kerültek a forgatókönyvbe, ahogy Balzac megírta, csak éppen egy másik korba és társadalomba plántáltuk át őket. Jó néhány újságíró mégis azt hitte, hogy személyes célzásként szerepelnek a filmben, amiket mindjárt magukra is vettek, és meg is sértődtek. […] Balzac figurái és helyzetei feltűnés nélkül illeszkedtek a korabeli magyar valóságba. És úgy tűnik nekem, hogy a világban végbement változások ellenére alapvetően ma is annak a világnak a törvényei érvényesek.”

A Bánk bán és a Csongor és Tünde

Kertész Mihály, aki később a Casablanca című filmjével Michael Curtiz néven lett világhírű, 1912-ben adaptálta filmre a Bánk bánt. Rendezésében Jászai Mari, a legendás színésznő alakította Gertrudist. Szinetár Miklós 1968-ban tévéjátékot forgatott Katona műve alapján Mészöly Dezső forgatókönyvéből Latinovits Zoltán címszereplésével. Vámos László és Szőnyi G. Sándor szintén tévéjátékként dolgozta fel a drámát, Kael Csaba pedig operafilmet készített Erkel Ferenc műve nyomán. Kael 2002-es filmjét, amelyet az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezett, főleg az amerikai filmes szakma részesítette elismerő fogadtatásban. Vörösmarty klasszikusait tévéfilmen láthatta a közönség Zsurzs Éva rendezésében (1986). A képregényíró és animációs művész, Dragay Attila, több nagysikerű magyar rajzfilm készítője, így nyilatkozott a Csongor és Tünde soha el nem készített animációs feldolgozásáról: „A Vuk után volt egy nagy álmom, szerettem volna a Csongor és Tündét egész estés filmre vinni. Másfél évig dolgoztam rajta. Készen voltak a figurák: a három ördög – korom s füst, Mirigy – ködök, lidérc-fény, tapló és árnyék. Ha Mirigy árnyék, akkor Tünde – fény. Olyasmit próbáltam megteremteni ezekkel az alakokkal, amit csak az animáció tud. Beleszerettem Vörösmarty szövegébe, a teljes mű azonban nem fért el egy filmben, márpedig Vörösmartyt nem lehet megrövidíteni. Így nem lett a filmtervből semmi.”

Petőfi és a film

Petőfi elbeszélő költeményét, a János vitézt többen is filmre vitték. 1924-ben Deésy Alfréd, 1939-ben Gaál Béla adaptálta, Jankovics Marcell pedig animációs filmen dolgozta fel 1973-ban. (Ez a Jankovics-mozi volt egyébként az első egész estés magyar rajzfilm.) A helység kalapácsa 1965-ben Zsurzs Éva tévéfilmes feldolgozásában került a nézők elé, míg az Az apostol alapján Balogh Zsolt készített tévéfilmet 1991-ben. Jankovics remek János vitézét többek között a Beatles zenéjére komponált animációs filmjének, George Dunning Sárga tengeralattjárójának (1968) pop-artos, szeces�sziós világa inspirálta. Kardos Sándor 1973-ban bemutatott történelmi témájú filmjében, a Petőfi ’73-ban a történelmi eseményeket szubjektív feldolgozásban mutatja be. Egyetemistákkal játszatja újra 1848 jól ismert eseményeit. Báron György filmkritikus így emlékszik a mozira: „anarchista film, féktelen félhappening a Petőfi '73, benne diákok játszottak forradalmat, szabadságharcot, halált. Filmen csak Truffaut-nál láttunk ilyen lendületesen, felszabadultan futni fiatalokat. (Csöppet sem mellékesen: a címbe emelt esztendőben diákok ezrei futottak március 15-én Budapest utcáin a rájuk támadó rendőrök elől.)”

J elenet a János vitéz című animációs filmből (rendező: Jankovics Marcell, 1973)

Jókai és a film

Jókai életműve a magyar filmkészítés egyik legfontosabb inspirációs forrása. Az arany ember című regényt például négyszer is megfilmesítették 1918-2005-ig, Korda Sándor, Gaál Béla, Gertler Viktor és Gárdos Péter rendezésében, de a Szegény gazdagok, az Egy magyar nábob, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, a Rab Ráby, és a Sárga rózsa is mozivászonra került.

129

Csorba András Az aranyember című filmben (rendező: Gertler Viktor, 1962)

A magyar filmművészetben (a tévéfilmeket nem számítva) a Jókai-adaptációknak három nagy hulláma volt. Az első hullám a némafilm korában indult meg – írja Stöhr Lóránt filmtörténész. Az alábbiakban az ő tanulmányából idézünk, amely A szerző politikája avagy a hamisítás módozatai címmel a Filmkultúrában jelent meg 2002-ben. „1915-ben készült el a Szegény gazdagok adaptációja […]. 1917-19 között Jókainak nyolc művéből (A szerelem bolondjai, Az elátkozott család, Fekete gyémántok, Gazdag szegények, A halálítélet, Az arany ember, Fehér rózsa, A lélekidomár) forgattak filmet magyarok és németek, amelyek közül a leghíresebb Korda Sándor Az arany embere 1918-ból [...]. Az 1935 decemberében bemutatott Az új földesúr a Jókai-adaptációk újabb hullámának kezdete. A következő évben, szintén Gaál rendezésében Az arany ember, 1938-ban a Fekete gyémántok és a Szegény gazdagok [...], végül a sort 1940-ben a Sárga rózsa zárja, amit a népies témájú filmek rendezője, György István jegyez.

130

A Jókai-adaptációk újabb hulláma 1959-ben kezdődik, amikor Bán Frigyes megrendezi a Szegény gazdagokat. Az 1959-től 1966-ig tartó szűk évtized a Jókai-adaptációk harmadik nagy korszaka. […] A Jókai-hullám 1965-66-ban tetőzik, Várkonyi Zoltán adaptációival, A kőszívű ember fiaival, az Egy magyar nábobbal és a Kárpáthy Zoltánnal. Várkonyi tíz évvel később még egyszer megpróbálkozik Jókaival, de az 1976-os Fekete gyémántok már a költséges Jókai-adaptációk végét jelenti. Jókai és általában a nagy magyar klasszikusok kötelező olvasmányainak megfilmesítése végérvényesen a televízióba szorult. A trendet Lányi András törte meg 1988-ban, amikor Az új földesúr szabad átiratára vállalkozott, de Jókainak ez a kései mozis feltámasztása [...] nem jelentette egy új Jókai-hullám kezdetét. Mindezidáig ez volt az utolsó Jókai-adaptáció a magyar film történetében. […] A Jókai-adaptációk mindig a presztízsfilmek közé tartoztak, amelyek a filmipar rangjának emelését szolgálták. Jókaiban azonban nemcsak a nemzet koszorús íróját tisztelték a forgatókönyvírók és a rendezők, hanem a kalandos, fordulatos, romantikus regények szerzőjét is, akinek történetei a szélesebb közönség számára is élvezetes filmek alapjául szolgálhatnak. […] A 30-as és a 60-as évek magyar filmipara azonban jelentős mértékben különbözik egymástól, és ez az óriási eltérés Jókai adaptálásának a szerepét is befolyásolja. Míg a 30-as évek a profitorientált tömegfilm kora, amikor a vígjátékok és melodrámák között Jókai nevét hangoztatva élhetik ki az alkotók művészi igényeiket, addig az 50-es, 60-as években a kizárólag művészeti-politikai céloknak alárendelt állami filmiparban a komoly irodalmi presztízzsel bíró 19. századi író adaptálása jó ürügyet és egyben remek lehetőséget teremtett a szórakoztató filmek után epedő nagyközönség igényeinek kiszolgálására.”

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Irodalomelméleti összefoglaló 1. Szóképek és alakzatok

A szóképek kifejezés a névátvitelen alapuló, részben köznyelvi, részben költői eljárásra utal; arra például, amikor „hegygerincről” beszélünk, mintha a hegynek lehetne gerince, vagy „tündöklő hintóról”, mintha a napot csakugyan lovak repítenék át az égen. A széles körben elterjedt magyar kifejezést a szakirodalom pontatlannak tartja az eredeti görög szó (tróposz) kifejezésére, de sajnos pontosabb magyar megfelelője nincs. Sokszor a latinos alakváltozatot, a „trópusok” kifejezést használják szóképek helyett – ez pontos megnevezés, ám idegen szó. A névátvitel lényege a szöveg jelentésének módosítása, vagyis az, hogy az adott fogalmat egy másik fogalom köznyelvi szavával fejezzük ki: mint ahogy a fenti példában a hintó az eredeti fogalom helyett a nap fogalmának kifejezőjévé válik. Ez a névátvitel alapulhat hasonlóságon (ez a metafora), valamiféle érintkezésen (ez a metonímia) vagy ellentéten (ez az irónia). A nap egy tüzes szekérhez hasonlít, ezért beszélhetünk égi hintóról (metafora). A kard vasból készül, ezért beszélhetünk a vitéz előrántott vasáról (metonímia). Amikor pedig testesebb barátunknak azt mondjuk: milyen karcsú vagy – a szavainknak épp az eredetivel ellentétes értelmet tulajdonítunk (irónia). Néhány vitatott fogalom A trópusokról ismert leírások egy része külön csoportnak tekinti a szinekdoché eseteit, más részük viszont csupán a metonímia egyik alfajának tartja ezeket. A részegész viszonyon alapuló névátvitelről van szó (például Vörösmartynál: „küzdött a kéz, a szellem működött”), s minthogy ez épp olyan érintkezés, mint az időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezések, talán logikusabb ezt, vagyis a szinekdochét is a metonímia változatának tekinteni. Kérdéses, hogy a trópusokhoz sorolható-e a hasonlat, amelynek lényege éppúgy a hasonlóság kihasználása, mint a metaforánál. Ugyancsak vitatott, hogy szókép-e az allegória – ha igen, úgy gondolattrópusnak kell neveznünk, szemben az egy-egy szó jelentését módosító szótrópusokkal. Ez esetben ide kell sorolnunk a szimbólumot is, amely az allegóriának a bonyolultabb változata: nem követi pontról pontra a megjelenítendő elvontságot, hanem inkább maga is önálló életet él.

A retorikai alakzat a szövegnek nem a jelentését, hanem az alakját, szerkezetét módosítja. –H angalakzat, mely a szó hangalakját módosítja: „még nézni is tereh” (Arany János: A walesi bárdok) –M ondatalakzat, mely a mondat szerkezetét módosítja: „Bal sors akit régen tép” (Kölcsey Ferenc: Himnusz) –G ondolatalakzat, mely a mondatnál nagyobb egységet érint: „Hajh, de bűneink miatt…” (Kölcsey Ferenc: Himnusz) (Az első Himnusz-idézet szórendcsere, hisz a köznyelvben így mondanánk: akit régen tép a balsors. A második azért gondolatalakzat, mert a „de” szó jelezte ellentét nem egy mondat részeit állítja szembe, hanem a vers két részét: több mondatból álló szövegtömböket.) Az alakzatok felosztása a beszélő szándéka szerint: I. Megváltoztatja a szöveg modalitását: 1. Kérdés (interrogatio) 2. Felkiáltás (exclamatio) 3. Megszólítás ( apostrofe) II. Többletet ad a szöveghez: 1. Ismétlés (repetitio) a) Előismétlés (anafora) b) Végismétlés (epifora) c) Variáció 2. Halmozás 3. Fokozás III. Elhagy valamit a szövegből: 1. Kihagyás (ellipszis) 2. Célzás 3. Többértelműség IV. S zokatlan módon rendezi el a szöveget: 1. Párhuzam (paralellizmus) 2. Fordított párhuzam (khiazmus) 3. Közbeékelés (hiperbaton) 4. Elfordulás a témától (averzió) 5. Helycsere (inverzió) 6. Ellentét

131

V. Várt helyett váratlan szövegelemet közöl: 1. Túlzás (hiperbola) 2. Látszólag feloldhatatlan önellentmondás (paradoxon) 3. A jelzett szóval ellentétes jelző (oxymoron) 4. Szókép (trópus) (Az V. csoport alakzatai egyben átvezetnek a szóképek témájához, hiszen ezek valójában nem nyelvi egységek szerkezetét módosítják, hanem a jelentésüket. Annak például, hogy az oxymoronnál a jelzett szóval jelzője tartalmi ellentétben áll, nem sok köze van a mondatszerkezethez. A hagyomány azonban ezeket is az alakzatokhoz sorolja.) Példák A következőkben néhány példát közlünk az előismétlésre, végismétlésre, kihagyásra, és az oxymoronra. Azonosítsd a példákat az elnevezésekkel! – „ szolgasereg tör az árvát ringyósorba taszító rabló gyámnak utat” (Juvenalis: Nehéz szatírát nem írni…) – „Elhullt csatában a derék…” (Arany: A walesi bárdok) – „Jajgat és sír elpusztult reményén / Egy magános árva szív. / Egy magános árva szív.” (Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz) – „Ott kevélykedj bíboroddal, / Ékesebb bíborja közt! / Ott kevélykedj illatoddal, / Kedvesebb illatja közt!” (Csokonai: A rózsabimbóhoz)

2. A metafora

Miért használunk metaforákat? Metaforák nemcsak a költői nyelvben fordulnak elő, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is. A gyermekek öntudatlanul is metaforikusan fejezik ki magukat, amikor például a szemüveg láttán azt mondják: „a nagypapa szeme”, vagy amikor egy lámpa láttán így szólnak: „a nap”. Léteznek tudományos metaforák is: az ókorban például, amikor még nem ismerték a hangok keletkezésének módját, a zöngés hangot „vastagnak” nevezték, a zöngétlent „vékonynak”. Ha mindehhez hozzávesszük a költői metaforahasználatot, felismerhetjük a közös motivációt: a szövegalkotó akkor alkalmaz metaforát, amikor nem talál megfelelő szót a tartalom kifejezésére; elégtelennek érzi a rendelkezésre álló nyelvi jeleket. Ilyenkor használunk fel önkényesen egy másik szót, s látszólag elfeledve annak eredeti jelentését, új, alkalmi jelentéssel ruházzuk fel. Gondoljunk csak a „felvilágosodás”, „felvilágosítás” szóra! Miként jelölhették

132

volna e metafora nélkül a korszak úttörői nagyon is szerteágazó céljaikat? Megokosodás? Kiművelés? Babonátlanítás? Racionalizálás? Szerencsére kapóra jött a mindezek együttesét nagyon is jól összefoglaló metafora. A metaforák csoportosítása örökzöld téma az elméleti kutatók számára – mi most csupán néhány lehetőséget emelünk ki ezek közül. A talán legegyszerűbb felosztás aszerint csoportosítja a metaforákat, hogy milyen a szófajuk. Így például igei metafora a Berzsenyinek a köznyelvből is ismert kifejezése: „Mit főz magában Gallia Sándora…?” (Amathus) Névszói (főnévi) metafora, amikor ugyanő az álmok homályát leplekhez hasonlítja: „Gyakran kellemes álmaim Bájos leplegiben véled ölelkezem…” (Az első szerelem) Szokás beszélni új és régi metaforákról: réginek mondhatjuk azt a metaforát, melyet a nyelvtanulás folyamán készen kapunk, s bármely nyelv szavai közt bőségesen megtalálhatók – ott, ahol egyegy szónak a másodlagos jelentését, konnotációját közlik. (Például a babér nemcsak növény, hanem a dicsőség metaforája, a parlag nemcsak földterület, hanem a műveletlenség szinonímája.) Ezzel szemben új az a metafora, amelyet a szövegalkotó személy maga hoz létre, első ízben adva ilyen vagy olyan alkalmi jelentést a szónak. Megkülönböztetnek visszafordítható és visszafordíthatatlan metaforákat is. Reverzíbilis, visszafordítható metaforával találkozunk például Ady Endre alábbi két sorában: „Ragyogásos, nagy szívek a mezők S ragyogásos, nagy mezők a szívek”. Valójában ez a ritkább eset, s a metaforák többsége irreverzíbilis. Shakespeare például érthető módon írja LXXV. szonettjében a szerelmének: „az vagy nekem, mi testnek a kenyér”, ám meglehetősen bizarr lenne, ha a kenyeret hasonlítaná szerelméhez. Az egytagú és kéttagú metaforák különválasztása újabb osztályozási lehetőség. Egytagú vagy kifejtetlen metafora az, ahol a szöveg nem közli az adott szó új, alkalmi jelentését, hanem ezt teljes mértékben az olvasónak kell kitalálnia. A kéttagú vagy kifejtett metafora szerzője viszont bizalmatlanabb, s ő maga elárulja, miről is beszél ebben a költői formában. Van, ahol a szerző döntésén múlik a választás: Csokonai például elhallgathatná, hogy a napról beszél, akkor is kitalálnánk, hogy erre utal a „tündöklő hintó”.

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Kölcsey Vanitatum vanitasának ugyanakkor semmi értelme sem lenne, ha nem nevezné meg Napóleon hadait, Etele hordáit: sosem találnánk ki, mire utal a kakasviadal, a hangyaboly, a foltdarázs. A kéttagú metafora részeit számos módon kapcsolhatja össze a költő. Ilyen lehetőség például a birtokviszony („az idő vén fája” – Arany J.), a megszólítás („Szonett, te drágakő…” – József A.), az értelmező szerkezet („szerelmét, a tündér délibábot” – Petőfi S.), vagy a legegyszerűbb, ahol a metafora az általa megnevezendő fogalomnak az állítmánya: „szívem egy nagy harangvirág” – Ady. A grammatikai metafora vitatott, újkeletű fogalom: arra utal, amikor az alkalmi jelentés nem a szótőhöz, hanem valamely nyelvtani elemhez kötődve jelenik meg. Tárgyatlan igét tárgyasként szerepeltet például Tóth Árpád: „Sajgom és unom / a tavaszi komédiát”. (Gyermekszemekkel) Részeshatározóval ruházza fel a köznyelvileg erre alkalmatlan alszik igét Szabó Lőrinc: „Nélküled, de neked alszom el.” (Tihanyban) Nála találkozhatunk a névmások, szám-személyviszonyok összeolvasztásának egyik legszebb példájával is: „ami vagyok, te vagyok…” (Testem) A szinesztéziát, az érzékterületek összemosását is be lehet kapcsolni a metaforák körébe: „érzékszintváltó” metaforának szokták nevezni. Egyik legszebb magyar példáját Ady ismert sorai jelentik: „Napsugarak zúgása, amit hallok, Számba nevednek jó íze van, Mennydörgést néz a két szemem…” (Köszönöm, köszönöm, köszönöm) A megszemélyesítés is a metafora egyik fajtája: elvontságot, jelenséget, tárgyat tüntet fel élőként. A megszemélyesítés következésképp leginkább igei metafora, ami megfordítva egyáltalán nem igaz: az igei metafora nem feltétlenül személyesít meg. Megszemélyesítés, mely egyben igei metafora: „Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája, S bús melankóliám szomorgó nótája.” (Berzsenyi: Levéltöredék barátnémhoz) Megszemélyesítés, mely névszói metafora: „A szelek mérgét nemesen kiálltam” (Berzsenyi: Osztályrészem) Igei metafora, mely nem megszemélyesítés: „Sóhajok üvegesednek” (Kassák Lajos: A ló meghal…)

3. Rím és ritmus

Versritmus, versrendszerek A ritmus azonos vagy hasonló elemek szabályos ismétlődését jelenti; ezen belül a versritmus bizonyos szótagok ismétlődését. Amennyiben rövid és hosszú szótagok váltakozása adja a ritmust, időmértékes verselésről beszélünk; amennyiben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása, úgy hangsúlyos verselésről. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid, és azt csak egy mássalhangzó követi. Hosszú szótag kétféle módon jöhet létre: vagy úgy, hogy a magánhangzója hosszú, vagy úgy, hogy bár magánhangzója rövid, ám azt több mássalhangzó követi. A rövid szótag verstani jele ∪, időtartama egy mora; a hosszú szótag verstani jele –, időtartama két mora. A hangsúlyos szótag mibenlétét nem lehet ilyen világosan definiálni, azt mondhatjuk, hogy ezek kiejtésekor a hangképző szervek izomzatát nagyobb erővel működtetjük. (A hangsúlytalan szótagoknál pedig kisebb erővel.) A hangsúlyos szótag verstani jele x´, a hangsúlytalané x, ékezet nélkül. A hangsúlyos verselési módok közül a magyar az ütemhangsúlyos verselést használja. Nyelvünkre az is jellemző, hogy mindig a szó első szótagja a hangsúlyos. Az ütemhangsúlyos sorfajtákat leginkább az ütemek és a szótagok számának megadásával nevezhetjük meg; a „kétütemű hatos” kifejezés például azt jelenti, hogy a sor két üteme összesen hat szótagot tartalmaz. Az ilyen sor lehet felező hatos, 3/3 tagolású („Szeretnék / szántani…” – Népdal), vagy 4/2 tagolású („Piros kendőt / vettem…” – Weöres Sándor). További sorfajták: – kétütemű hetes, 4/3 tagolással („Jön a tavasz, / megy a tél…” – Weöres Sándor) – kétütemű, felező nyolcas, 4/4 tagolással („Száll a madár, / ágrul ágra” – Arany János) – kétütemű, felező tizenkettes, 6/6 tagolással („Ég a napmelegtől / a kopár szik sarja” – Arany János) – háromütemű, 3/3/3 tagolású kilences („Érik a / ropogós / cseresznye” – Népdal) – háromütemű, 4/4/2 tagolású tízes („Olvad a hó, / tavasz akar / lenni…” – Babits Mihály) – négyütemű, 4/2/4/2 tagolású tizenkettes („Lóra, magyar, / lóra! / most ütött az / óra” – Arany János) – és így tovább. Az időmértékes sorfajták verslábakból állnak, melyek közül a legismertebbek a következők: – k étmorás: pyrrichius ∪ ∪ –h árommorás: jambus ∪ – trocheus – ∪

133

– négymorás: anapestus ∪ ∪ – daktilus – ∪ ∪ spondeus – – Néhány jambikus sorfajta: – ötös jambus: „nem élt belőle több és most sem él” – ötös jambus közömbös zárószótaggal: „A homlokán feltündökölt a jegy” – hatodfeles jambus (öt teljes versláb és egy fél) „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…” (Mindhárom példa Kosztolányi-idézet) Néhány trochaikus és anapestusi sorfajta: – négyes és negyedfeles trocheus: „Nyílj ki, nyájasan mosolygó rózsabimbó, nyílj ki már!” – (Csokonai) – ötödfeles anapestus: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” – (Petőfi). A legismertebb daktilikus sorfajták a hexameter és a pentameter. A hexameter hat verslábból áll; az első négyet tetszés szerint helyettesítheti spondeus; az ötödik mindig daktilus, az utolsónak viszont két szótagosnak kell lennie: spondeusnak vagy trocheusnak. A hexameterben gyakori a sormetszet: a harmadik versláb hosszú szótagját cezúra követi (ez verslábat vág ketté), a negyedik verslábat pedig dierézis vágja el a folytatástól (ez verslábak között áll). Például: „Régi dicsőségünk, // hol késel az // éji homályban?” – (Vörösmarty) A pentameter öt verslábát 2 és fél, 2 és fél verslábból álló részekre bontja a középütt álló dierézis: „Csend vala, felleg alól // szállt fel az éjjeli hold.” – (Kölcsey) A hexameter és a pentameter váltakozása alkotja a disztichont. Szimultán verselés Azt a versritmust, amelyben együttesen érvényesül a két verselési rendszer ritmuselve, szimultán ritmusnak nevezzük. Az ilyen ritmusú versek két csoportja közül az egyikben tudatosan, és a vers egészén, végig felismerhető módon alkalmazza a szerző a kétféle gyakorlatot; egy másik fajtájú szimultán versben csak színezi a verselést egy-egy kisebb terjedelmű másként is ritmizálható szakasz. Kölcsey Himnusza például egyszerre trochaikus és ütemhangsúlyos vers, elejétől végéig; a Toldi szerelme ugyanakkor alapvetően ütemhangsúlyos, csak időnként bukkannak

134

fel benne időmértékes (nevezetesen choriambusi: – ∪ ∪ –) ritmusok. Rímes-időmértékes szerkezetek Az antik időmértékes versek rímtelenek voltak; a rím a középkori latin nyelvű költészetben jelent meg. Talán a leghíresebb rímes-időmértékes forma a leoninus, a rímes disztichon. Ebben belső rímek találhatók: a sorok közepe és vége cseng össze. Rímfajták Tiszta rímről beszélünk, ha a rímszótagoknak mind a magánhangzói, mind a mássalhangzói megegyeznek. Az asszonáncnak csak a magánhangzói azonosak (illetve, a meglehetősen ritka mássalhangzó-asszonáncnál csak a mássalhangzók). A rímek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk többek között: – páros: a a b b; – kereszt-: a b a b; – ölelkező: a b b a; – fél-: x a x a; – illetve négyes rímet: a a a a.

4. Kólonok, periódusok, strófaszerkezetek, versszerkezetek

Kólonról az időmértékes verselésben beszélhetünk: több versláb egybekapcsolásából létrehozott állandósult szerkezetet jelent. Gyakoribb kólonok: – adóniszi: – ∪ ∪ – – („Izzada orcám” – Berzsenyi) – glükóni: – – – ∪ ∪ – ∪ – („Egy-két zsenge virágait” – Berzsenyi) – ionicus a minore: ∪ ∪ – – („A hatalmas szerelemnek…” – Csokonai) Periódusnak nevezzük a sornál nagyobb, de a vers�szaknál kisebb, állandósult egységeket. Gyakran alkot periódust az ütemhangsúlyos versekben a kétütemű nyolcas és a kétütemű hetes: „Harap utca / három alatt megnyílott a / kutyatár.” (Weöres Sándor) (Használatos a periódus fogalma – ugyanebben az értelemben – az időmértékes verselés esetében is.) A strófaszerkezetek, azon belül az időmértékesek közül a szapphói, az alkaioszi és az aszklepiadészi legismertebb. Az ütemhangsúlyos verselés strófaszerkezetei közül szintén hármat érdemes kiemelnünk. Zrínyi-versszak: Véghöz vittem immár / nagyhírű munkámat, 6/6 a Melyet irigy üdő, / sem tűz el nem bonthat, 6/6 a Sem az ég haragja, / sem vas el nem ronthat, 6/6 a Sem az nagy ellenség, / irigység nem árthat. 6/6 a

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Balassi-strófa: 6a/6a/7b 6c/6c/7b 6d/6d/7b Vitézek mi lehet / ez széles föld felett / szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor / az sok szép madár szól, / kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, / az ég szép harmatot / ád, ki kedves mindennél. Himfy-strófa: A kutyáktól / üldöztetvén 4/4 a A megrémült / őz fut-fut, 4/3 b Valameddig / csak vethetvén 4/4 a Bátorságos / helyre jut. 4/3 b Igy futok én / Amor elől, 4/4 c Hajh! de még sem / távozom: 4/3 d Minthogy én a / latort belől 4/4 c Kebelemben / hordozom. 4/3 d Úgy tesz Amor / zsákmányával, 4/4 e Mint a hiúz / prédájával: 4/4 e Rajta csügg és / úgy víjja, 4/3 f Míg életét / kiszíjja. 4/3 f A versszerkezetek közül a középkorban kialakított olasz, francia, angol eredetű, jambikus versformák a legismertebbek. Ilyen például a tercina, Dante versformája, melyben a három soros egységeket sajátos rímszerkezet kapcsolja láncszerűen egybe: a b a, b c b, c d c stb. Részben ez a szerkezet tér vissza az olasz (vagy petrarcai) szonettben, amelynek két négysoros versszaka eredetileg ugyanazokkal az ölelkező rímekkel dolgozik, két háromsoros strófája pedig tercinaszerű: Ti szerencsés füvek, boldog virágok, a kiken tapos mélázgató madonnám, b part, mely édes szavát figyelve andán, b szép lábának nyomát magadba zárod, a sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, a halovány, kedves ibolyák a lankán, b sötét erdők, melyek fürödve lomhán b a Nap tüzében, oly sudárra váltok, a ó, nyájas táj, ó, tiszta friss erecske, c mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, d s élő fényétől gyulsz tündökletesre, c irigylem tőletek tekintetét is! d Ne lássam itt ridegnek a követ se: c lángoljatok, hisz lánggal égek én is. d (Petrarca: CLXII. szonett, Sárközi György fordítása) Az angol (shakespeare-i) szonett szintén tizennégy sorból áll, azonban nincs versszakokra tagol-

va, csupán az utolsó két sort választják el tipográfiailag: beljebb kezdik őket. Hogyha meghalok, ne tovább, ne gyászolj, a Csak míg hallod a zord harang szavát, b Mely széthírleli, hogy e rút világból a Legrútabb férgek közé szöktem át; b Sőt, ha versem olvasod, ne idézd c Írója kezét: szívem úgy szeret, d Hogy édes agyadnak a feledést c Kívánja sajgó emlékem helyett. d Vagy ha (mégis) látod írásomat, e Mikor engem a föld már elkever, f Ne mondd ki szegény nevemet se: hadd e Haljon szerelmed halálommal el; f Mert a bölcs világ átlát szíveden, g S bár meghaltam, gúnyolni fog velem. g (Shakespeare: LXXI. szonett, Szabó Lőrinc fordítása) A szonettkoszorú tizenöt szonettből áll: egy-egy szonett zárósora adja a következő szonett kezdősorát, a tizenötödik, a „mesterszonett” pedig ezekből a sorokból kell, hogy összeálljon. (Például: József Attila: A kozmosz éneke) A provanszál eredetű ballada-forma (ballade) három nyolcsoros és egy négysoros versszakból áll, ez utóbbit ajánlásnak is nevezik. Rímképlete: a b a b b c b C, illetve b c b C – vagyis az egész vers mindössze három rímet használ. A nagybetűvel jelölt sorok refrént jelentenek.

5. Műnemek és műfajok

Néhány lírai műfaj: – Óda: eredetileg, a Kr. e. 7–6. századi görögöknél a kardallal szemben személyes hangon megszólaló költemény. Mai értelme ünnepélyes, fennkölt hangú, emelkedett stílusú vers. – Himnusz: ódai hangnemű, istenséget megszólító vers. Voltaképpen himnuszok a bibliai zsoltárok, imádságok is. – Dal: a legszemélyesebb hangvételű, egynemű (homogén) érzéseket megszólaltató, gyakran énekelhető (innét az elnevezés is) lírai alkotás. Alfajai a kardal (kórusének) vagy például a bordal (ditirambus). – Epigramma: eredetileg sírfelirat, később két változata alakul ki; a görög típusú ünnepélyes hangú és a római típusú, gúnyos, csipkelődő vagy erotikus epigramma. Mindkettőre igaz a rövidség és a csattanó. Leginkább pentameteres versformájúak.

135

– Ekloga: eredetileg, Vergiliusnál szemelvényeket jelent a szó. Hagyományosan pásztori (bukolikus) környezetbe helyezett, párbeszédes mű. – Elégia: eredetileg fuvolakísérettel énekelt költemény, később, az antikvitásban az epigrammánál hosszabb, disztichonban írt költemény. Mai értelemben azt az érzésvilágot szólaltatja meg, amely szembesül a vágyott értékek hiányával, elérhetetlenségével, s ezt rezignáltan, belenyugvó szomorúsággal veszi tudomásul. – Rapszódia: eredetileg a görögöknél a vándorénekes (rapszódosz) által előadott dal. Modern értelemben szenvedélyes, felzaklatott, csapongó hangvételű vers, melyet zaklatottság, töredezett gondolatiság jellemez. – Episztola: valóságos személyhez írt költői levél, gyakran szerelmes vallomás vagy tanköltemény. Drámai műfajok: – Tragédia: hőse erkölcsileg kimagasló személyiség, aki szembekerül az értékhiányos valósággal, s harcában elbukik. Bukásának átélése katarzist (megtisztulást) vált ki a befogadóból. A jellemtragédiában a hős tragikuma személyiségének jellemzőiből, a sorstragédiában tőle független körülményekből adódik. – Komédia: magát értékesnek mutató személy, eszme, vagy körülmény lelepleződése, nevetségessé válása áll a középpontjában. Két alapeszköze a jellemkomikum és a helyzetkomikum. Újkori változata a burleszk és a bohózat. – Középfajú dráma: a polgári korszak színműveit nevezik így, melyek vegyesen alkalmazzák a komédia és a tragédia elemeit. – Drámai költemény: filozófiai témájú, párbeszédes, de nem feltétlenül színpadra, hanem inkább olvasók kezébe szánt könyvdráma. A költőiség és a gondolatiság háttérbe szorítja benne a konfliktust és a cselekményt. Epikus műfajok: a) Verses epika – Eposz: az irodalom legősibb műfaja. Mindig verses alkotás, melynek rendkívüli hőseit istenek támogatják vagy gátolják az egész közösségre kiható cselekedeteik véghezvitelében. Jellemzői az eposzi kellékek. – Epüllion: kiseposz, jellemzője a rövidség, a szövevényes szerkesztésmód, a mitológiai utalások sokasága.

136

– Elbeszélő költemény: poéma a líra és az epika határterületén. Külső tárgyat (egy-egy történetet) dolgoz fel, ám személyes hangnemben, verses formában. Középkori változata a főleg szerelmi tárgyat feldolgozó széphistória és a történelmi eseményt megörökítő históriás ének. b) Prózai epika – Mese: kitalált történet, akárcsak a mítosz, de mentes minden vallási vagy történelmi vonatkozástól. Egyik legismertebb változata az allegorikus állatmese. – Novella: újdonság, újszerű történet, melynek elnevezése a reneszánsz korból való, előzményei között azonban olyan ősi műfajokat említhetünk, mint a mese, monda vagy akár a legenda. Rövid, fordulatos, csattanóra végződő történet. – Elbeszélés: abban különbözik a novellától, hogy terjedelmesebb, szélesebb medrű, s nem feltétlenül csattanóra kihegyezett. – Regény: az elbeszélésnél és a novellánál terjedelmesebb, általában prózában írt alkotás (de van verses regény is). Típusai gyakran keresztezik egymást, hiszen például a lélektani regény lehet egyben fejlődésregény is: a) é letrajzi regény (pl. Szentkuthy Miklós: Divertimento); b) c saládregény (pl. Thomas Mann: A Buddenbrook-ház); c) történelmi regény (pl. Walter Scott: Ivanhoe); d) utópikus regény (pl. Verne: Utazás a Holdba); e) utaztató regény (pl. Bessenyei György: Tariménes utazásai); f) levélregény (pl. Kármán József: Fanni hagyományai); g) kalandregény (pl. Defoe: Robinson); h) l élektani regény (pl. Németh László: Gyász); i) fejlődésregény (pl. Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei); j) tézisregény (pl. Voltaire: Candide). A ballada a három műnem határán álló műfaj, Greguss Ágost találó szavaival „tragédia dalban elbeszélve”. Tragédia, amennyiben párbeszédes, akárcsak ez a drámai műfaj. Dal, hiszen gyakran énekelhető, s ez a szó azt is kifejezi, hogy lírai szöveg a ballada. Az „elbeszélve” szó ugyanakkor a líraiságot színező epikus jellegre utal. Jellemző a balladára a kihagyásos történetmondás, az elhallgatás, az úgynevezett „balladai homály” is.

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ 6. Példák

Az alábbiakban különböző művekből közlünk idézeteket. Próbáld meg felismerni, mely művekből idéztünk, majd határozd meg annak műfaját! „Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét…” „Fürge pár veréb a kocsidba fogva siklott, míg a föld feketéllt a mélyben…” „Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt. Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.” „Hallhattad, hire járt Lycidas, de tudod, hogy a versek Oly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdái ropognak…” „Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év! Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?” „Filoména már elhallgatott, midőn a Királynő látván, hogy Dionenón kívül… már csak ő maga tartozik [mesélni], vidám arccal szólott ekképpen…” „Nosza rajta, jó katonák, Igyunk egészséggel…” „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély…” „A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre…” „Szakaszd szét mindazon tündéri láncokat, amelyekkel a királyi székhez, hitvesedhez, gyermekidhez oly igen keményen meg valál kötözve. Úgy állj meg itt, pusztán…” „Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! Haramia! Törvényt! Igazságot, igazságos ég! Végem van, meggyilkoltak! Elmetszették a torkomat, ellopták a pénzemet!” „Tanultam filozófiát, Orvosi tudományt, jogot, És sajnos! teológiát… S most itt állok balgán! Mivel Bölcsebb nem lettem semmivel…”

7. Az epikus művek struktúrája

Cselekmény A cselekmény az irodalmi műnek egyszerre tartalmi és formaalkotó eleme. Ez talán a leginkább tartalmi jellegű része az alkotásnak, hisz, ha azt kérdezzük, miről szól egy regény vagy egy dráma, leginkább a cselekmény ismertetésével felelhetünk. Ugyanakkor formaalkotó tényező is, hisz a történések alakításával, az események csoportosításával a szerző egyben a mű szerkezetét, kompozícóját is megalkotja. Műfajteremtő jegy is egyben, hisz éppen a cselekmény léte vagy nemléte különbözteti meg a lírát a másik két műnemtől: lírai alkotás közvetlen módon nem mond el történetet. A dráma és az epika cselekménye között pedig – Schiller megfogalmazása szerint – az a különbség, hogy míg a drámában jelenvalónak, éppen aktuálisan zajlónak kell hatnia, addig az epikus mű szerzője elmúlt eseménysorként kell, hogy ábrázolja. A cselekmény tényezői 1. Maga a cselekvés, mely lehet elemi aktus, részaktus vagy maga a cselekményegész. A novella általában egy elemi aktust ábrázol, a regény elemi és részaktusok sokaságából összeálló történéssort. Ezek elrendezése lehet vonalszerű (lineáris); lehet a főhős körüli koncentrikus körökben elrendezett, vagy – főként a modern művekben – egy felbontott időrend idősíkjai közt előre-hátra mozgó. 2. A cselekvés alanya, mely gyakran az ábrázolt kor jellegzetes jellemtípusa. 3. A cselekvés célja, amely akár negatív formában, a hiányával is módosítani tudja a cselekmény jellegét. (Másként hat, ha az alany céltudatosan cselekszik, vagy épp ellenkezőleg, elszenvedi a történéseket.) 4. A cselekvés körülményei, melyek lehetnek előrevivő, késleltető vagy éppen akadályozó körülmények. A körülmények közé sorolhatjuk a tér-idő koordinátákat is. Egy mű egységének előfeltétele, hogy a cselekvés tényezői közül legalább egy állandó legyen. Vagy az alany legyen ugyanaz a részcselekvések során át (mint például a Candide-ban), vagy a színhely (Balzac Goriot apójában például egy panzió kapcsolja össze az ott lakó emberek történetét). Érdekes eljárás, amikor az időpont a kapcsolóelem (például Kosztolányi Dezső Petőfi Sándorka című írásában, mely a költő születésének pillanataiban tekint be a legkülönbözőbb

137

emberek életébe a császártól kezdve Metternich hercegen át Petrovicsék otthonáig), vagy amikor az elemi cselekvés sémája köti össze a történeteket (például Boccaccio Dekameronjában, ahol egy-egy napra előre megadják, milyen jellegű történeteket akarnak hallani). Elbeszélő nézőpont E fogalom alatt annak a személynek a perspektíváját értjük, aki a műben „beszél”, aki elmondja a történetet. (Ez nem feltétlenül maga az író, hisz a szerző szerepjátékot is űzhet, úgy tehet, mintha nem ő „beszélne”, hanem valaki más. Ilyen játékkal a lírai helyzetdalokban is találkozhattunk, például Csokonai Szegény Zsuzsijában.) Az elbeszélő nézőpontjának elemzése a következő kérdések tisztázását jelenti: 1. Ki a beszélő? 2. Mi a viszonya a történethez? 3. Mi a viszonya az olvasóhoz? A beszélő kiléte Legtöbb esetben maga az író beszéli el a történetet, vagy másként fogalmazva: a narrátort egyáltalán nem távolítja el magától. Gyakori – például a detektívtörténetekben –, hogy az események egy-egy tanúja mondja el, más és más nézőpontból a történetet. A beszélő azonos lehet az egyik főszereplővel is – ez leginkább az egyes szám első személyű fogalmazást vonja maga után. Végül a modern irodalomban megjelent az a technika is, amikor egyáltalán nincs beszélő, hanem dokumentumokból és szenvtelenül, kommentár nélkül előadott párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény. A közvetlen elbeszélést (maga az író beszél) már Platón elkülönítette az imitált, szereplőn keresztül történő elbeszéléstől. Eszerint a felosztás szerint a drámában tiszta imitációról van szó, hisz az író csupán a szereplőket beszélteti, ő maga nem kommentál. A másik véglet a líra, melyben a szerző közvetlenül fe-

138

jezi ki érzelmeit – kivéve, mint láttuk, a helyzetdalok, a szerepjáték esetében. Az epikában vegyesen szembesülhetünk a közvetlen és az imitált elbeszéléssel. Ritka és különleges technika, amikor a szerző kettős nézőpontot alkalmaz. Ilyen például Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája, amelyben önmagának mintegy „két énje” jelenik meg, s szembesíti értékrendjét. A lírában a drámai monológ ennek a megfelelője (például Kölcsey Zrínyi-versei). Az elbeszélő viszonya a történethez és az olvasóhoz Az úgynevezett „mindentudó elbeszélő” eleve ismeri az események végkimenetelét, titkos mozgatóit, a szereplők legrejtettebb gondolatait, s ezeket közvetlenül az olvasó tudomására hozza. Az imitált elbeszélésből következik, hogy a beszélő nem lehet mindentudó: a bűnügy szemtanúja, vagy az egyik-másik szereplő nem ismerheti a valóság egészét, szereplőtársai titkait. Az utóbbi módon megírni egy történetet alighanem izgalmasabb feladat, mint a közvetlen elbeszélés – talán ez magyarázza, hogy a modern irodalomban mindinkább teret veszt a mindentudó elbeszélő alkalmazása. A történethez való viszonyt befolyásolja a beszélő értékrendje is: azonosulhat a cselekvőkkel, de el is ítélheti a történteket. Az olvasóhoz való viszony sok esetben pozitív: a beszélő olyan értékrendet képvisel, amely várhatóan megegyezik az olvasókéval. Ritkább esetekben a beszélő szándékosan provokálja az olvasót, mert – akár szerepjátékból, akár valóságosan – olyan értékeket képvisel, amelyekről eleve tudja, hogy olvasóit szembefordítják majd vele. Az írói nyelv is fontos része az elbeszélő mű struktúrájának. A mondatszerkezetek, a szófajok aránya, a szókincs és a többi stilisztikai kérdés éppúgy befolyásolja a mű hatását, mint a látványosabb, nagyobb ívű, több tartalmi mozzanatot hordozó elemek.

Fogalomtár

Fogalomtár állandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igényét kísérve, Széchenyi István szorgalmazására épült meg az első állandó színház, a Pesti Magyar Színház 1837-ben allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a mű egészén végigvonuló képrendszer amelyben a képi sík egyes elemei pontról az elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak almanach: a könyv és publicisztika jegyeit is magánviselő időszaki kiadvány, évkönyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel indította az első magyar évkönyvet, amelyben a Himnusz megjelent anapestus: két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb antihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem hősies jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköznapi ember, hétköznapi gondokkal Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló strófa, a sorok 8 vagy 9 szótagúak; rímképlete: abab ccdd effe gg archaizálás: valamely régi kor felidézése nyelvi, stilisztikai, poétikai eszközökkel archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet, ősi kép, amely az emberiség általános, közös tapasztalatainak képe, C.G. Jung pszichológiai rendszerében (a völgy, az út, az útelágazás, a lépcső, a folyosó stb.) ars poetica: költői hitvallás; programhirdetés asszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellentétben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó hangok egyezése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két szótagjára kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli hangzása adja, illetve a rímalkotó szótagok mássalhangzóinak rokonsága Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József által 1837 és 1846 között kiadott társadalmi- irodalmi folyóirat átlagnyelv: általánosan használt köznyelv ballada: átmeneti műfaj a három műnem határán, epikus, mert történetet mond el, drámai, mert konfliktusos és párbeszédes, jellemzője a kihagyásos szerkezet, a balladai homály befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek a folyamatosan alakuló története belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája, amelyben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit a szereplő tudhat, a szereplő nézőpontjából fakadó tudás, érzékelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőjével bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekeltek, a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköltészetben felidéző ereje van cárizmus: a cári uralom és a tőle származó hatalom népet elnyomó rendszere cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőrzése; Puskin műveit az orosz cár cenzúráztatta, ezért az Anyeginből több rész is hiányzik ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világképére is jellemző történelemszemlélet, amely szerint a történelemben az emberiség nem egy lineáris fejlődés útján jár, hanem időről időre hasonló problémákat, eseményeket hozó helyzetek során tapasztalja meg ugyanazokat a fejlődési és válságszakaszokat

couleur locale: a francia romantikusok által meghonosított művészeti terminus, a műben ábrázolt korra és társadalmi-földrajzi környezetre sajátosan jellemző motívumok összessége csinovnyik: orosz kishivatalnok deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik be a működésébe detektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris (népszerű) irodalomhoz tartozó epikai műfaj, célja az izgalom felkeltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az elmetorna drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség drámai monológ: a szerző több karakter megszólalásaiba vetíti mondandóit dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drámai művekkel illetve tevékenység foglalkozó elméleti és gyakorlati tudományág egzotizmus: az Európától földrajzilag, kulturálisan távol eső helyeket, népeket bemutató, főleg epikus, gyakran kalandos utazás során szerzett tapasztalatok előtérbe kerülése az irodalomban ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utolsó szavának visszhangszerű, esetenként variálódó ismétlődése; általánosságban visszhangot jelent, nagybetűvel kezdve pedig egy nimfa neve ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; olyan költő alakzat, amely egy valódi vagy egy elképzelt vizuális műalkotás leírását adja életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt műfaja ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdélyi Múzeum című folyóirat által kiírt pályázat, amelyre Katona József beadta a Bánk bán első változatát, de nem díjazták empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ egyik alakjaként lép fel epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat eredetiség nélküli követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv nélküli szerző; sokszor csak az utókor számára válik nyilvánvalóvá ez episztola: megnevezett, valóságos személyhez írt verses levél ‒ irodalmi levél eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik a romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben az egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai követelmény, a hagyomány és sajátosság kölcsönhatása, újítás és kapcsolódás jellemzi erkölcs: más néven etika, morál, a társadalomra és az egyénre vonatkozó normarendszer, amelyhez cselekedeteinket szabjuk

139

exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és indulatkeltés eszköze, a felindultság kifejezője; formailag a felkiáltójel, az inverzió és a hiányos mondat jellemzi fejlődésregény: regénytípus, amelyben fontos szerepet kap az utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése felfokozott életérzés: a romantikára jellemző, a korszakban domináns végletes életérzés, egyik változata a reményvesztettség, a csalódás, a másik a forradalmi optimizmus, a kitörő életöröm felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett csak álmodozik felvilágosodás: a 17¬18. század ideológiai, filozófiai, esztétikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberiséget a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény birodalmába kell átvezetni gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit megfogalmazó lírai műfaj gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az összefoglaló neve, amelyekben a gondolati elem meghatározó; jellemzője egy elvont gondolat személyes élménnyé, költőivé alakulása groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok olyan többszörös ismétlésformája, amelyben rokon tartalmú, de megkülönböztető jelentésű nyelvi egységek követik egymást helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy helyzetébe képzeli magát himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó, ima, óda hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzelmileg telített szó- és mondathasználata a jellemző historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirányzat a 19. szban, lényege a múltbeli stílusok utánzása, felújítása; az eklekticizmussal ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával él; válfajai:neogótika, neoromán, neoreneszánsz, neobarokk; a nemzeti stílus kialakításának szemléleti háttere idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint amilyen valójában idő-és értékszembesítő vers: olyan verstípus, melyben az egyes idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, legtöbbször az értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel intelem: meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú beszéd intertextualitás: különböző irodalmi művek összekapcsolódása; egy irodalmi szövegben megidéződik egy másik szöveg, akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel iskoladráma: színjáték, amelyet általában bibliai vagy történeti tárgyban tanító, morális-vallásos célzattal tanintézetekben adtak elő diákok; virágkora a 16. – 18. század között volt jelképvers: egy olyan költemény, amely tartalma és jelentősége miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a hős önmagával áll konfliktusban jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató hangvételű verses műfaj

140

jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik fő témája volt az örökváltság, mely azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket jövővízió: látomásszerűen megfogalmazott kép a fejlődés elképzelt irányáról és majdani végeredményéről kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szervezi karikatúra: humoros vagy gúnyos célú elsősorban képi ábrázolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a társadalommal összeütközve felemelkedik, vagy elbukik keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymással; rímképlete: a bab kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji sajátosságok keveredése egy műben (pl. epikai és lírai jellemzők a verses regényben) khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege az ismétlés és megfordítás, amelyben az ismétlés párhuzamosságra, a megfordítás ellentétességre utal költői kérdés: olyan kérdőmondat, amelynek esztétikai szerepe van, például a kifejezőerő növelése könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt filozofikus mű krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemzője, amely egy határhelyzet, válság állapotát jeleníti meg látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műben lélektani dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában a szereplők belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és személyiségfejlődése áll levélregény: regényműfaj, amely fiktív levelekből áll, ezek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a regényben lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költészetben, amelyben ugyanakkor a költő poétikai eszközökkel a személyes érzelmeit is kifejezi magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de személyes és sajátos jelentéssel, szimbólum- rendszerrel megalkotott jelképes történet, képzeletbeli világ Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi János 1788- ban alapított Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudományos élet támogatására 1825- ben alapított intézmény, később a Magyar Tudományos Akadémia elnevezés rögzült mandátum: megbízatás az országgyűlési követség betöltésére megszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőképességgel, személyes tulajdonságokkal ruház fel elvont fogalmakat, természeti jelenségeket, vagy élettelen tárgyakat melankólia: a szomorúság, bánat lélekállapota modalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való viszonya, ill. azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt kifejezi negatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos állapotot kifejtésére szolgál; az értékszembesítő versek jellegzetessége

Fogalomtár neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar nyelvújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kialakulásával párhuzamos; a kor művészeinek, politikusainak érdeklődése a népdalok felé fordult; a népdal ekkor régit, népit, magyarost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve a népdalszerű műköltészeti alkotásokat népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotásainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt olvasóközönséget regényeivel, sikerkönyvei előtt a regényirodalom csak szűk réteget szólított meg országgyűlési követ: a megyének a rendi országgyűlésre delegált küldötte ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szóalkotási lázát oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely egymással ellentétes szavakat vagy mondatokat kapcsol össze, leginkább jelzői szintagmákban összetett hangnem: kevert műfajú művekben előforduló különféle hangnemek együttes megjelenése paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely első olvasásra képtelenségnek, ellentmondásnak látszik, de alaposabb meggondolás után mégis igaznak bizonyul parainézis: az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszólítottnak megfogalmazott, buzdítás általános érvénnyel is rendelkezik paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj formai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra cseréli Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának történetéről, életéről szóló mítoszok, legendák által kialakított irodalmi szöveghagyomány piktúra: leíró rész a klasszicista versben plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése, ugyanakkor az intertextualitás jelensége problémássá teszi a jogilag egyértelmű fogalmat poéta doctus: olyan költő, aki született tehetségén kívül alapos elméleti és gyakorlati irodalmi tudással rendelkezik, nagy műgonddal alkot programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak érzékeltetésével kapcsolatos provincializmus: szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiesség racionalizmus: filozófiai irányzat a 17¬18. században, azt vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a himnusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. században a romantikával párhuzamosan bontakozott ki; fő céljai: a társa-

dalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált megformálása, valamint a lélek mélységeinek feltárása recenzió: általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lényegre törő bírálat regényciklus: egymással összefüggő, gyakran azonos szereplőket felvonultató regények sorozata retorika: a szónoki mesterséghez kapcsolódó szövegalkotási, szerkesztési elvek és előadói jellemzők (például: kifejtés, mondatszerkezetek, érvrendszer, mimika, meggyőzés) alapján kidolgozott leíró és előíró rendszer retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag robinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszigetelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Robinson Crusoe című művéről kapta a nevét rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy időben megjelenő stílusirányzat; kedveli a kecses, bájos formákat és az idilli hangulatot romantikus triász: a 19. század középső évtizedeinek meghatározó romantikus költői, akik az Athenaeum folyóirat körül csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, amelyben a szerző aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság) russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet, amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapasztalunk a világban a civilizáció, a természettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell térnünk a természethez saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem hevétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik spleen: a világfájdalom egy sajátos megjelenési formája, ros�szkedv, levertség, a főhős mélabúja: a 19¬20. századi költészet egyik alaptémája stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban vagy élőszóban stílusdemokratizmus: természetes nyelven közérthető művészeti alkotást teremteni Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika közt szabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó műfaji meghatározása, amelyet az utolsó előtti strófában említ szállóige: ismert szerző konkrét művéből származó, közismert, a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet, például Vörösmartytól ez a sor: „ a látni vágyó napba nem tekint”. szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája; negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul személyesség: Petőfi költészetében a személyes önkifejezés nyer teret, jellemző rá az én-líra, a fokozott líraiság szentencia: eszme rész a klasszicista versben szerepjáték: olyan lírai műfej, amelyre jellemző, hogy a költő határozottan eltávolítja magától a versbeli beszélőt, és sajátos karaktert ad neki szerepkör: a színész, énekes alkatának, belső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja

141

szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos jelentést nem egy-egy szó hordozza, hanem hosszabb szövegrészlet vagy az egész mű szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés érvényesülése ugyanabban a versben szinesztézia: olyan szókép, amelyben két vagy több érzékelési területhez tartozó kifejezés kapcsolódik össze szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltás szkepszis: az igazság megismerésének kételkedő gondolati megközelítése, a megismerés lehetetlenségét állítja, és ezért a törekvés hiábavalóságára következtet szónoki beszéd: olyan retorikai alakzatokban gazdag beszéd, amelynek célja, hogy segítségével a szónok megnyerje ügyének a hallgatóságot társadalmi tragikum: olyan tragikum, amelyben a hős a külvilággal áll konfliktusban társadalomrajz: a realista regényekre jellemző, a szereplők által képviselt egyes rétegek ábrázolása, bemutatása tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszélő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazsága vagy helytelensége típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelenségek, dolgok, jellegzetes jegyeit magán viselő alapforma a személyiségrajzban töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tökéletesség iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszültség következménye; az Anyeginben a töredékesség figyelmünket a mű alkotásának folyamatára irányítja, a kihagyott részek lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlenségének, illetve a művészi kifejezés képtelenségének megfogalmazására is történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek tárgya a történelem valamely epizódja; a történelmi regényben történelmi és kitalált személyeket egyaránt szerepeltet, a karakterek indítékai, belső világuk szorosan kötődik a regény által megidézett történelmi összefüggésrendszerhez tragikus vétek: a drámában a tragikum forrása, amelyet vagy a hős követ el, vagy a közösség és a hős közötti konfliktusból ered

142

utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társadalom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlannak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést rögzít vallomásregény: olyan regénytípus, amelyben a szerző azonosul a főhős nézeteivel, gondolataival, és így fejezi ki saját véleményét vándorszínészet: az első állandó kőszínház megépülése előtt a társulatok változó helyszíneken és színészgárdával adták elő a színdarabokat vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön, valamilyen változatban, feldolgozás formájában váteszköltészet: a reformkorban kialakuló irodalmi irányzat, melynek értelmében a költő látnok, próféta, akinek a nép vezetőjeként kell szólnia verbunkos: eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot jelentett, de később önálló táncdarabbá válva kiindulópontja lett a 19. századi magyar zenei nyelvújításnak verses regény: a romantika műnemi határokat elmosó műfaja; regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket megszólaltató reflexiók vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kulturális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években kifejtett művészeti programját, irodalmi munkásságát foglalja magában zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség; a romantikára jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz zsenikultusz: az a romantikus szemlélet, amely minden szabálynál, esztétikai elvárásnál, sőt magánál a műnél is fontosabbnak ítéli az alkotót

Kiejtési lista

Kiejtési lista Abélard, Pierre (francia) Ivanhoe (angol) Apuleius (latin) Byron, George Gordon (angol) Balzac, Honoré de (francia) Beyle, Maria-Henri (francia) Boileau, Nicolas (francia) Braunschweig (német) Brontë, Emily, Anne, Charlotte (angol) Busch, Wilhelm (német) Childe Harold (angol) Chevy-Chase (angol) Delphine (francia) Diderot, Denis (francia) Defoe, Daniel (angol) Dickens, Charles (angol) Don Juan (spanyol) Doyle, Sir Arthur Conan (angol) Dubouchet, Henri (francia) Jane Eyre (angol) Héloise (francia) Hernani (francia) Fiennes, Ralph (angol) Faust (német) Fliegende Blätter (német) Flaubert, Gustave (francia) Forrest Gump (angol) Friedrich, Caspar David (német) García Lorca, Federico (spanyol) García Marquez, Gabriel (spanyol) Géricault, Théodore (francia) Glattauer, Daniel (német) Goriot (francia) Goethe, Johann Wolfgang (német) Gulliver (angol) Heine, Heinrich (német) Herder, Johann Gottfried (német) Candide (francia) Cabot, Meg (angol) Keats, John (angol) Kleist, Heinrich von (német) Kohlhaas (német) Coleridge, Samuel Taylor (angol) Christie, Agatha (angol) couleur locale (francia) Laclos, Choderlos de (francia) Lessing, Gotthold Ephraim (német) Locke, John (angol) Mann, Thomas (német) Mozart, Wolfgang Amadeus (német)

[abelár pjer] [ájvenhó] [apulejusz] [bájron dzsordzs gordon] [balzak onoré dö] [bel maria-anri] [boáló nikolá] [braunsvejg] [bronte emili, en, sárlot] [bus vilhelm] [csájld herold] [csevi-cséjsz] [delfin] [didró döni] [difó denjel] [dikensz csárlsz] [don huan] [dojl ször áször konen] [dübusé enri] [dzséjn eer] [eloiz] [ernáni] [fájnz relf] [fauszt] [flígende bletter] [flober güsztav] [foreszt gamp] [frídrih kaszpar dávid] [garszia lorka federikó] [garszia markesz gabriel] [zserikó teodor] [glattauer daniel] [gorio] [gőte johann volfgang] [guliver] [hejne hejnrih] [herder jóhan gotfríd] [kandid] [kebot meg] [kítsz dzson] [kleiszt hejnrihh fon] [kólhász] [kólridzs szemjuel téjlor] [kriszti agátha] [kulőr lokál] [laklo soderló dö] [lesszing gothold efraim] [lok dzson] [mann tomasz] [mócárt volfgang amadeusz]

Maugham, William Somerset Maupassant, Guy de (francia) Morgue (francia) Moeller, Otto (német) Newton, Isaac (angol) Notre-Dame (francia) Novalis (német) Pangloss (francia) Paraguay (spanyol) Paulus (latin) Pilvax Poe, Edgar Allan (angol) Poirot, Hercule (francia) Proust, Marcel (francia) Racine, Jean (francia) Rastignac, Eugene de (francia) Robinson Crusoe (angol) Rousseau, Jean-Jacques (francia) Shakespeare, William Shelley, Percy Bysshe (angol) Sherlock Holmes (angol) Schiller, Johann Christoph Friedriech (német) Schindler (német) Schlegel, Friedrich von (német) Sturm und Drang (német) Schubert, Franz (német) Saint-Preux (francia) Singer, Issac Bashevis (angol) Scott, Sir Walter (angol) Sorel, Julien (francia) spleen (angol) Stendhal (francia) Sterne, Laurence (angol) Swift, Jonathan (angol) Tyler, Liv (angol) Tristram Shandy (angol) Jean-Antoine Houdon (francia) Hugo, Victor (francia) Wagner, Richard (német) Valeri, Silvestro (olasz) Vedel (dán) Weimar (német) Waverley (angol) Verdi, Giuseppe (olasz) Werther (német) Westall, Richard (angol) Winckelmann, Johann Joachim (német) Valjean Jean (francia) Vauquer (francia) Voltaire (francia) Wordsworth, William (angol) Vautrin (francia) Zola, Émile (francia)

[móm viljem szomerszet] [mopaszan gí dö] [morg] [möller ottó] [njúton ájszek] [notrödam] [noválisz] [panglosz] [paragváj] [paulusz] [pilvaksz] [pó edgár elen] [poaró erkül] [pruszt marszel] [raszin zsan] [rasztinyak özsen dö] [robinzon krúzó] [russzó zsan-zsák] [sekszpír viliem] [selli pörszi bis] [serlok holmsz] [siller johann volfgang frídrih] [sindler] [slégel frídrih fon] [sturm und drang] [súbert franc] [szem prő] [szinger ájszek besevisz] [szkot ször volter] [szorel zsüljen] [szplín] [sztendál] [sztörn laurensz] [szvift dzsonatán] [tájler liv] [trisztrem sendi] [udon zsan antoan] [ügó viktor] [vágner rihárd] [váléri szilvesztro] [védel] [vejmár] [vévörli] [verdi dzsuzeppe] [verter] [vesztól ricsárd] [vinkelman johann joahim] [valzsan jean] [voké] [volter] [vördszvörth viljem] [votren] [zola emil]

143

FELHASZNÁLT IRODALOM KÉZIKÖNYVEK

BAKOS Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. Jelképtár, szerk. HOPPÁL Mihály – JANKOVICS Marcell – NAGY András – SZEMADÁM György, Helikon, Bp., 1990. Magyar Nagylexikon 1–19., Akadémiai Kiadó – Magyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 1993–2004. Új Magyar Irodalmi Lexikon, I–III., szerk. PÉTER László, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000. Világirodalmi Lexikon, 1–19., Akadémiai Kiadó, Bp., 1970–1996.

SZAKIRODALOM:

BABITS Mihály, Az ifjú Vörösmarty; A férfi Vörösmarty = UŐ, Esszék, tanulmányok, Szépirodalmi, 1978. BELINSZKIJ, Visszarion, Puskin, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Balassi, 1998.

144

GINTLI Tibor – SCHEIN Gábor, Az irodalom rövid története, Jelenkor, 2003. GYULAI Pál, Vörösmarty életrajza = UŐ, Válogatott művei, Szépirodalmi, 1989. KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris, 2008. KÖLCSEY Ferenc, Levelezés III. 1832–1833 [kritikai kiadás], szerk., jegyz. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Balassi, 2011. KÖLCSEY Ferenc, Összes költeményei, Nemzeti hagyományok, Parainesis, szerk., jegyz. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Osiris, 2008 MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, Korona, 1999. Kortársak Puskinról, Gondolat, 1978. Pennaháborúk, Szépirodalmi, 1980. SZABÓ G. Zoltán, Kölcsey Ferenc, Kalligram Könyvkiadó (Magyarok emlékezete), 2011. SZINYAVSZKIJ, Andrej, Séták Puskinnal, Magvető, 1994. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/ portrek/petofi/petofis.htm